Gary
Chapman Életem és a
szeretetnyelvek HARMAT
Ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik Istennel együtt segítettek bölcsességem gyarapításában
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 5
2022. 02. 03. 6:48
Gary
Chapman Életem és a
szeretetnyelvek
Harmat Budapest, 2022
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 3
2022. 02. 03. 6:48
This book was first published in the United States by Moody Publishers, 820 N. LaSalle Blvd., Chicago, IL 60610 with the title Life Lessons and Love Languages, copyright © 2021 by Gary Chapman. Translated by permission. All rights reserved. The 5 Love Languages is a registered trademark of The Moody Bible Institute of Chicago in the United States and other jurisdictions. Ezt a könyvet először a Moody Publishers adta ki az Egyesült Államokban, 820 N. LaSalle Blvd., Chicago, IL 60610, Life Lessons and Love Languages címmel. Szerzői jog © 2021, Gary Chapman. A fordítás a kiadó engedélyével készült. Minden jog fenntartva. Az 5 szeretetnyelv a Moody Bible Institute of Chicago bejegyzett védjegye az Egyesült Államokban és más joghatóságokban. Copyright © 2022 Harmat Kiadó Minden jog fenntartva. All rights reserved. Cover photograph ©2020 by Brooke Pennington/Grooters Productions Kérjük, hogy a szerző jogait tiszteletben tartva a könyvet ne másolja, és a mű felhasználásához kérje a kiadó engedélyét. Ha másképp nem jeleztük, a bibliai idézeteket a Magyar Bibliatársulat revideált új fordítású Bibliájából vettük (RÚF; 2014). ISBN 978-963-288-695-4 Fordította: Forgács Ildikó Kiadja a Harmat Kiadó 1113 Budapest, Karolina út 62. Telefon/fax: 1-466-9896 E-mail: harmat@harmat.hu Internet: www.harmat.hu Az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Felelős kiadó: Herjeczki Kornél Műszaki vezető: Bernhardt Péter Felelős szerkesztő: Naszádi Kriszta Könyvterv: Müller Péter Nyomta és kötötte: Prime Rate Kft. Felelős vezető: dr. Tomcsányi Péter
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 4
2022. 02. 03. 6:48
Tartalom Bevezetés 9 ELSŐ RÉSZ KORAI HATÁSOK OTTHON: 1938–1955
Élet egy amerikai kisvárosban Az iskola Az egyházközség Az utcánk A döntés, amely örökre megváltoztatta az életemet
13 15 23 26 32 34
MÁSODIK RÉSZ A FELSŐOKTATÁSBAN TÖLTÖTT ÉVEIM: 1955–1967
Nagyvárosi élet – Chicago: Moody Biblia Intézet Tennessee hegyei között Az antropológia felfedezése – Wheaton College Colorado Springs-i leckék A teológia felfedezése – Délkeleti és Délnyugati Baptista Szeminárium
37 39 48 52 57 59
HARMADIK RÉSZ AMIT A HÁZASSÁGOMBÓL MEGTANULTAM:
69 71
1961-TŐL NAPJAINKIG
Utam a házasságig 7
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 7
2022. 02. 03. 6:48
Lassú utazás az egység felé Egy hatalmas előrelépés És akkor jött a rák
77 86 91
NEGYEDIK RÉSZ AHOGY A GYERMEKEIM HATOTTAK RÁM:
97 Amikor megtanultam, hogy nincs két egyforma gyerek 99 A szülők idősebbek, mint a gyerekeik… és bölcsebbek is 104 Shelley visszaemlékezései 108 Derek visszaemlékezései 110 Hogyan tanultam meg megfékezni a haragomat 112 Mit tanultam lelki gyermekemtől, Clarence-től 116 Nagyszülőnek lenni jó 119
1964-TŐL NAPJAINKIG
ÖTÖDIK RÉSZ SZAKMAI UTAM KIHÍVÁSAI ÉS ÖRÖMEI:
123 Hogyan kaptam új erőre a csalódás után 125 Egyetemi lelkészi szolgálatom 129 Egyedülálló felnőttek körében végzett szolgálatom 134 Tanácsadás 137 Könyveim 141 Rádióműsorok 146 Előadói szolgálatom 150 Hogyan jutottam el Magyarországra 158
1967-TŐL NAPJAINKIG
Zárszó 165 Köszönetnyilvánítás 168 Gary Chapman magyarul megjelent könyvei 170
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 8
2022. 02. 03. 6:48
Bevezetés
S
okan olyan rohanó tempóban élünk, hogy arra sem marad időnk, hogy néha megálljunk, és elgondolkozzunk azon, mit miért csinálunk, és hova vezet az utunk. A tettek emberei vagyunk, tevékenykednünk kell, és ritkán szakítunk időt arra, hogy meghányjuk-vessük magunkban az élet nagyobb kérdéseit. A szórakozás, az élvezetek és a boldogság hajszolása lett sokak életcélja. Ugyanakkor, amint ezeket a célokat sikerül elérni, az emberi lélek azonnal még többet akar. A technológia világában az emberiség eljutott olyan magaslatokig, amelyeket gyermekkoromban el se tudtunk képzelni. Bármilyen témáról legyen is szó, az ismeretek egy gombnyomással elérhetőek. A történelem során sosem volt még ilyen művelt az ember, mégis ugyanúgy harcban állunk egymással, mint az ősi törzsi kultúrák. Miért? Mit remélünk ezzel elérni? Merre tartunk? Az új generáció ezekkel a kérdésekkel szembesül. Csak reménykedni tudunk, hogy meg fogja találni a válaszokat. Számunkra pedig, akik földi vándorlásunk végéhez közeledünk, eljött az elmélkedés ideje: Hol jártam? Mit értem el? És mi vár még rám? Hogyan jutottam el idáig? Hogyan lettem az, aki vagyok? Miután számomra már elkezdődött a mérkőzés 9
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 9
2022. 02. 03. 6:48
ÉLETEM ÉS A SZERETETNYELVEK
utolsó negyede, szánok rá időt, hogy feltegyem magamnak ezeket a kérdéseket. Elégedetten tekintek vissza az életemre. Kevés dolgot bántam meg. Áldottnak érzem magam, és alázatos hálával gondolok eddigi életutamra. A következő oldalakon ezeket az elmélkedéseimet osztom meg olvasóimmal, biztatásul az utánam jövőknek. Úgy gondolom, hogy egy-egy nemzedék tagjai gyakran elmulasztják továbbadni a következő nemzedéknek az élet örömei és bánatai során szerzett bölcsességüket. Néha pedig a felnövekvő nemzedék szalasztja el, hogy kérdezze és meghallgassa az idősebbeket. Az épp aktuális bálvány utáni hajsza közben nem veszik észre a bölcsességet az orruk előtt. Azt szeretném, ha elmélkedéseim leírása arra biztatna más „idősebb felnőtteket”, hogy ők is tollat ragadjanak. Attól függetlenül, hogy kiadásra kerül vagy Úgy gondolom, hogy sem, életutunk lejegyzése komoly egy-egy nemzedék hatással lehet unokáinkra és dédutagjai gyakran nokáinkra. Azért is imádkozom, elmulasztják hogy azok a fiatalok, akik ezeket továbbadni a következő a sorokat olvassák, késztetést éreznemzedéknek az élet zenek arra, hogy odaforduljanak örömei és bánatai a környezetükben élő idősekhez, és során szerzett kérdezzék őket az életükről. Talán bölcsességüket. a sikereiket felül akarják majd múlni, és a hibáikat el tudják kerülni. Azt remélem, hogy megoszthatok olvasóimmal néhányat a saját kudarcaimból és sikereimből és ezek tanulságaiból. Továbbá szeretnék tisztelettel adózni annak a sok embernek, aki hatással volt az életemre. Egyikünk sem lesz azzá, aki, pusztán 10
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 10
2022. 02. 03. 6:48
Bevezetés
saját erőfeszítéséből. Sok ember és körülmény befolyásolja életünk alakulását. Nem tudtam volna megtervezni azt az életet, amelyet éltem. Ne értsék félre, voltak terveim, de ezek nagy része nem úgy alakult, ahogy elképzeltem. Nagyon is tisztában vagyok az ősi zsidó mondás igazságával: „Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását” (Példabeszédek 16,9). Tizenhét éves koromra már tudtam, hogy az életemet arra akarom fordítani, hogy az embereket szolgálva szolgáljam Krisztust. Ez a tervem beteljesült, ám azt a legvadabb álmomban sem képzeltem volna, hogy így fog megvalósulni. Azokban az években, ha valaki azt mondta volna, hogy a fél életemet házassági tanácsadással fogom tölteni, valószínűleg azt kérdeztem volna tőle, mi az a tanácsadó. A gondolat, hogy író leszek, több mint ötven könyv szerzője, azt a kérdést vetette volna fel bennem, vajon miért írnék én könyvet, és főleg, mit tudnék én mondani másoknak: És később is, amikor már szerző lettem, ha valaki azt jósolta volna, hogy könyveimet több mint ötven nyelven fogják kiadni, vélhetőleg azt mondtam volna, ugye viccelsz. Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy alap- és mesterdiplomát fogok szerezni antropológiából, megkérdeztem volna, mi az az antropológia. Ha valaki azt mondta volna, hogy PhD fokozatot is szerzek, valószínűleg megkérdeztem volna, mit jelent a PhD. Azt el tudtam képzelni, hogy elvégzem a középiskolát és egyetemre megyek, de úgy gondoltam, hogy az alapképzés elvégzése után „munkába állok”. Álmomban sem hittem volna, hogy az életem során előadásokat fogok tartani Washingtonban, a Pentagonban, azután harminc különböző országból az USA-ba delegált 11
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 11
2022. 02. 03. 6:48
ÉLETEM ÉS A SZERETETNYELVEK
nagykövetek előtt, továbbá londoni parlamenti képviselők ebédjén arról, hogyan tudna az egyház és a kormány jobban együttműködni az emberi szükségletek kielégítése érdekében. Azt sem képzeltem volna, hogy házassági és családi szemináriumokat fogok vezetni több mint húsz országban világszerte. Arra pedig egész biztosan nem számítottam, hogy ugyanabban az egyházközségben fogok dolgozni ötven éven át. Nem, nem tudtam volna megtervezni az életet, amelyet éltem. Igen, voltak terveim, de lépéseimet az Úr irányította. A következő oldalakon igyekszem nyomon követni, hogyan használt fel Isten sok-sok embert és körülményt arra, hogy beteljesítse az életemmel kapcsolatos terveit. Útleírásom szerkezetét az életemre gyakorolt öt legfontosabb hatás képezi. (Ahogy már talán tudják, szeretem az ötös számot.) Megosztom önökkel, amit utam során tanultam, ahol minden megszerzett bölcsesség felkészítés volt az előttem álló következő lépésre. Remélem, hogy amit leírok, bátorítást jelent önöknek Istennel folytatott saját vándorlásuk során. Valószínűleg önöknek is vannak terveik az életükre nézve, és ez rendben is van, csak nyújtsák nyitott tenyerükön terveiket Isten felé. Ő irányítani fogja az önök lépéseit is.
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 12
2022. 02. 03. 6:48
ELSŐ RÉSZ
Korai hatások otthon 19 3 8 –19 5 5
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 13
2022. 02. 03. 6:48
Élet egy amerikai kisvárosban
A
következő néhány oldalon arról kívánok képet adni, milyen volt egy észak-karolinai kisvárosban felnőni, ahol anyámmal, apámmal és Sandra húgommal éltünk. Az az első tizenhét év, amelyet ebben a környezetben eltöltöttem, komoly hatással volt további életemre. Negyvenévnyi házassági és családi tanácsadással a hátam mögött nagyon jól tudom, milyen erősen hat a gyermekekre a család, amelyben felnőnek. Legmélyebb érzelmi fájdalmaim abból fakadnak, amikor olyan gyermekeket látok, akik szülők nélkül vagy olyan szülők mellett nőnek fel, akik rosszul bánnak velük. Életem nagy részét töltöttem azzal, hogy megpróbáltam segíteni nekik elhagyni a gyermekkorukban elsajátított destruktív mintákat. Mi, akik kiegyensúlyozott, szerető családban nőttünk fel, komoly előnnyel indultunk az életben. Ezért végtelenül hálás vagyok. Sam és Grace, apu és anyu hatvankét éven át voltak házasok. Nem voltak tökéletesek, de szorgalmas, istenszerető pár voltak, akik biztonságos és szeretetteljes környezetet teremtettek számunkra Sandrával. 15
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 15
2022. 02. 03. 6:48
ÉLETEM ÉS A SZERETETNYELVEK
Minden az észak-karolinai Kannapolisban kezdődött. Amikor a gyapotmagfúró-bogár elpusztította a gyapotültetvényeket Georgiában, apám családja elköltözött a farmról, hogy a kannapolisi textilgyárban dolgozzon. Akkoriban Kannapolis volt a legnagyobb, önkormányzattal nem rendelkező város Észak-Karolinában. Az egész város a Cannon Mills textilgyár tulajdonában volt. Ők birtokolták és adták bérbe az összes „gyári házat”. Az övék volt minden bolt, ők biztosították a közösség rendőri védelmét és tűzoltóságát. Itt találkozott és szeretett egymásba Sam és Grace. 1935ben huszonhárom, illetve huszonöt évesen Dél-Karolinába szöktek, ahol összeházasodtak. Három hónapig mindketten továbbra is a szüleikkel laktak, egészen addig, amíg elég pénzük nem lett, hogy saját házat béreljenek. Évekkel később megkérdeztem anyámat, éltek-e házaséletet ez alatt az idő alatt. Ő azt válaszolta: Nem, amíg nem volt saját otthonunk, addig nem. (Az 1930-as években még más volt a világ.) Az orvos azt mondta anyámnak, hogy valószínűleg nem lehetnek gyermekei. De ő imádkozott, és egy évvel később, 1938. január 10-én megszülettem én. Négy évvel később született a húgom. Anyu mindig hálás volt a gyermekeiért, és amikor később megtudtam, mit jósolt neki az orvos, éreztem, hogy Isten keze volt a születésünkben. Kétéves koromban szüleimmel új házba költöztünk, amelyet a Kannapolistól négy mérföldre északra fekvő China Grove-ban építettek. (Ez nem az a China Grove, amelyről a Doobie Brothers énekelt.) A hely az imafüzérfáról (angolul chinaberry tree) kapta a nevét, amelyből egész ligetek voltak errefelé. Minden gyermekkori emlékem e köré a ház köré összpontosul, amely ötezer-tizenhat dollárba került vadonatújan. 16
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 16
2022. 02. 03. 6:48
Élet egy amerikai kisvárosban
És volt benne vízvezeték! (Az 1930-as években még más volt az élet.) Aztán jött a második világháború. Apám bátyja a New York állambeli Syracuse-ba költözött, hogy a vasgyárban dolgozzon. Az a hír járta, hogy aki „védelmi ipari létesítményben” dolgozik, azt nem viszik el katonának. Apám úgy döntött, hogy inkább dolgozik vasgyárban, mint hogy puskagolyók elől kelljen menekülnie. Tehát mi is Syracuse-ba költöztünk. Csak tizennyolc hónapig laktunk ott. Egyetlen emlékem, hogy télen a hó magasabban állt, mint amekkora én voltam. A kegyetlen telek után apám úgy döntött, hogy mégis inkább a katonaságot választja, visszaköltöztette hát a családot China Grove-ba, és bevonult a haditengerészethez. Az ezt követő három évben anyu volt az egyedüli szülőnk. Majdnem mindennap írt apunak, aki viszont egy olyan hajón szolgált, amelyre nem szállították ki naponta a postát. Később mesélte, hogy néha egy egész halom levelet kapott egyszerre, de ő buzgón olvasta mindegyiket. Mi is rendszeresen kaptunk levelet aputól. Emlékszem, ahogy anyu felolvasta ezeket Sandrának és nekem. A végén apu majdnem mindig azt írta: „Öleljétek meg anyátokat helyettem, és fogadjatok szót neki!” A miénk volt a harmadik ház a keskeny poros út jobb oldalán, amely a vasúti töltésnél ért véget. A házak egymáshoz közel álltak, és a szomszédok barátságosak voltak. Nagyapám az első házban lakott ágyhoz kötött nagyanyámmal, a lányukkal, Reba Nellel és annak fiával, Kinney-vel. Bob nagybátyám és Hazel nagynéném a második házban laktak. Két fiuk volt, Bobby és Darrell. Gyakran kosaraztunk velük a házuk hátsó udvarában. Szombatonként csatlakoztak hozzánk a fiúk a fél mérföldnyire lévő fekete közösségből. (Ez még a faji 17
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 17
2022. 02. 03. 6:48
ÉLETEM ÉS A SZERETETNYELVEK
szegregáció idején volt.) Szerettünk együtt játszani velük, de amikor a meccs véget ért, ők visszamentek a saját közösségükbe, és hétfőn a saját iskolájukban kezdték a hetet, mi meg a miénkben. (A dolgok másként működtek a negyvenes években.) De már ekkor befészkelte magát az agyamba a gondolat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett. Ez azután az elkövetkező években egyre erősödött bennem. A ház mögött volt egy nagy kert, itt tanultam meg krumplit, kukoricát, zöldbabot, sütőtököt, uborkát, paradicsomot, petrezselymet és paprikát termeszteni. Amennyire csak vis�sza tudok emlékezni, minden tavasszal és nyáron segítettem apámnak a kertben. Anyu dolga az volt, hogy megfőzzön és befőzzön mindent, ami a kertben megtermett. (Akkor még nem létezett mélyhűtő.) A munka része volt az életemnek, ami bizonyára hatással volt a munkamorálomra, amellyel sosem volt probléma. Sosem tekintettem a munkát kényszernek, hanem lehetőségnek, hogy tegyek valamit. A kerttől balra volt egy „kocsiszín”, amelyben egy kocsi fért el, a kert felé néző oldalán két kisebb tárolóhelyiség állt. Az egyikben a szenet tartottuk, amivel a kályhát fűtöttük télen. A másikban a kerti szerszámaink meg a fűnyírónk volt. Az eke „tolóeke” volt, a fűnyíró „tolófűnyíró”. Ez azt jelenti, hogy attól ment, hogy toltuk. (A negyvenes években még más volt az élet.) A kocsiszín mögött volt a tyúkól, ahol mindig tartottunk legalább egy tucat tyúkot és egy kakast. Gyakran én etettem a tyúkokat és szedtem össze a tojást. Sok főtt tojást és tojáskrémes szendvicset ettünk. A tyúkól mögött állt a disznóól. Csak egy hízónk volt, és amikor ez elérte az „ehető állapotot”, kolbász, hús és zsír lett belőle. Nem tudom, miért, de sosem 18
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 18
2022. 02. 03. 6:48
Élet egy amerikai kisvárosban
lett másik disznónk. Ez nagy örömömre szolgált, mert nem szerettem kivinni neki a moslékot. Iskoláséveim során a napirendem a következőképpen nézett ki: amikor hazaértem, ettem valamit, aztán megcsináltam a leckét. Ezután tavasszal és nyáron apunak segítettem a kertben. Amikor kicsit idősebb lettem, én nyírtam le a füvet szombatonként. Ami a benti házimunkát illeti, a húgommal osztoztunk a vacsora utáni mosogatás feladatán, amit egyébként máig élvezettel csinálok. Szeretem a jól végzett munka érzését, ami a mosogatógép telepakolásából, majd a fazekak és serpenyők kisúrolásából fakad. Gyermekkoromban persze nem volt mosogatógépünk. Mindent kézzel mostunk el, majd egy műanyag tálcán hagytunk megszáradni. Ez a készség jól jött a házasságom során, mert a feleségemnek, Karolynnak a szeretetnyelve a szívességek. Köszönöm, anyu, hogy megtanítottál mosogatni! Nagyban hozzájárultál a házasságom sikeréhez! Ha a kerti munkához vagy a kinti játékhoz már túl hideg volt, Sandrával társasoztunk odabent. Hetente egyszer-kétszer a család meghallgatta az országos híreket a rádióban. Néha más rádióműsorokat is hallgattunk. Mára már csak a The Lone Ranger (A magányos lovas) és a Life with Luigi (Élet Luigival) címűekre emlékszem. Ez utóbbi egy rádiós vígjátéksorozat volt Luigi, egy Chicagóba frissen érkezett olasz bevándorló tapasztalatairól. Az egész család együtt kacagott. Ezek máig gyermekkorom kellemes emlékei közé tartoznak. Mielőtt még felmerülne önökben a kérdés: a televízió ekkor még nem érkezett meg a mi utcánkba. 1946-ban az egész Egyesült Államokban csak hatezer otthon rendelkezett tévével. Ez a szám 1951-re tizenkétmillióra nőtt. 1955-ben már 19
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 19
2022. 02. 03. 6:48
ÉLETEM ÉS A SZERETETNYELVEK
az amerikai otthonok felében volt televízió. Természetesen fekete-fehér, hiszen a színes tévé csak később jött. Az utcánkban először 1951-ben Bob bácsinak és Hazel néninek lett tévéje, akik mellettünk laktak. Én tizenhárom éves voltam. Emlékszem arra, amikor átmentem hozzájuk és először láttam televíziót. Nehezen hittem el, hogy az emberek a képernyőn az ország más részeiben vannak! Úgy emlékszem, nekünk 1953-ban lett tévénk. Főként a CBS News-t és a helyi híradót néztük, amelyet Charlotte- ból sugároztak. 1955-ben befejeztem a középiskolát, tehát a televízió nem játszott fontos szerepet a gyermekkoromban. Sokszor gondolkodtam már azon, milyen hatással lett volna az életemre, ha televízió és számítógép mellett növök föl. Tudom, ez úgy hangzik, mint amikor egy öregember „a régi szép időkről” beszél, de én hálás vagyok azért, hogy a gyermekkoromat a tanulás, a munka, a játék és a templom töltötte ki. Nem terhelt a világ híreinek traumája, ami most állandóan elárasztja az amerikai otthonokat. Engem mindig az foglalkoztatott, mi a következő teendőm. Gondolom, olvasóim között szülők is vannak, őket arra biztatom, vigyenek rendszert gyermekük életébe. A gyerekeknek jót tesz a rendszeres életmód, ami alatt azt értem, hogy megvan az ideje a tanulásnak, a játéknak, a munkának, a szórakozásnak és az alvásnak. Tanácsadói éveim során azt tapasztaltam, hogy azok a gyerekek, akiknek hagyják, hogy azt tegyék, amit akarnak és amikor akarják, gyakran elunják magukat, mire tinédzserek lesznek. A gyerekeknek útmutatásra van szükségük. Nem tudják még, mi a legjobb nekik. A szülők nemcsak idősebbek, mint a gyerekeik, de a legtöbb esetben bölcsebbek is. Ha a gyerek életében rendszer van, az 20
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 20
2022. 02. 03. 6:48
Élet egy amerikai kisvárosban
biztonságérzetet ad neki. Ne engedjék, hogy gyermekük minden szabadidejében egy képernyőt bámuljon vagy videojátékokat játsszon! Ez az életmód felnőttkorban is elkíséri őket, és nem lesz jó hatással a boldogulásukra. Szeretném külön kiemelni, mennyire fontos a lefekvés idejének rögzítése. Nem győzöm csodálkozni, amikor este fél tízkor bemegyek egy boltba, és négy-ötéves gyerekeket látok a szüleikkel vásárolni. Még az egyedülálló szülőknek is azt tanácsolnám, hogy vezessenek be fix lefekvési időt gyermekeik számára. A gyerekeknek rendszeres alvási szokásra van szükségük. Fizikai és érzelmi egészségüket is hátrányosan befolyásolja, ha nem tudják kialudni magukat. Ha a csemetéjük lefekvési idejét rögzítik, az a szülők számára is előnyös. Időt nyernek bizonyos feladatok elvégzésére, vagy arra, hogy lazítsanak és élvezzék a kettesben töltött időt. Egy másik fontos dolog, hogy a szülők megtanítsák gyermekeiket azokra az alapvető teendőkre, amelyekre életük során szükségük lehet. Sosem tanultam volna meg, hogyan kell növényeket ültetni és egy kertet rendben tartani, ha az édesapám nem tanított volna meg rá. Nemrégiben néhány profi focistával és a feleségeikkel vacsoráztam. A beszélgetés során arról is szó esett, mi lesz velük akkor, amikor „kiöregednek” a fociból. Egyikük azt mondta: „A gondunk az, hogy semmi mást nem tudunk, csak focizni. Gyermekkorom óta a foci volt az életem. Nem értek semmi máshoz.” A többiek mind egyetértettek. Éveken keresztül ismételten azt a tanácsot adtam a szülőknek, hogy készítsenek listát mindazokról a dolgokról, amelyekről azt szeretnék, hogy a gyerekeik elsajátítsák, mire tizennyolc évesek lesznek. Azután – a megfelelő korban – tanítsák 21
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 21
2022. 02. 03. 6:48
ÉLETEM ÉS A SZERETETNYELVEK
meg nekik ezeket a jártasságokat. Ha tizenéves gyermekeik vannak, együtt állítsák össze a listát. Lehet, hogy meg fognak lepődni, miket vetnek fel. Van egy ősi héber mondás, amely így szól: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Példabeszédek 22,6) Ha gyermeked majd felnő, és megházasodik, a társa hálás lesz neked, amiért ilyen jól felkészítetted őt az életre.
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 22
2022. 02. 03. 6:48
Az iskola
A
mikor visszaköltöztük észak-karolinai házunkba, hatéves voltam. Syracuse-ban öt és fél évesen elkezdtem az első osztályt, tehát amikor visszatértünk Észak-Karolinába, az első osztály felén már túl voltam. Anya és az iskola vezetői úgy döntöttek, hogy készen állok továbblépni a második évfolyamba. Így aztán mindig egy évvel fiatalabb voltam, mint az osztálytársaim többsége, és a középiskolát tizenhét évesen fejeztem be. Minden reggel kisétáltam a 29-A számú főút és a Mt. Moriah Church Road kereszteződésénél lévő buszmegállóhoz, és a környékbeli bandánkkal együtt buszoztam el a landisi általános iskolába. Ugyanazzal az iskolabusszal jártam kisiskolás, felső tagozatos és középiskolás koromban, mert az összes iskola egy helyen volt, a landisi textilgyár közelében. Iskoláséveim emlékei kellemesek, kivéve az ötödik osztályt. Abban az évben történt, hogy Mrs. Coffee elfenekelt. Arra már nem emlékszem, mit tettem, de a fájdalmat, amit a pálca okozott, sosem fogom elfelejteni. (Az élet más volt a negyvenes években.) Ettől az egytől eltekintve élveztem az iskolát. Mindig szerettem olvasni. Általánosban a kedvencem a Silver Chief: Dog of the North [Silver Chief: észak kutyája] című könyvsorozat volt. Szinte láttam a kutyák leheletét, és 23
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 23
2022. 02. 03. 6:48
ÉLETEM ÉS A SZERETETNYELVEK
éreztem a csípős hideget. Lehet, hogy ekkor lopta be magát gondolataimba a kalandvágy. A felső tagozaton és a középiskolában szerettem az alapszintű matematikát, de az algebra és a geometria sosem hozott izgalomba. A fizika és a biológia volt a két kedvenc természettudományos tárgyam. Az angolt nagyon szerettem – a nyelvtant és az irodalomat egyaránt, de a legkedvesebb órám a bibliaismeret volt. Igen, az állami középiskolában tanítottak bibliaismeretet. (Az élet más volt az ötvenes években.) A tanárunk, Miss Jabour nagyobb hatással volt az életemre, mint gondolta volna. Ami azt illeti, az ő egyik megjegyzése vezetett engem később Chicagóba, a Moody Biblia Intézetbe. De ez egy későbbi történet. Középiskolás koromban történt egy tragikus esemény, amely mélyen megérintett. A megye új épületet épített a középiskola számára. Az építkezés során robbanás történt, és az egyik gondnokunk életét vesztette. Egészen addig nem nagyon gondoltam a halálra. De akkor nagyon szomorú voltam, hogy valakinek az édesapja és férje már nincs többé. Nem ismertem személyesen, de átéreztem a fájdalmat. Arra is rádöbbentem, hogy az élet ideiglenes állapot. A halál egyik pillanatról a másikra bekövetkezhet. Ekkor voltam először kitéve a gyásznak. Lelkészként az évek során sok nyitott sír mellett kellett megállnom, és megtudtam, miért sírt Jézus Lázár sírjánál (János 11). Nem hiszem, hogy Lázár miatt sírt, hiszen tudta, hogy vissza fogja hozni őt az életbe. Úgy gondolom, hogy Jézus végigtekintett a jövő folyosóján, és átélte a fájdalmat, amelyet a halál okoz az emberi szívben. Megtanultam „sírni a sírókkal” (Róma 12,15). 24
Gary_Chapman-Eletem_tanulsagai_beliv_02.indd 24
2022. 02. 03. 6:48
Egy élet – nyolcvan év Öt szeretetnyelv Több millió megváltozott kapcsolat Kinek adatik meg, hogy leüljön kedvenc írójával vagy előadójával beszélgetni, hogy megértse, milyen körülmények, emberek és események formálták a gondolatait és a személyiségét? Az 5 szeretetnyelv® szerzőjének közvetlen hangvételű visszaemlékezéseiből első kézből ismerhetjük meg a közkedvelt párterapeuta életének, lelkészi és tanácsadói pályájának meghatározó tapasztalatait – a vidéki kisiskolától a világ számos előadóterméig. Megtudhatjuk, hogyan jutott el az emberi kapcsolatok millióit átformáló szeretetnyelvek felismeréséhez a tanácsot kérő párok meghallgatása és saját házasságának konfliktusai során. És azt is, mi a titka, hogy ez a szerény, puritán ember személyesen és a könyvein keresztül annyi különböző problémával küzdő embernek segíthetett szerte a világon. Számtalan története végén meleg szívvel emlékszik vissza a magyarországi előadókörútján tapasztalt hatalmas érdeklődésre is. „Számunkra, akik földi vándorlásunk végéhez közeledünk, eljött az elmélkedés ideje: Hol jártam? Mit értem el? Hogyan lettem az, aki vagyok? Miután számomra már elkezdődött a mérkőzés utolsó negyede, szánok rá időt, hogy feltegyem magamnak ezeket a kérdéseket. Elégedetten tekintek vissza az életemre. Kevés dolgot bántam meg. Áldottnak érzem magam, és alázatos hálával gondolok eddigi utamra.”
„Legyen biztatás a saját életünkre nézve mindaz, amit Isten Gary életében véghez vitt.” MAX LUC ADO
3500 Ft
Chapman