KAMARA: A CSELEKVŐ ERŐ

PÉNZES LÁSZLÓ ELNÖK, IPARI TAGOZAT

A 2022-es esztendő mint egy újabb rendkívüli év, úgy fog bevonulni a történelembe. Most már, három év távlatából kijelenthetjük, hogy a Covid-járvány 2019-es kirobbanásával a korábbi kegyelmi állapot, amely a gazdasági élet kiszámíthatóságát jellemezte, elmúlt. A korábbi tervezhetőség a múlté. A Covid miatti lezárások rávilágítottak a világgazdaság szereplőinek egymásrautaltságára, a járvány utáni gazdasági fellendülés pedig megmutatta az ellátási láncok sebezhetőségét és szűkös kapacitásait, továbbá az elhibázott európai gazdaságpolitika által kialakított egyoldalú függőségeket. Ilyen gazdaságilag turbulens időszakok után 2022-ben kontinensünk alapvető biztonságát veszélyeztető újabb kihívással, az orosz–ukrán háborúval kellett szembesülnünk.

A bevezetett szankciók számos vállalkozást hoztak nagyon nehéz helyzetbe belföldön és külföldön egyaránt. Azok a vállalkozások, amelyek az orosz piacra termeltek, elveszítették a felvevőpiacukat. A legnagyobb kihívást legtöbbünk számára mégis az elszabadult energiaárak kezelése jelentette. Tagozatunkat jellemzően termelővállalatok alkotják, nekik létfontosságú a működésükhöz az energiahordozók elérhetősége, illetve megfizethetősége. Azok a vállalkozások, akik a lejárt energiaszerződéseiket újrakötötték, megdöbbenve tapasztalták, hogy a fix áras szerződések helyett csak spot áras szerződést tudtak kötni, ez pedig hat-hétszeres áram- és gázáremelkedést jelenthetett a korábbiakhoz képest. Ekkora drágulást egyetlen vállalkozás sem tud pusztán hatékonyságnövelő intézkedésekkel kompenzálni, így elkerülhetetlenné vált, hogy mindenki termékei és szolgáltatási áraiban érvényesítse megemelkedett költségeit. Ez viszont az inflációt pörgette fel, újabb kihívást jelentve a vállalkozásoknak.

Az élet mindannyiunkat rákényszerít az erőforrások észszerű, takarékos felhasználására, és ebből hosszú távon a környezet fog profitálni, s ez sem mellékes. Azonban ilyen bizonytalan, gyorsan változó gazdasági helyzetben sem szabad feladnunk a tervezhetőséget. Ha nehéz is, ha számos bizonytalansággal terhelt is, de el kell készítenünk a következő évi terveket, a büdzsét, hogy világos pénzügyi és egyéb célokat tűzzünk magunk és munkatársaink elé. Csak világos célok mentén lehet a vállalkozásainkat a gazdaságnak ezen a háborgó tengerén biztonságosan kormányozni. Az éves terveken túl ajánlatos elkészíteni a készenléti terveket is arra az esetre, ha rövidebb-hosszabb időszakra kiesik az oly természetesnek hitt energiaszolgáltatás. Hisz a gazdaság kerekének akkor is forognia kell, ha azt időnként nehézségek lassítják. Ezekhez az előttünk álló, embert próbáló kihívásokhoz kívánok minden vállalkozásvezetőnek és munkavállalónak erőt és kitartást! ●

BAUER LÁSZLÓ ELNÖK, SZOLGÁLTATÁSI TAGOZAT A szolgáltatásban dolgozó cégeket nagyon érzékenyen érintette az a gazdasági trauma, amely a háborús helyzet, a rohamosan növekvő infláció és a szankciók következményeként kialakult. Tagozatunk hoszszú évekre visszamenően azt tűzte ki célként, hogy mindazokat a gazdasági társaságokat támogassa, akik e szektorban

PÉNZES LÁSZLÓ ELNÖK, IPARI TAGOZAT

BAUER LÁSZLÓ ELNÖK, SZOLGÁLTATÁSI TAGOZAT

dolgoznak. Függetlenül attól, hogy regisztrációs díjat fizetnek, vagy vállalják az önkéntes tagságot.

Könyvelési tanácsadás, csapatépítés, egészségnevelés, gazdaságfejlesztési kitörési utak feltérképezése, tanfolyamok, közösségépítő klubtalálkozók, az új belépők mentorálása – és még hosszan folytathatnánk a sort, mely tevékenységek jellemezték a tagozat elmúlt évi munkáját. Mindezek azonban kevesek, amennyiben maguk a vállalkozók nem érzik át annak felelősségét, hogy nekik is lépni kell. Ha nem tudják, melyik irányba, egyet mondhatunk nekik: a kamara irányába.

Ezekben a hónapokban éttermek, kozmetikusok, szállítmányozási cégek, tanácsadók, kommunikátorok kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy akár meg is szűnhet vállalkozásuk. Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy az eddigi közműszámlák tízszeresére ugranak fel, hogy a hitelkamatok emelkednek, hogy a gazdasági feltételek napról napra változhatnak. Ezekhez sok esetben lehetetlen egy egyéni vállalkozónak vagy egy kkv-nak alkalmazkodnia. Nem biztos, hogy nálunk van a bölcsek köve. Nem hiszem, hogy az ország, a kontinens nagy problémáit mi tudjuk megoldani a vállalkozók között. Azt azonban garantálhatjuk, hogy közösségként, közösségben, kihasználva a kamarai erőt, támaszok lehetünk minden helyzetben.

A szolgáltatási tagozat mindig erős kollektíva volt. Olyan tenni akaró emberek csapata, akik hittek magukban, hittek vállalkozásukban. Most eljött az idő, hogy minden probléma ellenére még jobban higgyünk egymásban. Használjuk ki a konferenciákat, a találkozókat. Ne csak arra, hogy meghallgassuk az előadásokat, hogy elkérjük a szép kivetített PPT-ket, hanem arra is, hogy beszélgessünk, hogy elmondjuk egymásnak, a kamarai vezetőknek a problémáinkat. Biztassuk egymást, magunkat, hogy ha van kidolgozott gondolatunk arra, hogyan lehetne könnyebb, jobb, azt merjük képviselni, másokkal megosztani.

Mi nem legyintünk. Nem mondjuk azt, majd más megoldja helyettünk. Igyekszünk minden fórumon képviselni a szolgáltatókat. A reményeink szerint hamarosan megnyíló uniós forrásokból kiírt pályázatokból szeretnénk, ha a szolgáltatók az eddiginél nagyobb részt kaphatnának meg.

A jövő most sokkal ködösebb, mint az elmúlt években bármikor. De már szereljük a ködlámpákat a „kamarai nagy buszra”. Ami biztos: van út előttünk. Most bizakodnunk, hinnünk kell abban, hogy észrevesszük a kanyarokat, a meredélyt az út mellett, és tavaszra, nyárra elérhetjük a „ködmentes” világot. ●

JANKÓ ERNŐ ELNÖK, KERESKEDELMI TAGOZAT Még a Covid-járvány gazdasági hatásának kiheverésére sem volt idő, s már jelentkeznek az újabb sokkhatások, melyek érintik az élelmiszer-, az üzemanyag-, az energiaárakat és a munkaerőt árát. A gazdálkodás minden egyes költségeleme kiszámíthatatlan, olyan keresleti piac mellett, mely a közeljövőben zsugorodást prognosztizál. A turizmus-vendéglátás és kiskereskedelem annyi negatív élménnyel szembesült az utóbbi években, hogy a vállalkozói kedv alábbhagyott, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy minden és mindenki a kkv-k ellen szövetkezik. Jelen gazdasági környezetben különösen a kezdő vállalkozásoknak kell bátornak vagy nagyon magabiztosnak lenniük. Az előttünk álló időszakban több fontos kérdésre is választ kell adniuk a gazdasági szereplőknek. Ajánlott átvilágítani a vállalkozások gazdasági helyzetét, ami alapján meghatározhatjuk, mi az, amit csinálhatunk vagy mi az, amit csinálnunk kell, hiszen sok vállalkozás azért van még életben, mert a Covidnál az előremenekülést választotta a gyors gazdasági visszapattanásban bízva. Ennek a pozitív gondolkodásnak a következtében viszont a vállalkozások több esetben kényszerpályára kerülhettek. Azon kis- és közepes vállalkozások számára, melyek a rendelkezésre bocsátott pályázati források és kedvezményes hitelek felhasználása mellett döntöttek, nem opció a bezárás, mivel a kiírásokban szereplő, vállalt sarokszámokat produkálniuk kell, vagy éppen a hiteleiket kell törleszteniük. A bezárás vagy az ideiglenes szüneteltetés feltétele a tehermentes üzletmenet, ám ez egyébként sem biztos, hogy az optimális út a nulla bevétel és a fix költségelemek miatt.

Tehát inkább spóroljunk? Igen! Takarékoskodni mindig lehet szemléletmód-változtatással, folyamatok racionalizálásával, optimalizálással. Az energiaköltségek elemzésekor célszerű az egységár-növekedést a felhasználás csökkentésével ellensúlyozni, vagy lehetőség szerint az olcsóbb energiaforrást előnyben részesíteni. Jelentős költségelem lett az energia, de legalább jól számolható és tervezhető, ha már beálltak a szolgáltatókkal kötött új szerződések. A takarékoskodás mellett célravezető lehet bizonyos fejlesztések megvalósítása. Logikus gondolat a versenyképesség érdekében például alternatív energiaellátást biztosító beruházások megvalósítása. Persze felmerül a kérdés, miből fejlesszünk, illetve nem késtünk-e el ezzel a lépéssel, hiszen a vállalkozók egy részének az az érzése, hogy már lemaradtak az energetikai fejlesztésekről. Ha rendelkezésre is áll a finanszírozás, már nem biztos, hogy a gazdaságos működéshez elegendő előnyt biztosít a beruházások megvalósítása. Pozitív lehetőség a fejlesztési források tekintetében, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében mindig lehet kedvező kamatozású hitelekhez jutni, amit érdemes körültekintően felhasználni. Az üzleti kilátások értékelésénél figyelembe kell venni a versenytársak helyzetét is.

A csökkenő keresleti tendencia mellett a vállalkozások jelentős számú megszűnése prognosztizálható. Ugyanakkor kis szerencsével a kitartó vállalkozások olyan mikrokörnyezetbe kerülhetnek, amelyben a kereslet kevésbé csökken, mint a kínálat, ezáltal pluszpiacokhoz juthatnak. Lehet olyan szegmens is, ahol a válság pozitív változást hozhat. Számíthatunk arra, hogy a munkaerőpiac felpuhul az ágazatunkban, és a foglalkoztatás értéke várhatóan megnő. A dolgozók jobban fognak ragaszkodni egy-egy pozícióhoz, ami által az elvégzett munka hozzáadott értéke is növekedhet. Látható, hogy a helyzet összességében meglehetősen bizonytalan, így kitartást és erőt kívánok minden vállalkozásnak az előttünk álló nehéz időszakhoz! ●

JANKÓ ERNŐ ELNÖK, KERESKEDELMI TAGOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA – ELNÖKSÉG

PROF. DR. LAKATOS ISTVÁN ELNÖK, KÉZMŰIPARI TAGOZAT „Energia nem vész el, csak átalakul…” A fizikában ilyen egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen törvények, összefüggések uralkodnak. Az energiamegmaradás törvénye átszövi mindennapjainkat, hiszen mindannyian felhasználjuk az energiaforrásokat. Fűtünk, közlekedünk, gépeket működtetünk.

A közgazdaságtan törvényeit azonban a világ történései (pl. háború), a gazdasági tényezők (kereslet-kínálat) is befolyásolják. A globalizált világ pedig egy hatalmas olvasztótégelyként nem engedi, hogy az egyes tényezők és folyamatok elszigetelődjenek.

Sajnos nem élünk egyszerű korszakban: klímaváltozás, migráció, Covid, háború, energetikai problémák, infláció támadnak minket több oldalról és egymást is gerjesztve. Át kell alakítanunk életünket és vállalkozásaink működését annak érdekében, hogy kezelni tudjuk ezeket a veszélyeket és azok hatásaitól minél inkább függetleníteni tudjuk jövőnket. Úgy tűnik, sarkaiból fordul ki megszokott világunk. MI A MEGOLDÁS? Sajnos a bölcsek kövét és a jövőbe látás kristálygömbjét nem birtokoljuk. Már az ókor bölcsei megfogalmazták: Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba. Azaz minden változik, s csak akkor lehetünk nyertesei (vagy legalább túlélői) a változásoknak, ha • alkotó módon használjuk a múlt tanulságait, • konfliktusok és eszkalált problémák helyett összefogunk és közösen adunk válaszokat a gondokra, • keressük, elemezzük az információkat és gyorsan reagálunk a megnyíló lehetőségekre, A válságos helyzetekben mindig nyílnak új lehetőségek, bár az csak utólag derül ki, hogy ezek közül melyik teszi nyertessé a kreatív, nyitott és bátor vállalkozásokat. AMI KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVON SEGÍTHET: • hatékonyabban és megfontoltabban kell felhasználnunk erőforrásainkat, • erőnkhöz mérten a jövőbe tekintő beruházásokat kell megvalósítanunk (pl. alternatív, megújuló energiaforrásokra kell átállnunk, figyelve a megnyíló támogatási lehetőségeket), • össze kell fognunk, meg kell ismernünk egymás jó gyakorlatait (ehhez kiváló terepet, találkozási pontokat ad a kamara), • a kamara szakértőket, finanszírozási lehetőségeket (pl. Széchenyi-kártya) kínálva támogatást ad a jövőhöz. A változások mindig a kicsiket érintik erőteljesebben, így a kézműipari tagozat vállalkozóinak kitettsége is jelentős. Egymással öszszefogva, egymáson segítve, közösen jó megoldásokat, jó gyakorlatokat keresve azonban erősebbek vagyunk.

Használjuk ki ezeket a lehetőségeket, hiszen a jó közösség – a fentiek mellett – inspiráló környezetet is biztosít az ütőképes megoldási ötletek megszületéséhez.

Megújuló energiákat kívánok a kézműipari tagozat valamennyi tagjának, amelyek segítik túlélni ezt a válságos időszakot. Egyben azt is kívánom, hogy egymást segítve legyen lehetőségünk átállni új, környezetkímélő és költségtakarékos energiaforrások felhasználására és vállalkozásaink eredményes működtetésére. ●

MOLNÁR ALBERT ELNÖK, GYŐRI TÉRSÉG Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a vállalkozások megőrizzék működőképességüket, a legfontosabb, hogy tisztában legyenek saját magukkal, felmérjék erőforrásaikat és lehetőségeiket. Különösen igaz ez az energiafelhasználási gyakorlatukra, hiszen ma ez jelenti az egyik legnagyobb kockázati tényezőt. Ezért érdemes feltérképezni, hogyan tudnak takarékoskodni, illetve milyen alternatív, megújuló energiaforrásokat tudnak igénybe venni. „Békeidőben”, amikor a bejáratott mechanizmusok zavartalanul működnek, a gazdasági szereplők nagy része talán kevéssé figyel a hatékonyságra, a válság azonban mindig tanít – hogyan gazdálkodhatunk még jobban erőforrásainkkal, hogyan csökkenthetjük költségeinket, milyen új megoldásokat alkalmazhatunk?

A helyzetelemzést követően a pontos és átfogó tervezésre érdemes helyezni a hangsúlyt, ami a nehéz időszakokban ugyancsak előtérbe kerül. A mára kialakult piaci viszonyok sajátossága, hogy ez vált az egyik legnehezebb feladattá, hiszen nagyon sok bizonytalan tényezővel kell kalkulálniuk a vállalkozásoknak. De ha csak egy vagy két hónapra látunk előre, akkor is elengedhetetlen valamilyen terv kidolgozása, mert így a hoszszabb távú elképzeléseket is könnyebb az aktuális mozgásokhoz igazítani.

A válsághelyzetek eredményes kezelésében további segítség rejlik az összefogás, az együttműködés erejében. A kamara és a Győri térség közössége ebben a tekintetben számos lehetőséget biztosít az önkéntes és a regisztrált tagoknak. Jó példa erre az évek óta futó Kamarai Védjegy Program. A kamara által ajánlott vállalkozások biztosan egyenrangú partnerként tekintenek egymásra, és a kialakult kapcsolatok lehetőséget adnak az üzleti együttműködési lehetőségek kihasználására. Sok cég számára lehet a túlélés záloga, ha a megyében működő vállalkozások a térség logisztikai hálózatát létrehozva össze tudják hangolni tevékenységüket mind az alapanyagok, a késztermékek beszerzését, szállítását, raktározását, mind a pedig a munkaerő irányítását illetően.

A Győri térség a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat is igyekszik összefogni, és arra biztatni, hogy ők is éljenek a digitalizáció adta lehetőségekkel. Korábban is úgy gondoltuk – ezért hívtuk életre a „Kkv-k az online térben” elnevezésű klubunkat – és a jelenlegi válsághelyzetben még inkább úgy látjuk, hogy ezen a téren a huszonnegyedik órában járunk. Azoknak, akik még mindig idegenkednek a digitális megoldások alkalmazásától, tudunk segítséget nyújtani a bevezetésükhöz, jó példákat mutatni az eredményekről.

Végül a változó szabályozási környezetben történő eligazodásban segítséget nyújtó testületre is szeretném felhívni a figyelmet. Ebben az évben létrehoztuk a kamara adó-

PROF. DR. LAKATOS ISTVÁN ELNÖK, KÉZMŰIPARI TAGOZAT MOLNÁR ALBERT ELNÖK, GYŐRI TÉRSÉG

ügyi-számviteli szakértői testületét, amely tájékoztatást ad bérügyi, adózási, számviteli kérdésekben. A vállalkozók egyedi problémáikkal személyre szabott információkért fordulhatnak a könyvelőkből, adótanácsadókból és könyvvizsgálókból álló kamarai szakértői testülethez.

A kamara több területen nyújt segítő kezet a vállalkozásoknak, érdemes élni a felkínált lehetőségekkel! ●

CSALLÓ GÁBOR ELNÖK, MOSONMAGYARÓVÁRI TÉRSÉG A térség jelenlegi gazdasági helyzete jelentősen különbözik a pandémia alatt kialakult állapotoktól, hiszen nincs központilag elrendelt bezárás. Bosszantó dolgok persze vannak, mivel sok minden – ami eddig természetes volt – átértékelődött.

A vállalkozásokat érintő problémák megjelentek szinte minden ágazatban. A megtorpanás mindenhol érezhető, de az igazán komoly gondok még nem jelentek meg. Leginkább talán a kivárás jellemző a piacra. Vár az építtető, mert nem érkezett meg bizonyos termék. Vár a munkás, mert hiányzik az alapanyag. Ha késik is az alapanyag, a megrendelők egyelőre tudomásul veszik.

Az üzemanyag kérdése hónapok óta borzolja a kedélyeket, és a probléma kezelését célzó különböző „ötleteket” nem fogadta kitörő örömmel a társadalom. A mennyiségi korlátok mellett itt, a nyugati határszélen jellemzően a külföldiek üzemanyag-kifosztása okozott felháborodást. Az ársapkáról ugyancsak megoszlik a társadalom véleménye. Egyöntetű viszont a vélemény abban, hogy megfontoltabban és konkrétabb differenciálással kellene ezeket a dolgokat bevezetni.

Már sokan arról beszélnek, hogy előbbutóbb a vállalkozók tehetetlenné válnak, mert a költségek, alapanyag- és energiaárak óriási mértékben emelkednek. Viszont az árak emelése ezt a volument nem tudja kompenzálni, mert sokan attól tartanak, hogy annyira magas árat kénytelenek alkalmazni, hogy azon a szinten már nem lehet értékesíteni. Ez olyan prognózis, amelyet egyelőre még nem lehet tetten érni, még az látszik, hogy a vevők is kitartanak, bár az ütem lassult.

Nagy kérdés tehát, hogy meddig lehet emelni az árakat. S ha az árrés folyamatosan szűkül, vajon miből lehet kigazdálkodni a folyamatosan emelkedő költségeket? Több ágazatban bevezették a „napi árat”, amit persze nem szó szerint kell érteni, de az biztos, hogy 2–3 hónappal előre már lehetetlen árgaranciával ajánlatot adni.

A térségben jelentős az autóipari beszállítók súlya, és bizony a megrendelések teljesülése állandó veszélyben van. Az idegenforgalom területén viszont valami „magyar paradoxon” van jelen, ugyanis rég nem látott mértékben emelkedett a forgalom az elmúlt hónapokban. Annak ellenére, hogy már egy ideje sokan arról beszélnek, hogy bezárnak a költségek emelkedése miatt, egyelőre a bevételek nőnek. Ennek oka a forint gyengülése. A szomszédos országokból mostanában nagyon megéri idejönni, vásárolni is és egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat igénybe venni.

Ha sorra vesszük a gazdasági élet különböző területein megjelenő gondokat, akkor bizony el-elgondolkodik az ember, milyen kilábalási utakat, milyen válságkezelési irányokat találhatunk.

Utakat, irányokat egyelőre csak vékony ceruzával lehet tervezni, hiszen szinte semmi kapaszkodó nincs, bármely ponton is kutakodik az ember. Az energia és bármely más alapanyag árának alakulását is nagyon sok tényező befolyásolja. Gondoljunk csak például a pandémia alatt kialakult konténerhiányra. Az akkora áremelkedést okozott a kínai termékek szállításában, hogy rögtön vissza is esett a kereslet. De példa lehet a korábban fellépő csiphiány is, melynek következményei szintén sok területre gyakoroltak hatást. Ami biztos: arra senki nem számít, hogy a közeli jövőben bármi is pozitív irányba változik majd. Arra most hosszabb ideig kell várakoznunk... ●

CSAPÓ PÉTER ELNÖK, FERTŐ–RÁBAKÖZI TÉRSÉG A 2022-es év is nehézségekkel teli esztendő volt. A Covid-járvány hatásai után a háborús események miatt újabb problémák, nehézségek, nem várt események zúdultak ránk.

Ezek közül a nagyon megemelkedett rezsiköltségek és a magas infláció okozza a legnagyobb fejtörést most a vállalkozásoknak. A megnövekedett energiaszámlák figyelmeztetést küldtek, hogy gondoljuk át fogyasztásainkat, működési folyamatainkat. A cégvezetőknek most az egyik legfontosabb feladatuk a legjobb megoldást megtalálni a tudatosabb, kevesebb energiafelhasználással járó működésre.

A másik komoly nehézség, hogy a magas infláció miatt szinte lehetetlen a beruházások, új projektek költségvetéseit előre tervezni. Emiatt rengeteg vállalkozás felfüggesztette tervezett fejlesztéseinek megvalósítását.

Előreláthatóan a 2023-as év is hasonló nehézségeket fog hozni, így mindenképp törekedni kell a vállalkozásoknak az energiahatékonyabb működésre való átállásra, valamint a folyamatok tudatosabb átalakítására. A várható recesszió újabb problémákat fog generálni a gazdaságban, így további nehézségekkel kell szembenéznünk a jövő évben.

Úgy gondolom, hogy a recesszió szinte minden ágazatot érint majd, ezért minden térség érezni fogja annak hatásait. A lassuló gazdaság egyre több területet érint, ez pedig befolyásolja a térségek önkormányzatainak működését is. Ráadásul őket szintén ugyanúgy érinti az energiaköltségek emelkedése, a beruházások költségemelkedése. Elindul egy láncszerű folyamat, mely mindenkire hatással lesz.

A könnyebb kilábalásra azoknak a korszerű szemlélettel rendelkező cégnek van esélyük, melyek most óriási hangsúlyt fektetnek a vállalkozásuk folyamatainak, működésének rendbetételére, a jelenkor kihívásaira aktuális, adekvát válaszokat próbálnak adni. Ilyen válasz lehet a digitalizáció kiterjesztése, a zöldirányelvek, a környezetbarát megoldások előnyben részesítése, melyeknek nagy szerepet kell játszaniuk a megújulásban. ●

CSALLÓ GÁBOR ELNÖK, MOSONMAGYARÓVÁRI TÉRSÉG CSAPÓ PÉTER ELNÖK, FERTŐ–RÁBAKÖZI TÉRSÉG

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA – ELNÖKSÉG

EGYETEMES ÉRTÉKEK MENTÉN FEJLŐDIK A HB

Az elmúlt időszakban folyamatosan növelte a cégcsoporthoz tartozó vállalkozások számát, így ma már a szakipari kivitelezési munkák szinte teljes spektrumát le tudja fedni a WHB Group, amely nemcsak az építőiparban szeretne maradandót alkotni, hanem karitatív tevékenységével is példát mutat.

A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő, 100%-ban magyar tulajdonú piacvezető építőipari vállalkozása, amely az elmúlt 25 évben több mint 600 sikeres projekt megvalósulásában vett részt. Országszerte végez kivitelezéseket az építőipar minden szegmensében, a műemlékek felújításától kezdve az ipari, kereskedelmi és logisztikai létesítményeken át a sport-, oktatási és egészségügyi intézményekig. Szakemberei jelenleg is több mint 50 projekten dolgoznak.

Minden egy kézben – A sikerünk mögött számos magasan képzett szakember áll, minden munkatársunk a maga területén kimagasló szakmai tudással végzi feladatait. Profi mérnökcsapat, magasan képzett kivitelezői csapat (projektigazgatók, létesítményfelelősök, építésvezetők) és elkötelezett, a projekteket a háttérből támogató osztályok (vállalkozás, logisztika, beszerzés, műszaki előkészítők, HR, jog, pénzügy, marketing) biztosítják a folyamatos fejlődést, a stabilitást és az állandó magas minőséget –nyilatkozta Paár Attila, a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. tulajdonosa. Vallja: eddigi eredményeik eléréséhez elsősorban a vállalat alapvető értékei járultak hozzá, melyek nemcsak az egész vállalatcsoportot, hanem minden egyes munkavállalót is jellemeznek.

Ahhoz, hogy a vállalat az építőipar minden területét lefedve komplex szolgáltatást tudjon nyújtani megbízóinak, elengedhetetlen volt a folyamatos fejlődés. Ennek fontos mérföldköve volt, amikor WHB Group néven cégcsoporttá bővült, majd az elmúlt időszakban folyamatosan növelte a cégcsoportba tartozó cégek számát, aminek eredményeként a szakipari kivitelezési munkák szinte teljes spektrumát le tudja fedni. A cégcsoporthoz tartozik többek között (a teljesség igénye nélkül) a Magyar Építő Zrt., a Mischke Lakatos Kft., a WHB Elektro Kft. és a Stukkó Kft., a magasés mélyépítési generálkivitelezéstől az épületgépészeten át a belső szakipari kivitelezésig házon belül megoldva minden feladatot. A cég a munkái során kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére, a kivitelezéseken fontos szempont, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után.

2003 óta immár saját gyártásban készülnek a könnyűszerkezetes falszerkezetek fém tartórendszerei a cég Győri Ipari Parkban lévő gyártócsarnokában, a legkorszerűbb, számítógépvezérelt berendezéssel. Ennek kapacitása évi 7 millió méter fémprofil előállítását teszi lehetővé, a folyamatos gyártást és kiszolgálást az állandó raktárkészleten tartott 250–300 ezer folyóméter késztermék és a készletezett 200–300 tonna alapanyag biztosítja.

2020-ban adták át a vállalat paksi lakatosüzemét, felsorakozva a győri, biatorbágyi és budapesti telephely mellé és elősegítve a WEST HUNGÁRIA BAU országos lefedettségét. Ez a telephely nemcsak a saját gyártási kapacitásuk modernizációját és növelését szolgálja ki, de ellátja a Paksi Atomerőmű hegesztői és lakatosipari feladatait, sőt, a Paks 2 beruházás során felmerülő többletigényekhez is kapcsolódni tud.

Érzékeny segítség A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. megalakulása óta nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra. Karitatív tevékenysége négy kiemelt területre – gyermekek, egészségügy, oktatás, sport és kultúra – fókuszál, ezek közül a legfontosabb a gyermekek segítése. Számos, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézményt és szervezetet támogat rendszeresen, s több mint húsz éve támogatója a győri Petz Aladár kórháznak is. A koronavírus-járvány idején pedig az egészségügyi dolgozókat is segítette a pandémia elleni küzdelemben. l