Mária

Názáret városában, Izrael északi részén (Galilea tartományban) élt egy Mária nevű lány. Olyan volt, mint a többiek, segített anyjának kenyeret sütni, gyapjút fonni és vizet hordani. Amikor elég idős volt már, a szülei elrendezték, hogy Józsefhez, a városi ácshoz menjen feleségül. Egy napon azonban valami rendkívüli dolog történt. Máriát most is, mint mindig, lekötötték a napi feladatok, gondolatait azonban már a közelgő esküvő foglalta le. Amikor feltekintett, egyszer csak egy idegent pillantott meg, aki őt fgyelte. Mielőtt egy szót is szólhatott volna, a jövevény megszólalt:

– Gábriel vagyok, Isten üzenethordozó angyalainak egyike – mondta. – Üzenetet hoztam neked Istentől. Mária alig akart hinni a fülének. Megijedt és azon tűnődött, hogy mit akarhat az angyal.

– Ne félj! – folytatta az angyal. – Isten mindent tud rólad, és szeret téged! Azért küldött, hogy elmondjam neked, egy különösen megtisztelő feladatra választott ki téged. Te leszel az Istentől ígért király édesanyja, s a születendő gyermek Isten Fia lesz.

– Ezt nem értem – mondta Mária. – Hiszen még férjhez se mentem… – Csak úgy zúgott a feje a sok kérdéstől.

– Ezt maga Isten fogja elvégezni, hiszen számára semmi sem lehetetlen. Emlékezz csak Erzsébetre, a rokonodra. Mindenki azt gondolta, hogy neki már soha nem lesznek gyermekei, most mégis kisbabát vár. Meglátod, Isten előtt nincs legyőzhetetlen akadály.

Amikor Mária ezt meghallotta, tudta, hogy bízhat Istenben, aki mindig megcselekszi azt, amit ígér. Nem volt fontos az, hogy mindent értsen.

– Megteszem mindazt, amit Isten kér tőlem – válaszolta.