4-5
Papp Mihály átlagos szabolcsi gazda – lehetne. De nem az. Mert gazdálkodótársaival szemben ő nem a lehető legolcsóbb lehetőségeket keresi a földművelést illetően. Ha kell, beruház a drágább vetőmagba, komoly forrásokat invesztál a növényvédelembe és a legmodernebb munkagépek beszerzésébe is. Vallja, hogy jó eredményt elérni csak kemény és okos munkával lehet: tapasztalataira támaszkodva hozza meg döntéseit, nem az alapján választja ki a legmegfelelőbb vetőmagot vagy technológiát, hogy melyik kereskedőnek mennyire jó a rábeszélőképessége. Az eredmények pedig őt igazolják: legutóbb például regionális szinten első, országos szinten pedig második helyezést ért el a Magyar Kukorica Klub 2011-es Kukorica Termésversenyében. A siker önmagáért beszél, főleg annak tudatában, hogy az országos győzteshez képest Mihálynak kevesebb műtrágya felhasználásával fele olyan jó minőségű földet művelve sikerült 16 tonna feletti termésátlagot elérni, ráadásul esetében a szemnedvesség-tartalom is jóval alacsonyabb volt, ami azt jelenti, hogy szárazanyagban és haszonban is magasabb produktumot állított elő 2011-ben, mint az első helyezett. Papp Mihály Jelenleg Nyírderzs közelében 5 kilométeres sugarú körben gazdálkodik, mintegy 500 hektár földterületen. A hasznosított terület közel 90 százalékán kukoricát vet, a 400 hektárból tavaly 5 hektárt vizsgált a Magyar Kukorica Klub. A földművelést 1993-ban kezdte, akkor még csupán 5 hektáron gazdálkodott, amihez a rendszerváltást követően kárpótlásos rendszerben, részaránytulajdon kiváltással jutott. Azóta nemcsak számos, művelésbe fogott földterülettel lett gazdagabb, de a kezdeti munkagépállomány nagy részét is lecserélte. – Egy MTZ 570-essel indultunk, egy vadonatújjal. Ahhoz voltak munkagépek is. Két év múlva lecseréltük egy MTZ 82-esre, egy évvel később pedig vettünk még egy MTZ-t. Újabb két év múlva beszereztünk egy 208-as Claas Mega
kombájnt, ez is vadonatúj volt – emlékezett a fejlesztés szakaszaira a régió legjobb kukoricatermesztője. Közben folyamatosan vásárolt újabb és újabb földterületeket, míg elérte a jelenlegi 500 hektáros állapotot. A géppark fejlesztése azonban később sem állt le: vásároltak egy Zetort majd egy 8870-es, 210 lóerős New Holland erőgépet és kisebb munkagépeket is. Azután a New Hollandra vettek munkagépeket – ekét, magágykészítőt, tárcsát –, 3 évvel később pedig lecserélték a kombájnt egy TX67-es New Hollandra. Ahogy a felsorolásból is kitűnik, Mihály elsősorban a New Hollandot favorizálja, mint mondja: neki elég jól teljesítenek fogyasztásban és teljesítményben is. – A szervizellátása sem túl rossz, a mai napig is használjuk őket. De vettem közben egy John Deere-t, egy 6620-as kiserőgépet, azzal végzünk kisebb munkákat, vetünk, vegyszerezünk stb. Utána ahhoz vettünk még egy John Deere kombájnt is, egy 9640-es WTS-t. Ezzel azonban még mindig nem teljes a felsorolás, mert Papp Mihály gépállománya két éve egy CX 870-es kombájnnal is bővült, természetesen a jól bevált New Holland márkából. Tavaly pedig az egyik gép cseréjére is sor került. A gépekkel kapcsolatban a gazda rámutatott: van olyan helyzet, amikor nem az új, a nagyobb teljesítményű erőgép a hatékonyabb, hanem a kisebb, könnyebb gép. – A tavalyelőtti évben, vagy tavaly tavasszal, amikor ilyen vizes szezon volt, még a 210-est használtuk. Az új 310-es New Hollanddal szemben a 210-essel jobban lehet menni a területeken, mert annak kisebb a súlya, és jobban el tud menni a szántóföldeken. Ha nem jó a talaj, a 300 lóerő fölötti gépek könnyen elsüllyednek benne, mert nagy a súlyuk. Erőgépek tekintetében tehát elmondhatjuk, hogy nagy a választék Mihály gazdálkodásában, most nézzük meg, mi a helyzet a mezőgépek és a permetezők terén! – Egy Kuhn 151-es Multi-Master, 6 fejes, váltvaforgatós ekével szoktunk szántani. Van egy KRM 650-es magyar gyártmányú forgó-
kapás magágykészítőnk, ezzel szoktunk magágyat csinálni. Egy 1000 literes szántóföldi vegyszerezőt pedig tavalyelőtt cseréltünk le egy 1400 literesre. Ez már komoly gép, mindent tud, szabályozni lehet a kiszórást, a szórásmennyiséget, a leszórt hektárt. Nem kell méregetni, hogy hány litert szórunk ki egy hektárra. Ráadásul a sebességhez viszonyítva adagolja a szórást, és a keretet is a gép nyitja, ki sem kell szállni belőle. Mihály a gazdaságát egyedül, vállalkozóként igazgatja, szolgáltatást nem vállal. Mint mondja, olyan kevés vetési terület van a környezetében, hogy az ő nagy gépeivel nem érné meg szolgáltatni. Vállalkozása azonban olyan méretű, hogy három állandó foglalkoztatott munkabérét is ki tudja termelni, szezonban pedig még 2–3 ember felvétele válik szükségessé. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű, mert magyar viszonylatban a szegényebb Észak-Alföldi régióban a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Homokos talaj Mihály 500 hektáros művelési területén a homoktól a fekete vályogtalajig széles a skála, de a legnagyobb probléma, hogy jellemzően savanyú talajok vannak. Az aranykorona értéke is széles skálán mozog: a 3 aranykoronától a 19 aranykoronáig többféle minőségű föld megtalálható. A táblák mérete is változó: 2 hektártól 30 hektárig terjed a nagyságuk, amelyek elég elaprózottnak tekinthetők. – Ez elég nagy probléma, mert nem mindegy, hogy az 500 hektár 10 darabban van, vagy 70-ben. Így sokkal többe kerül a megmunkálása – fejtette ki a gazdálkodó, aki ezután a 2011-ben termesztett kukorica technológiájának részleteibe engedett betekintést. Csapadékos alap A 2011-ben 400 hektáron vetett kukoricának a 2010-es esztendő adta az alapját. Az elővetemény ugyancsak kukorica volt. Az időjárás 2010-ben nagyon csapadékos volt, egy év alatt 1200 mm hullott. Ez okozhatott volna
Nyírderzsről – röviden Szatmár megyei falu – a 20. század elejéig Derzs néven említett a történelemben, neve az oklevelekben 1928. óta fordul elő. A XIV. században a Kántor család birtokához tartozott. Népes helységnek számított, 1378-ban két utcája volt. Valószínűleg rokonság címén aztán sorban részbirtokosokká váltak a faluban a környéken ismertebb középbirtokos nemesek, így 1450-ben a Hodásziak, 1456-ban a Vay család és 1478-ban a Petneházy família. 1481-ben a Báthoriak lettek a falu egyedüli földesurai. Közigazgatásilag Nyírderzs 1922-től körjegyzőség volt a Szatmár vármegyei Mátészalkai járásban. 1924–1938-ig a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyékben, a Mátészalkai járás Kántorjánosi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től pedig a SzabolcsSzatmár megyei Nyírbátori járás Nyírcsászári körjegyzőségéhez. 1977. április 1-jétől Nyírbátorhoz tartozó, úgynevezett „városkörnyéki község” lett, kikerülve a járási hivatal kötelékéből. 1984. január 1-jétől közös tanácsú község Nyírcsászári településsel. 1989-ben Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó közös tanácsú község, majd 1990-től önálló község. Nyírderzs napjainkban a Nyírbátori Kistérséghez tartozik. A térségben jelentős a mezőgazdasági termelés, a dolgozó lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozik. A munkanélküliség azonban tartósan magas (20–25%), az országos átlagnak (10,7% – KSH 2011. negyedik negyedév) nagyjából duplája. Nyírbátor és környékén hagyományosan kalászosokat – kukoricát, napraforgót – vetnek. Évszázados hagyományai vannak a dohánytermesztésnek is. Nagy területen termesztenek téli almát, a jonatán mellett új almafajtákat is telepítenek. Nyírbátorban főként könnyűipari kis- és középüzemek találhatók. Nagy termelési hagyományokkal rendelkezik a múlt század közepén (1856-ban) alapított BÓNI-gyártelep. Egyik mai utóda a Bunge Zrt. Nyírbátori gyára, a másik az Unilever Magyarország Kft. A Cipőgyár a nyírbátori helyi ipar fejlesztésének eredménye. 1950 óta működik a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet. A Tésztaipari Kft. a hagyományos száraztészta mellett gombával, sertés- és marhahússal, valamint baromfihússal töltött olasz tésztakülönlegességeket (tortellini, ravioli) gyárt. Az egészséges táplálkozást segítik koleszterinmentes tésztái.
problémát is, mert a 400 hektár egy része vizesebb terület, esős időszakban géppel rámenni szinte lehetetlen. Mihálynak azonban ősszel mélyszántással sikerült leszántani ezt a területet is. A rendkívül csapadékos időjárás ellenére a kukorica terméshozama akkor 12 tonna körül volt hektáronként. (2011-ben azonban már kedvezőbbek voltak a feltételek: ugyan tavasszal még sok víz volt a földeken, de később már alig esett, 300 mm volt az összes csapadékmennyiség, aminek a nagy része áprilisban és júniusban hullott le, júliusban pedig már egyáltalán nem volt eső. Az aratás alatt is mindössze 4 mm hullott.)
A talajt szántással készítették elő a következő évi vetésre. A térségben 2011 elején – januárban, februárban és márciusban – nagyjából 60 mm csapadék hullott. Ezáltal a talajban bőven maradt nedvesség. A vetési munkálatokat április közepén kezdték meg, akkor műtrágyáztak, 5 mázsa 27 százalékos pétisót juttattak ki a területre. A műtrágyát a KRM forgókapás magágykészítővel dolgozták be a talajba. – Ez szép sima talajt csinál, olyan, mintha el volna gereblyézve – hangsúlyozta Papp Mihály kukoricatermesztő. A magágyba 10 nap múlva vetették el a DKC 4964-es kukorica vetőmagot egy
Monosem kukoricavető-géppel. Ez a magfajta Mihály egyik kedvence, de ezen kívül van még két-három jobb minőségű vetőmag, amit vetni szokott. A DKC hibrid azonban már négy éves, ezért szívesen kísérletezik újabb fajtákkal is. Elégedett termelő 500 hektárnyi földjének 80 százalékán, több mint 400 hektáron termeszt kukoricát Papp Mihály. Hogy miért ezt a növénykultúrát részesíti előnyben? Mint mondja, „ez a homokos talaj nem szereti a napraforgót, viszont a kukorica, ha oda van vetve, megvan benne a hatóanyag elég jól.” És nem utolsó sorban az
6-7
ára sem olyan rossz mostanában a kukoricának. A vetőmag kiválasztásánál Mihály a tapasztalataira hagyatkozik. Fontosnak tartja, hogy a vetett fajta évről évre jól teljesítsen, az új fajtákat viszont először „tesztnek” veti alá. Ha a vetőmag jól teljesít, a következő évre is átviszik. A FAO szám tekintetében előnyben részesíti a hosszabb tenyészidejűeket, de nem az extra hosszúakat: – A háromszázasnak a vége, a négyszázasnak a nagyon eleje jöhet még szóba. Ezek mennek itt jobban, ami be is érik, és elég jó. Az extra hosszú már nem érik be, csak silónak való. A területet 76–80 ezer tőszámban vetik be általában, szabvány sortávval, 75 centiméteres sorokat alkotva. A talajt 2011-ben 25–25-ös műtrágyával kezelték, 3,5 q/ha dózisban. A kártevők ellen a Syngenta Force nevű talajfertőtlenítő szerét vetették be: – A területnek úgy 80 százalékán szoktuk használni, mert vannak olyan homokosabb helyek, ahova nem nagyon jön a bogár. 12 kilót tettem bele hektáronként, lehet többet is tenni, de mi úgy ítéltük meg, hogy ennyi elég lesz. A gyomok ellen Lumax felülkezelő gyomirtóval védekezett Mihály, amit rendszerint akkor szórnak ki, amikor a gyom már kinőtt, de még csak minimálisan. A gyomirtót 5 liter/ha
dózisban szórták ki. Ezzel egy menetben juttatták ki a Mikramid lombtrágyát is 40 kg/ha mennyiségben, ami a szabolcsi gazda szerint erősíti a növényt, az jobban fejlődik tőle. A vetést követően cinkkel szórták még meg a 8–10 leveles állapotban lévő növényeket, 1 l/ ha dózisban. A vegyszeres gyomirtás olyan jól sikerült, hogy egyéb, mechanikai gyommentesítésre már nem volt szükség. Papp Mihálynak van még egy „csodaszere”, amit a pozitív terméshozamok eléréséhez rendszerint alkalmazni szokott. A Phylazonit nevű baktériumtrágyát is a vetéssel egy menetben juttatják ki, Mihály módszerével a szer egyenesen a kukoricaszemek alá csepeg be, a vetőmaggal együtt a talaj körülbelül 8 centiméteres mélységébe. Más módszerekkel szemben a baktériumtrágya így egyenesen a talajban tud hatni, és a vetőmag is nagyobb biztonsággal marad meg a földben, mintha a talaj felszínére, vagy felsőbb rétegeibe kerülne. Az említett műveletek nagyjából májusra befejeződtek, utána júniusban volt egy kevés csapadék, majd aszály következett, ami a terméshozam csökkenéséhez vezetett. Mihály gazdaságában is nagy szárazságot tapasztaltak, egész júniustól nem esett semmi. Szeptemberben volt ugyan pár milliméter csapadék, de az jelentéktelen volt. Ha jutott volna valamennyi nedvesség a földnek, akkor két tonná-
val biztosan több termett volna a szakember szerint. A betakarítás ezúttal korábban megtörtént, mint a megelőző években. Ez egyrészt a termésverseny miatt, másrészt a kukorica nedvességtartalmának csökkentése miatt vált szükségessé. – A versenyben részt vevő 5 hektár termését a vizsgálóbizottság tagjai személyesen vették szemügyre, kimérték, ez nagyjából egynapos menet volt – emlékezett vissza a régió legjobbja. A betakarítást általában október elején szokták kezdeni a Papp-földeken, november elejére pedig rendszerint befejezik a munkát. Vegyes terméshozam A terméseredmény tekintetében vegyes eredményekről számolt be Mihály a 2011-es esztendőt vizsgálva. A különbség elsősorban az eltérő minőségű talajból, másfelől pedig a nem egységesen alkalmazott növényvédelmi technológiákból fakadt. A nagyon homokos, 3–4 aranykoronás területeken 8–8,5 tonna volt a terméshozam hektáronként, a 15–19 aranykoronás területeken viszont már volt 14–15 tonna is. Átlagban olyan 10 tonna körül volt. A műtrágyából – a 25–25-ös fajtából – a vizsgált 5 hektáron túli területekre csak 2
mázsát juttattak ki. A talajkártevők elleni kezelésből általában 12 kilót alkalmaztak hektáronként, de volt, ahova csak 6 kiló került ki, és volt, ahova egyáltalán nem juttatták ki. A tapasztalatok szerint azonban szükség van a szer széleskörű alkalmazására, ezért 2012-ben várhatóan már mindenhol alkalmazni fogják. – Ahogy kikel a kukorica, amikor még kicsi, akkor megy a drótféreg, vagy a pajor, megrágja a gyökerét, és a növény elkezd kiszáradni. Aztán vagy megmarad, vagy nem, 2011-ben 3–4 százalék körül volt a tőhiány a területben. És ha azt visszaszámoljuk, az termésben is ugyanannyi. Nem beszélve arról, hogy vélhetően a többi növényt is rágták a kártevők, csak azokon nem látszott meg úgy. Valószínűleg azonban jobban nőnének, jobban fejlődnének, ha nem lennének ott a férgek a gyökereiken. Összegezve tehát kijelenthetjük, hogy a növényvédő szerekből érdemesebb többet kijuttatni, mert a befektetett tőke megtérül, ha egészséges az állomány. Mihály példaként említette, amikor nagyjából négy éve egy vihar rengeteg tengerit döntött le. És a szélsőséges időjárási körülmények között nem mindegy, hogy mennyire erős a töve és a szára a kukoricának. Szemnedvesség tekintetében a vizsgált 5 hektáron és a többi területen aratott kukorica hasonlóan alakult. – Voltak olyan területek, ahol június 30-án is vetettünk kukoricát, és ott is volt egy 9 tonnás termésünk. Annak a víztartalma 21–28 % körüli volt. Volt ennél kedvezőbb szemnedvességű is, magasabb is, de az átlag 17 körül volt – magyarázta a kukoricatermesztő. Több hatóanyagra van szükség A terméshozam ugyan nem volt rossz 2011-ben, de Papp Mihály vallja, hogy ha egy területből nagyobb learatott mennyiséget is ki lehet nyerni, ráadásul jobb minőségben, mint a korábbi tapasztalatok mutatják, azért tenni kell. 2012-től kezdve ezért magasabb hatóanyag tartalmat kívánnak a talajba illetve a növényekbe juttatni. – A kálium-foszfor műtrágyából, ha az
ilyen savanyú talajokba kiszórunk 2 mázsát, a 2 mázsából lehet, hogy nem vesz fel csak 10-20 kilót. És ahogy növeljük a foszfor-kálit, jobban felveszi a kukorica. Az idén ezért úgy döntöttünk, hogy 4 mázsát teszünk hektáronként az egész területre. A talajkártevők ellen ható Force-ot is kiszórjuk mindenhova, mert nem mindegy, hogy van 16 tonna egy hektáron, vagy nincsen, csak 10. Ki kell hozni a területből, amit ki lehet. Az ember, ha csinálja, akkor csinálja úgy, hogy a legnagyobb eredményt tudja elérni. A szárazság azonban már nagyon nagy. Míg tavaly ilyenkor a csatornák színültig voltak vízzel, most csak az aljukon van egy kicsi. Ha nedves a talaj, akkor is szükség van a tápanyagok mesterséges bejuttatására, megtámogatva ezzel a növények fejlődését, de ha nem az, és marad a szárazság, akkor még inkább szükség van a tápanyagok utánpótlására. – Szárazság esetén 2–3 tonna lenne hektáronként az eredmény, de ha megtámogatjuk a növények fejlődését, akkor így is ki lehet nyerni a területből 8–9 tonnát hektáronként. És az árnál sem mindegy, hogy visszahozza-e a termény a befektetett tőkét, vagy deficites lesz – szögezte le a nyírderzsi gazda. Hozzátette: a Phylazonit mennyiségét is tervezik 15 literre növelni, mert a haszna már a vetemény kelésénél jól látszik. Mihály saját bevallása szerint előfordul, hogy a traktorvezető a magok vetésekor az első néhány méteren elfelejti bekapcsolni a Phylazonit adagolóját. A kelésnél aztán kiderül, hogy a kezeletlen területen a vetemény lassabban kel. A növény alacsonyabb is, és a színe is teljesen más lesz. Ahol azonban már került baktériumtrágya a magok alá, ott sokkal szebb, dúsabb a levele. Gondolkodásmódjában is más Papp Mihály nyírderzsi kukoricatermesztő sikerének titkát elsősorban gondolkodásmódjában határozhatjuk meg. A környékbeli gazdákhoz képest ő nem sajnálja a pénzt a drágább vetőmagokra. Véleménye szerint a legolcsóbbat már nem is volna szabad használni, mert nem mindegy, hogy 3–4 tonnával
magasabb hozam van egy hektáron, vagy alacsonyabb. – Amikor egy hektárra vetítjük a vetőmag árát, akkor ez az új fajta durván 50 ezer forint, a régi fajta pedig 20 ezer forint körül van. Ugyan van közte 30 ezer forint különbség hektáronként, de az újabbak akár 4 tonnával is többet tudnak termelni. Mikor ezt elmondom a többieknek, ők csak ragaszkodnak az olcsóbbhoz, nem is nagyon vetik ezt a drága kukoricát. Most is, ha megnézzük, az olcsóbb kukorica már el is fogyott a vetőmag kereskedőknél. Megállapíthatjuk tehát, hogy az olcsóbb kukorica is tud produkálni, de a termésbiztonság tekintetében megkérdőjelezhető a vetése. Egy minőségibb kukorica pedig biztonságosabban termel. – Sokaknak még az a problémája, hogy régifajta, a rendszerváltás idejéből származó gépekkel dolgoznak – teszi hozzá Mihály. – A szántóföldi permetező, a vetőgép még az a típusú, ami nem megy bele rendesen a földbe, a drága vetőmagot majdnem a föld felszínén szórja ki, és ez így nem gazdaságos. Nagy részük már meg is bukott emiatt. Mihály ezzel szemben precíz és professzionális gépállománnyal rendelkezik. Gazdálkodásában pedig a fajtákra vonatkozó döntést saját kísérleti soraira alapozva hozza meg. Technológiájának fejlesztésébe sem sajnálja beleinvesztálni azokat a forrásokat, amelyekből a termés learatásakor többlethozamot remélhet. Ha mindenki így csinálná, átlagosan 30–40 százalékkal magasabb termés lenne elérhető a környéken – állítja Mihály, aki büszke a Magyar Kukorica Klub termésversenyén elért eredményére. Leginkább azért, mert az ő második helyezett termése egy 19 aranykoronás földterületen „született”, míg az első helyezett gazda 40 aranykoronás földön termelt. Ráadásul Mihály gazdálkodásában 5 százalékponttal volt alacsonyabb a kukorica betakarításkori szemnedvesség-tartalma az első helyezetthez képest, és a műtrágya-felhasználása is kisebb volt. Kijelenthetjük tehát, hogy gazdasági eredményességben biztosan előrébb végzett. Kocsis Kinga
8-9
Papp Mihály nyírderzsi gazdálkodó az előbbi írásban bemutatott kukoricatermesztési gyakorlata kitűnő példája annak, amikor a piaci helyzet tükrében egy olyan növény termesztése a célravezető, amely számára a termőterület adottságai nem a legkiválóbb körülményeket biztosítják. Bizonyos, hogy a területi adottságok alapján viszonylag kis ráfordítással a rozs-burgonya-csillagfürt/zabosbükköny növénykultúrákból álló vetésforgó termeszthető jól, de milyen ezeknek a kultúráknak a jövedelmezősége? A kérdés magában foglalja a választ, minden bizonnyal nem olyan, hogy abból a Papp Mihály által bemutatott gépparkot finanszírozni lehetne. Nem lenne életszerű a napjainkban szántóföldi növénytermesztést folytatók részéről a búza, kukorica, repce, illetve napraforgó termesztéséről lemondani. Ennek ellenére igen fontos például a Nyírségben a Westsik-féle vetésforgó koncepcióját figyelembe venni, hiszen az abban sarkalatos szerepet játszó zöldtrágyanövények a talaj szervesanyag-tartalmát növelő hatása igen fontos ezeken az alacsony humusztartalmú talajokon. A bevezető gondolatban megfogalmazottak szerint nyilvánvaló, hogy olyan növénykultúrát kell termeszteni, amelynek – ha a területi adottságok nem is elégítik ki optimálisan az igényeit – jól alkalmazott agronómiai beavatkozásokkal és intenzív technológiával eredményesen, jó jövedelmezőség mellett termeszthetőek. Ilyen a kukorica Papp Mihály esetében. Arról sem szabad azonban megfeledkeznünk, hogy a szakirodalomban megjelöltnél szerényebb adottságú talajokon is folytatható megfelelő kukoricatermesztés, nagyobb eredménnyel, mint például a búza esetében a hasonlóan szerényebb adottságú talajokon. Csak ebben az esetben nem érvényes a mezőségi talajokra alkalmazott közkeletű mondás, hogy „ha csak elvetünk és nem vétünk nagyon nagy hibát, akkor is lesz valami”, mármint szinte nulla beavatkozás mellett is lesz értékelhető termés. Ettől függetlenül a mezőségi talajokon is nagyon sok input szükséges a mennyiségileg és minőségileg is megfelelő termés realizálásához, hát még a nyírségi homoktalajokon… A teljesség igényével azt is meg kell azonban említeni, hogy a kukoricától trópusi eredete lévén nem teljesen idegenek az esetenként rosszabb vízgazdálkodású, szélsőséges kémhatású talajok. Fontosabb ugyanakkor, hogy a tudatos és intenzív nemesítőmunkának köszönhetően napjainkban a környezeti stresszhatásokkal szemben több esetben jó ellenálló képességet mutató hibridek kerültek kifejlesztésre. Ezek a növény számára kevésbé optimális környezeti feltételek mellett is eredményesen termeszthetőek, hiszen olyan tulajdonságok jelentek meg, mint például a szárazsággal szembeni ellenálló képesség emelkedése, vagy az ezzel szorosan összefüggő jó vízhasznosítás, amely csapadékmentes időszakban és rosszabb vízgazdálkodású talajok esetében egyaránt felértékelődik. Mindezzel együtt úgy fogalmazhatnánk, hogy az optimálisnál kedvezőtlenebb környezeti adottságok mellett megnő az intenzív agrotechnológiai beavatkozások szerepe, különös tekintettel a tápanyagellátásra. Egyrészt a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességének alacsonyabb rátája is nagyobb külső tápanyagbevitelt kíván meg, másrészt fontos szempont, hogy a kiegyenlített tápanyag-ellátottságú (beleértve a mikroelemeket is!) növényeknek jobb az ellenálló képességük és általában a kondíciójuk. Papp Mihály technológiája mindezt visszaigazolja. Ennek legfontosabb elemei: NPK trágyázás és külön Zn trágyázás, levéltrágyázás, baktériumtrágyázás. Ezek együttesen alkotnak egy rendszert, és együttesen járulnak hozzá a növénytermesztés sikeréhez. Figyelemreméltó és ezért kiemelendő, hogy a kukorica is részesül foszfor-trágyázásban. Bár sokszor csak a kukorica viszonylag magas káliumigényét hangsúlyozzuk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy ha nem is foszforigényes kultúraként van nyilvántartva, ez a tápelem is nélkülözhetetlen számára, és jól reagál a friss foszforutánpótlásra. A talaj magasabb foszfortartalma nehezíti a cink felvételét, amely egyébként gyakorta nem is áll rendelkezésre kielégítő mennyiségben felvehető formában a talajban. Ez adja a cinkre is általában jó trágyareakciót mutató kukorica cinktrágyázásának jelentőségét. Konklúzióként pedig hangsúlyozandó annak fontossága, amit a jövőre nézve tervez Papp Mihály, nevezetesen a tápanyag dózisok növelését, hogy intenzívebb tápanyagellátást, illetve tápanyagszolgáltatást biztosítson. Mindez fontos építőköve a növénytermesztés sikerének, de legalább ugyanennyire fontos kérdést fog jelenteni a csapadék. Ez persze magától értetődő, de ki kell rá térnünk, hiszen a Nyírség 2011-ben azon régiók közé tarozott, ahol bár szintén elmaradt az átlagos csapadékmennyiség a sokéves átlagtól, annak eloszlása az áprilisban (vetés időszakában), valamint júniusban (intenzív fejlődési időszakban) történt csapadékhullás okán kedvezően hatott a kukorica fejlődésére, és ezt visszatükrözték a terméseredmények is. Benedek Szilveszter
A nitrogéntrágyázás az egyik legfontosabb az agrotechnológia termésmennyiséget befolyásoló elemei közül, hiszen ez a tápelem biztosítja a növény számára a fehérjék építőköveit. Emellett fontos, és a termésmennyiséget szintén befolyásoló tényező a nitrogénnek a hormon- és enzimháztartásra gyakorolt hatása. Mindezek mellett ismertek a nitrogéntrágyázás talajkémhatást befolyásoló következményei is. Ennek jellemzésére szolgál a mészindex fogalma, amely azt adja meg, hogy mennyi kalcium-karbonát (CaCO�) semlegesíti az adott műtrágya savanyító hatását (mészindex értéke negatív előjellel), vagy ellenkező esetben, mennyi kalcium-karbonátnak felel meg a műtrágya lúgosító hatása (mészindex értéke pozitív előjellel).
10-11
Milyen mértékben savanyítják a talajt a nitrogénműtrágyák? A műtrágyáknak a talaj kémhatására gyakorolt hatása attól függ, hogy a mi történik velük azt követően, hogy kijutatásra kerültek a talajba, talajra. Három fő folyamat játszódik le a műtrágya kijuttatása és a növényi felvétel között: 1. A műtrágya feloldódik a talajban (pontosabban a talajban lévő vízben). 2. A nitrogénforma megváltozik a talajban, például a baktériumok nitráttá oxidálják az ammóniumot. 3. A növény felveszi a nitrogént. (Ezzel kapcsolatban azt is fontos megjegyezni, hogy bár számos régebbi, azonban ma is közforgalomban lévő szakkönyv azt írja, a növények
csak a nitrát formájú nitrogént képesek felvenni, a mai kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a nitrát mellett az ammónium, sőt a karbamid formájú nitrogén felvételére is képesek.) A legegyszerűbb esetet a nitrát (NO3-) formájú nitrogén kijuttatása jelenti, ilyenkor ugyanezt a kémiai formát fogja a növény is felvenni a gyökéren keresztül. A nitrát oldódásakor enyhén bázikusan hat, így megemeli a talajoldat kémhatását. Ez a gyakorlatban azonban nem következik be, hiszen soha nem kerül műtrágya formájában homogén nitrát kijuttatásra. A nitrát anion mindig kationokkal együtt alkot egy adott fajta műtrágyát, így például kálium-nitrátot, kalcium-nitrátot, vagy a másik
gyakori nitrogénformával egyesítve ammónium-nitrátot használunk a termesztésben. Az ammónium a nitráttal ellentétesen hat a talaj kémhatásra, tehát oldódásakor csökkenti a pH értékét. Ebből következik az ammónium-nitrát műtrágya talajsavanyító hatása. Ugyanakkor a mészammonsalétrom, vagy a hazai gyártásra utaló, és így elterjedtebb nevén pétisó forma mésztartalmából kifolyólag semlegesíti az ammónium savanyító hatását. Legalább ugyanennyire érdekes és fontos kérdést jelent azonban a kémhatás fiziológiai változása is. A növények egyensúlyra törekednek a kémiai töltés tekintetében. Ezzel magyarázható, hogy amikor felveszik a negatív töltésű nitrátiont és az természetszerűleg negatív irányba tolja el a kémiai egyensúlyt, pozitív
töltésű ionokat is fel fognak venni a töltés kiegyenlítése céljából. Ha azonban ezekre a pozitív kémiai töltéssel rendelkező tápelemekre (kálium: K+, magnézium: Mg�+, kalcium: Ca�+) az adott időszakban nincs ugyanakkora mértékben szüksége a növénynek, mint a nitrátra, helyettük hidrogénionokat (H+) vesz fel. Ennek következtében a gyökér közvetlen közelében lecsökken a hidrogénion-koncentráció, így lúgos irányba mozdul el a kémhatás. Ezt a folyamatot nevezzük a kémhatás fiziológiai úton történő megváltozásának. Világosan kell látni tehát, hogy egy műtrágya, így példánk esetében az ammónium-nitrát, illetve kalciumammónium-nitrát kétféleképpen befolyásolja a kémhatást a talajban. Egyrészt a műtrágya kémiai anyagként hat a talajban, másrészt a növény fiziológiailag reagál a tápelemfelvétel során. A nitráténál összetettebb kérdést jelent az ammónium formájú nitrogén érvényesülése. Az ammóniumion viszonylag egyszerűen és gyorsan képes nitrátionná átalakulni a talajban, mikrobiológiai folyamatok eredményeképpen. Ebből következően az ammónium formában kijuttatott nitrogénmennyiség vagy
ugyanebben a formában, vagy pedig nitrátként jut el a gyökérhez. Először azonban az ammóniumnak is fel kell oldódnia. Amennyiben műtrágyasó formájában került a talajba, az ammónium oldódása mindig savas kémhatást eredményez. Ezt a tulajdonságát a kísérőionok sem változtatják meg, hiszen ezek általában gyenge bázisok. Mivel az ammónium sokkal kevésbé mobilis a talajban, mint például a nitrát, az oldódása következtében fellépő savasodás pontszerűen, az adott műtrágyaszemcse körül lép fel a talajban. A növény által adott fiziológiás válasz tekintetében alapvető, hogy az ammóniumion pozitív töltésű ionként pozitív irányba tolja el a kémiai egyensúlyt a növényben a tápelem-felvételt követően. Erre a növény kétféle válaszreakciót adhat: egyik lehetőség az anion (negatív töltésű ion) formájú tápelemek, így például foszfát, illetve szulfát felvétele. A töltéskiegyenlítés másik lehetősége a hidrogénionok (H+) leadása, amely savas kémhatás kialakulásához vezet a gyökérzet közvetlen közelében. A műtrágyaszemcse környezetében még inkább savas lesz a kémhatás, ha nitráttá oxidálódik az ammónium (ez a talaj redoxiállapotától, erősen leegyszerűsítve oxigén-ellátottságától, továbbá az aktuálisan
uralkodó mikrobiológiai viszonyoktól függ). Ebben az esetben ugyanakkor a nitrát növényi felvétele következtében lúgos irányba fog eltolódni a rizoszférában (a növényi gyökerek által befolyásolt talajrész) uralkodó pH érték. Külön cikk témája lehetne a karbamidnak a talaj kémhatására gyakorolt hatása, röviden azonban itt is utalni kell rá. Elsősorban azt a félreértést eloszlatandó, hogy a karbamid erőteljesen savanyító hatású műtrágya lenne. A karbamid ammóniummá történő átalakulása során megemelkedik a talaj kémhatása a kijuttatott műtrágya közelében. Ha a növény ezt a formát fogja hasznosítani, az az előbb leírtak szerint fiziológiás savasodást eredményez. Ha az ammónium továbbalakul nitráttá, az időlegesen savasodást okoz, majd lúgosan hat a növényi tápanyag felvételkor. Ha pedig átalakulás nélkül, karbamidként veszi fel a növény az ilyenformán kijutatott nitrogént, az kémhatás szempontjából semleges folyamatnak tekinthető. A leggyakoribb esetben azonban, amikor egy bázikus folyamat során ammóniummá átalakult formában veszi fel a növény a karbamidot, csak a gyökérzónában lép fel fiziológiai savasság. Benedek Szilveszter
Hazánkban a szántóföldi növénytermesztés „kulcsfigurája” a kukorica, mely a termelői köztudatban, sok esetben a biztos jövedelem szinonimája. Ugyanakkor hazánk piaci sajátosságaiból eredően nálunk is erőteljesen megjelentek a világpiaci anomáliák, és bizonyos években a növény jövedelmezősége kívánnivalókat hagyott maga után. Az elmúlt két évben viszont kedvező jelek mutatkoztak a kukorica piacán, a kedvező értékesítési ár javította a növény piaci pozícióját, illetve a vetésszerkezetben betöltött szerepe is egyre hangsúlyosabbá vált. A hazai kukorica termésátlagok – bár az elmúlt hat évben az aszályos 2007 kivételével stabilan 6 t/ha fölött volt az országos átlag –
igen nagy szórást mutatnak az elmúlt 20 évben, viszonylag stabil vetésterület mellett (1. ábra). Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy az agrotechnikai inputfelhasználás jelentős mértékben visszaesett, így az abiotikus stresszfaktorokkal szembeni tűrőképesség csökkent, a hibridek adaptációs képessége került előtérbe, az adott évjárat jellege határozta meg a termés mennyiségét. Alapvető érdek e kiszámíthatatlanság csökkentése, ennek pedig fontos eleme a megfelelő hibrid megválasztása. A kísérlet helyszíne a DE AGTC KIT NYKI Nagykállói Kutatótelep volt. A terület tipikus humuszos homoktalaj, savanyú kémhatással.
14-15
A talajvizsgálati eredmények alapján a terület nitrogénellátottsága jó, foszfor- és káliumellátottsága közepes. Arany-féle kötöttségi száma 26, humusztartalma 1% körüli. A homoktalajok alacsony szerves és ásványi kolloid tartalmú talajok, ezért mikrobiológiai aktivitásuk is alacsonyabb, mint a nagyobb termékenységű talajoké. A mikrobiológiai aktivitásra jellemző az évszakos dinamika, azaz a tavaszi és őszi maximumok mellett télen és nyáron a mikrobiológiai aktivitás erőteljesen lecsökken. A tavaszi és őszi maximumot a nagyobb mennyiségű csapadék eredményeképpen kialakuló kedvező talajnedvesség és a talaj szerkezetéből következő jó szellőzöttség biztosítja. Ennek hátránya viszont, hogy a bekerülő szerves anyagok gyorsan lebomlanak, ami a humusztartalom növekedése ellen hat. Ezt a folyamatot a talaj gyakori mozgatása, átszellőztetése gyorsítja. Az ilyen jellegű talajokon kiemelt fontosságú a megfelelő intenzitású talajélet biztosítása. A kukoricatermesztés hatékonyságát befolyásoló tényezők közül kiemelhető a bi-
ológiai alap. Magyarországon igen nagyszámú az elismert kukorica hibridek száma, ami nehéz választás elé állítja a termelőket. Bár a hazánkban szereplő hibridek termésszintje a világ élvonalába sorolható, ugyanakkor adaptációs képességeik között jelentős különbségek adódhatnak. Az adaptációs képesség hazánkban azért is fontos tényező, mert Magyarország éghajlata az utóbbi években egyre hektikusabbá vált, az adott évjáraton belüli szélsőségek gyakorisága jelentős mértékben növekedett. Jó példa erre, hogy a cikk írásának időpontjában az elmúlt 100 év legszárazabb novemberét írjuk, ezzel ellentétben az idei évben bizonyos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területeken az egy nap alatt lehullott csapadék mennyisége rekordot döntött. Ez a kettősség felhívja a figyelmet arra, hogy a hibridek ökológiai adaptációs stabilitása olyan egyéb tényezőkkel együtt válik versenyképessé, mint például a termőképesség. A kísérleti évre a szélsőségek voltak jellemzők. Az átlagos telet enyhe és csapadékos
tavasz követte, azonban a csapadék időbeni eloszlása nem hátráltatta a tavaszi talajmunkát, és a vetés megfelelő időben és minőségben történő elvégzését. A nyár a kukorica számára kiváló feltételeket biztosított, nem voltak hosszú aszályos periódusok, a többszöri kiadós eső következtében a növényállomány vegetatív és generatív fejlődése zavartalan volt. A lehullott csapadék mennyisége kompenzálta a homoktalaj gyenge víztartó, illetve vízmegkötő képességét, az állományok vízellátása folyamatos volt. A csapadék eloszlására jellemző volt, hogy 2011. július 25-én 126 mm-t regisztráltak egyetlen nap alatt a vizsgálat helyszínén. Ezzel ellentétben szeptember eleje óta a területen említést érdemlő csapadék nem hullott, ami viszont kedvező volt a vízleadás szempontjából, a kísérletekben kedvező szemnedvesség-tartalom mellett tudtuk elvégezni a betakarítást. A DE AGTC KIT Nyíregyházi Kutatóintézet, a KWS Magyarország Kft. illetve a Phylazonit Kft. közös kísérletében gyenge talajbiológi ai aktivitással rendelkező talajon vizsgáltuk a
hibridek aktivitással termőképességét, rendelkező talajon illetve avizsgáltuk Phylazonita hibridek talajbaktérium termőképességét készítmény illetve hatékonyságát a Phylazonit (2. talajbaktérium ábra). A kísérletkészítmény beállítása során hatékonyságát a gyakorlat(2. ábra). ban széleskörűen A kísérlet beállítása elterjedt technológiát során a gyakorlatés 0,1 ban ha területű széleskörűen parcellákat elterjedt alkalmaztunk. technológiát Az és ábrán 0,1 ha szereplő területű értékek parcellákat 14,5 % alkalmaztunk. nedvességtartalomra Az ábrán szereplő vonatkoztatva értékek szerepelnek. 14,5 % nedvességtartalomra vonatkoztatva A vizsgált szerepelnek. hibridek közül kiemelkedő terméseredményt A vizsgált hibridek mértünk közül az Amandha kiemelkedő és Kessos terméseredményt hibrideknél, míg mértünk a többiazvizsgált Amandha esetben és Kes-a sos hibridek hibrideknél, magas míg termésszint a többi mellett vizsgált viszonyesetben alaghibridek egyöntetű magas képet termésszint mutattak.mellett A Phylazonittal viszonylag végzett egyöntetű kezelés képet vonatkozásában mutattak. A Phylazonittal legnagyobb végzett mértékű kezelés pozitív hatás vonatkozásában a hosszabb legnagyobb tenyészidemértékű jű hibrideknél pozitívmutatkozott hatás a hosszabb (Amandha tenyészidejű illetve hibrideknél Kessos), ahol mutatkozott a termésnövekedés (Amandha 2 t/ha illetve körül Kessos), mozgott ahol (1936–2291 a termésnövekedés kg/ha), de2 t/ha átlagosan körül
mozgott is 0,7 tonna/hektár (1936–2291körüli kg/ha), volt.deA átlagosan hosszabb is tenyészidejű 0,7 tonna/hektár hibrideknél körülitapasztalt volt. A hosszabb erőteljes tenyészidejű pozitív hatás elsősorban hibrideknélabból tapasztalt adódhat, erőteljes hogy pozitív a tenyészidőszakban hatás elsősorban a Phylazonit abból adódhat, hatására hogy foalyamatos tenyészidőszakban volt a tápanyag-feltáródás, a Phylazonit mely hatására elsőfolyamatos sorban a talaj volt természetes a tápanyag-feltáródás, tápanyagtartalmára mely elsősorban alapozódott a(a talaj kísérletben természetes vetésseltápanyagtaregy menettalmára ben juttatunk alapozódott ki 40 kg (a N-hatóanyagot, kísérletben vetéssel további egy menetben tápanyagellátás juttatunk a tenyészidőben ki 40 kg N-hatóanyagot, nem történt). további Egyúttal tápanyagellátás a hibridek kiválóatápanyag-reakciója tenyészidőben nem is történt). szembetűnő, Egyúttal mindez a hibridek pedig felhívja kiválóatápanyagfigyelmet reakciója a hibridspecifikus is szembetűnő, technológia mindez jelentősége pedig melfelhívja lett a atalajélet figyelmet kiemelkedő a hibridspecifikus szerepére technológia is. jelentősége A vizsgálat mellett során a talajélet bebizonyosodott, kiemelkedő hogy szerepére a kukorica is. számára kiváló évjáratban is jelentős A mértékű vizsgálattermésnövelő során bebizonyosodott, hatás mutatkozik hogy a kukorica a Phylazonittal számáravégzett kiváló évjáratban kezelések ishatására, jelentős
mértékű ugyanakkor termésnövelő a kukorica hibridek hatást mutatkozik genetikai po-a Phylazonittal tenciálja is erőteljesen végzett kezelések kiteljesedhetett, hatására, ami ug-a yanakkor vizsgált hibridek a kukorica közül hibridek a hosszabb genetikai tenyészidepotenciálja jűek esetén is erőteljesen rekord kiteljesedhetett, szintű terméseket ami eredméa vizsgált nyezett hibridek a kukorica közül aszámára hosszabb nem tenyészidejűek épp ideális esetén termőkörzetben rekord is. szintű terméseket eredményezett a kukorica számára nem épp ideális termőkörzetben is. Dr. Zsombik László egyetemi adjunktus Dr. Zsombik László egyetemi adjunktus
20-21
A Szuro-Trade Kft. 1996 júliusában alakult családi vállalkozásként. Telephelyei Nyíregyháza külterületén, Mandabokorban, Beszterecen, Demecserben és Mezőszemerén találhatók. A céget alapítása óta dinamikus fejlődés jellemzi, ezt igazolja, hogy 2008-ban ötödik helyen végeztek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cégeket rangsoroló TOP100-as listán, a Világgazdaság és a COFACE Hungary közös elemzésén alapuló, a 200 legdinamikusabban fejlődő hazai középvállalkozást bemutató összeállításban pedig a 121. helyet szerezték meg. A cégcsoport éves, nettó árbevétele 2010ben 10,1 milliárd forint volt, összesen 47 embert foglalkoztattak. A Szuro-Trade Kft. mintegy ötezer hektáron gazdálkodik, ennek nagy részén – 2500 hektáron – kukoricát, 800 hektáron napraforgót, a fennmaradó területeken pedig kalászosokat – búzát, árpát, minimális mennyiségben repcét – termesztenek. A cég földjei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, BorsodAbaúj-Zemplén és Heves megyékben helyezkednek el, változatos fekvésű és összetételű talajtípusokon. A korábbi években részt vettek az agrár-környezetgazdálkodási programban. Céljuk, hogy környezetbarát, vagy a környezetet legkevésbé terhelő, átgondolt vetésforgó alkalmazásával a lehető legnagyobb hozamot érjék el. A repcét és a napraforgót olajipari célra termesztik, az előállított mennyiség zömét külföldre adják el. A megtermelt illetve felvásárolt étkezési búza egy részét a Gof Hungary Kft. értékesíti tovább, közvetve tehát elsősorban magyar asztalokra kerül belőle. Jelenleg a kukorica 40%-a belföldön, 60%-a külföldön talál gazdára. A mezőgazdasági vonalon emellett munkagépek szervizelésével, alkatrészek beszer-
zésével is foglalkoznak. Munkájukról, tapasztalataikról Tóth István, a növénytermesztés vezetője tájékoztatott, aki 1996 óta foglalkozik növénytermesztéssel. Eredeti szakmája gépész, de az agrárszakmát szívvel-lélekkel műveli. István most a 2011-es év kukorica és napraforgó termesztéstechnológiájába avat be minket. – Nem szoktunk nagy terveket kitűzni magunk elé, jobb szeretjük, ha kellemes meglepetés ér minket a hozamok láttán. 2011-re ezért 8–8,5 tonnás átlagot tűztünk ki kukoricában, 3 tonnát napraforgóban. Ezt az eredményt sikeresen elértük, nettó súlyban lett meg, tehát nem nedves súlyban – kezdi a tavalyi év értékelését a gazda. Mint mondja: ez az eredmény jó átlagnak számít ilyen nagy, több megyét érintő területen, különösen, ha azt nézzük, hogy jó
20–25 százalékkal a magyarországi átlag felett teljesítettek. A kukorica termesztéstechnológiája – 2011 A mintegy 2500 hektáros vetésterülettel a kukorica az egyik legfontosabb kultúrnövény a Kft. gazdálkodásában. Ennek mintegy 50 százalékát a Heves megyei Mezőszemerén vetik, ahol a talaj kedvező kötöttségű, egyáltalán nem homokos. Elővetemény – 2010 2010 csapadékos év volt, de akkor még nem rendelkezett ekkora művelésre váró területtel a cég: a mezőszemerei 2000 hektáros
rész csak 2011-ben került a kezelésükbe. Ennek köszönhetően jobban oda tudtak figyelni a meglévő földek megfelelő gondozására, így a rengeteg csapadék sem jelentett különösebb problémát. – Okozott egy kis gondot, de nem túlzottan. Kevés víznyomásos területünk van, mert saját kézbe vettük a csapadékvíz elvezetését, a csatornák rendben tartását. Valamikor ezt a víztársulatok végezték úgy-ahogy, de valójában a mi felelősségünk. Természetesen nekünk sem mindegy, hogy mekkora a költségünk, de ha hektárra levetítjük, sokkal többet nyerhetünk a csatornák rendben tartásával, mint amennyit veszíthetünk az elnedvesedéssel. Hogyha a termőföldet védjük, adunk neki és törődünk vele, akkor azt vissza fogja adni nekünk – szögezi le a vállalkozó, hozzátéve, hogy a jó eredményeket csakis csapatmunkával lehet elérni. Az elővetemény tekintetében István a vetésváltás betartására helyezi a hangsúlyt. Fontosnak tartja, hogy maximum két év kukorica után mindig valami mást vessen a helyébe, de hozzáteszi: ezt ma már korlátozzák is. – Három évnél tovább nem lehet egy helyen a kukorica. De a vetésváltásra azért is nagyon nagy szükség van, mert egyik növény jobban kiveszi a földből a hatóanyagokat, mint a másik. A földnek szüksége van a szerves anyagokra is, ilyen például a növény szára, ezért ahelyett, hogy összeszedtük volna a földről, szétterítettük, és Phylazonittal megkezeltük, hogy a lebomlását elősegítsük. Nagyon kell ez a földnek – vallja a termelés irányítója. Előkészítés A Szuro-Trade Kft. általános termesztéstechnológiája eltér a kisgazdák módszereitől: a hagyományos, forgatásos módszer helyett például Istvánék ősszel középmély lazítással készítik elő a talajt a vetésre. Ezzel megszüntethető az úgynevezett eketalpbetegség, és
a talajszerkezetnek is jót tesz. – A kapillárisok nincsenek elzárva, és a talajban levő nedvesség elszivárgása és visszapárolgása miatt is sokkal kedvezőbb, mint a szántás – magyarázza a szakember, aki szerint a 35 centi mélységben végzett „áthabosítással” olyan laza szerkezetűvé válik a talaj, hogy a vízgazdálkodással biztosan nem lesz problémája. A talaj előkészítése után, de még vetés előtt – március első-második hetében – komplex műtrágyát szórnak a talajra, melynek hatóanyaga 15 kg nitrogén, 15 kg foszfor és 15 kg kálium. Ezt 200 kg mennyiségben dolgozzák a talajba, így készítve el a magágyat. Vetés – növényvédelem A vetés előtt 2–3 hétig hagyják, hogy kicsit „visszaülepedjen” a talaj, majd a vetéssel egy
menetben – április elején – 15 liter/ha dózisban juttatják ki a Phylazonit baktériumtrágyát. Május 1-jére minden kukorica el van vetve, és nagyjából ilyenkor érnek az úgynevezett preemergens kezelés végére is. Ezzel a vetés után, de még kelés előtt végzett módszerrel akadályozzák meg a gyomok kifejlődését, majd május vége felé kerülnek elő a sorközművelő eszközök. Ekkor újra phylazonitos kezelés következik, 10 liter/ha dózisban a meglévő kukoricasor mellé juttatva. (István tapasztalatai szerint ezzel a felülkezeléssel a hatóanyag 4–5 hónapos hatóidejét lehet kitolni. Ráadásul a plusz hatóanyaggal a kukorica érését akkor támogatja meg, amikor a növény a szemképződés folyamatában van, tehát amikor a legnagyobb szüksége van az erőre. A megosztott kijuttatással a mezőgazdász véleménye szerint további 0,5–1 tonnával lehet megnövelni a várható terméshozamot.)
Ehhez jön még újabb 200 kg nitrogén, ettől a ponttól kezdve azonban a kukorica fejlődését a természetre bízzák. A növényvédelmi szerek kiválasztásánál István tudja, hogy ma már szinte mindegyik szernek van jó oldala. A hormontartalmú készítményeket viszont elutasítja, mert mint mondja: azok stresszelik a növényt. – Ha a növényt stresszhatás éri, kell neki bizonyos idő, hogy azt kiheverje. Ezt az időt akkor elveszem a fejlődésétől. Ezért is szeretem leginkább a preemergens kezelést, mert az nem érintkezik közvetlenül a kukoricával, és így semmilyen stresszhatást nem vált ki benne – fogalmaz. Kártevő ellen védekezni 2011-ben csak egy-két táblában kellett Istvánéknak, olyan helyeken, ahol nem tudják a vetésváltást mindig megoldani. – Van, ahol két évre is vissza van vetve a kukorica. De általában nem jellemző, mert figyelünk a kártevőkre, és ha látjuk, hogy már elég nagy a rovarkártevő szám az egyik évben, akkor kiváltjuk napraforgóra vagy valamilyen más kultúrnövényre, amit a kukoricabogár nem szeret – teszi hozzá. A vetőmag kiválasztásánál István saját tapasztalataira hagyatkozik. Ragaszkodik hozzá, hogy az általa kipróbált vetőmagot a saját maga által kikísérletezett növényvédelmi technológiákkal ötvözve állítsa a termesztés szolgálatába. Általános tapasztalata azonban az, hogy minél hosszabb egy vetőmag tenyészideje, annál magasabb terméshozam érhető el általa. Régi, jól bevált fajtának tartja a Dekalb 3511es hibridet, ami minimum 8–10 tonnás üzemi termésátlagot tud elérni ezeken a talajokon, ilyen technológia mellett. Betakarítás A betakarítást 2011-ben korán sikerült elkezdeni, szeptemberben már vágták a kukoricát. A munkát Mezőszemerén kezdték el leghamarabb, mert ott az éghajlati adottságok
22-23
A napraforgó termesztéstechnológiája – 2011 ezt lehetővé tették: melegebb, mint a szabolcsi rész. – A tavalyi év egy nagyon sikeres vízleadó évnek mondható. Mindenki idejében el tudta kezdeni a munkát, és el tudták végezni a betakarítást. Volt olyan termés, amit úgy hoztak be, hogy szinte már csak rostálni kellett, mert an�nyira száraz volt. Ez a pénztárcánkat is kímélte, mert nagyon kevés gázt kellett fogyasztani a szárításhoz – emlékezik vissza István. A munkálatok végén – 2300–2400 hektáron termesztve a kukoricát – átlagosan 8,5 tonna nettó kukoricatermést könyvelhettek el hektáronként. A művelés alá vont területek nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében helyezkedik el, a talaj minőségét tekintve heterogénnek mondhatók. Erősen homokos talaj sehol nincs, kötöttségük átlagosan 50–60 közötti. István akármelyik megyében veti a kukoricát, 70–72 ezres tőszámmal dolgozik. A talajtípusok ugyan eltérnek, de a phylazonitos kezelésnek köszönhetően termésmennyiségben biztosan számíthatnak a hektáronkénti 8–8,5 tonnás termésátlagra. A gazdálkodó szerint a baktériumtrágya hatására a növény nehezebben veszi észre az aszályt, nehezebben nyomja a víz, és az erős gyökérképződés miatt a szélsőséges időjárásokra is jobban tud reagálni. A 2011-es év tapasztalatai alapján István azt mondja, 2012-ben mindenképpen magasabb FAO számú kukoricát vetnek, és a gyomok kezelésére is nagyobb figyelmet fordítanak majd. – 380-as tenyészidejű alatt nem szeretnék vetni. Tapasztalatink szerint a hosszabb tenyészidejű vetőmagok magasabb terméshozamot érnek el. A gyomirtás tekintetében szeretnénk egy technológiára ráállni. Az Adengo és valamilyen Acenit származék keverékét mindenképpen preemergensen fogunk kijuttatni. Fontos, hogy a gyom ne vegye el a növénytől a tápanyagot, mert eszméletlen kiesést tud jelenteni.
A kukoricáéhoz hasonlóan a napraforgó esetében is középmély lazítással kezdik a talaj előkészítését. Ezt követi a 3 x 15-ös komplex műtrágya, majd a vetéssel egy menetben a Phylazonit baktériumtrágya 15 l/ha dózisban. Ezt a műveletet kapáláskor újra megismétlik, de akkor már csak 10 liter/hektár mennyiségben kijuttatva. A kukoricával szemben a napraforgó a nitrogénműtrágyából már csak 150 kilogrammot kap fejtrágyaként. A gyomirtás a napraforgó esetében is preemergensen történik. Istvánék átlag feletti sűrűséggel vetnek. Az 55–60 ezres tőszám feletti 65 ezres men�nyiséggel a deszikkálás szükségességét előzik
meg. – Nem szoktunk alkalmazni, megvárjuk, amíg a természet megszárítja nekünk. Inkább legyenek kisebbek a tányérok, de így önmaguktól beszáradnak – mondja a Szuro-Trade Kft. növénytermesztési vezetője. Hozzáteszi, hogy a klasszikus 75-ös sortávval vetnek, és általában a kalászosok után vetik a napraforgót, de akad, hogy kukorica az elővetemény. 2011-ben 3 tonnás termésátlagot értek el a napraforgó esetében, ami még nem a kapacitásuk csúcsa. Jelenleg azon dolgoznak, hogy technológiájuk fejlesztésével elérjék a 4 tonna hektáronkénti mennyiséget.
Profi géppark nélkül nincs siker A Szuro-Trade Kft. tulajdonában vetéstől a betakarításig minden folyamathoz megtalálható a megfelelő eszközpark. A munkálatokhoz szükséges vezérgépek Challenger 865-ös hevederes, 560 lóerős traktorok. Ezekkel végzik a lazítási és a talajlezárási, kombinátorozási műveleteket. Ezeknek a traktoroknak az az előnye, hogy jóval kisebb a talajra ható nyomásuk, mint a gumikerekeseknek. A többi, kisebb teljesítményű erőgéppel végzik a vetést, a sorközművelést és a műtrágyázást. Ezek közé tartoznak például a 361 lóerős John Deere 8530-asok, vagy a 290 lóerős Massey Ferguson 8470-es. Rendelkeznek még egy McCormick MTX 175-össel, egy John Deere 6330-assal, egy Massey Ferguson 5545-össel, és nemrég beszereztek négy 110
lóerős Claas Arion traktort is. A betakarításhoz 4 darab 360 lóerős Claas Megát használnak, és egy John Deere kombájnt. A vetésnél alkalmazható a kettő darab 12 soros, és egy 6 soros John Deere vetőgép, valamint Monosem vetőgépeik is vannak a kisebb területekre. A talajmunkák esetén a Väderstad szerszámait részesítik előnyben, míg a műtrágyaszóráshoz Sulky és Amazon gépeket használnak. Növényvédelem területén Istvánék a Hardy permetezők mellett teszik le a voksukat. A fejlődés útján A Szuro-Trade Kft. növénytermesztési üzletágának vezetőjeként Tóth István vallja, hogy a fejlettebb országokban sikeresen alkalmazott technikai újítások bevezetése nélkül hosszú
távon nem lehet eredményesen gazdálkodni. Cégük ezért 2012-től már GPS-es RTK-s géppel fogja a munkálatokat végezni, ami sorelzáróval rendelkezik, ezáltal számos további előnye mellett megakadályozza a vetőmag-pocsékolást, és az egymásra vetést is. Ezzel együtt, ahogyan mások, úgy ő is bő esztendőnek jósolja a 2012. évet. Számításai szerint 10 tonna kukorica és 3,5 tonna napraforgó elérhető lesz hektáronként, de ez természetesen csak óvatos becslés. Továbbra is fenntartja, hogy ha az eredmények a vártnál jobban alakulnak, örülni fognak, de felülkalkulálni nem szeretnék a hozamot. A pozitív eredményekhez persze, amit lehet, azt hozzáteszik ők is, mert mint mondja: mindig mindenkinek megvan a lehetősége a jó termésre, de nem szabad mindent a természetre hagyni.
24-25
A tápanyag-gazdálkodás tekintetében kiemelendő, hogy a kijuttatott NPK komplex műtrágyán keresztül a nitrogén mellett foszfor- és káliumtrágyázásban is részesült a kukorica. Ez mindkét tápelem esetében biztosította a friss trágyahatást. Noha a különböző növénykultúrák eltérő mértékben igényesek egy-egy tápelemre, eltérő intenzitással mutatnak tehát pozitív tápanyag-reakciót, fejlődésükhöz és termésképzésükhöz mindegyik növényi tápelemre szükségük van. Ebből következik, hogy különösen a nagy mértékben igényelt foszfort és káliumot a jobb érvényesülés érdekében célszerű minden kultúra alá kijuttatni évről-évre, mintsem nagy dózisban csupán egyszer egy vetésforgón belül, a vetésforgó e tápelemre legigényesebbnek tartott tagja alá. (Nem vitatva, hogy az adott tápelemre leginkább igényes kultúrákat kell nagyobb dózisú utánpótlásban részesíteni.) Ezzel összefüggésben utalni kell a friss trágyahatás fogalmára. A kijuttatott műtrágyáknak csak egy része hasznosul a kijuttatás évében, hiszen egy részük nem oldódik rögtön, megint másik részük pedig lekötődik a talajban, így ez a rész csak később válik felvehetővé a növény számára, a tárgyévi műtrágyázás utóhatásaként jelentkezve. A kijuttatás évében hasznosuló hatóanyag-mennyiség jelenti a friss trágyahatást, mely a legintenzívebb tápanyag-szolgáltatási folyamat a növény felé. Az alkalmazott 3 x 15-ös komplex NPK műtrágya azonban nem feltétlenül volt a legjobb eszköze az elveiben egyébként a fentiek alapján figyelemre méltónak tekinthető tápanyag-gazdálkodási gyakorlatnak. A növények nem ugyanolyan arányban igénylik a nitrogént, foszfort és káliumot! 1 tonna kukorica szemterméshez a hozzá tartozó szármennyiséggel együtt például 24 kg N, 10 kg P2O5 és 25,5 kg K2O szükséges. Ha az elővetemény is kukorica volt, a visszaforgatott szármaradványok káliumtartalma felvehető lesz az utóvetemény számára, így ennek mennyiségével (20 kg K2O minden tonna termés után) csökkenthető a káliumhatóanyagszükséglet. A kijuttatásra kerülő műtrágya NPK arányát ennek tükrében kell megválasztani és korrigálni a talaj tápanyag-ellátottsága alapján. Ennek fényében a 3 x 15-ös komplex csak akkor alkalmazható szakszerűen, ha az így bevitt foszfor- és káliumszint kiegészítésre kerül mono-műtrágyákkal (pl. szuperfoszfát, kálisó), biztosítva a növény által igényelt tápelemarányt. A nitrogénellátás hatékony módja a sorközműveléskor történő trágyázás, hiszen így frissen ható tápanyagdózis áll rendelkezésre az ezt követően meginduló intenzív zöldtömeg képzéshez. A vetéstől a sorközművelésig terjedő kb. 4 héten keresztül megfelelő forrást szolgáltat az alaptrágya nitrogéntartalma, illetve a vetéskor kijuttatott baktériumtrágyában található légköri nitrogént megkötő baktériumok által fixált hatóanyag. A sorközműveléskor végzett nitrogén-műtrágyázás is kiegészül baktériumtrágyázással, ez pedig további nitrogén érvényesülését eredményezi, emellett a humuszképződés serkentésén és a szerves formában lévő tápelemek mobilizálásán keresztül a foszfor- és mikroelem-ellátást is stimulálja. Benedek Szilveszter
Hódmezővásárhely mellett lelhető fel a szikáncsi tanyavilágban található központjával az 1999-ben alapított HÓDAGRO Zrt., amely a „Hódcsillag Szövetkezet” nyomdokán lépett elő a XXI. századi magyar mezőgazdaság meghatározó szereplői közé. A főbb területei és telephelyei hét település közelében találhatóak: Batida, Szikáncs, Hódmezővásárhely, Erzsébet, Makó, Maroslele és Békéssámson. A társaság szerepe meghatározó a térségben, a növénytermesztési főágazata és az állattenyésztési ágazata Délkelet-Magyarország jelentős nagyüzeme, amely a jogelődöket is beleértve 1950 óta folytat mezőgazdasági alaptevékenységet. A vállalat elért eredményeit 2009-ben Magyar Agrárgazdasági Minőség Díjjal ismerték el. A HÓDAGRO Zrt.-t Szabó Lajos elnök-vezérigazgató irányítja, fő tevé-
kenységi körei közé a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és a kiegészítő mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása tartozik. Növénytermesztési ágazat A HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési főágazatára kialakította, és a TÜV Rheinland Intercert Kft. által tanúsíttatta az MSZ EN ISO 9001:2008 nemzetközi szabvány alapú minőségirányítási rendszert. A társaság a Tisza és a Maros folyók által határolt szögben több mint 5000 ha mezőgazdasági művelésű, többségben jó minőségű, bérelt területen gazdálkodik környezettudatosan. A magas színvonalú növénytermesztési technológiák alkalmazása mellett a Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási részprogramhoz is kapcsolódott. En-
nek kiemelkedő eredménye többek között a csökkentett energiaigényű, környezetkímélő technológiák alkalmazása a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, és a növényvédelem területén. A Zrt. kiemelt figyelmet fordít földjei szerves trágyával történő javítására, és a műtrágyák használatának csökkentésére a talajoltó anyagok bevezetésével. A főágazat tevékenysége az állatállomány takarmányszükségletét biztosítja, valamint elsődleges célja a minőségi termékek előállítása, értékesítése, emellett további feladata a vetőmagtermelés biztosítása saját felhasználásra. Legnagyobb arányban a portfólióban az őszi búza és egyéb kalászosok szerepelnek, több mint 60 százalékkal, ez 1800–2100 hektárt jelent évente, amely a minőségi kenyérgabona termesztésén felül őszi és tavaszi sörárpát, valamint ezek
28-29
vetőmagjait állítja elő. Ezt követi arányaiban a kukorica vetésterülete, amely 800–900 hektárt tesz ki. A harmadik legnagyobb egységet a napraforgó alkotja 700–800 hektárral. A vetőmag célú borsó-, csemegekukorica-, cukorrépa-, lucerna- és gyepterületek hasonló arányúak egymáshoz viszonyítva, egyenként 100–250 hektár között változnak. A magas terméseredmények elérése érdekében a lehető legjobb fajtakiválasztás biztosítására a társaság minden évben szántóföldi fajtakísérleteket állít be a fajtatulajdonosok és nemesítőházak közreműködésével, így gyűjtve hasznos fejlesztési tapasztalatokat. Állattenyésztés: szarvasmarha- és baromfiágazat A HÓDAGRO Zrt. a szarvasmarha-ágazat tejház és fejőházi folyamataira kialakította és folyamatosan működteti a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert. Az ágazatot 520 db holstein-fríz tejelő tehén és azok szaporulata – megközelítőleg 600 db növendék és üsző borjú – alkotja. Az állatlétszám három tartási helyre oszlik, a tejelő tehenek a kombinát egységben, a szárazonálló és ellető a központi egységben, a vemhesítés előtt álló üszők a batidai telepen kaptak helyet. A jó istállóhigiéniát a naponta történő trágyakitolással és almozással sikerül megvalósítani. A fejőház folyamatos korszerűsítésen megy keresztül a kor kihívásainak megfelelően. Naponta 15.000 liter extra minőségű tejet fejnek a telepen, kiváló beltartalmi értékekkel. A takarmányozás alapját a saját termelésű tömegtakarmányok, és a keverőüzemből érkező abrakkeverékek adják, ehhez járul még a takarmányozási partner által gyártott speciális HÓDAGRO premix. A tömegtakarmány-termesztés során a legjobb minőség elérése érdekében folyamatos a kapcsolattartás a növénytermesztő és állattenyésztő ágazat között. A genetikai előrehaladást egyedi tehénbírálat és célpárosítás valamint hazai és import csúcsbikák használata biztosítja. A tenyésztési stratégia hosszú távon a hasznos élettartam növelése, a tej beltartalmi értékek és tőgyala-
Az utóbbi 10 év fejlesztései A HÓDAGRO Zrt. minden tevékenységi területén folyamatosan fejlesztette a gépparkját az elmúlt dekádban. A növénytermesztésben, állattenyésztésben és a szolgáltatási szektorban az utóbbi években a társaság igen jelentős beruházási projekteket valósított meg az FVM által kiírt SAPARD, AVOP és MVP pályázatokban. Az elavult MTZ-ket 2003-ban három John Deere 8120 és két John Deere 8320 traktor váltotta fel, valamint két Accord Optima sorvetőgépet és egy Alfa Laval takarmánykiosztó kocsit is beszerzett a cég. 2004-ben hat Claas Mega 360 kombájn és egy JCB 414S kanalas rakodógép vásárlásával fejlesztette a gépparkját a Zrt., a beszerzést pedig mezőgépekkel is kiegészítették (váltvaforgató eke, mulcskultivátor, talajmester + Güttler henger). A 2005-ös évben felépült egy 15.000 tonnás terménytároló a telephelyen, illetve lezajlott az állattenyésztési ágazat egyik fejlesztése egy Locust 853 rakodógép beszerzésével, valamint egy DF1300 ventillátorrendszer (szarvasmarha) és egy CORTI Superflow itatórendszer (baromfi) kiépítésével. Az épületek fejlesztése kiegészült még négy Brantner HBZ pótkocsi megvásárlásával, egy 60 tonnás hídmérleg kialakításával és a mérlegház, labor, iroda létesítmények korszerűsítésével. 2006-ban sor került az EU konform szervestrágyatároló (4200 m�) kiépítésére, környezetvédelmi célokból a régi üzemanyagkutak felszámolására, ezt egy 30.000 literes konténer üzemanyagkúttal pótolták, valamint két John Deere 6920 traktor, egy John Deere 4720 önjáró permetezőgép és két Manitou homlokrakodó beszerzése is megvalósult. A 2007. év során a mezőgépek és kiegészítő gépek fejlesztése zajlott le egy Köckerling Ultima mulcs-sorvetőgép, egy Köckerling Vario Gruber talajművelő eszköz, Evers mulcstárcsa, egy Claas Jaguar 850 önjáró szecskázó, két Claas Corto 350 kasza, egy Claas Liner 1550 rendsodró, három Claas Variant 280 bálázó, két Rauch műtrágyaszóró és egy WS-3600 időjárás-automata megvásárlásával. Ezeket 2008ban egy hatalmas beruházás, a (30 t/h teljesítményű) PETKUS szemestermény-szárító megépítése követte. A gépek tekintetében pedig tíz Claas Celtis 446 RC erőgéppel, két mélylazítóval egészült ki az állomány. Ugyancsak ebben az évben valósult meg a HÓDAGRO Zrt. pihenőparkjának (Kovács tanya) fejlesztése is. Az utóbbi két-három évben is jelentős technológiai beruházásokat vitt véghez a folyamatosan bővülő cég. Ezek többsége az állattenyésztési ágazat fejlesztését célozta meg. Ezen időszak alatt valósult meg a broilercsirke-tartás több mint 100 milliós modernizálása, amely során lezajlott a tartástechnológia teljes körű (etető, itató, fűtés, szellőztetés) korszerűsítése. Ez hat darab 1000 m�-es ólat jelent az új baromfitelepen. A szarvasmarha területen a növendék üsző állomány részére egy régi kötött tartású istállóból kötetlen tartású modern istállót alakítottak ki. A termelő istálló (egy tömbösített telep) tetőfelújítására több mint 30 millió forintot fordított a társaság. Egy új 6000 literes tejhűtő kád is az utóbbi idők fejlesztésének része volt, ezzel a vállalat a tejházát korszerűsítette. Új takarmánykiosztó kocsi, teleszkópos JCB rakodógép is volt a beszerzett eszközök között. A növénytermesztési ágazat beruházása volt a belvíz elvezetésre alkalmas árokásógép, egy Volvo forgó kotrógép, továbbá egy John Deere 12 soros szemenkénti vetőgép, tavaszi magágykészítő Köckerling kultivátor, két John Deere 8295 traktor, 33 db ATLAS-HU GPS nyomkövető, Köckerling Vario nehézkultivátor, Toyota Tonero targonca.
kulás javítása mellett. A társaság a szarvasmarha-ágazatban folyamatos technikai-technológiai fejlesztéseket hajt végre, a minél jobb állattartási körülmények elérése érdekében, szem előtt tartva a telepi dolgozók munkakörnyezetének javítását is. Állategészségügyi területen az ellátó állatorvos és egy szaporodásbiológiai specialista nyújt segítséget a telepi vezetésnek. A baromfi ágazat 9 telepre épül, ahol az utóbbi években pulyka elő- és utóneveléssel, húscsirke, valamint liba felneveléssel foglalkoznak. A rotációk beállítása előtt elsősorban az állatjólétet és a gazdaságosságot veszik figyelembe.
nádfedelezésű, így környezetbe illő, egységes képet alkotnak. A pihenőpark övezetébe tartozik egy étkező, bográcsos főzőhelyek, melegítőkonyha, bársziget, szociális blokkok, biliárdterem, tekepálya. Mindezeken felül természeti értékei is jelentősek: kiemelhető a közel egyhektáros füvesített terület, amely alkalmas kiállítások megrendezésére vagy focipályaként történő használatra, továbbá a két halastó, melyek szórakozási és horgászati lehetőséget kínálnak. A kastélyt körülölelő park számos természeti és műszaki különlegességet tár a kiránduló vendégek elé.
HÓDAGRO Pihenőpark
Növénytermesztés-gépüzem: A növénytermesztés gépesítettsége, a teljes géppark korszerűsítése lehetővé teszi, hogy a cég a környező gazdálkodók, termelőszervezetek igényeinek megfelelően gépi szolgáltatást, és ahhoz szakszerű szakmai irányítást nyújtson. A Zrt. széleskörű partneri kapcsolattal rendelkezik környezetében a talajművelés, tápanyagvisszapótlás, vetés, növényvédelem, szálas- és szemestermény-betakarítás, valamint anyagmozgatás területén.
Az alföldi tájhoz jól idomul a HÓDAGRO Zrt. szabadidőpark-komplexuma, amely Hódmezővásárhelytől 6 kilométerre található a batidai Kovács tanyánál. A 10 hektáros területen fekvő turisztikai helyszín folyamatos fejlesztés alatt áll. Egyidejűleg száz fő ellátására, szórakoztatására, illetve kikapcsolódására és aktív pihenésére alkalmas létesítmény. Az összes épület
Amit a HÓDAGRO Zrt nyújthat Önnek:
Baromfiágazat: Feldolgozók számára egyéni egyeztetés alapján végtermék – pulyka, húscsirke, húsliba – előállítást vállal a társaság. Keverőüzem: Vállalja a kérődző-, baromfi-, sertés- és vadtakarmány-keverék receptek vevői igény szerinti elkészítését, módosítását. A takarmányok minőségének garantálása az alapanyagok és a késztermékek rendszeres bevizsgálásával alapot ad a minőségi termék biztonságos előállításhoz. A termékelőállítás ellenőrzését a HÓDAGRO Zrt. a kötelező gondosság elve szerint végezi el. Terményszárító: A társaság professzionális körülmények között tudja megvalósítani a termények bérszárítását és tárolását. A HÓDAGRO Zrt. elkötelezett a környezettudatos gondolkodás és szemlélet formálása, valamint azok termelési folyamatokban való gyakorlati alkalmazása mellett is, annak érdekében, hogy környezetünk a jövő nemzedéke számára is megmaradjon természetes mivoltában. Az állattartási, talajművelési, termelési, növényvédelmi technológiáikat és egyéb szolgáltatási területeiket úgy tervezték és működtetik, hogy megfeleljenek mind a hazai, mind pedig az Európai Uniós törvényeknek és elvárásoknak.
HÓDAGRO Zrt. 6800-Hódmezővásárhely, Tanya 2552. E-mail: info@hodagro.hu Honlap: www.hodagro.hu Tel.: +36-62-277-822; +36-62-579-840 Fax: +36-62-277-614
Részlet az előző epizódból: „Napjainkban általánossá vált a mű-holdakon vagy légi eszközökön elhelyezett szenzorokból származó adatok gyakorlati használata az élet különböző területein. Globális folyamatok monitorozásában (pl. a trópusi erdőterületek változásának nyomon követésénél), felszíni vizek olajszen�nyezésének lehatárolásánál, mezőgazdasági területek parcella ellenőrzésénél a távérzékelt adatforrások alkalmazása napjainkban már épp olyan magától értetődő, mint a széles körben elterjedt hétköznapi on-line navigációs rendszerek (pl. Google Earth). A távérzékeléssel lehetőségünk nyílik a hagyományos pontszerű földi mintavételi adatok mellett (helyett) nagy területekről egyidejűleg információt nyerni. A távérzékelési technikák ereje abban rejlik, hogy képesek a környezeti paraméterek gyors térbeli és időbeli értékelésére, amelyek jellemzően nem, vagy csak nagy erőforrások alkalmazásával szerezhetők be helyszíni mérésekből, ezáltal a terepi munka nagyban csökkenthető. A távérzékelés alatt nem csak az adatgyűjtést, hanem a kapott adatok feldolgozását, értékelését és interpretációját is értjük. A megfelelően feldolgozott és kiértékelt távérzékelt adatok nélkülözhetetlen alapadatai különböző térinformatikai (Geographical Information System, GIS) alkalmazásoknak.”
32-33
Az epizód folytatása: Az optikai távérzékelő eszközök a többnyire a napból érkező elektromágneses hullám visszavert részét (reflektancia) mérik, addig az aktív távérzékelő rendszerek saját energiaforrással is rendelkeznek. A LIDAR egy aktív távérzékelési technológia, amely nagy mennyiségű távmérési adatot képes gyűjteni nagyon rövid időn belül. A LIDAR betűszó a ‘Light Detection and Ranging’ kifejezésből származik, amely durva fordításban ‘fényérzékelés és távmérés’-t jelent. A távolságot pontos időméréssel hatá-
rozzák meg; a kibocsátott és a visszavert jelek közötti időkülönbség a fény sebességének ismeretében. (Ebben hasonlatos a radarhoz, azonban itt rádióhullámok helyett lézerimpulzusokat alkalmaznak). A lézerszkennelési technológia egyre növekvő részt foglal el a légi távérzékelésben, amelynek egyik oka a költséghatékonyság. A felhasználási köre rendkívül széleskörű, az archeológiától kezdve, a tengerfenék térképezéséig, azonban legtöbb esetben digitális terep- és felületmodellek készítésére használják. A LIDAR mérőrendszer leegyszerűsítve egy adóból, egy vevőből és egy
kontrollerből áll. A nagy pontosságú navigációs rendszernek köszönhetően a szenzor helyét és helyzetét pontosan ismerjük, a mért távolság alapján pedig a visszaverődési pont koordinátái meghatározhatók. A lézerszkennelés alatt a repülési irányra merőlegesen lézernyaláb pásztázza a tájat, miközben a repülőgép/ helikopter meghatározott sebességgel halad (5. ábra). Előfordul, hogy a lézersugár több különböző magasságról verődik vissza (pl. erdőben). A modernebb szenzorok egy kibocsátott im-pulzusnak több visszavert jelét is képesek
érzékelni, így akár a fa struktúrájának a felvételezésére is alkalmas lehet. A felmérés során egy több millió pontból álló (x, y, z koordinátával meghatározott) ún. pontfelhő keletkezik. A műholdas helymeghatározás és a fejlett inerciális navigációs rendszerek teszik lehetővé, hogy függőleges helyzetű sugár esetén a pont meghatározásának abszolút pontossága 10-15 cm körüli legyen. A rendszer nagy mennyiségű adat felvételére képes, átlagos repülési sebesség ellett is akár 4-8pont/m2 pont rögzítése is lehetséges. Műszaki alkalmazási lehetőségének jó példája a távvezeték-térképezés, ahol
a nagy sűrűségű impulzusok lehetővé teszik a kisméretű objektumok pontos térképezését. A légi LIDAR előnye, hogy gyorsan, nagy pontosságú adatgyűjtésre képes a föld felszínéről, nagy területről, és képes olyan területeken is mérni ahol a földi geodéziai méréseket csak nagy erőforrásigénnyel lehetne megvalósítani. A LIDAR technológia egyik hatékony felhasználási területe az erdőterületek térképezése, mivel az impulzusok egy része a lombkoronán áthaladva a talajról verődik vissza (6. ábra). A lézerszkenneléssel rögzített adatok a felszínre, a felszíni objektumokra (természetes, mesterséges) és a felszínborítására vonatkoznak. A feldolgozás során az adatokat – a felhasználás céljának figyelembevételével – szelektálni, azaz szűrni kell. A szűréssel különválasztjuk a földfelszíni pontokat a rajta
található objektumoktól. Természetesen a felszíni objektumok, mint pl. fák, épületek, távvezetékek, a különböző szűrési módszerekkel egymástól elkülöníthetők. A nagy területen alkalmazott lézerszkenneres mérések költséghatékonyak. A technológiában rejlő lehetőségeknek köszönhetően egyre több területen alkalmazzák a lézerszkennelt felméréseket. Ezek közül a legfontosabbak pl. a domborzatmodellek készítése vagy az árvízi töltések felmérése. Erdészeti alkalmazásoknál a pontos domborzatmodell mellett, a fák magassága is meghatározható, lombkoronájuk nagysága is mérhető, továbbá a korona sűrűségére, így a biomassza-potenciálra is lehet következtetni. Idősoros méréssekkel a növényzet növekedése, változása is követhetővé válik. Mindezek fényében leghatékonyabb módszer az erdők felmérésére.
Utak, vasutak, távvezetékek kellően pontos térképezéséhez, tervezéséhez a nyomvonal felmérésével nagyon gyorsan nyerhetők adatok. Természeti katasztrófák (árvíz, földrengés, stb.) esetén gyors adatnyerési és adatszolgáltatási képessége miatt lehet kiválóan alkalmazni a károk felmérésénél (7. ábra). A LIDAR rendszer egy középformátumú kamerával van összeépítve, amely a pontfelhő feldolgozása mellett nagy terepi felbontású adatok előállítására is alkalmas. A középformátumú kamerával akár 0,1m-es terepi felbontást is elérhetünk. A LIDAR és a hiperspektrális technológia kombinációjával, tovább növelhető a megfigyelt tulajdonságok köre és a becslés pontossága. Dr. Burai Péter