A film Nicolas Schöffer életművének tükrében a kibernetika és a művészet kapcsolatáról, valamint a Schöffer által lefektetett alapelvek alapján a kibernetikus művészet további fejlődéséről szól. A 60-as évek korszellemének markáns jellemzője volt az emberi szellemi energiákba vetett optimista hit, a tudományos és a művészeti csoportok korábban soha nem látott mértékű együttműködése.
Ennek a korszaknak egyik legkiemelkedőbb, a jövő tendenciáit jelentősen befolyásoló, alkotóművésze volt Nicolas Schöffer, akinek érdeklődését elsősorban Norbert Wiener Cybernetics or Control and Communication in the Animal and the Machine című könyve fordította a technika felé, és akit az általános nemzetközi művészettörténeti szakvélemény ma a kibernetikus művészet atyjaként tisztel.
Schöffer életműve hihetetlenül gazdag és sokrétű. A filmben a teljesség igénye nélkül azokat az alapelveket mutatjuk be, melyeket Nicolas Schöffer művei létrehozása során alkalmazott, és amelyek tartósan befolyásolták a kibernetikus művészet fejl