10 minute read
TERÜLETFEJLESZTÉS NINCS GAZDASÁGFEJLESZTÉS NÉLKÜL INTERJÚ PINTÉR-PÉNTEK IMRÉVEL, A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKÉVEL
A KAMARAI PROGRAMOK VÉGSŐ CÉLJA A HAZAI VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA TERÜLETFEJLESZTÉS NINCS GAZDASÁGFEJLESZTÉS NÉLKÜL
Mozgalmas, kihívásokkal teli esztendőt tudhatnak maguk mögött a gazdaság szereplői. Míg a vállalkozások életét 2021-ben egyértelműen a koronavírus-járvány és annak következményei befolyásolták leginkább, idén többféle nehézséggel kellett szembenézniük.
Advertisement
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a gazdasági környezet váratlan változásaira gyors válaszokkal reagált, a stratégiai problémákat illetően pedig hoszszabb távú programok kidolgozásával segíti tagjait és a megyei vállalkozásokat. Az elvégzett és a folyamatban lévő munkák részleteiről Pintér-Péntek Imre megyei elnök adott tájékoztatást.
– Az elmúlt esztendő arra oktatta a gazdasági szereplőket, hogyan tudunk együtt élni a koronavírussal, és az idei év első heteiben úgy látszott, megtanultuk a leckét: a jövőben együtt kell élnünk a Covid–19-cel – tekintett vissza a mögöttünk hagyott hónapokra PintérPéntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Aztán sorra érkeztek az újabb nehézségek, amelyek egy része – hozzáteszem – már 2021-ben megjelent. A lopakodó cserearány-változás már akkor elindított egyfajta átrendeződést, ez azonban az év elején még kezelhetőnek tűnt. A kirobbant az orosz–ukrán háború azonban felgyorsította és elmélyítette a folyamatot, megugrott az infláció, gyengült a forint, és ami talán a legérzékenyebben érintette a vállalkozásokat: többszörösére nőtt az energia ára.
A kamara az energiapiaci folyamatokra reagálva elsősorban szakmai tájékoztatással igyekezett támogatni a vállalkozásokat, erősíteni azt a felismerést minden cég tekintetében, hogy a legolcsóbb energia a fel nem használt energia. Így valamennyi vállalkozás arra törekedett, hogy munkafolyamatainak átszervezésével, a selejt termékek mennyiségének további csökkentésével, hőszigeteléssel, takarékossági intézkedések bevezetésével csökkentse a közüzemi számlákon megjelenő egyre nagyobb összegeket. A felhasznált energia csökkentésének másik lehetséges útja a megújuló forrásokat igénybe vevő technológiák alkalmazása, ami nem csupán a versenyképesség megőrzését, de a környezet védelmét is szolgálja. Ehhez azonban beruházásokat kell megvalósítaniuk a vállalkozásoknak, amelyekhez anyagi források szükségesek. – A magas inflációs környezetben jelentősen megemelkedett a banki alapkamat, így a cégek csak jelentős kockázatokkal tudnak
PINTÉR-PÉNTEK IMRE A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNÖKE
hitelhez jutni – folytatta a kamara megyei elnöke. – A kamarának sikerült elérnie, hogy a Széchenyi-kártya igénybevételével továbbra is a piacinál alacsonyabb kamatokkal jussanak hitelhez a vállalkozások. A kedvező hitellehetőség és az időközben megjelent pályázati források energetikai beruházások megvalósítását is lehetővé teszik, ami sokak számára lehet segítség a jelenlegi, átmeneti időszakban. Azért nevezem átmeneti időszaknak, mert az a tanulság már most levonható, hogy hosszú távon a felhasznált energia mennyisége olyan tényezővé válik, amely alapvetően meghatározza a vállalkozások versenyképességét. Bár most valószínűnek látszik, hogy a jövő év elejétől mérséklődhet a gáz, a villamos energia ára, azt azonban aligha remélhetjük, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba. Energetikai paradigmaváltásra van szükség, azok a cégek tudnak a jövőben talpon maradni, amelyek a lehető legkevesebb energiát használják fel, s azt is inkább megújuló, környezetbarát források bevonásával teszik.
A 2022-es év másik, leginkább a mikroés kisvállalkozásokat érintő váratlan változása a kisadózók tételes adójára (kata) vonatkozó jogszabály-módosítás volt. A rendelet megjelenését követően a kamarai szervezet azonnal megmozdult. – A kamara mindig támogatta azt a törekvést, hogy a vállalkozások számára legyen a lehető legegyszerűbb az adózási rendszer, az ahhoz kapcsolódó adminisztráció. Ezt a szerepet a kata betöltötte, azonban idővel ez a forma túlburjánzott, és olyan feszültségeket keltett a vállalkozások között, amelyeket valahogy oldani kellett –mutatott rá a változást generáló okokra Pintér-Péntek Imre. – Tettünk különböző megoldási javaslatokat a döntéshozóknak, ezeket azonban a megvalósítás során figyelmen kívül hagyták, és szinte kivezették ezt az adónemet a rendszerből. A törvény megjelenése után két dolgot tehettünk. Egyrészt a kamara kezdeményezésére megalakult az adóügyi szakértői testület, amely a hozzá forduló vállalkozóknak tanácsot ad bérügyi, adózási, számviteli kérdésekben. A vállalkozók egyedi problémáikkal személyre szabott tanácsért fordulhatnak a könyvelőkből, adótanácsadókból és könyvvizsgálókból álló kamarai szakértői testülethez. Másrészt lobbiztunk a szabályozás finomítása érdekében, hiszen a mi célunk, hogy az egyszerű adózási forma együtt létezzen a teherviselés arányosságával. Igyekszünk támogatást nyújtani, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő adózási formát, amelynek keretei között a vállalkozása továbbra is eredményesen működni tud.
A több éven átnyúló kamarai projektek közül a szakember-utánpótlás egyik legfontosabb elemének, a duális szakképzésnek a támogatását emelte ki az elnök. – A szakképzési törvény változását követően országosan egyedülálló munka indult meg a megyei iparkamara keretein belül. Ennek egyik célja a vállalkozások felkészítése volt a jogszabályi környezet megváltozása utáni helyzetre, a másik pedig egy olyan minőségirányítási rendszer kidolgozása, amely egyrészt megfelel a jogalkotó elvárásainak, másrészt segít egységesíteni a képzés tartalmát és színvonalát. Sikerült elérnünk, hogy a szakképzési rendszerben az elmélet tanítása az iskolákban, a gyakorlati oktatás a vállalkozásoknál történjen. Ez persze óriási felelősséget is ró a cégekre. A duális képzéssel foglalkozó kamarai csapat kidolgozott az elmúlt időszakban egy olyan minőségirányítási, minőségbiztosítási rendszert, amelyet a mikrovállalkozásoktól a multinacionális cégekig bárki alkalmazhat. Öt különböző ágazatot és nagyságrendet képviselő tagvállalatunknál teszteltük a rendszert, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk annak használhatóságáról, hasznosságáról. A képzőhelyeknek nagy segítséget nyújthat abban, hogy mindenhonnan hasonló szakmai tudású diákok kerüljenek a munkaerőpiacra, a gyakorlati oktatásukat tekintve ne legyenek jelentős tudásbeli különbségek. A másik fontos terület, amiben a kamara szervezői tevékenységével segíteni tud, hogy ha egy kisebb cég egy szakmán belül annak nem minden területét műveli, akkor is bátran foglalkoztathat tanulókat, mert lehetőséget adunk együttműködésre más társvállalatokkal, ahol a hiányzó elemeket a diákok elsajátíthatják. Például egy pizzasütő is képezhet szakácsokat, mert az együttműködés keretében máshol a gyerekek a gasztronómia egyéb területeivel is megismerkedhetnek.
A duális képzés területén a kamara módszertani támogatást is ad tagjainak –tette hozzá a megyei kamara elnöke. – Hiszen nem elég, ha a gyakorlati helyen kiváló szakemberek foglalkoznak a diákokkal, tudni kell átadni ismereteiket, tapasztalataikat, de erre a legtöbb helyen nincsenek az oktatók felkészítve. Szeretnénk tehát lehetőséget biztosítani arra, hogy a gyakorlati oktatók a megfelelő pedagógiai módszereket is megismerhessék. A következő időszakban a duális képzéssel kapcsolatban kidolgozott anyagainkat megismertetjük a képzőhelyekkel, és felajánljuk, hogy ezeket a cégek a maguk sajátosságaihoz igazítva alkalmazzák a gyakorlati oktatás során.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a régió stratégiai terveinek kidolgozásában is évek óta vezető szerepet vállal. – A hosszú távú programokat tekintve továbbra is nagy lehetőségeket látok a Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala megyét magában foglaló Északnyugat-magyarországi zóna gazdaságfejlesztési programjának kidolgozásában és megvalósításában – tudtuk meg Pintér-Péntek Imrétől. – Ennek érdekében hoztunk létre gazdasági munkacsoportokat a Győri, a Fertő-Rábaközi és a Mosonmagyaróvári térségekben, melyek több száz vállalkozó bevonásával meghatározták a lehetséges kitörési pontokat, és több települési önkormányzattal, valamint a Széchenyi István Egyetemmel már megállapodást is aláírtunk a további együttműködésről. Kormányzati szinten ma is napirenden van a területfejlesztés ügye, a kamarának most az a feladata, hogy tudatosítsa: területfejlesztés nincs gazdaságfejlesztés nélkül. El kell érnünk a döntéshozóknál, hogy a gazdaságot érintő kérésekben a kamara megkerülhetetlen legyen, javaslattételi, véleményezési és egyetértési joggal rendelkezzen. Ehhez a kamaráknak olyan szervezeti egységeket kell létrehozniuk, melyek feladata bekapcsolódni a központi területfejlesztési és az ennek szerves részeként megjelenő gazdaságfejlesztési munkába. Ennek jó kiindulópontjai lehetnek az említett gazdaságfejlesztési munkacsoportok.
Összességében elmondhatom, mind a rövid, mind a hosszú távú kamarai programok végső célja a hazai vállalkozások versenyképességének javítása – zárta gondolatait Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Őszintén be kell ismernünk, hogy az elmúlt évtizedekben ezen a területen alig sikerült közelítenünk nyugat-európai versenytársainkhoz. A magyar gazdaság fejlődésének kulcsa egy olyan egészséges iparszerkezet kialakítása, melyben a legjelentősebb súllyal a versenyképes, nemzetközi mércével is hatékonyan működő magyar kisés közepes vállalkozások szerepelnek. ●
PINTÉR-PÉNTEK IMRE
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA – ELNÖKI INTERJÚ
A MINŐSÉGI KENYERET KÖNNYEBB BEOSZTANI
Az emberek nem szívesen mondanak le a minőségi kenyérről, legfeljebb kisebb kiszerelésű vagy olcsóbb terméket vesznek, mondja a Bedő Pékség vezetője, aki szerint az elmúlt évek óvatos, előrelátó gazdálkodása a túlélést jelentheti a vállalkozás számára.
Nem könnyű időszak a mostani a pékszakma számára, hiszen az energiaigényes ágazatban sorra szűnnek meg a kis pékségek, de a drasztikus energia- és alapanyagár-emelkedés miatt a nagyobbak is veszélyben vannak. A győri Bedő Pékség a köztes méretet képviseli: bár a technológiát és a termékeket tekintve megmaradt kézműves pékségnek, a dolgozói létszám magas. – Jelenleg 85-en dolgoznak nálunk, és nagyon vigyázunk is a munkatársainkra, mert a munkaerőhiány ezt az ágazatot is nagyon sújtja, szinte lehetetlen utánpótlást találni, nem egy kollégát mi neveltünk ki, házon belül. Az állami támogatások, a kamatmentes hitel és az energiaár-támogatás, segíthetnek talpon maradni, de így sem egyszerű a helyzet – mondja Bedő Szilárd, a pékség vezetője. – A helyzetet nehezíti, hogy az energia tőzsdei ára teljesen kiszámíthatatlan, hónapról hónapra változik az árfolyam, ami lehetetlenné teszi a tervezést. Volt olyan rövid időszak, amikor a tavalyi 10–12-szerese volt az áram és a földgáz ára, ami aztán szerencsére visszament, így most „csak” 5–8-szoros árat fizetünk. Ráadásul most már a tervezett fogyasztásunk nagy részét előre ki kell fizetnünk, s csak utólag írják jóvá. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek gond van a likviditásával és egyik hónapról a másikra élnek, ez akár a végét is jelentheti, hiszen nem százezres nagyságrendről van szó… Én jelenleg nyugodt vagyok, de a jövő egyelőre tervezhetetlen.
Az előrelátás életet menthet
A cégvezető szerint a jelenlegi helyzetben azok élnek túl, akik eddig megfelelő gazdálkodást folytattak, mint ahogy a harmincéves múltra visszatekintő Bedő Pékség is. – Akármilyen jól is ment a szekér, mindig odafigyeltünk arra, hogy megfelelő tartalékot képezzünk. A fejlesztéseinkben is óvatosak voltunk, az vezérelt, hogy ne nyújtózkodjunk tovább, mint ameddig a takarónk ér, és a hitelállományunk egy biztonságos mértéken belül maradjon. Már csak azért is, mert a Covid is rámutatott: bármikor hozhat az élet olyan válságot, amihez tudnunk kell rugalmasan alkalmazkodni. Ez az előrelátás most óriási segítséget jelent. Ebben a helyzetben az is nagy eredmény, ha a jelenlegi piacát és a munkatársait meg tudja tartani az ember. Erről többek között béremeléssel is gondoskodtunk, szerencsére mára kialakult egy stabil csapat, olyan emberekkel, akikre lehet számítani.
A Bedő Pékség nagy hangsúlyt fektet az optimalizálásra is, ez a műszakok szervezésére éppúgy vonatkozik, mint a gépek üzemeltetésére. – Most különösen igaz, hogy minden
kis lépés számít, és ahogy otthon lekapcsoljuk a villanyt, amikor kimegyünk a szobából, a munkahelyen is erre a gondosságra van szükség. Pusztán odafigyeléssel is sokat meg lehet fogni, és ezt a gondolkodást a kollégáink is magukévá tették. Nem mindenkinél ment ez könnyen, de azt vettem észre, hogy egy kicsit jobban odafigyel mindenki, félti a biztos állását, a megélhetését –mondja Bedő Szilárd. Természetesen, ahogy mindenki, a Bedő Pékség is megpróbálja kiaknázni a zöldenergia nyújtotta lehetőségeket, tárgyalásban van például napelemek telepítésével kapcsolatban. Nagyban megnehezíti azonban a dolgot, hogy a pékség az áram nagy részét éjszaka használja el, az energia akkumulátoros eltárolása pedig nagyon költséges...
Négy kakaós csiga helyett inkább vesznek egy kalácsot Energia pedig fogy bőven, hiszen havonta 55 ezer kiló kenyér fut ki a Bedő Pékség ménfőcsanaki, Komlóvölgyi úti üzeméből, a 12 saját üzlet mellett további 65-be szállítanak.
Bár az utóbbi időben az alapanyagok drasztikusan drágultak – a liszt például egy év alatt a 4–5-szörösére –, nem beszélve a szállításról, az üzemanyagról, a minőség nem csökkenhet, mondja Bedő Szilárd. – Bár a költségnövekedést nem lehet teljes mértékben érvényesíteni az árakban, természetesen mi is kénytelenek voltunk árat emelni, ennek ellenére sikerült megtartani a vásárlóinkat. Többek között azért, mert változatlanul odafigyelünk a minőségre; a dolgozóink is érzik, hogy ebben a helyzetben ez a túlélés egyik kulcsa. A visszatérő vevőink ragaszkodnak a megszokott, hagyományos technológiával készült kenyérhez, pékáruhoz, bár az észrevehető, hogy többen keresik a kisebb kiszerelésű termékeket, például csak fél kiló kenyeret vesznek az eddigi egy helyett. Inkább a drágább, egészségesebb kenyerek és a darabos, édes termékek, például a rétes iránti kereslet esett vissza – avat be.
Az a tapasztalata, hogy az emberek nem mondanak le a megszokott minőségről, csak igyekeznek a pénztárcájukat kevésbé megterhelő döntéseket hozni, négy kakaós csiga helyett például vesznek egy nagy kalácsot, amit akár több napig is eszik a család. Sőt, azt látja, hogy aki spórolásból kipróbálja a multis pékárut, általában az is visszatér, legfeljebb egy olcsóbb, de még mindig jó minőségű termékre vált… A Bedő Pékség vezetője szerint egyre nagyobb tudatosságra van szükség a vásárlás, a kenyérfogyasztás terén is. Például előrelátó tervezésre, hogy minél kevesebb kenyér kerüljön a szemétbe, hogy jobban felhasználjuk a maradékot. Ebben is segít a minőségi kenyér, mert azt könnyebb beosztani, hiszen tovább eltartható és élvezhető, mint a silány minőségű, „felpumpált” társai. A Bedő Jani-féle kézműves búzakenyeret például ma is a cégalapító több évtizedes, eredeti receptje alapján készítik, népszerűsége pedig a mai napig töretlen. l 9012 GYŐR, KOMLÓVÖLGYI ÚT 1. TEL.: +36-96/517-997 E-MAIL: INFO@BEDOPEKSEG.HU
