DR. HORVÁTH SZABOLCS, NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL GYŐR MOSON-SOPRON MEGYEI ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁGA, IGAZGATÓ

A Presztízs Magazin TOP 100 különszámhoz készített rangsoraink és elemzéseink metodikájában a jól bevált gyakorlatunkon nem változtattunk, a rendelkezésre álló legfrissebb társaságiadó-bevallások tükrében vizsgáltuk és elemeztük a megye gazdaságát és legnagyobb vállalkozásait. Annyiban ez a kiadvány mégis más, hogy a 2020 tavaszán berobbant járvány hatására sajnos felszínre került a gazdasági környezet sérülékenysége, de ami ennél is fontosabb, láthatóvá vált a gazdaság motorját adó vállalatok adaptációs és regenerációs képessége.

EZT MI SEM BIZONYÍTJA JOBBAN, MINT HOGY • A száz legnagyobb nettó értékesítési árbevétellel rendelkező megyei vállalat együttes 2021. évi nettó árbevétele 5.304,1 milliárd Ft-ot tett ki, amely 12,0%-kal magasabb az általuk előző évben realizáltnál. A 2020. évi TOP 100hoz hasonlítva a növekedés szinte azonos mértékű, 11,7% volt. • A TOP 100 árbevételi listára kerüléshez közel 8,1 milliárd Ft árbevételt kellett elérni, ez az összeg 29,3%-kal magasabb az egy évvel korábbi bekerülési értéknél. • Az ötven legnagyobb átlagos foglalkoztatotti létszámú megyei társaság együttes foglalkoztatotti létszáma 2%-kal, 861 fővel tudott nőni. • A TOP 50 munkáltató közé a belépési küszöb egy év alatt 252 főről 277 főre, azaz közel 10%-kal emelkedett.

Minden egyes érintettől írásos hozzájárulást kértünk adataik publikálásához: a TOP 100 és TOP 50 listán szereplő 117 vállalkozás 98%-a válaszolt elektronikus megkeresésünkre, és a válaszadók közel 80%-a részben vagy egészben vállalta a nyilvánosságot. Azon cégeknél, akik nem kívántak nyilvánosan szerepelni, az adatok helyén „nem nyilvános” jelzés szerepel.

A rangsorokban túlnyomó részben ismerősökkel találkozhatunk, de 9 olyan szereplő van a százas listán és 4 az ötvenes listán, akiket egy évvel korábban nem láthattunk.

ÖSSZEGZÉS A TOPVÁLLALATOKRÓL Az idei és előző évi árbevételi rangsorban egyaránt szereplő 91 adózóból 6-an tartották pozíciójukat, 37 cég tudott előrelépni, viszont 48-an rontottak előző évi helyezésükön. Ezen adatot azonban nagymértékben befolyásolja az újonnan érkezők helyezése.

Az árbevételtömeg növekedésével nem járt együtt az eredményesség javulása: az árbevételhez viszonyított üzemi eredmény 6,9%-ról 5,5%-ra mérséklődött. Ez azonban gyakorlatilag egyetlen adózó 2020-as kimagasló eredményessége csökkenésének következménye, a többiek átlagos eredménytermelő képessége növekedést mutat, 5,0%ról 5,2%-ra.

Az adózói óvatosságot jelzi, hogy a TOP 100-ak által tárgyévben üzembe helyezett beruházások aktivált értéke a 2020-as 12,7%-os csökkenés után 2021-ben újabb 20%-ot zuhant.

A TOP 50 vállalkozás együttes átlagos állományi létszáma a 2020-as 3,8%-os zsugorodás után újra nőni tudott úgy, hogy 31 társaságnál bővült, 3-nál stagnált a dolgozói létszám.

Az autóipar nehézségei ellenére továbbra is kimagasló szerepe van a feldolgozóiparnak mind az árbevétel, mind a foglalkoztatás tekintetében; ezen ágazat 59 vállalkozása adta a TOP 100 árbevétel 85%-át, az

DR. HORVÁTH SZABOLCS IGAZGATÓ, NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL, GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ADÓ- ÉS VÁMIGAZGATÓSÁG

export 95%-át, a foglalkoztatottak 80%-át, az üzemi eredménytömeg 77%-át és a beruházási érték 76%-át.

Összességében most látszik, hogy a megyei vállalkozások kiheverték a világjárvány által okozott sokkokat, és az utolsó nagy hullám után óvatosan, de újult erővel vágtak neki a 2022-es évnek. A 2022. 1. félévi általánosforgalmiadó- és járulékbevallás-adatok még azt mutatják, hogy mind a megyei üzleti forgalom, mind a megyei foglalkoztatás visszatért a normál növekedési pályára, sőt, meghaladták a járvány előtti szinteket.

Sajnos, azonban ahogyan az egész világnak, úgy megyénknek is új kihívásokkal szembe kell néznie: a járműipari transzformáció, az export súlya, a munkaerőpiac jelenlegi feszessége, a szomszédunkban dúló háború miatt emelkedő infláció, az emiatt kényszerűen szigorodó fiskális és monetáris politika, a robbanásszerűen megugró energia- és nyersanyagárak, a hektikus árfolyamkilengések, a globális kereskedelmi korlátok és a nagyfokú makrogazdasági bizonytalanság hosszabb távon is meg fogják határozni mindennapjainkat. ●

„A SZÉL NEM SZEMBEFÚJ, HANEM ELŐRETOL MINKET”

„Tudtam, hogy a legjobb minőségű kenyeret kell sütnünk, a legjobb kiszolgálást kell nyújtanunk, és a legjobb vásárlókra van szükségünk” – vallja Vajda Péter, a Pedró Pékség tulajdonosa, aki húsz év után sem akar senki másnak megfelelni.

Figyel a trendekre, de sok dologban inkább a megérzéseire hallgat Vajda Péter, aki az elmúlt húsz évben erős márkát teremtett minőségi kenyerei köré. Ennek csak egy része maga a kenyér és a többi pékáru, legalább annyira fontos a szellemiség is, ami a Pedrótermékeket körülveszi. Az „Isten-haza-család” hármasa és a nemzeti érzület mindenhol megjelenik a vállalkozásban, az országalmás logótól a kenyerek elnevezésén át azokig az ügyekig, amelyek mellé a Pedró támogatóként odaáll. Az 1920 kenyér például Trianonnak állít emléket, a Csallóközi kenyeret nemzeti színű szalag köti át, a cég reklámjaiban gyakran feltűnik a „Tiszta hittel sütünk” szlogen, a Pedró vendéglátóhelyként is funkcionáló üzleteiben pedig a magyar népi kultúra elemei jelennek meg.

Ösztönös döntések hozzák a sikert A siker egyértelmű – a Pedró tíz üzlete nem egyszerűen bolt, hanem kedvelt találkozóhely is –, pedig a cégvezető személyes hitvallásának ilyetén megjelenése nem volt kockázatmentes.

– Hallottam már azt is, hogy ügyesen meglovagolom az emberek hazafias érzéseit, és a közösségi médiában is érkeznek időnként negatív kommentek, de én tényleg aszerint élek, amit a munkámban, az üzletemmel hirdetek. Az elején tudtam, hogy hátrány is lehet, ha ez megjelenik az üzletekben is, mert nem mindenkinek jön be ez a vonal, de nem tudnék más lenni, máshogy kommunikálni, mint amit belül érzek – vallja Vajda Péter. Olyan ösztönös döntés volt ez, mint például az, hogy visszahozta a hagyományos nagy kenyereket a polcokra, pedig a kollégái óva intették tőle, mondván, a trend inkább a kis méretnek kedvez. A döntés bejött, az első nagyobb típust, a kétkilós Székely kenyeret vagy a háromkilós Vert cipót megszerették az emberek. Talán azért is, mert felismerték a régiek bölcsességét: az őseink ugyan még azért sütöttek nagy kenyereket, mert hetente csak egyszer fűtötték be a kemencét, de azt az előnyt ma is élvezhetjük, hogy a nagyobb kenyér tovább eláll, sokáig friss marad.

Mégsem szembefúj a szél A cégvezető nem tagadja azt sem, szeretné visszahozni a kenyér régi becsületét, a „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” számára összeforr a kenyér mélyen gyökerező tiszteletével. „Annak idején a kenyér kincs volt, ha véletlenül leesett a földre, felvették és megcsókolták… A kenyér megmentett az éhezéstől, hitet adott az embereknek, ami a mai világban is fontos, s teljesen másképp ízlik, ha tiszteljük, megbecsüljük” – mondja Vajda Péter. Saját bevallása szerint kezdetben ugyan eldöntötte, akkor is a saját értékei szerint építi fel a családi márkát, ha az egyben azt is jelenti, hogy a széllel szembe megy, de időközben rájött: „a szél nem szembefúj, hanem éppen ellenkezőleg, előretol minket”.

A negatív véleményekkel egyébként sem nagyon foglalkozik, hiszen már sok éve megfogalmazta, mi a célja. „Tudtam, hogy a legjobb minőségű kenyeret kell sütnünk, a legjobb kiszolgálást kell nyújtanunk és a legjobb vásárlókra van szükségünk. Csak nekik akarunk megfelelni, nem pedig mindenkinek” – mondja.

A helyi termelőket segíti Elárulja azt is, mitől több a Pedró kenyere, mint más pékségeké. „Minden termék létrehozásának úgy állunk neki, hogy annak története, lelke legyen, hogy a legmagasabb szaktudással, minőségi és helyi alapanyagokból készüljön” – avat be a kulisszatitkokba. Az utóbbi olyannyira fontos, hogy a kenyerek és péksütemények összetevői a Pedró sokorópátkai és téti üzemének 60 kilométeres körzetéből származnak, helyi termelőket segítve és így is kapcsolódva a közösséghez. A tojás és a méz helyből, Sokorópátkáról, a tejföl Lébényből, a burgonya Bakonyszentlászlóról érkezik, a lekvárt és a paradicsomszószt is helyben főzik. A technológiában is érvényesül a „Visszahozzuk a múlt értékeit” szlogen, hiszen a kenyerek többsége hagyományos, kovászos technológiával, élesztő és adalékanyagok nélkül készül. Köztük a Pedró talán legnagyobb dobása, a Győr 750 kenyér, a város hivatalos kenyere – egy ropogós héjú, hagyományos kovászos búzakenyér –, ezt a címet ugyan még tavaly nyerte el a Pedró, de a mai napig becsalogatja a vásárlókat.l

H–9112 Sokorópátka, Széchenyi u. 12. E-mail: info@pedropekseg.hu Tel.: +36-96/546-027