Kubai mesék by dobszaymiklos

SERDIÁN MIKLÓS GYÖRGY

KUBAI MESÉK GYULAI LÍVIUSZ RAJZAIVAL

ELŐSZÓ

A kubai mesék egyenesen Afrikából jöttek. Sokszor megpihentek a Karib-tengeren egyik vagy másik szigeten, aztán újra hajóra szálltak. A mesék, akárcsak az emberek, örökké vándorolnak, és nem ismernek határokat. Havanna, 2018. november

AZ ÖRDÖGÖK TÁNCA

A világ kezdetén, ami olyan rég volt, hogy csak a manók és a tündérek emlékeznek rá, az állatokat és az embereket egy ördögcsalád kínozta. Az öreg ördög olyan rossz volt, mint maga a falra festett Ördög, a felesége pedig, az ördögné akkora gonosz nyelvet növesztett a szájában, mint egy házikolbász. A gyerekük, a kisördög se tétlenkedett, olyan kegyetlen volt a csínytevéseiben, hogy minden állat és minden ember menekült előle. Az ördögcsalád a bolondját járatta a világgal. A gonoszságuknak nem volt se vége, se hossza. Mindenhol bajt kevertek, és ezt csak akkor hagyták abba, amikor táncoltak. Mert ez volt az egyetlen dolog, amit igazán szerettek. Ugrálni a tűz körül, és csóválni a farkuk végén a szőrös bojtot. Az állatoknak már igencsak elegük lett a galádságokból, amiket az ördögök nap mint nap kitaláltak. Nagytanácsot tartottak, hogyan tudnának örökre megszabadulni tőlük. A legjobb ötlete a pávának volt, bár a pávák nem arról híresek, hogy fényes ötleteik lennének. De most Guanajo, a főpáva egy nagyon okos dolgot talált ki. Azt fogjuk énekelni, mondta, hogy táncoljon, akinek nincs feje, táncoljon, akinek nincs feje. Erre az összes páva bedugta a fejét a szárnya alá, és táncra perdült. Megegyeztek, hogy rászedik az ördögöket. Minden állat elment a hangszeréért. Monót, a majmot kinevezték portásnak.

–I–

Hatalmas ágakat hozott, és körbekerített egy részt a mezőn. A maradék fából pedig tüzet rakott a közepén. Az állatok zenélni kezdtek. A zene egyre erősebb és egyre gyorsabb lett. Az állatok sorra táncra perdültek, és mindegyikük bedugta a fejét a szárnya alá, vagy akinek nem volt szárnya, az a hóna alá. Az öreg ördög, mert amúgy is késő este lett, és ilyenkor szokott ébredezni, kimászott a barlangjából, hogy megnézze mi ez a ricsaj. Mi ez a tánc?, kérdezte a majmot, aki időközben portásnak öltözött, és egy nagy sapkát tett a fejére. Ez a „fej nélküli tánc”, nem hallod a szöveget?, válaszolta hetykén a majom. Beállhatok én is?, kérdezte az öreg ördög, mert bizsergett a lába, és már ropta volna az állatok között. Ezt a táncot csak fej nélkül lehet járni, mondta unottan a majom. De tudod mit, itt van kéznél egy jófajta machete, első osztályú bozótvágókés, levágjuk a fejed, aztán táncolhatsz te is. De mi lesz velem fej nélkül?, kérdezte az ördög. Semmi gond, a patkánynak nagyon erős ragasztója van, visszaragasztjuk vele a fejedet, mondta még egykedvűbben a majom. Az öreg ördög nem kérette magát sokáig, mert már an�nyira akart táncolni. Szépen odahajtotta a fejét egy fatönkre, és Mordo, a hiéna, aki a majom segédje volt, azon nyomban lenyisszantotta. Hamarosan megjelent az ördög felesége, akinek szintén tetszett a zene, és szeretett volna táncolni. A majom neki is elmondta, hogy az csak fej nélkül lehetséges, de ne aggódjon, a patkány majd visszaragasztja. Nyissz, a hiéna az ördögné fejét is levágta. Kisvártatva megjelent Diablito, az ördögfióka. A majom neki is szépen elmondta, hogy csak fej nélkül lehet táncolni. Nem mutatnád meg, hogyan kell?, kérdezte selypítetve a kisördög.

– II –

Sajnos nem tudok táncolni, se fejjel, se fej nélkül, válaszolta a majom. Én se tudok. Talán, ha nagyobb leszek, akkor megpróbálok „fej nélkül táncolni”, mondta Diablito elgondolkodva. Felkelt a nap. Elsőnek az ördögfióka ment haza. Aztán az állatok is nyugovóra tértek. Az emberek pedig arra ébredtek, hogy már csak egy kisördög van a világon.

– III –

MAJOM KOMA ÉS TEKNŐC KOMÁMASSZONY

Mono koma, a majom, és Tortuga komámasszony, a teknőc jó szomszédok és jó barátok voltak. Mono szorgalmas majom hírében állt, és mindenféle finom zöldséget termesztett a kertjében, amiből egy-egy kiskapu nyílt a négy égtáj felé. Észak felé krumplit vetett, déli irányba édesgyökeret. Keletre mást és nyugatra is valami egyebet. Mono mindennap kiment a kertjébe gazolni, és elégedetten nézte, milyen szépen nőnek a növényei. Egyik nap azt vette észre, hogy valaki rájár a veteményesére. Legalább négy káposzta eltűnt az ágyásból. Ezt nyomban el is mesélte Tortugának, a komaasszonyának. Semmi gond, ma éjjel ülj fel erre a dombra, innen beláthatod szinte az egész kertet, és meglátod, ki lopja el a káposztáidat, mondta a teknőc. Másnap valóban nem hiányzott egyetlen fej káposzta sem, viszont valaki megdézsmálta az édesgyökereket. Biztos elaludtál, mondta a teknőc. Ma éjjel a keleti kertkapuhoz állj, én meg figyelem a nyugati oldalt, mondta a teknőc. Aznap éjjel északról jött be valaki, és vitt el jó néhányat az édesgyökerekből. Majom koma érezte, hogy valami nincs teljesen rendben teknőc komámasszony tanácsaival, és elhatározta, hogy csapdát állít neki. Tudod, komámasszony, ez valami nagyon ravasz és veszélyes tolvaj lehet, aki ilyen furfangos módon jut be a kertembe. A végén még

– IV –

a megtakarított pénzemre is szemet vet. Jobb lesz, ha eldugom a padláson. Ott csak nem keresi, mondta a majom. Aznap éjjel a majom lefeküdt az ágyába, és úgy tett, mint aki mélyen alszik, de fél szemmel, a hálósapkája alól leste a padlásra vezető lépcsőt. Éjfél után, hajnal előtt, amikor a leg álmosabb mindenki, neszezést hallott. Tortuga komámas�szony lopakodott fel egyenesen a padlásra. Te vagy a tolvaj! Te loptad el a káposztáimat és az édesgyökereimet! Be kéne dobjalak a tűzbe, azt érdemelnéd!, kiabálta a majom. Igazat beszélsz, drága komám, megérdemlem a sorsomat. De tudod, az én erős páncélomon nem fog a tűz, mondta a ravasz teknőc. Túlélném. Megijednék egy kicsit, de nem lenne semmi bajom. Nagyobb büntetést érdemlek, dobj be a folyóba. A hideg víznél semmit sem utálok jobban. Mono majom úgy is tett, felnyalábolta Tortuga komámas�szonyt, elvitte a folyóhoz, és jó messzire behajította oda, ahol a legerősebb volt a sodrás. A teknőc teli szájjal nevetett, hogy megint csak túljárt a majom eszén, és olyan gyorsan elúszott, ahogy csak a lábai bírták. A teknőcök azóta is tartanak a majmoktól, és minden majom azóta is azt várja, hogy elcsíphessen egy teknőcöt.

–V–

3000 Ft