C s alá di é s p ár k ap c s olat i m ag a zin
www.family.hu
2022. II. szám (nyár) / egy szám ára: 995 Ft; 21 RON; előfizetőknek: 793 Ft
Mihalec Gábor:
Létezhet-e korlátok nélkül szabadság?
Apakulcs:
Rossz apa vagyok!
Süveges Gergő írása
Fedőneve: „Az Úr mondta” – Tapolyai Emőke gondolatai
A legboldogabb ember a Szovjetunióban Placid atya regényes élete
2 x 2 igen
Isten testmelege,
avagy postásnak lenni az Úr szőlőjében
Szülinapi találkozás
Lackfi Jánossal
Fotó: Mészáros Péter; haj, smink: Lencsés Dóra
ALAPHANG
Lenyűgöző találkozások Nemrégiben megkérdezték tőlem, hogy mi a hobbim, és én azt találtam erre felelni, hogy történeteket gyűjtök. Van, aki szalvétát gyűjt vagy bélyeget – engem az élettörténetek ejtenek rabul. Egészen pontosan az nyűgöz le újra meg újra, amikor tanúja lehetek annak, amint Isten kiválaszt és gyengéden kézbe vesz egy életet. Látom, ahogyan munkához lát: itt-ott lefarag, másutt kipótol, elsimogat… És én csak ámulok, mert valami csodálatos formálódik ki a szemem előtt. Nyári számunk cikkeit olvasva többször is átéltem ezt a varázslatot. Már hallottam korábban Lackfi Jánostól, hogy pár éve „a Jóisten gondolt egy merészet, és jóval följebb tekerte a potmétereket” kettőjük kapcsolatában, most mégis jó volt gyönyörködni abban, ahogyan a hite újjászületéséről mesélt. Talán azért is, mert én is nagyon hasonlót éltem át az elmúlt években… Bizony igaz, hogy amikor Isten munkához lát az életünkben, valahogy hirtelen megtelik minden az ő üzeneteivel. Megrendítően mélyen
megtapasztaljuk, hogy nem egy hallgatag, közömbös Istenünk van, hanem olyan, akinek rengeteg mondandója van számunkra. Titkos, finom összekacsintásokkal kíséri mindennapjainkat, hogy tudtunkra adja: „Itt vagyok melletted, ne félj! Ami neked fontos, az nekem is az. Számon tartom dolgaidat.” Hasonlóan ámulattal töltött el, ahogyan a tiszabecsi Páter Attila és felesége, Márti életébe pillanthattam bele. Épp húsvétkor olvastam a velük készült interjút, és szavaik beragyogták az ünnepemet, hiszen arról beszéltek, hogy bár a cigánysor legvégén nőttek fel, Isten teljesen új identitást adott nekik, helyreállította az önbecsülésüket, reménységgel töltötte el őket. Most minden erejükkel azok között szolgálnak, akik „senkinek sem kellenek”. De folyathatnám még a sort Komlósiné Süveges Nórával, aki négygyerekes család anyaként azért küzd, hogy beás nyelven is olvasni lehessen a Szentírást. Vagy azokkal az anyukákkal, akik nevelőszülőként nem félnek megnyitni a szívüket
a család nélkül felnövő gyerekek előtt. Vagy ott van Placid atya is, akinek az egész élete arról mesél, hogy az Istentől kapott derűvel, reménységgel a földi pokolból is lehet mennyország… Ahogyan ezt a lapszámot szerkesztettem, sokszor azon kaptam magam, hogy újra meg újra eszembe jutnak Lackfi János szavai: bizony „ellenállhatatlanul, sziporkázva, őrülten szeret az Isten, nem csak amolyan mafla, megfagyott, hittankönyvi egykedvűséggel”. Jaj, hányszor nem vesszük ezt komolyan! Csoda, hogy olyan nagyra nőnek a problémáink, amikor olyan kicsi, gyenge az Istenünk…? Bárcsak komolyan vennénk hatalmának erejét, és hagynánk, hogy a szívünk is beleremegjen az irántunk való szeretetébe! Úgyhogy én azt kívánom, hogy teljen meg tőle kapott, drága üzenetekkel, vele való lenyűgöző találkozásokkal ez a nyár.
Győri Virág főszerkesztő
•3
A házasság külön entitás, táplálni kell, foglalkozni vele, hogy túlélje a hétköznapokat.
14
Kettesben
6
Isten testmelege, avagy postásnak lenni az Úr szőlőjében Születésnapi találkozás Lackfi Jánossal
10 Ketten együtt Family – családi és párkapcsolati magazin Kiadja a Harmat Kiadói Alapítvány Felelős kiadó: Herjeczki Kornél Szerkesztőség: Harmat Kiadó, 1113 Budapest, Karolina út 62. Telefon/fax: +36 1 466 9896, +36 20 295 6595, e-mail: magazin@family.hu, honlap: www.family.hu Főszerkesztő: Győri Virág (gyori.virag@family.hu) Előfizetési ügyek felelőse: Harcsa Károlyné (magazin@family.hu) Értékesítés, hirdetésfelvétel: Antal Gábor (antal.gabor@harmat.hu) Határon túli terjesztés (Románia): Krescens Trade Kft., 535600 Odorheiu Secuiesc, Lacatusilor str. 1. Telefon/fax: +40 266 21 0044, e-mail: office@krescens.ro, honlap: www.konyvesbolt.ro Egy szám ára: 995 Ft Előfizetési díj: 3170 Ft/év (793 Ft/szám) A Harmat Kiadói Alapítvány OTP bankszámlaszáma (kérjük, ide utalják az előfizetési díjat): 11705008-20415987 Az előfizetést automatikusan meghosszabbítjuk, ha a lejárat előtt 6 héttel írásban nem kapunk lemondást. A lapot alapította: Bicskei István Címlapfotó: shutterstock.com Belső illusztrációk: istockphoto.com, shutterstock.com Dizájn: Lente István (festinalente@t-online.hu) Korrektor: Huszár Mariann Készítette: mondAt Kft., felelős vezető: Nagy László HU-ISSN: 1787-2340 © Minden jog fenntartva. A Family magazin bármilyen anyagának (írott szöveg, grafika, fotó) teljes vagy részbeni újraközlése csak a kiadó írásos engedélyével történhet.
A következő számunk 2022. szeptember 1-én jelenik meg.
Létezhet-e korlátok nélkül szabadság?
14 2 x 2 igen „Azok a legboldogabbak, akiknek jó, megtartó kapcsolataik vannak”
18 Így találtunk egymásra „Tudtuk, hogy Isten rendelt minket egymásnak”
Családban
22 Apaportré Dr. Velkey György János: „A hétköznapok nyugodt kiszámíthatósága nekünk nem adatott meg”
26 Apakulcs Rossz apa vagyok!
30 Családban élni létszükséglet A nevelőszülőség is lehet élethivatás
34 Gyerekszoba Mikor boldog nyáron a gyerek...?
40 A jólértesültség színe és fonákja Önjelölt szakértők az online térben
Mélybenéző
48 Kavics a cipőben Fedőneve: „Az Úr mondta”
52 Mégis 54 Nekünk nincs más opciónk, csak a Jóisten 58 Akinek szívügye Isten szava 62 Hit & hivatás Harc a középszerűséggel Szenvedély paláston innen és túl
Kitekintő
68 Így hittek ők A legboldogabb ember a Szovjetunióban Placid atya regényes élete
72 Testi-lelki megújulás férfiaknak 74 Annuskám receptjei Együnk több zöldséget!
78 Árral szemben Mit keres Jézus a hálószobánkban?
80 Ajánló
38 Gyerekszáj
•5
Fotó: VivienNaomi Photography
KETTESBEN
6•
Isten testmelege,
avagy postásnak lenni az Úr szőlőjében
Születésnapi találkozás Lackfi Jánossal Lackfi János a Facebookon kezdte osztogatni a #jóéjtpuszijait, amelyek akkora sikert arattak, hogy a lelkes olvasók noszogatására nyomtatott formában is napvilágot láttak. A neves költő-műfordító-szöveggyárost kérdeztük az immár kétkötetnyi #jóéjtpuszik titkáról, a hiperaktív online jelenlétről és a tavaly elmaradt szülinapi ünneplésről.
Antal-Ferencz Ildikó írása
ʠ Hogyan születtek a #jóéjtpuszik? Öt évvel ezelőtt a Jóisten gondolt egy merészet, és jóval följebb tekerte a potmétereket kettőnk kapcsolatában. Elképesztően széles hangtartományokban kezdtem hallani az üzeneteit. Rájöttem, hogy mindennap újra akarja kezdeni velem az életet, meg akar szabadítani, sokszor át akar ölelni, új és új dolgokat szeretne a szívembe írni, át akar itatni igéje édességével. És ez nem afféle kamu szentbeszéd, hanem izzó valóság. Persze ettől még nem lettem szupermen, sem ufó, sem tökéletes szenttestvér. Maradtam bicebóca, átlagos pali, csak már felfogom, hogy aki teremtett, szétbombáz a szeretetével. Na, hát ebből a közös kalandozásból csordulnak túl a napi #jóéjtpuszik. ʠ Óriási sikerük van ezeknek a cseppet sem szabályos, hagyományosnak egyáltalán nem nevezhető istenes verseknek. Mit gondolsz, mi lehet a titkuk? Én is csak tippelgetek, mert egyáltalán nem számítottam erre a mindent felülmúló népszerűségre. Nagyon durva, hogy még a mai, jócskán átalakított Facebook-algoritmusok mellett is alaphangon tizenöt-húszezer embert is elér
•7
Létezhet-e korlátok nélkül
szabadság?
10 •
KETTESBEN | Ketten együtt
„Mi nem házasodtunk össze, mert bennünket sokkal nagyobb erő tart össze, mint egy darab papír. A szeretet minden papírnál erősebb.”
„Úgy döntöttünk, hogy a gyerekünket nem fogjuk korlátozni személyiségének a kibontakozódásában. Legbelül pontosan tudja, mi a jó neki, és mi bízunk benne, hogy a benne lévő jó irányítja a tetteit. Nekünk nem az a dolgunk, hogy korlátozzuk, hanem hogy szeressük.”
„Már a házasságunk elején megbeszéltük, hogy szabadságot és teret adunk egymásnak. A hűséget lelkileg értelmezzük, nem feltétlenül fizikailag. Ha valamelyikünknek van egy-egy kalandja egy másik személlyel, az nekünk belefér.”
Mihalec Gábor párterapeuta rovata
A fenti mondatokat gyakran hallom a párterápiás üléseken. Felületesen nézve ezek üdvözölni való, bátor, a megbéklyózó hagyományokkal végre szakítani merő új útkeresések, amelyek egy szabadabb, boldogabb jövő felé mutatnak. Valamiért azonban ezek az emberek – haladó elveik ellenére is – ott ülnek velem szemben, és éppen az összetört életük darabjait próbálják összeragasztani. Mi történik a párokkal és családokkal egy olyan korban, amelyben a régi szokásoknak és hagyományoknak már semmilyen kötelező erejük nincs, amikor mindenki szabad arra, hogy úgy rendezze be az életét, ahogy neki tetszik? A felület karcolgatása helyett nézzünk
együtt egy kicsit mélyebbre! Két irányból is vizsgáljuk meg a jelenséget: a forma és a tartalom felől.
A forma „A házasság idejétmúlt intézmény” – halljuk lépten-nyomon. Már Carl Rogers, a humanisztikus pszichológia szülőatyja is üdvözölt minden újfajta együttélési formát, mondván, hogy a réginél bármi jobb. Nyakunkba is szakadt a mérhetetlen szabadság, és csak utólag látjuk, hogy milyen nagy árat fizetünk érte. Boldogságkeresésünkben feladtunk mindent, ami korábban stabilitást nyújtott, ám
• 11
C S A L Á D B A N | A pa k u lc s
Rossz 26 •
k!
pa a vagyo
A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az – szól Tolsztoj Anna Kareninájának első mondata. Vajon az apaságunkra is igaz ez a mondat? Minden jó apa hasonló egymáshoz? Azt hiszem, ha az apaságunkról gondolkodunk, érdemes árnyalnunk a képet: százezerféleképpen lehetünk jó apák. És egyik mód sem lesz sem unalmas, sem kiszámítható: éppen ellenkezőleg. Minden jó apa a maga módján az.
A z utóbbi hónapokban tuc atnyi Apakulcs-tréninget tartottam Budapesten és más városokban is. Számos Apakulcs-előadáson találkoztam apák százaival, és mindaz, amit tőlük hallottam, nagyon elgondolkodtatott. A beszélgetéseink egyik vonulata éppen azt az alapbizonytalanságot érintette, amely mindannyiunkban benne van: vajon jó apa vagyok? A következőkben három tipikus felvetést szeretnék megmutatni: három apai bizonytalanságot. Ezek az apák azzal álltak elém: „Gergő, szerinted én rossz apa vagyok?”
Az apa, aki nem csinál semmit Tibornak hét hónapos kislánya van, Bogi. Nagyon becsülöm azért, hogy már ilyen kicsi gyermek mellett is fejlődni szeretne, és tudatosan dolgozik azon, hogy egyre jobban működő apja lehessen a gyermekének. Emiatt jött el a kiscsoportos tréningre, ahol el tudta mondani a bizonytalanságát. – Nem tudom, hogy valójában jó apa vagyok-e. Valamelyik délután majdnem egy órán keresztül feküdtem Bogi mellett a szőnyegen, és csak néztem. Értitek? Nem csináltam semmit. És közben ott dübörgött bennem, hogy ez így jól-
esik, de mégsem jó, mert… mert egy jó apa… az csinál valamit, nem? Sok olyan férfit ismerek, aki valóban így gondolja: addig férfi, addig van értelme az életének, addig van önbecsülése, addig valaki, ameddig van mit tennie. Számára a semmittevés: maga a halál. A személyiség, a szerep, az önbecsülés halála. Találkozom persze szemlélődő típusú férfiakkal is. Ők szeretnek elidőzni egy-egy jelenség, gondolat, esemény mellett, nekik jólesik átgondolniuk, ülepíteniük a dolgokat, ők szívesen töltenek időt a reflektálással – és mégsem válnak tőle férfiatlanná. Persze bennük meg olykor az az elégedetlenség támad fel, hogy egy-egy „akció” után nem érzik elegendőnek a reflexióra szánt időt, a tanulás lehetőségét – de ez egy másik elemzés tárgya lehet majd. Olykor azt kívánom, bárcsak vegyíteni lehetne a két típust! Persze tanulni így is tudunk egymástól. Tibor nyilvánvalóan az első alaptípushoz áll közelebb: ő tenni akar. És mély bizonytalanságot, sőt bűntudatot okoz számára, amikor azon kapja magát, hogy számára nemcsak tenni, hanem csak úgy lenni is nagyon jó. Sőt: nemcsak lenni, hanem jelen lenni. Szeretném felszabadítani Tibort és
Süveges Gergő írása
társait: ha képesek vagyunk jelen lenni a gyermekünk számára, ha képesek vagyunk látszólag semmit sem csinálni, ha tudunk úgy létezni, ahogyan az a gyermekünknek abban a pillanatban a legjobb, azzal az egyik legnagyobb ajándékot adjuk számára. Fontos, hogy apaként mindazt megtegyük, amit csak tudunk. És jó, ha felismerjük, hogy olykor az a legtöbb, amit tehetünk, ha melléfekszünk a szőnyegre… ha melléülünk… ha átkaroljuk a vállát… ha a szemébe nézünk… egyszóval: ha jelen vagyunk.
Az apa, aki nem szeret jól Az egyik Apakulcs-előadás szünetében lépett hozzám Bertalan, akinek három idősebb, már a felnőttkor közelében lévő gyermeke van. – Teljesen megbotránkoztak a barátaim. Azt kérdezték tőlem, hogy egyformán szeretem-e a gyerekeimet, én pedig mondtam, hogy nem. Szóhoz sem jutottak. Azóta is ezen tipródom: egy jó apa biztosan egyformán szeretné őket… Azt hiszem, értem Bertalan vívódását, és érteni vélem a barátai megrökönyödését is. Valójában arról lehet szó, hogy nagy különbség van egyformaság és egyenlőség között. Azt gyanítom, hogy
• 27
Családban élni létszükséglet
A nevelőszülőség is lehet élethivatás Több mint tízezer gyermek él ma Magyarországon gyermekotthonban. Akadnak azonban olyanok közöttük, akiket valamilyen okból nem lehet örökbe adni – számukra lehet csodálatos lehetőség, ha nevelőszülőkhöz kerülhetnek, hiszen így ők is megtapasztalhatják, mit jelent egy szerető családhoz tartozni. A Benita Gyermekvédelmi Szolgálat azért dolgozik, hogy minden gyerek családban nőhessen fel. Jelenleg háromszáz nevelőszülővel hétszázhetven gyermekről gondoskodnak. A Debreceni Baptista Gyülekezet által létrehozott kezdeményezés nem mindennapi az országban: hívő emberek vezetik a szolgálatot, és kimondottan missziós céllal kezdték el a gyermekekkel való foglalkozást. Ahogyan dr. Kellermann Dániel igazgató hangsúlyozza, Isten üzenete számukra ez: „Tanuljatok meg jót cselekedni! Törekedjetek igazságra (…)! Védjétek meg az árvák igazát, képviseljétek az özvegy peres ügyét!” (Ézs 1,17) – Szolgálatunk alapigéje is Ézsaiás könyvéből való, amelynek legfőbb üzenete, hogy akármilyen nehéznek vagy reménytelennek tűnik is egy élethelyzet, Isten soha nem feledkezik meg rólunk: „Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? De ha ő meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!” (Ézs 49,15) Mi nemcsak gondozást, felügyeletet szeretnénk biztosítani ezeknek a gyermekeknek, hanem mindent meg akarunk adni nekik, ami egy
30 •
teljes gyermekkorhoz szükséges. Például fontos számunkra a közös karácsonyi ünnepség, de az is, hogy a nyári szünetben is élményekhez juttassuk őket. Bogácson és Balatonakarattyán is van egy-egy üdülőnk, ahol táborokat szervezünk. Ilyenkor az evangélium is mindennap előkerül. A hálózatnál egyedülállóan nagy hangsúlyt fektetnek a tehetségkutatásra és -gondozásra, amelyhez segítséget nyújt a Benita Gyermekvédő Alapítvány is. – Ezek a gyerekek majdnem mind bántalmazottak, traumatizáltak, hiszen már kora gyermekkoruktól traumát jelent nekik az, hogy kiszakadnak a származási családjukból, és egy másik családba kell beilleszkedniük. Ők innen indulnak, először is ezt kell feldolgozniuk, de számunkra az is lényeges, hogy a tehetségüket is ki tudják bontakoztatni. Minden gyermeket megvizsgálunk, hogy miben kiemelkedő, és utána támogatjuk, hogy minél jobban kamatoztatni tudja a talentumait. Azért, hogy mind a gyerekek, mind a nevelőszülők minél motiváltabbak legyenek, négy díjat alapítottak: jutalmazzák a legtehetségesebb és a legszorgalma-
Mészáros Johanna írása
Fotó: Mészáros Péter
A nevelőszülők ugyanúgy életeket mentenek, mint egy orvos vagy egy mentős.
Kalla Tímea Gyönggyel
• 31
M É LY B E N É Z Ő | K av i c s a c i p ő b e n
Fedőneve:
„Az Úr mondta” 48 •
Emlékszem arra, amikor kezdő pszichológusként feltűnt, hogy másként kell beszélgetni a hívőkkel és a nem hívőkkel. No, nem a hitük, hanem a nyelvezetük miatt. Mivel hívő családban nőttem fel, otthonosan mozogtam abban, ahogyan az emberek a gondolataikat „az Úr mondta”, „az Úr üzente”, „az Úr akarta” kifejezések köré fonták. Nem kérdőjeleztem meg ezeket, mivel mélyen hiszek Isten személyesen megszólító jelenlétében, vezetésében vagy akár közbeszólásában. Mégis egy idő után azt éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben, nem tudok mélyebbre menni a beszélgetéseinkben, mert mindig van egy érinthetetlen fal: „az Úr akarta”. Nehéz kérdést feszegetek, mert arra teszek most kísérletet, hogy egy olyan apró kavicsra mutassak rá, amely megakasztja fejlődésünket, távolságtartóvá formálja beszélgetéseinket – úgy, hogy észre sem vesszük. Icipici kavics ez, lehet, hogy nem is fáj, csak amikor este levesszük a cipőt, látjuk, hogy hólyagos lett a talpunk, de nem találjuk az okát. Hasonlóan érezzük magunkat, amikor a nap végén megpróbálunk rájönni, hogy miért ment annyira félre egy beszélgetés, miért nem értettük meg egymást – mintha valami láthatatlanul közénk ékelődött volna. Ez pedig nem más, mint a kánaáni nyelvezet.
Ki mondta? Ha mutatok egy példát, akkor talán könnyebb lesz megérteni, miről is van szó. Képzeljük el azt a párbeszédet, amelyben Judit azt mondja Zsuzsának: „A múltkor a gyüli után beszélgettünk néhányan arról, hogy te is abban az iskolában tanítasz, ahova a lányomat szeretném beíratni. Ennek annyira örültem, mert éreztem, hogy az Úr üzente nekem, hogy keresselek meg, hátha te tudnál segíteni a gyerekem iskolai felvételijében.” Akár igaz is lehetne a fenti példára, hogy Isten vezeti az övéit, mutatja az irányt azoknak, akik vele járnak. Ez esetben azonban egy hasonló szerkeze-
tű, mégis lélekromboló kavicsra szeretném felhívni a figyelmet. Az igazi lelki nagykorúság egyik vonása az, hogy fel merjük vállalni a véleményünket, vágyainkat, kritikánkat, gondolatainkat, érzéseinket, kéréseinket – egyszóval önmagunkat. Amikor Judit azt mondja Zsuzsának, hogy „az Úr mondta” neki, hogy keresse meg őt a gyermeke iskolai felvételijével kapcsolatban, abban kettős üzenet rejlik. Az egyik az, hogy nem merlek nyíltan megkérdezni, hogy tudnál-e segíteni a gyermekem felvételijében, a másik pedig az, hogy nincs szabadságod nemet mondani nekem, hiszen ez az Úr akarata. Ennélfogva Judit gyengének és manipulatívnak tűnik, Zsuzsa pedig – bár nem biztos, hogy érteni fogja, miért – iszonyúan dühös lesz Juditra, mert az Úr fedőneve alatt megfosztotta őt a védekezés, a határhúzás jogától: arra lett kényszerítve, hogy vállalja a segítést. Ha Zsuzsa gyenge az önvédelemben, akkor kényszeredetten segít, de ha van egy kis ereje ellentmondani, akkor azt válaszolja: „Jó, majd imádkozom, hogy mit tehetnék.” Ezzel persze burkoltan azt üzeni, hogy ő sem meri őszintén azt válaszolni, hogy „sajnálom, de nem tudok segíteni”, és ő is gyengének és manipulatívnak fog tűnni. Emiatt viszont Judit lesz dühös, mivel az ima felajánlásával tulajdonképpen nem kap választ a kérésére,
Tapolyai Emőke klinikai pszichológus rovata
és bizonytalanságban marad. Hiszen mi van, ha Isten Zsuzsának olyasmit mond, ami nem egyezik az ő terveivel…? Így aztán mindketten manipulálva érzik magukat, és dühösek a másikra amiatt, hogy olyan mondatokat vetett oda, amelyekkel szemben nem tudott nyíltan védekezni. Isten pedig néz, és azon gondolkodik: „Mi van? Mikor mondtam én ezt? Mikor jön inkább hozzám ezzel a kérdéssel?”
Miattad van minden! Vagy vegyünk egy másik példát, ahol valaki a megromlott házasságára így panaszkodik: „Soha nem volt az esetem, de hozzámentem feleségül, mert az Úr mondta.” Isten sokszor valóban csodálatos módon vezet egymáshoz két embert, és gyakran látjuk gondviselő szeretetét. De e mögött a kijelentés mögött nem Isten tisztelete és a neki való engedelmesség húzódik meg, hanem hangosan dübörög a vád: „Isten miatt szenvedek, ő mondta, hogy menjek hozzá feleségül!” Tényleg? Isten nem csavarja hátra a kezünket, hogy undorral, viszolyogva házasodjunk! Hóseás prófétát ugyan arra szólította fel, hogy egy prostituáltat vegyen el, de ennek a szerepe Krisztus szeretetére előremutató üzenet volt, hogy megmutassa
• 49
KITEKINTŐ | Így hittek ők
A legboldogabb ember a Szovjetunióban Placid atya regényes élete Fővárosunk páratlanul gazdag kulturális és történelmi emlékekben, amelyek mögött sokszor inspiráló történetek és ismeretlen összefüggések rejtőznek. Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy elfeledett – vagy kevéssé ismert –, izgalmas hithősök nyomába eredünk, közben pedig Budapest egy-egy kincsére is rácsodálkozunk. Ezúttal Placid atya legendás életútját idézzük fel, míg egykori lakóhelyén, a XI. kerületben sétálunk egyet. 68 •
Tittel Kinga írása
Szerintem ha a szovjetek nem vonnak ki a forgalomból, Rákosi Mátyás biztosan felakasztatott volna.
lád eredete XII. Károly svéd király egyik hadjáratáig nyúlik vissza, aki 1714-ben egy vesztes csatát követően – meghallva a hírt, hogy Stockholmban éhínség tört ki – a hazatérés mellett döntött. Az uralkodó a Törökországból Svédországig tartó utat csapatával tizennégy nap alatt tette meg, megpihent Pesten, és lovat cserélt a mai Veres Pálné utcai iskola helyén levő vendégfogadóban. Egyik hűséges katonája, Albert Olofsson útközben belázasodott, így betegsége miatt lemaradt a király seregétől. Hazánkban ragadt, itt talált magának feleséget, és végül Magyarországon telepedett le. Az ő későbbi leszármazottja volt Placid atya.
Forrás: kultura.ujbuda.hu
Szálka a hatalom szemében
Az elmúlt két évben kifordult sarkából a világunk: először egy láthatatlan ellenséggel – egy ismeretlen vírussal – kellett szembenéznünk, most pedig a látható ellenség és egy háború fenyegetésének árnyékában éljük a mindennapjainkat. Milyen kapaszkodóink vannak ilyen helyzetekben? Sokfélék vagyunk, mindenki máshol keresi a válaszokat a felmerülő kérdésekre. Van, aki a családjában, a közösségben, az orvosaiban bízik, és van, aki az Istenbe vetett hitéből merít erőt. A 20–21. század egyik modern kori hithőse még a mostaninál is súlyosabb, sőt kilátástalan helyzetben dolgozott ki a hétköznapokban mindenki által elfogadható és a túlélést segítő szabályokat: ő volt Placid atya – születési nevén Olofsson Károly bencés szerzetestanár. Apai ágon svéd, anyai ágon német felmenői voltak (az Olofsson gyakori név Svédországban, jelentése: Olof fia). A csa-
Olofsson Károly 1916-ban született Rákosszentmihályon – a település akkor még nem tartozott a fővároshoz. Édesapja gimnáziumi tanárként dolgozott. 1926-ban a szülők eladták a vidéki kertes házat, és annak az árából vettek egy öröklakást Budapesten, a Bartók Béla úton. Károly a Szent Benedek Bencés Gimnáziumban tanult. Középiskolai évei alatt nagy hatást gyakorolt rá az iskola és a cserkészet szellemisége. Szüleivel és lánytestvérével (aki később apáca lett) istenfélő, szeretetteljes, harmonikus családban nőtt fel. „Csodálatos családi életet éltünk, amiért nem győzök hálát adni az Istennek. Hogy a sok megpróbáltatásban később nem roppantam össze, azt a harmonikus gyerekkoromnak is köszönhetem” – írta visszaemlékezéseiben. 1933-ban részt vett a Gödöllőn rendezett negyedik világdzsemborin. Érettségi után belépett a bencés rendbe. Teológiai tanulmányait Pannonhalmán végezte, majd magyar–német–bölcselet szakos tanári diplomát szerzett. 1939ben szentelték pappá, felavatásakor a Placid szerzetesi nevet kapta (a Placid latin eredetű férfinév, jelentése: szelíd, csendes, békés). Komáromban és Érsek újváron tábori lelkészként szolgált, ám mivel a szószéken sem rejtette véka alá
a tisztek viselkedésével szemben megfogalmazott aggályait, lefokozták és leszerelték. Ezután Sopronban és Pápán tanított, végül az 1945-ös orosz bevonulást követően a budapesti Rigó utcai gimnázium tanára lett. (Ma az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ működik az épületben.) A háború után csatlakozott a Slachta Margit-féle Keresztény Női Táborhoz, ezért szálka lett a kiépülő új hatalom szemében is: a kommunisták elől a bencések Pannonhalmán próbálták elbújtatni, sikertelenül. Innen hurcolták el 1946 júniusában a hírhedt Andrássy út 60.-ba. Édesanyjának írt levelében leginkább azt sajnálta, hogy szentmise és szentáldozás nélkül kellett végigélnie a pünkösdöt, de mint írta, „az ilyen nehéz eseményekben csiszolódik egész alázatossá és harmonikussá a lélek”. Miután semmit sem tudtak rábizonyítani, átadták a szovjeteknek. Hadbíróság elé állították, antibolsevista propagandáért és terrorcselekményért tíz év kényszermunkára ítélték. „Szerintem ha a szovjetek nem vonnak ki a forgalomból, Rákosi Mátyás biztosan felakasztatott volna” – vallotta magáról Ézsiás Erzsébet A hit pajzsa című könyvében.
Mindent átölelő szeretet A Moszkvától kilencszáz kilométerre lévő brianszki erdőségekbe került. A hosszú út alatt végig Isten akaratát fürkészte önmagával kapcsolatban. Mint fogalmazott, megvilágosodása már a Gulag felé tartó útja legelején, a sopronkőhidai szovjet börtönben kezdődött. Itt takarításra is befogták, de megengedték, hogy közben énekeljen; így tudta a szovjet őrök orra előtt – magyar nóták dallamára latinul énekelve – meggyóntatni a halálsoron raboskodókat, miközben súrolta a folyosót. Amikor elvették a rabok ruháit, és a fertőtlenítőbe kerültek, egy halálsorról odakerült fiatalembertől megtudta: a dalára megváltozott a légkör a halálkamrákban, a sorsukra várakozók pedig összesúgtak:
• 69
Kapunyitás: 12:00 Program: 14:00-22:00
STA___ _____DI ON____
&; "; " /"1 BUDAPEST___ ___ JÚLIUS 23.
-ŐŐ---------ŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐŐ A 2020-as rendezvényre megvásárolt jegyek idén is érvényesek!
ŐŐŐYŐKŐ -ŐFŐK: ŐŐŐŐŐŐŐŐ.HU