HÉ! - Hozam & Érték Magazin 6.

Agrárkultúra mindenkinek

II. évfolyam 1. szám 2013. január

PrecIzÍós technika a kunsági sivatagban

Terjék László, Kiskunfélegyháza

Búzás Bandi beavat a titkaiba

perc tudomány

Melegedő Európa–

oka az antropocén

Varga András, Polgár

i a i g z:

ló zkö ű o Ök aes fés

od gyom s c a íme

„Csakis önerőből fejlesztünk mindent” Vajda Gábor, Nagycserkesz

Jövőnk a képzésen és az utánpótláson múlik Interjú a Kukoricaklub elnökével

TARTALOM2

jegyzék

Tartalomjegyzék

4–10 A megbízhatóságot keresve Terjék László – Kiskunfélegyháza

12–13 Gyomfésűvel a nagyobb haszonért

14–17 Tűzzel, vassal, civilizációval A felmelegedés egyik oka az ANTROPOCÉN

18–23 Gondosan, de takarékosan Varga András – polgár

26–32 A fejlődés útján vajda gábor – nagycserkesz

34–36 Tudás és bizalom a fejlődés alapja interjú dr. sziEberth dénessel

33 és 48 Hírszemek

35–47 A beforgatott jövő a baktériumtrágya helye a termesztéstechnológiában

BEköszöntő „Nem szabad jósolni, nehogy számon kérjék”, tartja a szólás, pedig milyen jó is volna, ha valaki megmondaná, mi várható 2013-ban. Mert ami az időjárást illeti, az elmúlt évek hol erre, hol arra döntötték a rekordokat, kaptunk fagyot, hőséget, aszályt, özönvizet. Meteorológiai témájú cikkünk éppen az egyik lehetséges okot elemzi tudományos igényességgel: az emberi tényezők hatását. Civilizációnk ugyanis olyan mértékben befolyásolja az időjárást meghatározó természeti rendszerek működését, hogy – noha azokba korábban is rengeteg változás volt belekódolva – napjainkban csak kapkodjuk a fejünket az újabb és újabb szélsőséges esemény láttán. Hogyan lehet ezekhez alkalmazkodni?

Interjúalanyaink szerencsére többféle lehetséges utat is kínálnak a kockázat csökkentésére. Egyikük a precíziós technológiákra esküszik, mondván, ha anyagi okok miatt nincs lehetőség a kísérletezgetésre, a pontosság csökkentheti a termésre leselkedő veszélyeket. A másik a vetésforgó kényszerét fordítja haszonná, míg a harmadik gazda azt vallja, nem szabad a takarón túl nyújtózkodni. Hárman háromféle megoldást keresnek a bizonytalanság ellen, de valamiben egyetértenek.

Ezt pedig nagyinterjúnk alanya fogalmazta meg: a tudás mindennek az alapja – méghozzá bizalommal kiegészülve. A tudás java odakint, a szántóföldön szerezhető meg, de a „törzsanyag” frissítését érdemes megbízható tanácsadóktól begyűjteni.

S igaz, hogy nem szabad jósolni, de azért az sejthető, hogy az idei év sem lesz mentes a mozgalmasságtól – legyen szó bár időjárásról vagy más mezőgazdasági faktorról. Ha a gazdálkodó felelősségét nem is tudjuk átvállalni, jó tudni, hogy a döntéshozatalban immár nincs egyedül.

HÉ! – HOZAM & ÉRTÉK II. ÉVFOLYAM, 2013/1-ES SZÁM _ KIADJA AZ: PHYLAZONIT KFT. _ FELELŐS KIADÓ: A KIADÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA SZERKESZTŐSÉG CÍME: 4400 NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 6. I/I. _ ELÉRHETŐSÉGEK: (20) 275-5299; FAX: (42) 400-615; INFO@HEMAGAZIN.HU WEB: WWW. HEMAGAZIN.HU _ GRAFIKAI TERVEZÉS, FOTOGRÁFIA: VÁMOS CSABA _ NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: IPRESS CENTER Hungary Kft. 2600 Vác, Nádas u. 4. _ FELELŐS VEZETŐ: LAKATOS IMRE _ MINDEN JOG FENNTARTVA! A SZERKESZTŐSÉG ÍRÁSBELI HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL TILOS A MAGAZIN BÁRMELY RÉSZÉNEK SOKSZOROSÍTÁSA, ILLETVE HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE! ENNEK MEGSÉRTÉSE PERES ELJÁRÁST VONHAT MAGA UTÁN! ISSN 2063-2274

Termelői riport

A megbízhatóságot keresve Hogyan s mit lehet ott termeszteni, ahol akadnak, akik már az elsivatagosodás rémképét látják?

Ahol egyre nagyobb a szárazság, és egyre kevesebb az eső?

A baktériumtrágya mellett a precíziós technológia lehet a megoldás.

Terjék László

Kiskunfélegyháza

Kora: 51 Családi állapota: házas Ildikóval, lányuk Emese (11) és fiuk László (17) Gazdaságuk: 400 hektár (kb. 125 hektár saját) Talajminőség: 14-28 AK között, a zöme 17-20 AK között Évi csapadékmennyiség: 500-600 milliméter Termesztett növénykultúrák: kukorica, napraforgó, őszi árpa, őszi búza, repce

N

oha a karácsonyi ünnepek előtt érkezünk Kiskunfélegyházára, szomorú idő fogad bennünket. Míg délebbre méteres hóhegyekkel küszködnek, itt a ködben csak ónos eső szitál. Odafönt varjak köröznek, idelent sártenger, nehéz hát elképzelni, hogy olyan vidéken járunk, amelyet szinte az elsivatagosodás veszélyeztet – derül ki majd a Terjék Lászlóval folytatott beszélgetés során.

A víz hiánya határoz meg minden mást is Akinek már a nagyszülei is foglalkoztak földműveléssel, parasztok voltak, sőt, kulákoknak is számítottak, de az egyéni gazdálkodás mégsem mondható teljesen folyamatosnak. Ám immár ő maga kétszázötven hektárt jegyez, felesége pedig százötvenet, vagyis a család mintegy négyszáz hektáron gazdálkodik. Növénytermesztésben nincs sok alternatíva e tájékon – igaz, a fóliás kertészkedés is népszerű –: kukorica, búza, repce, napraforgó, árpa. A talaj sem bír el többet. És itt is a víz az úr, vagyis hogy csak volna: gyakran hiányzik a csapadék, és ez határoz meg minden mást is, szögezi le többször is a gazda. Állattenyésztéssel sem igen foglalkoznak, noha a neje tart családi gazdálkodóként ötven-hatvan birkát, miután megszűnt a munkahelye a Major Coop Termelőszövetkezet felszámolásával.

Nemcsak hagyományból Terjék László 1993-ban másodállásban kezdte egyéni vállalkozóként, s 2007 óta már csak földjeivel foglalkozik, igaz, növényvédelmi tanácsadóként is jegyzik a környéken. Életútjában tükröződik a régió sorsa: a Vörös Csillag Mezőgazdasági Szövetkezetben kezdte, amely 2007-ben már Kiskun Agráripari Szövetkezet néven került a felszámolás útjára. Hogy folyamatos tanulás nélkül nem megy, azt is jól bizonyítja Terjék László: 1983-ban Szarvason végzett növénytermesztőként, illetve korábban – mivel a szövetkezetben növényvédőre volt szükség – elvégezte a növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási szaküzem-mérnöki szakot a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán. De, mint meséli, nem is a családi hagyomány

Szeretet nélkül nem megy a munka vezette ide, még ha a szünetekben a nagyszülőknél is volt, hanem az érdeklődés, illetve az osztályfőnök útmutatása, mert jól ment a biológia: legyen mezőgazdaság vagy élelmiszeripar. „Szeretet nélkül nem megy a munka – teszi hozzá –, hisz’ az egykori tudás már mit sem ér, és kapa is igen rég volt a kezemben.” A mezőgazdaság átalakulása során üzletkötőként is alkalmazták volna, de inkább a nagygazdák útjára lépett.

A tárolóépületben várja a munkába állást a Ferguson

A TERJÉK-GAZDASÁG GÉPPARKJA • John Deere W550 kombájn • Massey Ferguson 84-80 (310 LE) traktor • John Deere 6520 (1150 LE) traktor • Deutz-Fahr Agroplus (100 LE) traktor • MTZ 1025 traktor (105 LE) traktor • New Holland LM410 teleszkópos rakodó • IH72 nehéztárcsa • Kuhn Maxima vetőgép • Pöttinger Aerosem 4000 pneumatikus vetőgép • Hardi permetezőgép • Dondi hétkéses altalajlazító

5

Termelői riport

A 30 ezer lakosú város a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén, a Kiskunságban fekszik, BácsKiskun-megyében. Közvetlenül az M5-ös autópálya melett, Kecskemét és Szeged között – előbbitől 28, utóbbitól 59 kilométerre. Itt született Móra Ferenc, de Petőfi városának is nevezik. Terjék László telephelye közvetlenül a településhez képest az autópálya-felüljáró túloldalán van.

és jól jön az értékesítés során. És hát a gépesítés az, ami előrevisz, a GPS, talán nemsokára a robotkormány használata.

Hiszen azáltal, hogy a korszerű, többfunkciós gépekkel nem kell annyiszor a földre menni, nemcsak a talajt óvják, mivel nem tömörítik újra meg újra, hanem egyúttal időt, energiát, üzemanyagot spórolnak. Azaz a tetemes költségek lefaragásával tehető nyereségessé a vállalkozás.

A régió egyik átka viszont, hogy az ő parcellái is negyven kilométeres térségben szóródnak szét – így a telephely melletti földeket nem ő műveli, annak tulajdonosa viszont a távolból jár ide –, ez sok időt, üzemanyagot visz el.

Egyébként Matkótól a csongrádi határig két munkavállalója koptatja a traktorkerekeket, illetve idényben felvesz külön kombájnost is.

Jómagának ugyan értékesítési gondjai nincsenek, de a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémájának a kiszámíthatatlanságot tartja: nem tudni, miből mennyi terem, a gazdák elhiszik a fél- vagy álinformációkat, amikor a külföldi behozatalról esik szó, aztán gyorsan túl akarnak adni a terményen. Terjék László e téren a megbízható kapcsolatokra épít, a bizalomra.

Talaj, víz, fantázia A talaj a gazdaságon belül már csak a szétszóródottság miatt is igen különféle: a kiskunfélegyházai régió átlaga 17-20 aranykorona közötti, nincs ez másképp Terjékéknél sem.

A terület zöme ilyen, akad ennél gyengébb is, főképpen a homokos talaj a matkói határban, de jobb, akár 28 aranykoronás föld is. A csapadékmennyiség az országoshoz közelít, azaz öt-hatszáz milliméternyi hullik évente – ami természetesen elmarad a nyugat- és dél-dunántúli területektől –, de 2010-ben itt is majdnem 1000 milliméternyi esett, míg 2012ben csak negyedannyi, 220-230 milliméter. Ez helyenként igencsak „betett”, bár sávonként eshetett több csapadék is. Így a termésátlagok önmagukban csalókának mondhatók.

Komoly gond a kiszámíthatatlanság Kiskunfélegyháza központjáig vezet a páros fasor

Élet a szövetkezetek után A kiskunfélegyházai térségben tehát szintén tönkrementek a szövetkezetek – a telephelyet is az utolsó hírmondóként megmaradt Petőfi szövetkezettől vette meg –, és ma már itt is csak a legalább két-háromszáz hektáron gazdálkodók maradhatnak talpon. Terjék László nem panaszkodik, legfeljebb az időjárásra. A telephelyen találjuk a magtárat, a tisztítót, a szárítót, amely ugyan nem korszerű, de még használható, 6

Hiába hát, hogy a minőségibb földeken kukoricát vetett, ha 50-60 hektárnyit egyszerűen odaadhatott a juhászoknak, libatenyésztőknek, mert még lesilózni sem lett volna értelme. És hiába lát sok fantáziát a talajlazításban, a mulcsban, ha minimális a csapadék, az sem segíthet. Kísérletezni is igen nehéz így, minden év mást hoz. Emiatt is, mondja Terjék gazda, ő maradni fog a már megszokott növénykultúráknál – a legbiztosabbnak a búza tűnik e vidéken, hiszen bírja a szélsőségesebb időjárást, a csapadékhiányt is –, míg a környéken akadnak, akik megpróbálkoznak a lennel, a mustárral, kölessel, és jelentősebb mennyiségben silókukoricával az állattenyésztés miatt.

A repcetermesztés ugyan nem tipikus ezen a vidéken, az őszi vetés harmadát most azonban a káposztarepce teszi ki nála, azaz mintegy 65 hektáron próbálkozik. Átlagban a földterület ötven százalékát teszik ki az őszi vetések, így mintegy száz hektáron őszi búzát, húszon pedig őszi árpát vet. A tavaszi vetések esetében a napraforgó és a takarmány-kukorica fele-fele arányban kerül a földbe a vetésforgó miatt is, azaz mintegy száz-száz hektáron.

Hagyományok és hibridek A napraforgó szívesen forog a nap felé, vagyis jobban bírja a szárazságot is, így az idén sikerült az országos átlagot, azaz a két tonnát elérni, de területtől függően itt is szélsőségesek voltak a hozamok, egy helyi gazda 5,2 tonnás termésről számolt be. Terjékék a 14-17 aranykoronás területeken hektáronként 1,1-1,2 tonnát tudtak betakarítani, míg a 20 aranykoronás, Gátér környéki földeken 2,1 tonnát, így lett az átlag végül 1,6 tonna.

Minden év más, nehéz kísérletezni Akár a kukoricánál és a repcénél, itt is fajtakísérleteket állít be, miután a fajtatulajdonos tudja, e területre milyen hibridek ajánlhatók. A napraforgónál tehát a piacvezető Syngenta hibridjeit termelik zömében, mind a hagyományos (Kondi), mind a pulzáros technológia esetében (Alego, Neoma). A tőszám általában 55 ezres, a használati érték, illetve a vadkár után ebből marad mintegy 48-50 ezer.

A vetéssel egy menetben starter műtrágyát adnak – korábban Pannon Starter ment, de azóta bővült a választék –, a vetőmag pedig már eleve rovarölővel kezelt. Manapság a napraforgó is meghálálja a gombaölő szerek használatát, sőt, már „elvárja”. Terjék László már itt megemlíti, hogy egyre inkább a baktériumtrágyák használata kerül előtérbe. Emellett a biostimulátorok bevonása is egyre fontosabb, mint az Amalgerol vagy a Natúr Plazma.

A kukoricatermesztés terén sincs különösebb trükkjük. Szeretik a mélyszántást, egyre inkább próbálkoznak az őszi talajlazítással, de e térségben igen nehéz eltalálni, mikor vessenek. Ha korán, megfázik a növény, ha későn, beleszalad az aszályba.

A 300-350 tenyészidejű, azaz FAO-szám körüli hibrideket vetik, vagyis az átlagosabbakat. A hibridek skálája ugyanakkor ma már széles, van vagy kétszázféle, ami a magyar gazdákat zavarba hozza, hiszen a jövedelmezőség mégis prioritás számukra. A Pioneer és a Monsanto hibridjei a közkedveltebbek, mert a szárazságtűrést szem előtt tartják, a bőségesebb gyökérmennyiségre helyezik a hangsúlyt.

A többfunkciós gépekkel időt és energiát spórolnak

7

Termelői riport

Precíziós igények Vetésnél már a GPS sem elég, hanem a kétcentis pontosságú robotkormányra lenne szükség, amellyel a 76 centiméteres sortávnál kialakítható a magház is – a traktornak mindenütt ugyanott kell elmennie ősszel és tavasszal is. Ez a precíziós technológia lesz a jövő, a térségben még nincs, de délebbre, Bácskában már igen, ahol tehetősebb gazdák – és külföldiek, jegyzi meg Terjék úr – vetnek s aratnak.

A technológia egy gazdaság esetében úgy ötmillió forintra rúg, és akkor a géppark kialakításának horribilis összegéről még nem is szóltunk.

A homokos talajon amúgy 7-8 centiméterre, míg a kötöttebb talajon 6 centiméter mélyre vetik a kukoricát. Noha egyes hibridek már a kissebb fagyot is elvárják, itt inkább megvárják a 10-12 Celsius-fokos talajhőmérsékletet.

A hozam a körzetben sajnos elenyésző, 5-6 tonna az átlag. Tavaly – mivel repcét nem vetettek – 158 hektáron próbálkozott kukoricával, de ebből csak 100 lett

letörve (mint említettük, a többit felajánlotta a pásztoroknak, akiknek pedig a legelőkkel volt problémájuk), és az átlag mindösszesen 605 kilogramm (!) lett, ez pedig csak a kombájnozás költségeit fedezte. Sajnos ez ilyen adottságú vidék, míg másutt azzal büszkélkedhetnek, hogy hacsak nem felejtik elvetni, úgyis összejön a 10 tonna…

A napraforgó is meghálálja a gombaölőt Az, hogy ennyi kukoricát vetett, egy korábbi szárazság számlájára írható, hiszen az előző évi száraz ősz miatt nem merte elvetni a repcét. 2012 őszén viszont 65 hektáron próbálkozott a Monsanto hibridjeivel, mert jobban hasznosítják a tápanyagot, a szárazsággal is megbirkóznak valameddig, jobban, mint a korábbi fajták.

A másik nagyobb cég, amely jelen van, a KWS, de még Pioneert is vetnek a vidéken: megvannak a maga előnyei, például a féltörpe típusúaknak, amelyeknek a vegetációs felülete nem két méteres, hanem csak másfél, s így kevesebb tápanyagot és vizet igényelnek, ám termésben ugyanazt hozzák.

Elsődleges a növényvédelem A repcénél sarkalatos a növényvédelem, hiszen elég „gyámoltalan” – a környezeti tényezők után ez határozza meg leginkább a sikerességét. A repce eleve apró magvú, így a talaj-előkészítésre hatványozottan érzékeny, s mivel a gyommal együtt kelne, azt ki kell iktatni: gyomirtani kell kíméletlenül. A bolha is pár nap alatt el tudja takarítani, ezért szükséges a rovarirtás; a repcedarázs is majd’ minden évben megjelenik. Sőt, új gomba is okoz károkat. Ősszel fontos volt

Vetésnél már robotkormány kellene a reguláció, azaz a repce törpésítése – hogy ne a levélfelület növekedjék, hanem gyökérre „gyúrjon”. Tavasszal szintén a növényvédelem elsődleges, a rovar- és gombaölés, ezen felül a kén- és bórigénye is jelentős a növénynek, de ezt már az alaptrágyákkal meg kell kezdeni kielégíteni. A hozam 2,5-3 tonna volt átlagban, de ehhez a növényvédelemnek nagyon rendben kell lennie, hangsúlyozza a növényvédő végzettségű szakember.

Kenyér helyett takarmány Az utóbbi két évben katasztrofális volt a helyzet

8

Búzából most ősszel száz hektáron vetett. Az alapkérdés mindig az, hogy étkezési vagy takarmánybúzát vessenek-e errefelé. Az előbbit drágább volt előállítani, a gombaölésre

A hasznot befolyásolja a talaj humusztartalma

oda kellett figyelni, kevesebbet is termett. Ezért aki sokat akar termelni, nagyobb területen, annak inkább jobb minőségű takarmánybúzával érdemes próbálkoznia. Ráadásul ez utóbbi ára közelít az étkezésiéhez, tehát nem biztos, hogy érdemes bevállalni az étkezési plusz költségeit. A sikértartalmat ugyanis nagyban befolyásolja a talaj minősége és a csapadékmennyiség, így a csúcstechnológiával sem biztos, hogy az ember eléri a kenyérgabona-minőséget. „Nem szép dolog, hogy nem magyar búzákat termelek” – mondja félig nevetve a gazda, aki immár harmadik éve a Midas nevű fajtát veti, amellyel maximálisan elégedett. Étkezési minőséget is tud produkálni, kórtani szempontból is jó, kevésbé érzékeny a betegségekre ez a szálkás, korai érésű, télálló, jó állóképességű osztrák búza. Bőtermő, 4,65,3 tonna között hozott. A vetésidő ugyanakkor tolódik, mert a korai vetés túlburjánzik, és már decemberben sok búza megdőlhet. Általában október 20-a és 30-a közt vetik, a Midas esetében csökkentett vetőmagnormával dolgoznak, hektáronként 180-190 kilogramm az átlag. A vetőmagot saját gazdaságában állítja elő, rovarölő csávázószer megy rá, például a kabóca ellen is. A csökkentett vetőmagmennyiség miatt ez egyre inkább sarkalatos követelmény lesz. Őszi árpa csupán 20-40 hektárnyi kerül a földbe, Laverda típusú, amely kórtani szempontból stabil, bő termő és jó beltartalmi értékekkel rendelkezik. A vetésnél fokozottabban oda kell figyelni, mert ha valaki az árpát elvetette szep-

tember végén, és az jól tudott fejlődni – akár most a búza –, akkor ott elengedhetetlen a levéltetű és a kabóca irtása.

Marad a vetés idejének eltolása, október 10-12-e táján tör-

A gyom- és rovarkár mellett új gomba is megjelent tént meg legutóbb. A hozam tavaly érdekesen alakult, mert a gyöngébb, homokos területeket hasznosította, de a 4,2 tonna elfogadható eredmény.

Aszály vagy sivatagosodás?

A vetésforgóval e tájékon nem sokat lehet variálni, követi a hagyományosnak mondható szabályokat: az őszi káposztarepce után mindig kalászos megy, ahogyan a napraforgó után is kalászos. A napraforgó esetében be kell tartani a 4-5 évet, a repcénél pedig a 2-3 évet. A kalászos után jöhet a kukorica, ami után, ha lehet, semmiképpen sem szabad erőltetni a kalászost. A repcét pedig csak jobb minőségű talajba lehet vetni, hiszen már a bekerülési költsége is 150-200 forint között van errefelé. Az árpa viszont a gyengébb talajba is mehet. Homokos területen pedig más gazdák is kipróbálták már Kiskunfélegyháza környékén a kölest és a zabot.

A haszon kalkulálásánál tehát döntő, mennyire humuszos a talaj, de akkor még az időjárásról nem is beszéltünk.

9

Termelői riport

Baktériumok bevetésen De ha víz sincs, mi lehetne a megoldás? Terjék László egyre többször próbálkozik baktériumtrágyával. Ez a vidéken nem újdonság, legalábbis nem új hír, mert a környéken is akadt olyan tudós, aki vagy két évtizeddel ezelőtt komolyan foglalkozott a kutatásával. Sőt, dr. Szűcs István – az anyai nagybácsi – már Budapesten foglalkozott ezek tenyészetével 15-20 esztendeje, tudhattak róla.

A Phylazonitról is az elsők közt hallottak, Magyarország e tekintetben a világelsők közt van. Több előadást megtekintett a témában, igaz, némileg túlzásnak tartja, ha azt mondják, hogy még a sivatagból is termőtalajt lehet varázsolni a baktériumtrágyával. „Bár én elhiszem, ha mondják – teszi hozzá viccelődve –, még ha tudjuk is,

hogy a baciknak kell azért valamennyi élővilág, ahol kifejthetik hatásukat”. Maga is folyamatosan kísérletezik a szerrel, tudván, hogy mekkora odafigyelést kíván meg a használata. Száraz, aszályos időszakban – mint például 2011-ben is – kár belekeverni a felső, homokos rétegbe, mint ami e vidéken van. A baktérium élő szervezet,

Egy növényre nem szabad mindent feltenni életfeltételeket is kíván hát, de a száraz homokban csak betokozódik, hatást nem tud kifejteni, csak a csapadék megjelenése után. 2012-ben az egész kukorica- és napraforgó-területet lebaktériumozta, körülbelül 120 hektárt Phylazonittal – hektáronként mintegy 10 liternyit adagolva.

Gyönyörűen indult a fejlődés, és aki jobban megfigyelte, a baktériummal kezelt földön a kukorica-gyökérszőrök sűrűbbek voltak 5-6 leveles korukban. Aztán az egészet elvitte a mezőgazdaság ördöge, megégett, először alul, aztán felül is. És ősszel is lekezelt volna bizonyos területeket, de például szeptember első felében ezt megint nem merte megtenni az újabb esőhiány miatt.

Terjék László meséli, hogy a szövetkezeti időszakban még bátrabban kísérleteztek, és hasonlították össze a hagyományos műtrágyával, illetve a baktériumokkal kezelt földeket. Egy átlagos évjáratban sok különbség nem volt, de a száraz évjáratban a műtrágya gyakorta még károsította is a növényzetet, míg a baktériumos termékátlaga jobb lett.

A műtrágyából még ma is a környéken kiteszik a bruttó 2,5-3 mázsát. Ha összehasonlítjuk az árakat, elég könnyű kiszámítani, hogy a baktériumtrágya szinte háromszor olcsóbb – bár ez nem váltja ki az összes műtrágyát. Használatához pedig ki kell várni 15-20 milliméternyi csapadékot, és így ez lehet a sikeres út egyik biztos alapköve.

A technológia kialakítása úgy ötmillió forintra rúg

Szöveg: Szerbhorváth György, Fotó: Vámos Csaba

„Csodálatos kukoricát is termeltem már 14-17 aranykoronás talajon – mondja Terjék László –, de ehhez elengedhetetlen a rendszeres csapadék”. Magyarországot nézve e vidéken átlagon felüli a napsütéses órák száma, az átlaghőmérséklet évek óta csak növekszik, a csapadékeloszlás meg szintén egyre rosszabb. Az utóbbi két évben KiskunfélegyházaKecskemét vonalában katasztrofális volt a helyzet, lassan tényleg elsivatagodásról beszélhetünk. Csongrád felé jobbak a földek is, a vízgazdálkodása is jobb a területnek. Sajnos az öntözés megoldatlan, „több víz megy ki az országból, mint amennyi bejön”, így a gazda, és nagy baj, hogy a szakemberek képzése sem megoldott központilag.

A fóliázó kertészeti gazdaságokon kívül plusz víz nem jut sehová a földekre. Úgy érzi, hogy a termőterületet pedig az ősszel vetendő növények javára kell növelni, bár a siker egyik kulcsa, hogy egy növényre sosem szabad tenni az összes zsetonunkat.

A repce, a búza, az árpa a téli csapadékkal mégis korábban startolhat, így nagyobb lesz az esélyük is. A kukorica a legbizonytalanabb, a napraforgó viszont a legstabilabb.

A Phylazonit

szárazságban is bizonyít!

Minden növénykultúrában

Csökkenő aszálykár, javuló termésbiztonság • Mélyebbre hatoló, szerteágazóbb gyökérzet.

• Jobb vízháztartás.

• Tápanyag- és vízellátás nagyobb területről, mélyebb talajrétegekből is.

• Folyamatos nitrogénellátás a kritikus időszakokban is.

Ellenállóbb, gyorsabban fejlődő növény, jobb minőségű, nagyobb mennyiségű termés, Phylazonittal.

www.phylazonit.hu 06 20 275 5299

technológia

A hazai gazdálkodásban méltatlanul háttérbe szorult művelő eszközzel költségtakarékosan megvalósítható a talajfenntartó és -javító gazdálkodás.

a n

b b o y ag

h

ér n o z as

t

S

orozatunk korábbi (honlapunkon olvasható) részeiben már elemeztünk bizonyos alapvető talajművelési témákat. Ezek főként a mulcstechnológián alapulnak, amelynek lényege röviden összefoglalva a következő: a betakarítás utáni szármaradványokat lehetőség szerint egyenletes mélységben és eloszlásban keverjük vissza a talajba a megművelt mélységben, egy menetben a Phylazonit baktériumtrágya kijuttatásával, ami segíti a szármaradványok lebontását.

A fentiek együttesen javítják a talaj szervesanyagellátottságát, víz- és levegőháztartását, csökkentik a tömörödöttségét. Ehhez a rendszerhez szervesen kapcsolódik az a művelő eszköz, amely nem kap elegendő figyelmet a hazai gazdálkodásban: a gyomfésű.

A 2012 őszén elvégzett szükséges talajművelések után a termelők elvetették a gabonákat, amelyek – hála az őszi csapadékoknak – szépen keltek és biztatóan indultak neki a télnek. Ideje tehát készülni a tavaszi munkákra, amelyekkel kapcsolatban megosztunk egy-két megfontolásra érdemes gondolatot.

Az okszerű talajművelés fényében a gyomfésű különös jelentőséggel bír. Használatát indokolják az ökológiai előnyök, mint a környezet-, víz- és integrált növényvédelem, valamint a biotermelés. Ezeken túl gazdasági előnyökkel is szolgál, ilyen a herbicid költségek csökkentése, és hogy minden gyomot kiirtunk vele (kivéve természetesen a mélyen gyökerező egy- és kétszikűeket).

Kímélő gyomirtás A gyomfésű alkalmazásával elsődlegesen, ahogy a neve is jelzi, gyomot irtunk. Az eszköz kihúzza a még kelő, illetve kezdeti fenológiai fázisban lévő gyomok gyökerét, vagy letépi és kiüti a gyomot, nagy részét pedig betakarja földdel, ilyen módon pusztítja el azt. Ennek köszönhetően egyes területeken teljes egészében, másokon részben elhagyható a gyomirtó vegyszerezés.

A gyomfésű másra is alkalmas: a kultúrnövény gyökerét finoman megszaggatja, így serkenti a növény intenzívebb gyökérnövekedését és a gabona bokrosodását. Az eszköz elvágja a kapilláris csövecskéket, így megőrizhető a talaj

12

Mind a mulcstechnológia gépeinek, mind a gyomfésűk beszerzésében, illetve kipróbálásában szívesen állok rendelkezésükre: Horváth Tibor, +36-70/375-4823 vrhod@invitel.hu

Szöveg: Horváth Tibor

nedvessége (a művelet hasonlatos a kultivátorozáshoz).

A felső két-három centiméter átmozgatásával javul a talaj levegőháztartása.

Tavaszi fejtrágyázáskor a kijuttatott és a sok esetben kön�nyen elillanó műtrágya a gyomfésűvel bekeverhető a talaj felső rétegébe, így több hasznosul belőle. A keverő hatás hadra fogható gabonánál is: e kultúrák esetében eddig probléma volt a Phylazonit baktériumtrágya kijuttatása, de az eszközzel könnyűszerrel megoldható. Akárcsak az őszi és tavaszi cserepesedés megszüntetése.

A gyomfésűt használhatjuk tavasszal és ősszel, kelés előtt és után a legkülönfélébb növénykultúrákban. Kelés előtt úgynevezett vakpásztázás ajánlott, amellyel a kelő gyomokat irtjuk, megszüntetjük a cserepesedést, levegőztetjük a talajt, vagyis gyorsabb melegedésre sarkalljuk.

A köztudatba gabonakultúrák művelésére ajánlott eszközként vonult be a gyomfésű, de bátran használható napraforgó, kukorica, szója, cukorrépa, repce, lóbab és burgonya esetében is. Sőt, elengedhetetlen technológia a gyepfelújításban.

Gyors megtérülés A gyomfésű használata odafigyelést igényel, hogy mindig optimális időben végezzük a talajállapot igényei szerint, a növényünk megfelelő növekedési fázisában, a gyomok fertőzöttségének és fenológiájának fényében.

Gazdasági hasznát nem elhanyagolva kijelenthető, hogy nagyobb területen és több kultúrában is alkalmazva az eszközre fordított beruházás egy éven belül megtérülhet, miközben a fenti előnyökre is lehet számítani. Mindez annak köszönhető, hogy a gyomirtás költsége csökkenthető, elhagyható, illetve a talajnedvesség nem vész el, így nagyobb lesz a termés.

Továbbá a jól fejlett és bokrosodott növény bővebben terem, valamint a kijuttatott műtrágya is kedvezőbben hasznosul.

Végezetül pedig a gyomfésűvel kijuttatható a szintén termésnövelő és minőségjavító baktériumtrágya.

A megfelelő műszaki színvonalú gyomfésűk sűrűn fogazottak, a fogak strapabíróak, de kellően rugalmasak, nem törnek le. Emellett tagonként állítható fogdőlésűek, sorba vetett kultúráknál a soron futó fogak kiiktathatók, könnyen vontathatók, hidraulikusan összecsukhatók. Egy 12 méteres hidraulikusan összecsukható gyomfésű működtetéséhez egy 80 LE-s traktor elegendő. A gyomfésűk 1,5 métertől egészen 24 méter szélességben elérhetők. Eredményes gazdálkodást kívánunk 2013-ra!

A gyomfésű beállításai növény

művelés/mikor

Őszi gabonák: •

Tavaszi vetésű gabonák:

Kukorica:

Napraforgó:

Repce:

Cukorrépa: Gyep:

vakpásztázás, háromleveles állapottól ősszel, illetve tavasszal, amilyen korán csak rá lehet menni a talajra.

vakpásztázás háromleveles állapottól. vakpásztázás, 4-6 leveles állapottól.

• vakpásztázás 7-18 centiméteres állapottól.

• vakpásztázás, 20 centiméteres fenológiától ősszel, tavaszi vegetáció beindulása előtt.

• vakpásztázás, 3-4 leveles állapottól.

• vakondtúrások feloldása, • trágyamaradványok terítése, • bedolgozása, • gyomirtás, • szellőztetés, • felülvetés.

• •

13

METEOROLÓGIA

Kétszázötven éve kezdődött egy olyan időszak, amelyben akár a Föld túlsó felén melegedő óceán aszályt okozhat a Kárpátmedencében. Az ember olyan hatással van a környezetre, hogy róla nevezték el az új földtörténeti kort: ez az antropocén.

14

B

olygónk éghajlata nem állandó, a múltban is változott, a jelenben is ezt éljük meg, és változni fog a jövőben is. A napjainkban tapasztalható változások mértéke csak az utóbbi tízezer évre vetítve rendkívüli, ha több tízmillió évre

Évezredek óta szennyezzük a levegőt visszatekintünk, ennél jelentősebb éghajlat-ingadozás is bekövetkezett a földi klímában. Igen ám, csakhogy a jelenkori változások üteme nagyságrendileg meghaladja a régmúlt változások gyorsaságát. Az elmúlt 1300 év távlatában az utolsó ötven

évben az északi félgömb átlaghőmérséklete valószínűleg a legmagasabb a félszázados időszakok között.

Ezen kívül a jelenleg végbemenő változásokat az is megkülönbözteti a korábbiaktól, hogy nagy valószínűséggel emberi tevékenység, vagyis antropogén tényezők okozzák. Az ipari forradalom előtt a változások okai egészen biztosan természetes eredetűek voltak, ezek elsősorban a Föld csillagászati pályaelemeinek módosulásaival függnek össze.

A csillagászati okok mellett vulkánkitörések, meteorbecsapódások, a Napból érkező energia négyzetméterenként néhány tized watt értékű ingadozása is szerepelnek az eddig ismert kiváltó okok mögött.

Hőmérséklet anomália

Hőmérséklet anomália

Év

Év

1. ábra: Az északi félgömb átlaghőmérsékletének 12 féle forrásból rekonstruált eltérése az 1961–1990-es referencia-időszak átlagától. Az 20. század száz év alatt 0,74 Celsius-fokot emelkedő hőmérsékleti tendenciája kitűnik a megelőző kilencszáz év rekonstruált ingadozásából.

Ezen belül a század második ötven évében a melegedés üteme ennek mintegy kétszerese, évtizedenként 0,13 Celsius-fok. Forrás: IPCC 2007, 6.10 ábra

Holo vagy antro?

Hagyományos földtörténeti szempontból még a holocénben élünk, amely 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött, közvetlenül a jégkorszak, a pleisztocén után. 2002-ben a kémiai Nobeldíjas Paul Crutzen kijelentette, hogy a Föld elért egy újabb korszakba, amelyet az ember jellemez, és ezért antropocén korszaknak nevezhető.

Az ember ugyanis oly mértékben megváltoztatta a Földet az erdőirtással, városépítéssel, iparosodással és az ezek nyomán bekövetkező klímaváltozással, hogy mindenképpen új korról van szó.

Új kor – új kór A természetes éghajlati kényszerek az elmúlt évszázadokban is hatással voltak a globális éghajlatra, hatásuk azonban az antropogén tényezők mellett mindinkább másodlagossá válik. Az 1750-es évek idején az ipari forradalom kibontakozásával egy időben köszöntött be az „antropocén” kor és egyben kór a Föld történetében. Hozzávetőlegesen ettől kezdve növeli az emberi tevékenység az üvegházgázok mennyiségét.

Bár már évszázadokkal az ipari forradalom előtt, az ókori Római Birodalom és Kína is erős üvegházgáz kibocsátónak számított, állítja egy friss tanulmány grönlandi jégfurat minták elemzése alapján. Az ételfőzés vagy a szántók égetéssel történő megtisztítása során, valamint a fémek megmunkálása következtében milliónyi tonna metán került a légkörbe évente az iparosodás előtti időkben is.

Az üvegházhatást fokozó gázok mennyisége új rekordot ért el 2011ben, mintegy 375 milliárd tonna szén került a légkörbe szén-dioxid formájában az iparosodás kezdete óta, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során.

15

METEOROLÓGIA

A főbb ÜH-gázok A légköri üvegházhatás antropogén eredetű erősödése miatt a jövő évszázad közepére a globális hőmérséklet magasabbra emelkedhet, mint a Föld története során valaha. A 21. század végére a Föld átlaghőmérséklete az antropogén kibocsátás mértékétől függően 1,1 vagy akár 6,4 Celsius-fokkal is emelkedhet az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentése szerint. Ezért elsősorban olyan üvegházhatást okozó (ÜH) gázok növekedő mennyisége tehető felelőssé, mint a szén-dioxid (CO2 ), a metán (CH4 ) , a dinitrogén-oxid (N2O) és a halogénezett szénhidrogének.

Nő a koncentráció A légkört antropogén eredetű többletként terhelő üvegházgázok azért (is) károsak, mert többségüknek rendkívül hosszú a légköri tartózkodási ideje. Csak a metán kerül ki a légkörből 8-12 év elteltével; a dinitrogén-oxid mintegy 120 év után bomlik el a légkör felsőbb rétegeiben, a szén-dioxid-molekulák pedig akár 200 évig is ott tartózkodhatnak, mielőtt elnyelné őket az óceán vagy a bioszféra.

A forrástól távol is szennyezi a levegőt A hosszú élettartam miatt ezeknek a gázoknak a koncentrációja a Föld különböző régióiban közel egyenletes, mivel elegendő idő van arra, hogy a légáramlások a forrásoktól

16

távolabbi területekre is eljuttassák őket. Másik súlyos következmény, hogy még ha az emberiség képes is lesz megállítani az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának növekedését, a korábbi kibocsátások következményeit az utókor akkor is hosszú időn át tapasztalni fogja.

A NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet, USA) éves üvegházgáz indexe azt mutatja, hogy 1990 és 2011 között a hosszú tartózkodási idejű üvegházgázok koncentrációja 30 százalékkal nőtt, és ennek mintegy 80 százalékát a szén-dioxid teszi ki – ezzel az ipari forradalom előtti szint közel duplájára emelkedett.

Mostanáig a szénnyelők az ember által a légkörbe juttatott széndioxid közel felét elnyelték, de ez nem lesz biztosan így a jövőben is.

A nagy szén-dioxid tározók, mint az óceán, több száz vagy ezer évre is csapdába ejthetik a szén-dioxidmolekulákat, így az óceánok egyre savasabbak lesznek.

Melegedő Európa A globális felmelegedés következtében a következő évtizedben jelentősen csökkenhet a téli hómennyiség az északi félteke hegyvidéki területein. Ez súlyosbítja a szárazságot, veszélyezteti a vízellátottságot, mivel a kora tavaszi olvadás a forrása a vízgyűjtőkről származó legtöbb víznek.

A tengerfelszín-hőmérséklet és a hótakaró változásai nyomán az utóbbi fél évszázadban módosult a mérsékeltövi általános légkörzés.

Ezzel párhuzamosan a forró szél-

sőségek, a hőhullámok és heves esőzések sok helyen gyakoribbá váltak.

A nagymértékű tengerszint-emelkedés a jövőben átalakíthatja Európa tengerparti régióit.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legújabb jelentése

Délen hőség, északon árvíz jelentkezik szerint Európa átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedben, 2002 és 2011 között 1,3 fokkal volt magasabb az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. A megfigyelések kezdete óta ez volt a legmelegebb évtized.

A gyorsuló klímaváltozás szerte a kontinensen érezteti hatását, a Földközi-tenger térségében hőhullámok, míg Észak-Európában part menti és folyami árvizek jelentkeznek.

Az északi területeken 1980 óta 325 nagy folyami árvízről vannak feljegyzések, ezekből több mint kétszáz az ezredforduló után történt. Az utóbbi évtizedben a hőhullámok gyakorisága és hossza jelentősen növekedett, ami Európa-szerte több tízezer áldozatot követelt.

Egyik fűt, másik hűt A különböző emberi tevékenységek folytán a légkörbe jutó aeroszolok (por, korom, szulfátok, tengeri sók stb.) is befolyásolják az éghajlatot.

A napsugárzás egy részét visszaverik, szórják, illetve magasabb rétegekben elnyelik, ezáltal a felszínre érkező sugárzás csökkenését okozzák. Ily módon összességükben az üvegházhatással ellentétes, hűtő hatást fejtenek ki.

2. ábra Harmadfokú hőségriadós napok éves összege Budapesten 1901-2012 az OMSZ éghajlati adatbázisa alapján

Hazai hőhullámok

Szöveg: Lakatos Mónika, Illusztráció: OMSZ

Az OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) éghajlati adatbázisa szerint hosszan tartó kánikulák régebben is elofordultak Magyarországon, szembetűnő azonban, hogy az utóbbi két évtizedben szinte rendszeressé váltak. A múlt század elejétől átlagosan öt nappal több a hőségVontatott haladás A klímaváltozás tehát már nem egy jövőbeli fenyegető veszély, hanem a jelenben zajlik, így egyre sürgetőbb, hogy megállapodás szülessen a kibocsátás csökkentéséről világméretekben. Erre némi reményt ad az ENSZ 18. Klímaváltozási konferenciája, ami múlt év december 9-én zárult, és hosszú idő óta az első eredményesnek tekintő egyeztetés volt.

A tárgyalások során megállapodás született a kiotói egyezmény meghosszabbítását jelentő kötelező erejű szerződés 2015-ig történő kidolgozásáról és aláírásáról. Ugyancsak megállapodás született a szegényebb országokat támogató Zöld Klíma Alap felállításáról és működtetéséről.

A siker elsősorban az Európai Unió klímaügyekben tanúsított komoly, anyagi kötelezettségvállalásokkal is járó hozzáállásának köszönhető.

riadó 1. fokozatának megfelelő hőhullámos nap (napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok feletti) évente Magyarországon. 2012-ben Budapesten 24 olyan napot számláltak, ami legalább három napig tartó, 27 fokot elérő (hőségriadó 3. fokozat) hőhullámból származott.

Ennyit még soha nem regisztráltak, sőt a korábbi rekord ennél jóval kevesebb, 13 nap volt a budapesti mérések szerint. Az elmúlt nyáron a leghosszabb hőhullám 9 napig tartott, ennél hosszabban csak egyszer, 1994-ben (11 nap) kellett elviselni a hőséget a fővárosban. Az ilyen hosszan elhúzódó kánikulák rendkívül megterhelik az emberi szervezetet, különösen városi környezetben nehezen elviselhetők a hőségperiódusok a hőtöbbletet eredményező városhatás miatt. A meleg periódusok mellett egyre jobban megszaporodtak az aszályok és a pusztító szárazságok. 2011-ben rekordszáraz évet zártunk, az ország túlnyomó területén a szokásos mennyiségnek

Jégtakaróból hegy és tábla Az üvegházgáz-kibocsátás globális felmelegedéshez, a melegedés pedig a tengerszint folyamatos emelkedéséhez vezet, még több ezer évig.

Az összes vizsgált éghajlatváltozási forgatókönyv esetében a tengerszint emelkedésének több mint feléért elsősorban a grönlandi jégtakaró olvadása felelős, másodsorban pedig a hőtágulás. A gleccserek és a szárazföldi jég olvadása csak kis mértékben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A globális tengerszint évente átlagosan 3 millimétert emelkedett az utóbbi húsz évben, a 20. század egészére vetítve tapasztalt 1,7 milliméterrel szemben. A sarki jégtakaró 65 méteres emelkedésnek megfelelő vizet tárol, és ha az éghajlat melegedése súlyos és tartós lesz, végül az összes jég elolvadhat.

Az eddigi károsanyag-kibocsátás miatt a világóceán 3000-ig 1,1 méterrel emelkedne, de ez több is lehet, attól függően, hogy a kibocsátás miként változik a jövőben. a 70%-a hullott csupán. 2012-ben, szeptember végére ismét komoly aszály alakult ki. Ugyanakkor 2010ben szokatlanul bőséges csapadék okozott áradásokat térségünkben.

Rendszeressé vált a kánikula Magyarországon A csapadék szélsőséges jellege fokozódott az utóbbi évtizedekben, áradásokra és aszályokra egyaránt fel kell készülni.

17

Termelői riport

Gondosan, de takarékosan

A Polgári Földker Kft. gazdaságát szemlélve kiderül: hogyan lehet a többségében „pillanattalajokból” álló földeken gazdaságos, stabil, folyamatosan fejlődő és erősödő gazdaságot működtetni.

Varga András ügyvezető, Polgári Földker Kft.

Családi állapot: házas, két lánya, 4 unokája van Gazdasága: 860 ha (Polgár, Folyás, Görbeháza, Tiszapalkonya, Tiszaújváros, Újtikos) Termesztett növénykultúrák: búza, tritikálé, tavaszi árpa, őszi árpa, zab, napraforgó, kukorica, repce, lucerna

N

incs egyszerű dolga annak, aki a Hajdú-Bihar megyei Polgáron és környékén akar gazdálkodni. Bár az infrastrukturális feltételek jók, a természeti adottságok nem kedveznek túlzottan a mezőgazdaságnak. A Polgári Földker Kft. mégis sikeres – ám a telepére kanyarodva csak néhány lustálkodó kutya fogad bennünket. Mint kiderül, épp a talaj-előkészítő és vetési munkák zajlanak, így akárcsak a gépek egy része, a munkások is a földeken dolgoznak. Kivéve a magtárast és a hatvanas évei elején járó, de rendkívül fiatalos ügyvezetőt, Varga Andrást, aki elénk siet, mire kikászálódunk a kocsiból. Az udvarra invitál minket, ahol kisebbnagyobb munkagépek tucatjai sorakoznak.

1999 óta megduplázták a terméshozamokat A Fergusonokat, IH-kat és Rábákat szemlélve hamarosan kiderül: az egykori téesz-telepen sok minden megváltozott az évek alatt. A hajdani műhely épülete ugyan még áll, de ma már magtárnak használják. Van egy különálló, teljesen szigetelt, télen fűthető műhely is, ahol holt időszakban négy-hat gépet tudnak egyszerre javítani. Most azonban javításra váró gépek híján a termény egy részét tárolják itt.

Az öreg gépek némelyikét újabbakra cserélték, de a szakértelem a régi. Sőt! Míg a szövetkezeti időkben az anyagiak szűkös elosztása miatt nem tehettek, illetve nem vehettek meg akármit, az 1999-es kiválás óta a társaság megduplázta a terményhozamokat. „Amikor megkezdtük a munkát a téeszben, csak annyi pénz volt, amennyit a főkönyvelő engedett. Amióta a magunk urai lettünk, az átlag harmincmázsás kukoricatermés hatvanra nőtt, búzából harmincöt helyett ötven-hatvan mázsát takarítunk be, és a napraforgó is tud harminc mázsát, pedig régen tizenöt mázsa volt az átlagtermés”, meséli a cégvezető.

Pozitív jövőkép A Polgári Földker Kft. vezetője iskolás kora óta foglalkozik földműveléssel. Mezőgazdasági technikumot végzett, majd a kötelező katonaságot követően megnősült, és a polgári állami gazdaságban kezdett dolgozni. 1972től 1999-ig a Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet munkatársa volt, ahol ágazatvezetőként is dolgozott.

A téesz megszűnését követően hat tulajdonostársával megalakították a kft.-t, amely három évig bérelte, majd megvásárolta az egykori szövetkezet hathektáros telepét a rajta lévő épületekkel, gépekkel együtt. Gazdaságuk alapját 860 hektár bérelt föld adja, emellett háromszáz hektárt integrálnak. A cégnek két ügyvezetője, egy adminisztrátora és tíz gépésze van, akik között akad villanyszerelő, esztergályos, hegesztő és adagoló is. Így összesen tizenhárom családot képes eltartani a vállalkozás, amely mára olyannyira megerősö-

1999 óta megduplázták a terméshozamokat

dött, hogy a téesztől átvett gépek egy részét le tudták cserélni. Tevékenységük kezdetén még forrást is nyertek erre, de ma már támogatás hiányában önerőből kénytelenek kigazdálkodni a fejlesztésre valót. Legfrissebb szerzeményük egy 290 lóerős Massey Ferguson, de a 34 millió forint értékű gépet csak lízingelik. Ennek ellenére pozitívan látják a jövőt. „Amennyiben nem üt be olyan rendkívüli év, mint a 2010-es, akkor tudunk fejleszteni”, vetíti előre Varga András, aki azt is elmondja, hogy a maradék MTZ-ket biztosan le kell cserélni.

Szükség lenne egy hídmérlegre, és a tisztító berendezést is modernizálni kellene.

Jelenlegi vetésszerkezet • • • • • •

Búza: 300 ha Kukorica: 140 ha Napraforgó: 30 ha Őszi árpa: 13 ha Repce: 102 ha Tavaszi kalászos (árpa, zab): most nincs tervezve • Tritikálé: 65 ha • Szója: 80 ha • Lucerna mag: 130 ha 19

Termelői riport

Polgári hétköznapok A település az Európai Uniós forrásoknak (is) köszönhetően infrastrukturálisan évről évre fejlődik, a tartalmi értékek valahogy lemaradóban vannak.

A hajdúsági város talán legismertebb vállalkozása az M3-as autópálya polgári csomópontjánál elhelyezkedő M3 Outlet Center, de a kezdeti fellendülést követően erős visszaesés tapasztalható. Ma már csak maroknyi autó parkol a világmárkák leértékelt áruit kínáló központ előtt. A város környékén található a Magyarországon egyedülálló Tájtörténeti és Régészeti Pihenő Park, az M3 Archeopark és az Ipari Park is, de valahogy mintha ezek sem akarnának benépesülni. Talán a marketing kevés, talán az emberek pénztárcája nem olyan vaskos manapság, de tény, hogy a fellendülés még várat magára.

Búzás Bandi megmutatja A sokéves tapasztalatokon nyugvó termesztéstechnológia, a gondosan, de takarékosan kiválasztott termékek és a folyamatos fejlesztés a kulcsa a hosszú távon is sikeres vállalkozásnak.

Az agrár-környezetgazdálkodási program részeseiként a gazdaság vetésszerkezete némileg kötött. Három fő növényüket (búza, napraforgó és kukorica) csak a területük hatvan százalékán termelhetik, pedig – mint a cégvezető rámutat – száz százalékon is képesek volnának erre. A fennmaradó negyven százalék területből tíz százalékon pillangós növényt kell vetni, a maradék harminccal szabadon gazdálkodhatnak. „Kalászos gabonát lehet termelni, de annak nincs olyan piaca. Az árpa és a tritikálé is jó, de azok értékesítése szintén bizonytalan. Ezért próbálkoztunk meg a vetőmagtermesztéssel. Szóját két éve termelünk, mert pillangós, és korlátlanul lehet vetni. De rendkívül igényes, a párás levegőt és a laza szerkezetű talajt szereti”, avat be gazdálkodásuk nehézségeibe Varga András. „Búzás Bandi” – így nevezték őt a téeszes időkben, amikor a kalászos ágazat vezetője volt. Rendszeresen küldték továbbképzésre, így lett a búza „specialistája”. Csak ebből a növényből akkoriban 1200-1400 hektárt vetettek.

Ma már „csak” 250-300 hektáron kell eredményesnek lenniük. Mivel vetőmag-termesztéssel is foglalkoznak, azt nem muszáj venniük, kivéve az elit magot. Az első fokra előállított magból nem adnak el, a másodfokból viszont fémzárolnak. A fajták tekintetében a Szegedi Csillagot és Békést részesítik előnyben, most azonban egy középérésűt is kipróbáltak, a GK Köröst.

Megéri foglalkozni a vetőmaggal Bár a vetőmagtermesztés szabályainak megfelelően a fajtákat külön kell vetni, műtrágyázni, aratni és tárolni, a kft.-nek mégis megéri foglalkozni vele. „A búza ára 2012ben hatezer forint körül alakult, a fémzároltnak pedig 9,5-10 ezer forint volt mázsája. Igaz, hogy magasabbak a költségeink, de még így is nagyobb a haszon ezen, mint a sima búzán”, szögezi le a cégvezető.

Elnyúló betakarítás

A telephely melletti legelő még novemberben is zöldellt

20

A búzát általában búza után nem vetik. Leggyakoribb elővetemény a napraforgó, szója és a kukorica, de előfordul, hogy repce után kerül a földbe. Minden növény után más talajművelés következik, mi most a szója és napraforgó utáni munkálatokra térünk ki részletesebben. „Tarlóhántás során a nehéztárcsára szerelt kiadagoló berendezéssel hektáronként tíz liter Phylazonit CB-t juttatunk ki, amit 25-30 centiméter mélyen forgatunk

A repce vetése 2012-ben októberre tolódott

a talajba a TopDown segítségével. Rendszerint ezt követően szükség van még egy sor tárcsára, majd a Multitillerrel készítjük el a magágyat, és a Rapiddal vetünk. Ha valami oknál fogva kimaradt a Phylazonit a tarlóhántásnál – például nem volt elég gép a munkálatokhoz –, akkor a vetéssel egy menetben kerül ki az oltóanyag közvetlenül a maghoz juttatva”, magyarázza Varga András.

A búzát október elején 230-250 kilogrammal vetik 5-6 centiméter mélyen, amiből 5-6 millió csíra keletkezik. A magot minden esetben csávázzák, ehhez rendszerint Vitamaxot használnak, de idén kipróbálták az Oriust is.

A magtisztítónak nagy szerep jut a vetőmag-termesztés során

Tavasszal a belvíz okozza a legtöbb kárt A Polgári Földker Kft. földjei 30 kilométeren belül helyezkednek el, a terület nagyon elaprózódott.

Zömmel harminc hektár nagyságúak, de akad köztük egyhektáros is. Minőségük általában 10 aranykoronás, csupán nyolcvan hektárra jellemző a 14-16 AK közötti érték. A talajszerkezet változó: van szikes, agyagos vályog, réti kötött, némi öntéstalaj és elenyésző mennyiségű homokos. Legnagyobb részük úgynevezett „pillanattalaj”, amely esetében nagyon oda kell figyelni, mikor végeznek munkát rajta.

A Tisza-menti öntéstalajok esetében a tavaszi belvíz okozza a legtöbb kárt: a belvíztől levegőtlenné válik a talaj, megszűnik a talajélet.

A kft. termőföldjeinek 15-20 százaléka ilyen.

Varga András negyven éve vezet csapadéknaplót. 2010-ben kivételesen sok, közel 1000 milliméter hullott. Akkor 300 hektáron nem is vetettek, mert nem tudtak rámenni a területre.

Ez azonban szélsőséges eset, nagy általánosságban 400-500 milliméter csapadék esik egy évben. A legjobb évi 600 milliméter lenne, pláne, ha akkor esne, amikor a növény fejlődése szempontjából is ideális. Ilyen volt 2009-ben, amikor rekordtermés született. Búzából 56, kukoricából 120 mázsát sikerült betakarítani, ami „rettenetesen nagy szám” náluk.

A csapadék 2011-ben 437 milliméter volt, és ennek megfelelően a termés is közepesen alakult.

21

Termelői riport

A vetéssel egy menetben műtrágyát is szórnak a sor mellé: „2012 őszén a Fertiliával kevertettem egy 8:20:8 arányú NPK műtrágyát, amiben volt még hat százalék kén és UMG, vagyis új műtrágya generáció. Ahová ebből nem jutott, oda NPS 49-es Timac műtrágyát tettünk”, folytatja a cégvezető. Február végén, március elején fejtrágyaként adnak ki két mázsa pétisót, amit április közepe táján újabb 1,5 mázsával kipótolnak.

Gyomirtózni április elején szoktak Sekatorral, szinte mindig lombtrágyával kiegészítve. Gombaölő szert csak akkor használnak, ha korai fertőzést vesznek észre. Fuzárium ellen olyan szerrel védekeznek, amely levélbetegség ellen is jó. Ha gombaölőznek, akkor lombtrágyáznak is újra – minőségjavítás céljából.

Néha vetéskor kerül ki a baktériumtrágya Bár úgy tartják, egy gazdaságban olyan gépparknak kell rendelkezésre állnia, hogy három-öt nap alatt el lehessen végezni az aratást, a Polgári Földker Kft. földjein általában tíz napig tart a betakarítás. „Muszáj volna gyorsan dolgozni, mert ha bejön egy eső, vagy nagy a hőség, akkor oda a sikér. De az eső is okozhat terméscsökkenést”, figyelmeztet Varga András.

Kényszerből is haszon Ezek a területek nem repcének valók, kényszerűségből mégis termelik. „Errefelé elég savanyú a talaj, a repce pedig inkább a meszes talajt kedveli. Nyolcvan-száz hektáron termeljük, általában oda kerül, ahova a vetésforgó miatt épp beszorul”.

Elit mag A szabványnak megfelelő vetőmag, a szuperelit vetőmag első szaporulata. Különös gonddal állítják elő és óvják leromlástól, keveredéstől. Az elit magot a nemesítő a vetőmag-szaporító gazdaságoknak adja ki, hogy az árutermelőket ellássák a belőle származó másod- vagy harmadfokú szaporulattal. (Forrás: agraroldal.hu) Fémzárolás A vetőmag-minősítési folyamat része. A „fémzárolt vetőmag” minősített, azonosító függőcímkével ellátott, forgalomképes vetőmagot jelent, függetlenül attól, hogy a lezárása milyen módon történt. (Forrás: tankonyvtar.hu)

22

Szöveg: Kocsis Kinga, Fotó: Vámos Csaba

Rendszerint a Syngenta Bold fajtáját választják, rövidsoron pedig kísérletet állítanak be. Legutóbb a Dekalb DK Exwill hibridjét próbálták ki, ami 3,2 tonnát adott az éves 2,4 tonnás átlag mellett. A repce magot szeptember 20-a körül vetik, de 2012-ben a munkálatok október elejére tolódtak. „Szépen kikelt, most már 2-4 leveles állapotú – büszkélkedik ottjártunk idején, november elején a cégvezető. – Rapid vetőgéppel vetjük, ahogy a búzát is. Azzal precízen, pontosan ki lehet tenni az esetenként két kilogrammot, dupla gabona sortávval.”

A vetéssel egy menetben NPS 49-es (3:22:24) Timac műtrágyát is kiszórnak hektáronként két mázsa mennyiségben. Ősszel, ha szükséges, regulátoroznak is Alerttel vagy más gombaölő szerrel, ami regulátor is egyben, 2012ben azonban nem volt erre szükség.

A kétszikű gyomok ellen Alerttel, az egyszikűek ellen Galerával védekeznek. „Előfordul, hogy a pipacsot, a tyúkhúrt és az apróbb gyomokat nem irtja ki, de ezek nem nyomják el a repcét. Inkább az árvakelésű búza okoz gondot, a kétszikűek közül pedig a ragadós galaj.”

Tavasszal kénes műtrágyával fejtrágyáznak, tavaly a Fertiliával kevertettek 12 százalék kénből és 26 nitrogénből álló elegyet. Ebből két mázsa kerül ki tavasszal, később pedig még 1,5 mázsa pétisót juttatnak ki.

A repceszár-ormányos bogár ellen piretroid-tartalmú szerrel védekeznek. Virágzáskor a repcefénybogár okozhat problémát, ennek hatékony ellenszere lehet a SumiAlfa, a Decis Mega vagy a Fendona.

Amennyiben deszikkálásra van szükség, és a terület erősen fertőzött évelő kétszikűvel, akkor a műveletet totál gyomirtóval végzik. Ha nem, akkor például Reglone Airt használnak. „A lényeg az, hogy ne kelljen szárítani, és tíz százalék alatt legyen a nedvességtartalom”, hangsúlyozza Varga András.

A mezőgazdasági munkások mellett szerelőket is alkalmaznak

Mindent maguk javítanak, esztergaműhelyük is van

Géppark • 1 db Claas Mega kombájn • 1 db New Holland TX 66 kombájn • 1 db Laverda kombájn • 2 db Rába traktor • 1 db 290 LE Massey Ferguson • 1 db Vaderstad TopDown kultivátor, hozzá Vogel & Noot középmély lazító, 2 db IH tárcsa (mindegyik fel van szerelve Phylazonit kiadagoló berendezéssel) • 1 db Amazon NZ Aggressive kombinátor, 8 méteres • 1 db Kombi 8,3-as kombinátor • 1 db 140 LE Massey Ferguson • 1 db Vaderstad Rapid vetőgép • 1 db Kuhn szemenkénti vetőgép • 1 db Rau Multitiller magágykészítő • 1 db Kverneland váltvaforgató eke • 1 db 90 LE Case IH traktor, ehhez van egy váltvaforgató eke és egy kombinátor • 1 db 160 LE Zetor, ehhez szintén tartozik kombinátor és váltvaforgató eke • 1 db Güttler henger (szántás elmunkáló és növényápoló) • 8 db MTZ (homlokrakodós, sima) • 1 db UNO 180-as rakodógép • 5 db 8 tonnás és 3 db 6,5 tonnás szállító pótkocsi • 5 db bálaszállító • NDK gyártmányú tisztító gépsor és egyéb „aprógépek”

23

Termelői riport

a fejlődés útján Négy lába van a lónak, mégis megbotlik – tartja a mondás.

Szerencsére nem mindenre igaz: a Cserkeszi Szövetkezet több lábon áll, mégsem botladozik, sőt, igyekszik kihasználni a lehetőségeit és kapacitásait a stabilitás érdekében.

Vajda Gábor ügyvezető, Cserkeszi szövetkezet

Családi állapot: házas, egy nyolcéves fiú és egy négyéves kislány édesapja Gazdasága: 1150 hektár (Nagycserkesz külterülete) Termesztett növénykultúrák: őszi búza, napraforgó, kukorica, repce, zöldborsó, csemegekukorica

M

egállíthatatlanul tombol a dermesztő szélvihar, de Vajda Gábor ügyvezető fikarcnyit sem törődik vele, miközben körbevezet a szövetkezet raktárépületekből, laboratóriumból, szerelőműhelyből, gépszínből, szárítóból és benzinkútból álló hatalmas telephelyén. Nem kérdés, hogy számukra az önellátás legalább olyan fontos szempont, mint a több lábon állás.

Szinte mindent önerőből fejlesztenek, igaz, ezért kell várni a gépműhely tatarozására is. Felújítottak ugyanakkor több épületet, és tavaly adták át a szintén önerőből épített, hatezer tonna termény befogadására alkalmas új raktárt is. „Utolsó pillanatban készült el, de szükség is volt rá, mert a kukoricatermés olyan bő volt, hogy majdnem meg kellett állni a kombájnokkal”, mutat rá a szövetkezet vezetője.

A Bábolna 15 típusú szárító sem mai darab, de óránként tizenöt tonnás teljesítményével így is képes egymaga ellátni a szövetkezet által betakarított, vagy épp a szolgáltatásban érkező termények tisztítását vagy szárítását.

Az egyik 2500 tonna termény befogadására alkalmas raktárban jelenleg is búza „parkol” – már eladták ugyan, csak a szállítása húzódik. Egyértelmű, hogy itt minden helyre szükség van, mert a kukorica egy részét még mindig tárolják: kivárnak a legjobb ár érdekében. A régi darálóépületből is tárolóhelyiség lett, ugyanakkor a sokat megélt, ikerfa-szerkezetű raktár – amelyet nagy valószínűséggel a hetvenes években építettek – lebontásra vár.

A benzinkút létesítése nem saját ötlet volt. Egy vállalkozónak adták el a területet, amikor nem ment olyan jól a szövetkezetnek. Aztán jött a válság, és a vállalkozó félbehagyta az építkezést, ezt vásárolták vissza, a töltőállomást befejezték, és 2011 márciusa óta üzemeltetik. „Valamennyit ez is hoz a konyhára”, magyarázza Vajda Gábor. A szövetkezet kiegyensúlyozott működéséhez járul hozzá a csomagolóüzem is – itt főleg cukrot csomagolnak –, amely jelenleg tizenegy embernek ad munkát.

Elképzelés és realitás Vajda Gábor ügyvezető Tiszaeszláron született, a nyíregyházi Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése után a Szarvasi Főiskolán szerzett növényvédelmi szakmérnöki diplomát. 1991-ben gyakorlati agronómusként kezdte pályáját Tiszaeszláron, de üzletkötőként is kipróbálta magát.

A növényvédőszert, vetőmagot és műtrágyát forgalmazó kft,-nek – főállása mellett – mai napig dolgozik vállalkozóként. A Cserkeszi Szövetkezetnél 2007-ben helyezkedett el növénytermesztési főágazat-vezetőként. A szövetkezet alaptevékenysége a növénytermesztés, fő növénykultúrái az őszi búza, napraforgó, kukorica és repce. 2008-ban kiegészítésként kezdtek zöldborsóval és csemegekukoricával foglalkozni. A kistermelők emellett

A környékről is ide hozzák szárítani a terményt

dinnyét is termesztenek 50-60 hektáron. „Nagycserkeszen hagyománya van a dinnyének. Valamikor a szövetkezet is foglalkozott vele, de fokozottan kézimunkaerő-igényes és kényes növény: nézegetni kell, szedni kell… Az utóbbi három évben szóba került, hogy újra meg kellene próbálni, de eddig az elképzelés szintjén maradt”, mondja az ügyvezető.

A szövetkezetben jelenleg körülbelül negyvenen dolgoznak, beleértve a kapuszolgálatot, a telep nappali és éjjeli őrzését, a benzinkút személyzetét és a csomagolóüzem dolgozóit is. Ez a településen jelentősnek számít, hiszen a térségben nagyarányú munkanélküliség Nagycserkeszt sem kíméli. Bár – mint Vajda Gábor fogalmaz – a községet dolgos emberek lakják, akik közül sokan rendelkeznek saját földdel, amin nemcsak szántóföldi növénytermesztéssel, hanem zöldség- és gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak. Régebben több száz hektáron termeltek almát, őszibarackot, meggyet a téeszben is. Kis parcellákon még itt-ott találni gyümölcsöst, és sok helyi termel olyan növényt, ami más településeken nem igazán jellemző, például burgonyát.

Szinte mindent önerőből fejlesztenek

27

Termelői riport

Aszályrekord Nagycserkesz térségében a talaj heterogén: a homokos vályogtalajtól a jó minőségű csernozjomon át a barna erdőtalajokig minden megtalálható. A környék 3600 hektáros szántóterületének körülbelül 60 százaléka kifejezetten jó minőségűnek mondható, 20 százalék, ami homokos vályogtalaj, és alig 20 százalékra jellemző a kötöttség. Ez arányaiban a szövetkezet termőföldjeire is igaz: vannak jobb, és vannak gyengébb területek is. Általánosságban azonban elmondható, hogy minőségük átlagosan 20 aranykorona körül mozog (15-30 AK). Az évi átlagos csapadékmennyiség 500-600 milliméter, ám erre rácáfolt a 2011-es 465 milliméter. „Az utóbbi nyolc esztendő legaszályosabbja volt, csak 2003-ban esett kevesebb a térségben”, emeli ki Vajda Gábor.

160 milliméter esett vetéstől március végéig, holott ennek legalább a duplája elvárható errefelé. Az aszály megmutatkozott a termésátlagokban is, elsőként a repcénél: 140 hektáron vetettek, s mindössze 55 hektáron tudtak aratni. A csapadékban szegény ősz miatt ugyanis hiányosan kelt ki a növény. A korábbi évek hektáronkénti három tonna feletti átlagához képest 2,5 tonnás termésátlag született.

rendszerint 6 tonna felett tudtak betakarítani. Kukoricát 400 hektáron vetettek 2011-ben, és a szélsőséges időjárás ellenére is hozták a „szokásos” hektáronkénti tíz tonnás átlagot. Vajda Gábor szerint szerencséjük is volt, mert annak a 90 hektárnak a zömét, amin nem lett repce, szintén kukoricával vetették be. Utólag elmondhatják, hogy jól jártak: a kukoricánál bő terméshez rekordár párosult.

A 200 hektáron vetett napraforgóból hektáronként átlag három tonnát takarítottak be, ami a korábbi évek 3,5 tonnás átlagához viszonyítva szintén nem ad okot panaszra. Nem alakult ilyen szerencsésen a zöldborsó és a csemegekukorica hozama. Előbbit 30 hektáron vetették, és a korai fagy, illetve a gyomirtó szer miatt a hektáronként megszokott hat tonna feletti átlaghoz képest csupán négy tonnát termett. A búza után vetett csemegekukorica is csak 16 tonnát hozott, míg korábban 20 tonna felett voltak az átlagok.

A térségben nagyarányú a munkanélküliség

Nem volt búzás év A 390 hektáron vetett őszi búza hozamát már a vetés utáni időszak meghatározta. Az aszályos ősz vontatott kelést okozott, az állomány nem lett elég sűrű, fejlett. A tél sem bővelkedett csapadékban, a talaj nem töltődött fel, és márciusban – amikor a búza leginkább igényelte volna az esőt – alig egy milliméter esett Nagycserkesz vidékén. Ehhez képest értek el 4,5 tonnás hektáronkénti átlagot, szemben a 3,5 tonnás országos átlaggal. Eredményük azonban csak a körülményekhez képest mondható jónak, mert a korábbi években

A jövő útján A 2011-es év bebizonyította, hogy egy termelő sosem bízhat pusztán az időjárásban vagy a szerencséjében. Így Vajda Gábor is igyekszik – szakmai tudásához, tapasztalatához és lehetőségeihez mérten – a legszélsőségesebb körülmények között is odaadóan gondoskodni növényeiről.

Ez a gondoskodás már a talaj előkészítésénél elkezdődik: szántással, illetve újabban lazításos, úgynevezett mulcstechnológiával készítik elő a talajt a következő vetemény számára. Utóbbi megoldás költségés eszköztakarékos, kiiktathatóak általa a hagyományos műveletek, ugyanakkor a talaj mégis pihenten, biológiailag „beérett” állapotban kész a vetőmag befogadására.

A művelet során a talajt nyár végén, ősz elején lazítják 45 centiméter mélyen, majd késő ősszel egy könnyű tárcsával az esetleges gyomokat, nagyobb rögöket is elütik, azaz

Az aszály megmutatkozott a termésátlagokban

28

Elbontásra vár a régi magtár

egyenletesebbé teszik a talajt. Ekkor még egy alapműtrágyát is kiszórnak, ami tavaly és tavalyelőtt lengyel, 6-20-30-as ös�szetételű Polifoska volt.

Tavasszal ugyanúgy kezdik az elmunkálást, mint a szántásosforgatásos talajművelésnél: amikor rá tudnak menni a területre, kombinátorral zárják le a felszínt. Kukorica vetésekor a Germinátorral és két RAU kombinátorral végzett művelettel egy menetben juttatják ki a hektáronként 10-15 liter dózisban adagolt Phylazonit baktériumkészítményt is. Az oltóanyagot a kombinátorra szerelhető kijuttató berendezés 600 literes tartályába töltik – 10 liter készítményt ugyanannyi vízzel keverve így 30 hektárt tudnak egy körben kezelni.

Bízik a hagyományosban A magágy-előkészítést követően a vetést a napraforgóval kezdik, időjárástól függően április 1-je és 15-e között. Míg a korábbi években a hagyományos gyomirtású fajták domináltak, tavaly már 200 hektárból 150-en Clearfield technológiájú fajtákat vetettek. Utóbbiak közül az NK Neomát és a Limagrain 5658-ast, míg a hagyományos gyomirtású fajták közül az NK Briót választották. Az 58 ezer tőszámmal történő vetéssel egy menetben Pannon Startert szórtak ki hektáronként 15-18 kilogramm mennyiségben.

A hagyományos fajtát vetés után, kelés előtt Gardoprim Plus Golddal gyomirtózták hektáronként 4 literes dózisban, míg a Clearfield technológiájút kelés előtt 1,6 literes

A mulcstechnológia költség és eszköztakarékos

29

Termelői riport

A község SzabolcsSzatmár-Bereg megyeszékhelye, Nyíregyháza közelében helyezkedik el. A település 1952-ben alakult a Nyíregyháza határában fekvő 18 tanyabokor egyesítésével, a Károlyi család Cserkesz nevű pusztája helyén. Neve az írott források szerint oszmán-török eredetű. Nagycserkesz 1952–1983 között a Nyíregyházi járás önálló tanácsú községe volt, majd 1984-től Nyíregyháza város környékének önálló tanácsú községe. 1990-ben önálló községi besorolást kapott. Nagycserkeszt a 36. számú főút közvetlenül érinti – mintegy kettészeli. Területének – 4150 km2 – jelentős része (97%) külterület, melyet jelenleg 16 bokortanya alkot. Belterülete mindössze 3%, mely két központi bokortanya (Siposbokor és Bundásbokor) összevonásából jött létre.

(Forrás: nagycserkesz.hu)

dózisban Duál Gold 960 EC-vel. A Brio esetén nem volt szükség további kezelésre – még aznap délután érkezett húsz milliméter bemosó eső, ami betakarításig gyommentesen tartotta a területet –, a Neoma és a Limagrain igényelt még hektáronként 1,2 liter Pulsart. Az időzítés ebben az esetben is jól sikerült, így a gyomokkal nem volt probléma a napraforgóban.

Adódik a kérdés, miért termelnek két, eltérő gyomirtású napraforgót? „A Clearfielddel kevesebb a kockázat, nem igényel bemosó csapadékot, főleg a gyomirtható napraforgónál. A helyesen időzített Pulsarral megoldott a gyomirtása. Olcsóbb is, mint a hagyományos. Ám a hagyományos többet terem. Tavaly ugyan nem ezt tapasztaltuk, de korábban a szövetkezet területein és a saját földeken is hektáronként 4-5 mázsával többet adott. Emellett a Pulsarról hallani, hogy következő évben gondot okozhat más kultúráknál, például a búza sárgulása megfigyelhető. Ezt magam is tapasztaltam. Ezért nem hagyjuk el teljesen a hagyományost”, magyarázza az ügyvezető.

Többféle módon oldják meg a tápanyag-utánpótlást A sorközművelés során hektáronként 120-130 kilogramm nitrogénműtrágyát juttatnak ki pétisó formájában.

A gombaölőzést rendszerint két lépésben végzik: először 6-8 leveles állapotban szántóföldi gépekkel, majd ha az időjárás indokolja, helikopterrel is elvégzik a műveletet. Tavaly nem volt indokolt a kétszeri kezelés, ezért citroméréskor hidastraktorral permetezték ki a hektáronként 4 deciliteres dózisban adagolt Sferát a terület egészére.

Betakarítani már 10-12 százalékos nedvességtartalomnál elkezdik a napraforgót, mert nemcsak a szövetkezet által termesztett területeken, hanem integrált földeken is dolgoznak. Tavaly ugyanannyit, vagy még többet szolgáltattak.

A termesztés során odafigyelnek a megfelelő olajtartalom elérésére is, mert ez az értékesítésnél felárat jelent.

Összetett technológia

Fél évszázada egyesítették a környékbeli tanyabokrokat

30

A 2011-ben rendkívül sikeres kukorica termesztéstechnológiája a napraforgóénál összetettebb. Előveteménye lehet szinte minden, amit a Cserkeszi Szövetkezetben termelnek, így búza, napraforgó, repce, legkisebb területen saját maga (tavaly mindössze 30 hektáron vetettek kukoricát kukorica után).

A talajmunkák megegyeznek a napraforgónál ismertetettel, és az őszi alapműtrágyázás is hasonló. Tavasszal azonban Többféle módon oldják meg a tápanyag-utánpótlást. Tavaly cseppfolyós ammóniát juttattak ki körülbelül 100 hektárra, itt vetéssel egy menetben nem kapott nitrogénműtrágyát a növény.

Ha a kukorica magot SPC vetőgéppel vetik, amely nem alkalmas műtrágya szórására, akkor Amazon műtrágyaszóróval

juttatnak ki magágy-készítés előtt hektáronként 250-300 kilogramm nitrogénműtrágyát. A vetéssel egy menetben még hektáronként 11-12 kilogramm Force talajfertőtlenítőt is kiadagolnak.

A John Deere vetőgép viszont képes a vetéssel egy menetben kijuttatni a hektáronként 200 kilogramm nitrogénműtrágyát, ami tavaly a Timac 8-14-16 összetételű starter keveréke volt. A vetési munkálatokat április 20-a körül kezdik. Az NK Luciust korábbi, míg a Pioneer P9494et, a Dekalb DKC4590-et, és a két RAGT-t, a Phileaxxot és Oxxyigent középkorai érésűként vetik hektáronként 68 ezer szem mennyiségben.

Gyomirtásuk tavaly 70 százalékban korai posztemergensen történt Lumaxszal hektáronként 4,5 literes, 30 százalékban pedig posztemergensen Laudisszal hektáronként 2 literes dózisban. A sorközművelés célja a kukorica esetében is a talaj megszellőztetése, illetve a hektáronkénti 100-130 kilogramm műtrágya kijuttatása.

Tavaly és tavalyelőtt új elemként jelent meg a kukorica agrotechnikájában a lombtrágyázás, ami a cinkutánpótlás okán fontos. Korábban ugyan nem volt jellemző, de tavaly már a vetett 400 hektárból 300 hektáron használták a lombtrágyát. Vajda Gábor szerint erre azért van szükség, mert a kukorica cinkigényes növény, és Magyarország talajai cinkszegények. A szakember azt mondja, előbb vagy utóbb – akár öt éven belül – már gombaölővel is kezelni kell majd a kukoricát.

A Cserkeszi Szövetkezet története 1949-ig nyúlik vissza, ekkor hozták létre Nagycserkeszen az első termelőszövetkezetet. Halmosbokorban jött létre az Új Élet TSZ, majd 1961-ben Púposhalmon megalakult a Rákóczi TSZ, a központban pedig a Kossuth TSZ. A három termelőszövetkezet 1972-ben egyesült, így jött létre a Cserkeszi Szövetkezet elődje, a „Kossuth” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Ekkor az üzemi méret 3500 hektár felett volt. A törvényi előírásoknak megfelelően a termelőszövetkezet 1992. december 10-i dátummal új szövetkezeti formában működő vállalkozássá alakult, amelynek neve Cserkeszi Mezőgazdasági Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet lett. A szövetkezet ma mintegy 1150 hektáron gazdálkodik. Alaptevékenységen kívül jelentős mértékben végez szolgáltatást, valamint terményszárítást, tisztítást, felvásárlást.

A településen jelentős munaadónak számít a szövetkezet

31

Termelői riport

Alázat, tapasztalat Az óriási szárazság miatt a betakarítást tavaly szeptember végén kezdték a Cserkeszi Szövetkezetben. A nedvességtartalom már akkor 16 százalék körül volt, később 14-re is csökkent. A munkálatokat október 20-25-e körül fejezték be, addigra learattak 400 hektár integrált területet is. Ez önmagában is jó árbevételt jelent, de a szolgáltatást igénybe vevők nagy része a szövetkezet szárítójába viszi a terményeit, ami plusz haszonként jelentkezik.

Ez mind alátámasztja azt a vélekedést, amely szerint egy mai mezőgazdasági szövetkezet nem elégedhet meg azzal, hogy a növénykultúrákra, az időjárásra és a szerencsére bízza működését. Nemcsak a kiegészítő tevékenységek – a Cserkeszi Szövetkezet esetében a benzinkút, illetve a csomagolóüzem – fontosak, hanem a szolgáltatói működés is. Ez sem lenne azonban önmagában elég, ha a több lábon állás nem párosulna szakmai tudással, alázattal, a hagyományok és a személyes tapasztalatok mellett az újítások iránti fogékonysággal.

Phylazonitot a szövetkezet 17 éve használ, amit Vajda Gábor elődjétől „örökölt” meg és 2008 óta használ folyamatosan, elsősorban a napraforgónál és a repcénél. Általában hektáronként 10, esetenként 15 literes dózisban juttatja ki, főleg tavasszal, a repce esetében pedig a magágy-előkészítéssel egy menetben. Javítja a talajszerkezetet, a növény kezdeti fejlődése jobb, gyökértömege nagyobb lesz. Az ügyvezető szerint Phylazonit használata mellett harmadával csökkenthetők a műtrágyaadagok.

32

Géppark • 1 db Claas Mega 204 és 1 db 360 kombájn • 1 db John Deere W650 le kombájn (és ezek adapterei: gabona betakarító, napraforgó és kukorica adapter) • 1 db Fendt 360 traktor - utána 8 fejes Gregoire Besson eke • 1 db John Deere 7810 traktor – utána 4 fejes Kühne eke • 1 db John Deere 4755 traktor – utána 5 fejes Kuhn eke • 6 db MTZ traktor • 1 db 9,8 m széles könnyű IH tárcsa • 1 db 7,2 méter széles nehéz IH tárcsa • 1 db 7 késes Maschio lazító • 2 db RAU 8.4-es kombinátor • 1 db 6,7 m munkaszélességű Kongskilde kombinátor • 1 db 7 m munkaszélességű Synchrogerm magágykészítő • 1 db SPC vetőgép • 1 db John Deere vetőgép • 2 db Amazon műtrágyaszóró • 1 db Horsch Tiger szántóföldi nehézkultivátor (forgatás nélküli talaj-előkészítésre alkalmas) • 2 db teleszkópos homlokrakodó (Manitou, JCB) • Hardi típusú permetezők (szántóföldi és gyümölcsösre való) • 5-7 tonnás pótkocsik

Szöveg: Kocsis Kinga, Fotó: Vámos Csaba

A hagyománytisztelet párosul az újítások iránti fogékonysággal

hírszemek

Fagyálló mustárból

Az üzemanyaggyártás me llett a kőolaj fontos alapan yag a vegyipar számára ken előállításához, jelenleg éve őanyagok, fagyállók és em nte mintegy 400 millió ton ulgeálók na kőolajat fordítanak erre működő Fraunhofer Kémia a célra. A németországi Leu i-Biotechnológiai Intézet sze nában rint óriási lehetőség rejlik előállítható belőlük az em a növényekben, mert olcsób lített vegyületek alapjául ban szo lgáló etilén-oxid, nevezetes mustár (Brassica carinata) en a mustár, a bodza, az , illetve a sárkányfű (Draco eti óp cep halum parviflorum) magjábó A kőolajalapú etilén-oxid l sajtolt olajból. gyártásához ugyanis 250-30 0 Celsius-fok és 1-2 MPa séges, ezzel szemben a kut nyomás szükatóknak sikerült egy szobah őmérsékleten és normál légköri nyomáson is hatékony módszert kife jleszteniük a növényi olaj feldolgozására. A lab oratóriumi kísérlet nagyüz risemi mennyiségekre történő adaptálása már Tű alakban kik folyik, végleges eredmény idek nz te ó od os ek 2014-re várhatók. tály A kiválasztott négy növény faj termesztése nem veszél ktív ta le lü (fe yezteti az élelmiszernyersanyagok termesztésé vényi t. Így tehát az új módszer anyagok) a nö több szempontból is környezetkímélőnek ígérke l kivont bó aj ol zik, érdemes volna az erre a célra jelenleg előállíetilén-oxidban. tott évi 14 millió tonna növ ofer ényi olaj mennyiségét növ Forrás: Fraunh elni. t Intéze

Emberek a méhekért „A világ élelmiszertermelésének 35 százaléka, közte kétszáz milliárd dollár értékű szántóföldi termény előállítása a méhek végezte beporzáson múlik”, mondja Gretchen LeBuhn, a San Francisco Állami Egyetem biológusa. Más rovarok és denevérek mellett a méhek munkája nélkül legalább száz növényfaj nem lenne képes termést hozni, így a repce, napraforgó, szója, len, alma, barack, káposzta, paprika, hagyma, tök. A méhkolóniák azonban egyre gyorsuló mértékben pusztulnak, az okok között a növényvédő, rovarirtó és más vegyszerek felelőtlen használata áll. A méhállományok csökkenéséről az elaprózott tartás miatt nehéz pontos és széles körű képet nyerni. Az ENSZ felkérésére ezért LeBuhn világméretű megfigyelő-hálózatot hozna létre, amely a következő öt évben kétszáz helyszínen számolná a beporzásért felelős rovarokat. Ez elegendő ahhoz, hogy a méhpopuláció akár 2-5 százalékos csökkenését is kimutassák, és az egész hálózat kiépítése kétmillió dollárba kerülne. A méhek jelentőségét már Albert Einstein is felismerte, szállóigévé vált mondása szerint: „Méhek nélkül nincs beporzás, akkor pedig nem lesznek növények, nem lesznek állatok, nem lesznek emberek”.

Forrás: ScienceDaily.com

Kukoricával a gyom ellen

i or (vajvirág) ellen hatásos biológia A gyökérélősködő napraforgó-szád teti kész ra” nevezett „öngyilkos csírázás fegyver lehet a kukorica, mivel úgy ményeikről a kínai Északnyugati A&F a gyomnövényt, számoltak be ered nce folyóiratban. Akár a termés feEgyetem agrármérnökei a Crop Scie híján a gazdanövényen élősködik. lét is elviheti a szádor, amely klorofill gatott kukoricahibrideket ültettek, A kutatók napraforgó sorok közé válo 60-90 százalékkal fokozták a gyom amelyek csapdanövényként először telenné tették a fejlődő élősköcsírázását, majd elnyomták és életkép en alkalmas erre, mert hasonlóak dőt. A kukorica azért lehet különös rgónak, ám ellenálló a szádorral a termesztési igényei, mint a naprafo kukoricát vetésforgóban is érdeszemben. A kínai kutatók szerint a bankjának csökkentésére, illetmes alkalmazni a gyom föld alatti mag nyként hasznosítható. ve a napraforgó közé vetve takarmá

33

interjú

2012 decemberében hirdette ki a Magyar Kukorica Klub Egyesület a negyedik alkalommal megrendezett Kukorica Termésverseny díjazottait. A verseny célja, hogy rávilágítson a kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Szieberth Dénessel, az egyesület elnökével.

Dr. Szieberth Dénes beszámol az eredményekről a Magyar Kukoricaklub rendezvényén

HOZAM&ÉRTÉK: A kukorica nagy jelentőségű Magyarországon, több mint egymillió hektáron termesztik, ám az utóbbi évtized időjárása mintha nem kedvezne neki.

SZIEBERTH DÉNES: A globális klímaváltozás megmutatta, hogy a Kárpát-medence nem valami elzárt védett öböl, hanem egy komplex rendszer része. Ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, változik az időjárás rendszere, és ez mindenhol megnyilvánul, de nem szükségszerűen ugyanúgy.

Fölborul a régi rend?

Szerintem sohasem volt régi rend az időjárásban. Abban mindig is trendek és altrendek voltak. De az kétségtelen, hogy napjainkban nagyobbak a kilengések, gyakoribb az extrém időjárási esemény. De a kukorica tekintetében régen is az volt a szabály, hogy Magyarországon tíz évből nagyjából három 34

kedvező, kettő-három a kiemelkedően jó, és a többi kedvezőtlen. Az utóbbi időben a statisztika romlása figyelhető meg.

Milyen termelési hibákat tud fölerősíteni a szeszélyes időjárás?

Az első a talajműveléssel kapcsolatos; ha valaki már az elején hibázik, azaz veszni hagyja a talaj legfelső rétegéből a nedvességet, akkor ki sem kel a kukorica vagy hiányosan kel. A következő tévedési lehetőség a növényszám megválasztása, amennyiben szárazságban többet vet az optimális mennyiségnél. Ilyenkor a növények elszívják egymás elől a tápanyagokat, egymást akadályozzák a fejlődésben.

A következmény az lesz, hogy nem fejlődik termés. De ilyen hiba, hogy nem jól választja meg a növényvédő szert.

Lehet, hogy a kiválasztott szer nem pusztítja el a gyomokat, vagy túl későn gyomirtózik, és addigra a növekedő gyom a talajnedvesség jelentős részét elpárologtatta, tehát a haszonnövény fejlődéséhez nem maradt. A növényvédő szerek alkalmazása egyébként is behatárolt, szűk az az időtartam, amíg a kukorica eltűri – utána már éppen a szertől károsodhat.

A termésversenyben az időjárási körülmények miatt kellett visszavonni nevezéseket?

Sajnos elég sokat, Baranya, Tolna, Fejér, Bács-Kiskun megyében. 2009-ben és 2011-ben is sokan vonták vissza a nevezést, hasonló arányban, mint most, pontosan ezekről a területekről, éppúgy a szárazság miatt.

Vannak még olyanok, akik azt gondolják, hogy elég kiszórni a műtrágyát, gyomirtót, vetőmagot, aztán pár hónap múlva lehet aratni?

Alapvető emberi tulajdonság, hogy egyes cselekedete-

inkben törekszünk valamiféle rutinra, csakhogy vannak olyan területek, ahol ez nem kivitelezhető. A kukoricatermesztés nem olyan, mint a futball, hogy mindenki ért hozzá, aki már kétszer járt lelátón. Sokkal inkább hasonlít az autóvezetésre, minden pillanatban figyelni kell, értékelni a helyzetet, gyors döntéseket hozni.

A gazda életében tehát csak egyvalami állandó, mégpedig a változás?

A mezőgazdaságban semmi sem úgy ismétlődik meg, mint az előző évben, ez a munka nem végezhető robotszerűen.

Akkor miért figyelhető meg, hogy a kukorica termésversenyben visszatérő díjazottak vannak? Ők mit tudnak?

Tekintet nélkül az alapszakmára, hogy valakinek honnan kanyarodott az életútja a mezőgazdaság felé, itt is ugyanazok az értékek teszik kiemelkedővé a teljesítményt, mint az élet más területein. A díjazottak között van olyan, aki eredetileg cukrász volt, más pedig asztalos, és egyikük sem tagja valamely nagy szervezetnek, ahol futószalagon mennek a dolgok. Ők annak köszönhetik az eredményeket, hogy igyekeznek elsajátítani a szakma fortélyait. Mindig utánanéznek, hogy az adott helyzetben mi a teendő, folyamatosan figyelemmel kísérik a kukoricát, és igénybe vesznek külső tudást.

Mi teszi még a jó gazdát?

Előre tervez, és felkészül arra, hogy rossz is jöhet, és ezt beépíti a gazdálkodásba. Utána pedig naponta járja a határt, sokszor négykézláb – nem azért, mert berúgott, hanem mert közelről vizsgálja a talajt, a növényt.

Mit tanácsol a termelőknek 2013-ra?

Készüljenek a legrosszabbra. Most ugyan van a talaj felső rétegében nedvesség, de ezt nem szabad kifüstölni. Gyenge termés valószínű, érdemes a vetőmagot műtrágyával megtámogatni. A harmonikus tápanyagellátás majdnem felére képes csökkenteni a kukorica vízigényét az egy kilogramm szárazanyag előállításhoz. Az átlagos vízigény 300350 liter kilogrammonként, és ez lemehet 250 literig is.

A termésverseny célja a versenyparcellán a lehető legnagyobb termés realizálása. A minőség nem számít?

A kukorica a legrosszabb beltartalmi értékű mezőgazdasági termény. A napraforgó és a repce az olajtartalma miatt fontos, a búza a sütőipari jelentősége, a fehérje- és mikro-

elem-tartalma okán. A kukorica viszont az energiahasznosításban jeleskedik.

Hogyan lesz gazdaságos a termelő munkája?

Létezik egy költségszint, aminél kevesebbet nem lehet költeni. Drága a gép, a műtrágya, a növényvédő szer.

A belső üzemági kapcsolatok elhaltak, nincs állattenyésztés, nincs trágya – de munkaerő sincs, aki bekapálná. Hektáronként nagyjából kétszázezer forint alatt nem lehet kukoricát termelni. Ha egy gazda mindent jól csinál, akkor ezzel is elérhet átlagon felüli eredményeket, de ahhoz szerencse is kell.

Aki tehát nem akarja pusztán a szerencsére bízni a terméshozamot, az gondolkodjon el pótlólagos ráfordításokon?

A ráfordított egy forint többet hozhat, mint egy forint – de ez azon múlik, hogy minél többet költ a gazda, annál precízebben hajtsa végre a munkafolyamatokat. Csak így szavatolható az átlagon felüli eredmény. A költségekkel jellemzett beavatkozások másik tulajdonsága ugyanis az, hogy az eredményük egy pillanat alatt semmivé foszlik, amennyiben valamely más területen, például a kiegészítő műtrágyázás idejének megválasztásakor téved a gazda.

Ilyen esetben a pótlólagos ráfordítás a visszájára fordulhat, veszteséget okoz.

A plusz ráfordítás szükségességének megítélése min múlik?

Hogy a gazda miről és milyen információkat kap. A világ fejlettebb oldalán a gazdákat tanácsadókból és szakértőkből kiépített rendszer segíti a döntéshozásban. Azokon a területeken, amihez nem feltétlenül ért, tanácsot kaphat.

Az aszályos 2012-es év Kukorica Termésversenyének győztes parcelláján betakarított 16 t feletti eredmény a nyírderzsi Papp György termesztéstechnológiáját dicséri (DKC4490, 16,5 t/ha).

Az országos második helyezett Papp Mihály, György testvére lett (DKC4995, 15,7 t/ha), míg a harmadik helyen is Papp György végzett (DKC4590, 15,5 t/ha).

Mindhárom versenyparcellára 15 l/ha Phylazonit baktériumtrágyát juttattak ki a vetéssel egy menetben.

Gratulálunk!

35

interjú

Mennyire elérhetők a korszerű technológiák és a tanácsadók az átlagtermelő számára?

A technológia teljes körben elérhető, leszámítva az törvénnyel tiltott GMO-t. A tanácsadók igénybe vétele már más tészta. A genetikához, biológiai alapokhoz köthető tanácsadás szorosabb együttműködést hoz: hiába jó ugyanis egy hibrid, ha helytelenül termelik, akkor nem fog teremni.

Milyen termelési hibákat képes a kukorica kompenzálni?

Az egyik a tőszám. Lehet kisebb tőszámmal is nekimenni az évnek, feltéve, ha az jó eloszlású. Ekkor elképzelhető, hogy nem veszít a gazda olyan nagy termést – tizenhat tonna helyett lesz, mondjuk tizennégy, de nem lesz a tizenhat helyett kettő. A rekordcsapadékos 2010es évben nyolcvanezres tőszám mellett bőven tíz tonna feletti eredmények születettek, a termésversenyben 18,3 tonna volt a csúcs. Az aszályos 2012-ben ugyanez a tőszám elvezethetett akár a nullához. Ezt kell kihasználnia a gazdának, de csak annak, aki tudja, hogy mit lehet kompenzálni. És mit nem lehet?

Nem lehet kompenzálni a talajnedvesség hiányát, az elrontott gyomirtást, ha talajfertőtlenítés híján a rovarkártevők kieszik a talajból a növényt.

Van összefüggés az időjárás, a fajtaválasztás és a termésversenyben elért helyezés között?

Az időjárás alapvetően meghatározó. A fajtaválasztás tekintetében érdekes a helyzet. A modern hibridekkel szép eredményeket lehet elérni, a kiváló fajták tűréskompenzálása, más tulajdonságaik megelőzik a többit.

Akkor miért nem azokat használja mindenki?

Tudomásul kell venni, hogy egyetlen „legjobb” fajta nincs. Van egy fajtakör, amit célszerű volna használni, de ez is hordoz magában veszélyt, hiszen manapság nincs lehetőségünk elég ismeretet szerezni egy-egy hibridről, mert azok túl rövid ideig vannak a termesztésben, hogy minden alkalmazhatóságukat kiismerjük. Általában elmondható, hogy az élvonalbeli gazdák nem használnak öt évnél idősebb hibridet.

De ezzel éppen az állandó bizonytalanságot tartják fenn…?

Minden versenyre való készülés – és a gazdálkodás is egy verseny – idegeskedéssel jár. Bízni kell abban, hogy a tanácsadók, a kutatók és a forgalmazók felelősen nyilatkoznak. Ennek a bizalmi rendszernek ki kell alakulnia, és nem szabad sérülnie.

Mi a helyzet az ötven éve sulykolt takarékoskodással?

A hatása máig érezhető, abban is megnyilvánul, hogy sokan vesznek olcsóbb hibridet, abban a hitben, hogy ezzel megspóroltak valamit. Nem önmagában a takarékoskodással van baj, hanem azzal, hogy senki nem mondja meg pontosan, mivel is kellene takarékoskodni.

36

A Magyar Kukorica Klub Egyesület 2005-ben kezdte működését. Az alapítók szándéka az volt, hogy hatékony információterjesztési módszert vezessenek be, amelynek segítségével érdekes tudnivalókat közölnek a kukoricaágazat szereplőivel. Az internetet választották ehhez, ám a világháló túlzsúfolt az elérhető és megszerezhető tudásforrással. A Kukoricaklub honlapja ezért exkluzív információk közlésére törekszik, ilyen az AgrInfo Rendszer keretein belül működő Top20 Fajtakísérleti és Fajtainformációs Rendszer, a Kukorica Termésverseny, a Terméstanúsítás. A honlap mellett a Kukorica Barométert is kiadják. A 18 fős alapító tagság vonzereje azon is mérhető, hogy a klubtagság létszáma ma már meghaladja a százat. A klub tevékenysége immár a határon túlra is átnyúlik. Ám a gazdálkodásnak nemcsak kiadás oldala van, hanem bevételi is; márpedig ha nincs bevétel, akkor kár volt takarékoskodni a kiadásokkal.

Vagyis a takarékoskodás visszaüthet?

Inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy tudni kell, az adott takarékoskodási mód milyen következményekkel járhat. Például nem biztos, hogy mindegyik termésnövelő szer hozza azt, amit ígér. S megfordítva: a legjobb kiegészítő támogatás sem feltétlenül ellensúlyozza a nem optimális kiindulási helyzetet.

Mi a véleménye a talajkímélő művelési módokról?

Szerencsések lehetnek, de oda kell figyelni az alkalmazásukkor. A mulcsban például benne lehet a fuzárium, a kukoricamoly lárvája, akár kukorica is, ha az volt az elővetemény. Jól betakarja a földet, márpedig a kukorica nem szeret mulcs közül kijönni.

Ezzel az odafigyeléssel megint visszakanyarodtunk az emberi tényezőhöz…

A mezőgazdaság is komplex rendszer, ezért komplex szemlélet kellene. Hogy tudja a termelő, ha valahol beavatkozik a gazdálkodás rendszerébe, akkor számos más helyen is be kell avatkoznia – ám csakis az összefüggések ismeretének birtokában tudja eldönteni, hogy hol. Ezért van szükség a tanácsadói hálózatokon felül az oktatói és kutatói bázisra. A mezőgazdaság résztvevőinek képzésére több energiát kellene fordítani. De ennél is nagyobb probléma az utánpótlás hiánya; legfeljebb minden tizedik gazda mögött látok utódot. Pedig a tudás átörökítése rendkívül fontos.

Bővebb információ a termésversenyről és a Magyar Kukorica Klubról az egyesület honlapján található: www.magyarkukoricaklub.hu Szöveg: Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Phylazonit országos tanácsadói hálózata Központi információ és megrendelés: 06 (20) 275 5299 info@phylazonit.hu

21 12

1 2 4

22 16

23

3 13

8

5

7 9

6

17 18

14 10

15

19

20

24 25 26 Bővebb információ:

11

www.phylazonit.hu

1. Saidi Réda Tamás 06 (20) 533 9699s aidi.reda.tamas@phylazonit.hu

7-8. Kovács Zsolt 06 (20) 260 9616 kovacs.zsolt@phylazonit.hu

15. Károssy András 06 (30) 383 5813 karossy.andras@phylazonit.hu

21. Böröczi Károly 06 (20) 972 89 02 boroczi.karoly@phylazonit.hu

2. Rezsek Attila 06 (20) 524 9300 rezsek.attila@phylazonit.hu

9. Csősz Zoltán 06 (30) 277 8593 csosz.zoltan@phylazonit.hu

16. 06 (20) 275 5299

22. ifj. Erdős Tamás 06 (20) 529 3600 ifjerdos.tamas@phylazonit.hu

3. Sipőcz András 06 (20) 353 3972 sipocz.andras@phylazonit.hu

10. Papp József 06 (20) 522 8444 papp.jozsef@phylazonit.hu

17. Gulyás Gábor 06 (70) 414 4595 gulyas.gabor@phylazonit.hu

22. Erdős Tamás 06 (20) 521 7276 erdos.tamas@phylazonit.hu

4. Bárczy László Imre 06 (20) 521 9500 barczy.laszlo@phylazonit.hu

11. ifj. Ónodi Tamás 06 (20) 522 8444 onodi.tamas@phylazonit.hu

17. Gulyásné Bódi Erika 06 (70) 946 5483 bodi.erika@phylazonit.hu

23. Kegye Sándor 06 (30) 21 31 444 kegye.sandor@phylazonit.hu

5. Szalay Ernő 06 (30) 351 9696 szalay.erno@phylazonit.hu

12. Szarvas József 06 (20) 534 6860 szarvas.jozsef@phylazonit.hu

18. Horváth Tibor 06 (70) 375 4823 horvath.tibor@phylazonit.hu

24. Tóth Csaba 06 (20) 53 77 998 toth.csaba@phylazonit.hu

6. Füleki László 06 (20) 540 9809 fuleki.laszlo@phylazonit.hu

13. Wágner Flórián 06 (20) 526 7788 wagner.florian@phylazonit.hu

19. Tarnai Gábor 06 (70) 209 7058 tarnai.gabor@phylazonit.hu

25. Lengyel Sándor 06 (70) 940 3276 lengyel.sandor@phylazonit.hu

6. Fülekiné Biró Beáta 06 (70) 453 7415 fulekine.beata@phylazonit.hu

14. id. Ónodi Tamás 06 (20) 530 6044 idonodi.tamas@phylazonit.hu

20. Horváth Tibor 06 (70) 375 4823 horvath.tibor@phylazonit.hu

26. Illés Péter 06 (30) 958 2215 illes.peter@phylazonit.hu

beforgatott jövő

A beforgatott jövő Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek MEGJELENT a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörőnek szánt könyve, A beforgatott jövő. A 76 oldalas kötet szemléletesen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható. Az alapszintű talajbiológiai ismeretek megszerzésében is segítséget nyújtó kötetbe Ön is belelapozhat a www. bakteriumtragya.hu/konyv weboldalon.

A könyv többek között megvásárolható a 2012-es év valamennyi jelentősebb mezőgazdasági kiállításán a Phylazonit Kft. standjain. További információ: 06 (20) 275 5299.

Magazinunkan rendszeresen megjelentetjük a könyv egyes fejezeteit. „A termőtalaj a növénytermesztés, ezáltal az emberi élet alapja De tudjuk-e valójában, milyen folyamatok zajlanak a talajban? Ismerjük-e a termelés sikerét meghatározó alapvető összefüggéseket? Megőrizhető-e hosszú távon talajaink termékenysége?

Könyvünk segít a talaj életének megismerésében és megértésében: közérthetően bemutatja, milyen kölcsönhatások működnek a termőföld és a termesztett növények között, egyben feltárja, hogyan folytatható intenzív, mégis környezetkímélő gazdálkodás. A megfelelő talajélet kialakítása, a talaj termékenységének megőrzése napjainkra a fenntartható növénytermesztés meghatározó tényezőjévé vált. Ehhez nyújt megoldást a baktériumtrágyázáson alapuló tápanyag-utánpótlás.

A tudományos ismereteken túl gyakorlati tapasztalatokon keresztül szeretnénk hasznos és alkalmazható tudást nyújtani a rutinos és kezdő gazdálkodók részére egyaránt. Célunk az, hogy segítsünk eredményesebbé tenni a mezőgazdasági termelést.”

Szakmai közreműködők: Balázsy Sándor, Bartók Tibor, Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt, Máté Sándor, Szécsi Árpád, Zászlós Tibor Illusztráció: Nagy Diána

HOZAM & ÉRTÉK

A Phylazonit

baktériumtrágya helye a termesztéstechnológiában A Phylazonit alkalmazási szempontjai • A talaj­ erő újjáéledése kijuttatási technológia • A technológiába illesztve Kijuttatáskor fontos gazdasági követelmény a trágya keverhetősége más készítményekkel, így gyomirtókkal, növényvédő szerekkel és talajfertőtlenítőkkel, ennek a Phylazonit eleget tesz. Műtrágyával viszont nem keverhető, mert az savas kémhatása miatt elpusztítja a baktériumokat.

Természetesen nem keverhető baktericid hatású készítményekkel sem. Ugyanakkor a szerves és műtrágyákkal egy menetben történő kijuttatása, illetve a kijuttatás talajművelési eljárásokba való beillesztése megoldott, optimális eszközök állnak hozzá rendelkezésre. kijuttatószerkezet • A készítmény kijuttatásához beszerezhető egy elektromos szivattyús szórószerkezet, melyet az adott művelőgépre lehet szerelni. Ezzel akár hígítás nélkül, megfelelően adagolva juttatható ki a baktériumtrágya. Vetés során a tartály töltése összehangolható a vetőmag feltöltésével, egyéb talajmunkáknál pedig – tartálymérettől és kijuttatási mennyiségtől függően – elég 10– 60 hektáronként újratölteni. Például 15 l/ha dózis felhasználása esetén egy 600 literes tartály 40 hektárnyi területre elegendő lehet.

A kijuttatószerkezet használatával a termék hatékonysága növekszik. A munkaműveletekkel egy menetben lehet kijuttatni a készítményt (vetés, kombinátorozás, tárcsázás, szántás, sorközművelés stb.). Ez nemcsak olcsóbbá teszi a kijuttatást, de a szórást követően egyből megtörténik a beforgatás is, ezért a baktériumok pusztulása nem jelentkező veszély. Vetéskor közvetlenül a mag közelébe tudjuk juttatni a készítményt. A kijuttatószerkezet tartályát és a szivattyút más gépekre is át lehet szerelni. kijuttatás szántóföldi permetezővel • A baktériumtrágyák kijuttathatók hagyományos szántóföldi permetezővel is, de ennek használata csupán kis területek művelésénél ajánlott. Egyrészt különálló műveleti elemként költséges, másrészt rendkívül fontos a technológiai fegyelem betartása, mivel a talajra permetezés után szinte azonnal be

kell dolgozni a készítményt, hogy ne érje hosszan a Nap ultraibolya (UV) sugárzása. hatásmechanizmus A Phylazonit bármilyen növénykultúrában használható természetes anyag – erre utal a szintén elterjedt biotrágya elnevezés is, ugyanis a készítmény semmilyen mesterséges ös�szetevőt nem tartalmaz, csakis élő baktériumokat, valamint az életben maradásukhoz szükséges táptalajt. Felhasználása ezért az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett, rendelkezik a Magyar Biokultúra Szövetség tanúsítványával. A Phylazonit olyan élő baktériumokat tartalmaz, amelyeknek optimális esetben nagy mennyiségben kellene jelen lenniük talajainkban ahhoz, hogy a növényeket nitrogénnel, ásványi foszforral és káliummal lássák el. Az így kialakított biológiai alapokon nyugvó tápelemellátás – különösen a nitrogén vonatkozásában – sokkal egyenletesebb, mintha csak a műtrágyázáson nyugodna a tápanyag-gazdálkodás.

Ezáltal mind a növényi szövetek stabilitását, így ellenálló képességét csökkentő túlzott őszi nitrogénellátottság, mind pedig az ugyanannyira káros nitrogénhiány elkerülhető. A baktériumtrágyás kezelés minden növény esetében évente többször alkalmazható, a technológiai beépíthetőség függvényében: • magágy-előkészítésnél, • vetésnél, • sorközművelésnél, • tarlóhántásnál.

A baktériumtrágya által élő baktériumokat juttatunk a talajba, melyek ott képesek felszaporodni. A növények tá anyagellátásában alapvető fontosságúak a talaj–növény– mikroorganizmus kölcsönhatások. A mikroorganizmu­ sok, elsősorban a baktériumok igen nagy mértékben hatnak a növény növekedésére és fejlődésére. Hatásuk függ a mikroorganizmusok típusától, a növénytől és a környezeti tényezőktől. A baktériumtrágyázás tehát nem közvetlenül a növényt trágyázza, hiszen nem adott mennyiségű tápelemet viszünk be általa. Sokkal inkább talajtrágyának nevezhető, lévén, hogy fizikai, biológiai és kémiai módon is javítja a talaj tulajdonságait, értve ezalatt a talaj szerkezetét, felvehető tápelemtartalmát és biológiai aktivitását. A baktériumtrágyázás mindezen hatásai maximálisan kihasználhatók, ha helyesen illesztik be azokat a növénytermesztés rendszerébe. Ennek eredményeképpen pedig jelentősen csökkenthető a műtrágya-felhasználás, javítható a talaj állapota, és jobban hasznosíthatók a talaj természetes adottságai.

39

kijuttatószerkezet

13.

ábra.

Baktériumtrágyázás speciális kijuttatószerkezettel A kijuttatószerkezet optimális adago­ lással a megfelelő helyre juttatja ki a készítményt. Az elemek elhelye­ zésére számos lehetőség van, az minden esetben az erőgép vagy a munkagép kialakításá­ tól függ.

1. a–d szórócsöves változat (pl. tárcsára), 2. injektáló csöves változat (pl. szemen­ kénti vetőgépre). 3. 200 vagy 600 literes tartály (be­ öntő szűrővel), 4. szivattyú­ egység (membránszivattyú, nyomásszabályozó, szűrők), 5 gumicső, 6. injektáló egység (elosztók, injektálócsövek stb.), 7. szórócső (KPE cső, szórófejek, fúvókák stb.)

Részletes termesztéstechnológiai ajánlások • Hogy elérjük a kívánt célt

40

vény vetésével közel egy időben történik, és nagy mennyiségű a tarló, akkor indokolt 30–40 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is. Ilyenkor ugyanis szinte egyszerre jelentkezik a tarlóbontáshoz és a kezdeti növekedéshez szükséges nitrogénigény.

Lássuk, melyik tarlóra mennyi baktériumtrágyát használjunk.

Szántóföldi növénytermesztés Minden növénykultúrában évente többször beépíthető a termesztéstechnológiába a baktériumtrágyával történő kezelés. A készítmény kijuttatható tarlóhántásnál, magágyelőkészítésnél, vetésnél, sorközművelésnél, és alkalmazható az őszi vetésű növények kora tavaszi felülkezelésére is.

Kalászos tarló (búza, árpa, zab, tritikálé, rozs) és repce: • Amennyiben őszi vetés következik utána, 15 liter/hektár Phylazonit használata indokolt.

• Amennyiben csak a következő év tavaszán vetünk utána, akkor elegendő 10 liter/hektár is, hiszen több idő áll rendelkezésre a lebontáshoz.

tarlóhántás • Az időben végzett tarlóhántáshoz nem indokolt nitrogénműtrágya használata, ha a következő növénykultúra vetése legkorábban három hét múlva következik.

A nitrogénkötő baktériumok talajban történő felszaporodásához ekkor elegendő idő áll rendelkezésre. Amennyiben viszont a tarlóhántás és baktériumtrágyázás a következő nö-

Napraforgó és kukorica tarlója: • Amennyiben őszi vetés következik, 20 l/ha Phylazonit használata indokolt.

• Amennyiben tavaszi vetés, akkor 15 l/ha Phylazonit használata is elegendő.

A kijuttatás fontos szabályai • Amennyiben vízzel keverik a szert, különösen fontos, hogy klórmentes legyen a hígításhoz használt víz, mert a klór fertőtlenítő anyagként a baktériumok pusztulását idézi elő.

• Kijuttatáskor a nedves, nyirkos, borult idő, vagy a naplemente utáni időpont az optimális, hogy ne száradjon ki a baktériumtenyészet, különösen, ha nem kijuttató szerkezettel történik a művelet.

Egyéb tarlók (dohány, burgonya, mák, borsó, szója, bab, pillangós növények stb.)

• 10 l/ha Phylazonit használata indokolt.

A leírtaknál nagyobb mennyiségű baktériumtrágya használata növeli a talajélet hatékonyságát, a humuszképzési folyamatot, a növények tápanyagellátását. magágy-előkészítés és vetés Kalászosok, pillangósok és mák: • Magágy-előkészítésnél 10 liter/hektár mennyiségben a technológiai lehetőségeknek megfelelő kijuttatással és bedolgozással. Árukukorica, silókukorica, cirok és csemegekukorica: • Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben a technológiába való beilleszthetőségnek megfelelően, 10–20 liter/hektár mennyiség; kultivátorozás alkalmazása esetén 10 liter/hektár mennyiség ajánlatos.

Hibrid kukorica: • Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben 20–30 liter/hektár baktériumtrágya +2–4 q műtrágya (komplex és nitrogén együtt). 30–40% terméstöbblettel hálálja meg a nagyobb dózisú baktériumtrágyázást.

Napraforgó: • Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben 15 liter/hektár baktériumtrágya + maximum 1–1,5 q műtrágya használatos.

• Kultivátorozás alkalmazása esetén 10 l/ha baktériumtrágya alkalmazása elterjedt. A leírt műtrágyadózisok betartása esetén egyenletes a beérés, nincs szükség érésgyorsító használatára és szárításra! 20–25% terméstöbblet az általános.

Burgonya: • Bakhátazáskor 10–20 liter/hektár baktériumtrágya használata ajánlott, 25–30% terméstöbblettel lehet számolni.

Olajtök: • Vetéssel egy menetben, vagy vetés előtti magágy-előkészítésnél 15–20 liter/hektár. 30–40% terméstöbblet is elérhető a technológia betartása mellett.

Dohány: • Ültetés előtti talajműveleteknél javasolt a talajba bedolgozni 15–20 liter/hektár mennyiségben.

• Ültetéssel egy menetben az ültetővízbe keverve 15–20 liter/hektár mennyiség ajánlott.

• „Úsztatásos” palántanevelésnél a vízbe juttatható az előbb leírt mennyiség.

Felülkezelés • A Phylazonit baktériumtrágya eredményesen alkalmazható az őszi vetésű kalászos növények (búza, árpa, rozs, tritikálé), a repce és a különböző gyepterületek kora tavaszi felülkezelésére. A baktériumkezelés ilyenkor művi (szintetikus) úton nem pótolható lombtrágyaként működik. A felülkezelés hatásának biológiai magyarázata, hogy a tél végére elgyengült növények új hajtásainak, leveleinek kutikula rétege vékony, a sztómák nyitottak, nagy a növényen a felszívó felület, így a baktériumkészítmény táptalajául szolgáló ásványi anyagok, elsősorban mikroelemek, továbbá vitaminok és egyéb, a növényi növekedést serkentő anyagok könnyedén fel tudnak szívódni. A kijuttatás szántóföldi permetezővel, 100–200 liter vízzel, 10 l/ha mennyiségben kipermetezve történjen borult időben vagy este.

6–8 óra idő álljon rendelkezésre a leveleken keresztüli felszívódásra, és a baktériumok talajba hatolására.

Mettől és meddig eredményes a használat felülkezelésre?

Attól kezdve, hogy az új hajtások, levelek megjelennek, bokrosodnak (általában március közepétől). Egészen addig, amíg Virágzó repcetábla A baktériumtrágyázás minden szántóföldi növénykultúrában beépíthető a termesztéstechnológiába: tarlóhántásnál, magágy-előkészítésnél, vetésnél, sorközművelésnél, de tavaszi felülkezelésnél is

beforgatott jövő

a talaj nem teljesen fedett a bokrosodás által (többnyire április elejéig, közepéig). A lombozaton keresztüli felszívódás, és a talajba hatolt baktériumok gyökereken keresztüli aktivitásának eredményét számos termelő pozitív tapasztalatai tükrözik: • kalászosoknál 10–15 q/ha terméstöbblet is elérhető optimális idejű kijuttatás esetén, • repcénél 5–10 q/ha terméstöbbletet is mértek, • füveknél magasabb beltartalmi értékek mellett nagyobb hozam (+15–20%), egészségesebb takarmány az eredmény.

sorköz­ művelés

15

10

kukorica 15–20

10–20

10

silókukorica 15–20

10–20

10

hibrid kukorica 15–20

10–20

10

csemegekukorica 15–20

10–20

10

Őszi vetésű növények

tarlóhántás

vetés

magágy előkészítés

A fejtrágyaként használt műtrágya mennyiségét csökkenteni lehet a Phylazonit baktériumtrágya felhasználásával, például: 3–6 q nitrogénműtrágya helyett 1–2 mázsával kevesebbet lehet használni. A kezelés a többlettermés mellett bizonyos fokú biológiai védelmet is nyújt: árpánál a vírusos fertőzések, búzánál pedig fuzárium ellen.

búza 10–20 10 árpa 10–20 10 tritikálé 10–20 10 rozs 10–20 10 repce 10–20 10 Tavaszi vetésű növények borsó

10

10

árpa 10–20 10 zab 10–20 15 napraforgó 15–20

szójabab, bab

42

10

10

burgonya

10

olajtök

20

Legelő- és gyepgazdálkodás A baktériumtrágya olyan területeken is felhasználható, ahol a műtrágyázás egyáltalán nem megengedett. Kijuttatása kora tavasszal célszerű, amikor már nincsenek éjszakai fagyok, de már rá lehet menni a talajra. Amennyiben fűszellőztetés van, akkor azt követően 10 liter/hektár baktériumtrágya kijuttatása ajánlott. Ennek hatásaként 2–3 q/ha nitrogénműtrágyával egyenértékű fűtömeg várható, amely környezetkímélőén került megtermelésre. A legelésző állat nem nitrátos takarmányt eszik, az így termelt füvek tápértéke a kísérletek alapján akár 30–40 százalékkal is magasabb lehet. Ültetvénytelepítés Bármilyen ültetvény (erdő, szőlő, gyümölcs) telepítésénél komoly előnyöket jelent a baktériumtrágya kijuttatása: a csemeték gyökereinek beiszapolásához az ültetőgödörbe adva, ültetővízbe bekeverve 20–30 liter/hektár mennyiségben. Gyorsabb gyökérnövekedés, biztonságosabb eredés várható. 3–4 év alatt 1 évvel erősebb lesz az ültetvény, és hamarabb termőre fordul.

Gyümölcsös és szőlő Intenzív termesztésben a csepegtető öntözés során az öntözővízbe célszerű tenni a baktériumtrágyát: • rügypattanás után 10 liter/hektár, • virágzás időszakában 10 liter/hektár, • terméskötődést követően 10 liter/hektár mennyiségben.

Hagyományos termesztésben rügypattanást követően, lehetőleg virágzás előtt a gyökérzóna területére ajánlott kipermetezni, majd azonnal bedolgozni. A talajművelő eszközre rászerelt elektromos pumpával ellátott szórószerkezettel a kijuttatás és a bedolgozás egy menetben megoldható. Javasolt baktériumtrágya dózis: 20 liter/hektár. Szamóca és málna esetében az utolsó talajműveletnél bedolgozva a talajba, vagy palántázáskor az ültetővízbe juttatva 20 l/ha kijuttatása ajánlott.

A gyümölcsös és szőlőültetvények baktériumtrágyázásával kapcsolatban további fontos szempont, hogy a lombhullás, illetve a metszés során nagy mennyiségű növényi maradvány kerül a talajra, melyek lebontását jelentősen felgyorsítja és kiteljesíti a baktériumtrágyás kezelés. Az agrár-környezetgazdálkodási programokban résztvevőknek mindez a növényi maradványok lebontása által keletkező szerves anyagon és tápelemeken túl azért is fontos, mert esetükben nem megengedett a levelek és a metszési hulladékok elégetése.

Szabadföldi és üvegházi zöldségtermesztés Paradicsom, paprika, uborka, hagyma, káposztafélék, gyökértermésűek és egyéb zöldségfélék esetében a technoló-

giába való beépíthetőség függvényében úgy kell kialakítani a baktériumtrágya kijuttatását, hogy az a vetendő maghoz, vagy az ültetendő növény gyökeréhez közel kerüljön. Ennek hatására 20–30 százalékkal magasabb, egészségesebb termés várható. 20 liter/hektár mennyiség használata ajánlott.

Szabadföldi zöldségtermesztés esetében a szántóföldi növénytermesztés technológiájához hasonlóan a talaj-előkészítés folyamán, illetve a növényvédelmi beavatkozásokkal egybekötve juttatható ki a baktériumtrágya. Intenzív kultúráknál ajánlott az osztott kezelés, hogy a fontos növényi fejlődési szakaszokban minél erőteljesebb legyen a baktériumok által végzett tápanyagfeltárás. Csepegtető öntözés esetén az öntözővízbe keverve célszerű alkalmazni a vetéskori használaton kívül is. Üvegházi, illetve fólia alatti zöldségtermesztésben különösen fontos lehet a termesztőközeg baktériumtrágyával történő kezelése. A termesztőközegként használt tőzeg-, illetve földkeverékek ugyanis magas szervesanyagtartalommal bírnak, így jó táptalajt jelentenek a baktériumtenyészetek számára, amelyek elősegítik a szerves anyagból a növények számára felvehető tápelemformák feltárását.

Sárgarépa, petrezselyem, zeller: • 20 l/ha bedolgozva az utolsó talajművelési munkafolyamatnál.

Uborka, paprika, paradicsom, káposztafélék: • 20 l/ha az utolsó talajműveletnél, vagy öntözővízbe belocsolva osztott kezeléssel.

Intenzív burgonyatermesztés: • Bakhátoláskor a bakhátba belocsolva, vagy csepegtető rendszeren keresztül 0,5–1 l/100 méter közötti dózis juttatandó ki. Ez a folyamat megismételhető háromhetente.

Silókukorica táblák Mezőfalván (2011 júniusában) A Mezőfalvai Zrt.-ben 2010 tavaszától kezdve 3200 hektáron kezelnek Phylazonit baktériumtrágyával különböző kultúrákat. Ennek hatása ponto­ san tetten érhető a talaj ásványinitrogén-szintjében. A képen silókukorica látható a vegetációs időszakban

A Phylazonit felhasználásával elért gyakorlati eredmények • Mert kiállta a gyakorlat próbáját Üzemi eredmények mezőfalvai termelő, szolgáltató és kereskedelmi zrt. (Mezőfalva, Fejér megye) • Mezőfalván 2010ben összesen 3200 hektáron juttattak ki baktériumtrágyát tarlóhántáskor és vetés-előkészítéskor. Zászlós Tibor vezérigazgató és Keresztes Zsolt termelési vezérigazgató-helyettes pozitív tapasztalatokról számolt be a kezelés hatására. A tarlóhántással egy menetben végzett baktériumtrágyázást repce, kalászos, borsó, napraforgó, silókukorica és kukorica után alkalmazták. A legmagasabb dózis a legnehezebben lebomló, legnagyobb mennyiségű szármaradvány esetében került kijuttatásra. Nagyobb cellulózbontó arányú baktériumkészítményt használtak, ami azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban a leghangsúlyosabb a szármaradványok lebomlásának gyorsítása volt, de már ekkor is szükség van nitrogénmegkötésre és foszformobilizációra is. Ezért kisebb részben a készítmény nitrogénkötő és foszformobilizáló baktériumtörzseket is tartalmazott. Egyrészt, mert a talaj megnövelt tápelemtartalma (elsősorban a nitrogén) a mikroorganizmusok aktivitását is növeli, így tovább gyorsítja a lebontó folyamatokat. Másrészt a tápelemek feltáródása időben elhúzódó, így az idejekorán elkezdett kezelés már a növényi fejlődés kezdetére is megnöveli a talaj felvehető tápelemtartalmát. A baktériumtrágya második kijuttatására vetés előtt, a vetőágykészítéssel egy menetben került sor.

Ekkor a nitrogénmegkötő és foszformobilizáló baktériumtörzsek domináltak, de kisebb részben szárbontó baktériumtörzseket is tartalmazott a készítmény. A vetés időszakában a talaj felvehető tápelemtartalmának növelése volt előtérben, ez indokolta a baktériumtrágya fenti összetételét.

Ilyenkor sem szabad azonban megfeledkezni a szárbontás-

beforgatott jövő

ról, hiszen vetéskor még vannak nem lebomlott növényi maradványok a talajban, melyekből egyrészt értékes növényi tápelemek szabadíthatók fel, másrészt lebomlásuk pozitívan hat a talaj fizikai szerkezetére és biológiai aktivitására is. A baktériumtrágyával kezelt területeken alaptrágyaként 40 t/ha mennyiségben almos istállótrágya került kijuttatásra, tavasszal pedig nitrogénmű­trágyázásban részesült a növényállomány.

A tapasztalatokat két, egymástól függetlenül végzett laboratóriumi talajvizsgálat eredményei (lásd táblázat értékei) is megerősítették. Ezek szerint a 0–60 cm-ig terjedő talajszint kétszer annyi ásványi nitrogént tartalmaz a baktériumtrágyával kezelt silókukorica után, mint a kezeletlen előveteményt követően. A borsó esetében még nagyobb, négyszeres a különbség a kezelt és a kezeletlen terület között. Megállapítható volt, hogy a baktériumtrágyázott területek magasabb ásványinitrogén-szinttel rendelkeztek a nem trágyázott területekhez képest, aminek egyik oka a baktériumtrágyás kezelés. kezelt terület

kezeletlen terület

silókukorica, kukorica

32–34

16–18

borsó

60–64

16–18

Növényi kultúra

3. táblázat. A Mezőfalván vizsgált területek ásványinitrogén-tartalma a 0–60 cm-es talajszintben (kg/ha)

aranykalász 1955 mezőgazdasági kft. (Mezőkeresztes, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) • A baktériumtrágyák felhasználása két fő területet érint a gazdaságban,

úgymint a szár- és növényi maradványok lebontásának gyorsítását, és a makro-tápelemek közül elsősorban a légköri nitrogén biológiai úton történő megkötését, ezáltal hasznosítását a növénytermesztésben. A tapasztalatokat Pető István növénytermesztési főágazatvezető összegezte. A szármaradványok lebontásának gyorsítása érdekében őszi káposztarepce, illetve őszi búza vetése előtt juttattak ki baktériumtrágyát. A repce előveteménye búza volt. A búzaszalmát lehordták a területről, mert az alomanyagként felhasználásra került az állattenyésztésben. A távoli táblákról gazdaságilag nem éri meg a szalma behordása, így ezeken a területeken az lezúzásra került. Ebben az esetben különös hangsúlyt kap a szármaradványok lebontásának gyorsítása, hogy megfelelő vetőágy legyen készíthető a repce számára. E célból a vetés előtti talajmunkák során a Carrier talajművelő eszközzel végzett műveleti sorral egy menetben baktériumtrágyát is kijuttattak. A kijuttatás egy erre a célra kifejlesztett, a talajművelő eszközre szerelt permetező szerkezet segítségével történik. Az alkalmazott készítmény nagyobb részben szárbontó baktériumtörzseket tartalmazott, de nitrogénkötő baktériumok is voltak benne. A gazdaságban egy 200 hektáros táblán táblafelezési kísérletet is végeztek repcével, melynek eredményei alapján a következő két fő tapasztalatot lehet levonni: A baktériumtrágyával kezelt táblarészen két héttel a készítmény kijuttatása után már barnás színű volt a szalma, amiből a folyamatban lévő bomlásra következtettünk, mivel a kezeletlen részen nem volt érdemben észlelhető változás. Már ez előrevetíti, hogy a kezelés hatására gyorsabb a lebomlás. Másik fontos megállapítás, hogy a kezelt területen ősszel duplája volt a repce gyökere a kezeletlen táblarészhez képest. A búza esetében három növényfaj szokott előveteményként előfordulni: repce, napraforgó vagy silókukorica. A repce-szármaradványoknál elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a búza vetéséig

Mi legyen a szármaradványokkal?

A betakarítás után visszamaradó szármaradványok kapcsán napjaink egyik legaktuálisabb kérdése, hogy azok a tarlón maradjanak, vagy lekerüljenek onnan. Elsősorban a búza és árpa után visszamaradó szalma kapcsán merül fel a bálázás és elszállítás lehetősége, hiszen ezeket keresik az erőművek, a kukorica, napraforgó és repce utáni szármaradványok egyéb alternatív felhasználás hiányában rendszerint a tarlón maradnak. Noha a szalma értékesítése bevételt jelenthet, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azokban a gazdaságokban, ahol nincs állattenyésztés, és így a lehordott szalma helyére nem kerül istállótrágya a talajba, a bedolgozott szalma jelenti a legjelentősebb szervesanyag-forrást. Hazai és németországi trágyázási tartamkísérletek adatai azt mutatják, hogy azon kezelések esetében, ahol a műtrágyázás mellett vissza lett forgatva a szalma, magasabb a talaj humusztartalma, mint a csak műtrágyázott kezelések esetében. A humusztartalom növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a beforgatott növényi maradványok lazítják a talajt. A levegőzöttség tovább javítja az aerob viszonyokat kedvelő baktériumok aktivitását, ezzel közvetve is hozzájárul a jobb talajbiológiai aktivitáshoz. Ahhoz azonban, hogy a talajfelszínen hagyott nagy mennyiségű szármaradvány mellett is megfelelő talajművelést lehessen végezni, illetve időben felszabaduljanak ezekből a tápanyagok, a lebontásukat gyorsító beavatkozásokra van szükség. A lebontás gyorsításának különös jelentőséget ad a környezetkímélő, forgatás nélküli talajművelési eljárások terjedése, amikor is a szármaradványok nem kerülnek beforgatásra viszonylag mélyen a talajfelszín alá.

44

lebomoljanak, napraforgó és kukorica esetében azonban rövidebb az idő, illetve maguk a szármaradványok is nehezebben bomlanak, különösen a szemes kukorica, ami esetenként szintén elő szokott fordulni előveteményként. Ezért utóbbi esetekben a fentebb leírtakkal megegyező módon baktériumtrágyát juttattak ki, így gyorsítva a lebomlást. Szemes kukorica előveteménynél 34 kg/ha körüli nitrogénadag kijuttatására is sor kerül, a többi esetben viszont nem végeznek ősszel nitrogénműtrágyázást. Napraforgó és kukorica esetében tavasszal, vetéssel egy menetben juttatnak ki nitrogénkötő baktériumokat tartalmazó baktériumtrágyát (a fentebb említett permetező szerkezet vetőgépre helyezésével) a kb.

34 kg/ha nitrogénadag mellett. Itt a légköri nitrogén megkötésén van a hangsúly, hiszen ennek mennyiségével csökkenthető a műtrágya mennyisége. Számításaik szerint olcsóbb, ha baktériumtrágyát is alkalmazunk, és a kijuttatott nitrogénkötő baktériumok végzik a nitrogénfixáció jelentős részét, mint ha műtrágya formájában kiadagoljuk az igen költséges mennyiségeket.

esetében, így a foszfor-, kalcium-, magnézium-, mangán- réz-, cink- és vastartalom tekintetében a baktériumtrágyás kezelés mutatta a legmagasabb ellátottságot.

De kiemelten fontos a megnövekedett gyökértömeg, illetve -hosszúság is, hiszen így a növény a mélyebb talajszintekben lévő tápanyagok és víz felvételére is képessé válik A silókukoricában a Phylazonit alkalmazása jelentős, 13 százalékos többletet eredményezett a tömegnövekedésében egy 2011-es kísérletben.

Silókukorica

20 l/ha kezelt kezeletlen terület terület

gyökértömeg

767

696

szártömeg

2014

1755

14. ábra. a) termés beltartalmi értékei, b) ásványianyag-tartalom silókukoricában különböző kezelésekben Szerves trágya (35 t/ha) NPK (3 × 15-ös, 600 kg/ha) Phylazonit (20 l/ha)

• •

•

kaposvári egyetem tan- és kísérleti üzeme (Kaposvár, Somogy megye) • A Kaposvári Egyetemen Dr. Máté Sándor mestertanár vezetésével 2010-ben különféle kezelésekkel állítottak be szabadföldi kísérletet silókukoricával.

A kezeletlen kontroll mellett három területen három eltérő kezelést alkalmaztak: 1. szerves trágya (35 t/ha) 2. 3 × 15 NPK (600 kg/ha) 3. Phylazonit baktériumtrágya (20 l/ha) A kísérlet eredményei alapján megállapítható, hogy a kukorica termésmennyisége a baktériumtrágyázás használata esetén a legmagasabb. A silókukoricát azonban nemcsak a termésmennyiség minősíti, takarmányozási szempontból legalább ugyanennyire fontosak a beltartalmi mutatók, hiszen a legfőbb cél a jó minőségű, egészséges takarmány előállítása. Ebben a tekintetben kiemelendő, hogy a nyersrosttartalom kivételével az összes beltartalmi mutató, úgymint a szárazanyag-tartalom, a nyersfehérje-tartalom, a nyerszsírtartalom, a nyershamutartalom és a nitrogénmentes kivonható anyagok mennyisége a phylazonitos kezelés esetében mutatta a legmagasabb értékeket.

A takarmányok ásványianyag-tartalma nagyban meghatározza értéküket, hiszen az állatok megfelelő fejlődéséhez alapvető fontosságú, hogy ezeket elegendő mennyiségben kapják meg. A jó ásványianyag-tartalommal rendelkező takarmányok felhasználása esetén kisebb mennyiségben szükséges a tömegtakarmányok melletti kiegészítés ásványi anyagokat tartalmazó tápokkal, ami költségmegtakarítást is jelent. A kálium kivételével az összes makro- és mikroelem 45

beforgatott jövő

A kezelt területen emellett egyenletesen magasabb volt a takarmány mikroelem-tartalma is. Szénában a magnézium kivételével minden ásványianyag-tartalmi mutató meghaladta a kontroll terület értékeit (117–272%-kal).

Széna ásványi­ 10 l/ha kezelt kezeletlen anyag-tartalma terület terület

Silókukorica betakarítása a Kaposvári Egyetemen A Phylazonit baktériumtrágyás kezelés pozitív hatása egyaránt megmutatkozott a terméstömegben és a takarmány beltartalmi mutatóiban

2011-ben, szintén Dr. Máté Sándor mestertanár vezetésével Phylazonit baktériumtrágyázási kísérletet végeztek gyepterületen is, a Phylazonit kijuttatása 10 liter hektáronkénti adaggal történt, borús, délutáni időszakban.

A kezelésnek pozitív hatása volt a mennyiségi és minőségi mutatókra egyaránt. A kezelt terület nagyobb zöldtömeget (105,26 %) és szénatömeget (119,27 %) adott, mint a kontroll terület. A mennyiség növekedésének oka a pázsitfűfélék jobb bokrosodása.

A nagyobb zöld- és szénatömeg mellett a takarmányozási mutatók is magasabbak voltak a kezelt területen.

A Phylazonittal kezelt zöldtakarmánynak és szénának egyaránt magasabb a nyersfehérje-, nyerszsír- és nyersrosttartalma (zöld gyepben: 109–121%-kal, szénában: 120–145%-kal).

Széna beltar­ 10 l/ha kezelt kezeletlen talmi értékei terület terület termés (t/ha)

3676

3082

szárazanyag

3381,92

2801,54

nyersfehérje

209,53

163,35

nyerszsír

62,49

43,15

nyersrost

1220,43

952,34

Ca

16,54

14,08

P

7,76

5,92

Mg

4,30

4,38

K

67,05

53,35

Cu

0,014

0,011

Zn

0,055

0,047

Fe

0,87

0,314

Se

0,00010

0,00007

Cr

0,000008

0,000003

A kísérlet 2011. évi eredményei – bár a csapadékszegény időjárás miatt alacsonyabb abszolút termésmennyiségekkel – ugyanezt a tendenciát erősítik meg. fuzáriumfertőzés megelőzése • Termelői tapasztalatok alapján a baktériumtrágyával kezelt területeken a fuzárium gombával való fertőzés esélye is jócskán lecsökkenhet. A fuzárium napjainkban különösen jelentős betegség, amit felerősít a meleg és csapadékos időszakok mostanában tapasztalt hirtelen váltakozása. A gomba megtelepszik a növényen, és kedvezőtlen élettani hatása csökkenti a termésátlagokat és a termés minőségét is.

A kukoricanövények fonalas gombákkal (főként Fusarium és Aspergillus fajok) történő fertőzése során mikotoxinok képződnek, amelyek az állati és humán táplálékláncba kerülve komoly megbetegedéseket képesek okozni. Emiatt az EU illetékes bizottsága több mikotoxinra vonatkozóan is kötelező határértékeket (élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok esetében) és ajánlásokat (takarmányok esetében) fogalmazott meg. Előkísérletek keretén belül sor került kontroll és Phylazonittal kezelt talajon fejlődött kukoricanövények szemeinek mikotoxin-tartalom vizsgálatára is. Mint

A tudomány is visszaigazolta a Phylazonit pozitív hatásait A debreceni, szegedi és a stuttgart-hohenheimi egyetemeken végzett kísérletek is bizonyítják, hogy a Phylazonit 10 l/ha mennyiség kijuttatása esetén képes 10–40% többlettermést elérni, dúsabb, bokrosabb, mélyrehatóbb gyökérzetet, vastagabb, erősebb szárat produkálni. Ezt több száz termelő több éves tapasztalata is alátámasztja több tízezer hektáron.

46

Hígtrágya kezelése baktériumtrágyával A baktériumtrágyák alkalmazásának új területét jelentheti a jövőben a hígtrágyával történő együttes kijuttatás, illetve a biogáz előállítás során visszamaradt iszap ilyen módon történő kezelése. Mindkét esetben a tápelemek növényi felvehetőségének növelése és az anyag mikrobiológiai aktivitásának növelése várható. Ilyen módon értékesebb, a talajéletet növelő trágyát juttathatunk ki. ganizmusok által kibocsátott anyagok is szabályozzák a kémhatást.

15. ábra. Kukoricaszemek mikotoxin-vizsgálata

• Kontroll és • Phylazonittal kezelt talajról betakarított kukoricasze­ mek kivonatainak mikotoxin-vizsgálata HPLC/ESI-MS eljárással. A kontroll (kezeletlen) mintában fumonizin mikotoxin- (FB1, FB2 és FB3 toxin-) szennyezés volt kimutatható

ahogy a fenti ábra is mutatja, a kontroll (kezeletlen) talajról származó mintákban fumonizin toxinok (FB1-3) voltak kimutathatók.

Gombás megbetegedés azonban csak a legyengült kondíciójú növényeken alakulhat ki. Dr. Koltai Attila mikrobiológus, aki nyugdíjba vonulásáig figyelemmel kísérte az egész világon úttörőnek számító talaj-tápanyagutánpótlási fejlesztéseket az állami Phylaxia-Pharma laboratóriumaiban és kísérleti telepein, magyarországi, németországi és hollandiai tapasztalatai alapján arról számolt be, hogy a Phylazonit baktériumtrágyával kezelt területeken nem találkozott fuzárium fertőzöttségű kultúrnövényekkel, mivel az egészségesebb, gyorsabban szaporodó aktív talajközösség mellett a gombák már nehezebben szaporodnak el. Esősebb, csapadékosabb időszakokban emiatt a Phylazonit kezelésnek még nagyobb létjogosultsága van.

tömörödöttség • A tömörödött talajon számottevő mértékben csökken a növénytermesztés produktivitása, hiszen csak korlátozottan tud növekedni a gyökér, csökken a talaj levegőzöttsége, és nehezebben tudnak áramolni a tápelemek és a víz. A talajtömörödöttség mérséklésében a lazítás mellett jelentős szerepet kap a szervesanyag-ellátás is. A szervesanyag-tartalom javítja a talaj szerkezetét, tápelem- és vízgazdálkodását. A baktériumtrágyák alkalmazása a fentiekben leírt módon növeli a talaj szervesanyag-tartalmát is azáltal, hogy a nagyobb növényi produktum miatt több szár- és gyökérmaradvány marad vissza a talajban. víznyomás és belvíz • Víznyomás, illetve belvíz alatt álló területeken amellett, hogy a tartós és nagy kiterjedésű vízborítás miatt nem lehet rámenni a gépekkel a talaj felszínére, az jelent fokozott problémát, hogy nem jut oxigén a talajba. Ezáltal csökken, szélsőséges eseten meg is áll a gyökér légzése, ez pedig gyakorlatilag a növényi élet végét is jelenti, hiszen a tápelemek és a víz felvétele a gyökéren keresztül történik. Az ilyen területek baktériumtrágyával történő kezelése képes a talajélet növelésére, és az így a talajba juttatott mikroorganizmusok légzésén és egyéb élettevékenységein keresztül a talaj tulajdonságainak javítására.

Fuzáriumfertőzés kukoricában A baktériumtrágyás kezelés jelentősen csökkenti a gombás megbetegedé­ sek valószínűségét

Talajhibák javítása • Hogy egészséges legyen a talaj A baktériumtrágyázás a talaj szervesanyag-tartalmának és biológiai aktivitásának növelésén keresztül nemcsak a tápelemtartalmat, hanem a fizikai-szerkezeti és a kémiai tulajdonságokat is képes pozitív irányban befolyásolni. kémhatás • A megfelelő szervesanyag-tartalom puffer-, azaz kiegyenlítő hatással rendelkezik a kémhatás tekintetében. A megnövelt talajélet a szármaradványok lebontásán keresztül növeli a szervesanyag-tartalmat, illetve a mikroor47

hírszemek

restetik

e Aszálytűrő árpa k

a csapadéksnak volt mondható, de ago átl n pe ép g mé l tbó a sörfőzés és meteorológiai szempon szer az árpa, amelynek mi lel pé ala n Kanadában a 2012-es év ba zág ors kísérletea talaj vízmérlegét. Az ályhoz, ezért új fajtákkal asz az k un kn hiányos nyár lerontotta szo ll ke á rsa. Az árpa nagy a jelentősége. „Hozz ok Tanszékének munkatá rás for Erő ó takarmányozás okán is jul gú Me ang, az Alberta Egyetem fokozható a növény zünk”, mondta Scott Ch keresik a választ, miként a arr l iva rsa ótá tat ku l ve tható 13-as széngéntérképének elemzésé vényi szövetekben kimuta nö A a. zam sho mé ter és el viszonylag vízhasznosító képessége osítási képességével, ezz szn ha víz a árp az áll n ba arány yire lesz képes izotóp ugyanis fordított emesített árpafajta menn kin an nn újo gy y-e eg hogy iányt, olvasható könnyen jellemezhető, bekövetkező csapadékh an bb kra gya nd mi att mi ulmányukban. elviselni a klímaváltozás tics folyóiratban közölt tan ne Ge ed pli Ap d an l ica a Theoret

Jótevő gyom Ahogy nő bolygónk népessége, úgy fokozódik az elvárás a mezőgazdasággal szemben – egyszersmind az ágazatra nehezedő nyomás. Az ENSZ becslései szerint 2050-re kilencmilliárd embert kell táplálni, miközben mind több és jelentősebb abiotikus tényező (klímaváltozás, talajminőség-romlás) veszélyezteti a terméshozamokat. Elképzelhető, hogy a megoldás kulcsa egy kis gyomnövény, a lúdfű, írják a Penn Állami Egyetem kutatói az International Journal of Plant Sciences folyóiratban. A világszerte elterjedt lúdfűből ugyanis nem lett haszonnövény, így megőrizte ősi génkészletét, nem esett át ezernyi nemesítésen, mint például a búza. A nemesítés válogatást jelent, amelynek során óhatatlanul is fogyatkozik a növény génkészlete. A lúdfű azonban változatlan, ennek köszönhetően a vizsgálatok szerint jobban elviseli a fokozódó hőséget, a növekvő légköri szén-dioxid-szintet, az aszályt, a talaj szikesedését, tápanyaghiányát és mérgező vegyületekkel való erősebb telítettségét. Génkészletének tanulmányozása – különös tekintettel a haszonnövényfajták esetében „feleslegesnek” vagy „szemétnek” minősített és ezért kiselejtezett génekre – választ adhat arra, miért ellenállóbbak egyes fajták a társaiknál, és hogyan képesek fenntartani termőképességüket.

rek

tre – helyesebb ekre és a talajéle ny vé nö a t kin te nítve m kutatói. Koeten, amely elkülö et a Milánói Egyete lél lm ye em fig sz a a l fe on ják az i hív , keveset tudni iomját Ideje túllépn akorolt hatásával, ám a növényt és mikrob gy lni re ze ek ke t ny én vé sk nö ly mu vizsgálatai arra tt az aszá metaorganiz ra. Az olasz kutatók felmérés foglalkozo ot os ap áll ny os má ny do tu hiá os víz a talajmikrobákiumok rábban szám övetségre lépnek a ér körüli talajbaktér sz ök os gy ját a sa ak ei áln er ag ök re gy iumokra kifejtett , a növény arról, miként is. A vízhiány baktér r kevés a csapadék an iko kb am so gy du ho rió t, ny pe fé b akár negyven árazab derítettek nnyiségű baktérium kedést még a legsz ve me nö llő a ke ik a gít n se ba elő ot révén serkentett szes állap kal, amelyek ét. „A baktériumok figyelték meg: stres n ég ko yis tá nn lán me pa a sz ika as pr biom mellett”, mondta hatását pa fotoszintézisét és a tlan terméshozam za ny vé lto vá nö a ti he lte ed ve ng nö ge százalékkal kentését is me sség az öntözés csök szárazságtűrő képe s vezetője. biokémikus, a kutatá Daniele Daffonchio

48

ó lden fluoreszkál ciós kísérlet zö Gyökérkolonizá yetem i Eg Forrás: Milánó

génnel megjel

rzzsel

ölt baktériumtö

Forrás: ScienceDaily.com

öke Szövetkező gy