HÉ! - Hozam & Érték Magazin 5.

Agrárkultúra mindenkinek

I. évfolyam 5. szám 2012. november

„A mulcsban lehet bízni” Tóth Sándor, Felcsút

Örökölt szövetkezetből gazdaságos vállalkozás Sipos László, Kéthely

Vetőmag-minőséget produkálnak

üzlet + ember Az érzelmi tényező

Márföldi Mihály, Hajdúhadház

szerepe a sikerben

Termésgyilkos UV-sugárzás

Dacolunk az aszállyal Biztató eredményekkel zárult a KWS-Phylazonit felmérés

Ingyenesen terjesztett időszaki kiadvány

TARTALOMjegyzék

2. Beköszöntő 4. az a szabály, hogy nincs szabály Tóth Sándor, Felcsút

12. Űrfegyver a tengeri ellen

16. Multi miniben 18. DAliás múlt, ígéretes jövő Sipos László, Kéthely

26. együtt kell élni a földdel Márföldi Mihály, Hajdúhadház

34. Dacolunk az aszállyal

37. hírszemek I.

38. Bevezetés a karbonprogramba

41. hírszemek II. 42. a Beforgatott jövő Baktériumtrágyázás

BEköszöntő Két lépés előre, egy lépés hátra – ehhez foghatót gyakran érzett az ember idén. Dacára a befektetett erőfeszítéseknek, az időjárás szeszélyes alakulása folyton visszavetette a munkát. Volt, hogy a megkettőzött odafigyelés ellenére csak feleannyi hozamot sikerült betakarítani a végén. És ez – a meteorológiai előrejelzések szerint – nem lesz jobb. Sőt, újabb és újabb nehezítő faktorok kerülnek képbe, mint például az egyre erősödő UV-sugárzás, amely megdöbbentő károkat okoz a haszonnövények esetében is. Hovatovább nem lesz képtelenség a nemzeti UV-stratégia kidolgozása, amely a szükséges nemesítés révén ellenálló fajtákkal látja el az ágazatot.

Addig is, forgassa eredménnyel a Hozam & Érték magazint, amely újfent temérdek értékes ismeretet oszt meg a gazdálkodásról. Jelen lapszámunkban az ország három olyan vidékén jártunk, amelyek mind földrajzimeteorológiai, mind gazdasági-társadalmi szempontból jócskán eltérnek egymástól. A megszólaltatott termelők azonban egybehangzóan állítják, a túlélés egyik lehetséges módja, ha nyitnak az új technológiák irányába, és változtatnak a megszokott munkamódszereken. Ez persze nem mindig megy úgy, mint a karikacsapás, de nem hallgatják el a buktatókat sem – hadd okuljanak belőle mások is. Ugyan ezt a hasznos célt szolgálja a címlapunkon is beharangozott kutatás, amely a KWS Magyarország Kft., a Phylazonit Kft. és a Debreceni Egyetem AGTC Nyíregyházi Kutatóintézet részvételével készült.

A mezőgazdaság külföldi érdekességeit bemutató cikkeket egy svájci gazdaság bemutatásával kezdjük, amely az ottani lehetőségek figyelembe vételével, azokhoz maximálisan alkalmazkodva kísérli meg a több lábon álló, úgynevezett multifunkcionális mezőgazdálkodást a család anyagi biztonságának megteremtéséhez. No persze ehhez olyan bizalmi elemek is szükségesek, mint az arrafelé bevett telekcsere, amely pusztán szóbeli megegyezés alapján működik – mit szólna ehhez Magyarországon az adóhivatal?!

Tartalmas időtöltést és kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves Olvasónknak!

HÉ! – HOZAM & ÉRTÉK I. ÉVFOLYAM, 2012/5-ÖS SZÁM _ KIADJA AZ: AGROVA-BIO KFT. _ FELELŐS KIADÓ: A KIADÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA SZERKESZTŐSÉG CÍME: 4400 NYÍREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 6. I/I. _ ELÉRHETŐSÉGEK: (20) 275-5299; FAX: (42) 400-615; INFO@HEMAGAZIN.HU WEB: WWW.HEMAGAZIN.HU _ GRAFIKAI TERVEZÉS, FOTOGRÁFIA: VÁMOS CSABA _ NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: VESZPRÉMI NYOMDA ZRT., 8200 VESZPRÉM, ŐRHÁZ U. 38. _ FELELŐS VEZETŐ: TÓTH GÁBOR _ ISSN: 2063-2274 _ MINDEN JOG FENNTARTVA! A SZERKESZTŐSÉG ÍRÁSBELI HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL TILOS A MAGAZIN BÁRMELY RÉSZÉNEK SOKSZOROSÍTÁSA, ILLETVE HOZZÁFÉRHETŐVÉ TÉTELE! ENNEK MEGSÉRTÉSE PERES ELJÁRÁST VONHAT MAGA UTÁN! ISSN 2063-2274

Termelői riport

Az a szabály, hogy nincs szabály

Tapasztalat, megfigyelés, kiértékelés, kísérletezés, újítás – a felcsúti Tóth Sándort hallgatva az az érzésünk, mintha egy tudományos kutatóműhelyben lennénk.

A lényeg, lefordítva, a talaj óvása, a víz megőrzése. No, és a mulcs, ez a kulcsszó.

Tóth Sándor Felcsút

Kora: 50 év Családi állapota: 30 éve házas Mariannal, 2 fiuk van, Sándor (30) és Ádám (22) Gazdasága: 600 hektár szántó (60 hektár saját) Talajminőség: átlagban 20 AK (9-28 AK között) Évi csapadékmennyiség: 500-600 mm Termesztett növénykultúrák: kukorica, kalászos (búza, árpa), napraforgó

HOZAM & ÉRTÉK

B

őségesen esett előző nap, amikor október közepén Felcsút felé vesszük az irányt. A szikrázó reggeli napsütés áttör a párolgó vízen – minden fotós álma ez a látvány. Mi azonban csak egy pillanatra állunk meg, mert Tóth Sándor birtokát keressük, aki a helyi Gazdakör elnöke is.

Máskor alighanem kevésbé ráérősen, bár hasonló vidámsággal fogadott volna bennünket, ám melyik gazda nem örül mostanság az esőnek? Az előző napi csapadékmennyiség után amúgy sem lehet rámenni a földekre. „A földet nem szabad fölöslegesen taposni, tömöríteni”, ez a nemrég meghonosított technológiájuk egyik sarkalatos pontja.

A család legfiatalabb tagja, Ádám talál magának elfoglaltságot, így hát idősebb és ifjabb Sándorral ülünk le beszélgetni. A négytagú család mindent maga végez el, és noha imponáló a géppark, főleg a 360 lóerős John Deere, bérmunkát nem vállalnak, nem is érnének rá. Ez családi gazdaság, ahol csak egymásra számítanak – tudják, ha szükséges, napi négy óra alvással kell kibírni a főidényt. Igaz, az erős gépparkot is úgy alakították ki, hogy elbírja a hatszáz hektárt apa és két fia.

Tóth Sándor dédszülei még Heves megyében dinnyész­ kedtek, majd a nagyszülők ezt folytatták Felcsúton, illetve elkezdték a kertészkedést. Ám ez végül nem tudott két családot eltartani, ezért Tóth Sándor 1987-ben először szántót bérelt, majd később a kárpótlás révén földet tudtak venni. Aztán, hogy a TSZ már csak gyomot termelt, egyre több földet béreltek. Ma az 50 saját hektár mellett 550-et, a többi közt a híres alcsúti arborétum melletti, egykori Habsburg-birtokot, József főherceg egykori földjét. Ám Tóthék nem lettek labancok, sem kurucok: óvatosan, de bátran haladnak előre. Kezdetben az állatállomány etetéséhez mérten termesztettek növényt, de az új stratégia is a két lábon állásra épül: 45 tenyész-húsmarha mellett 40 mangalicát és 40 fehérsertést tartanak. Méghozzá a faluszéli tanyán, ahová már kiköltöztek a szülők. „Életünk vágya teljesült így a feleségemmel”, mondja Tóth Sándor, míg a fiúk maradtak a faluban.

még beleszántottak a táblákba, de aztán megtapasztalták az első eredményeket. Így az egész gépparkot a mulcsréteg kialakításához igazítják, ami azonban elég költséges, mivel a megfelelő, ötméteres tárcsát csak a 360 lóerős traktor tudja elhúzni. A gazda szerint ezt egy 50-100 hektáros gazda nem engedheti meg magának (ők használtan vették csak a traktort 30 millióért), s már csak ezért sem lehetne Felcsútot a mulcs falujának nevezni. Ők maguk is hiteleket vettek fel, ezért a terményeladás is a törlesztés idejét követi. Pedig azóta akkora kapacitású szárítót-tárolót építettek fel (hat éve mintegy 200 vagon�nyi terményt tudnak elhelyezni), hogy a kukoricát például bármeddig tárolhatnák. Ám hogy nullára hozzák ki az év végét, egy részét akkortájt értékesítik. Akár a búzát, nem sokkal az aratás után, ezen, amelyen amúgy sincs különösebb haszon.

De terveik közt szerepel a szárítókapacitás növelése, és – ahogyan ifjabb Sándor hozzáteszi hamiskás mosollyal – a navigáció, az automata kormányzás bevezetése. „Pedig a fiam olyan egyenesen veti a kukoricát, a napraforgót, hogy becsukott szemmel lehet sorközművelni”, büszkélkedik az apja. Vagyis óránként 12 kilométeres sebességgel tudnak kapálni a 8 kilo­méteres helyett, ezért erre kétszer is akad idő, s a növényzetben sem esik kár.

Ha szükséges, napi négy óra alvással kell kibírni a főidényt

Nem szánt már az eke… …a felcsúti határban – szólhatna a bús nóta új szöveggel, de ez két okból is hamisan hangozna. Egyrészt mert nem az egész felcsúti határról van szó, sem nem világvége-hangulatról – sokkal inkább örömhír, hogy nem szánt az eke. Amikor öt esztendeje fokozatosan áttértek az új technológiára, azaz a mulcsra – hogy nem szántanak, csak fellazítják a talajt –, a falu népe még értetlenül nézett. „A Tóthék csak túrják a földet.”

– mondták. Aztán ma már egyre többen próbálkoznak e módszerrel. Már aki megteheti. Akad, aki maga barkácsolgatja a talajlazítót. Tóthék elcserélték az ekét, hogy véletlenül se essenek kísértésbe. Igaz, az első egy-két évben

Gomolyog a hajnali eső utáni pára a felcsúti határban

7

Termelői riport

Egyikük sem iskolapadban tanulta a szakmát, Felcsúton idén indult a mezőgazdasági szakközépiskolai képzés. A beszélgetés alatt többször hangsúlyozzák, minden év más, így nincs biztos tudás, és olykor a tapasztalat sem elegendő. Sőt, sokszor saját kárukon tanulnak. De télen eljárnak előadásokra, és maguk is fogadnak érdeklődőket.

Felcsút Fejér megye északi részén, a Váli-víz völgyében, Budapesttől nyugatra 46 kilométerre fekszik a bicskei kistérség részeként. Földrajzi kistájként az etyeki dombság része. Erősen felszabdalt, lösz borította dombvidék, mely változatos üledékekből – homok, homokkő, agyag, homokos agyag – épült fel. A vizenyős völgyekben a réti öntéstalaj és a réti csernozjom terjedt el, a tagolt dombsági felszíneket pedig többnyire barna erdőtalaj és barnaföld borítja.

Az ország szárazabb régiójába tartozik, az évi átlagos csapadékmennyiség 500-600 milliméter. Napfényben gazdag, az elmúlt évben 30 évben közel 3 Celsius-fokkal nőttek a nyári maximumhőmérsékletek. Növénytermesztés szempontjából Felcsút igen jó fekvésű, az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik, szemben az ország északi részével, ahol akár még májusban is fagyhat.

A mulcsban lehet bízni

Felcsút igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik, szemben az ország északi részével, ahol akár májusban is fagyhat. Ez azonban édeskevés a boldogsághoz, főleg, hogy az előrejelzések szerint e vidéken idővel akár 5 Celsius-fokkal is emelkedhet az évi átlaghőmérséklet. Mivel a dombos területen az öntözés megoldhatatlan, a Tóth-család arra készül fel, hogy a leesett csapadékot ne engedjék visszapárologni. Erre jó a mulcsréteg (bár nem ez az egyetlen előnye), lezárja a talajt.

2010-ben, amikor hatalmas esők áztatták a földet, azt is láthatták, hogy az akkor még felszántott sík parcellán combközépig érő hasadékokat váj a víz. Ám az egyik 12 százalékos lejtőn, ahol mulcsréteg alakult ki, nem jelentkezett ilyesmi – a nagy szártömeggel az erózió nem tud mit kezdeni. Az aszályos év sem teszi teljesen tönkre a gazdaságot, a mulcsnak hála elfogadhatóak a terméshozamok. Magától értetődő, hogy más a hozam egy árnyékosabb helyen, és más egy katlanban, ahol idén még kukoricacső sem tudott kialakulni, és a „cső” fűrészporrá esett szét a kézben.

Már a májusi nagy szárazságoknál látták, ha megrúgták a földet, hogy az még nedves, másutt viszont már porzott.

A mulcsréteg úgy viselkedik, mint a fólia: így például a búzaföldet leterítő előző évi kukoricalevél, szármaradvány által képzett rétegtől visszacsapódik a víz. Ráadásul tápanyagot is szolgáltat, hiszen egész évben kialakul egy élővilág, dolgoznak a giliszták, a gombák a talajban és annak felszínén, emiatt rögtön jobb annak minősége is.

A tömörítés trükkjei

Szelíd lankák nyújtózkodnak a napsütésben

8

Hogy a szántás megszakít egy folyamatot, ez akkor ütött szöget Tóth Sándor fejébe, amikor anno szántáskor három évvel később is visszafordították a kukoricacsutkát. A megtömörödött föld alatt ugyanis nem kapott oxigént sem, ami elengedhetetlen lett volna a bomláshoz. „Ez ugyanolyan, mint amikor a tévében látjuk a roncskutatókat, akik az óceán mélyén az elsüllyedt hajókat szinte érintetlen állapotban találják meg.

Ott sincs bomlás, mert nincs oxigén” – él a laikus számára is érthető hasonlattal a gazda. Az ő földjeiknél búza vagy kukorica aratáskor már senki meg nem mondja, hogy előző évben mi volt a földben, annyira lebomlik minden.

De itt is van buktató, a vetés előtti vagy a kelés utáni vegyszerezést meg kell gondolni, csinálják-e vagy sem. A vastag mulcsréteg ugyanis nem engedi, hogy a talajba bejusson a vegyszer. Az idei kukorica esetében ettől nem kellett tar-

HOZAM & ÉRTÉK

A TÓTH-GAZDASÁG GÉPPARKJA • John Deere 8530 traktor (360 LE) • John Deere 8100 traktor (180 LE) • Landini traktor (135 LE) • MTZ 892 traktor (90 LE) • Claas Medion 340 kombájn • Caterpillar TH 460 B rakodógép • 2 db 18 tonnás pótkocsi tani, hanem akkor, ha az akár háromméteresre is megnő.

A technológia veleje a 360 lóerős traktor, mögötte az ötméteres grúber, s ezzel készítik elő a magágyat is 15 centiméteres mélységben. Minden tavaszi és nyári munkánál visszatömörítenek, az utolsó kapa után rögtön érkezik a tö­mörítőhenger is. Így a vízvesztés minimális, legfeljebb fél centiméteres, mert ahogy megszárad fenn, a por lezárja a talajt, s a Nap nem tudja kiszívni a nedvességet. Az őszi talajművelésnél már leveszik a tömörítőhengert, és 38 centiméteresre művelik a talajt, amely nem marad annyira nyitva. Ám ősszel kevésbé tömörítenek vissza, annak érdekében, hogy a víz jobban leszivároghasson.

• • • •

Horsch Pronto 4DC vetőgép Monosem NG+ vetőgép IH 7.2 nehéztárcsa 2 db Vogel-Noot TerraTop kultivátor (5 és 4 méteresek) • Berthoud Tracker DPA permetező (3500 literes, 24 méteres kerettel) • Kertitox Agri JS önjáró permetező

Kísérlet baktériumtrágyával Tóth Sándor módszerét akár a próba szerencse módszerének is nevezhetnénk, de ez nem igaz, mert sosem ugrik fejest a mélybe. A phylazonitos kezeléssel is kísérletezik, várva az eredményeket. Azt studírozza, milyen talajviszonyoknál, milyen időjárási viszo­nyok mel­lett, milyen növénykultúráknál válik be igazán. Tudván, akár a kutató tudósok, hogy az okozat számos ok következmény lehet, és egy jó eredmény még nem bizonyít semmit, ahogy egy kudarc sem.

Most egy hét- és egy háromhektáros kukoricatáblán alkalmazta a Phylazonitot tavasszal, még a vetőágy előkészítése

Minden tavaszi és nyári munkánál visszatömörítenek

Az ifjabbik generáció megörökli a kísérletező kedvet

9

Termelői riport

teszántásnál a Phylazonit hatása biztosan kisebb lehet, így sokat vár a mulccsal való ötvözéstől – bár e téren is a költségcsökkentésre épít.

Cél a költséghatékonyság

Sok mindenben eltér a hagyományos műveléstől

előtt, hogy a Nap ne károsítsa. A két parcellát csupán egy vizesárok választja el. Egy hektárra 10-15 liter Phylazonit kerül enyhe mértékben hígítva. Búza- és napraforgóföldön még nem próbálkozott. Második évben alkalmazza tehát e két parcellán a Phylazonitot, ide jövőre is kukorica kerül, és addig vet itt kukoricát, amíg azt el nem lepi a kukoricabogár. Így tudja meglátni az együttes hatást.

Nem tartja be a vetésforgót, azaz úgy csinálja, ahogyan valójában nem volna szabad, de épp emiatt látja majd, a kísérlet mit hoz a konyhára. Tavaly a hét hektáron úgy 9 tonna lett a hozam, ami a hő­ség miatt jó eredménynek mondható. Az idei kukoricatermés elérte a 10 tonnát, ez 11 száza­ lékos növekményként értékelhető. A mulcsréteg képzése már csak azért is jónak ígérkezik, mert itt a talaj szervesanyag-tartalma nagyon magas, és így tudja a baktérium leginkább kifejteni a hatását, mivel a talajnedvesség is egyenletes. Tóth Sándor úgy kalkulál, a feke-

A mulcs előnye nemcsak az, hogy időjárástól függően jobb a terméshozam, hanem költségkímélőbb is, hiszen kevesebbszer mennek a földre, azaz már a gázolajon is spórolhatnak.

A kukoricánál – amelyből általában úgy 280 hektárnyit vetnek – korábban a 10 tonnás hozamot stabilan tudták tartani, rosszabb idő esetén hetet, a legjobb eddigi eredmény viszont 14,4 tonna volt. De ekkor már a grúbert használták.

S noha ez nem rekord, az itteni viszonyok közt egész jó eredmény, nem beszélve arról, hogy a műtrágyával is takarékoskodhatnak. Meg a munkával: itt senki sem ücsörög, aratás után három órával már a talajmunkával is végeztek.

E technológiával a vetésforgó normális időjárási viszonyok közepette kiküszöbölhető, bármi után bármit vethetnek. Eddig nem lehetett kukorica után kalászost időben vetni, ma már viszont kedvük szerint variálhatják a kultúrákat. Évek óta Dekalbot vetnek 5-7 centiméter mélységben, 70 ezer szemet hektáronként – ez idén kicsit sűrűnek bizonyult (bár a sorközműveléssel 5 százalékot kihoznak belőle). Előtte Pioneert vetettek, de a tapasztalat azt mutatta, ebben 2-3 százalékkal több víz volt, mint a Dekalbban, amely tehát jobban leadja a vizet, s ez akkor is fontos volt, amikor bérszárítottak.

A vegyszerezés terén nincs különösebb trükkjük, 5-7 leveles koráig a kukoricát ildomos állományban lekezelni. Amikor túl van már a 25-30 centis, 7 leveles állapotán, akkor sorközművelik először. Hogy erre még egyszer sor kerülhessen – mivel lehetővé teszi a géppark –, nem dolgoznak kétszikű hormonnal, ami megüvegesítené, törékennyé tenné a szárat. Ennek köszönhetően egy sekélyebb és egy mélyebb sorközművelést is elvégezhetnek. Az őszi aratás után egyszer tárcsáznak, egyszer grúbereznek, de a talajt csak ősszel zárják le.

A népszerűség nem kifizetődő A 200 hektárnyi búzát négy és fél nap alatt vetik el, átlagban 3,9 tonnát tudtak idén termelni. A búzát részben pénzügyi kényszerből és a vetésforgó miatt is vetik, de szenvednek a földek homokos részeivel: itt a napraforgó még elviselhető termést hoz, de a kukoricát már megeszi a homok. A búzával korábban nagy sikerük volt – mindig is martonvásári búzákat vetnek, a keményszemű őszi Ködmönt –, az étkezési búzát extra, malmi minőségben szállították, 54es sikértartalommal (bár ez is csapadékfüggő). „Gyerme-

A baktérium hatásának kifejtését segíti az egyenletes talajnedvesség

10

HOZAM & ÉRTÉK

lyen hanyatt vágták magukat – mondja Tóth Sándor, de a büszkeség mögött ott a kalkuláció –: népszerűek voltunk, de anyagilag ez tarthatatlan.” Azóta inkább visszavettek a műtrágyázásból, és a szabadpiacon értékesítik a búzát.

Kiemelték, hogy a kalászosok virágzáskor kapnak lombtrágyát, és ezt kell jól eltalálni: akkor, amikor a traktor sárga lesz a virágportól. Idén 13-14 százalékos volt a szemnedvesség-tartalom, úgyhogy rögtön mehetett a raktárba, nem kellett szárítani.

Ahogy a napraforgót sem. A hozam 2,4-2,5 tonnányi volt, Neomát vetnek 5 centiméter mélységben, a tőállomány 55 ezer kaszat. Állományban kezelik, azaz kikelése után is tudják gyomirtózni (Pulsarral).

De itt sem elég az okosság, szerencse is kell: ha vetés után gyomirtóznak, még kelés előtt, arra kell két héten belül 15-20 milliméter eső, hogy filmréteget képezzen a talajban. Így a vegyszer megakadályozhatja a gyom kicsírázását. Aszályos időben viszont az állományban kezelés is problémás lehet: vagy hajnalban, vagy este kell végezni, mert a gyom sejtjei is bezárnak a hőségben, nem veszik föl a vegyszert, így az nem tudja elpusztítani a növényt. Eleve nem vegyszereznek 25 Celsius-fok fölött, a családi gazdaság előnye

A felcsúti jó földek hizlalják a marhákat

viszont éppen az, hogy itt nincs munkaidő: ők a hajnali és esti munkát is bevállalják. Idén melléjük állt a szerencse, jól elkapták az időt a napraforgó vegyszerezésénél. Július elején egy hidas traktorral még csillagbimbós állapotában, virágzás előtt megpermetezik egy menetben bórral, kénnel, lombtrágyával, s úgy vélik, egy gombaölés elegendő.

A mulcstechnológia révén kukorica után még időben tudnak kalászost vetni

Ősszel kevésbé szoktak tömöríteni a csapadék miatt

11

Termelői riport

Az időjárás az alfa és az omega Az a szabály, hogy nincs szabály… Beszélgetésünk során minduntalan az időjárásnál kötünk ki. S mivel minden év más, minden évben változik a technológia is, például a vegyszerezés, a műtrágyázás tekintetében. Ráadásul a falu két oldalán olyan eltérőek a csapadékviszonyok, két kilométeren belül is változnak, hogy akár hektáronként kellene végigkérdezni, mit s hogyan csinálnak. Mariann, a feleség rá is kérdez, mi tart ilyen soká: nagyregényt írunk? Nem, de pár dolgot még kiemel a két Sándor-gazda (Ádám csak a fényképezkedésre kerül elő).

Az aszály miatt áttértek a folyékony műtrágyázásra, mert ha szilárdat szórnak, s az nem kap esőt, ott marad a földön – nitrogént nyár elejétől már nem is használnak. Az aratás után rögtön kell a tarlót ápolni, hogy minél hamarabb bekerüljön és kikeljen az elhullott ocsú. Az ápolást is grúberral csinálják, így az árvakelés is intenzívebb. Idén vegyszeresen is kezelték a tarlót (Kyleóval), mert a szárazság miatt a talajhoz nem mertek hozzányúlni. Ezáltal a gázolajjal is spórolnak, de az sem mellékes, hogy minél kevesebbet használják a gépeket, azok annál tovább tartanak ki. Az sem volt mindegy, hogy idén nem kellett érésgyorsítóval lefújni a terményt, mert megszáradt magától. Azaz, ami elvész a vámon (az aszályon),

A gazdaságban ezernyi tennivaló akad

az részben bejön a réven. A felcsúti és alcsútdobozi határt járva próbálom kihúzni Tóth Sándorból, vajon men�nyivel jobbak az eredményei a többi gazdához képest? „Az összehasonlítás nem lehetséges, hiszen nem őszinték az emberek. Mindenki sikeresnek akar tűnni, ezért sosem fogja bevallani, hogy mennyit is termelt pontosan”, hárít szűkszavúan. De a csö­könyösségen egyszer úrrá lesz a józan ész, és úgysem a végső eredmény számít tonnában, hanem hogy ki men�nyiből hoz ki valamit.

Az aszály miatt áttértek a folyékony műtrágyázásra.

Szöveg: Szerbhorváth György, Fotó: Vámos Csaba

Örülni kell minden eredménynek

12

A Phylazonit

szárazságban is bizonyít!

Minden növénykultúrában

Csökkenő aszálykár, javuló termésbiztonság • Mélyebbre hatoló, szerteágazóbb gyökérzet.

• Jobb vízháztartás.

• Tápanyag- és vízellátás nagyobb területről, mélyebb talajrétegekből is.

• Folyamatos nitrogénellátás a kritikus időszakokban is.

Ellenállóbb, gyorsabban fejlődő növény, jobb minőségű, nagyobb mennyiségű termés, Phylazonittal.

www.phylazonit.hu 06 20 275 5299

Meteorológia

Űrfegyver

a tengeri ellen A Napból érkező UV-B sugárzás a kukorica és más szántóföldi haszonnövények esetében komoly károsodásokat, például meddőséget, csökkent terméshozamot okoz. Van-e a jelenségnek ellenszere, avagy a klímaváltozással csak romlik a helyzet?

Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatsorának feldolgozása alapján az utóbbi másfél évtizedben növekedett az UV-sugárzás erőssége, egyes helyeken több mint 10 százalékkal. 2012 első nyolc hónapjának méréseit összegezve elmondható, hogy az UV-sugárzás tekintetében az idei év értékei a legmagasabbak között vannak: 47 olyan nap volt, amikor az Országos Meteorológiai Szolgálatnak UV-figyelmeztetést kellett kiadnia, azaz a napi maximum elérte a 7,5 UV-Index értéket. Az eddigi rekordot 2007 tartotta 39 nappal. 2012-ben a legnagyobb mért érték 8,9 UV-Index volt, míg a Magyarországon valaha mért csúcsérték 9,4 volt.

A legnagyobb növekedés Budapesten tapasztalható, ez kicsivel több, mint tíz százalék a mérések kezdete óta eltelt tizenhét év alatt, valamint Sármelléken (Keszthely mellett), itt körülbelül 9 százalék volt a növekedés a hasonló időszakban.

Hogyan lehetséges az, hogy az UVsugárzás növekedett az elmúlt másfél évtizedben annak ellenére, hogy szintén nőtt a bioszférát a káros UV-sugaraktól védő légköri ózon mennyisége?

Több oka van, a látszólagos ellentmondás magyarázatához érdemes átte14

kinteni, mitől függ a földfelszínt érő UV-sugárzás erőssége.

Mitől függ a mennyiség?

A földfelszínre érkező UV-sugárzás erősségét befolyásoló tényezők: • földrajzi szélesség, • csillagászati geometria (azaz, hogy az év mely szakaszában vagyunk), • sugárzás beesési szöge (ami az előző kettő következménye), • tengerszint feletti magasság,

• égbolt borultságának mértéke és az azt alkotó felhők fajtája, • légköri ózontartalom és • légkör szennyezőanyag-tartalma.

Az első két pont tulajdonképpen a napsugarak beesési szögét határozza meg. A kis területű Magyarország legészakibb és legdélibb pontja között nincs számottevő különbség a különböző tájegységek átlagos UV-besugárzásában. Az UV-sugárzásnak leginkább kitett terület a Kecskemét–Szarvas–

1. ábra: Az UV-sugárzás éves összegeinek változása látható az Országos Meteorológiai Szolgálat négy mérőállomásán 1995 és 2011 között.

HOZAM & ÉRTÉK

Szeged háromszög, illetőleg a Balaton környéke. Kiugróan magas értékek május végétől augusztus első feléig fordulhatnak elő, akár a napi sugárzási összegben, akár a napi maximumban.

Az északi féltekén 11 és 15 óra között veszélyesen magas UV-besugárzás fordulhat elő.

A tengerszint feletti magasság is befolyásolja az UV-besugárzást.

A levegőt alkotó részecskék gyengítik a sugárzást, így minél ritkább a levegő (minél magasabban vagyunk), annál több UV-sugárzás képes áthatolni az atmoszférán. Magyarország legmagasabb pontján, a Kékestetőn lévő OMSZ-mérőállomás adatai azt mutatják, hogy itt átlagosan 7-8 százalékkal

Az UV-B hatása a kukoricára „A magasabb rendű növények általában az állati szervezeteknél nagyobb intenzitású UV-B sugárzás tolerálására képesek. A különböző növényfajok az UV-B sugárzással szemben igen eltérő érzékenységet mutatnak. Több szerző a kukoricát is az UV-B-re érzékeny fajok közé sorolja.

A kukoricahibridek előállításának gyorsítása végett az északi féltekén lévő nemesítő cégek és intézetek az évenkénti második, úgynevezett „téli generációt” a déli féltekén nevelik fel.

A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontja ezt a munkát Chilében végzi. Több éves megfigyeléseik szerint Chilében egyes kukoricavonalak hím- és nővirágzásában időbeli eltérések (aszinkronizáció) mutatkoznak, amely tény a beporzás hatékonyságát és eredményességét is veszélyezteti. Volt olyan év, hogy egyes vonalak fenntartása a nővirágzat hiányában nem sikerült. Ennek oka – nagy valószínűséggel – a magasabb UV-B sugárzásban keresendő.

Az erős UV-B sugárzás hatására a növényekben reaktív oxigéngyökök képződnek, amelyek károsítják a sejtmembránokat. A magasabb sugárzási szint a kukorica leveleiben úgynevezett UV-Bindukált antocián szintézist eredményezett. Ezt

2. ábra: Az UV-B sugárzás napi menete eltérő ózontartalom esetén (ha magasabb az ózon szintje, alacsonyabb a sugárzásé)

a tényt legszembetűnőbben a korai tenyészidejű anyagoknál tapasztalták. [Az antocián pigmentek védik a sejteket a napsugárzás káros hatásai, illetve a szabadgyökök ellen – A szerk.]

A martonvásári fitotronban 2006-ban létrehozott UV-B kamra, az abban végzendő kísérletek, és a más paraméterekre kiterjedő további vizsgálatok segítséget nyújthatnak az erősebb UV-B sugárzást jobban tolerálni tudó genotípusok kiválasztásában.”

[Kivonat: Pintér János–Páldi Emil–Pók István–Marton L. Csaba: Az UV-B sugárzás jelentősége a növényvédelemben című cikkéből, amely a MartonVásár folyóirat 2008/1. számában jelent meg.]

UV-B kísérleti kamra a martonvásári fitotronban

15

Meteorológia

A túl erős sugárzás miatt csökken a terméshozam

magasabbak a besugárzási értékek, mint a tengerszint közeli állomásokon.

Az égbolt felhőkkel való fedettsége erősen befolyásolja a földfelszínt érő UV-sugárzás mértékét. Nemcsak az számít, hogy az égboltnak hány százaléka fedett felhővel, hanem az is, hogy milyen magasságban és milyen típusú felhők vannak az égbolton (illetve rétegzettség esetén egymás fölött).

A borultság hatása nem lineáris, magyarán a kisebb borultságok még nem okoznak számottevő sugárzásgyengítést, de a borultság növekedésével egyre erősebb a felhők szűrő hatása.

Nagyon különböző mértékben gyengítik az UV-sugárzást az eltérő magasságban lévő felhők. Minél magasabban van a felhő, annál kevésbé csökkenti a sugárzást a derült égbolthoz képest – még teljes borultság esetén is. A magas szintű felhőtakaró 90 százalékos borultság esetén is csak 10 százalékkal gyengíti az UV-sugárzást. Középmagas felhőzet esetén ugyanez az érték már 50 százalék. Amennyiben viszont az égbolt fele fedett alacsonyszintű felhőzettel, a gyengülés 30 százalékos, míg teljes borultság esetén a derült égbolt idején várható UV-sugárzásnál 16

80 százalékkal kisebb lesz az UV-érték az alacsonyan húzódó felhők miatt.

Az ózon-dilemma A légkör külső határára érkező UVsugárzást nagyrészt elnyeli a légkörben található ózon, de a talajra érkező kis mennyiség így is rendkívül fontos tényező a bioszférára gyakorolt hatása miatt. Nagyenergiájú sugárzás lévén erősen roncsolja ugyanis mind az élő szervezeteket, mind az élettelen anyagokat. (Emellett pozitív hatásai is vannak, így az emberi szervezet esetén legfőképp a D-vitamin képződése.)

Az ózontartalom egy adott napon sem állandó hazánk felett, hanem kisebb-nagyobb mértékben változik.

Jóllehet a légkör ózontartalmának a 20. század második felében tapasztalt folyamatos csökkenése veszélyes méreteket öltött az 1990-es évek elejére, azóta ez az ózoncsökkenés megállt.

Mi több, most már minden jel arra utal, hogy a nemzetközi összefogás eredményeképpen végre megkezdődött az ózonpajzs regenerálódása.

Magyarországon a légkör ózontartalma az 1990-es évek második felétől kezdődően enyhe növekedést mutat,

ami alapján azt várnánk, hogy az UVsugárzás tendenciája csökkenő. Mégis ennek az ellenkezője tapasztalható.

Ennek legfőbb oka a légkör szennyezőanyag-tartalma. Ez bonyolult módon hat a légköri sugárzásátvitelre, de elmondható, hogy a szennyezőanyagtartalom gyengíti a sugárzást: nagyobb szennyezőanyag-tartalom esetén kisebb lesz a földfelszínt érő UV-sugárzás erőssége. A szennyezőanyag-tartalom napról napra, sőt egy napon belül is változhat az ország bármely részén, bár a jelentősebb változások a sűrűn lakott nagyvárosok és az ipari területek fölött fordulnak elő.

Előny is, hátrány is A Magyarország területén mért UVsugárzásnövekedés egyik oka az, hogy a rendszerváltás után a meglehetősen környezetszennyezően működő szocialista iparágak zöme megszűnt, a megmaradtakat pedig többé-kevésbé korszerűsítették. Mivel a légkörben lévő szennyezőanyagok csökkentik a légkör sugárzásátbocsátó képességét („átlátszóságát”), amennyiben csökken a mennyiségük, akkor nőni fog a légkör sugárzásátbocsátó képessége.

HOZAM & ÉRTÉK

Mivel a fő ipari szennyezők men�nyisége az 1990-es évek első fele óta némileg csökkent a légkörben Magyarország felett, ezért az UV-sugárzás könnyebben át tud hatolni az atmoszférán. Az átlátszóság növekedése sajnálatos módon kompenzálta tehát az egyébként örvendetes ózonnövekedés UV-sugárzáscsökkentő hatását.

A másik ok, az, hogy a Magyarországon az utóbbi években a légkör átlagos

nedvességtartalma csökkent, azaz egyre szárazabb a levegő. 2012 például extrém mértékben csapadékmentes év volt, az utóbbi évtizedek egyik legszárazabb éve. Ennek következményeként kevesebb volt a felhő, illetőleg felhőtlen esetekben is a kisebb nedvességtartalmú esetek domináltak, ami szintén növelte a légkör sugárzásátbocsátó képességét. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy az utóbbi évtizedekben

tapasztalt UV-sugárzásnövekedés mekkorának minősül mezőgazdasági szempontból. Ennek megbecsüléséhez ugyanis szükséges volna egzakt adatokkal alátámasztani, hogy az adott UV besugárzási energiának mekkora a hatása a különböző növényi biológiai rendszerekre, illetve milyen határok közötti UV-sugárzásingadozás nem okoz még változást e rendszerek működésében bármilyen irányban.

Mi az UV-sugárzás?

Szöveg: Tóth Zoltán, OMSZ

Az ultraibolya sugárzás (röviden UV-sugárzás) az elektromágneses sugárzások egyik fajtája. Az elektromágneses sugárzás voltaképpen hullám formájában terjedő elektromágneses energia, amely gyakorlati szempontokból különböző tartományokra van felosztva. Minden test bocsát ki elektromágneses sugárzást, amelynek hullámhossza a kibocsátó test hőmérsékletétől függ. A több ezer Celsius-fok felszíni hőmérsékletű csillagok főként a látható tartományban sugároznak, míg mi, emberek, akik 36-37 Celsius-fok közötti átlaghőmérsékletűek vagyunk, túlnyomórészt az infravörös tartományban. A Nap,

amely 6000 Celsius-fok körüli hőmérsékletű csillag, a látható tartomány mellett számottevő energiát bocsát ki az UV- és az infravörös tartományban is.

A Nap sugárzása jelentős változásokat szenved Földünk légkörébe érve, hiszen az nagyon sűrű közeg a bolygóközi térhez képest. A légköri gázok molekuláival való kölcsönhatás során egyrészt lényegesen gyengül a sugárzás, másrészt módosul a hullámhossz szerinti eloszlása is, amíg eléri a talajt (1. ábra). Az UV-sugárzásnál rövidebb hullámhosszúságú gamma- és röntgensugárzás nem éri el a földfelszínt.

A rövidebbtől a hosszabb hullámhosszokig (azaz a nagyobb energiájúaktól a kisebb energiájúakig) haladva: gamma-, röntgen-, UV-, látható, infravörös, mikrohullám, rádióhullám. Az UV-tartományt a növekvő hullámhossz szerint UV-C, UV-B és UV-A tartományokra osztjuk.

17

Multi Tanulmányút

Cikkünk szerzője a gyakorlatban tapasztalta meg, hogyan működik a multifunkciós mezőgazdaság: beszámolója egy közepes méretű svájci gazdaság több lábon állását mutatja be.

A

multifunkcionális mezőgazdaság lényege a sokféleségben rejlik, annak előnyeinek kihasználásában, a különböző tevékenységi körök komplex egymáshoz illesztésében.

Feladata a fenntarthatóság biztosítása, illetve a termelés növelése mellett új módszerek előnyben részesítése. Ilyenek például az alternatív erőforrások, a biotermékek előállítása, de kiterjeszti a mezőgazdaság fogalmát a falusi turizmusra, a hagyományőrzésre és a természetvédelemre is.

Nyáron egy hónapos szakmai gyakorlaton vettem részt a svájci Vaud kantonban, a Lausanne melletti Boulens egyik családi gazdaságában.

A családfő és felesége a férj szüleivel együtt működtetik a vállalkozást a háromszáz lelket számláló faluban.

Három gyerekük van (10-14 év közöttiek), akik már most sokat segítenek a munkákban. Összesen ötvenöt hektáron gazdálkodnak, amelyből huszonöt hektár legelő, tizenöt hektár szántó és ugyanennyi erdő. Csaknem az egész terület saját tulajdon, csupán öt hektár legelőt bérelnek.

A szántóterületek földrajzilag két részre tagolódnak, az egyik Boulensban, a másik a szomszédos SaintCierges mellett fekszik.

gazdaság vetésszerkezetében meghatározó részarányt képvisel ez a kultúra, egyik szomszédjukkal megállapodtak, hogy területeiket évről-évre cserélgetik. Így biztonsággal megoldható a földek maximális kihasználtsága.

A két telek majdnem szemben van egymással, a területcsere alapja a bizalom és a régi ismeretség, szerződést erről nem kötnek.

Kétféle burgonyát vetnek, majd ezeket méret szerint osztályozva adják el.

A betakarítási munkák augusztustól szeptember végéig, körülbelül két hónapig tartanak. Fő jövedelmük ebből származik, a minőségi és osztályozott burgonyára nagy a kereslet, jó áron el lehet adni.

Holstein-fríz tejelő szarvasmarhákat tartanak, amelyeket a legeltetési sze-

Miniben zonban naponta kihajtanak a legelőkre, de a legtöbb svájci gazda éjszakára is kint hagyja az állatokat. Az állomány jelenleg ötven tehenet számlál, de a következő évekre bővítést terveznek.

Ezért már meg is kezdték egy új istálló építési munkálatait. Évente körülbelül 460 ezer liter tejet adnak a jószágok, ezt a tejet a helyi feldolgozónak értékesítik, a felvásárló naponta kétszer jön érte. A tejet a közeli Saint-Cierges-ben dolgozza fel a Gruyère AOC sajtműhely, és ott árusítják is. Nem utazik sokat tehát a tej, a megtermelt árut helyben dolgozzák föl, helyben kerül piacra. A szarvasmarhák szaporítását nem végzik, inkább üszőket vesznek.

A két fő bevételforrás mellett számos más tevékenységgel is foglalkoznak. A házuk melletti telken megterem a család szükségleteit ellátó zöldség, télire is ellátja őket a két kisebb üvegház. Tartanak továbbá 10-15 tyúkot és 5-6 nyulat is. A téli időszakban több idő jut az erdőgazdálkodásra. Ehhez rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, így a fákat folyamatosan és szakszerűen ritkítják, illetve újratelepítik.

Burgonyától a sajtig

Mivel a burgonya termesztése elképzelhetetlen monokultúrában, ám a 18

Éjszakára is maradnak a réten a boulens-i marhák

HOZAM & ÉRTÉK

Széleskörű vendéglátás

A nyári, őszi munkákra idénymunkásokat foglalkoztatnak, akik zömmel Kelet-Európából érkeznek. De a család részt vesz egy programban, amelynek keretében szakközépiskolások végezhetik náluk a szakmai gyakorlatukat.

Sok munkást kell tehát ellátni, ezért néhány évvel ezelőtt építettek egy három szobából álló lakást, amelyhez felszerelt konyha és fürdőszoba is tartozik. A betakarítási idényen kívül azonban egész évben érkezik foglalás a környékre látogató turistáktól is. Ideális hely azok számára, akik érdeklődnek a látványos természeti adottságok és egy jól működő gazdaság hétköznapjai iránt. A közelben található Lausanne, a kanton fővárosa, valamint

a Neuchâtel- és a Genfi-tó, amelyek jelentős idegenforgalommal bírnak, sok francia, olasz és német turista ott tölti szabadidejét.

A Boulens körüli régióban egyre jelentősebb a falusi turizmus, sokan keresik fel azt a szezonálisan működő kis gazdaságot is, ahol üszőket nevelnek – s nemcsak megnézni lehet a jószágokat, hanem a katalógus alapján bővebb ismereteket szerezni róluk, de állatsimogató is működik a gyerekek számára. Utána a gazdaság vendéglőjében a turista elfogyaszthatja a ház specialitását, a rösztit, de átsétálhat a közeli kézműves sajtműhelybe is, miközben személyesebb kapcsolatba kerül a szívélyes vendéglátókkal és a csodálatos tájjal.

Szöveg és kép: Benedek Anna

A multifunkciós mezőgazdaság alapjai

A 20. század második felében Európa mezőgazdaságára a mind intenzívebb, kemikáliákat alkalmazó művelés, a terméshozam erőltetett ütemű növelése volt jellemző. Ám az ágazat iparosítása következtében megannyi negatív externália jelentkezett: a termőtalaj pusztulása, a biológiai sokféleség beszűkülése, az ivóvízbázisok szennyezése, munkaerő-elvándorlás, az élelmiszerbiztonság hanyatlása stb.

Az Európai Unió agrárpolitikájának csak egyik fejezete a mezőgazdasági termelés – más tényezők is hangsúlyossá válnak, amelyek együttes célja, hogy a vidék képes legyen az ott élő (s nemcsak mezőgazdasággal foglalkozó) népességet el- és megtartani. A „multifunkciós mezőgazdaság” kifejezés az ENSZ 1992-es Környezet és fejlődés konferenciáján hangzott el először Rio de Janeiróban.

Az 1996-os Vidéki Térségek Európai Chartája uniós dokumentum a vidéket hármas funkcióval jellemzi, s ezeken belül további alkotóelemeket említ: Gazdasági (termelési) funkció: • mező- és erdőgazdálkodás, • halászat, • a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, • a falusi turizmus, üdülés, rekreáció, • vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató szervezetek működése. Ökológiai funkció: • az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő),

A hűvös klíma kedvez a burgonyatermesztésnekmarhák

• a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, • a biológiai sokszínűség (biodiverzitás), • az erdő és más élőhelyek megóvása, • általában az ökológiai rendszerek védelme.

Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció: • az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartása, • a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzése.

A multifunkcionális agrárgazdaság a fenti három funkciót komplexitásában tekinti.

A környezettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúrfeladatok olyan, „nem importálható közjavakat” (élelmezésbiztonság, ökológiai stabilitás, népességmegtartás, idegenforgalom, hagyományőrzés stb.) előállító funkciók, amelyek a piac hagyományos eszközeivel, az árakon keresztül nem szabályozhatók. Ezek ugyanakkor a vidék társadalmának és környezeti egyensúlyának fenntartásában, a helyi közösségek megtartásában és megerősítésében növekvő szerepet töltenek be, így e teljesítményeket közvetlen kifizetések formájában a társadalomnak díjaznia kell.

A korábbi iparszerű rendszer függetlenedési alapelvével szemben a környezet- és tájgazdálkodáson alapuló, többfunkciós, hosszú távon működőképes, fenntartható mezőgazdálkodás alapelve a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni.

Forrás: Vidékfejlesztés.net, Helyi Agenda 21

19

Termelői riport

Daliás Múlt

ígéretes jövő Sipos László Kéthely

Kora: 59 év Családi állapot: házas, egy fia és egy lánya van Gazdasága: „Aranykalász” Mg. Szövetkezet gondozásában lévő immár 1274 hektár szántó, illetve erdő Termesztett növénykultúrák: napraforgó, repce, árpa, búza, kukorica

Egy ugrásra a Balatontól nincs lehetőség az öntözésre – az aszály gyötörte vidéken más fortélyok szükségesek a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. A szövetkezeti formából is igyekeznek kihozni a maximumot, de az ésszerűsítésnek ára volt.

HOZAM & ÉRTÉK

K

evés dolog van a magyar rendszerváltás utáni történelemben, amiben egyetértenek a közgazdászok – jóllehet a mezőgazdászok kevésbé –, ez pedig az, hogy hiba volt döntő mértékben megszüntetni a termelőszövetkezeteket. Mindegyikük vélhetően nem maradt volna életképes, ám egy bebizonyította, hogy van ráció a modellben: a kéthelyi Aranykalász Mg. Szövetkezet, Sipos László vezetésével.

Egybeér a víz az éggel, alig lehet látni Szigligetet és a Badacsonyt a balatonkeresztúri autópálya-elágazástól. A megbeszélt időponthoz képest a zivatar miatt késve érkezünk Kéthelyre, a Balaton nyugati csücske és Marcali közé eső faluba, de ez minket jobban elkedvetlenít, mint vendéglátónkat. Jó oka van rá; esik, végre esik, s nem csak a port elverő szemerkéléssel, hanem az ujjnyi széles repedéseket eltüntető igazi őszi eső hull. „Nekünk még szerencsénk volt, de Siófok alatt és Somogy megye déli részén baj van. Nálunk a tavalyi 391 milliméterhez képest eddig 340 esett, de az biztos, hogy a 600 milliméteres átlagmennyiség nem lesz meg”, mondja Sipos László.

Derűjéből ezután sem lehet kizökkenteni. Laikusnak örök rejtély, hogy akkor miért nem öntöznek? Ma már alig látni működő öntözőberendezést, holott dúl az aszály. Tömör a válasz: nincs mivel. A Nagyberek Nyugati-övcsatornájában másfél méterrel alacsonyabb a víz, mint a hetvenes években, másrészt az öntözőrendszer fenntartására sem jut elegendő pénz. Kéthely környékén egyébként régebben sem volt az öntözésnek akkora szerepe.

Az Alföldön valaha gyakori önjáró öntözőberendezéssel nem rendelkeztek, a téesz annak idején, 1974–75-ben a gyepet öntözte a keresztúri határban. Akkor még jelentős volt az állattartás, ez azonban 2007-ben megszűnt.

Túllépni a számokon A település a Nagybereket és a Kis-Balatont elválasztó Marcali-hátság keleti lejtőjén fekszik. Ez a nagyjából kétszáz méter magas hátság zárja le a horizontot az autós szeme előtt Nagykanizsa irányába haladva a Bala­ ton partján. Ha pusztán a statisztikákat tekintjük, Dunán­ túli viszonyok között Kéthely átlagos község, átlagos demográfiai mutatókkal – mind kevesebb gyerek, lassú elöregedés. Élőben azért árnyaltabb a kép: takaros házak sorakoznak a rendezett utcákon, a falu a kistérségen belül viszonylag jó helyzetűnek mondhatja magát, ami a mű­ködő vállalkozásokat és a munkanélküliséget illeti. Nevezetessége a községhez tartozó Sári-pusztán lévő Hunyadi-kastély, amely ugyan egyelőre elhanyagolt, de a turizmusban szeretnék hasznosítani.

A Balaton közelsége mindenki fantáziáját megmozgatja, hogy

A tudás és a technológia találkozása

az ottani idegenforgalomból jusson neki is. A tó szerencsére rengeteg munkalehetőséget ad a helyieknek, köztük a mezőgazdaságból kiszorult családoknak. 1990 előtt a Kéthelyi Egyesült Aranykalász MGTSZ-nek ötezer hektár földje volt, és négy község határát művelte: Kéthelyét, Somogyszentpálét, Balatonkeresztúrét, valamint Balatonújlakét.

Itt kezdett el dolgozni 1974-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán öntözéses és meliorációs (talajjavítás) szakán szerzett friss diplomájával a fonyódi születésű Sipos László, akinek ez az első és mindeddig egyetlen munkahelye. Azóta sok idő telt el, a fia ma polgármester Kéthelyen, lánya művelődésszervező. Sosem akarta rábeszélni őket az agrárpályára, noha ő maga 59 évesen sem szándékozik nyugdíjba menni. Addig nem is tehetné, amíg szövetkezet­elnöki megbízatása le nem jár. Elért sikereinek köszönhetően remélhető, hogy újabb öt évre megválasztják, úgyhogy még nem ért pályája végére.

Az optimizmusnak oka van A szövetkezeti irodában néhány népköztársasági címeres oklevélen kívül a szekrény tetején álló angolai asztali zászló (fogaskerékkel, bozótvágó-késsel) emlékeztet a termelő­ szövetkezeti múltra. A szem­­­­­­‑ ­­­­­lélet és a dinamika már nem, noha napjainkra a szövetkezetnek 1092 hektár földje maradt, és az sem az ő tulajdonuk – a törvény értelmé­ ben szövetkezetnek nem is lehet. Így is tudtak 2011-ben szerezni 184 hektárt művelésre, hála a Hunyadi grófok leszármazottainak, akik nekik adták ki a területet.

Az átlagos 600 milliméter csapadékhoz képest idén eddig 340 milliméter esett

21

Termelői riport

Kéthely

A 2500 lakosú Kéthely a BelsőSomogyban levő Marcali-hát keleti szélén fekszik, hét kilométerre a Balatontól. A környéken váltakozik a lapos, mély terület, a sík- és dombvidék. Háromféle talajjal találkozhatunk: a láp-, a barna erdei és a barna mezőségi talajjal. A talajminőség 15 és 30 aranykorona között ingadozik.

Az említett 1092 hektárra összesen több mint ezer birtokos jut. Hogyan lehet így tervezni? „Éppen ezért nehéz.

A legnagyobb egy tagban lévő kétszáz hektáros terület száz ember tulajdonában van a 68-as út mellett. Nem valószínű, hogy hektáronként ki tudnák adni másnak, hacsak valaki jól szervezett kampánnyal meg nem tudna álla­podni a szerződés lejártakor az összes tulajdonossal. És a szö­vetkezet mindig pontosan megfizette a földbérleti díjat”, mondja Sipos László.

Az optimizmus oka persze nem csupán a középtávra megkötött szerződések és az októberi, az átlagpolgár szemében ronda esős idő, hanem az, hogy – jóllehet idén hektáronként egy tonnával kevesebbet tudtak betakarítani az aszály miatt – a szövetkezet nyere-

séges. Nem volt ez mindig így a téesz történetében. 2007ig, amíg Sipos László át nem vette az irányítást, a szövetkezet keményen veszteséges volt, belső és külső okok miatt.

Utóbbiakra válaszul történtek lépések, például a veszteséges sertéságazatot felszámolták, de ez kevésnek bizonyult.

Elnökké választása után fájó szívvel látott hozzá a rendbe tételhez: a szövetkezet karcsúsításával párhuzamosan húsz munkatárstól kellett megválnia. Ez nagyon keserves időszak volt. Két évbe telt, amíg fordítani tudott a gazdasági mérlegen. Elindított egyfajta racionalizációt: megállította a gázolaj „elfolyását”, fokozottan ellenőrizte a műtrágyahasználatot, felszámoltatta az ésszerűtlen, pazarló szokásokat, így például lefedték a silókat, a szénát, szalmát, amivel több tonnányit sikerült megmenteni. Összességében a megtakarítás elérte a tizenöt millió forintot, de a veszteség még így is havi hat-hét millióra rúgott.

Gazdaságos foglalkoztatás Az igazi fordulatot a 2009-es év hozta. A tej felvásárlási ára 2008 tavaszán 100 forint volt, őszre lement 70 forintra, és a következő évben tovább esett 50 forintig. Nem volt más választás, fel kellett adni a szarvasmarhatartást is, noha a korábbi koncepció a több lábon állás volt. Miután megváltak az állattenyésztéstől, a szövetkezet kezdett talpra állni. 2010ben az éves veszteség már „csak” tízmillió forint volt, 2011-ben pedig 52 millió forint nyereséget értek el. Ehhez hozzájárult az is, hogy olajos magvúakat (napraforgó, repce) kezdtek el nagyban vetni, márpedig ezek felvásárlási ára nagyon jó.

Két évbe telt, amíg fordítani tudott a gazdasági mérlegen

Ezer tulajdonos közt oszlik meg az ezer hektár

22

HOZAM & ÉRTÉK

Motorcserével felújították a traktort, ismét dolgozik

Azt se hagyjuk számításon kívül, hogy ezt a teljesítményt az elhúzódó gazdasági válság idején produkálta a szövetkezet. Igaz, akkorra már csak 25 dolgozó maradt, 18 szövetkezeti taggal. Összehasonlításként, a „daliás időkben” csak agronómusból 28-at foglalkoztatottak, és 700 tagjuk volt. „Nem volt az gazdaságos – ingatja a fejét Sipos László. – Ez a baj az új földtörvény-tervezettel is, hogy előírja, 1000 hektáronként 80-100 főt kell foglalkoztatni. Ennyit nem lehet gazdaságosan, sőt, egyáltalán nem lehet ésszerűen foglalkoztatni. Amennyiben ezt bevezetik, akkor nem hogy 100 embernek nem ad munkát ez a föld, hanem öt hónap után a jelenlegi 25-nek sem, mert csődbe megy a szövetkezet”.

Most jól állnak, a tisztességes fizetésen túl jutalmat is adnak, továbbá a szövetkezetnek van 176 hektár erdeje, ahonnan kedvezményes áron juttatja fához a dolgozókat (tíz köbméter mennyiségben). Évente kétszer tanulmányi útra is eljutnak Bábolnára, Budapestre vagy más mezőgazdasági kiállításra, bemutatóra.

hatatlanul állt. A kéthelyi szövetkezet a veszteségesség okán nem pályázhatott pénzre a felújításhoz, ám a szárító másik tulajdonosa, a korábban kivált somogyszentpáli Szentpál Zrt. viszont igen! Belevágtak és sikerült, tetemes összeget spóroltak meg ezzel.

A következő lépés a géppark korszerűsítése volt. Új Deutz-­ Fahr rakodót vettek, a hibás New Holland traktort egy viszonylag új motorral négymillióból üzembiztosra felújították. További beszerzésként érkezett az új típusú talaj­ megmunkáláshoz egy mulcskultivátor, valamint az igazi büszkeség, a 2012 októberében megvásárolt kétszáz lóerős Deutz-­Fahr traktor. Majd háromméteres hátsó kerekével impozáns darab a gépszínben csillogó vadonatúj masina.

Esik az eső, nem lehet kimenni a földre, a szövetkezeti tagok csodájára járnak hát az új traktornak. Az értékes gépek a kocsiszínben, a kipróbált „harcosok” az udvaron állnak. Az öt MTZ és a Rába („az örök Rába”), amely ugyan nem a legjobb, de tartaléknak remek. „Jobban örülnék, ha lenne három Rábám, mint ezek”, teszi hozzá, aztán pontosít: egy 190-es New Holland keserítette az életüket a folyamatos meghibásodásával, és talán ettől is szépültek meg a „rábás” idők.

További terveik között szerepel egy új nagy teljesítményű traktor és kombájn vásárlása 80-100 millió forint értékben.

A gazdaságossághoz fel kellett adni az állattenyésztést

Régi és új harcosok A megtakarítást növelte a termelő infrastruktúra fejlesztése.

Az első – bízvást zseniális – húzás a szárító felújítása volt.

Az 1974-ben épült szárító elhanyagoltan, jóformán használ-

23

Termelői riport

Megcsappant átlagok A sikertörténethez nemcsak gépek kellettek és jó munkaerő, hanem mindenekelőtt jó föld. A szövetkezet által művelt területet közepesen kötött barna erdőtalaj jellemzi, átlagban 22-25 aranykorona értékű. Szélső értékei 15 és 30 aranykorona – a hátságon jobbak, míg a keletre, a Nagyberek felé eső belvízveszélyes földek silányabbak.

Nagyjából 190 hektáron őszi árpát termesztenek, 300 hektáron őszi búzát és 180-200 hektáron repcét. A tavaszi vetés 180 hektár napraforgó és 400 hektár kukorica között oszlik meg. Változtatni kellett azonban a tőszámokon, a már több éve tartó, az utóbbi két évben katasztrofális szárazság okán. Igaz, 2010-ben volt csapadék bőven, csak pont akkor, amikor nem kellett volna: augusztusban 250 milliméter.

Most az aszály miatt kukoricából a szokásos 70 ezer tő helyett 63 ezret vetnek, és ez képes hozni az átlagos termést hektáronként. Napraforgónál ugyanígy az 59 ezer tő helyett csak 50 ezret, hogy a talajban lévő nedvesség kevesebb növény között legyen elosztva. Az „átlagos” jelző értelme az utóbbi négy évben megváltozott, a termés alaposan megcsappant: régebben 7-8 tonna kukoricát takarítottak be hektáronként, az idén 4,3 tonnát. És ez még jó a külső-somogyi területekhez képest, ahol csupán 15-20 mázsa volt a termés.

Az aszály ellen próbálkoznak új fajtákkal is, de ilyen módon nehéz a váratlan időjárási „kilengéseket” korrigálni. „Ebből a megfontolásból vásároltunk egy kultivátort. Ezé a jövő, nem kell átforgatni a földet – mármint a terület egyharmadát lefedő kukoricát igen, kétharmadot azonban nem –, így nem vész el a talajban lévő nedvesség.” A faggyal szemben viszont tehetetlenek. Tartós hómentes fagy esetén legfeljebb azon töprenghetnek, miképpen csökkentsék a veszteséget a tavaszi vetéssel. Még szerencse, hogy erre nem került sor az elmúlt években.

Nem borult fel a „szokásos” menetrend a kultivációban: elvégezték az őszi gyomirtást a repcénél és az árpánál, valamint az őszi gomba- és rovarirtást mindenütt. Ez utóbbit most a repcénél ki lehet hagyni. Tavasszal a búzatáblákon kétszer alkalmaznak gomba- és rovarirtást, kukoricánál elég vetéskor védekezni a bogár ellen. Tavasszal az olajos magvúaknál (napraforgó, repce) kétszer gombaölőznek még virágzás előtt. Régebben a permetezést légi úton végeztették, de ma már praktikusabb a hidas traktor. A taposási kár kisebb, mint a légi úton keletkező egyéb veszteség.

Nitrogén műtrágyából a szokásos mennyiséget használják, második alkalommal kultivátorral teszik ki a sor mellé a műtrágyát, hektáronként egy mázsával számolva.

A kultivátoré a jövő, nem kell átforgatni a földet

Most bezzeg esik, de a nyári aszályt megsínylette a termés

24

HOZAM & ÉRTÉK

Új – pontosabban itt, a kéthelyi Aranykalász Szövetkezetben új – módszer a Phylazonit baktériumtrágya alkalmazása. Egyelőre kétszáz hektáron vetették be a korábbi búza- és árpatarló lebontásának gyorsítására. Úgy vették észre, hogy a vetésforgóban utána következő növénynél gyorsabb és fokozottabb tápanyagfelvételt eredményezett.

Kibékülni az árakkal Hiába adott a jó föld és a jó termés, azt el is kell tudni adni! Eddig, legalábbis amióta ő vezeti a szövetkezetet, nem volt olyan, hogy ne fizették volna ki őket. Hála régi és tartós, megbízható kapcsolatainak, olyan vevőkör alakult ki, amely mindig fizet. Természetesen a megállapodások is olyanok, hogy mind a szállítást, mind a fizetést több részletre bontják – így fizetéselmaradás esetén felfüggeszthetik a szállítást. „Máskülönben könnyen csődbe vihetnek egy vállalkozást akár egyetlen ki nem fizetett tétellel”, int Sipos László.

Az értékesítés másik „veszélyével” szemben azonban tehetetlen, ez pedig a felvásárlási ár változása. 2008-ban a búza felvásárlási ára 28 ezer forint volt, majd felment 70 ezer forintra. Az utóbbi néhány évben stabil – „nekünk jó, az állattenyésztőknek nem”. A jelenlegi 65 ezer forintos ár még mindig alacsonyabb, mint kellene, de mindent összevetve ki lehet vele békülni, tulajdonképpen reális – számolgat.

Szöveg: Bába Imre, Fotó: Vámos Csaba

Hiába adott a jó föld és a jó termés, azt el is kell tudni adni!

Az értékesítésben és végső soron minden mezőgazdasági folyamatban a tapasztalatnak van a legnagyobb szerepe – no meg a hagyományok ismeretének és megtartásának, teszi hozzá gyorsan. Ez vonatkozik a negyven év nagyüzemi gazdálkodása során, illetve a régebbi kisbirtokosi – más szóval népi – eredetű tudáskincsre is. Bár ez ma már vis�szaszorulóban van, utat enged némi nosztalgiának.

Nem is oly régen a szőlőhegyen még zajlott az élet, ha a pincesorok között járt, „már messziről integettek, hogy gyere Sipi, igyunk egyet”. Ma órákig bolyonghatna, amíg találkozna valakivel, a szőlőt sem művelik már a családok, hanem átadják a nagy pincészeteknek. (Kéthely és az egész Marcali-hát a balatonboglári borrégió része) Így anekdotázva várjuk az eső végét, hogy megtekinthessük legalább a gépparkot. Átballagunk a betonozott udvaron, a vízhatlan csomagolásban álló műtrágyás zsákok, boronák, régi MTZ-k és a Rába között, hogy a gépszínben megcsodáljuk a vadonatúj traktort. „Ha jövőre jönnek, remélem már az új kombájn is itt lesz”, Sipos László optimizmusa megingathatatlan.

A több részletre bontott szállítás és fizetés is sikeres

25

Termelői riport

együtt kell

élni a földdel

Márföldi Mihály

ügyvezető igazgató, Bocskai Mezőgazdasági Kft.

Kora: 71 év Családi állapot: házas, két lánya, 7 unokája van Gazdasága: 800 hektár (Hajdúhadház, Hajdúböszörmény) Termesztett növénykultúrák: rozs, kukorica, napraforgó, téli alma

Negyvenhat év ugyanazon a munkahelyen – kimondani is sok a mai világban. Pedig jól jön ez akkor, amikor választ kell adni a jelenkor kihívásaira. Ez ugyanis tapasztalat nélkül aligha sikerül.

HOZAM & ÉRTÉK

H

ónapok óta nem esett a vidéken, hajdúhadházi látogatásunk napján mégis a nyár egyik legkomorabb, legcsapadékosabb reggelére ébredtünk. Az egyre kövérebb esőcseppek mosta, párásodó szélvédőn keresztül kémlelve az utat majdnem túlmegyünk a letérésre figyelmeztető pékségen, de így is pontosan érkezünk a találkozó helyszínére: az egykori termelőszövetkezeti telepre. Itt fogad minket barátságos mosollyal a tejfehér hajú Márföldi Mihály, a ma már Bocskai Mezőgazdasági Kft. néven működő vállalkozás vezetője. „Végre esik…” próbáljuk derűsebb szemszögből megközelíteni az álmosító, nyomasztó, hideg reggel tényét, ám vendéglátónk csak legyint: ez semmi! A termelés szempontjából ez a kis eső minimálisnak mondható.

A szövetkezet még megmaradt – és hasznosított – épületébe lépve kellemes meleg fogad. Hosszú és kanyargós, amolyan „szocreál” hangulatú folyosókon át érkezünk az ügyvezető irodájába. Az asztalon tornyosuló papírhalmok és kukoricacsövek arról árulkodtak, itt személyes tapasztalat az alapja a szakértelemnek, amelyhez adminisztrációs ismeret is párosul.

Szűkülő élettér Márföldi Mihály a főiskola után kertészként helyezkedett el a Bocskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnél, amelynek idővel főagronómusa, később elnöke lett. A kft.-vé alakulás óta ügyvezető igazgatóként látja el a vezetői feladatokat, immár 46 éve áll a mezőgazdaság szolgálatában. De mindmáig maga ellenőrzi a termesztett növénykultúrák állapotát, mert fontosnak tartja, hogy ne csak a „telekhatárokat lássa”, hanem a táblát fenyegető esetleges veszélyforrásokat is. Az állományok megóvása különösen fontos, mert a hasznosított földterületek mérete folyamatosan csökken, ahogy az almatermesztés is már csak kifutó ága a kft.-nek. Az állattenyésztéssel 2009-ben felhagytak, pedig egykor a termelés jelentős részét képezte a tehenészet, a tejtermelés.

Valamikor a szövetkezet közel 4500 hektáron gazdálkodott, ma már a 800 hektárt is nehéz megőrizni. A területek fogyásának elsődleges oka a kárpótlás és a részarány-tulajdon kiadása. Jellemzővé vált ugyanakkor az a tendencia is, miszerint a bajba került családok anyagi problémáik megoldása, gyermekük támogatása végett földjeik eladására kényszerültek. „Az utolsó szalmaszálat élik fel a vidéken – ahol pedig a legfontosabb termelőeszköz a föld.

Társaságként a kft. nem vásárolhat földet, csak a tagok.

A tagok pedig nem vásárolnak. „Így csúszik ki lábunk alól a föld”, magyarázza. A régi szövetkezeti épületek azonban még állnak, ezeknek viszont az őrzése jelent óriási terhet. „A nyolcvanas évek végén 400-410 dolgozónk volt, plusz 200-300 a gyümölcs- és dohánytermesztésben. Mára harminchatan maradtak, ebből tizenhat portás. És még így sincs minden biztonságban”, teszi hozzá.

Olyan ez, mint a sakk A még megmaradt 800 hektáron jelenleg főképp rozs- és kukoricatermesztés folyik, de elengedhetetlen a napraforgó termelése is (bár a gyenge homoktalaj nem ideális utóbbi számára). A rozsnak ugyanis jelenleg nincs alkalmas vetésváltása – csak a föld pihentetése jöhet szóba –, ezért szükséges egyéb, minél gazdaságosabban termelhető alternatíva beillesztése a technológiába.

Hajdúhadház a Nyírség nyúlványa; a kft. által megművelt terület 70 százalékára homokos talaj jellemző.

A helyi termőföldek minősége 6–10 aranykorona között változik, de akad 22–30 AK értékű is. Korábban az erdőnek köszönhetően több volt a csapadék, de manapság évről-évre erősebb az aszály. Az 500–600 milliméteres országos csapadékátlagra azonban egyelőre nem lehet számítani.

Büszkén magasodik a hajdúhadházi református templom tornya

29

Termelői riport

„Olyan ez, mint a sakk. Kísérletezni kell. A növénytermesztésben legalább öt évre kell előre látni, de a fejlesztések, beruházások esetében már húsz évben szükséges gondolkodni.” A biztonságos működéshez olyan szolgáltatás is kell, amit más nem tud. Esetükben ilyen például a raktározás, szárítás, piacra juttatás. Persze ez önmagában édeskevés: jó minőségű élelmiszerre van szükség. Márföldi Mihály rengeteg betegség okának tartja, hogy az élelmiszereknek nincs megfelelő tápanyagtartalmuk. „Sokan úgy gondolják, nem kell a kiskertben termelni semmit, mert szép termékek kaphatók a piacon. Csak épp azt nem tudják, mit is tartalmaz adott termék – vagy mit nem.” Úgy véli, változtatni kellene az oktatási-nevelési módszereken, hogy óvodáskortól kezdve tudatosítsák a gazdálkodás fontosságát.

Tápanyagok híján Ott jártunkig, azaz 2012. augusztus végéig a hadházi földekre alig 270 milliméter eső hullott. Márföldi Mihály azonban vallja, hogy az a gazdálkodó, aki minden megtett a növényeiért, akár közepesnél is jobb termést remélhet. A tápanyag-utánpótlást különösen fontosnak tartja napjaink agro­technikájában. „Annak oka, hogy a növénynek nincs annyi kitartása, a művelésben és a tápanyag mennyiségében keresendő, mert ez utóbbi kevesebb, mint korábban volt.” Szerinte a magyarországi termőterületek tápanyagtőkéjének nagy részét felhasználta a mezőgazdaság, de az elmúlt húsz évben nem gondoskodott a visszapótlásról. Márpedig ez egyre bajosabb, mert az árak megszaladtak.

A növények tápanyagszükségletét a Bocskai Mezőgazdasági Kft. számára meghatározott termesztéstechnológiában is szem előtt tartja. A vetésváltás függvényében rendszerint 350 hektáron rozst, 350 hektáron kukoricát, 60 hektáron pedig napraforgót termelnek.

2012–ben ez az arány 320 hektár rozs, 350 hektár kukorica, és valamivel több mint 60 hektár napraforgó volt. Utóbbi az ügyvezető „mostohagyermeke”. „Nem szeretem. Olyan növény, aminek a termesztése rendkívül nehéz, főleg ilyen talajokon. Problémás a gyomirtása, és óriási gondot jelent, hogy hosszú időn át elvan a földben, majd kicsírázik, és gyomnövényként üti fel a fejét a vetésforgóban őt követő állományokban”, mondja a szakember.

Ennek ellenére öt-hat éve kénytelenek voltak behozni a vetésváltásba, mert búzát nem tudnak termelni a tápanyagszegény környezet miatt. Ám ha odafigyelnek a napraforgóra, termésátlagban hektáronként közel három tonnára is képes.

A növénytermesztésben legalább öt évre kell előre látni

A Nyírség nyúlványa Régen Hajdúhadházon komoly jelentőségük volt a zártkerteknek, ma már azonban elvétve lelünk ilyet errefelé. Valamikor meghatározó volt a gyümölcs- és káposztafélék termesztése is, jó bortermő hely volt, mára a szőlőtermesztésnek is leáldozott. Noha jó fekvésű a város – közel Debrecenhez, Nyíregyházához –, hátrányos helyzetűnek számít.

Korábban négy termelőszövetkezet működött itt, majd kettő maradt, az egyik felszámolás alatt áll. A másik „szövetkezet” a Bocskai Mezőgazdasági Kft. Igaz, a foglalkoztatottak száma töredéke az egykorinak, ám a cég így is a település második legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat után.

A tárgyalóasztalra már beköszönt az ősz hangulata

30

HOZAM & ÉRTÉK

A tápanyag utánpótlásán múlhat a termés sikere

„Annyit ér, mint a búza…”

A kukorica ellenben a legjobb növény ezen a vidéken. „Bőven van belőle vetőmagválaszték, bármilyen minőségű földhöz ki lehet választani a megfelelő fajtát. Biztonságos a termelése, nincs beltartalmi vizsgálat. Legyen sárga, törtszemmentes, és a piacon annyit ér, mint a búza”, állítja a termelő. Egyetlen hátránya, hogy a termelése behatárolt: egy táblában csak három évig követheti egymást kukorica.

Márföldi Mihály emlékei szerint hajdanán akár huszonöt évig is termelték a tengerit monokultúrában, probléma nélkül. Aztán megjelent a bogár. „Homoktalajon nincs meg a vetésváltása a rozsnak, nem tudok két év után olyan növényt vetni, ami valamennyire jól teljesítene a gyengébb földeken is. Erősebb barnahomokon jó a kukorica, de a gyengébbeknél csak a pihentetés marad. Ám ha egy évet pihentetem is a földet, a következő évi termésen ez nem látszik meg.”

A rozs vetésváltásának megoldatlanságára folyamatosan keresik a megoldást. Márföldi Mihály vallja, hogy a talajnak szüksége van másféle növénykultúrára is, nem csak a pihenésre. Bár szervesanyagban most sem szűkölködik a föld – a cég juhtelepét megvette egy vállalkozó, az állatoknak elviszi a rozsszalmát, onnan jutnak trágyához –, hosszú távon más tápanyagokra is szüksége van. „Jó, hogy vis�szadolgozzuk a szármaradványt is, de a talaj élő anyag. Ha

holt anyaggá válik, kevesebb a lehetőség.” A tápanyagpótlás egyik lehetséges módjának tartják, hogy gyenge homokon napraforgóval próbálkoznak, a rozstarló bomlását pedig Phylazonit baktériumkészítménnyel támogatják. Jóllehet eddig csak rozs vetése előtt próbál­ták ki az oltóanyagot, de a pozitív tapasztalatok meggyőzték a gazdálkodót: érdemes tovább kísérletezni vele. „Tavaly száz hektárra juttattuk ki, ahol idén a gyenge homok dacára az utóbbi tíz év legjobb átlagtermése született.”

Sarjad az őszi búza a földeken

31

Termelői riport

PARLAGFŰ Kétszikű, terebélyes, ágas egyéves gyom. A kifejlett növény zárt és magas növénykultúrában, kukorica- vagy napraforgótáblákban a 150 centiméteres magasságot is elérheti. Virágpora súlyos allergiát okoz. Igénytelen.

Nagy növekedési, szaporodási erélye révén könnyen felülkerekedik más növényeken.

Megváltozott gyomflóra Márföldi Mihály vadászember lévén szívesen járja a határt. Ilyenkor nem csak a vadakat kémleli. Személyesen győződik meg arról, ami a gépeken ülve nem látható: egészségesen fejlődnek-e a kultúrák, felütötte-e fejét bogár vagy egyéb kártevő, támad-e a gombafertőzés, milyen mértékű a gyomosodás?

Az utóbbi évek talán legnagyobb ellensége a parlagfű volt a kft. területein. Magyarország leginkább allergén gyomnövénye nemcsak az emberek mindennapjait keserítette meg, hanem a vetett növénykultúrák elől is elszívta a nedvességet, tápanyagot.

Vendéglátónk ifjúkorából is jól emlékszik a muszkafűnek is nevezett parlagfűre. „A hetvenes évek végén fiatal vadász-

ként Hajdú­sámsonban vadásztunk, ahol a miénknél lényegesebb gyengébb földeken gazdálkodtak. Mifelénk még nem jelent meg a parlagfű, de ott már akkor is hatalmasra nőtt.

Belementünk, mert tele volt fácánnal. A kutya nem akart követni bennünket, olyan sűrű volt! A nyolcvanas évek elején megint átmentünk arra a területre, mert a helyiek bajban voltak az aratással, elkelt a segítség. Megláttam a táblát, és mondtam az elnöknek, hogy ebben húsz százalék a rozs, a többi parlagfű. Levágni sem érdemes.”

Levonta a következtetést, miszerint a parlagfű a tápanyagban szegény talajokon virul. Szereti a kukoricát, a napraforgót, s mint az idézett történetből is kitűnik, a rozsban is jól érzi magát. Nem mindegy ezért, milyen technológiát határoznak meg a haszonnövények termesztéséhez.

Jó terméshez jó gyomirtás A napraforgót minden esetben kukoricatarló után vetik. Ősszel 32–36 centiméter mélyen végzett mélyszántással készítik elő a talajt, amit tavasszal talajlezárás, majd kombinátorozás követ. Az újbóli kombinátorozás előtt 60 kilogramm 27–30 százalékos nitrogén hatóanyagot juttatnak a földbe.

A rovarölő szerrel csávázott IMI vetőmagot – amit nem bántanak a talajlakó kártevők, és kelésnél a tetű sem megy rá – IH Cyclo vetőgéppel 4-5 centiméter mélyre teszik a talajba április 5-e és 15-e között.

A pihentetés önmagában nem elegendő

A kiegyensúlyozott működéshez többletet kell nyújtani

32

HOZAM & ÉRTÉK

A legjobb kukoricaterméshez elengedhetetlen a megfelelő preemergens gyomirtás. Ehhez Adengot használnak hektáronként 0,4 literes dózisban adagolva. Amennyiben ez jól sikerül, akkor kultivátorozásra már csak minimális területen, néhány hektáron van szükség. „Ha elvetem, legyomirtózom még preemergensen, és abba nem megyek már bele, nem taposom le, akkor lényegében önmagát szabályozza gyommentesen. Akkor legjobb a termés, ha állományt nem ér vegyszer”, magyarázza a szakember.

Komoly elvárások

Ezen a vidéken a legjobb a kukorica

Alapgyomirtást preemergensen kap a BASF Wing-P termékből hektáronként 3,4 liter mennyiségben, ez azonban a mélyről jövő gyomokat – például a csattanó maszlagot – nem irtja ki. Ezért szükséges egy felülkezelés, amit posztemergensen Pulsarral, hek­táronként 1–1,2 liter men�nyiségben végeznek. 2012-ben erős gyomfertőzés volt, akkor a maximális dózist szórták ki. Állományban hektáronként 0,5 liter Piktorral védekeznek a gom­ba ellen – virágzás kezdete előtt alkalmazva –, és kap még egy Borotek bóros lomtrágyázást is. A napraforgót 9-10 százalékos víztartalomnál kezdik betakarítani, aratás végére ez 6-7 százalékra csökken.

A kukorica vágását általában szeptember végén kezdik el, és október 20-25-re végeznek vele. Az interjú elkészültének idejére a rozs előveteményének helyét vágták le, ott hektáronként 3,5–9 tonna között ingadozott a kukorica terméshozama: ahol többet esett, a termés is jobb lett. Tehát 6,5 tonnás átlagtermés várható, amely az idei különösen száraz körülmények között jó eredmény.

A rozstermesztés létjogosultságát mintegy három évtizedre visszanyúló, stabil piac alapozza meg. Emellett a termelő azért is kedveli, mert nincs vele sok baj – jó állományban, jó tápanyaggal megvédi önmagát mindentől.

Pedig az elvárások komolyak a rozzsal szemben: minden szállítmányból mintát vesznek. Tisztaságban, csírázóképességben vető­­magminőséget kell produkálni. Igaz, az ára is megfelelő. „Csak így éri meg termeszteni. Emellett évek óta biztos partnerünk van. Hosszú távra gondolkodunk. Konkurencia van, de nem tudják ugyanazt produkálni, mint mi”, mondja büszkén Márföldi Mihály.

A rozs a Bocskai Mezőgazdasági Kft. gazdálkodásának egyik legfontosabb növénye. A rozstarló bontása után – vagy pihentetést követően – 26-27 centiméteres vetőszántással készítik elő a termőföldet szeptemberben. Ezt a talaj

A vetéshez folyamatosan keresik az újdonságot

Nem tapossák a talajt A kukorica talajelőkészítő munkálatai csak annyiban különböznek a napraforgóétól, hogy az őszi mélyszántást követő talajlezárás majd kombinátorozás után folyékony nitrogént injektálnak a földbe, ami 120–160 kilogramm hatóanyagot tartalmaz – a talaj minőségének függvényében. Ezt követően újra lezárják a talajt kombinátorral, majd a vetés következik az IH Cyclo-val. Számos vetőmagfajtát kipróbáltak már, folyamatosan keresik az újdonságot is. Kedvelik a Syngenta, a Pioneer, az LG és a Monsanto hibridjeit is, egyszerre legalább 15 fajtával dolgoznak. „Régóta használjuk az Occitant, ami évről évre hozza a formáját. Nem kiugró, de mindig jó a termés”, avat a részletekbe Márföldi Mihály.

A talaj minőségének leginkább megfelelő magot 5-6 centiméter mélyen vetik, 65 ezer magszámmal hektáronként.

Ebből rendszerint hatvanezres növényállomány alakul ki, ami az utóbbi idő száraz és tápanyaghiányos állapota miatt elegendőnek bizonyul.

Dolgoznak a munkások a szárító felújításán

33

Termelői riport

lezárása követi, majd kálisót kap 50-60 kilogramm hatóanyaggal. Márciusban 30 kilogramm nitrogént juttatnak ki fejtrágyaként, majd áprilisban újabb 30 kilogramm nitrogén következik. A vetés október elején kezdődik, és október 25-re fejeződik be.

Technika és idő kérdése A tarló bontásához 2011-ben először Phylazonit cellulózbontó készítményt is használtak. A rozstarlóra hektáronként 10 liter oltóanyagot juttattak ki szántóföldi növényvetőgéppel, fél kerettel, amelyet ötméterenként három bedolgozógép követett.

A kiszórást követően napokon belül 100 milliméter csapadék érte a területet, ami Márföldi Mihály szerint kedvező volt a baktériumok sikeres felszaporodásához. Az első tapasztalatok pozitívak voltak: a kezelt területen – gyenge hadházi körülmények között – 38 mázsás rozstermés született. A kezeletlen részeken ezzel szemben 20-22 mázsás volt az átlagtermés.

Emellett a kezelt terület azon részén, ahol „kimaradt egy csík”, a parlagfű is felütötte a fejét. „A gyomflóra teljes egészében megváltozott egy év alatt”, emeli ki a termelő.

Hogy az ember reális képet tudjon alkotni egy gazdaságról, ismerni kell a területét. Ahhoz, hogy megismerje, legalább öt év kell. Márföldi Mihálynak sokszor öt éve van a hadházi földekben. Jól tudja, hogy az olyan területeken, ahol rendkívül különböző talajok vannak, számos tényezőt kell figyelembe venni. „Ez egy olyan szakma, amelyben lehet valaki szép, de okos nem. Minden év más. Sakkozni kell a körülményekkel, hogy mit mond az időjós, milyenek a lehetőségek… És meg kell adni a talajnak, ami okvetlen szükséges neki, mind művelésben, mind tápanyagban és odafigyelésben. Nem elég a tábla két végét látni. Együtt kell élni a földdel.”

Személyesen is meg kell győződni a gazdaság állapotáról

34

Szöveg: Kocsis Kinga, Fotó: Vámos Csaba

Húszévesek, de működnek A Bocskai Mezőgazdasági Kft. gépparkja ma már főleg a megmaradt, jó „öreg” matuzsálemekből áll.

A betakarító gépek között megtalálható négy Fortschritt E-516-os kombájn, amelyeket többnyire csak a rozshoz alkalmaznak. Szerepük azért lényeges, mert a rozsnak vetőmag minőségűnek kell lennie, nem mindegy tehát, mennyi idő alatt takarítják be a termést.

A munkálatokat két Claas betakarítógép gyorsítja.

A gépigényes feladatok nagyobb részét ugyanakkor bérmunkával oldják meg. A csökkenő földterületek és apadó munkaerőigény miatt – hogy továbbra is segíteni tudják a környékbeli emberek megélhetését – úgy döntöttek, saját embereiket „képzik át” vállalkozóvá. „Lízingeltek erőgépet, munkagépet, mindent. Megtanítottuk őket vállalkozni. Azóta jól megy nekik is, nekünk is”, meséli Márföldi Mihály. Hozzáteszi, hogy bár legalább húszévesek, saját Rábáik és MTZ–ik is működnek, a vállalkozók pedig alapból rendszeresen megújítják gépparkjukat.

Phylazonit országos forgalmazói hálózata Központi információ és megrendelés: 06 (20) 275 5299 info@phylazonit.hu

21 12

1 2 4

22 16

23

3 13

8

5

7 9

6

17 18

14 10

15

19

20

24 25 26 Bővebb információ:

11

www.phylazonit.hu

1. Saidi Réda Tamás 06 (20) 533 9699s aidi.reda.tamas@phylazonit.hu

7-8. Kovács Zsolt 06 (20) 260 9616 kovacs.zsolt@phylazonit.hu

15. Károssy András 06 (30) 383 5813 karossy.andras@phylazonit.hu

21. Böröczi Károly 06 (20) 972 89 02 boroczi.karoly@phylazonit.hu

2. Rezsek Attila 06 (20) 524 9300 rezsek.attila@phylazonit.hu

9. Csősz Zoltán 06 (30) 277 8593 csosz.zoltan@phylazonit.hu

16. 06 (20) 275 5299

22. ifj. Erdős Tamás 06 (20) 529 3600 ifjerdos.tamas@phylazonit.hu

3. Sipőcz András 06 (20) 353 3972 sipocz.andras@phylazonit.hu

10. Papp József 06 (20) 522 8444 papp.jozsef@phylazonit.hu

17. Gulyás Gábor 06 (70) 414 4595 gulyas.gabor@phylazonit.hu

22. Erdős Tamás 06 (20) 521 7276 erdos.tamas@phylazonit.hu

4. Bárczy László Imre 06 (20) 521 9500 barczy.laszlo@phylazonit.hu

11. ifj. Ónodi Tamás 06 (20) 522 8444 onodi.tamas@phylazonit.hu

17. Gulyásné Bódi Erika 06 (70) 946 5483 bodi.erika@phylazonit.hu

23. Kegye Sándor 06 (30) 21 31 444 kegye.sandor@phylazonit.hu

5. Szalay Ernő 06 (30) 351 9696 szalay.erno@phylazonit.hu

12. Szarvas József 06 (20) 534 6860 szarvas.jozsef@phylazonit.hu

18. 06 (20) 275 5299

24. Tóth Csaba 06 (20) 53 77 998 toth.csaba@phylazonit.hu

6. Füleki László 06 (20) 540 9809 fuleki.laszlo@phylazonit.hu

13. Wágner Flórián 06 (20) 526 7788 wagner.florian@phylazonit.hu

19. Tarnai Gábor 06 (70) 209 7058 tarnai.gabor@phylazonit.hu

25. Lengyel Sándor 06 (70) 940 3276 lengyel.sandor@phylazonit.hu

6. Fülekiné Biró Beáta 06 (70) 453 7415 fulekine.beata@phylazonit.hu

14. id. Ónodi Tamás 06 (20) 530 6044 idonodi.tamas@phylazonit.hu

20. Horváth Tibor 06 (70) 375 4823 horvath.tibor@phylazonit.hu

26. Illés Péter 06 (30) 958 2215 illes.peter@phylazonit.hu

Forgalmazóinknál érdeklődhet a „Mezőgazdasági emisszió-kibocsátás csökkentés részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással” elnevezésű karbongazdálkodási program részleteiről is.

KUTATÁS

Biztató eredményekkel szolgál a KWS Magyarország Kft. és a Phylazonit Kft. közös megbízásából végzett „A Phylazonit hatása a kukorica hibridek agronómiai paramétereire és termőképességére” projekt kutatási jelentése. anyagellátás mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Az istállótrágyázás visszaszorulása, a sok esetben egyoldalú vagy eseti műtrágyázás, a sematikus mennyiségi szemlélet kedvezőtlen változásokat indíthat el a talaj tápanyagszolgáltató-képességében, amely hatványozottabban jelent-

1 300 000

kezik kedvezőtlen ökológiai, illetve időjárási viszonyok között. Elsősorban ilyen tápanyag-ellátottsági körülmények között kardinális kérdés a talajélet minősége, aktivitása. A kedvező talajélet elősegíti a talajban lévő, a növény számára kevésbé felvehető tápanyagformák mobilizálódását, ezáltal

8,0

Vetésterület Termésátlag

7,0

1 250 000

6,0

1 200 000

5,0 1 150 000 4,0 1 100 000 3,0 1 050 000

2,0

1 000 000

1,0

950 000

0,0 2000

6000

2001

2002

2003

5000

4000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

1. ábra. A kukorica vetésterületének és termésátlagának alakulása Magyarországon 2000-2011. között (KSH adatok) Kezeletlen Phylazonit 15 l/ha

36

2004

termésátlag (t/ha)

vetéstetrület (ha)

M

agyarországon a kukorica kardinális szerepet tölt be, mind takarmányozási szempontból, mind vetésszerkezetben betöltött szerepe alapján. Vetésterülete tartósan meghaladja az egymillió hektárt, vagyis gyengébb adottságú területeken is termesztik, például az agroökológiai szempontból döntően kedvezőtlen nyírségi régióban.

A kukorica ökológiai plaszticitását, az egyre szélsőségesebbé váló környezeti tényezőkre adott reakcióját jól jelzi az országos termésátlag alakulása. A csapadékellátás tekintetében kedvező 2009-2011 közötti időszakban hektáronként stabil 6,5 tonna termésátlag volt jellemző Magyarországon. Ezzel szemben 2000, 2003 és 2007 aszályos év volt, a termésátlag nem érte el vagy alig haladta meg a hektáronkénti 4 tonna értéket (1. ábra). Az előzetes adatok alapján 2012-ben is hasonló országos termésátlag várható.

A termésátlagok ilyen nagymértékű ingadozásának az ökológiai tényezők mellett több oka is lehet. E befolyásoló tényezők közül kiemelhető a táp-

1,0

termésátlag (t/

vetéstetrület (h

1 000 000

HOZAM & ÉRTÉK 950 000

0,0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

6000 Kezeletlen Phylazonit 15 l/ha 5000

4000

3000

növénytömeg (g)

2000

1000

0 Karnevalis

Clemenso

Krabas

Kamelias

Kerberos

Kinemas

50 Kezeletlen Phylazonit 15 l/ha

45

2. ábra. Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek zöldtömeg-alakulására (Nyíregyháza, 2012)

40

E tényezőcsoportnál fontos a technológiai inputok közötti interakciók ismerete, feltárása.

A fenti szemléletet követve a rendelkezésre álló források közül kiemelhető a talajélet és a genotípus kölcsönhatása. A talajélet közvetlenül és közvetett módon is befolyásolja a termések 10 Megbízható hibridek alakulását, hosszabb távon a fenntartható termelést. Ezek alapján kiemelAz agrotechnikai és ökológiai ténye5 zők mellett kiemelt szerepet tölt be kedő szerep jut a talajélet fokozására az adott növény genotípusa, genetikai alkalmas készítményekre. 2011-ben inKarnevalis Clemenso Krabas Kamelias háttere. E tekintetben nagyon fontos, dított közös vizsgálatainkban a KWS 10000 hogy a termesztésben használt bio- MagyarországKezeletlen Kft., a Phylazonit Kft. Phylazonit 15 l/ha lógiai alapok megfelelő ökológiai és és a Debreceni Egyetem AGTC Nyír9000 agrotechnikai plaszticitással rendel- egyházi Kutatóintézet részvételével 8000 kezzenek. A plaszticitást jól jellemzi vizsgáljuk a Phylazonit talajbaktériuma hibridek reakciója az eltérő környe- készítmény hibridspecifikus hatását 7000 zeti viszonyokra, illetve évjáratokra. a kukorica agrotechnikai paramétereKifejezetten6000 fontos tulajdonság ez ire, termésére. a kukorica számára nem kedvező öko- A 2012-ben végzett vizsgálatok 5000 lógiai körülmények között, a hibrid eredményei abból a szempontból is kiegyenlített4000 termőképessége ugyan- kiemelkedőek, hogy szinte extrém is ilyen feltételek esetén fontosabb időjárási viszonyok között fejlődtek 3000 lehet, mint a rekord közeli terméspo- az állományok, a tenyészidőszakban 2000 tenciál. A termesztés hatékonyságát óriási szélsőségek is előfordultak. ugyanakkor 1000 jól jelzi a kijuttatott in- Ilyen körülmények között a termésputanyagok hasznosulása, az egység- biztonság, az inputhatékonyság jenyi ráfordítás 0termésnövelő hatása. lentős szerephez jut. tearmés (kg/ha)

csutkasúly (g)

35 a termés mennyisége és biztonsága tekintetében 30 pozitív hatást gyakorol.

Ugyanakkor a kijuttatott tápanyagok 25 is jelentős szerepe hasznosulásában van az aktív talajéletnek, amely a ter20 mesztés hatékonyságát nagymértékben növeli. 15

Karnevalis

Clemenso

Krabas

Kamelias

Fattyasodás A növényállomány teljesítőképességét meghatározzák a vegetatív paraméterek. A képződött termés mennyiségét meghatározza a produktív levélfelület nagysága. A levélfelület nagyságát jelentős mértékben befolyásolja az improduktív fattyasodás mértéke.

Vizsgálatainkban azt tapasztaltuk, hogy a Phylazonittal végzett kezelések hatására a fattyasodás mértéke a vizsgált hibridek többségénél nöKerberos Kinemas vekedett, ami az asszimilációs felület és a gyökértömeg növekedését eredményezte. A föld feletti növénytömeg meghatározásával képet kaphatunk a hibridek közötti habitusbeli különbségekről, illetve a kezelések hatása is számszerűsíthető. A vizsgálatainkban szereplő hibridek többségénél a kezelés jelentős mértékű föld feletti növénytömeg-gyarapodást eredményezett, aminek következtében nagyobbá vált a virágzás végi időszakban mért asszimilációs felületet. A legnagyobb föld feletti növénytömeg azoknál a hibrideknél adódott, amelyeknél a legtöbb fattyúhajtást regisztráltuk (2. ábra).

Kerberos

Kinemas

37

6,0

1 200 000

1000

5,0 1 150 000 4,0

0 Karnevalis 50

Clemenso

1 100 000

Krabas

Kamelias

Kerberos

Kinemas

3,0

1 050 000 Kezeletlen Phylazonit 15 l/ha vetéstetrület (ha)

45 40 35

2,0

1 000 000

1,0

950 000

0,0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

termésátlag (t/ha)

növénytömeg (g)

KUTATÁS

7,0

1 250 000

2000

2011

30 25 6000 Kezeletlen Phylazonit 15 l/ha

20 5000

10

4000

5

3000

Karnevalis

Clemenso

10000 9000

2000

növénytömeg (g)

csutkasúly (g)

15

Krabas

Kamelias

Kerberos

Kinemas

3. ábra. kezelés hatása a vizsgált hibridek csutkasúlyának alakulására (Nyíregyháza, 2012) Kezeletlen 1000 Phylazonit Phylazonit 15 l/ha

csutkasúly (g)

tearmés (kg/ha)

0 a vizsgált hibridek többségéhibridnél tapasztaltuk a kezelés legnaseknek: A föld feletti 8000növénytömeg mellett Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kinemas gyobb mértékűKerberos termésnövelő hatását. csökkenését eredelengedhetetlen a folyamatos tápa- nél a50csutkasúly 7000a gyökértömeg, a felKezeletlenköszönhetően A Phylazonittal végzett kezelés hatásáményezte, aminek nyagellátáshoz Phylazonit 15 l/ha 45 szívó felület ismerete. A kukorica a szem/csutka arány a kezelés hatá- ra hibridenként eltérő mértékű reakciót 6000 40 tapasztaltunk, ám az év második felé(3. ábra) a talaj felső 40-60 centiméteres ré- sára javult 5000 tegéből veszi fel a vizet és a tápanya- Ami a35 terméseredményeket illeti, az nek fokozott szárazsága a kísérleti kezelések eredményeit nagymértékben got. A gyökértömeget természetesen évjárat 30 extrém jellemzőit figyelembe 4000 torzította. Összességében azonban eredményeket mértünk meghatározza az adott hibrid ro- véve kedvező 25 megállapítható, hogy a Phylazonittal hibrideknél.

A vizsgált hibbusztussága,3000 ám a Phylazonittal vég- a vizsgált 20 zett kezelések hatására a hosszabb ridek közül – kezeléstől függetlenül végzett kezelések hatására a termés 2000 15 tenyészidejű hibridek esetében jelen- – a Kerberos és a Kinemas hibridek eltérő mértékben, de tendenciájában tősebb mértékű gyökértömeg-nö- adták10a legbővebb termést, ez utóbbi növekedett (4. ábra).

1000 5 vekedést tapasztaltunk. Hasonlóan 0 magas gyökértömeget mértünk azon Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas Karnevalis Clemenso Krabas Kamelias Kerberos Kinemas hibridek (például a Kamelias esetén, 10000 amelyeknél nagymértékű fattyasoKezeletlen Phylazonit 15 l/ha 9000 dást tapasztaltunk.

8000 Ez a jelenség egyértelműen javít7000 hatja a növény kondícióját vízhiányos körülmények között, pontos ered6000 ményeket azonban csak több, eltérő 5000 évjárat eredményei alapján lehet 4000 meghatározni.

Eredmények összegzése

A vizsgálatok során a kezelések hatására egy speciális paraméter esetében határozott összefüggést találtunk. A termésképző elemek részletes vizsgálati eredményei alapján a csutkasúlyra egyértelmű hatása van a Phylazonittal végzett kezelé38

tearmés (kg/ha)

3000 2000 1000 0 Karnevalis

Clemenso

Krabas

Kamelias

Kerberos

Kinemas

4. ábra. Phylazonit kezelés hatása a vizsgált hibridek 14,5 %-ra korrigált termésének alakulására (Nyíregyháza, 2012)

hírszemek

n Ózonkár a vetésbe

oszféra felső réri oxigén (O3) az atm A háromatomos légkö arai ellen, de a kat a Nap káros sug tegében védi bolygón az emberben hat: az állatokban és Föld felszínén károsan érjéket, a növént és a különféle feh roncsolja a sejtmembrá rsítja a sejtek oszintézist, egyúttal gyo nyekben lassítja a fot foltok megjelenéél bronzosodása, elhalt öregedését. Jele a lev nek be, és csökken a kevesebb szenet építe ra, Lisa se. A növények emiatt uláris biológus professzo lek mo tem ye Eg ois Illin gy a jövőben terméshozam. Az 38 ózonreakcióját kutatja, ho ja szó a k ztü kö s földfelszíni ózonérték ny, vé nö Ainsworth több ok. Napjainkban az átlago kár a ó ozt tat ok ku n A igé t. ox he ed zív az agress sal emelk ében. Ez a klímaváltozás mérsékelhetővé váljanak csk sze és rré t), kö tei lég üle illió ter ym ri kula van eg is Kína és India egyes ipa ppm, azaz 38 ózonmole en érték jellemzi már ma (ily yt rán na al csökkent a szójabab ózo az lte ve nt körülbelül 30 kilogramm 38-ról 200-ra nö ké ron ktá he al láv ku ole többletm kinemesítését. deni az ózontűrő fajták megfigyelte, hogy minden kez ne lle ke el sen gő sür h szerint terméshozama. Ainswort

Számítógéppel serkentett repce A repce anyagcseréjét és olajtermelését befolyásoló 572 biokémiai reakció folyamatát képes modellezni az a számítógépes program, amelyet az Amerikai Energiahivatal Brookhaven laboratóriumában fejlesztettek ki Jörg Schwender és Jordan Hay biológusok. A hivatal célja, hogy növelje a biodízelalapanyag-termelés gazdaságosságát. Alacsony tápanyagellátás esetén ugyanis a repce inkább fehérjeszintézist végez (magot növeszt), és kevesebb olajat termel. Ezt kívánják megfordítani a kutatók, akik kimutatták, hogy az 572 reakció közül 149 „fehérje-érzékeny” és 116 „olaj-érzékeny”.

A programtól azt remélik, hogy a nagyszámú reakció variálásával képes kiszűrni azokat az enzimeket, amelyek a legkisebb mennyiségben is legnagyobb mértékben befolyásolják a folyamatokat. Ha sikerül manipulálni a növény anyagcseréjét, silányabb talajon is nagyobb olajhozamra lehet serkenteni a repcét.

Forrás: ScienceDaily.com

Ételből életet

er men�étbe kerülő élelmisz em sz a i en nt ke ök felére cs al több emlenne, ha sikerülne ndőek egymilliárdd ge bb se ele k ve te ke el üle er őv őt ez legi term ra vonatkozEgymilliárd éh érthető, hogy a jelen olta ki az egész világ is y ám sz úg t ny én ők mé ed els u er kező veszi Kumm nyiségét – az olgozás során kelet m hidrológusa, Matt ld te -fe ye er Eg isz lm lto Aa éle az Az a. er vízzel, ber ellátásár zeti hatással jár fejenként 27 köbmét kű rté né tatva, milyen környe ye eg en int ával. Jelenteség: ez éves sz kilogramm műtrágy 4,3 és l de ld fö tó án ia táplálék, 0,031 hektár sz fejenként 614 kalór a nt po na i gz vé n a jóllakatna leg a szemétbe ámával megszorozv sz ó lak ld fö d ár illi termelés és amely a hétm konyabb élelmiszer té ha „A rt. be em megtemég egy milliárd i élelmiszerbiztonság en őb jöv a e és nt ke a veszteség csök Matti Kummu. ól is fontos”, mondta jáb nt po em sz e és mt re

39

Támogatott megjelenés

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez fontos a technológiaváltás és az együttműködés. A karbonprogram ezek összekapcsolásával célozza meg a fosszilis eredetű műtrágyafelhasználás részleges kiváltását, valamint az ezzel együtt alkalmazandó karbontakarékos művelésváltás megvalósítását.

40

HOZAM & ÉRTÉK

A

19. században felpörgött ipari forradalom előtt a légkör szén-dioxid-tartalma 280 ppm volt, azaz egymillió légköri részecskére 280 szén-dioxidmolekula jutott. Mára ez 370 ppm-re nőtt, ami azért különösen veszélyes, mert ez a gáz 50 százalékban felelős a globális fölmelegedést okozó üvegházhatásért. A széndioxid légköri tartózkodási ideje 50-200 év, ezért is lényeges, hogy törekedjünk a kibocsátás mérséklésére.

A légköri szén-dioxid koncentrációnövekedés legjelentősebb antropogén (civilizációs eredetű) okai a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a földhasználatban bekövetkezett változások (erdőirtás, mezőgazdálkodás). A mezőgazdasági eredetű üvegházhatású gázok kibocsátása az előrejelzések alapján a jövőben növekedni fog, elsősorban a növekvő élelmiszerigény és a fogyasztási szokások miatt.

Tudományos számítások szerint a légkör 760 gigatonna szenet tartalmaz (szén-dioxid, metán, szén-monoxid és más gázok formájában), ez azonban alig 1-2 százaléka Földünk szénkészletének. Az élővilág 400-600 Gt, a talajok felső egy métere 2000 Gt szenet raktároz, de ez utóbbi érték vélhetően alábecsült. Az óceánok 39 000 Gt szenet őriznek, míg a litoszféra (a Föld szilárd kőzetburka) 65x106 szenet tárol, ám e két tározóban hosszú ideig raktározódik a szén, ezért az üvegházhatást sokkal nagyobb mértékben képes befolyásolni a talajból gyorsan felszabaduló szén – az említett szén-dioxid.

A felvállalt kötelezettségek (átlagosan 50 kilogramm biológiai eredetű, nitrogén hatóanyagra kivetített tápanyag-utánpótlás és művelési gyakorlat megváltoztatása) révén a gazdálkodók hektáronként 6-10 tonnával csökkentik a CO2e-emissziót, azaz üvegházgáz- (ÜHG-) kibocsátásukat, amely emisszió-megtakarítás piaci értékesítésének pénzügyi fedezete biztosítja a fenti vállalások megvalósításához kapcsolódó többletköltségek (technológiai fejlesztések) ellentételezését. A program kizárólag a CO2-értékesítésből származó bevételt használja fel.

A gazdálkodó a technológiaváltás következtében hozamnövekedést, illetve költségcsökkenést érhet el, javulhat az általa művelt talajok minősége, továbbá a műtrágya felhasználásának mérséklése pénzügyi megtakarítást eredményezhet.

Csökkentett szénvesztés Az úgynevezett karbonprogram megvalósítása során elsősorban olyan talajművelés-váltás ösztönzése a cél, amelynek révén a talaj szerkezete és vízgazdálkodása kedvező irányba változhat az elkövetkező években.

A karbontakarékos talajművelés alkalmazásával javulhat mind a talaj vízgazdálkodása, mind a tápanyag-gazdálkodása, így jobban képes alkalmazkodni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz.

A környezet- és klímabarát mezőgazdasági technológiaváltás lényege, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikájában megfogalmazott követelményeken túl a gazdálkodók olyan talaj-előkészítési, tápanyag-utánpótlási gyakorlatot vállaljanak fel, amely során a fosszilis eredetű műtrágya mennyisége hektáronként átlagosan 50 kilogramm nitrogén hatóanyaggal csökkenthető. A programnak köszönhetően összesen 30-35 ezer kilogrammal kevesebb nitrogén hatóanyag jut a művelésváltásba bevont mezőgazdasági területekre. A talaj tápanyagmegtartó képessége a korábbi gyakorlathoz képest jelentősen javítható, illetve a talaj szénvesztesége hektáronként mintegy 2 tonna mennyiséggel csökkenthető éves szinten.

41

Támogatott megjelenés

Kedvezőtlen adottságú térségekben nitrátérzékeny területen kiadható maximális N, kg/ha

170

nem nitrátérzékeny területen

ebből: kiad- kiadható ható maximaximális N, mális szerves kg/ha eredetű N, kg/ha 170

Nem kedvezőtlen adottságú térségekben

200

nitrátérzékeny területen

ebből: kiadható maximális szerves eredetű N, kg/ha

kiadható maximális N, kg/ha

200

220

nem nitrátérzékeny területen

ebből: kiad- kiadható ható maximaximális N, mális szerves kg/ha eredetű N, kg/ha 170

ebből: kiadható maximális szerves eredetű N, kg/ha

300

300

1. táblázat. Kiadható maximális N hatóanyag a különböző termőhelyeken

Megvalósítás több lépésben A fosszilis eredetű műtrágya komplex baktériumtrágyával való lecserélése hektáronként 50 kilogramm nitrogén hatóanyag talajba jutását helyettesítheti, amely jelentősen javítja az ökológiai rendszer stabilitását. A szármaradványokra kijuttatott komplex baktériumtrágya hatására felgyorsul a cellulózbontás, az azonnal lezárt talaj megőrzi, növeli a talaj karbontartalmát, az nem kerül a légkörbe. A nitrogénmegkötő és a foszformobilizáló baktériumok szükségtelenné teszik a nagydózisú műtrágyák használatát azonos hozamszintek mellett. A biológiai eredetű anyagok (alga, baktérium) felhasználása révén javul a növények stressz- és szárazságtűrő képessége is.

A program megvalósítása elsősorban az észak-magyarországi és a dunántúli régió egyes mezőgazdasági területein kezdődik. A tervezett 2012-2013 gazdálkodási évre 200 ezer hektáron a talajkarbon takarékossági projekt éves CO2e csökkentési terve 1600 ezer tonna megtakarítást irányoz elő. Összehasonlításképpen: egy biogáz üzem (trágyakezeléssel, hulladék biomassza felhasználással) átlagosan 20-30 ezer tonna CO2e csökkentést tud megvalósítani évente. Vagyis a karbonprogram révén nyert megtakarítás közel 70 biogázüzem által elért ÜHG-csökkentéssel egyenértékű.

Forrás: Birkás Mária

Monitoring és hatáselemzés Ami a nyomon követési (monitoring) tervet illeti, a projekt révén szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek csoportosulása jön létre, amely technológiaváltással és az ipari inputok kiváltásával éri el a talaj CO2megkötésének növekedését. További monitoring tárgyát képezi az adott területen a föld feletti növényi maradványok mennyiségének követése. A monitoringozás és ellenőrzés céljára minden résztvevő gazdaságnak be kell vezetnie a GN 2009-2014 programot, amelyet a Szent István Egyetemen fejlesztettek ki, és alapvetően egy földrajzi információs rendszerrel, táblaazonosítóval összekötött gazdálkodási napló (GN) vezetését jelenti.

A program során megvalósuló technológiai beavatkozások alapvetően környezeti többletteljesítmények, amelyek a ta-

lajt mint termelési erőforrást, illetve annak javítását célzó beavatkozásoknak tekinthetők. Az emisszióelkerülési programhoz kapcsolódó protokollal egy olyan talajkarbon-megőrző és a fosszilis nitrogén felhasználását csökkentő eljárás született, amely további mezőgazdasági területek karbontakarékos művelésbe vonását is elindíthatja hazánkban.

Bővebb információ: www.phylazonit.hu

klímakárt fokozó művelési hibák: • vízvesztő tarlóművelés – a nedvességkímélő tarlóművelés hiánya, • hiányos felszínvédelem a nyári hónapokban, • a tarlómaradványok eltávolítása, a reciklikáció megszakítása, • nagy vízvesztő felszín kialakítása a kritikus nyári hónapokban, • vízvesztést fokozó rögös művelés (szántás, lazítás) a nyári és őszi hónapokban, • vízforgalmat gátló tömör réteg kialakítása és vastagítása, • talpképző eszköz használata a szántás és a lazítás elmunkálására, • a magágy alatti réteg túltömörítése nedves talajon vetés előtt, • a talajok elporosítása az alkalmatlan eljárások ismétlése révén, • sekélyművelés alkalmazása nem ismert talajállapot esetén.

Klímakárt enyhítő művelési fogások: • kárenyhítő nyári művelési módok alkalmazása, • rendszeres talajállapot-vizsgálat, pontos talajállapot-ismeret a veszteségek megelőzése és a terméscsökkenés okainak pontos ismerete érdekében, • a talajállapot-hibák időbeni felfedése a javítás időzítése érdekében, • a bolygatott talajok kellő arányú takarása a nyári hő- és csapadékstressz megelőzése érdekében, • vízvesztést mérséklő felszín kialakítása az idénynek – nyári; őszi-téli – megfelelően, • a talaj vízvesztését csökkentő művelés nélkülözhetetlensége, • a talaj vízbefogadó képességének fenntartása, zavar esetén helyreállítása, • a talaj vízbefogadását gátló tömörödés megelőzése, • az ún. talapképző és a tömör talpakat átlazító művelési módok okszerű váltogatása, • a talaj rögösödéséhez és elporosodásához vezető művelési beavatkozások kerülése, • a talaj szervesanyagának megóvása, az eredeti szintig való növelése a nedvesség-visszatartás, és a klímával szembeni ellenállás érdekében, • a szervesanyag-körforgalom fenntartása, • a periódusos mélyművelés (kidolgozta Sipos Sándor 1958-1975) alapelveinek jelenkori követelményekhez való adaptálása.

Forrás: Dr. Birkás Márta

42

hírszemek

Faültetéssel a kukor icáért

A kukoricasorok közé ültete tt nitrogénmegkötő „zölds égfa” (a pillangósvirágúak Gliricidia sepium) révén ho közé tartozó sszú távon is egyenletes ter méshozam szavatolható, öss 12 éven át tartó felmérés, zegzi egy amelyet a szub-szaharai ors zágokban végzett az Agroe központ (ICRAF). Malawiba rdészeti Világn úgy sikerült a leg jobb tar tós eredményt elérni, hog ültetése mellett a talaj ren y a zödségfa dszeresen kapott műtrágyá t is – igaz, csak a szokásos felét. A Szaharától délre az mennyiség általános terméshozam csa k a világátlag negyede, de mértékben csökkentheti a ezt is drámai globális klímaváltozás: ha csak egy Celsius-fokkal is hőmérséklet, a terület 75 szá megnő az átlagzalékán legalább 20 százal ékkal csökken a termésho aszály miatt. A gliricidia egy zam az erősebb részt nitrogénnel látja el a kukoricát, másrészt lehullo a talaj szervesanyag-tartalmá tt levelei növelik t, minőségét.

Gyógyhatású növények Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az általuk elemzett 2008-as évben a világon bekövetkezett halálesetek 63 százalékát olyan – egyébként nagyrészt megelőzhető – betegség (bizonyos rákfajták, cukorbetegség, szív- és érrendszeri megbetegedés, elhízás) okozta, amelyért a „civilizált” étrend felelős. Azokban a társadalmakban, amelyekben a napi táplálék döntő része növényi eredetű (és friss), lényegesen kisebb az ilyen eredetű halálozás mértéke. Mindez a növények bioaktív összetevőinek köszönhető, így például azok az antioxidánsoknak, amelyek semlegesítik a krónikus gyulladási folyamatokat keltő, a sejteket károsító szabad gyököket. Más hatóanyagok gátolják az érelmeszesedést, illetve a daganatok növekedését irányító gének működését. „Az embereknek úgy kellene tekinteniük a táplálékukra, mintha anélkül elképzelhetetlen volna az egészségük hosszú távú megőrzése”, mondta dr. William W. Li, a massachussettsi Angiogenesis Alapítvány elnöke. Ennek megfelelően étrendjükben napi szinten szerepelnie kellene a fenti betegségek ellen hasznos almának, káposzta- és hagymaféléknek, hüvelyeseknek, spenótnak, paradicsomnak, olívaolajnak, sütőtöknek, és az olyan fűszereknek mint a bors, fahéj, rozmaring, kakukkfű, petrezselyem és tárkony.

Forrás: ScienceDaily.com

TOP 10 növénygomba

bák listája, amely gazdasági kárt okozó fitopatogén gom bb agyo legn a t szül elké zve ege össz szolgáló gabonaféÖtszáz kutató munkáját k a gombafajták a táplálékunk alapjául „Eze . meg nt jele tban óira foly y ai Egyetem genetikusa. a Molecular Plant Patholog t vevő Antonio Di Pietro, a Cordob rész n ába ítás eáll össz lista a dta ötödik és a hatodik léket támadják meg”, mon l kétszer több szavazatot kapott. Az köze nél ezett hely odik más a ba gom ezett a gyümölcsökA rizsbarnulásért felelős képesek megfertőzni. A nyolcadik hely t ény növ féle száz vagy en hisz s, mert kevésbé veszélyes, helyezett is éppolyan káro de nem gazdasági kockázata miatt, lt, kerü re hely ik ced kilen a g üszö jelentősége van a növére veszélyes. A kukorica dik helyezettnek nagy tudományos tize a és ek Enn ják. aszt fogy t kén sőt, Mexikóban táplálék gálatokban. nyek immunvédekezését kutató vizs rizsbarnulás (rizs) 1. Magnaporthe oryzae – járványos 2. Botrytis cinerea – szürkepenész s) (széles spektrumú, a szőlőnél nem káro da (búza) rozs szár vagy llevé – ég zets 3. Puccinia nem (gabona, kukorica) 4. Fusarium graminearum – fuzárium ás (kabakosok) 5. Fusarium oxysporum – gyökérrothad

a, árpa) 6. Blumeria graminis – lisztharmat (búz tóriás levélfoltosság 7. Mycosphaerella graminicola – szep (búza) tészeti kultúrák) 8. Colletotrichum nemzetség – (ker orica) 9. Ustilago maydis – golyvásüszög (kuk 10. Melampsora lini – lenrozsda (len)

43

könyvbemutató

A beforgatott jövő Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek MEGJELENT a talajközpontú gazdálkodás hiánypótlónak és úttörőnek szánt könyve, A beforgatott jövő. A 76 oldalas kötet szemléletesen és mindenki számára érthető módon taglalja azokat az elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek ismeretében sikeresebb szántóföldi növénytermesztés folytatható. Az alapszintű talajbiológiai ismeretek megszerzésében is segítséget nyújtó kötetbe Ön is belelapozhat a www. bakteriumtragya.hu/konyv weboldalon.

A könyv többek között megvásárolható a 2012-es év valamennyi jelentősebb mezőgazdasági kiállításán a Phylazonit Kft. standjain. További információ: 06 (20) 275 5299.

Magazinunk következő számaiban rendszeresen megjelentetjük a könyv egyes fejezeteit. „A termőtalaj a növénytermesztés, ezáltal az emberi élet alapja De tudjuk-e valójában, milyen folyamatok zajlanak a talajban? Ismerjük-e a termelés sikerét meghatározó alapvető összefüggéseket? Megőrizhető-e hosszú távon talajaink termékenysége?

Könyvünk segít a talaj életének megismerésében és megértésében: közérthetően bemutatja, milyen kölcsönhatások működnek a termőföld és a termesztett növények között, egyben feltárja, hogyan folytatható intenzív, mégis környezetkímélő gazdálkodás. A megfelelő talajélet kialakítása, a talaj termékenységének megőrzése napjainkra a fenntartható növénytermesztés meghatározó tényezőjévé vált. Ehhez nyújt megoldást a baktériumtrágyázáson alapuló tápanyag-utánpótlás.

A tudományos ismereteken túl gyakorlati tapasztalatokon keresztül szeretnénk hasznos és alkalmazható tudást nyújtani a rutinos és kezdő gazdálkodók részére egyaránt. Célunk az, hogy segítsünk eredményesebbé tenni a mezőgazdasági termelést.”

Szakmai közreműködők: Balázsy Sándor, Bartók Tibor, Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt, Máté Sándor, Szécsi Árpád, Zászlós Tibor Illusztráció: Nagy Diána

HOZAM & ÉRTÉK

Baktériumtrágyázás

Új alapokon a növénytáplálás Mikroorganizmusok felhasználása talajoltásra • Élő technológia

M

int azt az előző fejezet részletesen tárgyalja, a talajélet a nagyadagú műtrágyák hatására jelentősen romlik, a talajok savanyodnak, egyes fontos baktériumok száma csökken, vagy kipusztulnak a talajainkból. Ezeket a negatív folyamatokat számos tudományos kutatás is felismerte, ezért előtérbe került a talajélet helyreállításának fontossága. Ez a cél a műtrágyák okszerű használatával, célirányos, talajéletet növelő mikrobák irányított alkalmazásával valósítható meg. Igen alkalmasak erre a ma már Magyarországon is engedélyezett és gyártott baktériumtörzsek, mint például az Azotobacter chroococcum, vagy a Bacillus megaterium.

Ezek a mikroorganizmusok az alkalmazás céljától függően más-más mikroba­fajokkal, -törzsekkel is társíthatók.

A baktériumtrágya egy szerves, élő baktériumokból álló „trágya”, amellyel nem közvetlenül a növényt, hanem a talajt kezeljük. Nem nitrogént, foszfort, vagy más tápanyagot juttatunk a talajba, hanem olyan baktériumtörzseket, amelyek egyrészt a talajban lévő tápelemeket a növények számára felvehetővé tudják alakítani, másrészt képesek bontani is

„Talajaink termőképességét nagymértékben meghatározza biológiai aktivitásuk.”

A baktériumok szerepe a talajban Talajaink termőképességét nagymértékben meghatározza biológiai aktivitásuk. A talajban élő mikroorganizmusok élettevékenységük révén hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így teremtve optimális feltételeket a termesztett növények számára. Kiemelendő a szerves anyagok ásványivá történő átalakításában (szakszóval mineralizációjában), valamint a humuszképződésben betöltött fontos szerepük. Előbbi által a növény számára felvehető formába kerülnek a tápelemek, utóbbi pedig amellett, hogy növeli a talaj tápanyagtőkéjét is, elsődlegesen javítja a talaj szerkezetét. Mindemellett fontos megemlíteni azt is, hogy a talaj mikroorganizmusainak légzése növeli a növényállományban a széndioxid-koncentrációt, így hatékonyabbá teszi a fotoszintézist. A növénytermesztési gyakorlatban aktuálisan jelentkező problémák, mint például az előző fejezetben tárgyalt egyoldalú műtrágyázás, a talaj szerkezetét rontó talajművelés, illetve a szervestrágya-kijuttatás csökkenése a talaj termékenységének csökkenését eredményezi. Ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a talajélet, így a termékenység megőrzése, sőt növelése.

A baktériumtrágyák hatásmechanizmusa Klasszikus szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy a hasznos baktériumok többek között, például fitohormonok kiválasztásán keresztül stimulálni tudják az adott fajra specifikus gazdanövény növekedését. A baktériumok a légköri nitrogén megkötésén keresztül, valamint a nehezen oldódó tápanyagok (elsősorban foszfor és néhány mikroelem, például vas, mangán) kémiai mobilizációján keresztül növelik a tápelemek növényi felvehetőségét.

a talajban lévő növényi maradványokat. Utóbbi által szintén tápelemek szabadulnak fel a növény számára. A baktériumtrágyák szorosan illeszkednek a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat követelményeihez, nem terhelik káros anyagokkal a talajt, hiszen a talajban egyébként is jelenlévő baktériumok számát növelik meg. Ezek a mikrobák jelentős alkotói a talajtermékenységnek. A baktériumtrágyák felhasználásával a műtrágyák mértékét csökkenteni, hatékonyságukat pedig növelni lehet. Előbbire példa a légköri nitrogént megkötni képes baktériumtörzsek talajba juttatása. A műtrágyák hatékonyságát pedig azok a baktériumok képesek növelni, amelyek a talajba műtrágya formájában bevitt, de lekötődött, a növény számára így nem hozzáférhető tápelemeket oldják, újra felvehetővé teszik.

45

könyvbemutató

A mikroorganizmusok anyagcseréjük során szerves savakat választanak ki, amelyek a rizoszférában számos tápelem oldódásához járulnak hozzá. A növény gyökerei a szerves savak segítségével nagyobb mennyiségű ásványi anyagot képesek hasznosítani. Ezzel javítják a növény egészségi állapotát is, hiszen a harmonikus tápelem-ellátottságú növények ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. Az aktív talajélet fontossága meghatározó tehát a talajművelésben.

A legtöbb talajban csak igen kis mennyiségű mikroelem van a növények számára felvehető állapotban. Ha azonban a talajoldatban a növényi felvétel következtében csökken a mikroelemek koncentrációja, az egyes elemek át tudnak menni

az oldhatatlan, vagy kevésbé oldható formákból az oldhatókba. A baktériumtrágyázás kétféle módon is képes javítani a mikroelem-ellátottságot: egyrészt a szármaradványok lebontása által felvehetővé teszi az azokban lévő mikroelemeket, másrészt a talaj biológiai aktivitásának növelésével, jó szervesanyag-tartalom kialakításával egyenletessé és gyorsabbá teszi a mikroelemek növényi felvehetőségét.

Liebig 1840-ben fogalmazta meg a minimumtörvényt, mely szerint a növények fejlődését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlévő tápanyag határozza meg. A Liebig elmélet nemcsak a tápanyagokra, hanem minden környezeti tényezőre is igaz. Jelenleg a természetes biológiai körforgás, a „megfelelő talajélet” a minimumban lévő tényező. Amíg a baktériumok és egyéb mikroszervezetek életműködéséhez szükséges szerves anyagok (elsősorban szármaradványok) és nedvességtartalom rendelkezésre áll, az saját tömegének megfelelő mennyiségű tápanyagot kínál a növényeknek folyamatszerűen (nem lökésszerűen, mint a műtrágya vagy az istállótrágya).

A baktériumtrágyában alkalmazott baktériumok • Speciális funkciók Azotobacter chroococcum • a nitrogénkötő

11. ábra. A minimumtörvényt ábrázoló hordómodell A növények fejlődését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelen lévő tápanyag határozza meg

A mezőgazdaságban felhasznált egyik legfontosabb mikroszervezet az Azotobacter chroococcum, mely egy szabadon élő nitrogénkötő baktérium. Jelentőségét az adja, hogy képes a levegőben található elemi nitrogén megkötésére, amely így felvehetővé válik a növények számára. A talajok Azotobacter chroococcummal történő beoltása gazdagítja a talaj felvehető nitrogéntartalmát. A folyamat során a légkörben elemi formában jelenlévő nitrogén egy oxidációs (oxigénfelvétellel járó) folyamat következtében nitritté, majd nit-

A mikroorganizmusok ipari és technológiai jelentősége

Az emberiség évezredek óta használja a baktériumokat (az élesztő- és penészgombákkal együtt) olyan alapvető élelmiszerek készítésére, mint a bor, sajtok, ecet, savanyú káposzta vagy joghurt. A baktériumokat szervesanyag-lebontó képességük miatt az iparban hulladékfeldogozásra és szennyvíztisztításra is felhasználják. A kőolajban levő szénhidrogéneket lebontó baktériumokat olajfoltok megszüntetésére, és egyéb szennyezőanyagok lebontására lehet alkalmazni. Gyógyszerek előállításában szintén közreműködnek a baktériumok, a legjelentősebb ilyen termékek az antibiotikumokat tartalmazó készítmények. A biológiai védekezés során növényvédő szerként is használhatók baktériumok, vagy azok anyagai, anyagcseretermékei. Így lehet például hasznosítani a lepkék és molyok elleni védekezésben is felhasználható Bacillus thüringiensis bakteriális készítményeket vagy anyagcseretermékeket.

46

HOZAM & ÉRTÉK

A pillangósvirágú növények nitrogénkötése

A pillangósvirágú növények (például borsó, bab, lucerna, szójabab) gyökérgümőin Rhizobium baktériumok fordulnak elő, amelyek ezekkel a növényekkel szimbiózisban élnek. A szimbiózis olyan életközösséget jelent, amely az abban résztvevő mindkét fél számára előnyös. Jelen esetben a növény helyet és szerves tápanyagokat biztosít a baktériumoknak, cserébe részesül az azok által megkötött létfontosságú nitrogénből. A Rhizobium baktériumokkal szemben az itt tárgyalt Azotobacterek szabadon élnek, azaz nincsenek a növényi gyökerekhez kötve. ráttá alakul, amely formát a növények könnyen hasznosítani tudják. A mezőgazdasági gyakorlatban a nitrogénkötő baktériumok talajba juttatásával lehetővé vált a légköri nitrogén felhasználása a nem pillangósvirágú növényeknél is.

A légköri nitrogén megkötése a légzésen keresztül biztosított. Ezért minden olyan agrotechnikai, vagy időjárási tényező, amely a talajok tömörödését, ezáltal levegőtlenségét okozza, gátolja a baktériumok légzését is. Az Azotobacter chroococcum kedvező hatása azonban többoldalú, ugyanis ez a baktérium a többi tápanyag felvehetőségét is fokozza az általa termelt szerves savak segítségével, és növényi hormonok kiválasztásával is pozitívan befolyásolja a növény növekedését és fejlődését. Kifejezetten magas a citokinin termelése, amely egy, a gyökértömeg erőteljesebb fejlődését eredményező hormon. A hormonok alapvetően a növekedést és a fejlődést befolyásoló kémiai anyagok.

„A Rhizobium baktériumokkal szemben az Azotobacterek szabadon élnek, azaz nincsenek a növényi gyökerekhez kötve.”

A baktérium a nitrogénvegyületek mellett több egyéb biofaktort is termel, például a B-vitamin csoportot, amelyek ellenállóbbá teszik a növényeket a betegségekkel szemben, valamint növelik a növények szárazságtűrését is.

A másik ilyen biofaktorcsoport a különböző növénynövekedésre ható hormonok csoportja. Ezek az anyagok például az auxinok és a gibberellinek, amelyek fokozzák a növények növekedéserélyét, és javítják az érési folyamatokat is. Ezek az anyagok hasznosak például keléskor, mivel segítségükkel gyorsabban nőnek a zsenge növények, így a kártevők támadása nehezebben érheti el azokat.

A mai magas műtrágyaárak mellett különös figyelmet érdemel, hogy ezzel gyakorlatilag ingyenesen rendelkezésre álló nitrogénforrást hasznosítunk. A baktériumtrágyák további előnye, hogy felhasználási mennyiségüket nem korlátozza a nitrátérzékeny területekre vonatkozó 170 kg/ha maximális mennyiségi megkötés.

Bacillus megaterium • a foszformobilizáló A nitrogén mellett a foszfor tekinthető az egyik leglényegesebb tápelemnek. Mint azt a talaj foszfortartalmát bemutató fejezetben leírtuk, a talajban jelentős mennyiségben van jelen szerves kötésű foszfor. Ennek azonban ásványi formába kell kerülnie ahhoz, hogy felvehető legyen a növények számára. Ezt a folyamatot gyorsítja a kifejezetten magas foszformobilizáló képességgel rendelkező Bacillus megaterium. Esetében egy, a talajokban általánosan előforduló baktériumról van szó, amelynek a talajba történő mesterséges bevitelével, és így számának növelésével fokozhatjuk a termesztett növények foszforellátását.

A műtrágyák formájában a talajba kerülő foszfor még a növényi teljes hasznosulás, felszívódás előtt többségében átalakul a növények számára felvehetetlen, nem vízoldható kémiai formává. A Bacillus megaterium foszfatáz enzimjével megbontja és vízoldhatóvá teszi a talaj vízoldhatatlan foszforvegyületeit (például a Ca-, Fe-, Al-foszfátokat). Ezzel a foszforfeltáró bio-enzimaktivitással a talajminőségtől függően az igényüknek megfelelő mennyiségű foszforhoz juttathatja a növényeket. A baktérium tevékenysége – a megjavult növénytáplálás közvetlen és közvetett következményeként – növeli a talaj különböző rétegeiben a többi mikroorganizmus számát is.

Baktériumok a mikroszkóp alatt Pár µm méretű, szabad szemmel nem látható élő szervezetek

47

könyvbemutató

A talaj szervesfoszfor-tartalmának mobilizálása

A foszforműtrágyák alapanyaga az apatit, melyet bányákból termelnek ki. A világ foszforkészletei viszont végesek, becslések szerint 100–150 évnél nem fognak tovább tartani. Ezért napjainkban különös hangsúly helyeződik az alternatív foszfortrágyázási módokra. Egyik kézenfekvő megoldás a talaj szerves foszfortartalmának ásványi formába történő feltárása, hiszen ez bár jelentős része a talaj összes foszfortartalmának, szerves formája miatt nem felvehető a növények számára. Az ásványosodás mikrobiológiai tevékenység eredménye. Ennek az elvnek mentén lehetőség van olyan baktériumtörzseket juttatni a talajba, melyek képesek feltárni a szerves kötésű foszfort. Ezek bár nem helyettesítik teljes mértékben a műtrágyákat, szakszerű alkalmazásukkal jelentősen csökkenthető a felhasznált műtrágyák mennyisége, és növelhető azok hatékonysága.

Pseudomonas putida • a cellulózbontó A Pseudomonas putida magas celluláz-aktivitása miatt cellulózbontó baktériumnak tekinthető. Ezek a baktériumok speciális enzimrendszerük segítségével, a celluláz előállításával tudják lebontani a talajban lévő szármaradványokat, valamint egyéb szilárd szénláncú anyagokat. Ez a tevékenység egyrészt fontos a talaj művelhetősége szempontjából, másrészt növeli annak jobban felvehető szervesanyag-tartalmát, illetve mindeközben tápelemek is felszabadulnak a szármaradványokból. A talajban maradt cellulóztartalmú anyagok lebontásával megelőzik a növényi vegetációt fenyegető pentozán hatást, ellátják cukorszerű szénforrással a többi mikrobafajt, egyidejűleg kiszabadítják a cellulózba zárványként beépült káliumot, évente kb. 60–100 kg/ha mennyiségben, és az így kiszabadított kálium már felhasználható az új vegetáció részére. A szármaradványok lebontása által csökkentik a gombabetegségek áttelelési lehetőségeit is.

A talajoltás folyamata • Valójában nem trágyázás

B

ár a baktériumtrágyázás kifejezés használata terjedt el a gyakorlatban, ebben az esetben valójában nem a talaj trágyázásáról, hanem baktériumtö rzsekkel történő beoltásáról, mikrobiális kezeléséről van szó. Trágyázás alatt ugyanis azt értjük, hogy olyan szerves, vagy szervetlen anyagokat juttatunk a talajba, melyekből a növény számára felvehető formában lévő tápelemek szabadulnak fel, olyanok, amelyek a trágyákban közvetlenül jelen vannak. A baktériumtrágya viszont nem adott mennyiségű tápelemet tartalmaz, hanem élő, sok-sok anyagból felépülő baktériumtörzseket. Maguk az oltóanyagban található élőlények csak elenyésző mennyiségű tápanyagforrást jelentenek. Az élő mikroorganizmusok ugyanakkor aktív anyagcserét folytatva bekapcsolódnak a talaj komplex rendszerébe, kölcsönhatásba lépnek a talajban lévő élőlényekkel, a talajon termesztett növényekkel, és a talajt jellemző fizikai, biológiai, illetve kémiai tulajdon48

ságokkal. Nagyon fontos, hogy a baktériumok talajbiológiai folyamatokba történő bekapcsolódásáról van szó. A talajba juttatott baktériumtenyészetek hatására felerősödnek a talajban természetes úton egyébként is lejátszódó talajbiológiai folyamatok.

„Az élő mikroorganizmusok aktív anyagcserét folytatva bekapcsolódnak a talaj komplex rendszerébe.”

A talajoltás sikeressége a megfelelő oltóanyaggal kezdődik. Ennek úgy kell kivitelezni a szállítását és kijuttatását, hogy ne károsodjanak a baktériumok, hiszen a talajoltás csak élő baktériumtenyészettel végezhető el. Fontos továbbá, hogy a kijuttatás időpontjában a talaj viszonylag nedves legyen. A nedves talaj optimális közeget jelent a baktériumok számára, ebben a közegben gyors felszaporodáshoz, osztódáshoz kezdenek. Ez nem jelenti viszont azt, hogy aszály idején ne lenne érdemes kijuttatni őket. A talajfelszín alá kerülve, az ottani nedvesebb közegben képesek felszaporodni. A szerves anyag jelenléte is kiemelten jelentős a baktériumok számára, hiszen ebből nyerik az életfolyamataikhoz szükséges energiát. A talaj magas szervesanyag-tartalma, vagy szármaradványokkal való borítottsága esetén jobban meg tudnak telepedni és gyorsabban tudnak szaporodni. Látható tehát, hogy a talajtermékenység szempontjából fontos hatások eredményessége attól függ, hogy a talajba juttatott baktériumtenyészet mennyiben talál ott számára optimális életfeltételeket. Ezt tükrözi a talajoltás kifejezés is: a talajba oltott baktériumok integrálódnak a talaj élővilágába, felszaporodnak, és ezáltal érezhető mértékben fejtik ki hatásaikat.

Honnan ered a Phylazonit szó?

„Phyl” = Phylaxia Rt. – a cég, amely elkezdte gyártani ezt a baktériumtrágyát; „azo” = Azotobacter chroococcum, a légköri nitrogént megkötő baktériumtörzs; „nit” = nitrogén.

HOZAM & ÉRTÉK

Phylazonit baktériumtrágya • Egy szabadalom születése

A

talajoltás, mint a talajok termékenységét növelni képes eljárás megfogalmazása óta hosszú időn át a mezőgazdasági fejlesztések középpontjában állt egy olyan technológia kifejlesztése, amely lehetővé teszi a növénytermesztésben a légköri nitrogén eredményesebb felhasználását.

Ennek jegyében kezdődtek meg a Phylaxia Rt. üzemében az 1950-es években a nitrogénkötő Rhizobium baktériumok bevonásával végzett kutatások. A kutatómunka első eredménye a „Rhizonit” nevű oltóanyagok piaci megjelenése volt. A kutatásokat az 1960-as években kiterjesztették az egyszerű nitrifikáción túlmutató, a levegő nitrogénjét molekulahasadással feltáró, és azt a növények számára felvehető formába tevő mikrobiális folyamatokra. Így jutottak el az Azotobacter család jelentőségéhez is. A kutatások során a Bacillus megaterium foszformobilizáló képességét is felismerték. Ezek eredményeként 1978-ban megtörtént a Phylazonit termék első szabadalmi bejegyzése. A gyártást és forgalmazást a 90-es években a Phylaxia Rt. kezdte meg.

Ebből is kitűnik, hogy a magyar tudósok úttörő szerepet játszottak a talajoltás folyamatának tudományos megalapozásában és gyakorlati elterjesztésében. A termék életében az egyik nagy áttörésre 2004-ben került sor, amikor a gyártás Szegedre költözött, ahol gyors ütemben megkezdődtek a Phylazonit fejlesztésével kapcsolatos munkálatok. Ezt követte a másik nagy áttörés 2006-ban, amikor a termék tulajdonjoga a Phylazonit Kft.-hez került. A legújabb mérföldkő 2009, egy új, a kornak megfelelő technológiával felépült üzem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Beszterecen, amely kizárólag a Phylazonit előállítására specializálódott.

• A talajban vízoldhatatlan formában jelenlévő foszforvegyületeket képes vízoldhatóvá alakítani úgy, hogy azokat már a növények hasznosítani tudják. Ez kb. 30–40 kg/ha foszfornak felel meg. Felélénkíti egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését, aminek következtében akár 100 kg/ha káliumot is kap a talaj.

• Szelént és krómot, valamint más mikroelemeket közvetít a növények, valamint áttételesen az állati táplálékokkal az ember számára.

• Javítja a talaj szerkezetét, közvetíti a humusz akkumulációját.

• Beindítja a humusz újratermelődését, a talaj újjáéledését.

• Termelt növényi hormonjaival felgyorsítja a növények növekedését és fejlődését, előbbre hozza a termés beérését.

• Termelt vitaminjaival fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben, egyidejűleg erősíti a növények szárazságtűrő képességét.

• A hazai és nemzetközi minősítésben környezetbarát, és az ökológiai termesztésben is ajánlott termék, gyártása folyamán sem keletkeznek környezetkárosító hulladékok.

A Phylazonit tehát olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, valamint foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek. A Phylazonit MC összcsíraszáma 5 ∙ 109 db/cm3. Ez az érték a termékben található élő baktériumok száma, látható tehát, hogy a Phylazonit nagy mennyiségű élő baktériumot tartalmaz, és ez teszi lehetővé, hogy érezhető hatásokat fejtsen ki egy olyan összetett rendszerben, mint amilyen a talaj.

„A Phylazonit olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de az sem elhanyagolható, hogy emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek.”

Az előző fejezetből következik, hogy a Phylazonit baktériumtrágya hatásmechanizmusa a talajoltás folyamatán alapszik. Főbb ismérvei a következők.

• A levegő nitrogénjét a felső talajrétegben hozzáférhetővé teszi a növények számára, mivel biológiai nitrogénkötésre képes. Ily módon közvetlenül, csak a saját tevékenysége által – szakirodalmi adatokkal is megerősített módon – átlagosan 50–60 kg/ha nitrogén előállítására képes.

Phylazonit gyárépület Beszterecen A 2010-es évtől kezdődően már nincs termelő, aki ne érhetné el a terméket a legkedvezőbb feltételek mellett

49

könyvbemutató

Összetétele így az alábbiak szerint alakul: • nitrogénkötő baktériumok (Azotobacter chroococcum): nitrogén hatóanyagot kötnek meg a levegőből, mégpedig folyamatosan, nem lökésszerűen, mint a műtrágyázás; • foszformobilizáló baktériumok (Bacillus megaterium): a talajban jelen levő kötött állapotú foszfor hatóanyagot teszik felvehetővé a növények számára, javítják a foszforműtrágyák hasznosulását is; • cellulózbontó baktériumok (Pseudomonas putida): 4–8 hét alatt döntő mértékben lebontják a szármaradványokat, ezáltal elősegítik a tápelemek feltáródását a szerves anyagból, és hozzájárulnak a megfelelő talajfelszín, illetve talajszerkezet kialakításához; • B-vitaminok: növelik a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességét; • gibberelinek és auxinok: a csírázást és növekedést segítő növényi hormonok.

A gyártás folyamata • Élő termék A baktériumok élettani folyamataik által fejtik ki hatásaikat, ezért elengedhetetlen, hogy a gyártástól a kijuttatásig és a talajba történő bedolgozásukig életben is maradjanak. Magát a gyártási folyamatot megelőzi a laboratóriumi szakasz, amikor tiszta tenyészeteket állítanak elő az egyes baktériumfajokból. Ezek folyékony formában és steril körülmények között érkeznek a gyárba, ahol lépcsőzetes fermentációval (felszaporítással) ipari mennyiséget állítanak elő belőlük.

Ezt a folyamatot maguk a mikroorganizmusok végzik azáltal, hogy átalakítják a rendelkezésükre álló szerves anyagokat, miközben azokon felszaporodnak. A laboratóriumból megérkezett néhány liternyi tenyészet tehát egy fermentorba kerül, majd lassú kevergetés mellett, megfelelő hőfokon több száz liternyi mennyiséget állítanak elő belőle, miközben folyamatosan felszaporodnak a baktériumok. Ez a mennyiség ezután egy nagyobb tartályba kerül, ahol már több ezer liternyi baktériumtenyészet készül el. A fermentorok rozsdamentes, henger alakú tartályok, melyekben biztosítják a baktériumok felszaporodásához szükséges körülményeket, úgymint az oxigénellátást, a megfelelő kémhatást, hőmérsékletet és a szükséges tápanyagokat.

Kiszerelés és tárolás • Hogy életben maradjon Az elkészült termék kiszerelése, és a tároló alkalmatosság megválasztása során azt kell szem előtt tartani, hogy az élő szervezetek lélegeznek, ehhez pedig oxigénre van szükségük, miközben szén-dioxidot szabadítanak fel. Egy teljesen zárt műanyag kannában a rendelkezésre álló oxigén men�nyisége véges lenne, és a keletkező szén-dioxid sem tudna eltávozni. Ezért a műanyag kannákat olyan speciális zárókupakkal kell felszerelni, amelyen keresztül akadálytalanul végbemehet a gázcsere. A közegben biztosítani kell továb50

bá annyi tápanyagot, amennyi elegendő táplálékul szolgál a baktériumok számára a gyárból való kikerülés és a talajba juttatás között.

Törekedni kell arra, hogy a kiszállítás a felhasználás napjára vagy az azt megelőző napra essen. Amennyiben eső, vagy egyéb technikai probléma miatt a kijuttatás nem lehetséges, akkor a terméket lehetőleg hűvös helyen (például pincében) kell elhelyezni. Így több hétig is tárolható minőségi csökkenés nélkül. Az UV sugárzás minden esetben kerülendő, még a ballonban sem szabad a napon hagyni a terméket. A készítmény színe a világos barnától a sötét barnáig minden árnyalatban megjelenhet. A baktériumszuszpenzió szaga olyan, mintha erjedne. Pár nap tárolás után fehér nyálkás anyag is megjelenhet a felszínén. Ez minőségi problémát nem jelent, a termék összetételéből adódik, illetve a levegővel való érintkezés hatására alakul ki azáltal, hogy a felszínen intenzívebb anyagcsere zajlik. Kijuttatás előtt azonban célszerű megszűrni a készítményt, hogy a nyálka ne okozzon a szűrőknél eltömődést.

12. ábra. Gyártási folyamat A tiszta tenyészetből lépcsőzetesen több száz, majd több ezer liternyi men�nyiséget állítanak elő (a körülmények folyamatos szabályozása mellett). Ezután a baktériumtörzseket a kívánt arányban keverik, majd közvetlenül a kiszállítás előtt a készítményt kannákba töltik

Szélsőséges időjárás sújtja egyébként is gyenge növényzetét? Ne adja fel!

A károk enyhíthetők, ha előre gondolkodik, és gon­doskodik kultúráiról!

A Phylazonit baktériumtrágyával kezelt szántóföld vízgazdálkodása javul, a talajban felszaporodó mikro­ organizmusok folyamatosan elérhető, gazdag tápanyagforrást biztosítanak a gyökérfejlődéshez. A csírázó mag szemmel látható előnnyel indul, erőteljes, egészségesebb, ellenállóbb növény fejlődik - hogy a termelő „hátradőlhessen”...

Kiváló talaj, nyugodt évek! www.phylazonit.hu 06 20 275 5299