Kisalföldi Gazdaság Exkluzív Magazin – 2021. április by Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

KISALFÖLDI EXKLUZÍV MAGAZIN 2021. ÁPRILIS

GAZDASÁG SIKERES RÉGIÓ ● SIKERES VÁLLALKOZÁSOK ● SIKERES ÜZLETEMBEREK

DIGITAL WORLD

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA A HAZAI HÁLÓZAT

Piaci információk

Nemzetközi partnerkeresés

• Gazdasági, jogi • Helyi szervezetektől szabályozási információk

országban tanácsadó üzleti és személyes kapcsolatrendszere

• EU-s kezdeményezések

150 nemzetközi megállapodás/év

Több ezer elégedett hazai kkv

8 szervezet, 11 iroda

100+ mélytanácsadás/év

Iparág szerinti üzletember találkozók

Finanszírozási tanácsadás

Online kapcsolatépítő fórumok

Üzleti delegációk szervezése

• Befektetők keresése és pályázati források • K+F partnerkeresés

Partnerkereső adatbázis és célzott partnerkeresés

ONLINE IS!

TANÁCSADÁS CÉGE FEJLŐDÉSÉHEZ

INNOVÁCIÓS AUDIT Szervezeti innovációs kultúra Szervezeti hatékonyság Fejlesztési terv és megvalósítási javaslatok

Állapotfelmérés, igények, erőforrások felmérése

Célok meghatározása Nemzetközi benchmark elemzés

Fejlesztési terv kidolgozása Felhasználható eszközök azonosítása

IPR TANÁCSADÁS (EU IPR Helpdesk)

Rövid- és középtávú akcióterv meghatározása

Akcióterv megvalósításához szükséges szolgáltatások

Megvalósítás utókövetése, aktuális igényekhez igazítása

INNOVATÍV TERMÉKEK, SZOLGÁLTATÁSOK PIACI BEVEZETÉSE

• http://www.enterpriseeurope.hu/ • Email: eeninfo@hepa.hu • Telefon: +36 20 280 2546 • Fax: +36 1 810 1601

GYORSAN ALKALMAZKODÓ VÁLLALKOZÁSOK A COVID-járvány próbára tette, teszi - és sajnos ki kell mondani- , próbára teszi ezután is a gazdaságot. Az egy pillanatra sem lehet kétséges, hogy elsőként az egészségügyi helyzetet kell stabilizálni, az ember a legfőbb érték. Azt azonban látni kell, hogy a gazdaság szereplői, a kkv-k egészsége, túlélése is nagyon fontos, hiszen ők adják a hazai összjövedelem legjelentősebb százalékát, és foglalkoztatják a hazai munkavállalók legnagyobb részét. A kamara, támaszkodva a tagok véleményére, komoly javaslatokat fogalmazott meg a kormány számára arra vonatkozóan, hogyan lehet segíteni azokat, akik a legnehezebb helyzetbe kerültek. Az iparűzési adó felezése, a gyorskölcsönök, a munkahelymegtartó támogatások lehetővé teszik, hogy sok-sok vállalkozó és vállalkozás túlélje ezt a krízist. Ez azonban kevés lenne ahhoz, hogy a recesszió után ismét eljöjjön a gazdasági fellendülés. Ehhez maguk a vállalkozók, a vállalkozások is kellenek. Megyénk ezen a területen is példamutató. A Kisalföldi Gazdagság 2021-es tavaszi száma erre talán a legjobb bizonyíték. Olyan gazdasági társaságokat mutatunk be, amelyek a szükségből előnyt próbálnak kovácsolni. Nem ülnek és várnak karba tett kézzel, hanem felgyorsítják a változást, amely már úgyis elkezdődött. A digitalizáció, a fejlesztések, az új alapokra helyezett kommunikáció, a gyorsabb, olcsóbb megoldások kutatása jellemzi ezt az időszakot. Jó látni, hogy a vállalkozóink gyorsan alkalmazkodtak, és megkeresték a lehetőségeket ebben a megváltozott világban. Sok munka vár még ránk, hogy a válság hullámai elsimuljanak, de ha a cégek, gazdasági társaságok, termelő és szolgáltató vállalkozások többsége nem adja fel, ha bízunk egymásban, kihasználjuk a kamarai lehetőségeket, akkor nemcsak remény van, de egy biztosabb és prosperáló jövő is.

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

IMPRESSZUM:

KISALFÖLDI GAZDASÁG MAGAZIN PÉLDÁNYSZÁM: 2000 KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/a. FELELŐS KIADÓ: Pintér-Péntek Imre

FELELŐS SZERKESZTŐK: Fábián György, Ozsvárt Tamás SZEDÉSZET, NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Erdős Anita FOTÓK: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor LAPMENEDZSER: Zámbó-Soós Veronika +36 30 226 8138

A kiadó a hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállal!

OLVASÓSZERKESZTŐ: Miletics-Vargán Rita HIRDETÉSSZERVEZÉS: Takács Adél +36 30 600 9530 kommunikacio@gymskik.hu NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

Navracsics Tibor kormánybiztos az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési programról

A RÉGIÓ TÖRTÉNELMI LEHETŐSÉGET KAPOTT Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az elmúlt évben döntött az ország gazdasági övezeteinek kialakításáról. Eszerint az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zónához hat megye tartozik: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megye együtt gondolkodva segíthet a hosszú távú gazdasági stratégia kialakításában. A cél a 2021–2030-as időszakra olyan gazdaságfejlesztési program kidolgozása, amely növeli a vállalkozások hatékonyságát. Navracsics Tibor, az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési övezetet vezető kormánybiztos, őt kérdeztük a tervekről, a megyék közötti versengésről, a források nagyságrendjéről és arról, nyerhet-e támogatást Győr az elképzelt kulturális negyed megvalósítására.

Január végén azt olvashattuk a sajtóban, hogy elkészültek az északnyugat-magyarországi gazdasági fejlesztési övezet gazdaságfejlesztési tervei és hamarosan elfogadhatja a magyar kormány. Sikerült ezeket a kabinet elé vinni? Hol tart a folyamat? Egy kicsit beelőzött bennünket a Nemzeti Újjáépítési Programnak az elfogadása, hiszen ezt áprilisig kell eljuttatni az Európai Bizottsághoz. Az Európai Unió tagállamai még tavaly nyáron azzal a céllal hoztak létre egy újjáépítési alapot, hogy enyhítsék az egyes tagállamoknak a koronavírus-járvány következtében beálló gazdasági válságjelenségeit, illetve a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait. Mivel nálunk párhuzamosan folyt az előkészítése a regionális gazdasági fejlesztési terveknek, illetve ennek a Nemzeti Újjáépítési Programnak, így tulajdonképpen egyszerre készült a kettő, és a kormány most a Nemzeti Újjáépítési Programnak adott elsőbbséget, hiszen annak hamarabb lejár a beadási határideje. De most van finisben a regionális gazdasági terv elfogadása is. Alapvetően két részből fog állni az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési terv a többi

Navracsics Tibor kormánybiztost többször látta vendégül Pintér-Péntek Imre kamarai elnök

regionális tervhez hasonlóan. Van egy általános része, amely részben az itteni gazdaság leírását, illetve ennek főbb jellemzőit sorolja fel, és ebből adódóan határozza meg a főbb fejlesztési irányokat. Ehhez

kapcsolódik majd – nem szükségszerűen ebben a dokumentumban – egy olyan projektlista, amely pedig a kitűzött céloknak megfelelően finanszírozza bizonyos projektek megvalósulását, mégpedig elsősorban

„...A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSRA FÓKUSZÁL AZ UNIÓ.” NAVRACSICS TIBOR uniós forrásokból és csak másodsorban vagy harmadsorban a nemzeti költségvetés forrásaiból. Melyek a legfontosabb pillérei az északnyugat-magyarországi gazdasági fejlesztési övezetre vonatkozó elképzeléseknek? Alapvetően két olyan keretrendszer van, amelyek meghatározzák, befolyásolják az északnyugat-dunántúli gazdaságfejlesztési terveket. Az egyik az Európai Unió által meghatározott prioritások rendszere, melyet a közösség finanszíroz. Ebben elsősorban az úgynevezett zöldátmenethez, tehát a környezetvédelmi beruházások, zöldügyek, illetve a körforgásos gazdasághoz kötődő projektek élveznek elsőbbséget. Másodsorban pedig a digitális átállásra fókuszál az unió. Tehát a digitális gazdaság kiépítéséhez a legszélesebb értelemben tartozó projektekről van szó, a digitális oktatás feltételeinek fejlesztésétől kezdve a digitális infrastruktúra javításán keresztül a kreatív ipar digitális részének a minőségi javításáig, sok minden tartozhat ide. A másik keretrendszert a kormány által kijelölt nemzeti prioritások jelentik. Ide tartozik a családpolitika, az egészségügyi ellátórendszer színvonalának javítása, a közlekedési hálózat fejlesztése. Ehhez jön a speciális északdunántúli vagy északnyugat-magyarországi szempontrendszer, ahol mi elsősorban a versenyképességet, másodsorban a közlekedést, tehát az elérhetőség, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelöltük meg célként. A versenyképességet azért, mert meg�győződésünk szerint ez a térség a magyar gazdaság legversenyképesebb régiója,

amely ráadásul egy olyan nemzetközi környezetben végzi a tevékenységét, amely különösen nagy versenyképességi nyomást gyakorol rá. Hiszen akár a Pozsony környéki régiót, akár Ausztriát, vagy Szlovéniát nézzük, ezek a térségek mind olyan nemzetközi környezetet jelentenek, amely közvetlenül is nagy versenyképességi nyomást gyakorol a régióra. Ha pedig még távolabbra tekintünk, akkor a délnémet, északolasz régiók azok, amelyek nagyon komoly kihívást jelentenek. Ebből adódóan nálunk a versenyképesség egy nagyon fontos szempont. A közlekedési infrastruktúra fejlesztését pedig azért tartjuk fontosnak, mert – a győrieknek aligha kell különösebben magyarázni – a régió egyik legnagyobb problémája az észak–déli közlekedési folyosók hiánya, vagy elégtelen volta. Itt a Győr–Pápa, a Győr–Veszprém közutak fejlesztésére, a 84-es vagy a 8-as út korszerűsítésére, valamint az M1-es bővítésére gondolok. De említhetem a vasúti fejlesztéseket is, hiszen a kötöttpályás korszerűsítéseket illetően is leg alább ilyen nagy hiányok vannak. Lehetne sorolni nagyon sokáig azokat az elmaradt fejlesztéseket, amiket pótolni kell, vagy legalábbis megpróbálunk pótolni az elkövetkezendő időszakban. Van-e elképzelés arról, hogy az egyes megyék milyen szerepet kapnak, melyek lesznek a fejlesztések speciális irányai? Lesz-e valamiféle munkamegosztás egyáltalán a megyék között, amelyek egy régióhoz tartoznak? Én mindenképpen azt szeretném, ha a régiók szereplői együttműködnének, ami egyben munkamegosztást is jelent. Ugyanakkor fontos tisztázni azt, hogy melyik térség milyen profillal rendelkezik. Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy a történeti fejlődés és a földrajz itt a maga módján elvégezte már a munkáját, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy egy Balaton környékéhez tartozó Veszprém vagy Zala megye tekintetében jelentős a Balatonhoz kötődő idegenforgalom. Ehhez hasonlóan a Fertő tó magyarországi partjánál Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron környékén lévő régiókban vagy térségekben is hangsúlyos a turizmus. Vannak ipari

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

központjaink, például Győr és Székesfehérvár, de mostanában Zalaegerszeg is ilyen feltörekvő ipari központ. Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz a Balaton-régióval együtt. Ezek mind olyan pontok, amelyek nem teszik erőltetetté azt, hogy ha ezek a térségek saját specialitásaikban is gondolkodnak, és egyben az eltérő karakterét is kijelöli a régión belüli együttműködésnek. Ez azt jelenti, hogy az idegenforgalomban érdekelt megyék elsősorban ilyen jellegű projektekben gondolkodjanak, Győr és Székesfehérvár környéke pedig inkább ipari fejlesztésekben? Én nem húznék ilyen éles határvonalakat, hiszen éppen Győrből tudok egy nagyon ambiciózus kulturális negyed tervről, amihez hasonlóan minden város igyekszik kiegészíteni a saját, pillanatnyilag meghatározó profilját. Ebből a szempontból külön választanám a jövőre vonatkozó fejlesztéseket és a jelen együttműködésének lehetőségeit. Hiszen a mostani profilról beszélve, kézenfekvőnek tűnik egy Győr–Veszprém vagy Székesfehérvár–Veszprém együttműködés, ahol jól ki tudja egészíteni a két város egymást. Ugyanakkor a jövőre vonatkozóan, ahogy a győriek jelentős kulturális fejlesztésekben gondolkodnak, ugyanúgy gondolkodnak például a veszprémiek jelentős ipari

Fotó: Burger Zsolt

fejlesztésekben. Tehát én azt hiszem, hogy mindegyik város igyekszik a maga módján minél teljesebb profilt alkotni. Eszerint elképzelhető, hogy a gazdasági fejlesztési programnak a keretében ebből a forrásból finanszírozhatják a tervezett győri kulturális negyednek a létrehozását, akár nagyobb részben is? Meglátjuk. Ha olyan projekt jön létre, ami illeszkedik akár az európai uniós, akár a nemzeti célokhoz és sikerrel pályáznak az aspiránsok, ez sem kizárt. De nem én fogom elbírálni a projekteket. Bármely város megfogalmazhat a jövőre vonatkozóan olyan fejlesztési terveket, amely támogatást nyerhet el, ha megfelelően van projektként megfogalmazva.

terveket kidolgozni, olyan projekteket megfogalmazni, amelyek igazán a régióra érvényesek és nem valami országos átlag alapján fogalmazzák meg vagy ítélik oda őket. És azt hiszem, hogy a városvezetők, a megyék vezetői és a gazdasági kamarák vezetői is megérezték most ennek a történelmi pillanatnak a kivételességét és azt is megértették, hogy igazából összefogással lehet itt a legjobb eredményt elérni. Remélnek attól előnyöket, hogy a fejlesztési terveket nem megyékre, hanem régiókra szabják? A magyar fejlesztéspolitika az elmúlt harminc évben elérte annak a határait, amit ki lehet hozni egy általános országos gondolkodásmódból. Most további előnyöket lehet nyerni azzal, ha egy

„.ÉN AZT SZERETNÉM, HOGY HA AZ EGYÜTT MŰKÖDÉS SZELLEME, A VERSENYKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE PONTOSAN EZT A KÖZHANGULATOT ÉS EZT A SZOCIÁLIS KÖRNYEZETET HOZNÁ EL A VÁLLALKOZÁSOKNAK. AKKOR SZERINTEM MÁR EGY ÓRIÁSI LÉPÉST TENNÉNK ELŐRE.” NAVRACSICS TIBOR Érezhető a régiókon belül lévő megyék között versengés? Hogy őszinte legyek, igazán az együttműködésre való hajlandóságot látom. Előfordulhat természetesen rivalizálás, hiszen vannak olyan hasonló karakterű, nagyságú városok, amelyek itt, a térségben nyilván versenytársai is lehetnek egymásnak. Ugyanis ennek az északnyugat-magyarországi térségnek az egyik jellemzője, hogy nincs olyan egyértelmű és domináns központja vagy központi szereplője, mint mondjuk a dél-dunántúli régiónak Pécs, hanem több hasonló nagyságú vagy hasonló karakterű város verseng egymással. Ugyanakkor én most nem a versengést éreztem, hanem az együttműködés iránti szándékot. Történelmi lehetőséget kapott az északnyugat-magyarországi régió azzal, hogy lehetőségünk van saját fejlesztési

területileg érzékenyebb tervezési és fejlesztéspolitikai metódust dolgozunk ki. Ez a térség körülbelül kétmillió embert foglal magában. Tehát egy olyan, európai léptékben is számottevő nagyságú gazdasági térségről beszélünk, amely fekvéséből, gazdaságszerkezetéből és településszerkezetéből adódóan is megérdemli azt, hogy különös figyelmet kapjon az elkövetkezendő időszakban a fejlesztéspolitikában. Ezért abban bízom, hogy mindennek előnyei lesznek. Tulajdonképpen meghatározható, hogy mekkora az a fejlesztési forrás, amit jó projektekkel le lehet fedni? Még csak országos adatok vannak, régiókra bontott összegek egyelőre nincsenek. Az is kérdés, lesz-e ilyen egyáltalán. Hogy lesz-e kvótája a régióknak, vagy pedig annak alapján dől

el a források elosztása, hogy melyik régióból érkeznek a legjobb pályázatok, még nem dőlt el. Én abban bízom, hogy kialakul egy olyan pénzügyi keret, amivel mi számolhatunk a régió fejlesztését illetően, de ezt egyelőre még nem határozták meg. És ha országos szinten nézzük, akkor mekkora az összeg? Óriási pénzekről van szó. Eleve csak az európai újjáépítési programból, mintegy 15 ezer milliárd forinttal számolhatunk. A többéves pénzügyi keretterv szintén több tízezer milliárd forintot irányoz elő, és ehhez jön még minden évben a nemzeti költségvetés, valamint – ha a vállalkozásokat is számításba vesszük –, akkor a Magyar Nemzeti Bank különböző gazdaságélénkítő eszközei… Tehát én azt tudom mondani, hogy itt több tízezer milliárd forintról van szó az elkövetkezendő időszakban. Milyen szerepet kaptak a kamarák az északnyugat-magyarországi gazdasági fejlesztési övezet gazdaságfejlesztési tervei elkészítésében és milyen szerepet szánnak nekik a továbbiakban? A kamarák kezdettől fogva részt vettek a tervezési folyamatban. Alapvetően három fő forrásunk volt a tervek megfogalmazásánál. Egyrészt a városvezetők és a megyei vezetők, tehát a megyei közgyűlési elnökök, a városi polgármesterek, másrészt az egyetemek. Ebben a régióban különösen a győri Széchenyi István Egyetem játszott óriási szerepet a fejlesztési tervek kialakításában. Harmadrészt pedig a kamarák voltak partnereink, s ezek közül az egyik legaktívabb éppen a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara volt. Hozzájárulásuk gyakorlatilag az, hogy a gazdasági élet, a vállalkozók szempontjait hozták be a tervezési folyamatba. Számos meglátás, szempont, illetve számos projektjavaslat érkezett tőlük, amelyekkel sokkal gazdagabbá vált a fejlesztési tervünk. A tervünk az, hogy partnerként, a gazdasági kamarákkal együttműködve dolgozzunk az itteni vállalkozások versenyképességének erősítésén, az itteni vállalkozási kultúra megerősítésén, a

különböző nemzedékek közötti, a vállalkozások nemzedékei közötti átörökítésének segítésén, és az eddigieknél sokkal személyesebb és sokkal célirányosabb vállalkozási tanácsadási hálózat beindításán. Számos tervünk van, és bízunk benne, hogy a kamarákat abszolút kulcsszereplőként tudhatjuk magunk mellett a fejlesztési tervek megvalósításánál. Reálisnak tartja azt a korábban e program kapcsán megfogalmazott célt, hogy mintegy nyolc év alatt a régió gazdaságának versenyképessége megközelítse az osztrák keleti tartományok szintjét, amikor ez 30 év alatt sem sikerült? Én soha nem mondtam, hogy ezt a régiót öt-tíz éven belül föl lehetne csatlakoztatni Burgenlandhoz. Amiben meg lehet kísérelni áttörést elérni, az nem elsősorban az anyagi feltételek drasztikus javítása. Ahogy én látom, az igazi különbség nem annyira az anyagi feltételekben van – mondjuk az észak-dunántúli régió és más régiók között –, mint inkább egyrészt az infrastrukturális háttérben, másrészt pedig a vállalkozói mentalitásban, a vállalkozókat támogató környezetben, amely lehetővé teszi, hogy minden jó, innovatív ötlet legalább elinduljon a saját pályáján, és hasznot hozzon a régiónak. Én azt szeretném, hogy ha az együttműködés szelleme, a versenyképesség fejlesztése pontosan ezt a közhangulatot és ezt a szociális környezetet hozná el a vállalkozásoknak. Akkor szerintem már egy óriási lépést tennénk előre. Milyen mutatók alapján fogják majd értékelni a program sikerességét? Egyrészt már az egyes projekteknél, a konkrét projekttervezeteknél is elvárjuk a pályázóktól, hogy ők maguk megjelöljék az elérendő célokat. Ez mindenképpen jelent egy viszonyítási pontot a sikeresség tekintetében. Ami a vállalkozásfejlesztés területén mérce lehet, az értelemszerűen a vállalkozások számának, a vállalkozások tőkeerejének alakulása, illetve az egész régió GDP-jének a változása, a nemzeti össztermékhez való hozzájárulása.

Nyilván egy 5–7 éves időszak még ebből a szempontból is rövid időnek tekinthető, de úgy gondolom, hogy már láthatóak lesznek olyan mérőszámok, melyek megmutathatják azt, hogy az adott projektek megvalósulásuk esetén valóban pozitív változást idéztek-e elő a térség gazdasági vagy éppen társadalmi életében.

„IGAZÁBÓL ÖSSZEFOGÁSSAL LEHET ITT A LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRNI.” NAVRACSICS TIBOR

Mikor jelennek meg a pályázati kiírások, mikor indulhat az első program? Először is arra van szükség, hogy megszülessen a kormány részéről a döntés, megtörténjen a program elfogadása, ezt követően tudjuk vagy tudja a kormány kiírni a pályázatokat. Abban bízom, hogy még az idei évben elindulhatnak az első projektek, amelyeket majd ezekből a forrásokból támogatunk. Szerző: Ozsvárt Tamás

Navracsics Tibor

Fotó: Burger Zsolt

AZ ACÉLIPAR HAZAI NAGYÁGYÚI Időtálló beszélgetés Pausits Imrével és Pausits Valérral, a Verarbeiten Pausits Kft. vezetőivel A halászi Verarbeiten Pausits Kft.-nél tulajdonképpen úgy zajlik generációváltás, hogy közben valójában nem zajlik. A céget alapító Pausits Imre ugyanis nagyon is aktív, miközben hagyja maga mellett kiteljesedni társügyvezetőjét, a komoly innovációkat végrehajtó, és a vállalatot egyre inkább az Ipar 4.0-hoz igazító Valér fiát. Kettősük tulajdonképpen szükségszerű találkozása a több évtizedes szakmai tapasztalatnak és az úttörő innovációnak, hiszen ez a garancia arra, hogy az acélipar egyik hazai nagyágyújának számító kkv sikertörténete hosszú távon folytatódjon.

MIBŐL LESZ A CSEREBOGÁR? „Gyerekkoromban, a ‘60-as években, ha valaki sportolni akart, annak vagy a foci volt, vagy a horgászat”– mondja Pausits Imre, akinek választását a két ellentétes előjelű sport között már akkor is a munka befolyásolta. Halászi házuk közelében volt ugyanis a rét, ahova ő gyerekként rendszeresen kihajtotta a birkákat, és mert ezekre az állatokra nem különösebben nagy kunszt vigyázni, hívott néhány barátot, akikkel rúgták a bőrt. Így, ahogy fogalmaz, „a birkaőrzés és a foci tulajdonképpen árukapcsolás volt”. Később aztán a horgászattal is megismerkedett, „mogyoróbot, két szög, damil, libatoll, gombostű, ez volt a felszerelés”– térdig gázoltak be a vízbe, úgy fogtak halat. A horgászatnak aztán furcsamód a technikai fejlődés vetett véget: miután a sikeres kapásain felbuzdulva

édesapja vett neki egy akkor meglehetősen menőnek számító bambuszbotot és peremorsót, nem jöttek a halak, így a sikertelenség okán abbahagyta a pecázást, és arra koncentrált, ami nagyobb eredményeket hozott. A halászi futballklubtól a mosonmagyaróvári Hubertushoz igazolt, amelynek felnőttcsapatában játszott már középiskolásként. „32 éves, meglett, családos férfiakkal fociztam együtt, ha beléptem az öltözőbe, csókolomot kellett köszönni”– meséli.

ranglétráján lépkedett felfelé, mígnem kisebb vezető pozícióba került, és emberek munkáját szervezte, irányította. Ekkor derült ki számára, hogy ha nyitott szemmel jár, akkor a főállása mellett talál még olyan lehetőségeket, amikkel délutánonként ki tudja egészíteni a keresetét. Egy idő után aztán válaszút elé került: vagy a fő- vagy a másodállását csinálja komolyan, mert a kettő együtt nem megy. Így azután, ahogy ő fogalmaz, könnyes szemmel, de elbúcsúzott a munkáltatójától.

EGY NYEREGBEN KÉT LOVAT

Az ácsi cukorgyár egy évig tartó felújítása után mégis újra kapcsolatba került a mosonmagyaróvári vállalattal, igaz már nem mint alkalmazott, hanem kvázi, mint alvállalkozó. „Abban az időszakban is szükségük volt már saját kapacitáson kívüli gyártókra, akikkel külső kooperációban dolgozhattak, ilyenek voltunk mi is”– mondja.

Aztán a gépgyártástervező végzettség megszerzése után ő is, mint sok más későbbi vállalkozó, egy állami nagyvállalatnál kezdte alkalmazottként. A mosonmagyaróvári vállalat

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

AZ OSZTRÁK BRAVÚR Az első külföldi megrendelésük is a mosonmagyaróvári vállalattal való kapcsolat idejére datálódik, Bruck an der Leitha-ba szállítottak acélszerkezeti elemeket, szintén egy cukorgyár átépítéséhez. „Ez 1986-ban volt, abban az időben meghívólevéllel egyszer szabadott kimenni külföldre, én meg volt, hogy hetente ötször mentem. Persze volt olyan papírom, hogy engem kiengedtek, mert ez exportmunka volt, de a vámosok sokáig nem hitték el, hogy én nem csempészni megyek Ausztriába. Visszafelé mindig félreállítottak, és kerestek valamit, mondjuk számítógépet, de csak banánt meg epres csokit találtak, amit a gyerekeknek hoztam.” A Bruck an der Leitha-i cukorgyár építésénél aztán az osztrák csokornyakkendős építésvezető legnagyobb meglepetésére egy nap alatt teljesítették azt a feladatot, amit az ütemterv készítői egy heti munkának saccoltak. Egy többemeletes épületbe szereltek be acélpódiumokat, az épületek között pedig silókat helyeztek el szállítószalagokkal. A bravúros megoldás után másképp tekintettek a magyar csapatra.

HŰTŐTORONY IRÁNBA A rendszerváltás Pausits Imre életében is fordulatot hozott, elvesztette fő megrendelőjét, és a vállalkozás addigi telephelyét. Újra kellett tervezni, és sikerült: 1992-ben megvették Halásziban a helyi tsz korábbi melléküzemágának telephelyét, ahol a cég a mai napig működik, és folyamatosan fejlődik. A telephelyen az egykori mezőgazdasági tevékenységet felváltotta az acélipari termelés, és felépültek az ehhez szükséges csarnokok, üzemek. Beindult az élet, jöttek az exportmegrendelések és a hazai munkák is. „Új életünk egyik sarokpontja a Heller-Forgó-féle hűtőtorony acélszerkezetének gyártása, amit Iránba és Törökországba szállítottunk a Budapesti Energetikai Intézet megbízásából.”

Pausits Valér

Persze az 1994-es sarokpontot további nagy kihívások is követték, ilyen volt 2000-ben az, hogy az akkor már Verarbeiten Pausits Kft.-ként működő cég fővállalkozóként vezette le egy 225 lakásos soproni lakópark felépítését.

A céghez aztán 2010-ben Pausits Imre fia, Valér is csatlakozott, aki igazi innovátorként kijárta édesapjánál, majd levezényelte a hatékonyságukat megnövelő, ipari hegesztőrobotok beszerzését, és belekezdett a szervezeti, irányítási struktúra átalakításába.

A CATERPILLAR ÉS A ROBOTOK

A Verarbeiten Pausits ma 120 embernek ad munkát, mintegy 8000 tonna acélt dolgoz fel évente, célpiacai Ausztria, Németország, Finnország, és most újabban Svédország, Belgium, de akár Franciaország is, azaz 99,9 százalékban exporttevékenységet folytatnak.

2005-ben újabb fordulópont következett, Pausits Imrét összehozta az élet a Sennebogen vállalatcsoporttal, amely darualvázakat rendelt tőlük. A sorozatgyártáshoz azonban újabb csarnokra volt szükség, és ha már építkeztek, nem álltak meg egynél, néhány év alatt mindjárt három csarnokot húztak fel. Közben a vállalat forgalma is növekedett, amely 2008-ban már elérte a 3,5 milliárd forintot. Halásziban pedig olyan világmárkák földmunka-, bánya-, és rakodógépeinek, valamint dömpereinek az alvázait kezdték el gyártani, mint a Caterpillar, az Atlas, a Terex vagy a Liebherr.

AZ IDŐ TÖBB, MINT PÉNZ Úgy alakult, hogy az egész beszélgetésünket egy vezérfonalra fűztük fel, ez pedig az idő, ami néha rohan, néha té továzik, néha rég volt, néha majd lesz, néha pedig megkövetel dolgokat. Talán az idő az, ami két generáció között egyszerre képes megmutatni a különbségeket és a hasonlóságokat.

ELŐTTEM AZ UTÓDOM Milyen viszonyban vannak az idővel, egyfelől tágabb értelemben, visszatekintve a cég közel negyven éves történetére, másfelől pedig kicsiben, a napi időmenedzsmentjüket nézve? Pausits Imre: Én úgy érzem, mintha állandóan karácsony lenne, olyan gyorsan telik az idő, olyan gyorsan megy el egy év. És ez nemcsak most igaz, hanem igaz a mögöttem lévő negyven évre is. Máig pontosan emlékszem arra, amikor döntenem kellett arról, hogy főállásban maradok- e alkalmazottként, vagy inkább teljes erőbedobással vállalkozni kezdek. Ott is az idő volt a kulcskérdés, a kettőre együtt ugyanis nem jutott elég belőle. Ha számot vetek negyven év óráival, akkor azt látom, hogy a gyerekek megszületnek, el kell őket vinni óvodába, iskolába, és már le is érettségiztek, aztán egyszer csak azon kapom magam, hogy a fiam felnőtt férfi, az apja fölé nő, először csak magasságban, aztán most már itt, szervezeten belül is ez a célja. Persze én ennek örülök, mert korábban számomra nem volt egyértelmű, hogy Valér ezt az utat választja majd, illetve ilyen komolyan is fogja venni. Miért? P.I.: Két gyermekem van, egy lányom és egy fiam. Valér lassabban érő típus. Míg a lányom már 14 évesen egyedül elment Mexikóba nyelvet tanulni, majd onnan önállóan megszervezve átutazott Peruba is, addig a fiamat 14 évesen a boltba nem nagyon tudtam átküldeni. Szóval mindketten egészségesek, tehetségesek, de két különböző személyiség, két különböző habitusú ember.

A MEGRENDELŐ IS BÁTOR VOLT, HOGY MINKET BÍZOTT MEG Visszakanyarodva a vállalkozása indulására, mi motiválta abban, hogy önállósuljon, és alkalmazott helyett egy saját cég építésébe kezdjen? Csak a pénz vagy volt más is? Azért a ’80-as évek elején még nem volt annyira jellemző, hogy az ember otthagyja a biztos főállását a bizonytalan vállalkozói lét miatt. P.I.: Apám iparos ember volt. Szintén a főállása mellett – ahogy akkor mondták – sokat maszekolt, ácsként dolgozott, és sokszor mondta, hogy száz embert bármikor el tud irányítani. Ebből adódóan a családjában is mindig mindenkinek volt feladata, így édesanyámnak, nekem és a négy testvéremnek is. Én ezt a mintát hoztam otthonról, és nem voltam nyugodt a munkaidőm befejeztével, valamit kezdeni akartam magammal.

Az előbb említette, hogy 16 évesen felküzdötte magát a felnőttfocicsapatba, aztán feladott egy biztos állást, hogy a saját lábára állva váltsa meg a világot. Úttörő típus, bátor vagy vakmerő? P.I.: Vakmerőnek azért nem mondanám magam. Egy évig dolgoztam a fő- és másodállásomban egyszerre, egészen addig, amíg adódott egy olyan munka, amit nem lehetett ilyen keretek között elvégezni. Elnyertük az ácsi cukorgyár felújításának lehetőségét – tízen voltunk ekkor, akik ezt a másodállást csináltuk – és eldöntöttük, hogy mindenki otthagyja a főállását, és önálló GMK-ként (Gazdasági munkaközösség, lényegében a mai vállalkozások elődje – a Szerk.) belevágunk. Nem volt más mód arra, hogy elvállaljuk ezt a munkát, hiszen ez főállásban egy egyéves megbízás volt. Én azt gondolom, hogy nem vakmerőség, de bátorság volt egy ekkora munkát elvállalni. Nemcsak a mi részünkről egyébként, hanem a megrendelő részéről is bátor dolog volt, hogy nekünk adta ezt a feladatot,

Pausits Imre

Valér, ön mit szól ehhez, lassabban érő típus vagy inkább megfontolt? Pausits Valér: Ez jó kérdés. Azt nyugodtan merem mondani, hogy megfontolt vagyok, sőt édesapámmal a mai napig körbejárjuk, átbeszéljük a felvetődő komolyabb kérdéseket.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

hiszen részéről is volt abban kockázat, hogy ekkora volument ránk bíz. Végül tisztességgel, határidőre megcsináltuk a munkát.

ÉRTSEN AHHOZ, AMIT CSINÁL! Hogyan kapcsolódott be ön a cégbe, nem volt kérdés, hogy azt az utat választja, amit az édesapja elkezdett, vagy azért ez is egy megfontolt döntés eredménye? P.V.: Már középiskolában is a matematika világa érdekelt, így a reál vonal nem volt kérdés, inkább az egyetemi jelentkezéskor kellett átgondolnom, hogy gépészmérnök vagy építész szeretnék inkább lenni. Előbbit választottam. Aztán félévig tervezéssel foglalkoztam egy ismerős cégnél, a diplomamunkámat pedig az egyik beszállítónknál

dolgozva csináltam. Utána egyenes volt az út a családi cégbe, ahol lényegében alulról kezdtem: gépet kezeltem, hegesztettem, terveztem, csoportot vezettem, egyre több mindennel foglalkoztam, egyre több mindent kezdtem el irányítani. Ez gondolom, jó volt arra, hogy átlássa a cég működését, a folyamatokat belső emberként, de mégiscsak külsős szemmel. P.V.: Így van, és folyamatosan indikáltam is kisebb-nagyobb változásokat azokon a területeken, ahol dolgoztam. Így tulajdonképpen a felsővezetői döntések nem cégen belüli szóbeszédekre alapozva születtek, hanem a konkrét tapasztalataim alapján. Ehhez persze kellett az is, hogy édesapám bízott bennem, átbeszéltük a dolgokat, és közösen tettünk azért, hogy a rendszer jobban működjön, mint előtte.

Hogy tekintettek önre a kollégák, amikor elkezdett velük dolgozni, hiszen mégiscsak a főnök fia? P.I.: Ez egy fontos kérdés. Tudtam azt, hogy neki az elméleti tudás mellett egy gyakorlati tudást is magába kell szívnia, és nem úgy kell idejönnie, hogy a főnök fia, hanem egy olyan emberként, aki ért ahhoz, amit csinál. Ezért ment el először egy tervezőcéghez, aztán az egyik, alkatrészeket gyártó beszállítónkhoz, hogy megtapasztalja azokat a kihívásokat, amikkel mindennap találkozunk. Nem egy kisfőnököt akartam idehozni, akit pátyolgatni kell, hanem egy munkavállalót.

AMI SZEMRE NEM SZÉP, NEM LEHET JÓ Gondolom, ehhez alázat is kell. P.V.: Persze, de azzal nincs probléma. Nyilván én is megvívtam a saját csatáimat a kollégákkal, néha azért éreztem, hogy tesztelnek. A másik pedig, hogy nem nekem kell lenni a legjobb hegesztőnek. Vezetőként az a cél, hogy olyan embereket vegyünk fel, akik jobbak nálunk, hiszen akkor tudunk előrébb jutni. Ha én jobban tudom, mint a csoportvezető, hogy adott hibát hogyan kell megoldani, akkor lehet, hogy baj van a csoportvezetővel. P.I.: Vagy velünk, hogy rosszul választottuk ki a csoportvezetőt. P.V.: Viszont felmerül a kérdés, hogy akkor miért van itt a csoportvezető? Ön menedzserszemléletűbb, mint az édesapja? P.V.: Abszolút. És mit szól ön ehhez? P.I.: Ezen a szinten már szükség van erre. Én azt látom a körülöttünk lévő 20–30 fős cégeknél, hogy a tulajdonos-vezető mindenbe belefolyik. Nálunk is így volt éveken keresztül, én ugyanúgy végeztem napi szinten a fizikai munkát, mint a többiek, este pedig az adminisztrációt csináltam, miután mindenki elment haza.

Ez egyfelől megterhelő volt, másfelől viszont isteni szerencse, hiszen olyan tapasztalatom van, hogy ránézek egy termékre, és rögtön tudom, hogy mennyire nehéz megcsinálni, vagy adott esetben, hogy hol, miben van a hiba. Nekem van egy ilyen mondásom, hogy ami szemre nem szép, az nem is lehet jó. Abba biztos bele lehet kötni. Ez mindenre igaz, ruhára, cipőre, asztalra, és a mi termékeinkre is. Mert hogyan vesz meg valaki valamit, mi alapján dönti el, hogy adott termék érdekli-e? Szemrevételezés alapján. Az első benyomás fontos.

A MILLIMÉTER TIZEDE Csak azt gondolná az ember, hogy ezen a területen inkább a műszaki paraméterek és az időtállóság a fontos, és az esztétikum csak másodlagos, harmadlagos szempont. P.V.: Ez látszólag van csak így. Ha az ember ránéz egy hegesztési varratra, és nem szép, akkor 90 százalék, hogy annak a belseje sem jó. Ha szép, akkor még mindig lehet benne hiba, de valószínűleg kevesebb. Ha az egész termék esztétikájával gond van, akkor lehet, hogy az egész termék szavatossága rövidebb. Gondoljon bele, ha az építkezésnél az az egyenes nem teljesen egyenes, akkor valami nem fog pas�szolni a fallal. Az esztétikum tehát tulajdonképpen a precizitás fokmérője? P.V.: Míg mondjuk az építészetben centiméterekről beszélgetünk, addig nálunk a milliméter tizedén dől el, hogy valami jó vagy nem jó. Nagyságrendi különbségek vannak a minőség tekintetében. P.I.: A legfontosabb ember nálunk a vevő, ha őt nem tudjuk kiszolgálni úgy, ahogy ő szeretné, akkor többet nem jön. Ezt úgy képzelje el, hogy a kész terméket rászállítjuk a szerelősorra, és menet közben derül ki, hogy minden úgy van-e, ahogy azt a termékdokumentáció tartalmazza. Ha egy csavart nem tudnak rendesen a helyére tekerni, mert szorul a menet,

akkor a szerelő már teszi is fel a kezét, hogy ő ehhez nem ért, a hibát javítani kell, és az nekünk súlyos eurókba kerül.

TÍZÉVES ELŐNYÜNK VAN A KONKURENCIÁVAL SZEMBEN A precizitás, a cég történetére jellemző, kreatív megoldásain is alapuló nagy dobásai, illetve az ezekhez kapcsolódó gondolkodásmódból következik, hogy amikor a fia előállt a digitalizáció, a robotizáció ötletével, akkor első szóra pozitívan állt hozzá? P.I.: Ha visszatekintek az elmúlt évtizedekre, akkor mindennap látom, hogy nem biztos, hogy ma is ugyanúgy kell csinálni a dolgokat, mint 25 éve. Sőt, most már azon gondolkodunk, hogy amit 25 napja még így gyártottunk, azt lehet, hogy ma máshogy kellene. Az idővel kezdtük ezt a beszélgetést, és valóban, mi folyamatosan szembesülünk azzal, hogy az idő több, mint pénz. Amikor a fiam előállt a robot ötletével, akkor azt mondtam neki, hogy ha levizsgázik hegesztőmérnökként, jöhet a robotizáció. Levizsgázott, és mertünk nagyot álmodni, rögtön négy robotot vettünk. P.V.: 2005-ben kezdtünk el alvázakat gyártani, akkor épült az egyik új csarnokunk, elkezdődött a gyártás, kialakultak a folyamatok. 2010-ben jöttem ide, és már utána nem sokkal elkezdtünk a folyamatok racionalizálásán gondolkodni. Számomra mindig az a szempont, hogy mit és hogyan lehet hatékonyabban csinálni. Így kerültek előtérbe a robotok. Körbejártuk a témát, megnéztünk sok lehetőséget, és ahogy szoktunk, léptünk egy nagyot, vettünk három robotot, egyhez pedig egy üzleti kapcsolat útján jutottunk. 2015-ben kezdtünk el velük dolgozni. Persze a cégen belüli ellenérzéseket le kellett győzni ezzel kapcsolatban, hiszen azért az

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

ember kontra robot probléma kiütközött a munkatársak irányából. De az idő minket igazolt, és miután beállt a rendszer, rájöttünk, hogy enélkül nem tudtunk volna versenyképesek maradni: egyrészt tartani az árakat, másrészt bért emelni, harmadrészt pedig mögé tenni a kapacitást. Ötéves használat után aztán mertünk még egyet lépni, és megdupláztuk a robotok számát. Európa egyik legnagyobb robotjából vettünk egyből kettőt, ilyen máshol nem nagyon van, tehát azt mondhatjuk, hogy legalább tízéves előnyünk van a konkurenciával szemben. P.I.: Ha nem lennének robothegesztőink, akkor szakképzett munkaerő híján biztos, hogy már nem tudtunk volna kapacitásban megfelelni. Azt kell mondjam, hogy nálunk a sorrend a következő: hegesztő, jó hegesztő, meg a robot. A jó hegesztő már majdnem egyenértékű a robottal, de ő nem tudja magát úgy kiszolgálni a több tonnás munkadarabokkal, mint a robot, amelyik saját maga forgatja ezeket az elemeket a megfelelő pozícióba. Akkor ez már tulajdonképpen az Ipar 4.0? P.V.: Az Ipar 4.0 arról szólna, hogy a robotok egymással kommunikálnak is, és így tudnak meghozni olyan döntéseket, amikbe az embernek nem kell beavatkoznia. Szerintem ilyen még a multinacionális gyártóknál sincsen, de kétségtelen, hogy ez a cél. Sok lehetőség van még, például a robotok munkáját felhőalapú megoldással tudnánk követni is, de még egyelőre ott tartunk, hogy azt mutatjuk meg az üzemben lévő monitorokon, hogy melyik munkatársunk épp mit csinál, milyen hatékonysággal csinálja azt, és mikor kellene befejeznie. Ezzel párhuzamosan pedig azon gondolkodunk, hogy milyen prémiumrendszereket tudunk kitalálni, hogy a munkatársaknak és nekünk is megérje. A vevőről meg már nem is beszélve…. Szerző: Wurmbrandt András

Érintésmentes digitális aláírás, percre pontos érkezés – új alapokon a csomagszállítás

„CSOMAGJA MOBILLAL ÉRKEZIK” Digitális megoldásokkal egy olyan üzletág is megújítható, teljesen új alapokra helyezhető, amelyben azt hinnénk, hogy lehetetlen utat törni magunknak a „régi nagyok” között. A ViddL startup bizonyította, hogy egyedi digitális megoldásokkal újként is ki lehet tűnni az ismert nevek közül. A ViddL futárcég az egyik legjobb példa arra, hogy a digitalizáció az élre repítheti azt, aki meri és tudja is használni.

Kinek ne lenne ismerős az üzenet: „Csomagja érkezik ma 10:00 és 13:00 között”. Otthon ülünk ebben a 3 órában és várunk. Ha szerencsénk van, akkor az első fél órában csengetnek és mehetünk a dolgunkra, de ez előre kiszámíthatatlan, így kénytelenek

vagyunk ennek a 3 órának a kiesésével szervezni aznapi programunkat. Ám ha szerencsénk van – és erre egyre nagyobb az esély –, akkor ViddL-futár hozza a csomagunkat, akire mindös�sze 10 percet kell várnunk. Ráadásul az átvételt igazoló aláírás miatt sem muszáj találkoznunk a futárral, a ViddL fejlesztésével ez is megoldható előre, digitálisan. Az innovatív digitális megoldásokról és a ViddL sikeréről Tüske Tamás ügyvezetővel beszélgettünk.

Tüske Tamás, a ViddL ügyvezetője

– 2017-ben hívtátok életre a ViddL futárcéget. Mit tudtok ti, amit más csomagszállítók nem? –Startup vállalkozásunk a csomagszállítás utolsó kilométerére kínál hatékony megoldást a logisztikai partnerei számára. Digitális megoldásokkal, illetve egy azonnal mozgósítható, rugalmas futárbázissal tudtunk pontosítani az utolsó kilométeren. A legtöbb innovációt a digitális fejlesztéseink hozták. A hozzánk érkező csomagokat a rendszerünk érkezteti, optimalizálja és az optimalizálást követően futárkörökre osztja ki. Így van lehetőségünk percre pontosan megmondani, hogy

az adott futár mikor érkezik a címre. Emellett a rendszerünk garantálja azt, hogy a csomag hatékonyan kézbesítve legyen. A pontos időablak kiküldése mellett gondolok itt arra, hogy Facebook Messenger üzenetben értesítjük a címzettet arról, hogy a futár érkezni fog. Ha a futár esetleg késésben van, akkor a rendszer automatikus üzenetet küld arról a címzettnek, hogy a futár előreláthatólag tíz percet késik. Más futárszolgálatoknál nagy probléma, hogy viszi a futár a csomagot és a címzett nincs a helyszínen. Mi ezt is digitális megoldással kerültük ki. Ha nem vagy a helyszínen, akkor üzenhetsz a ViddL-futárnak és ez az üzenet rögtön megjelenik a futár applikációjában. A kézbesítési eszköz nem más, mint az általunk fejlesztett mobilapplikáció. Az applikációban megjelenik az összes adat a csomagokról, illetve minden extra információ, amit esetleg ad a címzett, például, hogy hányas kapucsengőt kell nyomni, vagy, hogy ne csengessen a futár, mert a gyerek alszik. Mindez szükséges ahhoz, hogy minél jobb és ügyfélközpontúbb legyen a csomagszállítás utolsó kilométere. A futár ebben az applikációban nézi a keresetét is, illetve ott tud elszámolni minden egyes nap a kiszállított csomagokkal. Az applikációban futárkoordinátor kolléga követi a futárok teljesítményét. Két dolog van tehát, amiben mi mások vagyunk: a digitális megoldásokban és az ezáltal nyújtott ügyfélélményben, amit az értesítési rendszerünk generál. – Ez a digitális megoldás a futároknak is előnyöket hozott vagy csak az ügyfelek kényelmét szolgálja? – Nálunk bárki lehet futár az applikációnak köszönhetően. Bárki beletanulhat, az applikáció pontosan megmondja, hogy hova kell menni, így helyismeret sem szükséges. Az sem akadály, ha a futár életében először jár az adott városban. Az applikációban látja, hogy hova kell menni, és hogy jut el oda. Főként a fiatal generáció számára nagyon vonzó munkalehetőség ez. A rugalmas időbeosztás mellett az is szimpatikus nekik, hogy a főnökük egy applikáció.

– Az applikáció tehát a ViddL lelke. Saját ötleten alapuló, saját fejlesztés? – 100 százalékban saját fejlesztés. – A digitális eszközök gyorsan változnak, frissülnek. A ViddL-appon is van mit fejleszteni? – Minden fejlesztésre szorul. Úgy gondolom, hogy ha digitális termékről beszélünk, az sosincs kész. Mindig változik valami: egy trend, a felhasználók és az ő igényeik. Minden változáshoz a lehető leggyorsabban kell alkalmazkodni. Mindig tudunk mit csavarni a rendszeren, hogy még haté-

küldemény átadása. Tavaly ilyenkor nem tudtuk volna, hogy mi haszna van egy érintésmentes digitális aláírásnak, külső környezeti tényező hívta életre ezt a digitális funkciót. Kisebb ilyen példák folyamatosan vannak a futár, a címzett, a partner visszajelzései alapján. Folyamatosan fejlesztünk, hogy a lehető legfrissebbek legyünk az újításokban.. – Mennyire nyitottak ezekre a digitális megoldásokra az ügyfelek? – A pandémiás helyzet átalakította a vásárlói szokásokat. Akinek 2019ben eszébe sem jutott volna, hogy

A ViddL-applikáció a futárok főnöke. Fotó: Molnár Gábor Csaba

konyabb legyen a kézbesítés. Jó példa erre a pandémiás helyzet, ami egy évvel ezelőtt hirtelen alakította át az életünket. Észrevettük, hogy jó pár olyan csomagunk van, ahol otthon volt az ügyfél, de nem vette át, mert nem akart érintkezni senkivel. Nagyon gyorsan reagáltunk erre, egyetlen hétvége alatt lefejlesztettük az érintésmentes digitális aláírást. Most már e-mailben is alá tudják írni a csomagot. Laptopon egér segítségével, telefonon az okostelefon kijelzőjén lehet aláírni. Ezután a rendszer generál egy hatszámjegyű kódot, amit távolról is elég bemondani a futárnak. Ha helyes a kód, akkor az aláírása elmentésre kerül a rendszerünkben és megtörténik a

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

egy online shopban megadja a bank kártyája adatait, most kétnaponta rendel online és mindenhol kártyával fizet. Pandémia nélkül is ebbe az irányba tartott a fejlődés, de most felgyorsult. Csak 2020-ban 150 millió ember volt a világon, aki életében először vásárolt online, azaz 150 millió emberrel lett nagyobb az e-kereskedelmi piac. Ez mintegy 40 százalékos növekedést jelent. Talán nincs más iparág a világon, ami ilyen ütemben tudott fejlődni, és a pandémiás helyzet csak rásegített erre. Az ügyfelek is egyre digitálisabbak lesznek, nyitnak a digitális megoldások irányába, és ahogy megismerik azokat, egyre nő a bizalmuk felé.

–Van még valami, amiben különböztök más futárszolgálatoktól: a szállítás eszköze. Igyekeztek a lehető legkörnyezetbarátabb módon célba juttatni a csomagokat. –100 százalékban környezetbarát módon. Csak fenntartható eszközzel szállítunk: kerékpárral, tömegközlekedéssel, gyalogosan, elektromos rollerrel, teherbiciklivel. Célunk, hogy hozzájáruljunk a fenntartható város logisztikai fejlődéséhez. 2021-ben már nem 1,5 tonnás kisteherautókkal kell a belvárosban csomagot szállítani, meg lehet ezt fenntartható módon oldani. És meg is kell oldani! Ha Nyugat-Európába nézünk, azt látjuk, hogy a teherautók ki vannak tiltva a belvárosból, csomagszállítás is csak fenntartható módon lehetséges. Mi ehhez asszisztálunk, ez minden város érdeke.

–Hol csengetnek jelenleg ViddL-futárok? Hol találkozhatunk velük? –Jelenleg Budapest mellett három másik városban szállítunk: Győrben, Kecskeméten és Debrecenben. Remélem, hogy év végén azt fogom tudni mondani, hogy összesen 10–11 városban vannak ViddL-futárok. Célunk, hogy a megyeszékhelyeket, illetve a nagyságrendileg akkora városokat lefedjük. – Ez a digitális megoldásoknak is újabb fejlesztési igényét jelenti, gondolom. –Saját fejlesztőcsapattal dolgozunk, így bármilyen fejlesztés viszonylag gyorsan tud megvalósulni. Nemcsak újabb városokhoz, újabb partnerekhez, hanem az igényeikhez is gyorsan tudunk alkalmazkodni. Mindig jön új

A ViddL ma már a legjobb és legnagyobb magyar logisztikai cégekkel dolgozik együtt. Lássuk az elmúlt 3 év sikerét számokban:

2017-es indulása óta minden évben 5–6-szorosára nőtt

2020 elején naponta 500 csomagot szállítottak a ViddL-futárok, most 2500-at

Egy éve még csak Budapesten volt jelen a cég, most már 4 városban szállítanak

Környezetbarát közlekedési eszközzel, például kerékpárral szállítanak a ViddL-futárok. Fotó: Molnár Gábor Csaba

2020 elején napi 30 ViddL-futár dolgozott, most 700 emberrel dolgozik a startup

probléma, amit meg kell oldani, ehhez pedig folyamatosan improvizálni kell, és folyamatosan új digitális megoldások kellenek. – Az applikáció nélkül elképzelhetetlen a munkátok. Előfordult már, hogy nem működött, hogy komoly hiba okozott fennakadást? –Háromnegyed évig csak a digitális terméket, az applikációt fejlesztettük, azért, hogy hatékonyan, megbízhatóan tudjunk csomagokat szállítani. Bármilyen hibát azonnal el tudunk hárítani, nem volt olyan, hogy nem tudtunk csomagokat kiszállítani. Mindig készenlétben kell állni! Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

A nevem hacker, etikus hacker: Kincs van a számítógépében, én segítek megvédeni

ADATBIZTONSÁG, EGYENLŐ SIKERES VÁLLALKOZÁS A „hekker” (hacker) szót talán egy akciófilmben hallottam először. A csapzott hajú farmeros egyetemista képes volt Nokia telefonjának segítségével behatolni a NASA komputereinek legtitkosabb zugaiba, hogy onnan ellopjon egy fontos adatot, azért, hogy egy másik hacker nehogy ki tudja venni előtte ugyanazt. Kissé bonyolultnak, de életszerűnek tűnt, hogy nem csupán a páncélszekrényeket, de a számítógépeket is fel lehet törni.

DOLLÁRMILLIÁRDOK VESZHETNEK EL

Egyetemek álltak rá a képzésükre, oklevelet, diplomát kapnak, és számos cég is alakult már etikus hekkelésre. Segíteni akarnak, hogy a vállalkozás biztonságban dolgozhasson.

Aztán bennem is, ahogy az egész világban, kialakult arról a kép, hogy programozói tudást nem csupán arra lehet felhasználni, hogy megalkossanak egy játékprogramot, munkát segítő szoftvert, hanem arra is, hogy betörve más számítástechnikai rendszerekbe, akár raboljanak, ártsanak, komoly gondokat okozzanak. Akkoriban, ez talán a kétezres évek elején volt, arról persze még álmodni sem álmodtunk, hogy a világ talán legfejlettebb országának, az Amerikai Egyesült Államoknak a választási rendszerét is lehet kívülről manipulálni, vagy, hogy valós veszély lehet egy-egy kisebb ország számítógépes lerohanása, ellehetetlenítése, hogy zsaroló vírusok lepik el az okostelefonjainkat is. A rosszindulatú hackerek kimutathatóan milliárdos, dollárban milliárdos károkat okoztak már! Ma a számítógépes támadások még a legkisebb vállalkozás életében is mindennaposak, esetleg csak nem tudunk róluk, mert jól működik a víruselhárítónk. A hackerek megjelentek és

KÉT FIATAL, AKIK FEHÉR KALAPOT VISELNEK

képességeiket szokás szerint a ros�szfiúk használni kezdték. Ők lettek a szleng nyelven „fekete kalapos”-nak nevezett hackerek, míg a jófiúk a fehér kalaposak. És így is mutatkoztak be, ha megkérdezték, kik ők: A nevem hacker, etikus hacker. Ők nem programozók, vagy azok is, ők nem rendszergazdák, vagy azok is, ők nem szoftverek fejlesztői, bár azok is egy kicsit, ők azért dolgoznak, hogy a túl nyitott világban is titok maradjon az, aminek titoknak kell maradnia vagy megmaradhasson a privát szféra. Személyes adatok, cégek dokumentumai, számlák és a többi megszámlálhatatlan digitalizált munka és családi érték.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Horváth Tamás és Pethes Tamás Dávid (six) egy győri, budapesti duó, akik Észtországban alapítottak céget, amely részben Magyarországon tevékenykedik. Mint elmondták, a balti országban

KI A HACKER? – aki intellektuális kíváncsiságból, kreativitásból vagy élvezetből, a rendszerek korlátait próbálja felderíteni, vagy meghaladni. (Bruce Schneier). Forrás: https://hsbp.org/hacker

MINDENKINEK VAN SAJÁT BIZTONSÁGI SZINTJE

Pethes Tamás Dávid

azért, mert az informatikai fejlettsége és lefedettsége egyedülálló a világon. Ráadásul az online munkavilágban nincsenek távolságok. A beszélgetésünk is online történt – a csoda tudta, éppen hol ülnek, amikor a kérdéseinkre válaszoltak? „A zoom nem éppen a legbiztonságosabb rendszer” – kezdi nevetve six, majd gyorsan hozzá teszi: „A zoomot nem üzleti célra fejlesztették ki anno, de vannak olyan konferenciaszolgáltatók, melyek biztonságosabbak, ám ez is kitűnő, ha nagy titkokról nem ejtünk szót.” Márpedig mi nem nagy titkokról beszélünk, hanem a cégről, vagy a cég munkájáról, használjuk tehát erre a videókonferencia-platformot is. Bár beszélhetnénk Jitsi Meeten, Signalon vagy esetleg GoTo Meeten keresztül is. A kínálat bőséges. Six már majd’ egy évtizede etikus hacker. Nagy cégeknél dolgozott, segítette őket. Közben érezte, hogy ebben a piacban lehetőség van, nem akart alkalmazott, sokkal inkább vállalkozó lenni. Horváth Tamással létrehozták a cégüket, az Awalcont, és megalkottak egy speciális tanúsítványrendszert (AIS), ami az elmúlt évek tapasztalatai alapján épült fel. Céljuk az volt, hogy ezzel fel tudják gyorsan és hatékonyan mérni megbízóik adatbiztonságát. Majd rámutassanak, hol sérülékeny az.

„Mi csak akkor adjuk ki a minősítést, ha mind a két oldalról megnéztük a rendszert, tehát a folyamatok általános szoftverbiztonsági szempontból is jól működnek, úgy, ahogy a vezetők elvárásai alapján az elvárható. Valamint a technikai oldalról is minden rendben van.” – mondja six. Érthető, mindenki a saját biztonsági szintjére törekszik. Ám abban nincs már vita, az adatbiztonság a sikeres vállalkozások alapköve 2021-ben. A hétköznapokban ma már minden cég valahova „belövi” a saját informatikai biztonsági szintjét. Egyéni vállalkozóként vélhetően ez nem túl nagy, ám ahogy egyre nagyobb a vállalkozás, ez is egyre magasabb szintekre léphet. Az Awalcon ezért különböző vállalkozásoknak különböző, de egységes tematikájú ajánlást ad, a már említett négyszintes rendszerben. Mindegyik szinthez különböző elvárások és megoldások tartoznak. „A négy szintet a megrendelőnket megismerve mi javasoljuk, de vannak alapvető feltételek, például az, hogy legyen információbiztonság-szabályzat, ez a legeslegalapvetőbb feltétel, amivel elindulhat egy cég. Ha ez nincsen, akkor sok biztonságról nem tudunk beszélni.” – kezdi kibontani munkájuk hátterét six, érezhetően elemében van, mert lendületesen folytatja:

FELTÖRTÉK A PLAY-STATIONT IS, 77 MILLIÓ FELHASZNÁLÓ ADATAIHOZ JUTOTTAK HOZZÁ „Az első szint, hogy a szabályzat jöjjön létre. Az információbiztonság-szabályzat. Második szint, amikor a szabályzat szerint figyelik a rendszert: mikor ki lépett be, volt-e kibertámadás, gyanús levelek érkezése tapasztalható volt-e? A harmadik szint az, amikor ellenőrzésre kerül az előző kettő: behatolási tesztet végzünk, és az egész rendszert

kívülről, illetve belülről is, etikus hacker rendszer módszerekkel átvizsgáljuk. A negyedik, amikor legalább egyéves periódust lefedtünk a megemelt biztonsági szinten és a CEO (cégvezető), illetve a tulajdonos már nyugodtan aludhatnak.” – mondja Horváth Tamás. Bár naponta hallani adatlopásról, nagy cég kevés dőlt be. Igaz, voltak megdöbbentő esetek. Feltörték a Play-stationt és 77 millió felhasználó adataihoz jutottak hozzá, vagy a bangladesi banktól loptak el majd’ 100 millió dollárt, a City Grouptól elvittek 200 ezer ügyféladatot, jó pár millió dolláros kárt okozva. A sort lehet folytatni, ami viszont igaz, főleg a tőzsdei cégek vannak hekkertámadásnak kitéve. Lehet, hogy nem megy le teljesen a tőzsdei cég értéke egy-egy ilyen támadás után, de elveszíti 20–30 százalékát, vagy az ügyfelek bizalmát. Sok esetben pénzben nem is kifejezhető a kár. Mint minden, az etikus hekkelés is pénzbe kerül. Ám a kárérték minimális mértékébe csak. Mégis kevés az etikus hacker igénylés. Pontosabban nem kevés, hiszen az Awalcon el van látva feladattal. A működő vállalkozások számához képest kevés. Sokan gondolkoznak úgy, hogy á, minket úgy sem ér támadás. Pedig a GDPR korában már nem csupán az a kár érheti a vállalkozást, hogy például ellopták az ügyfelei adatait. Az adatlopás után számos esetben még büntetést is kell a cégnek fizetni, mert nem volt elég előrelátó. Nem védte meg kellőképpen saját számítógépes rendszerét. „A Covid-helyzetben még gyakoribbak lettek a kibertámadások. Feljövőben vannak a zsaroló vírusok, amelyek ugye megfordítják a viszonyt. Korábban attól féltek a cégek, hogy elviszik az adataikat és azokat felhasználják, a zsaroló vírusnál viszont a cégnek kell fizetnie a saját adataiért, hogy visszakaphassák és erre jó pár példa van Magyarországon.” – meséli Horváth Tamás, majd így folytatja: „Az, hogy információbiztonság, alapvető dolog. Magyarországon ez az axióma még nem jött be a vállalati kultúrába, ezért is tartjuk fontosnak, hogy foglalkozzunk vele.

A COVID „JÓTÉKONY” HATÁSA AZ INFORMÁCIÓ BIZTONSÁGBAN Etikus hacker szolgáltatásaink vannak, de amiben mi többek vagyunk, az az, hogy adatvédelmi folyamatok kialakításában is tudunk segíteni. Mert egy rendszer is fejlődik. Nem lehet minden nap megpróbálni feltörni! Ám, ha jók az adatvédelmi folyamatok, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a hackerek visszapattannak, nem képesek rést ütni a pajzson.” Tamás úgy látja, Győr-Moson-Sopron megye számítástechnikai, adatvédelmi kultúrája kicsit előbbre jár, mint az ország többi régiójáé. Pontosan így fogalmaznak: „Tudatosabbak itt a vállalkozások, látják, hogy mennyit tudnak szerezni, mennyit tudnak nyerni, hogy ha biztonságos rendszerekkel dolgoznak. Mennyit veszíthetnek, ha nem így cselekednek. Ezt persze nem adják ingyen. Tőke kell, mert hiába fogalmazódik meg egy cégnél, hogy kell a digitalizáció, kell a vállalatirányítási rendszer, vagy biztonság, ha nincs rá pénz, akkor azok sajnos ezek csak tervek maradnak. De Győr-Moson-Sopron megye nagyon jó helyen van.” „Külföldhöz képest, hogy ha az európai piacot nézzük, akkor az adatbiztonsági területen feltörekvőben van Magyarország.” – fejti ki a véleményét six. – „Azt mondanám, most már kezdenek rájönni arra, hogy igen, szükség van a biztonságra. A Covidnak „köszönhetően” többen ráébredtek a digitális rendszerek előnyeire. Ráadásul arra is, biztonságosabban kell használni őket!”

NE BECSÜLD LE A TINÉDZSEREKET! 2000 – A DDoS az egyik legismertebb hekkertámadás. Egy kanadai fiatal, alig tizenöt, 2000-ben hozta létre. Szinte teljesen megbénította a Yahoo!, a Fifa.com, az Amazon, a Dell, a CNN működését. A támadás során akkora forgalommal telítette meg a szervereket, hogy azok működése leállt. A becslések szerint közel 1 milliárd dolláros kiesést jelentett ez húsz évvel ezelőtt.

KAMARAI TAGSÁG Az Awalcon fontosnak tartja, hogy aktív tagja legyen a kamarának. Horváth Tamás rendszeresen megtalálható a rendezvényeken. Mint elmondta, a gazdaság közösségének az erejét adja a kamara, és ezt az erőt az általuk kínált szolgáltatások csak tovább növelhetik.

A CÉGALAPÍTÓKRÓL: „Abszolút győri vagyok, jó pár vállalkozást indítottam el, ez is innen indult el Győrből, csak hamar felismertük, hogy tovább kell és tovább is lehet léptetni, így lett Észtország és külföld. Egyébként én több szálon is kötődöm a kamarához, vagy kötődtem. Six Budapesten született.” – adja át a szót Pethes Tamás Dávidnak Horváth Tamás. „ Én pedig Budapesten születtem, de Gárdonyban élek, tehát mondhatni, hogy egy vidéki vállalkozás indult el Győrben, aztán innen léptünk tovább a ranglétrán, tovább a globális piac felé. A nemzetközi tervek pedig ugyanazok, mint a hazaiak. Olyan minőségű szolgáltatást adjunk a cégeknek, ami megvédi őket, bárhonnan is érkezzen a digitális támadás.”

Horváth Tamás

Szerző: Fábián György

Mesterséges intelligenciával a komfortzónán innen és túl

A JÖVŐ KÖNYVELŐJE A mai fiatal vállalkozók nem kötelező nyűgként tekintenek a könyvelőkre. Szolgáltatókként gondolnak rájuk, akiktől segítséget, személyre szabott útmutatást kaphatnak ahhoz, hogy jobban átlássák a pénzügyeiket és tudatos döntéseket hozhassanak. Az iBookr csapata az automatizációban látja felszabadulni azt az időt, amit a jövő könyvelői személyes tanácsadásra fordíthatnak a papírmunka helyett.

Papp Gábor és Molnár Tamás egy győri inkubációs rendezvényen találkozott 2018 májusában. A könyvelési szakértő, adótanácsadó cégtulajdonos és az informatikai vállalkozó már az első nap első szünetében együtt ötletelt. Mindkettőjüket foglalkoztatta a könyvelés automatizációjának gondolata. Közös projektjük a második helyen végzett a programot záró Demo Day-en, ami arra ösztönözte őket, hogy társuljanak és gondolkodjanak el a folytatáson. Tamás ráadásul konyított egy kicsit a pénzügyekhez, Gábornak pedig volt fogalma a marketingről, ami szintén azt sejttette, hogy a közös munkából csak valami jó sülhet ki. Nyertes ötletük, az iBookr ma már annak a startup vállalkozásnak a neve, amely több mint száz, áfamentes egyéni vállalkozót szolgál ki. Egyedülálló módon teljesen automatizáltan végzi a könyvelést, nincs szükség emberi beavatkozásra. Begyűjti az adatokat, mesterséges intelligencia segítségével feldolgozza és elkészíti az adóbevallást, értesíti a vállalkozót a határidőkről, az utalandó tételekről. Mivel folyamatos az adatgyűjtés, a pénzügy naprakész, látványos grafikai támogatással világosan követhető és átlátható.

Papp Gáborral és Molnár Tamással a könyvelés jövőjéről beszélgettünk.

ÁTALAKUL A KÖNYVELŐI SZAKMA – Lesznek még könyvelők öt év múlva? – Ha rajtunk múlik, igen. Meggyőződésünk, hogy a digitalizáció nem veszi el a munkájukat és nem is ez a cél. Az tény, hogy a szakma átalakul, de ez mindenképp megtörténik, velünk vagy nélkülünk. – Gondolhatunk rá generáció váltásként? – Igen, méghozzá egy ahhoz hasonlóhoz, ami a vállalkozói szférában zajlik, időben gyakorlatilag párhuzamosan. Akik a rendszerváltás idején alapítottak céget, lassan nyugdíjba mennek és átadják a stafétabotot. Velük ellentétben a mai fiatal vállalkozók már nem kötelező rosszként gondolnak a könyvelőkre. Számukra ők sokkal inkább szolgáltatók, akik segítenek átlátni a pénzügyeket, szakértelmükkel pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tudatosabb döntések születhessenek a cégeknél. Úgy látjuk, hogy a könyvelők munkája el fog tolódni az adótanácsadás felé. Továbbra

is szükség lesz rájuk, csak a feladataik nagy része, főleg a monoton fázisok, automatizálódnak. A bankszámlatételek párosítása helyett így több idejük marad arra, amire igény mutatkozik: a kérdések megválaszolására, a profit növelését eredményező támogatásra.

FOGYASZTHATÓ INFORMÁCIÓK – Örömmel fogadják a könyvelők a digitalizációt? – Van, aki a lehetőséget látja benne, mások a veszélyt. Az biztos, hogy a NAV-szinkronizáció azokat a könyvelőket is áttolta a komfortzónájuk határán, akik eddig egyáltalán nem tartottak lépést az informatika világával, vagy csak olyan mértékben, hogy éppen el tudják látni a munkájukat. Úgy látjuk, ők vannak kevesebben és a többség látja az átállás legfőbb előnyeit. Az automatizálás minimálisra csökkenti az adat rögzítési és feldolgozási idejét. Nincs hiba, elveszített számla, bankszámlakivonat, időben történnek a kifizetések. Ehhez jönnek azok a tartalmak, amelyekre csak a digitalizáció képes: követhetővé teszi a telefonszámlákat, az éves banki költségeket, a cash-flow-t és sok minden mást.

– Teljes mértékben automatizálható a könyvelés? – Nekünk mesterséges intelligencia alkalmazásával sikerült. Kocsis Albert Tihamér, a Széchenyi-egyetem matematika tanszékének oktatója, mesterséges intelligencia fejlesztéssel is foglalkozik.Az ő munkája révén az iBookr rendszere képes arra, hogy köny-

eladó, mi a tétel, hány darab, és hoz egy döntést, mondjuk nyolcvanhét százalékos bizonyossággal a szolgáltatáshoz sorolja. A hatékonyság az adatok halmazának emelkedésével arányosan nő. Minél több adatot kap, annál okosabb, annál pontosabban tudja meghatározni egy számláról, hová kell könyvelni. Folyamatosan tanul.

„TÚL A PONTOS ÉS FRISS INFORMÁCIÓKON, ÁBRÁKON ÉS CHARTOKON A VÁLLALKOZÓ ELSŐSORBAN ÜGYFÉL, AKI TÖBBET VÁR ANNÁL, HOGY A GÉP KIDOB EGY ADATOT, VAGY KÍNÁL EGY OPTIMÁLIS MEGOLDÁST. MINDIG SZÜKSÉGE LESZ ARRA, HOGY EZT EGY HOZZÁÉRTŐ MONDJA EL NEKI.” PAPP GÁBOR ÉS MOLNÁR TAMÁS, AZ IBOOKR ALAPÍTÓI

velői döntéseket hozzon. Egy egyszerű példa: az egyéni vállalkozó beszerez egy széket. A költségszámlák kategorizálása során felmerül a kérdés, hová tartozik? Ha a könyvelő nem tudja, legfeljebb megkérdezi a vállalkozótól, mire használja. Ráül vagy továbbadja? A mesterséges intelligencia egy algoritmus alapján mérlegel. Megnézi, hogy ki a vevő, ki az

A PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓ A JÖVŐ – Innen már nem is tűnik olyan távolinak, hogy a vállalkozó pénzügyi szolgáltatásokat is bonyolíthasson a könyvelési rendszeren keresztül. – Új terep, de valóban nem túl távoli. Az open banking PSD2 egyelőre a

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

könyvelői szakmában is különlegesnek számít. Tíz bankkal vagyunk kapcsolatban, és a szám folyamatosan nő. A pénzintézetek bekötése lehetővé teszi, hogy minden nap leszinkronizáljuk az ügyfél bankszámlakivonatát és a legfrissebb adatokkal szolgáljuk ki. A rendszer, látva a kisvállalkozó bevételeit és kiadásait, kiszámolhatja a várható nyugdíj összegét, és a számok ismeretében akár jelezheti, hogy havonta ötezer forintot simán félre tudna tenni kiegészítésre. Tranzakciókat Magyarországon egyelőre nem lehet bonyolítani bankon kívül, de ez a jövő. A digitális könyvelő csak jelzi hónap elején, hogy mire, mennyit kell befizetnie a vállalkozónak, neki pedig csak engedélyeznie kell, és már utal is a rendszer. Erre egyelőre sem a bankok, sem a fejlesztők nincsenek felkészülve, de csak idő kérdése. A személyesség igényét azonban ez sem fogja pótolni. Túl a pontos és friss információkon, ábrákon és chartokon a vállalkozó elsősorban ügyfél, aki többet vár annál, hogy a gép kidob egy adatot, vagy egy optimális megoldást kínál. Mindig szüksége lesz arra, hogy ezt egy hozzáértő mondja el neki. Szerző: KG

ÍGY SZÜLETETT AZ IBOOKR Papp Gábor és Molnár Tamás 2018 májusában bemutatott könyvelés automatizációs projektje két év elteltével ért meg a befektetésre, bár a Demo Day-en sikert aratott elképzelések viszonylag rövid idő alatt kész, kidolgozott ötletekké rendeződtek. A mélypontot egy gazdag és termékeny időszak ellensúlyozta: a fejlesztők rendezvényekre jártak, könyvelőket, vállalkozókat kérdeztek meg, figyelték a trendeket, csatlakoztak a StartITup Győr szervezethez, tanulták a start upozás logikáját, tesztelték az elképzeléseiket, csiszolták a tudásukat, a projektet, és a folyamatos visszajelzések alapján részben újra is tervezték. Piackutatásba fogtak, így kerültek kapcsolatba a Széchenyi-egyetem mérnök-informatikus hallgatójával, Pap Martin Feliciánnal, aki ma már tulajdonostárs az iBookr csapatában.

Molnár Tamás azt mondja: több, mint tízéves vállalkozói múlttal a háta mögött csöppent a startup világába 2018-ban. Hirtelen kinyílt a világ, rengeteg kapcsolatra és új ismeretre tett szert, ott termett előtte az út, amelyen továbbléphetett, amatőrből profi vállalkozóvá válhatott. Az áttörést 2019 novemberében a négy egyetem részvételével rendezett Demo Day-en aratott győzelem hozta meg, amely a Széchenyi István Egyetem, a Startup Campus és a Hiventures partnerségével egy tőkeinjekcióhoz is juttatta a start u pot. A 107 induló vállalkozásból azon 7 közé kerültek, akik ajánlatot kaptak. Az iBookr nekifoghatott a katás egyéni vállalkozók automatikus könyvelőszoftverének fejlesztéséhez. A program tavaly decemberben már működőképes volt.

A csapat ma 10 fős, az alapítók között van Papp Gábor pénzügyi vezető, Molnár Tamás ügyvezető és Pap Martin Felicián kommunikációs vezető mellett Kolozs Róbert fejlesztésvezető és Kovács László üzletfejlesztési és IT-tanácsadó. Az iBookr-nek emellett vannak alkalmazottai, tesztelői és külsős fejlesztői Tatabányán, Nyíregyházán és Kolozsvárott. Az iBookr következő állomása a kettős könyvviteli vállalkozások könyvelésének automatizálása. Jelenleg ehhez várnak befektetőt. Addig persze lesz egy kis házi feladata a mesterséges intelligenciának is. Fel kell nőnie a számlatükörhöz, és kiismernie magát a számlák között, hogy meg tudja majd mondani, hogy a vállalkozó melyiket költségelheti le és melyiket nem.

KOMPLEX HRSZOLGÁLTATÁSOKKAL SEGÍTENEK

ÜZLETI RIPORT

A Pannon-Work csapata felkészülten áll a járvány utáni időszak munkaerő-piaci kihívásaira

A Pannon-Work Zrt. több mint harmincéves tapasztalatából építkezve alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, és kész az új kihívások leküzdésére. A koronavírus-járvány jelentősen átrendezte a munkaerőpiacot, de a cég szolgáltatásaival a pandémia idején is igyekszik megfelelni partnerei elvárásainak. Laczi Péter operatív igazgató elmondta: a piaci helyzet megváltozását kihasználták szolgáltatásaik fejlesztésére, és úgy véli, a járvány után ismét a korábbi munkaerő-piaci tendenciák érvényesülnek majd. A Covid-járvány előtt a munkaerőpiacon egészen más hatások érvényesültek, mint amit ez elmúlt egy évben tapasztalhattunk – kezdte visszatekintését a mögöttünk lévő hónapokra Laczi Péter operatív igazgató. – Akkor a munkaerőhiány okozta nehézségeket segítettünk legyőzni partnereinknek. A járvány megjelenésével azonban jelentősen visszaesett a nyugati országokba ingázók száma, a turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés területén dolgozók szinte teljesen elvesztették piacukat, megbízásaikat. Ennek következményei elsőként a harmadik országból érkező munkaerő iránti kereslet csökkenésében voltak érzékelhetőek: ez egyrészt árcsökkenést generált, másrészt megjelent az igény a munkaadók részéről a hazai munkavállalók foglalkoztatására. De tapasztaltuk azt is, hogy a vállalkozások a helyzetet kihasználva minőségi cseréket hajtottak végre, azokat az alkalmazottakat, akikkel nem voltak maradéktalanul elégedettek, lehetőségük nyílt kvalifikáltabb, esetleg motiváltabb kollégákkal helyettesíteni. A koronavírus-járvány a Pannon-Work partnerkapcsolataiban is éreztette hatását, azonban a nehézségek leküzdését segítette a cég szolgáltatásainak sokszínűsége, hiszen a munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés, valamint szövetkezeti foglalkoztatás mellett például bérszámfejtést is végeznek vagy éppen munkajogi és HR-tanácsadást nyújtanak.

– Az egészségügyi vészhelyzetben ügyfeleink megtartása mellett a fejlesztésekre koncentrálunk – tudtuk meg az operatív igazgatótól. – Újragondoltuk folyamatainkat, több tevékenységünket elektronikus platformra helyeztünk, digitalizáltunk. Korszerűsítettük toborzási technikáinkat,

Laczi Péter operatív igazgató

frissítettük tesztjeinket, kiválasztási módszereinket, hogy minél hatékonyabban segíthessük megrendelőinket a megfelelő munkaerő megtalálásában. Vagyis felkészülünk arra az időre, amikor az élet vis�szatér a rendes kerékvágásba.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Laczi Péter operatív igazgató meggyőződése ugyanis, hogy a járványt követően ismét a kereslet dominál majd a munkaerőpiacon, s a munkaadóknak új kihívásokkal kell szembenézniük. Az egyik ilyen, ha a turizmus-vendéglátás-rendezvényszervezés szektorban működő cégeknél újraindul az élet, komoly mennyiségben lesz majd igény szakképzett munkaerőre. A másik várható jelenség, hogy azokat, akik váltottak, és az új környezetben is helytállnak, majd meg kell tudni tartaniuk a munkaadóknak. Valamint a home office-ban foglalkoztatottak visszatérése a normál munkavégzéshez is okozhat majd nehézségeket mind a dolgozóknak, mind az alkalmazóknak, amire megoldás kell. A Pannon-Work köszönhetően a több mint harmincéves tapasztalatának, komplex szolgáltatásainak, valamint a közelmúltban tett fejlesztéseinek, minden területen segítséget nyújt partnereinek, megrendelőinek. A munkaerő toborzásától a bérszámfejtési tevékenységen keresztül, a munkajogi, HR- és rehabilitációs tanácsadásig, széles szolgáltatási palettával áll megbízói rendelkezésére. Olyan egyedi, a vállalkozások igényeinek megfelelő megoldási technikákat kínál, amelyek az átmeneti időszakban ugyanúgy segítséget jelentenek, mint a hagyományos munkaerő-piaci kihívások leküzdésében.

Digitalizációban is élen járnak a Védjegyes vállalkozások

A NEGYEDIK IPARI FORRADALOM NYERTESEI A „Kamara által ajánlott vállalkozás” tanúsítványt elnyert cégek minden téren megállják a helyüket. Bátran ajánljuk a Védjegyes vállalkozásokat bárkinek, mert megbízhatók, hitelesek, minőségi munkát végeznek, saját területükön szakmailag a csúcsot képviselik. A legmagasabb színvonalú szolgáltatáshoz pedig napjainkban már elengedhetetlen a digitalizálódás, a digitális megoldások alkalmazása is. Aki lemarad, az kimarad – de nem a kamaránk által ajánlott vállalkozások, akik tartják a lépést a fejlődéssel, digitalizáció terén is a legjobbak közé tartoznak. Kamaránk mindegyik tagozatából egy-egy Védjegyes vállalkozás osztja meg olvasóinkkal a digitalizáció adta előnyöket. Mindannyian a digitális megoldások más-más vetületére világítottak rá, jól mutatva, hogy mennyi lehetőséget adhat egy-egy digitális megoldás, milyen fejlődési pályára állíthat egy céget.

IPARI FORRADALMAT HOZHAT EGY-EGY DIGITÁLIS MEGOLDÁS A digitális megoldásokban ki más járna élen, ha nem az informatikai szolgáltatók. A webfejlesztő fws online Kft. nemcsak saját, hanem ügyfelei oldaláról is látja, tapasztalja, hogy mennyire megkerülhetetlenek ma már a digitális megoldások és azt is, hogy ki hogy veszi az átállásból adódó akadályokat. „A közelmúltban megtapasztalhattuk például, hogy fényévekkel könnyebb volt az elektronikus számlázás bevezetése azoknál a vállalkozásoknál, akik erre készültek és pozitívan tekintettek a változásra, az előnyeit keresték. Számos olyan vállalkozással kerülhettünk kapcsolatba fejlesztőként, amelyek a papírmentesített számlázásra különböző célokkal további automatizált folyamatokat építettek. Azok, akik csak a kötelezősége miatt tértek át az e-számlázásra,

folyton akadályokba ütköztek” – osztotta meg velünk tapasztalatait Fekete Attila, az fws online Kft. ügyvezetője. Konkrét példát is említett élenjáróra: „Egy megyénkbeli pékségben bevezetett, tabletre optimalizált digitális nyilvántartó szoftver manuális munkától és hibalehetőségek tömkelegétől védi a tulajdonosi kört. Mindeközben automatikus jelentéseket is küld nekik. Könnyen, gyorsan kezelhető szoftvert fejlesztettünk, sokszorosan térült meg a cég számára a befektetés”. Ez jól példázza mindazt, amit Fekete Attila vall: „A digitalizáció mérhetővé tehet és kimutatható módon fejleszthet folyamatokat, működést, s ezzel együtt kisvállalkozóként akár a mi kis ipari forradalmunkat is jelentheti”. Elkerülni ma már nem lehet a digitalizációt, ezért azt tanácsolja mindenkinek, hogy kutassa a lehetőségeket és élvezze az előnyeit!

IDŐT, ENERGIÁT, PÉNZT TAKARÍTHAT MEG A DIGITALIZÁLÁS A Perfekt Doku Kft. profilja vállalkozások folyamatainak optimalizálása digitális megoldásokkal. Számukra a digitalizáció súlya nem kérdés, azért dolgoznak, hogy annak előnyeit felvillantsák más vállalkozások számára is.

„A digitalizáció első hallásra sokaknak többletadminisztrációt jelent, pedig az csak az első egy-két hónapban jelent tényleges többletmunkát. Amint sikerül bevezetni a digitális rendszert, jelentős idő- és energiamegtakarítást tud biztosítani a vállalkozások számára.” – mutatott rá Molnár Ákos, a Perfekt Doku Kft. ügyvezetője. Cégük profiljából adódóan számukra elengedhetetlen, hogy élen járjanak a digitalizációs folyamatokban, így saját munkájukban is a digitális megoldásokat részesítik előnyben. Hogy hogy néz ki a digitalizált munka? Erről az ügyvezető így beszélt: „Az elmúlt egy évben szinte teljesen papírmentes irodát alakítottunk ki, teljes körű elektronikus számlázást, e-aláírásokat alkalmazunk. Papíralapú irataink szkennelésre kerülnek, ezután elektronikusan kezeljük a folyamatokban.”. Első hallásra ez talán sokaknak ördögtől valónak tűnik, pedig rengeteg előnye van. „A legnagyobb pozitívum, hogy sok esetben alacsony beruházás mellett elindíthatók a digitális folyamatok és a kezdeti költségek az első pár hónapban meg is térülnek. Munkatársaink helyszíntől függetlenül tudják elvégezni feladataikat, mintha csak az irodában lennének. Ne féljünk belevágni a digitalizációba – ezzel fejleszthetjük vállalkozásunkat, versenyelőnyt szerezhetünk.” – mondta.

Fekete Attila, az fws online Kft.

Molnár Ákos, Perfekt Doku Kft.

NINCS INNOVATÍV CÉGFEJLESZTÉS DIGITALIZÁCIÓ NÉLKÜL A minél hatékonyabb működés kiemelkedő fontosságú a vállalkozások számára, s ennek fokozására két út áll a cégek előtt: a hagyományos módszerek, azaz szervezési, szervezeti és gazdasági intézkedések, vagy a termelés, munkavégzés hatékonyságát támogató modern digitális megoldások. A KONsys Kft. energiamenedzsmenttel kapcsolatos feladatok ellátására fejleszt szoftveres eszközöket, s saját működésével is példát mutat a digitalizációval elmaradottabb cégek számára. „Az energiamenedzsment rendszerünk platformját és a teljes vállalati nyilvántartási rendszerünket a Microsoft felhő rendszerébe helyeztük át. Az értekezleteket, illetve bemutatóinkat online meeting szolgáltatásokat biztosító szoftverek segítségével tartjuk. Munkatársaink munkájának eredményességét pedig szoftveres módszerekkel mérjük és elemezzük” – sorolta a fejlesztéseiket Kovács Norbert, a KONsys Kft. ügyvezetője. Az intézkedések számos eredményt hoztak. Az ügyvezető kiemelte:

A VÉDJEGY-PROGRAMRÓL A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben indította el az önkéntes kamarai tagok számára a „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” Védjegy-programot. A védjegytulajdonos vállalkozások közül többen már a kezdetek óta büszke védjegyesek.

Kovács Norbert, a KONsys Kft.

Tóth Csaba villanyszerelő vállalkozó

A digitalizáció nem csak az informatika alapú szolgáltatásokat írta át merőben az elmúlt években, egyre több építőipari szakmunka számára is megkerülhetetlen. Mára a villanyszerelés sem csak a kijelölést, a horonykészítést és a vezetékezést jelenti, egyre összetettebb, komplexebb

feladatokat kell megvalósítaniuk a villanyszerelőknek – mondta Tóth Csaba villanyszerelő vállalkozó. „Egyre nagyobb igény van az okostechnológiákra, amelyek lehetővé teszik a világításvezérlést, a vagyonvédelmi kamerák képeinek megtekintését, a motoros redőnyök és a fűtés-hűtés komplex rendszerben történő programozását, sőt, a távolról – okostelefonról, tabletről – elérhető vezérlését, ellenőrzését is” – sorolta Tóth Csaba a villanyszerelés digitalizálódott példáit. Ahhoz, hogy ezeket az igényeket egy villanyszerelő ki tudja szolgálni, egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a minél magasabb szintű digitális írástudás és az alapszintű programozói képesség elsajátítására. Az okos, digitális, távvezérelt rendszerek ráadásul nem csak a használó kényelmét szolgálják, a szakembereknek is könnyebb a számítógépes hibakeresés – mutatott rá az előnyökre a mesterember. Tóth Csaba a villanyszerelés digitális fejlődése kapcsán felhívta a figyelmet az oktatás súlyára: „A gyártók többnyire csak a saját eszközeikhez biztosítanak oktatást, szaktanácsadást. Ahhoz, hogy felkészült szakemberek állhassanak munkába, fontos, hogy a szakképző intézmények lépést tartsanak a technológiai változásokkal.”

A védjegy mára presztízst jelent, garanciát a minőségre, megbízhatóságra, hitelességre, szakmaiságra! A minősítést pályázat útján lehet elnyerni. A védjegy használata 1 évre szól, de egyszerűsített pályázattal évente megújítható. A minősítés egyfajta ajánlás – azt üzeni a védjegyes vállalkozásról a partnereknek, ügyfeleknek, hogy abban a vállalkozóban megbízhatnak. Az ajánlás pedig a

legnagyobb érték, amit egy vállalkozás kaphat. Pályázzon az ön vállalkozása is a „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” címre és élvezze a Védjegy-program nyújtotta előnyöket, legyen ön is a minőségi üzleti közösség tagja! A Védjegy-programról bővebb információt talál a honlapon: www.gymsmkik.hu/vedjegy-program

„Meglévő irodáink területét közel felére redukáltuk, munkatársaink távmunkában dolgozhatnak. A felhő alapú adatkezelésünk lehetővé teszi számunkra, hogy a világ bármely pontjáról bármely pillanatban hozzáférhessünk a mindennapi munkavégzéshez szükséges információkhoz. Az online meeting szoftverekkel pedig utazás nélkül, több ügyféllel tudjuk a kapcsolatot tartani, az utazások idejét most a beszélgetésekre, belső képzésekre, online szemináriumokra fordítjuk. Mindez csakis pozitív hatással van cégünkre, annak eredményességére.” Hozzátette: „A digitalizáció ma már az innovatív cégfejlesztés egyik elengedhetetlen támogató eszköze.”

DIGITALIZÁCIÓ A VILLANYSZERELÉSBEN

A 21. század technológiai fejlődése úgy tűnik, megállíthatatlan

A JÖVŐ MOST VAN Még mindig sokan kételkednek abban, hogy változást hozna az életébe, ha egy vállalat gépi intelligencia segítségével könnyítené meg belső munkaügyi, gazdasági folyamatait, vagy az ügyfelektől érkező információk, kérések feldolgozását. Azok a kérdések is sokakban felmerülnek, hogy miért kellene foglalkozni azzal, hogy még gyorsabb legyen az adattovábbítás, az adatfolyam sebességét miért kell tovább növelni, ha így is gyorsan elér az internet segítségével szinte bármit, amit szeretne? Videótelefonál, filmet tölt le, vállalatirányítási rendszert működtet. Arról pedig a mindennapokban, a kutató- fejlesztő laboratóriumokon kívül alig-alig gondolkodunk, hogy mi történne, ha a két technológiát, a mesterséges intelligenciát és a hipergyors adattovábbítást egyesítenék. Márpedig ez történik, és jobb lesz, ha a vállalkozások, vállalkozók, ahogy a magánemberek is, beépítik a hétköznapi tudatukba azt, hogy a jövő már most van…

KATONAI FEJLESZTÉSEK A HÁTTÉRBEN 5G, mesterséges intelligencia, Ipar 4.0. Szavak és kifejezések, melyeket mind hallottunk már és talán elképzelések is vannak a fogalmakkal kapcsolatban, viszont valójában a legtöbb helyen csak „buzzword”1 -ként használják. De mit is jelentenek? Milyen kihatással vannak az életünkre és a jövőnkre? Egyáltalán hatással vannak-e rá? Ezen már nem is igazán gondolkodunk el. Pedig a kérdésekre a válasz egyértelműen igen, még akkor is, ha nem érzi valaki ezek hatásait közvetlenül, hisz a világ fejlődése hosszú távon mindig hatással volt az átlagemberek mindennapjaira is.

Valószínűleg hasonló gondolatokat fogalmaztak meg az emberek a hidegháború alatt is, mikor az USA hadserege nekilátott az ARPANET2 fejlesztésének, melyet 1969-ben hoztak létre és egy kísérleti jellegű csomagkapcsolt hálózat volt.

A FEJLŐDÉS NEM ÁLL MEG. VELÜNK, VAGY NÉLKÜLÜNK, DE MINDIG HALADNI FOG.

Azt tűzték ki célul, hogy egy olyan kommunikációs csatornát hozzanak létre, amely működőképes marad egy központ megsemmisülése esetén is, ellentétben az akkoriban használt csillag topológiájú telefonrendszerrel. A projekthez először oktatási és kutatási intézmények társultak, majd megjelent több hasonló elven működő hálózat és ezeket kapcsolták össze. Így alakult ki 1990-re a rendszer, amit ma internet néven ismerünk.

A G BETŰ ÉS AZ ELŐTTE LÉVŐ SZÁMOK Időben a hagyományos internettel szinte párhuzamosan azonban elsősorban kényelmi célkitűzésekkel fejlesztették a mobiltelefónia különböző generációit (innen a „G”, mint generáció a szám után, pl. 3G, 4G, 5G). Érdemi mobilinternetről a 2.5G 1999-es bevezetésétől beszélhetünk, ekkor vezették be a WAP- és EDGE-szabványokat. Ezután érkezett a 3G, hivatalosan 2001-től, mely az újabb szabványokkal együtt szignifikáns sebességnövekedést hozott. A napjainkban is használt 4G LTE hivatalosan 2006ban indult, természetesen ez is újabb szabványokkal. Hazánkban 2011 őszétől működött kísérleti jelleggel a rendszer Budapesten. Az első vidéki LTE antenna a Széchenyi István Egyetem „C” épületének tetejére került fel. A technológia ekkor érte el az 1 Gbps adatátviteli sebességet állandó és a 100 Mbps-t mobil környezetben, mint elvi maximumot. Bár ez soknak tűnhet, mint szám, és a mindennapi felhasználás során, normál lefedettség mellett nem igazán érezzük, hogy „nem tölt az oldal”, ellenben a technológia nem egy

olyan dolog, ami valaha is megállna a fejlődésben, vagy valaha is azt lehetne rá mondani, hogy „ez kész van”. A következő generáció megérkezett, újabb szám került a G betű elé. Az 5G már nem a jövő, hanem a ma.

OKOSVÁROS: MINDEN – IS – KOMMUNIKÁL EGYMÁSSAL Az 5G mobilhálózatot arra tervezték, hogy kezelni tudja a rohamosan növekedő adatfolyamot és IoT3 eszközök milliárdjait az okosszemetestől az okosautóig. A jóval nagyobb kapacitás mellett nagyon fontos szempont lesz az alacsony válaszidő4 , hisz itt nemcsak jelentéktelennek tűnő dolgok lesznek összekötve, mint a szemetes, vagy a nappaliban lévő okos tv, hanem komplett gyártósorok, autók, teherautók, vagy távoli gazdálkodást vezérlő eszközök is lehetnek. Vagyis már minden eszköz kommunikálhat egymással, és ez egyre inkább jellemző lesz. Manapság divatos megfogalmazásban, az 5G segítségével minden – is – kommunikálni fog. Ehhez az szükséges, hogy a kérésekre, amelyet egy eszköz indít, a másik eszköz nagyon gyorsan válaszoljon. De mit jelent az alacsony válaszidő? Bár emberként a 4G által biztosított 30 ms (háromszázad másodperc) sem érzékelhető, ellenben egy gép, vagy autó esetében bizony nagyon is számottevő lehet. Ezzel szemben az 5G 1 ms válaszidőre is képes, mely a másodperc ezredrészét jelenti. Ilyen paraméterekkel már adott a technológiai háttér az okosvárosok kiépítéséhez. Az 5G technológia egyik hátrányának tekinthető, hogy mivel magasabb

frekvencián üzemel (10 megahertz és 300 gigahertz között, míg a 4G 791 megahertz és 2690 megahertz között), így kevésbé képes áthatolni a szilárd tárgyakon, mint a falak, fák, vagy egyéb hasonló környezeti objektumok, így a hatósugara is jóval kisebb lesz. Ebből adódik, hogy kisebb cellák lesznek és több bázisállomás, viszont ezeket a bázisállomásokat már nem nagy adótornyokon kell elképzelni, inkább például lámpaoszlopokon, ahhoz hasonlítva, mintha pár száz méterenként lenne egy router, hogy a városban bárhol sétálgatva legyen Wi-Fi.

ÖNTUDATRA ÉBRED-E A SKYNET? Azonban közel sem csak az internet fejlődik ilyen rohamos ütemben. Bár a Skynet még nem ébredt öntudatra, már sok cég használja a mesterséges intelligenciát különböző feladatainak automatizálására. Mit is jelent a kifejezés? A pontos definíció a mai napig nem tisztázott, hiszen az intelligencia, mint fogalom, sem teljesen pontos. Lawrence Gordon Tesler (1945–2020) amerikai informatikus, az ember–számítógép kapcsolatának egyik kutatója a következőképpen vélekedett a témáról: „Intelligence is whatever machines haven’t done yet.”. Ez annyit tesz: Intelligencia az, amit a gépek még nem tettek meg. Ebből következik, hogy a mesterséges intelligencia ilyen értelemben vagy egy örökké elérhetetlen cél lesz, vagy

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Sophia, a hongkongi segítő robot

egy idő után tényleg öntudatra ébred, onnantól pedig nem mi határozzuk meg. Azonban, ha egy kicsit elvonatkoztatunk a teoretikus fogalommagyarázástól, és gyakorlati tekintetben próbáljuk meg vizsgálni a problémát, akkor oda jutunk, hogy ez úgy marketing-, mint gyűjtőfogalom. Általában mindent mesterséges intelligenciának tekintünk és ebbe a csoportba soroljuk, ami olyan feladatokat végez, amelyeket emberi intelligenciához kötünk. Ilyen lehet, ha egy gép döntéseket hoz, vagy problémákat old meg.

A 13 ÉVES UKRÁN KISFIÚ, AKI ROBOT VOLT A terület egyik legnagyobb úttörője és legismertebb neve Alan Mathison Turingé (1912–1954), aki brit matematikus volt és ő írta a ma használt számítógépek első absztrakt modelljét, mely korlátlan memóriával rendelkezett és szimbólumról szimbólumra oda-vissza képes volt olvasni és írni saját memóriáját,

mely koncepció magában foglalta, hogy a gép képes módosítani és fejleszteni saját programkódját. Szintén Alan Turing nevéhez fűződik az egyik legismertebb – talán legegyszerűbb – és az egyik legmeghatározóbb mesterséges intelligenciához köthető teszt, a Turingteszt. Eredetileg a teszt folyamán két résztvevő társalgott (egy ember és egy gép) és egy bírónak kellett eldöntenie, hogy melyik-melyik. Ha a szavazatok több, mint 30%-át a gép kapja, akkor

AZ ELSŐ VIDÉKI 4G LTE ANTENNA A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM „C” ÉPÜLETÉNEK TETEJÉRE KERÜLT FEL.

átment a teszten, vagyis élő emberként, intelligens lényként határozható meg, de legalábbis elhitette magáról. Az 1991 óta minden évben megrendezett Turing-teszt verseny hasonló alapokon, viszont bővített szabályokkal indult el, melynek folyamán az ember és a gép 25 percet beszélget négy bíró mindegyikével külön-külön. Alan Turing azt jósolta, a tesztet 2000re le fogja tudni győzni egy gép. Ez végül csak 2014-ben történt meg, a feltaláló halálának hatvanadik évfordulóján. A tesztet egy Eugene Goostman nevű chatbot győzte le, ami egy 13 éves ukrán kisfiúnak adta ki magát és a pontok 33%-át kapta meg. Bár sokan vitatják a Turing-tesztet, ezzel szemben még

mindig komoly kihívásokat állít a fejlesztőkkel és programozókkal szemben.

FOLYAMATOS FORRADALOM AZ IPARBAN Van még valami mostanában a levegőben, amit nem lehet kikerülni. Szintén egy számokkal is jelölt fogalom. A 4. ipari forradalom (röviden: Ipar 4.0) témakört is érdemes lehet egy rövid történelmi áttekintéssel kezdeni, még akkor is, ha erről esetleg többeknek vannak ismeretei. A számát tekintve jól látható, hogy a 4. ipari forradalmat 3 másik előzte meg. Az első 1784-re tehető, mely a szénfűtésű gőzgépek elterjedésével és a textilüzemekben elindult gépesítésekkel kezdődött, majd a gőzhajtású hajók, csónakok és a gőzvasút bevezetése adott neki újabb lendületet. A második ipari forradalom 1870 és 1914 között zajlott le. Ezen időszak végén vált közismertté a futószalagok használata és gurult le az első tömeggyártott Ford T-Modell a futószalagról. A harmadik ipari forradalom 1969-re tehető, ekkor hozták létre az első programozható logikai vezérlőket (PLC). A negyedik ipari forradalmat és az ehhez köthető fogalmakat 2016-ban fektették le. A célja a termelés minél jobb optimalizálása és a minél magasabb automatizálási szint elérése. Ezeket többek között a már feljebb említett technológiák ötvözésével lehet elérni. Az egész gyártást egy komplex rendszerként kell tekinteni, melyben minden gép egy IoT eszköz, melyek a mérőegységektől a gyártórobotokig mind adatokat gyűjtenek, majd küldik egy központi szerver felé, ott

A cikk szerzője Rakonczai Róbert, a Széchenyi István Egyetem mérnökinformatikus hallgatója. Foglalkoztatják a lehetőségek, amit a gyorsan felszabaduló információk, a szoftverek fejlesztése, az egymással kommunikáló fejlesztési területek jelentenek.

b uzzword: Divatos frázis ARPANET: Advanced Research Project Agency Network – Fejlődő Kutatási Projekt Ügynökség Hálózat 3 IoT: azok az eszközök tartoznak ebbe a csoportba, amelyek más eszközzel, vagy eszközökkel kétirányú (Full-Duplex) kommunikációt folytathatnak 4 válaszidő: az az idő, ami alatt a kért adat megérkezik a célállomásra a hálózaton keresztül 1

pedig döntést hoz a gép, hogy miként, milyen módon lehet dinamikusan optimalizálni a termelést. Mondjuk olyan esetekben, ha például változik 0.5 °C-ot a hőmérséklet, nem egyenletes az anyagminőség, vagy valamiért hirtelen több selejt keletkezik. Sajnos ilyen terjedelemben minden témába csak belepillantani lehet, viszont igyekeztem önöknek egy általános áttekintőt adni arról, hogy milyen változások várnak ránk a közeljövőben, és hogy mekkora technológiai fejlődés szélén állunk napjainkban. Évtizedek óta létező munkakörök tűnnek el lassan és olyanok fognak a helyükbe lépni, melyekről most még nem is tudunk. A fejlődés nem áll meg. Velünk, vagy nélkülünk, de mindig haladni fog. Szerző: Rakonczai Róbert

Digitális fejlesztés EU-s forrásból, várhatóan csak a Modern Vállalkozások Programján keresztül!

PÉNZÜGYI FORRÁS FEJLESZTÉSEKHEZ A vállalkozások továbbra is változásokra számíthatnak. Ehhez pedig szükséges, hogy a napi mókuskerékből kilépve felismerjék az új helyzeteket és azokra időben reagálni tudjanak. A gyors alkalmazkodó képesség ugyanakkor nem egyenértékű a gyors reagálással. A reagálást meg kell előznie a felkészülésnek, ami alapján már gyorsan lehet megalapozott, jó döntést hozni. Ebben tud segítséget nyújtani a Modern Vállalkozások Programja. Az elmúlt egy év tapasztalatai megmutatták, hogy a vállalkozások működésének legfontosabb eszköze a digitalizáció. Megléte szükséges a működés fenntarthatósága és a hatékonyságnövelés érdekében. A napi szintű problémák megoldása, a tűzoltás csak az átmeneti állapotot tudja fenntartani. Éppen ezért érdemes minden cégnek végiggondolnia, hogy mire van szüksége ahhoz, hogy fejlődni tudjon. A beruházásokat alapos felkészülésnek, átgondolt tervezésnek kell megelőznie, enélkül egyetlenegy vállalkozás sem tudja proaktívan befolyásolni az üzleti, értékesítési folyamatait. Hogyan lehet kis befektetéssel és kockázatmentesen elérhetővé tenni a vállalkozás termékeit, szolgáltatásait az online térben? Milyen online fizetési lehetőségek érhetők el? Mikor szükséges a vállalatirányítási rendszer bevezetése? Mik azok a csoportmunkát támogató rendszerek? Milyen szempontok alapján

érdemes választani közülük? Hol vannak a legnagyobb biztonságban a vállalkozás adatai? A leggyakrabban elhangzó kérdések a vállalkozások részéről. A Modern Vállalkozások Programja (MVP) többek között ezen kérdések megválaszolásában is segítséget tud nyújtani. Az MVP egyedi fókuszterülete a digitális vállalkozásfejlesztés, tanácsadó és szemléletformáló munkájával célja, hogy a vállalkozásokat nem a költséges, hanem a cél- és kockázatarányos informatikai fejlesztésekre ösztönözze annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban profitálhassanak a 2021-ben megnyíló pályázati forrásokból. Az MVP lebonyolítása Közép-Magyarország és az agrárágazat kivételével országosan zajlik. A fejlesztési célok elérését egy IKT tanácsadói hálózat segíti. A program által biztosított 360° szolgáltatási modell részeként díjmentes üzleti átvilágítást, egy problématérkép összeállítását végzik el a tanácsadók, majd ennek eredményeire

alapozva beazonosítják, hogy a vállalkozásnak milyen digitalizációs fejlesztésre van szüksége. A szakértői tanácsadás keretében pedig egy egyedi, cégre szabott fejlesztési koncepció készül. A minősített szállítók egyedi termék/szolgáltatásajánlatai az MVP honlapján érhetők el. A programhoz a hazai vállalkozások díjmentesen csatlakozhatnak. A fejlesztéshez szükséges pénzügyi források hamarosan megnyílnak. 2021-ben egy új uniós programozási időszak kezdődik, melynek vállalkozásfejlesztési programjai szorosan kapcsolódnak az MVP-hez. Uniós forrásra alapított digitális fejlesztés nem lesz elérhető a Modern Vállalkozások Programja nélkül. Ha szeretne többet megtudni arról, hogy milyen lépéseket célszerű megtenni pályázatbeadás előtt és milyen eszközök beszerzésére kínálkozik most lehetőség, illetve hogyan tudná cége működését hatékonyabbá tenni, akkor keresse tanácsadóját.

N AG Y A N D R Á S IKT-tanácsadó | GYŐR-MOSON-SOPRON megye E-mail: nagy.andras@ginop-mkik.hu Honlap: vallalkozzdigitalisan.hu

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

A vagyonvédelem új nemzedéke segít, véd és szoftvert fejleszt, munkatársaikat pedig e-learning oktatja

A 21. SZÁZAD BIZTONSÁGA FEJLESZTŐ GONDOLKODÁST IGÉNYEL A biztonság ezredéves története kezdődött azzal, hogy az emberek sövényt húztak maguk köré, majd várfalakat, később erődöket. Ma már a riasztók korát érjük. Okos eszközökről vezérelt eszközök ezek, melyek védik a személyek és a gazdasági vállalkozásokat. Egy dolog nem változott, mindig kellett és kell egy beavatkozó csapat. Vagyonőrök, képzett elfogók, akik a baj esetén nem csupán szemlélői, de megoldói is a problémának. Ám ma már az ő munkájukat is felhőalapú szolgáltatók, és szoftverek segítik, gyorsítják. A Patent Csoport az egyik leginnovatívabb, és leginkább digitális vagyonvédelmi vállalkozás. Csak az elmúlt öt évben több mint 200 millió forintot költöttek szoftverfejlesztésre. A folyamatokat generáló, felügyelő új nemzedék tagjaival arról beszélgettünk, mi a motivációja annak, hogy egy hagyományos munkaterületet átformáljanak a 21. század adta lehetőségek.

A CÉG „LETÖLTHETŐ” AZ APP STORE-BÓL ÉS A GOOGLE PLAYBŐL Kövecses Roland a Patent Távfelügyelet ügyvezető igazgatója. Több mint tíz éve kezdett bele munkatársaival a szolgáltatás digitális fejlesztésébe. Büszke rá, hogy szinte nap mint nap találkozik olyan szoftverfejlesztőkkel, akiket az üzletág problémáival szembesítve, új és újabb megoldások születnek. „A Patentban mindig is égett a tenni akarás, a fejlődés iránti vágy. Ma már elmondhatjuk, a diszpécsereink a legmodernebb eszközöket használják, SMS-fallal, üzenőfallal tartják a kapcsolatot az elfogó és a technikus kollégákkal. A távfelügyeleti szoftver több jelzést

is automatikusan lekezel, emberi beavatkozás nélkül, hogy ezzel is segítsük a munkát. Adminisztrációnk már SAP vállalatirányítási rendszert használ, ezzel is egységesen, átláthatóbban, precízebben tudjuk ügyfeleinket kiszolgálni. Ezeknek köszönhetően diszpécserközpontunk az ország egyik legmodernebb diszpécserállomása.” A több mint tizenötezer ügyfelet gondozó diszpécserközpont nem is működhetne másként. Az ügyvezető elmondta, hogy a fejlesztések már beleépültek a mindennapokba. A cél az, hogy az ügyfelek minél kényelmesebben jussanak adataikhoz, minél gyorsabban kapjanak jelentést bármiről, ami a védett ingatlanjuk környékén történt. Ezért a győri Different Grouppal közösen kifejlesztettek egy

applikációt. „Mindenkinek a zsebében ott lehet a komplett riasztórendszer-vezérlés, az összes dokumentum, számla, szerződés. Már letölthetők vagyunk a Store-ból is.” – teszi hozzá nevetve Kövecses Roland, és már rohan is a következő megbeszélésre.

„A DIGITÁLIS VILÁG MÉG SZÁMOS KIAKNÁZATLAN LEHETŐSÉGET REJT MAGÁBAN, AMI ÁLTAL MAJD EGY TISZTÁBB, BIZTONSÁGOSABB JÖVŐ JÖN EL.” FÜLEKI PATRIK

Kövecses Roland ügyvezető igazgató az ország egyik legmodernebb diszpécserközpontjában

FELVÉTEL, OKTATÁS, VIZSGÁZTATÁS A VIRTUÁLIS TÉRBEN Bauer Kolos már kisgyermekkora óta bejáratos a Nyugat-Dunántúl legnagyobb vagyonvédelmi cégéhez. Édesapja volt az egyik alapító. Természetes volt, hogy az egyetem után, felvértezve nyelvtudással, műszaki ismeretekkel ő is a patentos életet választotta. Az élőerős vagyonvédelemben a cég csaknem ezer embernek ad munkát. Az ő munkájuknak, oktatásuknak a projektmenedzsere. „Cégünknél a nagy létszám és a sokféle munkakör miatt egységesíteni és optimalizálni kellett az oktatási

folyamatokat. Ezt már nem lehet megoldani a hagyományos módszerekkel. Két éve nekiláttam egy kis csapattal az e-learning bevezetésének. Két szoftverfejlesztővel is összedolgoztunk, és a saját IT-csapatunk is segített. Ma már a virtuális térben tudunk felvételiztetni, oktatni, képezni, ellenőrizni. Mindezt úgy, hogy egyik munkatársunknak sem kell számítógépes szakembernek lenni ahhoz, hogy részese lehessen a rendszernek.” A projektvezető elmondta, hogy a számos vagyonvédelmi szoftver, amelyet használnak bonyolult, ám a kezelőfelületeik egyszerűek, felhasználóbarátok. Ráadásként mindegyikbe a megrendelők is belenézhetnek, akár otthonról, a telefonjuk segítségével.

A BIZTONSÁGOS, TISZTA JÖVŐ GARANCIÁJA CSAK AZ INNOVÁCIÓ LEHET

Füleki Patrik az egyik legfiatalabb „rendszerváltó” a cégcsoportnál. Neki is van kötődése a Patenthoz. Édesapja az egyik legtapasztaltabb vagyonvédelmi szakember. Rendezvények, telephelyőrzések a kisujjában van. De lehet, a fia a számítógépes környezetben már lekörözi őt. „A 21. században legyen szó bármilyen területről, nem mehetünk el a digitalizáció fogalma mellett. A Patent Cégcsoport több mint harmincéves tapasztalatának köszönhetően ezt már évekkel korábban

felismerte és a vagyonvédelemben úttörőként a teljes átállás irányába halad. Legyen szó járőrtevékenységről, események dokumentálásáról, tárgyak nyilvántartásáról vagy akár munkavállalóink edukálásáról, ma már nem igazán van olyan munkafolyamatunk, ahol a keletkező adatokat ne elektronikus formában kezelnénk, illetve tárolnánk.” – mondja a projektmenedzser, aki nagyon büszke a saját fejlesztésű takarítást ellenőrző programra, melyet nemrégen vezettek be, és amely után több nagy cég is érdeklődik. „Legújabb fejlesztésünk a létesítmény-karbantartást, azon belül is annak ellenőrizhetőségét hivatott megújítani. Ez a Patent Cleaning, ami egy rendkívül szubjektív módon ellenőrizhető területen teszi lehetővé az objektív munkahatékonyság-vizsgálatot.” Patrik úgy látja, a digitális világ még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, ami által majd egy tisztább, biztonságosabb jövő jön el.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA SEGÍTI A TELJES KÖRŰ VÉDELMET Gál András munkatársaihoz hasonlóan úgy véli, az a vagyonvédelmi cég, amely nem lépett már évekkel ezelőtt, amelyik nem hisz abban, hogy a szoftverek, a saját fejlesztésű komplex szoftverek jelentik a jövő igazi biztonságát, sokáig nem képesek piacon maradni. Az üzleti kommunikációban nagyon jártas fiatalember, aki multik tárgyalópartnere, projektmenedzserként dolgozik a Patent Csoportban. „Sorolhatnám a szoftvereinket, nehéz lenne a végére érni. Digitális jegyzőkönyv, elektronikus őrnapló, tűzoltó készülékek nyilvántartási és ellenőrzési rendszere, ügyfélkapu, időpontfoglaló,

„AZ ÖNTANULÓ RENDSZER KÉPES INSTRUKCIÓKAT ADNI A VAGYONŐRÖKNEK A FELDOLGOZOTT ADATOK ALAPJÁN, ÍGY MÉG BIZTONSÁGOSABBÁ TEHETJÜK AZ ÁLTALUNK ŐRZÖTT TELEPHELYEKET.” GÁL ANDRÁS

kulcsnyilvántartó, QR-kódos beléptetés. Mindegyikről órákat tudok mesélni, és látom, a lehetséges megrendelők nem hiszik el, hogy a vagyonvédelem ma már itt tart. Legalábbis nálunk!” – mosolyodik el a projektmenedzser, talán kicsit jelezve, hogy cége megelőzi a korát ezekben a szolgáltatásokban. „Piaci szereplőként nyilván arra törekszünk, hogy a megbízók igényeit figyelembe véve, olyan innovatív megoldásokkal álljunk elő, ami nagyban segíti, gyorsítja és egyszerűsíti a napi munkát. Fejlesztéseink egyik ékköve az úgynevezett Porta-program. Ez a szoftver egy mesterséges intelligenciát használó olyan komplex rendszer, amivel nyomon lehet követni a telephelyen történő minden személy- és gépjárműmozgást. Az öntanuló rendszer képes instrukciókat adni a vagyonőröknek a feldolgozott adatok alapján, így még biztonságosabbá tehetjük az általunk őrzött telephelyeket.” Szerző: Fábián György

Füleki Patrik projektmenedzser

Bauer Kolos projektmenedzser

Gál András projektmenedzser

Az emberek általában 7–8 szabály alapján döntenek, egy algoritmusnak a kétezer szabály sem akadály

MANKÓ AZ EMBERISÉGNEK A Széchenyi István Egyetem professzora, a SzEEDSM doktori program tudományos igazgatója dr. Baracskai Zoltán. Évtizedek óta foglalkozik a mesterséges intelligencia kutatás alapjait jelentő problémák megoldásával, a vezetők segítésével. Algoritmusait több nemzetközi cég használta már eldöntendő kérdések előzetes megválaszolásához. Legutóbbi könyvében pedig tizenegy leckében ad tanácsokat leendő és regnáló vezetőknek. Sokoldalú, világot látott ember, aki hisz abban, hogy a globalizáció akkor fog működni, ha a multik megértik, milyen országba mennek, mert lehet, hogy jó az, amit otthon csináltak, de a szimpla Ctrl c – Ctrl v a legtöbbször nem működik.

- Akinek odaadom magamat egy beszélgetésre, abban nem kételkedek. A bizalom, az bizalom. Valakinek nem adom magamat, valakinek adom, az írja meg, és abban bízom, hogy meg tudja írni. És a te múltad azt mondja, hogy ismered a közönséget. Most én kötözködjek utólag, hogy szépnek vagy gyönyörűnek kell engem megírni, ilyenbe nem mászom bele.

Dr. Baracskai Zoltán

- Ok. Értem, nem kell visszaküldeni az interjút jóváhagyásra. Ritka és nemes gesztus. Ám hogy milyen is pontosan a professzor, akivel beszélgetünk, ahhoz azért kell egy kép. Egy fotós is felkeresné. - Az nagyon jó, szeretek fényképezkedni, pompás, majd elmegyek a fodrászhoz, meg minden – mondja nevetve a professzor, akivel a hangot megtalálni éppen olyan könnyű, mint elgondolkozni arról, amit mond. - Vágjunk bele akkor! - Vágjunk!

ALKOTHAT-E FOGALMAT EGY GÉP? - Ha már a vágás. Nem gondolja, hogy maga a mesterséges intelligencia kutatás olyan, mint amikor magunk alatt vágjuk a fát, csak azért, mert úgy gondoljuk, jobb lesz, ha sikerül? - A mesterséges intelligencia nem csak azt jelenti, amit 20–30 évvel ezelőtt a tudományos-fantasztikus filmek vetítettek előre. Jött a robot és leütötte az embert, vagy okosabb volt, vagy erősebb. Vagy volt a számítógép, amelyik végveszélybe sodort egy űrhajót, egy kontinenst, a Földet. Ám a mesterséges intelligenciát másba is be lehet építeni. Oda, ahol nincs mögötte egy szerkentyű. Az, hogy a robotnak torz emberi alakot mintáztak a filmesek, hogy nagyobb volt a fejük, erősebbek voltak, de eltorzított hangon beszéltek, félrevezette a dolgokat. Talán ezért tartunk tőle, hogy az MI a fejünkre nő! Emberi lesz, de mégis rosszabb. A robotok, a gépek, a komputerek és a hozzájuk kapcsolt programok az egyfajta mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligenciát azonban nem csak robotokba lehet beépíteni. A mesterséges intelligenciát lehet használni, mint algoritmust. Mondjuk, ahogy én használom őket, elemzésekre. Be lehet építeni orvosi műszerekbe, lehetnek döntést támogató protokoll részei is. Azt azonban mindig tudnunk kell, ha mi csinálunk egy robotot, a robot se tudhat többet, mint amennyire megtanítottuk. Azt szoktam mondani, ha a robotba nem építjük be például azt a normát, hogy a szemüveges embereket rögtön üsse le, akkor nem fogja. - Mégis sokan tartják azt, hogy a mesterséges intelligencia egy fejlődőképes intelligenciát jelent, amely eljuthat odáig, hogy úgy dönt, hogy a szemüveges embereket meg kell ütnie, mert erre a következtetésre jutottak, bár nem erre programozták őket. - Én ezt nem hiszem. Tudom, hogy vannak ilyen gondolatok is. A mesterséges intelligencia tanulhat, de csak azokból a fogalmakból, amit beleépítettünk. Tehát

nem tart ott és nem látom, hogy bármikor ott fog tartani, hogy ő fogalmakat alkosson. Főleg, hogy olvasatot adjon a fogalmaknak. Az MI egy algoritmus, ami azokat a fogalmakat kezeli, amelyeket betáplálnak számára. Mert igaz ugyan, hogy óriási mennyiségű adatot fel tud dolgozni pillanatok alatt, átlagos magasság, az átlagos testsúly, az átlagos gyorsaság stb. Ám ennek a feldolgozásnak kell egy alap. A fogalom. Testsúly, magasság, gyorsaság. Úgy vélem, a fogalomalkotástól még nagyon mes�sze járunk, bármennyire is felgyorsult a számítógépek fejlődése. Nem látok semmilyen veszélyt abban, hogy fejlesztjük a mesterséges intelligenciát. - Kicsit ez inkább hitként hangzik, mint tudományosan megalapozott tételként. Bár szeretnénk mi is hinni abban, hogy az ember tudja majd kontrollálni a saját maga által elvégzett fejlesztéseket. - A kontroll azért különböző lehet. Ez kétségtelen. Ha hülye kontrollál, akkor hülyeség lesz a végeredmény. Mondok egy példát. Képzeljük el, hogy valaki macska helyett vesz most egy tigrist. Ha azt a tigrist rám akarja engedni, akkor rám engedi, amikor én megjelenek a házánál. Ha nem akarja, akkor nem engedi rám. Ő a kontroll. Ha most az illető csinál egy mesterséges tigrist,

„A VÁLLALATOK IRODISTÁINAK VANNAK OLYAN MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁI, AMELYEKET BEHOZHATNÁNAK EGY DOKTORI ISKOLÁBA. NEM GYORS, DE OLCSÓ MEGOLDÁS. KINEVEZNEK EGY TANULÉKONY EMBERT ÉS AZ EGY EGYETEMI MENTORRAL NÉHÁNY ÉV ALATT KIMUNKÁL EGY MODELLT VAGY ELJÁRÁST. VILÁGSZERTE GYERMEKCIPŐBEN JÁRNAK MÉG AZ ILYEN DOKTORI ISKOLÁK, DE AZ UTÓBBI FÉL ÉVTIZEDBEN EZEKEN SPEKULÁLOK.”

„A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA OLYAN, MINT A SZUPEREXPRESSZ. GYORSABBAN ELVISZ, DE NEM MINDEGY, HOVA!”

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

ami hasonlóan néz ki és hasonlóan bőg és hasonlóan ugrik, mint az igazi, és azt engedi nekem, akkor én attól éppen úgy be..arok, mint az élőtől. Ám nem a tigrisen múlik, hogy megtámad, vagy sem. A rossz ember az rosszul fogja kontrollálni, a jó ember jól fogja kontrollálni, igazit, vagy mesterségeset, az mindegy. Egyszóval nem hiszek az MI apokalipszissel riogató fantasztikus filmeknek.

NEM ANNAK KELL MESTERSÉGES INTELLIGENCIA, AKINEK TERMÉSZETES SINCS! - Egy kicsikét a fantasztikus filmek világából visszatérnék a hétköznapi életbe. Komoly kapcsolatai vannak kutatásai és a kifejlesztett programjai miatt az ipar szereplőivel. Kereken 160 céggel áll, állt valamilyen kapcsolatban. Valamelyik diákja számolta meg nem olyan régen. Saját tapasztalatainak zömét Boszniában, Magyarországon és Horvátországban szerezte. Úgy gondolja, a vállalatok, vállalkozások belátják, hogy szükségük van az egyetemeken megjelenő tudásra, például az MI-kutatásokra, -fejlesztésekre? - 30 évvel ezelőtt tévesen azt mondták, akinek nincs természetes intelligencia, akkor kell neki a mesterséges intelligencia. Én gyorsan rájöttem, ennek pont a fordítottja az igaz. Tehát csak annak érdemes adni mesterséges intelligenciát, akinek megvan a természetes intelligenciája. Ez nagyon-nagyon igaz az iparra is. Miről van szó? Maradjunk egy üzleti példánál. Ha arról kell dönteni, hogy Győrben építünk-e metrót vagy sem. Képzeljük el, hogy van egy ilyen dilemma. Kifúrunk valahol egy utat és ott megy a metró a város egyik feléből a másikba. Ezt a döntést meghozni úgy lehet mesterséges intelligenciával, hogy rengeteg tudás van az emberekben, kezdve azoktól a „földtanászoktól”, akik tudják, hogy mi kell ahhoz, hogy ott elférjen, a másik a közlekedési szakember, a harmadik a bankár szakember, a negyedik a pszichológus, az ötödik, aki turizmussal foglalkozik.

Állítom, hogy egy ilyen döntéshez össze tudnánk kalapálni kétezer szabályt. Hogy ha innen megy oda, akkor sokba fog kerülni, ha onnan meg amoda, akkor sokan fognak utazni rajta, ha ezt kifúrjuk, akkor aláástunk egy műemléket, ezeregy ilyen szabály van. A baj az, hogy ha mi leülünk az asztal körül tízen, húszan és beszélünk egy ilyen döntésről, akkor nem tudjuk átlátni azt a rengeteg szabályt, és az egyikünk leugatja a másikat. Ha viszont beteszem a mesterséges intelligenciába az 1800 szabályt, pillanatok alatt kijön a végeredmény. Egyszer Szarajevóban csináltunk a VW-nek egy ilyen döntést segítő programot. Az volt a kérdés, hogy a helyi gyárban a Golfok után Caddyt, vagy Jettát gyártsanak. Érdekes, ott is cirka 1800 szabályt tettünk bele a rendszerbe. És kijött a Jetta. Óriási mennyiséget adtak el belőle. - Vagyis jól döntött az MI? - A válasz nagyon érdekes. Eldöntötték, hogy Jetta legyen. Nem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha Caddy lett volna. A Jetta bejött, megy, mint a cukor. Ma én sem tudom, mi lett volna, ha nem Győrben dolgozom, hanem Székesfehérváron. Ez az érdekes ezekben a döntésekben, hogy nem tudjuk, mi lett volna, ha. Azt megtudjuk, ha valami nem jó. Százhalombattán a Dunai Finomítónak egy új technológia bevezetését segítettük. Hatalmas pénzről volt szó. Négy lehetséges megoldás közül azt választották, amit a program kihozott győztesnek. Jól működik. De sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha amazt választják. Az a kulcs ezekben a helyzetekben, hogy ezeket az óriási döntéseket, ahol ezernyi szabály van, átláthatóvá, transzparenssé teszi egy MI alapú döntést segítő mechanizmus.

RUTINBÓL DÖNTÜNK 7–8 SZABÁLY ALAPJÁN: TÖKFŐZELÉKET EGYÜNK, VAGY VADAST? - Említette a kétezer szabályt, amit az MI gyorsan megvizsgált. Azt hozzá tudjuk rendelni, hogy egy ember általában hány szabály alapján dönt? - Természetesen. Még a legintelligensebb

emberek is 7–8 szabály alapján döntenek el dolgokat. - Hú, ennél azért többre számítottam, és így voltunk képesek ennyi mindent létrehozni. - Rövid távú kapacitásunk 7–8 szabály feldolgozására képes. Ugyanígy minden szakmában, minden döntéshozónál ez így van. A mesterséges intelligencia igazából egy mankó nekünk, az emberiségnek, a bénaságunkra, a rövid távú memóriánkra. - Vannak extrém helyzetek is, amikor megkérik, hogy segítsen? - Persze. Érdekes például a foglalkoz tatottsági viszony. Nem mindegy, hogy valakit fel akarok venni, vagy ki akarok rúgni. Mert amikor valakit fel akarunk venni, akkor a szabályrendszernek csak az egyik felét ismerjük. A másikat, a felvételiző tulajdonságait nem! A kirúgásnál azonban minden paraméter ismert. A munkakörülmények és a munka vállalók adottságai is. Betápláljuk, és kijön a végeredmény, kitől kell megválni. Kegyetlenül hangzik, de vállalati szempontból ez a leghatékonyabb. - A telefonjainkra már százezerféle életet segítő alkalmazást le lehet tölteni. Mikor lesz ott az App Store kínálatában a döntést segítő Baracskaialgoritmus? - Meg lehetne csinálni, de nem érdemes, mert a hétköznapi életünk döntései leginkább érzelemvezéreltek. Ezért sokszínű a világ. Mondok egy példát. Egyszer megkerestek, hogy mondjuk meg, milyen autót fognak majd leginkább vásárolni az emberek. Ezt azonban lehetetlen megjósolni, mert ezek egyéni döntések. - És hétmilliárd ember él a bolygón. - Pontosan, és az kizárt, hogy én és az egyik kollégám pontosan ma ugyanazt fogjuk ebédelni. - Létezik az érzelmi intelligencia, amelyik beleszól a döntéseinkbe? Tökfőzeléket együnk, vagy vadast? - Így van, de én mondom, hogy az ember maradjon ember. Tehát, ha én meg tudom csinálni egy kórháznak az

étrendjét egy mesterséges intelligencia alapú szakértőrendszerrel, az még megoldható. Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy mindenkinek ízleni fog. Az embernek vannak vágyai, érzelmei. Csináltam fiatalokkal párválasztási programot, hogy kihez milyen partner illene. Hát senki nem úgy csinálta, ahogy az MI ajánlotta számára. Mindenki rutinból döntött. A rutindöntéseket sokkal gyorsabban meg tudjuk hozni, legyen szó cipővásárlásról, vagy párválasztásról. Az MI segítsége akkor kell, amikor nem mindennapi döntéseket hozunk. Például hol épüljön fel Magyarországon a második atomerőmű?

A PROCESSZOR GYORSUL, DE ENNEK SEMMI KÖZE AZ MI-HEZ - Sokan és sokszor elmondták már, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése exponenciális. 2050-re már a „gépek” okosabbak lesznek, mint az emberek. - Harmincegy éve nézem ezt a műsort. A fejlődésnek a lényege, hogy gyorsul a processzor, de ennek semmi köze a mesterséges intelligenciához. Maga a mesterséges intelligencia terjedése egy kicsit másról szól. Az történt, hogy kis laborokban elvarázsolt csávók, Amerikában, Japánban, vagy épp itt a Balkánon, majd utána Magyarországon dolgozni

BARACSKAI PROFESSZOR A CÉGVEZETÉSRŐL - Mitől válik egy cégvezető jó, vagy éppen rossz emberré? - Ha azt mondom a taxisofőrnek, hogy vigyél a fogkefegyárba, és ha akkor azt kérdezi: Jani bácsihoz? – akkor minden ok. Hatalmad úgy lehet, ha van követő alattvalód. A követőid bizalma meghozza a hírnevet. Rengeteg a mítosz ezekről az emberekről és a taxisofőr is hallotta őket.

kezdtünk, gondolkodni. Aztán beszálltak az igazán nagyok is. Az orvostudomány területén hatalmas dolgokat értek, értünk el, majd kisvártatva a gazdaság is felfedezte a jelentőségét az MI-nek. Az igazi áttörést az ismertségben mégis egy sakkozógép hozta meg, amelyik öt lépésben vert mindenkit. Ezek azok a szenzációk, hogy úristen, a világbajnokot megveri a sakkozógép. Ám ha olyanod van, akkor sakkozni akarsz, és éppen nem akarod, hogy öt lépésben hülyére verjenek, akkor leülsz velem és sakkozol, és nem fogsz a géppel leülni, nem muszáj mindenkinek a gép ellen sakkozni. Ezek a szenzációk nyomták az ügyet, ám a szenzációk mellett elveszett az, hogy igenis itt lehetne például a gyógyszerkiválasztást is csinálni, a gyógyszerszállítmányozást is megoldani, most ugye, napjainkról beszéljünk. Ott annyi szabály van, hogy lehetne elterjeszteni ezeket a gyógyszereket, amiket ma szeretnének a világba elterjeszteni néhány helyről és létezik néhány ezer teherszállító repülőgép. Itt annyi szabály van, hogy e mögött nincs vég, te meg én összerakunk kétszázat, a szállítmányozás-szakértő húszezret összerak. Na, ezt az egészet átlátni, ezt be lehetne tenni egy programba, nekem ez az igazi mesterséges intelligencia. Ennek a kiterjesztésében látom a jövőt, és ahogy az elkezd terjedni, az alkalmazások fogják megadni, hogy merre menjen tovább a fejlesztés, ugyanúgy, mint más ilyen programokban. Amikor az ember elkezd alkalmazni, abból jön ki a további fejlesztés, fejlődés.

EGYETEM ÉS GAZDASÁG, ÉS A FONTOS KÉZFOGÁS

-Mi a sas nem kapkod legyek után mondata? -Mint minden bölcsességnek, ennek is van ellentétje. Kis dolgokkal nem szabad foglalkozni, viszont azok adják a tökéletességet, amivel viszont érdemes foglalkozni. Ma a legkirívóbb eset a levélírás, amivel egy cégvezető nem bíbelődhet. Az sem baj, ha van neki egy sofőrje, kávéfőzője és repjegybeszerzője. Minden, ami szabványosítható, az kiadható olcsóbb munkásnak. Ezek jól strukturált feladatok, avagy legyek.

-Delegálás és felelősség. -Madrid Sevilla AVE gyorsvonat 360 km/óra sebességgel ment. Én döntöttem, de nem arról, hogy miként vezetem a gyorsvonatot. Nem az a lényeg, hogy ott lenni Sevillába, hanem ott lenni az úton. Az, hogy mit nézek útközben, az delegálhatatlan. Magyarán, a megfigyelés delegálhatatlan. Ami szabványosíthatatlan, azt sem kell mind megcsinálni. Lehet delegálni, de akkor a felelősséget is delegálni kell. Csak az egyik nem megy.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

- Miként látja, a győri és a környékbeli vállalkozások mennyire nyitottak az egyetemi együttműködésre? - Ideális hely Győr, van jó egyetem és van jó ipar. Ez a kettő nagyon fontos, mert ahol egyik sincs, ott nem tudnak együttműködni. Az együttműködéshez az kell, hogy előbb ismerjük egymást. Ahhoz, hogy valahogy megismerjük egymást. Az egyik szélsőséges hit, hogy ott van az egyetem és ott megy a nagy filozófia. Menjen, kell is, hogy menjen. A másik tévhit, hogy az egyetem addig nem lesz jó, míg nem oldja meg mindenkinek a napi gondjait. Mert azért az egyetemen tanítani is kell, és nem csak arra tanítani, arra az egy cégre. A megoldás abban van, hogy a vállalatok a saját problémáikat vigyék ki mondjuk egy ember által az egyetemre és ott valaki segítsen neki együttműködve egy megoldást. És nagyon érdekes, hogy ez a műszaki részben nagyon szépen működik. Nem csinálok senkinek sem reklámot, sem az egyik oldalnak, sem a másiknak. Fontos egy egyetem és egy cég együttműködésében is, hogy ember emberrel találkozzon és akkor menni fog. Tehát az ember, aki hozza a problémát, találkozik az emberrel, akivel hajlandó együtt megoldani a problémát, akkor ez rendben van. És onnantól kezdve ezekből a kis téglákból épül az egyetem és a gazdaság. Szerző: Fábián György

Egyensúly, önmérséklet, jelenlét

A DIGITÁLIS VILÁG JELLEMFORMÁLÓ ERŐ Fontos, hogy a digitális világban az egyház is megtalálja a maga helyét – vallja Sárai-Szabó Kelemen atya, a Szent Mór Bencés Perjelség vezetője, és ez a törekvés talán soha nem volt ilyen aktuális, mint napjainkban. A győri bencések a tavaszi nagy online zajban viszont úgy érezték, a csendnek nagyobb hatása lehet, mert a jelenlétre való vágyakozás közben az is megmutatkozhat, ami igazán fontos. „Máshol, Kedves, nem lesz világ, csak bennünk. Folyvást át- és átformáljuk a létet. Mind ami kívülünk van: csökken és tűnik egyre.” R. M. Rilkétől idézett egy írásában Kelemen atya még tavaly áprilisban, hogy felhívja a figyelmet arra, amit már oly régóta hangoztatnak: „a tegnap elmúlt, a jövő bizonytalan, egyetlen dolog a miénk: a jelen. A félelem helyett a kreativitásunkat használjuk, online sörözzünk, pókerezzünk – folytatta. – Ne hagyjuk magunkat, most igazán örülhetünk a technikának, a kütyüknek, otthon maradhatunk és mégis együtt lehetünk! Próbálunk mi is online lenni: imádságot, jó szót

közvetíteni, ha kell, akkor összekötni a rászorulót azokkal, akik tudnak és akarnak adni.” Mi már 2021-ben beszélgetünk, túl a pandémia második hullámán. Némileg változott a helyzet, de az alapállás sajnos ugyanaz: a világot járvány sújtja. A győri bencések a koronavírus újabb szakaszaiban nem zárták be a templomajtókat, de érthető módon jóval kevesebben lépnek be rajta a misék alkalmával is. Kelemen atya a múlt tavaszi időszakra úgy emlékszik, kettősséget éreztek. Látták, hogy rengetegen közvetítettek tartalmat a

világhálón, a televízióban – istentiszteletet, imádságot is. „Így aztán úgy éreztük, nekünk most ebben nincs feladatunk. A kevesebb sokszor több. Kiemeltünk eseményeket, például a szent három nap liturgiáit. Ez a legnagyobb ünnepünk, jó szívvel vették az idejárók, a diákok szülei, öregdiákok, hogy ezeket közvetítjük. A többit elengedtük, hogy legyen bennünk, papokban vágyakozás. Hiányoztak a hívek a templomból, szerettük volna, hogy újra sokan legyünk. És bennük is ezt akartuk elérni, hogy a személyességre jobban vágyakozzanak. Hogy érezzék a jelenlét fontosságát” – idézte fel a Széchenyi téri Loyolai Szent Ignác Bencés Templom igazgatója, Kelemen atya, aki szerint az online világ csak ennek a pótléka. Sokan azonban valódinak érzik, ahogy azokat a kapcsolatokat is, amelyek csupán az online térben léteznek. A bencések által működtetett Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium diákjait is a tudatosságra tanítják. Jelenleg hatszáznyolcvanan járnak hozzájuk, az iskola IT-eszközökkel jól felszerelt, a termekben beépített projektorokkal, laptopokkal segítik a diákok tanulását. „Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a gyerekek figyelmét már ezzel is nehéz lekötni, hiszen az okostelefonokkal a zsebükben a világ. Ezek helyes használatára kell megtanítanunk őket, az egyensúlyra való törekvésre és az önmérséklet gyakorlására. Mi az, ami még hasznomra van, és mi

az, ami már elvesz az életemből, mert nem tudok jól összpontosítani, bizonyos dolgokban elmélyülni, hiszen állandóan azon forog az agyam, hogy milyen újdonság jöhet a hírfolyamban?” – teszi fel a kérdést Kelemen atya, amit persze nem csak a diákoknak érdemes megvizsgálniuk. Szerinte a digitális világ komoly jellemformáló erővel bír, ezért is fontos, hogy a fiatalok képessé váljanak hos�szú távon gondolkodni. Arról például, hogy miként szeretnék látni magukat akár évtizedek múlva: milyen emberré válnak? Lesz-e türelmük meghallgatni másokat? Türelmük a családjukhoz, hogy tartalmas időt töltsenek el velük. És mi az igazán fontos? – folytatja a kérdéseket az atya és meg is válaszolja: a minőségi idő a lényeges, amit együtt töltünk másokkal, nem pedig a posztok a közösségi médiában. Úgy tapasztalja, hogy a fiatalok mindenre fogékonyak, ha látják az értelmét. A távoktatás pedig megmutatja, hogy óriási igényük van a közösségi életre. Arra, hogy valódi találkozásaik legyenek, a tanáraikkal is, hogy személyeset kapjanak. A győri bencések alapvető életszemlélete: a türelem. A rájuk bízottaknak is ezt szeretnék átadni, megmutatni: ahogy a tanulmányokhoz, úgy a személyiség megéléséhez is idő kell. Kelemen atya hittant tanít, amiről úgy tartja, nem valamiféle „jámborkodásról” szól, hanem elsősorban arról, hogy megpróbáljam önmagamat, a lelkemet is komolyan venni. „Nem szabad egyoldalúnak lenni az életünkben, például csak a saját előrejutásunkra figyelni, ennél nagyobb összefüggésekben kell gondolkodnunk. Ha a lelkünkkel is foglalkozunk, az növeli azt a horizontot, amit belátunk, így találhatjuk meg, hol a helyünk és mi a feladatunk a világban.” A győri bencés rendház perjele szerint a helyét és feladatát az egyháznak is meg kell találnia a digitális világban, egy olyan korban, amikor fogynak a hívek a templomokból. Sokan úgy tartják, az ember vívmánya, vagyis a digi talizálás ellenünk fordulhat, azonban

Néhány éve a római Szentszék irányelveket ad a digitalizációval kapcsolatban

lehetőségként is tekinthetünk rá. Valószínűleg ezért is teljesen természetes, hogy Ferenc pápa (illetve csapata) twittel és Instagramon posztol, Kelemen atya pedig videóüzeneteket küld időnként a diákoknak és a perjelség követőinek, illetve a Facebookon nagyjából kéthetente megoszt egy-egy őt foglalkoztató verset, imádságot, meditációt, gondolatot.

is hozott: hogyan lehet online térben istentiszteletet tartani? „A példa adás a legfontosabb, hogy a közvetített liturgiáink méltóak legyenek. Fontos, hogy be tudjon kapcsolódni, aki otthon nézi, ezért még számos fejlesztés vár ránk, többek között, hogy szövegkönyvet teszünk elérhetővé. Azt már látjuk, hogy ez a módszer hosszú távon beépül, ahogy a szakértők szerint a Covid is velünk is marad” – sejteti a jövőt Kelemen atya.

„PRÓBÁLUNK MI IS ONLINE LENNI: IMÁDSÁGOT, JÓ SZÓT KÖZVETÍTENI, HA KELL, AKKOR ÖSSZEKÖTNI A RÁSZORULÓT AZOKKAL, AKIK TUDNAK ÉS AKARNAK ADNI.”

A perjel azt is el tudja képzelni, hogy mint a vatikáni Sixtus-kápolnát, úgy a győri Loyolai Szent Ignác Bencés Templomot is be lehessen barangolni online, egy-egy rejtett részleten elidőzni, s ez talán a távol lévőkben is vágyat kelt, hogy személyesen is láthassák a közel négyszáz éves templomot. Az épület felújítását évekkel ezelőtt megkezdték, nagy öröm lesz a bencések és a város számára, amikor nyáron elkészülhet. Mindannyian bíznak benne, hogy közösségben, személyes találkozásokban gazdag időszakkal ünnepelhetik ezt meg, hiszen a templom renoválásával nemcsak értéket őriznek, hanem azt is üzenik: az Isten mindenkinek egy teljesebb és szebb, rendezettebb életet szeretne.

Néhány éve a római Szentszék irányelveket ad a digitalizációval kapcsolatban, tiltja például, hogy tabletről olvassanak fel a papok a templomokban, mert a kereszténység a Könyv, vagyis a Szentírás vallása – hisznek a leírt szó méltóságában. A múlt tavaszi veszélyhelyzet egy újabb dilemmát

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Szerző: Zoljánszky Alexandra

ZÖKKENŐMENTESEN DIGITALIZÁLTÁK A MEGÚJULT SZAKKÉPZÉST „A digitális technológia a munkaerőpiacon alapkövetelmény, a diákok számára pedig mára már alapélmény. Így nem pusztán technológiai váltást, hanem új kultúrát, szemléletmódot jelent az életünk minden területén. Az online oktatás a diákok, a tanárok és az ország érdeke is” – hangsúlyozta a koronavírus-járványban bevezetett tantermen kívüli, digitális munkarend kapcsán Hartyándiné Frey Aranka, a Győri Szakképzési Centrum főigazgatója. Az oktatás súlypontja soha nem látott mértékben került át a digitális szférába múlt év márciusában, az iskoláknak, a pedagógusoknak és a diákoknak pedig gyorsan kellett alkalmazkodniuk a váratlanul kialakult szituációhoz. A szakképzés

Hartyándiné Frey Aranka

kapcsán viszont hatványozottabban merül fel a kérdés: miként lehet a virtuális térben elsajátítani egy-egy szakma fortélyait? Mielőtt a kérdésre választ keresnénk, tisztázzuk röviden, hogyan működik a Győri Szakképzési Centrum, amely tizennégy győri

és öt mosonmagyaróvári iskolájával az ország egyik legnagyobb ilyen intézménye. Diákjainak 52 százaléka technikumi (szakgimnáziumi), 17 százaléka szakközépiskolai tanuló, 9,5 százaléka a felnőttoktatásban, 21,5 százaléka pedig köznevelési intézménytípusban tanul, összesen 12.589-en, a centrum dolgozóinak száma pedig 1436 fő. Az ebben a formában 2019 óta létező centrum fő célkitűzése, hogy megfelelő számú és minőségű képzett munkaerőt biztosítson a térség vállalkozásai, kis- és nagyvállalatai számára. Szerepének fontosságát az elmúlt évek

Gede Eszter

munkaerőhiánya is igazolja: „Győrben – a járműipar egyik fellegvárában – 2020 márciusáig jól érzékelhető volt a szakképzett munkaerő iránti fokozott kereslet, ami hozzájárult a szakképzés presztízsének javulásához” – kezdte Hartyándiné Frey Aranka. A főigazgató szerint jellemzően a magasabb hozzáadott értéket képviselő területek kerültek előtérbe: a környék meghatározó nagyvállalatai a képzett, kreatív, digitális kompetenciákkal és nyelvtudással felvértezett munkavállalókat keresik, akik ezen kívül csapatmunkára és hosszú távú elköteleződésre is képesek. Hartyándiné Frey Aranka hangsúlyozta: a magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa a minőségi szakemberképzés. Ennek érdekében osztrák és német minta alapján kidolgozott stratégiát követnek, melynek alapelve, hogy a piaci szereplőkkel szövetségben, a gazdasági és iparkamara, illetve a munkaerő-piaci szereplők kezdeményezésére gyakorlatiasabbá és vonzóbbá tegyék a szakképzést. A felívelő rendszert is derült égből villámcsapásként érte tehát a tavaly tavaszi lezárás. A centrum azonban gyorsan reagált: március közepén létrehozta operatív munkacsoportját, és rögtön felmérte, hogy a duális képzőhelyek hajlandóak-e a gyakorlati képzés további megszervezésére. „Bár egy

részük biztosította volna ezt személyesen, a szülők legnagyobb hányada nem támogatta a gyermeke gyakorlaton való részvételét a járványügyi helyzet folyamatos változása miatt” – mutatott rá az akkori bizonytalanságra a vezető, ami további lépéseket kívánt. A gyakorlati oktatást digitális munkarendben több duális partnerrel is meg tudták valósítani, a szakmaspecifikus anyagokat például projektfeladatokkal ismertették. A kisebb vállalkozások legnagyobb része azonban erre nem volt képes, ebben az esetben az iskolai szakoktatók, külső gyakorlati oktatók bevonásával online gyakorlatspecifikus tananyagok, projektek kidolgozását javasolta a centrum. Arra is gondolniuk kellett, hogy a tanulók eredményes önálló tanuláshoz szükséges kompetenciái nagy eltérést mutattak. „Tudni kell, hogy a miénk igazi csapatmunka, így hiányoznak az iskolák vezetőségével és az oktatókkal, dolgozókkal

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

való rendszeres, személyes találkozások, de ezeket is próbáljuk online megbeszélésekkel, kiscsoportos egyeztetésekkel pótolni” – kapcsolódott be a beszélgetésbe Gede Eszter kancellár, aki a szakképzési centrum törvényes és szakszerű működéséért felel. „Az iskoláink oktatói az első pillanattól természetesnek vették, hogy minden lehetséges módon segítsék a diákokat, aminek meg is lett az eredménye, hiszen tanulóink sikeresen zárták a 2019/2020-as tanévet, és a vizsgák eredményei sem maradtak el a megszokottól. A novemberi digitális átállás már felkészülten ért mindenkit. Nagy könnyebbség az is, hogy a digitális oktatás alól kivételt jelentenek az ilyen munkarendben nem teljesíthető szakmai gyakorlatok. Ezek tömbösítve, kiscsoportos jelenléti oktatás formájában zajlanak, és a duális képzésben részt vevő tanulókat is fogadják a gyakorlati képzőhelyek” – beszélt a második hullám hozta helyzetről a kancellár. A tanulásban és a tanításban nagy segítséget jelent a Szakképzési Tananyagtár is, ahol az oktatók megoszthatják kollégáikkal és diákjaikkal a szabadon felhasználható tartalmakat. A centrum, valamint az iskolák számítógépek kihelyezésével, laptopok, tabletek, okostelefonok és néhány esetben

mobilinternet biztosításával is segítik a diákok és családjaik online oktatásba való bekapcsolódását, részvételét. Azokat a tanulókat pedig, akiknél fennáll a lemorzsolódás veszélye, egyénileg támogatják: konzultációval, korrepetálással, sajátos nevelési igény esetén gyógypedagógus és fejlesztő bevonásával. A videochat, valamint az online előadások mellett a lemorzsolódásnak leginkább kitett diákok esetében a telefon tűnik a legalkalmasabb eszköznek a kapcsolattartásra. „A digitális technológia a munkaerőpiacon alapkövetelmény, a diákok számára pedig mára már alapélmény. Így nem pusztán technológiai váltást, hanem új kultúrát, szemléletmódot jelent az életünk minden területén. Az online oktatás a diákok, a tanárok és az ország érdeke is” – hangsúlyozta Hartyándiné Frey Aranka. Hozzátette, a járványhelyzet következtében a győri és a mosonmagyaróvári járásban szinte a teljes foglalkoztatottság veszélybe került. „Az élet normalizálódása után is azt várjuk, hogy a megyében a szakmatanulás presztízse nem csökken, sőt a magas hozzáadott értéket képviselő területeken még növekedés is elképzelhető. Ebből a szempontból fontos az is, hogy a megye nagyszámú ingázó és tartós külföldi

munkavállalója vissza tud-e majd térni jellemzően ausztriai és szlovákiai munkahelyére, vagy növeli a helyi álláskeresők számát, hiszen ez esetben például a vendéglátás területén az eddigi komoly munkaerőhiányt akár túlkínálat is felválthatja, ami csökkentheti ezen szakmák népszerűségét. Vélhetően megmarad az a tendencia, hogy a technikumi szakmák vonzereje jóval meghaladja a szakképző iskolai szakmák népszerűségét” – prognosztizálta a jövőt a főigazgató. „Szintén komoly kihívást jelentett az iskoláink számára, hogy elmaradtak a hagyományos pályaorientációs rendezvények. Kollégáink azonban itt is hatalmas kreativitásról és elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot, hiszen egymást érték az ötletesebbnél ötletesebb digitális megoldások, online tájékoztatók, bemutatkozók, interaktív fórumok, ahol a kérdéseikre is választ kaphattak az érdeklődők. Most különösen fontos ez, hiszen 2020 szeptemberétől

megújult a szakképzés és számos lehetőség várja a hozzánk jelentkező fiatalokat, kezdve az ösztöndíjrendszertől egészen a Széchenyi István Egyetemmel közösen tervezett okleveles technikus képzésig” – vette át a szót Gede Eszter, a Győri Szakképzési Centrum kancellárja. A szakképzési rendszer legfontosabb változása, hogy az általános iskolai tanulmányokat befejező diáknak már nem szakmát kell választania, hanem egy érdeklődésének megfelelő irányt, azaz ágazatot. Az első időszakban a területre széles rálátást biztosító alapismereteket tanulnak a diákok. A konkrét szakmát így később választhatják ki, megalapozott ismeretekkel sajátíthatják el, olyan élethivatást választva, amelyben örömüket lelik. A szakemberek végezetül egyetértettek: a tantermen kívüli oktatás során megszülető digitális tananyagok, módszertanok a járvány elmúltával is színesítik majd az oktatást. Ma már minden szakma sikeres elsajátításához szükség van digitális ismeretre, amelynek megszerzését a jelenleg alkalmazott gyakorlat nagyban elősegíti.

SZILASI PÉTER TAMÁS: A GYAKORLATI OKTATÁS ELSŐSORBAN JELENLÉTTEL HATÉKONY A szakképzési rendszert érintő jogszabályi változások új feladatok elé állítják az oktatási intézményeket és a duális képzésben részt vevő vállalatokat egyaránt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (GYMSMKIK) az érintett cégeket támogató folyamatok kialakításával, információátadással segíti egyrészt az új szabályozás megismerését, másrészt az elvárásoknak megfelelő képzési környezet kialakítását. Ennek érdekében hívták életre a megyei munkaügyi kerekasztal ágazati munkacsoportjait, melyek tevékenységét Szilasi Péter Tamás, a kamara társelnöke koordinálja. „A korábbinál mélyebb szakmai együttműködésre van szükség a vállalatok és az iskolák között. A központilag előírt képzési kimeneti követelmények, tehát a végzett szakembertől elvárt szakmai ismeretek alapján egyeztetni kell a képzési programokat, meghatározni az átadandó tudásanyagot, részletesen fel kell osztani a feladatokat, vagyis azt, hogy mit tanít az iskola és mit tanítanak a képzőhelyek, illetve ezekről a pontokról a feleknek megállapodást kell kötniük” – ismertette röviden az előttük álló feladatokat Szilasi Péter Tamás, aki a Nemak Győr Alumíniumöntöde Kft. társadalmi kapcsolatok osztályvezetőjeként is látja a duális képzés mindennapi kihívásait. A próbatételek a veszélyhelyzetben tovább szaporodtak a digitális tanrend miatt. A szakember szerint az iskolarendszer és a vállalkozások a lehetőségekhez képest gyorsan és egymásra odafigyelve reagáltak tavaly tavasszal az új helyzetre. „Vállalati körökben egybehangzó a vélemény, hogy a szakmai gyakorlatot

digitális formában csupán korlátozott hatásfokkal lehet végrehajtani. Ennek ellenére a legtöbb vállalkozás a lehető legjobbat próbálta meg kihozni a helyzetből: teljesíthető, nem demotiváló mennyiségű és minőségű feladatokat állítottak össze. A szakképzésben a diákok motivációjának fenntartása egyébként is kritikus kérdés” – emlékezett vissza és hozzátette, szintén konszenzus volt abban, hogy elsősorban a már megszerzett ismeretek aktívan

Szilasi Péter Tamás

tartására kell és lehet törekedni az online gyakorlati oktatás során. Elmondása szerint a kisebb vállalkozásoknál okoz elsősorban gondot a digitális gyakorlat biztosítása, többen kérték az iskolák segítségét, hogy vállalják át a gyakorlat biztosítását, azonban az iskolák képzési kapacitása is véges – így az első hullám idején bizony merültek fel ezzel kapcsolatos problémák. A jogszabály lehetővé tette, hogy a 2020 novemberétől újra fennálló tantermen kívüli oktatás során a duális

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

képzők fogadhatják a diákokat, így a vállalati gyakorlat többé-kevésbé zavartalanul folyt egészen a március 5-én kiadott újabb tilalom bejelentéséig. „Ez a Nemaknál is igaz volt. Számos cég tanult a digitális oktatásból, például mi is mentettünk át olyan megoldásokat, amelyekkel csökkenthettük az egyszerre jelen lévő diákok számát és mérsékelni tudtuk a jelenléti gyakorlatok kockázatát. Később pedig, a pandémia elmúltával a megtanult módszerek színesíthetik a képzést, mélyíthetik a már megszerzett tudást, de azt gondolom, hogy a gyakorlat elsősorban jelenléttel hatékony. A szakmai alapfogások elsajátításán túl a vállalati folyamatok ismerete, a mindennapi életébe való bekapcsolódás is fontos, és az új törvény ezt meg is követeli: alkotó, termelő foglalkoztatásra kell szerződtetni a diákokat. Ez pedig helyszíni jelenléttel oldható csak meg” – hangsúlyozta Szilasi Péter Tamás, akit a világjárvány hosszú távú hatásáról is kérdeztünk. „Sajnos komoly a kockázat, hogy a pandémia gazdasági hatásai, és a digitális oktatás okozta kihívások hatással lesznek a duális képzést vállaló cégek számára is. Vannak és lesznek olyanok, akik meggondolják, hogy részt tudnak-e venni a képzésben. Attól félek, hogy elsősorban a kisebb vállalkozások esetében van ennek komoly kockázata. Sajnos már ebben az évben is látunk visszaesést az előző évihez képest a foglalkoztatott diákok, illetve a duális képzésben részt vevő vállalatok számában. Ebben a pandémia hatásán túl szerepet játszik a változó szakképzési törvény miatti bizonytalanság is, de bízom benne, hogy ez csak átmeneti jelenség. A kamara mindent megtesz azért, hogy ez a trend ne legyen hosszú távú, ezért segít a területet érintő információk átadásával, a cégek és az iskolák, illetve a cégek egymás közötti kommunikációjának megszervezésével, a követelmények teljesítéséhez irányt mutató anyagok elkészítésével” – zárta beszédét a GYMSMKIK társelnöke.. Szerző: Zoljánszky Alexandra

Hibák, hiányosságok és megoldások – az adóhatóságtól kértünk útmutatást

ONLINE SZÁMLÁZÓ EGYSZEREGY 2020 decemberében hétköznaponként átlagosan egymillió online számla érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, 2021 februárjának második felében ennek a duplája volt a napi átlag. A Pénzügyminisztérium a közzétett adatokat a robbanásszerű növekedés okával is kiegészítette: ebben már a magánszemélyek számára kiállított számlák is benne voltak. Tavaly július 1-jéig, amíg csak a nagy értékű (100 ezer forintnál több áfát tartalmazó) számlákat kellett beküldeni, addig havonta átlagosan 2,1 millió online számla érkezett az adóhivatalhoz. Piaci elemzők szerint az online számlázás legalább 200–250 milliárd forint éves pluszbevételt termel a költségvetésnek, de a vállalkozásoknak is jó, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy 2021 a legnagyobb

adminisztrációcsökkentés éveként vonulhasson be az adózás történetébe – tette hozzá a minisztérium. A hivatal Győr-Moson-Sopron megyei adó- és vámigazgatóságánál a tapasztalatokról érdeklődtünk. A Kisalföldi Gazdaság kérésére összegezték, melyek a visszatérő hibák, hiányosságok, félreértések, és a megoldásokat is csokorba gyűjtötték. Ebből válogattunk.

REGISZTRÁCIÓS KISOKOS Az Online Számla regisztráció során a tapasztalatok szerint az ügyfélkapus bejelentkezéssel (elfelejtett felhasználónév, lejárt jelszó), valamint

a törvényes képviselettel, állandó meghatalmazással (EGYKE nyomtatvány hiánya) kapcsolatban merül fel a legtöbb probléma. Számos esetben előfordul, hogy az Online Számla rendszerben elsődleges felhasználóként regisztrált személy elfelejti a felhasználónevet és/ vagy a jelszót. Elfelejtett jelszó esetén az Online Számla portálon a „Bejelentkezés” gombra kell kattintani, majd a megjelenő jelszóbekérő panelen ki kell választani az „Új jelszót kérek” sort. Ezt követően meg kell adni a regisztrált felhasználónevet és e-mail-címet, melyre a NAV elküldi az új jelszó beállításához szükséges hivatkozást. Elfelejtett felhasználónév esetén két lehetősége van az ügyfélnek. A https://www.nav.gov.hu/nav/ e-ugyfsz/levelkuldes weboldalon elektronikus levelet tud küldeni. A legördülő menüből a „Száml aadatszolgáltatás, informatikai problémák” tárgyat kell megjelölni.

A levélben meg kell adni az elsődleges felhasználó adóazonosító jelét, a regisztrált gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó adószámát, valamint az Online Számla rendszerben regisztrált elsődleges felhasználó e-mail-címét. A másik lehetőség, hogy újra regisztrálja magát a „Regisztráció/Új felhasználó hozzáadása létező regisztrációhoz” nyomógomb segítségével. Ebben az esetben arra a kérdésre, hogy a regisztrációt már meglévő felhasználóval kívánja-e folytatni, a „Nem” lehetőséget kell választani és meg kell adni egy új felhasználónevet.

A PÉNZMOZGÁS BIZONYLAT A MEGOLDÁS Egy ügyletről egyféle bizonylatot – számlát vagy nyugtát – kell kibocsátani. Helytelen az a gyakorlat, amikor a számlával bizonylatolt értékesítésről pénztárgéppel nyugtát is kiállítanak, mert az így bizonylatolt ügylet kétszeres adatszolgáltatást eredményez. Arra továbbra is van lehetőség, hogy az adózó a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéphez rendelve tárolja például pénztárfiókban, pénztárcában. Erről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. 2021. január 4-től a PTGSZLAH nyomtatvány használatára nincs szükség, mivel a nem áfaalanyoknak kiállított számlákról – így a magánszemélyeknek pénztárgépes nyugta helyett kiállított számlákról – is az Online Számla rendszerben kell adatot szolgáltatni.

ONLINE SZÁMLA KONTRA SZÁMLÁZÓ Gyakori hiba az Online Számla felület és az Online Számlázó felület funkcióinak összekeverése. A számlatömbben kiállított számlákról az Online Számla rendszer kézi rögzítő felületén manuális adatrögzítéssel kell

teljesíteni az adatszolgáltatást. A kézi számlák adatait nem szabad rögzíteni a NAV Online Számlázó programjában, mert az nem online számla adat-szolgáltatást, hanem egy újabb számla kiállítását eredményezné. Az Online Számla rendszer kézi rögzítő felületén nem lehet számlát kiállítani, az csak kézi számlák adatainak rögzítésére használható. A NAV Online Számlázó programjából kiállított számláról nem kell az Online Számla rendszer kézi rögzítő felületén adatot szolgáltatni, mert az adatszolgáltatási kötelezettséget a program automatikusan teljesíti.

AZ ÉRVÉNYTELENÍTÉS BUKTATÓI Az Online Számla rendszerbe beküldött számlaadatok technikai érvénytelenítése nem azonos a hibás adatokkal kiállított számla érvénytelenítésével. A technikai érvénytelenítés ugyanis kizárólag az adatszolgáltatás érvénytelenítésére szolgál.

NEM KEVEREDHETNEK A PÉNZNEMEK Forinttól eltérő pénznemben kiállított számlákról teljesített adatszolgáltatás során nem szabad összekeverni a forintban és a külföldi pénznemben kifejezett értékeket, mivel az a számlától nagyságrendekkel eltérő adatokat eredményezhet.

KULCSOK, SZÁMOK Ha az adózó elsődleges felhasználója valamilyen okból az Online Számla rendszerben újragenerálja a technikai felhasználóhoz tartozó XML-aláírókulcsot és XML-cserekulcsot, az új kulcsokat rögzíteni kell a számlázó programban, különben a gépi adatküldés nem működik. Fontos a vevő adószámának pontos rögzítése, hogy

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

A NAV honlapján (www.nav.gov. hu), valamint az Online Számla rendszer weboldalán (https:// onlineszamla.nav.gov.hu) minden szükséges információ elérhető. A NAV Infóvonalán, az ingyenesen hívható 1819-es telefonszámon a 7-es menüpontban kérhető tájékoztatás az Online Számla rendszerről.

SZÁMLÁK A MOBILRÓL 2020 júniusa óta elérhető a NAV saját fejlesztésű Online Számlázó mobilapplikációja, amivel a számlák mobiltelefonon is kiállíthatók. Az alkalmazás elsősorban azoknak jelent segítséget, akik eddig számlatömbből állítottak ki számlát vagy értékesítéseik, szolgáltatásaik nem helyhez kötöttek. Az applikációval számlázó felhasználó a számla kiállítása után azonnal elküldheti elektronikus számláját például e-mailben, AirDropon keresztül, Viber-üzenetben, Facebook Messengeren vagy bármely, a mobiltelefonja által ismert és támogatott platformon. A rögzített számlák adatait a program nem az alkalmazáshoz használt okostelefonon, hanem felhőben tárolja, így az adatok nem vesznek el készülékváltáskor sem. Az applikáció ingyenesen letölthető az Apple App Store és a Google Play áruházakban. Az okostelefonra letöltött applikációt a webes felületről indított összepárosítást követően lehet használni, tehát a mobilapplikáció használatához először az Online Számlázóban is regisztrálni kell.

ONLINE PÉNZTÁRGÉPPEL ELŐÁLLÍTOTT EGYSZERŰSÍTETT SZÁMLÁKAT NEM KELL RÖGZÍTENI AZ ONLINE SZÁMLA RENDSZERBEN, MIVEL AZOKRÓL A PÉNZTÁRGÉP KÜLD ADATOT.

mindig a gazdasági eseményben érintett valós partner szerepeljen az adatszolgáltatásban. Csoportos áfaalany vevő esetében a csoportazonosító számot kell rögzíteni az adatszolgáltatásban, nem pedig az egyes csoporttagok adószámát.

A TESZT CSAK TESZT Egyes adózók a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu weboldalon elérhető tesztrendszert tévesen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére próbálják használni, azonban azon keresztül nem teljesíthető az adatszolgáltatás. A tesztrendszer ugyanis a számlázó programok fejlesztőinek készült az általuk kialakított informatikai rendszerek tesztelésére.

NEM SZABAD FIGYELMEN KÍVÜL HAGYNI A VISSZAIGAZOLÁST A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor teljesített, ha a sikeres feldolgozást a NAV szervere visszaigazolta. Ha a NAV visszaigazolása alapján az adatszolgáltatás nem dolgozható fel, azt meg kell ismételni. Egyes számlázó programok azonban a feldolgozás eredményére nem kérdeztek rá, így a működésük nem

felelt meg a jogszabályi előírásnak. A vizsgálati tapasztalatok szerint egyes adózók akkor sem javították ki a hibás adatszolgáltatásukat, ha a programjuk a NAV-szerver visszajelzéseire rákérdezett. Ennek oka az volt, hogy nem is értesültek az adatszolgáltatás hibáiról, mert vagy a programjuk nem tette elérhetővé számukra a visszajelzéseket vagy nem ismerték azok megjelenítésének módját.

FŐBB DÁTUMOK

JAVASOLT A KONTROLL

2020. július 1-től áfaértéktől függetlenül kötelező a számlaadat-szolgáltatás.

Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatban javasolt egy saját belső kontrollfolyamat kiépítése, az Online Számla rendszer lekérdezési lehetőségének segítségével. Ezzel megelőzhető, hogy a revizorok ellenőrzéskor tárják fel a hibás adatokat, illetve adatszolgáltatásokat, ami szankciókkal járhat. Javasolt az Online Számla rendszer Szolgáltatások menüjéből elérhető Használati statisztika időszakos áttekintése.

2021. január 4-től vált teljessé az adat szolgáltatás, ugyanis minden számla, így a magánszemélyek, valamint a külföldiek részére kiállított számlák (például közösségi értékesítés, exportértékesítés) adatait is meg kell küldeni elektronikusan a belföldi vállalkozásoknak a NAVhoz.

Szerző: KG

2018. július 1-től kötelező az online számlaadat- szolgáltatás a másik belföldi áfa alanynak kiállított, legalább 100 ezer forint áfatartalmú számlákról, függetlenül attól, hogy a számla kiállítása számlázó programmal vagy számlatömbben történt.

Informatikai és egyéb képzések, pályázatírás, projektmenedzsment A jövőre fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Oxford Nyelviskola sikerének alapvető kulcsa, hogy felkészült és rugalmas szakembergárdájával folyamatosan képes megújulni és igazodni az állandóan változó piaci igényekhez: a lakossági nyelvtanfolyamokon túl többek között vállalati képzésekkel, speciális szaknyelvi oktatással, tolmácsolással és fordítással foglalkoznak, kínálnak ingyenes képzéseket, valamint vállalnak pályázatírást, projektmenedzselést és informatikát is oktatnak. „Eleinte csak angol és német nyelvet oktattunk, majd a kor kihívásaihoz és az igényekhez igazodva, bővítettük kínálati palettánkat a nyelvoktatáson belül, illetve azon túl is. Így az Oxford esetében ma már nem csak egy nyelviskoláról beszélhetünk.” – kezdte az intézmény bemutatását Olgyay Beatrix ügyvezető igazgató, felnőttképzési szakértő. Az angol, német, francia, spanyol és magyar nyelv mellett szlovák, orosz, lengyel, holland, arab, valamint román nyelv tanulására is lehetőség kínálkozik nálunk, kis csoportos vagy egyéni oktatás keretében, tette hozzá. A vállalati képzéseket az ügyfelek igényeihez szabva szervezik mind a tananyag, a helyszín és az időpont tekintetében. A nyelviskola folyamatosan bővülő könyvtárában általános és szaknyelvi anyagok is helyet kapnak, melyekkel segíteni tudják a különböző szakterületekre fókuszáló nyelvtanfolyamok tanárainak munkáját. A tananyagok digitalizálása már a korábbi években elindult, így a nyelvtanárok az iskola területén belül, wifi segítségével, bárhonnan elérik az órához, felkészüléshez szükséges anyagokat. Jól jött az intézményre jellemző rugalmasság a koronavírus-járvány okozta helyzetben is, az oktatók gyorsan át tudtak állni online tanításra. Olgyay Beatrix szerint, az óralátogatásokra alapozva, elmondható, hogy élvezetes órák tarthatók a digitális térben is, ehhez workshopokon, egyéni konzultációkon képezik a nagyjából ötven fős szakembergárdájukat. Az iskola büszke arra, hogy a régióban

beállítottságúak a vizsgán érdeklődési körüknek megfelelő témájú feladatokon keresztül bizonyíthatják tudásukat. Olgyay Beatrix elmondta, hogy a legkülönfélébb anyagok fordítását vállalják, legyen szó akár hivatalos dokumentum, honlap, szépirodalom, étlap, esetleg egy céget bemutató PR-filmről. Tolmácsaik pedig hivatalos és magánjellegű eseményeken, akár külföldi rendezvényeken is, támogatják az ügyfeleket.

Olgyay Beatrix ügyvezető igazgató

egyedülálló módon rendvédelmi szervek szaknyelvi képzésével is foglalkoznak. „2000 óta veszünk részt katonák nyelvi képzésében, mely a tanárok részéről is folyamatos önképzést igényel; oktatunk rendőröket, autóiparban, vendéglátásban dolgozókat; de igény szerint speciális szaknyelvi képzéseket tartunk egyéb szakterületek dolgozói számára is.” – hangsúlyozta a szakmai vezető. Az iskola 2002 óta vizsgahelyként is funkcionál: az Euroexam általános angol és német, illetve az Euro Pro üzleti nyelvvizsgák mellett; győri és pápai helyszínnel, a régióban egyedüliként foglalkoznak, a DExam angol általános nyelvvizsga szervezésével, mely azt a régóta meglevő igényt pótolja, hogy a humán, illetve reál

A nyelvoktatás mellett az Oxfordban évek óta foglalkoznak informatikai képzésekkel, pályázatírással, projektmenedzseléssel, de a szervezeti hatékonyságot segítő tréningek, online marketing, pénzügyi-számviteli, üzleti protokoll ismereteket nyújtó képzések is elérhetők az intézmény kereslethez igazodó kínálatában. „Nyelvi, szakmai és egyéb képzéseink csomagban is hozzáférhetők, melyek tartalmát céges vevőink személyre szabottan alakíthatják” – mutatott rá Olgyay Beatrix. A győri székhelyű vállalkozás rendszeresen részt vesz a megye határain túl nyúló projektekben, ingyenes képzéseket kínálva magánszemélyeknek és a vállalatoknak egyaránt. „Ezek a képzések sok munkavállalónak segítenek a munkaerőpiacra történő visszatérésben, de a magánemberek mellett cégek felé is nyitottunk, hiszen tudjuk, a pandémia okozta válság miatt sok vállalkozás került nehéz helyzetbe.” – hangsúlyozta végül a szakember.

ÜZLETI RIPORT

OXFORD – NEM CSUPÁN EGY NYELVISKOLA

IRODÁBÓL, EDZŐTEREMBŐL A VIRTUÁLIS TÉRBE Talán semmi sem adhatott volna meggyőzőbb választ a kérdésre, hogy átok vagy áldás a digitalizáció, mint az elmúlt egy év. Digitális eszközök, platformok, applikációk adtak sokaknak lehetőséget arra, hogy a korlátok között is dolgozni tudjanak. A pandémia sok esetben olyan akadályokat gördített az emberek, a kapcsolattartás, a munkavégzés elé, amelyek áthidalhatatlanok lettek volna még

de sok esetben az egyetlen lehetőséget adták a digitális platformok. A kényszer hozta a digitális megoldásokat. Körképünkből kiderül, hogy ki miként tudta hasznára fordítani ezeket.

RENDSZERESSÉGET HOZOTT AZ ONLINE JELENLÉT

Balázsi Edina rendezvényszervező Fotó: Csikár Péter

10 évvel ezelőtt is. Új helyzetbe hozta ugyan az emberek többségét az online térben való munka és „ügyfélfogadás”,

A rendezvényszervezés a járvány miatti korlátozások által egyik leginkább sújtott terület, de vannak, akiknek ezt is sikerült online térben is sikerre vinniük. Fehér Zsuzsa és Balázsi Edina „Feel Your Business” kerekasztal-beszélgetései eredetileg offline rendezvények voltak, ma pedig a saját YouTube-csatornájukon és Facebook-oldalukon közvetítenek heti rendszerességgel érdekes, tartalmas beszélgetéseket. „Először Facebook-oldalunkon élőztünk, majd ahogy egyre komfortosabbá vált számunkra az online terep, úgy lett egyre magasabb a színvonal. Ilyen szinten korábban nem használtuk a digitális platformokat, a gyermekeinktől, fiataloktól kértünk sok segítséget. A forgatások során, havonta egyszer profi szakemberek segítik munkánkat és minőségi jelenlétünket az online

Fehér Zsuzsa business coach PCC Fotó: Marcali Gábor

térben” – mesélt fejlődésükről Balázsi Edina. A kérdésre, hogy pandémia után is maradnak-e online, Fehér Zsuzsa adta meg a választ: „Mindenképpen megtartjuk az online beszélgetéseket. Egyrészt, ha még egyszer a mostanihoz hasonló helyzetet hozna az élet, akkor már nem kell a nulláról

kezdenünk. Másrészt heti rendszerességgel nem tudnánk megvalósítani személyes jelenléttel a beszélgetéseket. Az online tér megadta a rendszeresség lehetőségét, ez nagy előnye. Hiányzik viszont a személyes kapcsolódás, a visszajelzések, a reflektálás a közönség részéről, így a jövőre vonatkoztatva szeretnénk a személyes jelenlétnek is teret adni.” Közös projektjükön túl saját vállalkozásaikat is próbálták a korlátozások alatt is sikerrel menedzselni. Fehér Zsuzsának business coach-ként nem volt annyira nehéz dolga, a külföldön élő magyar ügyfeleivel korábban is online működött a kapcsolattartás. Balázsi Edina virtuális asszisztencia szolgáltatása is digitális alapokon nyugszik, a közelmúltban indított program- és esküvőszervező vállalkozását viszont nagy kihívás elé állította az élet. „Arra jó lehetőséget adott az online tér, hogy megmutassam, hogy mire készülök, hogy milyen új szolgáltatásom lesz” – jegyezte meg. Az online munka nincs térhez és időhöz kötve, amit a legtöbben előnyként

szoktak emlegetni, ők viszont a hátrányára is rávilágítottak: „A hosszúra nyúlt otthoni online munkavégzésnek elidegenítő hatása van és ugyanakkor egyfajta teljesítménykényszert okozhat: ne maradjak le semmiről. Emiatt bármikor elérhetőek vagyunk, és a munkaidőnek sincs vége. Gyorsan eljuthatunk a kiégésig. Nincs még igazi kultúrája az online térben való munkavégzésnek, ennek idő kell, hogy ember- és családbarát módon tudjuk végezni és élvezni”.

köszönhetően. Ezt részben megtapasztalhatta Komáromi Mónika stílusos személyiségfejlesztő szakember. A külső megjelenést helyezi előtérbe stílustanácsadás keretében, a belső harmónia megtalálását pedig a coaching és a kineziológia módszerrel segíti elérni ügyfeleinek. „A szolgáltatásaim közül a coaching online is jól működik, sőt, sokan kifejezetten örültek neki, mert kényelmesen, akár munkaidőben is időt tudtak rá szakítani. Lettek ügyfeleim az ország távolabbi részéről is, a digitalizáció nagyobb teret adott, mindegy, hogy fizikailag hol vagyunk. A stílustanácsadás elé viszont gördítettek akadályt a korlátozások: a konzultáció megvalósítható virtuálisan, de a közös vásárlás, színelemzés például nem. Így összességében beszűkült a karantén ideje alatt a szolgáltatásaim köre, ugyanakkor az ügyfélkör bővült” – foglalta össze Komáromi Mónika. Hozzátette: számára fontos volt, hogy online is magas színvonalon szolgáltasson, ennek érdekében elvégzett

KEVESEBB SZOLGÁLTATÁS, TÖBB ÜGYFÉL Az időtlenség mellett a térbeli határtalanság a másik ismertetőjegye az online munkának. Természetesen nagyban a szolgáltatástól is függ, hogy mennyire állja meg a helyét egy vállalkozás a virtuális térben, de ha nem szükségszerű a személyes találkozás, akkor akár bővülhet is az ügyfélkör az online kapcsolódásnak

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Komáromi Mónika stílustanácsadó, coach

egy tanfolyamot is, hogy jó minőségű felvételeket készítsen. „Nem online munkához voltam szokva, kellett idő, mire beépült a hétköznapokba. Utána azonban régóta halogatott tervemet is megvalósítottam: videókat készítettem, hogy jobban megismerjenek az ügyfelek engem, a személyiségemet. A profilképnél sokkal többet ad egy-egy ilyen kis videó. Online előadásokat is elkezdtem tartani, illetve a nemrégiben megjelent könyvem értékesítésében is az online felületek lettek elsődlegesek, pedig nem így terveztem” – mesélte.

DIGITÁLISAN IS EGYÜTT, EGY IDŐBEN Ki előbb, ki utóbb, de mostanra szinte mindenki kihasználja a digitális

megoldásokat, amennyire csak szolgáltatása, munkája engedi. Beséné D. Erika gerinc- és nőijóga-oktatót váratlanul érte a világjárvány, nem volt felkészülve arra, hogy online platformon tartson órákat, s az első hullám alatt nem is élt ezzel a 21. század adta lehetőséggel. Ám annál tudatosabban készült az őszi, újbóli leállásra. „Szeptemberben még normál rend szerint zajlott az élet és a jógaórák is, de már sejteni lehetett, hogy újból az otthonainkba kényszerülünk. Mivel még lehetett személyesen, közösen jógázni, így megtartottam az óráimat, de mellette heti egyszer már online is jógáztunk. Ez jó volt felvezetőnek” – mesélt az online munka kezdeteiről. Beséné D. Erika a sokféle rendelkezésre álló platform közül a Facebookot választotta, az ott létrehozott privát csoportban tartja a jógaórákat. Az élő, előre megbeszélt alkalmak – ahogy mondta – „az időben maradást” segítik. „Fontos, hogy otthon is legyenek fix időpontok, amiket várhatunk. Az élőzés ezt megadja. De készítettem a férjem segítségével jóga és meditációs videócsomagokat is, amelyek bármikor elindíthatók. Így tudom most, a korlátozások adta helyzetben a maximálisat nyújtani a vendégeimnek” – vélekedett. Beséné D. Erika ugyanakkor úgy érzi, hogy a személyes együttlétet, közös jógát és meditációt nem tudja helyettesíteni az online óra: „Pozitív tapasztalataim vannak, örülök, hogy ráléptem erre az útra, de a személyes jelenlét a jógánál nagyon fontos. A füstölő illata, a minket körbevevő hangulat nem adható át kamerán keresztül. Az, akinek ez nagyon hiányzik, nem is jött át az online alkalmakra. Csatlakozni tudtak viszont olyanok, akik nem helyiek, így lettek is új vendégeim”.

Beséné D. Erika gerinc- és nőijóga-oktató

Láthatjuk, valamit mindenkitől elvett a járvány – a digitális eszközöknek, platformoknak, megoldásoknak köszönhetően ugyanakkor adott is.

„NEM ONLINE MUNKÁHOZ VOLTAM SZOKVA, KELLETT IDŐ, MIRE BEÉPÜLT A HÉTKÖZNAPOKBA. UTÁNA AZONBAN RÉGÓTA HALOGATOTT TERVEMET IS MEGVALÓSÍTOTTAM: VIDEÓKAT KÉSZÍTETTEM, HOGY JOBBAN MEGISMERJENEK AZ ÜGYFELEK ENGEM, A SZEMÉLYISÉGEMET.” KOMÁROMI MÓNIKA

Abban a megkérdezettek valamen�nyien egyetértettek, hogy sokkal nehezebb helyzetben lettek volna még tíz évvel ezelőtt is. Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

A Carant Antenna Kft. kommunikációs antennák tervezésével és gyártásával foglalkozik több, mint 30 éve. Korszerű gyártókapacitással rendelkezik. Szabad kapacitásait szeretné felajánlani az alábbiakra:

1. 2. 3. 4.

CNC OCUMA GENOS Esztergagép Excenter présgépek 5-10-25-40 t Schleiniger koaxiális kábel feldolgozó gépek Nagy gyakorlattal rendelkező finommechanikai összeszerelés 2-4 fő

CARANT ANTENNA KFT. 9028 Győr, Török Ignác u. 66. elefon: +36 96 516010 T Bognár József: +36 30 2299993

-mail: jbognar@carant.hu; E admin@carant.hu carant-antenna.com Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

MAGYAR CÉGEK A VILÁGŰRBEN A NASA marsjárója február 18-án landolt a Marson – ez fontos hír volt Magyarországon is, de a magyar űrkutatásról keveset hallani. Pedig lenne miről írni, beszélni. Ha minden jól megy, ebben az évtizedben újra magyar űrhajós léphet az űrbe, a jövőben Magyarország a kereskedelem és műsorszórás területén szolgáltatóként is jelen lehet. Napjainkban is van mivel dicsekedni: például a Covid19 ellen bevetett Remdesivirrel magyarok kísérleteztek a nemzetközi űrállomáson azért, hogy hatékonyabb gyógyszer lehessen. A magyar űrkutatás jelenéről és jövőjéről Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztossal beszélgettünk.

Ferencz Orsolya

–Sokan mosolyognak, ha meghallják a „magyar űrkutatás” kifejezést, pedig hosszú időre tekint vissza az iparág. –Az elmúlt 20–25 évben keveset hallott erről a közvélemény, pedig idén 75 éves múltra tekint vissza a magyar űrkutatás. 1946-ban sikerült a világon másodikként Bay Zoltánnak megmérnie a Föld és Hold távolságát radarral – innen számítjuk a magyar űrkutatás gyakorlati elindulását. Rengeteg eszközzel és fejlesztéssel járult hozzá a magyar kutatóközösség a nemzetközi űrtevékenységhez.

ŰRIPAR AZ ALAPVETŐ SZOLGÁLTATÁSOKÉRT –Miért fontos, hogy jelen legyünk az űriparban? –Ma már a világűrben lévő eszközeink az emberiség számára alapvetően szükségesek. Jó példa erre a telekommunikáció. A pandémia kellős közepén talán nem is kell magyarázni, hogy milyen fontos az, hogy távolról is üzemeltetni lehessen bizonyos felületeket, távolról is kommunikálni lehessen. Azok az eszközök, azok a műholdflották, amelyek a Föld körül keringenek, alapszolgáltatásokat biztosítanak az emberiség számára, a kritikus infrastruktúra részét képezik. Magyarországot az eddigi eredményei feljogosítják arra, hogy további komoly fejlesztésekben vegyen részt. –Ehhez kellő támogatást is kapnak? –2015 óta Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja, 2018ban pedig a terület a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került és itt nagyon komoly fejlődési pályára állt. Az Európai Űrügynökség felé irányuló befizetéseinket mintegy megnégyszereztük, 5 millióról évi 20 millió euró fölé, ami a földrajzi visszatérítés elve alapján nagyrészt vissza is érkezik a magyar űrszektorba célirányosan. Ez lehetőséget biztosít a magyar vállalkozásoknak és kutatóműhelyeknek, hogy részt vegyenek nagy nemzetközi projektekben.

KITŰNNEK A MAGYAR ŰRKUTATÓK –Milyen hasznos információkat tudhatunk meg az űrkutatás révén? –A légkör és a Föld felszínének állapotát például űreszközökkel figyeljük meg. A klímaváltozásról szerzett tudásunk mögött jelentős űrkutatás áll, a műholdas adatbázis és a Földet kívülről megfigyelő műholdflották adatai teszik lehetővé, hogy minél pontosabb és részletesebb modelleket tudjunk alkotni a Föld klimatikus rendszerét illetően.

–Az űrkutatás melyik területén végeznek kiemelkedő munkát a magyarok? –Zászlóshajónk a sugárzásmérés és a sugárzásvédelem. Híres eszköz a Pille dózismérő, amit először Farkas Bertalan használt 1980-ban, amikor hetedikként a Föld nemzeteinek sorában Magyarország embert tudott küldeni a világűrbe. Ez a műszer továbbfejlesztett változataiban azóta is fent van a Nemzetközi Űrállomáson, az egyik orosz modul életvédelmi rendszerének részeként. Nagyon fontos fejlesztéseink vannak a fedélzeti elektronika tekintetében: antennák, adatgyűjtők, detektorok. Nagyon sok elméleti fejlesztésben vagyunk jelen, komoly eredményeink vannak a világűrből érkező adatok feldolgozásában. A nemzetközi űrállomásról most érkezett vissza egy olyan magyar kísérlet, amelyik a Remdesivirrel – ami a Covid elleni küzdelemben használt egyik gyógyszer – folytatott kísérletet a súlytalanság környezetében annak érdekében, hogy növelni tudják a gyógyszer hatóanyag-tartalmát, hogy érzékenyebb emberek is megkaphassák. Tehát elég széles a skála és ahol a magyar kutatók jelen vannak, ott kitűnnek.

MAGYAR ŰRHAJÓS KERESTETIK –Céljaink között szerepel, hogy az évtized közepén magyar űrhajóst küldjünk a világűrbe. Van ennek realitása? –Ennek nagyon jó esélyei vannak. Ezt külön kell választani az Európai Űrügynökség által meghirdetett programtól. Az Európai Űrügynökség 11 év után végre újra toboroz űrhajósokat, oda is jelentkezhetnek a magyar érdeklődők, de amit említett, az a nemzeti űrhajós kutató programunk: Magyarország szeretne a Nemzetközi Űrállomásra nemzeti kutató űrhajóst újra felküldeni. Jók az esélyeink, de nagyon komoly tárgyalások előzik ezt meg. Szándéknyilatkozat van már, de a pontos tudományos tartalom egyeztetései még folyamatban vannak.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

AUTÓGYÁRTÓK AZ ŰRSZEKTORBAN –Meglátták már a magyar vállalkozások ebben az iparágban a lehetőséget? –A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalta, hogy felkarolja a magyar cégeket, megkönnyíti a szektorhoz a csatlakozásukat. Mivel Magyarországon az autógyártás egy rendkívül erős szektor és azzal számos területen rokon az űripari fejlesztések iránya, ezért nekik ígéretes lehetőség belépni

ŰRFOGALMI KISOKOS

Downstream és upstream Az űriparalapvetően két fő tevékenységi ágra osztható. A downstream az űrkutatás hasznosítását, az űrből nyert adatok felhasználását, kiértékelését jelenti. Az upstream pedig minden olyan tevékenységet magában foglal, amely az űrbe feljuttatott eszközökhöz kötődik. Geostacionárius pálya Olyan pálya az egyenlítő síkjában, amelyen a Föld felszíne felett 36 ezer kilométerre keringenek a műholdak. 24 óra alatt tesznek meg egy Föld körüli kört, ezért a Földről nézve mozdulatlannak tűnnek. Ideális a távközlési, műsorszóró és meteorológiai műholdak számára, hiszen esetükben előny, hogy nem szükséges a műholdat a földi antennákkal követni, hiszen az látszólag egy helyben áll.

az űrszektor területeire is. Szerencsére ezt egyre több vállalkozás felismeri. –Milyen céljai vannak a magyar űrszektornak? –Az elmúlt években számos nagyon komoly döntés született meg, ilyen például a CarpathiaSat cég megalakulása, aminek dedikált célja, hogy magyar hírközlési, műsorszórási műholdat juttasson fel geostacionárius pályára. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy Magyarország a kereskedelem és műsorszórás területén szolgáltatóként is be kíván lépni a piacra.

MEGYEI CÉGEK AZ ŰRSZEKTORBAN Győr-Moson-Sopron megyében is vannak vállalkozások, amelyek az űrszektorban is leteszik névjegyüket. A Borsodi Műhely Kft. több űripari küldetésben is részt vett már. Vállalásaik közül az Európai Űrügynökség Sentinel küldetését emelte ki Horváth né Borsodi Mónika ügyvezető. Ebben a projektben a győri cég a második műhold alappaneljének kialakításához tett hozzá: egy magyar tervezőirodával együttműködve, különleges nikkel bázisú alapanyagokból készítettek elsősorban teherviselő funkciójú alkatrészeket. Ez a műhold ma már az űrben teljesít szolgálatot. Az ügyvezető elmondta: a feladat különlegességét adta egyrészről a felhasznált nagy szilárdságú, ugyanakkor kis fajsúlyú alapanyagok megmunkálása, másrészről pedig a speciális űripari követelmények, mint például a tömegközéppont meghatározása vagy a saját frekvencia figyelembevétele. „Mérnökeink és szakmai munkatársaink részére az ilyen projektek nagy kihívást adnak, a feladatmegoldás közben új technológiákat fejlesztenek ki, amelyek tapasztalatait aztán beépítjük egyéb projektjeinkbe is” – tette hozzá. Horváthné Borsodi Mónika úgy véli: „Az űripar a mai világban a high-tech,

A Borsodi Műhely Kft. több űripari küldetésben is részt vett már.

amely motivációt és a szakmai előrelépés lehetőségét jelenti. Az űriparban használt különleges anyagok és technológiák megismerése, majd egyéb divízióinkba való bevezetése egy út számunkra, amellyel versenyelőnyünk lehet a piacokon.” A győrújbaráti Julius-Globe Kft. évek óta gyárt az űripar számára is. „Részt vettünk többek között a hazai fejlesztésű műholdalkatrészek gyártásában, majd bekapcsolódtunk a D3S RadMag kozmikus sugárzási mérőműszerek és teleszkóprendszerek tervezésébe” – emelt ki néhányat megbízásaik közül Rácz Erika, a Julius-Globe Kft. minőségügyi vezetője. A cég folyamatosan keresi az új piaci lehetőségeket, amelyek technológiai és szakmai fejlődést jelenthetnek. Az űripari alkatrészek gyártása

A Julius-Globe Kft., a Remred Kft. és az Energiatudományi Kutatóközpont kutató kollégái közösen fejlesztették ki a D3S-RadMag űrbéli sugárzási tér és a mágnesestér-mérő műszert.

a rendkívül kis méret és a bonyolult kialakítás, a precíziós gyártás miatt rendkívül nehéz, nagy kihívást jelent, de szakmai előrelépés a cég számára. „Az egyedi alkatrészgyártás területén számos piaci szegmensben szereztünk széles körű és speciális gyártási tapasztalatot hazai és nemzetközi projektjeink során. Ez a szakmai háttér és know-how, illetve a diverzifikált hazai és nemzetközi vevői portfóliónk kellő alapot adott ahhoz, hogy olyan komoly projektekben vegyünk részt, mint az űripari megbízások. Lelkes mérnök és technológus munkatársakkal vágtunk bele a kihívásokkal teli gyártásba. Az elkötelezett csapat szakértelmének és kitartásának köszönhetően aztán újabb feladatokat kaptunk. Az új szakmai tapasztalatot az ipar többi területén is tudjuk kamatoztatni” – mondta Rácz Erika. Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

OFSZET A DIGITÁLIS NYOMTATÁS FELETT A nyomdaiparban is egyre nagyobb teret hódít a digitális technológia, de ez idáig nem tudta (még) maga mögé utasítani az ofszetnyomtatást. A kezdeti próbálkozásoknál ma már jóval magasabb minőségűek a digitális nyomatok, sok esetben vetekszik az ofszetnyomatéval, s pár perc alatt a kezünkbe adhatja a digitális nyomdagép azt a kiadványt, amire ofszetnyomással minimum három órát kell várni. Ráadásul a környezetet is kevésbé szennyezi! Akkor mégis miért nem kapott még főszerepet a digitális nyomtatás? A jövő a vajon a digitális technológiáé a nyomdaiparban?

A PAPÍR IS LEHET AKADÁLY A nyomdaiparban alapvetően kétféle technológia van jelen napjainkban: az ofszet- és a digitális nyomtatás. Kezdetben, 10–15 évvel ezelőtt nagyon egyszerűek voltak a digitális nyomdagépek, korlátozott lehetőségekkel, mára azonban kiforrott a technológia, s már minőségben is ugyanazt tudja, mint az ofszetgépek. Mégis továbbra is az ofszetnyomások vannak túlsúlyban

Palatia nyomda

a nyomdákban, a Palatiában nagyjából 80–20 százalék az ofszet-digitális nyomtatás aránya az árbevételben. Ennek hátterére világított rá Radek József, a Palatia Nyomda és Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója. A fő oka annak, hogy a digitális nyomtatás nem tud az ofszet fölé kerekedni, hogy nagy példányszám esetén az ofszetnyomtatás árban veri a digitálisat – kezdi a legfontosabbal Radek József. Ofszetnyomás esetén a kiadványról először egy nyomólemez készül, a nyomat – festékfelhordás után – arról kerül egy közvetítő hengeren keresztül a papírra. Ez a lemez az, ami kis példányszám esetén túl drágává teszi a nyomtatást. Digitális nyomásnál a számítógépről rögtön papírra kerül a szöveg, a kép. „Száz-kétszáz példány alatt árban előnyben van a digitális technológia, de még akkor sem mindegy, hogy mit szeretnének nyomtatni. A digitális gépek legnagyobb korlátja a papírméret- és vastagság – nem tud bármilyen papírra nyomtatni, nagy ívekre például nem. Emiatt bonyolult és költséges a nyomtatott oldalak feldolgozása, hiszen hajtogatni, ragasztani kell, a kötészeti munka nagyobb.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Ezen kívül az is szempont, hogy milyen képek vannak a kiadványban. A digitális nyomatok telítettebb színeket adnak. Ha az árnyalatoknak is fontos szerepük van, például egy képzőművészeti katalógusban, akkor szintén csak ofszetnyomás jöhet szóba” – magyarázta, miért csak bizonyos területeken tudja felváltani az újabb technológia a régit. Mégis van létjogosultsága a digitális nyomtatásnak, sőt, a következő években nőhet a szerepe. Egyre több kiadó csak 20–30 könyvet gyártat le

Radek József

3D tervezés a Bodnár Stúdióban. A képen Bodnár Dóra grafikus

Bodnár István

egyszerre, nem raktároznak, hanem konkrét megrendelésre nyomatnak – ezt digitálisan kedvezőbb áron meg lehet valósítani.

nyer egyre nagyobb teret a digitális nyomtatás. Azoknál a termékeknél, amelyekből kevesebb példányszámot rendelnek (például kiadványok, reklám- és ajándéktermékek), egyértelműen ez a legoptimálisabb választás. A költséghatékonyságon kívül van azonban más előnye is, ami manapság kitüntetett szempont: kisebb környezetszennyezés róható fel a digitális gépeknek. „Egyrészt nincs levilágítás, nincs nyomólemez. Természetesen a digitális nyomdagépek alkatrészei is cserére szorulnak időnként, de azok ma már nem a kukában végzik, hanem visszajuttathatók a gyártónak, ahol újra felhasználják azokat. Környezetvédelmi

A TINTASUGARAS GÉPBEN A JÖVŐ? Ha digitális nyomtatásról beszélünk, akkor azt is fontos tisztázni, hogy annak melyik típusáról. A lézertechnológiával való nyomás régebbi, a tintasugaras újabb technológia. „A lézertechnológia az elterjedtebb még, a tintasugaras (inkjet) gép nyomtató feje nagyon drága, de egyre megbízhatóbb. Ráadásul olyan gyors ütemben megy a fejlesztés, hogy legfeljebb öt évig lehet dolgozni vele, ha tartani akarja egy nyomda a lépést és a színvonalat” – jegyezte meg Radek József. A lézernyomásnak viszont az a hátránya, hogy hősokkot kap a papír. „A lézeres gépek 160 fok körüli hőmérsékleten égetik rá a nyomatot a papírra. Ezen a hőmérsékleten a papírból elpárolog a nedvesség és emiatt a papír hajtásnál törik, a lapok hullámosodnak. A tintasugaras technológia ezt már kiküszöbölte és

színvilágban is az ofszethez hasonlóak a nyomatai” – magyarázta. Sokan a tintasugaras technológiában látják a jövőt, ez már nagy példányszám esetén is szóba jöhet, idővel felveheti a versenyt az ofszetnyomással. A Palatia tervei között is szerepel egy tintasugaras nyomdagép beszerzése a jövőben, a cél a digitális terület fejlesztése is.

HA A KÖRNYEZETVÉDELEM IS SZEMPONT… Ahogy csökken tehát a nyomtatni kívánt termék példányszáma, úgy

XEROX VERSANT digitális nyomdagép a Bodnár Stúdióban

szempontokat tekintve a digitális nyomtatás a legjobb” – mutatott rá a nyomdatechnológiák másik vetületére Bodnár István, a győri Bodnár Stúdió Kft. ügyvezetője. Ő is úgy látja, hogy egyre kisebb példányokat kérnek egyszerre a nyomtatni kívánt termékekből, s ennek nem csak anyagi, praktikus okai is vannak: „Gyakrabban lehet aktualizálni a terméken, kiadványban lévő információkat. Nem rendelnek egyszerre több száz darab névjegykártyát, és amikor utánrendelnek, módosíthatnak is rajta”. A másik felhasználási területe pedig a digitális nyomásnak: a fotó. „A digitális nyomat színe tartósabb a magas hőmérsékletű fixálásnak köszönhetően. Fotókat, fotókönyveket digitális technikával érdemes nyomtatni” – fűzte hozzá Bodnár István.

MÁTRIXTÓL A TINTASUGARAS NYOMTATÓIG „Akárcsak a nyomdagépek, úgy a nyomtatók is óriási fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben. Míg a 2000-es évek elején kevés otthonban volt nyomtató, mostanra szinte minden családban van egy. Főként az elmúlt egy évben vált igazzá ez az állítás, az otthoni munkavégzés és tanulás miatt a kereslet nagyobb a nyomtatók piacán, mint a kínálat. Tavaly tavasszal kezdődött a nyomtatóvásárlási bumm, akkor kiürültek a gyártók és forgalmazók raktárai, s a kereslet azóta sem csökkent jelentősen, így most, egy év múltán sincs bőséges választék” – vázolta a jelenlegi helyzetet Kaproncai Tamás, a Digitáltechnika Kft. ügyvezetője. De milyen nyomtatót veszünk elsősorban, ha választhatunk? „Egyszerűbb, tintasugarasat” – adta meg a választ Kaproncai Tamás.

Kaproncai Tamás

A Digitáltechnika több mint 20 éve forgalmaz nyomtatókat és fotótechnikai berendezéseket, így részese volt a robbanásszerű technológiai fejlődésnek. „Az irodai nyomtatáshoz eleinte mátrix nyomtatókat használtak, majd ezeket felváltották a lézernyomtatók. Ez utóbbi gyönyörű képet nyomott, azt gondoltuk, hogy ez lesz a csúcs, mert a tintasugaras gépek nem adtak olyan jó minőséget. De mára annyit fejlődtek, hogy ha valaki szép fotót is akar otthon nyomtatni, akkor tintasugaras gépet kell vennie” – mondta az ügyvezető.

MÁRA A FESTÉK SEM SZÁRAD BE Sok változás történt a nyomtatók és patronok árában is. Már nem az „add olcsón a nyomtatót, hogy vegyék a festéket” elve mozgatja a gyártókat és forgalmazókat, manapság a festékárak jóval kedvezőbbek. Ráadásul a környezetet is jóval kevésbé szennyezik, mint néhány évvel ezelőtt. „Patron helyett

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

ma már tartály van a nyomtatókban, amelyek újratölthetők, így nem keletkezik hulladék” – magyarázta Kaproncai Tamás. Hozzátette: „Korábban azért is idegenkedtek az otthonra vásárlók a tintasugaras nyomtatóktól, mert jellemzően beszáradt a festék, ha nem használták naponta. Egy technikai újítással ez a problémát is megszüntették, a nyomtató időnként mozgatja a tartályt akkor is, ha nincs használva”. Mindez a tintasugaras gépek felé mozdította a keresletet. Összességében kisebb a nyomtatási költség egy ilyen típusú nyomtatóval, s szép, jó minőségű képet kapunk. Bár fotót manapság egyre kevesebbet hívatnak elő, a fotóval ellátott ajándéktárgyak és a vászonképek nagyon népszerűek. Ez utóbbit is tintasugaras technológiával készítik a Digitáltechnikánál – most úgy tűnik, ez a csúcs. Hogy lesz-e innen feljebb, arra az évek adnak majd választ, de szinte borítékolható, hogy igen – fejlődni mindig van hová.

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

ÜZENET A JÖVŐBŐL Marczali Zoltán vezetésével fejlesztették ki az MZ/X könyvelői szolgáltatást

„A rossz hír hozóját lelövik, ugye?” – ez nem egy westernfilm hangzatos mondata, hanem a győri MASC Kft. alapító-ügyvezetőjének összegzése, miszerint a mai napig él a sztereotípia: a vállalkozások számára a könyvelő egy szükséges rossz az életükben.

Mint ismert, hazánkban nem túl magas az adózási kedv és a vállalkozói tudatosság. Több tulajdonos még mindig ösztönből vezeti saját cégét, és nem a tényleges pénzügyi adatok alapján – mutat rá Marczali Zoltán, a győri könyvelőiroda ügyvezetője. „Ez olyan, mintha egy autóban nem lenne műszerfal, és csak érzésből vezetnénk, fogalmunk nem lenne, mikor fogy ki a benzin, mikor kell olajcserére vinni az autónkat. Joggal tehetjük fel a kérdést a vállalkozások vezetőinek: ha rájuk bíznák mennyi adót fizessenek, akkor vajon alkalmaznának-e könyvelőt, aki általában a rossz hír – azaz a fizetendő adó összegének – hozója?” Pedig általános, nyugalmi helyzetben, egy jól felépített vállalkozás esetén, ahol a tulajdonos és a könyvelő között kiegyensúlyozott és folyamatos a munkakapcsolat, ott nagy meglepetés nem érheti egyik felet sem, mikor az adó befizetésére kerül a sor. A valóság persze sok esetben felülmúlhatja akár a MASC Kft. közel húszéves gyakorlatát is, hiszen a világjárvány és a nyomában loholó gazdasági válság megmutatta, hogyan mehet tönkre, nullázódhat le akár pár hónap leforgása alatt is egy addig jól működő kisvállalkozás. A MASC Kft. már az indulásakor kitűzött egy fontos célt, hogy többek, és mások legyenek, mint a hagyományos könyvelőirodák. Az ügyvezető, Marczali Zoltán eredetileg ügyvédnek készült, később a társadalombiztosítási igazgatóságnál, majd az

APEH-nél dolgozott, az itt szerzett tapasztalatokat jól tudta hasznosítani új cége alapításakor. A MASC Kft.-nek (Marczali Accounting and Support Company) jelenleg három irodája van, kettő Győrött, egy pedig Budapesten, ügyfeleik között pedig ugyanúgy megtalálhatóak a mikrovállalkozások, mint a milliárdos forgalmú multinacionális vállalat, az Audi Hungaria Zrt. Valódi áttörést hozott a könyvelői gyakorlatban, amikor 2018-ban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevezette a valós idejű számlaadat-szolgáltatást, azaz az online számlázást. Ennek köszönhetően a hivatal elektronikusan hozzáfér az adózók adataihoz, feldolgozza azokat, átláthatóvá teszi a vállalkozások működését. A NAV által megadott direktívákat a MASC Kft. is követte, és kifejlesztette saját, MZ/X néven futó szolgáltatását. A digitális könyvelőiroda valós idejű információkat nyújt a cégvezetőknek a pénzügyi döntésekben, professzionális támogató hozzáállása pedig hosszú távon teszi hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá a vállalatok működését. Üzenet a jövőből – a digitális könyvelőiroda elnevezése amellett, hogy alapítójának monogramjából és a jövő ismeretlenségét jelképező X-ből áll, egy régi, kedves gyermekkori emléket is megidéz. Sokunk kedvence volt ugyanis A Mézga család különös kalandjai című magyar televíziós rajzfilmsorozat, melynek egyik mellékszereplője Öcsi volt, Mézga Géza

és Aladár 30. századi leszármazottja. A sorozat jogtulajdonosa, az MTVA hozzájárulásával adhatta ezt a találó nevet a MASC Kft. digitális könyvelőiroda projektjének. „A múltban a gyakorlat az volt, hogy az ügyfelek a tárgyhónapot követve ömlesztették be a papíralapú bizonylatokat és a számlákat hozzánk. Mindkét fél számára egyenetlen volt ez a munkaterhelés – részletezi az ügyvezető. – Ez mára megszűnt, az ügyfél a saját dokumentumait, számláit digitalizálja, létrehoztunk számára egy biztonságos, többlépcsős azonosítással működő felhő tárhelyet, ahová feltöltheti dokumentumait hasonlóan, mint a Google Drive vagy az iCloud-rendszerek esetében. Az adatbiztonság garantált. Ha az ügyfél igényli, akár minden hónapban készítünk egy havi zárást, mely hiteles képet ad arról, hogy áll az ügyfél vállalkozása az adott hónapban. Az MZ/X digitális szolgáltatás akár mobiltelefonról is elérhető, bár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyfelek a számláikat az asztali gépről, vagy laptopról töltik fel, és küldik el digitális formátumban a könyvelőirodának. Az idei év egyik újítása lesz, hogy a naprakész adatokból elkészült riportokat, adatokat és kimutatásokat az ügyfelek bárhonnan bármikor elérhetik, és használhatják a felhőből.” Jelen pillanatban, 2021. január 4-től már a NAV XML 3.0 verziója fut, ami azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás harmadik verzióját használja a

„AMIÓTA KÖNYVELŐKÉNT DOLGOZOM, MINDIG ERRE A PILLANATRA VÁRTAM: LEHETŐVÉ VÁLT EGY KÜLSŐ SZOLGÁLTATÓKÉNT MŰKÖDŐ KÖNYVELŐIRODA SZÁMÁRA IS AZ, HOGY A MEGTÖRTÉNT GAZDASÁGI ESEMÉNYRŐL KIÁLLÍTOTT SZÁMLÁT AKÁR MÁR PÁR ÓRÁVAL KÉSŐBB AZ ADOTT CÉG KÖNYVELÉSÉBEN SZEREPELTESSE, AKÁR KIBOCSÁTOTT, AKÁR BEFOGADOTT BIZONYLATRÓL VAN SZÓ.” hivatal, nagy mennyiségű, a számlán szereplő valamennyi adattal dolgozik. „A NAV új szolgáltatása bár lehetőséget adott arra, hogy szinte teljesen automatizált legyen a könyvelés, anélkül, hogy az ügyfél egy darab papírt is behozna az irodába, vagy akár azt az MZ/X-re feltöltené, fejlesztésünk fő iránya most az, hogy ellenőrzési funkciókat építsünk be a rendszerbe, hogy mikor és melyik ponton egyeztessünk az ügyféllel, hogy melyik bizonylat könyvelhető és melyik nem – árulja el az újabb fejlesztési lehetőségeikről Marczali Zoltán. – Amióta könyvelőként dolgozom, mindig erre a pillanatra vártam: lehetővé vált egy külső szolgáltatóként működő könyvelőiroda számára is az, hogy a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlát akár már pár órával később az adott cég könyvelésében szerepeltesse, akár kibocsátott, akár befogadott bizonylatról van szó. Így szinte eltűnik a különbség a saját könyvelőrészleget működtető és a külső szolgáltatókkal dolgozó vállalkozások között, ami mindenképpen a mi malmunkra hajtja a vizet” – összegez az ügyvezető.

Marczali Zoltán Fotó: MASC Kft. /Pomaranski Luca

Szerző: Farkas Mónika

NÉPSZERŰ AZ OKOSÓRA: EGÉSZSÉG A KARUNKON? „Az óra mentette meg az életét” – az elmúlt egy-két évben találkozhattunk már több alkalommal is ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel az internetes hírportálokon. Első olvasatra túlzásnak tűnhet, bulvárfogásnak gondolván, tovább görgetünk. Pedig igaz történetről szólhat a hír, nem „kacsa”. Az első hírek az életmentő órákról Amerikából érkeztek, de ahogy egyre elterjedtebbek lettek az okosórák hazánkban is, így született magyar történet. Az óra viselőjének szívritmuszavart jelez, aki nem érez semmi szokatlant, így először nem veszi komolyan a figyelmeztetést, azzal nyugtatja magát, hogy rossz az óra érzékelője, nem pontosan észlel. De ha újra és újra felvillan ugyanaz az üzenet, akkor jó eséllyel legalább egy rutinvizsgálatra jelentkezik orvosánál. Ha pedig az EKG alátámasztja az óra mérését, akkor mondhatjuk, hogy valóban életet mentett – nem direkt módon, de megakadályozva azt, hogy nagy baj legyen.

és a véroxigénszintet, és összevetik a két értéket. Ha úgy magas a pulzus, hogy azt a véroxigénszint nem igényli, tehát például nem éppen edz a viselője, akkor jelez, figyelmezteti, hogy túl stresszes.

VÉRNYOMÁST NEM, DE EKG-T MÉR

A PULZUS ÉS VÉROXIGÉN ÉBER ŐRE A GPS és a főként sportolók, futók számára hasznos teljesítménymérés mellett az egészségügyi mérések teszik az okosórákat többé, mint egy óra. Arról, hogy mi mindent várhatunk egy ilyen eszköztől, s mennyire bízhatunk ezekben, Janszky Pétert kérdeztük, aki egy Samsung márkaszerviz vezetőjeként jól látja, hogy mire is kell az emberek többségének az okosóra. Divat vagy több annál? –Nagy népszerűségnek örvend az okosóra napjainkban már Magyarországon is. Ha eltekintünk attól, hogy divat, azt mondhatjuk, hogy az egészségügyi funkciói teszik igazán hasznossá ezt az eszközt. Milyen egészségügyi funkciói vannak egy okosórának?

Janszky Péter

–Az egészségügyi felhasználás a pulzusszám és a véroxigénszint mérését jelenti. E kettő az, amit korrektül jelez szinte minden okosóra, már a viszonylag alacsonyabb árkategóriában is. Az órák ezeket az értékeket infravörös megvilágítással mérik, és a tesztek azt mutatják, hogy tájékoztató jellegű mérésekre megfelelnek. Nincs nagy eltérés az orvosi vizsgálatok során kapott értékektől. Ezt a két mérést tehát jórészt mindegyik okosóra el tudja végezni. Vannak órák, amelyek még több lehetőséget adnak: EKG-t és stresszszintet mérnek. Ez utóbbit úgy határozza meg, hogy mérik a pulzust

–Több okosórát, okos karkötőt is vérnyomásmérő funkcióval reklámoznak, ami sajnos könnyen megtévesztheti azt, aki nem olvas vagy kérdez ezekről az eszközökről. Tegyük tisztába: kijelenthetjük, hogy vérnyomásmérésre nem alkalmas egyetlen okosóra sem? –Az okosórák vérnyomásmérésre nem alkalmasak. A vérnyomásmérők szorítanak és mérnek. Az erek szorítása nélkülözhetetlen a vérnyomásméréshez, erre pedig az okosórák jelenleg nem képesek. Az egyik legnagyobb gyógyászati segédeszközöket gyártó cég tavaly mutatott be egy olyan órát, amelyik vérnyomást is mér. Ennek kicsit vastagabb a szíja és úgy mér vérnyomást, hogy felpumpálja a szíjat levegővel, így szorítja el az ereket a csuklóban, majd felengedi és vérnyomásértékeket mutat. Létezik tehát már ilyen óra, de egyelőre nem nagyon láthatunk ilyet a hétköznapokban. Ez már egész jól helyettesíti a vérnyomásmérő gépet, de nagyon speciális eszköz, s a vastag szíj miatt kevésbé mutatós. A manapság kapható és divatos okosórák vérnyomást nem tudnak még mérni, és a közeljövőre nem is ígérnek ilyet a gyártók.

–A sokak által kedvelt és viselt okos órák mutatósak, ahogy fogalmazott. Divatból hordja a többség, s hiába okos, többnyire csak az időt nézik rajta, akárcsak egy hagyományos karórán vagy használják az emberek az említett egészségügyi funkciókat? –Én azt tapasztalom, hogy használják ezeket a funkciókat. Van olyan okosóra, amelyik már EKG-t is mér, így szívritmuszavarra is felhívhatja a figyelmet. EKG-t egy ponton nem lehet mérni, ezért van az óra hátlapján két érzékelő és még a számlapra is oda kell tartania a viselőjének az ujját pár másodpercig – így mér, a tesztek szerint elég pontosan. Ez még nem annyira elterjedt, de nagy hangsúlyt kaphat a jövőben. A már sokat emlegetett véroxigénszint-mérés pedig az elmúlt egy évben a Covid miatt kapott fontosabb szerepet, jelezheti, ha baj van, ha csökken a vér oxigénellátottsága.

OK A KIVIZSGÁLÁSRA –Az említett EKG-val és az annak köszönhető életmentéssel kerültek be már okosórák a hírekbe. Van, aki az óra szívritmuszavar-jelzésére fordul orvoshoz, de vajon az orvos komolyan vesz egy okosóra küldte üzenetet? Lehet erre alapozni? –Azt gondolom, hogy indokolhat egy kivizsgálást. Az okosóra tájékoztató jellegű mérésre alkalmas. De például sokan mérik otthon a vérnyomásukat is, és ha rendszeresen rossz értékeket mérnek, akkor orvoshoz fordulnak. Ugyanilyen alapot adhat az okosóra EKG-ja és pulzusmérője is. Van még egy funkció, ami nagy segítséget adhat akár az orvosnak is: az alvásfigyelés. Ha az órában alszunk, akkor monitorozni tudja az éjszakai tevékenységünket. Méri, hogy mennyit forgolódik az ember, hogy milyen a pulzusa és a véroxigénszintje alvás közben és mindezt naplózza. Ha alvásproblémái vannak valakinek, ez segítséget nyújthat az orvosnak az ok felderítésében.

EGÉSZSÉGES JÁTÉK –Az egészségügyi funkciókon túl mi mindenre használják még az okosórát? – Manapság már hétköznapi viselet az okosóra. Sportolók hozták divatba, futás, edzés közben kezdték nagyon sokan használni. További hasznos funkció a magasabb árkategóriás készülékeknél, hogy GPS is van bennük és kocogás, vagy akár kirándulás közben mérik a megtett távot, pulzust, teljesítményt, köridőt, szintidőt, és mindezt rögzítik a térképen. Többféle mozgásformát támogatnak, úszás közben például számolja a teljesített medencehosszokat. Sok embernek ez jó játék – egészséges játék. A fogyáshoz is társ sokaknál, hiszen az órák a hozzájuk társuló telefonos alkalmazásokkal együtt, teljes életmód-nyilvántartásra – többek között a koffein-, víz- és kalóriafogyasztás, a súlyváltozás vezetésére – alkalmasak. –Nagy különbségek vannak árban az okosórák között. Az ár az óra funkcióit tükrözi vagy a megbízhatóságot? Említette, hogy pulzust szinte valamennyi ilyen eszköz mér. És valamennyi pontosan méri?

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

–Ha egy óra pulzust mér, azt megbízhatóan méri, függetlenül attól, hogy milyen árkategóriájú. A fő különbség az órák között tudásban van. Az például jelentős árképző tényező, hogy van az órában GPS vagy sem. Az olcsóbb órákban általában nincs GPS, azok lépésszámból, megközelítőleg kalkulálják a megtett távolságot. A GPS térképen jelöli, hol futottam, bejelöli, hogy hol voltam a leggyorsabb, leglassabb. Egy csomó pluszt ad. Fontos paraméter a vízállóság. Vannak fröccsenő víz ellen védettek, de vannak 5ATM-es készülékek is, amelyekben már vízi sportokat is űzhetünk.

TELEFON A KARUNKON –Sokféle hasznos funkciója van tehát az okosóráknak, az eddig említettek többnyire az egészséghez, sporthoz kapcsolódnak. Mindezeken kívül milyen kényelmi lehetőségeket adnak? –Az okosóra nagyon praktikus. Ha a zsebben vagy a táskában van a telefonom és jön egy üzenetem vagy egy hívás, akkor elég, ha ránézek az

az órába tenni. Most már van e-SIM, így bluetooth nélkül is lehet hívást indítani és fogadni. A technikai alap tehát megvan, viszont ez az akkumulátort nagyon meríti, ezt a problémát meg kell még oldani. Ez irányú fejlesztések zajlanak.

órámra és el tudom dönteni, hogy fontos, elő kell vennem a telefont vagy ráér. Rövid üzenetet akár el is lehet olvasni az okosórán, sőt, kihangosítva beszélni is tudok. Főként kerékpározás és autóvezetés közben nagyon jó, hogy kihangosítóként lehet használni az órát.

–Mit várhatunk a közeljövőben még ezektől az eszközöktől? Ha vérnyomásmérést nem is… –Már most is vannak órák, amelyekkel telefon nélkül is lehet telefonálni. Régóta vannak erre próbálkozások, de kezdetben ehhez SIM-kártyát kellett

Ha ebben lesz a közeljövőben előrelépés, akkor elég lesz órával a kezünkön jönni-menni, a telefont akár otthon is hagyhatjuk. Ráadásul az órák megjelenése is egyre szebb. Kezdetben az okosórát azért is sportoláshoz használták, mert nem volt esztétikus, „nagyon technikának” tűnt. Most már egyre óraszerűbbek, akár öltönyhöz is hordhatók, meg lehet vele jelenni színházban, hangversenyen is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megnőtt a népszerűségük és a következő években is ez a tendencia folytatódhat.

Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Teljes körű Ipari

karbantartás

Hibaelhárítás

Gépköltöztetés Neked miben segíthetünk?

Karbantartó.hu Kft Tel: +36 20 409 8730 e-mail: sales@karbantarto.hu www.mattor.hu

ÜZLETI RIPORT

„AZ ÖN SIKERE AZ ÉN SZENVEDÉLYEM” Dinnyés Consulting Kft., a sikeres emberek és vállalatok tanácsadója A változás feltölt, akkor is, ha az átalakulások kezdetben nehézséggel járnak. A Dinnyés Consulting Kft. abban segít, hogy a változás valódi előrelépés legyen a vállalat és a munkatársak számára” – vallja a tulajdonos, dr. Dinnyés Álmos ACC, akivel a személyiség- és szervezetfejlesztésről beszélgettünk. „Multiknál, kkv-knál, valamint a közszférában megtanultam, a problémák és elakadások megoldása három tényezőn múlik: a működési hatékonyságon (szervezeti felépítés és kultúra, folyamatok stb.), a vezetők és munkatársak személyiségén és összhangján, valamint a szakmai és vezetői tudáson, tapasztalaton. Tudatosan képeztem magam, hogy ezeket a tényezőket fejlesztve tudjak vállalatokat és embereket sikeressé tenni” – mutatkozott be a világ legnagyobb coach szervezeténél, az International Coaching Federationnél (ICF) minősítést szerzett szakember.

vállalkozásnál – például generációváltásnál – egyszerre mindkét területen szükség lehet szakemberre.

A Dinnyés Consulting Kft. módszere, hogy két irányból segíti a vállalatokat: egyszerre fejleszti a szervezetet és a személyeket. Előbbi során a fókusz az üzleti folyamatok optimalizálásán, a digitalizáción és a technológiai háttéren van, míg a személyes fejlesztés, azaz coaching során az erősségek feltárása, egyéni kompetenciák kialakítása és fejlesztése történik, gyakran kiegészülve magánéleti témákkal. A coach feladata, hogy segítse az ügyfelét a célja meghatározásában, és az ahhoz vezető út megtalálásában úgy, hogy közben támogatja önmaga megismerésében, fejlesztésében. „A coach nem javasol, csak kérdez, inspirál. Elindít, de nem az irányt mondja meg, hanem az ügyfélnek jelzi, hogy merre tart, elakadásnál segít megtalálni a saját megoldását” – mutatott rá. A leggyakoribb coaching-témák között említette a vezetői készségfejlesztést, a kiégés megelőzését, a konfliktuskezelést és a

Elérhetőségek: https://dinnyesconsulting.com Tel.: +36-30/527-9032 info@dinnyesconsulting.com

Kiemelte, hogy a coach, a mediátor és a tanácsadó is olyan szakma, amely a bizalomra épül, magától értetődő a titoktartás. Dr. Dinnyés Álmos alkotásként éli meg a szervezetek megújítását, a stratégiaalkotást, és a hozzá fordulók fejlesztését. Tapasztalatait az oktatásban is hasznosítja a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.

Dr. Dinnyés Álmos

karriertervezést. A coach felelőssége nagy, ezért fontos a jó szakember megtalálása. Hangsúlyozta, a gazdag szakmai életúton túl a folyamatos képzés és az ICF-minősítés jelenthet garanciát egy coach megfelelő tudására. Minden coach-nak megvan a maga stílusa, eszköztára. A Dinnyés Consulting erőssége a professzionális személyiségtesztek alkalmazása például személyiségfejlesztésnél, szervezeti felépítés optimalizálásánál. A cég egyedi módszere a motoros vezetői coaching, ahol a vállalatirányítás és a vezetés párhuzamain keresztül találják meg az ügyfelek megoldásaikat. Dr. Dinnyés Álmos mediátorként üzleti és magánéleti konfliktusok megoldásában működik közre. Egy családi

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Dr. Dinnyés Álmos ACC feltérképezte a viselkedésjegyeimet, a hajtóerőimet és az EQ-mat egy TriMetrix® EQ elemzéssel. Izgalmas volt összevetni a magamról alkotott képet ennek eredményével. Egy coaching ülés során ebből kiindulva terveztük a személyes fejlődésemet. Mindenkinek ajánlok ilyen személyiségelemzést karrierje építésénél. A cégek pedig csoportos elemzés alapján optimális csapatot állíthatnak össze a feladatokhoz.

Kiss Erika cégvezető

VILLAMOSSÁGBAN NINCS LEHETETLEN „Kétszázhúsz érv szól mellettünk” – a Vill-Technik Energy Kft. szlogenje is arra utal, hogy villamosságban nem ismernek lehetetlent. A kisbajcsi vállalkozás szakértelme a magánházak villamossági szerelésétől, egészen a nagy cégek elektronikus rendszereinek kivitelezéséig, ellenőrzéséig, karbantartásáig terjed. A szolgáltató vállalat kategóriájában Nyugat-Dunántúl legnagyobb gépparkjával büszkélkedhet. A Vill-Technik Energy Kft. 2009-ben indult egyéni vállalkozásként, a telephely 2015 óta található Kisbajcson. A munkatársak 90 százaléka azóta is a cégnél dolgozik. A vállalkozás a maga 12 fős létszámával kis cégnek számít, mégis nagy feladatokat teljesít. Mi kétszázhúsz érvet nem tudunk mellettük felsorolni a helyszűke miatt (és egyébként a 220 volt is csak a köznyelvben maradt fenn, hiszen az új villamos készülékeket már 400/230 voltra tervezik), ezért kezdjük a vállalkozás legfontosabb jellemzőivel: megbízhatóság, stabilitás, fegyelem és ügyfélközpontúság. Farkas Bálint ügyvezető szakmai hitvallása szerint a villamosság területén fokozott jelentősége van a felkészültségnek és a minőségi munkának, ami napjainkban a cégek közötti differencia leglényegesebb mutatója. Következzenek a tevékenységek: erős- és gyengeáram, intelligens vezérlés, feszültség alatti munkavégzés, áramszolgáltatói feladatok – a villamos ipar minden spektrumában jelen vannak. „Főként szolgáltatóként működünk, több mint egy tucat nagy teljesítményű aggregátort adunk bérbe váratlan és előre bejelentett áramszünet esetén

egyaránt, sürgősségi telepítéssel is állunk ügyfeleink rendelkezésére. 561 KVA-ig ki tudunk szolgálni többek között kórházakat, sport- és mezőgazdasági létesítményeket, élelmiszer-áruházakat. Akár technológiai hűtésekhez is biztosítunk áramfejlesztőket. A kicsinek számító cégek között Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb gépparkkal rendelkezünk szolgáltatói területen” – hangsúlyozta az ügyvezető és hozzátette, a lakossági ügyfeleik aránya 5 százalék, a többi partner az ipari szegmensből kerül ki. Elsősorban az erősáramú szakmacsoportban dolgoznak, de mint írtuk, tevékenységük során lefedik a gyengeáramú informatikai rendszereket és az áramszolgáltatói vonalat is: vállalják fogyasztásmérő helyek telepítését, teljes körű ügyintézéssel együtt többek között az E.ON illetékességi területén. „Végzünk érintés- és tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatokat is, tudunk magasban történő munkára eszközt, szakembert biztosítani 24 méterig. Telepítünk napelemes rendszereket, valamint közvilágítás kivitelezésére, karbantartására, javítására is rendelkezünk jogosultsággal” – egészítette ki Farkas Bálint a tevékenységeik felsorolását. Úgy látja, a cég ereje a gépparkon túl a

komplexitásban, illetve a rugalmasságban van: hibaelhárítási ügyeletük 0–24 órában elérhető, ügyfeleik feladatainak nagy részét pedig átvállalják, időt és pénzt spórolva nekik. Természetesen mindez csak felkészült szakembergárdával valósítható meg. Országos partnerhálózattal is együttműködnek, így multinacionális nagyvállalatokat ugyancsak költséghatékonyan és gyors reakcióidővel képesek kezelni. A cég sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy megbízásaik legnagyobb részét korábbi ügyfeleik ajánlásai alapján kapják. A Vill-Technik Energynél vallják: a legjobb marketing a korrekt, minőségi munkavégzés a határidők maximális betartásával. A vírushelyzetre is azonnal reagáltak: fix szerelőpárosaik csak egymással érintkeznek, bevezették többek mellett az elektronikus menetlevelet, illetve a digitális munkabeosztás, online prezentációs és konferencia kezelő rendszert. E-munkalap nyilvántartó rendszerre álltak át, anyagraktárukat pedig feltöltve tartják, hogy a megkeresésekre villámgyors megoldást adhassanak.

ÜZLETI RIPORT

Vill-Technik Energy Kft.: kis cég átlátható, optimális működéssel, gyors reagálással

Találkozó a kamarai klubokban: rossz vagy jó élmény? Rajtunk áll!

A SZEMÉLYES VIRTUALITÁS NEM IDEGENÍT EL A Personal Virtuality új fogalom. A COVID-helyzet nem megteremtette, csak kőbe véste a létjogosultságát. Valójában korántsem azt jelenti, amit a szavak önmagukban, annál sokkal többet. Olyan teret, ahol személyesen is jelen lehetünk, a közösség részeiként együttműködhetünk a többiekkel, mégis megőrizhetjük a magunk által birtokolt személyes teret. Lehet jól és rosszul is átélni az élményt, amit a perszonális, személyes, virtuális világ jelenthet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a 2020ban kirobbant világjárványra, az azzal járó személyes találkozások korlátozására nagyon jól reagált. Legsikeresebb klubjai azonnal váltottak, és áttették tevékenységüket a virtuális térbe.

segíteni, melyek valódi problémákról beszéltek, és valódi megoldásokat hoztak testközelbe a vállalkozók számára. A testközeli kifejezés az elmúlt évben egészen új értelmezést nyert. Ha találkozunk, maszk van rajtunk, ezért általában nem is találkozunk, hanem nyitunk egymás felé egy digitális csatornát, ahol régi önmagunk lehetünk, arcunkkal, tekintetünkkel vállalhatjuk fel magunkat. Elidegenítő, ugyanakkor segítő is ez, hiszen ember emberrel akkor tud kialakítani komoly kapcsolatot, ha nem bújik el semmilyen álarc, maszk mögé. A kamarai klubok vezetői, segítői ezt teszik lehetővé, amikor rendszeresen kitárják virtuális klubszobák ajtaját, hogy azokon akár százak menjenek be. Így válik egy megszorító intézkedés annak támaszává, hogy a kamarai munkát, a kamarai lehetőségeket még többen megismerjék.

BEKÖSZÖN AZ 5G A KAMARÁBA

EMBERI ÉS ÜZLETI KAPCSOLATOK CSAK ÁLARC NÉLKÜL KÉPZELHETŐEK EL Virtuális: a latin eredetű kifejezés magyarul eredendően azt jelenti, hogy valami csak látszólagos, kézzel nem fogható, nem valódi. A normál helyzetben nagyon aktív kamarai klubok tevékenységéről még a pandémia alatt

sem mondható el egyik sem. Bár az online térben rendezik meg a találkozókat, mindegyiknek valódi tartalma van, kézzel fogható eredményekkel és a jelenlévők száma, aktivitása azt is bizonyítja, a képernyőn keresztül megvalósuló párbeszéd sem csupán látszat. A gazdaság kisalföldi önkormányzata, a kamara sikere mindig abban rejlett, hogy a precízen és pontosan, hatékonyan működő szervezet olyan kreatív tagozati és térségi munkákat tudott

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Ahhoz, hogy a lehetőség, amit a klubok megteremtenek, hozzájáruljon a személyes virtualitás elidegenítő hatásainak kiküszöböléséhez, természetesen kell még néhány dolog. Az első, hogy jól működjön a „hálózat”. Ne akadjon a kép, ne dadogjon a hang, ne fagyjon le a rendszer. A megyei kamara központja ezen a területen már valóban világ színvonalon működik. Kis túlzással az 5G is csak tanulni mehet a Szent István úti székház falai közé.

A GYMSMKIK KLUBJAI NYITOTTAK! A VIRTUÁLIS KLUBTALÁLKOZÓKRA, ELŐADÁSOKRA A KAMARA HONLAPJÁN BÁRKI BEREGISZTRÁLHAT! GYMSMKIK.HU

A másik oldal, a klubokba távolról bejelentkezők pedig, ha igénylik, technikai tanácsokat kaphatnak a kamarai munkatársaktól, miként tudnak a lehető legjobb, leg gyorsabb, legszélesebb sávot nyújtó internethez hozzájutni. A technikai feltételeken túl azonban van még egy, amely jóval fontosabb, mint az előző. Ez pedig a valós tartalom. A hiábavalóság érzése sokkal fájóbb, ha mes�sze ülünk egymástól, ha nem tudunk cinkosan kikacsintani egy-egy félresikerült téma taglalása közben, ha nem látjuk az interakciókat, ha nem érzékeljük a testbeszédet. A Győr- Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett klubok szinte mindegyike sikeresen vette ezt az akadályt is,

és izgalmas, érdekes, életszerű virtuális klubfoglalkozásokat tartott. Kis visszatekintőnkben ezek közül elevenítünk fel néhányat.

„EZZEL A K-KÁVÉVAL NEM TUDOD LEÖNTENI MAGAD!” A KKV Klub az egyik legnagyobb hagyományú kamarai klub a kamarában. Varga István még a pandémiás idők előtt álmodta meg, és hozta létre fiatal erők segítségével a kis- és középvállalkozásoknak szánt klub 21. századi formáját, a K-kávét. A siker nem is maradt el. Egyik előadás érte a másikat. Viták

A GYMSKIK ülései zavartalanul folytatódtak az online platformokon is. (A fotókon a New Generation Klub, a KKV Klub, és a Szolgáltatási tagozat elnökségi ülései láthatóak).

A klub aktivitásait az elmúlt évben a célorientáltság kérdéskörben fejtette ki: A célok meghatározása a vállalkozás fejlődésének záloga. Egy jó célmeghatározás fél siker! A tervezés és a teljesülés utókövetése elengedhetetlen a sikerhez! A helyes célmeghatározás segít helyes irányban tartani a vállalkozást. Cél lehet a profit elérése mellett a tevékenység és a minőség javítása, az ehhez kapcsolódó ügyfélelégedettség, az ügyfelek megtartása, illetve a nyereség megteremtése – állt a meghívókon, amelyekre mindig többtucatnyi érdeklődő jelentkezett. 2021-ben a központi kérdéskör az újranyitó világban a hatékonyság növelés lesz. kereszttüzében edződtek a jelenlévők és a témák is. A K-kávé klubon voltak szendvicsek, pogácsa és természetesen kávé is, amelyet, mivel sokan voltak általában, ha nem figyeltünk, akár egymásra is boríthattunk. Amióta a virtuális térben van a klub, a résztvevők száma még több lett, de ahogy az egyik rendszeres résztvevő mondta: „Ezzel a K kávéval nem tudod leönteni magad!” A KKV Klub virtuál, az indulásakor megfogalmazta: „Rendszeresen válság kezeléssel összefüggő információkat nyújtunk, segítünk eligazodni az új jogszabályi környezetben, tippeket és hasznos tanácsokat adunk a vállalkozások újraindulásához a megváltozott gazdasági környezetben.” A tervhez azóta is tartják magukat. Az elmúlt években mértékadó vendégeket tudtak üdvözölni a virtuális kávézójukban. Többek között előadást tartott, hasznos tippeket nyújtott: Szabó László vállalati ügyfélkapcsolati igazgató, OTP Bank Nyrt., Kovács Tibor területi vállalati igazgató, MKB Bank Nyrt. Kiss Gabriella, Melecs

HR-vezetője, Horváthné Borsodi Mónika, Borsodi Műhely Kft., dr. Kiss Imre, megyei tiszti főorvos, főosztályvezető, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. Győrfi Pál mentőtiszt, mentálhigiénikus, PR-szakember, Országos Mentőszolgálat szóvivő,

Horváth Szabolcs ügyvezető, Flow- Factor Kft. Farkas Gyula ügyvezető, Nemzetközi Követeléskezelő Kft., Andorka Miklós, a MAPI-csoport stratégiai igazgatója.

„MINDIG VAN ÚJ GENERÁCIÓ” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az ország kamarái között több szempontból is a képzeletbeli élmezőnyben foglal helyet. Ezen paraméterek egyike az új, fiatal vállalkozók és vállalkozások belépése az önkéntes tagok közé. Sokan vannak a New Generation tagjai, és még többen, akik regisztrált tagokként csatlakoztak, csatlakoznak rendezvényeikhez. „Mindig van új generáció, de ez a mostani igazán kitesz magáért” – nyilatkozott róluk egy kamarai elnökségi tag, amikor a klub működéséről kérdeztük. A New Generation Klub rendezvényei interaktív, párbeszéden alapuló közvetlen hangvételű események, ahol a résztvevők egy innovatív csapat tagjaként új modelleket ismerhetnek meg, fejlődhetnek és hatékony üzleti kapcsolatokat építhetnek.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

LEHETŐSÉG AZ ÚJONNAN BELÉPŐ ÖNKÉNTES TAGOKNAK Kamaránk számára rendkívül fontos, hogy tagjaink önkéntes tagságukból a lehető legtöbbet profitálják. Ezt a célt szolgálta az Új Belépők Foruma Klub, annak is a kapcsolat építő workshopjai. A workshop keretében Szabó László (OTP Bank Nyrt.) és Jagodics Tamás (Cégmenedzser Szoftver Kft.) kamarai tisztségviselőink tájékoztatnak a kamara értékeiről, vállalkozások számára kínált lehetőségeiről és azokról a releváns témákról, melyekkel hozzájárulhatunk a megyében működő vállalkozások eredményes és sikeres működéséhez, információkkal történő ellátásához. A résztvevők eddig egyöntetűen tudták megerősíteni: a kamara célja a fejlődési irányok kijelölése, a lehetőségek felkutatása, az együtt működések kialakítása és a gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósítása. Szerző: Fábián György

TOLLAT ADNAK A SIKERTÖRTÉNETEK MEGÍRÁSÁHOZ Az Audi Akademie-n a járvány idején nem állhat meg az élet, nem tud becsukódni a képzőközpont ajtaja. Az Audi Akademie képzési tanácsadói az Audi Hungaria Zrt. gyárának különböző területeiről gyűjtik össze és szinkronizálják a képzési igényeket. A vállalatot a mindennapok során is a folyamatos tanulás és fejlődés jellemzi, ugyanakkor ezek az igények hatványozottan jelentkeznek új termék vagy technológia bevezetése kapcsán. Az elektromos járművek, a digitalizáció és a fenntarthatóság korában a korszerű, kiváló minőségű termék mellett elengedhetetlen az innovatív technológiák alkalmazása, a motiváló vállalati kultúra biztosítása. 68

A cikk illusztrációjaként közölt fotók a vírusjárvány előtt készültek.

Digitalizáció, digitális eszközök, technológiák az Audi Akademie-nél

A képzési igényekre válaszul a képzési tervek, programok itt születnek meg. A képzéseik felépítéséért saját szakemberek felelősek, és telephelyükön biztosítják a képzés elvégzéséhez szükséges feltételeket. Természetesen a felnőttképzéshez hozzátartozik a szükséges adminisztráció elvégzése is. Az Akadémia munkatársai gondoskodnak a megváltozott felnőttképzési jogi környezetnek való megfelelésről. Az Audi Hungaria Zrt. 2001 óta vesz részt a duális szakképzésben. 20 évvel ezelőtt kezdődött a partneri együttműködés a gépi forgácsoló tanulók képzése kapcsán. Jelenleg 215 tanulóval dolgoznak. A vállalat a műszaki szakmák kapcsán a Győri Szakképzési Centrum négy intézményével működik együtt. A járműtechnika területén a Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikummal hét szakmában, a gépészetben a Lukács mellett a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikummal négy szakmában, az elektrotechnika és automatizálás terén pedig a Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum és a Kossuth Lajos Technikum a partnerek egy-egy szakmában. A szakmák között szerepelnek érettségi nélküli és érettségire épülők egyaránt. Szigeti Éva Katalin, az Audi Akademie Hungaria vezetője: „A szakmaképeket a vállalat igényei alapján folyamatosan fejlesztjük a partnerekkel közösen: több új szakma is ennek az együttműködésnek köszönhetően került bevezetésre – ezekben már országosan zajlik a beiskolázás, széles körben profitálnak más vállalatok is a befektetett munkából.” A gyártási tevékenységekhez és a technológiához szorosan kötődő szakmák mellett nagyon fontos megemlíteni az idegen nyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző technikus képzésüket, melyet az Audi Hungaria Iskolával közösen hívtak életre. Amellett, hogy a képzés jelentős része idegen nyelven zajlik – felkészítve ezzel a tanulókat a multinacionális környezetben való munkavégzésre –, lehetőségük van megismerni, megtanulni a gyártást támogató folyamatokat, a logisztikai és beszerzési tevékenységeket, illetve a projektmenedzsmentet.

A LEGNAGYOBB KIHÍVÁS A JELENLEGI HELYZETBEN AZ, HOGY MINDEN MUNKATÁRSUK SZÁMÁRA ELÉRHETŐVÉ TEGYÉK A KÉPZÉSEKET, ILLETVE OLYAN MEGOLDÁSOKAT KÍNÁLJANAK, AMELYEK SEGÍTENEK LEKÜZDENI A DIGITÁLIS MEGOLDÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELLENÉRZÉSEKET. A kereskedelmi és a műszaki szakmákban is nagyon fontos, hogy a tanulók digitális kompetenciáit kiemelten fejles�szék. Ez megjelenik mind tartalmi, mind módszertani szinten: a tanulók számára az elméleti háttéranyagot digitális formában, mobileszközök segítségével teszik hozzáférhetővé. Jelenleg az egységes online tanulástámogató platform létrehozásán dolgoznak: céljuk egy olyan felület kialakítása, amelyen keresztül a tanulóik mellett a felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók, vagy a munkatársak is elérik a képzésükhöz szükséges tartalmakat. Szigeti Éva Katalin, az Audi Akademie Hungaria vezetője: „Az új szakképzési rendszer a digitalizáció tekintetében is több lehetőséget biztosít. Országos szinten is együttműködünk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával az Ágazati Készségtanácsok munkájában, illetve helyi szinten is felelős szerepet vállalunk az iskolákkal és más gazdasági szereplőkkel együttműködve az új, tanuló- és kompetenciaközpontú rendszer bevezetésében.” Elsőként történt meg az Audi Akademie nyilvántartásba vétele, mint vállalati képzőközpont. Ezáltal lehetőség nyílik, hogy az együttműködésüket kiterjesszék más vállalatok, gazdasági szereplők irányába is. A kép pedig a frissen, duális formában induló okleveles technikusok képzésével

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

lesz teljes: biztosítják, hogy a leendő mérnökök gyakorlatorientált képzés keretében tudják építeni karrierjüket, életpályát kínálnak számukra. A vállalat minden képzési igényére a képzőközponton keresztül érkezik a megoldás: nincs olyan Audi Hungaria munkatárs, aki ne fordulna meg a képzőközpontban, vagy ne végezné el valamelyik általuk fejlesztett e-learning képzést. Kocsis Zoltán, az Audi Akademie Hungaria Szak/Továbbképzés/Gyártás technológia/ Automatizálástechnika vezetője: „A vállalat profiljából fakadóan alapvető a járműtechnika, a gyártástechnológia, az automatizálás és azon belül is kiemelten a robottechnika oktatása. Ezeket a képzéseket a munkatársak feladataihoz igazítjuk: gondoskodunk a magas minőségű munkához szükséges kompetenciafejlesztésről.” A vállalat lean alapú termelési rendszere is megköveteli az oktatást: a működési alapok elsajátításától az alapkészségek fejlesztésén keresztül a hatékony együttműködés megteremtését célzó programokig. Ezen képzések fejlesztése is a termelőterületekkel, vagy éppen a minőségbiztosítással együttműködve zajlik, a középpontban a hatékonyság és a minőség áll. A termék- és termelésspecifikus képzések megvalósítása mellett külön terület foglalkozik az IT-tréningekkel: a portfólió itt is az alapképzésektől a CAD/ CAM rendszerekkel kapcsolatos mély szakmai tanácsadásig terjed. Az Audi minden dolgozója számára kínálnak olyan képzéseket – például idő-energia gazdálkodás, motiváció, kommunikáció –, amelyek mind tartalomban, mind képzési ütemezésben jól illeszkednek az egyedi igényekhez. A változásokkal, eddig nem ismert kihívásokkal teli mindennapokban mind inkább szükséges a belső stabilitás erősítése. Mind a csoportos, mind az egyéni kompetenciafejlesztéseket digitális platformokon tették elérhetővé, igazodva a kapcsolódó területek elvárásaihoz és a virtuális térben való tanulás jellegzetességeihez. Folyamatosan képzik magukat is annak érdekében, hogy a legmegfelelőbb válaszokkal, magas színvonalú tartalommal támogassák a résztvevőinket.

A „hard” témákat pedig kiegészítik a „soft-skill” tréningek. A klasszikus kínálat – mint például a stresszkezelés, vagy időgazdálkodás és motivációs tréningek – mellett külön foglalkoznak a műszakvezetők fejlesztésével és menedzsmentprogramokkal is. Minden célcsoport számára az innovatív és jövőorientált témák mellett az aktuális kihívások kapcsán is fejlődési lehetőséget, eszköztárat biztosítanak

belül külön csapat foglalkozik a képzés digitalizációjával. Ez magában foglalja az ehhez szükséges technológiáik bővítését, illetve a képzésmódszertani fejlesztést is. A törekvésük, hogy mindenkinek személyre szabott képzést tudjanak biztosítani. Ennek eléréséhez már évek óta dolgoznak e-learning és kevert, blended learning megoldások kidolgozásán. Videostúdiónknak és eszközeinknek köszön-

A legkorszerűbb eszközök segítik a képzést az Audi Akademie-nél (például együttműködés az online térben, belső stabilitás erősítése). A nyelvi kompetenciafejlesztés régóta része a portfóliónak – évek óta elérhető egyénre szabott, akár teljesen digitális formában is. Szigeti Éva Katalin, az Audi Akademie Hungaria vezetője: „A jelenlegi pandémia kapcsán a legfontosabb védekezési lehetőség a szociális kapcsolatok minimalizálása. Ez természetesen kihatással van minden jelenléti oktatásra, képzésre.” Ez egyrészt azt jelenti, hogy kisebb csoportokban zajlanak a képzések, másrészt a képzőközpont munkatársai közül is sokan otthonról végzik a munkájukat. Ehhez nagy előnyt jelent, hogy a vállalat informatikai rendszerei, belső közösségi felületei lehetővé teszik a digitális kommunikáció különböző formáit, a chat funkcióktól a videokonferenciáig, felhőalapú szolgáltatások támogatják az online együttműködést. A vállalati rendszerek használatával biztosítható a megfelelő adatkezelés és információbiztonság. A digitális átállás a világjárványtól függetlenül is elkezdődött. A képzőközponton

hetően az Audi Hungaria Akademie munkatársai saját webalapú tananyagot állítottak elő számos témakörben. Kocsis Zoltán, az Audi Akademie Hungaria Szak/Továbbképzés/Gyártástechnológia/ Automatizálástechnika vezetője: „A járműgyártás világa alapvető változáson megy keresztül – nem csak a technológia terén. A hatékony munkavégzés a hard és a soft skillek, készségek megfelelő kombinációjával érhető el. A járműipar változása természetesen érinti az Audi Hungariát. Aktívan dolgozunk azon, hogy a munkatársakat, vezetőket támogassuk a változási folyamat minden fázisában. Ez a tudás és tapasztalat nagy előnyt jelent a munkavégzés körülményeinek megváltozása, a személyes kapcsolatok csökkenése idején is.” A legnagyobb kihívás a jelenlegi helyzetben az, hogy minden munkatársuk számára elérhetővé tegyék a képzéseket, illetve olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek segítenek leküzdeni a digitális megoldásokkal

kapcsolatos ellenérzéseket. A vállalatnál a csapatmunka alapvető fontosságú, ennek a sikerességét meghatározza, hogy milyen kapcsolat és légkör alakul ki a csapatban. A digitális megoldások sokszor korlátozzák a kommunikációt: a nonverbális összetevők – ami a jelentős részét adja a kommunikációnak – torzulnak, vagy teljesen elvesznek. Ezt meg kell tanulni felismerni és tudatosan kezelni az együttműködő partnereknek. Ha pedig a képzés tekintetében vizsgálódnak, akkor az előző szempontok mellett a legalapvetőbb kihívás a motiváció fenntartása. Könnyű elveszíteni a résztvevőket a digitális térben – a digitális oktatás emiatt is speciális felkészültséget igényel, nem elegendő a megfelelő informatikai háttér biztosítása. A szükséghelyzet egy egyébként is zajló folyamatot gyorsít fel. Mindaz a tapasztalat, jó gyakorlat és természetesen kudarc is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalat transzformációját hatékonyan támogassák akkor is, amikor a jelenlegi korlátozások feloldásra kerülnek. Könnyű belátni, hogy ha a szereplők elfogadják, megszokják és megtanulják használni a digitáliseszköz-készletet, akkor a későbbiekben is kevesebb utazással, időráfordítással lesznek megoldhatók a feladatok. És ez csak a legegyszerűbb példa. A vállalatnál továbbá ott vannak a sikert megalapozó és biztosító „boomerek” és az X generáció tagjai, az Y generáció a legaktívabb éveiben jár, a szakképzésben a Z generáció már kifut, az alfa generációs „digitális bennszülöttek” pedig a kapukat döngetik. Folyamatosan fejlődniük kell, hogy fejleszteni tudjanak. A gyorsan változó környezet miatt nagy az Audi Akademie felelőssége abban is, hogy a vállalat dolgozói még fokozottabban vegyék igénybe és hasznosítsák a tanulásban rejlő lehetőségeket, az oktatók pedig valós idejű, hatékony és élményszerű programokat biztosítsanak számukra. Ügyesen használva a digitalizációt, lehetőség van még inkább individuális fejlesztést biztosítani: mindenkinek azt a kérdését megválaszolni, ami az aktuális helyzetében a legfontosabb. A képzőközpontnak azon kell dolgoznia, hogy segítsen tollat adni a vá llalatnak a következő évek sikertörténetének megírásához. Szerző: Ozsvárt Tamás

ÉLŐERŐS VÉDELEM A 21. SZÁZADBAN

PATENT VAGYONVÉDELMI SZOFTVEREK ALAPÍTVA: 1990

A BIZTONSÁG MINŐSÉGE

Ügyfeleinknek teljeskörűen regisztrált és applikáción keresztül nyomon követhető üzemet, gyárat, telephelyet, intézményt biztosító rendszer. • Szakképzett emberek • Vizsgázott, főállású vagyonőrök • 200 M Ft-os biztosítás • Termelést segítő protokoll

• Saját fejlesztésű, világszínvonalú programok a személy és gépjármű be- és kiléptetéshez, a tűzoltó rendszerek felügyeletéhez, a jegyzőkönyvek kezeléséhez, a kulcsnyilvántartáshoz. • QR-kódos saját fejlesztésű arcfelismerős beléptetés.

TÖBBEK KÖZÖTT A PATENT JOBB, HATÉKONYABB, MEGBÍZHATÓBB.

ISOMINŐSÍTÉS

ÁLLANDÓ TRÉNINGEK

INSPEKTORI RENDSZER

RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁS • Kiemelt országos és európai sportesemények • Arcfelismerő programos beléptetés • Kulturális fesztiválok, programok • Céges rendezvények

VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER: SAP

PATENT BIZTONSÁGTECHNIKA

Teljes körű mérnöki tervezés és kivitelezés, minőségbiztosítás, a legmodernebb eszközök.

DÍJAK:

VOSZ Év vállalkozása Presztízs-díj Győr Város Díja Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara díja

MINŐSÍTÉS:

ISO 9001 Kamara által minősített vállalkozás

TÉRFIGYELŐ KAMERÁK A TELEPÜLÉSEK BIZTONSÁGÁÉRT • Rendszámfelismerés • Nyomkövetés • Éjjeli üzemmód • Atipikus mozgásfigyelés

GYÁRAK, ÜZEMEK BIZTONSÁGA • Beléptető rendszerek • Sorompók • Forgóvillák

év szakmai távfelügyeleti 110 nagyvállalati 84 önkormányzati/ intézményi ügyfél 30 tapasztalat foglalkoztatott 15.000 ügyfél 1200 főállású ügyfél

AZ ÖTLET CSAK A CSÍRA Előbb-utóbb mindegyik cég informatikai cég lesz, az is, amelyik nem szoftvert gyárt. Molnár Pállal, a Szintézis-Net innovációs igazgatójával, társtulajdonosával beszélgettünk a digitalizációs pofonról, az Ideathonról és arról, hogy jut az eszükbe társadalmi hatású projektekben gondolkodni a fiataloknak.

– Nagy pofont adott a járvány? – Nagyot. A cégek egy kisebbet szívesebben elviseltek volna. Így viszont végérvényesen nyilvánvalóvá vált, hogy csak azok tudnak fennmaradni, akik az általuk gyártott terméket megtámogatják szoftverrel. Vagyis minden ma működő cég előbb-utóbb informatikai céggé válik. Már a home office-ra való átállás is gondot okozott a napi működésben ott, ahol nem voltak digitalizált folyamatok. Nekünk ez egy napig tartott és csak az volt a kérdés, hogy a céges hálózati infrastruktúra fogja-e bírni a megnövekedett külső kapcsolatot. Végül is bírta.

EGYENSÚLY ÉS VÁLTOZÓ PIAC – Minden ma működő cég informatikai céggé válik. És a jövő cégei? – Már egy startup ötletet is úgy kell indítani, hogy valahogy majd el kell tudni adni. Ma már például szinte mindenhez kapcsolódik mobilapplikáció. Csak a digitalizáció mértéke lehet kérdés, az egyensúlyt kell proaktív módon megtalálni, ami azért nehéz, mert gyorsan változnak a piaci igények. – Mi a helyzet napjaink informatikai cégeivel? Nagyobb eséllyel látnak a jövőbe? – A jövőbe mi sem látunk, de próbálkoztunk. Amikor a Szintézis Nethez kerültem 2005-ben, négyen dolgoztunk a cégnél. Mérnök informatikusként egyedi szoftverfejlesztéssel foglalkoztam, megrendelésre készítettünk különböző termékeket.

A projektek közötti holtidőben házon belül ötletbörzéket rendeztünk, többek között az akkoriban újdonságot jelentő mobiltelefonokhoz próbáltunk mindenféle kütyüt, appot fejleszteni. Ma már közel százharminc munkatársam van, időközben pedig elvégeztem a győri Széchenyi-egyetemen az MBA-szakot. Hosszú időn keresztül vezetőként egyedül én voltam az, aki új termékek kidolgozásával, ötleteléssel foglalkozott és rá kellett jönnünk, hogy ez nem célravezető. Tavaly a cégen belül összehoztunk egy tízfős csapatot, akik a munkájuk mellett innovációmenedzsmenttel foglalkoznak. A belülről és kívülről érkező ötleteket startup ötletként kezelik. Az eltelt egy évben két ígéretes projekten kezdődött el a munka. Az egyik érdekes módon egy építőipari innováció, annak ellenére, hogy jellemzően egészségügyi szoftverfejlesztő cég vagyunk. Az egyik kollégának azonban ez a terület a szívügye, kitalált valamit, amit meggyőzően elő is adott, mi pedig melléálltunk. Részben kulturális kérdésnek látom, hogy egy több mint százfős cég elköteleződik-e az innováció mellett, költ, áldoz-e rá. Házon belül úgy, hogy biztosítja a hátteret egy nagyon erős mentoráláshoz, házon kívül pedig, hogy anyagilag és egyéb módon támogatja az innovatív kezdeményezéseket.

AZ IDEATHON TÖRTÉNETE – Mint amilyen például az Ideathon? – Igen, az Ideathon egy, azon programok,

törekvések közül, amelyekből kikerülve, finomodva végül kialakul az a startup réteg, amely meghatározhatja a cégek következő öt-tíz évét. – És máris a jövőnél tartunk. Ez az a pont, ahol a szenvedélye és a munkája összeér. Az Ideathon a régió legnagyobb ötletversenye, és ön indította útjára. Mikor volt az első? – 2018-ban. Akkor Győrben már volt startup élet, startup közösség. A legjobb helyen, a StartITup Egyesületben dobtam be a gondolatot: mi lenne, ha rendeznénk egy ötletversenyt, ami kifejezetten a nulladik fázisú vállalkozószellemű hallgatóságnak szólna arról, mit kezdjenek az ötletükkel, és ehhez segítséget is kapnának. Összefogtunk a kamarával és belevágtunk a szervezésbe, a Szintézis-Net pedig pár más céggel mellé állt támogatóként. Rögtön az első alkalommal több, mint félszáz résztvevőnk volt. Meglepetésünkre az ország egész területéről jelentkeztek, úgyhogy nem várt kihívásokkal is szembesültünk, szállásokat is kellett biztosítanunk. Egy olyan termékeny közeget álmodtunk meg, amelyben minden az ötlet kidolgozásáról szól. Neves mentorokat nyertünk meg a munkához, a résztvevőket pedig megtanítottuk arra, hogyan fejtsék ki a problémát, és mutassák be az elképzeléseiket. A siker előkészítette a 2019-es Ideathont. Országos hírű, ismert szakemberek fogadták el a felkérést a zsűribe, angyalbefektetőket hívtunk, a résztvevők páratlan lehetőségeket kaptak. Emlékszem, a zárónap hajnalán még a kamarában próbálták a pitcheket a csapatok. Elképesztő lelkesedés, hangulat uralkodott.

„NEM CSAK EGY ÚT LÉTEZIK, TÖBB ÚT LEHETSÉGES. NINCS OLYAN, HOGY „A JÓ ÚT”, UTAK VANNAK, AMIKET KI KELL PRÓBÁLNI. KITARTÁS ÉS HOSSZÚ PRÓBÁLKOZÁS ÁRÁN JUTUNK EL ODA, HOGY VALAMI SIKERÜL, VAGY KIDERÜL, HOGY NINCS ÉRTELME TOVÁBBMENNI. EZ IS EGY NAGYON FONTOS ÉSZREVÉTEL.” MOLNÁR PÁL

ÖTLETEK ERDÉLYTŐL LONDONIG – Nem volt kérdés, hogy lesz-e Idea thon 3.0. De az első hullám átírta a forgatókönyvet. – 2020 tavaszára terveztük a következő ötletversenyt, de a karantén és a megváltozott helyzet hozta kihívások lehetetlenné tették, hogy annyi időt fordítsunk a szervezésre, amen�nyit szerettünk volna, ezért áttettük novemberre. Közben mindenki tanult, fejlődött. Én például elmélyedtem a design thinking-ben, a tervezői gondolkodásban. Alig vártam az őszt. Az volt a célom, hogy egy olyan eseményt hozzak létre, amihez hasonló Magyarországon még nem volt. Egy erőteljes, facilitált workshopokkal támogatott, komplex programot álmodtam meg, amelyben a tematikát a design thinking módszertanára építettük. Az Ideathon célja mindig is a tudásátadás volt, ezért erőteljesen fókuszáltunk arra, hogy a versenyzők olyan ismereteket sajátítsanak el, amelyeket az esemény lezárulta után saját vállalkozásuk, ötletük fejlesztéséhez is hatékonyan használhatnak fel. Kőkemény két hónap munkát tettünk bele. Folyamatosan újra kellett terveznünk a járvány miatt, mintha egy startupon dolgoztunk volna. Erdélytől Londonig jelentkeztek be résztvevők, a legfiatalabb csapattag tizennégy éves volt. Hihetetlen élményt nyújtott a két és félnapos rendezvény. A jövőre nézve nagyszabású terveink vannak, nemzetközi terepre is szeretnénk kilépni, csak a megfelelő pillanatra várunk. Azt látjuk, hogy megjelent azóta több hasonló tematikájú hétvégi ötletverseny, de azt gondolom, hogy ebben is úttörők voltunk, ezért nem lehet kérdés, hogy folytatjuk.

A DIGITALIZÁCIÓ ÁTHATJA A GONDOLKODÁST – Tetten érhető a digitalizáció igényének erősödése az Ideathon keretében bemutatott megoldásokon? – A trend egyértelműen megváltozott.

Túl az első hullámon, a második küszöbén már mindenkinek át volt itatva a gondolkodása a járvánnyal. Novemberben már szinte kizárólag digitális ötletek fogalmazódtak meg, és olyanok, amelyek konkrét termék gyártásáról szóltak, szinte alig. A Covid nélkül talán fel sem merült volna például egy távoli auditot támogató ötlet – a NextGenAudit –, amin az egyik csapat dolgozott. Egy 5G technológiára épített, szigorúan ellenőrzött, dokumentált, videóazonosítást használó eljáráson gondolkodtak. – Egyre kevésbé meglepő, hogy egészen fiatalok is komoly innovatív ötletekkel álljanak elő. – A Széchenyi István Egyetemen zajló „Ötletből üzlet” tantárgy keretein belül évek óta részt veszek a munkában külső mentorként. A hallgatók a félév elején megfogalmazott ötletüket a félév végén már egy üzleti ötletként prezentálják. Korábban ezek az itt megfogalmazott ötletek egészen szűk terepen mozogtak. Csak a saját életünkben, közvetlen környezetünkben felmerült problémákra korlátozódtak. Az utóbbi időszakban egyre komolyabb elképzelésekkel hozakodnak elő a hallgatók. Formálódik a világ és vele a fiatalok szemlélete, az ötleteikkel pedig gyakran határozott társadalmi hatást akarnak elérni. Cukorbetegeknek, vakoknak szóló alkalmazást találnak ki,

közlekedésfejlesztési tervekkel állnak elő. Ma már az sem ritka, hogy egy-egy középiskolás meglátásai hoznak valami egészen frisset és újszerűt. Az egyesület el is kezdte az ötletversenyeket az Ideathon mintájára a tizennégy-tizennyolc évesek korosztályában. Az egyik ilyen rendezvényen mentor lehettem és magam is meglepődtem, hogy már ők is üzleti modellt próbálnak felállítani és olyan gondolatok foglalkoztatják őket például, hogyan érhetnék el, hogy kevesebb papírt használjanak fel a boltokban a blokkok nyomtatásánál. Ők a példa arra, hogy ezt csak elköteleződve és szenvedéllyel lehet igazán jól csinálni. Örülök annak, hogy napjaink fiataljai ilyen éretten gondolkodnak. Az a dolgunk, hogy tudásunk és tapasztalatunk átadásával segítsük őket, hiszen általuk még gyorsabban tudnak előrébb jutni. Szerző: KG

AZ ÖTLET CSAK EGY CSÍRA „A legrosszabb dolog, ami az ötlettel történhet, ha nem osztod meg másokkal” – Molnár Pál gondolata az első Ideathon szlogenjeként maradt fenn. „Sokan nem merik megosztani az elképzeléseiket, attól tartanak, hogy ellopják. Pedig az ötlet csak egy csíra, a siker a megvalósításon múlik. Ha két-három csapat elkezd ugyanazon az ötleten dolgozni, két-háromféle lesz a végeredmény és még akkor sem tudjuk előre megmondani, melyik a jó. Ezt a piac és az idő fogja igazolni.”

ÜZLETI RIPORT

Szállást a Bookingon, biztosítást a Netrisken, nyomdai szolgáltatást a Print Brokers Team honlapján keresnek

NYOMTATOTT VILÁGOT HÓDÍT A GYŐRI CÉG Öt évvel ezelőtt 130 millió volt az éves forgalmuk, tavaly elérték az 1 milliárdot. Mi a titka a győri központú, nyomdaipari termékekkel foglalkozó cég hatékonyságának? A minőségi munka, a rugalmasság, a gyorsaság – Igen! És talán az, hogy Egyházi Zsolt és csapata hiszi, hogy a nyomdaiparban nincs lehetetlen, nincs teljesíthetetlen kérés. Az ötlet, hogy brókerként segítik azokat a vállalkozásokat, amelyeknek nyomdai termékre van szükségük, zseniális volt és bevált! A nyomdaipart, amely sokak számára még mindig nagy csarnokokban kattogó gépek sorát jelenti, ők „felvitték az online térbe”, és a piac jól reagált. Gyorsan kiderült, hogy a print területen is szükség van egy brókercégre. Ma már elmondható, szállást a Bookingon, biztosítást a Netrisken, nyomdai szolgáltatást a Print Brokers Team honlapján keresnek leginkább. Egyházi Zsolt, a Print Brokers Team ügyvezető igazgatója családi hagyományokat vitt tovább, amikor a nyomdaiparban kezdett vállalkozni. Gyorsan felismerte, hogy a nyomdák világa változik. De nem úgy, ahogy sokan jósolták, hogy kevesebb termékre lesz szükség, hanem éppen ellenkezőleg, egyre többre. Szórólapok, kiadványok, könyvek, papírtáskák, dobozok. A megrendelések kifogyhatatlanok, és a határidők egyre rövidebbek. Ennek a kihívásnak sok esetben már nem tudnak megfelelni a hagyományos nyomdák, leginkább azért, mert ők a gyártás minőségére figyelnek. Ezt a tevékenységet a Print Brokers Team egy teljes körű szolgáltatás biztosításával egészíti ki. „Mi nem egy-egy terméket rendelünk meg, mi nyomdai kapacitásokat kötünk le.” – mondja Egyházi Zsolt, aki tudásával és mosolyával is leveszi az ügyfeleit a lábáról. Majd

hozzáteszi: „Több hazai és nemzetközi nyomda gyártói képviseletét látjuk el.

Kiadványra, papírtáskára, dobozra, plasztikkártyára van szüksége? A nyomdai ajánlatkérésnél ma már kihagyhatatlan a Print Brokers.

Ez teszi lehetővé, hogy gyorsak, rugalmasak és olcsóbbak legyünk. Pontosan olyanok vagyunk, mint egy biztosítási brókercég. Az ügyfeleknek mi megtaláljuk a legjobb nyomdai megoldást, legyen szó bármilyen nyomdaipari termékről.” Szinte az összes nyomdai alaptermék megtalálható a Print Brokers Team kínálatában, köztük könyvek, cégismertetők és prospektusok. A hagyományos nyomdai termékek mellett pedig a dobozok, papírtáskák és plasztikkártyák gyártásával is foglalkoznak.

Mindezek a pár száz darabtól akár tízezres, sokszor százezres példányszámig készülnek. A Print Brokers Team a mindennapjait a jövőben éli. Folyamatosan újítanak és fejlesztenek. Arra törekednek, hogy a megrendelőnek ki se kelljen mozdulnia az irodaszékéből. „Az ajánlatkérő modul, amely hamarosan már minden szegmensünket lefedi, képes lesz például arra is, hogy a világon leggyakrabban gyártott típusú dobozok közül személyre szabottan választhasson a megrendelő. Válogat, tervez, megnyomja az entert és termékeit akár már holnap elhelyezheti a dobozokba.” Az egyik legnagyobb drogérialánc magyarországi leányvállalata is kiemelt ügyfele a Print Brokersnek. A karácsonyi vásárra szerettek volna több raklapnyi törölközőt ízléses díszdobozba csomagolni. Csakhogy se dobozuk, se elég idejük nem volt az ünnepekig. Egyházi Zsolt vállalta a munkát. Alig pár hét alatt kész volt a több tízezer doboz. Ám ez nem volt elég a megrendelőnek, kérte, ha lehet, csomagolják is be a törölközőket. „Nyomdában nem ismerünk lehetetlent!

Természetesen igent mondtam, és a karácsonyi időszakra ott volt a boltokban a rengeteg törölköző, a Print Brokers Team által legyártatott dobozokban.” A Magyarországon egyedülálló alap ötlet (a nyomdai munkák bróker szintű menedzselése), az egymással minden tervet, információt megosztó kreatív csapat, a jó cégvezetés, a nemzetközi kapcsolatok a siker zálogai. Talán nem véletlen, hogy a folyamatosan növekvő és fejlődő Print Brokerst már külföldről is keresik.

segíteni a megrendelőit az esetleges hibák kiküszöbölésében még a megrendelés előtt. Ezáltal tudja elérni azt, hogy a megrendelt termék pontosan olyan legyen, mint amilyet az ügyfél szeretne, és emellett teljeskörűen menedzseli a gyártási folyamatot. A megrendelő az ajánlatkéréstől kezdődően az árajánlaton át és a megrendelést követően a gyártásig ugyanazzal a kapcsolattartóval egyeztetve tudja nyomon követni a termék elkészülését. Ráadásul még a szállítás szervezésében és az esetleges raktározási folyamatokban is az ügyfelek rendelkezésére állnak.

A cég egyik legnagyobb erőssége, hogy valamennyi munkatársuk magasan képzett a saját szakterületén. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező és a fiatalabb, ambiciózus kollégák között nagyon jól működik a csapatszellem. Mindenben segítik egymást, mivel mindannyian más területen rendelkeznek kiváló szakismerettel, mernek és tudnak is kérdezni egymástól.

A cégvezető úgy véli, a közvetlen nyomdai megrendelések kora hamarosan lejár. Egyszerűsége, gyorsasága miatt egyre többen fordulnak az online megrendelés felé és azt tapasztalják, hogy a Print Brokers mindig jobb árat kínál, és ami meglepő, gyorsabb határ időkkel, mint a közvetlenül megkeresett nyomda.

Egyházi Zsolt elmondása szerint a cég névben a Team szó ezt a szellemiséget jelképezi. A cég abban is kiemelkedő a piacon, hogy a kiváló szaktudásnak köszönhetően közvetlenül tudja

A megrendelők közül már sokan tudják, ha nyomdai terméket szeretnének, egy ajánlatért biztosan fel kell keresniük a Print Brokerst! Aztán a legtöbb esetben nem is mennek tovább.

A digitális vállalkozások jellemzői a tudományos kutató szemével

MEGOLDÁSOK, MELYEKNEK MÉG NINCS MEG A PROBLÉMÁJUK Digitalizáció, algoritmusok, mesterséges intelligencia – egyre többet hallott fogalmak, melyekről a hozzáértők úgy nyilatkoznak, hogy jövőnket tekintve meghatározó szerephez jutnak. Sőt: azt is állítják: azok a vállalkozások – néhány speciális ágazattól eltekintve –, amelyek nem alkalmazzák az említett fogalmak mögött rejtőző technológiákat, lemaradnak a piaci versenyben és hosszú távon elvesztik ügyfeleiket, megrendelőiket, piacaikat. De vajon melyek azok a vállalkozások, amelyek valóban „digitálisak”? Melyek azok a megoldások, eszközök, amelyek felhasználása kötelező azok számára, akik szeretnének modern vállalkozássá válni, vagy annak megmaradni? Erről beszélgettünk Pap Józseffel, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatójával, aki a terület kutatója, és pályafutása során gyakorlati ismereteket is szerzett nemzetközi vállalatok működéséről. Ahogyan „illik”, a fogalom – digitalizáció – meghatározásával igyekszünk megkezdeni az interjút, s már az első lépésnél kiderül, korántsem lesz könnyű dolgunk, ha szeretnénk megragadni ennek a fogalomnak a lényegét. – Nincs is általánosan és mindenki által elfogadott meghatározása – nyugtatott meg Pap József –, igazából egy összetett, sok mindent magában foglaló jelenséggel állunk szemben. A digitalizációhoz kötünk még számos más fogalmat is a mesterséges intelligenciától a block chain rendszereken keresztül az algoritmusokig vagy az adatfeldolgozásig. Úgy gondolom, a digitalizáció egyfajta cselekvési modell, egyfajta piaci viselkedés és a mögötte rejlő gondolkodásmód. A számomra leginkább pontosnak tűnő megfogalmazás, hogy a digitalizáció az, ami elmossa a határokat a fizikai és a virtuális valóság mögött. Pap József hozzátette: az új technológia alkalmazásának jó néhány olyan alapfeltétele van, amely sokáig nem állt rendelkezésre. Az egyik ilyen a megfelelő mennyiségű, minőségű és rendezettségű adat. A másik az az informatikai háttér,

amely biztosítja a hatalmas adatmennyiség rendkívül gyors és hatékony feldolgozását, értelmezését. Az adatokkal való gazdálkodás jó példái az éppen a Covid-járvány idején előtérbe került, e-kereskedelemmel vagy futárszolgáltatásokkal foglalkozó cégek. Hatalmas adatmennyiséget dolgoznak fel, ezeket profi algoritmusokkal kezelik, s ennek köszönhetően gyorsan, hatékonyan juttatják el a megrendelt árut, ételt a fogyasztókhoz. A hátizsákokkal kerekező biciklisek nem alkalmazottak, nincs kötelező munkaidejük, ha elindítják a telefonjukon lévő applikációt, szolgálatba helyezik magukat és dolgoznak, amikor kikapcsolják, véget ért a munkaidejük. A lényeg, hogy a nagyszámú résztvevőnek köszönhetően az algoritmus mindig összehozza a megrendelőt és a teljesítőt a megfelelő időben a megfelelő helyen. Nyugat-Európában az aktív népesség egyharmada már platform alapú tevékenységgel keresi a pénzt. Az adatfeldolgozás felgyorsulása mellett fontos a szoftverek tanulási képességének új szintre történt emelése. Maga a

fogalom, a mesterséges intelligencia 70 éve ismert, de csak az utóbbi évtizedekben ismerték fel használatának gyakorlati jelentőségét – nyilván összefüggésben a profi számítástechnikai rendszerekhez való hozzáférés könnyebbé válásával. Az új technológiai lehetőségek kihasználása persze már a vállalatok feladata – folytatta a kutató. – Egy-egy cég digitális szempontból történő értékelésénél ezért lényeges szempont, hogy a szervezetben van-e és milyen súllyal olyan vezető, illetve egység, IT-részleg, amelynek feladata a technológia fejlesztése. Ma már azok a vállalkozások is igyekeznek kihasználni az új eszközökben rejlő lehetőségeket, amelyek egyébként nem kifejezetten digitális platformra építik tevékenységüket. A többség – részben a koronavírus-járvány kényszerének köszönhetően – nem tartja ördögtől valónak a home office alkalmazását, egyre több helyen elfogadott foglalkozási formává vált, belátták a menedzserek, hogy nem azon múlik a hatékony munka, ki, mennyi időt tölt az irodájában. Az irodákat inkább az informális kommunikáció és tanulás, a

szociális érintkezés, a közösségi lét területének tekintik. Léteznek már olyan globális vállalkozások, amelyek kifejezetten arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy online munkára béreljenek szakembereket, akik egy-egy részfeladatot vagy eseti megbízást teljesítenek olcsón, profi szinten. Az egyik ilyen platformtól 2019-ben több mint kétmilliárd dollár értékben rendeltek meg online munkát, tulajdonképpen szakértelmet vásároltak. És itt mindjárt el is jutunk két megközelítési mód megkülönböztetéséhez, ami a digitális fejlesztésekkel foglalkozó szervezetek munkájának egyre fontosabb kérdése: az egyik az adat alapú, a másik a tudás alapú. Az adatok feldolgozása mellett ugyanis egyre inkább törekszenek a rendelkezésre álló, de még külön-külön létező szakértelem kiaknázására és szintetizálására. Ma már léteznek módszerek, melyekkel a tudás „kinyerhető”, s ennek összegzése kiad egy olyan mintát, ami az adott termék vagy szolgáltatás fogyasztóinak megfelel. A gyakorlat persze azt igazolja, hogy az adat alapú és a tudás alapú megközelítés együttes alkalmazása hozza a legjobb eredményt. Pap József kutatótól megtudtuk: a digi talizáció további jellegzetessége a hálózati hatás hangsúlyos volta. A piaci célokat nem a hagyományos paraméterek

– vevők száma, termelési volumen, árbevétel, profit – alapján határozzák meg, a legfontosabb a hálózat szélesítése. Az ilyen jellegű vállalkozások persze tőkeigényesek, pontosabban az úgynevezett „türelmes tőkét” igénylik, ahol a befektetők hosszabb távon számítanak megtérülésre. A hálózat kiterjedése növeli a cég értékét, a terjeszkedés ugyanakkor még több tőkét igényel, és meg is érkezik, mert a befektetők éppen a növekedést várják el. Tulajdonképpen nem is a nyújtott szolgáltatás keresi a pénzt, hanem azok az adatok és az a tudás, amely felismeri, hogy milyen valós szükséglet van a piacon. Ilyen vállalkozás az Uber, ahol abból az egyszerűnek látszó felismerésből indultak ki, hogy valakinek az utazás a szükséglete, míg másnak a pénzkereset, s az informatikai technológia segítségével ezek a szükségletek hatékonyan és rugalmasan találnak egymásra. De hasonló hálózati hatásnak köszönheti világhódító útját a Facebook is.

léteznek olyan technológiák, amelyek alkalmazásának ideje még nem jött el. Vagyis létezik olyan megoldás, amelynek még nincs meg a problémája. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, mivel a fogyasztók igényeinek kielégítése, kényelmük szolgálata alapvető cél, előbbutóbb ezek a megoldások is megtalálják majd a maguk problémáit. Összességében elmondható: a digitális vállalkozás jellemzője egyfajta sajátos problémamegoldó gondolkodás, amely kihasználja a technológiai lehetőségeket, a kérdésekre nem hagyományos válaszokat igyekszik adni, olyan megközelítést alkalmaz, melynek középpontjában az adatok, ismeretek feldolgozása, azok szintetizálása, a hálózati fejlesztésben rejlő lehetőségek állnak.

Szerző: Ozsvárt Tamás

A digitális technológiák sikeres bevezetésének feltétele a jó időzítés is. Pap József szerint bár sok új, korábban már említett elemet alkalmaznak a gyakorlatban,

Pap József

TULAJDONKÉPPEN NEM IS A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS KERESI A PÉNZT, HANEM AZOK AZ ADATOK ÉS AZ A TUDÁS, AMELY FELISMERI, HOGY MILYEN VALÓS SZÜKSÉGLET VAN A PIACON.

A cégek gyorsan alkalmazkodtak: Digitalizáció a munkában, digitalizáció az ügyintézésben

HOME OFFICE, AMELY NÖVELTE A MUNKÁLTATÓI ATTRAKTIVITÁST A koronavírus-járvány szinte minden vállalkozásnál kikényszerített valamilyen változást, ami arra késztette a vezetést, hogy a megszokott gyakorlattól eltérjenek, és új területeken alkalmazzanak digitális vagy online megoldásokat. A pandémia nem nagyon hagyott érintetlenül céget, még ott is hozott újat, ahol egyébként az egész gyártási folyamatot áthatja a digitalizáció. Körképünkben arra kerestünk választ és példákat, a gyakorlatban hogyan próbáltak alkalmazkodni a vállalatok a rendhagyó helyzethez. Az SFS Group Hungary Kft. egy svájci tulajdonú nemzetközi konszern hazai leányvállalata Jánossomorján. 1997 óta működnek és kizárólag az autóiparnak szállítanak be műanyag fröccsöntött termékeket és szerelt egységeket. Pénzes László ügyvezető igazgató: – A digitalizáció kiemelt szerepet kap a vállalat életében, az anyacégünknél hagyománya és kultúrája van. Nálunk már a vevői megrendelések is elektronikusan érkeznek, és kerülnek a vállalatirányítási rendszerbe. Automatikusan készülnek el a termelési megbízások, amelyek egyenesen a gyártógépekbe töltődnek. A berendezések mindent nyilvántartanak, gyártási időt, darabszámot, selejtet, és jelentik a vállalatirányítási rendszernek. Onnan automatikusan mennek tovább az adatok a raktár felé, bővítve a készletet a legyártott mennyiséggel, levonva a felhasznált nyersanyagot. A szállítólevelek és számlák ugyancsak elektronikusan, a vevő digitális platformján kerülnek továbbításra. Amiben a múlt év újat hozott, az a home office.

válhattunk, hiszen olyan munkavállalói igényeket, kéréseket is rugalmasabban tudunk kezelni, mint például a gyermekfelügyelet miatti otthoni munkavégzés. Az elmaradt utazásokkal háttérbe került a vevőkkel, beszállítókkal való személyes kapcsolattartás, ezért a megbeszéléseket is virtuális térbe helyeztük át. Látjuk egymást, meg tudjuk osztani a képernyőt, ami tényleg olyan, mintha egy asztal körül ülnénk, még akkor is, ha kevésbé jönnek át a reakciók, gesztusok, érzések, amit az életben már olyan nagyon megszoktunk.

Pénzes László

TÖBB, MINT DIGITÁLIS IRATKEZELÉS

Ahogy az irodában, otthonról is a svájci szerverekre jelentkeznek be a munkatársak, ugyanazokat a felületeket érik el, mintha az íróasztaluknál ülnének. Eltelt egy év és bevett gyakorlattá vált a home office, amely által még vonzóbb munkáltatóvá

A győri székhelyű Edutax Kft. tavaly indította el digitalizációs üzletágát. A széles körű ügyviteli szolgáltatásokat nyújtó, 2002-ben alapított cég vezetése akkor már foglalkozott a bővítés gondolatával, a koronavírus-járvánnyal pedig az idő is megérett a bevezetésére.

Molnár Ákos, a cég digitalizációs üzletágának vezetője: – Főként a könyvelés, valamint a bérszámfejtés területén érzékeltük az ügyfeleink körében jelentkező új igényt. A korlátozásokkal egyik napról a másikra sokan átálltak otthoni munkavégzésre, az ügyintézés azonban alapvetően személyes kapcsolathoz kötődött, a számlák is így jutottak el a könyvelőkhöz. Arra kellett megoldást találnunk, hogyan tereljük át az adminisztrációt, a pénzügyi folyamatokat elektronikus térbe, hogy a szerződések, kimutatások, dokumentumok célba érjenek.

A HATÉKONYSÁG FELÜLÍRJA A GYAKORLATOT

Tallos Balázs vezető tanácsadó: – A személyes találkozók szükségszerű csökkentésével járó digitalizáció úgy

A pandémia a napi működést és a munkafolyamatokat is átírta a Vill-Technik Energy Kft.-nél. A 2009-ben egyéni vállalkozásként indult kisbajcsi cég fő

Molnár Ákos

Tallos Balázs

Farkas Bálint

A digitalizációs üzletág erre kínál megoldást úgy a saját, mint ügyfeleink munkájának egyszerűsítésére. Egy konkrét problémára kerestük a választ, idővel azonban kiderült, hogy a digi talizáció több területen és több szempontból is hasznos.

a kis- és a középvállalkozásoknál, mint az egészen nagy cégeknél véleményem szerint a napi gyakorlat része marad. Óriási költségmegtakarítást jelent, nem kell pénzt áldozni szállásra, utazásra, munkaidőt spórol. Ezt tapasztalja mindenki. Tagadhatatlan, hogy vannak kultúrák, ahol fontosabb szerepet kap a benyomás, mint maga a tartalom, és ez felértékeli a személyes találkozókat.

profilja az erős- és gyengeáramú villanyszerelés, és egy év alatt hatalmas digitalizációt hajtott végre.

Optimalizálja, egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a folyamatokat. Spórol, mert nem kell papírokat nyomtatni, másolni, postázni, és a környezetet is kíméli, mivel nem keletkezik felesleges hulladék. Mindezzel együtt nő a cég termelékenysége és sokkal kényelmesebbé teszi a munkát, miután egy-egy elektronikus dokumentumhoz egyszerre többen hozzáférnek.

A megbeszéléseket, tárgyalásokat virtuális térbe terelte a járvány. Arról már megoszlanak a vélemények, mi történik majd, ha vége lesz. Az üzletviteli szolgáltatással foglalkozó Tallos Consulting Kft. számára ez akár stratégiai kérdés is lehet a jövőre nézve.

Az is igaz, hogy mi, magyarok szeretjük a rendezvények kínálta társasági élményeket, mégis azt gondolom, hogy az üzleti érintkezésben ezt a hatékonyság felül fogja írni. Arra számítok, hogy a váltás be fog gyűrűzni az irodapiacra, a rendezvényszervezéssel kapcsolatos szolgáltatási piacra és a korábbi

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

gyakorlat csak részlegesen éled újjá. A technológia pedig szorosan követni fogja a trendet, már most sokszínűbb a platformok kínálata, mint egy évvel ezelőtt.

A MUNKALAPOK ELLENŐRZÉSE IS EGYSZERŰBB

Farkas Bálint ügyvezető igazgató: – Szinte minden téren fejlesztést hajtottunk végre, szolgáltató cég lévén, elsődleges célunk volt a személyes érintkezéssel járó folyamatok átállítása. A kollégáink minden kiszállásnál munkalapot töltenek ki, ami ma már nem papír alapú, hanem digitális módon készül. Az adatbázist a felhőben tároljuk. Emellett létrehoztunk egy zárt kommunikációs rendszert egy belső csatornával a dolgozóink közötti információáramlás megkönnyítésére. Ezen keresztül egyeztetik, ki, mikor dolgozik, sőt, képeket is továbbíthatnak rajta, egyszerűsítve egyegy probléma megoldását.

Digitálisan vezetjük tavaly óta a munkabeosztást, minden kollégánk eléri az egységes felületet, és egy beléptető rendszer kiépítésével kiváltottuk a papír alapú munkaidő-nyilvántartást is. A cég hosszú távú fejlődése megkívánja a digitalizációt, erre már készültünk, a pandémia csak felgyorsította a folyamatot. Mivel nem ért bennünket váratlanul, gyorsan tudtunk váltani. Ma már a megbeszéléseket, tárgyalásokat is elektronikus felületeken bonyolítjuk az irodánkban elhelyezett és a kollégáinknál használatban lévő eszközökön. A digitalizálás többet hozott, mint amennyit elvett. Biztonságosabb a munka, mivel kevesebb személyes kontaktusra van szükség, és hatékonyabb is, mivel például egyegy dokumentum visszakeresése nem vesz el fél órát, csak két kattintás kell hozzá.

AHOL LEHET, PAPÍR NÉLKÜL A Provertha családi tulajdonú vállalatcsoport elektromechanikai alkatrészek gyártására szakosodott beledi, sárvári és kapuvári üzemei közel ezer embernek adnak munkát. Folyamatosan keresik a lehetőségeket ahhoz, hogy ahol lehet, kiváltsák a papírt. Zalka Dávid IT-vezető: – Évek óta dolgozunk azon, hogy a termelésben és az irodákban elhagyjuk a papír alapú munkát és a lehető legtöbb területen digitális alapokra helyezzük az információáramlást. A számlák egy része e-mailben érkezik, a bérpapírok többségét sem nyomtatják már ki a kollégák. A termelésben is igyekszünk minél több helyen megszabadulni a papírtól. Mint a legtöbb cég, a járvány miatt mi is online felületre helyeztük át a hagyományos megbeszéléseket. Ezzel nemcsak a vírus terjedését tudjuk megakadályozni, de többek között az utazási költségeket is sikerült csökkentenünk. Az elmúlt évben egyre több munkatársunknak tudtuk lehetővé tenni, hogy otthonról végezhessék a feladataikat.

Zalka Dávid

Németh Gy. Tamás

ÉLMÉNY BEJÁRNI EGY ÉPÜLETET

kell őket külön feltölteni az elektronikus építési naplóba. A legapróbb részleteket is tudom ellenőrizni a képernyőre behozott terveken. Kevesebb a papír, gyorsabb a munka, minden mozzanatot másodpercre pontosan rögzít a program.

Akkor nyúl ceruzáért és papírért a tervező, amikor először találkozik a megrendelővel, és lejegyzi az elképzeléseket. Csak ezt követően veszi át a főszerepet a technika. A 2017-ben alakult, kapuvári irodával rendelkező NT-NZS Mérnökiroda Kft.-nél a műszaki ellenőrzés is digitálisan történik. Németh Gy. Tamás ügyvezető igazgató: – A tervezés az első digitalizált területek egyike volt. Nálunk is elképzelhetetlen a munka számítógép nélkül. Legyen szó családi házról, vagy csupán egy lakóépület bővítéséről, társasházról, egyszerű raktárról vagy hatalmas gyártócsarnokról, nincs az az elképzelés, amit ne tudnánk a technika segítségével élményszerűen ábrázolni. A fejlesztések folyamatosak, nemrég szereztük be az általunk használt tervezőprogram legújabb verzióját. Korábban a papírra vetett tervek nem kelhettek életre, nagy képzelőerőre volt szükség ahhoz, hogy valaki több dimenzióba emelje, elképzelje, hogy nézhet ki egy-egy építmény a valóságban. Ma már látványtervező programmal dolgozunk, a háromdimenziós képek bepillantást engednek a legkisebb zugba is, körbe lehet járni mindent. Ma már a műszaki ellenőrzés is digitalizáltan történik. Bár a helyszínre, úgy, mint korábban, természetesen ki kell menni, a fotók nem fényképezőgéppel, hanem táblagéppel készülnek, így nem

ÉRTÉKBECSLÉS RÉGEN ÉS MOST Az értékbecslés egy laikus számára elképzelhetetlen anélkül, hogy a szakember kimenne a helyszínre, ahol alaposan szemügyre veszi, megvizsgálja az adott ingatlant. A 2017-ben alakult győri székhelyű, mezőgazdasági ingatlanokra specializálódott és igazságügyi szakértői tevékenységet végző Agrotax Kft. rácáfol a tévhitre. Sáhó Ákos ügyvezető igazgató: – Egy hagyományos iparágban akár áttörést is hozhatott a járvány, mi azonban már évekkel ezelőtt felismertük, hogy érdemes a technikára építeni. Korábban egy értékbecslő valóban megnézte az ingatlant, fényképeket készített, aztán alkotott egy szakvéleményt, amit átadott a megrendelőnek. Mi a termőföldekről készült légi fotókat, űrfelvételeket elemezzük, a talajfelszín-diagnosztikához algoritmusokkal gyűjtjük be a piaci adatokat, országos adatbázisokhoz kapcsolódva kapjuk meg az adásvételi és bérleti szerződések adott területre vonatkozó részeit. Győri

Sáhó Ákos

Farkas Gyula

Gasztonyi László

és mosonmagyaróvári egyetemi kutatók segítségével elkészített szoftver segít az adatok tisztításában, a korrekciós tényezőkre is algoritmusok vannak beállítva. Amit lehetett, digitalizáltunk, így gyakorlatilag egy laptoppal el tudunk készíteni egy szántóról egy értékbecslést anélkül, hogy el kellene hagyni az irodát. Leszámítva azt, hogy online térbe költöztek az üzleti partnerekkel, beszállítókkal történő tárgyalások, a folyamat, ahogyan a munkánkat végezzük, a szolgáltatást nyújtjuk, nem változott az elmúlt egy évben.

és tároljuk a megbízásokat, erre kialakított szerverparkban, informatikailag, és élőerővel is védett helyen.

hálózatok kiépítése, valamint villanyszerelés. A digitalizáció a munkafolyamatokat 17 éve meghatározza. Gasztonyi László ügyvezető igazgató: – Integrált vállalatirányítási rendszerrel dolgozunk, amelyen belül elektronikus nemcsak a munkaügyi és munkaidő-nyilvántartás, de többek között az egyes munkákhoz kapcsolódó költségek – bér, gépkocsi megtett kilométer, daruzás, felhasznált anyagok – dokumentációja is. A járvánnyal új területekre is belépett a digitalizáció, elsősorban a projektvezetői, beruházói kooperációk, áramszolgáltatóval történő egyeztetések kerültek át virtuális térbe.

TÜKRÖZÖTT, VÉDETT SZERVEREKEN AZ ADATOK A győrsövényházi székhelyű, győri központú Nemzetközi Követeléskezelő Kft. egy adott pillanatban tizenötezer vagy ennél is több nyitott üggyel foglalkozik. A szigorú adatvédelem és a hatalmas mennyiségű információ nélkülözhetetlenné teszi a legmagasabb színvonalú technikát. Farkas Gyula ügyvezető igazgató: – Legfeljebb a kötelezettektől érkezhet válaszként a felszólításunkra postai levél a társaságunkhoz, azt is digi talizáljuk. Ettől eltekintve egy-két munkatársam használ papírt, és az is kimerül pár monitorra ragasztott emlékeztetőben. Az adatvédelmi szabályokat betartva, elektronikusan fogadjuk

Az ügyek feltöltésének folyamata megbízóink által auditált, a szerverek dedikált részeit osztjuk meg az ügyfeleinkkel, akik feltöltik az adatokat, mi pedig ezen információkat dolgozzuk fel. A munkánkhoz egy 21. századi telefonközpont is hozzájárul, amely összeköttetésben áll a vállalatirányítási rendszerünkkel. Képes például arra, hogy egyenesen ahhoz az előadóhoz irányítsa a bejövő hívást, akihez az adott telefonszámhoz kapcsolódó cég vagy személy tartozása van rendelve. Minden hívás és azok rögzítése is az interneten keresztül történik, így nem lehetünk kiszolgáltatva a hálózati lefedettségnek. Digitálisan készülnek a statisztikák, elemzések. Rendszeresen értékeljük az operátorok munkáját, ki, mennyi hívást bonyolított, abból mennyi volt sikeres, mennyi időt töltött a hívásban, vagy épp hány jelzett foglaltat. E nélkül a rendkívül fejlett technika nélkül ekkora mennyiségben olyan tevékenységet folytatni, mint a miénk, ahol a telefon az egyik fő eszköz, azt gondolom, lehetetlen lenne.

A SZAKMAI ELVÁRÁSOK IS MEGHATÁROZÓAK Az idén 30 éves Vill-Korr Hungária Kft. fő profilja áramszolgáltatói és fogyasztói

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

A fő tevékenységünk a villanyszerelés, ezt sajnos nem lehet home office-ból végezni, de nagyon sok, hozzá kapcsolódó munkaszervezési, megbízói és tervezői megbeszélést igen. További terveink is vannak, igyekszünk felkészülni arra, hogy a veszély elmúltával, amikor az élet visszatér a régi kerékvágásba, a legkorszerűbb szakmai elvárásoknak feleljünk meg. Ilyenek az energiamenedzsment, az intelligens épületfelügyeleti rendszerek, vagy az olyan energiaoptimalizációt szolgáló jogszabályi előírás, amelynek értelmében például az 50 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezésekhez almérőt kell szerelni. Utóbbiról éppen a közelmúltban tartottunk egyeztetést.

Szerző: KG

ÜZLETI RIPORT

A VW kínálatába is megérkezett a jövő: az ID3 után jön az ID4 is, és a sor folytatódik…

PORSCHE GYŐR FLOTTAKEZELÉS AZ ELEKTROMOBILITÁSBAN A termékek és a szolgáltatások legnagyszerűbb integrációja. A legnagyobb kínálat, a leggondosabb szerviz, a legjobb hitel, lízing, finanszírozási lehetőségek. A Volkswagen-konszern szinergiáit kihasználva, a Porsche Győr mindig élen járt a mobilitásszolgáltatók között abban, hogy a leggyorsabban, a lehető legmagasabb színvonalon elégítse ki a piaci igényeket. Az autóvásárlók között egyre többen, magánszemélyek és cégek is, tudatosan választanak elektromos meghajtású járművet. Ezzel figyelve arra, hogy óvják a környezetet, segítsék a vállalkozásukat. (Jelentős adókedvezmények járnak egy ilyen jármű használatával.) A Volkswagen-csoport termékpalettája bőséges lehetőséget teremt arra, hogy a mindenki számára legelőnyösebb autót vásárolja meg. Érdemes a hagyományos és a legújabb mild hybrid, plug in hybrid és elektromos autókat is személyesen megnézni, kipróbálni!

400 KILOMÉTER EGY FELTÖLTÉSSEL Radnóti Zoltán, a Porsche Győr igazgatója nemrégen adott át egy VW ID3-as modellt Borbély Bálint flotta értékesítési vezetővel a Leadec Kft-nek. Dákai Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója örömmel vette át első elektromos

autójukat. Az ID 3-as kiválóan alkalmas a gyártelepen belüli mozgásokra, és ha kell, akár 400 kilométert is elgurul egy feltöltéssel. A jármű az Audi Hungaria energiaellátásának szerviz autójaként üzemel. A wolfsburgi központú autógyártó arra törekszik, hogy 2022-re minden jelentős járműszegmensben kínáljon

moduláris elektromos platform (MEB) műszaki alapjaira épülő elektromos gépkocsikat. A tervek szerint 2025-ig csak Volkswagen márkajelzéssel 20 elektromos modellt vezetnek be.

1.5 MILLIÓ E AUTÓ ÉVENTE A VW-CSOPORTTÓL Ez még csak a kezdet, már itt van az ID.4, amire hatalmas számú előjegyzést vettek már fel. Az ID.4 globális bevezetésével a Volkswagen hangsúlyozza azon ambícióját, hogy piacvezetővé váljon az elektromos mobilitás terén. A vállalat 2023-ig több mint 11 milliárd eurót fektet be, és 2025-ig várhatóan évente 1,5 millió elektromos autót gyárt majd.

A PORSCHE GYŐR EDDIG IS KÖZPONTJA VOLT A MOBILITÁSNAK. GYŐRBEN ÉS KÖRNYÉKÉN, DE A RÉGIÓBAN IS ELISMERT SZAKEMBEREI, SZERVIZE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI A HAZAI ÉLVONALBA VITTÉK AZ AUTÓSZALONT. EZUTÁN, KITELJESÍTVE KÍNÁLATUKAT, AZOK TALÁLKOZÓHELYE IS LESZ, AKIK FIGYELNEK A KÖRNYEZETÜKRE, SZERETNÉNEK EGÉSZSÉGESEBB VILÁGBAN, EGY KIVÁLÓ VILLANYAUTÓVAL KÖZLEKEDNI. MENJEN EL A SZALONBA, ÉS FOGLALJON HELYET A JÖVŐBEN!

járműflotta partnere a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft., amely országhatárokon átnyúló, kimagasló flottakezelési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. A Porsche Finanszírozási Csoport egyedi konstrukciókat, komplex flottaszolgáltatásokat ajánl az elektromos autókat választó partnerei részére is.

„Az ID.4 fontos, mert ezzel a modellel a Volkswagen bővíti kínálatát, és elektromos járművet kínál a világ legnagyobb növekedési szegmensében, a kompakt SUV osztályban– mondja Radnóti Zoltán, a Porsche Győr igazgatója, majd hozzáteszi: 2020-ban a vállalat megháromszorozta a teljesen elektromos járművek szállítását. „Azt érzékeljük, hogy nagy az érdeklődés, az elektromos és a hybrid területen is. Nálunk, a Porsche Győrben minden kérdésre választ kaphatnak azok, akik magáncélra, vagy vállalkozásuk számára szeretnének autót vásárolni. Tanácsadással is segítünk kiválasztani a lehető legjobb modellt, és természetesene ezeket meg is lehet tekinteni. A Leadec Industrial Services Kft. részére átadott

az ID.4 Pro 77 kWh (nettó) méretével akár 522 km (WLTP) is lehetséges. Modelltől függően vagy 125 kW (170 LE), vagy 150 kW (204 LE) teljesítményt fog biztosítani. Az ID.4 álló helyzetből 100 km/h-ra 8,5 másodperc alatt gyorsul fel, és minden változat eléri az elektromosan szabályozott 160 km/h maximális sebességet. Az év folyamán egy négykerék-hajtású sportos csúcsmodell érkezik – az ID.4 GTX. Valamennyi ID.4-hez jár a Discover Pro navigációs rendszer és a We Connect Start online szolgáltatás. Az ID.4 Tech és az ID.4 Max csúcsmodellek világviszonylatban elsőként kínálják a kibővített valósággal rendelkező head-up displayt, mely a vezető látóterébe vetíti a kijelzőt, és dinamikusan mutatja a kiválasztott szimbólumokat, illetve összeveti őket a valósággal. A navigáció kanyarodó nyilai például a vezető látómezejében jelennek meg, egymástól tíz méterre az út vonalának megfelelően. Az IQ Drive segédrendszerei rövid és hosszú utakon is biztosítják a szükséges kényelmet.

LÁTÓTÉRBE KIVETÍTETT NAVIGÁCIÓ

PIACVEZETŐ MAGYARORSZÁGON

Az igazgató segítségével kicsit bepillantottunk a közeli jövőbe, konkrétan az ID.4 felszereltségi lehetőségeibe, hiszen érezhetően foglalkoztatja a vásárlókat, mit is rejt a világ-villanyautó csodás karosszériája? Megtudtuk, az ID.3-hoz hasonlóan az akkumulátor két méretben kapható az ID.4-hez is.. Az ID.4 Pure 52 kWh nettó akkumulátorkapacitással akár 348 km (WLTP) hatótávolságot tesz lehetővé, míg

2020-ban a hazai vásárlók összesen 547 villanyhajtású Volkswagen-modellt vásároltak meg. A Volkswagen ezzel piacvezetővé vált a magyarországi elektromobilitásban. A teljesen elektromos autók piacán a részesedése 18 százalék. Ehhez a teljesítményhez három modell járult hozzá: az e-up!, az e-Golf és a 2020 végén bevezetett ID.3.

Radnóti Zoltán, a Porsche Győr igazgatója, Dákai Ferenc, a Leadec Kft. ügyvezetője és Borbély Bálint flottaértékesítési vezető.

Tavaly országszerte mintegy 8200-an vizsgáztak online

NYELVTANÍTÁS ÚJ MÓDSZEREKKEL A nyelvtanároknak is azonnal reagálniuk kellett arra, hogy a koronavírus-járvány miatt csökkenteni kényszerültünk a találkozásaink számát: nemcsak a tanulás, hanem a vizsgák is az online térbe kerültek. Időközben a kormány döntésének értelmében a felsőoktatási intézmények kiadtak több mint 110 ezer diplomát nyelvvizsga nélkül, ez az egyik tényező, ami országos szinten visszavetette a vizsgázók számát – pedig nem állunk jól nyelvtudás tekintetében.

Az idegennyelv-ismeret kulcsképesség, mégis a sor végén kullogunk az európai nemzetek között: az Eurostat statisztikája szerint a magyaroknak mindössze 37 százaléka tud más nyelvet beszélni. Az általunk megkérdezett nyelvtanárok egyetértenek abban, hogy az egykori orosztanítás és -tanulás még mindig szerepet játszik ebben – a rossz beidegződések nemcsak módszertanilag hagytak kitörölhetetlennek tűnő nyomot, de a motivációt is elvágta sokaknál, akiknek részük volt benne. Az átképzett orosztanárok mindegyike sem feltétlenül alkalmazkodott a kor nyelvtanulási igényeihez,

amivel általánosságban is nehéz felvennie a lépést a „könyvszagú” közoktatásnak. Régiónkban valószínűleg azért jobb a helyzet az országos átlagnál, hiszen a határok közelsége és a külföldi vállalatok jelenléte jó ösztönző a nyelvtanuláshoz, és persze az is, amikor utazhatunk. A Hatos és Társa Nyelviskolára jellemző, hogy gyorsan reflektál a piaci igényekre. Így történt ez tavaly márciusban is, amikor a kormány először rendelt el a Covid miatt veszélyhelyzetet. „Szinte azonnal reagálnunk kellett, mivel folyamatban voltak a lakossági és a vállalati nyelvi képzéseink.

Nagyjából két hét alatt előteremtettük a technikai feltételeket, ezzel párhuzamosan megkezdtük kollégáink módszertani képzését, hogy képesek legyenek a megváltozott körülményekhez igazodva is minőségi nyelvórákat tartani. Természetesen nehéz időszak volt ez, hiszen korábban csak nagyon kis piaci szegmenst tett ki az online tanulás. Nem csak a nyelvtanároknak, a hallgatóknak is meg kellett szokniuk az új körülményeket” – mondta el Hatos Hajnalka, a megyénk három városában is működő nyelviskola ügyvezetője. Tanáraik különböző online platformokat használnak a nyelvtanítás során, számos weboldal, alkalmazás áll rendelkezésre, amelyek az oktatást színesebbé és élvezetesebbé teszik. A szakember szerint módszertanilag éppoly változatos órák tarthatók az online felületeken keresztül is, mint személyes órák formájában. A virtuális csoportszobákban lehetőség van pármunkára is, akárcsak egy kontaktóra során. Szintén gyorsan reagált az új helyzetre Csöbönyei Adrienne magántanár, aki a márciusi bejelentést követően egy hétvége alatt állt át az online angol oktatásra. „Annak ellenére nagyon élvezem, hogy nekem nagyon fontos

a személyes kapcsolat. Az összes platformot végignézem, hol tudom ugyanazokat a módszereket alkalmazni, mint egy jelenléti oktatásnál. Végül a Zoomot találtam a legalkalmasabbnak erre” – osztotta meg velünk véleményét a szabadúszó nyelvtanár, aki főleg a kommunikációt és a hallásértést tartja fontosnak. Nem a hagyományos, tantermi módszert alkalmazza, sokkal inkább az életszerűséget tartja szem előtt: tanítványaival még társasjátékozik is online, hogy észrevétlenül, mégis hatékonyan adhassa át nekik a tudást. Úgy látja, a módszerét minden korosztály szereti, és bevált a digitális térben való tanulás is – nem csak a fiataloknak, a legtöbben örülnek, hogy így időt spórolhatnak az utazással. A fiatal nyelvtanulóknál egyébként szinte minden adott, hogy javítsák a rossz magyar statisztikát, hiszen sok éve online játszanak, közben külföldiekkel chatelnek, a népszerű streaming-szolgáltatók videótára pedig kimeríthetetlen, ahova gyakran szinkron nélkül kerülnek fel a körükben is népszerű filmek, sorozatok. Csöbönyei Adrienne másodállásban az Euroexam Vizsgaközpont partnerkapcsolati koordinátora, illetve vizsgáztat is. Elmondta, a számonkéréseken jól érzékelhető, hogy a fiataloknak már természetes, hogy kinyílt a világ, amihez az angoltudás alapeszköz. „Jó a hallásértésük, jól beszélnek, az olvasásértésük is megfelelő, a fogalmazásuk viszont gyengébb. Egyrészt felmerül-

AZ ÚJ RENDSZER SIKERESEN VIZSGÁZOTT, PEDIG AZ ÁTÁLLÁS NEM VOLT KÖNNYŰ.

hetnek szókincsproblémák magyarul is, de a legfőbb okot abban látom, hogy az íráskészség nem jön magától, ahhoz tanulni, gyakorolni kell, a többi készséget viszont észrevétlenül összeszedik” – mutatott rá a nyelvtanár, aki

Csöbönyei Adrienne, az Euroexam Vizsgaközpont partnerkapcsolati koordinátora

szerint problémát jelent az is, hogy számos általános és középiskolai tanár nem bátorítja kellően a diákokat a kommunikációra. Így sokan nem mernek megszólalni idegen nyelven, mert félnek, hogy nem mondják helyesen, holott a vizsgán a nyelvtani szempont elenyésző. Kommunikációs játékokkal őket is jól lehet motiválni. Tavaly áprilisban a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv egyik első intézkedéseként lehetővé tette a nyelvvizsga hiánya miatt beragadt diplomák kiadását. Több mint 110 ezer bizonyítványt postáztak így a felsőoktatási intézmények, az egykori diákok legnagyobb örömére. Valószínűleg így is sokan nekifutnak a megmérettetésnek, de az is biztosra vehető, hogy rengetegen elengedték ezt a számukra terhes próbatételt. Az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának adatai szerint tavaly mintegy 40 ezerrel csökkent a nyelvvizsgázók száma 2019-hez képest: míg két éve több mint 124 ezren, addig 2020-ban 86 ezren jelentkeztek államilag elismert számonkérésre. A csökkenés nyilván nem írható teljes egészében a beragadt diplomák kiadásának számlájára, valószínűleg sokakat

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

visszatartott az online tanulás és vizsgázás is. Ha a sikerességi rátát nézzük, nagyjából hasonló az arány: 2019-ben több mint 82 ezer nyelvvizsga-bizonyítványt adtak ki, 2020-ban pedig 59 ezret. Pedig az új rendszer sikeresen vizsgázott – állítják a megkérdezett nyelvtanárok. Az átállás ugyan nem volt könnyű, mivel a szisztéma kifejlesztésére rendkívül rövid határidő állt rendelkezésre. Végül tavaly összesen mintegy 8200 alkalommal szerveztek digitális nyelvvizsgákat országszerte. Úttörő volt ebben az Euroexam, sokáig az egyetlenek voltak a piacon, akik a korábbi offline-ról online-ra váltottak. „Teljes egészében a hagyományos vizsgát képeztük le. Az időkorlátok, a feladattípusok, minden ugyanaz” – mutatta be röviden az újfajta számonkérést Csöbönyei Adrienne és hozzátette, a vírus első hullámának elmúltával megengedetté vált a tantermi számonkérés, a vizsgázók nagyjából fele mégis a digitális formát választja. Egy online vizsgánál alapvető elvárás a résztvevő megbízható azonosítása. A központoknak egyértelműen ki kell

Ha nyelvtanulás, felmerül a kérdés, létezik-e, hogy valaki képtelen egy idegen nyelv elsajátítására. „A nyelvérzék abban játszik szerepet, hogy egy nyelvet beszélek, vagy mondjuk hatot. Egyet szorgalommal biztosan meg lehet tanulni. Nyelvérzéket fejleszteni? A mai online világban? Persze! Aki ismeri az internet rejtelmeit, azelőtt nincsen lehetetlen” – válaszolt Csöbönyei Adrienne, akinek négyéves gyerekek a legfiatalabb tanítványai. Azt mondja, az ovisok figyelmét aktívan harminc percre lehet megnyerni, és azt lehet náluk elérni, hogy természetesnek vegyék, hogy rengeteg ember él a világon, akik más nyelveken beszélnek, mint ők. Hatos Hajnalka

zárniuk annak a lehetőségét, hogy a vizsgázó meg nem engedett segítséget vegyen igénybe. „Szigorúak az akkre-

MÉG HA MOST KEVÉSBÉ IS ÉRZÉKELHETŐ, A VILÁG KITÁRULT, AZ EGYIK KULCS HOZZÁ PEDIG A NYELVTANULÁS.

ditációs szabályok, egy külső eszközt – lehetőség szerint mobiltelefont – be kell állítani egy olyan szögbe, amit mi jóváhagyunk. Így az egész helyiséget belátjuk és halljuk, hogy mi történik odabent. A szoftverünk pedig letilt a gépen mindent a vizsga idejére, persze látjuk a vizsgázó monitorját is. Ahogy a hagyományos számonkérések esetében, teremfelügyelők vigyázzák a rendet. Ők egy képernyőn egyszerre látják a 10–15 vizsgázót” – magyarázta, miként zárják ki, hogy szabálytalanság történjen. 2021-ben már a hatodik vizsgaközpont adta be akkreditációs kérelmét a személyes érintkezés nélküli nyelvvizsgáztatáshoz, és az is kiderült: idén

nem ismétlik meg a diplomák nyelvvizsga nélküli kiadását, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium az online formát ajánlja a diplomaszerzés előtt állók figyelmébe. A Hatos és Társa Nyelviskolánál a vizsgázók száma csekély mértékben csökkent.„Leépítésre nem volt szerencsére szükség, a feladatok átcsoportosítását kellett elvégeznünk a digitális átállás által okozott megnövekedett terhek miatt” – mondta el Hatos Hajnalka, és hozzáfűzte, Magyarországon online 28 nyelvből szerezhető nyelvvizsga, a legnépszerűbb az angol, a német, az olasz, a spanyol és a francia.

Összegzésként elmondható, valószínűleg az online nyelvoktatás és vizsgáztatás vírushelyzettől függetlenül velünk marad. Ami viszont biztos, hogy energiabefektetés nélkül nincs siker. És hogy melyek a jó nyelvtanuló legfontosabb tulajdonságai? A motiváltság, az érdeklődés és a tudásvágy. Az pedig már egyén- és célfüggő, hogy mennyit foglalkozzunk nyelvtanulással heti szinten. Már óvodáskorban érdemes egy idegen nyelvvel ismerkedni, felső korhatár pedig nincs: bármikor el- és újrakezdhető, fejleszthető, hiszen még ha most kevésbé is érzékelhető, a világ kitárult, az egyik kulcs hozzá pedig a nyelvtudás. Szerző: Zoljánszky Alexandra

DANA: A DIGITALIZÁCIÓ MAGASISKOLÁJA

ÜZLETI RIPORT

A gyártásirányítási rendszer támogatásával még egy műszakvezető is dolgozhat otthonról

A Dana a világ elismert munkáltatója, európai és hazai szinten is elnyerte a „Top Employer 2021” munkáltatói díjat. Az amerikai cég magyarországi vállalata első ízben tavaly érdemelte ki a rangos elismerést, épp a közel 1100 embert foglalkoztató győri campus alapításának 15. évfordulóján. Arról, hogy milyen szerepet játszott a díjazásban a digitalizáció, Nagy Mihállyal, a Dana Hungary Kft. regionális HR-vezetőjével és Molnár Péterrel, a Dana győri Light Vehicle gyáregységének termelési vezetőjével beszélgettünk.

– Napjaink kihívásai mély nyomot hagynak a cégek életében, az emberi erőforrás pedig talán a legérzékenyebb terület. Azután, hogy a pandémia első évében elnyerték a díjat, mit tudtak hozzátenni, amivel kiérdemelték másodszor is? Nagy Mihály: – Három területen láttunk további lehetőséget, és fejlesztettünk a digitalizáció segítségével. Felgyorsítottuk a kommunikáció online térbe helyezését, az egyeztetések is meeting szobákban zajlanak. Gördülékenyebbé vált a működés, az együttműködés. Ezt tovább gondolva próbáltuk megerősíteni a szociális kapcsolatokat is, amelyre minden évben nagy hangsúlyt fektetünk. Tavaly több közös programról le kellett mondanunk, ezért idén az egészségnapunkat és a több hónapot felölelő Változtass programot is virtuális platformon hirdettük meg. A harmadik terület a dolgozókkal való papír alapú kapcsolattartás átalakítása. A bérjegyzék, a szabadságigénylés, a munkaidő-nyilvántartás, a nyilatkozatok kivezetése egy egységes

Molnár Péter, a Dana győri Light Vehicle gyáregységének termelési vezetője

digitális felületre. A változtatások egy része januárban lépett életbe, félévtől pedig újabb mérföldkő következik. – Van olyan területe a humánerőforrásmenedzsmentnek, amit képtelenség digitális térbe helyezni? – Egy utolsó körös állásinterjút korábban nem tudtam volna elképzelni személyes találkozás nélkül. Mára bebizonyosodott, hogy ez is lehetséges. A folyamatos létszámbővítésnek köszönhetően új munkatársak jelentkezését vártuk, és karantén miatt nem tudott bejönni az irodába az egyik HR-es kolléga. Az egyeztetett időpontokat már nem lett volna etikus lemondani, ezért úgy döntöttünk, hogy bármennyire furcsa, otthonról fog bejelentkezni. A kísérleti megoldásból azóta gyakorlat lett. – A Dana elsősorban termelővállalat. A gépeket aligha lehet home office mellett működtetni, irányítani, vagy mégis? Molnár Péter: – Az idő, és az Ipar 4.0-ás technológia, amit a Dana az összes gyárához hasonlóan Győrben is kiépített, és fejleszt folyamatosan, igazolta, hogy ez is megoldható. A gépeket valóban nem lehet home office-ban működtetni, de történt olyan, hogy az egyik műszakvezető a csapatomban kontaktként karanténba került. A VPN-elérés és a MES gyártásirányítási rendszer támogatásával azonban valós időben otthonról felügyelhette a termelést. Tartotta a kapcsolatot a berendezést felügyelő dolgozóval, elérte a karbantartót, a műszakbeosztást, előre tudott tervezni. Ahogy a gyártás, úgy egy-egy termék

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

Nagy Mihály, a Dana Hungary Kft. regionális HR-vezetője életútja is nyomon követhető. A QR-kódok segítségével digitálisan rögzül, melyik munkadarab milyen folyamaton ment keresztül, hogyan változtak a paraméterei kezdve a beszállítótól a kiszállításig. A gyártásirányítási rendszerrel összehangoltan az is dokumentálható, hogy ki felügyelte a gép működését, amikor az adott terméken dolgozott. A legújabb fejlesztésünk prototípusát most teszteljük. A dolgozók kártyájára feltöltjük a tudásmátrix adatait. Így egy-egy kártya a jövőben nemcsak azonosításra fog szolgálni a munkagépre történő bejelentkezés alkalmával, de az ismereteknek megfelelően teszi elérhetővé a gépek egyes funkcióit is, leváltva a klasszikus jelszavas rendszert.A belső auditot is digitálisan végezzük. A rendszer rögzíti az eredményt, értesíti a feladat felelősét, összesít, és jegyzi, ha valaki el van maradva audittal. Aki jól teljesít, szinteket érhet el, lehet senior, sőt mester, azaz oktató is. Ennek a digitális auditálási rendszernek nagy sikere van a kollégák körében.

ALÁÍRÁS NÉLKÜL IS LEHET HIVATALOS A LEVÉL – DIGITÁLISAN Utazás, parkolás, sorszámkérés, várakozás vagy kód, kávé, kanapé, laptop? Melyik négyes jellemzi nálad az ügyintézést? Az elintézendő hivatali dolgok sokaknál még ma is az első felsorolással egyenlőek, pedig egyre több feladat megoldható egy kávé mellett, a kanapén vagy az irodában ülve. Ráadásul nyitvatartás sem köti digitális felületen az embert. A digitális ügyintézés hazánkban sok fejlődésen ment keresztül az elmúlt 5–10 évben, és a pandémia felgyorsította az innovációt ezen a téren is. Az elmúlt egy évben sok új funkció vált elérhetővé a hivatalok és bankok internetes felületein annak érdekében, hogy csökkentsék a személyes érintkezések számát. Ennek ellenére sokan még mindig sorban állnak, és személyesen intézik el hivatali ügyeiket. Talán nem is tudnak arról, hogy másként is lehet…

SZEMÉLYRE SZÓLÓ ÜGYINTÉZÉSHEZ ÜGYFÉLKAPU KELL Azzal mindenki tisztában van, hogy sok ügyet el lehet már intézni online, de azt pontosan nem, hogy mi az a sok ügy. Sokkal több lehetőséget adnak ma már a hivatalok és a bankok online felületei, mint azt az emberek többsége gondolja. Vagy azért mennek be sokan az ügyintézőkhöz, mert nem tudják, hogy otthon is elintézhetnék a dolgukat vagy azért, mert tudják ugyan, hogy online is elérhető a funkció, de nincs számítógépük, Ügyfélkapujuk (például idősebb korosztály esetében), vagy nem ismerik a felületet és nincs idejük, energiájuk bogarászni a menü- és almenüpontok között – vázolta az alaphelyzetet Tóvári

Zsófia, a WeRViO Virtuális Irodavezetés egyik alapítója. Többek között ebben is segít a vállalkozásoknak a WeRViO: megcsinálják helyettük vagy megmutatják nekik, hogyan és hol kell. A nem banki digitális ügyintézéshez a legtöbb esetben nincs másra szükség, csak ügyfélkapura. Ezt ugyan csak személyesen lehet nyitni a kormányablakokban, de utána teret ad a kényelmes, sorban állás nélküli ügyintézéseknek. Ügyfélkapura van szüksége asszisztensünknek, könyvelőnknek, jogászunknak is, ha rábízzuk egy-egy hivatali teendőnket. „Vannak ügyfelek, akik megadják az Ügyfélkapu belépési adataikat, és azon keresztül intézzük el hivatali teendőiket, vagy hozzárendel minket a saját ügyfélkapujához” – erősítette meg Tóvári Zsófia.

EGYRE TÖBB ÜGY INTÉZHETŐ OTTHON Az elmúlt években a kormányhivatal és a NAV felülete is sok változáson ment keresztül az ügyintézés kön�nyítése érdekében. „Van hová fejlődnie még a magyar hivatalok digitális megoldásainak, de a pár évvel ezelőtti állapottal összevetve érezhető a változás, sok új funkció került online felületre. Az oldalak használata, a digitális ügyintézés igényel némi ismeretet és

Tóvári Zsófia üzleti tanácsadó

gyakorlatot, eleinte időt kell szánni rá, de megkönnyíti az ember életét” – mondta a virtuális asszisztens. Azt, hogy milyen sok ügy elintézhető már online, jól mutatja, hogy a teljesség igényével felsorolni nem lehet. Az egyéni vállalkozóknak – többek között – lehetőségük van digitális felületen keresztül intézni a tevékenységi kör törlését, vagy új tevékenységi kör felvételét, a székhely megváltoztatását, telephely bejegyzését, valamint számos adat

is lekérdezhető. A magánszemélyeknek a lakcím és tartózkodási hely bejelentésének online módja pedig mindenkinek nagy segítség. „Tavalyi fejlesztés eredménye például, hogy az ingatlantulajdonos elektronikusan jóvá tudja hagyni, hogy valaki bejelentkezzen a címére” – említette példaként a szakértő.

A VILÁGJÁRVÁNY NYERTESE: AZ E-PAPÍR Az egyik legnépszerűbb lehetőség a digitális ügyintézés tekintetében az E-papír. Ez évek óta elérhető, de az elmúlt egy évben, a világjárvány hozadékaként egyre szélesebb körben használják. „Ügyfélkapuba lépést követően az E-papír felületén lehet megírni a levelet, kérelmet, fellebbezést – tulajdonképpen bármit. Dokumentumot, mellékleteket is lehet csatolni, majd kiválasztjuk a hivatalt, amelyiknek címezzük a levelet. Minden fontosabb szerv, hivatal megtalálható a listában. Nem kell papír és boríték, és a feladásért sem kell se fizetni, se sorban állni. Aláírásra sincs szükség, hiszen a felületre való belépés azonosítja a feladót. „A hivatalok már nagyrészt ezen keresztül kommunikálnak, mely néhány éve számukra kötelező. A felhasználók fejében szükség volt egy olyan átállásra, hogy ne a postaládát figyeljék már, hanem az Ügyfélkapu-fiókjukat” – mondta az üzleti tanácsadó. Hozzátette: „Jó tudni, hogy a válasz is E-papírként érkezik és azt a hivatal kézbesítettnek tekinti akkor is, ha az ügyfél nem olvassa el.”

Abban is biztosak lehetünk, hogy célba ér küldeményünk, mert amint feltöltünk valamit, másodperceken belül érkezik is arról visszajelzés az Ügyfélkapura. „Ha nem érkezik megerősítés, az gyanúra adhat okot, és érdemes ellenőrizni, esetleg újra feltölteni, elküldeni, de ez nagyon ritkán fordul elő” – osztotta meg tapasztalatait Tóvári Zsófia. „Vannak időszakok, amikor nehezen elérhető egy-egy hivatal online oldala. Jellemzően, a sokakat érintő ügyek határidejének utolsó napján belassulnak a rendszerek, akkor nagyon nehéz bármit is beküldeni. Ezen kívül nem szokott fennakadás lenni”.

A digitális ügyintézésnek egyre több előnye van. Nem intézhető el minden online, és vannak ügyek, amelyek miatt továbbra is személyesen be kell menni a hivatalba. Tóvári Zsófiának a személyes ügyintézések során szerzett élményei is sokkal pozitívabbak lettek az elmúlt évben: „A digitális ügyintézésnek köszönhetően csökkent az ügyintézőknél naponta megforduló ügyfelek száma. Kisebb rajtuk a nyomás, sokkal türelmesebbek és kedvesebbek”. Személyes látogatás előtt is érdemes időpontot foglalni online, mert lerövidíthetjük a hivatalban töltött időt. Vagy így vagy úgy, a digitális ügyintézés időt spórol mindenkinek. Kell ennél több? Szerző: Zsenák-Kiss Szimóna

Az elmúlt egy évben sok vállalkozás digitális átállásának is szemtanúja volt a WeRViO Virtuális Irodavezetés. Nemcsak a digitális ügyintézésben kellett segítség ügyfeleiknek, hanem abban is támogatásukat kérték, hogy át tudják vinni fizikai térben működő vállalkozásukat online térbe. „Sokan nem tudták, hogy hogy kezdjenek ehhez hozzá, de az első ijedtség után meglátták a lehetőséget a digitális eszközökben. Aki nem akart kimaradni, az nagyobb fokozatra kapcsolt az online térben. A Facebook-használat jellemzően mindenkinél megnőtt, de sokan saját mobilapplikációt is fejlesztettek. Azok is felismerték, hogy felesleges a fejlődés, a digitalizáció ellen menni, akik korábban ágálltak ellene. Ez az időszak megtanított mindenkit a változáshoz való alkalmazkodás kezelésére, ez az egy év lehetőség volt a tanulásra, a fejlődésre.” – vélekedett Tóvári Zsófia.

KEVESEBB ÜGYFÉL, TÜRELMESEBB ÜGYINTÉZŐK Számtalan előnye van tehát a digitális ügyintézésnek. A hivatali rendszerek megbízhatóak, az oda feltöltött adataink, elküldött leveleink biztonságban vannak.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2021

KOMPLEX ÜGYVITELI SZOLGÁLTATÁSOK Az EDUTAX Kft. olyan komplex szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaság, amely magas szinten, szakértelemmel és tudással látja el mind a KKV szektor, mind a nagy- és multinacionális vállalatok könyvelési- bérszámfejtési- tanácsadói és egyéb ügyviteli tevékenységét. Győri székhellyel és budapesti fiókteleppel rendelkezünk. DIGITÁLIS SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁSOK

BÉRSZÁMFEJTÉS

MUNKAÜGYI TANÁCSADÁS

ADÓTANÁCSADÁS

DIGITÁLIS IRATKEZELÉS

SZOFTVEREK

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSA

SZERVEZETI EQ FEJLESZTÉS

WWW.EDUTAX.HU

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 9027 GYŐR, BUDAI ÚT2021 5/A

INFO@EDUTAX.HU

Adjon új lendületet cégének! Tegye meg a következő lépést vállalkozására szabott hiteleinkkel! Részletek: www.otpbusiness.hu/hitelek 06 1/20/30/70 366 6666 • 06 1 366 6030 94

A tájékoztatás nem teljes körű, célja a figyelem felkeltése. A részletekről tájékozódjon az OTP Bank fiókjaiban, illetve a www.otpbusiness.hu/hitelek weboldalon!