Cikcakk 2016/5 október by Harmat kiadó

JÁTÉK • HIT • NEVETÉS • TUDÁS

e n í

v s

g á il

2016/5

a t d o m t l á á m eg s so m i ak rit é sá

és t s e f fény

Egy szám ára 625 Ft, előfizetőknek 499 Ft.

színek a bibliában felc

sigá zv

szí

ivá

nsz

örf

rv he ány gy ek

ölé

, k e y g e h y n á v r á v i Sz k o y n á v l sóbá k e y n é m é k r é d n ü t és

Már meg sem lepődünk, ha egy filmben vagy egy fotón csodálatos színeket és formákat látunk. A Photoshop vagy a 3D-s technika segítségével bármi a képernyőre vagy a papírra varázsolható... Ám vannak olyan lélegzetelállító helyek a világban, amelyek felülmúlják mindazt, amit a legnagyszerűbb vizuális technikával valaha is el tudnánk érni.

Sz ivárványhegyek, Kín a A Zhangye Danxia nemz eti park hegyei úgy nézn ek ki, mintha egy tréfáske dvű óriásgyerek szivárványszí nűre színezte volna őket. A ter ület ezek ről a hegyek ről ka pta a nevét: a danxia szó ug ya nis róz sas zínű felhőt, ille tve vörös napsugarat jelent. A szó mára tudományos kif eje zéssé vált: így hívják a hu llámzó, színes felszínform ákat.

Már csak az emberforma kék lények, a na’vik hiányoznak

na zi he gy Tianzi hegység, Kí valósz ínűl eg a Tian e őj ez nd re m fil ű Az Avatar cí m ól meríthet te az nőtt sziklaoszlopaib be el tt ze ny vé nö s n, ezek a ség dú lenítésé he z. Való ba je eg m ek gy he lő ötle te t a repü , hanem lebegis a lábukon állnának m ne a th in m ek irt sziklasz . nének a semmiben

Pamukkale, Törökorsz ág Milyen lehet „hófedte” táj on, rekkenő hőségben fürdőzni? Ak ik elláto gatna k Pamukk ale gyóg yvizeihez , kipróbálhatják . Persze nem igazi hóval találkoznak. A természet ált al kialakított medencé ke t ne m hó fedi, hane m a mé szkő feh ér szí ne és a feltörő 35 fokos víz ben található ásványi anyagok festik őket ilyen csillogó hófehérre. Ha hasonló cso dát szeret nél látni, nem kell Tö rökországig menned. Egers zalók sóhegye hasonló nevezetességet kínál! Sűrű párafelhőben az egerszalóki hófehér sziklák

»»»»»

A Negev-sivatag a lemenő nap fényében

A puszta -m ézz el foTud tad , ho gy az ígé ret „te jjel -át ma puszlyó” földjének , Izraelnek 60% gev-sivatag. taság foglalja? Mégpedig a Ne bágyunkra, De nem hasonlít sem a mi Horto n homokdűsem a Szaharára, ahol végtele vagy sivanék sorakoznak. Az izraeli puszta vidék, ahol tag egy kopár, hegyes-völgyes ó. A forró alig akad egy-egy fa vagy fűcsom ntenek az napsütésben igazi felüdülést jele kút, hanem oázisok. Főleg, ha nemcsak egy − mint az tó és vízesés is található bennük megbújt csa Éngedi oázisban, ahol Dávid is l üldözte. patával annak idején, amikor Sau

శ

Lót felesége a neve ennek a furcsa sziklának

Az Éngedi oázis, ahol Dávid bujkált Saul elől

úgy Sóbálványok a Holt-tengernél A Biblia beszámol arról, hogy Szodoma és Gomora pusztulásakor Lót felesége Isten parancsa ellenére is hátranézett városára, és azonnal sóbálvánnyá változott. Szodoma és Gomora a Holt-tenger partján épülhetett, ahol valóban találhatók „sóbálványok”. Ezek a furcsa képződmények a tengerből (valójában tóból) kicsapódó ásványi anyagokból jönnek létre. A tónak ugyanis nincs lefolyása sehol, így olyan sok só gyűlik fel a vízben, hogy az kicsapódva különféle érdekes alakzatokat hoz létre. A Holt-tenger azért „holt”, mert annyira sós a vize, hogy nem élnek meg benne az állatok, a növények. Viszont ha nem tudsz úszni, az sem baj: a Holt-tengerben nem lehet elsüllyedni, olyan „sűrű” a vize. Óceán és tenger találkozása

Van, aki szerint kémények, van, aki szerint gombák…

k Kappadók iai tündérkéménye thetnek! Vagy Isten épí ek Ilyen csodát csak a tündér ta ezeket a természe teremtő keze, amely megalkot n má r nag yon kor án tes osz lop okat. Eze n a vid éke y gyülekeze tek . Pál me galakultak az els ő keresz tén zédos Galáciában élő apostol levele, amelyet a szoms kappadókiai hívekhez keresz tények nek írt, eljutot t a élt később Nagy Szent is. Kappadókia hegyei között az alapvető elveket, Vazul is. Ő fogalmazta meg azokat öző szerzetesrendek , szabályokat, amelyek a különb ig meghatározz ák. kolostorok életét mind a mai nap

Amikor az óceán és a tenger találkozik A Bahama-szigetek egyikét Eleutherának hívják. Itt találkozik az Atlanti-óceán és a Karib -tenger. A furcsa, keske ny, félköríves szigetet a mélyebb, ezért sötétebb kék vizű Atlanti- óceán veszi körül, amelybe belenyúlik a seké lyebb, világoskék Karib -tenger. A sziget települését Euró pából érkező purit ánok * alapították 1648 -ban . A szige t neve görögül azt jelenti: „szabad”. A puritánok így akart ák kifejez ni, milye n hálás ak Istennek, hogy ezen a szige ten szabadon gyakorolhatják hitüket. * Puritánok: a 16. században Angliában élő hívők, akik meg akarták újítani az angliai egyházat. Sokan elvándoroltak az országból (főleg Amerikába), miután üldözni kezdték őket hitükért. Szigorú, önmegtagadó, szorgalmas élettel törekedtek Istennek tetszeni.

«««««

Aki m eg á

mát So

S á a t rit d o é m s l

ju t o t t E s z e dbe in e k y vajo n k g o h , r á ri m nt ki Sá a t t a p l a f e jé b ő ret nél ája? S z e r u g fi a és Som ik C a k k dni a C e k r e m m e g is o r it t a a l? A k k v já ló o z raj térő sza nem soha vis a lk a lo m !

ష

szerette

A CikCakk gyerekújsággal a születésétől fogva kapcsolatban vagyok – mesél Kelemen Czakó Rita, akinek ötleteit, keze munkáját, szívét és színeit a magazin minden számában láthatod. – Az újság főszerkesztője, Miklya Luzsányi Mónika már sok mesekönyvet írt, és több társasjátékot is készített. Azokban is együtt dolgoztunk. Sári és Soma Mónika néhány korábbi meséjének figurái voltak. Amikor elindult a CikCakk magazin, a megkérdezett gyerekek rájuk voksoltak, így lettek ők a ma»»»»»

gazin főszereplői. Az újság tördelője, egybegyúrója, átszabója Lente István grafikus-tipográfus, akivel remekül ös�sze tudunk dolgozni. Elolvassuk az aktuális szám cikkeit, és ötletelünk, hova milyen vidám figurát vagy bibliai jelenetet tudnánk elképzelni. Hogyan lettél illusztrátor? Gyerekként sokat és örömmel rajzoltam. De ez talán nem meglepő, hiszen majdnem minden gyerek sokat és örömmel rajzol. A családunkban az

egyik nagyapám tehetséges – és balkezes! – rajzoló volt. Tőle örökölhettem a tehetségemet. Pedig eredetileg más pályára készültem: óvónő szerettem volna lenni, gyerekekkel foglalkozni. De a művészeti tanáraim más irányba terelgettek. Így aztán olyan középiskolába mentem, ahol játéktervező-grafika szakot választhattam. Az érettségi után pedig felvettek a Pannónia Filmstúdióba és az Iparművészeti Főiskolára is. A főiskolán csomagolástervezést tanultam.

Van kedvenc színed? A kedvenc színem? A mező vidám zöldje, benne a pipacsok derűs pirosa, a víz csillogó kékjei, az égbolt világoskékje, a sárga, a narancs, a napfény színei! A fekete színt nem szeretem, de van persze olyan munka, amikor a téma azt igényli. Szereted a színeket máshol is, másban is? Mondjuk, az ételekben? Szivárványtortát választanál, vagy inkább diókrémet?

Miután megszülettek a gyerekeim, egyre kézenfekvőbb lett, hogy az illusztrálás az a munka, ami mellettük is teljes szívvel végezhető. Ahogyan rácsodálkoztam kicsi mozdulataikra, figyeltem az arcukat, huncutságaikat, hallgattam a kedves gyereknyelvet, ez mind-mind ösztönözte az alkotó munkát. Gyerekkorodban mivel rajzoltál legszívesebben? Festeni szerettél? Vagy inkább krétával rajzoltál? És melyik technika a kedvenced most? Sokféle technikát kipróbáltam gyerekként: rajzoltam ceruzával, krétával, szénnel, festettem akvarellel, készítettem rézkarcot, agyagoztam, de szívesen varrtam, horgoltam, kötöttem is, vagy készítettem bőrszandált. A középiskolában gyerekjátékokat terveztünk, mindenféle anyaggal megismerkedtünk. Nagyon szerettem például fával dolgozni, akár kicsi fajátékot készíteni, akár nagyméretű játszóteret tervezni és kivitelezni. Vagy színes textiljátékot, mesekönyvet. Amikor már dolgoztam, először ceruzával, akvarellel, tussal vagy tollal rajzoltam. De mióta a technológia megváltozott, digitális rajztáblán rajzolok. Ez meggyorsítja a munkát, és könnyebben szerkeszthető, változtatható a kép. De sajnos kimarad a festékszag, a papír kellemes sercegése rajzolás közben és a különféle színű festékek szépséges, öntörvényű keveredése a felületen.

Hogyan dolgozol a gyakorlatban? Mit jelent az illusztrálás? Megkapok egy mesét vagy egy verset, és elolvasom. Már az első olvasáskor is feljönnek bennem képek, benyomások, valamilyen hangulat. Elkezdem firkálgatni a szereplők karaktereit (de amikor újra elolvasom a szöveget, lehet, hogy átalakul a figura). Vázlatokat készítek, még csak ceruzával, papíron. Aztán a digitális táblán folytatom a rajzolást. Fontos számomra, hogy egy rajz érzelmeket sugározzon. Szeretem mókásan megmozgatni a figurákat, kifejező mozdulatokkal és arcjátékkal. Szeretek finom kis humort, melegséget vinni a képekbe, akár mesekönyvről, tankönyvről, akár társasjáték-figurákról van szó.

Igen, szeretem a színes ételeket is, a színes zöldségeket, gyümölcsöket. Egy sokszínű saláta tele van életörömmel! Szeretek kertészkedni: elültetni a magocskákat, aztán lesni, várni, ahogy kibújnak a földből, és nap mint nap erősödnek, majd pedig kihúzni egy répát, egy céklát, egy retket a földből, vagy leszakítani egy piros, kerek paradicsomot. És főzök, mindennap szívesen, színesen. Szeretem a természetet, szeretek rácsodálkozni egy kicsi virágra, bogárra, a földből kibújó piciny növénykére, a szél fújta, göndörödő felhőkre. De szeretem megnézni az utcán az emberek arcát, gesztusaikat is. Hányféle fül és orr és szem van! Mert Isten teremtett világa csodálatosan sokszínű!

«««««

»»»»

Lídia néni, a bíborfestő Az unokatesóm, Attisz és én az egész nyarat Lídia néninél töltöttük. A szüleink hosszú útra indultak valahová keletre, ezért bíztak minket anyukám nagynénjére. Amikor megláttam Lídia néni hatalmas házát meg a szép faragott kaput, elállt a lélegzetem! – Emlékszel még a nagynénémre? – kérdezte anyukám, de kiskorom óta nem jártam itt, szóval hiába törtem a fejem, nem jutott eszembe semmi. Beléptünk a kapun, a világos udvar tele volt növénnyel. Épp elindultam a fügefa felé, amikor a lépcsők felől jött Attisz. Ő már tegnap este megérkezett, és úgy mozgott itt, mint aki mindent ismer. Lídia néni is pont ekkor ért le a lépcsőn. Elállt a szavam! Gyönyörű ruhája volt, egészen lila, még a sál a fején, az is lila volt, kis rojtokkal. Észrevette, hogy bámulom, odajött, a vállamra tette a kezét, és vidáman köszöntött. – Te vagy az, Hiász? – nézett rám csodálkozva. – De megnőttél! Hány éves is vagy, mondd? – kérdezte. Megmondtam, hogy tíz. – Gondolom, jólesne nektek egy kis füge vagy szőlő, gyertek, körbevezetlek titeket! – mondta kedvesen Lídia néni. Anyámmal és apámmal beszélgettek valami üzletről, ahol eladja a kelméket és szöveteket. Bementünk a raktárba is. Hú, de én még ilyet nem is láttam! Amerre néztem, minde nütt kelmék, ezerszámra. És mind bíbor meg lila! „Lídia néni nagyon gazdag lehet – gondoltam magamban –, mert a bíborszínű ruhát csak a gazdagok tudják megfizetni.” – No, hányféle színt tudtok megkülönböztetni? – kérdezte apám, aki maga is kereskedő. – Százat! – vágta rá Attisz, és ezen mindenki jót nevetett. Aztán arról is szó volt, hogy Lídia néni minden héten egyszer elmegy a folyó partjára imádkozni. Kérdezte, hogy nem baj-e, ha minket is elvisz. Apukám kicsit furcsállotta a dolgot, mert Lídia néni a zsidók Istenéhez imádkozott. De anyukám érdekesnek tartotta, úgyhogy szombaton mi is elmentünk vele a folyópartra, ahol már várta a többi asszony. Éppen egy dalt énekeltek a teremtő Isten hatalmáról, és hogy ez az Isten megáldja azokat, akik őt szeretik. Nem nagyon értettem, úgyhogy Attisszal odamentünk, ahol sekély volt a víz, egy nagy olajfa mellé. Jó hűs volt alatta, ücsörögtünk és nézelődtünk.

– Békesség nektek! – köszönt pár férfi, pont, amikor az as�szonyok is letelepedtek mellettünk a parton. Vacsorához készültek, Lídia néni kenyeret osztott szét, szőlővel. Olyan kedves volt, megkínálta az idegeneket is. Azok leültek, mondták, hogy járják a vidéket, eléggé fáradtak. – Miért mennek ilyen sokat akkor? – csúszott ki a számon, de el is szégyelltem magam, hogy mindig kíváncsiskodom. – Hallottak már a Magasságos Istenről? – kérdezte az egyik szakállas. Elég kicsi ember volt, a hangja nagyon kedves. Meglepődtem, mert sokféle istenről hallottam már. A kedvencem Apollón, aki nemcsak harcolni, hanem verset írni is nagyon jól tudott. Attisz is valami istenségről kapta a nevét, csak nem tudom melyikről, mert van nálunk vagy száz meg ezer. Zeusz, a főisten, tényleg magasban lakik, fent az Olümposz hegyén. De sose neveztük Magasságosnak... akkor már inkább fellegtorlaszolónak vagy villámokkal sújtónak hívjuk. De legnagyobb csodálkozásomra Lídia néni azt mondta, hogy persze, most is a Magasságos Istenhez imádkoztak. A férfiak megörültek, de aztán azt kérdezték, hogy hallottunk-e az Isten Fiáról is. Rávágtam, hogy ismerek egy csomó istenfiút, Zeusznak is volt egy rakat. Erre mindenki nevetni kezdett, csak én nem értettem, miért. De ezt az Isten Fiadolgot Lídia néni sem értette. Kérte is a férfiakat, hogy magyarázzák el. Ők meg azonnal bele is kezdtek:

– Isten nagyon szereti az embereket. Annyira, hogy elküldte a földre a fiát, Jézus Krisztust, aki az életét adta a bűneinkért. Nem nagyon értettem, de Lídia néni szeme csillogni kezdett a könnyektől, sőt, azt mondta, többet akar tudni még erről a Jézusról. – Én eddig csak a haragvó Istent ismertem. Úgy szeretném megismerni Jézust is! Isten tényleg ennyire szeret minket? Ha meg tudnak pihenni egy kicsit, szívesen felajánlom a lakóházamat! Jöjjenek, frissüljenek fel, és beszéljenek még az Isten Fiáról! Mindent tudni akarok! – mondta. A férfiak örültek, hogy eljöhetnek velünk. Mi vezettük őket visszafelé, bár Attisz jobban tudta az utat, mint én. A kis köpcös férfivel, Pállal beszélgetett, és persze Attisz isteni neve volt a téma. Hogy amikor Attisz isten meghalt, akkor virágok és fák nőttek ki a testéből. – Csak az a baj – húzta el a száját Attisz –, hogy hiába a virágok meg a fák, Attisz lelke attól még örökké a Hádészban, az alvilágban kering. – Isten Fiát, Jézus Krisztust is megölték – simogatta meg Attisz fejét a férfi –, ő is alászállt a poklokra, de tudod, mi történt? Megráztuk a fejünket, mert persze, hogy nem tudtuk. – A harmadik napon feltámadt a halottak közül! De ez még nem minden – folytatta a férfi, látva csodálkozó arcunkat. – Jézus legyőzte a halált, így aki őbenne hisz, annak is örök élete lesz! Mind a kettőnek tátva maradt a szánk. Ez a Jé-

దే

zus tényleg a Magasságos Isten Fia lehet, ha ilyeneket tud! Elhatároztuk, hogy mi is odaülünk Lídia néni mellé, ha Pál beszél neki Jézusról, a Megváltóról...

Isten üzenete:

Figyeljetek rám, jöj jetek hozzám! Ézsaiás 55, 3

a világot,

««««

»»»»

Festékek a természetből Bíbor

Hajdanán pont a festékek ára miatt csak a gazdagok jártak szép, tiszta színű, élénk vagy színes ruhákban. A bíbor például a tör ténelem legdrágább textilfestéke volt, amelyet kimondottan a császárok, királyok és a magas rangú emberek engedhettek meg maguknak. Gondoljunk csak a királyi palástokra vagy az egyik legmagasabb egyházi méltóságra, a bíborosra, akinek a neve is erre a színre utal. A színezéket a bíborcsiga kopoltyúüregének váladékából nyerték. Egy gramm festékhez legalább 1000 csigát kellett elpusztítani! Ez a ma is létező csigafaj valójában krémszínű váladékot állít elő, de ha levegő és fény éri, bíborszínűvé válik. Ez a festék egyéb színrögzítő szer (pác) nélkül is befog ja az anyagot, ami különlegessé teszi a többi festékhez képest.

Sárga

Sáfrányos szeklice

అ

hisz őbenne,

A természet a legtöbb alapanyagot a sárga festékanyag kinyerésére kínálja. A már említett sáfrányos szeklice (más néven pórsáfrány) a trópusi Afrikából származik, de Európában is régóta termesztik. A teljesen kinyílt virágszirmokat kiszárítás után vízbe á ztatják. Ez kioldja a sárga színt a növényből és egy halványsárgás árnyalatot ad a víznek (illetve annak, amit ebbe a vízbe teszünk). A jóféle sáfrány nevű növény ősszel virágzik, és csak nevében rokona a sáfrányos szeklicének. Eredetileg a Földközi-tenger környékéről származik. Európába a középkorban az arabok révén került, és már a 12. századtól termesztették. A bibéjéből nyer ték a gyönyörű sárga festékanyagot, ami nagyon munkaigényes folyamat. Nem csoda, hogy a festék ára is elég borsos volt.

A Harvard Egyetem pigmentmintái gyönyörű látványt nyújtanak

Vajon mitől kék a farmernadrág? − A festéktől, persze. Na, de honnan van, miből is készül például a kék festék? Ma már leginkább a vegyiparnak köszönhetjük a színes festékeket, de ez nem volt mindig így. Dédanyáink még kávéba, teába mártották a fehér csipkét, hogy kicsit barnás, „tört” színe legyen. A sáfrányos szeklice nevű növénnyel pedig nemcsak a textíliáknak, hanem az ételeknek, például az aranyló húslevesnek is adtak egy kis sárgás színt. Még ma is sokan használják a húsvéti tojások festésére a vöröshagyma héját. Régen számtalan növényt, ásványt, aprócska állatkát használtak még festésre, textilek, bútorok, bőrök, élelmiszerek színezésére.

A 19. század közepén meg jelent mesterséges festékek elterjedésével fokozatosan kiszorultak a természetes alapanyagúak. De hogy ezek a ritka, természetben található színező anyagok megmaradjanak a világ számára, az amerikai Har vard Egyetem 2500-féle mintát őriz. Ezek közül a legritkábbak a legérdekesebbek. Az egyik legősibb színminta a „múmiabarna”, amelyet a kutatók az egyiptomi múmiák vizsgálatakor gyűjtöttek be. A nagyon szép nevű lapis lazuli egy fenségesen kék árnyalat. Ez az ásvány egykor az aranynál is értékesebb volt, és Afganisztánig kellett utazni érte. Környezetünk régen és ma is rengeteg lehetőséget kínált, kínál arra, hogy festékanyagot állítsunk elő a természetből. Talán egy kicsit időigényes mulatság, és nem árt hozzá a szakértelem sem, de megéri!

Kék

A legnehezebb sokáig a kék szín előállítása volt a természetben található alapanyagokból. A legismer tebb és legrégibb kék festék az indigó. Keleten, Indiában, ahonnan a növény származik, már az ókorban is kék festéket állítottak elő. Miután a növényt beáztatták, és az áztatás után leülepedett iszapot kiszárították, az így kapott festéket por formájában, kockába préselve árulták. Magyarországon nagy hagyománya van a kékre festésnek, illetve a „kékfestőnek”. Ez a kelme az elmúlt századokban jelentős szerepet játszott a magyar népviseletben. Amerikában az első farmernadrágot egy favágó megrendelésére készítette egy szabómester, amelyhez indigóval festett erős vásznat használt. Afrikában a mai napig él egy sivatagi törzs, a tuareg. A törzshöz tartozókat „kék embereknek” is hívják, mert indigóval festett textiljeik a bőrüket is megfogják, így a festék pigmentje védi őket a nap erős sugarától.

Indigócserje

A tuaregek bőrét is befogja a sok kék ruha, amit viselnek

Nézz utána vagy tippelj! Melyik növény milyen színt fest? Írd a növények melletti vonalakra!

• cserszömörce • kanadai aranyvessző • festő buzér • diófalevél • báránypirosító • festő csülleng • vadgesztenye

««««

»»»»

Színváltós állatok A leghíresebb színváltó állat kétségkívül a kaméleon. Az lesz a legjobb, ha őt kérjük fel, hogy legyen a döntőbíró: melyik színváltós állat a legvagányabb?

Hógolyók vagy nyulak?

Csikóhal

Sarki nyúl

A did erg ő sark kut ató kör ben éz a hób an: egy jég heg y, egy szik la, am elyr ől jég csa pok lóg nak , néhány hóg olyó... lehe t, hog y félb ehag yot t hóe mb er? Nem , az nem hógolyó, hanem néhány sark i nyúl. Sűr ű és töm ött bun dájuk a túlé lés legf ontosa bb eszköze. Nem csa k a hid egtől véd, han em elrejti őke t a ragadozók szeme elől is. No, de mi történik a sark i nyúllal, amikor nyá ron viss zahúzó dik a hó, és előbukkannak a szik lák és a szürke föld? A sark i nyúl lépést tart a divattal, és lecseréli a fehér kabátot szürkére.

A dön tőb író szív e bizt osa n ellágy ul, ha a követke ző vers eny zőt úgy mu tatjuk be: színváltós vízipóni. A csikóhalak számtalan ten ger ben előf ordulnak. Gör be kis test ükö n lóra em léke zte tő fej ül. Legkise bb fajt áik alig néhány centise k, a legn agyobb ak 30−35 centim éteresek. Színük a fehértől a barna, a sárga, a tom pa vörös árnyalatokon át a feke téig változik , foltosak is lehetnek . Színváltoztató képességüket arra használják fel, hogy jobban bele olvadjanak a környezetükbe. Ha kevés az élelem, tompa, szomorú színűek lesznek , pár zás előt t pedig élénk, derűs színekben pom páznak .

Ugye, milyen jól elrejtőztem?

Arany tek nősbogár

Ész ak-A me riká ban gya kra n tan yáz ik a hajn alka leve lein egy aranyszí nű bog ár, ame ly úgy rag yog , mint a drá gakő. De szereti a hajnalka leve leit egy vörös alapon fekete pöt �työs kis bogár is – ő a mi hétpet tye s kati cán kra has onl ít. Hop pá, de hisz en az ara nyszín ű és a kati cas zerű bog ár ugy ana z! Sok áig a tud óso kat is meg téve szte tte, és két különböző fajba sorolták ezeket a rovarokat. Az arany teknősbogár ugyanis páncélja külső, aranyszínű rétegét átlátszóvá tudja változtatni, így előtűnik az alsó, fekete pöt työs réteg.

Keleti smaragd elízia

Ez a gyönyörű név egy kocsonyaszerű, átlátszó tengeri csigát takar. Körülbelül egy évig él. Élete első két hetét azzal tölti, hogy annyi algát töm magába, amennyit csak bír. Így lassan megtelik, mint egy tartály, és az egész csiga zöld lesz. Innentől kezdve élete hátralévő részében már egyáltalán nem eszik semmit. Az algák zöld színtestjeit a testébe építi, és fotoszintetizálni kezd, azaz képes felhasználni a napenergiát, amit pedig csak a növények tudnak. Formára is olyan, mint egy falevél. A keleti smaragd elízia az egyetlen olyan ismert élőlény, amely növény és állat keveréke!

ఌ

örök élete

Indonéziai utánzó polip Nem csoda, hogy csak a 90-es évek végén fedezték fel ezt a polipfajtát, ugyani s hol így néz ki, hol úgy. A legrafináltabb álcázó mester az állatvilágban. Nemcsak a színét képes megváltoztatni, de tizenöt különb öző tenger i állatot is képes utánozni. Gondol egyet, összezárja a lábait, homok színt ölt, és pontosan úgy néz ki, mint egy lepényhal. Vagy széttárja a karjait, vörösre változik , és a tűzhalat utánoz za. Esetleg bebújik egy üregbe, kidugja belőle két karját, amelye ket gyorsan csíkoss á tesz, és úgy hullám zik, mint egy tengeri kígyó. Még az is elképzelhető, hogy távoli rokonságban áll Pom Pommal (ismere da mesét?), de ezt a tudomány még nem erősítette meg. po lip lep én yh al

po lip

tű zh al

te ng er i kíg yó

Kolibri Finom tollazata annyira apró, sűrű szálakból áll, hogy amint megmozdul, és máshogy esik rá a napfény, megváltozik a színe. A kolibrik a fecskék távoli rokonai. Rengeteg színváltozatuk és formájuk ismert, de közös jellemzőjük az apró termet és a metálfényű tollazat. Mintha repkedő, színváltó drágakövek lennének. A színükkel csak a fajták nevei vehetik fel a versenyt. Tündöklő kolibri, ametiszt erdőcsillag, ibolyásfejű erdeinimfa, zöldkoronás briliánskolibri – pontosan olyan mesebelien néznek ki, ahogy a nevük alapján elképzeled.

Sisakos kaméleon

tőVég eze tül had d mu tass uk be a dön ás vált bíró t, a sisa kos kam éleo nt, a szín bekoronáz atlan királyát. Eszében sinc s zás álcá leolvadni a környezetébe, nem az gumiatt változtatja a színét, hanem a han láálta latát fejezi ki vele. A kaméleonok ban zöldek, barnák vagy fehérek, esetleg szürke csíkokkal, foltokkal. De ha felélénszíkülnek, jókedvüket a legharsányabb l, kke izké nek kel kép ese k kife jezn i: türk del. vörössel, élénksárgával, haragoszöld ől a ebb Már csa k azt kell eldö nte nün k, y sok színből vajon melyik jelenti azt, hog y nag a a dön tőb írón k kita lált a, ki lesz színváltós verseny győztese...

«««

Kézikönyvünk célja, hogy segítsen eligazodni a Bibliában. Aki repülőgépből néz ki, látja az alatta elterülő vidéket. Felemelkedik a részletek fölé, a táj egészét szemléli. Ezt a rálátást kínálja ez a kötet. Bemutatja a Bibliában található történeteket és gondolatokat, megismertet a Szentírás legfőbb szereplőivel. Összefoglalja a Biblia minden egyes könyvének lényegét, segít átlátni a szerkezetét és megérteni az üzenetét. Ára: 4900 Ft.