Kisalfoldigazdasag2018 2 by Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

24. évfolyam / 2. szám / 2018. FEBRUÁR

gymskik.hu

facebook.com/gymskik

ÉVKÖSZÖNTÔ Rendezvényt tartott a kamara

A GYÔR-MOSON-SOPRON MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA Palkovics László oktatási államtitkár

Gyôrben (is) épül

A FIEK

Parragh László országos kamaraelnök (MKIK)

Borkai Zsolt polgármester Győr

Árvay István polgármester Mosonmagyaróvár

Földesi Péter rektor, Széchenyi-egyetem

Pintér-Péntek Imre kamaraelnök GYMSM KIK

A FIEK győri épületének látványterve.

2 / AJÁNLÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

A kamarai életet Győr-Moson-Sopron megyében a sokszínűség, a célszerűség, a józan együttműködések, az ipar, az oktatás, a közélet szervezett összhangja jellemezi leginkább. Ennek volt jó példája a februárban megrendezett évnyitó. Az elhangzott beszédekből, előadásokból idézünk fel fontos részeket. Némelyiket több aspektusban, illetve más-más szövegkörnyezetben is, hogy olvasóinknak méltó módon tudjunk képet adni az eseményről, és mindemellett hasznos információkkal is szolgálhassunk.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / ÉVKÖSZÖNTÔ /

Gazdasági évnyitó a Gyôr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában

Hol húzódik az osztrák

MUNKAADÓI HATÁR? A magyar gazdaság, különösen megyénk, évek óta jól teljesít. Ahhoz azonban, hogy ez a teljesítmény folyamatos maradjon a kormány, a helyi közigazgatások, a felsőoktatás és a kamara összefogásának további erősítése szükséges. A megyei kamara gazdasági évnyitóján a munkaadói szempontok szerint majdnem Győrig érő osztrák határról, a munkaerőproblémák megoldásáról, és a kis- és közepes vállalkozások lehetőségeinek növeléséről, a versenyképesség megőrzéséről is szó esett.

Vállalkozók, nagyvállalatok vezetői, közintézményi igazgatók. Két államtitkár, Kara Ákos és Palkovics László, az országos kamara elnöke, Parragh László, a megyei közgyűlés elnöke, Németh Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora, Földesi Péter, és megyénk két meghatározó ipari gócpontjának, Győrnek és Mosonmagyaróvárnak polgármestere, Borkai Zsolt és Árvay István jelenléte is mutatta, fontos témákról volt szó a megyei kamara gazdasági évnyitóján, melyet Győrben, a kamarai székházban tartottak.

Öröm és bánat a megyében Pintér Péntek Imre, a megyei kamara elnöke házigazdaként és az előadásokat összekötő gondolatok megfogalmazójaként állt a vendégek elé: „2018 a kihívások éve lesz. A legnagyobb kihívásnak a versenyképességünk megőrzését érzem. Erre most a legnagyobb hatással a munkaerőpiacon bekövetkezett drasztikus változások vannak. Öröm, hogy megyénkben a munkakeresők száma a legkisebb, 2,5 százalék alatt van. Bánat, hogy egy

ilyen aránynál tőlünk nyugatabbra már kongatják a vészharangot. Öröm, hogy megyénket Magyarországon mindenki irigyelheti, hiszen gazdasági eredményeink első helyre visznek a megyei rangsorban. Bánat, hogy ezt két ipari gócpontnak, Győrnek és Mosonmagyaróvárnak köszönhetjük csak, a többi megyei régió erősen le van maradva. Öröm, hogy megyénkben az egy főre jutó iparűzési adó a legmagasabbak között van országosan. Bánat, hogy a meghatározó öt város közül háromban ez a szám kiugróan alacsony. Mert akik Sopronban, Kapuváron, Csornán élnek, javarészt Ausztriában dolgoznak. Nem itthon fizetnek utánuk iparűzési adót! Vállalkozói szempontból úgy fest, nincs munkaerő már, mert az osztrák határ szinte Győrig ér” — mondta bevezetőjében a megyei kamara elnöke, majd hozzátette: |>

4 / ÉVKÖSZÖNTÔ / KISALFÖLDI GAZDASÁG mé. Fél évszázada egy főiskola alakult meg Győrben, majd fénysebességgel egyetemmé vált. Olyan egyetemmé, amelyre már nemcsak Magyarországon, de Európában is felfigyeltek. Valóban nincs lehetetlen, de a lehetségesért sokat kell dolgoznunk.” Sikerrecept: A problémákra a régió még mindig talált megoldást Borkai Zsolt Győr Megyei Jogú Város polgármestere kamarai beszédét a közönségnek, rajtuk keresztül a régióban élőknek címzett köszönettel kezdte: „Köszönetet szeretnék mondani, köszönetet az elmúlt időszakért, hiszen ahhoz, hogy ez a térség, ez a város, ez a megye, ez a régió gazdasági teljesítményben jó példa tudott lenni, egyértelműen az kellett, hogy a városban, a

Pintér Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

|> 4 erő összefogása „Öröm, hogy sok rátermett honfitársunk külföldön dolgozik, bizonyítva, mi magyarok a világon mindenütt megálljuk a helyünket. Bánat, hogy nem itthon adóznak, de az itthon dolgozók adójából fenntartott közbiztonságot, közellátást, utakat, oktatást élvezik. Semmi bajom azokkal a honfitársaimmal, akik Ausztriában keresik a kenyerüket, de az igazságos teherviselés mellett kiállok. Nem szeretnénk Hátsó Ausztria lenni. Sok munkaerőt kell itthon tartanunk, sok terméket kell előállítanunk sok-sok hozzáadott értékkel, sok adót kell fizetnünk, hogy településeink tovább virágozzanak. Hogy ezt elérjük, úgy gondolom négy, a gazdaságra hatással bíró

„erőnek” kell összefognia. A kormánynak, a helyi önkormányzatoknak, az oktatásnak, leginkább a felsőoktatásnak és a kamarának. Ennek az összefogásnak az erejét a vállalkozóknak érezni kell. Nem csak általában, hanem akkor, amikor csörög a pénztárgép. Mert a gazdaságot élénkítő tervek, akciók, befektetések csak is akkor nevezhetők hatékonynak, csak is akkor mondhatjuk, elérték céljukat, ha a vállalkozásoknak kedvező bevétele van. Ezért kell iparűzési adót csökkenteni, ezért kell FIEK programban dolgozni, ezért kell az elsőgenerációs magyar vállalkozásokat, az egyetem mint katalizátor segítségével, a vállalkozások evolúciós folyamatát kikerülve, a 21. századba röpíteni. Nagy munka, sok kihívással, de nem lehetetlen. Ezt mutatja egy jó példa. Az idén 50 éves Széchenyi István Egyete-

Borkai Zsolt, Győr Megyei Jogú Város polgármestere

KISALFÖLDI GAZDASÁG / ÉVKÖSZÖNTÔ /

megyében, a régióban dolgozó vállalkozások bátran mertek újabb és újabb beruházásokat megvalósítani. Ki tudtak alakítani egy jó bázist, megfelelő környezetet a gazdaság részére.” Győr polgármestere ezután kifejtette: „Az elmúlt időszakban sikerült nagyon sok komoly feladatot megoldani. Ettől az évtől Győr városában, segítve és élénkítve a gazdaságot, 1,6 százalékra vittük le az iparűzési adót. Bízom benne, intézkedéseink, amelyeket eddig meghoztunk, és amelyeket, egyeztetve a gazdaság résztvevőivel, a jövőben meghozunk, segítenek abban, hogy az előttünk álló problémákat, ahogy az eddigieket is, megoldjuk!” Az állam, a gazdaság, a helyi önkormányzatok együttműködése kapcsán Borkai Zsolt megjegyezte: „ A kialakított törvényi háttér segített abban, hogy a gazdaság előre

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár

tudjon haladni. Most már nem arról beszélünk, hogy mennyi a munkanélküli ebben a térségben, hanem arról tudunk beszélni, hogy munkaerőhiány van, és ennek a megoldását kell közösen megtalálnunk. Biztos vagyok benne, ahogy az erre a régióra eddig is jellemző volt, ezután is — közösen — megtaláljuk a megoldást!” Befektetők csak oda mennek, ahol szoros az ipar és a tudomány együttműködése Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján pontos adatokkal illusztrált előadást tartott arról, milyen kihívásokra kell felkészülnie a magyar felsőoktatásnak. Többek között elmondta:

„A tanulók hatvanöt százaléka ma még nem tudja, mit fog csinálni, amikor kikerül a munkaerőpiacra. Mert azokat a szakmákat lehet, még nem is ismerjük, amelyek akkor már munkaerőt igényelnek. Ezért kellenek az olyan üdítő példák a flexibilis oktatásra, az iparral történő együttműködésre, amelyet a Széchenyi István Egyetem mutat meg nekünk.” Majd bejelentette, hogy megszületett a döntés arról, hogy Szeged, Pécs és Zalaegerszeg után Győrben is felépül az egyetem berkein belül egy Science Park (Tudományos Innovációs Park) a régió leginnovatívabb, legdinamikusabban fejlődő hazai és nemzetközi vállalkozásai számára. „A kormány ezen parkok létrehozására komoly erőket fordít. Látható, a befektetők ma már csak olyan helyekre mennek, ahol a tudomány és az ipar szorosan együttműködik.”

ÉVKÖSZÖNTÔ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

FIEK Győr A „Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ — Kutatási infrastruktúra fejlesztése” című pályázati kiírás szerint 25 milliárd forint fordítható valós piaci igényekre alapozott ipari fejlesztések kutatási bázisának biztosítására az adott szakterület kiváló kutatóintézményeivel való együttműködésben. A pályázat győri nyertese a Széchenyi István Egyetem. 6,4 milliárdból épül fel a 3 épület, amely otthont ad a kisés közepes vállalkozások számára is hasznosuló projekteknek.

Földesi Péter: Az Audi egy befogadó várost és évszázados autóipari hagyományokat talált Győrben. Az egyetemünkkel is elindult a világcég együttműködése, amely a jövőt alapozta meg. Ám lehet ez elakadt volna, ha a kormány nem veszi észre, értelmes, jó kezdeményezés ez az összefogás. És nem csak észrevette, de erkölcsileg és anyagilag is hatalmasat lökött rajta, így jött létre a FIEK, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ a campuson.

Parragh László: Ma az oktatás még nem mint az a tény, hogy a végzettséggel rendelk vállalkozói oldalon. Ez gratulálni, mert felism lása. Ha egy városveze tást, akkor lehet orszá

m gazdaságvezérelt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, a közmunkások 47 százaléka felső- vagy középfokú kezik. Ma messze a kamara a legerősebb szervezet a zt a politika is érzékeli. Szeretnék Győr városának merték, milyen fontos az ipar és a tudás összekapcsoetés érti a gazdaságot, ha ehhez kapcsolja az oktaágos jelentőségű egyetemet létrehozni.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / ÉVKÖSZÖNTÔ /

Árvay István: Amíg a térség gazdasága ilyen jó állapotban van, ilyen potenciál van benne, addig kell a problémákat kezelni, nem akkor, amikor már azok bekövetkeznek. Lehetőségeink vannak, valamennyi eszköz a kezünkben van, hogy ezzel hogyan tudunk élni, csak rajtunk múlik. A gazdaság innovatív fele éppen a negyedik ipari forradalomra készül, a másik fele most még azon sírdogál, hogy nincs munkaerő, kevés a munkaerő, nem megfelelő végzettségű. Szép számmal vagyunk és a problémák megoldása, ezért vagyunk itt, megkezdődött.

OKTATÁS–GAZDASÁG / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár előadása a Győr-MosonSopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján.

ÖNVEZETÔ JÁRMÛVEK visznek minket a jövôbe Palkovics László a felsőoktatásért is felelős államtitkár, ahogy azt Pintér-Péntek Imre a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is elmondta a kamarai évnyitón, a régió támogatója. Olyan ember, aki nem csak „oktatja” de a gyakorlatban ki is próbálta azokat a módszereket, amelyek előre vihetik az oktatást és nagyot lendíthetnek a gazdaság teljesítőképességén is. „Államtitkár úr mielőtt ezt a nem könnyű posztot elvállalta volna, dolgozott komoly ipari cégeknél, részt vett innovatív munkákban, kutatásfejlesztési projektekben” — vezette fel Palkovics László beszédét — melyből most szemezgetünk a Kisalföldi Gazdaság olvasóinak — a kamarai évnyitón a kamara elnöke.

65%, aki egész biztos nem tudja ma Az egyik fontos kérdés, melyre prezentációjában Palkovics László a választ kereste: Hogyan vesznek részt az egyetemek a következő időszakban a gazdaság át- vagy tovább alakításában?

si üteméhez alkalmazkodni. A szakmunkásnak készülők hatvanöt százaléka ma egész biztosan nem tudja, nem tudhatja, mit fog csinálni, amikor kikerül a munkaerőpiacra — mondta az államtitkár — majd rátért arra a témakörre, amit az új készségek szükségszerű megszerzése jelent majd.

A legnagyobb kihívást manapság a technológia óriási ütemű fejlődése jelenti. Két évvel ezelőtt az autonóm, a köznyelvben önvezetőnek mondott, járművekről még alig esett szó, ma pedig csak ezekről beszélünk. A világ változik, gyorsan változik. Ez pedig a szakemberekre is hatást gyakorol. A fejlődésben fontos, miként tudunk ezekhez a változásokhoz, azok fejlődé-

Új készséggel kell rendelkezniük, olyanokkal, amelyeket ma még nem is nagyon ismerünk. Ezt azért nagyon nehéz egy oktatási rendszeren belül követni. Ráadásul még mindig alapvetően konzervatív a magyar oktatási rendszer. Ebbe tartozik a köznevelési rendszer, ide tartozik a szakképzés, és ide tartoznak az egyetemeink is. Van persze néhány üdítő példa, az is, amit Földesi Péter

KISALFÖLDI GAZDASÁG / OKTATÁS–GAZDASÁG / rektor úr a FIEK kapcsán (lapunk 14—17. oldalán) bemutatott, ezek az oktatás flexibilitását emelni fogják.

mik azok a lehetőségek, amelyekkel ebbe az irányba lehet nekünk is az oktatási, felsőoktatási rendszereinket alakítani.

Túl konzervatív a magyar oktatás?

A legfontosabb, hogy a felsőoktatás nem szakadhat el a munkaerő-piaci igényektől.

Palkovics László a magyar felsőoktatás elé követendő példákat is állított előadásában: Az európai oktatási rendszer a miénkhez hasonlóan konzervatív, Nem régen volt szerencsém néhány napot Szingapúrban tölteni. Na az egy olyan gazdaság, ahol az oktatásra sok minden mondható, de az, hogy konzervatív lenne, az nem. Roppant hatékony, roppant jól működő, fölülfinanszírozott oktatási rendszerről van szó. Egy jól irányított ország. Irányított diktatúrának szokták nevezni azok, akik így értelmezik, de nem az, hanem egy nagyon jól irányított, jól működő ország. Az európai rendszerek ehhez képest még le vannak maradva. Ezen változtatnunk kell nekünk is. Pontosan megértettük, hogy mik azok az eszközök,

Meg kell kérdezni, mit akar a munkaerőpiac, ehhez kell nekünk megoldásokat találni, legyen az oktatás, vagy a kutatásfejlesztés területe.

Multivezérelt rendszerhez alkalmazkodtak a hazai kkv-k A nemzetközi kitekintés után az államtitkár a kutatásfejlesztésről beszélt. Mint megjegyezte, ez elég sajátságos dolog hazánkban, mivel a magyar gazdaság elég egyoldalú, a multinacionális cégek súlya sokkal nagyobb, mint a hazai tulajdonú vállalkozások súlya. Ami magában nem baj, a problémát az jelenti, hogy a hazai vállalkozások nagy része saját termékkel nem rendelkezik.

Míg a Külgazdasági Minisztériumban a HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) kifejezetten jól működik, egymás után jönnek a befektetések, ennek a másik oldala, a Kereskedőház (Magyar Nemzeti Kereskedőház ) pedig nem teljesít túlzottan jól. Nem azért mert nem jó a menedzsment, hanem azért, mert a magyar vállalkozásoknak nincs olyan terméke, amivel meg tudna jelenni mondjuk az európai, vagy a világpiacon. Azért nincs ilyen terméke, mert abszolút alkalmazkodott ehhez a multivezérelt rendszerhez. Azt mondja, hogy megkapja a rajzot, a rajz alapján gyártjuk, ezt jól csináljuk, ár, minőség, logisztika szempontjából ez jó, de hát a rajz nem a miénk, tehát a tudás nem a miénk, és ez kiszolgáltatottá teszi ezeket a vállalkozásokat két szempontból is. Egyik, hogy ez a rajz bármikor elvehető, a másik, miként tudunk teljesíteni olyan ár—költség elvárásokat, részben funkcionális elvárásokat, ha nem a sajátunk a termék. |>

10 /

OKTATÁS–GAZDASÁG / KISALFÖLDI GAZDASÁG

|> Komoly kihívás ez a kkv-k számára, amire, a hazai oktatást is bevonva, valamilyen módon megoldást kell találni — hangsúlyozta Palkovics, és rátért arra is: Biztos, hogy Magyarországon a diploma jó befektetés. Diplomával gyakorlatilag azonnal lehet állást találni. Ezen belül is vannak olyan diplomatípusok, amelyek kifejezetten keresettek. Ide tartozik például az informatika, ide tartoznak például a mérnöki diplomák, ide tartoznak az agrárdiplomák, ide tartozik a matematika, fizika, tehát nagyon sok minden. Az OECD országok között első helyen állunk a diplomás munkanélküliség alacsony számával. Gyakorlatilag Magyarországon akinek diplomája van és dolgozni akar, ezt semmi nem akadályozza meg. Jobbak vagyunk ebben, mint Németország, pedig ők szoktak bennünket megelőzni. Fontos megérteni azt is, hogy a diplomák azért is értékesek, mert a diplo-

mák 2/3-át olyan helyen használják, ahol végeztek. Egynegyede a diplomáknak az, amik kicsit általánosabb területen kerülnek felhasználásra. Mégis vannak komoly kihívások. Az európai átlagnak megfelelő oktatási területeken, a különböző mérnöki, informatikai, természettudományi területeken 26 százalék a bekerülő diákok aránya, ennyi is végzi el az egyetemet aránylag. A magyar gazdaságnak a gazdaság szempontjából fontos oktatási területeken végzett diplomásokból 40 százalékra lenne szükség. De nálunk is csak 26% végzős van. Hiányzik 14 százalék. Itt van az oktatási kormányzatnak feladata, hogyan tud ezen a területen lényegi változást elérni.

A jövő üzemmérnökei… Az államtitkár előadásából kiderült, vannak azért pozitív elmozdulások. Lehet látni, hogy 2013-ban 23 százalék körül jártunk, ma már a 26 százalék felé tartunk. Az elmúlt időszakban az

informatikai képzésre jelentkezett hallgatók száma növekedett. Ezen felbuzdulva — mondta Palkovics — létrehoztunk olyan képzési formákat, amik most debütálnak, ebben a jelentkezési időszakban. Ez nem a tudományos munkára felkészítő forma, inkább a korábbi üzemmérnökképzéshez hasonló képzési forma, ami három év után a munkaerőpiacra állít elő szakembereket. Kevesebb a matematika, több a gyakorlati alkalmazás. A munkaerőpiacnak van egy ilyen igénye is. Én azt gondolom, hogy ezen a területen lesz egy erőteljes növekedés. Nagyon fontos az, hogy a magyar felnőttoktatási rendszer olyan legyen, ahol az intézmények nem szükségszerűen versenyeznek egymással, hanem együtt is működnek. Képesek hálózatban működni, és az intézmények közötti átjárhatóság megvan. Az egyetemek elmúlt időszakban történő együttműködése azt is bizonyítja, hogy képesek erre. A Széchenyi István Egyetem

KISALFÖLDI GAZDASÁG / OKTATÁS–GAZDASÁG / véleményem szerint ebben a gondolkodásban, együttműködésben élen jár.

mény számláján volt összesen 30 milliárd forint, meg volt ugyanennyi adósságuk.

Na, de miből élünk?

Ma ott tartunk, hogy a számlájukon van 300 milliárd forint, gyakorlatilag adósságuk nincs.

Minden terv, minden szándék annyit ér, mint a rá fordított kormányzati pénzek. Az oktatás finanszírozása nagyon fontos elem. Az, hogy a magyar közösség mennyi pénzt fordít oktatásra, felsőoktatásra, megmutatja, menyire taksálják az oktatás ügyét? Palkovics László komoly pénzekről beszélt: 2010-ben nagyjából 1500 milliárd forintot fordítottunk képzésre, ebbe beleértendő a köznevelés, szakképzés és a felsőoktatás. Ez az összeg már 1800 milliárd volt 2017-ben, 2300 milliárd lesz valamikor 2018-ban. Az, hogy az oktatás nagyon fontos eleme a magyar gazdaságnak, ezeken az adatokon nagyon jól látszik. 2014-ben, amikor átvettem a felsőoktatást és bevezettük a kancellári rendszert, akkor a 27 felsőoktatási intéz-

Ám nem elég gazdaságilag rendbe tenni az intézményeket, nem elég jól menedzselni őket. Azt is tudni kell, mi történik az intézményekben. A képzés kimeneti és bemeneti követelményeit is átdolgoztuk. A munkaerőpiac számára egyértelműen releváns területeken megjelentek a munkáltatók, a kamara komoly szerepet vállalt ebben a folyamatban.

megnyertek. Ez nagyjából 60 milliárd forintot jelent 60 milliárd forint kutatási pénzt, amit az egyetemek olyan projektekre nyertek, amelyek egyértelműen kapcsolódnak az Irinyi-tervhez, (http://www.kormany.hu/download/d /c1/b0000/Irinyi-terv.pdf). A Nemzeti Kiválósági Program esetében is komoly pénzekről lesz szó. Ettől az évtől kezdve 15 milliárddal több kutatási forrás jutott a felsőoktatási intézményekre (Háttéranyag lehet: http://www.kormany.hu/hu/emberieroforrasok-miniszteriuma/oktatasertfelelos-allamtitkarsag/hirek/az-ujnemzeti-kivalosag-program-2017-2018tanevi-palyazati-kiirasai

Irinyi-terv Fontos oktatáspolitikai intézkedés, hogy ne mindenki foglalkozzon mindennel, az EFOP-os pályázathoz kapcsolódóan az Irinyi-tervben határozták meg, azokat a pályázati konstrukciókat, amelyeket az egyetemek már

https://nkfih.gov.hu/palyazatok/hazai-kfi-palyazatok/nkfiapalyazatok/palyazatifelhivasok/2018/nemzeti-kivalosagiprogram/2018-121-nkp) |>

12 /

OKTATÁS—GAZDASÁG / KISALFÖLDI GAZDASÁG

|> K+F az egyetemek közreműködésével, és a kamara kiemelt szerepe

A robotoktól félni kell? Ha a vállalkozások kutatás-fejlesztési K+F, szakember-utánpótlási támogatását el akarjuk látni, észre kell vennünk, erre csak az egyetemek képesek. Az egyetemek számossága, földrajzi lefedettsége alkalmassá teszi őket arra, hogy ilyen fajta segítséget nyújtsanak a vállalkozásoknak.. Nem kell mindig a rakétagyártásra gondolni, lehet például egyfajta egyedi O gyűrű fejlesztése is. Komoly innovációs feladatot jelenhet akár ez is. Szükséges hozzá fejlesztőmérnök, fejlesztőeszköz. Aztán a kifejlesztett terméket szabadalmaztatni is kell. Így rendelkezhet saját termékkel egy vállalkozás, így válhat függetlenné. Az egyetemek számára a jövőben még erőteljesebb feladat, hogy ebben a

„Sokakat foglalkoztat, a robotok milyen mértékben veszik majd el a munkájukat? Eléggé összetett ez a kérdés. Az egyik oldalról nem fog lényeges változásokat jelenteni a robotizáció, nem fogja mindenki elveszíteni a munkáját azért, mert megjelennek a robotok. Alkalmazkodni kell hozzájuk, az egészen biztos. Ám lesznek olyan szakmák, ahol képtelenség robotizálni. Jó hír az egyetemi oktatóknak, a tanároknak, az orvosoknak, hogy ott a robotok nem fogják átvenni a dolgukat. Az azonban jósolható, mindenhol elterjednek a robotok. A digitális környezetből adódó lehetőségek erősebben fognak megjelenni. Ezen persze nem siránkozni kell, hanem alkalmazkodni hozzá. Nem hiszem, hogy sok munkanélküli lesz a robotok miatt. Ha figyelembe vesszük a becsléseket, azok a szakmák amelyeket ma emberek végeznek, nagy valószínűséggel nem lesznek mindenütt helyettesíthetők robotokkal és olyan eszközökkel, amik a mi intelligenciánkhoz képest mesterséges intelligenciának számítanak. Máshogyan működik majd a világ, ezen nem keseregni kell, hanem alkalmazkodni hozzá. Ebben is az oktatásra számíthatunk leginkább.” Palkovics László államtitkár

KISALFÖLDI GAZDASÁG / OKTATÁS—GAZDASÁG /

folyamatban támogatóként jelenjenek meg. Kérdés az, hogy milyen módon teszik ezt meg az egyetemek. Vannak olyan konstrukciók, mint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), itt várjuk a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat). A várás persze nem elég, oda kell menni hozzájuk, és meg kell győzni őket arról — ebben a kamarának lehet nagyon nagy szerepe —, hogy hozzáadott érték nélkül nem lehet fenntartani a vállalkozást.

Duális képzés, még több tanulóra van szükség Németországban, ahol egy vállalkozás létezik már 300 éve, ott értik ezt. Az első generációs vállalkozók nem értik igazán és nem is érthetik, ebben segíteni kell őket. Olyan konstrukciókat kell kidolgozni, ami ezt valóban támogatja.

Egy ilyen konstrukció az egyetemi, vállalati együttműködésnél a duális képzés a felsőoktatásban. A duális képzés az oktatásra vonatkozik, de viszonyt képez az egyetem és a vállalkozás között. Sikeresen meghatározott konstrukció, nagyon jól működik, az egyetemek nagyon pozitívan állnak hozzá. Szinte mindegyik egyetem részt vesz duális képzésben. Vállalati részről is látszik, hogy a részvétel folyamatosan nő, a 2017/18-as tanévben már meghaladta a 430-at is. Ám a vállalati hallgatók száma nem nőtt olyan mértékben, mint ahogy szerettük volna. 1500 hallgató tanul jelen pillanatban ebben a formában. A vállalatok, vállalkozások oldaláról ez egy nehéz, egy munkaigényes forma. Ugyanúgy tanítani kell a hallgatót, mint az egyetemnek, csak egy másik formula szerint. Itt a kamara szerepe újra kifejezetten fontos — a kamara itt is részt vesz a

képzőhelyek minősítésében Ez, mondta az államtitkár, véleményem szerint egy kifejezetten sikeres konstrukció.

Science parkot kap Győr is Palkovics László államtitkár jelentette be a kamarai évnyitón, hogy más nagyvárosok, például Szeged, Pécs után Győr is Science parkot kap. Az ipar, az oktatás együttműködésének fontos területe az úgynevezett Science technológia, a tudományos kutatási parkok. Ezek túl mennek már a FIEK-en. Az adott területen releváns szereplők mindegyike, az egyetemek és a piaci szereplők együttesen jelennek meg, egy ilyen tudományos parkban. Ez garantálhatja a jövőt, ezek a parkok biztosítják azokat a kutatásfejlesztési, hightech képességeket, amelyektől jelentősen növekedni fog versenyképességünk, és saját fejlesztésű önvezető „járműveink” vihessenek minket a jövőbe.

14 /

OKTATÁS—GAZDASÁG / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Parragh László:

„A kamara

LEGERÔSEBB SZE

a munkaadói

Parragh László beszéde után, a megyei kamara évnyitójáról egyenesen egy budapesti tévéstúdióba sietett. Mint elmondta, szívesen maradna hosszabban Győrben, mert jól érzi itt magát, de mennie kell, mert nem szeretné, ha azt mondanák, a kamara nem meri felvállalni a véleményét.

Az országos kamara elnöke őszinte beszédet tartott. Az őszinteségből elsőként Palkovics László államtitkárnak jutott egy frappáns gratuláció: „Szeretnék gratulálni az államtitkár úrnak, ahhoz a munkához, amit a felsőoktatás átalakításában elvégzett. Ha megfigyelik, neki mindig meszes a zakója, merthogy mindig elmegy a falig. Azt tapasztaltam az évek során, hogy mindig fölvállalta a konfliktust, egészen odáig, amíg azt egyáltalán fel lehetett vállalni. Számtalanszor érzékeltem azt, hogy a politika utasítására, ha úgy tetszik, vállalt fel olyan kompromisszumokat, amelyeket egyébként saját döntése alapján nem vállalt volna föl. Államtitkár úr azon kevés kormánytagok között van, aki a reálgazdaságból érkezik, és úgy a reálgazdaságból, hogy tulajdonképpen feláldoz egy egész egzisztenciát. Feláldozza azt az egzisztenciát, amelyet egy akadémikusi pályafutása során elért, és vállalja azt, hogy a közigazgatásban vesz részt. Kevés ilyen van, nem sok ilyen embert ismerek. Ma az oktatás még nem gazdaságvezérelt, vagy ha úgy tetszik, nem keresletvezérelt. Például eléggé megdöbbentő, hogy a közmunkásoknak 47 százaléka vagy felsőfokú, vagy középfokú végzettséggel rendelkezik. Ennek ellenére nem tud elhelyezkedni, vagy nehezen tud elhelyezkedni a reál gazdaságban. Ez azért jól mutatja, hogy a képzési struktúra és a gazdasági kereslet között nem feltétlen van meg az összhang.”

tésének, a korábbi vezetésének is. Nagy jelentősége van annak, hogy Győr városa felismerte, mekkora jelentősége van az iparnak, felismerte, az ipar és a tudás összekapcsolása mekkora jelentőséggel bír. Nyilván ennek nagy hagyományai vannak, évszázados hagyományai. Ma azt kell mondani, hogy Győr és környéke Magyarország legfejlettebb régiója. Jól látszik, ha egy városvezetés érti a gazdaság igényeit, érti a gazdaság jelentőségét, hogyha ehhez hozzá tudja kapcsolni az oktatási rendszerét, akkor akár ötven év alatt is lehet csinálni egy olyan egyetemet, ami országos jelentőséggel bír.” A Széchenyi István Egyetemről szólva, az országos kamara vezetője kitért arra is, hogy nem szeretne senkit megbántani, de jól látszik, hogy azok a hagyományos nagy egyetemek, amik azt mondják, hogy ők autonómok, hogy az ő életükbe nem kell beleszólni, ők majd tudják jól, hogy kell az adófizetők pénzét jól elkölteni, azok az egyetemek kifejezetten lemaradó pályán vannak. Azokhoz képest főleg, amelyek egyébként főiskolaként indultak, ám most a munkaerő-piaci igény kiszolgálását célozták meg. A Győrt és az egyetemet érintő gondolatok után a kamara szerepéről is szólt a beszéd, a megyei kamarai megnyitón. Mit adhatunk a multinacionálisoknak, mit a kicsiknek?

Gratuláció Győr városának Parragh László Győrről is szólt bevezetőjében: „Szeretnék gratulálni Győr városának is. Nemcsak a mostani veze-

„ A nagy cégek jellemzően nem szeretnek kimenni a napra. Ők úgy akarnak megállapodásokat megkötni a döntéshozókkal – és ez az ő logikájukkal tel-

KISALFÖLDI GAZDASÁG / OKTATÁS—GAZDASÁG / sen jár el – mondta az elnök, majd így folytatta: – Minden szerénységet félretéve, ma a kamara a legerősebb szervezet a munkaadói oldalon, vagy a vállalkozási oldalon, és ezt szerencsére a politika is érzékeli.”

ERVEZET

i oldalon.” jesen helyénvaló – úgy akarnak megállapodásokat megkötni, hogy fehér asztal mellett, normális módon, normális megállapodással tegyék. Ez ma jól működik. A kamarának van itt egy nagyon erős szerepe, mert mi valóban meg tudunk úgy jelenni, hogy a cégeknek a véleményét mondjuk el úgy, hogy ahhoz a cégeket nem kell nevesítenünk. Én nagyon sokszor használok nagyon kritikus véleményeket, vagy szavakat, de soha nem az én véleményem, vagy jellemzően nem az én véleményem, hanem az önök véleménye, vagy a vállalkozásoknak a véleménye. Ők elmondják, hogy mit szeretnének vagy mit várnak el a döntéshozatali mechanizmusokban. Úgy gondolom, hogy a kamarának a nagyvállalatok esetében itt van szerepe. Nyilván a kicsik esetében is másutt, a mikrovállalkozások esetében is másutt és a közepes vállalkozások esetében is másutt kell segítenünk, érdeket megjelenítenünk” És hogy milyen konkrét segítséget jelenthet a kamarai munka a nagy- és kisvállalkozásoknak? A nagyvállalkozások esetében a kamara feladata például az, hogy elérjek a közterhek csökkentését, vagy létrehozzon egy bérmegállapodást. Erre egyébként jó példa már volt! Vagy elérje azt, hogy az adórendszerben olyan változások legyenek, amelyek a cégeknek a működését segítik, előre viszik. Esetleg támogasson olyan energetikai fejlesztéseket, amelyek egyébként az iparnak az energiaellátását olcsóbbá teszik. „Nagyon sok ilyen példát lehet elmondani, és azt gondolom, hogy a kamara meglehetősen határozottan és sikere-

A fejlődési ütem fenntarthatósága a cél „Jelenleg a magyar gazdaság kihívása a fenntarthatóság. Minden jól működik, a számok rendben vannak, ezzel nincs vita. Tulajdonképpen ma a közgazdászok azt mondják, hogy jól megy nekünk. Rendben, pont ezért a fő kihívás nekünk – és a nekünk alatt mindenkit értek itt a teremben, a polgármestert, a közigazgatás vezetőjén át az államtitkárig bezárólag mindenkit –, annak a megtalálása, hogy a magyar gazdaságnak a jelenlegi növekedése fenntartható legyen. A Nemzeti Bankkal közösen készítjük azt az anyagot, aminek a fenntartható fejlődés a centruma, és amit a következő kormánynak az asztalára fogunk letenni. Meg kell céloznunk azt, hogy 10-15 év távlatában elérjük az osztrák jövedelmeket, megteremtsük ennek feltételeit – nem lesz egyébként egyszerű –, mert ez a munkaadóknak óriási kihívás lesz, a közigazgatásnak óriási kihívás lesz. De ha ezt nem tesszük meg, akkor az ország színe-java, színe-virága elköltözik. Ezt, ha valahol lehet érzékelni, akkor a nyugati végeken! Ha elérnénk az osztrák béreknek úgy 60 szá-

zalékát, már az a kiáramló munkaerőt visszafogná, hiszen a bér mellett még sok minden életfeltétel van, ami egy munkavállaló szempontjából fontos. Például a szülővel való kapcsolat, a gyereknek az anyanyelve, az oktatási rendszer, az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra és így tovább” A tudás és a gazdaság összekapcsolása jelenti a jövőt Parragh László kitért a magyar gazdaság jövője szempontjából kulcskérdésnek számító felsőoktatás témakörre is. „A következő fontos témakör, amit a kamara nagyon sokszor megfogalmaz, és itt jó erről beszélni, mert ez itt megvalósul, az a tudás és a gazdaság összekapcsolása. Az egész világ erről szól, bármerre megy az ember, találkozik ezzel. Erről szól az Ipar 4.0, aki nem ismeri fel, az nagy bajba kerül, erről kell szóljon a következő időszaknak a teljes oktatás és gazdaságpolitikája, és ebben nagyon fontos, hogy tudjunk példákat felmutatni. Felmutatni, hogy tessék megnézni Győr fejlődését, vagy tessék megnézni Kecskemét fejlődését, vagy Miskolc kitörését az elmúlt időszakban. Én csak biztatni tudom az egyetem vezetését, rektor úrral többször beszéltünk már erről, úgyhogy biztatni tudom az oktatási államtitkár urat, hogy közeledjenek a gazdasághoz, a gazdaság szereplőit biztatom, közeledjenek az oktatási rendszerhez” — ez a jövő, a versenyképesség, a fenntartható fejlődés záloga —, zárta beszédét az országos kamara elnöke.

16 /

FIEK GYÔR / KISALFÖLDI GAZDASÁG

FIEK a kamarában: a felsôoktatás és az ipar még szorosabb kapcs

Gyôrön kívül is legyünk

VILÁGHÍRESEK! „A felsőoktatás és a tudomány nemzetközi műfaj. Mi nyilván világhíresek vagyunk Győr határain belül, ám azon kívül is világhíresek akarunk lenni. Nem tudunk versenyezni az ötszáz éves múlttal rendelkező nagy nyugateurópai egyetemekkel. Nem tudunk versenyezni a tőkeerős észak-amerikai kutató intézményekkel. Azzal tudunk versenyezni, ha levetkőzünk minden sznobizmust, és minden feudális allűrt. Felgyűrjük az ingujjat és elkezdünk dolgozni. Oda kell menni az iparhoz, a vállalkozásokhoz, hogy tanuljunk tőlük. Ettől, ezután leszünk nemzetközi szinten is sikeresek” — fejtette ki a Széchenyi István Egyetem rektora, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában.

Dr. Földesi Péter a megyei kamara évnyitóján kis- és középvállalkozások vezetői, nagy multinacionális cégek képviselői, valamint a közélet szereplői előtt tartott előadást a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelten fontos Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központról, vagy ahogyan rövidítve nevezik, a FIEK-ről. Az elő-

adás gondolataiból idézünk írásunkban. A FIEK, talán erről már olvasóink is hallottak, kétirányú technológiai transzfert valósít meg: fejlesztési ötletei az iparból, kívülről származnak, ezekre az ipari kihívásokra ad választ kutatási tevékenységével, illetve az egyetemen létrejövő eredményeket közvetíti a vállalkozások felé.

Mi épül a győri campus közepén? Ne gondoljuk, hogy ült a kormány, és azon gondolkozott, kellene egy nagyon bölcs dolgot kitalálni, amely a jövőt szolgálja, és egyszer csak eszébe jutott a felsőoktatást és az ipart központokba szervezetten összehozni, egy épületbe rendezetten, a győ-

KISALFÖLDI GAZDASÁG / FIEK GYÔR /

solata új értéket teremt

„Úgy adta a Jóisten, és az itt élő emberek szorgalma, ügyessége, hogy egy főiskolából fényévnyi sebességgel egyetem lett, méghozzá egy olyan egyetem, amelyikre már országosan, nemzetközi szinten is büszkék lehetünk. Nem csupán az iparűzési adóval lehet a vállalkozásokat ösztönözni, hanem mással is. Olyan fejlesztésekkel, együttműködési projektekkel, melyekre leginkább a Széchenyi István egyetemen láthatunk jó példákat. Az egyetem önmagában nagyszerű történet, de úgy még inkább az, ha szoros kapcsolatba kerül a vállalkozásokkal, és arra ösztökéli a kis és közepes vállalkozásokat, hogy ők is közelítsenek az egyetemhez. Az ilyen kapcsolatok eredménye lesz majd az, ha a magyar gazdaság még jobban teljesít.” Pintér Péntek Imre a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

ri campus kellős közepén! Ennek a gondolatnak a megszületéséhez előzményekre volt szükség. „Győr, a város, a régió nagyon komoly, több évtizedes, sőt évszázados hagyományokkal rendelkezik a járműgyártás területén. Ebbe a hagyományba már jól illeszkedik az Audi, a multinacionális cég, amely otthonra talált a városban. A bölcs városvezetés azt mondta, ez még nem elég, menjünk tovább. Mélyítsük el a kapcsolatokat a város, az Audi és az egyetem között. Jól működött a dolog, ám látszott, a kooperáció eljuthat egy olyan szintre, amelyről már nem tud tovább lépni. Kellett valami lökés ahhoz, hogy a dolog továbbmenjen, hogy kiteljesedhessen, ne rekedjen meg. Itt jött a kormány, amely azt mondta, egy értelmes kezdeményezést erkölcsileg és anyagilag is támogatni kell. Létrejött a FIEK, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ. Ma már áll az épülettömb” — mesélte el a központ alapkőletételét megelőző időszakról a kamarai évnyitón dr. Földesi Péter.

Multik taníthatják a kkv-kat az egyetemen A rektor előadásából kiderült, mindenki felismerte, hosszú távon csak úgy lehet fejlődni, ha nincs szakadék a nagy nemzetközi tőkés vállalatok és a helyi kkv (kis- és középvállalkozások) munkastílusa, munkaszemlélete között. Ezért kell egyfajta szimbiózist kialakítani, amelyben mindenki megtalálja a saját érdekeit. A múltik elmondhatják, ők hogyan működnek, a kkv-k pedig megtanulhatják ezt a fajta működési modellt és alkalmazhatják. Az Audi Hungariának például gazdasági érdeke, hogy saját környezetében, minél közelebb találja meg a stratégiai együttműködésre alkalmas partnereket. Akiket az ő tudása is gyarapít, akik lojálisak hozzá. A lojalitás a gazdaságban nagyon fontos, mert egy cégnek megtérül, ha beszállítói ismerik, kedvelik is egymást. Kell egy hely, ahol a céges találkozások létrejöhetnek. Ilyen hely is lesz a FIEK, az épület, amelynek még a háromdimenziós tervrajzait csodáljuk csak az újságokban, de már szinte készen áll Győr-Révfalu szívében, az egyetemi campuson. „ A FIEK alapításának céljait akkor érhetjük el, ha bevonjuk a kkv-kat a tudományos kutatásokba. Aztán ha a közös munka eredménye olyan, akkor készítünk közös szabadalmat, aminek hasznát jogtulajdonosként életünk végéig élvezhetjük” — mondta el a rektor. Érthető mire céloz. A FIEK-en, a FIEK-projekteken belül nem olyan képzéseket kapnak a kkv-k képviselői, amelyek szép jegyeket jelentenek a bizonyítványban, vagy egy tanfolyami végzettséget igazolnak. A FIEK a valóságot jelenti a kutatásban, a képzésben, az iparban közvetlenül hasznosítható eredmények elérésében. A versenyképesség tanulható A 2018-ban 50 éves Széchenyi István Egyetemen természetesen továbbra is lesznek, vannak hagyományos tudományterületek. Informatika, logisztika, matematika, mechatronika, de az élet problémáit manapság már nem lehet egyetlen, szűk tudományterülethez kapcsolni. |>

18 / FIEK GYÔR / KISALFÖLDI GAZDASÁG |> „Rá kellett jönnünk, hogy a feladatok komplexek. Leginkább projekt-, vagy mátrixszerkezetű működéssel tudunk majd jó megoldásokat találni. Ez nagy kihívás nekünk az egyetemen, hiszen egyelőre hierarchikus szervezetben gondolkodunk. Ezután majd az „ipari gondolkodást” kell még jobban használnunk. Nem kevés energiát fog igényelni, de megéri. Nem szégyen tanulni. Ezért is hívunk külföldről szakembereket. Ezért igazítjuk a feladatunkhoz a szellemi és fizikai erőforrásokat. Ezért épül fel a FIEK. A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ lényege, hogy olyan tudást, olyan módszert adjunk a régióban dolgozó kkv-knak, amivel ők a nemzetközi versenyképességüket tudják fejleszteni” — summázta a FIEK és projektjeinek lényegét az egyetem rektora. Ahhoz, hogy a FIEK-projektek sikeresek legyenek, az első lépések a tudományos alapok kialakítását jelentik. Ahogy dr. Földesi Péter elmondta a kamarai évnyitón: „Tudományos alapozás nélkül csak kiszórjuk a pénzt az ablakon. Hiába gondolom, hogy a sok locsolástól a betonon

KISALFÖLDI GAZDASÁG / FIEK GYÔR /

majd kinő a fű. Az nem fog menni. Meg kell előre mondanunk, hol locsoljunk, mit locsoljunk, mivel és mennyivel locsoljunk, hogy fű nőjön? Különben nem hasznosulnak a FIEK-hez kapott állami pénzek, csak elköltjük őket.” Közösen kell teljesítenünk „Időnként át kell lépni saját korlátainkat, időnként veszélyes, ingoványos talajra kell lépni, és közben tudnunk kell, hiába csináltunk valamit húsz éven át úgy, hogy megfelelt, az a következő húsz évben egész biztosan nem lesz jó. A világ olyan bolond ütemben halad, hogy aki nem veszi fel a tempóját, az pillanatokon belül lemarad. Nekünk most a FIEK kapcsán is látható, van esélyünk, vannak barátaink, partnereink, segítőink. Menjünk közösen, haladjunk, és ha esetleg valaki egy kicsit veszít a hitéből, biztassuk, húzzuk magunkkal. Tudjuk jól: boldog jövő vár ránk, csak még az odáig tartó utat kel megtalálni!”

Dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora különleges prezentációt tartott a megyei kamara évnyitóján. Arra biztatta a vállalkozásokat, az egyetemmel, a kormánnyal, a helyi közigazgatással, a kamarával együtt vágjanak neki bátran az ismeretlennek. A ma ismeretlene a holnap valósága, a gazdasági sikereink alapja lehet.

20 / GAZDASÁGI ÉVNYITÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Világmárkákat kell építeni

MAGYARORSZÁGON! A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége is részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén. Az eseményen, amelyet kiemelt sajtófigyelem övezett, nem csak a kamarák delegáltjai, de hazánk legjelentősebb vállalkozásainak, vállalatainak képviselői is jelen voltak. Nem véletlenül. A hagyományos rendezvényen, már évtizede a gazdaság helyzetének elemzése, a jelen örömeinek és problémáinak felvetése és a jövő céljainak kitűzése szerepel a központi témák között. A Gazdasági Évnyitónak mindig külön súlyt ad, hogy kik az előadók. 2018ban Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogadta el Parragh László kamarai elnök meghívóját és tartott beszédet. A beszédekből a napi.hu beszámolója alapján villantunk fel olvasóinknak részleteket.

Haza, család, munka Haza, család, munka — adta ki a jelszót Orbán Viktor miniszterelnök a kamara Gazdasági Évnyitóján, Budapesten. Ezek azok, amelyeknek a magyar gazdaságpolitikában kell érvényesülnie. A független döntéshozás a magyar siker záloga, de ezt el akarják venni az országtól — véli a miniszterelnök, aki minden évben növelné a minimálbért, a nyugdíjakat, a Modern Városok után pedig jönne a Modern Falu program. Létezik egy magyar modell — jelentette ki Orbán arról, hogy úgy látja, az elmúlt nyolc évben jelentősen megváltozott az ország gazdasági pályája. Szerinte talpra kellett állítani a gazdaságot, és vissza kellett szerezni a munka becsületét, ki kellett harcolni az ország pénzügyi függetlenségét. Kiemelte, hogy a multik és a bankok 670 milliárd forintot fizettek be külö-

nadókban 2017-ben, miközben a kormány demográfiai intézkedésekre és családtámogatásra 730 milliárd forintot fizetett ki. Úgy látja ez alapján, hogy Magyarországon támogatni lehet a népesedési problémák kezelését, és ezt meg is teszik. Olyan gazdasági irányítás kell, amely 2022-re eléri a teljes foglalkoztatottságot. Emellett a miniszterelnök azt szeretné, hogy minden évben emelkedjen a minimálbér és a nyugdíjak, valamint megmaradjon a nők korengedményes nyugdíjazása. Ha a négyszázalékos növekedés marad, akkor emelkedhet a családi adókedvezmény is. Kifehéredő gazdaság Az MKIK rendezvényén Parragh László, a kamara elnöke a 2010 utáni időszak legfontosabb eredményei között említette a gazdaság kifehérítését, melyet az adózási szabályok megváltoztatásá-

A megyei kamara küldöttségének egy része az országos kamarai évnyitón. Balról jobbra: Szabó László, Varga Szabolcs, Bauer László, Szakács Imre, Fábián György, Szavas Krisztina, Szilasi Péter Tamás, Török József

KISALFÖLDI GAZDASÁG / GAZDASÁGI ÉVNYITÓ /

val, valamint az olyan szigorításokkal értek el, mint az online pénztárgépek bevezetése. Kiemelendőnek tartotta, hogy a regnáló kormány elősegítette a vállalkozói bizalom növekedését. A jövő sikerét pedig abban látja, hogy a kamara közreműködik a felsőoktatás, valamint a szakképzés átalakításában. Beszéde egy későbbi pontján a kamarai elnök fontos lépésnek nevezte a költségvetési fegyelem bevezetését, mely kiszámíthatóvá tette a gazdasági körülményeket. Ez szerinte segíti a kamara és az ország 2018-as célját: a fenntartható fejlődést. Ehhez erősíteni kell a kis- és középvállalkozásokat (kkv), rendezni kell a beszállítói láncok támogatását és erősítését, valamint a kutatásfejlesztési rendszer protezsálását. Stabilitás és növekedés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018–2022 között. Stabilitás és növekedés, ez a két fontosabb alap, amelyre építhettünk és építhetünk – kezdte beszédét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitóján. Varga régiós riválisokhoz mérte a hazai politika sikerességét: Szlovákiával öszszevetve, a 2000-es évek közepétől lemaradt Magyarország, amikor ők 8-9 százalékos növekedést mutattak fel, akkor itt csak 2-3 százalék volt a bővülés szerinte. Ez azonban a 2010-es

években változott: szűkült a rés — állította a tárcavezető. Varga szerint az exporttöbblet és az uniós források tudták azt biztosítani, hogy Magyarországon legyen tőke a befektetésekre, valamint a növekedésre. Ahhoz viszont, hogy a bővülés fenntartható legyen, úgy látja, kellett az államadósság csökkentése is. Ezt a hitelminősítők is felfedezték — magyarázta a miniszter. A miniszter kiemelte, szeretnék elérni, hogy 2022-re a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően, további 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteni, a vállalati szakmunkásképző-helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát 53 ezerről 75 ezer fölé kell emelni.

ipar átalakul. Megindult a nagy fordulat, ami azzal jár, hogy bár rengeteg pénz lesz a piacokon, de az már nem lesz olcsó. Ezért amellett érvelt, hogy Magyarország használja ki ezt a kegyelmi időszakot, hogy építsen egy új stratégiát. Úgy látja, ha ez megtörténik, akkor 2030-ra az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az osztrák szintet is elérheti Magyarország. Matolcsy a korábbi, a kormány piaci szereplőkkel együtt elért gazdaságpolitikai eredményeket 12 főbb pontban foglalta össze. Ezekből az egyik legfontosabbnak a munkaerő-piaci fordulatot tartja, miután a lista végéről az uniós negyedik helyre jött fel Magyarország a foglalkoztatási rangsorban. Matolcsy szerint a kormány azért sikeres, mert hosszú távra tud előre tervezni. Világmárkákat kell építeni

Végezetül arról beszélt, hogy az adórendszer kényelmesebbé tételében kiemelt szerepe van annak, hogy csökkenjenek az emberek bürokratikus terhei. Így adóbevallást már nem kell készítenie az embereknek, ezt pedig hamarosan a vállalkozásokra is kiterjesztenék. 2050-re Ausztriát beérhetjük Most élvezzük a konjunktúra és a gazdasági fordulatok jótékony hatását, de ez egy átmeneti év: változik a geostratégia, a világgazdaság és a monetáris politika is — mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az MKIK rendezvényén. A jegybank elnöke szerint teljesen megváltozik a gazdaság, a most ismert

A gazdasági évnyitón elhangzott, hogy Magyarországnak saját világmárkákra is szüksége van. A brendek felépítése szükséges ahhoz, hogy hazánkat mindenütt azonnal tudják a kiváló minőségű termékekhez kapcsolni. Ezek a világmárkák lehetnek, az Ikarusz, a Tungsram és az orvosi műszergyártásra szakosodott cég. Reményt látok arra, hogy a mostani bejelentéssel, a Tungsram-csoport újra alakításával a Tungsram újra világmárka lehessen, amelynek van hagyománya, van kultúrája, amelyet könnyű felidézni a piaci szereplők között. És végül, de nem utolsósorban elkészült a kormány orvosi eszközök gyártását elősegítő és koncentráló programja — mondta Varga Mihály.

22 /

VÁLLALKOZÁSOKNAK / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Vállalkozóként is tanulhatunk a magyar gyorskorcsolyázó olimpikonoktól

Forró szív – HIDEG FEJ A magyar gyorskorcsolya volt magyar szempontból a dél-koreai téli olimpia legizgalmasabb sportága, hiszen a Liu testvérek több versenyében is ott volt az érem esélye, de valami apróság — ami ebben a sportágban a siker vagy a bukás közötti különbség — mindig közbejött. A magyar gyorskorcsolya-váltó azonban kicsit több mint hat percre tökéletesen összeállt, és hatalmas küzdelemben aranyérmes lett úgy, hogy a többiek között ott voltak a bomba formában versenyző kínaiak és dél-koreaiak is.

A dolog azért figyelemreméltó, mert a gyorskorcsolya eddig nem volt magyar sikersport, és évekkel ezelőtt a hosszabb távokon még lekörözték a magyar versenyzőket. Kemény, tudatos munkával, anyagi áldozatvállalással és erős kudarctűrő képességgel azonban sikerült világraszóló sikert elérni. Hasznosnak találjuk Fülöp Norbert gondolatait, aki ösz-

szeszedte a tanúlságokat, amiket vállalkozóként is hasznosíthatunk. 1. Befektetés nélkül nem megy A gyorskorcsolyázók nem olyan szerencsések, mint a focisták, ahol nemzetközi szinten versenyképtelen teljesítménnyel is milliós fizetéseket lehet hazavinni. Sőt, mint a legtöbb nem támoga-

tott sportág esetében, a szülőknek kell megfinanszírozniuk gyermekük sportolását. Később, a felnőttek sem számíthatnak sok pénzre, ezért 20 éves koruk körül többnyire fel is adják a profi sportot, és inkább valamilyen kenyérkereset után néznek. A magyar olimpikonok azonban kitartottak, időt és pénzt áldoztak a korcsolyázásra, aminek most ért be a gyümölcse. Persze

ehhez kellett a szövetség szakmai támogatása is, hogy elhiggyék, van reális esély a sikerre. 2. Kell a jó know-how Mivel Magyarország nem gyorskorcsolya-nagyhatalom, hiányzik a megfelelően képzett szakértői, edzői háttér. Ez természetes, ám ha változtatni akarunk az adott helyzeten, akkor valahogy fel kell szedni a legkorszerűbb tudást. Ezért „mentek világgá” régen az iparosok, ezért tanulnak egyetemisták külföldi intézményekben vagy — ahogy a korcsolyázók csinálják — ezért hoznak szakembert külföldről egyesületek, vállalkozások. A magyar aranyéremben

KISALFÖLDI GAZDASÁG / VÁLLALKOZÁSOKNAK / ugyanis nagy szerepe volt a Kínából igazolt Li Na-nak is, aki a csapat felkészítéséért felelős egyik szövetségi kapitány. 3. Elemezni, elemezni és elemezni! Magyarországon nincs igazán becsülete az úgynevezett „apró munkának”, amikor tudatosan, kis lépésekkel, sok-sok kudarc és áldozat árán jut el valaki addig, hogy valóban sikeres legyen. Mert bár egyetlen nagy tehetség önmagában is képes sikeressé tenni egy sportágat, ám ha ő kiöregszik, vagy netán érzelmi válság miatt nem teljesít olyan jól, a sportág sikertörténete is véget ér. Az üzleti élet is hasonlóan működik, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy bizonyos országok masszívan erős gazdasággal bírnak, míg mások néha megvillannak, ám hosszú távon nem viszik sokra. A magyar gyorskorcsolyázók szövetségi kapitánya, Bánhidi Ákos saját bevallása szerint akár 150-szer is megnéz egy-egy versenyt, hogy kielemezze a legapróbb, eredményt befolyásoló történést is. Elemezni és adatokat gyűjteni pedig azért kell, mert csak így tudunk jó válaszokat adni a kihívásokra. 4. Nem hisztizni! A fociban megszokott a hisztérikus reklamáció, mint ahogy a műesések és a színészkedések is, de ez talán része is a show-nak. A vízilabdánál más a helyzet, ott kudarcos időszakainkban gyakran kritizáljuk a szabályokat, a más nemzetek felé húzó nemzetközi szövetséget, vagy éppen az ellenünk fújó bírókat. Ám azt tudomásul kell venni, hogy minden küzdelmet szabályok szerint játszanak, és sokszor

döntenek a sorsunkról nem éppen elfogulatlan szervezetek, bíróságok és hatóságok. A vállalkozók persze hamar megtanulják, hogy mindig a NAV-nak van igaza, hogy a nagy megrendelővel felesleges vitatkozni, vagyis a körülményekhez igazodni, a kiskapukat pedig kihasználni kell.

amikor a bírók ellenük döntöttek. Ezekből mindig tanulni kell, meg kell érteni, hogy mi az, amit a bírók még elfogadnak, és mi az, ami már sok nekik. Ezért nagyon jó az is, hogy magyar bírók is voltak az olimpián, mert honnan máshonnan lehetne a szabályok aktuális alkalmazá-

nie. Bevág a másik elé, kitartja a kezét, befér még arra a helyre? Ilyen jellegű kérdésekkel egy vállalkozó is gyakran találkozik, és tudnia kell eldönteni, hogy kockáztat, vagy inkább óvatoskodik. Néha ez, néha az a jobb megoldás, de ha vállalod a kockázatot, akkor ne csak a sikernek

Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Knoch Viktor és Burján Csaba (b-j), a phjongcshangi téli olimpia férfi 5000 méteres váltó rövid pályás gyorskorcsolyaversenyének döntője után a Kangnung Jégcsarnokban 2018. február 22-én. Ez Magyarország történetének első téli olimpiai elsősége és 1980 óta az első dobogós helyezése (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

A gyorskorcsolya ebből a szempontból extrém sport, hiszen a legtöbb futam végleges eredménye előtt videóbírók elemzik a versenyt, és alig van olyan szoros befutó, ahol egy-egy kizárás ne borítaná fel végül az eredményt. A magyar gyorskorcsolyázók ezzel tökéletesen tisztában voltak végig az olimpián, és akkor sem hisztiztek,

sáról a legjobb információkat beszerezni, mint tőlük.

örülj, hanem a kudarcot is fogadd el, elemezd ki.

5. Kockáztass, és ha nem sikerül, ne add fel!

A magyar gyorskorcsolyázók egyik legszimpatikusabb tulajdonsága éppen az volt, hogy a többszöri kizárások után is fel tudtak állni, és koncentrálni a következő feladatra. Forró szív és hideg fej kell ehhez a sporthoz, ahogy ahhoz is, hogy valaki vállalkozzon.

A gyorskorcsolyában kockáztatás nélkül nem lehet sikert elérni. Ráadásul egyegy szituációról 50 km/órás száguldás közben kell a versenyzőnek dönte-

Forrás: haszon.hu/Fülöp Norbert

24 /

TREND / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Kiterjesztett valóság a közösségi médiában Egy Forbes felmérés szerint ez a technika hódítani fog az online marketingben. Legismertebb példája a nagysikerű Pokémon Go volt. Mivel az elérhető árú okostelefonok egyre erősebbekké válnak, és a közösségi oldalak is egyre több AR-t használó funkciót lesznek képesek fejleszteni, több és több felhasználót érhetnek majd el ilyen újszerű módon. Elképzelhető, hogy egy-egy márka hamarosan így jeleníti majd meg hirdetéseit, amikor a felhasználó egy bizonyos pontra érkezik (például a fővároson belül). A kkv szektor számára azonban ez túl nagy költségvetést jelent még 2018ban, inkább a multinacionális cégek gondolkodhatnak ebben.

Az Influencer-marketing vége Az influencerek kora lejárt a Forbes szerint. Az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt az olyan cégek száma, amelyek egy vagy több befolyásos személyen keresztül igyekeznek népszerűsíteni saját nevüket. Azonban a legtöbb ilyen cég egyszerűen nem látja, hogy ez a módszer eredményes lenne. Ma Magyarországon szinte mindenki celebnek számít, Blogger, Vlogger, Youtuber lehet bárki. Ha ilyen módszert alkalmaznánk, kérjük ki a bloggereket, vloggereket jól ismerő marketing tanácsadó véleményét.

Középpontban a fogyasztó vásárlási folyamata Az adatokon alapuló marketing már évek óta fontos és hatékony eszköznek számít, de 2018-ban elengedhetetlen lesz, hogy ezeket a begyűjtött adatokat a fogyasztó vásárlási folyamatának elemzésére kell felhasználni. Ehhez online marketingstratégia és profi marketingkommunikáció, elemzés, mérés kell.

Célzottabb hirdetések, pontosabb célok Az emberek megtanultak együtt élni a reklámokkal, minimális ideig koncentrálnak egy-egy dologra. A hatékony hir-

2018 legfontosabb

ONLINE MAR detéseknek sokkal célzottabbá kell válniuk. Az AdWords és a Facebook is rengeteg célzási lehetőséget ad. Részletgazdag kampányokat kell indítani, melyek csak annak a célcsoportnak szólnak, akit valóban el is találnak.

Az élő videózás fejlődése A videó 2017-ben is óriási trendnek számított, és ez 2018-ban sem változik. Egyre fontosabb lesz az élő videók minősége. A legnagyobb közösségi felületek egyre több fontos funkciót adnak hozzá élő videóközvetítéseikhez. 2018ban a remegő kézben tartott, homályos élő videók nem számítanak majd elfogadható minőségűnek.

Beszédes felhasználói felületek – a chatbotok Az Apple Sirije, az Amazon Alexája, a Google Assistantje és a Microsoft Cortanája, a különböző chatbotok és hasonló, beszélgetés alapú keresésre op-

timalizált eszközök egyre több fogyasztónál válnak a mindennapi élet fontos részeivé. A beszélgetés alapú keresés rendkívül kényelmes és természetes, így nem meglepő, hogy egyre több cég igyekszik eleget tenni a fogyasztók egyre szigorúbbá váló elvárásainak. Az emberek egyre okosabb chatbotokat szeretnének, ezért érdemes nem az alap chatbotprogramokat használnod.

A marketing és a videó — videómarketing A videó — mint ahogy azt már korábban említettük — már régóta nemcsak a hétköznapi felhasználók, hanem a profik és a nagyobb vállalatok első számú tartalomformátumaként hódítja a digitális világot. Az igényesen elkészített videós tartalmak sokat tehetnek egy cég sikeréért. Itt is fontos szempont, hogy az emberek egyre rövidebb ideig képesek odafigyelni a dolgokra, így a marketingesek igyekeznek ilyen jellegű tartalmakkal megragadni a fogyasztók figyelmét és ezzel növelni webhelyeik forgalmát.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / TREND /

több fogyasztót elérni, komoly sikereket érhetnek el, ha saját nyelvükön szólnak lehetséges ügyfeleikhez. Minél több nyelven érhetők el hirdetéseid, annál szélesebb körökben terjedhet el céged, termékeid és szolgáltatásaid híre.

Hang alapú marketing A Google szerint a mobilról indított kereséseik 20%-a hang alapú, és ez az arány csak egyre nagyobbá és nagyobbá válik majd, ahogy a felhasználók hozzászoknak a különböző szolgáltatók keresőasszisztens funkcióihoz (Alexa, Siri, okos hűtők stb.). A marketingeseknek fel kell készülniük az ilyen keresésekre, és megfelelően optimalizálni tartalmaikat rájuk.

Intelligens algoritmusok

RKETING Az értékesítési tölcsér személyre szabása — landing oldal személyre szabva A tömegeknek megfogalmazott, kötegekben kiküldött e-mailek és hirdetések ideje lejárt. A specifikus célzás és személyre szabás az értékesítési tölcsér minden szakaszában egyre fontosabb és fontosabb lesz. Mit jelent ez? Például minden egyes kampányodhoz saját, személyre szabott landing oldalt kell készíteni. Minél specifikusabb élményt biztosítasz ügyfeleidnek, annál relevánsabb maradhatsz majd 2018 során.

Az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) A GDPR nem is egy trend, de biztos lehetsz benne, hogy 2018-ban rengeteg marketingirányzat sorsa függ majd tőle. A marketingesek számára egyre nehezebbé válik majd a fogyasztók viselkedésének lekövetése a digitális sütik segítségével. A közönségcélzási stratégiákat szép lassan

trendjei

leváltják a kontextuális célzási módszerek, így minden marketingesnek muszáj lesz pontosan tudnia, hogy egy-egy weboldalával mit is szeretne elérni, ha biztosítani akarja a megfelelő célzást és márkája biztonságát.

A kísérletezés ára A kísérletezések ára (Cost per Experiment) felváltja majd a korábban használt mérőszámokat — CPM (megjelenítések), CPC (kattintások), CPL (leadek) stb. Mivel egyre több csatorna és eszköz áll a marketingesek rendelkezésére, idővel szinte lehetetlen lesz nyomon követni az összes egyedülálló mérőszámot, ezért a szakembereknek egyre több kísérletet kell majd lebonyolítaniuk, odafigyelve azok eredményeire.

Nyelvre szabott hirdetések Azok a cégek, amelyek szeretnének több piacra is kiterjeszkedni, és ezzel

Az API-k egyre jobban támogatják a gépi tanulással kapcsolatos algoritmusokat, a természetes nyelvfelismerést és a mesterséges intelligenciát is. Ez még a kisebb cégek számára is lehetővé teszi, hogy az algoritmusok segítségével egyre pontosabban „megjósolhassák” marketinges költekezésüket, optimalizálva ezzel költségvetésüket.

Újszerű tartalommarketing A videó és más tartalmak térhódításának köszönhetően, a tartalommarketing ma már nem csupán a szöveges blogbejegyzésekről és felsoroló cikkekről szól. A hangalapú keresés sok tartalomstratégiát megváltoztat majd, amelyek így egyre inkább a bővített kivonatokra fognak pályázni, illetve interaktív útmutatókra, amik szóban képesek elmagyarázni egy-egy összetettebb folyamatot a felhasználók számára.

Marad még a hagyományos tartalommarketing is A keresések azonban 2018-ban is szavakat céloznak majd, így a hagyományos tartalommarketing sem mehet feledésbe. Cikkek, szakszótárak, online tanácsadás: ezek mind alapvetők egy honlapon 2018-ban is! Forrás: Forbes és matebalazs.hu

26 /

TREND / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Változások várhatók a nagykereskedelmi gyártói marketingben, legalábbis arról árulkodnak a 2018. március 8-án Budapesten rendezett Nagykereskedelmi és Gyártói Konferencia témakörei. Fókuszba került a Pozitív vevőmanipulációs stratégia a 2018-as Nagykereskedelmi és Gyártói Konferencián.

POZITÍV A ma embere megtanult gondolkodni vásárlás előtt. Több kell neki, mint a színes reklámvilág sokszor hazugnak érzett ígérete — állítják a szervezők. El is nevezték ezeket a tudatos vásárlókat Einstein-generációs vevőknek, hiszen a generációs sémák már-már a tudományosság határát súrolják. Mi hat rájuk vajon? • Az emberközeli kommunikáció • A tömegek által követett márka • Kedvenc véleményvezéreik ajánlása • Az őket partnernek tekintő cég • Az új technológiák által közvetített üzenetek Közép-Európa legjelentősebb nagykereskedelmi gyártói hét vevőközelítési szempontot biztosan szem előtt tartottak ezen a márciusi konferencián: 1. Pozitív vevőmanipulációs stratégia — 2018-ban új vevő született. Ez a vevő már nyitott szemmel jár. Ez a vevő attól vásárol, aki tudja, mit gondol, mit szeretne. Jagodics Rita prezentálta, hogyan fogsz az Einsteinvevők fejébe jutni. 2. Vevőtranszplantáció — A nagykergyártó piacon a jó viszonteladó igazi

VEVÔMANIPULÁCIÓS stratégiával próbálkoznak

kincs. Ajánlja a terméked, sokat rendel, nem panaszkodik. A legjobb vevőket tudod átültetni cégedhez a METRO vezérigazgatójának és az Extreme Digital tulajdonosának stratégiájával.

Nem csak a nagyoknak, minden vállalkozásnak tudatosan fejleszteni kell marketingtevékenységét, hiszen a vevőket el kell érni, meg kell győzni. A Győr-MosonSopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényein hiteles forrásból, hiteles információkat szolgáltat ebben a témában is. Hasznosíthatja Ön is. Nézze meg rendszeresen a www.gymskik.hu/ rendezvenyek címen a kínálatot, válasszon, hogy mit tudna a leginkább hasznosítani a kamarai tájékoztatók közül.

3. Digitális marketingújdonságok premierje — 2018-ban az embereket már egészen új csatornákon érheted csak el. Szabácsik Gergely megmutatta HOL, Dirk Gerkens, a TV2 vezérigazgatója azt, hogy HOGYAN.

4. A termékhirdetések halála — Az egyszerű termékhirdetések nem működnek 2018-ban. Eközben elképesztő hatékonysággal funkcionálnak az irgalmatlan széles táborral rendelkező bloggerek, influenszerek ajánlásai. Kasza Tibor ennek a világnak a működési elvét vázolta fel. 5. Ambíció márka születése — Az Apple volt az első, aki képes volt nagy tömegben megszólítani az Einstein-vevőket. Akik emberközelivé tették a technológiát. Dr. Jánosy Zsuzsa és Kőszegi András bemutatta a modern márkaépítés szabályait. 6. Regrouper vevőszerzés — A hagyományos viszonteladói értékesítés sokszor nem működik. Egyszerűen azért, mert a viszonteladók nem mindig jó értékesítők. Ilyenkor van szükség a végfelhasználók átcsoportosítására. Vörös György és Zajdó Csaba ennek a metodikáját prezentálta. 7. Reunion rendszerek – A franchise az új növekedés alappillére. Segítségével egy cég újjászülethet. De hogyan kezdj hozzá? Avidor András elhozta erre az alkalomra a legkorszerűbb franchise rendszer kiépítésének forgatókönyvét.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egész napos, gyakorlatorientált képzéssel támogatta a 2018. május 25-én hatályba lépő GDPR rendelet (Általános Adatvédelmi Rendeletet, General Data Protection Regulation — GDPR, 2016/679/EU) által támasztott feltételek ismeretét és gyakorlati használatát. Első ránézésre elég bonyolultnak tűnik a helyzet. Mindez a vállalkozások marketingtevékenységét is befolyásolja.

A GDPR egy uniós rendelet, vagyis rendeletként nem követeli meg a helyi jogba való átültetést (a szabályozásnak közvetlen hatása van), ezért minden, adatkezelésben és -feldolgozásban részt vevő szervezetnek tisztában kell lennie azzal, hogy a rendelet az általa előírt kötelezettségek tekintetében közvetlenül kiterjed rá. A GDPR hangsúlyozza az adatkezelések és az adatkezelők átláthatóságát, biztonságát és elszámoltathatóságát, ugyanakkor szabványosítja és erősíti az európai polgároknak az adatvédelemre vonatkozó jogát. A GDPR olyan új elemeket és jelentős fejlesztéseket vezet be, amelyek a személyes adatok feldolgozásában részt vevő valamennyi szervezet számára részletes vizsgálatot igényelnek. A GDPR egyes elemei bizonyos szervezeteknél relevánsabbak, mint mások, és fontos és hasznos azon területek azonosítása és feltérképezése, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a vállalkozások tevékenységére. Elengedhetetlen, hogy minden szervezet elkezdje a GDPR végrehajtására való felkészülést a GDPR-rel összhangban lévő jelenlegi vagy tervezett adatkezelés „felülvizsgálata és javítása” elemzésével. Ez lehetővé teszi, hogy időben biztosít-

KISALFÖLDI GAZDASÁG / TREND /

sák, hogy a szervezetek megfelelő eljárásokkal rendelkezzenek az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az egyének jogainak javítása érdekében.

folytat a vállalkozás. Például munkavállalók adatainak kezelése, webáruház üzemeltetése, hírlevél küldése, profilalkotás, kamerás megfigyelés, nyereményjáték szervezése… stb. Milyen személyes adatokat rögzít, tárol, továbbít a vállalkozás,

A GDPR az adatvédelmi hatóságokat erőteljesebb ha-

adatkezelést? Az új szabályozás különösen nagy hangsúlyt fordít a gyerekek, kiskorúak adatai kezelésének jogszerűségére. Különösen kell ügyelni erre is. Megvannak a vállalkozásnál a jogszerű adatkezeléshez szükséges dokumentumok, úgymint:

GDPR GONDOLATÉBRESZTÔ

táskörökkel ruházza fel a szabálytalanságok kezelése tekintetében, beleértve a legsúlyosabb jogsértések esetén a legfeljebb 20.000. 000 eurós nagyságú (vagy a teljes éves globális forgalom 4%-át elérő, amelyik nagyobb) bírságot. A megfelelő felkészülés érdekében mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen személyes adatok kezelésével együtt járó tevékenységet

kapnak-e megfelelő tájékoztatást az érintettek minderről? Megfelelően biztosítottak-e az érintettek személyes adatok védelmével kapcsolatos jogai? Milyen felhatalmazás alapján kezeli azokat az adott vállalkozás? Hozzájárultak az érintettek az adatkezeléshez, és az minden előírt feltételnek megfelel? Jogszabály határozza meg a személyes adatok kezelését? Üzleti vagy más jogos érdek indokolja az

adatkezelési szabályzat, belső adatvédelmi nyilvántartás, adattovábbítási nyilvántartás, adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos nyilvántartás. Ügyelni kell arra is, hogy az üzleti partnerekkel kapcsolatos együttműködés során az adatkezeléssel, adatfeldolgozással összefüggő feladatok és felelősségek megfelelően tisztázottak? Rendelkezésre áll a jogszabály által előírt adatfeldolgozási szerződés?

Bővebb információ: https://ec.europa.eu/commission/priorities/justice-and-fundamental-rights/data-protection/2018-reform-eu-data-protection-rules_hu A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a birtokába jutott hiteles információkat a www.gymskik.hu/jo-tudni címen teszi közzé.

28 / INNOVÁCIÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG Napjainkban gyakran emlegetjük az innovációt, mint igényt, mint a siker feltételét, mint a jövő zálogát, mint egy pénzforrásszerző értéket. Mi is az valójában? Történetéről, tartalmáról gyűjtöttünk össze némi információt.

INNOVÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE A tudás létrehozása, hasznosítása és diffúziója a gazdasági növekedés, a fejlesztés és az egészséges nemzeti létezés egyik alapeleme, ezért központi kérdés az innováció jobb mérésének az igénye. Utóbbi időben az innováció természete és megjelenése megváltozott, így szükségessé vált az is, hogy az innovációs folyamatot mérő indikátorok jobban tükrözzék ezeket a változásokat, és az innováció-politika alkotói számára az elemzés megfelelő eszközeiként szolgáljanak. Az ezzel kapcsolatos elemzéseket az 1980-as és ´90-es évek folyamán elvégezték. A felmérésekkel és azok eredményeivel összefüggő fogalmi készletet és eszköztárat az Oslo kézikönyv 1992-es, első kiadása tartalmazta, elsősorban a gyáripar technológiai termék- és eljárás-innovációt. Idővel a felmérések az Oslo kézikönyv szerkezetének további finomításához vezettek, és 1997-ben megszületett a második kiadás, amely, többek közt, kiterjesztette a vizsgálódást a szolgáltató szektorra. Azóta a felmérések eredményei és a politika változó szükségletei a kézikönyv újabb revíziójának elindításához vezettek, aminek eredménye a harmadik kiadásban ölt testet. Az OECD és az Európai Bizottság (Eurostat) közös égisze alatt előkészített Oslo kézikönyv harmadik kiadása (2005. év) hároméves együttműködés eredménye, amelyben 30 ország szakértői vettek részt. Az Oslo kézikönyv harmadik kiadásának legfőbb változása a korábbiakhoz ké-

pest az innováció fogalmának szélesebb körű definiálása. A termék- és eljárás-innováción túl, az innováció új meghatározása a marketing-innovációt és a szervezési-szervezeti innovációt is felöleli: „Az innováció új, vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketingmódszer, vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése” Figyelemreméltó változás a „technológia” szó eltávolítása a termék- és eljárás-innovációból. Ez nem a technológiai innováció fontosságának kisebbítését célozza, hanem nyitottabbá teszi a definíciót az alacsonyabb K+F intenzitású cégek és a szolgáltató szektor befogadására. A termék-innováció olyan áru vagy szolgáltatás bevezetése, amely — annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában — új, vagy jelentősen megújított. Ez magában foglalja a fejlesztésre vonatkozó részletes műszaki leírásokat, az öszszetevőket és anyagokat, a beépített szoftvert, a felhasználóbarát jelleget, vagy más funkcionális tulajdonságokat. Az eljárás-innováció új, vagy jelentősen megújított termelési vagy szállítási módszer megvalósítása. Felöleli a technikában, a berendezésekben és/vagy a szoftverben bekövetkező jelentős változásokat. A marketing-innováció új marketingmódszerek alkalmazását jelenti az értékesítés növelése érdekében, megcé-

lozva a fogyasztói szükségleteket, új piacok megnyitását vagy a termékek új célú piaci elhelyezését. A marketing-innováció olyan új marketingmódszerek alkalmazása, amelyek jelentős változást hoznak a terméktervezésben, a csomagolásban, a termék piacra dobásában, a termék reklámozásában vagy az árképzésben. A szervezési-szervezeti innováció három területen hozhat újat: az üzleti gyakorlatban, a munka irányításával kapcsolatos folyamatokban és menedzsment-rendszerekben, a munkahelyi szervezetben, ami új szervezeti struktúrákat és új döntéshozatali eljárást eredményezhet; valamint a külső kapcsolatokban, melyek a más cégekkel és állami kutatóintézetekkel ápolt kapcsolatok jellegét foglalják magukba. A szervezési-szervezeti innováció új szervezési-szervezeti módszerek megvalósítását jelenti a cég üzleti gyakorlatában, a munka szervezésében vagy a külső kapcsolatokban.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / INNOVÁCIÓ / A kézikönyv háromféle kapcsolódást határoz meg: a nyitott információforrásokat, a tudás és a technológia megszerzését, továbbá az innovációs kooperációt. Nyitott információs források: nyilvánosan elérhető információforrások, melyek nem igénylik a technológia vagy a szellemi jogok megvásárlását, vagy az együttműködést az eladóval. A tudás és a technológia megszerzése: megvásárlása azon külső tudásnak és/vagy tudásnak és technológiának, amely a tőke árucikkeibe lett beépítve (gépezet, berendezés, szoftver), és azon szolgáltatásoknak, amelyek nem igényelnek együttműködést az eladóval. Innovációs együttműködés: innovációs tevékenység érdekében folytatott aktív együttműködés más vállalkozásokkal vagy állami kutatóintézetekkel (ami a tudás megvásárlását is jelentheti).

Alapvető kihívás a négy különböző innováció meghatározásánál az egyes innovációk határeseteinek megkülönböztetése. Az EU tagországaiban — még az új Oslo kézikönyv megjelenése előtt — egy felmérést kezdeményeztek az innovációról (a CIS4-es felmérés keretében), amikor is az új keretfeltételek zömét már beépítették a kérdőívekbe. A kérdések az innovációknak mind a négy típusát felölelték, bár a marketing- és a szervezési-szervezeti innovációra vonatkozók külön szakaszban szerepeltek. Az Oslo kézikönyv harmadik kiadása a tudástranszfer és az innovációs vállalati kapcsolódások sokkal nagyobb közvetítő szerepét mutatja be. Amíg a második kiadás az információforrások hálózatainak bizonyos kiterjedését fogta át, továbbá egy rövid részt tartalmazott a K+F együttműködésről, jelenleg a hangsúly a kapcsolódások innováció-politikai fontosságán van.

Az újdonság fogalma központi szerepet kap a vizsgálandó innovációban. Az előző Oslo kézikönyv a fogalmat úgy használta, mint valami újszerűt a világ, az ország, vagy a cég számára. Sok esetben az ország, melyben a cég innovációt végez, nem írhatja le megfelelően a versenykörnyezetet. Ezért az új kézikönyvben fogalomként az „új a piacra” fordulatot használják. Ezt már a legutóbbi felmérésekben (a CIS3-ban és a CIS4-ben) is figyelembe vették. Az új Oslo kézikönyv szerint tehát innovációs tevékenységnek tekintendő: „mindazon tudományos, technológiai, szervezési, pénzügyi és kereskedelmi lépés, amely az innováció megvalósítását ténylegesen szolgálja vagy irányítja.” Ez a meghatározás az innováció folyamatának valamennyi tevékenységét felöleli, és benne a K+F tevékenység nem kötődik közvetlenül egy-egy speciális innovációhoz. Így a K+F nem önálló innovációs típusként definiáltatik, ellentétben a korábbi kézikönyvekkel, de prioritása az innovációs folyamatban továbbra is megmaradt.

Az Oslo kézikönyv több felismerésének már megkezdődött gyakorlatbeli hasznosítása; az új Közösségi Innovációs Felmérés, a CIS4 kérdőívének rendszerébe (2004—2002. évekre) részben már beépítették. Ez a második alkalom, hogy teljes jogú tagként veszünk részt CIS-felmérésben. A kiértékelés számos olyan új információt szolgáltathat a hazai vállalati innovációs folyamatokról, amelyek — egyes szerkezeti eltérések ellenére — összemérhetők az EU tagállamainak adataival. A közeljövő fontos feladata a CIS 2006felmérésre való felkészülés. A kérdőívet egy nemzetközi munkacsoport szerkeszti, és június hónapban juttatják el a tagállamok részére, véleményezés céljából. A kérdőívek tartalmazzák a kötelezően felmérendő adatokat, de a tagállamok saját kérdéseket is beépíthetnek. Az Európai Unió tagállamai, a CIS3 keretében, az innováció új fogalmi kategóriái közül néhányat már korábban felmértek (szervezési-szervezeti innováció, új menedzsment technikák alkalmazása, marketing). Ezzel szemben az új tagállamok kevés tapasztalattal rendelkeznek e téren, ezért az Eurostat lehetőséget kínál egy kísérleti felmérésben való részvételre, amelynek költségeihez is hozzájárul. Az új tagállamok részvétele önkéntes. Az Európai Unió az eddigi adatfelvételi gyakoriságot, a kétévenkénti felmérést továbbra is fenntartja, azonban megszünteti az ún. könnyített felméréseket, amelyekkel eddig a teljes felmérések váltakoztak. Ennek oka az innovációs adatok iránt megnőtt politikai igény. Az EU-s indikátorokkal le nem fedett innovációs folyamatok felméréséhez továbbra is külön elemzések szükségesek, s ez az innováció-politika számára új érvanyagul szolgálhat. A CIS-felmérések most jó esélyt teremtenek arra, hogy a vállalkozások alaposabban megismerjék az innováció folyamatát, az állami szabályozás, tervezés pedig jobban igazodhasson az igényekhez. Mindez pedig lehetővé teszi a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességének és az állami befolyásolás hatékonyságának növelését.

Forrás: https://www.innovacio.hu/1g_hu.php

30 / INNOVÁCIÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Az újdonságmûvelés

MAGA AZ INNOVÁCIÓ Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innováció elméleti alapjai legelőször 1934-ben Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán ma a következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, iparági átszervezés. A második modernizáció elméletének (Garai László) nyomán az innovációt ma már a gép

A szómagyarító portálon érkeztek javaslatok (http://www.szomagyarito.hu/szocikk.ph p?id=1348) az innováció magyar megfelelőjére, úgymint újítás, újítvány/-ozás, ötletmegvalósító folyamat, újítmány(ozás), ötöllet, feltalálás, újteremtés. Egyik sem kapott túl sok szavazatot. Az innováció szó napjainkra már köznapi nyelvünk része lett. (szerk.)

helyett az ember–gép-rendszerre értelmezzük. A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik. Az innováció

nem azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makroszintű modernizációs eljárást jelent, míg innováción a mikroszinten zajló fejlesztések értendők” — foglalja össze az innováció lényegét Százdi Antal. Az innováció mint idegen szakkifejezés magyarosítására tett javaslat az újdonságművelés. Az innováció az alábbi négy fontos alkategória szempontjából is vizsgálható: • termék-innováció • eljárás-innováció • marketing-innováció • szervezési-szervezeti innováció

Még többet olvashatunk az innovációról a https://hu.wikipedia.org/wiki/Innov%C3%A1ci%C3%B3

KISALFÖLDI GAZDASÁG / INNOVÁCIÓ /

DÍSZVENDÉG LESZ Dél-Korea Budapesten „think.BDPST” néven 2018. március 28—29-én kétnapos innovációs fórumot rendeznek Budapesten. Az autóipar ma Magyarországon közel 20 ezer embernek ad munkát, a hazai export 20, illetve a GDP 5 százalékát adja, az ágazat 7 év alatt 1700 milliárd forintról 4100 milliárd forintra nőtt 2017-re. A visegrádi országokban — Lengyelország kivételével — a járműgyártás a legfontosabb ágazat: évente 3,5 millió járművet gyártanak a régióban, ami az európai gyártás 20 százalékát adja, a beruházásokért pedig folyamatos verseny zajlik, nemcsak az egyes országok, hanem a különböző régiók között is. A digitalizáció, a közlekedés és a szállítmányozás fejlesztései, az e-közlekedés és az önvezető autók alapjaiban változtatják meg világunkat, és a régió számára is kivételes lehetőségeket teremtenek — az Antall József Tudásközpont (AJTK) által szervezett, harmadik think.BDPST konferencia fő témái között is ezek a területek szerepelnek. A konferencia díszvendége Dél-Korea. Az évente megrendezett stratégiai innovációs fórum célja, hogy elősegítse a közép-európai régió fejlesztését, a legnevesebb politikai, tudományos és gazdasági szereplők bevonásával erő-

sítve az üzleti, kormányzati és civil szféra közötti együttműködést. A régió legjelentősebb, a magyar fővárosban rendezett szakmai eseménye lehetőséget teremt Magyarország, a térség, valamint az Európai Unió innovációs lehetőségeinek újragondolására. „A járműgyártás és a szállítmányozás új technológiái nemcsak hatékonyabbá teszik az áruk és emberek mozgását, de a fejlesztések és az innovatív technológiák révén hatalmas gazdasági potenciált rejtenek a visegrádi országok számára”– mondta Antall-Horváth Veronika. „Egy, a think.BDPST-hez hasonló magas szintű fórum elindítását indokolja, hogy bár Magyarország eddig is jelentős eredményeket ért el az autóipari innováció területén, a folyamatos globális versenyben az együttműködés hatalmas versenyelőnyt jelenthet a térség országai számára.” „Nagy örömünkre, Dél-Korea, a világ egyik legfontosabb innovációs centruma elfogadta felkérésünket, és a konferencia kiemelt partnerországa lesz” — hangsúlyozta Varju Krisztina Dóra, a magyar V4 elnökség miniszteri biztosa. „Az országgal nem csak magyar—koreai kétoldalú alapon, de V4-es keretben is kifejezetten széles körű az együttműködés. A magas színtű, miniszterelnöki és külügyminiszteri találkozókon túl, Korea

többek között támogatja a Nemzetközi Visegrádi Alap munkáját, rendszeresek a konzultációk a kutatás-fejlesztés terén megvalósuló tapasztalatcsere érdekében, míg a visegrádi országok a középeurópai demokratikus, piacgazdasági tranzíciós tapasztalatok megosztásával járulnak hozzá koreai szakértők ismereteinek bővítéséhez” — tette hozzá. A think.BDPST konferencia már visszaigazolt előadói között szerepel többek között Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter; Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD melletti Állandó Képviseletének vezetője, Magyarország OECD- és UNESCO-nagykövete; dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke; Jacob Cohen, a NASA Amnes kutatóközpont vezető kutatója; Karel J. Gota, az Indeed Innovation vezérigazgatója; Chang Woon Lee a koreai közlekedési intézet elnöke; Prof. David Winickoff, az OECD bio-, nano- és konvergencia-technológiákkal foglalkozó munkacsoportjának titkára; John Ford, a GE Hungary Digital Hub igazgatója; Lord David Willetts, a UK Research and Innovation igazgatósági tagja; Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója.

http://think.bdpst.org/

32 / INNOVÁCIÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

Tíz ENERGETIKAI INNOVÁCIÓ, Üzemanyag a Napból, jó ár-érték arányú villany-luxusautó, sárkányok, melyekkel szélenergiát termelnek — a mérnöki leleményesség példái, melyek energiát és pénzt takarítanak meg nekünk. Válogatásunkban a távolabbi és a közeljövő energetikai újdonságaiból emeltünk ki néhányat.

Károsanyag-mérés kipufogógázból Magyar mérnökök is előrukkoltak több jelentős fejlesztéssel idén. A Szegedi Tudományegyetem és két hazai cég egy olyan technológián dolgozik, mely menet közben képes mérni a járművek károsanyag-kibocsátását. A kipufogógáz-emissziót lézeres és fotoakusztikus

rolni, mint egy hagyományos vizes tároló. A „megtakarítást” fázisváltó-anyagok alkalmazásával sikerült a fejlesztőknek elérniük. Nem hőmérsékletet, hanem halmazállapotot változtatnak — azaz nem felmelegítik és lehűtik, hanem megolvasztják és megfagyasztják az anyagot, miközben annak hőmérséklete nem is változik. A tárolt hőenergia fűté-

egészségesebb fűtési technológiát alkalmazza, maximalizálja a kibocsátott hőenergiát célzottan a felhasználóra, illetve a beállított fűtendő területekre, 360 fokban érzékelve azok elhelyezkedését, így megoldja a hőérzetünk különbözőségéből adódó mindennapi problémát, ha a család egyik tagja fázik, míg a másiknak melege van. A POIZO egy felokosított mobil infrafűtőtest, mely szenzorai segítségével meghatározza a helyiségben tartózkodók pozícióját, s csak ott fűt, ahol emberek vannak. Csendes üzemű, magas hatékonyságú infrapaneleket tartalmaz, melyek azonnal melegítenek. Megalkotói a jelenlegi fűtési megoldásokkal közös használatra szánják. A fejlesztés az MM Edison innovációs versenyének egyik győztese, így van esély arra, hogy hamarosan piacra kerüljön. Megfizethető luxus

módszerrel tervezik mérni, ami a fejlesztők szerint valamennyi létező részecskekibocsátást mérő rendszert felülmúl majd. A közel valós idejű mérés során kapott adatokat felhasználva pedig az autógyártók az egyre szigorúbb kibocsátási előírásoknak megfelelő motorokat tudnak majd fejleszteni.

si, fagyasztó- és megújuló-rendszerekhez is használható, illetve naphőerőművekhez. A termék továbbfejlesztéséhez, piacra juttatásához szükséges finanszírozást többek közt innovációs versenyeken nyert díjakból fedezik, de több befektetővel tárgyalnak. A központi fűtés vége?

Hőtárolás kis helyen A HeatVentors mérnökei egy innovatív hőenergia-tárolót fejlesztettek, mely sűrűbben és kisebb helyen tud energiát tá-

A háztartások költséghatékony fűtésére a személyes komfortérzet előtérbe helyezésével ad találékony választ a POIZO. A smart mobil infrafűtőtest a leg-

Bár a Tesla idei legnagyobb dobásának új elektromos kamionját tartják, a Tesla 3 Model legalább ennyire jelentős mérföldkő — ár és hatékonyság szempontjából — a Time Magazin idei legjelentősebb innovációi közé is bekerült. Az új személyautó ára harmincötezer dollár, ami versenyképesnek számít más, benzines sportautókkal összevetve. A hatótáv pedig 200 mérföld (320 kilométer) egyetlen töltéssel, ami komoly előrelépés a ma forgalomban lévő, durván 1,2 milliárd hagyományos és kétmillió villanyautó közötti versenyben. A cég nyolcszáz darabra kap megrendelést havonta, ami igencsak próbára teszi gyártói kapacitását. Villanyhajóval a tengeren Nemcsak a közúti közlekedésben váltanak elektromos meghajtásra, a tengeren is futnak már villanyhajók. A közelmúltban debütált elektromos meghajtású teherhajójával Kína, mely durván 80 kilométer távolságot képes megtenni egy töltéssel, óránkénti 8 mérföldes sebesség mellett. Azonban a rövid hatótáv és a hosszú (kétórás) töltési idő miatt, nem való-

KISALFÖLDI GAZDASÁG / INNOVÁCIÓ /

amire érdemes odafigyelni színű, hogy a tengert is bevennék a villanyhajók a közeljövőben. Fényben úszó terek

de wind power) ígéretes jövő elé nézhetnek. Az földfelszíntől ötszáz méter magasságban lévő turbinákkal az erős szélben rejlő potenciált jobban ki tudják aknázni — elvben. Számos cég, pél-

vízzel együtt mélyen a földfelszín alá fecskendezik, ahol a kettő reakcióba lép a régióban található vulkanikus kőzettel. A kísérlet során két év alatt a szén-dioxid szivárgás nélkül mineralizá-

dául az E.ON vagy a Shell fejleszt prototípusokat — több mint ötmillió fontot invesztáltak már ún. sárkányerőmű (Kite Power Systems) rendszerekbe. A hagyományos szélturbináktól eltérően, itt két sárkányt „reptetnek” durván 450 méter magasan, amelyeket egy vonóhoroghoz illesztenek. A sárkányok óránként akár százmérföldes sebességet is elérhetnek. A termelődött feszültség hatására a zsinór letekeredik a tartószerkezetről, ez pedig meghajtja a generátort.

lódott. Ez a módszer olcsóbb és hatékonyabb, mint a föld alatti tárolás, s szintén segíthet abban, hogy több millió tonna szén-dioxid a légkörbe jusson.

A világításpiac 18 százalékos bővülését vetítette előre a McKinsey 2016 és 2020 között. Nem véletlenül: az épületek energiaköltségének durván negyven százalékát a világítás adja, amit egyebek között a nem hatékony világításvezérlésnek tulajdonítanak. A IsGreen portugál cég megoldása egy olyan rendszer, mely folyamatosan figyeli és elemzi a terek fényigényét és -használatát, hogy annyi és olyan erősségű fényt biztosítson, amennyire éppen szükség van. A megoldást több helyen tesztelik a fejlesztők — például egy egy légterű irodában, ahol hetvenszázalékos megtakarítást értek el, vagy egy parkolóházban, ahol nyolcvan százalékkal kevesebb energia fogyott. Terveik szerint nagy, legalább húszezer négyzetméter alapterületű helyiségekben működtetnék. Fotoszintetizáló autók Laboratóriumi körülmények között kutatók már eredményeket értek el azzal a rendszerrel, amely a fotoszintetizálás elvén működve, napfényből állítana elő üzemanyagot. A Kaliforniai Műszaki Intézetben tesztelt eszköz a napsugárzás tíz százalékát képes üzemanyaggá átalakítani, szemben a növényekkel, melyek a napfény egy-két százalékát bontják le szénhidrátra és cukrokra. A mesterséges fotoszintézis során vízzé és szén-dioxiddá ’választanák szét’ a napenergiát, amelyből egy katalizátor segítségével folyékony üzemanyagot, például metanolt állítanának elő. A megoldás költséges, ám fejlesztését segítheti, hogy az Egyesült Államok energiaminisztériuma 75 millió dollárral támogatja a kaliforniai intézmény kutatóprogramját. Szélenergia-termelés sárkányokkal Bár a technológia még korántsem kifejlett, a magas szélerőművek (high-altitu-

Kővé válik a szén-dioxid Az energiatárolás kérdésének megoldása mellett a szén-dioxid-leválasztás és – tárolás hozhat komoly áttörést a klímavédelem terén. A technológia során a különböző forrásokból, például a fosszilis erőművek kibocsátásából kinyert szén-dioxidot általában föld alatt tárolják. Világszinten számos megoldást tesztelnek, egy ilyen a Reykjavík Energy’s CarbFix Project in Izlandon. A projekt során az üvegházhatású gázokat

Úszó naperőművek Előfordulhat, hogy a jövőben napenergiát használnak majd arra, hogy a tengervizet lebontva, hidrogén-üzemanyagot állítsanak elő — írja az ieee.org. A ma használt elektrolízist indukáló rendszerek membránok segítségével választják szét a vizet, melyek drágák, és nem kimondottan tartósak. Ráadásul rendkívül tiszta víz szükséges használatukhoz. A napfényből és tengervízből üzemanyagot előállítani képes rendszer előnye viszont éppen az, hogy az olcsó és nagy mennyiségben elérhető tengervizet képes lebontani membrán és egyéb alkatrészek nélkül. Működőképes modellt a Columbiai Egyetem kutatóinak sikerült előállítaniuk, többek között titánium és platinum alkalmazásával.

34 / INNOVÁCIÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG

VILÁGINNOVÁCIÓ Dél-Korea maradt a leginnovatívabb

Szingapúr három helyet lépett előre a Bloomberg évente elkészített ranglistáján, amely innovációs teljesítményük alapján osztályozza az országokat. Magyarország tavalyhoz hasonlóan a 27. helyen maradt. Nem került be az Egyesült Államok a Bloomberg innovációs listáján a legjobb tíz ország közé, amire az elmúlt hat év során nem volt példa. A Bloomberg innovációs indexének elkészítésekor először 200 gazdaságot vizsgáltak és osztályoztak hét kategória alapján, majd kizárták azokat az országokat, amelyek nem biztosítottak adatokat legalább hat kategóriában, így a rangsor 80 szereplősre szűkült. Ebből emelte ki a top 50 innovációs teljesítményt nyújtó országot a Bloomberg.

Az USA a tavalyi kilencedikről a 11. helyre esett vissza idén, miután alulteljesített az oktatás hatékonyságát vizsgáló kategóriában, és a hozzáadott érték előállításában sem jeleskedett. Ez a trend ráadásul a jövőben is jellemző maradhat — vélekedik a washingtoni Informatikai és Innovációs Alapítvány (ITIF) elnöke, Robert D. Atkinson. Más nemzetek okostechnológiával, megfelelően finanszírozott fejlesztési politikával hozakodtak elő: kutatás-fejlesztést ösztönző adózási rendszereik vannak, és nagyobb állami támogatást biztosítottak a kutatásokra — idézi a Bloomberg. Az Egyesült Államokkal ellentétben Japán és Franciaország bekerült a top 10-be: előbbi egy helyet előrelépve a hato-

dik, utóbbi pedig kilencedik lett a tavalyi 11. pozíció után. Szingapúr a tavalyi eredményhez képest hármat ugrott előre a ranglistán, és ezzel a harmadik helyen végzett. Az ázsiai ország oktatási rendszerével járult hozzá leginkább innovációs előrelépéséhez, és „rendíthetetlen az elkötelezettsége a kutatás-fejlesztés finanszírozását illetően” — fogalmazott Yeo Kiat Seng, a szingapúri Technológia és Dizájn Egyetem professzora. Dél-Korea idén is a lista élére került, zsinórban az ötödik alkalommal. Az ország a sikerét jelentős részben a Samsung Electronics-nak köszönheti, amely Dél-Korea legértékesebb vállalata. Kína pedig két helyet léphetett előre, és ezzel a 19. lett. „Az USA, Korea és Kína közös pontja, hogy az em-

berek a fejlesztési folyamat részeként elfogadják a bukást is” — nyilatkozta a CLSA Thailand közvetítői és befektetőcsoport egyik vezetője, Prinn Panitchpakdi. Az innováció pedig elmaradottabb azokban az országokban, ahol a kultúra a kockázatkerülést hangsúlyozza, és ahol a kutatás-fejlesztés kizárólag teher, nem pedig beruházás — mondta. Dél-Afrika és Irán idén újra bekerült a top 50 állam közé, amire 2014 óta nem volt példa. Törökország pedig négy pozíciót ugrott előre a 33. helyre, de Olaszország is négy hellyel végzett előrébb, mint tavaly, a 20. lett. Új-Zéland és Ukrajna négynégy helyet csúszott vissza, Magyarország pedig a 27. lett, csakúgy mint tavaly.

KISALFÖLDI GAZDASÁG / PÉNZFORRÁS / A kvantumszámítógép olyan számítóeszköz, amelyik úgy végez adatokon számításokat, hogy közvetlen módon használ olyan kifejezetten kvantummechanikai jelenségeket, mint a kvantum-szuperpozíció és a kvantum-összefonódás. Hasonló új elvű architektúra az intervallum-számítógép és a DNS alapú számítógép gondolata is kellően alátámasztható „megoldó képlettel”. A ﬁzikai megvalósítás ma még kihívás, de ki tudja, meddig?

HOL A JÖVÔ? Mi van a bit alapú számítógépeken túl? Új számítási paradigmák A paradigma alapötlete, hogy az egységnyi területen tárolható információt nem tekintjük korlátosnak, szemben a Turing-gépek véges szalag-ábécéjével, vagy a Neumann-elvű gépek fix bithosszúságával. Ahogy látni fogjuk, a számítás során megengedjük, hogy egyre több információt „tömörítsünk” egy intervallum-értékbe.

pontból áll. Ha több sor atomot tudunk úgy kezelni, mint egy rendezett listát. Az élő sejtekben nagyon hosszú DNSmolekulák is előfordulnak: az ember genetikai kódja, ami minden sejtmagos sejtjében megtalálható, nagyságrendileg „tíz a tizediken” bázispárból áll. Néhány merész gondolat, és annál alaposabb számítások már a DNS alapú számítógép gondolatát is felvetik.

Akit ez a tudományos utazás elragad, Vegyünk a „természetből” példát: a tovább száguldhat a hagyományos fényképezés képfelbonhttp://www.tankonyvtar.hu/en/tartatása ismerten nagyon magas. A haszlom/tamop412A/2011-0103_28_uj_szanált ezüst-oxid oldatok és vegyületek mitasi_paradigmak/pr02.html linken lehetővé teszik, hogy a fényképezőgép közölt gondolatok mentén. filmjén szinte atomonként változhasson az eredményezett kép. A fizikában Száguldás kvantumszámítógéppel, és a kémiában több olyan mérési mód- hogyan? szer is ismert, ahol a mérési hiba atoA hagyományos (vagy klasszikus) számími méretekkel összemérhető. Például tógépben az információt bitekben táa modern LCD és TFT képernyőkön a rolják; a kvantumszámítópolarizáció akár atomonként gépben pedig qubitekis változhat. Egy atom ben. A kvantumszámérete kb. egy mítás alapelve, Ångstromnyi, ami hogy kvantumtuazt jelenti, hogy lajdonságokat egy méter hosszú használunk rúdon kb. „tíz a adatok ábrázotízediken” atom lására és helyezkedik el strukturálásáegymás mellett. ra, továbbá Ha valamilyen kvantummefizikai mennyiséchanizmusokat get atomonként használunk arra, tudunk változtatni A Bloch gömb ábrázolja hogy műveleteket és mérni, akkor ez a qubitet, ami végezzünk ezen adaegy olyan intervala kvantumszámítógépek tokkal. lumnak felel meg, ami alapvető építőeleme

Bár a kvantumszámítás még gyermekkorát éli, már végeztek olyan kísérleteket, amelyekben kisszámú qubiten hajtottak végre kvantumszámítási műveleteket. A kutatások mind elméleti, mind gyakorlati területeken gyors ütemben folynak; sok nemzeti kormány- és katonai ügynökség támogatja a kvantumszámítógépek kifejlesztésére irányuló kvantumszámítási kutatásokat, irányuljanak polgári vagy nemzetbiztonsági célokra, mint amilyen például a kriptoanalízis. Ha nagy kvantumszámítógépeket tudunk építeni, azok bizonyos feladatokat (például a Shor-algoritmust) exponenciálisan gyorsabban tudnak megoldani, mint hagyományos számítógépeink. A kvantumszámítógépek különböznek más számítógépektől, mint például a DNS-számítógép, vagy a tranzisztor alapú számítógép. Bizonyos számítógép-architektúrák, mint például az optikai számítógép, használhatják az elektromágneses hullámok klasszikus szuperpozícióját, de a specifikusan kvantummechanikai tulajdonságok nélkül; ezeknek sokkal kisebb lehetőségük van a számítások felgyorsítására, mint a kvantumszámítógépeknek. Mi lehet a fizikai megvalósítás? Több ígéretes anyagcsaládot kutatnak világszerte, amelyek lehetővé tehetik kvantumszámítógépek építését. Ezek némelyike a qbit anyaga szerint csoportosítva: • szupravezetők[8][9] • ioncsapdák • optikai rácsok • fémként viselkedő szén nanogömbök[10] • speciális tranzisztorok[11] • ritkaföldfém-ionokkal szennyezett szervetlen kristályok[12][13] Tovább kereshetünk, gondolkodhatunk a https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumsz%C3%A1m%C3%ADt%C3% B3g%C3%A9p linken szereplő információk kapcsán. A jövő először fejben dől el, majd a megvalósításban!

IMPRESSZUM • KISALFÖLDI GAZDASÁG • A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara digitális lapja • Felelős kiadó: Orbán Dezső titkár. Szerkeszti: Győr+ Média Zrt. Tördelés: Konrád Sándor. Elérhetőségek: 9021 Győr, Szent István út 10/A. • Telefon: 96/520-200 • Fax: 96/520-291 • http://www.gymskik.hu • HU-ISSN 1416-6267

36 / INNOVÁCIÓ / KISALFÖLDI GAZDASÁG Új csip-fajtát mutatott be éves fórumán a Fujtsu 2017 novemberében, Münchenben. A csipet a mai hagyományos számítógép és a jövő kvantumszámítógépe közötti átmeneti lépcsőnek szánják, amely egyes feladattípusok megoldására már ma is használható, méghozzá 17 ezerszer gyorsabban, mint a tradicionális csipek, és a japán cég szerint még mindig tovább gyorsítható. A jó öreg digitális technológián alapul, de a kvantumﬁzikából is kölcsönöz néhány módszert.

A kvantumszámítógép szuper dolog lesz, de amíg nem létezik, TUDOMÁNY Bár egy speciális csip bemutatásával zárta, kvantumfizikai gyorstalpalóval vezette fel az idei előadását Joseph Reger, vagyis a magyar születésű Réger József, a Fujitsu regionális technikai igazgatója a japán cég Fujitsu Forum nevű éves müncheni rendezvényén. Ez első hallásra furának tűnik, hiszen a fórumot ellepő öltönyös üzletemberek nagy része valószínűleg nem az ilyen józan ésszel nehezen felfogható elméletek miatt látogatott Münchenbe. De ahogy Réger is világossá tette, a téma nemcsak azért fontos, mert a kvantumszámítógépek egy évtizeden belül forradalmasíthatják a számítástechnikát, hanem azért is, mert ha nem vigyázunk, a működésüket adó kvantumjelenségek előbb-

MUTATUNK JOBBAT utóbb nagy galibát okozhatnak a hagyományos számítógépeken belül is. Az atomi szinten jelentkező kvantumeffektusok ugyanis jelentősen eltérnek az általunk tapasztalt fizikai világ törvényszerűségeitől, mert amíg utóbbi determináns, a hullámfüggvényekkel operáló kvantumfizika valószínűségi alapú. Azzal, hogy a csipgyártás fejlődésével egyre csökkentjük a tranzisztorok méretét, lassan olyan szintet érünk el, amelynél már a kvantumfizika szabályai érvényesülnek. Ettől a ponttól viszont a klasszikus számítástechnika kiszámíthatatlanná válik. Ezért még akkor is érdemes foglalkozni ezekkel a jelenségekkel, ha egyáltalán nem is akarnánk kvantumszámítógépet építeni — mondta az

eredetileg fizikus Réger. És ha már úgyis meg kell birkózni velük, akkor már miért ne használjuk ki őket? A bemutatott DAU névre keresztelt csip ugyan nem kvantumszámítógép, de még így is nagyságrendekkel gyorsabb a hagyományos csipeknél. A cég mérései szerint átlagosan 10 ezerszer gyorsabb, a klasszikus optimalizációs feladatnak számító utazó ügynök problémáját pedig 17 ezerszer gyorsabban oldja meg, mint egy hagyományos számítógép. Hosszú távon persze a DAU se lesz versenyképes a kvantumszámítógépekkel, de nem is erre szánják, hanem a köztes időszak alternatívájának. A szkeptikusabb kutatók már a D-Wave specializált kvan-

tumszámítógépét is kritikusan méregetik, szerintük nem kínál valódi sebességnövekedést, és csak kevés feladattípushoz hasznos. Ezeket a kritikákat feltehetően a Fujitsu csipje is meg fogja kapni, meglátjuk, el tud-e majd terjedni a fejlesztésük? És hogy az univerzális kvantumszámítógépekre meddig kell még várni? Réger József szerint talán még 7—10 évet. Bár ez optimista becslésnek tűnhet, valójában még egészen konzervatív — az MIT Technology Review jóslata szerint mindössze 4-5 évet kell már csak várnunk. Az érdeklődők még többet megtudhatnak minderről a https://index.hu/tech/2017 /11/13/fujitsu_forum_reger_jozsef_kvantumszamitogep_kvantumfizika_digital_a nnealer_csip/ címen.