Éjféli kiáltás magazin 2014 11 by Éjféli Kiáltás Misszió

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2014. november – 11. szám

Igazi öröm és az élet értelme s Bibliai próféciák és az élet értelme A Korán szerint is Izrael tulajdona a Szentföld

Zimányi József

Dr. Pálhegyi Ferenc

Életmentõ halálos ítélet

Az örök halál négy kamrája

Öregedés és halál – Újjászületés és feltámadás

Tartalomból: Tagadás a negyedik Hatványon Utolsó zörgetés Ákán zsákmánya Szeretem törvényedet Döntés A tiszta szív

Bár mindannyian tudjuk, hogy az embernek egyszer testileg meg kell halnia, mégis igen nehezen vesszük tudomásul már az öregedés folyamatát is... Jó, ha tisztában vagyunk viszont azzal, hogy halálunkkal nem értünk utunk végére. Mindezek tudatában igen tanulságos olvasmány e két munka, mivel így párosítva a kettõ megdöbbentõ kontrasztba állítja az öregedés és halál, valamint az újjászületés és feltámadás perspektíváit.

Akönyv nehezen érthetõ címe Jónás Ninivébe küldésérõl mondja el Isten megbízottai halálba vivõ emberi döntését és haláltól szabadító kegyelmét. Életünk útja sokszor göröngyös, de amint elfogadjuk az Úr döntését, gyönyörûséges és könnyû.

Ára: 270,- Ft

Ára: 950,-Ft

Ára: 400,- Ft

A halál után Wim Malgo Dezséri László Marcel Malgo Dr. Joó Sándor Ez a kérdés, amelyet minden ember feltesz - vagy legalábbis fel kellene, hogy tegyen - magának, ünnepélyesen, komolyan. A halál, az itteni (földi) lét végsõ pontja-e, az ember elkerülhetetlen sorsa, valóban adottságai, tevékenysége, munkája gyakorlásának, örömeinek, mint ahogyan fájdalmainak is a vége? Vagy pedig van számára egy másik lét a halálon túl, létezésének folytatása, még ha más feltételek mellett is? És ha így van, akkor milyen fajta lét lesz ez?

Ára: 1 250,-Ft MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

Egyysze erûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: htttp:// /ejfelikialtas.hu/tb

Intterrneten rendelt könyveinkbõl 10 0% kedvezményt adunk!

TARTALOM

ÜDVÖZLET

PETER MALGÓTÓL

FÓKUSZBAN A BIBLIA 4 8

Igazi öröm és az élet értelme Bibliai próféciák és az élet értelme

BIBLIA HEGYEI 12

A Hermon hegye

NÉZÕPONTBAN

88 éven át Isten „Kezében” 16 Mi ad az életnek értelmet? 18 Ahol Istent nem lehet megtalálni 20 Ez az iszlám nem tartozik Németországhoz! 22 A polgárok ismét hallgatnak 23 A természettudományos gondolkodás százada? 24 A történelem ismétli önmagát 24 Eggyé lenni Krisztus Jézussal 25 A Korán szerint is Izrael tulajdona a Szentföld 27 Az iraki keresztyénség apokalipszise 14

3 11 22 29 30 30

Üdvözlet Sorozat Bölcsességek Megkérdeztük Ámen Impresszum

«A halálközeli élményekrõl szóló beszámolók nagy veszélyt és megtévesztést rejtenek magukban» Kedves Barátaim, «Mi vár ránk odaát?» Ez a kérdés olvasható a Schweizer Familie családi magazin címoldalán (2014/10). A 74. oldalon így folytatja: «Egy pillanat az örökkévalóságban. A szív megáll, ezután egyes embereknek halálközeli élményeik vannak. Nem utalás-e ez egy túlvilág létezésére? Van élet a halál után is? A tudósok ennek jártak utána.» Az újjászületett keresztyének számára ez nem téma, hiszen mi tudjuk, hova megyünk, a Biblia megmondja és az Úr Jézus is megígérte, hogy a mennyei haza vár ránk. Ennek ellenére a «halálközeli tapasztalatok» állandó vita témáját képezik a keresztyén médiában is. Például említést tesznek egy fiúról, aki hívõ szülõk gyermeke, és arról beszél, hogy neki voltak ilyen élményei. Az ún. halálközeli élmények a 70-es években kerültek elõször terítékre. Azóta egyre többen számolnak be hasonló élményekrõl, amelyek mindig azonos körülmények vázolásával kezdõdnek: Egy embert, aki klinikailag halott, akinek a szíve már megállt, újraélesztenek. Aztán egyesek közülük arról számolnak be, valóságos módon átélték, hogy a testükön kívül vannak, és a teremben lebegve végignézik, amint az orvosok azon fáradoznak, hogy a testüket újraélesszék. Aztán egy hosszú folyosóról vagy alagútról beszélnek, a végében erõs fénnyel, majd csodálatos vidéken találkoznak már elhunyt ismerõsökkel, és gyakran beszélnek arról, hogy az egész életük lepereg elõttük egy pillanat alatt. A tudomány azt akarja tisztázni, hogy valóban létezik-e ilyen élmény? Néhány tudós kieszelt erre egy különleges módszert. Jelenleg is folyik az ún. AWARE-tanulmány (AWAreness during REsuscitation; Öntudat az újraélesztés során), amely már 2008-ban kezdõdött. E tanulmány érdekében a brit és amerikai intenzív osztályokon, ahol a szív leállása vagy az agymûködés megszûnése után élesztenek fel betegeket, olyan jelekkel ellátott táblákat helyeztek el, amelyeket a mûtõasztalról nem lehet látni, és a beteg helyzeténél fogva nem láthatja. Ha egy beteg valóban elhagyja testét, és fentrõl néz le a teremre,

akkor ezt a táblát szükségszerûen látnia kell. A tudósok ezután nyomon követhetik az adatokat, és ebben az idõpontban ellenõrizhetik a beteg agymûködését. Ám a tanulmány mindmáig eredménytelen maradt. Azok az emberek, akik halálközeli élményekrõl számolnak be, eltérõ kulturális és világszemléleti háttérrel rendelkeznek. Megközelíti a valóságot az a feltételezés, hogy az agy a halál-közeli élményekhez szükséges «összetevõket» – mint az álom esetén – az egyén tapasztalati világából gyûjti össze. Az egészben az az érdekes, hogy mindig egy paradicsomi túlvilágról számolnak be. A pokolról, az örök kárhozat szörnyû helyérõl nemigen esik szó. De az is létezik. Ezért a halálközeli élményekrõl szóló beszámolók nagy veszélyt és félrevezetést rejtenek magukban, mert azt sugallják, hogy a Paradicsom végül mindenki elõtt nyitva áll. A pokolról megfeledkeznek. De az Úr Jézus Maga is többször beszél róla (Mt 23,33; Mk 9,43.45; Lk 12,5. vö. 1. Kor 6,9-10; Jel 21,8; 21,27). És amikor az egyik gonosztevõnek a kereszten ezt mondta: «Ma velem leszel a Paradicsomban», az nem vonatkozott a másik latorra is. De mindenki elõtt, aki Jézushoz tartozik, csodálatos jövõ áll: «Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az õt szeretõknek» (1Kor 2,9). Végül ez azt is jelenti, hogy olyan jövõ, amilyet még a halálközeli élményben sem tapasztalt senki! Ha az örök dicsõségbe hazamegyünk, nem egy meghatározhatatlan fénnyel találkozunk, hanem Jézus elõtt fogunk állni, szemtõl szemben fogjuk Õt látni és felismerni. Ez a mi élõ reménységünk és életünk értelme!

Szívélyes üdvözlettel

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

BIBLIAI ÜZENET

Igazi öröm és az élet értelme «Gondolj Teremtõdre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekrõl ezt mondod: nem szeretem õket!» (Préd 12,1).

ál a Filippi levélben felszólít ben nü n ket: «Ör ü ljetek a z Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek!» (Fil 4,4). Ez az öröm – mégpedig az igazi és állandó öröm – a Jézus Krisztus feltámadásába vetett hiten alapszik. Nos, jelentõs különbség van a hitetlen emberek és a Krisztusban hívõk öröme között. A Prédikátor könyve – amely gyakran beszél az élet élvezetérõl – figyelmeztet bennünket, gondoljunk arra, hogy Isten elõtt minden embernek számot kell adnia földi életérõl. «Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

Isten felruházott bennünket, embereket például az ízek érzékelésének képességével. Vajon miért? Ha az élelem csak arra szolgálna, hogy jóllakjunk, és életben maradjunk, akkor erre a képességre nem lenne szükség. Azért adta ezt Isten, hogy élvezzük az ételek ízét, és örüljünk a különbözõ finom falatoknak.

jókedvû ifjúságod idején, és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged!» (Préd 11,9). Ez a tény felébreszti szívünkben a szükséges és illendõ istenfélelmet. Egyrészt szabad, sõt kell is örvendeznünk ifjúságunk idején. Derûsen élhetjük öreg napjainkat is, élvezhetjük az élet nyújtotta szépségeket. De gondolnunk kell arra is, hogy Isten számon kéri, hogyan sáfárkodtunk a nekünk adott ajándékokkal. Ez azonban ne csökkentse örömünket, hanem inkább értelemmel, céllal töltse meg tevékenységünket, ami, ha mások javára, az Úr szolgálatára végzünk, igazi örömmel tölti el szívünket. Ez az igazi, állandó öröm, amit csak «az Úrban» találunk meg. Isten alapvetõen azt akarja, hogy örvendezzünk. A teremtett világ is ezt igazolja. Felruházott bennünket, embereket például az ízek érzékelésének képességével. Vajon miért? Ha az élelem csak arra szolgálna, hogy jóllakjunk, és életben maradjunk, akkor erre a képességre nem lenne szükség. Azért adta ezt Isten, hogy élvezzük az ételek ízét, és örüljünk a különbözõ fi nom falatoknak. De megajándékozott az illatok érzékelésével is, hogy örömmel töltsön el bennünket a virágok illata. A tapintás érzékét is adta, hogy az érintésnek is örülhessünk. Az egész teremtett világ az öröm forrása. Sajnos azon-

ban a bûneset óta a teremtett világ folyamatosan veszített szépségébõl. Milyen csodálatos lesz, amikor az Úr visszavezet bennünket az eredeti állapotba, amikor visszajövetelekor helyreállítja a teremtett világot! A Biblia – és ezzel Maga Isten – olyan örömre akar rávezetni, amely nem önzésen alapul, amelyben nem fér meg a káröröm, nem irigy és nem rosszindulatú. Olyan öröm ez, amely nem más kárára jön létre, amelyben Isten is örömét leli, és amelynek más emberek is örülni tudnak. Röviden, olyan öröm, amely a megtisztított szívbõl árad, és amelyre az ember önmagától egyáltalán nem képes. (Ezért: «Örüljetek az Úrban».) Mert az embernek minden cselekedete – és tétlensége is – még az öröme is bûnnel terhelt. Még jócselekedeteink is gonoszak Isten elõtt, ha azok nem Jézus Krisztusra épülnek. Tehát nem egyszerûen az Istenben való hitrõl van szó, hanem arról a hitrõl, amely hiszi és vallja Jézus Krisztus feltámadását. «Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is! … Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bûneitekben vagytok. Sõt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el» (1Kor 15,14.17-18). Más szavakkal: Ha Jézus Krisztus nem támadt fel valóban, tényszerûen, akkor a ke-

resztyén hit csak magunkat áltatott illúzió. Jézus feltámadása nélkül soha nem lenne bûnbocsánat, nem nyernénk bocsánatot bûneinkre, nem juthatnánk az Atya elé és az örök életet sem nyerhetnénk el. Ha tehát csupán egy történelmi Jézusban hiszel, annak ellenére, hogy elhiszed, Jézus csodákat tett, és a golgotai kereszten végezte életét; ha hiszed azt is, hogy Jézus egészen rendkívüli ember volt, bizonyos isteni tulajdonságokkal, és ha életedet e szerint a Jézus szerint éled; ha egész szociális magatartásodat, segítõkészségedet, magas etikai és morális mércédet ennek a Jézusnak rendeled alá, de nem hiszed az Õ tényszerû feltámadását a halálból, akkor semmit sem érnek jócselekedeteid és nemes törekvéseid, minden tetted hiábavaló. Akkor Isten szemében csak gonosz és hiábavaló szolga vagy. Õ nem tekinti a te csodálatos teljesítményedet, nem nézi, hogy mennyi állatot mentettél meg, mennyi süteményt sütöttél a közös gyülekezeti alkalomra, hány idõs embert segítettél át az úttesten. A Jézus Krisztusba és az Õ feltámadásába vetett hit nélkül tetteid haszontalanok, nem gyümölcsözõek Isten számára, olyanok mint a Szahara homokdûnéi. Csupán vallásos ember vagy, igaz istenhit nélkül, így az igazi örömben sem lesz részed soha. «Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

BIBLIAI ÜZENET

A Jézus Krisztusba és az Õ feltámadásába vetett hit nélkül tetteid haszontalanok, nem gyümölcsözõek Isten számára, olyanok mint a Szahara homokdûnéi.

embernél nyomorultabbak vagyunk!» (19. v). Sok embernek van ugyan hite, de az alapvetõen csak erre a világra korlátozódik. Pál azonban – Isten által ihletve – meg akarja velünk értetni, hogy a mi hitünk elsõsorban a feltámadásra alapozódik és ezáltal a ránk váró örökkévalóságra. Ez a hit az igazi öröm és életcél forrása. Ha a Jézus Krisztusba vetett hit csak erre a világra vonatkozna, fel kellene tennünk a kérdést: Milyen elõnyünk van akkor nekünk? Hisz a keresztyéneknek rendszerint nem megy jobban a soruk, mint a hitetleneknek, vagy a más vallásúaknak. A Jézusban hívõk is ugyanúgy betegek lesznek, meghalnak. Ha egy órát a tûzõ napon ülök, ugyanúgy napszúrást kapok, mint egy ateista, vagy hindu. A keresztyének, akik nem hisznek egy valóságosan megtörtént feltámadásban, nyomorultabbak a hitetleneknél, mert a hitük halott, és nincs igazi okuk és alapjuk az örömre. A Préd 11,10-12,8-ban Salamon azt a tanácsot adja, hogy minden gonoszt tartsunk magunktól távol, távolítsuk el szívünkbõl a bosszúságot, elégedetlenséget, mert különben minden hiába. Arra szólít fel, hogy már ifjúkorban gondoljunk Istenre, mielõtt ránk törnének a rossz napok, amelyek nem fognak tetszeni. Ezeket a rossz napokat olyan képekkel írja le, amelyek az öregedést vetítik elénk egészen a halálig. Nem elég azonban azt tudni, hogy létezik Isten, hanem meg is kell térni Hozzá, el kell Õt fogadnom személyes Üdvözítõmnek és Megváltómnak. Pusztán a tudás önmagában nem elég. Még ha tudom is, hogy a parkban frissen festették az egyik padot, és mégis ráülök, akkor az ismeretem ellenére is összekenem

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

magam. Feltétlenül szükséges e tudás helyes alkalmazása. Tehát el kell nyernem a létezõ Isten tetszését, és istenfélõ életet kell élnem. Különben az egész élet az ifjúkortól az öregedésen át egészen a sírig teljesen hiábavaló és értelmét vesztett lesz. A Prédikátor könyve ezt mutatja be minden szépítés nélkül. Bármirõl is legyen szó, bölcsességrõl, gazdagságról, boldogságról, szépségrõl, örömökrõl vagy élvezetekrõl, minden elmúlik, ezekbõl semmit nem vihet az ember utolsó útjára magával. Salamon figyelmeztet – természetesen Isten által inspirálva – már kora ifjúságunktól Istennel éljük életünket. Mert minél tovább várunk, annál nehezebb lesz a helyes útra térni. Minél idõsebb az ember, és nincs újjászületve, annál megátalkodottabb a szíve. A tanulság mindebbõl így hangzik: «Istenfélelem!» Minden erre épül, ezáltal jutunk el a z iga zi örömhöz. «Mindezt hallva a végsõ tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!» (Préd 12,13). «Rájöttem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni való, és nincs belõle elvenni való. Azért rendezte Isten így, hogy féljék õt» (3,14). «Jó, ha az egyiket is megragadod, a másikat sem engeded ki kezedbõl, mert az istenfélõ ember minden bajból kikerül» (7,18). Mit jelent félni Istent? A keresztyének számára – akik nemcsak név szerint keresztyének, hanem minden fenntartás nélkül hisznek Jézus Krisztusban – csak egyetlen félelem létezik. Emberektõl nem kell félnünk, hisz mit tehetnének õk ellenünk?

«Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? A k i tulajdon Fiát nem k ímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít? Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sõt feltámadt Jézus Krisztus, Aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk? Ki választana el minket a Krisztus szeretetétõl? Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver? Hiszen meg van írva: „Teérted gyilkolnak minket nap mint nap, annyira becsülnek, mint vágójuhokat. De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, Aki szeret minket. Mert meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétõl, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban» (Róm 8,31-39). A Sátántól sem kell félnünk, mert Jézus Krisztus, a mi Megváltónk leg yõzte, és megtörte hata lmát felettünk a golgotai kereszten. Így számunkra, keresztyének számára az istenfélelem maradt. Félelem abban az értelemben, hogy tiszteljük és imádjuk Istent az Õ szentsége és tisztasága miatt. Az istenfélelem az elsõ és bölcs lépés azon az igaz úton, amely a célba vezet, amelyen egykor Isten elé léphetünk (vö. Péld 1,7). Ez az az igazi istenfélelem, amely az életnek értelmet és igazi örömet ad. THOMAS LIETH

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra! A hívõ embernek köztudottan napi kapcsolatot kell fenntartania Istennel. Ezt tanácsolja nekünk a Biblia. Nagy segítséget nyújtanak az Úrral való napi imakapcsolatunkban az áhítatos könyvek. Az Éjféli Kiáltás Misszió most egy ilyen különleges kiadványt szeretne az Olvasók kezébe adni. Füle Lajos négysoros verseit hozzájuk illõ képekkel és bibliai idézetekkel kötöttük gyönyörû csokorba, amely erõsítést jelenthet minden igaz keresztyén napi csendességének perceiben.

Ára: 980,- Ft Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk! Az Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói számára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit. A CSENDES CSODÁK címû 400 oldalas kötet közel ugyanennyi költeményt tartalmaz, amelyek az elcsendesedés perceiben lelki felüdülést, támaszt és bátorítást jelenthetnek olvasóinak a hitélet mindennapjaiban.

Ára: 3 200,-Ft +postaköltség

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA Éjféli2. Kiált Ki Kiáltás áltás ás 201 2014. 2 4. 11. 7 EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

BIBLIAI ÜZENET

Bibliai próféciák és az élet értelme Van-e közük a bibliai próféciáknak az élet értelméhez? Igen, van, nagyon is sok!

Biblia profetikus kijelentései nemcsak arról nyilatkoznak, hogy mit fog Isten a jövõben cselekedni, hanem arról is, amit a múltban tett, amikor a «földnek alapot vetett» (Jób 38,4). A biztos prófétai szó nélkül, amely, «mint sötét helyen világító lámpás» ragyog számunkra (2Pet 1,19), nem tudhattuk volna, honnan jövünk. Az 1Móz 1,26-27 rávilágít arra, hogy mi, emberek a Szentháromság Istenének képmására teremtettünk. «Azután megformálta az ÚRisten (Jahwe – az Örökkévaló) az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élõlénnyé» (1Móz 2,7). És amikor az örökkévaló Isten saját képmására megteremtette az embert, és életet lehet bele, az örökkévalóság utáni vágyat is a szívébe helyezte: «Szépen megalkotott mindent a maga idejében, az örökkévalóságot

is az emberi értelem elé tárta, de az ember mégsem tudja felfogni Isten alkotásait elejétõl végig, amelyeket megalkotott» (Préd 3,11). Fritz Rienecker megállapítja, hogy Isten az elsõ embert «az Édenkert gazdagon termõ, paradicsomi állapotú» fi nom földjébõl teremtette. Egy olyan földbõl, amely a bûneset elõtti idõbõl való, amikor még minden jó volt. És Isten a saját képmására teremtett emberrõl kijelentette, hogy «nagyon jó», az addigi teremtésrõl is mindig megjegyezte, hogy «jó» (vö. 1Móz 1,31). Nos, tehát élt az akkor még friss teremtésben egy örök teremtmény, amely az örök Istennel közösségben és eg yetértésben a teremtett világ felett uralkodhatott volna. És ez «nagyon jó» volt. De aztán bekövetkezett a bûnbeesés, a lázadás. A z Istenének képmására teremtett teremtmény az örökkévalóság utáni vággyal a szívé-

ben a kígyó által, aki a maga a Sátán (Jel 12,9), felbujtatva megkérdõjelezte örökkévaló Teremtõjét (1Móz 3,1). Az ember vétkezett és meghalt, noha nem rögtön testileg, hanem szellemileg. Ettõl kezdve az ember természettõl fogva halott bûneiben (Ef 2,1-3). De az örökkévalóság utáni vágy megmaradt az ember szívében. A Biblia szerint minden bûnös ember még mindig Isten képmására teremtett teremtmény (Jak 3,9). Az ember kiûzetett a Paradicsomból, megszakadt az örök Istennel való közvetlen kapcsolata – és azóta úgy él az örökkévalóság a szívében, mint egy emlék: egy jobb, boldogabb, idõközben a messze múltba veszett élet emléke. Az elsõ emberpárnak el kellett hag ynia az Édenkertet, ahol teremtése óta élt, és azt is el kellett hagynia, Aki teremtette. Valaki így fejezte ki ezt találóan: «A legfájdalmasabb az, hogy miután birtokoltuk az Édenkertet, el kellett azt hagynunk.» A bibliai prófécia rámutat: Az örökkévalóság utáni vágyakozás ott él minden ember szívében; minden ember Ádámtól származik, és Isten képmására teremtetett. Mindenki magá ba n hordja a z Édennek és Istennek «emlékét». És ez sok mindent megmagyaráz, sõt mindent … Miért olyan nyugtalan sokszor az ember? Honnan jön a honvágy, az elvágyódás, a nosztalgia vagy

INFOBOX

A Paradicsom kronológiája Adám, az elsõ ember örök teremtményként teremtetett a Paradicsom számára, és élvezte Isten zavartalan társaságát Évával, feleségével együtt.

Bûnbeesésük következtében Ádám és Éva elveszíti Istennel való közösségét, halandókká válnak és kiûzetnek a Paradicsomból.

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

Isten számtalanszor kijelenti prófétái által, hogy újra az emberek között a földön fog lakni, és helyreállítja a Paradicsomot

Jézus Krisztus, az utolsó Ádám megnyitja az utat a Paradicsomba mindazok elõtt, akik Benne hisznek, bûntelen élete, szenvedései, halála és feltámadása által.

Jézus Krisztus mennybemenetele óta mindenki, aki Benne hisz, úton van a mennyei Paradicsom és az Istennel való zavartalan közösség felé.

Egy napon Jézus Krisztus visszajön erre a földre, Isten fog uralkodni az egész földön, és helyreállítja a Paradicsomot.

Ezer évvel késõbb Isten magával hozza a Paradicsomot, és az új földön megváltottai között fog örökké élni.

egyszerûen az elégedetlenség? Honnan jönnek vágyaink, megfogalmazhatatlan sóvárgásaink? A feleletet nem egyszerûen a bûnös természet adja, a bûn elsõsorban nem más, mint helytelen válaszaink ezekre a vágyakra és sóvárgásokra. A választ lelkünk örökkévalóság utáni vágyakozása jelentheti. Mark Buchanan ezt így fejezte ki: «A honvágyat – azt az állandó érzést, hogy valami hiányzik – szokás szerint tévesen diagnosztizálják, és ezért tévesen is kezelik. (…) Egész életünk során hamis dolgok után nyúlunk, téves helyekre megyünk, helytelenül táplálkozunk. Túl sokat iszunk, túl sokat alszunk, túl sokat dolgozunk vagy túl sok szabadságot engedünk meg magunknak – mindent azzal a sovány reménységgel, hogy majd ezek végre csillapítják, kielégítik örök éhségünket. (…) A meglepetés ebben: Isten így alkotott bennünket. Õ teremtett úgy, hogy vágyakozzunk valami után, hogy mindig éhezzünk valamire, amit nem kapunk meg, hog y valamit mindig hiányoljunk, amit nem találunk, hogy mindig elégedetlenek legyünk azzal, amit megkapunk, hogy mindig egy feneketlen ürességet érezzünk, amit semmivel nem lehet megtölteni, és hogy egy megszelídíthetetlen nyugtalanság gyötörjön, amit semmi sem csillapíthat. A vágy önmagában egészséges – egyfajta iránytû bennünk, amely a helyes irányt mutatja.» Mi az örök Isten Paradicsomba helyezett teremtményei vagyunk;

Vágyaink és kívánságaink tünetek, az Isten és a Paradicsom utáni vágyakozás tünetei.

teljesen normális, hog y ebben a bukott világban és múlandó idõben sehol nem találunk beteljesedést. A mint C.S. Lewis mondta: «Ha egy olyan kívánságot fedezünk fel magunkban, amelyet ezen a világon semmivel sem lehet kielégíteni, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy egy másik világ számára teremtettünk.» Eredetünk egy jobb világba nyúlik vissza, a Paradicsom világába, és a célunk is egy jobb világ, a Paradicsom világa. Onnan származik az örökkévalóság utáni vágy a lelkünkben, ami a Biblia próféciáit igazolja. A sóvárgás bennünk fennszóval kiáltja: «Istenhez akarok menni, az Õ világába, az Õ országába, az Õ jelenlétébe.» Miért tûnnek fel megszépített emlékek az elmúlt idõkbõl? Gyerekkorunkból? Ifjúságunkból? És miért tekintünk vissza vágyakozással rájuk? Honnan jön a nosztalgia? Miért vagyunk néha olyan nyugtalanok? Miért vonz az utazás gondolata? Miért szeretnénk egyszerûen csak kikapcsolódni? Miért akarunk néha csapot, papot otthagyni, és valahova messze elrepülni? Miért tudunk egy hobbiban úgy elmerülni? Miért vagyunk annyira oda egy ételért? Mért ragaszkodunk olyan görcsösen

a párunkhoz vagy gyerekeinkhez? Miért irtózunk úgy a változásoktól? Vagy miért temetkezünk a munkába? Menekülünk a könyvek, fi lmek fa ntá ziavilágá ba? M iért ragaszkodunk szenvedélyesen bizonyos dolgokhoz? Mert, ami boldogságérzetet ad, azt mindenáron meg akarjuk tartani, nem akarjuk elengedni. De a Prédikátor köny ve azt mondja, hog y ezen a földön mindennek megvan a maga ideje (Préd 3,1-tõl). Nem tarthatunk meg semmit, még ha nagyon szeretnénk is. Vágyaink és kívánságaink tünetek, az Isten és a Paradicsom utáni vágyakozás tünetei. Ha tehát mi, keresztyének is kínzó elégedetlenséget érzünk, nem kell csodálkoznunk, hanem ennek arra kell ösztönöznie, hogy az odafent valók után törekedjünk (Kol 3,1-3). Az élet értelmét teremtményekként csak Teremtõnkben találhatjuk meg; nem a munkánkban, sem a hobbinkban, az életünk párjában vagy gyermekünkben sem. Mindezek szép, de múlandó dolgok, Isten azért adta õket, hog y Õt féljük, keressük, szeressük. Augustinus egy imában mindezt Isten elé vitte: «Önmagadra való tekintettel alkottál meg minket, és

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

BIBLIAI ÜZENET

nyugtalan a szívünk, amíg Benned meg nem nyugszik.» Dávid király is tudta ezt. Azért kiáltott így Istenhez: «Ó Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld» (Zsolt 63,2). Jonathan Edwards kijelentette: «Isten az értelmes teremtmény legnagyobb ajándéka, és a Benne való öröm az egyedüli öröm, ami kielégítheti lelkünket. A mennybe menni, hogy Istenben tökéletes boldogságunk legyen, végtelenül jobb, mint a földön a lehetõ legjobb dolog. Apák és anyák, férjek és feleségek, gyermekek vagy baráti társaság, mind csupán árnyék. Az Istenben való öröm a lényeges, a legjelentõsebb. Õk elszórt sugarak, de Isten a Nap. Õk a patakocskák, de Isten a forrás. Õk cseppek, de Isten az óceán.»

A prófétai szó arra is rámutat, hogy mi zarándokok vagyunk ezen a földön, idegenek egy idegen országban, polgárjog nélküli lakosok, nincs itt ma rada ndó vá rosunk, hanem úton vagyunk a jövõbeli, ma rada ndó, men nyei vá rosu n k felé. És ez az, amire végsõ soron a lelkünkbenben lakozó vágyak, az örök elégedetlenség emlékeztet. Minden ember – akár tudatosan vagy ösztönösen – visszavágyik a tökéletes világba, amelyben teremtetett, és Istenhez, Aki teremtette. Ha Õhozzá igyekszünk és az Õ országát keressük, nem szégyelli az Isten, hogy õt Istenünknek nevezzük, mert számunkra várost készített (vö. Zsid 11,13-16). A z olya n biblia i felk iá lt ások mögött, mint «Maranatha» (1Kor 16,22), «Jöjjön el a Te országod» (Mt 6,10) és «Jövel, Uram, Jézus»

Marcel Malgo

(Jel 22,20) lelkünk örökkévalóság utáni vágya áll, a vágy Istennek és az Õ Paradicsomának visszatérése után, a feltámadás és minden dolgok helyreállítása után, az élet forrása utáni sóvárgás. Ezért sóhajtozunk (2Kor 5,2-4), és ezért sóhajtozik az egész teremtett világ velünk együtt (Róm 8,22) – míg Jézus visszajön, és magával hozza a helyreállított Paradicsomot (Jel 19-22). A bibliai próféciák arról tesznek bizonyságot, hogy életünk értelmét csak akkor ta lá ljuk meg, ha hiszünk Jézus Krisztusban, mert Õ az egyedüli, Aki bûneinktõl megszabadíthat, és az újra helyreállított Paradicsom számára alkalmassá tehet. «Íg y szól a z, a k i ezek rõ l bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök”. Ámen. Jöjj, Uram Jézus!» (Jel 22,20). RENÉ MALGO

Bizalom a mindenható Isten iránt

Háborúk, növekvõ bûnözés, lelki konfliktusok jellemzik a jelent, és aggodalommal töltenek el sok-sok embert. Az aggodalmak, a félelmek, a depresszió okai sokrétûek lehetnek! A szerzõ könyvében felvázol néhányat. Bátorít a mindenható Istenbe vetett bizalomra.

Ára: 500,-Ft

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl

Fénysugarak

Abdiás könyvébõl Abdiás könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Isten tévedhetetlen kinyilatkoztatása.

Ára: 350,-Ft 10 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

Ára: 380,-Ft MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk!

SOROZAT

AZ ÉLET ÁLLOMÁSA. 2. RÉSZ

Isteni védelem alatt zek Izráel fiainak a táborhelyei attól fogva, hogy seregeik Mózes és Áron vezetésével kivonultak Egyiptomból. Mózes ugyanis följegyezte az ÚR parancsára elindulásukat az egyes táborhelyekrõl. Ezek azok a táborhelyek, ahonnan elindultak…» (4Móz 33,1-2). A 4Móz 33 40 helyet sorol fel a Ramszeszbõl való kivonulástól egészen a Moáb fennsíkjáig, ahova 40 évvel késõbb érkeztek meg Izráel fiai. Ebben a sorozatban szeretnénk Izráel néhány állomását a mieinkkel összehasonlítani. A Biblia éppen a pusztai vándorlásról állapítja meg: «Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó idõkben élünk» (1Kor 10,11; vö. Róm 15,4). «Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszészból, és tábort ütöttek Szukkótban» (4Móz 33,5). Szukkót volt pusztai vándorlásuk elsõ állomása: «Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszeszbõl Szukkót felé, mintegy hatszázezer gyalogos férfi a családtagokon kívül» (2Móz 12,37). Szukkót jelentése «menedékház» (lombsátor), az elnevezés az 1Móz 33,17-bõl származik: «Jákób pedig Szukkót felé indult, és ott épített magának házat, jószágának meg karámokat készített. Ezért nevezte el azt a helyet Szukkótnak.» Szukkótra való tekintettel ünneplik Izraelben a lombsátrak ünnepét, így emlékeznek az Egyiptomból való kivonulásra. – Pusztai vándorlásuk idején az izraeliták lombsátruk tetején kiláttak Isten tûzoszlopára, amely védelmezte õket. Napközben a lombsátrak árnyékot adtak, a vándorlók pedig a felhõoszlopot követték. A «Szukkótsátrak» csekély védelmet nyújtottak, de az izraeliták kiláttak résein az Úrra, Aki az igazi védelmezõjük volt. – A lombsátrak ünnepe hét teljes napig tart (teljes szám – teljesség) (3Móz 23,34-tõl), és szimbolikusan Isten védelmének teljességét jelenti népének 40 éves pusztai

vándorlása során. «Mert megáldotta kezed minden munkáját Istened, az ÚR, tudta, hogy itt jársz e nagy pusztában. Negyven esztendeje már, hogy veled van Istened, az ÚR, és nem szûkölködtél semmiben» (5Móz 2,7). 40 éven át 40 állomáshelyen õrködött az Úr népe fölött, és biztos kézzel vezette be az Ígéret földjére. «Pedig negyven évig vezettelek benneteket a pusztában, és nem szakadt le rólatok a ruha, a lábatokról sem szakadt le a saru» (5Móz 29,4). Vajon nem mondhatjuk-e el mi is ugyanezt idegenekként, polgárjog nélkül vándorolva ebben az idegen világban mennyei városunk felé? Persze, ruhánk elhasználódhat, cipõnk elkophat, de Jézus Krisztus, a Páskabárány megváltása által Isten védelme alá kerültünk, Aki vezet és megõriz, a válságos idõkben hordoz és átsegít, Aki állandóan õrködik fölöttünk és soha el nem hagy. Gondoskodik rólunk, végtelen szeretettel szeret bennünket, isteni gondossággal, igyekezettel vezet bennünket. Utazásunk minden állomásán körülvesz Urunk oltalma, semmi nem kerüli el figyelmét. Errõl tett bizonyságot Pál is, amikor élete végén letartóztatásáról ezeket mondta: «Elsõ védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. - Ne számítson ez bûneik közé! De az Úr mellém állt, és megerõsített» (2Tim 4,16-17). A Zsid 13,5 megismétel egy ígéretet az 5Móz 31,6-ból és a Józs 1,5-bõl, és ránk, az Újszövetség hívõire alkalmazza: «Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert õ mondta: Nem maradok el tõled, sem el nem hagylak téged!» Így minden hívõnek bizakodóan mondhatjuk: Isten biztonsággal vezet benneteket e világ pusztaságán át, mert «meg vagyok gyõzõdve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára» (Fil 1,6). NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

BIBLIA HEGYEI NÉZÕPONTBAN «Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot!» (Zsolt 72,3)

A Hermon hegye

«…terád gondolok a Jordán földjérõl és a Hermónról » (Zsolt 42,7) . ég azok is, akik már többször jártak Izraelben, csak nehezen tudják elképzelni, hogy ebben a mediterrán (olykor szubtrópusi klímájú) országban, a Biblia földjén, hófödte csúcsok magaslanak az ég felé, ahol télen éppúgy lehet síelni és más téli sportokat gyakorolni, akárcsak az Alpokban vagy a magas Tátrában. A hó Izrael területén valóban nagyon ritka, egyedül Jeruzsálemben szokott esni nagy ritkán. Ilyenkor a gyerekek reggel kitekintenek az ablakon, és tudják, aznap nem kell iskolába menni. Erre õsi idõk óta külön engedélyük van, hogy játszhassanak-csúszkálhassanak egy kicsit, mert a fehér lepel délig úgyis elolvad. Ám az ország északnyugati határvidékén, az úgynevezett Anti-Libanon hegyvidék déli nyúlványain a hó nem olvad el, sõt a fehér hótakaró, hosszú hónapokig megmarad, így ha oda látogatunk, az év nagy részében gyönyörködhetünk ebben a festõi látványban.

12 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

A Hermon hegye 2759 méter magas, hegycsúcsai majdnem egész évben hóval borítottak. A Hermon hegység az Anti-Libanon vonulat déli részén, Ciszjordánia észak-nyugati határán található (ma Libanon, Szíria és Izrael hármas határánál fekszik). Délen a Golán-fennsík bazalttáblája, nyugaton a Szenír-folyó völgye, északon a Párpár-folyó (2Kir 5,12), keleten pedig a Damaszkuszi-tábla határolja. A hegylánc hossza kb. 45 km, legnagyobb szélessége 25 km. Keleti és délkeleti lejtõi jóval meredekebbek a nyugatiaknál. Az éves csapadékmenynyiség - harmat, esõ, hó összességében a magasabb régiókban elérheti az 1500 mm-t. hegység impozáns, fõcsúcsa tiszta idõben akár 100 km-es távolságból is látható. A hegy lejtõinek nagy része már az õskor óta emberek letelepedésére adott lehetõséget. A Hermonnal a Bibliában elõször az 5Móz 3,8-ban találkozunk: «Így vettük el abban az idõben az emóriak két királyának a kezébõl azt a földet, amely a Jordánon túl van, az Arnón pataktól a Hermón hegységig», vagyis a Jordánon túli területek északi határát jelölte. Majd hozzáfûzi, mintegy a pontosság kedvéért: «A szidóniak a

Hermónt Szirjónnak nevezik, az emóriak pedig Szenírnek nevezik» (ugyanott, 9. vers). illetve Sionnak is nevezték (5Mózes 4,48), de lehetséges, hogy a hegylánc különbözõ csúcsairól van szó. (A Szenír szó etimológiáját a Jeruzsálemi Talmud a hóval azonosítja, mivel: «a hegy csúcsán a hó sem nyáron, sem õsszel nem olvad meg teljesen». Mózes késõbb is említi a hegyet, ám ott egy újabb névváltozata is elõkerül: «az Arnón patak partján levõ Aróértól a Szíón hegyéig, azaz a Hermónig» (5Móz 4,48). S hadd tegyük hozzá: az arabok - messzirõl látszó hófedte magaslataira utalva - Dzsebel as-Seikh (az õsz sejk hegye) névvel emlegetik. Izrael fiai az emoreus királyok legyõzésével jutottak el elõször a hegyhez (Józsué 12,1). Az emoreusok mellett khivveusok (hivviek) laktak még a környékén, Józsué azonban legyõzte õket: «a keleten és nyugaton lakó kánaániakhoz, az emóriakhoz, a hettitákhoz, a perizziekhez és jebúsziakhoz a hegyvidékre és a Hermón alatt lakó hivviekhez Micpá földjére» (Józs 11,3). A hegy kezdetben Manassé fél törzsének északi határát képezte (Józsué 13,11). Késõbb Dán törzse telepedett le a lábánál, amikor új központi területet keresve északra vonultak (Józsué 19,47). A hegyvidék egyébként késõbb sem volt sûrûn lakott. Ami mégis rendkívül fontossá tette a vidéket: az itt termõ ciprus. Fontos építkezési anyagként szolgált nem csupán az izráeli, de a föníciai városok létrehozásához is. A próféta például, miközben gyászdalt énekel a föníciai Cor (= Türosz) fölött, azt állítja, hogy a hatalmas kereskedõváros szépségét a hegyekbõl kitermelt fák által nyerte: «Szenír (Hermon) ciprusaiból készítették összes oldaldeszkádat, libánoni cédrust hoztak, abból csinálták árbocodat» (Ez 27,5). Hermon hegyének jelentései: szent hegy, felszentelt, hozzáférhetetlen, ki-

emelkedõ. Hermón az Ószövetségben összesen tizenhat helyen szerepel, és elképzelhetõ, hogy az Újszövetség is erre a hegyre utal két helyen («egy magas hegy» - Máté 17,1, «a szent hegy» - 2Péter 1,18). Izraeli területen ma három nagyobb és néhány kisebb csúcsáról beszélhetünk. Déli oldalán lévõ 2241m magaslatból ered a Jordán három forrása: a Dán, a Hasbani és a Banyas. A Dán forrás a legdélibb oldalból tör a felszínre, ott ahol egykoron Jeroboám aranyborjúja állt. «Ezért elhatározta a király, hogy készíttet két aranyborjút. Majd ezt mondta: Eleget jártatok már Jeruzsálembe! Itt vannak isteneid, ó Izráel, akik kihoztak téged Egyiptomból! Az egyiket elhelyezte Bételbe, a másikat pedig Dánba vitette. De ez a dolog vétekre vezetett, mert a nép eljárt az egyikhez Bételbe, a másikhoz pedig Dánba» (1Kir 12,28-30). Ma itt egy virágzó kibbuc található, amelynek dolgozói jól mûködõ gazdaságot hoztak létre ezen a területen. A Dán vize, hûsítõen hideg vízként tör fel a hegy oldalából, és mint sebesen rohanó patak folyik keresztül a kibbucon, míg végül találkozik a Jordán két másik forrásával. A Hasbani a Banyassal együtt a régi Ábel-Bét-Maakánon folyik keresztül, ahol egykor Dán törzsének 600 férfia vonult át, hogy új otthont találjon (Bír 18,1.11-12). Miután Sámson küzdelmei (bármilyen hõsiesek is voltak) nem tudták megmenteni Izraelt és különösen saját törzsét Dánt, a filiszteusok folyamatos támadásaitól, idõszámításunk elõtt 1100 körül a Dán-törzs tagjai csoportosan elhagyták õsi lakhelyüket, és ide, a

Hermon lejtõi közé, az ország legészakibb részébe települtek át. (A környéket az átköltözöttek nevérõl mindmáig Dán névvel illetik, akárcsak az ott átívelõ, gyorsfolyású, a Jordánba sietõ patakot.) Nem volt ez részükrõl könnyû vállalkozás, hiszen régi területük viszonylag jól termõ vidék volt (a filiszteusok épp ezért támadták õket), itt viszont, szokatlan körülmények között, keményen meg kellett küzdeniük a mindennapi megélhetésért. Ugyanakkor viszont kiemelkedõ biztonságot nyújtott ez a terület, hiszen a fõ közlekedési utak és az átvonuló ellenséges csapatok messze elkerülték, s a nagy föníciai városokból is csak nehezen lehetett megközelíteni. Nem véletlen, hogy mielõtt betelepültek volna, Dán fiai kémeket küldtek szét az ország minden területére, hogy alkalmas földet találjanak maguk számára, de nem találtak ennél a helynél alkalmasabbat. (Akik manapság azon a vidéken laknak, úgy tartják: nem véletlen, mert ennél szebb, vonzóbb tájat keresve sem találtak Dán törzsének kémei sehol másutt Izraelben.) Dán városa egy kellemes, vadregényes erdõvel szegélyezett völgyben feküdt, eredeti neve Lájis (= nõstényoroszlán) volt, nyilván az ott gyakorta elõforduló vadállatok miatt. Amikor Dán törzse megszállta a vidéket, kis számú, védtelen lakóit kardélre hányták, és a várost felgyújtották. Késõbb mégis újraépítették, s ekkor kapta késõbbi nevét. «Elnevezték a várost Dánnak, õsüknek, Dánnak a nevérõl, aki Izráel (Jákob) szülöttje volt. Azelõtt Lajis volt a város neve» (Bír 18,29). Mintegy száz esztendõvel késõbb Dávid király már szükségét érezte annak, hogy megerõsítse ezt a vidéket,

hiszen itt a közelben vezetett a határvonal a nagy szomszéd, Áram (székvárosa:Damaszkusz) irányába. A régészek a közelmúltban tárták fel Dán erõdjét, ahol sok érdekes tárgyi emlék mellett egy feliratos táblát is találtak az alapító, Dávid király nevével. Így kézzelfogható bizonyíték került elõ a vár felállításának idõpontjáról és körülményeirõl. Ettõl kezdve ez az erõd az egyik legfontosabb bástyája lett az ország védelmének. Salamon király hadvezérei is használták a várat, amikor északról kisebb támadások érték az országot. Salamon halála után, kettészakadt az ország. Az északi országrészben, Izráel királya, Jeroboám áldozati helyet állított fel Dánban, amely akkor már az északi határállomás szerepét is betöltötte. Valójában ezzel az intézkedéssel azt akarta elérni, hogy a lakosság ne menjen át a szomszédos Szíriába (Arám országába) áldozatot bemutatni. Abban az idõben ugyanis Arám országában egy zsidó katonatiszt, Salamon egyik volt hadvezére, Recin lett a király. Persze, ezt a politikai szempontot a Biblia kevésbé tudta értékelni, inkább azért kárhoztatja Jeroboámot, mert a jeruzsálemi zarándoklat ellen fordult, és pogány szertartásokat vezetett be országában. Ezért aztán a zsidó utókor Jeroboámot, mint bálványimádót és az õsi ország szétszakítóját, a legnagyobb bûnösök közt tartja számon. «Ezért elhatározta a király, hogy készíttet két aranyborjút. Majd ezt mondta: Eleget jártatok már Jeruzsálembe! Itt vannak isteneid, ó Izráel, akik kihoztak téged Egyiptomból! Az egyiket elhelyezte Bételbe, a másikat pedig Dánba vitette» (1Kir 12, 28-29). A CIKK FOLYTATÓDIK DECEMBERI SZÁMUNKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: N.E.

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

NÉZÕPONTBAN

88 éven át Isten „Kezében” Dr. Heinz-Horst Deichmann, a cipõ világbirodalom tulajdonosa, a protestáns teológus hazatért

i gondolná, hogy a hazánkban több mint 50 üzlettel, a nagyvilágban sok ezer cipõbolttal, Európában 30 ezer munkatárssal mûködõ Deichmann-birodalom alapítója mindhalálig hitét gyakorló protestáns keresztyén volt? Mi több: igeolvasó, imádkozó, adakozó, jótékonykodó, szociálisan fogékony modern irgalmas samaritánus az üzleti világban! Orvosként és teológusként lelke Isten elõtt volt naponta, szíve pedig a rászorulókkal. Egy különleges 20. századi istenes sors példaértékû üzeneteibõl lapozunk fel most néhány oldalt. A kegyelem jele, hogy éppen a reformáció hónapjára forduló idõben, október 2-án ment el a földi tájakról. «Az örök élet hitbeli bizonyosságában szeretnék meghalni» Ezt azon az ünnepségen mondta Heinz-Horst Deichmann, az egyik legtehetõsebb német nagyvállalkozó, ahol tavaly átadták neki «teológiailag megalapozott életmûvéért» a Barth Károly-díjat. Ugyanezt hangsúlyozta õ maga is, amikor szintén a múlt esztendõben neki ítélték a Hessen-Nassaui Protestáns Egyház által alapított Gustav-Adolf-díjat. Az indoklásban az szerepelt, hogy ezt a megbecsülést társadalmi példakép szerepével és az emberi jogok védelme érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért kapta meg. Amikor a «Protestáns vagyok» címû interjúkötet idén megjelent, a könyvbemutatóra nem tudott elmenni, de levelében ezt írta: «Keresztyénként Annak tartozom felelõsséggel és számadással, Aki elhívott engem – Jézus Krisztusnak. Az Õ bizonyságtevõje szeretnék lenni szóval és tettel. Reggel és este, de egyre többször napközben is imádkozom. Az örök élet hitbeli bizonyosságában szeretnék meghalni, amit Jézus Krisztus ígért meg az övéinek». Álmaim beteljesültek Élete utolsó interjújában, amit Marti-

14 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

na Schubertnek, a pro-medienmagazin. de németföldön nagyon népszerû protestáns magazin tudósítójának adott, így fogalmazott a beszélgetés végén: «Álmaim beteljesültek». Ilyet nagyon kevés kortársunk szájából hallunk. Mi mindennel teljesült be az élete, milyen álmokat sikerült megvalósítania a nagyon drámai, neki is küzdelmes 20. században üzletemberként, keresztyénként, hívõ emberként? 11 Évesen már isten közelében Deichmann 1926-ban született Essen-Borbeckben, s ami egész életére meghatározóvá lett: hívõ családban cseperedett fel. A Bild am Sonntagnak adott interjúban mondta el megtérése történetét. «11 éves voltam, amikor Isten közelségét megéreztem. Valóban éreztem Õt. Az akkor nyert hit segített át a nehéz, borzalmas háborús éveken, segített vállalkozóként és ma is Õ segít, amikor az elmenetelem már belátható közelségbe került». Az üzletnek az embereket kell szolgálnia A II. Világháború során a német légierõ katonájaként a keleti fronton súlyosan megsebesült. De Isten meg-

tartotta ott is. Hazatérése után 1946ban megkezdi egyetemi tanulmányait: testi és lelki gyógyítást, azaz teológiát és orvostudományt, orthopédiát tanul. 1956-ban, édesapja, Heinrich Deichmann halálakor rászáll az egész vállalkozás. Az értékes és gyógyhatású cipõk elõállítását tekintette cége elsõrendû küldetésének. És ehhez hû maradt haláláig. A cégben mindenki megbecsülést kapott, a német kereskedelmi újság, a Handelsblatt befolyásos újságírója, Peter Brors a vállalkozás egyik sikertitkaként az értékközpontú gondolkodását, üzleti filozófiát jelölte meg. A Deichmann-cég jelmondata mindmáig: Az üzletnek az embereket kell szolgálnia! Három lánya és fia is az õ szellemében vesz részt az üzleti életben. 2006-ban megkapta a Német Szövetségi Köztársaság legmagasabb kitüntetését, a Szolgálati Érdemrendet. Jó 30 éve hozta létre «Szó és Tett» nevû szervezetét, aminek célja a szenvedõk segítése világszerte. Fõként Indiában és Tanzániában. Amit nálunk kevesen tudnak róla, de hazájában igen sokan: a «multi» az evangélizációkon gyakran mondott beszédet, prédikált, tett bizonyságot Jézus Krisztusba vetett

HÁZUNK TÁJA

hitérõl. Fõként a ProChrist nagy rendezvényein. Isten nem azt kérdezi, mennyi cipõt adtam el Cége méreteire jellemzõ, hogy csak Európában e legnagyobb cipõvállalkozásban 30 ezren dolgoznak. Életrajzában, aminek ezt a címet adták: «Miért olyan gazdag, Deichmann úr?», ezt nyilatkozta: «Életem végén Isten nem azt fogja tõlem megkérdezni, hány cipõt adtam el. Õ egyedül arra lesz kíváncsi majd, hogy igazi keresztyénként éltem-e, és hirdettem-e az evangéliumot». Szóval és tettel. A 20. Század legnagyobb református teológusa fõ mûvét többször is olvasta A háború után Deichmann abban a Bonnban tanult, ahol az akkori korszak legkiemelkedõbb protestáns teológusa, Barth Károly is gyakran tartott elõadásokat. Deichmann nem csak szorgalmasan hallgatta a nagy bázeli református hittudóst, hanem amint késõbb errõl írta: «Az Egyházi Dogmatika köteteit tényleg el is olvastam – némelyiket nem is egyszer. Ez a teológia határozta meg késõbbi egész gondolkodásomat és munkálkodásomat». (Ez az olvasás több mint tízezer oldal újra tanulmányozását jelentette – szerk.) A Martina Schubertnek adott interjúban még egyszer visszatér halála elõtt nem sokkal a barthi életmûvel történt találkozás meghatározó élményére és szellemi befolyására. Barthot «20. századi egyházatyának» nevezte, aki csak az ókori nagyokkal mérhetõ. Barthnak köszönte azt is, hogy az Istenhez fûzõdõ személyes kapcsolatát a szabadság és az önkéntesség jellemezte. Az egykori és a mai világ annyi istentelen diktatúrája, önkényuralmi «demokratúrája» (=a demokrácia látszata, valójában diktatúrás), rendszere láttán ennek igen nagy értéke van.

Az eutanázia és a morális romlás ellen A Bild am Sonntagnak eg y éve elmondta, mennyire ellene van a «kegyes halálba» segítésnek, ami szerinte kegyetlenség. Felidézte 56 éven át hû útitársának, feleségének, Ruthnak a halálát: «Azon a napon Rostockban voltam, és éppen Jézus Krisztus születésérõl tartottam elõadást. Útközben kaptam tõle telefonhívást, ez volt utolsó földi beszélgetésünk. Azóta is nagyon hiányzik nekem». Akkor 2008at írtak. Utalva társa elmenetelére, Deichmann így fogalmazott: «Isten az Ura az életünknek, kezdettõl fogva mindvégig. Errõl nem szabad elfeled-

keznünk. Nem a mi dolgunk befejezni az életet!». Több alkalommal is szóvá tette, hogy «Németországban a morált sutba dobták. A ’Szeresd felebarátodat!’ parancsát csak kevesen hallják meg, s még kevesebben követik ezt». Isten közelsége azonban több, mint a morál. Aki hagyja, hogy Isten befolyással legyen az életére, az Isten tetteibõl és szeretetébõl kap és ad tovább. És ez egyszerre a morál beteljesülése és sokkal több is, mint egy adott korszak közmegegyezéses morálja!

«Mélyen keresztyén életmû az övé» A Németországi Protestáns Egyház, az EKD Tanácsának elnöke, Dr. Nikolaus Schneider református lelkész a halálhír hallatán kondoleáló levelet írt a Deichmann családnak. Ebben az egyházi vezetõ méltatta a teológus, orvos, vállalkozó szociálisan gazdag életmûvét. Megemlékezett arról, hogy amikor átadták neki a Barth Károly díjat, milyen nagyon örömmel fogadta azt. Christian Schad, a Német Protestáns Egyházi Unió (UEK) elnöke levelében pedig így fogalmazott: amikor Deichmann 1946-ban Bonnban Barth elõadásait hallgatta, feljegyezte ezt a barthi idézetet: «A keresztyén ember elõre tekint, s halálát is úgy fogadja, mint Jézus Krisztus feltámadásának a valóságát és élete beteljesülését. Adja Isten, hogy Heinz-Horst Deichmann megláthassa lelki szemeivel Azt, amit a szülõi házban tanult, Barth Károlytól hallott, amiben egész életében hitt, s Akirõl szóval és tettel bizonyságot tett». Bizonyos, hogy ha ezek után bemegyek egy hazai Deichmann-üzletbe, másként nézek még a cég feliratra is. Kívánom, hogy a Kárpát-medence számos üzletébe betérõ vásárlók közül minél többen megismerjék ennek a nem csak anyagilag gazdag életnek a példáját, másokat is gazdagító kivételes üzeneteit a 21. század elején. Ilyen emberekre van szüksége a világnak ma is. Ezek tudatában talán még a Deichmann-cipõkben is más érzéssel járunk-kelünk majd. Milyen különös, hogy a cipõk így lesznek, lehetnek Istenre mutató, Õhozzá fordító, indító jelekké. És egy gazdag életre utaló «apróságokká». Micsoda gyönyörû üzenet 2014-ben is. Köszönjük, Dr. Heinz-Horst Deichmann, soli Deo gloria! DR. BÉKEFY LAJOS

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

NÉZÕPONTBAN

REMÉNYTELENSÉG

Mi ad az életnek értelmet? A filozófusok az élet három nagy kérdésén törik a fejüket. Pedig azokra Valaki már rég megadta a feleletet.

z életnek három olyan nagy kérdése van, melyeket valószínûleg minden ember feltett már egyszer magának: Honnan jövök? = Eredetének kérdése. Hová megyek? = Jövõjének kérdése. Miért élek? = Az élet értelmének kérdése. Mindenkit foglalkoztatott legalább egyszer a kérdés, hogy ebben a földi életben nincsen-e valami «több», mert kell lennie valaminek, ami megfoghatatlan, valami több, mint e földi lét, vágyunk erre a misztikumra, mert a puszta valóság nem elégít ki bennünket. Ezért a törekvés, fáradozás a mélyen fészkelõ vágy kielégítésére. Aki ezt nem Istennél keresi, és nem Õáltala nyer megnyugvást, az szükségszerûen máshol próbálkozik. Egyesek a vallásosságban, mások a távol-keleti meditációban vagy az ezotériában vélik megtalálni életük értelmét, van, aki a másokért végzett szolgálatot tekinti élete céljának. Mélyen az ember szívében ott él a vágy, hogy jobb legyen, hogy elérjen egy célt, hogy az

16 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

ürességet valami értelmessel töltse be. Keresik a lélek békéjét, a nyugalmat, a biztonságot. De élethelyzetük õszinte vizsgálata után megállapítják, hogy tulajdonképpen alig változott valami. Lehet, hogy egy s más egy kicsit másként van, de lényegében nem jobb. És ott a belsõ kérdés, hogyan tovább, mit hoz a jövõ, ott lapul a félelem a bizonytalan holnaptól. Minden olyan sötétnek tûnik. Mi lesz a gyerekeinkkel, hogyan találják meg helyüket ebben a világban. Hogyan tudok szembenézni a feltartóztathatatlan öregedéssel. És nem utolsó sorban: Mi lesz a halál után? Akkor mindennek vége, vagy folytatódik, ha igen, hogyan? Bibliai értelemben a reménytelenség Isten nélküli állapot. Pál az Isten nélküli emberekrõl megállapítja, hogy «reménység nélkül és Isten nélkül» élnek a világban (Ef 2,12). Hogy néz ki egy ilyen élet? Valaki a félelmet annak jeleként értelmezte, hogy zavar állt be az Istennel való kapcsolatában. Aki Isten nélkül él ebben a világban, nincs igazi reménysége, abból ki van zárva. A reménytelenség olyan, mint egy zárt terem, melynek nincs kijárata, mint egy nap reggel nélkül, mint egy éjszaka fény nélkül, mint a létezés jövõ

nélkül. Ezért nagyon sok ember számára minden véget ér ezzel az élettel. A GEO WISSEN folyóirat egyik kiadása ezzel a címmel közölt írást: «Mi ad az életnek értelmet?» (2014. ápr. 14. 53. szám). Szinte az egész folyóirat ezzel a témával foglalkozott. Sok példát sorolt fel, melyekben az emberek életük értelmét keresték, többek között a spiritizmusban, szociális elkötelezettségben, a sámánizmusban, vagy csak abban, hogy önmagukat megtalálják. A filozófusok évezredek óta töprengenek az élet értelmén, amint Albert Camus (1913-1960) mondta: «Az életet elveszíteni nem nagy dolog, de elviselhetetlen azt végignézni, hogyan szûnik meg az élet értelme» (113. old). A folyóirat közölte néhány öngyilkos búcsúlevelét is. Az egyikben ez olvasható: «Én már nem értem magam, de másokat sem. Õk sem értenek engem. Miért vagyok itt egyáltalán, miért ezen a bolygón? Miért nem egy másikon? Miért ide születtem, miért nem egy másik földrészen élek, hogyhogy ez a sok érthetetlen véletlen? Én miért tartozom azokhoz, akik itt jólétben élnek, míg mások éhen halnak, és soha nincs esélyük sem az ún. civilizációt megtapasztalni? Vagy többször élek? Már éltem valamikor? Hogy tudha-

tom meg, hogy az, amit a hagyomány átad, az igaz? Senki nem tud a másikon igazán segíteni, a gondolataiban rendet teremteni, az álmoktól való félelmét megszüntetni, amelyek nem beteljesülést, hanem bajt, veszedelmet hirdetnek» (120. old). Akinek nincs reménysége, szó szerint «halálosan szomorú». Pál apostol elmagyarázza, Isten miért állította az embereket olyan különbözõ helyekre: «Az egész emberi nemzetséget is egy vérbõl teremtette, hogy lakjon a föld egész felszínén; meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktõl sem» (ApCsel 17,26-27). A görög és római ókor klasszikus szerzõi a halál reménytelenségét a legmélyebb szomorúság kifejezõ eszközeivel adták vissza. Egyiptom piramisai tulajdonképpen a halál hatalmának

jelképei. Az egyiptomiaknak egy ún. «halottkultuszt hirdetõ vallásuk» volt, ezért kellett Izráelt onnan kivezetni – Egyiptom halottas házából az ígéret földjére, ahol aztán Jézus megszületett. Schopenhauer számára «az élet fájdalom» volt, az ember létezésérõl pedig ezt mondta: «Létezésünk értelmeként valójában nem nevezhetõ meg más, mint az a felismerés, hogy jobb körülmények között nem lehetnénk itt.» A világtörténelem legnagyobb gondolkodói csupán arra az eredményre jutnak, hogy az emberiség önmagában semmilyen reményt nem hordoz. Csak Jézusnál nyílik ki az ajtó, csak Õnála ragyog az a fény, amely jövõnket megvilágítja, csak Nála ér véget a reménytelenség: «Krisztus Jézus, a mi reménységünk» (v.ö.1Tim 1,1). Ludwig Wittgenstein filozófus ezt mondta: «Istenben hinni azt jelenti, hogy az életnek van értelme.» Charlie Duke a 12 asztronauta egyike volt, akik a Holdon landoltak. Ez 1972.

április 21-én az Apollo 16-tal történt. Az egyik interjúban ezt a megjegyzést tette a riporter: «Kollégái közül egyesek a holdutazás után elvesztették lábuk alól a talajt.» Erre õ így felelt: «Buzz Aldrin depressziós lett, õ lépett másodikként a Holdra. Inni kezdett. A legtöbben nem tudták, mit is akarnak valójában. Én elõször a pénzt halmoztam, de nem csillapította belsõ vágyamat. Csak Istennel találtam békességre.» Az ember reménytelenségére csak egy feleletet lehet adni. A Süddeutschen Zeitung napilapban egyszer ezt olvastam: «Ha megtalálod azt, akit egész életedben kerestél, abban a pillanatban egész életed megváltozik.» Ez a «Valaki» Jézus Krisztus. Mindennél fontosabb, hogy Õrá bízzuk életünk, mert, amint Ernst Deutsch mondja, «aki a boldogságról csak álmodik, ne csodálkozzon, ha átalussza, és elszalasztja azt»! NORBERT LIETH

Norbert Lieth

Jézusnak a golgotai kereszten bevégzett megváltói mûve folytán a keresztyén ember nemcsak jelenlegi, hanem jövõbeni életére vonatkozóan is ígéretet kapott (1Tim 4,8b). E könyv ezt az élõ reménységet szeretné szemléltetni velünk.

MEGRENDELHETÕ: WWW. EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

Ára: 980,-Ft

Ára: 950,-Ft

Jézus beszéde az Olajfák hegyén

Az Olajfák hegyén elhangzott beszéd, amit Jézus néhány nappal halála elõtt tartott, az egész Szentírás legfontosabb prófétai kijelentései közé tartozik. Minden további kijelentés errõl a témáról, ami végigvonul a következõ bibliai könyvekben, egészen a Jelenések könyvéig, igazából az Úr végidõkre vonatkozó beszédén nyugszik. Jézus ezt remény testámentumként, végrendeletként adta tovább.

Az idõ közel

Ára: 950,-Ft

A keresztyének jövõje

Köztudott, hogy napjainkban számos félreérthetetlen jelét figyelhetjük meg az utolsó idõknek, melyek az Úr Jézus Krisztus visszajövetelét elõzik meg. A szerzõ e könyvében a Biblia különbözõ történetein keresztül megalkuvást nem ismerõ módon döbbenti rá olvasóit arra a tényre, hogy AZ IDÕ KÖZEL! Itt a megtérés ideje, az Úr mindenkit megtérésre hív, amíg nem késõ...

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb Éjféli Kiáltás 2014. 11.

Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk!

NÉZÕPONTBAN

Gagarin nem láthatta Istent, hisz meg van írva: «Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, Aki az Atya kebelén van, az jelentette ki Õt» (Jn 1,18). VALLÁS

Ahol Istent nem lehet megtalálni Sok ember vallja, hogy õk keresték Istent, de nem találták. Vajon jó helyen keresték?

mikor 1961-ben Gagarin orosz asztronauta visszatért az elsõ világûr-missziójáról, azt mondta: «Ott fenn voltam az égben, de nem láttam Istent. Angyalokat sem láttam, Isten trónját sem láttam, ezért a keresztyének reménysége hiábavaló reménység. Nem volt ott semmi.» Világos, jaj lett volna neki, ha mást mond, hisz a kommunista ateizmus uralkodott fölötte, amely csak az anyagban bízott. Az orosz kommunizmus összeomlott, de ezt a nézetet: «Nem találtam ott Istent», mind máig megõrizték. 2014. június 30-án a svájci Migros magazin interjút készített egy szakíróval, aki egyben üzemgazdász és fi lozófus, «a felvilágosodás rajongójának» vallja magát, õ is kijelentette: «Nem találtam meg Istent.» Õ legalább vette a fáradságot, hogy keresse; ezt el kell ismerni. Õ tehát nem azok egyike, akik elutasítják Istent, mert nem szeretik, és azért tagadják. Ez a férfi az interjúban a következõt mondta: «Tíz évvel ezelõtt komolyan kerestem Istent, többször

18 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

jártam az Einsiedeln kolostorban. Ott éltem a szerzetesekkel, és azt tettem, amit õk. De tapasztalnom kellett, hogy ebben a nagyon aszketikus formában sem kerültem közelebb Istenhez. ... Arra gondoltam: nem állíthatom csak úgy egyszerûen, hogy nincs Isten. Elõször komolyan meg kell próbálnom Õt megtalálni. Ide tartoztak a beszélgetések, viták a szerzetesekkel és az akkori Martin apáttal – ezek az emberek odaszánják egész életüket ennek a z eszmének. Tehát úg y gondoltam, csak kell legyen valami emögött, és nyíltan nekiláttam a feladatnak. De nem találtam meg Istent.» Térjünk vissza Gagarinhoz; õ nem láthatta Istent, hisz meg van írva: «Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, Aki az Atya kebelén van, az jelentette ki Õt» (Jn 1,18). És el is érkeztünk a probléma kulcsához, ami által megtalálhatjuk Istent – ez pedig Jézus Krisztus. Sem az asztronauta, sem a fi lozófus, de a szerzetes sem fogja megtalálni Istent sehol sem, csak a Bibliában Isten Fia által. Ott találjuk meg Istent, ahol kijelentette Magát, és ez az Õ Szava, a Biblia. A Bibliát olvasva,

mindig rácsodálkozom valami újra. Az elmúlt napokban Jeremiás könyvérõl olvastam egy írást (Kr.e.-i 6./7. sz.), és az egyik kommentárban ezt a mag yarázatot találtam: «1978ban zsidó régészek felfedeztek egy bizonyos Bárúk, Nérijjá fia (Jer 36,4-tól) pecsétjének lenyomatát. Ugyanazon a helyen megtalálták Szerájá pecsétjét is, aki Bárúk testvére, õt a Jer 51,59 említi. És hogy teljes leg yen a kép, ug yanabban az archeológiai rétegben (amely Jeruzsálem lerombolásának korából származik, Nabukodonozor babiloni király uralkodása ez) egy harmadik férfi pecsétjének a lenyomatát is megtalálták, akit szintén említ Jeremiás könyve, mégpedig a Jerahmeél királyfi pecsétjét. Neki a király megparancsolta, hogy többekkel együtt fogják el Bárúkot és Jeremiást, ami aztán nem sikerült, mert az Úr elrejtette õket (Jer 36,26)» (Benedikt Peters, «Bibliai hit, gondolkodás és élet», a Biblia Szövetség Hírlevele, 4. szám, 1988. szeptember). A Biblia az igazság könyve, az a könyv, amelyben Isten kijelenti Magát az embereknek, és amely Jézus Krisztushoz vezet bennünket. Luther Márton szerzetesként egy kolostorban kereste Istent, de a Bibliában találta meg: «Az igaz ember pedig hitbõl fog élni» (Róm 1,17). Fülöp, Jézus eg yik tanítványa ezzel a kéréssel állt elõ: «Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!» (Jn 14,8). Ezt a feleletet kapta: «Annyi ideje veletek

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

Interneten n rend delt könyveinkb bõl 10% kedvezm ményyt adunk!

Biblia új fordítás, középméretû keménytáblás

Ára: 3100,-Ft

Zimányi József

Fészek a csillagok között

Tiszta szívet adj nekem

Ára: 270,-Ft

Ára: 550,-Ft

vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát. Hogyan mondhatod te: Mutasd meg nekünk az Atyát?» (Jn 14,9). Jézus egy lényegû az Atyával. Az Atya Jézus által mutatja meg Önmagát, Õbenne kinyilatkoztatta Magát nekünk, embereknek. És hogy Jézus valóban a földön élt, vitathatatlan történelmi tény. A Szentírás tehát azt jelenti ki, hogy Jézus által megtalálhatjuk Istent! Prof. Dr. A rt hur Ernest Wilder-Smith (1915-1995) nagyon tehetséges természettudós. Több európai és amerikai egyetemen is tanított, közben pedig tábornoki rangban a NATO drogtanácsosa volt. Állattant, növénytant és kémiát tanult. Több mint 70 tudományos kiadvány és több mint 20 könyv társszerzõje, melyeket sok nyelvre lefordítottak. Az egyik elõadásában, amelynek ez volt a címe: «Hol lakik Isten?», a következõket mondta: «Nos, én ezt mondom Önöknek: Jézus vállalta a kereszthalált, hogy mindenkinek segítsen, hogy mindenki bûnbocsánatot nyerjen. Az eg yetlen, amit tennünk kell, eg yszerûen teljes szív vel ‹igent› mondani erre, és megtérni Istenhez. Ha ezt tesszük, megnyílik elõttünk az ég, és a mindenütt jelenlévõ Isten közel kerül hozzánk, hiszen Õ most sincs távol egyikünktõl sem. Azok szívében lakik, akik Jézus által bûnbocsánatot nyertek, mert akkor Jézus a szívükben lakik. Ó, milyen boldog vagyok! Egyetemistaként, sok, sok évvel ezelõtt Oxfordban megtanultam ezt, és azóta napról napra megtapasztalom. Ezt Önök is megtehetik, ne halogassák, és ne vegyék semmibe ezt a figyelmeztetést. Szívük legmélyérõl kiáltsanak Hozzá: ‹Úr Jézus, köszönöm, hogy a világot racionálisan nem tudom felfogni. Kérlek, segíts, hogy Téged megtapasztaljalak.›» Istent ott lehet megtalálni, ahol Õ azt megengedi, és ott megtaláljuk Õt.

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

NÉZÕPONTBAN

TÁRSADALOM

Ez az iszlám nem tartozik Németországhoz! Az iszlám valóban Németországhoz tartozik, amint egykor Christian Wulff mondta? Peter Hahne állásfoglalása.

A Peter Hahne

Mit üzen a Szentföld? 2015. február 8-15 között

Izraelbe megyünk! Már most foglaljon helyet

tavaszváró kedvezményes utunkra! Látogatás többek között: Betlehem, Jeruzsálem, Haifa, Genezáreti-tó, Tabgha, En Gev, Kána, Safed.

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein! 20 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

www.ejfelikialtas.hu

z iszlám Németországhoz tartozik. Christian Wulffnak ez a mondata téves. Én utódának, Joachim Gaucknak szavaival értek egyet: A muszlimok, tehát mint emberek, helyük van és bele tartoznak Németországba, mindaddig, amíg az alkotmányba integrálódnak és tartják magukat a németországi törvényekhez. A radikálisokhoz, a mecsetek hátsó udvarában rejtõzködõ iszlámhoz antiszemitizmus és zsidógyûlölet tartozik – ezeket a fogalmakat különben a mecsetek falai közül, mint reakciósokat, kizárták. Most éljük meg azt, hogy a vetés szárba szökken. Azon a napon, amikor megemlékeztünk az 1944. július 20. (Hitler elleni merénylet) mártírjaira, az aktuális Izrael-politika a gyûlölet és hecckampány tárgya volt. «Hamasz, Hamasz, gázt a zsidókra!», skandálta Berlinben egy arab muszlimokból és baloldali fiatalokból álló csõcselék. Jól olvastad kedves Olvasó, baloldali! Még a baloldali képviselõk is nyíltan uszítanak Izrael ellen. Különös koalíció! Közel-Kelet egyetlen demokratikus állama ellen megengedett a kritika. De itt más kérdés vetõdik fel: Németország, az állam és az egyház nem szándékozik megálljt parancsolni a gyûlölet szószólói által gerjesztett terrornak és hecckampánynak? Ez most valóban példaértékû KÉP! Hol marad a vasárnapi prédikációkban propagált keresztyén-zsidó együttmûködés, amikor a zsidók már ki sem mernek az utcára menni, mert arab bandák lesik, és orvul megtámadják õket? A zsidó, cigány szavak a leggyakoribb kifejezések közé tartoznak az iskolaudvarokon; a multikulturális jóléti

társadalom inkább hallgat errõl. Most szökken szárba a vetés! Ami még rosszabb: Egyszerûen nem beszélnek róla. Amikor az esseni zsinagóga elleni merényletkísérletkor az újságíró megkérdezte a rendõröktõl, hogy a tettes bevándorlói háttérrel rendelkezik-e (ami különben jelentéstani õrültség!), azt a választ kapta: «Ezt nem szabad (!) Önnek megmondanunk.» Amikor egy fiatal német férfit Freiburgnál egy parkolóban önbíráskodásból megöltek, a nyilvánosság csak napokkal késõbb tudta meg, hogy a gyilkosok libanoni bevándorlók voltak, és nem Fekete-erdei lakosok. Most megfélemlítik a riportereket. «Ismerjük a neved és tudjuk, hol laksz!», így fenyegetõzik az összeverõdött csõcselék Berlinben. Ilyen volt már egyszer Németországban. Elhallgatni, eltussolni, ártalmatlannak feltüntetni – így kezdõdött történelmünk legszörnyûbb korszaka. Akadályozzuk meg már a kezdeteknél! Az az iszlám, amely nyíltan zsidóellenes, nem tartozik Németországhoz. Henryk Broder zsidó újságíró már «egy importált zsidógyûlöletrõl beszél, amelynek bevándorló háttere van ..., amely nem azt kiáltja, hogy ‹Heil Hitler›, hanem ‹Allahu Akbar›». Az egyházi vezetõk, akik a szélsõjobb felé tekintgetnek, balra pedig nem látnak, tulajdonképpen vakok vak vezetõi. Az, aki Izraelt és a zsidókat cserbenhagyja, nem szabadna, hogy keresztyénnek neveznie magát. Ugyanis a szolidaritási nyilatkozatok semmit sem érnek, ha tettek nem támasztják alá: a zsidóság ellen uszítókat letartóztatni, az iszlámot kiutasítani. És semmilyen közös akciót felvállalni Izrael ellenségeivel! Ez segítene azoknak a muszlimoknak is, akik beintegrálódtak, és akiket szeretettel látunk. PETER HAHNE

Forrás: ideaSpektrum 2014/3

Sípos Ete Álmos

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

Helyszíni riport a túlvilágról A szerzõtõl két evangélizáló igehirdetést hallottunk, nevezetesen «A tizedik csapás», valamint «A gazdag és Lázár» címmel, de a kettõ mégis szorosan összefügg egymással a belõlük levonható konzekvenciák alapján. Az elsõ hangsúlyozza, hogy milyen fontos, hogy életünkön rajta legyen a Bárány vére. A második pedig azt szemlélteti, hogy mi történik azzal az emberrel, aki ezt nem veszi komolyan. Ez esetben ugyan Jézus egyik példázatáról van szó, mégis egy meggyõzõ erejû «helyszíni riportot» olvashatunk a túlvilágról, melybõl egyértelmûvé válik annak egyesek számára szörnyûséges, másoknak gyönyörû valósága.

Ára: 350,-Ft Halálbüntetés – igen vagy nem? Mint sok mindenben, ebben a témában is mélyen megosztott a keresztyénség. Kemény érvekként hangzanak el a humanitás, az emberi jogok, az élethez való jog a két tábor között dúló vitában. De mit mond a Biblia? Ezt tudjuk meg a szerzõnek ebbõl a munkájából, amit szeretettel ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Ára: 350,-Ft Egyesülnek-e a vallások? A szerzõ rámutat arra a társadalmi igényre, amely szerint meg kell szüntetni a vallási élet zavaró sokszínûségét, másrészt ismerteti az ezt egyre jobban kiszolgáló ökumenikus-szinkretista mozgalmak és törekvések történetét.

Ára: 350,-Ft Mindenki üdvözülni fog? Az utóbbi évtizedben terjedt el a «mindenki üdvözülni fog» tana, amely azt szuggerálja, hogy végül jóra fog fordulni minden. Isten az Õ jóságában és az ember iránti szeretetében mégsem hagyhatja, hogy elkárhozzunk – mondják e tévtan hirdetõi. Ennek óriási veszélyére hívja fel az Olvasó figyelmét a szerzõ.

Ára: 350,-Ft Interneten rendelt MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU könyveinkbõl 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. 10% kedvezményt Éjféli Kiáltás 2014. 11. 21 EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343 3 adunk!

BÖLCSESSÉGEK

Felismertem, hogy minden, amit Isten örök érvényû. Ahhoz semmit sem kell hozzátenni, és semmit nem kell elvenni belõle; és Isten mindezt úgy tette, hogy féljük Õt. Prédikátor

Az élet értelme: valami, amit senki nem ismert pontosan. Annak mindenesetre nem sok értelme van, hogy a leggazdagabb ember legyél a temetõben. Peter Ustinov

Mit használ az az embernek, ha az egész világot megnyeri, a lelkében pedig kárt szenved? Jézus Krisztus

Nem elég tudni, alkalmazni is kell. Nem elég akarni, tenni is kell. Goethe

Aki hozzám jön, azt nem taszítom el. Jézus Krisztus

Ha rossz irányba szaladunk, semmi értelme a tempót növelni. B. Breuel

Valljátok meg bûneiteket és térjetek meg, hogy megbocsáttassanak a bûneitek. Péter

Mert Önmagadra nézve teremtettél bennünket, és nyugtalan a szívünk, míg Benned meg nem nyugszik. Augustinus

"A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvezõ hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minõségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot." Márai Sándor

22 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

BESZÁMOLÓ

A polgárok ismét hallgatnak Németországban (és Európában) túlságosan elterjedt a zsidógyûlölet. Az antiszemiták lettek a hangadók, a többség pedig hallgat.

ugusztus 2-án Baden-Badenben az egyik sétálóutcában jártam, nézelõdtem. Egy standot vettem észre, ahol aláírásokat gyûjtöttek annak a követelésnek támogatására, hogy Izrael változtassa meg Gázával szembeni politikáját. Hirdetõtáblákon mutatták be a zsidók «ország rablását». De arról egy szó sem esett, hogy Izrael három olyan háborút nyert meg, amelyben az agreszszorok magát az országot akarták megsemmisíteni. De annál inkább beszéltek az izraeliták általi népirtásról, Izraelrõl, mint terrorállamról, stb. Amikor ellenvetéseimet kifejeztem, rám támadtak, szidalmaztak. Amikor arról beszéltem, hogy Izrael csupán védekezik, azt felelték, hogy nem vagyok beszámítható (eszerint a szövetségi kancellár és államelnök sem beszámítható). Sok járókelõ hallotta a vitát, de egy sem szólalt meg. Mind elsietett, mint akit nem érdekel ez az egész. Arról sem akart senki hallani, hogy az izraeliek már sok olyan alagutat találtak, amelyeken át a Hamasz támadásokat tervezett, mégpedig Jom Kippur, az engesztelés napján. A Hamasznak az volt a célja hogy izraeli oldalon hajtson végre

támadásokat, és sok száz zsidó asszonyt és gyermeket hurcoljanak Gázába. De ezt senki nem akarta meghallgatni. Azt is követelték, hogy Izrael szûntesse meg a blokádokat. Elmondtam, hogy az egyik ilyen ellenõrzés alkalmával az izraeliek 200 Iránból származó rakétát találtak. Azt felelték, hogy a Hamasz saját maga állítja elõ rakétáit. Azzal hagytam ott õket, hogy határozottan kijelentettem, nagy szégyen erre az országra, hogy ismét olyan sok ember van, akik zsidóellenesek és antiszemiták. Ez az élmény intõ jel volt számomra, ugyanis mintegy fél órával azelõtt a régi rendõrparancsnokság udvara elõtt sétáltam el, ahol egy tábla a sötét múlt egyik pillanatának örökségeként jelezte, azon a helyen 1938-ban Baden-Badenben összeterelték a zsidókat, hogy tanúi legyenek szent irataik meggyalázásának, és zsinagógájuk lerombolásának. És ez a fi gyelemreméltó mondat szerepelt a tá blá n: «Senk i sem akadt, ak i megálljt parancsolhatott volna a történteknek.» Baden-Baden polgárai már akkor is hallgattak, és nem avatkoztak be, még ha a zsidók elszállítását nem is támogatták. ROMAN NIES

SZEMELVÉNYEK

A természettudományos gondolkodás százada?

20. századról azt is állítják sokan – bár úgy látom, egyre kevesebben hisznek már ebben -, hogy a természettudományos gondolkodás évszázada volt. Azt hiszem, hogy a 20. századot a 19. században remélték a természettudományok évszázadának. A természettudományos gondolkodást az jellemzi, hogy igyekszik feltárni a jelenségek ok-okozati összefüggéseit. A természettudományosan gondolkodó ember számára valamit megérteni azt jelenti, hogy sikerült feltárni valaminek az okát és befolyásoló tényezõit. Napjainkban egyre csökken a tekintélye a természettudományos gondolkodásnak. Megjelennek a mesék és a mondák – Pál apostol ír errõl a 2Tim 4,4-ben, s az emberek azokra kezdenek odafigyelni. Ezt a «fejlõdést» én leginkább a pszichológia tudományának alakulásában tudom nyomon követni a 20. század folyamán, amit az elõbbi vázlat is szemléltet. A pszichológia nem olyan régi. A 19. század második felében született, mégpedig azzal az igénnyel, hogy objektív kutatásokat óhajt végezni. Az volt az ambíciója a 19. század végén és a 20. század elején a pszichológiának, hogy olyan lesz, mint a természettudományok. Talán néhány pszichológust bosszantott is Immanuel Kantnak az a kijelentése, hogy a kémia és a pszichológia soha nem lesz önálló tudomány, mert – így érvelt – nem alkalmazható rájuk a matematika. Köztudott, hogy a kémiában már régóta, ma pedig már a pszichológiában is bõven alkalmazzák a matematikát. Így indult tehát a pszichológia a szigorú empíria alapján, azaz közvetlen tapasztalati megfigyelésekkel és kísérletekkel. Ez jellemezte a reflexológiát és Amerikában a behaviorista pszichológiát. De ezek az irányzatok nem tudtak hozzáférkõzni olyan jelenségekhez, mint az érzelmi élet, a gondolkodás, ami pedig igazán fontos és izgalmas lett vol-

na, hanem megmaradtak a reakcióidõk, az emlékezeti teljesítmények és hasonló jelenségek kutatásánál. Majd megjelent egy újabb áramlat, az alaklélektan, ebbõl fejlõdött ki a mezõelmélet. Ebben az idõszakban (századunk 2., 3. és 4. évtizedében) a pszichológia nagyon ígéretes tudománynak látszott, mert reális hipotézisek születtek logikus értelmezésekkel. Ekkor még a tudományos fejlõdés pályája fölfelé ívelt. Közben azonban megjelenik a mélylélektan is, azzal az ígérettel, hogy a nem tudatos lelki élet jelenségeit is megérthetõvé teszi. A kísérleteken alapuló oknyomozó kutatás itt már alig jut szóhoz, helyette fogalmi konstrukciók születnek, melyek a tudományosság látszatát keltik. Elsõként a pszichoanalízis jelenik meg, Freud bécsi idegorvos elmélete. Freud bravúros megfigyelõ. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy elméletét egyetlen hisztériás nõbeteg kezelése kapcsán alkotta meg. Nem tévedés! Egyetlenegy hisztériás nõbeteg kezelése kapcsán! Utána még természetesen szerzett sok tapasztalatot, majd követõi, tanítványai is továbbcsiszolták az elméletet. Kidolgoztak egy nagyon szép, zárt elméleti rendszert, egy fogalmi konstrukciót. Aztán jöttek a szakadárok, Jung, Adler és mások, akik továbbszõtték az elméletet, más koncepciókat dolgoztak ki. Az empirikus és kísérleti kutatásokban gondolkodók számára hamar kiderült, hogy ez már nem igazán tudomány. Ezekbõl az elméletekbõl nehéz visszajutni az empíriához. Az történt tehát, hogy átbillent a gondolkodás a tudomány területérõl az áltudomány területére. A korábban még kísérletinek nevezett pszichológia ettõl kezdve már nem kísérleti, hanem ún. humanista. A radikális empirizmustól, a radikális objektivizmustól valamiféle radikális szubjektivizmus felé halad a lelki élet kutatása: arra épít, amit az ember átél, amit beleérez. Tudományo-

san ellenõrizni és regisztrálni már alig lehet ezeket az átéléseket és beleérzéseket. Elõször C. G. Jung misztikus rendszere billen át a tudomány területérõl az áltudomány tartományába. Típustana (extrovertált, introvertált) még empirikus megközelítést sejtet, de a «kollektív tudattalan» és az «archetípusok» jelenségvilága már nem kutatható tudományos eszközökkel. A humanista pszichológia nagy érdeme, hogy felfedezi: az ember lelki élete nem vezethetõ le sem a biokémia, sem az állati õsök jelenségvilágából. Az ember nem magasan szervezett biológiai szövet, nem a törzsfejlõdés csúcsára jutott állat, hanem ember, akinek sajátosan emberi indítékai és képességei vannak. Maslow, Rogers és mások fontos gondolatokkal gazdagították az ember lelki életére irányuló megismerési törekvéseket. Ugyanakkor tény, hogy elméleteik kevés lehetõséget adnak az empirikus igazolásra. Valódi veszélyt pedig azért jelentenek, mert nemcsak tudományos elméletet, hanem életfilozófiát is kínálnak, lehetõséget adva ezzel a bibliai gondolkodástól idegen valláspótlékok kialakítására. Ami ezután következik, az már végképpen elszakad az empíriától és a természet-tudományos gondolkodástól. A Gestaltterápiának a nevén kívül semmi köze az alaklélektanhoz. Az ún. transzperszonális terápiák pedig valamiféle «éteri energiát» igyekeznek megcsapolni. A tudomány területérõl eljutottunk – nemcsak az áltudomány, hanem – a misztika területére is. DR PÁLHEGYI FERENC

Részlet Dr Pálhegyi Ferenc Menekülõ ember c. könyvébõl. Kapható az Éjféli Kiáltás Missziónál

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

NÉZÕPONTBAN

KORTÖRTÉNET

A történelem ismétli önmagát Az iszlám képviselõi ugyanazokat a hazugságokat alkalmazzák, mint egykor a náci Németország, és a világ, úgy tûnik, beleesik csapdájukba.

gá za i há bor út sok felé úg y állították be, hogy Izrael az agresszor, és a Hamasz csupán védekezik. Közben a Hamasz kezdte provokációkkal, amint Izrael civil lakosságát rakétákkal lõtte, állandó félelemben és rettegésben tartva az embereket, valamint elrabolt három izraeli fiatalt is. Az alagutak szntén arra szolgáltak, hogy izraeli civileket támadjanak meg. Minden iszlám terrorista egyesület akár Irakban, Szíriában vagy máshol, mesterfokon tudja az igazságot úgy elferdíteni, és a hazugságot igazság-

ként beállítani, hogy azzal gyilkos szándékait alapozza meg. A vezetõ médiával az a helyzet, hogy sajnos végtelenül sok ember megbízik és hisz benne. Ám a bûncselekmény fogalmába tartozik az, ha a bûnt hazugsággal mentegetik vagy igazolják. A nemzeti szocialista Németország Hitler idején éppen ezt tette. Amikor a német katonák 1939. szeptember 1-jén a védtelen Leng yelországot lerohanták, a propaganda ezt hirdette: «5.45 óta folyamatosan viszszalõnek.» Ez kettõs hazugság volt, mert egyrészt nem a lengyelek voltak az agresszorok, hanem a németek. Lengyelország semmilyen okot nem szolgáltatott Németországnak, hogy visszalõjön, vagyis lõni kezdje, ma már tudható, hogy a náci tettesek

megrendezett akciójáról volt szó. Ördögi ha zugság volt a szörny û lerohanást védekezésnek beállítani. Az 5.45-ös idõpont megadása is hazugság, mert ma már ismert, hogy a német légierõ már azelõtt szõnyegbombázást hajtott végre egy lengyel kisváros ellen, és civilek ezreit ölte meg. A nép akkor is hitt hazugsággyártó vezetõinek és a propagandának. Nem csoda, hogy az olyan körökben, ahol Hitler Mein Kampf-ja élénk érdeklõdésre talál, és ahol a Holokausztot tagadják, hasonló hazugságok uralkodnak. Az iszlám sokat tanult, sajnos azonban a rossz oldaltól, és nem gondol arra, hogy annak siralmas vége lett. NORBERT LIETH

SZEMELVÉNYEK

Eggyé lenni Krisztus Jézussal "...mert én élek, és ti is élni fogtok" (Jn 14,19).

ézus Krisztus a nnyira bizonyossá tette a zt, hog y ak ik benne hisznek, a zok élnek, mint amilyen biztos az, hogy Õ él. Amilyen biztos, hogy él a fõ, olyan biztosan élnek a tagok is. Ha Jézus Krisztus nem támadott fel halottaiból, akkor mindnyájan meghalunk bûneink ben. Mivel azonban feltámadt, valamennyi hívõ feltámadt benne. Halálával eltörölte bûneinket és megnyitotta elõttünk, halálraítéltek elõtt, a siralomház ajtaját. Feltámadása megigazulásunk bizonyítéka: Isten

24 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

feloldozott minket, és hozzánk szól az irgalom szava: "Õ megbocsátja minden bûnödet... megváltja életedet a sírtól" (Zsolt 103,3-4). Krisztus népe ugyanúgy örökké élni fog, mint ahogyan Õ is örökké él. Mivel Õ él, hogyan halhatnának meg azok, akiket Önmagával eggyé tett! Mivel pedig Õ soha többé meg nem hal, mert legyõzte a halált, a halál nem uralkodik többé felette, ezért az övéi sem térnek vissza többé régi énjük sírjába, hanem az Úrral együtt élnek az új életben. Hívõ testvérem, ha az kísért, hogy félj, mert egy napon mégis újra az ellenség kezébe esel, vigasztaljon

meg ez az Ige. Soha el nem veszítheted szellemi életedet, mert az el van rejtve Krisztussal együtt Istenben. Ugye nem kételkedsz az Úr halhatatlanságában? Ne gondold azt sem, hogy enged téged meghalni, hiszen egy vagy vele. Életed biztosítéka az Õ élete, tehát ne félj, hanem nyugodjál meg az élõ Úrban!

Forrás: C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvébõl

ISZLÁM

A Korán szerint is Izrael tulajdona a Szentföld Egy katolikus teológus és iszlámszakértõ megvizsgálta a Koránt, és megdöbbentõ felfedezésre jutott.

Közel-Kelet emberemlékezet óta a Nílus, az Eufrátesz és a Jordán közti országaival nyugtalanság és háborús konfliktusok színtere volt. A 20. század közepén kezdett aztán az ún. Palesztina-konfliktus központi helyet elfoglalni. Muszlimok a világ minden részérõl igényt tartanak Palesztinára, mint iszlám szent földre, míg azonban a zsidók már 2000 évvel az iszlám próféta, Mohammed (570 - 632 Kr. u.) megjelenése elõtt azt tekintették Istentõl megígért otthonuknak. Nagy próféták és királyok alakították ott a zsidó kultúrát, vallást és történelmet. Kié tehát Palesztina? Tekintettel a legújabb véres öszszecsapásokra zsidók és muszlimok között a Gázai-övezet és Ciszjordánia miatt, kapjon szót végre egy 1400 éves irat: Allah kinyilatkoztatása a Koránban. Ha ez a könyv a muszlimok hite és az iszlám teológusok lelkiismerete szerint Allah kötelezõ érvényû kinyilatkoztatásainak tárháza, amely örök és mindenütt érvényes, akkor nem lehet egyszerûen elmenni mellette, még akkor sem, ha nem illik bele a politikai koncepcióba. Több éves intenzív Korán tanulmányozásom ellenére is elsiklottam azoknak a Korán-verseknek fi nomságai fölött, amelyekben az iszlám Isten, Allah, a Szentföldet a zsidók tulajdonának ítélte. Muszlimokról

szó sincs! Hogy teljesen érthetõ legyek: Nemcsak a zsidó Isten, Jahwe ígérte meg népének szent irataiban a Szentföldet, hanem az iszlám Isten, Allah is kijelenti ezt az ígéretet a Koránban. Az 5,20f szúra nyomatékosan kijelenti, hogy a Szentföld (megszentelt föld) a zsidóknak van odaígérve. A Korán mind a 14 kiadásában, a melyek a polcomon á llnak, ez olvasható szó szerint: «Azután így szólt Mózes a népéhez: Ó, népem, gondoljatok Allah jóindulatára irántatok, prófétát támasztott közöttetek, királyokká tett titeket, és nektek adta azt, amit egyetlen más népnek sem a világon. Ó, népem, menjetek be a Szentföldre, amit Allah nektek rendelt, és ne fordítsatok Neki hátat, mert akkor elveszettekként fogtok visszafordulni.» Allah kinyilatkoztatása szerint tehát a zsidóké a Szentföld! A muszlimokat értelemszerûen arra szólítja fel, hogy ismerjék el Izrael földjét a zsidók hazájaként. A számtalan üldöztetés és szétszóratás ellenére, valamint Jeruzsálem többszöri lerombolása ellenére Allah kijelentése szerint a zsidók soha nem veszítették el a Szentföld feletti birtok- és lakásjogukat. Allah soha nem ígérte egyetlen kinyilatkoztatásában sem

a Szentföldet Mohammednek vagy a muszlimoknak sem a közeli se a távoli jövõben. A 17 szúra 103-as versében Allah kinyilatkoztatja, hogy a Szentföld – fordítástól függõen – a feltámadás vagy a túlvilág ígéretének napjáig a zsidóké. Oldalakat lehetne megtölteni, ha a muszlim korántudósok magyarázatait idézném a 9. századtól napjainkig. Egyes koránszakértõk a zsidók «Szentföldjében» nemcsak

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

NÉZÕPONTBAN

Palesztinát látják, hanem Szíriát, Jordániát és Egyiptomot is. Az általam személyesen ismert iszlám tudósok kutatásai szerint a z itt idézett Allah-kijelentés értelmezése megegyezik a Korán iszlám magyarázóinak, valamint az iszlám történelemtudomány iszlám tudósainak véleményével. Hogyhogy nem veszik figyelembe Allah örökérvényû kinyilatkoztatásait, a muszlimok hitbizonyosságának alapját a Palesztina körüli politikai vitában? A palesztin politikusok csak akkor veszik komolyan a Koránt, ha az földi hatalmi törekvéseiket szolgálja, és politikai korszellemnek megfelel? Hirtelen zavaró lett Allah, aki elõtt naponta ötször leborulnak? K inek va n Gá zá ba n döntésjoga afelõl, hogy Allah szavát komolyan kell venni, vagy nem? Csak Mohammed felszólítása érvényes, amelyet a palesztin Hamasz chartájának 7. pa-

Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hûségesen.

Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert õ munkálkodik Zsolt 37,5

Elég neked az én kegyelmem, mert az én erõm erõtlenség által ér célhoz. 2 Kor 12,9

Jer 31,3

A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgõ mécsest nem oltja el Ézs 42,3

Zsolt 46,2

Ajándék Neked ...járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire! Péld 2,20

Ézs 30,19

Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsõítesz engem. Zsolt 50,15

Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kõsziklára helyez engem Zsolt 27,5

Ajándé Ajá ndék ndé d k Neke ed

õ jött el a világba. Jn 1,9

Bizonyosan megkegyelmez az ÚR, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja, válaszol neked.

Rendeljen

Az örvendezõ szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. Péld 15,13

legújabb igés, karácsonyi

és

ajándékkisérõ

Áldott karácsonyt!

Megerõsítlek, meg is segítlek, sõt gyõzelmes jobbommal támogatlak. Ézs 41,10

Forrás: 2014 szeptemberében a TOPIC hasábjain jelent meg. A szerzõ katolikus teológus és iszlámszakértõ, aki hosszabb ideig élt palesztinok között. A TOPIC-hoz küldött egyik írásában rámutat, hogy a Berlinbe akkreditált palesztin nagykövetet és vallási tanácsadóját szembesítette a Koránnak Izraelre vonatkozó kijelentésével, és állásfoglalásra szólította fel õket, de választ mindmáig nem kapott.

Áldott karácsonyt!

Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem! Zsolt 27,9

WILFRIED PUHL-SCHMIDT

Ajjjá A Ajá ándé dé d ék Nek eked eke

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen Jn 3,16

Isten a mi oltalmunk és erõsségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.

kérdezni, hogy ezek és más nyilvánvaló ellentmondások hogyan kerültek bele egy «isteni» eredettel rendelkezõ köny vbe? Kérdés, kérdésre. Tény azonban, hogy a Korán szerint is Izrael tulajdona a Szentföld! Különösen Izrael palesztin tárgyalófelei, de a világ hívõ muszlimjai is komolyan elgondolkodhatnának ezen a tényen.

ragrafusa hirdet: «Le fogjátok gyõzni a zsidókat, azok pedig kövek mögött keresnek menedéket. És a kõ így kiált fel: Gyere ide, itt egy zsidó, elbújt mögöttem, öld meg!»? Az imámok elhallgatják nálunk éppúgy, mint a gázai mecsetekben Allah zsidóbarát kijelentéseit? A koránmagyarázat professzorainak tudományos igényessége a gázai egyetemen áldozatul esik a Hamasz zsidógyûlöletének? Elõadásaik hangsúlya csak az idézett Mohammed felszólításra vagy azokra a koránversekre esik, amelyek a zsidókat valóban szidalmazzák, átkozzák, ellenségeskedést, gyûlöletet fejeznek ki, mint a 2,65; 5,64; 9,30; 7,166 szúrák? És nem mellékesen feltehetjük a kérdést, vajon ezekben az annyira különbözõ, egymásnak ellentmondó kinyilatkoztatásokban nem rejlik-e az iszlám, a Korán és Allah lényegét érintõ alapkérdés. Nem kellene meg-

kártyáinkból!

Áldott karácsonyt! Az Ige testté lett... Jn 1,14

Megjelent a mi üdvözítõ Istenünk jósága és emberszeretete. Tit 3,4

Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak.

És mindazt, amit imádságban hittel kértek, megkapjátok. Mt 21,22

Áldott karácsonyt!

26 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

+postaköltség Áldott karácsonyt! ..Isten I szeretet 1 Jn 4,8

Zsolt 86,5

Dicsõség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Lukács 2,14

25 Ft/db MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU TEL.: (+36 1) 3500-343

Keresztyén menekültek Moszulból az erbili gyûjtõtáborban

KERESZTYÉNSÉG

Az iraki keresztyénség apokalipszise Az iraki iszlám szélsõségesek kinyilvánított célja a keresztyéneket, és más «hitetleneket» megsemmisíteni. A világ egyik legõsibb keresztyén kultúráját kihalás fenyegeti. Johannes Gerloff elemzése.

képek szörnyûek. Egymáshoz láncolt nõket sexrabszolgákként árusítanak. A férfiaknak le kell a gödrökbe feküdniük, hogy ott tarkólövéssel végezzenek velük. Keresztek, amelyeket véráztatta emberi testek függnek. Nemcsak katonákat, hanem gyerekeket is lefejeznek, a levágott fejeket oszlopokra rakják, amit a tettesek lefotóznak és büszkén kiteszik az internetre. A képeket szörnyû történetek kísérik, amelyeket szinte lehetetlen nyomon követni. De megvan a hatásuk: Keleti keresztyének ezrei

menekülnek. A 21. század elsõ évtizedének felén a világ egyik legrégibb keresztyén kultúráját a kihalás fenyegeti. A jeleket már félreérthetetlenül le lehetett a falakról olvasni. Ami ma szörnyû valósággá vált, graffiti formájában már évek óta jelen van az olyan iraki nagyvárosok, mint Bagdad és Moszul falain. Az ott kisarjadó keresztyéngyûlölet egyáltalán nem volt precedens nélküli. Már másfél évtizeddel ezelõtt fenyegettek az iszlám falfirkák Egyiptomban: «Elõször a szombatos embereket! Aztán a vasárnapos embereket!» Az arab-iszlám Kelet keresztyén lakosságának tömeges elûzése következetes folytatása a kinyilvánított, tervszerû és etnikai tisztogatásnak, melynek áldozatai az arab orszá-

gokban élõ zsidók, a «szombatos emberek». A 20. század közepén az arab világ több mint egymillió zsidó lakosából szinte semmi nem maradt, úgyhogy most gyakorlatilag «zsidómentes». Most a «vasárnapos emberek» központjai, szervezetei és intézményei képezik a szélsõséges muszlimok «törvényes célpontjait». Nyíltan kijelentik, hogy «minden hitetlent meg akarnak ölni és így javaikat elragadni». Hitetlenek számukra minden más felekezet, vallás képviselõi, nemcsak a keresztyének, hanem a jezidi vagy a muszlim más irányának képviselõi is. A keresztyéneket tekintve a veszély nemcsak a szunnita iszlám oldaláról fenyeget, ahova a Muszlim Testvériség, az Al-Kaida, vagy annak

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

NÉZÕPONTBAN

ága, a Nusra-Front tartozik, de ide sorolható az «Iszlám Állam» (IS) is, hanem a síita csoportok felõl is. Így 2012-ben Sajid Ahmad al-Hassani al-Baghdadi fõajatollah egy interjúban, melyet az egyiptomi tévének, az Al-Baghdadiah-nak adott, elrendelte az iraki keresztyének korlátlan leigázását vagy megölését. A szélsõséges muszlimok éveken át szisztematikusan alakították ki Irakban a félelem, rettegés és fenyegetettség légkörét. Figyelemreméltó, hogy milyen csendben vették tudomásul Amerikában a hatalmon lévõk ezeket a fejleményeket. A keresztyéneket «több istenhívõknek» vagy «cionista barátoknak» bélyegezték. Most Szíriában és Irakban a szunnita IS választás elé állítja a keresztyéneket: vagy betérnek az iszlámba, vagy meghalnak. A z IS 2014. jú l iu s 17- én a z észak-iraki Moszulban három napot adott a keresztyéneknek, hogy «kalifátusukat» elhagyják. Közben hangsúlyozták, hogy a «kalifa», Abu Bakr al-Baghdadi ezzel a határídõvel nagylelkû, mivel õt erre semmi nem kötelezi. Ez a felszólítás a keresztyének tömeges menekülését váltotta ki a közelben elterülõ Kurdisztán felé. Sok idõs vagy mozgáskorlátozott keresztyén, aki nem tudott elmenekülni, áttért az iszlám vallásra. A menekültek sokkos állapotban mesélték, hogy röviddel házaik elhagyása után, az úton megállították õket, és azt is elrabolták tõlük, amit magukkal vittek: «Mindent elvettek tõlünk, az autót, a pénzünket, a személyigazolványt, útlevelet, még a csecsemõk pelenkáit is, sõt egy beteg kislány gyógyszerét is.» Egy hathónapos kislány fülébõl kitépték a fülbevalóját. «Sokakat meg is vertek», panaszolták. Aztán ezzel búcsúztatták õket: «Soha ne térjetek vissza ebbe az országba. Ez az ország a miénk. Ha visszajöttök, kardélre hányunk benneteket.» Louis Sako kaldeus pátriárka becslése szerint kb. 100.000 keresztyén menekül. kiemelte, hogy legalább

28 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

1.500 régi kéziratot égettel el a fanatikus iszlámisták, ami különben az iszlám világban is rendkívülinek számít. A muszlimok még a keresztyén szent iratokat is nagyra becsülik. 2003, az amerikaiak általi «felszabadítás» elõtt Moszulban még 60.000 keresztyén élt az iraki 1,5 millióból. 2014. július 23-án a szír ortodox érsek, Nikodimus Daud, az Irbil-i számûzetésben azt nyilatkozta a Russia Today orosz tévéadónak, hogy: «Moszulban már nincsenek keresztyének!» Továbbá elmesélte, hogyan tördelték le az IS fanatikusok a templomok keresztjeit, «elõször az én Mar Afram katedrálisomról». Azután mindent felégettek a templomban, hangosbemondókat szereltek fel és saját imádságaikat közvetítették onnan, mecsetté nyilvánítva a templomot. Szíriá ba n és Ira k ba n legtöbb templomot felrobbantották az IS harcosai, valamint egyes mecseteket is, amelyeket ezek a fanatikus muszlimok fenyegetésként értelmeznek a szigorúan egy istenhitre nézve, mivel azok zarándokhelyek voltak. Az õsrégi Mar Behnam kolostort Al-Chadhir vidékén, Moszultól délkeletre, amely a 4. századból származott, elfoglalták és a szerzeteseket elzavarták. Az IS «kalifája» a frissen elfoglalt Moszul lakosainak felajánlotta a dzsissja, eg y fajta védelmi adó befizetését. 2014 februárjában az Eufrátesznél elterülõ szír város Al-Rakka lakosai aláírtak egy ún. Dhimma-egyezményt a megszállókkal. Ebben a muszlimok kötelezték magukat régi iszlám szokás szerint, hogy a keresztyének vallásos helyeit, tulajdonát és életét megvédik. Ezért ezt az ún. Dhimmi-státuszt még «a védettek státuszának» is nevezik. A keresztyének a maguk részérõl kötelezettséget vállalnak, hogy a dschissját befizetik jövedelemtõl függõen 178 és 715 dollár között egy évben. Továbbá építhetnek új templomot, vagy a régit renoválhatják. A Dhimmi-státuszban lévõ keresztyéneknek tilos a templom-

harangokat megszólaltatni, vallási szimbólumokat, pl. keresztet vagy vallásos szöveget nyilvánosan viselni, maguknál tartani. A muszlimok jelenlétében tilos vallásos szövegeket hangosan olvasni vagy idézni. Minden nyilvános imádkozási formát kerülniük kell, és nem viselhetnek fegy vert. Ugyanakkor elkötelezik magukat, hogy gyülekezetük tagjait nem akadályozzák meg áttérésükben az iszlám vallásra, az iszlámot és a muszlimokat tisztelik, és semmilyen módon sem sértik meg. Ezeknek az intézkedéseknek az alapját az IS a Koránból vette, a 9. szúra 29. versébõl, amelynek a neve «A bûnbánat». Ott ez olvasható a keresztyénekrõl és zsidókról: «Harcoljatok közülük azok ellen, akiknek az írás adatott, akik nem hisznek Allahban, és az utolsó ítéletben …, amíg a sarcot megalázkodva le nem róják». Hussein Bin Mahmud sejk, neves szerzõ a dzsihád internetes fórumain, ezzel kapcsolatban megjegyzi: «Ez világos isteni szöveg. Ezt mindenki láthatja, aki a Koránt olvassa.» A Dhimmi-státusszal kapcsolatos megaláztatásról Bin Mahmud azt írja, hogy az a keresztyének hitetlensége miatt van, és kijelenti: «Mint hitetlenek érdemtelenek és megvetésre méltóak, és úgy is kell velük bánni.» Ezeknek a kötelezettségeknek a megsértése a szerzõdés szerint azt jelenti, hogy «ellenségnek» lehet õket tekinteni. A Dhimma-szerzõdés aláírásának alternatívája a «kard». Augusztus elején az IS milicisták Tel Afarban, egy Moszultól nyugatra fekvõ városban, legalább 100 keresztyént és jezidit lerohantak, a férfiakat megölték, a nõket és lányokat eladták rabszolgának. Az iszlám papok teljesen jogszerûnek nyilvánították, hogy ilyen esetekben a keresztyén nõk és lányok a muszlimok asszonyai lesznek. Mivel a moszuli keresztyének nem akarták alávetni magukat a Dhimma-eg yezménynek, menekülniük kellett. Javaikat elkobozták. Az IS

MEGKÉRDEZTÜK

Elia Morise Elia Morise, evangélista, az Éjféli Kiáltás Misszió arab nyelvû ágának munkatársa

szisztematikusan megszervezte az egészet, a múlt hónapokban már megjelölték a keresztyének ingatlanait az arab N betûvel, aminek «Nasara» («keresztyén») a jelentése, és ezt a feliratot akasztották rájuk: «Az Iszlám Állam tulajdona». Különösen sokkoló volt mindez a moszuli keresztyének számára, mivel arab szomszédaik, akikkel nemzedékek óta együtt éltek, önként részt vettek az IS harcosok eljárásában. Azok, akikkel évtizedeken át egymás mellett laktak, hirtelen hangoztatni kezdték: «Ez az ország az iszlámé! Keresztyéneknek itt nincs helyük.» Egy moszuli keresztyén menekült elmondta: «Amikor az IS emberei bevonultak a városba, az emberek ünnepelték õket, és elzavarták a keresztyéneket.» Amel Nona, a moszuli káldeus-katolikus érsek, 2014 augusztusának második hétvégéjén irbili számûzetésében egy olasz újságírónak mesélte: «A mi jelenlegi szenvedésünk csupán elõjátéka annak, ami az európai és nyugati keresztyénekre vár a jövõben.» Aztán így folytatta: «Észre kell vennetek a közel-keleti valóságot, mert a muszlimok száma, akiket ti országaitokba befogadtok, egyre növekszik. A ti liberális és demokratikus elveitek itt semmit sem számítanak.» Tekintettel az Európában jelen lévõ muszlimok millióira, a 47 éves érsek ezt tanácsolta: «Erõs és bátor döntéseket hozzatok, még akkor is, ha elveitekkel ellenkezik.» Az olasz napilap, a Corriere della Sera úgy mutatja be õt, mint egy «megsebzett és fájdalomtól elgyötört férfit», aki azonban «nem kapitulált». Nona érsek tapasztalatai után lát még egy lehetõséget „a keresztyén exodus megállítására azokban a helységekben ahol a keresztyénség gyökerei jóval az iszlám idõk elõtti korba nyúlnak vissza: ‹Az erõszakot erõszakkal visszaverni!›» JOHANNES GERLOFF

Forrás: israelnetz.de

«Egy szép, vidám menyegzõre gondolok» Hogyan jutott hitre Jézus Krisztusban? Amikor 14 éves voltam, meghívtak, vegyek részt egy ifjúsági iskola ünnepségén. Sok fiatal ember gyûlt össze. Imaköröket alkottak, ahol mindenki imádkozott. Amikor mindenki becsukta a szemét, és lábujjhegyen kiosontam. Az ajtóban találkoztam egy gyülekezetvezetõvel, megkérdezte a címem, de én nem akartam megmondani, mert éppen menekülõben voltunk az Izrael és Egyiptom között kitört háború miatt. Nyolc személlyel együtt éltünk egy kis lakásban, a nagyi is ott volt velünk. Sajnos, egy hamis címet adtam meg. Forró egyiptomi nyár volt. Az egyik délután kopogtattak az ajtónkon. A gyülekezetvezetõ volt egy másik keresztyénnel. Amikor kinyitottam az ajtót, szóhoz sem tudtam jutni. A vezetõ így szólt: «Sajnálom, rosszul írtam fel a címedet.» Ahelyett, hogy elnézést kértem volna, ezt mondtam: «Hogy történhetett, hisz könynyû megjegyezni.» Látta, hogy a kis lakásban nagyon kevés a hely, azt javasolta, sétáljunk. Útközben beszélt Isten szeretetérõl, míg elérkeztünk egy házhoz. Behívott, és hideg üdítõvel kínált. Aztán megkérdezte, imádkoznék-e vele. Ezt mondta: «Ez egyáltalán nem nehéz. Ha át akarod adni életed Jézusnak, én imádkozom, te csak mond utánam.» Azon a napon adtam át életem Jézusnak. A gyülekezetvezetõ négy fontos támaszt ajánlott új életemben: 1) Olvasd naponta a Bibliát. 2) Imádkozd azt, amit olvastál. 3) Látogasd rendszeresen a gyülekezetet. 4) Szakíts meg minden kapcsolatot a csúfolkodókkal. Ez a férfi professzor volt az egyetemen, és aztán naponta eljött. Minden hétfõn elvitt az ifjúsági órára. Úgy három év után átadta nekem az áhítat vezetését az ifjúsági órán. És újabb három év után

egy taxis baleset következében hazaköltözött, így én vettem át az ifjúsági munka vezetését. Melyik a három kedvenc könyve a Biblián kívül? Nem én, hanem Krisztus Watchman Neetõl, Újjászületés – hogyan történik? Bilyly Grahamtõl és egy arab könyv a fiatalok lelki gondozásáról. A Biblia melyik könyvét olvassa a legszívesebben és miért? A Példabeszédek könyvét. Olyan számomra, mint egy tükör, eligazít a mindennapokban, és útmutatást ad a gyakorlati keresztyén élethez. A keresztyénség melyik történelmi személyiségét értékeli nagyra és miért? Pált. Nagy tudása nyûgöz le, de egyszerûsége is, szolgálata és mûve, nem utolsó sorban a hite, amit naponta példamutatóan megélt. Mi jut eszébe, ha Jézus ígéretét hallja: «Bizony, hamar eljövök»? Mély örömet érzek a szívemben és új erõt, buzgóságot az evangéliumi munkához. Mire gondol, ha az «apokalipszis» fogalmát hallja? Minden alkalommal, amikor az apokalipszis szót hallom, egy szép, vidám menyegzõre gondolok. Ha egy dolgot megváltoztathatna a világban, mi lenne az? A gyereknevelést az iskolákban és a családokban, mivel ennek messze ható következményei vannak. Ezáltal az egész világot meg lehetne változtatni.

Éjféli Kiáltás 2014. 11.

Éjféli Kiáltás Misszió

ÁMEN

In memoriam: Wim Malgo, alapító

1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2

Rövid pontokba szedve Olvasóink figyelmét az aktuális célokra és tervekre szeretnénk irányítani, hálásak leszünk, ha imádkoztok ezekért, és «Áment» mondotok rájuk. Konferenciák - visszapillantás. Hálával tekintünk vissza a svájci fõvárosban, Bernben és az Érchegységben, aa kelet-németországi Glauchauban megtartott két konferenciánkra. Köszönjük Istennek a sok vendéget, a sok örömet és az igehirdetések gyümölcsét. Konferencia - kitekintõ. Imádkozunk a november elsején Sindelfingenben tartandó konferenciánkért. Hálásak vagyunk, hogy a Dillenburg Kiadó üzletvezetõjét, Hartmut Jaegert, körünkben üdvözölhetjük. Olaszországi imakérelmek. Turinban nagyon sikeres konferenciát rendezhettünk, Olaszország minden részébõl jöttek emberek, és nagy érdeklõdéssel hallgatták a bibliai próféciákról és Izraelrõl szóló igehirdetést. Olaszországban kritikus a gazdasági helyzet, ez a mi munkánkra is kihatással volt (egyes barátaink nem tudták számláikat kifizetni). Így az olaszországi munkát a Misszió svájci/német fõállomása anyagilag is támogatja. Guatemalai imakérelmek. A tartós esõzések miatt Guatemalában a termés 50 %-a betakaríthatatlan. Ez sok ember számára gazdasági katasztrófát jelent. Ebben a reménytelen helyzetben kötelességünk segíteni a bajbajutottakon. Uruguayi imakérelmek. Imában hordozzuk az evangélium terjesztését az El Libertador Rádió által Uruguay észak-keleti részén, a Transworld Rádió által minden este Montevideóban és a több mint 300 adáson át 19 spanyolnyelvû országban.

30 Éjféli Kiáltás 2014. 11.

Brazíliai imakérelmek. Imádkozunk, hogy gyümölcsözõ legyen újonnan terjesztett irodalmunk, mint a Jézus megment, él, visszajön; Jeruzsálem – a világbéke akadálya és Ezékiás – a férfi, aki bízott Istenben címû könyvek. Egyik imakérésünk a 2015-ös izraeli utazás is, amelyet most Törökországon és Görögországon át szervezünk. Karácsonyi bazár. Az Éjféli Kiáltás gyülekezetének asszonycsoportja ezen az adventen is tervezi, mint minden évben, egy nagy bazár megrendezését Dübendorfban. A bevétel a nemzetközi missziós munkát támogatja. Egyben alkalmat nyújt a bazár az ismerkedésre is. Az Úr áldását kérjük ebben az évben is. Evangéliumi CD. Az idei karácsonyi CD elkészült ezzel a címmel: «Karácsony – háttértörténet». Imádkozunk sikeres terjesztéséért, eddig 20.000 darab készült el. Adja az Úr, hogy a megfelelõ kezekbe kerüljenek. Új part. Egy idõ óta több lehetõség után kutatunk, hogy Svájcban az Éjféli Kiáltás gyülekezeteit népszerûsítsük. Nyitott ajtókért imádkozunk. Régi épület. Németországban, Lottstettenben sürgõsen renoválásra szorul a házunk, és azon gondolkodunk, megjavítsuk-e vagy eladjuk. Istentiszteleti alkalom Budapest Hálát adunk a vasárnapi alkalmunkon résztvevõ testvérek növekvõ számáért! Istentiszteleti alkalmaink minden vasárnap 17 órakor 1135 Bp. Kisgömb 26(bejárat Palóc 2.) Az alkalmat vezeti: Takács Ferenc

TEL.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-MAIL: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu MEGJELENIK: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven. SZÖVEGSZERKESZTÕ: Conno Malgo FORDÍTOTTA: Dálnoki László, Miklós Margit TÖRDELÉS: ÉKM KÉPSZERKESZTÕ: Elishevah Malgo KIADJA: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség ÉVES ELÕFIZETÉS DÍJA: 4200,-FT + postaköltség (800,- Ft) A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB KIADÁSÉRT FELEL: a Misszió elnöke, erzsebet.nagy@mnr.ch LELKIGONDOZÓI KÉRDÉSEKBEN ÍRJON A FENTI CÍMÜNKRE. BETH-SHALOM IZRAELI UTAZÁS: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 TEL.: (+36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

ISSN: 0866-0425

MISSZIÓS ISTENTISZTELETET TARTUNK MINDEN VASÁRNAP 17 ÓRAKKOR! SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT! 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2.; TEL.: (1) 2360896

FIGYELEM! Missziónk hétfõtõl-péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat. Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

2014 október / 5775

HÍREK

Nr.

www hirekizraelbol hu www.hirekizraelbol.hu

Az örökérvényû

szöVEtség

‫בית שלומ‬

Ismeri Ön a Hírek Izraelbõl magazinunkat?

Rendeljen mintapéldányt!

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

Szex és szerelem

Ára: 550,- Ft

Ez a kis könyv egy tizenévesek körében elhangzott elõadást tartalmaz. Azt mondja el a fiataloknak, hogy a szerelem több a testi vágy szublimációjánál. Ha a szexet leválasztjuk az elkötelezett szeretetrõl, nem nyújtja azt az örömöt és beteljesülést, amit Teremtõnk ajándékozott általa.

Ára: 650,- Ft

Dr. Pálhegyi Ferenc

A menekülõ ember «Tudom, nehéz ellenállni a tömeg sodrásának. A pisztráng szemben úszik az árral. Kiket sodor az ár? A döglött halakat. Remélem, hogy egyikünk sem akar döglött hal lenni az emberi élet folyójában. Merjük vállalni Jézus Krisztust, mert Õ ma Is szembe halad az árral.» E szavakkal fejezi be a szerzõ ezt a munkáját, amely azt mutatja be az olvasónak, hogy az ember az édenkertben történt bõnesete óta hány és hány helyen keresett már menedéket. Mert az ember menekül Isten elõl, ahelyett hogy Jézus Krisztus által eltalálna az Atyához, ahol örökre biztonságra lel.

Emberkép és társkapcsolat A szerzö az énkép összetevõinek és az emberkép kialakításának összefoglalása után a Biblia emberszemléletét ismerteti, amely egyedüli helyes diagnózis a bukott, s ezért lelkileg halott emberrõl. Az elidegenedés és kétségbeesés gyilkos csapdájából csak egy kiút van, amelyet Isten kínál Jézus Krisztuson keresztül. A kötet második részében a szerzõ «Kifosztó és gazdagító társkapcsolat» címû elõadását adjuk közre, amely az Isten által elgondolt házasság egyedül értelmes és boldog megélésének szempontjait foglalja össze a Szentírás alapján.

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb

Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk!

Ára: 550,- Ft

Dr. Pálhegyi Ferenc

Ára: 350,-Ft

Az Éjféli Kiáltás Misszió könyveibõl a helyszínen 20% kedvezményt adunk!

Éjféli Kiá Kiáltás iá ált ltás Misszió