Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. Zsoltárok 139,13–14
yancey_csodalatos_alkotas.indd 5
2021. 08. 30. 15:32:14
DR. PAUL BRAND és PHILIP YANCEY
Csodálatos alkotás Az istenképűség kiváltsága
Harmat Budapest, 2021
yancey_csodalatos_alkotas.indd 3
2021. 08. 30. 15:32:14
Originally published in the U.S.A. under the title: Fearfully and Wonderfully: The Marvel of Bearing God’s Image Copyright © 2019 by Philip Yancey and Children of Paul and Margaret Brand Hungarian edition © 2021 by Harmat Kiadó All rights reserved. Minden jog fenntartva. Fordította: Szabadi István Szerkesztő: Szigeti László Kontrollszerkesztő: Pötördi Éva Borító: Lente István ISBN 978-963-288-566-7 A bibliai idézeteket az új fordítású Biblia javított kiadásából vettük át (Budapest: Kálvin, 2019). E kiadvány a kiadó írásos engedélye nélkül sem részben, sem egészben nem másolható, nem sokszorosítható, nem tárolható visszakereshető rendszerben, nem tehető közzé sem elektronikus, sem más formában.
yancey_csodalatos_alkotas.indd 4
2021. 08. 30. 15:32:14
TARTALOM Előszó / 9 I. KÉPHORDOZÓK / 17 1. Látni a láthatatlant / 19 2. Emberi tükör / 25 II. EGY ÉS SOK / 35 3. Szerepünk a testben / 37 4. Diverzitás: az élet gazdagsága / 49 5. Egység: az összetartozás érzése / 59 6. A közösség eksztázisa / 71 III. KÍVÜL ÉS BELÜL / 85 7. Bőr: az érzékenység szerve / 87 8. A látható én / 99 9. A legmegbízhatóbb érzékszerv / 113 10. Csontok: a szükséges váz / 123 11. Hogyan nő a csont? / 135 IV. ÉLETJEL / 149 12. Vér: az élet forrása / 151 13. Csalhatatlan vér / 167 14. Légzés: inspiráció és exspiráció / 179 15. Mozgó testek / 191
yancey_csodalatos_alkotas.indd 7
2021. 08. 30. 15:32:14
V. A FÁJDALOM NYELVE / 205 16. Biztonságérzet / 207 17. Az egyesítő / 217 18. Krónikus fájdalom / 229 VI. A VEZÉRIGAZGATÓ / 243 19. Az agy: mágikus szövőszék / 245 20. Helyreáll a kép / 257 21. A vezérlés szintjei / 269 22. Isten hasonlósága / 283 23. Jelenlét / 293
yancey_csodalatos_alkotas.indd 8
2021. 08. 30. 15:32:14
ELŐSZÓ Dr. Paul Brand nevével 1976-ban találkoztam először, amikor Hol van Isten, amikor fáj? című könyvemen dolgoztam. Épp a fájdalom problémáján merengtem, amikor feleségem egy gyógyászati segédeszközöket árusító boltban érdekes esszére bukkant. A The Gift of Pain [A fájdalom ajándéka] szokatlan nézőpontból közelített a kérdéshez. Míg a többség szabadulni igyekszik a fájdalomtól, a szerző – dr. Brand – dollármilliókat költött arra, hogy létrehozza azt: „Hála Istennek a fájdalomért! Leprás betegeim számára nincs ennél értékesebb ajándék.” Dr. Brand ortopéd sebésznek tanult Angliában, de orvosi munkáját főként Indiában végezte, ahol drámai felfedezést tett a lepra, a világ egyik legősibb és legrettegettebb betegségével kapcsolatban. Alapos kutatás után megbizonyosodott róla, hogy e kegyetlen kór szörnyű tünetei – elvesztett ujjak, vakság, fekélyek, arctorzulás – mind egyetlen okra vezethetők vissza: a fájdalom hiányára. A lepra elnémítja az idegsejteket, így az áldozat önmagát pusztítja el, tudtán kívül, lassan, darabonként, mivel nem érez fájdalmat. Később dr. Brand Indiából egy Louisiana állambeli modern laboratóriumba költözött, hogy a cukorbetegség és más bajok gyógyításában kamatoztassa, amit az érzékelés és fájdalom hiányáról megtanult. C. Everett Koop, az amerikai hadsereg egészségügyi alakulatainak főparancsnoka elmondta, hogy dr. Brand kutatási eredményei forradalmasították a diabéteszes láb kezelését, amivel évente több tízezer amputálást sikerült megelőzni. Dr. Brand munkásságát nemzetközi szinten, több kontinensen elismerik. II. Erzsébet királynőtől megkapta a Brit Birodalom Rendjének 9
yancey_csodalatos_alkotas.indd 9
2021. 08. 30. 15:32:14
Előszó
parancsnoki fokozatát, ő az indiai Mahatma Gandhi Alapítvány kuratóriumának egyetlen nyugati tagja, valamint az Egyesült Államok Népegészségügyi Szolgálata legrangosabb díjának birtokosa, mégis úgy vélem, dr. Brand mindenekelőtt az alázatáról híres. Amikor megismertem, épp az amerikai életmódhoz próbált hozzászokni. A mindennapok luxusa nyugtalanná tette, egyszerűbb, földközelibb életre vágyott. Szeretett mezítláb járni, szabadidejét madarak megfigyelésével és kertészkedéssel töltötte. Habár személyesen ismerte Gandhit, Teréz anyát, Albert Schweitzert és Fülöp herceget, ritkán említette őket. Nyíltan beszélt kudarcairól, a sikereit pedig mindig a kollégáinak köszönte meg. Engem legjobban mégis az nyűgözött le, hogy dr. Paul Brand, a legbölcsebb és legzseniálisabb ember, akit valaha ismertem, élete nagy részét a bolygó legnyomorultabbjaira áldozta: leprában szenvedő dalitokra („érinthetetlenekre”, az indiai kasztrendszer legalsó rétegére).
Dr. Brand öröksége Beszélgetéseink közül kiemelkednek azok az alkalmak, amikor dr. Brand egy-egy betegéről mesélt, azokról a „senkikről”, akiket elhalmozott gondoskodásával. Úttörő munkásságának első napjaiban ő volt az egyetlen ortopéd sebész a világon, aki tizenötmillió leprás között dolgozott. A feleségével, Margarettel több tucat műtétet hajtottak végre a betegeken: forradalmi ínszalag-átültetéssel használható kézzé alakították merev karmaikat, újraalkották lábfejüket, megelőzték a vakságot, szemöldököt ültettek át, új orrot formáztak nekik. Mesélt a betegek múltjáról, családjáról, az elutasításról, amelyet a betegség tünetei váltottak ki. Elmondta, hogyan kísérletezett együtt orvos és beteg, hogyan próbálkoztak különböző kezelésekkel. Ilyenkor dr. Brand rendre elérzékenyült, könnyeit törölgetve emlékezett betegei szenvedésére. Neki számítottak azok is, akiktől elfordult a világ, 10
yancey_csodalatos_alkotas.indd 10
2021. 08. 30. 15:32:14
Előszó
hiszen őket is a maga képére teremtette Isten. Arra tette fel az életét, hogy tisztelje és segítsen helyreállítani bennük Isten képét. Ahogy jobban megismertük egymást, kissé szégyenlősen bevallotta, hogy egyszer már próbálkozott az írással: Indiában, a Keresztény Orvosi Egyetemen tartott előadás-sorozata után kollégái arra bátorították, hogy jelentesse meg az elhangzottakat. A szöveg azonban alig töltött ki kilencven oldalt, ami nem volt elegendő egy könyvhöz. Húsz éve nem nyúlt a kézirathoz. Rávettem, hogy túrjon fel minden szekrényt és irattartót, és végül meg is találta a foltos, indigóval háromszor átmásolt előadásszöveget. Aznap jóval éjfél után tudtam csak letenni az emberi testet vizsgáló, lenyűgöző elmélkedéseit. Dr. Brand így fogalmazza meg a könyv célját: „Bizonyos szempontból az orvosok olyanok, mint a vevőszolgálati munkatárs a boltban. Igen torz képet kapunk a termék minőségéről, hiszen egész nap a vevők panaszait hallgatjuk: itt szúr, ott fáj… Rövid kéziratomban megpróbáltam hátralépni, és megcsodálni Isten kezének munkáját, az emberi testet.” Később dr. Brand újszövetségi párhuzamot hoz, Krisztus testének képét, amelyet a modern tudományból szerzett tudásával egészít ki. Megkérdeztem, továbbfejleszthetem-e a kéziratot, színesíthetem-e az életéből vett történetekkel, kiegészíthetem-e az orvosi és spirituális igazságokat, amire dr. Brand nagylelkűen igent mondott. Majdnem egy évtizeden keresztül követtem a világ körül, visszatértem Angliába, tanulmányai színhelyére, és láttam, hogyan kezeli betegeit indiai és amerikai leprakórházakban. Egy tamarinduszfa árnyékában, laboratóriumban, zötykölődő Land Roverben, csikorgó londoni metrón… bárhol voltunk, én egyre csak kérdeztem, míg fel nem tettem minden kérdést, ami csak eszembe juthatott. Negyvenévnyi praktizálás után sem veszett ki belőle a kisfiús lelkesedés az emberi test nagyszerűsége iránt. Beszélgetéseink témáról témára kalandoztak, mégis, bármit hoztam fel, mindenhez volt egy11
yancey_csodalatos_alkotas.indd 11
2021. 08. 30. 15:32:14
Előszó
egy mély gondolata. Shakespeare-től idézett, görög, héber és latin szavak etimológiáját magyarázta. Néha szünetet tartott, és megmutatta, honnan tudhatom, érett-e a füge (a pillangókat figyeld!), és hogyan építi bonyolult fészkét csőrével és fél lábával a szövőmadár. Ifjú íróként szinte szívtam magamba bölcsességét. Közel hétszázezren olvasták a Csodálatos alkotás című könyvet és annak folytatását, mely az In His Image [Isten képére] címet kapta. Sok visszajelzés érkezett: terhes nők köszönték még, hogy most már jobban értékelik az élet és a születés csodáját; orvostanhallgatók vallják, hogy ez a könyv terelte őket hivatásuk felé; középiskolai és egyetemi oktatók idéznek belőle óráikon; és sokan megköszönik, hogy általa bepillanthattak az emberi test csodáiba. Kiváló orvosok írtak elismerően dr. Brand örökségéről: a Nobel-díjas Joseph Murray, aki az első veseátültetést végezte; Richard Selzer és Abraham Verghese orvosi szakírók; Oliver Sacks neurológus; Dame Cicely Saunders, a modern hospice-mozgalom alapítója. Habár nem mindannyian osztoztak keresztény hitében, szavaiban bölcsességre leltek, és inspirációt merítettek emberséges orvosi gondolkodásmódjából.
Új időknek új kiadás A két könyv több mint három évtizeden át volt forgalomban, és az öregedés jelei lassan megjelentek rajtuk. Mivel annyi lelkes olvasói visszajelzést kaptam, úgy döntöttem, az új nemzedéknek is bemutatom dr. Paul Brandet. A tudomány – így az orvostudomány is – igen gyorsan fejlődik, ezért amit kellett, korszerűsítettem, átszerkesztettem, s közben a két szöveget új, tömörebb formában egyesítettem. Habár dr. Brand 2003-ban elhunyt, az indiai és louisianai munkásságáról szóló részt meghagytam első személyű beszámolóként, amely a tudós, misszionárius, sebész, mesemondó és teológus látásmódját egyesíti magában. 12
yancey_csodalatos_alkotas.indd 12
2021. 08. 30. 15:32:14
Előszó
Megosztott időket élünk. Nem csak az Egyesült Államok egységét feszítik szét a politikai, faji és vallási ellentétek, hiszen a viszálykodás egész világunkat érintő jelenség. Sokat tanulhatunk attól az embertől, aki a második világháborúban, a német bombázások idején tanulta az orvoslást, amikor jóformán az egész világ fegyvert fogott, orvosi pályáját pedig India felosztásakor kezdte, amely esemény több mint egymillió ember halálához vezetett, és tizennégymilliót kényszerített hazája elhagyására. A modern világ intézményeken alapszik – nemzetközi szövetségeken, testületeken, egyházi felekezeteken, kormányzatokon –, amelyek közül több meginogni látszik. Talán ideje számot vetni egy másfajta közösséggel, amely nem szerveződés, hanem szervezet, ahogyan azt az emberi test remekül példázza. Modern kultúránk a kicsinyítés megszállottja is. Zenét, filmet, tudást redukálunk adatszikrákká, hogy maroknyi okostelefonunkon tároljuk. A tudomány, az orvoslás és egyéb tevékenységek mind szakmai „monokultúrákba” tömörülnek, ahol szinte lehetetlen a keresztbeporzás. Dr. Brand ritka tehetséggel hozta össze a különböző területeket. Lelkesen foglalkozott a tudománnyal, madármegfigyeléssel, hegymászással, biokertészkedéssel, igyekezett egyesíteni a természeti rendet a szellemi renddel. Keresztény lévén örömmel fedezte fel a természetben a Teremtő kezének nyomait. Ha teleszkópot ragadunk, hogy szétnézzünk az univerzumban, majd elektronmikroszkóppal tekintünk az anyag mélyére, tagadhatatlan szerkezeti hasonlóságot fedezünk fel a galaxisok, a csillagok és a bolygók, illetve a molekulák, az atomok és az elektronok között, hiszen mindkét valóságréteget egyazon Teremtő alkotta. Ugyanaz formálta testünket, aki később az Újszövetség szerzőit ihlette arra, hogy az emberi testtel ábrázolják a lelki igazságokat. Dr. Brand nem prédikál, hanem feltárja, hogyan dolgoznak össze sejtjeink, és mit tanulhatunk tőlük. 13
yancey_csodalatos_alkotas.indd 13
2021. 08. 30. 15:32:14
Előszó
Remélem, könyvünk segít áthidalni a szakadékot, amely oly régóta tátong a teremtett világ és annak Teremtője között. Az anyagot Isten alkotta, hatalmas, kreatív energiát fektetett a világba, különösen testünk megalkotásába. A legkevesebb, amit tehetünk, hogy hálát adunk neki. Nosztalgiával tekintek vissza évtizedes közös munkánkra, írói pályám első napjaira. Ragyogó témákon dolgozhattam: a természet világa, különös tekintettel lenyűgöző emberi testünkre; egy sebész nem mindennapi élete, aki gyógyulást hoz a fájdalmat nem ismerő és emiatt szenvedő betegeknek; illetve Krisztus testének misztériuma, Isten legkockázatosabb vállalkozása, melynek során ránk, ingatag követőire bízta mennyei jó hírnevét.
Személyes megjegyzés Az igaz barátot arról ismerjük fel, hogy hat ránk. Ha összehasonlítom, ki voltam, amikor először találkoztam dr. Branddel, és ki vagyok ma, be kell látnom, milyen sokat változtam, amit jelentős részben neki köszönhetek. Máshol már őszintén megírtam, mennyit küszködtem a hittel, nagyrészt azoknak a mérgező gyülekezeteknek köszönhetően, amelyekkel először dolgom volt. Szinte látom, hogyan terelgetett szelíden Isten dr. Brand közelébe (a feleségem által felfedezett esszére gondolok) hitbeli utazásom kritikus szakaszában. Rendben, Philip, láttad az egyház egyik legrosszabb oldalát, most megmutatom az egyik legjobbat. Paul Brand egyszerre volt jó ember és nagy ember, örökké hálás leszek a vele töltött időért. A hitem folyamatosan erősödött, ahogy az újságíró kritikus szemével figyeltem, milyen gazdaggá tette a hite, minden tekintetben. Senki sem hatott rám erőteljesebben, és senkit sem ismerek, aki jobban ábrázolta volna Jézus leggyakrabban idézett mondatát: „...aki pedig elveszti életét énértem, az megtalálja azt.” 14
yancey_csodalatos_alkotas.indd 14
2021. 08. 30. 15:32:14
Előszó
(Máté 10,39) Aki ortopéd sebészként a bolygó legszegényebb, legelnyomottabb lakóinak szenteli karrierjét, az sikerfüggő kultúránk szemszögéből nézve „elveszíti az életét”. Dr. Brand másokhoz hasonlóan mégis teljes és gazdag életet élt, amely során a szakmai eredményeket olyan igazán maradandó értékekkel egyesítette, mint az alázat és a kalandvágy. A szemléletmód, a lélek és az eszmék terén is segített megtalálni az utamat. A teremtett világot és a környezeti kérdéseket döntően az ő szemével nézem. Neki köszönhetően megbizonyosodhattam arról, hogy a hallomásból, elméletben ismert keresztény élet a gyakorlatban is megvalósulhat. Modern társadalmunkban is lehet sikeresen, mégis alázatosan élni, lehet örömmel és megelégedéssel szolgálni, áldozatot hozni. Ha kétségeim támadnak, csak felidézem a Paul Branddel töltött időt. Írói együttműködésünk csereforgalomnak bizonyult. Az egyházban szerzett sebek, az emésztő kételyek, az éretlenség megakadályozott abban, hogy szavakba öntsem sarjadó hitemet, dr. Brand hitéről azonban teljes hitelességgel írhattam, s közben szavai és gondolatai az én szavaimmá és gondolataimmá váltak. Abban a tíz évben mintha bábban formálódtam volna, lárvából kifejlett rovar lettem. Újságíróként szavakat adtam dr. Brand hitének, ő pedig cserébe hitet adott a szavaimnak. Simone Weil mondta egyszer: „Az elképzelt gonoszság [mint amilyennel a könyvekben és a filmekben találkozunk] romantikus és változatos; a valódi gonoszság borús, egyhangú, meddő, unalmas. Az elképzelt jóság unalmas; a valódi jóság mindig új, csodás, részegítő.” Paul Brandben valódi jóságot láttam, s azt valóban csodásnak és részegítőnek találtam. Megtiszteltetés, hogy szerzőtársként az olvasók elé tárhatom életét. Philip Yancey 15
yancey_csodalatos_alkotas.indd 15
2021. 08. 30. 15:32:14
ELSŐ RÉSZ
Képhordozók S mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei! Alakja, mozdulata mily kifejező és bámulatos! Működésre mily hasonló angyalhoz! Belátásra mily hasonló egy istenséghez! William Shakespeare: Hamlet*
* Arany János fordítása.
yancey_csodalatos_alkotas.indd 17
2021. 08. 30. 15:32:14
1. fejezet
LÁTNI A LÁTHATATLANT
R
ezidenseimet és orvostanhallgatóimat csupán egy függöny választotta el a negyvenágyas kórterem többi részétől. Az indiai Vellore város tankórházában nagy volt a nyüzsgés: ápolók sürögtek a betegek körül, rokonok tolultak be, kezükben házi koszttal. A függöny túloldalán azonban feszült csend honolt, ahogy ifjú kollégánk diagnózisát hallgattuk. Fél térdre ereszkedett, ahogy tanítottam neki. Meleg kezét a takaró alá csúsztatta, a beteg nő hasára, s ujjaival finoman kutatott a betegség árulkodó jelei után. Kérdéseiből kiderült, azt igyekszik eldönteni, vajon a vakbél vagy a petefészek okozza-e a gondot. A rezidens hirtelen különös arcot vágott. Talán a magasra szaladt szemöldök volt olyan furcsa? Halvány emlékkép úszott be elém, de nem tudtam pontosan felidézni. A rezidens kérdései érzékeny területre tévedtek, különösen a szemérmes hindu társadalom mércéjével mérve. Volt-e valaha nemi betegsége? Egyenesen a beteg szemébe nézett, miközben nyugtató hangon tovább kérdezgette. Arcára kiült az együttérzés, érdeklődés és melegség, fellépésével elérte, hogy a nő félretegye szégyenlősségét, és megmondja az igazat. Abban a pillanatban beugrott. Hát persze! Bal szemöldöke magasra szaladt, míg a jobb lefelé hajlott, fejét félrebiccentette, hunyorított, és ferdén, bátorítón elmosolyodott – éppen úgy, ahogy annak idején Robin Pilcher professzor, a sebész főorvosom Londonban. Mintha a rezidens behatóan tanulmányozta volna Pilcher profes�szor gesztusait, s most, mint valami meghallgatáson, előadta volna. 19
yancey_csodalatos_alkotas.indd 19
2021. 08. 30. 15:32:14
Képhordozók
Torkomból rövid, meglepett kiáltás tört fel, mire minden hallgatóm felpillantott. – Mintha a régi főorvosomat látnám! – magyarázkodtam. – Micsoda véletlen! Pont olyan arcot vág, pedig maga sose járt Angliában, sem Pilcher Indiában. A hallgatók először zavartan hallgattak, majd ketten-hárman elvigyorodtak. – Pilcher professzort nem ismerjük – mondta az egyikük. – A kolléga az ön arckifejezését utánozta, dr. Brand. Amikor este egyedül maradtam az irodámban, végiggondoltam a Pilcher mellett töltött időt. Sok sebészi módszert és diagnosztikai eljárást tanultam tőle, de úgy tűnik, ösztönei, arckifejezése, sőt a mosolya is rajtam hagyta nyomát, olyannyira, hogy másokra is átragadt rólam e jóságos pillantás, amely ügyesen hatástalanítja a beteg zavarát, és előcsalogatja a nyomra vezető jeleket. Én, Pilcher tanítványa emberi láncszemmé váltam, hordozóvá, aki csaknem tizenötezer kilométerre élő hallgatóknak adtam át bölcsességét. Az ifjú, barna bőrű, tamil anyanyelvű indiai rezidens első ránézésre semmiben sem hasonlított Pilcherre, mégis olyan pontosan adta vissza főorvosom képmását, hogy hirtelen visszaröpített egyetemi napjaimba. Kórtermi élményem kristálytisztán megmutatta, mit takar a „kép” fogalma.
Egy rejtélyes kifejezés Mára a kép szó jelentése szinte teljesen a visszájára fordult. A modern politikus szakembert fogad, hogy megfelelő képet, imázst mutasson magáról; az állásinterjún viselt ruhánk magabiztos, sikeres ember képét közvetíti; a cégek is sokáig keresik a tökéletes arculatot. Szeretném, ha ezt a szót úgy használnánk, ahogy eredetileg kellene: a kép a valóság hű mása, nem hamis illúzió. 20
yancey_csodalatos_alkotas.indd 20
2021. 08. 30. 15:32:14
Látni a láthatatlant
Gondoljunk csak a pólyában izgő-mozgó ötkilónyi protoplazmára. A csecsemő apja hússzor olyan nehéz, testrészeik aránya is más, az anya mégis büszkén jelenti ki: a gyerek az apja „kiköpött mása”. A vendég jobban megnézi. Igen, tényleg lát hasonlóságot: az a gödröcske, az a tágabb orrlyuk, az a jellegzetes fülcimpa. A sajátos beszédmód, testtartás és ezernyi más vonás hamarosan félreérthetetlenül jelzi majd, ki a gyermek édesapja. Ezek a példák – a csecsemő, a professzor arckifejezése – rámutatnak, mire utal a Biblia, amikor Isten képéről beszél. A kifejezés rögtön a Szentírás első fejezetében megjelenik, és a szerző mintha dadogna az izgalomtól, kétszer is megismétli az előző versben szereplő állítást: „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.” (1Mózes 1,27) Isten az első emberpárra ruházta e szent jelleget, a saját képét, amelyet ha megtörve is, de mindannyian hordozunk. Isten a teremtés minden szakaszáról kijelenti, hogy „jó”, mégis hiányzott valami, amíg Isten úgy nem döntött, „alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá” (1Mózes 1,26). Minden földi élőlény közül egyedül az ember hordozza Isten képét. De a látható ember vajon hogyan mutathat bármiféle hasonlóságot Istennel, aki láthatatlan lélek? Az állatokhoz hasonlóan a mi testünk is csontból, szervekből, izomból, zsírból és bőrből áll, és mondjuk meg őszintén, képességeinket tekintve néhány állattal szemben alulmaradunk. A ló könnyedén lehagy, a sólyom messzebbre lát, a kutya olyan szagokat és hangokat érzékel, melyeket mi nem. Testi jellemzőink összessége semmivel sem istenibb, mint a macskáé, mégis minket teremtett Isten a maga képére, s e képet testünkben őrizzük. Ahogyan a gyermek egyre több jellemzőt szív magába szüleitől, ahogyan a hallgató tanul a professzortól, úgy vehetjük át mi is Isten tulajdonságait – könyörületét, irgalmát, szeretetét, szelídségét –, és 21
yancey_csodalatos_alkotas.indd 21
2021. 08. 30. 15:32:15
Képhordozók
fejezhetjük ki őket megtört, rászoruló világunk felé. Isten láthatatlan lélek, ezért tőlünk várja, hogy láthatóvá tegyük a Lelkét. Kevés nagyobb titok van annál, hogy Isten miért rajtunk, hétköznapi emberek millióin keresztül mutatja meg az arcát. Együtt, egy Testként hordozzuk Isten hasonlóságát, mivel egyenként csak hiányos, részben hamis és elkerülhetetlenül torz képet mutathatunk, mint magányos tükörszilánkok. Sokszínűségünkben mégis összeállhatunk egy közösséggé, hogy Isten képét legalább részben megmutassuk a világnak.
Tanuljunk a Testtől! Behunyom a szemem, kizárom a látványt. Mezítláb vagyok, megmozgatom jobb lábam csontocskáit, amelyek fele olyan vastagok, mint egy ceruza, mégis elbírják a súlyom, ha járok. Befogom a fülem, és hallom az ismerős „kagylóhangot”, amelyet valójában a fejem hajszálereiben áramló vér kelt. Kinyújtom a bal kezem, megpróbálom elképzelni, ahogy az izomsejtek kórusa összhangban nyúlik ki és húzódik össze. Ujjammal végigsimítok a karomon, az érintést érzékelő idegsejteket ingerlem, amelyekből egyetlen ujjbegynyi bőrfelületre négyszázötven jut. Odabenn speciális funkciót betöltő sejtek sokasága működik együtt a gyomorban, a lépben, a májban, a hasnyálmirigyben és a vesében, és nem is érzem, hogy ott vannak. Közben a belső fülemben levő folyadék elmozdulását apró szőrszálak érzékelik és figyelmeztetnek, ha kibillenek az egyensúlyomból. Ha a sejtjeim jól működnek együtt, eszembe sem jut, hogy egyáltalán léteznek, helyettük a tevékenységük összességét érzékelem, amelyet Paul Brandnek hívnak. Testem sok alkotórészből áll, mégis egy: ez az alapja a párhuzamnak, amelyet hamarosan kifejtek. Az emberi testet különálló sejtek közösségének tekintem. Például a fehérvérsejt nagyon hasonlít egy amőbához, de sokkal kisebb autonómiával bír. Egy nagyobb szervezet határozza meg a feladatait, és 22
yancey_csodalatos_alkotas.indd 22
2021. 08. 30. 15:32:15