Kisalföldi Gazdaság 2022. ősz

KISALFÖLDI GAZDASÁG

Nyomdánk 30 éves fennállása óta azt valljuk, hogy csak csapatként, együtt dolgozva és gondolkozva juthatunk előre, ami ebben a nehéz helyzetben most kiemelt jelentőségű! Köszönjük Partnereink évek óta tartó töretlen bizalmát!

Szurkoljunk együtt a Quatari foci vb-n! A verseny nyomon követéséhez fogadja szeretettel meccs naptárunkat!

IMPRESSZUM:

KISALFÖLDI GAZDASÁG MAGAZIN PÉLDÁNYSZÁM: 2500

KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/A

FELELŐS KIADÓ: Pintér-Péntek Imre

FELELŐS SZERKESZTŐK: Fábián György, Ozsvárt Tamás SZEDÉSZET, NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Erdős Anita

FOTÓK: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor

LAPMENEDZSER: Steinitz-Varga Tímea +36 30 997 6652

OLVASÓSZERKESZTŐ: Csémi Judit

HIRDETÉSSZERVEZÉS: Takács Adél +36 30 600 9530

kommunikacio@gymskik.hu

NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS:

Palatia Nyomda és Kiadó Kft. A kiadó a hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállal!

VUCA.

VUCA. Az utóbbi hónapokban egyre többet hallani ezt a mozaik szót. Rendkívül gyorsan változó gazdasági-társadalmi környezet (Volatile), kiszámíthatatlan és bizonytalan (Uncertain), látszólag össze nem függő események és összetett helyzetek (Complex), amelyek váratlan, esetleg meglepő vezetői döntéseket eredmé nyeznek (Ambiguity).

VUCA környezetről már évekkel ezelőtt is lehetett hallani, leg inkább a klímaváltozással kapcsolatban. Aztán a VUCA folya matokat felgyorsította a koronavírus-járvány, a háború, az energiaválság. Hogyan lehet vállalkozóként alkalmazkodni a hirtelen változásokhoz, hogyan tervezzen és mit tehet egy vál lalatvezető a mindennapokban? Hogyan tud prompt és főleg jó döntéseket hozni? Hogyan maradhat példamutató vezető, és mivel tudja a munkatársakat a nehéz helyzetekben is ösztö nözni? Vajon miből merít energiát saját magának, honnan ins pirálódik?

A Kisalföldi Gazdaság mostani száma a fenti kérdéseket a női vállalkozók, vezetők oldaláról világítja meg. Kemény döntések és könyörtelenül racionális válaszok, női ösztönökkel és gon doskodással fűszerezve. Nem csak női vállalkozóknak.

Kalmárné dr. Hollósi Erika a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára

A kormánybiztos a jövőt tervezi, és épít a korábbi évek eredményeire, számít a kamarákra is!

A GAZDASÁGFEJLESZTÉS REGIONÁLIS SZINTEN ORSZÁGÉRDEK

A következő évek egyik fontos gazdaságfejlesztési területe lesz az Északnyugat-Dunántúl is. A hat megyét összefogó fejlesztési munka Navracsics Tibor vezetésével kezdődött meg. Az ország gyűlési választások után Czunyiné dr. Bertalan Juditot kérte fel a miniszterelnök, hogy vegye át a kormánybiztosi feladatokat. A sikeres politikus már az első nyilvános szereplésén, beiktatását követően leszögezte: legfontosabb feladatának az egyes szereplők programjavaslatainak összefésü lését és priorizálását tartja. A Kisalföldi Gazdaság nak sikerült elérnie a kormánybiztos asszonyt, és interjút készíteni vele.

PÁRBESZÉD ÉS

A KONZULTÁCIÓ HÍVE

– Navracsics Tibor miniszter az új kor mánybiztosok kinevezése után úgy fogalmazott, hogy a biztosok feladata az lesz, hogy az egyes régiókban aktí vabbá tegyék a fejlesztéspolitikát. Ezért fejlesztési terveket kell készíteniük, amelyeket be kell építeni az országos területfejlesztési politika prioritásai közé. A 2020-ban kialakított gazdaság fejlesztési zónák eddigi működésének eredményei, különösen kiemelve az Ön által most felügyelt hat megyét, ezek szerint beépülnek majd az Ön munká jába is.

– Egyrészt fontos, hogy elindult egy strukturált párbeszéd a gazdaság regi onális szereplői, az önkormányzatok, a terület- és gazdaságfejlesztés szerep lői között. Létrejöttek a zónabiztosok mögött az egyetemi, tudományos életből

is szakértői közösségek, műhelyek, ame lyek segítik a területfejlesztés tervezési munkáját. Ilyen szintű együttműködés nem volt korábban. A megyei és tele pülési önkormányzatok, a kormány hivatalok, az agrárkamarák életében a tematikus fejlesztéseket érintő egyez tetések folyamatosak voltak, és azok is maradnak.

– Milyen tervei vannak, hogyan viszi például tovább a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési munkacsoportjá nak eredményeit, amely nagyon szé les körű megbeszélésekre alapította javaslatait a lehetséges kitörési pontokról?

– Ezek alapok. A velük és a többi szerep lővel kialakított stratégiák mentén foly tatjuk a munkát. A jövőre koncentrálva, de az elmúlt évek eredményeit is látva, mindeközben nem feledjük el, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereske-

delmi és Iparkamara motorja volt a megyei kamarai szervezetek között a gazdasági lehetőségeket kereső elő készítő munkának a győri Széchenyi Egyetemmel együtt! A megyei kamara vezetőjének, Pintér-Péntek Imrének a kezdeményezésére írt alá a hat megye kilenc kamarai szervezete egy együtt működési megállapodást, amely konkrét feladatokra összpontosít! Ezeket magam is alapnak tekintem, és építek rá.

– Sok szervezet, sok terület munkájá nak az összefogása a feladata, milyen módszerekkel fog dolgozni?

– Ahogyan hivatali elődöm, Navra csics Tibor most területfejlesztési miniszterként a párbeszéd és a széles körű konzultáció híve. Ezt a gyakorla tot követtük a területi államigazgatás átszervezésekor és a kormányhivatali struktúrák kialakításakor is, ezért úgy gondolom, mind a szakmai, mind a tár sadalmi és önkormányzati partnerekkel

Czunyiné dr. Bertalan Judit

A közép-magyarországi régióval kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért. A Délalföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Bányai Gábor, a Közép-magyarországi Zónáért Láng Zsolt, a Dél-dunántúliért Móring József, az Északkelet-magyarországiért Szabó Tünde, míg az Északnyugatmagyarországi Gazdaságfejlesztési Zónáért Czunyiné dr. Bertalan Judit felel kormánybiztosként.

folyamatos lesz a tervezési egyeztetés. Miniszter úr a területfejlesztés és a gazdaságfejlesztés kérdését összetar tozó területként látja. Ezért is fontosak a stratégiák, a szereplőkkel való együtt gondolkodás.

ALAPOK SZÜKSÉGESEK A 2028-TÓL LEHÍVHATÓ UNIÓS FORRÁSOKHOZ

– A korábbihoz képest több, öt komp lex gazdaságfejlesztésért felelős kor mánybiztos kezdte meg a munkát Navracsics miniszter úr mellett. Mi ennek az oka?

– A korábbi kormánybiztosi stratégiák alapot képeznek a gazdaság- és terü letfejlesztés továbbgondolásához. Most többlet lesz, hogy a jelenlegi ITP-k (Integrált Területfejlesztési Programok), FVS-ek (Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák) alapján a megyei és tele pülési fejlesztési tervek mentén össze áll majd a gazdaságfejlesztési zónák komplex stratégiája, az Országos Fej lesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK). Stabilabb és megalapozottabb lehet a több zónára épülő munka. Ez egy megújuló területfejlesztés, ami alkal mazkodik a gazdasági és társadalmi kihí vásokhoz, minden területre koncentrál. Szándék szerint a közös munkánk ered ménye lesz a 2028-tól esedékes európai uniós források lehívásának alapja is.

– Gazdaságfejlesztési zónaközpont. Léte zik ilyen, vagy nem? Számos város, megye szeretne központja lenni egy gazdasá gélénkítő programnak. Ki lesz az?

– Amennyiben arra gondol, én hol fogok dolgozni, ez csak egy hely. Egy admi nisztratív központ, amely nem jelent semmi mást, mint azt, hogy Veszprémbe járok majd az irodámba dolgozni. Ám azt hiszem, nem ez a lényeg. A hat megye

a gazdaságfejlesztés, a társadalmi és gazdasági kérdéseiben igényel speciá lis terveket, lokális megoldásokat. De koherenciát és trendeket kell teremteni a gazdaságfejlesztés és a területfejlesztés területén. Ami közös és jó, azt erősíteni, ami fejlesztésre szorul, azt prioritásként kezelni. Mindegyik megye másban jó. A szinergiákat keressük közösen. Ilyen formán nem lesz kiemelt központ, mert a szándék az, hogy minden régió gazda sága együtt erősödjön, emelkedjen!

AZ EU-FORRÁSOK MEGILLETIK MAGYARORSZÁGOT!

– Az unió forrásainak megszerzése, kihasználása kulcskérdése a kihívások

előtt álló magyar gazdaságnak. Mit lehet tenni azért, hogy ezek a folyama tok gyorsak és hatékonyak legyenek? – Ami a források lehívásához szüksé ges – itt a 2021–2027 programozási idő szakot értjük – szakmai munkát illeti a támogatási ciklusban, azt a kormány és az irányító hatóságok maradéktalanul és magas szakmaisággal elvégezték. Megha tározó nyitott kérdések már nincsenek, a támogatások megilletik Magyarországot. Minden, a döntéshez szükséges doku mentum benyújtásra került, így a meg állapodásokra év végéig sor kerülhet.

Ami a források elérésének hatékonyságát és gyorsaságát illeti – ez már az elmúlt időszakban is sokat javult –, miniszter úr terve, hogy egy még rugalmasabb és hatékonyabb rendszeren keresztül jus sanak a pályázók a forrásokhoz, hogy azok mihamarabb tudjanak hasznosulni.

Személyesen is jelen kell lenni: A kormánybiztos egyeztet Filep Bálinttal, a Széchenyi István Egyetem elnökével és Németh Zoltánnal, a megyei közgyűlés elnökével

NAPI FELADATOKAT AD A DÖNTÉSHOZÓKNAK

– Miben látja a következő év leg nagyobb nehézségét a kkv-szektor számára, illetve milyen megoldási lehe tőségeket lát ezek leküzdésére. Áram, gáz, munkaerő, hatékonyság?

– A brüsszeli elhibázott szankciók komoly válságot idéztek elő. Ennek valameny nyi ország, vállalat és vállalkozás érzi a hatásait. A kormány ezekre adott választ a lakosság és a kkv-k számára, ugyanak kor az energiaválság naponta ad felada tot a döntéshozóknak. Az fontos, hogy a gazdaság működjön, a termelés folyama tos legyen, a munkahelyek biztonságban legyenek. Ezek mentén hozza az energia válság kezelése során a kormány a dön téseit.

ÁLLANDÓAN MOZGÁSBAN

– Hogyan telik a kormánybiztos egy napja? Teljesen betemeti a munka, vagy van ideje magára is?

– Jó szervezéssel és kiváló kollégákkal nem temethet be a munka. De a munkát el kell végezni. Egyéni országgyűlési kép viselőként a körzetem is a napjaim részét képezi, a parlamenti ülések időszaká ban a parlamenti munka és a bizottsági munka is ad feladatokat. Fontos a jelen lét és az elérhetőség. A kormány biztosi feladatoknál is így van ez, ezért szervezetten ellátogatok az egyeztetésekre, megyei, önkor mányzati, kamarai és egyetemi vezetőkhöz.

Van háttérmunka is, annak jelentős részét a minisztérium és a kollégáim végzik. A budapesti

napokon a térségek országgyűlési képvi selőivel is folyamatos a párbeszéd a helyi egyeztetések mellett. S hogy mindehhez fizikailag és szellemileg is jó kondiban legyek, kell a mozgás és a kikapcsolódás a családdal, vagy olvasással, mozgással.

Szerző: Fábián György

Fotó: Nagy Tamás

Szekeres István: „Engem a célok vitalizálnak. Ezek kitűzésétől, elérésétől leszek elégedett, kiegyensúlyozott.”

Interjú Szekeres Istvánnal, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara új társelnökével

A KAMARÁT KAMARÁVÁ A KÖZÖS GONDOLKODÁS TESZI

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nyári tisztújító küldöttgyűlésén egyhangú szavazással Szekeres Istvánt, az MIB Property Kft. ügyvezetőjét választották meg a kamara általános alelnökének. A sikeres vállalkozó országosan előbb vált a kamarai élet aktív „mozgatójává”, mint megyei szinten, hiszen a kamara magyar-orosz tagozatának 2019 óta elnöke. Ám élete, családja, cége és most az alelnöki posztja is Győrhöz köti. A Kisalföldi Gazdaságnak adott interjúból kiderül, miként gondolkodik az új társelnök jelenről, jövőről, gazdaságról.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív, 2022

„Nagyon korán, alig 14 évesen kerültem el otthonról. Tanáraim felmérték, hogy szüleim nem tudják biztosítani a továbbtanulásomat. Meggyőzték őket, hogy írassanak be az akkor induló egri katonai kollégiumba. Nyolc éven át az állam gondoskodott rólam, taníttatott, amiért nagyon hálás vagyok. Otthonról a legfontosabbat azonban magammal vittem – a szeretetet. Katonai pályafutásom az egri kollégium után katonai főiskolán folytatódott, ahol 1982ben végeztem légvédelmi rakéta szakon, kiváló minősítéssel. Ekkor kerültem fiatal tisztként Győrbe, ahol ma is élek a családommal.”

Idézet Szekeres István Holdblognak adott interjújából.

A KAMARÁNAK VAN VÍZIÓJA A JÖVŐRŐL, FONTOS SZEREPET TÖLT BE A MEGYE GAZDASÁGÁBAN

- Az nem elég, hogy egyhangúan meg szavaz valakit alelnöknek a küldött gyűlés. Előtte vállalni is kellett ezt a feladatot. Kamarán belül és kamarán kívül is van elég munkája, miért mon dott mégis igent a felkérésre?

- 2016-ban indult az országos kamará ban a munkám, akkor kértek fel a nem zetközi kapcsolatok építésére. 2019-től a Magyar–Orosz Tagozat elnöki posztját is betöltöm. Később a Nemzetközi Kol légium alelnöki posztját is megkaptam, így még szélesebb körben dolgozhattam a magyar–nemzetközi kapcsolatokért. Győrben, a megyében két éve dolgozom intenzívebben a kamarában. Ezek után megtiszteltetésnek éreztem, hogy felkér tek arra, vállaljam el az alelnöki pozíciót. Örültem, mert túl azon, hogy megtisztelő, fontos feladatnak tartom, hogy a megye, a város gazdaságához hozzátegyek vala mit, úgy látom, most olyan helyzet van, amikor nagy szükség van a gazdaságot támogató munkára. Nyilván ez a kamarai feladat nem rólam szól – nem csupán az enyém –, sokkal inkább az összes sikeres vállalkozás vezetőjéről. Vállalatvezetők ről, tulajdonosokról, akik ambíciót, kész tetést, felelősséget éreznek az iránt, hogy a város, a megye gazdasága dinamikusab ban fejlődjön. Nyilván a gazdaság nélkü lem is működött, de bízom benne, és ezt lényeges kimondani, hogy a kamarával, az itt dolgozók munkájával, amiben én is bent vagyok, még jobban mehetnek a dol gok. A megyei kamara jelen formájában, jelen vezetésével kiemelkedően működik, és nagyon fontos szerepet tölt be a megye életében. Reményeink szerint ennél is fontosabb szerepet tölthet be a jövőben. A kamarának vannak víziói, meglátásai, nagyon sokféle aktivitása, amelyek a jövő gazdaságát segíthetik. Van rálátásom az országos kamarai működésre, és büsz kén mondhatom, a mi megyei kamaránk az egyik legaktívabb szervezet. A magam eszközeivel, a magam erejével, tapaszta lataimmal próbálok majd ahhoz hozzá tenni, hozzájárulni, hogy még inkább így legyen.

MI ADJA A KAMARA LÉTJOGOSULTSÁGÁT?

- Ez lesz nehezebb önkéntes munka, vagy a nemzetközi kapcsolatok segí tése? Hiszen itt most elsősorban nem külföldiekkel kell együttműködni, hanem magyar vállalkozásokkal. Mert néha tapasztaljuk, hogy egy magyar egy másikkal nehezebben ért szót, mint egy külföldivel.

- Elfogadom azt, amit mond, hogy saját hazájában nehezen tud az ember pró féta lenni, de meg kell próbálni. Ehhez a munkához a kamarai háttér komoly támogatást jelent. Akár miniszterek, akár államtitkárok jönnek hozzánk, akár a kamarai régiók elnökei talál koznak valahol, a Győr-Moson-Sopron megyei kamaráról mindig az elisme rés hangján szólnak. Van egy komoly elképzelésekkel rendelkező elnökünk, Pintér-Péntek Imre, van egy profes z szionális titkárunk, Kalmárné dr. Hol lósi Erika, és vannak kiváló tagozatok, tagozati elnökök, akik jó munkát végeznek. Ilyen háttérrel könnyebb és egyszerűbb dolgozni. Egy orosz tago zatot vezetni az persze kicsit más, mert ott sem vagy egyedül, de azok az elnökségi tagok, akiket kiválasztasz magad mellé, hogy külpiaci lehetősé gek irányában dolgozzatok, földrajzi lag és érdekben egy kicsit távol állnak tőled. Mi itt a megyében azért föld rajzilag és érdekben is nagyon közel állunk egymáshoz. Tehát van ennek az alelnöki kamarai munkának nehéz sége, de van könnyebb oldala is.

- Egy biztosan kiérződik a szavaiból, a kamarai munkát hazai és nemzet közi színtéren is fontosnak tartja.

- Nekem a kamarát, ami kamarává teszi, az a közös gondolkodás, az együttműködés. Tehát a vállalatoknak, a vállalatvezetőknek a közös mun kája, a tagozatok, a klubok, a kamarai szervezetek együttműködése, közös gondolkodása, ami a kamara létjogo sultságát adja. Ha ez a rendszer jól van megszervezve, jól van menedzselve, akkor nagyon komoly eredményeket lehet elérni. Ebből kijöhetnek olyan gondolatok, olyan programok, olyan munkák, amelyek segítik a vállalko zásokat. A kamara jó színtere annak

Szekeres István kamarai megbeszélés közben

is, hogy a sikeres vállalkozások példát tudjanak mutatni. Azt is mondhatnám, a gazdaság szereplőinek a jó példája is a kamarán keresztül kerülhet méltó módon bemutatásra.

vállalattal, és vállalnád az alelnöki posz tot a magyar–orosz tagozatban.” És azt mondtam, miért ne. És ahogy mentem korban előre, rájöttem, hogy a tapasz talataim az üzlet- és vállalatépítésben

Szekeres István kamarai munkáját a külkapcsolatok építésével kezdte. Az MKIK Magyar–Orosz Tagozata 2003-ban alakult meg. 2016-tól alelnöki, majd 2019. március 6. óta a tagozat elnöki posztját Szekeres István tölti be. Az MKIK Magyar–Orosz Tagozat fő célja a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok bővítése, különösen a magyar export és a kétirányú befektetések területén. Fontos feladata az orosz piacon jelen lévő, valamint az arra kilépni szándékozó magyar cégek támogatása.

MINDENKI SZERET KAPNI, DE ADNI MÉG INKÁBB

- Én is hiszek a személyes példákban. Nyilván cégével kamarai tag. Önt mi győzte meg arról, hogy be kell lépnie a kamarába?

- Azért léptem be, mert az akkori orosz tagozati elnök azt mondta nekem: „István, építettetek egy orosz üzemet, jó lenne, ha a tapasztalataidat megosztanád a többi

más cégeknek is hasznosak lehetnek. A tapasztalatok megosztásának pedig – mint említettem – a legjobb fóruma a kamara. Azt szokták mondani, hogy az emberek szeretnek kapni, de még jobban szeretnek adni. A tudás vagy a tapasztalat átadása is egyfajta adakozás.

- Ez valóban fontos, és azt is tudjuk, hogy a kamara nemcsak az önkéntes tagjainak ad „tanácsot”, lehetőséget, segítséget, hanem minden vállalkozásnak. Sokan gondolják

azonban, hogy megyénkben a közel har mincezer vállalkozáshoz képest mégiscsak kevés az önkéntes kamarai tagok száma. Alig ezer. Ezt a számot érdemes lenne fel jebb vinni. Ám nagy kérdés, hogy lehet-e. - Az aktivitást növelni kell, ebben van fela dat bőségesen. Jó lenne az önkéntes tagok számát felvinni háromezerre, akár maga sabbra, de ez nem egy könnyen megugor ható feladat. Úgy gondolom, a kamarának népszerűvé kell magát tennie. És nem médi ával vagy a social mediával, hanem mun kával. És talán nem is népszerűvé, hanem hasznossá kell tenni magunkat. Mert lehet népszerűnek lenni és haszontalannak, és lehet népszerűtlennek lenni és hasznosnak, a kettő nem keverendő. Tehát ahhoz, hogy több tagunk legyen, még hasznosabbá kell válnunk, és ehhez sok-sok munka kell.

PROGRESSZÍV RÉSZVÉTEL A TÉRSÉG FEJLESZTÉSÉBEN

- Azért arról ne feledkezzünk meg, a jó bornak is kell cégér. Mondom ezt már csak a mundér védelmében is, hiszen mi a Kisalföldi Gazdaság hasábjain is kommunikálunk. Vagyis a jó kommuni kációs felület is lényeges, mert enélkül aligha érhetők el a céljaink.

- Egyetértek. A Győr-Moson-Sopron megyei kamara, most egy rossz szót hasz nálok „bezzeg kamara”. Nem csupán a rendezvényeink száma alapján állítják ezt rólunk, de azért is, mert látják az inno vatív folyamatokat. Mi tudunk nemcsak álmodni, hanem tenni is a céljaink meg valósításáért. Nyilván nincs a kamarák között verseny, de ezt az idézőjeles bezzeg státuszt szeretnénk megőrizni. Külgazda sági kabinetet hozunk létre, elindítjuk a nagyvállalati klubot, igyekszünk megol dási javaslatokat nyújtani a vállalkozások problémáira, progresszíven részt venni a térség fejlesztésében.

- Nagy hittel beszél a kamarai munkáról. - Hit nélkül nagyon nehéz bármit is tenni, én abban hiszek, ha cselekvő prog ramok vannak a kamarában, amelyek példákat mutatnak, amelyek véleményt formálnak, azok segíthetnek abban, hogy a kamara említett megítélése még jobb legyen.

A kamara erejét mutatja az is, hogy az elmúlt évben a Gazdaságfejlesztési Munkacsoportok a megyében több mint kétszáz embert, vállalkozót tudtak bevonni abba a közös gondolkodásba, amely kitörési pontokat találhat a gazdaság számára.

INGATLANFEJLESZTÉS, DRÓN, REVITALIZÁLÓ ITAL ÉS TORTAMANUFAKTÚRA

- Ön sikeres vállalkozó. Most éppen hány vasat tart a tűzben?

- Komolyra fordítva a szót, hogyan bírja ezt a sokfajta munkát?

A JÓ VÁLLALKOZÓ

MINDIG HISZ MAGÁBAN

- Hogyan látja, mennyire kell hinni a vállalkozóknak abban, hogy van a 2022-es gödörből kiút? Annyi minden nel kellett megküzdeniük az elmúlt években. Szinte sziszifuszi munkát végeztek, egy problémát megoldottak, jött a következő, rajtuk sokszor kívül álló okok miatt.

- Nagyon sok vállalkozás került ismét nehéz helyzetbe. Azt gondolom, hogy többen fognak még a mostaninál is keményebb megpróbáltatásokkal szembenézni. Ám a vállalkozó egész élete küzdelem. Hisz, bízik magában, minden helyzetben keres és talál megoldást. Szeretném, ha ezt a hitüket nem veszítenék el. A kamara sokat tehet, éppen az összekapaszkodással. Nincsen olyan nap, hogy ne kérdeznék meg tőlem vagy egymástól az embe rek, hogy „szerinted mikor lesz ennek vége?”. Nem is biztos, hogy választ várnak, csak egy kis megerősítést vagy lelkesítést.

Az, hogy a lelki erőn túl anyagi erőt hogyan, miként, mennyit fogunk gyűj teni, ez egy nagy kérdés, ezt nem tudom megmondani. Azt gondolom, a legfon tosabb, hogy a háború befejeződjön, mert a háború befejezésében mindenki érdekelt. Persze arra a kérdésre, hogy ez mikor következik be, nem tudom a választ. Azt sem tudom, hogy hány vál lalkozás megy csődbe, mekkora pénze ket veszít el a gazdaság, egyet azonban biztosan tudok, túl fogjuk élni. Ehhez az kell, hogy ne keseredjünk el, ne adjuk fel, keressük a kitörési pontokat!

- Az MIB Holding, amit létrehoztunk, csa ládi vállalkozás. Alapvetően a célkitűzés az, hogy társadalmilag hasznos, előremutató, innovatív, lehetőleg környezettudatos dol gokkal foglalkozunk, ami ráadásul gazdasá gilag jövedelmező is. Ugye azért ne felejtsük el a vállalkozás lényegét, profitot termel. Tehát a fő csapásirány most az ingatlanfej lesztés. Hamarosan 15 lakást fogunk befe jezni. Ezek mindegyike olyan ház, amely már nem használ gázt. Helyette geotermi kus energiával, energiatakarékos megoldá sokkal gondoskodik a fenntarthatóságról. A másik, komolyabb befektetésem az az iparban történt, ez a drónfejlesztés. Ipari és mezőgazdasági, permeteződrónokat fej lesztünk, egyébként közösen a Széchenyi István Egyetemmel. Ez a vállalkozásunk is arról szól, hogyan tudunk olyan eszközöket gyártani, melyek hozzájárulnak a gazdasá gosabb termeléshez és jelentősen csökken tik környezetünk terhelését. Aztán van egy magyar fejlesztésű és gyártású revitalizáló funkcionális üdítőital projektünk is. Ezek kel a termékeinkkel nem csak a hazai piacot célozzuk meg, nagyon jelentős exporttevé kenységre készülünk.

- Számos stratup céget felkarolt. Van közöttük egy tortamanufaktúra is.

- Elcsábultam, mert szerintem a világ leg finomabb tortáit készítik. Bízom benne, sokra viszik majd.

- Olvastam egy beszélgetést önnel, amelyben azt mondta, hogy a nagyon sikeres mezőgazdasági vállalkozásból, az Agrofeedből azért is szállt ki, hogy a családnak vissza tudja adni időben, amit az elmúlt húsz évben a munka miatt elvett. A felsoroltakat hallgatva, elgondolkoztató, biztos sikerült ez?

- Többszörösen, tehát nagyon-nagyon sokszorosan visszaadtam a családnak. Igaz, hogy nem lett több időm velük fog lalkozni, de a feleségemet behoztam a vállalatba, ő vezeti az ingatlanos céget. Így sokat együtt vagyunk. Lehet, hogy ő most leterheltebb, mint én.

- A cégeimben közösen dolgozunk és folyamatosan törjük az agyunkat, kere sünk valami újat, érdekeset, előremuta tót. Ezekhez a feladatokhoz jön a kamarai munka, akár az országos, akár a megyei, ez ad nekem pluszenergiát! Soha nem volt az a célom, hogy eladjam a cégem és elmen jek pihenni, jó ideig nem is lesz. Engem a célok vitalizálnak. Ezek kitűzésétől, eléré sétől leszek elégedett, kiegyensúlyozott.

NEHÉZ IDŐK JÖNNEK, DE A KAMARÁRA MINDIG SZÁMÍTHATUNK

- Vállalkozóként, kamarai alelnökként mit vár és mit remél az előttünk álló hónapoktól?

- Mind a két fronton azt tudom mondani, hogy amibe kapaszkodni lehet, az a meg újulás. Ideje van az új utak megkeresé sének és a tanulásnak is. Fontos lenne a középvállalkozások, kisvállalkozások menedzsmentjének képzését valami lyen új, rendszerszerű útra vinni. Ebben az egyetem is érdekelt, és segítő partner lehet. A jövőben egyre kevesebb ember rel, egyre jobban képzett emberrel, egyre jobban gépesítve, egyre jobban automa tizálva, egyre jobb és hatékonyabb mun kát fogunk elvégezni. Most lehet, hogy ez egy kicsit futurisztikusan hangzik, de tíz év távlatában ez egy nagyon fontos irány. Nagy István miniszter úr a minap folytatott beszélgetés során azt mondta, hogy szerinte 5 éven belül a permetezés nek több mint 50 százalékát drónok fogják végezni. Én nem azt mondom, hogy okos telefon-szintű ugrások lesznek az ipar és a társadalom különböző területein, de hogy jelentős változások elé nézünk, az biztos. Ezek a változások maguktól nem jönnek, ez a mi gondolkodásunkból, a mi együtt működésünkből fog eredni. Optimista vagyok. Az a feladatunk, hogy segítsük azokat az embereket törekvéseikben, akik kellő optimizmussal, kreativitással, szor galommal rendelkeznek a megújuláshoz. Tudjuk, hogy nekünk, vállalkozóknak a problémáinkat magunknak kell megolda nunk, de ebben számíthatunk a kamarai összefogás támogatására.

Szerző: Fábián György

Szeretettel Győrből: Főnix Konferencia

Fotók: Zsenák-Kiss Szimóna, Rákóczy Ádám

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív, 2022

Főnix Konferencia – női vállalkozók a pandémia utáni megújulás jegyében

VÁLSÁGBÓL VÁLSÁGBA?

CSAK FELKÉSZÜLTEN!

Női vállalkozók, női cégvezetők fontos eseménye volt az október 20-i Főnix Konferencia. A Győri Bevásárló Utcák Alapítvány által szervezett program súlyát az az útravaló adja, amelyet a résztvevők a nap végén hazavihetnek majd magukkal: tudást, információt, jó gyakorlatokat, amelyek többségét a pandémia szülte, de a jelen gazdasági helyzetben is „életmentő” lehet.

Olyan hiánypótló konferenciát álmodott meg Győrben Obertolné Horváth Tímea, a Győri Bevásárló Utcák Alapítvány elnöke, a Kereskedelmi Tagozat elnök ségi tagja, a Női Vállalkozói Klub társ elnöke, aktív támogató tisztségviselője kamaránknak, amely globális szinten, átfogóan vizsgálja a pandémia női vállal kozásokra gyakorolt hatásait. A hazai és nemzetközi környezetben is meghatározó vállalkozásvezetők, illetve gazdasági és társadalmi szereplők bevonásával meg valósuló szimpózium olyan releváns, nagy jelentőséggel bíró tartalmakat

vizsgál, melyek megértése támogatást nyújthat a továbblépéshez és az összefo gáson alapuló együttműködés erősítésé hez a váratlan helyzetekben is.

A pandémia valamennyi vállalkozóra hatással volt, kit jobban, kit kevésbé súj tott, de minden cég, üzlet, szolgáltatás működését befolyásolta. Ha lehet fokozni a mindenki számára nehéz, megterhelő helyzetet, akkor mondhatjuk, hogy a női vállalkozók nagy része másoknál is nagyobb kihívással találta magát szembe. Azok, akik nemcsak cégvezetők, hanem

családanyák is, s egyszerre kellett mene dzselniük vállalkozásukat és otthon a családjuk mindennapjait. A Főnix Kon ferencia lehetőséget ad arra, hogy a női vállalkozók megosszák egymással jó gyakorlataikat, amely ebben az időszak ban segítette cégük talpon maradását, a munka és a magánélet egyensúlyának megtartását, mentális egészségük meg őrzését.

A Győri Bevásárló Utcák Alapítvány azt a célt tűzte ki a kamarai HR Klub közreműködésével és a Női Vállalkozói

Klub támogatásával, hogy megvizsgálja a pandémia női vállalkozókra gyakorolt hatását, valamint a kilábalási utakat. A hiteles, szakmai információkon alapuló, határokon átívelő konferenciát október 20-án Győrben rendezték meg, s V4-es országokból szakmai partnereket és vál lalkozásvezetőket is bevontak.

TÖRTÉNETEK

A SZÁMOK MÖGÖTT

– A koronavírus-járványt kísérő gaz dasági visszaesés a magyar nők által vezetett vállalkozásokat sem kímélte. Gazdasági elemzések szerint az álta luk képviselt vállalkozások 72 százalé kát érintették negatívan a covid miatti bezárások, korlátozások, 10 százalékuk számára pedig teljesen ellehetetlenült a vállalkozás további működtetése. Mind emellett örömteli tény, hogy az érintett vállalkozásvezető hölgyek közel azonos mértékben számoltak be arról, hogy a járvány kedvező üzleti lehetőségeket,

új megnyilvánulási formákat is hozott számukra. Ezek mögé az adatok mögé ad betekintést az októberi konferencia, ahol az előadók bemutatják a sikerekhez, eredményekhez vezető utat – mondta el Obertolné Horváth Tímea. Megjegyezte: – Az üzleti eredmény, az üzletmenet-vál tozás, az említett gazdasági elemzés sta tisztikái csak mutatók a női vállalkozók helyzetének értékeléséhez. A mentális állapot és a reagálási, alkalmazkodási képesség legalább ilyen fontos tényezők egy vállalkozás sikerességét tekintve. A konferencián ezeknek is helyt adunk, ezek a témák is fókuszba kerülnek.

AZ ÖSSZETARTÁS GAZDASÁGI ERŐ

A konferencia fő célja a nyitott beszélge tések és a szakmai előadások által a tudás megosztása és az üzleti információk átadása. Pozitív hozadéka lehet továbbá, hogy a női vállalkozókra, a nők gazda sági életben való jelenlétére irányítja

a figyelmet. Érdemes észrevenni őket, sokat lehet tanulni tőlük. Jó példaként a nők kezdeményezőkészségét emelte ki Obertolné Horváth Tímea, amely sok szor új ajtókat nyit számukra. – A női vállalkozók a társadalmi problémák iránt érzékenyebbek, karitatív tevékenységük jelentős, társadalmi felelősségvállalásuk kiemelkedő. Befolyásukat szívesen hasz nálják jó ügyek támogatására, ezért is megérdemlik a figyelmet.

Győrben ráadásul nagyon erős a vállal kozó nők közössége, összetartásuk adja gazdasági erejüket – van mit tanulni tőlük a konferenciára más megyéből, városból, illetve a V4 országaiból érkező vállalkozóknak. A mikro- és kkv-szektor munkaerő-gazdálkodásában a tulajdo nosok a nagyvállalati HR-szakemberek megosztott tudásából hasznos informáci ókhoz juthatnak.

PANDÉMIÁN TÚL IS HASZNÁLHATÓ TUDÁS

Obertolné Horváth Tímea maga is vállal kozó és családanya, a pandémia okozta nehézségeket a saját bőrén is megta pasztalta, hiszen több lábon álló családi vállalkozást vezet. A belvárosi vállalko zókat, szolgáltatókat a pandémia alatt az átmenő és idegenforgalom elmaradása, a többszöri bezárás tette próbára a járvány miatti korlátozások időszakában. – A több lábon állás ezúttal nem volt ments vár, a vállalkozásunk minden ágát, üzle tét nagyon erősen érintette a pandémia. Családunkat és munkatársainkat is meg viselte – mondta. A konferencia háziasz szonyaként, az alapítvány elnökeként ő maga is elmondja tapasztalatait, a talpon maradást segítő gyakorlatait, amellyel – reméli – másoknak is segíthet. Hogy miben? – A pandémiának remélhetőleg vége, de egy újabb válságba csöppentünk a globális helyzet miatt. Most más nehéz ségekkel kell ugyan megküzdenünk, de azok megoldásában is hasznosak lehet nek a konferencián hallottak. A nyitott beszélgetések pedig lelki támogatást is adnak, erőt tudunk meríteni belőlük a folytatáshoz – adta meg a választ az ala pítvány elnöke, a konferencia megálmo dója és háziasszonya.

Obertolné Horváth Tímea

megkülönböztetésének több évtizedes témájára. Mint mondta: nem lehet róla eleget beszélni.

– Ma is ugyanúgy igaz az, hogy a nők hát rányból indulnak a férfiakkal szemben egy állásért vagy egy vezető pozícióért. Többet kell teljesíteniük ugyanazért az elismeré sért. Annyi változott csak az évek során, hogy ma már pozitív előjellel említik a különbséget: már csak 13 százalékkal kap nak kevesebbet a nők ugyanazért a munká ért. Vállalkozásba is kevesebben kezdenek bele, egy doktorandusz hallgatóm kutatása szerint a startupok 14 százalékát az EU-ban és Magyarországon egyaránt nő vezeti. Nem rosszabb tehát nálunk a helyzet, hazánkon kívül is kevesen vannak, de ezen lehet és kell is javítani.

ANYÁK ÉS FELESÉGEK ÓRIÁSCÉGEK ÉLÉN

Azok a nők, akik veszik a bátorságot és elindítják saját cégüket vagy felküzdik magukat egy óriáscég élére, kiválóan helytállnak. Erre jó példa a Fortune Glo bal 500, évente összeállított ranglista, amely a világ ötszáz legnagyobb cégét lis tázza minden évben.

A VÁLSÁG,

MINT ÉLETÜNK RÉSZE

A válság nehézség és lehetőség – erről beszélt előadásában dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a kamarai HR Klub vezetője, a Széchenyi István Egyetem tanára. – Válságszakértők a válság két típusát különböztetik meg. Az egyik váratlanul, rohamosan tör ránk, a másik hosszú idő óta, különböző előjelekkel lappang, mire felszínre tör. A második is nagy károkat tud okozni, de az első az, ame lyik rengeteg tragédiával és összeom lással járhat. Válság, mint ilyen, a válságszakértők szerint állandóan van, az életünk része. Elkerülni nem lehet, felkészülni rá azonban igen, függetle nül attól, hogy éppen világjárvány, vagy energiahiány és háború okozza a krízist. A legjobb felkészülés pedig az, ha arról beszélgetünk, hogy a válságokat ki hogy élte át, volt-e kidolgozott válságstraté gia, és az működött-e.

A pandémia után vagyunk, de közben kialakult egy újabb nagy válság, megint olyan helyzetben vannak a vállalko zásvezetők, amiben szükség van arra, hogy megtudják, milyen jó megoldásai vannak másoknak az övéhez hasonló problémákra – fejtette ki dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. Előadása kapcsán hangsúlyozni szándékozza: –A válság nehézség, de egyben lehetőség is. A kihívások sok jó megoldást termel nek ki, s azok, akik ezeket megtalálják, általában megerősödve kerülnek ki a válság sújtotta évekből. Másoktól sokat lehet tanulni, a hallott jó példák inspi rálók lehetnek.

„CSAK” 13 SZÁZALÉKKAL KAPNAK KEVESEBBET

Egyetemi tanárként hallgatóival gyak ran kutatja a női vállalkozók és mun kavállalók helyzetét. Úgy véli, a konferencia arra is lehetőséget ad, hogy ráirányítsa a figyelmet a nők hátrányos

– Hallgatóimmal folyamatosan vizs gáljuk, hogy az ötszáz cégből mennyit vezetnek nők, és hányan vannak közü lük, akik pozíciójukat éveken át tud ják is tartani. Az elmúlt években 15 és 36 között változik a női vezetők száma az ötszáz cég élén. Őket megnézve azt látjuk, hogy – a gyakran hallott, kar rieristákra vonatkozó sztereotípiákkal ellentétben – nem egyedülálló és elvált nők. Többségüknek van gyermeke, és házasságban él. Az biztos, hogy nagyon jó időbeosztása kell legyen egy női vál lalkozónak, ez az egyik erőssége kell hogy legyen. Bátran kérjenek segítséget. Azért, hogy legyen idejük a családra, hogy a munkán kívüli értékes idejüket a szeretteikkel tölthessék, ki kell szervez niük a bevásárlást, a takarítást, a mosást, de minderre van megoldás. A nők egyik legnagyobb erénye a hatékony időbeosz tás, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen választani a család és a karrier között.

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a kamarai HR Klub vezetője, a Széchenyi István Egyetem tanára

Egy korty üzlet – a kamarai üzleti reggelin ősszel a válságállóság a téma

A NŐI ÉS FÉRFIENERGIÁK EGYENSÚLYÁRÓL

Egy korty üzlet – a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara üzleti reggelije keretében vállalkozók adják át egymásnak tudásukat, tapasztalatukat egy-egy témában, miközben üzleti kapcsolataikat is bővítik. Üzlet, kapcsolat, lehetőség egy helyen. Az üzleti reggeli ötletgazdái, Gonczlik Andrea és Gonczlik Tímea moderátorai a programnak, miközben közös cégük, a Co-creation Consulting Kft. révén a közönség soraiban is ülhetnének. Két oldalról látják a jelenlegi gazdasági nehézségeket. Miben segíthet az Egy korty üzlet? Erről beszélgettünk, valamint arról, hogy tapasztalatuk szerint nehezebb-e helytállni a női vállalkozóknak, mint férfitársaiknak.

– Ti vezetitek fel az Egy korty üzlet aktuális témáit, irányítjátok a beszélgetéseket, ugyanakkor vállalkozóként is érdekes lehet számotokra a program. Más minőségben tudtok úgy moderálni, hogy ti magatok is érintettek vagytok a témákban?

Andrea: – Az az igény hívta életre az üzleti reggelit, hogy szerettünk volna egy fórumot, ahol a vállalkozók kötetlenül, mégis fókuszáltan tudnak találkozni más vállalkozókkal. Az a tapasztalatunk, hogy a hasonló helyzetben lévő vállalkozók nagyon jól tudnak egymásnak segíteni. Az, hogy vállalkozók vagyunk, kettős látás módot ad: tudjuk, hogy mik az igények, milyen témák aktuálisak, milyen kérdések igazán fontosak. Abban a másfél órában moderátorok vagyunk, de azt gondolom, világos a részt vevő vállalkozóknak, hogy mi is egyek vagyunk közülük.

A KÜLÖNBÖZŐSÉG

SZÉLESEBB

NÉZŐPONTOT AD

– Viszonylag fiatal cég a Co-creation Consulting Kft. Milyen tapasztalással lettetek vállalkozók, mi terelt bennete ket a saját cég felé?

Gonczlik Tímea és Gonczlik Andrea, az Egy korty üzlet moderátorai

Tímea: – Én a multi világából jövök, nemzetközi vállalatokban voltam éve ken keresztül vezető. Mindketten több szervezetfejlesztő iskolát végeztünk el, és kiderült, hogy sok mindenben hasonlóan gondolkozunk, hasonló értékeket vallunk, jól működünk együtt. Ugyanakkor számos dologban más a tapasztalatunk, és ezt a külön bözőséget erőként és értékként értel mezzük, így egészítjük ki egymást. Három éve kapcsolódtunk össze vál lalkozóként, és az idő igazolta, hogy a különbözőségünk szélesebb nézőpon tot és nagyobb kiszolgálási területet jelent számunkra.

Andrea: – Timi a nagy rendszerek struktúráját hozza, én pedig a kkv-k világát ismerem behatóbban: egy start up program országos szakmai vezetője voltam. Most, hogy meg ízleltem, milyen saját vállalkozást vezetni, már soha semmi mást nem

választanék. Felelősség, ugyanakkor szabadság is, nagyon jól összeegyez tethető a családi időbeosztással.

KIBONTAKOZÓBAN A NŐI VEZETŐ

– A családi időbeosztással való össze egyeztethetőség miatt lesz sok nő a gyermekvállalást követően vállalkozó. Nem megy vissza alkalmazottnak, a maga ura lesz. Az Egy korty üzlet prog ramjain is rendre képviseltetik magu kat női vállalkozók a résztvevők között. Hogy látjátok, jellemző még a női veze tők férfiakkal szembeni, hátrányos megkülönböztetése? Ti tapasztaltatok esetleg ilyet egy-egy ügyfél részéről?

Tímea: – A női vezetők sokszor azt a stra tégiát követik, amit a férfiaktól látnak, sok cég élén látni elférfiasodott nőket.

A férfiak példájának követése a nők egy kísérlete arra, hogy hogyan vezethetnek

hatékonyan. Szerintünk azonban jobb, ha nem férfiként próbálnak meg működni, hanem a női energiáknak próbálnak teret adni. Alapvetően fontos, hogy nem bio lógiai nemekről beszélünk, hanem férfiés női energiákról. A férfienergiának köszönhető, hogy versengünk egymással, hogy célokat tűzünk ki magunk elé és eredményorientáltak vagyunk. A női energiából fakad az együttműködés és az összehangoltság, ami szintén nélkü lözhetetlen a tartós sikerhez. A kreativitás is olyan vezetői tulajdonság, ami alap vetően női energia. Nem tapasztalom, hogy hátrányból indulunk egy ügyfélnél azért, mert nők vagyunk. Azok a vezetők, akiknek az eredményesség és az emberi bánásmód egyaránt fontos, pillanatok alatt megtalálják velünk a hangot, és szinte azonnal a bizalmukról biztosítanak minket.

Andrea: – Így van, szerencsére nem attól függ, ki áll szóba velünk, hogy férfi vagy nő, hanem hogy értékrendileg értjük-e egymást.

– Ahogy mondtad, a jó vezetőnek sok féle képességre van szüksége, s azok között van, amelyik női, van, amelyik férfienergiával érhető el. Ez azt jelenti, hogy azok a cégek működnek eredmé nyesebben, ahol férfiak és nők is van nak a vezetésben?

Tímea: – Az eredményesség mellett az emberségesség kell hogy a fókuszban legyen. Nem állítjuk, hogy nem lehet emberi munkahely, ahol száz százalék ban férfi a vezetés, mert férfiak között is lehet együttműködő, kreatív, egymás meghallgatására buzdító. Az egyensúly az, amire érdemes törekedni: mind a női, mind a férfienergiák is jelen legyenek a vezetői körben.

REFLEKTÁLNI A KÖRÜLMÉNYEKRE

– Ahogy mondtátok, nem a születési nem a meghatározó. De gondolom a női energiákat többnyire nők birtokolják, a férfiasakat férfiak. Inkább előny vagy hátrány a női energiákkal való vezetés?

Tímea: – Akár férfi, akár nő a vezető, fontos, hogy a kollégákat ne folyamatos

Gonczlik Tímea

mikromenedzsmenttel irányítsa, hanem figyeljen oda a munkatársakra, és adjon teret a megoldási javaslataiknak. Hiába próbál például egy vezető költségcsök kentési projektet véghezvinni, ha nem együttműködéssel teszi, az eredményes sége rövid távon is kétséges, de hosz szabb távon nem lesz sikeres. Ha a vezető reflektál a körülményekre, sokkal ered ményesebb a működése. A figyelem és az alkalmazkodási képesség női energia.

Andrea: – Továbbá a nőkre jellemző a hosszú távú kitartás. Ez a kitartás átsegít het a hosszan tartó bizonytalanságokon és a folyamatos változásokon.

NETWORKING A VÁLSÁGÁLLÓSÁGÉRT

– Az üzleti reggelit – mint mondtátok – azért hívtátok életre, mert érzékel tétek az igényt a vállalkozások részé ről a találkozásra, tapasztalatcserére.

Fél éve fut a program. Hogy látjátok, milyen segítséget ad a cégeknek a rendezvény a mai helyzetben?

Andrea: – A jelenlegi válságban három témával próbálunk segíteni, erre utal az őszi programok címe: Válságál lóság 3 nézőpontból. A szeptemberi találkozó témája a vállalkozásvezető válságállósága volt. Októberben az energiahatékonyság került terítékre, novemberben pedig a csapat. A vezető önmaga minta, ha ő ütőképes és sta bil marad, akkor tud reagálni a törté nésekre. Ehhez stabil belső béke kell, azt pedig magának kell megteremtenie mindenkinek. A vezetővel foglalkozó alkalmon konkrét technikákat adtunk a résztvevők kezébe, amiket már más nap alkalmazni tudtak. A visszajel zések alapján segített ez a gyakorlati megközelítés.

Tímea: – Hiszünk abban, hogy a fel nőtt ember a tapasztalatain keresztül

A Co-creation Consulting Kft. fejlődni vágyó vállal kozások számára tervez és valósít meg szervezetfejlesz tési folyamatokat. Vezető ket és kollégákat egyaránt fejlesztenek gyakorlatias, innovatív és hatékony módszereket alkalmazva, az aktuális igényekre vála szolva. Legyen szó megbeszélésfej lesztésről, a vezetői csapat fejlesztéséről, mentoring rendszer kidolgozásáról vagy az emberi és eredményfó kuszú szervezet felépítésé ről. A cégek a megszerzett tudást és képességeket azonnal be tudják építeni a mindennapi gyakorlatba, ezáltal szervezeteik eredmé nyessé és emberibbé válnak.

tanul. Természetesen a networking is fontos a vállalkozások számára. A mini workshoppal kibővített speciális üzleti reggeli, mint műfaj népszerű, szeretik a résztvevők.

– Ahogy az üzleti reggeli minden témája, úgy a válság is hat a ti mun kátokra is. Hogy álltok a közeljövő höz? Mi a ti túlélési stratégiátok?

Andrea: – Igyekszünk megtartani a rugalmasságot és nyitottan nézzük a lehetőségeket. Alkalmazkodtunk az online világ kihívásaihoz, tanulásra használtuk fel a bezártság néhány hónapját. Az új szakmai irányok megis merésének soha nincs vége, nehezebb időszakokban is időt kell szakítani rá. Mindemellett fontosnak tartjuk, hogy helyi vállalkozók helyi vállalkozókkal működjenek együtt, ez segítheti a túl élést.

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Gonczlik Andrea

Női vezetők és vállalkozók kihívásai napjainkban

TŰSARKÚ CIPŐBEN –INGOVÁNYOS TALAJON

Szakmámból adódóan közel 30 éve dolgozom vezetőkkel, a kiválasztásukkal, kompetenciafejlesztésükkel, csapatépítésükkel. Ez idő alatt számos női vezetőt ismertem meg, akik különböző területeken és körülmények között végzik a munkájukat. Én nem kizárólag vezetőként nézek rájuk, hiszen „szerepeiknek” csak egy részét jelenti ez a pozíció. Az emberismeretnek épp az a lényege, hogy teljes egészében lássuk az adott személyt, ne csak a felszínt. Meg kell ismernünk a másikat, hogy mélyebbre tudjunk nézni, oda, ahol már nemcsak látjuk, hanem meg is értjük őt. A miérteket. Ha odáig eljutunk, akkor sokkal könnyebb irányt választani, döntéseket hozni, fejlődni…

ÁLARC VAGY SZEREP?

Egyik ember sem csak egy „szerepet” ját szik az életben. Akár egy napon belül is váltogatva kell eleget tenni, megfelelni, helytállni az adott területeken. Önmaga és mások, vélt és valós elvárásai mentén. Ha ezt egy vállalkozó/vezető nő tükré ben nézzük, akkor egy személyben kell lennie: vezetőnek, társnak, szülőnek és gyereknek, barátnak, kollégának, és még sok-sok életteret felsorolhatnánk.

Félreértés ne essék, normál esetben ezek nem álarcok. Nem más és más embert rejtenek, nem a tudatos megtévesztés a cél, hanem az alap személyiség mellett mindenhol kicsit más a fókusz, melyhez igazodni kell. Nem az a lényeg, hogy élet terünk minden területén más emberré váljunk, hanem hogy önmagunkat, érték rendünket megőrizve, rugalmasan tud junk igazodni feladatainkhoz, az abban

részt vevő embe rekhez, helyzetekhez. Ez nem könnyű feladat, főleg úgy, hogy – ebben a pillanatok alatt vál tozó világban – közben az egyensúlyt is meg tudjuk tartani. A saját egyensúlyun kat. Ha kell, akkor rögös és akadályok kal teli úton is. És ha kell, akkor bizony „tűsarkú” cipőben is.

TÖBB SZEMÜVEGEN KERESZTÜL

Szakemberként mindig több szemüve gen keresztül kell néznünk az embere ket és a világot, mert csak akkor lehet teljes és reális képet kapni bármiről és bárkiről. Akkor lehet valóban személyre szabott, gyakorlati és előre vivő taná csot adni. „Egy jel nem jel” – gyakran mondom a képzések során. Ez nemcsak a munka tekintetében, hanem az élet minden terén hasznos tanács. Mindig van egy úgynevezett „első benyomás” érzés, ami nagyon fontos, de egy időre „zsebre kell tennünk”, aztán racioná lisan, több szemszögből is megnézni az adott helyzetet. Közelről, távolról, részletekre bontva, holisztikus rálá tással, saját és mások szemszögéből. Amikor ezt a folyamatot végigvittük, akkor vegyük csak elő azt a jól eltett első benyomást. Így lesz teljesen egész a képünk. Utána kell összegezni a lehetséges lépéseket, irányokat, majd

„Tudom, érdekes ellentétnek tűnik, hogy éppen, amikor a vezetőnek is kevesebb az ereje, több a problémája, akkor kellene még intenzívebben figyelni a körülötte lévőkre!

Pedig a válasz, hogy: igen!” – Soóky Andrea

Világjárvány,háború, olyanbizonytalanság…Most amikoridőketélünk, valamilyen kénytelenszintenmindenkikimozdulnia szintenkomfortzónájából,ésha akarmaradni, akkornézőpontotkell váltania.

megnézni, hogy mi az, amire hatás sal lehetünk, és mi az, amire nem. Ez a későbbiekben még lényeges mondat lesz, ne felejtsük el!

Természetes az a vágy, hogy néha jó lenne mindent „rózsaszín” és tökéletes dioptriájú szemüvegen át szemlélni, de egyszer lekerül az a szemüveg, és drasz tikus változásokat tapasztalhatunk. Ehhez most nem is kell messze menni, hiszen olyan idők vannak mögöttünk, és olyan hatások érnek nap mint nap, melyek a nagyon stabilnak tűnő embe reket is megingathatják, elbizonytala níthatják.

NŐI ÉS FÉRFI VEZETŐT ÖSSZEHASONLÍTANI NEM IGAZSÁGOS

Minden ember más, másképp reagál, nincs egy konkrét recept, de ha tud juk a személyiség alapjait, ha ismer jük magunkat és a másikat, akkor

személyre szabott, hatékony utakat, megoldásokat, irányokat találhatunk, javasolhatunk. Mind az egyén, mind a munkaszervezet szintjén.

Általános vélemény, hogy a női veze tőket is jellemzi az erő, a kitartás, a határozottság, a tudatosság. A bizonyí tás vágya, a szabadság igénye, a fele lősségtudat, az anyagiak mércéje stb. Ezek a hajtóerők a nőknél viszont kicsit máshonnan erednek, illetve összekap csolódnak több másodlagos motiváció val. Másképp erősek, másképp vezetők. De itt sem lehet skatulyákat készíteni. Nem is akarom most összehasonlítani ezt a szerepet a férfi vezetőkkel, mert tapasztalataim alapján nem lenne igaz ságos. A vezetni tudás képessége nem attól függ, hogy férfi vagy nő az illető, ennél sokkal összetettebb a dolog.

Alapszemélyiség, motivációk, veze tői attitűdök, önismeret, önmotiváció, fejlődési igény, rugalmas irányváltás, megértés, következetesség, jövőkép, szociális háló, érzelmi háttér…, ezek mind hatással vannak arra, hogy egy helyzetre miként reagálunk. Vezető ként viszont ennél sokkal nagyobb a felelősség, mert nem csak önmagun kért felelünk, és a következmények sem csak minket érintenek.

A LEGGYORSABBAN TERJEDŐ „VÍRUS”

MAGA A FÉLELEM

Világjárvány, háború, bizonytalanság… Most olyan időket élünk, amikor vala milyen szinten mindenki kénytelen kimozdulni a komfortzónájából, és ha szinten akar maradni, akkor néző pontot kell váltania. Megváltoztatni a fontossági sorrendeket, a prioritást és a fókuszt. Azt mondják, hogy a leg gyorsabban terjedő „vírus” maga a félelem. Pillanatok alatt sokszorozó dik és erősödik. Nem az a megoldás,

hogy befogjuk a fülünket, eltakarjuk a szemünket és nem engedjük be a hatá sokat. Szűrni viszont fontos, és kell is. Hogyan?

Békeidőben is rengeteg olyan gondja volt az embereknek, amitől pillanatok alatt lelkileg megbicsaklottak. Ez nem lekicsinylést jelent, hiszen akkor és ott mindenkinek a saját problémája a legna gyobb, és ezt tiszteletben kell tartani. Most viszont külön kell választanunk, hogy mi az, ami „csak probléma”, és megoldandó feladatként tekinteni rá! És mi az, ami tra gédia, amin nem lehet változtatni, amire nem lehetünk hatással. A kettő között óri ási különbség van. Ha ezt saját magunk tekintetében és másokra nézve is külön tudjuk választani, akkor már egy lépéssel

előrébb járunk. Nem a félelemtől kell félni. Bele lehet állni. Ha stabilak vagyunk, akkor jöhet. Nem menekülni kell előle, hanem megérteni. Hol kezdjük el?

KIRE TEGYÜK

AZ „OXIGÉNMASZKOT”?

Ezt a címet adtam az előadásomnak tavaly a HR-Festen. Van egy olyan rövid pszicho lógiai tesztkérdés, hogy: repülőgépen uta zol, a melletted lévő ülésen egy gyerek ül, zuhanni kezd a repülő, és csak egy oxigén maszk esik le. Kire teszed először?

Az emberek nagy része a gyereket választja, de nem ez a jó döntés. Először magadra kell tenni azt a maszkot, hogy legyen erőd utána segíteni a gyereknek és a többiek nek. Ha te elveszíted magad, akkor már nem tudsz tovább vezetni. Ahhoz, hogy jól működjön a munkaszervezet, akár kis vállalkozás, akár nagy multi cég, akár egy kis családi vállalkozói csapat, az a legfon tosabb, hogy először saját magadat kell

megerősíteni. Aki nem találja meg a sta bil talajt, nem tudja sem tudatosan, sem tudattalanul kifelé sugározni, ezért nem is fogja tudni maga mellé állítani az embere ket. Igaz, el is lehet játszani, hogy kemény vagyok, de az emberek megérzik, ha a szavak mögött nincs tartalom, tény, való ság, következetesség. Azért tisztázzuk, az erő, a stabilitás nem azt jelenti, hogy nem vagyok ember, nem félek semmitől és nem érint meg semmi. Azt jelenti, hogy tudom kezelni. Helyére rakni. Élni vele.

KÖVETKEZETESSÉG

A BIZONYTALANSÁG

BAN?

Igen. Az alapok, az indulás és a célok maradnak, csak közben hirtelen kell irányt váltani, rugalmasan újrater vezni, de a cél – rövid és hosszú távú célok – szem előtt tartásával. Élette rünk szeleteinek valamelyik területen meg kell találni azt a biztonságot, amit tartani lehet, és amivel a többiekben

sem ültetjük el a félelmet. Voltak olyan időszakok régebben, hogy bizonyos helyeken egyes vezetők azt a stratégiát is alkalmazták, úgymond motiváció ként, hogy elültették a bizonytalansá got azzal, hogy pótolható az ember, és erre sajnos sokféle eszköz létezett. Ma ezt már nem szabad megtenni, ha sta bil csapatot szeretnénk. A jó munkaerőt még válság idején is meg kell tartani és értékelni. Tudom, érdekes ellentétnek tűnik, hogy éppen, amikor a vezetőnek is kevesebb az ereje, több a problémája, akkor kéne még intenzívebben figyelni a körülötte lévőkre! Pedig a válasz, hogy: igen!

TŰSARKÚ CIPŐBEN VAGY BAKANCSBAN?

Összegezve, sok dolga van most a női vezetőknek (is). Tűsarkú cipőben, ingo ványos talajon stabilnak maradni és a csapatát is határozottan, tudatosan, biztonságos utakon előre vinni. Megta nítani nem félni, nem pánikolni, vagy ezeket ideiglenesen „természetesnek” venni, stratégiákat kidolgozni. Újrater vezni. Nagyobb a felelősség, de nem kell egyedül csinálni, mert ha van egy jó csapat, akkor megoszthatóak ezek a feladatok, illetve a megfelelő szakem ber is sokat tud segíteni.

Kedves női vezetők. Maradjunk nyu godtan tűsarkúban, de azért a cso magtartóban legyen ott egy bakancs vagy gumicsizma. Nekem rég óta ott van, és konkrétan ismerek olyan vezető hölgyeket, akik szintén nem indulnak el útnak nélküle!

•

•

•

•

•

•

•

Szerző: Soóky Andrea

Időutazás Péntek Maricával, a Széchenyi Egyetem mosonmagyaróvári létesítményvezetőjével

TUDÁSBÓL ÉPÍTETT ERŐS VÁRFALAK

Amikor reggelente elsőként megérkezik, leengedi a mosonmagyaróvári várfalban lévő hatalmas vaskaput őrző kampót, és végigjárja a több száz évnyi történelmet, tudást és titkot rejtő termeket. Eggyé válik a múlttal, a hagyományok és az értékek megőrzésének, továbbadásának felelősségével, amely munkahelyét, a Széchenyi István Egyetemet hosszú idő óta jellemzi. Beszélgetés Péntek Maricával, az intézmény Albert Kázmér Karának otthont adó óvári vár létesítményvezetőjével.

– Kötötte korábban bármi Moson magyaróvárhoz?

– Az életem, a pályám főbb állomásai Győr, Pannonhalma és Budapest voltak. Mosonmagyaróvár akkor költözött a szí vembe, amikor tavaly igent mondtam a Széchenyi Egyetem felkérésére, hogy a napjainkban már az alapító Albert Káz mér nevét viselő mosonmagyaróvári

A mosonmagyaróvári vár makettje

karnak otthont adó vár útját egyenges sem. Munkámat a kar vezetésével, köztük dr. Szalka Éva dékán asszonnyal, vala mint az oktatói közösséggel szoros együtt működésben végzem. Közös célunk, hogy színvonalasan szolgáljuk a mun katársakat, a hallgatókat és az ide érkező vendégeket.Nincs nap, hogy ne tanulmá nyoznám a város, a vár történelmét, az

egyedülálló oktatás múltját, és ne csodál koznék rá arra a páratlan örökségre, amit az elődök hagytak ránk. Azok, akik előt tem sok száz éven keresztül ugyanazon a kapun, ugyanazt a vaskampót emel ték le reggelente. Hiszen Európában a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magán tanintézet volt az első agrár-felsőoktatási intézmény. Az egykori, római kori legio

tábor területén emelkedő várban Witt mann Antal főkormányzó, reformkori tudós mezőgazdász javaslatára alapította 1818-ban Albert Kázmér szász-tescheni herceg, aki az uradalmat Mária Teréziá tól kapta szeretett lánya, Mária Krisztina kezével. Az intézmény kisebb megszakí tásokkal folyamatosan működik, 2016 óta a győri egyetem karaként stabil háttérrel, biztos jövőképpel. A vár és a város törté nete összeforrott, de miközben kutattam, arra jöttem rá, hogy minden korban töb bet jelentett, mint az oktatás és a kuta tásfejlesztés központja. Magyaróvár és később Mosonmagyaróvár szellemiségé ben és épületei egységében is különleges ízű és rezgésű hely volt az akadémia. Elég, ha csupán az alapítás évétől áttekintjük, kik voltak a tanulói és a tanárai. A nagy szerű és kiemelkedő agráripari szakem berek mellett találjuk Fekete István írót, Ferenczy Károly festőművészt, Bauer

Rudolf olimpikont, Semsey Andor mecé nást, Gluzek Gyula jószágkormányzót, Rédei György Pál növénygenetikust vagy Teleki Pál miniszterelnököt. Nekünk, akik jelenleg üzemeltetjük, működtetjük a várat, az egyetem létesítményeit, sosem szabad elfelejtenünk, hogy az ő emlékük is kötelez.

TÍZEZER LÁTOGATÓ

– 2018-ban óriási fejlesztések kez dődtek meg Mosonmagyaróváron a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül. A munkála tok ma is tartanak. Melyek voltak a főbb állomások?

– Az első ütem az Európában is egye dülálló, közel nyolcszáz éves középkori vár felújításával kezdődött a Minisz terelnökség, az egyetem és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit

Kft. együttműködésében. Ennek során új funkciókat kapott az épület azzal a cél lal, hogy a térségbe látogató és az itt élő felnőttek és gyerekek számára is vonzó turisztikai látványosságot, aktivitásokat nyújtson. A földszinten kapott helyet a kiállítótér, a múzeumpedagógiai fog lalkoztató, a kávézó és az ajándékbolt. A kiállítás nyolc teremből áll, bemu tatva az egyetem jelenét, a vár és az agrár-felsőoktatás történetét. Mindez azt mutatja, hogy a Széchenyi István Egye tem vezetése tényleg fontosnak tartja a mosonmagyaróvári kar megújítását.

– 2021 júniusában nyitotta meg kapuit az újjászületett intézmény a nagykö zönség előtt. Milyen volt a fogadtatás, az elmúlt másfél-egy év igazolta az elképzeléseket?

– Mostanáig több mint tízezer hazai és külföldi látogató érkezett. Elkötelezett

Péntek Marica, a Széchenyi Egyetem mosonmagyaróvári létesítményvezetője

kollégáimmal közösen közösségimédiafelületeinkkel, bejegyzéseinkkel ennél is több embert értünk el. Sok vendéggel beszélgettem, akiket lenyűgözött a szám talan élmény, amelyet a környezet kínálta lehetőségek kiaknázásával nyújthattunk. A középkori, boltíves kiállítótérnek a modern kor vívmányai adnak eklekti kus megjelenést, az érintőképernyőkön a vár és az intézmény érdekességeit lehet

– A Lovagterem és a Várudvar pedig a legkülönfélébb rendezvények hely színe volt.

– Konferenciákat, bor- és pálinkakósto lókat, családi eseményeket, koncerteket tartottunk, a tereinket igénybe vette ren dezvényeihez a mosonmagyaróvári önkor mányzat is. A teljesség igénye nélkül, hogy néhányat említsek, nálunk volt az Insula Magna és a Food Industry konferencia, a

A RETRÓ KVÍZESTEKTŐL AZ ÓVÁR KERINGŐIG

– Mindemellett megerősödött az ismeretterjesztő szerep is.

– A Széchenyi István Egyetem közös ségében dolgozva feladatunk, hogy az ódon várfalakban és oktatói tapasztalat ban rejlő hatalmas tudást és történelmi múltat, a hagyományt tovább vigyük és modern formában ismertessük meg a mai generációval. A múzeumpedagó giai foglalkoztatóban mindez játékosan, interaktív módon történik. Az általános és középiskolás csoportokat négy külön böző témakörben vártuk, kiváló progra mot kínálva egy-egy osztálykirándulásra is. Kézműves foglalkozásokat, a moson magyaróvári kar munkatársaival együtt működve nyári táborokat tartottunk a vár történetére fókuszálva. A felnőttekre is gondolva retró kvízesteket, vársétákat indítottunk, könyvbemutatókat és elő adásokat szerveztünk. A programjainkon heti rendszerességgel fogadtunk csopor tokat.

– Kevesen tudják, hogy a kávézó miért Strauss nevét viseli.

követni. Többnyelvű audioguide szol gáltatással rendelkezünk. A gyerekek várinstallációkban játszhatnak, korabeli ruhákba, jelmezekbe öltözhetnek. A ter mek alkalmasak egyéb rendezvények és időszaki kiállítások megtartására is. Az egyik legnagyobb érdeklődést a magyar származású, Los Angelesben élő Gaál Ryta fotóművész és haditudósító bemu tatkozása váltotta ki.

VinÓvár, koncertet adott Rákász Gergely, Szekeres Adrien, a Győri Filharmonikus Zenekar, de tapsolhatott a közönség BakosKiss Gábornak, a Győri Nemzeti Színház igazgatójának önálló estjén is. Szabadtéri és beltéri zenés programokat szerveztünk, advent idején jeles külföldi művészek köz reműködésével. Továbbá számos, nem a nagyközönségnek szóló, szakmai rendez vény talált otthonra a várban.

– Ifjabb Johann Strauss, akinek leghíre sebb műve a Kék Duna keringő, zeneka rával többször szórakoztatta a közönséget Magyaróváron. Mi több, fellépéseinek legkedveltebb helyszíne a város volt Bécs után. Strauss két zeneművet írt Óvárnak, az egyik Altenburg-Walzer, vagyis Óvár Keringő, a másik Irenen-Walzer néven vált ismertté. Előbbit első bemutatkozása alkalmából komponálta 1846-ban, utóbbi zeneművet pedig nagyrabecsülése jeléül Zichy Henrik gróf feleségének, Meskó Irén bárónőnek ajánlotta. Zichy gróf egyébként Moson vármegye főispánja volt abban az időben, Széchenyi István itteni követté választása 1847 októberében az ő érdeme. A Strauss kávézó az elmúlt időszakban számos kulturális és tudásmegosztó prog ramnak adott otthont. Mesedélutánnak és gyerekkönyv-bemutatónak, stílustanács adásnak és csokikóstolónak. Aki pedig a helyben kóstolást követően haza is akarta vinni magával az élményt, az ajándékbolt várta. A kínálat összeállításánál fontos szempont volt, hogy olyan bio, egyedi, manufaktúrában készült termékeket

Dr. Veres András püspök és dr. Nagy István agrárminiszter is ott volt a különleges kiállítás első látogatói között

kínáljunk, amelyek szorosan kapcsolód nak az egyetemünk alumni mozgalmához. Előállítói a karhoz köthetők, itt szerzett ismereteikre támaszkodva hozták létre vállalkozásukat.

SÉTA ÉS ISMERET

TERJESZTÉS

– A rekonstrukció nem állt meg a falaknál.

– Valóban, és ezek a beruházások egyszerre teremtenek méltó környezetet az oktatás hoz és a kutatáshoz, illetve szolgálják a tér ség fejlődését. Megújult a Várkapu, amely a magyar és az európai mezőgazdasági okta tás kapcsolatát, továbbá az egyetem, a har mincezres lélekszámú város, a lakói és az oda érkezők összetartozását jelképezi. Az üzenet egyértelmű: az egyetem nem létez het a város nélkül, és a város nem létezhet az egyetem nélkül. A vársétányt szeretem a belső kiállítótér meghosszabbított keze ként értelmezni. Üzenetet hordoz, egykori hallgatók eredményeinek bemutatásával, infografikai megoldásokkal, térképekkel és idővonalakkal mesél arról, milyen kiváló szakembereket adott a világnak Moson magyaróvár. A szabadtéri kiállítás minden korosztály számára átlátható és érdekes, ingyenesen elérhető tudást kínál, emel lett sétára, kikapcsolódásra hív. A pavilo nokat úgy alakították ki a felújítás során, hogy minden követelménynek megfelel jenek, így a rendezvényekre érkező áru soknak csak a portékáikat kell magukkal

hozniuk. Szeretnénk a jövőben létrehozni egy ökopiacot, támaszkodva az egyetem tangazdaságára és a régióban működő kör nyezettudatos termelőkre. Számos további felújítást tervez az egyetem a következő években, amelyek túlmutatnak az okta tási feladatokon, és bekapcsolják Moson magyaróvárt az edukációs, öko-, családi, szigetközi, országos és európai turizmus életébe is. Vannak fejlesztések, amelyek ezekből nemrégiben fejeződtek be, vagy folyamatban vannak.

MINDEN TAPASZTALAT A VÁRHOZ VEZETTE

– Nagy feladat egy ekkora létesítmény vezetése, a szerteágazó tevékenység összefogása. Fel volt rá készülve, ami kor elfogadta a felkérést? – Számoltam a kihívással, és nem tit kolom, szinte azonnal igent mondtam. Közgazdásznak tanultam, de örökös útkeresőként több olyan képzést is elvé geztem, amely a művészet, a szépség, az emberek iránti nyitottságomra épült, és még érzékenyebbé tett. Dolgoztam banki, kommunikációs, kereskedelmi és marketingvonalon, az egyetemi csarnok üzemeltetése során pedig volt tapaszta latom abban is, milyen felelősség a cég vezetés, átlátni és szervezni szerteágazó tevékenységeket. Mindig olyan feladatok találtak meg, amelyek ambíciót és alko tóvágyat igényeltek. Az elmúlt másfél év meggyőzött arról, hogy minden, amit

eddig megtanultam, azt szolgálta, hogy most itt az óvári várban ezt a küldetést kollégáimmal közösen teljesíthessem.

– Személyesen hogy élte meg ezt az időszakot?

– Számomra az egyetemi munka sze relemgyerek, bár hozzáteszem, nem is nagyon tudok másképp dolgozni, csak szenvedéllyel. Ahová közösen sikerült eljutni, büszkeséggel tölt el. Mindez annak köszönhető, hogy erős egyetem támasztja a falakat, vállvetve egy együttműködő városvezetéssel, a Mosonmagyaróváron és a térségben élők, vállalkozók, támoga tók pedig szeretik a kultúrát és hajlandóak áldozni rá. Bízom ebben a szövetségben.

– Mi jelenti a kikapcsolódást, hogy vezeti le a napot? – Keveset alszom, az én időm reggel négy és hét óra között van, amikor egye dül vagyok. Megiszom a kávém, levi szem a kutyát, olvasok, és egyáltalán nem foglalkozom munkával. Győrből Mosonmagyaróvárra és vissza útköz ben már vagy a napot szervezem, vagy az elmaradt hívásokat pótolom. Az esti séta a férjemmel szintén elmaradhatat lan része a napnak. Szeretem a társasá got, szívesen megnézek egy darabot a színházban, de az energiát leginkább a feltöltődés belső és nagyon személyes formáiból nyerem.

Szerző: KG

A Miniszterelnökség, az egyetem és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. együttműködésében valósult meg a vár épületének felújítása

Sury Dalma, akinek egyetlen névjegykártya nem lenne elég

A MÉRFÖLDKÖVEK MUTATJÁK AZ UTAT

A kurátor, startupper, kulturális tervező, rendezvényszervező, projektmenedzser számára a járatlan út nem kihívás, hanem lételem. Sury Dalma vállalkozó, tevékenysége pedig olyan szerteágazó, hogy egyetlen névjegykártya aligha mondana el róla mindent. Ezért nem készíttet, de talán épp emiatt nincs is rá szüksége.

– Minden munkám teljesen más, mint amit addig csináltam, ez az, amit élvezek, keresek, rám talál. Szeretem a dolgokat nulláról kezdeni és a kijelölt célig, mér földkőig vinni. Ez sok időt kíván, viszont rengeteg új ismerethez juttat, amit elrak tározok és alkalmazok a következő pro jektek során.

BALKONBÚTOR

ÉS A TADA MOMENT

– 2016-ban végzett a képzőművészeti egyetemen kurátor szakon. Onnan ez a szemlélet?

– Részben igen. A hivatalosan kép zőművészet-elmélet szak éppen abban különbözik a hagyományos művészeti

képzéstől, hogy menedzserszemléletet is ad. A művészettörténet és az esztétika mellett tanultunk például a kurátori alap ismeretek tárgy keretein belül projektme nedzsmentet, és szellemi alkotások jogát. A koncepcióalkotás mellett egy csapat összefogására is képez. A diplomával a kezemben aztán hamarosan vállalko zásba is fogtam. Egykori asztalos partne rem révén kerültem barátságba a fával, háromfős csapatunkkal kifejlesztettünk egy formatervezett, egymással kapcso lódó és minden irányba bővíthető láda rendszert városi növénytermesztéshez. A Balkon Design első koncepciójával meg nyertük 2018-ban az első győri Ideathon ötletversenyt, majd a piackutatásnak megfelelően átalakított BALKON-nal

2020-ban bekerültünk a StartIt@K&H inkubátorprogramjába. Online edukációs és mentoring szolgáltatással bővítettük, az volt a víziónk, hogy fenntartható és környezetkímélő módon hozzuk köze lebb a kertészkedés élményét a városban élőkhöz. Később önállóan indítottam vállalkozást, ami szintén a fához kapcso lódott, ez a Tada Moment. A természe tes anyagokkal való foglalatoskodás, az alkotás hatalmas élményt nyújtott, amit szerettem volna másokkal is megosztani. Kézműves csomagokat állítottam össze otthoni barkácsoláshoz, de egy idő után ezt is elengedtem és továbbadtam. Azt hiszem, éreztem az ösztönzést, hogy igen, kész a projekt, működik, most vágjunk bele valami újba.

– Mindig van másik?

– Igen, és mindig egy újabb. Az alapot az a számtalan, különböző témájú kur zus, workshop adja, amin részt vettem attól a pillanattól, hogy kapcsolatba kerültem a startup világgal. Megta nultam, mi fán terem a befektetőszer zés, az üzleti tervezés, hasznosítottam a mentorprogramokon, a StartITup Győr ötletversenyein tapasztaltakat, a Start up Szerdák előadásain hallotta kat, és építettem a kapcsolatokat.

NYITOTT ÉS FELELŐSSÉGTELJES

FIATALOK

– Most épp hány helyről csöröghet a telefon? Milyen projekttel kapcsolat ban kereshetik?

– Sok helyről. A vállalkozásom mellett az INPUT program mosonmagyaróvári startup koordinátora is vagyok. A helyi startup ökoszisztéma fejlesztése a mun kám, és jelenleg épp az Ideafest közép iskolai ötletverseny toborzási feladatai és egy agrárfókuszú szakmai kiállítás és konferencia szervezése foglal le. Nehéz séget az okoz, ha a projektek időben egy beesnek, na az elég stresszes nappalokat és éjszakákat tud okozni. Gyakorlatilag, ami állandó, az a közös munka a Start ITup Győrrel. A szintén középiskolások nak meghirdetett InnoMate ötletverseny partnereként a szakmai program kialakí tásában, lebonyolításában és a csapatok mentorálásában veszünk részt.

– Érzékenyek a tinédzserek az inno vációra?

– Ha megkérjük rá őket, hogy gondol kodjanak, láthatóan meglepődnek. Elő ször furcsa számukra, hogy nekik kell megmondaniuk, hogy ők határozhatják meg, mi és hogy működjön. De ha ráé reznek az alkotás ízére, felismerik, hogy döntést hozni félelmetesnek tűnő fel adat, de cserébe szabadságot ad, bele szeretnek, és fantasztikus ötletekkel állnak elő. Abból is érezhető, milyen felelősségteljesen gondolkodnak, hogy a megoldásaik sok esetben nem profi torientáltak, hanem társadalmi problé mákra irányulnak. Ennek talán éppen az a kihívásokkal teli élethelyzet, bizonytalanság az oka, amiben vannak.

MŰVÉSZEK KONTRA

STARTUPPEREK

– A Torulában beszélgetünk, néhány óra múlva fiatal művészek alkotásai ból nyílik kiállítás. Ez is egy projekt a sok közül?

– Igen, és érdekes módon, ide is úgy kerül tem, ahogy a StartITup Győrhöz. Megkér deztem, segíthetek-e. Tavasz óta segítem a csapat munkáját a kiállításokhoz kap csolódó feladatokkal, tárlatvezetésekkel, a megrendezett programokkal kapcsolatban, igyekszem mindig azt elvégezni, amit kell

és el tudok egy adott közös célért a megren delővel. A Torula művészeinek bemutatkozó kiállításánál pedig mint rezidens kurátor működtem közre, ezt nyitjuk meg ma este. Sok izgalmas feladatot kapok, workshopo kat szervezünk iskolásoknak, októberben pedig elindul egy új projekt is, beszélgetésso rozat az itt alkotóknak és más művészeknek. Olyan tudást, vállalkozói ismereteket kíná lunk, amelyeknek hasznát vehetik a karri erjük során. A témák az online marketing és selfbranding, a kapcsolatépítés és pitch, a piackutatás és versenytársak, vállalkozói

Sury Dalma: Katásból átalányadózó vállalkozó lettem. Egyelőre jobbára a nehézségeket látom, de elhatároztam, hogy előre menekülök

ismeretek és pénzügyek, olyan hozzáértők tolmácsolásában, akikkel együtt dolgoztam a startupokkal kapcsolatos munkáim során. Levonva a következtetéseket, akár egy kép zést is érdemes lehet erre összeállítani.

– Még sehogy. Azt tapasztaltam azonban, hogy hasonló kihívásokkal kell szembenéz niük, és ezt nagy örömömre a Torula is így látta, és nyitott volt a kezdeményezésemre. A művészek kevés hasonló ismeretet kapnak az érvényesüléshez az oktatásban, szem ben a nemzetközi gyakorlattal. A művészeti menedzserek, galériák támogatják őket, de ehhez nekik kell megtenniük az első lépést. Manapság a social media világában a láthatóság elkerülhetetlen, és egyben a selfbranding eszköze. Ha nemcsak várnak

AZ ALAPOT AZ A SZÁMTALAN, KÜLÖNBÖZŐ TÉMÁJÚ KURZUS, WORKSHOP ADJA, AMIN RÉSZT VETTEM ATTÓL A PILLANATTÓL, HOGY KAPCSOLATBA KERÜLTEM A STARTUP VILÁGGAL.

a fiatalok arra, hogy valaki bekopogjon a műtermükbe és felfedezzék őket, hanem kezükbe veszik a sorsukat, akkor ez a pilla nat talán hamarabb eljön. A tudatos irányí tásba beletartozik annak meghatározása, hogy milyen kép alakuljon ki a művészről. Az is rendben van, ha úgy határozza meg

magát valaki, hogy nem ad interjút vagy nem beszél a saját megnyitóján, ez lehet az ő saját karaktere, de akkor szüksége van valakire, aki ezt helyette elvégzi, és tudnia kell, mit is vár el a partnertől.

– A magánéletet illetően mi a követ kező projekt?

– Katásból átalányadózó vállalkozó let tem. Egyelőre jobbára a nehézségeket látom, de elhatároztam, hogy előre mene külök. Általában nem kesergek a bizony talanságon, hanem mindig a következő munkámra koncentrálok. Emellett tavaly költöztem Mosonmagyaróvárról Győrbe, és bár a feladataim főleg ebbe a két városba, illetve Budapestre szólítanak, szívesen kipróbálnám magam nemzet közi projektekben, elsősorban a művészet talaján.

Szerző: KG

FÉRFIAS TEREPEN

Hamarosan napvilágot lát egy kutatás, amelynek egyik interjúalanya Sury Dalma. Olyan nőket kérdeztek a tapasztalataikról, akiknek jellemzően férfias iparágban kellett helytállniuk.

– Előfordult, hogy elmentem a fakereskedésbe, és meg sem kérdezték, mit kérek. Látták, hogy nő vagyok, azt hitték, csak várok valakire. Már ahhoz határozottság kell, hogy egy hasonló szituációban észrevegyenek bennünket, nem hogy meghallgassák a véleményünket. Volt példa arra is, hogy nagyvállalati vezetőkkel kellett egy munkacsoportban dolgoznom. Egyetlen nőként, a legfiatalabbként. A levegővételig többször eljutottam, de belém fojtották a szót. Har madik alkalommal meguntam, és nem hagytam magam. Onnantól, hogy áttörtem ezt a vonalat, elkezdtek meghall gatni. Ezek olyan gátak, amelyek ma is léteznek, és maguktól nem szakadnak át.

– Hogy kapcsolódnak össze a művészek és a startupperek?

DOKTOR24:

CSAK A TÖKÉLETES TUDÁS ELADHATÓ

„Minden kihívás, vállalkozás alapja az önbizalom, annak az alapja pedig a tudás és a tapasztalat. A tudás csak az egyénen múlik. Befolyásolhatja a mennyiségét és a tanulás sebességét. De a tapasztaláshoz idő kell. Aki türelmetlen, örökké kapkodni fog, hajtani, és elfelejt megélni dolgokat.” Ezt Halasi Melinda, a Doktor24 értékesítésért felelős vezetője, az Első Magánegészségügyi Hálózat üzletfejlesztési tanácsadója útravalóul minden fiatal kollégájának elmondja. Vallomás önmotivációról, feladatorientált szemléletről és családról őszintén, nőként.

Halasi Melinda a feladatokra nem teherként, hanem lehetőségként tekint

FORDULT A FONTOSSÁGI SORREND, ÉS A MUNKAVÁLLALÓKAT MA MÁR ELSŐ HELYEN NEM A JAVADALMAZÁS TARTJA EGY CÉGNÉL, HANEM AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, JUTTATÁSOK, AMELYEK A GONDOSKODÁST FEJEZIK KI.

A Doktor24, Magyarország piacvezető magánegészségügyi szolgáltatója partner ségben az Union Biztosítóval megalapí totta 2021-ben az Első Magánegészségügyi Hálózatot azzal a céllal, hogy országszerte elérhető áron hozzáférhetővé tegyék a magas színvonalú ellátásokat. A budapesti klinikák mellett ma már a hálózat része a Tatai Kastélypark Klinika, a székesfehér vári LIFE Egészségcentrum, a pécsi Da Vinci Magánklinika és a szegedi Medi Team.

Halasi Melinda, a Doktor24 értékesítésért felelős vezetője, a hálózat üzletfejlesz tési tanácsadója Gyirmóton él férjével,

fiai pedig, bár messze sodorta őket az élet, gyakran hazalátogatnak. Bence a Műegyetemen tanult, a mesterkép zést Milánóban végezte, és most Hol landiában a Liteyear autógyártó cégnél projektmenedzser. Máté orvos lett, egy németországi klinikán aneszteziológus, Soma pedig a Corvinus Egyetemen szer zett gazdaságinformatikusi diplomával a kezében most kezdte el Finnországban az információ- és szolgáltatásmenedzs ment mesterképzést. Édesanyjuk büsz kén mesél róluk, szavaiból pedig kiderül, hogy a tanulás fontosságát fiai otthon látták.

TÖBB LÁBON NAGYOBB BIZTONSÁGBAN

– Győrben születtem, az általános iskola után Szegedre kerültem, egy speciális kémia-biológia tagozatos gimnáziumban érettségiztem. Amolyan talentumnevelde volt, megérlelve bennem az egészsé ges versenyszellemet és a tudás iránti vágyat. A Szegedi Tudományegyetemen vegyészként végeztem, aztán Budapesten

a Műegyetemen szereztem környezetvé delmi szakmérnöki diplomát. A szüleim nek köszönhetem, hogy ennyi mindent megtanulhattam és megtapasztalhattam. Édesapám szokta mondani, hogy csak a tökéletes tudás eladható a piacon. Telje sen mindegy, honnan jössz és mit csinálsz, ha abban te vagy a legjobb, soha nem maradsz munka nélkül. Mindig kettő, de inkább három lábon álltam, a vállalkozói vagy alkalmazotti munkám mellett voltak egyéb megbízásaim. Tudatosan kerülöm, hogy ki legyek téve a körülményeknek, amelyekre nincs ráhatásom, és befolyásol hatják a családom fejlődését, egzisztenciá ját. Ez nemcsak biztonságot, de szakmailag is pluszt adott, és láthattam, mi zajlik a világban, mi foglalkoztatja az embereket.

EURÓPAI MUNKASZEMLÉLETEN ÉRLELT VÁLLALKOZÁS

– A tanult szakmák által kijelölt útról végül egy családi tragédia térített le, és vezetett oda, hogy az értékesítésben találtam meg a motivációmat, első kör ben a biztosítási szektorban. 1994 óta vagyok vállalkozó, amire a kényszer vitt. Az akkori biztosítótársaság, ahol dolgoztam, úgy döntött, hogy kedve zőbb érdekeltségi rendszert tud kialakí tani azzal, ha a tanácsadói váltanak. Ezt megelőzően egy svájci–indiai környe zetvédelmi cégnél dolgoztam. Alapve tően alkalmazottként, de elvárták, hogy vállalkozóként gondolkodjak, hiszen tendereket kellett megpályáznom és végigvinnem. Friss diplomásként, egye temi tudással felvértezve számomra ez egy óriási tanulás volt, kinyílt a világ, kaptam egy európai szemléletet. Nem munkaidőben, munkában gondolkod tam, hanem projektben, amiért felelős séggel tartoztam. A feladatokra azóta sem teherként, hanem lehetőségként tekintek, és ez rendkívül motiváló. Ez az az attitűd, ami később a klasszikus értelemben vett vállalkozóvá válásomat is segítette.

A NEGYEDIK GYERMEK

– Jó fél éve dolgozom a Doktor24-nél, megtaláltam a helyemet, sőt kicsit a negyedik gyermekemnek érzem az orszá gos hálózatot, amin dolgozunk. Már jó

Halasi Melinda, a Doktor24 értékesítésért felelős vezetője

„AKITŐL RENGETEGET TANULTAM AZ

ÉRTÉKESÍTÉSRŐL, MENTOROM, DAVID MARGETTS, AKI PEDIG VEZETŐI LÉTEMET BEFOLYÁSOLTA, BARTÓK JÁNOS, AZ ELSŐ

MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYI HÁLÓZAT ELNÖKE. ŐK INSPIRÁLTAK A CSALÁDOM MELLETT, ÉS SEGÍTETTEK ELJUTNOM IDÁIG.”

Halasi Melinda

ideje kacsingattam a magánegészségügy felé, valamiféle megmagyarázhatatlan vonzást mindig éreztem. Az első lépés az volt, amikor 2008-ban felkérést kaptam, hogy a győri egyetem egészségügyi szer vező szakán üzleti biztosítást és üzleti személybiztosítást tanítsak. Az oktatá son, a diákokon keresztül közelebb kerül tem a szektorhoz, láttam, hogy fejlődik, a való életbe pedig a fiam városmajori szív klinikán töltött gyakornoki tapasztalatai révén láthattam bele.

ÚJ GENERÁCIÓS MOTIVÁCIÓK

– Az egyetemen a hallgatóimnak a tudá sukról esettanulmányok által kellett számot adniuk. Rálátást akartam adni arra, hogy milyen kockázatokkal néz nek szembe a családok nap mint nap. Miközben természetes, hogy biztosítást kötnek a vagyontárgyaikra, az is pénz ügyi kockázat, ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja finanszírozni a gyermeke tanulmányait. Tanulságos prezentációk születtek. A tizenegy év alatt én is sokat tanultam a fiataloktól. Megtapasztaltam, hogy náluk máshol van az a bizonyos nyomógomb, s hogy valóban van a generációk között elté rés kompetenciában, hozzáállásban és motivációban, de ha ezeket ismerjük, jól együtt lehet velük működni. Az új kollégáimon látom, hogy gyorsan sze retnének haladni, gyorsan akarnak megfelelni valakinek. Mindig elmon dom, hogy a megfelelés nagyon jó dolog, de ne az vezérelje őket, mert el fogják veszíteni azt az énjüket, aki egyébként sokat adhatna a közösségnek.

MEGHATÁROZÓ ÁLLOMÁSOK

– Amíg a legkisebb fiam nem volt annyi idős, hogy egyedül el tudjon menni isko lába, nem vállaltam vezetői pozíciót. Éppen elég volt a családomért és maga mért felelnem. Két meghatározó munka helyem volt. A Money & More Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nél humán- és üzletfej lesztéssel foglalkoztam. A közel százfős nyugat-magyarországi régiót vezettem, úttörők voltunk a szolgáltatásfinan szírozó biztosításokban. Ezt követte a szakmai igazgatói pozíció a MetLife biz tosítónál, ahol a hálózat munkáján túl az alternatív értékesítés, köztük a brókeri csatorna szakmai fejlesztése tartozott hozzám. Mindazt, amit az értékesítésről üzletkötőként, vezetőként megtanultam, ott tudtam igazán integrálni a napi mun kába. Kereteket kaptam, de nem mond ták tollba, mit kell csinálnom. Számomra hajtóerő, ha a saját és a csapatom kom petenciáira építve magamnak kell meg határoznom, hogy a kitűzött célt hogyan fogom elérni. Ezért mindig ügyelek arra, hogy ha új feladatot kapok, elsőként fel mérjem a kollégáimat, kinek mi az erős sége, amivel dominálni tudja a csapatot, amely ezáltal nem versengő, hanem egy mást kiegészítő közösséggé válik. Szeren csére jelenleg is olyan vezetőm van, aki hagy szabadon gondolkodni. Értelemsze rűen mindig lefektetem, hogy mit fogok csinálni, és megkérdezem a véleményét, emellett kontrollokat kérek, de érzem, hogy pont akkor támaszt meg és akkor szól, amikor kell, és alapvetően jó visz szajelzéseket kapok, amik nekem ugyan olyan fontosak, mint másnak.

A SIKER

– A siker annak tudata, hogy úgy tet tem le a tollat, hogy elvégeztem az aznapi feladataimat, és nem kell úgy felkelnem, hogy előző napról elmaradt egy csomó dolog. Ha sikerül egy közös napot eltölteni a családdal, ha látom a munkatársam szemét, amikor apró visszajelzésekkel erősítem meg őket abban, hogy jól dolgoznak, ha vissza jelez egy partner, hogy hálás, amiért sikerült egy szűk büdzséből is tartalmas egészségnapot szervezni. A siker szá momra egy jó érzés. A teljesség és elé gedettség érzése.

NŐKÉNT FÉRFIAS TEREPEN

– Az általánosban nyolc lány és huszonkét fiú volt az osztályunkban, az egyetemen hárman voltunk lányok, a többi fiú. Az NN-nél az első csapa tomban ketten voltunk nők, a többi férfi, és ez volt az arány nagyjából min den közösségben, ahová bekerültem. Ez különösebben nem zavart, hiszen a családomban is négy férfi van, és én egyedül nő, de azt megfigyeltem, hogy ha például van egy döntés-előkészítő helyzet, más, ha ugyanaz a mondat egy férfi vagy egy nő szájából hangzik el. Előbbi esetben senkiben nem merült fel semmilyen kétely, míg egy nőnek legalább kétszer meg kellene erősítenie, hogy ugyanazt a hatást elérje.

Nem tudom, hogy ez miért van így, nem foglalkoztam vele különösebben, de minden egyes vezetői pozíciómban töb bet kellett ugyanazért tennem nőként. Az azért érdekes, hogy a covid óta több női vezetőt keresnek. Az emóciónak sokkal nagyobb szerep jut a munkahe lyeken. Felmérések igazolják: fordult a fontossági sorrend, és a munkaválla lókat ma már első helyen nem a java dalmazás tartja egy cégnél, hanem azok a körülmények, juttatások, amelyek a gondoskodást fejezik ki. A gondoskodás magunkról, a családunkról, a jövőnkről egyre fontosabb. Az pedig már rég bebi zonyosodott, hogy nem elég, ha a hol nap miatt csak holnap aggódunk.

Szerző: KG

TERVEK A KÖVETKEZŐ SZÁZ ÉVRE

– Szerintem látta – mosolyog Tóth Ildikó, és el is időzünk a múltban, hiszen ritkaság, hogy egy mesterség anyáról lányára száll, ráadásul több mint száz éven át. Éhling Péter családja kékfestéssel foglalko zott a Bánságban. Vándorlegényként vető dött Győrbe, és a szerelem itt is marasztalta. Jött Trianon, és már vissza sem tért. A műhelyt a Festő utcában alapította 1906ban.

– Dédpapának három lánya született, a nagymamámnak két lánya, anyukámnak én vagyok egyedül, és nekem is két lányom van. Nálunk úgy öröklődött a mesterség, hogy a férjek álltak be a családi vállalko zásba. Érdekes, és csak nemrég tudtam meg, hogy akitől dédpapa tanult, a Mészá ros kékfestő, neki is három lánya született. Nem volt kényszer átvenni a stafétát, mégis mindig úgy alakult, hogy akire sor került, megtette. Anyukám például sikeres fejlesztőpedagógusként nagyon szerette a munkáját, és a gyerekek is rajongtak érte. Tanítás után azonban az útja rendszerint a műhelybe vezetett.

A mi családunk két dologra nem sajnálja az időt és a pénzt. A tanulásra és az utazásra. Ahogy az elődeimtől láttam, a kékfestést nemcsak csinálni kell, hanem jól kell csi nálni. Nagypapa és nagymama megsze rezte a mesterlevelet, ahogy apukám is, aki eredetileg jegyzőként dolgozott. A férjem szintén kékfestő mester, a Jedlikben vég zett, gépi forgácsolást tanult, és nagy öröm mel javítja, újítja a gépeket. Életre keltette azt az 1890-es években készült óriási min tázógépet is, amiről nem is tudták biztosan, hogy micsoda, és darabokban hoztuk el

Debrecenből. Épp kezdték volna szétfűré szelni a vasat. Ettől függetlenül nincs mun kamegosztás köztünk, mindegyikünk szab és varr is.

Mi, kékfestők országon belül és határon túl is tartjuk egymással a kapcsolatot. Évente találkozunk, és gyakran utazunk, hogy megismerjünk más műhelyeket, egymás munkáját, tudását. Dolgoztunk már a győri műhelyben együtt például a török kollé gánkkal is. Isztambulban tanított az egyete men, kékfestő workshopokat rendez.

HA NEM DOLGOZNAK A TÁRGYAK, MEGHALNAK

– A Zrínyi Gimnáziumban végeztem német–orosz szakon. Akkoriban már nem tanították a kékfestést, de a Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskolában esti tagoza ton indítottak egy textilfestő képzést, és én úgy éreztem, mintha nekem szólna. Amikor a mesterség 2018-ban felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára, egyik különlegessége éppen abban állt, hogy nem tanulható iskolában, a családok generáció ról generációra adják át a tapasztalatokat. Érettségi után egy évig dolgoztam kirakat rendezőként, nagyon szerettem, de akkor nagymama megkért, hogy jöjjek ide hozzá dolgozni, mert már idős, és nem szeretné, ha veszendőbe menne az egész élete mun kája. Hát jöttem és csináltam. Előbb apu kám, aztán én vettem át a műhelyt. Megtanultam, hogy folyamatosan fejlődni kell, az ember nem állhat meg egy szinten.

Sokan nem is tudják, hogy a kékfestés kemény fizikai munka. Apukám nemegy szer törte fel a jeget a műhelyben, de néha befagyott a festőkád is.

Volt-e kérdés egyszer is, hogy én ezt nem csinálom? Igen, mert tudtam, milyen kemény munka, de azt is láttam, hogy apu közben mindig fütyörészik vagy énekelget. Jókedvvel dolgozott, és ez mély nyomot hagyott bennem.

A körülmények generációról generációra javultak, de küzdeni mindig kellett. Ami kor elterelték a Rábcát, a festők víz nélkül maradtak, és többen el is mentek. Dédpapa nagy reformer volt, sokat tett azért, hogy az utcába is bevezessék a vezetékes vizet, aztán a húszas években a villanyt, és nem csak maradt, de bővítette is a műhelyt.

A Győri Kékfestő Műhely egyik alkotása

A Győri Kékfestő Műhely reflektorfénybe került a Sugarbird kollekciójával

Égtek a Győri Kékfestő Műhely telefonvonalai, záporoztak az e-mailek. Mindenki olyan anyagot akart vásárolni, amiből a Sugarbird készítette az új kollekcióját. Tóth Ildikó kékfestő mester, a műhely tulajdonosa soha nem fogja elfelejteni azt a napot. Ha ezt az alapító dédpapa láthatta volna…

Csoda, hogy fennmaradt ez a mesterség, de az, hogy öten vagyunk az országban kékfestők, mutatja, mennyire sérülékeny. Kell, hogy legyen mögötte valaki, aki fejébe veszi, hogy bármi történjék, folytatja. Ha ezek a száz-kétszáz éves berendezések, tár gyak, mintafák nincsenek kézben, vízben, nem dolgoznak, formátlanná válnak, meg támadja a szú, a gomba, a rozsda, végük. Ha múzeumba kerülnek, meghalnak, és velük együtt múlik ki a mesterség és a tudás.

EGYÜTT A CSALÁD

– Apukám és anyukám vállvetve vitték a kékfestést. Apu inkább a műhelyben, anyu a belvárosi boltban a vásárlókkal töltött több időt. Nyolcvanöt esztendős, és a mai napig velünk tart, amikor festünk. Akkor együtt van a család, akárcsak egy szüreten, mert az még két-három embernek is nagyon fárasztó lenne. Jönnek a lányaink, akik mindketten ismerik a mesterség csínját-bínját, sokszor együtt tervezünk, pályáznak és kiállításra dolgoznak, valamint a nagyobbik lányom vőlegénye is. A kékfestés hozta össze őket, ráadásul Tiszaalpárról került Győrbe, ahon nan nem messze, Tiszakécskén működik az egyik legnagyobb hazai kékfestő.

Tavaly annyi megrendelésünk volt, hogy magunknak, amit eladhatunk a boltban vagy vásárra vihetjük, alig tudtunk dol gozni. Most egy pékségnek kötényeket készítettünk, egy kórusnak kendőket, két osztrák és több hazai múzeummal van szer ződésünk. Angliában angyalkákat várnak

tőlünk karácsonyra. Sokan megkérdezik, hogy miért nem bővítünk és veszünk fel alkalmazottakat. Azért, mert nem szeretnék annyi munkát, hogy azt már ne élvezzem. A határ ott van, ahol még átlátom a mun kafolyamatot, és magunk mindent meg tudunk csinálni.

FELBUKKANT A DIVATMÁRKA

– Úgy gondoltam, nagy gond nem lehet, több lábon állunk. Termelünk, vásárokra járunk, évente csaknem ezer iskolásnak tartunk foglalkozást. Aztán jött a covid, és minden ajtó egyszerre zárult be. Kicsit meg ijedtünk, ráadásul épp egy amerikai kör útra készültünk, de jobbkor nem is jöhetett volna a kényszerszünet. A Művészeti Aka démia pályázatokkal támogatott bennün ket, és végre ráértünk felújítani a műhelyt. 2020 tavaszán keresett meg bennünket a Sugarbird. Eljöttek, körülnéztek, érdek lődve tekintették meg a mintakincset. Ismertem a kalocsai és a matyó kollekcióju kat, és kíváncsivá tettek. Vittek egy csomó méterárumintát, emlékszem, a margarétás anyag különösen megragadta a figyelmü ket. Hónapok teltek el, aztán jelentkeztek, hogy lenne-e kedvünk velük dolgozni. Ők megtervezik az anyagot, mi pedig elkészít jük. Megmutatták a terveket, hogy hová kerülnének a motívumok egy-egy ruha darabon. A kisebbik lányommal voltam a Sugarbird székházában Budapesten, és nagyon tetszett, amit láttunk.

Kezdetét vette a hosszú hónapokig tartó munka, a minták elkészítése, a megren delt több száz méternyi textil kifőzése, amit követett a vasalás, szerkesztés, min tázás, festés, öblítés, szárítás és újabb vasalás. Őszre készültünk el.

A bemutatóhoz a képek itt, a műhelyben készültek májusban. A szárító előtt, a mintázóban, a festőrészben, a stáb sem mit nem rendezett át. Amikor kijött a kol lekció, és elhangzott, hogy a győri műhely adta hozzá a mintát, büszkén húztam ki magam, de halvány fogalmam se volt róla, mi következik. Csörgött a telefon, száznál több e-mail érkezett, mindenki tőlünk akart vásárolni. Soha nem kerestek ben nünket ennyien külföldről. A Sugarbird webáruháza alig bírta a terhelést, a ruhák többsége azonnal elfogyott.

TÉLEN PIHENNEK A GÉPEK

– Csak novemberig festünk, márciusig téli álmot alszanak a gépek, a szerszámok. Ez az alkotás ideje. A kelmék életre kelnek, ruhák, ajándéktárgyak, terítők készülnek belőlük karácsonyra, húsvétra, a jövő évi rendezvényekre, vásárokra. A rezsi emel kedése így a műhely költségein kevésbé érződik, a háború azonban már okozott nehézségeket az alapanyagok beszerzésé ben. Csak sokszoros áron tudunk vásznat vásárolni, annyira megdrágult a szállítás.

TÖBB MINT VÁLLALKOZÁS

– Vállalkozó vagyok, mégis úgy érzem, én nem vállalkoztam arra, amit csinálok. Aki vállalkozó, ha úgy adódik, egy idő után válthat, és vállalkozhat valami más fela datra. De számomra a váltás nem lehető ség. Ennyi régi eszközzel, szerszámmal, műhellyel, háttérrel nem lehet váltani. Vagy ezt csinálom életem végéig, vagy semmit. Népművész vagyok, ez egy más világ, a mesterség szeretete felülír minden mást. Tennivaló pedig akad bőven, most például látogatóközpontot tervezünk a szomszéd ház átalakításával. Megőrizve az épület régi parasztbarokk stílusát, fedél alá vin nénk a csoportos foglalkozásokat. Száz évre elegendő tervünk van, márpedig az ember addig él, amíg előre szeretne lépni.

Szerző: KG

Tóth Ildikó kékfestő mester büszke a lányaira. Képünkön a nagyobbikkal, dr. Bajcsai Brigittával, akinek alkotásait szintén több kiállításon láthatták a népművészet kedvelői.

Szvitacs Alexa: Meccseinek 75 százalékát nyeri az épek között, a paralimpián bronzérmes, de többet akar

REMÉNY, HIT, AKARAT

A covid, aztán a posztcovid, majd a munkahelyi átszervezések, az utazási nehézségek és a háború, valamint annak világraszóló következményei. Ember legyen a talpán, vagy még inkább vállalkozó, aki ilyen körülmények között nem inog meg, megy tovább, és a saját pályáján győzni akar. Szerencsére sokan vannak ilyenek. Emberek, cégek, vállalkozások. Ám bizonyára nem árt, ha néha látnak olyan példát, amely erősítheti bennük azt, hogy jó úton járnak, még akkor is, ha az rögös.

A Kisalföldi Gazdaságban nem szokásunk sportolókkal interjút készíteni, bár elég kézenfekvőnek tűnik az, hogy belőlük merítsünk erőt. Gondoljunk csak arra, mennyi örömöt, jókedvet, pozitív energiát ad egy egész országnak, ha győz a nemzeti válogatott. Legyen szó bármilyen sportágról, hihetetlenül inspiráló, amikor egy sportolónk világviadalon felállhat a dobogó legmagasabb fokára. Szvitacs Alexa, a GYAC (Győri Atlétikai Club) színeiben versenyző asztaliteniszező nemzetközi versenyeken már jópárszor bizonyított. Érmei megszámlálhatatlanok. Legutóbb Tokióban szerezte meg a bronzérmet a paralimpia küzdelmeiben. A versenyző, akire súlyos betegség csapott le, lábujjainak és fél karjának amputációja után is hitt benne, hogy az épek között is kiváló lesz újra, és a paralimpián, Párizsban a legfényesebb érem kell neki. Reménykedett ebben, hitt saját magában, és az akarata olyan erős volt, mint senkié talán. Eddig jól csinálja. Bár támogatója, szponzora lehetne több – szinte semmi támogatást nem kap –, nem bánkódik. Edz és készül. Közben könnyedén lehet beszélgetni vele, mintha természetes volna, hogy egy fiatal élete összeomlik, de ő megrázza magát, és azt mondja, na nem. Nekem még dolgom van. Tessék elolvasni ezt a beszélgetést, és ha valaki aggódna a kkv-szektorban, gondoljon Szvitacs Alexára.

Szvitacs Alexa

TOXIKUS SOKK UTÁN DOBOGÓS TOKIÓBAN

- Tokióban dobogóra állhatott. Azt hiszem, nem sokan gondolták, amikor megbetegedett, hogy ekkora sikert fog elérni még. Én sportolóként éltem az életem, de 2018ban ez gyökeresen megváltozott. Egy toxikus sokk szindróma következtében elvesztettem a bal alkaromat, illetve az összes lábujjamat. De mivel a sport, az asztalitenisz kis korom óta fontos szerepet játszott az életemben, megfogadtam saját magamnak és a szüleimnek is, hogy olimpiai bajnok leszek. Tokióban ez nem sikerült, mert csak bronzérmet nyertem. Bevallom, nem voltam elégedett magammal, nyilván aranyérmet szerettem volna. Ám a díjátadó után belegondoltam, hogy tényleg: 2018-ban még az életemért küzdöttek, és most, 2021-ben pedig ott állok a dobogónak a harmadik fokán? Ez megnyugtatott, hogy jó úton haladok. Nyilván nem váltottam még valóra az álmaimat, de a 2024-es párizsi paralimpián szeretnék fényesíteni az érmen.

- A toxikus sokk vérmérgezés. Egy tampontól kapta, minek következté ben a lábujjait és a karját is amputálni kellett. Azt hiszem, ez mindenkit leterítene. Mi volt az, ebben a hely zetben, ami mégis tovább tudta len díteni?

- Biztos, hogy a családom! Ők nagyon-nagyon motiváltak engem. Szörnyű volt látni, hogy a szüleim összetörtek, amikor kómában voltam és majdnem belehaltam a betegségbe. Amikor teljesen magamhoz tértem és megtudtam az amputációt, nagyon féltem tőle, hogy ha ennek meghall ják a hírét, még jobban összetörnek. Nem akartam ezt. A sport megtanít nagyon sok mindenre, és én mindig is egy nagy küzdő voltam. A gyerekkori edzőim szerint a tehetségemnek soha nem köszönhettem igazából semmit. Ám szorgalmas, kitartó sportolóként mindig többet tettem bele, mint mások. Ennek meglett az eredménye. A sport szeretete és a család, ami motivált és motivál, a mai napig is visz előre.

ÚJRA KELLETT TANULNOM JÁRNI, DE SZERETEM A KIHÍVÁSOKAT

- Azzal, hogy nem adta fel, segített a családjának is, hogy elfogadják ezt a helyzetet. Azt is mondhatnám, azzal segített nekik, hogy magán is segített. A betegsége után olyan komolyan vette az edzéseket, hogy az ép sportolók között is jegyzett asztaliteniszező.

- Az ember nem gondol bele, hogy a lábuj jaknak mekkora jelentősége, fontos sze repe van az asztaliteniszben, pedig nagyon is. Nekem újra meg kellett tanulnom meg állnom a lábamon, járni, futni, mindent. Így teljesen más a játék, de én ennek elle nére versenyzek az épek ellen is. Ezt úgy kell elképzelni, hogy én minimum három pont hátránnyal indulok velük szemben, de szeretem a kihívásokat. Magyarorszá gon a legmagasabb osztályban játszottam, az extraligában, és hetvenöt százalékot nyertem a mérkőzéseimből, ami nagyon jónak mondható, pláne egy parasportoló tól.

- Ez nem nagyon jó, hanem hihetetlenül jó. Ön hajdúszoboszlói, de most győri egyesülethez tartozik.

- Hajdúszoboszlói vagyok, igen. Budapesten élek, többnyire itt végzem az edzéseimet, de a Győrhöz tartozom most már a harmadik szezon óta. Kicsit mozgalmas így az élet, de szeretem.

- Életerő, vidámság sugárzik még egy ilyen beszélgetésben is önből. Egy per cig nem kétséges számomra az, hogy a céljait el fogja érni. Mennyit edz ezért?

- Más bemegy a munkahelyére, az irodába; nekem a pingpongterem az irodám, ha mondhatom ezt. Tényleg az egész napom ezzel megy el, mert vagy pingpongedzéseken vagyok, vagy konditermi edzésen. Pluszfeladatokat végzek ahhoz, hogy minél előbbre jussak. Ez napi 6–8 órát biztos elvesz így az életemből. De ez nem is jó szó, hogy elvesz, mert én nagyon örülök annak, hogy az a munkám, amit nagyon-nagyon szeretek csinálni. Szerintem nagyon fontos, hogy mindenki azt tegye, amit szeret.

A CELEBEKNEK KÖNNYEBB SZPONZORT TALÁLNI, MINT EGY ÉLSPORTOLÓNAK

- Azt csinálni, amit az ember szeret, és abban sikeresnek lenni, nem mindig könnyű. Ez egy gazdasági magazin, amit mi szerkesztünk és összeállítunk, ezért szinte természetes, hogy szóvá kell tennem a kérdést, hogy milyen az ön gazdasági háttere? Tudok cégekről, akik segítik a felkészülését, de ha jól sejtem, nem dúskál az anyagi lehető ségekben, amelyek viszont elenged hetetlenek a párizsi olimpiára való felkészülésben.

Szvitacs Alexa: Megfogadtam saját magamnak és a szüleimnek is, hogy olimpiai bajnok leszek

Tetoválás: Akaratlanul is megnézték az utcán, hiszen egyik karja kisebb, mint a másik. Úgy volt vele, hogy ha már megbámulják, legyen miért

- Sajnos ez így van. Próbálom minél több helyre eljuttatni a szóróanyago mat, hogy támogatókat szerezzek, de ez nagyon nehéz a mai világban. Szomo rúnak tartom azt, hogy bármilyen céget

AMIKOR MEGTUDTA, HOGY LE KELL VÁGNI A KARJÁT ÉS A LÁBUJJAIT, A KEZDETI KÉTSÉGBEESÉS UTÁN

AZONNAL ELKEZDTE A POZITÍVUMOKAT KERESNI: NEM AZ ÜTŐKEZÉT VESZÍTETTE EL, ÉL, NEMKERÜLT TOLÓSZÉKBE. AKKOR DÖNTÖTTE EL, HOGY PARALIMPIKON LESZ.

vagy szponzort megkeresek, az az első kérdésük, hány követőm van a közös ségi oldalakon. Úgy fest, Magyarorszá gon egy igazi eredményt soha el nem érő celeb többet ér, mint egy sportoló, akinek vannak komoly eredményei. Nehéz a celebekkel felvenni a versenyt, de azért igyekszem. Az asztalitenisz nem egy népszerű sportág itthon, nem dús kálunk a segítségben, ennek ellenére igyekszünk kihozni teljesítményünkből a maximumot.

ANYUKÁJA FŐZ RÁ, VASALJA A RUHÁIT, Ő AZ EDZÉSRE KONCENTRÁL

- Visszatérve kicsit a szüleire. Most hogyan értékelik az ön munkáját?

- Mindig is egy nagyon összetartó család voltunk. Nekem van egy nyolc évvel idősebb nővérem, vele élek. A családom nagyon sok mindenben segít, nagyon büszkék rám, támogatnak mindenben, hogy semmiben ne szenvedjek hiányt. Sokszor a szüleim külön is vannak igazából, anyukám Pesten van velünk, hogy segíthessen. Előkészíti a ruháimat, kivasal nekem. Szóval rengeteg támogatást kapok tőlük, és nem győzök elég hálás lenni ezért!

- Alexa, hogy ha a sikerhez vezető útmu tató táblára fogalmaznánk mondatot, mit írna rá életre szóló jótanácsként?

- A siker eléréséhez az alázat, ami nagyon szükséges. Alázat és az, hogy szeresse, amit csinál. Nem könnyű ez az út, de az eredmény megéri. Persze útközben is van kihívás. Bármikor jöhet egy sérülés, azzal is meg kell küzdeni. Nekem a mai napig fájdalmaim vannak, s bár nem voltam soha panaszkodó típus, azért még mindig le kell győznöm magamat néha, hogy a hitem szerint sikeres lehessek és elérjem azt, amit akarok!

A TETOVÁLÁSOK A LEGJOBB NŐVÉREKRŐL SZÓLTAK KEZDETBEN

- Néztem a képeit, egy nagyon kedves, csinos nő, aki felettébb szereti a tetová lásokat. Érezhető, ezek jelentenek vala mit az ön életében.

- Gyerekkoromban kezdődött ez az egész, akkor kisebb tetoválásaim vol tak, és mindegyiknek megvolt a maga jelentése, de mindegyik a testvéremmel, a nővéremmel volt közös, például a leg jobb testvérekről valami idézet. Ma már nyilván feltűnőbbek ezek, hiszen mind a két kezem ki van tetoválva. Ez azért van, mert akaratlanul is megnéztek az utcán, hiszen egyik karom kisebb, mint a másik. Úgy voltam vele, hogy ha már megbámulnak, akkor legyen rajtam mit bámulni.

- De remélem, az olimpiai logó ott van valahol a tetoválások között.

- Nem, még egyelőre nincs. Ahhoz, hogy rám kerüljön, egy fényesebb érem kellene.

Szurkolok azért, hogy ha Párizs után beszélgetünk, már ott legyen valahol az a bizonyos öt karika!

Szerző: Fábián György

GLOBÁLIS KÖLTSÉGVETÉSI FELELŐSSÉG

A Dana Hungary Kft. Power Technologies (PT) gyáregységénél költségkontrollerként kezdte pályafutását, s ma már az üzletág összes, a világ számos pontján működő termelőegységének pénzügyeiért felel Kusmiczki Andrea, a Dana PT üzletágának globális kereskedelmi pénzügyi vezetője. Emellett az új technológiákkal foglalkozó mérnök- és értékesítési csapatok munkáját segíti ezen a területen, valamint a költségvetési tervezésben is szerepet vállal.

Kusmiczki Andrea Zalaegerszegről köl tözött Győrbe 2013-ban, kifejezetten azért, hogy a Dana Power Technolo gies gyáregységénél segítse a pénzügyi terület munkáját. – Az árajánlatok elkészítési folyamatának kialakítása volt alapvetően a feladatom – emléke zett vissza az indulás időszakára Kus miczki Andrea. – Ebbe beletartozott a termékfejlesztés fázisától, a gyártás megkezdésén keresztül, a termékélet tartam különböző szakaszaiban felme rülő költségek elemzéséig minden lépés kidolgozása. A német kollégák által alkalmazott módszereket és informati kai hátteret adaptáltuk, illetve fejlesz tettük tovább, ami később kiegészült a franciaországi gyártóegység feladata inak támogatásával. Két év alatt sike rült felépíteni egy nagyon jó csapatot, a segítségükkel kialakítani egy működő gyakorlatot. A munkánk sikerességét igazolta, hogy 2017-ben lehetőséget kaptam arra, hogy a vállalat nemzetközi feladatokkal foglalkozó munkatársai közé tartozzak, a pozícióm régiós szintre került, szervezetileg az európai kontrol lingvezető lett a közvetlen felettesem. Andrea új munkakörében meghatározó szerep jutott az elektromos autókhoz kapcsolódó fejlesztéseknek. Kollégáival globális szinten elemezték az új, tiszta technológiák bevezetésének, illetve a meglévő eljárások fejlesztésének lehe tőségeit, azok költséghatékonyságát.

Kusmiczki Andrea, a Dana PT üzletágának globális kereskedelmi pénzügyi vezetője

Ebben a pozícióban is sikerült bizonyí tania szakmai felkészültségét és vezetői rátermettségét, hiszen nemrégiben kar rierjének újabb állomásához érkezett.

– Tavaly áprilistól a Dana PT üzletágá nak globális kereskedelmi pénzügyi veze tőjeként dolgozom. Az üzletág mind a tizenkilenc, a világ különböző pontjain, Európában, Ázsiában, Dél- és Észak-Ame rikában működő gyáregységeinek keres kedelmi pénzügye tartozik hozzám. Feladatkörömnek már csak kisebb részét teszik ki az árajánlatokkal, költségelem zésekkel kapcsolatos tevékenységek, munkám kiegészült az értékesítési terü lettel való szoros együttműködéssel, az ő

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív, 2022

munkájuk pénzügyi támogatásával, vala mint a rövid és hosszú távú költségvetési tervezés feladataival, illetve a tervek és azok teljesítésének folyamatos felülvizs gálatával, elemzésével.

Kusmiczki Andrea pályafutása jó példája annak, hogy ma már sok hölgy is komoly sikereket érhet el az autóiparban, melyről még sokan úgy gondolják, hogy ereden dően a férfias szegmensek közé tartozik. – Alapvetően soha nem volt probléma, hogy nő vagyok – mondta el munkájának erről a vonatkozásáról a pénzügyi szak ember. – Az első munkahelyemen szinte csak nők voltak a kollégáim, visszate kintve, az nehezebb helyzet volt, ma sok kal inkább egyensúlyban érzem magam. Az autóiparon belül a pénzügyi vonalon egyébként is sok nőtársam dolgozik, ez már nem számít különleges helyzetnek. A mérnökcsapatokban, az értékesítési területen többségében férfiakkal dolgo zom együtt, és tapasztalom, hogy más minőséget, más meglátásokat hoznak be a munkába, de ez jól működik. A Dana szakmaiságát, nyitottságát, korrektségét jól mutatja, hogy senki nem azért tölt be egy pozíciót, mert férfi vagy nő, hanem azért, mert kiváló teljesítményt nyújt a szakmájában. Mindvégig eszerint ítél ték meg annak értékét, amit csinálok, és remélem, jönnek még új kihívások, lehe tőségek, melyekkel a jövőben is legjobb tudásom szerint igyekszem élni.

Győrből indult a Dana pénzügyi munkatársának nemzetközi karrierje

Hallgassunk a tanácsadókra: Az önazonos külső azonnal bizalmat ébreszt

A VONZÓ MEGJELENÉS A SIKER KULCSA

Az első benyomás mindig a külsőnk alapján történik – ez tény, ami az üzleti életben talán fokozottan igaz. A megjelenés a belépő ahhoz, hogy egyáltalán megmutathassuk, mi van bennünk, hogy érdeklődve végighallgassák az ötletünket, ajánlatunkat. A vonzó megjelenés a siker kulcsa – erre hívta fel a figyelmet Komáromi Mónika, a stílusos személyiségfejlesztés megalkotója a Főnix Konferencián.

A külső megjelenés, amely már a találko zás pillanatában befolyásolja megítélé sünket, az öltözködés mellett a testtartást és a nonverbális kommunikációt, azaz a mimikát, a beszédet kísérő mozdulatokat is magában foglalja. Ezek mindegyike akár felül is írhatja a kimondott szót, sokkal nagyobb hatása lehet, mint azt sokan gon dolják. Ezért különösen fontos, hogy tuda tosan tervezzük meg egy-egy megbeszélés, üzleti tárgyalás előtt is a megjelenésünket, ne csak a mondanivaló kidolgozása, a pre zentáció készítése jelentse a felkészülést.

A MAGABIZTOS MEGJELENÉS BIZALMAT ÉPÍT

„A megjelenés a belépő ahhoz, hogy megmutathassuk, mi van bennünk” – hangsú lyozta Komáromi Mónika. Hibátlan, megnyerő meg jelenéssel tehát jobb pozí cióból indulunk, könnyebb úgy irányítani a tárgyalást, ahogy az nekünk kedvező. De hogy lehet hibátlan a megjelené sünk? „A külső megjelenés és a belső egyensúly összhangban kell legyen egymással. Fontos, hogy önazonosak legyünk a viselt ruhában, magunkénak érezzük. Ha nem a miénk, csak a diva tot vagy tanácsot követve vesszük fel, akkor feszélyez minket, érződik rajtunk, hogy másnak akarjuk mutatni magunkat, mint amilyenek vagyunk. Nem tudunk

magabiztosak és hitelesek lenni, ami pedig a legnagyobb fegyver a megnyerés hez. Az önazonos megjelenéssel bizalmat lehet építeni” – fejtette ki. Ennek az össz hangnak az eléréséhez nagyfokú önis

Az üzleti szférában nagyon rövid idő áll rendelkezésre a megnyeréshez. A jó meg jelenés segíthet, hogy minket halljanak meg a zajban” –mutatott rá.

Komáromi Mónika

ÖLTÖZET, SMINK

ONLINE MEETINGRE

A személyiségfejlesztés egyik eszköze a stílustanács adás. A stílus a legmeghatározóbb a megjelenésben, kiegészítve a személyiséghez passzoló színek és a testalkat szerinti előnyös fazonok összhangjával. Stílus nélkül csak alkalomhoz illően öltözködik az ember, de a lényeg hiányzik. Az üzleti életben per sze a saját ízlést és stílust igazítani kell a „business look” által behatárolt elvárásokhoz is. „Az üzleti élet ben a letisztult alapszínek, a fekete, a fehér, a szürke, a sötétkék és a bézs jelenti a klasszikus öltözetet. A fazon is legyen visszafogott, egyszerű, nem kihívó. Az elmúlt években kis lazítást tapasztalhatunk az üzleti öltözködésben, ma már vannak alkalmak, ahol a farmer is megengedett inggel és zakóval, hölgyek esetében blúzzal és blézerrel. Arra azonban figyelni kell, hogy a blézer, a zakó megfelelő méretű legyen, ne lógjon, ne legyen hosszú az ujja, ezt a hibát sokan elkövetik” – hívta fel a figyelmet pár alapszabályra Komáromi Mónika.

Fontos, hogy ezekhez tartsuk magunkat online meeting esetén is. Nem szabad abba a hibába esni, hogy nem öltözünk az alkalomhoz illően, gondol ván, úgysem látszik. „Egy kis kockában látszunk, aminek ráadásul gyakran rossz a képminősége. Emi att azonban épphogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megjelenésre, hölgyeknek a sminkre. Egy natúr alapsmink nagyon sokat tud javítani a képen, amit látnak belőlünk. Másrészt itt is feljön a már említett magabiztosság – másként mutatja magát az, aki rákészül a beszélgetésre, online is átmegy a határozottság, a hangulatunk, főleg jó háttér és meg világítás mellett. Ez utóbbira is érdemes figyelni, és megbeszélés előtt megnézni, mi látszik mögöttünk.”

„FONTOS,

41

A Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség 20 éve dolgozik azon, hogy felhívja a figyelmet a női munkavállalókra, mint értékre

A „SZENDVICSGENERÁCIÓS” NŐKÉRT IS FELEMELIK HANGJUKAT

A Főnix Konferencia előadói között nagy érdeklődés övezte Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) elnökét. Ferenczi Andrea közel 20 éve dolgozik azon, hogy az olyan témák, mint a női esélyegyenlőség, a nő, a család és karrier, a munka és magánélet egyensúlya mind a közgondolkodásba, mind a politikai mainstreambe bekerüljenek.

Ferenczi Andrea üzletasszony, HR-PR tanácsadó. Amerikai és nyugat-európai tapasztalatait felhasználva 2003-ban megalapította a Magyar Női Karrier fejlesztési Szövetséget (MNKSZ). Az MNKSZ célja a nők foglalkoztatásának elősegítése, összhangban a családi hát tér fontosságával, az élethosszig tartó tanulásban való részvétel biztosításával, a kormányzati, az üzleti, a tudományos és a civil szféra közötti párbeszéd elő segítésével, együttműködésben határon túli, európai és más külföldi civilszer vezetekkel és szakértőkkel. Az MNKSZ egyike azon ritka magyar szervezetek nek, amelyek szinte napra készen jelen vannak nemzetközi szinten, és nemcsak a civilhálózatokban, hanem tudományos együttműködésekben is.

JÓ PÉLDÁK KÜLFÖLDRŐL, KÜLFÖLDRE

A nemzetközi jelenlétnek köszönhetően a szövetség hazahozza a külföldi jó pél dákat.

– Hazahozunk jó gyakorlatokat, de emel lett azért is mindent megteszünk, hogy a magyar példákat megismertessük a világgal, az Európai Unióval és az ENSZszel, kialakított kapcsolatrendszerünkön

Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) elnöke

keresztül. Ehhez hozzásegít minket, hogy 2009-től első magyar „ENSZ ECOSOC speciális konzultatív státusszal” rendel kező civilszervezetként veszünk részt az ENSZ ECOSOC munkájában. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni, hogy hatéko nyabbá váljanak az ENSZ és az európai kapcsolatok olyan globális ügyek terüle tén, mint a női esélyegyenlőség, a worklife balance, a fenntarthatóság, valamint a demográfiai kihívások – mondta Ferenczi Andrea. Ugyanilyen fontos azonban a szövetségnek az is, hogy itthon változást érjenek el. Ezt szem előtt tartva kiállnak a kisgyermekes édesanyák, az 55 év feletti, a vidéki, a pályakezdő és a fogyatékossággal élő nők érdekeiért is. Mindezt képviselik minden lehetséges fórumon: az MNKSZ fennállása óta több mint 45 nemzetközi konferenciát, számos találkozót és workshopot szervezett.

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

Nemzetközi elismerést vívott ki az MNKSZ 2009-ben alapított „Női karrier korhatár nélkül” programja, amelyben magyar és külföldi egyetemekkel, többek között a győri Széchenyi Egyetemmel működnek együtt. A program célja: felhívni a figyel met az 55 év feletti nők helyzetére.

– Erre a korosztályra egyszerre van szükség a munkaerőpiacon és a család ban. Úgynevezett „szendvicsgeneráció ként” sokszor egyidejűleg hárul rájuk a

gyermekeikről, szüleikről és unokáikról való gondoskodás felelőssége. A témá ban több nemzetközi konferenciát tar tottunk itthon, részt vettünk számos nemzetközi rendezvényen előadóként: európai uniós szervezésben, valamint számos New Yorkban és Genfben szer vezett ENSZ-rendezvényen, legutóbb az idei CSW66 online NGO Fórumon, amely a legmagasabb szintű „női esemény” a világban – tette hozzá Ferenczi Andrea.

NŐ, CSALÁD ÉS KARRIER A VISEGRÁDI ORSZÁGOKBAN

A Budapesti Demográfiai Csúcsok tapasz talatai, valamint a V4 országok családpoliti káért felelős miniszterei közös nyilatkozata után – amely szerint a családok támogatá sában látják a demográfiai problémák meg oldását – 2019-ben Visegrádi Női Fórumot indított a szövetség a közös értékek men tén, a nők megerősítése, kiemelten a nők foglalkoztatása és a „work-life balance” érvényesülése érdekében.

– Az első visegrádi női projektünket koor dinátorként „Nő, Család és Karrier – Civil Fórum a V4 szellemében” címmel 2020ban valósítottuk meg, a második kutatást pedig 2021 októbere és 2022 áprilisa között végeztük „Nő, Család és Karrier – A worklife balance alakulása a pandémia hatására a V4 országokban” címmel, partnerségben

a krakkói egyetemmel, valamint cseh és szlovák női civilszervezetekkel. Mindkét visegrádi projektünkben együttműködő partnerünk volt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Női Vállalkozói Klubja is, velük immár 15 éve fennálló szakmai-baráti kapcsolatunk van – tudatta a szövetség elnöke. (További információ a projektekről: www.visegradwomen.net)

MUNKAHELYEK NŐI SZEMÜVEGEN ÁT

A nőkre, mint értékes munkavállalókra hívja fel a figyelmet a szövetség az uniós szinten is elismert „Legjobb Női Munka hely” pályázata is, amelyet minden évben nőnap alkalmából hirdetnek meg. Az elis merés azonban több mint egy díj. A pályázat keretében felméréseket végez nek munkaadók és női munkavállalók körében, így a szövetségnek van egy egyedülálló, speciálisan női munkavál lalással és nők munkahelyi közérzetével kapcsolatos adatbázisa, amely repre zentatív mintaként több mint 20 ezer munkavállaló véleményét tükrözi. Idén kiemelten vizsgálja a szövetség a világ járvány hatását a munkavégzésre, és az alkalmazott hatékony gyakorlatokat.

A „Legjobb Női Munkahely 2021” díjak ünnepélyes átadására 2022. december 2-án kerül sor, november 15-ig még bárki pályázhat. (További információ: www.legjobbnoimunkahely.hu).

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna www.legjobbnoimunkahely.hu www.visegradwomen.net

A Magyar Karrierfejlesztési Szövetség „Nő, Család és Karrier – A pandémia hatása a munka és magánélet egyensúlyára a V4 országokban” nemzetközi konferenciáján a projektben részt vevő visegrádi és magyar partnerek képviselői is részt vettek, valamint Ewelina Stacherzak, a Visegrádi Alap projektvezetője, és őexc. Bial Tibor Csehország nagykövete is tiszteletét tette

GENERÁCIÓVÁLTÁS ÉRZELMI VIHAROK KÖZEPETTE

A jövőt meghatározó nagy lépés minden cég életében a generációváltás. A vezetés nagy felelősség, átvétele nehéz feladat a gyermek számára, erről sokat hallani, olvasni. De miként érinti a cégalapító szülőket? Fehér Zsuzsa business coach erre világított rá a Főnix Konferencián.

A generációváltás folyamata nehézségek kel teli, a cégalapító szülők és gyermekük előtt nincs kikövezett út. A vezetés átvétele nagy felelősség, nehéz feladat a gyermek számára, a szülő pedig céltalanná válhat a szék átadásával, rátelepülhet az az érzés, hogy nincs már rá szükség. Ilyen feszült ségek közepette gyakran felcsapnak az érzelmi hullámok, s viták, hatalmi harcok veszik el az időt és energiát. Pedig a sikeres generációváltáson múlik a cég jövője.

– A családi vállalkozások nem mentesek az érzelmektől – szögezi le mindjárt az ele jén Fehér Zsuzsa. – A családi cégeknél az érzelmek kiemelt hatása egyszerre erősség és számos veszély forrása is lehet. A család iránti elkötelezettség a működésben előnyt jelenthet, de az intimitás a szakmaiság rovására mehet.

A vezetés átadásánál a vállalat és a család értékrendje egyszerre érvényesül, és ezzel együtt ellentmondásba is kerülhet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a családi és az üzleti szerepek összefonódásából követ kező konfliktusokat sem. Ezek a konflik tusok és az általuk okozott feszültségek rámutatnak a család hitrendszerére, azokra a hiedelmekre, játszmákra, amelyek befo lyásolják a szülő-gyermek kapcsolatot és előrevetítik a felnőttkori jövőképet.

VALAKIBŐL SENKI

A fiatalok erős elköteleződéssel vannak a szüleik, a család iránt, aki felépítette és sikerre vitte a céget. Ugyanakkor – az élet

Zsuzsa business coach

rendje szerint – bennük van, hogy önál lósodjanak, tapasztaljanak és a saját útju kat járják. Ez kemény érzelmi viharokat generálhat a szülő és a gyermek között, és ellenállást válthat ki a szülőből – muta tott rá a feszültségek forrására Fehér Zsuzsa. – A legtöbb család nem készül fel erre, s a helyzetet fokozza, hogy a szülő nyugalmat, egyensúlyt remél, amikor eltervezi, hogy az utód viszi tovább a céget, és továbbéli a szülők régóta dédel getett álmát – magyarázta.

A legnagyobb feszültséget az elengedés generálja, amikor az alapítók nem tudnak

háttérbe húzódni. „Csak én tudhatom, hisz én építettem fel!” „Miért akarnál vál toztatni, eddig is jól működött!” „Miért akarod átalakítani életem munkáját?” –ilyen és ehhez hasonló gondolatok tör nek fel a szülőkben. Nehéz az életüket sok évig, évtizedig meghatározó érzelmi, pénzügyi, kapcsolati kötelékből kilépni, ami erejüket, hatalmukat is szimbolizálta. – Úgy érzik, hogy „valakiből senkivé” vál nak – érzékelteti a coach, hogy mit élhet nek át a nyugdíjba vonuló szülők.

Az átadás során nemcsak a szellemi örökséget, a tudást adják át a szülők, de

Fehér

Fotó: Marcali Gábor

a gyermek elengedése is feladattá válik, ha addig nem történt meg. Ez nem azt jelenti, hogy a szülőknek már nem lehet közük a céghez, és teljesen el kell vágni a szálakat, hanem azt, hogy az új feladatkö rüknek megfelelő keretek között kellene maradni. Csak így érvényesülhet az utód független vezetőként. A sikeres átmenet kulcsa legtöbbször a tiszteleten, a közös felelősségvállaláson, a generációk között kialakult partneri kapcsolaton és az egymás iránti elköteleződésen alapul –hangsúlyozta.

HAGYNI, HOGY MÁST LÁSSON

Ezek alapján filmbe illő jelenetek, hangos veszekedések jelennek meg lelki szemeink előtt, ám gyakran nem is verbálisan kerülnek felszínre ezek az érzések, konfliktusok.

– Lehet, hogy apró szabotázsok formájá ban jelentkeznek, olyan tettekben, ame lyek megakadályozzák, hogy a gyerek ki tudjon bontakozni. Ha minden helyzet ben látványosan érezteti fölényét, meg félemlítő arcát a szülő, akkor minden éntörekvést képes lerombolni. Ezzel ren geteg pozitív élethelyzetet, kapcsolódási pontot veszít el a szülő a gyermekével, akit lenyomva tart. Ha nincs a másik szülő részéről egy stabil, támogató jelen lét, akkor a gyerek úgy érzi, védtelen, és egyedül kell megküzdenie mindennel és mindenkivel. Ez esetben bizalmatlanná válik, és ezt a mintát viszi magával fel nőttkorára is – fejtette ki Fehér Zsuzsa.

A legfontosabb üzenetek tehát a sze mélyiségben hozhatnak létre változást, játszmákat generálnak, végső soron pedig akár sikertelenné is tehetik a generáció váltást. Fehér Zsuzsa szerint azonban nem az a cél, hogy ne legyenek játsz mák, hanem hogy a szülő lássa, hogy hol vannak a gyermek határai, aki még nem képes védeni azokat.

– A kérdés az, hajlandók vagyunk-e megvizsgálni saját viselkedésünket annak érdekében, hogy jó alapokat adhassunk utódunknak, hogy képesek legyünk hagyni, hogy mást higgyenek, mást lássanak, mint a mi világunk.

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

„AZ ÉLET RENDJE SZERINT A FIATALOKBAN VAN, HOGY ÖNÁLLÓSODJANAK, TAPASZTALJANAK ÉS A SAJÁT ÚTJUKAT JÁRJÁK. EZ KEMÉNY ÉRZELMI VIHAROKAT GENERÁLHAT A SZÜLŐ ÉS A GYERMEK KÖZÖTT, ÉS ELLENÁLLÁST VÁLTHAT KI A SZÜLŐBŐL.”

NŐI VEZETŐK FÉRFIAS „SZÉKEKBEN”

A Fertő–Rábaközi térség két meghatározó vállalata az Interfa Bútoripari Kft. és a Kapuvári Vízitársulat. Saját területük megyei úttörői: eredményesek, újítók. És mindkettő vezetését egy-egy erős, célorientált, sikeres nő viszi. Molnár Rita Noémi épp egy éve vette át a Kapuvári Vízitársulat igazgatói székét, de vezetői tapasztalata ennél jóval több van, megjárva a ranglétrát, előző munkahelyén is a felső vezetésben dolgozott. Endrődy Edit 22 évvel ezelőtt lépett be a Himolla bútorgyártó magyarországi leányvállalata, az Interfa Bútoripari Kft. kapuján, 2008 óta pedig gazdasági vezetőként irányít. A közműépítés és a bútorgyártás egyaránt férfias terület, de e két cég példája mutatja, hogy a siker kizárólag a jó vezetés eredménye – nem a férfié vagy a nőé.

Hiszik, hogy ez már nem az a világ, amiben a nőiség gát

az empátia kevésbé jellemző. Ez az, amivel többet adhat a dol gozóknak egy női vezető –vélekedett.

HA MINDEN KLAPPOL

Az azonban vitathatat lan, hogy a vezetéssel járó terhek általában nem nyolcórás mun

– Amikor átvettem a társulat vezetését, nem volt túl jó helyzetben a cég. Elkezd tem bővíteni a vállalási területünket, távolabb is vállalunk már közműépí tést, s szerencsére jövő tavaszig sűrű a naptárunk. Én mindig csak a következő lépést gondolom át, arra koncentrá lok, az azutánival később foglalkozom csak. Ha már a következő lépést látom, tudunk előre haladni, és csak ez számít. Igyekszem a legnehezebb időszakokban is megtartani a pozitív szemléletemet, az

Endrődy Edit, az Interfa Bútoripari Kft. cégvezetője

a Kapuvári Vízitársulat igazgatója

Sikeresen működik a Pannon-Work mosonmagyaróvári kirendeltsége

SZÍNVONALAS MUNKA, ÖSSZETARTÓ KÖZÖSSÉG

Példaértékű munkájával hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években Sarkadyné Pápai Beatrix, a Pannon-Work Zrt. mosonmagyaróvári kirendeltségének vezetője. A munkaerő-kölcsönzéssel, munkaerő-közvetítéssel, -toborzással, bérszámfejtési tevékenységgel, valamint munkajogi, HR- és rehabilitációs tanácsadással is foglalkozó vállalkozás kirendeltségvezetője egy szakmai szempontból speciális térségben ért el kiemelkedő sikereket, és alakított ki olyan csapatot, amelynek tagjai egymást segítve küzdenek meg a kihívásokkal.

Sarkadyné Pápai Beatrix adminisztrá torként kezdte munkáját a Pannon-Work mosonmagyaróvári kirendeltségén, és néhány hónap alatt elsajátította a szak mai alapokat, átlátta a legfontosabb piaci folyamatokat. Így amikor új vezetőt kerestek a kirendeltség vezetésére, élt az adódó lehetőséggel. – Nagyon szerettem a Pannon-Work irodájában dolgozni, és úgy gondoltam, azt a jó hangulatú mun kát, közösséget akkor tudom a legbizto sabban megőrizni, ha vállalom a vezetői pozíció betöltését. Így kezdtem a vezetői munkához hét évvel ezelőtt – emlékezett vissza az indulás időszakára Sarkadyné Pápai Beatrix. Mosonmagyaróvár és környéke mun kaerő szempontjából sajátos helyzetben lévő térség, hiszen a képzett munkavál lalók többsége él a határ közelsége adta lehetőséggel, és többségük Ausztriában dolgozik. – Mosonmagyaróvár nehéz terepnek számít, alig-alig találni magyar munkavállalókat. Partnereink igényeit elsősorban harmadik országbeli dolgo zók közvetítésével tudjuk kiszolgálni, így érthetően ebben a szegmensben sikerült komoly eredményeket felmutatnunk – folytatta a kirendeltségvezető. – Az országosan 16 irodával rendelkező Pan non-Work cégcsoport mindig is élen járt az innovációban, és biztosított feltételeket az irodák növekedéséhez. Cégcsoportunk volt az első, amelyik a munkaerő-prob lémák enyhítése érdekében ukrán és

szerb munkásokat közvetített partne rei számára Mosonmagyaróváron. Több esetben éltünk a kínálkozó lehetőségek kel, akár nyugdíjas-szövetkezetről, akár kisgyermekekkel otthon lévők szövetke zetéről volt szó. 2021. szeptemberben az elsők között szereztük meg a minősített munkaerő-kölcsönzői státuszt, mellyel új lehetőségek nyíltak meg az Európai Unión túl, a távol-keleti régiók felé. Ma már ezekben az országokban is egyre nehezebb munkaerőt találni, így tovább kell keresnünk, mostanában éppen Kazahsztánból sikerült dolgozókat tobo roznunk, de Kirgizisztán vagy akár Viet nám, a Fülöp-szigetek felé is nyitottunk.

A kirendeltség fejlődését a számok is jól érzékeltetik: míg 2015-ben, amikor Sar kadyné Pápai Beatrix átvette az iroda vezetését, 50-60 főt kölcsönzött a város ban és környékén a Pannon-Work, ez a szám a pandémia előtti időszakban elérte a 600-700 főt, jelenleg pedig mintegy 350 fő munkavállalóval állnak szerződéses viszonyban. Sarkadyné Pápai Beatrixnak nőként sike rült megfelelnie a nehéz szakmai kihívá soknak. – Nem volt egyszerű elfogadtatni magam a partnerekkel, hiszen megrende lőink és az általunk szerződtetett munka vállalók nagy része is férfi. Maga a szakmai folyamat is újdonság volt számomra kez detben, és vezetőként is tartást kellett mutatnom, tekintélyt kellett szereznem. Ahogyan Beatrix nagyon büszke arra a kollektívára is, amelynek közös munkája a kirendeltség sikerének alapja. – Egye dül nem sikerült volna elérnem azokat az eredményeket, amelyekre joggal lehet büszke a mosonmagyaróvári iroda min den munkatársa, és amelyet a cégünk egé sze is ismer és elismer.

Sarkadyné Pápai Beatrix

Kamarai adószakértői testület segíti a vállalkozásokat az átállásban

A KÖNYVELŐK IS MEGKÜZDÖTTEK A TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSSAL

A nyári szabadságolások kellős közepén vált bizonyossá: szeptembertől változnak az adójogszabályok, a kisadózó vállalkozások tételes adózási formáját, közismert nevén a katát, a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebben és egészen más feltételekkel vehetik igénybe. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azonnal reagált az új helyzetre, és egyrészt próbálta képbe hozni a könyveléssel foglalkozó szakembereket, másrészt az ő segítségükkel támogatást nyújtott a változtatásra kényszerülő vállalkozóknak. Szarvas Krisztina, a Precíz Mérleg Kft. ügyvezetőjeként, a kamara Könyvelői Klubjának vezetőjeként vállalt szerepet az adóügyi- számviteli szakértői testület létrehozásában.

A szeptemberben életbe lépett, a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő jogszabályváltozás a gazdasági szereplők ezrei számára jelentette azt, hogy – közvetlenül vagy áttételesen –jelentősen megnövekednek a kiadásaik. A mikro- és kisvállalkozások a törvény elfogadása után, már júliusban elkezdték keresni a túlélés lehetőségeit, s a megyei kamara az új jogszabály kihirdetését

őket a megalapozott döntések meghoza talában. Márpedig értelmezési nehézsé gek, kezdeti félreértések akadtak bőven, különösen, ami az átmeneti szabályok alkalmazását illette. Miközben a mikroés kisvállalkozások ezrei foglalkoztak azzal, hogyan tudnak, tudnak-e egyál talán tovább működni, az sem volt telje sen világos, mi lesz a már folyamatban lévő ügyekkel, a már kiszámlázott, de

Nagyon sok mikro- és kisvállalkozás került tehát válaszút elé, és nagyon sok szempont – például a tevékenységi kör, a piaci profil, az árbevétel nagysága – befo lyásolta a döntés meghozatalát. A tapasz talatok szerint a többség az átalányadózás felé indult el, azzal együtt, hogy ez a forma biztosan magasabb adóterhet és az eddiginél több adóügyi adminisztrációt igényel.

A kamara keretei között korábban is működött adózással, számviteli, munka ügyi kérdésekkel foglalkozó iroda, a rend kívüli helyzet generálta azt a változást, hogy ezeket az alapokat kiszélesítsük, és létrehozzuk azt a szakértői testületet, melyben különböző területek szakértői állnak a vállalkozók rendelkezésére –tette hozzá Szarvas Krisztina, a Precíz Mérleg Kft. ügyvezetője.

követően néhány héten belül megszer vezte azokat az első szakmai fórumokat, melyeken egyrészt az érintettek tájéko zódhattak a lehetőségeikről, másrészt a könyvelők, adóügyi szakemberek egyez tethettek a törvény tartalmáról, értelme zéséről.

– A változás váratlansága és az átállásra rendelkezésre bocsátott rövid idő okozta a legnagyobb nehézséget – tekintett vissza a nyári hónapokra Szarvas Krisz tina, a Precíz Mérleg Kft. ügyvezetője. – Komoly segítséget jelentett, hogy a kamara szervezésében azonnal megkezd hettük a jogszabály értelmezését, hogy mi magunk tisztábban lássunk és megfe lelő mennyiségű információhoz jussunk a jövőbeni lehetőségekről. Maguknak a könyveléssel foglalkozó szakembereknek kellett először átlátniuk a helyzetet, hogy tanácsot adhassunk a hozzánk forduló vállalkozóknak, hogy támogathassuk

még ki nem fizetett összegekkel. A hely zetet bonyolította az a felismerés, hogy tulajdonképpen alig lehet valamilyen általánosan érvényes szabályrendszert, bizonyos csoportokra, szegmensekre egységesen ráhúzható sablonokat kiala kítani, szinte minden vállalkozást egye dileg kellett megvizsgálni. Hiszen nem egyszerűen egy adónem megváltozásá ról volt szó, hanem arról, hogy egy már évek vagy akár évtizedek óta működő vállalkozás megszűnik, vagy magasabb szinten, társasággá alakulva képes tovább működni. Látható, hogy itt nem csupán egy számviteli, könyvelési kérdésről volt szó, az egész piaci jelenlétet, az összes körülményt mérlegelniük kellett az érin tetteknek. Mondanom sem kell, hogy ilyen komoly döntésekhez vártak tőlünk hiteles és szakmailag támadhatatlan információkat, s ennek a folyamatnak a végigvitele óriási terhet jelentett minden irodának, minden szakembernek.

A kamara kezdeményezésére megala kult az adóügyi szakértői testület, amely a hozzá forduló vállalkozóknak tanácsot ad bérügyi, adózási, számviteli kérdések ben. A vállalkozók egyedi problémáikkal személyre szabott tanácsért fordulhatnak a könyvelőkből, adótanácsadókból és könyvvizsgálókból álló kamarai szakértői testülethez. Egyórás, ingyenes konzul tációra van lehetőség, melyre a megyei kamara központi telefonszámán vagy a kamara@msmkik.hu e-mail-címen tud nak időpontot egyeztetni.

Szarvas Krisztina szerint a változásnak csak az első fázisa zárult le azzal, hogy azok a volt katások, akik nem hagytak fel eddigi tevékenységükkel, új formában próbálják működtetni vállalkozásukat. Az a következő hónapokban dől el, hogy működőképes lesz-e az általuk választott megoldás. A megváltozott helyzethez a könyvelőirodáknak is alkalmazkodniuk kell, hiszen számukra is több adminiszt rációs terhet, több időt igényel egy-egy ügyfél kiszolgálása, így átszervezésekkel, esetleges létszámbővítésekkel kellene megoldani a feladataikat. Kérdés persze, hogy az ehhez szükséges finanszírozás megteremtéséhez maradt-e a piacon ele gendő fizetőképes kereslet.

Szerző: Ozsvárt Tamás

Szarvas Krisztina, a Precíz Mérleg Kft. ügyvezetője

Harmóniában

az

íz és a funkció

HÁROM NŐ EGY STARTUPBAN

Maszler Kata neve a magas gasztronómia követeként, a férjével alapított japán desszertműhelye révén lett ismert, de ma már egyre inkább az Allrys® okosélelmiszerhez kötődik. Egy kísérletnek indult, újszerű felismerésre épített céget két másik édesanyával összefogva – időnként a női vállalkozások komfortzónáján túl.

– 2017 környékén jöttünk haza külföldről a férjemmel, akivel hat évig egy Miche lin-csillagos étteremben dolgoztunk. Családi vállalkozásként egyedi igényekre szabott, művészi értékű japán desz szerteket készítettünk Pannonhalmán. Tradicionális alapokon, kicsit Európára hangolva alkottunk főként rendezvény szervezők megrendelésére. Aztán jött a covid, a bezárások, az alapanyag-szállít mányok pedig Ázsiában ragadtak. Ami kor hazajöttünk, láttuk a nyitottságot a gasztronómiában az innováció terén, de messze nem éreztük olyan erősnek, mint másutt a világban. Ezért már akkor dol gozni kezdtünk, egy először csak spor tolóknak szánt funkcionális élelmiszer kifejlesztésén. Az előkészítés nagyjából kétéves átfedéssel haladt a látványcuk rászat mellett, így szerencsére volt mihez nyúlni, amikor kiütötte az iparágat a vál ság.

– De nem szakadt el tőle teljesen. – Valóban, hiszen bár nem gasztronómia, és nem vendéglátás, mégis élelmiszer. Úgy kezdődött, hogy megkeresett egy többszörös ételintoleranciával küzdő ult rafutó ismerősöm. A segítségemet kérte, azt mondta, nincs az általa ismert frissí téseknek olyan fajtája, amit ő is fogyaszt hatna, pedig a versenyek során nagy szüksége lenne rá. Az energiazselék ter mészetes alternatívájaként készítettem neki egy vegán, természetes alapanya gokból álló, adalékoktól mentes rizsgo lyót, amellyel elkerülhető volt a sokak

által ismert, emésztőrendszert érintő mellékhatás. Bevált, és idővel más futók is elkezdték használni, rendelni. Ez 2019ben történt, a járvány előtt.

– 2021-ben pedig már innovációs pályá zatot nyert az ötlet.

– Soha nem felejtem el, külön kiemel ték az értékelésnél. Az iPonNovation üzletfejlesztési programra nevezők tábo rában ugyanis az Allrys® volt a kakukk tojás. Nem hardver, nem szoftver, hanem

egyedüliként élelmiszer. Hatalmas siker nek könyveltük el, és a szervezőkkel azóta is szoros a kapcsolat. Lendületet kapott a startup, a győri StartIT@K&H inkubá ciós programjában pedig már csapatként vettünk részt és rengeteget tanultunk. MacPherson Éva, sportolói körökben ismert funkcionális táplálkozási tanács adó a szakmai vezetőnk, Fekete Judit pedig, akivel szinte az összes képzésen együtt vettünk részt, az operatív felada tokért felel és a sales vonalat viszi.

Maszler Kata, a magas gasztronómia követe.

– Három nő egy startupban.

– Mi több, három családanya, feszes idő beosztással. Magyarországon a startupok vezetőinek mindössze tíz százaléka nő, úgyhogy sokan felkapták ránk a fejüket, de talán éppen ennek a megkülönbözte tett figyelemnek köszönhetően is kap tunk sok esetben segítséget.

– A stratégiában is járatlan utat válasz tottak?

– Egyetértettünk abban, hogy külső befektetők nélkül vágunk bele, s hogy megpróbálunk legalább a piacra lépésig kijönni saját tőkéből. Ebből a szempont ból, igen, másképp gondolkodtunk, mint a startupok többsége. Ez mindenképpen egy hosszabb és rögösebb út. Nem mon dom, hogy könnyű volt, főleg, amikor például nőként elérkeztünk arra a pontra, amikor gépet kellett fejleszteni a gyártás hoz, üzemet tervezni, termelést optima lizálni. Tudatosan kerültük azt is, hogy a mostanság oly trendi influenszerekkel dolgozzunk együtt. A fogyasztóink a ter mékekkel kapcsolatos tapasztalataikat maguktól osztják meg a saját tartalma ikon. Ennél hitelesebbek nem is lehet nének a vélemények. Nálunk kiemelten fontos az edukáció és az, hogy a célcso port empirikus tapasztalatot gyűjtsön a termékünkkel. Ennek köszönhetően semmilyen szinten nem követjük a klasz szikus marketingtrendeket vagy amit elvárna a nagy könyv. Ehelyett partnere ket keresünk, akikkel összekapaszkodva sokkal hatékonyabbak lehetünk, mint egyedül. Fiatal utánpótlás-tehetségeket, parasportolókat támogatunk, akiket a termékeink magasabb teljesítményhez segíthetnek. Szeretnénk a jövőben az idő sebbek felé is nyitni, a spartanosok, iron manesek mezőnyében vannak aktív, nem ritkán hetven-nyolcvan éves, rendkívüli eredményeket elérő sportolók, akikre más nem, vagy kevésbé figyel. Nagyon fontos volt számunkra, hogy értéket is teremtsünk, ne csupán egy újabb termék kel bővüljön az élelmiszerpiac kínálata.

– Meglepte a sportolókat, hogy ilyen egyszerű a megoldás? A rizs?

– Nem igazán, hiszen Japánban már rég óta használják az algalapba tekert rizs golyókat a futók. A mai rohanó világban inkább azt nehéz megértetni velük, hogy

nem kell a teljesítményhez űrkaja. Ren geteg organikus alapanyag van, ami a természetben előforduló formájában is nagyon hasznos a szervezet számára. Ez az üzenet nagyon nehezen megy ma át.

– Az Allrys® funkcionális okosélelmi szer. Ez pontosan mit jelent?

– Azt, hogy az összeállítás alapja a funk ció, és nem az ízlés. A mi paradicsomos termékünknek is rizottóíze van, akár az otthon készítettnek, de az alapanya gokat a funkciójuk szerint tudatosan válogattuk. Mivel az első verzió még sportolóknak készült, egy tasak Allrys® felszívódó szénhidráttartalma ponto san 20 gramm, hogy könnyű legyen vele számolni. Egy állóképességi sportoló nak (egyéntől függően persze) óránként 60-80 gramm szénhidrátpótlásra van szüksége. Emellett az alapos tervezés, a sportolók, mentorok, szakemberek bevo násával történt tesztelés eredményeként megszületett négy íz mindegyike másmás célt támogat a teljesítmény szolgá latában. Datolyás-matchás termékünk hosszú hatású, természetes koffeinnel segít az éber nyugalmi állapot elérésében, az áfonyás-ribizlis-kókuszos az intenzív mozgás közben nagyobb mennyiségben képződő szabad gyökök megkötésében legyőzhetetlen, a kurkumás-gyömbéres az izmokban keletkező mikrogyulladá sok gyógyulását támogatja, míg az olasz paradicsomos az elektrolitpótlást. Mind ezt fenntartható módon, főleg hazai, csúcsminőségű, tiszta alapanyagokból, tartósítószer és adalékanyagok nélkül, praktikus, környezetkímélő csomagolás ban. Ebből nem is engedünk.

– Tartogat további lehetőségeket a piac?

– Kényelmi élelmiszerként fogyasztani kezdték a gyerekek, az elfoglalt üzlet emberek, a dugóban rekedt autósok, sőt, szülő nők is felfedezték már a hatásossá gát. Prémium kategóriás termékünkkel azokat szeretnénk elérni, akiknek nem csak fontos az egészségük, de tudatosak is, vagyis összekapcsolják a táplálkozást a teljesítménnyel.

– A csapat pedig időközben bővült.

– Ma már öten vagyunk, két férfival osz tozunk a munka oroszlánrészén gyártási, illetve pénzügyi oldalról.

A próbagyártásokat követően áprilisban nyílt meg a webshopunk, és most már a gépeket sem kell költöztetnünk, otthonra talált az üzem Pannonhalmán.

– Hogy érinti a vállalkozást a jelenlegi gazdasági helyzet?

– Az alapanyagok esetében adódhatnak nehézségek, ezért amit tudunk, próbálunk spájzolni, illetve figyeljük a trendeket, hogy mi az, ami organikus, fenntartható forrásból, közelről beszerezhető. Mindig lehet fejlődni, aminek kiváló katalizátora a győri startup ökoszisztéma és a többek között kifejezetten nőket célzó vállalkozói közösségek.

– Szükség van hangsúlyosan női vállal kozóknak szóló programokra?

– Úgy gondolom, hogy igen, még akkor is, ha sokat javult a helyzet az elmúlt két évben. Én a kezdetektől tudatosan keres tem ezeket a lehetőségeket, és rájuk is találtam. A Mompreneurs női vállalkozói közösség vagy a Femskill program révén meghatározó tapasztalatokra és kapcso latokra tettem szert.

– Nőként helytállni ugyanazon a tere pen nehezebb, mint egy férfinak? – Kétségtelenül, egy anya számára hatványozottan is. Időben, fejben ott lenni mindig, amikor kell, család mellett először lehetetlen küldetés nek tűnik. Márpedig minden gyerek nek, ahogy az én ötéves kisfiamnak is, anyára van szüksége, akkor is, ha történetesen elfoglalt vállalkozó. Önmagában nőként az érvényesülés küzdelmes. Folyamatosan bizonyítjuk a szakmai tudást, a rátermettséget. Jel lemzően magasabb körökben például akkor, amikor a tét nélküli beszélge tés tárgyalásba fordul. Az ilyen hely zeteket csak határozott fellépéssel lehet egyensúlyba hozni. A nőknek szóló programoknak köszönhetően ugyanakkor azt is látom, hogy több nő mer vállalkozni, nagyot álmodni, akár férfias szakmákban is. Megta nulunk előnyt kovácsolni a nehézsé gekből, és ahogy nő a számunk, úgy válik egyre természetesebbé, ha egy sikeres cég mögött nem egy férfi áll.

Szerző: KG

ÉPÍTKEZÉSEK, TELEPHELYEK BIZTONSÁGBAN

Az élőerős védelem kiváltása. A leggyorsabb és leghatékonyabb beavatkozás betörési, rablási, lopási kísérlet esetén a Patent Video kontroll. Az egyre népszerűbb szolgáltatásról Angyal Viktorral, a cég értékesítési igazga tójával beszélgettünk. Gyorsan kiderült: akik komolyan gondolják azt, hogy építkezéseik, gyártelephelyeik biztonságban legyenek, épí tenek arra a tudásra, amit a Patent 32 év alatt felhalmozott – és számítanak a legmodernebb technikára, amit a cég kínálhat.

A Patent a régió legmodernebb táv felügyeleti diszpécserközpontját működteti.

PATENT VIDEOKONTROLL

Ehelyett technikusaink egy előzetes felmé rést követően kültéri kamerákat és érzékelő ket helyeznek el az objektum körül” – mondja Angyal Viktor, majd hozzáteszi: „Amennyiben valaki illetéktelenül megpróbál a területre jutni, az érzékelők jeleznek, s a diszpécse rek az élő kameraképen azon nyomban lát ják, hogy szükséges-e beavatkozás. Ha igen, a fegyveres kivonuló szolgálatunk azonnal a helyszínen terem, esetlegesen értesíti a rendőrséget. Fontos a kamerakép, így meg állapítható, hogy időjárásváltozásból adódó, vagy kisállat által okozott téves riasztásról van szó.”

Az igazgató kitért arra is, hogy vajon a videokontrollal az élőerős őrzés teljesen kiváltható-e?

Minden biztonságra vágyó vállalkozás számára mondott néhány megszívlelendő dolgot Angyal Viktor, melyet jó, ha megfontolunk, mielőtt szol gáltatót bízunk meg családunk, vagyonunk, értékeink védelmével.

„Mérnökeink, szakembereink folyamatosan keresik az újabb lehetőségeket az ügyfelek részéről felénk támasztott igényekre, kihívá sokra. Éppen ezért alkottuk meg a videó-táv felügyeletet, a Patent Videokontrollt, mint a költséghatékony telephely- és építkezésőr zés egy formáját. A vagyonőrnek nem szük séges egész nap a védett objektumot őrizne, ezzel az órabérét kifizetnie a megbízónak.

„A videó-távfelügyelet tökéletes választás az olyan építkezések vagy telephelyek számára, ahol nincs porta, ki- és beléptetés. Jellemzően ezek az új fejlesztések és beruházások helyei, illetve azok a nagyobb értéket tároló területek, zárt logisztikai központok, ahol csak időnként van munka, esetleg éjszakára eddig őrizetlenül hagyták a területet. Azoknál a termelőüzemek nél, ahol folyamatos a munka, állandó jelenlét szükséges, ott a Patent Élőerő Üzletág végzi el a vagyonvédelmi munkát, a megbízóink legna gyobb megelégedésére. Természetesen a leg modernebb szoftvereket, technikákat igénybe véve.”

„A vagyonvédelmi eszközök megválasztásánál szakembereink a megfizethető minőségi ter mékek beszerzését javasolják. Sajnos sokszor igazolódik be a régi mondás: olcsó húsnak híg a leve. A piacon rengeteg eszköz fellelhető, de arról például kevesen tudnak, hogy egy kamera akár sötétben, éjszaka is tud-e képet bizto sítani, vagy folyamatos, azaz filmszerű-e az adott kamerák által adott kép. A vagyon elleni károk megakadályozásánál ez is nagyon fontos szempont. Cégünk több évtizedes tapasztalata, s az általunk használt legmodernebb vagyonvé delmi rendszerek jelentik a garanciát arra, hogy biztonságban lesz nálunk a telephelye! A Patent videó-távfelügyelet sikerét jól jelzi, hogy az idei évben megháromszorozódott a Patent Csoport hoz befutó rendszerkiépítési igény.”

Angyal Viktor a Patent Távfelügyelet értékesítési igazgatója

Nézze meg ezt a filmet!