Presztízs TOP100 magazin 2022

Erős vár a mi gazdaságunk

OTTÓ, A KISALFÖLD FŐSZERKESZTŐJE

Vármegye. Ízlelgetjük még a szót, az új kifejezést, és bármennyire is furcsa lesz még egy ideig kimondani, el kell ismerni, nem csupán archaikus, van benne valami erőt sugárzó. Az a szóösszetétel pedig, hogy GyőrMoson-Sopron vármegye, kifejezetten jól hangzik. Hát még úgy, hogy tudjuk, látjuk, érezzük: vármegyénk biztonságos otthont nyújt nekünk. Ennek a biztonságnak az alapját pedig az erős gazdaságunk adja, az erős gazdaságunk alapját pedig az a 100 legnagyobb vállalkozás, amelyekről ez a kiadványunk is szól.

Érdemes elmerülni ezekben a számokban, amelyeket szokás szerint a NAV igazgatósága adott közre, és ennek megfelelően hitelesek is. Láthatjuk, hogy minden nehézség ellenére – legyen az a Covid, vagy a háborús hatások – a gazdasági eredmények nemhogy nem romlottak, de kifejezetten javultak. Az erős vállalatok még erősebbek lettek, a feltörekvő és kisebb cégek pedig megtalálták a saját útjukat a sikerhez. Tovább javultak az amúgy is kedvező foglalkoztatottsági adatok, az idei év első félévében mért 78,5 százalékos foglalkoztatottsági ráta az országos átlagot is meghaladja, és a szakemberek szerint ez a szám már valóban azt jelenti, hogy csak az nem dolgozik, aki nem is akar. (Vár)megyénkben 2022 első félévében tovább nőtt az ipari termelés volumene, az építőipar növekedése a 7 százalékot is meghaladta, egyedül a mezőgazdasági termelés esetében volt visszaesés, aminek az oka elsősorban a rég nem látott nagyságrendű aszály. Az pedig, hogy a beruházások volumene is tovább nőtt – a megye vállalkozásai 140,5 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg ez idő alatt, ami az egy évvel korábbi 1–6. havi értéket 35,6 százalékkal haladja meg, és az országos tendencia duplája –, azt is jelzi, hogy egyrészt a vállalkozások bíznak a jövőben, és azt is, hogy mi magunk is bízhatunk ebben.

Szóval a számok biztatóak, nem csupán a vállalkozások, cégek tulajdonosai, részvényesei, vezetői számára, hanem minden Győr-Moson-Sopronban élő számára. Vármegyénk erős vára a gazdaság, a mi dolgunk pedig az, hogy saját munkánkkal még erősebbé tegyük. ●

BESZÁMOLÓK

5 | DR. HORVÁTH SZABOLCS, NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL GYŐRMOSON-SOPRON MEGYEI ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁGA, IGAZGATÓ 7 | EINFÜHRUNG 9 | INTRODUCTION 22 | TERÜLETFEJLESZTÉS NINCS GAZDASÁGFEJLESZTÉS NÉLKÜL INTERJÚ PINTÉR-PÉNTEK IMRÉVEL, A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKÉVEL 50 | KAMARA: A CSELEKVŐ ERŐ 56 | MINDENHOL JÓ, DE LEGJOBB SOPRON! 64 | PRESZTÍZS-GÁLA 2022: NYOLC VÁLLALKOZÁS, KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉG VETT ÁT ELISMERÉST

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TOPLISTÁK

14 | A GYŐR–MOSON–SOPRON MEGYEI TOP 100 TÁRSASÁG NETTÓ ÁRBEVÉTELE 2021. ÉVBEN 28 | KISTÉRSÉGI TOP 3 VÁLLALKOZÁS 46 | A GYŐR–MOSON–SOPRON MEGYEI TOP 50 TÁRSASÁG ÁTLAGOS ÁLLOMÁNYI LÉTSZÁM ALAPJÁN

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI NAV-ELEMZÉSEK

30 | A GAZDASÁGI ÉS ADÓZÁSI FOLYAMATOK 2022. I. FÉLÉVI ALAKULÁSA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN AZ ÁFABEVALLÁSOK ÖSSZESÍTETT ADATAI ALAPJÁN 35 | A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI SZEREPE A TÁRSASÁGIADÓ-BEVALLÁSOK TÜKRÉBEN 39 | A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAPJÁN RANGSOROLT LEGNAGYOBB 100 VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE 40 | A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN 2022. I. FÉLÉVBEN 45 | AZ ÁTLAGOS FOGLALKOZTATOTTI LÉTSZÁM ALAPJÁN RANGSOROLT LEGNAGYOBB 50 VÁLLALKOZÁS ELEMZÉSE

PRESZTÍZS TOP 100

Győr-Moson-Sopron megye gazdasági életének éves összegző magazinja a Presztízs TOP 100. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Kisalföld napilap közös kiadványa a nyugat-magyarországi régió gazdasági életét meghatározó megyéjének legeredményesebb vállalkozásait mutatja be, emellett képes beszámolót is láthat, olvashat a 2022. évi Presztízs-díj-átadó gáláról.

A Presztízs TOP 100 a 2021-es év gazdasági háttérösszegzése – Soprontól Győrig, Kapuvártól Mosonmagyaróvárig. A bevételek és a forgalom alapján elkészített listákból kiderül, mely vállalkozások, hol és milyen profillal érték el a legnagyobb fejlődést. A NAV pontos elemzései, az ezekhez kapcsolódó táblázatok, grafikonok segítenek az adatok gyors feldolgozásában és a folyamatok megértésében.

A Presztízs TOP 100-ból megtudhatja, mely cégek a legnagyobbak, melyek fértek most be a legjobb 100-ba. Az itt található számok, adatok segítségével elkészítheti saját elemzéseit a gazdasági környezetről, saját szektorának helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről, olvashat a konkurenciáról éppúgy, mint a lehetséges partnerekről.

PRESZTÍZS TOP 100 MAGAZIN 2022.

Kiadja: Mediaworks Hungary Zrt. (1082 Budapest, Üllői út 48.) Felelős kiadó: a Mediaworks Zrt. vezérigazgatója Főszerkesztő: Varga Ottó Értékesítési vezető: Németh Béla, bela.nemeth@mediaworks.hu Központi telefonszám: +36-96/504-444 • Layout: Kisalföld Grafikai Stúdió Nyomda: Pharma Press Kft., Budapest • ISSN 2061-814X

VARGA

A Presztízs Magazin TOP 100

különszámhoz készített rangsoraink és elemzéseink metodikájában a jól bevált gyakorlatunkon nem változtattunk, a rendelkezésre álló legfrissebb társaságiadó-bevallások tükrében vizsgáltuk és elemeztük a megye gazdaságát és legnagyobb vállalkozásait. Annyiban ez a kiadvány mégis más, hogy a 2020 tavaszán berobbant járvány hatására sajnos felszínre került a gazdasági környezet sérülékenysége, de ami ennél is fontosabb, láthatóvá vált a gazdaság motorját adó vállalatok adaptációs és regenerációs képessége.

EZT MI SEM BIZONYÍTJA JOBBAN, MINT HOGY

• A száz legnagyobb nettó értékesítési árbevétellel rendelkező megyei vállalat együttes 2021. évi nettó árbevétele 5.304,1 milliárd Ft-ot tett ki, amely 12,0%-kal magasabb az általuk előző évben realizáltnál. A 2020. évi TOP 100hoz hasonlítva a növekedés szinte azonos mértékű, 11,7% volt.

• A TOP 100 árbevételi listára kerüléshez közel 8,1 milliárd Ft árbevételt kellett elérni, ez az összeg 29,3%-kal magasabb az egy évvel korábbi bekerülési értéknél.

• Az ötven legnagyobb átlagos foglalkoztatotti létszámú megyei társaság együttes foglalkoztatotti létszáma 2%-kal, 861 fővel tudott nőni.

•

A TOP 50 munkáltató közé a belépési küszöb egy év alatt 252 főről 277 főre, azaz közel 10%-kal emelkedett.

Minden egyes érintettől írásos hozzájárulást kértünk adataik publikálásához: a TOP 100 és TOP 50 listán szereplő 117 vállalkozás 98%-a válaszolt elektronikus megkeresésünkre, és a válaszadók közel 80%-a részben vagy egészben vállalta a nyilvánosságot. Azon cégeknél, akik nem kívántak nyilvánosan szerepelni, az adatok helyén „nem nyilvános” jelzés szerepel.

A rangsorokban túlnyomó részben ismerősökkel találkozhatunk, de 9 olyan szereplő van a százas listán és 4 az ötvenes listán, akiket egy évvel korábban nem láthattunk.

ÖSSZEGZÉS

A TOPVÁLLALATOKRÓL

Az idei és előző évi árbevételi rangsorban egyaránt szereplő 91 adózóból 6-an tartották pozíciójukat, 37 cég tudott előrelépni, viszont 48-an rontottak előző évi helyezésü-

kön. Ezen adatot azonban nagymértékben befolyásolja az újonnan érkezők helyezése.

Az árbevételtömeg növekedésével nem járt együtt az eredményesség javulása: az árbevételhez viszonyított üzemi eredmény 6,9%-ról 5,5%-ra mérséklődött. Ez azonban gyakorlatilag egyetlen adózó 2020-as kimagasló eredményessége csökkenésének következménye, a többiek átlagos eredménytermelő képessége növekedést mutat, 5,0%ról 5,2%-ra.

Az adózói óvatosságot jelzi, hogy a TOP 100-ak által tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke a 2020-as 12,7%-os csökkenés után 2021-ben újabb 20%-ot zuhant.

A TOP 50 vállalkozás együttes átlagos állományi létszáma a 2020-as 3,8%-os zsugorodás után újra nőni tudott úgy, hogy 31 társaságnál bővült, 3-nál stagnált a dolgozói létszám.

Az autóipar nehézségei ellenére továbbra is kimagasló szerepe van a feldolgozóiparnak mind az árbevétel, mind a foglalkoztatás tekintetében; ezen ágazat 59 vállalkozása adta a TOP 100 árbevétel 85%-át, az

export 95%-át, a foglalkoztatottak 80%-át, az üzemi eredménytömeg 77%-át és a beruházási érték 76%-át.

Összességében most látszik, hogy a megyei vállalkozások kiheverték a világjárvány által okozott sokkokat, és az utolsó nagy hullám után óvatosan, de újult erővel vágtak neki a 2022-es évnek. A 2022. 1. félévi általánosforgalmiadó- és járulékbevallás-adatok még azt mutatják, hogy mind a megyei üzleti forgalom, mind a megyei foglalkoztatás visszatért a normál növekedési pályára, sőt, meghaladták a járvány előtti szinteket.

Sajnos, azonban ahogyan az egész világnak, úgy megyénknek is új kihívásokkal szembe kell néznie: a járműipari transzformáció, az export súlya, a munkaerőpiac jelenlegi feszessége, a szomszédunkban dúló háború miatt emelkedő infláció, az emiatt kényszerűen szigorodó fiskális és monetáris politika, a robbanásszerűen megugró energia- és nyersanyagárak, a hektikus árfolyamkilengések, a globális kereskedelmi korlátok és a nagyfokú makrogazdasági bizonytalanság hosszabb távon is meg fogják határozni mindennapjainkat ●

DR. HORVÁTH SZABOLCS IGAZGATÓ, NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL, GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁG

„A SZÉL NEM SZEMBEFÚJ, HANEM ELŐRETOL MINKET”

„Tudtam, hogy a legjobb minőségű kenyeret kell sütnünk, a legjobb kiszolgálást kell nyújtanunk, és a legjobb vásárlókra van szükségünk” – vallja Vajda Péter, a Pedró Pékség tulajdonosa, aki húsz év után sem akar senki másnak megfelelni.

Figyel a trendekre, de sok dologban inkább a megérzéseire hallgat Vajda Péter, aki az elmúlt húsz évben erős márkát teremtett minőségi kenyerei köré. Ennek csak egy része maga a kenyér és a többi pékáru, legalább annyira fontos a szellemiség is, ami a Pedrótermékeket körülveszi. Az „Isten-haza-család” hármasa és a nemzeti érzület mindenhol megjelenik a vállalkozásban, az országalmás logótól a kenyerek elnevezésén át azokig az ügyekig, amelyek mellé a Pedró támogatóként odaáll. Az 1920 kenyér például Trianonnak állít emléket, a Csallóközi kenyeret nemzeti színű szalag köti át, a cég reklámjaiban gyakran feltűnik a „Tiszta hittel sütünk” szlogen, a Pedró vendéglátóhelyként is funkcionáló üzleteiben pedig a magyar népi kultúra elemei jelennek meg.

Ösztönös döntések hozzák a sikert

A siker egyértelmű – a Pedró tíz üzlete nem egyszerűen bolt, hanem kedvelt találkozóhely is –, pedig a cégvezető személyes hitvallásának ilyetén megjelenése nem volt kockázatmentes.

– Hallottam már azt is, hogy ügyesen meglovagolom az emberek hazafias érzéseit, és a közösségi médiában is érkeznek időnként

negatív kommentek, de én tényleg aszerint élek, amit a munkámban, az üzletemmel hirdetek. Az elején tudtam, hogy hátrány is lehet, ha ez megjelenik az üzletekben is, mert nem mindenkinek jön be ez a vonal, de nem tudnék más lenni, máshogy kommunikálni, mint amit belül érzek – vallja Vajda Péter. Olyan ösztönös döntés volt ez, mint például az, hogy visszahozta a hagyományos nagy kenyereket a polcokra, pedig a kollégái óva intették tőle, mondván, a trend inkább a kis méretnek kedvez. A döntés bejött, az első nagyobb típust, a kétkilós Székely kenyeret vagy a háromkilós Vert cipót megszerették az emberek. Talán azért is, mert felismerték a régiek bölcsességét: az őseink ugyan még azért sütöttek nagy kenyereket, mert hetente csak egyszer fűtötték be a kemencét, de azt az előnyt ma is élvezhetjük, hogy a nagyobb kenyér tovább eláll, sokáig friss marad.

Mégsem szembefúj a szél

A cégvezető nem tagadja azt sem, szeretné visszahozni a kenyér régi becsületét, a „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” számára összeforr a kenyér mélyen gyökerező tiszteletével. „Annak idején a kenyér kincs volt, ha véletlenül leesett a földre, felvették és megcsókolták… A kenyér megmentett az éhezéstől, hitet adott az embereknek, ami a mai világban is fontos, s teljesen másképp ízlik, ha tiszteljük, megbecsüljük” – mondja Vajda Péter. Saját bevallása szerint kezdetben ugyan eldöntötte, akkor is a saját értékei szerint építi fel a családi márkát, ha az egyben azt is jelenti, hogy a széllel szembe megy, de időközben rájött: „a szél nem szembefúj, hanem éppen ellenkezőleg, előretol minket”.

A negatív véleményekkel egyébként sem nagyon foglalkozik, hiszen már sok éve megfogal-

mazta, mi a célja. „Tudtam, hogy a legjobb minőségű kenyeret kell sütnünk, a legjobb kiszolgálást kell nyújtanunk és a legjobb vásárlókra van szükségünk. Csak nekik akarunk megfelelni, nem pedig mindenkinek” – mondja.

A helyi termelőket segíti

Elárulja azt is, mitől több a Pedró kenyere, mint más pékségeké. „Minden termék létrehozásának úgy állunk neki, hogy annak története, lelke legyen, hogy a legmagasabb szaktudással, minőségi és helyi alapanyagokból készüljön” – avat be a kulisszatitkokba. Az utóbbi olyannyira fontos, hogy a kenyerek és péksütemények összetevői a Pedró sokorópátkai és téti üzemének 60 kilométeres körzetéből származnak, helyi termelőket segítve és így is kapcsolódva a közösséghez. A tojás és a méz helyből, Sokorópátkáról, a tejföl Lébényből, a burgonya Bakonyszentlászlóról érkezik, a lekvárt és a paradicsomszószt is helyben főzik. A technológiában is érvényesül a „Visszahozzuk a múlt értékeit” szlogen, hiszen a kenyerek többsége hagyományos, kovászos technológiával, élesztő és adalékanyagok nélkül készül. Köztük a Pedró talán legnagyobb dobása, a Győr 750 kenyér, a város hivatalos kenyere – egy ropogós héjú, hagyományos kovászos búzakenyér –, ezt a címet ugyan még tavaly nyerte el a Pedró, de a mai napig becsalogatja a vásárlókat l

H–9112 Sokorópátka, Széchenyi u. 12.

E-mail: info@pedropekseg.hu

Tel.: +36-96/546-027

Die Methodik unserer Ranglisten und Analysen für die Sonderausgabe des Prestige Magazins TOP 100 hat sich an unserer gut bewährten Praxis betreffend die Untersuchung und Analyse der Wirtschaft und der größten Unternehmen des Landes im Lichte der letzten verfügbaren Unternehmenssteuererklärungen nicht geändert. Diese Ausgabe ist insofern anders, dass die Auswirkungen der im Frühjahr 2020 ausgebrochenen Epidemie leider die Anfälligkeit des wirtschaftlichen Umfelds offenbart haben, aber - was noch wichtiger ist - auch die Adaptations-, bzw. Regenerationsfähigkeit der Unternehmen, die die Wirtschaft antreiben, wurde sichtbar.

NICHTS BEWEIST

DIES BESSER ALS DIE TATSACHE, DASS

• sich der kombinierte Nettoumsatz der 100 umsatzstärksten Unternehmen des Komitats im Jahr 2021 auf 5.304,1 Milliarden HUF belief und damit um 12,0 % höher als im Vorjahr lag. Im Vergleich zu den TOP100 im Jahr 2020 war der Anstieg mit 11,7 % fast gleich.

• um in die Liste der TOP100-Umsätze aufgenommen zu werden, ein Umsatz von fast 8,1 Mrd. HUF erforderlich war, der um 29,3 % über dem Eintrittswert des Vorjahres lag.

• die Anzahl der Beschäftigten in den fünfzig Unternehmen des Komitats mit der höchsten durchschnittlichen Beschäftigtenanzahl insgesamt um 2 %, also um 861 Personen stieg,

• die Eintrittsschwelle für die TOP50-Arbeitgeber innerhalb eines Jahres von 252 auf 277 Beschäftigte stieg, was einem Anstieg von fast 10 % entspricht.

Wir baten alle Beteiligten um eine schriftliche Zustimmung zur Veröffentlichung ihrer Daten: 98 % der 117 Unternehmen auf den TOP100- und TOP50-Listen antworteten auf unsere elektronische Anfrage, und fast 80 % der Befragten stimmten einer vollständigen oder teilweisen Veröffentlichung ihrer Daten zu. Diejenigen Unternehmen, die ihre Daten nicht veröffentlichen wollten, sind als "nicht öffentlich" gekennzeichnet.

Die Rangliste ist größtenteils bekannt, aber es gibt 9 unter den Top 100 und 4 unter den Top 50, die wir vor einem Jahr noch nicht gesehen haben.

ZUSAMMENFASSUNG DER TOP-UNTERNEHMEN

Von den 91 Steuerzahlern, die sowohl in der heurigen als auch in der Umsatzrangliste des letzten Jahres aufgeführt sind, konnten 6 ihre Position halten, 37 Unternehmen konnten aufsteigen, während 48 Unternehmen von ihrer letztjährigen Position abfielen. Diese Zahl ist jedoch stark von der Position der Neuankömmlinge beeinflusst.

Der Anstieg des Verkaufsvolumens ging nicht mit einer Verbesserung der Rentabilität einher: Das Betriebsergebnis im Vergleich zum Umsatz sank von 6,9% auf 5,5%. Dies ist jedoch praktisch die Folge eines Rückgangs der herausragenden Rentabilität eines Steuerpflichtigen im Jahr 2020, während die durchschnittliche Rentabilität der anderen Steuerpflichtigen einen Anstieg von 5,0 % auf 5,2 % darstellt.

Die Vorsicht der Steuerzahler spiegelt sich in der Tatsache wider, dass der kapitalisierte Wert der von den TOP100-Unternehmen im Berichtsjahr in Betrieb genommenen Investitionen im Jahr 2021 um weitere 20 % gesunken ist, nach einem Rückgang von 12,7 % im Jahr 2020.

Die durchschnittliche Mitarbeiteranzahl der TOP50-Unternehmen ist nach einem Rückgang um 3,8 % im Jahr 2020 wieder gestiegen, wobei 31 Unternehmen ihre Mitarbeiteranzahl erhöhten und 3 stagnierten.

Trotz der Schwierigkeiten im Automobilsektor spielt das verarbeitende Gewerbe

sowohl beim Umsatz als auch bei der Beschäftigung nach wie vor eine herausragende Rolle: Auf 59 Unternehmen dieser Branche entfallen 85 % des Umsatzes der TOP 100, 95 % der Exporte, 80 % der Beschäftigung, 77 % des Betriebsergebnisses und 76 % des Investitionswertes.

Insgesamt hat es den Anschein, dass sich die Unternehmen in der Region von den Schocks der Pandemie erholt haben und nach der letzten großen Welle vorsichtig, aber mit neuem Elan in das Jahr 2022 gehen. Die Daten für das erste Halbjahr 2022 für die allgemeine Umsatzsteuer und die Beitragsrückerstattung zeigen, dass sowohl die Umsätze der Unternehmen als auch die Beschäftigung im Komitat wieder auf einen normalen Wachstumspfad zurückgekehrt sind und sogar das Niveau vor der Pandemie überschritten haben.

Leider steht aber auch unser Land, wie die ganze Welt, vor neuen Herausforderungen: Der Wandel in der Automobilindustrie, das Gewicht der Exporte, die aktuellen Spannungen auf dem Arbeitsmarkt, die steigende Inflation aufgrund des Krieges in unserer Nachbarschaft, die daraus resultierende erzwungene Straffung der Steuer- und Geldpolitik, die Explosion der Energie- und Rohstoffpreise, hektische Wechselkursschwankungen, globale Handelshemmnisse und eine hohe makroökonomische Unsicherheit werden auch auf längere Sicht unser tägliches Leben bestimmen. ●

Nem kis feladatra vállalkozik, aki most szeretné felépíteni új otthonát, ezért is fontos, hogy megbízható partnert válasszon hozzá. A Bau-Sped ’98 Bt. 25 éves építőipari tapasztalattal kínál élhető családi házakat Győr környékén.

„Amit elvállalunk, azt határidőre, az elvárt minőségben megcsináljuk” – ez a filozófiája Vaszari Lászlónak, akinek vállalkozása, a 25 éves Bau-Sped ’98 Bt. a győri építőipar egyik legrégebbi szereplője. Ennek szellemében építi családi házait is a Győr környéki településeken, többek között a várostól 15 kilométerre fekvő Győrságon, ahol jelenleg is három közművesített telek várja a beépítést. A

720–750 négyzetméteres telkek elegendő teret nyújtanak a nyugodt környezetben, a BauSped élhető nagyságú házaiban pedig kényelmesen elfér egy 4–5 tagú család.

A magas műszaki tartalommal, tervezhető ütemezéssel épülő házaknak a fenntartása is gazdaságos és környezetbarát, hiszen napelemes rendszerrel felszereltek. A házak emelt szintű szerkezetkész állapotban kerülnek átadásra, a megszokott Bau-Sped-minőségben, de igény szerint kulcsrakész szintig is kérhető a kivitelezés, ami a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben nagy könnyebbséget jelent az építkezőknek. A házak a tervezéstől a kulcsrakész átadásig legfeljebb 15 hónap alatt készülnek el, ami – a cégtől meg-

házat úgy építünk meg, mintha magunknak csinálnánk”, mondja a cégvezető.

A Bau-Sped jó híre nemcsak a magas minőségnek, hanem annak a hozzáállásnak is köszönhető, amely megbízható partnerré teszi a vállalkozást a nagyobb építőpari projektekben is. Nem véletlen, hogy vannak két évtizede visszajáró megrendelői is, telefonszámát pedig kézről kézre adják a beruházók, legyen szó útépítésről, térkövezésről, mélyépítésről vagy tereprendezésről. l

Bau-Sped ’98 Bt. www.bau-sped98bt.hu Telefon: +36-20/945-2531

szokott módon – kőbe vésett határidő. A minőségre számos megvalósult projekt és elégedett háztulajdonos, na meg a szakmában szerzett tapasztalat a garancia. „Minden

INTRODUCTION

We did not change our well-established practice regarding the methodology of our ranking and analyses prepared for the Prestige Magazine TOP100 Extra, we examined and analyzed the economy of the county and its biggest companies based on the latest corporate tax returns available. However, this publication is quite different as unfortunately, due to the epidemic which broke out in the spring of 2020, the vulnerability of the business environment became apparent, and which is even more important, the adaptation and regeneration capability of the companies driving the economy also came out in the open.

THIS IS PROVEN BY THE FOLLOWING:

• The combined net annual sales revenue of the one hundred companies with the biggest net sales revenue in 2021 was 5,304.1 billion HUF, which is 12.0% higher than their sales revenue of the previous year. Compared to the TOP100 in 2020, the growth was almost identical, 11.7%.

• To get into the TOP100 sales revenue list almost 8.1 billion HUF sales revenue had

to be reached, which is 29.3% higher than the sum necessary to get on the list a year earlier.

• The combined number of employees of the fifty companies with the highest average employee number in the county grew by 2%, 861 persons,

• The entry threshold for the TOP50 employer list increased from 252 to 277 persons in a year, i.e. almost by 10%.

We requested a written approval from the concerned companies to publish their data: 98 per cent of the 117 companies on the TOP 100 and TOP 50 lists replied to our electronic request, and almost 80 per cent of respondents approved disclosure fully or in part. In case of the companies which did not wish to disclose their data to the public, the data is replaced by “not public”.

We can see mostly already known players in the rankings, however there are 9 players on the TOP100 list and 4 on the TOP50 list who had not been there a year earlier.

SUMMARY OF THE TOP COMPANIES

From the 91 taxpayers present in both last year’s and this year’s list, 6 kept their position, 37 companies could move forward, while 48 performed worse than last year. However, this data is highly affected by the rank of the newcomers.

The growth of the sales revenue was not accompanied by an increase in profits: operational profit in proportion of the sales revenue decreased from 6.9% to 5.5%. Meanwhile this is due to the decrease of the outstanding 2020 profits of one single taxpayer, the average profitability of the others has grown, from 5.0% to 5.2%.

The cautiousness of taxpayers is marked by the fact that the activated value of investments put into operation by the TOP100 companies in the year under review, following the 12.7 per cent decrease in 2020, fell by another 20 per cent in 2021.

The combined average staff number of the TOP50 companies could increase again after the 3.8% shrinking in 2020 in a manner that the number of employees grew at 31 companies and remained the same at 3.

In spite of the difficulties in the automotive industry, the processing industry is still outstanding both in sales revenue and in employment; 59 companies of this sector gave 85% of the sales revenue, 95% of the exports, 80% of employment, 77% of the operational profit mass, and 76% of the investment value in the TOP100.

As a whole, it can be seen that the companies in the county overcame the shocks caused by the pandemic, and after the last great wave they started the year cautiously, but with fresh impetus. The VAT and contributions returns of the 1st semester of 2022 still show that both the business turnover in the county and employment returned to its normal growth orbit, and the results were even better than before the pandemic.

However, similarly to the whole world, our county also has to face new challenges: transformation of the vehicle industry, the weight of exports, the tensions of the labor market, raising inflation due to the war in the neighboring country resulting in more strict fiscal and monetary policies, energy and raw material prices shooting up, hectic exchange rate fluctuations, global trade barriers and the high level of insecurity in the macroeconomy will all have their effect on our everyday life in the long run ●

NEGYED ÉVSZÁZADA

AZ OTTHONTEREMTŐK SZOLGÁLATÁBAN

25 éves fennállása óta az Újház mindig is úttörő, innovátori szerepet töltött be a piacon. Az évek alatt beszerzési társulásból erős franchise hálózattá növekvő vállalat idén új arculattal jelent meg, amely ezt az újító, szakértői szerepet tükrözi, egyúttal lehetőséget ad az egységesebb megjelenésre is.

Az 1997-ben alapított újHÁZ Centrum az elmúlt negyed évszázadban Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatává vált. A kezdetektől fogva jellemző innovátori szemlélet, illetve az újszerű lehetőségek keresése és alkalmazása segített a hálózatnak a piac élmezőnyébe kerülni, illetve számos esetben a piac előtt haladni – többek között olyan modern eszközök, mint a szoftverrobotizáció és Business Intelligence alkalmazásával. A vállalat a szektorban egyedülálló belső képzési rendszerrel fejleszti a hálózat több mint 2300 munkatársát az ügyfélélmény fokozása érdekében, saját logisztikai központtal segítik elő a stabil áruellátást, valamint egyedi szolgáltatásokkal támogatják a gondtalan otthonteremtés megvalósítását.

Ezt az újító, úttörő, vezető szerepet tükrözi a 25. éves fennállás alkalmával megvalósuló arculatváltás is: a megújuló újHÁZ Centrum mostantól Újház néven működik tovább, a Centrum szót elhagyták és a kereskedői megnevezések is egyszerűsödtek.

A vállalat új arculata korszerű, letisztult és könnyen adaptálható, ezáltal egységesebb megjelenést tesz lehetővé a kereskedői-hálózat tagjai számára. Az új logó a ház motívum és a szövegbuborék szimbólumait használja, amely egyszerre jelképezi a szakértő gondolkodásmódot és a partneri, segítő, konstruktív javaslatokat.

A franchise hálózat mára országszerte közel 80 kereskedésben várja komplex tanácsadással és szakértő értékesítőkkel az építkezni, felújítani vágyókat. Ezt az építőanyag kereskedelemben betöltött megkerülhetetlen, vezető szerepet, a felkészültséget és a szakmai segítséget jelképezi az Újház megújult szlogenje is: „Ha építkezel, találkozunk.”

„25 éves fennállása során az Újház mindig is azon dolgozott, hogy a piac előtt járva, innovatív megoldásokkal, szakértelemmel és egyedi megoldásokkal reagáljon az építőanyag kereskedelemben felmerülő lehetőségekre és kihívásokra, így professzionális segítséget tudjunk kínálni a hozzánk forduló otthonteremtőknek. Úgy véljük, az új arculat megfelel annak az üzenetnek, amit partnereink és vásárlóink felé szeretnénk közvetíteni: itt vagyunk, elérhetőek vagyunk, és ha építkezésről, felújításról van szó, nemcsak a felmerülő nehézségek megoldásában, de a legújabb lehetőségek kiaknázásában is szakmai segítséget tudunk nyújtani” – mondta Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Újház vezérigazgatója.

Székhely: H-9111 Tényő, Fő utca 2. Telefon: +36 96 900 280 E-mail: info@ujhaz.hu Web: www.ujhaz.hu

Dr. Rázsóné Szórády Csilla, az Új Ház Zrt. vezérigazgatója

Habár bizonytalan időszakban, a pandémia lecsengő szakaszában, 2021. november elején nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt a Leiercégcsoport legújabb üzletága, a sikert ez alig befolyásolta. A megnyitó óta töretlen motivációval látogatják a Leier Fit-Well Clubot a vendégek.

Élmény lett az edzés

Számos megerősítést kaptak az elmúlt egy évben a több ezer hozzájuk látogató vendégtől arra vonatkozólag, hogy miért is szeretnek a Leier Fit-Well Clubba járni: ideális a lokáció és sok parkolóhely áll rendelkezésre, a recepción mindig kedvesek és segítőkészek a kollégák, jó érzés belépni a klubba, hiszen mindig kellemes illat van, professzionális eszközökön edzhetnek, és a tágas, fényes, kényelmes tereknek köszönhetően pedig nincs tömegérzetük a vendégeknek.

Ezen (tudatosan kialakított) tényezőkön túl pedig az itt töltött időt igyekszik a klub csapata olyan aktivitásokkal, programokkal színesíteni, amivel a „club feelinget” tudják erősíteni.

Miben más a Leier Fit-Well Club?

soroljuk, hiszen mindig boldogan, feltöltődve távoztak a rendkívüli eseményekről a vendégek.”

A jó csapat elengedhetetlen

„Célunk, hogy mindenki megtalálja a hozzá és az igényeihez passzoló mozgásformát: edzővel vagy edző nélkül, csoportban vagy egyedül, vezetett edzésen vagy önállóan.

Az első évre kitűzött célok között szerepelt, hogy az új Leier márkát „az ország legmodernebb edzőtermeként” ismerjék meg a régióban. Minőségi szolgáltatásként és „fitness club”-ként pozícionálták a cégcsoport legújabb üzletágát a fitneszszektorban és az üzleti életben egyaránt. Emellett persze meg kellett találniuk azt a célcsoportot is, akiknek igényük van a minőségi kikapcsolódásra és sportolásra. Ők lettek a Leier Fit-Well Club tagjai.

Lássuk, mik a tapasztalatok az első egy év viszonylatában!

„A szlogenünk a Be Fit–Feel Well. Nem véletlen, hiszen ez a hitvallásunk és a stratégiánk a mindennapokban. Azt valljuk, hogy a testmozgáson túl a lelki feltöltődés és a közösség, amiben ezt az ember teszi, ugyanolyan fontos. Éppen ezért indítottunk útjára már az első évben több olyan programot, ami a közösségépítést és az élményszerzést szolgálja. Jó példa erre a Restart életmódváltó program, amit a változásra vágyó, tudatos vendégeknek alkottunk meg, vagy a hatalmas népszerűségnek örvendő nyárnyitó és nyárzáró Rooftop Party. A szaunaszeánszokat és a jógavasárnapokat is bátran ide

12 főből álló edzői gárdánk már egy jól öszszeszokott csapatként fogadja minden mozogni vágyó vendégünket, és maximális szakmai támogatást nyújtanak a személyi vagy csoportos edzés terén. Mind emberileg, mind szakmailag kiválóak, így büszkék vagyunk minden egyes csapattagunkra” – nyilatkozta Tálos Gergő, a klub szakmai vezetője. A következő

Villamosenergia-, n. ny. 99 776 – n. ny. n. ny. –gáz-, gőz-, vízellátás

„ÚJ HÁZ” ZRT. Tényő Fa-, építőanyag-, szaniteráru- 71 431 91 158 127.6 n. ny. n. ny. –nagykereskedelem

ALCUFER KFT. Győr Hulladék-nagykereskedelem 45 213 84 152 186.1 34 571 66 776 193.2 8./9. VELUX MAGYARORSZÁG KFT. Fertőd Épületasztalos-ipari termék 45 475 66 369 145.9 n. ny. n. ny. –gyártása

9./7. HEINEKEN HUNGÁRIA ZRT. Sopron Sörgyártás 58 462 63 998 109.5 1 102 1 005 91.1

10./8. LEIER HUNGÁRIA KFT. Győr Építési betontermék gyártása 47 168 58 298 123.6 11 957 14 778 123.6 11./12. HBPO AUTOMOTIVE HUNGÁRIA KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor 41 677 46 011 110.4 2 042 1 007 49.3 alkatrészeinek gyártása

12./15. SICK KFT. Kunsziget Elektronikai alkatrész gyártása 35 260 45 166 128.1 35 256 45 164 128.1 13./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 44 178 – n. ny. n. ny. –14./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 43 762 – n. ny. n. ny. –15./14. MELECS EWS GMBH Győr Elektronikai alkatrész gyártása 38 883 39 425 101.4 38 869 39 408 101.4 MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE 16./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Szakmai, tudományos, n. ny. 35 318 – n. ny. n. ny. –műszaki tevékenység 17./16. REHAU-AUTOMOTIVE KFT. Győr Egyéb műanyag 35 235 34 153 96.9 23 472 21 677 92.4 termék gyártása 18./20. ROTO ELZETT CERTA KFT. Lövő Lakat-, zárgyártás 26 120 32 396 124.0 22 126 27 305 123.4 19./19. AGROFEED KFT. Győr Haszonállat-eledel gyártása 26 189 31 482 120.2 6 612 7 045 106.5

/22. RWA MAGYARORSZÁG KFT. Ikrény Gabona, dohány, vetőmag, 22 134 31 428 142.0 4 450 6 049 135.9 takarmány nagykereskedelme

/25. RÁBA FUTÓMŰ KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor 20 558 30 549 148.6 16 710 25 452 152.3 alkatrészeinek gyártása

MÉH ZRT. Győr Hulladék-nagykereskedelem 12 985 29 492 227.1 3 607 9 944 275.7

/n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Kereskedelem, n. ny. 29 313 – n. ny. n. ny. –gépjárműjavítás 24./92. KRAVTEX KFT. Győr Közúti gépjármű gyártása 7 730 28 244 365.4 38 16 41.7

/n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Mezőgazdaság, n. ny. 26 646 – n. ny. n. ny. –erdőgazdálkodás, halászat

/n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 25 720 – n. ny. n. ny. –

/23. WAHL HUNGÁRIA KFT. Mosonmagyaróvár Háztartási villamos készülék 22 035 24 896 113.0 21 983 24 367 110.8 gyártása

465 12 058 96.7

979 104 699 63.5

609 33 329 33.5 2 801 953 740 204 26.4 3 100 683 2 902 495 93.6

802 2 924 104.4 10 303 9 569 92.9 5 152 6 760 131.2 8 129 16 925 208.2 107 910 105 883 98.1 127 144 113.4 –911 4 060 – 1 736 1 090 62.8 321 33 997 10 598.0 50 778 68 391 134.7 748 878 117.4 n. ny. n. ny. – 6 419 13 010 202.7 184 039 189 565 103.0 229 656 240 955 104.9 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – 2 750 3 112 113.2 12 204 16 161 132.4 403 403 100.0 714 4 359 610.7 1 015 1 100 108.4 9 920 13 460 135.7 19 620 29 185 148.7 1 064 1 235 116.1 – – – 1 328 1 971 148.4 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –471 462 98.1 n. ny. n. ny. 315.0 1 283 1 592 124.1 9 130 11 273 123.5 22 116 25 021 113.1 1 033 1 022 98.9 12 447 13 124 105.4 6 781 10 006 147.6 30 109 33 956 112.8 50 731 55 395 109.2 100 96 96.0 1 355 1 139 84.1 51 41 81.2 2 835 3 149 111.1 8 167 9 245 113.2

630 649 103.0 2 385 3 766 157.9 2 332 1 766 75.7 15 676 19 010 121.3 25 961 35 339 136.1 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –448 463 103.3 788 1 368 173.5 0 0 – 2 612 2 062 78.9 11 710 15 961 136.3 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –654 755 115.4 –217 –2 044 – 9 061 3 062 33.8 24 214 21 402 88.4 95 984 87 548 91.2 558 606 108.6 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – 8 792 9 528 108.4 12 524 12 653 101.0 186 185 99.5 1 148 1 028 89.5 127 173 136.9 3 109 3 503 112.6 19 067 20 916 109.7 81 83 102.5 210 458 218.2 61 47 76.4 79 404 511.9 9 756 11 778 120.7 534 602 112.7 –139 339 – 2 692 3 278 121.8 10 896 11 006 101.0 25 590 30 577 119.5 206 229 111.2 206 2 360 1 147.4 0 0 – 3 546 5 607 158.1 5 905 9 922 168.0 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –130 122 93.8 1 896 7 032 370.8 440 66 15.1 19 087 23 393 122.6 25 536 27 782 108.8 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –455 544 119.6 n. ny. n. ny. – 1 315 1 327 100.9 13 501 15 072 111.6 17 793 19 605 110.2 788 806 102.3 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –276 342 123.9 n. ny. n. ny. – 899 2 058 229.0 6 881 7 010 101.9 12 189 14 879 122.1 51 54 105.9 325 686 211.1 637 269 42.3 3 182 3 613 113.5 3 960 5 029 127.0 54 57 105.6 723 1 202 166.1 0 82 – 1 305 7 281 557.9 4 360 11 137 255.4 135 132 97.8 354 538 152.1 510 2 124 416.8 2 926 3 255 111.2 8 643 12 744 147.5 179 179 100.0 2 696 2 325 86.2 0 0 – 2 573 2 099 81.6 6 002 7 139 118.9 58 64 110.3 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – 2 434 2 347 96.4 3 697 4 212 113.9

Közúti jármű, járműmotor 17 639 17 806 100.9 17 627 17 771 100.8 alkatrészeinek gyártása

Fehértó Gabona, dohány, 11 950 17 650 147.7 10 019 15 478 154.5 vetőmag, takarmány nagykereskedelme

Mosonmagyaróvár M. n. s. egyéb nem fém 13 356 17 499 131.0 n. ny. n. ny. –ásványi termék gyártása 41./32. GYSEV CARGO ZRT.

KFT.

Sopron Vasúti áruszállítás 16 405 17 156 104.6 14 342 14 899 103.9 42./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 16 406 – n. ny. n. ny. –43./48. STROHM MOFÉM ZRT.

Mosonmagyaróvár Csap, szelep gyártása 12 149 16 158 133.0 2 269 4 205 185.3 44./41. PEZ PRODUCTION EUROPE KFT. Jánossomorja Édesség gyártása 13 731 15 982 116.4 5 448 7 046 129.3 45./63. FÉMKER KFT. Győr Hulladék-nagykereskedelem 9 899 15 707 158.7 2 425 4 520 186.4 46./79. EATON MANUFACTURING HUNGARY KFT. Győr Elektronikai alkatrész 8 938 15 472 173.1 8 658 15 048 173.8 gyártása 47./84. FÉSZ ZRT. Sopron Lakó- és nem lakó- 8 243 15 228 184.7 0 0 –épület építése 48./39. GYŐRI SZESZ ZRT. Győr Szerves vegyi alapanyag 13 920 14 984 107.6 10 200 12 029 117.9 gyártása 49./40. HÖDLMAYR HUNGÁRIA LOGISTICS KFT.

Győr Egyéb szállítást 13 792 14 794 107.3 10 179 8 303 81.6 kiegészítő szolgáltatás 50./46. RÁBA JÁRMŰALKATRÉSZ KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor 12 471 14 552 116.7 5 868 7 090 120.8 alkatrészeinek gyártása 51./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 14 524 – n. ny. n. ny. –52./54. FLIEGL ABDA KFT. Abda Mezőgazdasági, erdészeti gép 11 162 14 446 129.4 7 037 9 472 134.6 gyártása 53./58. KATEK HUNGARY KFT. Győr Elektronikai áramköri kártya 10 622 14 200 133.7 10 616 14 191 133.7 gyártása

/n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 13 962 – n. ny. n. ny. –

2021. 2021/2020.

2021. 2021/2020.

2021/2020.

2021. 2021/2020. 537 541 100.7 348 894 256.5 1 363 503 36.9 10 515 10 874 103.4 31 463 30 041 95.5 552 506 91.7 n. ny. n. ny. – 153 518 338.5 n. ny. n. ny. – 11 991 9 803 81.8 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –1 748 1 730 99.0 1 214 256 21.1 1 969 759 38.5 7 974 8 123 101.9 19 594 18 453 94.2 9 6 66.7 1 581 371 23.4 1 11 812.3 1 821 311 17.1 2 573 8 054 313.1 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –237 234 98.7 614 577 94.0 666 125 18.8 5 843 6 393 109.4 9 965 10 666 107.0 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –225 226 100.4 615 1 294 210.3 0 0 – 3 309 3 863 116.7 7 430 9 470 127.5 212 227 107.1 1 112 1 148 103.2 228 589 258.0 3 011 4 024 133.6 6 736 7 619 113.1 113 107 94.7 –207 482 – 230 134 58.4 306 693 226.6 4 043 4 348 107.6 314 351 111.8 323 1 889 585.6 560 740 132.2 6 541 8 307 127.0 8 116 11 273 138.9 67 70 104.5 1 611 3 191 198.2 24 60 254.6 3 091 4 898 158.5 6 292 8 921 141.8 85 87 102.4 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –248 223 89.9 309 308 99.5 218 116 53.0 1 858 1 780 95.8 5 180 4 881 94.2 558 595 106.6 –29 469 – 173 629 362.9 2 430 2 844 117.0 5 603 7 583 135.3 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –176 186 105.7 1 062 1 415 133.3 n. ny. n. ny. – 11 765 12 465 105.9 12 748 14 709 115.4 230 236 102.6 181 1 931 1 064.1 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –4 3 75.0 31 20 66.8 42 0 0 69 77 112.3 1 035 949 91.7 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – 9 600 10 264 106.9 116 127 109.5 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –186 178 95.7 837 752 89.8 620 87 14.0 5 220 5 363 102.7 8 184 7 978 97.5 11 107 972.7 8 286 3 447.4 8 41 535.1 55 298 536.8 686 4 045 589.2 568 625 110.0 184 262 142.3 160 292 183.0 2 851 3 111 109.1 10 326 10 263 99.4 87 86 98.9 305 493 161.7 1 158 1 664 143.7 1 111 1 508 135.7 2 941 4 034 137.2

ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 11 295 – n. ny. n. ny. –71./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 11 290 – n. ny. n. ny. –72./78. GALA HUNGARY KFT.*

73./65. TRANSDANUBIA KFT.

Sopron Egyéb m. n. s. feldolgozóipari 8 960 11 189 124.9 8 693 10 956 126.0 tevékenység

Lébény Egyéb szállítást 9 866 11 153 113.0 5 153 5 621 109.1 kiegészítő szolgáltatás

74./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Pénzügyi, biztosítási n. ny. 11 149 – n. ny. n. ny. –tevékenység

75./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Villamosenergia-, gáz-, n. ny. 10 813 – n. ny. n. ny. –gőz-, vízellátás

76./62. SANAPLUS KFT.

Jánossomorja Édesség gyártása 9 987 10 769 107.8 9 156 9 868 107.8 77./89. HOMBÁR NAGYCENK KFT. Nagylózs Gabona, dohány, vetőmag, 7 896 10 668 135.1 1 417 1 585 111.9 takarmány nagykereskedelme 78./77. PANNON-VÍZ ZRT.

Győr Víztermelés, -kezelés, -ellátás 9 183 10 244 111.5 0 0 –79./80. IMS CONNECTOR SYSTEMS KFT. Sopron Elektronikai alkatrész gyártása 8 776 9 705 110.6 8 657 9 561 110.4 80./– AQUA COMET KFT. Győr Fémszerkezet gyártása 6 029 9 689 160.7 5 026 8 497 169.1 81./73. LEADEC KFT. Győr Építményüzemeltetés 9 305 9 684 104.1 372 567 152.3 82./88. SOMOGYI ELEKTRONIC KFT. Győr Elektronikus, híradástechnikai 7 917 9 454 119.4 2 141 2 697 126.0 berendezés és alkatrészei nagykereskedelme 83./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Szakmai, tudományos, n. ny. 9 365 – n. ny. n. ny. –műszaki tevékenység 84./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Építőipar n. ny. 9 327 – n. ny. n. ny. –85./74. VIDANET ZRT. Győr Vezetékes távközlés 9 253 9 287 100.4 0 0 –86./82. IN-FOOD 2000 KFT. Nyúl Ital nagykereskedelme 8 559 9 107 106.4 1 621 1 246 76.9 87./66. FARM TOJÁS KFT. Győr Tejtermék, tojás, zsiradék 9 712 9 035 93.0 126 48 38.0 nagykereskedelme 88./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 9 009 – n. ny. n. ny. –89./30. INICIÁL AUTÓHÁZ KFT. Győr Személygépjármű-, könnyű- 16 779 8 874 52.9 747 601 80.6 gépjármű-kereskedelem 90./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Kereskedelem, gépjárműjavítás n. ny. 8 656 – n. ny. n. ny. –91./– BINDER

BT. Jánossomorja Egyéb műanyag termék 5 490 8 619 157.0 5 195 8 017 154.3 gyártása

LEIER AUTÓ KFT. Győr Személygépjármű-, könnyű- 7 877 8 534 108.3 1 932 2 180 112.8 gépjármű-kereskedelem

1 850 1 841 99.5 1 506 756 50.2 3 357 5 185 154.4 15 296 15 865 103.7 189 179 191 565 101.3 750 765 102.0 293 476 162.5 2 351 1 167 49.6 5 194 5 391 103.8 12 277 12 320 100.4 688 762 110.8 –450 1 078 – 15 15 100.0 –611 375 – 2 111 2 833 134.2 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –91 89 97.8 425 87 20.5 78 141 179.4 6 355 6 561 103.2 7 691 8 218 106.9 214 230 107.5 967 1 274 131.8 257 163 63.3 5 848 7 051 120.6 7 691 9 072 118.0 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –9 9 100.0 1 218 1 048 86.1 0 2 1 192.3 1 864 2 277 122.2 2 457 3 191 129.8 12 14 116.7 116 169 146.5 12 157 – 687 821 119.6 2 791 2 920 104.6 631 622 98.6 22 22 100.0 2 044 168 8.2 2 598 2 749 105.8 41 663 9 101 21.8 209 210 100.5 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –83 95 114.5 1 350 1 785 132.2 0 0 – 1 624 2 400 147.8 3 769 4 943 131.1 653 639 97.9 290 414 143.1 106 90 85.0 872 951 109.0 3 418 3 322 97.2 100 109 109.0 662 711 107.5 n. ny. n. ny. – 2 562 2 859 111.6 5 210 6 635 127.4 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –82 81 98.8 2 065 2 301 111.4 1 784 1 129 63.3 4 940 6 987 141.4 9 364 9 752 104.1 30 31 103.3 960 974 101.4 19 110 582.7 1 957 2 099 107.2 3 199 3 714 116.1 89 88 98.9 373 –80 – 159 69 43.0 2 113 2 055 97.3 5 854 5 490 93.8 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –127 22 17.3 490 223 45.4 387 266 68.7 2 519 2 531 100.5 7 149 4 073 57.0 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –245 294 120.0 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –80 79 98.8 49 82 167.8 1 228 1 523 124.0 484 522 107.9 2 461 2 311 93.9 226 230 101.8 269 677 252.0 353 356 100.9 3 184 3 760 118.1 7 674 8 432 109.9 21 21 100.0 8 133 1 711.2 254 117 46.0 411 610 148.6 4 066 3 653 89.8 30 33 110.0 237 798 336.5 66 181 273.0 2 298 2 966 129.1 2 777 3 944 142.0 91 96 105.5 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –691 689 99.7 447 433 96.9 190 366 192.7 3 394 2 997 88.3 5 756 4 275 74.3 256 277 108.2 39 45 115.3 425 425 100.0 1 339 1 505 112.4 5 903 6 107 103.5 n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. – n. ny. n. ny. –

FOLYAMATOS MODERNIZÁCIÓ HAJTJA A

FEJL

ŐDÉST BETÖRT AZ EURÓPAI ÉLVONALBA A BUSCH-HUNGÁRIA

Az ország legnagyobb vasöntödéje, a Busch-Hungária európai szinten is egyre nagyobb elismertségre tesz szert. A győri cég ma már évente több mint 40 ezer tonna nehézgépjármű-alkatrészt állít elő a szektor legnagyobb nemzetközi szereplői számára. Miközben újabb és újabb termelési csúcsokat ér el, a vállalat folytatja a műszaki-technológiai beruházásait, és munkáltatóként is jelentős megújuláson megy keresztül.

Hegymegi Dávid ügyvezető igazgató szerint a jelenlegi gazdasági környezet nemcsak nehézségeket, hanem lehetőségeket is tartogat, ezért a Busch-Hungária a növekedési stratégiája következetes megvalósítására és a vevői kapcsolatok építésére fókuszál.

A Busch-Hungária Kft. alapításának 15. évfordulóját ünnepli, hogyan indultak neki a jubileumnak?

Nagy volumenű műszaki-technológiai fejlesztéseinknek köszönhetően több mint 30 százalékkal növeltük az olvasztási kapacitásunkat, jelenleg ez óránként 20,5 tonna alapanyag feldolgozását teszi lehetővé. Emellett iparági viszonylatban is élvonalbeli szintre, 80 százalék fölé emeltük az öntvények formázását végző üzemrészünk hatékonyságát, kimagasló műszaki rendelkezésre állás mellett. Működésünk eddigi legeredményesebb évét zártuk tavaly 43 ezer tonna kifogástalan minőségű öntvény gyártásával, ezért nagy lendülettel léptünk tovább.

Milyen eredményeket értek el az idei évben?

A vevőinktől kapott megbízások tekintetében éppúgy, mint a termelésben rendkívüli volt ez az időszak. Az év első hat hónapjában kétszer is rekordot ünnepelhettünk. Márciusban a formázósorunk állított fel új csúcsot, júniusban pedig 5.037 tonna, a vevői igényeknek

megfelelő termék gyártásával megközelítettük a termelésünk maximumát. Szeptemberben elindult két új termék szériagyártása az egyik legnagyobb TIER 1-es beszállító számára, aki az első szállítmányok után rögtön két és félszeresére emelte a lehívást, amit a csapatunk azóta is sikeresen teljesít. Októberben és novemberben pedig a nehézgépjármű-ipar másik két vezető szereplőjének auditján bizonyítottuk, hogy a legmagasabb elvárásoknak is megfelel a működésünk.

Hogyan kezelik a gazdasági környezet változásait?

A Busch-Hungária mai sikereit az teszi lehetővé, hogy maximális rugalmassággal tudunk működni, mert az ehhez szükséges szervezeti, szakmai, illetve műszaki-technológiai hátteret az elmúlt években nagyon következetesen fejlesztettük. A tavaly lezárt ötéves beruházási ciklus eredményeként szintet léptünk a kapacitásbővítésben; a következő fejlesztési periódusban pedig arra törekszünk, hogy minél magasabb szintre emeljük a hatékonyságot és a termelékenységet. Emellett az új vevői kapcsolatok kiépítésére, illetve jelenlegi partnereinknél további megbízások elnyerésére ma több figyelmet fordítunk, mint bármikor korábban a cég történetében. Ezek mind olyan dönté-

sek, amelyek a növekedési stratégiánkból következnek, és hosszú távon biztosítják a fejlődést.

Mivel lehet előrelépni az öntészeti piacon? A nemzetközi élvonalba folyamatos fejlesztéseken keresztül vezet az út. Stratégiai távla-

Hegymegi Dávid a Busch-Hungária ügyvezető igazgatója

tokban gondolkodunk, három-öt éves beruházási ciklusokat tervezünk és hajtunk végre. Jelenleg két óriási, összetett műszaki beruházást készítünk elő. Ezek a tisztítóüzem és a logisztika területén fogják jelentősen bővíteni a kapacitásokat és a hatékonyságot. Eközben nagy lépésekben haladunk előre a digitalizáció és az üzemi folyamatok optimalizálása terén. Foglalkozunk az energiahatékonyság növelésével és a termelés során használt anyagok újrahasznosításával, aminek a fenntarthatóság és a költségek csökkentése szempontjából is nagy jelentősége van. Terveinkben emellett hangsúlyos szerepet kap az automatizálás és robotizálás, valamint az intelligens megoldások alkalmazása.

Milyen jelentősége van a Busch-Hungária eredményeiben a szervezeti megújulásnak? Minden siker középpontjában az emberek állnak, ezért vágtunk bele két éve a szervezeti kultúránk és működésünk megreformálásába. A szemléletmódunkba egyre jobban beépül az állandó törekvés önmagunk meghaladására, és ez nem csak a termelésre vonatkozik. Kiemelt feladatunknak tartjuk a csapatunk erősítését és a dolgozóinkról való gondoskodást, például az egészség megőrzésére fókuszáló programunkon keresztül. Ez egyebek mellett mozgás- és a sporttámogatást, prevenciós szűréseket, edukációs kampányokat is tartalmaz. A felelősségvállalás a vállalatot körülvevő közösségre is kiterjed, így rendszeresen támogatunk szociális, kulturális és környezetvédelmi kezdeményezéseket, legutóbb például 65 fa elültetésével járultunk hozzá a városunk zöldítéséhez. Hiszünk benne – és aktívan teszünk is érte –hogy együtt formáljuk a jövőt. l

TERÜLETFEJLESZTÉS NINCS GAZDASÁGFEJLESZTÉS NÉLKÜL

Mozgalmas, kihívásokkal teli esztendőt tudhatnak maguk mögött a gazdaság szereplői. Míg a vállalkozások életét 2021-ben egyértelműen a koronavírus-járvány és annak következményei befolyásolták leginkább, idén többféle nehézséggel kellett szembenézniük.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a gazdasági környezet váratlan változásaira gyors válaszokkal reagált, a stratégiai problémákat illetően pedig hoszszabb távú programok kidolgozásával segíti tagjait és a megyei vállalkozásokat. Az elvégzett és a folyamatban lévő munkák részleteiről Pintér-Péntek Imre megyei elnök adott tájékoztatást.

– Az elmúlt esztendő arra oktatta a gazdasági szereplőket, hogyan tudunk együtt élni a koronavírussal, és az idei év első heteiben úgy látszott, megtanultuk a leckét: a jövőben együtt kell élnünk a Covid–19-cel – tekintett vissza a mögöttünk hagyott hónapokra PintérPéntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Aztán sorra érkeztek az újabb nehézségek, amelyek egy része – hozzáteszem – már 2021-ben megjelent. A lopakodó cserearány-változás már akkor elindított egyfajta átrendeződést, ez azonban az év elején még kezelhetőnek tűnt. A kirobbant az orosz–ukrán háború azonban felgyorsította és elmélyítette a folyamatot, megugrott az infláció, gyengült a forint, és ami talán a legérzékenyebben érintette a vállalkozásokat: többszörösére nőtt az energia ára.

A kamara az energiapiaci folyamatokra reagálva elsősorban szakmai tájékoztatással igyekezett támogatni a vállalkozásokat,

erősíteni azt a felismerést minden cég tekintetében, hogy a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. Így valamennyi vállalkozás arra törekedett, hogy munkafolyamatainak átszervezésével, a selejt termékek mennyiségének további csökkentésével, hőszigeteléssel, takarékossági intézkedések bevezetésével csökkentse a közüzemi számlákon megjelenő egyre nagyobb összegeket. A felhasznált energia csökkentésének másik lehetséges útja a megújuló forrásokat igénybe vevő technológiák alkalmazása, ami nem csupán a versenyképesség megőrzését, de a környezet védelmét is szolgálja. Ehhez azonban beruházásokat kell megvalósítaniuk a vállalkozásoknak, amelyekhez anyagi források szükségesek.

– A magas inflációs környezetben jelentősen megemelkedett a banki alapkamat, így a cégek csak jelentős kockázatokkal tudnak

hitelhez jutni – folytatta a kamara megyei elnöke. – A kamarának sikerült elérnie, hogy a Széchenyi-kártya igénybevételével továbbra is a piacinál alacsonyabb kamatokkal jussanak hitelhez a vállalkozások. A kedvező hitellehetőség és az időközben megjelent pályázati források energetikai beruházások megvalósítását is lehetővé teszik, ami sokak számára lehet segítség a jelenlegi, átmeneti időszakban. Azért nevezem átmeneti időszaknak, mert az a tanulság már most levonható, hogy hosszú távon a felhasznált energia mennyisége olyan tényezővé válik, amely alapvetően meghatározza a vállalkozások versenyképességét. Bár most valószínűnek látszik, hogy a jövő év elejétől mérséklődhet a gáz, a villamos energia ára, azt azonban aligha remélhetjük, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba. Energetikai paradigmaváltásra van szükség, azok a cégek tudnak a jövőben talpon maradni, amelyek a lehető legkevesebb energiát használják fel, s azt is inkább megújuló, környezetbarát források bevonásával teszik.

A 2022-es év másik, leginkább a mikroés kisvállalkozásokat érintő váratlan változása a kisadózók tételes adójára (kata) vonatkozó jogszabály-módosítás volt. A rendelet megjelenését követően a kamarai szervezet azonnal megmozdult.

– A kamara mindig támogatta azt a törekvést, hogy a vállalkozások számára legyen a lehető legegyszerűbb az adózási rendszer, az ahhoz kapcsolódó adminisztráció. Ezt a szerepet a kata betöltötte, azonban idővel ez a forma túlburjánzott, és olyan feszültségeket keltett a vállalkozások között, amelyeket valahogy oldani kellett –mutatott rá a változást generáló okokra Pintér-Péntek Imre. – Tettünk különböző megoldási javaslatokat a döntéshozóknak, ezeket azonban a megvalósítás során figyelmen kívül hagyták, és szinte kivezették ezt az adónemet a rendszerből. A törvény megjelenése után két dolgot tehettünk. Egyrészt a kamara kezdeményezésére megalakult az adóügyi szakértői testület, amely a hozzá forduló vállalkozóknak tanácsot ad bérügyi, adózási, számviteli kérdésekben. A vállalkozók egyedi problémáikkal személyre szabott tanácsért fordulhatnak a könyvelőkből, adótanácsadókból és könyvvizsgálókból álló kamarai szakértői testülethez. Másrészt lobbiztunk a szabályozás finomítása érdekében, hiszen a mi célunk, hogy az egyszerű adózási forma együtt létezzen a teherviselés arányosságával. Igyekszünk támogatást nyújtani, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő adózási formát, amelynek keretei között a vállalkozása továbbra is eredményesen működni tud.

A több éven átnyúló kamarai projektek közül a szakember-utánpótlás egyik legfontosabb elemének, a duális szakképzésnek a támogatását emelte ki az elnök. – A szakképzési törvény változását követően országosan egyedülálló munka indult meg a megyei iparkamara keretein belül. Ennek egyik célja

a vállalkozások felkészítése volt a jogszabályi környezet megváltozása utáni helyzetre, a másik pedig egy olyan minőségirányítási rendszer kidolgozása, amely egyrészt megfelel a jogalkotó elvárásainak, másrészt segít egységesíteni a képzés tartalmát és színvonalát. Sikerült elérnünk, hogy a szakképzési rendszerben az elmélet tanítása az iskolákban, a gyakorlati oktatás a vállalkozásoknál történjen. Ez persze óriási felelősséget is ró a cégekre. A duális képzéssel foglalkozó kamarai csapat kidolgozott az elmúlt időszakban egy olyan minőségirányítási, minőségbiztosítási rendszert, amelyet a mikrovállalkozásoktól a multinacionális cégekig bárki alkalmazhat. Öt különböző ágazatot és nagyságrendet képviselő tagvállalatunknál teszteltük a rendszert, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk annak használhatóságáról, hasznosságáról. A képzőhelyeknek nagy segítséget nyújthat abban, hogy mindenhonnan hasonló szakmai tudású diákok kerüljenek a munkaerőpiacra, a gyakorlati oktatásukat tekintve ne legyenek jelentős tudásbeli különbségek. A másik fontos terület, amiben a kamara szervezői tevékenységével segíteni tud, hogy ha egy kisebb cég egy szakmán belül annak nem minden területét műveli, akkor is bátran foglalkoztathat tanulókat, mert lehetőséget adunk együttműködésre más társvállalatokkal, ahol a hiányzó elemeket a diákok elsajátíthatják. Például egy pizzasütő

is képezhet szakácsokat, mert az együttműködés keretében máshol a gyerekek a gasztronómia egyéb területeivel is megismerkedhetnek.

A duális képzés területén a kamara módszertani támogatást is ad tagjainak –tette hozzá a megyei kamara elnöke. – Hiszen nem elég, ha a gyakorlati helyen kiváló szakemberek foglalkoznak a diákokkal, tudni kell átadni ismereteiket, tapasztalataikat, de erre a legtöbb helyen nincsenek az oktatók felkészítve. Szeretnénk tehát lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyakorlati oktatók a megfelelő pedagógiai módszereket is megismerhessék. A következő időszakban a duális képzéssel kapcsolatban kidolgozott anyagainkat megismertetjük a képzőhelyekkel, és felajánljuk, hogy ezeket a cégek a maguk sajátosságaihoz igazítva alkalmazzák a gyakorlati oktatás során.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a régió stratégiai terveinek kidolgozásában is évek óta vezető szerepet vállal. – A hosszú távú programokat tekintve továbbra is nagy lehetőségeket látok a Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala megyét magában foglaló Északnyugat-magyarországi zóna gazdaságfejlesztési programjának kidolgozásában és megvalósításában – tudtuk meg Pintér-Péntek Imrétől. – Ennek érdekében hoztunk létre gazdasági munkacsoportokat a Győri, a Fertő-Rábaközi és a Mosonmagyaróvári térségekben, melyek több száz vállalkozó bevonásával meghatározták a lehetséges kitörési pontokat, és több települési önkormányzattal, valamint a Széchenyi István Egyetemmel már megállapodást is aláírtunk a további együttműködésről. Kormányzati szinten ma is napirenden van a területfejlesztés ügye, a kamarának most az a feladata, hogy tudatosítsa: területfejlesztés nincs gazdaságfejlesztés nélkül. El kell érnünk a döntéshozóknál, hogy a gazdaságot érintő kérésekben a kamara megkerülhetetlen legyen, javaslattételi, véleményezési és egyetértési joggal rendelkezzen. Ehhez a kamaráknak olyan szervezeti egységeket kell létrehozniuk, melyek feladata bekapcsolódni a központi területfejlesztési és az ennek szerves részeként megjelenő gazdaságfejlesztési munkába. Ennek jó kiindulópontjai lehetnek az említett gazdaságfejlesztési munkacsoportok.

Összességében elmondhatom, mind a rövid, mind a hosszú távú kamarai programok végső célja a hazai vállalkozások versenyképességének javítása – zárta gondolatait Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Őszintén be kell ismernünk, hogy az elmúlt évtizedekben ezen a területen alig sikerült közelítenünk nyugat-európai versenytársainkhoz. A magyar gazdaság fejlődésének kulcsa egy olyan egészséges iparszerkezet kialakítása, melyben a legjelentősebb súllyal a versenyképes, nemzetközi mércével is hatékonyan működő magyar kisés közepes vállalkozások szerepelnek ●

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA – ELNÖKI INTERJÚ

El kell érnünk a döntéshozóknál, hogy a gazdaságot érintő kérésekben a kamara megkerülhetetlen legyen... PINTÉR-PÉNTEK IMRE

A MINŐSÉGI KENYERET KÖNNYEBB BEOSZTANI

Az emberek nem szívesen mondanak le a minőségi kenyérről, legfeljebb kisebb kiszerelésű vagy olcsóbb terméket vesznek, mondja a Bedő Pékség vezetője, aki szerint az elmúlt évek óvatos, előrelátó gazdálkodása a túlélést jelentheti a vállalkozás számára.

Nem könnyű időszak a mostani a pékszakma számára, hiszen az energiaigényes ágazatban sorra szűnnek meg a kis pékségek, de a drasztikus energia- és alapanyagár-emelkedés miatt a nagyobbak is veszélyben vannak. A győri Bedő Pékség a köztes méretet képviseli: bár a technológiát és a termékeket tekintve megmaradt kézműves pékségnek, a dolgozói létszám magas.

– Jelenleg 85-en dolgoznak nálunk, és nagyon vigyázunk is a munkatársainkra, mert a munkaerőhiány ezt az ágazatot is nagyon sújtja, szinte lehetetlen utánpótlást találni, nem egy kollégát mi neveltünk ki, házon belül. Az állami támogatások, a kamatmentes hitel és az energiaár-támogatás, segíthetnek talpon maradni, de így sem egyszerű a helyzet – mondja Bedő Szilárd, a pékség vezetője. – A helyzetet nehezíti, hogy az energia tőzsdei ára teljesen kiszámíthatatlan, hónapról hónapra változik az árfolyam, ami lehetetlenné teszi a tervezést. Volt olyan rövid időszak, amikor a tavalyi 10–12-szerese volt az áram és a földgáz ára, ami aztán szerencsére visszament, így most „csak” 5–8-szoros árat fizetünk. Ráadásul most már a tervezett fogyasztásunk nagy részét előre ki kell fizetnünk, s csak utólag írják jóvá. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek gond van a likviditásával és egyik hónapról a másikra élnek, ez akár a végét is jelentheti, hiszen nem százezres nagyságrendről van szó… Én jelenleg nyugodt vagyok, de a jövő egyelőre tervezhetetlen.

Az előrelátás életet menthet

A cégvezető szerint a jelenlegi helyzetben azok élnek túl, akik eddig megfelelő gazdálkodást folytattak, mint ahogy a harmincéves múltra visszatekintő Bedő Pékség is.

– Akármilyen jól is ment a szekér, mindig odafigyeltünk arra, hogy megfelelő tartalékot képezzünk. A fejlesztéseinkben is óvatosak voltunk, az vezérelt, hogy ne nyújtózkodjunk tovább, mint ameddig a takarónk ér, és a hitelállományunk egy biztonságos mértéken belül maradjon. Már csak azért is, mert a Covid is rámutatott: bármikor hozhat az élet olyan válságot, amihez tudnunk kell rugalmasan alkalmazkodni. Ez az előrelátás most óriási segítséget jelent. Ebben a helyzetben az is nagy eredmény, ha a jelenlegi piacát és a munkatársait meg tudja tartani az ember. Erről többek között béremeléssel is gondoskodtunk, szerencsére mára kialakult egy stabil csapat, olyan emberekkel, akikre lehet számítani.

A Bedő Pékség nagy hangsúlyt fektet az optimalizálásra is, ez a műszakok szervezésére éppúgy vonatkozik, mint a gépek üzemeltetésére. – Most különösen igaz, hogy minden

kis lépés számít, és ahogy otthon lekapcsoljuk a villanyt, amikor kimegyünk a szobából, a munkahelyen is erre a gondosságra van szükség. Pusztán odafigyeléssel is sokat meg lehet fogni, és ezt a gondolkodást a kollégáink is magukévá tették. Nem mindenkinél ment ez könnyen, de azt vettem észre, hogy egy kicsit jobban odafigyel mindenki, félti a biztos állását, a megélhetését –mondja Bedő Szilárd.

Természetesen, ahogy mindenki, a Bedő Pékség is megpróbálja kiaknázni a zöldenergia nyújtotta lehetőségeket, tárgyalásban van például napelemek telepítésével kapcsolatban. Nagyban megnehezíti azonban a dolgot, hogy a pékség az áram nagy részét éjszaka használja el, az energia akkumulátoros eltárolása pedig nagyon költséges...

Négy kakaós csiga helyett inkább vesznek egy kalácsot

Energia pedig fogy bőven, hiszen havonta 55 ezer kiló kenyér fut ki a Bedő Pékség ménfőcsanaki, Komlóvölgyi úti üzeméből, a 12 saját üzlet mellett további 65-be szállítanak.

Bár az utóbbi időben az alapanyagok drasztikusan drágultak – a liszt például egy év alatt a 4–5-szörösére –, nem beszélve a szállításról, az üzemanyagról, a minőség nem csökkenhet, mondja Bedő Szilárd.

– Bár a költségnövekedést nem lehet teljes mértékben érvényesíteni az árakban, természetesen mi is kénytelenek voltunk árat emelni, ennek ellenére sikerült megtartani a vásárlóinkat. Többek között azért, mert változatlanul odafigyelünk a minőségre; a dolgozóink is érzik, hogy ebben a helyzetben ez a túlélés egyik kulcsa. A visszatérő vevőink ragaszkodnak a megszokott, hagyományos technológiával készült kenyérhez, pékáruhoz, bár az észrevehető, hogy többen keresik a kisebb kiszerelésű termékeket, például csak fél kiló kenyeret vesznek az eddigi egy helyett. Inkább a drágább, egészségesebb kenyerek és a darabos, édes termékek, például a rétes iránti kereslet esett vissza – avat be.

Az a tapasztalata, hogy az emberek nem mondanak le a megszokott minőségről, csak igyekeznek a pénztárcájukat kevésbé megterhelő döntéseket hozni, négy kakaós csiga helyett például vesznek egy nagy kalácsot, amit akár több napig is eszik a család. Sőt, azt látja, hogy aki spórolásból kipróbálja a multis pékárut, általában az is visszatér, legfeljebb egy olcsóbb, de még mindig jó minőségű termékre vált…

A Bedő Pékség vezetője szerint egyre nagyobb tudatosságra van szükség a vásárlás, a kenyérfogyasztás terén is. Például előrelátó tervezésre, hogy minél kevesebb kenyér kerüljön a szemétbe, hogy jobban felhasználjuk a maradékot. Ebben is segít a minőségi kenyér, mert azt könnyebb beosztani, hiszen tovább eltartható és élvezhető, mint a silány minőségű, „felpumpált” társai. A Bedő Jani-féle kézműves búzakenyeret például ma is a cégalapító több évtizedes, eredeti receptje alapján készítik, népszerűsége pedig a mai napig töretlen. l

SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP1:

NÉV: VELUX MAGYARORSZÁG KFT.

SZÉKHELY: Fertőd

FÔ TEVÉKENYSÉG: Épületasztalos-ipari termék gyártása

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 66 369

TOP2:

NÉV: HEINEKEN HUNGÁRIA ZRT.

SZÉKHELY: Sopron

FÔ TEVÉKENYSÉG: Sörgyártás

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 63 998

TOP3:

NÉV: ROTO ELZETT CERTA KFT.

SZÉKHELY: Lövô

FÔ TEVÉKENYSÉG: Lakat-, zárgyártás

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 32 396

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

CSORNAI KISTÉRSÉG

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

TOP1:

NÉV: Interfa Bútoripari Kft.

SZÉKHELY: Szany

FÔ TEVÉKENYSÉG: Egyéb bútor gyártása NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 24 587

TOP2:

NÉV: ENVIEN Magyarország KFT.

SZÉKHELY: Fehértó

FÔ TEVÉKENYSÉG: Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 17 650

TOP3:

Ft): 8 033

TÉTI KISTÉRSÉG

TOP1:

NÉV: „ÚJ HÁZ” Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. SZÉKHELY: Tényô

FÔ TEVÉKENYSÉG: Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem NETTÓ

PANNONHALMI KISTÉRSÉG

TOP1: NÉV:

A TÉRSÉG KIEMELKEDŐ VÁLLALKOZÁSAI:

Közúti gépjármű gyártása NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 2 847 439

TOP2:

NÉV: Wuppermann Hungary KFT. SZÉKHELY: Gönyű

FÔ TEVÉKENYSÉG: Fémfelület-kezelés NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 145 901

TOP3:

NÉV: DANA HUNGARY KFT. SZÉKHELY: Gyôr FÔ TEVÉKENYSÉG: Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása NETTÓ ÁRBEVÉTEL, 2021 (MILLIÓ Ft): 108 646

GAZDASÁGI MUTATÓK ALAKULÁSA

Hazánkban 2022. I. félévben a bruttó hazai termék (GDP) a KSH gyorstájékoztatója[1] alapján 7,3%-kal haladta meg az előző év 1–6. havi szintet. Az I. negyedévben a gazdaság teljesítménye 8,2%-kal, a II. negyedévben 6,5%-kal nőtt 2021. év azonos időszakához viszonyítva.

Az ipari termelés 5,1%-kal, ezen belül a feldolgozóipar termelése 4,7%-kal bővült az első félévben, melyhez legnagyobb mértékben a villamosberendezés-gyártás és az élelmiszeripar növekedése járult hozzá. A megyei szempontból kiemelt járműgyártás kibocsátása viszont 0,5%-kal csökkent, ami ellátásláncbeli problémákra vezethető viszsza. Az építőipar termelése 7,0%-kal emelkedett, üteme azonban lassult, és a II. negyedévben csak minimálisan haladta meg a tavalyi szintet. A GDP növekedésének ellenében hatott a mezőgazdaság visszaesése, mely az I. negyedévben 3,9%-os, a II. negyedévben az azt sújtó aszály következtében 35,5%-os volt az előző év azonos időszakaihoz viszonyítva. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értékének növekedése mindkét negyedévben 10% körül realizálódott. Közülük kiemelendő a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás és a szállítás, raktározás többletteljesítménye. A kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene[2]

az első félévben 10,3%-kal bővült. Az élelmiszereké +2,2%-kal, a nem élelmiszer jellegű termékeké +12,5%-kal, az üzemanyagkiskereskedelemé +30,0%-kal változott. A fogyasztói árak az év első 6 hónapjában átlagosan 9,4%-kal[3] emelkedtek, mely a bázisidőszaki dinamika (+4,2%) többszöröse. 2022. június 30-án 86.546 Győr-MosonSopron megyei székhelyű működő adóalany volt, mely 2,3%-kal magasabb a 2021. június 30-án nyilvántartottnál. Közülük 21.114 tartozott az áfa hatálya alá. Az áfaalanyok száma a II. negyedév végén 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami a ¾ részt kitevő társas vállalkozások körének növekedésével (+2,5%) van összefüggésben. Az áfaalany egyéni gazdálkodók száma továbbra is csökkenő pályán mozog (–0,4%). Körükben évek óta átrendeződés tapasztalható az adószámos magánszemélyek javára, akik 2 év alatt közel 20%-kal 870 főre bővültek, miközben az egyéni vállalkozók létszáma 6,1%-kal kevesebb, 5.127 fő lett.

IDŐSZAKOK ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA –JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ÉS A PIACOKAT TORZÍTÓ ESEMÉNYEK

Az időszakok összehasonlíthatóságát jelentősebben befolyásoló, a megyei adóalanyok szempontjából releváns jogszabályváltozás

2022. évben nem történt. Bővült a behajthatatlan követelésként történő elszámolás, illetve a különös adó-visszatérítések lehetőségeinek köre. Mentesültek az adó alól egyes Covid–19-világjárványra való reagálás érdekében beszerzett termékek vagy igénybe vett szolgáltatások. Módosultak a külföldi utas áfa visszatérítésére vonatkozó szabályok, konkretizálták a 150 EUR-t meg nem haladó importküldemények utáni áfa megfizetését. Az Egyesült Királyságban letelepedett adóalanyok számára viszonossági alapon vált biztosítottá a belföldön felszámított áfa visszatérítése. Az északír adóalanyok tekintetében csak a szolgáltatásnyújtások kapcsán kell alkalmazni a harmadik országban letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatérítési szabályokat. A közösségen belüli, nem adóalanyok részére történő távértékesítésnél eltörölték az egyes tagállamok egyedi értékhatárait.

A 2021–2022. évi adatok összehasonlíthatóságánál fontos kiemelni, hogy 2021. április 1-jével változtak a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások elszámolására vonatkozó fordított adózás szabályai. A házhoz szállított étel, ital 5%-os adókulcsa pedig 2021. július 31-ig volt érvényben.

A bázisidőszaki adatokra a legnagyobb torzító hatással a Covid-járvány újabb hulláma miatt üzletek és a szolgáltatások bizonyos körét érintő, a 2021. március 8-tól meghatározott időre bevezetett korlátozások voltak. A félvezető- és csipigényes ágazatokban –többek közt az autóiparban – 2020. év vége óta húzódik egy komoly alkatrészellátási válság, mely a vizsgált időszakokban különböző intervallumokban és intenzitással befolyásolta a termelést. Emellett 2022. február 24-én robbant ki az ukrán–orosz fegyveres konfliktus, mely szintén ellátási problémákat, továbbá elszabaduló nyersanyag- és energiaárakat, drasztikus szállításiköltség-emelkedést hozott magával.

AZ ÉRTÉKESÍTÉSI FORGALOM ALAKULÁSA

A megyében székhellyel rendelkező vállalkozások által benyújtott áfabevallásokban[4] megjelenő üzleti forgalom 4.207,6 milliárd Ft-ot tett ki, 13,9%-kal meghaladva az egy évvel ezelőtti 1–6. havit. Ez a dinamika jóval magasabb, mint a tárgyidőszak I. negyedévében kimutatott +8,7%, de lényegesen elmarad a 2021. I. félévi, a gyenge bázisadatok miatt kiugró +29,5%-os szinttől. Országosan a térségi több mint dupláját, 29,2%-os emelkedést mértünk.

Bruttó hazai termék (GDP), 2022. II. negyedév (második becslés); közzététel: 2022. szeptember 1. Bruttó hazai termék (GDP), 2022. I. negyedév (második becslés); közzététel: 2022. június 1. [2] KSH Gyorstájékoztatók: Kiskereskedelem, 2022. június; közzététel: 2022. augusztus 3. [3] KSH Gyorstájékoztatók: Fogyasztói árak, 2022. június; közzététel: 2022. július 8. [4] Az elemzésben a NAV Adattárház áfa-adatszolgáltatás moduljából nyert adatok a bázisidőszakban 2021. 08. 05-i, a tárgyidőszakban 2022. 08. 05-i állapot szerintiek.

MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT FELDOLGOZÓIPAR VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS ÉPÍTŐIPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

A megyei üzleti forgalom 512,0 milliárd Ft-os növekedésének több mint 2/3-a a feldolgozóiparhoz (+186,9 milliárd Ft; +7,3%) és a kereskedelem, gépjárműjavításhoz (+148,6 milliárd Ft; +28,3%) köthető. A legnagyobb arányú többlet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (+57,1%), az ingatlanügyletek (+46,6%) és az egyéb, nem kiemelt ágazatok közül a művészet, szórakoztatás, szabadidő (+244,3%) területen jelentkezett. Visszaesést egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenység (–4,4 milliárd Ft; –22,9%) szektorban mértünk.

Az üzleti forgalom döntő része, 65,6%-a a feldolgozóiparban realizálódott, mely 4,0%pontos csökkenés az előző évhez képest, mivel többlete a megyei átlag közel fele volt csak. A növekmény 44,2%-a a fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása alágazatban keletkezett (+82,6 milliárd Ft; +46,5%). A megye húzóágazatának, a közútijármű-gyártásnak a teljesítménye azonban 1,3%-kal (–24,0 milliárd Ft) a tavalyi I. félévi szint alatt maradt. A kereskedelem, gépjárműjavítás súlya 16,0%-ra (+1,8%pont),

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG INGATLANÜGYLETEK EGYÉB ÁGAZATOK

az egyéb nem kiemelt ágazatoké 4,8%-ra (+1,0%pont), az ingatlanügyleteké 2,0%-ra (+0,5%pont) erősödött. A többi szektor részesedése – a pénzügyi, biztosítási tevékenység kivételével (–0,1%pont) – 0,1–0,3%pontot emelkedett.

A megyei forgalom nagyobb része, 58,1%-a országhatáron kívül teljesült. Ez 4,3%pontos csökkenést jelent a 2021. I. félévi arányához képest annak következtében, hogy a belföldi viszonylat dinamikája a határon túli több mint 4-szerese volt. Volumene 6,0%kal, 2.443,3 milliárd Ft-ra növekedett. Országosan 27,9%-os emelkedés jelentkezett, ami a bázisidőszakit 2,4%ponttal, a 2022. I. negyedévit 7,3%ponttal múlta felül. Súlya a vizsgált időszakban 32,8%-ot (–0,3%pont) tett ki. Térségi szinten a 6,0%-os dinamika ugyan elmarad az össznemzetitől – illetve a tavalyi I. féléves, bázishatással erősen torzított 40,0%-os növekménytől –, de a tárgyév I. negyedéves visszaesés (–2,1%) után a II. negyedévben mért 13,9%-os többlet már jóval kedvezőbb.

A megye külpiaci forgalmát a feldolgozóipar határozta meg. Az ágazat 2022 I. félévében az összértékesítés 93,2%-át adta, ami 1,2%ponttal alacsonyabb a tavalyinál. A 102,5 milliárd Ft-os növekménye 4,7%-kal haladta meg a 2021. 1–6. havit és a térségi többlet közel ¾-ét tette ki. A közúti jármű gyártása, egyéb jármű gyártása alágazat az év első felében 1,1%ponttal (–18,6 milliárd Ft) a bázisidőszaki teljesítménye alatt maradt, amivel súlya a szektoron belüli 75,8%ra (–4,4%pont) csökkent. A villamos berendezés gyártása 18,6%-kal zsugorodott, a gyógyszergyártás kivitele pedig megszűnt. Ezt ellensúlyozta a többi alegység két számjegyű pozitív dinamikája: közülük a fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása területen másfélszeres forgalmat (+60,9 milliárd Ft) mértünk. A feldolgozóipar mellett a kereskedelem, gépjárműjavítás a határon túli piac másik meghatározó szektora. Részaránya 4,6%-ra erősödött (+0,7%pont), köszönhetően a 24,0 milliárd Ft-os, 27,0%-os kivitelnövekményének, mely a nagykereskedelem teljesítményéhez (+26,7 milliárd Ft; +36,5%) köthető, miközben a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása részterület továbbra is hullámzott. Utóbbi a tavalyi növekedés után a tárgyidőszakban 22,1%-kal 10,2 milliárd Ft-ra esett vissza, ami a 3 évvel ezelőtti szint csupán 22,3%-a. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazat 6,5 milliárd Ft-tal bővült (+31,4%), és így súlya az évek óta tartó stabil növekedésének hatására már elérte az 1,1%-ot. A többi kiemelt szektor részesedése stagnált.

2.129 gazdálkodó bevallásában jelent meg határon túli értékesítés, ami 7,0%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi körhöz képest. A forgalom adóalanyi szempontból erősen koncentrált, hiszen egyetlen vállalat súlya 60,0% felett volt, a TOP 10 együttes részesedése pedig 77,5%. Az 1,0 milliárd Ft feletti 119 áfaalany – köztük csupán egyetlen egyéni vállalkozó, a többi gazdasági társaság – lefedte a megyei érték 96,3%-át. A maradék teljesítmény 2.011 adózó között oszlott meg. A TOP 1 gazdálkodótól megtisztított bevételi átlag meghaladta a 0,4 milliárd Ft-ot, mely 46,3%-kal magasabb a bázisidőszakban mért 1–6. havi átlagánál.

Az árfolyamhatások torzították a reálfolyamatokat. A forint tárgyidőszaki átlagos árfolyama a térségi vállalkozások elszámolásában elsősorban használt EUR-ral szemben 4,8%-kal, az USD-vel szemben 15,7%kal gyengült, ami a kivitel volumenének a kimutatottnál kisebb mértékű növekedését jelentette.

A megyéből külpiacra történő értékesítés 80,6%-a az Európai Unió tagállamaival bonyolódott, súlya azonban az elmúlt évhez viszonyítva 7,4%pontot csökkent: az 1.970,1 milliárd Ft-ot kitevő közösségen belüli forgalom 2,9%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ezzel párhuzamosan a közösség területén kívülre történő értékesítés növekménye kiugróan magas, 71,4%-os volt, mely így 2022 I. félévében már elérte a 473,2 milliárd Ft-ot (+197,1 milliárd Ft). Ezáltal súlya – mely 3 évvel korábban még csak 7,5%ot tett ki – 19,4%-ra erősödött, tovább folytatva az eltolódást a harmadik országok irányába.

Az országos tendenciák teljesen másképp alakultak, mint a térségiek: a közösségen kívüli forgalom 31,1%-kal, a közösségi értékesítés pedig 26,8%-kal emelkedett a bázisidőszakhoz képest. Így előbbi súlya 27,7%-ra, utóbbié 72,3%-ra változott a nemzetgazdasági kivitelben.

2022. 1–6. hóban a belföldi piacokra történő megyei értékesítés aránya az üzleti forgalmon belül 4,3%ponttal 41,9%-ra erősödött. A hazai forgalom 1.764,3 milliárd Ftos megyei értéke 26,8%-kal (+373,1 milliárd Ft) haladta meg az egy évvel korábbit, miközben országos szinten magasabb, 29,8% volt a növekedés. A fogyasztói árak 9,4%kal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A hazai forgalmon belül a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat súlya 31,8%-ra (+0,5%pont) erősödött. Többlete 124,6 milliárd Ft (+28,6%), ami a teljes térségi növekmény harmada. A feldolgozóipar részaránya 27,3%-ra (–1,2%pont) csökkent, köszönhetően a megyei átlagnál 5,5%ponttal gyengébb, +21,3%-os (+84,4 milliárd Ft) dinamikájának. Alágazatai vegyes képet mutatnak, hiszen a közúti jármű gyártása, egyéb jármű gyártása terület bázis alatti 88,7 milliárd Ft-os teljesítményével (–5,4 milliárd Ft; –5,8%) elveszítette vezető szerepét a szektoron belül. Az I. féléves bevallások forgalmi adatai alapján megelőzték olyan jelentős többlettel rendelkező területek, mint az élelmiszergyártás, italgyártás, dohánygyártás (92,1 milliárd Ft; +23,8%) és a gumi-, műanyag termék gyártása, üvegtermék gyártása (91,4 milliárd Ft; +32,7%), melyek mellé felzárkózott a szintén jelentősen erősödő fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása is (84,6 milliárd Ft; +34,5%). A kiemelt ágazatok szinte mindegyike két számjegyű, 20,0% feletti bővülést könyvelhetett el a hazai piacon. Szerényebb dinamika csak az évek óta tartós növekedést produkáló villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (+15,9%) területén jelentkezett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység csökkenésének (–22,6%) oka egy tavalyi, nagy értékű

ingatlanhoz kapcsolható tétel torzító hatása, melyhez hasonló a tárgyidőszakban az ingatlanügyletek (+46,6%) szektor növekményében ugyancsak megfigyelhető. Az egyéb, nem kiemelt ágazatok súlya 10,6%-ra erősödött (+1,1%pont) 42,2%-os átlagos növekményének köszönhetően. Kiemelendő a művészet, szórakoztatás, szabadidő területe, ahol az évek óta mért zuhanás megfordult és 255,3%-os (+10,7 milliárd Ft) többlettel zárta az év első 6 hónapját a tavalyi évhez képest.

A belföldi adóalanyi teljesítményekre nem jellemző a külpiacinál tapasztalt koncentráltság. A vizsgált időszakban közel 15,6 ezer adózó vallott hazai értékesítést. A legnagyobb közülük a megyei összérték 3,3%-át tette ki. Az első 10 szereplő aránya 18,6% volt, míg egy évvel ezelőtt 19,5%. Legalább 10 milliárd Ft-os hazai forgalmat már 18 szereplő produkált, szemben a bázisidőszaki 14 vállalkozással. Az 1 milliárd Ft-ot 256

adózó érte el, míg ez a szám 2021. 1–6. hóban 187 darab volt. Előbbi 18 vállalkozás az összes forgalom közel negyedét (24,6%), utóbbi 256 pedig már több mint felét (56,1%) adta.

A kulcsonkénti besorolás alapján a megyei vállalkozások értékesítésének 76,6%-a a legmagasabb (27%-os) adókulcs alá tartozott, mely 1,7%ponttal maradt el az előző év I. félévi súlyától. Volumene 23,6%-kal, 251,9 milliárd Ft-tal haladta meg az egy évvel korábbit, azonban a többi adókulcshoz tartozó forgalmi adatok magasabb dinamikát realizáltak. A legnagyobb, +41,5%-os változást az adólevonási joggal járó adómentes értékesítés volumenében mértük, így aránya 1,4%ponttal 13,9%-ra erősödött. A 18%-os kulcsnál +33,3%-os, az 5%-os adókulcsnál +29,3%-os változás jelentkezett, melynek hatására előbbi súlya 1,7%-ra (+0,1%pont), utóbbié 7,8%-ra (+0,2%pont) emelkedett. Az értékesítéshez kapcsolódó átlagos adókulcs mértéke 20,9%-ra mérséklődött (–0,5%pont).

A BESZERZÉSI FORGALOM ALAKULÁSA

Az összes termék és szolgáltatás beszerzést terhelő adóalapja 3.803,0 milliárd Ft-ot tett ki a megyében, amely az előző évi értékhez képest 16,8%-os növekedés. Országos szinten a térségi dinamika duplája, +32,4% mutatkozott.

A teljes megyei beszerzés többsége (63,8%) a feldolgozóiparban realizálódott, ami az előző év azonos időszakival összehasonlítva részesedésének 4,2%pontos csökkenését jelenti. Mértéke csupán 9,6%-kal magasabb (+212,2 milliárd Ft) a bázisévinél, míg a többi kiemelt szektor növekménye ennek többszöröse volt, melynek következtében súlyuk erősödött. Legnagyobb mértékben – 1,8%ponttal – a második helyen álló kereskedelem, gépjárműjavítás ágazaté, köszönhetően +31,2%-os dinamikájának, melylyel a térségi többlet negyedét adta. 0,5–0,5%ponttal nőtt az egyéb, nem kiemelt ága-

zatok (3,4%-ra) és a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (3,0%-ra) aránya, ami mögött 44,7%-os és 40,3%-os tárgyidőszaki többlet áll.

A hazai beszerzés – a külföldről igénybe vett szolgáltatás összegét is tartalmazva –22,9%-kal, a határon túli pedig 10,7%-kal emelkedett megyénkben 2021. I. félévhez mérten. A belföldi dinamika közel azonos a tavalyival (+22,1%), a külföldi relációnál azonban az egy évvel ezelőtti szintnek csupán az ötöde. Mindebből következően a hazai piac 52,4%-os súllyal újra többségbe került. Országosan a vizsgált időszakban a belföldi piac több mint 2/3-dal dominált, változása pedig a térségi másfélszerese, +35,2%-os volt. Ettől némileg elmaradt a határon túli viszonylat +27,1%-os szintje, ami azonban a megyeinél 16,4%ponttal magasabb.

A feldolgozóiparban zajlott a belföldi beszerzések 45,1%-a, de súlya a tavalyi 1–6. havihoz képest 4,3%ponttal csökkent. 97,4 milliárd Ft-os növekménye az előző év azonos időszakit csupán 12,2%-kal haladta meg, szemben a többi kiemelt szektor 20,8–49,3%

A beszerzés összetételének alakulása

2020–2022. I. félévben (Mrd Ft)

VÁLTOZÁS: +22,9%

VÁLTOZÁS: +22,1% VÁLTOZÁS: +31,9%

VÁLTOZÁS: +10,0%

49,4% 2,6% 48,1% 0,2% 1,1% 90,1% 7,3% 0,7% 0,4% 4,8% 45,1% 4,3% 23,8% 4,6% 3,0% 6,5% 0,7% 6,1% 1,1% 0,2% 0,2%

közötti pozitív dinamikájával. A beszerzések a fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása területén nőttek a leginkább – 40,9 milliárd Ft-tal (+61,3%) –, vélhetően a drasztikusan megemelkedett alapanyag- és energiaárak következtében. Legnagyobb arányban (+72,7%-kal) a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása alszektor változott 2021. év I. félévéhez képest (+7,4 milliárd Ft). A közúti jármű gyártása, egyéb jármű gyártása terület viszont 4,3%-kal, 22,2 milliárd Ft-tal csökkentette beszerzését, ami mögött elsősorban ellátásláncbeli problémák miatti termelési nehézségek húzódhatnak meg. Súlya az ágazaton belül az egy évvel ezelőtti közel 2/3-ról 55,0%-ra csökkent. Ugyanilyen tendencia mutatkozott – vélhetően a külföldi értékesítésnél kimutatott visszaesésükkel öszszefüggésben – a villamos berendezés gyártása (–20,3%) és gyógyszergyártás (–78,1%) területeken is. A térségi többlet 30,9%-a, 114,7 milliárd Ft a kereskedelem, gépjárműjavítás szektorhoz kapcsolódik, mely mögött +31,8%-os eltérés áll. Így súlya 23,8%ra (+1,6%pont) erősödött. A harmadik helyre az egyéb, nem kiemelt ágazathoz sorolt területek összforgalma került 6,5%-kal (+1,2%pont). Növekményük együttesen 47,4%-os (+40,7 milliárd Ft) volt, melynek több mint felét a szakmai tudományos műszaki tevékenység terület 23,2 milliárd Ft-os (+62,2%) többletforgalma fedte le. A szállítás, raktározás és az építőipar körében stagnálás tapasztalható, a többi kiemelt ágazat súlya legfeljebb +0,5%ponttal tolódott el.

Kulcsonkénti besorolás alapján vizsgálva a belföldi beszerzésnél megállapítható, hogy a korábbi években tapasztalt hullámzásokkal szemben az adott időintervallumra stagnálás volt jellemző, melynek eredményeként az egyes kulcsok súlyai a bázisidőszakkal megegyező szinten stabilizálódtak. A legnagyobb adókulcsú beszerzés 96,2%ot tett ki, az 5%-osé 2,7%-ot, az adómentesé és a 18%-os beszerzésé 0,5%-ot, illetve 0,6%-ot. 2022. I. félévben a belföldi beszerzés átlagos adókulcsa 26,2% volt.

A határon túlról történt beszerzés értéke 1.810,4 milliárd Ft, ami az egy évvel korábbi összeget 10,7%-kal (+175,6 milliárd Ft) haladta meg. Ez az ugyanezen időszakban mért országos dinamikától 16,4%ponttal maradt el, a térség tavalyi (+53,3%) növekményének pedig csak az ötöde. Habár a II. negyedévben a mutatóban már enyhe erősödés volt tapasztalható (az I. negyedéves +9,2%-ról +12,1%-ra), de ennek nagy része a forint rohamos árfolyamgyengülésének a következménye. Az előző év II. negyedéves átlagához viszonyítva nemzeti valutánk változása a térségi tranzakciókban elsődlegesen használt EUR-ral szemben elérte a 8,8%-os, az USD-vel szemben a 23,2%-os szintet. A külpiacon belül a közösségi beszerzés +10,0%kal, a harmadik országos import +15,8%kal változott, mellyel utóbbi aránya az összbehozatalon belül 14,1%-ra emelkedett (+0,6%pont). Az I. féléves mutatók a tavalyi szintek (+51,1%, illetve +69,3%) töredékei. Országosan 2–2,5-szer magasabb dinamikát tapasztaltunk.

A nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóipar részesedése továbbra is domináns, a határon túli beszerzések 84,3%-a kapcsolódott hozzá (–2,1%pont). A szektor összforgalmának a 73,0%-áért egyetlen alágazata, a közúti jármű gyártása, egyéb jármű gyártása volt felelős, melynek növekménye csupán 1,2%-os (+12,9 milliárd Ft), ami a vizsgált időszakban a vezető devizák átlagos változásait figyelembe véve volumenében nem érte el az egy évvel korábbi szintet. A terület legnagyobb többletét – akárcsak a belföldi beszerzéseknél – a fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása adta (+40,8 milliárd Ft; +47,3%). A közösségen belüli forgalomban a feldolgozóipar aránya 2022 I. félévében 90,1%-os (–1,5%pont) volt. Mellette a kereskedelem, gépjárműjavítás 7,3%-os (+1,0%pont) súlya jelentősebb. A harmadik országos importnál szintén a feldolgozóipar, illetve a szállítás, raktározás releváns, de arányuk sokkal kiegyenlítettebb. Előzőé a tárgyidőszakban 49,1% (–3,5%pont), utóbbié 48,1% (+3,2%pont).

Az áfabevallások alapján a külpiaci értékesítés és a határon túli beszerzés különbségeként számított külpiaci áruforgalmi egyenleg 632,9 milliárd Ft-ot tett ki, amely 36,7 milliárd Ft-tal (–5,5%) kevesebb, mint egy évvel korábban. A kedvezőtlen változás a határon túli behozatal értékesítést meghaladó növekedésének a következménye.

BERUHÁZÁSOK

ALAKULÁSA

A megye vállalkozásai – a bevallások adatai alapján – 140,5 milliárd Ft összegben valósítottak meg fejlesztést, amely az egy évvel korábbi 1–6. havi 103,6 milliárd Ft-ot 35,6%kal haladta meg. Országosan a megyei tendencia felét, 17,4%-os emelkedést mértek.

A tárgyieszköz-beszerzések 86,2%-os arányt képviseltek a térségben, míg országosan súlyuk 9,7%ponttal magasabb, 95,9% volt. Megyei értéke a tavalyi szinthez képest harmadával emelkedett (+30,6 milliárd Ft), míg a beruházások fennmaradó részét kitevő saját rezsis beruházásoknál még ennél is magasabb, 48,1%-os növekmény (+6,3 milli-

BERUHÁZÁSOK

FELDOLGOZÓIPAR +47,5%

MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, HALÁSZAT +65,0%

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS +18,1%

INGATLANÜGYLETEK +50,7%

KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS +21,5%

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS –27,5%

ÉPÍTŐIPAR +15,0%

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS +70,0%

PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG –75,0% EGYÉB, NEM KIEMELT ÁGAZATOK +26,2%

árd Ft) jelentkezett. Mindezek hatására utóbbi súlya 1,2%ponttal 13,8%-ra erősödött. Országosan a tárgyév első felében a tárgyieszköz-állomány közel negyedével (+24,3%) nőtt, a saját vállalkozáson belül végzett fejlesztések azonban a felére estek vissza (–48,5%).

A térségi invesztíció 41,6%-át, 58,4 milliárd Ft-ot a feldolgozóipar valósította meg. Ez 47,5%-kal, 18,8 milliárd Ft-tal magasabb a bázisidőszaki összegnél, ezáltal súlyában 3,4%pontos erősödés következett be. A második helyen 16,4%-kal (+2,9%pont) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat állt, növekménye 65,0%-os (+9,1 milliárd Ft). Harmadik helyen az egyéb, nem kiemelt ágazatok találhatóak, ahol összesen 26,2%os beruházástöbbletet mértünk. A megyei átlag alatti dinamika következtében súlya 11,0%-ra (–0,7%pont) csökkent. Kiemelendő a körből az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység +38,6%-os (+2,3 milliárd Ft) teljesítménye. Legnagyobb visszaesés a szállítás, raktározás területén történt, ahol 27,5%-kal (–2,2 milliárd Ft) kevesebbet fordítottak fejlesztésre a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, melynek következményeként a beruházásokon belül már csak 4,1%os (–3,6%pont) arányt képviselt.

1 milliárd Ft felett 19 vállalkozás invesztált a vizsgált időszakban, ez a fejlesztések 46,6%-át fedte le. További 22 adózó érte el a 0,5 milliárd Ft-ot, így a 41 beruházó a térségi összeg 57,9%-át adta, összesen 81,4 milliárd Ft értékben. Ők 10 különböző ágazatból kerültek ki, a feldolgozóiparhoz 19 beruházó tartozott.

AZ ÁLTALÁNOSFORGALMIADÓ-KÖTELEZETTSÉG ALAKULÁSA

A bevallások összesített adatai alapján 2022. I. félévben az összes fizetendő adóalap 13,2%-kal, a hozzá kapcsolódó fizetendő adó 16,1%-kal emelkedett a bázishoz viszonyítva, elérve a 959,7 milliárd Ft-ot. A fizetendő adó alapjának átlagos adóterhelése az egy évvel korábbihoz képest 0,4%ponttal

Bázisévhez viszonyítva *

15,0%-ra emelkedett. Országosan az adóterhelés 17,3%-os szinten stagnált, a fizetendő adó alapjának változása csupán 0,3%ponttal volt kisebb (+32,3%), mint az azt terhelő adóé.

Az összes beszerzéshez kapcsolódó adóalap 16,8%-kal, a beszerzést terhelő adó 16,6%-kal haladta meg az előző évit. Az összes beszerzés átlagos adóterhelése 26,5%-os, a bázisidőszakhoz mérten 0,1%ponttal alacsonyabb. Nemzetgazdasági szinten 25,7%-os adóterhelést mutattak ki (+0,2%pont).

A megyei áfabevallásokban 2022. I. félévben adózóink összesen 130,5 milliárd Ft befizetendő adót és 179,4 milliárd Ft visszaigényelhető adót tüntettek fel. Ez az egy évvel korábbihoz viszonyítva az előbbinél 15,5%-os, míg az utóbbinál 18,4%-os emelkedést jelentett. Az áfa 48,9 milliárd Ft visszaigényelhető adóegyenlege 10,4 milliárd Ft-tal romlott.

Országos szinten a befizetendő adó 30,1%-kal, a visszaigényelhető adó pedig 30,9%-kal nőtt, melynek hatására az egyenleg 29,4%-kal erősödött a bázisidőszakhoz képest.

A megyében az ágazatok közül a befizetendő adó 17,5 milliárd Ft-os növekményéből 7,3 milliárd Ft a kereskedelem, gépjárműjavítás szektorhoz köthető. Az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyított, negyedével magasabb értékének köszönhetően súlya 28,0%-ra (+2,2%pont) erősödött. A feldolgozóipar többlete 5,5 milliárd Ft volt, mely a szektornál csupán +12,2%-os dinamikát jelent, ami a térségi átlagtól –3,3%ponttal tért el, ezért súlya 1,1%ponttal 38,8%-ra esett vissza. Alágazatai közül a gumi-, műanyag termék gyártása, üvegtermék gyártása területen 25,8%-os (+1,6 milliárd Ft), a fafeldolgozás, papírtermék gyártásánál 25,2%-os (+1,7 milliárd Ft), az élelmiszergyártásnál 20,9%-os (+2,1 milliárd Ft) növekedést mértünk. A közútijármű-gyártás ezzel szemben 19,6%-kal (–2,3 milliárd Ft) csökkent. A 14,4%-kal a harmadik helyen álló egyéb, nem kiemelt ágazatoknál összesen 3,3 milliárd Ft-os többlet jelentkezett (+21,2%), mely-

A beruházások 2022. I. félévi megoszlása és összegének változása nemzetgazdasági ágak szerint*

nek nagy részét az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területének 1,9 milliárd Ft-os növekménye (+62,6%) adta. Alapja elsősorban a 2021. április 1-jétől főként egyenes adózásra áttérő munkaerő-kölcsönző társaságok módosult elszámolása. Kiemelendő még a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat +66,7%-os teljesítménye (+1,2 milliárd Ft), mellyel részesedése 2,3%ra emelkedett (+0,7%pont). A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás befizetendő adója a vizsgált időszakban közel harmadával, 1,6 milliárddal csökkent, így súlya már csak 2,5% (–1,8%pont) volt. A többi terület általánosságban 0,2%ponttal mozdult el az egy évvel korábbi részarányához képest.

A visszaigényelhető adó 27,9 milliárd Ft-tal növekedett 2021 I. félévéhez viszonyítva, melynek több mint fele, 14,7 milliárd Ft a feldolgozóiparnak tulajdonítható, ami továbbra is a képződött összeg ¾-éért felelős. A szektoron belül a fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása terület közel megduplázta a tavalyi kiutalási szintjét (+4,2 milliárd Ft). A közútijárműgyártás alágazatának +3,7 milliárd Ft-ja csupán +3,8%-os változást jelent 2021. év 1–6. hónaphoz képest. A kiemelt szektorokban – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kivételével (–10,0%) – emelkedett a visszaigényelt adó összege. A bázishoz mért változás a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (+4,1 milliárd Ft; +53,9%) és az építőipar (+2,3 milliárd Ft; +40,4%) területeknél számottevőbb.

Beszerzés és értékesítés adóalapjának változása 2022. I. félévben a havi bevallások alapján (%) 300

HARMADIK ORSZÁGBA TÖRTÉNŐ EXPORTÉRTÉKESÍTÉS KÖZÖSSÉGEN BELÜLI ÉRTÉKESÍTÉS BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS KÖZÖSSÉGEN BELÜLI BESZERZÉS IMPORT BESZERZÉS BELFÖLDI BESZERZÉS

JAN. FEBR. MÁRC. ÁPR. MÁJ. JÚN.

melynek következményei szintén átírták a globális piacok folyamatait.

Győr-Moson-Sopron megye 2022 I. félévének gazdasági eredményei az előző év azonos időszakához képest erősödtek, de az országos átlag alatt alakultak. Kivételt képeznek a beruházások, melyek növekedési rátái egy évvel korábban még az össznemzeti mutatók csupán töredékei voltak, azonban a vizsgált időszakra ezek a tendenciák megfordultak.

Az országos dinamikák 30% körül alakultak, amitől megyei szinten kismértékben csak a belföldi értékesítés növekménye maradt el. A hazai beszerzésnél és a határon túli folyamatoknál azonban már két számjegyű eltérés mutatkozott. Utóbbi elsődleges oka a közösségen belüli teljesítésekben keresendő, melyet a harmadik országos forgalomtöbblet továbbra is csak alacsony mértékben tudott kompenzálni. Kiemelendő a közösség területén kívülre történő értékesítés, mely már évek óta robbanásszerűen növekszik. Havi szintre lebontva míg a határon túli viszonylatokban hullámzások és nagyobb kilengések is előfordultak, addig a belföldi mutatók kiegyensúlyozottabb dinamikáról árulkodnak.

Ágazati szinten eltérő folyamatok zajlottak a megye gazdaságában. Az év első felében általánosságban a területek erős, két számjegyű növekedést értek el. Kiemelendő közülük a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, a kereskedelem, gépjárműjavítás és a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye, utóbbinál azonban jelentős bázishatás is érvényesült. A húzóágazatnak minősülő feldolgozóipar többlete szinte mindenhol a térségi átlag alatt maradt. Kivételt jelent a beruházás, ahol épp a szektor erősítette a megyei mutatót. Alágazatait tekintve a kiemelt jelentőséggel bíró járműipar mérsékelt teljesítményében sajnos továbbra is érzékelhetőek voltak az ellátási lánc nehézségei miatt jelentkező termelési kihívások. A KSH mérései alapján az országos dinamikához jelentősen hozzájáruló villamosberendezés-gyártás terület azonban a térségben pont a növekedés egyik fékje volt. Helyette a fémalapanyag gyártása, fémfeldolgozási termék gyártása lépett elő húzóágazattá mind beszerzési, mind értékesítési oldalon, melyben valószínűleg a megnövekedett nyersanyagárak komoly szerepet játszottak.

MEGYEI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGI SZEREPE

ADÓALANYI KÖR

Összességében az általánosforgalmiadó-bevallások összesített adataiból származó információk a térségi vállalkozások aktivitásáról az értékesítésekkel, a beszerzésekkel és a beruházásokkal kapcsolatosan nyújtanak tájékoztatást. Az elmúlt három évben olyan események történtek, alakították a piaci környezetet, melyek az adózók kisebbnagyobb körét folyamatos kihívások elé állították. 2020. év tavaszán lehetett először érzékelni a pandémia hatásait (gyárleállások, termelési nehézségek, kötelező üzletbezárások stb.), ami 2021. év tavaszát is befolyásolta. Mellette kialakult egy alkatrészellátási válság, ami időről időre hullámzó mértékben érintette az annak kitett szektorokat. 2021. év végétől gyorsuló infláció, emelkedő nyersanyag- és energiaárak sújtották a gazdasági szereplőket. 2022. február végén pedig kirobbant az orosz–ukrán fegyveres konfliktus, száma, akik a vállalkozásuk megszűnéséről döntöttek.

A Győr-Moson-Sopron megyei működő adóalanyok száma 2021. év végére megközelítette a 85,6 ezret (+2,4%), amely az országos adóalanyszám 4,2%-a. Az év folyamán megyénkben több mint 6 ezer adózó kezdte meg tevékenységét és 4 ezer azon adóalanyok

2021. év végén a gazdálkodó szervezetek száma közel 26,5 ezer, 2,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok száma 4,3%-kal nőtt, ugyanakkor a betéti társaságok száma 2,1%-kal kevesebb lett.

A magánszemély gazdálkodók körében az egyéni vállalkozók száma 5,1%-kal bővült, elérte a 30,6 ezer főt. Az adószámmal rendelkező, de nem egyéni vállalkozóként tevékenykedő (pl. őstermelő, ingatlan-bérbeadó, szellemi szabadfoglalkozású) magánszemélyek száma viszont 0,3%-kal csökkent, 28,5 ezer főre.

A vállalkozási formák megoszlásában az egyéni vállalkozók súlya a legmagasabb, 35,7%, az adószámos magánszemélyek egyharmad részt tettek ki, a gazdálkodó szervezetek aránya pedig 31,0% volt.

2021. év során a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózók száma 6,9%-kal nőtt, így év végén már 22 ezer katás adóalany volt a megyében, mely az országos 4,9%-a.

A TÁRSASÁGI ADÓ ALANYAI

Elemzésünk további része a gazdasági teljesítmény szempontjából meghatározó, naptári évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó, kettős könyvvitelt vezető (speciális célú tőkefinanszírozó, illetve a nemzetközi számviteli standardok szerint elszámoló vállalatok nélküli) Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű társas vállalkozás hibátlan társaságiadó-bevallási adatainak összesítését tartalmazza a 2022. 07. 30-i állapotnak megfelelően (bizonyos esetekben adózói módosításokkal). A társaságiadó-törvény 2019-től ad lehetőséget arra, hogy legalább két tag csoportos társaságiadó-alanyt hozzon létre, mely csoportképviselője útján, csoportazonosító szám alatt teljesíti adókötelezettségét. 2021-ben kilenc csoportos adóalanyt tartottunk nyilván a megyében, ezek tekintetében a Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű tagok bevallásadatait vettük figyelembe, valamint számoltunk azon megyei illetőségű társaságok teljesítményével is, akiknek a csoportképviselője nem Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű. A csoportos adózók és az egyszerűsített adózási módokat választók folyamatosan változó köre, továbbá a tevékenységüket szüneteltető/megszüntető vállalkozások, és a hibás, határidő után pótolt / módosított / javított bevallások miatt az éves összehasonlítás sosem lehet teljes mértékben koherens és komparatív.

A 2021. évi gazdasági tevékenységéről 13.223 naptári évvel megegyező üzleti év szerint gazdálkodó megyei társaság nyújtott be társaságiadó-bevallást, az előző évinél mintegy 1.100-zal kevesebben. Folytatódott a korábbi évek tendenciája, a feldolgozott taobevallások száma tovább mérséklődött, kisebb térségünkben 7,7%-os, országosan 9,3%-os a volumencsökkenés. A visszaesés oka a kedvezőbb adózási (kisvállalati adó, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adója) alternatívát kínáló adónemek töretlen népszerűsége. Az „egyszerűsített” adózás térnyerése a 0 és 9 fő közötti foglalkoztatotti létszámú mikrovállalkozásoknál jelentkezett, hisz a csökkenés közel 85%-át, 927 darabot ők adták amellett, hogy a bevallások döntő része, mintegy 88,3%-a (11.679 db) is általuk került benyújtásra.

Az egy évvel korábbihoz képest a 10–49 főt alkalmazó kisvállalkozások száma 7,6%kal (–73 db) csökkent, részarányuk a tavalyival azonosan 6,7%-ot képviselt. Ennél jóval nagyobb nagyságrendben (–105 db) esett vissza a máshová nem sorolható egyéb vállalkozói kategóriába tartozók száma (jellemzően vállalkozói tevékenységet is végző alapítványok, egyesületek, ügyvédi irodák), ezzel 2,9%-os aránnyal bírtak. Ugyanakkor kissé emelkedett a nagyobb gazdasági súllyal rendelkező 50–249 főt alkalmazó középvállal-

A Győr-Moson-Sopron megyei vállalkozások számának megoszlása méret szerint (db)

MIKROVÁLLALKOZÁSOK 11.679 db

KISVÁLLALKOZÁSOK 891 db

KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 221 db

NAGYVÁLLALKOZÁSOK 50 db

EGYÉB VÁLLALKOZÁSOK 382 db

kozások darabszáma (+7 db). A 250 főnél nagyobb létszámmal működő 50 adózó tartja 0,4%-os részarányát (+2 db).

Nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlást tekintve a korábbi évekhez hasonlóan a társaságok mintegy egyötöde (20,5%) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatában működött. Ezt követi a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 12,6%-os, majd az építőipar 12,3%-os részaránnyal. Meghatározó súllyal bírt még az ingatlanügyletek (10,7%), valamint a feldolgozóipar (8,9%) is. A többi szektor pedig a fennmaradó 35,0%-on osztozott.

NETTÓ ÁRBEVÉTEL

A 2020-as évet a Covid miatti leállások, szállítási, beszerzési, értékesítési nehézségek, üzletbezárások, szolgáltatások korlátozása jellemezte. A gazdasági teljesítmények egyik legfőbb mutatójának, a nettó árbevételnek 2021-es számottevő növekedése egyértelműen a világméretű koronavírus-járvány okozta globális sokk utáni gyors és intenzív helyreállást tükrözi.

A megyei nettó árbevétel 6.883,6 milliárd Ft-os összege 12,3%-kal (+754,5 milliárd Ft) múlta felül az előző évit, makroszinten kissé magasabb ütemű, 15,1%-os volt a bővülés. A megyében realizálódott a korábbi évekhez hasonlóan az országos bevétel 6,3%-a. A Kisalföldön a nemzetgazdasági ágak közül csak az egyéb szolgáltatások bevétele csökkent (2,5%), az oktatásé szinten maradt, az összes többié emelkedett, a 10% feletti dinamikát elértek átlagos bővülése 16,6%-os volt.

A kiemelkedő, 68,1%-os részesedéssel bíró feldolgozóipar a válságból való felpattanásszerű helyreállást mutatva jelentős öszszegű forgalomemelkedést ért el, mind nominálisan (+462,2 milliárd Ft), mind dinamikában (+10,9%). Ebben nagy szerepe volt a sajátos termelési nehézségei ellenére 6,2%os bővülést elérő járműgyártásnak, mely az értéknövekedéshez 40%-ot meghaladóan járult hozzá. A második legnagyobb súlyú (7,9%) feldolgozóipari szakágazat a fémalap-

anyag-gyártás, mely az ágazat növekedési ütemének háromszorosát meghaladó, 37,3%-os bővülési intenzitást produkált.

A közel 5–5%-os részesedéssel bíró élelmiszeripar és a gumi-, műanyagtermék-előállítás is mintegy 12%-kal bővült.

Az ágazati árbevétel megoszlási sorrendjében második helyen álló, a tavalyihoz hasonló részesedéssel (14,7%) bíró kereskedelem, gépjárműjavítás közel egyötödével (+166 milliárd Ft) emelte értékesítését. 2021. évi nettó árbevételértékéhez 3,5%-os hozzájárulással harmadik helyezett az építőipar, mely jelentős fegyvertényt felmutatva a 2020-as 11,1%-os csökkenéssel szemben 12,6%-kal bővült (+27,3 milliárd Ft).

A személyes kapcsolatokat igénylő szolgáltatói szektor a korlátozások feloldása után a koronavírus-világjárvány következményeiből gyorsan talpra állt. 2021 legdinamikusabban regenerálódó ágazata Győr-Moson-Sopron megyében is a szálláshely-szolgáltatás (+7,5 milliárd Ft) volt, mint a válságból való kilábalás egyik legnagyobb nyertese, a megyei és országos bővülése is ~25% körüli volt. A szállítás, raktározás 6,4%-os növekedése 10,5 milliárd Ft-os többlet hozama. Ezenkívül jelentős nagyságrenddel fejlődött a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (+16,2%, +18,6 milliárd Ft) területe is. Ezen nemzetgazdasági ágak együttes súlya az összes megyei teljesítményből csekély, ~5,0%-os.

Továbbra is a nagyvállalkozásoknál koncentrálódott a nettó árbevétel mintegy kétharmada (66,8%), amelyek az összes társasági adóalany számának fél százalékát sem reprezentálják. A 2021. évi 4.599,9 milliárd Ft-os összeg 16,1%-kal több az egy évvel korábbinál. Bevételi súlyukat tekintve a vállalatszámban 1,7%-ot reprezentáló középvállalkozások következnek (12,2%), számuk 3,3%-kal, értékesítésük ennél alacsonyabb mértékben, 2,5%-kal nőtt. 10% feletti bevételi hányada még a 7,6%-os számbeli csökkenést elszenvedő 6,7%-nyi kisvállalkozásnak volt, ők 738,5 milliárd Ft-os forgalmat bonyolítottak, 4,4%-kal többet, mint a világjárvány évében. A legnagyobb számosságú,

88,3%-nyi mikrovállalkozás száma is hasonló mértékben csökkent, mint a kisvállalkozásoké, csak ebben a kategóriában mértünk forgalom-visszaesést (–142,5 milliárd Ft), forgalmi részesedésük így 3%pontot csökkenve 5,3%-os lett. Az árbevétel mintegy két és félszeresére nőtt (+207,8 milliárd Ft) az egyéb kategóriába tartozó vállalkozásoknál, így részesedésük a megye forgalmából 5,0%.

Győr-Moson-Sopron megye gazdasági sajátosságaiból és adózói köréből – határközeliség, járműipari dominancia – fakadóan az értékesítés relációnkénti összetételében az export mindig is meghatározó volt. A kiviteli arány 2021-ben az elmúlt tízévi átlaghoz hasonlóan közelítette a 64%-ot. Országosan a határon túli forgalom súlya alacsonyabb, egyharmados, így nemzetgazdasági szinten – megyénkkel ellentétben – a belföldi értékesítés volumenváltozása bírt meghatározó jelentőséggel.

A külföldre irányuló értékesítés 2021es 4.381,4 milliárd Ft-os értéke 10,3%-kal több a globális sokkal érintett 2020. évinél, de a „békeidőbeli” 2019-et is hasonló nagyságrenddel haladta meg, bár az árfolyamváltozásnak is érdemi hatása van.

Az exportbevételek ágazati szempontból erősen koncentráltak a megyében, a feldolgozóiparhoz köthető a külpiaci értékesítés 91,8%-a, és ezen ágazat 4.023,5 milliárd Ftos teljesítménye 9,2%-kal magasabb a 2020. évinél.

A vállalati kategória szerint vizsgálva megállapítható, hogy a magasabb besorolással együtt jár a határon túli értékesítés részarányának drasztikus növekedése: a mikrovállalkozásoknál nem éri el a 10%-ot sem, a kisvállalkozásoknál 14,1%, a középvállalkozásoké 57,5%-os. A nagy- és egyéb vállalkozási kategóriában az export és az árbevétel hányadosa 76,1%.

A relációnkénti összetételében kisebb súlyt (36,4%) képviselő belföldi értékesítés 2.502,2 milliárd Ft-os értéke 16,0%-kal haladta meg az előző évit, amely ~3,0%ponttal magasabb az országos bővülésnél is. A belföldi értékesítés ágazatok közötti eloszlása

teljesen más képet mutat, mint a külpiaci értékesítésé. Két kiemelt szegmens, a kereskedelem, gépjárműjavítás (31,4%) és a feldolgozóipar (26,7%) szerepe meghatározó, tőlük leszakadva a harmadik helyen az építőipar áll (9,6%).

A hazai árbevétel – a kivitelhez hasonlóan – sem egyenletesen oszlik meg a különböző vállalatméretek között, de a nagyvállalatok részesedése (39,8%) csak közel fele az exportnál mértnél. A kisvállalkozások mintegy negyedrész forgalmat bonyolítottak belföldre, őket hasonló nagyságrenddel követik a közép- és mikrovállalkozások (14,3%, 13,1%).

KÖLTSÉGEK

ÉS RÁFORDÍTÁSOK

A megyében működő vállalkozások 2021. évben 6.774,7 milliárd Ft költséget és ráfordítást számoltak el, ami 13,2%-kal magasabb az előző évinél. Az üzemi költségek és ráfordítások összes üzemi bevételhez viszonyított aránya, azaz a költségszint mindössze 0,5%ponttal emelkedve 94,3%-ot mutatott.

2021-ben is a ráfordítások döntő részét, több mint 80%-át, 5.513,2 milliárd Ft-ot az anyagjellegű költségek tették ki, melynek összege 16,4%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A személyi jellegű ráfordítások 10,2%-ot képviseltek az üzemi költségeken belül, értékük 9,5%-os emelkedés következtében 690,5 milliárd Ft volt, melyben szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve bérfelhajtó hatása is.

Az értékcsökkenési leírás címén elszámolt – a bázisévinél 8,3%-kal kevesebb –315,7 milliárd Ft az összes ráfordítás 4,7%át jelentette. A fennmaradó, 3,8%-os részarányt képviselő – az előzőekben fel nem sorolt – egyéb ráfordítás 255,3 milliárd Ft volt, a 2020. évinél 6,9%-kal kevesebb.

Az üzemi költségeken, ráfordításokon ~30, ~70%-os arányban osztozott a mikro-, kis-, középvállalkozási (kkv) szektor, valamint a nagy- és egyéb vállalkozások. Közülük a mikrovállalkozásoknál meredeken (–36,6%), a középkategóriában 6,3%-kal esett vissza a költségszint, míg a többi vállalatméretnél nőtt. A nagyvállalkozások számottevő költségszint-emelkedése (+16,8%) párhuzamos árbevételük 16,1%-os bővülésével.

A VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYE

2021-ben a járvány kedvezőtlen hatásaiból részben visszarendeződve a társas vállalkozásoknál 411,9 milliárd Ft üzemi (üzleti) eredmény képződött, mely 3,4%-kal (+13,6 milliárd Ft) múlta felül az előző évit. Ez a bevételek és költségek növekedési üteme (+12,6%, +13,2%) közötti minimális különbség egyik pozitívuma.

Az ágazatok eredményessége – a rendkívüli helyzetet hozó 2020-as évivel összevetve – szinte minden területen javulást mutat, de a legnagyobb súlyú, több mint 50%-os részesedéssel bíró feldolgozóipar ezalól rendhagyó módon kivételt képezett, a vizsgált gazdasági mutató értéke 2021-re mintegy 8%pontot zsugorodott. Az eredményben való részesedés tekintetében a feldolgozóipart a kereskedelem, gépjárműjaví-

tás követte 13,6%-os súllyal, amely a Covid utáni nyitás egyik legnagyobb nyerteseként közel negyedével (+11,2 milliárd Ft) fokozta eredményét. A dobogó harmadik helyezettje az építőipar, ahol a növekmény 35,2%-os (+7,4 milliárd Ft) volt.

A legnagyobb volumenű zuhanás a feldolgozóipar jellemzője (–26,4 milliárd Ft, -11%), mivel a megyei gazdaság motorja, az autóipar ágazatspecifikus kihívásai (robotizáció, elektromobilitás, globális alapanyagellátási zavarok, termelési láncok időleges megszakadása) jelentős anyagköltség-emelkedést generáltak, ennek következményeként 2021. évi eredményük ~50 milliárd Fttal (–30,5%) romlott.

Jelentős fegyvertény, hogy a feldolgozóiparon belül a járműiparban mutatkozó veszteséget részben ellensúlyozta a többi alágazat bővülése. A fémalapanyag-gyártás nyeresége megugrott a kétszeresére, így az már a 20 milliárd Ft-ot közelítette. Számosságában a második legnagyobb többlete a villamosgép-, műszergyártásnak (+5,4 milliárd Ft) volt, úgy, hogy szintén duplázott 2021-re. A harmadik legmagasabb növekedést a textília-, bőrtermék-, lábbeligyártás produkálta, a tavalyi szerény, 1 milliárd Ft-os nyereségét 5,5 milliárd Ft-ra növelte.

Kiemelendő, hogy a szálláshely-szolgáltatás az újraindítás legnagyobb nyerteseként a legmagasabb arányú, több mint ötszörös bővülést (+3,5 milliárd Ft) elérve 4,2 milliárd Ft eredménnyel zárta az évet. A tavalyi eredmény túllépésében a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység is jelentős növekményt ért el (+7,3 milliárd Ft).

A pénzügyi műveletek eredménye 23,9 milliárd Ft nyereség, amely közel másfélszerese (+44,8%) az előző évinek.

Fontos kiemelni, hogy az adózás előtti eredmény a csoportos adóalanyok esetében a taobevallás sajátosságaira tekintettel egyedileg nem mutatható ki, és mivel ennek figyelmen kívül hagyása jelentősen torzítaná az adatokat, így elemzésünkben ezen eredménykategória bázisévhez mért alakulását nem elemezzük.

TÁRSASÁGI ADÓ

A megye társas vállalkozásai az előző évinél 11,9%-kal magasabb, 335,6 milliárd Ft öszszegű pozitív adóalapot realizáltak, amely után a számított adó 30,2 milliárd Ft-ot tett ki (+11,9%).

A számított adót 5,9 milliárd Ft-tal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények, a mentesség és a visszatartott adó, amelynek összege több mint egyötödével (–1,5 milliárd Ft) visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A tárgyévben érvényesített adókedvezmény döntően (82,8%) fejlesztési adókedvezmény keretében került felhasználásra. Értéke azonban – annak ellenére, hogy kkv-k esetében még kedvezőbbé váltak a beruházási értékhatárok – a bázisévinél közel egyötöd résszel (–1,1 milliárd Ft) kevesebb volt.

Az adókedvezmények figyelembevétele után 24,3 milliárd Ft társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezett a megyében, 24%kal (+4,7 milliárd Ft) több, mint egy évvel korábban, felülmúlva az országos bővülés mértékét (+19,2%). A társaságiadó-fizetési köte-

lezettség és a pozitív adóalap hányadosa, azaz az átlagos adóterhelés 2021-ben a bázisév szintjéhez képest minimálisan (+0,7%pont), 7,2%-ra emelkedett.

MÉRLEGADATOK

A társaságok saját tőkéje 2020. évhez viszonyítva jelentősen, 41,3%-kal csökkenve 2.673,6 milliárd Ft-ot tett ki. Az ennek 10,7%át képviselő jegyzett tőke 285,9 milliárd Ft-os összege 4,5%-kal nőtt (+12,3 milliárd Ft).

Ezen belüli megoszlási arányok lényegesen nem változtak a bázisévhez képest. A legnagyobb, egyharmados többséggel továbbra is a külföldi tulajdon bírt, melynek értéke 1,5%-kal (+1,4 milliárd Ft) emelkedve 95,1 milliárd Ft-ra bővült. Országosan ugyancsak ennek a részaránya a legmagasabb (40,4%). A jegyzett tőke állományának 22,8%-a volt belföldi magántulajdonban, ami volumenében 3,7%-kal csökkent egy év alatt. Ugyanakkor a belföldi társaságok tulajdona minimálisan, de bővült, 88,4 milliárd Ft-ra.

Nemzetgazdasági ágazati megoszlás szerint a megyében továbbra is a legtőkeerősebb a feldolgozóipar (35,4%), második helyezett a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (13,4%), melyet a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás követ, szintén 10% fölötti aránnyal.

A tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke 300,8 milliárd Ft-ot tett ki, amely 13,4%-kal (–46,7 milliárd Ft) elmaradt a tavalyi, válsággal sújtott évben realizáltnál. Országosan ezzel szemben 6,9%kal csökkent a beruházások aktivált értéke.

ALKALMAZOTTAK A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOKNÁL

A kettős könyvvitelt vezető, naptári éves adózók társaságiadó-bevallásokban nyilatkozott átlagos statisztikai állományi létszáma 2021-ben 101,2 ezer fő volt, amely az országos 5,1%-át tette ki. Az előző évihez képest szinte stagnált (–0,9%) a taobevallásokban szereplő munkavállalók száma, de még mindig alatta van a válság előttinek (–6,9%). Ebben azonban a társasági adó hatálya alatt álló adóalanyok csökkenő száma, az alternatív adónemeket választók számának emelkedése, székhelyáthelyezések, tevékenység megszüntetése is szerepet játszott. Ezenkívül az adatokat torzíthatják a tárgyévben nem jelölt, de a korábbi években kitöltött átlagos statisztikai állományi létszámadatok (ugyanis ezen adat kitöltöttsége nem feltétele a bevallás benyújtásának).

Ágazati szempontból a legtöbb munkavállalót, 48.551 főt (48,0%), a 2020. évivel közel azonos számban (–0,9%) a feldolgozóipar foglalkoztatta. A megye sajátosságaiból adódóan itt a járműipar a meghatározó, 2021-ben 19.150 főnek adva megélhetést. Ezen alágazat sajátos nehézségei miatt kismértékben (–2,1%, –407 fő), de csökkent a pandémia évéhez viszonyítva a foglalkoztatottaik száma. Az ágazatban 11,2%-os foglalkoztatási aránnyal bíró fémalapanyag-gyártó, fémfeldolgozó társaságoknak zsugorodott a létszáma mintegy 200 fővel, így 5.426 főnek biztosítottak megélhetést. A csökkenést

részben ellensúlyozta a gumi-, műanyaggyártás (+121 fő) és a fa, papír, nyomdai tevékenység bővülése (+118 fő), a villamosgép-, műszergyártás területe is 110 fővel több embernek adott munkát. A többi szakágazatban 100 fő alatti volt a létszámmozgás a tavalyihoz képest.

A vállalkozói méret szerint a munkavállalók 44,3%-át a nagy- és egyéb vállalkozások alkalmazták, körükben 4,2%-os a növekedés. A többi munkavállalót a mikro-, kisés középvállalkozások foglalkoztatták közel azonos (16–21%) megoszlással, ahol összességében 4,6%-os csökkenés jelentkezett.

A bérköltség (+10,9%) emelkedése és a foglalkoztatottak számának stagnálása eredményeképpen az egy főre jutó átlagos éves bruttó bérköltség 12%-kal (+567 ezer Ft), 5.298 ezer Ft/fő összegre nőtt a 2020. évihez képest, mely lényegében a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének következménye. Ezzel szemben az országos átlag a megyeinél alacsonyabb, 4.673,4 ezer Ft/fő volt, 491,8 ezer Ft-tal meghaladva az előző évit.

Összességében a megyei társaságiadóbevallásokból is jól látszik, hogy a koronavírus-járvány okozta megtorpanás után 2021-ben már gyors és erőteljes helyreál-

lás következett be. A cégek forgalma nőtt, eredményességük javult, így emelkedett a pozitív adóalap, a társasági adókötelezettség összege is, dinamikája is magasabb a me-

gyében, mint országosan. A térségben továbbra is domináns szerepet tölt be a járműipar, ebből adódóan az export megyei aránya változatlanul magas.

A 2021. évben realizált nettó árbevétel alapján rangsorolt 100 legnagyobb társaság[1] székhely szerinti megoszlásában csak kisebb átrendeződés történt. A TOP 100 vállalkozások több mint fele, 57 adózó a Győri kistérség valamely településén működött, ők tették ki az összárbevétel négyötödét. A rangsorban a második helyet 19 gazdálkodóval a Mosonmagyaróvári kistérség foglalta el. Ezt követte a Sopron–Fertődi kistérség 17 top adózóval, amely a legnagyobb mértékben (+0,5%pont) növelte részarányát (6,7%) az árbevételben. A dobogósoktól jelentősen elmaradva következik a Csornai kistérség 4 vállalkozással, majd a Kapuvár–beledi 2, és végül a Téti 1 adózóval képviselteti magát.

A legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság, 100-ból 77 adózó ebben a formában működött, míg a másik nagyobb csoportot a részvénytársaságok alkották 18 vállalattal. Emellett 4 betéti társaság, valamint 1 egyéb gazdálkodó került be a megye legnagyobb társaságai közé. Az árbevételből a legnagyobb hányadot (62,3%) a részvénytársaságok szerezték meg. A korlátolt felelősségű társaságok aránya 4,9%ponttal emelkedett (31,8%), köszönhetően annak, hogy 32,5%-kal növelték az árbevételüket.

Nemzetgazdasági ágak szerint a TOP 100-ban a legtöbb, 59 vállalkozás a feldolgozóipart képviselte. Az ipar egyéb területein (építőipar, energiaipar) további 5 adózó műkö-

dött. A második legnagyobb súlyú ágazat 24 gazdálkodóval a kereskedelem, gépjárműjavítás volt. Lényegesen kevesebb, 5 társaság foglalkozott szállítással, raktározással. A fennmaradó 7 cég egyéb ágazatok között oszlott meg, köztük a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2), és az adminisztratív tevékenység (2).

Az árbevételben szintén a feldolgozóipar a meghatározó, részesedése 84,5%-ot tett ki. A legnagyobb mértékű bővülést (+39,2%) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazat érte el, részaránya 1,8%ponttal emelkedett az árbevételben.

A vállalkozások mérete szerint 41 nagyvállalat, 48 középvállalkozás, 6 kisvállalko-

A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA

A KSH 2022. július 28-i közleménye szerint Magyarországon a 2022. április–júniusi időszakban a 15–64 évesek körében a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 586 ezer fő volt, ami 62 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,3% volt, 1,5%ponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatást tekintve Budapesten volt a legkedvezőbb a helyzet, a vidéki régiók második legnagyobb, 76,5%-os foglalkoztatási rátájával a nyugat-dunántúli régió büszkélkedhet,

zás és 5 mikrovállalkozás került be a TOP 100-ba. A nagyvállalatoknak a legmagasabb, 79,3%-os a hányada az összárbevételben. A legjelentősebb mértékű árbevétel-növekedést (+40,7%) a középvállalkozások realizálták, így a súlyuk 3,4%ponttal nőtt (16,6%).

A 100 legnagyobb árbevételű megyei társaság közül 7-en a naptári évtől eltérő üzleti év szerint gazdálkodnak, ezekből 3 társaságnál esett a 2021-es üzleti év bevallási határideje a listazárás határnapja elé, 4 cégnél a 2020. évi adatokat tudtuk figyelembe venni.

A TOP 100 vállalat között 7 olyan társaság is van, akik csoportos társaságiadó-alany tagjai és közülük egy csoport megyén kívüli.

A listára kerüléshez 8.000 millió Ft-ot meghaladó árbevételt kellett elérniük a társaságoknak, ez az összeg 29,3%-kal magasabb az egy évvel korábbi bekerülési értéknél.

A TOP 100-listán az előző évihez képest 9 új adózó található, melyekből 5 vállalkozás a feldolgozóiparban működik. Az újonnan bekerült cégek közül a legjobb helyezést (23.) egy kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatba tartozó társaság érte el.

Az idei és előző évi rangsorban egyaránt szereplő 91 adózóból 6-an tartották pozíciójukat, mindegyikük a feldolgozóiparban érdekelt. A rangsorban 37 cég tudott előrelépni, átlagosan 10 helyet javítottak, a legnagyobb, 68 helyezést előrelépő vállalkozás egy közútigépjármű-gyártó társaság volt.

A listán szereplők közül 48-an rontottak előző évi helyezésükön, átlagosan 9 helyet, a legnagyobb mértékű visszalépés (–59) egy személygépjármű-kereskedőnél következett be.

A TOP 100 együttes 2021. évi nettó árbevétele 5.304.100 millió Ft-ot tett ki, amely 12,0%-kal magasabb az általuk előző évben realizáltnál. A 2020. évi TOP 100-hoz hasonlítva a növekedés szinte azonos mértékű, 11,7% volt. Az idei lista árbevételi átlaga 53.041 millió Ft (szélső értékektől tisztított átlag: 24.986 millió Ft), középértéke pedig 14.538 millió Ft volt.

A TOP 100 forgalmának négyötöde (4.218.083 millió Ft) a határon túli értékesítésből származott, összege 9,7%-kal emelkedett. Az egyötöd súlyú belföldi értékesítés

21,9%-kal bővült. A listán szereplők döntő többségénél, 91 adózónál összesen 14,1%kal (+615.530 millió Ft) nőtt, és csak 9-nél csökkent (–47.158 millió Ft) a nettó árbevétel 2020-ról a 2021. évre. Az árbevételtöbblet 70,5%-át feldolgozóipari cégek, 24,7%-át a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban tevékenykedő vállalkozások produkálták.

A legmagasabb árbevételt az előző évekhez hasonlóan 2021. évben is egy közútigépjármű-gyártó vállalat realizálta 2.847.439 millió Ft összegben, 3,7%-kal felülmúlva az egy évvel korábbi saját forgalmát. Ugyanez a társaság egyben a megye legnagyobb exportőre is, a teljes TOP 100-export több mint kétharmadával.

A 100 legnagyobb társaság közel 47.600 főt foglalkoztatott, 617 fővel (+1,3%) többet az előző évinél. 56 vállalkozásnál emelkedett a munkavállalói létszám, összesen 1.679 fővel, 44-nél viszont csökkent vagy stagnált az alkalmazottak száma (–1.062 fő). A legtöbb új munkavállalót a feldolgozóipar alkalmazta.

A TOP 100 üzemi (üzleti) tevékenység eredménytömege 233.650 millió Ft volt, ami 11,6%-kal (–30.542 millió Ft) kevesebb az előző évinél. Ez a visszaesés azért következett be, mert a legnagyobb közútigépjárműgyártó társaság üzemi eredménye 60.280 millió Ft-tal csökkent. A többiek eredménytermelő képessége növekedést mutat, az üzemi eredményesség az egy évvel korábbi 5,0%-ról 5,2%-ra emelkedett.

A TOP 100 által tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke 161.928 millió Ft volt, ami ugyanezen cégek egy évvel korábbi értékénél 20,0%-kal kisebb. A 100 vállalkozás közül 89 valósított meg beruházást, átlagosan 1.819 millió Ft értékben.

Összességében a megyei TOP 100 vállalat kiemelt mutatói – a Covid–19-járvány okozta globális válságból való gyors kilábalás következtében – javulást, növekedést mutatnak. Változatlanul meghatározó szerep jutott a feldolgozóiparnak: ezen ágazat 59 vállalkozása adta a TOP 100 árbevétel 85%-át, az export 95%-át, a foglalkoztatottak 80%-át, az üzemi eredménytömeg 77%-át és a beruházási érték 76%-át.

mely 0,7%ponttal múlja felül az előző év azonos időszakit.

Győr-Moson-Sopron megyében egy év alatt, 2022 I. félévére a népesség 0,4 ezer fős csökkenése mellett a gazdaságilag aktívak száma 5 ezer fővel nőtt a 15–64 évesek körében, így az aktivitási arány 1,7%ponttal 79,7%-ra javult. A gazdaságilag aktívak számának 2%-os növekedésével párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is 1,8%-kal emelkedett, így már a foglalkoztatási ráta 78,5%ot mutat, jóval meghaladva az országos 74,1%-ot, és 1,5%ponttal a 2021. I. félévit is.

A magyar munkaerőpiac továbbra is kiváló állapotot tükröz, a negatív külső környezeti tényezők, a 2022 februárjában kirobbant

orosz–ukrán konfliktus egyelőre nem gyakorolnak hatást a hazai piacra, a feszesség és a foglalkoztatottság új csúcson van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján pedig továbbra is erős kereslet mutatkozik a szakképzett munkaerő iránt. Összességében lassú tempóban tud már csak tovább bővülni a foglalkoztatotti létszám, a munkaerő minősége és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a vállalkozások igényeivel.

A NAV Győr-Moson-Sopron megyei foglalkoztatottságra vonatkozó adatai a KSH számítási metódusától eltérően a megyében székhellyel rendelkező munkáltatók, kifizetők és egyéni vállalkozók feldolgozott járulékbevallás-adatainak 2022. 07. 31-i ál-

EGYÉB IPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS EGYÉB

lapot szerinti aggregálásából származnak: tartalmazzák a megyei székhelyű vállalkozások megyén kívüli egységeiben foglalkoztatottak adatait, illetve nem tartalmazzák a megyében működő, de megyén kívüli székhellyel rendelkező munkáltatók dolgozóinak adatait.

Elemzésünk alapvetően a 2022. I. félévi foglalkoztatási mutatók vizsgálatára irányul (mely ezúttal nem tartalmazza a tanulószerződéses tanulók számát), emellett rámutatunk a vizsgált időszakban zajló folyamatok gazdasági következményeire. Ennek felméréséhez adataink egy része a biztosítotti jogviszonyban álló foglalkoztatottak T1041[1] Bejelentő és Változásbejelentő nyomtatványainak foglalkoztatók illetékessége szerinti összesítéséből származik. A T1041 adatlapokban szereplő jogviszonyváltozásokat (adott időszakban keletkező új jogviszony –lezárt jogviszony) vizsgálva látszik, hogy 2022. I. negyedévben kedvezőbb volt a helyzet, az új jogviszonyok száma meghaladta a megszűnőekét, májusban közel azonosan alakultak, júniusban viszont kedvezőtlenebbre fordult a helyzet, ezekben az ingadozásokban a munkaerő-kölcsönző cégeknek, az autóipari beszállítóknak és a turizmus, vendéglátás szektornak van hangsúlyos szerepe.

Az orosz–ukrán konfliktus hatása már egyes területeken érződik, ilyen például a szálláshely-szolgáltatás. Ebben a szektorban a korlátozások feloldásával 2021 májusától fellendült a forgalom, nőtt az alkalmazásban állók száma, mely júniusban kissé fogyatkozásnak indult. A meglódult infláció és energiaköltségek miatt a májusi adatok már mutatják, hogy a turizmusban kedvezőtlen folyamatok jelentek meg, és míg a koronavírus-járvány hullámaiban tudható volt, hogy ezek időszakosak, most azonban nagyobb és hosszabb távú a bizonytalanság.

A gazdaság egészét tekintve összességében a munkaerőpiaci mutatók javulását eredményezte a Covid–19-járvány lecsengése, a gazdaság újraélénkülő munkaerőkeresletére bővült a megyei és az országos foglalkoztatás is.

2022 I. félévében a Győr-Moson-Sopron megyei székhelyű munkáltatók átlagosan 193,3 ezer főt foglalkoztattak, 1,3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában, mely számszerűsítve 2,4 ezer új munkahely létrejöttét jelentette. Az üzleti szférában a 168,9 ezer fős átlagos foglalkoztatotti létszám 3,1 ezer fővel volt több, mint 2021 I. félévében. A versenyszféra bővülését a társas vállalkozások munkavállalóinak 1,8 ezer fős, és az egyéni vállalkozók és alkalmazottaik létszámának 1,3 ezer fős növekedése együttesen eredményezte.

A megyei munkaerőpiacon – a járvány okozta megingás után – folytatódtak a korábbi években megszokott kedvező tendenciák, melyet a negyedéves adatok is alátámasztanak. 2022 II. negyedévében már 194.032 fő állt alkalmazásban, csaknem 1,4 fővel meghaladva az I. negyedévit (+0,7%), alig eltérve az országos dinamikától (+0,8%). Összességében a megyei mutató így is nagyon kedvező, mivel hosszú évek óta kiemelkedő foglalkoztatási helyzet jellemzi a

Kisalföld munkaerőpiacát, mely az intenzív bővülést korlátozza.

Az egyéni vállalkozók és alkalmazottaik számának növekedésében jelentős szerepe van az alacsonyabb adóterheléssel és kevesebb adminisztrációval járó adónemek változatlan népszerűségének. A kata-alany egyéni vállalkozók száma átlagosan 1,1%kal növekedett az előző negyedévhez képest, 7,0%-kal az előző év azonos időszakihoz viszonyítva, így számuk 2022. I. félév végére elérte a 21,3 ezer főt a megyében.

A világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásainak enyhítésére szolgáló munkahelyvédelmi programnak is köszönhetően az üzleti szféránál a 2020-ban a részmunkaidős alkalmazás irányába elmozdult piac már 2021-ben visszabillent, sőt, a 2022. I. félévi arányok már a pandémia előtti szintre álltak vissza. A megyében a foglalkoztatottak túlnyomó része, 86,5%-a, átlagosan 167,3 ezer fő teljes munkaidőben dolgozott, míg a részmunkaidős foglalkoztatás 13,5%-ot képvi-

A foglalkoztatási létszámok változását havonként (év/év alapon) vizsgálva megfigyelhető, hogy a megyei, országosan is kimagasló foglalkoztatási szint még tovább javult, a munkavállalók száma folyamatos növekedést mutat az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Győr-Moson-Sopron országosan legjobb humánerőforrás-mutatóit a teljes foglalkoztatás közeli állapot jellemzi, ez okozza, hogy a bővülés dinamikája kissé elmarad az országostól, de minden hónapban megközelíti azt.

A foglalkoztatotti létszám hónapról hónapra történő változása során az egyes időszakok között eltérő dinamikát tapasztalhatunk.

A megyei és az országos indexek jellemzően minden hónapban azonos irányba mozogtak. Januárról februárra következett be a legnagyobb bővülés térségünkben, országosan márciusról áprilisra. Az év eleji látványos megyei létszámbővülés autóipari beszállító cégekhez és munkaerő-kölcsönző társaságokhoz kötődik, leginkább az egyszerű ipari foglalkozásúak körében. Előző havitól elmaradó adatot csak a félév végén mértünk, de ez már az előszele a napjainkban csúcsra járó energiaköltségek és fogyasztói árindex induló emelkedésének, illetve a foglalkoztatók ebből eredő óvatosságának.

A magyar gazdaság gerincoszlopát jelentő autóipar az utóbbi évtizedben rendkívüli fejlődésen ment keresztül, és a lendület alig mérséklődött az ágazati kihívások ellenére is. Ez a szektor tizenkét évvel ezelőtt országosan 86 ezer magyar embernek adott munkát, míg ma 158 ezernek. A fejlődés jelentős mértékben köszönhető annak, hogy a világ legnagyobb autóipari motorgyára Győrben működik, és átlagosan ~13 ezer munkavállalót alkalmaz, de a kiszolgáló cégekkel együtt mintegy 25 ezer fő megélhetését biztosítja.

Az üzleti szféra alkalmazottainak több mint 80%-át adó társas vállalkozásoknál a félév során szinte folyamatos létszámemelkedést tapasztaltunk, de júniusban ez a folyamat megtörni látszott, a létszám minimálisan, 4%ponttal elmaradt a májusitól, a 647 fős csökkenés mintegy fele a kiemelt nagyfoglalkoztatóknál jelentkezett, ebből 270 fő a gépjárműiparban.

A kiemelt adózói körben tapasztalt, az összpiacinál visszafogottabb tendencia oka a megye járműipari kitettségében és annak nemzetközi függőségében keresendő. A jár-

műipar és a ráépülő beszállítói kör gazdasági és foglalkoztatási súlya megyénkben messze az országos átlag feletti. A legjelentősebb megyei foglalkoztatók 2022 I. félévében átlagosan 35,5 ezer munkavállalónak, a gazdálkodói körben dolgozók több mint egynegyedének biztosítottak munkát. A 27 legnagyobb munkáltatónál 2022. I. félévben öszszességében 379 fővel (+1,1%) dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A háttérben mérséklődő ütemű növekedés húzódik meg, 2022 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest még 500 fős növekedést mértünk (+1,4%), mely intenzitás a II. negyedévben felére csökkent (+257 fő). Az érintett társaságok egyharmada 100 fő felett növelte létszámát (+1132 fő), ugyancsak egyharmada csökkentette (–757 fő) a bázishoz mérten, a fennmaradó 9 társaságnál 10 fő alatti létszámmozgás volt, így e folyamat összességében ágazati átrendeződést nem eredményezett.

Ha hosszabb távon, 2020. januártól elemezzük az autógyártásban végbement folyamatokat (robotizáció, elektromobilitás, globális alkatrészellátási nehézségek), akkor nyilvánvaló ezek létszámredukáló hatása. A megyei autógyártás tengelyét jelentő

jármű-, alkatrész- és egyéb autóipari termék gyártó / beszállító cég 2020. januártól 2022. júniusig együttesen 1140 fő (–5,0%) munkaerőt volt kénytelen leépíteni.

A járvány okozta krízisből való kilábalást követő orosz–ukrán háború nyomán kialakult válság 2022 I. félévében még nem hatott a munkaerőpiacra, de az ellátási láncok akadályoztatása a járványhelyzethez hasonlóan nehezíti a járműgyártás helyzetét.

A költségvetési intézményekben 2022 I. félévére is folytatódott a létszám több éve tartó erodálódása, egy év alatt 650 fővel csökkent a megyei állomány, összességében a munkavállalók 12,6%-a (24,4 ezer fő) dolgozott a megyei közszférában.

A munkaerőpiaci folyamatokat és a kormányzati szándék megvalósulását hűen tükrözi, hogy a foglalkoztatottak számának alakulását érdemben a versenyszféra befolyásolta.

A megye országos viszonylatban előkelő gazdasági fejlettségének következtében a vizsgált időszak során mindössze 430 fő hátrányos helyzetű munkavállaló dolgozott térségünkben a közfoglalkoztatás keretei között.

NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATI MEGOSZLÁS: FOGLALKOZTATÓK, ALKALMAZOTTAK, FAJLAGOS ÁTLAGOS BÉRJÖVEDELEM

A jogi vagy jogi személyiség nélküli, munkavállalóikat teljes munkaidőben (munkaviszonyban, szövetkezeti tagként munkaviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő vállalkozásoknál) foglalkoztatók ágazati megoszlásában tartós változást nem eredményezett a pandémia, továbbra is a Covid megjelenése előtti ágazati súlyok maradtak. Ezen foglalkoztatók legnagyobb hányada, közel 23,6%-a működik a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatban, melyet az építőipar és a feldolgozóipar követett 14,5, ill. 12,9%-kal.

A munkáltatók által alkalmazottak létszámát tekintve – az ipari nagyfoglalkoztatóknak köszönhetően – a feldolgozóiparban dolgoztak a legtöbben (50,7%) és itt keletkezett a bérjövedelmek legnagyobb hányada is, 60,0%. Az viszont tagadhatatlan, hogy a

Megyei munkavállalói összlétszám ágazati megoszlása 2022. I. félév

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEV. VILLAMOSE.-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS MEZŐ- ÉS ERDŐGAZD., HALÁSZAT ADMINISZTRATÍV TEV. HUMÁN-EÜ., MŰVÉSZET, EGYÉB SZOLG. SZÁLLÁSHELY-SZOLG., VENDÉGLÁTÁS INGATLANÜGYLETEK 2%-NÁL KISEBB ÁGAZATOK EGYÜTT FELDOLGOZÓIPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAV. SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS ÉPÍTŐIPAR

feldolgozóipar súlya a már említett okokból mind a létszámot, mind a bértömeget tekintve csökkent.

A létszám- és bértömegadatokat együttesen vizsgálva 2022. I. félévben ágazati szinten a legmagasabb 1 főre vetített bér a feldolgozóiparban volt (597,2 ezer Ft/fő/hó, +6,6%), minimális elmaradással követi (–3,4%) a villamosenergia-, gőz-, gáz-, vízellátás (576,7 ezer Ft/fő/hó, +18,9%). A képzeletbeli dobogó harmadik fokán az információ,

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEV.

VILLAMOSE.-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS

MEZŐ- ÉS ERDŐGAZD., HALÁSZAT ADMINISZTRATÍV TEV.

HUMÁN-EÜ., MŰVÉSZET, EGYÉB SZOLG. 2%-NÁL KISEBB ÁGAZATOK EGYÜTT

FELDOLGOZÓIPAR KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAV. SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS ÉPÍTŐIPAR

kommunikáció fajlagos bérjövedelme áll 558,3 ezer Ft-tal (+16,3%), 6,5%-kal elmaradva a legmagasabb átlagbértől.

MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ BÉRJÖVEDELMEK

2022. I. félévben a megyei illetékességű foglalkoztatók összesen 440,6 milliárd Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerepeltettek járulékbevallásaik M-lapjain, 15,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. A munkabértömeg növekménye a fajlagos munkabér-emelkedésből adódott, mert az ilyen jellegű jövedelemben részesülők száma mindössze 2,1%-kal emelkedett. A kimagasló bérdinamikához a minimális bértételek emelése, az erre reagáló béremelések, valamint a piaci hatások járultak hozzá. Az egyéni munkabér nagyságát illetően az üzleti szférában 13,1%-os növekedés következtében a piaci vállalkozások átlagos, 446.914 Ft egy főre jutó munkaviszonyból származó havi bérjövedelmet vallottak be bevallásaikban. A költségvetési szférában az ágazati életpályamodellek emelkedésének hatására 15,8%-os dinamikát tapasztaltunk, így az állami foglalkoztatottak körében az egy főre jutó munkaviszonyból származó havi bérjövedelem 440.216 Ft-ra emelkedett.

Országos viszonylatban a félév során 21,5%-kal bővült a bevallásokban megjelenő, munkaviszonyból származó összes bérjövedelem-tömeg az arra „jogosultak”

Fajlagos bérjövedelmek ágazatonként (Ft/fő/hó)

FELDOLGOZÓIPAR

VILLAMOSE.-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS, MŰSZAKI TEV. BÁNYÁSZAT SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS

HUMÁN-EÜ, MŰVÉSZET, EGYÉB SZOLG. MEZŐ- ÉS ERDŐGAZD., HALÁSZAT KERESKEDELEM, GÉPJÁRMŰJAV. PÉNZÜGYI, BIZTOSÍTÁSI TEV. INGATLANÜGYLETEK ÉPÍTŐIPAR ADMINISZTRATÍV TEV. KÖZSZOLG. SZÁLLÁSHELY-SZOLG., VENDÉGLÁTÁS

számának 2,5%-os növekedése mellett. Ez a verseny-szféra esetében 22,5%-kal magasabb munkabértömeg és 5,1%-kal nagyobb létszám mellett 421.294 Ft (+16,6%) átlagos havi egyéni munkabért, míg a közszférában 18,4%kal emelkedő bértömeg és 6,6%-kal alacsonyabb létszám mellett 501.039 Ft (+26,8%) átlagos havi fajlagos munkabért jelentett. Ez utóbbit jelentősen megnövelte a fegyveres testületek hivatásos állománya részére kifizetett, nem rendszeres plusz 6 havi juttatás.

Eszerint a fajlagos piaci átlagbérben 6,1%-os előnye van a megyének az országoshoz képest.

Összességében a megyei munkaerőpiac, a foglalkoztatók és alkalmazottak jól vizsgáztak a pandémia hullámaiban és a

helyreállítás időszakában. 2022-re gyakorlatilag visszatért a járvány előtti kedvező állapot országosan is kimagasló megyei foglalkoztatási mutatókkal, látványos bérdinamikákkal. Jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a helyi piac, azonban a szomszédunkban dúló háború sajnálatosan mély hatást fog gyakorolni az egész gazdaságra, benne a foglalkoztatásra is. Ennek jeleit a 2022. I. félévi adatok még nem mutatják, de az adóforintokban kevéssé domináns, viszont az adóalanyi körben releváns legérzékenyebb, prediktív szektorok már szembesültek az elsődleges jelekkel, amelyek hosszabb távú és más jellegű kihívásokat jelentenek, mint amit a Covid–19 okozott.

Megyei munkáltatók munkavállalóinak bértömeg-megoszlása ágazatonként 2022. I. félév

RANGSOROLT

A Győr-Moson-Sopron megyében működő – a társaságiadó-bevallásokban feltüntetett 2021. évi átlagos foglalkoztatotti létszám alapján rangsorolt – 50 legnagyobb vállalkozás döntő többsége három kistérségben koncentrálódott: 30 adózó a Győri, 9 a Sopron–Fertődi, 7 pedig a Mosonmagyaróvári kistérséghez tartozott. A Kapuvár–Beledi és a Csornai kistérség 2–2 gazdálkodóval képviseltette magát.

A TOP 50 vállalkozás összlétszámában a Győri kistérség részaránya a legmagasabb, 63,8%. A Sopron–Fertődi kistérség tudta a legjobban növelni a súlyát, 0,3%ponttal, ami az átlagot meghaladó 3,8%-os létszámbővülésének volt köszönhető.

Nemzetgazdasági ágak szerint a TOP 50 foglalkoztató közül 36 feldolgozóipari, míg az ipar más területein (pl. energiaipar, vízellátás) további 4 adózó működött. Szállítás, raktározás ágazatban 3 gazdálkodó volt érintett, és csak 1–1 társaság képviselte a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás tevékenységeket. A fennmaradó 5 cég a pénzügyi, biztosítási, a szakmai, tudományos, műszaki, valamint az adminisztratív ágazatokhoz tartozott.

A feldolgozóipar foglalkoztatta az összlétszám négyötöd részét.

A legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság, 33 adózó működött ebben a formában, a másik nagy csoportot a részvénytársaságok alkották 11 vállalkozással, emellett 6 egyéb gazdálkodó – betéti társaságok, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe – került be a megye legnagyobb foglalkoztatói közé. A korlátolt felelősségű társaságok 5,7%-os létszámemelkedéssel, 1,6%ponttal 44,4%-ra növelték arányukat az összlétszámban, és megelőzték a részvénytársaságokat (43,3%).

A megyében az 50 legnagyobb munkáltató között 5 naptári évtől eltérő üzleti éves vállalkozás található.

A TOP 50 listába kerüléshez a tavalyi 252 fővel szemben legalább 277 alkalmazottra volt szükség.

A megyei rangsorban az előző évihez képest 4 új adózó található. Közülük a legmagasabb pozícióba, a 35. helyre egy alumíniumgyártással foglalkozó társaság került be.

Abból a 46 adózóból, akik már a tavalyi rangsorban is szerepeltek, 11-en tartották pozíciójukat. 16 cég tudott javítani a helyezésén, átlagosan három helyet.

A legnagyobb mértékű előrelépés 6 hely volt, melyet 2 társaság is teljesített, mindegyikük a feldolgozóipart képviseli. A vállalkozások közül 19 rontott előző évi pozícióján, átlagosan három hellyel, a legnagyobb visszalépést (–8) egy feldolgozóipari társaságnál tapasztaltuk.

A TOP 50 vállalkozás együttes 2021. évi átlagos állományi létszáma közel 43.660 fő, amely 2,0%-kal magasabb lett (+861 fő) ugyanezen adózók előző évi létszámánál, és 1,2%-kal meghaladta a 2020. évi TOP 50 átlagát.

Az 50 legnagyobb foglalkoztató alkalmazotti létszámának átlaga 873 fő (a szélső értékektől tisztított átlag 653 fő), a lista középértéke pedig 543 fő.

31 társaságnál nőtt a dolgozók száma, összesen 1.693 fővel, míg 16 adózónál együttesen 832 fős csökkenés következett be. Három munkáltatónál változatlan maradt a létszám.

A TOP 50 legnagyobb foglalkoztatója a megye meghatározó járműipari társasága, amelynél az előző évhez hasonlóan idén is csökkent a foglalkoztatottak száma, 3,3%-kal, de még így is a lista öszszes munkavállalójának több mint egynegyede ennél a cégnél dolgozott. ●

SZÉKHELY ÁGAZATI TEVÉKENYSÉG / FŐ TEVÉKENYSÉG

Sopron Helyközi vasúti személyszállítás 1 850 1 841 99.5

Sopronkövesd Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 1 748 1 730 99.0

Fertőd Épületasztalos-ipari termék gyártása 1 064 1 235 116.1

n. ny. Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás n. ny. 1 178 –

KFT. Győr Építési betontermék gyártása 1 033 1 022 98.9 8./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 896 –9./12. DANA HUNGARY KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 748 878 117.4 10./10. INTERFA KFT. Szany Egyéb bútor gyártása 788 806 102.3 11./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 797 –12./11.

PROVERTHA ELECTRONIC COMPONENTS ZRT. Beled Elektronikai alkatrész gyártása 750 765 102.0 13./14.

IMPERIAL LOGISTICS KFT.** Győr Raktározás, tárolás 688 762 110.8 14./15.

REHAU-AUTOMOTIVE KFT. Győr Egyéb műanyag termék gyártása 654 755 115.4 15./13.

VERITAS DUNAKILITI KFT.

Dunakiliti Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 691 689 99.7 16./18. SICK KFT. Kunsziget Elektronikai alkatrész gyártása 630 649 103.0 17./16. LEADEC KFT. Győr Építményüzemeltetés 653 639 97.9 18./21.

MÄRKLIN-HUNGARIA TERMELÉSI KFT.** Győr Játékgyártás 568 625 110.0 19./17. PANNON-VÍZ ZRT. Győr Víztermelés, -kezelés, -ellátás 631 622 98.6 20./24. ROTO ELZETT CERTA KFT.

Lövő Lakat-, zárgyártás 558 606 108.6 21./27. RÁBA FUTÓMŰ KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 534 602 112.7 22./23. RÁBA JÁRMŰALKATRÉSZ KFT. Győr Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 558 595 106.6 23./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Pénzügyi, biztosítási tevékenység n. ny. 571 –24./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 554 –25./29. WAHL HUNGÁRIA KFT. Mosonmagyaróvár Háztartási villamos készülék gyártása 455 544 119.6 26./26. GRABOPLAST ZRT. Győr Műanyag építőanyag gyártása 537 541 100.7 27./n. ny. NEM NYILVÁNOS n. ny. Feldolgozóipar n. ny. 517 –

/30.

/25.

KFT.** Sopron Egyéb bútor gyártása n. ny. n. ny. –

PLASTICS SYSTEMS HUNGARY BT. Győrladamér Egyéb műanyag termék gyártása 552 506 91.7

Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás 422 472 111.8

Győr Elektronikai alkatrész gyártása 448 463 103.3

KAMARA: A CSELEKVŐ ERŐ

PÉNZES LÁSZLÓ ELNÖK, IPARI TAGOZAT

A 2022-es esztendő mint egy újabb rendkívüli év, úgy fog bevonulni a történelembe. Most már, három év távlatából kijelenthetjük, hogy a Covid-járvány 2019-es kirobbanásával a korábbi kegyelmi állapot, amely a gazdasági élet kiszámíthatóságát jellemezte, elmúlt. A korábbi tervezhetőség a múlté. A Covid miatti lezárások rávilágítottak a világgazdaság szereplőinek egymásrautaltságára, a járvány utáni gazdasági fellendülés pedig megmutatta az ellátási láncok sebezhetőségét és szűkös kapacitásait, továbbá az elhibázott európai gazdaságpolitika által kialakított egyoldalú függőségeket. Ilyen gazdaságilag turbulens időszakok után 2022-ben kontinensünk alapvető biztonságát veszélyeztető újabb kihívással, az orosz–ukrán háborúval kellett szembesülnünk.

A bevezetett szankciók számos vállalkozást hoztak nagyon nehéz helyzetbe belföldön és külföldön egyaránt. Azok a vállalkozások, amelyek az orosz piacra termeltek, elveszítették a felvevőpiacukat. A legnagyobb kihívást legtöbbünk számára mégis az elszabadult energiaárak kezelése jelentette. Tagozatunkat jellemzően termelővállalatok alkotják, nekik létfontosságú a működésükhöz az energiahordozók elérhetősége, illetve megfizethetősége. Azok a vállalkozások, akik a lejárt energiaszerződéseiket újrakötötték, megdöbbenve tapasztalták, hogy a fix áras szerződések helyett csak spot áras szerződést tudtak kötni,

ez pedig hat-hétszeres áram- és gázáremelkedést jelenthetett a korábbiakhoz képest. Ekkora drágulást egyetlen vállalkozás sem tud pusztán hatékonyságnövelő intézkedésekkel kompenzálni, így elkerülhetetlenné vált, hogy mindenki termékei és szolgáltatási áraiban érvényesítse megemelkedett költségeit. Ez viszont az inflációt pörgette fel, újabb kihívást jelentve a vállalkozásoknak.

Az élet mindannyiunkat rákényszerít az erőforrások észszerű, takarékos felhasználására, és ebből hosszú távon a környezet fog profitálni, s ez sem mellékes. Azonban ilyen bizonytalan, gyorsan változó gazdasági helyzetben sem szabad feladnunk a tervezhetőséget. Ha nehéz is, ha számos bizonytalansággal terhelt is, de el kell készítenünk a következő évi terveket, a büdzsét, hogy világos pénzügyi és egyéb célokat tűzzünk magunk és munkatársaink elé. Csak világos célok mentén lehet a vállalkozásainkat a gazdaságnak ezen a háborgó tengerén biztonságosan kormányozni. Az éves terveken túl ajánlatos elkészíteni a készenléti terveket is arra az esetre, ha rövidebb-hosszabb időszakra kiesik az oly természetesnek hitt energiaszolgáltatás. Hisz a gazdaság kerekének akkor is forognia kell, ha azt időnként nehézségek lassítják. Ezekhez az előttünk álló, embert próbáló kihívásokhoz kívánok minden vállalkozásvezetőnek és munkavállalónak erőt és kitartást! ●

BAUER LÁSZLÓ

ELNÖK, SZOLGÁLTATÁSI TAGOZAT

PÉNZES LÁSZLÓ

A szolgáltatásban dolgozó cégeket nagyon érzékenyen érintette az a gazdasági trauma, amely a háborús helyzet, a rohamosan növekvő infláció és a szankciók következményeként kialakult. Tagozatunk hoszszú évekre visszamenően azt tűzte ki célként, hogy mindazokat a gazdasági társaságokat támogassa, akik e szektorban

ELNÖK, IPARI TAGOZAT

dolgoznak. Függetlenül attól, hogy regisztrációs díjat fizetnek, vagy vállalják az önkéntes tagságot.

Könyvelési tanácsadás, csapatépítés, egészségnevelés, gazdaságfejlesztési kitörési utak feltérképezése, tanfolyamok, közösségépítő klubtalálkozók, az új belépők mentorálása – és még hosszan folytathatnánk a sort, mely tevékenységek jellemezték a tagozat elmúlt évi munkáját. Mindezek azonban kevesek, amennyiben maguk a vállalkozók nem érzik át annak felelősségét, hogy nekik is lépni kell. Ha nem tudják, melyik irányba, egyet mondhatunk nekik: a kamara irányába.

Ezekben a hónapokban éttermek, kozmetikusok, szállítmányozási cégek, tanácsadók, kommunikátorok kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy akár meg is szűnhet vállalkozásuk. Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy az eddigi közműszámlák tízszeresére ugranak fel, hogy a hitelkamatok emelkednek, hogy a gazdasági feltételek napról napra változhatnak. Ezekhez sok esetben lehetetlen egy egyéni vállalkozónak vagy egy kkv-nak alkalmazkodnia. Nem biztos, hogy nálunk van a bölcsek köve. Nem hiszem, hogy az ország, a kontinens nagy problémáit mi tudjuk megoldani a vállalkozók között. Azt azonban garantálhatjuk, hogy közösségként, közösségben, kihasználva a kamarai erőt, támaszok lehetünk minden helyzetben.

A szolgáltatási tagozat mindig erős kollektíva volt. Olyan tenni akaró emberek csapata, akik hittek magukban, hittek vállalkozásukban. Most eljött az idő, hogy minden probléma ellenére még jobban higgyünk egymásban. Használjuk ki a konferenciákat, a találkozókat. Ne csak arra, hogy meghallgassuk az előadásokat, hogy elkérjük a szép kivetített PPT-ket, hanem arra is, hogy beszélgessünk, hogy elmondjuk egymásnak, a

kamarai vezetőknek a problémáinkat. Biztassuk egymást, magunkat, hogy ha van kidolgozott gondolatunk arra, hogyan lehetne könnyebb, jobb, azt merjük képviselni, másokkal megosztani.

Mi nem legyintünk. Nem mondjuk azt, majd más megoldja helyettünk. Igyekszünk minden fórumon képviselni a szolgáltatókat. A reményeink szerint hamarosan megnyíló uniós forrásokból kiírt pályázatokból szeretnénk, ha a szolgáltatók az eddiginél nagyobb részt kaphatnának meg.

A jövő most sokkal ködösebb, mint az elmúlt években bármikor. De már szereljük a ködlámpákat a „kamarai nagy buszra”. Ami biztos: van út előttünk. Most bizakodnunk, hinnünk kell abban, hogy észrevesszük a kanyarokat, a meredélyt az út mellett, és tavaszra, nyárra elérhetjük a „ködmentes” világot ●

JANKÓ ERNŐ ELNÖK, KERESKEDELMI TAGOZAT

Még a Covid-járvány gazdasági hatásának kiheverésére sem volt idő, s már jelentkeznek az újabb sokkhatások, melyek érintik az élelmiszer-, az üzemanyag-, az energiaárakat és a munkaerőt árát. A gazdálkodás minden egyes költségeleme kiszámíthatatlan, olyan keresleti piac mellett, mely a közeljövőben zsugorodást prognosztizál. A turizmus-vendéglátás és kiskereskedelem annyi negatív élménnyel szembesült az utóbbi években, hogy a vállalkozói kedv alábbhagyott, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy minden és mindenki a kkv-k ellen szövetkezik. Jelen gazdasági környezetben különösen a kezdő vállalkozásoknak kell bátornak vagy nagyon magabiztosnak lenniük. Az előttünk álló időszakban több fontos kérdésre is választ kell adniuk a gazdasági szereplőknek. Ajánlott átvilágítani a vállalkozások gazdasági helyze-

tét, ami alapján meghatározhatjuk, mi az, amit csinálhatunk vagy mi az, amit csinálnunk kell, hiszen sok vállalkozás azért van még életben, mert a Covidnál az előremenekülést választotta a gyors gazdasági visszapattanásban bízva. Ennek a pozitív gondolkodásnak a következtében viszont a vállalkozások több esetben kényszerpályára kerülhettek. Azon kis- és közepes vállalkozások számára, melyek a rendelkezésre bocsátott pályázati források és kedvezményes hitelek felhasználása mellett döntöttek, nem opció a bezárás, mivel a kiírásokban szereplő, vállalt sarokszámokat produkálniuk kell, vagy éppen a hiteleiket kell törleszteniük. A bezárás vagy az ideiglenes szüneteltetés feltétele a tehermentes üzletmenet, ám ez egyébként sem biztos, hogy az optimális út a nulla bevétel és a fix költségelemek miatt.

Tehát inkább spóroljunk? Igen! Takarékoskodni mindig lehet szemléletmód-változtatással, folyamatok racionalizálásával, optimalizálással. Az energiaköltségek elemzésekor célszerű az egységár-növekedést a felhasználás csökkentésével ellensúlyozni, vagy lehetőség szerint az olcsóbb energiaforrást előnyben részesíteni. Jelentős költségelem lett az energia, de legalább jól számolható és tervezhető, ha már beálltak a szolgáltatókkal kötött új szerződések. A takarékoskodás mellett célravezető lehet bizonyos fejlesztések megvalósítása. Logikus gondolat a versenyképesség érdekében például alternatív energiaellátást biztosító beruházások megvalósítása. Persze felmerül a kérdés, miből fejlesszünk, illetve nem késtünk-e el ezzel a lépéssel, hiszen a vállalkozók egy részének az az érzése, hogy már lemaradtak az energetikai fejlesztésekről. Ha rendelkezésre is áll a finanszírozás, már nem biztos, hogy a gazdaságos működéshez elegendő előnyt biztosít a beruházások megvalósítása. Pozitív lehetőség a fejlesztési források tekintetében, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében mindig lehet kedvező kamatozású hitelekhez jutni, amit érdemes körültekintően felhasználni. Az üzleti kilátások értékelésénél figyelembe kell venni a versenytársak helyzetét is.

A csökkenő keresleti tendencia mellett a vállalkozások jelentős számú megszűnése prognosztizálható. Ugyanakkor kis szerencsével a kitartó vállalkozások olyan mikrokörnyezetbe kerülhetnek, amelyben a kereslet kevésbé csökken, mint a kínálat, ezáltal pluszpiacokhoz juthatnak. Lehet olyan szegmens is, ahol a válság pozitív változást hozhat. Számíthatunk arra, hogy a munkaerőpiac felpuhul az ágazatunkban, és a foglalkoztatás értéke várhatóan megnő. A dolgozók jobban fognak ragaszkodni egy-egy pozícióhoz, ami által az elvégzett munka hozzáadott értéke is növekedhet. Látható, hogy a helyzet összességében meglehetősen bizonytalan, így kitartást és erőt kívánok minden vállalkozásnak az előttünk álló nehéz időszakhoz! ●

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA – ELNÖKSÉG

BAUER LÁSZLÓ ELNÖK, SZOLGÁLTATÁSI TAGOZAT

JANKÓ ERNŐ ELNÖK, KERESKEDELMI TAGOZAT

PROF. DR. LAKATOS ISTVÁN ELNÖK, KÉZMŰIPARI TAGOZAT

„Energia nem vész el, csak átalakul…” A fizikában ilyen egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen törvények, összefüggések uralkodnak. Az energiamegmaradás törvénye átszövi mindennapjainkat, hiszen mindannyian felhasználjuk az energiaforrásokat. Fűtünk, közlekedünk, gépeket működtetünk.

A közgazdaságtan törvényeit azonban a világ történései (pl. háború), a gazdasági tényezők (kereslet-kínálat) is befolyásolják. A globalizált világ pedig egy hatalmas olvasztótégelyként nem engedi, hogy az egyes tényezők és folyamatok elszigetelődjenek.

Sajnos nem élünk egyszerű korszakban: klímaváltozás, migráció, Covid, háború, energetikai problémák, infláció támadnak minket több oldalról és egymást is gerjesztve. Át kell alakítanunk életünket és vállalkozásaink működését annak érdekében, hogy kezelni tudjuk ezeket a veszélyeket és azok hatásaitól minél inkább függetleníteni tudjuk jövőnket. Úgy tűnik, sarkaiból fordul ki megszokott világunk.

MI A MEGOLDÁS? Sajnos a bölcsek kövét és a jövőbe látás kristálygömbjét nem birtokoljuk. Már az ókor bölcsei megfogalmazták: Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. Azaz minden változik, s csak akkor lehetünk nyertesei (vagy legalább túlélői) a változásoknak, ha • alkotó módon használjuk a múlt tanulságait, • konfliktusok és eszkalált problémák helyett összefogunk és közösen adunk válaszokat a gondokra, • keressük, elemezzük az információkat és gyorsan reagálunk a megnyíló lehetőségekre,

• lehetőségeinkhez mérten igyekszünk innovatívak lenni.

A válságos helyzetekben mindig nyílnak új lehetőségek, bár az csak utólag derül ki, hogy ezek közül melyik teszi nyertessé a kreatív, nyitott és bátor vállalkozásokat.

AMI KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVON SEGÍTHET:

• hatékonyabban és megfontoltabban kell felhasználnunk erőforrásainkat,

• erőnkhöz mérten a jövőbe tekintő beruházásokat kell megvalósítanunk (pl. alternatív, megújuló energiaforrásokra kell átállnunk, figyelve a megnyíló támogatási lehetőségeket), • össze kell fognunk, meg kell ismernünk egymás jó gyakorlatait (ehhez kiváló terepet, találkozási pontokat ad a kamara), • a kamara szakértőket, finanszírozási lehetőségeket (pl. Széchenyi-kártya) kínálva támogatást ad a jövőhöz.

A változások mindig a kicsiket érintik erőteljesebben, így a kézműipari tagozat vállalkozóinak kitettsége is jelentős. Egymással öszszefogva, egymáson segítve, közösen jó megoldásokat, jó gyakorlatokat keresve azonban erősebbek vagyunk.

Használjuk ki ezeket a lehetőségeket, hiszen a jó közösség – a fentiek mellett – inspiráló környezetet is biztosít az ütőképes megoldási ötletek megszületéséhez.

Megújuló energiákat kívánok a kézműipari tagozat valamennyi tagjának, amelyek segítik túlélni ezt a válságos időszakot. Egyben azt is kívánom, hogy egymást segítve legyen lehetőségünk átállni új, környezetkímélő és költségtakarékos energiaforrások felhasználására és vállalkozásaink eredményes működtetésére. ●

MOLNÁR ALBERT ELNÖK, GYŐRI TÉRSÉG

Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a vállalkozások megőrizzék működőképességüket, a legfontosabb, hogy tisztában legyenek saját magukkal, felmérjék erőforrásaikat és lehetőségeiket. Különösen igaz ez az energiafelhasználási gyakorlatukra, hiszen ma ez jelenti az egyik legnagyobb kockázati tényezőt. Ezért érdemes feltérképezni, hogyan tudnak takarékoskodni, illetve milyen alternatív, megújuló energiaforrásokat tudnak igénybe venni. „Békeidőben”, amikor a bejáratott mechanizmusok zavartalanul működnek, a gazdasági szereplők nagy része talán kevéssé figyel a hatékonyságra, a válság azonban mindig tanít – hogyan gazdálkodhatunk még jobban erőforrásainkkal, hogyan csökkenthetjük költségeinket, milyen új megoldásokat alkalmazhatunk?

A helyzetelemzést követően a pontos és átfogó tervezésre érdemes helyezni a hangsúlyt, ami a nehéz időszakokban ugyancsak előtérbe kerül. A mára kialakult piaci viszonyok sajátossága, hogy ez vált az egyik legnehezebb feladattá, hiszen nagyon sok bi-

zonytalan tényezővel kell kalkulálniuk a vállalkozásoknak. De ha csak egy vagy két hónapra látunk előre, akkor is elengedhetetlen valamilyen terv kidolgozása, mert így a hoszszabb távú elképzeléseket is könnyebb az aktuális mozgásokhoz igazítani.

A válsághelyzetek eredményes kezelésében további segítség rejlik az összefogás, az együttműködés erejében. A kamara és a Győri térség közössége ebben a tekintetben számos lehetőséget biztosít az önkéntes és a regisztrált tagoknak. Jó példa erre az évek óta futó Kamarai Védjegy Program. A kamara által ajánlott vállalkozások biztosan egyenrangú partnerként tekintenek egymásra, és a kialakult kapcsolatok lehetőséget adnak az üzleti együttműködési lehetőségek kihasználására. Sok cég számára lehet a túlélés záloga, ha a megyében működő vállalkozások a térség logisztikai hálózatát létrehozva össze tudják hangolni tevékenységüket mind az alapanyagok, a késztermékek beszerzését, szállítását, raktározását, mind a pedig a munkaerő irányítását illetően.

A Győri térség a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat is igyekszik összefogni, és arra biztatni, hogy ők is éljenek a digitalizáció adta lehetőségekkel. Korábban is úgy gondoltuk – ezért hívtuk életre a „Kkv-k az online térben” elnevezésű klubunkat – és a jelenlegi válsághelyzetben még inkább úgy látjuk, hogy ezen a téren a huszonnegyedik órában járunk. Azoknak, akik még mindig idegenkednek a digitális megoldások alkalmazásától, tudunk segítséget nyújtani a bevezetésükhöz, jó példákat mutatni az eredményekről.

Végül a változó szabályozási környezetben történő eligazodásban segítséget nyújtó testületre is szeretném felhívni a figyelmet. Ebben az évben létrehoztuk a kamara adó-

PROF. DR. LAKATOS ISTVÁN ELNÖK, KÉZMŰIPARI TAGOZAT

MOLNÁR ALBERT ELNÖK, GYŐRI TÉRSÉG

ügyi-számviteli szakértői testületét, amely tájékoztatást ad bérügyi, adózási, számviteli kérdésekben. A vállalkozók egyedi problémáikkal személyre szabott információkért fordulhatnak a könyvelőkből, adótanácsadókból és könyvvizsgálókból álló kamarai szakértői testülethez.

A kamara több területen nyújt segítő kezet a vállalkozásoknak, érdemes élni a felkínált lehetőségekkel! ●

CSALLÓ GÁBOR ELNÖK, MOSONMAGYARÓVÁRI TÉRSÉG

A térség jelenlegi gazdasági helyzete jelentősen különbözik a pandémia alatt kialakult állapotoktól, hiszen nincs központilag elrendelt bezárás. Bosszantó dolgok persze vannak, mivel sok minden – ami eddig természetes volt – átértékelődött.

A vállalkozásokat érintő problémák megjelentek szinte minden ágazatban. A megtorpanás mindenhol érezhető, de az igazán komoly gondok még nem jelentek meg. Leginkább talán a kivárás jellemző a piacra. Vár az építtető, mert nem érkezett meg bizonyos termék. Vár a munkás, mert hiányzik az alapanyag. Ha késik is az alapanyag, a megrendelők egyelőre tudomásul veszik.

Az üzemanyag kérdése hónapok óta borzolja a kedélyeket, és a probléma kezelését célzó különböző „ötleteket” nem fogadta kitörő örömmel a társadalom. A mennyiségi korlátok mellett itt, a nyugati határszélen jellemzően a külföldiek üzemanyag-kifosztása okozott felháborodást. Az ársapkáról ugyancsak megoszlik a társadalom véleménye. Egyöntetű viszont a vélemény abban, hogy megfontoltabban és konkrétabb differenciálással kellene ezeket a dolgokat bevezetni.

Már sokan arról beszélnek, hogy előbbutóbb a vállalkozók tehetetlenné válnak, mert a költségek, alapanyag- és energiaárak óriási mértékben emelkednek. Viszont az árak emelése ezt a volument nem tudja kompenzálni, mert sokan attól tartanak, hogy annyira magas árat kénytelenek alkalmazni, hogy azon a szinten már nem lehet értékesíteni. Ez olyan prognózis, amelyet egyelőre még nem lehet tetten érni, még az látszik, hogy a vevők is kitartanak, bár az ütem lassult.

Nagy kérdés tehát, hogy meddig lehet emelni az árakat. S ha az árrés folyamatosan szűkül, vajon miből lehet kigazdálkodni a folyamatosan emelkedő költségeket? Több ágazatban bevezették a „napi árat”, amit persze nem szó szerint kell érteni, de az biztos, hogy 2–3 hónappal előre már lehetetlen árgaranciával ajánlatot adni.

A térségben jelentős az autóipari beszállítók súlya, és bizony a megrendelések teljesülése állandó veszélyben van. Az idegenforgalom területén viszont valami „magyar paradoxon” van jelen, ugyanis rég nem látott mértékben emelkedett a forgalom az elmúlt hónapokban. Annak ellenére, hogy már egy ideje sokan arról beszélnek, hogy bezárnak a költségek emelkedése miatt, egyelőre a bevételek nőnek. Ennek oka a forint gyengülése. A szomszédos országokból mostanában nagyon megéri idejönni, vásárolni is és egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat igénybe venni.

Ha sorra vesszük a gazdasági élet különböző területein megjelenő gondokat, akkor bizony el-elgondolkodik az ember, milyen kilábalási utakat, milyen válságkezelési irányokat találhatunk.

Utakat, irányokat egyelőre csak vékony ceruzával lehet tervezni, hiszen szinte semmi kapaszkodó nincs, bármely ponton is kutakodik az ember. Az energia és bármely más alapanyag árának alakulását is nagyon sok tényező befolyásolja. Gondoljunk csak például a pandémia alatt kialakult konténerhiányra. Az akkora áremelkedést okozott a kínai termékek szállításában, hogy rögtön vissza is esett a kereslet. De példa lehet a korábban fellépő csiphiány is, melynek következményei szintén sok területre gyakoroltak hatást. Ami biztos: arra senki nem számít, hogy a közeli jövőben bármi is pozitív irányba változik majd. Arra most hosszabb ideig kell várakoznunk... ●

CSAPÓ PÉTER ELNÖK, FERTŐ–RÁBAKÖZI TÉRSÉG

A 2022-es év is nehézségekkel teli esztendő volt. A Covid-járvány hatásai után a háborús események miatt újabb problémák, nehézségek, nem várt események zúdultak ránk.

Ezek közül a nagyon megemelkedett rezsiköltségek és a magas infláció okozza a legnagyobb fejtörést most a vállalkozásoknak. A megnövekedett energiaszámlák figyelmeztetést küldtek, hogy gondoljuk át fo-

gyasztásainkat, működési folyamatainkat. A cégvezetőknek most az egyik legfontosabb feladatuk a legjobb megoldást megtalálni a tudatosabb, kevesebb energiafelhasználással járó működésre.

A másik komoly nehézség, hogy a magas infláció miatt szinte lehetetlen a beruházások, új projektek költségvetéseit előre tervezni. Emiatt rengeteg vállalkozás felfüggesztette tervezett fejlesztéseinek megvalósítását.

Előreláthatóan a 2023-as év is hasonló nehézségeket fog hozni, így mindenképp törekedni kell a vállalkozásoknak az energiahatékonyabb működésre való átállásra, valamint a folyamatok tudatosabb átalakítására. A várható recesszió újabb problémákat fog generálni a gazdaságban, így további nehézségekkel kell szembenéznünk a jövő évben.

Úgy gondolom, hogy a recesszió szinte minden ágazatot érint majd, ezért minden térség érezni fogja annak hatásait. A lassuló gazdaság egyre több területet érint, ez pedig befolyásolja a térségek önkormányzatainak működését is. Ráadásul őket szintén ugyanúgy érinti az energiaköltségek emelkedése, a beruházások költségemelkedése. Elindul egy láncszerű folyamat, mely mindenkire hatással lesz.

A könnyebb kilábalásra azoknak a korszerű szemlélettel rendelkező cégnek van esélyük, melyek most óriási hangsúlyt fektetnek a vállalkozásuk folyamatainak, működésének rendbetételére, a jelenkor kihívásaira aktuális, adekvát válaszokat próbálnak adni. Ilyen válasz lehet a digitalizáció kiterjesztése, a zöldirányelvek, a környezetbarát megoldások előnyben részesítése, melyeknek nagy szerepet kell játszaniuk a megújulásban. ●

MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA – ELNÖKSÉG

CSALLÓ GÁBOR ELNÖK, MOSONMAGYARÓVÁRI TÉRSÉG

CSAPÓ PÉTER ELNÖK, FERTŐ–RÁBAKÖZI TÉRSÉG

EGYETEMES ÉRTÉKEK MENTÉN FEJLŐDIK A HB

Az elmúlt időszakban folyamatosan növelte a cégcsoporthoz tartozó vállalkozások számát, így ma már a szakipari kivitelezési munkák szinte teljes spektrumát le tudja fedni a WHB Group, amely nemcsak az építőiparban szeretne maradandót alkotni, hanem karitatív tevékenységével is példát mutat.

A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő, 100%-ban magyar tulajdonú piacvezető építőipari vállalkozása, amely az elmúlt 25 évben több mint 600 sikeres projekt megvalósulásában vett részt. Országszerte végez kivitelezéseket az építőipar minden szegmensében, a műemlékek felújításától kezdve az ipari, kereskedelmi és logisztikai létesítményeken át a sport-, oktatási és egészségügyi intézményekig. Szakemberei jelenleg is több mint 50 projekten dolgoznak.

Minden egy kézben

– A sikerünk mögött számos magasan képzett szakember áll, minden munkatársunk a

maga területén kimagasló szakmai tudással végzi feladatait. Profi mérnökcsapat, magasan képzett kivitelezői csapat (projektigazgatók, létesítményfelelősök, építésvezetők) és elkötelezett, a projekteket a háttérből támogató osztályok (vállalkozás, logisztika, beszerzés, műszaki előkészítők, HR, jog, pénzügy, marketing) biztosítják a folyamatos fejlődést, a stabilitást és az állandó magas minőséget –nyilatkozta Paár Attila, a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. tulajdonosa. Vallja: eddigi eredményeik eléréséhez elsősorban a vállalat alapvető értékei járultak hozzá, melyek nemcsak az egész vállalatcsoportot, hanem minden egyes munkavállalót is jellemeznek.

Ahhoz, hogy a vállalat az építőipar minden területét lefedve komplex szolgáltatást tudjon nyújtani megbízóinak, elengedhetetlen volt a folyamatos fejlődés. Ennek fontos mérföldköve volt, amikor WHB Group néven cégcsoporttá bővült, majd az elmúlt időszakban folyamatosan növelte a cégcsoportba tartozó cégek számát, aminek eredményeként a szakipari kivitelezési munkák szinte teljes spektrumát le tudja fedni. A cégcsoporthoz tartozik többek között (a teljesség igénye nélkül) a Magyar Építő Zrt., a Mischke Lakatos Kft., a WHB Elektro Kft. és a Stukkó Kft., a magasés mélyépítési generálkivitelezéstől az épületgépészeten át a belső szakipari kivitelezé-

sig házon belül megoldva minden feladatot. A cég a munkái során kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére, a kivitelezéseken fontos szempont, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után.

2003 óta immár saját gyártásban készülnek a könnyűszerkezetes falszerkezetek fém tartórendszerei a cég Győri Ipari Parkban lévő gyártócsarnokában, a legkorszerűbb, számítógépvezérelt berendezéssel. Ennek kapacitása évi 7 millió méter fémprofil előállítását teszi lehetővé, a folyamatos gyártást és kiszolgálást az állandó raktárkészleten tartott 250–300 ezer folyóméter késztermék és a készletezett 200–300 tonna alapanyag biztosítja.

2020-ban adták át a vállalat paksi lakatosüzemét, felsorakozva a győri, biatorbágyi és budapesti telephely mellé és elősegítve a WEST HUNGÁRIA BAU országos lefedettségét. Ez a telephely nemcsak a saját gyártási kapacitásuk modernizációját és növelését szolgálja ki, de ellátja a Paksi Atomerőmű hegesztői és lakatosipari feladatait, sőt, a Paks 2 beruházás során felmerülő többletigényekhez is kapcsolódni tud.

Érzékeny segítség

A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra. Karitatív tevékenysége négy kiemelt területre – gyermekek, egészségügy, oktatás, sport és kultúra – fókuszál, ezek közül a legfontosabb a gyermekek segítése. Számos, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézményt és szervezetet támogat rendszeresen, s több mint húsz éve támogatója a győri Petz Aladár kórháznak is. A koronavírus-járvány idején pedig az egészségügyi dolgozókat is segítette a pandémia elleni küzdelemben. l

MINDENHOL JÓ, DE LEGJOBB SOPRON!

Horváth Vilmos

több mint négy évtizedet töltött el a közlekedésszervezés és a turizmus területén. 1997-ben a megyei kamara soproni régióelnökévé választotta a város üzleti közössége, majd 2000-től a korabeli Magyarországon elsőként, 1853. augusztus 13-án alapított Soproni Kereskedelmi és Iparkamara újbóli önállósodásával annak elnökeként szolgálja a köztestületet. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagja, az ügyvezetés turizmusért felelős alelnöke.

Sopronnak olyan várossá kell válnia, ahol a magasan kvalifikált munkaerő találhatja meg igazán a boldogulását és ahol az erős polgári értékekkel találkozhatnak az ide érkező vendégek – így definiálta a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jövőképét Horváth Vilmos elnök.

A gazdasági testület vezetője egyebek mellett a duális képzés erősítésében, a korszerű

technológiák alkalmazásában látja a fejlődés lehetőségét, ami a bérek versenyképességét is javíthatja a munkaerőpiacon.

A magyar embereknek Sopronról a pihenés, a csodás történelmi belváros, a kékfrankos, a fiataloknak pedig ezek emellett a VOLT Fesztivál jut eszükbe.

Valóban, ha bárhol az országban elmondom, hogy Sopronból jöttem, akkor ajtók nyílnak meg, mosolygó emberek teljesen őszintén azt mondják, hogy „az egy olyan szép város, voltam ott” osztálykiránduláson, nászúton vagy éppen fesztiválon.

Ma már egyszerűbben el lehet hozzánk jutni, az M85-ös utat történelmi léptékű fejlesztésnek tekintem, amivel Sopron végre bekapcsolódik az országos gyorsforgalmi úthálózatba. Ezzel még vonzóbb desztináció lehetünk mind a turisták, mind a befektetők számára.

Jó példa a Sopron iránti lelkesedésre, elkötelezettségre a vám-jövedéki és adóügyi konferencia, amit immáron 37. alkalommal évről évre városunkban rendeznek meg. A kétnapos konferencián a pénzügyi és vámügyi terület összes hazai meghatározó szereplője részt vesz, eszmét cserél és jól érzi magát egymás társaságában.

Milyen most a nem kimondottan konferenciaturizmus helyzete a városban?

Sajnos a turizmus szektor, mivel nem primer szükségletet céloz, mindig is a legsérülékenyebb iparág volt. Láttuk ezt a Covid-krízis alatt is, amikor elsőként a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújtó vállalkozások szenvedtek hatalmas károkat, és a le-

zárások miatt hazánkban több százezer munkavállaló megélhetése vált kétségessé. Sajnos alig jutottunk némi lélegzetvételhez, ma egy újabb válság hatásaival kell szembenézni: a háborús helyzet miatt elszabadult energia- és alapanyagárak mellett ott a folyamatos munkaerőhiány is.

Miért van Sopronban speciális helyzet a munkaerőpiacon?

A soproni cégek évek óta szektortól függetlenül küzdenek a munkaerőhiánnyal. Kivédhetetlen az elszívó hatás, amelyet az ausztriai ingázás és munkavállalás okoz, mára szinte ez az egyetlen akadálya a fejlődésnek, illetve gyakran ez az oka egy-egy vállalkozás bezárásának is. A szakemberhiány nyomán kialakult másik probléma az építőipart jellemzi, ahol az igazi mesteremberek helyett botcsinálta, mindent elvállaló „szakik” is megjelentek, akik csak az elégedetlen ügyfelek és a kamarai békéltető testületi ügyek számát szaporítják. A kamara a duális szakképzésben, a versenyképes bérekben és a kiszámíthatóságban látja a megoldást. A szakképzési centrumok által koordinált és kamaránkkal egyeztetett felnőttképzési programok ugyancsak adhatnak gyors választ. Én úgy látom továbbá, hogy sok szakma presztízsének jót tenne, ha az önálló vállalkozás indításának alapfeltétele a mester cím lenne, amire számos európai országban van példa. A kötelező mester cím bevezetése után számíthatunk egy jobb munkaminőséggel, nagyobb teljesítménnyel és összességében egy fenntartható és versenyképes munkakultúrával bíró

stabil vállalkozói réteg kialakulására is, ami végső soron a kétkezi munka nagyobb társadalmi megbecsüléséhez, elismeréséhez vezethet.

Látjuk, hogy az egy lábon állás veszélyes, lehetne Sopronba több ipart telepíteni? Sopronban a nagy munkaerő-szükségletű, alacsony hozzáadott értékű ipar letelepedésének továbbra sem látjuk a reális esélyét. A meglévő vállalatok egymás elől szívják el a betanított munkásokat, a hiányt az ország keleti részéről próbálják meg pótolni. Ezek a munkavállalók mint egy dobbantóra, úgy tekintenek térségünkre, ahol gyökeret ereszthetnek, majd rövidesen elindulhatnak a tejjel-mézzel folyó ausztriai munkaerőpiac felé.

Kamaránk álláspontja az, hogy a munkaerő-problémákat átlépve, a legkorszerűbb technológiák alkalmazásának kiterjesztésével kell megalapozni városunk iparának jövőjét. A fő irányok a digitalizáció, a robotika és automatizálás. A jövőben a Soproni Egyetem tudásbázisát gyakorlatban is kamatoztatni tudó iparfejlesztésekre kell fókuszálni. A rövidesen megnyíló új Soproni Ipari Parkban ilyen korszerű, nagy hozzáadott értéket előállító cégek letelepedését kell ösztönözni. A várost olyan hellyé kell tenni, ahol a magasan kvalifikált munkaerő találhatja meg igazán a boldogulását és ahol az erős polgári értékekkel találkozhatnak az ide érkező vendégek. Reményeim szerint rövidesen újra jelentéssel töltődik fel a régi szlogen, miszerint: Mindenhol jó, de legjobb Sopron! ●

„AHOL CÉL VAN, ODA ÚT IS VEZET”

„Probléma nincs, csak megoldandó feladat” – vallja Varga Tamás, a Vatam Hungária Kft. tulajdonosa, aki egy nyúli garázsból indulva építette fel épületgépészeti fővállalkozását. Az idén Presztízs-díjjal kitüntetett vállalkozás ma már az élelmiszer- és gyógyszeripari cégek magas minőségi követelményeit és speciális feladatait is megugorja.

Pont húsz éve, egy nyúli családi ház garázsában és az ott kialakított irodában kezdődött a Vatam kft. története, majd sorban jöttek a fontos mérföldkövek. A cég egymás után nőtte ki a nyúli, majd győri telephelyeket, s mára 30 fősre duzzadt, az alvállalkozókkal együtt pedig több mint 100 családnak biztosít megélhetést. A garázscég már rég a múlté: a Vatam nemsokára már a győri ipari parkban épülő új irodaházból és gyártócsarnokból látja el a szerte az országból érkező megbízásokat. Ez egyben oktatóközpont is lesz a szakemberek részére, ahol nemcsak a gyakornokok képzésére nyílik lehetőség, hanem az esetlegesen rokon szakmákból érkező munkatársakat is szakirányú tudással tudják felvértezni. A 2023-ra tervezett beruházás mellett a jövő év tavaszán a Vatam hőszivattyú- és klímatechnikai áruházat is nyit a győri Szent Imre úton, amely nem

csupán a szakma képviselőit, hanem a lakosságot is kiszolgálja majd.

Speciális körülmények

Ma a Vatam épületgépészeti fővállalkozóként van jelen számos ipari és kereskedelmi beruházáson, köztük olyan iparágakban, amelyek speciális körülményeket és követelményeket jelentenek. Az autóipar mellett otthon van többek között a gyógyszeriparban és az élelmiszeriparban is, ahol kiemelkedően magas követelményeket kell teljesíteni mind munkabiztonsági, mind higiéniai szempontból. Ezeken a beruházásokon a felhasznált anyagokra és szerszámokra is magas minőségi sztenderdek vonatkoznak, nem beszélve a munkavégzés körülményeiről, amelyek ma már nem jelentenek akadályt a Vatam számára. Ügyfelei között olyan multicégek találhatók, mint a Nestlé, a Zewa, a Richter Gedeon vagy az Osi Food, de a győri Audi-gyár több csarnokának kivitelezésében is részt vett.

A Vatam teljesítményét a közelmúltban Presztízs-díjjal is elismerték: „Az év kisvállalkozása” kategóriában nyerte el a díjat. Varga Tamás cégvezető szerint ez nemcsak neki, hanem minden munkatársának szól. „Nélkülük nem jutottam volna el idáig, hiszen a siker titka a megbízható csapat. Felemelő pillanat volt, amikor a Presztízs-gálán átvettem a díjat, amelynek neve hűen tükrözi, hogy mit jelent az elnyerése az üzleti világ szereplőinek. Bárhova

megyek, úgy érzem, a Presztízs-díj magasabb szintre emeli a cég megítélését” – mondta.

Gyorsan alkalmazkodnak

Hogy mi a siker titka? Varga Tamás elsősorban a kitartást emeli ki. „Azt vallom, hogy probléma nincs, csak megoldandó feladat, ennek szellemében dolgozunk. Nálunk nincs ünnepnap vagy vasárnap, ahogy olyan sem, hogy »majd valamikor megyünk«, igyekszünk mindent a lehető legrövidebb úton megoldani. A másik nagy előnyünk a rugalmasság, gyorsan reagálunk és gyorsan alkalmazkodunk, még az olyan próbára tevő helyzetekben is, mint a Covid vagy az alapanyaghiány. Azt szoktam mondani, hogy ahol cél van, oda út is vezet, a mi célunk pedig az, hogy kiemelkedő minőségű gépészeti kivitelezésekkel minél több ügyfelünknek legyünk stabil partnerei.”

Varga Tamás emellett különösen nagy figyelmet fordít az utánpótlás kinevelésére, hiszen az erősen munkaerő-hiányos ágazatban nehéz jó (és lojális) szakembert találni. Éppen ezért vezette be saját utánpótlásprogramját, ennek keretében jelenleg is tíz gyakornok tanulja a szakma fortélyait a Vatamnál. Számukra nemcsak munkát, hanem előrelépési lehetőséget is biztosít, bízva abban, hogy hosszú távon is megtalálják a számításukat a cégnél. l

9022 Győr, Móricz Zs. rkp. 1., B1/D3

Tel.: +36/96/900-088

Fax: +36/96/900-089

E-mail: info@vatam.hu

Telephely: 9028 Győr, Fehérvári u. 75.

Salgótarján, Salgó u. 33. Tel.: +36-32/513-030

Sopron, Ipar krt. 14. Tel.: +36-99/505-347

Szolnok, Gyökér u. 2. Tel.: +36-56/424-456

Szombathely, Mérleg u. 5. Tel.: +36-94/511-964

Vecsés, Széchenyi u. 152. Tel.: +36-29/356-490

Veszprém, Házgyári u. 3. Tel.: +36-88/560-330

Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 6. Tel.: +36-92/598-481

„PROFI KÖNYVELŐ NÉLKÜL

EGY CÉGVEZETŐ FÉLKARÚ ÓRIÁS”

A könyvelő vagy adótanácsadó nem a szükséges rossz, hanem erőforrás egy cégvezető számára – vallja Szommer Tímea, a Szommer Könyvelőiroda vezetője. A szakember kollégáival a gyorsan változó jogszabályi környezetben is naprakészen, komplex szolgáltatással segíti a vállalkozókat a mindennapi és a speciális szaktudást igénylő területeken egyaránt.

Szommer Tímea budapesti, győri és nagykanizsai irodával is rendelkező könyvelőirodája 25 éves tapasztalattal segíti a cégeket egyedi adózási és pénzügyi megoldásokkal. Az iroda úgynevezett „egyablakos rendszerben” nyújt komplex szolgáltatást és tanácsadást ügyfeleinek, a legkülönbözőbb területeken segítve őket, a cégalapítástól a bérszámfejtésen és adótanácsadáson át akár a végelszámolásig. Stratégiai partnereivel együttműködésben olyan speciális területeken is kiszolgálja ügyfeleit, mint a pályázatírás vagy a követeléskezelés.

Hogy a közös munka még gördülékenyebb legyen, a Szommer Könyvelőiroda nagy gondot fordít a digitalizációra: saját fejlesztésű rendszerén keresztül gyorsan és biztonságosan, a világ bármely pontjáról feltölthetők például a bizonylatok, aminek köszönhetően a feldolgozásuk gyors, folyamatos, és természetesen

HIRDETÉS

nyomon is követhető anélkül, hogy az ügyfél kilépne az irodájából. Könyvelőszoftverük minden számlázórendszerrel kompatibilis, így a szakemberek gyorsan és hatékonyan tudják megoldani a feladatokat, miközben a minőségi kontrollfolyamatokra is hangsúlyt fektetnek.

A gyorsan változó jogszabályi környezetben nagyon fontos, hogy az ügyfelek a lehető leggyorsabban jussanak hozzá a fontos információkhoz, ami a könyvelő részéről megköveteli a naprakész felkészültséget. Számos terület további speciális tudást igényel, amivel nem rendelkezik minden szakember, gondoljunk csak a nemzetközi vonatkozású gazdasági eseményekre.

– Ma már a globalizáció miatt szinte minden vállalkozó érintett, aki akár csak egyszer is értékesített vagy vásárolt terméket külföldi relációban, vett igénybe külföldi szolgáltatást külföldön. Az a tapasztalatunk, hogy ennek a területnek a kezelésére sok könyvelőiroda nincs felkészülve. Azoknál az ügyfeleinknél, akik más irodától jöttek át hozzánk, szinte mindig kiderül, hogy nem kellő körültekintéssel jártak el egy-egy gazdasági esemény kapcsán – mondja Szommer Tímea, aki nemzetközi okleveles adószakértőként ismeri e terület buktatóit. Ügyfelei között egyéni vállalkozók és kkv-k egyaránt megtalálhatók, a legváltozatosabb tevékenységi körrel, az építőipartól a kereskedelemig. Számukra a Szommer Könyvelőiroda szakemberei mindig megtalálják az egyedi adózási és pénzügyi megoldást, amibe beletartozik az adózási, üzletviteli tanácsadás is, de a stratégiai döntések, például beruházások előtt is sokan kikérik a szakmai véleményüket.

– Egy megbízható könyvelőiroda erőforrás és stratégiai partner a cégvezetők számára, amely garanciát nyújt a kiegyensúlyozott működésre, legyen szó bármilyen nagyságú, profilú vállalkozásról. Ezért nem túlzás azt állítani, hogy profi könyvelő nélkül egy cégvezető félkarú óriás! l

Forduljon bizalommal a Szommer Könyvelőiroda csapatához!

Tel.: +36-30/267-7700

E-mail: iroda@szommerkonyvelo.hu Web: www.szommerkonyvelo.hu

Treasury szolgáltatások a középpontban

Gyorsan változó világunkban fontosnak tartjuk, hogy vállalati ügyfeleink a legmegfelelőbb eszközök közül választhassanak üzleti tevékenységükből adódó pénzügyi kockázataik kezelésekor. Ügyfeleink részére széles körű treasury temékekkel állunk rendelkezésre mind a deviza-, kamatláb- és árupiaci-kockázat fedezésére, miközben emellett tájékoztatjuk őket ezen eszközök szakszerű használatáról, a jogszabályi háttérről, és a treasury termékek kapcsán felmerülő általános kockázatokról. Bankunk szakértő treasury sales csapata megalapozott szakmai tapasztalattal, piacismerettel és mély szaktudással áll ügyfelei rendelkezésére, hogy a vállalkozások egyedi igényeihez igazított fedezeti

megoldások megvalósításával járuljunk hozzá üzleti sikereikhez.

A jelenlegi piaci környezetben különösen fontos lehet a napi árfolyamingadozások folyamatos nyomon követése, a közvetlen hozzáférés a valós idejű (realtime) devizapiaci árakhoz, hiszen a devizapiac rendkívüli volatilitása következtében az árak másodpercenként is változhatnak. Eltökélt célunk, hogy vállalati ügyfeleink bárhonnan elérhető, online devizakereskedési rendszert használhassanak, melynek széleskörű szolgáltatásai mindenben kielégítik a felhasználói igényeket.

Ezen célból került kifejlesztésre a UC Trader elnevezésű online devizakereskedési platform, mely egyszerűen

egy internet böngészőből indítható és egyelőre asztali eszközökön érhető el ügyfeleink számára.

A rendszer alkalmas 10 000 EUR érték felett azonnali (spot), határidős (forward) és devizacsere (swap) ügyletek kötésére, továbbá limitáras megbízások (order) megadására. Az alkalmazás könnyen kezelhető és emellett tetszőlegesen testreszabható felhasználói felületet kínál. Valamennyi megkötött üzlet automatikusan tárolódik és visszakereshető, ezzel is garantálva az üzlet biztonságát.

A UC Trader-rel kapcsolatos további részletek honlapunkon találhatók, illetve kérdés esetén kollégáink örömmel állnak valamennyi érdeklődő szíves rendelkezésére.

PRESZTÍZS

-GÁLA

PRESZTÍZS-GÁLA: NYOLC VÁLLALKOZÁS, KÖZÉLETI SZEMÉLYISÉG VETT ÁT ELISMERÉST

Huszonegy éve született meg a Kisalföld szerkesztőségében a gondolat, hogy a nyilvánosság erejét kihasználva a megye jelentős gazdasági erőt képviselő és a társadalmi felelősségvállalásban is élen járó vállalkozásai a gazdaságot reprezentáló, presztízst jelentő díjat alapítsanak. Az ötlet mára a régió egyik legrangosabb gazdasági elismerésévé fejlődött.

A díjjal a gazdasági teljesítményt, gazdasági és emberi példamutatást ismerik el, mondta bevezetőjében a műsorvezető Bősze Ádám. Az eseményt szervező X-Meditor idén is mindent megtett azért, hogy a díjazottak és a meghívott vendégek egyaránt jól érezzék magukat. A helyszín ezúttal az Audi Hungaria elegáns rendezvényközpontja, mindenki által ismert nevén a Pipacs volt, méghozzá 2008 után másodszor.

A látványos ünnepségen fellépett a Győri Balett, Váray László és a Jávorkai Brothers. Az est fénypontja a díjak, Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész plasztikájának átadása volt. Az év mezőgazdaságáért díjat Nagy István agrárminiszter, országgyűlési képviselő kapta. Az év kisvállalkozása a Vatam Hungária Bau Kft. lett, a díjat ügyvezető

igazgatója, Varga Tamás vette át. Az év vállalkozása a huszonöt éves West Hungária Bau Kft., az építőipari csoport főtulajdonosa, Paár Attila kapta a plakettet. Az év innovációs díját a Verarbeiten Pausits Kft. érdemelte ki, a színpadra tegnap Pausits Imre tulajdonos-ügyvezető és Pausits Valér ügyvezető-helyettes lépett. A díjat a tulajdonos nemrégiben elhunyt feleségének ajánlották. A Presztízs Díjasok Társaságának dí-

ját a Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium három oktatója, Kovácsné Gyarmathy Csilla, Krausz Miklós és Szebényi Zsolt kapták. A díjat utóbbi vette át, mert munkatársai Erasmusösztöndíjjal külföldön tartózkodnak. A Kamarai Presztízs Életműdíjat Borsodi László és Borsodi Lászlóné Piroska, a Borsodi Műhely vezetői vihették haza. Az év üzletemberének dr. Szeredi Ádámot választották.

A GYŐRI BALETT MŰVÉSZEI, ENGELBRECHT PATRIK ÉS TETIANA BARANOVSKA A TÁNC NYELVÉN A SZERELMET MUTATTÁK MEG A SZÍNPADON.

A JÁVORKAI FIVÉREK ISMÉT FERGETEGES HANGULATTAL ZÁRTÁK A GÁLAESTET.

A megye gazdaságáért díjjal az Audi Hungaria Zrt.-t jutalmazták, az elismerést Németh Kinga, a vállalat személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja és Nagy György, az üzemi tanács elnöke vette át. Az eseményen több beszéd is elhangzott. Köszöntőjében Széles Sándor főispán arról beszélt, hogy a presztízs tekintélyt jelent, amelyet az eseményen megjelentek főleg munkával és kitartással szereztek meg. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő

annak a reményének adott hangot, hogy öszszefogva az energiaválságon is sikerrel túljutunk. Németh Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megjegyezte: jó alkalom a gála, hogy egyszer egy évben megköszönjük a gazdaság vezetőinek azt, hogy a megye gazdasági környezete kiemelkedő, jó itt élni, mindenkinek lehet munkája minden nehézség ellenére. Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója a járvány, az energiaválság hozta nehézségekre utalva a reményről szólt. A Kisalföld főszerkesztője, Varga Ottó azt hangsúlyozta: a díj időtállóságát mutatja, hogy a díjazottak többsége ma is értéket teremt, a vállalkozások működnek. ●

ÉV MEZŐGAZDASÁGÁÉRT DÍJ: DR. NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER

A HAZAI MINDIG ÉRTÉKESEBB

– Egy kitüntetett és különös értékkel bíró elismerés számomra a Presztízs-díj – mondta dr. Nagy István agrárminiszter. – Pontosan azért, mert ebben a megyében engem régóta ismernek, nem az alapján ítélnek meg, amit mondok, hanem amit tettem és teszek. Ezért is nehezebb otthon megfelelni, és ezért az az elismerés, amit otthon, a sajátjaitól kap az ember, mindig értékesebb és nagyobb presztízzsel bír. – Kihívásokkal teli esztendők után vagyunk, de vallom, hogy ezekből a nehézségekből kell erőt és reményt merítenünk. Minden parasztember, aki elveti a magot, egyben a reményt is elveti, hogy majd bőséggel arat. Mindazt a munkát, ami ehhez kell, elvégeztük a földeken és a tárgyalóasztalnál egyaránt. Az őszi vetések rendben megtörténtek, az eső is megérkezett, a vetések jó állapotban vannak. A magyar gazdák következő hét évét meghatározó tárgyalásokat sikerrel lezártuk, azt a több mint 5 ezer milliárd forintot, amit szétoszthatunk a magyar gazdatársadalomnak, sikerrel hazahoztuk Brüsszelből. Ez egy olyan erő, ami kellő hitet kell hogy adjon. Bízunk abban is, hogy rövidesen elkövetkezik a béke, normalizálódik a piac, és minden gazda szorgalma és ereje sikert hoz. Szóval azt remélem, a jövő esztendő bőséges aratást hozhat. – A kiskertek a magyar mezőgazdaság aranytartalékai. Sajnos eltávolodtunk a kertektől, a valóságtól, de talán most újra megértjük, hogy amink van, azt meg kell becsülni. Presztízst kell csinálni a saját magunk által előállított élelmiszerből. Legyen újra divat, hogy a saját kezünk munkája, a saját termésünk értékes és büszkeségre ad okot. ●

KAMARAI PRESZTÍZS ÉLETMŰDÍJ: BORSODI LÁSZLÓ ÉS BORSODI LÁSZLÓNÉ CSALÁDI SIKERTÖRTÉNET

A kamarában és a saját munkaterületén hosszú évekig, évtizedekig eredményesen dolgozó, a régió gazdaságát hatékonyan építő vállalkozó kapja meg rendszeresen a Kamarai Presztízs Életműdíjat. Idén rendhagyó módon két személy, a Borsodi Műhely tulajdonosai, Borsodi László és felesége, Borsodi Lászlóné Piroska vehette át a Kamarai Presztízs Életműdíjat. – Cégünk nevében hordozza az identitásunk két legfontosabb alapkövét. Az egyik a Borsodi családnév, amely már második generáció óta védjegye az itt folyó munkának, és elárulja azt, amire büszkék vagyunk, hogy ez egy családi vállalkozás. A másik pedig a műhely szó, mely a munkafilozófiánk megtestesítője, precízen, tisztességesen és becsülettel. Ez a két szó juttatott el minket oda, ahol most vagyunk –fogalmazott Borsodi László tulajdonos, aki több éve adta át feleségével gyermekeinek a cég vezetését. – Alapításkor az volt a cél, hogy magamnak teremtsek egy ideális munkahelyet, ahol a rend, a tisztaság és a becsületes munka az elsődleges – tette hozzá László. – Kisiparosként kezdtük a ménfőcsanaki otthonunk műhelyében, ma már 130 családnak adunk biztos megélhetést három telephelyen: Győrben, Szombathelyen és Kisújszálláson. Az évtizedek alatt egy olyan fémipari középvállalkozássá fejlődtünk, mely büszke a múltjára és kész dolgozni a jövőjéért. A jelenben pedig a legmagasabb minőségben szolgáljuk ki a megrendelőinket az autó-, légi-, űr-, hadi- és élelmiszeriparban, az egészségügyben és az elektronikában –fejtette ki Borsodi Lászlóné Piroska, aki nyugdíjba vonulásáig a családi cég pénzügyeiért felelt. ●

AZ

BORSODI LÁSZLÓ ÉS FELESÉGE, BORSODI LÁSZLÓNÉ PIROSKA BORSODI MŰHELY DR. NAGY ISTVÁN AGRÁRMINISZTER

AZ ÉV VÁLLALKOZÁSA: A 25 ÉVES WEST HUNGÁRIA BAU KFT.

FILOZÓFIÁJUK MARADANDÓT

ALKOTNI

A West Hungária Bau Kft. nyerte el az idei Kisalföldi Presztízs-átadón „Az év vállalkozása” díjat, amit a cég ügyvezető-tulajdonosa, Paár Attila vett át. – „Az év vállalkozása” díj átvétele számunkra egy fontos üzenet, mely megerősít minket abban, hogy ugyanolyan elhivatottsággal és szakmai maximalizmussal folytassuk az eddigi munkánkat az építőiparban, ahogy tettük eddig is –fogalmazott Paár Attila, a 25 éves WHB ügyvezető-tulajdonosa. – Azt vallom, hogy a munka iránti tisztelet, a stabil háttér és a megfelelő munkatársak, szakemberek nélkül nem érhetünk el sikereket. A vállalat alapításakor célom volt, hogy egy olyan vállalkozást hozzak létre, mely megbízhatóságot nyújt a partnerei számára. Úgy hiszem, ez sikerült, és olyan vezetők és kollégák vesznek körül, akik az építőipari közösségben elismertek, munkájukat számos szakmai díj nevesíti – fogalmazott. – Személyes és üzleti mottóm, hogy mindig előretekintsünk és az adott gazdasági környezet változásaira azonnal tudjunk reagálni, továbbra is biztosítva ezzel a cég folyamatos fejlődését – emelte ki Paár Attila. – Fontos megbízóink bizalma. A kivitelezések során elsődleges szempontunk az ügyfeleink elvárásait maximálisan teljesíteni és maradandót alkotni. Minden munkánkra büszke vagyok, de ha ki kell emelni néhányat, akkor amit megemlítenék: Budapesten a Várkert Bazár, a Magyar Állami Operaház, a Budai Vár, a Puskás Aréna vagy a Bodajki Vadászkastély, Győrben az Insula Lutherana, Keszthelyen a Helikon Hotel, Szombathelyen a Püspöki Palota, valamint a dubaji Magyar Pavilon – tette hozzá. ●

AZ ÉV ÜZLETEMBERE: DR. SZEREDI ÁDÁM A JÓ CSAPAT A SIKER KULCSA

A mosonmagyaróvári termálfürdő fejlesztése nem öncélú: dr. Szeredi Ádám tulajdonos vallja, hogy azzal sokak életminőségén változtathat. Az év üzletembere büszke arra, hogy jó csapattal dolgozhat együtt vállalkozásaiban. – Igazi meglepetésként ér, hogy engem választottak az év üzletemberének, örömmel hallottam a hírt, nem számítottam rá. Ez az elismerés nemcsak nekem, hanem kollégáimnak is szól – emelte ki dr. Szeredi Ádám. A mosonmagyaróvári termálfürdő tulajdonosaként fő küldetése, hogy Mosonmagyaróvárt feltegyék Európa turisztikai térképére. – Számomra prioritás a termálfürdő fejlesztése, mert ezzel tudunk a legtöbbet változtatni az itt élők életminőségén. A fürdőhöz ugyanis nemcsak a hozzám kötődő étterem és szálláshelyek kapcsolódnak, hanem számos további szolgáltató, vendéglátók, taxisok működését is befolyásolja. Ha vonzó a termálfürdő, akkor abból ők is profitálnak. Már eddig is több milliárd forintnyi fejlesztést végeztünk el a fürdőben, de a munkák nem állnak meg, számos fejlesztést tervezünk –szögezte le dr. Szeredi Ádám. Dr. Szeredi Ádám a Multi-Cikória Kft. tulajdonosaként büszke a Maci kávé megújulására is, melyet minőségnagydíjjal is elismertek. – Egyre több a megrendelés, bízunk benne, hogy egyre több háztartásba kerül be a Maci kávé, melynek fejlesztésén is dolgozunk – tette hozzá. A lakások, üzletek építésével sem áll le, bár mint mondja, lassulás érződik a piacon. Örömmel említi, hogy sikerült Mosonmagyaróvárra vonzani a KFC gyorséttermi láncot is. ●

AZ ÉV KISVÁLLALKOZÁSA: VATAM HUNGÁRIA KFT.

OPTIMISTÁN TEKINTENEK A

JÖVŐBE

A Vatam Hungária kft. elnyerte „Az év kisvállalkozása” díjat, melyet Varga Tamás ügyvezető vett át a Presztízs-gálán. A Vatam Hungária Épületgépészeti, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. éppen húsz éve alakult meg betéti társaságként Győrben. Azóta a lendületes növekedés, fejlődés eredményeként a cégcsoport mára 30 főre duzzadt, s az alvállalkozókkal együtt több mint száz családnak nyújtanak biztos megélhetést. – Garázscégként indultam Nyúlról, a családi házunk garázsából és az ott kialakított irodából. Ma már épületgépészeti fővállalkozóként kivitelezünk országosan szinte bármilyen iparágban. Kezdetben az autóiparban, vegyiparban, gyógyszeriparban, ma már a főbb iparágunk az élelmiszeripar –mondta Varga Tamás, a Vatam Hungária kft. ügyvezetője. A cégcsoport célja, hogy egyre nagyobb partnerkört alakítsanak ki és hosszú távon is piacképesek legyenek. – Az idei árbevételünk közel háromszorosa a tavalyinak. Erre nagyon büszkék vagyunk. Vannak a jövőre nézve beruházási céljaink, szeretnénk egy új irodaházat nyitni raktárcsarnokkal, illetve egy kereskedelmi üzletet is Győr városában – fogalmazott. – Optimisták vagyunk a jövőt nézve. Munkatársaink kiváló munkája nélkül ma nem lennénk ott, ahol. Az ügyvezető szerint cégük sikerének titka a vállalkozásban dolgozó munkatársak sikere; a csapat, a kitartás, a közös célok, az alkalmazkodás, a rugalmasság, a megújulás és a gyors reagálás. – A fiaim révén a Vatam többgenerációs családi vállalkozássá fog válni a jövőben, amire én leszek majd a legbüszkébb – zárta az ügyvezető. ●

DR. SZEREDI ÁDÁM MOSONMAGYARÓVÁR

PAÁR ATTILA WEST HUNGÁRIA BAU KFT.

VARGA TAMÁS VATAM HUNGÁRIA KFT.

A MEGYE GAZDASÁGÁÉRT DÍJ: AUDI HUNGARIA ZRT.

PRO BONOTANÁCSOK VÁLLALKOZÓKNAK

Az Audi Hungaria elnyerte „A megye gazdaságáért” díjat a Pro Bono Program megvalósításáért, amelyet Németh Kinga, a vállalat személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja és Nagy György, az üzemi tanács elnöke vett át a Presztízs-gálán. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az Audi Hungariával közösen szervezte meg a Pro Bono Programot, aminek keretein belül a vállalat munkatársai térítésmentesen látogatható szakmai előadásokon osztották meg tudásukat és tapasztalatukat a régió kis- és középvállalkozásaival. „Büszkeséggel tölt el minket a díj odaítélése, hiszen vállalatunknak a társadalmi felelősségvállalás jegyében szívügye a régió gazdasági szereplőinek támogatása. »A megye gazdaságáért« díj munkatársaink önzetlen munkájának az elismerése: szakembereink számos témában tartottak előadást a régió kis- és középvállalkozásainak. Fontosnak tartom ezt a tudástranszfert, amely ebben a formájában egyedülálló nemcsak a megyében, hanem hazánkban is” – emelte ki Németh Kinga. A Pro Bono-programsorozat előadásain tavaly közel 100 kis- és középvállalkozó vett részt. A vállalat idén októberben is megszervezte a Jócselekedetek Hónapját, amibe a négykarikás cég szakemberei már második alkalommal vonták be a Pro Bono programjait. „Örömmel osztjuk meg szakmai tudásunkat, és meggyőződésünk, hogy ezzel hozzájárulunk a régió vállalkozásainak sikereihez" – mondta Nagy György, az Audi Hungaria Üzemi Tanácsának elnöke. ●

INNOVÁCIÓS PRESZTÍZS DÍJ: VERARBEITEN PAUSITS KFT. DIGITALIZÁCIÓ KELL

A FEJLŐDÉSHEZ

A digitalizációt ugyan már a kilencvenes években megkezdték, de az utóbbi hónapokban olyan magas fokú automatizálást hajtottak végre, mellyel kivívták az Innovációs Presztízs Díjat. Pausits Imre, a halászi Verarbeiten Pausits Kft. tulajdonosa bizakodó a jövőt illetően. – Ez a kitüntetés is jelzi, hogy nem hiábavaló a munkánk. A digitalizáció a kilencvenes években kezdődött cégünknél, ami a munkánkat segíti – tudtuk meg Pausits Imrétől, a halászi tulajdonostól. A kft. alapítója szerint jelentős a munkaerőhiány, amit már a közeli országokból lehetetlen pótolni. Éppen ezért nyitottak Ázsia irányába. – A digitalizáció azért is szükséges, mert általa az élő munkaerő kiváltható, de természetesen továbbra is szükséges az automatizálás mellett az ember, hiszen ők irányítják a gépeket. Az új megoldásoknak köszönhetően a termelésvezetők már telefonjukról tudják követni a munkafolyamatokat, segíteni a munkát, ahol szükséges – mutatott rá. –2019-ben négymilliárdos árbevétellel rendelkeztünk, ami egy évvel később a pandémia következtében hárommilliárd forintra csökkent. Tavaly sikerült átlépnünk az ötmilliárdot, és idén elérhetjük a tízmilliárd forintot –avatott be a számokba Pausits Imre. A halászi vállalkozás Ausztriába, Németországba, Finnországba, Svédországba és Belgiumba szállít építő- és bányaipari gépekhez acélszerkezetű elemeket. Munkájukat minősíti az is, hogy a finnországi partner legjobb beszállítója lettek, Európában is egyedülálló technológiájú gyártással rendelkeznek. – Ebben a cégméretben benne vagyunk Európában a top háromban – büszkélkedett Pausits Imre. ●

PRESZTÍZS DÍJASOK TÁRSASÁGÁNAK DÍJA: A LUKÁCS-TECHNIKUM OKTATÓI A SZAKKÉPZÉS PRESZTÍZSÉT NÖVELIK

A Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium három oktatója, Kovácsné Gyarmathy Csilla, Krausz Miklós, Szebényi Zsolt kimagasló tevékenységet végez a szakképzés népszerűsítésében, a pályaorientációs rendezvények és események szervezésében. Így idén kiérdemelték a Presztízs Díjasok Társaságának Díját. A Lego-szakkör vezetőiként rendszeresen vesznek részt az iskola diákjaival és érnek el dobogós helyezést a városi, regionális és országos megmérettetéseken, mint a First Lego League, World Robot Olympiad. Négy éven keresztül képviselték a győri iskolát és Magyarországot a Krakkóban szervezett szakképzési börzén. 2018-ban elnyerték a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Szakképzési Díját a Challenging Learning kihíváson alapuló pályázatukkal. Az elmúlt két év nyarán egyhetes, egész napos interaktív, pályaorientációs és élményalapú Ki(d)s Mérnök Tábort szerveztek az 5–6. osztályosoknak. Ezzel felkeltették az érdeklődést a műszaki pálya, a szakképzés iránt. Idén pedig a Ki(d)s Mérnök Tábor ismét elnyerte a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Szakképzési Díját. Több alkalommal képviselték a Győri Szakképzési Centrumot Budapesten az Automotive kiállításon, ahol bemutatták a műszaki szakmákat. A Presztízs-díjat elnyerő csapat működteti a Győri Szakképzési Centrum Digitális Közösségi Alkotóterét. Itt a szakmát és a szakképzést népszerűsítő interaktív foglalkozásokat tartanak a Győr-Moson-Sopron megyei általános iskolás diákoknak. ●

PAUSITS VALÉR ÉS PAUSITS IMRE VERARBEITEN PAUSITS KFT.

NÉMETH KINGA ÉS NAGY GYÖRGY AUDI HUNGARIA ZRT.

A DÍJAT SZEBÉNYI ZSOLT VETTE ÁT KOLLÉGÁI NEVÉBEN IS.