Kisalföldi Gazdaság by Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

KISALFÖLDI EXKLUZÍV MAGAZIN 2019. JÚLIUS

GAZDASÁG SIKERES RÉGIÓ ● SIKERES VÁLLALKOZÁSOK ● SIKERES ÜZLETEMBEREK

Mi is történt itt az utóbbi 20–30 évben vállalkozói szempontból? A nagyon jó képességű magyar szakembergárda megtanult „európai” szinten, módon dolgozni. Aztán egy részük kipróbálta magát külföldön 3–4-szer magasabb fizetésért. A dolgozók ráeszméltek arra, hogy nem akarnak ázsiai bérért dolgozni, inkább vállalják a külföldi munka összes hátrányát. A munkaerő kivándorlása megyénkben olyan mértéket öltött, hogy joggal mondhattuk: Ausztria, illetve Pozsony gazdasági határa már Győrig ér. Mosonmagyaróvár és környéke szigetszerűen még állja a sarat; a Fertő-Rábaközben és Sopronban egy-egy cég még bírja a versenyt. Ha ez így folytatódik, tíz-húsz év múlva az Ausztriában és Pozsonyban dolgozó munkásoknak leszünk a lakóhelye. Mindenki tudja, hogy ezt a folyamatot meg kell állítani, sőt meg kell fordítani. Nincs más választásunk, mint egy erőteljes gazdasági, foglalkoztatottsági paradigmaváltás, amely érinti a multikat, a kis- és közepes vállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat is. Most úgy tűnik, hogy a legtöbb tennivaló a kkv-k világában van. Hiszen ott már vannak alkalmazottak és a nagy többségük magyar tulajdonban van. De számottevő részük első generációs vállalkozás, annak összes előnyével és hátrányával. A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar kkv-k hatékonysága 30–40 százaléka, azaz csupán egyharmada az európai szintnek. Nagyon könnyen belátható, hogy ilyen rossz hatékonysági mutatók mellett nem lehet európai szintű munkabért kigazdálkodni. Nincs más választás, mint innováció, innováció és innováció, mely az egyik legfontosabb tényezője a hatékonyság növelésének. Egy szóval: megújulás. Magazinunk ezt a témakört járja körül, melynek az aktualitáson kívül az is apropója, hogy június 25-én avatták fel a Széchenyi-egyetemen létrehozott FIEK-et (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ), melynek legfontosabb tevékenysége, hogy az egyetemen és a multi cégeknél felhalmozott tudást lefordítsák a kkv-k nyelvére. Mindenkinek azt javaslom: olvassa el magazinunkat, ajánlja mindenkinek, aki kkv-t üzemeltet, mert tudják: „a vonat nem vár, elindult már”. Aki nem száll föl, az az állomáson marad és elrohan mellette a világ. Mert aki nem halad – lemarad.

A VONAT NEM VÁR Győr-Moson-Sopron megye Magyarországon több szempontból is irigylésre méltó helyzetben van. Közismert, hogy kiváló logisztikai helyen terül el; vízen, szárazföldön és levegőben könnyen megközelíthető. Ehhez adódik hozzá az itt élő emberek szorgalma, tenni akarása, tudása és alkotóképessége. Szinte nincs olyan gazdasággal foglalkozó statisztika, ahol megyénk ne az élbolyban szerepelne. A kereskedelmi és iparkamara megyei elnökeként itt akár be is fejezhetném írásomat, de azért mi, akik itt élünk, nagyon jól tudjuk, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Nagyon jól tudjuk azt, hogy az életben egy dolog állandó: a változás. A változás, amihez vagy alkalmazkodunk, vagy elrohan mellettünk a világ. De még jobb, ha a változás élére tudunk állni! Ez többször is sikerült régiónknak, miért kételkednénk magunkban?!

IMPRESSZUM:

KISALFÖLDI GAZDASÁG MAGAZIN PÉLDÁNYSZÁM: 2000 KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/a. FELELŐS KIADÓ: Pintér-Péntek Imre

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

FELELŐS SZERKESZTŐ: Fábián György, Ozsvárt Tamás SZEDÉSZET ÉS NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Bognár Anna LAPMENEDZSER: Soós Veronika +36 30 226 8138

A kiadó a hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállal!

OLVASÓSZERKESZTŐ: Miletics-Vargán Rita HIRDETÉSSZERVEZÉS: Takács Adél +36 30 600 9530 kommunikacio@gymskik.hu NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

2018

A KAMARA SZÁMOKBAN KAMARAI SZOLGÁLTATÁSOK

294 tájékoztató rendezvény

A VÁLLALKOZÁSOK SZOLGÁLATÁBAN

10.093

37 főállású, magasan képzett kamarai munkatárs

résztvevő

Győri székház , 3 regionális ügyfélszolgálati iroda

32.718

(Csorna, Kapuvár, Mosonmagyaróvár)

Irodaház

a bérlők igényeihez alakítható, igényes irodák bérbeadása

vállalkozás regisztrálva a megyében

Konferencia- és tárgyalótermek

korszerű infrastruktúrával felszerelve

Galériatér időszaki bemutatók, kiállítások

LÉTREJÖTT HITELÜGYLET

198

Győr: – 2.197.200 EFT kihelyezett hitelállomány

hitelkérelem

2197 db

Okmányhitelesítési esetszám

SZÉCHENYI KÁRTYA

307

hitelkérelem

Mosonmagyaróvár: – 886.600 EFT kihelyezett hitelállomány Fertő-Rábaköz térség: – 352.100 EFT kihelyezett hitelállomány Összes vállalkozások felé kihelyezett

1986 db

Származási bizonyítvány hitelesítése

201 db

Kereskedelmi okmány láttamozása

10 db

ATA okmány hitelesítése

hitelállomány: 3.435.900 EFT

• Kamarai tanácsadásban részesült 44 kkv, 13 nagyvállalat kedvezményezett a GINOP-6.1.7. vállalati képzések pályázaton • Több mint 1100 megyei cég csatlakozott a „Vállalkozz digitálisan” programhoz, ebből kamarai tanácsadással 650 „Digitálisan Felkészült Vállalkozás” tanúsítványt szerzett

SZAKKÉPZÉS, PÁLYAORIENTÁCIÓ, MESTERKÉPZÉS TANULÓSZERZŐDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA 7 tanácsadó, 2 253 tanulószerződés KAMARAI GARANCIAVÁLLALÁS 81 tanuló van iskolai tanműhelyben gyakorlaton SZINTVIZSGÁK SZERVEZÉSE

25 szakmában, 57 vizsgacsoportban 706 tanuló szintvizsgája

SZKTV-VERSENY SZERVEZÉSE

11 szakmában 20 tanuló jutott

az országos döntőbe

(6 első helyezett, 4 második és 3 harmadik helyezett)

SZAKMAI VIZSGABIZOTTSÁGOKBA ELNÖKÖK ÉS TAGOK DELEGÁLÁSA 796 vizsgára delegáltunk elnököt és tagokat PÁLYAORIENTÁCIÓ

160 osztályfőnöki óra 3500 tanuló bevonásával, 74 céglátogatás 1443 tanuló

GYAKORLATI KÉPZŐHELYEK FELÜGYELETE, ELLENŐRZÉSE 744 képzőhely, 429 ellenőrzés

részvételével, Interaktív szakmaválasztó kiállítás 40 cég bevonásával közel 500 tanuló részére, Euroskills-verseny látogatás szervezése 560 tanuló részére

GYAKORLATI OKTATÓK KÉPZÉSE országos pilot tanfolyam a kamarában: 43 végzett gyakorlati oktató

11 szakmában, 19 mester támogatott képzés keretében, 46 mester önköltséges

MESTERKÉPZÉS

formában végezte el a mesterképzést

NEMZETKÖZI PROJEKTEK ENTERPRISE EUROPE NETWORK:

129

üzletviteli tanácsadás, technológiai audit, üzletipartner-keresés

nemzetközi üzletember-találkozó társszervezésben külföldi partnerszervezetekkel

hosszú távú nemzetközi üzleti megállapodás vagy a cég üzleti tevékenységét jelentős mértékben előmozdító tanácsadás

EGYÉB NEMZETKÖZI PROJEKTEK: SMART-UP – Határon átnyúló START-UP platform kialakítása, együttműködések elősegítése – Sikeres ötletgeneráló rendezvények ScaleMeUPHungary – Gazella vállalkozások támogatása képzéssel és tanácsadással INNO-HUN – Innovációs felmérések kkv-k számára CrOssing BriDges with the help of ambassadors (CORD) – Magyar–szlovák vállalkozói együttműködések támogatása BRANDING Mentoring – Coaching a sikeres márkaépítés érdekében OpenMakers – A nyílt adatok felhasználásának optimalizálása

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS GYŐRI BEVÁSÁRLÓUTCÁK ALAPÍTVÁNY: Angyalok a belvárosban és Tablóverseny kampány GYŐRI IPARTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY: Ipartörténeti emlékhelyek felkutatása és emléktáblák kihelyezése Győrben JERFY ANTAL DÍJ: havi ösztöndíj szakmai képzésben részt vevő hátrányos helyzetű, 11 jó tanulmányi eredményű diáknak BÉKÉLTETŐ TESTÜLET: 512 meghozott határozat

JELEN VAGYUNK Kisalföldi Gazdaság exkluzív print magazin Erőforrástérkép Presztízs TOP100 magazin Szakmakínáló Védjegy kiadvány Lapcom média (Kisalföld napilap, RábaközPress, LajtaPress) Győr+ média felületein (tv, újság, rádió, online felületek, óriásplakát)

KÖZÖSSÉGI MÉDIA

330

2300

124

követő

videó,

7877

megtekintés

Megújult HÍRLEVÉL honlap: www.gymskik.hu

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Sáhó László

Sáhó Ákos

VENDÉGSÉGBEN A SÁHÓ CSALÁDNÁL A szívinfarktus mindig rosszkor jön: A sors keze, vagy szerencse a szerencsétlenségben?

Ám a siker, ez a kissé elcsépelt, megfoghatatlan fogalom nem vásárolható meg a boltokban. Ezért meg kell dolgozni, meg kell szenvedni, és sok esetben úgy érni el, hogy a vállalkozások pontosan nem is tudják, mi is az ő sikerük titka. Hiszen nem tettek mást, csak dolgoztak, dolgoztak, hittek, és azt vették észre, hú ha, Uram és Atyám, mekkorák lettünk? Számtalan esetben olvastunk úgynevezett sikerinterjúkat, láttunk sikerriportokat, hallottunk sikertörténeteket, amelyek arról szóltak, ki, hol, miért indított vállalkozást. Miként ért el szakmájában komoly eredményeket? Ezek a történetek egyben hasonlítanak egymásra, hogy

mindegyikben munka van. Ám a körülmények, az idő és a hely, a háttér, szinte mindenhol más és más. Találkoztam olyan vállalkozóval, aki úgy épített fel milliárdos céget, hogy egész életében egyetlen forint hitelt sem vett fel. És találkoztam olyannal is, aki vállalkozása indulásakor már komolyan eladósította magát, hogy tíz év múlva már ő is a milliárdos éves bevételt produkáló cégek sorába tudhassa magát. Ja, kérem, a csúcsra nagyon sok ösvény vezet. Ezen vállalkozói ösvények közül a Sáhó családé igazán érdekes és izgalmas út. Amikor a gyönyörű új irodaházukban, amely otthont ad a cég egészségügyi, szépészeti vállalkozásainak is, egy emeleti napsütötte irodában leültünk beszélgetni a két cégvezetővel, Sáhó Lászlóval és fiával, Sáhó Ákossal, azonnal adódhatott volna az első kérdés, és akkor mi is van a generációváltással? De ezt a fontos, de csontig lerágott témát, ha nem is messziről, de kerültük. A fiatalos, lendületes, soha nem nyugvó édesapa, a világot látott, új ötletekkel előálló fiú teljes szimbiózisban vezetik a céget. Ha van is, ha lesz is generációváltás, az az ő lendületükből fakadóan még nem ma lesz. Pontosabban már régen megtörtént.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Egymásnak adják a szót, egymástól veszik át. Egyet akarnak, egyet gondolnak, a jövőt építik egy olyan vállalkozás számára, amelynek létrejötte akár azt is mondható, a vak véletlennek is köszönhető. A gondok elől menekülni kénytelen apa döntést kellett, hogy hozzon. Hogyan tudja biztosítani családja számára a megélhetést, ha vele komoly baj történik? Harminchárom évesen ezen gondolkodni nem éppen az élet mindennapi velejárója. A döntés egy egészségügyi probléma után született meg. Sáhó László feleségével elkezdte bejárni azt az utat, amely az első bérbeadott személyautótól elvezetett a legnagyobb építőipari cégek, az állami nagyvállalatok teljes körű autóflotta-kölcsönző, -üzemeltető cégéig. A céget aztán valami titkos sugallat folytán a 2008-as nagy gazdasági válság előtt fél évvel, egy befektetőcsoportnak eladva, milliárdos üzletet hozhatott tető alá. Azóta az X-Holding számos területen működtet vállalkozásokat, bábáskodik magyar üzleti lehetőségek felett, és fejleszt olyan termőföld-értékelési programokat, amelyek nemcsak Magyarországon, de Európában is különlegesnek számítanak. Ülünk a fiatalos apával, a komoly és megfontolt fiával az irodában, és amikor arról kérdezem őket, ők, akik üzleti angyalként is dolgoznak, vajon mit szólnának hozzá, ha ma beállítana valaki egy olyan ötlettel hozzájuk, hogy szeretne a piac ismerete, a konkurencia felmérése nélkül, hiteleket felvéve, autókölcsönzőt nyitni, nevetve válaszolnak. Na, ezt a tervet megvalósításra nem javasolnánk, és aligha adnánk érte egy lyukas garast, hogy ebből valaha is lesz valami.

BEVEZETŐ

Szervesen épült bele az új generáció a cégbe, a cég vezetésébe.

SIKERES CSALÁDOK, SIKERES VÁLLALKOZÁSOK, SIKERES EMBEREK ÉS ÖTLETEK

Magyarországon lassan kerek harminc esztendeje a vállalkozások idejét éljük. Újra. Mondható el ez némi megnyugvással. A vállalkozások, a kkv-k, a kicsik és a közepesek a hazai össztermék nagyon jelentős részét adják, a foglalkoztatottjaik száma pedig ebben a szektorban messze meghaladja a multikét. Csak a Kisalföldön harmincezerhez közeli vállalkozást tartanak nyilván. Sok minden elmondható Magyarországról, de az is nyugodt szívvel, a vállalkozók országa vagyunk. Márpedig, ahol vállalkozás van, ott valahol a sikernek is jelen kell lennie. Mert hosszú távon a sikeres üzletpolitika, a sikeres humánpolitika, a sikeres ügyvitel és folytathatnánk a sort mi minden terület sikere nélkül nem életképes egyetlen vállalkozás sem.

Pedig lett. Az X-Rent Magyarország egyik példaértékű flottakezelője volt. Nagyságát tekintve a harmadik, negyedik. Húsz év alatt eljutottak a csúcsra. Bár sok sikertörténetről olvastunk már, ezt is érdemes lesz megismerni. Lehet, még a Sáhó család közeli ismerőseinek is tudnak újat mondani a riportalanyok őszinte mondatai.

INTERJÚ SIKERES CSALÁDOK, SIKERES VÁLLALKOZÁSOK, SIKERES EMBEREK ÉS ÖTLETEK 8

Felértékelt világ: A generációváltás nem téma, azon már túl vannak

BÉRELT AUTÓKKAL A SIKER ÚTJÁN Győr. Víztükör utca. Az irodaház előtt igényes parkolók. Az X-Holding vállalkozásainak otthont adó épület pontosan olyan, mint vendéglátóim. Szolid elegancia jellemzi őket. Sáhó László alapító, és a fia, Ákos, aki már 2000 környékén dolgozott a cégben, hosszú ideje közösen hozzák meg a döntéseket arról, hogyan tovább. Mosolyognak, kedvesek. Magabiztosak. Gyorsan megbeszéljük, nem váltunk generációt, mert ez a téma egy kicsit a könyökén jön ki mindenkinek. Csak beszélgetünk. Vállalkozásról, sikerről, kudarcról és arról, hogy a szerencsének, vagy a gondviselésnek kell-e betudni azokat a sorsfordító dolgokat, amelyek segítették munkájukat, és amelyek lehetővé tették, hogy a cégcsoportjukat ne csak jelentősen tőkeerősnek, de aktívnak és innovatívnak tudhatják. Nyilván ott kezdtük mi is, hogyan is indult el az X-Rent története.

A BAJ KOMOLY VOLT, AZ ORVOSOK LEMONDTAK RÓLA Sáhó László (S. L.): Hogyan indult a vállalkozásom? Hú, most őszinte legyek? Kisalföldi Gazdaság (K. G.): Az interjút soha nem a riporter írja… S. L. – Akkor most olyat kell, hogy elmondjak, amit még soha senkinek. Illetve ez így nem igaz, mert talán egy nagyon szűk kör ismerte ezt a történetet. Nem tartottam titokban, de nem tettem közkinccsé. Ám ha jobban belegondolok, egy ilyen beszélgetésnek csak akkor van értelme, ha nem hamukázom. A rendszerváltás előtti években Kunszigeten a termelőszövetkezetben voltam műszaki vezető. 1988 tájékán történt, hogy teljesen – talán egy előző napi halálos munkahelyi baleset okozta stressz hatására – váratlanul szíven talált egy nagyon komoly infarktus. Harminchárom éves voltam pontosan. A baj akkora volt, hogy az orvosok le is mondtak rólam. Persze ezt én akkor nem, csak később tudtam meg. Akkor csak annyit tapasztaltam meg a dolog súlyosságából, hogy a kezelőorvosom aggódó tekintettel kérdezett meg, kit szeretnék behívni magamhoz az intenzív osztályra, hogy elbúcsúzzak tőle. Hát ezt viccesnek tartottam, nem is foglalkoztam vele. Bennem nem volt kétely, hogy kimegyek a kórházból. Ám a munkámat nem tudtam folytatni. Lerokkantosítottak. Elég nagy pofon volt azzal szembesülni, hogy nyugdíjas lettem. Ezt akkor értettem meg igazán, amikor csengetett a postás, és hozott öt darab utazási csekket. Kedvezménnyel mehettem busszal, vonattal, talán még villamossal is, bár azok nem jártak Győrben. Bevallom, nem igazán örültem neki.

RENDSZERVÁLTÁS, A VILÁG TELE VOLT AZZAL: VÁLLALKOZNI KELL

következő infarktus, ami után esetleg már nem mehetek haza a kórházból? Szerettem volna a családomnak anyagi támaszt adni erre az esetre. Gondoltam, megpróbálok életbiztosítást kötni. Jó csomó társaságot bejártam. Ha letagadom a betegségemet, akkor kötöttek volna velem biztosítást, ám én mindent őszintén elmondtam. Ők is őszintén válaszoltak: köszönik, belőlem nem kérnek. Pontosan tizenegy helyen próbálkoztam, de sehol nem tudtam biztosítást kötni. Valami munka kellett. Másfél év telt el nyugdíjasként, mire annyit sikerült elérnem, hogy munkaképesnek nyilvánítottak, de a régi állásomat betöltötték, és nem is akartam már, hogy oda visszahelyezzenek. K. G. – Ez már a rendszerváltás utáni első év? S. L. – Pontosan. A világ tele volt azzal, hogy vállalkozni kell, vállalkozni lehet. Jó, gondoltam, csináljuk ezután azt, amire és amennyi időre a jó Isten lehetőséget ad. Aztán majd meglátjuk. Ennyi volt az indulás. Kényszer? Véletlen? Ám lehet, a gondviselés. Ezt azóta is nehezen fogalmazom meg, mert nem vallásos háttérrel érkeztem meg a világba. Azóta sem vagyok olyan hú, de milyen vallásos, de sokszor megyek el templomba, mert időnként jó meghallgatni azt, ami ott elhangzik. K. G.: - Amikor kiváltotta a vállalkozói igazolványt, még nem pontosan tudta, mit fog csinálni? S. L. – Csak sejtettem. Szinte véletlenül kezdtünk bele az autókölcsönzésbe, bár utólag értékelve, szerintem ez több volt, mint véletlen. Valaki, vagy valami, mintha figyelt volna rám, ránk. A nagy vállalkozói irány keresgélése közben kiderült, hogy a lakótelepi szomszédom pontosan úgy járt, mint én! Szívinfarktus. Egy időben, egy helyen lábadoztunk, naná, hogy sokat beszélgettünk.

K. G. – Elég furcsa érzés lehetett. Tegnap még aktív dolgozó, ma passzív nyugdíjas. Akinek kicsi gyerekei vannak.

AZ ELSŐ SZERZŐDÉST A KONYHAASZTALON ÍRTÁK ALÁ

S. L. – Ákos pont kilencéves volt. Egy földszinti panellakásban éltünk. Keményen tette fel a sors a kérdést, hogyan tovább? Hogyan tudok így, rokkantosítva a családomról gondoskodni? Mi lesz, ha jön a

K. G. – Arról, hogyan is kellene, mit is kellene, miként lehetne vállalkozni? S. L. – Igen. Leginkább erről. Ő vetette fel egy délutánon, hogy dolgozott egy autókölcsönző cégnél, a Volánnál, vagy talán a

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Főtaxinál. Mi lenne, ha mi is megpróbálnánk? Mivel sok veszíteni valóm nem volt, és jobb nem jutott az eszünkbe, eladtam hát a családunk egyetlen vagyontárgyát, amin nem volt hitel, az Opel autónkat és vettünk egy Wartburgot, hogy azzal járunk majd… Sáhó Ákos (S. Á.): – Almazöld volt, jól emlékszem rá. Az 1.6-os dízel Opel után nagy váltás volt, bár annak is kellett vagy két kilométer, hogy felgyorsuljon huszonötre! – szól bele a beszélgetésbe kissé kuncogva a fiú, majd újra visszaadja a szót édesapjának. S. L.: – És ami pénz megmaradt, abból álltuk a kezdő vállalkozás költségeit, és megvettük az első bérbe adandó autónkat, egy kocka Ladát. Karambolos volt, és két másik roncsból mi raktuk össze. Aztán vártunk. És vártunk. Napokat, heteket, hónapokat. Egyszer csak becsengettek hozzánk. Méghozzá egy nagy cég képviselője, hogy jól látta-e, mi autókat kölcsönzünk? Hogyne fogadtuk örömmel és ültettük le a panellakás konyhájában, hogy kitöltse a papírokat az asztalon, ahol fél órája még az ebédünk hűlt. K. G. – Nagy boldogság lehetett, elvitték az autót! S. L. – Méghozzá teljes hétre. Elindultunk. A lakótelepi lakás konyhájából. A mai napig alig értem, hogyan tudtuk ezt megcsinálni, egyáltalán, hogyan tudtuk ezt felvállalni. Hogyan sikerülhetett? Odahívni az ügyfeleket. Ott írni meg a szerződéseket, majd leballagni a parkolóba, hogy ott átadjuk a kocsit. Mai szemmel nézve ez lehetetlen.

MOTORCSERE A BARKASBAN AZ ÁROKPARTON K. G. – Más volt a vállalkozói környezet, hogy finoman fogalmazzunk, most már furcsán nézne ki. Nem hiszem, hogy sokan bíznának meg abban az autókölcsönzőben, amelyik a harmadik emeleten egy gáztűzhely mellett ír szerződéseket. S. L. – Akkor viszont ez teljesen normálisnak tűnt. Kis idő elteltével a Lada sikeresen vándorolt egyik bérbe vevőtől a másikig. Átköltöztünk egy másik panellakásba, ahol már sikerült egy garázst is megvennünk a házban. Ez volt az első igazi irodánk. A postáról szereztünk egy leselejtezett nagy

INTERJÚ SIKERES CSALÁDOK, SIKERES VÁLLALKOZÁSOK, SIKERES EMBEREK ÉS ÖTLETEK 10

asztalt a papírmunkákhoz, a falak mellé pedig Salgó polcok kerültek a gépkocsialkatrészeknek. Lassan úgy éreztük, ha nem is keresünk még pénzt, de beindult az üzlet. A Salgó polcok egyébként még ma is megvannak. Pedig a céget már régen eladtuk. K. G. – Mikor vették meg a második autót? S. L. – Az indulásunk után alig egy évvel. Egy Barkast. Akkoriban indult be igazán Győr környékén az autópálya-építés. A Strabagnak kevés volt az autója, amivel a munkásokat tudta szállítani. Megkerestek, van-e számukra bérelhető autónk. Volt! Vigyék a csodás Barkast! Mosolyogtunk, szerződtünk, de tudtuk, ez az autó óriási kockázatot is rejt magában. Mai ésszel oda sem adnám. Emberek jártak vele dolgozni! Időre kellett odaérniük, és a munkából haza is kellett menniük vele. A Strabagnak ez volt a fontos. Ehhez pedig az autónak mennie kellett. K. G. – A Barkasok egyszerű, megbízható kisbuszok voltak. S. L. – Hát mondjuk inkább úgy, napi kérdés volt számunkra, ledöglik-e a gép, vagy sem? A Salgó polc nem állt üresen a garázsban soha. Tele volt bontott vagy új autóalkatrészekkel. Az emberek a Barkasban ettek, ittak, aludtak, mi pedig stresszeltünk, ha baj van, hogyan tudjuk gyorsan orvosolni. Volt, hogy komplett motort cseréltünk az építkezés helyén. Az árokpartra állítottuk, úgy másztunk alá. Mire a munkások végeztek, mehettek vele haza (az édesapám autószerelő volt, a tőle ellesett tudásnak itt nagy haszna volt). K. G. – Nem volt ilyen esetekre csereautójuk? S. L. – Ugyan. Azt nem engedhettük meg még magunknak. Ahhoz komoly autópark kellett volna. Hála Istennek, a megrendelő látta, hogy komolyan vesszük, és szépen elindult a kapcsolat. Béreltek még egy autót. Ami még nem volt meg, de gyorsan jelzáloghitelt vettünk fel ismét, és vettünk egyet. Borzasztó kockázatos dolog volt, de bejött. Aztán a harmadik autónktól már szinte egyenes út vezetett az X-Rent teljes felépüléséig. Ahányszor valaki jött és bérbe vett tőlünk, nekünk az annyi tanítási óra volt. A bérbe vevőkön keresztül kezdtük megismerni ezt a szakmát.

ARRA KELL FIGYELNI, MI FÁJ AZ ÜGYFÉLNEK! K. G. – Mi volt a legfontosabb tanítás? S. L. – Figyelni az igényekre! Mi a fontos a megrendelőnek, mire van szüksége, mi fáj neki az üzemeltetésben? Ez alapozta meg azt, hogy később már flottakezelésben gondolkozhattunk. Amit egyik cégnél ismeretben összeszedtünk, azt a következőnél már magunk ajánlottuk. Mi tudjuk! Ez volt a ki nem mondott szlogenünk. K. G. – Hány évnek kellett eltelnie, hogy azt érezze, tényleg vállalkozó lett és meg tud élni? Elmúltak a rizikós évek, a családot is el tudja tartani? S. L. – A kockázat végig bent volt a vállalkozásban. Talán minden vállalkozásban benne is van. Az azonban látszott, hogy valami olyanba tenyereltünk bele, amiben van lehetőség is. Az építőiparnak sok kölcsönzött autóra volt szüksége. Talán ez volt akkoriban a szerencsénk. Autót venni nem akartak, de a bérleti díj költségelhető volt, ezért béreltek. Isten áldotta évek voltak. Éreztük, hogy elindultunk, ám az előbb kérdezte, mikortól tudtuk a családot ebből eltartani. Hát évek múltán. Közel három évig a feleségem volt a családfenntartó. Otthagyta a munkahelyét és elkezdett autóalkatrészeket árulni a barátnőjével. Létrehoztak egy komoly autósboltot, míg én a kölcsönzéssel szerencsétlenkedtem, és arra futotta csak, hogy a vállalkozás a saját költségeit nehezen kitermelje. K. G. – Meddig tartott az indulás utáni ínséges időszak? S. L. – Konkrétan három évig! Addig egy fillért sem tudtam kivenni a cégből. Ám három év után már ezt is sikerült megoldani. K. G. – Hirtelen rájöttek, hol van a pénz a vállalkozásban?

HOL VOLT A PÉNZ A VÁLLALKOZÁSBAN? S. L. – Így is mondhatnánk. Akkoriban ugyanis az volt a cégpolitikánk, hogy az autókat általában hároméves hitelre szereztük be. A három év ahhoz volt elég, hogy

FORTUNA ÉS AZ X-RENT A cég első neve a Fortuna volt. Az X-Rent csak kicsivel később jött, amikor Sáhó László önállóan vitte tovább a vállalkozást. Az X azért került bele a névbe, mert az „átkosban” azok a gépkocsik, nem volt sok, amelyeket kikölcsönöztek az állami cégektől, mind x-es rendszámot kaptak. A rent pedig jól hangzó angol szó, amely a világ minden részén a kölcsönzésre utal.

Az X-Rent 2008-ban, a cég eladásának évében

2500 autónak volt a flottakezelője

kitermeljék az árukat, hogy visszafizessük a kölcsönt. Utána már a miénk volt és eladhattuk. Mivel egyre inkább az új autók felé fordultunk, a kilencvenes évek elején ezeket háromévesen eladni könnyű volt, és így realizáltuk az üzleti nyereséget. K. G. – A kezdeti kételyek után az első haszon megjelenése további inspirációt adhatott, de lehet, ahhoz még kevés volt, hogy azt érezze, na de jól tettük, hogy vállalkoztunk. S. L. – Hát erre az érzésre úgy tíz évet kellett várni. Akkor kezdtem azt érezni, hogy igen, jók vagyunk. K. G. – Mert szépen jöttek a számok? S. L. – Nem, mert szépen jöttek a megkeresések. A számok csalóka dolgok lehetnek, de amikor azt láttuk, hogy már nem nekünk kell a megrendelőket keresni, hanem ők keresnek meg minket, tudtam, kicsit hátra dőlhetünk, átfordultak a dolgok. Nem az igényeket kellett keresni, hanem az igények finanszírozását megoldani. Ez már egy egészen másik polc! K. G. – Eddigre már mindent tudtak?

SOKAT SEGÍTETT EGY SÖR A SOFŐRREL S. L. – Csodákat. Egy szolgáltató soha nem hagyhatja abba az ügyfeleinek a figyelését, soha nem mondhatja, hogy mindent tud róluk, folyamatosan kell tanulni. Mondok erre konkrét példát, amely akár általános üzenete is lehet ennek az írásnak. K. G. – Üzenet az olvasóknak? S. L. – Nekik, és elsősortban azoknak, akik vállalkoznak. Mi folyamatosan arra koncentráltunk, hogy segítsünk! A legnagyobb üzleti partnereink egyike a MÁV volt. Hozzájuk is a mindentudó Barkasokkal kerültünk be, bár ők nem utat, hanem vasutat építettek. Ám a Barkasok nemcsak a divatból mentek ki, de leállt a gyártásuk is. Váltanunk kellett. A VW Transportereket néztük ki magunknak, azokkal tudnánk helyettesíteni őket. Megjegyzem, azokon is volt mit javítani. De kétségtelenül a farmotoros járgányok jobbak, erősebbek, komfortosabbak voltak, mint a Barkasok. Ezeket ajánlottuk fel a megrendelőknek. Örültek

is neki nagyon, ám volt egy kis bökkenő. A sofőrök nem akarták vezetni a Volkswageneket. Egyszerűen nem ültek be a volánjuk mögé. Több hétbe telt, mire egy sofőrrel le tudtunk ülni beszélgetni. Sörrel a kezében aztán lassan elmondta, mi is az oka annak, hogy az új autók kihasználatlanul állnak, és inkább a régiekkel járnak. Nézze, Sáhó úr! A fizetésem negyvenezer forint. Pontosan annyi, mint ezeknek a német csodáknak a casco önrésze. Bármi történik velük, nekem egy hónapi fizetésem ugrott. Akkor mit adok a családomnak? K. G. – A sörözés segített? S. L. – Sokat. Láttuk a problémát, már csak a megoldást kellett megtalálni. Összeültünk egy tanácskozásra, megnéztük a statisztikáinkat. Hány autónk törik, hányat lopnak el….

ÉVENTE HUSZONÖT AUTÓJUKAT LOPTÁK EL K. G. – Lopták az autóikat? S. L. – Éves szinten húszat, huszonötöt! Simán. Szóval megnéztük, mennyi ilyen jellegű kárunk van. Rájöttünk, egy kicsit nekünk is biztosítótársasághoz hasonlóan kell működnünk. A károkat szétporlasztottuk és a megrendelők örömmel fizettek picivel több bérleti díjat, mert a casco önrészt is mi vállaltuk! A sofőrök azonnal felültek az új kisbuszokra! Mi pedig hatalmas versenyelőnyre tettünk szert a többi autókölcsönző céggel szemben. K. G. – A nagy ötleteket mindig tanácskozás előzte meg? S. L. – Mi mindent megbeszéltünk, megterveztünk, de az is igaz, hogy sokszor pattant ki este a fejemből, hogy másnap mit is kéne tennünk. A feleségem gyakran kérdezgette, miért bámulom olyan sokat a tévét? Azt hitte látom, hallom, értem, amit sugároz, pedig a legtöbbször esténként csak kellett egy háttérzaj, amely elnyomja a külvilágot és hagy gondolkodni.

AZ X-RENTET BEBETONOZTÁK AZ ÜGYFELEKNÉL K. G. – Az újításokat mindig az ügyfelek igényei hozták?

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

S. L. – Az esetek többségében igen. A vasútépítéshez szükség volt egy speciális, úgynevezett aláverő gép szállítására. Ám ez nem fért bele egy normálisan kialakított kisbuszba. Nosza, elmentem Papp Géza barátunkhoz, és ott megterveztünk egy új belső teret a kocsikba. Olyan sikeres lett, hogy mások is így kérték a kis furgonokat. Vagy említhetném a túlméretes fűnyírók esetét. Azokhoz utánfutókat terveztem. Mondjuk ez nem okozott különösebben gondot. Ezek a szolgáltatások, ezek a technikai segítségek tettek ismertté minket. Sok nagy ügyfelünknél egyszerűen bebetonozták az X-Rentet. K. G. – A személyes kapcsolatok, amelyeknek azért még ma is nagy jelentőséget tulajdonítanak, mennyiben járultak hozzá az üzleti sikerhez? S. L. – Soha nem szerettem úgy odamenni valahova, hogy engem ajánlott valaki. Így aztán soha nem kerültünk be személyes kapcsolatok révén megrendelőhöz. Ám ha már ott voltunk, mindig arra törekedtünk, hogy kiemelkedően jó legyen a személyes kapcsolat. Erről, ennek megerősítéséről szólt például a hozom-viszem szolgáltatás. Ákost és a kollégáit akár éjjel is ugrasztották, hogy elromlott egy bérelt autó, vigyük a cserét. Előfordult, hogy egy nagy győri cég vezetője a családjával együtt síelni indult, de Ausztriában megállt a kocsi. Három óra múlva már mehettek is tovább a csereautóval, mi pedig tréleren hoztuk vissza a meghibásodott járművet. Az ilyen gesztusokat meghálálták az ügyfelek.

JÖTT EGY VISSZAUTASÍTHATATLAN VÉTELI AJÁNLAT, UTÁNA A GAZDASÁGI VÁLSÁG K. G. – A cég sikeres volt. Komoly állami megrendelések, komoly nagyvállalatok az ügyféllistán. Mégis eladták 2008-ban. S. L. - Azóta sem egyértelmű, hogy akkor mit kellett volna tenni. Az eladás mellett döntöttünk. Egyrészt kaptunk egy kiemelkedően jó akvizíciós ajánlatot. A BNP Paribas Banktól. Volt egy hazai leányvállalatuk, akik hasonló tevékenységet végeztek, mint mi. Ők talán az ötödikek, hatodikak voltak a rangsorban, mi a harmadik helyet mondhattuk a magunkénak. Látták, hogy

INTERJÚ SIKERES CSALÁDOK, SIKERES VÁLLALKOZÁSOK, SIKERES EMBEREK ÉS ÖTLETEK

a közbeszerzéseket általában megnyerjük. Úgy gondolták, nem versenyeznek, inkább megvásárolnak minket. Elismerték, az volt a legnagyobb bajuk, hogy a közbeszerzéseket mi nyertük. Azt gondolták, az a legegyszerűbb út, hogy nem kezdenek el velünk versenyezni, hanem kivásárolnak minket. Tettek egy vételi ajánlatot. Addigra már úgy voltam én is, elkezdtem gondolkozni azon, hogy tizenhét éves a cég. A betegségtudatom alapjában azért mindig megvolt. Azt soha nem felejti el az ember. És sokszor eszembe jutott, Úristen, meddig tarthat ez a növekedés? Senki nem érhet fel a csillagokig. Olyan körökben mozogtunk – amely azért kicsit hiányzik manapság –, hogy alig hittem el. Ötéves szerződéseket kötöttünk. Igen, de mi lesz, ha a fiam mégsem akar a céggel foglalkozni? Hogyan oldjuk meg? Hát ebben a pillanatban jött az ajánlat.

K. G. – Még most is hallom, ahogy erről beszél, hogy nagyon nehéz volt elengedni a céget, bármennyire is jó árat kínáltak érte. S. L. – A legnagyobb nehézséget a kollégák jelentették. Debrecentől Budapestig harminchárman dolgoztak a cégben. Szerencsémre jól vették, és azóta is meghívnak az ex X-bulikra! Végül is Budapesten április 4-én aláírtam a szerződést. Hazafelé megálltunk egy plázában ebédelni. Megdöbbenve láttam meg a Cola egyik nagy reklámtábláját, amelyet talán éppen aznap tettek ki a közterekre. Ez állt rajta: Ma minden megtörténhet veled! Azt éreztem, velem minden megtörtént, és ma tényleg egy új fejezet kezdődik, amiben ismét megtörténhet majd minden.

A TUDATLANOK BÁTORSÁGA

S. L. – Mi is tele voltunk devizahitelekkel. Persze megpróbáltuk az árfolyamkockázatokat minimalizálni, de abban az évben közel másfél milliárdnyi volt a hitelünk. A Leman Brothers bedőlése után, amikor a dominók dőltek, nem tudom, megmenekülhettünk-e volna, vagy mi is csődöt jelentünk. A Paribas könnyedén túllépett ezen, ők talpon maradtak, erősödtek.

A vállalkozásba a tudatlanság bátorságával vágtunk bele. Valószínű, ha képesek lettünk volna egy piaci elemzésre, ha leülünk és felmérjük a konkurenciát, ha megnézzük a pénzügyi feltételeket, akkor soha nem kezdjük el. A család sem repesett a boldogságtól, amikor közöltem velük, hogy jelzáloghitelt veszünk fel a lakásunkra. Majd a következő autónál a szüleink lakására is. Komoly hitelekkel indultunk, és a hitelállományunk a vállalkozás fénykorában megközelítette a másfélmilliárd forintot! A sikerhez azonban ez kellett.

K. G. – 2008. április. Fél év múlva a világ gazdasága megroppant. Időben történt az eladás.

K. G. – Már megint a gondviselés? S. L. – Sok lépésemnél éreztem már, hogy az első pillanatban elkeserítő, aztán pár hónap múlva kiderül, a lehető legjobb volt.

ZUCKERBERGET ELHAJTOTTÁK VOLNA A FACEBOOK-ÖTLETÉVEL S. Á. – Furcsa volt az operatív munkából kilépni. Reggelente mindig ki kellett találni, mit csináljunk. Én még fiatal voltam. 29 évesen nem kell pihenni. Kerestem a kihívásokat és próbálkoztunk. Kerestük a vállalkozói piacon az új pozíciónkat. Nyilván befektettünk, részt vettünk az Üzleti Angyal akciókban, de nem volt könnyű megtalálni azt, amit egy jelentős anyagi háttérrel úgy indíthatunk el, hogy az a jövőben sikeres vállalkozás legyen. K. G. – Az X-Holdingot közösen vezették, apa és fia. De van egy lány is a családban. S. L. – Büszke vagyok rá. Ő jogot végzett. Ügyvédként dolgozik, nem a vállalkozói világban találta meg a jövőjét.

K. G. – Az eladás után is fiával vitték tovább a céges ügyeket? S. L. – Abszolút, együtt csináltunk mindent. Közösen döntünk ma is. Merre menjünk. Mit csináljunk. K. G. – Az üzleti angyal tevékenységük megvan még? S. L. – Alig. Rájöttünk, hogy óriási veszélyt rejt magában a dolog, mert a vállalkozók szerelmesek a saját ötleteikbe. Márpedig ezek jó részére már az első mondatok után azt ki kellene mondanunk, reménytelen, nem megvalósítható. Hülyeség.

AZ APA, FIA ÉS A VÁLLALKOZÁS

K. G. – Mit szólnának, ha egy autókölcsönző ötlettel állítana be valaki? S. L. – Hát, amikor elindultunk, akkor minket is leráztak volna. És én sem adnék pénzt arra a vállalkozásra. Megjegyzem, engem aztán senki nem tudott volna lebeszélni arról, hogy indítsuk el a céget! Vannak kivételek! És ezt azért a vállalkozóknak is érdemes szem előtt tartaniuk. Apróság, de ha engem a Zuckerberg megkeresett volna a Facebook-ötletével, egész biztosan elhajtom.

AGROTAX, AZ ÚJ X-RENT K. G. – Ma már elmondható, megvan az új irány. Mikor látták meg a termőföldterületek értékbecslésében rejlő lehetőséget? S. Á. – Amikor az üzleti angyalos cégek nem jöttek be, mert nem volt szakértelmük, nem volt cégvezetésük, rossz vezetői döntéseket hoztak, akkor álltam elő azzal, inkább mi vállalkozzunk. Ne passzív jövedelmeket keressünk, hanem aktívan termeljük meg azt. Apunak voltak földjei, és a mezőgazdaságban is dolgozott. Nézzünk körül, ott mibe lehet beszállni? Igény volt a gyors, korrekt értékbecslésre. A mai technológiai színvonalon. Nekem már volt ingatlanvagyon-értékelői végzettségem, és némi tapasztalatom, de a sikerhez több kellett, ezért ennek a területnek a legjobb embereit szedtük össze egy csapatba. Két egyetemmel és a tudományos akadémiával is együttműködünk. Magyarországon ilyen komoly cég ezen a területen nincs, mint a miénk. K. G. – Az Agrotaxszal három éve foglalkoznak. Az X-Rent életében ez volt a fordulópont. Az első haszon megjelenése. S. Á. – Klasszikus modell ez a családi vállalkozásunknál. Eddig tettük bele a pénzt a vállalkozásba, de most már látjuk, van perspektíva, bízunk benne, ki is vehetjük. S. L. - Ha elhangzott volna a kérdés, hogyan lehet egy sikeres vállalkozást

felépíteni, akkor azt válaszoltam volna, amit az Ákos. Nem mindig baj, ha nem értesz ahhoz, amibe belefogsz, sőt ez előnnyé is válhat egy cégépítés során. Az X-Renthez sem értettem. Az orvosesztétikához, melanomaszűréshez sem. De jól megy. Mi nem elsősorban a szakmára koncentrálunk, hanem a megoldásra, és arra, hogy dolgozzunk keményen. A mai technikai, technológiai színvonalon a cégépítés arról szól, hogy miképpen tudod felmérni a kapcsolódó szakterületeket, tudományágakat, azokat integrálni, meggyőzve azok legjobb képviselőit az együttműködésre. A kiépített szakmai bázison túl egyetlen vállalkozás sem működhet már (szak)jogász, könyvelő, PR, HR, marketingtámogatás nélkül, de a BIG DATA korában elengedhetetlen pl. az informatikus, statisztikus munkája is. Vége a „one man show” korának, egy ember soha nem lehet elég jó egy szakmában. Legyen egy innovatív ötleted, egy nagy adag hited, vágj bele (azonnal), építsd le a jogi korlátokat (az innovatív jelleg szinte kötelező velejárója), építs csapatot, tűzzél ki motiváló célokat, és kész a siker. (Ja, és közben ne felejts el tanulni és figyelni a cégedre, mert a növekedés a legnagyobb veszély.) K. G. – Azzal kezdődött, hogy kényszernyugdíjazták. Most lassan eléri a nyugdíjaskort, de azt nehezen képzelem el, hogy pihengetni fog. S. L. – Az év elején hivatalosan is nyugdíjas lettem. Nagyon kedvesek voltak, küldtek egy levelet, ha anyagi gondjaim vannak, akkor küldenek segélyt is, amíg megérkezik majd az első nyugdíjam. Jöhet majd a postás, de azt hiszem, engem nem talál otthon. Úgy érzem, sok dolgom van még vállalkozóként. Ákossal egy csomó mindent kell még megoldanunk. Nem fogunk unatkozni a következő években sem. A nyugdíjasévek meg, ha eddig vártak, várjanak még egy keveset rám!

Szerző: Fábián György

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

K. G. - Ákos kamaszként még nem sokat érzett abból, hogy a család egy első generációs magyar vállalkozói modellt próbál megvalósítani. S. Á. – Mennyi lehettem, tíz-tizenegy éves? Az indulásra emlékszem, a garázsra, a hatalmas asztalra, de akkoriban azért jellemzően más dolgokon járt az eszem. Láttam, hogy a szüleim keményen, becsületesen dolgoznak, sokat beszéltek a munkáról, de hogy mekkora kockázatot vállaltak a vállalkozás beindításával, nem sejtettem. K. G. – Mikor került közel a vállalkozáshoz? Mikor látott bele abba, amit a szülők csinálnak? S. Á. – A kétezres évek elején. Közlekedésmérnökként végeztem a győri főiskolán, majd Budapesten kezdtem el dolgozni. Egy év múlva aztán jött egy lehetőség, hogy elmehetek Amerikába nyelvet tanulni. A szüleim finanszírozták, és ők is beszéltek rá, fontos az angol, és még fontosabb lesz. Kilenc hónapot töltöttem San Franciscóban. Mikor visszajöttem Magyarországra, már nem volt kérdés, hova megyek dolgozni, beálltam az X-Rent csapatához. K. G. – Milyen posztra vették fel? S. Á. – Nem igazgatónak – nevet Ákos. – A legaljáról kezdtem. Műszaki ügyintéző lettem. Hatan-nyolcan voltunk ebben a munkakörben. Volt egy kis íróasztalom és napi huszonnégy órás munkám, ha úgy hozta a szükség. Szervizekkel tárgyaltunk, autókat vittünk, hoztunk, gumit cseréltettünk, és igyekeztük mindenhol a lehető legjobb árat kiharcolni. Egy idő után aztán a csapat vezetője lettem, én irányítottam a cég győri munkáit. Nemcsak az autók napi gondozását, de az eladásukat is irányítottam. Volt olyan év, hogy háromszáz autót is eladtunk neppereken keresztül. Sőt, néha többet. K. G. – Az autókereskedések többsége sem adott el ennyit. S. Á. – Innen jött nekünk is az ötlet, miért nem mi csináljuk, miért nem mi adjuk el? Akkoriban gond volt az ellenőrzött, minőségi használt autó. Mi pedig az összes autónknak ismertük minden egyes porcikáját, mert újként vettük őket és végig vezettük a szervizkönyveiket. Megalapítottuk az X-1 autókereskedést. Garantált minőségű autókat adtunk el, ezt a vevők is tudták.

A gazdasági közösség érdekeinek képviselete a kamara dolga

AZ ÖSZTÖNÖS VÁLLALKOZÁSOK KORA LEJÁRT 14

Hatalmas kihívások várnak a következő években a vállalkozókra és a vállalkozásokra, s bizony, a gazdaság szereplőinek maguknak kell megtalálniuk a helyes válaszokat, különben nagy bajba kerülnek. Jó hír, hogy az együttműködés erősítése segíthet ebben a küzdelemben, és a kamara a legfontosabb katalizátor abban a folyamatban, amely megteremti az együttműködés kereteit a döntéshozók, a tudományos élet és a gazdaság szereplői között – egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélt Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Győr-Moson-Sopron megye gazdasága hasonló kihívások előtt áll, mint az ország gazdasága, de vannak sajátos problémák is, melyekre meg kell találni a speciális válaszokat – kezdte prezentációját Pintér-Péntek Imre elnök, s mindjárt sorra is vette a régióra jellemző nehézségeket. Ezek egyike a munkaerőhiány, mellyel évek óta küzdenek a munkáltatók, s várhatóan küzdeni fognak a következő években is. Az utóbbi időben az is egyre gyakrabban tapasztalt jelenség, hogy sok cég Szlovákiába vagy Ausztriába helyezi át a székhelyét, aminek elterjedése ellen szintén tenni kell valamit. Hiszen, ha nem lesz a régióban munkaerő és nem lesznek vállalkozások, az az élet minden területén problémákat fog okozni. „Mindenáron itthon kell tartanunk a kreatív munkaerőt – hangzott el az évnyitón –, azokat a szakembereket, akik hozzáadott értéket teremtenek ennek az országnak. Ha ők nem maradnak itthon, akkor maximum egy jó gyarmat leszünk Európában.”

Meg kell győznünk a helyi és az országos döntéshozókat arról – tette hozzá az előadó –, hogy a központi intézkedések meghozatalánál elsődleges szempontként kezeljék a munkaerő itthon tartását, és olyan feltételek megteremtését, hogy maguknak a vállalkozásoknak is érdekük legyen a határokon belül maradni. Ugyanakkor a jelen lévő vállalkozók figyelmét felhívta az elnök arra: sem az állam, sem a települési önkormányzatok nem oldják meg a problémákat a gazdaság szereplői helyett: „Segíteni nagyon sokat tudnak, de megoldani nem fogják helyettünk a gondokat. És nagyon nagy bajban leszünk, ha az élet hozta kihívásokra nem tudunk mi magunk jó válaszokat adni.” Pintér-Péntek Imre a kihívások között kiemelten fontosnak tartja az innováció kérdését, ahogyan fogalmazott: „Innováció nélkül meg fogunk halni. Ez a világ innováció nélkül nem működik.” Felhívta a figyelmet arra is, hogy az innováció nem csak a nemzetközi nagyvállalatok „kiváltsága”, a kis- és közepes vállalkozásoknak is lépést kell tartaniuk a maguk szintjén a fejlődéssel, ha meg akarják tartani vevőiket és piacaikat. Az ösztönös vállalkozások kora lejárt, olyan cégeket kell működtetni, amelyeket profi menedzsment irányít – tért át a szervezetek fejlesztéséhez kapcsolódó témára a megyei elnök. Elmondta: a belső struktúra változásának követnie kell a fejlődést, vagy az alapítóknak, a régi vezetőknek kell megismerkedniük az új módszerekkel, vagy olyan fiatalokat kell alkalmazni, akik már tanulmányaik során megszerezték ezeket az ismereteket. Pintér-Péntek Imre előadásában nem csak a kihívásokról, a lehetőségekről is szólt a hallgatóság előtt. Úgy tűnik, Magyarországon a kutatás-fejlesztés központjai az egyetemek lesznek. Győrben van egy nagyszerű egyetemünk, a mi feladatunk, hogy ennek az intézménynek erősítsük azt a már most is meglévő törekvését, hogy ne csak a diákok képzését tekintse feladatának, hanem a kutatás-fejlesztésben vállalt szerepével is kiszolgálja a gazdaságot. A kamara tagjainak pedig segíteni tudunk abban, hogy az egyetemmel ilyen jellegű kapcsolatokat is

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

kiépítsenek, hogy aktívan bekapcsolódjanak ebbe a tevékenységbe. A kamara elnöke kiemelte a felnőttképzés fontosságát is. – Ma már képtelenség az egyszer megszerzett középiskolai tudásból megélni – hangoztatta. – Nap mint nap képezni kell munkatársainkat. Ezen a területen fontos feladat, hogy a magyar felnőttképzést átfordítsuk a kínálat alapúból a kereslet alapúba. Ezt kön�nyű így kimondani, egy kicsit nehezebb lesz megcsinálni, de nincs más választásunk. Olyan felnőttképzési rendszert kell teremtenünk, amely a vállalatok igényeihez igazodik. A munkavállalók már rég nem azt akarják a munkaadóktól, mint 10–20 évvel ezelőtt – hívta fel a figyelmet az előadó. – A mai generáció teljesen más munkakörülményeket vár el tőlünk és ehhez nekünk alkalmazkodnunk kell. Pintér-Péntek Imre elnök végezetül kitért a kamarai munka jelentőségére: – Ne elszenvedői legyünk a változásoknak, alakítsuk tudatosan környezetünket. Ehhez szükség van a gazdaság, a politika, az oktatás szereplőinek összefogására. És ha valamiről, akkor erről szól a kamara. Hiszen nincs a világon olyan kormány, amelyik képes egymillió munkaadóval tartani a kapcsolatot. Ez a kamara dolga. Jöjjön el mindenki a kamarába, mondja el, mit szeretne, és ha az közösségi érdek, akkor a kamara azt képviselni fogja – megyei vagy országos szinten. Ma ebben az országban olyan szelek fújnak, hogy a kamara hangját meghallja az országos kamara, és reméljük, a megyei és a városi önkormányzat is meghallja. Ennek az országnak nagyon fontos, hogy működő gazdasága legyen. És ennek a jól működő gazdaságnak az élen járó megyéjét úgy hívják, hogy Győr-Moson-Sopron megye. Ezt a pozíciónkat pedig a jövőben is meg kell tartanunk, meg fogjuk tartani – zárta gazdasági évindító prezentációját Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: Orosz Sándor

Parragh László előadása a múltról, a jövőről szól

HOLDRA SZÁLLÁS, SÜLT BOLONDOK ÉS A HINTÓGYÁRTÁS

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos gazdasági évnyitó rendezvényének rangját jelzi, hogy Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke meghívásának eleget téve előadást tartott Borkai Zsolt, Győr polgármestere, dr. Nagy István agrárminiszter, Kara Ákos győri országgyűlési képviselő, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára, valamint dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László prezentációjában egyebek mellett szó esett a Holdra szállásról, a varázsszavakról, a sült bolondokról és a hintógyártásról is. Ötven éve történt a Holdra szállás, az emberiség technológiai fejlődésének egyik emblematikus eseménye – emlékeztette a gazdasági évnyitó hallgatóságát Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Az a számítástechnikai tudás, mellyel akkor a NASA rendelkezett, kevesebb annál, ami ma már „elfér” egy

mobiltelefonban – tette hozzá az elnök, érzékeltetve, milyen szédületes léptékű fejlődésnek lehettünk tanúi ezen a területen az elmúlt évtizedekben. A példa alátámasztani volt hívatott az előadónak azt a kijelentését, miszerint a digitalizáció kérdése ma már megkerülhetetlen, jelentősége óriási, és a gazdaság valamennyi területét érinti. Az

infokommunikációval összefüggő tudástartalom megnövekedésének ütemét jól szemlélteti a Holdra szállással összefüggésben említett példa. Parragh László ugyanakkor hozzátette: ez a következő évek nagy kihívása, melytől nem megvédeni, megóvni kell a hazai vállalkozásokat, hanem felkészíteni rá.

Nekünk, mint esélyre kell tekintenünk a digitalizációra, és látnunk kell benne a felzárkózás lehetőségét – folytatta. Úgy vélekedett, a felzárkózással kihagyhatunk egy evolúciós lépcsőfokot, a lehetőségek megragadásával a technológiai élvonalba ugrásra nyílhat mód. Ahogyan bizonyos földrajzi területeken kimaradt a vezetékes telefonok elterjedésének szintje, és rögtön a mobil eszközök váltak általánossá, ahogyan egyes országokban a készpénz kiváltására csekkfüzetek helyett plasztikkártyákat kezdtek használni, úgy az analóg rendszerek hátrahagyásával azonnal az 5G technológia, a mesterséges intelligencia világába léphetnek a változásra képes vállalkozások. Ennek megvalósításához szoros együttműködésre van szükség a kormányzat és – a kamara közvetítésével – az üzleti szféra között. Az a célunk, hogy Magyarország az unió tíz legfejlettebb országához tartozzon a 2020-as évekre a digitalizációs technológia tekintetében – jelentette ki Parragh László az eseményen. – Sőt, nemcsak európai uniós szinten, hanem világszinten kell gondolkodnunk, túl kell lépnünk nemcsak a hazai, hanem az európai lehetőségeken is. Mely területeken történik meg az említett technológiai ugrás? – tette fel a kérdést az előadó, melyet mindjárt meg is válaszolt: mindegyiken. Nemcsak a gazdaságban, de például az államigazgatásban is. Amikor azt javasoltuk, hogy az adóhatóság készítse el az adóbevallásokat, sült bolondnak néztek bennünket – emlékeztetett. – Mára megvalósult. A digitalizációs technológia tette lehetővé, hogy egy, a korábbinál kisebb hivatali apparátus ekkora volumenű munkát eredményesen elvégezhessen. De hasonló áttörésre lehet számítani az egészségügyben, a közlekedésben, a tudományos életben és persze a vállalati szférában is. Több kihívás áll ma a vállalkozások előtt – folytatta. – Egyik a digitalizációs ismeretek megszerzése, másik ezen ismeretek készségszintű felhasználása, harmadik a nyelvtudás kérdése. S ahol áttörést kell elérnünk, az az, hogy megértessük az

emberekkel, mi rejlik az olyan varázsszavakként kezelt kifejezések mögött, mint az 5G technológia, a mesterséges intelligencia vagy az Ipar 4.0. Az 5G technológia nem jelent mást, mint a minél gyorsabban történő adatátvitelt. Hiszen nem lehet úgy automata járművezetést elképzelni, hogy nem valós idejű az adatátvitel. Ennek megvalósításához persze óriási befektetés szükséges, de enélkül bizonyos funkciókat nem lehet ellátni. De hasonlóan kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia, az infokommunikációs technológia, az Ipar 4.0. Ezek alkalmazása feltétele annak, hogy a termelési folyamat versenyképes maradjon, hogy a vállalkozás rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyeket a megrendelők a beszállítóktól elvárnak. A robotoknak együtt kell működniük az emberekkel a termelési folyamatban. Aki nem tud lépést tartani, kiesik a beszállítói láncból. Ezt fel kell ismernie minden vállalkozásnak – figyelmeztetett Parragh László.

Lehet hobbiból hintót készíteni, de aki nem áll át az autógyártásra, az tönkremegy – érzékeltette a változás szükségességét Parragh László. – Aki nem tud alkalmazkodni a folyamatokhoz, az kiesik a piacról. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöke szólt a modern vállalkozások felzárkóztatását célzó programról is, melyet a gazdasági érdekképviselet nagyon erős kormányzati támogatással hajt végre. A mintegy 50 milliárd forintos program keretében tanácsadással, önerő és kamatmentes hitel biztosításával segítik a csatlakozókat. Prezentációja utolsó részében Parragh László beszélt a technológiai felzárkózást gátló tényezőkről is. Ezek között említette: az 55–60 év feletti vállalatvezetők körében szerény a digitális írástudás, pedig szükséges lenne, hogy a korosabb cégvezetők, tulajdonosok is készségszinten kezeljék a digitális eszközöket. A vállalatvezetési kultúra sok helyen elavult, illetve nincsenek hagyományok, melyekből építkezni lehet. Tapasztalat, hogy minél kisebb egy vállalkozás, annál kevésbé ismeri fel az infokommunikáció előnyeit, holott a sikerhez nekik is alkalmazniuk kellene az új technológiákat.

Természetesen a digitális tudás megszerzése nem csupán önmagáért való technológiai csodafegyver, megszerzése és használata gazdasági előnyökkel jár – szögezte le a kamara elnöke. – Növekszik a termelékenység, a hatékonyság, a belső tartalékok feltárása költségoptimalizálással jár, új partnerek léphetnek a megrendelők közé és nem utolsósorban növekszik a profit. A digitális technológia alkalmazása hasznos a makrogazdaság számára is, hiszen enyhülhet a munkaerőhiány, magasabb lesz a hozzáadott érték, ez béremelkedést eredményezhet, ami az életszínvonal növekedésével jár. Emellett bővül az export, visszaszorul a szürke- és feketegazdaság, valamint bekövetkezik egy iparági változás: emelkedik az infokommunikációs cégek száma.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Ugyancsak a kisebb cégekre jellemző, hogy nincs folyamatszabályozás, nem lehet meglévő algoritmusra építeni. Nem rendelkeznek meglévő forrásokkal, az új technológiák beszerzésére hiányzik a saját erő. És végül sokukra jellemző a bizalmatlanság, nem szeretnék, ha mások belelátnának a tevékenységükbe, s ez komoly korlátja a változások széles körű elterjedésének. Az említett hiányosságok egyúttal kijelölik azokat a területeket, melyeken a kamarának és a kormányzatnak hathatós támogatást kell nyújtania, hogy a 2020-as évekre a magyar vállalkozások nagy része valóban az európai, sőt a világ technológiai élvonalához tartozzon. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: Orosz Sándor

Révi Zsolt

UBORKA A GYŐRI SCIENCE PARKBAN?

Beszélgetés Révi Zsolt győri főépítésszel a győri egyetemről, az egyetem és a település épített kapcsolatáról

– Miskolcon nem csupán a város határában írták ki, hogy egyetemi város. Magát a városrészt is így hívják, ahol az egyetemi kampusz van. Győrben tudunk az egyetemről, de nekem kicsit olyan, mint az Audi gyár. Akik nem járnak oda, nem is sejtik mekkora, milyen jelentőségű, és nem látják, mekkorára nőttek az épületei. – Jó messziről indulunk, de nem baj. Izgalmas kérdés, hogy mi is van az egyetemmel? Nagyon régóta fontos téma ez. Egyetemi barátaimmal sokszor beszélgetünk az egyetem és a város kapcsolatáról. Különösen fontos kérdés, hol vannak az egyetemisták? Amikor tizenhárom éve a városba jöttem, már megfogalmaztam ezt a kérdést. Ugyanis nem látom, nem érzékelem, hogy Győr egyetemi város lenne, mert a tizenötezer egyetemista csak a kampuszon él. Miskolccal, Péccsel ellentétben. Ott a város együtt lüktet a fiataloktól az egyetemmel. Amikor ezt a kérdést először feltettem, azt mondták nekem, ennek két oka van. Egy, az egyetem kint van a világ végén, onnan senki nem sétál be a belvárosba. Kettő, nincs elég hallgató hozzá, hogy érezhető legyen a jelenlétük. Akkor még nem volt rendes híd Révfalu és Sziget között. A Kis Böske nem segített abban, hogy utak nyíljanak meg. Akkor még nem voltak új kollégiumok, csábító tanszékek. (Az egyetem és a belváros közötti távolság nem csökkent – nem több, mint fél kilométer gyalog. De azóta rendes híd köti össze Révfalut – az egyetemnek otthont adó városrészt – Szigettel és a hallgatók száma is jelentősen emelkedett. A kampusz területe beépült. Nemcsak egyre szépült, hanem mind teljesebben szolgálja a hallgatók mindennapjait.) – Most már van egy új híd. Két új kollégium és a Széchenyi-egyetemen nagyságrendekkel többen tanulnak, mint tizenhárom éve.

BRIDGE HALLGATÓI KLUB ÉS A GURULÓS BŐRÖNDÖK – Valóban. Ám még mindig nem érzem, hogy egyetemi város lennénk. A Bridge például, és az egyetem szórakozóhelyei mind a kampuszhatáron belül vannak. Ráadásként csütörtökön elindul a guruló bőröndös karaván, hogy három napra elhagyja a várost. Aztán vasárnap este az állomásról visszafelé is megcsodálhatjuk a fiatalokat, ahogy visszatérnek. Gyakorlatilag csak három-négy napot töltenek Győrben a hallgatók. Folyamatosan kérdezzük őket, miért van ez így? Mindenféle választ kapunk, de ezek feldolgozása egy külön történet.

– Továbbra is tény, hogy az egyetem és a város külön él? – Tény. Ám az látszik, hogy a Jedlik-híd sokat segített abban, hogy az egyetemisták elkezdjenek a város felé is megmozdulni. Ha hamburgerezni átjárnak abba a kis gyorsétterembe a híd lábához, valószínűleg tovább is merészkednek majd. Vagyis az egyetem további növekedésének jó iránya a volt Keksz-gyár területe. Mert a városban van, de egy nagy híddal összenőve az egyetemi területtel. – A város mégiscsak kezdi magába fogadni az egyetemi épületeket, ezáltal az egyetemistákat is? – Kicsikét igen. És most jön a lényeg, mert messziről kezdtük ezt a beszélgetést, de csak ide jutottunk. A volt Keksz-gyár helyén – ami ugye már az egyetem kezelésében van – létrejövő kampuszról, a győri Science Parkról úgy gondolkozunk, hogy az semmiképpen ne legyen egy duplikációja a már funkcionáló épületegyüttesnek a Mosoni-Duna túlpartján. Nehogy két zárt kampuszt kössön össze a híd. Az új rész teljesen legyen nyitott a város, a városrész felé. Ne csupán egyetem legyen, ne csupán innovációs technopark, hanem egy olyan közösségi tér, amely befelé és kifelé is dolgozik. Sziget–Újváros ezen a részen már régóta küzd azzal, hogy nincs jelentős kereskedelmi szolgáltatás. Itt lehet. – A tervek nemzetközi kutató- és fejlesztőbázisról, start-up vállalkozások inkubátorhelyéről szólnak.

MIT CSINÁL EGY NAGYVÁROS FŐÉPÍTÉSZE? – Ez nem zárja ki azt, hogy legyen bolt, szolgáltatóközpont, ahová a környékbeliek is eljárnak majd. A technopark integrálódni fog a várossal, és nem attól elzárva létezni. Ezzel is segítjük, hogy az ipar és az egyetem még szorosabban kezdjen együtt dolgozni. – A konkrét tervek még nem láthatók, bár sok mindenről hallani, amit most elmond az egy álom, egy teória csak? – Hiszek benne, ez fog gyakorlatilag is megvalósulni. – Izgalmas, amit mond, de nekem úgy tűnik, ez inkább városszociológia, mint építészet. – Nem szeretem, ha a főépítész építész. Azt szeretem, ha a főépítész urbanista. Valamiféle elegye a mérnöknek és a szociológusnak.

ÚJ EGYETEMI KAMPUSZ: MEGTERMÉKENYÍTI A VÁROS GONDOLKODÁSÁT

MISKOLC, PÉCS VS. GYŐR

RIPORT

Fotó: O. Jakócs Péter

A főépítésszel készített interjúban különös hangsúlyt kap a volt Keksz-gyár területének sorsa, hiszen itt hamarosan egy modern innovációs tudásközpont épül majd fel: a győri Science Park. Bár a pontos jövő még nem látható, azt tervezőasztalok érlelik még, de a beszélgetésből kiderült: a főépítész inkább urbanista, az épület nemcsak forma, de tartalom, és bármilyen meglepő, az ötemeletes épület még nem felhőkarcoló. Ráadásként Győr még ma is egy kicsit mezővárosias.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

ri út Hédervá Szö

ég

RÁ

Tölté s s

Hé de rvár i út

Ara ny pa rt

BA RÁ

Kálóczy tér

Je dlik

Án yo sh íd

u. Híd

yi chen Szé tér

Rába Ket

ÚJ-TUDÁSTÉR

NEw KNOwLEDGE SPACE

2. 3. 4. 5.

“A” ÉPÜLET

“b” ÉPÜLET

“C” ÉPÜLET

ACADEMIC bUILDING “A”

ACADEMIC bUILDING “b”

ACADEMIC bUILDING “C”

“D” ÉPÜLET

ACADEMIC bUILDING “D”

“E” ÉPÜLET

11.

INNO-ShARE ÉPÜLET INNO-ShARE bUILDING

12. K1 KOLLÉGIUMI ÉPÜLET DORMITORY K1

ACADEMIC REGISTRAR’S OFFICE

IGAZGATÁSI ÉPÜLET

13. K0 KOLLÉGIUMI ÉPÜLET DORMITORY K0

K4 KOLLÉGIUMI ÉPÜLET

14. VÁROSI EGYETEMI CSARNOK

ACADEMIC bUILDING “E”

DORMITORY K4

10. K3 KOLLÉGIUMI ÉPÜLET DORMITORY K3

K2 KOLLÉGIUMI ÉPÜLET

DORMITORY K2

UNIVERSITY SPORThALL

15. LAbORÉPÜLET LAbORATORIES bUILDING

RIPORT ÚJ EGYETEMI KAMPUSZ: MEGTERMÉKENYÍTI A VÁROS GONDOLKODÁSÁT 16. bELSŐÉGÉSŰ MOTOROK ÉS JÁRMŰhAJTÁSOK TANSZÉK

20. DEÁK FERENC ÁLLAMÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÉPÜLETE

DEPARTMENT OF INTERNAL COMbUSTION

bUILDING OF ThE DEÁK FERENC FACULTY OF LAw-

ENGINES AND PROPULSION TEChNOLOGY

AND POLITICAL SCIENCES

17. ÉPÍTÉSZ MŰTEREMhÁZ ARChITECT STUDIO

21. MObILIS INTERAKTÍV KIÁLLÍTÁSI KÖZPONT MObILIS SCIENCE CENTER

18. MENEDZSMENT CAMPUS MANAGEMENT CAMPUS

22. TUDOMÁNYOS ÉS INNOVÁCIÓS PARK SCIENTIFIC AND INNOVATION PARK

19. CSOMAGOLÁS ÉS KÖRNYEZETÁLLÓSÁGI VIZSGÁLÓLAbORATÓRIUM PACKAGING AND ENVIRONMENTAL TESTING LAbORATORY

Defence iroda és kulturális negyed, Párizs

A brémai egyetem kampusza

Ezért tartom magam inkább urbanistának, és így talán azok az elvárások, melyeket megfogalmaztam a győri tervekkel kapcsolatban, már jobban érthetők. Egy megyei jogú város főépítészének mindenképpen urbanistának kell lennie. Nyilván a kisebb településeken azzal foglalkoznak a főépítészek, és ezt minden él nélkül mondom, hogy nádtető, vagy pala legyen a házakon. De húszezer lakos felett már nem az a fontos, sárga, vagy kék lesz-e a ház fala, arra vannak bizottságok, tervtanácsok, nekem azon kell járatni az agyamat, hogyan működik a város, hogyan működhet még jobban? Alapvetően, amikor fejlesztési stratégiákat gyártunk, az már nem építészet. – Elsőként azonban mégiscsak az épületekkel találkoznak majd a járókelők. Az új egyetemi városrész a Keksz-gyár területén képes lesz olyan megtermékenyítő lenni építészetileg, mint amit egy urbanista elvár tőle? – Hát, ezen vagyunk. Tud-e építészetileg is egy szép új, izgalmas, a város gondolkodását is megtermékenyítő emblematikus hellyé válni a Science Park? Építészetileg is olyan izgalmas lesz-e, mint tartalmilag? Innovatív lesz-e, mint ahogyan tartalmilag akar lenni? Készülnek a tervek, bár a szándékunk tiszta, azt hiszem még nem dőlt el, építészetileg melyik irányban mozdulunk el.

ÁT KELL LÉPNI A PROVINCIALITÁS HATÁRÁT! – Gondolom, konkrétumot aligha tudok most kicsikarni, de legalább egy sejtetést. Milyen lesz az új városrész? Mondjuk olyan, mint Párizsban a Defence negyed? Extravagáns, egyedi? – Egy biztos. Emblematikus huszonegyedik századi épületegyüttes áll majd hamarosan az egykori gyárudvaron. Ám, hogy erről a Defence negyed, vagy a barcelonai egyetem, esetleg a brémai, vagy a Cambridge-i új épületei jutnak eszébe a nézelődőnek, ma még korai lenne nyilatkozni. Ez most az építészeknek komoly feladat. Kíváncsi vagyok, mi jön ki belőle. Van

Egyetemi épületek, Barcelona

felhatalmazásom az egyetem részéről, hogy fogjam az építészek kezét és irányítgassam őket. Ezt teszem, ezt tesszük. Közösen várva a jó végeredményt. – Akkor a végeredmény a jövő, ami majd itt, Győrben épül? – Mindenhova ki van írva, hogy a jövő Győrben épül, de még nem tudtuk átlépni a korszerűség és a modernség határait. A megszokás nagyon erős. Vannak példák, házak, amelyek felépültek és a közösség egyszerűen nem tudja befogadni. – A Dunakapu téren álló új ház, ha erről van szó, nekem például kifejezetten tetszik. Ha valaki veszi a fáradságot és megnézi a Kossuth-hídról, akkor láthatja, milyen finoman rezonál a százéves háztetőkre az egész épületegyüttes. De igaz, sok emberrel még nem találkoztam, aki ugyanezt mondta volna róla. – Imádom azt a házat. Tudtam, kritikákat kapunk majd érte, de hogy ennyit? Pedig át kell lépnünk a huszonegyedik századba! Mondhatok egy most épülő példát is. A Széchenyi-híd mellett készülő irodaház. Kicsit furcsa, hogy a következő évszázad egyik meghatározó ipari és egyetemi magyar központjában, Győrben toronyházként, monstrumként emlegessenek egy ötemeletes házat. Sokan mondogatják, minek nekünk egy felhőkarcoló? – Nekem úgy tűnik, mintha egy méltó kapu épülne a hídfőre. Izgalmas, érdekes, emblematikus, végre valami, ami kilóg a sorházak képéből. – Az építtetőtől kifejezetten ezt kérte a tervtanács. Ilyen legyen! Ha egy településarculati kézikönyvben, vagy stratégiában azt írjuk le, Győr mezővárosias jellegű város ami az épületeket illeti, sokan megbántva érzik magukat. Pedig így van, és mi magunk is nehezen tudjuk ezt a léptéket átlépni. Például bármilyen hihetetlen, de itt, a Kisalföld szívében még mindig nem akarunk a 4. emelet fölé költözni. Miért? Csak. Megszokásból?

*London egyik legjellegzetesebb modern épülete a köznyelvben csak „Uborkának” nevezett felhőkarcoló. Ma már újabb merész épületek próbálják elvenni tőle a legfigyelemreméltóbb címet, de eddig még nem sikerült.

ÁTVARÁZSOLT BETONKOCKA AZ ELSŐ NAGY DOBÁS – Kissé messze kanyarodtunk az egyetem és a város építészeti kapcsolatától. – Talán igen, talán nem. De visszatérve az innovatív egyetemi parkhoz. Úgy fest, egy nagyon szerencsés tervezési folyamat indult el, ahol a város, az egyetem és a minisztérium is egyetért abban, hogy a tartalomhoz egy építészeti durranás szükséges. Én akár egy Uborkát* is el tudnék ide képzelni. – S mi lesz a nagy betonraktárral, amit nem bontottak le? – Az első építészeti lépésként a kocka át lesz varázsolva. Rövidesen látni fogjuk. – Rubik-kocka lesz az első nagy dobás? – Érdekes lesz, ennyi, amit most mondhatok.

SCIENCE PARK, GYŐR A tervezett győri Science Park fontos célja lesz, hogy támogassa a technológiaorientált, magas hozzáadott értékű tevékenységet végző, jól képzett szakembereket foglalkoztató vállalatok és az egyetemi kutatók, hallgatók együttműködését. Inspirációban gazdag környezetet biztosítson a közös kutatási projektek és fejlesztések számának növekedéséhez, ösztönözze a technológiai transzfert, és erősítse a gyakorlatorientált képzést. Milyen lehet? A győri Science Park tervei már javában készülnek. Az építkezések előkészítése is elkezdődhet akár egy éven belül. És hogy mihez fog hasonlítani majd a park emblematikus épülete, épületei? Melyik várost idézik majd meg? Néhány lehetséges irány, amelyet a tervezők követhetnek. De természetesen ezek csak találgatások.

– Akkor olvasóink 2019 nyarának elején talán már tudják, amit mi még nem. Az viszont bizonyos, hogy az épületek, melyeket az egyetem felépít, olyanok a tudásnak, mint embernek a ruhák. Még arra is hatással vannak, milyen a kedvük, hogyan tanulnak, milyen gondolatok jutnak eszükbe? – Annyira biztos, hogy ez így van, hogy az építészkarokon még tanítják is. Nem kérdés, az építészet ezer évek óta befolyásolja a gondolkozást. Azokét is, akik az épített környezetben élnek, és azokét is, akik azt csak megnézik. Konkrét példa: egy rendőrtiszt barátom egyetemi szakdolgozata, melyet az épített környezet és a bűncselekmények számának alakulása közötti összefüggésekről írt. – Kitalálom. Ahol omladozó, elhagyott házak állnak, ott több a bűnözés. – Igen. Az elegáns, karbantartott, szép helyeken viszont kisebb. Vagyis prevenció is lehet egy szép épített környezet. – Most már tényleg nem tudom, de mi még az egyetem és a város építészeti kapcsolatáról beszélünk? – Arról. Mert ahhoz, hogy az egyetem tovább épüljön, tovább szervesüljön a várossal, és Győr érezhetően az egyetem, az egyetemisták városa is legyen, nagyon sok embernek nagyon sok munkát kell elvégeznie az építészek, az urbanisták részéről is. Ezerféle szemszögből vizsgálva meg a leendő nagyberuházásokat és azok hatásait.

ERŐSÍTENI A TELEPÜLÉS KÉPESSÉGMEGTARTÓ EREJÉT – A Széchenyi István Egyetem erőteljes fejlődése látható. A Science Parkkal befejeződnek az egyetemi nagyberuházások, vagy folytatódnak? – Ezt nem tudhatom. Érdeklődve várom, hogyan hat majd a város életére egy területileg, építészetileg is hatalmas egyetem. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az Apáczai Csere János kar és a hozzá tartozó épületek is az egyetem részei. Elkezdődött az ugyancsak az egyetemhez tartozó Famulus Szállodának a felújítása. Beruházás tehát mindig akad majd, hogy mekkora, az előre nem jósolható meg. Én abban bízom, minden, az egyetemi épületekbe tett tégla új tudást, új embereket hoz Győrbe.

RIPORT ÚJ EGYETEMI KAMPUSZ: MEGTERMÉKENYÍTI A VÁROS GONDOLKODÁSÁT

– Talán mire a Kisalföldi Gazdaság Magazin megjelenik, már kitudódik a most még bizalmas információ? – Lehet.

– Növelni a népességet? – Nagyon divatos manapság a smart cityt emlegetni. Azt azonban elfelejtjük néha, hogy a smart cityhez leginkább nem okostelefonok, applikációk kellenek, hanem smart citizenek. Így a régi mondás, amely azt jelölte ki célként, hogy erősíteni kell a település népességmegtartó képességét, mára így módosul az én interpretációmban: erősíteni kell a település képességmegtartó népességét! Ehhez kell az építészet, és az építészetnek utat nyitó urbanisztika. Ehhez kell egy, építészetileg is fejlődő győri egyetem. Szerző: F. Gy.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

HÍD AZ EGYETEM ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTT Az elmúlt hónapokban elkészült a Széchenyi István Egyetem keleti kapuja, az új épületegyüttessel pedig ténylegesen széles ajtót nyit az intézmény az ipar felé: a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) projekt keretében az új infrastruktúra kiépítésén túl a fontos célkitűzések egyike, hogy a kis- és közepes vállalkozások versenyképességét javítsák. Az összesen 12,7 milliárd forintból megvalósuló programról dr. Kovács Zsolt projektvezetővel, oktatásszervezési és tanárképzési főigazgatóval, valamint dr. Dőry Tiborral, a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék vezetőjével beszélgettünk.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Többször, több fórumon is elhangzott: az egyetem kiemelt célja, hogy hatékonyan szolgálja a város és a régió gazdaságának érdekeit. Ezt a régi kapcsolatot erősíti az intézmény jelenleg futó egyik legnagyobb projektje, a FIEK. Milyen igények hívták életre a központ kialakítását? Dr. Kovács Zsolt: Már a jogelődnél is az volt a cél, hogy a távközléshez, közlekedéshez kapcsolódó témákban képezzen hallgatókat és alakítson ki olyan szakembergárdát, amely a helyi gazdaságot is szolgálja. Az ipar szereplőivel való együttműködés az elmúlt húsz-huszonöt évben még erősebb lett. Az egyetemnek célja az aktív kapcsolat építése és működtetése, hogy az aktuális gazdasági és társadalmi problémákkal foglalkozzunk, másrészt az együttműködések keretében a saját kollégáink is fejlődjenek, és bevételhez is jut az intézmény. A legfontosabb pedig, hogy a legfrissebb tudás, kutatási eredmények bekerüljenek az oktatásba, ezért sok esetben a hallgatók is részt vesznek a projektekben. Dr. Dőry Tibor: Az egyetem kutató- és laborinfrastruktúrája az elmúlt 15 évben megújult, a fejlesztési folyamat egyik nagy lépcsőfoka a FIEK: állami forrásból új épületek jöttek létre; felépült a Menedzsment Campus, kibővült a Csomagolás és

Környezetállósági Vizsgálólaboratórium, és mellette létrejött a Fékpad Épület. Ezzel párhuzamosan az infrastruktúrához a tartalmat, a kutatási projekteket uniós forrásból fejlesztjük. Most, a félidő után néhány hónappal milyen eredmények vannak, hogyan működik a FIEK? K. Zs.: Vállaltuk, hogy 2025-ig 43, kimagasló kutatási eredményeket tartalmazó publikációt jelentetünk meg rangos nemzetközi folyóiratokban. Ez komoly kihívás, de már 19-et teljesítettünk. Emellett több olyan vállalásunk van, ami vagy valamilyen iparjogvédelmi oltalmat jelent majd, vagy spin-off vállalkozásban fogjuk kifejleszteni és piacra vinni a tudományos eredményt. Ezen kívül minden alprojektben kialakítottunk partneri együttműködéseket különböző gazdasági szereplőkkel. Milyen témákra építenek? K. Zs.: Foglalkozunk az autonóm járművek jogi kérdéseivel: egy csapat vizsgálja a működésük nemzetközi, magán- és büntetőjogi aspektusait. A cél, hogy olyan szabályozási adatbázist hozzanak létre, ami még nem létezik a nemzetközi szakirodalomban. Az elektromobilitás

Vállaltuk, hogy 2025-ig 43, kimagasló kutatási eredményeket tartalmazó publikációt jelentetünk meg rangos nemzetközi folyóiratokban.

Kovács Zsolt

alprojekthez elektromos fékpadot szereztünk be, Közép-Európában is egyedülálló központot alakítunk ki. Információs és kommunikációs technológiai (IKT) területen belül egy csapat az IoT-val (Internet of things) foglalkozik, ők gépi látásra alapozva algoritmusokat fejlesztenek, és önjáró termékeket terveznek. Szintén a területen belül indult az ipari matematikai alprojekt, ahol a győri kórházzal együttműködve kolorektális polipvizsgáló szoftvert fejlesztenek, ami mesterséges intelligenciával segít az orvosnak eldönteni a vizsgálat során, hogy az adott elváltozás jó-, vagy rosszindulatú. Ők foglalkoznak ipari matematikai módszertani fejlesztéssel is, illetve szuperszámítógépek felhasználását teszik gyorsabbá. Egy professzorunk, dr. Baranyi Péter kifejlesztett egy olyan szoftvert, amely digitális tereket jelenít meg. Vizsgálataink szerint akár 30–50 százalékkal is növelheti az eredményességet, ha egy virtuális térben tanulunk, mintha csak a számítógépünk 2D felületét néznénk. Ezzel meglévő laborokat válthatunk ki, hiszen így több ezer hallgató egy időben tanulhat, szerezhet gyakorlatot. A vezeték nélküli telekommunikációval foglalkozó alprojektünk a szabad felhasználású rádióhullámsávok egymással való interakcióját méri.

A gyártás során rengeteg eszköz kommunikál rádiófrekvencián egymással, és néha ezek a sávok összeakadnak. A munkatársaink kifejlesztettek egy olyan eszközt, ami tudja ezeket monitorozni, és automatikusan sávot váltani. Egy olyan fejlesztésen is dolgoznak, amivel az antennatechnológiát újítják meg. Szintén az IKT-területen belül indult egy kriminalisztikai kutatásunk: az Országos Rendőr-főkapitánysággal működünk együtt. Arra készül rendszerterv, hogyan lehet a helyszínelésnél a nyomrögzítést digitalizálni. A csomagvizsgáló labor nemzetközi akkreditációval rendelkezik, a világ minden tájáról érkeznek megkeresések csomagolással, logisztikai folyamat során bekövetkezett problémákkal kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére. A meglévő labort fejlesztettük tovább új eszközökkel, például a klímakamrával szimulálható a különböző éghajlati öveken és klímazónákon áthaladó szállítás hatása a csomagokra. A projekt egyik célkitűzése, hogy a kutatások és együttműködések révén növekedjen a kis- és közepes vállalkozások versenyképessége. Hogyan tud ehhez hozzájárulni az egyetem? K. Zs.: Többek között nyitott laborokat fejlesztünk. Működik például talaj- és anyagvizsgáló, környezeti-ipari laborunk. Egy teljesen új területtel is foglalkozunk a járműiparhoz kapcsolódóan: a felhasznált anyagok hangelnyelésével. A Volkswagen-konszerntől kaptuk az ötletet, hogy

kevesen foglalkoznak ezzel az Európai Unión belül, és a módszertan sem pontos. Az akusztikai vizsgálat egyrészt ipari megrendelést jelent majd számunkra, másrészt hosszabb távú kutatási irányt.

vállalatok képviselői találkozhatnak egymással, például a földszinten hamarosan megnyíló „Sieger” elnevezésű pubban. Nagy a munkaerőhiány, ez a vállalkozói szféra egyik legnagyobb kihívása, így érde-

Az egyetemi kutatási, mérési infrastruktúra a vállalkozásokat is kiszolgálja

D. T.: A nyitott laborok bizonyos igényekre válaszul jöttek létre, illetve olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amiket a kutatóink szerint a vállalatok hasznosítani tudnak. A Menedzsment Campus olyan kooperációs platform, ahol a vállalkozások és az egyetem munkatársai között különböző együttműködések alakulhatnak ki. Kompetenciaközpontunk azonban nem házasságközvetítő szervezet, hanem egy olyan találkozási hely, ahol az oktatók, hallgatók,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

mes korán megismerkedniük a hallgatókkal, akiknek vállalati projekteket, illetve szakmai képzőhelyet nyújtanak. Elkezdtünk néhány innovációs tanácsadási projektet olyan győri vállalkozásokkal, akik saját terméket, szolgáltatást szeretnének létrehozni. Arra fókuszálunk, hogy az ehhez szükséges tudást a vállalkozásokkal közösen megszerezzük. Szeretnénk a vállalkozóktól megtanulni a gyakorlati kihívásokat és az operatív vállalati működést,

mi pedig átadni nekik az innovációhoz szükséges szellemi kompetenciákat, lehetőség szerint egyetemisták bevonásával. A folyamat elején megnézzük, hogy a cégeknek milyen kihívásaik, stratégiai céljaik, törekvéseik vannak, és az egyetem milyen lehetőségeket tud számukra erőforrásként hozzátenni, hogy mondjuk egy 100–200 fős vállalat öt év múlva kétszer akkora lehessen. Dolgozunk a nemzetközi jelenlét fokozásán, ami nem általános a vállalatoknál, sokkal gyakoribb a hazai piacra fókuszálás. Egy győri vállalkozás esetében éppen azt vizsgáljuk a hallgatókkal és az oktatókkal, hogy milyen lehetőségei lehetnének, ha nem megrendelésre gyártaná a terméket, hanem az a saját kínálatába kerülne be. Ehhez kell olyan szakember, aki el tud adni, szükséges egy ütőképes honlap, vevőszolgálat... A jellemzően megbízásokat teljesítő termelő cégeknek

lehetőséget adni egyetemi start-upoknak is. Egyre többen keresnek meg a hallgatók közül, hogy egy-két fős céget indítottak. Mi inkubációs szolgáltatásokkal és mentorálással támogatjuk őket, és helyet adunk nekik, hogy ne a kollégiumi szobákban tevékenykedjenek. Az épületet szeretnénk egy kreatív térré fejleszteni, ahol reményeink szerint számos céges névtáblát tudunk majd kihelyezni, a betelepült cégekét, illetve az együttműködő partnervállalkozásokét. Ezáltal is azt sugalmazzuk, hogy a Menedzsment Campus a vállalkozások partnere, és ezt értsük az egyfős diákvállalkozásra vagy egy közepes méretű családi vállalkozásra, vagy akár egy multinacionális cégre. Foglalkozunk menedzsmenttel kapcsolatos kutatásokkal is, például, hogy miként tudjuk megtalálni azokat a hallgatókat, akiknek erős vállalkozói szándékai, inten-

amikor nagyon jól megy a vállalatnak – talán ez most van, és nem tudni, hogy a plafon mikor következik be –, és válságban. Jobb rákészülni, mi segítünk a tervezésben, és a nemzetközi porondon adódó lehetőségek felkutatásában. Kormányrészről célként fogalmazódott meg, hogy az autóipari kutatások központjává váljon Magyarország. Felkészült arra az egyetem, hogy ezen belül Győr legyen a centrum? K. Zs.: Ehhez két dolog szükséges: az infrastrukturális fejlesztések és a kutatók jelenléte. Az egyetemünk legnagyobb értékét az itt dolgozó oktatók, kutatók jelentik és az ő tudásbázisuk. Ez hosszú távú befektetés, még hosszabb, mint az infrastrukturális. Ha tudunk megfelelő számú és minőségi oktató-kutató kollégát bevonni, akkor igen a válaszom a kérdésére. De azt látni kell, hogy nagy a kihívás, mert erős az ipar elszívó hatása az oktatói pályáról, főleg műszaki területen, így mi is komolyan versenyzünk. Arra törekszünk, hogy minden alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató bekapcsolódjon különböző kutatási projektekbe, hogy ezáltal is kedvet kapjanak a pályához. Szeretnénk eljutni addig, hogy vállalati megrendelésekből tudjuk finanszírozni a kutatók munkáját. Az egyetem másik nagy projektje a volt kekszgyári területen készül. Hogy áll a Science Park beruházás?

Közös vállalati-egyetemi kutatásokara van szükség

jelenleg nincsenek még ilyen erőforrásaik. A projekt keretében tehát kísérletet teszünk az innovációs képességeik, valamint a versenyképességük fejlesztésére. Ősztől speciális képzéseket is indítunk, amivel a vállalati szakemberek tudását bővítjük, és jó gyakorlatokat mutatunk, amiben fontos szerepet kapnak a startupok, ahol eleve másként közelítik meg a munkát, a munkaidőt. A városban beindult a start-up élet, milyen részt vállal ebben az egyetem? D. T.: A Menedzsment Campuson olyan tereket alakítunk ki, ahol szeretnénk

ciói vannak. Azt is vizsgáljuk, milyen tényezők okozzák egy kutatási-innovációs csúszását, azaz, hogy a projekt miért nem készül el a várt határidőre, illetve hogyan lehet kiválasztani egy jó projektvezetőt és milyen képességek szükségesek a különböző típusú projektek eredményes végrehajtásához. A klasszikus termelő vállalatok nyitottak erre? D. T.: Sokan beszélnek egy esetleges válságról. Még sok megrendelésük van, de érzik, hogy hamarosan tenni kell valamit. Innovációt két esetben lehet bevezetni:

K. Zs.: A területet megvásárolta az állam és vagyonkezelésbe adta az egyetemnek, a tervezés elindult. Szeretnék, hogy a Science Parkban olyan partnerek vessék meg a lábukat, akik nemcsak kivesznek egy területet, hanem projekteket hoznak, használják a tudásunkat, kutatási infrastruktúránkat, és perspektívát mutatnak hallgatóinknak. A folyamatnak a FIEK ad nagy lendületet, és a tudományos-technológiai parkban gyűrűzik tovább. A cél, hogy piaci alapon tudjon működni, nem kormányzati és uniós forrásokból. Azon dolgozunk, hogy minél előbb el tudjunk indulni a fejlesztéssel. Talán már az idén láthatják az arra sétálók, hogy valami készül... Szerző: Zoljánszky Alexandra Fotó: Marcali Gábor

dr. Knáb Erzsébet

TUDOMÁNY ÉS IPAR KÉZ A KÉZBEN

Az AUDI HUNGARIA Zrt. magyarországi letelepedése óta példamutató együttműködési modellt alakított ki az oktatási, a tudományos szféra és az ipar között. A közös kutatás-fejlesztési projektek, a Széchenyi István Egyetemen megalakított tanszékek, a kutatócsoportok létrehozása egyaránt szolgálja a technológiai fejlesztéseket és a képzett munkaerő biztosítását. Az innovatív módszerek nem csak a gyártási területen, a toborzásban is megjelennek a vállalatnál. Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük dr. Knáb Erzsébetet, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagját.

Milyen, a szakember-utánpótlás biztosítását elősegítő együttműködési formákat alakított ki az AUDI HUNGARIA Zrt. és a Széchenyi István Egyetem? Hogyan értékelhető ennek hatékonysága? Az Audi Hungariánál már több mint negyed évszázada stratégiai jelentőséggel bír a képzés és a továbbképzés. Az oktatási, tudományos szféra és az ipar összekapcsolódása jelenti a kutatás-fejlesztés egyik alappillérét és egyben a képzett munkaerő biztosítását is vállalatunknál. Oktatási kooperációs tevékenységünk fundamentumát, valamint a szakember-utánpótlás biztosításának egyik zálogát képezi a Széchenyi István Egyetemmel folytatott tudományos együttműködésünk, amely 2007-ben – a magyar felsőoktatásban egyedülálló példaként – a közösen megalakított Belsőégésű Motorok Tanszék megalapításával vette kezdetét, és amely 2012-ben tanszékcsoporttá, 2015-ben pedig Audi Hungaria Járműmérnöki Karrá nőtte ki magát. A felgyorsult technológiai fejlődés, a digitalizáció olyan követelményeket támaszt, amelyekhez az egyetemeknek és az iparnak közös platformokat kell teremteniük. Ebben a közös technológiai ökoszisztémában több mint 10 évvel ezelőtt kezdtük meg az egyetem oktatóival és legkitűnőbb hallgatóival közös kutatás-fejlesztési projektek megvalósítását, melynek eredményeként ma már számos bejegyzett szabadalom dicséri és dokumentálja magyar mérnökeink és az egyetemi oktatók, hallgatók innovációs teljesítményét. Büszke vagyok arra, hogy partnerségünk az akadémiai szférával immár több mint 20 esztendős múltra tekint vissza, és intézményes együttműködésünk számos közös sikerben manifesztálódik. A Magyar Tudományos Akadémia, a Széchenyi István Egyetem és az AUDI HUNGARIA Zrt. együttműködésével a tavalyi évben Járműakusztikai Kutatócsoport alakult a győri egyetemen, amely a „Célzott Lendület Program” keretében kezdte meg ötéves munkáját.

A projekt külföldről hazatért fiatal magyar kutatóknak biztosít lehetőséget és innovatív hazai kutatási környezetet. Az Audi Hungaria proaktív szerepet tölt be a kutatás megvalósításában, annak optimális feltételeinek megteremtésében. A közös kutatási projekt megvalósítása tovább erősíti a legmodernebb technológiát és az innovatív megoldásokat alkalmazó Audi Hungaria versenyképességét. A vállalatunknál dolgozó csaknem 2000 mérnök kolléga mintegy fele végzett a Széchenyi István Egyetemen. Nemrégiben vették át a duális képzésbe először bekapcsolódott hallgatók járműmérnöki BSc szakon szerzett okleveleiket. Melyek ennek a képzési formának az eddigi legfontosabb tapasztalatai, tanulságai? Összehangolt, intézményes együttműködésünk a győri egyetemmel egy jövőbe mutató kezdeményezés a magyar felsőoktatásban, amelyre méltán lehetünk büszkék. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar megalapításával egy korszerű, a nemzetközi trendekkel és az ipar igényeivel összhangban lévő képzés megvalósulásához járultunk hozzá. Eredményes együttműködésünk által a kutatók és a hallgatók lehetőségei kiszélesednek, ipari környezetbe ágyazott, élenjáró technológiát ismerhetnek meg. Ebben a duális oktatási környezetben olyan elméleti és gyakorlati tudást építenek fel a hallgatók, amely vállalatunknál a szak-

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

ember-utánpótlás esszenciális jelentőségű bázisa. Mindezen túl, jelentős innovációs transzferfunkció is testet ölt a duális felsőfokú képzésben. Örömmel tölt el, hogy a színvonalas, gyakorlatorientált képzés sikeres elvégzése után valamennyi végzett hallgató vállalatunknál talált vonzó szakmai perspektívát. Köztudottan nehéz ma megfelelően képzett munkaerőt találni az iparban. Milyen új, innovatív toborzási módszerekre van szükség a jelentkező munkaerőigények kielégítéséhez? Az internet, a mobilkommunikáció, a közösségi média világában új technológiák és újszerű módszerek bevezetésére van szükség. A toborzási folyamat során a hatékony működés érdekében ma már elkerülhetetlen a modern technológia használata és az

A vállalat nagy hangsúlyt fektet az új generáció oktatására

adatok alapján történő elemzés, valamint célzott cselekvés. Ez azt jelenti, hogy toborzási kampányainkat online marketingeszközökkel és közösségi média felületeken indítjuk. Az online toborzási kampányok ezen felületeken a mérhetőség mellett pontos, célcsoport-specifikus célzási lehetőséget biztosítanak számunkra, így növelhető a kampányok eredményessége. Az álláskeresők egyik leghitelesebb forrásának napjainkban saját munkavállalóink számítanak, amelyet sikeresen bevezetett és működtetett munkatárs-ajánlási programunk igazol. A program során kollégáink saját kapcsolatrendszerét igyekszünk megszólítani. Az így érkező ajánlások azért válnak sok esetben sikeressé, mert a potenciális pályázók számára a vállalati kultúrát, valamint az adott munkakört az itt dolgozó szakembereink tudják a leghitelesebben bemutatni.

Hangsúlyozni kell azt is, hogy a mun kaerőpiaci változások hatására nagymértékben megváltozott a pályázók elvárása a munkaadók felé: gyorsabb, hatékonyabb kiválasztást és döntést várnak a vállalatoktól. Ennek érdekében vezettük be 2017-ben a ’Felvételi nap’ elnevezésű toborzási rendezvényünket. Az ide meghívott pályázók egy nap alatt kaphatnak munkaszerződést az Audi Hungariától. A gyors reakciókon túl nagy hangsúlyt fektetünk a leendő munkavállalók érdeklődésének hosszú távú fenntartására, amelyet folyamatos szakmai élménynapokon és rendszeres tájékoztatással valósítunk meg. Fontos a kapcsolódás a leendő munkavállalókhoz, valamint az információk hatékony, gyors áramoltatása, hiszen egy paradigmaváltás tanúi vagyunk, amelyben eddig nem alkalmazott, új eszközökkel kell megszólítanunk a munkavállalókat. A hibrid és elektromos meghajtású járművek arányának növekedése mennyiben változtatja meg a munkavállalók képzettségi struktúráját, hogyan tudják humán erőforrás szempontjából segíteni az átállást? Az autóipar aktuális trendjei, az alternatív meghajtások térhódítása megváltoztatják a képzés módszertanát, eszközeit és irányát. A hibrid és elektromos hajtások

tekintetében mind a motor-, mind pedig a járműgyártás esetében már 2015-ben elkezdtük kollégáink felkészítését az új kihívásokra. 2015-től az elektromos meghajtások gyártásához a felnőttképzésünkben felépítettük azokat a képzési modelleket, amelyekben az összeszerelésben érintett kollégáktól a gyártásért felelős vezetőkig, mindenki az érintettségének megfelelő képzéseket kapja. Az új képzési utak a kezdő munkatársaink felkészítése mellett a már meglévő kollégáink átképzését is biztosítják. A vállalat nagy hangsúlyt fektet az új generáció oktatására és már a duális szakképzés alatt felkészíti a fiatalokat a jövő szakmai kihívásaira. Az elmúlt években két új szakma, a járműipari karbantartó technikus és az alternatív gépjárműhajtási technikus is helyet kapott a képzési kínálatban. A duális szakképzés keretében nemrégiben bevezettünk egy, az autószerelő és autóelektronikai műszerész szakmákra ráépülő oktatást, amellyel a partneriskolákkal közösen már két éve biztosítjuk a gyártás számára a megfelelő munkaerő-utánpótlást. Meggyőződésem, hogy a kimagasló elméleti és gyakorlati szaktudás elsajátítása, a szakmai kompetenciák folyamatos bővítése, az élethosszig tartó tanulásra való nyitottság, a jó problémamegoldó készség, valamint az érzelmi intelligencián alapuló készségek fejlesztése lépéselőnyt jelent a fiatal generációk, és így vállalatunk, az Audi Hungaria számára is. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: AUDI HUNGARIA Zrt.

Kamarai tantárgy sikerek

ÖTLETBŐL MUNKAHELY Az országban elsőként indította el 2011-ben a kamara a vállalkozásokért tantárgyat a GYMSKIK a Széchenyi István Egyetemen. Az egy féléves tantárgy azóta egyre népszerűbb, pillanatok alatt betelik a lehetséges létszám. Az órákon és túl jórészt különböző érdeklődésű és beállítottságú hallgatók munkacsoportokban dolgozhatnak, így a gépész-, járműmérnök, nemzetközi tanulmányok, gazdálkodás és menedzsment, logisztika, valamint a kereskedelem és marketing szakokon tanulók diverz csapatokat alkothatnak. Soós Veronika nemzetközi tanulmányok szakon végzett, jelenleg az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon tanul levelező tagozaton, illetve az X-Meditor Kft. munkatársa. Egy akkori hallgatótársával egy létező technológiára épített üzlet ötletével álltak a szakmai zsűri elé: egy olyan stúdió működését tervezték meg, ahol Power Plate gépeken edzhetnek a vendégek, a fittbárban pedig egészséges ételeket, italokat fogyaszthatnak. „Arra alapoztunk, ami az embereket manapság meghatározza: a hiúságra, a fokozott megfelelési vágyra és az egyre erősödő egészségtudatra” – vezette be az ötletüket Veronika, aki maga is jól ismeri az edzésmódszert. A Power Plate márka piacvezető a vibrációs tréning területén, de Magyarországon még csak kevesen ismerik, így Győrben csak két vetélytárssal kellett számolniuk. A vibrálógépen végzett félórás edzés másfél órásnak felel meg, beleillik tehát a mai rohanó tempóba. „A félév elején az elevator speech keretében öt percben ismertettük a zsűrivel az ötletünket. Ezután következett a részletes üzleti terv kidolgozása, amiben többek között meghatároztuk a célpiacunkat, készítettünk SWOT-elemzést, felvázoltuk a szervezeti felépítést, átgondoltuk, hogy kezdetben kettőnk milyen szerepet foglalna el a vállalkozásban, később pedig miként bővítenénk. Megalkottuk a marketingstratégiát, és megterveztük az árpolitikát, még a bevezető akciókat is. Kidolgoztuk a pénzügyi tervet, amelyben átgondoltuk, hogy mikor jöhet el az a pont, amikor nyereséges lesz a vállalkozás. Ez volt a legnehezebb feladat, sok időt és energiát kellett belefektetni” – vázolta fel Veronika a feladatokat, amelyek kiváló teljesítéséért megkapták a Legmegvalósíthatóbb vállalkozás oklevelet. Tetszett ugyanis a zsűrinek, hogy az ötletet az alapvető emberi érzelmekre alapozták, ami kulcs lehet az elköteleződésben. A vállalkozást persze jól is kellett prezentálni, és a terv megvalósíthatóságát pénzügyi szakemberek is megvizsgálták. „Az oktatók segítettek az alkalmazotti léten kívül gondolkodni és megmutatták, miként lehet egy ötletből valóság. Az üzleti tervet a jövőben is bármikor elővehetjük, és egy erős alapnak tekinthetjük” – mutatott rá Veronika a tantárgy előnyeire, ami nem mellesleg kapcsolatépítésre is kiváló: a tantárgy adta a lehetőséget a fiatal lánynak, hogy az X-Meditor Kft. gyakornoka, több mint fél éve pedig online marketinges munkatársa lehessen.

Soós Veronika

Szerző: Zoljánszky Alexandra Fotó: Bognár Anna

SZÉLCSATORNÁVAL ÁLMODIK AZ INNOVÁTOR Szélcsatorna- és folyadékszimuláció témakörben ötletelt Laskai Kristóf, a Széchenyi István Egyetem járműgépésznek tanuló másodéves hallgatója. Régóta érdekelte a repülés, mellette pedig az foglalkoztatta, miként működik egy részvénytársaság, így megvalósította az elképzeléseit – egyelőre papíron.

Laskai Kristóf szélcsatorna- és folyadékszimuláció témakörben adta be az üzleti tervét. „Az ötletem borzasztó tőkeigényes, és a kockázatok is magasabbak vele, mint amit először számoltam. Most már tudom, hogy sokkal inkább a földön kell járnom, mint ahogy azt tettem az előzetes becsléseimnél” – világított rá az egyik nagy tanulságra a másodéves hallgató, aki Pomázról érkezett a Széchenyi István Egyetemre. Mindig is érdekelte a repülés sokaknak elérhetetlen világa, ezért úgy döntött, hogy minden eszközével szeretne közelebb kerülni a területhez. Az egyetem mellett a budapesti Aeroplex Közép-európai Légijármű Műszaki Központi Kft.-nél vállalt munkát. Egyelőre adminisztrációval

foglalkozik, de bízik benne, hogy a későbbiekben be tud kapcsolódni a cég fő profiljába tartozó repülőgép-karbantartásba. „Felmértem, hogy milyen cégek foglalkoznak szélcsatorna- és folyadékszimulációval Magyarországon: nem sokan. Kíváncsiságból belevágtam a projektbe, szerettem volna megnézni, hogyan nézne ki papíron. A zsűritől azt a visszajelzést kaptam, hogy az enyém volt az egyik legjobb projekt abban a félévben” – mondta Kristóf és hozzátette, sokat dolgozott az üzleti terven: szakirodalmat olvasott, kutatott, hogy milyen anyagok, berendezések és szoftverek szükségesek a fizikai megvalósuláshoz. Ráadásul abban a félévben egyedül ő tervezte a vállalkozását zártkörű részvénytársaságnak, mert az édesapja is részvényes egy cégben, és szeretett volna jobban utánajárni, hogyan működik egy ilyen vállalat. „Ezután könnyebben tudok vállalkozásban gondolkodni, és a későbbiek során a szakmai anyagból is szeretnék hasznosítani, főként a folyadékszimulációval kapcsolatban. A szélcsatornák esetében sajnos egyre jobban átveszi a teret a számítógépes szimuláció, hiszen a szoftverek

sokkal olcsóbbak, mint kiderült” – osztotta meg terveit és tapasztalatait Kristóf, aki már az egyetem előtt is sokat olvasott folyadékszimuláció témakörben, most pedig szélcsatornákhoz készít kisebb műszereknek tesztberendezéseket. Merthogy ő nem az a feladós típus, a nehézségek ellenére sem.

Laskai Kristóf

A kamara fontos stratégiái közé tartozik, hogy nyisson a fiatal vállalkozások felé, és segítse őket. Ezt szeretnék korán kezdeni: a kamara a vállalkozásokért tantárggyal perspektívát adnak az egyetemistáknak, miként gondolkodhatnak az alkalmazotti léten túl, s az ötleteiket merjék megvalósítani, ehhez pedig a hogyant is megmutatják. Reálisan, mert rendszer szerint vissza kell húzni a földre a diákokat, hogy egy, a valóságban is használható üzleti terv születhessen a félév végére.

Szerző: Zoljánszky Alexandra Fotó: Marcali Gábor

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Egy nyúli kutató és csapata vehette át a Magyar Innovációs Nagydíjat

FORRADALMASÍTHATJA A RÁKKUTATÁST A Magyar Innovációs Nagydíj átvétele után találkoztunk dr. Bérces Attila kutatóval, az Omixon Biocomputing Kft. alapító elnökével, aki csapatával az újgenerációs transzplantációs genetikai teszt fejlesztéséért, globális piaci bevezetéséért kapta meg a gazdasági élet egyik legjelentősebb elismerését március 28-án, a parlamentben.

dr. Bérces Attila

A Nyúlon élő kémikus által alapított budapesti központú cég azt vizsgálja, hogy a transzplantálandó szerv és a beteg kompatibilis-e.

Tudják-e vajon Nyúlon, hogy a szomszédban egy olyan ember él, aki a világon piacvezető tudással bír valamiben? Tudják-e a szűkebb környezetében, hogy azon dolgozik, hogy a rákkutatást forradalmasítsa, ráadásul hazánk bevonásával?

„Vértranszfúzió esetén a vércsoportoknak kell összeillőnek lenniük, itt néhány lehetőségből választhatnak az orvosok. Transzplantáció szempontjából azonban az emberek több ezer csoportba sorolhatók, a korábbi tesztek pedig nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy a vizsgált személy melyik csoportba tartozik, csak leszűkíteni néhány lehetséges esetre. Ilyen bizonytalanság mellett kellett az orvosoknak dönteniük. Öt évvel ezelőtt a világon elsőként készítettünk olyan tesztet, ami a nagyjából tízezer lehetséges csoportból megmutatja, hogy pontosan melyikbe tartozik a beteg és a donor is” – mutatott rá az innovatív teszt fontosságára dr. Bérces Attila, hiszen ha nincsen meg az immunológiai kompatibilitás, akkor csontvelő-transzplantációnál súlyos immunbetegségek alakulhatnak ki, szervátültetés esetén pedig nem fogadja be a beteg teste az adott szervet. Először csak technikai oldalról közelítettek, az újgenerációs szekvenálás informatikai fejlesztésével foglalkoztak eredetileg: a szekvenátor nyers adataiból határozták meg a teljes génszekvenciát és a fent említett csoportokba való besorolást. Algoritmusokat fejlesztettek, és keresték, melyek azok a területek, kihívások, ahol a legnagyobb az igény a tudásukra. „Így kerültünk a transzplantációs diagnosztika területére, mert ezek azok a gének, amik a legkomplexszebbek, a legtöbb kihívást tartalmazzák. Együttműködést indítottunk egy philadelphiai laboratóriummal, akik ugyanerre a problémára egy olyan reagens készletet fejlesztettek, aminek a segítségével ezek a gének a teljes DNS-ből kivághatók.” A laboreljárást egyesítették aztán a szoftverükkel, majd olyan partnert kerestek, aki piacra vinné a módszert. Mivel ilyen céget nem találtak, ezért közösen úgy döntöttek, hogy az Omixon értékesíti az egész világon. Eddig 28 ország ötven laborjában használják a terméket. Az Omixon pedig mára a nemzetközi piac egyik vezető középvállalatai közé tartozik, Bostonban is működtetnek

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

kereskedelmi irodát 2014 óta. A mintegy 50 fős cég tagjai tudatos döntés alapján többféle területről érkeztek, már az eredeti csapatban is volt például biológus, orvos, mérnök és informatikus. „Az innováció szempontjából is rendkívül fontos a diverzitás. A Stanford Egyetem egy kutatást is közölt ezzel kapcsolatban: konkrét szakterületek problémáit adták csapatoknak, amikre nem voltak ismert válaszok. Bizonyos csoportokba a szakterület legelismertebb vezetőit tették, míg a többibe más területek szakértőit is. A diverz csoportok mindig gyorsabb és jobb megoldást adtak” – szemléltette a döntés hátterét dr. Bérces Attila, aki az Ambrichor Zrt. társalapító vezérigazgatójaként egy másik forradalmi területtel is kiemelten foglalkozik: szeretnék elérni, hogy a tüdődaganatok korai stádiumban, már vérből kiszűrhetők legyenek. Magyarország statisztikai hátrányát pedig előnnyé kovácsolná: azon dolgozik, hogy a cégek, amelyek a legmodernebb szűrési teszteket fejlesztik, néhány év múlva magyar vérmintákon bizonyítsák be eszközeik hatékonyságát, és magyar demográfiai adatokon mutassák be annak társadalmi hasznát. A daganatból felszabaduló sejtalkotók ugyanis bekerülnek a véráramba. Olyan teszten dolgoznak a kutatók, ami már akkor kimutatja a daganatot, amikor még más jelenleg elérhető szűrővizsgálat nem. Hogy ez egyáltalán lehetséges, az utóbbi évek egyik legnagyobb áttörése az orvostudományban. S ahogy azt dr. Bérces Attila a TedxGyőr elnevezésű rendezvényen tartott előadásában (az erről készült videó megtalálható a Youtube-on) is elmondta: a daganatok korai felismerése a sikeres gyógyítás kulcsa. Egy angol vizsgálat szerint a nyolc leggyakoribb daganatos betegség tízéves túlélése első stádiumban 90 százalék, a negyedikben viszont mindössze öt százalék. A leggyakoribb probléma, hogy a daganatot csak előrehaladott állapotban lehet felfedezni, mert csak akkor mutat érzékelhető tüneteket. „Ezek a vérvizsgálatok akár magas költségen is jelentős megtakarítást hozhatnak a társadalombiztosítás számára, mert általuk csökken a kezelések ára. És lényegesen nagyobb életmeghosszabbító hatásuk van, mint egyes költséges onkológiai kezeléseknek. Ez hatalmas

gazdasági potenciált jelent. Közgazdászok próbálták megbecsülni: amennyiben első stádiumban tudják a vizsgálatok a daganatot megtalálni, akkor 100–200 milliárd dolláros piac jöhet létre” – magyarázta dr. Bérces Attila és jelezte, ez a potenciál a világ vezető üzletembereinek figyelmét sem kerülte el. De mit tehetünk itt Magyarországon, ahol nem állnak rendelkezésre ilyen források? Ahogy már írtuk:

képest. A vér alapú teszt tehát megadná a lehetőséget, hogy a sugárdózis nélkül tudjanak hasonló, vagy akár ennél jobb eredményt elérni. Ennek érdekében az Ambrichor Zrt. sikeres együttműködési megállapodást írt alá az Országos Vérellátó Szolgálattal. „A vizsgálat infrastrukturális és finanszírozási feltételeit teremtjük meg most. A papírmunkát elvégeztük, és hamarosan az érdemi mun-

Tudományegyetemen aztán a vegyész szakot választotta, majd egy kanadai egyetemre került ösztöndíjjal. Itt kezdett el dolgozni, később pedig Ausztriában és Svédországban gyógyszercégeknél kutatott. A kémián belül egyre inkább izgatta, amit számítógéppel modellezhetett, így került az informatikai fejlesztés és az élettudományi kérdések algoritmikai megoldásának területére. Szintén nagy mosollyal mesél a mentoráltjairól, köztük a győri Dorogi Gáborról, aki a fogászati CT-felvételek minőségének jobbításával foglalkozik. „Rendkívül ígéretes projekt, látom a lehetséges presztízsdíjasok egyikét a személyében” – utalt arra, hogy 2018-ban ő vehette át a megyei Presztízs-gálán az év innovációs díját. Fontosnak érzi, hogy segítsen másoknak, mert elmondása szerint rengeteg olyan innováció születik, nem csak Magyarországon, még Amerikában is, ami annak ellenére, hogy működik, soha nem jut el a hasznosításig. Akikben látja az akaratot és a kitartást, azokat támogatja. „Van egy-két ilyen csiszolatlan gyémánt, zseniális megoldásokkal. Szeretném, hogy egy kicsit könnyebben vehessék azokat a buktatókat, kihívásokat, amikkel mi sikeresen megküzdöttünk. Mert az összes innovatív cég keresztül megy mélységeken, ez nagyon rögös és nehéz út.”

A világon mindenütt számíthatnak rá, otthon, Nyúlon a családjával érzi igazán jól magát

az elszomorító statisztikai adatainkból kovácsolnának előnyt. „A tüdődaganat előfordulása világszinten nálunk a legmagasabb. A halálozás is négyszer–ötször akkora, mint egyes európai országokban. A tesztvizsgálatokat pedig ott lehet a leghatékonyabban elvégezni, ahol az előfordulási arány természetesen magas. Ehhez Magyarország az egyik legmegfelelőbb helyszín. Egy magánkezdeményezést indítottunk, az egészségügy közszolgálati szereplőivel együttműködve. Először a tüdődaganatokra fókuszálunk, terveink szerint több ezer 55 év feletti magas kockázatú önkéntest követünk éveken át.” Dr. Bérces Attila elmondta, erre volt már példa, ám CT-szűréssel: egy belga–holland vizsgálat két, magas kockázatú csoportot követett: az egyik tagjait szűrték CT-vel, a másikat nem. A szűrt csoportban 26 százalékkal csökkent a daganat általi halálozás száma a nem szűrt csoporthoz

kát is megkezdhetjük” – tájékoztatott a kutató. Tudják-e vajon Nyúlon, hogy a szomszédban egy olyan ember él, aki a világon piacvezető tudással bír valamiben? Tudják-e a szűkebb környezetében, hogy azon dolgozik, hogy a rákkutatást forradalmasítsa, ráadásul hazánk bevonásával? Nem ez a fontos, feleli a kérdésekre széles mosollyal dr. Bérces Attila, aki családjával tizenkét éve él a megyeszékhelyhez közeli faluban. Fel sem merült, hogy a világ más táján, esetleg a fővárosban telepedjenek le. A felesége győri, így került a környékre, ő Zalaegerszegen nőtt fel. Geológus édesapja által már gyerekkorában sem számítottak idegen terepnek a kutatólaboratóriumok, ahogy az olajfúró tornyok környéke sem. „Rengeteg érdekes, új megoldás születésénél lehettem jelen, ezek engem mindig érdekeltek” – emlékezett vissza a kezdetekre. Az Eötvös Loránd

Ahhoz, hogy dr. Bérces Attila és csapata egy lépéssel a világ előtt járhasson, fel kellett ismerni: ez csak együttműködéssel lehetséges. „Ma már nem kifizetődő magányos farkasként próbálkozni, be kell kapcsolódni a tudományos vérkeringésbe, együttműködni vezető intézményekkel. És folyamatosan a megoldásokat keresni. A küldetést pedig nem szabad szem elől téveszteni: az Omixonnal például szeretnénk elősegíteni, hogy a transzplantálások minél hatékonyabban és jobb kimenetellel történjenek. Itt emberi sorsokról van szó, és a szándék, hogy ez sikerüljön, mindig előrevisz és segít felkelni” – zárta a kutató, aki azt is megmutatja világszerte, hogy a magyarok is élen járhatnak az innovációban. Szerző: Zoljánszky Alexandra Fotó: O. Jakócs Péter

MEGTALÁLJUK ÚJ MUNKATÁRSÁT! Új munkatársat – főleg az ideális munkatársat – találni egyre nehezebb feladat. Nyugodtabb lehet, ha profira bízza; rengeteg időt és energiát spórolhat. A Pannon-Work neve mindenkinek ismerősen cseng; 30 éve segítjük ügyfeleinket a legkülönbözőbb munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, az erőforrás-kölcsönzéstől, – közvetítéstől, a diákmunkán át a humán tanácsadásig. HR-szolgáltatóként komplex megoldásokat kínálunk a hozzánk forduló cégeknek, vállalkozásoknak. Erre egyre nagyobb igény van, hiszen a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben szinte napról napra nehezebb megtalálni a megfelelő munkaerőt. Munkatársaink több évtizedes, releváns tapasztalatukkal rálátnak a tágabb munkaerőpiaci lehetőségekre, így olyan helyről is érkezhetnek jelentkezők a keresett pozíciókra, ahonnan talán nem is gondolnák partnereink. Profi tanácsadóink, felmérve ügyfeleink igényeit olyan partnerként segítenek, amelyre mindig számíthat a hatékony erőforrás-portfólió összeállításában! Bármilyen munkakörbe keres jelentkezőt, mi jó eséllyel megtaláljuk a legjobb jelöltet!

MEGKERESSÜK A LEGJOBBAKAT Különösen akkor érdemes velünk terveznie, ha rövid időn belül keres új munkatársat, de nem tud jelentős energiát fordítani a felkutatására. Mi levesszük a válláról a munkaerő-keresés terhét: ha nem tudja, hol, hogyan és mikor hirdessen hatékonyan, ha nincs ideje és kapacitása interjúra hívni minden potenciális jelöltet, vagy ha nem biztos benne, hogy a legmegfelelőbb jelöltet találta meg, segítünk.

NYUGDÍJAS SZÖVETKEZETI FOGLALKOZTATÁS

EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS

TELJES KÖRŰ HR SZOLGÁLTATÁS!

KÖZVETÍTÉS

KÖLCSÖNZÉS

TOBORZÁS

DIÁKMUNKA

Szakértői csapatunk naponta frissülő saját adatbázisunkat, valamint a különböző állásportálok tartalmát elemezve hirdetések és direkt megkeresések útján kutatja fel önnek a vélhetően tökéletes munkaerőt. Jelentős tapasztalattal rendelkezünk fizikai, pénzügyi, mérnöki, gazdasági, logisztikai, HR-, marketingmunkatársak felkutatásában, valamint külön részlegünk koncentrál az IT-szakemberekre. A környező országok munkaerőpiacán is otthonosan mozgunk, így az országhatárok sem jelentenek akadályt, hogy megtaláljuk az ideális jelölte(ke)t, az elmúlt években több száz dolgozót toboroztunk a határokon túlról, vagy közvetítettünk Nyugat-Európába.

MEGTALÁLJUK, KIVÁLASZTJUK A profi munkaerő-közvetítéssel rengeteg időt és energiát megtakaríthat, hiszen önnek csak a folyamat végén kell becsatlakoznia. A szakmailag megfelelő álláshirdetés megfogalmazását és a hirdetési terv összeállítását követően a jelentkezőket előszűrjük, így nem kell minden jelöltet meghallgatnia. Felkutatjuk akár a szóba jöhető pas�szív álláskeresőket is, kiterjedt kapcsolati hálónkra, valamint saját és külsős adatbázisokra támaszkodva a „nagyobb merítés” lehetőségét kínáljuk. A kiválasztást HR-szakemberek és a szakmában elismert tesztek segítségével végezzük, szükség szerint elvégezzük az idegennyelvi tesztelést és a referenciák ellenőrzését is. Sőt, ha a cégnél nincs külön HR-részleg, akár kihelyezett HR-osztályként is segítjük vállalkozását. Jellemzően sikerdíjas konstrukcióban dolgozunk, és igény szerint pótlási garanciákat is építünk a megállapodásba, hogy képzett és értékes munkaerővel gazdagítsuk vállalkozását, segítsük partnercégünk versenyképességét.

www.pannonwork.hu pannonwork@pannonwork.hu IRODÁINK: GYŐR: 9027 Győr, Budai u. 5/A, +36 96 508 000, gyor@pannonwork.hu MOSONMAGYARÓVÁR: 9200 Mosonmagyaróvár, Kiserdő út 1/B +36 96 576 282, mosonmagyarovar@pannonwork.hu SOPRON: 9400 Sopron, Várkerület 13. +36 99 508 066, sopron@pannonwork.hu

ÜZLETI RIPORT

Pannon-Work: profi munkaerő-közvetítés teljes körű szolgáltatással

ÜZLETI RIPORT

Sárközi László cégének sikertörténete

GARÁZSBÓL LAKATOSÜZEM Húsz évvel ezelőtt alapította meg lakatosipari vállalkozását a korábban mentőápolóként dolgozó Sárközi László egy alkalmazottal. Ma már több mint nyolcvan főt foglalkoztató céget vezet Dunakilitin, ahol saját fejlesztésű termékeik 95 százalékát exportra gyártják.

Abszolút sikertörténet a Sárközi Lakatosüzemé: 1999-ben az apósa garázsában és szakmai támogatásával kezdte a mentőápoló végzettségű Sárközi László, a vállalkozás pedig az elmúlt években folyamatosan fejlődött, ma már nagy beruházásokban vesz részt belföldön és külföldön egyaránt. Vevőik között viszonteladók, magánszemélyek, cégek, nagyválla„Minden nálunk készült kerítésnél nagy hangsúlyt feklatok, kis- és középvállalkozások is szerepelnek. A cég megmaradt családi vállalkozásnak: tetünk az időtállóságra, így a kovácsoltvas kerítéseket László felesége az adminisztratív feladatokért felel a kezdetektől, fiuk lakatosnak tanult, s festés előtt tüzihorganyozzuk, megakadályozva ezzel a ma már a szakmai gárdát erősíti, lányuk pedig a hetekben veheti kézhez diplomáját, amit korrózió okozta problémákat. A kovácsoltvas kerítésevállalati vezetés területen szerzett, ő is becsatlakozik tehát a vállalkozásba. ket leggyakrabban antik hatású színekben kínáljuk, de kérésre bármely, a RAL színskálán megtalálható színben is elkészítjük” – mutat rá Sárközi László cégvezető arra, Növekvő forgalmuknak köszönhetően 2001-ben megvásároltak hogy a kéréseket rugalmasan kezelik, s filozófiájuk szeés átalakítottak egy használaton kívüli lóistállót, 2004-ben tovább bővítették üzemüket, így ma már termékeik között megtalálhatók a rint tőlük vevő rossz érzéssel nem távozhat. kovácsoltvas, alumínium, valamint a rozsdamentes acélból készült kerítések, korlátok is – a termelés pedig 3000 négyzetméteres terüleA lakatosüzemben az alumíniumkerítések ten, több mint nyolcvan alkalmazottal zajlik. minden esetben porfestéssel készülnek. 2010ben ezért saját porfestő üzemet hoztak létre, ahol a kerítéseket a legkülönfélébb színekben „Legyen szó akár alumínium-, rozsdamentes acél vagy tudják szinterezni, azaz porfesteni. A modern kovácsoltvas kerítésről, legfőbb alapelvünk a kimatechnikának köszönhetően versenyképes gasló minőség és a már említett időtállóság. Az immááron garantálják a kifogástalan felületet. ron húszéves tapasztalatunk birtokában minden vevői igényt igyekszünk maradéktalanul kielégíteni” – hangsúlyozza végezetül a cégtulajdonos, aki azt is hozzáteszi, az ISO 9001, ISO 3834-4 és az EN 1090 minőségirányítási szabványok szerint dolgoznak.

MAGYARORSZÁGÉRT REPÜLTÉK ÁT AZ ÓCEÁNT A GYŐRI PILÓTÁK Sokan gondolják azt, hogy ami a XX. századnak és a XXI. század elejének az autógyártás, az lesz a repülőgépek, repülőszerkezetek gyártása a XXI. század derekának és a XXII. századnak. Lehet, ma még nem gondolunk úgy a levegőben röpdöső emberekre, mint a milliónyi autósra, ám nagyon is valószínű, hogy az újabb húzó gazdasági ágazat ez lehet. Érdemes egy kicsit megnézni talán a repülés történetét, különös tekintettel arra, van győri vonatkozása a témának. Nem véletlen, hogy a tudományos ismeretterjesztés elismert győri írójának, Hegedüs Péternek a cikkében sokszor szerepel a győri szó!

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

A SZÁRNYAS ARABOT KIVÉGEZTÉK Az ember évezredek óta vágyott rá, hogy úgy repüljön, mint a madarak. Néhányan vakmerő kísérletezésekbe kezdtek, de próbálkozásaik általában teljes kudarccal végződtek, és még örülhettek, ha élve megúszták a dolgot. A IX. század derekán, Cordobában egy arab férfit azért végeztek ki, mert szárnyakat készített magának. Kétszáz évvel később egy Benedek-rendi szerzetes Malmesburyban vetette le magát egy torony tetejéről a karjaihoz kötözött tollak segítségével. Ő megúszta egy lábtöréssel. Az első, matematikai és fizikai számítások alapján végzett kísérlet azonban Leonardo da Vinci nevéhez fűződik. Az első sikeres siklórepülést az isztambuli Galata tornyának tetejéről a Boszporusz túlpartjára 1630-ban jegyezték föl a krónikák. A magasba emelkedés és hosszabb idejű levegőben maradás megvalósítása azonban egy francia papírmerítő testvérpáros, a Montgolfier fivérek nevéhez fűződik. A forró levegő felhajtóerejét számításba véve, a XVIII. század végén megalkották a hőlégballont. Az „égi golyóbis” sikeres franciaországi felszállásainak híre csakhamar eljutott Magyarországra is, amely néhány hazai tudóst arra ösztönzött, hogy már a következő esztendőben, 1784-ben ők is megpróbálkozzanak saját hőlégballonok kifejlesztésével.

A GYŐRI JEZSUITA ÖKÖR HÓLYAGJA Elsőként március 1-jén, délután 2 óra tájban Domin Ferenc József, a győri akadémia jezsuita szerzetes fizikatanára mutatta be találmányát nagy nyilvánosság előtt városunk főterén. Egész pontosan „Steiner András Ferentz Orvos Úrnak udvarában.” A kiváló tudós egy hidrogénnel töltött, „tizenkét Párizsi hüvelyknyi” (32 cm) átmérőjű, ökörhólyagból készített „veres festékkel megtzifrázott” léggömböt engedett a magasba. 1796-ban a Magyar Hírmondó egy léggömb megjelenéséről tudósított a Fertő tó vidékén. Pozsonyban az 1811-ben megnyíló országgyűlés alkalmához időzítették a látványosságot. Az 1873-as bécsi világkiállítás alkalmával felengedett hőlégballon váratlanul viharba került és Mosonmagyaróvár közelében lezuhant. 1887-től a monarchia hadserege megkezdte a léghajók katonai célú felhasználását, amelyek közül több is megyénk légterébe tévedt, és kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Kevesen tudják, hogy Ferdinand von Zeppelin híres léghajójának ötlete valójában a magyar Schwarz Dávid érdeme, aki már 1897-ben felbocsátott egy hasonló szerkezetet.

A GYŐRI RENDŐRKAPITÁNYSÁG KEZDEMÉNYEZÉSE: LÉGHAJÓ KORMÁNYZÓ REPÜLŐGÉP Ezek az óriási „lufik” azonban semmiben sem hasonlítanak a mai repülőgépekre. Egy angol báró, bizonyos Sir George Cayley 1809ben tanulmányt tett közzé, amely elsőként fektette le a repülőgép tervezésének alapelveit. Felismerte, hogy a levegőnél nehezebb szerkezet sikeres repülésének kulcsa a felhajtóerőre támaszkodó merev siklólap, nem pedig a madarakéhoz hasonló csapkodó

szárnyak. Ezzel lefektette az alapokat a repülőgép születéséhez. A siklórepülők leghíresebb úttörője a német Otto Lilienthal volt, aki maga is egy kísérlet során vesztette életét. Őt megelőzve, 1884 februárjában a győri rendőrkapitányság kezdeményezésére adták be szabadalmaztatásra két magyar feltaláló, Habits János hangszerkészítő és Fodor Sándor végrehajtó terveit egy „léghajó kormányzó repülőgép”-ről. Ez a találmány valószínűleg csak azért nem kapott engedélyt, mert a hivatalban nem értették, hogy kurbli nélkül működhetne egy ilyen szerkezet. Egy évszázaddal később a Rubik-kocka feltalálójának édesapja is megalkotott egy vitorlázórepülő-gépet, mellyel a mai napig oktatnak többek között a péri repülőtéren is. Ezek a szerkezetek azonban tartósan még nem maradhattak a magasban. Ennek a problémának a megoldásához kellett az új találmány: a belső égésű motor megfelelő felhasználása.

A REPÜLŐGÉP SZÜLETÉSE A kísérletek felkeltették egy tehetséges amerikai testvérpár, Orville és Wilbur Wright érdeklődését, akik máskülönben kerékpárszervizzel foglalkoztak. Később daytoni műhelyükben építettek egy szélcsatornát, melynek segítségével sikerült egy hatékony szárnyat összeeszkábálniuk. Találmányuk jelentősége azonban leginkább abban állt, hogy egyesítették a repülésre alkalmas sárkányt és a belső égésű motort. Kezdetben rengeteg kudarc érte őket, de 1903. december 17-én, reggel 10 óra 35 perckor azonban Orville végre a magasba emelkedett, és végtelennek tűnő 12 másodperc alatt mintegy 36 méternyi utat tett meg. Négy nappal később Wilbur már 279 métert repült, és 1 percig a levegőben tudta tartani a Flyert. És ami még ennél is fontosabb: irányítani is tudta azt. Ettől a naptól számítjuk a repülőgép születését.

AZ EGET MAGYARORSZÁGON IS MEGHÓDÍTOTTÁK A francia Louis Blériot-t, aki maga építette repülőgépével elsőként repülte át a La Manche-csatornát, 1909 októberében Magyarországra is meghívták bemutató repülésre. Hatására egy évvel később kezdte meg első hazai repülős kísérleteit a magyarországi aviatika úttörője, Csermely Károly. Franciaországból hozott kétfedeles Voisin típusú gépe mindig hatalmas feltűnést

keltett a budapestiek körében, amikor elrugaszkodott a rákosi lovassági gyakorlótérről. Ezzel Magyarországon is teret nyert az ég meghódítása. Az 1920-as években a Dunán és a Balatonon már az Aero Express Rt. (a MALÉV elődje) légiforgalmi társaság hidroplánjai szálldostak. Ennek a vállalatnak volt leghíresebb pilótája Endresz György, aki már az első világháborúban is repülőhadnagyként szolgált.

ENDRESZ ÉS BAJTÁRSAI GYŐRBŐL LOPTÁK EL A HARCI REPÜLŐKET A román megszállás idején Endresz egy éjszaka barátaival feltörte a győr-szabadhegyi hangárakat, és elkötöttek néhány harci repülőgépet, hogy azok ne kerülhessenek az ellenség kezére. Endresz a trianoni béke nyomán elrendelt teljes magyarországi repülési tilalom feloldása után lett az Aero Express Rt. légitársaság pilótája. Egyik repülése alkalmával lezuhant a gépe, ami után hosszú lábadozásra kényszerült. Később a német Junkers repülőgépgyárnál dolgozott, majd Amanullah afgán király is szerződtette őt udvari pilótának. Miután nem sikerült letelepülési engedélyt szereznie az Egyesült Államokban, visszatért hazájába, és a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett. Hasonló utat járt be bajtársa, a szekszárdi születésű Magyar Sándor, aki a világháborúban megfigyelő tisztként szolgált, ám gépe egy temetőbe zuhant. Leszerelése után az első magyar légipostajáratnál helyezkedett el, de miután 1925-ben elvesztette az állását, kénytelen volt kivándorolni Kanadába. Volt favágó, pincér, napszámos, de többnyire munka nélkül tengette az életét. Charles Lindbergh pilóta 1927-es bámulatos hőstette nyomán határozta el, hogy a szégyenletes trianoni békediktátum 10 éves évfordulóján egy „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak) felirattal ellátott repülőgépen átrepüli az Atlanti-óceánt, így hívva fel a világ figyelmét megcsonkított hazájára.

VIRSLIGYÁROS GYŐRBŐL A FŐTÁMOGATÓ Merész tervéhez természetesen rengeteg pénzre volt szüksége, ezért az Amerikában élő magyarokhoz fordult támogatásért. Az erre a célra, 1930-ban, Detroitban megalakított Magyar Óceánrepülő Bizottság harmincezer különleges bélyegzővel ellátott levelezőlapot nyomtatott ki, amelyeket darabonként egy dollárért árusítottak. Az így befolyó összegből kívánták fedezni a repülőgép vételárát. Az adományok azonban csak lassan érkeztek, Magyarországon pedig összesen csak 48 darabot sikerült eladniuk. Még a magyarbarát angol sajtómágnás, Lord Rothermere 10.000 dolláros jutalma sem segített. Ekkor lépett színre a győri születésű Szalay Imre Emil, a Michigan állambeli Flint Sausage Work Co. húsipari vállalat, azaz „virsligyár” tulajdonosa. A henteslegényként végzett „Laci bácsi” sosem vesztette el a hazaszeretetét. Amikor a fülébe jutott, hogy csak lassan

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Endresz György és Magyar Sándor a gép előtt

csordogálnak a pénzek a kasszába, rögtön felajánlotta a vagyonából a hiányzó összeget, összesen 21.000 dollárt, hogy a szenzációs projekt gond nélkül megvalósulhasson. Látva a bizottság habozását a hatalmas összeg látván, tréfásan jegyezte meg, hogy még nem találkozott olyan magyarral, aki így féltette volna mások vagyonát. Most már megrendelhették végre a Detroit Aircraft Corporation Wasp-hajtóművel ellátott Lockheed-Sirius típusú gépét, amivel a nagy átkelést tervezték lebonyolítani. Magyar Sándor rutinja nem lett volna elég a főpilóta szerepére, ezért ő csak a navigálást vállalta. Ekkor kérték fel a sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkező Endreszt, hogy vállalja el ezt a kihívást. Ő pedig egy pillanatig sem habozott.

ÁTREPÜLTÉK A VILÁGOT, DE FELCSÚTNÁL KÉNYSZERLESZÁLLTAK A kétüléses, egyfedelű alsószárnyas repülőgép – oldalán a feltűnő „Justice for Hungary” felirattal – 1931. július 15-én, délután 5 óra 20 perckor startolt az új-fundlandi Harbour Grace repülőteréről.

Endresz Györgyről halála után Budapest belterületén teret és utcát neveztek el. Utóbbi ma is az ő nevét viseli, ám 1945 után a XII. kerületi tér Magyar jakobinusok tere lett. Egerben és Pécsett is utcát kapott, Győrben azonban jelen pillanatban sajnos semmilyen műtárgy nem őrzi az emlékét, ahogy nagylelkű mecénásáét, Szalay bácsiét sem. Még a háború előtt ugyan egyegy utcát róluk neveztek el, 1948-ban azonban „irredenta okokra” hivatkozva mindegyik táblát lecserélték. Előbbi ma Botos Lőrinc néven található Győr újvárosi utcatérképén, utóbbi pedig Roosevelt elnök nevét viseli Nádorvárosban. Szerencsére egy szép emlékmű mégis megemlékezik a pilótákról, amelyet kényszerleszállásuk helyszínén avattak fel a magyar sportrepülők jóvoltából. A vörös színű kőtömb fehér márványtábláján ez olvasható: „Ezen a területen ért földet Endresz György és Magyar Sándor az óceán átrepülése után 1931. július 16-án.”

Az utat két részletben tették meg mindössze 39 óra és 10 perc alatt, amivel világrekordot döntöttek. Pedig földindukciós iránytűjük már rögtön az indulás után felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd is akadályozta a tájékozódást. Ráadásul a benzinvezetékekből és a lyukas tankból állandóan szivárgott az üzemanyag, így végül közvetlen a Mátyásföldre tervezett landolás előtt, Felcsút térségében ürült ki a tartályuk. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, ahol végül egy kukoricatáblában hajtottak végre kényszerleszállást. Egy évvel később aztán mégis bekövetkezett a tragédia. Endresz a világ óceánrepülőinek találkozójára repült Rómába, leszálláskor azonban a szárnyvégével a littoriai repülőtér javítására kihordott dombnak ütközött és a földhöz csapódott. A pilóta utasaival együtt bennégett.

A „RÁBA” A REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS ÉLVONALÁBAN Az 1896-ban alapított győri Magyar Waggon és Gépgyár Rt. negyven évig vasúti, gépkocsi- és motorgyártási, továbbá különféle vasszerkezeti munkák területén végzett kiemelkedő ipari tevékenységet hazánkban. Ennek nyomán merült fel, hogy részt vehetne az egyre jobban felfutó repülőgép-javításban és -gyártásban is. Előbbit az autógyártás csarnokaiban kezdték Gedeon István gépészmérnök vezetésével. 1938-ban, a győri program bejelentése után azonban új repülőgépek gyártását is napirendre tűzték. Az első megrendelésük a Magyar Királyi Honvéd Légierőtől érkezett 12 darab WM-21 Sólyom felderítő repülőgépre, faépítésű szárnyakkal, acélcső szerkezetű törzzsel és kormánysíkokkal. Két évvel később, a háború előestéjén már német Focke-Wulf Fw-58 Weihe kétmotoros gyakorlóbombázók és futárrepülőgépek gyártására is igény merült fel. A kibővült, többfeladatú győri repülőgép-gyártási részlegek ezután már szükségessé tették a repülőgépgyártás leválasztását és önállósítását. Ekkoriban lett dr. Pattantyús-Ábrahám Imre kohómérnök, egyetemi tanár a Repülőgép Osztály vezetője. 1941-ben a német Messerschmitt-program beindítása természetesen maga után vonta újabb részlegek felállítását. 1944 tavaszán a szövetséges légierő megkezdte támadásait hazánk hadicélpontjai ellen, és ennek egyik áldozata az MWG és repülőtere volt Győrben szeptember 13-án. Súlyos károk keletkeztek a repülőgépgyártó üzemrészekben, valamint a repülőtéri berendezésekben. A háború végén a német hadvezetés a gyár egyes részlegeit Németországba telepítette, hogy ott folytassák termelőmunkájukat, ám ez már csupán tűzoltó intézkedés volt az elkerülhetetlen vég bekövetkeztéig. Szerző: Hegedüs Péter

AZ INNOVÁCIÓ FÉNYE FELRAGYOG Kulcskérdés Magyarország, a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások számára az innovációs tevékenység megerősödése és a negyedik ipari forradalomhoz való csatlakozás – erősíti meg ezt a tételt Grüner György fizikus-kutató, mely a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakember számára régóta axióma, s amelyet az üzleti élet egyre több szereplője vall. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora tanácsadóként segíti a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium munkáját, azon fáradozik, hogy hazánkban is kialakuljon az az ökoszisztéma, amelyben jól érzi magát a „tudás”, s amely természetes

közege az innovációnak. Beszélgetésünk kiindulópontjaként az innováció és a tudományos kutatás viszonyának tisztázása szolgált. A kutatás és az innováció több pillérre támaszkodik – fejtette ki a témával kapcsolatban Grüner György. Beszélünk tudományos felfedezésekről és találmányokról, valamint az ezekre épülő innovációkról – mindegyik a tudomány művelésének egy stációja. Ezt egy példával lehet a legjobban illusztrálni. Az elektronok anyagokban való mozgásának a megértésétől, mint felfedezéstől eljutunk a találmány, a tranzisztor megalkotásáig, és az innovációk hosszú során át az alkalmazásig, a számítógépekben, okostelefonokban lévő integrált áramkörökig. Ma a világban azt tapasztalhatjuk, hogy

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

a hangsúly egyre inkább az invenciók felé tolódik el, a tudományos műhelyekben is a társadalom szempontjából releváns, hasznosítható tudás megteremtése kerül előtérbe. Ennek az iránynak a továbbfejlődéséhez olyan ökoszisztéma megteremtésére van szükség, amely elvezet az alapkutatástól a gyakorlati felhasználásig. Ehhez szükség van azokra az intézményekre, amelyek megfelelő keretek között biztosítják az innovációs folyamat résztvevőinek együttműködését, megteremtik a kapcsolatot egy hármas egység, az innovátorok, az azt felhasználók: a vállalatok és az innovációt támogatók: az állam, a befektetési tőke között. Eddig is létezett kutatás-fejlesztés, eddig is működtek tudományos műhelyek.

Mi változott meg a világban, amiért ma mindenki az innovációban látja az előrelépés lehetőségét?

A mosonmagyaróvári születésű, Kaliforniában élő Grüner György a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Kaliforniai Egyetem, Los Angeles (UCLA) professzora. Egyetemi tanárként a Los Alamos-i Nemzeti Kutatólaboratóriumban osztályvezető és az UCLA Solid State Science Center igazgatója volt. Emellett több csúcstechnológiát fejlesztő vállalatot alapított és vezetett. Tudományos munkásságát Alexander von Humboldt- és Guggenheim-díjjal, illetve a világon egyedüliként kétszer is, a Világgazdasági Fórum „Technology Pioneer” díjával ismerték el. A „Highly Cited” cím birtokosaként hosszú ideig a világ egyik legtöbbet idézett fizikusa volt.

A változás egyik ösztönzője az a felismerés, hogy a fejlett társadalmakban a gazdaság növekedésének már körülbelül ötven százaléka az innovációs tevékenységnek köszönhető. Ez az arány pedig a jövőben nőni fog. Ezért helyeznek a világ minden táján ma minden korábbinál nagyobb hangsúlyt az innovációra, annak ösztönzésére. Itthon a multinacionális nagyvállalatok évtizedek óta élen járnak a fejlesztésben, komoly kutatóközpontokat működtetnek. Ahhoz, hogy a kis- és középvállalatok meg tudják őrizni pozícióikat, versenyképesek legyenek, szintén kell, hogy innovációs tevékenységet folytassanak. Hozzá kell tenni, hogy a kutatás és fejlesztés nem csak vagy nem mindig csak verseny, sok esetben együttműködés. Egyre több példát láthatunk arra, amikor nagyvállalatok saját beszállítóikkal közösen dolgoznak az innovatív megoldásokon. És fontosak ezek a kérdések, mert a világ nem áll meg. Beköszöntött most az Ipar 4.0 néven ismert technológiai ugrás, amely valóban a negyedik ipari forradalomként értelmezhető. Eddig a robotok csupán azt csinálták, amire beprogramoztuk őket. Ma, illetve a jövőben egyre inkább képesek lesznek tanulni, képesek saját tevékenységük módosítására, képesek döntéseket hozni. Ennek lehetőségét az teremtette meg, hogy számítógépeink a pár évtizeddel ezelőttieknél milliószor több információ befogadására és feldolgozására képesek, a korábbinál milliószor nagyobb sebességgel működnek. Milyen lehetőségek vannak az új, innovációs szemléletnek a megerősítésére, elterjesztésére? Az innovációval már fiatalkorban meg kell ismerkedniük a diákoknak. Ezt az egyetemeken tanítani kellene, és fontos az, hogy a diákok a gyakorlatban tudják meg, mi is az innováció. Fejlődni kellene a kisvállalatok innovációjának is; ahogy Palkovics miniszter úr mondta, mindenütt kellene egy mérnök, aki a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazza. Nagyon fontos, hogy az állam a maga

eszközeivel – pályázatok meghirdetésével, szabadalmi költségek átvállalásával, programok támogatásával – ösztönözze az invenció és az innováció lehetőségét: az invenciók teremtését az egyetemeken, a start-up vállalatok születését, a kisvállalkozások és az egyetemek tudományos együttműködését. Hol tart ma Magyarországon az innováció erősítését célzó munka? Az innováció nem csupán egy tevékenység, egy cselekvéssor, az innováció egyben egyfajta tudatállapot is: annak a gondolatnak az állandó jelenléte, hogy hogyan csinálhatnánk valamit jobban, hatékonyabban. Ez ma tapasztalataim szerint Magyarországon az egyetemeken, kisvállalatoknál általában nincs meg. Van viszont félelem attól, hogy elhagyjuk a biztosat, hogy valami újat csináljunk. A „Járt utat a járatlanért el ne hagyd!” mentalitás érvényesül. Ezen kell változtatni. Látom, milyen harc folyik a világban az innovációs tehetségek megszerzéséért. Kínában, Svájcban, Szingapúrban, az Egyesült Államokban, és még sorolhatnám, mindent megtesznek azért, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely vonzó a „tudás” számára, s amely minden lehetőséget megad ennek a tudásnak a kibontakoztatására. Arra lenne szükség, hogy itthon is kialakuljon egy olyan mentális légkör, amely folyamatosan az innovációra koncentrál. És szükség van egy ökoszisztémára, mely ezt elősegíti. Ezért vállalt tanácsadói szerepet az Innovációs és Technológiai Minisztériumban? Úgy gondolom, a fentiekben leírt változások eléréséhez szükség van egy zászlóshajóra, mely a folyamatok élére áll, s ez a zászlóshajó ma az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az a feladat, hogy a világ különböző részein már jól működő innovációs ökoszisztémák alapján Magyarországon is megteremtsünk egy alapkutatást támogató és egyben innovációkat termelő rendszert. Szerző: Ozsvárt Tamás

Jagodics Tamás: 15 év, 100 000 munkaóra

TRENDI MEGOLDÁSOK A CÉGMENEDZSERTŐL A Cégmenedzser Szoftver Kft. 2005-ös alapítása óta a tudás pártján áll. Kisés középvállalkozásoknak segít abban, hogy a cégek saját adataikat pontosan átlássák, ezáltal versenyképességüket hatékonyan, észszerűen tudják növelni. Vállalatirányítási szoftverük használatával a piaci információkhoz egyszerűen, pár gombnyomással hozzá lehet jutni. A Cégmenedzser kiemelt figyelmet fordít a rendszer könnyű kezelhetőségére, mert az a tapasztalat, hogy hiába van egy remek szoftver, ha a munkatársak nem tudják, illetve nem szeretik használni azt. „Mindent beleadtunk ebbe a vállalatirányítási szoftverbe, amely komplex élettapasztalaton alapszik – meséli a kezdetekről a Cégmenedzser ügyvezető igazgatója, Jagodics Tamás. Alapító társammal, Nemsitz Balázzsal és csapatommal 15 év alatt, közel 100.000 munkaórát áldoztunk arra, hogy létrehozzuk a Cégmenedzser szoftvert. Jelenleg 19 kollégával dolgozunk, folyamatosan fejlesztjük rendszerünket, akiknek a munkakörükön kívül hetente minimum 2 órát kell innovációval foglalkozniuk.”

azokat „magyarosítani”. Jagodics Tamás és Nemsitz Balázs gondoltak egy nagyot, belevágtak az egyedi fejlesztésbe. Hat hónap vajúdás után megszületett a Cégmenedzser, amely a magyar jogrendszerre, gondolkodásmódra és cégstruktúrára készült el. Már a kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy gyakorlatias, mindenki számára érthető szoftvert alkossanak, amit a háttérből egy kiválóan működő csapat támogat. „Ez rendkívül fontos volt számunkra, ezért gondos figyelemmel választottuk ki munkatársainkat, hiszen csak pozitív és profi kollégákkal lehet kimagasló eredményeket elérni. Ennek mentén üzletpolitikánk is egyszerű: nem vevőket akarunk szerezni, hanem rajongókat! Egy üzleti kapcsolat akkor működik sikeresen, ha olyan megoldást szállítunk, amiért rajonganak az ügyfeleink” – mutat rá a Cégmenedzser hitvallására Jagodics Tamás. Az elmélet és a gyakorlat összeér: cégük tavaly elnyerte a Magyar Minőség Háza Díjat.

A Cégmenedzser Szoftver Kft. 2005 óta foglalkozik vállalatirányítási szoftverfejlesztéssel. Kezdetben ketten dolgoztak a családi vállalkozásban, mára győri és budapesti irodáikban 19 dolgozót foglalkoztatnak. Fő profiljuk vállalatirányítási és ügyviteli szoftverek fejlesztése 10–50 fős kis- és középvállalkozások számára. Jelenleg az ügyfeleik 45%-a kereskedelmi cég, míg 55%-a szolgáltató, vagy projektalapon működő vállalat. A tavalyi 370 milliós árbevétel után, idén már 700 millió forinttal számolnak.

Az „őskorban”, mintegy 14 évvel ezelőtt Magyarországról csak a külföldi vállalatirányítási szoftvereket lehetett elérni, amelyek akkor nagyon bonyolultak és drágák voltak, s mivel ezek nem hazai cégeknek készültek, így nehezen lehetett

Ma már egyetlen vállalat sincs meg informatikai háttér nélkül. Egy nagyobb cégnél alapelvárás a digitalizáció, ellenben a magyar kis- és középvállalkozások mindössze 14%-a rendelkezik vállalatirányítási vagy ügyviteli rendszerrel, és ha van is

számlázóprogram, nincs CRM-rendszer. „Korábban hiányzott ehhez a közgazdasági know-how, másrészt egy 10–20 fős magyar cégnél nem volt ember arra, hogy egész nap riportokat gyártson, adatokat elemezzen. Ezt ismertük fel 14 évvel ezelőtt. Saját fejlesztésű szoftverünkkel átvettük ezt a szerepet, így nemcsak egy jól bevált rendszert vásárolt meg az ügyfél, de egy jól bevált üzleti know-how-t is.” A Cégmenedzser vállalatirányítási szoftvere 18 modulból áll. „Ha van valakinek egy kereskedelmi cége, akkor mi minden folyamatot lefedünk. Minden információ elérhető egy szoftver segítségével, nem kell adatot duplikálni, nem kell több rendszerbe belépni, egy helyen tudják elérni ezeket, így gyorsabban, pontosabban végezhető a munka.” A folyamatos innovációnak köszönhetően megszületett a díjnyertes, a „vezetői műszerfal” ötlete. Előnye, hogy bármilyen szoftverhez csatlakoztatható. Ez a Non-Stop Riport egy felületen dolgozza fel az összes adatot, pár másodperc alatt átlátható a vállalat működése. A terv alatti/ feletti teljesítésnél pedig azonnal riaszt. A Non-Stop Riport elnyerte a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és

Javában zajlik a digitális forradalom, az innovációban és az innovációért élünk, rengeteg adattal dolgozunk nap mint nap. A világ változásával a cégek működtetésén is változtatni kell. Egy Z vagy Y generációs fiatal kolléga sem szívesen kezdi pályafutását egy olyan cégnél, ahol Excel táblába, vagy kockás füzetbe írják a számokat. „Sokkal szexibb megoldás, hogyha egy pályakezdő olyan vállalatnál tud elhelyezkedni, ahol objektívek a mérések, a munkatársakra nem hárul óriási mennyiségű adminisztráció, a vezetőség is pontosan tudja, hogy mit miért csinál.” Úgy tűnik, ezen szexi megoldásokkal az egész magyar gazdaságot átható munkaerőhiány kérdését is lehet valamiképpen orvosolni. „A tavalyi évben megdupláztuk az árbevételünket, idén előreláthatólag 700 milliós árbevétellel számolunk. Ezt a forgalomnövekedést létszámbővítés nélkül hajtottuk végre, mert mi magunk is hiszünk az automatizációban és a hatékonyság növelésében.”

99% kemény munka. „Egy ügyfelünk fogalmazta meg nagyon pontosan, hogy mit ad ehhez a Cégmenedzser. Azt mondta, hogy mi abban vagyunk jók, hogy ezt a 99%-os kemény munkát proaktívan támogatjuk, olyan kontrolling és feladatkezelő rendszerekkel, amelyekkel könnyebbé válik ez a nagyobbik, munkásabb rész.” A Cégmenedzser Szoftver Kft. bölcsen és előrelátóan már évekkel ezelőtt felkészült a tavaly bevezetett adatvédelmi szabályzásra, sőt 4–5 éve már GDPR-szempontok alapján működnek. A szabályozás 2018. május 1-jétől hatályos, és a Cégmenedzser az elsők közt építette be ezt a vállalatirányítási rendszerébe, ezáltal ügyfeleik is ennek megfelelően működnek, mintegy megelőzvén a konkurenciát.

Jagodics Tamás

Iparkamara versenyén a Kisalföld Presztízs díját, az Ikarosz innovációs díjat. A Cégmenedzser rendszerét a felhasználó természetesen okoseszközökön is elérheti már.

Szerző: Farkas Mónika

JAGODICS TAMÁS

A Cégmenedzser saját fejlesztésű szoftverük bevezetésére 150 órát fordított korábban. Mára ez 40 órára csökkent, köszönhetően annak, hogy a betanítás és az implementáció hibrid, azaz online és offline módon történik. Létrehozták a Cégmenedzser Online Akadémiát, ahol jelenleg mintegy 300 rövid, könnyen emészthető betanító videó érhető el. Ügyfeleiknél a kollégák saját munkakörükre szabott 1–3 perces videó oktatóanyagot kapnak, amit saját tempójukban, időbeosztásukban tudnak megnézni, feldolgozni. Ezen megoldásokkal egy új munkatárs betanítása sokkal kevesebb ideig tart, sőt teszteredményéből pontosan látható és mérhető, sikeresen sajátította-e el a tudnivalókat, alkalmas-e az adott pozíció betöltésére. Jagodics Tamás vallja, ma azok a cégek nyereségesek, melyek proaktívan gondolkodnak az értékesítésről, a termékfejlesztésről és a szervezetépítésről. Ehhez szorosan kapcsolódik a sikeres termék és szolgáltatás aranyreceptje: 1% zsenialitás és

Fotó: O. Jakócs Péter

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Beszélgetés Baracskai Attilával és Hall Cecíliával

A KONSYS KFT. SIKERE TÖRETLEN A kis cég egyik ügyvezetője, a Győrságról származó Baracskai Attila szinte egyenes ágon jutott az informatika, energetika világába. Tanulmányait az egykori PÁGISZban kezdte, majd a győri egyetemen folytatta, aztán az E.ON-hoz került, utána a Schneider Electric Hungarynél tartott képzéseket az energiamenedzsment és az automatizálás témakörében. Innen jött a nagy ötlet, hogy szükséges egy olyan szoftver fejlesztése és népszerűsítése, mely a hazai és a nemzetközi piac igényeit a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálja. A győri

KONsys Kft. elődje, az akkori negyvenfős cég automatikai rendszerek kivitelezésével foglalkozott. A sikeres profilváltás után az újonnan felálló kft. színtiszta energiamenedzsment szoftverfejlesztő céggé alakult, a régi-új menedzsment, Baracskai Attila és Kovács Norbert vezetésével. A vállalat nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy a hazai és a nemzetközi piacot is meghódítsa. Az áttörést számukra az AVReporter Energia Menedzsment Szoftver megalkotása hozta. A XXI. századi megoldást már a világ több táján ismerik, főként termelő,

Kovács Norbert

Indulása, azaz 2006 óta a győri KONsys Kft. hazai szinten gyorsan felépítette magát, egyre sürgetőbbé vált, hogy a cég

Baracskai Attila

Hall Cecília

gyártó vállalatok használják: a Fiat, a Velux, a Michelin vagy a Bridgestone, illetve a Honda üzemeiben. Irodaházak, apartmanok, hotelek, bevásárlóközpontok, egészségügyi egységek, raktárak, közművállalatok, logisztikai parkok esetében is ideális, hiszen a szoftver segítségével ezen intézmények átláthatóvá tudják tenni energetikai folyamataikat.

exportjait is elindítsa. Ezen a ponton csatlakozott a sikeres csapathoz az Öttevényről származó Hall Cecília, aki több mint egy évtizedet dolgozott az Egyesült Királyságban, marketing- és PR-területen. Többek között tevékenykedett a Londoni Magyar Kulturális Intézetben, de korábban Győrött is, az egykori BMC rádió szerkesztő-műsorvezetőjeként. A váltásra az esélytelenek nyugalmával készült, és miután túlesett élete legrövidebb, mintegy háromperces interjúján, kezdetét vette a férfias munka, a hosszú tréningek korszaka. „Mindig szerettem a kihívásokat. Minél többet tanultam, annál nagyobb sikerélményeim lettek. Leginkább a kutatásfejlesztés fogott meg, mindig nagyon érdekelt az energiapolitika és a környezetvédelem is.” Amikor Hall Cecíliát a KONsys felkérte a marketing és üzletfejlesztési vezetői posztra, első útja a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarába vezetett, hogy bemutassa a céget és feltérképezze annak külpiacra jutási lehetőségét. Ekkor ajánlották neki az Enterprise Europe Network (EEN) hálózatot, mely hasznos és hatékony eszköz lehet abban, hogy egy kis cég is sikeres exportőr lehessen. A hálózat piaci információkat is közvetít, mely hasznos a termék és a kommunikációs anyagok pozícionálása szempontjából. A KONsys rendszeresen vesz részt konzultációkon, szerepel az EEN nemzetközi elektronikus adatbázisában is. Hall Cecíliát 2015-ben az EEN követének választották meg. „Megtiszteltetés számomra, hogy ebben a munkában gyakorlati tudásommal példaként tudok szolgálni, és részt vehetek operatívan is.” Jelenleg a Horizont 2020-as pályázat segíti a hazai vállalkozásokat a nemzetközi partnerek felkutatásában, lehetőségük nyílik arra, hogy egy-egy projektben összedolgozzanak más országok hasonló cégeivel. A KONsys és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködése kiváló, a cég 2014-ben elnyerte a kamara Ikarosz-díját, ezzel olyan vállalkozásokat és intézményeket díjaznak, akik csökkentik a környezet terhelését, illetve javítják az emberek életminőségét. A KONsys bekerült az elit üzleti közösségbe, tavaly és idén is elnyerte a kamara által ajánlott vállalkozás védjegy kitüntető címet.

Hall Cecília a cég marketing és üzletfejlesztő vezetőjeként évente kap meghívást a zártkörű, Bécsi Energia Fórum tanácskozásaira. Itt találkozik a világ összes vezető politikusa, törvényhozója, megvitatják az új szabályozásokat, a várható energetikai trendeket, kijelölik az irányelveket és az azokat támogató szabványjavaslatokat. Mint ismeretes, az Európai Parlament mintegy tíz évvel ezelőtt szavazta meg azt a klímacsomagot, mely kimondja, hogy 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni a károsgáz-kibocsátást, továbbá 20%-os megújuló energiaarányt kell felmutatni a cégeknek, és az energiahatékonyságon 20%-ban kell javítani. A „20-20”-as célkitűzés több szempontból is hivatkozási alap lett. A bécsi fórumon lényegi, belső információk hangoznak el, négy évvel ezelőtt itt tárgyalták az ISO 50001 energiamenedzsment szabvány egységesítéséről szóló javaslatot is. Így a konkurenciát megelőzve, a fejlesztésnek köszönhetően a KONsys Kft. AVReporter már aktív és hasznos eleme lett az ISO 50001-es Energiairányítási Szabványnak. Mostanra már a szoftver harmadik verzióját fejlesztették ki, s erre joggal büszke Baracskai Attila. „A mi technológiánk abban különbözik a konkurenciától, hogy mi mindenben nyitott protokollt és megoldásokat használunk, így a gyártók felé kompatibilisek vagyunk.” A KONsys-nél nem másolják a legújabb trendeket, sokkal inkább ők alakítják azt. Ez a helyzeti előny köszönhető a győri cég világ élvonalbeli partnerének, a Microsoftnak, akitől a forradalmi újítások, ötletek érkeznek. A KONsys munkatársai mindenképpen kiváltságos helyzetben vannak, a világ egyik legnagyobb szoftvervállalatával folyamatosak az online képzéseik. A győri vállalat törekvései közt szerepel a megszerzett tudás átadása is. Rendszeresen szerveznek konferenciákat, ahol a kis- és középvállalkozások vezetőit energetikai tanácsadók készítik fel az Ipar 4.0. generálta változásokra. A cégek pontosan felmérhetik, milyen kihívások elé állítja őket a modern technológiai fejlődés, az intelligens információs rendszerek kiépítése, az adatok valós idejű

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

A győri székhelyű KONsys Kft. az energiamenedzsment rendszerek kivitelezésében a hazai és a nemzetközi piac meghatározó szereplője. A 2006 óta tartó töretlen fejlődésüket a szakma iránti elhivatottságuknak, a magasan képzett kollégáik szaktudásának, a korszerű technológiák alkalmazásának, valamint a minőség melletti feltétel nélküli elkötelezettségüknek köszönhetik. A mintegy tíz főből álló cég éves árbevétele Magyarországon 200 millió forint, ennek mintegy 30%-át innovációra fordítják.

rendelkezésre állása. A KONsys ebben a témában legutóbb az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projektjével együtt tartott telt házas rendezvényt, ahol a résztvevők megismerkedhettek az Ipar 4.0 technológiákkal, azok alkalmazhatóságával, hogy ezáltal növelhessék versenyképességüket. A multinacionális cégek után most a kisebb vállalatokat szeretnék elérni, hogy alkalmazzák a felhő alapú energiamenedzsment szoftvert, amihez nem kell külön informatikai infrastruktúrát kiépíteni, a beruházás hamar megtérül, az egyszerű és olcsó alkalmazás pedig okoseszközökön is bárhol elérhető a világban. Baracskai Attila véleménye szerint két-három év múlva a felhős megoldás 80%-ban uralja majd a piacot, nem beszélve arról, hogy az az ügyfél, aki a KONsys és a Microsoft által kifejlesztett AVRBlue Cloud energiamenedzsment szoftvert használja, az átlagosan 30–50%-ot faraghat le a gáz-, víz- és villanyszámlájából. Szerző: Farkas Mónika Fotó: Marcali Gábor

Charles Wassen

Nagy Mihรกly

Az elektromos hajtású járművek elterjedése világszerte kihívást jelent a járműipar számára. A DANA elébe megy ezeknek a kihívásoknak az elektromos hajtású személy- és tehergépjárművekhez tervezett saját fejlesztésű, speciális elemek, modulok előállításával. A rövidesen itt gyártott egyedi akkumulátorhűtő megoldások már a járműipar jövőben jelentkező igényeit vetítik előre. Az innováció ugyanakkor nem áll meg a gyártási folyamatoknál: az elmúlt években bevezetett, úgynevezett Megosztott Szolgáltató Központ a négy győri gyár valamennyi fő folyamatának – pénzügy, beszerzés, informatika, háztechnika, személyügy, gyártás – nyomon követését és irányítását is biztosítja. Az alkalmazott egyedi modell hamar teljesítette az elvárásokat: a DANA versenyképes, gyorsan reagáló, a pénzügyi és termelékenységi eredményeiért méltán elismert céggé nőtte ki magát a régióban. A cég működésének fontos pillére a humán erőforrás. Átlátható karrier- és kompenzációs rendszert, képzési szisztémát alkalmaznak, melynek köszönhetően dolgozóik megbecsülik munkájukat és munkahelyüket. A munkatársak tevékenysége és elkötelezettsége, magas színvonalú munkája együttesen teremti meg a DANA Hungary Kft. elismertségét nemzetközi cégcsoporton belül is. A munkaerő-utánpótlás megteremtésének területén kiemelkedő eredményeket ér el a vállalat az egyetemi gyakornokok megtartásában: a végzős DANA gyakornokok közel fele a tanulmányaik befejezése után a vállalatnál kezdik karrierjüket, ezzel tovább erősítve a szilárd alapokon nyugvó, mégis progresszív cégkultúrát. A DANA Hungary Kft. fejlődésének fontos állomásairól, az innováció jelentéséről Charles Wassen ügyvezetővel és Nagy Mihály HR country vezetővel beszélgettünk.

A DANA Hungary Kft. neve egybeforrt az innováció fogalmával. A cég életében – 2005-ös győri letelepedése óta – a folyamatos növekedéssel párhuzamosan a technológiai fejlődés is jelen van. Ipar 4.0 megoldások, átlátható gyártási és adminisztratív folyamatok érdekében történő adatgyűjtés és adatkezelés, gyors beavatkozási lehetőségek megteremtése, koordinált üzemi folyamatok, és rendkívül tudatos bővülés és fejlesztés jellemzik az amerikai hátterű cég mindennapjait.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

People finding a better way to end up at growth and at better results – say Charles Wassen general manager and Mihály Nagy country HR manager of DANA Hungary Ltd. DANA Hungary was founded in 2005. During the past years you can probably define milestones that have pushed the company forward. Charles Wassen: In 2005 we created the first, off-highway assembly plant in Győr and after 2 years we opened the power technology facility which makes thermo management components for passenger cars. The third step was the establishment of the European Aftermarket Distribution centre, to distribute parts to the aftermarket in Europe. 2013 was a big step forward when the off-highway plant made a big investment in new machining centre, the power technology facility got injection moulding, and the aftermarket distribution centre’s components portfolio was expanded with driveshafts. That was a watershed year when we really started expanding our campus in Győr. Discussions regarding a 4th plant were initiated around 2016, when JLR (Jaguar Land Rover) was creating a facility in Eastern-Europe, Slovakia. Right from the very first day my colleagues from DANA Hungary and I worked hard to convince our corporate leadership to bring the new driveline facility to Győr . It was a very intense discussion, we had support from government bodies of the

highest level, like Minister Peter Szijjártó and also from HIPA (Hungarian Investment Promotion Agency), plus the engagement of the local team here. We were able to convince our organisation to establish the TIER 1 plant to produce gear sets and also later on axles from this year here in Győr. In fact, we have already started production in the new plant this year. As from last year, we now have 4 facilities in Győr. In addition to servicing JLR in Nitra this site will be a launch pad for Dana Light Vehicles growth strategy within the region. During 2019 the site will expand from 15,000 SQM to 24,000 SQM. This growth will facilitate the introduction of new manufacturing process in line with DANA’s electrification strategy. This year IS a milestone then for DANA Hungary. Charles Wassen: It is a MAJOR milestone. By the end of last year around 900 people were working for DANA with a turnover of 88 billion HUF. This year, if we take all the commitments that we already have into consideration we will have an extended campus with over a thousand people and also a further growth in our revenue. Another major development since last year is that we created – what we call – a shared service concept. At the moment, besides the four production plants, we also have a major “shared service centre”, which serves all four facilities. Sharing services, as in finance, procurement, facility management, IT, HR, health and safety – all the key activities which are not directly linked to production functions are shared. This is a novel and unique operational

model which has been developed within DANA itself, resulting in improved operational efficiency. Do you already have experience of this shared service centre? Charles Wassen: Yes, results prove that it has been a successful innovative development within the company. Different fields like IT, facility management, and also Industry4.0 activities as well as HR activities – all recruitment, training and development, payroll etc. - are shared between the 4 facilities. Another organisational innovation is the establishment of the international procurement office: we have over 10 people working for regional procurement from Hungary right now. We have created the international procurement office – as we call it IPO –, to find, develop and partner the Eastern-European suppliers for DANA. Another major achievement for this year. This shared service model is probably the next big milestone we can identify. And what else is coming up for this year and the next? Charles Wassen: We’re going to further expend the new gear manufacturing plant to be able to extend our technology portfolio with laser welding and to be able to assembly full axles. Everything in the automotive industry is moving towards electrification, so to follow market trends, all our plants started their initiatives moving towards electrification. If you check out our logo, for example, you will see the four plants in Győr, and a small electric plug to show the growing importance of electrification. Yes, but what does electrification mean in concrete terms?

Charles Wassen: In the past 14 years since DANA New concepts, new products. One of Hungary Kft was established in Győr, our first products, for example, the company has gained broad recognition is the battery cooling systems. We’ve and has become known for its innovative solutions in automotive thermo management solutions , continuous development and unique driveline concepts that go far beyond the present needs of the automotive industry. DANA is not afraid to push boundaries and keep on innovating.

INTERJÚ already completed battery cooling projects for some German customers, and we’ve developed thermal management solutions and products. Our battery cooling system is going into production mid of this year. As for the other driveline facilities, with electrification the technology of the axles is going to change. Nowadays we use what we call hypoid gears. In the future the energy will probably go directly to the wheels and cars will have parallel gears. So electrification is going to change gear set technology completely, the way you design the transmission will also be totally different. At DANA the whole driveline system and all the elements for transferring the energy from the engine to the wheels are produced. In the future in our off-highway plant we are going to deliver parts to hybrid and fully electric off-highway machines. As for light vehicles, cars, we’re also involved in the electrification process. In May I was in Zalaegerszeg at the new test track and had some discussions about future potentials in electric drivelines. Most of the discussions focused on changing cars in the short, mid and long term to accommodate electrification. Everybody speaks about batteries, motors or some elements of the

technology, and this is only the tip of the iceberg These are all topics where DANA is really involved, and we need to be prepared for all types of technological changes. DANA is very consciously enhancing the technology of electric driveline, especially as there’s a considerable market potential for it. Through strategic acquisitions over recent years Dana now has a complete electrification portfolio, covering all aspects of design and manufacturing for, motors, controllers and invertors for all sectors on the automotive industry. That means a lot of research, development and innovation. I wanted to ask what innovation means for DANA Hungary but after what you’ve already said, I’m not going to… But concerning research and development, you mentioned several inventions. Do you have your own research and development team that tries to forecast what the future brings or needs? Charles Wassen DANA Inc. is present with own technologies and own developments in several areas, we’re not only producing what is

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

expected or ordered from car manufacturers or designers working for car manufacturers. The intensity of investment in electrification technologies at DANA starts to be is significantly higher than in classic technology. Even though sales of products or components produced for electric vehicles roughly represent just a minor portion of our overall sales, we need to calculate how much they will represent in five years from now. The increase will surely be huge. So at the moment we are investing a lot to develop our engineering centres. Dana Hungary is working on offering more and more technical and competency to support such kind of activities. Mihály Nagy: DANA Inc. is a stand-alone company with more than 10 thousand own patents, which is an incredibly large number even worldwide – just to express what innovation means for DANA. We are not looking for other companies to invest in technology, but we invest in technology ourselves to be market leaders in that kind of innovation, in most cases in driveline technologies.

Charles Wassen: We also have several patents in engine cooling systems. And our dynamic – not the classic! – cooling system is really interesting and brings some DANA patents. We have several solutions and elements to car manufacturers that ensures a technical advantage. So you are already trying to bring solutions to your customers? Charles Wassen: Indeed. We propose solutions, alternatives. Right now short-term solutions are difficult to offer: if someone has an existing car and let’s say they want to electrify it. In the mid-term: I’m ready to change the part of the car which needs the electrification elements. A little longer term, I’m going to follow what optimal electric drive systems are developed and used, and I’m going to build my car around it. And, even though we are still far away, in the future we are going to totally re-design the car. It will take a little more time, but in commercial vehicles, in trucks, for example, proper technology already exists. In some towns small delivery trucks must be electric, and many types of systems already exist. It’s not an engineering process like designing a car, where one probably needs longer period to develop a new car. But within a few years we can redesign some elements of the car, and it can really mean a significant step in electric development. Being full electric at the moment is more for travel within cities, but later we might want to build highway systems, if we want to travel a little further. For cities, for example, the small electric delivery trucks can be the targets. There’s quite a considerable market potential for your products then.

Charles Wassen: Yes, and what we saw at the autonomous drive track at Zalaegerszeg, is that autonomous drive is not mandatorily electric. But it has potential! If you have an electric driveline system, it offers a million possibilities. If you need to drive autonomously or automatically, there’s a system immediately available for that. Probably it’s more comfortable to have an electric driveline than driving with petrol or diesel. It’s most likely that electric development and autonomous drives developments will go handin-hand and will be connected. It is great to see that Hungary positioned itself at the center of these initiatives. We’ll see what the future brings then, it’s really hard to forecast. But let’s get back to your new plant, the shared service concept and Industry4.0 that you’ve mentioned. How about Industry4.0 at your plants in Győr? Are you satisfied with the solutions you use? Charles Wassen: We are working a lot on Industry 4.0 improvements; for example, we are introducing a data-management system in all our facilities in Győr. That means we collect data about the assembly lines, about the movement of the products, etc. All data generated goes into a pool-system, and the management will immediately see how the different plants, the different production lines are running. We will be able to repair incidental problems much faster and adapt much more quickly; all the reactivity will be totally enhanced. It’s very transparent, very visible and allows an immediate reaction to anything happening in our plants. And this will be a 2019 challenge for DANA, to use this system in all 4 facilities. In the next few years we also plan programs to go a step further – we had a voice-command program, or probably we’re going to use some virtual systems at our distribution centre, that’s a future challenge.

All data generated goes into a pool-system, and the management will immediately see how the different plants, the different production lines are running. 56

Do you find it easy to convince the engineers or the operators to get involved in Industry 4.0 elements or processes? How difficult is it to convince them to use data generated from the data-management system or to adapt to new challenges and new developments? Charles Wassen: At DANA Hungary data-management is a well-known phenomenon as we’ve been working on operational business development based on with available data analysis from our manufacturing processes since the beginning. Over the past 5 years I’ve been constantly challenging on data at all the facilities. Nevertheless, it will be a major step as the visibility and the rapid or immediate transparency of data will change. So it’s not a major change in mind-set, our colleagues are used to working with data. But the rapidity of reactions will improve dramatically. I view the workforce here in Hungary as really engaged. We work with an energetic and dynamic workforce, people who are open to new technologies, new concepts and solutions. We already have a lot of electronic developments and these are totally supported by our workforce. In fact, in most of the cases people are pushing for faster changes rather than being afraid of new systems. That’s really good to hear that your employees are supportive of change and innovations. Charles Wassen: Besides our staff, we work a lot with students from the Széchenyi University, with young and talented interns. Mihály Nagy: We have around 30-40 university students at the four plants.

Innovation is a key word for DANA in most areas, so you cannot leave HR management out of the list.

We offer special internship programme at the different plants, but our system is different from a normal internship programme. It is rather a mission for a student, who wants to be a trainee. We offer the students technical problematics to work on, to develop their personal professional expertise. They also have the opportunity to work closely together with colleagues. The new internship program was implemented four years ago, and it seems it’s has finally worked out quite successful as 75% of the open positions are filled by our own Dana trainees. I am speaking about the junior positions of course. I think that is a very nice result. Mihály Nagy: The 75% result became a KPI for us. Whenever we are asked whether recruitment of white collar employees for any positions is hard for DANA, the answer is not really. It is because developing a student to become an employee is a far more proactive approach compared to offensive recruitment. The other reason is that DANA Hungary has become known for this programme in DANA Europe and we were asked to spread this programme regionally. Now we are offering international trainee assignments in several European countries at other Dana locations such as Belgium, Italy, the Netherlands and Switzerland. For example, at the moment there are mechanical engineering students from Széchenyi University, working in our research and development centre in Bruges, Belgium. This is how we try to engage the students.

Mihály Nagy: Yes, innovation in HR is at least as important as in any other fields in the company. Our employees have to be always our first priority in safe and modern technology working environment. As we’ve already mentioned DANA Hungary has close to 1000 employees. We must be open in a cultural way and we need to support our employees in many ways, so we started a novel program in the topic of “diversity and inclusion” for managers and office employees’ as well. I am very proud that despite the current regional labour market challenges we have been able to double the size of our headcount over the course of the last years. I believe our company culture, the mindset to offer constant development opportunities for our employees have contributed a lot to reach this achievement. For recruitment we have started several innovative ways from different social media platforms to special company events where we aim to attract diverse candidate pool. I have checked your Facebook page and I have read very good comments on the HR-policy. Your reputation is really positive. People say it is good to work for Dana, that they feel satisfied with their workplace there, which I think is a really great compliment. Charles Wassen: Yes, and that’s our main publicity platform for such feedback. Actually, there aren’t many US joint companies in this region, and as you have already heard, we can offer jobs or placements to trainees and employees in several international locations, and that’s probably why we are unique in Győr. And we make it happen.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

We’ve found that many people working in Győr have come from other parts of the country and they really like living here. Let me give you a real example: when I moved here five years ago, we had Italian, Belgian, or other nationality operators, technicians working in Győr. Today, we are sending shop floor employees from Győr to other countries to help workers there. So within 5 years we’ve been able to totally reverse the situation. Talking of positive results, let’s not forget the Fortune 500 list with DANA Inc. on it and its moving 20 places up last year, or the General Motor recognition “The supplier of the year for driveline technologies”! Nagy Mihály: DANA is very proud of these results. And speaking of the Fortune 500 list with DANA Inc. on it, we are among the very few companies who have been constantly present on the list since its implementation. Our corporate revenue has really expanded a lot, that’s how we’ve managed to move that much upwards. Charles Wassen: These are international level results. But if we look at Hungary, we’ve been here for almost 15 years now, and my experience is that our company became much more known in the last 5 years. Beside that we receive a lot of respect or recognition from the industry, from people all around us. For example, I’ve been a member of the Hungarian Automotive Association since I joined DANA Hungary 5 years ago and a few weeks ago I was even elected to the Board. I think we are totally recognised as a major player in the automotive industry in many fields: Industry 4.0, HR management and supplier development. You yourself have to work for it I guess! Yeah, especially being a French guy living in Hungary since 5 years, because all the meetings are in Hungarian, so well, sometimes that’s really challenging /laughs/! But we’ll always find a way to communicate and cooperate, to find a better way! Szerző: Kalmárné dr. Hollósi Erika Fotó: DANA

ÜZLETI RIPORT

FORRADALMI MÓDSZER: MOTIVÁCIÓS TÉRKÉP Segít a toborzásban, a kiválasztásban és a munkaerő megtartásában KAPCSOLATI MOTIVÁTOROK

EREDMÉNYESSÉG MOTIVÁTOROK

FEJLŐDÉSI MOTIVÁTOROK

A megőrző: biztonságot, kiszámíthatóságot, stabilitást keres

Az irányító: hatáskört, befolyást és emberek/erőforrások feletti ellenőrzést keres

Az alkotó: az innovációt és az újjal való azonosulást keresi, ahol kifejezheti a benne rejlőt

A barát: odatartozást, barátságot, tartalmas emberi kapcsolatokat keres

Az építkező: pénzt, anyagi elégedettséget, és átlag feletti életszínvonalat keres

A szabad szellem: a szabadságot és a függetlenséget keresi, ahol saját döntéseket hozhat

A sztár: elismertséget, tiszteletet és státuszt keres

A szakértő: tudást, szakmaiságot, specializációt keres

A felfedező: értelmet keres, meg akarja változtatni a világot, és értéket adni

A vállalkozások egyik legégetőbb problémája napjainkban a jól képzett munkatársak megtartása, toborzása, megfelelő ösztönzése. Ennek a problémának az orvoslására egy forradalmian új eszköz áll rendelkezésre, az úgynevezett Motivációs Térkép. Az Európa több országában sikeresen működő, hatékony módszer már Győrben is elérhető, hiszen ezt alkalmazza Kovács Attila coach és Motivációs Térkép-tanácsadó.

Ha az ön vállalkozásának is szüksége van motivált, lojális dolgozókra, a Motivációs Térkép segít megtalálni és megtartani a megfelelő munkatársakat! A Motivációs Térkép elérésében, elemzésében és az akcióterv kidolgozásában pedig Kovács Attila segít a következő elérhetőségeken: kovacsat1967@gmail.com; www.coachgyor.hu; +36-30/956-0388

Keresse bizalommal!

Kovács Attila a módszer lényegéről elmondta: a Motivációs Térkép egy ISO-akkreditált, az egyéni, illetve csapatmotivációt felmérő teszt, mely a személyiségtípusok helyett kizárólag a motivációra, az érzelmi energiára koncentrál. Ez a speciális térkép sorrendbe rendezi a kitöltő kilenc motivátorát és ezáltal választ kap arra, hogy mi fűti, mi motiválja, mi energizálja. A legtöbben azt gondolják, elegendő jól megfizetni a dolgozókat, holott az anyagi ösztönzésen kívül számos – egészen pontosan nyolc – olyan motivációs lehetőséget kínál a térkép, melyek használata segít a fent leírt problémák kiküszöbölésében. A Motivációs Térkép támogatja a munkavállalót, a vezetőket és csapataikat a nagyobb termelékenység elérésében, a motiváltabb, minőségi munkavégzésben és egyféle stratégiai „turbólöketet” ad a szervezeti fejlődésnek. De hogyan is működik a rendszer a gyakorlatban? – Első lépésként egy 46 kérdéses teszt kitöltésével profilt készítünk a vizsgálat alanyairól – ismertette Kovács Attila. – Ennek eredményeként kialakul a személyes profil, amely megmutatja, melyek azok a mozgatórugók, amelyekkel ösztönözni lehet az adott dolgozót, és azt is, hogy az egyes területek éppen milyen

kielégítettségi szinten állnak az illető esetében. A térkép egy névre szóló személyes 15 oldalas riport, melyet a teszt alapján egy erre kifejlesztett szoftver készít el. A variációk száma természetesen több millió, így két egyforma profil nem létezik. A riport szakértői visszajelzéssel válik teljessé, ez alapján a megrendelő egy olyan akciótervet kap, melynek segítségével lehetőség van javítani a jelenlegi állapoton, ha szükség van rá. Ez a módszer egyéni, csoportos és a teljes szervezet szintjén is eredményesen és hatékonyan alkalmazható. Miben is tud tehát segíteni a Motivációs Térkép? Egyéni és csapatszinten növeli a hatékonyságot; csökkenti a stresszt, a betegségek előfordulását és elősegíti energiáink növelését; erősödik a dolgozói lojalitás, segíti a munkaerő-megtartást; segít a hatékony munkaerő kiválasztásában; rávilágít a csapattagok egyéni motivációs igényeire; erős hatással van az értékesítésre és a szervezeti kultúrára; közös nyelvet biztosít mindenki igényeinek megértésére, így az egyéni, csapat- és szervezeti célok összefésülhetővé válnak; a vezetőknek áttekintést ad arról, mi zajlik valójában az embereikben; költséghatékony változáskezelő eszközként az egész szervezet változásait feltérképezi.

A világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózata a nemzetközi növekedéshez Szakmai segítségnyújtás vállalkozása nemzetközi terjeszkedéséhez

Találjon üzleti partnereket nemzetközi kapcsolatépítő szolgáltatásainkkal Innovációs tanácsadás hogy ötletéből sikeres üzleti megoldás szülessen

Amennyiben érdeklik a fenti lehetőségek, keresse kollégáinkat az alábbi elérhetőségeken: Telefon: 96/520-290 E-mail: een@gymskik.hu

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

„ÉS AZ ÖTLET MŰKÖDIK!” Innovatív megoldások a Jankovits Engineering Kft.-nél

A cég filozófiája alapítása óta, azaz az elmúlt 27 évben mit sem változott. A Jankovits Engineering Kft.-t mindig is a tisztesség, a kiszámíthatóság, a következetesség jellemezte, ezért tudtak sikeresek maradni. Leküzdötték a 2008-ban kitört gazdasági válságot, és túl vannak egy generációváltáson is. Az alapító, Jankovits István – aki többször elnyerte az Év Vállalkozója Díjat – a rendszerváltás után, 1992-ben közel ötvenévesen vágott

bele a

Jankovits Richárd

hidraulikus gépek és részegységek javításával foglalkozó mikrovállalkozásba. Nagy merészség volt, de mint tudjuk, kockázat nélkül nincs üzleti siker. Minthogy mindig is családi cégben gondolkodott, felesége már a második évben csatlakozott hozzá, lánya tulajdonostársként, profi fotósként erősíti a cég marketingjét, fia, dr. Jankovits Richárd a későbbiekben ügyvezető társa lett. „Édesapámnak mindig volt egy határozott elképzelése, gazdasági és morális elvárása, hogyan és miképp fejlődjön a családi vállalkozás – kezdi a cég történetével dr. Jankovits Richárd.

Sikeres ügyvédi pályafutásommal a hátam mögött döntöttem úgy, hogy csatlakozom a vállalathoz. Apám nagyon bölcsen felépítette azt a cégmodellt, amiben nyugodtan lehet dolgozni, kutatni és fejleszteni, s nem kell olyan dolgokat bevállalni se vezetőként, se munkavállalóként, amibe senki sem menne bele szívesen.” „És az ötlet működik!” – szól a cég szlogenje. A Széchenyi-egyetem mechanikai laborja részére egy 200 tonnás, többcélú hidraulikus mélyhúzógép fejlesztésével a vállalat 2004-ben, az innováció kategóriában elnyerte a Kisalföld Presztízs Díjat. A 12 hidraulikus alkatrész gyártó világcég termékeinek forgalmazása továbbra is stratégiai jelentőségű a kft.-nél, nemcsak multinacionális vállalatok hazai leányvállalatainak első körös beszállítói, hanem olyan exportpiacokon is jelen vannak, mint például az egyesült államokbeli. Így az elektromos autókat gyártó Tesla

egyik beszállítójának készítik már a negyedik tesztgépet, emellett szállítanak a repülőgépiparnak is. „Egy amerikai multinacionális vállalat magyarországi gyárában repülőgépekhez gyártanak kötőelemeket, ott használják gépgyártó részlegünk egyik sikeres innovációját. Gépünk szinte 100%-os pontossággal különválasztja a selejtes és nem selejtes darabokat. Az egyedi gyártásból kvázi sorozatgyártás lett, hiszen a magyar gyárba négy ilyen gépet szállítottunk, a cég franciaországi gyárába pedig már ötöt.” A kiegyensúlyozott növekedés mostanra elérte az évi 2 milliárd forintot, 2020-ra pedig 2,2 milliárdot céloztak meg. „Vannak bizonyos erősségeink, mint például az egyedi prések, hidraulikus tesztprések, hidraulikus meghajtású egyedi gépek, amelyekre igyekszünk több európai országban is piacot találni. Idén 10%-os növekedést tervezünk, ezt a hatékonyság javításával szeretnénk elérni. Jelenleg a legnagyobb innovációnk az automatizálásban rejlik” – mutat rá célkitűzéseikre az ügyvezető. Tevékenységük hangsúlyát jelzi a 2017-es névváltoztatás: a Jankovits Engineering Kft. a kreativitás, a tudás és a kiegyensúlyozott növekedés alapértékeire épül. A tárgyi és a szellemi vagyon egyforma értéket képvisel a középvállalkozásban. A komplex mérnöki munka is jelzi, felkészültek az Ipar 4.0 kihívásaira. A piacon egyre nagyobb az igény az automatizálásra, a negyedik ipari forradalom tehát alapjaiban formálja át a munkahelyeket

és a társadalmat. „Ennek nem lehet megálljt parancsolni. A demográfiai adatokból jól tudjuk, hogy egyre kevesebb munkaerővel számolhatunk, ezért dolgozóinkat meg kell becsülnünk, magas költségeinket észszerűsítenünk, árbevételünkben a hozzáadott értéket kell növelnünk. Az egyedigép-gyártás egyik kulcsa a pontosság, ezt robotokkal és a kamerás ellenőrzéssel szeretnénk továbbfejleszteni. Miután rendkívül gyors iramban fejlődik ez a technológia, ezt a törekvésünket egy kutatás-fejlesztési részleggel támogatjuk meg a közeljövőben. Ehhez minden adott, hiszen munkavállalóink 60%-a magasan képzett mérnök.” A Győri Nemzetközi Ipari Parkban működő Jankovits Engineering Kft. a már meglévő csarnok mellett egy másikat is felépített, amit tavaly adtak át. A 750 négyzetméteres épülethez egy háromemeletes, szintenként 300 négyzetméteres irodaépület is tartozik. Jelenleg a világcégek számára gyártott gépek, berendezések töltik be az új csarnokot, folyamatosan növelik a környezetbarát, energiatakarékos, csökkentett hő- és zajkibocsátású gépek számát. A csarnokbővítés az Exim Bank és az Oberbank közreműködésével felvett, 1,5 millió eurós versenyképességet javító belföldi hitelből valósult meg. A beruházással 10–15 új munkahelyet teremtettek, 5 év alatt pedig a teljes létszámuk elérheti a 100 főt. A cégnél alacsony a fluktuáció, ami a közelmúltbeli komolyabb béremelésnek, illetve a XXI. századi munkakörülményeknek is köszönhető. A Német–Magyar

Gazdasági Kamara ezt tavaly a Megbízható Munkaadó Díjjal ismerte el. „Az édesapám kezdettől fogva nyugodt munkakörülményeket biztosított a munkatársaknak. A régióban köztudott, hogy kiemelkedő fizetési morállal rendelkezünk. A nemek megoszlásán némileg szeretnénk javítani, hiszen rengeteg kiváló műszaki érzékkel rendelkező fiatal hölgy tanul ezen a pályán, örülnénk, ha közülük még többen csatlakoznának csapatunkhoz.” A Jankovits Engineering Kft. a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében kiemelten kezeli a győri oktatási intézményekkel kiépített kapcsolatát. A helyi általános iskolások rendszeres látogatói a gyárnak, a város műszaki szakközépiskolás tanulói gyakorlati képzésen vehetnek részt. A társaság 1996 óta tagja a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált mérnökképzésre létrejött Practing-programnak. Erre a célra egy hidraulikus oktatólabort alakítottak ki az intézményben 1997-ben. A Practing-program országosan is kiemelkedő duális képzés: az utolsó éves hallgatók a nappali tanulmányuk mellett gyakorlattal töltenek el hetente több napot az adott cégnél. „Emellett támogatjuk a Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciáját, legutóbb pedig speciális alkatrésszel segítettük a győri egyetem Arrabona Racing Team csapatát” – zárja dr. Jankovits Richárd, a cég ügyvezető társa. Szerző: Farkas Mónika Fotó: O. Jakócs Péter

A Jankovits Engineering Kft. a kilencvenes évek elején egy ménfőcsanaki garázsból indult el hódító útjára, akkor még Jankovits Hidraulika néven. A Győri Nemzetközi Ipari Parkban működő középvállalat mára világcégek beszállítója lett. Egyedi gyártóberendezéseket, automatizálási rendszereket gyárt, hidraulikus alkatrészek nagykereskedelmével foglalkozik. Nyolcvan munkatársat foglalkoztat, tavalyi árbevétele meghaladta a kétmilliárd forintot. A cég hatékonyságának javításával, innovatív megoldásaival idén 10%-os növekedést tervez: egyedi gyártású gépeiket robottechnológiával és kamerás ellenőrző rendszerrel egészíti ki.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Tízévesen választott magának sportágat Végh András, aki ma már a sportra alapozva építi egyre sikeresebb vállalkozását. A vállalkozószellem már kamaszként megmutatkozott benne, hiszen akkor még, ha nem is tudatosan, de a bringasport egyik, akkoriban kevésbé népszerű ága mellett tette le a voksát. Így lett triálversenyző, aki ma már a pályán, és azon kívül is sikeres. Végh András

UTÁNA CSINÁLOD? 62

Végh András a saját példáját alapul véve arra biztatja azokat, akik vállalkozásokat szeretnének elindítani és sikerre vinni, hogy a mindennapok apró jeleire figyeljenek oda. „Tinédzser voltam, amikor a triálversenyek nézői érdeklődtek, hogy mikor láthatnak hasonlóan látványos ugrásokat. Akkor azt mondtam nekik, hogy a legközelebbi versenyen. Ha akkor elengedem a fülem mellett a mondataikat, lehet, hogy ma nincs Trial Show Hungary” – magyarázza a vállalkozó. Végh András 2011 óta tagja a magyar válogatottnak, és komoly eredményeket tudhat magáénak hazai, illetve nemzetközi megmérettetéseken is. Tavaly pályafutása legjobb teljesítményével, összetettben megnyerte a hazai pontversenyt, idén pedig szövetségi kapitánynak választották a triál szakágban. „A szakágvezető munkáját segítem, többek között a válogatott ügyeinek intézésével, cikkek, beszámolók készítésével. Ez pedig újabb kihívást jelent számomra” – hangsúlyozza a válogatott sportoló. A sport mellett és a sportra építve egyre nagyobb szerephez jut életében a triálbemutatók szervezése. „Úgy látom, hogy az emberek egyre inkább az immateriális dolgok felé fordulnak. Maga az élmény, például egy kirándulás, vagy egy extrém sport show egyre jobban érdekli őket. A Trial Show Hungary bemutatói is a látványra és az élményre helyezik a hangsúlyt” – mondja a vállalkozás alapítója. Bár triálosként egyedül kellett felépítenie magát, saját bevallása szerint igazi csapatjátékos, és kifejezetten élvezi a teammunkát. Ez a bemutatókon is jól látszik, hiszen a triál mellett a napjainkban rendkívül népszerű parkour és bmx flatland elemek is kiemelt szerephez jutnak.

A bemutatókra szóló megrendelések száma folyamatosan növekszik, és egyre több cég építi be rendezvényeibe az extrém sport bemutatókat. Azonban az ifjú vállalkozó nem állt meg a látványos produkcióknál, hiszen régi álmát váltotta valóra azzal, hogy először 2018-ban, Győr belvárosában hívta életre a Trial Show Kupát. „Ez egy hivatalos magyar kupa, ahol a hazai és a külföldi versenyzők krémjét láthatja a közönség. A város vezetésének nagy köszönettel tartozom, hiszen mindenben támogattak” – emeli ki Végh András. A vállalkozó a Dunakapu teret használta a verseny lebonyolítására, ami számos kihívást tartogatott. „Már önmagában az felelősség, hogy azon a téren alkossunk maradandót, ahol minőségi produkciók tömkelegével találkozhatott a nagyérdemű. Ráadásul a tér alatt húzódó mélygarázs is kihívások elé állított minket, hiszen ez jelentősen csökkenti a felület terhelhetőségét” – teszi hozzá a Trial Show Hungary alapítója. A Trial Show Kupa pályáját egy hétig építette a szakmai stáb, hogy az egyes szekciók az előírásoknak megfelelően helyezkedjenek el, valamint, hogy kihasználják az akadályok egyedi reklámfelületeit. Elengedhetetlen volt, hogy mind a versenyzők, mind a nézők biztonságban legyenek a verseny alatt. „Sokan kilátogattak a rendezvényünkre, és úgy gondolom, hogy élvezték.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

„BÁR KÉT LÁBBAL ÁLLOK A FÖLDÖN, AZ ÁLMAIM VISZNEK ELŐRE”

„Tíz társammal alapítottuk a Startitup Győr Egyesületet, amelynek célja, hogy vállalkozószellemű emberek találkozzanak, hogy az ötletek megvalósuljanak, és megtalálják helyüket a piacon” – mondja Végh András. Csodálatos érzés, hogy míg másfél évtizeddel ezelőtt többen furcsán néztek rám a sportágválasztásom miatt, ma már érdeklődéssel fordulnak a triál felé, és kíváncsiság tükröződik a tekintetekben” – mosolyog a triál szakág szövetségi kapitánya. Végh András a Széchenyi István Egyetemen végzett, és a diploma megszerzése után nem sokkal már egy düsseldorfi mérnökcsapatban dolgozott, mint tervezőmérnök. „Számomra elképzelhetetlen a monoton munka. Fontos, hogy legyenek

kihívások, és szükség legyen a kreativitásomra. Ezt pedig meg is kaptam tervezőmérnökként, de valami mégis hiányzott. Egyfolytában gondolkodtam, és igyekeztem az ötleteimet megvalósítani” – meséli az ifjú vállalkozó. Az egyik barátja pilóta, aki oktat is, de az állandó papírmunka rengeteg idejét elvette. Így azon kezdtek el dolgozni, hogy digitalizálják az adminisztrációt, ami más pilótáknak is segítséget nyújthatott volna. A projekt jelenleg pihen, viszont ezen keresztül Végh András közelebb került a startup világához, ami Győrben is növekszik. Havi rendszerességgel szervezik a Startup Szerdákat, és szorosan együttműködnek a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A Trial Show Hungary alapítója úgy látja, hogy az idei esztendő is legalább annyira sűrű lesz, mint a tavalyi. „Májusban ismét lesz Trial Show Kupa és egyre többféle rendezvényre hívnak minket, hogy szűk félórára kiragadjuk a nézőket a hétköznapokból. Folytatódnak a versenyek is, itthon és külföldön egyaránt. Terveink szerint rajthoz állunk Ausztriában,

Olaszországban és Kínában is” – meséli a szövetségi kapitány. Saját bevallása szerint racionális ember, aki bár két lábbal áll a földön, folyamatosan álmodozik. Így az sem véletlen, hogy tervezőmérnökként végzett és dolgozott, sőt talán az sem, hogy a triálsportot választotta, ahol folyamatosan terveznie és mérlegelnie kell. „Az ördög a részletekben rejlik. Szeretem kidolgozni a részleteket, ezzel minimalizálva a hibalehetőségek számát” – hangsúlyozza Végh András, majd hozzáteszi: „szerintem a sikeres vállalkozás alapvető kritériuma a profi szemlélet, hogy szakmailag megkérdőjelezhetetlen legyen. Éreznünk kell, hogy mikor kell váltanunk, és hinnünk kell magunkban, valamint abban, amit képviselünk, hiszen ettől válunk hitelessé a megrendelők és a közönség számára.” Szerző: Kaszás Kornél Fotó: O. Jakócs Péter

1992 óta megbízható partner SZOLGÁLTATÁSAINK: TELJES KÖRŰ VÁMÜGYINTÉZÉS KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKADMINISZTRÁCIÓ JÖVEDÉKI ÜGYINTÉZÉS KÜLKERESKEDELMI STATISZTIKAI (INTRASTAT) ADATSZOLGÁLTATÁS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS

ELÉRHETŐSÉG: 9024 GYŐR, KERT UTCA 7/D • TEL.: 96/412-168 • FAX: 96/519-170 • WWW.VAMKOZVETITO.HU • INFO@VAMKOZVETITO.HU Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Prohászka Ottó

Prohászka Andrea

50 KAMION JEGESKÁVÉ SZAÚD-ARÁBIÁBAN Fókuszban a Tutti Élelmiszeripari Kft. ügyvezető igazgatója, Prohászka Ottó „Nem az első évben akartunk meggazdagodni, hanem szép lassan, lépésről lépésre haladni. Emlékszem egy vendégemre a ’90-es évek elejéről, akinek büszkén mutattam a Svájcból vásárolt, bőröndnyi nagyságú keverőgépet, ami akkoriban egy új Mercedes árába került. Hát ez egy darab vas! – mondta meglepetten. Míg a Mercedes viszi a pénzt, addig ez hozza, igaz, hogy lassan, de hozza – válaszoltam. A csúcsminőségű technológiába invesztálni kell, ezt valljuk már 33 éve.”

A mai magyarországi élelmiszeriparban elengedhetetlen a hosszú távú gondolkodásmód, a jól felépített, megbízható működés, mind a gyártástechnológiát, mind a termékek minőségét illetően. A Tutti ezt a filozófiát sem rövid, sem hosszú távú előnyök érdekében nem adná fel soha, ennek köszönhetően folyamatosan fejlődik, sikeresen tartja megszerzett jó pozícióját. A hazai és a nemzetközi díjak is ezt igazolják. A Magyar Termék Nagydíj után, 2016-ban elnyerte a Magyar Brands Díjat, egy évvel később pedig a Business Superbrands 2017 védjegyet. Prohászka Ottó idén március 15-e alkalmából oklevelet vehetett át dr. Nagy István agrárminisztertől, ezzel meghosszabbították a cégnek a Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj védjegy használatára vonatkozó jogosultságát 2021. december 31-ig. Egy kis- és középvállalkozás számára tehát elengedhetetlen, hogy magas színvonalon művelje az élelmiszer-előállítást. A győri középvállalat sikertörténete a fagylaltporok gyártásával kezdődött. Prohászka Ottó szerelmese a krémes tejfagylaltoknak, fiatalon 15 gombócot evett meg egyszerre. „Még jóval a rendszerváltás előtt a négy szabadalmamból az egyikkel, a fagylaltporok gyártásához kapcsolódó eljárási technológiákkal forradalmat írt a cég. Rakéta gyorsasággal kezdtünk el növekedni. Ez volt az innovációnk alapja. A szenzációs minőségű fagylaltporunkkal a ‚80-as évek végén azonnal lenyomtuk a hazai piacot.” Az ügyvezető igazgató számításai szerint évente országosan 40 millió gombócnyi fagylaltalapanyagot adnak el. Árbevételük 13%-át a fagylaltporok teszik ki. A nyári szezonális termék mellett megjelent annak téli párja: a holland instant kakaópor gyártása. „Termékünkkel a Nestlé után mi vagyunk a másodikak” – mondja büszkén. Az évek során szakterületükké vált a por alapú élelmiszerek előállítása, kész- és félkész termékek, italporok, italautomatákhoz töltőanyagok, cukrászati alapanyagok, kávékrémporok, valamint vitamintabletták és táplálékkiegészítők forgalmazása. Prohászka Ottó saját bevallása szerint van még egy verhetetlen termékük, s ez nem más, mint a ‚90-es évek végén megálmodott tejszínhabpor. Az azóta már nyugdíjba vonult laborvezető így búcsúzott az

igazgatótól: „Egyet fogadj meg: ennek a receptúráján ne változtass, ez annyira jól sikerült, hogy ennél jobbat úgy sem tudsz csinálni!” Prohászka Ottó megfogadta a bölcs tanácsot, hiszen bevált receptúráról van szó, a boldog háziasszonyok mögé a hazai cukrászok is fölsorakoztak már. A Tutti Élelmiszeripari Kft. büszke a 6–8 fős kutatás-fejlesztési csoportjára, amely évente 100 új projektet rak le az asztalra, és ennek közel 60%-a életképes. Ez azt jelenti, hogy ezen termékek évi minimum 4–5 milliós árbevételt generálnak, ami a táplálékkiegészítők esetében rövidebb élettartamot jelent, hiszen igazodni kell a rohamléptékben változó piaci igények-

területtel növelik a gyártóteret. „Minden termékünk megfelel a világon ma elvárható csomagolástechnikai igényeknek, és a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági követelményeknek.” A Tutti komoly feladat előtt áll, a környezettudatos cég az uniós jogszabályi előírásoknak megfelelően, 2022-re 30%-kal csökkenti a csomagolóanyag-felhasználást, illetve azt papír alapúra és könnyen lebomló műanyagra cseréli. A tisztességes, szorgalmas munka, a korrekt üzleti magatartás, a kis lépések taktikája, a nyereség visszaforgatása a cégbe, a folyamatos fejlesztés, a jó csapatmunka, a kollégák megfelelő kiválasztása és moti-

A Tutti Élelmiszeripari Kft. gyakorlatilag a semmiből indult 1986-ban. Jelenleg is 100%-ig magyar tulajdonban vannak, 109 főt foglalkoztatnak, tavalyi árbevételük elérte a 3,9 milliárd forintot. hez. A társaság kiemelt figyelmet fordít az új, élettanilag is korszerű élelmiszeripari termékek receptúrájának megalkotására, továbbfejlesztésére, akár orvosok bevonásával is. A cég kutatás-fejlesztésre bevételének mintegy 1,5–2%-át fordítja. Az innováció a portfólió bővítésének fontos mozgatója, így egyre több áru jelenik meg a Tutti kft. termékpalettáján. Kiállítóként évente szerepelnek nemzetközi szakvásárokon. A cég szakemberei kötelezően látogatják a Food Ingredients Europe eseményét, ahol az élelmiszeripar legfőbb fejlődési irányaival ismerkedhetnek meg. A Tutti Élelmiszeripari Kft. kirobbanó nemzetközi sikerét instant Jegeskávé Italporával szerezte meg. Ezt a terméküket a brüsszeli székhelyű, The International Taste & Quality Institute (iTQi) nemzetközi szakzsűrije három csillaggal jutalmazta 2015-ben. A Tutti belga sikere felszántotta a piacot, jegeskávéjukból tavaly ötven kamionnal szállítottak csak Szaúd-Arábiába. Az innováció mögött korszerű géppark áll, éves szinten 100 millió forintot költenek technológiai beruházásokra. Az idei év második felében 2000 négyzetméternyi

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

válása – ezek mind-mind szerepelnek a 67 éves Prohászka Ottó által lefektetett családi alkotmányban. Miért volt szükség ezeket írásban is rögzíteni? Megváltozott a világ, új típusú vezetői szemléletre van szükség. „Nyugdíjba vonulok, ideje átadnom a céget. A rendszerváltás idején alapított vállalatok nyögve nyelősen oldották meg a generációváltást. Miután a Tutti egy családi vállalkozás, szerencsés vagyok, hogy mindhárom gyermekem szereti és jól ismeri a céget. Itt az ideje, hogy az unokáimmal és a hobbijaimmal foglalkozzam, nagyobbik lányom viszi tovább a szakértőkkel megerősített menedzsmentet.” Teljes az egyetértés: a cég a családi alkotmányban lefektetett elvek alapján működik a folytatásban is, megtartva középvállalati méretét. Egy olyan jól szervezett, s jól működő üzemről van szó, ami hosszabb távra is képes a saját jövőjét meghatározni. Működésének alappillérei továbbra is a rugalmasság, az innováció, a vevőközpontúság és a családias, baráti légkör. Szerző: Farkas Mónika Fotó: O. Jakócs Péter

Jelentős igény mutatkozik a világújdonságnak számító eljárással előállított termékek iránt

„MŰKÖDIK A KÉMIA”

Bene Zsolt

Az Erbslöh Hungaria Kft. 2017 tavaszán arról adott tájékoztatást, hogy anyavállalata, a WKW Automotive, amely Németországban, az Egyesült Államokban, Kínában és Magyarországon több mint 10 ezer embert foglalkoztat, egy világújdonságnak számító felületkezelési technológiát honosít meg Győrben. A bejelentés értelmében a korábbi gyárbővítés után – akkor mintegy egymilliárd forintos befektetéssel készült el a 4400 négyzetméter alapterületű új csarnok – ismét nagyszabású beruházást valósít meg a vállalkozás, mellyel az anyacég kelet-európai termelési központjává válik.

Ezúttal annak az innovatív technológiai eljárásnak a részleteiről kérdeztük Bene Zsoltot, az Erbslöh Hungaria Kft. ügyvezető igazgatóját, melynek elemeit a cégcsoport saját fejlesztési csapata dolgozta ki. A győri gyárban korábban elsősorban mechanikai megmunkálási és összeszerelési munkák zajlottak. Az új beruházással magasabb szintre léphet a magyar leányvállalat – kezdte az ismertetést Bene Zsolt. – Az anyacég döntésének értelmében eloxáló-, festő- és polírozóüzemet építünk, mely egységek adnak majd helyet az új technológiának. Mint ismeretes, az Erbslöh Hungaria Kft. olyan alumíniumból készült takaróelemek, díszlécek, tetőlécek, tetősínek, valamint fröccsöntött funkcionális rögzítő és dekoratív elemek előállításával foglalkozik, melyeket prémium kategóriás autók gyártásánál használnak fel. Jelenleg az alumíniumelemeket mechanikusan polírozzák, melynek eredményeként kap fényes ezüstös felületet. A fekete fényes alkatrészeket festéssel állítják elő. Az új eljárás, melyet Németországban már sikeresen alkalmaznak, kémiai úton, eloxálással hozza létre a fekete színt, majd az úgynevezett trimcoatal-technológia alkalmazásával kap a munkadarab fényes felületet. Az eloxálásnak és a trimcoatal-technológia alkalmazásának eredményeként tömörebb, ellenállóbb felület

jön létre. Erre azért van szükség, mert a korábbi 12 pH-értékkel jelzett ellenálló képesség helyett egyre több járműgyártó már 13 pH-értékkel jelzett ellenálló képességet vár el az általunk gyártott termékektől. A felületkezelés új lehetőségeit kereső csoport tevékenységéből látható, hogy ezek az eljárások még sok egyéb fejlesztési irányt, lehetőséget rejtenek magukban, melyek az egyre alaposabb vevői igények kiszolgálására, a magasabb szintű dizájn kialakítására alkalmasak. A Győrbe érkező innováció nem csupán a felületkezelés tekintetében, hanem a munkadarabok mechanikai megmunkálását illetően is újdonságot jelent. Jelenleg a húzó hajlítás, a marás, a fejlehajlítás hagyományos gépekkel történik, a járműelemeket úgynevezett transzfertechnológiával állítják elő, ami azt jelenti, hogy minden egyes profilt saját, speciálisan erre a folyamatra tervezett gépsor hoz létre. A fejlesztők megpróbáltak ettől a rendszertől elszakadni, és egy teljesen új innovációt dolgoztak ki. A termékspecifikus gépsorok helyett így jött létre egy olyan gépsor, amely rugalmas, és – bizonyos mérethatárokon belül – bármilyen profilú alkatrész előállítására alkalmas. A gyártócellákban 14 hattengelyes, magas fokon automatizált robot dolgozik, a gyártás paraméterei bármikor változtathatóak, és pluszműveletek is beiktathatók. Egyazon gépsor tehát több termék gyártását végezheti, hiszen a megfelelő programot futtatva és méréseket elvégezve alkalmazkodik az adott profil kontúrjához. Mindemellett a polírozás és az eloxálás is magasabb fokú automatizáltsággal történik majd az új üzemben. Előbbi esetében egy forgóasztalos technológia biztosítja, hogy rövidebb idő alatt több munkadarab készüljön el, ami a nagyobb hatékonyság elérése mellett kézi munkaerőt vált ki, és stabilabb minőséget produkál. Az eloxálás területén – az eddigi tapasztalatokat hasznosítva – az utómunkát teljesen elválasztják a fő művelettől, s ezzel biztosítják, hogy a technológia későbbi fázisai ne korlátozzák a normál munkafolyamatot.

A jelenlegi tervek szerint az új technológia első berendezései ez év szeptemberében-októberében érkeznek a győri telephelyre, a polírozógépeket november-decemberre várják. Az eloxáló- és a festőüzem gépei 2020 első hónapjaiban lehetnek a magyar leányvállalatnál. A teljes gyártási folyamat várhatóan a jövő év első negyedévében indulhat el. Ami a beruházás egyéb vonatkozásait illeti, úgy számolnak, hogy az Erbslöh Hungaria árbevétele a jelenlegi mintegy 20 millió euróhoz képest 2023-ra eléri a 75 millió eurót, a dolgozói létszám pedig a következő négy évben körülbelül 300 fővel emelkedik. S hogy erre az ugrásszerű fejlődésre van-e, lesz-e piaci igény? Bene Zsolt ügyvezető megnyugtató hírekkel szolgált: – A beruházásról szóló bejelentés után hat hónappal előre lekötöttük teljes gyártási kapacitásunkat. A megrendelések új autókra vonatkoznak, így attól sem tartunk, hogy a járműgyártás ütemének esetleges mérséklődése érdemben befolyásolná a mostani igények volumenét. Egy termelővállalat életében a gyártáshoz kapcsolódó innováció prioritást jelent, ám az Erbslöhnél háttérfolyamatok modernizálását sem hanyagolják el. Jelenleg is zajlik a vállalatirányítási rendszer fejlesztése: eddig főként a logisztika területén alkalmazták az SAP-rendszert, most ezt a termelésre és minden egyéb részleg tevékenységére kiterjesztik. A minőségirányítást illetően is előrelépnek: a hibákkal kapcsolatos adatszolgáltatást magasabb automatizáltsági szintre emelik, valamint az egyes üzemek között már jól működő – ugyancsak automatikus – átadás-átvételi mechanizmusokat pedig a beszállításokra is kiterjesztik. A cég nyereségességének szintjét 2018-ban is sikerült megőrizni, annak ellenére, hogy az árbevétel tekintetében – a Jaguár és a Land Rover megrendeléseinek visszafogása miatt – a tervezettnél valamivel kisebb lett a növekedés. Idén a tavalyihoz hasonló forgalomra számítanak, optimizmusra ad okot, hogy az év első öt hónapjában a tervezettnél 5 százalékkal több termék hagyta el a gyártósorokat.

A komplex fejlesztéshez magyar szakemberek is hozzájárultak néhány ötlettel – tette hozzá az ügyvezető. – Az összeszerelés folyamatát például cserélhető szerszámok alkalmazásával tudjuk hatékonyabbá és gazdaságosabbá tenni, olyan eszközök alkalmazásával, melyek kompatibilisek az egyes szerelőasztalokkal.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: Marcali Gábor

Bedő, a pékség: hagyománytisztelet és folyamatos megújulás

KENYERECSKE BOLTOCSKA

Kenyerecske boltocska a győri belvárosban - Bedő Szilárd

NAGYMAMA KIFLIT, AZ UNOKÁJA CSIGÁT Egy kedves nagymama áll a pultnál. Unokája mutogat. Olyat, nagyi! Mint a múltkor. Kakaós csiga. Tudom, bólint a nagymama, neked és a testvéreidnek három Bedő kakaós. Nekem meg nagyapádnak négy csavart kifli. És anyuék? – fordul felé a copfos kislány. Ők kenyeret kapnak. Vigyünk nekik is csigát! Olyan finom – kérleli a lányka. Vigyünk! – bólint a nagymama és az eladóval összenevet. Mindketten tudják, Bedőtől bármit nyugodtan vihetnek, az biztos nem romlik rájuk.

KENYERÜNK JAVA Nem lehet ellenállni. A Bedő Pékségből származó pékáruk elcsábítanak, elvarázsolnak. Kenyerünk java ez. Egészséges termékek, ínycsiklandó illatok. Mosolygó kiflik, ropogós héjú cipó, kovásszal készült kenyerek. A magyar hagyományos pékmesterség és a jövőt építő, állandóan fejlődő modern vállalkozás eredményezi azt, hogy a Bedő név ma már egyet jelent a pékség szóval. Azzal a pékséggel, amelynek termékeit az országban, több mint 200 helyen vehetik meg a vásárlók. Bedő Szilárddal, a pékség

vezetőjével a győri Kenyerecske boltocska teraszán beszélgettünk.

ÉDESAPJA EGY RECEPTJE Egyetlen receptet és két alkalmazottat kapott édesapjától. Így indultak el. Ma már közel 300-féle pékáru hagyja el a nagy és kis kemencéket. Naponta több mázsa kenyér, több ezer kisebb és nagyobb sütemény készül el a Bedő-féle receptek szerint. „Édesapám nevét egy kenyér is őrzi. A Bedő Jani kenyere fogalom. Kiérdemelte

ÜZLETI RIPORT Adalékoktól mentes, főleg hazai alapanyagokkal dolgoznak.

a leghagyományosabb magyar kenyér elismerést. Bár az igények gyorsan változnak, az újfajta termékek iránt is növekszik a kereslet, erre a kenyérre mindig lesz vevő.” A Bedő Pékség 26 éve őrzi a családi értékeket. A gondos munkát, a jó előkészítést, a minőségi és egészséges alapanyagok felhasználásának rendjét. „A sikerük titka a szív és a lelkesedés, illetve a családi hagyományok és a folyamatosan megújuló választék egyensúlya, ami ébren tartja a vásárlók kíváncsiságát. Pár éve cukrászüzemet indítottunk, ma már salátákat is készítünk, és ügyelünk arra, hogy különlegességekkel is kényeztessük az egészséges életmódot követő vevőket.”

BEDŐ PÉKSÉG ÉS BEDŐ BOLTOCSKÁK Nem csak a termékválasztéknak kell igazodnia napjaink elvárásaihoz. Az eladói környezetnek is. Sokan állnak meg Győrben a Kenyerecske boltocskában. Kávézni, szendvicset vagy kakaós csigát enni. Aztán a reggeli frissítő után ebédre is vásárolnak csirkemelles, vagy húsgolyós salátát egy mosolygó kiflivel.

Bedőéknél mindig történik valami, hétről hétre születnek új termékek. Az ötleteket próbasütéssel tesztelik, végigkóstolják, illetve a vásárlókat is megkínálják, hogy kiderüljön, ízlik-e majd nekik, és hogy változtassanak-e rajta valamit. Így válik hétről hétre változatosabbá a Bedő Pékség kínálata. AKI NEM HISZI, AZ KÓSTOLJON UTÁNA!

BEDŐ PÉKSÉG Győr-Ménfőcsanak, Komlóvölgyi út 1. Tel.: +36-96/517-997 info@bedopekseg.hu www. bedopekseg.hu

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

KENYERECSKE BOLTOCSKA Győr, Jedlik Ányos utca 8. Tel.: +36-20/938-2879 www.facebook.com/ kenyerecskeboltocska

Folyamatos innováció a fejlődés kulcsa

1,4 MILLIÓ AJTÓNYITÓ ÉVENTE Az SFS Group Hungary Kft. autóipari beszállítóként nap mint nap tapasztalja a technológiai fejlesztések gyakorlati jelentőségét. Ahhoz, hogy a járműgyárak magas minőségi elvárásainak megfeleljenek, folyamatos innovációra van szükség, olyan eljárások alkalmazására, melyek segítségével megfelelő pontossággal és mennyiség előállításával, illetve megfelelő hatékonysággal szolgálják ki ügyfeleiket. Ha kell, maguk fejlesztik ki az új eljárásokat, ha kell, megvásárolják. Jánossomorján az SFS-nél a robotizáció, a digitalizáció, az innováció már nem kopogtat: éli mindennapjait a gyárkapukon belül.

Pénzes László

Az SFS Group Hungary Kft. a svájci tulajdonú SFS intec AG magyarországi leányvállalata. Talán nem kell részletesen bemutatnom, Svájcban milyen régen és széles körben alkalmaznak innovatív eljárásokat. Természetes, hogy ez a vállalati kultúra a külföldi leányvállalatoknál is alapvetésnek számít – vezette fel a vállalat fejlesztéseiről szóló mondanivalóját Pénzes László, a jánossomorjai cég ügyvezető igazgatója. – Autóipari beszállítóként folyamatosan fejlesztenünk kell, ha meg akarjuk tartani partnereinket, piacainkat. Berendezéseinkkel prémium minőségű fröccsöntött alkatrészeket állítunk elő, melyeket prémium minőségű járművekbe építenek be. Az üzemben 35 fröccsöntő géppel dolgozunk, valamennyi magas fokon automatizált. Három-, illetve hattengelyes robotokkal vannak ellátva, melyekhez olyan automatika társul, amelyek lehetővé teszik a szerszámok emberi kéz érintése nélküli kiszolgálását. Tehát már robotok segítségével kerülnek az alkatrészek a gyártósorokra, és robotok segítségével kerül le a sorról a késztermék. Mindegyik fröccsöntő gép online kapcsolatban van egy számítógéppel, a gyártás minden mozzanatát, adatát rögzítjük, a központi szerver minden adatot tárol, a gépek minden tevékenysége visszakereshető.

Az SFS Group Hungary Kft. sok különféle terméket állít elő, legnagyobb számban gépkocsik belső ajtónyitó szerkezetei kerülnek piacra. Olyan márkák találhatóak a felhasználók között, mint a Golf Sportsvan, a Skoda Rapid, az új Volkswagen Touareg, a Győrben gyártott Audi Q3 vagy az elektromos hajtású Audi e-tron. Bár első pillantásra ezek az ajtónyitó szerkezetek egyszerűnek tűnhetnek, de nem azok: speciális anyagból készülnek, tucatnyi alkatrészből állnak, magas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük. Amint azt Pénzes László ügyvezető igazgatótól megtudtuk, ahhoz, hogy az SFS valamennyi megrendelőjét kiszolgálhassa, komoly innovációra volt szükség. Az ajtónyitók világába 2014-ben lépett be a cég, az első megrendelőnk a Golf Sportsvan típusának gyártója volt – emlékezett vissza az ügyvezető igazgató. – A gyártás félautomata rendszerrel történt, ami azt jelentette, hogy minden munkaállomásnál ott állt egy dolgozó, a szükséges alkatrészeket „átadta” a gépnek, az elvégezte az adott munkafázist, majd a dolgozó levette a félkész terméket, és továbbította a következő állomásra egészen addig, amíg az alkatrészekből össze nem állt a késztermék. A rendszer működött, a megrendelő elégedett volt a megbízás teljesítésével. Éppen ennek köszönhetően 2015-ben és 2016-ban újabb megrendelések érkeztek más autógyáraktól is, és be kellett látnunk: a félautomata rendszerrel aligha tudjuk határidőre legyártani az elvárt mennyiséget. Egyrészt képtelenség megfelelő számban biztosítani napi hatezer egység gyártására munkaerőt, másrészt, ha sikerülne is dolgozókat találni, nagyon magas lenne az előállítás költsége. Ha teljesíteni akarunk, tovább kell fejlesztenünk a technológiát. Így az

ausztriai testvércégünk és a jánossomorjai üzem projektmenedzsmentje – kiegészülve egy célgépeket előállító vállalkozással – közösen kezdett el dolgozni egy innovatív megoldáson. Ennek eredményeképpen született meg az a teljesen automatizált, robotokkal működő, zárt rendszerű gépsor, amelyet a beszélgetés elején volt alkalmam bemutatni. A szerelési technológia kérdését tehát a cégcsoporton belüli innovációs potenciálnak köszönhetően sikerült megoldani. Az ajtónyitó alkatrészeinek gyártása során újabb kihívást jelentett a galvanizálható kilincsek fröccsöntése, ugyanis nem minden műanyag galvanizálható. A bevonatra a fémes megjelenés és az esztétikai követelmények miatt van szükség. Ennek a feladatnak a megoldásához más úton jutott el az SFS, mégpedig egy mások által kidolgozott új, innovatív technológia megvásárlásával. A koinjekciós eljárásnak nevezett technika rejtelmeibe is Pénzes László adott bepillantást. A műanyagok nehezen galvanizálhatóak – magyarázta az ügyvezető igazgató. – Ezért egyrészt kell egy olyan héjanyag, amelyre a galvánréteg felvihető. Másrészt szükség van a megfelelő szilárdságot, tartást biztosító, úgynevezett maganyagra, amit egy speciális eljárással az előbbi anyagba fecskendezünk be. Így alakul ki az a műanyag szerkezet, amely mind külső megjelenésében, mind műszaki tartalmában megfelel az autógyártók elvárásainak. És persze a fejlesztések nem állhatnak meg, a gazdasági körülmények, az informatika fejlődése új kihí-

vások elé állítja a cégek szakembereit. Pénzes László szerint a fokozódó munkaerőhiány megköveteli az automatizáció, a robotizáció még szélesebb körű alkalmazását. A jövőben szeretnék elérni, hogy már robotok végezzék a termékek készre csomagolását is, gyakorlatilag az egész termelési folyamat emberi kéz érintése nélkül haladjon végig. Ehhez a korszerű berendezések előállítása mellett szükség van a munkatársak folyamatos képzésére, a tudás átadására. Az innovatív eljárások alkalmazása persze nem csupán büszkeségre okot adó „szép műszaki megoldások”, hanem feltételei a vállalkozás eredményes működésének is. Az SFS Group Hungary Kft. megalakulása óta folyamatosan növekszik, árbevétele több éve 10 százalék körüli növekedést mutat, jelenleg 185 dolgozót foglalkoztat a jánossomorjai üzem. 2019-ben is a forgalom 8 százalékos bővülésével számolnak, idén a tervek szerint mintegy 350 ezer autóhoz 1,4 millió ajtónyitót állítanak elő. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: O. Jakócs Péter

Az SFS Group világszerte három kontinensen, összesen 26 országban, 80 telephelyen végez fejlesztési és gyártási tevékenységet. Termékei között a precíziós fém és műanyag alkatrészek mellett a saját fejlesztésű mechanikus rögzítőrendszerek is megtalálhatók. Az alkalmazott fő technológiák a fémek precíziós forgácsolása, hidegalakítása, mélyhúzása, illetve a műanyagok fröccsöntése. A magyarországi cég története 1992-ben osztrák leányvállalatként videórészegységek összeszerelésével kezdődött. A műanyagfröccsöntést új eljárásként 1997-ben vezették be. 2001 végén a vállalatot a svájci SFS intec AG vásárolta meg. Az anyavállalat a fő tevékenység meghagyása mellett itt építette ki magyarországi kötőelem-kereskedelmének központját is. A fröccsöntött termékeket szinte kizárólag az autóipar részére szállítják első, illetve második vonalas beszállítóként. Termékeik számos autótípusban megtalálhatók. A gyártást és a raktározást 8600 négyzetméteren végzik, és elegendő területtel rendelkeznek a további fejlesztésekhez.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

5G-S GYORSULÁS A CARANT ANTENNÁNÁL

Bognár József

Bognár József tulajdonos-ügyvezető igazgatónak fontos, hogy nyugodt munkakörülmények között és családias hangulatban teljenek a mindennapok. A Carant Antenna Kft.-nél folyamatos a fejlődés, hiszen a kommunikációban mindennap valami újdonság üti fel a fejét. A kínai piaccal nehéz versenyezni, egy-egy antennát hamar lemásolnak, és olcsóbban legyártják és árusítják is, ráadásul a minőség zálogával, a Carant-emblémával. 74

„Már a kezdetekben felvettük a kapcsolatot az egyetemmel, hogy cégünk antennákat gyárt és szükségesnek tartjuk, hogy az intézményt bekapcsoljuk a folyamatba. Mivel a Carant egy nagyon innovatív cég, folyamatosan figyeljük a vezeték nélküli hálózatok fejlődési útját. Az egyetemtől is kapjuk a visszajelzéseket, hogy milyen fejlesztéseket terveznek a nagy szolgáltató cégek. Mint mindenhol, itt is nagyon fontos volt az információ, hogy fel tudjunk készülni új fejlesztésű antennákkal.” Több fiatal mérnökhallgató is a cégnél készíti a diplomamunkáját, mentorként segítik a diákok tanulmányait. „Nálunk készül a tervezés, a modellezés és az egyetem pedig egy jól felszerelt, akkreditált laboratóriummal segíti a méréseket. Több olyan mérnök is van, akik nálunk készítették a szakdolgozatukat és később a Carantnál kezdték meg pályafutásukat.” Bognár József kiemelte, hogy szerencsés helyzetben van, hiszen sosem kell álláshirdetést feladnia, ugyanis folyamatosan kiváló szakemberekkel látja el a Széchenyi István Egyetem. „Egy-két év szorgalmas szakmai gyakorlat után lesz valaki széles látókörrel rendelkező, jó szakmérnök. Bűnnek tartanám, ha egy fiatal karrierjét bármivel is akadályoznám. Több olyan ifjú munkatársam is volt, aki már a Nokiánál, illetve a Magyar Telekomnál dolgozik. Büszke vagyok rájuk, hiszen jó szakemberekké váltak nálunk” – meséli Bognár József mosolyogva, aki elárulja, legalább húsz olyan diplomamunka készült náluk,

ami később Carant-termék lett. „Minden fiatalt, aki továbblép a Caranttól, azzal engedem el, hogy ide mindig visszajöhet.” Az emberek közötti információcserének is megvan a maga története, a kommunikációs forradalmak mindig valamilyen társadalmi kihívásra adnak válaszokat. Az írás kialakulása után, majd a nyomtatás elterjedésével, végül a tömegkommunikáció és az elektromos hírközlés hozta el a legszélesebb és legkönnyebb tömeges kommunikációt. Az információ állandó forradalmában élünk és az ötödik generációs vezeték nélküli hálózat (5G) bevezetésével még nagyobb részt fog betölteni a mindennapjainkban ez a fajta kommunikáció. „Tudomásom szerint a közeljövőben már bevezetik az első kísérleti 5G hálózatot.” Az ötödik generációs hálózatot 2020-ig az Európai Unió egész területén ki kell építeni. Ez hatalmas lépcsőfok a kommunikációban, hiszen egyre többször találkozhatunk az okosotthonok, okosgyárak vagy az önvezető autók fejlesztésével. Az 5G az eddigi legszélesebb hálózat, amit kiépítenek. Ide tartoznak villanyórák, önvezető autók, egészségügyi és mezőgazdasági eszközök kommunikációja, különféle adatgyűjtő, elemző és vezérlő rendszerek – mindegyik különböző frekvencián dolgozik. „A mi vevőink a hálózatüzemeltetők és 85–90 százalékban exportra gyártunk. Magyarországon a Magyar Telekom Zrt., MVM, BHE BONN Hungary Kft. tartozik a vevőink közé. Külföldi

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Precíz, innovatív, 29 éve a megrendelőkért dolgozik és fejleszt a győri székhelyű Carant Antenna Kft. A kezdetektől fogva együttműködik a győri Széchenyi István Egyetemmel, képezik és fejlesztik a fiatal mérnököket. jelentősebb ügyfeleink közé sorolandó A-Antennas, Malux, AWALAN, Scanreco.” „Egy antennának alkalmazkodnia kell a hálózathoz, amit a különböző cégek üzemeltetnek. Éppen ezért fontos tudnunk, hogy milyen irányba fejlődnek a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek. Gyakorlatilag a negyedik ipari forradalom előtt állunk, hiszen már robotok kommunikálnak egymással és különböző gépekkel. Ezekhez rengeteg antenna kell, így nekünk is van feladatunk bőven.” Nemcsak mobilszolgáltatókkal dolgozik együtt a Carant, hanem zárt rendszereket telepítő cégekkel is. Hiszen beléptetőrendszer-hálózatot is készítettek már kórházakhoz, de a mezőgazdaságban is vannak Carant-termékek. „Talajnedvesség-mérést is végeznek a szondák, és az adatokat antennák segítségével küldik a központi feldolgozó egységekhez.

A talajnedvességi adatok birtokában eldönthető, hogy mikor szükséges egy öntözés, de csippel ellátott állatok nyilvántartását és nyomon követését is felügyelni tudják az üzemeltetők.” Olyan cégekkel dolgozik együtt a Carant, akik hálózat- és rendszertervezéssel foglalkoznak. A szakemberek felmérik az igényeket és ők rendelik meg a különböző típusú és frekvenciatartományban működő antennákat. „Fontos kiemelni, hogy nemcsak antennákat gyártunk, hanem a hozzávaló kábeleket, csatlakozókat, elosztókat, tartókat, mindent, ami szükséges egy antenna működéséhez.” „A gondolatból tervezés lesz, amit aztán modellezünk és prototípust készítünk, majd gyártásba visszük, technologizáljuk egészen a csomagolásig. Gyakorlatilag az első gondolattól a csomagolásig mi gyártunk mindent. Ehhez viszont partnerek kellenek, hiszen csavarokat nem készítünk, műanyagfröccsöntéssel nem foglalkozunk, így szükségünk van stabil partnerekre, beszállítókra.”

„Tudomásom szerint a közeljövőben már bevezetik az első kísérleti 5G hálózatot.”

Ezen a területen nagyon érezni lehet a kínai piac hatását. Egy antennát nagyon kön�nyű lemásolni, hiszen az egy tömegcikk. „Nagy előszeretettel 2–3 termékünket is gyártják Kínában Carant- emblémával”. Ezek a termékek, amiket lemásolnak, közkincsek, így már nem lehet levédetni őket. „Az új fejlesztésű antennáink már mind le vannak védetve, természetesen Kínában is.” A Carant Antenna Kft. csatlakozott az ipar jövőjének nevezett Ipar 4.0 programhoz. Ez egy új irány, amelyben a termelési folyamatok hatékony szervezése keretében az eszközök önállóan kommunikálnak és összehangoltan működnek együtt. Ennek köszönhetően a folyamatok értékteremtő képessége nő, a nyersanyagok jobb felhasználása és kevesebb veszteség mellett. A hálózatba kapcsolt eszközök nemcsak a termelési struktúrákat, hanem a kapcsolódó rendszereket és az üzleti modelleket is átalakítják. Az Ipar 4.0 esetében nemcsak a technológiai fejlődésről van szó, hanem az egyén szintjén, a vállalatirányítás terén

is jelentős szemléletmódváltásra van szükség, mellyel önmagában is jelentős versenyképesség-növekedést érhet el a vállalkozás. „Generációváltás előtt áll a cég, hiszen lassan 30 éve vagyok a Carant élén és eljött az idő, amikor át kell adnom az irányítást. Új menedzsment és fiatal mérnökök fogják tovább vinni a Carantot, részben saját nevelésű, részben pedig külsős szakemberek. A saját munkatársaim és a fiatalok is máshogy fognak hozzáállni a dolgokhoz, hiszen eddig egy kézzel vezérelt cég voltunk. Most ez változik, csatlakoztunk az Ipar 4.0 programhoz, ami hatalmas segítséget ad a következő időszakban. Rengeteg munkát és több változást is hoz ez magával. Elindultunk az úton, ami további fejlődést hoz a Carant Antenna Kft.-nek.”

Szerző: Rozmán László Fotó: Marcali Gábor

BELE MER NÉZNI A TÜKÖRBE? 2018-ban az előző évi védjegytulajdonosok döntő többsége megújította védjegyét és számos új önkéntes kamarai tag is csatlakozott. A védjegy egy évre szól, pályázat útján megújítható. Akik több éve védjegytulajdonosok, egyre inkább megtapasztalják ennek előnyeit. Minden önkéntes kamarai tagnak lehetősége van a pályázatra. A frissen belépő kamarai tagok egyéves tagságuk elmúltával kedvezményesen pályázhatnak. A kamara tudja, hogy az önkéntes tagok a legöntudatosabb, legkiválóbb, legbecsületesebb vállalkozások. Etikus működés jellemző rájuk. A „Kamara által ajánlott vállalkozás” védjegy mindezen túlmutat. A pályázó vállalkozások időről időre „belenéznek egy tükörbe”, kitöltenek egy kiválósági tesztet és szembenéznek annak eredményével. Mindez a tudatos kiválóságra és fejlődésre törekvés szándékával érhető el. A vállalkozások így valóban a bizalom, hitelesség, szakmaiság, minőség és az üzleti biztonság példaértékű hordozóivá válnak. A kamara megalapozottan erősíti meg presztízsüket.

Mindezt magukénak tudhatják a „KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT VÁLLALKOZÁS” védjegy használatára jogosult vállalkozások. A programot a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben indította el az önkéntes kamarai tagok számára, amelyet többéves elkötelezett előkészítő munka előzött meg. További információ: minoseg@gymskik.hu www.gymskik.hu/vedjegyprogram

A kamara a védjegyet elnyert kamarai tagvállalkozások ismertségét és elismertségét is kívánja növelni. VIP-találkozókat is szervez, hogy a legkiválóbbak egymást is jobban megismerjék. Tájékoztatót is szervez, ahol a védjegyhasználat újabb és újabb lehetőségei hangzanak el. A kamara olyan VIP-eseményt is szervez a védjegytulajdonosoknak, ahol érezhetik, hogy ők különlegesek. A védjegy sikerét az elmúlt évben jelzi az is, hogy a védjegy angol nyelvű igazolását is kérték a vállalkozások, nemzetközi üzleti kapcsolataik fejlesztése érdekében. A „KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT VÁLLALKOZÁS” VÉDJEGY A NEMZETKÖZI SZÍNTÉREN IS HAT! A VÉDJEGY MINŐSÍTÉST ÉVENTE EGYSZERŰSÍTETT PÁLYÁZAT KERETÉBEN LEHET MEGÚJÍTANI. Csatlakozzon az ön vállalkozása is a védjegyet használó cégekhez, és élvezze a tagság nyújtotta előnyöket! Már lehet pályázni a 2020. évi védjegyjogosultságra.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Az oroszlán már reggelizett, lehet simogatni

IGYÁL EGY KÁVÉT! AZ AUTÓ MAJD JÖN... Faltusz Péter a Kisalföld régió egyik legsikeresebb raliversenyzője volt. Soha nem választott versenyautót magának anélkül, hogy ne tesztelte volna le alaposan. Bár ma már tizenkét éves fia nyomja a versenyeken a gázpedált, nem is akármilyen eredménnyel, az elveiből nem enged. A győri KMI Autóház tulajdonosaként csak olyan márkákat árul, amelyeket kipróbált már. Nemcsak aszfalton, nemcsak városban, nem csupán országúton, hanem dzsungelben, szaharában, vízmosásokban, kősivatagban, hegyek oldalán is.

„Mi másként kereskedünk, mint a multik. Nincs óriási bemutatótermünk és hatalmas ingatlanunk recepcióval. Van viszont kávé. Mindenkinek, aki bejön. Volt, hogy két kávézó régi ügyfél egy harmadiknak adott el autót, aki csak érdeklődő volt. Mi a kollégákkal csak néztünk.”

A KMI Autóház nem hirdet túl sokat. Inkább a személyes kapcsolatokban hisznek. Leginkább ismeretség, ajánlás útján terjed a hírük. Nekik és azoknak az autómárkáknak, amelyek minőségéhez nem férhet kétség. Az Isuzu és a SsangYong a hosszú távú megbízhatóság garanciái. A

Polaris quadok pedig nagyon beleillenek a terepjárós környezetbe. „Alulról kezdtünk építkezni. Nincs mögöttünk nagy bank, vagy multi cég. Amit tudunk, hogy jót adunk, a saját arcunkat vállalva, egy nagyon régóta együtt dolgozó baráti közösséggel.

Faltusz Péter

elvontat. Harmadrészben pedig olyan terepjáró, amit arra terveztek, hogy utasait hegyen-völgyön elvigye a célhoz. Ráadásul nincs cégautóadója, a vállalkozás vis�szaigényelheti az áfát mind a vételárból, az üzemanyagból, vagy a szervizköltségéből. Az Isuzu D-Maxot mezőgazdászok, vadászok, építőipari vállalkozók keresik első-

esetben jóval lekörözte a versenytársakat, ár/érték arányban nehéz jobbat találni. A Polaris pedig egy ikon az ATV-k piacán. „Az oroszlánt sokan megkérdezik, mit is keres az autószalonban. Igazából mondhatnám, hogy én lőttem, de nem igaz. Itt volt, amikor megvettük az épületet. Azóta vigyáz ránk. Mi is rá. Néha

ÜZLETI RIPORT

Jellemzően olcsóbban, mint a nagy márkanevek. Ráadásul én kipróbálok mindent, amihez a nevemet adom. Az Isuzuval Ukrajnán, Oroszországon, Kazahsztánon keresztül tettem meg tízezer kilométert mindenféle terepen. Albániában pedig olyan hegyeket másztunk meg a kocsival, ahol a folyók a gázlóknál átcsaptak a motorháztetőn. De rendszeresen túrázunk a Polarisokkal és a SsangYong terepjáróival is. Amerikában az eladott autók közel fele már pickup. Nem véletlen, ott is szeretik a kicsi teherautót, amely többfunkciós autóként is megállja a helyét. Hazánkban is meghódította ez a típus a vállalkozók szívét, és nem utolsósorban a pénztárcáját! „Egyrészt egy fullos személyautó, mert minden benne van, az ülésfűtéstől a tempomaton át a sávtartó elektronikáig. Csendes, és keveset fogyaszt. Másrészt teherautó, ami egy tonna terhet kön�nyedén elvisz, és másik három és felet

Nálunk olyan autóba ülhetsz bele, amit mi is kipróbáltunk és megszerettünk. Te is szeretni fogod…

sorban. Ám egyre gyakrabban választják autónak olyan emberek, akik egyszerűen csak biztonságban szeretnének autózni, akár a mai szélsőséges időjárási körülmények közepette is. A SsangYong Dél-Korea legrégebbi autógyártója, aki a 4x4 hajtásra szakosodott. Kiváló választás a jó áron elérhető városi terepjárók között, technikája, formavilága sok

feltesszük a platóra, egy újságcikk kedvéért. Egyébként békésen elvan. Tudja ő is, nálunk a vevőé a főszerep és a jó autóké. A gyerekek különösen szeretik, főleg, ha azt mondjuk, már reggelizett. Van, aki azt mondta, akkor fog először elbődülni, amikor elégedetlen vásárlóval találkozik a KMI jellegzetes épületében. Elárulhatom, eddig néma maradt.”

Isuzu D-Max: ha kell személyautó, ha kell teherautó, ha kell terepjáró. Ja… és a barátod.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

A BIZTONSÁG ÚJ GENERÁCIÓJA „Baj a várban bízni, s nem a katonában” – így foglalhatnánk össze egyetlen mondatban a Marcus Security cégfilozófiáját. A 2010-ben alapított biztonsági vállalkozás a kezdetektől fogva a magasan képzett és megbecsült emberállományban hisz, akikkel azóta olyan speciális biztonsági kihívásoknak is eleget tettek már, mint Közép-Európa legnagyobb históriás fesztiválja, a 140.000 fős Savaria Történelmi Karnevál biztosítása vagy az ország legnagyobb építkezésének számító, Puskás Stadion építési területének őrzése. A győri székhelyű Marcus Security a mögötte álló csaknem egy évtized alatt a személy- és vagyonvédelmi piac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Biztonsági szolgáltatásaikkal Győr mellett már Budapesten, Szombathelyen, valamint Vas és Zala megyében is számos helyen jelen vannak. A vállalkozás alapítói több mint 15 év szakmai tapasztalattal a birtokukban olyan szervezett és biztos jogi alapokon nyugvó vállalkozást hoztak létre, amely a kiemelt kockázatú területeken is maximális minőségű szolgáltatást nyújt. Sokan kíváncsiak a siker titkára. Amikor erről kérdeztük Pongrácz

Balázs alapítót és tulajdonost, így felelt: „A sikernek szerintem nem titka, hanem ára van. Napról napra csináljuk a dolgunkat és odafigyelünk a részletekre. Minden kisvállalkozás olyan, mint amilyenek a benne dolgozó kulcsemberek, így számomra a kezdetektől fogva teljesen egyértelmű volt, hogy minőségi emberállományt kell magam köré gyűjteni, és őket hosszú távon is motiválttá tenni, így lojálisak maradnak a céghez és a munkájukat nemcsak elvégzik, hanem abban maximálisan teljesítenek.”

HISZÜNK AZ EMBEREINKBEN A Marcus Security filozófiája, hogy csak felkészült biztonsági szakemberekkel lehet kifogástalan vagyonvédelmet nyújtani, így az egyén és a csapat fejlesztése a kezdetektől fogva kiemelt stratégiai cél. „Kizárólag szakmailag felkészült, jó fizikumú munkatársakkal dolgozunk, akiket folyamatosan képzünk. Minden új munkatársunk egy komplett oktatási csomagot kap, aminek elsajátításával garantálni tudjuk, hogy emberállományunk minden egyes tagja megfelel az általunk és az ügyfeleink által támasztott magas elvárásoknak. Hiszünk a munkatársainkban, ezért nemcsak a munkájuk elvégzéséhez szorosan kapcsolódó tevékenységekben tréningezzük őket, hanem általánosan fejlesztjük a kompetenciáikat elméleti és gyakorlati szinten egyaránt. Ehhez kapcsolódóan kidolgoztunk egy országosan is egyedülálló vagyonőri minősítő rendszert, mely alapján magabiztosan állítjuk, hogy a nyugat-dunántúli térség legfelkészültebb biztonsági csapatával a Marcus Security rendelkezik – avatott be minket Pongrácz Balázs, majd hozzátette: mindezt alátámasztja,

ÜZLETI RIPORT

hogy munkatársaink között rendőri vagy más fegyveres múlttal rendelkező specialisták, exkatonák is vannak. Kollégáink folyamatosan megmérettetik magukat és rendszerint előkelő helyen végeznek különböző erőnléti és fegyveres versenyeken, legutóbb épp a rendezvénybiztosítási üzletágunk vezetője ért el dobogós helyezést az Országos Biztonsági és Testőr Akadémia Szituációs Bajnokságán.”

BÜSZKÉK VAGYUNK A DÍJAINKRA, DE NEM EZEK MOTIVÁLNAK BENNÜNKET A kiváló emberállomány pedig visszaigazolja a vezető vízióját, hiszen mára a Marcus Security a telephelyőrzés, rendezvénybiztosítás és a speciális szakértelmet igénylő fegyveres személyvédelem területén is letette névjegyét. Munkájuk színvonalát a megbízóik egyre növekvő számán túl az olyan elismerések is jól fémjelzik, mint a 2016-ban elnyert Európai Kiválóság Díj, mely bizonyítja, hogy a vállalkozás európai mércével mérve is a kiválósághoz vezető úton halad. 2019-ben pedig a Bisnode nemzetközi cégminősítő AA minősítésével ismerte el a cég pénzügyi stabilitását, ezzel a magyar vállalkozások felső 1,75%-ába sorolva a Marcus Securityt. „Minden elismerésünkre rendkívül büszkék vagyunk, de ezek sohasem voltak elérendő célok, inkább csak áldásos velejárói a biztonság iránti elkötelezettségünknek – fűzi hozzá Pongrácz Balázs. – Sok figyelmet és erőforrást fordítunk a folyamatos innovációra, mindezt pedig úgy tesszük, hogy rendszeresen ellenőrizzük a folyamatainkat, beszélgetünk a munkatársainkkal és partnerként tekintünk megbízóinkra. Ha ezek az ellenőrzések hiányosságokat tárnak fel, hosszú távon is működő megoldásokat keresünk és vezetünk be a fejlesztendő területen, továbbá törekszünk rá, hogy ezeken kívül is proaktív módon növeljük szolgáltatásunk színvonalát. Ilyen kezdeményezésünk például, hogy a telephelyőrzési szolgáltatásunk keretében a nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyekre defibrillátorokat helyeztünk ki, melyek szakszerű használatára az OMSZ képzi ki munkatársainkat, ezzel még nagyobb biztonságot teremtve az általunk védett területeken. Úgy látjuk, hogy ez a fajta hozzáadott érték és odafigyelés sokat jelent a vezetők számára.”

VISSZAADNI ODA, AHONNAN KAPTUNK A Marcus Security nevével nemcsak biztonsági kérdésekben találkozhatunk, hanem számos jótékony kezdeményezés kapcsán is. Támogatnak nehéz sorsúakon segítő alapítványokat, sportegyesületeket és időnként az állatmenhelyre is kilátogatnak. „A társadalmi felelősségvállalás számunkra nem pénz kérdése, hiszen a kezdetektől fogva ott segítünk, ahol tudunk. Valljuk, hogy ha egy vállalkozás sikeresen tud működni egy adott régióban, akkor abból valamit vissza is kell adni, ami a köz javát szolgálja.”

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

SZE–GYMSMKIK

STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS GAZDASÁG-KUTATÁS - Megyei gazdasági elemzések készítése azzal a céllal, hogy a megyei vállalkozások reális és valós képet kapjanak egy-egy gazdasági kérdésben. Az iparkamara Gazdasági elemzések részlege az adatgyűjtés feladatát látja el, az SZE az adatgyűjtés módszertani kidolgozásában, és az adatok elemzésében, értékelésében és javaslatok megfogalmazásában működik közre. - Az együttműködő felek kiemelten fontosnak tartják a megyei gazdasági környezet megismerését és a vállalkozók részére történő tájékoztatást, ezért együttműködnek egyetemi kutatások generálásában, meglévő egyetemi kutatási eredmények terjesztésében.

INNOVÁCIÓ - Az Iparkamara az egyetemi tudásbázisra építve elősegíti a vállalati kutatásokat, az egyetemi-ipari közös kutatások generálása, kiajánlása, kutatói-vállalkozói K+F

együttműködések ösztönzése mind az egyetemi és a vállalkozói érdekeket szolgálja. - A „Young Spirit” kamarai program keretében fiatal kutatókkezdő vállalkozók innovációs együttműködését ösztönözzük (a „Young Spirit” együttműködés pontjait külön megállapodás tartalmazza). - A megyei innovációs ökoszisztéma közös formálása, közös innovációs kezdeményezések (Innovációs kiállítás, startup programok) felkarolása és egyeztetése kiemelten fontos a párhuzamosságok elkerülése érdekében. Az együttműködő partnerek közös rendezvényekkel és programokkal erősítik az innovációs ökoszisztémát, bevonva a partnerek kapcsolati és érdekeltségi hálózatát a közös szervező munkába. - Technológiai és innovációs bróker szolgáltatás lehetőségeinek megvizsgálása, a felsőoktatási-kutatói szféra és az ipari, vállalati körök közötti technológiatranszfer elősegítése érdekében (FIEK-re alapozottan). - Közös innovációs programok, pályázatok kidolgozása és benyújtása, közös projektmegvalósítás.

A kamara elnöksége ismerkedik az új Menedzsment Campus-szal

- A Felek által korábban kialakított és a gyakorlatban alkalmazott innovációmenedzsment-rendszer, a szellemi tulajdon kezelésével és technológiatranszferrel kapcsolatos tapasztalatok és módszertanok megosztása, kölcsönös támogatás lehetőségét, a minél hatékonyabb technológiatranszfer rendszerek kialakítása érdekében. - Közös projektek megvalósítása az innovációmenedzsment és technológiatranszfer területén. - A régióban található vállalkozások segítése közösen a felek által összehangolt szolgáltatások által, hangsúlyosan az innovatív kkv-kre és induló innovatív vállalkozásokra vonatkozóan. - Mentorhálózat kialakítása egyetemi innovációs projektek, induló innovatív vállalkozások, spin-off cégek fejlesztése érdekében. - Az innovációorientált szemléletmód minél szélesebb körű terjesztése érdekében Felek biztosítják, hogy a másik Fél, illetve annak munkatársai, oktatói, kutatói részt vehessenek a Felek által szervezett képzéseken, szakmai rendezvényeken, konferenciákon. - A kibontakozó és folyamatban lévő innovációs projektek hatékony megvalósításának segítése, folyamatos kapcsolattartás a kijelölt képviselők útján.

felkészítése tárgyalásra, prezentációra (egyéni és csoportos tréningek). A vállalkozói felkészítéssel az egyetem vállalati kapcsolatai erősödnek, a vállalkozók nemzetközi piaci lehetőségei bővülnek az együttműködés által.

KÉPZÉSEK - A felnőttképzés a munkaerő-piaci anomáliák csökkentésében jelentős szerepet játszhat az elkövetkező években. Az együttműködő partnerek közös felnőttképzési program kidolgozását tűzik ki célul. - Az egyetemi tudásbázisra alapozva vállalati tréningek közös tervezése és szervezése specifikus témakörökben azzal a céllal, hogy a vállalkozói ismeretek bővüljenek, az egyetemi tudástranszfer a vállalkozások irányába erősödjön.

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS - A „Kamara tantárgy” stratégiai szintre emelésével a képzésben részt vevő hallgatók gazdasági ismeretei jelentősen bővülnek, a vállalkozói életforma, a lehetőségek és kihívások megismerésével lehetőségük nyílik a vállalkozói, stratégiai gondolkodás elsajátítására.

Az együttműködési megállapodás aláírásának pillanata

NEMZETKÖZIESEDÉS - Közös nemzetközi pályázat koncepciók kidolgozása és projektek megvalósítása, a partnerek nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítése, kihasználva egymás meglévő szakmai és üzleti nemzetközi kapcsolatait. - Vállalkozók idegen nyelvi kompetenciáinak erősítése,

- A fiatalok vállalkozóvá válásának segítése mindkét partnernél fontos célként jelenik meg az intézményi stratégiában; olyan közös programok kidolgozása és megvalósítása indokolt, amelyek a fiatalok számára hatékony segítséget nyújtanak a vállalkozóvá válás technikai, adminisztrációs, jogi és üzleti kérdéseiben.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Interjú Tibori Pál-Leventével az SMR kelet-európai és németországi alelnökével

FOCUS ON PEOPLE PHILOSOPHY Be kell építeni a napi rutinba az önvizsgálatot, vajon mivel tudok, tudtam ma hatékonyabb lenni, mint tegnap.

Tibori Pál-Levente

– Hogyan változtak az elmúlt években a visszapillantó tükrökkel kapcsolatos elvárások az autógyárak, illetve a járművezetők részéről? – Az autógyárak igényei átalakultak, gyártott járműveiket, kínálatukat sokkal inkább egyediesíthetővé, jól variálhatóvá tették. Ez a beszállítói piacon kisebb darabszámú, változatosabb termékigényként jelentkezett, melyet a gyártástervezéssel, folyamataink átalakításával, azok rugalmasabbá tételével kellett zökkenőmentesen kiszolgálnunk. Folyamatos költségcsökkentés mellett a termékeink egyre könnyebbek lettek, és egyre több igényt szolgálnak ki egyszerre. A kényelmet és a biztonságot egyaránt szolgálják az integrált többletfunkciók, például kamerarendszerek, valamint az emelt vezetési és parkolási segédelemek. A gyártás során az egyre növekvő mértékű automatizációnak köszönhetően nem csupán a gyártási költségek csökkennek, hanem nagyban nő a visszakövethetőség, akár tükör alkatrész vagy gyártási folyamat szinten is.

– Hogyan látják a további technológiai fejlődési lehetőségeket a termékek előállításában, gyártásában, illetve a hétköznapi alkalmazásban? – A jövő egyértelműen a gyártás további automatizálása, rövidebb ciklusidők és a humán erőforrás gazdaságosabb, észszerűbb felhasználása. Mindemellett fontos előrelépés lehet a minél gyorsabban átkonfigurálható moduláris kivitelezésű gyártási folyamatok bevezetése, a gyártósorba integrált betanítási és felügyeleti rendszerrel. Az Ipar 4.0 integrálása, ahol lehetséges, a vevői kiszolgálás ciklusidejének negatív befolyásolása nélkül. Kiemelt lehetőség lehet az autonóm logisztika a gyártó szerelősorokhoz és a fröc�csöntő gépekhez (AGV), valamint kamerás rendszerrel felszerelt autonóm alkatrész adagolás a szerelősorokhoz (Bin picking).

– Milyen új technológiákat alkalmaznak a fejlesztésben élen járó autógyárak? – Az új irányvonalak általában a vevői igényekre reagálnak. Abszolút prioritást élveznek a biztonságos vezetést szolgáló integrált elektronikai eszközök, kamerák, világítási elemek, aktív és passzív antennák, érzékelők. Emellett pedig egyre nagyobb hangsúly helyeződik az egységes és magas színvonalú látványvilágra, designelemekre is. Ez indokolja például a továbbfejlesztett lakkozási technológiák, különleges színek létjogosultságát, és a burkolaton keresztül történő megvilágítás egyre gyakoribb használatát. – Milyen kutatás-fejlesztési bázisra épít az SMR? – Elsősorban meglévő értékeinkre támaszkodva, saját humán erőforrásainkat használva és továbbfejlesztve haladunk ezen a területen. Mindez magába foglalja a kollégáink folyamatos továbbképzését, sőt, a beszállítói ötletek integrálását is. Emellett természetesen folyamatos együttműködéseket ápolunk és újakat építünk ki felsőoktatási intézményekkel, kutatási és fejlesztési központokkal.

Egyre nagyobb hangsúly helyeződik az egységes, és magas színvonalú látványvilágra

– Melyek a legfrissebb találmányok, amelyeket már alkalmaznak vagy hamarosan alkalmazni fognak az autók visszapillantóin? – A jelenleg futó fejlesztések két fő irányvonalat mutatnak. Az egyik inkább esztétikai jellegű, a márkadizájn megjelenítéseit erősítő funkciókat képvisel, ide tartozik a burkolaton keresztül történő megvilágítás és „fényalakzat” vetítése a gépkocsi körül. A másik vonal pedig a gyártói és felhasználói oldal költségcsökkentését és kényelmét szolgáló fejlesztések, a fém alkatrészek egyre nagyobb mértékű kiváltása, szénszálas, öntisztító, vagy akár „önjavító” anyagok használata.

– Milyennek értékeli a Mosonszolnokon és Mosonmagyaróváron lévő gyárak gazdasági környezetét? – Ez a terület országosan is kiemelkedő, jelenleg még nagy lendülettel száguld, és sok kis rejtett gyémánttal, amelyekben rengeteg potenciál van. Nem szabad azonban belekényelmesedni ebbe a helyzetbe, hiszen a világgazdasági előrejelzések már egyöntetűen a gazdaság lassulására figyelmeztetnek. Az tud hosszú távon megfelelni ennek a kihívásnak, aki okosan gazdálkodik és időben elkezd felkészülni, elsősorban belső hatékonyságának folyamatos javításával. Be kell építeni a napi rutinba az önvizsgálatot, vajon mivel tudok, tudtam ma hatékonyabb lenni, mint tegnap. Ahhoz ugyanis már túl gyors világot élünk, hogy az előző év ugyanazon időpontjához mérjük magunkat. A fejlődés egyik napról a másikra zajlik.

– Milyen fejlesztésekkel kísérleteznek napjainkban?. – A fejlődés iránya szintén ezt a kettősséget mutatja. A gyártásban a moduláris, a vevői igényeknek jobban megfelelő automatizált gyártósorok alkalmazása a cél, míg a termékfejlesztés a kényelmi és védelmi funkciókat helyezi fókuszba, például a már említett integrált kamera- és radarrendszer újításai, a hologramvetítés és az infrafénnyel sorjázás.

– Mely területeken lehetne a vállalkozások számára kedvező változtatásokat eszközölni? Kiszámíthatóság? Adózási könnyítések? Munkabér terheinek csökkentése? – Az adózási keretek szabályozottak, az adózás logikus felfogás, ennek létjogosultságáról nincs miért gondolkodni. Az adózás szolgálja és biztosítja társadalmunk és környezetünk alapvető jólétét. Ha ez nincs meg, mert mi, mint nagyvállalat további

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

adócsökkentéseket követelnénk, akkor az emberállományunk egyre romló kondícióban, kedvvel, egészségi állapotban érkezne dolgozni. Ez egy negatív spirálba sodorná a társadalmat és a vállalatokat egyaránt. Vegyük például a skandináv államokat. Ott az adó a világ legtermészetesebb dolga, az emberek fejében meg sem fordul azt elkerülni, mert mindannyian tudják, hogy ezzel a társadalom szociális szolgáltatásláncolatának alapját veszélyeztetnék (iskolák, óvodák, kórházak, közterek, közbiztonság, etc.) Európában az egyik legkevesebb bérteher hazánkban elérhető, ha ezen tovább csökkentenénk, az előzőekben taglalt negatív spirálba kerülnénk. Mindezek adott jogszabályi keretek, egy gazdálkodó, vállalkozó ezzel KELL, hogy főzzön, ezekkel a bemenő paraméterekkel kell versenyképesnek lennie, a piacon ezzel kell magát beáraznia, de ez minőségi kötelességet is ró mindenkire!

Ezek után egyértelmű, hogy mindenki magában kell, hogy megkeresse a javítási potenciálokat. Minden vállalat más és más, ahogy az emberek is különböznek egymástól, így nagyon különbözőek lehetnek ezek a pontok. Ami közös lehet, hogy általában ott érdemes a javítás lehetőségét keresni, ahol rutinból, megszokásból menő folyamatok uralkodnak. Ahol ugyanis az évek során gyűjtött berögződések és szokások működtetik a folyamatokat, ott könnyen lehet, hogy messze kerültek a tiszta logikától, a gazdaságilag is hatékony működéstől. Ami viszont minden fejlődni vágyó vállalat esetében kötelező, a “focus on people philosophy” – aki még nem kezdett el a saját embereivel törődni, az rövidesen le fogja késni a vonatot. A munkaerő, mint fogalom ma már mást takar, mint akár 2–3 évvel ezelőtt. Egységesen, generációkra való tekintet nélkül megváltozott az emberek igénye, elvárása a munkáltatókkal szemben. Akihez a változás még nem ért el, az vagy nem tud róla, vagy holnap már bekopogtat az ajtón, hirtelen megugró fluktuáció, vagy dolgozói elégedetlenség formájában. Mindez a termelékenységi mutatókban és a termékminőségben is nagyon hamar megmutatja magát. – Mennyire okoz nehézséget a megfelelően képzett munkaerő biztosítása? Milyen tendenciákra számítanak ezen a területen? – A képzett munkaerő KÉPZÉSÉNEK feladatáért olyan kapukat

döngetünk, ahol sohasem találjuk meg a tökéletes megoldást. A képzett munkaerő ugyanis nem(csak) iskolában terem. Minden vállalat, minden munkaadó felelős azért, hogy a hozzá érkező munkaerőt a saját NAGYON EGYEDI igényeire oktassa, formálja. A világ nem változott, csak elfelejtette a múltban jól működő rendszert, amikor a mester az inasát betanította. Erre ma nagyon kevesen szánnak időt, mert a felgyorsult világban úgy érzik, erre nincs lehetőségük. Pedig éppen ezzel veszítik a legnagyobbat. Az iskolákban gondolkodásmódot, logikát és alapvető ismereteket lehet megtanulni, a mesterséget a munkaadóknál lehet és kell megtanulni. Ehhez viszont elengedhetetlen a munkaadók focus on people mentalitása. Ezt a filozófiát követve házon belülre sok vezetőt, középvezetőt, csoportvezetőt, operátort képeztünk ki. Csak így tudtuk a rohamos fejlődésünket az emberállományunkkal is megfelelő ütemben lekövetni, az 1500 munkavállalóról nagyjából öt év alatt 3500 munkavállalóra fejleszteni. A belső oktatási és kommunikációs metodikánk a sikerünk kulcsa, az elmúlt öt év pedig a sikeres tesztidőszak. A fejlődés nem állt meg, erről az útról továbbra sem térhetünk le! Az elmúlt öt évben nemcsak a magyarországi személyzeti fejlesztésekben vettünk részt, régiós vezetőket adtunk a vállalatcsoport további tagjainak, a MOTHERSON világ minden pontjára delegálunk, és ma már hívják is a magyar SMR-eseket. – Mi az, ami vonzó és a mi az ami kevésbé vonzó egy nagy gyártócég számára a nyugat-dunántúli régióban? – A nyugat-dunántúli régióban a munkavállalók számára jóval több lehetőség van a gyáron kívüli élet aktív és tartalmas eltöltésére. Ez ugyanakkor veszélyes is, mert állandó vágyat indikál, amely hatására automatikus reakcióként alakul ki az elégedetlenség, és az állapot, hogy egyre többre vágyunk. A munkavállalói elkötelezettség kialakítása kihívás, főként, mert nem a tulajdonosi szemszögből tekint a vállalatra. Ebben a régióban az önelégedetlenség mindig átivódik a munkavállaló és munkáltató viszonyára, a munkavállaló önmagával szemben ha elégedetlen, elégedetlen a munkáltatójával szemben is. A jó hír, hogy közös erővel, együttesen bármit elérhetünk. A munkatársak és a vállalat együttműködéséből születik a siker. Mindennek már gondolati szinten meg kell születnie. Épp ezért is fektet rengeteg energiát az SMR, a “focus on people” metodika részeként, a munkatársak érzelmi intelligenciájának fejlesztésére is.. – Milyennek értékeli a kapcsolatukat a helyi és országos döntéshozókkal? – 2015-től kezdve stratégiai partnerkapcsolatot ápolunk Magyarország kormányával. Mindez azonban nem csak egy aláírt dokumentumot vagy egy bekeretezett képet jelent a falon. Együtt álmodjuk meg a jövőt és együtt is valósítjuk meg. Mit is jelent ez? Csupán pár mérföldkövet említenék: 2016. SMR TÚRKEVE, akvizíció, 2017. SMR KECSKEMÉT, zöldmezős beruházás, 2018. SMR Mosonmagyaróvár gyárbővítés, 2019. SMR Mosonszolnok új lakkozó megnyitása, 2019. MATE TÚRKEVE, zöldmezős beruházás, és a sorozat itt még nem ér véget, de a továbbiak egyelőre hadd maradjanak titokban. Szerző: Fábián György