Kisalfoldigazdaság2017 1

23. évfolyam / 1. szám / 2017. FEBRUÁR

gymskik.hu

facebook.com/gymskik

A GYÔR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA

2 / ÉVNYITÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Győrben rendszerszinten tudnak együtt működni a város, az egyetem és a városban példás az együttműködés, ami erősíti Győrt — jelentette ki Parra és Iparkamara elnöke a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparka

RENDHAGYÓ Ez valóban rendhagyó kamarai évnyitó, ennyi területet még sosem kapcsoltak össze — ezt már Borkai Zsolt, Győr polgármestere mondta, az előadásában az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál régióra gyakorolt hatásait elemezte a népes hallgatóság előtt.

godott vagy gazdagodik a város, mert a beruházás éppen még zajlik.

Kész az Audi Aréna, az uszoda, épül a Radnóti úti sportközpont, új kollé-

Magyarországon elsőként Győrbe érkezik az olimpiai láng, szeretnénk az országba körbe vinni, s megmutatni, mit jelent az olimpia kicsiben.

A polgármester úgy vélekedett, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál, az EYOF nagy lendületet adott a városnak, amely lüktet, az önkénteseknek meghirdetett program több mint kétezer érdeklődőt vonzott.

gium lesz, amely a rendezvény idején olimpiai faluként funkcionál, s magánberuházásban több mint kétszáz lakás is épül.

A kormányzat minden segítséget megadott az EYOF megrendezéséhez, a sportinfrastruktúra fejlesztésére több mint húszmilliárd forint érkezett — jelentette ki a polgármester, s hosszasan sorolta azokat a létesítményeket, amelyekkel gazda-

Az EYOF nagy lendületet adott Győr fejlődésének, biztos vagyok abban, hogy a 2024 nagy olimpia még nagyobb lendületet adna az egész országnak — érvelt az olimpia mellett Borkai Zsolt, aki szerint az EYOF infrastruktúrája biztos hátteret biztosít

ahhoz, hogy Győr a jövőben újabb kiemelkedő sporteseményeket rendezzen, erősítve ezzel egy újabb lábat, a sportgazdaságot.

Széles Sándor kormánymegbízott előadásában azt járta körbe, az államigazgatási rendszer hogyan tud a gazdaság szolgálatába állni. Elmondta, a szolgáltató állam szolgáltató kormányhivatal gondolat lényege, hogy az ügyfelek elégedettsége növekedjen. A vállalkozók életének megkönnyítésére felállítanak egy beruházási referensi rendszert és egy vállalkozói információs tárat is, to-

KISALFÖLDI GAZDASÁG / ÉVNYITÓ /

a gazdasági élet szereplői, ebben a agh László, a Magyar Kereskedelmi amara évnyitó rendezvényén.

3

kamarai évnyitó vábbá rendszeresen fórumokat tartanak a vállalkozók számára, a kamarákkal pedig erősítik a partneri együttműködéseket.

Parragh László, országos kamarai elnök előadásában kitért a magyarorszá-

csülte a magyar gazdaságból hiányzó szakemberek számát.

Aki ma kezdi el az általános iskolát, az egyetem befejezése után olyan szakmába kerül, ami ma még nem is létezik — érzékeltette Palkovics, majd hosszasan sorolta az oktatásra váró teendőket.

Földesi Péter, a győri Széchenyi István Egyetem rektora ugyancsak azt emelte

gi munkaerőhiányra. Úgy vélekedett, legalább 70-80 ezer ember hiányzik a magyar gazdaságból, s bérfelzárkóztatási program nélkül kiürül az ország, a legjobbak elmennek külföldre. ki, hogy a győri sikerek titka az együttes gondolkodásban rejlik.

Nem véletlen, hogy elsőként Győrben jött létre a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, mert itt az ipar, a város és az egyetem mindig le tudott ülni és meg tudta beszélni a dolgokat.

A magyar bérszínvonal nem éri el az osztrák 25 százalékát, a visegrádi országok közül nálunk a legalacsonyabbak a bérek — fogalmazott Parragh László Palkovics László oktatásért felelős államtitkár 300 és 400 ezer közöttire be-

A rendezvényen Pintér-Péntek Imre megyei kamarai elnök azzal kívánt sikeres évet a vállalkozóknak, ha jól működnek, sok adót fizetnek, a megye települései is sikeresek lesznek.

4 / DIGITALIZÁCIÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG Március elejétôl pályázhatnak a hazai cégek

DIGITALIZÁCIÓ a kis- és középvállalkozásoknál

„A jövő a digitalizáció, ezért a kormány összesen 54 milliárd forint keretösszegű támogatással segíti a hazai vállalkozások digitalizációját, legyen szó az ipari termelésről, a kereskedelemről vagy a szolgáltató ágazatokról” — mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Kara Ákos a győri ipari parkban tartott sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai kisés középvállalkozások digitalizációját elősegítő három pályázat beadási határideje megváltozott, a pályázatokra március 8-tól lehet beadni a támogatási igényeket.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, tekintettel a pályázatok megnyílásának közelgő időpontjára, ezúton szeretné ösztönözni az érintett magyarországi és a megyében működő vállalkozásokat arra, hogy éljenek a

lehetőséggel, és minél nagyobb számban nyújtsák be támogatási kérelmeiket.

Márciusra módosult A kérelmek beadásának kezdeti időpontját a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért Felelős Irányító Hatósága annak érdekében módosította március elejére, hogy az érintett kis- és középvállalkozások, a nagy érdeklődéssel kísért támogatási lehetőségek pályázatainak beadásakor a lehető legjobb és a követelményeknek leginkább megfelelő anyagokat készíthessék elő.

A három pályázati felhívás közül a mintegy 40 milliárd Ft forráskeretű GINOP 3.2.2 keretében vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztésekre, valamint felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatására adhatók be a pályázatok. A vissza nem térítendő

támogatásra és kedvezményes kölcsönre az agrárágazat kivételével bármely szektorban tevékenykedő vállalkozás pályázhat, amely a közép-magyarországi régión kívül működik. Ebben a pályázatban négyezer nyertesre számítanak.

Beérkezési sorrend A pályázat standard elbírálású, beérkezési sorrendben kapnak támogatást a követelményeknek megfelelő pályázatok a keret kimerüléséig.

A GINOP 3.2.4-8.2.4 („Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása”) pályázat vállalati felhőszolgáltatások elindítását támogatja.

A támogatás ebben a kategóriában a legnagyobb, 150-200 millió is lehet, így 20 nyertes pályázattal számolnak.

Szintén ezen a napon nyílik meg a GINOP 3.1.2-8.2.4 kódszámú pályázat, mely

az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kisés középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások nemzetközi piacra juttatásához nyújt segítséget. Itt a nyertes pályázatok száma elérheti a kétszázat.

A jövő útja Az érdeklődők bővebb információkat a palyazat.gov.hu hivatalos weboldalon találnak.

A sajtótájékoztatón részt vett Görög Tibor, az ipari park ügyvezető igazgatója is, aki úgy fogalmazott, a parkban levő 140 cég számára öröm a pályázat bejelentése, s biztos abban, hogy sokan pályáznak, mert a digitalizáció a jövő elkerülhetetlen útja.

Mind Kara Ákos, mind pedig Görög Tibor a gyorsaságot hangsúlyozta, a pályázatokat ugyanis a beérkezés sorrendjében bírálják el.

Pörög a digitális kultúra, lépést kell tartani! A tizenévesek sincsenek már a digitális kultúra csúcsán, jelentette ki megnyitó beszédében Pintér-Péntek Imre megyei kamaraelnök, a „Modern Vállalkozások Programja — Vállalkozz digitálisan!" projekt információs napján Győrben, a kamarában. Volt aki ezen a napon el is döntötte, hogy digitálisan szeretné fejleszteni vállalkozását. A már digitálisan érett vállalkozások pedig átvették tanúsítványukat.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / DIGITALIZÁCIÓ /

5

Vállalkozz DIGITÁLISAN! Korszerû válasz a világ kihívásaira A kamaraelnök jelezte, hogy a tizenévesek sincsenek már a digitális tudás csúcsán. Az újszülötteknek viszont szinte a kezükben van ez az eszköz, a következő generációnak már a fejében, vagy talán már a DNS-ében lehet.

A fennmaradás kockázata Az egész napos program Nagy Tibor, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara IKT vezető tanácsadója tájékoztatójával folytatódott, aki a projektet, annak célját, indokoltságát is ismertette.

delmi és Iparkamara, mely kormányzati támogatással hívta életre a Modern Vállalkozások Programját. Ez a szemléletformálás és az ismeretterjesztés mellett konkrét segítséget és előnyöket nyújt a cégeknek.

Váljanak felhasználóvá Mi lesz vajon ebből? — tette fel a kérdést Pintér-Péntek Imre.— Nem tudjuk. Ugyanúgy nem tudjuk azt sem, hogy 20 év múlva milyen szakmákra lesz szükség. Az oktatásnak a tanulásra, az egész életen át tartó tanulásra lehet csak megtanítani a diákokat és a felnőtteket is.

Fennmaradását teszi kockára az a vállalkozás, amely nem ad időben megfelelő választ a digitális világ kihívásaira, fejtegette. Hosszú távon szinte biztos a piacvesztés, ha nem használják a digitális eszközöket. Így gondolja a Magyar Kereske-

Parragh László országos kamaraelnök az idén januárban egy hasonló kaposvári rendezvényen elmondta, hogy csak Ciprust és Bulgáriát előzzük meg digitális kultúránkat tekintve. Lemaradásunk óriási: az EU-ban e két ország kivételével min-

A kamaraelnök biztatta az információs nap előadóit, kiállítóit, tanácsadóit, hogy segítsék a jelenlévőket arra, minél inkább sajátítsák el a digitális technika hasznosításának lehetőségeit, váljanak felhasználóvá.

Pintér-Péntek Imre felhívta a figyelmet arra is, hogy még 4 év állhat rendelkezésre a felzárkóztató EU-s pályázatok hasznosítására Magyarországon. Ne egyszeri beruházáson gondolkodjanak, hanem a fejlesztés legyen termelő még a későbbiekben is, amikor ez a forrás már nem lesz — figyelmeztetett.

Fertôszentmiklóson is nagy érdeklôdés volt Nagy érdeklődés mellett rendezte meg a megyei kamara (GYMSMKIK) Fertőszentmiklóson a Modern Vállalkozások Programja — Vállalkozz digitálisan! projekt információs napját, amelyet Orbán Dezső kamarai titkár nyitott meg. Az eseményen előadást tartott Bencsik György, vezető IKT tanácsadó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében.

Előadások, kiállítók és szakmai beszélgetések mutattak rá arra, hogyan lehet a digitális eszközök, módszerek segítségével még sikeresebbé tenni a vállalkozásokat. Legyen az mikro-, kis-, közép, vagy akár nagyvállalat is. A most megjelent GINOP pályázat a kkv-k támogatását célozza meg. Még több információ található a programokról és a pályázatokról: www.vallalkozzdigitalisan.hu

denütt intenzívebben használják a számítógépet a vállalkozások, mint hazánkban.

Pedig nálunk is sokan neteznek, de nem a munkához használják. Ösztönző erő Parragh László elmondta, a programban tanácsadói hálózatot építettek ki, 127 rendezvényt tartottak az országban, 3500 vállalkozást látogattak meg, 2000 Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést osztottak ki. Öszszesen 7-8000 vállalkozást akarnak elérni.

A győri rendezvényen is az volt a tapasztalat: sokan tudják, hogy szükség volna a digitális fejlődésre, azonban napi elfoglaltságuk nem teszi lehetővé, hogy mindezzel alaposan foglalkozzanak, kalkuláljanak, döntéseket hozzanak.

Ha lesz egy számítógépes rendszerük, ahol pontosabban kalkulálják előre az árubeszerzéseket, a készleteket, az árakat, az engedményeket és még sok minden mást, jobb döntéseket tudnak hozni, idejüket is máshogy tudják beosztani. Ez mind olyan előny, mely erősen ösztönzi a vállalkozókat a digitális fejlesztésre.

6 / DIGITALIZÁCIÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG Manapság már nem kérdés, hogy többre hivatott a mobilunk, mint a telefonálás és az üzenetküldés. Az üzleti applikációk segítségével például akár a vállalkozásunk fejlődését is nagy mértékben segíthetjük. Mutatjuk, melyek azok a területek, amikben segítségünkre lehet egy jó kis üzleti app.

Telefonos

APPLIKÁCIÓK

vállalkozóknak

Kezdjük a szervezéssel! Egy vállalkozó esetében a napi feladatok összesítése és az időbeosztás megtervezése rendkívül fontos. Erről már többször írtunk és jó pár tippet is adtunk. Viszont ha mindehhez nem használunk applikációt, nem tettünk meg mindent a hatékonyságért. Szóval manapság egy vállalkozó telefonján ott kell lenni minimum egy to do lista készítőnek. Mondjuk a nagyon népszerű Wunderlistnek.

Jegyzetelő alkalmazás De ha már az időmenedzsmentet szóba hoztuk, meg kell említenünk a jegyzetelő alkalmazásokat is. Ezek kö-

zül a legnépszerűbb talán az Evernote, amelynek a segítségével már nem csak leírhatjuk a teendőket, hanem meg is oszthatjuk azokat a kollégáinkkal.

Egyetlen felületen És itt érkeztünk el a projektmenedzsment applikációkhoz és az általunk már többször ajánlott Trello-hoz, aminek a sikere régóta töretlen. Korábban ezt írtuk: Az alkalmazásokba több kollégát is meghívhatunk. És párhuzamosan több projektben is dolgozhatunk. Ezeknek a rendszereknek kimondottan nagy előnye, hogy minden projekthez kapcso-

lódó információ egy felületen található. Nem kell e-mailezni, pillanatok alatt minden üzenet és hozzászólás visszakereshető, így a vitás helyzetek is könnyebben tisztázhatók.

tás alapján pedig láthatjuk, hogy mennyire jól teljesítettünk. Az is látszik, melyik kolléga mennyit dolgozott egy-egy feladattal. Szóval hamar kiderült, hogy emelni kell-e az órabéren…

Kiosztott feladatok Viszont ha a munka hatékony kiosztására törekednénk, akkor a Slack nevű alkalmazást kell használnunk.

Ez az app abban segít, hogy a vállalkozásunkban, közös projektben dolgozó kollégáknak könnyedén kioszthassuk a feladatokat, és szükség esetén online kommunikáljunk azokról. Küldhetsz direkt üzeneteket és közös online megbeszélést is szervezhetsz a programon keresztül, amit természetesen online lehet lebonyolítani.

Végül ha előjött a pénzügy területe, foglalkoznunk kell a kiadásokkal és a bevételekkel is. Manapság erre már olyan üzleti applikációk léteznek, amik figyelmeztetnek, ha valamit be kell fizetnünk, és azt is rögzíthetjük, ha bevételünk jött. De létezik olyan fizetős app is, ami a netbank fiókunkkal is öszszeköthető. Így minden pénzügyi kérdés menedzselhető, a kapott kimutatások alapján pedig könnyen kordában tarthatjuk a költéseket. A MoneyWiz segíthet ebben.

Hatékonyságmérő De ha már a munkát kiosztottuk, nem árt mérni a hatékonyságot. Ehhez például a Togle nevű alkalmazást érdemes használni. Az applikáció gyakorlatilag egy időmérő, ami rögzíti az egyes feladatokra fordított időt, amit később összegez. A kimuta-

Szóval ha teheted, használd többre a telefonodat, a számítógépedet az egyszerű feladatok ellátásánál. Hidd el, hogy manapság a hatékony munkavégzés részét képezik a dedikált applikációk. Találd meg a számodra leginkább megfelelőt és próbáld ki!

Forrás: Vasi Gazdaság

KISALFÖLDI GAZDASÁG / DIGITALIZÁCIÓ /

7

MIÉRT ÉRDEMES MEGSZEREZNI a Digitálisan Felkészült Vállalkozások (DFV) minôsítést?

Válaszol Nagy András infokommunikációs tanácsadó

Az átgondolt, korszerű informatikai fejlesztés, a digitalizáció jelentősen javítja a kis- és középvállalkozások hazai, s nemzetközi versenyképességét. Az infokommunikációs tanácsadók (IKT) szerint a kutatások azt támasztják alá: lépést kell tartani a napjainkban végbemenő robbanásszerű fejlődéssel, mert különben jelentősen megnő az elmaradásunk az európai versenytársakkal szemben. A kamarák felkarolják, katalizálják, segítik a magyar cégeket abban, hogy a leghatékonyabban tudjanak felkészülni a kihívásokra. Nagy András IKT-tanácsadót arról kérdeztük, miért érdemes és hogyan lehet a legkedvezőbben megszerezni a Digitálisan Felkészült Vállalkozások (DFV) minősítést.

A szakember elmondta: érdemes jelentkezni a most még ingyenes infor-

matikai auditra, tanácsadásra, mely meglapozza ezt a fontos minősítést, melynek birtokában a GINOP 3.2.2 pályázatokon öt százalékkal több vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. A pályázat elbírálásánál a DFV-minősítés négy pontot ér. Ezek a vállalkozások a kamara által minősített szállítóktól kedvezményes vouchert vehetnek igénybe informatikai fejlesztésükhöz.

Jár-e bármilyen előnnyel a DFV-minősítés pályázat nélkül, tudakoltunk a szakembertől. A kedvezményes voucherek ezekben az esetekben is elérhetőek, válaszolta Nagy András.

A tanácsadó felhívta a figyelmet arra: március 8-a után is érdemes DFV-minősítést szerezni, a minősített szállítók

voucherei elérhetők maradnak és várhatóan a pályázati keret sem fogy ki rövid időn belül.

Minden kis- és középvállalkozásnak érdemes mielőbb megszerezni ezt a minősítést, hiszen most még ingyenes kamarai szolgáltatásról van szó — hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: az informatikai audit és tanácsadás egyszerűen kivitelezhető, várhatóan egymásfél órát kell csak rászánni.

Jelentkezni a következőképpen lehet: regisztráljon a www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalon és keresse a regisztráció alkalmával jelzett IKT-tanácsadót.

Nagy András és Rácz András IKT tanácsadók közvetlenül is megkereshetők, elérhetőségük megtalálható a www.vallalkozzdigitalisan.hu oldalon.

Most még INGYENES kamarai szolgáltatás keretében megszerezhetik a minôsítést.

8 / MUNKAERÔPIAC / KISALFÖLDI GAZDASÁG A régióban egyre nagyobb problémát okoz a képzett szakemberek hiánya

A FIZETÉSEK EMELÉSE

nélkül nincs megoldás

Győrben és a környező térségben évek óta egyre kedvezőbbek a munkaerőpiaci adatok. Miskolcról vagy Nyíregyházáról nézve Győr irigyelt város. Az élet azonban — ahogy mondani szokták —, erre sem fenékig tejföl. Itt nem a munkanélküliség kezelése, ellenkezőleg, az egyre radikálisabban fellépő munkaerőhiány kezelése jelenti a legnagyobb gondot. Mi lehet a megoldás?

Nincs olyan gazdasággal foglalkozó fórum a városban, ahol ne merülne fel, vajon honnan szereznek be a cégek újabb fejlesztéseikhez munkást. Az is nyílt titok, hogy a vállalkozások egymástól csábítják el a munkatársakat, érthetően magasabb fizetést ígérnek. A nagy és tőkeerős cégek csábításának nehéz ellenállni, a kis- és közepes cégek ebben a versenyben kezdenek lemaradni.

A probléma nem új keletű. Amikor a rendszerváltás utáni sokkból kezdett az új gazdaság felépülni, hamar kiderült, kevés a munkás. Egyrészt azért, mivel a

fiatalok körében nem volt divat a szakma, másrészt pedig a születések számának csökkenése miatt a beiskolázható fiatalok száma is kevesebb volt.

Aki akart, már áttelepült Másfél évtizede is van már, hogy a Rába szakemberhiányának enyhítésére az ország keleti feléből akart szakmunkásokat hozni. A kísérletet azóta többször felújították, azonban elenyésző számú szakember tudott gyökeret verni Győrben. Egyrészt a család nélkül albérletbe vagy munkásszállón lakó kelet-magyarországiak nem sokáig bírták.

A végleges áttelepülést pedig lehetetlenné tette: a két országrész között az ingatlanárak óriási eltérést mutatnak.

Magyarán egy miskolci lakás áráért Győrben semmit sem lehet kapni.

Lehetőségként felmerült az is, hogy a magyar lakta környező országokból csábítsanak át szakembereket a fejlett magyar régiókba.

Aki akart, az már áttelepült — jelentette ki a minap a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi is Iparkamarában tartott előadásában Parragh László elnök.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / MUNKAERÔPIAC / A migránsok Magyarországon ugyancsak nem jelenthetnek megoldást.

Egyrészt az ország nem akarja, másrészt pedig a nálunknál jóval magasabb bért kínáló nyugati országok felé mennének tovább.

Haza kell csábítani a fiatalokat Van-e egyáltalán megoldás vagy tartósan be kell rendezkedniük a régió cégeinek arra, hogy szakembert csak más cégek rovására tudnak szerezni?

Véleményem szerint egyetlen megoldás kínálkozik a helyzet rendezésére — vélekedett megkeresésünkre PintérPéntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. — Haza kell csábítani a külföldön dolgozó fiatalokat és el kell érni, hogy aki külföldre készül, itthon vállaljon munkát. Ezt pedig csak a fizetések jelentős emelésével tudjuk elérni.

A kamara elnöke úgy véli, amíg Ausztriában háromszor annyit keresnek a magyarok, ez a cél nehezen teljesíthető.

A cégeknek tehát emelni kell a fizetéseket, ha szakembereket akarnak. A fizetésemelés mellé pozitív jövőkép is kell a fiataloknak — fűzte hozzá PintérPéntek Imre.

A fizetésemelésnek bizonyára örülnének a dolgozók, a kis- és közepes vállalkozások vezetői azonban már ráncolják a homlokukat, ha ez a kérdés szóba kerül. Miből gazdálkodjuk ki? — kérdeznek ilyenkor vissza ösztönösen.

Mivel a kamarának nagyon sok KKV-tagja, s a multinacionális cégek mellett a dolgozók nagy többségét foglalkoztató kis- és közepes vállalkozások is fontosak, a kérdést tolmácsoltuk a kamara elnökének is.

A hatékonyság elkerülhetetlen A KKV-k csak akkor tudnak nagyobb bért fizetni, ha javítanak hatékonyságukon — fogalmazott Pintér-Péntek Imre. — Ebben a mi felelősségünk is nagy, mindent megteszünk, hogy az egyetemmel együtt segítséget nyújtsunk abban, hogyan tudják növelni a termelékenységüket, s ezáltal a hatékonyságukat.

S ha már termelékenység, akkor képzés. Pintér-Péntek szerint ez a másik kulcs. Ha jó szakembereket bocsát ki az oktatás, a mutatók is jobbak lesznek.

9

Győri helyzetkép Hasonlóan vélekedik Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő is, aki szerint hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott. A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt, mint az idegenforgalom, a vendéglátás, az IT és az építőipar.

A béreket emelni kell, a munkáltatói terheket pedig tovább csökkenteni. A közmunkások egy részét át kell segíteni a versenyszférába, a belföldi mobilitás élénkítése, közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése révén — vélekedett Simon Róbert Balázs.

Parragh László országosan 60-70 ezerre becsüli az iparból hiányzó munkások számát. Palkovics László államtitkár szerint ez a szám akár a 300 ezret is elérheti. Győrben nem készült felmérés, azonban tény: januárban kétezerrel több állást hirdettek meg, mint ahányan munkát kerestek.

10 / MUNKAERÔPIAC / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Hogyan alakul rövid távon a

MUNKAERÔPIAC? Az MKIK GVI prognózisának fôbb eredményei

Az alábbi összefoglaló a magyar munkaerőpiac legnagyobb reprezentatív felméréssorozatának legújabb eredményeit tartalmazza.

A vizsgálat során 6835 cég vezetőjének a foglalkoztatásra, a cég üzleti helyzetére, valamint a cég jövőre vonatkozó kilátásaira vonatkozó válaszait rögzítettük és elemezzük. A munkaerőpiac rövid távon várható folyamatainak felmérésére irányuló vizsgálatsorozat története a rendszerváltást követő évekre nyúlik vissza. A vizsgálatsorozat legújabb állomásaként 2016. szeptember 7-e és október 14-e között kilencedik alkalommal került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerőpiaci döntéseit felmérő vállalati empirikus felmérésre.

Az adatfelvétel Az adatfelvétel során a megyei kormányhivatalok és az MKIK GVI munkatársai 6835 cég vezetőjét kérdezték meg a munkaerő iránti jelenlegi és várható keresletükről. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok földrajzi elhelyezkedése és gazdasági águk együttes eloszlása, és ezen belül, létszámuk szerint. Üzleti helyzet A 2017-re vonatkozó rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés szerint a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a tavaly bekövetkezett pozitív elmozdulást követően tovább javult. Az általános üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 44 pont — azaz 44 százalékpontos többségben vannak azok

a vállalatok, amelyek inkább kedvezően ítélik meg üzleti helyzetüket, azokkal szemben, akik kedvezőtlenül. A 2017-re vonatkozó üzleti várakozások optimistábbak, mint az elmúlt években bármikor — a jövőbeli üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 54 pont. Az optimizmus visszavezethető az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó, az idegenforgalom és a vendéglátás, a pénzügyi tevékenységek és a kereskedelem területén tevékenykedő, illetve a külföldi tulajdonban álló, és az exportáló vállalatok várakozásaira.

Létszámváltozás a versenyszférában Az idei rövid távú munkaerőpiaci előrejelzés szerint 2016-ban 21 százalékponttal több vállalat bővítette létszámát, mint amennyi csökkentette — ugyanez az arány 2015-ben 20 százalékpont volt. A 2017-es évre a

vállalati egyenlegmutató 32 pontos értéket vesz fel — tehát 32 százalékpontos többségben vannak létszámbővítést tervező vállalatok a létszámleépítőkkel szemben. Ezzel együtt meg kell említeni, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó javuló tendenciák kevésbé bizonyulnak erősnek, mint ami az üzleti helyzet javulásánál megfigyelhető.

Az adatfelvétel nyers adatai szerint, ha a vállalatok terveit, szándékait összegezzük, akkor 2017-re a foglalkoztatás 2,2 százalékpontos növekedését kapjuk. A foglalkoztatás reális becsléséhez azonban szükséges figyelembe vennünk azt is, hogy a korábbi vállalati tervek mellett hogyan alakult a megkérdezett vállalatok körében a múltban a tényleges munkakereslet. Egy ilyen hatással korrigálva, a becslési modellt adaptívvá téve, a foglalkoztatás mind-

KISALFÖLDI GAZDASÁG / MUNKAERÔPIAC / össze 0,1 százalékpontos növekedése, illetve stagnálása valószínűsíthető 2017ben. A korrigált becslés szerint a kereskedelemben 6,1 százalékponttal, az építőiparban 3,1 százalékponttal, a mezőgazdaságban pedig 4,2 százalékponttal csökkenhet az alkalmazásban állók száma. Ezzel szemben a gazdasági szolgáltatások területén 3,7 százalékpontos, az iparvállalatok körében pedig 1 százalékpontos növekedést prognosztizálunk. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az

Gazdasági előrejelzések 2017-re A magyar gazdaságra erősen hat az Európai Unió többi országának gazdasága, ezért a magyar adatok mellett nagyon fontos az Unióra vonatkozó prognózisok áttekintése is. Az alábbi összefoglalóban az Európai Bizottságnak és egyes gazdaságkutató intézeteknek az Európai Unióra, illetve az euróövezetre vonatkozó előrejelzését közöljük, majd áttérünk a Magyarországra vonatkozó prognózisokra. A gazdaságkutatók úgy látják, hogy a globális gazda-

pai Bizottság a 2016-os magyar GDP-adatot 2,1 százalékosra becsüli, mely 2017-ben 2,5 százalékosra nőhet. A Kopint-Tárki konjunktúrajelentése felfelé módosította növekedési előrejelzését, mely szerint a magyar gazdaság idei, 2,2 százalék körüli növekedését 2017-ben 3,2 százalékos bővülés követheti.

Az Európai Unió gazdasági helyzetére vonatkozó előrejelzések Az Európai Bizottság 2016. őszi gazdasági előrejelzése szerint az Európai Unió és az

Munkaerőpiaci helyzetkép — Győr-Moson-Sopron megye és Győr 1. Nyilvántartott álláskeresők aránya — Győr-Moson-Sopron megyében 2016. december:

2015. december:

1,6%

2,2%

2. Nyilvántartott álláskeresők aránya — Győri Járásban 2016. december:

2015. december:

1,8%

2,7%

2016. negyedik negyedévében 4 millió 411 ezer volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliek száma pedig 76 ezerrel, 205 ezerre csökkent a KSH legutóbbi jelentése szerint. A munkanélküliségi ráta 2016-ban 4,5%-ra csökkent. A létszámbővülés dinamizmusát nem a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás, hanem a versenyszféra adja. 2010 óta 702 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon.

(Forrás: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály)

ipar területén a legkedvezőbbek a nyers vállalati várakozások, továbbá azt is, hogy a nyers vállalati várakozások a mezőgazdaságon kívül minden ágazatban létszámbővítésre utalnak. A 2017-re vonatkozó korrigált előrejelzésünk szerint a döntően exportra dolgozó vállalati körben 1,5 százalékpontos foglalkoztatásbővülést valószínűsítünk.

sági fellendülés pozitív hatásait az EU és az eurózóna 2016-ban és 2017-ben fogja megérezni. A Brexit negatív hatása rövid távon egyelőre nem látszik sem a várakozásokban, sem a gazdasági szereplők reakcióiban. A magyar gazdasági növekedés fő hajtóereje 2016-ban a lakossági fogyasztás volt, mely részben ellensúlyozza a beruházások drámai visszaesését. Az Euró-

euróövezet gazdaságának növekedését továbbra is elősegíti néhány kedvező feltétel, mint például az olajárak, az euróárfolyam és a finanszírozási költségek alakulása, melyek fellendítik az exportot és a lakossági fogyasztást. A gazdasági növekedés elég erős volt az utóbbi években ahhoz, hogy jelentősen csökkenjen a munkanélküliség, a beruházáso-

11

kat azonban egyes tagállamokban visszaveti a gazdasági és politikai bizonytalanság, holott a fellendülés stabilizálásához a beruházások növekedése is elengedhetetlen lenne.

Gyorsul a GDP növekedése Az euróövezet GDP-növekedése a 2015-ös 1,6 százalékról 2016-ban várhatóan enyhén gyorsulni fog (1,7 százalékra, az egész EU-ban 1,9 százalékra), mely kissé alacsonyabb, mint az előző prognózisban előrejelzett érték. A szakértők úgy látják, hogy a globális gazdasági fellendülés pozitív hatásait az eurózóna gazdaságai 2016-ban és 2017-ben fogják megérezni. Az egyes tagállamokban végbevitt strukturális reformok is javítani fogják a növekedési adatokat. A fogyasztás és a beruházások várható fellendülése, valamint az enyhülő finanszírozási feltételek 2017-ben 1,9 százalékos növekedést tesznek valószínűvé az eurózónában és 2 százalékosat az EU-ban. A mérsékelt ütemű gazdasági növekedés hatására az euróövezet munkaerőpiaci helyzete is javult, és a foglalkoztatási ráta növekedési üteme enyhén felgyorsult, 2015- ben így már 1,1 százalékos volt. A kutatók a gazdasági aktivitás növekedése, a javuló üzleti bizalom és a magasabb tőkefelhalmozás következtében 2016-ra és 2017-re is hasonló ütemet várnak. A rugalmasabb munkaerőpiac és a kismértékű béremelés szintén elősegíti a foglalkoztatottság növekedését.

Csökken a munkanélküliség A munkanélküliségi ráták várhatóan tovább ereszkednek, de kisebb ütemben, mint az elmúlt évben. >>>

12 / MUNKAERÔPIAC / KISALFÖLDI GAZDASÁG >>> Az előrejelzés szerint a munkanélküliség a 2015-ös 11 százalékról 2016-ban 10,5 százalékra (az egész EU-ban 9 százalékra), 2017ben pedig 10,2 százalékra (az egész EU-ban 8,7 százalékra) fog mérséklődni az euróövezetben, mely majd-

nem minden tagállamban érzékelhető lesz, de a leginkább a munkaerőpiaci reformokat végrehajtókban (Spanyolország, Portugália, Ciprus, Írország).

Az euróövezetben az előrejelzés időszakában az inflá-

ció a 2015-ös 0 százalékról várhatóan növekedni fog: 2016-ban 0,5 százalékos lesz, 2017-re pedig eléri az 1,5 százalékot. (Az egész EU-ban a megfelelő adatok: 0,5, illetve 1,6 százalék.)

Az államháztartási hiány csökkenése folytatódik, de várhatóan az eddigieknél

némileg alacsonyabb ütemben. Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2015-ben a GDP 2,2 százaléka volt az euróövezetben, ez pedig 2016-ra 1,9 százalékra, 2017-re pedig 1,6 százalékra esik vissza (az egész EU-ban rendre 2,2 százalék,

illetve 1,8 százalék), míg a GDP-arányos adósságráta 91,3 százalék lesz 2017-ben.

Az OECD rontotta az eurózóna növekedésére vonatkozó előrejelzését. 2016 nyarán még 1,7 százalékos növekedést prognosztizáltak 2016ra és 1,8 százalékosat 2017re. Az őszi előrejelzés már csak 1,5 (2016), illetve 1,4

százalékos (2017) növekedést vár az euróövezet gazdaságára, emellett a globális gazdasági lassulás veszélyeire is felhívja a figyelmet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az eurózónában 2016-ra 1,6 százalékos, 2017-re pedig 1,4 százalékos

növekedésre számít. A Conference Board előrejelzése szerint az euróövezet 2016ban 1,5 százalékos, 2017ben pedig 1,4 százalékos növekedést ér el. A JP Morgan londoni elemzőcég szakértői 2016-ra vonatkozóan 1,5 százalékos, 2017-re pedig 1,25 százalékos GDP-növekedést várnak az eurózónában. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2016. téli konjunktúrajelentésében kissé felfelé módosította növekedési előrejelzését az őszi prognózis óta. Az előrejelzés szerint a Brexit negatív hatása rövid távon nem látszik sem a várakozásokban, sem a gazdasági szereplők reakcióiban. A jelenlegi információk alapján az intézet az euróövezetben 2016-ra 1,7 százalékos GDPbővülésre számít (ősszel 1,6 százalékot jeleztek előre), ami 2017-ben 1,3 százalékra (az őszi prognózisban 1,2 százalék) mérséklődhet. Az EU-28 esetében a KopintTárki 2016-ra 1,8 százalékra számít (ősszel 1,7 százalék volt a megfelelő adat), 2017-re pedig az ősszel előre jelzett 1,3 százalékos növekedést 1,4 százalékosra korrigálták.

Magyarország gazdasági helyzetére vonatkozó előrejelzések Az Európai Bizottság 2016. őszi gazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdasági növekedés fő hajtóereje 2016-ban a lakossági fogyasztás volt a személyijövedelemadó-csökkentés következtében. A 2016-os GDP adatot 2,1 százalékosra becsülik, mely 2017-ben 2,5 százalékosra nőhet. A prognózis a munkanélküliség további csökkenésére és enyhén növekvő inflációra (2016-ban 1,7 százalék) számít. A költségvetési hiányt — a hivatalos célt túlteljesítve — 2 százalékosra becsülik 2016-ra.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / MUNKAERÔPIAC / het az uniós forrásoktól való függőség.

A gazdasági növekedés előrejelzései Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdasági növekedés 2016-ban lassulhat (1,6 százalék) az EU strukturális alapok új ciklusának kezdete miatt, de 2017-re gyorsulást (3,1 százalék) várnak. A lakossági fogyasztás a prognózis szerint stabilan növekedni fog, a foglalkoztatás pedig — részben a közmunkaprogram miatt — tovább bővül.

Moody's hitelminősítő is viszszaemelte a befektetésre ajánlott kategóriába a magyar adósságot, így mindhárom nagy hitelminősítőnél kikerültünk a bóvli kategóriából. A lépés mögött három fő tényező áll: a csökkenő adósságráta, a strukturális lépések, melyek segítenek elérni a 2—2,5 százalékos növekedést a következő években is, valamint a külső sérülékenység jelentős csökkenése.

Az IMF legfrissebb regionális elemzése szerint Magyarországon 2016-ban 2 százalékkal nő a bruttó hazai termék, ami 2017-ben 2,5 százalékra gyorsulhat. Ez elmarad a kelet-közép-európai régiós átlagtól (2016-ban 2,8, 2017-ben 3 százalék) és régiónk többi országának adatai között is a legalacsonyabb bővülési ütem.

A Conference Board előrejelzése szerint a magyar GDP növekedése 2016-ban 1,7, 2017-ben pedig 1,5 százalékos lesz. A Pénzügykutató Zrt. prognózisa szerint az idei évet ellentmondásos folyamatok jellemzik. A beruházások drámai visszaesését részben ellensúlyozza a fogyasztás bővülése, így az idén is 2 százalékot meghaladó gazdasági növekedés várható.

Az egyensúlyi mutatók is kedvezőek: jelentősen emelkedett a külkereskedelmi és a fizetésimérlegtöbblet, csökkent a költségvetési hiány és az államadósság-ráta, alacsony maradt az infláció. 2016-ban így az előrejelzés szerint a GDP 2,2 százalékkal bővülhet, 2017-re pedig 3 százalékos növekedést prognosztizálnak. Mindemellett a kutatók azt is jelezték, hogy Magyarország számára komoly problémát jelent-

A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet 2016 szeptemberében felminősítette Magyarországot, azaz visszaemelte a befektetésre ajánlott kategóriába. A döntést elsősorban a javuló költségvetési, külső sérülékenységi és növekedési kilátásokkal indokolták.

2016 és 2019 között átlagosan 2 százalékos növekedésre számítanak, miközben hangsúlyozzák, hogy az államadósság-ráta és a bruttó külső finanszírozási igény csökken. Novemberben a

A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2016. téli konjunktúrajelentése felfelé módosította növekedési előrejelzését, mely szerint a magyar gazdaság idei, 2,2 százalék körüli növekedését 2017-ben 3,2 százalékos (az őszi prognózisban 2,7 százalék) bővülés követheti. Az ipar növekedési üteme a harmadik negyedévben 1 százalék alá került, az év egészére 4 százalékos növekedést vár az intézet. A beruházások drasztikus visszaesése (a harmadik negyedévben a költségvetési szektorban 57 százalék, a teljes gazdaságban 8 százalék) nagymértékben az EU-források kifutásának átmeneti hatása, így az intézet 2016ra erőteljes, 10 százalék körüli csökkenést prognosztizál. Idén a külkereskedelmi

13

mérleg többlete jelentősen nőtt, a kutatók szerint 2016ban az éves exporttöbblet valószínűsíthetően meghaladja a 9 milliárd forintot.

A költségvetési hiányt tekintve a kutatók 1—1,5 százalékos deficitet várnak, a 2017es hiányt pedig 2,4 százalékra becsülik. Az államadóssággal kapcsolatban a mérséklődés folytatódására számítanak, az adósságot a GDP arányában 2016-ra 74,3, 2017-re pedig 73,5 százalékra prognosztizálják. A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a magyar GDP 2016-ban 2 százalékkal, 2017-ben pedig 2,7 százalékkal fog bővülni. Az ipari termelést tekintve 2016-ban 2, 2017- ben 3,5 százalékos növekedést várnak. A prognózis szerint a beruházások 2016ban 10%-kal esnek vissza, 2017-ben azonban 5%-os bővülés várható.

14 / GAZDASÁGI KÖRNYEZET / KISALFÖLDI GAZDASÁG

GKI: februárban megállt a konjunktúraindex emelkedése Februárban, három hónapos emelkedés után megállt a GKI konjunktúraindexének javulása, az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztóiak kismértékben romlottak. Az index mintegy három éve viszonylag szűk sávban ingadozik, ennek januárhoz hasonlóan most is a felső részén található - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a konjunktúraindex a januári 0,2 pontról 0,1 pontra romlott, az üzleti bizalmi index 4,4 pontról 4,5 pontra emelkedett, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 11,7 pontról mínusz 12,4 pontra romlott februárban.

Az üzleti bizalmi indexen belül februárban az ipari érezhetően romlott, a többi ágazaté kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. Az iparban rosszabb lett az elmúlt és a következő időszaki termelés valamint a rendelésállomány - beleértve ebbe az exportrendeléseket is - megítélése. A válaszolók a szokásosnál kissé magasabbnak érezték a készletállományt is.

Az építőipari kilátások februárban már a 4. egymást követő hónapban javultak, és 28 havi csúcsukra emelkedtek.

Bár a magasépítő cégek továbbra is sokkal optimistábbak, a javulás idén eddig a mélyépítők cégek körében volt ugrásszerű. Az előző háromhavi termelés megítélése valamelyest, a rendelésállomány értékelése számottevően javult januárhoz képest.

A kereskedelmi bizalmi index februárban harmadik hónapja emelkedett, de ezzel is bennmaradt az elmúlt 3 évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció és a készletek megítélése javult, a rendeléseké viszont kissé romlott.

A szolgáltatói bizalmi index februárban visszaemelkedett a tavaly nyári szintre. Az általános üzletmenetről és az előző időszaki forgalomról alkotott vélemény kedvezőbb lett, de a forgalmi kilátások kissé romlottak.

A foglalkoztatási szándék az iparban háromhavi javulás után visszaesett az októberi szintre, romlott a kereskedelmi és a

szolgáltató cégek körében is, miközben az építőiparban erősödés volt tapasztalható.

Ugyanakkor kissé tovább mérséklődött a lakosság munkanélküliségtől való amúgy is alacsony szintű félelme. Az áremelési szándék az építőiparban a decemberi és januári nagy ugrás után februárban kissé visszafogottabb lett, a többi ágazatban viszont nem változott. A cégek nagyobbik fele - az iparban csaknem háromnegyede - változatlan árakra számít. Erősödött viszont a fogyasztók inflációs várakozása.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is érezhetően romlott, legkevésbé az építőiparban és a lakosság körében.

A GKI fogyasztói bizalmi index februárban 3 hónapos emelkedés után kis mértékben csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét a januárinál valamivel rosszabbnak, várható megtakarítási képességeit viszont kissé jobbnak ítélte. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét a korábbihoz hasonlónak minősítették. (MTI)

FEBRUÁRBAN JAVULT az euróövezetben a gazdasági és az üzleti hangulat Februárban javult az Európai Bizottság euróövezeti üzleti hangulatindexe és gazdasági indikátora.

Februárban 0,82 pontra, öt és fél éves csúcsra emelkedett az Európai Bizottság euróövezeti üzleti hangulatindexe (Business Climate) a januári 0,76 pontról, felülmúlva a 0,79 pontos piaci várakozásokat.

Az euróövezet gazdasági hangulati mutatója (Econo-

mic Sentiment Indicator, ESI), a piaci várakozásoknak megfelelően, 108 pontra emelkedett februárban a januári 107,9 pontról.

Az index részmutatói közül a feldolgozóipari 1,3 pontra emelkedett az euróövezetben a januári 0,8 pontról, a szolgáltatóipari pedig 13,8 pontra a januári 12,8 pontról. Az euróövezeti építőipar pesszimizmusa mérséklődött, a mutató mínusz 10,3 pontra ja-

vult februárban a januári mínusz 12,9 pontról. A kiskereskedelemben romlott a hangulat, a mutató 1,9 pontra csökkent a januári 2,3 pontról. A fogyasztói hangulat az euróövezetben februában mínusz 6,2 pontra csökkent a januári mínusz 4,8 pontról.

Az Európai Unió 28 tagállamának gazdasági hangulati mutatója (ESI) 108,9 pontra emelkedett februárban a januári 108,6

pontról. A német index romlott, 109,1 pontról 108,3 pontra csökkent. A brit mutató javult, 107,1 pontról 109,4 pontra emelkedett. A lengyel 103,1 pontról 102,4 pontra csökkent. A román 105,0 pontról 104,0 pontra csökkent.

A szlovák 104,6 pontról 106,6 pontra emelkedett.

A magyarországi gazdasági hangulatindex pedig a januári 114,3 pontról 114,7 pontra emelkedett februárban. (MTI)

KISALFÖLDI GAZDASÁG / BERUHÁZÁS /

15

BEFEKTETÉS A JÖVÔBE Az európai beruházási terv

A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban a beruházások szintje alacsonyabb a kívánatosnál. A kedvezőtlen trend megfordításához közös, európai szinten összehangolt intézkedésekre van szükség. 2007-hez képest a beruházások mértéke hozzávetőleg 15%-kal csökkent. Az európai beruházási terv a beruházások ösztönzésére jött létre. Ez egy európai szinten összehangolt, közös kezdeményezés, melynek célja a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés fellendítése, a versenyképesség növelése, Európa termelési kapacitásainak és infrastruktúrájának megerősítése.

Az Európai Bizottság becslése szerint a beruházási terv révén 330—410 milliárd euróval növelhető az Unió gazdasági teljesítménye (GDP), és 1,3 millió új munkahely jöhet létre az elkövetkező években.

ban. Ezek közé az iparágak közé tartozik a szállítás, az energia- és digitális infrastruktúra, a képzés és az oktatás, az egészségügy, a kutatás és fejlesztés, az információs és kommunikációs technológia és innováció, a megújuló energia és a hatékony erőforrás-felhasználás terjesztése, valamint a környezetvédelmi, városi és társadalmi projektek. A nagy projektgazdákkal (3000 alkalmazott feletti szervezetek) ellentétben a kis- és középvállalkozások iparágtól függetlenül is részesülhetnek a támogatásban.

Az európai stratégiai beruházási alap áll az európai beruházási terv középpontjában, és olyan projekteket támogat, amelyeknek kockázatok fedezésére lehet szükségük. Az alap az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (vagy EIB) közös kezdeményezése. Az EIB hitelt nyújt közvetlenül vagy alintézetén, az Európai Beruházási Alapon (vagy EIF) keresztül, amely mögött a stratégiai beruházási alap garanciája áll.

A stratégiai beruházási alapon túl létrejött egy online platform, a beruházási projektek európai portálja. A vállalatok nagyobb nyilvánosságot adhatnak a tízmillió eurót meghaladó értékű beruházási projektjeiknek, ha regisztrálják a beruházási projektek európai portálján (ec.europa.eu/eipp). Ez az új portál lehetővé teszi az uniós székhelyű, állami vagy magánszektorbeli projektgazdák számára, hogy világszerte eljussanak a potenciális beruházókig.

A beruházási terv a kulcsfontosságú iparágakra összpontosít, hogy pozitív hatást érjen el az európai gazdaság-

Megkezdte a működését továbbá egy tanácsadó szolgálat, az európai beruházási tanácsadó platform. Itt a pro-

jektgazdák technikai segítséget kaphatnak a terveik megvalósításához (www.eib.oerg/eiah).

A fentieken túl az európai beruházási terv részeként az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a befektetések számára egyre kedvezőbb környezetet alakítson ki. Igyekszünk elhárítani a beruházások útjában álló akadályokat az egységes piac elmélyítése révén — például megteremteni az energiauniót és a digitális egységes piacot —, és a

A kedvezôtlen trend megfordításához közös, európai szinten összehangolt intézkedésekre van szükség. tagállamokkal együttműködve, az egyes országok nemzeti beruházási környezetének javítására is teszünk ajánlásokat.

Magyarországon a kis- és középvállalkozások jelenleg a K&H Bankon, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványon és az UniCredit Bankon keresztül érhetik el az európai stratégiai beruházási alap mögöttes garanciájával kínált finanszírozást.

16 / STEEEP PROJEKT / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Véget ért a

STEEEP PROJEKT összegezés 2017. január 31-én tartották Brüsszelben a STEEEP projekt záró rendezvényét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság épületében. Az eseményen a projekt eredményeinek ismertetése mellett megszólaltak az Európai Unió jogalkotási folyamatában részt vevő szereplők képviselői is, akik a jelenlegi és jövőbeli szabályozási keretekről beszéltek.

A rendezvény felvezető beszédét Silvia Bartolini, az Energiaunióért és éghajlatpolitikáért felelős biztos kabinetjének tagja tartotta, majd ezt követően Nicoletta Favaretto projektkoordinátor (Eurochambres) bemutatta a STEEEP projektben elért eredményeket. Ezután három STEEEP-ben részt vevő vállalkozás ismertette a projekt hatására megvalósított energiamegtakarítási intézkedéseit. A konferencia végén panelbeszélgetést szerveztek, amelyen részt vett Vincent Berruto, az EASME energiahatékonysági részlegének vezetője, Markus Pieper EP-képviselő és Philippe Dutruc, az Eurochambres Energia és Környezet Bizottságának elnöke.

A panelisták hangsúlyozták, hogy az energia hatékonyság üzleti sikerfaktor. Az energiafogyasztás csökkentése közvetlen módon hozzájárul a költségek mérsékléséhez, de indirekt módon a klímaváltozás enyhítését és a környezet megóvását is szolgálja. Az

energiahatékony kis- és középvállalkozások fontos szerepet játszanak az EU energiastratégájában megfogalmazott célok megvalósításában, illetve az EU 2020 és 2030 stratégiában kitűzött eredmények elérésében. Kiemelték, hogy a KKV-k a megújuló energia jelentős előállítói és fogyasztói is egyben, de ahhoz, hogy növekedjen a vállalkozások által használt intelligens energia mennyisége, iránymutatásra és támogatásra van szükség.

gyénkből 20 vállalkozás kapcsolódott be a projektbe.

Emiatt az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel a vállalkozási szektor energiahatékonyságának növelésére és ez adja a STEEEP projekt jelentőségét is, hiszen a programba összesen 10 európai ország 600 KKV-ja került bevonásra és kapott segítséget az energiafogyasztás csökkentéséhez. A projekt koordinátora az Eurochambres — az Európai Kamarák Szövetsége volt, és összesen 36 európai kamara működött közre a megvalósításban, köztük a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, melyen keresztül me-

10 fő foglalkoztatotti létszámmal. Kisvállalkozások (10—49 alkalmazott) tették ki a programban részt vevő vállalkozások felét. Mindkét szegmens esetében a tulajdonos maga, vagy az ügyvezető igazgató követte nyomon a projekttevékenységeket. A közepes méretű vállalkozások a résztvevő cégek 22%-át tették ki. A bevont KKV-k 83%-ának a STEEEP projekt jelentette az első, szervezett lépést az energiahatékonyság területén. A fennmaradó 17% pedig már korábban végzett energiahatékonysági felmérést önállóan

Projektszinten a résztvevő vállalkozások legnagyobb része, 53,5%-a a termelési szektorban aktív, a második legnagyobb területet a szálláshely és étkezési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások adják 11,8%-kal, majd ezt követi a kereskedelmi ágazat 7,6%-kal.

A KKV kategória teljes köre képviseltette magát a projektben. A 600 vállalkozás 28%-a mikro méretű, kevesebb mint

vagy a kamarák által biztosított eszközök igénybevételével. Összességében elmondható, hogy azok a KKV-k tudták a projekt javaslatait legnagyobb mértékben hasznosítani, ahol egy dedikált munkatárs felelt az energiaügyekért.

A projektben részt vevő vállalkozások első helyszíni látogatását követően, a bevont szakértők javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek 28%-át hajtották végre a cégek a projekt időtartama alatt. Ezek túlnyomó része nem jelentett anyagi ráfordítást a cégeknek, inkább a munkatársak hozzáállásának változását igényelték, mint az indikátorok monitorozása, termosztátok szabályozása, a nem használt eszközök és világítás lekapcsolása stb. A javaslatok legnagyobb része az enegiamenedzsment, a világítás és a sűrített levegő rendszerét érintették. A befektetést igénylő intézkedések fő területeit pedig a fűtés, szellőzés, légkondicionálás és az épületek szigetelése jelentették.

A STEEEP projekt eredményeit összefoglaló kiadvány teljes terjedelmében itt olvasható: http://gymskik.hu/hu/enterprise-europenetwork/cikkek/steeep-projekt-zaro-konferencia-bruszszelben-96528 A STEEEP projektről bővebben a következő linken olvashat: http://steeep.eu

The sole responsibility for the content of this acticle lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EASME nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / SIKERES VÁLLALKOZÁSOK /

17

A Roemheld Website Award 2017 szobrot (nekik csak „Web-Oszkár”) januárban vehetták át Németországban, mint a gyártástechnológiai elemeket gyártó, német Roemheld GmbH magyar képviselete a megújult honlapjukért (www.gimex.hu). A díjat a Roemheld minden évben a nemzetközi értékesítési konferenciáján osztja ki a legjobbnak ítélt honlapért a nemzetközi képviseletei között. Nagyon büszkék rá, hogy a Roemheld elismerte a munkájukat.

„Web-Oszkár”-t kapott a

GYÔRI GIMEX HIDRAULIKA Élen a nemzetközi mezônyben Elnyert díjak: • „Az év kisvállalkozása 2010” Kisalföldi Presztízs-díj • Magyar Brands 2016 • kétszeres Business Superbrandsdíj (2015—2016)• Legjobb Női Munkahely 2014 • GYMSM KIK Győri Térség Gazdaságáért díj 2015 • Roemheld Website Award 2017

KAPCSOLATÉPÍTÉS

és jótékonyság a XV. Kézmûipari Tagozati Bálon

BÁLI VIGASSÁG

és szakmai újdonságok A Turisztikai Szakma Bálja a megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi tagozatának kezdeményezésére indult — immár hetedik éve — és a térség színvonalas, elegáns szakmai báljává nőtte ki magát, ahol a város és a régió turisztikai szakemberei találkozhatnak, gondolatokat cserélhetnek, ahol lehetőségük van megismerkedni az aktuális és a jövőbeni turisztikai trendekkel, új szolgáltatásokkal, valamint lehetőség nyílik kapcsolatépítésre és üzletkötésre is. További képek a bál oldalán, a https://www.facebook.com/turisztikabal.gyor?fref=ts címen találhatók.

A Kamara Kézműipari tagozata idén is nagy sikerrel rendezte meg 2017. január 28-án az immár 15. születésnapját ünneplő jótékonysági bálját. A rendezvény céljai között szerepel a jótékonyság mellett, hogy a tagozat tagjai kötetlenebb formában is találkozzanak, szorosabb-

ra fűzve ez által személyes és üzleti kapcsolataikat. A bált a város és a megye képviselői mellett partner szervezeteink, és kamaránk tagozatainak tisztségviselői is megtisztelték jelenlétükkel.

További információkat a www.gymskik.hu/kezmuipari-tagozat címen olvashatunk.

18 / KAMARAI VÉDJEGYESEK / KISALFÖLDI GAZDASÁG

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2015-ben indította el, majd tavaly második alkalommal is jai számára egy olyan minősítési rendszer kidolgozása, amely folyamatának végén azok a vállalkozások lehetnek ér nak. Lapunkban a 2017. évben a védjegy használatára jogosult vállalkozások közül mutatunk be hármat. Bővebb in

Társaságunk 1983-ban alakult Lakásfelújító és Karbantartó Ipari Társulás néven, melynek jogutódjaként 1997ben jött létre a DÁVIDBAU Építő és Faipari Kft.

A Conpart Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2005-ben alakult, 100%-os magyar tulajdonú családi vállalkozásként. Tevékenységi körünk két fő részre bontható, ipari elektronikai és pneumatikai elemek, alkatrészek kereskedelmére, illetve műszaki megoldások tervezésére, kivitelezésére és javítására. Az ipar számos területéről büszkélkedhetünk partnerekkel, legjellemzőbb irányok az autóipar és beszállítói, az elektronikai és gépgyártás, az élelmiszeripar és gyógyászati termékek előállítása, valamint a kutatás-fejlesztés. Cégünk

Fő tevékenységi körünk lakóépületek, iroda, közoktatási és raktárépületek, valamint ipari létesítmények generálkivitelezése — tervezéstől kezdve a kulcsátadásig, a szükséges lebonyolítási tevékenységgel. Van egy kisebb asztalos üzemünk, ahol elsősorban egyedi nyílászárókat, bútorokat gyártunk, de vállaljuk egyéb termékek előállítását is.

Fő tevékenységi körünk mellett foglalkozunk saját tulajdonú ingatlanfejlesztéssel és ingatlanforgalmazással.

A generálkivitelezéshez szükséges megbízható szakmai hátteret 8-10 főből álló műszaki vezetésünk, nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkásaink, szakipar, épületgépészet és épületvillamos-

egyik fő ismérve, hogy speciális, az alkatrészpiacokon nehezen fellelhető tételeket is be tudja szerezni. Partnereink bizalmát legfőképp gyorsaságunkkal és rugalmasságunkkal érdemeltük ki. Ezt alátámasztva, a legkelendőbb tételeket raktárról tudjuk szállítani.

Cégünknél elvárás, hogy a forgalmazott termékekhez műszaki támogatást is tudjunk nyújtani, ezzel is növelve partnereink elégedettségét.

Jelenleg két cégnek vagyunk a kizárólagos képviselete Magyarországon és a környező országokban: A PTM Mechat-

ronics és a DUELCO biztonságtechnikai vállalatnak.

Műszaki csoportunk az ipari automatizáláshoz köthető feladatok esetében állnak ügyfeleink rendelkezésére már az ötlet felmerülésétől a gyártáson, üzembe helyezésen túl a karbantartásig.

Cégünk az ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer követelményeinek megfelelően működik, rendelkezik a Bisnode minősítése alapján a legmagasabb „AAA” pénzügyileg stabil vállalkozásminősítéssel.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / KAMARAI VÉDJEGYESEK /

19

s meghírdette a „Kamara által AJÁNLOTT vállalkozás” védjegyprogramot. A program célja a kamara önkéntes tagrdemesek a védjegy használatára, akik a beadott pályázatuk alapján etikus és korrekt vállalkozásoknak bizonyulnformáció: www.gymskik.hu/vedjegyprogram címen található.

ság területén állandó, kiterjedt alvállalkozói körünk biztosítja.

Az általunk kivitelezett épületek főként Győr-Moson-Sopron megyében találhatóak, de az ország egyéb területén is vannak megvalósult projektjeink.

A nevem Molnár Béla.1982-ben váltottam működési engedélyt parkettacsiszolás és -lakkozási munkákhoz.

1993-ban nyitottam meg egy raktárkereskedést a Kodály Zoltán úton, ahol a munkámhoz szükséges anyagokat forgalmaztuk.

1997-ben alapítottuk meg a feleségemmel a Molplast Kft.-t, egy kisvállalkozás formájában dolgoztunk 7-8 fő létszámmal.

2005-ben vásároltam meg a szerszámgépgyár területén egy 1200 m2-es épületrészt, ahol a földszinten üzlet és

raktár üzemel. 2013-ban az emeleten egy rekreációs központ került kialakításra, amit 2013-ban még egy épületrésszel megtoldottunk, így 2400 m2 –en dolgozunk 28 fővel, akik közül sokan 20—25 éve állnak alkalmazásban nálunk.

Mostanra már hideg- és meleg burkolási munkálatokat végzünk olyan minőségben, hogy nem kell visszamenni garanciális javításokra. Ez az alkalmazottak igényes munkavégzését jelenti. A folyamatos fejlődés az új cégvezetésnek köszönhetően — a fiam, Molnár Mátyás személyében — új szemlélet, újabb kihívások legyőzése révén töretlen.

20 / ÁRVÁLTOZÁSOK / KISALFÖLDI GAZDASÁG

A FOGYASZTÓI ÁRAK változása 2016-ban Hazánkban a fogyasztói árak éves átlagos változása 2010 óta hullámzóan alakult, de mindvégig egy számjegyű maradt. Az árváltozás mértéke 2014—2015-ben történelmi mélypontra süllyedt, többek között a több lépcsőben és szabályozottan végrehajtott közszolgáltatási árak

csökkentése és az alacsony világpiaci nyersanyag- és energiaárak miatt. Összességében 2014-ben és 2015-ben a fogyasztói árak 0,2, illetve 0,1%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy esztendővel korábban, 2016-ban pedig átlagosan 0,4%-kal emelkedtek.

A maginfláció megtisztítja a fogyasztóiár-indexet az egyszeri hatásoktól (időjárás, világpiaci árak mozgása, hatósági árintézkedések stb.). A jelzőszám 2013 óta magasabb, mint a fogyasztóiár-index, mivel nem szerepel benne a háztartási energia és a jármű-üzemanyagok áresése. A maginfláció 2016-ban 1,4%-ot tett ki, ami 0,2 százalékponttal nagyobb, mint 2015-ben.

Az árindex 2016-ban az év eleji emelkedést követően — egy kisebb tavaszi emelkedést leszámítva — nyár végéig mérséklődést mutatott az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztói árak szeptembertől a korábban megszokottnál nagyobb ütemben emelkedtek, mértékük az év utolsó három hónapjában elérte, illetve kismértékben meghaladta az egy százalékot. Ennek hátterében elsősorban az üzemanyag árak növekedése és a keresetek vásárlóértékének javulásából adódó fogyasztásbővülés húzódott meg. A fogyasztói árak éven belüli mozgása hullámzó képet mutatott. Az egy hó-

KISALFÖLDI GAZDASÁG / ÁRVÁLTOZÁSOK / nap alatti változás áprilisig nőtt, majd a tavaszi, nyári hónapokban fokozatosan mérséklődött. Szeptembertől ingadozott, de végig pozitív tartományban maradt.

A fogyasztói kosárban szereplő 140 termék- és szolgáltatáscsoport árváltozása 2016-ban széles skálán mozgott. Összességében 99 csoportban nőttek, 8-ban nem változtak, 33-ban pedig csökkentek az árak az egy évvel korábbihoz képest.

2016-ban a javak főbb csoportjai közül az egyéb cikkek (gyógyszerek, üzemanyagok, lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint a kulturális cikkek) ára esett a legnagyobb mértékben, annak ellenére, hogy decemberben begyűrűzött a kőolaj világpiaci árának emelkedése. A fogyasztásban elfoglalt magas aránya miatt a jármű-üzemanyagok árának évi 7,0%-os visszaesése ugyanakkor számottevően mérsékelte az inflációt. A háztartási energia fogyasztói ára elhanyagolható mértékben csökkent. Ezen belül a palackos gáz 10,4%-kal került kevesebbe, az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott.

A szilárd tüzelésű anyagok azonban drágultak, a brikettért és a kokszért 0,3, a szénért 0,8, a tűzifáért pedig 3,8%-kal kellett többet fizetni, mint 2015-ben. A ruházkodási cikkek ára az előző évhez viszonyítva kissé nőtt, ezen belül a női ruházaté nem változott, a gyermekruházaté 0,5, a férfiruházaté pedig 1,0%-kal emelkedett.

Az ezredforduló óta a tartós fogyasztási cikkek ára az évek többségében csökkent. Áremelkedés a gazdasági válság kezdetén volt, majd az elmúlt két esztendőben, amikor a drágulást alapvetően a járművek áremelkedése idézte elő. Ezzel szemben a tartós kulturális cikkek (televízió, számítógép, telefon) ára — a technikai fejlődéssel párhuzamosan — 2016-ban is csökkent. Ezen termékek átlagosan 3,1%-kal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban.

2016-ban valamelyest lassult a fogyasztói kosár egynegyedét képviselő élelmiszerárak emelkedése, ugyanakkor a csoporton belül jelentős volt a

21

szóródás. Miközben a sertéshús ára átlagosan 14,2%-kal csökkent az általános forgalmiadó-kulcs 5%-ra történő mérséklése következtében, a burgonya 25,8%-kal drágult. A hús-, halkészítmények fogyasztói ára 4,5%-kal mérséklődött, és a tojás, a tejtermékek is olcsóbbak lettek. Az alapvető élelmiszerek közül a kenyér és a péksütemények, a száraztészták ára mérsékelten nőtt (0,4, 0,6 illetve 0,9%-kal), a cukor azonban, a burgonyához hasonlóan jelentősen (19,6%-kal) drágult. Az idényáras élelmiszerek ára is számottevően emelkedett (6,6%-kal), ezen belül a kedvezőtlen tavaszi időjárás következ-

jövedelmi szintjük és fogyasztási szokásaik miatt. A nyugdíjasok esetében a fogyasztói árak 2016-ban 0,6%-kal emelkedtek, 0,2 százalékponttal magasabb ütemben, mint 2015-ben. Az átlagosnál nagyobb inflációt az okozta, hogy az idősebb korosztályt az üzemanyagárak esése kevésbé, a gyógyszerek, gyógyáruk átlagot meghaladó drágulása viszont érzékenyebben érintette.

ményeként, a friss gyümölcsökért átlagosan 4,9, a friss zöldségekért pedig 8,3%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

ben folyamatosan lassult az áremelkedés üteme. A nemzetközi összehasonlítást biztosító, harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 2015-ben 0,0%-ra csökkent, 2016-ban pedig 0,3%-kal emelkedett. Az elmúlt esztendőben a közösség 15 tagállamában nőtt az árszínvonal, Dániában, Görögországban és Luxemburgban nem változott, 10 helyütt pedig — elsősorban a déli államokban — csökkent. Belgiumban volt a legmagasabb az infláció (1,8%), Bulgáriában a legalacsonyabb (—1,3%). A magyarországi árváltozás az infláció mértékének csökkenő rangsorában a 10. helyezést érte el.

A fogyasztói kosárból 28%-kal részesedő szolgáltatások esetében szintén mérséklődött az áremelkedés üteme, de még így is átlag feletti volt. Majdnem mindegyik szolgáltatási csoportban nőttek az árak, a közlekedési szolgáltatásoké 0,8, a lakbéré, lakásszolgáltatásé 1,4, a kulturális és szabadidő-szolgáltatásoké 1,7, a testápolási, egészségügyi szolgáltatásoké 2,2, az üdülési szolgáltatásoké pedig 3,4%-kal. Az egy évvel korábbihoz hasonlóan, 2016-ban is a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben (2,3%-kal).

Az árváltozás különbözőképpen érinti a lakosság egyes csoportjait, eltérő

A fogyasztói árak hazai alakulására kedvezően hatott a globálisan alacsony inflációs környezet. Az Európai Unióban (EU-28) az elmúlt évek-

A fenti témával kapcsolatban további adatokat találhat a www.ksh.hu internetes oldalon, illetőleg információkat nyújt

22 / HIRDETÉS / KISALFÖLDI GAZDASÁG

KISALFÖLDI GAZDASÁG / MÁRKAÉPÍTÉS /

23

BRANDING EU Márkázás és nyitottság az EU-vállalkozások körében Főbb célok, célkitűzések Az ERASMUS+ Stratégia Partnerség Programban megvalósításra kerülő Branding EU — Márkázás és nyitottság az EU-vállalkozások körében program célja, hogy a vállalkozások számára módszertani, didaktikai anyagokat fejlesszen ki és kidolgozásra kerüljön egy tréning program a vállalkozások üzleti nyitottságának és márkaépítésének elősegítésére, így elérve a vállalkozás árbevételének növekedését, új piacokra történő belépését, exportot.

A projekt eddigi eredményei A márkaépítés, nyitott vállalkozói magatartás témakörében komplex szakirodalmi kutatást végeztünk, hogy megismerjük a jelenlegi trendeket, és átfogó képet kapjunk a márkakialakítás szegmentálásáról és a vállalkozói viselkedés formáinak összefüggéseiről.

Kérdőívek segítségével és mélyinterjúk keretében felmértük a vállalkozások témát érintő problémáit, képzési igényeit a jelenlegi vál-

lalkozási környezet és a képzési kínálat tükrében.

Ezek alapján kidolgoztuk a „MÁRKÁZÁS és VÁLLALKOZÓI NYITOTTSÁG útmutató kis- és középvállalkozásoknak” című kézikönyvet, hogy az alapokat és az általános összefüggéseket, folyamatokat megismertethessük a téma iránt érdeklődőkkel. A kézikönyv a projekt honlapján elektronikus formában elérhető (http://brandingeu.com/h u/content/kézikönyv), illetve a projektben részt

vevő partnereknél nyomtatott formában is megtalálható.

Már dolgozunk a „MÁRKÁZÁS ÉS NYITOTTSÁG elnevezésű komplex tréningprogram kifejlesztésén, amely egy több modulból álló, gyakorlatorientált program lesz. 2017. április végén, május elején egy pilot tréning keretében várjuk az érdeklődőket.

További információ a projektről: www.brandingeu.com

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A cikkben megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

24 / KITEKINTÔ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

ÜZLETI AJÁNLATOK az Enterprise Europe Network adatbázisából A Belgian company specialized in welding, stamping, assembly and joining for the automotive industry, defence industry and aerospace industry offers metalworking production capacity • BOBE20161124001 A Belgian company is looking for subcontracting agreements with companies within the automotive, aeronautics, defence or metalworking sectors. The company is specialized in stamping and joining of sheet metal parts for these sectors.

UK company with online digital healthcare platform providing real-time patient centred solutions to connect patients with healthcare providers seek service agreements • BOUK20161212003 A UK based SME has developed an innovative online patient centered health & wellbeing platform, providing a digital hub for sourcing medical services for travelling users. Following a successful

pilot in Egypt, they seek services agreements with partners to enable the commercial growth of the platform across Europe and to build a pan European network of healthcare service providers under an agency agreement Ground inspecting technology sought • TRKR20161129007 A Korean SME, an equipment managing company is looking for partners with expertise in ground safety inspection.

The company seeks partners capable of providing the technology at this scale on an economic basis for design, installation and demonstration. License and/ or manufacture agreement is sought. The company is also open to technical and research cooperation.

Small mechanical arm for the cleaning of medical equipment • TRIT20170120002 A South Italy–based company, engaged in the production and distribution of

medical equipment, is looking for a small device which is capable of making rotary and up and down movements. This technology will be integrated in a touch screen monitor controlled machinery for the cleaning of medical equipment, such as e.g. small catheters. The cooperation will be carried out under a manufacturing agreement.

Ice making head modules sought for ice cubes vending machines • TRFR20150518001 A French SME located in Corsica is searching a manufacturer of ice making head modules for its new designed ice vending machine of ice cubes. 80 modules are estimated to be purchased for the first year. On-the-shelf modules or spare parts are investigated according to availability. Commercial agreement with technical assistance or technical cooperation are expected with industrial manufacturers.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / KITEKINTÔ /

A UK SME having an Innovative market forecasting technology using novel predictive algorithms requests the support of interface and applications developers through a service agreement.

• BRUK20161212001 A UK-based SME has developed a predictive forecasting technology capable of providing business forecasts of market demand and sales levels. The technology employs advanced mathematics and statistical analysis, and can be used for assessing pre-launch market opportunities in the absence of historical data. To facilitate commercialisation, partners are sought to design a suitable software interface, and to assist with product/application development, to be formalised via a services agreement.

Polish wholesale company specialized in organic food seeks manufacturers of specific organic- certified food to become their distributor • BRPL20161125001 Newly started, a small Polish company selling and distributing organic, "free from" food, raw materials and intermediate products is searching for business partners - manufacturers of specific organic- certified and some natural uncertified products whose products it can distribute on the Polish market Slovenian company is looking for producers of prefabricated wooden houses, garden sheds, pergolas, pavilions, carports, canopies and other wooden constructions to become their mounting partner • BOSI20160204001 Slovenian company specialized in design, engineering and production of

wooden constructions offers itself as mounting partner to the manufacturers of prefabricated wooden houses, garden sheds, pergolas, pavilions, carports, canopies and other wooden constructions, interested in Slovenian, Croatian and Austrian market. The company looks for subcontracting agreement.

Slovenian producer of domestic heat pumps is looking for distributors • BOSI20160929002 Slovenian company is engaged in the production of high quality heat pumps for heating and heat pumps for domestic hot water. The company is looking for business partners in the field of distribution of environment friendly heating technologies to sell heat pumps for heating and heat pumps for domestic hot water across the Europe Swedish company looking for agent/reseller for their eco friendly disposable products for healthcare and short term living • BOSE20161130002 A Swedish SME has developed a unique environmental friendly range of disposable barrier products for healthcare and tourism industry (short term accommodation) with the aim of increased hygiene and patient safety. Preventing contamination of bacteria and liquids, simplified handling, protection of beds and pillows and reducing need of laundry.

The SME would like to find agents and resellers in Europe with established business network for distribution/ agent agreement.

25

Spanish company specialized in building adventure parks is looking for commercial agents or distributors.

• BOES20160721003 The Spanish company designs, manufactures and offers recreation and adventure parks.They build large amusement parks with over 200 activities and small modules of detachable games for events. Designs can be adapted for indoor venues and materials needed to assemble the adventure circuits. They also offer technical and commercial advice, staff training and high rope courses. Commercial agency or distribution services are searched.

A Croatian company is looking for investors for software and hardware solutions for stress problems • BOHR20161125001 A Croatian company that is developing innovative software and hardware solutions for measuring the effect of stress on the overall health conditions, is looking for investment partners through a financial agreement. The company seeks partners who are willing to step into the company as a partner in the early stage of business.

A Polish company specialized in production of the plastic connectors seeks distributors • BOPL20150903001 A Polish company specialized in a production and a distribution of electronic connectors, with special emphasis on a plastic connectors is looking for distributors that would distribute its products in European countries via distribution services agreement

26 / BUDAPEST BANK / KISALFÖLDI GAZDASÁG

EU-S TÁMOGATÁS A BANKFIÓKBÓL A Budapest Banknál is igényelhetők az uniós források Az uniós pénzcsapok megnyílásával új lendületet vehetnek a hazai KKV-k: régóta halogatott beruházások valósulhatnak meg, és ezzel új munkahelyek ezrei jöhetnek létre a szektorban.

A 2016 májusától elérhető, összesen 70 milliárd forint keretösszegű hitelprogram keretében mindössze 10 százalékos önerő biztosítása mellett, 0 százalékos kamattal juthatnak hitelhez a kkv-k, 1 és 600 millió forint között. Ezen kívül 2017 februárjától két új európai uniós hitelprogram és nyolc vissza nem térítendő támogatással kombinált hitelprogram válik elérhetővé, amelynek keretében összesen 537 milliárd forint uniós forráshoz juthatnak hozzá a vállalkozások.

A Budapest Bank az MFB pályázatán nyertes konzorcium tagjaként saját fiókhálózatán belül, az MFB Pontok arculatával megkülönböztetett fiókokban — Győrött a Bajcsy-Zsilinszky utca 36. szám alatt — közvetíti az uniós hiteltermékeket.

Még több információ található: a http://gymskik.hu/hu/vallalkozasokrol/cikkek/a-budapest-banknal-is-igenyelhetok-az-unios-forrasok-97184 címen.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / KÉPZÉS ÉS FEJLESZTÉS /

27

Palkovics: a kutatás-fejlesztési kapacitások növelése a cél a felsôoktatásban 2020-ig A jelenlegi uniós fejlesztési ciklus végéig a felsőoktatási intézményeknél a kutatásfejlesztési kapacitások fejlesztésére van szükség, hogy 2020 után is lehessen erre építeni, és az egyetemek, főiskolák képesek legyenek együttműködni a vállalkozásokkal - közölte az oktatásért felelős államtitkár Győrben.

Palkovics László a felsőoktatási fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az egyetemek feladata a kutatás, innováció mellett a tudásszolgáltatás. Ehhez a „társadalmi felelősségvállaláshoz” kapcsolódnak azok a pályázatok, amelyek mintegy 36 milliárd forint keretösszegű támogatást adnak a felsőoktatásnak.

Schanda Tamás János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára kifejtette: az egyik pályázat célja az intézmények kutatási kapacitásainak, szolgáltatásainak bővítése. Erre 20 milliárd forintot különítettek el, és mintegy 17 milliárdot ítéltek oda 16 egyetem számára.

Palkovics László elmondta, hogy minden régióban meghatározták az egyetemek, milyen potenciállal rendelkeznek. Ennek a pályázatnak a fontos eleme, hogy olyan kutatási portfóliók szülessenek, amelyek illeszkednek az adott térség igényeihez.

Erre jó példa a Széchenyi

István Egyetem, amely 1,2 milliárd forint támogatást kapott - közölte az oktatási államtitkár.

Hozzáfűzte: erre a pályázatra csak a központi, tehát a budapesti régión kívüli egyetemek nyújthattak be projekttervet.

Schanda Tamás János elmondta, hogy a másik pályázattal a kutatások nemzetközi beágyazódását segítik, a kutatási infrastruktúra javításával, a gazdasági szektorral való szorosabb együttműködés támogatásával. Itt 16 milliárd forint volt a keretösszeg, február 27-én jár le az első beadási határidő. Erre csak konzorcium formájában pályázhattak az egyetemek.

Mindkét pályázat vissza nem térítendő támogatású, és száz százalékban finanszírozza a nyertes projekteket, önerő egyikhez sem kell. Továbbá 50 vagy 100 százalékos előleget is biztosítanak a megvalósításhoz, ha igényli az érintett egyetem - tette hozzá Schanda Tamás János.

Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora a nyertes pályázat kapcsán megjegyezte: a cél az, hogy egy adott régióban bizonyos területek megerősödjenek, és azokat kell tovább "húzni", hogy valamiféle munkamegosztás alakuljon majd ki országon belül az intézmények között.

Szakképzési pályaorientációs nap 2016. december 7–8.

KARÁCSONY KUPA A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mosonmagyaróvár Térségének elnöksége kiemelt feladatának tekinti a szakképzés helyzetét, ezen belül is a pályaorientációt.

Fontos a jó kapcsolat kialakítása a térségünkben működő két szakiskolával (Győri Műszaki Szakképzési Centrum Hunyadi Mátyás Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája és a Győri Szolgáltatási Szakképzési Centrum Haller János Általános Iskolája, Szakközépiskolája és Szakiskolája), ezért decemberben — immár negyedik alkalommal — megszerveztük a Karácsony Kupa —

Szakképzési pályaorientációs napot, amelynek megrendezését, a nagy sikerre való tekintettel, a továbbiakban is tervezzük megvalósítani. Örömünkre szolgált, hogy a rendezvényen mind a négy tagozat vállalkozása (ipar, kereskedelem, kézműipar, szolgáltatás) képviseltette magát, s szakmai tudásával és elismertségével emelte a rendezvény színvonalát. Összesen 118 diák indult a házi szakképzési versenyen, akik 12 szakterületen (fodrász, kozmetikus, kőműves és hidegburkoló, festő-, mázoló-, tapétázó, asztalos, gépi forgácsoló, ipari gé-

pész, eladó, szakács, pincér és cukrász) mérték össze tudásukat és bemutatták az eddig elsajátítottakat.

Az elkészült pályamunkákat a térségi elnökség tagjai és a felkért vállalkozások szakmai vezetői zsűrizték.

Megjegyzés: A szakképzés európai hetét az Európai Bizottság hirdette meg abból a célból, hogy az Európa-szerte megrendezésre kerülő helyi, regionális és nemzeti rendezvények révén vonzóbbá tegye a színvonalas szakismereteket biztosító és minőségi munkahelyek betöltését lehetővé tevő szakoktatást és szakkép-

zést. A szakképzés európai hetén részt vevő érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy megosszák egymással a szakképzés terén elért azon kiemelkedő eredményeiket, innovatív oktatási gyakorlataikat és sikeres szakmai programjaikat, amelyek ösztönözik a gyakornoki képzést, a munkahelyi tanulást, a továbbképzést, az átképzést, valamint a vállalatok és az oktatás közötti fenntartható együttműködést.

Mosonmagyaróváron a Hunyadi-iskola jelentkezett a Karácsony Kupa elnevezésű rendezvényünkkel, amellyel óriási sikert ért el, s mely bekerült a legjobb európai rendezvények közé!

28 / SZÉCHENYI KÁRTYA / KISALFÖLDI GAZDASÁG

A SZÉCHENYI KÁRTYA PROGRAM

fennállásának legeredményesebb évét tudhatja maga mögött a KAVOSZ ZRT. Közel 180 milliárd forint értékben az elmúlt 15 év legmagasabb hitelkihelyezése valósult meg tavaly a Széchenyi Kártya Program keretében, amely a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások legkedveltebb kedvezményes feltételrendszerű hitelprogramja és a KAVOSZ Zrt. a továbbiakban is a hitelkondíciók folyamatos fejlesztésén dolgozik.

zal kell szembenézniük, hogy komoly gondok vannak az utódlásban. Indokolt lenne kifejezetten a fiatal vállalkozók részére olyan induló hitelt vagy speciális Széchenyi Kártyát elindítani, amely ösztönözhetné őket vállalkozás alapítására vagy átvételére — tette hozzá.

pályázatokra, amelyek az előző fejlesztési ciklusban rendkívül népszerűek voltak. Krisán László véleménye szerint a vállalkozások csak akkor fognak viszszatérítendő támogatást, azaz kedvező hitelt felvenni, ha ezen előbb említett források elfogynak.

A kis- és középvállalkozások finanszírozásában jelentős szerepet kapnak az

A KAVOSZ vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Kártya Program a kis- és középvállalkozásokat az uniós források felhasználásában is segíti, hiszen a 2014—2020-as fejlesztési időszakban is rendelkezésükre állnak a pályázathoz szükséges önerőt kiegészítő, illetve az elnyert támogatásokat megelőlegező hitelek, melyek jelenleg 0 százalékos nettó éves kamaton érhetők el — mondta Krisán László, aki szerint a KAVOSZ-nak, illetve pénzügyi vállalkozásának helye lenne a kombinált pályázatok lebonyolításában, a visszatérítendő támogatások kihelyezésében is.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A vállalkozások javaslatai alapján az idei évben tovább finomítják és egyszerűsítik a Program feltételrendszerét, keresik a maximálisan igénybe vehető hitelkeretek emelésének lehetőségét, emellett indokoltnak látják egy, a fiatal vállalkozók finanszírozását elősegítő konstrukció kidolgozását, valamint egy, a mikro- és kisvállalati kör nemzetközi versenyképességet javító program létrehozását, mellyel többek között a beszállítóként tevékenykedő kis cégek megsegítésére is lehetőség nyílna — mondta Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló társaság vezérigazgatója az MTI-nek Krisán László kitért arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások generációváltás előtt állnak, az eddigi tulajdonosok szeretnék átadni a bejáratott üzletüket a fiatal generációnak, de az-

európai uniós források, de gondolni kell arra is, hogy Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unió költségvetése átalakul, és a kieső mintegy 10 százalék befizetés a fejlesztési források időarányos csökkentéséhez vezethet.

Ezért is fontos, hogy az ország számára rendelkezésre álló uniós forrásokat minél előbb felhasználják, főleg gazdaságfejlesztésre, azon belül is főképp a gyártókapacitások bővítésre — mondta Krisán László, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) uniós forrásokért felelős alelnöke is egyben.

Krisán László továbbra is úgy látja, hogy a vállalkozások a vissza nem térítendő pályázati támogatások lehetőségével fognak leginkább élni, emellett komoly kereslet várható a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokat egyszerre tartalmazó, kombinált

Ügyfélszolgálatok Széchenyi Kártya Program tanácsadás és hitelügyintézés Ügyfélfogadás hétfő—péntek 8—12 óráig • Győr, Szent István u. 10/A. földszint Bejelentkezés: ugyfelszolgalat@gymskik.hu +36 96 520 202 telefonszámon, munkaidőben.

• Mosonmagyaróvár, Kötélgyártó út 1—3.

Bejelentkezés: movar@gymskik.hu +36 96 579 211 telefonszámon, munkaidőben.

• Csorna, Erzsébet királyné u. 4.

Bejelentkezés: csorna@gymskik.hu +36 96 260 147 és +36 20 438 9656 telefonszámokon, munkaidőben.

• Kapuvár, Győri út 2.

Bejelentkezés: kapuvar@gymskik.hu +36 96 779 889 és +36 20 355 2540 telefonszámokon, munkaidőben.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / A KSH JELENTI /

29

NYUGAT-DUNÁNTÚL IPARA 2016. I–III. negyedév Az ipar meghatározó szerepet tölt be a nyugat-dunántúli gazdasági teljesítmény alakulásában. A régió iparának bruttó hozzáadott értéke 2014-ben magasabb volt, mint a szolgáltatási szektoré. Ebben meghatározó szerepe volt a járműgyártásnak, amely jelentős tőkebefektetésekkel rendelkezik, és ahol az elmúlt években számos nagy értékű beruházás történt. A termelés dinamikáját alapvetően továbbra is az export határozza meg, amely döntően szintén a járműgyártásra épül. Ebből adódóan a régió érzékenyebb a külgazdasági környezet változásaira. Tovább árnyalja a képet, hogy tíz alkalmazásban állóból csaknem négy az ipari szektorban dolgozik.

Vállalkozások és szerepük a foglalkoztatásban 2016. szeptember végén az egy évvel korábbinál 0,9%-kal több, 7830 ipari vállalkozást tartottak nyilván a NyugatDunántúlon, a teljes állomány 4,8%-át. A társas formában bejegyzettek aránya magasabb volt, mint az önálló vállalkozóké. 93%-kuk feldolgozóipari profillal rendelkezett. Legtöbbjük — az országoshoz hasonlóan — az egyéb feldolgozóipar és javításhoz (közel 2,1 ezer), az élelmiszeriparhoz, illetve a kohászat, fémfeldolgozáshoz (egyaránt 1,2 ezer) tartozott.

Száz ipari társas vállalkozásból 78 létszáma a 10 főt sem érte el, de létszám-nagyság szerinti összetételük elsősorban a 10—19 fős és a 49 főnél

nagyobb vállalkozások magasabb arányával tér el az országostól. A legalább 250 főt foglalkoztató társas szervezetek között különösen nagy az ipari főtevékenységet folytatók előfordulása: összesen 87 ilyen ipari vállalkozást tartottak nyilván a régióban, ami a méret-kategóriába tarozó szervezetek nyolctizedét jelentette.

Nyugat-Dunántúlon az ipar súlya a foglalkoztatásban is jelentős. 2016. első kilenc hónapjában, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál alkalmazásban állók 39%-a dolgozott a szektorban, míg országosan mindössze negyede. Hányaduk a három nyugat-dunántúli megye közül Győr-Moson-So-

pronban (44%) és Vasban (40%) kiugró, Zalában (27%) az országos átlagnál nem sokkal magasabb. A létszám egy év alatt 3,3%-kal, mintegy 104,6 ezer főre bővült.

A járműgyártás több mint 33 ezer főnek biztosított kereseti lehetőséget, Győr-Moson-Sopronban közel annyi munkavállalónak (23 ezer fő), mint az oktatás és kereskedelem gazdasági ágak együttvéve. Vas megyében az előbbihez hasonlóan szintén a járműiparban dolgoztak a legtöbben (8700 fő), felülmúlva a szállítás-raktározásban, a közigazgatásban vagy az egészségügyi ellátásban adódó foglalkoztatási szintet. 2009-től 2016 első kilenc hónapjáig az ipari beruházások kétharmada a járműgyártásban valósult meg a régióban, ami befolyásolta a foglalkoztatást is: ugyanebben az időszakban az iparban alkalmazásban állók létszáma közel 18 ezerrel nőtt, ezen belül túlnyomó többségük a járműiparban helyezkedett el.

A gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint az egyéb feldolgozóiparban 11, illetve 9,1 ezren, míg a kohászat, fémfeldolgozásban 8,8, az élelmiszeriparban pedig 8,4 ezren dolgoztak a

régióban bejegyzett szervezeteknél. A felsorolt alágazatok közül — a foglalkoztatás szempontjából — az első súlya Győr-Moson-Sopronban, az élelmiszeriparé és a kohászat, fémfeldolgozásé Zalában, míg az egyéb feldolgozóiparé Vasban volt a legnagyobb. Ezenkívül Vasban a textil- és bőriparnak, Zala megyében a gép-, gépi berendezés gyártásának is jelentősebb még a foglalkoztatásban betöltött szerepe.

Az iparban kapott havi bruttó 289 ezer forintos átlagkereset közel 46 ezerrel haladta meg a nyugat-dunántúli nemzetgazdasági átlagot. Ennél csak az információ, kommunikáció területén és a pénzügyi szolgáltatásban fizettek nagyobb összeget a régióban. Az ipari átlagkereset csak Közép-Magyarországon volt magasabb. Az iparon belül, a külföldi tőkével működő cégek jelenlétének köszönhetően, Győr-Moson-Sopronban a járműgyártsban és a vegyianyag-gyártásában, míg Vasban az utóbbi ágazatban voltak az átlagot leginkább meghaladó fizetések, Zalában pedig az energiaiparban és a bányászatban lehetett a legjobban keresni. >>>

30 / A KSH JELENTI / KISALFÖLDI GAZDASÁG A nyugat-dunántúli székhelyű ipari vállalkozások adatai, 2016. I-III. negyedév

Terület

Regisztrált vállalkozás

Ebből társas

Társas vállalkozások közül legalább 10 főt foglalkoztató, %

Alkalmazásban állók száma, főa)

Ebből: járműiparban

az időszak végén Győr-Moson-S megye

3 632

1 997

22,9

58 589

23 237

Vas megye

1 846

976

22,1

28 450

8 669

Zala megye

2 352

1 118

21,6

17 597

1 434

Nyugat-Dunántúl

7 830

4 091

22,4

104 636

33 341

a) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

A bruttó átlagkeresetek alakulása a feldolgozóiparban a Nyugat-Dunántúlon, 2016. I–III. negyedév

Termelés és termelékenység Nyugat-Dunántúl egyike az ország iparilag legfejlettebb térségeinek. A szektor teljesítménye 2016. első kilenc hónapjában volumenében már több mint egyötödével meghaladta — a gazdasági válság előtti — 2008. azonos időszakáét.

A régióban telephellyel rendelkező, 4 főnél nagyobb létszámmal működő ipari vállalkozások 2016. I—III. negyedévben 3992 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 3,5%-kal kisebbet, mint egy évvel ko-

rábban. A produktum, KözépDunántúlhoz hasonlóan, az országos egyötödét tette ki és felülmúlta a Közép-Magyarországon működő vállalkozások teljesítményét. Az ipari kibocsátás kétharmadát Győr-Moson-Sopron, 24%-át Vas, fennmaradó egytizedét Zala megye adta, azzal együtt, hogy az egy évvel korábbi azonos időszakhoz viszonyítva csupán Vasban nőtt a termelés volumene, Zalában egytized, Győr-Moson-Sopronban ennél kisebb mértékű csökkenés következett be.

A régióban bejegyzett, legalább 50 főt foglalkozató

feldolgozóipari vállalkozások termelésének volumene 3,1%-kal mérséklődött, értéke 3455 milliárd forintot tett ki. A csökkenés mértéke az ipari termelés több mint héttizedét adó járműiparban meghaladta az átlagot, ami súlyánál fogva egyben meghatározta az éves változás irányát is. Mérséklődött a vegyi anyag, termék gyártása teljesítménye, a textilipart pedig stagnálás jellemezte. Néhány, az ipari kibocsátás együttesen egytizedét adó feldolgozóipari ágazatban, így az élelmiszeriparban, az egyéb feldolgozóiparban, a kohászat, a

fémfeldolgozásban, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 10%-ot meghaladó, míg a termelési érték 6,0%-át adó gumi-, műanyag- és építőanyagiparban 4,5%-os növekedés történt.

A nyugat-dunántúli megyék egymástól eltérő ipari potenciáljából és termelési szerkezetéből adódóan, egyes feldolgozóipari ágazatok a régiós átlagnál nagyobb szerepet kapnak.

2016 első kilenc hónapjában a járműipar teljesítményének több mint nyolctizede, a számítógép, optikai, elektronikai termékek gyártásának közel nyolctizede GyőrMoson-Sopron megyéhez kapcsolódik. Vasban a vegyipar, a textilipar, a villamos berendezés gyártása és az egyéb feldolgozóipar kapott az átlagnál jóval nagyobb hangsúlyt a régión belül, Zala megyében pedig az elhanyagolható járműipari kapacitást leginkább a gép-, gépi berendezés gyártása, az élelmiszeripar, és a fa-, papír- és nyomdaipar, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar kompenzálja.

2016. I—III. negyedévben a feldolgozóiparban az egy alkalmazottra jutó 43 millió forint termelési érték több mint ötödével felülmúlta az országos átlagot. Még kedvezőbb a helyzet a textil- és bőriparban, valamint hasonló mértékű az eltérés a régió javára a járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában. Régiós öszszehasonlításban Észak-Magyarország feldolgozóiparra számított mutatója magasabb, de megyei szinten Győr-Moson-Sopron áll az első helyen 56 millió forinttal, megelőzve Borsod-AbaújZemplén megyét és a bővülő járműiparral rendelkező Bács-Kiskunt. Vas 31 millió forinttal a középmezőnyben

A nyugat-dunántúli székhelyű feldolgozóipari vállalkozások adatai, 2016. I–III. negyedév* Belföldi Megnevezés

Feldolgozóipar összesen

Termelési érték, millió Ft

Export

Összes

értékesítés, millió Ft

Alkalmazásban állók száma, fő

Egy alkalmazásban állóra jutó termelés, 1000 Ft

3 455 341

372 511

3 065 952

3 438 463

80 760

42 785

élelmiszeripar

135 204

94 475

39 676

134 150

6 274

21 551

textil- és bőripar

48 665

4 065

44 002

48 066

4 843

10 048

fa-, papír- és nyomdaipar

75 078

17 118

58 695

75 814

3 121

24 054

vegyi anyag, termék gyártása

42 227

23 341

18 710

42 050

944

44 737

gumi-, műanyagés építőanyag ipar

210 699

70 770

139 408

210 178

9 556

kohászat, fémfeldolgozás

97 271

32 039

65 846

97 885

5 167

18 825

számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás

21 746

551

20 935

21 486

1 244

17 476

villamos berendezés gyártása

113 633

1 102

111 427

112 528

4 203

27 035

gép, gépi berendezés gyártása

91 178

20 582

71 000

91 582

5 372

2 508 851

99 880

2 393 487

2 493 367

33 073

75 859

110 790

8 589

102 767

111 356

6 963

15 910

Ebből:

járműipar egyéb feldolgozóipar és javítás

22 049

16 974

*49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és nonprofit társaságok adatai.

Néhány feldolgozóipari ágazat részesedése az ipari termelésből a Nyugat-Dunántúlon, 2016. I–III. negyedév*

*49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és nonprofit társaságok adatai.

található, míg Zala 12 millió forint egy alkalmazottra jutó feldolgozóipari termeléssel a sor végén található. A legmagasabb termelékeny-

séget a feldolgozóipar ágazatai közül a régióban és Győr-Moson-Sopron megyében egyaránt a járműgyártás érte el, Vasban elhanyagol-

ható mértékben ugyan, de a fa-, papír- és nyomdaipar vezet a járműipar előtt, míg Zalában a gumi-, műanyagés építőanyag-ipar.

/ A KSH JELENTI /

31

Értékesítés A régió feldolgozóipara túlnyomórészt az exportra támaszkodik. Az országos 79%-kal szemben az exportarány 89%ot tett ki. Ágazatai közül csupán az élelmiszeriparban (70%), a vegyianyag-termék gyártásában (56%) valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban (34%), illetve a kohászat, fémfeldolgozásban (33%) számottevő a hazai piaci részesedés, a többi ágazatban a belföldi eladások részaránya többnyire jóval kisebb ennél.

2016. I—III. negyedévben az értékesítés 3,5%-kal csökkent. A feldolgozóipari eladások kilenctizedét képviselő kivitel 4,3%-kal mérséklődött, a belföldi értékesítés azonban 3,7%-kal nőtt. A külföldre irányuló eladások a járműgyártás és a textilipar kivételével minden ágazatában bővültek, de ennek ellenére együtt sem tudták kompenzálni a járműipari export csökkenését. Átmeneti gyártói kapacitáscsökkenésből adódóan — ami folyamatban lévő termékfejlesztéssel függ össze — a közúti jármű-előállítóknak és hazai beszállítóiknak egyaránt romlottak az értékesítési lehetőségei, így a feldolgozóiparban 78%-os piaci részesedésű ágazat belföldi eladása 4,1, exportja 6,7%-kal mérséklődött. A kivitel erősödése, a korábbinál visszafogottabb belföldi kereslet mellett négy területen (villamos berendezés gyártása, vegyianyag-termék gyártása, gép, gépi berendezés gyártása, fa-, papír- és nyomdaipar) következett be, miközben a döntően külföldre gyártó textiliparban egy ugrásszerű hazai keresletnövekedés sem tudta pótolni a jóval szerényebb exportkiesést. Régión belül egyedül a Győr-Moson-Sopron megyei feldolgozóipari vállalkozások értékesítése csökkent, a zalaiaké 6,1%-kal a Vas megyeieké 4,8%-kal nőtt.

A fenti témával kapcsolatban további adatokat találhat a www.ksh.hu internetes oldalon, illetve további információkat nyújt a KSH Felhasználói Kapcsolatok Osztálya, illetve Információszolgálata. (E-mail: kommunikacio@ksh.hu)

32 / SIKERTÖRTÉNET / KISALFÖLDI GAZDASÁG Kettôs jubileum: Ausztriában ötven, Magyarországon harminc éve alapított céget

MICHAEL LEIER, az ember és a vállalkozó A munka nem egy terhes, szükséges dolog, hanem szeretett tevékenység. A nyugalom az unalom. A hétvégén szemlét tartani a cégeknél tiszta élvezet. Három napig a strandon lustálkodni — maga a horror. A luxusban élvezkedni — haszontalan időpocsékolás. — vallja Michael Leier osztrák és magyar üzletember, aki a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Női Vállalkozói Klubjának vendége volt a napokban.

Az ismert és elismert üzletember kettős jubileumot élhetett át a közelmúltban.

Ausztriában ötven éve, Magyarországon pedig harminc éve kezdett el vállalkozni, s nemzetközi cégbirodalmat épített fel. A kettős jubileumra megjelent egy vaskos kötet is, amelynek címe: Kézfogás határokon át — Michael Leier és az ő útja az európai történelemben. A kötetet a klub vendégeinek dedikálta, életéről pedig másfél órán mesélt.

Magyarország a második választott hazám, sajnos magyarul nem tanultam meg, pedig a határ közelében, Pomogyon nőttem fel — ezekkel a szavakkal nyitotta a pódiumbeszélgetést az üzletember. Elárulta, szülei még beszéltek magyarul, mert természetes volt a vasfüggöny előtti korszakban, hogy az osztrákok tudtak magyarul, a magyarok meg németül. Az unokái viszont beszélik a nyelvünket.

A határ közelében felnőtt Michael Leier gyorsan belevetette magát az életbe. Tizennyolc évesen kezdett el vállalkozni, és még abban az évben meg is nősült, azóta is együtt él feleségével, immár ötven éve.

termelt hasznot sosem vittem ki, itt fektettem be, én nem vagyok sáska vagy szöcske, Ausztriában így hívják azokat, akik külföldön termelnek és viszik haza a hasznot — jelentette ki az üzletember a kamarában.

Magyarországra 1983—84 környékén érkezett meg.

Egy korábbi interjúban el-

Beszélt arról is, hasonló a magyar és a burgenlandi mentalitás, ez megkönnyí-

azzal izzították meg a cigarettájukat.

Michael Leier sikereinek titka a munka. Szerinte nincs szebb annál, ha az ember szereti azt, amit csinál. A munkában leli örömét, ennek persze felesége nem mindig örül. Amikor Salzburg környéki síházukban vannak, a környék betonüzemeinek vezetőivel találkozókat szervez, hogy megvitassák a szakma aktualitásait. Amikor felesége ezt szóvá teszi, azzal válaszol: Nekem ez a kikapcsolódás.

A vállalkozásban nem a vállalkozó a legfontosabb, hanem a csapat, én ebben a csapatban csak egy fogaskerék vagyok — jelentette ki, s elmondta azt is, számára a pénz nem sokat jelent, ő sikert akar.

mondta, osztrák barátai óvták attól, hogy a kommunista Magyarországon vállalkozzon. Elszedik a pénzedet és lehet, hogy még börtönbe is csuknak — mondta el egyszer e sorok írójának.

Leiert azonban nem bántották, sőt támogatták. Be kellett bizonyítani az akkori hatalomnak, hogy az osztrák tőke a szocializmus keretei között is működőképes. A rendszerváltás után azonban már piaci viszonyok uralkodtak, s a Leier-cég birodalommá nőtte ki magát.

Hálás vagyok Magyarországnak, hogy befogadott, az itt

tette magyarországi vállalkozásai beindításában. Sógorok vagyunk, nem csak a magyarok hívják így az osztrákokat, az osztrákok is a magyarokat — fogalmazott.

Nem szereti a fennhéjázó vállalkozókat, akik luxusautóban ülnek, exkluzív nyaralásokat szerveznek, barátnőket tartanak. A pénz gyorsan elfogy, a vállalkozás pedig csődbe juthat — hívta fel a vállalkozói felelősségre a figyelmet, s elborzasztó példaként említette azokat a gazdag oroszokat, akik egy időben ellepték Ausztriát, s azzal kérkedtek, hogy százdollárost gyújtottak meg, s

Majd hallgatósága teljes tetszését kiváltva, azt fejtegette, nem szereti azokat az osztrákokat, akik lenézik Magyarországot, mert fejletlenebb, mint Ausztria. Mi az elmúlt ötven évben Ausztriában szabadon vállalkozhattunk, volt időnk megtanulni, a magyarok azonban csak a rendszerváltás után kezdhették el azt– védett meg bennünket.

A felújított Frigyes-laktanya A mérleg pozitív, most már keresek rajta, de a Leier City Centerből a város is profitál — fűzte hozzá, amikor többen is gratuláltak a nagyszerű felújításhoz.

Szóba kerültek legújabb magyarországi fejlesztései is.

Jánossomorján 15 millió eurós beruházással bővít, Győrben pedig a MTESZ-székház felújításába vágott bele.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / OTP BANK /

33

Kilencedszer is elstartol az OTP Bank korszerûsítést támogató Társasházi Pályázata

VISSZA NEM TÉRÍTENDÔ

támogatást kínáló pályázat indul a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek Idén is elindítja a társasházak és lakásszövetkezetek korszerűsítését támogató, vissza nem térítendő támogatást kínáló pályázatát az OTP Bank, amelynek keretében ismét 10 társasház, illetve lakásszövetkezet juthat plusz forráshoz beruházási tervei megvalósításához. Az előző nyolc év kiírásaihoz hasonlóan, a február 15-ével startoló pályázat célja elősegíteni a lakóközösségek életminőségét javító projektek megvalósulását. A másfél-, egy- és félmillió forintos díjaknak köszönhetően olyan, kisebb értékű beruházásokat valósíthatnak meg a tulajdonosok, amelyekre egyébként forrás hiányában nem volna lehetőségük — emelték ki az OTP Bank és a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.

Budapest, 2017. február 15. A magyarországi épületállomány fele (48,7 százaléka) 1946 előtt épült, nagyjából 20 százaléka 1960 előtt, és csupán 8,2 százaléka fiatalabb 37 évnél. Az évtizedek során a külső homlokzat, a vízés hőszigetelő rendszerek, valamint a belső szerkezeti elemek is jellemzően annyira elöregedtek, elhasználódtak, hogy többségük sürgős felújításra szorul. A szükséges felújításokra azonban gyakran nem kerülhet sor az akut forráshiány miatt, ami a társasházi és lakásszövetkezeti lakóközösségek számára állandó problémát jelent. A korszerűsítési munkák elmaradása mellett sokszor nincs lehetőség az olyan, életminőség-javító beruházásokra sem, mint a játszóterek, közösségi terek kiépítése, illetve a modern, energiahatékony újítások bevezetése.

Az OTP Bank immár kilencedik éve rendszeresen elinduló, és idén február 15-én újból elstartoló Társasházi Pályázata a hasonló felújításokat és korszerűsítéseket kívánja támogatni a pályázat keretében elérhető összesen 10 millió forint vissza nem térítendő támogatással. A pályázat országos szintű, társasházak és lakásszövetkezetek számára egyaránt nyitott. A társasházak,

illetve lakásszövetkezetek 2017. február 15-e és 2017. június 18-a között nevezhetnek a pályázatra a www.hazforum.hu oldalon, az „OTP Társasházi Pályázat” menüpont alatt. „A tavalyi kiírásban összesen több mint 860 pályázat érkezett be, ami jól mutatja, hogy komoly igény van a társasházak és lakásszövetkezetek részéről a hasonló kezdeményezések iránt. Ezért is döntött úgy az OTP Bank, hogy idén is elindítja a Társasházi Pályázatot.

Ennek célja változatlanul az, hogy segítsük és ösztönözzük a társasházakat, illetve lakásszövetkezeteket azoknak a szükséges felújításoknak a megvalósításában, amelyeknek köszönhetően szebbé, rendezettebbé, hatékonyabban működtethetővé, egyszóval élhetőbbé tehetik lakókörnyezetüket” — hangsúlyozza Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

A pályázók idén is három kategóriában adhatják be projektötleteiket. Az „Ezermester” kategóriában az energetikai, informatikai és a különféle felújításokhoz nyerhetnek forrást a résztvevők. Így például ebben a kategóriában nyújthatják be a napelemek felszerelését, a hőszigetelések korszerűsítését, a lépcsőházak felújítását és a különféle ügyviteli szoftverek és hardverek beszerzését célzó projektjeiket a társasházak és lakásszövetkezetek. A „Biztonság” kategóriában a személyi és vagyonvédelmet támogató beruházások tervei nyújthatóak be, ide értve a térfigyelő rendszerek kiépítéséről, a liftfelújításról és akár az akadálymentesítésről szóló terveket. Végül a „Közösségépítés” kategóriában a lakóközösség tagjait összehozó, a közösségi tereket fejlesztő ötleteket várják a szervezők a kerti sütők létesítésétől egészen az olyan — a tavalyi kiírásban díjazott — kezdeményezésekig, amikor a lakóközösség saját egészségszobát alakított ki. Emellett egy további nyertest hirdet a pályázat, aki a Facebookos közönségszavazás győzteseként

egymillió forintos vissza nem térítendő támogatáshoz jut majd. „Országos szinten ez idén az első olyan pályázat a társasházak és lakásszövetkezetek számára, amelynek keretében vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a lakóközösségek, közös céljaik megvalósításához. Reménykedünk benne, hogy minél több hasonló forrás nyílik majd meg az év folyamán, ez azonban a jövő zenéje. Így mindenképp érdemes lehet megragadni ezt a kínálkozó lehetőséget a közösségeknek arra, hogy legalább részben külső forrásból korszerűsíthessék épületeiket, közösségi tereiket” — mondta Sárvári Marcell, a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője.

A három kategóriában a résztvevők a pályázatok összeállítása során maguk határozhatják meg, milyen projektet kívánnak megvalósítani. Ezzel a pályázat olyan hiánypótló és egyben kiegészítő lehetőséget jelent a társasházak és lakásszövetkezetek számára, amely nem előre meghatározott, hanem igényre szabott beruházási terveket támogat.

A Házfórum társasházszakmai fórumról A Házfórum.hu társasházszakmai fórum a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintő ügyek teljes spektrumát lefedő online információs platform. A 2012. márciusában elindult, a www.hazforum.hu címen elérhető szakportál célja, hogy naprakész elméleti és gyakorlati információkkal, ötletekkel és tanácsokkal lássa el a társasházi közös képviselőket, valamint a lakóközösségek tagjait a társasházakat és lakásszövetkezeteket érintő műszaki, ügyviteli, jogi és pénzügyi kérdésekben. Tartalomfókuszú anyagaival, hírlevél- és tanácsadási szolgáltatásával, valamint szakmai partnerkapcsolataival a Házfórum.hu a hazai társasházi lakóközösségek egyik elsődleges információforrása, amit jól mutat az oldal folyamatosan növekvő, ma már 170 ezer főt meghaladó olvasótábora is.

34 / ÜZLETEMBER TALÁLKOZÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

InnoSport 2017

nemzetközi

üzletember-

találkozó a Kamarában

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában működő Enterprise Europe Network iroda 2017. július 27-én InnoSport 2017 elnevezéssel nemzetközi üzletember-találkozót szervez. A rendezvény kiváló lehetőség a sport, az innováció és az egészségipar területén tevékenykedő vállalkozásoknak arra, hogy új üzleti partnereket találjanak, új üzleti lehetőségekre leljenek, növeljék versenyképességüket és megjelenjenek a nemzetközi piacokon.

Az ipari vállalkozásokon kívül kutatócsoportokat, klasztereket, intézményeket is várunk a nemzetközi technológia-transzfer előmozdítása érdekében. A rendezvény nyelve — beleértve a konferenciát, kétoldalú megbeszéléseket és workshopokat — az angol.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / ÜZLETEMBMER TALÁLKOZÓ / Az esemény fókuszában: • Legújabb fejlesztések, új technológiák, jövőbeli trendek • Rövid, lényegre törő 20 perces megbeszélések a hatékony együttműködés előmozdítására • A kutatás-fejlesztésben élen járó cégek szolgáltatásainak bemutatása

• Sikeres technológiák és innovációk bemutatása • Új nemzetközi szerződések megkötése és együttműködések kezdeményezése Workshopok az alábbi témákban: • „MedTEch” — orvosi fejlesztések a sport szolgálatában

• „Be Smart!” — kalandés extrém sportok ma és holnap, smart-megoldások • „Invest in sport!” — minden, amit a startupok, ötletgazdák, befektetők nyújtanak és elvárnak egymástól Helyszín: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és

35

Iparkamara, 9021 Győr, Szent István út 10/A. Korlátozott számban díjmentesen lehetőség van kiállítótér és stand igénybevételére, igényét kérjük mielőbb, de legkésőbb 2017. március 31-ig szíveskedjen jelezni az een@gymskik.hu e-mail címen, vagy a 96/520-290 telefonszámon.

Regisztrálni, cégbemutatkozást és partnerkereső profilt feltölteni a rendezvény hivatalos weboldalán keresztül, a https://www.b2match.eu/innosport2017/pages/16192-home linkre kattintva lehet.

IMPRESSZUM • KISALFÖLDI GAZDASÁG • A Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara digitális lapja • Felelős kiadó: Orbán Dezső titkár. Szerkeszti: Győr+ Média Zrt. Tördelés: Konrád Sándor. Elérhetőségek: 9021, Győr, Szent István út 10/A. • Telefon: 96/520-200 • Fax: 96/520-291 • http://www.gymskik.hu • HU-ISSN 1416-6267

www.gymskik.hu/gazdasag-hirei

www.gymskik.hu/rendezvenyek

www.gymskik.hu/szakkepzes

www.gymskik.hu/palyaorientacio

www.gymskik.hu/mesterkepzes

www.gymskik.hu/klubok

www.gymskik.hu/kereskedelmi-tagozat

www.gymskik.hu/ipari-tagozat

www.gymskik.hu/szolgaltatasi-tagozat

www.gymskik.hu/kezmuipari-tagozat

www.gymskik.hu/gyori-terseg

www.gymskik.hu/mosonmagyarovari-terseg

www.gymskik.hu/ferto-rabakozi-terseg

www.gymskik.hu/enterprise-europe-network

www.gymskik.hu

www.facebook.com/gymskik