Kisalföldi Gazdaság Exkluzív Magazin – 2021. szeptember by Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

KISALFÖLDI EXKLUZÍV MAGAZIN 2021. SZEPTEMBER

GAZDASÁG SIKERES RÉGIÓ ● SIKERES VÁLLALKOZÁSOK ● SIKERES ÜZLETEMBEREK

Mindent tud! Applikáció telefonra és PC-re.

Csak okosan!

Töltsd le!

Élj vele! TELEFONRÓL INTÉZHETI:

• • • • •

SZÁMLAÜGYINTÉZÉS ADATMÓDOSÍTÁS ESEMÉNYLISTA SZERZŐDÉSKEZELÉS DOKUMENTUMTÁR

NYITOTT AJTÓ A vállalkozások számára a jó kommunikáció olyan, mint egy nyitott ajtó. Kifelé és befelé is lehet közlekedni rajta. Az értékek így juthatnak ki, a haszon így áramolhat befelé. A kamara már régóta nyitott ajtókkal vár minden vállalkozást. A regisztráltakat éppen úgy, mint az önkéntes kamarai tagokat. Ezen az ajtón érdemes belépni, mert lehetőséget, ismereteket, kapcsolatokat találnak a vállalkozók, és tudással, információkkal, hasznosuló útravalóval távozhatnak. A kamarai ajtón nagyon egyszerű belépni. Ezt az egyszerű megközelítést fejezi ki a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara új logója is, melyet az újságunk címoldalán is lehet látni. A kamara szeretne egyszerűen, átláthatóan, eredményesen működő szervezet maradni, sőt fejlődni is ezen a téren, hogy a vállalkozásoknak még nagyobb támasza lehessen. Az elmúlt nehéz évben kamaránk ötletei, javaslatai olyan, akár országos eredményeket hoztak, melyek minden gazdasági szervezet számára előnyt, segítséget jelentettek. Számos kérdést megoldottunk, de sok feladat áll előttünk. Együtt ezeket ismét megoldjuk majd. Megyénkben a jelentős mértékű belső migráció orvosolta ugyan a munkaerőhiányt, a járvány időszakában azonban ez a folyamat visszafordult. Most ahogy elindult a termelés, az üzemek gyakorlatilag azonnal felszívták a rendelkezésre álló munkaerőt. A határ közelsége és a magasabb ausztriai bérek nem könnyítik meg a vállalkozások munkaerő-piaci helyzetét, de beszédes tény, hogy a járvány előtt már elindult egy munkaerő-visszaáramlási folyamat is Ausztriából a megyébe, ugyanis többek közt a munkaerőhiány hatására a hazai bérek emelkedtek, és gyakran már nem érte meg az ingázással együtt járó kényelmetlenségeket is vállalni. Győr-Moson-Sopron ipari teljesítménye bizonyos területeken már meg is haladja a járvány előtti szintet. A vállalkozások kinyitották kapuikat. Bízom benne, sokáig nem is kell becsukniuk, és jó kommunikációval, amire mindenkinek szüksége van a legkisebbtől a legnagyobbig, jó brandek épülhetnek tovább, vagy mutatkozhatnak be megyénkben.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

IMPRESSZUM:

KISALFÖLDI GAZDASÁG MAGAZIN PÉLDÁNYSZÁM: 2000 KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/a. FELELŐS KIADÓ: Pintér-Péntek Imre

FELELŐS SZERKESZTŐK: Fábián György, Ozsvárt Tamás SZEDÉSZET, NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Erdős Anita FOTÓK: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor LAPMENEDZSER: Varga Tímea +36 30 997 6652

A kiadó a hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállal!

OLVASÓSZERKESZTŐ: Miletics-Vargán Rita HIRDETÉSSZERVEZÉS: Takács Adél +36 30 600 9530 kommunikacio@gymskik.hu NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

Az új logó jól szimbolizálja, hogy a kamara megújulni képes, de mindezt a megszokott és elvárt értékek mentén teszi

MEGÚJULT ARCULATTAL VÁR A KAMARA A nyár sem telt el eseménytelenül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, intenzív munka folyt az arculat megújítására felkért tervezőkkel. Az új logó és design most, a Kisalföldi Gazdaság ezen oldalain jelenik meg először, mostantól ez köszön vissza az intézmény online és offline felületeiről. Az arculatváltás miértjére és az új designnal kapcsolatos elvárásokra Kalmárné dr. Hollósi Erika, a GYMSM KIK titkára világított rá. Hogy lett a régiből új? Ez is kiderül. A kamara most lecserélt logója nem olyan nagyon régi, 2016-ban készült el a „Partner kamara” szlogenes logó. Az elmúlt öt évben azonban olyan nagy léptékű változás jellemezte a marketing területét és a kamarai kommunikáció csatornáit, amely megkövetelte a „ráncfelvarrást”. A korábban is jellemző online, közösségi médiában való jelenlétre 1,5 éve, a járványhelyzethez igazodva, még nagyobb hangsúlyt fektet a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, s be kellett látni, hogy a logó nem minden felületen érvényesül. Facebook és Instagram profilképként kevésbé működik, főként telefonon böngészve. Ez volt az arculatfrissítés egyik technikai oka, illetve igazodni szerettünk volna a trendekhez egy letisztult, modern logóval – tudtuk meg Kalmárné dr. Hollósi Erika titkártól.Miután a gondolat megszületett, több, arculattervezéssel foglalkozó vállalkozással is tárgyaltak a kamara munkatársai. Többkörös interjúk után választották ki az Elevate Strategy és Design csapatát. A fiatal győri vállalkozás „nyerte el” a projektet, a GYMSM KIK új logója az ő munkájukat dicséri.

ÚJ LOGÓ, RÉGI ÜZENET A kamara logójában az ágak a tagozatok (ipari, kereskedelmi, szolgáltatási, kézműipari) és a kamarai térségek (a

győri, a mosonmagyaróvári és a fertő-rábaközi) egybefonódását, együttműködését szimbolizálják. Ezek az egységek a kamara működésének az alapját adják: az önkéntes tagvállalkozások a négy ágazati tagozat valamelyi-

egymást, együtt állnak fontos ügyek, értékek mellé. Nincs átjárhatatlan korlát az egyes tagozatok között, a kamara tagjai mindannyian egy közösséghez tartoznak! Ezt az egységet, a kerek egészet sugallja a megtartott kör forma. „Ezen az üzeneten semmiképpen sem szerettünk volna változtatni, hiszen valóban ez jellemzi kamaránkat. Ahhoz ragaszkodtunk, hogy az öt ág és azok összekapcsolása megjelenjen az új logóban is” – mondta a titkár. Hozzátette: „Még egy támpontot adtunk az új logót tervezőknek ezen kívül: a „kamarás” zöld szín maradjon, legfeljebb a tónusa változzon”.

A FÖLD ÉS A LÁNCHÍD KIMARADT

Kalmárné dr. Hollósi Erika, a GYMSM KIK titkára

kébe csoportosulnak, akár a győri, akár a mosonmagyaróvári, vagy éppen a fertő-rábaközi térségben tevékenykednek. Az öt ágat összekapcsoló, rugalmas vonalak az összefogást, a partnerséget, a közösséget jelenítik meg vizuálisan. Azt üzenik ezek a kapcsolódások, hogy bár más-más tagozatban is, de együtt dolgoznak, együtt gondolkodnak a kamara tagvállalkozásai, segítik

A korábbi logóban a kör belsejében lévő Föld-szimbólum, benne a Lánchíddal földrajzilag helyezte el a világban Győr-Moson-Sopron megyét, a kép Magyarországra utal. Ez volt a régi logónak az az eleme, amely kis méretben, így a közösségi média felületein szinte egyáltalán nem látszott, így értelmét vesztette. Az új arculatban ezt, a tervezők ajánlását megfogadva, nem vitte tovább a kamara. A kevesebb néha több, és igaz ez a logóra is. Egyszerűbb, letisztultabb, kis méretben is működő, reszponzív, azaz a megjelenítési eszközhöz jól igazodó logó született.

AZ ÚJ LOGÓ AZ AKTUÁLIS TRENDET IS KÖVETI Az új logó tiszteletben tartja a múltat, a kamara vallott értékeit, de közben lendületességével, frissességével a jövőbe mutat. És természetesen az aktuális trendeket követi, ennek jegyében minimalista stílust képvisel. Egyszerűbbek, letisztultabbak lettek az öt ág vonalai, a betűtípus, de még az intézmény nevének megjelenése is. Az öt ágú körlogó letisztult változatához új, finomabb betűtípust kapcsoltak a tervezők, Horváth Zoltán és Paris Noble, a kamara nevét pedig egyszerűbb,

rövidített formában hozták be az új logóba: GYMSM Kereskedelmi és Iparkamara. Színben a zöld egy világosabb, élénkebb árnyalatára esett a választás, de elkészült a szimbólum mély zöld változatban is, így az új logó fehér és sötét felületen is egyaránt jól mutat majd. Szembetűnő változás továbbá, hogy az új logóban az öt ág nemcsak összeér, összekapcsolódik, hanem egymásba fonódik, ezzel pedig még inkább kifejezi a kamarát jellemző közösséget és összefogást. Azt üzeni, hogy a tagok nem csak a kamarának, egymásnak is partnerei. A kamara találkozási pont, közösségi hely, ahol üzleti és baráti kapcsolatokat is lehet építeni.

A FIATALOKAT IS MEGSZÓLÍTJA AZ ÚJ ARCULAT A logófrissítés során a tervezők azt is szem előtt tartották, hogy különböző felületeken más-más logóformátumra lehet szükség. Így elkészült a logónak álló és fekvő verziója is, illetve kifejezetten a közösségi médiafelületeket célzó, profilképként funkcionáló szimbólum is. Arra is kínált megoldást az Elevate Strategy & Design, hogy a GYMSM KIK két, egymástól élesen elváló célcsoportját – a vállalkozókat és a leendő vállalkozókat, a diákokat – más designnal szólítsa meg. A GYMSM KIK egyre több induló és startup vállalkozással van kapcsolatban, illetve a pályaorientáció, a szakképzés kapcsán rengeteg diák, általános és középiskolás fiatal előtt képviselteti magát. Az új logó lehetőséget ad arra, hogy azokon a fórumokon, kiállításokon, ahol ők a célközönség, egy számukra valószínűleg vonzóbb, jobban tetsző, feltűnőbb megjelenése legyen a kamarának. A tervezők készítettek olyan tervet, amelyen megmutatták, hogy ugyanaz a logó mennyire másként hat egy élénk – citromsárga, pink, lila, neonzöld, menta, kheki – színű háttéren. A megfelelő helyeken valószínűleg a jövőben ennek az arculatnak is teret ad a kamara.

ÚJ FILM JÖHET Az Elevate Strategy & Design plakát- és névjegykártyaterve

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

A különbség – mint látható – szembetűnő a régi és az új logó között, ugyanakkor azonosságot is találunk a kettő között. „Ez jól példázza, hogy a trendek változnak, és ezeket a változásokat figyelemmel kell kísérnünk, újra és újra megújulni képes a kamara, de mindezt a megszokott és elvárt értékek mentén teszi” – jegyezte meg Kalmárné dr. Hollósi Erika. Hangsúlyozta: „Az arculatfrissítés az új logó bevezetésével nem ér véget. Ez a munka meghatározta az idei év első felét, a második felében terveink szerint új kamarai imázsfilm is készül.” Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Egy logónak ma sokoldalúan felhasználhatónak kell lennie, az online tértől az offline felületekig mindenütt jól kell működnie, egészen kis méretben is

A JÓL ELTALÁLT ARCULAT „FELEMEL” Frissesség, lendület, összefogás – ezt sugallja a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara új logója. Azt, ami leginkább jellemzi az elmúlt években a szervezetet. Az új arculat kidolgozására az Elevate Strategy & Design kapott lehetőséget. Több szolgáltató közül választotta ki a kamara és kérte fel logófrissítésre a fiatal győri céget, amely a Budapest és mintegy 50 intézménye arculatának átalakítására kiírt pályázatot is megnyerte tavaly. Horváth Zoltán és Paris Noble ügyvezetőkkel beszélgettünk. - A kamarának volt már egy jól bejáratott, közismert logója, azt aktualizáltátok. Nem dobtátok ki, erősen a régire építettétek az újat. Ennek egyfajta üzenetértéke is lehet: tiszteli a múltat, ugyanakkor lendületességével, frissességével a jövőbe mutat. Abban az esetben, ha már van a cégnek logója, mindig a ráncfelvarrás a cél, vagy előfordul, hogy attól elvonatkoztatott, teljesen új logót javasoltok? H. Z.: - A kamaránál logikus volt a redesign, mert az alapvető értékek és a fő üzenet nem változott. Azért volt szüksége a kamarának új logóra, mert eltelt pár év az előző tervezése óta, és ma már egy logónak sokkal több felületen, sokkal több módon, sokkal több funkcióval kell működnie. Adott volt a szimbólum, ami kifejezi, hogy a kamara egy közösség, egy találkozási pont, amelyet összefogás jellemez – ugyanezt próbáltuk innovatívabban megjeleníteni. P. N.: – Van olyan, hogy egy logó nagyon félremegy, amikor azt látjuk, hogy a szimbólum ellentétes azzal, amit a cég magáról kommunikálni szeretne. Akkor szoktuk azt mondani, hogy indítsuk újból, de a kamaránál nem ez volt a helyzet. - Ti nyertétek Budapest és mintegy ötven intézménye új arculatának megvalósítását is a pályázati terveitekkel. Itt is redesign a feladat. Szakmailag mi

jelent nagyobb kihívást számotokra: régiből újat csinálni, vagy a nulláról felépíteni az arculatot? H. Z.: - A két dolog abszolút más hozzáállást igényel. Egyik sem nehezebb vagy könnyebb. A redesign esetében az előző tervező szemüvegén át próbáljuk nézni a tartalmat, amihez hozzányúlunk. Fontos megismerni, mit szeretett volna kifejezni, és nekünk azt kell valamilyen formában folytatni, aktualizálni. Amikor nulláról húzunk fel valamit, abban sokkal kitágultabb lehetőséghalmaz van, maga a folyamat is sokkal hosszabb, alapos kutatással indul, ezt hívjuk brandstratégiának. Keressük, hogy mik azok az elsődleges fogódzkodók, amelyekkel meghatározható lehet az arculat. - Milyen a jó arculat, egy jó logó? P. N.: – Erre százszázalékos válasz nem létezik. A logó elsődleges célja az azonosítás, az, hogy megkülönböztessen másoktól és asszociációra késztessen. Képek mentén kommunikál – akármilyen nyelvet beszél az, aki látja, mindenkinek hasonló gondolatai vannak róla, amikor ránéz. Kis felületen is működnie kell. A jó logóból már nem tudsz elemet elvenni anélkül, hogy a tartalom ne sérülne – ez a legfontosabb alapvetés. - A kamarai logó esetében mi volt az, ami leginkább meghatározta a frissítés

irányát, azt, hogy merre induljatok el a redesign tekintetében? H. Z.: – Az a szerep, amit betölt a vállalkozások életében. Azt tartottuk szem előtt, hogy a kamara, mint közösségformáló, összetartó erő tükröződjön. Ezen kívül fontos volt, hogy praktikus, sokoldalúan felhasználható jelet kapjunk, ami az online tértől az offline felületekig jól tud működni, akár egészen kis méretben is. - Az elmúlt években biztosan kaptatok az általatok készített arculatok kapcsán számos visszajelzést. Hogy látjátok, mennyiben járul hozzá egy vállalkozás, egy termék sikeréhez egy jó eltalált arculat? A nevetekkel – ELEVATE – azt üzenitek: felemel. Valóban ilyen súllyal bír egy logó? P. N.: – Bírhat, de van, hogy a jó arculat kevés. Nem elég jó arculattal rendelkezni ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres legyen. Vannak vállalkozások, amiknek jó arculatuk van, de nem jó a termékük, és vannak, amelyeknek rossz az arculatuk, de a termékük nagyon jó. H. Z.: – Így van. Az arculat annyit tud hozzátenni a cég, a termék sikeréhez, hogy magának a vállalatnak az előnyeit vizuálisan kommunikálja. Ez nem hangzik túl jelentősnek, de a vizualitás magával ragadja az embereket és gyorsan meg is jegyzik mindet.

- A weboldalatokon a következőt ígéritek: „…segítünk abban, hogy olyan márkává válhassanak, melyet az ügyfeleik imádnak és a konkurencia csodál”. Akár rossz terméket is szerethetővé tehet egy látványos, érdekes megjelenés? H. Z.: – Rossz terméket is vonzóvá tud tenni egy jól eltalált arculat, de hosszú távon nem fenntartható a vonzalom, az érdeklődés csak a jó designnal. Főleg nem a demokratizált internet korában, amikor az átverés sokkal gyorsabban terjed, mint bármilyen pozitív hír. Hamar lebuknak a cégek, akik vizuális manipulációval blöffölnek. P. N.: – Inkább legyen egy jó terméknek rossz arculata, mint fordítva. A csúnya logón könnyebb változtatni, mint a rossz terméken.

nézni, mert a közszféra kifejezetten érdekes terület számunkra. - Reméljük, hogy minél több vonzó, hívogató intézményarculatot láthatunk a jövőben. Ha elkészül egy logó, hány évre szól? Hány évente kellene erre áldozniuk az intézményeknek, cégeknek? H. Z.: – Ha van egy jó koncepció, az szólhat akár örökre is. Az IBM mostani logóját – ha jól emlékszem – 1972-ben tervezték és azóta nem nyúltak hozzá, időtálló. Az időtállóság fontos faktor, amikor azt nézzük, hogy egy arculat mennyire jó. Nem kell mindenképp úgy megtervezni az arculatot, hogy ahhoz soha ne kelljen többet hozzányúlni, de ha jó a koncepció, akkor csak csiszolgatni kell néha-néha. P. N.: – Mi szerintem soha életünkben nem fogunk hozzányúlni a logónkhoz, a nagy E betű a világ legegyszerűbb dolga.

P. N.: – Jelenleg a budapesti János-kórház arculatán dolgozunk. A jövőben is szeretnénk minél több vállalkozás sikeréhez hozzájárulni a design különböző eszközeivel. H. Z.: – És szeretnénk valamikor elmenni egy hét szabadságra, mert arra ebben az évben még nem volt időnk. Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

- Ezek szerint a kamarával sem mostanában fogtok újra együtt dolgozni… Kinek terveztek most, ha nem titok? Milyen terveitek vannak?

- Sok csúnya logó van Magyarországon? Nagy a lemaradásunk e tekintetben a nyugati országokhoz képest, vagy felismerték már a magyar vállalkozások a megjelenés súlyát és áldoznak erre? P. N.: – Egyre jobban felzárkózik az ország ezen a téren. A versenypiacon egyre kiegyenlítettebb a magyar termékek arculata, elérik a nemzetközi színvonalat. H. Z.: – A városaink, a közszféra területéről ez kevésbé mondható el. Az intézményeink vizuális megjelenése, arculata iszonyatosan el van maradva. Foglalkozunk ezzel, nemrég elkezdtük gyűjteni kifejezetten a közszféra arculatait és azt látjuk, hogy nincs túl sok működőképes arculat. Azt nem tudom még, hogy a külföldi városokban mi a helyzet e tekintetben, addig nem jutottunk még a kutatásban, de meg fogjuk

Horváth Zoltán és Paris Noble

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

A közösségi média korában az emberek élményt várnak a marketingtől – nem elég, ha kiposztolom, hogy megérkezett az új kollekció

A MARKETING MAGA A SHOWBIZNISZ Volt idő, mikor egy ország hallhatta tőle a napi híreket. Bár évek óta nincs a képernyőn, a televíziósként megszerzett tudást azóta is nap mint nap kamatoztatja. Azt tanítja, amit riporterként a legmagasabb szinten művelt: hogyan beszélj, informálj, tájékoztass úgy, hogy izgalmas, érdekes legyen, hogy végighallgassanak. A Napló egykori főszerkesztője és riportere, Szalay Ádám ma kommunikációs szakemberként tréningeket tart, abban segít az embereknek, hogy magabiztosabbak legyenek és elérjék céljaikat. Ki mást kérdezhettünk volna arról, hogy mi vihet sikerre ma egy ötletet, egy terméket, s hogy mennyi szerepe van ebben a kommunikációnak, marketingnek?

- Senkinek nem kell bemutatni téged, de a legtöbben talán még mindig, mint televíziós műsorvezetőt ismernek. Röviden összefoglalnád, hogy hogyan lett műsorvezető-riporterből kommunikációs tréner? - Lassan hat éve hagytam abba a televíziózást, ráadásul azóta szakállat is növesztettem, de a hangomat sokszor a mai napig megismerik, és kérdezik, hogy hol láthatnak a televízióban. Az, hogy abbahagytam a televíziózást, szakmai döntés volt. Húsz év televíziózás után úgy éreztem, elég volt. Minden percét nagyon szerettem, nem bántam meg, de tovább akartam lépni. Egyrészt úgy éreztem, hogy a riportműsorok elkezdenek háttérbe szorulni, és a revü az, ami teret kap, abban pedig én nem akartam részt venni. Másrészt mindenféle témát feldolgoztam már legalább három-négyféleképpen. Amikor az ember ugyanazokat a köröket rója és nincs fejlődési lehetősége, akkor vagy beleszürkül a rutinba, vagy kiég a munkában, vagy vesz egy nagy levegőt, összeszedi a bátorságát és továbblép. Én ez utóbbit választottam. - És útjára indítottad a Sikerkód-tréninget. Mennyiben segíti a tréneri munkát

a televízióban megszerzett tapasztalat? Ott te kérdeztél, most inkább tőled kérdeznek. - Észrevettem, hogy az a tudás, amit a televízióban megszereztem – hogy meg kell küzdeni adásról adásra a nézettségért, hogy másodpercről másodpercre fenn kell tartani a figyelmet, hogy nehogy elkapcsoljanak –, az, amivel egy értékesítőnek is rendelkeznie kell. Tudnia kell, hogy hogyan tudja felkelteni az érdeklődést, fenntartani és kezelni a kifogásokat, átfordítani az ügyfeleket. Maga a kommunikációs tudás nemcsak ott kamatoztatható, hogy hogyan tudunk magas nézettséget elérni és érdeklődést generálni, hanem segíteni tudok azoknak, akik terméket árusítanak. Meg tudom nekik mutatni, hogy hogyan tudják úgy bemutatni a terméküket, hogy az érdekes legyen. Egy kommunikációs szakértőnek az a dolga, hogy megmutassa egy cégvezetőnek, egy értékesítőnek, hogy a saját vállalkozásáról, termékéről, szolgáltatásáról hogyan lehet úgy beszélni, hogy az a célpiacának érdekes legyen. Ennyi az én tudományom: nézőpontot váltatok a másikkal, trenírozom őket arra, hogy a célpiacuk fejével gondolkozzanak.

A televízióban sem azt kellett nézni, hogy számomra mi az érdekes és miből akarok riportot csinálni, hanem azt, hogy a nézők számára mi az, ami érdekes, és abból csináltam riportot. - Megtanítod tehát, hogy hogyan mutassunk be egy terméket úgy, hogy érdekes legyen a célközönség számára. Elárulod, hogy mi a kulcs? - A jó értékesítőnek nagyon jól kell tudnia problémát azonosítania. Hadd mondjak egy példát! Ha egy hallássegítő készüléket akarnak eladni, akkor nemcsak azt kell elmondaniuk az ügyfeleknek, hogy ettől jobban fognak hallani, hanem minden olyan problémát azonosítaniuk kell, amire a termék gyógyír lehet. Például: viselőjének nem kell felhangosítania a tévét, hogy jól hallja, így nem zavarja az alvó feleségét. Körbe kell járni a dolgot, meg kell nézni, mi mindenre ad megoldást a termék és mindegyiket elmondani, mert mindegyikkel mást szólítok meg. Problémamegoldó helyett problémaazonosítóvá kell válni. Egy ilyen fajta dimenzióváltás jellemzi a marketinget. A közösségi média korában az emberek elvárják az élményt a marketingtől is, és az élménymarketing

lényege, hogy érdekes történeteket tudunk mesélni, élethelyzeteket felvázolni. Régen, ha meghívtak egy vacsorára, azt mondták a vendéglátók, hogy a desszert palacsinta lesz. Most azt mondják, hogy vacsora után isteni des�szert lesz, séf által újragondolt pancake, nutellával és áfonyahabbal. Tulajdonképpen ugyanaz a desszert, csak fel van öltöztetve. Ilyen típusú élménymesélésben kell ma első osztályúnak lennünk! - Az elmúlt években óriási változáson ment keresztül a kommunikáció és a marketing, dimenzióváltás zajlik, ahogy az imént utaltál is rá. Nagyon erőssé vált az online tér, a közösségi média. Te magad is erősen jelen vagy a közösségi oldalakon, minivideókat készítesz, amivel a tréningeken kívül is „élőben” adod a tanácsokat a követőidnek. Közösségi média felületen kívül lehetetlen ma hatékonyan kommunikálni? - Minden lehetséges, de ha nem használjuk a rendelkezésre álló lehetőségeket, akkor borzalmasan nehéz. Aki ma marketinget csinál, az a showbizniszben dolgozik. Nagyon kötődünk az arcokhoz, a márka mögött szeretjük az egyéni történeteket. Nem elég, ha jó minőségű a termék, tudni akarjuk, hogy milyen gondolatai vannak a készítőjének, amivel együtt tudok rezegni, hogy milyen értékek mentén gondolkodik, amivel tudok azonosulni. Kell közös érték, ami mindkét oldalt lelkesíti, így jön létre a kapcsolódás. A döntést megkönnyíti, ha ez a rezonancia megvan a két oldal között, ehhez a kapcsolódáshoz pedig jó lehetőséget ad a közösségi média. Nagy probléma azonban, hogy sok ember stratégia nélkül posztolgat. Sörétes puskával lövöldöz mindenkire, ahelyett, hogy először megkeresné az üzenetét, a saját sztoriját. A márkát, a terméket fel kell építeni úgy, hogy az a célpiaca számára vonzó legyen, ehhez pedig azonosítani kell a célpiacot és annak élethelyzeteit. Ezután lehet úgy posztolni, hogy célba érjen az üzenet.

értékesítési történetei együtt tudnak-e rezonálni a célpiaccal. A célpiacuknak fontos-e mindaz, amit mondanak. Jól tudnak-e megszólítani. A jó sztorin múlik szinte minden. Ha nincs sztori, akkor megnyitjuk az árukeresőt, és ott ves�szük meg a terméket, ahol a legolcsóbb. Ha pedig jó a történet, akkor nem az árat nézzük, az szinte mindegy – akkor annak a gyártónak a terméke kell nekem. A sztorik fogják meg az embert. - Alapvetően arra trenírozod az embereket, hogy ilyen jó sztorikat tudjanak gyártani, ami aztán meghozza a sikert. „Itt a TE időd! Vadonatúj élet 10 lépésben” könyvedben abból az alapvetésből indulsz ki, hogy háromféle embertípus van: a beletörődő, az álmodozó és a

megvalósító. Azt írod, hogy bárki kihozhatja magából a megvalósítót, akinek nem létezik lehetetlen, ehhez adsz tíz tanácsot. Mitől függ leginkább, hogy kinek sikerül megvalósítóvá válnia és kinek nem? - Amikor azt mondják, hogy valami fejben dől el, az arról szól, hogy az én fejemben, a saját életemmel kapcsolatban milyen történet él, miket mondok magamnak. Mindig azt kell először megnézni, hogy a saját életfilozófiánk pozitív vagy negatív, felfelé visz vagy lefelé húz. Lefelé húzó filozófiával nagyon nehéz hegynek felfelé menni. Azok, akik sikeres üzletet építenek, szenvedélyesen odáig vannak a termékért, amit

Szalay Ádám

- Milyen egy jó poszt? - Ha egy cég marketingjével foglalkozunk, a történetmesélésre fókuszálok. Megnézem, hogy a cég eredettörténete,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

kínálnak. Nem értékesíteni akarnak, hanem megmutatni, hogy mennyire fantasztikus a termék, mennyi problémára megoldást jelent, mennyiben megváltoztatja az életed – lelkesedést sugároz. A lelkesedés pedig, hogy megvan-e vagy sem, a magunknak mesélt történeten múlik. Sokszor azt látjuk, hogy közel azonos múlttal, képességekkel az egyiknek sikerül, a másiknak meg nem. Általában ezen múlik: a filozófián. Így lehet a bennünk lakó megvalósítót felébreszteni. - Hogyan adhatnék többet? – a tanácsaidat követve, ezt a kérdést magunknak feltéve érdemes indítanunk minden napot. Nálad is így indul egy nap? - Én is ember vagyok, ami azt jelenti, hogy nem mindig. Törekszem arra, hogy minden nap jól helyt tudjak állni háromgyermekes apukaként, férjként, szakemberként, trénerként. Ahhoz, hogy tudjuk, hogyan lehetünk jobbak, ismernünk kell a belső modelljeinket, a gondolkodási mintázatainkat, és tudni kell egy kicsit kívülről ránézni a helyzetekre. Sokszor, ha kívülről ránézünk, összeáll, hogy mit lehetne másként csinálni, hogy hol vannak kitörési pontjaink. Így a saját magunk edzői lehetünk. - Megtanítod az embereknek, hogy hogyan vigyenek sikerre egy márkát, egy terméket. Ha három szóval kellene jellemezned, mit mondanál, milyen a „Szalay Ádám-brand”? - Egyrészt kívülállónak szoktam magam jellemezni, ami annyit tesz, hogy nem azt a tudást viszem az ügyfeleknek, amit megszoktak. Másrészt történetmesélő vagyok, húsz év televíziózás alatt megtanultam, hogy hogyan kell úgy történetet mesélni, hogy az hasson az emberekre. A harmadik pedig az, hogy gyakorlatias vagyok. Az érdekel, hogy tudok-e olyan eszközt adni az ember kezébe, amit már másnap használni tud. Nem szeretek konkrétumok nélkül, a levegőbe beszélni. - Sokat beszéltél a történetmesélés, a videók uralta élménymarketing súlyáról. A következő időszakot is ez határozza meg a marketingben, vagy várható újabb dimenzióváltás? Folyamatosan figyeled a nemzetközi

Szalay Ádám : „Aki ma marketinget csinál, az a showbizniszben dolgozik.

Nagyon kötődünk az arcokhoz, a márka mögött szeretjük az egyéni történeteket.” trendeket. Hogy látod, nagy a lemaradásunk marketing tekintetében, vagy követjük és gyakoroljuk a külföldön jól bevált technikákat? - Ma már nem vagyunk nagyon elszakadva, a külföldön kitalált, megérlelt trendek nagyon hamar megérkeznek Magyarországra. Ami a következő években nagyon fontos, az az, hogy a cégek megtalálják a saját értékesítési történeteiket, eredettörténetüket, mert a piacra most belépő, új generáció nem gondolkozik országhatárokban. Nyelveket beszél. Fontos neki, hogy idehaza vásároljon, de csak akkor, ha jól meg tudják szólítani. Ha ez nem sikerül, akkor ők nem itthon vásárolnak. Olyan ez, mint amikor annak idején beültünk a moziba és először vettük fel a 3D-s szemüveget. Ugyanúgy filmet néztünk, de valahogy kinyílt a világ. A dimenzióváltás az értékesítésben pont erről szól: a piacra újonnan érkező generáció miatt az élményt kell kitágítani. Élményt kell adni már akkor, amikor az ember meglátja az offline kirakatot

vagy az online kirakatot, ami a közösségi oldal. Élményt kell adni az értékesítés folyamatában és az utógondozásban is. Ez még nem teljesen forrott ki idehaza, hogy a cégek a közösségi felületükre úgy gondoljanak, mint egy online kirakatra: izgalmas, változatos legyen és vonzzák az ügyfelet, hogy ha nem is azonnal, de fél éven, éven belül megérkezzen a boltba. Ahhoz, hogy így működjön az online kirakat, nem elég, ha kiposztolom, hogy megérkezett az új kollekció, vagy, hogy akció van. Folyamatosan kell valódi tartalmat kipakolni. Talicskával kell betolni az értékes tartalmat, még mielőtt akár egy értékes vásárlás realizálódna. Az értékes tartalom nem arról szól, hogy azonnali hatással bír, hanem megágyazunk egy későbbi eladásnak azzal, hogy olyan tartalmat osztok meg, ami a célpiacom számára ellenállhatatlan, izgalmas. Úgy kell értéket szolgáltatni, hogy nem akarok eladást, hanem követőtábort építek. Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

EGYÜTT MEGOLDJUK – A PANNON-WORK A MUNKAERŐPROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁÉRT ÚJ SZÖVETKEZETTEL INDULT

ÜZLETI RIPORT

A kormányzati elképzelés és a szolgáltatási szektor találkozott

Ismét a munkaerőhiány problémájával néznek szembe a cégek, minden dolgos kézre igényt tartanak a vállalatok – összegezte az utóbbi hónapok piaci fejleményeit Laczi Péter, a Pannon-Work Zrt. operatív igazgatója. A több mint harmincéves tapasztalattal rendelkező Pannon-Work komplex szolgáltatásaival – a munkaerő-kölcsönzéstől, -közvetítéstől, toborzásától a bérszámfejtési tevékenységen keresztül a munkajogi, a HR- és rehabilitációs tanácsadásig – széles palettával áll megbízóinak a rendelkezésére. A folyamatosan fejlődő, megújuló, új utakat kereső cégcsoport a hagyományos eszközök mellett az atipikus foglalkoztatásban rejlő lehetőségek kihasználásával kínál megoldásokat partnereinek. A jogszabályi változások 2021. július 1-jétől lehetővé teszik, hogy a kisgyermekükkel otthon lévők szövetkezeteket hozzanak létre – vázolta fel az új lehetőségek egyikét Laczi Péter. – Cégünk már megalakította a Pannon-Work Future Kisgyermekkel Otthon lévők Szövetkezetét, amely lehetővé teszi a kismamák vagy kispapák munkavállalását. Az általunk létrehozott szövetkezet tagjainak alkalmazása a munkaadók számára számos előnnyel jár, hiszen ez egy nagyon rugalmas foglalkoztatási forma. Partnereinknek csak néhány egyszerű munkajogi szabálynak, előírásnak kell csupán megfelelniük, és máris gyorsan, hatékonyan juthatnak a megfelelő szakképesítéssel rendelkező kollégákhoz. Ugyancsak egy új kormányrendeletnek köszönhetően bővül hamarosan a hazai piacon foglalkoztatható harmadik országbeli munkavállalók köre a munkaerő-kölcsönzés keretein belül, ami szintén jó lehetőséget nyújt a munkaerőhiánnyal küszködő vállalkozások számára. Eddig szerb és ukrán dolgozók alkalmazását engedték az előírások, azonban szeptember 1-jétől más országok állampolgáraira is kiterjed. A harmadik országból érkező munkavállalók kölcsönzésére kizárólag minősített HR-szolgáltatóknak lesz jogosultságuk. A minősítés

megszerzését követően, a Pannon-Work Zrt. még szélesebb merítési lehetőséget kínál, és a korábbinál több ország munkavállalóinak kölcsönzésével áll partnerei rendelkezésére. – Tapasztalt HR-szolgáltató igénybevétele számos előnnyel jár a munkaadók számára – tette hozzá Laczi Péter, a Pannon-Work Zrt. operatív igazgatója. – A szakértők közreműködése átláthatóvá teszi a munkavállalók mozgását, az engedélykérelmekkel, bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés terhét leveszi a megbízó válláról. A harmadik országból érkező dolgozók foglalkoztatásának további előnye, hogy körükben tapasztalataink szerint harmadannyi a fluktuáció, mint a hazai munkavállalók esetében. A cég operatív igazgatója egy teljesen új tevékenység egyre szélesebb körű alkalmazásáról is beszámolt. A Pannon-Work ugyanis segíti megbízóit abban a tekintetben is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával járó előnyöket a munkáltatók maximálisan ki tudják használni. Ennek érdekében, felkérés esetén teljeskörűen átvilágítják a vállalkozás állományát és feltérképezik a rejtett tartalékokat: a már meglévő munkavállalók valós státuszának beazonosítása sok

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Laczi Péter operatív igazgató

esetben lehetővé teszi, hogy a megfelelő igazolások beszerzését követően a megváltozott munkaképességű dolgozók számára biztosított kedvezményeket a munkaadó igénybe vehesse. Ebben az évben várhatón 10–12 ezer munkavállaló átvilágítását végzi el a Pannon-Work szakértő csapata. A fentiekből is látható, hogy a Pannon-Work Zrt. a hagyományos eszközök mellett innovatív megoldásokkal is igyekszik segíteni megbízóit munkaerő-problémáik megoldásában – zárta szavait Laczi Péter operatív igazgató. – Célunk, hogy ügyfeleinket rugalmasan szolgáljuk ki, gyorsan alkalmazkodjunk a változó igényekhez. Ez a lendület, ez az előremutató gondolkodás az, ami megkülönbözteti versenytársaitól a Pannon-Work Zrt.-t.

Marketing a járvány után – rövidebb üzenetek, gyorsan befogadható tartalmak, jól célzott információk

dr. Kurucz Attila

A „FELHŐ” AZ ÚJ KÜZDŐTÉR

A virtuális térbe költözött piac húzta magával a digitalizációtól addig idegenkedő vállalkozásokat is. Ahogy dr. Kurucz Attila, a győri Széchenyi István Egyetem docense, a marketing és menedzsment tanszék vezetője fogalmazott: ugraniuk kellett. A túlélés kiváltságát azok élvezhették, akik közben megtanultak repülni.

– Nem túl biztató, ahogy a hazai kis- és középvállalkozások a helyüket látták az interneten néhány éve. Ezt számos kutatás alátámasztja. – Valóban, de aztán jött a járvány és átírta a statisztikát. 2018–19-ben – attól függően, hogy melyik Big4 tanácsadó kutatását nézzük – a cégek 80–85 százaléka tartotta fontosnak, hogy legyen honlapja és megjelenjen a közösségi médiában. Online hirdetésekre 50–62 százalékuk költött. Két járványhullám után, 2020 végén ezek az arányok jellemzően bő 15 százalékkal magasabb értékeket mutattak, többen tekintettek prioritásként például a hirdetések optimalizálására. Bár mindenki visszafogta a büdzsét (a kommunikációs költségek 16 százalékot csökkentek), a digitális marketing növekedést ért el, a reklámköltések 44,7 százalékát tudta megszerezni, felfuttatva az online csatornák népszerűségét. – A pandémia nélkül is javultak volna az arányok? – Nem valószínű, hogy ilyen ütemben. Más kérdés, mit látunk négy-öt év múlva. Ha csak a webshopokat nézzük: bár a hajlandóság a virtuális vásárlásra egyértelműen nőtt, és az egészség biztonsága az idősebbek körében is felülírta az internet iránti bizalmatlanságot, a hirtelen nyitott áruházak sok esetben csak ideiglenes boldogulást hoztak, nem tartós fennmaradást. Sok múlik azon, hogy az adott cégnek sikerült-e, sikerül-e rátalálnia a saját stílusára, megtalálta, meg tudta-e tartani a vevőit. Tegyük hozzá, mindezt úgy, hogy önmagában megtapadni sem könnyű egy adott piacon.

A KÖZÖNSÉG ELVÁRÁSAI DIKTÁLNAK – Győzik a marketingversenyt a közösségi platformok?

– A Facebook népszerűsége különösen a fiatalok körében gyengül, de a vállalkozások többsége megtalálható rajta. Tör előre az Instagram, a TikTok pedig valóságos száguldásba kezdett. Gyorsan és pontosan célba talál az információ, a befogadók által preferált audio-vizuális módon kommunikál, és hamarosan Magyarországon is lehet hirdetni rajta. Nemzetközi tanulmányok megerősítik: a közönség igényei és elvárásai megváltoztak, komplex termékleírások helyett előnyben részesítik az audio- és videó-, grafikai elemekkel egyszerűsített, átlátható, könnyen és gyorsan befogadható, érthető, valósággal előemésztett tartalmakat. A Tiktok pontosan ezt kínálja. – Mennyire szabnak korlátot a szabályozások? – A Google már lépett, szigorításra készülnek, az unióban büntetés és letiltás jár majd három, irányelvet sértő hirdetés után. A hirdetések adóztatása egyelőre megállt az országhatáron, másutt Európában már erre is van példa. A komoly üzleti szándékot, modellt és koncepciót nélkülöző hirdetések fékezése a piac közös érdeke, más kérdés, hogy ezt a terhet a szárnyukat próbálgató hazai kis- és középvállalkozások elbírják-e, és ha igen, mikor.

A CHATBOT NEM BORUL KI – Hogyan hatott a marketingre a járvány? – A fogyasztói szokások megváltozása kiszámíthatatlanabbá tette a piacot. Mondok egy példát: rövidültek vagy eltűntek a szezonok, amire a kereskedők tudatosan tervezni és készülni szoktak. Korábban mindig megugrott a webshopok forgalma január–február tájékán, amikor a tranzakciókban a karácsonykor

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

el nem költött összegek jelentek meg, vagy mondjuk ősszel, amikor mindenki visszatért a hétköznapokhoz a nyaralás után. Ma már mindössze néhány hetes impulzív időszakok váltják egymást. A fogyasztók szokásai úgy változnak, ahogy az életüket befolyásoló külső tényezők. Ezt nagyon nehéz lekövetni, különösen azoknak a cégeknek, amelyeket a pandémia lökött ki az online térbe és semmiféle tapasztalattal nem rendelkeznek a digitális marketing terén. – A technika és technológia fejlődése ad eszközt a marketing számára a közönség megváltozott igényeinek kiszolgálásához? – Azt már most látni, hogy a hirdetési kampányoknál erőteljesen terjednek az emberi beavatkozást, manuális beállításokat kiváltó, programozott algoritmusok. Az automatizálással a platformok gyorsabban és interaktívabban tudnak működni, a vállalkozások szívesen kalandoznak a chatbotos megoldások világába. A mesterséges intelligencia alapú technológia például nagyon kellemes beszélgetőpartner, képes arra, hogy hogy ne veszítse el a fejét, nem válik agresszívvé. Megtanulja, és azonnal azt a szókészletet alkalmazza, amiben a vele kommunikáló fél jól elboldogul. Marketingszempontból – nélkülözve minden szociológiai vagy filozófiai vonatkozást – az embert helyettesítő chatbot sokkal vonzóbb értékesítő, sok esetben társasági élményt nyújtó, brandet erősítő kommunikátor. A marketingeszközök tárháza a külföldi tanulmányok, blogok szerint exponenciálisan emelkedik. A marketingben alkalmazott online eszközök/appok száma a kétezres évek elején hétszáz és ezer körül alakult, ma már nyolc-kilencezer. Mindez a hagyományos marketingstratégia helyett az egyre ismertebb Account Based Marketing

(ABM), azaz a célcsoport igényei szerint kommunikáló marketing szolgálatába állítva látványos növekedést hozhat.

UGRANI ÉS TANULNI KELLETT – Mint minden innováció, a digitalizáció is erőforrást igényel. – Egyrészt ezért óvatosak a cégek, és csak akkor ruháznak be, amikor rendelkezésre áll tartalékként a befektethető összeg, vagy van hozzá elérhető forrás, hitelprogram. De talán ennél is fontosabb, hogy az elköteleződéshez el kell érni egy fejlettségi szintet. Egy kis- vagy középvállalkozás, különösen növekedési pályája első szakaszaiban, mindenekelőtt a piacra koncentrál, akár több, egymásra is ható projektet menedzsel párhuzamosan. Energiája nagy részét a napi tűzoltásra fordítja. Ideális esetben csak később, miután végigjárta a fejlődés egyes lépcsőit, és agilis szervezetté vált, akkor fogja tudni magabiztosan, tudatosan és eredményesen levezényelni

a fejlesztést, felvértezve a szükséges szakmai és menedzsmentismeretekkel és digitális jártassággal, amelynek birtokában pontosan meg tudja határozni a helyét az internetes piacon. A jó hír, hogy lehet gyorsítani ezt a folyamatot, van támogató segítség. – A járvány csak keveseket érhetett ebben a legmegfelelőbb pillanatban. – Sokan nem álltak készen az ugrásra az online térbe, mégis ugraniuk kellett. Volt, akinek elsőre sikerült, másnak kétszer, háromszor neki kellett futnia. Egy ilyen erős külső hatással szemben csak egy lehetőség van, tanulni. A digitalizációt, az automatizációt, azt, hogy még ha kényszerű is a technológia fejlesztése, előbbutóbb elérkezik az a pont, amikor növelni fogja a hatékonyságot, és megtérül. – Az innováció ebben az esetben marketing- és informatikai tudást is igényel. Ezzel hogy állnak a hazai vállalkozások? – Az informatikai megoldások javarészt

kompakt módon elérhetőek, egy vállalkozó vagy cégvezető maga is képes kezelni a honlapfelületet, időnként némi segítséggel. A komoly marketinghez nélkülözhetetlen a piacot figyelemmel kísérő szakember, aki járatos az online kommunikáció világában, ismeri és bánni tud a modern eszközökkel, szoftverekkel, képes tudatosan felépíteni egy márkát, és az üzenetük átadásához összehangolni a különféle online kommunikációs platformokat. Chatbotot persze nem ők fognak programozni, ehhez már programozókra van szükség. Ők azonban együtt alkothatnak egy olyan bázist, hátteret, amelyre a kis- és középvállalkozások támaszkodhatnak. A tapasztalatok szerint a kkv-szektor olyan országokban, olyan térségekben tudott megerősödni – például a kilencvenes években Olaszországban a Pó vidékén, vagy Németország déli részén –, ahol a vállalkozások mögött tanácsadó szolgáltatók álltak. A pandémia megmutatta, hogy erre ma is szükség van. Szerző: KG

ÚJ KÉPZÉSEK A GYŐRI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN Dr. Kurucz Attila és munkatársai 2020 nyarán fókuszcsoportos kutatást végeztek, a győri kis- és középvállalkozások vezetőinek bevonásával. – Azt próbáltuk feltérképezni, milyen, az üzleti szféra számára hasznos képzést tudna az egyetem kínálni. Két irány mutatkozott. Az egyik az online marketingmenedzser egyéves szakirányú továbbképzés. Anyaga átfogó, eszközökben gazdag tudást kínál, a tartalomgyártástól a kreatív íráson, közösségi médiakampányok világán át a projektmenedzsmentig, illetve ezek gyakorlatba ültetését is ismerteti. A résztvevők megtanulják, hogyan tervezzenek, készítsenek weblapot, hallanak az e-mail-marketingről, a netes piacelemzésről. Az előadók gyakorlott szakemberek, naprakész, üzleti gyakorlatban edzett tudással. A másik képzés, ami a fókuszcsoportos kutatás során körvonalazódott, az innovatív kkv-vezetés szakirányú továbbképzési szak, amelynek célja, hogy a kisvállalkozóknak, kisebb vállalati vezetőknek, vagy nagyobb szervezetek kisebb egységvezetőinek naprakész elméleti tudást és gyakorlati eszköztárat adjon. Soft és hard területek egyaránt megjelennek a képzésben, hogy a menedzseri és vezetői szerepeket együtt tanulják meg a résztvevők. A stratégiai tervezés, folyamatok fejlesztése, pénzügyek és beszerzés mellett lényegesnek látjuk a tudatosság növelését a vezetői munkában.

A 21. században nélkülözhetetlen agilis és lean, valamint tárgyalás- és kommunikációs készségeket is fejlesztjük. Célunk, hogy a képzés elvégzése után magabiztos, innovatív vezetőkké váljanak diplomásaink, akik a tervezői (design) gondolkodás, a digitális, valamint a szervezet- és üzletfejlesztési kompetenciák birtokában jövőbe mutató módon tudják cégüket, vagy üzleti területüket vezetni.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

B2B és B2C vállalkozás: más célpiac más marketingstratégiát követel

MÁS A JÓ TARTALOM FOGYASZTÓNAK ÉS ÜZLETFÉLNEK Ahogy az értékesítésben, úgy a marketingben, az ügyfelekkel történő kommunikációban is nagyon nagy különbség van egy B2B és egy B2C vállalkozás között. Egy reklám, egy üzenet csak akkor ér célba, ha eléri a célpiac ingerküszöbét, a célpiac pedig teljesen más a két szektor esetében. Más fórumon, más jellegű hirdetésre van szüksége a B2B, illetve a B2C vállalkozások ügyfeleinek, fogyasztóinak. Két Győr-Moson-Sopron megyei cég, a Pedró Pékség és a Jankovits Engineering példáján keresztül mutatjuk be a B2B és a B2C marketing bevált, működő gyakorlatait.

Vajda Péter családja számára nagyon fontosak a régi értékek, a hagyománytisztelet átszövi életüket. A képen Vajda Péter feleségével és kislányával, Zselykével

A B2B (business to business) vállalkozás egy másik vállalkozásnak értékesíti termékeit, szolgáltatásait, a B2C (business to customer) pedig közvetlenül a fogyasztóknak. Előbbi célcsoportja tehát a viszonteladók, illetve a termékeit alapanyagként, alkatrészként használó gyártók, utóbbié pedig a hétköznapi emberek. Ha belegondolunk abba, hogy mennyire másként kommunikálunk, nyilvánulunk meg üzleti partnereink és a kollégáink, barátaink előtt, akkor már elég közel járunk ahhoz, hogy tudjuk, marketing szempontjából milyen megközelítést igényel a két szektor „közönsége”.

B2C: PEDRÓ PÉKSÉG TÍZ ÉVIG PÉKSÉG ÉPÜLT, UTÁNA BRAND

A Pedró Pékség a régi idők értékeit őrzi, így olyan kenyeret, vert cipót süt, amilyet a századforduló elején sütöttek.

– Az egykori sokorópátkai kis pékségből ma már kilenc, jóval nagyobb van: négy Győrben, öt pedig a környező településeken. Családi vállalkozásként indult a Pedró 2002-ben, ma mintegy 1 milliárd forint éves árbevételt produkál. Előre lefektetett stratégia mentén építkeztetek? Vajda Péter ügyvezető: - 23 éves voltam, amikor elindultunk. Se vállalkozói tapasztalattal, se nagy sütőipari tapasztalattal nem rendelkeztem még. Egy kis faluból indultam, nagy álmaim voltak. Viccből mondtuk otthon egymás között, hogy itt egy nagy pékség fog állni – ez mára valóság lett, de nem tűztünk ki ekkora célokat magunk elé és szlogent sem fogalmaztunk meg. Csak próbáltam minden nap jobb lenni a tegnapnál, mindig a fejlődésre törekedtem. Mindenbe, minden részletbe egyre több energiát fektettünk és így lettünk egyre jobbak. És ahogy építkeztünk, ahogy fejlődtünk, úgy változott a Pedró is.

„Visszahozza a régi idők értékeit”. De a kezdetektől ezt az értéket képviseljük, ez fakad belőlünk, a hagyományok átszövik az egész életünket, fontosak számunkra. Az első logónk is utalt már erre, a nemzeti trikolorral ezt üzentük. Öt éve éreztük úgy, hogy megújítjuk az arculatot és akkor kezdtük el használni a szlogent is, de előtte is ez a szemlélet jellemezte a Pedrót. Az új logóba az országalma került, amely szintén a nemzeti hagyományőrzésre utal. Termékeinkben ez úgy köszön vissza, hogy hagyományos módon, felesleges adalékok nélkül készülnek. Tepsis sülteket készítünk zománcos edényben, úgy, ahogy nagyanyáink készítették. Olyan kenyeret, vert cipót sütünk, amilyet a századforduló elején sütöttek. Az üzleteinkben is a tradíciókkal találják magukat szembe a vásárlók: régi tárgyakkal van berendezve, múltat idéző a környezet. Minden termékünk és a boltjaink légköre is a szlogent erősíti tehát, és az image filmünk is: tájházban, régi tárgyak között, népviseletben sütünk.

-„A vidék ízei” – talán ezt mondanák legtöbben, ha megkérdeznénk, mivel azonosítják a Pedró Pékséget. Ha a növekedés nem is, a brandépítés tudatos volt? Kimondtad a kezdetekkor, hogy ez lesz a Pedró, ez különbözteti meg a többi pékségtől? -Tudatosan öt éve építjük ezt a brandet, akkor mondtuk ki a szlogent:

A KÖZVETLENSÉG AZ EGYIK LEGJOBB MARKETING„ESZKÖZ”

mennyit változott a hirdetési, reklámozási szokásotok, a fogyasztókkal való kommunikációtok? -Teljesen átformáltuk a marketinget. Egyébként is egyre nagyobb hangsúlyt fektettünk az online és a közösségi média jelenlétre, már öt éve is látszott, hogy sok embert lehet online elérni, megszólítani. A vírushelyzet pedig még inkább felgyorsította ezt a változást. A cél az, hogy az emberek érezzék, amit mi érzünk, átéljék a Pedró –feelinget, hogy azonosulni tudjanak az általunk vallott értékekkel. Ebben nagyon sokat segít az online tér, elsősorban a Facebook felületünk. És ahogy eltolódott a marketingünk az offline felületekről az online felé, úgy az eszközök, a kommunikáció is változott. Azt tapasztaltuk, hogy online is működik a PR-cikk és a látványos grafika is, de a videó egy erősebb, intenzívebb kommunikációt jelent. Jobb, ha közvetlenül szólunk az emberekhez. Így sok videót készítünk, mindenféle témában: termékeinkről, üzleteinkről, eseményekről, amelyek az életünkben fontosak. Megosztjuk a vásárlóinkkal, ami épp történik velünk. Így sokkal több érzést, több üzenetet tudunk átadni.

-Az arculatfrissítés óhatatlanul erősebb marketingtevékenységet igényel. Ha csak ezt az elmúlt öt évet nézzük,

-B2C vállalkozásként közvetlenül a vásárlókhoz szóltok. A kis videók családiasak, közvetlen stílusban

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

kommunikáltok. Marketing szakemberre bízzátok a tartalomgyártást és azt, hogy az el is jusson a fogyasztókhoz vagy Te tartod kézben ezt is? -Van kollégánk, aki a videókat készíti, a Facebook-posztokat pedig én csinálom. Gyártok tartalmat és posztolok, amikor van rá időm és amikor valami kikívánkozik belőlem. A marketingesünk szerint kifizetődő ez a közvetlenség.

NAGYON TISZTA KENYÉR KERÜLHET A JUBILEUMI ASZTALRA -Mi a tapasztalat, mennyire fontosak marketing szempontból a díjak, elismerések? Van belőle bőven, legutóbb azt a felkérést kaptátok, hogy süssetek kenyeret Győr 750. évfordulójára. -Szeretünk versenyezni, szeretjük magunkat, a termékeinket megmérettetni. Ha több kenyér közül kiválasztják a miénket, az azt mutatja, hogy jó az irány, jó a termék – ez is egyfajta szűrő egy új termék bevezetése előtt. Tüzel minket egy-egy verseny. Az elért eredményeket publikáljuk több csatornán és úgy látom, hogy a díjak erősítik a termékeink minőségébe vetett bizalmat. -Jövőre 20 éves lesz a Pedró Pékség. A jubileumi év általában kiemelt megjelenéseket és új termékeket is hoz magával. Mivel készültök? - Különleges termékekkel. Kenyérből olyan „tisztát” szeretnénk, ami

dr. Jankovits Richárd, a Jankovits Engineering ügyvezetője

biolisztekből fog készülni, köves malomban őrölve. Olyan péksüteményeket várhatnak tőlünk, amely saját készítésű lekvárral készül majd, ahhoz pedig az alapanyagot helyben szerezzük be. Az innováció folyamatos, termék-és üzletfejlesztésben is. A sokorópátkai üzletünk felújítása még hátra van, ezen kívül új üzleteket is szeretnénk nyitni. Természetesen mindennek visszhangja!

B2B: JANKOVITS ENGINEERING ÚJ MÁRKANÉV 25 ÉV UTÁN - Négy éve kapott új nevet a cég, mégis sokan még mindig meglepődnek rajta. 25 év után nem könnyű egy újat „bejáratni”. Miért volt szükség új névre? dr. Jankovits Richárd ügyvezető: Cégünk 2017-ben változtatott nevet, akkor lett a Jankovits Hidraulikából Jankovits Engineering. A profilunk bővítése, a 25 év alatt elért fejlődés indokolta. Kinőttük a hidraulikus keretet, tevékenységünk a célgépgyártás, az automatizálás felé tolódott el. Ma már az ország

jelentős célgépgyártói között tartanak bennünket számon. Szerettük volna, ha a nevünk is ezt a profilt tükrözné.

KONFERENCIÁKON IS JELEN KELL LENNI, SZAKMAI TARTALMAT KELL ADNI - Óriásit változott a marketing a cég indulásától napjainkig. Mi jellemzi leginkább a Jankovits Engineering reklámtevékenységét ma? - A célgépgyártásban nagyon ritka az az eset, mikor a megrendelő kettő vagy több darabot kér ugyanabból a gépből. Sok esetben a megvalósított innováció kapcsán titoktartás köt bennünket a partner felé, és bár szeretnénk világgá kürtölni fejlesztéseinket, nem mindig tehetjük. Marketing-megjelenéseink esetén sokszor olyanok vagyunk, mint a népmesében, adunk is valamit, meg nem is. Választott szlogenünk is azt a folyamatot tükrözi, mikor egy elképzelés valósággá válik: „És az ötlet működik.” Hatékonyak a szakmai napok, ahol egy megvalósult projektet személyesen bemutathatunk régi és új partnereinknek. A járványhelyzettel sok minden áttevődött az online térbe, amihez nekünk is alkalmazkodni kellett. Online tartottunk meetingeket, cégbemutatókat, oktatásokat, és végeztünk el

tanfolyamokat. Ezen a téren olyan új képességek birtokába kerültünk, amiket a munkánk során a továbbiakban is alkalmazunk, vírushelyzettől függetlenül. Marketingcsapatunkat egy új munkatárssal bővítettük, aki jártas az online médiában, és a képi megjelenítést is meg tudja oldani grafikailag házon belül. Ez jelentősen megkönnyíti és gyorsítja a megjelenési lehetőségeinket. - Mit jelent az önök számára az online tér? B2C vállalkozások nagyon nagy követőtábort tudnak építeni a Facebook- és Instagram-felületükön, be tudják vonzani a fogyasztókat. Az önök partnerei főként cégek. Hol érik el őket? -Facebookon jelen vagyunk, ez ma megkerülhetetlen. A mi partnereink is a világhálón töltik az idejük jelentős részét. B2B vállalkozásként viszont nálunk fontos a LinkedIn jelenlét is, ami komolyabb, üzletiesebb közösségi felület, ezt főleg kapcsolatépítésre használjuk. Ahhoz, hogy észrevegyenek bennünket, hogy kitűnjünk a reklámzajból, izgalmas, érdekes, figyelemfelkeltő tartalmat igyekszünk adni a követőinknek. Jelen kell lenni konferenciákon, kiállításokon, nálunk ez is marketingjelentőséggel bír – a vírushelyzet alatt ezt is online tettük. De természetesen továbbra is fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatokat: partnertalálkozókat és gépbemutatókat személyesen tartunk a jövőben is. - Említette, hogy B2B vállalkozásként egy poszt nem elég. Milyen tartalom ér célt ügyfeleiknél? - A hosszabb szöveges leírásokat a B2B vállalkozásoknál is leváltották a rövidebb, de tartalmasabb és érdekesebb posztok, felerősödött a képi világ, a színek, hangulatok, a rövidfilmek jelentősége. Ami nagy különbség, hogy a mi ügyfeleinknek szakmai anyagokra, minőségi információkra van szükségük, ilyen tartalmakat kell gyártanunk, de figyelemfelkeltően és érdekesen. Nem kifejezetten a szórakoztatás a cél, de nagyobb hatással van partnereinkre egy olyan tartalom, ami közvetlenebb hangvételű, és nem csupán a száraz szakmai tényekről szól.

A Jankovits Engineering egyedi célgépeket gyárt, sok esetben titoktartás köti a céget a megvalósított innováció kapcsán, így nem kürtölheti világgá fejlesztéseit

MINŐSÍTÉS, MINT MARKETINGESZKÖZ - Több minősítést, elismerést is magukénak tudhatnak. Számít ez az ügyfeleknek? Van marketingereje? - Igen. Vannak címek, amelyek egyértelműen beszállítói igényként is jelentkeznek és részünkről belső törekvés, hogy megfeleljünk partnereink különböző elvárásainak. Tavaly az AUDI által kért fenntarthatósági auditon – Supplier Assurance Questionnery (SAQ) – értünk el nagyon jó eredményt, most pedig az Opel által támasztott Ecovadis minősítésünk van folyamatban. Mindemellett a „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” védjegy és „Megbízható munkaadó” cím többszöri birtokosai vagyunk, ezek is a belénk vetett bizalmat erősítik. Utóbbi elismerés

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

pedig a munkaerő-keresés szempontjából jó „marketingeszköz”. - Jövőre ünnepli a cég fennállásának 30. évfordulóját, ami általában még erősebb marketingtevékenységet kíván. El lehet árulni, mi várható a cég háza táján? - Ismét egy fontos mérföldkő, amit szeretnénk méltón megünnepelni már az év elejétől kezdve, kisebb-nagyobb aktivitásokkal. Ötleteink vannak, de azt, hogy mi valósulhat meg, majd az aktuális Covid-helyzet eldönti. Azt viszont remélem, hogy a külpiaci terjeszkedés tervét nem írja át. Első lépésben a hidraulikus gépek, berendezések területén keressük a partnereket külföldön, mivel ezen a vonalon már van sikeres exporttevékenységünk. A kezdeti kapcsolatfelvételeken már túl vagyunk. Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Cápák között: egy tévéműsornak mindig van brandépítő szerepe, sok vállalkozónak megváltozott az élete aznap este, amikor a műsorban bemutatkozott

ÚJRA INDUL A CÁPAVADÁSZAT A marketing célja: láttatni és népszerűsíteni magunkat, vevőket, ügyfeleket szerezni. Egy televíziós szereplés kitűnő lehetőség erre. A Cápák között című műsorban korábban sosem látott termék- és szolgáltatásötletek, piacra lépő friss vállalkozások és már sikeresen működő, feltörekvő cégek vadásznak Cápára. Nem csak az jár jól azonban, akinek sikerül kifognia a nagy halat – a forgatások és a felkészülés során szerzett tapasztalat, a mentori támogatás, na meg a szerzett ismertség és az önmarketingre kapott lehetőség sokaknak segít megvalósítani az álmát. A tévénézők pedig sosem látott izgalmakat élhetnek át. Az RTL Klubon futó műsornak a negyedik évadját készítik elő, mi sem mutatja jobban a Cápák között sikerét. Pedig – ahogy Máté Krisztina, a Cápák között producere mondja – „nem ugrál senki flitteres bugyiban”.

Máté Kriszta Fotó: RTL Klub

FELKÉSZÜLTEBB VÁLLALKOZÓK ÁLLNAK A CÁPÁK ELÉ – A Cápák között című műsor negyedik évadjára májustól lehetett már jelentkezni. Meddig tart a jelentkezés és mi történik utána? Máté Krisztina: – Az előző évad végétől lehetett jelentkezni a következőbe. Ez azt jelenti, hogy lényegében folyamatosan lehetőséget kapnak a vállalkozók, hogy ha befektetőt keresnek, ha éppen egy Cápára lenne szükségük, ne kelljen sokáig várniuk. A jelentkezés után, az úgynevezett castingidőszakban a Cápák között szerkesztői felveszik a kapcsolatot a jelentkező vállalkozókkal és onnan megkezdődik a felkészítés. Nem biztos ugyanis, hogy minden vállalkozó pontosan tudja, mi vár rá. – Sok vállalkozó állna a Cápák elé, vagy kevesekben van meg ehhez a bátorság? – Minden évben lényegesen többen jelentkeznek, mint az azt megelőzőben. Ez nagy öröm, hiszen kezdetben tartottam attól, hogy van-e évente elég szándék ebben az országban annyi vállalkozásban, amennyiből ki lehet válogatni a műsor szereplőit. De a nézők is egyre többen vannak, évről évre jobban szeretik a műsort, a vállalkozók is egyre inkább tudják, megéri nekik részt venni ebben. Tudják, mire számíthatnak és azt is, hogy csak jól járhatnak. – Mennyire nehéz a jelentkezőkből kiszűrni azokat, akik aztán lehetőséget kapnak arra, hogy meggyőzzék a befektetőket, érdemes az ő ötletükbe invesztálni? Feltételezem, nem elég egy jó, piacképes, sikerre vihető ötlet, hiszen a tévében szerepelni is tudni kell…

– A tévés szereplés izgalmainak legyőzésében segítünk, de ahogy az amerikai Shark Tank, vagy az angol Dragon’s Den is mutatja (a Cápák között amerikai és angol verziója – szerk.), Magyarországon is évadról évadra felkészültebbek a vállalkozók. Már nem csak ötletekkel

jönnek, nem csak start up-oknak érdekes, sok az olyan sikeres vállalkozás is, amely éppen ott tart a fejlődésben, hogy szüksége lenne egy Cápára. Az előző évadokban jól megnézték, mire számíthatnak, ezt átgondolva jobban el tudják „adni” az ötleteiket, sokkal inkább tisztában vannak a cégük értékével, és ha máshonnan nem, hát a többiek példáján, a tévéből nagyon is tudják, hogy kell felépíteniük a pitchüket (a vállalkozás frappáns érdekes, szakmai bemutatását – szerk.).

AZ ÜZLETEMBEREK, A VÁLLALKOZÁST INDÍTÓK ÉS A TÉVÉNÉZŐK IS PROFITÁLNAK – Ha röviden összefoglaljuk a műsor lényegét, első hallásra azt gondolnánk, ma egy ilyen műsornak nincs létjogosultsága a magyar televíziós piacon. Nem botrányos, nem kirívó, nem szerepelnek sztárok benne, mégis sikeres. Mi a titka? Miért érdekli a befektetések, az üzletkötés világa az átlag tévénézőt? – Azt remélem, hogy a műsor legalább annyira szórakoztató, mint amennyit

mindnyájan tanulunk belőle, amen�nyire hasznos. Magyarországon bizonyos dolgokhoz mindenki ért: például a focihoz, a gyerekneveléshez, az autóvezetéshez, az üzlethez. Aki azonban úgy gondolja, hogy vannak, akik még nála is jobban értenek hozzá, vagy szeretnének még tanulni, azok biztosan rengeteget profitálnak belőle, miközben kimondottan kellemes estét töltenek a tévé előtt. Nagyjából ez volt a kezdeti célunk is a műsorral, de azt magunk sem gondoltuk, mi minden kapcsolódhat az alapgondolathoz, hogyan teljesedhet ki a koncepció. Az első évadokban például többször elhangzott: milyen nehéz bekerülni egy nagy üzletlánc polcaira, pedig micsoda garancia lenne arra, hogy a befektetett pénz megtérül! Aztán egy nagy üzletlánc maga jelentkezett, hogy összefonná abbéli szándékát a Cápákkal, hogy minél több klassz magyar termék legyen a polcain. De mondhatnám a Covidadta helyzetet is, hiszen a magyar vállalkozások közül azok, amelyek eddig nem vették a digitalizáció felé vezető út akadályait, kénytelenek voltak szembenézni ezzel, ha nem akartak a pandémia idején megsemmisülni. A Cápák között műsornak van olyan partnere, amelyik kimondottan ebben segít. Vagy abban, hogy pénzügyileg felkészült legyen egy vállalkozás arra a pillanatra, amikor befektetésre szorul. Itt – ahogy szoktam mondani – nem ugrál senki flitteres bugyiban, mégis feszült, izgalmas, érdekes, amit a néző lát. Körülbelül tizenkét éve volt az RTL Klubon egy hasonló tematikájú műsor, kezdeményezés, de az még korán jött, az emberek nem voltak nyitottak a vállalkozásokra, nem értették, mire jó nézni a másikat. Ma már több mint egymillió magyar vállalkozás próbál sikeres lenni, rengeteg szorgalom, ötlet, jó szándék vezérli őket, öröm látni, hogy már nem kell feltétlenül adót csalni, mutyizni a sikerhez. Hogy van Magyarországnak egy része, amely tanulni, fejlődni akar, miközben nyugodtan is alszik. Ja, és azért azt is megemlíteném, hogy a Cápák elsősorban üzletemberek, semmiképpen sem celebek, de ha akarják, ha nem, egyre nagyobb a rajongótáboruk.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

BRAND ÉPÜL A KÉPERNYŐN – Az előző évadokban sok jó ötletet láthattunk, sok örömnek, sikernek lehettek szemtanúi a nézők. Külső szemlélőként hogy látja, mennyire befolyásolja a Cápák döntését, a támogatni kívánt ötlet, vállalkozó kiválasztását, hogy a „versenyző” hogyan kommu-

az érzelmek, legalább olyan fontos, hogy valaki jó ember legyen, mint hogy szorgalmas. Egyik Cápánk, Moldován András mondja mindig: „Nem lehet valaki jobb üzletember, mint amilyen ember”. De ha nem tudja eladni az illető magát, a termékét, ha nem tudja meggyőzni a Cápákat feszült, extrém helyzetben, tíz kamera előtt, akkor valószínűleg valahol, valami nem stimmel. Vagy a kon-

A Cápák: Lakatos István, Balogh Levente, Balogh Péter, Moldován András, Tomán Szabina

nikál, mennyire tudja „eladni” magát? Sok múlik a kommunikáción, az önmarketingen vagy olyan nagy tapasztalattal bíró, sokat látott befektetők, mint a Cápák, már átlátnak a jó önreklámon? – Szerintem az önreklám hasznos, fontos, az sem baj, ha látszik, de még fontosabb az őszinteség. A Cápák jól ismerik a számokat, azonnal átlátnak azon, aki kamuzik, nagyot mond. Ők nem szórják a pénzt, valódi üzletemberek. Ettől függetlenül, a 21. században a világot már legalább annyira mozgatják az intuíciók,

cepcióval, vagy az önértékeléssel, vagy a számokkal. – A korábbi évadokban szereplő vállalkozók további karrierútját nyomon követik? Van arra példa, hogy valaki a Cápáktól nem kapott ugyan támogatást, de a műsornak köszönhetően sikerre tudta vinni az ötletét? Van ilyen szempontból marketing-, brandépítő szerepe a műsornak? – Hajjaj! De még mennyire! Egyrészt egy tévéműsornak mindig van brandépítő

szerepe, másrészt több konkrét példa van arra, hogy valaki nem kapott a műsorban befektetést, de aznap este, amikor a műsorban szerepelt, megváltozott az élete. Ha konkrétumot említhetek a tavalyi évadból, ott volt például a Chilliyard Koletán Gergője, aki a Cápáktól ugyan nem kapott befektetést, de az adás másnapjától kaphatóak voltak a termékei az egyik legnagyobb üzlet-

Fotó: RTL Klub

lánc polcain, épp tele van az ország az arcával, mert egy másik partnerünk óriás plakátjain ő szerepel, mint az a vállalkozó, aki arra biztat, digitálisan fejleszteni kell a cégeket, és neki már sikerült. De az előző évadból a Pesti Pipi az adásban ugyan nem kapott befektetést, az egyik Cápánk utána gondolta meg magát, és azóta nem is tudom, hányadik üzletet nyitják közösen, hatalmas sikerrel. De olyan vállalkozás is volt, amelyikbe úgy fektettek be, hogy egy néző felkereste őket az adás után, hogy

neki megérné pénzt tenni abba a cégbe. Minden vállalkozást, amely a műsorban szerepel, „szemmel tartunk”, követjük az útjukat, sőt, az RTL felületein be is számolunk a sikereikről. De a vállalkozók maguk jelzik is, ha érdemben történik velük valami, a kör évadról évadra bővül.

TENNI AZÉRT, HOGY VÁLLALKOZNI BÜSZKESÉG LEGYEN – Hogy látja, Magyarországon van már kiforrott kultúrája a vállalkozói létnek, a vállalkozásindításnak? Sok évtizedes lemaradásban voltunk a rendszerváltás után e tekintetben. – Ha őszinte akarok lenni, én úgy látom, még nagyon nagy a lemaradás, de azért van remény. A vállalkozó szó szinte szitokszó volt a rendszerváltozás idején, semmiképpen sem jó hangulatú jelzőkre asszociáltunk, ma már azonban csodás példák vannak arra, hogy lehet tisztességgel, rengeteg energiával, kitartással, ötlettel világhatalomra törni. A Bridge Budapesttel közösen hét éve kezdtünk egy sorozatot, a címe: Az első millióm története. Ebben olyan vállalkozókkal beszélgetek, akik példák lehetnek, erőt adhatnak a többieknek, akik vállalkozni kezdenek. Azt látom, már van Magyarországon egy egyre növekvő réteg, amely sokat tesz azért, hogy vállalkozni, céget építeni, a sikert elérni és viselni büszkeség legyen. Ez nagyon jó érzés nekem is, hiszen talán a Cápák közöttel, vagy Az első millióm történetével kicsit részese lehetek ennek a törekvésnek.

a mintegy 150 fős stáb minden tagját, maszkban dolgoztunk, vigyáztunk egymásra, hiszen ha ott egy pótolhatatlan szereplő beteg lesz, nem tud elkészülni a műsor, és nemcsak egy adás, hanem a teljes évad. Most ismét a casting-időszak kezdetén vagyunk, az előírtnál kissé szigorúbb óvintézkedésekkel, vigyázunk egymásra és a castingra érkező vállalkozókra. Nem kockáztathatunk. De sok mindent kellett átalakítanunk, igyekszünk alkalmazkodni az adott, akár naponta változó helyzetekhez. Műsor újra lesz, és reméljük, izgalmasabb lesz, mint valaha! – El lehet árulni, mikor izgulhatunk újra a befektetésért versenyzőkért, mikor kezdődik a negyedik évad? – Erre sajnos nincs még felhatalmazásom, hogy eláruljam, de annyit mondhatok, még lehet jelentkezni a következő évadba. – Tudni már, hogy szurkolhatunk-e Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozó, ötlet sikeréért? – Van természetesen már a régióból jelentkező, de hogy hányan szerepelnek majd, az legyen meglepetés. Nekem is az lesz, hiszen még nem tudom. Ha ennek a beszélgetésnek a hatására valaki kedvet kap, nagy szeretettel várjuk!

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Máté Kriszta Fotó: RTL Klub

MEGYEIEK IS A CÁPÁK ELÉ ÁLLNÁNAK – Az elmúlt 1,5 év bizonytalansága, a világjárvány mennyire nehezítette meg a műsorkészítést, a következő évad tervezését? Illetve mennyire befolyásolta a Cápák befektetői hajlandóságát? – A Cápák szándékait nem befolyásolta a pandémia, a jó, ötletes, rentábilis, értékes lehetőségeket ők mindig keresik. A műsor készítését a járvány az előző évadban ugyanúgy nehezítette, mint mindnyájunk hétköznapi életét. A forgatási napok mindegyikén teszteltük

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Az egészségügyi felelősségvállalásra és a korrekt tájékoztatásra fókuszál a Kardirex

AZ ELÉGEDETT BETEG A LEGJOBB REKLÁM Amíg az állami egészségügyi ellátórendszer a valós szükségletek kielégítését is nehezen tudja biztosítani, addig a magánegészségügy már nemcsak a szükségletek, hanem a piaci igények kiszolgálására is törekszik. A győri Kardirex Egészségügyi Központ pedig a kapacitásbővítéseket mindig az állami egészségügyi ellátások legszűkebb keresztmetszeteiben végezte – mondta el dr. Vasas István ügyvezető igazgató, akit fiával, dr. Vasas Norbert centrumvezető főorvossal együtt kérdeztünk koronavíruson innen és túl.

Habár korábban nem láttunk olyat, hogy egész lakótelepek tapsoltak az ablakokban, erkélyeken az egészségügyi dolgozóknak, az a világjárvány negyedik hullámának elején is bizonyos: a hazai egészségügy reklámja – és ezzel együtt a viszonyunk hozzá – finoman szólva sem a legpozitívabb. A hosszú várólisták, a szakemberhiány, és összességében a rossz tapasztalatok évek óta terelik a pácienseket a magán egészségügy felé. A szektor országosan erősödik, becslések szerint évente 5–6 százalékkal bővül a magán-egészségügyi költés Magyarországon: mára csaknem ezermilliárd forintról beszélhetünk. A Kardirex Egészségügyi Központot 28 éve alapította dr. Vasas István és dr. Hegyi Ilona klinikai igazgató. Jelenleg 30 szakrendelést működtetnek 76 szakorvossal, köztük 35-en az egynapos sebészeten is operálnak. Míg 2016ban 709 millió forint volt a vállalat árbevétele, addig 2019-ben már 1160. „Közepes méretű egészségügyi szolgáltató vagyunk a régióban” – definiálja magukat dr. Vasas Norbert centrumvezető főorvos, aki édesapját követve, a háromtagú vezetés másik szíve-lelke. Az említett évek óta tartó trendet a járvány kétségtelenül erősítette, hiszen számos halasztható, vagy annak vélt vizsgálatot, kezelést, műtétet toltak későbbre az állami ellátásban. „Ugyanakkor számunkra a 2020-as év márciusa és az azt követő időszak ugyanolyan megrázó volt, mint bármely más gazdasági szereplőnek. Ebben a helyzetben természetesen nem a piacszerzés volt az elsődleges: emberként, egészségügyi szolgáltatóként és orvosként egyaránt a társadalmi, egészségügyi felelősségvállalás és a korrekt

dr. Vasas István

tájékoztatás volt a prioritás, és ezt követte szorosan a cég és annak dolgozói iránt érzett felelősség” – szögezi le dr. Vasas Norbert, hogy nem feltétlenül nyertese a járványhelyzetnek a magán egészségügy, hiszen 2020. március 16-ától miniszteri rendelet korlátozott minden nem sürgős, nem életmentő orvos-beteg találkozást. Ezért kötelezően leállt a teljes szakrendelésük, a fogászatot is beleértve, valamint az egynapos sebészeti ellátásuk is. Ugyanakkor a Kardirex bizonyos ellátásai, mint a foglalkozás-egészségügyi alap- és szakellátás, háziorvosi ellátás biztosítása kötelező feladat volt a járvány alatt is, így az a kettős helyzet állt elő,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

hogy a munkatársak egy része és a teljes menedzsment (Covid-válságstábot alkotva) minden nap megfeszítetten dolgozott, míg a szakrendelésekben érdekelt kollégák és ápolók nagyobb hányadát szabadságra küldték, hiszen hónapokig nem tudtak munkát biztosítani nekik. „Bevételeink az előző év hasonló időszakához képest 55–60 százalékkal csökkentek. A második és harmadik hullám idején pedig, bár minden szolgáltatásunk zavartalanul működött, mégis megfigyelhető volt a páciensek részéről az óvatosság és a halogató kivárás, ami egészében kihatott a 2020-as év betegforgalmára” – részletezi a centrum vezetője. Azt már édesapja, dr. Vasas István ügyvezető igazgató teszi hozzá, hogy a válságstáb első intézkedéseként 22 hónapos munkaidőkeretet vezettek be. „Nem éltünk a csökkentett munkaidő és bércsökkentés lehetőségével. Munkatársainkat

dr. Vasas Norbert

biztosítottuk arról, hogy senkit sem küldünk el, és teljes fizetést kapnak a szabadság letelte után is. Ők pedig ezt az újra-nyitást követően maximális lojalitásukkal hálálták meg. Büszkeséggel tölt el, hogy a 89 fő munkaviszonyban dolgozó kollégánk közül végül senkitől nem váltunk meg, szemben az egyes magán-egészségügyi szolgáltatóknál és fogászatoknál előforduló gyakorlattal, sőt, létszámunkat néhány hónap alatt tovább bővítettük.” A vezetők gyorsan reagáltak a hirtelen leállásra, és 2020 márciusában napokon belül élesítették az Egynapos Sebészeti Centrum későbbre tervezett bővítését: a korábbi 400 négyzetméteres sebészeti részleg 800 négyzetméteres osztállyá alakult, ahol 2021 júliusától 3 műtőben, 20 ágyon, 10 szakmában folyik a betegek műtéti ellátása. dr. Vasas Norbert tájékoztatása szerint a műtéteik 70 százalékát tb-finanszírozott ellátásként végzik. „2020 második félévében a tb-finanszírozási keret közel kétszeresét jelentettük havonta a biztosító felé, vállalva, hogy minden második eset finanszírozatlan marad, mert az országos várólisták feltorlódásával kötelességünknek éreztük, hogy a társadalmi, szakmai szempontokat a gazdasági eredmények elé helyezzük. Visszatekintve, most sem tenném ezt másként” – hangsúlyozza a főorvos, és elmondja

azt is, hogy a második-harmadik hullámban a fekvőbeteg-ellátástól független egynapos sebészeti szolgáltatók zöld jelzést kaptak, 2021 végére az éves műtéti szám elérheti a 2500-at. A hirtelen jött helyzetre adott gyors válaszok között szerepelt, hogy a felszabaduló kapacitásaik egy részét COVID-19 tesztközpont kialakítására fordították, melynek forgalma a második-harmadik hullám idején növekedett meg igazán. Reagáltak a nagy keresletre, azonban a PCR-teszt hatósági árazását követően ezt már csak kiszállással vállalták. „Számítottunk rá, hogy a kereslet csökkenéséhez fog vezetni, kerestük a megoldást, hogy veszteség nélkül tudjunk szolgáltatni, hiszen megvolt az igény a lakosság részéről. Sikerült is kedvező feltételeket teremtenünk, és újból tudtunk intézményi keretek között tesztelni” – idézi fel dr. Vasas István és hozzáteszi, csapatuk számos cég munkatársainak szűrését is vállalta, több munkahelyen pedig járványgóc felszámolásában kértek segítséget. 2020 márciusától 2021 júliusáig több mint 13 ezer tesztet végeztek, a pozitív tesztek aránya az országos átlag szerint alakult. Számos vállalatnál láthattuk, hogy a járvány következtében felerősödött a társadalmi felelősségvállalás. A Kardirex többek között védőfelszereléseket

adott: FFP2 maszkokat kapott a Háziorvosi Ügyeleti Szolgálat, a városi tömegközlekedésben dolgozók, védőruhát kaptak az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény munkatársai. Segítséget ajánlottak a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházban felállított oltópontok működtetéséhez is 2021 tavaszán, és több mint háromszáz hajléktalant teszteltek térítésmentesen. „A páciensek informálására koncentráltunk, valamint saját dolgozóink és betegeink egészségmegóvásán kívül már a járvány kitörésekor felvállaltuk szerződött üzemorvosi partnercégeinknél a járványügyi tanácsadást, a járványügyi szabályozások pontos értelmezését, majd a tesztelések, elkülönítés mielőbbi alkalmazásával a későbbi újrainduláskor a biztonságos működés megteremtését. Nem volt ritka, hogy napi 90–100 telefonhívást kaptam, amiben tanácsot kértek légúti panaszokkal, teszteléssel, oltással kapcsolatban. Összességében elmondhatom, hogy partnercégeinkkel az együttműködés az egészségügyi veszélyhelyzet miatt a korábbinál is sokkal intenzívebbé vált, s mi igyekeztünk megfelelni ennek a kihívásnak” – mutat rá a válságkommunikáció fontosságára dr. Vasas Norbert, aki a világjárványon innen és túl is hisz a párbeszéd erejében.

Az elmúlt években megjelentek ugyan a régióban a széles ellátási profillal rendelkező országos poliklinika-hálózatok is, ugyanakkor ezek multikra jellemző strukturális rendszerűek, ami kapacitás-optimalizálás és profitmaximalizálás szempontjából fontos, de a modell így elveszti családias jellegét és rugalmasságát. „Márpedig a jól képzett és sajnos nem nagyszámú szakemberek megtartásában az anyagi juttatáson túl a kommunikáció és a rugalmasság alapvető. Bármely kolléga bármikor felhívhat, és közösen, rugalmasan egyeztetünk. Ez szerintem mindkét félnek fontos, és egy multicégnél nehezen elképzelhető. Másik erősségünk, hogy győri polgárként és győri vállalkozásként személyesen ismerjük partnercégeinket, azok vezetőit. A közvetlen nexus biztosítja a cégvezetőknek azt a rugalmasságot részünkről, ami egészségügyi kérdésekben alapvető lehet, és ez néha a keretszerződésnél is sokkal többet ér” – részletezi a centrumvezető. A Táncsics Mihály utcai telephely felé járva láthatjuk, nagy építkezés kezdődött néhány hónapja, új szárnnyal bővül a Kardirex. „Szakrendeléseink gyakorlatilag teljes kihasználtsággal működnek. Egyre nehezebb partnereinknek előjegyzési időpontot biztosítani. Ellátókapacitásunk bővítését, szakrendeléseink számának emelését csak további rendelők kialakításával tudjuk biztosítani, és ehhez kell a mintegy kétezer négyzetméteren elhelyezkedő új rendelői szárny megnyitása, amely 2022 januárjában várható” – foglalja össze a bővítés okát dr. Vasas István, fia pedig hozzáteszi, vallják, hogy a legjobb reklám az elégedett beteg. De azt is tudják, hogy a jó bornak is kell a cégér, hogy a bővülő szolgáltatásaikat is megismertessék a jelenlegi, rendszeres, és a jövőbeli pácienseikkel. Szerző: Zoljánszky Alexandra

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Sátor Csaba

A járványidőszakban megnőtt az igény a Vidanet szolgáltatásaira

NE CSAK AZ INTERNET HASÍTSON! Csak egészség legyen és internet – sarkos, de jellemző megfogalmazás a pandémiás időszakra: 2020–21-ben felértékelődött a jóllétünk és a megnövekedett szabadidőnk kitöltése. Ezt tapasztalták a győri székhelyű telekommunikációs vállalatnál, a Vidanet Zrt.-nél is, ahol vallják, nemcsak az internet sebessége fontos, hanem az igényekre adott válaszidő is.

Az elmúlt másfél évet nézve is stabilnak nevezhetjük a Vidanet Zrt. előfizetői bázisát és pénzügyi teljesítményét: ugyan lemorzsolódást is tapasztaltak a kilenc dunántúli városban működő vállalatnál, de folyamatosan érkeznek új előfizetők is. A legnagyobb piacot a székhely, Győr jelenti a cég számára, ahol egyetemi város lévén, érzékelhetőbb volt a mozgás, hiszen számos hallgatónak kellett a hazaköltözés mellett dönteni, így szüneteltetni kényszerült a szolgáltatását az albérletben. Lassanként ők is visszatérnek, de Sátor Csaba vezérigazgató szerint az enyhe mozgás világjárvány

nélkül is megfigyelhető a szolgáltatási szektorukban. De hogyan is néz ki az a szelet, amit a Vidanet hasít a telekommunikációs tortából? A mintegy százezer előfizetőjük főként a televíziós és az internetszolgáltatást veszi igénybe, a telefonos csomagok bázisa enyhén csökken évről évre. A vezérigazgató elárulta, egyelőre árnyalatnyival folyik csak be több bevétel az internet-előfizetésekből, de a jövő természetesen efelé halad. A több mint húszéves vállalat ma már csak digitális tv-szolgáltatást nyújt. Az egyre kevésbé tévéző fiatalok nagy sebességű

netszolgáltatásukkal használhatják a streamingoldalakat. Ám Magyarországon továbbra is elmondható, hogy a tévénézés jelenti az egyik legfőbb szórakozást, amit a járvány csak fokozott. A Nielsen közönségmérése szerint 2021 első negyedévében naponta átlagosan 5 óra 12 percet töltött a lakosság a tévékészülékek előtt. Ennek 11 százalékát hírműsorokra fordítottuk, és minden ötödik percben reklámmal és/vagy műsorajánlóval találkoztunk. Naponta átlagosan 37 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 142 reklámfilmnek felelt meg. Sátor Csaba hangsúlyozta, csapatával

szem előtt tartották, hogy ezekben az időkben a szolgáltatásaikra még nagyobb szükség van. „Folyamatosan kommunikáltuk a munkatársainkkal a szükséges intézkedéseket, intranetoldalt üzemeltetünk, ahol minden, védekezéssel kapcsolatos információt megosztunk egymással, a fokozott veszélynek kitett, személyes ügyfélkiszolgálásban dolgozó munkatársaink jelentős különjuttatást kaptak, az ügyfeleink számára pedig néhány hét alatt videós ügyfélszolgálatot fejlesztettünk. Továbbá külön programot dolgoztunk ki azoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek anyagilag,

így átmenetileg nehézséget okozott a számlák kiegyenlítése” – sorolta az intézkedéseket. A kormány tavaly novemberben ingyenessé tette a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatásokat a digitális munkarendre átállt alapés középfokú iskolák pedagógusai és tanulói számára, ami jelentős árbevétel- és eredménykiesést jelentett a Vidanetnek is: több mint 150 millió forint kedvezményben részesült az a 6500 előfizető, aki ezt igényelte. „A kormányrendelet kihirdetésének másnapján már készen állt az az online felület, ahol ügyfeleink leadhatták az

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

igényüket” – jegyezte meg a vezérigazgató, aki vallja, nem csak pandémiás időszakban előny a gyors reakció. „Ezen túl az elsődleges marketingeszközünk a folyamatosan fejlesztett, széles kínálat, a jó műszaki színvonal, és az elérhető, kedves ügyfélkapcsolat. Ezen felül vannak olyan kampányaink, amelyek a már meglévő előfizetők számára is jelentős előnyökkel, például magas minőségű ajándékokkal járnak.” Szerző: Zoljánszky Alexandra

A sport még mindig a leginkább szerethetően jeleníti meg az üzleti tartalmú üzeneteket. Anélkül, hogy túlságosan direkt lenne

A KOMMUNIKÁCIÓ NÉLKÜL ELVESZTÜNK A Győr+ Média Zrt. vezérigazgatóját aligha kell bemutatni Magyarországon annak, aki csak egy kis kötődést is érez a sport iránt. Édesapja az egyik legismertebb és sokak szerint legjobb sportriporter volt. Ő maga a sikeres kosárlabda-pályafutás után kezdett bele ugyanebbe a mesterségbe. Győr polgármestere személyesen kereste meg, hogy vállalja el a vidék egyik legnagyobb médiacentrumának, a televíziót, rádiót, online portált üzemeltető, csaknem hatvanötezer példányszámban megjelenő hetilapot kiadó, óriásplakátokat kínáló zrt.-nek a vezetését. Vállalta. Az újságírás közvetlen világában a kollégák általában nem magázódnak, így természetesen mi is tegeződtünk. A beszélgetés témája nem a konkrét „győrpluszos” munka volt. A kommunikáció, a brandépítés volt a fókuszban, de ezek nyilvánvaló, elválaszthatatlanok magától a médiától.

Knézy Jenő győri mezben: „Győrben élmény szétnézni, ráadásul sok ember mosolyog. És hogyha van egy hely, ahol mosolyognak rád, az jó, akkor én is mosolygok.”

EZERBŐL MAXIMUM TÍZ - A kommunikáció a véredben van, belenőttél. - Amibe belenőttem a ’80-as, ’90-es években, az teljesen más volt, mint a mostani, amikor 2021-ben beszélgetünk. A pályám szempontjából szerencsés voltam, hogy kiskoromtól fogva „média”közegben éltem. Jártam édesapámmal közvetítésekre, bementem a Magyar Televízióba, részt vettem műsorok előkészítésében. Gyorsan természetes közeggé vált számomra az a terület, ahol édesapám dolgozott. Aztán úgy hozta a sors, hogy én is ugyanebben a közegben dolgozom tovább. Talán gondolhatja azt az ember, hogy ez némi kis hendikepet jelent. Igen is, meg nem is. Szakmailag is, meg magánéletileg is. De most

nyilván nem erről szól a történet. Azt látom, hogy elképesztő változáson ment keresztül a kommunikáció. Hogy a kommunikációból sosem elég, főleg a jó kommunikációból. Édesapám az ötvenedik születésnapjára kapott tőlünk egy számítógépet. Ki sem bontotta, meg se nézte. Csak megfogta két ujjal az egeret és megkérdezte: „ez mi?”. Nem tudtuk a nővéremmel elfogadtatni vele, hogy ez a gép az, ami megkönnyíti majd a munkáját, az életét. Nem foglalkozott vele, ugyanúgy kézzel írta tovább a jegyzeteit. Apunak külföldi közvetítéseken az első dolga volt elmenni az újságoshoz. Megvette az összes lapot, elolvasta, felkészült belőle. Én kettőt kattintok és sokkal több információhoz jutok hozzá, mint ő akkoriban. Nekünk ilyen területen nagyot változott a kommunikációs tér, de a világ nem áll meg. Most érezhetjük, hogy miért nehéz jól kommunikálni: merthogy nem egy, hanem már lassan kettő, vagy akár három olyan generáció nőtt föl, akiket egészen másként kell megszólítani, mint mondjuk 20 vagy 30 évvel ezelőtt minket. - Érthető, minden korosztálynak van egy egere, amit felemel, hogy „ez mi”? A fiatalok pedig már nemcsak tudják, de használják is. Ám maga a kommunikáció célja, a kommunikációs eszköztár fejlődésével változhat-e? - Azért változik és muszáj is, hogy változzon, mert az a fajta információmennyiség, ami rázúdul most már az emberre, megkívánja azt, hogy tudjál szelektálni. Fontos, hogy mire helyezed a hangsúlyt a kommunikáción belül. Miközben, és tényleg nem mindig akarok példálózni, de muszáj a harminc évvel ezelőtti időszakhoz képest, vagy akár csak a tíz évvel ezelőtti időszakhoz képest, olyan információ ömlik rá az emberekre, hogy ha abban nem segít a kommunikáció, hogy egy picit merre terelje, hogy mi ebből a fontos, akkor elvesztünk. Merthogy nem tíz információból kell három fontosat megmutatni a kommunikációnak, hanem ezer információból azt a maximum

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

tízet, amit képes befogadni az ember. Nem vagyok híve annak, hogy folyamatosan bombázzuk az embereket az újabb és újabb infókkal. Én még ezt úgy tanultam, amikor elkezdtem kommentátorkodni, hogy az embernek a rövid távú memóriája hét információt képes befogadni. Tehát, ha közvetítés közben elkezdem sorolni valamelyik játékosról az adatokat, akkor azokból a néző hetet még fölfog és megért. Ezután mondhatok bármennyi nagyon okos statisztikai adatot, nem fog már átmenni, mert az agy képtelen rendszerezni. És itt egy kis analógia a mostani kommunikációval: nagyon nagy a felelősség abban, hogy a hírek között mi az, amit kiválasztunk a GyőrPluszban. De ugyanez a felelősség egy cég kommunikációjában is létezik, mik azok a nagyon fontos üzenetek, amiket muszáj eljuttatni abból a százból vagy ezerből, amit egyébként simán föl lehetne sorolni egy vállalkozás kapcsán.

A MAGYAR FUTBALL BRANDKÉNT ÉPÜLT FEL AZ ELMÚLT ÉVEKBEN - A sport számomra összefügg az üzlettel, hiszen megjelennek szponzorok a sportpályákon…. - A sport maga az üzlet. - Nyilván és ezért érdekes, hogyan tapasztaltad, a vállalkozások vagy a vállalkozók megtalálják a cégük számára hasznosuló sport kínálta lehetőségeket a kommunikációban, a brandépítésben? - Is-is. Mind a kettőre van jó, meg rossz példa is. Azt gondolom, hogy a sport megkerülhetetlen szegmense a kommunikációnak, a hirdetésnek, a marketingnek. Tehát, ha valamivel el lehet adni még mindig jól a terméket, az a sportoló. Nem véletlen, ha megnézel egy televíziós beszélgetést, mondjuk a Michelisz Norbival, akkor azt látod, hogy van rajta egy fehér ing és 28-féle felvarró, ami mind egy-egy szponzort jelent. És ezt nagyjából el tudod mondani a Milák Kristófra is most már, el tudtad mondani a

Hosszú Katinkára is. Azt gondolom, a sport még mindig a leginkább szerethetően jeleníti meg az üzleti tartalmú üzeneteket. Anélkül, hogy túlságosan direkt lenne, anélkül, hogy túlságosan szájbarágósan vagy kellemetlenül agresszíven magyarázná el a mit vegyek, kinél vásároljak stb. Merthogy ezeket a sportolókat szeretjük. Magát a sportot is szeretjük. - Ráadásul talán van egy azonosulás is, nyilván ezért jó reklámhordozók az eredményes sportágak, sportolók, sportklubok. A címkés pólót viselő nő, vagy férfi sikeres ember. Ha én is úgy öltözködöm, olyan terméket vásárolok, mint ő, kicsit részese leszek a sikerének. - Abszolút így van. Ha csak a legvonzóbb sportágat nézem ebből a

szempontból, a labdarúgást, akkor ott is azt látom, hogy volt egy váltás mondjuk az elmúlt öt évben, amikor a magyar futballnak az imázsa kezdett megváltozni. Most már sikk lesz meccsre járni. Tíz évvel ezelőtt még nagyon komoly nézőszámbeli problémák voltak, akár egy válogatott-, akár egy bajnoki mérkőzésen. Tudom, hogy nem mindegyik klubra igaz ez, de a Fradi jelentős meccseire például nem lehet jegyet venni. Egy válogatott megtölti a Puskás Arénát! Ha ezt 10–15 évvel ezelőtt mondtad volna, akkor valószínűleg mindenki kinevet, hogy „ó, hát a magyar futball mikor fogja megtölteni a Puskás Arénát?!” Megtölti. Ebben is van változás, és én ennek örülök, mert azt látom, hogy a reklámozók, a hirdetők sokkal szívesebben mennek most már a foci közelébe. Kétségkívül volt olyan pár év, amikor úgymond állami noszogatásra mentek hirdetni, de ezen már túl vagyunk. Most már a Groupama Arénában gyakorlatilag nem tudsz szabad reklámfelületet értékesíteni, minden el van adva. - A beszélgetésünkben a brand építés az egyik téma, álljunk meg egy pillanatra a magyar futballnál. Látható, az elmúlt évtizedben nagyon tudatos építkezés folyik ebben a sportágban. Ahhoz, hogy csábító legyen,

mint reklámhordozó, hogy szórakoztató és minőségi legyen, mert a közönséget azért csak ez viszi el a meccsekre, vagy ülteti a tévék elé. - Ez egy meg nem kerülhető építési folyamat volt. És visszamehetünk a stadionépítéshez akár, ami tudom, hogy nagyon megosztó, de anélkül, hogy az infrastruktúrát ne tennéd rendbe, nem fogsz tudni eredményt elérni. Ez az építkezés most látszódik, hogy bejött. Az, hogy egyre jobb játékosokat tudnak leigazolni akár több millió euróért is a csapatok, azt mutatja, vonzó Magyarországra jönni futballozni. Nemzetközileg jegyzett focista nem jön el a „libalegelőre”. Mert kiszáll az autóból, megnézi, „ez a stadion? köszönöm szépen, nem kell”, és elmegy tovább. Mi Magyarországon már túl vagyunk ezen. Mindig nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy igen, a futball soha nem látott mennyiségű pénzt kapott, de ez a pénz az elmúlt negyven évben hiányzott a rendszerből. Az elmúlt negyven évben senki nem rakott egy fillért sem a magyar futballba, főleg nem a stadionokba. És ami nagyon fontos, és ezt nagyon sokan hajlamosak elfelejteni, hogy nem csak a magyar futballba. Ahány uszoda, vagy tornaterem, vagy sportpálya, vagy sportpark épült, azt nem tudod összemérni azzal, ami a ’70-es, ’80-as, ’90-es években épült, mert ott nemhogy épült, hanem eladták őket, hogy a helyükön plázák épülhessenek.

Lehet, hogy megfontolja, a Győr+ tv-ben is kamera elé áll.

A „LIBALEGELŐS MEGJELENÉS” NEM TESZ JÓT A CÉGEKNEK SEM - A „libalegelő” az üzleti életben sem működik. Bejöttem az irodába, úgy érzem, méltó helyen vagyok, a GyőrPluszhoz méltó, hozzád méltó, a vendégekhez méltó iroda. De akadnak cégek, ahol még az tapasztalható, nem fontos, hogy milyen körülmények között végzik a munkájukat, hogy nem fontos, hova megy be az ügyfél. - Hogyan veheted komolyan a partneredet, ha amit mutatsz magadról az olyan, amilyen. Ha átmegyek a szerkesztőségbe és végignézem az asztalokat, abból nagyon sok mindent leszűrök. Nekem is fontos az, hogy ha ide valaki bejön, akkor ne a káoszt lássa, hanem, hogy igen, ez a GyőrPlusz média. Szerintem a sportban, a gazdaságban, a cégeknél is ugyanez van. Azok a cégek, akik komolyan veszik magukat, nem engedhetik meg, hogy a külsőségekre ne adjanak. Elmúlt az a világ, amikor KGST-piacra dolgoztunk, amikor végül is minden jó volt. - Hadd védjem egy picit az újságírókat, mert vagy 25 évig én is az voltam. Hogy néha az asztalon előforduló rendetlenség azért nem csak azt takarja, hogy az asztal gazdája egy rendetlen, hanyag ember. Jelent valamiféle átszellemültséget, elmerülést a lényegben, a lényegtelenek félretolásával. Ráadásul ők műhelyben dolgoznak, nem a fogadótérben. De ezt csak zárójelben mondom. - Persze, értem, tudom. De én a rendszert nézem mindig, ráadásul én vagyok a másik véglet. Otthon még a perzsaszőnyegnek a rojtjait is minden este kikefélem, hogy az egyenesen álljon. - Előfordult, hogy megkerestek cégek, hogy mondj nekik valamit, adj tanácsot, ami a brandépítést, a kommunikációt, vagy éppen a marketingjüket érinti?

- Ha elő is fordulna ilyen, nagy tisztelettel küldeném el őket azokhoz a munkatársaimhoz, akik jobban értenek ehhez. Ugyanis első számú vezetőként sem értek mindenhez. Elsősorban sportkommentátor vagyok. A vezérigazgatóságot Győrben tíz hónapja vállaltam el, de még tanulom. Nagyon élvezem, de még tanulom. - Pedig egyszerűnek tűnik a feladata, a brandet tovább kell építeni.

A VÁLLALKOZÓ NEM FOG A HOMLOKÁRA CSAPNI, VAN PÉNZEM, HIRDETEK - Azt látom, hogy jó irányba mentünk a 10 hónapos itt-tartózkodásom alatt. De brandépítésben nem vagyok szakember. Nagyon szívesen elmondom a meglátásaimat, nagyon sok országban jártam a világban, millió dolgot láttam. Józan paraszti ésszel is tudható, mit kell tennünk, de a brandépítés azért egy szakma. És én mindig megadom a tiszteletet azoknak, akik jók a szakmájukban. Nem fogok beleszólni, hogyan csinálják. A beszélgetések, amiket te kérdezel, amelyek a GyőrPluszról szólnak, amelyek irányt adnak, inkább baráti beszélgetések

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

egy vörösbor mellett, egy vacsora mellett, ahol eszmét cserélünk. A marketingkampányt azonban nem én fogom irányítani személyesen. Maximum felügyelem. - Megbecsülendő ez a fajta vezérigazgatói hozzáállás, elismerni, hogy vannak, akik jobbak a munkájukban és tudnak neked tanácsot adni. Nyilván a döntés úgyis a tiéd. - Nem értek mindenhez. Tök jó lenne azt mondani, hogy jó, hát persze, én majd irányítok, megmondok, meg mindenhez értek, de hát nem így van. Nyitottan állok mindenhez, szívom magamba az információkat. Jövőre leszek ötvenéves, és még mindig tanulok. Abban hiszek vezetőként, ez a jó hozzáállás. - A vállalkozások a GyőrPlusz médiafelületeit tudják-e, ismerik-e, használják-e? - Tavaly októberben kerültem ide, hamarosan egy új kereskedelmi vezetőt neveztem ki, mert azt gondoltam, az a portfólió, amivel rendelkezünk, kihasználatlanabb, mint amilyen lehetne. Tallós Balázs személyében olyan vezetőt találtam, aki a helyi körökben nagyon jól mozog, ismer mindenkit, és kihasználja a GyőrPlusz adottságait. Nagyon kevés olyan városi médiacentrum működik, az egész országot beleértve, ahol van tévé, ahol van rádió, ahol van online felület, ahol a város hirdetőplakátjainak egy része is elérhető. Akár az óriásplakátokról, akár buszmegállóról beszélek. Plusz van egy olyan hetilap, ami 64.500 példányban jelenik meg, és ingyenesen kerül ki az olvasókhoz. Ez óriási potenciál, ebben bőven van lehetőség. Ma már látom, hogy Balázs nagyjából megkétszerezte, megháromszorozta azoknak a cégeknek a számát, akiket meg tudtunk szólítani. Érezhető, hogy szívesen jönnek a vállalkozók hozzánk. Értékelik a hirdetők azokat a felületeket, amikkel mi rendelkezünk. Anélkül, hogy most konkrét számokat mondanék, mert

nyilván azt nem fogom elmondani, de az arányokat viszont igen. Hogy ahhoz képest, amikor én idekerültem, például csak az online elérésünket megháromszoroztuk, de inkább megnégyszereztük. A rádióban is növeltük a hallgatóságot, a tévének a YouTube-csatornáján az elérhetőséget majdnem megtízszereztük. Arra várni, hogy majd a vállalkozó a homlokára csap, hogy na, most van egy kis pénzem, hol hirdessek, az szerintem butaság, nekünk kell odamenni és nekünk kell bekopogtatni az ajtón.

SZEMÉLYISÉG ÉS A MÁRKAÉPÍTÉS - Ismernek, az országban mindenhol, felismernek az utcán. Ezt a személyes brandedet a GyőrPlusz brandépítésnél nem kellene kihasználnod? Nem kéne-e szerepelned a GyőrPlusz tévében, rádióban, újságban?

- Nincs kizárva a dolog. Abban a helyzetben vagyok, hogy ugyan külsősként, de az MTV tulajdona is vagyok, bár itt vagyok Győrben főállásban. Nekem egyébként minden olyan munkámhoz, ami nyilvános szereplés, engedélyt kell kérnem még az MTV-től is. - Sokan furcsállották is, hogy te lettél a GyőrPlusz vezérigazgatója, hiszen sok győri kötődésed nem volt. - Polgármester úr keresett meg, hogy egy erőskezű vezető kéne ide. Elmondta, azt hallotta rólam, hogy én erőskezű vagyok. Ez egyébként igaz. Kérdezte, lenne-e kedvem hozzá, hogy rendbe tegyem a dolgokat? A válaszom az volt, ha a kommentátori munkámat össze tudom egyeztetni a vezérigazgatói poszttal, igen. - Ennyire fontos számodra az, hogy sportriporter is legyél? - Nem szeretném abbahagyni ezt a pályát, hivatást. Hiszen én vagyok a Knézy Jenő, édesapám örökségének továbbvivője. Most már saját jogon is. Nem fogom eldobni 49 évesen a múltamat magamtól. Ha a kettőt együtt lehet csinálni, akkor oké. És lehet. Kaptam rá mind a két oldalról beleegyezést. Az MTV vezetőségétől, és Dézsi Csaba is rábólintott. De alapvetően nem azért jöttem ide, hogy elkezdjek szerepelni. Most, hogy már kicsit birtokon belül vagyok, már látom azt, hogy mit lehetne, hogy lehetne, lehet, hogy megfontolom, amiről az előbb beszéltünk. Mert ha már itt vagyok, akkor miért ne használjuk ki ezt. - Milyennek látod Győrt? Milyen brandnek? Azért is fogok tudni nagyon őszintén válaszolni erre, mert járom az országot, idestova 20 vagy 25 éve. Gyakorlatilag a megyei jogú városokból mindegyikben voltam ezerszer, de én a kistelepüléseket is járom, meg a közepes városokat is. Tehát viszonylag nagy rálátásom

A FUTBALL SOHA NEM LÁTOTT MENNYISÉGŰ PÉNZT KAPOTT. DE AZ ELMÚLT NEGYVEN ÉVBEN SENKI NEM RAKOTT EGY FILLÉRT SEM A MAGYAR FUTBALLBA, FŐLEG NEM A STADIONOKBA. van. Őszintén megmondom, régen Győrbe csak közvetíteni jártam, kézilabda, női kosárlabda, futball. Nagyjából ennyi. Illetve ez nem igaz, mert a lapos parton is voltam, az Aranypart környékén maraton kajak-kenu vb-n, azt is csináltam pár éve. De arra nekem sem volt például időm, hogy bemenjek a belvárosba. Most viszont van, merthogy itt élek. Ingázom ugyan, de nagyon sokszor alszom Győrben. A múlt héten a páromat is idehoztam. Ő nem járt Győrben, és el volt ájulva. Bementünk a belvárosba, sétáltunk, ebédeltünk egyet a főtéren, utána fagylaltoztunk, körbevezettem. Győr olyan, mintha Budán a várban lennék, vagy Szentendrén. Nagyon élhető és szerethető város. A léptéke pedig pont jó. Emberközeli. Ha kétszer ekkora lenne, akkor nagyon sokat veszítene a bájából, ami most megvan. Ha kisebb lenne, akkor is. Győrben élmény szétnézni, ráadásul sok ember mosolyog. És hogyha van egy hely, ahol mosolyognak rád, az jó, akkor én is mosolygok. Szerző: Fábián György

Beszélgetés Varga Ottóval, Magyarország „legmozgékonyabb” főszerkesztőjével

TEJET, KENYERET VAGY ÚJSÁGOT? A Kisalföld a magyar napilap-történelemben sok tekintetben számít kiemelkedő vállalkozásnak. A rendszerváltásig és azután is, a legnagyobb példányszámban eladott újság volt mindig. Reklámbevételei toplistás helyre emelték a médiavállalkozások között. Az 1990 után döntően német kézbe kerülő megyei napilapok között egyedüliként angol cég volt a tulajdonosa. A legnagyobb oldalszámot is a Kisalföld tudhatta, tudhatja magáénak a vidéki lapok között. A tematikus mellékleteket, melyek naponta más és más közönséget szólítottak meg, szintén a kisalföldes szerkesztőség álmodta és valósította meg. A mellékletek szerkesztői, szakértői között volt például Győr jelenlegi polgármestere, a Vaskakas Bábszínház igazgatója, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés egykori elnöke is.

A lap hasábjain jegyzeteket írtak egyetemi oktatók, egyházi vezetők és a művészvilág kiemelkedő tehetségei. Majd’ húsz éve a hazai könyvkiadás egyik legsikeresebb sorozata – az olvasók receptjei könyvek – is a Kisalföldtől indult el. Ma a Mediaworks tagja, akárcsak az összes megyei napilap. A Kisalföld szerkesztőségét másfél éve Varga Ottó irányítja. A főszerkesztő rutinos médiaszakember, aki már sok mindent látott. Volt, hogy hátat fordított ugyan az újságírásnak, de gyorsan visszacsábította a szakma. Sok interjút készített már pályája során, sokszor kérdezték is. Rutinos nyilatkozó. Az életkor és a szakmaiság okán, nem magázódtunk. Hátradőltünk a reggeli órán a szerkesztőség egyik üvegirodájának kényelmes székein, és olyan gyorsan belevágtunk a közepébe, hogy még az újságíróknak kötelező reggeli kávéról is megfeledkeztünk. Bár a brandépítés és a PR nem közvetlenül került szóba, de egy kommunikációs vezetővel beszélgetni, maga a kommunikáció. Vagy nem?

A LEGMOZGÉKONYABB FŐSZERKESZTŐ - Másfél éve irányítod a Kisalföld szerkesztőségét. A helyszín talán igen, de a főszerkesztői szék nem ismeretlen számodra. - Olyannyira nem, hogy szerintem én vagyok Magyarország legmozgékonyabb főszerkesztője, ha szabad ilyet mondani. Ez az ötödik megye, ahol dolgozom, ebből a negyedik, ahol főszerkesztőként. Kaposvári vagyok, ott születtem, és ott dolgoztam az akkori Somogyi Hírlapnál 40 éves koromig. Főszerkesztő-helyettes voltam, amikor felkértek, hogy vegyem át egy másik megyei napilapnak a főszerkesztői pozícióját. Ez Békéscsaba volt, Békés megye. Ott kezdtem a pályámat, mármint a főszerkesztői pályámat. Nagyon szép, de főként hatékony négy és fél évet töltöttem ott. Jó csapatot építettem, jó lapokat készítettünk, és megszilárdítottuk a lap beágyazottságát, tekintélyét. Annyira jól sikerült állítólag, hogy a legnagyobb bajban lévő megyébe, kvázi, mint válságmenedzsert, áthelyeztek Hevesbe. Ott

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

már nemcsak a főszerkesztői teendőket, hanem a kiadóvezetői, tehát a gazdasági részt is nekem kellett vinni. - Az újságírók, szerkesztők nem mindig jók a gazdasági területen, sőt… - Megmondom őszintén, az egy nagyon nehéz pálya volt. Az időszak sem kedvezett – 2009-et írtunk, nyakunkon volt a gazdasági válság –, ráadásul egy gazdaságilag nem túl erős megyében kellett megélni. Nem is tudtam csodát tenni. Minden megyében tapasztaltam egy megyén belüli kétpólusosságot. Győr és Sopron közt is érződik, másképpen viszonyulnak a megyei napilaphoz, de ez egy ekkora megyében, két megyei jogú város esetében érthető és kezelhető. De egy olyan kicsi megyében, ahol összesen kétszázezren élnek, mint Hevesben, ott nem. Hatvan és Gyöngyös mintha nem is Heves megye része lenne, ami persze a lap olvasói fogadtatásán is látszott. Ráadásul ez az időszak volt a közösségi média és az internet nagy bummja nálunk. Ömlött ránk az információ és a hír mindenhonnan, mégpedig ingyen, de legalábbis előfizetői díjak nélkül.

Az emberek pedig, akik amúgy is tartottak a válságtól, és ha választani kellett, hogy tejet, kenyeret vegyenek, vagy újságot, akkor nem volt kérdés, mit választottak. Az pedig már belső szakmai ügy, hogyan kezelte az akkori cég menedzsmentje a helyzetet. Olvasói és újságcsinálói szempontból sajnos rosszul. Saját szempontjukból, pénzügyi szempontból, nyilván másképp látszott. Mindenesetre elkezdődött egy mélyrepülés, és akkor én úgy gondoltam, hogy ez már nem az, amit szerettem volna. Akkor közös megegyezéssel elváltunk egymástól a hivatalos megfogalmazás szerint, de tulajdonképpen simán kirúgtak. Összevontak két megyét, és mivel én mindig elmondtam, hogy szerintem mi a rossz és mit kellene másképp csinálni, nyilván nem engem tartottak meg, hanem a másik megye főszerkesztőjét.

A JÓ BORNAK JÓ CÉGÉR PÉNZBE KERÜL - De egyszer csak mégis azt mondták, hogy gyere, és csináld tovább. - Igen, úgy négy évre szálltam ki, elkezdtem aktívan foglalkozni a saját médiaügynökségemmel. Újságíróként, főszerkesztőként is gyakran kerestek meg vállalkozások, hogy ezt intézd el, ezt készítsd elő. Ilyenkor mindig a reklámrészleghez irányítottam őket. De függetlenként rájöttem arra, ha van egy működő reklámügynökséged, akkor hivatalosan viheted a reklámokat, akár a volt újságodhoz is. Így aztán elég gyorsan elszakadtam a napilapos újságírástól. Ügynökségként pedig komoly cégeket vittünk. Reklámok, PR, brandépítés. - Milyen cégeknek dolgoztatok? Amikor átkerültem Egerbe, akkor belekerültem egy borász baráti körbe. Láttam, hogy akkoriban nagyon kezdetleges a bormarketing. Kitaláltam, hogy mi akkor ezzel fogunk foglalkozni. A borvidék legnagyobbjai bíztak meg. Az Ostorosbor Zrt., a Juhász Testvérek Pincészet, a Petrény Pince. Azok, akik ezt a munkát már meg tudták fizetni, de nagy reklámügynökséget még nem.

- A jó marketing pénzbe kerül. A jó bornál is. Természetesen. Egy kis pincészet sosem fog tudni önálló marketingest fizetni, ő inkább elintézi házon, vagy családon belül. Sok esetben látható, tapasztalható, hogy nincs arra pénz egy üzletágban, hogy még külön fizetgessenek valakit, vagy annyira kevés jut erre, amennyiért nem vállalja külsős. Ilyenkor működik a haveri segítség, de azt nem lehet komolyan venni. Néhányuknak én is segítettem egy-egy kampányt barátságból, mert együtt teniszeztünk vagy egy társaságban voltunk. De ez hosszabb távon nem működik, a marketing, a reklám komoly szakma, ha eredményeket akar valaki, abba be kell fektetni. - Megtapasztaltad azt, hogy bár meg lehet élni kommunikációs vállalkozóként, de nem könnyű, mert a piacon nincs elég olyan cég, aki belátja, fizetni kell a jó kommunikációért. Talán ezért is beszélgetünk ma úgy, hogy ismét főszerkesztői székben ülsz?

ŐRZŐ-VÉDŐ CÉG NE CSINÁLJON NAPILAPOT - Amikor a Mediaworks megalakult, megkerestek, hogy kellene nekik egy főszerkesztő Nógrád megyébe. Bár jól éreztem magam a cégemben, tetszett a nagy szabadság, de az az ember hívott, akivel én egykor a Dél-Dunántúlon nagyon sokat dolgoztam együtt, és nem tudtam nemet mondani. Ráadásul ismertem Nógrád megyét, és az ottani napilap történetét is, hiszen valaha egy cég voltunk az Axel Springernél, csak mivel az volt a legkisebb megye, nem volt nyereséges, hamar átadták egy vállalkozónak. Nosza, a magántőke nekilátott újságot csinálni, hátha lesz benne profit. Vagy legalább egy hasznos kapcsolati tőke. Nem volt, és persze ilyenkor elindul a negatív spirál, a költségcsökkentés, a még kevesebb újságoldal… Becsületükre legyen mondva, csinálták, pénzt áldoztak rá. Egy megyei napilap még mindig egyfajta társadalmi összetartó erő, az még mindig egyfajta kovász, még olyan kis megyében is, mint Nógrád. Aki ezt nem ismeri fel,

nem tud sikeres napilapot csinálni. A Mediaworks ezt az újságot vette meg, és elhívtak főszerkesztőnek. Csináltunk egy tényleg normális megyei lapot, amilyet ma lehet és kell, amit elfogadnak az olvasók. Senki nem szólt bele, hogy milyen legyen a tartalom, viszont megvolt az erőforrás, ami kellett ahhoz, hogy egy jó lapot tudjunk összehozni. Szerintem az utóbbi évek egyik sikertörténete a hazai lapkiadásban, még úgy is, hogy a saját árnyékunkat nem léphetjük át ott se. Kis megye, szegény megye, de az igény ott is él a megyei lapra. - Újra beszippantottad a frissen nyomott újság illatát. - Igen. Jól éreztem magam. Egerből át lehetett járni. 55 kilométer Salgótarján. Átjártam minden nap, és elégedett is voltam. De mikor megkértek egy új feladatra és meghallottam a Kisalföld nevét, megint csak nem tudtam nemet mondani. A Kisalföldnél főszerkesztőnek lenni presztízs. A megyei napilapok között mindig is a Kisalföld volt a zászlóshajó. Mindenki ide vágyott, mindig mondogattuk újságírókörökben, ott azért más világ van. És tényleg az is volt. Hozzáteszem, itt az a cég, amelyik a Kisalföldet, illetve a Dél-Magyarországot működtette (Az angol Daily Mail Group. A szerk.), egész másképp állt az újsághoz, meg az ahhoz kapcsolódó üzleti részhez, mint az Axel Springer. Ha bármelyik másik megye került volna szóba, azt mondtam volna, hogy nem, nem akarok máshol főszerkesztő lenni. De erre elcsábultam. - A mi megyénkben talán nem kérdés, hogy tej, vagy napilap. Nem bántad meg, hogy elvállaltad a győri főszerkesztőséget? - Többször is. (Mondja nevetve, majd komolyan folytatja.) Nem azért gondoltam át a döntésemet, hogy helyes-e, mert rossz itt lenni, sőt! Jó megye, szép környék, élhető vidék. Hanem egyszerűen már néha azt éreztem az elmúlt évben, öreg vagyok én ahhoz, hogy a koronavírus által szétzilált világban próbáljam meg azt csinálni, amit igazából csinálni kell egy főszerkesztőnek.

EGY MEGYEI NAPILAP MÉG MINDIG EGYFAJTA TÁRSADALMI ÖSSZETARTÓ ERŐ, AZ MÉG MINDIG EGYFAJTA KOVÁSZ. Varga Ottó

A COVID A NAPILAPOKAT IS MEGVISELTE - Egy 57 éves ember nem öreg főszerkesztőnek. Sőt! Nyugdíjig még van vagy tíz éved. - Nem is érzem magam öregnek, csak azt mondom, hogy van az a pillanat az ember életében, amikor már jobban szeret ott lenni, ahova be van ágyazva. Egerben minden megvolt. A barátok, a teniszpartner, a kártyapartner, a Tisza-tó, a Bükk, a Mátra. Minden, ami az ember életében plusz. Most meg

megint ott vagyok, mint tizen-, huszon éve. Én elég nyitott vagyok, szívesen ismerkedem, meg könnyen beilleszkedem társaságokba, de itt most nem volt hová. A Covid miatt bezárt minden, nem lehetett elmenni egy színházba, egy moziba, egy rendezvényre, ahol találkozol emberekkel és ott kapcsolatot építesz, barátokra lelsz. - De most azért nyit a világ, elindulnak az események. - Jó lenne. Egy napilap, különösen egy megyei napilap vezetőjének az az

egyik legfontosabb dolga, hogy építse a kapcsolatokat, benne legyen a közéletben az újság. A napi munkára, a lapszerkesztésre ott vannak a kollégáim, akik szerencsére nagyon jó, profi szerkesztők, tudják, hogyan kell újságot csinálni. De a pandémia alatt szinte unalmamban is belebeszéltem az újságba. Szerintem a legrosszabb az, amikor egy főszerkesztő napi szinten belebeszél a lapba. Ez nem az ő dolga, neki el kell mondani az irányvonalakat, mit szeretnénk, merre menjünk, a többi a szerkesztőség dolga.

- Mi adja a megyei napilapoknak a súlyát? - Ebben igazából nagy talányok nincsenek. Van egy hagyomány, egy nagyon erős hagyomány az országban, ez a megyerendszer. Közigazgatási, tájegységi szempontból nagyon erős ez a rendszer. Erre épült rá, ezt erősítette egy megyei napilaphálózat is, hiszen minden megyének saját napilapja van, amelyik kimondottan a megye dolgaival foglalkozik. Mindezek mellett a közösségi média létrejöttével, a híralapú napilapoknak nehéz dolguk van. Mert ha leszáll egy ufó a Dunakapu téren, azt mi csak holnap reggelre tudjuk betenni az újságba, de percek múlva fent van a világhálón, bemondja a rádió, este ott lesz a tévéhíradókban. A napilapnak ezért többet kell adni. Háttereket: kik ők, honnan jöttek, miért? Egy napilap a friss országos hírekkel már nem lehet nyerő. A Kisalföldnek van négy szerkesztősége. Győrön kívül van Sopronban, Mosonmagyaróváron és a Rábaközben, Csornán. Azért vagyunk ott, azért kell a jó kapcsolatrendszer, hogy a helyi híreket mi tudjuk meg a leghamarabb. Mert ezekben, az emberek számára nagyon fontos helyi kis hírekben leelőzhetjük még a digitális médiát is. Egyszer összeadtam, hány helyre kell kattintani azért, hogy egy adott napi Kisalföld összes hírét megtalálja valaki a neten.

A MEGYEI LAP NE CSAK INFORMÁLJON, KÖZÉLETET IS ALAKÍTSON, SEGÍTSEN - Feltéve, hogy nem megy rá rögtön az adott napilap internetes oldalára, vagy a Facebook megjelenésére. - Igen, ott gyorsan megtalálja, de egyébként a legkevesebb 19 volt, a legtöbb 38, de így volt nem kevés olyan, ami sehol máshol nem volt föllelhető. Furcsa, de a napilapokra igaz, a hírversenyben nem tudunk elsők lenni, ettől függetlenül mégis úgy kell dolgoznunk, hogy azok legyünk! Azt gondolom, ha a nyomtatott média egyszer megszűnik, az utolsó bástyák a megyei napilapok lesznek. Mert ezek sokkal többek, mint egy újság. A megyei napilapnak az is a dolga,

és nagyon fontos dolga, hogy ne csak tudósítsa a megye gazdasági, közéleti, politikai életét, hanem alakítsa, legyen részese annak, a politikát leszámítva. Folyamatosan segítsük azokat az embereket, szervezeteket, akik jobbá akarják tenni a megyét. Támogassuk őket a kommunikációval, azzal, hogy mellé állunk anyagilag, erkölcsileg, támogatóként, bárhogy. És legyenek önálló, saját akcióink. Minden megyében, ahol eddig dolgoztam, nagyon fontosnak tartottam, hogy legyenek olyan akcióink, amelyek erősítik a megyei identitást. Tehát az újsággal, az újságon keresztül érezzék az emberek, hogy ők ehhez a megyéhez, itt a Kisalföldhöz, Győr-Moson-Sopron megyéhez tartoznak. - Az olvasók kitartanak a Kisalföld mellett? Most negyvenezer körül van az értékesített példányszám. - Van egy réteg, amelyik körömszakadtáig fog a napi újságjához ragaszkodni, mert a napi rituálé része az, hogy reggel kimegy a postaládájához, bejön a kávéjához, teájához, reggelijéhez, és elolvassa. Elolvassa azt is, amit már hallott a hírekben, látott az interneten előző este. Aztán van egy olyan réteg, akinek hivatalból jár, mert tudnia kell, hogy mik a hírek. Ebből tudja meg a helyi történeteket, kivel mi történt. Ha csak egy olyan anyag van naponta mindenki számára, aki elolvassa, ami neki fontos, akkor már nem hiába fizet elő. - Halálozási rovat, buszmenetrend, színházműsor, gázszünet… - Persze, ezek is nagyon fontosak. Plusz mondjuk ott egy jó riport, vagy egy érdekes interjú. Vagyis megtalálhatóak a szórakoztató, tanító, elgondolkoztató írások is.

HITELESSÉG ÉS NEM KISMISKA.HU - A Kisalföld jó márkanév, ezt a brandet most megpróbáljátok tovább építeni? - Természetesen az a cél, de legalábbis megőrizni. Más volt az a közeg, amikor ez a brand olyan erős lett, mint amilyen erős még ma is, és reményeink szerint ez sokáig megmarad. Most azért, beszéltünk

már róla, más közegben kell újságot csinálni. Persze, építjük a márkanevet, ma is vannak olyan akcióink, amelyek túlmutatnak egy újságnak az alaptézisén, hogy híreket, meg olvasnivalót adjon. Lásd ugye, megint visszatérek a nemrég megtartott Open Art Night kiállítás-megnyitóra, meg a kiállításra, mert ezek fontosak a városnak. Arra mennek az emberek, megnézik, nem azért, mert most a Kisalföld ebben benne van, de nyilván szeretünk benne lenni, mert pont az, amik mi vagyunk, maga Győr, itt most ebben a szituációban, maga a megye. És azt gondolom, hogy mi vagyunk a megye. Mi, és az olvasóink. Egyébként mindig a printről beszélünk, mert én abban nőttem fel. De ne feledjük, a márkaépítés része – és egyre fontosabb része – az internetes kiadásunk. 80–100.000 olvasója van naponta. 10–12 percet töltenek az oldalunkon átlagosan. Lassan többet, mint a print újsággal. Tudunk bele hozni hirdetést, de még jóval kevesebbet, mint a printbe. A nagy multik szeretnek beszállni az internetbe, ott vannak az internetes portálokon, de azért a nagy többség még mindig a printben hisz. Meg akar jelenni hírben, mert valahogy annak van tekintélye, az a hiteles. Ha őszintén belegondolunk, akkor ma egy internetes híroldalt csinálni az húsz perc munka. Összeraksz egy neten letölthető oldalmintát, lefoglalod a weboldal nevét, kifizeted a szolgáltatót és már nyomod is a híreket. Azzal, hogy te ki vagy, honnan jöttél, mit csináltál eddig, életedben láttál-e már újságot, senki nem foglalkozik. Meghirdeted, rákattintanak, aztán egyre többen jövögetnek, megnézegetik, ha jó vagy, de nincs hagyomány, nincs kontroll. A Kisalföld, a napilapok és azok hírportáljai hierarchikus szervezetek. Egy újságnál minden esetben erős a kontroll, át kell menni az újságírón, a szerkesztőn, a főszerkesztőn annak, ami megjelenik. Ettől válik hitelessé, ez nem mérhető össze egy kismiska.hu-val. - Nagy lapcsaládnak vagytok a részei és köztudott, hogy készülnek oldalak egy központi szerkesztőségben is. Emellett mennyire tudtok úgy mozogni, hogy a megyéhez alkalmazkodjatok?

- Sokszor a szemünkre hányják, főleg az ellenzék, hogy valami kormányszócsőként működünk, mert mind a 19 megyei lap címoldalán egyszerre jelenik meg, hogy mondjuk, Orbán Viktor egy fontos beszédet tartott. De hát ez egy esemény, amelyről mindenütt kell írni. Logikus, hogy ne írjuk meg külön tizenkilencszer, hanem egyszer, hiszen mindenhol beszámolnának róla. Ezt a rendszert amúgy nem a Kisalföld, nem a Mediaworks találta ki. Az Axel Springer volt az a cég, amely létrehozott egy központi szerkesztőséget, és ez egy okos döntés volt. Addig mit csináltunk? Fiatal újságíróként álltam először a telexgépnél, majd a faxnál, aztán meg az internetnél, és vártam, hogy jöjjenek az országos és külföldi hírek. Minden megyében volt egy belpolitikai, külpolitikai, gazdaságpolitikai szerkesztő vagy újságíró. Logikus, hogy azt mondták, hogy legyen egy központ, és akkor embert, energiát, pénzt lehet spórolni. Nyilván ezt továbbfejlesztették, ez működik. Amúgy a Kisalföldben két központi oldal jelenik meg, miközben a lap 16, 20, 24 oldalas. A többi megyei oldal. - Nem mondják meg, mit kell írnotok? - Hiszik, nem hiszik, nekem ez a negyedik évem, amikor visszajöttem a Mediaworks-ös történetbe, eddig összesen egyszer kaptam fölülről egy nagyon erősen idézőjelbe tett utasítást, mit tegyek. - Kifúrja az oldalamat a kíváncsiság, milyen témában?

- Akkor a sertéspestis végigsöpört az országon. Nógrádban, ahol nagy a vaddisznóállomány, az újságírók annyira belelkesedtek, hogy egy hét alatt háromszor írtak a sertéspestisről. Ekkor szóltak, ha lehet, ne keltsünk már pánikot. Esküszöm, ez volt az összes. Az újságnak felelőssége is van, hogy ne keltsen pánikot. Akkor épp szabadságon voltam, de ha ott vagyok, én magam mondtam volna már a harmadik előtt, hogy na, gyerekek, elég.

A FŐSZERKESZTŐRE IS ÖMLENEK A HÍREK - Hogy telik a médiafogyasztásod egy nap? Mennyit vagy a neten, mennyit olvasol napi-, illetve hetilapot, amellett, hogy újságot készítesz? - Én már akkor, amikor elkezdtem ezt a szakmát, azt tanultam, hogy az újságírás az olvasással kezdődik. És akkor nem is mondom, hányat írunk, tehát még nem, hogy internet, de semmi nem volt. Azzal kezdődött, hogy könyvtárba jártunk, szó szerint utánajártunk dolgoknak. Ma pedig ömlik ránk a hír anélkül, hogy kikelnénk a fotelből, vagy az íróasztal mögül. Ma mindenkinek ott van a kezében az újság az okostelefonján is és mindenkinek az az első, hogy rámegy a kedvenc országos, megyei, tematikus oldalára. Ez rám is hatással van. Reggel felébredek, azzal kezdem, megnézem, mi volt a világban, végiglapozok egy-két hazai, meg egy-két külföldi honlapot, hogy történt-e valami olyan, amiről tudnom kell. Folyamatosan olvasok online-t és printet is. A többi megyei lapot is elolvasom, főleg, ahol már

éltem, dolgoztam, laktam, azokat minden nap végignézem, kivel mi történt. - Mit jelent számodra az újságírás? - Az újságírás az nem egy szakma. A szakmának van egy magasabb szintje, amikor azt mondják rá, hogy hivatás. Az újságírás, az újságkészítés, print, online, ha komolyan veszi az ember, ennél is több, életforma. Aki ezt annak éli meg, az nagyon fogja élvezni, és imádni fogja, hogy benne van mindig a sűrűjében. Aki ezt egy szakmának, netán munkának tekinti, az szenvedni fog vele, mert ez nem erről szól. Volt már olyan, hogy karácsonyi ebédre mentünk az apósomékhoz és akkor hallottuk a rendőrségi informátorainktól, hogy történt egy kis faluban egy szörnyűség, egy olyan disznóvágás, amikor árammal akarták elkábítani a disznót és csak a disznó maradt életben, de mindenki más meghalt. Nyilván azonnal odamentünk, és gyakorlatilag a karácsonyi ebédből késői vacsora lett, de ez számunkra nem okozott gondot. Ez ezzel jár. Nem a levegőbe beszélek, ez van. - Odaállsz még a nyomdagép mellé, hogy megnézd, ahogy lejön az aznapi első lap? - Az nagyon jó. Itt pedig szerencsés, hogy a szerkesztőség alatt ott a nyomda. Akárhány vendégem jön, mindig úgy igyekszem őket irányítani, hogy este, amikor elindul a nyomdagép, akkor menjünk le, nézzék meg, ahogy a gondolatok, az újságcikkek nyomtatott formát öltenek és a hatalmas gép végén megjelenik a Kisalföld. Szerző: Fábián György

Melyik a leghatékonyabb marketingfelület? Milyen a jó reklám? – Védjegybirtokosok mondják el

A MINŐSÍTÉS BIZALMAT ERŐSÍTŐ MARKETINGESZKÖZ A „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” védjegy erősíti a bizalmat a brand, a szolgáltatás, a cég iránt. A partnerek ismerik ennek mögöttes tartalmát, azt, hogy ezt a minősítést valóban csak megbízható, tisztességes vállalkozások kaphatják meg minden évben, az ügyfeleknek pedig jó üzenet a logó, a pecsét, miszerint épp egy „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” szolgáltatását, termékét veszik igénybe. Ilyen értelemben ez a minősítés is egyfajta marketingeszköz, a védjegybirtokos vállalkozás erényeire hívja fel a figyelmet. Négy védjegyes vállalkozás osztotta meg velünk tapasztalatát a védjegy marketingerejéről, és egyéb marketingtevékenységeikbe is betekintést adtak.

NEW-PROTOKOLL KFT. Az ajánlás a leghatékonyabb marketingeszköz A győri Fehér Hajó Panzió és Vendéglőt működtető New-Protokoll Kft. több mint húsz éve értékesít kereskedelmi szálláshelyet, ez idő alatt teljesen megváltoztak az aktuális marketingeszközök, és a vendégek ingerküszöbe is a reklámok iránt – kezdte Hanczné Mező Edina, a New-Protokoll Kft. ügyvezetője. „Az utóbbi tíz évben még volt néha igény a nyomtatott reklámanyagokra, mára viszont az online tér került a figyelem középpontjába. Reklámjainkat, célzott hirdetéseinket az online felületeken, közösségi oldalakon tesszük közzé, és ehhez csatlakoznak még a szállásközvetítő portálok is” – mondta. Kérdésünkre, hogy mit üzen magáról a cég, a panzió, hogy mivel próbálják felhívni a figyelmet a szolgáltatásukra és kitűnni más szálláshelyek közül, az ügyvezető így válaszolt: „Igyekszünk előtérbe helyezni a kedvező földrajzi elhelyezkedésünkből adódó előnyöket, a reális ár-érték arányt, a családias hangulatot, az állandó személyzetet, amit vendégeink

igényelnek és szeretnek. Természetesen a felújított, modern szobák hangsúlyozása mellett a szolgáltatásokat is kiemeljük, amiket vendégeink kényel-

Hanczné Mező Edina New-Protokoll Kft. ügyvezető

méért nyújtunk, például internet, free wifi, zárt-őrzött parkoló, légkondicionálás, szűrt-lágyított ivóvíz, antiallergén szobák”. Hozzátette: a legjobb marketingeszköz továbbra is a kiváló

szolgáltatás nyújtása, ez hoz visszatérő vendégeket és ennek köszönhető az is, ha valaki korábbi vendég ajánlására foglal. Az ajánlás az, amit szép számmal hozhat a védjegybirtokosok köre is, hiszen a „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozások” egymást ajánlják. „Olyan szervezet és olyan tagtársaink ajánlják szolgáltatásainkat, akik bizalommal fordulnak felénk. Biztosak lehetnek benne, hogy megfelelő szolgáltatót javasolnak partnereiknek, szakmai kérdésekben fordulhatnak hozzánk, a mindennapi gazdasági problémák megbeszélésére is nyitottak vagyunk és hiszünk benne, hogy közösen könnyebben meg tudjuk mindezeket oldani. Fontos, hogy az idegenforgalmi vállalkozások minél nagyobb létszámmal vegyenek részt ebben a programban” – foglalta össze a Védjegy-program jelentőségét Hanczné Mező Edina.

SZA-BI QUALIT KFT. Szlogen mögé konkrétum kell A győri Sza-Bi Qualit Kft. több fronton is végez marketingtevékenységet, igyekszik megjelenéseinek helyét az

ügyfélszegmentációra figyelemmel megtervezni, és külön megválasztani a leghatékonyabb felületet az ügyfelekhez. Az építési területeken a céget hirdető molinók kihelyezésével, online felületeken – Facebook- és Instagram-oldalakon, valamint a saját weboldalon – megjelenésében kreatív üzenetekkel. Azokon a rendezvényeken, sporteseményeken, szakmai napokon, amelyeket az építőipari cég, a Sza-Bi Qualit a társadalmi szerepvállalás keretében támogat, molinókkal és szórólapokkal is jelen vannak

Az első benyomás maga a reklám A grafikai és nyomdai szolgáltatásokat nyújtó Bodnár Stúdió Kft.-t ügy-

hogy biztosan célba érjen az üzenet, miszerint a Bodnár Stúdió munkái a legmagasabb minőséget képviselik. „Mást nem is szeretnénk magunkról mondani, hiszen ez a legfontosabb egy grafikai és nyomdai megrendelés esetében: minőségi papírra, jó minőségű festékkel, időtálló nyomtatás”. A győri vállalkozás a Védjegy-program indulása óta, 6 éve „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás”, minden évben azon van, hogy megújítsa ezt a minősítést. „Azt tapasztalom, hogy még nagyobb bizalom van irántunk, a véd-

Szabó Sándor Sza-Bi Qualit Kft. ügyvezető

Bodnár István Bodnár Stúdió Kft. ügyvezető

Takács Gergely Fűzfa és Társa Kft. ügyvezető

– sorolta a példákat Szabó Sándor ügyvezető. „Fő üzenetünk: Megbízhatóság és kényelem – Húsz év tapasztalatára építünk. Fontos, hogy ez alá legyen támasztva konkrétumokkal, így olyan hívószavakkal támogatjuk meg ezt a két üzenetet, mint például: szerződéses garanciák, vállalási határidők tartása, árgarancia, teljes körű szolgáltatás. Mindemellett a honlapunkon a folyamatban lévő projektjeink és a referenciáink is megtekinthetők, azt tapasztaljuk, hogy ez is nagyon fontos” – részletezte a cég marketingelemeit az ügyvezető. A „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” tanúsítvány marketingerejéről így szólt: „Pozitív visszajelzések vannak ezzel kapcsolatban. Minőségi és megbízhatósági garanciák fogalmazódnak meg a partnerek, az érdeklődők részéről, erősíti az ezt elnyerő cég márkanevét”. A Sza-Bi

feleinek nagy részéhez a kezdetektől, mintegy 30 éve személyes kapcsolat fűzi. „Akkoriban még nem volt internet, a jó reklám az elégedett ügyfél volt. Ma is az egyik legjobb üzenet, hogy sokan évtizedek óta minket választanak, ha grafikai, nyomdai munkáról van szó” – kezdte Bodnár István ügyvezető, hangsúlyozva: „Persze ez nem azt jelenti, hogy nem reklámozunk, minden cégnek kell reklám. Ma már az online marketingtevékenységünk erős, Facebook-követőtáborunk egyre nagyobb, a pandémia sok új lehetőséget hozott e tekintetben. De elengedhetetlenek a személyes találkozások, főleg komoly üzleti megbízások esetén az első benyomás, a személyes tapasztalat bír erővel – az a reklám”. A Bodnár Stúdió a marketingfeladatokat egy szakértő csapatra bízta, annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen,

jegynek köszönhetően. Egyre többen hivatkoznak is erre. A jövőben is azon leszünk, hogy megőrizzük ezt a címet, ennek szellemében dolgozunk tovább” – mondta Bodnár István.

Qualit külön figyel is a védjegyes logó megjelenítésére, összekapcsolja azt fő marketingüzeneteivel. Részünkről figyelemmel vagyunk ennek megjelenítésére. „Igyekszünk tartalommal megtölteni, a referenciáinkon, az építési területeinken is láthatóvá tenni” – mondta Szabó Sándor.

BODNÁR STÚDIÓ KFT.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

FŰZFA ÉS TÁRSA KFT. Az egyedi korlátokat és kerítéseket gyártó Fűzfa és Társa Kft.-nek nincs könnyű dolga, ha marketingről van szó, hiszen termékeik egyszeri beruházást jelentenek megrendelőiknek, így újra és újra új ügyfeleket kell találniuk. „Többnyire online oldalakon hirdetünk, mert a mai kor ezt kívánja meg. Ezeket a felületeket szinte már minden korosztály használja. Nekünk is sokkal egyszerűbb és gyorsabb a hirdetés eljuttatása az ügyfelekhez, arról nem beszélve, hogy egyből a célközönséget találhatjuk meg, így a hatékonysága is

kiemelkedőbb” – osztotta meg tapasztalatait Takács Gergely, a Fűzfa és Társa Kft. ügyvezetője. Ezt látva, nagy hangsúlyt fektet a cég az online fejlesztésekre: nemrégiben megújult a honlapjuk, frissült az arculatuk, valamint a pandémiára való tekintettel, magyar ügyfeleik számára is kifejlesztették az otthonról elérhető online kerítéstervező programjukat. Erre országszerte kevés példát találni, így ezzel is kitűnnek versenytársaik közül. Takács Gergely elmondta, hogy milyen üzenettel próbálnak újabb érdeklődőket elérni, ügyfélkört bővíteni: „Fontos,

hogy a nap végén, mikor fáradtan az ember hazaér, egy olyan otthonba érkezzen, amely feltölti. Ehhez hozzá tartozik a kerítés is, hiszen ez az első, amit meglát. Sokan nem gondolnak a részletekre: a postaláda, a házszámtábla, a szemetestároló, az autóbeálló, mind része egy jól megtervezett, harmonikus otthon képének. Marketingeszközeinkkel egy ilyen hangulatot, bizalmat, egyediséget, figyelmet és minőséget próbálunk sugározni. Persze mindezek mellett fontosnak tartjuk a naprakészséget, a gyors reagálást a piac változásaira: hirdetéseinkben

hangsúlyozottan hívjuk fel a célközönség figyelmét aktuális akcióinkra, az exkluzív kerítés- és korlátdivatra, vagy akár a termékeinkre felvehető állami támogatás lehetőségére is”. A cég már 4 éve „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás”, amelynek szintén van húzóereje. „Egyre fontosabb ez a minősítés a fogyasztóknak. A vásárlók tudhatják ezáltal, hogy évtizedek óta működő, megbízható, minőségi munkát végző vállalkozás vagyunk” – jegyezte meg az ügyvezető.

hitelességre, szakmaiságra! A minősítést pályázat útján lehet elnyerni. A védjegy használata 1 évre szól, de egyszerűsített pályázattal évente megújítható. A minősítés egyfajta ajánlás – azt üzeni a védjegyes vállalkozásról a partnereknek, ügyfeleknek, hogy abban a vállalkozóban megbízhatnak. Az ajánlás pedig a legnagyobb érték, amit egy vállalkozás kaphat.

Pályázzon az ön vállalkozása is a „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” címre és élvezze a Védjegy-program nyújtotta előnyöket, legyen ön is a minőségi üzleti közösség tagja!

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

A VÉDJEGY-PROGRAMRÓL A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben indította el az önkéntes kamarai tagok számára a „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” Védjegy-programot. A védjegytulajdonos vállalkozások közül többen már a kezdetek óta büszke védjegyesek. A védjegy mára presztízst jelent, garanciát a minőségre, megbízhatóságra,

A Védjegy-programról bővebb információt talál a honlapon: www.gymsmkik.hu/vedjegy-program

dr. Bartha Csaba

Interjú dr. Bartha Csabával, a Győri Audi ETO KC elnökével

AKI A KÉZILABDÁBA FEKTET, NEM A MEGTÉRÜLÉSRE GONDOL Egyetlen szponzora sem hagyta el a világ élvonalába tartozó győri női kézilabdacsapatot az elhúzódó pandémia alatt, sőt legtöbbjük még támogatásuk mértékét sem csökkentette. A helyzet szülte szigorú intézkedéseknek köszönhetően, azonban így is sokkal racionálisabb gazdálkodást folytatnak a klubnál, mint a korábbi években. Erről, a szponzori befektetések megtérüléséről, és arról is beszélgettünk dr. Bartha Csabával, a klub elnökével, hogy mi lesz a kommunikációjukkal Görbicz Anita után.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

- A járványhelyzet nagyon sok mindent megrengetett, köztük a sportszponzorációs piacot, de talán a játékosok lelkivilágát is. Mennyire volt nehéz a nyugodt hátteret megtartani, illetve biztosítani a menedzsmentnek ebben az időszakban? - Két aspektusból szoktam megközelíteni a Covid okozta helyzetet: az egyik a gazdasági, a másik a sportszakmai oldal. Előbbit vizsgálva, vannak olyan bevételek, vagy remélt bevételek, amelyeket megtervezünk az évre, és azt a közgyűlés elfogadja. 2020 márciusában az első nagyobb leállás már alapvetően befolyásolta azt az évet, és voltak olyan bevételek, amelyek nem jöttek be. Ugyanakkor 2020 második felét, illetve 2021 első felét nézve, már nemcsak a bevételkiesés volt számottevő, hanem a másik oldalon a többletkiadás is. A nemzetközi porondon például egyik pillanatról a másikra jelentkeztek többletköltségek a Bajnokok Ligájával kapcsolatban: 2020 szeptemberében utaztunk Moszkvába, és azzal kellett szembesülnünk, hogy míg korábban napi szinten repültek a gépek Budapestről vagy Bécsből az orosz fővárosba, addig abban a hónapban egyetlenegy járat sem indult, sem Budapestről, sem Bécsből, sem Pozsonyból. Az EHF viszont kötelezett minket arra, hogy az első fordulóban Moszkvában lépjünk pályára, ezért nem tudtunk mást tenni, minthogy különgépet béreltünk, és elrepültünk horribilis áron. De ugyanez történt Podgoricával is, szóval sorolhatnám ezeket: az utazás, a szállás, a PCR-tesztek, a maszk- és fertőtlenítőhasználat, a fokozott takarítás összességében rendkívül jelentős, eddig nem látott költséget jelentettek.

ELSŐSORBAN A HELYI MECENATÚRÁRA SZÁMÍTANAK

- Ez a helyzet egyfajta válságmenedzs mentet igényelt a 2020-ban újonnan felállt elnökségtől? Nem beszélnék válságról, mindössze arról van szó, hogy reagálnunk kellett a helyzetre. Racionális gazdálkodást folytatunk, addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér, és ennek megfelelően hozunk döntéseket: van olyan, ami két éve simán belefért

együtt irányítjuk a klubot. Nyilván az operatív feladatok, a napi munka rám, mint elnökre hárul, illetve a menedzsmentre. Az elnökségnek a stratégiai döntésekben van leginkább szerepe, amelyek a játékospiacot, vagy az irányok meghatározását, például az adott szezon célkitűzését érintik. Konkrétan a kérdésre válaszolva, amikor bezárt az ország, akkor is egyesével felhívtam a szponzorainkat, ha lehetett, elmentem hozzájuk, és ennek a kapcsolattartásnak köszönhetően egyikőjük sem hagyta el a klubot, sőt a legtöbbjük ugyanolyan mértékben támogat minket, mint korábban. Természetesen vannak olyan cégek, amelyek kevesebbet adnak, de ezt is nagyra értékeljük, hiszen nagy segítség ez a költségvetési lyukak betömésében. - Azt olvastam valahol, hogy nemzetközi előrejelzések szerint a metrika, vagyis a megtérülés mérése a Covid után kulcskérdés lesz a sportszponzorációban. Mit gondol, ez Magyarországon is egyre jellemzőbb lesz?

a költségvetésbe, ma pedig azt kell mondjuk, hogy nem fér bele, vagy másképp kell megoldani. - Számos támogató, szponzor, illetve természetesen Győr városa is a klub mögött áll, ők hogy reagáltak ebben a helyzetben? Illetve azok a cégek, amelyek az elnökségben is helyet kapnak, mennyire szóltak vagy szólhatnak bele a döntésekbe? - Az elnökség 12 főből áll, mindenkinek ugyanolyan szavazati joga van, és

- A kézilabdát üzleti alapon vizsgálni nem feltétlenül jó irány. Nyilván az ön által említett elemzés a teljes sportszponzorációs piacot veszi górcső alá, köztük a labdarúgást – amit úgy gondolom, hogy el kell választani az összes többi sportágtól –, és még amellett is van néhány sportág, amelyik sokkal nagyobb piaci részesedéssel bír. Sajnos a kézilabdát, összehasonítva a labdajátékokkal és a nemzetközi porondon fellelhető bevételi forrásokkal, nagyon nehéz szimplán gazdasági alapokra helyezni. Aki így gondolkodik, az csalódni fog, mert nem feltétlenül profitorientált sportágat választott. A kézilabdában elenyésző a transzferek száma, még a férfioldalon is. Tehát, amíg a futballban van egy utánpótlás-játékos és azt értékesítik, addig a kézilabdában ilyesmiről nem beszélhetünk. Általában akkor

AZ ÉN EGYIK VESSZŐPARIPÁM A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATOS MEGÚJÍTÁSA, HISZEN A KÖZÖSSÉGI MÉDIA EGYRE INKÁBB HÁTTÉRBE SZORÍTJA A SZEMÉLYES KAPCSOLATOKAT van csak transzferár, amikor valaki megszorul és kivásárol egy játékost, mert éppen kell neki az adott év célkitűzéséhez. De ez kevésbé jellemző. Összességében tehát azt gondolom, hogy aki ebbe a sportágba fektet, az nem feltétlenül a megtérülésre gondol. Így elsősorban a helyi mecenatúrára, vállalkozásokra számítunk, illetve az önkormányzat és az Audi a két fő támogatónk. Előbbinek a kirakatcsapata vagyunk, utóbbi pedig Magyarország egyik legnagyobb cége, amelynek Győrben van a székhelye, és ezért szerepet vállal a város életének számos területén, így az oktatásban, a kultúrában, a sportban, a kézilabdában is, de nem gondolom, hogy ez részükről csak a szponzorációról szól. - Hanem talán a kommunikációról is, hiszen mégiscsak egy olyan élvonalbeli csapatról beszélünk, amelyre a világ kézilabda-szerető közönsége odafigyel, tehát, ha feltűnik ott a négy karika, akkor az mindkét fél presztízsét növeli.

- Ha a Real Madridnak és a Bayern Münchennek szponzora az Audi, akkor nekünk nagyon nagy megtiszteltetés, hogy mögöttünk is ott vannak, és remélem, hogy ez az ő számukra is előnyös a társadalmi felelősségvállalás szempontjából.

JÁTÉKOSOK KOMMUNIKÁCIÓS ERŐVEL - Ami a klub kommunikációját illeti, milyen alappillérekre helyezik a hangsúlyt? -Talán ez az egyik leginkább fejlesztendő területünk. Az én egyik vesszőparipám a kommunikáció folyamatos megújítása, hiszen a közösségi média egyre inkább háttérbe szorítja a személyes kapcsolatokat, és azt látom, hogy a cégek is egyre inkább erre helyezik a hangsúlyt. A minap éppen volt egy szponzorációs megbeszélésünk, ahol arról is szó esett, hogy a nyomtatott sajtó, vagy a plakátok jelentősége mindinkább csökken, és a vállalkozások is igyekeznek áthelyezni a megjelenéseiket a modern csatornákra. Ebben mi is léptünk előre, egy nemrégiben napvilágot látott felmérés szerint a Ferencváros és a Telekom Veszprém mögött harmadikak vagyunk az online médiában való megjelenésben. Kétségtelen, hogy az elmúlt években 15–20 százalékot nőtt a látogatóink száma a Facebookon, az Instagramon pedig még nagyobb ez az arány – persze utóbbi egy fiatalabb platform, tehát volt hova fejlődni. De ezt szeretnénk erősíteni, és leginkább a vizuális kommunikáció javára, hiszen azt látjuk, hogy az emberek egyre inkább a kis videós posztokat nézik meg, ahelyett, hogy szöveget olvasnának. Egyébként a kommentekből is az derül ki, hogy sokszor nem olvassák el a cikkeket, hanem csak a címekből tájékozódnak. Ez a trend, és ehhez igazodnunk kell. Ugyanakkor az nehezíti a helyzetet, hogy az Audi ETO szurkolói bázisának jelentős részét adják a középkorúak,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

illetve az idősebbek, és szeretnénk őket is megfelelő módon tájékoztatni. - Talán a járvány ez utóbbi korosztályt is még inkább a közösségi média felé terelte. - Nem is nagyon maradt más lehetőségük, hiszen a Covid miatt a személyes kommunikációt segítő szurkolói ankétok elmaradtak. Viszont annak örülök, hogy a szezon végén méltóképpen, tulajdonképpen telt ház előtt tudtunk elbúcsúzni azoktól a játékosoktól, akik ikonikus alakjai voltak a csapatnak, Görbicz Anitától és Eduarda Amorimtól. - Ha már itt tartunk, játékosként mennyire volt meghatározó Görbicz Anita szerepe az Audi ETO kommunikációjában, hiszen gyakorlatilag ő volt a csapat arca? - Görbe csapatkapitányként megkerülhetetlen alakja volt az elmúlt évtizedeknek, őt pótolni így nem lehet, tehát nem erre építjük a PR-tevékenységünket. Sokkal inkább arra koncentrálunk – egyébként Anita mellett is ez volt a stratégiánk –, hogy olimpiai, világ- és Európa-bajnok játékosok játsszanak nálunk, akik megfelelő kommunikációs erővel bírnak akár a marketing-, akár más területeken. Ilyen például Háfra Noémi, aki szerintem az egyik legtehetségesebb játékos ma Magyarországon, de említhetném Ryu Eun Hee-t is, akinek az érkezésével az ázsiai piac nyílhat meg számunkra. Egy klub mindig a játékosokról és az edzőről kell, hogy szóljon. Mi segítjük az ő egyéni kommunikációjukat, ők pedig szerepet vállalnak abban, hogy megfeleljünk a szponzori elvárásoknak. De ezt előre rögzítjük a szerződésükben, például, az Audi Hungariának nyilván kizárólagossága van abban, hogy egy játékos milyen autót hirdethet. De alapvetően nincs rájuk kényszerítve semmi, ez az egész arról szól, ami az életük: a sportról.

Szerző: Wurmbrandt András

Gazdaságfejlesztés 2021: a GYMSM KIK közös gondolkodásra hívott 200 vállalkozót és közéleti szereplőt, javaslataikból akcióterv készül, a megvalósulásért lobbi kezdődik

LEHETŐSÉGEK A MEGYEI GAZDASÁGBAN Nagy célt tűzött ki év elején a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (GYMSM KIK): elkészíteni a győri, a mosonmagyaróvári és a fertő-rábaközi térség olyan komplex gazdaságfejlesztési koncepcióját, amely a következő évtizedekben meghatározhatja és az ország vezető gazdasági, piaci szereplőjévé teheti a térségeket. Területenként külön munkacsoportokban, a megye elismert szakembereinek, ismert személyiségeinek a részvételével zajlott a munka fél éven át. A tervek az asztalon, megvalósulásukért intenzív lobbival és pályázati források felkutatásával dolgozik tovább a kamara. A három térségben 24 munkacsoporttal csatlakozott a GYMSM KIK az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna programhoz, amelynek keretein belül régiós munkacsoportok térképezhetik fel a fejlesztési irányelveket. A munkacsoportokban több mint 200 elismert vállalkozásvezető, szakember és közéleti személyiség dolgozott a térségek helyzetelemzésén és a fejlesztési projektjavaslatokon. Olyan területek fejlődéséhez fogalmaztak meg ötleteket, irányokat, mint a termék-előállítás, a termékértékesítés, a szolgáltatás, az oktatás/HR, a K+F+I, az infrastrukturális és épített környezet, a szellemiség, a digitalizáció, a zöldgazdaság és a társadalmi együttműködés. A győri, a mosonmagyaróvári és a fertő-rábaközi

térségben külön-külön munkacsoportok alakultak, így valóban területspecifikus, a térség adottságait figyelembe vevő koncepciók készülhettek. A munkacsoportok júliusig dolgozták ki javaslataikat, amelyekből egy komplex gazdaságfejlesztési akcióterv készül, a Széchenyi István Egyetem szakembereinek bevonásával.

GYŐRI TÉRSÉG:

Fókuszban az informatikai felzárkóztatás és a nemzetközi piacnak való kitettség csökkentése „Mind a tíz munkacsoport résztvevői magukénak érezték a feladatot, felismerték a felelősségét annak, hogy a győri térség jövőképének megalkotásában

vállalnak szerepet. A járvány ellenére nagy volt a részvételi aktivitás a munkacsoporti üléseken, mindenki beletette saját szakmai tudását és piaci tapasztalatait a közös gondolkodásba. Így egy valóban átfogó, az új kihívásokra választ adó, a térség gazdaságát erősítő koncepció készülhetett el” – összegezte a fél éven át zajló projektet Molnár Albert, a GYMSM KIK győri térségi elnöke. A végleges, a munkacsoportok javaslatait egyesítő, konkrétumokkal, koncepciókkal tűzdelt akcióterv október elején készül el, a fő csapásirányok azonban már kirajzolódtak. „Az informatika szerepe rendkívüli mértékben nőtt az elmúlt években, és a következőkben is ez lesz a meghatározó, így a kis- és közepes vállalkozások informatikai felzárkóztatására nagy hangsúlyt kell fektetni. Ebben lesz felelőssége a kamarának is” – mondta Molnár Albert. További fajsúlyos feladatként a környezetünk védelmét és a térség nemzetközi piacoknak való kitettségének csökkentését említette. „Óriási a felelősségünk az élhető környezet kialakításában. A térség értékeit óvni kell, a környezettudatosságra nevelést kisgyermekkorban el kell kezdeni, ez is fontos megállapítása a projektnek, a súlyát mutatja, hogy szinte mindegyik munkacsoportban felmerült a téma. Amiért még sürgős lépéseket tennünk, az a nemzetközi piacoktól való erős függés, főleg az alapanyag- és alkatrészellátás tekintetében”.

Csalló Gábor

Molnár Albert

Csapó Péter

„A gazdaságfejlesztési projekt vitathatatlanná tette, hogy a győri térség olyan szellemi és technológiai erőforrásokkal rendelkezik, amelyek összehangolásával és a hatékonyság növelésével az ország meghatározó piaci potenciálja tud lenni. Ennek érdekében készül az akcióterv, amelyet egy nagy rendezvény keretében tárunk a térség településvezetői és döntéshozói elé. Ezzel együtt forráskutatás és intenzív lobbitevékenység kezdődik minisztériumi szinteken annak érdekében, hogy a tervek megvalósulhassanak” – fejezte be a térségi elnök.

„Mosonmagyaróvár és térsége tekintetében szinte törvényszerű az idegenforgalom fejlesztése. Ha már Szigetköz, akkor nem mehetünk el a víz szerepe mellett, a természeti környezet, a szabadidősportok lehetősége és az infrastruktúra jelenlegi hiánya szinte minden munkacsoportnál előjött. A másik fontos kérdés a munkaerő biztosításával kapcsolatos. Hogy lehet a munkavállalók részére vonzóbbá tenni a térséget? Az nem elég, hogy a kereset vonzó, olyan szabadidős és egyéb lehetőségeket kell nyújtani, hogy az itt élés, a letelepedés tekintetében is vonzó legyen a térség”. A mosonmagyaróvári térségben is elkészültek az ezzel kapcsolatos koncepciók, ahogy Csalló Gábor fogalmazott: lerakták a gazdaságfejlesztés hídjainak a pilléreit. „Cölöpöket raktunk le, amelyekre a kormány joggal alapozhatja és felépítheti a gazdaságfejlesztési terveit”.

adtak a fejlesztési stratégiák kidolgozásához. Ausztria közelsége, annak előnye és hátránya a munkacsoportos megbeszélések szinte mindegyikén előjött, ez jól mutatja, hogy ez mennyire fontos téma itt. Előny a kereskedelemre gyakorolt hatás és a könnyű megközelíthetőség, ugyanakkor szakemberhiányt eredményez a munkaerő-elszívó hatás. Erre megoldást kell találni. Fontos, hogy már a gyerekek kisiskoláskorában rávezessük a szülőket és a gyerekeket arra, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek egy jól megválasztott szakmában” – emelte ki a térség sarkalatos témái közül Csapó Péter, a fertő-rábaközi térség elnöke. Másik kiemelt feladatként a helyi értékek felemelését nevezte meg. „Vannak értékeink, amelyeket nem használunk ki eléggé. Erre példa a csornai vagy a kapuvári termálvíz, az országosan is egyedülálló kapuvári szénsavfürdő, de lehet majd építeni a Fertő-parti ökoturisztikai óriásberuházásra is”. Hozzátette: „A kiemelt tényezők mentén láthatóvá vált a helyi vállalkozások gazdaságfejlesztési igénye, és azok a lehetséges kitörési pontok, amelyek a jövőben támogatásra lennének érdemesek. A kialakított koncepcióban mindez megjelent, valamint az európai uniós irányelveket és az európai értékeket is figyelembe vettük. Bízom benne, hogy ezzel az alappal elindulunk egy új jövő felé”.

MOSONMAGYARÓVÁRI TÉRSÉG: Az idegenforgalomban rejlő lehetőségekre építenek

Mosonmagyaróváron hat munkacsoportban, hatvan elismert vállalkozó és közéleti szereplő járult hozzá javaslataival a térség fejlődéséhez. „Sokféle fejlesztési terv készült az elmúlt években, de ezek nem feltétlenül a gazdasági vonalat helyezték középpontba. Azt, hogy mekkora igény volt erre, jól mutatja, hogy a felkérésekre szinte kivétel nélkül minden munkacsoporttag azonnal igent mondott: örültek, hogy részt vehetnek a térség fejlődésének elősegítésében” – kezdte a beszámolót Csalló Gábor, a mosonmagyaróvári térség elnöke. Fél év munkája után az is jól látszott, hogy milyen kitörési lehetőségei vannak a térség gazdaságának. Erről Csalló Gábor így szólt:

FERTŐ-RÁBAKÖZI TÉRSÉG:

Ausztria munkaerő-elszívó hatását csökkenteni kell A fertő-rábaközi térség gazdaságának erősödéséért nyolc munkacsoport ötven tagja dolgozott fél éven át. Munkacsoportonként négy-öt projektötlet született, amelyek a térségi gazdaság erősödését és a megyei értékek további fejlesztését szolgálják. „A SWOT-elemzés rámutatott a Fertő-Rábaköz térség erősségeire, s ezek jó alapot

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Prof. dr. Baranyi Péter

Interjú prof. dr. Baranyi Péterrel, a Széchenyi István Egyetem új rektorával

„INTEGRÁLT VÁLASZOKAT ADUNK A TÉRSÉG KIHÍVÁSAIRA” Az universitas eszmeiségének kiterjesztésére törekszik a Széchenyi István Egyetem új rektora, aki olyan felsőoktatási intézményt szeretne, ahol a művészettől kezdve a gépészeten és az informatikán át a jogig és gazdaságig, minden terület jelen van. De nem izoláltan, hanem a térség igényeire reflektálva, a legszélesebb spektrumban. dr. Baranyi Péterrel ennek kapcsán beszélgettünk többek között a régió jövőjének tudatos alakításáról, az egykori kekszgyár helyére tervezett tudományos és innovációs parkról, a nemzetközi figyelmet is felkeltő kutatásaikról, valamint a digitális realitásról.

- Ha megnézzük eddigi életútját, akkor talán nem túlzás azt mondani, hogy ön egy igazi reneszánsz ember. Már gim nazistaként latin–magyar nyelvfordító szoftvert írt, tudományos munkáját olyan eredmények jellemzik, mint a virtuális valóság alapú böngésző, vagy a kognitív infokommunikáció tudományterület megalkotója, valamint a matematikai Tenzorszorzat-modell transzformáció feltalálója, de egy avantgárd stílusú szobráért is díjazásban részesült. Ez a fajta szemléletmód, személyiség, komplexitás, ha úgy tetszik, a reál és a humán vonal kombinációja megjelenik-e a következő négy évre vonatkozó rektori tervei között, és ha igen, hogyan? - A művészet és a tudomány lényegében egyből való. Az én szememben az universitas egy olyan egyetemet jelent, ahol a művészetek – tudományok, felfedezések és mérnöki alkotások széles spektruma van jelen. De nem izoláltan, hanem a térség igényeire reflektálva, a legszélesebb spektrumban integráltan. Hagyományos értelemben beszélek tehát az universitasról, azaz

minden egyenlő hangsúlyt kap, már a művészetek mögött is egy egész kar áll a Széchenyi-egyetemen. Ami nagyon fontos, hogy ezekre a tudományterületekre kombináltan is tekintünk, és a térség számára igyekszünk integrált válaszokat adni. Azaz úgy oldunk meg egy problémát, hogy azt a lehető legtöbb aspektusból megvizsgáljuk, tehát művészeti, informatikai, mérnöki, jogi, üzleti, kommunikációs oldalról is egyszerre. Egy térség jó esetben nagyon sok ágazatból tevődik össze, Győr és száz kilométeres körzete pedig kiemelten komplex, hiszen egyszerre van jelen egy prosperáló, többszegmensű gazdaság, a virágzó kulturális élet, és a több fronton is eredményes sport. A jövőt tehát nem lehet egy szemszögből megtervezni, a komplex tudás számít.

AKTÍVAN ALAKÍTANÁK A TÉRSÉG JÖVŐJÉT - Eddig is jellemző volt, hogy Győr városa, a nagy vállalatok és az egyetem közösen gondolkodtak a régió jövőjéről, hogy látja, hova fejleszthető ez

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

az együttműködés, és mennyire lehet aktív alakítója a Széchenyi István Egyetem a térség közeli és távoli jövőjének? - Azt gondolom, hogy az egyetemnek lelkiismeretbeli kötelessége, hogy felkészítse az embereket a jövőre, és elmondja, hogy egyáltalán, mire számíthatnak. Sok új technológia nagyon nehezen kap teret, idegenkedünk tőle, sok a tévhit velük kapcsolatban, nem találja a helyét, nem tud beleolvadni az életünkbe és időben katalizálni lehetőségeinket, egyszerűen azért, mert nem vagyunk rá felkészülve. Vannak olyan országok, ahol ez sokkal könnyebben megy, például Japánban, ahol a diákoknak nemcsak azt tanítják meg, ami már tíz éve rutinszerű a vállalatoknál, hanem azt is, ami majd öt-tíz év múlva lesz. Ezt persze nem mindig könnyű prognosztizálni, de ha belegondolunk, mire a fiatal megszerzi diplomáját, gyakornok lesz valahol, állást kap, megtalálja és megismeri munkahelyét, majd vezető és döntéshozó szerepbe kerül, addigra pont eltelik öt-tíz év.

Szeretném, ha ez a fajta gondolkodásmód nálunk is meghonosodna, de úgy, hogy ne csak a hallgatóknak mondjuk el, hogy mi várható, hanem a térség iparának és lakóinak is. Például, hogy a cégek milyen üzleti modellt válasszanak maguknak, érdemes-e profilt váltaniuk stb.

AZ ÉN SZEMEMBEN AZ UNIVERSITAS EGY OLYAN EGYETEMET JELENT, AHOL A MŰVÉSZETEK – TUDOMÁNYOK, FELFEDEZÉSEK ÉS MÉRNÖKI ALKOTÁSOK SZÉLES SPEKTRUMA VAN JELEN. Az egyik oldal tehát, hogy elmondjuk, amit látunk, mert látjuk a szakmai jövőt, hiszen kutatók vagyunk, a másik oldal pedig, hogy tervezzük együtt a jövőt, és természetesen mi készek vagyunk egy aránt a tervezésben és a kivitelezésben is részt venni. Szimbolikus, hogy nincs kerítése az egyetemnek, nyitottak vagyunk, azaz bárki bejöhet a jövő kérdéseivel és a jelen problémáival is. - Mennyire lehet előretervezni ebben a változó világban? Az elmúlt másfél évnél talán semmi nem bizonyítja jobban, hogy vannak olyan helyzetek, amelyek gyökeresen megváltoztatják – ha úgy tetszik – a jövőnket. - Én nem azt a kérdést tenném fel, hogy mennyire lehet, hanem, hogy mennyire muszáj előretervezni. Ugyanis, ha lehet, ha nem lehet, akkor is muszáj, a mi

közös érdekünk, hiszen nagy sebességgel változik a világ, előre kell látnunk és szinkronban kell lennünk. - Hogy látja, mik lesznek az előttünk álló évtized legmeghatározóbb kihívásai a térségben a gazdaság, a kutatásfejlesztés, az innováció területén? De akár ide sorolhatnám a munkaerőpiac problémáit, illetve az Ipar 4.0-át, a mesterséges intelligencia előretörését is. - Van egy olyan mondás, hogy akinek kalapács van a kezében, az mindent szögnek lát, tehát én a saját szakterületemből kiindulva azt mondom, hogy az informatika mindent át fog hatni, ami már most is szinte így van. De sok más területen is látom ezt a hihetetlen változást, gondoljunk akár a járműveink üzemanyagára, hajtására, vagy mondjuk az önvezető autókkal kapcsolatos jogi kérdésekre, vagy a mezőgazdaságban zajló változásokra. Ami viszont konkrét üzenet, hogy az egyetem tudományos és innovációs stratégiája nagyon nagy ívű terveket fogalmaz meg a 2020 és 2030 közötti időszakra, és ebben benne van, hogy a tudományos tevékenységben olyan témákat veszünk előre, amelyekben megjelenik a már említett integráltság és a jövőbe tekintés. Remélem, hogy jó kérdéseket fogalmaz meg a térség a jövőjére nézve. Mi tudományos, innovációs oldalon azokra a legfontosabb témákra is fókuszálunk, melyekről köztudott a nemzetközi tudományos közéletben, hogy nemsokára innovációs, majd üzleti szakaszba ér. Ez abban is fog segíteni, hogy a térség a megfelelő kérdéseket tartsa fontosnak. Például azokban a nagy témákban kezd az egyetem nemzetközi tudományos konferenciákat indítani és komoly kutatásokat megkezdeni, amelyek nagy valószínűséggel a térségben a jövőben kiemelt szerepet kapnak majd gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból. Építeni fogunk egy innovációs parkot, ahol lehetőséget teremtünk a térség leginnovatívabb ötleteinek kidolgozására, és ennek megfelelő üzleti modell építésre. Sokan azt gondolják, hogy az innováció az ötlet, én viszont úgy tartom, hogy az az innováció, aminek az

ötlet és annak technikai vagy technológiai kivitelezése mellett már megvan az üzleti és a jogi modell is, hiszen ezek egymásra hatnak. Mi az egyetemen ilyen összetett szempontból vizsgáljuk a kihívásokat, így végezzük a tudományos tevékenységet, és ebből kiindulva erősítettük meg az inter- és multidiszciplináris tudományos és innovációs tevékenységünket.

EGYBEN NÉZIK A DIGITÁLIS REALITÁST - Kiragadna egy-egy témát abból, amivel az innovációs stratégia szerint foglalkozni fognak a jövőben, mondjuk, foglalkoznak például a smart cityvel? - Mondok néhány konkrétabb példát. Ilyen a hibrid corporate reality, tehát az egész vállalati szemlélet hibridje, amiben informatikai, jogi, illetve minden

más szempontból vizsgáljuk egy vállalat működésének felgyorsulását, hatékonyságát. Nem csak az eszközök, a digitális infrastruktúra változása a lényeges, az egész vállalatot egyben vizsgáljuk, és fontos természetesen a dolgozó, és hogy annak mentális képességei hogyan illeszthetők a rendszerbe, és így integráltan keressük azokat a megoldásokat, amikkel jobbá, okosabbá tudjuk tenni a működést. Egyébként ezzel a hibrid corporate realityvel kapcsolatban már komoly eredményeink vannak, a Széchenyi István Egyetem indította el a konkrétabb alapokat. De említhetem a technológiailag kiterjesztett jogi környezetet, vagy ugyanez igaz a nálunk induló smart farm and food irányra, amelyben a teljes

élelmiszerláncot vizsgáljuk, a termőföld első vizsgálatától odáig, hogy az ember asztalára kerül az étel, és ebbe informatikai és jogi aspektusok is ugyanúgy benne lehetnek. Végigkísérjük a folyamatot minden aspektusból – ez is egy nagyon új hozzáállás. Vagy az internet of digital reality, aminek egy része az ön által említett smart city is. Itt is az a cél, hogy egyben nézzük az egész digitális realitást. Ez a tudományterület is egyébként a Széchenyi-egyetemen fogalmazódott meg, és az ezzel kapcsolatos képzés is el fog nálunk indulni. Azaz, az ilyen jellegű gondolkodásban nagyon reformképesek vagyunk, rengeteg energiát fektetünk a kutatásokba, és ez a fajta tudományos hozzáállás hat az oktatásunkra is, ami a legfőbb hivatásunk. És én azt látom, hogy a térség feladatainak a megoldásában már ez az összetett gondolkodás kezd dominálni, ami előremutató. - Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyetem kutatói hálózata egyre erősebb lesz és egyre szorosabban össze fog kapcsolódni a vállalati szektorral? - Már most is Magyarországon az egyik legerősebb vállalati kapcsolatrendszerrel rendelkezik az egyetem, de hiszünk abban, hogy ez a fajta szélesebb körű gondolkodásmód tovább erősíti ezeket a kapcsolatokat. Ennek egyébként már vannak jelei. - A modellváltás segíti gondolom, ezt a folyamatot. - Igen, főleg azért, mert az egyetem nagyobb felelősséggel, de sokkal bátrabban tud megmozdulni, és céljainknak egy jobban testre szabott keretet tudunk adni. De a modellváltás segíti az innovációs és tudományos park létrehozását is. Önálló, saját felelősséggel, saját bátorsággal bíró intézmény vagyunk, amely jobban és erősebben bevonulhat az iparba, a cégek életébe, a térség jövőjébe.

EGYRE ELŐRÉBB AZ EGYETEMI RANGLISTÁN - Említette, és nyilván látjuk is, hogy nemzetközi szinten is jelentős eredményei vannak a Széchenyi-egyetemnek, milyen pozíciót foglalhat el

az intézmény a jövőben a nemzetközi vérkeringésben? Hova reális eljutni innen, Közép-Európából? - Az egyetemeket szokták rangsorolni, azt tudjuk, hogy ezen a listán nagyon sokat léptünk előre az elmúlt időszakban. Benne vagyunk a világ első 800–1000 egyetemében. Úgy érezzük, hogy ez a

tanulni, dolgozni, biztosítanunk kell egy, a tudományon túli kulturális, művészeti környezetet, sport- és szórakozási lehetőségeket. Egy szellemi kényelmet szeretnénk biztosítani a tanulmányokhoz. Ebben az egységes harmóniában lehet leginkább fejlődni, erről szól az univer sitas szellemiség.

„Úgy oldunk meg egy problémát, hogy azt a lehető legtöbb aspektusból megvizsgáljuk, tehát művészeti, informatikai, mérnöki, jogi, üzleti, kommunikációs oldalról is egyszerre.”

lendület nem fogyott el, és továbbra is kitart. Határozottan látszik, hogy tudományos szinten elindult most egy előrelépés, ezt mutatja például az is, hogy van olyan témánk, amit nem is rég kezdtünk el, és már megkerestek minket külföldi egyetemek és vállalatok, hogy hogyan lehet ehhez csatlakozni. - Korábban azt mondta, hogy azt szeretné, ha a hallgatók „lájkolnák” az egyetemet. Ilyen lájkokkal lehet megnyerni a hallgatókért folyó versenyt? - Több rangos külföldi egyetemen tanítottam, illetve kutattam hosszabb-rövidebb ideig, ezek alapján azt tudom mondani, hogy mindegyik intézmény impozáns volt, és szerették a hallgatók, mert minden a rendelkezésükre állt. Mindez azért is volt így, hogy jól érezzék ott magukat, hiszen az életükben ezek az évek meghatározóak. Mi ugyanígy vagyunk, szeretjük a hallgatóinkat, és szeretnénk nekik megadni annak a lehetőségét, hogy egy minden szempontból szép életszakaszt tölthessenek itt. (Egyébként a munkatársainkra ugyanez vonatkozik.) Ahhoz, hogy impozáns, szerethető egyetemünk legyen, hogy jó legyen itt

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

- Mekkora hangsúlyt fektetnek arra, hogy mindezt a külvilágnak is megmutassák? - Rendkívül fontosnak tartjuk a kommunikációt, hogy értsenek, ismerjenek, lássanak minket. Az egyetem minden kommunikációs platformon jelen van, emellett folyamatosan vizsgáljuk, hogyan lehet még naprakészebben információt adni eredményeinkről és fejlődésünkről a hazai és a külföldi érdeklődőknek. - Ez azt jelenti, hogy cél a külföldi hallgatók arányának növelése az egyetemen? - Igen, amennyire egészségesen tudjuk növelni, annyiban törekszünk erre. Szeretnénk, hogy a magyar hallgatók minél több külföldivel találkozzanak, közösen vegyenek részt az egyetem életében. Az, hogy a rangsorban előrelépünk, az látszik külföldről, sőt a külföldi hallgatók így választanak egyetemet, és mi azt szeretnénk, ha a kiváló magyar hallgatók mellett a jó képességű külföldi fiatalok is hozzánk jelentkeznének.

Szerző: Wurmbrandt András

dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta PhD habil, egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem

Vízió, misszió: A hírnevet a bizalommal együtt kell építeni

A KOMMUNIKÁCIÓ MAGA A LÉTEZÉS Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának professzora. Szakterülete a szervezeti kommunikáció, a PR (Public Relations), a közönségkapcsolatok tervezése, a menedzsment speciális területei (vezetés, női menedzsment, tehetségmenedzsment, családi vállalkozások). Oroszlánrésze van abban, hogy a Kamara a vállalkozásokért tantárgy gyökeret verhetett az egyetemen, és hogy sikeresen működhet, 2020-ban elnyerve az Európai Vállalkozásfejlesztési Nemzeti Díjat. Mi másról beszélgethettünk volna a professzorral, mint a kommunikáció erejéről, a vállalkozásokra gyakorolt hatásáról. Az egyetem kávézójában a kedves felszolgáló olyan kapucsínót tesz le elé, amelyben a tejhabból egy szépen formált M betű emelkedik ki.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

- Itt ismernek – neveti el magát. - Ismerik és tisztelik, és tudják, hogy legközelebb is ide jön, mert itt kedvesek. Vagyis kommunikálnak magukról, úgy, hogy azt érzi, mint vendég, hogy valami jó. Érdemes ezt a kávézót választani. - Most már téged is ismernek, legközelebb egy Gy betűt írnak a kávédra. - Engem megvettek. Jövök.

AZ IS MARKETING, HA JÓ KANALAT CSINÁLSZ - A Kisalföldi Gazdaság alapvető célja, hogy jó példákat mutassunk be. Egy-egy szakterületet hogyan lehet jól., vagy még jobban csinálni. Kicsit ez a számunk piszkálódás is, te, mint vállalkozó, így csinálod-e? Így építed-e a branded, a hírneved? Így kommunikálsz? Fordítasz figyelmet erre a területre? Egyáltalán, kell erre figyelmet fordítani? Még akkor is kell majd választ találnunk erre, hogy ha nagyon triviálisnak tűnik a válasz. Nem elég az, hogy ha én jó kapucsínót főzök, nem elég, hogy ha én jó kanalat gyártok? Hogy van ez a mai világban? Hiszen minden fent van az interneten, felrakom, rákeresnek, Google-val optimalizálom és akkor megtalálnak, hogy ha kanalat keresnek. - Már az is a kommunikáció része, hogy fent vagy az interneten. Meg ott mindent megtalálnak rólad, elérhetőséget, kapcsolatteremtési lehetőség. Az is marketing, ha jó kanalat csinálsz, mert azzal is már a te filozófiádat, minőségedet közvetíted. Ez mind része a kommunikációnak. Sokat beszélünk az integrált szervezeti kommunikációról. A diákjaimnak ezt úgy mondom el, hogy a céges szervezet olyan, mint egy élő szervezet. Minden része kommunikál az összes többi élő részével, mert különben nem élne. És kifelé is kommunikál, mert onnan veszi a levegőt, a tápanyagot, a környezetével együtt létezik. Az ember által létrehozott szervezetek is csak akkor tudnak létezni, ha a részei és az egész is befelé és kifelé is együtt, szervezetten kommunikálnak! - Tételezzük fel, hogy a szervezet jól működik, akkor is fókuszálnia kell arra, melyek azok a pontok, mik azok a feladatok, amelyeken keresztül létezhet? - A szervezetnek vannak fontos partnerei.

Tehát minden olyan érintett fontos, akinek a véleménye hatással van a szervezetnek a működésére, sikerességére. Az ügyfeleknek valami szolgáltatást vagy terméket szeretnénk értékesíteni, ehhez kell a marketingkommunikáció, ami a szervezet kifelé irányuló kommunikációjának az egyik része. A PR és a marketingkommunikáció is építi a brandet. De a belső partnerek is nagyon fontosak, sőt, a legfontosabbak a munkatársak. Belső irányban is kell felépíteni a céget. Ha a munkatársi büszkeséget eléred, hogy azt vallja, ez egy kiváló cég, kiváló termékekkel, tiszteletre méltó célokkal, olyan filozófiával, amely a dolgozóit segíti, de egyben a társadalmat is segíti, akkor van jó céged. De ugyanezt kifelé is szükséges építeni, az ügyfelek, a társadalmi közösségek, az üzleti partnerek és további érintettek irányába.

NAGY VARÁZSSZÓ: PR - Hú, ez olyan, mint egy ezeréves fa gyökerei, összevissza, mindent átszőnek, egymásba is belecsavarodva. - Pontosan. Ráadásként az egészhez jön még a következő kulcsfogalom, a PR. Nagy varázsszó a szervezeti kommunikációban. Az angolszászok azt mondják, hogy a PR maga a szervezeti kommunikáció. De a németes vonal inkább azt mondja, hogy az egész szervezeti kommunikációnak egy részterülete a PR, vagyis, hogy te bizalmat és hírnevet építs és kifejezd bizonyos etikai elvek melletti elköteleződésedet. Tehát a PR nélkülözhetetlen ahhoz, hogy mind befelé, a munkatársak felé, mind kifelé, az összes ügyfél, az önkormányzat, az oktatási intézmények, a versenytársak, számtalan partner felé kifejezd, hogy te ki vagy és közvetíteni tudjad a filozófiádat, a hitvallásodat, a víziódat, a missziódat. - Ezeket csak mostanában kezdtem hallani, hogy vízió, misszió. Mintha az elmúlt 5–6 évben jött volna be a köztudatba. - A misszió az, hogy miért vagy a világon, te, mint szervezet. - Nagyon kevés cég fogalmazza ezt meg magának, hogy miért van a világon. - A vízió pedig az, hogy hol szeretnél majd lenni valamennyi év múlva. És a filozófia pedig, ami mögötte van. A filozófiában

benne van, hogy hogyan gondolkozol a világról és benne a te szerepedről, az értékekről. - A sikeres kkv-knak, amelyek jelentős múltat tudhatnak maguk mögött, lövésük nem volt vízióról, misszióról, filozófiáról, amikor nekiindultak. Lehet, hogy most már kommunikálnak, PR-juk is van, de a kezdetekkor nem hiszem, hogy ez lenne az elsődleges. - Azokra utalsz, akik nagyon sikeresek már, és több száz fős cégük van, de valaha egy kis garázscégből indultak el, vagy a konyhából, vagy a saját íróasztaltól kezdtek el felépíteni valamit. Az akkor még nem volt szervezet, hanem egy ember volt, de egy ember is kommunikál. Tehát kellett, hogy maga iránt bizalmat ébresszen, hogy megrendelések érkezzenek hozzá és újabb megrendelések, tehát, hogy a jó híre terjedjen. Ahogy egyre több munkatársa lett, ahhoz is egyre több bizalom kellett, hogy az emberek azt mondják, igen, mi bízunk benned és a te munkatársad szeretnénk lenni, és nem egy multinál szeretnénk dolgozni, hanem neked. És ahogy növekszik ez a családi vállalkozás, ebben az emberek jól érzik magukat azért, mert ez egy családi, mert más jellegű. Szóval kezdetekben is kommunikáltak, talán nem tudatosan, de ösztönösen. És később, amikor egyre növekedtek, igyekeztek profibban csinálni, erre már akkor az első számú vezető megkér egy másik embert, akire rábízza az egész kommunikációnak a szervezését, később egy egész osztály megalakul, ha már nagyon nagyok lesznek, de először mindent egy ember csinál. - Ennek kapcsán felmerül a kérdés, egy pici céget nehezebb irányítani vagy egy nagyot? - Az érdekes válasz az, amit tapasztalt cégvezetőktől hallottam, hogy egy kicsit azért nehezebb irányítani, mert az első számú embernek mindenhez kell értenie, míg egy nagy cégnél le tudod osztani a szerepeket. - Visszatérve, ha most alakul valaki céggé, vagy most akar elindulni, akkor neki már foglalkozni kell azzal, hogy tudatosan alkossa meg a vízióját, misszióját, vagy ő is megteheti azt, hogy ösztönös utat jár be ezen a területen?

HINNI KELL ABBAN, HOGY JÓ AZ, AMIT CSINÁLUNK! - Az ideális az, ha tudja, hogy mik a hosszú távú céljai, és már stratégiában gondolkodik az első pillanattól kezdve. De lehet, hogy ő lendületből mindenkit leelőz. Mert aki kiváló terveket készít, de nem szenvedélyes és lendületes, korántsem biztos, hogy eredményt ér el. Valahogy a kettő együtt, szenvedély, lendület, hit abban, hogy amit csinálsz, az jó lesz, és tervezés.

- Egyetemi tanárként miként látod, hatékonyságban, üzleti számokban kimutatható az, ha valaki jól kommunikál?

kinevetik őket, ha kommunikáció minden szinten, mindenfele irányban, akár mint egy mátrix jellegű szervezetben, akkor az egy sikerre ítélt vállalkozás lesz.

KIABÁLÓ ALKALMAZOTTAKKAL NEM LESZEL SIKERES

- Min, vagy kin múlhat ez egy cégen belül? - Minden a vezetésen áll vagy bukik, és a vezető legfontosabb kincse a munkatársak.

- A legfontosabb a belső kommunikáció. Egy cég sikere azon múlik, hogy a munkatársak felé megvan-e a harmónia, a

- Nyilván a belső kommunikáció fontossága sok-sok beszélgetésben már felmerült, de, hogy ez lenne az elsődleges, azt ennyire kerekperec most hallom kijelenteni. Egyetemi tanárként sok céggel van kapcsolatban, nekik is ilyen fontos a belső kommunikáció?

KÖLTS A BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓRA, MEGÉRI

SIKERKRITÉRIUM

Ha egy szervezet belül jól működik, az emberek elmondhatják, amit gondolnak, az ötleteiket is megoszthatják anélkül, hogy félnének attól, hogy ezért kinevetik őket, ha a kommunikáció minden szinten, minden irányban zajlik, mint egy mátrix jellegű szervezetben, akkor az egy sikerre ítélt vállalkozás lesz.

- A fiataloknak itt, az egyetemen tanítják ezt? Próbálják úgy elengedni őket, tisztában legyenek azzal, hogy nekik nem elég majd jól dolgozni, hit, lendület és vízió is kell? - Természetesen. A vállalkozói léttel, mint létformával, a felelősség és a szabadság kérdésével, vagy egyszemélyes vállalkozások marketingkommunikációjával, projektszemléletével, a projektekben való gondolkodással, az innováció és a hálózatban gondolkodás fontosságával is foglalkozunk a tanórákon. A vállalati kommunikációval is.

bizalom. Azonos szinten, és fel- és lefelé is. Ha bemész egy boltba például és ott van három eladó és hallod, hogy a három eladó nem megfelelő hangnemben, esetleg rákiabálva egymásra „kommunikál”, akkor érzed, ide nem szívesen jössz legközelebb. Így nem is lesz az a bolt sikeres. Ám ha érzed az összhangot közöttük, akkor tudod, hogy itt valamit jól csinálnak, jól vannak irányítva, esetleg ott a tulajdonos és ő irányítja az egészet. Tehát minden belül dől el, ha egy szervezet belül jól működik, az emberek elmondhatják, amit gondolnak, az ötleteiket is megoszthatják anélkül, hogy félnének, hogy ez most rossz ötlet volt és

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

- Igen, de nem erre költenek a legtöbbet, hanem, hogy kifelé ismertek legyenek. Nyilván nagyon fontos, hogy eladható legyen a termék, ezáltal értékes legyen a vállalat, hogy jó hírük keletkezzen, hogy akarjanak jönni hozzájuk a legjobb munkavállalók. Minden szempontból vonzók legyenek, mint beszállítók. Ám ez csak akkor lehet tényleg nagyon erős történet, hasznot hozó folyamat, ha belülről ered, ha belül erős a tisztelet, az összetartás. - Tehát fordítanunk kellene az arányokon? A külső-belső kommunikáció arányai? - Egyensúly. A legtöbb vállalatnál azt látom, hogy a belső kommunikáció a gyenge pont. Olyan ez az egész, mint amikor a személyes imázst akarjuk felépíteni és kívülről kezdjük és veszünk egy klassz öltönyt vagy hölgyek kosztümöt és olyan fodrászhoz megyünk, aki a trendi hajat készíti. Szóval kifelé mutatunk mindent, mintha azok lennénk, akik (még) nem vagyunk. Fontos: elhiggyük mi magunk, hogy majd olyanok leszünk, de ha csak a külső van meg, és én valójában nem tudok felnőni ahhoz a feladathoz, amit szeretnék megoldani, akkor ez csak egy látszat. Ám, ha belülről építkezünk, ha figyelünk a munkatársakra, nem csupán gyors sikert érhetünk el, de válságálló céget építhetünk, elkötelezetten nálunk dolgozó munkatársakkal.

- Az nem fizetésfüggő, hogy a munkatárs megy vagy jön? - Van, aki hajlandó pár ezer forintért többért elmenni máshová, persze. De az is a vezető felelőssége, hogy olyan szervezeti kultúra formálódjon, ami elkötelezetté teszi a munkatársat. Amikor a munkatárs és a vállalat érdeke egyezik, meg az elvégzendő feladat is, akkor lesz elkötelezett a munkavállaló.

COVID ÉS TÚLÉLÉS, ÚJ ESZKÖZÖK - A kommunikációnak az eszköztára nyilván változott, ezt mindenki látja, de ez a változás hozott érdemi eredményeket, vagy hozott egyáltalán eredményeket? - A legutóbbi covidos válságot sok vállalat nem élte volna túl, ha nincs world

wide web, ha nincs meg az a fajta közösségi médiahálózat, ami az elmúlt években kialakult. És még azok a vállalatok is rájöttek, milyen fontos az új média, akik eddig idegenkedtek tőle. - Szerencsére ez az interjú élőben készül, bár zoomon is megejthettük volna. Néha én is meglepődöm magamon, hogy SMSben vagy Messengeren kommunikálok, pedig mindig is a beszéd híve voltam. Felhívsz még valakit egy találkozó miatt, vagy csak SMS-ben beszélsz vele? - Helyzet-, vagy személyfüggő. De minden arra mutat, hogy a személyes kommunikáció bizonyos esetekben semmi mással nem pótolható. Néha nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat. - Egyetemi tanárként mi az, amit megpróbálsz átadni a fiataloknak?

KÉRJEN TANÁCSOT! A kommunikáció önmagában nem hoz pénzt, de ha nincs megfelelő belső és külső kommunikáció, a szervezet nem fog pénzt/sikert termelni. A kommunikáció értéket teremt, brandet épít, és ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a vállalat/szervezet sikeres lehessen. Az viszont fontos, hogy a vállalkozónak/vezetőnek hinnie kell abban, hogy a kommunikáció területén vannak nála okosabbak, bölcsebbek, tapasztaltabbak. Tehát bátran kérjen tanácsot, és utána döntsön, hogyan alakítsa ki cége kommunikációs stratégiáját, PR- és marketingkommunikációját, hogyan építse a brand erejét.

- Azok az évek, amit az egyetemen töltenek a fiatalok, azért is nagyon jók, mert ha személyesen itt lehetnek, rengeteg emberrel találkoznak, akik inspirációt, útmutatást adhatnak. Arról, kik ők, merre kellene menniük. Ez egy nagyon fontos dolog, hogy ne csak a szakmai részt tanulják meg, hanem rátaláljanak a személyes útjukra. Szerintem az a legfontosabb, hogy ebben tudjunk nekik segíteni. Azért nagy csapás, hogy ha fél évig vagy akár egy évig is elmaradnak a személyes találkozások. Mert ez a személyes inspiráció, benyomás, a rendezvények, ahová meghívhatunk példamutató embereket, elmaradnak. Nagyon reméljük, hogy nem lesz ez így. - Hiszel abban, hogy mindenfajta kommunikációban fontos a személy, a személyiség? - Ebben hiszek. Az online kommunikáció mögött is személyek vannak, személyes teljesítmények és személyes üzenetek. Ebben a világban gyakran mondják, hogy ha nem vagy ott online, akkor nem is vagy észlelhető, nem vagy látható. De a fontos kapcsolatok, a fontos emberi kapcsolatok személyesen szövődnek.

EGYETEM ÉS A VÁLLALKOZÁSOK - A vállalkozások milyen gyakran keresnek meg téged, az egyetemet, hogy esetleg tanácsot adjatok? Érezhető, hogy van aktivitás az ő részükről irányotokba? - Úgy látom, hogy a vállalkozások nagy bizalommal vannak az egyetem iránt, és ez megtisztelő. Bármilyen esetben kérünk segítséget, közreműködést, számíthatunk rájuk. Meg is keresnek minket, ha olyan területen szeretnének lépni, amelyben például kutatás vagy képzés lehet a megoldás. De jó példa a „Kamara tantárgy” is. Olyan cégek vezetői jönnek el hozzánk előadni, akiktől más esetben 5 percet alig tudnál kérni, annyira elfoglaltak. Ám az érdeklődő hallgatóink számára elérhetők, mert szívesen átadják a tapasztalataikat. Ez a mester és tanítvány szerep fontos a vállalkozóknak, az egyetemisták számára pedig felbecsülhetetlen érték.

Szerző: Fábián György

Gerillamarketing

Gerillamarketing – maga a kifejezés is izgalmat, szokatlanságot, és némi vad romantikát idéz fel az olvasóban, sikeres üzleti alkalmazása pedig garantáltan nyomot hagy a célközönségben. Már csak önmagában ezért is érdemes lenne a vállalkozások marketingstratégiájába beemelni, ám ennél több előnyéről is beszámol a szakirodalom. Máté Balázs, a Marketing Professzorok Tanácsadó Kft. alapítója több mint két évtizedes gyakorlati tapasztalata szerint bár ezt az eszközt a multinacionális cégek is alkalmazzák, a kis- és közepes vállalkozások számára is kiváló lehetőséget kínál termékeik és szolgáltatásaik költséghatékony népszerűsítésére.

- Tulajdonképpen mit is nevezünk gerillamarketingnek? - Tulajdonképpen minden besorolható ebbe a kategóriába, ami eltér a hagyományos eszközöktől, és valamilyen kreatív eszközzel, meghökkentő jelenséggel kelti fel a figyelmet. Történhet ez bármilyen platformon, nyomtatott sajtóban, tévében, rádióban vagy online felületen, a lényeg, hogy valamilyen nem várt fordulattal találkozzon a befogadó. A középkorúak, idősebbek talán még emlékeznek a MÜSZI emlékezetes és azóta is sokat emlegetett tévéreklámjára, amikor egy konzervatívan öltözött, kalapos ember tűnt fel a képernyőn, a kezével csettintett egyet, és csupán annyit mondott: „Müszi!” Talán

ezt tekinthetjük ez első hazai gerillamarketinges megjelenésnek, amely komoly elérést produkált. A külföldi példák közül emlékezetes a New York-i taxik csomagtartójából kilógó emberi kéz, amellyel az egyik maffiasorozatot népszerűsítették, ez is emblematikus akció volt a marketingtörténelemben. A szakmában nagyjából konszenzus alakult ki arról, hogy az 1980-as évek első felében jelentek meg először az ilyen jellegű hirdetések, a kifejezést Jay Conrad Levinson használta először 1984-ben megjelent „Guerilla Marketing” című könyvében. Természetesen napjainkban – mint a marketing és a reklám úgy általában – az online elérések egyre nagyobb teret kapnak ennek az eszköznek a használatában is, az elektronikus felületeknek jól is áll a hagyományosnál lazább, kötetlenebb forma alkalmazása. - Kik és miért alkalmazzák ezt a módszert? - A gerillamarketinget szokás a kisés közepes vállalkozások költséghatékony módszerének tekinteni, ami természetesen igaz, ugyanakkor történelme során a nagy cégek is éltek – és élnek ma is – vele. A fogyasztók ingerküszöbét egyre nehezebb átütni,

a szalagcímek elbulvárosodtak, így a marketingesek rákényszerülnek, hogy a megszokottól eltérő, meghökkentő megjelenéssel tűnjön ki az adott cég terméke vagy szolgáltatása a versenytársak reklámjai közül. Ezt a kényszert kicsik és nagyok egyaránt érzik, ami közös:

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

a gerillamarketinggel biztosan kisebb költségvetéssel tudnak legalább akkora elérésszámot produkálni, mint a drágán vásárolt hagyományos reklámfelületeken, ha nem nagyobbat. - Persze, amikor gerillamarketingről beszélünk, legtöbben a vicces óriásplakátokra, poénos videókra, egy-egy téma rendhagyó vizuális megjelenítésére gondolnak, de éppen az online világban más eszközöket is sorolhatunk ebbe a kategóriába. Hiszen az is gerilla módszer, ha mondjuk az internetes keresőkben sikerül egy terméket vagy szolgáltatást az eredménylista elejére tolni valamilyen ügyes húzással. A megszokott bannert ma már a lusta marketinges eszközének tekintik, sok pénzt el lehet költeni erre a megjelenésre, a hatás viszont egyre korlátozottabb. Ennél sokkal nagyobb lehetőségeket rejt a megbízók számára a keresőoptimalizálás. Megfelelő szakértelemmel, némi kreativitással és viszonylag kis befektetéssel elérhető, hogy egy-egy keresőszó begépelése váratlan eredményt produkáljon, és éppen a mi oldalunkra irányítsa a felhasználót. A Marketing Professzorok Kft. régóta foglalkozik ezzel a területtel, a keresőoptimalizálás eredményességéről és hatékonyságáról gyakorlati tapasztalataink vannak.

- Mit tehetnek a kis- és középvállalkozások azért, hogy az online felületeken is felvegyék a versenyt a komoly büdzsével dolgozó nagyobb cégekkel vagy a hozzájuk hasonló versenytársakkal? - Azok a vállalkozások, amelyek nem engedhetik meg maguknak az országos óriásplakát-kampányt, a napi többszöri jelenlétet a kereskedelmi televíziók reklámblokkjaiban, az egész oldalas újsághirdetéseket, a kreativitással és az online megjelenés adta lehetőségek kihasználásával hívhatják fel magukra a figyelmet. Érdemes egy valóban jó színvonalú saját weboldallal elindulni a világhálón, és érdemes komoly tapasztalattal rendelkező szakemberre bízni ennek létrehozását. Bár úgy tűnhet, a mai technikai eszközökkel egyszerű dolog honlapot csinálni, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy azok lesznek sikeresek, amelyeket átgondoltan, megfelelő szakmai tudás birtokában készítenek. A második lépés, hogy a jó minőségű weblapra minél többen találjanak rá. Ebben segít a már korábban említett keresőoptimalizálás, hiszen ha időről időre

A gerillamarketing

felbukkan a cég neve egy-egy kulcsszó beütését követően, az nagyon sok érdeklődőt, új ügyfelet hozhat. Sőt, akár új piacokat is. Erre egy kissé bizarr, de jó példa a mi praxisunkból, amikor egy temetkezéssel foglalkozó vállalatot tudtunk a keresések fókuszába állítani. A változtatásoknak köszönhetően nemcsak a hagyományos szolgáltatásait vették igénybe többen, de a gyakori megjelenések miatt az elhunytak külföldről történő hazaszállítását kérők is gyakran náluk kötöttek ki, így a cégen belül jelentősen fejleszthették ezt az egyébként elég jól jövedelmező üzletágat. - Hogyan befolyásolta a piacot a koronavírus-járvány? - Ha majd évtizedek múlva megnézzük a statisztikákat, azt láthatjuk, hogy a kétezres évek első felében meredeken emelkedik a grafikon az online felhasználás tekintetében, a 2020–2021-es években pedig lesz egy falszerű hatalmas kiugrás. Az egyébként is jelen lévő piaci tendenciát a Covid-helyzet ugrásszerűen megerősítette, azok is az internet felé fordultak, akik eddig nem

egy olyan reklámstratégia, amelynek során alacsony költségvetésű, szokatlan, rendhagyó módszerekkel igyekszünk maximális eredményeket elérni. A cél a fogyasztók megdöbbentése, a megkerülhetetlen figyelemfelkeltés, és a közösségi „zsongás” beindítása. A „gerilla” jelzőt a gerilla hadviselés ihlette – a hadviselési forma lényege, hogy kisebb (képzett vagy gyakran képzetlen) katonai csapatok a meglepetés erejét (rajtaütések, csapdák, szabotázs stb.) igyekeznek felhasználni nagyobb erők ellen, ezzel kiegyenlítve létszám-, illetve gyakran erőforrásbéli különbségeiket. Hasonlóképpen tehát a gerilla hadviseléshez, a gerillamarketing is ilyen nem szokásos, kis költségvetésű technikákat vet be a sikerek érdekében. A gerillamarketinget általában intenzív, meglepetésszerű, rendhagyó taktikák és módszerek jellemzik. Ha jól használják őket, a gerillamarketingben alkalmazott taktikák képesek sokkal maradandóbb (és ezzel értékesebb) nyomot hagyni a célközönségben, mint a legtöbb hagyományos alternatíva. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gerillamarketing célja egy sokkal személyesebb, közvetlenebb, emlékezetesebb módon megszólítani a fogyasztókat.

tartották fontosnak, akik pedig eddig jelen voltak ebben a térben, még rátettek jó néhány lapáttal, hogy megerősítsék pozícióikat, továbbfejlesszék online tevékenységüket. - A gerillamarketingnek, a fogyasztók meglepetésének lehetnek hátulütői is? - Természetesen, mikor valaki valamilyen új megjelenéssel lép a nyilvánosság elé, az mindig magában hordozza a nem tetszés, az elutasítás lehetőségét, veszélyét. De ez a hagyományos marketingeszközök esetében is igaz. A kockázat mindkét megoldás esetén hasonló. Ám azt látjuk, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára egy jól működő, költséghatékony eszköz a szokásostól eltérő, kreatív kommunikációs stratégia kidolgozása, fontos, hogy emögött megfelelő szakértelem álljon. Az pedig nyilvánvaló, hogy a belátható jövőben az online platform további dinamikus térnyerésére számíthatunk a marketing területén is.

Szerző: Ozsvárt Tamás

A Carant Antenna Kft. kommunikációs antennák tervezésével és gyártásával foglalkozik több, mint 30 éve. Korszerű gyártókapacitással rendelkezik. Szabad kapacitásait szeretné felajánlani az alábbiakra:

1. 2. 3. 4.

CNC OCUMA GENOS Esztergagép Excenter présgépek 5-10-25-40 t Schleiniger koaxiális kábel feldolgozó gépek Nagy gyakorlattal rendelkező finommechanikai összeszerelés 2-4 fő

CARANT ANTENNA KFT. 9028 Győr, Török Ignác u. 66. elefon: +36 96 516010 T Bognár József: +36 30 2299993

-mail: jbognar@carant.hu; E admin@carant.hu carant-antenna.com

Glovita Zrt. kesztyűt dob a piaci kihívásoknak! Glovita Kesztyű Zrt. 9027 Győr, Kandó K. 15. Tel: 96/514010 glovita@glovita.hu Termékpalettánk megtekinthető a megújult weboldalunkon.

www.glovita.hu Személyes megkeresésre a Szaküzletünkben van lehetőség, ahol szakértő kollégánk várja Önöket! Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

A kreativitás és a technológia összefogása a marketing területén

EGYÜTT A SIKER ÚTJÁN! A kreativitás és a technológia magas szintű együttműködésével, két vállalkozás szellemi erőinek egyesítésével szeretne új lehetőségeket nyitni partnerei számára Szirányi Péter, a Peter’s Film & Marketing, valamint Nagy Szabolcs, a BSF Média tulajdonosa. Az „Együtt a siker útján” szlogennel elindított, közös munka eredményeként, olyan hatékony marketingmegoldásokat tudnak kínálni elsősorban a kis- és közepes vállalkozásoknak, melyek megteremtik vagy megerősítik megrendelőik online jelenlétét, és egy esetleges válságos időszakon is átsegítik őket.

Közösen valljuk, hogy legnagyobb érték a tudás, ezért döntöttünk úgy, hogy meglévő ismereteinket egyesítjük – vázolta röviden az együttműködés kezdeményezésének motivációját Szirányi Péter, a Peter’s Film & Marketing vezetője. – Az egyetem óta ismerjük egymást, én a marketing, a stratégia és a reklám vizuális megjelenítésében, a fotó- és filmkészítésben, a kreatív oldal tekintetében szereztem jártasságot, Nagy Szabolcs pedig a BSF Média irányítójaként a technikai oldal, az informatika, az online platformok nyújtotta lehetőségek kihasználásában tett szert komoly tapasztalatokra. A két terület nem létezik egymás nélkül – vette át a szót Nagy Szabolcs –, így kézenfekvőnek tűnik erőink egyesítése, a magas szintű technológia kézen fogja az ötletet, a kreativitást, az elképzelések képi megjelenítését, és így jelentős számú felhasználóhoz tud eljutni a megrendelő üzenete. Az együttműködő vállalkozások vezetői abból indultak ki, hogy a marketingtevékenység minden egyes területére

külön-külön szakértőt foglalkoztatni csak a nagy cégeknek van lehetőségük. A kis- és középvállalkozások úgy juthatnak prémium szolgáltatáshoz, ha a tevékenységet stratégiai partnerre bízzák, aki minden kihívás esetében a legkiválóbb szolgáltatókkal tud együttműködni. Ma már olyan mértékben specializálódott a reklám- és marketingszakma, hogy érdemes valamennyi alkotóeleméhez nagy tapasztalattal és tudással rendelkező szakembert rendelni. A piaci folyamatok azt mutatják, hogy az online megjelenés, a digitalizáció a kommunikációban is egyre nagyobb szerepet kap. A kis- és közepes vállalkozásoknak, ha talpon akarnak maradni, szinte kötelező erre a tevékenységre a korábbinál jobban fókuszálni, többet költeni, különben hátrányba kerülnek. A felmérések szerint a fogyasztók 94 százaléka egy-egy szolgáltatás vagy termék felkutatására a Google keresőprogramját használja, ami azt jelenti, hogy aki szeretné, hogy megtalálják, annak elengedhetetlenül ott kell lennie az online térben, és tenni kell azért,

Szirányi Péter, a Peter’s Film & Marketing tulajdonosa

hogy a keresések eredményeképpen az ő vállalkozása is az elsők között szerepeljen. Az online felületek eddig is dinamikusan növekvő térnyerését tovább gyorsította a Covid-járvány és annak utóhatásai. A Peter’s Film & Marketing és a BSF Média együttműködésének célja olyan lehetőségek biztosítása, olyan csomagok összeállítása, amelyek egy újabb hullám, egy újabb válsághelyzet esetén is stabilabbá, ellenállóvá teszik a megrendelők vállalkozását. Több mint tíz éve foglalkozom marketinggel, tudom, a cégek, cégvezetők részéről bizonyos bátorság is kell ahhoz, hogy a nyilvánosság elé álljanak – tette hozzá Szirányi Péter, a Peter’s Film & Marketing tulajdonosa. – Eddig azt tapasztaltam, hogy tévedni ugyan lehet, de ennek kockázatát egy jó szakmai stáb igénybevételével minimálisra lehet csökkenteni. Arról nem is beszélve, hogy nem hibázni szégyen, hanem el sem indulni. A kezdeti időszakban senki nem tudja, mi az, ami biztosan működik, a megfelelő kutatások, a már megkezdett

tevékenység folyamatos elemzése segíti a tanulást, a fejlesztést. A marketingmunka hátterét segítő monitoring technológia nagy segítséget jelent a döntések meghozatalában – egészítette ki Nagy Szabolcs, a BSF Média tulajdonosa. – A megjelenések fogadtatását illetően ma már szinte mindent tudunk mérni, utánkövetni. A vállalkozásoknak nem kell megérzésekre, feltételezésekre alapozni lépéseiket, konkrét adatokkal, számokkal lehet igazolni az eredményt a marketing területén is. Marketingmegoldások helyből, helyieknek – ez a gondolat jelenti annak a most induló munkának az alapját, melyre a két cég a közös jövőjét építeni szeretné. A régió kis- és közepes vállalkozásainak együtt kínálnak olyan korszerű, költséghatékony módszereket, melyekkel azok tovább erősíthetik piaci pozícióikat, és a digitális világban is képesek lesznek megőrizni versenyképességüket.

Nagy Szabolcs, a BSF Média tulajdonosa

Szerző: Ozsvárt Tamás

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Amadé Házak: Győr legfényűzőbb penthouse otthona és a csodálatos, bútorozott apartmanok eladók

BŐRÖNDRE KÉSZ LAKÁSOK AZ ÚJ ÉLETHEZ, VAGY BEFEKTETÉSNEK Nem is győri az, akiben nem merült fel az elmúlt években a kérdés, hogyan lehet társasházat építeni a Shell kút közelébe, közvetlenül a forgalmas Szent István út és a várost átszelő nemzetközi vasútvonal közé, a Kisalföld újság épületével szemben? Ki az, aki ide költözik? Mint kiderült, nagyon sokan. Az Amadé Házakban villámgyorsan elfogytak a lakások, már csak kivételes esetben lehet itt ingatlanhoz jutni. A Bodor Gergő építési vállalkozó által megálmodott, három épületből álló együttes, az Amadé Házak csak kintről tűnik hangos helynek. Amint belépünk, máris eltűnik a külvilág. Nyugalmat árasztó belső udvar, tökéletesen szigetelő nyílászárók, egy, az országban szinte egyedülálló, minden otthonba beszerelt szellőztetőrendszer és nem utolsósorban, a lakásokban helyükön álló bútorok várják az érdeklődőket. Pontosabb a megfogalmazás, hogy várták, hiszen most már csak néhány, befektetőknek szánt apartman van szabadon. No meg egy olyan fényűző penthouse lakás, amely párját ritkítja.

ZÁRT BELSŐ UDVAR, FÜVESÍTETT NYUGALOM Bodor Gergő lendületes, mindig mosolygó fiatalember. Nem csodálkozik, amikor a főbejáratnál rögtön megosztjuk vele a sokak által képviselt

aggodalmunkat, biztos hangos a ház, biztos sok a városi szennyezés, biztos percenként rázza meg elrobogó vonat a falakat. „A két évvel ezelőtti értékesítésekkor sok vevő jött ide hozzánk úgy, hogy szinte akkor vissza akart fordulni, amikor a GPS a címre hozta. Amadé utca. Csak azt kértem tőlük, amit most is, menjünk, sétáljunk egyet a házban.” Az invitálás kedves, célratörő. Megyünk. És nem túlzás azt állítani, egy kis oázis, amit a falakon belül találunk. A gyönyörűen füvesített és térkövezett, teljesen zárt udvar hatalmas terület. A ház lakói akár koncertet is rendezhetnének itt. Ahogy a kinti zajok, úgy a bentiek sem járják át a tervezetten hangtompítóra készített falakat. Legszívesebben hanyatt dőlnénk a zöld gyepen, nézni a felhőket. Ám Gergő kedvesen noszogat, van még látnivaló bőven.

BEFEKTETŐK KERESIK A MINIAPARTMANOKAT Az első emeleten egy olyan apartman ajtaját tárja ki előttünk, amely egy igazi gyöngyszem. Nem szerkezetkész, nem fűtéskész, ahogy győri szokás szerint eladják máshol a lakásokat. Komplett, szép, teljesen bútorozott. Igényes anyagok, modern, de mégis bensőséges design. És a csoda, amivel elérhető, hogy az ablakokat akár egész évben zárva lehessen tartani. Ennek a finomszerkezetnek a kis szusszanásai jelentik a legnagyobb zajt. Se autó, se vonat. „Ausztriában már csak ezzel a hővisszanyerő szellőztetővel lehet építeni a társasházakat. Az Amadé Házak országosan talán a harmadik, ahol minden lakásban ilyen rendszer készült. Ablakot egyszerűen nem is kell nyitni. A külvilág szó szerint kint marad.” – meséli Gergő, majd hozzáteszi: „Nyáron hűt is, télen pedig segít a hőmegtartásban.” Amiben most vagyunk, egy 25 m2-es miniapartman, ami minden igényét kiszolgálja egy egyedülállónak vagy egy párnak. A lakás különlegessége azon

FANTÁZIA, HIT ÉS A SZINTE HIHETETLEN VALÓSÁG: AMADÉ PENTHOUSE

Garzon, amely otthont jelent

kívül, hogy teljesen berendezett, az az, hogy közvetlenül mellette egy hasonló méretű, de mégis más elrendezésű lakás található, és a két minigarzont együtt kezeljük. Az igazság az, hogy ezeket már nem akartam eladni. Az elmúlt hónapokban azonban nagyon sok befektető megkeresett, akik meggyőztek, hogy érdemes néhányat a piacra dobni. Ezek az apartmanok nagyon jól és jó pénzért adhatóak ki, a megtérülési ráta a jelenlegi magas lakásárak mellett kedvezőbb, mint a piaci átlag. Ha valaki még vásárolni szeretne, vagy befektetni, akkor már csak ezekre van lehetősége.

NYARALÁS A VÁROSHÁZÁTÓL EZER MÉTERRE „Egy kedves házaspár a családi házát adta el és költöztek ide. Sokszor találkozom velük, mindig megállítanak: Gergő! Nagyon jó döntés volt a lakásvétel, minden nap úgy

Bodor Gergő, az Amadé Házak megálmodója a penthouse tetőteraszán

érezzük magunkat, mintha nyaralnánk!” Érthető ez a gondolat, hiszen minden nyugodt, csendes. Hihetetlen, hogy a nyüzsgő citytől, a győri városházától alig ezer méterre vagyunk. Az apartmanokban is jó lenne időzni. A Biotextima boxspring ágy is arra csábít, dőljünk le és nézzük az ágy fölé lakberendező által megálmodott fakompozíciót. Lazítsunk. Ám Bodor Gergő megint csak jelzi: van még mit megnézni. Indulunk hát. Miközben a liftre várunk, arról beszélgetünk, hogy honnét is indult Gergő karrierje. „Vendéglátósként végeztem és egy rövid ideig a szakmámban is dolgoztam, de az édesapám, Bodor Zsolt, aki sikeres

Az álom már előttünk is kezd kirajzolódni. A 86 lakásos épületkomplexum, amelyben jó élni, amely közel a győri belvároshoz, de mégis külön szigetként létezik, amelynek műszaki felszereltsége és értékesítési koncepciója is egyedi. Aztán megjön a lift és egy még magasabb régióba visz minket. Minden tekintetben a topra. Valóban álomvilág elevenedik meg a tetőn helyet kapott kétszintes luxus penthouse otthonban. „Lehetőség. Fantázia. Álom. Hit. Valóság. Talán ezekkel a szavakkal tudnám leírni, hogyan, miként épült fel az Amadé Házak. A lehetőséget egy telek formájában sikerült megvennem, amiből a végén lett öt telek, hogy elférjenek rajta a gondolataim. Rögtön óriási fantáziát láttam

ÜZLETI RIPORT

gipszkartonszerelő vállalkozó volt, megismertette, majd megszerettette velem az építőipar világát. Neki köszönhetem, hogy ide jutottam, hogy egy ilyen házat mutathatok be az érdeklődőknek. Ő indított el az utamon, nagyon hálás vagyok neki ezért, hiszen az álmaimat valósíthattam így meg.”

örömökről. Mindegyik fontos élmény. Mindegyik azt jelzi, aki ezeket a lakásokat kínálja jó építő, jó üzletember, de nem csak az üzlet fontos számára. Minőséget, élhető jövőt kínál azoknak, akik az Amadé Házakat választják. „Én itt vagyok mindig. Aki érdeklődik, szívesen körbevezetem. Ha valaki még vásárolni szeretne, a kis garzonokból nagyon korlátozottan, de még akad. És persze a penthouse is hamarosan elkészül, azt is szívesen megmutatom az érdeklődőknek. Ha éppen úgy akarják, tényleg csak a bőröndjüket kell, hogy hozzák. A többit mi már megépítettük számukra.”

Minden lakás bútorozottan eladó

benne, és megálmodtam a házakat. Hittem benne, hogy az álmom valóra válik.” Nyitja ki e szavakkal a penthouse lakás ajtaját Gergő. A tér csábító, de látszik a szabad tér! Futnék, de Gergő megtiltja, hogy rögtön a 100 négyzetméteres teraszra rohanjak. „Az lesz majd a hab a tortán.” Igaza van, de ez a lakás olyan „édesség”, amelyből a tészta is finom. Magas minőségű burkolatok, elegáns bútorok, beépített konyhai és fürdőszobai gépek. Mindegyik topminőség. Hatalmas szobák, gardróbszekrények, három vizesblokk. Luxus felsőfokon. Mindez 136 négyzetméteren ízlésesen elosztva, két szinten.

Aztán jön a terasz. Ami egyszerűen rabul ejt. Nyári konyha, jakuzzi, szauna, műfüves mini „focipálya”, elektromosan mozgatható fém terasztető. És a távolban a nyúli havasok sziluettje. Érthető miért, Gergő nagyon megszerette ezt a lakást és már csak az utolsó simítások vannak hátra, mielőtt piacra kerül. Ez az utolsó önálló, eladó lakás, fájó szívvel fog megválni tőle. Szinte már giccses, olyan, mintha nem is lehetne igaz. Pedig az. Letáborozunk a nyárikonyha-pult előtt. Elképzeljük, ahogy készül a koktél, a grill, és hallgatjuk Gergőt, ahogy élete egyik legnagyobb építkezéséről mesél. A nehézségekről, az

Szerző: Fábián György

ÉRDEKLŐDÉS az Amadé Házak bemutatósétáiról: Bodor Gergő 36-30/216-5563

OLYAN GICCSES, OLYAN NYUGODT, OLYAN CSENDES ÉS OLYAN SZÉP, HOGY MÁR SZINTE NEM IS IGAZ. PEDIG AZ!

Az első generációs vállalkozó sokszor azt gondolja a konkurenciáról, hogy ellenség, mert az ő cégét akarja tönkretenni. Pedig a konkurencia jobbá tesz

SOHA NEM A LEGJOBB VERSENYZŐ NYERI A VIADALT A Győri Likőrgyár számos névváltoztatáson átesett már. A cég jogelődjét 1884-ben alapították, és alapvetően szeszipari tevékenység folytatására alakult, majd 1914-ben megkapták a rum- és likőrgyártási ipari igazolványokat. Ettől az évtől kezdve ugyanazon a telephelyen, Győrött, a Budai úton van a telephelyük. A nagy győri élelmiszergyártó cégek közül az egyetlen, amelyik az 1800-as évektől megmaradt. Átalakulás azért volt bőven. Termékek százait, ha nem ezreit dobták piacra. A céget most már két és fél évtizede Barabás Attila vezérigazgató irányítja. Szervező, innovátor, örökösen alkotó elme, aki a munkája mellett a Magyar Pálinka Rend egyik alapítója, nagymestere. 2000-ben ő javasolta, hogy pálinka csak gyümölcsből főzött ital lehessen. A javaslatból azóta törvénnyel megerősített hungarikum lett. Irodájában hatalmas szekrény, amely telis-tele van a Győri Likőrgyár italaival. Mindegyik palack egy külön márkatörténet, egy külön reklámhadjárat. Egy külön mese. Barabás Attila pedig jó mesélő…

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

AKI TUDJA, CSINÁLJA, AKI NEM TUDJA… - Ugye, a brandépítésről szeretne velem beszélgetni? Ebéd közben hát elővettem egy cetlit és felírtam magamnak, mit is gondolok én erről a témáról. Amit mondani fogok, az ebéd mellékterméke. Úgyhogy nem kell túl komolyan venni. - Lehet egy ebéd mellékterméke, ám plusz 20–30 év tapasztalata is. Tehát én azért komolyan veszem. - Ismeri a mondást? Aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja. A brandépítés is hasonló. Aki a brandépítést tudja, az nem nagyon beszél róla. Aki meg beszél róla, annak nincs brandje, tehát nem tudja. Elkezdtem ezen gondolkodni. Én nagyon sok embert ismerek a megyében is, aki nagyon jól épít brandet, mégsem beszél róla, mert az a legféltettebb üzleti titka. - Gondolja, hogy a brandépítés lemásolható? Lehet olyat mondani egy interjúban erről, amit elolvasva,

valaki felkapja a fejét és azt mondja, heuréka, ezt én is felépítem? Kell azért hozzá valami más is, nem? Egy termék, egy ötlet, amit aztán lehet csiszolgatni. - A brandépítésnek vannak szabályai, meg lehet tanulni őket. A magyar vállalkozók nagy része viszont ösztönös. Aki tanulta, annak lehet, hogy van egy brandépítő cége és másoknak segít építkezni. De ha megnézzük az igazán erős brandeket, amelyek ma Magyarországon jelen vannak, ezeket jellemzően mind első generációs tulajdonos vállalkozó építette fel. Az első generációs vállalkozó mindig érzelmileg kötődik a céghez. Egy menedzsment ötödik vezetése egy cégnek, az soha nem kötődik érzelmileg, ő menedzsmentként, profi megfizetett vezetőként, szakmailag irányít. Az első generációs vállalkozó például sokszor azt gondolja a konkurenciáról, hogy az ellenség, az az ő cégét tönkre akarja tenni. Pedig a konkurencia csak jobbá, erősebbé tesz. Az első generációs cégvezető annyira a sajátjának érzi azt, amit létrehozott, hogy kezdetben nem

tudja elfogadni, hogy vele bárki is versenyez. Ez akár versenyhátrány is lehet, ám most jön az, hogy mivel érzelmileg kötődik a céghez, jobban felismeri a divathoz kötődő lehetőséget. Részben érzelmi alapon ismeri fel. És ez alapján építi fel a brandet, a márkát. Ettől lesz sikeres.

A BRAND ELLENTÉTE A CELEB - Az első tulajdonosok valószínűleg döntően nem azzal foglalkoztak, hogy hogyan adjanak el, hanem első lépésben azzal, hogy valamit előállítsanak, amire a piacnak szüksége lehet. - Így van. A brandet három pozícióból lehet építeni. A semmiből, tehát úgy gondolod, hogy te létrehozol valamit és felépíted a semmiből, keresletet teremtesz rá, ez az egyik lehetőség. A második a múlt. Ha azt mondod, van történelmi ismert múltad, és most te tovább akarsz lépni. És van egy harmadik út, amikor keresletre építesz brandet. nagyon fontos dolog, hogy Honnan nem lehet brandet építeni? Negatív attitűdből.

- Születhet a negatív hozzáállásból is termék, amit ismernek, szeretnek? - Egyértelműnek tűnik, ha valami nem jó, valaminek rossz hírneve van, valamihez negatív élmény kapcsolódik, abból nem lehet brandet építeni. Ám lehet kivétel. Mondok egy példát. A német autógyártás, az AUDI, belefutott egy „piaci gyilokba.” A dízelbotrány után azonban nem álltak meg. Nyilván mélyről indultak, de pár év alatt újra felépítették magukat, mert ez volt az út. Újra kedvelt, elismert márkává tenni magukat. - Ez érthető példa, de azért nekik volt múltjuk és arra is alapozhattak. - Brandet sokkal könnyebb a semmiből építeni, mint egy meglévőből, amit negatív hatás ért. A legnehezebb a negatívból visszaépíteni. Ez egyértelmű, ám néha ezt is meg kell tenni, és lám, akad, aki erre is képes. - Annyit beszéltünk már a brandről, de mivel mindenki mást gondol róla, mit is takar ez a szó, elmondaná a személyes magyarázatát?

felálláson, én kérdezek, maga szerint mi a brand ellentéte? - A rossz hír? - Szerintem pedig nem. Hanem a celeb! A brand egy ismert értékes valami, valaki. A celeb pedig egy ismert semmi, senki. - Azért itt is akad egy-két ellenpélda. A Hell energiaital Bruce Willist odarakja a reklámjaiba és megsokszorozza az eladásait. Egymilliárdot beleöl abba, hogy igazi celebet szerezzen meg magának, és tízmilliárdokat kaszál ezzel. - Igen, még ismertebbé teszi magát így, de ez már a meglévő brandnek a következése. Nagyon fontos dolog az, hogy a brand és a divat féltestvérek. A legtöbb brand a spontán divatból épül fel. Egy cégnél az óriási dilemma, hogy felülsz egy meglévő keresletre? Felismersz egy szunnyadó keresletet? Esetleg megteremtesz egy szunnyadó keresletet? Ez a három lehetőség van. A brandek zöme úgy épül fel, hogy van egy kereslet a piacon. Mondok egy példát.

HA MEGNÉZZÜK AZ IGAZÁN ERŐS BRANDEKET, AMELYEK MA MAGYARORSZÁGON JELEN VANNAK, EZEKET JELLEMZŐEN MIND ELSŐ GENERÁCIÓS TULAJDONOS VÁLLALKOZÓ ÉPÍTETTE FEL. AZ ELSŐ GENERÁCIÓS VÁLLALKOZÓ MINDIG ÉRZELMILEG KÖTŐDIK A CÉGHEZ. - A brand az számomra nem más, mint egy, és itt a szónak jelentősége van, egy ismerős érték. Nagyon fontos, hogy a brandnek az adja a lényegét, hogy az emberek azt gondolják, azt hiszik, vagy azt tudják róla, hogy ez számukra ismerős. A másik nagyon fontos dolog, hogy ha valamit meg akarsz ismerni, az is nagyon fontos, hogy megismerd az ellentétét. Hadd fordítsak most a

Volt tíz évvel ezelőtt egy óriási tequilaőrület Magyarországon, az egész világon. Miért? Mert divat volt a tequila. Nem a tequila márka, a Sierre tequila volt a divat, hanem a tequila általában. Erre felépítettek egy csomó márkát. A ma ismert márkák ebben az őrült tequiladivatban erősödtek meg. Látható volt, a divat megerősíti a márkaépítést. De mondok ennél egy még fontosabb

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

dolgot. Ma jelen pillanatban gindivat van. Rózsaszín gin, fehér gin, színeződik, nem színeződik. Ma még nem tudunk erős márkanevű magyar gint mondani, de egy-két év és lesz! Mert a divat felemeli a brandet.

A HITELES SZEMÉLYISÉG ÉPÍTI A MÁRKÁT - A jó brandépítő gondolom, azonnal megérzi ezt a lehetőséget és lép. Vagyis a személyiség nem zárható ki abból, hogy felépüljön egy sikeres vállalkozás. - A személy, személyiség jó felvetés. A brandnek az üzleti életben ugyanis két nagy csoportja van: van a céges brand, a termék, a szolgáltatás, amit ezalatt értünk. Például Pannonhalmi Pálinka, Patent Security. És van a személyes brand. Amikor egy ember ismert. VOSZ – Demján Sándor. Mi az erősebb, a VOSZ, vagy Demján Sándor? OTP, vagy Csányi Sándor? Melyik az erősebb? Meg kell kérdeznem. A kettő erősíti egymást? Naná. Van olyan, hogy egy jó orvosnál a személyes brandje működteti a praxisát. Míg egy jó terméknél maga a termék minősége működteti a terméket. - A személyes varázs az ötméteres körzet után elmúlik. - Nem. Téved. A brand legfontosabb jellemzője az ismertség. És az ismertség szájhagyomány útján, embereken keresztül terjed. A magyar pálinka brandek több, mint 50%-a egy emberhez kapcsolódik. Bolyhos Pálinka, Békési Pálinka, Madarasi Pálinka, Márton és Lányai Pálinka az emberhez, az alapítóhoz kapcsolódik. A mi esetünkben viszont nekem mérlegelnem kellett, hogy mi erősebb, a pannonhalmi név, vagy egy személyes név. Teljesen egyértelmű számomra, hogy a pannonhalmi név erősebb, azzal nem lehet szembe menni, azt ki kell használni. De ilyenkor sem vonható ki a személy mögüle. Mert mindenhol ott vagy mögötte. Csak nem azt mondjuk, hogy Barabás pálinka, hanem azt, hogy pannonhalmi. Ám, ha ismerem a tulajdonost, láttam már valahol, akkor az építi a márkát. A Győri Likőr termékeit

Barabás Attila, a Patentét pedig, csakhogy visszautaljak az előbbi példámra, Kocsis Róbert. - A személy ezek szerint akkor is fontos, amikor a brand már felépült? - Hitelessé teszi a márkát, ha odaállsz mellé. Nézd meg, a legtöbb termékünkön, díszdobozunkon én is rajta vagyok. Igaz, a hátulján az aláírásommal, egy gondolattal, egy fényképpel. Így vállalok érte felelősséget, de nem ez a prioritás. Ezt mindenkinek el kell döntenie. Az már a kommunikáció, amiről elkezdtünk beszélni. A kommunikáció a brandépítés mozgatórugója. Tudnod

Nagyon fontos, hogy úgy kell kommunikálni, úgy kell tematizálni, úgy kell tartalmat adni a brandnek, tartalmat gyártani, hogy beszéljenek róla, hogy érzés kapcsolódjon hozzá. Ha már eljutottál oda, hogy van egy branded, akkor onnantól kezdve a branddel kapcsolatban következetesnek és megkülönböztetőnek kell lenned. Azonos színvilág, azonos formavilág, azonos minőség, azonos betűtípus, azonos logó, mindenképpen megpróbálod összefoglalni, hogy ha ezt a képi világot meglátják, akkor arra pozitív érzéssel asszociáljanak a brand vonatkozásában.

A BRAND AZ SZÁMOMRA NEM MÁS, MINT EGY, ÉS ITT A SZÓNAK JELENTŐSÉGE VAN, EGY ISMERŐS ÉRTÉK. NAGYON FONTOS, HOGY A BRANDNEK AZ ADJA A LÉNYEGÉT, HOGY AZ EMBEREK AZT GONDOLJÁK, AZT HISZIK, VAGY AZT TUDJÁK RÓLA, HOGY EZ SZÁMUKRA ISMERŐS. kell vezetőként, soha nem egy vas darabot, soha nem folyékony alkoholt, hanem egy érzést, egy pozitív élményt árulsz, akármi is a terméked. - Mi a helyzet akkor, ha csapágyat árulok? - Előfordul, hogy nincs látható „lelke” a terméknek, de minősége van! SKF csapágy például. Nem azt akarom mondani, hogy ez egy olyan csodálatos élményt ad neked, de ilyenkor a minőséget kell sugallni, mert a minőség önmagában a lélek egy általános brand, amely pozitív érzést ad az embernek. Ezt kell kommunikálni, ekkor jöhet a PR, a sales promotion, a marketing, hogy ne maradjon el a siker. Mert nagyon fontos dolog, hogy a brand az siker. A siker pedig az, ha beszélnek rólad és elfogadnak. A te feladatod az, hogy ezt a kommunikációt fenntartsd.

AZÉRT AZ ÜZLETRŐL NE FELEDKEZZÜNK EL! - Úgy beszélünk termékről, kommunikációról, sikerről, hogy egy dolgot kifelejtettünk leszögezni, a brandépítésnek, a kommunikációnak, mindennek, amit ezen a területen egy vállalkozó, vállalkozás megtehet, igazából egy célja van, csörögjön a pénztárgép. - Nyilván a jó brand, az érték. És ha érték, akkor ára van. A brandépítést azért csinálod, hogy a márkád értékét bevétel formájában visszakapd. Arra azonban mindig figyelni kell, hogy hiteles legyen az ár-érték arány. A fogyasztó erre a legérzékenyebb. Ha csalódik és úgy érzi, a pénzéért nem azt kapja, amit a reklámok ígértek, az olyan mélyen beleivódik, nem lehet kitörölni. Ez az a negatív attitűd,

amiből nem lehet kijönni. Tehát, ha te felépítesz egy brandet, egy magas értéket, de az egy silány minőség lesz, akkor nincs az a marketingmódszer, ami kitörli az ember agyát. Amikor legközelebb választani fog, már nem téged akar. - Volt olyan termékük, amit felépítettek, de valamiért mégsem lett sikeres? - Aki azt mondja, hogy neki csak sikeres brandjei voltak, azt el ne higgyük, az egy hazug ember. A sikeres brandek mellett mindig vannak sikertelen brandek is egy cégnél, mindegy, hogy termel, vagy szolgáltat. Nagyon sokat gondolkodtam, hogy ami kudarcba fulladt nálunk, annak mi volt az oka. Akárhányszor végiggondoltam ezt, mindig egyetlenegy dologra jöttem rá: az időzítés. Nekem meggyőződésem, hogy a világ legjobbjai közül egy sportágban soha nem a legjobb versenyző nyeri a viadalt, hanem a legjobban formaidőzített versenyző. Tehát az, aki az adott tíz napban, 6 napban, 1 napban a legjobb. Ezért gondolom, hogy a brandépítés, ha úgy tetszik, az új termék piacra dobásakor a jó vezetőnek önmérsékletet kell tanúsítania. Tudnia kell, hogy a jó ötlet kivitelezéséhez alkalmas-e az időpont? Az, hogy a jó ötlet alkalmas időpontban születik meg, az nagyon ritkán fordul elő. Fiatal vezetőként megtettem, hogy ha valami eszembe jutott, akkor durr, a piacra vittük. Most már nem. Most már azt mondom, hogy meg kell nézni, hogy itt van-e annak az ideje, itt van-e a tequila ideje, itt van-e a pálinka ideje, itt van-e a gin ideje. Ha nincs itt a ginidő, akkor az embernek meg kell tanulnia azt a mozdulatot, hogy: ezt most beteszem az ötletfiókba. De arról kérdezett, volt-e sikertelen termékünk. Hát igen, például a borsmentás csokoládélikőrünk, After Eight. Akkor jelentkeztünk vele, amikor Magyarországon az After Eight csokoládét még nem ismerte senki. Kijöttünk vele és csodálkoztunk, hogy megbuktunk. Pedig Nyugaton mindenki ismerte az After Eight csokoládét, csak hát Magyarországon még nem. Előfordult az is, hogy abszintot csináltunk akkor, amikor még csak a Remarque-regények olvasói ismerték. Nem jött be.

- A piaci igények és lehetőségek nagyban befolyásolják azt, mi lesz sikeres. Ön 2000-ben javasolta egy szakmai konferencián, hogy pálinkának csak azt az italt lehessen nevezni, amit kizárólag gyümölcsből készítenek. - Ennél tovább is mentem. Azt gondoltam, ebből fel lehetne építeni egy hungarikumot. Úgy, mint a skót whiskyt, a tequilát, a konyakot, vagy a Metaxát. Ezt az előadást akkor többen megtapsolták, de még többen azt mondták, hogy én nem vagyok normális, nem megyek százzal. Akkor a barna címkés barack, a fekete címkés cseresznye, a zöld címkés körte szeszes ital viselhette a pálinka nevet. Vajon jó időben mondtam el azt az előadást? Azt gondolom, hogy igen, jó időben, mert kettő év múlva már egy rendeletben szabályozták a pálinka kritériumait.

2004-ben már az uniós csatlakozáskor azt mondták, hogy pálinka az, amit ma pálinkaként ismerünk. Ha tíz évvel azelőtt mondom el az ötletemet, akkor jó időben hangzott volna el? Nem. Ezért a formaidőzítés. - Az ötlet, az előadás tudatos volt, vagy ösztönös? - Érett a dolog. Megérett. Az ember látta, hogy a világ nemzeteinek vannak imázshordozó italai. Például a tequila az egy pozitív imázs, vagy a skót whisky pozitívan hordozza a nemzet imázsát. A pálinkát is bátran fel lehet vállalni. Amíg el nem kezdtük felépíteni, gyártók, pálinkalovag-rendi tagok, jogalkotók, addig a pálinkát

Barabás Attila

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

ördögtől való italnak tekintették, mert a párttitkár és a tsz-elnök irodájában és a kocsmákban is ezt vették elő. A lerészegedés italának számított.

A TESCO-GAZDASÁGOS MÁRKA MÁR MÚLTIDŐ - A brandépítés csapatmunka? - Akkor kezdem hátulról. Fontos az informáltság. Ez a körültekintésből, az olvasottságból, meg a szakmai irodalomból származik. Szakcikkekből lehet észrevenni a tendenciákat. Most gindivat van, négy évvel ezelőtt vodkadivat volt. Ez Nyugaton egy-két évvel előttünk már látható. Amikor megnyíltak az Egyesült Államokban az első vodkabárok és én ezt elmondtam valakinek, azt kérdezte, mi van a vodkabárban? Mondom, ezerféle vodka. Az hülyeség, az nem működik. De működik, mert ugye, óriási vodkadivat volt. Két évvel ezelőtt nem tudtuk volna elképzelni azt, hogy rózsaszín, kék gint igyunk. Az állandó odafigyelés után jön egy egyéni ötlet, a megvalósítása, kidolgozása nálunk mindig teammunka. - A Győri Likőr portfóliója nagyon gazdag. Vannak jól csengő nevek és olyanok is, amelyek nem feltétlenül erős márkát, sokkal inkább kommersz italt sejtetnek. Ezek is brandek? - Mondok egy élő példát, így válik érthetővé. Bemész egy DM-be, és megveszed a számtalan jobbnál jobb arckrémet, arcvizet, borotvahabot, kézkrémet, és jobbnál jobb márkanevük van. Márkatermékek, brandek. De a DM-nek a saját márkás brandjei is ott pihennek a polcokon. Amikor én elkezdtem a saját márkás termékeket termelni a cégnél, 25 évvel ezelőtt, akkor a Tesco kék és fehér címkével Tesco-gazdaságos néven tette ki a polcokra. Azokat mi úgy hívjuk, hogy első generációs saját márkás termékek. Ma már az ötödik generációs saját márkás termék olyan, hogy nem tudod megmondani, hogy az egy márkás brandtermék a Pannonhalmi Pálinkáriumban készült eredeti, vagy annak a bolthálózatnak a saját terméke. Mert az áruházláncok is felépítették a saját márkáikat. ezzel egy nagyon fontos versenycsillapító

hatást valósítanak meg, nevezetesen azt mondják, hogy a Lidl-ben ilyen van, az Aldiban olyan van, más a neve, más a beltartalma, más termékről beszélünk, nem lehet összehasonlítani. De szeretném elmondani, nagyon kevesen

NEM ITALT ÁRULSZ, HANEM POZITÍV ÉLMÉNYT, ÉS EZÉRT TÖBBET IS LEHET KÉRNI.

tudják, természetesen a saját márkában, a saját brandben is vannak kategóriák, ugyanúgy, ahogy a márkákban, de abból a prémium semmivel nem silányabb, mint a valódi, a márka-márka. Ma már a bolthálózatok ezek a cégek olyan követelményeket fogalmaznak meg irányodba, mint amit te fogalmazol meg saját magad irányába. Csak ő le is írja és számon kéri. Tehát ma én azt mondom, ha egy bolthálózatba bemész és idézőjelben nem olyan erős márkákat vásárolsz, mégis nagyjából ugyanolyan minőséget. Ez nem volt mindig így. Nagyon nagyot fejlődtünk. Óriásit fejlődtünk. - Meddig lehet és meddig kell brandet építeni? - Örökké. Azért, mert a vírushelyzetet követő gazdasági válság utáni világ egy kicsikét elfordul a helyi és a lokális irányába. Talán a kozmopolita gondolkodás, a multigondolkodás egy kicsit háttérbe szorul és a helyi értékek előtérbe kerülnek. Ez már a multik saját márkás törekvésein is pontosan látszik. Ma már nem az a trend, hogy a Lidl behozza a német portfóliót és iderakja Magyarországnak, hanem a helyi igényeknek megfelelő, helyi alapanyagokból, helyi értékeket állít elő. És ennek van egy óriási előnye, nagyon kevesen tudják, hogy ez sokkal egészségesebb, környezetkímélőbb.

Olyan ételt, eszel, amit egész életedben ettél és nem kell enned valami mást, amihez a szervezeted nincs adaptálódva. És sokkal környezetbarátabb, mert sokkal kevesebb az ökológiai lábnyom. Szóval én azt mondom, hogy a brandépítés folyamatosan zajlik a cégeknél, egyre kifinomultabb, egyre cizelláltabb eszközökkel.

MINT A SZÜLŐ A GYEREKÉVEL… - Érezhető, brandépítőpárti. Ám találkoztam olyan vállalkozóval, aki azt mondta, én dolgozom, nem építem a brandemet, nem foglalkozom ezzel, dolgozom. A becsületes munka, legyen szó szolgáltatásról, termékről, majd az hozza a következő üzletet. - Ez két üzletfilozófia és ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani. Hiba lenne egymás mellé rakni őket. Én is ismerek olyan céget ma Magyarországon, akinek egyetlenegy brandje nincs, holott termel 400 vonalkódot megbízások alapján. És ő azt mondja, kap egy megbízást, annak eleget tesz, és majd az megépíti belőle a brandet, ha akarja. Ez a cég csak árat ad el, de ő maga egyetlenegyet sem épít fel. Ha valakinek nincs saját brandje, az sokkal hatékonyabb és olcsóbban tud termelni. Nem biztos, hogy a minősége silányabb, de a termelése hatékonyabb. Vannak cégek, akik erre állnak rá. Én most alapvetően élelmiszeriparban tudok gondolkodni, de egy ablak esetében is van jó márkanévvel rendelkező ablak és van azt sem tudom, milyen márkájú, de megvettem és jónak tűnt. Mind a kettő járható út, ez habitus kérdése, hogy ki melyiket választja. A brandépítés macerásabb, aprólékosabb, több személyes munkát igényel. De itt adod el azt a pozitív élményt, azt az érzést, amit a terméked sugároz. Ez egy szülő-gyerek kapcsolat. Nem véletlen, hogy a családi kötelékek a legerősebbek. Brandépítőként könnyebb a fogyasztókat elérni és megnyerni. Nem italt árulsz, hanem pozitív élményt, és ezért többet is lehet kérni.

Szerző: Fábián György

A pandémia rávilágított a marketingben rejlő kiaknázatlan lehetőségekre

TÚLÉLŐKBŐL GYŐZTESEK A raktárakban rekedt a legyártott padló és parketta – a Graboplastot is megrázta a Covid-járvány első hulláma. Pár hónap elteltével viszont már fertőtlenítőszert gyártottak és kínáltak a saját webáruházukban, és gőzerővel építették a cég új marketingstratégiáját. A HiPP értékesítési munkatársai nem jutottak be az orvosi rendelőkbe, szülészetekre, többen és hosszabban időztek azonban a cég honlapján, Facebook- és Instagram-oldalán, keresték a TikTokon. Mindez új lehetőségeket nyitott. A Tutti kft. nyertesként zárta a tavalyi évet. A sokszínű termékpaletta és piac a felszínen tartotta a céget, a pandémia pedig bőven adott időt arra, hogy alaposan kidolgozzák az új webshop koncepcióját, ami az indulás pillanatától szárnyal.

A Graboplast 2020 második negyedéves üzleti terve a pandémia áldozata lett. Ez éves szinten mintegy 20 százalékos visszaesést okozott. 2021 biztató, minden esély megvan rá, hogy a pandémiát megelőző évet – mind euróban, mind forintban – meghaladó árbevétellel záruljon.

A HiPP elkötelezett a környezettudatosság és fenntarthatóság mellett. Hanságligeten, a gyártóüzemben száz százalékban a mosonmagyaróvári szélerőműből származó zöld elektromos energiát használják fel. Hamarosan az üveges termékek címkéjére is fel fog kerülni a klímasemleges logó.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Nem zárt rossz évet tavaly a Tutti kft. A különböző üzletágak ugyan vegyesen szerepeltek, de remek összképet alkotva, végül 8 százalékos növekedést tudott elérni a cég. A pandémia bebizonyította, jó döntés volt az első webáruház elindítása 2012-ben.

Graboplast üzem

Túlélésről, marketingstratégiáról nyilatkozott a Kisalföldi Gazdaságnak Málik Zsolt, a győri Graboplast Zrt. marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettese, dr. Bódi Csaba, a hanságligeti HiPP Kft. ügyvezető igazgatója és Prohászka Andrea, a rábapatonai TUTTI Élelmiszeripari Kft. ügyvezető igazgatója.

GRABOPLAST ZRT., GYŐR – Málik Zsolt marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettes

– 2020. március 10-én elkészítettük a cég második negyedéves üzleti tervét, hat nappal később pedig dobhattuk félre az egészet. Lezárták a határokat, egymás után mondták le a vevők a rendeléseket, miközben a termékek,

amiket legyártottunk, a raktárban tornyosultak, mert a vevőink minden tevékenységüket leállították, mondván, hogy nem tudják, mikor lesz a megrendelt padlóinkra legközelebb szükségük. Napi szinten értékeltük a helyzetet és aszerint dolgoztunk. A legtöbb cég, így a partnereink is a legjobb tudásuk szerint, de a saját módján próbált boldogulni, erre a helyzetre nem volt bevált stratégia. A járvány minden cég számára óriási kihívást jelentett. Több mint egy év távlatából visszatekintve úgy látom, hogy a járvány miatt nem kellett alapjaiban változtatni a marketingen, aminek két oka van. Egyrészt néhány hónappal korábban kezdődött meg a Graboplastnál egy hosszú távú sales- és marketing-struktúraváltás, egy új üzleti menedzsment kialakítása,

másrészt, minden lehetőséget megragadtunk, amit a pandémia a felszínre hozott. Felmértük, hogy mire van igény. Így kezdtünk el kéz- és felületfertőtlenítőt gyártani. Kifejlesztettük, illetve bővítettük önfertőtlenítő padlóink körét, amelyet már falra installálva is kínáltunk. Szerepelt az elképzelésekben, de a pandémia miatt kapott prioritást az online értékesítés felfuttatása, júniusban megnyitottuk a webáruházat. Először a fertőtlenítőszereket vettük fel a kínálatba, amelyeket csomagban is ajánlottunk kéz- és felületfertőtlenítés céljából. Majd olyan lakossági termékeket, mint a parketta, az SPC (erősített klikkes vinilpadló) és a ragasztandó vinilpadló (LVT). Fontos, hogy az ezen padlók iránti érdeklődés jelentősen növekedett a járvány kitörése után.

A következő fázisban ezekhez csatlakoztak az alaptermékeink eladását támogató, nem saját gyártású árucikkek, például parkettaszegély, ragasztó, padlóápoló. Kineveztünk egy flooring solutions business menedzsert, akinek feladata annak kidolgozása, hogy ezeket a termékeket értékesítési csatornáinkon keresztül átgondoltan vihessük piacra. A webáruház népszerűsége folyamatosan növekedett, hiszen biztonságos körülményeket kínált a vásárláshoz, sokan pedig éppen akkor fogtak lakásfelújításba, amikor minden bezárt. Ezzel párhuzamosan folytattuk azt a stratégiai tervezőmunkát, amelyet 2019 nyarán elkezdtünk. A korábban elsődleges piacainknak számító kelet-európai (például FÁK-országok) lakossági padlók piacán jelentős változások történtek, a verseny – elsősorban helyi gyártókapacitások létesítésével – kiélezettebbé vált, már nem tudott elegendő profitot biztosítani cégünk számára, ezért a Graboplast Zrt. a lakossági szegmensből a nagyobb hozzáadott értékű, műszaki padlók piaca felé mozdult el. Az újragondolás során három fontos pillérre építkezünk. Az egyik a cégünk technológiai háttere – ez magába foglalja a termékvonalakat, a termékfejlesztést, a gyártást és az azt kiszolgáló összes logisztikát –, a másik terület a versenyképességünket piaci oldalról megjelenítő szerviz, szolgáltatásaink összessége, végül, de nem utoljára

a helyi célpiacok „sales-force” kapacitásának, vagyis a helyi piacot jól ismerő szakemberek számának növelése. Meghatároztuk azokat a kulcstermékeket, termékköröket, amelyekre fókuszálunk. Ilyenek a sportpadlóink és a közületi felhasználásra – iskolák, közintézmények, kórházak, szállodák, éttermek számára – készült termékeink, amelyek az utóbbi időben is stabilan növekednek. A piac elvárásainak igyekszünk megfelelni mind kutatási, termékfejlesztési oldalról, mind a gyártástechnológiát illetően. Ezután a vevők szempontjából értékeltük a szervizszolgáltatásainkat. Megvizsgáltuk például, hogyan gyorsíthatnánk fel a reklamációk kezelését. Arra is kerestük többek között a választ, milyen preferenciák mentén választanak bennünket a vásárlók, kapnak-e megfelelő támogatást a termékeink használatához, alkalmazásához, mondjuk a burkolat lefektetéséhez. Gondoskodnunk kellett arról, hogy a célpiacokon – többek között a közeli régióban, például cseh, lengyel vagy román nyelven is – elérhetővé tegyük a termékinformációkat, amelyek hasznosak lehetnek a tervezőkkel, a kivitelezővel vagy a tulajdonossal való kommunikáció során. Sőt, ennél is tovább mentünk. Meggyőződésünk, hogy a velük, illetve a vevőkkel, beruházókkal, disztribútorokkal a saját anyanyelvükön szorosabb kapcsolat

Málik Zsolt marketing és értékesítési vezérigazgató-helyettes - Graboplast Zrt.

A PANDÉMIA MIATT KAPOTT PRIORITÁST AZ ONLINE ÉRTÉKESÍTÉS FELFUTTATÁSA, JÚNIUSBAN MEGNYITOTTUK A WEBÁRUHÁZAT. Graboplast üzem

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

kiépítésére van lehetőség, ezért elkezdtünk – elsősorban ezen a területen tapasztalatot szerzett – szakembereket helyben felvenni. 2019-ben egy félállású kolléga látta el ezeket a feladatokat, a stáb jelenleg kilencfős, és a terveink szerint másfél éven belül megduplázzuk a menedzserek számát a kulcsterületeken. A járvány első három hulláma idején ők még akkor is aktívak tudtak lenni, akár partnereket is tudtak látogatni, amikor a határok több hónapra le voltak zárva. Szabadabban mozoghattak, személyes tárgyalásokat bonyolíthattak le. Nagyon fontos a személyes jelenlét. A megbízhatóságot, a következetességet a tárgyaláson szemtől szemben ülő kolléga képviseli. A vállalat erőfeszítései benne, rajta keresztül testesülnek meg vevőink irányába. Műszaki termékeket, műszaki megoldást távolról nehezebben lehet eladni, főleg akkor, ha a cél egy intenzív, piaci növekedést meghaladó üzletfejlesztés, és ez a Graboplast hosszú távú víziója – aktív üzletfejlesztésen keresztül meghatározó jelenlét a közép-kelet-európai projekt típusú beltéri padlópiacon.

HIPP TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT., HANSÁGLIGET - dr. Bódi Csaba ügyvezető igazgató – A német családi vállalkozás 1995-ben alapított hanságligeti üzemében évi 90 millió üveges bébiételt állítunk elő. A termékek 85 százaléka exportra készül, így a pandémia idején nemcsak a hazai, de a külföldi piacokon történt változások is kihívást jelentettek a gyártás és az értékesítés számára. Az első komoly feladattal akkor szembesültünk, amikor tavaly márciusban, az első hullám elején minden környező ország lezárta a határait és a fuvarozás teljesen ellehetetlenült. A csomagolóanyagok, alapanyagok nem jutottak be Magyarországra, és mi sem tudtuk kiszállítani a termékeinket, amelyek így nemcsak a Közel-Keletre, de Európába – Franciaországba, Lengyelországba vagy Németországba – sem juthattak el. A cégvezetés felállított egy válságstábot, és válságtervet készített. Számba vettük, melyek azok az áruk,

A HiPP Termelő és Kereskedelmi Kft. hanságligeti üzeme

amelyeket mindenképpen szeretnénk kijuttatni a piacra. Elkészült egy lecsupaszított termékpaletta, amelyet végszükség esetén is elérhetővé akartunk tenni minden fogyasztó számára. Szerencsére a fuvarozás két hét elteltével újra elindulhatott, így az intézkedés életbeléptetésére nem volt szükség. Nehézségek is csak átmenetileg adódtak a vámszervek rugalmasságának, segítőkészségének köszönhetően. Ezzel egy időben felvásárlási láz jelentkezett a boltokban. Márciusban a HiPP-termékekből kéthavi mennyiség fogyott. A jelenség nemcsak Magyarországon, de a külföldi piacokon is megfigyelhető volt, rendkívül feszes tempót diktálva a gyártásban. A megnövekedett kereslet két-három hét alatt lecsengett és visszatért a megszokott mennyiséghez. A kereskedelem részéről egyfajta átrendeződést tudtunk megfigyelni. Megváltoztak a kismamák vásárlási szokásai, többen rendeltek webáruházból házhoz szállítással. A nagyáruházak helyett a kisebb, lakóhelyhez közeli boltokat részesítették előnyben, miközben fő értékesítési csatornáink, a drogériák, továbbra is

erősek maradtak. A marketing az újonnan kínálkozó lehetőségeket igyekezett maximálisan kihasználni, a célcsoportok számára több nyereményjátékot hirdetett, kedvezményre jogosító kupont, termékmintát, információs anyagot kínált, a kereskedelmi partnerek kismamáknak küldött hírleveleibe PR-cikkeket készített, a weboldalakon bannereket helyezett el. Értékesítési munkatársainknak korábban nem tapasztalt nehézségekkel kellett szembenézniük. A korlátozások miatt nehezen jutottak be a boltokba, hogy ellenőrizhessék a polcokat, a polcképet. Elmaradtak az orvosi tanácsadások és a kórházi látogatások, nem találkozhattunk az anyukákkal a szülészeteken, hogy közvetlenül is figyelmükbe ajánlhassuk a termékeinket. Ezeknek a marketing eszközöknek a szerepét ezért a jövőben érdemes lesz átgondolni. Ezzel szemben az online felületeken való marketingcélú kommunikáció jelentősen felértékelődött. Többen kattintottak a Facebook- és Instagram-oldalunkra, keresnek minket a TikTokon, illetve a honlapon is nőtt a látogatók száma. Azt vettük észre, hogy a kismamákat a bizonytalanság és a bevételek csökkenése tudatosabb vásárlásra ösztönözte. Több időt és figyelmet szenteltek arra, hogy az interneten információkat, ismereteket gyűjtsenek, kicseréljék egymással a tapasztalataikat. Mindez az online kereskedelem megerősödésével arra sarkallta a céget, hogy ezen az új területen is fejlesszen, aminek már vannak látványos eredményei. Termékeink napi fogyasztási cikkek, amelyekre a babáknak folyamatosan szükségük van, ha tél van, ha nyár, és akkor is, ha megjelenik egy járvány. A márkahűség kialakítására azonban korlátozottak a lehetőségeink, hiszen a hozzátáplálás gyakorlatilag négy-hat hónapos korban elkezdődik és másfél éves korban befejeződik. Márkahűségről akkor beszélhetünk, amikor már a második vagy a harmadik gyermek érkezésekor is HiPP-terméket keresnek az anyukák. Magyarország ilyen szempontból kivételes helyzetben van, mert a kormány intenzív kampányt folytat, hogy minél több kisbaba születhessen, kiemelten támogatják a családokat. Másutt Európában azonban nem ez a jellemző, ami a születések számának csökkenésében is megmutatkozik. Jobbára egy

gyermeket vállalnak a fiatalok, ezáltal a fogyasztás is stagnál. Erősségünk, hogy Magyarországon lassan a harmadik, negyedik generáció nő fel, amely ismeri a HiPP-termékeket, ezen nőtt fel, bizalommal nyúl hozzá. Emellett új fogyasztók is megjelentek, amelyre egy németországi felmérés mutatott rá. Kiderült, hogy a vásárlóknak több mint 10 százaléka nem rendelkezik gyermekkel. Jobbára fiatal, szingli hölgyek, akik egy gyors irodai ebédhez, vagy nasinak, desszertnek vesznek egy-egy üveges bébiételt. Előszeretettel választanak HiPP-terméket azok is, akiknek érzékeny a gyomruk, esetleg nehezükre esik a rágás.

TUTTI ÉLELMISZERIPARI KFT., RÁBAPATONA – Prohászka Andrea ügyvezető igazgató – Rendkívül szerteágazó a tevékenységünk, mintegy másfél ezer különböző terméket gyártunk a fagylaltporoktól az instant és granulált kész- és félkész termékeken, kávés italporokon, kakaóporokon át egészen a fehérje alapú italporokig és a vitamintablettákig. Ez a sokszínű termékpaletta számos piaci területen van jelen: közvetlenül a fogyasztókat webshopjainkon keresztül, illetve a kiskereskedelmi láncok által érjük el. Mindemellett pedig olyan üzleti partnerekkel dolgozunk a sporttápszerek, a HoReCa, az italautomata töltőanyagok piacán, akik számára különböző termékeket fejlesztünk, gyártunk, az általuk hozott termékötlettől a késztermék logisztikájáig bezárólag, teljes körű szolgáltatással. Több évtizedes gyártói tapasztalattal természetesen a kiskereskedelmi láncok is szívesen dolgoznak velünk, különböző saját márkás termékek fejlesztése és gyártása kapcsán egyaránt. Mindez a sokszínűség együttesen adja cégünknek azt az erősségét, hogyha jön egy olyan ütés, mint a 2020–2021-es pandémia, ami óhatatlanul érint mindenkit, képesek vagyunk talpon maradni, sőt a megváltozott piaci körülményekhez extra gyorsan alkalmazkodva, nyertesként kijönni egy ilyen mértékű válságból is. A pandémia elején természetesen nálunk is okozott nehézségeket a kialakult helyzet, hiszen a munkahelyek bezárásával

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Dr. Bódi Csaba ügyvezető igazgató HiPP Termelő és Kereskedelmi Kft.

AZ ONLINE FELÜLETEKEN VALÓ MARKETINGCÉLÚ KOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSEN FELÉRTÉ KELŐDÖTT. TÖBBEN KATTINTOTTAK A FACEBOOK- ÉS INSTAGRAMOLDALUNKRA, KERESNEK MINKET A TIKTOKON, ILLETVE A HONLAPON IS NŐTT A LÁTOGATÓK SZÁMA.

A Tutti Élelmiszeripari Kft. rábapatonai üzeme

megszűnt az italautomaták forgalma, bezártak a nagyüzemi konyhák, éttermek, és a fagylaltszezon is késve indult,

A Tutti Élelmiszeripari Kft. üzeme

a frekventáltabb helyeken pedig érezhető volt a turisták kiesése. Az exportszállításoknál is voltak akadozások, volt olyan

szállítmány, ami fizikailag nem tudott eljutni az adott országba, mert még az áruforgalmat is korlátozták, és rengeteg finisben lévő projektet elhalasztottak. Némely lábunk tehát ideiglenesen meggyengült, de volt olyan üzletágunk, ami pont a pandémiának köszönhetően lendült fel, például a fogyasztói piac. Az emberek otthon maradtak, és nemcsak lisztet, meg élesztőt vásároltak, hanem például – nagy örömünkre – sok-sok kakaót, de például a sporttápszerek piaca is jól teljesített a második félévben. Tehát nem panaszkodhatunk, nem zártunk rossz évet, a különböző üzletágak ugyan vegyesen szerepeltek, de remek összképet alkotva, végül 8 százalékos növekedést tudtunk elérni. A 2020-as évben rengeteg volt a bizonytalanság, tervezni egyáltalán nem lehetett onnantól, hogy a pandémia beütött. A tavalyi év azonban azt is mindenképpen megmutatta, hogy jó döntést hoztunk, hogy 2012-ben elindítottuk az első webáruházunkat. A pandémia megváltoztatta a vásárlási szokásokat, az emberek egyre szívesebben vásároltak online. Egyrészt azért, mert biztonságos volt a COVID

szempontjából legkritikusabb hónapokban is, másrészt sokkal kényelmesebb, hiszen akár másnap a küszöbön volt a megrendelt áru. A klasszikus food üzletágunk termékei immár tíz éve elérhetők online, idén januárban pedig megnyitottuk második webshopunkat is, ahol a saját fejlesztésű BodySelect táplálék-kiegészítőinket kínáljuk. A pandémia bőven adott időt arra, hogy alaposan átgondoljuk, kidolgozzuk a koncepciót az új webshopra, ami valószínűleg jól sikerült, hiszen az indulás óta hihetetlenül dinamikusan emelkedik a forgalma. Nem véletlen, hogy a táplálék-kiegészítő (nutrition) üzletágunkat teljes mértékben külön kezeljük, ezt főképp az eltérő vevőkör indokolja. A két webáruház más és más stratégiát kíván, sok munkát és persze tetemes anyagi ráfordítást. A Facebookra és az Instagramra áldozunk a legtöbbet a marketingbüdzséből, a nagyságrendeket tekintve a BodySelect-projektre sokkal magasabb összeget költünk, mint a food termékkörre. Az eredmények önmagukért beszélnek, ezért ezt a gyakorlatot tervezzük folytatni is, persze a szükséges kontrollal, hiszen online marketingre a világ minden pénzét el lehet költeni, egyébként teljesen hatékonytalanul, ha nincs, aki értene hozzá. Szakemberre van szükség, alapos háttérmunkára, visszacsatolásra arról, hogy vált be, betalált-e egy-egy kampány, hányan kattintottak, és főleg a végén hányan vásároltak. Az sem mindegy, melyik platformot célozzuk meg. Míg például jellemzően a Facebook közönségéből kerülnek ki

klasszikus food webáruházunk termékeinek vásárlói, a BodySelect fiatalabb vevőit inkább az Instagramon találjuk meg. Van egy saját influenszerprogramunk is, a néhány ezres követőtáborral rendelkező úgynevezett mikroinfluenszerek közül választjuk ki azokat, akiknek a tevékenysége, személyisége a legjobban illik a BodySelect termékeinkhez, akik igazi márkanagykövetként tudják a brandet erősíteni. Összegezve a tapasztalatokat, azt mondhatom, hogy a pandémia nem nagyon befolyásolta a stratégiánkat, a marketing- és reklámköltéseinket. Inkább visszaigazolta azt, hogy a klas�szikus food termékeinkkel hihetetlenül hasznos volt már korábban tapasztalatot szerezni az online értékesítés kapcsán, amit most az új nutrition termékeinket értékesítő BodySelect webshop beindításánál már alkalmazni tudtunk. Sőt, a sporttápszer-brandünk, a BodySelect kapcsán annyira hiszünk az online értékesítés sikerében, hogy ezeket a termékeket csak ezen a disztribúciós csatornán kínáljuk vásárlóink részére. A nyomtatott sajtóban nagyon ritkán hirdetünk, a televízióban pedig évek óta azt a stratégiát követjük, hogy a kakaó szempontjából legfontosabb időszakokban – húsvét és karácsony előtt – hirdetünk, míg nyáron a jegeskávétermékünket reklámozzuk különböző műsortámogatásokkal, nyereményjátékokkal. Ezekkel a kampányokkal érjük el a legnagyobb penetrációt, így valószínűleg a jövőben is folytatni fogjuk őket.

Szerző: Fábián György

Prohászka Andrea ügyvezető igazgató TUTTI Élelmiszeripari Kft., Rábapatona

A PANDÉMIA BŐVEN ADOTT IDŐT ARRA, HOGY ALAPOSAN ÁTGONDOLJUK, KIDOLGOZZUK A KONCEPCIÓT AZ ÚJ WEBSHOPRA, AMI VALÓSZÍNŰLEG JÓL SIKERÜLT, HISZEN AZ INDULÁS ÓTA HIHETETLENÜL DINAMIKUSAN EMELKEDIK A FORGALMA.

A Tutti Élelmiszeripari Kft. üzeme

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Café ’857: a kamara üzleti kávézója ideális helyszín megbeszélésekhez, az ízeket helyi termelők és beszállítók adják

A NÉVADÓ LEDERER 125 ÉVE PÉLDÁT MUTAT VÁLLALKOZÓNAK, EMBERNEK Elegáns környezet, nyugodt, csendes légkör, udvarias kiszolgálás. Finom szendvicsek és sütemények, ízletes tea- és kávékülönlegességek. Ez mind a kamara egy éve nyílt üzleti kávézója, a Café ’857. Egy vendéglátóhelynek a berendezése, a hangulata az egyik legnagyobb vonzereje, ezek alapján alakul ki az emberben az első benyomás, amit megerősíthet vagy épp teljesen átírhat a kínálat, az italok és ételek minősége. Elképzelésünk azonban már az előtt van egy helyről, hogy először belépnénk oda – sokszor a név is sugall valamit róla… Egy vendéglátóhelynek jó, ha olyan nevet választanak, ami stílusában utal a hely jellegére. Szórakozóhelyeknek lendületes, bohókás, olykor meghökkentő nevet adnak, hogy a bulizó fiatalok magukénak érezzék. Elegáns, komolyabb hangulatú vendéglátóhelyek neve pedig általában utalás a hely szellemiségére. Így van ez a kamarai üzleti kávézó esetében is. A Café ’857 őrzi a győri ipartörténet egyik fontos elemét, kulcsszereplőjének emlékét.

GYŐRI IPARHOZ KÖTŐDŐ NÉV Mivel a kamarában gyakran megfordulnak külföldi vendégek is, így a Café elnevezés egyértelműnek látszott már a tervezéskor. A másik fontos szempont pedig az volt, hogy utaljon arra, hogy sikeres vállalkozók milyen magasra tudnak emelni egy várost, hogy akár egyetlen tehetséges, elhivatott, szorgalmas üzletember mennyire fel tudja lendíteni a gazdaságot. Ezen gondolat mentén került elő az 1857-ben született Lederer Ágoston neve a kamarában, akinek vitathatatlan érdeme volt az ipar győri

meghonosításában. Az általa sikerre vitt, illetve alapított gyárak ma is meghatározó szereplői a város gazdaságának, a kávézó nem hagyja nevét feledésbe veszni. „Utalni akartunk arra, hogy egy nagyszerű gondolkodó, nagyszerű üzletember mit tud tenni a városnak egy gyár fellendítésével” – magyarázta a Café ’857 névválasztást Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a kávézó egy évvel ezelőtti megnyitóján.

LEDERER TANULT, VÁLLALKOZOTT, FEJLESZTETT, SEGÍTETT A Café ’857 nevének magyarázata így egy kis történelemórára repíti azt, akit érdekel, ki volt az az üzletember, akinek érdemei több mint 150 év elteltével sem törpültek el. Lederer Ágoston Csehországban született 1857-ben, majd Bécsben tanult közgazdaságtant és vegyészetet, később pedig élete

közben pedig nem felejtett el „embernek” lenni sem: 1915-ben 200 000 koronával életre hívott egy alapítványt a megsebesült, rokkant katonák támogatására. Mai divatos szóval: a társadalmi felelősségvállalásban is élen járt.

A KÍNÁLAT IS A KAMARA ÉRTÉKRENDJÉT TÜKRÖZI

jelentős része Győrhöz kötötte. Az Osztrák–Magyar Monarchia legtehetősebb üzletembereinek egyike volt. A Győri Szeszgyár és Finomító Rt. irányításába – eleinte csak társként – 1895-ben kapcsolódott be, akkor, amikor a gyár a csőd

fel is virágoztatta azt. A Győri Szeszgyár és Finomító Rt. történetében kiemelt szerepe van a Lederer-korszaknak. Lederer Ágoston mindemellett részt vett a győri áruraktár és akkumulátorgyár megalapításában is, továbbá 1896

A győri üzleti kávézó neve megfelel annak a marketingelvárásnak, hogy érdekes, színes tartalmat adjon, hogy történet legyen mögötte. Történet, ami napjainkban is értéket közvetít: egy csepp történelmet, egy csepp mintát, követendő példát. A kávézó itallapja is hűen tükrözi a név mögötti tartalmat: a múltba repít, korabeli képen mutatja a szeszgyár kéményét. És hogy mi található a kínálatban? Kávé-, tea- és sörkülönlegességek, kiváló borok, üdítő- és szeszes italok, szendvicsek és sütemények. Mindez helyi készítőktől és beszállítóktól. A kávé például győri kávépörkölőtől került a kamarai kávézóba, amely kifejezetten a kamarának fejlesztett ki kávékülönlegességeket. Ez is a kamara értékrendjét mutatja: helyi vállalkozóknak adnak lehetőséget arra, hogy megmutassák, megszerettessék termékeiket, illetve helyi, elsősorban a kamara önkéntes tagvállalkozóitól vásárolnak, ezzel is támogatva őket.

TÖBB, MINT KÁVÉZÓ

szélén állt. Olyan üzletbe fektetett, amelyhez értett is, hiszen vegyészetet is tanult, illetve édesapjának szesz- és vegyipari gyártási tapasztalatai is voltak. Önállóan 1911-ben vette kézbe az irányítást, akkor a városba is költözött, és magyar állampolgárságot is szerzett. 1936-os haláláig ő állt a győri szeszgyár élén (bár ekkor már nem itt élt, az első világháborút követően visszaköltözött Bécsbe), vezetése alatt a csődtől nemcsak megmentette, hanem

decemberében a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. létrehozásában, fejlesztésében, hogy aztán ez a gyár legyen a rendszerváltásig a legnagyobb győri iparvállalat. Lederer Ágoston munkája és élete a ma üzletemberei, vállalkozói előtt is példa lehet: sikerre vitt több céget is, folyamatosan korszerűsített, fejlesztett, elévülhetetlen szerepe volt Győr iparvárossá válásában. Az eredmények, sikerek

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

A kamara üzleti kávézója megnyitásával nagy hiányt pótolt a kamarában. Kellett egy hely, egy találkozási pont, ahol a rendezvények után is folytathatják a beszélgetést a vendégek, ahol az irodaház dolgozói megihatnak egy kávét, ahol az irodainál oldottabb légkörben tárgyalhatnak ügyfeleikkel. A Café ’857 több, mint egy üzleti kávézó, megnyitásával közösségi teret hozott létre a kamara. A kávézó a kamara klubrendezvényeinek is rendszeresen otthont ad, gyakran színesítik programok a kávézói hangulatot. A Café ’857 az üzleti élet napirendjéhez igazította nyitvatartási idejét: hétköznap 8 órától 16 óráig várják vendégeiket!

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

MINDEN (IS) A MARKETING Cégünkben gyakorta említést teszünk a marketingről, hiszen ez az egyik szakterületünk. Persze napjainkban szinte mindenki naponta találkozik ezzel a kifejezéssel. A legtöbben azonban csak nagyjából vannak tisztában a marketing szó jelentésével, s hogy pontosan mit is takar. Ezért is szeretném egy kicsit körbejárni a témát, nem titkoltan azzal a céllal, hogy segítsem átlátni ezt az összetett és a mai világban már komoly specifikus tudást igénylő területet. Mindezt Laki Anita, az X-Meditor Kft. operatív vezetője mondta – a társaság irodaházában folytatott beszélgetés „felütéseként”.

– Sokak szerint a marketing valójában egyetlen dolgot jelent: reklámozást. Aki így gondolkodik, az tévúton jár? – Ez a „szűken” értelmezett marketing. Hiszen minden marketing, amit az emberek, ügyfelek a cégünkkel kapcsolatban nap mint nap tapasztalnak. Ebben persze benne vannak a reklámok is. De része a munkatársak kapcsolattartási minősége, hiszen ebből is megítéli az ügyfél a cégedet. Nagyon fontos természetesen a szolgáltatásod, vagy a terméked minősége is, hiszen annak hatékonysága, vagy annak megfelelő működése minőségi jelzőt jelent, ami szintén marketing. Ám ne felejtsük megemlíteni az egyik leghatékonyabb marketinget, ami nem más, mint a szájról szájra történő híresztelés, vagyis mindaz, amit az emberek az ismerősöktől hallanak a cégedről. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügyfél téged választ, vagy sem. Ez a marketing lényege. A marketing tehát egy olyan körülhatárolható, cég által használható eszközrendszer, amely olyan szemléletmódot eredményez, ahol a vevőink, ügyfeleink vannak a központi szerepben. – A digitális világ miként hatott a marketingre? Egyáltalán, milyen lehetőségeket rejt ez a szakterület? – A digitalizáció megjelenésével és térnyerésével a marketingesek pozíciója mind fontosabbá vált, ma már kulcsfontosságú szerepet töltenek be egy márka sikerében. Összetettsége miatt fontos, hogy a cégvezetők tisztában legyenek ennek a területnek a lehetőségeivel és egyben a buktatóival is. Mivel az eladási mutatóink, a rólunk kialakult imázs múlik rajta, ezért ezt a területet komolyan kell vennünk! A környezetemben kétféle céget látok. Az egyik maga akarja megoldani a marketinget, a másik pedig ügynökség segítségét kéri. Az előbbi akár indokolt is lehet, hiszen nem mindegyik cég rendelkezik olyan nagyságrendekkel, amely ügynökség bevonását indokolná. Azonban szükséges megemlítenem, hogy ezen

cégek esetében az általában a „mindenes” szerepét betöltő kollégának mélyebb ismerettel kell rendelkeznie a marketingterületről, hogy azt hatékonyan tudja működtetni. Ismernie kell az online platformokat, az offline lehetőségeket, azok működését, összefüggéseit, a célközönségét, hogy azok hol és milyen arányban érhetőek el stb. Azon cégek, amelyek ügynökségek segítségét kérik, vélhetően profi kezekbe kerülnek, így céljukat, elvárt bevételeiket arra a szintre tudják emelni, ami a terveikkel megegyezik, vagy fel is tudják azt múlni. Az X-Meditor Kft. ebben is tud segíteni ezeknek a cégeknek. Az általuk megfogalmazott igényt és/vagy célt a

megfelelő marketingeszközök segítségével meg is valósítjuk. Mire is gondolok? Vegyünk egy példát! Ügyfelünk részéről felmerül az igény 50 főnyi új munkaerő felvételére, mindezt két hónap alatt. A pontos brief (rövid leírás, ami a megbízás fontos paramétereit tartalmazza – a szerk.) után elkészül a kampányterv. Annak részét képezi a médiaterv, melybe egyrészt bekerülnek a megbízó már meglévő kommunikációs felületei – jellemzően weboldal és közösségi média – mellett olyan, korábban nem, vagy kevésbé alkalmazott marketingeszközök, mint outdoor hirdetések, azaz óriásplakát és citylight, továbbá rádióreklámok, SEM vagy PPC hirdetések. A SEM esetében a

Laki Anita, az X-Meditor Kft. operatív vezetője

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Google-keresőben való fizetett megjelenést értjük, mely bizonyos célok elérése érdekében megkerülhetetlen felület, míg a PPC kapcsán a Google Ads és Facebook Ads további hirdetési lehetőségeit, legyen szó képes, vagy videós tartalomról. Persze nem feledkezhetünk meg egyéb felületekről sem, mint a nyomtatott sajtómegjelenések vagy akár a rendezvények. – Ha egy lehetőséget kellene meghatározni a marketing eszköztárából, akkor mi lenne az, azaz mi az utóbbi években a sláger? – Tágabb értelemben a közösségi média, szűkebb értelemben az influenszermarketing, amely az utóbbi évek egyik legfelkapottabb marketingeszközévé vált. Az influenszerek olyan személyek, akik jelentős méretű követőbázissal rendelkeznek a közösségi médiában, elsősorban az Instagramon. Manapság a fiatalabb korosztály a használója leginkább ezeknek a felületeknek, s mindinkább márkaközpontúbbak. Ők azok, akikre a legnagyobb hatást gyakorolják – és ők azok, akik adnak is a véleményükre. Érdeklődve figyelik az influenszer tevékenységeit és adnak is a véleményére. Ezt kihasználva is lehet a termékünket, vagy szolgáltatásunkat – ezeken a befolyásos személyeken keresztül – eljuttatni a potenciális ügyfeleinknek. Amikor egy termékről, vagy

szolgáltatásról egy influenszertől érkezik hír, az a követők számára sokszor hitelesebbnek és megbízhatóbbnak hat, mintha a márka saját magát fényezné, azonban ehhez elengedhetetlen az a hiteles személy, akinek van bármilyen kapcsolódási pontja – érdeklődési kör, tartalmi témák stb. – a reklámozandó termékhez/szolgáltatáshoz. Visszakanyarodnék azonban a felhozott példánkhoz és a már említett kampánytervhez, amely a megbízónk specifikációi alapján, a leghatékonyabb elemeket és azok egymáshoz viszonyított legmegfelelőbb arányát feltételezi. Tartalmazza kronológiailag a lépéseket, a célközönség-elemzéstől kezdve a média- és kommunikációs tervet, s persze a teljes költségvetést. A terv megvalósításához jó néhány kompetencia szükséges: kreatív koncepció elkészítése, grafikai tervezés és kreatív szövegírás, filmforgatás, médiavásárlás, hirdetések létrehozása és kezelése, statisztikai adatok elemzése, riportok készítése, és még sorolhatnám. A legfontosabb mutató a kampány végén pedig az, hogy az újonnan felvett 50 fő valóban realizálódott a cégnél. Itt azonban nem áll meg a marketingtevékenység. Ennek folyamatosnak kell lennie. A céget ismernie kell a nagyközönségnek. Erős imázst kell kiépíteni, ami hozzásegít ahhoz, hogy – a fenti példánál maradva – ha éppen plusz munkaerőre

van szükségünk, akkor ne a nulláról induljunk, s ne azzal kezdjük, hogy ismét be kelljen mutatnunk azt a céget, amely a munkaerőt keresi. – Kikerülhetetlen téma a pandémia, az milyen hatást gyakorolt a marketingtevékenységre? – Pár mondat erejéig térnék ki erre a témára, mert aligha fogok újdonságot mondani azzal, hogy a koronavírus- járvány szinte az élet minden területén változásokat, új szokásokat teremtett. A marketing területén is átrendezte a világot. Rendkívül megnőtt az online jelenlét iránti igény, amely tetten érhető az egyszerű bemutatkozó weboldalak és web shopok létrehozásában, a már meglévők megújításában, és persze a közösségi médiában való aktív szerepvállalásban. Ez azonban külön cikket is megérdemelne, ezért csak annyit mondok, hogy akik elsőként alkalmazkodnak a megváltozott környezethez, akik először kezdik használni az új, digitális lehetőségeket, azok fognak kiemelkedő eredményeket elérni. Ebben is tudunk segíteni, de akinek az elmondottakkal kapcsolatban bármilyen észrevétele vagy kérdése van, arra is szívesen reagálunk, s persze igény esetén tanácsot is adunk.

Szerző: Baudentisztl Ferenc

Mindent tud! Applikáció telefonra és PC-re.

Csak okosan!

Töltsd le!

Élj vele! TELEFONRÓL INTÉZHETI:

• • • • •

SZÁMLAÜGYINTÉZÉS ADATMÓDOSÍTÁS ESEMÉNYLISTA SZERZŐDÉSKEZELÉS DOKUMENTUMTÁR

Visszahozza a régi idők értékeit.