Kisalföldi Gazdaság by Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

EXKLUZÍV MAGAZIN 2019. OKTÓBER

VÁLLALKOZÁS SINCS EGÉSZSÉG NÉLKÜL A világgazdaság pillanatnyi fejlettségi szintjén a termelés, a vállalkozások, a szolgáltatások nem működnek a nélkül a hozzáadott érték nélkül, melyet maga az ember teremt meg. Napjainkban sokszor vitáznak arról, vajon 10–20 év múlva melyik munkatevékenységet milyen mértékben váltják ki a gépek, ám ezek ma még jórészt csupán találgatások. Találgatások még akkor is, ha nagyon sok okos ember a lehető legszélesebb körű ismeretanyagra alapozva próbálja megjósolni, mi vár ránk a jövőben ezen a területen. A jövő tehát bizonytalan, ezért talán a múlt ad támpontot az eligazodáshoz. A történelmi tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy minden eddigi ipari forradalom után több munkáskézre volt szüksége az adott társadalomnak. Szerintem a most zajló változások nyomán is ez fog bekövetkezni. Napjainkban a vállalkozások legnagyobb problémája, hogy nincs megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő. Pedig egészséges testű és lelkű, lojális munkavállalókat szeretne mindenki a cégében látni, hiszen ez az alapja az egész gazdálkodó szervezet egészséges működésének. Szokták mondani: „fejétől bűzlik a hal”. Vajon mi a helyzet a cégvezetőkkel? Hogy áll az ő testi és mentális egészségük? Ők mennyire törődnek saját és dolgozóik egészségével? Kétségkívül aktuális kérdések ezek főként ma, amikor a munkaerő-piaci helyzet miatt még jobban felértékelődtek a munkaképes munkavállalók. Az egészség, a testi és lelki harmónia fontosságára szeretnénk rádöbbenteni azokat a cégvezetőket, akik ezt a magazint olvassák. S azt is reméljük, ha rádöbbentek, akkor majd cselekszenek, és próbálnak munkaadóként a lehető legtöbbet megtenni ezen a területen is alkalmazottaikért. S talán az a leghasznosabb, ha a cselekvést magukon kezdik, nemcsak a példamutatás ereje miatt, hanem azért is, mert egy adott cég számára a legértékesebb munkatársak mindig is a vezető személyiségek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara október 15-én szervez a vállalkozások teendőire fókuszáló tematikus napot az egészség témakörében. A rendezvényen 20 kiállító, több mint 40 előadó 5 szekcióban keresi arra a választ, egy-egy munkahelynek mit kell tennie a munkatársak egészségéért, hogyan térülhetnek meg az erre fordított befektetések, milyen anyagi és erkölcsi haszonnal járnak az ez irányban tett erőfeszítések. Ugyanerre vállalkozik ez a magazin is, melyet ön most a kezében tart. Nagyon remélem, hogy kamaránk ezen koncentrált aktivitásaival nagyon sok cégvezetőt rádöbbent arra, hogy az egészségnél nincsen fontosabb az ember számára. Tegyünk önmagunk, tegyünk munkatársaink, tegyünk a családunk egészségéért már akkor is, amikor még semmi jele nem mutatkozik annak, hogy ezen csodálatos alkotásnak a működésében, amit emberi szervezetnek hívnak, zavarok keletkezhetnek. Hiszen egészség nélkül nincs boldogság, boldogság nélkül pedig nincs értelme az életnek, még akkor sem, ha a bankszámlánkról kicsordul a pénz.

IMPRESSZUM:

KISALFÖLDI GAZDASÁG MAGAZIN PÉLDÁNYSZÁM: 2000 KIADÓ ÉS LAPTULAJDONOS: Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 9021 Győr, Szent István út 10/a. FELELŐS KIADÓ: Pintér-Péntek Imre

FELELŐS SZERKESZTŐ: Fábián György, Ozsvárt Tamás SZEDÉSZET ÉS NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Bognár Anna LAPMENEDZSER: Soós Veronika +36 30 226 8138

A kiadó a hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállal!

Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

OLVASÓSZERKESZTŐ: Miletics-Vargán Rita HIRDETÉSSZERVEZÉS: Takács Adél +36 30 600 9530 kommunikacio@gymskik.hu NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Palatia Nyomda és Kiadó Kft.

Látlelet – A betegség lehetőség, lehetőség arra, hogy változzunk

CSALÁDBAN AZ ERŐ Ferenczi Katalin Mónika

Ferenczi Katalin Mónika otthonosan mozog az üzemben. A kollégák reggeliztek, épp újraindul a termelés, amikor körbevezet. Szellős, tágas és világos csarnokok váltják egymást, újabb és újabb munkafolyamatra nyitunk ajtót. A rend és a tisztaság nem a látogatónak szól, a minőségi és pontos fémipari munka követeli meg. Amikor Ferenczi Gábor is felszabadul, az ügyvezető testvérpárral együtt látleletet készítünk arról, mit jelent, mit kell, hogy jelentsen ma egy kisés középvállalkozás számára az egészségmegőrzés. A Ferenczi Fémipari Kft. tulajdonosaival harminc év tapasztalata mondatja: nincs ennél fontosabb. A kihívások azonban változóban vannak.

– Ha egy mondatban kellene megfogalmaznunk, mi a legfontosabb, amit megtanultunk a szüleinktől, akik a céget alapították, nos az, hogy mi, a második generáció már többet kell áldozzunk az időnkből és az energiánkból a magunk és a munkatársaink egészségére. Hálásak vagyunk azért, hogy ma már ezt meg is tehetjük. Sokat dolgoztunk, hogy a cég egyre erősebb legyen és szervezetileg is alkalmas arra, hogy ne egy embernek kelljen cipelnie a vezetéssel együtt járó terheket. – A hazai kkv-szektort meghatározó családi vállalkozások többségét 1989 környékén alapították, de csak a harmaduk

élte meg a generációváltást. A Ferenczi Fémipari Kft.-nek sikerült. – Nagy ára volt. Ahogy minden vállalkozás, a miénk is megtapasztalta a rendszerváltást követő idők minden nyűgét, baját, örömét. A szüleink, mint oly sokan a nyolcvanas években, tették a dolgukat a munkahelyükön, utána pedig elmentek GMK-zni. A nyolc óra után lehúztak még nyolcat, és amikor rájuk szakadt az igazi maszek világ és egyéni vállalkozók lettek, napi tizenkét-tizenhat órát dolgoztak. Beleszületett az életünkbe a cég, mi ebben nőttünk fel, ezt tekintettük példának. Ami nyilván nem volt egy rossz példa,

A Ferenczi testvérek titka

Ferenczi Gábor

de azt is látnunk kellett, hogy egy életen keresztül rendkívül megterhelő és nem biztos, hogy minden ízében követendő. Persze akkor nagyon más választása nem volt annak, aki önállósodni akart. Csak így lehetett csinálni.

SOHASE MONDD, HOGY SOHA – Egyenes út vezetett ahhoz, hogy együtt építsék tovább a céget? – Két dolgot biztosan tudtunk kamasz fejjel. Az egyik, hogy nem akarunk beszállni a lakatosipari vállalkozásba, a másik pedig, hogy teljesen különbözőek vagyunk, ezért fel sem merült, hogy

valaha együtt dolgozzunk. Mindegyikre rácáfoltunk. – Vagyis volt pár kanyar. – Nem is kevés. Láttuk, mennyi lemondással, áldozattal jár egy vállalkozás. Nincs magánélet, összefolyik a munkanap a hétvégével. Amíg kint az udvaron pakolták mondjuk az ipari gázszekrényeket a kamionra, a lakásunk nappalijában édesanyánk a sofőrt kínálta kávéval. Ott, ahol egyébként a fontos tárgyalások is zajlottak. Ezért gondoltuk azt, hogy mi sosem fogunk vállalkozni. Két irányban mentünk tovább, és az első munkahelyünkön mindketten alkalmazottként dolgoztunk.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

– Mégis visszataláltak. – Pedagógus, illetve gépészmérnök az alapvégzettségünk, és mindegyikünknek volt saját vállalkozása is. De idővel felismertük, hogy a mi tudásunkra is szüksége van édesapánk cégének, és azt is megtapasztaltuk, hogy nem maradt nyom nélkül az a rengeteg munka – sem az eredményekben, de sajnos az egészség vonatkozásában sem –, így fokozatosan átvettük az irányítást. Ki-ki azt a területet viszi, amiben erős. Ez persze kézenfekvőnek tűnik, de nem egyik napról a másikra sikerült szétválasztani és megosztani a feladatokat a cég és a magunk számára is előremutató módon úgy, hogy örömünket is

leljük benne. Az viszont megkönnyítette a dolgunkat, hogy a komoly döntéseket igénylő kérdésekben mindig egyformán gondolkodtunk, mert azonosak az alapértékeink. Ügyvezető- és tulajdonostársak vagyunk, akik között megoszlik a felelősség és az ezzel járó stressz is. Óriási öröm a szüleink számára, hogy együtt dolgozunk, ez legalább olyan fontos nekik, ha nem fontosabb, mint az, hogy visszük tovább a céget.

FIGYELMEZTETŐ JELEK – A munkatársak létszáma 2010 óta, az önök irányítása mellett több mint a duplájára nőtt, a termelés tízszer nagyobb területen, professzionális környezetben zajlik, az üzleti partnerek köre pedig olyan nevekkel bővült, mint az Audi Hungaria Zrt., a Mercedes, a DANA, a MÁV és a Magyar Posta. Ehhez nem lehetett elég a testvéri támogatás, ez áldozatot is kívánhatott. – A szüleinkhez hasonlóan teljes erőbedobással dolgoztunk. Minden pillanatban, minden idegszálunkkal. Erről beszéltünk szombaton, és vasárnap délután is ezen járt az agyunk. Fiatalabbak voltunk, vitt a hév, a lendület, és a saját bőrünkön is megtapasztaltuk, hogy ez hosszú távon nem mehet tovább. A hajtás fizikailag és

mentálisan nyomot hagyott a mi egészségünkön is. Nagyon komoly figyelmeztető jeleket kaptunk. De ha valamire jó a betegség, hát arra biztosan, hogy figyelmeztessen, ideje változtatnunk. Felismertük, hogy többet kell törődnünk magunkkal. Az a pont, amikor ennek tudatosan is eljött az ideje, 2013 volt, akkor költöztünk Écsről Győrbe. A bővülés lehetőséget kínált a szemléletbeli váltásra, mi pedig éltünk vele. Ma már menedzserszűrésre járunk, odafigyelünk a táplálkozásra, nem őröljük fel a hétvégéinket, szentelünk időt a testmozgásra, a kikapcsolódásra. Magánemberként megpróbálunk példát mutatni a mértékletességre, cégvezetőként pedig igyekszünk, hogy a munkatársainknak is lehetőséget adjunk erre.

NEM VOLT FIÚS MEG LÁNYOS MUNKA – És itt az első kényes kérdés, a munkaidő és a szabadidő törékeny egyensúlya. – Erre nagyon ügyelünk. Egy műszakban dolgozunk, a munkaidő szigorúan nyolc óra, a termelő részlegeken reggel hat órától délután két óra húszig. Van reggelizőidő, nincs kötelező túlmunka, hétvégén nem dolgozunk, mert haza kell menni és pihenni, feltöltődni. Az év végi ünnepek idejére pedig igyekszünk egy hosszabb

leállást is beütemezni, nyáron a szabadságokat kiadni. A tapasztalat irányítja a döntéseinket. Mi gyerekként nem csak láttuk, mennyit dolgoznak a szüleink, mi is kivettük belőle a részünket. Amikor hazaértünk az iskolából, feladat várt. Nem volt fiús meg lányos munka. Természetesnek tekintettük, hogy tudunk bánni a fűrésszel vagy az oszlopos fúróval. Amikor közbeszerzési pályázaton elnyertük sok száz postaláda gyártását, amelyeket feliratozni kellett, édesapánk vett egy gravírozógépet és egy hetünk volt rá, hogy kitanuljuk a használatát. Fémipari cég vagyunk, a fémnek, fémtermékeknek pedig súlya van. A hegesztés egyszerűnek tűnő művelet, de egyszerre terheli meg a szemet, a kezet, a bőrt és az idegrendszert. Hónapokon, éveken, évtizedeken át fizikai munkát végezni pontosan, jól, egészséget megőrizve napi tizenkét-tizennégy órán keresztül nem lehet, főleg büntetlenül. Veszélybe kerül a minőség, előfordulhat baleset, károsodhat az egészség. Ezért tartjuk olyan fontosnak a munkaidőt. Még akkor is, ha ez korlátokat szab a cég életében. Komoly és nagy partnereink vannak, a magas minőség alapelvárás. Kötnek a keretszerződések, a határidők. De csak azt vállaljuk, amit egy műszakban ezzel a létszámmal némi túlóra-kiegészítéssel, hétvégi munkák nélkül teljesíteni tudunk.

Ma már menedzserszűrésre járunk, odafigyelünk a táplálkozásra, nem őröljük fel a hétvégéinket, szentelünk időt a testmozgásra, a kikapcsolódásra. Magánemberként megpróbálunk példát mutatni a mértékletességre, cégvezetőként pedig igyekszünk, hogy a munkatársainknak is lehetőséget adjunk erre.” MÉRFÖLDKÖVEK A FERENCZI FÉMIPARI KFT. ÉLETÉBEN 1989 Lakatosipari egyéni vállalkozás alapítása

1991 Bt.-vé alakulás

1997 Elektrosztatikus porfestés technológia bevezetése

1999 Kft.-vé alakulás

2003 Első közbeszerzési pályázati nyertesség: Magyar Posta beszállító

2007 CNC vízsugaras vágástechnológia bevezetése

ÍGY PASSZOL A JÉGKRÉMES AUTÓ A STRATÉGIÁBA – A cég dolgozóinak negyede irodai munkát végez. Ez a vezetői tudatosság nyilván az ő életüket is könnyebbé teszi. – A munkaidő ugyanúgy reggel hattól két óra húszig tart, de van, aki hétkor vagy nyolckor kezd, és akadnak hatórás foglalkoztatottak. Igyekszünk mindenkinek rugalmasságot biztosítani, alkalmazkodva az élethelyzetéhez. Van olyan megváltozott munkaképességű dolgozónk, aki pillanatnyi állapotától függően még ennél is szabadabb időbeosztással rendelkezik. Megtaláltuk számára a megfelelő munkakört, amit kiválóan el is tud látni. Az időbeosztás egyfajta üzletpolitikává vált nálunk. – Amit egy kisvállalkozásnál könnyebb is megvalósítani. – Természetesen eltérő stratégiára van szüksége egy multinak és egy kis- vagy középvállalkozásnak. De a cél ugyanaz, akár egyszemélyes a vállalkozás, akár kétszáz fős. És ez nem méret, hanem felfogás kérdése, aminek a mindennapokban helye kell, hogy legyen. Akár úgy, hogy a nyári kánikulában ide rendelünk Munkatársaink negyede biciklivel jár dolgozni, ezért építettük a fedett tárolót.

A FERENCZI FÉMIPARI KFT. TÖRTÉNETE, SZOLGÁLTATÁSAI A Ferenczi Fémipari Kft.-t Ferenczi Ernő azzal a céllal alapította 1989-ben, hogy komplex fémipari, ezen belül lakatosipari tevékenységek területén dolgozzon. A társaság százszázalékos magyar családi tulajdonban van, fő profilja a fémmegmunkálás. Három területen kínálnak megoldást: lakatosipari munkák és fémtermékek gyártása; elektrosztatikus porfestés; CNC vágási és hajlítási eljárások. A testvérek 2010-ben vették át szüleik helyét a cég élén.

2008

2013

ISO 9001:2009 minő- Új, 4500 négyzetméteségirányítási rendszer res telephely Győrben, a bevezetése Serfőződombi dűlőben

2014 CNC lézer- és lángvágás-technológiák bevezetése

Néhány a Ferenczi Fémipari Kft. legnagyobb partnerei közül: Magyar Posta, MÁV, Audi Hungaria Zrt., DANA, Mercedes. A vállalkozás sikerrel indul közbeszerzési eljárásokon, árbevételük meghaladja az évi 2 millió eurót. Megrendeléseik közel 20 százalékát az export teszi ki. A cég alapító tagja a Professio Fémipari Klaszternek és a kezdetektől aktív tagja a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának.

2015 CNC élhajlítás-technológia bevezetése

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

2016 Irodai létesítmények bővítése

2018 ISO 9001: 2015 minőségirányítási rendszer

2019 Telephelybővítés 6000 négyzetméteres építési területtel

az üzemhez egy jégkrémes autót és mindenkit meghívunk egy fagyira, akár úgy, hogy amikor fejlesztünk, nemcsak azért választjuk a legmodernebb technológiákat, hogy piaci előnyökhöz jussunk, hanem, mert fontos szempontnak tekintjük a dolgozók egészségét. Legutóbb például a porszóró berendezésünk egészült ki egy modern elszívó fallal, amivel jelentősen tudtuk csökkenteni a levegőben a szállópor-koncentrátumot. Ugyanezt a fixálást a hegesztőknél nem tudtuk kialakítani, mert rendkívül széles a termékskála, amivel dolgoznak. Hol egy szelektív hulladékgyűjtő edényzettel van dolguk, hol egy motorblokktartó kalodával, legközelebb pedig egy zsilipkapuval. Ezért náluk mobil karos elszívókat szereltünk fel nemrég.

LEHET JÓ, AMI KÖTELEZŐ – Ahhoz, hogy legyen mit megőrizni, egészségesnek kell lenni és annak is maradni. Milyen szerepük van ebben a foglalkozás-egészségügyi szűréseknek?

– Amelyik cég komolyan veszi, annak ütőkártya lehet a kezében. Az alkalmassági már rég nem csak egy pár perces találkozó az orvossal, és a kötelező aláírás begyűjtése. A felelősséggel elvégzett, munkaköri kockázat szerint lebontott vizsgálatok, labortesztek nemegyszer betegségre derítenek fényt, ám ezzel nemcsak diagnózis születik, hanem az is kiderül, mit lehet tenni a javulásért, a gyógyulásért. A rendszeres kontroll pedig egyúttal rá is kényszeríti a dolgozót. – Rákényszeríti? – Nem vagyunk egyformák, van, aki nyűgnek érzi, vagy nem érdekli az egészségi állapota. Lehet, hogy egymás után kétszer nem kapja meg az alkalmassági pecsétet a magas vérnyomása miatt, és csak ezután megy el a háziorvosához kezeltetni. Ez bosszantó tud lenni, mert kiesést jelent a termelésben, holott a munkaerő megtartását szolgálja. Itt lép be a vezető fontos szerepe, hogy elbeszélgessünk vele és megértessük, miért kell komolyan vennie, és biztosítsuk a

támogatásunkról. Előfordul, hogy a kötelezőn felül valamelyik kollégánál egy-egy pluszszűrést is beikszelünk, azért, hogy biztonságban legyen. Elmondjuk neki, hogy fontos elmennie tüdőszűrőre, mert régen volt, és vele együtt akkor vagyunk nyugodtak, ha kipipálhatjuk. Mert addig tud dolgozni, nemcsak nálunk, hanem bárhol, amíg egészséges. Ezért kell, hogy közösen gondolkodjunk az egészségéről és ne tartson attól, hogy ha esetleg műteni kell, nem tud visszajönni dolgozni. Ma már fontos, hogy munkaidő-kedvezménnyel támogassuk a kollégákat, hogy eljárhasson utókezelésre, rehabilitációra. Hiszünk abban, hogy ezzel a hozzáállással nemcsak egészséget nyerünk, hanem hosszú távú munkaképességet és lojalitást is.

A TÁNCLÉPÉST IS EL LEHET VÉTENI – Az önök gyakorlatában természetesnek tűnik a személyes odafigyelés. – Talán, mert számunkra az is. Harmincöt

fős a cégünk, igyekszünk megismerni a munkatársainkat, tudjuk, mi történik velük, a családjukkal, melyek azok az események, amelyek megérintik őket. Betegségek, örömök, bánatok, tragédiák. Már a felvételnél elmondjuk: nálunk őszinte és nyílt a kommunikáció. Bárki hibázhat a munkában, ha pedig kell, segítséget, orvost kerítünk, de lelki válság esetén, vagy egy nehezebb életszakaszban is számíthatnak a támogatásunkra. Aki zárkózottabb, arról a kollégákon keresztül próbálunk meg tájékozódni. Ezek valóban nem tartoznak a cégvezetés klasszikus feladatai közé. Inkább arról szólnak, hogy az ember megpróbál segíteni. De ha jobban belegondolunk, mégiscsak hozzájárulnak a kiegyensúlyozott légkörhöz, ahhoz, hogy a dolgozók jól érezzék magukat, ne szorongjanak, ne betegedjenek meg. Egy példa arra, hogy ennek milyen haszna van még: egy alkalommal a munkaerő-felvételnél arra a kérdésre, hogy miért szeretne a jelentkező váltani és miért gondolt ránk, azt a választ kaptuk, hogy szeretne elszakadni a személytelenségéből adódó nehézségektől, és úgy hallotta, itt odafigyelnek egymásra az emberek. – Mindemellett a cég az egészséges életmódot is támogatja. Láttam az épület előtt egy kerékpártárolót, és úgy tudom, saját kupájuk is van. – Munkatársaink negyede biciklivel jár dolgozni, ezért építettük a fedett tárolót. Évente több céges estét, szakmai kirándulást szervezünk. A céges napon lövészversenyt rendezünk, alapítottunk egy Lövész Kupát. Le kell, hogy eres�szük időnként a gőzt, a csapatépítő kiruccanásokat mindig összekötjük egy kis mozgással, tekézéssel, túrázással. Arra is ösztönözzük a munkatársainkat, hogy az irodai és az egyes üzemrészek, a lakatos, a porfestő és a CNC-s területek dolgozói, külön-külön csináljanak programot. Engedjék el magukat, osszák meg a gondolataikat a munkáról, a főnökről. Egy horgászverseny, vagy épp bográcsozás, úgy gondoljuk, legalább annyira a mentális egészség megőrzését szolgálják, mint a csapatépítést. Ebben szívesen részt vállalunk anyagilag is. A megyében egyébként több olyan kisebb-nagyobb sportegyesület, klub van, amelynek működéséhez

részben pénzzel, részben technikai segítséggel, például szabványos focikapuk, lelátók gyártásával hozzájárulunk. Elkötelezetten patronálunk különböző, főként amatőr sportrendezvényeket, kerékpárosversenyeket. Nem a szponzoráció, inkább a jó érzés miatt, de ha indul rajta egy kollégánk is, akkor nem kérdés, hogy odaállunk. Amennyire kis csapat vagyunk, annyira sokféleképp töltjük a szabadidőnket. Akad, aki sárkányhajózik, más vív, fut, úszik vagy táncolni jár, többen pedig fociznak. Noha épp ezért nehéz olyan támogatást kínálni, aminek mindenki hasznát veszi, mi megpróbáljuk. Az étkezési utalvány mintájára szeretnénk sportutalvánnyal ösztönözni aktív kikapcsolódásra a munkatársainkat. Jót kell kitalálnunk, szem előtt tartva, hogy mást fog jelenteni a jótékony testmozgás egy üzemi dolgozó és mást egy számítógépes tervező számára.

SZORONGÓ HUSZONÉVESEK – És ahogy az említett esetben, ezek a lépések nemcsak a cég iránti elkötelezettséget növelik, de munkaerő-csábító tényezők is lehetnek. – A vállalkozásunkban dolgozók kilencven százalékának hiányszakmája van. Lakatost, hegesztőt, vagy CNC-gép-kezelőt nagyítóval sem találni, a porfestők pedig jóformán nálunk tanulnak be, mert sehol sem oktatnak ilyen ismereteket. De említhetem a szellemi munkakörből akár a gépészmérnökét is. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy gyarapíthassuk a szakembergárdát. Részt veszünk a pályaorientációban, a szakképzésben, és arra törekszünk, hogy amikor fiatalokat fogadunk a nyári gyakorlaton, olyan körülményeket találjanak, olyan munkaés egészségkultúrát, tudatosságot, ami vonzóvá teszi számukra a cégünket. Annyira sokféle terméket gyártunk, hogy itt a szakma minden szépsége feltárul. – Ha már a fiataloknál tartunk, egyre több arra utaló jelet látni, hogy a huszonéves generáció frusztráltabb. Kevés cégvezető beszél róla, pedig hatalmas kihívás elé állítja őket. – Ezt mi is tapasztaljuk. Egyre több a stresszes, szorongó, mentális panasszal

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

EGÉSZSÉGTUDATOS VEZETŐK SZAKMAI NAPJA Ferenczi Katalin Mónika részt vesz a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara október 15-i egészségnapjának szervezésében. – Úgy látom, az egészségmegőrzéssel kapcsolatban még mindig sok a tévképzet, ugyanakkor sok szuper gyakorlat van jelen a cégek életében. Akad, ahol a dolgozók és családjaik egészségügyi szűrésére áldoznak, más elektromos rollereknek készít helyet, mert azt szeretné, ha azzal járnának a munkatársak. Számtalan a jó példa, amit érdemes megmutatni, megismerni. Amikor erről néhányan cégvezetők elkezdtünk beszélgetni egy konferencia után az egyetemen, fellelkesültünk és elindítottuk a szervezést. Engem főként a mozgás része ragadott meg, kezdve ott, hogyan lehet megőrizni gerincünk egészségét a sok ülőmunka mellett egyszerű gyakorlatokkal, vagy mi a haszna a munkahelyi masszázsnak. Újszerű fogalom a digitális fittség – ami a fiatalok számára is vonzó lehet –, azaz hogyan állíthatjuk az okoseszközöket, a különböző appokat a mozgás, a munkahelyi fittség szolgálatába. Az életünk, a munkánk, aktivitásunk alapja a mozgás, és én sok olyan ötletet látok, ami kisebb befektetéssel, könnyen megvalósítható, ezáltal főként a kis- és középvállalkozásoknak mutathat mintát. Úgy érzem, az egészségmegőrzés a munkaerő megtartásának stratégiai jelentőségű eszköze. Érintett vagyok cégvezetőként, aki naponta küzd ezekkel a problémákkal, és magánemberként, aki maga is átélt hasonló nehézségeket.

küzdő fiatal. Megkerülhetetlen a kérdés, hogyan lehet őket egy munkahelyre befogadni, integrálni egy már jól működő csapatba. Azt látjuk, hogy azok a cégek birkóznak meg sikerrel a jelenséggel, amelyek tudatosan odafigyelnek rá. Van, ahol ösztönszerűen, a vezető személyiségéből adódóan születik jó megoldás, másutt komplett programokat építenek a pszichoszociális problémák munkahelyi kezelésére. Úgy látjuk, nem csak magánéleti, szociális háttérből fakadó nehézségekről van szó, és bár leginkább a szakmunkásokat érintik, az iskolai stressznek, az átláthatatlan elvárásoknak, vagy akár ezek hiányának is nagy szerepük van benne. Ez alapvetően generációs, társadalmi probléma, mégis a munkaadóknál csapódik le és nem hagyja érintetlenül az amúgy is vérszegény munkaerőpiacot sem. Hisszük, hogy egy jó munkahely támogat, tanít, pontos elvárásokat fogalmaz meg, vis�szacsatol, majd értékel, azaz keretet ad. A teljesítmény sikerélményhez vezet és a kollégákkal való emberi kapcsolatok is segíthetnek a talpra állásban. Ez a kulcs. Azt is el kell viszont találni, mivel lehet ezeket a fiatalokat motiválni. Sok esetben ugyanis jelen van a felelősségvállalás hiánya is, nem féltik a munkahelyüket. Amíg pedig csak a pénz a megtartó erő, minden más csak ideig-óráig marad vonzó. Látunk viszont új fizikai kockázatokat is megjelenni. Volt olyan tanulónk, akinek több munkafolyamatot felajánlottunk. Megkértük, válasszon egyet, amit minden nap, pihenőkkel, el tud végezni. Csakhogy kiderült, hogy képtelen hajnalonta felkelni, a munkára koncentrálni és gyenge ahhoz, hogy a munkapad mellett hét-nyolc órát álljon. A baj az, hogy ha itt nem felelt meg, máshol sem fog. Pedig ez ugyancsak okozhat szorongást... – amiről tudjuk, hogy akár függőséghez is vezet. – Szerencsére a dohányzáson kívül nekünk mással nem nagyon kellett foglalkoznunk.

HA KÉT ÓRA TÚL SOK CIGI NÉLKÜL – A dohányzást hogyan sikerült kezelni? – Be kell vallanunk, gyakran rögtön a

felvételnél szóba kerül. Amikor elmondjuk, hogy nincs tiltva, van kijelölt, fedett dohányzóhely, és kétóránként öt perc a cigiszünet, volt, aki faképnél hagyott bennünket. Azt mondta, ennyit nem bír ki nélküle. Ez főleg azért szomorú és visszatetsző, mert többnyire fiatalok voltak, és nem csak divatdohányosok, akikből nem a csillapíthatatlan nikotinéhség beszélt. Persze régen nálunk is bárhol, bármikor rá lehetett gyújtani, de öt éve

üzemben járunk. Egyébként, ha már kötelező lett képviselőt választani, megpróbáltuk kihozni belőle a lehető legjobbat. Nemcsak ellenőrzi és figyelmezteti azokat, akik nem hordják, hanem a körülményeket a lehetőségek oldaláról is körbejárja és összegyűjti a munkatársaktól, mik a problémáik, a javaslataik, és tolmácsolja a vezetőség felé. Akár ventilátorra van szükség, akár egy dizájnosabb munkavédelmi ruhára van igény, mi értesü-

Hisszük, hogy egy jó munkahely támogat, tanít, pontos elvárásokat fogalmaz meg, vissszacsatol, majd értékel, azaz keretet ad. A teljesítmény sikerélményhez vezet és a kollégákkal való emberi kapcsolatok is segíthetnek a talpra állásban. Ez a kulcs. Azt is el kell viszont találni, mivel lehet ezeket a fiatalokat motiválni. Sok esetben ugyanis jelen van a felelősségvállalás hiánya is, nem féltik a munkahelyüket. Amíg pedig csak a pénz a megtartó erő, minden más csak ideig-óráig marad vonzó.

úgy döntöttünk, hogy szigorítunk. Leültünk, közösen beszéltük meg, hol és mikor lehet füstölni. Lefektettük a szabályokat, amelyek között az is szerepelt, hogy ellenőrzünk, és aki nem tartja be, attól elbúcsúzunk. Sajnos, voltak, akik nem tudtak azonosulni az újszerű változásokkal, amelyek nagyon sok esetben értük szóltak. Ők lecserélődtek. Sajnáltuk, főleg a régi, jó kollégákat, de azóta is meggyőződésünk, hogy nincs más út. Ugyanígy küzdünk a munkavédelmi eszközök használatáért, hogy megértessük, értük van. – Ezt a választott munkavédelmi képviselő ellenőrzi? – Ő is. És a munkavédelmi megbízott, meg a dolgozó felettesei, és mi is, ha az

lünk róla, mérlegelünk és intézkedünk. A munkahelyi elsősegélynyújtásra egyébként ugyanígy, lehetőségként tekintünk. – Ha jól tudom, Katalin maga is elsősegélynyújtó. – Bizony, előfordul, hogy én látok el egy vérző sebet, vagy kísértem kórházba a sérültet. De fordulhatnak hozzám a munkatársaink gyógyszerért, vagy vérnyomást mérni is, akár csak azért, hogy megnyugtassák magukat. Úgy véljük, ez szintén egyfajta példamutatás. Így látják, hogy nekünk fontos az egészségük. Talán lesz, aki ezért ébred rá: ha nekünk az, neki miért ne számítana? Szerző: KG Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter

A prevenció felé terelik a vállalkozásokat

BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM A munkavállalók védelme és a balesetek megelőzése elengedhetetlen eleme egy ma jól működő vállalkozásnak, legyen szó irodai, soron dolgozó, vagy nehéz fizikai munkát végző beosztottakról. A vezetők, menedzserek védelme is fontos? A lelket is ápolni kell? A kérdések megválaszolásában a Simon Munkabiztonság ügyvezetője, JungSimon Eszter volt a segítségünkre. Egy cégvezető habitusa, hozzáállása és szocializálódása is befolyásolja azt, hogy mennyire veszi komolyan a munkavédelmet. Sok minden közrejátszhat egy vezetőnél, hogy mi a fontos számára, a megelőzés vagy a bírságok elkerülése. „Ha egy céget rendszeresen ellenőriznek, többször megbírságolják, és negatív tapasztalata van a felügyelőségekkel kapcsolatban, akkor ő inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogyan úszhatja meg ezeket a bírságokat és számára másodlagos lesz a prevenció fontossága. Ők csak később, és szakértői segítséggel jutnak el oda, hogy a megelőzés legyen a cél. Attól félnek, hogy az ellenőrzéseken a bírságolásokra mennek rá a hatóságok és a felügyelőség oldaláról is azt látják, hogy a bírság az elsődleges. Szerencsére

Jung-Simon Eszter

a tapasztalataink azt mutatják, hogy a hatóságok egyre inkább rácáfolnak erre, és segítőkészen, pozitívan állnak a vállalkozásokhoz” – meséli Jung-Simon Eszter, aki hangsúlyozza, a hatóságok célja is az, hogy minél kevesebb baleset legyen egy munkahelyen, és mindig a prevencióra igyekeznek felhívni a figyelmet. Vannak azonban olyan cégek, akik azt tapasztalták, hogy sok baleset van náluk, ők pedig a dolgozóik védelmét és egészségét tartják szem előtt. „A mi elsődleges feladatunk, hogy a prevenció felé tereljük a vállalkozásokat, és a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzésének feltételeit megteremtsük.”

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb cégek foglalkoznak jobban a biztonsággal, a munkavédelemmel és az egészséggel, hiszen anyagi kapacitásuk is jobban megengedi, mint a kisebb vállalkozásoknak. „A nagyobb vállalkozások szeretnek azzal is jobban kitűnni a versenytársaik közül, hogy egy megnyerő munkahely képét mutatják kifelé és befelé egyaránt.” Fontos szemlélet ez, hiszen egyre nagyobb a munkaerőhiány, humán erőforrás tekintetében kevésbé válogathatnak a cégek, mint évekkel ezelőtt. Próbálnak többféle módon pozitív benyomást kelteni a munkavállalóik felé. „Mindenképpen jó képet mutat, ha egy cég figyel a dolgozóira és biztosítja nekik a megfelelő védőeszközöket, munkaruhát és olyan munkakörülményeket

–

TESTNEK, LÉLEKNEK Egy jó vezető ösztönzi a munkavállalóit, hogy betartsák a szabályokat és azokat be is tartatja velük. A stressz is egy létező fogalom a munkavédelemben és nagyon fontos eleme már a mai modern világunknak. Egy vezetőnél jóval magasabb kockázati faktort foglal magában, amivel foglalkozni kell. „Tréningezni kell a vezetőket arra, hogyan

A régiót nézve, sokkal tudatosabbak a cégek az elmúlt években, köszönhetően az aktív hatósági jelenlétnek.

teremtenek, ami az egészséget és a biztonságot hosszú távon támogatja.” Szerencsére sok olyan vállalkozással találkozik a Simon Munkabiztonság a kkv-szektorban is, akik nagyon komolyan veszik a munkavédelmet, és a baleset-megelőzés számukra elsőbbséget élvez a „mindenáron többet és gyorsabban”-nal szemben. A monotonitás, az egyhangúság nagy veszélyforrás, egy szalag mellett dolgozó embert több kockázat érhet, mint egy irodistát. Sokkal inkább leterhelt egy soron dolgozó munkavállaló, hiszen még nagyobb a kockázata a figyelmetlenségének és a balesetek bekövetkeztének, ennek lehet oka a folyamatos monoton, több műszakban való munkavégzés, illetve a teljesítményhez kötött bérezés is.

tudnak biztonságosan, stresszmentesen, egészségesen, ép testben és lélekben dolgozni. Egy menedzsernek minden értelemben rendben kell lennie, mert ha nála baj van, az kihathat az egész munkahelyre. Ha egy vezető megértette a munkavédelem lényegét és tud ilyen szemlélettel élni, akkor azt át tudja ültetni a cégébe és a munkavállalóira” – hangsúlyozza a 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező vállalkozás ügyvezetője. A régiót nézve, sokkal tudatosabbak a cégek az elmúlt években, köszönhetően az aktív hatósági jelenlétnek. „Ha egy cég nem halad a korral és nem veszi fel a versenyt a vetélytársaival a munka- és környezetvédelem területén, akkor lemarad. Van egy mezőgazdasági területen tevékenykedő ügyfelünk, aki azt vallja: ha a munkavédelem rendben van, akkor szinte minden rendben van a cégnél.” A munkahelyi balesetek száma Győr-Moson-Sopron megyében évente csökken. „Vannak olyan ügyfeleink, akiknek az ország más pontjain is találhatók telephelyeik és itt már megfigyelhetőek

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

különbségek. Ugyanannál a cégnél egy másik telephelyen, az ország keleti felén sokkal nehezebb betartatni ugyanazokat a szabályokat. Itt az embereknek igényük van a megfelelő munkakörülményekre, ez köthető valamilyen szinten az életszínvonalhoz is” – vallja Jung-Simon Eszter. A mai technikai fejlődésnek hála, egyre többen választják a „home office” foglalkoztatást. A munkavállaló egészségéért és biztonságáért a munkáltató felel, vonatkozik ez az otthoni munkavégzésre is. A klímaváltozás és a légszennyezés folyamatos napirendi téma. Környezetünk védelme alól a vállalkozások sem kivételek. Egy cég tevékenységétől függ, hogy milyen környezetvédelmi kötelezettségei vannak. A hulladékkezelés és -gazdálkodás egy nagyon fontos része a vállalkozásoknak. „Itt is a tudatosság a legfontosabb. Ha környezettudatos egy vezető, akkor kihelyezi a szelektív hulladékgyűjtő edényeket, próbálja a gyártását vagy szolgáltatását kevesebb hulladéktermeléssel végezni, törekszik az újrahasznosításra. A törvény itt is kötelez, a környezetvédelmi bírságok pedig magasak. A vállalatok évről évre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésre. Tisztában kell lenni a tevékenységünk környezetre gyakorolt hatásával, hogy olyan eljárásokat, megelőző intézkedéseket tudjon hozni, melyekkel csökkenthető és megelőzhető a szen�nyezés és a pazarlás. Szerencsére egy fecske is tud nyarat csinálni a környezetvédelemben, egy ember is meg tudja változtatni a közvetlen környezetét” – zárja Jung-Simon Eszter. A Simon Munkabiztonság egyik mottója: „A környezetet nem a nagyszüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.” Szerző: Rozmán László Fotó: Marcali Gábor

Egészségesen fejlődő város a jövő záloga

A SPORT ÖSSZEKOVÁCSOL MINKET, GYŐRIEKET

Borkai Zsolt

Az elmúlt több mint egy évtized következetes városfejlesztő munkájának köszönhetően, új, markáns vonással egészült ki Győr arculata: az ipari, járműipari fellegvárként számon tartott Rába-parti megyeszékhely nevéről ma már nemcsak az Audi, hanem a sport, a kultúra, a fesztiválok is az eszébe jutnak az itt élőknek és a turistáknak egyaránt.

Győr sportos város lett, Győr egészségesebb város lett – és ez nem csupán a szó szoros, de tágabb értelmében is igaz. Vajon hogyan látja ezt a fejlődést Borkai Zsolt polgármester, akinek pályafutását meghatározta, sőt ma is meghatározza a sport, a mozgás, az egészséges életmódra való odafigyelés? Az ember nagyon sok indokot talál arra, hogy miért ne sportoljon, de fontos, hogy legalább egy okot találjon arra, amiért mégiscsak ráveszi magát a rendszeres mozgásra – idézte egyik kedvenc gondolatmenetét Borkai Zsolt polgármester, amikor a sport, az egészség megőrzésének témaköréről kezdtünk beszélgetni. Győr polgármesteréről a közéletben járatlanabbak is országszerte tudják, hogy olimpiai bajnok, s bár a versenysport már a múltjához tartozik, a mozgás iránti igénye egész életét meghatározza. Gyermek- és fiatalkoromban, versenyzőként elengedhetetlen volt a napi szintű kemény edzés, így számomra természetesen adódott, hogy a rendszeres, intenzív testmozgás később is szerves része maradjon a mindennapjaimnak – érzékeltette folyamatos kötődését a mozgáshoz Borkai Zsolt. – Miután polgármester lettem, persze a korábbiaknál sokkal több lett az elfoglaltságom, ezért meg kellett találni azt az időpontot, amikor sportolni tudok. Korán kelő emberként így éveken keresztül minden reggel hat órakor a fallabdapályán kezdtem, ez volt az a biztos pont, az a védett intervallum, amit tárgyalás, megbeszélés, protokollesemény nem tudott megzavarni. Emellett persze, ha lehetőségem adódott, szívesen sportoltam és sportolok ma is délutánonként, este vagy a hétvégén, kora tavasztól késő őszig tekerem a bringát, s ha lehet, a családomat is magammal viszem. Érzem, tapasztalom: ha mozgok, jobb az általános közérzetem, a szellemi munkában is hatékonyabb vagyok, erősödik a koncentrációs képességem. Ezek szerint a sport nem csak a testet, a szellemet is erősítheti… Meggyőződésem, hogy a sport az egész személyiséget alakítja, és az élet minden területén érezteti hatását. Aki rendszeresen sportol, teljesen mindegy, hogy mi a munkája, az sok mindent megtanul. Megtanulja, mi a céltudatosság, megtanulja

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

kezelni a kudarcokat és a sikereket, megtanulja, hogy mit jelent sok mindent alárendelni egy kitűzött célnak. Márpedig ezek a dolgok mindenki életében nagyon fontosak. Ezeket a tapasztalatokat városvezetőként is tudja hasznosítani? Természetesen az előbb felsoroltak egy polgármester napi munkájában is meghatározó szerepet játszanak. Ugyanakkor arra is rá kellett jönnöm, hogy a politikában nem minden úgy működik, mint a versenysportban. A sportban a dolgok fekete-fehérek, a sikerhez vezető út egyenes, az eredmények egyértelműek, mérhetők. A városi politikában nem minden erény, ami a sportban az. Itt nem lehet mindig egyenesen átmenni a falon. Meg kellett tanulnom, hogy

Filharmonikusok az Aqua Sportközpontban – összefonódik kultúra és sport.

ha egy célt nem tudok elérni ebből az irányból, akkor meg kell találnom az utat a másik oldalról. Ez is egy képesség, egy másfajta gondolkodás. Akkor lehetünk eredményesek, ha elérjük a célunkat, akár kerülővel is. Egy polgármesternek nem csak a saját, a város egészének egészségével is törődnie kell, a kifejezés tágabb értelmében is. Győr egészségesen fejlődik? Úgy gondolom, igen, tágabb és szűkebb értelemben is. Nézzük elsőként az utóbbit. Rendkívül komoly infrastrukturális beruházások történtek az elmúlt években, kezdve az Audi Arénától az Aqua Sportközponton keresztül az Olimpiai Sportpark megépítéséig. De nem csak a nagy intézmények létesítésére figyeltünk. Szinte minden városrészben alakítottunk ki olyan helyeket, ahol sportolni, közösségi életet élni lehet. Szépen fejlődött a Barátság Sportpark, foci- és kosárlabdapályák, futópályák, fitneszparkok állnak a mozogni vágyók rendelkezésére szerte a városban. Mindezek nyomán pedig szinte új iparág született a városban, a sportturizmus, amely jelentős bevételeket hoz azoknak a vállalkozásoknak, melyeknek termékeit fogyasztják, szolgáltatásait igénybe veszik. Reményeim szerint ennek az útnak még az elején járunk, és további lehetőségek rejlenek ebben a gazdasági szegmensben. A város sportéletének kétségkívül kiemelkedő rendezvénye volt az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál… Az EYOF sikeres megrendezése óriási lökést adott a város sportinfrastruktúrája fejlődésének és annak a városmarketingnek, melynek révén még ismertebbé vált Győr neve külföldön. Jótékony hatásait ma is érezzük, hiszen ennek is köszönhetően tudunk rendszeresen otthont adni komoly nemzetközi eseményeknek, a sportágak vezetőinek fülében jól cseng Győr neve, szívesen jönnek hozzánk. Nem utolsósorban ezek a rendezvények biztosítják azt, hogy a felépített intézmények jó kihasználtsággal, fenntartható gazdálkodással üzemelnek. Én mégis egy másik aspektusát emelném ki az ifjúsági olimpia megrendezésének.

éppen külföldről a dolgozók, a menedzserek, biztosak lehetnek abban, hogy Győrben európai színvonalú életminőséggel, szolgáltatásokkal találkozhatnak.

Rendezvények a hagyomànyok és az ifjúsági sport jegyében.

Szívmelengető volt tapasztalni azt az összefogást, együttműködést, amit a győriek és a város környékén élők körében megtapasztaltam az előkészületek és a lebonyolítás idején. Mindenki segített, akart segíteni, mindenki igyekezett hozzátenni valamit az EYOF és ezen keresztül a város közösségének sikeréhez. Ma is úgy érzem, Győr szempontjából az ifjúsági olimpia igazi sikere az az összekovácsolódás, az a közös élmény volt, amely igazán közel hozott egymáshoz minket, győrieket. Ami pedig a város egészséges működésének tágabb értelmét illeti – hogy vis�szatérjünk az eredeti gondolatmenethez –, nagyon fontos, hogy erős gazdasági alapokon nyugodjon a fejlődésünk. E tekintetben polgármesterként megéltem recessziós és fellendülő időszakot is.

Emlékszem, 2008 körül a Széchenyi István Egyetemmel és a megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen azon dolgoztunk, a magunk eszközeivel hogyan tudjuk átsegíteni az itt működő vállalkozásokat a nehéz időszakon. Meggyőződésem, hogy az a kidolgozott pályázati rendszer, amelyet akkor működtettünk, sok munkahelyet védett meg, sok kis- és közepes vállalkozásnak segített a talpon maradásban. Aztán a fellendülés szakaszában igyekeztünk más módon támogatni a város gazdaságát. Komoly fejlesztések történtek a Győri Ipari Parkban, több ütemben meghosszabbítottuk az itt futó iparvágányt, sőt jelentős területtel bővítettük is a parkot, hogy további, új letelepedőket tudjon fogadni. Infrastrukturális beruházásokkal, utak építésével, felújításával, a szakoktatás felkarolásával és vállalkozásbarát adópolitikával segítettük a gazdálkodókat. Emlékezetes, hogy az iparűzési adót először 1,8, majd 1,6 százalékra mérsékeltük, s ezzel a lépéssel évente mintegy hatmilliárd forintot hagyunk a cégek költségvetésében. Ezt az összeget a fizetések emelésére, fejlesztésre, munkahelyteremtésre fordíthatják. De a pezsgő kulturális, művészeti élet, az élhető és vonzó város is hatással van a vállalatok beruházási döntéseire. Ide szívesen jönnek az ország bármely részéről vagy

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Milyen jövőbeni lehetőségeket lát a város további fejlődésére? A város fejlődésének egyik fontos pillére a Széchenyi István Egyetem további fejlődése. Az ipar digitalizációja jelenti a jövőt, és minden arra mutat, hogy az egyetem ennek a folyamatnak az egyik hazai szellemi központjává válik. Azok a kutatás-fejlesztési programok, amelyek a magasabb hozzáadott érték megteremtését szolgálják, kulcsfontosságúak a jövő gazdaságában. Az egyetemi munka kibontakozása egyértelműen a város hasznára válik. További óriási lehetőséget nyithat meg Győr idegenforgalmának fellendülésében a dunai vízszint szabályozásával a vízi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. Ha állandó vízszintet tudunk biztosítani a város folyóin, az robbanásszerű fejlődést eredményezhet: belvárosi kikötők épülhetnek, a nemzetközi hajózás egyik fontos állomásává válhat Győr. Ennek a lehetőségnek a kihasználására már most tudatosan készülünk, úgy gondolom, ez nagyon komoly változást hozhat a turizmus további fejlődésében. És természetesen a közeljövő nagyberuházásainak motorja a Modern Városok Programja, melynek egyes elemei már előrehaladott állapotban vannak: folyamatosan fejlesztjük az állatkertet, épül a kórház melletti parkolólemez, zajlanak a Győri Nemzeti Színház felújításának előkészületei, elkészültek a fürdő rekonstrukciójának tervei. Győr várossá válásának 750. évfordulóját ünnepeljük 2021-ben. Úgy gondolom, ha ezen a jubileumon részt vennének az egykori alapítók, egy biztos gazdasági alapokon nyugvó, pezsgő művészeti és kulturális életű, szép és gondozott természeti és épített környezettel rendelkező, szerethető, barátságos és nagy fejlődési potenciállal bíró várost látnának, amire ők is büszkék lennének, és mi is büszkék lehetünk. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: Marcali Gábor

PÖRÖG A „B”-OLDAL Gyógyulásom története – beszélgetés Domonkos Attilával, az Aerobus Lux Kft. ügyvezetőjével

Domonkos Attila

A fővárosból érkezett a két tulajdonos Győrbe, hogy 2005ben megalapítsa a Budapest–Bécs–Pozsony aranymetszésében a térség első, kifejezetten reptéri transzferre szakosodott cégét, az Aerobus Lux Kft.-t. A vállalkozás szépen ívelhetett volna felfelé, azonban az akkori piaci környezetben nem volt egyszerű az érvényesülés, az új típusú szolgáltatás bevezetése. Egy ponton a tulajdonosok belefáradtak ebbe a tevékenységbe, nem akartak és tudtak újabb energiákat a rendszerbe vinni, és a cég eladása mellett döntöttek. Ekkor már Domonkos Attila ügyvezetőként kezdett tevékenykedni a vállalkozásnál, és egyre jobban megismerte a szakma fortélyait. Miután eladta a győri médiaportfólióját, megvásárolta tőlük az Aerobus Lux Kft. 95%-át. Tisztességes összeget fizetett érte, pedig az akkori számok nem voltak biztatóak. Az üzletember nemcsak, hogy nyomott egy reset gombot, de gyakorlatilag a nulláról indította újra a reményekkel teli vállalkozást. Tíz éve alatt eljutott oda, hogy a győri transzfercég a piac vezető helyére került. Tudatos döntés volt, hogy a cég megmaradjon kisvállalkozásnak, mintegy tizenöt sofőrrel és az ötfős irodai személyzettel. Büszkén meséli az ügyvezető, hogy az Aerobus a ki- és beutaztatás meghatározó szereplőjeként nagy szerepet vállal Győr turisztikai életében. Szolgáltatásaikkal masszív hidat képeznek a város és a környék repterei között. Az ügyvezető hálával gondol szakmai elődjére, Goeser Róbertre, aki a Malévnál tapasztalatokat gyűjtve megismertette a győriekkel ezt a nagyszerű szolgáltatást. Goeser Róbert

nem mellékesen bántóan korai haláláig a megyei kamara rendkívül aktív tagja volt, és elévülhetetlen érdemeket szerzett többek között a szakma piaci és hatósági szabályozásában. Domonkos Attila is gyakran ül volán mögé. Ezt a tevékenységet elkerülik egyelőre a pénzügyi befektetők. Itt csak azok lehetnek sikeresek, akik maguk is aktívan részt vesznek a vállalkozásuk működtetésében. Szereti a kihívásokat, a bonyolult fuvarokat. Mint mondja, ilyenkor megjön az adrenalin, főleg a jelenlegi közlekedési viszonyok között. Magánélete és a cég irányítása kéz a kézben jár. A telephelyen lakik, párja az irodát vezeti, de ő is bármikor beül az autóba. Sajnos egy ilyen vállalkozásban elengedhetetlen a személyes jelenlét. Gyakorlatilag a nap minden pillanatában megy valahol egy autójuk, úgyhogy a sofőröknek és az utasoknak is nonstop a rendelkezésére kell állni. „Pályafutásom egyik legemlékezetesebb két-három hetét sohasem fogom elfelejteni. Egy vulkánkitörés miatt felbolydult az európai légiközlekedés, összeomlott a menetrend. Az is megtörtént velünk, hogy kivittünk utasokat a repülőtérre, és már a bejáratnál fordultunk is vissza velük, hiszen leállt a légtér. Volt úgy, hogy Schwechatról Olaszországba vagy Dániába szállítottuk őket, hogy elérjék az úti céljukat” – meséli Domonkos Attila. A kisvállalkozás minden résztvevője felelősségteljes munkát végez. Veszélyes tevékenység ez, ezért kiemelten fontos, hogy a kollégák felkészültek legyenek, jól kezeljék a stresszt, a váratlan helyzeteket, kitűnően tájékozódjanak, és legalább angolul megértessék magukat. Persze itt is mindig történik valami. Hol a piaci, hol a magánéleti kihívások állítják váratlan helyzet elé az embert. Domonkos Attila, az egykori többszörös korosztályos és felnőtt magyar bajnok, világbajnoki második helyezett búvárúszó sem tudta ezek alól kivonni magát. „Két évvel ezelőtt, az 50. születésnapom előtt néhány héttel, diagnosztizáltak egy másfél centis daganatot a bal mandulámban – térünk rá kálváriájának történetére.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

– A közérzetem rendben volt, nem volt betegségtudatom, csak annyit vettem észre, hogy a nyakamon az egyik nyirokmirigy duzzadtabb a szokásosnál. A „második otthonomba”, a Marcal Teniszcentrumba sok orvos sporttársam is jár, az egyiküknek mutattam meg a nyakam, aki rögtön ajánlott egy szakorvost.” A nyirokmirigy-duzzanatot akkor még nem áttétként, hanem egyszerű cisztaként kezelték, a szövetminta eredménye is negatív lett. „Megnyugodtam. Életem csúcsán éreztem magam, mind a munkámban, mind a magánéletben, bár akkor éppen válófélben voltam. Mivel eredetileg testnevelő a végzettségem és komoly anatómiai tanulmányokat folytattam, nem hagyott békén az oda nem való duzzanat gondolata. Elbizonytalanodtam, a negatív eredményeim ellenére is. A jó sorsom összehozott dr. Garai

Szövettan, onkoteam, " műtét, sugár, kemoterápia. Senkinek sem kívánom.” Tiborral, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvosával, aki felállította a helyes diagnózist. A nyakamon lévő duzzanat nem egy ciszta, hanem ennek az áttétje volt. Hát, nem volt őszinte a mosolyom… A diagnózis másnapján foglalásunk volt egy zalakarosi wellnesshétvégére, ahol szinte mindent elolvastam a fej-nyaki daganatokról. Nyilván, csak a teljes gyógyulás lehetősége foglalkoztatott. Már az első munkanapon elkezdődött az orvosi protokoll. Szövettan, onkoteam, műtét, sugár, kemoterápia, mindez három hónap alatt. Senkinek sem kívánom. Arra viszont büszke vagyok, hogy minden orvosi utasítást betartottam, amíg lehetett, dolgoztam és sportoltam, egyetlen napig sem voltam táppénzen és – a páromnak, valamint a munkatársaimnak hála – egyetlen fuvart sem kellett visszamondanunk. Ugyan nem ebből a célból igyekeztem jól összerakni a vállalkozásunkat, de élesben is minden próbát kiállt, tehát érdemes volt tudatosan foglalkozni vele.”

Domonkos Attila betegségét egy HPV- (humán papilloma vírus) fertőzés okozta, amelynek veszélyeire leginkább még most is szinte csak a nők figyelmét hívják fel. Annak ellenére, hogy a férfiak sem csak a továbbadásban érintettek, esetükben is számos egészségügyi problémát okozhat a HPV. „A vírus okozta fertőzés, és így a fej-nyaki daganatok kialakulása néhány oltással megelőzhető – hívja fel a figyelmet a gyógyulás útjára lépett vállalkozó. – Mindvégig pozitív voltam, hittem a gyógyulásban, nem akartam belekerülni egy negatív spirálba. Sikeresen működött a cégünk a bajban is. Nőttek az árbevételeink, kiderült, hogy nélkülem is mehet a szekér. A kemoterápiától szerencsére nem hullott ki a hajam, fogytam 30 kilót, a legkellemetlenebb az volt, hogy a kezelések mellékhatásaként egy időre elment a hangom, így elsősorban írásban, valamint egy sajátos jelnyelvvel kommunikáltam, amit persze nem igazán értett meg a környezetem. Aztán szépen, lassan visszaállt minden a régi kerékvágásba.” Domonkos Attila saját bevallása szerint soha nem hagyta el magát. A kórházban felajánlott pszichológusi segítségnyújtással nem élt, és bár ebben a helyzetben sokan úgy éreznék, hogy az életük darabokra hullik szét, az egykori élsportoló ezt nem élte meg ilyen tragikusan. Legalábbis kifelé, mert azért elmondása szerint befelé volt min elgondolkodni. Ugyanis, amikor elfújta az 50-es gyertyát a tortáján, feltette magának a költői kérdést: ez most itt a záró- vagy éppen a nyitóbuli? Szerencsére egyelőre úgy tűnik, hogy az utóbbi. 52 évesen pörög már a „B”-oldal, és Domonkos Attila egyre jobban élvezi azokat a dolgokat is, amelyek eddig fel sem tűntek neki. „Mások lettek a preferenciák. Már nem görcsölök az üzleti sikerekért, felszabadultabb és türelmesebb lettem. Legnagyobb meglepetésemre már azokra

sem haragszom annyira, akik évekig az asztalomról ettek, majd a teljes know-how ellopását követően személyszállító céget alapítottak. Az életemben a mennyiségi paramétereket felváltották a minőségiek. Saját tulajdonú, minden igényt kielégítő telephelyünk, nagyszerű vevőkörünk, önállóan dolgozni tudó munkatársaink

példámon keresztül, de az mindenképp örömmel tölt el, hogy mind rokoni, mind baráti körben többen beoltatták már magukat a HPV- fertőzés ellen. Az onkológián nagyon sok fiatal beteget láttam, a daganat nem válogat. Vannak olyan „sugaras” sorstársaim, akikkel a mai napig tartjuk a kapcsolatot, egy új közös-

A média világából érkező Domonkos Attila közel tíz évvel ezelőtt kezdett el személyszállítással foglalkozni. Az Aerobus Lux Kft. mára a piac meghatározó reptéri transzfer vállalkozása lett. Győr szerencsés földrajzi helyzetét kihasználva, sikeresen bonyolítja a budapesti, bécsi, pozsonyi repterek személyszállításait, mintegy tizenöt sofőrrel és ötfős irodai személyzettel. A kisvállalkozás tavalyi árbevétele több mint 140 millió forint volt, és a 2018-as üzleti évet is stabil nyereséggel zárta. A sikeres győri üzletembernél 50. születésnapja előtt manduladaganatot diagnosztizáltak.

vannak. Kell ennél több? Az elmúlt évek arra is megtanítottak, hogy jobban figyeljek oda magamra. A párommal imádjuk a Balatont, van egy lakókocsink Almádiban a vízparton. Sokat biciklizünk, strandolunk, motorozunk és megpróbáljuk többet élvezni az életet. Alig másfél óra alatt ott vagyunk, de azért mindig olyan autóval vagy kisbusszal megyünk, amellyel ha kell, azonnal fuvarba tudjak menni. Felveszem az utast valamelyik reptéren, elviszem, ahova kell, és megyek vissza a magyar tengerpartra.” Az egészségtudatos vállalkozó a szűrővizsgálatok fontosságára hívja fel a figyelmet, és arra, hogy figyeljünk oda testünk jelzéseire. „Nem örülök, hogy a

ségnek lettem a tagja, akikkel sikeresen estünk át a nem várt küzdelmeken. Túl azon, hogy összességében pozitív képem van a magyar egészségügyről, egy dolgot megtanultam. Ez nem úgy működik, mint egy vállalkozás. Betegként nincs projektgazda, aki a diagnózistól a gyógyulásig végigmenedzselje a folyamatot. Követve a kezelőorvosok útmutatásait, rajtunk is nagyon nagy mértékben áll vagy bukik a győzelem.” A protokollnak megfelelően most kéthavonta jár vizsgálatokra és félévente CT-re. Öt év után gyógyultnak nyilvánítják. Domonkos Attila 2020. február elsején lesz kétéves. Szerző: Farkas Mónika Fotó: O. Jakócs Péter

GYŐR ELSŐ SZÁMÚ TERMÉSZETGYÓGYÁSZATI KÖZPONTJA

Rofé Naturale Egészségközpont CÉGEKRE SZABOTT, MODERN TECHNOLÓGIÁVAL KIEGÉSZÍTETT, EGYEDI MEGOLDÁST KÍNÁL A MUNKAVÁLLALÓK TESTI, LELKI FELTÖLTŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN KÉRJE EGYEDI AJÁNLATUNKAT! 9024 Győr, Wesselényi u. 6. (Leier City Center) Tel.: +36-96/769-196; +36-70/430-4082 Web: www.rofe.hu Egészségközpontunk Népegészségügyi Hatósági Engedéllyel működik.

Nagy István

Interjú dr. Nagy István agrárminiszterrel

VISSZA KELL TÉRNI A TERMÉSZETESHEZ A mezőgazdaság elszenvedője és alakítója is a klímaváltozásnak 22

– 2010-től 2017-ig a termelés növelése volt a fő szempont az agráriumban, majd a magyar gazdálkodók versenyképességének növelését tűzték ki célul. Milyen eszközökkel tudnak segíteni? – Fontos eredményünk a stabil finanszírozási környezet, vagyis a támogatási, hitelezési és kockázatkezelési rendszer működtetése. Emellett programokat dolgozunk ki a fenntartható termelési feltételek, különösen az öntözésfejlesztés, a talajgazdálkodás, az agrár-környezetgazdálkodás és a genetikai alapok elősegítése érdekében. Az elmúlt években stabilizáltuk a kertészeti, az állattenyésztési és a szőlő-bor ágazatokat, a következő évek feladata a fejlődés fenntartása lesz. A szántóföldi növénytermesztés esetében a termelési oldalon a magasabb szintű agrotechnika ösztönzése révén a terméshozamok növelését, valamint a minél homogénebb árualap előállítását segítjük elő. A jó minőségű takarmány-előállításra alapozva az állattenyésztés területén célunk a mezőgazdasági termelési érték növelése, a GMO-mentes, fenntartható tenyésztésből származó állati termékkör felépítése és európai piaci bevezetése révén. A fejlődés újabb lendületet kapott az agrárdigitalizációval, amely az élelmiszerlánc teljes vertikumának versenyképességét növeli. Ennek érdekében alkottuk meg a Digitális Agrár Stratégiát. – Mennyire nyitottak erre a gazdálkodók? – Saját érdekükben fel kell ismerniük, hogy a digitalizáció az élet minden területéhez hasonlóan az agrár- és

mezőgazdaságban is megjelent és jelentős hatást gyakorol a technológiai folyamatokra, a kommunikációra és az adatgazdálkodásra. Nemcsak kényelmi kérdés, hanem kőkemény gazdaságossági kérdés is az alkalmazása, hiszen segít költséget megtakarítani, magasabb

szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igényünket saját termelésből sajnos nem tudjuk kielégíteni, ezért igyekszünk csökkenteni a takarmányipar dél-amerikai szója iránti függőségét. Ennek érdekében a tárca fehérjeprogramot dolgozott ki.

„Hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa.” hozamot elérni. Még a folyamat elején járunk, de úgy gondolom, jó úton haladunk és minden segítséget megadunk a gazdálkodóknak, hogy becsatornázzuk őket a digitális világba, hogy ők is nyertesei legyenek az átalakulásnak. – A génmódosított élelmiszerek szervezetünkre gyakorolt hatásáról nem készült még átfogó tanulmány. Milyen intézkedésekkel tudják tartani a GMO-mentességet Magyarországon? – Fontos stratégiai kérdésként kezeljük a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését. Számos intézkedés történt, mely reményeink szerint hozzájárul a GM-élelmiszerek és -takarmányok élelmiszerláncból történő kiváltására. A

– A 2018/19-es gabonatermesztési szezont a rendkívüli szélsőségek jellemezték. Milyen kihívások elé állította, illetve állítja ez a gazdákat? – A klímaváltozás és az egyre gyakoribbá váló időjárási szélsőségek hatásai, az ahhoz történő alkalmazkodás napjaink egyik legfontosabb kihívása. Hazánk az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa. Hogy milyen kihívásokkal kell a gazdáknak szembenézniük?! Például a növekvő tavaszi és nyári középhőmérséklettel, a hőséges napok számának növekedésével, mindezekkel úgy, hogy amíg a csapadék mennyisége nem mutat jelentős változást, addig eloszlása időben nagyon változékony. A mezőgazdaság elszenvedője és alakítója is a klímaváltozásnak.

Országunk agrárminisztere, dr. Nagy István paraszti családba született 1967-ben. Tanyán éltek egészen addig, míg a tsz-szervezés el nem érte őket, s be kellett költözniük Újfehértóra. Az egyik legnagyobb dicséretnek tartja, hogy kinevezése után egy gazda így summázta: jó lesz, mert a mi fajtánk, s szeretné, ha a munkája végeztével ugyanez a mondat elhangozhatna. Ma is tart állatokat, a tyúkok, ludak, kacsák hozzátartoznak az életéhez, és galambászkodik, méhészkedik is, valamint nem tudja elképzelni az életét könyvek és barátok nélkül. Családjával Mosonmagyaróváron él, ahol alpolgármesterként, majd 2010–2014-ig polgármesterként dolgozott a város élén. Tisztségéről lemondott, mert a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki, s négy évvel később, 2018-ban került az Agrárminisztérium élére.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

„Ma már nem ugyanolyan a falusi életforma, mint szüleink korában.”

Ezért nem nélkülözheti a felelősségteljes döntéseket, fejlesztéseket, tudományos kutatásokat. Az időjárási kihívások ellenére várakozásaink szerint a mezőgazdaság ágazati szinten 2019-ben is kedvező évet zár. Az év első hat hónapjában az agrárexport 11,2 százalékkal növekedett és meghaladta a 4,7 milliárd eurót. A mezőgazdaság összes kibocsátását korai lenne megjósolni, de várakozásaink szerint a 2018-as rekordszint, azaz 2.720 milliárd euró közelében lesz. – A kormány a bioágazat fejlesztésére is egyre nagyobb összeget fordít. Mit gondol, milyen potenciál van e tekintetben a magyar gazdaságban? –Hazánkban a biotermékek aránya az élelmiszerpiacon mindössze 1 százalék, holott Magyarország adottságai a legkedvezőbbek az ökogazdálkodáshoz Európán belül. A bio élelmiszereket előállító gazdákkal összefogva azért dolgozunk, hogy sereghajtókból élen járókká váljunk. Támogatjuk a magas szinten feldolgozott, egészséges magyar élelmiszerek előállítását és piacra jutását. Az ökogazdaságok népszerűsítésével bővíthetjük a vidéki foglalkoztatást, új munkahelyeket teremthetünk, növelhetjük a Föld népességeltartó erejét, megállíthatjuk a falvak elnéptelenedését. A természeti erőforrásokra épülő fenntartható gazdálkodás

követelményeinek leginkább az ökogazdaságok felelnek meg. Kiemelten támogatjuk a tájegységeinkhez, annak hagyományaihoz igazodó gazdálkodási formákat. – Az egészségtudatos táplálkozás kapcsán érdemes megemlíteni a halgazdálkodást, illetve azt, hogy még mindig nagyon kevés halat esznek a magyarok. – Természetesen a halfogyasztás növelése és a halgazdálkodók segítése is fontos célja a tárcának. Ennek legfontosabb eszköze a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) nemzeti önrésszel együtt mintegy 15 milliárd forintot kitevő kerete, amely összeg főként a hazai fenntartható haltermelés és -feldolgozás bővítését, az ágazati innovációt, valamint a halfogyasztást ösztönző marketinget szolgálja. Többek között ebből a forrásból indult a halfogyasztást népszerűsítő, jelenleg is tartó „Kapj rá!” program. Fontos lépés volt a haltermékek áfájának 5 százalékra való csökkentése is. – Agrárminiszterként az egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte meg, hogy a vidéki élet és a falusi életforma minél népszerűbbé váljon a fiatalok körében. Mivel tud érvelni emellett? – Ma már nem ugyanolyan a falusi életforma, mint szüleink korában. El kell felejteni a sáros, gumicsizmás létformát.

A gépesítés átalakította a vidéki életet is, és még csak a folyamat elején járunk. A két létformát, a falusit és a városit nem szabad szembe állítani. Ma szinte minden falusi háztartásban van internet, számítógép, nincsenek elzárva a világ elől. Vissza kell térni a természetes életmódhoz, és újra meg kell tanulni együtt élni a természettel, így hamar rájön az ember, hogy a falusi létforma boldogságforrás is lehet. – Jár egy miniszter piacra, őstermelőkhöz vásárolni? – Ha csak tehetem, szombati napomat a mosoni piacon kezdem, innen egészítem ki az otthoni termést. A legtöbb kofát már régről ismerem, hiszen piacra beszélgetni is jár az ember. Leginkább a vasárnapi ebédhez vásárolok zöldséget, de akkor is kimegyek, ha otthon is megterem az a zöldség. Egyébként gyermekkorom óta állatok vesznek körül, nem tudnám úgy elképzelni az életemet, hogy csak a négy fal között éljek. Otthon saját háztartásunkból származó tojást fogyasztunk, ha egy csirkét le kell vágni, nem esek kétségbe. A paraszti életformát tartom a legtermészetesebbnek, s Budapesten töltött napjaimon is vágyom utána. Szerző: Zoljánszky Alexandra

Az első másfél év kálváriája óta nyereséges a Rába Quelle Élményfürdő

ALKOTVA SZÁRNYAL A „FÜRDŐMESTER” Rövidtávfutóként szembesült azzal, hogy hiányos a sportrehabilitáció Magyarországon, majd arra is ráérzett, hogy tulajdonképpen nincsen, aki a fürdőkhöz értene. Világviszonylatban az első öt legjelentősebb termálkinccsel rendelkező ország között vagyunk, de előtte nem született olyan magyar szakember, aki ilyen összetetten gondolkozna a fürdők költséghatékony működtetéséről. Úgy tűnik, Kovacsics Imrét a 2000-es évek elején Győrben megcsapta a termál gőze, amikor huszonöt évre elvállalta a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő üzemeltetését, mert vezetési módszereinek és újító szemléletmódjának köszönhetően a győrin túl számos fürdőt sikerre vitt.

– Eltelt a 16. nyár is a Rába Quelle életében. Elégedett? – A strandon a legfiatalabb berendezés 1971-es, a többi műtárgyat első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd tervezte. Szóval, ehhez képest elégedett vagyok. Így viszont nem vehetjük fel a versenyt a megújult létesítményekkel. Hiába szeretik sokan nosztalgiával, extraprofitot, látogatószámot nem hoz. Természetesen a 16 éve épült fürdőt nem számítom ide. Az őszi, téli, tavaszi szezonban versenyképesek vagyunk Sárvárral, Bükkel és a hasonló fürdőkkel. – Nyilvános, hogy a Modern Városok Program keretében felújítják a strandot. Milyen fürdőt terveztek? – A közeljövőben írják ki a kivitelezési tendert. Nem szeretnénk, hogy a 162. fürdőre hasonlítson, egy olyan vízi élményparkot képzeltünk el, ami hat az érzelmekre és az érzékszervekre is. Számos magyar – köztük győri – tudósunkra, népmesénkre, legendánkra, alkotásunkra büszkék lehetünk, ezeket szeretnénk megismertetni a turistákkal, tematikusan összekötni a fürdőzés élményével. Terveztünk például egy negyven méter magas szódásszifont, ahová panorámalift visz

fel a csúszdákhoz. Lesz Rubik-kocka medence, a gyerekjátszótér pedig a Kodály-módszerhez kötődik. Kapuvári születésű vagyok, közel áll hozzám Hany Istók legendája, így ezt a mesét is megismerhetik a látogatók. Harminc éve mindenki Győrbe járt száz kilométeres körzetből, ez visszatérhet. Győr idegenforgalmát biztosan még jobban fellendíti, ha megvalósul a beruházás.

Az Állami Számvevőszék 87 nagyobb fürdőt vizsgált a közelmúltban: 91 százalékuk máig veszteséges. Ha csak az idegenforgalomból akar megélni egy település, az önkormányzatok azt is nézik, men�nyi vendégéjszakát töltenek ott a fürdő miatt, mennyi fagyit, pizzát adnak el a külső vendéglátók. Az ötlet jó volt, hogy a kincset a föld alól fel kell hozni, csak a struktúrát nem gondolták át, hová építik

Olyan vízi élményparkot képzeltünk el, ami hat az érzelmekre és az érzékszervekre is.

– Tizenhat éve fogalma sem volt róla, mi az a hőcserélő rendszer és a tolózár, viszont amikor az önkormányzat úgy döntött, kiír egy pályázatot a fürdő üzemeltetésére, alapított egy céget és nyert. Ekkoriban a fürdők inkább számítottak pénznyelőknek, mintsem nyereséges vállalkozásnak. Magas kockázatot vállalt Győrben, ráadásul 25 évre. Miből gondolta, hogy sikerülni fog?

a fürdőket, és szinte mindegyik ugyanazt nyújtja. A győri soha nem kapott a működéséhez egyetlen forint állami és önkormányzati támogatást, sőt, bérleti díjat fizetünk, amit a város karbantartásra, felújításra visszaforgat. Visszatérve a kérdésére, tényleg fogalmam sem volt, tettem egy körutat a magyar fürdőkben, és azt hittem, nem akarják elárulni, hogyan kell üzemeltetni.

Kovacsics Imre

Eltelt pár év és rájöttem, hogy fogalmuk sem volt, mi a titok. Bennünket a jó értelemben vett kényszer vitt rá, hogy megtanuljuk, hogyan kell nyereségesen üzemeltetni egy ilyen létesítményt. A többi fürdő esetében, mondjuk, bemegy panaszkodni a fürdőigazgató a városházára, hogy sok eső volt nyáron, nem sütött annyit a nap, nem jöttek annyian, kérek 150 milliót a költségvetésből. Mit tud csinálni a testület? Megszavazza. – Szóval a saját bőrét vitte a vásárra. – Soha nem felejtem el, 16 éve 9 millió forint volt egy hónapban csak a vegyszerköltségünk. Ezt két és fél millióra kellett csökkenteni úgy, hogy megfeleljen a jogszabályoknak. Sok vizet elengedtünk, amivel kiment a vegyszer is. A fürdő hűtés-fűtését rosszul tervezték, pert is indítottam annak idején, mert egy külső szolgáltatótól kellett volna vennünk a hőt. Szóval nem indult leányálomként

ez az egész, de aztán az első másfél év kálváriája óta nyereségesen működünk. Arra törekedtünk, hogy legyen törzsközönségünk, pár százezer ember, akik visszajárnak. – Még számos fürdőben működött a recept, több helyen varázsolt a vízből pénzt. Elég valahol jól megtanulni úszni, és az minden medencében ugyanúgy működik? – Nem gondoltam, hogy ez egy piaci rést jelent, de mint kiderült, 90 százalékban a polgármester közeli ismerőse volt a fürdőigazgató. Pedig, ha belegondolunk, érteni kell a gazdasághoz, közel egymilliárdos árbevételű cégekről van szó, 85–90 munkatárssal, a mi bérköltségünk megközelíti havonta a 40 millió forintot. Kell konyítani a gyógyászathoz, a gépészethez, a marketinghez. Talán ezért nem nevelődtek ki ilyen szakemberek. Nekem szerencsém volt, kicsit biztos

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

ügyes és rátermett is vagyok, hogy más polgármesterek felismerték, nem véletlenül tudom Győrben működtetni. Ahogy eljöttem valahonnan, felkértek másik két helyre. Ma sok önkormányzatnál, amikor van pénzük, de fogalmuk sincs, mit kell csinálni, szólnak, hogy álmodjam meg. Ekkor jön az én igazi énem, talán ehhez értek a legjobban: szárnyalni tudok alkotás közben. – Egy ideje magasabb szintre lépett a fürdőkből, most már komplex települési koncepciókat is alkot. – Legérdekesebb, legnagyobb munkánk Fejér megye turisztikai fejlesztése, 20–30 önkormányzatot ölel fel a Pannónia Szíve program: Etyek és környéke, Felcsút, Alcsút, Bicske... Nem kell kidomborítanom, miért érzékeny ez a terület az egyébként gyönyörű kúriákkal, borvidékkel, kisvasúttal. Megismertem szuper embereket, akik a borászatra

és a turizmusra tették fel az életüket. Sok polgármestert, kistelepülést vágyakkal, álmokkal, életképes, vagy a gyakorlatban működésképtelen ötletekkel. Mivel nagy figyelmet kap a terület, végképp nem lehet hibázni. Büszke vagyok rá, hogy szakmailag egy kritikát sem kapott az anyagunk. Például Etyeken azt mondtuk, ne küzdjenek azért, hogy egy történelmi borvidék nyomdokaiba érjenek, hanem koncentráljanak a pezsgőre és a habzóborokra. Hiszen ott a Törley, a világtrend pedig úgyis a habzóborok,

hogy több mint 600 ember dolgozott egyszerre nálam, és soha egyetlen napot nem késtünk még el a fizetésekkel. – Azért csak jönnek az új projektek: közel félmilliárd forintból nyílt meg tavaly Győr első luxusszállodája. –Az a baj, hogy a vér nem válik vízzé és fordítva sem. Egy barátommal fogadtam jó tíz évvel ezelőtt, hogy amikor a kicsi lányom 18 éves lesz – ez tavaly volt –, akkor már nem fogok dolgozni és Toszkánában lakom. Részben bejött,

Nem. Én nem tudok lenyugodni. Én kimegyek golfozni az angol edzőmmel, három hónap korkülönbség van köztünk, csak engem az uborka- meg a krumpliföldre vittek a szüleim, őt viszont golfozni, de játék közben meg akarom verni. proseccók felé megy el. Álmodtunk egy pezsgőfürdőt is a területre, itt is tematizálunk. – Mit jelent mindez számokban? – Volt olyan, hogy egyszerre 14 létesítményt vezettem. Akkor sokalltam be, amikor egyik nap például Gyulán feküdtem le egy szállodában, másik nap Nyíregyházán, aztán pedig Hévízen. Mindenkit kizsigereltem, éjjel kettőig-háromig dolgoztunk, és reggel hétkor már kezdtünk. Egyik este hajnalban felébredtem, és nem találtam a villanykapcsolót. Nagyon megijedtem. Máshol kerestem, hiszen előző este egy teljesen más szállodában aludtam. Akkor azt mondtam, hogy ez így nem élet, túl kemény tíz év volt. Amikor látják a csillogást, meg olvasnak róla, hogy Magyarországon 2–3 Mercedes-Maybach fut, amilyenben egyébként Angela Merkelt viszik meg az arab sejkeket, na, az nem csak úgy jön magától. Soha nem voltam otthon és óriási felelősséget jelent, 40–50 milliárd forint összértékű projekteket vezényeltünk egyszerre. Volt olyan,

de nyilván arra nem lehet hivatkozni, hogy hat éve Balatonfüreden élek, fent a Tamás-hegyen. Tavaly egyszer csak egy győri általános iskola igazgatója megkérdezte, hogy tudom-e, szemben árulják a panziót. Mondtam neki, hogy lassan el szeretnék adni mindent, nemhogy venni. Azért átmentem, a tulajdonos bemutatta az épületet és mondott egy összeget, majd pár nap múlva érdeklődött, mire számíthat. Valamit reagálni kellett, és mivel nem ismerem azt a szót, hogy nem, így a hallott összeghez képest kevesebbet ajánlottam, gondoltam, úgysem fogadja el. Erre jött a válasz, hogy eladja. Tudtam, hogy akkori állapotában nem szeretném üzemeltetni. Kitaláltam, hogy legyen minden szoba más stílusú, ahhoz más-más illat és bonbon társuljon. Közben megtetszett a csokoládémanufaktúra, megvettem azt a céget is. A számításunk bejött, mert 60–70 százalékos telítettséggel működünk az első félévet leszámítva, pedig messze a legmagasabb árral dolgozunk győri viszonylatban: negyvenvalahány ezer forint egy éjszaka, persze ez Budapesten minimum a duplája lenne. RQ Hotel lett a neve, és

ha esetlegesen tényleg olyan hülye lennék, hogy más városokban is nyitnék, akkor mindenhol RQ Hotels lesz. Vannak alapötleteim, hogy milyen témák szerint építsük, de jó lenne, ha nem vágnék bele. –De bele fog. – De nem ez az élet. Főleg azok, akik úgy lettek sikeresek, hogy nem örököltek, hanem alulról jöttek, a sikereket elkezdik vagyontárgyban, összegben, létesítményekben, munkamennyiségben mérni. De előbb-utóbb azt kell mondani, hogy állj, ez egy korszak, mint a festőknek. Ha nincs idő élvezni a gyümölcsét, akkor mi a francnak csináltam? Nem az a gyümölcse, hogy 70 milliós autóban ülök, amit sofőr vezet, hanem megvalósítani, amit tényleg szeretnék. Félreértik, amikor azt mondom, hogy visszább szeretnék lépni. Nem. Én nem tudok lenyugodni. Én kimegyek golfozni az angol edzőmmel, három hónap korkülönbség van köztünk, csak engem az uborka- meg a krumpliföldre vittek a szüleim, őt viszont golfozni, de játék közben meg akarom verni. Szóval el kell jönnie egy új korszaknak. Van, akinek ez a szerelem, van, akinek az, hogy a világirodalom összes remekét elolvassa. Akkor van értelme ennek a sok munkának és üzleti sikernek, ha ezt meg tudjuk valósítani. Ha nem, akkor egyszer csak úgy fordulunk le a székről, hogy tévhitben éltünk a sikerről, s eszünkbe jut, mennyi minden kimaradt az életünkből. – Azt mondja, van, akinek a szerelem, van, akinek a könyvek. Önnek mi a vágya? – Szeretnék nagyon odafigyelni majd valakikre, akik rám is oda tudnak. Újra 18 éves akarok lenni, újra szerelmes. Apukámék jövőre lesznek hetvenévesek, a házasságuk pedig ötvenéves. Máig azt mondják, most is ugyanúgy szeretik egymást. Gazdaságilag a századrészét nem érték el, mint én, de sokkal nagyobb dolgot vittek véghez. Optimista vagyok, 50 év múlva 98 éves leszek, most azon kell dolgoznom, hogy a következő ötven évet ugyanilyen jól tölthessem el, mint ők, hiszen a szerelem nem kor függvénye. Szerző: Zoljánszky Alexandra Fotó: Marcali Gábor

A gazdaság legérzékenyebb és legbonyolultabb erőforrása az ember

Soóky Andrea

MENTÁLIS EGÉSZSÉG: EREDMÉNYES VÁLLALKOZÁS A vállalkozások, valamint azok tulajdonosai, menedzserei közül egyre többen ismerik fel: a sikeres működéshez, a folyamatos fejlődéshez nem csak a vállalati és emberi szervezet fizikai-materiális egészségének biztosítására és fenntartására van szükség, legalább ilyen fontos szerepet játszik a mentális fittség, a szervezeti interakciók egészségének megőrzése is. Egyaránt gondoskodni szükséges tehát az egyén pszichikai állapotáról, valamint a csoporton belüli és a szervezeti egységek közötti kapcsolatok minőségének javításáról. Az említett terület legfrissebb tendenciáiról beszélgettünk Soóky Andreával, humán erőforrás és mentálhigiénés szakemberrel,

10 szakkönyv szerzőjével, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik emberismereti, valamint vállalatvezetők, munkahelyi csoportok számára nyújtott tanácsadások, tréningek szervezése és lebonyolítása területén. – Mennyire jellemző manapság, hogy a gazdasági élet szereplői tudatosan foglalkoznak lelki-pszichikai egészségükkel? – Két nagy csoport megkülönböztetéséből érdemes kiindulnunk. Ma már sokan tudatosan figyelnek az egészséges mentális állapotuk megőrzésére. Ők rendszeresen megteremtik maguknak az alkalmat a kikapcsolódásra, ellazulásra, feltöltődésre

különböző szabadidős tevékenységekkel, illetve esetenként szakember igénybevételével. Jellemzően nem egy konkrét probléma miatt, inkább preventív céllal alkalmazzák ezeket az eszközöket. A másik eset, amikor már baj van. Érzik, hogy a családi, vagy a munkahelyi problémák kihatnak a teljesítményükre, esetleg testi tünetek is megjelennek, akkor kezdenek különböző megoldások után nézni. Természetesen ebben a fázisban nehezebb megoldani a problémákat, sokszor már nem elég egy hosszabb szabadság, egy új mozgásforma felvétele a napirendre, gyakran csak a szakember, a terapeuta segíthet.

– Milyen tünetekkel jelentkeznek a mentális problémák? – A legtöbb esetben a már nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhető stressz válik mindennapossá. A feszültség, az izgalom egy bizonyos pontig ösztönzőleg hat, akár javíthatja is a teljesítményt, de ezen túl rombolóvá válik, és akkor csökkenteni, irányítani kell. A stressz mellett megjelenik a kiégés, az érdektelenség érzése is, más esetekben valamilyen függőség alakul ki: gyógyszerrel, alkohollal, bódítószerekkel, szerencsejátékkal vagy éppen túlzásba vitt testedzéssel próbálják oldani a feszültséget. Az utóbbi időben egy viszonylag új, sajátos problémával is egyre többször találkozom. Ez az a túlpörgetett állapot, amikor csak az a „jó”, ha áradnak felém az információk, laptopról, telefonról, számítógépről, állandóan történnie kell valaminek, folyton a kényszeres cselekvés állapotában kell lenni, és soha nem jön el a megelégedettség érzése. És persze akad olyan is, akit beszippant a cybertér, szerepjátékokba, egy másik személyiségbe, egy másik világba menekül, ott próbálja mindazt megélni vagy elérni, amit a való világban nem sikerül. Hozzáteszem, mentális problémák esetén szinte lehetetlen elválasztani a munkát és a magánéletet. Egyrészt hatással vannak egymásra: ha gondok vannak a munkával, az üzlettel, azt a család is megsínyli, és fordítva: ha otthon feszült a légkör, azt a munkahelyen, a munkatársak is megérzik. Másrészt könnyebb segítséget nyújtani annak, akinek megvan a stabil háttere, aki mögött támogató, szerető párkapcsolat, meleg családi légkör áll. A jó hír az, hogy az előbb felsorolt élethelyzetekből van visszaút, elérhető a javulás. Ami fontos, hogy aki érzi, hogy baj van, forduljon szakemberhez, mégpedig minél hamarabb. A halogatás csak tovább rontja a helyzetet. – Egy vállalkozónak, egy menedzsernek azonban a legtöbb esetben nem csak a saját egészségével kell foglalkoznia. Fontos, hogy a cég, az adott szervezet is egészségesen, hatékonyan működjön… – Sok hasonlóság lehet a szervezetek és az egyének között. Itt is beszélhetünk olyan vállalatokról, amelyek rendszeresen szerveznek tréningeket vagy egyéb programokat csak azért, hogy az együttműködés

szintjét fenntartsák, erősítsék, az új munkatársak beilleszkedését megkönnyítsék. És persze előfordul, hogy maga a vezető vagy maga a szervezet érzi, hogy baj van, beavatkozásra lesz szükség. A szervezetben is megjelenhetnek a stressz jelei: feszültségek alakulnak ki, motiválatlanság tapasztalható, megszaporodnak a hiányzások, erősödik az elvándorlás, végső soron csökken a csapat teljesítménye, nem megoldják, hanem maguk generálják a problémákat. A szervezet szintjén jelentkező diszfunkciók kezelésének elterjedt és bevált módja a célzott tréningek, különböző csoportos foglalkozások szervezése. Az azonban nagyon nem mindegy, hogy ezek milyen minőségűek. Azok a tréningek lesznek igazán hatékonyak és eredményesek, ahol arra törekszenek, hogy minél mélyebben megismerjék a résztvevőket, az egyének szintjéig elemezzék a kapcsolatokat, motivációkat. A másik szempont, amit kiemelnék, hogy a már „meghibásodott” szervezetet nem lehet egy csapásra „megjavítani”. Több lépcsőből álló, szakmailag jól felépített programra van szükség a tartós eredmény eléréséhez. Aki úgy gondolkodik, hogy

felismerése és beazonosítása az első lépés a szervezeti szinten jelentkező problémák megoldásához. Az egyénekből álló csapatot kell vizsgálni, a szerepeket, az arányokat, a csoportdinamikát. Tudatosan kell felmérni és alkalmazkodni ahhoz a valós helyzethez, amely a szervezetet vagy szervezeti egységet jellemzi. – A vezetők szeretik tudni, a befektetett pénz vajon eredményesebbé teszi-e a céget. Mérhetőek a tréningek eredményei? – A tréningek hatásának mérésére sokféle módszer létezik. Hogy mikor, melyiket érdemes alkalmazni, nagyban függ az adott vállalkozás profiljától. Ahol jórészt értékesítéssel foglalkoznak, közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztókkal, ott egyszerűbb összefüggést találni a foglalkozások és a pénzügyi adatok között. Ez persze nem minden esetben működik. Az viszont mindenhol megragadható és mérhető, hogyan alakul a csoport közérzete, csökkennek-e a feszültségek, javul-e az együttműködés, a kommunikáció, változik-e a szervezet tagjainak jólét érzése, és ez már magával húzza mind a mentális, mind a fizikai hatékonyságot is.

Ebben a munkaerőhiányos időszakban egyre több cég ismeri fel, mennyire fontos a jó munkaerő megtartása.

elviszem a csapatot egy trénerrel egy kellemes szállodába egy hétvégére, és hétfőtől minden a helyére kerül, az csalódni fog. Mélyebb megismerésre, rendszeres, személyre és cégprofilra szabott foglalkozásokra van szükség, ezek az igazán hatékony tréningek és folyamatok. A szervezeti felépítés, a hivatalos hierarchia sokszor nem tükrözi a valódi szociális viszonyokat. Kiderülhet, hogy nem is a formális vezető a szociális központ, a szervezeti felépítéstől jelentősen különbözik a kapcsolati háló, más az, aki szakmailag irányít és más személy az, akihez a tagok szociális szinten kötődnek, akit „véleményvezérnek” tekintenek. Ezek

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

A gazdaság legérzékenyebb és legbonyolultabb erőforrása az ember, kézenfekvő, hogy megfelelő gondossággal és szakértelemmel kell „karbantartani”, ha szükséges, megújítani. Nem elég a munkatársakat megismerni, meg is kell érteni, csak így lehet javítani a munkájuk hatékonyságát. Nem azt kell elérnünk, hogy szeressék egymást, hanem, hogy tudjanak együttműködni. A felkészült trénerek, pszichológusok, szaktanácsadók, mentálhigiénés szakemberek ehhez tudnak hatékony segítséget nyújtani. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: Marcali Gábor

Kiszámítható és minőségi munkakörülmények a Melecsnél

ÖRÖMTELI SZERVEZET KELL A HATÉKONY MŰKÖDÉSHEZ A MELECS EWS GmbH osztrák tulajdonú vállalkozás, immár tíz éve az elektronikai ágazat megbízható fejlesztője és gyártója. Győrben kilenc éve kezdték meg a termelést, elsősorban háztartási elektronikai berendezések elektromos vezérlő- és tápellátó egységeinek gyártásával, illetve autóipari elektronikai termékek, mint például hátsó LEDlámpák és szenzorok előállításával foglalkoznak. De van telephelyük Kínában és Mexikóban is. A jelenlegi munkavállalók egyharmada a győri fióktelepen dolgozik.

Kiss Gabriella

Az aktív létszámból 320-an közvetlenül a termékek előállításában vesznek részt. 180 munkatárs közül 100-an szellemi állományban vannak, és 80-an segítik közvetetten a termelés munkáját, például a karbantartó technikusok és a raktári dolgozók. Büszkék rá, hogy az 550 fős állományból 50 kismama gondozza otthon gyermekét. A fizikai dolgozók egy része alapfokú, másik része középfokú végzettséggel, a szellemi állomány 90 százaléka felsőfokú végzettséggel, diplomával rendelkezik. Mindezt Kiss Gabriellától, a cég HR-vezetőjétől tudtuk meg, aki hozzátette: sokszor kérdezik tőlük, van-e felvétel adminisztratív munkára. – Ma már sajnos ilyen munkakör nem létezik – mondta Kiss Gabriella. – A támogató osztályokon, mint például a mérnökség, minőségirányítás, pénzügy vagy logisztika, szinte mindenki felsőfokú végzettséggel, nyelvtudással rendelkezik, hiszen azokhoz a komplex feladatokhoz, amelyeket nap mint nap meg kell oldani, sokrétű és magas szintű tudás és kompetencia szükséges. – A munkatársak belépése előtt van-e egészségügyi vizsgálat vagy szükséges-e valamilyen igazolás? Ha igen, mire figyelnek? – Igen, mint minden munkába lépéskor, nálunk is van orvosi alkalmassági vizsgálat. Ilyenkor a munka-egészségügyi kockázatértékelés során megállapított veszélyeztető tényezők felsorolásával küldjük az új dolgozókat az üzemorvoshoz. Szerencsére nálunk, az elektronikai gyártás során nem használunk egészségre veszélyes technológiákat, így elsősorban kémiai, fizikai, a képernyőhasználatból eredő, illetve a pszichés terhelés veszélyei vannak csak felsorolva a beutalón. Kémiai terhelést jelentenek a gyártáskor felhasznált veszélyes keverékek, valamint a munkahelyi légtérbe jutó szennyező anyagok. Ezekről a biztonsági adatlapok a rendelkezésünkre állnak, a munkavállalók tájékoztatása megtörténik, a szükséges védőeszközöket biztosítjuk. A légszennyezést rendszeresen ellenőrizzük, a fémek és a szerves oldószerek légtér-koncentrációja nem haladja meg a vonatkozó határértékeket. Fizikai terhelést jelent a munkahelyi zaj és a kézi tehermozgatás, az időszakos ellenőrzések szerint a zaj mértéke nem éri el az alsó beavatkozási értéket. A bejáratunk mellett egyszer használatos hallásvédő áll rendelkezésre a dolgozóknak, mindenki igény szerint használhatja. A paneltároló magazinok súlya 15–20 kg maximum, itt a kézi tehermozgatás szabályairól tájékoztatjuk a dolgozóinkat. Pszichés terhelés körébe tartozik a képernyős munkahely, a monotóniás munkavégzés, illetve egy másik típusú veszély az emberekkel való foglalkozás konfliktushelyzetekben és a döntéskényszer. A felvételi folyamat során erről tájékoztatjuk a dolgozókat, illetve a teszt során mérjük a monotóniát tűrő képességet. A fizikai dolgozók kiválasztásakor is van egy kérdőívünk, ahol

rákérdezünk azokra a körülményekre, amelyekkel találkozni fog munkavégzéskor. Ilyen például a három műszak vagy az állómunka elfogadása. De itt van szó a túlóravállalásról, a munkába járás módjáról vagy egyéb betegségekről is, amelyek a Herzberg-féle kéttényezős motivációs elmélet higiéniai faktorai. Ezek azok a tényezők, amelyek, ha nem állnak rendelkezésre egy munkáltatónál, a dolgozók

Szerencsére nálunk, az elektronikai gyártás során nem használunk egészségre veszélyes technológiákat

elégedetlenek és motiválatlanok lesznek. A kiszámítható és minőségi munkakörülmények alapvető sikertényezők. Akárcsak a vállalati kultúra és a bérezés. A szellemi dolgozóknál a képernyő előtti munkavégzést és a pszichés hatást, elsősorban a stresszt emelném ki. A felvételi interjú során strukturált kérdésekkel próbáljuk kiszűrni, kik azok, akik esetlegesen nehezebben viselik a feladatok súlyát, a döntéskényszert, az állandó kihívásokat és változásokat.

„A kiszámítható és minőségi munkakörülmények alapvető sikertényezők. Akárcsak a vállalati kultúra és a bérezés. A szellemi dolgozóknál a képernyő előtti munkavégzést és a pszichés hatást, elsősorban a stresszt emelném ki...”

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

– Milyen egészségügyi vizsgálatokon kell részt venniük a fizikai dolgozóknak, milyen rendszerességgel? Mik a tapasztalatok? – A szokásos éves ismétlő orvosi vizsgálaton kell csak részt venniük dolgozóinknak. Egy-két alkalommal történik csak meg, hogy valami új betegség merül fel a dolgozónál, de ez nem hozható összefüggésbe a munkavégzéssel. Inkább azt említeném meg, hogy a hiányzási rátánk emelkedik évről évre. Lassan ugyan, de fokozatosan. Öt év alatt 2 százalékról majdnem a háromszorosára emelkedett a fizikai állomány körében. Ez nyilván összefügésben van általánosságban a magyarok egészségi állapotával, de egyértelmű, hogy a munkával való elégedettségi szint ebben is megmutatkozik. Ha nem elégedettek valamivel, könnyebben mennek el betegszabadságra, táppénzre. Tudjuk, hogy az elégedettséget meghatározzák az egyéni, társasági és szervezeti tényezőkön kívül a környezeti tényezők is. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a munkakörnyezetet folyamatosan megújítsuk, vagy emeljük a jelenlegi színvonalát. Büszkén mondhatom,

Y és Z generáció jól akar teljesíteni

hogy ebben az évben megújultak az irodáink, tárgyalóink, és ezzel párhuzamosan két étkezőnk is teljesen új arculatot kapott. Teljesen új és modern asztalok, székek, nagy teljesítményű mikrosütők, hűtők, kézmosók és mosogatók kerültek elhelyezésre. A női öltözőben is felújítottuk a padlózatot és friss festést kapott a helyiség. Jelenleg a zuhanyzók állapotán igyekszünk javítani. Az új irodák mellett létrehoztunk egy tetőteraszt is, a nyáron a nagy meleg miatt még nem tudtuk kihasználni, de a hűvösebb idők beköszöntével lesz alkalom a munkaközi szünetekben kipróbálni. – Milyen szerepet játszik a Melecs termelési eredményeinek alakulásában a munkatársak fizikai és mentális állapota? – Beszélhetünk közvetlen és közvetett hatásról is. Egyértelmű, hogy a hiányzások kimutatható, negatív hatással

vannak a termelésre. Azok a dolgozók pedig, akik a betegek helyett dolgoznak, egyrészt közvetlenül is érzik a többletmunkát, másrészt közvetetten az elégedettségükre is befolyással van, amit már nyilván nehezebb kimutatni, mert a fluktuáció okai között nem biztos, hogy ilyen direkt módon fog megjelenni. Az elégedettséget befolyásoló tényezők közül hármat emelnék ki, ami az egészséggel, elsősorban a mentális egészséggel van összefüggésben. Elsőnek az elidegenedést említeném, hiszen sokszor úgy érezheti a dolgozó, hogy nincs befolyással a munkájára, így nincs is értelme a munkájának. A vevői elvárásokat és teljesítéseket nagyon távolinak és megfoghatatlannak érzik. Arra törekszünk tehát, hogy a dolgozók jobban beleszólhassanak munkájuk szervezésébe. Másrészt a fizikai környezetet említeném. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a technológiánk is megköveteli az állandó hőmérsékletet és páratartalmat, a csarnokban pedig világos van. A szép és kellemes munkakörnyezettől önmagában azonban még nem lesznek elégedettek a dolgozók, viszont erre is figyelni kell, mert fordított helyzetben nehezebb lenne elégedetten dolgozni. A tömegtermelésben a dolgozók kevésbé elégedettek, mint ott, ahol egyéni teljesítményt kell nyújtani. A munka áttervezésével lehet ezen is javítani: a kompetenciák növelésével próbáljuk ezt elősegíteni; nem egyfajta termék, hanem több termék előállítását is megtanítjuk dolgozóinknak. Persze vannak, akik nem igénylik a nagyobb kihívást jelentő munkát. A harmadik terület az életminőség javítása. Vállalatunk sokat tesz azért, hogy dolgozóink a magánéletben is helyt tudjanak állni, hiszen a két dolog összefügg. Aki „rendben” van otthon, „rendben” lesz a munkahelyén is. Törekszünk például arra, hogy a túlórát ne rákényszerítsük az emberekre, hanem kérjük őket, annak ellenére, hogy azt a törvény lehetővé teszi. Nem alkalmazunk 12 órás munkanapokat, mert 8 óra munkavégzés jobban igazodik a bioritmushoz. A szabadság kiadását a leálláshoz és a leltárhoz előre tervezzük, a kismamáinknak pedig lehetőségük van egy műszakos munkarendbe visszajönni. – Alkalmaz-e a cég szűrővizsgálatokat a menedzsment részére? Mit mérnek, milyen rendszerességgel? – Igen, alkalmazunk a menedzsment részére minden évben egy komplexebb vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatónk javaslatára. Ebben már terheléses vérnyomásmérés és többféle ultrahangos vizsgálat is szerepel. Tervezzük, hogy ezt a szűrést a jövő évben kiterjesztjük a kulcspozícióban lévő többi vezetőre is. A szellemi állománynál egyértelműen megjelenik a stressz, aminek többféle oka is lehet. Általában a körülmények akadályozzák őket abban, hogy a képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtsanak, vagy olyasmit kell csinálniuk, amit nem akarnak, vagy nem szeretnek. Nehéz ilyenkor tudomásul venni a rajtunk kívül álló okokat, és azokon sokkal nehezebben tudunk változtatni. Az együttes megbeszélések mindig eredményesek, és mivel különbözőképpen reagálunk dolgokra, ilyenkor a munkatársak tudják egymást segíteni. A kudarcok, a hirtelen változások ugyancsak növelik a stresszt

a dolgozókban. Fontosnak tartjuk az „open door” szemléletet, hogy a felettesek mindig elérhetőek legyenek és a felvetődő problémákat meg tudják beszélni velük, hiszen az egyéni teljesítményromlás kihatással van az egész csapatra. Az ilyen munkatárs nem tud együtt dolgozni a többiekkel, nem tudja kezelni a prioritásokat és gyakran konfliktusba kerül. Az ő saját és a csapat érdeke is, hogy alkalmazkodjon az ilyen helyzetekhez, különben betegséggel és alacsony teljesítménnyel kell fizetni érte. A vezető feladata, hogy megtalálja a jótékony stresszt a dolgozó számára, ami teljesítményre sarkallja. A legnagyobb stressztűrő képességgel a vezetőnek kell rendelkeznie, hogy stabil tudjon maradni nyomás alatt is. A stresszel való megküzdésben ő a külső támogatás, aki rávilágíthat a dolgozó saját erőforrásaira is, mint pl. az intelligenciájára vagy egyéb személyiségjegyére. – A toborzás, illetve a munkaerő megtartása szempontjából mennyire fontosak az anyagiakon kívül nyújtott egyéb szolgáltatások, körülmények? – Nyilván minden vállalat arra törekszik, hogy egy örömteli szervezetet hozzon létre. Az egészség az öröm egyik feltétele. Ha nem vagyunk egészségesek, nem vagyunk boldogok, leköt minket az, hogy a betegségünkkel foglalkozunk, akkor már nem tudunk a munkánkkal foglalkozni, vagy fordítva, ha nem leljük örömünket a munkában, akkor megbetegszünk. Elég világos az összefüggés, szerintem. Van is sok eszköz hozzá, hogy kialakítsuk ezt az örömteli szervezetet. Ilyen például a vállalati kultúra, a juttatások rendszere. Mi megpróbáltuk a képzéseket előtérbe helyezni. Egységes coach-tréninget kaptak a menedzsment tagjai, a műszakvezetőket pedig folyamatosan, különböző témakörökben képezzük. – Hogyan változtak a dolgozók elvárásai a munkahely által nyújtott lehetőségekkel szemben? – Alapvető kérés az új dolgozóktól, hogy a betanulást biztosítsuk nekik. Ez eddig is egyértelmű volt, most különösen fontos, mivel az Y és Z generáció jól akar teljesíteni. Mutassuk meg, hogy hogy kell, és ők jók akarnak lenni, utána pedig be akarják vasalni rajtunk az elismerést. További alapvető igény a rugalmas munkarend, a home office, vagyis az otthoni munka lehetősége, a bármikor kivehető szabadság, az egyértelmű és körülhatárolt munkakör, a felettes és az egész vállalatvezetés szakértelme minden téren. A versenyképes fizetés és a béren kívüli elemek csak hab a tortán. Ezt lehet még megfejelni az egészséggel kapcsolatos juttatásokkal, amelyek körét azért nehéz kiválasztani. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak befizetéseihez hozzájárulni nem kis anyagi erőfeszítés a vállalat részéről. A sportolás támogatását egy 500 fős szervezetben pedig elég nehéz egységesen kezelni. Figyelemmel kell lenni a dolgozók összetételére, munkarendjére. Nálunk 68 százalék a hölgyek aránya, akik főleg műszakos rendben dolgoznak, nem biztos, hogy a körükben egy aerobikbérlet sikeres lenne. Viszont támogatjuk azokat a szerveződéseket, amikor többen összefognak és együtt, egy csapatban futnak, eveznek a Melecs színeiben. Minden évben, több csapattal részt

veszünk a Bécsben rendezett Business Runon, az idei évben is remélem, mi hozzuk el a főbb helyezéseket. – Hogyan tudják erősíteni a dolgozói csoportok közötti együttműködést, a feszültségeket kezelni? – Rátapintott a lényegre. A kommunikációs és a konfliktuskezelés kulcskérdés a mai szervezetekben is. Ezek mellett kiemelt kompetencia lesz még az empátia és a kreativitás az Ipar 4.0 idejében. Vezetőinknek egy 4 modulos programot szervezünk, amelynek 1–1 modulja az említett asszertív kommunikáció és konfliktuskezelés. Ezt folyamatosan, példákon

„A legnagyobb teendők a szervezeten belül vannak és lesznek vállalatunk számára a jövőben. Elégséges anyagi erőforrás esetén könnyen adhat juttatásokat a munkáltató, akár edzőtermi belépőt vagy kivizsgálásokat. Az orvosi kontrollvizsgálatok után azonban nem elég megállapítani a betegséget, hanem támogatni kell a dolgozót a gyógyítás során is, ehhez további erőforrások szükségesek.”

keresztül fejleszteni kell. A szervezetünkben vannak trénerek és egy pszichológus, tehát mi, házon belül, folyamatosan meg tudjuk valósítani ezeket a képzéseket. Szeretném, ha a jövőben pszichológus kolléganőm nem a fluktuációval, hanem munkatársaink lelki egészségével tudna teljes munkaidejében foglalkozni. Remélem, néhány éven belül ez is valóra válik. – Milyen további előrelépést, intézkedést látnak szükségesnek a fizikai és mentális egészségmegőrzés területén? – A legnagyobb teendők a szervezeten belül vannak és lesznek vállalatunk számára a jövőben. Elégséges anyagi erőforrás esetén könnyen adhat juttatásokat a munkáltató, akár edzőtermi belépőt vagy kivizsgálásokat. Az orvosi kontrollvizsgálatok után azonban nem elég megállapítani a betegséget, hanem támogatni kell a dolgozót a gyógyítás során is, ehhez további erőforrások szükségesek. Ennél nagyobb munka azonban a szervezetben megtenni azokat az erőfeszítéseket, amelyek a káros stresszt csökkentik. Kiemelném a munkakörök megfelelő kialakítását, azon belül a felelősségi és hatáskörök tisztázását, a nagyobb szabadságfok biztosítását. Fontos a célkitűzés, továbbra is SMART-célokra van szükség, de ez is egy külön tréning anyaga lehetne. A HR-en belül a kiválasztást tovább lehetne árnyalni és fejleszteni. A fizikai munkakörök esetében különösen fontos a teljesítménymenedzsment. Mindenekelőtt saját magával is törődnie kell az embernek, meg kell tanulnunk, hogy tudunk kikapcsolódni, hogy tudjuk elfogadni a külső körülményeket, a saját képességeinket, hogyan tudunk legbelül gyermekek maradni és hogyan tudunk együtt élni a természettel. Ehhez kívánok mindenkinek lelki erőt és testi egészséget!

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: O. Jakócs Péter

NEM A VERSENY, HANEM A KOOPERÁCIÓ A FONTOS

Radnóti Zoltán

Radnóti Zoltán a Porsche Győr igazgatója. Az Audit, Volkswagent, Skodát kínáló márkakereskedés egy nagy nemzetközi autóértékesítő-szervizelő hálózat része. – Náluk nem kérdés, az egészség mindennek az alapja. Az már sokkal inkább, hogy ki, mit tesz ezért. A cég lehetőséget biztosít, a cégvezető pedig példát mutat. Amíg a tél jegesre nem varázsolja a győri vízpartokat, rendszeresen kenuzik. Bár az irodájába lépve más, nem földi, nem is vízi, hanem égi relikviák tűnnek fel elsőre. A tágas tér egyik sarkában, kiemelt posztamensen repülőgépmakettek és két sisak. Olyan, mit csak a katonai repülésben lát az ember. – Vitorlázórepülővel tanultam meg repülni, aztán jött a motoros gép, a Repülő Műszaki Főiskola Szolnokon. Majd a sugárhajtású, nagy sebességű repülés következett volna. De a rendszerváltás ezt meghiúsította, mert akkor abbamaradt Magyarországon a repülőgépvezető-képzés. Repülőgép-hajtómű mérnökként diplomáztam. A gyökereim, a gyerekkori vágyaim abszolút repülős gyökerek, ezért is vannak itt a relikviáim az irodámban. Meg otthonról már kidobtak volna velük. Cipelem őket magammal. – Az egyik sisak kicsit más. – Azt a helikopterpilóták használják, a másikat kell a vadászgépeken viselni. – Bár most már csak emléktárgyak, de bizonyítékok, hogy ott járt, ahol kevesen. Fontos mérföldkövek lehetnek. – A mérföldköveket arra találták ki, hogy az utat jelezzék, és azt, haladunk. Ebben az is benne van, hogy bár fontosak és irányt is adnak, de túlmegyünk, túljutunk rajtuk. Ötéves koromtól pilóta szerettem volna lenni, és majdnem sikerült. Mára teljesen elengedtem ezt a történetet. A mérföldkő, bár fontos volt, de innen, a Porsche Győr

igazgatói székéből már alig látható. Ennyi maradt belőle: makettek és a sisakok. – A cég, a munka, amely most minden idejét kitölti. Ez is egy újabb mérföldkő? – Természetesen. Csak nagyobb és nem személyes. A munka határozza meg az embert. A munkában elért sikerek fontosak, ám ahhoz, hogy egészséges maradjon test és lélek, kell még valami más is.

MI AZ: FÉRFIAS, TERMÉSZETKÖZELI, EGÉSZSÉGES? – Mondjuk a kenu? – Igen, a kenu. Harmincöt éves voltam, amikor lekeveredtem a vízitelepre. Rögtön mondták, felejtsem el, hogy én versenykenuval fogok valamikor is menni. Csak lépésenként lehet megtanulni, mint a gyerekek. Túrakenu, aztán egy szélesebb versenykenu. Évekbe telik. Na, mondtam, erre nekem nincs időm. Tetszik a sport, láttam a tévében. Nekem ez a mozgás kell! Férfias, természetközeli, harmonikus, egészséges. Két nyáron át estem-keltem a győri Aranyparton napozókat szórakoztatva, de megtanultam. Azóta csinálom. Szerelem, mint tizennégy évesen a vitorlázórepülés volt. – Mindegyik rendszerességet, kitartást igényel, kicsit olyan katonás életet. – Alapjában én mindig katona voltam és legbelül katona maradtam. Nagyon sokat gondolkodtam rajta, miért nem lettem vállalkozó. És rájöttem, azért, mert egyszerűen nem vagyok vállalkozó alkat. – Pedig nagyon divatos elvárás, hogy egy alkalmazott tulajdonosi szemlélettel vezesse a céget. – Ezt egy állásinterjún el lehet, el is kell mondani. De ha tőlem ezt kérdezik, mindig kifejtem, én még egy éjjel-nappali büfét sem vezettem. Saját pénzemből, vagyonomból soha nem kockáztattam egy vállalkozásért. A tulajdonosi szemléletről ebben a narratívában semmit nem tudok.

BÉKEFENNTARTÓKÉNT DOLGOZOTT, DE IRODÁJA FALÁN NINCS KÉP RÓLA – A kollégáktól se várja el, hogy úgy dolgozzanak, mintha az övék lenne a cég?

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

– Nem várom el. Azt viszont igen, amit tőlem is joggal várnak el a főnökeim, hogy jó munkatársként, jó szolgaként, jó katonaként dolgozzanak. Úgy, hogy a munkájukról elmondható legyen, a szervezet aktív, hatékony és hasznos tagjai. – Meddig volt hivatásos katona? – Amikor a repülés megszakadt, akkor nekem már egyértelmű volt, hogy gyorsan leszerelek, mert csak pilótaként tudtam volna magam elképzelni. Öt év csapatszolgálatot követően, utolsó katonaévemben elmentem békefenntartónak Egyiptomba, a Sínai-félszigetre. A Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) táborában éltem tizenkét hónapig. Onnan már egyenesen a Rába Járműipari Holdingba jöttem dolgozni, levetettem az egyenruhát. – Dolgozott békefenntartóként? Akkor néhány munkahelyi patália megoldása csak ujjgyakorlat. – Hát igen. A katonaság sok mindent belenevel az emberbe. Ez is egy mérföldkő. Mielőtt megkezdtük volna a munkát, svájci felkészítő táborba vittek. Egyedüli magyarként voltam ott. Kemény volt, de megfeleltem. Csak így mehettem ki a Gázai övezet mellett fekvő El-Gorah-ba. – Nem látom a falon a hagyományos sivatagi katona fotókat, pedig azok mindent visznek, ha az irodában dolgozó megítéléséről van szó. – Nem dicsekszem vele. Más van az irodám falán.

PANNONHALMA TÖBBET ÉR TÍZ PSZICHOLÓGUSNÁL – Nehéz nem észrevenni. Autók képei és elismerő oklevelek. – Nagyon büszke vagyok arra, hogy az elmúlt években a Skoda-értékesítők hazai versenyében 2017 után 2018-ban is elnyertük a Best Dealer címet. Ezeket nem kaphatja meg akárki. Számít az eladott darabszám, az ügyfél-elégedettség, a marketingaktivitás. De szívesen említem a Volkswagen Service Quality Award díjainkat, amit három alkalommal hoztunk el Wolfsburgból. Szóval a katonasztorik jók, de én ma már ezekre az elismerésekre büszkébb vagyok. Ezektől érzem jól magam.

– És még mi mástól? Alapvetően arról kellett volna beszélgetnünk, hogy miként őrzik a dolgozók és vezetőik egészségét a Porsche Győrnél? – Milyen egészség? Testi, lelki? Mert egyre inkább úgy érzem, a testi egészséget sokkal könnyebb megőrizni. Még szerencse, hogy van számunkra egy mentsvár a lelki egészség megőrzésének területén. A Pannonhalmi Bencés Apátság. Mi vagyunk a Kongregáció flottakezelője, tőlünk veszik az autókat. Az együttműködésünknek azonban van egy másik fontos része. Mi maximális ügyfélközpontúsággal igyekszünk kiszolgálni őket, ők pedig bepillantást engednek az életükbe. Olyan rendezvényeken vehetünk részt, amelyek nem nyitottak a nagyközönség számára. Pannonhalma spiritualitása így járul hozzá a lelkünk egészségéhez. Lecsendesedünk, feltöltődünk a közösségükben. Azt szoktam mondogatni, Pannonhalma többet ér tíz pszichológusnál, segít a gondok elengedésében.

Radnóti Zoltán tíz éve vezeti a Porsche Győrt. Jövőre lesz negyvenkilenc éves. Legújabb mérföldkő életében a London Business School Highline Manager kurzusa, melyre a Porsche Holding 2019-ben őt jelölte Magyarországról. Angliában, Izraelben, Spanyolországban lesznek a szemináriumok. „Ha ezt elvégzem, akkor ide nekem az oroszlánt is, és bár az lehet még nehezebb, de megtanulok kajakozni is a kenuzás után.” – mondja nevetve a sikeres cégvezető.

– Elengedés? Ez egy versenyszférában dolgozó üzletembertől furcsán hangzó szó. – A tulajdonosok lehet, ezt nem tudnák megtenni. Nekik szorítani kell az üzletet. Ez érthető. Bár lehet, hogy az üzletben is kön�nyebben jut előre az, aki tud veszíteni is, aki képes a versenyt nem csak az első helyen befejezni. De nekem akkor rossz hírem van önmagammal szemben, mert én már nem vagyok az a versengő, aki ne tudna egyébként elengedni dolgokat, aki ne tudná, hogy a versenyek naponta indulnak újra. És naponta nem is egy. Nem lehet, nem is kell mindegyiken elsőnek befutni.

NEM KELLENEK A TÖRTETŐ EMBEREK – Az üzletben nem a verseny a fontos? – Nem, hanem a kooperáció! – És lehet kooperálni? – Kooperálva versenyezni. Abból nem történt még baj, ha együtt kávéztam egy konkurens cég vezetőjével. Sok közös ügyünk lehet akkor is, ha egymás versenytársai vagyunk. Ám, ha nem beszélünk egymással, annak sokszor mindenki a kárát láthatja. – Ezt lefordíthatjuk házon belülre is? – Azt gondolom, én jobban örülök, ha a csapatomat nem egyéni harcosok és törtető emberek, hanem egymással kooperáló, együttműködő munkatársak alkotják. Szerintem ez sokkal célravezetőbb. – Milyen a jó (célra)vezető? – Az ember bármilyen viselkedésével üzen a kollégáinak. Leginkább azzal, ha hiteles tud maradni minden területen. – Úgy tűnik, ez önnek jól megy. Hosszú évek óta sikeres, és a cég is, amit irányít. Nem unalmas ez? Mindig hozni a kitűzött darabszámot, a kitűzött célokat? – Ha visszagondolok az elmúlt 10 évre, akkor nem volt megbicsaklás semmilyen szempontból sem. Pedig volt pár fordulat a gazdaságban. Ami most vár ránk, az azonban olyan dolog, amit megélni, túlélni iparági szereplőként több lesz, mint izgalmas. – Dízelbotrány, elektromos autók? – Ezek kezelhetők. Én sokkal inkább arra gondolok, magának az autózásnak a szükségszerűsége kérdőjeleződik meg a jövőben. Ez egy sokkal nagyobb kihívás annál, mint amikor 2007-ben átvettem a céget és mondjuk egy 30%-os létszámleépítéssel kellett kezdenem a munkát. Akkor éppen pénzügyi válság volt. Ok. De tudtuk, mert megtanultuk a tankönyvekből, hogy költséget csökkentünk, fókuszálunk stb., és három év múlva szépen elkezdünk emelkedni. Így is lett. De hogy a mostani helyzetben hová tartunk és mit csinálunk, hát megmondom őszintén, el tudom mondani a leckét, digitalizáció, elektromos autózás, Car Shareing stb., csak még mindig nem tudom pontosan, mi lesz a vége.

– Azért ez nem konszernvélemény. – Nem, ez csak egy mérföldkő halovány képe a jövőből. A konszernünk legnagyobb előnyének és legnagyobb fegyvertényének egyébként azt gondolom, hogy van most már elektromos autónk, hogy van nagyon jó gázüzemű motorunk, vannak hibrid autóink, vannak növényi alapanyaggal hajtott biodízel motorjaink. Nagyon széles a spektrum. Lehet válogatni most és bízom a vevők racionális döntéseiben, így a belátható jövőben is. – Kincstári ez az optimizmus? – Nem. Alapvetően vagyok optimista ember. A végletekig. Mindenben megtalálom a jót. Nem lehet rám mondani, hogy megállnék és befordulnék. Sőt, állandó mozgásban vagyok. – Hányszor sportol egy héten? – Három-négy alkalommal biztosan.

KI ÜL MAJD EGYEDÜL AZ ÍRÓASZTALÁNÁL? – Vigyáz az egészségére, de kérdés, a Porsche a saját dolgozóiról, az ő egészségükről hogyan gondolkodik, mi a cégpolitika ezen a területen? – Fizetjük az egészségpénztári tagságukat, sportbérleteiket. A kötelező munkahelyi szűrésekre el kell járniuk. Ám a saját felelősségük fontos a dologban. Kell, hogy foglalkozzanak magukkal. Azt nem tudom elfogadni, hogy azért nem mozgok, mert a munka eltemet! Rossz indok! – Ennyi lenne a cégvezetés felelőssége a dolgozókkal szemben? – Nyilván sokkal több. A mi felelősségünk az, hogy észrevegyük azokat a jeleket, amikor egy betegség tünetei jelentkeznek, amikor mondjuk a stressz vagy éppen kiégés kialakul. Ha van ráhatásunk, enyhítsük, gyógyítsuk. Ami a dolgozóink egészségét őrzi, az nekem fontos, mert a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben aki ezt nem veszi észre, az egyedül fog ülni az íróasztal mögött öt éven belül. Aztán csak nézheti, ahogy a kollégák már rég máshol dolgoznak. Fotó: O. Jakócs Péter

Kamarai Szalon

15 ÉVE ÉRTÉKET TEREMT ÉS KÖZVETÍT „A legfontosabb érték az ember” – ennek a gondolatnak a jegyében hozta létre Büss Zsuzsa a Kamarai Szalont, amely 15 éve működik a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában, és havi rendszerességgel várja vendégeit a győri székházban.

A szalon megálmodója és háziasszonya Büss Zsuzsa, aki a kamara Szolgáltatási Tagozatának elnökségi tagja, majd’ 30 éve aktív vállalkozó, aki mindig szívügyének érezte a test-lélek-szellem egészségét és a közösségépítést. – Született közösségi ember vagyok és vallom, hogy a mindennapokban csak úgy érdemes tevékenykedni, hogy észreves�szük egymásban az értékeket, figyelünk egymásra, a környezetünkre és segítő kezet nyújtunk embertársainknak. Amikor elindítottam ezt a kezdeményezést, azzal a szándékkal tettem, hogy társaimmal teremtsünk egy olyan közösséget, amely az embert, az értékmentést és az értékteremtést helyezi a középpontba, ahol lelki, szellemi feltöltődésre nyílik lehetőség – utalt a kezdetekre Büss Zsuzsa. 2005 szeptemberében több, számomra példaértékű vállalkozó biztatására elültettem egy magocskát a kamarában, melynek terméséből azóta sokan táplálkozunk. A partnereimmel való több évtizedes kapcsolataim során tapasztaltam mindazokat a problémákat, hiányosságokat, melyek nagymértékben befolyásolták a vállalkozók sikerét. E problémák, hiányosságok megoldását kerestem és keresem most is. Ennek megfelelően a Kamarai Szalon minden rendezvényének témája az emberi test-lélek-szellem egységének és harmóniájának a megteremtéséhez kapcsolódik, amely a vállalkozók, vezetők életében is kifejezetten fontos és hozzájárul többek között az üzleti sikerek eléréséhez. Olyan előadókat, vendégeket hívunk, akik szakmájukban kiválóak és hitelesek, abban a reményben, hogy az átadott tapasztalatokkal és az itt megszerzett közösségi élményekkel a Kamarai

Szalon utat mutat a vállalkozóknak és családtagjaiknak, hogyan tehetik szebbé, élhetőbbé a mindennapjaikat. A szalon rendezvényei alkalmat adnak a résztvevőknek, hogy kicsit lelassítsák a megszokott tempót, hogy élvezhessék az élet szép pillanatait és a minőségi időre hangolódjanak rá.

Oscar Wilde szavaival élve: LÉGY ÖNMAGAD, " MERT MINDENKI MÁS MÁR FOGLALT.” Az előadások, interaktív programok megtanítanak bennünket, hogy mit tehetünk azért, hogy egészségesebb, teljesebb életet élő emberek legyünk. Mi a cél? Az út maga a cél, út önmagunkhoz, hogy egy egységet alkossunk, amelyben megszületik a harmónia – tette hozzá Büss Zsuzsa, a szalon háziasszonya. – A sikerhez vezető utat mi választjuk meg. A választás lehetősége ott van minden emberben és dönthetünk arról, hogy a mókuskerékben maradunk, vagy a teremtő erőnket felhasználva elindulunk egy önmagunkat felfedező izgalmas, örömteli úton. Úgy gondoljuk, hogy a Kamarai Szalon egy olyan közösség, amely sokoldalú, rendszeres programjaival segít, hogy mindenki megtalálja azt az utat, amely számára a legmegfelelőbb.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

A Kamarai Szalon az ünnepi évadban is – a kamara vezetésének, szemléletének köszönhetően –, továbbviszi azokat az értékeket, amelyeket hónapról hónapra elültettünk a vállalkozóink szívében. A kamara önkéntes tagjaként köszönet minden pillanatért, hála azoknak, akik támogattak, támogatnak egy nemes célt, hogy önmagunkra találhassunk... Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: O. Jakócs Péter

FÜGGŐ ÜGYEK

dr. Varga Gábor

Létezik jó függőség? Egyáltalán, mikortól beszélünk függésről, és mitől, miért, kinek az életében alakulhat ki? Az addikció témakörét dr. Varga Gábor pszichiáter, neurológus, addiktológus főorvossal jártuk körül, méghozzá a mai kor jellemzőinek figyelembevételével – legyen szó közösségi médiáról, munkahelyi túlhajszoltságról, fogyasztói társadalomról. 40

– Mikortól függőség egy függőség? –Létezik a betegségeknek egy nemzetközi osztályozása, amiben pontosan leírják, hogy mikor beszélünk függőségről. Gyakorlatilag – ha nagyon hétköznapi értelemben vesszük a függőséget, akkor – azt jelenti, hogy olyanfajta kapcsolati viszony alakul ki – tárgyhoz, személyhez, viselkedéshez, munkához, vásárláshoz, rulettasztalhoz… bármihez –, ahol a gyakoriságot, a sűrűséget, az intenzitást mérjük, és ez megmutatja, hogy egészséges vagy kóros mértékről beszélünk. Milyen gyakran végzi az adott cselekvést? Mennyire okoz kényszert annak a beindítása? Utána van-e felszabadultságérzés, öröm, vagy épp bűntudat, ha kihagyja? Az, hogy valaki egyszer-egyszer elmegy egy kaszinóba, még nem függőség. Sőt, a személyiség is számít: vannak addiktív személyiségek, akik hajlamosak a függőségre. – Hajlam alatt mit ért pontosan? Biológiai jellemzőket, vagy látott, tanult viselkedéseket, mintákat? – A mintatanulás is befolyásolja, de azért az is – például a játékszenvedéllyel küzdőknél nagyon gyakori –, hogy a 18-as kromoszómához kötve bizonyos kromoszómakonfigurációk jóval gyakrabban fordulnak-e elő. Példaként hozhatjuk még a sárkányrepülést, a mélyvízi búvárkodást, tehát, ahol nagy az ingeréhség, nagy a kereső magatartás. Jellemző még a hiperaktivitás, az impulzivitás: minél impulzívabb valaki, annál inkább kihasználható ez a tulajdonság a játékszenvedélyeknél, a kártyánál, vagy a központi idegrendszerre ható szereknél. Azért nehéz általánosságban beszélni a függőségekről, mert abban benne van az is, hogy kóros mértékben űz valaki valamit, valahogy a valóság, a normális életvitel kárára történik pótcselekvés. Például ahelyett, hogy valaki vállalkozást alapítana, dolgozna, inkább abban reménykedik, hogy az elvesztett pénzét visszanyeri. Sőt, ha a tippmixet nézzük, sokan a munkahelyeken, együtt teszik meg tippjeiket, és együtt reménykednek a nyereményben. – Úgy sejtem, olyankor még nagyobb a bevonási inger, mert ki akarják venni a részüket, csoportnyomás van rajtuk. – Az is jellemző egyébként, hogy az ingeréhes viselkedések mögött az áll, hogy minél nagyobb a tét, annál nagyobb az izgalom. – De nem érzik ilyenkor, hogy nem helyén való, ha például a saját házukat teszik meg tétnek? – Rengeteg olyan esetről tudok, hogy valaki Ausztriában dolgozik, megkeresi a pénzét, aztán nekiáll kaszinózni, majd ahelyett, hogy hazahozná a jövőalapító összegeket, adósságba keveredik és a szülőktől úgy csalja ki a pénzt, hogy „ez az utolsó, ezzel már rendben lesz minden”. Számtalan olyan kliensem van, akik (tippmix miatt) 3–4 milliós kölcsönt vettek fel, mire kibukott a környezet számára. Borzasztó nehéz kérdés ez, főleg a nem kémiai szer függések korszakában. Legyen szó az internet-, a vásárlásés a telefonfüggőségről… Persze itt is próbálunk valami foghatót, egymással összehasonlítható dolgot alkalmazni: van egy úgynevezett addiktív súlyossági index, amit Magyarországon is adaptáltak. Ezt kitöltetjük a klienssel az adott ambulancián, és megállapítjuk, hogy mennyire van esélye az általános függőségre. – Egy függőség gyakran átmehet egy másikba? Ha valaki sokat lóg az Instagramon, lehet, hogy nagyobb a kockázat az alkoholizmusra?

– Abszolút, az ingeréhség miatt. Vagy például direkt összefüggés van a dohányzók és a füvezők között. De ugyanúgy összefüggést lehet találni azok között, akik már füveztek, és a szintetikus szerekre is jobban hajlók között. Közel 480-féle szintetikus THC van, amiből 30-at tudunk kimutatni. A többi az interneten legálisan teríthető. Ezek komoly kihívások az egész biokémia számára. –És azt sem tudjuk, hogy ezek mit csinálnak az emberi szervezettel. – Ez ugyanúgy rulett. Nem is akarja tudni, hogy mit fogyasztott, mit kapott. A kipróbálás az igazi kulcsélmény. Vagy mondok egy egyszerűbbet, ami az átlagember számára szinte hihetetlen. A Lelkisegély Szolgálat Győri Tagszolgálatának évek óta elnöke vagyok, és kiképzem a közösségi segítőket, a telefonos önkéntes munkatársakat. A legnagyobb nehézség számukra a hecchívások és az inadekvát hívások kezelése, amelyek közel 60%-ra rúgnak.

Lehetnek kulturált, nemes „függőségek”. Például, ha valaki műgyűjtő. De itt is kell mérték. Közülük sokan direkt csinálják, sőt van olyan is, aki 3500 hívást kezdeményez egy napon belül. Ennek a büntethetősége kérdéses, de az ilyen súlyos kapcsolati függés olyan alapzavar a személyiségstruktúrában, ami 3 év, 300 óra terápiát igényel (ha nagyon együttműködik, ha van betegségtudata; különben többet). – Sok esetben ott bukik el a történet, hogy még a beismerés fázisa sem jön el? – Persze. – És hol a határ aközött – például, ha munkafüggésről beszélünk –, hogy valaki szenvedéllyel, odaadással csinál valamit, vagy ha görcsösen, szinte a függés jeleit mutatva? – Az egyik nagyon fontos dolog – és ezt gyakran tapasztalom –, hogy azoknál a vállalkozóknál, akik a családi házban, annak közelében, és családtagjaikkal közösen dolgoznak (ami gazdaságilag szép dolog), ott pszichológiai értelemben borzasztóan átjárhatók a határok. Sokkal gyakrabban előfordul, hogy túllépik a munkaidőt, még a vasárnapi ebédkészítés közben is az üzleti tervet tárgyalják. Ezeknek a határoknak a tiszteletben tartására kell nagyon ügyelni. Bár erre a munkahelyeken is kell figyelni: aki rendszeresen túlórázik, a szabadságát nem veszi ki, akinek a motivációs rendszerében kevesebb szabadidő van tervezve, mint amennyit a szabadsága és a jövedelmi viszonyai lehetővé tennének, azoknak nagyon vigyázniuk kell. Például ne használják ki a többiek, legyen helyén a feladatmegosztás, az idő kezelése, lássák tisztán a hierarchiát, a szerepeket és a kompetenciákat. A másik pedig, ami nagyon veszélyessé teszi a munkafüggőséget, az az, hogy ha nincsenek egyéb társas kapcsolatok körülötte. Tehát, ha egyedül él, mindent egy lapra tesz fel (mint a rulettjátékos), és

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Az ön életében mi az, amit nagyon nagy szenvedéllyel csinál? Annak, aki a függőségek terén szakértő orvos, ugyanúgy lehetnek az életében olyan szakaszok, amikor – szlenggel élve – „ráfüggött” valamire? Régi, gyerekkori szenvedélyem a síelés, ami odáig ment, hogy egy komoly térdműtéten estem át, majd pár évvel később – ugyanabban a francia síparadicsomban – a vállamat törtem el, egy fél protézist kellett beültetni. Orvosi tanács ellenére – hol ilyen, hol olyan indokkal – még néha felmegyek a sípályára. Nyilván kialakulnak új szenvedélyek, mostanában inkább vitorlázom. Bár ott van, ami féken tartson: bizonyos szelekkel, bizonyos helyeken lehet csak vitorlázni.

az összes önértékelését, pozitív önképét itt akarja kitermelni. Itt akar mindig, minden áron, egyre többet befektetve sikert szerezni. Akinek van hobbija, és/vagy kiegyensúlyozott kapcsolatban él, sőt ott vannak a gyerekek, a rokonok, a szabadidő, és az egyéb tevékenységekben való részvétel is, akkor nincs probléma. Azt szoktam mondani, hogy a monolitikusan egy szerepben tevékenykedők, ha krízishelyzetbe kerülnek, akkor sokkal nehezebben keverednek ki belőle. Nagyon érdekes, hogy Jacob Levy Moreno, aki Bukarestben született és Bécsbe járt középiskolába, ő alkotta meg a pszichodráma módszerét, és ő dolgozta ki a csoportszociometriát. Két nagyon hétköznapi, praktikus módszert hozott létre. Az egyik a szociális atommodell, amiben azt kell lerajzolni, hogy az egyén hol helyezkedik el, és kik azok a személyek, akik fontosak, és a fontosságuk nagyságát a rajzolt ábra mérete is tükrözze, a távolság pedig azt, hogy mennyire fordulhat bizalommal hozzájuk. Telített vagy szűkített lehet egy egyén szociális atomja. Ahol szűkített, ott nagyobb a vonzás a függőséghez. Minél nagyobb a háló, annál kevésbé tud kialakulni. A személyközi kapcsolatok döntik el az egyén feszültségtűrését, kríziskezelő kapacitását. A másik módszert pedig úgy hívják, hogy kulturális atom. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy virágot, sok különböző nagyságú szirommal. Az egyén van középen, a szerepei pedig a szirmok. A szirmok nagysága azt tükrözi, hogy melyik szerepre mennyi energiát fordít, melyikkel mennyi energiát termel, és hol termeli meg a sikerélményt. Anyaszerep, apaszerep, horgászszerep, szakemberszerep… Azt nézzük meg, hogy ezek hogyan alkotnak egy szerepkészletet. Ezzel le lehet mérni, ha valaki csupán egy sziromra rakja fel az egész életét.

– Mert ha azt az egyet elfújja a szél… – Akkor nagy krízis van. A másik dolog pedig, hogy annál nagyobb annak az egy sziromnak a súlya, mindent ott akar bebizonyítani. A gazdasági érdekszféra kicsit arra sarkall, hogy én legyek a legjobb, a leggyorsabb, ami egy kicsit hasonlít a rulett lélektani modelljére: minél többet meg akarok szerezni. „Nyerőbbek” tudnak lenni az ilyen típusok, de sokkal több védőmechanizmust kell beépíteniük. Akinek csupán annyi a motivációja, hogy reggelente fogat mos és sétálgat a kertben, abból sosem lesz impulzivitás, agresszivitás, győzni akarás, rivalizálás. Ezek döntően a férfiarchetípus tulajdonságai – a tesztoszteron az egyik hormonális felelős ezért. Például ezért is nagyon jó, ha egy munkahelyen megfelelő a nemek aránya. Mindkét nemnek szüksége van a másikra, mint egy ellenpontra, hogy ki tudjon teljesedni, kreatív tudjon lenni. – Létezik „jó” függőség? – Lehetnek kulturált, nemes „függőségek”. Például, ha valaki műgyűjtő. De itt is nagyon fontos, hogy néha be kell rántani a féket. Addig, amíg a függőség jeleit (a gyakoriságot, intenzitást, sűrűséget) nem tapasztalja, amíg nem megy a normális élet rovására, addig azt nem tartjuk veszélyzónának. Fel kell tenni a kérdést: nem cserélődtek-e át az élet valódi céljai ezekre a hamis célokra? És mennyire van saját erő ezeknek a visszafordítására? – Sok olyan cikk jön velem szembe az interneten, ami azt taglalja, hogy például a sorozatfüggőség is lehet olyan súlyos/káros, mint a kábítószer. Lehet, hogy biológiailag nem, de ez mennyiben igaz? – Nem egy rokonomhoz nem lehet olyankor ellátogatni, amikor a kedvenc sorozatát adják a tévében. Ezek a valódi kapcsolati éhségek helyetti kapcsolatok. Izaurát például meg akarták hívni annak idején a munkahelyekre. Rengeteg kóros függőség alakult ki ezekből a sorozatokból, szappanoperákból. A csillapíthatatlan vágyat, sóvárgásérzést először felváltja a megkönnyebbülés, majd jön egy olyan periódus, amikor túltelítődik, majd amikor eltelik egy bizonyos idő, jönnek az elvonási tünetek. Az elvonás egy nagyon súlyos, szorongásos, pánikszerű kép. – Ami pedig a közösségi médiát illeti, ott az a jó, hogy például Instagramon meg lehet nézni, hogy heti szinten, egy adott napon hány percet töltöttem el, és akkor látom, hogy a heti átlaghoz képest melyik napom volt kiugró. Ekkor jöhet egy önreflexió, hogy legközelebb ne nyomkodjam annyit. – Egy sima telefonnal kevésbé alakul ki függőség, mint mondjuk az interneten, vagy a tévénézéssel, mert a telefonnál ott a másik is, az ő kontrollja, ami határt szab a beszélgetés időtartamának. Az a legnehezebb, hogy a kultúrában megint csak visszajutunk a piacgazdaság vágyához: ne gondolkodj, ne dilemmázz, ne késleltess, vásárolj! És akkor hazavisz három seprűt, amire nem is volt szüksége. Szerző: Ihász Nóra Fotó: O. Jakócs Péter

A SREKK munkavállalói egészségprogram vállalati és kutatói szemmel

SPORTOS ŐSZ A SZÉCHENYI EGYETEMMEL AZ AUDI HUNGARIÁNÁL Egy modern, XXI. századi egyetem oktatási és kutatási alapfeladatai mellett katalizátor szerepet vállal szűkebb és tágabb régiója társadalmi-gazdasági fejlődésében, fejlesztésében. Hasonlóképpen gondolkodnak és hasonló hatásokkal bírnak a vezető vállalatok is. A Széchenyi István Egyetem, az AUDI HUNGARIA Zrt. és Győr városa közötti együttműködés alapján létrejött Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) ennek a funkciónak, az úgynevezett harmadik missziónak a fő letéteményese. Az egyetem törekvéseit jól mutatja, hogy a FIEK-en kívül is több olyan projekt folyik vállalati kooperációban, ahol a végül termékként, szolgáltatásként testet öltő kutatási eredmények nemcsak a prototípusok kidolgozásában közvetlenül résztvevők, hanem más gazdasági szereplők, kis- és nagyvállalatok fejlődését is szolgálhatják. Ilyen az EFOP-3.6.2-16-2017-00003 Sport-, Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása

című, a hosszú név kezdőbetűiből kialakított betűszó alapján csak SREKK-nek hívott projekt is. Ennek egyik résztémájában a Széchenyi Egyetem Sport- és Egészségtudományi, valamint Gazdaság-

problémákkal küzdők, korlátozott munkaképességűek időben történő kiszűrése, támogatása, rekreációja, rehabilitációja. A munkaképesség fenntartása, s az ezzel elérhető termelési eredmények

A kutatás a vállalati munkatársak egészségügyi, fittségi állapotának és munkateljesítményének vizsgálatára is kiterjed. tudományi Karának kutatói az Audi Hungariával együttműködésben, vizsgálják az erre önkéntesen jelentkező vállalati munkatársak egészségügyi, erőnléti státuszát, életmódját, szokásait és sportaktivitását, egészségmegőrzési tanácsokat adnak és fittséget fejlesztő mozgásformákat javasolnak számukra. Egy intervenciós programba is bevonják őket, amelynek végén ismételt állapotfelméréssel győződnek meg az egyéni és csoportszinten elért eredményekről. Napjaink kínálatkorlátos munkaerőpiaci feltételei közepette egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szakmailag kompetens, motivált, jó egészségi állapotban lévő munkatárs mekkora érték a vállalatok számára. Ennek megfelelően egyre fontosabb a munkatársak megtartása, egészségük megőrzése, valamint az egészségügyi és motivációs

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

elismerése pozitív visszacsatolást jelent a dolgozó munkakedve, flow élménye szempontjából. A magas szintű értékteremtő tevékenység a vállalati jövedelmek, így a munkavállalók bérének is az alapja. A kutatás a vállalati munkatársak egészségügyi, fittségi állapotának és munkateljesítményének vizsgálatára is kiterjed, amelynek során az egészség értékét a vállalat jövedelemtermelő képessége szempontjából is igyekszik megvilágítani. A két terület közötti összefüggések feltárására dolgozták ki az elemzési keretrendszert, amelynek prototípusát az Audi Hungaria munkatársainak közreműködésével tesztelik. A kutatás végső célja egy olyan modell kifejlesztése, amely különböző ágazatokban működő termelő és szolgáltató vállalatok esetében is alkalmazható.

Megelőzhető, gyógyítható a második leghalálosabb daganatos betegség

SZŰRŐVIZSGÁLATTAL A RÁK ELLEN

Prof. dr. Rácz István

Ő volt az első szakember, akinek a szájából számomra hitelesen hangzott, hogy az egyik legrettegettebb halálos kór megelőzhető, sőt, korai stádiumban gyógyítható. Elhivatottságának, szakértelmének, szívós munkájának köszönhetően egyre többen szánják el magukat egy meglehetősen népszerűtlen szűrővizsgálatra, s ennek köszönhetően egyre több megbetegedést sikerül még a kezdeti fázisban nyakon csípni. Prof. dr. Rácz István egyetemi tanár, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Gasztroenterológiai Osztályának vezető főorvosa, a kórház tudományos igazgatóhelyettese, Győr Díszpolgára elévülhetetlen érdemeket szerzett a vastagbél daganatos megbetegedésének diagnosztizálásában és gyógyításában, több évtizedes munkáját számos kitüntetéssel ismerték el, legutóbb életműdíjat vehetett át anyaintézményének igazgatójától. Igénybe veszik a szaktudásunkat, de nem igazán szeretnek bennünket a páciensek – panaszolja félig viccesen, félig komolyan dr. Rácz István, utalva arra a tényre, hogy a köznyelvben vastagbéltükrözésként ismert szűrővizsgálat meglehetősen kellemetlen eljárás, így egyáltalán nem, vagy csak nehezen szánják rá magukat azok, akik veszélyeztetett státuszban vannak.

Pedig a széles körű, rendszeres szűrés ennél a betegségnél igencsak indokolt. A vastagbélrák hazánkban a második leggyakoribb halálozással járó daganatos betegség, a statisztikai adatok szerint évente 9 ezer új vastag- és végbélrákost regisztrálnak, közülük kezelés nélkül 58 százalék öt éven belül meghal. A nők 30, a férfiak 35 százaléka hordoz polipot, amelyek egy részéből a rosszindulatú daganatok kifejlődhetnek. És pontosan ezek a polipok azok, amelyek hatékonnyá teszik a megelőzést, hiszen eltávolításukkal megelőzhető a végzetes betegség kialakulása. Az endoszkópos vizsgálat során nem daganatot akarunk találni, hanem polipot – tette hozzá dr. Rácz István. – Ha azt időben eltávolítjuk, akkor abból soha nem fejlődik daganat. A szűrés filozófiája, hogy akkor kell megtalálni a rákot, amikor még ébrényi állapotban van, hogy ne legyen belőle valódi rák. Az ötven–hetven éves magyarok huszonöt–harminc százaléka hordoz polipot, mirigyes jóindulatú daganatot. Ha ezeket mind észrevennénk, nagyobb részt eltávolítanánk, akkor gyakorlatilag ezt a második leggyakoribb rákot meg tudnánk előzni.

oroszlánrészt vállalnak a vizsgálatok elvégzésében. Nem először veszünk részt hasonló programban, bár a korábbiak jóval kisebb számú pácienst érintettek – tekintett vissza az előzményekre az osztályvezető főorvos. – Húsz évvel ezelőtt mintegy tízezer fő bevonásával végeztünk vizsgálatokat, két éve pedig a kísérleti szűrőprogram részesei voltunk. A most indult nemzeti program tehát a harmadik olyan akció, amikor nagyszámú vizsgálatot kell elvégeznünk. Éppen az előzőek miatt mondhatom, hogy itt dolgozik a legtöbb szakmai tapasztalattal rendelkező szakmai stáb, és a miénk az ország egyik legnagyobb és legjobban felszerelt endoszkópos laborja. A nemzeti programban ránk rótt feladatok ellátására kaptunk egy plusz vizsgálóberendezést, a munkát azonban ugyanakkora létszámmal kell elvégeznünk, így mondhatom, hatalmas a leterheltségünk. Az indulás óta napi 30–40 százalékkal nőtt a vizsgálatra érkezők száma, az elmúlt három hónapban mintegy 300 beavatkozást végeztünk el. Csak hogy az olvasók képet kaphassanak az eljárásról, néhány elemét kiemelném. A tükrözés kellemetlen beavatkozás, az első találkozásnál

Rácz professzor és munkatársai küldetésként tekintenek munkájukra, melynek sikerességét támogatja annak a régen várt nemzeti programnak az elindulása, amelynek keretében a háziorvosok bevonásával az ötven év feletti korosztály jelentős hányada kap lehetőséget a vastagbélszűrésen való részvételre.

A szűrőprogram két lépcsőből áll: az első szűrésnél székletmintát kell küldeni a vizsgálatot végző laboratóriumba, majd ezt követően már csak azokat hívják be kolonoszkópiára, akiknél a minta alapján gyanú merül fel arra, hogy polipja vagy daganata van. Ők kerülnek Rácz professzor csapatához, akik természetesen

fel kell mérnünk a páciens tűrőképességét, amikor eldöntjük, járó- vagy fekvőbetegként kell a továbbiakban kezelnünk. Az endoszkópiás vizsgálatnál egy orvos és két asszisztens működik közre, egy-egy szűrés átlagosan 45 percet vesz igénybe. Az esetek 70 százalékánál találtunk a vastagbélben polipot, 9 százaléknál kifejlett rákot. A

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

kisebb polipokat azonnal eltávolítjuk, amikor erre nincs lehetőség, értelemszerűen további beavatkozás válik szükségessé. Amellett, hogy ennek a központi kezdeményezésnek köszönhetően sokaknál időben felfedezzük a bajt, a szűrőprogram igazi haszna, hogy teljes körű végrehajtása után tíz év múlva a jelenleginél sokkal kevesebb kifejlett rákot diagnosztizálhatunk majd a betegeknél. A professzor hozzátette: fejlettebb országokban állami szerepvállalás nélkül is általános gyakorlat a vastagbélszűrésre történő jelentkezés, és természetesen erre nálunk is megvan a lehetősége azoknak, akik valamiért nem vesznek részt a nemzeti programban. Egyre többen értesülnek a szűrés hatékonyságáról, magáról, a tényről, hogy ez a rendkívül gyakori halálokként számon tartott daganatos megbetegedés megelőzhető, illetve korai stádiumban eredményesen kezelhető, így a magánúton történő beavatkozások száma is emelkedett az elmúlt években. Rácz professzor osztályvezetői munkája mellett, de ahhoz kapcsolódva jelentős tudományos kutatómunkát is végez. Ma a vastagbélben diagnosztizált polipok mindegyikét eltávolítják, hiszen nem lehet megmondani, melyikből fejlődik majd ki rosszindulatú daganat. A szakterület egyik nagy kihívása elkülöníteni az ártalmatlan és a veszélyes polipokat. Dr. Rácz István a Széchenyi István Egyetem két munkatársával, dr. Horváth Zoltán egyetemi tanárral, a Matematika és Számítástudomány Tanszék vezetőjével, valamint dr. Horváth András docenssel, az egyetem Fizika és Kémia Tanszékének vezetőjével dolgozik a probléma megoldásán. Olyan fotóelemzési eljárást keresnek, melynek segítségével a polipról alkotott képből megállapítható, szükséges-e annak eltávolítása. Eddigi eredményeikről már Washingtonban is beszámoltak kollégáiknak, de még további kutatómunkára van szükség. Dr. Rácz István szerint néhány év múlva talán különbséget lehet majd tenni már képek alapján jó- és rosszindulatú polipok között, ami óriási előrelepést jelenthet a vastagbélrák endoszkópos szűrővizsgálatának területén. Szerző: Ozsvárt Tamás Fotó: Marcali Gábor

Fókuszban Dallos Ágnes üzletasszony

SAJÁT VÁLLALKOZÁSOM AZ EGÉSZSÉGEM KULCSA Sikeres felnőtté válásunk egyik alaptézise a boldog és kiegyensúlyozott, szeretetteljes gyerekkor. Dallos Ágnes ismert üzletasszony is innen indított, amikor július közepén, a nagy forróságban leültünk beszélgetni, hogy összegezzük az elmúlt évtizedek tapasztalatait. Kivételes alkalmak egyike, hogy nem kell rohannia, van időnk, nem siettet bennünket semmi és senki, a hűs terasz pedig igazi menedékül szolgál a délelőtti napsütésben. Nomen est omen – az édesapát, Dallos Ernőt nem kell bemutatni a győrieknek. A Révai Miklós Gimnázium nyugalmazott testnevelő tanára 87 évesen is megrögzött sportrajongó maradt, lelkesen követi a hazai és világeseményeket a tévé képernyőjén keresztül. Ágnes a húgával együtt

Dallos Ágnes

a nyári szünidőt az édesapa felügyelete mellett, aktívan töltötték, a győri strandon is komoly úszótávok, hideg vizes tusolások várták őket. A „katonai kiképzéshez” hozzászokott, idejét mindig is az iskolai előmenetel és a sport tette ki. A mozgás mellett a helyes táplálkozás és az

egészséges életmód része lett a mindennapjainak, gyermekkorának unalomig ismételt mondatát, az „egyél sok gyümölcsöt és zöldséget!” most már ő mantrázza huszonéves lányának Boginak, a népszerű énekesnőnek és tévés műsorvezetőnek.

A megbecsült tanár, Dallos Ernő megalapította a győri kosárlabdacsapatot az akkori főiskolán. Sőt a banktisztviselő édesanya is már az NB I-ben kosarazott, a lányok később már az NB II-es csapatot erősítették. Ágnes biológia–testnevelés szakos tanári diplomáját a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán szerezte meg 1984-ben. A csinos egyetemista lány pedig a kollégium mosókonyhájában tanította a forradalminak számító aerobikmozdulatokat a többi nyurga lánynak. A pécsi tanulmányok után útja szülővárosába vezetett vissza, kezdetben a Móra Ferenc Általános Iskola testnevelés tagozatán tanított, kosárlabda-, atlétikaedzőként és úszásoktatóként tevékenykedett. „Emellett nyitottam egy kenyérboltot Marcalvárosban, iskolabüfét működtettem, sőt a tanítás után aerobikórákat is tartottam. Dolgos napjaim reggel fél négykor kezdődtek, és este a magánórákkal zárultak.” A női tornákat Ágnes már akkoriban is a legújabb tren-

A pilatesgépek rendszeres használata óriási lehetőséget nyújt a prevenció és a rehabilitáció terén. dekkel fűszerezte. Mindig érdekelték az aktuális irányzatok, ennek megfelelően óráiba beépítette a dance, a step aerobik, vagy a tae boe elemeit. Miután a Magyar Testnevelési Egyetemen az aerobikedzői szakképesítést megszerezte, 1996-ban felhagyott a tanítással és úgy döntött, hogy fitneszvállalkozásának szenteli az életét. Ebben az évben megismerkedett későbbi házastársával, Nyers Csabával, aki marketingvonalon járult hozzá az induló cég, a Dallosfitness sikeréhez, a kínálatban pedig megjelentek a forradalminak számító HOT IRON mozgás elemei. Szakmai fejlődésének egy újabb lépcsőfoka volt, amikor megismerkedett és együtt kezdett dolgozni a fitneszguruval és oktatóval, Füzessy Balázzsal, ez a win-win szituáció kihatott

Győr, sőt az ország híres és sikeres fitnesz-, későbbi pilatesedzője Dallos Ágnes, biológia– testnevelő tanárként lépésről lépésre építette fel saját vállalkozásait. A Dallosfitness Bt. után, 2006-ban nyitotta meg az ország első vidéki gépes pilatesstúdióját. Egy év múlva már a két cég vezetéséért átvehette a Győr-MosonSopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Presztízs-díját. A Dunapart Rezidenciában működő pilatesstúdiójában hat főt foglalkoztat.

a Dallos–Nyers házaspár későbbi üzleti sikereire is. A kíváncsi üzletasszony az Egyesült Államokban megismerkedett a pilates mozgásformával, amit bár először túl lassúnak talált, a mélyizomtorna gépekkel történő változata azonban meggyőzte arról, hogy ezzel az új irányvonallal ismét robbanthatja a piacot. Országos viszonylatban az első vidéki gépes stúdiót nyitotta meg az Árkád körforgalomnál 2006-ban. A nevével fémjelzett brand szinte önmagát építette fel a városban, de vállalkozásait gyorsan megismerte az egész ország, DVD-i eljutottak a határon túlra is. Az új helyen nyíló stúdióban, 2008-tól szakképzett pilatesoktató, balett-táncos, fitneszedző és gyógytornász kollégájával együtt végzik a csoportos és személyi edzéseket. „Győr sportos város. A pilatesgépek rendszeres használata óriási lehetőséget nyújt a prevenció és a rehabilitáció terén. Régóta jár hozzám magánemberként Pálinger Katalin, olimpiai ezüstérmes magyar válogatott kézilabdakapus. Nagyon sokat tudunk tenni az élsportolókért és a balett-táncosokért.” Heti két óra pilatesszel, helyes életmóddal és étkezéssel rendben tarthatjuk az egészségünket. Fontos, hogy életkorunkhoz és munkánk típusához válasszuk a megfelelő mozgásformát, szakember segítségével. A pilates jótékony hatásai között említhetjük, hogy képes az agyat akár hatvan percre is kikapcsolni, teljesen megnyugtat, rendszeres gyakorlása kulcsa lehet fizikai, mentális és lelki egészségünknek. „Mindig

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

is szigorú voltam magammal és a gyermekemmel szemben is. Az étkezés, a sport, a célok kitűzése, az ízlés és a külső megjelenés nagyon is fontos! Örülök, hogy ebben sikeresen tudtam motiválni tanítványaimat és barátaimat, mikor rájuk nézek, a boldog elégedettség tölt el” – zárja beszélgetésünket az üzletasszony. Szerző: Farkas Mónika Fotó: Marcali Gábor

Beszélgetés Nyers Csabával

Nyers Csaba

AZ XBODY STARTUP VILÁGOT HÓDÍT Az extrém sportokat űző, világutazó Nyers Csaba életét is meghatározza a sport. Gyermekkorában tornázott, edzője, Röck Samu már akkor követendő példaként emlegette előtte az azóta olimpikonná lett Borkai Zsoltot és Csollány Szilvesztert. Bár nem lett belőle tornászbajnok, a mai napig úszik, fut, és ha ideje engedi, a Vöröstengeren kite szörfözik, no és elkötelezettje lett az elektródáknak.

Az XBody 2010-ben indult startup vállalkozásként. A győri székhelyű cég jelenleg 86 főt foglalkoztat, helyben működik a komplett gyártási, a 13 fős fejlesztői csapat, illetve a 25 fős varroda. A szervizelés is itt zajlik. A vállalat nemzetközi, forgalmuk mintegy 1%-át teszi ki a hazai piac. Az XBody show roomja a Dunapart Rezidenciában működik, ahol az érdeklődők kipróbálhatják a csapat legújabb fejlesztéseit. A cég több nemzetközi díjban részesült.

A közös cég, az XBody győri története mintegy kilenc évvel ezelőtt indult. Nyers Csaba a vendéglátásból érkezett a fitnesz világába. Felesége vállalkozását, a Dallosfitnesst segítette korábban marketingoldalról. Az ehhez kapcsolódó baráti körben a világhírű prezenter, Füzessy Balázs lebegtette meg az áttörést hozó EMS-technológia lehetőségét, az egész testre ható elektromos izomstimulátorral végzett intenzív mozgás teljesen ismeretlen volt a hazai nagyközönség számára. Nyers Csabát a módszer sikerességéről egy nürnbergi tesztelés győzte meg. Ezután az egyik német céggel disztribútori szerződést kötöttek. Az üzlettársak, Csaba és Balázs a megspórolt, mintegy 32 ezer eurót beletették az induló vállalkozásba, a megvásárolt négy gép azonban még egy év múlva is érintetlenül állt Dallos Ági győri pilatesstúdiójában. „A feleségem mindig mindenben támogatott. Rám jellemző módon azonban soha semmit nem adtam fel, hittem abban, hogy amibe belevágok, azt végig is csinálom. Emellett mindvégig megbíztam üzlettársamban és barátomban, Balázsban, akivel remekül kiegészítjük egymást. Cégünk sikerének titka, hogy mindketten a minőségre törekszünk, illetve az üzleti életben azt a szemléletet képviseljük, amit Nyugat-Európában sajátítottunk el” – vallja Nyers Csaba, az XBody tulajdonosa. A vállalkozás elengedhetetlen része az innováció: a kábel- és elektródafejlesztések. Ennek megfelelően állt fel egy új fejlesztői

csapat 2012-ben, és az azt követő évben a világ első érintőképernyős EMS-gépével robbantották a piacot. A FIBO nemzetközi fitneszkiállításon, Németországban béreltek egy standot, ahol ezt be is mutatták. A konkurens európai cég nem adott sokat a hazai sikeréért, mosolyogva annyit mondott, hogy „a magyarok úgyis csak kolbászt tudnak tölteni!” A felívelés megkezdődött, 2014-ben már Magyarország legsikeresebb

alapterülete 50–70 négyzetméter. Üzleti szempontból tervezhető, kiegyensúlyozott befektetésnek számít, induló tőkeként maximum 80 ezer euróról beszélhetünk. A vállalkozás már a második évben felívelő szakaszba ért. A tavalyi 8 millió eurós forgalom mellett, 2,5 milliós nyereséget generáltak. Az elmúlt évek a nemzetköziesítés jegyében zajlottak. Terméküket 86 országba szállítják, disztribútori partnerekkel dolgoznak, emellett saját céget alapítottak Németországban, Kínában, Kanadában és Oroszországban. Brazília, a Fülöp-szigetek és Thaiföld meghódítása után, az idei év legnagyobb eredményének az Egyesült Államokba való bejutást tartja Nyers Csaba. Az engedélyekre négy éve vártak, a felfedezésre váró országok most Nagy-Britannia és Ausztrália. Mindennapjaikat az utazás teszi ki, évi mintegy harminc-negyven nemzetközi kiállításon vesznek részt, melyre rendszerint meghívják a partnereiket. Tesztelte már gépüket a Real Madrid játékosa, Karim Benzema, a világhírű teniszező, Carlos Moyá, de tartottak edzéseket a szaúdi hercegnek Robbie Williams villájában is. Az EMS módszerével sokat tesz a cég az egészségügyi rehabilitációért. Ezt hasz-

Cégünk sikerének titka, hogy mindketten a minőségre törekszünk, illetve az üzleti életben azt a szemléletet képviseljük, amit Nyugat-Európában sajátítottunk el.

startup vállalkozásaként ismerték el a győri XBodyt. Nyers Csaba nagy büszkeséggel emlegeti a Pegazus Rising Start Up Award Winner, illetve a FIBO Innovation Award Winner elismeréseket. „Ennél az új edzésformánál a legfontosabb faktor az idő. Heti két-három alkalommal, mintegy húszperces edzéssel érhetjük el gyorsan és látványosan a kívánt eredményt egy XXI. századi környezetben” – magyarázza az üzletember. A világon jelenleg több 10 ezer ilyen EMS mikrostúdió működik, melynek

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

nálta Jakabos Zsuzsanna, Európa-bajnok úszó a vállműtétje után, illetve Görbicz Anita, 233-szoros válogatott magyar kézilabdázó térdsérülésénél. Nyers Csabáéknak rengeteg ötletük van még, a határ a csillagos ég. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházzal közös innovációjuknak köszönhetően, októberben indul az az egyéves kísérleti időszak, melyben sztrókos betegeken tesztelik a módszert. Szerző: Farkas Mónika Fotó: Marcali Gábor

Népi gyógyászat a pannonhalmi bencés apátságban

„NEHÉZ NYAVALYÁKNAK GYÓGYÍTÁSÁRA” EURÓPA VÉDŐSZENTJE Nursiai Szent Benedek, a bencés szerzetesrend alapítója, alig néhány évvel a Nyugatrómai Birodalom bukását követő általános politikai zűrzavar idején látta meg a napvilágot előkelő itáliai családban. Szülei a legjobb római iskolákba íratták be, hogy eligazodjon a bürokrácia szövevényes világában, és képes legyen az örökségnek szánt kiterjedt birtokok igazgatására is. Miután az ifjú Benedek kitanulta a hét szabad művészetet, jogot hall-

pedig kísértésbe esett, csalánbokorba ugorva csillapította testi vágyait. Életrajzírója, I. (Nagy Szent) Gergely pápa szerint a megtért Benedek a negyvenes évei végén, 529-ben alapította meg saját kolostorát a dél-itáliai, festői szépségű Monte Cassino hegyén. Az általa alkotott, 73 pontból álló szerzetesi regulákat később általánosan elfogadták, sőt kötelezővé is tették a többi kolostorban. A legenda szerint a köztiszteletben álló szerzetes 67 éves korában hunyt el rendje vezetőjeként saját monostora falai között. A barlangkutatók védőszentje „cím” mellett Benedek – mintegy az Európai Unió szellemiségének előfutáraként – 1964-ben VI. Pál pápától elnyerte az „Európa védőszentje” megtisz-

„Az állatoknak füvet sarjasztasz, növényeket az ember hasznára…” (Pannonhalmi zsoltároskönyv 103,14) gatott. Hamarosan azonban – megelégelve a földi hívságokat – elvonult a világ elől. Évekig egy barlangokkal teli erdőben tengette napjait remeteként, ahol az Istenről való elmélkedésen túl megismerte a természet gyógyító erejű teremtményeit is. Megtanulta felismerni a mérgező- és gyógyító hatású növényeket, ami később nagyon is jól jött számára. Egy kolostorban ugyanis sikereire féltékeny szerzetestársai megpróbálták őt megmérgezni. Amikor Benedek súlyosan megbetegedett, mindig tudta, hogy melyik bajára milyen növény főzetét igya meg, vagy kenje be a bőrét, amikor

telő elnevezést is. Az Ora et labora (Imádkozzál és dolgozzál) jelmondatuknak megfelelően a bencések önellátó gazdálkodásra rendezkedtek be, ezért kolostoraik kertjében minden szükséges haszonnövényt meghonosítottak. A IX. században azonban a királyok és közemberek által érkező hatalmas adományoknak köszönhetően a rend fegyelme fellazult, a Benedek által lefektetett szabályokat egyre inkább elhanyagolták. Ám, mint minden válságot a történelem során, újabb és újabb fellendülés követett, ahogy egy-egy reformszellemiségű főapát került a rend élére. Így történt ez a cluny apátság alapítása idején, de a reformáció előretörésekor is. A protestáns többségű vidékeken a szerzetesek egy része elhagyta kolostorát, másokat pedig elűztek. Birtokaik és

vagyontárgyaik pedig általában az állami kincstárat gyarapították. A felvilágosodás szelleme sem hatott kedvezően a fennmaradó szerzetesrendek életére, amelyet sok uralkodó teljesen feleslegesnek ítélt, és fel is oszlatott. A francia forradalmat követően a korábbi nyolcszáz bencés kolostorból mindössze harminc maradt meg, csekély számú lakóval. A rend szívósságára jellemzően azonban – még a rövid életű kommunista diktatúrákat is átvészelve – újjáéledt, és áldásos tevékenységének köszönhetően Európában ma már csaknem mindenütt virágkorát éli.

PANNONHALMA RÖGÖS ÉVSZÁZADAI Közülük is kiemelkedik Magyarország legrégebbi apátsága Pannonhalmán, amely már több mint egy évezredes múlttal büszkélkedhet. Az első bencések Géza fejedelem jóvoltából 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, amely idővel a középkori Európa kultúrájának keleti hídfőállása lett. Ehhez természetesen szükség volt Szent István királyunk 1002-es királyi alapító levelére, amelyben Monte Cassino jogait adta meg a szerzeteseknek. Koppány ellen vonulva ugyanis itt tett fogadalmat, hogy győzelem esetén bőségesen megjutalmazza az akkor még alig ismert monostort. Első királyunk kitűnően ismerte fel a lehetőséget, a jámbor szerzeteseknek a hittérítésben nyújtott szerepét, ezért sorra alapította az apátságokat, és nem is fukarkodott gazdag adományokkal ellátni őket. A nemrégiben még a Sankt Gallen-i bencés kolostort feldúló, kalandozó magyar hordák egy évszázaddal később már kezes bárányként viselkedtek az ő lelkük üdvéért is imádkozó szerzetesekkel szemben. Nem csoda, hogy az Árpád-ház idején a rend virágzásnak indult, a XIII. században már 90 kolostorukálltMagyarországon. A sikerben nagyrészt közre-

játszhatott az is, hogy a pannonhalmi apátság erős falai képesek voltak ellenállni a tatár hordák pusztításának is. A kezdetben szinte kizárólag német és itáliai földről érkező szerzeteseket lassanként felváltották a magyarországi születésű hittársak, akik már szerves részét képezték a magyar társadalomnak. Az apátok nemegyszer főpapi minőségben követték a királyi udvar mozgását, akár a háborúkba is. A tartományurak államromboló tevékenysége, és főként a török hódoltság csaknem teljesen véget vetett a szerzetesi életmódnak, és a monostor 1585-ös felgyújtását követően néhány évtizedre még a Pannonhalmi Főapátság is elnéptelenedett. Később ausztriai szerzetesek érkezésével újból megindult itt a liturgikus tevékenység. A kuruc kapitányból lett főapát, Sajghó Benedek barokk építkezéseivel írta be nevét a rend újkori történetébe, amelyet még maga Mária Terézia is megcsodált pannonhalmi látogatásakor. Fia, II. József császár azonban azon a címen, hogy „a közügyre semmi hasznot nem hajtanak”, 1786-ban minden szerzetesrendet feloszlatott. A szerzetesek újból szétszóródtak, a bencések birtokai az államra szálltak. Pannonhalma híres könyvtárának egy részét a pesti egyetem örökölte, arany és ezüst kegytárgyai pedig elkallódtak. I. Ferenc 1802-ben azzal a feladattal adta vissza a nagy múltú szerzetesrend korábbi jogait, hogy istentiszteleteket tartsanak és előmozdítsák az ifjúság helyes oktatását és nevelését. A híres bencés gimnáziumban a kor legkiválóbb magyar tudósai – Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Rónay Jácint, Rómer Flóris – tanítottak. A II. világháború utáni államosítás és a kibontakozó kommunista diktatúra hatása alól a pannonhalmi szerzetesközösség sem tudta kivonni magát, így nemcsak az oktató tevékenységükkel kellett felhagyniuk, de sokan még az állam börtöneit is megjárták, másokat pedig hosszú időre kitelepítettek. Az állam és a katolikus egyház között 1950-ben létrejött kényszerű megállapodás alapján a bencések azonban két gimnáziumban, Pannonhalmán és Győrött, korlátozott létszámban folytathatták a

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

tanítást. Az apátság csak a rendszerváltást követően indult újra fejlődésnek, amely az állami támogatáson túl igyekszik saját erőforrásaira is támaszkodva fellendíteni a térség hitéletén túl a gazdaságát is.

„Legyen egy istenfélő, gondos testvér, aki ápolja a betegeket – legyen az szerzetes testvér vagy éppen zarándok –, a rászorulók számára pedig jelöljenek ki egy külön szobát.”

KOLOSTORI GYÓGYÁSZAT Szent Benedek a szerzetesek legfontosabb feladatának a kétkezi munkán és imádkozáson túl a gyógyítást tartotta. Harminchatodik regulájában előírja: Ez utóbbiak rövid idő alatt önálló épületekké fejlődtek. A Sankt Gallen-i kolostor apátja, Szent Otmár már a VIII. században külön kórházat hozott létre a pestises betegek ápolására. Bár a gyilkos járványok az ő soraikat is megtizedelték, a szerzetesek a végsőkig helytálltak, és Istenbe vetett hittel segítettek a nyomorultakon. A szerzetesek közül egyesek a gyógyításra szakosodtak, ezért a sebek ellátásán túl ügyeltek a betegek táplálkozására, bizonyos betegségek gyógyításában pedig nagy jelentőséget tulajdonítottak a meleg fürdőknek. Az első magyarországi szerzetesi rendházakat természetes gyógyforrások közelében állították fel. Ilyen volt például a Veszprém megyei bélpoklosok kútja, vagy a zempléni vakok kútja. Az első időben érkező olasz bencések, akik közvetlenül Monte Cassinóból és Salernóból jöttek hozzánk, magukkal hozták és itt is gyakorolták mindazt a gyógyító kultúrát, amit otthon, a rend iskoláiban megtanultak.

II. Henrik császárt is ők szabadították meg súlyos gyötrelmet okozó epekövétől. Általában minden bajra természetes gyógymódokat kívántak alkalmazni, ezért igyekeztek elsajátítani a gyógynövények ismeretét. Az erdők, mezők virágait és fáit jól ismerő falusi vajákos asszonyokkal ellentétben, nekik ráadásul attól sem kellett tartaniuk, hogy a gyógyító főzetek és kenőcsök elkészítése miatt boszorkánysággal vádolják meg őket. Az európai gyógynövénykultúra megteremtésében kiemelkedő szerepet játszottak a monostorok, amelyek szerves tartozéka volt a kert. Itt termelték meg maguknak a zöldségeket, gyümölcsöket, de egy elkülönített földterületen (herbularius) a legfontosabb gyógynövényeket is. Walahfrid Strabo reichenaui szerzetes egy költeményben örökítette meg monostora gyógynövényeinek az emberi szervezetre gyakorolt hatásait. Ezekből a növényekből aztán különféle kenőcsöket, olajokat, zseléket, porokat, tinktúrákat és teákat készítettek a szerzetesek a rászorulók számára. A kezdetleges gyógyászati alapanyagok szárítására, elkészítésére és tárolására önálló épületeket (domus medicorum) alakítottak ki, amelyeket a későbbi patikák elődjének tekinthetünk. Benedek szerzetestársa, Cassiodorus, jelentős szerepet játszott a kolostori gyógyászat megreformálásában. Egyfajta akadémiát alapított, melynek tagjai olyan – az ókori, arab és távol-keleti orvosi ismereteket is magában foglaló – átfogó orvostudományi műveket alkottak, mint például Bingeni Hildegard kéziratai, a Macer floridus, vagy a Lorschi füveskönyv, amelyek kiállták az idők próbáját, és ma sem vesztettek érvényességükből. Elég csak megemlítenünk az étvágytalanságra javallott közönséges cickafarkot, a torokfájás legjobb ellenszerét, a gyömbérgyökeret, a kamillavirág gyulladáscsökkentő hatását, a vöröshagyma köhögést csillapító képességét, a

fokhagyma antibakteriális jellegét, vagy az aloé égéscsillapító erejét. A szemölcsöket elmulasztó vérehulló fecskefű nedvéről is a szerzetesek írtak először. A mustármag és a ginzeng erősen izgató hatású, ezért a kolostorokban egy időben be is tiltották a használatukat. Nem így azok számára, akik impotencia panaszával keresték fel a szerzeteseket.

FŰBEN-FÁBAN ORVOSSÁG A hagyomány szerint Szent Márton a mai Pannonhalmára járt imádkozni, ami csak megerősítette az itt letelepedni kívánó bencések monostorépítési szándékát. Természetesen ők is kezdettől fogva szent kötelességüknek tartották a rászorulók ápolását. Az apátság levéltárában a mai napig megtalálható az az 1201-ből származó oklevél, amely megemlít egy, „a kórház mestere Márton” nevű szerzetest, II. András király pedig birtokadományában ki is kötötte egy helyi betegház működtetését. A híres Uros apát a kolostor jövedelmeinek egy részét idegen betegek ápolására különítette el. Az 1658-as katalógus tanúsága szerint az apátság könyvtára összesen 36 db orvosi vonatkozású művet tartalmazott. Ezek közül valószínűleg Theodoricus Dorstenius Botaniconja, egy bőrborítású, festett fametszetekkel illusztrált, latin nyelvű füvészkönyv lehetett a legértékesebb, amelyet 1540-ben adtak ki Frankfurtban. A szerző az ókori orvostudományra építve, ábécérendbe foglalta a korabeli gyógyászatban használatos gyógynövényeket, és részletesen ismertette azok gyógyító hatásmechanizmusát is. Az 1697-ben íródott Libellus medicinalis

(Orvosi könyvecske) c. kötet a polihisztor Lancsics Bonifác atya kéziratos hagyatékából került elő. A 232 oldalas, több mint száz receptet tartalmazó mű különböző betegségekre és „nyavalyákra” (fejfájás, emésztési zavarok, hasmenés, székrekedés, rovarcsípés… stb.) javasol gyógyírt, kiegészítve gyógyászati eljárásokkal és megelőzéssel kapcsolatos javaslatokkal. Az elkészítési módok között szerepelnek tinktúrák, főzetek, forrázatok, kenőcsök és olajos kivonatok is. Csaknem másfél évszázaddal később adta ki Reisch Elek, Bajorországból származó gyógyszerész kézzel írott, rendeléstani receptkönyvét, amely az ismert hazai növényeken túl már különféle egzotikus fűszer- és gyógynövények leírását is tartalmazta. Van közöttük féreghajtó kotyvalék, szappan, teakeverékek és gyomorkeserűk is. Még ezeknél is értékesebb talán Zsoldos Xavér szerzetes magyar nyelvű munkája, a Herbarium: Különb-különb féle fáknak, füveknek és házi orvosságok […] sokaknak hasznára némely betegségeknek s nehéz nyavalyáknak gyógyítására […] 1788-ból. Rendje feloszlatása után plébánosként működött tovább, de továbbra is hasznos tagja kívánt maradni a társadalomnak, ezért fogott bele a hatalmas munkába. Ő azonban nemcsak a különféle gyógyító növényeket sorolja fel, de olyan állatok gyógyító hatásáról is szól, mint például a róka, a rák, a nyúl, a pióca, vagy a méh is. Kopaszság ellen például vakondok porrá tört bőrét ajánlja, míg másnaposság ellen borba áztatott fecskét. A pannonhalmi bencések „füveskertjüket” a domb keleti lejtőjén alakították ki, a mai arborétum területén. Még ma is a nevezetes fák között tartják számon a Kazinczy Ferenc által ültetett platánt, amely elpusztult ugyan, de még ma is erednek belőle gyökérsarjak. A rend 1786-os felosztásakor

ezt a földterületet egy tehetős győri polgár vásárolta fel gyümölcsösnek. Ám miután néhány év múlva vissza kellett szolgáltatnia azt az apátságnak, „jó magyar szokás szerint” előtte még minél több hasznot akart kipréselni belőle. Ezért az összes fát kivágatta és eladta tüzelőnek, amivel vis�szafordíthatatlan károkat okozott.

SZENT MÁRTON GYÓGYLIKŐR ÉS EGYÉB NYALÁNKSÁGOK Az 1830-as évek elején a húszhektáros kert élére Szeder Fábián szerzetes került, aki gondos munkájával újból felvirágoztatta a területet, és naplójában részletesen le is jegyezte a történéseket. Még ananásztermesztéssel is megpróbálkozott, bár kevés sikerrel. Ő volt az, aki megkezdte az azóta is méltán híres levendulamező kialakítását, Pannonhalma egyik védjegyét. A levendula jótékony hatásait már az ókorban is ismerték. A középkori pestisjárvány idején Angliában az orvosok levendulaolajba áztatták a kesztyűiket, hogy megóvja és ellenállóbbá tegye őket a kórral szemben. Virágai szárított formában párnácskákba csomagolva köztudottan moly-, illetve rovarűzők, ráadásul remek altató- és nyugtatószer. Teának megfőzve antidepresszánsként, görcsoldóként és szélhajtóként egyaránt alkalmazzák. A szerzetesek még ma is évente kb. 100 levendulaolajat készítenek és értékesítenek lepárlás módszerével. A levendula mellett elsősorban kakukkfű-, citromfűés zsályaültetvényei a leghíresebbek, de nem hiányzik a kertből a mentalevél, édeskömény, lestyán, zsálya és kamilla sem. A kommunista évtizedek alatt a kert nagyobb részében konyhakerti növényeket voltak kénytelenek termeszteni az apátság lakói, hogy elláthassák magukat élelemmel. Azóta azonban szerencsére fordulat állt be a körülményekben és az arányokban is. A kert ma egy bemutató mintaágyásból és egy olyan területből áll, ahol maga a termelés zajlik. A főkapuval szemben nyílik a díszes, rokokó stílusú kovácsoltvas kapu. Egy magas kőoltár oldalán pedig egy márványtábla emlékeztet a dicső régmúltra: „Árpád és vitézei Szent Márton hegye mellett tábort ütöttek, és Sabaria forrásából ittak.”

A jelenleg is regnáló Hortobágyi Cirill főapát még csupán egy volt a dolgos szerzetesek közül, amikor elszánta magát a pannonhalmi gyógyászati termékek készítésének és értékesítésének felélesztésére. A XXI. század első éveiben kezdték meg a teakeverékek és gyógylikőrök gyártását Reisch Elek testvér receptúrái alapján. 2014-ben pedig megnyílt a gyógynövény-manufaktúra, ahol szintén korabeli leírások alapján készítik a különféle kozmetikai szereket: krémeket, szappanokat, fürdősókat és persze csokoládékülönlegességeket. Napjaink egyik legsikeresebb terméke a Szent Márton gyógylikőr, amelyet először a Zwack-gyárral, később az Agárdi pálinkafőzdével egyetemben készítettek, közel ötszáz éves leírások alapján. A dizájnos üvegcse orvosságos fiolára emlékeztet, címkéjét Pannonhalma török kori metszete díszíti, míg zárjegyén az apátság pecsétje látható. A Pannonhalmi Főapátság gyógyászati hagyománya felelevenítésével erősíti a napjainkban tapasztalható tendenciát, melynek során egyre többen fordulnak bizalommal a természetes gyógymódok és hatóanyagok alkalmazása felé.

SÖRFŐZÉS PANNONHALMÁN A likőrgyártás mellett sokkal kevésbé ismert a pannonhalmi sörkészítés története, pedig az apátság ugyancsak régi hagyományokkal bír e téren is. A magyarországi sörfőzés legkorábbi említése éppen egy pannonhalmi

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

oklevélben történt 1086-ból. A Komlóaszó nevű völgyben már akkor komlót termesztettek, amikor Európa-szerte még csak néhány helyen ismerték ezt az eljárást. A szerzetesek jöttek rá ugyanis, hogy a komló tartósítja a sört, és a jellegzetesen kesernyésebb íz is hamar kedvelt lett a fogyasztók körében. A komló egyébiránt vízhajtó és nyugtató hatású, ezért az ifjú szerzetesek gyakran vágycsökkentő okból is fogyasztották. Szent Benedek regulája ugyan csak a borfogyasztást engedélyezte a monostorokban, ahol azonban a szőlőtermesztés problémás volt, ott a sör is megengedetté vált akár naponta 2–3 liter mennyiségben is. Szerző: Hegedűs Péter Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter

„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi.” Schopenhauer (1788–1860) német filozófus

Miért fontos a munkahelyi egészségfejlesztés?

A TERMELÉKENYSÉGRE IS KIHAT A DOLGOZÓK ÉLETMÓDJA! Vajon mennyit költenek a cégek a munkavállalóik egészségére? Külföldön? Itthon? A régiónkban? Ez biztosan érdekes összehasonlítás lenne, de azt hiszem, guglizás nélkül is kijelenthetjük: nem eleget! És persze külföldön (ugye, külföldnek számít

Németország és a Szváziföldi Királyság is) nagyon különböző ez az összeg, az átlagoknak pedig nincs értelmük. Hiszen a példaként emlegetett Németországban bizonyára jelentős hagyománya van a munkáltatói gondoskodásnak, tán még

halk zenés, babzsákos munkahelyi relaxálóhelyek is vannak, míg Szváziföldön, ahol a lakosság 39%-a HIV-fertőzött, nyilván másfajta munkáltatói magatartásra lenne szükség. Nézzük, akkor mégis mi a helyzet és mit tehetünk?

NÉGY MAGYAR GDP VESZIK EL BETEGSÉG MIATT AZ EU-BAN Tudhatjuk – például dr. Szabó Ágnes közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusától –, hogy az Európai Uniónak 76 milliárd euróba kerül, hogy mi, munkavállalók nem vagyunk egészségesek – ez a szám a magyar GDP-nek több mint négyszerese! Minden harmadik munkavállaló krónikus betegségtől szenved ma Magyarországon. Egy tavalyi kutatás szerint a dolgozók 9 százaléka mondja magát teljesen egészségesnek, a Gallup tavalyi felméréséből pedig az derül ki, hogy a magyarok mindössze 10 százaléka érzi magát teljesen egészségesnek és elkötelezettnek, és 68 százalék számára teljesen indifferens az egészség kérdése. A KSH adatai sem megnyugtatóbbak: 2011 és 2016 között 20–25 százalékkal növekedett a betegnapok száma, és azt is tudjuk, hogy a hiányzások legalább 50 százaléka mögött a stressz áll, ezt követik a mozgásszervi, majd az influenzaszerű megbetegedések. Az elmúlt 20 évben igazi termelékenységi gyilkossá vált a stressz, a fizikai inaktivitás és az egészségtelen táplálkozás; az európai menedzserek 79%-a stresszes, de csak minden

3. cég foglalkozik ezzel a problémával. A mozgásszegény életmódunkat jól példázza, hogy a teljes társadalmunk mindössze 9 százaléka végez heti minimum 150 perc közepes intenzitású mozgást, 53 százalék soha nem sportol, és mindössze 15 százalékunknak van lehetőségünk csak

arra, hogy munkaidőben sportoljunk. Az elhízás miatt 53 százalékkal több a hiányzások száma, és minél több a testtömegindexünk, annál többet hiányzunk.

CÉGVEZETŐK! TESSÉK SZÁMOLNI! Nos, ha még ezektől az adatoktól sem döbben meg a magyar munkaadó, akkor idézzük tovább az adjunktus asszonyt. A dr. Szabó Ágnes által felsorolt problémák ugyanis a termelékenységre is kihatnak. Az a magas kockázatú csoport, kiknek 5 vagy annál több kockázati tényezője van az életében (például elhízott, dohányzik, nem sportol stb.), több mint kétszer többet hiányzik, és majdnem hatszor annyi a presenteeismben (fizikailag vagy mentálisan kimerült állapotban történő munkavégzésnél) eltöltött napjainak száma, mint az alacsony kockázatú csoport tagjainak. Az adjunktus egy idei konferencián elmondta, hogy a kutatások szerint a GDP 3%-ába (mintegy 1 262 000 000 000 forint!) is kerülhet, ha nem termelékeny a munkavállaló. A kettes típusú cukorbetegség és a depres�szió csökkentésével azonban a hiányzások 10 százalékát, a presenteeism több mint 40 százalékát sikerülhet csökkentenünk.

1 DOLLÁRÉRT AKÁR 6 DOLLÁR IS JÖHET Ezt a cikket valószínűleg cégvezetők, tulajdonosok olvassák. Szíveskedjenek számolni! Adják össze a tavalyi év betegnapjainak, kieséseinek összegét,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

becsüljék meg a fizikailag, vagy mentálisan kimerült állapotban történő munkavégzés napjait és gondolkodjanak el a kérdésen: nincs esetleg valami tennivalójuk ez ügyben?! Az adjunktus a konferencián ismertette azt is, milyen módon gondolkozhatunk az egészségprogramokról. Szerinte a pénzügyi szemléletnél („mennyit spóroltam meg”) célravezetőbb a value of investment szemléletben való gondolkodás, amely a közösség, az ember jóllétét – egészségtudatosságát, elköteleződését, energikusságát, a csapatkohéziót, a morált stb. – méri, mert ezek hatnak a termelékenységre és a hiányzásra, az egészségügyi költségekre. A pénzben mért előnyök egyértelműek: az elmúlt 30 év metaelemzései szerint, ha egy dollárt befektet a vállalat az egészségprogramokba, akkor 1 és 6 dollár közötti növekedésre számíthat.

TE, Ő ÉS MI, AZ ÁLLAM Lássuk be, az egészségért nem csak a munkáltató a felelős. Anélkül, hogy arányokon gondolkodnánk, rögzítsük: az egyén és a nagy közösség, az állam is tehet azért, hogy javuljon, vagy tesz azért, hogy romoljon az egészségünk.

Nézzük csak az egyik legnépszerűbb „koporsószeget”, az alkoholt! A közvélekedéssel ellentétben az alkoholproblémákkal küzdők nagy része jelen van a munka világában. Alkoholfüggő vagy problémás alkoholfogyasztó: 600 ezer–1 millió fő, az ország lakosságának

1/7-e, az aktív korúak 1/5-e, 20%-a. A hiányzások 3–5%-át okozza az alkoholés szerfogyasztás. A társadalmi károk a WHO becslései szerint a GDP 3–6%-ára tehetők évente, ami Magyarországon 1000–1900 milliárd forint. Persze folyadékra szüksége van az embernek, hiszen az újszülöttek testének 70 százaléka víz, felnőttkorban ez 60 százalékra csökken. A napi átlagos vízveszteség 2–2,5 liter, amit pótolnunk

A munkahelyek sok betegség melegágyát jelentik. Elég csak a folyamatos görnyedésre, helytelen ülésre vagy a stresszes környezetre gondolnunk, és ekkor még nem is beszéltünk a többi gócpontról. Az utóbbi években már ismertté vált a munkahelyi stressz nemkívánatos hatása az egészségre. Az Európai Ügynökség jelentéséből kiderül, hogy a munkával kapcsolatos stressz több millió európai dolgozót érint, minden fog-

AMI NEM KERÜL PÉNZBE, MÉGIS A LEGNEHEZEBB Gondoltad volna, hogy a hozzáállásod az egyetlen dolog, amivel hatást tudsz gyakorolni az életedre? A hozzáállás fontosabb, mint maga az élethelyzet. Ha kíváncsi vagy a jelentőségére, példaképpen felidézheted a 2016-os Liverpool–Dortmund Európa Liga vis�szavágó focimeccset. Hogyan tudtak a liverpooliak vesztett helyzetből győzelmet kovácsolni 45 perc alatt? Jürgen Klopp ( az edző) azt mondta nekik a pihenő alatt, próbáljanak meg úgy játszani, hogy majd a gyerekeiknek, unokáiknak is büszkén mesélhessék el, mi történt velük, illetve legyen a szurkolóiknak is ez egy különleges este. Ezek után 0:2 állásról egy félidő alatt 4:3-ra nyerték meg a mérkőzést.

A hozzáállás fontosabb a "múltnál, a tanulmányaidnál, a pénznél, fontosabb a körülményeknél, a kudarcoknál, a sikereknél, fontosabb annál, amit mások gondolnak, mondanak vagy tesznek” – mondja Charles Swindoll, a 84 éves amerikai lelkipásztor. – Fontosabb a megjelenésnél, a tehetségnél vagy az ügyességnél. A hozzáállással fel lehet építeni, vagy szét lehet rombolni egy vállalatot… egy templomot… egy otthont. És az az érdekes, hogy mindennap mi dönthetjük el, milyen hozzáállással fogjuk végigcsinálni az adott napot. kell. Vajon megtesszük-e? S ha életünk harmadát a munkahelyen töltjük, vajon mi, vagy éppen munkáltatónk gondol-e arra, hogy ösztönözzön bennünket például a vízivásra?! Pedig igazán nem kerülne milliókba egy-egy üvegkorsó vagy pohár (nem műanyag!), ami emlékeztetne bennünket: a tiszta ivóvíz az egyetlen olyan élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható, nem helyettesíthető.

lalkozási ágazatban. Például, az Európai Alapítvány felmérése szerint a dolgozók 28%‐a számolt be stresszel kapcsolatos egészségügyi problémáról (pl. a hátfájás mögött a stressz a második leggyakrabban említett probléma). Ez azt jelenti, hogy minden évben körülbelül 41 millió európai dolgozót érint a munkával kapcsolatos stressz, és ez sok millió elveszített munkanapot fog jelenteni.

Meg vagyok győződve arról, hogy az élet 10 százalékban az, ami történik velem, és 90 százalékban az, ahogy reagálok erre. Tehát, az egyéni hozzáállás a kulcsa mindennek… felelősek vagyunk a hozzáállásunkért.” Azt hiszem, ezek után van miről elgondolkodnunk... Szerző: Dusza András

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

A TÉVÉKÉPERNYŐN INNEN ÉS TÚL Sok tévhit kering az egészségmegőrzés és a betegségek kapcsán, ami még inkább felerősíti a hiteles tájékoztatás és a civil kezdeményezések alapjáraton is fontos szerepét. Erős Antónia, az RTL Híradó műsorvezetője mindkét területen otthonosan mozog: az esti hírekben gyakran közvetít felénk egészséggel kapcsolatos témákat; az Egy Csepp Figyelem Alapítványon keresztül pedig arról a népbetegségről terjeszt fontos ismereteket, amivel ő maga is együtt él: a cukorbetegségről.

– Műsorvezetőként hogyan éli meg az egészséget, mint napirenden lévő témát? – A Híradóból számomra nagyon úgy tűnik, hogy az emberek folyton kíváncsiak erre a témára. Vannak különböző felmérések arról, hogy tartalmilag mi érdekli a nézőket – az egészségügyi témák évről évre az első-második helyen szerepelnek. Nincs is olyan Híradó, ha jól belegondolok, amiben ne lenne szó akár adatokról, akár újabb módszerekről, felfedezésekről, különleges esetekről, szenzációkról. Sőt, ez legtöbbször arról is szól, hogy felhívjuk a figyelmet például egy szűrés fontosságára. Tegnap éppen arról számoltunk be, hogy egy óriási, kétmilliós mintán végzett kutatás azt támasztja alá, hogy az autizmus igenis genetikai betegség, tehát örökölhető, így nem lehet összefüggésbe hozni a védőoltásokkal. Ezek nagyon-nagyon fontos témák, mert rengeteg tévhit kering – különösen azóta, hogy van internet –, és nagyon fontos, hogy reális tájékoztatást adjunk ezekben a témákban is. – Gyakran előfordul, hogy csak görgetjük a Facebookot, ahol szembe találkozunk valamilyen megtévesztő címmel, és úgy marad meg bennünk az információ, hogy nincs igazán helyre téve. A Híradó segíthet abban, hogy kicsit mögé lássunk ezeknek? – Mindenféleképpen. Csak nagyon fontos, hogy körbejárjuk a témát és valóban csak olyasmit mondjunk el, ami több oldalról alátámasztott. A tévhiteket ne görgessük tovább, hanem tegyük helyre azokat. Például az oltásellenesség egy rettentően veszélyes dolog. A tegnapi anyag nem pontosan erről szólt, de részben erre világított rá. Sokan azt gondolják, hogy betegségekhez, például az autizmus kialakulásához vezethet egy védőoltás beadása, de azt gondolom, hogy egy kétmilliós vizsgálatnál nincsenek további kérdések. De ez csak egy példa volt. Ugyanúgy hozhatom példának

azt a gyakori témát, hogy tájékoztatjuk az embereket a bőrrák kialakulásának kockázatairól, és hogy ennek aránya milyen mértékben növekszik Magyarországon. Felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy fontos szűrni, évente, kétévente elmenni csak ezzel a céllal bőrgyógyászhoz, hogy ellenőrizze az anyajegyeket. Szóval, én azt mondom, az egészségügyi témák továbbra is elöl vannak. – Mi a legnagyobb kihívás abban, hogy nap nap után oda kell figyelni az egészségtudatos táplálkozásra és a mozgásra? – Igyekszem jól beosztani az időmet. A nyári szünet nyilván egy nehezebb történet – persze jó is, mert sokkal többet vagyunk együtt a gyerekekkel –, a napirendet sokkal jobban be kell ilyenkor osztani. Év közben, amikor megy a verkli, akkor egyértelműbb a helyzet. Ettől függetlenül, hetente kétszer-háromszor megyek edzőterembe, ez nagyon fontos. Egyrészt jól érzem magam tőle, másrészt a vércukorszintem rendben tartásában nagyon sokat segít. Az egészséges táplálkozásra annyira figyelek, mint bárki más, nem hiszem, hogy az átlagosnál jobban. Nyilván a finomított cukrot kerülöm a betegségem miatt. Arra próbálok figyelni, hogy minél változatosabban étkezzek. Tehát, ha lehet választani, akkor rántott helyett inkább sült vagy párolt dolgot választok, és ha mégis rántottat, akkor nem rizskörettel, hanem inkább salátával. A sokféleségre és a változatosságra figyelek leginkább. Egy héten belül legyen fehér hús, vörös hús, hal, zöldség, szénhidrát. Tehát, az arányok legyenek meg. Nem fogyókúrázom, soha nem is fogyókúráztam. Arra próbálok figyelni, hogy az adott kereteimhez képest a lehető legváltozatosabban tudjak enni,

akkor valamiben megállapodunk (nevet). Egy dolog nincs otthon soha: különböző szénsavas, cukrozott üdítők.

aerobikedzésre, akkor a vércukorszintem merre kezd el mozogni. Ez mindenkinek más, és egyénileg kell kitapasztalni.

– És mit hall a gyerekek osztálytársainak a szüleitől, ők is hasonlóan gondolkodnak? – A többség próbál jó példát mutatni és alternatívákat gyűjteni, ez egyre jellemzőbb a családokban. A sokféleség a kulcs, és hogy ne menjünk el a szélsőségek irányába.

MILYEN EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ PROGRAMOK VANNAK AZ RTL-NÉL A MUNKAVÁLLALÓK SZÁMÁRA? Különböző rendezvényeket tartanak, és természetesen van orvos. Néhány évvel ezelőtt elindult egy olyan program – az egyik nagy egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződést az RTL –, ahol a munkavállalóknak lehetőségük van különböző egészségügyi szűrésekre, vizsgálatokra menni. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom.

és a gyerekeket is erre próbáljuk tanítani. A saját ízlést persze nem lehet teljesen derékba törni. Például a fiam, aki irtózik a nyers zöldségektől, nem fogja megenni akkor sem, ha százszor mondjuk el, hogy ez „hű, de mennyire egészséges”. Főzelékben megeszi, nyersen viszont nem. Az ízlésbeli dolgokat el kell fogadni. – Nehéz egyszerre példát mutatni és megengedőnek lenni? – Nem hiszek abban, hogy tiltásokkal el lehet érni bármit is. A gyerekek mindent megkóstolhatnak, csak az a lényeg, hogy ne napi rendszerességgel egyenek gumicukrot, vagy hasonlót. Nincs is kirakva az orruk elé, és egyszerre sosem ehetnek meg egy zacskóval. A mértékletesség ebben is nagyon fontos, tartsák meg az arányokat. Általában megbeszéljük, hogy hány darabot ehetnek, kompromisszumot kötünk. Ők nyilván azt mondják, hogy hét darabot, én azt mondom, hogy legyen négy, és

– Arra is mindig oda tud figyelni, hogy a rohanás ellenére ne két perc alatt fogyassza el az ebédet, vacsorát? – Napközben viszonylag jól be tudom osztani az időmet. Tízből kilencszer azt is elérem, hogy igenis legyen reggeli a gyerekek gyomrában és úgy induljanak el; tudatosuljon bennük, hogy ez egy nagyon fontos étkezés. Napközben ők az iskolában esznek, de sokszor eszünk egy barátunk kifőzdéjében is. Este, a Híradó után én általában szendvicset, salátát eszem. A három étkezésnek mindenképp meg kell lennie. – Az étkezésen és mozgáson túl mit tekint még az egészségtudatos életmód részének? – Számomra a rendszeres vércukorszintmérést, és hogy adok magamnak inzulint. Bizonyos étrend-kiegészítőket időszakosan szoktam szedni, például omegát, D-vitamint és szelént.

– Az évek során kialakult egy rutin a vércukorszintmérésben? – Persze. Evés előtt mindig megmérem, hogy tudjam, hol tartok és mennyit ehetek, mennyi inzulint adjak be. Egy nap alatt 6–8szor simán mérem. – A legelején mennyi időbe telt, mire ezt a rutint a sajátjának érezte, és megszokta a cukorbetegséggel járó fontos tennivalókat? – Nekem körülbelül egy év volt, mire teljesen átálltam ezekre a szokásokra és mire megtapasztaltam azt, hogy mire hogyan reagál a testem. Ha például elmegyek egy egyórás

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

– Milyen motivációi voltak az Egy Csepp Figyelem Alapítvány létrehozásakor? – Az alapvetés az volt, hogy az emberek nagyon keveset tudnak a cukorbetegségről. Azt vettem észre, hogy még a közvetlen környezetemben is ugyanez volt a helyzet. – Ez eléggé paradoxon, mivel népbetegségről beszélünk. – Hogyne. Egyértelmű volt, hogy ezzel komolyabban kell foglalkozni, de egymagam ezt nem tudtam volna csinálni, és a legjobb keretet egy szervezet alapítása biztosítja, ezért hoztunk létre családi-baráti segítséggel egy alapítványi formát. Így már tudunk kampányokat folytatni, programokat létrehozni, sőt azok mellé támogatókat gyűjteni. Vannak ötleteink, témáink, azokkal megkeresünk cégeket, és ha kapunk rá támogatást, akkor programokat tudunk indítani, majd azokat végig is csináljuk. Így működik ez már lassan 15 éve. – Ha jól tudom, oktatási programot is indított az alapítvány. – Igen, többet is. Az egyik a Belevalók, ahol pedagógusokat oktatunk a cukorbeteg gyerekekről való gondoskodásra. A másik a KiDS, ott pedig iskolákban tanítunk gyerekeket arra, hogy mi a cukorbetegség és hogyan lehet elkerülni a kettes típusút, valamint hogyan él egy egyes típusú cukorbeteg gyermek. Ez legfőképp az elfogadásról szól. A pedagógusprogram is elsősorban a diszkrimináció ellen indult, mert nagyon sok helyre nem vették fel a cukorbeteg gyerekeket. Már több ezer pedagógus elvégezte nálunk a Belevalók-tanfolyamot, és mindannyian elégedetten távoztak. Szerző: Ihász Nóra Fotó: RTL Magyarország/Sárosi Zoltán

Geszti Péter

Ditz Edit

GESZTI PÉTER ELMONDJA HOGYAN KELL NAGYOT ÁLMODNI A családi vállalkozások többsége házastársi vállalkozás 60

ANNYIT DOLGOZUNK, AMENNYIRE SZÜKSÉG VAN! Novemberben indul ötállomásos üzleti turnéra Geszti Péter, hogy más szektorokból érkező szakemberekkel együtt mutassa be a kkv-vállalkozások alapvető hibáit, buktatóit. Az előadásokon megoldásokkal, praktikus ötletekkel, azonnal hasznosítható gyakorlati tudással szolgálnak mindazoknak, akik mernek nagyot álmodni. Geszti Péter, aki a hazai marketing-kommunikációs szakma egyik legsikeresebb vállalkozója, ráadásul maga is kkv-s, valós esettanulmányokkal, ragyogó stílusban, sok-sok poénnal és kíméletlen őszinteséggel beszél sikerekről és kudarcokról. És hogy ő maga hisz a családi vállalkozásokban, mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy új cégét feleségével közösen irányítja. A Grund Kommunikációs Ügynökség mindössze néhány éve indult, de máris több neves hazai és nemzetközi márkáért felel. Az ügynökség vezetője Geszti felesége, Ditz Edit kommunikációs szakember és producer. A szakember szerint ez egy nagyon szerencsés együttműködés, amiben Geszti felel a tartalmakért, Edit pedig az üzletért. De ehhez természetesen szükség

van arra, hogy elfogadják egymás döntéseit. Geszti nem titkolja, hogy akadnak vitás kérdések is a közös munkában, de meggyőződése, hogy a produktív vita, a vélemények ütköztetése nem koptathat el egy jól működő kapcsolatot, legyen az házasság vagy közös üzleti vállalkozás. A Ditz–Geszti csapat sikerét a Grund mellett a közös filmes produkciók is bizonyítják, köztük az utóbbi idők legsikeresebb vígjátéka, a BÚÉK, melyet producerekként jegyeznek.

„A kívülállók jellemzően szkeptikusak, ugyanis ez a legtöbb embernél nem megy. Nálunk ez a dolog pont az ellenkező előjellel működik. A gyerekek születése után egy nap egymásra néztünk, és azt mondtuk, hogy akkor csináljunk együtt valamit. Bizonyos tekintetben amúgy is újból akartam gombolni a kabátom, így a korábbi cégemből átléptem egy másikba. Ennek az új helyzetnek egyébként számos előnye van: bizalom, time-management, szervezettség, kompetencia, és így tovább. Többet látjuk egymást, de nemcsak egymást, hanem én a gyerekeimet is. Edit nagyon erős menedzseri és szervezői képessége kapcsán most egy olyan élet alakult ki, amiben az iroda lett a közös nevező. Minden itt, a Grundon történik, ha úgy tetszik. Ettől sokkal szervezettebb az életem, amiben nem az a cél, hogy még többet dolgozzak, hanem csak annyit, amennyit kell, és utána hazamehessek.” – mondta Geszti Péter .

AKIKNÉL A MUNKAHELYI PROBLÉMA „OTTHON” VAN Bár a magyar jogrend nem ismeri a családi vállalkozás fogalmát, a GDP 70–72%-át és a foglalkoztatottság közel felét biztosító kis- és középvállalkozói szektort jelentős mértékben határozza meg ez a vállalkozási típus, ugyanis a családi vállalkozások adják a magyarországi gazdálkodó szervezetek többségét. Egy kutatás szerint a hazai cégek 83,3 százaléka családi cég, ezek 91 százaléka

kisvállalkozás, kicsit kevesebb, mint 8 százaléka középvállalkozás, és 1 százaléka nagyvállalat. Nem könnyen megválaszolható kérdés, mit is értünk pontosan családi vállalkozás alatt. Nincs rá hivatalos definíció, nincsenek pontos kritériumok, melyek mentén határozott választóvonalat lehet húzni a családi és a nem családi vállalkozások között. A nemzetközi kitekintés

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

sem segít sokat, hisz annak ellenére, hogy Európában a cégek 55–90%-át képviselik családi vállalkozások, csupán Málta és Csehország határozza meg jogszabályi mivoltukat. A témát kutató Budapest LAB saját definíciót alakított ki családi vállalkozások azonosítására. Ez a meghatározás a magyar sajátosságokhoz illeszkedve tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban megszokott

elemeket, a tulajdonviszonyokra vonatkozó alapvető elvárást, illetve annak biztosítékait, hogy a tulajdonos család – akár a napi működésben történő részvétellel, akár a cég stratégiájának, jövőbeli céljainak meghatározásával – jelentős hatást gyakoroljon a vállalkozás kultúrájára, alapvető értékeire. Így a kutatás családi vállalkozásnak tekinti azokat a cégeket, amelyek önmagukat családi vállalkozásnak tartják, VAGY ahol a cég legalább 51%-a egy család tulajdonában van ÉS a család részt vesz a vállalkozás irányításában VAGY a családtagok alkalmazottként részt vesznek a vállalkozás működtetésében, VAGY a vezetést ÉS a tulajdont is részben vagy teljes mértékben a családon belül kívánják átadni.

Számuk nagyjából 29.500-ra tehető, az Opti szerint pedig jelenleg közel 1800 családi vállalkozás éves árbevétele haladja meg az egymilliárd forintot. Eloszlásukat tekintve, hozzávetőlegesen egyenletes képet mutat, többségében azonban vidéki elhelyezkedéssel. Úgy tűnik azonban, a magyar családi vállalkozások nehéz feladat elé állítaná a Dallas forgatókönyvíróit. Bár a nagy, nemzetközi családi vállalatok esetében akár kiterjedt klánokról (testvérekről, unokatestvérekről, menyekről és vejekről) van szó, a kutatás eredményei alapján a hazai családi cégek többsége egyelőre egy házaspár közös tulajdonát és munkáját fogja össze. A családi vállalkozások jelentős többsége (73%) esetében az alapító Magyarországon sem egyedüli tulajdonos. A családi vállalkozások 47,6%ában a tulajdonos vagy ügyvezető házastársa tulajdonostárs a cégben, ennél sokkal kisebb arányban (32,8%) jelennek meg a tulajdonosok között a gyerekek. Más családtagok említése nagyságrendileg ritkább – derül ki a Budapest LAB felméréséből.

Vajon csak papíron családi egy házastársi vállalkozás, vagy valóban van beleszólása a másik társnak a cég ügyeibe? A felmérés adatait látva ugyanis, a cégek életében nem feltételezhetőek a harcok, vérre menő viták, leginkább a mindent meghatározó egyszemélyi vezetés a jellemző. A vállalkozások 60 százalékában a tulajdonos család férfi tagja kezeli a cég pénzügyeit, csak 23 százalékában a tulajdonostárs női családtag. A megkérdezett cégvezetők 25 százaléka mindenben maga dönt, a cégvezető még a saját családtagjait sem vonja be a döntésekbe, csupán 30 százalék kérdezi meg házastársát, 20 százalék pedig a gyerekét. Többségük a vállalkozás jövőjével kapcsolatos terveiket sem velük beszélik meg, inkább a banki partnerükkel vagy könyvelőjükkel konzultálnak.

A fentiekből valószínűsíthető, hogy a házastárs csupán vagyoni szempontból társ, a céges döntésekben való részvételt inkább a házastársi kapcsolat minősége, mint az üzleti élet elvárásai határozzák meg. A cég alapításakor csak praktikus okokból kapott a társ vagyoni hányadot, ám a vállalkozás működésében már nem vesz részt, azt férj vagy feleség sajátjaként kezeli. A cégpapírokban ugyan tulajdonos, de szerepe csupán az osztalék kiszámolásakor érdekes. Ha a vacsoraasztalnál felmerül a párja munkája, talán még véleményt is mond, de a cégben betöltött valódi pozíciója ebben ki is merül.

Vannak azonban olyan példák is, ahol a házastársak között ideális a munkamegosztás, üzleti tervüket magától adódóan együtt készítik, a hosszú távú, és a napi feladataikat is a közös megbeszélések határozzák meg. Míg egy külön munkahelyen dolgozó pár szerencsés esetben megteheti, hogy munkahelyi problémáját nem viszi haza, addig ez egy családi vállalkozásban természetszerűleg lehetetlen. Ha otthon összevesznek a házastársak, lehet, hogy érzelmi állapotuk hatással lesz a munkájukra és a kollégáikkal való viselkedésükre, de míg a más cégnél dolgozóknál ez nem okoz túl nagy problémát, addig a házastársi vállalkozásoknál komoly gondot jelenthet. Konkrétan negatív hatással lesz az üzletmenetre, az üzleti nehézség pedig a társas viszonyra.

Nagyon nehéz külön kezelni a magánés üzleti életet még akkor is, ha a felek érzelmi intelligenciája megfelelő. Még egy házastársi kapcsolat is számos problémával küzd, nem biztos, hogy akár a legboldogabb házasság is kibírná az üzleti szféra, a munkahelyi nehézségek terheit. A magánélet a legtöbb esetben más szerepkört, viselkedésmódot kíván meg, más lelki mechanizmusokat indít el, mint a munkahelyi, így nagy a veszélye, hogy a kettő nem összeegyeztethető. Úgy tűnik, még ha a házastársi vállalkozás csak papíron is számít családi vállalkozásnak, a társnak akkor is fontos szerepe van.

GESZTI PÉTER NOVEMBERBEN A KÖVETKEZŐ HELYSZÍNEKRE LÁTOGAT EL: Kecskemét – november 12. – Hírös Agóra Veszprém – november 13. – Hangvilla Pécs – november 18. – Kodály-központ Debrecen – november 21. – Hotel Lycium Győr – november 26. – Győri iparkamara Bővebb információ: www.bnbhungary.com

A hálapénz az egyik legnagyobb probléma, de nem az egyetlen

AZ EGÉSZSÉG MINDANNYIUNK KÖZÖS ÉRDEKE

Dr. Szijjártó László

Dr. Szijjártó László a Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamara elnöke. A Kisalföldi Gazdaság 2019 őszén az egészségügyet kiemelt témaként kezeli. Szerettünk volna olvasóink számára egy részletes körképet adni a megyénkben dolgozó magánpraxisokról, az orvosok és az üzleti világ kapcsolódási pontjairól. Ez részben sikerült csak, de az, hogy a megyei kamara elnöke nyilatkozott lapunknak, lehetővé teszi, hogy erről a területről, ha nem is egy pontos statisztikát, de lényeges benyomásokat szerezhessenek olvasóink. A megyei orvoskamara új elnöke nem köntörfalazott, minden kérdésünkre őszintén, tisztán, érthetően válaszolt.

– Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény értelmében 2011. július 1-jétől ismételten kötelező az orvosok, fogorvosok számára a kamarai tagság, és a jogalkotó az egészségügyben nem orvosi/fogorvosi diplomával dolgozó pszichológusoknak, biokémikusoknak, mikrobiológusnak, biológusoknak, fizikusoknak is kötelező tagságot írt elő az orvosi kamarában. A kötelező tagság miért előnyös a szervezet tagjainak? – A kötelező tagság előnyös lehetne a kamarai tagoknak, ha a kamara olyan törvény által garantált és a gyakorlatban minden döntéshozási szinten evidensnek számító jogosítványokkal rendelkezne, melyek biztosítanák, hogy álláspontját hatékonyabban érvényesítse. Előnyös lehetne, ha a kamara az orvoslás, az egészségügy formálásában egy igazán komoly, fajsúlyos, megkerülhetetlen szereplővé válna. Előnyös lehetne, ha a kamara tagjai a kamarát ilyen szervezetté formálnák közös érdekeik mentén, széles összefogással és megfelelő aktivitással. Ezek sajnos jelenleg nem adottak és e célok elérése nagyon reménytelennek látszik már régóta, ezért a kamarai tagság jelentős része a kamarát csak kötelező nyűgnek, a tagdíjfizetést egy felesleges extra kiadásnak tekinti. – Az orvosi kamarának az orvosokkal, az egészségüggyel vagy a betegekkel kell-e foglalkoznia munkája során? – A törvényben és a MOK (Magyar Orvosi Kamara) szabályzatában ez világosan meghatározásra kerül. A honlapunkon nyilvános: http://www. mokgyor.hu/a-kamararol/kuldetesunk-strategiai-alapelveink. A MOK, mint köztestület végez adminisztrációt, intéz etikai panaszügyeket, és megpróbálja az orvoskar, az orvoslás minőségét javítani, őrizni, ami mindannyiunk közös érdeke. Ez utóbbi a legnehezebb. Ezen a téren szeretnénk új módszerekkel új projekteket elindítani. Ehhez szükségünk lesz a lakosság támogatására, egy nyitott párbeszédre és még sok egyéb dolgon túl szponzorokra is.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

– Milyen lehetősége van a kamarának arra, hogy a magyar egészségügyi ellátás, benne az orvosok megbecsülése még jobb legyen? – Sajnos nagyon kevés. Az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, hogy az orvosok egy jelentős része inkább külföldre menekül, ahogy a betegek egy jelentős, tehetősebb része ugyanezt teszi. Magánrendeléseken, magánkórházakban vagy akár külföldön keres ellátást. Hiába a törvény által kötelezően működő köztestület, a MOK érdekérvényesítő képessége rendkívül gyenge. Zömében véleményezési jogköre van bizonyos ügyekben, amit ugye minden következmény nélkül figyelmen kívül hagyhatnak és hagynak is a döntéshozók. Ezért lenne nagyon fontos megnéznünk, hogy van-e más stratégia, mely eredményesebb működéshez vezetne céljaink elérésében. A kamaránkon belül pár éve erősödik egy korszerű, kollektív döntésekre képes, szélesen támogatott véleményformálást végző egyre növekvő csoport. Ez reményt ad, hogy a döntően passzív tagságunkból egy elegendően nagy és kiterjedt csoport fog megszületni, mely képes lesz érdemi változásokat elindítani. Az orvosok megbecsülése egyértelműen összefügg az egészségügyi ellátás minőségével. Magas színvonalú orvoslás csak magas szakmai és egzisztenciális autonómiával rendelkező orvosoktól remélhető. Nagyon fontos lenne, hogy a lakosság politikai nézeteitől függetlenül megértse, hogy amíg ezt nem rendezzük, addig az ellátás sem fog javulni. Erre a magánegészségügy sem nyújt megoldást, mert hiába magán-, kvázi piaci alapú, ez nem jelent minőséggaranciát, ellentétben az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem vagy más szektorral. – Hálapénzügyben mi a kamara véleménye? – A kamara véleménye egyértelmű. A hálapénzt ki kell irtani. Függetlenül attól, hogy kamarai vezetőink, szószólóink eltérően magyarázzák, indokolják, hogy miért és hogyan, de a hazai orvostársadalom döntő többsége elutasítja a

hálapénzrendszert. Megalázónak tartja és egyértelműen látja annak számos káros hatását az ellátás minőségére. A hálapénzt jelenleg elfogadó orvoskollégák egy jelentős része is ezt gondolja. A hálapénzt elfogadhatónak, tolerálhatónak tartók aránya egyre csökken. A hálapénz az egyik legnagyobb probléma, de nem az egyetlen, mely akadályozza az orvoskar megtisztulását, az ellátás racionalizálását, minőségének javítását, rendszerének korszerűsítését. Csak komplexen, a többi alapvető problémával együtt lehet és érdemes vele foglalkozni. Az orvosok, egészségügyi dolgozók rendkívül alacsony

fáradt, egyre gyakrabban kiégett kollégák munkájának minősége is egyértelműen csökken. – Társkamaraként a kereskedelmi és iparkamarával milyen területeken tudnának együttműködést elképzelni? – Ez számomra nehéz kérdés, mert még nagyon új vagyok a MOK vezetésében, és a társkamarák tevékenységét sem ismerem kellően. Ötleteim lennének bőven, mert azt gondolom, hogy sok a közös érdekünk, problémánk, s talán a működésünk módja is sokban hasonlíthat. Így segíthetnénk egymást egészen egyszerű, a kama-

Magas színvonalú orvoslás csak magas szakmai és egzisztenciális autonómiával rendelkező orvosoktól remélhető. béreinek csak az egyik kompenzációja a hálapénz, mely bármennyire is elterjedt, csak kb. az orvosok 10%-ánál jelent jelenleg „megoldást” az egzisztenciájuk stabilizálására. Nekik ez jelenleg létkérdés. Sajnos zömük vezető pozíciókban van és így aktívan akadályozhatja a pozitív irányú változásokat. Legalább a hálapénzzel megegyező nagyságú probléma a különböző gyógyszercégek által fizetett kutatások („studyk”), és a magánrendelések, a közszférával összefonódó vállalkozások kérdése. Ezek mind a megalázóan alacsony bérek kompenzálására hosszú évtizedek alatt kialakult gyakorlatok. Mára már gyakran a kollégák maguk sem látják, hogy mi a baj ezzel. Pedig nagyon egyszerű. Minden, ami a napi 8 órás munkán és a még erre rárakodó ügyeleteken felül az orvosokat, egészségügyi dolgozókat megterheli, a pihenőidejüket erősen beszűkíti, a továbbképzésre, regenerálódásra az időt elveszi, az drasztikusan csökkenti a kollégák motivációját, érdekeltségét, hogy az egészségügyi ellátás javításán ügyködjenek. S a túlterheltségtől

rai napi tevékenységekben szerzett tapasztalatok, eszközök átadásával. Javíthatnánk talán érdekképviseleti tevékenységünket egyeztetett, közös fellépéssel. Hozzájárulhatnánk egy környezet- és egészségtudatosabb üzleti szemlélet kialakulásához, mely a rövid távú gazdasági érdekeken túlmutató, valóban fenntartható fejlődést biztosíthatna szűkebb régiónknak is hosszú távon. A lakosság fogyasztási szokásai, elsősorban a fiataloké meghatározó az egészségükre és ennek a munkaerőpiacon legalább annyira megjelennek a következményei, mint az egészségügyi szolgáltatóknál. Gondoljunk csak a hazánkban tragikus mértékben elterjedt túlsúlyra, az alkoholfogyasztásra, s a számítástechnikai eszközök, okostelefonok, elsősorban a gyermekeinket veszélyeztető, még alig ismert hatásaira. Csak egy példa, mely mindenkit érint: a magyar 12–18 év közötti gyermekek 84%-a fogyaszt alkoholos italokat. A 16 éves fiaink elsők a nemzetközi mezőnyben az évi kétszeri lerészegedés terén 41%-os aránnyal. Ha ez ellen

nem lépünk fel közösen és gyorsan, akkor mindannyian kárát fogjuk látni hosszabb távon is. Vannak projektötleteink a megoldásra, melyet a mosonmagyaróvári térségben el is kezdtünk megvalósítani, de anyagi és szakmai támogatottság hiányában elakadtunk. – Kiadványunkhoz szerettünk volna részletes statisztikákat közölni a megyei orvoshelyzetről, magánpraxisról, de nem nagyon találtunk adatokat. Miért nem gyűjtenek adatokat a tagjaikról, a tagjaik munkájáról, akár név nélkül is? Nem lennének fontosak ezek a statisztikák? – De igen. Szerintem is hasznos lehetne, ha jobban ismernénk a tagságunk helyzetét, adatokkal illusztrálható problémáit, lehetőségeit. Jelenleg tudomásom szerint ilyen adatgyűjtő munkára sem anyagi, sem személyi erőforrásaink nincsenek. A jogi háttér is feltehetőleg meglehetősen bonyolult, mivel zömében betegellátással foglalkozunk. Az egészségügy szakemberhiánya, leterheltsége pedig olyan kritikus szinten van, ami a jelenleg más szervezetek által gyűjtött adatokat is jelentősen torzítja. A gyűjtött adatok nagyon nem megbízhatóak. Egy ilyen helyzetben szinte elképzelhetetlen, hogy hiteles adatszolgáltatást lehetne szervezni szélesebb körben. S azt is látni kell, hogy a mi tagságunk rendkívül diverz csoport, eltérő munkaviszonnyal (vállalkozó-közalkalmazott-nyugdíjas), egy nem egységes, gyakran egyáltalán nem dokumentált tevékenységgel és néha még jövedelemmel is, mint amilyen a hálapénz. – Az orvosokat sok kampányban dicsérik, de számos támadás is éri őket a közösségi médiában. Ez ellen mit tudnak tenni, vagy ez mit jelent a kamara számára? – Ez egy új kihívás, amire a hazai társadalom, az orvoskar, az ellátórendszer és a szakhatósági rendszer is teljesen felkészületlen. Pedig ez rendkívül kellemetlen és sokszor kifejezetten megalázó helyzet, ahol kollégáinkat zömében alaptalanul és nyomdafestéket sem tűrő stílusban érik támadások. Sajnos az

DIGITÁLIS TÉRBEN AZ ORVOSOK KAMARÁJA

Konkrét célom, hogy a megyénkben a kamarán belül olyanmunkacsoportokat alakítsunk ki, melyek a főbb problémáinkat analizálják...” "

Idén június 1-jétől választották meg a kollégák a megyei orvosi kamara elnökének. Gyermekorvosként 32 éve több hazai, és majdnem 25 éve több holland és német kórházban szerzett munkatapasztalatot a betegellátás, ellátásszervezés, minőségbiztosítási rendszerek kialakítása terén. Tíz éve már Magyarországon él. Ahogy mondja: „Nagyon szeretném a tudásomat, tapasztalataimat megosztani és hasznosítani, hogy a hazai betegellátás, gyermekgyógyászat minősége és az orvoskar megbecsültsége is gyorsabban javuljon. Konkrét célom, hogy a megyénkben a kamarán belül olyan munkacsoportokat alakítsunk ki, melyek a főbb problémáinkat analizálják, őszintén megmutatják és megoldási javaslatokkal, konkrét, a jelen eszközeinkkel is megvalósítható tervekkel állnak elő.” A kamara elnöke úgy véli, az eredményes munka alapja, ha a tagsággal korszerű online kommunikációs csatornákat építenek ki, fórumokat hoznak létre és biztosítják a biztonságos egymást respektáló, de hatékony viták lehetőségét is. Ezért elkezdték a honlapjuk és Facebook-oldaluk fejlesztését. Heteken belül egy biztonságos saját digitális tér fog megnyílni tagjaik számára, ahol tetszés szerinti témákról alakíthatnak ki csoportokat. Gyakorlatilag egy saját MOK szociális média felületet hoznak létre, esélyt adva egymás megismerésére és közös dolgaik rendezésére, hatékony, gyors, akciókra képes érdekvédelem kialakulására. „Ha kollégáim megtisztelnek bizalmukkal és figyelmükkel, akkor látok esélyt arra, hogy gyorsabb és határozott változásokat indítsunk meg akár helyi szinten is, remélve, hogy ezek országos mértékben is mielőbb elindulnak.” – teszi hozzá rövid bemutatkozásához dr. Szijjártó László.

A GAZDASÁGI ERŐ ÖNMAGÁBAN KEVÉS? Tudományos bizonyítékokkal támasztható alá az a megdöbbentő tézis, hogy az országok lakosságának egészségi állapota egy viszonylag alacsony gazdasági fejlettség (GDP-szint) elérését követően már nem a gazdasági erő további növekedésével van arányban, hanem a társadalmi egyenlőtlenség csökkenésével a demokrácia minőségének és kiterjedtségének mértékével. Így bármennyire is hihetetlen, de a leggazdagabb angliai lakosok egészségi állapota rosszabb, mint a szerényebb anyagi helyzetű réteghez tartozó svédeké. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni, ha példákat keresünk külföldön. A világon a kanadai, holland, svájci és a skandináv országok egészségügyi ellátása van versenyben már nagyon régóta a különböző szempontok szerint elkészített rangsorok dobogós helyeiért.

MUNKAERŐPIAC ÉS A TÚLSÚLY „A lakosság fogyasztási szokásai, elsősorban a fiataloké meghatározó az egészségükre, és ennek a munkaerőpiacon legalább annyira megjelennek a következményei, mint az egészségügyi szolgáltatóknál. Gondoljunk csak a hazánkban tragikus mértékben elterjedt túlsúlyra, az alkoholfogyasztásra, s a számítástechnikai eszközök, okostelefonok, elsősorban a gyermekeinket veszélyeztető, még alig ismert hatásaira.”

ALKOHOL ÉS A FIATALOK Csak egy példa, mely mindenkit érint: a magyar 12–18 év közötti gyermekek 84%-a fogyaszt alkoholos italokat. A 16 éves fiaink elsők a nemzetközi mezőnyben az évi kétszeri lerészegedés terén 41%-os aránnyal. Ha ez ellen nem lépünk fel közösen és gyorsan, akkor mindannyian kárát fogjuk látni hosszabb távon is.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

ellátórendszerünk és az orvoskar kritikus helyzete miatt valószínűleg egyre gyakrabban elégedetlenek betegeink a szolgáltatásunkkal. S még a legjobban működő, jól felkészült kollégák is követhetnek el hibákat. Ezen konfliktushelyzetek megoldására egy sokkal

szemben is, ha tisztelettel és alázattal viseltetünk, udvariasan próbálunk segíteni és tisztázni a konfliktust, az szinte mindig eredményre vezet. S ha mégsem, akkor is a korrekt kommunikációval elérhető, hogy a lakosság bizalma ne rendüljön meg, és ne adjanak hitelt az

Tervezzük, hogy a lakossággal való kommunikációt javítjuk és segítjük a kollégáinkat is.

korszerűbb, lakosság- és orvosbarát rendszert kellene kialakítanunk. Erre nagyon jó külföldi példákat lehet látni. A hazai gyakorlat, hagyományok és szemlélet sajnos ettől nagyon távol állnak. Biztos vagyok benne, hogy őszinte, nyílt, professzionális kommunikációval, minőségjavító rendszerek bevezetésével, a betegelégedettséget nyíltan mérő, online megoldásokkal, egy központilag finanszírozott, jó minőségű betegtájékoztató és oktató rendszer kialakításával sokat segíthetnénk. 2 éve a Karolina Kórház gyermek- és újszülöttosztályának saját Facebook-oldalt készítettem. Ezeken keresztül próbáljuk betegeinket tájékoztatni, fogadjuk véleményüket, javaslataikat. A helyi Facebook-csoportokban is alkalmanként bekapcsolódok a minket érintő vitákba és próbálom tisztázni a helyzetet. Amit Hollandiában tanultam, tapasztaltam, az itthon is működik: még a legdurvább támadóval

alaptalanul támadóknak. A MOK ezen a területen tudtommal eddig nem volt aktív. De tervezzük, hogy a lakossággal való kommunikációt javítjuk és segítjük a kollégáinkat is, akik esetleg ilyen jellegű konfliktusba keverednek. Jelenleg tagjaink számára ingyenes jogsegélyszolgálat érhető el. – Győr-Moson-Sopron megyében hány orvos hiányzik az ellátásból? – Tudom, nagyon szeretnének az iparban és a kereskedelemben megszokott korrekt számokat hallani. Sajnos ilyet több okból sem tudok mondani. Egyrészt nincsenek adatok arról, hogy hány orvosnak kéne lennie a megyében és arról sem megbízható az adatunk, hogy a megyei kamaránál regisztráltak éppen hol dolgoznak, vagy akik nálunk dolgoznak, melyik megyében regisztráltak. Azt viszont bátran merem állítani, hogy akárcsak

az egész országban, megyénkben is nagyon sok orvosra és egyre inkább ápolóra, szakdolgozóra lenne szükség. A szakemberhiány kritikus szintű. Az ellátás minőségét már évek óta tragikusan rontja. S kollégáink életminőségét, egészségét is rendkívüli mértékben károsítja a túlterhelésből adódóan. Ez egy ördögi kört képezve erősíti a szektorból az orvos és a szakdolgozók menekülését, elvándorlását. – Létezik-e magán egészségügy az állami nélkül? Mert most úgy fest, nagyon össze van nőve. – Igen is, meg nem is. Nagyon sok kolléga szerint a hazai magán egészségügynek az állami rendszer hiányosságai teremtik meg a létjogosultságát, működési feltételeit. Más szóval, ha rendbe raknánk az állami ellátást, a hazai magán ellátórendszer nagyobb része ellehetetlenülne, bezárhatna. A helyzet ennél sokkal komplexebb, mert jelenleg a vállalkozói működés jelen van az állami rendszerben is, és az állami rendszerben dolgozók gyakran másodállásban a magánszférában is akár vállalkozóként, akár alkalmazottként is dolgoznak. Ez a helyzet hos�szabb távon szerintem egyértelműen káros, mert több módon is gátolja a rendeződést és a minőségi ellátás javulását sok területen. Leginkább ellenérdekeltségeket keltve. A betegek szempontjából pillanatnyilag előnyös, hogy a magánszféra jelenléte növeli a kapacitást és a hozzáférhetőséget. Ám ez leginkább a lakosság viszonylag jobb egészségi állapotú, tehetősebb rétegének áll csak. S amit ők sem tudnak, az az, hogy a magánszolgáltatók kulturáltabb és könnyebben, rugalmasabban hozzáférhető szolgáltatásának a minősége éppen úgy rendkívül változó és ellenőrizetlen, mint az állami szférában. S erre még az sem garancia, ha esetleg külföldi vagy nagyobb nemzetközi cég a tulajdonos vagy üzemeltető. Sajnos a kuruzslásnak minősülő ellátás is gyakran kapcsolódik a korszerű, jó minőségű ellátáshoz pusztán üzleti érdekből. Ez egy nagyon zűrös terület. Szerző: KG

Győr-Moson-Sopron megye

EGÉSZSÉGIPARI VÁLLALKOZÁSOK HUMÁN EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Győr-Moson-Sopron megye

„Vállalkozások száma (db)”

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

2018.

2018/2008

575

603

630

639

689

700

706

696

695

647

589

102,4%

104,9%

104,5%

101,4%

107,8%

101,6%

100,9%

98,6%

99,9%

93,1%

91,0%

megyei éves változás (tárgyév/megelőző év) Ország

13 424

országos éves változás (tárgyév/megelőző év) Megye/Ország aránya

4,3%

14 154

15 100

15 743

16 793

17 061

17 021

16 449

16 420

15 402

13 958

105,4%

106,7%

104,3%

106,7%

101,6%

99,8%

96,6%

99,8%

93,8%

90,6%

4,3%

4,2%

4,1%

4,2%

HUMÁN EGÉSZSÉGÜGYI,SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Győr-Moson-Sopron megye

Nettó árbevétel összesen (ezer Ft)

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

2016.

2017.

2018.

2018/2008

10 084 159

11 239 415

12 736 206

14 387 165

15 743 152

16 897 579

18 070 725

19 370 384

21 250 152

22 471 976

22 705 763

225,2%

111,5%

113,3%

113,0%

109,4%

107,3%

106,9%

107,2%

109,7%

105,7%

101,0%

330 546 711

374 589 371

400 421 723

414 425 330

351 815 586

375 818 158

396 916 174

432 033 170

451 053 109

470 615 188

megyei éves változás (tárgyév/megelőző év) Ország

328 169 079

100,7%

113,3%

106,9%

103,5%

84,9%

106,8%

105,6%

108,8%

104,4%

104,3%

3,4%

3,6%

3,8%

4,8%

4,9%

5,0%

4,8%

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2016.

2017.

2018.

2018/2008

20 216

22 515

22 849

219,8%

HUMÁN EGÉSZSÉGÜGYI,SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Győr-Moson-Sopron megye

Vállalkozások fajlagos árbevétele (ezer Ft)

17 538

18 639

2013. 24 139

2014. 25 596

2015. 27 831

30 576

34 733

38 550

109,9%

113,6%

111,0%

24 130

26 311

29 285

33 717

109,3%

109,0%

111,3%

115,1%

116,2%

118,6%

114,3%

EÜ-VÁLLALKOZÁSOK: MEGYÉNKBEN ÁTLAG FELETT TELJESÍTENEK megyei éves változás (tárgyév/megelőző év)

Ország

24 446

országos éves változás (tárgyév/megelőző év) Megye/Ország aránya

143,4%

3,1%

országos éves változás (tárgyév/megelőző év) Megye/Ország aránya

104,0%

71,7%

106,3%

108,5%

111,4%

101,5%

105,6%

106,0%

23 354 95,5% 79,8%

108,7%

24 807

25 435

24 678

20 621

22 080

106,2%

102,5%

97,0%

83,6%

107,1%

81,5%

88,5%

92,6%

117,1%

115,9%

115,3%

137,9%

EÜ. VÁLLALKOZÁSOK: MEGYÉNKBEN ÁTLAG FELETT TELJESÍTENEK Tardos-Martsa Kinga Borbálától, a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságának osztályvezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a megyei, ill. az országos humán egészségügyi, ill. szociális ellátási TEÁOR ágazati főcsoportba tartozó főtevékenységű, naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozások társaságiadó-bevallásainak aggregált adataiból lehet kiindulni, amikor azt szeretnénk bemutatni, hány egészségügyi vállalkozás „praktizál” megyénkben. A KG számára elküldött tájékoztató szerint fontos tudni, hogy az egészségügyi szolgáltató vállalkozói ágazatban a társasági adó hatálya alól a „kis” adónemeknek fokozott elszívó hatása van. Főként ez okozza az ágazatban szereplő vállalkozások számának 2015 óta tartó csökkenését és konkrétan ez adja a 2018-as darabszámcsökkenés

¾-részét. Mivel az eü. ágazatban magas (90% feletti) a mikrovállalkozások aránya, ami a felső árbevételkorlát miatt döntő jelentőségű, ill. kevés az elszámolható „materiális” költség, ezért jobban megéri áttérni „átalányadózásra”. A NAV adatai szerint kimutatható, hogy: a magyar eü. vállalkozások stabil 4,2%-a megyénkben működik. Az elmúlt 5 évben a megyei eü. vállalkozások az országos szektorális árbevétel 4,9%-át adták, tehát átlagon felül teljesítettek (főleg a 2008–2012 közti adatokhoz viszonyítva). 2008-ról 2018-ra a megyei eü. vállalkozásszám mindössze 2,4%-kal nőtt, azonban az általuk „megtermelt” árbevétel több mint kétszeresére duzzadt, míg ugyanezen idő alatt országosan 4%-kal nőtt a vállalkozásszám, és 43%-kal az árbevételtömeg.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

ÜZLETI RIPORT

REMETE VENDÉGLŐ AZ Í Négy-öt napig csücsül a csülök a pácban, egyben, nyakig merül benne. A sütő melege ébreszti a szunnyadó ízeket. Az asztalra még forrón, pattogtatva kerül, pirosra perzselt, ropogós bőrrel, frissen reszelt, kacsintós tormával, vigasztalónak szerény, héjas burgonyával. Az idén ötvenéves csornai Remete vendéglő ma is a házigazda specialitásáról híres. Remek borok, vidéki hangulat, cigányzene dukál a meséhez.

– Villamosipari technikumot végeztem, és amikor leszereltem a katonaságtól, csaltak a szüleim haza Csornára. Azt ajánlották, dolgozzak velük. Ez 1976-ban történt – meséli Remete László vendéglő- és panziótulajdonos, és megpróbálja a lehetetlent: összefoglalni az épp októberben ötvenéves családi vállalkozás múltját. – 1969-ben itt még borozó állt. Előbb édesanyám, aztán édesapám szegődött a csapok mellé. A jó minőségű bor és az udvarias kiszolgálás mágnesként vonzotta a vendégeket, pár év múltán édesanyám testvére is csatlakozott a családi csapathoz. Amikor felajánlották a szüleim a lehetőséget, arra gondoltam, miért ne próbálnám meg? Így nem kell bejárnom Győrbe, és mégiscsak otthon lehetek.

ELKÖTELEZŐDÖTT A VENDÉGLÁTÁS MELLETT – Nem volt könnyű a kezdet, de utólag örülök, hogy kitartottam. Úgy belejöttem, hogy 1986-ban elvégeztem a vendéglátó-iskolát, és átvettem a hely vezetését. Beleszerettem és örökre elköteleződtem a szakma mellett. 1989-ben, a rendszerváltás évében szakítottam az addigi üzemeltetővel és egyéni vállalkozó lettem. Felvettem négy embert

Remete László

Luksik Zoltán

és melegkonyhás kisvendéglőt nyitottam, egyben utat ahhoz a páratlanul fejlődő vállalkozáshoz, amit hamarosan családi örökségként adhatok tovább. A forgalom folyamatosan nőtt, nekem pedig csak annyi volt a dolgom, hogy biztosítsam a hátteret a működéshez, a továbblépéshez. Egyre többen ismerték és szerették meg a vendéglőt. Teltek az évek, és a véletlen úgy hozta, hogy meghirdették eladásra a szomszédos ingatlant. Némi segítséggel sikerült megvennem. A kihívások sorozata igazán csak akkor kezdődött el. A kilencszobás panziót 1996 májusában nyitottam meg. Újabb forgalomnövekedés következett, ami szükségessé tette a konyha teljes felújítását. Utána további két embernek tudtam munkát adni és tanulóképzéssel is elkezdhettem foglalkozni.

FŐZÖTT, TÁLALT ÉS ZENÉLT A CSALÁD – Emlékszem, fergeteges hangulatú hétvégék voltak, családi vállalkozásban zenéltünk. Először a nagybátyámmal, aztán a lányommal muzsikáltunk. A zene beleivódott a falakba, és nem is hagytuk kiveszni onnan soha. Tavaly és idén is nyertünk a Muzsikáló Magyarország pályázaton.

Három hónapon át minden este cigány zene szólt. Toborozza a vendéget a híre, a környékbeli falvakban élő nyugdíjasok nyolcan-tízen összejönnek, aztán átjönnek hozzánk kisbusszal egy kicsit nótázni. Ha le is jár a támogatott időszak, nálunk hétvégén akkor is lesz élőzene.

MÁR 1990-BEN LÁTTA A LEHETŐSÉGET 2000-ben teljesen felújítottuk a vendégteret és a vizesblokkot. Ezt egyrészt a szabályok szigorodása tette szükségessé, másrészt a higiéniai előírásoknak is meg kellett felelni. 2002 májusától új feladatokat kapott a konyha. A Dörben üzemelő „Katalin” otthon vezetője, dr. Tömő Katalin felkért bennünket arra, hogy lássuk el ebéddel az otthon lakóit. Ők azóta is tőlünk rendelnek. Büszke vagyok arra, hogy már 1990-ben megéreztem az üzleti lehetőséget az étel házhoz szállításban, jelenleg három autónk járja a környéket minden délelőtt.

PÁLYÁZATBÓL IS FEJLESZTHETETT Ahogy szaporodtak a feladatok, ismét elkerülhetetlenné vált a konyha fejlesztése. Új

A kamara hívta fel a figyelmemet a tanulók utáni eszközfejlesztési pályázatra

ÍZEK MAGYAROS OTTHONA

hűtő- és fagyasztókamrák álltak üzembe, valamint kicseréltük az étkezéshez használt eszközök tisztítására alkalmas, úgynevezett fehér és a főzési kellékek elmosására szolgáló fekete mosogatót. 2007-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetése – amelynek a kezdetektől önkéntes tagja vagyok –, felhívta a figyelmemet a tanulók utáni eszközfejlesztési pályázatra. Beadtam és nyertem. A befolyt hárommillió forint támogatást teljes egészében a konyha fejlesztésére fordítottam. Ma már tizenegyen dolgoznak a vendéglőben, és négy tanulót is foglalkoztatok.

CSALÁDBAN MARAD Lassan negyvennégy éve annak, hogy a pult mögött állok. Elfáradtam, szeretnék lassítani. A két lányom révén három unokám van, jó volna több időt tölteni velük, hamarosan úgyis mennek a saját útjukon. Összeült hát a családi tanács és fontolóra vettük a jövőt. Bár komolyan felmerült az eladás, mint lehetőség, megszületett a döntés: a vejem, Luksik Zoltán veszi át az üzletet. Most együtt dolgozunk, igyekszem segíteni őt. Nagyon belerázódnia

nem kell, korábban is vittünk már közösen vállalkozást, a vendéglátás meg ismerős terep a számára. Ambiciózus, rengeteg terve van, munkálkodásunk első gyümölcse pedig sikert aratott: a panzió és a

aki hivatalosan év végén veszi át a stafétát. – Szép lassan sorra kerül a nyolcvan fős nagyterem és a harminc vendéget befogadó klimatizált különterem is. Szeretnénk lambériázni, és korszerűsíteni a

Hogy a sok munkán kívül mit jelent átvenni egy fél évszázados családi örökség vezetését? Óriási megtiszteltetést és nagy felelősséget. vendéglő között tavasszal berendeztünk egy kis teraszt. Befedtük, kerti bútorokat vásároltunk és sok-sok virággal tettük hangulatossá. Hamar benépesült a forró nyári estéken, nagyon megszerették a vendégek. Őszintén örülök, hogy a családban marad a vendéglő. Egyeden van egy kis tanyánk a feleségemmel, oda vonulok vissza. A panziót egyelőre megtartom, annak a vezetésével még elbírok.

KÖSZÖNET AZ ELŐDÖKNEK – A legfontosabb feladat a fokozatos felújítás – ezt már Luksik Zoltán mondja,

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

mellékhelyiségeket. Az étlapon ugyancsak lesznek meglepetések, a modern hőkezelési technológiáknak hála, még finomabb húsokat tálalhatunk. A kiszállításban is látok kiaknázatlan lehetőséget, egy előzetes piackutatás után jó lenne eljutni a nyugati falvakba is. Már megrendeltük a negyedik autót, heteken belül hadrendbe áll. Törekedni fogok arra, hogy a tradíciókhoz méltóan vigyem tovább a Remete vendéglőt. Köszönettel tartozom apósomnak, aki szüleivel együtt ezt lehetővé tette. Szerző: KG Fotó: Kustor Réka

Az élet ízei a Bedő Pékségből

MINDENNAPI KENYERÜNK – EGÉSZSÉGESEN

Jó néhány éve bevésődött a magyar köztudatba, hogy minden pékáru káros a szervezetünkre, holott meg lehet találni a kenyerek, illetve az édes és sós péktermékek egészséges formáit, csak néhány aranyszabályt érdemes betartani. A silány tömegportéka helyett válasszunk kézműves, minőségi termékeket.

Bedő Szilárd

számító teljes kiőrlésű, kevesebb cukorral készülő kalács, ami tökéletes reggelire, tízóraira és uzsonnára is, akár magában fogyasztva, így érvényesül kellemes vaníliás zamata. Persze némi vaj és házi lekvár felteszi rá a koronát, ez kétségtelen. A paletta tehát jócskán bővült, de az alázat és a szeretet megmaradt a péküzemben, ahová ma is minden reggel besétál Bedő Szilárd, hogy köszöntse az ott dolgozókat és

Csokis csiga és túrós táska nélkül ki lehet bírni, csak nem érdemes! segítse a munkájukat. Szívesen fogadja az alapanyag-beszállító cégeket, de már ők is tudják, nem sózhatnak rá akármit a pékségtulajdonosra, aki a hosszú távú minőségben, az egészséges, válogatott alapanyagokban hisz, nem pedig a napi profitban. Például a sajt egy ménfőcsanaki üzemből való, a liszt celldömölki és szatmári, a dió pedig őstermelőktől érkezik. Az pedig Bedőéknél szintén természetes, hogy termékeikhez semmiféle adalékanyagot nem használnak, tehát a kenyerek nem a térfogatnövelőktől ilyen formásak, a tartósítószer pedig esetükben maga az ősi technika, a kovászolás, ahogy a péksütemények sem kapnak ízfokozókat és tartósítókat sem. Térjünk vissza picit a bevezetőben jelzett problémára, miszerint sokan azt gondolják, hogy minden pékáru káros a szervezetünkre, és a pékek számlájára írják az elhízások javát. Az tény, hogy a gond

felettiek 40 százaléka normál testsúlyú. Az ennél soványabbak aránya az 5 százalékot sem éri el, ugyanakkor a lakosság több mint felének súlytöbblete van. Ennek megfelelően a fogyókúrás trendek jönnek-mennek, valódi táplálkozási szakértőhöz azonban még mindig csak kevesen fordulnak, hogy egyéni tanácsokkal felvértezve reformálják meg modernnek nevezett, egészségtelen életmódjukat. Holott a hangsúly az egyéni adottságokon és igényeken volna, hiszen hogyan is lehetne ráhúzni ugyanazt a diétát egy húszas évei elején járó, iskolapadban ülő ifjú hölgyre, és egy negyvenes tetőfedő-bádogos meglett férfire? Időről időre ellenségnek kiáltják ki a zsírokat, napjainkban pedig talán még náluk is nagyobb bűnösök a szénhidrátok. A nagy információdömpingben azonban gyakorta elsikkad a lényeg: ha kiegyensúlyozottan táplálkozunk, és nem vagyunk kifejezetten érzékenyek valamire, semmit nem kell megvonnunk magunktól! A „titok” tényleg csak ennyi: figyelni kell a mértékre, és arra, hogy mikor mit fogyasztunk – így még egy finom kakaós csiga is beleférhet heti egy-két alkalommal! Az édes pékárut azonban kevésbé ajánlják Bedőék reggelire, inkább egy kiadós szendviccsel érdemes kezdeni a napot. A Győr belvárosában található, gyerekkorunk mondókáját felidéző Kenyerecske boltocskában ennek megfelelően minden reggel friss, helyben készített szendvicsekkel várják a vásárlókat, köztük Suliszendviccsel. Utóbbi egyelőre a klasszikus fehér zsemlével készül, a kicsik többsége ugyanis kevésbé nyitott az egészségesebb verzióra – mert ezt látják a szüleiktől is. De ahogy írtuk, a mértéket megtartva egy-két zsemle nem számít bűn-

ÜZLETI RIPORT

A huszonhat éves ménfőcsanaki Bedő Pékség a ma is híres búzakenyerével indult: a tulajdonos, Bedő Szilárd ennek receptjét kapta kezdőtőke gyanánt szintén pék édesapjától. S ahogy az imént jeleztük, a Bedő Jani kenyere ma már fogalom országszerte, hiszen a pékség aztán Győrön és a megyén túl is eljutott, több mint kétszáz helyen vehetik meg portékáit a vásárlók. – Emlékszel még arra a kenyérre, aminek a héja roppant, a bele pedig napok után sem szikkadt? – hangzik el gyakran egy sóhajjal kísérve a kérdés egy-egy tál tunkolnivaló pörkölt vagy töltött káposzta fölött, majd jön a legyintés, ugyan, hol vannak már a házias ízek? Nem a multik polcain, annyi biztos, amelyek nagyban felelősek a sztereotípiáért, miszerint minden pékáru egészségtelen. Bedő Jani kenyere kiérdemelte a leghagyományosabb magyar kenyér elismerést, hiszen ma is ugyanúgy, hosszú érlelésű kovásszal készül, ami az élesztővel szemben könnyebben emészthető és megtartja a nedvességet, így az bizony kenyér marad még napok elteltével is! Bedő Szilárd tulajdonostól megtudtuk, máig egyéni vállalkozóként, de már 85 alkalmazottal, száz százalékban kézműves pékségként működnek. A termékek palettája természetesen bővült, közel háromszázfélét találunk a polcokon. Nagy részük saját fejlesztésű, például a szintén kovászos kétkilós Kárpát-kenyér, amiért még egy soproni panzióból is rendszeresen eljönnek, hogy elvigyék a heti adagot. A tizennyolcféle kenyér közül csak az első, a leghíresebb fehér, a többi félbarna, barna, rozsos vagy rozskenyér, s amelyik megkívánja, azokban kívül-belül, némelyiken pedig csak kívül magok is csücsülnek. Aztán ott van Éva néni ostoros kalácsa is, amit mindenképpen kiemelünk, hiszen Szilárd édesanyjának konyhájából való a recept, amit aztán a pékek nagyobb mennyiségben lekövettek. Azért is érdemes a többféle töltelékkel kapható finomságért péntekenként sietni, mert ezt csak aznap sütik. A házias jelző ugyanis itt nem csak jelleg, futószalag híján a jóra bizonyos termékek esetében várni kell. A hagyományos termékek mellé aztán az évek során felsorakoztak a fitnesztermékek is, szénhidrátcsökkentettből találunk a pékségben kenyeret, szendvicsalapnak való bucit és pogácsát is. De megvan az ostoros kalács alternatívája is, mégpedig a kuriózumnak

BEDŐ PÉKSÉG Győr-Ménfőcsanak, Komlóvölgyi út 1. Tel.: +36-96/517-997, info@bedopekseg.hu, www. bedopekseg.hu KENYERECSKE BOLTOCSKA Győr, Jedlik Ányos utca 8. Tel.: +36-20/938-2879 www.facebook.com/kenyerecskeboltocska

súlyos, az elmúlt harminc évben az elhízás aránya megduplázódott Magyarországon, ami elsősorban a táplálkozási szokásokkal és a fizikai aktivitás csökkenésével magyarázható. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016–2017-es felméréséből kiderül, a 15 év

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

nek, főleg, ha finom zöldségekkel is jócskán megpakolják, mint a Kenyerecskében. A tapasztalatok szerint a középiskolások és az egyetemisták már tudatosabbak, nekik készülnek a hús nélküli verziók is, illetve a széles kínálatból tudnak választani a tejcukor- és tejfehérje-érzékenyek is.

SAJÁT TUDÁSA A STARTUPPER ADUÁSZA

Dorogi Gábor

A műtéti tervezés az orvoslás összetett, olykor hosszadalmas lépése. Dorogi Gábor, győri startup-tulajdonos ám egy olyan megoldással, szoftverrel állt elő, ami kiküszöböli a CT-felvételek képalkotási problémáit, majd 3D-s modellt hoz létre, ezzel átláthatóbbá, gyorsabbá téve a beavatkozásokhoz szükséges műtéti tervezés folyamatát. A számítógépes program megálmodója úgy látja, csakis a saját magunk által megvalósított ötlettel válhatunk sikeres vállalkozókká.

Dorogi Gábor a Széchenyi-egyetem mechatronikai mérnök szakán tanult, amikor dr. Zsoldos Ibolya tanszékvezető, egyetemi tanár felajánlott egy lehetőséget, amelynek keretében képfeldolgozó algoritmus segítségével, CT-felvételeken, 3D rekonstrukciós funkciót valósított meg. „Eleinte ez egy ipari projekt volt, amelyben összetett kutatási problémát kellett megoldani. Ekkor láttam, illetve tanultam bele mélyebben a digitális képfeldolgozásba. Később a megszerzett tapasztalatot (egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég megbízásából) alkalmaztam emberi CT-felvételeken is” – emlékezett vissza a startupper, aki egyre több tapasztalatot szerzett a csontpótló műtétek terén. Miért is számít úttörőnek ez a típusú képfeldolgozás? Dorogi Gábor egy jól ismert példát hozott: „Jelenleg Magyarországon tb-támogatás formájában elérhető csontpótló műtétek két feltárással valósulnak meg, ami akár 4–5 órás műtét is lehet. Ezen beavatkozások nagyobb traumával, gyógyulási idővel járnak, szemben a CT alapú műtéti tervezésekkel, ahol egy feltárással valósítható meg a csontpótló műtét, mindössze 1–2 óra alatt.” Ahogy említettük, a CT-felvételek több képalkotási problémát is hordozhatnak. Miről is van szó? „Az eddigi képfeldolgozó szoftverek esetében kézzel kell kijelölni a bizonytalan információkat. A ma kapható legjobb program félautomata, de fém műtermékek által keletkezett zaj közelében manuálisan kell dolgozni. A páciensek többsége rendelkezik valamilyen fém műtermékkel, például fogtöméssel, implantátummal, ami – fotós kifejezéssel élve – zajossá teszi a felvételt, így a műtéti tervezés igencsak időigényes. Bevontam néhány szakértőt, akik szerint nem volt reális esély arra, hogy ezt a folyamatot teljesen automatizálni lehet. Az elmúlt fél évben azonban számtalan (például fogszabályzós) felvételt teszteltem több klinikán, és sikerült elérni, hogy automata módon készítsünk 3D-s rekonstrukciókat, amik alkalmasak a műtéti tervezésre.”

„Jelenlegi partnereim közül mindenki hitt az ötletemben. Vitéz Miklós – a CodeCluster Startup Stúdió ügyvezetője –, akivel 2018 őszén lettünk partnerek, és aki üzleti és fejlesztői kompetenciákat/ erőforrásokat biztosít számomra. Bérces Attila – az Omixon Biocomputing Kft. alapítója és elnöke és az Ambrichor Zrt. vezérigazgatója – a mentorom, Kelemen Kornél PACS-szakértő és radiográfus – pedig a szakmai tanácsadóm.” Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Az 1 évnyi tesztelésnek köszönhetően már ott tart a projekt, hogy valós klinikai teszteket végezzen el kutatási célból. Dorogi Gábor, ahogy ő maga is fogalmazott, éppen elegendő programozói tudással rendelkezik ahhoz, hogy meg tudta valósítani ezt az algoritmust. Kezdő vállalkozóként nem is lett volna módja arra, hogy sokévnyi tapasztalattal rendelkező programozókat fizessen meg, így azt a hozzáértést kellett alkalmaznia, ami saját tudástárában már megvolt. Nem utolsó szempont, hogy ez azzal a hozzáállással is egybecseng, amit ő képvisel: egy sikeres vállalkozás beindításához elsősorban a saját szakértelmünket kell tudnunk alkalmazni, amely

„Az iparkamarával nagyon sok olyan produktív együttműködésem volt, ami bizonyítottan hasznos volt a vállalkozásom szempontjából. A Startup Szerda elnevezésű rendezvényen ismertem meg Tompa Krisztiánt, a kamara innovációs vezetőjét, a SMART-UP projektmenedzserét, aki több nagyon fontos lehetőségre hívta fel a figyelmemet. Például a Startup Pannonia közösségre, illetve a tavaly novemberben tartott orvosi kiállításra a Pécsi Tudományegyetemen, ahol egy körasztalos vacsorán is részt vettem. Ott ismertem meg azt a gyógyszergyártó igazgatót, aki által önfenntartó lett a vállalkozásom.”

anyagi forrástól függetlenül, korlátlan mennyiségben használható fel a felmerülő problémák során. „Bármikor előfordulhat, hogy szükség lesz más valaki segítségére, de nem mindegy, hogy milyen arányban. Egy vállalkozás attól lesz hiteles, hogy a benne lévő személyek maguk valósítják meg a célokat. A sikerhez szerintem kulcsfontosságú az önismeret. Tudom, hogy sokkal inkább rendelkezem fejlesztői, mint üzleti kompetenciákkal. Talán ez egy olyan dolog, ami miatt sokan fogják a fejüket: hogyan lehet így sikeres vállalkozást megvalósítani? Valójában ez már senkit sem érdekel, ha van egy hozzáadott értékem a világhoz. És akkor

már csak arra figyelnek, hogy mit akarok mondani, nem arra, hogy azt hogyan mondom. Az önismeret számomra olyasvalami, ami miatt tudom, hogy mit kell és mit nem szabad erőltetnem.” Erről a fajta önismeretről, tudatosságról rögtön az a kérdés merült fel bennem, hogy vajon mindig is vállalkozóként képzelte-e el magát az interjúalanyom? Volt-e egy korai ráismerés, hogy ő csakis ezen az úton akar előre lépdelni? Meglepődtem a válaszon: nem. „Csak annyi volt az elképzelésem, hogy kezdjek valamit azzal az fejlesztői, alkotói kompetenciával, amivel rendelkezem. Ahogy elkerültem a középiskolából a Széchenyi István Egyetemre, itt már konkrét problémák, feladatok vártak, amelyeken elkezdhettem dolgozni. Első nagy szakmai mentorom Tolnai László atomfizikus volt. Az első nagy projekten – egy alternatív napsugárzás-hasznosító berendezésen – három évet dolgoztunk. Először hobbiként álltam neki ezeknek a feladatoknak, aztán elgondolkodtam azon, hogy milyen jó lenne ebből megélni, bevételt szerezni. Később lett egy üzleti mentorom – Németh Zsolt –, ő a kapcsolatépítésben, a startup-világ megismerésében, üzleti kompetenciák megszerzésében alapvető segítséget nyújtott.” A két egyetemi projekt különbözőségéből kitűnik: egy kreatív ötlet megvalósítása vagy épp üzleti sikerre vezetése szétválaszthatatlan attól a ténytől, hogy mennyi anyagi forrás és milyen egyéb körülmények állnak rendelkezésre. Sejtésem szerint, orvosi területen ez még inkább bonyolódik. Dorogi Gábor ki is fejtette, hogy ami orvosi segédeszköznek minősül, azt nagyon nehéz bevezetni a piacra, két okból kifolyólag. „Az egyik az, hogy orvostechnikai eszköz minősítést kell szerezni. Ebben a folyamatban bizonyítani kell az eszköz klinikai használhatóságát és azt, hogy az eszköz biztonságos. Emellett alapfeltétel, hogy hiteles személyek ajánlják az adott terméket, szolgáltatást.” Dorogi Gábor közben arra is törekszik, hogy cége, a Centipede Labs Kft. és a hazai egészségpiac keresztezzék egymást a jövőben. „Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a magyar egészségügy és a vállalkozásom között legyenek kapcsolódási pontok. A célom egyelőre az, hogy megfelelő számban pilotteszteljek, majd ha szükséges, egy megfelelő tőkét bevonva kezdjem el az értékesítést – a Magyarországon megszerzett referenciák felhasználásával – a nemzetközi piacon. Mivel valószínűleg nem fogom tudni lefedni a teljes piacot világszerte, a felvásárlás jelentheti ennek az útnak a végét, ami remélhetőleg 5 év múlva meg is valósul.” Jövőbeni tervei után végül arról kérdeztem a győri startuppert, hogy melyek azok az innovációk, amik a leginkább inspirálják? Mint kiderült, számára nem egy-egy tárgy vagy design jelent motivációt, sokkal inkább a tech-világ kiemelkedő személyiségei. „Elon Musk nagyon motiváló személy számomra. Szerintem fontos, hogy a motiváció egy személytől jöjjön, méghozzá olyantól, akire a tettei alapján fel lehet nézni. Azok motiválnak, akik túl vannak azon, hogy pénzt akarnak keresni.” Dorogi Gábor a Startup Pannonia közösség aktív tagja, melynek létrehozása az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program ATHU052 – SMART-UP projektjének keretében valósult meg. A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. Szerző: Ihász Nóra Fotó: Marcali Gábor

ÜZLETI RIPORT

MEGNŐTT AZ EGÉSZSÉG ÉRTÉKE Egy rövid interjú erejéig felvettük a fehér köpenyt és megpróbáltuk megtudni, hogyan mérik a munkáltatók az időt, amit alkalmazottjuk a rendelőben tölt és a humán erőforrás hiánya miként változtatta meg a munkaegészségügy megítélését. Aki válaszolt, dr. Vasas István, a győri Kardirex Egészségügyi Központ főigazgatója, országos foglalkozás-egészségügyi szakfőorvos.

dr. Vasas István – A technika rohamos fejlődésével, a technológiák gyors változásával szakmák tűntek el és újak jelentek meg. A robotizálás, a nanotechnológiák megjelenésével, a munka jellegének változásával együtt járt a munkavállalókra ható kockázatok változása is. A képzett munkaerő értéke, és vele természetesen az egészségének az értéke is megnőtt.

mindegy, hogy a különböző szakrendelésekre hol és mikor jutnak be, hiszen a munkahelytől távol töltött idő elveszett pénz.

– Miben áll a cégek felelőssége? – A munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása. Ez már a munkahelyek tervezésekor, a legkevésbé veszélyes technológiák kiválasztásával elkezdődik. Fontos a munkavállalókra ható munka-egészségügyi kockázatok feltérképezése, értékelése, ezt követően pedig a konkrét munkafolyamatra alkalmas munkavállalók kiválasztása. A munkáltató kötelezettsége a kockázatértékelés alapján az orvosi vizsgálatok rendjét, tartalmát meghatározni.

– A szolgáltatók, a szűrővizsgálatok széles kínálatát tekintve hogyan változtak az igények? Láthatók-e trendek? – Két trend világosan elkülönült egymástól. Az egyik trendet a főleg az alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató munkáltatók alkotják, akik a foglalkozás-egészségügyi alapellátásra a legolcsóbb árajánlatot adó egészségügyi szolgáltatót választják, kvázi olcsón kipipálják ezt a feladatot. Nem gondolnak bele, hogy a kiegészítő diagnosztikai vizsgálatokat még ezen kívül ki kell fizetniük, és a mai várólistákat figyelembe véve rengeteg hasznos időt vesztenek. Úgy gondolják, hogy ha egy munkavállaló kiesik, könnyen pótolható. Pedig a mai munkaerőhiányban ez már nehezebben vagy egyáltalán nem működik.

– Komolyan veszik? – A munkáltatók érdekeltek a munkavállalók egészségének a megőrzésében, hiszen csak egészséges munkaerővel tudnak profitot termelni. Tudják, hogy az idő pénz, az egészség érték, ezért az egészségmegőrzés érdekében a minél szélesebb körű szűrővizsgálatokat támogatják. Tekintettel arra, hogy az alkalmassági vizsgálathoz szükséges kiegészítő szakorvosi vizsgálatok biztosítása és finanszírozása munkáltatói kötelezettség és a vizsgálatok elvégzése a munkaidőkeret terhére történik, nem

– És a másik trend? – Vannak a magasan kvalifikált munkatársakat foglalkoztató, magas hozzáadott értéket előállító munkáltatók, akik a magas színvonalú, széles spektrumú, várakozásmentes ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókat választják. Nemcsak az alkalmassági vizsgálatokat, de az egészségmegőrzést segítő egyéb szűrővizsgálatokat, a gondozást és a rehabilitációt is támogatják. Felismerték, hogy a minőségi egészségügyi ellátás biztosítása motivációs erővel bír, és a céghez való kötődést segíti.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

– Általában egyenes út vezet az alkalmassághoz. De tegyük fel, valahogy nem sikerül minden kritériumot kipipálni. – Az üzemorvos, hivatalosan foglalkozás-egészségügyi szakorvos, tevékenysége a munka-egészségügyi kockázatok felmérésén alapul. Amennyiben fokozott pszichés terhelésnek kitett, „a gyertyát két végén égető” munkatársakat találunk, előírjuk kötelezően az alkalmassági vizsgálat részeként a részletesebb szűrővizsgálatokat. Mivel ez leggyakrabban a menedzsment körében esik meg, felírjuk a menedzserszűrést. Tekintettel arra, hogy szervezetten, gyakorlatilag várakozás nélkül át lehet esni rajta, a cégek örömmel veszik ezt a fokozott gondoskodást. A Kardirexben évente körülbelül félezer menedzserszűrést végzünk. – Miért fontos a foglalkozás-egészségügyi alapellátás? – A foglalkozás-egészségügyi alapellátás célja, hogy általános képet adjon a dolgozó egészségi állapotáról, kiszűrje a munkavégzés során esetleg előforduló egészségkárosodást, figyelembe véve az ergonómiai és munkahigiénés szempont rendszereket. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás keretében sor kerül a vizsgálatokhoz szükséges szakorvosi vizsgálatok kezdeményezésére, a foglalkozási megbetegedések, a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatára. Szerző: KG

Kéz a kézben

A DIGITÁLIS INNOVÁCIÓK ÉS EGÉSZSÉGÜNK

Kiss Benedek

„Alapvető probléma manapság, hogy az emberek kifele élnek, nem befele” – jegyezte meg Kiss Benedek, az Attrecto Zrt. üzletfejlesztési igazgatója, miközben arról beszélgettünk, hogy mennyire fontos, hogy a vezető beosztású emberek, cégtulajdonosok megfejtsék a tudatos életmód titkát. A testi és mentális egészség mellett olyan témákat is érintettünk, amelyek átjárják a győri alkalmazásfejlesztő cég mindennapjait: az innováció és a digitális világ kihívásai kerültek terítékre.

– Ön szerint mennyire szoros az egészségmegőrzés és a digitális piacon megjelenő innovációk kapcsolata a mai korban? – Ha onnan közelítjük meg, hogy az egészségügy egy óriási business, és a businesst az innováció hajtja, akkor azt lehet mondani, hogy nagyon sok pénz folyik az egészségügyi projektekbe, a digitális innovációk és az egészségügy összekötésébe. Nekünk is vannak és voltak ilyen projektjeink. Legutóbb például – egy amerikai startup ötletéből kiindulva, velük együttműködve – egy olyan rendszert fejlesztettünk, ami a daganatok vizsgálatakor készült, az egymilliméteres MRI- vagy CT-felvételeket („szeleteket”) összerakja, és készít belőle egy 3D-s modellt. Ezután ezt a modellt elhelyezzük egy virtuális térben, amely egy HoloLens (a Microsoft VR-szemüvege, amivel kiterjesztett valóságot érzékelünk, audiovizuális szinten – a szerk.) eszközön keresztül válik megtekinthetővé. Amikor az orvos jobban meg akarja nézni, hogy milyen daganatról van szó, akkor felveszi ezt a szemüveget, és „bele tud menni” a beteg koponyájába. Meg tudja nézni, hogy hogyan épül fel az agy, kvázi röntgenszeme lesz, így a páciens érintett testrészét nagyságrendekkel pontosabban meg tudja vizsgálni. Ez a szemüveg olyan, mintha egy számítógépet vagy okostelefont vennél fel magadra, csak sokkal okosabb. Láthatóvá válik, hogy pontosan hol van és mekkora a tumor, valamint, hogy azt milyen – akár életfontosságú – szervek veszik körül. Volt egy videó, amin végig tudtuk követni, hogy egy amerikai orvos hogyan reagál, amikor teszteli az eszközt. Láttuk, hogy nagyon meglepődött, és hihetetlennek találta ezt a technológiát. Úgy gondoljuk, ez a fejlesztés valóban forradalmasítani fogja a daganatos megbetegedések kezelését, elsősorban a műtétek előkészítését. Nem beszélve arról, hogy ugyanazt a daganatot/pácienst az orvoskollégák a világ bármely pontjáról tudják egy időben vizsgálni, akár egy Skype-megbeszélés közepén. Sőt, hangüzenetet is hozzá tudnak fűzni egy általuk kijelölt területhez. – Van egy olyan kettős érzésem, hogy mennyire jó, hogy ilyen gyorsan fejlődik a technológia, ugyanakkor vannak

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

azok a területek az életben, amiket hozzá kell igazítani ehhez a tempóhoz. Például a jogi környezet nem biztos, hogy olyan gyorsan leköveti ezt, mint kellene. – Az innováció mindig is messzebb járt, de talán most jár a legmesszebb a jogi szabályozóktól. Ez nyilván dilemma, azzal főzünk, amink van. Például az említett startup is együtt dolgozik jogászokkal. Ha belegondolunk, hogy mi az alapja az igazi előrelépésnek, akkor rá kell jönnünk, hogy az adat (éppen ezért fontos a jogi szabályozás kérdése). Sokáig nem volt lehetőség arra, hogy adatot gyűjtsünk magunkról, és azokat ki is elemezzük. A hordozható, viselhető („wearable”) eszközök képesek arra, hogy mérik az adatainkat, legalább tíz olyan eszközt fel tudnék most sorolni, ami így működik. Okosóra, idősfigyelő rendszerek, lépésszámláló cipő, mezbe beépített mozgásérzékelő csipek, okoságyak, lepedők – amik mérik az alvásminőséget –, agyhullámvizsgáló eszközök. A mérés után döntéseinket az adatok kielemzésére tudjuk alapozni, például mozgás, étkezés, alvásminőség terén… – Ön használ ilyen eszközt? – Én úgy gondolom, hogy nem ezektől lennék egészségesebb. De sokaknak jelentenek segítséget ezek az eszközök, például az ideális testsúly elérésében vagy az új, egészségesebb szokások megtanulásában. Nekem nincs szükségem még egy elektronikus eszközre, hiszen így is sokat van nálam a mobil és a laptop. – És miben segítenek bennünket a mobilalkalmazások, ha az egészséges életmód a cél? A legtöbb app a változtatásban vagy a helyes irány megtartásában jó társunk? – Jók abban, hogy szemünk előtt tartják a témát, és ha foglalkozunk vele, kitartóak vagyunk, akkor előre tudunk lépni. Van a telefonomon egy alkalmazás – a Daily Dozen; bár már egy ideje nem használom aktívan –, ami bemutatja azt a 12-féle tápláléktípust, amelyekből minden nap kellene fogyasztanunk. Hüvelyesek, bogyós és egyéb gyümölcsök, brokkoli-, karfiolfélék, egyéb zöldek, zöldségek, magok, lenmag, kicsi fűszer… Szenzációs ez az alkalmazás, én már annyit használtam,

hogy már eszerint táplálkozom, és ezért már egyáltalán nem kell használnom. Volt egy komolyabb betegségem, akkor találtam rá erre az alkalmazásra. Újra kellett gondolnom mindent. Nemcsak az életmódomat, hanem az egész „világomat”. Nagyon máshogy élem az életemet, mint akár csak egy vagy két évvel ezelőtt. Másképp gondolkodom, másképp táplálkozom, bár a sportra eddig is odafigyeltem, de most még jobban. Sokkal tisztábban tudom, hogy mit miért csinálok. – Lehet, hogy a nagy ötletek pont olyankor jönnek, amikor kicsit visszavonul az ember a munkából? – Hogyne. Ezt számtalanszor megfigyeltem. Idén például a nyári szabadságra, nyaralásra sokkal jobban fókuszáltam, hiszen erre is szükség van. Amióta az Attrectót csináljuk – 7–8 éve –, azóta csak arról szólt minden, hogy mindig van mit tenni, hiszen egy cég mindig lehet „nagyobb, szebb, ügyesebb”… Napokat tudnék arról beszélni, hogy milyen fejlesztési lehetőségeket látok az Attrecto életében. Amikor elkezdtük, nem voltam még 30 éves, most 38 vagyok, van családom és eljutottam egy olyan életszakaszba, ahol tudatosan kell menedzselnem a saját életemet is. Korábban nem annyira kellett, mert a fókusz a cégen volt. Van egy négyéves kislányom, végtelenül sokat szeretek vele lenni. Gyorsan megy az idő, és nagy veszteség az, ha az ember nem figyel oda az élet ezen részére. – Sok olyan vezetőt ismer, aki csak a cégének él? – Inkább sok olyat, aki nem tudatos, és nem gondolja végig azt, hogy mi

történik az életben, mit miért csinál. Alapvető probléma manapság, hogy az emberek kifele élnek, nem befele. Vannak persze szektorok, ahol, ha nem te darálsz, akkor majd darál más. Vagy ha valaki olyan iparági területen alapított céget, ami most szárnyal, és tudja, hogy most kell meglovagolnia ezeket a hullámokat.

Az, hogy valaki szoftverfejlesztő, még nem jelenti azt, hogy nem lehet Ninja Warrior-győztes.

– Él egy sztereotípia, miszerint az informatikusok egész álló nap a számítógép előtt ülnek, nem figyelnek az elegendő mozgásra, gyorsételeket esznek. Ön mit tapasztal, ez a feltételezés mennyiben nyugszik ingatag lábakon? Nem gondolom, hogy ők egészségtelenebbül élnének az átlagnál. Alapvetően, a legtöbb fejlesztő inkább introvertált, mint extrovertált, és talán ebből fakad, hogy nem járnak el gyakran csapatban sportolni. Érdekes azonban, hogy az Attrectónál van céges kosárlabda- és focicsapat, ezeknek ők is tagjai. Nem hiszem, hogy kevesebbet mozognak, mint például egy gyárban, szereldében dolgozó munkás. Van egy Gyömrei Máté nevű srác, aki korábban nálunk dolgozott, ő volt Magyarországon az első, aki megnyerte a Ninja Warrior játékot. Az, hogy valaki szoftverfejlesztő, még nem jelenti azt, hogy nem lehet Ninja Warrior-győztes.

– Egészségtudatos munkahely az Attrecto? – Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az legyen. Például, aki kér álló asztalt, annak beszerzünk egyet, az ergonómiára nagyon odafigyelünk. Emellett nálunk minden nap gyümölcsnap: hetente kétszer-háromszor szállítanak hozzánk friss gyümölcsöt, abból mindenki szokott enni. Próbálunk nagy figyelmet szentelni az egyéni motivációknak is. Minden kollégának van egy saját „mentora” a cégen belül, akivel bizonyos időközönként lehet erről a témáról beszélgetni, visszajelzéseket kapni, célokat kijelölni és végül elérni.

Szerző: Ihász Nóra Fotó: Marcali Gábor

KILENC ÉVVEL EZELŐTT DÍJAZTAK EGY ATTRECTO ÁLTAL FEJLESZTETT ALKALMAZÁST AMERIKÁBAN. MESÉLNE ERRŐL EGY KICSIT? A Szilícium-völgyben megrendezett Move Your App elnevezésű versenyre volt egy olyan ötletünk, hogy csináljunk egy app-ot, amivel az ötperces szüneteket, hulladékidőket lehet mozgásra használni. Körülbelül 140 indulóból mi lettünk a legjobb nem amerikai csapat: másodikak lettünk közönségszavazatok

alapján és negyedikek a zsűri szavazata alapján. Maga a termék később nem lett sikeres, de a technológiára építve kifejlesztettünk egy mozgásérzékelő gyűrűt, aminek a licencét végül megvásárolta egy amerikai cég, akik azóta komoly sikereket értek el.

MASSZÁZSSZALON AZ IRODÁBAN

ÜZLETI RIPORT

Lusta embernek is kijár az egészség: Amikor a munkahelyi érintés nem számít zaklatásnak

Egyre többen dolgoznak irodában. A számítógép és az íróasztal néha éppen olyan komoly ellensége lehet az egészségnek, mint egy vírus, vagy egy baktérium. Védekezni sem könnyű az ülőmunka okozta betegségek ellen. Rossz vérkeringés, fáradó látás, deformálódó csontrendszer. Van azonban néhány trükk, ami segíthet. Mgr. Csiba Péter mozgásszervi zavarokkal küzdő emberek rehabilitációját végzi, de már hosszú ideje foglalkozik azzal is, hogyan egyengesse az irodai munkában megfáradt emberek gerincét, hogyan javítsa a vérkeringésüket, hogyan könnyítse az emésztési zavaraikat. Ezen munkájának kellékeit, egy kinyitható masszázsszéket és fejében a tudást mindig magával hordja. Így

könnyű vele beszélgetni akár egy ősszel is zöldellő park közepén, egy irodaház előtt. – Hány főt masszíroz meg egy irodában? – Négy az átlag, de volt már, hogy egymás után nyolcan is jöttek hozzám. Ötnél több jelentkezőt azonban nem szoktam javasolni a vezetőknek. Az már tumultus és én nem a munka elől szeretném elvenni az embereket, hanem éppen ellenkezőleg, a munkának visszaadni. – Azt mondják, tornásszanak azok, akik ülőmunkát végeznek, álljanak fel, guggoljanak, nyújtsanak, minek a mas�százs? – Mert alapvetően lusták vagyunk. Sokkal jobb az, ha más kicsit kényeztetve javít az állapotunkon. Lusta embernek is kijár az egészség! – Az irodai masszázsszalonokban átlagban húsz percet szán egy-egy páciensre. Nem kevés ez? – Egyáltalán nem az. Ha jó a terapeuta, akkor pontosan tudja, ilyen rövid idő alatt hova nyúljon, mit tegyen, hogy oldja a stresszt, hogy csökkentse a migrénes fájdalmat, hogy a derék- és hátfájdalmak enyhüljenek. – Ez olyan csodának hangzik. – Nem az, ez tudomány és hagyomány. És sok tanulás. Az érintés gyógyító ereje nem legenda, több ezer éves igazság.

– És ehhez az irodai masszázshoz le sem kell vetkőzniük az embereknek. – Nem. Amikor a vendégeimet a saját helyiségemben fogadom, nyilván más a helyzet, de az irodai masszázstechnikák kifejezetten ingekhez, blúzokhoz vannak igazítva. – Mennyire elterjedt, hogy az irodákban kérik ezt a szolgáltatást? – Egyre jobban. Több irodai masszőr dolgozik az országban, de nem mondom, hogy a munkáltatók a juttatások közé már mindenütt bevették ezt a szolgáltatást. – Pedig gondolom, az emberek élvezik. – Szó szerint. Ez az érintés, ami jó és egyáltalán nem számít zaklatásnak, sőt inkább nyugtató ereje van. Sok tanulmány szerint kifejezetten jót tesz a munka hatékonyságának is. – Amikor megjelenik, nem tartanak öntől? Olyan ciki, hogy az iroda sarkában engem masszíroznak. – Általában kérünk egy kisebb helyiséget, és oda mindenki szeretne bejutni. Az okos emberek nem félnek attól, ami nekik jó. De azt senki ne felejtse, hogy önmaga egészségéért neki kell megdolgoznia. Valóban jótanács a munkahelyi torna, a tíz perc séta, a guggolás, akár kávézás közben is. Ám, ha a munkáltatók is szeretnének tenni az irodistáik egészségéért, osszák be őket egy irodai masszázsszalonprogramba. Meglátják, a dolgozók meghálálják. Szerző: Fábián György

Mgr. Csiba Péter - masszázsterapeuta, Győr, Budai út 3., (Árkád szomszédságában) Facebook: Péter Csiba E-mail: csibapeter64@gmail.com Tel. : +421 905 584 210

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

FORMABONTÁS DR. SOLYMOSIVAL

Dr. Solymosi Péter

„Ebben a székben még soha nem ültem. A pácienseim annál többet. Ők olyankor nem igazán tudnak beszélni, de én most nyugodtan mesélhetek….”

Gyönyörű épület Győr belvárosától tíz percre, a Kálvária utcában. Parkoló a ház alatt, a közelben park. Szemben az út túloldalán a Kálvária Hotel, ahol már régóta nem csak a fogorvoslásra váró betegek szállnak meg, hanem azok is, akik a minőségi vendéglátást szeretik. Ahogy a hotelban, és a konyhájáról híres Carmen étteremben is, a Solydentnél mértékadó az elegancia. Nyugalom árad mindenhonnan. A munkatársak mosolyognak, kedvesek. A pácienseket, jöjjenek Győrből, Budapestről vagy éppen Svájcból, egyformán fogadják. Gondoskodással veszik őket körül, mintha csak egy kellemes kávéházban lennének, ahol minden a vendégért van. Félelemnek, izgalomnak nyoma sincs a Solydent pácienseinél, pedig lehet, hogy egy nap alatt komplett fogsort fognak csináltatni maguknak. Az pedig nem kis dolog!

Dr. Solymosi Péter a régió egyik legnagyobb fogászati magánrendelőjének tulajdonosa és főorvosa. Ma is, ahogy eddig élete során mindig, napi „negyvennyolc” órát dolgozik. Mint meséli, ezt betegei elvárják tőle. Bár fogorvosnak ilyesmit ritkán szoktak mondani, de ő mégis sokszor hallja: „Szeretünk magához járni.” Izgalmas, elgondolkodtató, sok helyen szórakoztató az életútja. Orvosként, vállalkozóként is komoly az a teljesítmény, amit a magáénak tudhat. Dr. Solymosi Péter sikeres orvos, sikeres vállalkozó, akit a szerencse, vagy még inkább a gondviselés is pártfogolt. Szívesen és nyitottan beszélt arról, honnan indult el a pályán, kéz a kézben feleségével dr. Kiss Ilonával, és hová érkeztek. Szinte kérdezni sem kell. Élete, életük pont olyan, mint egy kisregény. Korszakokat átívelő embermese, amely valamikor a hetvenes évek elején kezdődött Magyarországon. Akik elolvassák ezt a történetet, gazdagabbak lesznek, mert megtudhatják, honnan és hogyan indult el a ma már Solydent néven jól ismert sikertörténet. Ismerettel, örömmel, hittel. És talán megbocsátják, hogy a Kisalföldi Gazdaságban formabontó módon mutatjuk be dr. Solymosi Pétert.

609 KIHÚZOTT FOG ÉS KÉT BICIKLI 1978-ban szép volt a tavasz. Két boldog fiatal ült a Duna pesti rakpartján. Nézték a vár mögött lassan eltűnő Napot. Minden ragyogott. Ők is. Kislányuk féléves, az orvosi diplomájukon megszáradó tinta alig pár napos. Túl voltak a nagy döntésen. Budapest, a szájsebészeti klinika, vagy egy ismeretlen kis település? – Ács község körzeti fogorvosi állása vár, ahol lakás is jár – mondta dr. Solymosi Péter felesége, Kiss Ilona, az ötödéves orvostanhallgató. – Közel van a komáromi kórházhoz, ahol én eltölthetem szigorló évemet. Ez is fontos szempont! – és nevetett. Péter szerette ezt a nevetést. Erőt és hitet adott neki. Nézte a vizet, és végiggondolta: történhetett volna másként? Aligha. Szüleiknek nem volt arra pénzünk, hogy őket jó albérlethez segítsék. Bár hívták a klinikára, de a fizetése pont arra lett volna elég, hogy kifizessék a számlákat. És a kislányuk? Egyik főbérlő sem vette volna szívesen, hogy vele mennek a lakásba. Persze, mert azt gondolták, ha egyszer gyerekkel költözik valaki, nem lehet kitenni őket. Ezért döntöttek úgy, Ácson kezdik meg az orvosi pályát. – Emlékszel – kérdezte feleségét – hogyan kaptam meg az állást? – Persze. Harmadévesen elmentél szakmai gyakorlatra. Hatszáz kilenc fogat húztál ki azon a nyáron. Mint mindig, Ilona jól emlékezett. Solymosi Péter, vagyis doktor Solymosi Péter, Fehérváron nevelkedett. A családja csepeli volt, oda született ő is, egy szoba-konyhás lakásba, ahol a nagyszüleikkel laktak együtt. Övék volt a konyha. Ha télen valaki kiment, vagy bejött, a hideg huzat söpört végig a csecsemő fekvőhelyén. Nem szerették hát, ha sokat nyitogatták az ajtót. De az bizony sokszor nyílt, és nem magától. Péter édesapja ismert újságíró volt. A Csepeli Gyár Újságjánál dolgozott. Nemcsak cikkeket írt, de novellát, sok költeményt is. Nemcsak írókkal, de többek között Suka Sándorral, a korszak ismert színészével is jó baráti kapcsolatot ápolt. Tehát a kis otthonban nagy volt a forgalom. A huzatos lakást azonban nagyobbra, jobbra cserélhették, amikor az újságírót kiemelték és Székesfehérváron kapott állást a megyei lapnál. Péter a koronázó városban töltötte gyerekkorát. Egy gimnáziumi barátja édesapjánál, a kórház főorvosánál jelentkezett hát arra az ominózus nyári gyakorlatra. – Itt csengenek a szavai a fülemben: Azt mondta, jól van Petikém, te csak menj a Balatonra nyaralni, én meg leigazolom neked a gyakorlatot. – Nem tetszett ez a válasz? – Köszöntem szépen, de nem kértem a lehetőségből. Erre ő: „Márpedig itt nincs annyi munka nyáron, hogy egy gyakornoknak is elég legyen”. Akkor kerestem meg az egykori gyerekorvosomat, akinek a férje a kisbéri kórház igazgatója volt. Segített. Végül is odakerültem nyári gyakorlatra egy bányászhoz. Merthogy Morvai Pál szakmája eredetileg bányász volt. Egyéves szakérettségivel jutott be a fogorvosi fakultásra, amit elvégzett. Akkoriban harmincezer embert látott el. (Ma pont

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

a tizede jut egy praxisra.) A rendelőben naponta száz-száztíz beteg fordult meg. Solymosi Péternek vizet inni is alig maradt ideje. Mikor ősszel folytatódott az egyetem, sokan büszkélkedtek vele, ők bizony a nyáron húsznál több fogat kihúztak. Péter szerényen csak ennyit szólt: – Én 609-et. Legendás korszak volt az ott, akkor, Kisbéren. Pali bácsival jó barátságba keveredtek. Szépen teltek a napok. Jövendő felesége, szerelme is ott lehetett vele, sebészeti gyakorlaton. Kiss Ilona számtalan műtétnél asszisztálhatott, de nem csak a szikét kellett az operáló orvos kezébe adnia. 1975-öt írtunk. A műtőben nem volt más fűtés, csak egy nagy cserépkályha. Rendszeresen felrobbant, mert rosszul rakták meg, vagy egyszerűen csak azért, mert a kórháznak otthont adó kastélyhoz hasonlóan ódon és omladozó volt. Ilyenkor vastag koromfelhő szállt fel. A műtétet folytató medikák és orvosok azonnal rávetették magukat az altatásban lévő betegre, hogy így óvják meg a szennyeződéstől a nyílt sebet.

– Pali bácsival az egyetem elvégzése után is jó kapcsolatot ápoltam. Őt kerestem meg, hogy segítsen az Ácson meghirdetett állás megszerzésében. A szolgálati lakással is járó állásra tizenheten jelentkeztek. Az összes jelentkezőt az érdekelte, mennyi a fizetés, mekkora a lakás. Egyedül dr. Solymosi Péter kérte, mutassák meg neki a rendelőt, az eszközöket. Szimpatikus volt a fiatal lelkesedése a járási főorvosnak, dr. Hargittai Máriának, aki neki adta az állást. Dr. Solymosi Péter már praktizált, felesége pedig rezidensként a szakvizsgáján dolgozott Szőnyben. Más közlekedési eszköz híján vonattal járt be a közel harminc kilométerre lévő kórházba. Mivel a tanácselnök mást szeretett volna ácsi fogorvosnak, ám a szakma döntött, ezért nem a szolgálati lakást, hanem a rendelőtől és a vasútállomástól egyaránt messze lévő kis házat adta oda nekik lakhelyül. Péter ezen csak nevetett, hiszen kapott egy megkímélt állapotú szolgálati biciklit. Ám feleségének gyalogolnia kellett nap mint nap a vasútállomásra. 4 km. Hóban és fagyban. Rekkenő hőségben. Oda és vissza. A korszak azonban

A rendelőben naponta száz-száztíz beteg fordult meg.

nagylelkű volt az orvosokkal, 30 ezer forintos kezdő kölcsönt lehetett felvenni, ebből tellett kerékpárra is. A Solymosi házaspár élt a lehetőséggel. Eladósították magukat, vettek egy Csepel márkájú kétkerekűt. Két biciklivel már sokkal könnyebb volt az élet.

A MEGOLDÁST ÚGY HÍVTÁK, BURGERT RÓBERT A fogorvosnak gyorsan híre ment a környéken. Jól végzi a munkáját. Érzéssel dolgozik, akár érzéstelenítő nélkül is. Alig pár hónap telt el, Bábolnára már hívták kisegíteni. Jól végezte a munkáját, mert rövidesen az egész praxist rábízták. Ott is. Minden második szombat szabad volt a dolgozóknak, de dr. Solymosi Péter hol itt, hol ott, de mindig munkával töltötte ezeket a pihenőnapokat is. Így kezdődött el, az azóta is reggeltől estig tartó hosszú műszak. Valamint ingázás a két település között. Tartott ez mindaddig, míg meg nem született

a második lányuk. Próbáltak a gyerekek mellé felvigyázót találni, de nem sikerült. Ekkor ültek le a kis lakásuk konyhájában egy esti beszélgetésre. – Péter, Bábolnán remek bölcsőde van. – mondta Ilona. – Igaz, Bábolna az a magyar Svájc. Ott úgy érzem magam, mintha az alpesi országban járnék, pedig még soha nem jártam a nagy hegyek között. – Nekünk is ott kellene élni. Bábolnán. Keresd meg Hargittai Marikát és kérd meg, helyezzen át Bábolnára! – De Ica! Röghöz kötöttek, amikor elvállaltam az ácsi állást. Három évig itt kell maradnunk, és ebből még alig kettő telt csak el. – Hátha van mégis megoldás? Volt. Úgy hívták Burgert Róbert. A bábolnai kombinát mindenható vezetője az MSZMP Központi Bizottságának meghatározó tagja. Nagyon kedvelte azokat az embereket, akik értették a szakmájukat és sokat dolgoztak. Mint például Solymosi Péter. Ezért aztán véletlenül pont úgy írták ki a megüresedett fogorvosi helyre a pályázatot, hogy csak kis híján maradt az ki belőle: Az ideális jelölt szemüveges, göndör hajú, két gyereke van és a vezetékneve Solymosi. Burgert Róbert ekkor segített először a házaspárnak, de nem utoljára. Amikor megjött a katonai behívó, az akkor már komoly pacientúrával és ismertséggel rendelkező fogorvosnak, polgári szolgálatra vezényeltette ki Bábolnára. A budapesti három hónapos kiképzés után, törzszászlósként, de civil ruhában folytathatta a munkát. Igaz, a megszokott 3000 forintos fizetés helyett csak 300 forint zsoldot kapott. De otthon volt a családjával. A felesége főnöke is örült, mert újra be tudta hívni az asszonyt Komáromba a kórházba ügyelni. A katona férj Bábolnáról visszajárt Ácsra is, ráadásként pedig megkapta Nagyigmándot! A kezdeti nehézségek után úgy tűnt, minden a helyére került. Munka, család, lakás. Na, ekkor kezdett Solymosi Péterben egy furcsa gondolat megfogalmazódni: „Péter fiam, most te így fogod leélni az életedet? Jó napot, kezét csókolom, szervusz, mi a panasza? Igen, igen, látom itt ezt a lyukat. Nem, nem, ez nem fog fájni!” Az alkotó emberek sokszor érzik, ha valamit elértek, ideje újabb kihívást is keresniük. És a szerencse, a gondviselés segíti az erős szándékot: Dr. Solymosi Péter lehetőséget kapott a frissen elkészült bábolnai rendelő épület berendezésére, felszerelésére és a szakorvosi munkaerő toborzására. Hamarosan ő volt az ország egyik legjobban felszerelt orvosi központjának az igazgatója. 31 évesen!

FARMERKÖZPONT ÉS EGÉSZSÉG, GYŐRI ORVOST BÁBOLNÁRA! A bábolnai mezőgazdasági kombinát számára egy bizonyos Kiss Tamás nevű ´56-os disszidens magyar szállította a Tetra Csirke modellt. Ő volt az egyébként, aki Horváth Edének, pontosabban a Rába Gyárnak a Steiger traktorok gyártását lehetővé tette. Bécsben volt irodája, de Amerikában a kapcsolatai. Burgert Róbert is eljutott a messzi kontinensre, és onnan nemcsak tapasztalatokkal, de erős szándékokkal tért haza. Többek között a farmerközpontok eszméjével. Amerikában

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

látta, hogy a nagy mezőgazdasági területek központjában van olyan modern orvosi rendelő, ahol szinte minden vizsgálatot el tudnak végezni. Sajnálatos módon a lánya, akinél későn diagnosztizálták a mellrákot, meghalt. Amikor nagy baj volt, ő is, mint a legtöbb bábolnai Komáromba járt vizsgálatra, kezelésre. Burgert a családi tragédia után kijelentette, Bábolnán is megérdemlik az emberek a legjobb orvosi ellátást. Nem mehetnek Győrbe mindenért, a győri legjobb orvosokat kell tehát a településre elhozni! Vagyis: fel kell építeni Bábolnán egy rendelőintézetet, ahová mindenféle orvos kijár és szakellátást nyújt a falu lakosainak. De ki legyen ennek a vezetője? – Soha nem futottam el a feladat elől. 1986-ban kaptam a megbízást Burgert Róberttől, alig múltam 31 éves. „ Fél évet adok magának, hogy szerelje fel a rendelőt laborral, röntgennel, ultrahanggal, mammográffal, mindennel, ami csak kell. Szervezze ide hozzá a doktorokat is” Dr. Solymosi Péternek fél év alatt sikerült egy 14 rendelős, 14 orvosi területet felvonultató rendelőintézetet elindítania. Nem csupán ezt sikerült elérni, hanem beindult egy Magyarországon akkor egyedülálló szűrőprogram is. – Nőgyógyászati szűrés, csontritkulásszűrés, minden volt Bábolnán. Szemész, urológus, sebész, fül-orrgégész szakorvosok jártak a településre és járnak ma is. Sokan kérdezik, hogyan tudtuk elcsábítani az orvosokat? Jó fizetéssel, amit a bábolnai kombinát megtoldott egy jelentős extra „benzinpénzzel is” . A fogászati munkáim mellett vezettem a rendelőintézetet. 6-kor keltem, éjfélkor feküdtem, akkor minden erről szólt. A rendelőintézet jól működött. Időközben a felesége már a győri kórházban is ügyelt. Egyre több lett a munka a megyeszékhelyen. És hiába volt Bábolnán meg minden, egyre inkább Győr lett a család otthona. Már dr. Solymosi Péternek kellett kijárni, és nem a feleségének be. Ám Burgert Róbert nem szerette, ha az ő belső emberei nem ott laknak, ahol élnek, dolgoznak. 1987-et írtunk. A változás megint a küszöbön állt. Egy barát formájában aztán alakot is öltött. Neki már jól menő vállalkozása volt Németországban. - Péter! Most kell eldöntened a további életedben alkalmazott leszel, vagy tulajdonos? Közel egy évvel később dr. Solymosi Péter már komolyan foglalkozott a gondolattal, saját rendelő és praxis kell. A nagy váltásra azonban 1990-ig kellett várni. Addig naponta ingázott Győr és Bábolna között. Ezernyi kilométer, százezernyi gondolat. 20 PERC ALATT AZ AGY NEM ÁLL ÁT A SZOCIALIZMUSRÓL A KAPITALIZMUSRA – Burgert Róbert mellett mi már a szocializmusban megtanultuk, mi a kapitalizmus. Az öreg a munkaidő végén, estefélé, mindig végigautózott Mercedesével Bábolnán, később, amikor elvették tőle, akkor a Zsigulijával, és összeírta, ami nem tetszett neki.

Űrtechnika a fogászatban A foglenyomatok kora lejárt. A digitális képalkotás már egy belső „kamera” segítségével a szájon belülről készít felvételt. Ebből aztán akár egy 3D nyomtatóval is elkészíthetik a fogpótlásokat. Olyan anyagokat használva, amelyek közül sokat az űrhajók építésénél is használnak.

Másnap 50–60 pontos listát adott át a helyetteseinek: tessék kijavítani a hibákat! Na, ez egy valódi vállalkozó mentalitása volt! Főorvosként ezt várták el dr. Solymositól, de az volt a helyzet, hogy ő is ezt várta el magától. A hosszú utazások alatt egyre többször gondolt arra, ideje lépnie. Egyik este, amikor fáradtan hazatért győri társasházi lakásukba, a híradóban éppen Antall József beszélt. A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök azóta legendássá vált mondata sokáig visszhangzott a fejében: „Magyarok, vállalkozzatok!” Lehet ez volt az utolsó lökés? Ki tudja már, az azonban bizonyos, hogy egy Bécsbe került magyar baráttal, és egy kanadai ismerőssel úgy döntöttek, orvosvállalkozásba kezdenek. A papírok aláírására Budapesten került sor. Mielőtt az ügyvéd kitette volna az alapításáról szóló dokumentumokat, a bécsi barát felesége kedélyesen elejtett egy mondatot: „Péter én majd havonta jövök a pénzért Bécsből, amikor átruccanok vásárolni Magyarországra.” – Hát, szerintem ez nem így működik. Én dolgozom, ők viszik a pénzt? Gondoltam. És összecsuktam a töltőtollat. Gyorsan kerestem egy telefonfülkét és hazaszóltam, még aznap találkozó! Nem aludtunk az éjszaka, átbeszéltük a feleségemmel és megfogadtuk a kanadai barát jótanácsát: „Péterkém, te vegyél fel kölcsönt, menj el egy bankhoz, legyen ez egyedül a te vállalkozásod, ne vegyél bele senkit”. Így alakult meg az egyszemélyes fogászati kft. Győr belvárosában nyitottak volna rendelőt, ám a ház lakói elkezdtek félni a röntgensugártól, és megvétózták ezt. Szinte kényszerből vásárolták meg a Kálvária u. 24/b-t! Féltek tőle,

hogy messze kerülnek a győri centrumtól, ahol a fogorvosok jellemzően működtek, de a véletlen, a szerencse, a gondviselés? Ezzel a kiköltözéssel csak segítette őket. 2,5 millió forintos kölcsönt vettek fel, hogy nekik legyen a régióban az első panoráma fogröntgenük! – A barátok gyakran kérdezték akkoriban, 2,5 millió kölcsön? Tudsz nyugodtan aludni? Mondtam nekik, minden nap kiütnek, de igyekszem, hogy csak 8-at tudjanak rám számolni és másnap újra felkeljek, dolgozzak, mert tudom, törleszteni kell. A magánrendelés Győrben, valamint a bábolnai munkák párhuzamosan futottak. De 1992 közepén eljött a pillanat, amikor sok lett a két dolog együtt. – Korábban én mondtam meg, kit akarok felvenni a bábolnai rendelőintézetbe, de egyre több ismerőst, rokont kellett alkalmaznom. Mintha még mindig kitartana az elmúlt rendszer. És az út túl rövid volt ahhoz Bábolna és Győr között, hogy ez alatt a húsz perc alatt átállítsam az agyamat a szocializmusról a kapitalizmusra. A kapitalizmust választottam. NEM ELÉG MÁR A RÉZTÁBLA A KAPU ALATT A Solydent 91-es alapítása óta töretlenül fejlődik. Ez a fejlődés szemmel is jól látható. A fogászat, a szálloda, az étterem, majd az új rendelőintézet szinte elfoglalja a Kálvária utca a Pásztor utca és Hold utca találkozási pontját. – Az orvosvállalkozásoknak csak előre lehet menekülni, mert a versenytársak, a konkurensek, akik körülvesznek. Hála Istennek mindenkivel jóban vagyunk, jó kapcsolatot ápolunk, de akkor utolérnek vagy lehagynak. Ha te stagnálsz, akkor a többiek elhúznak melletted. Ezért csakis állandó fejlesztésekkel lehet felfelé és előre menni. Amikor 1995-ben elkészült a régi rendelőnek az új épülete, már kialakítottunk a tetőtérben 4 kis apartmant. A következő beruházás ´98-ban a 3 csillagos Kálvária Hotel megnyitása volt. A régió egyik legnagyobb fogászati magánrendelő központjában folyamatos a munka. Külföldi, hazai páciensek. Dr. Solymosi Péter szerint nála nem sztahanovisták, hanem szolidentisták dolgoznak. És mi különbözteti meg a kétfajta munkást egymástól? Nem sok, talán csak annyi, hogy utóbbiak jókedvvel és maximális elkötelezettséggel dolgoznak azon, hogy a betegek gyógyultan távozzanak, és ne rendelőben, hanem egy barátságos, szinte családias helyen érezzék magukat kezelés előtt, közben és után. A környezet ehhez adott. Ultramodern épület, amelynek építéséhez jelentős pályázatot tudtak igénybe venni. A SIKER TITKA – 2012 nyarán a Balatonról ugrottunk haza, hogy egy svájci csoportnál a műtéteket meg tudjuk csinálni. Mondtam a nyaralóban maradt leányomnak, akit az unokákkal hagytunk ott a feleségemmel, hogy délután 2-re visszajövünk. De nem így történt.

CSALÁDI VÁLLALKOZÁS, AMELY MEGY TOVÁBB Dr. Solymosi Péter az egyik legtöbbet dolgozó fogorvos saját rendelőjében. Azonban a stafétát előbb vagy utóbb át szeretné adni. Kisebbik lánya Szegeden végezte el az orvosi egyetemet, majd egy évet töltött Németországban egy fogász professzor mellett. Jelenleg 3 gyerekes anyuka. Még ők kötik le ideje nagy részét, de azért már fogorvosként dolgozik a vállalkozásban. Nagyobbik lányuk jogász. Szintén 3 gyerek édesanyja. Míg húga a praxist, ő várhatóan a szállodai vonalat viszi majd tovább. „A jövőt két lányunk és hat unokánk jelenti számunkra.” – mondja feleségével együtt boldog egyetértésben dr. Solymosi Péter. A Solydent indult már pályázatokon, kisebb támogatásokat nyertek is, ám azon a napon a pályázatírójuk izgatottan telefonált, komoly lehetőség kínálkozik. Kiírtak egy fejlesztési pályázatot 300 milliós forintos támogatásra. Mintha csak a cégre gondoltak volna, amikor megfogalmazták, csak a határidő nagyon sürget. – Éjfélkor értünk vissza csak a Balatonra, de akkor már tudtuk, megbeszéltük, hogy belevágunk! Szerencsénk volt, mert kicsit korábban szerettünk volna pályázni és minden szükséges iratunk megvolt. Ezért a harmincnapos beadási határidő nem jelentett gondot. Talán én lepődtem meg a legjobban, amikor kihirdették: nyertünk! A pénz harminc százaléka volt a beruházásnak, de nagy és szinte váratlan segítséget jelentett ahhoz, hogy az új Solydent rendelőintézet felépüljön. Ma már a Solydent, a hotel, az étterem, a családi vállalkozás 75–80 embernek ad munkát. Ez komoly felelősség. Néha azt mondom, nem is szabad belegondolni, mekkora. Orvosként, vállalkozóként egyet tehetek. Dolgozom a kollégáimmal együtt tovább. Minden pillanatban figyelve arra, el kell adni magunkat a jó munkával, a minőséggel, a barátságos hangulattal, hogy utána a beteg minket ajánljon. Mert a siker titka az, ha bíznak bennünk és számítanak ránk.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

Szerző: Fábián György Fotó: Marcali Gábor

ÜZLETI RIPORT

Izabella laborleletei folyamatosan javultak

VIGYÁZUNK SZÍVÜK ÉS MÁJUK EGÉSZSÉGÉRE! Izabella legalább hatféle gyógyszert szedett a vérnyomására és az ízületi panaszait is gyakran kellett gyulladáscsökkentőkkel enyhíteni. Egyszer aztán egy vérvételt követően kiderült, hogy feltehetően ennek következtében „elszálltak” a májfunkciós értékei. Ijesztő volt, hiszen egy éve a GPT 141 U/l, a GOT 57 U/L, a gamma-GT pedig 98 U/l volt, ami magasan meghaladta a normális értékeket. Természetesen kivizsgálás következett, de az ultrahanggal kimutatott „zsírmájon” kívül semmi egyéb nem derült ki. Ettől meg is nyugodott, meg nem is, hiszen azzal tisztában volt, hogy a májműködésével a leletek alapján gondok vannak. Ekkor bementem a gyógyszertárba, és megkérdeztem, hogy a patikus szerint melyik az a főként természetes hatóanyagokat tartalmazó májvédő szer, amit jó szívvel ajánlani tudna számomra. Ugyanis gyógyszert már nem akartam szedni, így is volt benne részem elég. – Milyen készítményeket javasolt a gyógyszerész? – Egyszerűen fogta és letette elém a Dr. Dézsi Natur Hepar Mix tablettát és azt mondta, hogy ezt próbáljam meg, mert rengetegen dicsérik a hatékonyságát. Elég szkeptikus vagyok már a tablettákkal kapcsolatban, de azt tanácsolta, hogy szedjem három hónapon keresztül és utána nézessem meg ismét a májfunkciós értékeimet.

– Ez nagyon meggyőző. De, miért kezdte el szedni a Dr. Dézsi Magne Q10 tablettát is? – Egyrészt azért, mert ahogy mondtam, tökéletesen bevált a Dézsi professzor által összeállított májvédő tabletta. A Magne Q10 tablettát pedig a szív védelmére ajánlották, s nekem korábban elég sok úgynevezett extraszisztolém volt. Tudja, az olyan, amikor az ember úgy érzi, hogy a szíve nagyokat dobban, azután pedig kihagy. Elég ijesztő tud lenni, bár a kardiológusom azt mondta, hogy nem kell tőle megijedni, ettől nem lehet meghalni. Na persze, azért sokkal jobban érzem magam most már, hogy nem érzek ilyen kellemetlen bedobbanásokat.

– Gondolom, így is tett. Mit tapasztalt? – Azt, hogy szépen lassan, fokozatosan kezdtek javulni a vérvételek során a leleteim. Nem részletezem, de a lényeg az, hogy minden egyes vérvétel jobb eredményeket mutatott. – Jelenleg hol tartanak ezek a számok? – Idén márciusi vérvételem a legutolsó. Ebben a GPT: 40 U/l, ami már csak picit emelkedett, a GOT pedig 21 U/L, ami messze alatta van a normál érték felső határának. A gamma-GT is több mint felére, 49 U/l-re csökkent. Szinte hihetetlen, mert egy éve még sokkoltak az akkori magas értékek, nem gondoltam volna, hogy ilyen egyszerű lesz a dolgom, hogy rendeződjenek. Egyébként vigyázni kell, mert volt olyan patika, ahol azt mondták, hogy tudnak ajánlani egy jobbat és olcsóbbat, de megnéztem az összetételét és közel sem volt annyira komplex, mint a Dr. Dézsi-féle Natur Hepar Mix, ami a szilimarin vagyis máriatövis mellett kolint, rezveratrolt, articsóka-kivonatot és C-vitamint tartalmaz. Ennél hatékonyabbat én még nem találtam.

Izabella saját magán tapasztalta meg a Dr. Dézsi tabletták előnyös hatásait.

A HiPP Kft. sikertörténete a minőség és a fenntarthatóság jegyében

MESÉBE ILLŐ VALÓSÁG HANSÁGLIGETEN A HiPP cégcsoport mesébe illő története a XIX. század második felében indult. Josef Hipp, a pfaffenhofeni cukrászda és gyertyaöntő üzem alkalmazottja, későbbi tulajdonosa dolgosan élte mindennapjait népes családja körében. Amikor azonban ikrei megszülettek, felesége nem tudta szoptatni a kicsiket, így szükség volt a leleményes férj életmentő ötletére. Josef saját készítésű kétszersültlisztjét anyatejjel sűrítette, és a tejpép kiváló tápláléknak bizonyult a babák számára. Később fia, Georg Hipp – amerikai mintára – kész bébiételek gyártásába fogott. Négy terméket dobott

a piacra, így a múlt század ’50-es éveiben egy német anyuka már két főzelékből és két menüből választhatott. Hamarosan a konzervdobozról átálltak a sokkal praktikusabb és higiénikusabb üveges csomagolásra. A HiPP-termékek választéka egyre bővült. Az unoka, dr. Claus Hipp 1968 óta ügyvezető tulajdonosként irányította a HiPP cégcsoportot, amely Németországban kettő, Ausztriában, Magyarországon és Horvátországban, illetve Kalinyingrádban egy üzemmel van jelen. A vállalat újabb generációváltáson ment keresztül, mostanra fiai vették át a cégcsoport irányítását.

„A legjobbat a természetből, a legjobbat a természetnek” – szól a jól ismert szlogen. A dr. Claus Hipp által lefektetett alapelveket képviseli 1995 óta a magyarországi, hanságligeti üzem ügyvezető igazgatója, dr. Bódi Csaba is. „Claus Hipp azzal az útravalóval látott el, hogy az ő megbízásából, jó gazda módján gazdálkodjam jószágával, úgy járjak el, mintha enyém volna a gyár.” Termékeik megyénkből mintegy 38 helyre jutnak el: Európa országain túl a Közel-Keletre, többek között Libanonba, Dubaiba, valamint a Távol-Keletre, Kínába, Szingapúrba, illetve Dél-Koreába. Szigorú előírás, hogy a bébiétel csomagolásához kizárólag

Dr. Bódi Csaba

a gyárból újonnan kikerült üveget lehet használni. A Hipp részére gyártott tárolók 70%-ban újrahasznosított alapanyagokból készülnek. Az üzem kapacitása évente közel 90 millió üveg, ez 260-féle különböző terméket jelent: homogén és darabos zöldséges, gyümölcsös, illetve húsos bébiételeket, tejpépeket, bébiitalokat és duett termékeket. Tíz évvel ezelőtt új gyártócsarnokot építettek a meglévőhöz, így 20.000 m2-es

épülettel rendelkeznek, automatizálták a gyártóvonalat, az új hőkezelési technológiának köszönhetően jelentős megtakarítást értek el az energia- és a vízfelhasználás terén, ami hozzájárul a cég által megfogalmazott fenntarthatósági célok teljesítéséhez. A gyártást 47 fővel kezdték meg, ez a szám mostanra 177-re bővült, a munkavállalók többsége 30 km-es körzeten belül jár Hanságligetre dolgozni. „Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy ne bérelt, kölcsönzött

dolgozóink legyenek. A bébiételgyártás egy bizalmi állás, olyan munkaerőre van szükségünk, aki hosszú távon együttműködik velünk. Arra buzdítjuk a jánossomorjai, bősárkányi, csornai fiatalokat, hogy nálunk dolgozzanak, és az a tapasztalatunk, hogy az itteniek sajátjuknak érzik az üzemet. Van nálunk harmadik generációs munkavállaló is, akinek korábban a nagyapja, édesapja is az alkalmazásunkban állt.” A Mosonmagyaróváron doktorált dr. Bódi Csaba

Hazánkban a HiPP üveges bébiételek gyártása 1995ben kezdődött meg Hanságligeten. A nedveskonzerv-technológiával előállított termékeikkel lefedik a cégcsoport teljes termékpalettáját. Az üzem kapacitása évente közel 90 millió üveg, ez 260-féle különböző ételt jelent, amit 38 országban értékesítenek. A magyar termelés közel 80%-a exportra, míg 20%-a belföldi piacra kerül. A hanságligeti üzemet alapítása óta dr. Bódi Csaba ügyvezető irányítja.

példája, kitartása és elkötelezettsége hatott gyermekeire is. Lánya egy élelmiszeripari cégnél helyezkedett el, míg fia jelenleg próbaidejét tölti a HiPP-nél. A cég legnagyobb sikerének az ügyvezető igazgató az édesanyák és édesapák bizalmának megnyerését és megtartását tekinti, több mint száz éve a babák és a kisgyermekek lehető legmagasabb szintű kiszolgálását tartják szem előtt. Ezt a törekvést az üveges termékeknél a közel 70%-os piaci részesedés igazolja, ami elsősorban a termékminőségnek köszönhető. A HiPP-nél a várandós anyákra is gondolnak: vitaminokkal, folsavval ellátott táplálék-kiegészítőt fejlesztettek ki számukra. „Hangsúlyozzuk, hogy a szülés utáni első naptól a babák számára az anyatejes táplálás a legfontosabb, emellett azonban szükség lehet tejpótló termékeinkre is. A négy és hat hónapos kortól

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

hozzátáplálásként adható bébiétel, mint bizalmi termék, sokkal nagyobb gondosságot, odafigyelést igényel, mind a nyersanyagok termelése, mind a feldolgozás során, mint egy hagyományos felnőtt étel” – hangsúlyozza dr. Bódi Csaba. A jogalkotó a gyermekorvosokkal, dietetikusokkal együttműködve nemzetközi szinten határozza meg, milyen beltartalmi értékekkel kell rendelkezniük ezen élelmiszereknek, hiszen a különleges táplálkozási igényt kielégítő termékekre még szigorúbb előírást fogalmaz meg a fehérje, a zsír, a szénhidrát, a vitamin és ásványi anyagok, a só-, illetve a cukortartalom tekintetében. A baba igényének megfelelően a HiPP-nél a termékfejlesztés során külön figyelmet fordítanak arra, hogy allergénmentes termékeket is kínáljon, legyen szó gluténról, tejről, halról, zellerről vagy éppen a tojásról.

követeli meg szerződéses termelőitől és beszállítóitól is. „Beszerzési csapatunkon belül létrehoztuk az agrármenedzsment részlegünket, termelőinkkel ők tartják a kapcsolatot, tanácsadással, ellenőrzéssel segítik munkájukat.” A hanságligeti üzem számít az ország biotermelőire, akiket a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőriz, az általuk kiállított tanúsítvánnyal garantálják a biominőséget. Az uniós szabályozásokon túl egy-egy termék kapcsán adódhatnak országokra jellemző ízlésbeli különbségek. „Orosz, illetve lengyel termékfejlesztési kérésként merült fel a szilvaital gyártása. Először idegenkedtünk tőle, aztán a kóstoltatás meggyőzött bennünket arról, hogy ez működni fog, azóta bevezettük mi is a hazai piacon. A hozzátáplálásnál a hazai fogyasztók számára ismert és ked-

A baba igényének megfelelően a HiPP-nél a termékfejlesztés során külön figyelmet fordítanak arra, hogy allergénmentes termékeket is kínáljon, legyen szó gluténról, tejről, halról, zellerről vagy éppen a tojásról. A HiPP cégcsoport a termeltetett nyersanyagoknál és a gyártási folyamat során több mint 1000 vizsgálatot végez. Jelentősen többet, mint amennyit az uniós előírások megkövetelnek. „Üvegbe zárt minőség” – termékeik 70%-a bio, a saját, HiPP-biologóval ellátott ételeik a legmagasabb szintű tisztaságot garantálják. A levegőből, a termőföldből és a szomszédos területekről származó káros anyagok, a növényvédő szerek jelentősen szen�nyezhetik a termesztett gyümölcsöket, zöldségeket vagy éppen a gabonát. Emellett vizsgálják a toxikus fémek, toxinok jelenlétét, valamint húsoknál az antibiotikumokat is, összesen közel 500-féle káros anyagot. A maradványértékeket laboratóriumi vizsgálattal mutatják ki, jelentősen alacsonyabb értékekre törekednek, mint amit az előírások megengednek. A HiPP ezen tisztasági követelmények betartását

velt sütőtököt az anyacég nem használta, mert Németországban ezt a zöldséget bébiételként nem fogyasztották. Saját fejlesztésünkkel azonban meggyőztük őket. Így most már Németországban is jóízűen eszik a babák répával, almával és hússal” – meséli dr. Bódi Csaba. Szintén hazai javaslatra került a palettára a szürke marha és borjának húsából készült étel. „Claus Hippet és a német menedzsmentet meghívtam a Hortobágyi Nemzeti Parkba, ahol bemutatták nekik a magyar őshonos fajtát, megismerhették a tartási körülményeket, majd jóízű kóstolón vettünk részt a hortobágyi csárdában, ezután nem maradt több kétség bennük a leendő termékkel kapcsolatban.” A biotermeléssel összefüggő fenntarthatóság már tíz éve vállalati filozófiaként jelenik meg a cégcsoport

mindennapjaiban. Intézkedéseikkel fenntartják a talaj termékenységét, óvják és támogatják a biológiai sokszínűséget, az állattartást, hogy azok természetes környezetben, szabad levegőn sokat mozogjanak. Saját 15 hektáros területükön is törekednek a fajtagazdaságra, a virágos udvar, a ligetes, fás zöld terület pedig kedvez a méheknek, a rovaroknak, és így az énekesmadaraknak is. Kíméletesen és takarékosan bánnak a természeti erőforrásokkal, a cégcsoport célja a CO2-semleges termelés. Az E.ON Hungária Zrt.-vel együttműködve 100%-ban zöldáramot használnak. Az üzem területén az újrahasznosítható nyersanyagokat, mint a papír, fém és fa csomagolóanyagokat értékesítik, szelektív hulladékgyűjtést végeznek. A saját kútból származó víz felhasználását optimalizálják, azt a technológiai használat után saját szennyvíztelepükön tisztítják, a víz tisztaságának indikátoraként akváriumban tartott aranyhalak szolgálnak. „Büszke vagyok arra, hogy munkatársaim a környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás terén végzett tevékenységét az EMAS és EMAS Plus tanúsításunk mellett a CSR Hungary díjjal jutalmazták Környezet-Zöld kiválóság kategóriában 2018-ban.” Dr. Bódi Csaba jól gazdálkodik a rá bízott jószággal. „Hogy miért dolgozom több mint 25 éve egy helyen? Ezt a kérdést mosonmagyaróvári évfolyamtársaim is föltették. Vallom és követem azt a gondolkodásmódot, amit dr. Claus Hipp megálmodott, felépített, és amit most fiai visznek tovább. Rengeteg új kihívással kell szembenézni nap mint nap, és ebben egy olyan csapat áll mellettem, akikkel jó együtt dolgozni, és eredményesen megoldani a feladatokat.” Dr. Bódi Csabának a hazai biotermesztés fejlesztésében és népszerűsítésében végzett kimagasló szakmai munkáját, sikeres vezetői tevékenységét Pro Alimentis Hungariae díjjal ismerték el 2017-ben. Ez egy emlékezetes év volt, ekkor vehette át ugyanis az Év Vállalkozója kitüntető címet is a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától. Szerző: Farkas Mónika Fotó: Marcali Gábor

ÜZLETI RIPORT

Wolf Orvosi Műszer Kft.

STABILITÁS ÉS MÉRSÉKELT NÖVEKEDÉS A CÉL Folytatja a több mint 27 évvel ezelőtt megkezdett munkát, ugyanakkor új utakat és piacokat keres a Wolf Orvosi Műszereket Forgalmazó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

A cég menedzsmentje azonban az elmúlt hónapokban átalakult, miután a cég alapító-tulajdonosa, Farkas Szilárd a múlt év szeptemberében váratlanul elhunyt. Ez a sajnálatos esemény lényeges változásra kényszerítette a Kft-t, hiszen a tulajdonosi szerkezet az örökléssel megváltozott, így a szervezeti struktúra átalakítása is szükségessé vált. Jól átgondolt, a cég működését a leghatékonyabban elősegítő és támogató menedzsment felállítására volt szükség, hogy a vállalkozás továbbra is a tőle megszokott magas színvonalon

és pontossággal működjön, szolgálja ki partnereit. Jelentős változás, hogy az eddigi egyszemélyes ügyvezetés helyett, jelenleg két ügyvezető és egy cégvezető alkotja a 3 fős menedzsmentet, összehangolt munkájuk pedig biztosítja a cég zavartalan működését és a szokásos üzletvitelt. A változások közepette is egyértelmű, hogy a cég – hűen az alapító elképzeléséhez – folytatja eddigi tevékenységét, a jövőt tekintve továbbra is a stabilitás és a mérsékelt növekedés a cél.

Ennek megvalósításában természetesen óriási szerepe van a kiváló, lojális és elkötelezett munkatársaknak, akikre méltán lehetnek büszkék a tulajdonosok, hiszen egy emberként álltak a cég és a vezetőség mellé a nehéz időszakban. A cég fő tevékenységi körébe az egészségügyben használt orvosi műszerek, gyógyászati segédeszközök, kötszerek, egyszer használatos, valamint laboratóriumi és munkavédelmi termékek tartoznak. Forgalmazásukban a vezetés

nem tervez változást. A Wolf termékei – az eddigi gyakorlatnak megfelelően – a kiépített szállítási csatornákon jutnak el az ország különböző területein található kórházakba, rendelőintézetekbe, gyógyszertárakba, szociális otthonokba. A cégvezetés fontosnak tartja megemlíteni azt is, hogy mintaboltjaik – a Kazinczy utcában, valamint a Szigethy Attila úton – változatlan nyitvatartás mellett várják a kedves vásárlókat. A további fejlődés érdekében ugyanakkor új piacokat, beszállítókat, terméke-

utóbbi években Magyarországon. Ezt a lendületet, ezt a fejlődést szeretné a cég a jövőben kihasználni és olyan kapcsolódási pontokat kiépíteni ezen ágazat szereplőivel, amely egy új tevékenységének teremtheti meg az alapját. Hisszük azt, hogy egy új lábon állás tovább erősítheti a már meglévő gazdasági pozíciót és egyben egy nagyobb stabilitást is eredményezhet a kft-nek. A Wolf Kft. az elmúlt időszakot a modernizáció és a fejlődés jegyében töltötte. Számos EU-s pályázatot adott be az elmúlt hónapokban, melyek mindegyike a modern kori kihívások könnyebb megfelelésének teremtik meg a bázisát. Bízunk benne, hogy ezen működést könnyítő backoffice modulokkal egy még hatékonyabb működést hoznak a cég életébe. A Wolf komolyan veszi az innovációt. Számos területen indított olyan innovatív módszerekkel, melyek rövid- és közép távon egy gazdaságosabb termelés elősegítését hivatottak szolgálni.

KIEMELT TERMÉKKÖRÜNK CÉGEK SZÁMÁRA Újgenerációs ing felett is viselhető vérnyomásmérő készülékek bluetooth-kapcsolattal és mobilapplikációval cégvezetőknek és menedzsereknek.

Automata, félautomata defibrillátorok forgalmazása és felülvizsgálata, amelyek hozzáférhetősége egyre több helyen válik szükségessé.

Az egészségügyben új európai uniós szabályozó rendszer lép életbe 2020 májusától. Az új szabályozásnak való megfelelés kiemelt prioritást kap a Wolf életében. Az új feltételrendszer megismerése, valamint a felkészülés a változásokra, az elkövetkező időszak fő feladatai közé fog tartozni.

A győri ipari parkban lévő raktárbázis

ket is szeretnénk találni – tette hozzá a cégvezető. Ennek érdekében a Wolf átalakította értékesítési részlegét, frissíti és bővíti internetes áruházát, és új marketingstratégiával kívánja erősíteni pozícióit: szeretnék jobban kihasználni a közösségi média adta lehetőségeket és emellett nagyobb hangsúlyt helyeznek a direktmarketing eszközök használatára. A portfólió áttekintése és a piac elemzése nyomán feltárultak friss piaci rések is. A Wolf a jövőben az egészségügyi partnereken felül szeretné megkeresni a gazdaság egyéb szereplőit is. Az ipar – azon belül is a járműipar – fejlődése töretlen az

A Wolf Kft. forgalma az elmúlt években dinamikusan nőtt. Tavaly a 2017-eshez hasonló árbevétel mellett javult a vállalkozás eredménye. Idén a cégvezetés – a pályázatokon, tendereken való sikeres részvétel okán – ismét forgalomnövekedéssel számol. Az üzleti élet és a gazdaság adta kihívások mellett a Wolf Kft. fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást is. Sportegyesület támogatásával, művészi szponzorációval, valamint egészségügyi termékek, kényelmi és gyógylábbelik adományozásával veszi ki a részét a cég az említett tevékenységből. Ahogyan a menedzsment megfogalmazta: „Stabilitás és mérsékelt növekedés a cél.”

Mentőládák és egészségügyi felszerelések forgalmazása és feltöltése gépjárművekbe, illetve üzemekbe, a szükséges segélynyújtás biztosításához.

WOLF ORVOSI MŰSZER KFT. 9027 Győr, Csörgőfa sor 4. www.wolforvosimuszer.hu info@wolforvosimuszer.hu +36 96 / 428 - 160

Nehéz pályára lépnek az egészségügyisek

PROFI KÉPZÉS A HIÁNYSZAKMÁKBAN A kisalföldi megyeszékhelyen minden adott ahhoz, hogy megfelelő minőségű oktatást kapjanak azok a fiatalok, akik az egészségügyi pályán képzelik el a jövőjüket. Kiváló elméleti, gyakorlati és szakmai ismeretekre tehetnek szert a képzés bölcsőjében, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban (PAMOK).

A Széchenyi István Egyetem Egészségtudományi Karának megalakulása Szekeres Tamáshoz, az akkori győri főiskola főigazgatójához és dr. Bugovics Elemérhez, a PAMOK főigazgatójához köthető. „1995ben fogalmazódott meg a gondolat, hogy ugyan nincs Győrben orvosi egyetem és klinikai háttér, de utóbbinak minősül egy olyan nagy oktató kórház, mint a helyi, hiszen az összes orvosi hátteret lefedi. A nyitott szívsebészeten kívül minden terület megtalálható, magasan képzett orvosokkal” – mesél a kezdetekről dr. Fehér Rózsa, a PAMOK Krónikus Belgyógyászati Osztályának vezetője, az egyetem egészségügyi karának dékánhelyettese. Évtizedekkel korábban már elindult a Semmelweis-egyetemen az egészségtudomány fejlődése és képzése. Úgy gon-

Célszerűen egy közös intézetet hoztak létre, az egészségügyi és szociális intézetet, aminek első vezetője prof. dr. Gardó Sándor, aki egyetemi tanár, a győri kórház szülészeti, nőgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa volt. A diplomásápoló-képzés nappali és levelező tagozaton indult, az első diplomákat 2000-ben osztották ki. A szülésznő felsőfokú szakképzést országos szinten Győrben alakították ki. Gardó professzor, miután szülész volt, elfogadtatta az orvosi grémiummal, hogy a szülésznők nem lehetnek középszintű végzettségűek, ugyanis annyira fontos az ő munkájuk. Ez a képzés azóta még feljebb lépett, magas kompetenciájú szülésznő csak az lehet, aki elvégezte az ápolás és betegellátás alapszak szülésznő szakát. Erre külön is jelentkezhetnek a hallgatók. „Visszajelzé-

A cél olyan szakemberek képzése, akik képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén önálló felelősséggel részt venni. dolták, indokolt megvalósítani ugyanezt Győrben is, hiszen az akkori felsőoktatási intézményben minden adott volt a sikeres működéshez. „Szekeres Tamás főigazgató is felismerte, hogy alapvetően egy műszaki főiskola már a huszadik század legvégén is sokszínűen és magasabb szinten működhet, ha több területnek ad otthont. Így 1996 őszén kapott engedélyt az intézmény az egészségtudományi oktatás elindítására, a diplomásápoló-képzéssel.” Kezdetben az oktatók zömét a győri kórház adta.

sek alapján jelenleg a legmagasabb szintű szülésznőképzés Győrben van.” A felvételi jelentkezésben Ápolás és betegellátás alapszak, ápoló és szülésznő szakirányra lehet jelentkezni. A cél olyan ápoló és betegellátó szakemberek képzése, akik képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamen�nyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni. A hiányszakmák felzárkóztatása a gazdaság minden területén napi téma, így van

ez az egészségügyben is. Igény volt évekkel ezelőtt diplomára épülő mentálhigiénés szakemberekre. Ezt nemcsak ápolók végezték el, hanem pszichológusok, pedagógusok is. Dr. Nagy Sándor főorvos, dékán hozta létre először az országban a Szülészeti-nőgyógyászati szonográfus felsőfokú képzést. „Nekik olyan kompetenciájuk van, amivel önállóan végezhetik várandós kismamák ultrahangos szűrését. Ez egy szülész-nőgyógyászt helyettesítő feladatkör.” A Széchenyin az egészségügyi szervező képzés két specializációt takar. Másfél év után dönthetnek a hallgatók, hogy egészségbiztosítási szakemberek lesznek, vagy egészségturizmus-szervezők. „Amikor ezt a képzést létrehoztuk, szerettük volna, hogy egy nagyobb vertikumot tudjunk a hallgatóknak felmutatni, másrészt rendkívül jó volt, hogy az egyetem, mint multidiszciplináris intézmény tökéletes jogi, közgazdasági, matematikai, informatikai szakmai alapozó ismereteket ad, amit szabadon felhasználhattunk.” Az Egészségturizmus-szervező képzésben az egyetem turizmus és vendéglátó szak oktatói is részt vesznek a tanításban. Ez a képzés hasonlít egy általános turisztikai szakhoz, azzal a speciális adottsággal, hogy az egészség- és gyógyturizmushoz jobban ért, de az összes turisztikai alapismeretet tartalmazza a képzés, ami mestervagy doktori szinten a turizmus területén továbblépést biztosít. „Bármennyit is dolgoztunk, hogy megismerjék, mire való egy egészségturizmus-szervező, még mindig nem tekinti egy utazási iroda őket szakembernek. A gyógy- és egészségturizmussal foglalkozó wellness-, fitneszszállodák

A Széchenyi István Egyetemen végzett hallgatók mindössze tíz százaléka dönt úgy, hogy nem magyar egészségügyi intézményben kezdi el a pályáját.

Dr. Fehér Rózsa

is gyanakodva tekintenek rájuk, ugyanis egészségturisztikai programszervezéssel ezek a szállodák sajnos nem foglalkoznak. A képzés jelenleg megelőzi korát Magyarországon.” Az egészségbiztosítási szakon végzettekre szakterületük reformja vár, vallja dr. Fehér Rózsa. Drasztikusan csökkent az ide jelentkező fiatalok száma, az elmúlt időszakban annyira átalakult a társadalombiztosítás. „Amikor ezt a képzést elkezdtük, akkor úgy tűnt, hogy lesz egy társadalombiztosítási reform, ami az egészségbiztosítást is érinti. Amire képeztük a hallgatókat, hogy önkéntes nyugdíjpénztárak kifizetőhelyein dolgozzanak, azokból is egyre kevesebb van. Az ország minden részéről jelentkeznek hozzánk levelezős diákok, azért jönnek, mert tudják, hogy nagyon jó a képzés. A mostani elsőseink közül legalább tízen a Semmelweis-klinikán dolgoznak és mégis hozzánk jönnek tanulni levelezős képzésre” – mondja el a képzés színvonalát erősítve dr. Fehér Rózsa, rámutatva az igazi problémára, miszerint nagy baj, hogy az ápolószakmának nincs elegendő presztízse.

Mindenki tudja, hogy nagyon sokat kell dolgoznia alacsony fizetésért egy betegápolónak. Jelentős változáson mentek keresztül az egészségügyi szakképzések is, hiszen augusztusig az iparkamarához tartoztak a képzések. Szeptembertől a Széchenyi István Egyetem szárnyai alatt működik a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola. Az egészségügyi dolgozók életpályamodellének kialakításához tartozik ez a lépés, annak tükrében, hogyan lehetne a középszintű szakképzések színvonalát növelni. „Ez emeli az oktatás színvonalát és még csábítóbbá teheti az egészségügyet a fiatalok számára.” A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kara 10 éve elérte, hogy a helyi egészségügyi szakképző iskola az egyetemhez és az egészségtudományi karhoz tartozzon szakmailag. A tanulói létszám ez alatt az időszak alatt a tízszeresére nőtt. „Büszkén mondom, hogy sokat ér egy széchenyis diploma az egészségügyben. Rendkívül jók a visszajelzéseink.” Volt hallgatók közül többen külföldi klinikákon, például a Cambridge-i Egyetem vezető ápolói lettek.

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

A magas szintű képzés ellenére, országszerte nagy ápolóhiány van. „Az ápolók megbecsülésére jobban kellene figyelni, ezt az életpályát még jobban ki kellene dolgozni” – folytatja az osztályvezető. Állandó téma, hogy sokan kivándorolnak és a nagyobb fizetés reményében külföldön kezdik el karrierjüket. A Széchenyi István Egyetemen végzett hallgatók mindössze tíz százaléka dönt úgy, hogy nem magyar egészségügyi intézményben kezdi el pályáját. Sokkal több hallgatót fel tudna venni az egyetem, de egyre kevesebben jelentkeznek nappali tagozatra. Az idei felvételi volt az utolsó, hogy be lehet nyelvvizsga nélkül jutni felsőfokú intézménybe, ennek pozitív hatását egyedül a levelező tagozaton érzékelték. „Ahhoz, hogy többen jelentkezzenek, meg kell emelni az ápolók presztízsét, hiszen nagy szükségünk van rájuk. Nincs kórház, háziorvosi praxis, sem egészségügy ápolók nélkül” – zárta dr. Fehér Rózsa. Szerző: Rozmán László Fotó: O. Jakócs Péter

SZEMÉLYRE SZABOTT VITAMINOK A PIACON

Prof. Dr. Dézsi Csaba András

Egészségügyi vállalkozást csak etikusan és az erkölcsi normák megtartásával szabad vezetni.

Az arcát nem csak az óriásplakátokról ismerik az emberek. Újságból, tévéből, leginkább pedig a megyei kórház kardiológiai osztályának folyosóiról. Kedves mosoly, körbefutó körszakáll. Magabiztos, kissé mackós alkat. Az orvos, aki nem kerüli el a betegek tekintetét. Mert segíteni akar. Mert dolga van. Az orvostudományban, az irodalomban, a közéletben. Az emberek, de mostanában a mesebeli állatok világában is. Prof. Dr. Dézsi Csaba Andrással arról kellett volna beszélgetnünk, hiszen ez egy üzleti magazin, miért indította el a Dr. Dézsi vitaminokkal a vállalkozását? Ám egy olyan embernél, akinél a lassítás ismeretlen fogalom, várható volt, hogy nem tudunk ennyinél megállni. Szóba került az etikus vállalkozás, a győri orvosegyetem és az is, hogy nem esik hanyatt attól, hogy doktor, mert szerinte egy jó kőművesre, kőfaragóra és más szakmák mestereire is pont akkora szüksége van a társadalomnak, mint a gyógyítókra.

MUNKA, HOBBI, GERZSON ÉS PANKA – Győr egyik legismertebb, ha nem a legismertebb orvosa. Ám az orvostudomány mellett mindig voltak olyan területek, ahol teljes gőzzel dolgozott. Könyveket írt, és nem csak a szakmai és

ismeretterjesztő gyógyászat kategóriában. Frank Zappáról például életrajzot, a dinókról, legutóbb pedig a papagájokról egy mesekönyvet. Az elmúlt években mindezek mellé nagyon komolyan vetette bele magát az egészségpiacba. Prémium vitaminokat gyárt és forgalmaz a saját nevén. Szinte hihetetlen, hogy mindez beleférjen az idejébe. – Pedig ez nem megoldhatatlan, hiszen nagyon sok ember nagyon sok mindennel foglalkozik. Csak míg valaki pecázni szeret, vagy kerékpározni, futni, az nem annyira meglepő, mint hogyha valaki tablettát talál ki és hoz forgalomba, vagy pedig mondjuk, óriáspapagájokkal foglalkozik. Ráadásul a hobbiját mindenki szereti. A munkáját talán már nem. Én azonban abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkámat úgy szeretem, mint a hobbimat, a hobbimat pedig olyan komolyan veszem, mintha a munkám lenne. Ráadásként óhatatlanul létezik a kiégés veszélye. Nem egyszerű elkerülni, de úgy könnyebb, ha az embert nem csak egyféle dolog érdekli. Engem mindig sok minden érdekelt. Az pedig, hogy az utóbbi években, hogyan születtek meg a Dr. Dézsi vitaminok, hogyan kerültek a papagájok a képbe, hát hosszú történet. – A papagájokról is szívesen beszélnék, csak most egy olyan magazinba készül az interjú, amelyik üzletemberekhez jut el. – Ez remek hír! Üzenem nekik, hogy a Somogyi Elektronic által hamarosan forgalmazott – Gerzson és Panka mese dizájnú – konyhai mérleg kiváló karácsonyi ajándék lesz a feleségüknek, barátnőjüknek. Ám, hogy egészségesen, jó szívvel készülhessenek az ünnepekre mindenképpen szedjék rendszeresen a Dr. Dézsi Magne Q 10 tablettákat. A kisgyerekeknek, unokáknak pedig a szép színes Gerzson és Panka mesekönyvet ajánlom, ami már német nyelven is kapható, de karácsonyra már angolul is megjelenik. – Varázslatos! Jó kedvel, nevetve, egyáltalán nem törődve a kérdéssel, mondja el ezt, és az az igazság, elhiszem. Megyek, veszek mérleget és a tablettából is. Egyébként hisznek Önnek az emberek?

HÁZHOZ JÖTT A „TABLETTAGYÁROS” – Természetesen. Két okból. A tablettákkal

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

kapcsolatban egyrészt azért, mert én is szedem azokat. A másik, régóta ismernek, látnak, hallanak. Én mindig azt mondtam, amit most, orvosként, magánemberként, közszereplőként. Ez a lényeges a hitelességhez. – Honnan indult a Dr. Dézsi vitaminok története? – Bármilyen furcsa, de egy orvos is lehet pont olyan beteg, mint a páciensei. Én például koleszterincsökkentőt is szedek. Nyilván én is benne vagyok a stresszes pörgésben, mint az üzletemberek általában, és ilyenkor az embernek gondolni kell a túlélésre és az élet minőségére is. A véletlen úgy hozta, hogy a „kezeim közé került” a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének az elnöke. Az ok természetesen nem publikus, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy egyszer csak kaptam tőle egy rahedli ilyen, meg olyan vitamint. Mondta ezek fontosak, szedni kéne! Na, ennyit biztos nem tudok beszedni válaszoltam. Meg nem is akarok. Ellenben régóta foglalkoztatott már a célzott vitamin és ásványi anyag pótlás kérdése. Kiváló partnert találtam ehhez a fejlesztőmunkához a személyében. – Nem hisz a multivitaminokban? – De nem ám. Nem gondolom, hogy mindenkinek jó egy tabletta, amiben 50-féle hatóanyag van. Emberként ugyanis hasonlóak vagyunk, de nem egyformák! Mindenkit különböző megterhelések érnek és egészségügyi szempontból más-más a gyenge pontja. Van, aki dohányzik, van, aki fizikai munkát végez, más inkább szellemit. Van, aki könnyebben feldolgozza a problémákat, van, aki nehezebben, van, aki megtartja magában, van, aki ki tudja adni magából, és van aki sportol, van aki nem sportol. Folytathatnám. De úgy is érthető: mindenkinek más a vitamin- és ásványianyag-igénye. Ezért úgy döntöttem, állítsunk össze nekem, ha már házhoz jött egy profi szakember, olyan tablettát, amely jó az izomgörcseimre, a kellemetlen szív bedobbanásokra, ráadásul a koleszterincsökkentő gyógyszer mellékhatásait is segít megelőzni. – Ez lett végül a Dr. Dézsi Magne Q10. – Pontosan. Először kaptam belőle ajándéknak egy évi adagot, vagyis 12 dobozzal.

annak hírét eljuttassuk a vásárlókhoz, megismerjék az előnyeit és végül meg is vegyék azt. A vitaminok, étrend-kiegészítők tarka piacán nagyon fontos szerintem, hogy megértsék, miért is egyedi, miért hasznosabb számukra a Dr. Dézsi tabletta. A név kötelez, példát kell mutatni. – Akár saját példát is? H á t , gondoltam, ha tizenkettőt tud belőle gyártani, akkor tud belőle több ezret is. Kellett egy jó dizájn, az engedélyezési mechanizmuson is át kellett verekedni magam, és végül termékké vált a kósza ötlet. Hamarosan rájöttem aztán, hogy ez volt a produkció könnyebbik fele …

„KÖNNYŰ NEKED, ORVOS AZ APÁD” – Abban, hogy megvegyék a tablettát, sokat segített a név? – Már gyerekkoromban azt mondogatták nekem, „könnyű neked, mert orvos az apád, meg orvosok a szüleid”. Persze a Dr. Dézsi név ismert volt Győrben, és amíg fel nem nőttem, addig én voltam a Dézsi doktor fia. Most, hogy már én vagyok az ismertebb, róla mondják, a Dézsi doktor apukája. Ilyen az élet. De nekem már a nagyapám, az anyukám is orvos volt, és a nővérem és mindkét fiam is orvos lett. Tulajdonképpen, négygenerációs orvos család vagyunk, ennek minden szépségével és nehézségével. Ebből a szempontból az ismertségünk, a szakmai hitelünk kicsit mélyebb a városban. Ám nem csak ezen múlik a siker. – Gondolom, akad olyan hely, ahol nem ennyire ismert a család, mégis veszik a vitaminokat. – Valójában nem az a legnehezebb, hogy valami újat létrehozzunk, hanem az, hogy

100

AZ, HOGY ZSÍRMÁJ, NEM HANGZIK TETSZETŐSEN – Az a legerősebb. Én sokáig keményen sportoltam és amikor abbahagytam, felszedtem jó pár kilót, kialakult nálam a zsírmáj. Ez nem hangzik ijesztően, de tudni kell róla, hogy a májrák előszobája lehet. Ezért nagyon régóta szedek máriatövis-tartalmú tablettákat. De olyan szinten, hogy ha elmentünk külföldre és a vérnyomáscsökkentőm mellé a feleségem elfelejtette becsomagolni, már mentem is a helyi patikába, hogy vegyek. Ezek után egyértelmű volt, hogy összeállítok magamnak egy olyan komplex májvédőt, ami a lehető leghatékonyabb. Ez lett a Dr. Dézsi Natur Hepar Mix. – Elmondva elég egyszerűnek tűnik. Találj ki egy újabb étrend-kiegészítőt. Gyártasd le és egy webáruházban máris kínálhatod. De gondolom, komoly klinikai tesztek előzték meg a pillanatot, amikor megjelent. – Eredmények nélkül aligha vesznek az emberek vitamint. Nagyon jók a visszajelzések. Mert ezek prémium minőségű tabletták és ahogy autóban sincs olyan márka, amelyik mindenkinek jó, úgy igaz ez a vitaminokra is. Célzottan érdemes szedni őket. – Két vitamin van most a piacon, lesz több is? – Vannak még betegségeim – mondja ismét nevetve a professzor, tehát vannak ötleteim is. Jelenleg két jelentős kombináción dolgozunk, de nem szeretnék előrefutni az időben.

– A vitaminok piaca nyugodtan nevezhető telítettnek. A Dr. Dézsi mégis utat tört magának. – Annak sem könnyű az értékesítési csatornákat megtalálni, aki elsőként talál ki valamit. De még nehezebb annak, aki sokadik a sorban. Sikerült bekerülnünk minden jelentős gyógyszertári nagyker. hálózatba, ami egyben a minőség garanciája is. De, azt is tudni kell, hogy gyakran konkrétan kérni kell a patikákban a Dr. Dézsi tablettákat, mert látható helyre kikerülni a polcokra sajnos több okból is nehéz. Győrben szinte minden gyógyszertár készleten tartja. De, az országban minden patika meg tudja hozatni, ha a vásárló elég kitartóan ragaszkodik hozzá. Ezzel talán árnyalni tudtam a helyzetet. Emellett jól működik a drdezsi.hu webáruházunk is. Mivel nem a vitaminok bevételéből élek, megengedhetem magamnak, hogy az összes képződő nyereséget viaszaforgassam, fejlesztésre, reklámra. Ahogy mondani szokták, „a jó bornak is kell a cégér”.

MI A JÓ REKLÁM TITKA? – Nemrégen vette át egyetemi tanári oklevelét, ehhez magam és a magazinunk nevében is gratulálok. Szakmai, orvosi munkáját az eddig elnyert sok díjon kívül ez komolyan minősíti. De el kell mondanunk, a média területén sem járatlan, így talán a saját termék reklámozásban is otthon van. – A személyes jelenlét, és a nyitott személyiség szerintem fontos. Nagyon sokáig nem voltam ott sehol a reklámokban, az ismertetőkben a fotómmal, csak a nevemmel. Úgy gondoltam, nem biztos, hogy helyes, ha orvos üzleti tevékenységet is folytat és azt a saját arcával reklámozza, de aztán rájöttem, tulajdonképpen a mai világban ez elengedhetetlen. Valójában ettől igazán hiteles. – Nemcsak ön, de átlagemberek is megjelennek az óriásplakátjain. Ők miért? – A reklámjaimban szereplő emberek nem színészek, hanem valós, saját történetüket elmesélő emberek. Akik a leleteikkel

számszerűen bizonyítják például a Dr. Dézsi Natur Hepar Mix májvédő hatását. A tények pedig magukért beszélnek. – Győrben és Pécsett is tanít az egyetemen, mellette reklámokról gondolkodik, gyógyít, könyvet ír, a közéletben is aktív, Győr ismert politikusa…. – Már megint az időbeosztásról akar kérdezni?

Az összes nyereséget vissza kell forgatni, a multikkal csak így lehet versenyezni. – Lehet, taníthatna időmenedzsmentet is. – Taníthatnék, bár az igazság az, hogy van olyan nap, amikor reggel a Dél-Dunántúlon tartok előadást, délután pedig már Mosonmagyaróváron. Emellett rendelek, operálok, kísérletezek. Van néha egy kis sietség, de ez mindig csak két munka között, mert ebben a szakmában nem lehet kapkodni. Szerintem két út van. Az ember vagy elzárkózik a dolgoktól és akkor él a saját bezárt világában vagy amellett, hogy megteremti a saját világát, ahová vissza tud húzódni, próbál részt venni azokban a dolgokban, amiket fontosnak tart. Én az oktatást nagyon fontosnak tartom, mert alapja lehet annak, hogy jobb legyen a magyar egészségügy.

NEM ESIK HANYATT A TÜKÖRKÉPÉTŐL – Az orvoslást hova rangsorolja a szakmák között? – Az o betűhöz. Mert nem az a fontos, mi a szakma, hanem az, hogy aki műveli elkötelezett legyen, és minden helyzetben ember tudjon maradni. – Önt mi segítette ebben? – Nekem három nagyon meghatározó dolog volt az életemben. Az egyik az adottság, hogy orvos család vagyunk. Ennek következtében egyikünk sem esik hanyatt

magától, ha tükörbe néz. Az, hogy orvos vagy, nem azt jelenti, hogy elalélj magadtól, hogy akkor én most valami különleges tudás birtokában vagyok. Inkább azt, hogy rá kellett jönnöm, baromi sok mindent nem tudok még és folyamatosan kell tanulnom. 1989-ben írtam meg a XX. század rabszolgái című könyvet, ami sokakat felháborított. Akkor sem volt az egészségügy túl rózsás helyzetben. A könyvből kiderült az is, az orvosoknak a fele tévedésből doktorált. Azért, mert azt mondták nekik a szülők, hogy ez egy könnyű szakma. Kisfiam, az orvosnak mindig van mit enni. Nehogy már neked koszos legyen a körmöd a nap végére. Pedig, van egy csomó nagyon jó szakma, ami generációkon keresztül biztos megélhetést adott családoknak. Aztán lassan eltűnnek a művelői. Pedig ha egy ácsnak ács lenne a gyereke, egy jó kőművesnek vagy egy jó kőfaragónak kőműves, kőfaragó, akkor sokkal-sokkal jobb szakemberek lennének ma nagy tömegben Magyarországon. Egzisztenciálisan is jó helyzetben. Ez az egyik dolog. Vagyis nem tekintem magamat másnak, mint egy jól képzett szakembernek. A másik a sport, a dzsúdó, amit gyerekkorom óta művelek. – Melyik a harmadik, ami az embernek maradásban segítette? – Az egyetem előtt egy évet dolgoztam az egészségügyben segédmunkásként. Műtős fiú voltam a sebészeten és pontosan láttam alulról az egészet. Megmondom őszintén, ezt bevezetném, az orvosi egyetem előtt kötelezően. Mert nagyon meghatározó egy fiatalnak. Egyrészt úgy gondolom, hogy egy ilyen gyakorlat után a pályára vágyódók ötven százaléka meggondolná magát, és nem lenne annyi pályatévesztő, megkeseredett ember. Másrészt, aki végigcsinál élesben egy ilyen munkás évet, az láthatja, a műtős fiú, beteghordó, az pontosan ugyanolyan ember, mint ő, csak más a tudásszintje. Nyilván ez rendben van, más a felelőssége, de neki is megvan a felelőssége, és egy ápolónőnek vagy asszisztensnek a felelőssége az gyakran nem kevesebb, mint egy orvosé. Szóval ebből a szemszögből is láttam az egészségügyet és láttam, hogy mindig a végén csattan az ostor. Ott nincs mese, mindig lefelé hullámzik a letolás, hogyha éppen valami van. Ezért van az, hogy úgy gondolom, egészségesen tudok működni, mint osztályvezető, tudok

Kisalföldi Gazdaság Exkluzív 2019

egy egyre szerteágazóbban fejlődő nagy részleget vezetni, mert megfelelő önállóságot adok a kollégáimnak, bevonom őket a gyógyításba, a tanulási lehetőséget is biztosítom, és becsülöm mindenki munkáját és személyiségét.

MIT KELL TUDNI A PROFESSZORNAK? – Van egy vicc: Tudod, mit kell tudni az adjunktusnak? Mindent. És mit kell tudni a professzornak? Hogy hol van az adjunktus. – Kicsit kisarkítása a dolgoknak, de tényleg így van, ha azt nézzük, ki tudja a legtöbbet adott esetben az osztályon. Aki frissen szakvizsgázott. Hát ő mindent tud, mert mindent naprakészen megtanult. Adott esetben lehet, hogy tényleg úgy tűnik, sok mindent csinálok, de valószínűleg azért, mert általában csapatmunkában dolgozom, megbízom a kollégáimban, és nyilvánvalóan sokat el is várok tőlük. Ugyanakkor viszont érdekeltté is vannak téve abban, hogy jól és sokat dolgozzanak. – A friss tudás biztos fontos, de a tapasztalat átadása is. – Szeretek tanítani. Nem azért, mert annyira okosnak érzem magamat, hanem azért, mert szeretek beszélni dolgokról, amik érdekelnek, amelyekről bőséges tapasztalattal bírok. Általában úgy szokott lenni, hogy bejön hozzánk mondjuk 10 medikus, és abból 1 akar kardiológus lenni. Amikor egy hónap múlva elmennek, akkor 9 akar kardiológus lenni és 1 pedig más. Ennek az az oka, hogy bevezetjük őket a gyakorlati életbe. Probléma, hogy az orvostanhallgatók nem tudnak gyakorlati munkát végezni, mert nem férnek oda a beteghez. Nálunk viszont igen. Nálunk ráadásul kötelező! Először azt hittem, hogy el fognak bújni, de nem, nagyon szeretik, és örülnek neki, hogy végre betegekkel foglalkozhatnak, élő betegekkel. – Nyilatkozott már arról, hogy szeretne Győrben is egy orvosi egyetemi képzést. – Úgy gondolom, fontos dolog a jövőben a győri orvosi egyetemet vagy kart létrehozni. Kevés az orvosi egyetem Magyarországon. Mert kevés az orvos is. Magyarországnak még két orvosi egyetemre lenne szüksége.

101

ÓRIÁSPAPAGÁJOK A HÁTSÓ KERTBEN Dézsi Csaba András és felesége komoly papagájröpdét építettek fel házuknál. Az első lakók a két amazóniai ara volt. Ők inspirálták a népszerű meséket, amelyekből az is kiderül, és ez így van a valóságban is, hogy „Csabának és Verának, a történetek két ember főszereplőjének életét gyökeresen megváltoztatta Gerzson és Panka. A könyv egy olyan valóságos, de mesés világba kalauzolja el a gyerekeket, melynek élményei hasznos ismeretekkel gazdagítják az állatokkal kapcsolatos tudásukat.”

– Még kettő orvosi egyetemet szeretne? – Egyet mondjuk Miskolcon, egyet Győrben. Ez előbb-utóbb meg fog történni. Lehet ezt gátolni, késleltetni, de ha tényleg az ország érdekeit nézzük, akkor fontos. – Nem kis falat ez sem. Sem energiában, sem időben. – Sokáig türelmetlen voltam, de nagyon sok dolog miatt már sokkal türelmesebb vagyok, mert rálátok arra, hogy a türelmetlenség csak felesleges konfliktusokhoz vezet.

EGY MESEKÖNYV, AMIBEN NEM ÖLNEK MEG SENKIT – Könyveken dolgozik? – Igen, a Gerzson és Panka kalandjainak a második részét már elkezdtem. Az első részről „Csoki” barátom fogalmazta meg, hogy „végre egy mesekönyv, ahol nem ölnek meg senkit”. Annyi mesét olvasott a gyereknek, de mindenhol valaki vagy az elején, vagy a közepén, de meghalt. Hasonló lesz ez is, de már egy kicsit izgalmasabb lesz. Sok visszajelzést kaptam, hogy az első kötetből a betörős fejezet az, amit a legjobban szeretnek a gyerekek, ezért több izgalmat írok a második részbe. Az első fejezet címe az lesz, „A kalózok fogságában”. Elindulunk Amazóniába, hogy Gerzson és Panka megnézzék azt, hogy az ősök honnan származnak… – Karácsony előtt meg fog jelenni? – Biztos, hogy nem, most írom. Viszont karácsony előtt ki fog jönni az első könyv angol nyelvű kiadása. Gyerekeknek kiváló olvasmány a nyelvtanulás mellett. Én

102

tanultam három nyelvet a magyar mellett, sőt négyet a latinnal együtt, de messze nem tudok olyan szinten beszélni, mint a gyerekeink. Ma már elengedhetetlen az, hogy anyanyelvi szinten beszéljen legalább két nyelvet a gyerek az anyanyelve mellett. Pontosan ezért fordítjuk le a Gerzson és Panka meséket németre és angolra, és valószínűleg oroszra és kínaira is.

VITAMINKISOKOS: OLCSÓ VÁLYOGTÉGLÁBÓL NEM LEHET TORONYHÁZAT ÉPÍTENI – Számos helyen szorgalmazta már, hogy olvassuk el alaposan, mi van ráírva a vitamintablettákra. Milyen összetevőket tartalmaz, milyen mennyiségben és milyen kísérő anyagok találhatók benne? – A Dr. Dézsi tablettákra nincs ráírva, hogy a konkrét hatóanyagon kívül ilyen meg olyan szennyező anyagokat tartalmaz nyomokban. Mert nem tartalmaz! Kényesen figyelünk a gyártás, az előállítás minőségére. Nem a nevemtől lesz ez prémium termék, hanem a technológiától, a minőségbiztosítástól, és mert drágák, jó minőségűek az alapanyagok. Olcsó vályogtéglából nem lehet toronyházat építeni.

– Akadnak vitaminok, amelyekből elég egy szem, az ön dobozaira pedig az van írva: napi kettő! – Nem véletlenül! Többen, miután nem egy olcsó dolog, de megfizethető, ezért csak egyet szedtek naponta. Majd jöttek és mondták, hogy doktor úr nem szűnt meg a ritmuszavarom vagy izomgörcsöm. Kérdeztem, mennyit szed? Hát, naponta egyet. De hát mondom, ember, ha mondjuk, Győrből el akar menni Pestre, és csak Tatabányáig tankolja meg a kocsiját, az Tatabányánál biztosan leáll. Sok olyan vitamin van a piacon, amelynek a hatóanyagai miatt napi sok-sok szem kellene ahhoz, hogy a szükséges adag bevitele megtörténjen. Ezt nem igazán írják fel a dobozokra. Így a beteg nem tudja, hogy a 60 tablettával valójában csak félhavi adagot vásárol olcsóbban. Reklámmal írják felül a gyógyító etikát. Nem kellene. Akad, aki csak 28 tablettát csomagol egyhavi adagnak. Pedig nem minden hónap február az évben. A cél egyértelmű, ne 12 dobozzal vegyen a beteg, hanem 13-mal. Az egészségpiac nyilvánvalóan lehet üzlet, de csak akkor, ha azt az etikai és erkölcsi elveknek megfelelően szervezik. Én ezt másként nem tudom elképzelni. Szerző: Fábián György Fotó: Marcali Gábor, O. Jakócs Péter

AZ ÖN MOSOLYÁÉRT!

• implantáció • azonnali fix ideiglenes fogpótlás • csontpótló műtétek • gépi gyökércsatorna tágítás • esztétikai fogászat • teljesen fémmentes fogpótlás • szinter metál fémváz

AZ ÖN SIKERE A MIÉNK IS! Az üzleti sikerhez vezető út egy mosollyal kezdődik.

KIVÁLÓ MINŐSÉG MEGFIZETHETŐ ÁR PRECÍZ MUNKA Cím: H-9024 Győr, Kálvária u. 37.

E-mail: info@solydent.hu Telefon: +36 96/416-440 www.solydent.hu

Fax: +36 96/440-229