Éjféli Kiáltás magazin - 2014 szeptember

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2014. szeptember – 09. szám

Izrael csodája • Izrael jövõje, valamint a zsidók és pogányok közötti egység Interjú Dr. Berthold Schwarzal: «Az, hogy Isten hûségesen törõdik Izraellel, bennünket is arra buzdít, hogy törekedjünk az üdvbizonyosság elnyerésére»

A Máté 13-ban Jézus hét példázattal világítja meg a mennyek országát. A szerzõ, Norbert Lieth, úgy tárja elénk ezeket a példázatokat, mint amelyek egyben Izraellel, Jézus Gyülekezetével és az Úr dicsõséges visszajövetelével is foglalkoznak.

Norbert Lieth Próféciai példázatok 2. kiadás 80 oldal

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió elérhetõségein!

Ára: 1450 Ft + postaköltég

Tartalom Fókuszban a Biblia 4 Izrael jövõje, valamint a

zsidók és pogányok közötti egység 8 Izrael csodája 9 Nem volt gyümölcsérés ideje 12 Hiszem, ha látom…

Házunk tája 14 A kegyelem székében ûlõ

irgalmazó nagy Királyunk

Nézõpontban 16 «Az, hogy Isten hûségesen

törõdik Izraellel, bennünket is arra buzdít, hogy törekedjünk az üdvbizonyosság elnyerésére»

Éjféli Kiáltás 22 Bibliatanulmányozás 23 24 26 26 27 28

haladókkal Isteni csoda a Jujuyba vivõ missziós úton Napjaink legnagyobb humanitárius drámája Izrael – speciális úti cél Felüdítõ reggeli áhítatok Fesztivál Río Olimarban «Egyáltalán nem tudjuk, hogyan jöttek rá a rádióállomások, hogy mi rádióprogramokat készítünk»

3 Üdvözlet 11

21

22

30

30

Sorozat Megkérdeztük Imatémák Ámen Impresszum

ÜDVÖZLET

Peter Malgótól

«Elborzaszt az antiszemitizmus keresztyén köntösben» Lakásunk közvetlen közelében figyeltem meg: A tömegközlekedés egyik busza megállt a házunk előtt és néhány utas felszállt. A buszban hirtelen felhangzott egy csoport fiatal ordítása: «Egy zsidó, egy zsidó nő! Nézzétek…!» Durváskodnak, kárörvendően mutogatnak az éppen felszállt ortodox zsidó férfira. Nyílt, antiszemita elutasítás fogadta a férfit. De ő nem vett tudomást e csorda támadásáról. Mi játszódhatott le a szívében? Abban a buszban látszólag senkit sem zavart, hogy ezek a fiatalok olyan trágár módon viselkedtek azokkal a zsidó emberekkel szemben. A zsidógyűlölet sok helyen ismét szalonképes lett; az antiszemitizmus minden népcsoportba jelen van, és nyíltan megmutatkozik.

A Holokauszttal kapcsolatos viták sok országban újra fellángolnak. Ezek nemcsak a második világháború történelmi feldolgozása és a kárpótlási pénzek körül forognak, hanem egyre jobban megnyilvánul egy újfajta antiszemitizmus is: a Holokauszt kétségbevonása vagy viszonylagossá tétele – hisz az egyáltalán nem is volt olyan borzasztó.

Itt nem azokra az emberekre gondolok, akik a Holokausztot és a zsidó nép által elviselt kimondhatatlan szenvedést alapvetően tagadják. Nem, itt azokról az emberekről van szó, akik azzal érvelnek, hogy abba kellene már hagyni folyamatosan a múlt szörnyű eseményeiről beszélni. Az ilyen magatartás gyümölcsei aztán az olyan szomorú esetek, mint ami a minap a buszban is történt. Honnan kellene megtudniuk gyerekeinknek, unokáinknak, mi is történt valójában, ha a történelemnek ezt a részét egyszerűen elkenik, homályba burkolják? Németországban már 24 százalékra tehető azok száma, akik a Holokausztra reagálva ezeknek a fiataloknak a kliséit fogadják el.

A «klasszikus» antiszemita vádak mellett – a zsidóknak túl nagy a befolyása, vagy az üldöztetésükért tulajdonképpen a saját magatartásuk a felelős – a szakértők szerint időközben egészen más előítéletek és vádak keltek szárnyra, így például az, hogy a zsidók állítólag hasznot húznak a Holokausztból, kihasználják azt saját céljaik elérésére a németek kárára. Sokkal nyíltabbá válik egy antiszemitizmussal terhelt kritika is Izrael ellen.

És ami ma feltűnően ijesztő, a keresztyének körében a névtelenségből kitörő antiszemitizmus. Talán közülünk egyesekben is megmozdul az ellenszenv: már megint egy zsidó, már megint a pénz?! Valóban vannak keresztyének, akik a Holokauszt témát már hallani sem akarják, és ezért vitákba lovalják magukat. Az ellenérvekkel szemben aztán megpróbálják a tényeket lesöpörni az asztalról, amilyen gyorsan csak lehet.

Elborzaszt az antiszemitizmus keresztyén köntösben. Mert ezzel tudatosan szembehelyezkednek Isten első szeretetével. «Miért éppen Izrael, miért éppen a zsidók?», kérdezik. Az 5Móz 7,7-8-ban ez áll: «Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt, hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett.»

Folyóiratunk áprilisi számában beszéltünk a gyülekezetekbe beszivárgó behelyettesítő teológiáról, amelynek eszmerendszere éppen az antiszemitizmust támogatja. Őrizzen meg az Úr az ilyenektől!

Nekünk nem az a feladatunk, hogy Izraelt vagy a többi nemzetet megítéljük. Emberi szemszögbõl Izrael egy fokkal sem jobb a többi népnél. De Izrael Isten választott népe, az Õ elsõ szeretete! Az övé az ígéret, amint azt a Római levél írja. Õ a jövõ népe, a Biblia földje. Éppen egy olyan idõszakban, amikor Izrael egyre jobban politikai háttérbe szorul, ahol az egykor népszerû közel-keleti ország léte is megkérdõjelezõdik, rendkívül fontos, hogy mi, keresztyének állást foglaljunk. Elõítélettõl mentesen, az antiszemita eszméktõl szabadon, fejezzük ki Izrael iránt szeretetünket, segítsük, álljunk ki mellette.

Szívélyes üdvözlettel

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

3

Bibliai üzenet

Izrael jövõje, valamint a zsidók és pogányok közötti egység Pál hangsúlyozta a zsidók és pogányok közti egység jelentõségét. Ez azt jelenti, hogy minden keresztyén «izraelivé» vált? Semmi esetre sem. Egy értelmezés következik.

A

behelyettesítõ teológia számára a zsidók és pogányok közötti egység azt jelenti, hogy a Gyülekezet az új Izrael, és Izrael népe a jövõben semmilyen szerephez sem jut. E tekintetben fontos igehelyek az Ef 2,11–22 és a Róm 11,17–24. Ha a hívõ zsidók és a pogányok Krisztusban egyesülnek, felvetõdik a kérdés, mi módon lehet a hívõ zsidóknak saját szerepük a jövõben.

Ef 2,11–22. Nézetem szerint az Ef 2,11–22 nem bizonyíték a behelyettesítõ teológia állításaira. Egyesek a pogányok korábbi állapotát bizonyítékként tekintik arra, hogy õk, mint hívõk, már egyedül azért is Izraelhez tartoznak, mert korábban «Izráel közösségétõl elkülönítve» éltek. S. E. Waldron a következõképpen érvel: «Remélem, nyilvánvaló ennek a következtetésnek indoklása. Ha nem, megmagyarázom. A pogányok ‹közel kerültek›, azaz más szavakkal, már részük van ‹Izrael közösségében›, ami számomra nem jelent mást, minthogy izraelitákká váltak.» Waldron a nem zsidók «közelségét» az izraeliekhez 4

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

úgy interpretálta, hogy õk egykor az izraeli közösségbõl ki voltak zárva, de most már odatartoznak, és ezáltal izraelitákká váltak.

Logikája több okból sem meggyõzõ.

Elõször: Jóllehet a pogányok az Ef 2,13.17 szerint «közel kerültek», és már nincsenek «Izrael közösségébõl kizárva», ez nem jelenti feltétlenül, hogy emiatt izraeliták is lettek. Valakihez «közel» kerülni nem jelenti identitásának felvételét is. Amint F. S. Thielman megállapította, Pál itt Ézsaiás eszkatológiai kijelentésére hivatkozik, amely szerint «a nemzetek távolról jönnek, és Izraellel

A pogányok beoltását a «nemes fába» (Róm 11,16-24) nem szabad Izrael ígéreteinek csökkenéseként értelmezni, ez a pogányok helyzetének javítását jelenti.»

együtt imádják az Urat, Aki az eget és a földet teremtette (Ézs 45,18)». Az a tény, hogy a nem zsidók egykor távol voltak, és most közel va nna k, hog y egykor kirekesztettek voltak, és most nem azok, még nem jelenti azt, hogy felvették volna Izrael identitását.

Másodszor: Pál nyíltan és világosan megmondhatta volna, hogy a nem zsidó hívõk most Izrael részei, de ezt nem tette. Õ arról beszél, hogy Isten-hívõ zsidókat és nem zsidókat «eggyé tett» és «új emberré teremtett» (Ef 2,14–15), de nem használta

az «Izrael» megnevezést. C. B. Hoch Jr. írja: «Figyelembe kell vennünk, mit mond, és mit nem mond Pál.

Pál nem mondja, hogy a pogányokat felvették Izrael régi vagy új [polgárjogi] közösségébe vagy, hogy szellemi Izraellé váltak volna. Ehelyett azt mondja, hogy úgy a zsidókat, mint a pogányokat új emberré teremtette Isten.»

P. Perkins is ellentmond annak az állításnak, hogy a nem zsidó hívõk az Ef 2 szerint részeivé váltak volna Izraelnek. Õ megállapítja: «A nem zsidóknak zsidóként való leírása ellenére a ‹most› nem azt jelenti, hogy a nem zsidóknak részük lenne Izrael polgárjogi közösségében.»

Majd hozzáfûzi: «Noha a 12. vers alapján feltételezni lehetne, hogy a nem zsidókat felvették Izrael népének közösségébe, azt azonban az Efézusi levél sehol sem állítja, hogy a Gyülekezet helyettesítette Izraelt.»

Harmadszor: Ez az «új ember» egy egészen más újszövetségi szervezet, mint Izrael, egy szoteriológiai (megváltástan) közösség, amelyet az újszövetségi apostolok és próféták alapjaira építettek fel Jézussal a sarokkõként (vö. Ef 2,19-20). Ezzel ellentétben Izrael nem újszövetségi szervezet, hanem mélyen az Ószövetségben gyökerezik; eredete visszanyúlik Ábrahámhoz és a szövetség ígéretéhez az 1Móz 12-ben.

Negyedszer: Az Efézusi levél 2. és 3. fejezeteinek nagyobb összefüggésében a syn elõtag többszöri használata kizárja azt a feltételezést, miszerint Pál azt a teológiai nézetet osztaná, hogy «a nemzeteket felvették a zsidó nép körébe». Hoch kijelenti:

«A pogányok Izraelhez való «közelségének» megértéséhez a syn elöljárószó adja a kulcsot. Pál hat szót használ ezzel az elöljárószóval, hogy a pogányok viszonyát Izraelhez ebben a két fejezetben leírja: sympolitai, ‹polgártárs› (2,19); synarmologoumene, ‹összekapcsolt› (2,21); synoikodomeisthe, ‹együtt építve› (2,23); synkleronoma, ‹örököstárs› (3,6); syssoma, ‹ugyanazon test tagja› (3,6) és symmetocha, ‹részesülõ› (3,6).»

A hat syn-fogalom mutatja, hogy «a pogányok Krisztus által Izrael népéhez ‹közel› ker ültek, hog y annak szövetségében, ígéreteiben, reményeiben és Istenhez való viszonyában részesüljenek. Nem válnak Izrael népévé, hanem Izraellel együtt részesülnek áldásaiban.» Thielman szerint «a syn elöljárószó (-val, -vel, együtt) többszöri elõfordulása azt jelenti, hogy a pogányok és a zsidók azonos pozíciót töltenek be Isten népében». Az Ef 2 és 3 nem az Izrael népébe való felvételt tanítja, hanem a részesedést Izraellel. Ha Pál a pogányok felvételére gondolt volna a zsidó nép körébe, akkor a «syn elöljárószó helyett mást használt volna.» Amint Hoch írja, Pál nem akarta «a nem zsidók számára ‹az Izrael népébe való felvétel teológiáját› megalkotni». Sokkal inkább úgy mutatta be a pogányokat, mint Izrael szövetségeinek és ígéreteinek részeseit: «Pál apostol teológiájához nem a pogányok felvétele a zsidó nép körébe a kulcs, hanem az újfajta részesedés Izrael szövetségeiben és ígéreteiben. » A. T. Lincoln nézete szerint nem a «zsidó nép körébe való felvétellel változott meg a pogányok sötét múltja,

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

5

Bibliai üzenet

InfoBox

Fogalommagyarázatok A szubsztituciós teológiát behelyettesítõ teológiának is nevezik. Képviselõi azt hiszik, hogy a Gyülekezet helyettesítõje vagy beteljesítõje Izraelnek (ez a szupercesszionista értelmezés). Az eszkatológia jelentése: «az utolsó idõk idõkrõl szóló tanítás». Szoteriológia jelentése: «a megváltásról szóló tanítás». Eklézsia: «a Gyülekezetrõl szóló tanítás».

sem pedig egy megújult Izraelbe való felvétellel, amely zsidó keresztyénekbõl áll, hanem egy új közösségbe való betagozódásukkal, amelyben már a zsidó és pogány kategória semmilyen szerepet nem játszik, amely egy önálló szervezetként, már új teremtmény».

A pogányok megváltásuk, áldásaik és Isten elõtti pozíciójuk tekintetében ugyanazon a szinten állnak, mint a hívõ zsidók. Azonban az üdvösségre vonatkozó egységük még nem szünteti meg az etnikai vagy funkcionális különbségeket a két népcsoport között: «Pál apostol szavai az Efézusi levélben nem hagynak kétséget Izrael üdvtörténeti prioritása felõl az új ember eklézsiabeli struktúrájában.

Noha már nincsenek az üdvösség tekintetében elõjogok, az etnikai különbség sokkal jobban érvényesül, mint azelõtt bármikor. Pál leveleiben továbbra is zsidókról és pogányokról beszél, mint különbözõ etnikai csoportokról (Róm 1,16; 9,24; 1Kor 1,24; 12,13; Gal 2,14.15).»

Az a körülmény, hogy az üdvtörténeti egyenlõség nem szünteti meg a két népcsoport közti funkcionális különbséget, más példák esetében is megfigyelhetõ. A Gal 3,29 szerint a férfiak és a nõk azonos mértékben részesülnek az áldásokból, azonban megtartják különbözõ szerepüket.

6

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

Ebben az esetben sem jelenti az üdvtörténeti egyenlõség a csoportok közti funkcionális különbségek megszûnését. Ugyanez érvényes a gyülekezet vénjeire és nem vénjeire. Isten elõtt mind egyenlõk, ugyanabban a szellemi áldásban részesülnek, azonban a véneknek Isten tervében meghatározott feladatunk van. Ugyancsak hasonló különbség van a szülõk és gyermekek között. Sõt, a Szentháromságon belül is fennáll a személyiségek közti hasonlóság, mégis különbözõ szerepe van az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Személyi hasonlóság és részesedés ugyanazokban a szellemi áldásokban nem szünteti meg a különbözõ ismertetõ jegyeket. Így a hívõ zsidók és nem zsidók megváltásuk tekintetében Isten népét alkotják. A zsidók és nem zsidók egyenlõk Isten elõtt. Ez az egység azonban nem hozható fel érvként Izrael népének jövõbeli funkcionális szerepe ellen. Saucy írja: «A zsidók és pogányok közti egység a Gyülekezetben nem oldja fel az Izrael és más nemzetek közti funkcionális különbséget a jövõben sem, éppen úgy, amint a szellemi hasonlóság ellenére a gyülekezeti hívõk között is megmaradnak a funkcionális különbségek.» Összefoglalva elmondható, hogy a nem zsidók közel kerültek Izrael népéhez, annak szövetségeihez, ígéreteihez, reményeihez és Istenéhez; «de nem váltak Izraellé; csak osztályrészük van Izraelben». Noha a pogányok osztályrészesei Izraelnek, «egyetlen szó sincs arról, hogy zsidókká vagy azok hozzátartozóivá váltak volna; máskülönben ‹Izrael› fogalmát úgy kellene meghatározni, hogy azt egzegetikailag nehéz lenne megmagyarázni». H. Taylor helyesen jegyezte meg, hogy az Ef 2 szupercesszionista értelmezése «felületes logikáról árulkodik», mert nem veszi figyelembe, hogy az üdvösségbeli egység nem szünteti meg a történelmi különbözõség jeleit: «A felületes logika még mindig azt állítja, hogy a zsidók, ill. Izrael természetes népe elveszítette egyediségét,

sajátosságát. Mivel Krisztus ledöntötte a zsidók és pogányok közti választófalat [Ef 2,11-18], véget ért Izrael kiválasztottsága. Ez azonban nem felel meg az Újszövetség logikájának. Noha a zsidók és pogányok számára csak egy út adott az üdvösséghez, a zsidó népnek Krisztusban az Újszövetség szerint még mindig egyedülálló helye és szerepe van Isten üdvtervének történelmi kibontakozásában.»

Róm 11,16-24. A Róm 11,16–24 hangsúlyozza a hívõ nem zsidók és zsidók közti egységet. Hasonlóan az Ef 2-höz, itt is üdvtörténeti egységrõl van szó, és nem a hívõknek (nem zsidóknak) a felvételérõl Izrael népébe.

Pál itt az olajfa hasonlatát alkalmazza, amely az áldás helyét jelképezi.

A gyökere valószínûleg Ábrahám szövetségének felel meg. Az olajfa a zsidók és a pogányok e szövetséghez való viszonyát ábrázolja. A Róm 11,17 szerint «az ágak közül egyesek kitörettek». Ezzel a hitetlen zsidókra céloz, akik kizárattak Ábrahám szövetségének áldásaiból. A hívõ pogányok – a vad olajfa ágai – beoltattak közéjük, és «az olajfa gyökerének éltetõ nedvébõl részesültek». Így részesülnek az áldásokban, és Ábrahám szövetségének haszonélvezõivé válnak. A Róm 11,18ban a nem zsidó keresztyéneket inti Pál, hogy ne dicsekedjenek az ágakkal szemben (azaz a zsidókkal), «mert Istennek van hatalma arra, hogy ismét beoltsa õket» (Róm 11,23), ami a 26. vers szerint, ahol Pál meghirdeti Izrael népének megváltását, meg is fog történni.

Megmagyarázhatatlan, miért éppen ez az igehely szolgál bizonyítékul a behelyettesítõ teológia képviselõi számára. Jóllehet ugyanazon az olajfán nõnek «természetes» és «vad» hajtások is, arról azonban sehol sincs szó, hogy «a vad hajtások» valamikor is «természetes hajtásokká» válnak. Sõt, ez az igehely megkülönbözteti egymástól a hívõ zsidókat a nem zsidóktól.

Itt szintén példát láthatunk az egység és különbség kettõs koncepciójáról.

A zsidók és nem zsidók egyesültek abban a tekintetben, hogy mindketten

részesülnek Ábrahám szövetségében, de különböznek egymástól, hiszen egyik sem vette fel a másik identitását.

A.A. Das megállapítja: «Igen, a pogányok, mint Isten új népének tagjai, haszonélvezõivé váltak Izrael kiváltságainak. Azzal hogy az olajfába oltották õket, részt kaptak Izrael kegyelemteljes örökségébõl. Úgy a hívõ zsidók, mint pogányok ugyanannak a fának ágai, de míg Izrael saját identitását nem kell átruházza a Gyülekezetre, mint egy «harmadik» intézményre, addig a pogányoknak el kell ismerniük függõségüket Izrael történelmi, etnikai örökségétõl. És jóllehet részesülnek ebbõl az örökségbõl, továbbra is vad hajtások maradnak, és részesedésük ellenére továbbra is pogányok maradnak.»

Az ábrahámi szövetség Isten ígérete alapján jött létre, melyet Ábrahámnak és a tõle származó «nagy nemzetnek»

adott (1Móz 12,2). Ugyanebbõl a szövegbõl az is kitûnik, hogy a nem zsidók is részesülni fognak ezekbõl az áldásokból: «Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége» (3. v). Az ábrahámi szövetség gyökerei tehát zsidó gyökerek, Isten azonban már a kezdetekben azt tervezte, hogy a pogányoknak is részük leg yen benne. És éppen így is történt (Gal 3,7-8.29). Nos, felvetõdik a kérdés, miért kellene a pogányok részesedése, amelyrõl már az Ószövetség is beszél, éppen azt jelentse, hogy Izrael népe elveszítette részét az ábrahámi szövetségben? Egy ilyen következtetés logikátlan. Pál nyomatékosan leszögezi, hogy Isten az izraelitákat Krisztus visszajövetelekor újra beoltja Ábrahám szövetségének «éltetõ nedvébe» (Róm 11,26).

A hívõ nem zsidók részesülnek Izrael szövetségeiben. A hívõ zsidók

és nem zsidók alkotják üdvtörténeti szempontból Isten egyetlen népét.

Ez a tény azonban nem zárja ki a zsidók és Izrael jövõbeli szerepét, és azt sem jelenti, hogy a Gyülekezet azonos Izraellel. House megállapítja: «A pogányok beoltását a ‹nemes fába› (Róm 11,16-24) nem szabad Izrael ígéreteinek csökkenéseként értelmezni, ez a pogányok helyzetének javítását jelenti.» Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az Ef 2,11-22 és a Róm 11,16-24 a hívõ zsidók és nem zsidók közti egységet írja le. Ez az üdvtörténeti egység azonban nem szünteti meg Izrael népének egyedülálló szerepét.

Dr. Michael Vlach

Részlet A Gyülekezet helyettesítette Izraelt? c.ímû könyvbõl, Dr. Michael Vlach, 203-209. old.

Éjféli Kiáltás

Maranatha Rádió

www.radio.evangeliumi.tv

Prédikációk, igehírdetések,

keresztyén zenék, Esti mese gyerekeknek Válogatás az archívumból

Napindító gondolatok

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

7

Bibliai üzenet

Izrael csodája A Biblia igazolja, hogy Izraelnek van jövõje (Róm 11). Észrevettük-e, hogy a 66 évvel Izrael Állam megalakulása után, milyen lélegzetelállítóan pontosak az erre vonatkozó bibliai próféciák?

1857. március 8-án, 90 évvel Izrael államalapítása elõtt C. H. Spurgeon egyik prédikációjában, melyet az Ézs 6,13 alapján tartott, ezeket mondta: «De vajon leg yõzték-e a zsidót?

Legyõzött férfi? Országát elfoglalták?

Nem, õ még mindig nemes része a világnak – megkínozva, megcsúfolva, leköpve, de mégis ez áll róla: ‹Elõször a zsidók, és aztán a görögök is.› Nagy érdemeket szerzett velünk szemben, és olyan történelme van, amely még ezután bontakozik ki, nagyobb és dicsõségesebb lesz, mint bármely eddigi nemzeté.»

Izraelnek va n jövõje, a melyet az Egyház, ill. a Gyülekezet nem vehet el tõ le. Saját szemeink kel láthatjuk, miként gyûjti össze Isten népét I zrael f öldjén. A z or szá g birtoklásának kérdése a Bibliában és a jelenlegi történelmi helyzetben félreérthetetlenül mutatja, hogy Isten valóban nem vetette el népét, Izraelt.

«Megtaláltok engem – íg y szól az ÚR –, jóra fordítom sorsotokat, összeg yûjtlek benneteket minden nép közül és minden helyrõl, ahová szétszórtalak – így szól az ÚR –, és visszahozlak erre a helyre, ahonnan fogságba vitettelek benneteket» (Jer 29,14).

Ha pontosa n meg v i zsgá lju k a Szentírást, a végidõkben Izraelnek két összegyûjtésérõl van szó; lehetne két részre osztott összegyûjtésnek is nevezni. Az elsõ Jézus visszajövetele elõtt, a második visszajövetele után történik.

A nép elsõ összegyûjtése eredeti hazájába a nagy nyomorúság elõtt következik be: A fügefa ága már 8

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

zsendül, és levelet hajt (Mt 24,32), a sírok megnyílnak, az elszáradt csontok felélednek, és visszatérnek hazájukba (Ez 37).

Izrael második és végér vényes összegyûjtése Jézus visszajövetele után történik, és a nép maradékának meg mentésével, v a la m i nt Isten Ezeréves királyságának kezdetével áll összefüggésben (5Móz 30,1–10; Ézs 27,12–13; 49,22; Jer 16,14–15; Ez 34,11–16). Ott aztán a megmaradt nemzetek Izrael fiait karjaikon hozzák vissza (Ézs 49,22), ami az exodus idején 1945 után eg yáltalán nem valósult meg (az angolok internáló táborokba zárták a zsidókat Cipruson, az arabok harcba szálltak velük, amikor az országba érkeztek). Jézus visszajövetele elõtt nem számíthatunk a zsidók tömeges visszaáramlására, vagy az országba való maradéktalan bevándorlásra. Ám a zsidó állam mega la kulásáva l minden feltétel megvalósult a világszínpadon, az utolsó felvonás elkezdéséhez.

Izrael elsõ összegyûjtése, és az 1948-as államalapítás a szemünk elõtt lejátszódó isteni csoda. Még egyszer: Izrael ezt az országot nem saját maga szerezte! Ez Isten országa, és Õ adta Izraelnek. Így beszél róla: «az én országom», és ezt az országot senki másnak nem adta! Olvassuk el a Jóel 4,1-3-at: «Azokban a napokban és abban az idõben, amikor jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát, összegyûjtök minden népet. Jósáfát völgyébe vezetem õket, és ott tartok ítéletet fölöttük, amiért szétszórták a népek közé tulajdon népemet, Izráelt, és felosztották országomat. Népemre sorsot vetettek: a fiúkat parázna nõért adták oda, a leányokat pedig borért adták el, hogy ihassanak.»

Itt találjuk a magyarázatot, hova fog vezetni a népek közössége által támogatott «a béke-politika országa»:

Isten ítéletéhez. Miért? Ez a z Õ országa, amelyet arra tartogat, hogy végül senki másé ne legyen, csak az Õ népéé, Izraelé. Ez a mai Izrael Állam még 66 év után is létezik, az valóságos isteni csoda. R. Bennet ezzel kapcsolatban ezt írta: «Az 5000 éve kutatott emberiség történelmében soha nem fordult elõ, hogy egy nép 2000 év után visszatért volna abba az országba, amelybõl származik, mint ahogy azt Izrael megtette.

Az 5000 éve kutatott történelem során soha nem fordult elõ, hogy ‹egy holt nyelv› a mindennapi kommunikáció szintjén újraéledjen, amint az az izraeliek õsi nyelvével, a héber nyelvvel történt. Még soha nem támadtak meg olyan gyakran, olyan kevés népet, akkora túlerõvel, mint ahogy azt Izraellel tették és teszik. Olyan kevés ember még soha nem valósította meg, hogy olyan kevés idõ alatt olyan hatalmas és erõs hadsereget hozzon létre oly mértékû ütõképességgel, mint ahogyan az Izraelnek sikerült.»

Ebben az összefüggésben az az érdekes, hogy Jeruzsálem elfoglalása és a zsidók szétszóródása után Kr. u.

70-ben és 135-ben a zsidó nép már nem használta a hébert mindennapi nyelvként. Csak a zsinagógákban használták, ugyanis ezen a nyelven olvasták fel az Ószövetség szövegeit, és a rabbik tudományos nyelveként élt tovább. Különben a zsidók a jiddis nyelvet, vagy annak az országnak a nyelvét beszélték, amelyben éltek. De a zsidó nép visszatérésével hazájába sor került a héber nyelv felélesztésére is. Ez a nyelv Izraelben újra a zsidó nép hivatalos nyelve. Dr. Roger Liebi írja a «Valóban a végidõkben élünk?» címû könyvében: «Ilyen még nem volt a világtörténelemben! Még soha nem fordult elõ, hogy egy nyelvet, amely több mint 1000 évig halott volt, egy teljesen mûködõképes nemzeti nyelvként újraélesszenek.»

Amikor az Úr Jézus felment a men�nybe, az angyalok így szóltak a jelenlevõkhöz: «Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tõletek a mennybe, úgy

jön el, ahogyan láttátok õt felmenni a mennybe!» (ApCsel 1,11). Amikor Jézus visszament a mennybe, olyan népet hag yott itt, amely héberül beszélt. És egy olyan nép körébe fog visszatérni, amely héberül beszél. Ez a tény vajon nem a bibliai próféciák megdöbbentõ aktualitását mutatja-e a legapróbb részletekig?

Már túlságosan is hozzászoktunk Izrael Állam létezéséhez, és alig jut eszünkbe, milyen hatalmas csoda történt akkor, amikor Isten visszavezette népét saját országába! Ezt azzal a céllal tette, hogy Õt ott szolgálják (vö. ApCsel 7,7). Nép, ország és szolgálat elválaszthatatlanul kötõdik egymáshoz. Még ha ma csupán Izrael hûtlenségét és bûneit láthatjuk is (Zsolt 106), az Úr cselekszik népével, és el fogja õket oda vezetni, hogy a saját országukban szolgáljanak Neki.

Mi pedig szemtanúi lehetünk, hogyan tesz Isten kegyelme és ítélete által szüntelenül csodát népével, hogy ezt a célt elérje.

Igen, «Isten nem vetette el az õ népét, amelyet eleve kiválasztott!»

(Róm 11,2).

Norbert Lieth, Johannes Pflaum

Izrael csodájáról többet is olvashatsz az Izrael az eszkatológiában – Izrael jövõje a múlté?, Norbert Lieth és Johannes Pflaum Mark Hitchcock

A bibliai próféciák megdöbbentõ kijelentései Amit ezekben a bizonytalan idõkben tudnunk kellene

Miért keresett Jézus gyümölcsöt a fügefán, ha nem volt gyümölcsérés ideje?

Sõt, miért "átkozta meg" Jézus? - A tanulságot Õ maga magyarázza meg.

Nem volt gyümölcsérés ideje

Elõkészületben

«Másnap pedig, amikor Betániából elindultak, megéhezett, ...és messzirõl meglátva egy zöldellõ fügefát, odament, hátha talál rajta valamit. De amikor odaért, semmit sem talált rajta, csak levelet, mert nem volt fügeérés ideje.

Jézus megszólalt, és ezt mondta a fának: ‹Senki ne egyék rólad gyümölcsöt, soha többé.› A tanítványai is hallották ezt. ...Korán reggel, amikor elmentek a fügefa mellett, észrevették, hogy az gyökerestõl kiszáradt.

Péter visszaemlékezve így szólt hozzá: ‹Mester, nézd: a fügefa, amelyet megátkoztál, kiszáradt.› Jézus így válaszolt nekik: ‹Higgyetek Istenben!

Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! – és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik–, annak meg is adatik az.

Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.›» Kedves Olvasóm, Isten igéje a Biblia elsõ lapjától az utolsóig a teljes igazság.

Ez a fent idézett bibliai szakasz is igaz történet.

Miért hangsúlyozom ki ezt a tényt?

– Azért, mert ennek komoly jelentõsége van.

Jézus gyümölcsöt keres a fügefán, de nem talál rajta csak levelet: Megátkozza a fát, hogy «Soha örökké ne egyék rólad gyümölcsöt senki»

Az evangélista megjegyzi: «mert nem volt fügeérésnek ideje » Jézus ma is köztünk van.

– Jelképesen, de valójában is gyümölcsöt keres rajtunk. Már keresztelõ János is hirdette a megtérés gyümölcsének fontosságát: «… Teremjetek hát megtéréshez illõ gyümölcsöket.»

Jézus is a következõkre tanított: «Gyümölcseikrõl ismeritek meg õket: Vajon a tövisrõl szednek-é szõlõt, vagy a bojtorjánról fügét? Ekképpen minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt.» Máté 7,16-18 és Lukács 6,44 Jakab apostol is ugyanezen gondolatokat írja le: « Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szõlõtõ fügét?» Jakab 3,12 Végre térjünk rá, hogy valójában Jézus milyen gyümölcsöket vár tõlünk?

Jézus tanításai szerint jó gyümölcsterméshez jó földre van szükségünk (befogadó szívre), jó magra ( ez maga Jézus igéje), és jó fára van szükségünk (ez pedig az újjászületés).

Hogyan nyerhetjük meg ezeket a feltételeket? – Ha megmaradunk Õbenne, Õ pedig mibennünk. Mert csak Õ általa és Õbenne történik minden bennünk, és körülöttünk.

Valóban teremhetünk állandó jelleggel jó gyümölcsöket? (… a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség, jóság, hûség, szelídség, mértékletesség.)

Márk evangélista megjegyzi: «Nem volt gyümölcsérésnek ideje»…. Ehhez tudnunk kell, hogy a déli gyümölcsfák

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

9

Wim Malgo

Bibliai üzenet A bibliai keresztség

A keresztyén egyházakon és felekezeteken belül köztudottan sok az eltérõ értelmezés és magyarázat a Biblia eseményei, kijelentései és tanításai vonatkozásában. Ezek egyik igen lényeges pontja a keresztség kérdése. Erre kíván választ keresni és adni a szerzõ, Wim Malgo a Biblia alapján.

16 old.

Ára: 350,- Ft +postaköltség

Az Isten Báránya

Keresztelõ János hirdette az embe­rek­nek, hogy bánják meg bûneiket. Hirtelen meg­­­ állt, majd valakire rámutatott a tömegben.

Mindenki odanézett és úgy hallgatták János szavát: «Ímé, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bû­nét!» Nem az a döntõ kér­ dés az életedben, hogy melyik egyházhoz tartozol – hanem az, hogy a Bárányhoz-e?

20 old.

Ára: 350,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.

10 Éjféli Kiáltás 2014. 09. ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

mindig teremnek, de van fõ szezon, és van egy «pihenõ» szakasz. Tehát ezen a fán is kellett volna gyümölcsnek lenni, nem tudjuk, miért nem volt rajta? Mi sem onthatjuk állandóan a «jó gyümölcsöket», de ha Jézusban maradunk, akkor mindig lehet teremnünk. Hitbõl és hit által.

Tehát Jézus nem kíván tõlünk lehetetlent, mert figyelembe veszi a mi képességeinket,(lásd a magvetõ példázatát: némely mag termett harminc annyit, vagy hatvan vagy száz annyit..)

Arra viszont nagyon is haragszik, ha teljesen gyümölcstelenek vagyunk. Maga az Úr ad, és készíti elõ az alkalmat arra, hogy mikor, és melyik gyümölcsöt teremjük. Nem teremjük állandóan az összeset, mert azt nem bírjuk sem testileg, sem lelkileg.

Itt áttérünk a tanítás másik felére: Jézus a kételkedés nélküli hitrõl beszél, mely által Isten csodálatos és dicsõséges dolgokat mutat nekünk.

Miért van szükségünk a kételkedés nélküli hitre?

Elõször is a hit Isten ajándéka, másodszor pedig bizalom Isten iránt. Jézus maga tanította, melyik Atya az, akinek a fia kenyeret kér, és követ ád néki, vagy halat kér, és kígyót ád néki? – Mennyivel inkább ád a ti Mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik kérik tõle…?

Miért van szükségünk Isten Lelkére? – Azért, mert az Õ Lelke által tudunk helyes, Isten szerinti dolgokat kérni. Szintén Jézus így jellemezte: «A Lélek az, aki megelevenít, a test nem használ semmit…» Lélek által tudunk Isten hullámhosszára ráhangolódni, és kérni tõle neki tetszõ dolgokat. A test miért nem használ semmit? – Ezt sem magyarázza meg Jézus, de összes tanításaiból tudunk következtetni, hogy a testi dolgok a testi kívánságoknak a forrása. Mert a test holt Lélek nélkül, Isten pedig azt akarja, hogy éljünk, és higgyünk Õbenne. Szintén Jézus így tanította: «Higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem.

Tehát eljutottunk oda, hogy hogyan kell helyesen hinni, és hogyan kell helyesen kérni Lélek által. Mert Istennek mindenre van ugyan hatalma, emberi

gondolatokat meghaladó tettekre is, de nem teszi azt gyakorlattá. Szétválasztja a tengert egy nép szabadulása érdekében, megállítja napot, s a holdat az Õ népének érdekében. Vagy vis�szatolja az órát (napórát) több fokkal jel gyanánt. De hasonlókat nem követelhetünk, hogy rendszeresen megtegye, de alázatosan kérhetünk bármit, amire nagy szükségünk van, és az Õ akaratával megegyezik. Hisz Õ tudja legjobban, hogy javunkra válik-e vagy sem. Éppen ezért nagy szükségünk van az Úr Lelkére, hogy megtanítson bennünket Isten igazságára. Földi értelemben egy királyi udvarba sem lehet bemenni úgy, hogy ne készítenének fel a viselkedési formákra, és beszéd stílusra, a megfelelõ öltözetre.

Ezt a feladatot Isten és köztünk a Szentlélek végzi el.

Végül, de nem utolsó sorban ne felejtsünk el mindent Jézus nevében kérni, mert az Atya csak így hajlandó minket meghallgatni. Ebben a történetben Jézus egy kiemelkedõ példát hozott fel, hogy a hegy ugorjon a tengerbe. Jézus földi tartózkodása idején is mindig együdûlálló csodákat tett, ami az emberi képzeletet meghaladta: A vakok láttak, süketek hallottak, leprások meggyógyultak, halottak feltámadtak, mindezekkel bizonyítva, hogy ahol Õ jelen van, ott csodák történnek. Ma is tesz ilyeneket, csak nem vesszük észre. Mert a világ zaja, s kérkedése elnyomja Isten titokban tett csodáit. Mindazáltal, mi akik Isten gyermekei vagyunk, rajtunk is megmutatja az Õ dicsõségét Jézus Krisztus által. Legyünk mindig figyelmesek, s ne felejtsünk el hálát adni, mikor elébe tárjuk a mi kérésünket, s könyörgésünket.

Imádkozzunk: Mennyei Atyánk az Úr Jézus Krisztus által köszönjük, hogy adsz nekünk alkalmat jó gyümölcsök termésére, s hitet a mi kéréseink õszinte feltárására.

Az Úr Jézus Krisztus nevében kérünk, hallgass meg minket!

Kozma Iván

Sorozat

Amint az Újszövetség az Ószövetséget használja 12. rész

A három «problémás igehely» Máté evangéliumának 1. és 2. fejezetében

M

indenki, aki már foglalkozott azzal a kérdéssel, miként használja az Újszövetség az Ószövetséget, biztosan tudja, hogy van három olyan szövegrész, amelyek már sok bibliaolvasó szövegértelmezését tették próbára. Ezek az idézetek 1, az Ézs 7,14-bõl a Mt 1,23-ban; 2, a Hós 11,1bõl a Mt 2,15-ben és 3, a Jer 31,15-bõl a Mt 2,17–18-ban.

Az utóbbi két Máté-igeverset néha annak az elméletnek az alátámasztására idézik, hogy az evangélista az Ószövetséget a szövegösszefüggés figyelembe vétele nélkül használta.

Nagyon valószínû, hogy Máté Isten által eltervezett, történelmi megegyezésre utal Izráel történelmének eseményei és Jézus élete között. Ezen a módon Máté tudatosan kapcsolja össze az Úr Jézust Izráellel. Úgy mutatja be Jézust, mint az igazi Izráelt, mint Izrael «testületi» vezetõjét, Aki Izrael történelmének kulcsfontosságú eseményeit megismétli, és sikert arat ott, ahol Izrael kudarcot vallott. Fontoljuk meg a következõket: – Az a gyermek, akit Ézsaiás napjaiban egy fiatal nõ szült, utal (megegyezik) az Úr Jézus szûztõl való születésére (Mt 1,23/Ézs 7,14).

– Izráelnek, mint Isten népének elhívása és kivonulása Egyiptomból utal (megegyezik) Jézusnak, mint Isten Fiának elhívásával és visszatérésével Egyiptomból (Mt 2,15; Hós 11,1).

– Izráel fiainak siratása, akiket a babiloni fogság idején elhurcoltak Jeruzsálembõl Rámán át utal (megegyezik azoknak a csecsemõknek a siratásával, akiket Heródes idején megöltek (Mt 2,17–18/Jer 31,15).

– Izráel negyven évig tartó pusztai vándorlása utal (megegyezik) Jézus negyven napig tartó megkísértésével a pusztában (Mt 4,1-11).

– Mózes, aki a Sínai-hegyen megkapta a mózesi Törvényt, utal/megegyezik Jézus Krisztusra, Aki az irányadó törvényeket meghatározta, és a Boldogmondások hegyén kinyilatkoztatta, amit követõitõl elvárt (Mt 5–7).

Ezek a példák mutatják, hogy az Ó- és Újszövetség közti kapcsolat túlmutat a szóbeli próféciákon. Isten szándéka az volt, hogy az Ószövetség történelmi eseményei az Újszövetség késõbbi eseményeire mu-

tassanak rá. Ez bizonyítja, hogy Isten az üdvtörténet alkotója.

Elõfordulnak bizonyos tévedések, melyeket kerülnünk kell, ha Jézus Krisztust, az Õ tapasztalatait Izrael történelmének eseményeivel azonosítjuk, és mint igazi Izraelt ismerjük el. Egyik tévedés az a feltételezés, hogy Jézus megsemmisítette Izrael jelentõségét, mivelhogy Máté Izraellel köti Õt össze. Ez megengedhetetlen megközelítés. Azt hinni, hogy Izrael jelentéktelen, mert Jézus Izrael beteljesítõje, egyszerûen non-sequitor – se nem biblikus, se nem logikus. Az Ézs 49,1-6 világossá teszi, hogy Jézus egyik célja – mint igazi Szolga, és mint igazi Izrael – Izrael népének helyreállítása. Az Újszövetség számos igehelye bizonyítja Izrael népének jövõbeli jelentõségét (Mt 19,28; ApCsel 1,6; Róm 11).

Az Úr Jézus kapcsolata Izráellel egy ún. «testületi szolidaritás», amelyben az Egy sokakat képvisel és helyreállít anélkül, hogy a többiek jelentõségét megszüntetné.

További tévedés az a következtetés, hogy Máté elvetette a történelmi-grammatikai értelmezés módszerét, vagy mellõzte az ószövetségi szöveget, mert õ Jézus életének eseményeit úgy ábrázolta, mint a történelmi «beteljesedését» Izráel életében. Máté a pleroo («beteljesedni») szót sokféleképpen használja, és a fogalmat gyakran nem a prófécia konkrét, szó szerinti beteljesedésére alkalmazza.

A Hós 11,1 például arról beszél, hogyan hívta el Isten Izráelt az egyiptomi kivonulás idején. Egyetlen késõbbi kinyilatkoztatás sem változtathat ezen a tényen. De az ihletett Máté rámutathat arra, hogy ez megegyezik Jézus visszatérésével Egyiptomból (Mt 2,15). Ez azt jelenti, hogy jóllehet a 11,1-et szó szerint értjük, de azt is látjuk, hogy Isten Izráel elhívásával Egyiptomból már eltervezte Jézus Egyiptomból való elhívásának évszázadokkal késõbbi elõképét. Az a tény, hogy léteznek isteni egybeesések és elõképek, még nem zárja ki a grammatikai-történelmi értelmezést.

Dr. Michael Vlach

Elõször megjelent: theologicalstudies.org; «NT Use of OT Part 11: Some Observations Concerning Matthew’s Purposes in Matt 1-2».

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

11

Bibliai üzenet

Hiszem, ha látom…

A

cím ismert magyar szólásmondás. Egy faluban, ahol évekig szolgáltam, valaki megtért és megszabadult az alkoholizmustól. Az emberek jó része kétkedve fogadta a hírt – hiszem, ha látom – mondták.

Csak akkor hitték el, amikor saját szemükkel meggyõzõdtek róla.

Két igevers kapcsán szeretnék – a témában – néhány gondolatot elmondani. Az elsõ a hit jelentését fogalmazza meg, a második pedig jelenlegi, földi életünk állapotát: «A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létérõl való meggyõzõdés» (Zsid 11,1); «…mert hitben járunk, nem látásban» (2Kor 5,7).

Hiszem, ha látom – ez a kijelentés a fenti igék alapján anakronizmus.

Belsõ ellentmondást hordoz. A hit ugyanis a «nem látható dolgok létérõl való meggyõzõdés». Vagy hiszek valamit, vagy pedig már látom (tágabb értelemben érzékszerveimmel érzékelem). Ehhez nincs szükség hitre.

Ez már a «látás» és nem a hit világa (2Kor 5,7).

A Jézus Krisztusban hívõ ember útja a hit útja. Olvasom, hallgatom az igét, imádkozom, igyekszem rendszeres közösségben lenni Istennel. Õ elvégzi bennem Szent Lelke által, hogy igaznak fogadjam el Szavát.

Amit Õ kijelent, az úgy van, teljes bizonyossággal elfogadhatom. Ebben a meggyõzõdésben vezet Isten ezen az életúton. Azt kell követnem, amit Pál mondott a filippibeli börtönõrnek: «Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!»

Az Istentõl elszakadt világ, amely körülvesz bennünket, «látásban» akar járni. Számára, ami látható, kézzel fogható, ami mûködik, az a valóságos, a létezõ.

Ennek a magatartásnak fokmérõje a siker. Többen emlékeznek még a 12 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

volt NDK egyes sportolóira, például nõi atlétáira. Õk a siker érdekében férfi hormonokat szedtek. Ettõl egy életre eltorzult jó néhányuk testalkata. Az emberek mit meg nem tesznek a sikerért! Zenészek, színészek, tehetségük, szellemi képességük szintje alatti szerepeket vállalnak, csa k hog y népszer ûek leg yenek, sikert érjenek el. A ztán, ha eg y hosszabb interjúban feltárulkoznak, kiderül, hogy sokszor a felszín alatt egészen más ember bújik meg.

A természetfelettivel kapcsolatban is a siker a mérvadó a világi ember számára. Ami mûködik, és látszólag sikeres, az jó is. A szellemi erõkkel dolgozó természetgyógyászokról is ezt tartják. Fõleg, ha az illetõ még Isten nevét is megemlíti. Ráteszi a kezét a beteg testrészre, és elmúlik a fájdalom, stb. pedig már sokan felhívták a figyelmet arra, hogy itt ördögi erõk dolgoznak. Tanulságos elolvasni dr. Erdélyi Judit: «A természetgyógyászat az ige mérlegén» címû könyvét. Olykor egyszerû varázslásról van szó ezeknél a «gyógyításoknál». Ezt Isten szigorúan tiltja, már Mózessel is belefoglaltatta a Tórába (5Móz 18,10–12). Az is mûködik, de Isten szempontjából egyáltalán nem jó, sõt rendkívül káros, sõt veszélyes. Az ilyen lelki «határátlépéseknek» mindig komoly test-lelki következményei vannak. Megjelennek a megmagyarázhatatlan félelmek, a szorongás, a depresszió, a hitetlenség, stb.

A hívõ ember is benne él ebben a világban, õt is kísérti a látásban járás. Ennek manapság jellemzõ formája a sikerkeresztyénség. Látjuk, hogyan terjed, és szinte valamennyi felekezetben utolérhetõ. Elméletük szerint a hívõnek minden sikerül. Õ egészséges, magas színvonalon él, a munkahelyén elismert, stb. ha viszont ezek közül valamelyik

hiányzik, meg kell vizsgálnia, nem a hitével van-e baj. Talán még meg sem tért igazán?!

Egyik gyülekezetbe járó hívõ házaspárok számára az alkalom az életkörülményekrõl szólt. Minden pár elmondta, hogy milyen körülmények között él. Mikor barátainkra került a sor, elmondták, hogy az apósékkal élnek egy házban. Szinte egyszerre szisszent fel a közösség: – Nektek még nincs saját házatok!? A kérdés mögött ott volt a gondolat, hogy talán a hitetekkel van baj. Talán engedetlenek vagytok. Hiszen ezzel egyedül vagytok a körben.

Nos, Jézus nem ígért mindenkinek saját házat. Eledelrõl és ruházatról szólt, mint a megelégedés határáról.

Ez a példa is figyelmeztessen bennünket, hogy «hitben járjunk, nem látásban».

A 73. zsoltár ma is tipikus élethelyzetet feszeget. A 2-20. versekben olvashatunk azokról az istentelenekrõl, akik jómódban élnek, sikeresek, de a többieket lekezelik. Még Isten ellen is felemelik szavukat, gúnyolódnak rajta. A hívõ pedig hiába tartja tisztán a szívét. Õt nyomorgatják.

Azt gondolom, mindnyájunk fejében meg fordult a k má r ezek a gondolatok.

Emlékszem egy bolttulajdonosra, akinek mindig volt valami szúrós megjegyzése az egyszerû emberek felé a boltjában. Persze a nagypénzû vásárlókkal másként bánt. Egyszer nekem is a szememre vetette, miért vittem vissza a lejárt szavatosságú kefirt. Megkérdeztem tõle: «nem gondolja, hogy nekem kellene bocsánatot kérnem, mert ön eladja a lejárt szavatosságú árut.»

Majd telt az idõ, és egy napon ott ült a pénztárgép mögött két mûlábbal. Egy balesetben rövid idõ alatt elveszítette mind a két lábát. Ez az ember nagyon megváltozott. Másként kezdett bánni az emberekkel. kezdett kilátni a «látásban járás» felszínes életfelfogása mögül. Isten megállította õt. Úgy lett, ahogy a 73. zsoltárban olvassuk: «Mint ébredés

Hiszen a megtérés csak az út kezdete, ekkor kezdõdik formáltatásunk.

A hívõ embert Isten arra indítja, hogy a hit útját válassza, még akkor is, ha az nem mindig kifizetõdõ. Egy kollégám iskolás lányában felmerült, hogy kiáll kiközösített osztálytársa mellett. – Apu, ha mellé állok, engem is csúfolni fognak, mit tegyek?

Döntsd el, mi a helyes Jézus tanítása szerint! – válaszolt az apja. Gyõzött az ige szava: Amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjetek, ti is azt tegyétek velük! A kislány átgondolta, ha õ olyan helyzetben lenne, örülne, ha mellé állna valaki. Így nem hagyta magára osztálytársát.

Adja Isten, ebben a lelkileg és fizikailag egyre jobban eltompuló világban is akarjunk hitben járni!

Vállaljuk az olykor merésznek tûnõ döntéseket is! Akkor igaz lehet ránk, amit Erzsébet mondott Máriának: «Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki! Ámen!»

Kiss Tamás ref. lp., Gyöngyös

DV la D t

un

k

án

akik gúnyt ûznek Jézus keresztjébõl.

A hitben járó keresztyén a lét sokkal mélyebb rétegét, valóságát látja és ragadja meg, amint Pál is a Róma felé vivõ hajóúton. A hatalmas viharban, amikor semmi remény sem volt a menekülésre, Pál a hit bizonyosságával biztatta társait, ne féljenek, mert megmenekülnek. Isten ígéretében bízva járjuk mi is hittel életünket, ne a láthatókra tekintsünk, mert azok sokszor megcsalnak bennünket!

Nyilván ez nem jelenthet felelõtlen önállóskodást. Nem lehet úgymond vakhittel figyelmen kívül hagyni a tényeket. Egyszer valaki nagy szélfúvásban 10 m magasan dolgozott egy létrán, a templom elektromos berendezését javította. Amikor lelkésze figyelmeztette a veszélyre, és kérte, jöjjön le, õ így válaszolt: – Az én Uram úgyis megvéd engem! Isten valóban megvédte, nem történt baja.

De inkább ez az ige kellett volna eszébe jusson: «Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!»

A hit a remélt dolgok valósága.

Olyan szépen magyarázza ezt Varga Zsigmond volt debreceni ref. professzor: «A hit létformájában va lóságér vény û minda z, a mit a remény elõlegez. Tulajdonképpen a hit a remélt dolgok megvalósulásába vetett bizalom.» Isten megvalósítja ígéreteit!

Ezért hitben járunk és nem látásban. A «járni» igét a görögben a peripateo ige fejezi ki. Ez a korabeli görög tanítási módszer szakszava volt. A növendékek körben ültek, a tanító körbe járt köztük és úgy tanított. De ez a görög szó azt is jelenti, hogy – életmódot folytat. Például olyan az életmódja valakinek, hogy mindig Istennel jár. Nem marad a megtérés pillanatánál, hanem attól kezdve folyamatosan Istennel jár, az Õ ismeretében állandóan növekszik.

Ha ezt elmulasztja, a világ csábítása letéríti az üdvösséghez vivõ útról.

A peripateo egyfajta intenzitásra is utal. Egyre jobban elsajátítja Isten rendeléseit, törvényeit, és aszerint jár, még ha a látás mást is mutat.

aj

után az álomkép, úgy tûnik el képük, ha fölserkensz, Uram!»

Mi a helyzet a hívõ ember számára vesztesen végzõdõ helyzetekkel? A hit és a látásban járás kérdését hozza elénk. Az Újszövetség számos olyan esetrõ l beszél, amely g yakorlati síkon – a látásban – vesztesen végzõdik. Jézus elárulása és keresztre feszítése is ilyen. Bár ismerjük azt a különleges küldetést, melyet Õ az üdvtörténetben betölt, mégis így ír Márk errõl: «Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik» (Mk 14,21). Isten ítélete elõbb-utóbb utoléri az áruló bûnöst.

A ztá n ott va n Ist vá n vérta nú vagy Pál apostol megkövezése. Miért hagyta Isten, hogy így elbánjanak az övéivel? Õk nyilvánvalóan nem voltak engedetlenek, hanem hûségesek mindhalálig. Mi történik ilyenkor?

Talán Isten csatát vesztett a gonos�szal szemben? Semmiképpen sem!

Csak elhalasztódott azok ítélete, akik gonosz indulattal támadtak a szentekre. De ott lebeg a fejük fölött az ítélet, az Úr lesújt rájuk. «Hogy fognak elpusztulni egy pillanat alatt!

Végük lesz, semmivé lesznek rémületükben» (Zsolt 73,19). Isten még vár a bûnbánó, õszinte megtérésre, a lehetõséget nyitva hagyja. Az egykor véres keresztyénüldözõ Saul is megtért, amikor az Úr elrendelte, így lett Saulból Pál apostol.

Igénk arra figyelmeztet tehát, hogy hitben járjunk és nem látásban. «A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létérõl való megg yõzõdés» (Zsid 11,1). A hit görög szava a pisztisz, még bizalmat, hûséget, szövetséget Istennek is jelent. Fogalomtartományában még a felelõsség is benne van. Arra biztat, hogy felelõsségben, bizalomban, hûségben járjunk Istennel – olykor a látás, a láthatók és tapasztalhatók ellenére is!

Aki csak a láthatókra tekint, nem juthat közel Istenhez. Mint azok,

t F , 9 9 7 : a Ár ség ölt ak ost p +

Tízparancsolat

The Ten Commandments amerikai animációs film (magyar szinkronnal)

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Éjféli Kiáltás 2014. 09.

13 ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia.A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

Ára: 1450,- Ft +postaköltség

Mit üzen a Szentföld?

2015. február 8-15 között

Izraelbe megyünk!

Már most foglaljon helyet

tavaszváró kedvezményes utunkra!

Látogatás Betlehembe is!

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein! Éjféli Kiáltás Misszió www.ejfelikialtas.hu

Nézõpontban

INTERjú

«Az, hogy Isten hûségesen törõdik Izraellel, bennünket is arra buzdít, hogy törekedjünk az üdvbizonyosság elnyerésére» Dr. Berthold Schwarz lelkész, a szisztemati­ kus teológia docense az FTH-n Giessenben, Németország egyetemi városában, egyben az Izrael Intézet vezetõje is. Interjújában beszél az intézetrõl, a behelyettesítõ teológiáról, az Izrael-kérdés jelentõségérõl és a Biblia helyes használatáról. Ön az Izrael Intézetet vezeti. Milyen céllal alapították ezt az intézetet?

B e r thold S c hwarz: Helge St adelmann-nak, a giesseni Szabad Teológiai Fõiskola vezetõjének, már az 1980-as években az volt a véleménye, hogy többet kellene foglalkoznunk Izraellel és a bibliai üdvtörténettel. A lelkészek, prédikátorok hirdetik az igét a gyülekezetekben, miközben Izraelrõl keveset vagy semmit sem tudnak, sokan vannak közöttük, akik ismeret hiányában az ún. «behelyettesítõ teológiát» képviselik, amely szerint Izraelt az Egyház helyettesíti, és így semmilyen szerephez sem jut többé. Ez hosszú távon sem a fiatal nemzedéknek, sem a gyülekezeteknek nem tesz jót.

Az 1980-as években sem pénzbeli, sem személyzeti lehetõségeink nem voltak ennek az ötletnek a megvalósításához.

2003-ban kerültem én docensként az FTH-hoz. Tanácskozásokat folytattunk egy Izrael-intézet megalakításának lehetõségeirõl. Ebben segített az, hogy én Izrael üdvtörténeti jelentõségének bibliai értelmezését képviselem. Aztán jelentkeztek nagyvonalú pénzügyi támogatók is külföldrõl. Így a CfI (Keresztyének Izraelért) segítségével, 2004-ben megalakíthattuk ezt az intézetet Giessenben.

16 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

Mik az intézet feladatai?

Berthold Schwarz: Az intézet azokkal

a lehetõségekkel dolgozik, melyeket mi pénzügyileg támogatni tudunk. Így kiadunk egy tudományos szempontból fontos könyvsorozatot, az Edition Israelogie-t, és ezzel megpróbáljuk elérni a teológiai képzettségû munkatársakat, a bibliaiskolák és teológiák hallgatóit.

Különbözõ fontos – köztük teológiai – kérdéssel foglalkozunk, amelyek Izraellel kapcsolatosak. Az FTH hallgatói segítenek ebben a munkában. Kapcsolatban vagyunk német nyelvterületen és az Észak-Amerikában élõ messiási zsidókkal. Weboldalunkon különbözõ munkákat jelentetünk meg fõleg azért, hogy a fontos témákat napirenden tartsuk: ilyenek közé tartozik például a behelyettesítõ teológia leküzdése, Izrael jelentõségének viszonya a Jézus Gyülekezetéhez, a messiási zsidóság mibenlétének tisztázása, vagy az üdvtörténeti igemagyarázattal kapcsolatos kérdések. Az Ó- és Újszövetség helyes olvasása és megértése – amint azt minden bibliaolvasó tudja – az egyik legnagyobb egzegetikai (igemagyarázati) kihívás. Ezen a téren valóban felmerülnek néha provokáló részletkérdések is: egyik vagy másik igehely specifikusan Izraelre vonatkozik-e, vagy sem? Vagy: hogyan kell egy bibliai kifejezést konkrétan a Gyülekezetre és/vagy Izraelre alkalmazni? Ezekben a kérdésekben megpróbálunk innen az intézetbõl kis cikkekkel tájékoztatást nyújtani. Ezenkívül sok keresztyén

Dr. Berthold Schwarz, lelkész

gyülekezetet látogatok meg egész Németország területén, hogy tanítsam az Izrael és a Jézus Gyülekezete közti biblikus viszonyt.

Vannak-e más mûvek, bibliaiskolák vagy gyülekezetek, amelyek ezért az Intézethez fordulnak és kérdéseket tesznek fel? Vagy esetleg fordítva is megtörténik, hogy az Intézet keres meg másokat?

Berthold Schwarz: Az Intézet most már 2004 óta létezik, idõközben sokféle kapcsolat alakult ki az amerikai messiási zsidóság vezetõivel, izraeli emberekkel, újságírókkal és teológusokkal, valamint a teológiai iskolákkal Észak-Amerikában vagy Izraelben, például az izraeli College of the Bible intézménnyel. Német nyelvterületen a bibliaiskolák és képzési helyek tartózkodóbbak az Izraellel kapcsolatos tanításokkal szemben. Konferenciákat kínálunk fel, melyekre kompetens elõadókat hívunk meg, de ennek visszhangja a bibliaiskolákban és a gyülekezetekben még messze elmarad attól, amit én kívánatosnak tartanék.

Rendszerint helyi gyülekezetek vagy egyes hívõk igénylik az Intézet szolgálatát, hívogatni is szoktak minket: «Nézzetek be hozzánk. Esetleg tarthattok egy bibliatanulmányozási hetet.

Prédikálj nálunk is Izrael témájáról.»

Az utóbbi idõben úgy építettünk ki kapcsolatokat, hogy én elõadóként sok helyre odautaztam. Néha más munkatársak is utaznak különféle

rendezvényekre, például egyetemisták, hogy az Intézet céljait, tevékenységét a köztudatban fenntartsák. Mivel Izraellel és Jézus Gyülekezetével kapcsolatban sok kérdés vetõdik fel, ezért a keresztyéneket, hitük megerõsítése érdekében fel kell világosítani. Itt nem egyszerûen csak az «ötezredik napirendi pontról» van szó, amely szinte már senkit nem érdekel. Izrael sokkal inkább az a téma, amely a keresztyéneket érdekli, és ez mindenütt fontos kellene, hogy legyen! Véleményem szerint errõl keresztyénként igaz és világos gondolatokat kellene kialakítani és ugyanilyen felvilágosítást adni.

Ezért, mint intézmény, megpróbálunk az izraeli tanszéknek impulzusokat adni ennek a továbbgondolásához. Õszintén szólva, az utóbbi nyolc évben az intézet befolyása terén nem hozott többletet. Mindamellett hálásak vagyunk Istennek a kezdetekért!

Mi az a leggyakoribb indok, amivel a behelyettesítõ teológia tanát magyarázzák, mi szerint a Gyülekezet helyettesíti Izraelt?

Berthold Schwarz: Németországban még mindig találunk olyan embereket, akik erõsen ragaszkodnak a behelyettesítõ teológia nézeteihez; velük ritkán bocsátkozom vitába.

De vannak olyanok is, akik ezeket a nézeteiket nem rosszindulatúan képviselik. Õk gyakran szeretett testvérek, akik komolyan veszik a Bibliát, de igemagyarázatukkal a behelyettesítõ teológiánál kötnek ki, anélkül, hogy azt tulajdonképpen alaposan átgondolnák. Ez az ún. hermeneutikán nyugszik, vag yis a zon, hog y milyen szabály szerint interpretálják a Szentírást. Ha például az Ószövetség bizonyos szövegei, Jézus profetikus kijelentései vagy az apostolok üzenetei csak «szóképek», melyeknek nem

várható valódi beteljesedése (noha a szöveg egyáltalán nem ezt fejezi ki), vagy a szöveg végül is semmi mást nem sugalmaz, mint figyelmeztetést vagy bátorító beszédet Izrael számára, akkor azt a fejezetet természetesen egészen másként értelmezik, mint egy olyan valaki, aki ezekben a szavakban Istennek Izrael jövõjére vonatkozó kijelentéseit ismeri fel. A fejekben el kellene úgymond a kapcsolót fordítani, és be kellene látni, hogy bizonyos bibliai kijelentések egyáltalán nem egy az egyben Jézus Gyülekezetére vonatkoznak, hanem figyelembe kellene már egyszer szövegértelmezésben az eredeti címzettet is venni. És csak ekkor kellene feltenni a kérdést: «Mit jelent ez Jézus Gyülekezete számára?»

Hogy a testvérek az igemagyarázatban nem alkalmazzák ezt a megközelítést, véleményem szerint nem feltétlenül rosszindulatból történik. Egyszerûen

Wim Malgo

Wim Malgo

Az Ezeréves birodalom – utópia?

Az Ezeréves birodalom igazi valóság lesz, vagy csupán szellemileg értendõ?

Egyeseknek az Ezeréves birodalom csupán utópia, mások számára egy titokzatos valami, amivel nem is igen mernek foglakozni. Az Ezeréves birodalom igazi valóság lesz, vagy csupán szellemileg értendõ? A Biblia alapján megfogalmazott választ e könyvében adja meg az olvasónak Wim Malgo.

Az újjászületett

Ára: 750 Ft,-Ft

ember hét jellemzõje

+postaköltség

Ár: 350,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

17

Nézõpontban

« Izraelnek ez az útmutató szerepe a mi Jézus Krisztusba vetett hitünket is erõsíti.»

csak felületesen olvassák a szöveget: «Halld, halld Izrael», és ezt mondják: «De én ma nem Izraelt akarom hallani, ez a szó most a Gyülekezetre vonatkozik!» Így egy bibliai szöveget, amelynek eredetileg egészen más címzettje volt, közvetlenül Jézus Gyülekezetére vonatkoztatnak, és egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy az üzenetbõl mi marad meg Izraelnek. Aztán ez valami olyasmivé válik, mint egy «behelyettesítõ teológiai» kiskapu, amelyen át beszivárog valami a bibliamagyarázatba, aminek következményei az eredeti címzett Izrael számára gyakran nem is tudatosulnak.

De a radikális képviselõk gyakran az apostolokra hivatkoznak, és azt mondják: «De hát az apostolok így értelmezik az Ószövetséget. Õk maguk alkalmaznak ószövetségi igehelyeket a Gyülekezetre vonatkoztatva!» Hogyan reagálna egy ilyen érvre?

Berthold Schwarz: Ez az érv már nem új. De ha vesszük a fáradságot, és utánanézünk, az újszövetségi evangélisták, az apostolok és Maga Jézus is, hogyan jártak el az ószövetségi kifejezésekkel, megállapíthatjuk, hogy nemcsak egyféle módszer és alkalmazási mód létezik, mellyel az Ószövetséget magyarázzák és használják. Ez fontos érv e fekete-fehér interpretáció ellen, amely azt állítja, hogy ezt az apostolok mindig «így vagy úgy» cselekedték.

Azonban a legkülönbözõbb eljárási módok alakultak ki arra, hogyan alkalmazzák az Ószövetséget az Újban!

Meglehet, hogy egyes ószövetségi kifejezések hordoznak a Gyülekezetre vonatkozó jelentést is, például figyelmeztetést, mint ez is: «Tanuljatok ebbõl». Különbözõ értelmezési módok léteznek tehát arról, hogyan használja az Újszövetség az Ószövetséget. Nincs egységes szabályozás. Vannak például olyan újszövetségi kijelentések, ame18 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

lyek ószövetségi ígéretekrõl kijelentik, hogy azok a jövõben teljesednek be, és világossá teszi, hogy itt olyan ígéretekrõl van szó, amelyek a gyülekezeti korszakon túl, a jövõben Izraelre érvényesek. Nem szabad tehát mindent egy kalap alá venni az ószövetségi szövegek értelmezésekor. Meg kell inkább vizsgálni versrõl versre, hogyan jártak el Jézus és az apostolok az ószövetségi ígéretekkel és kijelentésekkel. Egy egységes fekete-fehér séma, amelyet az Úr Jézus és az apostolok, mint eljárási módot használtak volna, véleményem szerint nem létezik.

Hogyan látja Ön a még elõttünk álló Izrael-ígéreteket a modern zsidó állam vonatkozásában? Hisz ekörül viták is vannak, hogy a világi Izraelnek milyen szerepe lehet Isten üdvtervében?

Berthold Schwarz: Közösen kell törekednünk arra, hogy az ószövetségi ígéreteket végre újra felfedezzük, és megfejtsük, hogy azok abban az idõben azoknak a címzetteknek valójában mit mondtak. A fejezet, amelyet vizsgálunk, a számûzetés elõtti idõkrõl szól-e? Vagy a számûzetés idejében keletkezett? Esetleg a végidõkre utal?

Ennek megfelelõen Istennek ezeket az ígéreteit és jövendöléseit úgy kell megértenünk, amint az a címzetteknek szól. Aztán vizsgáljuk meg, hogyan alkalmazzák azokat az Újszövetségben, például tovább viszik-e azt a szálat, hogy az egyes ígéretek Jézusra vonatkoztathatók-e, vagy Izraelre utalnak.

Ha így járunk el, nem lehet minden egyes igeverset a módszer szerint értelmezni, hiszen sok ószövetségi igehely, melyek próféciákat tartalmaznak, még nem teljesedett be. Van azonban nagyon sok, már beteljesedett bibliai prófécia (pl. Jézus életével, eljövetelével, Messiás voltával kapcsolatban, stb.).

Ezeket a fejezeteket meg kell különböztetni azoktól, melyekben még be

nem teljesedett próféciákról olvasunk. Így megállapíthatjuk, hogy az eredeti címzettek, a szövetséges nép, ill. a zsidók olyan ígéreteket kaptak, amelyek csak a jövõben fognak beteljesedni.

De ezeknek az ígéreteknek a beteljesedését Isten bizonyos feltételekhez kötötte. Ezeknek a feltételeknek aztán egy bizonyos történelmi kontextusban kell beteljesedniük, hogy azt állíthassuk, egy bibliai ígéret teljesedett be.

Ezért nem lehet egyszerûen spekulatív módon bizonyos Ószövetségben megjövendölt összefüggéseket napjainkra vonatkoztatni, amelyeket a mindenkori ígéretek már említett feltételei vagy kontextusa alapján sem lehet olyan egyszerûen egy korra ráhúzni. Ha sikerül ilyen módon egy bibliai próféciát megközelíteni, akkor találhatunk jó és megalapozott kijelentéseket és ígéreteket, melyeket Izrael Állammal összefüggésbe lehet hozni. Azonban óvatosnak kell lenni, mert bizonyos Izraelre vonatkozó ígéretek még mindig jövõbeliek, és nem Izrael Államhoz kapcsolódnak. Nem egyszerû ezeket megkülönböztetni. Kihívást jelent a bibliaolvasók számára, hogy vegyék a fáradságot, és a bibliai Izráelnek adott ígérteket ne azonosítsák könnyelmûen a jelenlegi világi Izrael Állammal, hanem állandóan vegyék figyelembe a szövegösszefüggést, ahol az ígéret és a beteljesedése is pontosan megtalálható. Mert vannak ígéretek Izrael jövõbeli helyreállítására, amit azonban meg kell elõzzön Izrael mélyreható megváltozása, vagy egy ébredés, vagy Istennek bizonyos cselekedete, vagy ez a helyreállítás a Messiás visszajövetelével függ össze. Az ilyen ígéreteket aztán nem lehet egyszerûen Izrael valamilyen történelmi helyzetére ráhúzni, nem beszélve a mai Izrael Államról.

Mindezt szakszerûen feldolgozni és megkülönböztetni, nem egyszerû feladat, sok fáradságba kerül, a Szentírás szorgalmas tanulmányozását igényli.

Mit ajánl azoknak, akik teológiailag nem képzettek? Ha egyszerû bibliaolvasóként olvassuk ezeket a különbözõ igehelyeket, van e számunkra egy jól

Wim Malgo minden könyv

350,- Ft +postaköltség

Illés titka Sámson

Sámson életének kezdete ígéretes. A bûn azonban erejét vesztetté tette. De volt számára visszatérés: a bûnbánata után.

Feladott életével láttatja a haldokló Bárányt, aki minden ellenségét legyõzte önmaga halálba adásával.

Füzet, 12 old.

Illés, Istennek szent embere volt, gyengeségeivel, botlásaival, hiányosságaival, azokkal a tulajdonságokkal, amilyenekkel mi is rendelkezünk. Mégis használni tudta Õt az Úr. Ezt a titkot Wim Malgonak ebbõl a munkájából tudhatjuk meg.

Füzet, 26 old.

Illés A közbenjáró köntöse imádság ereje

Ha valaki a közbenjáró imádkozás szolgálatára készül, annak le kell tennie bûneit, «igen»-t kell mondania Jézusra, és a megszentelõdéshez vezetõ útra.

A minden részletében figyelemreméltó könyv maradandó és gyakorlati eligazításokat ad.

A könyv arra ösztönöz, hogy életünk belsõ szellemi valóságának legyenek külsõ, látható jelei. Illés prófétai valóságát különös köntöse je­lezte, ami Elizeuson is megmutatta Istentõl nyert prófétasága szellemi hatalmát.

Füzet, 25 old.

Füzet, 33 old.

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (061) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

19

InfoBox

Izraeli Intézet

Nézõpontban

bevált szabály, ami szerint ezeket a múlt, a jelen és a jövõ Izraelével, valamint a Gyülekezettel kapcsolatban besorolhatjuk?

Berthold Schwarz: Az a bibliaolvasó,

aki szorgalmasan olvassa a Bibliát, és bizonyos érdeklõdéssel is rendelkezik, és meg akarja érteni a Szentírást, az ószövetségi igehelyek olvasása közben próbálja meg esetleg a konkordancia szótárral és növekvõ bibliaismeretével a belsõ bibliai összefüggéséket kibogozni. Ehhez nem szükséges teológiai tanulmányokat folytatni, ezt minden bibliaolvasó gyakorolhatja, ha kíváncsi.

Például felteheti ezt a kérdést: «Aha, itt van egy Ezékiel-kijelentés, itt meg Ámós próféta beszél. Egy pillanat, ez úgy néz ki, mintha Isten üzenete volna a számûzetés idejébõl. Ezekbõl az ígéretekbõl beteljesedett már valami?

Vagy valami olyasmirõl van szó, ami majd ezután fog bekövetkezni?» Saját kutatásaink során felhasználhatjuk a szakirodalmat, azokat a könyvecskéket, amelyeket az utóbbi évtized során különbözõ kérdésekkel kapcsolatban jelentettek meg. Ezek impulzust adhatnak, hogy bizonyos bibliai összefüggéseket jobban megértsünk. Azt ajánlom, hogy egy Biblia lexikonnal, saját tanulmányozással, segédkönyvekkel ezeket az összefüggéseket próbáljuk megfejteni. Ezáltal jobban megérthetjük, hogyan kapcsolódnak össze ószövetségi- és újszövetségi szövegek, és mi van még Isten tervében Izraellel kapcsolatban. Ez a megközelítési mód bizonyos tudományos kutatást is jelent minden bibliaolvasó számára, amelyben nem a könnyû és gyors válaszokat várja, hanem mindenki maga fáradozik és kutatja, mi is van valójában megírva.

Milyen szerzõket és könyveket ajánl?

Berthold Schwarz: Nem szeretnék bizonyos kiadókat reklámozni, és az Éjféli Kiáltásnak is számottevõ készlete van hasznos és segítséget nyújtó brossúrákból. Ám az Izraellel kapcsolatos kérdések feldolgozásában leginkább Arnold Fruchtenbaum könyvei tetszenek. Ezekbõl meg lehet érteni a zsidó20 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

ságot, és az Ó- és Újszövetség bibliai próféciáit érthetõen, jól elmagyarázza.

Könyvei magyar fordításban is megjelentek. Mûvei beleillenek a Gyülekezet gondolatvilágába, és alkalmasak azok számára is, akik az összefüggéseket jobban meg akarják érteni. Fruchtenbaum állandóan szeme elõtt tartja a zsidó szövegösszefüggést; sokszor ír kifejezetten azoknak a zsidóknak, akiket a Messiáshoz, Krisztushoz akar vezetni, és ebbõl az alkalomból az ószövetségi szövegekhez mindig jól érthetõ magyarázatokkal szolgál, melyeket elõször õ maga mérlegel, aztán ad tanácsokat, mi módon kell értelmezni azokat. Rámutat arra, hogy Jézus zsidó volt, elmagyarázza, hogyan kell az evangéliumokat zsidó szemszögbõl értelmezni, stb. Ilyen módon lépésrõl lépésre meg lehet érteni a fontos ös�szefüggéseket, melyek egyesek elõtt esetleg tisztázatlanok maradnának. Az õ könyveit jó szívvel ajánlhatom.

Végezetül még egy kérdés. Amint már elõzõleg is említette, az Izrael-kérdés nem csupán az 5000. pont a napirenden. Miért jelentõs ez a kérdés a mindennapi keresztyének számára?

Berthold Schwarz: Jézus Gyülekezetét nem szabad úgy értelmezni, mint Izrael népének helyettesítõjét. Különben véleményem szerint ez a bibliailag levezetett helyes látásmód. Ez azt jelenti, hogy Izraelnek továbbra is fontos üdvtörténeti feladata van Isten üdvtervében. És ezért rendkívül fontos, bizonyos dolgokat az evangéliumokban, de különösen Pál apostolnál jól értelmezni, nem félreérteni, hanem hitben helyesen besorolni. Hogyan járnak el például bizonyos bibliai kijelentésekkel, amelyek nem vonatkoztathatóak egy az egyben a Gyülekezetre? Ezeket sem lehet elhanyagolni, figyelmen kívül hagyni, hanem fel kell tenni a kérdést: Ha ezek Izraelnek szólnak, hogy húzok én mégis hasznot az ószövetségi ígéretekbõl, intelmekbõl vagy parancsolatokból (vö. 2Tim 3,16: «A teljes Írás Istentõl ihletett, és hasznos a tanításra»)? Milyen konkrét jelentésük van ezeknek a szavaknak Jézus Gyülekezete vagy

Az Izraeli Intézet honlapja megtalálható a www.israelogie.de címen. Feladatait így foglalja össze: «Kutatni az Izrael múltjára, jelenére és jövõjére vonatkozó bibliai kijelentéseket, ideértve a bibliai profetikus ígéreteket is Izrael népe, állama, országa és hite tekintetében; kutatni a közös zsidó-keresztyén gyökereket, az összekötõ és elválasztó tényezõket a keresztyének és Izrael között, a messiási (= Krisztus-hívõ) zsidóságot, Izrael üdvösségét, a zsidók és keresztyének közti párbeszédet, valamint – végül, de nem utolsó sorban – a keresztyén zsidóellenesség, az antiszemitizmus, anticionizmus és Izrael-ellenesség okait és következményeit».

«Az Intézet célja az, hogy támogassa a történelmileg megalapozott, bibliai- üdvtörténeti szempontból helyes Izrael-értelmezés kutatását és tanítását. Ennek a kutatásnak az a feladata, hogy komolyan véve a Szentírás ígéreteit és profetikus kijelentéseit Izraelnek, mint Isten választott népének szerepét a múlt, a jelen és a jövõ alakulásában teológiailag tükrözze, és így hozzájáruljon az Egyház és Izrael közti, a behelyettesítõ teológiával, antiszemitizmussal terhelt viszony megszüntetéséhez, valamint a keresztyének és zsidók közti megbékéléshez. Az a célunk, hogy ezt a törekvést a nyilvánosság elé vigyük, hogy Intézetünket minél szélesebb körben megismertessük. Szívesen küldünk információs anyagot, akár terjesztésre is.»

egyes keresztyének számára, ha nem õk az elsõdleges címzettjei ezeknek az üzeneteknek? Ezt tisztázni rendkívül fontos az eredményes bibliaolvasás és a gyõzelmes hitélet szempontjából. Izraelrõl rengeteget lehet tanulni, és Izrael annak is a jele, hogy a történelemben még nem fejezõdött be Isten üdvterve és cselekedete. Itt nem képzelgésrõl vagy valamiféle filozófiáról van szó, hanem arról, hogy Isten munkálkodik népe körében a történelem jelenlegi szakaszában is, és a jövõben is az Õ kezében lesz népe sorsa. Izraelnek ez az

Megkérdeztük

útmutató szerepe a mi Jézus Krisztusba vetett hitünket is erõsíti. Ha megértjük az összefüggéseket, és látjuk, hogyan írja Isten az üdvtörténetet, hogyan hirdeti számunkra az üdvösséget Fián, Jézuson keresztül a zsidóság és Izrael újszövetségi kontextusában, akkor ez óriási mértékben gazdagítja és bátorítja az egyes keresztyéneket. Ezért kell a keresztyéneknek Izraelrõl elmélkedniük, az összefüggéseket megérteniük.

Például szeretnénk érthetõvé tenni a Róm 9–11-et. E versek többek között az üdvbizonyossággal is kapcsolatosak (vö. a Róm 8,31–39 és 9,1; valamint a 11,1 és 11,25–29 versek közti átmenetet). Ha a keresztyének üdvbizonyosságot akarnak, természetesen hinniük kell Krisztusban, kereszthalálában és megváltásában, de ebben Izrael is szerepet játszik. Az, hogy Isten hûségesen törõdik Izraellel bennünket is arra buzdít, hogy törekedjünk az üdvbizonyosság elnyerésére, mert Isten a történelem során hû mard, hû Izraelhez (Róm 11,28) és ezáltal «hozzánk» is, Krisztus-hívõkhöz (Róm 8,39). Istennek ez a hûsége szavatolja a feltámadott Krisztusba vetett hit általi megváltás bizonyosságát (Róm 4,25).

Befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy összességében véve, elsõsorban Krisztussal, Magával kell foglalkoznunk. Õ a mi Urunk és Megváltónk, Akit szolgálunk, és Akinek engedelmeskedünk. A Jézus Krisztussal való foglalkozást nem lehet és nem is szabad semmi mással helyettesíteni, még az Izraellel kapcsolatos kérdések megfogalmazásával sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e miatt az Izraellel foglalkozó fontos bibliai nézõpontokat a szõnyeg alá söpörjük, vagy egyáltalán nem foglalkozunk velük. Sokkal inkább arra van szükség, hogy Istennek Izraellel kapcsolatos üdvterve és az Úr Jézus Krisztusba, mint Megváltóba vetett hit között a Bibliából levezetett kapcsolatot találjunk, mert ez ad esélyt egy kiegyensúlyozott, egészséges, bibliai irányultságú hitélet vezetéséhez.

Köszönöm a beszélgetést.

Arno Froese az Éjféli Kiáltás Misszió amerikai vezetõje, az USA-beli Columbiában

«Hogy Jézus visszajön, a legnagyobb és legtitokzatosabb kinyilatkoztatás» Hogyan jutott hitre Jézus Krisztusban?

Még ifjúkoromban, egy elkeseredett estémen, amikor letérdeltem minden nyilvánvaló ok nélkül, és így imádkoztam: «Jézus, ha létezel, adj róla hírt.» – És Õ megtette.

Nem vagyok annyira járatos az egyháztörténelemben, így nincs is kedvencem.

Mi jut eszébe, ha Jézus ígéretét hallja: «Bizony, hamar eljövök»?

Azonnal az örökkévalóság realitására gondolok. Hogy Jézus visszajön, a legnagyobb és legtitokzatosabb kinyilatkoztatás.

Melyik a három kedvenc könyve a Biblián kívül?

Három könyv van, melyeket naponta olvasok: Napjaink világossága, Áhítatok minden napra Wim Malgótól és My Utmost for His Highest Oswald Chamberstõl.

Mire gondol, ha az «apokalipszis» fogalmát hallja?

Az apokalipszis számomra pusztulást jelent, és ez olyan dolog, amire nem szeretek gondolni.

A Biblia melyik könyvét olvassa a legszívesebben és miért?

Dániel könyvét, mert az magában foglalja a pogányok teljes történetét és Izrael jövõjét.

Ha egy dolgot megváltoztathatna a világban, mi lenne az?

Megszüntetném a szegénységet. Hogy több ideje juthasson örökkévalóságra gondolkodni és ne csak a kenyérkereseten járjon az esze.

A keresztyénség melyik történelmi személyiségét értékeli nagyra és miért?

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

21

Ima téma Kedves Testvéreink Köszönjük, hogy imádkoztatok az izraeli utunkért. Csodálatosan megáldotta az Úr! Bizonyságul kérem olvassátok el Szeverényi János beszámolóját

Izraeli tekintetek - 2014 augusztus Húszfõs, ökumenikus csoporttal jártunk a Szentföldön augusztus elsõ napjaiban. Az Éjféli Kiáltás Misszió által szervezett út kockázatosnak ígérkezett, hiszen pattanásig feszült a helyzet Izraelben, de a környékbeli országokban (Szíria, Irak, Líbia) és a világ számos pontján. A csoport lelkészeként jártam végig az ismert és kevésbé ismert helyeket, figyelve a nekünk szóló igékre.

Az állandó katonai, rendõri jelenlét mellett számomra a legfeltûnõbb a szemek, a tekintetek találkozása, szívszorító kommunikációja volt. Utcán, bazárban, kávéházban, emlékhelyen, repülõtéren, templomban érzékelhetõ volt ez a furcsa vibrálás: ki vagy? zsidó, arab, keresztyén, barát, ellenség, esetleg a következõ pillanatban magát és környezetét felrobbantó merénylõ?

A legfeszültebb atmoszféra a templomtéren volt tapasztalható. Kis csoportunk közeledését látva muszlim nõk hangosan kiáltoztak felénk: Allahu akbar (Allah a legnagyobb). A Siratófalnál (Nyugati fal) egy arab gyerek kezébõl puskát formálva megsorozott minket.

A polgári életben is állandóan jelenlévõ fegyverek látványa szokatlan. Hotelünkben több esküvõt is láthattunk. A civilben lévõ rokon hátán is ott a puska. A férfiak három, a nõk két évig katonáskodnak. A Jordánban megkeresztelkedõket is fegyveres katonák vigyázzák.

Jeruzsálem Betlehem felé nézõ házainak ablakait az állam golyóálló üvegre cserélte, mert gyakori a palesztin területrõl érkezõ lövöldözés…

Számtalan alkalom adódott az utcai beszélgetésre. Sokakhoz odaléptem, érdeklõdtem élethelyzetükrõl, hogylétükrõl. Az esetek túlnyomó részében látható örömmel és felszabadultsággal fogadták, hogy egy magyar keresztyén mosolyogva köszön, és jót, békét és áldást kíván zsidónak, muszlimnak, keresztyénnek.

Feltûnõ volt a sok hívõ, imádkozó zsidó. Hotelben, repülõtéren, általában népes család körében vették fel a rítushoz elõírt felszerelést. Számtalan babát váró asszonyt, babakocsit toló apát és kisgyermeket láttunk. Az ortodox férfiak nem dolgoznak, de az állam fizeti õket, mert imádkoznak Izraelért és gondoskodnak a népesség gyarapodásáról. Szemtanúi voltunk a körülmetélkedés nagycsaládi megünneplésének, és élmény volt látni a Bár-micvá, a fiúk felnõtté avatásának nagy örömmel való megünneplését.

Izrael jövõje emberileg megoldhatatlan. Számtalan közös éneklés, imádkozás és bibliaolvasás közben világossá vált az eddigi evidencia: JÉZUS. Csak Õ, a Messiás hozhat megoldást, feloldást, megváltást zsidónak, arabnak és minden népnek. Ezért is mentünk erre az útra, hogy imádkozzunk Izraelért és imádkozzunk minden népért. Meg is tettük a Szentlélek vezetésében.

Szeverényi János ev. missziós lp.

Legközelebbi Izraeli utazás: 2015. február 8-15 között

Kérjük imádkozzanak Jeruzsálemért!

22 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

Fotózkodás a szünetben…

Bibliatanulmányozás haladókkal Eberhard und Rosmarie Hanisch

R

iberalta, Bolívia.A Biblia tanulmányozása, ill. a gyerek hittanórák egyre inkább szerves részévé válnak a bentlakásos foglalkozásoknak. Ebben az évben én, Eberhard, tanítom a nagyobb kollégiumi gyerekeket.

A bibliai történetek elõkészítése és megtanítása, melyek Jézus útját írják le a keresztig, mindig mélységes belsõ örömmel tölt el engem is. Idõközben a gyerekekkel névrõl is megismertük eg ymást, közelebb kerültünk egymáshoz, és bizalmas kapcsolatot építettünk ki. mióta egy iPhone is rendelkezésemre áll, új módszert vezettem be. Ezáltal felélénkítjük a leckéket, mert gyakran találunk megfelelõ gyerekprogramot az Éjféli Kiáltás/Uruguay rádióadásaiban, az énekes könyv 483 éneke közül sokat le tudunk játszani és így meg is tanuljuk, vagy részt veszünk egy bibliai kvízben mi is. Nagyon fontos, hogy az élet Jézussal örömet jelentsen a fiataloknak. Egyesek már évek óta az internátusban laknak. Ott van a kis megtért S., aki egy folyó menti településrõl jött, és akinek apja új asszonyt vitt a házhoz. Tehetséges, szinte mindig elsõként jelentkezik a bibliai fejezetek olvasásakor. Ott van a nagyobb W., akinek rendõr az

apja, és láthatóan nem sok szeretetet ad fiának, nem gondoskodik valami megbízható módon róla. Így W. már néhány éve nálunk van, és látható rajta, hogy nincs stabil családi háttere, azt sem tudjuk, ismeri-e az anyját egyáltalán. Õ szeretné felvenni vele a kapcsolatot, de az apja nem akarja.

«Anya nem akart engem?», kérdezi g yakran. Néha õszintén megnyílik, de aztán újra felveszi gúnyos magatartását. M. vele szemben ül.

Brummogó hangjával gyakran játszik különleges szerepet, viselkedési zavarokkal küzd, egészében véve azonban fejlõdik. A nagyanyjánál nõtt fel, a múlt évben hívõ édesanyja meghalt.

Már átvehet bizonyos felelõsségeket, kezdeményezései is vannak. Mx. is elvált szülõk gyermeke, akik mindketten új családot alapítottak. R. csak napközben jön, õ a legjobb a bibliai kvízekben. Nyugodt, rendezett családból jött, a házi feladatai elvégzése miatt van nálunk. Így minden fiatalnak megvan a maga története, Jézus elkezdett kopogtatni a szívükön (azt mondja mindegyik, hogy már átadták életüket Jézusnak). Mindenkinek köszönöm, aki imádkozik ezekért a gyermekekért és támogatja munkánkat! www.llamada-de-medianoche.com

Isteni csoda a Jujuyba vivõ missziós úton Erich Schäfer

J

ujuy, Argentína. A Jujuyba tartó missziós utunkon, kb. 200 km-rel a tartomány fõvárosa elõtt a rendõrség megállította buszunkat. Szokás szerint ez semmi jót nem jelentett.

De Istennek különleges terve volt ezzel! El kellett vinnünk egy férfit, eg y egészségüg y i felüg yelõt eg y bizonyos helységig (100 km). Míg én a kormánynál ültem, Stephan Beitze új útitársunkkal a vallásról és a bibliai hitrõl beszélgetett. Aztán elmagyarázta neki a Jézus Krisztusról szóló evangéliumot, és hogyan lehet Isten g yermekévé válni. A férfire mindez mély benyomást tett, és mindig ezt kérdezte: «Ez valóban ilyen egyszerû?» Többször találkozott már vallásos emberekkel, de még senki nem magyarázta így el neki az evangéliumot. «Alig tudom elhinni. A megváltás valóban Isten ajándékba a számomra?» Megértette

és elhitte mindezt, és átadta életét Jézus Krisztusnak. Bibliát is adtunk neki, és új emberként, nagy örömmel szállt ki, amikor úticéljához értünk. Így sok alkalom adódott, ahol láthattuk Isten vezetését és azt, hogyan ajándékoz örök életet az embereknek.

Az egyik gyülekezetben is érdekes dolog történt, ahol a végidõk jeleirõl tartottunk elõadást, és a végén felszólítottuk a jelenlevõket, adják át életüket Jézusnak. Akkor kintrõl odajött hozzám egy férfi (a bejáratnál voltam a könyves pultnál), és a pásztor után érdeklõdött; arra kért, hog y a zon na l imádkozzu nk eg y betegért. Azt feleltem, várnia kell az elõadás végéig. Elment és három emberrel tért vissza: a beteggel, aki rosszul nézett ki, egy asszonnyal és egy fiúval. Az asszony nem akart a befejezésig várni, és azzal ostromolt, hogy imádkozzunk a betegért.

A g y ülekezet diakónusa odajött, és bevezetett egy másik szobába.

Ott elmagyarázta a beteg férfinek, hogy az életben a legfontosabb élõ kapcsolatban lenni Istennel, aztán minden rendbe jön. A diakónus tovább magyarázta az evangéliumot, a beteg megértette, aztán imádkoztak, és átadta életét Jézus Krisztusnak. Az a tudat, hogy élõ reménysége van, hogy Isten gyermeke lehet, és egykor majd Nála lesz az örökkévalóságban, egy pillanat alatt megváltoztatta a beteget. Nagyon örült. Az asszony a nõvére volt, õ mesélt beteg bátyja iránti aggodalmáról. Azért utazott ide 150 kilométerrõl, hogy gondoskodjék róla. Különben õ eddig katolikus volt, és az evangéliumokról nem sokat hallott. A patikába indultak gyógyszert vásárolni, de mivel az zárva volt, eljöttek a gyülekezetbe, hogy itt imádkozzanak az egészségéért. Így talált rá az Úr Jézusra. llamadaweb.org.ar

Wim Malgo

Mi az elragadtatás – mindent tudsz róla?

Az elragadtatás a Biblia egyik titka, amirõl nem számol be nekünk teljes részletességgel. Wim Malgo ezt a titkot járja körül Pál apostolnak az 1Kor 15-ben, valamint az 1Thessz 4-ben írott igeversei alapján. És felteszi a kérdést: Ki alkalmas arra, hogy találkozzék az Úr Jézussal? Egyszerû a felelet: aki várja Õt!

Ára: 550,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

23

Éjféli Kiáltás

Napjaink legnagyobb humanitárius drámája Elüldözött iraki keresztyének Jónás városából

Keresztyéneket üldöznek el õsi lakóhelyükrõl, ha nem lesznek a rabszolgáik.

„Fekete” terroristák kíméletlen akciói – ki marad még Mosulban?

A Leva ntei Iszlá m Á lla m (IS) nevû kíméletlen terrorista szervezet

Az IS terroristái

valóságos irtó hadjáratot indított az észak-iraki régió lakossága ellen.

Elsõsorban keresztyéneket, de más vallásúakat is elüldöznek õsi lakóhelyükrõl, ha nem lesznek a rabszolgáik. A világ pedig tiltakozik. Az USA katonai akciót indított, illetve repülõgépekrõl vizet, élelmiszert dob24 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

nak le a menekülõknek. Gyorsjelentés napjaink legnagyobb és legveszélyesebb humanitárius drámájáról. (2014. augusztus 10.)

Tanácsa Bejrútban tartott ülésén elítélte az IS nevû terrorista csoport kegyetlenkedéseit. Sajtójelentések szerint a szunnita-közeli szélsõséges iszlámisták a városban élõ keresztyéneket fegyveresen választás elé állították: vagy áttérnek az iszlám va llásra vag y kemény és meg fizethetetlen különadóval sarcolják meg õket. Különben megölik õket!

Amióta ez a keresztyénellenes ultimátum elhangzott, a városból csaknem minden keresztyén családjával együtt elmenekült. Az õsi Antiókiai Szír-Ortodox Egyház és egész Kelet pátriárkája, II. Afrém Ignáciusz a fe-

A fekete sereg

Keresztyénellenes ultimátum az egykori Ninivében Erõs nemzetközi felháborodás és tiltakozás kíséri azt a terrorista üldözést, aminek következtében az észak-iraki milliós városból, Mosulból a keresztyéneknek távozniuk kellett. Az Egyházak Közel-Keleti

kete sereg, a terroristák ultimátumát elfogadhatatlannak, és tragikusnak nevezte. „Elítéljük ezt a terrorakciót, ami keresztyén népünk ellen irányul, de ugyanúgy a klérus és a laikusok ellen is” – olvasható a pátriárka nyilatkozatában. A szír egyházi vezetõ a nem zet közi á lla mközösség hez

Segítsetek az iraki keresztyéneknek!

ENSZ-et és az Arab Ligát, hogy hatékonyan lépjenek fel az IS megfékezéséért és az elüldözött keresztyének megsegítéséért. Az Egyházak Világtanácsa és a Lutheránus Világszövetség

fordult, hogy „vessenek véget ennek a jogellenes cselekménysorozatnak”. Éles nemz et köz i elítélés – v ilágméretû facebook szolidaritás A világméretû szolidaritásnak új formája is megszületett közben. A facebookon közölt képeken látható, amint a szélsõséges katonai csoportosulás tagjai a keresztyének házait, üzleteit, tulajdonait egy arab „N”, azaz nun betûvel jelölték meg, ami jelentheti azt, hogy nazarénus, vagy másként azt, hogy a Názáreti Jézus követõje. A facebookon ugyanakkor ez a betû jelöli a keresztyének részérõl az iraki testvéreikkel kifejezett szolidaritásukat. Ezt a világméretû facebook-szolidaritást a Német Evangéliumi Alliansz elnöke, Michael Diener kezdeményezte. A muszlimokat is arra szólítják fel, hog y ettõl a barbár, embertelen fegyveres terrorizmustól forduljanak el. Ugyanakkor Diener figyelmeztet arra is, hogy ez az akció sem vezethet iszlámellenes gyûlölet hullámhoz, elhamarkodott (elõ)ítélethez, mely szerint az iszlám vallás erõszakos, embertelen és militáns.

Mosul bibliai jelentõsége A város az ószövetségi próféta, Jónás sírjának az õrizõje, s egyben itt állnak még az egykori gazdag és fényes Ninive romjai is. Ez volt az a város, ahova Jónás prófétát küldte az Úr. A próféta sírja egy mohamedán mecset területén található, ezért

nincs mód annak régészeti feltárására. Ninivérõl már 1Móz 10,11-12-ben olvashatunk, az egyik legõsibb város azon a vidéken. Az Asszír Birodalom fõvárosa volt a Kr.e. hetedik századig. Több kispróféta megjövendölte hanyatlását (Náhum 3,7; Zofóniás 2,13). Most ebbõl a városból kényszerültek exodusra az ott élõ õsi keresztyén közösség tagjai. A káldeus-katolikus pát riá rka, I.Louis Raphael Sa ko figyelmeztetett a népirtás lehetõségére. Amikor a múlt hét végén az IS alakulatok számos keresztyén falut megszálltak Észak-Irakban, az egyházfõ tájékoztatta a sajtót arról, hogy mintegy 100 ezer keresztyén kényszerült elmenekülni õsi földjérõl.

Nemzetközi összefogás a fekete sereg miatt Ferenc pápa felszólított a keresztyének megvédésére, a humanitárius katasztrófa megelõzésére. Vatikáni források szerint már vannak halálos áldozatai is a „fekete sereg” terrorakcióinak. Több fiatal keresztyén haláláról tájékoztatnak. A Bajor Evangélikus Egyház azonnal 500 000 euró gyorssegélyt ajánlott fel a menekülõknek. Érdekes, hogy Irán és Szíria is bejelentette, hogy befogadja a menekülõ keresztyéneket is. A Németországi Muszlimok Központi Tanácsa nyilatkozatban mutat rá: az észak-iraki Mosulból a keresztyének elüldözése jogellenes cselekmény, s az ISIS fekete sereg cselekményei beleütköznek a nemzetközi jog szabályaiba és emberiesség ellenesek. Kérik az

az iraki exodust mind a keresztyének, mind a muszlimok szempontjából tragikus eseménynek tartja. Közben Franciaország és Németország is bejelentette, hogy befogadja az iraki elüldözött keresztyéneket. Az USA harci repülõgépeket küldött Észak-Irak fölé, az IS fekete sereg állásai fölé.

Ugyanakkor élelmiszert, gyógyszert, takarót és vizet dobnak le ejtõernyõs csomagokban a menekülõknek. Nem csak a keresztyéneknek, hanem a muszlimoknak is. Mindenki tehet valamit, ki imával, ki facebook akcióval.

A felelõs vezetõk felelõs döntésekkel, az egyházak humanitárius segítséggel. Európa és a világ szolidaritására, cselekvõ szeretetére van most szükség. Megteszik-e, megtesszük-e azt, ami éppen a mi helyzetünkben kitelik tõlünk? Holnap talán késõn lesz…

Dr. Békefy Lajos)

Források: Bagdad/Bejrút/Genf/ Vatikánváros – EKD.de; christianitytoday. com; pro-medienmagazin.de; http://aktuell. evangelisch.de

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

25

Éjféli Kiáltás

Felüdítõ reggeli áhítatok Ellen Steiger

Izrael – speciális úti cél Markus Steiger

P

orto Alegre, Brazília. Hogy az izraeli utak valóban egészen speciálisak, azt a következõ vallomások is bizonyítják: «Ez az út azt a megtapasztalást jelentette számomra, mint amelyben Tamásnak volt része, csak nálam fordítva történt, nem úgy, ahogyan Tamásnál. Tamás elõször látott, aztán hitt! Mi hittünk, és most láthattunk is. Egészen új szemszögbõl látjuk most már Isten Szavát. Köszönöm Neki ezt a felejthetetlen utazást.» S. de Andrade, Manaus/AM – «Az utazás során felismerhettem néhány helységet, melyekrõl az Ószövetségben olvastam, de azokat is, ahol Jézus járt és szolgált.

Jeruzsálem volt számomra a legmeghatóbb, ahol az Úr értem is meghalt! A ‹Zakariás látomásai› címû kongresszus rendkívül tanulságos volt számomra.

E három hét alatt nagyon sok mindent megértettem, fõleg ami a bibliai próféciákat illeti. Az ilyen utazás erõsíti a hitet és megváltoztatja a Jézushoz való viszonyunkat.» G. Costa, Estrela/RS – «A csoportban éreztük, hogy egy család vagyunk, Jézusban és az Õ Szellemében összekapcsolva. A helyek, melyeket meglátogattunk, betekintést nyújtottak Isten csodájába a teremtéstõl a Jelenések könyvéig. A helyi idegenvezetõ nagyszerû magyarázatai mellett igencsak értékesek voltak Markus Steiger és Pr. Eros kiegészítõ szavai.» A. de Almeida, Porto Alegre/RS – «Látni, hogy Isten alkotott mindent, hogy gondoskodott az Õ népérõl, hûségesen kiállt mellette, 26 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

nagyszerû hiterõsítõ tapasztalat volt számomra.» R. Klinauer, Panambi/ RS – «Ez az utazás hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsem Isten Szavát.

Fantasztikus volt az Olajfák hegyén állni és tudni, hogy Jézus oda fog visszajönni.

Izrael népét valamennyire személyesen megismerni, sokszínûségét és szokásait, rendkívül érdekes volt számomra.» E. Radke, Camp Mourão/PR – «Én már sok helyen megfordultam, de még soha olyan országban, amelynek minden köve történelem. Az út izgalmas, nemcsak fizikai, hanem szellemi értelemben is. Minden fáradozást megért, mert a Biblia olvasása közben most már mindent egészen közel érzek magamhoz.

Szinte olyan, mintha jelen lennék a történetekben. Itt fõleg arra az idõre gondolok, amikor Jézus Galileában tevékenykedett.» D. Steiger, Adelboden/Be. Csupán egy kevés betekintést nyújtottunk a 81 utazó vallomásaiba, akik az idei izraeli utakon részt vettek.

Hálás és örömteli visszhang ez arra a sok fáradozásra ás munkára, amibe az utak elõkészítése és lebonyolítása került. Köszönjük az Úrnak, Aki a sikert és oltalmat adta. És hálásan köszönjük azt is, hogy a résztvevõk másként viszonyulnak Istenhez, az Õ népéhez és a mi munkánkhoz is!

www.chamada.com.br @Layout: Bildunterschrift: Die 81 Teilnehmer der diesjährigen Israelreise vor der Menora in Jerusalem.

«Minden nap, korán reggel felolvasom a napi igét a Pérolas Diárias Áhítatok minden napracímû Wim Malgo-könyvbõl.

Azután elküldöm e-mailben barátainknak és ismerõseinknek. Ezek a rövid üzenetek mindnyájunk számára megerõsítést és áldást jelentenek. Fõleg azokon a napokon, amikor bátorításra van szükségünk.

Néha, ha kevés az idõm, nem küldöm el az e-maileket, és legnagyobb örömömre ismerõseim mindig figyelmeztetnek ‹mulasztásomra›. Ez a számotokra is erõsítés

Fabio Sampaio, rádiós reggeli áhítat szolgálata közben.

ás bátorítás kell legyen! Az Úr áldja meg és õrizze meg továbbra is Missziótok csodálatos szolgálatát az Õ dicsõségére!» A. dos Santos – Az ilyen tanúbizonyság valóban erõsítést jelent! Ez ösztönzött bennünket, hogy egy áhítatos könyvet CD-n és MP3 lejátszón is megjelentessünk, ezt két szakaszban kínáljuk: Elõször januártól júniusig, aztán júliustól decemberig. Ez az a (2015 januárjától), amit új munkatársunk a stúdióban, Fabio Sampaio, javasolt.

Fabionak nagyon jó «rádió-hangja» van. Õ olvassa fel az áhítatokat és fel is veszi.

Minden reggel munkába indulás elõtt egy rövid evangéliumi üzenetet hallgatni, újdonság a brazilok számára. Reméljük ezeknek is olyan jó visszhangjuk lesz, mint az elküldött e-maileknek. www.chamada.com.br @Layout: Bildunterschrift: Fabio Sampaio beim Aufnehmen der Morgenandachten.

reinta y Tres, Uruguay. A Radio El Libertador évek óta közvetíti az éves népzenei fesztivált Treinta y Tresbõl. Ez a legfontosabb kulturális esemény a térségben, de nem ez a legfontosabb oka a közvetítésnek. Sokkal inkább ki akarjuk használni az alkalmat, hogy bizonyságot tegyünk Jézus Krisztusról. Elõször is mindig állást foglalunk olya n ének sugárzása utá n, amely a házasságtörést dicsõíti.

Elmagyarázzuk, mi, mint keresztyének, miért nem értünk ezzel eg yet. Aztán keressük a személyes kapcsolatokat is a mûvészekkel. A múlt évben sok Jó Vetés naptárt és Ki ez az ember? címû könyvet osztottunk szét. Ebben az évben csészéket készíttettünk a Radio El Libertador logójával. Ez egy fénykép a csodálatos Olimar folyóról (amelynek partján a fesztivál volt) és Jézus ígéretével, amit a samáriai asszonynak adott a Jn 4,14-ben. A mûvészeknek, a fesztivál szervezõinek és munkatársainak, a jelenlévõ politikusoknak, valamint Treinta y Tres polgármesterének átnyújtottunk egy ilyen csészét és egy Újszövetséget. Sokaknak személyesen is elmagyaráztuk az evangéliumot.

Voltak emberek, akik odajöttek asztalunkhoz, és kértek Újszövetséget, mert nekik nem jutott, amikor osztogattuk. Nagyszerû volt megfigyelni, hogy egyesek azonnal el kezdték olvasni, így a fesztivál igazgatója is. Nekem személyesen az okozott örömet, hogy hitünket másokkal is megoszthattuk.

új évezredben

T

az

Martín Hernández

Prófécia

Fesztivál Río Olimarban

• Beteljesedett próféciák a 20. században • Az elragadtatás – az elsõ prófétai esemény az új évezredben • Krisztus ítélõszéke • Európai Egyesült Államok • Izrael az új évezredben • Az Antikrisztus és az eljövendõ világuralom • Az Úr napja közel • Krisztus visszajövetele Ennek az eseménynek a jelentõsége • A hét feltámadás • Az elragadtatás problematikája • A millennium • Az új ég és az új föld

Ára: 1650,-Ft +postaköltség

John F. Walvoord egy évtizedes munkájának rövid összefoglalása. A szerzõnek ezt a könyvét a hozzáértõk, a mi mai generációnkra hagyományozott, irodalmi örökségének tekintik.

www.llamadaweb.com

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

27

Éjféli Kiáltás

INTERJÚ

«Egyáltalán nem tudjuk, hogyan jöttek rá a rádióállomások, hogy mi rádióprogramokat készítünk» Az Erich und Sonja Maag házaspár egy interjúban beszél az Uruguayban lévõ missziós állomásunkon végzett munkájukról.

Hogyan kerültetek az uruguayi Mis�szióhoz?

Erich: Én az Éjféli Kiáltásnál végzett munkám során tértem meg. Egy konferencián történt, amikor Wim Malgo missziós szolgálatra szólított fel, és én jelentkeztem.

Azonnal Uruguayba küldtek benneteket?

Sonja: Mi egymástól függetlenül kerültünk a Misszióhoz. Én az Éjféli Kiáltás által Izraelbe szervezett ifjúsági úton vettem részt. Ott ismertem meg a Missziót.

Aztán megrendeltem a folyóiratokat, és tudomást szereztem a bolíviai õserdei klinikáról, amit a Wycliffe-i Éjféli Kiáltás akart átvenni. Oda kerestek munkatársakat. Így én is jelentkeztem, de az átvétel nem sikerült, így Porto Alegrebe (Brazília) mentem a bibliaiskolába, amit az Éjféli Kiáltás szervezett. Ott segítettem a nyomdában is. Láttam, milyen sok embert szólítottak meg a nyomtatott irodalom által. Addig a missziós munkát mindig szociális munkának tartottam.

Erich: Tudtam, hogy mennem kell a Misszióba, semmi jogcímem nem volt, hogy otthon maradjak, ezt Wim Malgo felhívása is megerõsítette. Elsõ állomásom a bibliaiskola volt Porto Alegreben.

Ezután kezdtük el Reinhold Federolffal, Ernst Krafttal a nyomdát kialakítani Porto Alegreben.

Porto Alegreben ismerkedtetek meg?

Erich: Nem, én Sonját már azelõtt feleségül kértem, mielõtt még Bolíviába jött.

28 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

Sonja és Erich Maag

És az esküvõ után?

Erich: Aztán a nyomdában segítettünk továbbra is. Késõbb Ingo Haake jött még a csapatunkba. Jó csapat alakult ki.

Sonja: Igen, három évig voltunk ott, és a fiunk, Gerson, aki ma a svájci központban dolgozik, Porto Alegreben született.

Hogy kerültetek mégis Uruguayba?

Erich: Voltak köztes állomások. Idõközben még Argentínában is voltam. Három vagy négy év után kaptuk a feladatot, hogy Montevideóba menjünk. Nagy kihívás volt számunkra, mert mi akkor nem ott képzeltük el a helyünket. Csak az Úrban bíztunk, és arra számítottunk, hogy az Õ kezében vagyunk.

Létezett-e már akkor a rádiós munka Uruguayban?

Sonja: Uruguayban akkor a bibliaiskola mûködött, amely idõközben Porto Alegrebõl Montevideóba költözött.

Erich: Amikor Montevideóba érkeztünk, elõször nem tudtuk, mit is kellene tulajdonképpen csinálnunk. Volt néhány rádióprogram, melyeket össze kellett állítanunk. Akkor nem gondoltuk volna, hogy abból ilyen komoly rádiós munka keletkezik. De Isten úgy vezette a dolgokat, hogy mi a megfelelõ idõben a megfelelõ helyre kerültünk, mert akkor nyíltak meg az ajtók Dél-Amerikában a rádiós munka elõtt.

Hogy fejlõdött tovább a rádiós munka?

Erich: A programok visszhangja, melyeket közvetítettünk, megdöbbentõ volt.

Mind a mai napig nem tudjuk, hogy az egyes rádióállomások hogyan jöttek rá, hogy mi rádióprogramokat készítünk.

Egyre több állomás jelentkezett, melyek a mi programjainkat akarták sugározni.

Így elhatároztuk, hogy még többet készítünk: asszonyoknak, gyerekeknek, fiataloknak szóló adásokat. Egyik jött a másik után.

Sonja: A rádióprogramokat mindig önkéntes uruguayi rádióbemondókkal készítettük. Aztán fel kellett építenünk egy stúdiót.

Erich: Az évek során a nõi munka óriási lendülettel folyt.

Miért éppen a nõi munka lendült fel an�nyira?

Erich: Mert a nõk Dél-Amerikában sokkal nyitottabban az evangélium számára, mint a férfiak.

Sonja: Nagy ott a szükség, és ha az asszonyok észreveszik, hogy mi segíteni tudunk, akkor nyitottabbak az ige számára is.

Tapasztalatotok szerint a missziós munkának Uruguayban melyik a legfontosabb ága?

Sonja: Uruguayban az El Libertador helyi rádióállomás létezik. A nemzetközi spanyolnyelvû térségben azok a rádióadások élnek, melyeket mi Montevideóban elõállítunk. Jelenleg kb. 300 programot sugározunk.

Erich: Az El Libertador munkájából nõtt ki a nõi evangelizációs munka.

Sonja: Sok ág létezik. A brazíliai konferenciákra is meghívnak bennünket.

Mire fektetitek a hangsúlyt a missziós munkában?

Sonja: Általában a rádiós programok létrehozására és a fordító munkára.

Mivel azt, amit az iratterjesztõ és rádiós munkára felhasználunk, németrõl le kell fordítani spanyolra.

Erich: Egyik fontos súlypont maga a

Radio El Libertador. Sok munkát igényel elõkészíteni a rengeteg hírt, végül azonban nehéz kiemelni bármelyik tevékenységet is, mert mindegyik fontos.

Sonja: Ez egy körforgás, amelyben mindenkinek megvan a maga feladata, és minden területnek megvan a maga súlypontja.

Erich: Sokszor eláraszt bennünket a munka. Nekem nagyon fontos a lelkigondozói tevékenység is.

Sonja: Az és számomra a nõi munka a legfontosabb.

Mi a legnagyobb kihívás?

Erich: Jelenleg az internet a legnagyobb kihívás. Ez a leggyorsabban fejlõdõ piac Latin-Amerikában. És mi még az egésznek csak a perifériáján vagyunk.

Sonja: Minden az internettel függ össze.

A rádió online, az irodalmi anyagot online lehet megrendelni. Biblia-tanfolyamokat akarunk online szervezni, de mindehhez új emberre van szükségünk.

Erich: Havonta 30.000 – 40.000 látogatója van honlapunknak, és ez viszonylag kevés. A rendelkezésünkre álló eszközökkel csak egy személy dolgozik

az interneten. Ha lenne még valaki, aki teljes munkaidõben csinálhatná az internetes munkát…

Ha valakit érdekelne ez a munka Uruguayban, mi lenne a feltétele, hogy ott dolgozzék?

Erich: Beszélnie kellene spanyolul, vagy legalábbis tanulnia, és természetesen a megfelelõ szaktudással is rendelkeznie kellene.

Sonja: Ismernie kellene a computer-nyelvet is, és természetesen támogatnia kellene az Éjféli Kiáltás munkáját.

Erich: Egy harmadik, nem elhanyagolható szempont: szüksége lenne egy baráti körre vagy gyülekezetre, amely támogatná, mert az élet itt Uruguayban is ugyanolyan drága, mint Németországban.

Ez azt jelenti, hogy a misszionáriusoknak nincs fix fizetésük?

Erich: Igen. Ezért van szüksége minden misszionáriusnak egy baráti körre, amely támogatja. Magát a missziós munkát is az adományok tartják el. Eddig a svájci Misszió is küldött valami pénz a munkánkra. Az ottani felelõsök nem hagynak magunkra, de az egészet alapvetõen az Uruguaynak szánt adományokból kell fenntartani. Pontosabban fogalmazva, a mi akadályozónk nem a kormány vagy a munkatársakkal való problémák, hanem a hiányzó anyagi eszközök.

Sonja: Ellentétben a misszionáriusokkal, akik egy személyes baráti körrel rendelkeznek, a bennszülött munkatársakat a törvényi elõírások szerint kell fizetni (a szociális ellátást is), amint az állam elõírja.

Ha valaki a missziós munkát vagy titeket támogatni akar, hogyan teheti meg?

Erich: A német vagy a svájci Misszió számlaszámára utalhatja, feltüntetve az adomány célját. Minden adomány egy bizonyos célra vagy misszionárius számára érkezik.

Köszönöm a beszélgetést.

www.llamadaweb.com

Éjféli Kiáltás 2014. 09.

29

Házunk Ámen Tája

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 Budapest, Palóc u. 2

Rövid pontokba szedve Olvasóink figyelmét az aktuális célokra és tervekre szeretnénk irányítani, hálásak leszünk, ha imádkoztok ezekért, és «Áment» mondotok rájuk.

Szolgálati utazások. Szeptember 1. és 17. között munkatársunk, Samuel Rindlisbacher Németországban vesz részt különbözõ alkalmakon, ahol hirdetni fogja Isten igéjét. Vele együtt utazik Obed Hanisch, aki a bolíviai missziós csapatunkat fogja erõsíteni. Imádkozunk, hogy az Úr õrizze meg õket útjukon, áldja meg az igehirdetést, és adja az Úr, hogy Obed Hanischt baráti körét megnyerhessék a missziós munkának.

Rendezvények. Szeptember 6. és 7. között rendezzük meg éves Izrael-konferenciánkat Dübendorfban. Imádkozunk, hogy a látogatók az Izraelrõl szóló fontos elõadások által megértsék Isten tervét Izraellel kapcsolatban.

Szívünkön viseljük a szeptember 21-én 14.00 órakor tartandó imaórát is Bernben Norbert Liethtel.

Tengeren túli missziós szolgálati út. Imádkozunk a Jonathan Malgo és Norbert Lieth tengeren túli útjáért október 10. és 26. között, amikor néhány missziós állomásunkat keresik fel, többek között Bolíviában, és részt vesznek a Brazíliában és Argentínában megrendezendõ konferencián.

Kongresszusi elõkészületek. Egyik ima­ kérésünk az októberi nemzetközi prófécia-kongresszus megszervezése Águas de Lindóia-ban, melynek elõkészületei Brazíliában már javában folynak. Többszáz érdeklõdõre számítunk.

Izrael Kalendárium. Hamarosan megjelenik az új Izrael naptár, ennek terjesztését is a szívünkön viseljük. Ezzel a kiadványunkkal is szeretnénk közbenjáró imára szólítani testvéreinket Izraelért, amint a 121 zsoltárban olvassuk: «Imádkozzatok Jeruzsálem békéjéért.»

2015 . Húsvéti konferencia. A «60 éve Éjféli Kiáltás» jubileumi ünnepség alkalmával különleges konferenciát

30 Éjféli Kiáltás 2014. 09.

tervezünk (Téma: Máté 25,6), amelyre minden missziós állomásunkról meghívunk egy munkatárs házaspárt. Erre nagy odaadással készülünk. Kérlek, imádkozzatok ezért is.

Radio Neue Hoffnung. Rádiós programjaink kapcsán szüntelenül pozitív visszajelzéseket kapunk. Imádkozunk, hogy fenntarthassuk ezt a munkánkat, és ezáltal segíthessünk Jézus Gyülekezetét építeni és bõvíteni. Új DVD. Elõkészületben van egy további új DVD Prof. Dr. Werner Gitt elõadásáról ezzel a témáról Imádkozunk, hogy ezzel is sok emberhez eljusson az evangélium üzenete, megtalálják Krisztushoz az utat és megerõsödjenek hitükben.

Szétosztható evangéliumi CD-k. Már készül az új karácsonyi CD. Imádkozunk, hogy ez a CD megszólító karácsonyi üzenetet közvetítsen, amellyel lehetõleg sok embert elérhetünk.

Izrael munkánk. Itt öt jelentõs területrõl van szó: 1. A Hírek Izraelbõl folyóirat.

2. Számos izraeli út. 3. A Beth-Shalom szálloda a Karmelen. Idõközben keresztyén csoportok is érkeztek házunkba arab országokból, melyek nem tudják ottartózkodásukat fizetni. 4. Gyorssegély akcióink Izrael számára. Gyûjtést szervezünk izraeli projektekre, amelyek kórházak, messiási- és arab gyülekezetek, idõsotthonok segítését szolgálják.

Ezekre a projektekre befolyó adományok levonás nélkül jutnak el Izraelbe.

5. Izrael-konferenciák külföldön és belföldön. Hálásak vagyunk, ha imáidban izraeli munkánkra is gondolsz.

Az igehirdetés kegyelme. Prédikátorainknak világszerte nagy kegyelemre van szükségük az igei szolgálat terén.

Imádkozzatok azért, hogy feladatukat a bibliai próféciák magyarázata terén, valamint Izrael jelentõségét és támogatásának szükségességét hirdetve a lehetõ legjobban ellássák. Az Úr adjon nekik bölcsességet, hogy vissza tudják verni az egyre inkább terjedõ téves tanításokat.

Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, erzsebet.nagy@mnr.ch Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünk­re.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425

missziós istentiszteletet tartunk minden vasárnap 17 órakkor!

Szeretettel várunk mindenkit!

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl-péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Marcel Malgo Arno Froese Dr. Arnold G. Fruchtenbaum Norbert Lieth

A négy szerzõ különbözõ szemszögbõl közelíti meg a prófétai szó egy-egy vetületét. Érdekes magyarázataik, egyéni meglátásaik arra ösztönzik az érdeklõdõ

Olvasót, hogy saját maga is a bibliai próféciák csodájának felfedezésére induljon.

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (061) 3500-343

Ár a Baráti kör számára:

2700,-FT +postaköltség

Szeretettel meghívunk következõ evangelizációinkra 2014.11.06 csütörtök 18 óra Igeszolgálat: Norbert Lieth az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának vezetõ lelkésze

Helyszín: Etyek Református Templom Etyek, Vörösmarty utca 1, 2091

2014.11.07 péntek 17 óra Igeszolgálat: Norbert Lieth az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának vezetõ lelkésze

Ára: 350,-Ft

Helyszín: Pálóczi Horváth Kastély 2377. Örkény Fõ út 20.

Éjféli Kiáltás Misszió www.ejfelikialtas.hu