Matolcsi Zsuzsa Aktív és felelős állampolgári készségek és az iskolai közösségi szolgálat1 Ebben a tanulmányban egy kérdőíves kutatást mutatok be, ami bár csak néhány feltételét vizsgálja az eredményes iskolai közösségi szolgálatnak (IKSZ-nek), mégis sok meghatározó, az elmúlt években felmerült kérdéssel foglalkozik. Az nem kérdés, hogy az IKSZ nagyon fontos, demokratikus készségeket fejlesztő pedagógiai eszköz. Kérdés viszont, hogy lehet-e ezeket a készségeket csak egy tanórán kívüli programmal fejleszteni, vagy elengedhetetlen, hogy a fejlesztést a pedagógusok a mindennapi iskolai munkájukban is fontosnak tartsák, hogy ők maguk is rendelkezzenek ezekkel a készségekkel, és a pedagógiai gyakorlatukban használják őket. Ezt a feltáró jellegű kutatást (amely egy mélyebb, magyarázó vizsgálat megelőző fázisa) azzal a céllal kezdtük el, hogy új ismeretek feltárásával hozzájáruljunk az 50 órás kötelező iskolai közösségi szolgálat mint pedagógiai eszköz eredményességének növeléséhez. A kutatásba nem vettük bele azokat a már jól dokumentált problémákat, amelyek nehezítik, hogy az IKSZ mint pedagógiai eszköz eredményes lehessen. Ilyenek például a kevés anyagi és szakmai támogatás és elismerés, a sok adminisztrációs elvárás, a kötelezőségből fakadó negatív hozzáállás, a tanárok és a diákok túlterheltsége, a fogadóhelyek felkészületlensége. Ennek ellenére ezek a problémák a kérdőív végén szereplő nyitott kérdésnél mégis a felszínre kerültek. Leginkább arra a kérdésre koncentráltunk, hogy az aktív és felelős állampolgárrá nevelés eszközeként használt iskolai közösségi szolgálat lehet-e eredményes, ha a pedagógus az iskolai mindennapokban nem feltétlenül tekinti feladatának az aktív és felelős állampolgárságra való nevelést, és/vagy nem feltétlenül jelenik meg pedagógusi munkájában a kritikus gondolkodásra, a felelősségvállalásra, a személyiség fejlesztésére irányuló gyakorlat.
Gondolatok az iskolai közösségi szolgálatról, jelen tanulmány kutatási kérdéseinek felvetése előtt2 Magyarországon a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges. A közösségi szolgálat megszervezése, a diákok felkészítése, munkájuk facilitálása és mentorálása, valamint a pedagógiai feldolgozás a legtöbb magyar pedagógus számára új 142
szerep, amelyet nemcsak a tantermi munkájával kell összeegyeztetnie, hanem a tanári kar többi tagjával is összhangban kell végeznie. Egy középiskolai pedagógusnak számos nevelési célja van, és számos nevelési eszköz, pedagógiai módszer áll a rendelkezésére. Hitelesen és hatékonyan akkor tudja ezeket az eszközöket alkalmazni, ha a célok világosak és számára is fontosak, ha ismeri az eszközök használati módszereit, valamint ha a használathoz adottak a feltételek is. A törvény bevezetése kapcsán az iskoláknak rengeteg felmerülő gyakorlati és szakmai kérdésre kell választ keresniük. A praktikus kérdéseken túl (hogyan kell dokumentálni a tevékenységeket, mennyire szabályozza a törvény a tevékenységi köröket stb.), a nehezebben megválaszolható kérdések a feladatok és a felelősségek elosztására vonatkoznak, a módszertanról és a jó gyakorlatokról szólnak, a felkészülésre és a képzésekre, valamint a koordináló pedagógusok és szakemberek munkájának és munkaidejének megfizetésére vonatkoznak. A válaszadás nehézsége többek között abban rejlik, hogy minden iskolának lehetnek speciális kérdései, és a válaszokat is csak az iskola eddigi tapasztalatai, az alkalmazott pedagógiai módszerek, a diákok és tanárok ismeretében lehet végiggondolni. Nincs egységes megoldás, nincsenek változtatás nélkül átvehető gyakorlatok; minden iskolának saját maga és környezete ismeretében kell kialakítania és meggyökereztetnie a programját. Az iskolai közösségi szolgálat diák és pedagógus számára egyaránt új lehetőségeket teremt, ám többletmunkát is jelent, így nagy kihívás megtalálni, hogy ez az újfajta pedagógiai módszer hogyan tehető tartalmassá, hatékonnyá és izgalmassá. Ahhoz, hogy egy iskolában megfelelő minőségű és változatosságú közösségi szolgálati program működjön, mindenképpen szükségesek megfelelő anyagi és humán erőforrások, a programért felelős és szakmailag felkészült pedagógusok, valamint támogató iskolavezetés és tanári kar. A program sikerének kulcsa a koordinátor személye. Nagyobb iskola esetén a koordinátoron kívül szükség van még segítő tanárokra, akik egyéni tanáccsal és támogatással segítik a diákokat. Ez komoly csapatmunkát igényel a programért felelős tanároktól és lényegében az egész tanári kartól. Nagyon fontos a szülők teljes körű tájékoztatása és esetleges bevonása a szolgálati tevékenységek tervezésébe, megvalósításába. Továbbá érdemes tájékoztatni és bevonni a helyi közösség különböző tagjait is. Amennyiben valamilyen szervezetnél vagy intézménynél történik a szolgálati tevékenység, akkor ott is szükség van egy koordinátorra. A szolgálati program sikeréhez elengedhetetlen mindkét fél felkészítése, a tevékenység mindkét oldalon történő előkészítése, valamint a folyamatos kommunikáció. A legfontosabb pedig, hogy a diákoknak a program elején meg kell érteniük, hogy személyes célokat kell megfogalmazniuk a szolgálati tevékenységgel kapcsolatban, hogy nekik kell megtervezni és végigcsinálni a szolgálatot, végül reflektálniuk kell arra, amit tanultak a programból. Természetesen a tanárok segítik a munkájukat, de a tanulási eredményekkel is ők maguk fognak majd elszámolni. 143