Éjféli kiáltás magazin 2014 12

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2014. december – 12. szám

A megdöbbentõ karácsonyi próféciák Hívek, örvendezzünk e napon!

Mit jelent a karácsony?

Norbert Lieth A keresztyének jövõje

Próféciai példázatok

9 csodajel János evangéliumában

MEGRENDELHETÕ: WWW. EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2.

EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb

Ára: 950,-Ft

Ára: 1450,-Ft Ára: 1750,-Ft

Gedeon

Az idõ közel

Ára: 750,-Ft

Ára: 950,-Ft

Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk!

Jézus beszéde az az üdvtörténet fényében Olajfák hegyén

Ruth könyve

Ára: 750,-Ft Ára: 980,-Ft

Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n.

A sorozat elsõ 5 lemeze:

Az Úr eljövetelének napja, Elragadtatás, A jövõ kellõs közepén, Jövõt adni a hitnek, Megnyerni a jövõt A csomag ára:

3.750,- Ft + postaköltség

A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 800,- Ft/db áron + postaköltség

TARTALOM

ÜDVÖZLET

PETER MALGOTÓL

BIBLIAI ÜZENET 4 A megdöbbentõ karácsonyi próféciák 6 Karácsony – a háttérben meghúzódó igaz történet BIBLIA HEGYEI 8 A Hermon hegye II.rész NÉZÕPONTBAN 11 Isten szabadító kiútja 12 Szatirikus, költõ, gyermekbarát, és énekszerzõ 18 Hogyan élték túl a baptisták a Rákosi- és a Kádár-kort?

22 Milyen keveset is tud egy professzor!

24 Az üdvtörténet születésének helyei ÉJFÉLI KIÁLTÁS 26 Egy izraeli út naplója 27 Ajándékok Magyarország szûkölködõ gyermekeinek 27 Izrael-naptár izraeli utazás helyett 27 Az elsõ traktátusok és Izrael-naptár 28 Az Éjféli Kiáltás munkája felkelti a Krisztus visszajövetele utáni vágyat 28 Éjféli énekszó 29 Védelem utcai csatában 29 Öngyilkosjelölt zenésznõ Jézusra talált 3 11 21 25 25 30 30

Üdvözlet Sorozat Bölcsességek Megkérdeztük Köszönet Ámen Impresszum

Kérjük vegye figyelembe, hogy irodánk karácsony és újév között zárva van. (2014 december 23-tól – 2015 január 5-ig) Kívánunk Önnek áldott adventet és karácsonyi ünnepeket. Éjféli Kiáltás Misszió

«A béke a szívünkben kezdõdik!»

Kedves Barátaim, szinte naponta érkeznek hírek az IS (Iszlám Állam) elõrenyomulásáról. Úgy tûnik, a különbözõ államokban e terrorista milícia ellen végrehajtott légitámadások alig gyengítették harci potenciáljukat. Állandóan újabb elfoglalt városokról hallunk, amit a lakosok legszörnyûbb üldöztetése kísér. Különösen a keresztyénekre vár borzasztó szenvedés, akik nem akarnak a dzsihád elõtt meghajolni.

Mélységes megdöbbenéssel és részvéttel halljuk a napi híreket a rémtettekrõl, a lefejezésekrõl. A médiában szinte hetente jelenik meg ilyen szalagcím: «Az IS újabb túszokat fejezett le.» Ezek az események egyáltalán nem illenek a karácsony idejének keretébe. Hisz hamarosan itt az idõ, amikor karácsonyi énekeket énekelünk, melyek örömüzenetet hirdetnek a világnak: «Békesség földön az embernek…» De a valóság sok keresztyén számára egészen másként néz ki.

Különben már akkor, amikor Jézus született, ebbõl az eseménybõl nem származott békesség a földön. Heródest, az akkori uralkodót korlátlan erõszakosság jellemezte. Amikor tudomást szerzett Jézus születésérõ, habozás nélkül «elküldte embereit, és megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden kétesztendõs és ennél fiatalabb fiúgyermeket» (Mt 2,16). És pontosan a mai IS stílusában lépett fel fia is, Heródes Antipász.

Kétségkívül filmbe illõ jelenet volt, amikor elrendelte Keresztelõ János lefejezését: «Elküldte embereit, lefejeztette Jánost a börtönben, elhozták a fejét egy tálon, átadták a leánynak, õ pedig odavitte anyjának» (Mt 14,10-11).

Akkor még nem volt YouTube, hogy ezt az eseményt filmre vegye. Minden bizonnyal a cenzúra azonnal közbelépett volna. A Biblia azonban semmit nem cenzúráz. Kíméletlenül közli az igazságot. Jézus születésével Isten azt a szándékát valósította meg, hogy békességet adjon minden ember szívébe, aki a Fiában hisz. Ezt zengték a mennyei seregek is, amikor Istent ekképp dicsõítették: «Dicsõség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat» (Lk 2,14). Jé-

zus azonban figyelmeztetett többször is, hogy az Õ születése, a földre való eljövetele, emberré válása egyáltalán nem jelent békességet: «Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot» (Mt 10,34). A továbbiakban világosan kiderül, hogy meghasonlás, és ellenségeskedés támad a Jézust követõk, és az Õt elutasítók között.

A Jn 14,27-ben Jézus újra beszél a békérõl: «Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.»

Ezek a szavak «békességet hagyok nektek» úgy hatnak, mint egy végrendelet. Ha az Úr asztalához lépünk, és részt veszünk az úrvacsorán emlékezve az Õ szenvedésére, akkor erre a hagyatékára gondoljunk. Jézus hozzá is fûzi: «Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre» (1Kor 11,25). A Jn 14-ben elhangzott szavaiban Jézus jelenünkrõl és jövõnkrõl beszél. Olyan csodálatos békét adott szívünkbe, mely elõl minden félelem és reménytelenség kitér.

A béke a szívünkben kezdõdik! Ott van-e valóban? Az a béke, melyet Jézus akar adni, valóban beköltözött a szívünkbe? «Nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja», mondja Jézus, mivel Õ Maga a mi békességünk (Ef 2,14). És csak a Jézusban megtalált békével a szívünkben békélünk meg Istennel is (Róm 5,1). Sugározzuk-e ezt a belsõ békességet felebarátaink felé? Vagy tele a szívünk olyan gondolatokkal, melyeket Jézus nem hagyna jóvá?

Boldog, békés karácsonyt kívánok minden kedves Olvasómnak és szívbõl jövõ jókívánságomat a 2Thessz 3,16-tal egészítem ki: «Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet». Az Úr legyen mindnyájatokkal!

Szívélyes üdvözlettel

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

3

BIBLIAI ÜZENET

Bethlehem esti fényben

A megdöbbentõ karácsonyi próféciák A

lfred Edersheim The Life and Times of Jesus the Messiah (A messiás Jézus élete és ideje) címû klasszikus mûvében azt állítja, hogy 456 messiási igeverset fedezett fel az Ószövetségben. Ha az ismétléseket nem vesszük figyelembe, több mint 100 olyan próféciát találunk, melyek részletesen leírják a Messiásnak erre a földre érkezését. Természetesen ezeket Jézus mind betöltötte. Hogy saját szemeddel lásd, és ne csupán az én

4

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

szavamra kelljen hagyatkoznod, a következõkben felsorolok néhány jelentõs próféciát, amelyek Jézusnak Betlehemben való megszületésével beteljesedtek.

Mikeás próféta 700 évvel Jézus születése elõtt megjövendölte, hogy a Messiás az efratai Betlehemben fog megszületni. Nemcsak Betlehemet nevezte meg, mivel abban az idõben két ilyen nevû város létezett Izráelben. Mikeás nagyon precíz volt.

A júdeai Betlehemet nevezte meg

Jézus születésének helyéül (Mik 5,1; vö. Mt 2,1-6).

A bibliai prófécia sok konkrét részletet sorol fel a messiás családfájával kapcsolatban. Ábrahám (1Móz 12,3), Izsák (1Móz 21,12) és Jákób (1Móz 28,14; 4Móz 24,17) utódja kell, hogy legyen. Júda törzsébõl kell származnia (1Móz 49,1). Isai családjából (Ézs 11,1) és Isai fiának, Dávidnak házából (2Sam 7,12-16) kell jönnie. A Messiás családfájának fontosságát az is mutatja, hogy az egész Újszövetség ezzel kezdõdik a Mt 1,1-17-ben. Ezt én az elsõ «karácsonyfának» nevezem (a Megváltó családfáját).

Megtehetjük, hogy nem vesszük fig yelembe Jézus családfáját, és eltekintünk jelentõségétõl. Hog y a messiási családfa különleges feltételeit betöltse, Jézusnak apai ági leszármazottak megszakítatlan vonalát kellett felmutatnia Ábrahámtól Izsákon át, Jákób, Júda, Isai, Dávid

Mikeás próféta 700 évvel Jézus születése elõtt megjövendölte, hogy a Messiás az efratai Betlehemben fog megszületni.

vonalán egészen Józsefig, kb. 1000 évre visszamenõleg. E profetikus családfa teljes ideje kb. 2000 évet ölel fel. Több helyen is úgy tûnt, hogy veszély fenyegeti a származási vonal folytonosságát. Például volt idõ, amikor egy gonosz királynõ, Athalja, megpróbálta Júdás minden királyi utódját megölni (2Krón 22,10).

De Joas nagynénje megmentette õt a haláltól, és rejtegette hat éven keresztül. Minden messiási ígéret ettõl a fiútól függött, a rejtegetett királytól, míg hétévesen õ lett a király, és késõbb utódokat nemzett.

Ahhoz, hogy felismerjük, micsoda hatalmas csoda a messiási vonal 2000 éven át megszakítás nélküli fennmaradása, vizsgáljuk meg Abraham Lincoln és négy fia életét. Abraham 1809 februárjában, Kentuckyban látta meg a napvilágot. Feleségével, Mary vel négy fiuk született: Robert Todd (1843), Edward (1846), William (1850) és Thomas (1853).

Egyik kisgyermekkorában, a másik serdülõkorban, a harmadik fiatal férfiként, esküvõje elõtt halt meg. Az egyetlen, aki megmaradt, megnõsült és gyerekei lettek, Robert Todd volt.

Neki három gyereke született: egy fiú, (Abraham), aki 1890-ben 16 évesen meghalt, és két lány: Mary és Jesse.

Abraham Lincoln férfiági családfája így 1890-ben megszakadt. Marynak született egy fia, Lincoln, Jessenek is fia született, akit Robert Lincolnra keresztelt, de a közvetlen férfiági vonal kihalt. És ez csak három generáció.

Tehát Abraham Lincolnnak már nem lehetett fiúunokája Robert Toddtól, és egyértelmû, hogy dédunokája sem.

Ha az ismétléseket nem vesszük figyelembe, több mint 100 olyan próféciát találunk, melyek részletesen leírják a Messiásnak erre a földre érkezését.

Gondoljunk bele: Azt, ami Abraham Lincoln életében kevesebb, mint egy évszázad alatt véget ért, Isten Jézus családfájában több mint 2000 éven át fenntartotta. Jézus családfájában a megszakítás nélküli férfiági leszármazottak vonala valóban csoda. Ézsaiás, Mikeás kortársa, megjövendölte Jézus szûztõl való születését 700 évvel bekövetkezése elõtt.

Mikeás a helyet jövendölte meg pontosan, Ézsaiás pedig a szûztõl való születését (Ézs 7,14; vö. Mt 1,21-23).

A «70 hét» a Dán 9,24-27-ben a valaha létezõ legnag yobb prófécia. Pontosan meghatározta azt a z idõpontot, amikor a Messiás megjelenik, és megismerteti magát a zsidó néppel. Ha azt az idõszakot számítjuk, amely akkor kezdõdött, amikor a zsidó népet elbocsátották, hog y újra felépít se Jer u zsá lemet (Kr. e. 444. március 5-én) egészen a Messiás fellépéséig, mint Izrael fejedelme (Kr. u. 33. március 30-án), összesen 173.880 napot kapunk. Jézusnak meg kellett idõben születnie, hogy 33-ban már felnõtt férfi legyen. Ez a prófécia megjelenésének idejét

egy generáción belül állapítja meg.

Jézus születése csoda volt. Senki nem lett volna képes ezeket a próféciákat kigondolni, aztán pedig beteljesíteni. Ugyancsak lehetetlen az is, hogy Jézus Krisztus csak egy k ita láció. Ernest Rena n fra ncia szkeptikus elismerte: «Egy Jézusra lett volna szükség ahhoz, hogy Jézust kitalálja, és ha mindaz, amit a Bibliában találunk, egy gigantikus csalás, akkor azt az eg yént kell imádnunk, aki olyan briliáns elme volt, hogy kitalálta a Názáreti Jézus személyét és Isten Szavának történetét.» Ez igaz, mennyivel inkább azt a Jézus kell imádnunk, Aki ezeket a próféciákat betöltötte, amikor Betlehemben megszületett.

MARK HITCHCOCK

Részlet A bibliai próféciák megdöbbentõ kijelentései címû könyvbõl, 69-73. old.

A könyv hamarosan magyarul is megjelenik

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

5

BIBLIAI ÜZENET

Karácsony – a háttérben meghúzódó igaz történet K

arácsonykor történt. Az egyik bolttulajdonos kirakata közepébe egy nyitott Bibliát helyezett el, amelyben egy bizonyos igeverset pirossal aláhúzott. A járókelõk el tudták olvasni a sorokat, melyek a karácsonyi történetet foglalták össze: «Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen» (Jn 3,16).

Két asszony haladt el a kirakat elõtt, meglátták a Bibliát, és elolvasták az aláhúzott sorokat. Az egyik így szólt a másikhoz: «Szörnyû, manapság már ezek mindenütt a Bibliával hozakodnak elõ! És még most is, karácsonykor!»

A köz vélemény kutatás adatai szerint minden 10. német nem tudja, miért is ünneplik a karácsonyt.

A karácsonyt legtöbben inkább az ajándékokkal, a családdal, a téllel, a Coca Colával hozzák összefüggésbe, mint a Bibliával. Ez nagyon szomorú, hiszen éppen a Biblia mutatja meg, hogy a karácsony mögött minden idõk legizgalmasabb igaz története húzódik meg. Így, amint a Bibliában olvassuk, élt egykor az ókori Babilonban egy zsidó próféta, Dániel. A babiloni király kinevezte az õ jövendõmondói és csillagjósai fejévé. De Dániel nem volt jövendõmondó, õ az igazságot mondta, mert Isten Szelleme lakozott benne. Ez a Szellem képessé tette, hog y olya n próféciákat és megfejtéseket adjon, melyek minden kortársát felülmúlták. Õ jelentette be egy Megváltó király megjelenését Izráelben. Dániel maradandó befolyást gyakorolt az egész Babilonra.

6

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

600 év vel késõbb. Eg y természetfölötti fény, melyet a Biblia csillagként ír le, ragyogott fel egy kis városka, Betlehem fölött Izráelben.

Csillagjósok a messze Babilonban figyelték ezt az égi jelenséget. Valószínûleg emlékeztek Dániel írásaira.

Azonnal útra keltek, és több mint 100 kilométert tettek meg, hogy az isteni Királyt megtalálják.

A babiloni csillagjósok – a történelem úgy ismeri õket, mint «a napkeleti bölcsek» – elutaztak az izráeli fõvárosba, Jeruzsálembe. Mindenütt kérdezõsködtek: «Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az õ csillagát, amikor feltûnt, és eljöttünk, hogy imádjuk õt!» (Mt 2,2).

Abban az idõben a világ római uralom alatt állt. Izraelben a rómaiak Heródest tették meg királlyá, aki maga nem volt izraelita. Heródes megijedt, amikor az idegen csillagjósoktól azt hallotta, hogy az újszülött zsidó királyt keresik, és hívatta az írástudókat. Õk igazolták, hogy a próféták a régi idõkben megjövendölték egy Megváltó Király megszületését. Mikeás próféta 700 évvel azelõtt azt is megjövendölte, hogy hol fog megszületni: «A júdeai Betlehemben» (Mt 2,5).

De még rendkívülibb volt a következõ: Jézus anyja egy szûz zsidólány, apja pedig a Szentlélek volt, és a zsidók Királya, a világ Megváltója egy istállóban született! Ugye, milyen fantasztikus? Ézsaiás zsidó próféta sok száz évvel a Megváltó király születése elõtt megjövendölte: «Íme, a szûz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek…» (Mt 1,23). Ez nagyon mély értelmû megállapítás, és mutatja,

milyen fontos a szûztõl való születés hangsúlyozása.

Isten megalkotta az elsõ embert, Ádámot és Évát, akik még bûntelenek voltak. De megszegték Isten törvényét és bûnösökké váltak. Attól kezdve minden ember bûnben születik, és természeténél fogva elveszett. Isten azonban, nem akarja, hogy az emberek elvesszenek. Õ «azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön» (1Tim 2,4).

Egy bûntelenül született embernek, aki Isten törvényét soha nem fogja megszegni, kellett megszületnie, hogy a bûn büntetését magára vegye, és a világot megváltsa. Ezért Jézus úgy jött a világra, hogy nem ember volt a nemzõje, hanem Õt Isten közvetlenül a Mária méhébe helyezte. Pál apostol ezt a magyarázatot fûzi hozzá: «Mégis úrrá lett a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám vétkéhez hasonlóan estek bûnbe. Õ pedig elõképe az eljövendõnek» (Róm 5,14).

Isten a Fiát nem csak úgy találomra küldte el a világ megváltására, hanem egy általa meghatározott idõpontban, amint Pál mondja: «De amikor eljött az idõ teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levõket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk» (Gal 4,4-5).

Egyes uralkodók gonosz szándékai ellenére, egész világbirodalmak járultak hozzá, ennek az isteni idõpontnak a betartásához, és gondoskodtak arról, hogy a karácsony megtörténjék.

Az ókori Egyiptomban például Izráel rabszolga nemzetségébõl egy nép alakult ki, amelybõl a megváltó Király származott. Amikor késõbb ez a nép Babilonba került, Isten a fogság által

felélesztette lelkükben a már szinte elfeledett zsidó vágyat a megjövendölt megváltó Király után. Amikor a perzsák Babilont elfoglalták, Isten a perzsákat használta fel, hogy Izráelt visszavezesse hazájába, mert ott kellett megszületnie a megváltó Királynak. Az ezt követõ görög világuralom egy új világnyelvet hozott létre. A zsidók Bibliáját, az Ószövetséget lefordították görögre, és késõbb a görögül megfogalmazott írást az Újszövetséghez kapcsolták. Ezek után egy hatalmasabb birodalom lépett a világ színpadára: A rómaiak, békét teremtettek, úthálózatot hoztak létre, és eltörölték az országokat elválasztó határokat. Így megérett az idõ a karácsony eljövetelére, a világ Megváltójának megérkezésére – mert megteremtõdtek a feltételek, hogy az Isten Fiának emberré válásáról szóló örömhír gyorsan elterjedhessen, és így az emberek meg-

Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hûségesen.

tudják, megszületett a Szabadító, aki bûneikbõl megváltja és a büntetéstõl megszabadítja õket.

A világtörténelemben eg yetlen olyan ember van, akinek életrajzát már jóval születése elõtt zsidó próféták megírták, és a világtörténelemben csak egyetlen olyan ember van, akit Isten szûztõl megszületve küldött erre a világra. És az is egyedülálló, hogy ennek az egyetlen embernek világbirodalmak készítették elé születését.

Véletlen-e ez?

Az összefüggések olyan világosak és magától értõdõek, hogy csak a valóságot tükrözhetik. Mindez a mi örök megváltásunk érdekében történt, Isten miértünk fáradozott. Karácsonnyal azt akarja nekünk mondani, hogy egy ember sem lehet olyan távol Tõle, hogy ne jöhetne bátran Õhozzá.

Jézustól megkérdezték egyszer, mirõl lehet felismerni, hogy az Õ szavai

Hagyd az ÚRra utadat, bízzál benne, mert õ munkálkodik Zsolt 37,5

Elég neked az én kegyelmem, mert az én erõm erõtlenség által ér célhoz. 2 Kor 12,9

Jer 31,3

A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgõ mécsest nem oltja el Ézs 42,3

Zsolt 46,2

Ajándék Neked ...járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire! Péld 2,20

Ézs 30,19

Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsõítesz engem. Zsolt 50,15

Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kõsziklára helyez engem Zsolt 27,5

Ajá ándé dék k Neke Neke k d

õ jött el a világba. Jn 1,9

Bizonyosan megkegyelmez az ÚR, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja, válaszol neked.

Rendeljen

Az örvendezõ szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. Péld 15,13

legújabb igés, karácsonyi

és

ajándékkisérõ

Áldott karácsonyt!

Megerõsítlek, meg is segítlek, sõt gyõzelmes jobbommal támogatlak. Ézs 41,10

Részlet az evangéliumi karácsonyi CD szövegébõl: Karácsony – a háttérben meghúzódó igaz történet

Áldott karácsonyt!

Te vagy az én segítségem, ne vess el, ne hagyj el, szabadító Istenem! Zsolt 27,9

NORBERT LIETH

Ajándé Aj Ajá dé d ék Ne eke ek ked

Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen Jn 3,16

Isten a mi oltalmunk és erõsségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.

igazak. Õ egy konkrét meghívással felelt: Aki hisz az Õ szavaiban, és elfogadja azokat, megtapasztalja, hogy nem embertõl, hanem Istentõl származnak.

Mindenki vizsgálódhat és jöhet, mint a csillagjósok, a Királyt imádni. Jézusban és születésében Isten jött el hozzánk, hogy kegyelmének ajándékaival, bûneink bocsánatával és az örök élettel megajándékozzon. És ez a karácsony.

Isten hosszú utat tett meg, hogy bennünket megváltson. A napkeleti bölcsek hosszú utat tettek meg, hogy Jézust láthassák. Tégy te is egy hitbeli lépést Megváltód felé. Áldott karácsonyt kívánunk Neked!

kártyáinkból!

Áldott karácsonyt!

Az Ige testté lett... Jn 1,14

Megjelent a mi üdvözítõ Istenünk jósága és emberszeretete. Tit 3,4

Mert te jó vagy, Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak.

És mindazt, amit imádságban hittel kértek, megkapjátok. Mt 21,22

Áldott karácsonyt!

+postaköltség Áldott karácsonyt! ..Isten I szeretet 1 Jn 4,8

Zsolt 86,5

Dicsõség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat. Lukács 2,14

25 Ft/db MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2.

EJFEL@T-ONLINE.HU Éjféli Kiáltás 7 TEL.: 2014. (+3612.

1) 3500-343

AUFGEGRIFFEN BIBLIA HEGYEI

A Hermon hegye

A

többi magas hegyhez hasonlóan a Hermon környékén is kialakultak kultuszhelyek, erre utal a Baál-Hermon kifejezés (Bír 3,3). Emiatt egyes kutatók szerint a hegy az igaz hithû izraeliták számára tisztátalannak számított, különösen azután, hogy Jeroboám egy bálványszobrot is felállíttatott a lábánál (Bír 18,30-31). Ugyanakkor az Ószövetség tanítói (bölcseleti) és prófétai könyveiben szereplõ igei kitételek általában pozitívan viszonyulnak a hegyhez.

A talmudi bölcsek negatív képet festenek mind Dán törzsérõl, mind a nevüket viselõ városról. Írásmagyarázatukban azt állították, hogy Ábrahám azért üldözte ellenségeit Dán vidékéig, a Hermon lejtõiig (v.ö. 1Móz 14,14), mert elõre látta, hogy utódai ott majd bálványimádást követnek el. Úgy vélték, Izrael minden törzse igyekezett ellenállni Jeroboám pogány kultikus terveinek, egyedül Dán törzse fogadta el fenntartás nélkül.

A Biblia arra is figyelmeztet, hogy Dán törzse már korábban, Jeroboám elõtt is bálványimádás bûnébe esett.

Kétségtelen, hogy a Bírák könyvébõl, ahol Dán fiainak lakóhely-változtatásáról olvasunk, azt is megtudjuk, hogy útközben, Efraim törzsének területén egy gazdag földbirtokos, Mikha birto-

8

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

II.rész

kán húzódtak meg, s ott bálványokat, papi jóslásra szolgáló eszközöket, éfodot és terafi mot szereztek, pontosabban loptak. Sõt, magukkal vittek egy fiatal levitát, Jehonátánt, aki pedig Mikha szolgálatában állt. S amikor megtelepültek Dán városában, ott felállították az orvul szerzett pogány istenszobrot.

«Azután felállították maguknak a dániak a faragott bálványt, és Manassé fiának, Gérsómnak a fia, Jónátán, meg az õ fiai lettek Dán törzsének a papjai, egészen az ország népének a fogságba viteléig» (Bír 18,30).

Dán fiainak vonzódása az idegen kultusz iránt már Mózes korában, a pusztai vándorlás idején megnyilvánult, amikor egy bûnös embert találtak a táborban. «Az izráeli asszonynak a fia káromolta az ÚR nevét, és átkozódott.

Ezért odavitték Mózeshez. Anyjának a neve Selómit volt, Dibri leánya, a Dán törzsébõl» (3Móz 24,11).

Mindez persze nem változtat a Hermon lejtõinek vonzó, vadregényes jellegén. A táj egyik jellegzetes színfoltja a sziklák között lezúduló, vadul kanyargó, idõszakos patak, a Náhál Dán (Dán patakja). Nyár végén, kora õsszel a patakmeder gyakorta kiszárad, s csak az õszi esõzés után jelenik meg benne újra a víz. Kora tavasszal viszont (ahogy a Hermon csúcsain olvadni kezd

a hó) a patak megárad, gyorssodrású, kristálytiszta vize bõségesen biztosítja a környék öntözési szükségletét, és más patakokkal, forrásokkal együtt táplálja a Jordán folyót. Újabban a fiatalok sajátos sportot ûznek a Dán-patakon. Felsõ folyásánál használaton kívül került autógumi-belsõre (héberül abuvra) ülnek, és úgy zubognak alá a vízen, mintegy órányi, másfél órányi idõ alatt sok kilométert haladva lefelé. A nem éppen veszélytelen vállalkozás közben segítik egymást, valahányszor egyikük felborul, a mederbõl kiemelkedõ félelmetes szikláknak ütközve.

Nyáron iskolás csoportok, fiúk-lányok és tanáraik keresik fel az «abuvozás» színterét: számukra mindez ugyanis csak kihívást és jó szórakozást jelent…

Miután a Jordán folyó forrásvidéke is a Hermon csúcsai közelében található, s mivel a mesterséges öntözés a Szentföldön ma elsõsorban a Jordán vizére támaszkodik, a gyûjtõmedence jelentõsége az utóbbi idõben hallatlanul megnõtt. Itt találhatók Izrael legészakibb települései: Metula és Dán, akárcsak a környék legnagyobb városa, Kirjat Smona, ahol többnyire csak modern lakóházakat láthatunk, de több fontos ipari vállalkozás is mûködik. Lakói között feltûnõen nagy számmal találunk magyar származásúakat.

A Biblia korában úgy vélték, nem csak a Jordán vize ered a Hermon vidékérõl, hanem a nyári éjszakákon hulló harmat forrása is itt található. A 133. zsoltár három gyönyörû képet állít egymás mellé: a testvérek és jó barátok együttes társaságát, az Áron fõpap hajára és szakállára hulló illatos (felavatásra –felkenésre szánt) olajat amely «olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére (Jeruzsálem). Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor» (Zsolt 133, 3).

A Banyas a Jordán három forrása közül a Hermon keleti oldalán lép ki.

Egyenesen a földbõl tör elõ. Errõl a helyrõl olvashatunk a Józsué 13,5-ben: «Azután a gebaliak földje és keleten az egész Libánon, a Hermón hegység lábánál fekvõ Baal-Gádtól egészen a hamáti útig». A versben említett BaalGád bálványimádásra utal, a pogány Baál isten tiszteletére.

A z Újszövet ség ben a Her mon hegye nincs névszerint megemlítve, de Cézárea Filippi igen, amely a Hermon lábánál fekszik, éppen a Banyas forrásánál. Ezt a várost Heródes egyik fia, Filippi (Fülöp) építette,

aki Kr.e. 4-tõl Kr.u. 34-ig uralkodott, mint negyedes fejedelem, Lk 3,1 is megemlíti.

A forrás fölé Fülöp három templomot építettetett. Egyet Pán istennek, akinek a nevébõl származik a panteizmus nevû filozófiai irányzat, a pánsíp és a páni félelem, vagyis a pánik szavak, egyet Zeusznak és egyet a római császárnak a császár szobrával díszítve.

Az Úr Jézus a Hermonnál Ha a hívõ ember keresztül utazik a Szentföldön, elcsodálkozik és meghatódik, hogy Isten Fia milyen hosszú utakat és nagy távolságokat tett meg gyalog. A Máté 16,13 arról tudósit

bennünket, hogy az Úr Jézus járt Cézárea Filippi területén, a Jordán forrásánál.

A Genezáret tavától Cesáreáig több, mint 60 km, de miért jött az Úr erre a pogány vidékre? Miért tette meg ezt a hosszú utat?

Hermon – a szabadulás hegye A választ a Máté 15,21-28-ban találjuk. Egy aggódó kánaáni anya hallott a Názáreti Jézusról, eljött hozzá, hogy szabadulást kérjen a démontól gyötört lánya részére. Így kiáltott: «Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek: Jézus a párbeszéd végén azt mondja az asszonynak:„Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod!” És meggyógyult a leánya még abban az órában».

Hermon a kijelentés hegye «…a Tá b or é s a Hermón nevednek ujjong» (Zsolt 89,13).

A Hermon és a körülötte lévõ vadon, a szépség szimbóluma lett: A zsoltárköltõ a vonzóan szép Tábor-heggyel együtt említi: «Te teremtettél északot és délt, a Tábor és a Hermón nevednek ujjong» (Zsolt 89,13). Nem véletlen, hogy a vadakat rejtõ, erdõs hegyvidék az Énekek énekének szerzõjét is megihlette. „Jöjj a

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

9

BIBLIA BIBLIAIHEGYEI ÜZENET

mat: «Istenem, elcsügged a lelkem, azért terád gondolok a Jordán földjérõl és a Hermónról, a Micár hegyérõl» (Zsolt. 42,7). A Jordán forrásához megy, ahol a víz hatalmas erõvel tör elõ a Hermonból, és rohanó áradattal ömlik le a völgybe. Itt, a természet csodálatos világában fordul Istenhez nyomasztó terhével a zsoltáríró. A lelkébõl feltörõ kérdés mellett ott van a megoldás is: «Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!» (12.v.). Amit az Ószövetségben vártak az emberek, az az Újszövetségben teljesedett be. «Mert valahány ígérete van Istennek, azokra õbenne (Jézus Krisztusban) van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsõségére általunk» (2Kor 1,20).

Libanonról, menyasszonyom, jöjj hozzám a Libanonról! Nézzle az Amáná csúcsáról, a Szenír és a Hermon csúcsáról, az oroszlánbarlangtól, a párducok hegyeirõl!” (Énekek éneke, 4, 9.).

Vannak, akik úgy vélik, az itt megemlített három hely név (A mana, Szenir és Hermon) valójában a három legkiemelkedõbb magaslat hajdani neveit jelzi. (Ma persze, az egész hegyvidéket Hermonként ismerjük.)

Az viszont kétségtelen, hogy odafentrõl a kilátás mindmáig lenyügözõ: ellátni szinte Izrael egész területére, a Földközi tengertõl a Jordán völgyéig és a Genezáreti tóig, a Libanoni hegységtõl Jeruzsálemig.

A Hermon mészkõhegy, és természetesen nem tud “ujjongani”, de az egész 89. zsoltár a messiási ígéretrõl beszél.

Mi is történt itt, ami ujjongásra ad okot?

«Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?”Õk így válaszoltak: „Némelyek Keresztelõ Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának.” Erre megkérdezte tõlük: „Hát ti kinek mondotok engem?”» (Mt 16,13-15). Péter válaszolt. Õ volt az elsõ ember ezen a földön, aki a Hermon hegy lábánál a pogány, bál-

10 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

ványimádó Cézárea Filippi vidékén, a Jordán forrásnál “ujjongva” kijelentette: „Te vagy a Krisztus, az élõ Isten Fia.”.

A mennyei Atya jelentette ki Péternek szeretett Fia titkát. Megnyitotta Péter belsõ szemeit, hogy meglássa Jézus Krisztus dicsõségét, hogy az Urat, a Názáreti Jézust, mint Messiást jelentse ki.

Ez a kijelentés ott történt, ahol a sötét, pogány bálványimádásnak, Pán istennek, Zeusznak és a római császárnak emelt bálványok templomai álltak. Ami mögött a Sátán démoni erõi álltak. «… amit a pogányok áldoznak, azt ördögöknek áldozzák és nem Istennek…» (1Kor 3,20). Micsoda ellentét ez a világosság és a sötétség között! A Krisztus-kijelentés isteni fénye felülmúlja és legyõzi a sötétséget. Tulajdonképpen Péter azt jelenti ki, hogy Jézus a Messiás, aki az Isten Fia. A 89. zsoltár az eljövendõ Messiást jelenti ki, aki az örökkévaló Istenfiú, aki mint fejedelem uralkodni fog minden királyok felett.

A Messiás és a Király ezen a sötét, bálványimádattal teljes földön kezdte el “uralkodását”, ahol kihirdettetett messiási és királyi dicsõsége.

Hermon- a nyugalom hegye A 42. zsoltár írója a Hermon hegyén keresett elcsüggedt lelkének nyugal-

Hermon az áldás hegye «Olyan, mint a Hermón harmatja, amely leszáll a Sion hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor» (Zsolt 133,3). Ez a zsoltár csupán három versbõl áll, de lelki-szellemi értelme meghatározó. Isten mindig oda küld áldást, ahol egyetértés van: „Hinej ma tov u ma najim sewet áchim gam jachat” (1v. héberül), vagyis: «Ó, mily szép és mily gyönyörûséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!» (1v).

A 29. zsoltár a Hermont a közeli Libanonnal állítja párhuzamba: az Úr szava mindkét óriás hegyláncot képes megrengetni. A 42. zsoltár a Jordán és a Hermon földjét együtt említi, mint ahonnan a zsoltáros szíve Istenhez vágyott. A 133. zsoltárban a Hermon (Sion) hegyére leszálló harmat az Áron szakálláról aláfolyó olajhoz hasonlóan az Úr áldását jelképezi. (Az itt szereplõ Sion nem a jeruzsálemi Sion-hegyet jelöli - lásd 5Mózes 4,48.) Az Énekek éneke 4,8-ban a võlegény a Szenir és Hermon csúcsára hívja kedvesét. Ezékiel próféta pedig Szenir ciprusairól, Libanon cédrusairól és Básán tölgyeirõl szól elismerõen (Ez 27,5-6). (Ez utóbbi igehely alapján a Hermon a ciprusairól volt híres, mivel a másik két hegységhez egyértelmûen a cédrus és a tölgy kötõdik.) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: N.E.

SOROZAT

A Z ÉLET ÁLLOM ÁSAI 3. R ÉSZ

Isten kiútat nyit a szabadulásra zek Izráel fiainak a táborhelyei attól fogva, hogy seregeik Mózes és Áron vezetésével kivonultak Egyiptomból.

Mózes ugyanis följegyezte az ÚR parancsára elindulásukat az egyes táborhelyekrõl. Ezek azok a táborhelyek, ahonnan elindultak …» (4Móz 33,1-2).

A 4Móz 33 felsorolja azt a 40 helyet, ahol megpihentek Izráel fiai a Ramzeszból való kivonulásuktól egészen megérkezésükig a Moáb síkságjára 40 évvel késõbb. Ebben a sorozatban összehasonlítunk Izráel pusztai vándorlásának néhány állomását a mieinkkel. A Biblia éppen a pusztai vándorlásról jegyzi meg: «Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó idõkben élünk» (1Kor 10,11; vö. Róm 15,4).

A 4Móz 33,8 visszapillant arra a rendkívüli esetre, amikor Izráel fiai átkelnek az Isten által kettéválasztott tengeren, és józanul így fogalmaz: «Elindultak Pí-Hahírótból, és a tengeren átkelve elérkeztek a pusztába. Háromnapi utat tettek meg az Étám-pusztában, és tábort ütöttek Márában.»

A nép épp kivonult Egyiptomból, és kiúttalan helyzetben a hegyek és a tenger között bolyongott; egy teljesen ismeretlen vidéken a puszta a tenger és a mocsár által körülzárva. Alighogy megszabadította Isten õket, kezdtek a problémák újra jelentkezni.

A fáraó 600 válogatott harci kocsival üldözte õket, melyeken mindegyiken két katona állt; az egyik a kocsit hajtotta, a másik harcolt. Ezek a harci kocsik koruk legmodernebb harci eszközenek számítottak, ez volt az elit csapat (2Móz 14,7).

Velük szemben az izráeliták tehetetlenül álltak.

E

Õk elcsigázott, menekült rabszolgák voltak, harci tapasztalatok nélkül, szinte fegyvertelenek. Ez derül ki a 2Móz 14,3-ból: «Hátha azt gondolja a fáraó, hogy eltévedtek Izráel fiai ezen a földön, körülzárta õket a puszta!»

Izráel Istene még ebben a kilátástalan helyzetben is talált kiutat. Egyszerûen megnyitotta a tengert, és átvezette népét. Az üldözött nép száraz lábbal kelt át a másik partra, az ellenség pedig odaveszett.

Néha úgy tûnik, hogy megtérésünk után, miután megtapasztaltuk Isten szabadítását, kezdõdnek csak igazán a problémák. Olyan dolgokkal szembesülünk, amelyek azelõtt nem jelentettek gondot.

Nagyon könnyen juthatunk mi is kilátástalan helyzetbe életünk során. Jönnek pillanatok, amikor úgy érezzük, itt a vég, a gondok és akadályok feltornyosulnak elõttünk. Szinte megfojtanak a bajok, nem tudjuk, hova forduljunk, hol találunk kiutat.

De éppen ilyenkor kell tudnunk, és megtapasztalnunk – amit már biztosan gyakran átéltünk –, hogy az Úr mindig mutat kiutat. Bízzunk benne, hogy továbbra is mellettünk áll, és segít! Bátorítson bennünket a sok bibliai példa.

Miért került az épphogy megmentett Izráel ilyen helyzetbe? Azért történt, hogy Isten kinyilatkoztathassa hatalmát a fáraóval szemben. Miért jutunk mi sokszor nehéz, kiúttalan helyzetbe? Hogy megtudjuk, korlátaink fölött ott a mi korlátlan hatalmú Istenünk! Az Úrban bízó keresztyének számára soha nincs értelmetlen tévelygés, még ha a látszat néha azt is mutatja.

NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

11

NÉZÕPONTBAN

TÖRTÉNELEM

Szatirikus, költõ, gyermekbarát, és énekszerzõ Johannes Daniel Falk (1768-1826) írta elsõ strófáját az «Ó, te üdvadó» kezdetû karácsonyi éneknek. Visszapillantás mozgalmas életére, és a német nyelvterület egyik legnépszerûbb karácsonyi énekének keletkezésére.

A

Weimari temetõ eg yik régi sírkövén ez a verses sírfelirat olvasható: «E zöld hant alatt / bûneitõl Krisztus által szabadulva / Johannes Falk úr pihen. // Gyerekek, kik a német városokból / ezt a csendes helyet felkeresitek, / imádkozzatok buzgón õérte: // Örökkévaló

12 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

Atyánk, téged kérlek / áldd meg ezt a szegény lelket / itt e sötét sírveremben! // Szerette a gyerekeket, / a te kegyeseiddel együtt /engedd õt is hozzád menni.» Ezek a szavak, melyeket Johannes Daniel Falk halála elõtt diktált, találóan foglalják össze hitét és azt, amit fontosnak tartott életében.

1768. október 28-án látta meg a napvilágot Johannes Daniel Falk egy parókakészítõ fiaként Danzig szabad városállamában. Két nappal késõbb megkeresztelték a St. Petri és Pauli református templomban, ahol az apja tiszteletbeli elöljáróként

a szegényekrõl gondoskodott. Ez azt jelentette, hogy a gyülekezet szegény gyermekeinek ruházkodásáról intézkedett – abban az idõben ez megtisztelõ feladat volt. Az apa hallgatag és szigorú, az anya a francia hugenották (protestánsok) leszármazottja, egyik unokája késõbb úgy írta le, mint «istenfélõ asszonyt», aki gyerekeit «az Úr iránti tiszteletben és fegyelemben» nevelte. Johannes Falk 55 évesen ezekkel a szavakkal emlékezett anyjára: «A tüzes, tettre kész, mondhatom, idõs korában is fiatalos genfi asszony a szép angyalarcával õrködött fiatalságom felett és megóvott

«És ha valamikor egy szegény gyermek fog ajtódon kopogni, gondolj arra, mi vagyunk azok, Danzig régi polgármestere és tanácsurai, és ne utasíts el ajtód elõl!»

annak bûneitõl.» Õ nem tartozott a református egyházhoz, hanem a Nikolaus Ludwig von Zinzendorf gróf alapította Herrnhuter Testvérgyülekezettel állt kapcsolatban.

E különbözõ, de egyformán istenfélõ hatások között nõtt fel Johannes.

Tízéves korában apja kivette a általános iskolából, hogy a mûhelyben a tanácsurak copfjait púderezze, és részt vegyen a családi vállalkozásban. Ez a kis Johannesnek egyáltalán nem tetszett. Szívesebben alkotott a púderrel havas tájakat, a tanácsurak parókáit pedig rózsaszín szalagokkal díszítette. Õ tanulni akart, de apja

nem sok megértést tanúsított költõi szenvedélye iránt. Egyszer a fiatal Johannes ezt írta az apjának: «Jövõre, édes Istenem, 13 éves leszek, és minden évben egy fejjel magasabb is. Aki lát, örül, milyen nagy vagyok. De én nem örülök, ha azt mondanám, örülök, hazudnék. Én ugyanis így gondolom: mit számít, hogy nagy vagyok, és közben egy nagy szamár, mit ér, hogy nagy vagyok, amikor nem tanulhatok? Bárcsak tanulhatnék! Ó, Istenek, apámuram, milyen csodálatos lenne! De apám hallani sem akar róla. Anyám benne lenne, de õ sem tehet semmit.

Nincs mit tenni, imádkozni és dolgozni kell, a többi az Isten dolga.»

Egy napon az egyik tanár, aki ismerte a fiú képességeit, felhívta a danzigi tanácsurak fi gyelmét a tehetséges fiúra. Ezek kérték az apát, hogy Johannest küldje gimnáziumba.

De az apa hallani sem akart róla. Az egyik tanácsúr megjegyezte: «Ha a fiút nem engedi tanulni, az olyan, mint ha eg y szomja zótól a vizet tagadná meg.» Végül Falk urat a református egyház lelkésze ezekkel a szavakkal gyõzte meg, hogy fiának tanulnia kell: «Falk mester, nekünk Isten szolgálatában szükségünk van tehetséges emberekre. Johannes arra teremtetett, hogy hirdesse az Isten kegyelmérõl és ítéletérõl szóló üzenetet az embereknek. Danzig tanácsurai biztosítanak számára egy szabad helyet a Petri-iskolában, és tanulmányairól is gondoskodnak.»

Noha Johannes papként szándékozott visszatérni Danzigba, tanulmányai befejezése után kezdetben mégsem Isten országát akarta szolgálni.

Azonban Isten türelmes és kegyelmes volt hozzá, és Johannes Falk éppen legsötétebb órájában kapott lehetõsé-

get Isten országának szolgálatára. A város tanácsurai ugyanis egy ösztöndíjjal Halleba küldték az egyetemre.

Ekkor az egyik tanácsos ezt mondta neki ünnepélyesen: «Johannes, most eltávozol innen.

Menj Isten hírével. De ne felejtsd el, hogy adósunk maradsz, mert mi gondoskodtunk rólad, mint szegény gyermekrõl. Adósságodat vissza kell fi zetned. Bárhova is vezessen Isten, és bármilyen is legyen további életed, ne felejtsd el, hogy szegény gyermek voltál. És ha valamikor egy szegény gyermek fog ajtódon kopogni, gondolj arra, mi vagyunk azok, Danzig régi polgármestere és tanácsurai, és ne utasíts el ajtód elõl!»

Amikor Johannes megkezdte Halleban teológiai és nyelvészeti tanulmányait, hamarosan kapcsolatba került olyan irodalmi körökkel, amelyek azzal szórakoztak, hogy a város kultúrpolitikáját és a tanácsurak «copfos ízlését» kigúnyolták. Johannes Falk elkezdett sértõ gúnyverseket írni.

Az új, de kevésbé segítõkész barátai csodálták szatirikus tehetségét.

Johannest csábította a könnyelmû élet, elveszítette gyermeki hitét és a tanuláshoz való kedvét is.

1788 májusá ba n szívbéli fájdalommal írta unokatestvérének: «Gyakran kívánom, bárcsak megint gyermek lennék, mint amikor szülõi házunk nyitott hátsó ajtaján kiszaladtam a mezõre és a hajógyárhoz, melyet beragyogott a nap, és ahol a többi gyerekkel labdáztunk vagy karikáztunk. Boldog idõk, amikor a fehér vitorlásokat csodálhattam a Balti-tengeren, a világ minden tájáról megfordultak itt hajók, ifjúkori reményeim színhelye volt ez! Milyen g yakran hajoltam a kék folyóra, mely méltóságteljesen hömpölygött

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

13

NÉZÕPONTBAN

Tanulmányai befejezéte után Weimarba ment, ahol Goethe és Schiller élt, de az élet értelme utáni sóvárgás továbbra is megmaradt benne.

Goethe háza Weimarban

az alkonyatban, miközben minden csendes volt körülöttem, még a visszhang is hallgatott… mindez sajnos, már a múlt. Így múlik el az ifjúság. De én fiatal akarok maradni, ha Isten segít.»

De Johannes Falk nem maradt fiatal. Megszakította tanulmányait, és megpróbált íróként élni. 1797-ben feleségül vette Caroline Rosenfeldet, és Weimarba költözött, a költõk és gondolkodók városába. Halle túl «kicsi» lett számára. Túl sok profeszszornak tört borsot az orra alá, és a városból is kiutasították. Weimarban szatirikusként szerzett nevet magának, fõleg a Zsebkönyv a tréfa és szatíra barátainak címû könyvével.

Johann Wolfgang von Goethe, a költõfejedelem és Johann Gottfried Herder szívesen voltak a társaságában. Az írás azonban nem sok pénzt hozott a konyhára, így Falk belátta, hogy az íróskodás «hitvány dolog». Így családját és önmagát magántanárként és tudósként tartotta fenn.

1806 októberében véget ért a nyugodt, ám kevésbé beteljesedett élet. A napóleoni seregek Jenánál és Auerstedtnél is két párhuzamos csatában megverték a kisebb létszámú porosz sereget. Röviddel ezután menekültek árasztották el a várost, ugyanakkor porosz katonák és egy

14 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

50.000 fõbõl álló napóleoni sereg is a városra zúdult. Úgy tûnt, hogy ezek az események Johannes Falkot kiszakították a letargiából. Napóleon fosztogató csapataival szembeszállva, elkezdett szervezkedni, hogy élelmiszerhez jussanak, és védelmet biztosítsanak a fosztogatók ellen. És ez még nem volt minden. Segítségrõl is gondoskodott a hadirokkantak, hajléktalanok, éhezõk számára. Amikor a béke visszatért, a meghatott és hálás weimari herceg kinevezte követségi tanácsosnak, ami biztos fizetést jelentett, és biztosította családja – hét gyermeke – ellátását. Élete értelmet nyert, de az élet értelmét még mindig nem fogta fel. A változás még külsõleg jelentkezett.

De Isten tovább mûködött.

Hét évvel késõbb újra odalett a nyugalom. Lipcsénél a világtörténelem addigi legnagyobb csatájára került sor közel 600.000 katonával. Útban a harctérre a 20.000 fõbõl álló francia sereg csapatai ismét Weimaron vonultak át. Nem ismertek irgalmat és könyörületet. Gyakran vöröslött az ég a kifosztott és felgyújtott falvaktól. A pusztító franciákat tífuszjárvány követte, amely Falk-gyereket is elragadott. Johannes maga is megbetegedett, és farkasszemet nézett a halállal. Ezekben a nehéz

idõkben változott meg az író élete.

Amikor felépült a betegségbõl, ahogy õ fogalmazott «szatirikusból keresztyén» lett. A legnehezebb óráiban született újjá.

A megváltás, a személyes családi szenvedések, az utolsó háború tapasztalatai, emlékezés a danzigi tanácsurakra, a családi háttér, mind egyetlen feladat felé terelték Johannes Daniel Falkot: Egy nap egy rongyos fiú kopogott az ajtaján, és bebocsátást kért. A szülei elpusztultak a háborúban, éhes volt. Johannes Falk emlékezett a tanácsúr szavaira, és Jézus szavaira is: «Aki egy gyermeket befogad az én nevemben, az engem fogad be.» Így beengedte a gyermeket. Ez volt a kezdete egy igen jelentõs «szociális szolgálatnak», melyet ezután kezdett kiépíteni.

Hamar elterjedt az utcagyerekek között, hogy Falk követségi tanácsos befogadott egy árvát – így a kopogtatás nem szûnt meg háza ajtaján.

A Falk család megnyitotta házát a védtelen árvák elõtt, akik Napóleon serege mögött az országút rongyosai lettek. Johannes kibérelt egy üresen álló udvart, berendezett ott eg y iskolát, gondoskodott arról, hogy a gyerekek nevelõ családokhoz kerüljenek, és bejuttatta õket a weimari kézmûves mesterekhez inasnak. Az

1816 karácsonyestéjén a Lutherhaus árvái, akiket Johannes Falk vett pártfogásába, ezt a dicsõítõ éneket zengték

utolsó háborúban nyújtott nagyszerû teljesítménye alapján segítették a mesterek, és készségesen felvették a gyerekeket. Így Johannes Falk 1813-ban megalapította a «A szükségben segítõ barátok társaságát» – amely «Németország elsõ szociális és pedagógiai irányultságú polgári kezdeményezése volt», amint az író és újságíró Christian Feldmann megjegyezte.

A gyerekekkel együtt Johannes Falk rendbehozta az egyik tönkrement weimari grófi várat, ahol állítólag egyszer Martin Luther megszállt, és az itt berendezett árvaháznak a «Lutherhof» nevet adták. Johannes Falk gyerekeket segítõ ötleteit, gondolatait levelekben, cikkekben terjesztette, melyek a keresztyéneket más városokban is arra ösztönözték, hogy hasonló «gyermekmentõ házakat» hozzanak létre, amint Hamburgban is, ahol Johann Hinrich Wichern lelkipásztor 1833-ban a «Rauhe Haus» navû létesítményt alapította – egy diakóniát, amely mind a mai napig fennáll.

1816-ban, három évvel a társaság megalapítása után, mutatták be elõször a ma annyira híres «Ó, te üdvadó» kezdetû karácsonyi éneket. A

dallam vagy egy szicíliai matrózdaltól vagy egy esküvõi énektõl származik, melyet Johannes Falk barátja, Johann Gottfried Herder 1788-ban itáliai útján hallott. E dicsõítõ ének forrása tulajdonképpen Falk életének tragédiája volt.

A fia, akihez nagy reményeket fûzött, megbetegedett és meghalt. «Ó, Uram», mondhatta Johannes sóhajtva, «miért veszed el a saját gyermekeimet, és vezeted házamba szakadatlanul az idegeneket?» De Johannes és felesége erõt merítettek az imádkozásból. Készek voltak szeretetüket az árva gyerekekre fordítani. És jött 1816 karácsonya. Falk úgy érezte, ismét a toll után kellene nyúlnia. Rég volt, amikor csak úgy ontotta a verseket. De most már nem szatírákat akart írni. Ez alkalommal valami olyat, ami Urát és Megváltóját dicsõítette. Így Johannes Falk ünnepi éneket írt a Herder által talált dallamra. Három versszakot szerzett, mindhárom ünnepre – karácsonyra, húsvétra és pünkösdre – gondolva. 1819-ben Falk munkatársa, Heinrich Holzschuher kiegészítette az elsõ versszakot még további két karácsonyi strófával – és ez az ének mai ismert változata.

1826. február 14-én Johannes Daniel Falk vérmérgezésben meghalt, és bement az örök dicsõségbe; már nem élte meg, milyen népszerûségnek örvendett az «Ó, te üdvadó» kezdetû karácsonyi éneke, melyrõl Goethe is megjeg yezte, hog y «eg yszerû ragyogása» õt is «elragadtatással» töltötte el. Így 1816 karácsonyestéjén a Lutherhaus árvái, akiket Johannes Falk vett pártfogásába, ezt a dicsõítõ éneket zengték, és azóta minden évben, így az idén is, sok gyülekezetben és templomban fog felcsendülni az: 1. Ó, te üdvadó, áldást, fényt hozó, Békét hirdetõ karácsony!

Bûnterhes földre Krisztus ma jött le, Hívek, örvendezzünk e napon!

2. Ó, te üdvadó, áldást, fényt hozó, Békét hirdetõ karácsony!

Krisztus ma jött le, Hívek, örvendezzünk e napon!

3. Ó, te üdvadó, áldást, fényt hozó, Békét hirdetõ karácsony!

Ujjong a szívünk, Jézus jött értünk, Hívek, örvendezzünk e napon!

RENÉ MALGO

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

15

Mit jelent a karácsony?

NÉZÕPONTBAN

Ezért fel is magasztalta õt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsõségére.

Fil 2,9-11 Isten Fia, Jézus Krisztus által beszél hozzánk. «Isten … ezekben a végsõ idõkben a Fiú által szólt hozzánk» (Zsid 1,1-2). Az a gondolat, hogy Isten valamikor majd eljön erre a bolygóra, õsi igazság, ami kétségtelenül a megígért üdvösségrõl (1Móz 3,15) Ádámnak adott eredeti isteni kinyilatkoztatás szóbeli továbbélése. Csaknem minden világvallásban találunk kezdetleges utalásokat arra, hogy az ember valamikor már hallotta vagy érzékelte, miszerint Isten meglátogatja majd a földet. Azonban csak az «az idõ teljességében» értek meg a feltételek, mikor minden prófétai jövendölés beteljesült, és Isten «elküldte Fiát, Aki asszonytól született» ) Gal 4,4).

Azon az elsõ karácsony éjjelen Betlehemben Isten «megjelent testben» (1Tim 3,16). Ez a bemutatkozása Jézus Krisztus személyében történt. A Szentírás ezt mondja Krisztusról: «Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg» (Kol 2,9). Istennek ez a megjelenése messzemenõen a legtökéletesebb kinyilatkoztatás, amit Isten valaha is adott a világnak. Ha meg akarod tudni, hogy milyen az Isten, hosszan nézd Jézus Krisztust. Benne tükrözõdik nemcsak az a tökéletesség, ami már a teremtett világban feltárult – bölcsesség, erõ, fenség – hanem olyan örökérvényû értékek is, mint igazság, irgalom, kegyelem, szeretet. «Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az õ dicsõségét» (Jn 1,14).

Jézus Krisztus ezt mondta tanítványainak: «Higgyetek Istenben és higgyetek énbennem» (Jn 14,1). Ez a hit elkerülhetetlen sorrendje. Ha hiszünk abban, amit Isten tett és mondott, akkor Abban is hinni fogunk, Akit elküldött hozzánk!

Billy Graham

Boldog ka 16 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

Az igazi szeretet

I.Kor 13 karácsonyi változata.

Ha a házamat fenyõágakkal, gyertyákkal, égõkkel és csilingelõ harangocskákkal díszítem fel, de családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszlettervezõ.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket fõzök és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elõ, de családom számára nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnõ.

Ha az ingyenkonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de az emberek felé nincs bennem szeretet, mindez semmit nem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, mirõl is szól a karácsony.

• A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy megölelje gyermekét.

• A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.

• A szeretet bátorságos az idõ szûke ellenére is.

• A szeretet nem irígyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és hozzáillõ asztalterítõ van...

• A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak és útban tudnak lenni.

• A szeretet nemcsak azoknak ad, akiktõl kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.

• A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltûr.

• A szeretet soha el nem múlik.

• A videójátékok tönkremennek, a gyönysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak, de a szeretet ajándéka megmarad!

írta: Siklósi József

arácsonyt! Éjféli Kiáltás 2014. 12.

17

NÉZÕPONTBAN

Hogyan élték túl a baptisták a Rákosi- és a Kádár-kort?

A baptisták elõször 1950-ben érezték saját bõrükön az államszocializmus vallásfelszámoló törekvését. Ekkor Révai József népmûvelési miniszter a „Harc a klerikális reakció ellen” címet viselõ beszámolójában a következõket mondta: „Fokoznunk kell a harcot a különbözõ szektákkal szemben is.

Az adventista, jehovista, baptista és egyéb szekták vezetõi a legtöbb esetben az amerikai imperializmus szolgálatában állnak – imperialista propagandaszervezetek.”

E

nnek fényében az 50-es évek elején megkezdõdtek az elsõ kisebb ijesztgetések, hatósági megszorítások.

Kovács Géza, az akkor Újpesten szolgáló baptista lelkipásztor a következõkre emlékezik: „1952-ben az Újpest Tanács VB felszólított, hogy – mint valamilyen egyesület – számoljunk el az elõzõ év bevételeirõl és kiadásairól. …én pontos elszámolást küldtem, de ugyanakkor megjegyeztem, hogy az 1947/33. tc. szerint nem egyesület, hanem teljes jogú egyház vagyunk. …a XIII. ker. Tanács VB beidézett, hogy a 'gyülekezet nyilvántartásba vétele' miatt jelenjek meg.

A kerületben mûködõ két gyülekezet taglétszámáról és az ott szolgálók neveirõl érdeklõdtek. Ingerülten kifogásolták, hogy a leányotthont még nem oszlattuk fel, holott az egyháznak erre nincs jogosítványa, követelték, hogy az utcán lévõ keresztet ne világítsuk ki, és hogy záros határidõn belül hozzam be az ÁEH által kiállított mûködési engedélyünket.” A lelkipásztor azt válaszolta, hogy a törvény által egyenjogúsított egyházként mûködnek, úgyhogy ha bármilyen követelésük van, azt írásban közöljék velük. Írásbeli felszólítás azonban nem érkezett. A további konfliktusforrás megszüntetése érdekében azonban a leányotthonban lakó öt lányt valóban elküldték, és nem világították ki többet a keresztet.

Néhány hónappal késõbb, az ÁVH XIII. kerületi parancsnoksága rendelte be Kovács Gézát. Az idézésben arra is

18 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

Budapest, 1948. január 12. Kovács István, Kádár János, Rákosi Mátyás, Révai József, Nagy Imre és Horváth Márton a Magyar Kommunista Párt vezetõségének tagjai a párt konferenciáján.

elõre felszólították, hogy hozza magával a gyülekezet tagjainak névsorát. „(…) Ávós egyenruhában levõ õrnagy fogadott. Amikor kiderült, hogy nem vittem névsort, éktelen dühbe tört ki. Én arra hivatkoztam, hogy Magyarországon szabad vallásgyakorlat van, a vallás magánügy.

Erre az õrnagy: 'De önnek van névsora, és ide fogja hozni. Ön a béke ellensége, a szocializmus ellensége, reakciós pap!'

Mikor elcsendesedett azt kérdeztem tõle: Látja az itt épülõ lakótelepet? Ennek az építésvezetõnek a sztahanovista építésvezetõje a mi gyülekezetünk tagja. Mi nem vagyunk a béke ellenségei, mi építjük a szocializmust. 'De a fejük meg az égben van!' – kiáltotta. 'Nem szégyelli magát, hogy tanár létére ilyen bolondságokra adta a fejét? Ön a mi egyetemünkön történelem tanári diplomát szerzett!' Én minden alkalommal a világtörténelem legnagyobb eseményérõl tanítok – mondtam. Arról, hogy a mindenható Isten Fia, Jézus Krisztus eljött a földre, és halála és feltámadása által megváltást szerzett minden ember számára. (…) Hellyel kínált, beszélgettünk. (…) Elmondtam, hogy lettem hívõ. (…) A névsor szóba se került többé.”

A fentiekben bemutatott konfliktusok ellenére Kovács Gézánál a következõket olvashatjuk: „Aktív missziómunkásként éltük át az 50-es éveket, úgy emlékszünk, hogy a mi közösségünkben az evangelizációs és a gyülekezetközi missziós tevékenységek is a legtöbb helyen – ha csökkentett intenzitással is, de – tovább folytak.” Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy 1948-1953 között a politikai vezetés a nagy történelmi egyházakkal folytatott harccal volt elfoglalva, aminek következtében a baptistákra vonatkozó bevezetett korlátozó intézkedések végrehajtatására és ellenõrzésére nem volt kellõ kapacitás.

(Vagy egyszerûen taktikai okokból nem fordítottak rá kellõ figyelmet.)

A teljes figyelmüket ugyanis a nagy egyházak tájékán történõ „rendteremtésre” fordították. Ahogyan az a fenti, Révai Józseftõl származó idézetbõl is kiderült, elképzelés szintjén már megszületett a gondolat a szabadegyházak figyelemmel követésére és korlátozására is, de mindez a gyakorlatban a 60-as évek elejéig nem vált jelentõssé. 1956 októbere után ugyanis a megújult kommunista hatalom

Révai József, a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetõségének tagja, a Szabad Nép fõszerkesztõje a munkahelyén

ismét a nagy egyházaknál kezdte meg „a rend visszaállítását”. A kisegyházak szerencséjére tehát ’56 után sem rájuk szegezõdött az államhatalom szigorú tekintete. Ezt a baptista vezetõk is tisztán látták. „Komoly problémák kerültek rendezésre. A katolikusoknál a Mindszenthy ügy, a reformátusoknál a Papp László-féle nyilatkozat, az evangélikusoknál most kezdõdnek a tárgyalások. Ha ezek a történelmi egyházakkal folytatott tárgyalások befejezõdnek, a Szabadegyházakkal is sor kerül a megbeszélésekre” – mondta Szabó László, a Magyarországi Baptista Egyház akkori elnöke. Mindez azt igazolja, hogy a vezetõség pontosan érzékelte az 50-es évek végén bekövetkezõ változást, amely magával hozta a ’60-as évek elején már a gyakorlatban is jól érzékelhetõ, feléjük irányuló szigorodó ellenõrzést és felügyeletet.

1959: a változás éve 1955-ben került bevezetésre az a gyakorlat az ÁEH részérõl, hogy csak az általuk kiállított igazolványokkal rendelkezõ lelkipásztorok végezhetnek szolgálatot, és csak a mûködési engedélyen feltüntetett helyeken. „Különösebb baj ezen a téren nincs” – mondta a baptista elnök ezzel kapcsolatosan még 1955-ben, ezzel is jelezve, hogy a rendelkezés érvényben van ugyan, de betartásának ellenõrzésére nem fordítottak komolyabb figyelmet.

1959-ben Nagy József alelnök azonban már másképp nyilatkozott: „Az elmúlt fél év a szûkülõ lehetõségek idõszaka

volt. A határozottan kemény kéz elsõ alkalommal a Vaján meghirdetett ifjúsági találkozóval kapcsolatban mutatkozott.”

Ekkor arra kényszerítették õket, hogy egy körlevelet adjanak ki, mely szerint az ÁEH tudta és engedélye nélkül semmilyen gyülekezeti alkalmat nem lehet tartani. „Az ÁEH az utóbbi idõben több olyan közösségi kérdésbe is beleszólt, ami eddig a magunk hatáskörébe tartozott.

Tudomásul kell vennünk, hogy az ÁEH hozzájárulása nélkül egy lelkipásztor sem fogadhat el gyülekezeti meghívást… misszió utakkal ne provokáljuk a hatóságot. Igehirdetéssel csak azok szolgálhatnak, akiknek felhatalmazó igazolványuk van, és õk is csak ott, ahová az igazolványuk szól” – mondta 1959. november 26-án Szabó László, az egyház akkori elnöke.

1959-ig mondhatjuk azt, hogy a baptista gyülekezetek a korábbiakhoz hasonló módon, komoly fenyegetésektõl és szigorításoktól mentesen élték mindennapjaikat. A törvénybeli módosítások apróbb változtatásokkal kijátszhatóak voltak, így kisebb cselekkel a korábbi idõkhöz hasonló keretek között tudott mûködni az egyház. Megszüntették ugyan a Magyarországi Baptista Ifjúsági Szövetséget, de Ifjúsági Bizottság néven tovább munkálkodhattak. Balatonföldváron és Tahiban az évenként megrendezésre kerülõ evangelizációs tábor helyett nyári tábornak nevezett üdültetéseket szerveztek. Beszüntették a gyerekeknek szóló vasárnapi iskolát, mivel iskolát

egyház nem mûködtethetett, de vasárnapi gyermek-bibliakör néven tovább létezhetett a csoport. „1960. december 30-án dörgés nélkül jött a villámcsapás” – írja Kovács Géza.

Ezen a napon az ÁEH megvonta bizalmát Szabó Lászlótól, az egyház akkori elnökétõl. Szabó László nemcsak a Magyarországi Baptista Egyház elnöke volt, hanem a Szabadegyházak Tanácsának elnöke, a Békehírnök címet viselõ baptista újság felelõs szerkesztõje, valamint a Nap utcai gyülekezet lelkipásztora is. Az ÁEH nem fogalmazta meg konkrétan a félreállítása okát, csupán annyit közöltek: ha Szabó László nem mond le, és nem vonul vissza önként, akkor nyilvánosságra hozzák a „bûneit”, amibõl aztán nagy baja lesz neki és az egyháznak is. Így aztán betegségre hivatkozva lemondott.

Szabó László félreállításával a megüresedett pozíciókat – az egyházelnökség kivételével – az államhatalom egy párthû férfira, Palotai Sándorra bízta. Palotairól a baptista közösség egyöntetûen negatívan nyilatkozott. Kovács Gézától a következõket olvashatjuk: „Istentelenül élõ, de a Bibliát és a kisegyházakat jól ismerõ és ügyesen manõverezõ ember, aki teljes mértékben érvényre juttatta az ÁEH és a Párt szempontjait, de legjobban saját anyagi céljait igyekezett elérni. Mértéktelen kapzsiságát csak hiúsága múlta felül. (…) Sokarcú ember volt: tudott nyájas lenni, prédikálni, de – ha érdekei, vagy pártmegbízatása úgy kívánta – kegyetlenül 'elintézett' bárkit.

Róka ravaszságával, kígyó okosságával, és ha kellett, az oroszlán erõszakosságával vitte véghez az ÁEH akaratát. Többször nõsült, de családi és magánélete mindenki számára mindvégig rejtély maradt.

Késõbb tudtuk meg, hogy az adventisták erkölcsi okok miatt korábban kizárták a gyülekezetbõl.” „Átlagon felüli ravaszsága és gátlástalansága az általános mûveltség és jó modor teljes hiányával társult, (…) végletek között cikázó személyisége munkatársait számtalanszor a legteljesebb kétségbeesésbe sodorta. Ha kedve úgy hozta, zavarba ejtõ nyájasságával bûvölte meg hallgatóit és osztogatta a kisegyházaktól összeharácsolt kegyadományokat. Ám ha kedve bezordult – s ez volt gyakoribb –, gátat

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

19

NÉZÕPONTBAN A nyíracsádi baptista imaház (eredetileg zsinagóga) Fotó: Fortepan

nem ismerve gorombáskodott (…) Az a felsõ beosztású egyházvezetõ, vagy többdiplomás lelkipásztor, akit a diktátor 'vén hülyének' titulált, vajon mit felelhetett volna erre?” – írja Gyõri Kornél Vizsgáljuk meg útjainkat címû tanulmányában Palotai Sándorról.

Gyõri Kornél egy személyes tapasztalatról is beszámol a „diktátorral” kapcsolatosan: „1966-ban, a mindannyiunk által becsült Kovács Imre egyházelnöksége idején vonatkimaradás miatt több órás késéssel érkeztem meg az akkori Alkotmányozó Bizottság tárgyalására. Teljesen elcsigázott társaságot találtam együtt. A megbeszélést 'vezetõ' Palotai Sándor éppen kiment néhány percre. Imre bátyám akkor rám emelte tekintetét és elkínzottan mondta: 'Fiam, mi már teljesen kikészültünk. Ez az ember maga a Sátán! Senki sem ellenkezett' (…)”

Palotai tehát szép lassan átvette a vezetõ beosztású pozíciókat: elõször a baptista egyház „tanácsadójaként” mutatták be, majd a Szabadegyházak Tanácsa (SZET) ügyvezetõ igazgatója, végül a Békehírnök fõszerkesztõje lett, hogy legyen valaki, aki „megmenti” a szerintük haldokló lapot.

1961 Kovács Géza újpesti lelkipásztor életében is komoly változást hozott. Az ideiglenes háromtagú elnökség tagjaként tõle is megkérdezték, hogy kit javasol a Magyarországi Baptista Egyház új elnökének. Az ÁEH a kérdés feltevése elõtt már korábban határozottan javasolta ajánlásra Baranyai Mihályt, azonban Kovács Géza nem értett egyet ezzel. „Baranyai Mihály koránál és egyéniségénél fogva is nem alkalmas” – érvelt akkor a 72 éves Baranyai elnökjelölése ellen. „Nagyon rossz néven vették az ellenkezésemet. A vállalt és kimondott véleményemnek gyors következménye lett.”

A következõ évre szóló lelkipásztori igazolványa (más néven mûködési engedélye) ugyanis nem érkezett meg.

Palotai Sándor azt javasolta, hogy írjon egy levelet az ÁEH felé, melyben önkri-

20 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

tikát gyakorol. Kovács ekkor szegényparaszti származására, és a számos kiváló dolgozóval bíró újpesti gyülekezetére hivatkozva visszakaphatta az igazolványát. A történet azonban itt még nem zárult le. 1961 júliusában ugyanis Palotai Sándor közölte vele, hogy két héten belül a családjával együtt el kell hagynia Budapestet és az újpesti lelkipásztori szolgálatát. „(…) Akkori elképzelésem szerint onnan terveztem majd nyugdíjba menni. Döbbenetemben azt makogtam: de hát miért, mit vétettem? Nem tudjuk megmondani, hogy miért, de te értelmes ember vagy, gondolj ötöt és abban benne van – volt a válasz.” Ócsa: egy esettanulmány Kovács Géza ekkor saját akaratán kívül, az államhatalom kedvének kiszolgáltatva az ócsai baptista gyülekezet lelkipásztora lett. Itt újabb „államügy” gerjesztett konfliktust: „Az ócsai imaház kicsi volt és különösen korszerûtlen.

Vályogból épült és agyagpadlós volt akkor, amikor a gyülekezet tagjai kevés kivétellel már hajópadlós, vagy parkettás szobában laktak. Nagy lelkesedéssel új imaház építésébe kezdtek. 1957-ben építési engedélyt is kaptak. A probléma, és a gyülekezeten belül gerjedõ meghasonlás abból fakadt, hogy a pásztor irányításával kiemelkedõen szép templomot akartak építeni: vörös Ábrahám-hegyi ciklonkõbõl. A kõ ideszállítása, majd megfelelõ kõfaragó és hívõ szakemberek megtalálása, megszervezése sok idõt vett igénybe. Ezen túl a kõ faragása és a faragott kõbõl való építkezés idõigényes munka volt. Közben letelt a két év és az építési engedély lejárt. Meg kellett volna újítani a hivatalos iratot, hogy a munká-

latok tovább folyhassanak. Ám az ÁEH ehhez ekkor már nem járult hozzá.”

Ez a hivatali intézkedés óriási traumát okozott a gyülekezetnek. Hetényi Pál, az akkori ócsai lelkipásztor minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy újra megkaphassák az engedélyt, de intézkedéseivel csak annyit ért el, hogy az ÁEH bevonta az õ lelkipásztori igazolványát is. A gyülekezet meghasonlása abból eredt, hogy egyesek lelkipásztoruk mellé álltak, és az ügy mártírjaként tekintettek rá, míg mások, akik kezdettõl fogva ellenezték a különleges kõtemplom építését, saját igazukat erõsítették: ha hagyományos módon építkeztek volna, már készen is lehetne az új imaház.

Kovács Géza a megosztott gyülekezet új lelkipásztoraként megpróbált békességet teremteni. Bejelentette, hogy nem oszt úrvacsorát, amíg a konfliktus nem rendezõdik a gyülekezeti tagok között.

Meghallgatott minden felet, de határozott állásfoglalás helyett csak annyit ír könyvében: „az akkori politikai szituációban valóban nem volt helyes ilyen kõtemplomot tervezni.” A további konfliktusgerjesztés helyett a békességre törekedve elbeszélgetett a két oldal „leghangosabb képviselõivel”, akik aztán belátták, hogy a köztük levõ ellenségeskedés „nem Istentõl jövõ”.

A gyülekezet „lelki megújulása” vonzóvá tette az istentiszteleteket, aminek az lett a következménye, hogy a látogatók már nem fértek el az imaházban. Kovács Géza a régi imaház kibõvítését, illetve apróbb korszerûsítési munkákat kezdeményezett. Természetesen mindezt az ÁEH tudtán kívül: „fõszempont volt a gyorsaság, hogy mire bárki felfigyel rá,

Egy résztvevõ magnószalagra rögzíti Billy Graham, amerikai baptista egyházi vezetõ prédikációját a pécsi székesegyház elõtti Dóm téren tartott igehirdetésen az evangélista 1985-ös magyarországi látogatásakor már legyen készen. Az illetékes hatóságok nem is léptek közbe.”

Amilyen hirtelen és váratlan volt Kovács Géza eltávolítása az újpesti gyülekezetbõl, olyan váratlan volt viszszarendelése is. Huszonkilenc hónapot töltött családjával Ócsán. A visszarendelés azonban nem volt hátsó szándék nélküli: az ÁEH és Palotai Sándor abban bíztak, hogy az ideiglenes eltávolítással kellõképp megtörték a lelkipásztort, aki szolgálatkész, párthû emberként tér majd vissza. Elsõ követelményükkel már 1964 tavaszán elõálltak: „a baptista közösségben központosítani kell a gyülekezetek adakozását és ezzel együtt a lelkipásztorok fizetését. Ki kell alakítani azt a rendet, hogy minden gyülekezet küldje be a hívek adakozását a központba. A beküldött pénzzel aztán az egyház központja gazdálkodna, központilag állapítanák meg minden lelkipásztor méltányos fizetését. ” Kovács Gézának nem tetszett az ötlet: „mi az önálló gyülekezetek felelõsségében gondolkodunk”. Az ellenvélemény következménye vita lett, aminek végeredményeként az osztályvezetõ kézfogás nélkül, a következõ szavakkal küldte el a pásztort: „úgy látszik ön nem lesz egyházának a pénzügyminisztere.” Természetesen ez az egyszemélyes ellenállás nem tudta megfékezni az ÁEH tervét, és a lelkipásztorok fizetésének központosítása 1965-ben megtörtént.

Nem sokkal késõbb újabb problémák jöttek. Fegyelmi eljárást indítottak Kovács Géza ellen, mert Tahiban „üdültetés helyett evangelizálást folytatott”. Az ítélet szerint újra el kellett hagynia családjával együtt Budapestet, és vidéki szolgálatot kellett vállalnia. Szigetszentmiklóst jelölték ki számára. Felesége azonban levelet írt az ÁEH fõelõadójához, amelyben azt kérte, hogy a két nagyobb fiúk Újpesten fejezhesse be az iskolai tanévet, mert egyikük abban az évben készült az érettségire, a másik pedig az általános iskola nyolcadik osztályát végezte. „A feleségem levelére rendkívül gyorsan, 24 órán belül, és rendkívül hevesen reagáltak az egyházunk vezetõi. (Az ÁEH ugrasztotta õket.) Kocsival jöttek értem, és kérték, hogy vigyem magammal a lel-

kipásztori igazolványomat.

Statáriális gyorsasággal bíráskodást folytattak, és kimondták, hogy mivel én a feleségemet is felhasználva taktikázom velük, elveszik igazolványomat, és soha többé, sehol nem lehetek lelkipásztor.”

Kovács Géza ezt követõen polgári munkahelyet vállalt, a Chinoin vegyészeti és gyógyszergyár segédmunkása lett. Nem adta fel azonban lelkipásztori szolgálatát sem, a bátrabb gyülekezeteket, melyek engedély nélkül is fel mertek kérni prédikátorokat, gyakran látogatta. Ezt a turpisságot az ÁEH kifigyelte, és felajánlották neki: „Ha abbahagyod az országjárást, megkapod Budafokot.” Így lett Kovács Géza a budafoki baptista gyülekezet lelkipásztora, ahonnan aztán még számtalan helyre sodródott kalandos életében.

Enyhülõ politikai nyomás Az 1970-1980-as években már jóval kevesebb konfliktussal és erõszakos zavarkeltéssel kellett a baptista közösségnek megbirkóznia. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a lelkipásztorok és a gyülekezetek „betörtek”: megtanultak alkalmazkodni a fennálló viszonyokhoz.

Megszokták, hogy „idegen” lelkipásztorokat csak elõzetes hozzájárulás után lehetett meghívni, valamint elfogadták, hogy Tahiban és Balatonföldváron csak tényleges üdültetés folyhat.

A konfliktusok enyhülésében közrejátszott az is, hogy a politikai nyomás lassan, de fokozatosan enyhült. A 70-es évek második felében például már megjelenhettek – természetesen csak turistaként – nyugati missziósok, és ekkor már tömegével osztogatták az illegálisan behozott evangéliumi iratmissziós könyveket is. (Kovács Géza ezzel kapcsolatban megjegyzi: amikor az imaházat építették, külön titkos helyiséget hoztak létre a könyvraktár részére az alagsorban, ahová a törvényellenesnek számító vallási mûveket rejthették.) Palotai Sándor 1979-es halála is hozzájárulhatott ehhez a viszonylagos, állandósuló nyugalomhoz - õt az államszocializmus már nem tudta új emberrel pótolni.

Összességében elmondható, hogy a baptista közösség taglétszáma a 40 évig tartó szocializmus ideje alatt igen nagy számban csökkent. Több mint négyezer hívõvel lett kevesebb a gyülekezeti tagok száma, és több mint kétszáz baptista istentiszteleti hely került bezárásra. A megmaradt tagok kor szerinti összetétele Kovács Géza szerint ijesztõ, mert igen nagy arányú elöregedés volt tapasztalható. Ezek a tények különösen érdekesek annak fényében, hogy a magyarországi szovjet elnyomáshoz hasonló körülmények között élõ romániai baptista közösség létszáma gyarapodott ez idõ alatt, de a Szovjetunióban is nõtt a baptisták száma 1949 és 1989 között: 1917-ben még csupán nyolcvanezren voltak, a 80as években azonban már több mint ötszázezerrõl számolnak be a kimutatások. „Ezekben az országokban az elnyomás és az üldözés – mint az elsõ keresztények idejében is – növekedést eredményezett az evangéliumi közösségek számára” – így Kovács Géza.

Gyõri Kornél a következõket írja az elmúlt rendszerrõl: „Bizonyságot teszek arról, hogy sok-sok hittestvérünkkel együtt igenis boldogok voltunk. Nem azért, mert hitünket feladva azonosultunk az intézményesített hitetlenséggel, hanem éppen azért, mert – ha küzdelmek árán is – ragaszkodtunk minden örömünk kiapadhatatlan forrásához, Megváltó Urunkhoz. (…) A politika igyekszik mindenható fõszereplõnek feltolni magát, mégsem tud korlátlanul behatolni az életbe.”

KOVÁCS KAMILLA A CIKK MEGJELENT A MÚLT-KOR TÖRTÉNELMI MAGAZINBAN KÖSZÖNET AZ ENGEDÉLYÉRT

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

21

NÉZÕPONTBAN

ZSIDÓSÁG

Milyen keveset is tud egy professzor!

Egy zsidó professzor kijelentette, hogy a zsidóságnak nem is annyira Jézussal van problémája, mint inkább Pállal. Valóban így lenne?

N

emrég megjelent a Maariv izraeli napilapban egy izraeli professzor cikke, melyet az israel heute «érdekes új látásmódnak» nevezett. «Admiel Kosman, a Talmud professzora, ebben elmagyarázta», írja az Israel Heute az említett cikkrõl, «hogy a zsidóságnak nem annyira Jézussal van problémája, hanem inkább Pál apostol tanaival.

Kosman a korai egyházról folytatott kutatásai során állítása szerint rájött arra, hogy Pál szándékosan azon dolgozott, hogy a hívõk korai közösségének zsidó jellegét leépítse, megszüntesse, és ezáltal egyengesse a keresztyénség, mint saját vallása elõtt az utat.» Így Kosman szerint «Pál nem igazi követõje Jézusnak», írja az Israel Heute, «még a korai gyülekezetek vezetõi is ellene voltak», és «nem zsidó irányultságúnak» nevezték. A Talmud professzor következtetése így hangzik: «Jézus törvénytisztelõ zsidóként nem értene egyet Pál tetteivel».

Anélkül, hogy tudta volna, ez a professzor fejtegetéseivel igazat adott Pálnak, aki kijelentette: «A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sõt megismerni sem képes: mert csak

22 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

lelki módon lehet azokat megítélni» (1Kor 2,14).

Kosman félreértette azt az alapvetõ bibliai igazságokat, hogy Pál apostol Jézusról szóló tanításait maga is kapta. A Galatabeliekhez írt levelében Pál ismételten hangsúlyozza, hogy az általa hirdetett evangélium nem emberektõl származik. Ezt nem egy embertõl kapta vagy tanulta, hanem Jézus Krisztus k ijelentése alapján jutott hozzá (Gal 1,11–12). Pál Jézus üzenetén egyáltalán nem változtatott, amint azt Kosman cikkében sugallta. Ha közelebbrõl megnézzük, a zsidóságnak sokkal inkább Jézussal volt problémája, különösen az ultra-ortodox köröknek.

Továbbá Kosman figyelmen kívül hagyja, hogy Jézus Krisztus Maga alapította a gyülekezetet zsidókból és pogányok ból. A zsidó Pétert Maga az Úr küldte a pogány Kornéliuszhoz, hogy hirdesse neki és háza népének a Jézusról szóló evangéliumot. Itt ismerte fel Péter, és késõbb a többi júdeai hívõ is, hogy Isten nem úgy tekint az emberre, hogy zsidó-e vagy pogány, és azt is, hogy Isten nem személyválogató (ApCsel

Ha közelebbrõl megnézzük, a zsidóságnak sokkal inkább Jézussal volt problémája, különösen az ultra-ortodox köröknek.

10,11). Pál maga jelentette ki, hogy Jézus a Gyülekezet alapköve, vagyis alapítója (Ef 2,19-22).

Az, hogy a korai gyülekezet vezetõi ellene voltak a «nem zsidó irányultságnak, melyet Pál követett», amint azt Kosman véli, szintén nem fedi a valóságot. Amikor Cezáreában az elsõ pogányok megtértek Jézushoz, a júdeai Krisztus-hívõ zsidók elõször szemrehányásokkal illették Pétert, de aztán meghallgatták mag yarázatát. És amikor a történteket elmesélte, azonnal felismertél és elismerték Isten keze munkáját ebben az esetben: «Ami-

BÖLCSESSÉGEK Isten hogyan szeret engem?

kor mindezt hallották, megnyugodtak, dicsõítették Istent, és így szóltak: „Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten a megtérést az életre!» (ApCsel 11,18).

Pál késõbb elõterjesztette evangéliumát, melyet az Úrtól kapott, a jeruzsálemi apostoloknak és az ottani gyülekezetvezetõknek; ezek pedig neki és a kíséretében lévõ Barnabásnak is testvéri jobbot nyújtottak, befogadták õket a közösségbe (Gal 2,110). Az ún. apostoli tanácskozáson (ApCsel 15) szintén világossá vált, hogy úgy a jeruzsálemi apostolok, mint az ottani gyülekezetvezetõk, valamint az egész gyülekezet Pállal és Barnabással teljesen egyetértett és elfogadták õket.

A Pál és a Péter közti konfl iktus (Gal 2) szintén arról tanúskodik, hogy lényegében felfogásuk alapja ugyanaz volt, különben Pál nem figyelmeztette volna Pétert eredeti magatartására, és Péter ellentmondott volna nek i. Péter második levelében a szétszórtságban élõ zsidóknak úgy írt Pálról, mint «szeretett testvérünkrõl»; ez a közöttük lévõ egységet húzza alá.

Ezek szerint nem a zsidó gyülekezetek vezetõi voltak azok, akik Pál ellen voltak, hanem, amint õ maga mondta: a «befurakodott áltestvérek» (Gal 2,4). Ezek zsidó, vallásos, szektásodott csoportok voltak, akik ultra-ortodox buzgóságukban a régi hagyományokhoz ragaszkodtak, és akadályozták Jézus Krisztus szellemi munkájának érvényesülését.

Kosman professzor azt állítja, hog y «Pál nem volt Jézus iga zi követõje», csak kihasználta a Jézus által elõkészített terepet, hogy saját tanait érvényesítse. Úgy tûnik, a vallásos zsidóság köreiben, mely Pált már akkor nem fogadta el, mind máig semmi nem változott. Pál a Jézus által kialakított «terepen» mûködött, tanította a keg yelem evangéliumát, amit Jézustól kapott, és magáról kijelentette: «nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentõl a hit alapján» (Fil 3,9).

Kosman professzor úrnak nem a Talmudot kellene tanulmányoznia, hanem a Bibliát.

NORBERT LIETH

Köszönet Szeretnék köszönetet mondani a Missziónkba küldött könyvekért! Kérjük, nézzétek át mégegyszer a könyvespolcaitokat, és tegyétek fel a kérdést: Álljon ott a polcon érdektelenül már kiolvasva vagy inkább kerüljön olyan kezekbe, akik még nem olvasták és segítené õket az Istenhez vezetõ úton…. Te döntesz! Köszönöm a felajánlásokat!

Nagy Erzsébet

Isten szeret engem, Nem akarja, hogy bûnbe essem. De ha mégis megteszem, nem engedi, hogy elvesszem.

Tart még a kegyelem, mert Isten SZERET ENGEM.

Kõ az úton! Úgy gondolod, véletlen kerül életed útjába egyetlen gátló kõ is? Lehet otromba, lehet kicsike, Hidd el, ott van, ahol kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged és elvegye kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, Hogy te megállj mellette. Nézd meg a követ, aztán kezd el Beszélni róla Isteneddel. õt kérdezd meg milyen üzenetet Küld azzal az akadállyal neked. S ha lelked az Istennel találkozott, Utadba minden kõ áldást hozott.

Önzõ-e az Isten?

Együtt utaztam egy fiatal barátommal és a beszélgetés közben kiderült, hogy a barátom még nem adta át az Úr Jézusnak az életét. Bevallása szerint õ nem fog a pokolba kerüljni, mert nem olyan rossz ember. Bevallása szerint még nem teljesen adta át az életét az Úrnak, de szerinte igen önzõ az Isten, hogy mindent és teljesen magának akar.

Megkérdeztem tõle, hogy mit szólna, ha a felesége csak egy kicsit lenne hûtlen hozzá. Teljesen fel volt háborodva még a gondolattól is. Nem önzés ez részedrõl? A válasz természetesen egyértelmû volt, hogy nem. Szerinte túl meredek a hasonlat és a kettõt nem lehet egy lapra tenni.

Pedig nem így van! Az Istennel való kapcsolatunk is szövetség! Ebben is mind a két fél elvárja, hogy teljesen hûségesek legyenek egymáshoz. Nem lehet a házasságba sem fél szívvel belépni, így az Úrral való szövetségbe sem lehet belépni fél szívvel, sem fél szívvel követni. "Szeresd a te Istenedet TELJES szívedbõl…"

Megértette.

Mi marad nekem?

Egy ifjúsági csoportban hangzott el az a kérdés, hogy mindent át kell adni Jézusnak? Még azokat a jó dolgokat, pl. természetjárás, szüleinkkel, barátainkkal való építõ kapcsolat… Az ifi csoport megosztott lett. Voltak, akik azt mondták, hogy ezek Isten szerint jó dolgok, és ezeket nem kell átadni Jézusnak.

Voltak, akik azt mondták, hogy mindent át kell adni, nincs kivétel. Megtérésünkkor mindent Isten kezébe teszünk és átadunk, nem csak a bûneinket. Más dolog, hogy Isten a jó dolgokat visszaadja, de megtisztítva és áldásul, ajándékként.

Szerintem is ez a helyes!

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

23

NÉZÕPONTBAN

A Születés Temploma Bethlehemben

TÖRTÉNELEM

Az üdvtörténet születésének helyei «Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belõled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdankorba, a távoli múltba» (Mik 5,1).

H

ol született a z Úr Jézus?

Bet lehem ben a Sz ü letés templomát nagyon sok ember látogatja. De a bibliahû keresztyének általában úgy hiszik, hogy ez a keresztyén bálványkultusszal egybeforrt hely biztosan nem az igazi helyszín. Azonban vannak nyomós érvek amellett, hogy ez mégis a születés igazi helye. A messiási zsidók a 2. század elején még pontosan tudták, hogy Jézus abban a pásztorkunyhóban született, amely a mai templom helyén állt. 135-ben Kr. u. amikor Hadrian császár a második

24 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

zsidó felkelést brutálisan vérbe fojtotta (több mint egymillió zsidó vesztette akkor életét), sokkolni és gyötörni akarta a zsidókat ott, ahol csak tudta. Így a messiási zsidók elleni intézkedésként a születés barlangja helyén Adonis istennek építtetett templomot. Így maradt meg a hagyományban a hely pontos ismerete. És amikor Helena császárné a 4. században a Születés templomát megépíttette, éppen az Adonis templom helyét jelölte ki számára. Így a pontos helyrõl szóló hagyomány továbbra is fennmaradt.

Betlehem közelében található a Herodion. Ez nem vulkán, noha úgy néz ki, hanem Heródes, a betlehemi gyermekgyilkos palotája.

Eredetileg ez a domb is csak egy volt a többi domb között a júdeai pusztában. Rabszolgák százainak munkája á lta l Heródes ezen a

dombon egy vulkánkúpot emeltetett, és ebbe építtetett számára egy biztonságos palotát. Heródes üldözési má niá ba n szenvedett ezért sok palotát építetett magának, mert állandó félelemben élt, hogy elveszítheti trónját. Amikor a napkeleti bölcsektõl megtudta, hogy megszületett a zsidók királya (Mt 2,3) nagyon megijedt. Ezért ölette meg a g yerekeket is (Mt 2,16-18). Ez az állandó félelem, hogy elveszítheti a hatalmat, egész életét meghatározta.

A Holt-tenger déli partjainál a síkságon emelkedik a Massada. Ez egy bevehetetlen sziklás heg y. Itt is építtetett Heródes egy erõdítményt, ezzel mutatva meg, hog y senki nem vonhatja kétségbe királyságát. Ez a palota úgy néz ki, mint egy sasfészek a szikla csúcsán. Ma is látogatható.

Megmaradtak festmények abból

MEGKÉRDEZTÜK

Eberhard Hanisch prédikátor és az Éjféli Kiáltás vezetõ munkatársa Riberaltában, Bolívia

az idõbõl, még Heródes fürdõszobája is látható. Ez is mutatja, hogy a bibliai idõk milyen közel vannak hozzánk, még ha el is telt azóta 2000 év.

Az Úr Jézus szülei, Mária és József, arra kényszerültek, hogy Eg yiptomba meneküljenek (Mt 2,13-14). Csa k Heródes ha lá la után térhettek vissza (Mt 2,1921). Így teljesedett be a Hós 11,1, ugyanis ott Isten megjövendölte: «… Eg yiptomból hívtam k i fiamat.» József elõször Júdeában akart letelepedni, valószínûleg Betlehemben. Arra gondolt, hogy az a Messiás g yermek- és ifjúkorának megfelelõ hely lenne.

De aztán megtudta, hogy Heródes röviddel halála elõtt megint megváltoztatta végrendeletét, és az egyik legszörnyûbb fiát, Archelaust nevezte ki utódjának. Ez ugyanolyan vérszomjas volt, mint az apja. Ezért Galileába ment, régi szülõvá rosá ba, Ná zá ret be (Mt 2,22–-3), és itt nõtt fel az Úr Jézus.

A zt gondolhatnánk: Kár, miért nem Betlehemben? A próféták azonban így jövendölték, például Za kariás: «A zt a csodát jelzik ezek a férfiak, hogy én elhozom szolgámat, a Sarjadékot!» (Zak 3,8). Názáret jelentése «sarj, sarjadék, rügy, hajtás». A szó a nezer szótõbõl származik, ami «sarjat» vagy «vesszõt» jelent. Mivel az Úr Jézus ott nõtt fel, ezért nem úgy hívták, hogy «Jézus, a Betlehemi», hanem a «Názáreti Jézus» vagy egyszerûen a «Názáreti». A jelentése pedig: a Sarj, Vesszõ, Hajtás. Így csodálatosan beteljesedett a prófécia, Isten így használta fel egy gonosz ember dührohamát, hog y terveit megvalósítsa. (vö.

Zsolt 76,11).

Az Úr Jézus megtanulta az asztalos mesterséget (Mk 6,3). Fával és szegekkel dolgozott. Ez rendkívül fi gyelemreméltó, ha arra gondolunk, azért jött erre a világra, hogy egy átokfára szegezve áldozatként haljon meg. DR. ROGER LIEBI

«Werner Heukelbach és Wim Malgo rakták le hitem alapjait» Hogyan jutott hitre Jézus Krisztusban?

Tizenkét éves voltam, amikor anyámat ateista kollégái tréfásan felszólították, hogy hívjon fel egy telefonszámot. Így jutottak el házunkba a Misszió írásai Werner Heukelbachnak köszönhetõen. Ezek és a rádióadások által ismertem meg Jézust mint keresõ tizenéves.

Melyik a három kedvenc könyve a Biblián kívül?

Sokat olvasok, és hálás vagyok a sok jó írásért. Werner Heukelbach és Wim Malgo rakták le hitem alapjait. Az olyan missziós jelentések, mint az Isobel Kuhné, még ma is nagy hatással vannak rám. Teológiai szempontból G. Wasserzug feldolgozásait a bibliaiskolák számára a legjobbnak találom. Nagyra értékelem Charles Ryrie diszpenzacionalista irodalmát, de örömömet leltem Heinrich Langenberg egzegézisében is. A háromkötetes Etika Thomas Schirrmachertõl és Armin Sierszyn egyháztörténete alapvetõ források számomra. Pihenésképpen regényeket és novellákat olvasok, mint például Elisabeth Musser misszionáriusnõ életét, vagy Karl May regényeit, aki megtört élete ellenére az elsõ világháborús uszítással szemben keresztyén álláspontra helyezkedett.

A Biblia melyik könyvét olvassa a legszívesebben és miért?

Egyik könyvet sem tudnám külön kiemelni.

A családfákat fiatalkoromban nagyon tanulságosnak találtam, Isten valóságos mûködését láttam bennük. József történetét szívesen olvasom. Szeretném látni a Jób könyvét színpadi változatban, tanán jobban érthetõ lenne. Természetesen a profetikus könyvek és az apostoli levelek szintén nélkülözhetetlenek.

A keresztyénség melyik történelmi személyiségét értékeli nagyra és miért?

Dr. Martin Luthert (Fausel és Bainton életrajza alapján) nagyra értékelem megtéréséért és azért, hogy felismerte Isten igazságát, bibliafordításáért, Isten általa adott abban a korban áttörést. Egyik reformátor életében sem látunk olyan szellemi fejlõdést, mint az övében. Hogy gyengeségei is voltak, az már nem fog szerepet játszani a mennyben.

Mi jut eszébe, ha Jézus ígéretét hallja: «Bizony, hamar eljövök»?

Arra gondolok, hogy Jézus ezzel a kijelentésével belsõ szellemi felkészülésre akart ösztönözni bennünket, és elõkészíteni viszszajövetelére, valamint az örök életre.

Mire gondol, ha az «apokalipszis» fogalmát hallja?

Jézus «kinyilatkoztatására» gondolok bennünk (vö. Galat 1,16), és a Bárány megjelenésére a Jelenések könyvében, ahol a Bárány vérérõl, az élet könyvérõl, apostolairól, a Bárány menyasszonyáról, a Bárány menyegzõjérõl, a trónról és a Bárány haragjáról olvashatunk.

Ha egy dolgot megváltoztathatna a világban, mi lenne az? Én nem gondolok arra, hogy valamit is megváltoztassak, amit Isten nem változtatott meg. Mi nem tudjuk a gyomot kigyomlálni. «Itt van a szentek türelme és hite.»

Chambers mondta: «A beavatkozás zavart kelt.» A történelemben Isten meglepõ módon gyakran visszahúzódik, nem avatkozik be. Az emberi közbeavatkozás nem vezet célra. Különben azt kell tennünk, amit Isten Szavában parancsol. Épp elég tennivaló az is!

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

25

ÉJFÉLI KIÁLTÁS

Csoportkép a román izraeli utasokról

Egy izraeli út naplója

B

ukarest, Románia. A repülõtéren 23 ember találkozik az ország minden részébõl. Nem ismerik egymást, de mindnyájukat egyetlen vágy hajtja: Isten Szavát és a jelenlegi helyzetet Izraelben jobban megérteni. Vannak, ak ik elõször ülnek repülõre. K issé izgatottak vagyunk, de Isten kezébe tesszük sorsunkat, és … felszállunk. Elhagyjuk a földet, és az acélmadár felbõgõ motorokkal átszeli a felhõket, hogy a zavartalan égen folytassa útját. A cél közeledik, a légikisasszony bejelenti a landolást. Fentrõl csodálatos a kilátás Tel Avivra.

Földet érünk, talpunk alatt Izrael földje, biztonságban érezzük magunkat. Gyorsan túl jutunk a formaságokon, és már kint is vagyunk. Fredi Winkler, az idegenvezetõ és Avi, a buszvezetõ köszöntenek bennünket.

Kb. 28 fok van, és pára, így hamar i z z ad n i kezdü n k . Megérkez ü n k Bet h-Sha lomba, tartózkodási helyünkre. Ide térünk vissza megpihenni az érdekes kirándulások után, melyeket Fredi Winkler gondosan megszervez nekünk, olyan, mintha hazajönnénk.

26 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

Elsõ nap Haifát látogatjuk meg, aztán megyünk a Karmelre. Innen látható az Armageddon-völgy, Názáret, a Tabor-hegy, a Kishon folyó és völg ye, ahol Gedeon a mídiánitákkal harcolt. Ez a hegy annyi esemény szemtanúja volt, melyek által Isten megmutatta dicsõségét.

Olyan érzésem van, mintha a Föld középpontjában állnék. Látható egy samaritánus falu, a dombokon olajfák nõnek, egyesek lehetnek 200 évesek is. Meglátogatjuk Cezáreát, olyan, mintha a Földközi-tengerbõl nõtt volna ki.

Nag yszerû a vacsora, de mivel nemcsak kenyérrel él az ember, öszszegyûlünk Isten Szava körül. – Így teszünk minden este. ami nagy áldás mindnyájunknak.

A következõ két napon Kapernaumot látogatjuk meg, a zt á n a Boldogmondások hegyét, ahol Fredi különös meghatottsággal adja tovább Isten Szavát, mi pedig dicséreteket éneklünk. Nagyon megható pillanat!

Ezután a Genezáreti tóhoz megyünk, ahol a tanítványok 153 halat fogtak.

Miután elfogyasztottuk a Péter-halat, átkelünk a Galileai-tengeren. A hajó

árbocán a román és izraeli zászló lengedezik a szélben. Meghallgatjuk a román himnuszt, és eléneklünk egy éneket az izraeli himnusz dallamára.

Meglátogatjuk Akkót, Megiddót és Názáretet, ahol érezhetjük, hogy a mostani lakosok hasonlítanak az ókoriakhoz. A keresztyén ellenes propaganda nagyon egyértelmû.

Va s á r n a p r e g g e l e l h a g y j u k Beth-Shalomot, szép emlékeket viszünk magunkkal. Jeruzsálembe (a béke városába) utazunk. Micsoda ellentét a név és a valóság között; azt hiszem, ebben a városban folyt a legtöbb könny, és ez a város szenvedte végig a legtöbb háborút, de mindig újjáépítették a romokból. A népek harcoltak Jeruzsálemért, és megtagadták azt, Aki a békét adja.

A következõ napokban meglátogattuk a Jordán völgyét, ahol Jézust megkeresztelték, Kumránt, Bethesdát, a Via Dolorosát, a Siratófalat, a Gecsemáné kertet. Láthattuk, hogy Izrael egy Istentõl megáldott ország.

Igen nehéz lehet a sivatag közepén olajfaligeteket, datolyát, gyümölcsösöket telepíteni. A kontraszt olyan nagy, hogy szinte irreálisnak tûnik.

Egész ott tartózkodásunk alatt egy mobil köny vtár kísért bennünket, aki nem más, mint Fredi Winkler.

– Nagy áldás, hogy mellettünk van.

De a szép és jó mindig véget ér. Így elutazásunk napja is eljött. A 23 idegen emberbõ l közben eg y nagy család lett. Busszal utazunk a reptérre, ahol még eg y jutalom vár ránk – a búcsúebéd a Ben-Gurion repülõtéren. Elbúcsúzunk, és felszállunk a gépre, mely hazavisz Romániába. Bukarestben könnyes szemmel búcsúzunk az idõközben testvérekké vált utastársainktól. Még eg y ütt imádkozunk. Mindnyája n egy kis darab Izraelt hoztunk haza a szívünkben, és szívünk egy része ottmaradt. Isten áldja meg Izraelt!

PEC

www.asmn.ro www.beth-shalom.co.il

Izrael-naptár izraeli utazás helyett RAPHAEL ROOS

D

Ajándékok Magyarország szûkölködõ gyermekeinek

oorn, Hollandia. Lassan itt van az év vége, és újra számot vetünk egy eltelt évvel, amelyben Isten vezetett bennünket. Nem minden kívánságunk szerint zajlott – talán szervezési vagy financiális okokból. A mi Missziónk hitbõl él, ezt már többször is tapasztalhattuk.

A mi Urunk minden alkalommal használni akar bennünket, és akarata szerint mindig átsegít a nehézségeken. Az elmúlt szeptemberre

több év kiesés után újra szervezni akartunk egy izraeli utat. De sajnos nem valósulhatott meg. Noha tíz jelentkezõre számítottunk, igazi érdeklõdést csak ketten mutattak.

Ez pedig túl kevés volt. De az Izrael-naptár által, amit minden évben megjelentetünk, reményeink szerint egy kis ízelítõt adhatunk Izraelbõl a testvéreknek. Minden testvérünknek áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk. www.middernachtsroep.nl

NAGY ERZSÉBET

B

udapest, Magyarország. Lassan itt a tél, és a tél elhozza a karácsonyt. Ekkor ünnepeljük Isten legnagyobb ajándékát, amit az embereknek adott – Jézus születését. Mert Isten úgy szerette ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte … ezért karácsony a szeretet ünnepe. Úgy fejezhetjük ki szeretetünket egymás iránt, ha ajándékokat készítünk, adunk egymásnak.

Krisztus szeretete arra ösztönöz bennünket, hogy a szegénységben élõ gyermekekre is gondoljunk, akik soha nem kapnak ajándékot.

A statisztika szerint Magyarországon minden harmadik gyermek szegénységben él, sokat éheznek és fáznak. A szeretet megnyilvánulása egy ajándékcsomag formájában nagy örömet jelent nekik. A dübendorfi Éjféli Kiáltás gyülekezetben Samuel és Eva Rindlisbacher nagy szeretettel látják el ezt a munkát. Minden évben odaadó gondoskodással gyûjtik össze az ajándékcsomagokat. A magyarországi Éjféli Kiáltás Misszió aztán öt, de sokszor hét városba is elviszi ezeket az ajándékokat, és osztja szét a szegény gyerekeknek. Ez mindig egy kis áhítat keretében történik, így a szülõk és a gyerekek Krisztus evangéliumáról is hallanak, a csomag mellé traktátusokat, egy Újszövetséget és Norbert Lieth könyveinek egyikét is ajándékba adjuk. Szükségünk lenne a további támogatásra, hogy az elkezdett munkát be tudjuk fejezni.

www.ejfelikialtas.hu

Az elsõ traktátusok és Izrael-naptár MATIAS STEIGER

C

olumbia, USA. Októberben elsõ ízben nyomtattunk ki hét színes spanyol nyelvû traktátust és a spanyol nyelvû 2015-ös Izrael-naptárt.

Imádkozunk, hogy ezek szétosztása áldást hozzon, és a keresõ embereket elérjük általuk az evangéliummal. Örülünk, hogy honlapunkat egyre többen látogatják. Azt az ígéretet kaptuk, hogy Isten Szava nem tér vissza dolgavégezetlen! Örvendetes az a fejlemény is, amit a Midnight Call USA weboldal elért. Az év eleje óta én felelek érte.

Tervezünk néhány változást is. Mindennap kínálunk valami új olvasnivalót. Növekszik a megrendelések és a látogatók száma is.

Remélünk és imádkozunk, szeretnénk a fiatal embereket a manapság oly fontos prófétai szóval elérni.

Jézus hamarosan visszatér! Kész vagyunk-e erre? Használjuk ki a még hátralévõ idõt, és e várakozás szellemében éljünk! www.llamadausa.com www.midnightcall.com

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

27

ÉJFÉLI KIÁLTÁS

Az Éjféli Kiáltás munkája felkelti a Krisztus visszajövetele utáni vágyat ELLEN STEIGER

P

orto Alegre, Brazília. «Leírhatatlan az az áldás, amit az Éjféli Kiáltás szolgálata jelent! Újra és újra megnézem a kongresszusok DVD-it, de a különbözõ elõadásokat is, és minden ismétlésnél gazdagodtam szellemileg. (…) Cikkeitek és magyarázataitok által sokkal jobban megértem Isten Szavát, mintha egy új Bibliát fedeztem volna fel! A próféciák magyarázata fényt vet a nehezebben érthetõ igeversekre is. (…) A könyvek, cikkek és elõadások csodálatos módon megvilágítják a személyes problémákat és küzdelmeket is. (…) Keresztyén életem e nélkül a csodálatos ‹kínálat› nélkül nem lenne az, ami. Ezek segítségével élvezet a Bibliát olvasni, és a maga teljességében látni. Az Éjféli Kiáltás munkájával megvilágítja és Isten Szavának igaz fényébe állítja

azokat a féligazságokat és szövegöszszefüggésükbõl kiragadott kijelentéseket, melyeket más egyházak és vallások tévesen magyaráznak. (…)

Minden nap imádkozom értetek és felelõsségteljes munkátokért. Még egyszer szívbõl meg szeretném köszönni, amit értem és a többi olvasóért tesztek. És egyre jobban vágyom Jézus Krisztus visszajövetele után.»

– Ez a bizonyságtétel, amit egy olvasónk küldött, nagyon meghatott bennünket. Egyre ritkább, hogy valaki ilyen világosan és hálásan nyilvánuljon meg. Ez bátorít bennünket a további munkában, még akkor is, ha egyes irodalmi vagy médiaszolgálatunk kereskedelmi jellegûnek is tûnik. De, amint a visszhangokból is látszik, mégis gyümölcsözõ. www.chamada.com.br

SMITH J. OSWALD

A LEGCSODÁLATOSABB TÖRTÉNET VALÓSZÍNÛLEG AZT HISZED, HOGY MIVEL ISTEN MÁR MINDENT ELÕKÉSZÍTETT A TE ÜDVÖSSÉGEDET

ÁR:

1 450,- FT +POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. , Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

28 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

ILLETÕLEG, NEKED SEMMIT SEM KELL TENNED. MILYEN TÉVEDÉS! NEM LÁTOD, HOGY NEKED EL KELL FOGADNOD ISTENNEK EZT AZ AJÁNLATÁT? A BIBLIA EZT MONDJA: «VÁLASSZ, VEGYÉL, FOGADD EL!» AZ ÜDVÖSSÉGET MÁR ELKÉSZÍTETTÉK, DE NEKED EZT EL KELL FOGADNOD. ÉN FELAJÁNLHATOK NEKED EGY POHÁR VIZET, DE NEKED AZT EL KELL VENNED. AZ ORVOS FELÍRHAT, RENDELHET SZÁMODRA EGY ORVOSSÁGOT, DE MILYEN HASZNOD LESZ BELÕLE, HOGYHA AZT NEM VESZED BE? JÉZUS KRISZTUST NEKED EL KELL FOGADNOD AHHOZ, HOGY ÜDVÖSSÉGED LEGYEN.

A próféciák magyarázata fényt vet a nehezebben érthetõ igeversekre is.

Éjféli énekszó TRAUDI FEDEROLF

P

edra Branca, Brazília. Már késõ volt. Nagyon fáradtak voltunk.

A vasárnap nagyon zsúfolt nap volt. Reinhold kétszer prédikált, és már lefeküdni készült. Én még a könyvvásár bevételét számoltam. Másnap reggel tovább kellett utaznunk missziós buszunkkal.

Még tele volt am élményekkel, benyomásokkal. De nemcsak a testvérek szeretetteljes búcsújától, hanem a két asszonytól is, akik elmondták, hogy a mi irodalmunk által szólította meg õket az Úr. Az egyik egy táv-bibliakurzus alkalmával tért meg, a másik pedig a Búcsú viszontlátás nélkül címû t r ak t átusunk hat ás ár a. Ma is hívõk és nagyon hálásak az Éjféli Kiáltás munkájáér t. Hir telen az éjjeli csendben felhangzott egy szép ének. «Különös», gondoltam, «talán most gyakorol egy gyülekezet kórusa». De Brazíliában minden lehetséges! Amint kinéz tem az ablakon, lát tam, hogy az ének nekünk szólt. Sok fiatal és idõsebb keresztyén állt a missziós busz mellett, és énekszóval búcsúztattak bennünket. És mindegyik egy Bibliaverset is hozott búcsúzóul.

Majd imádkoztak értünk. Lehet-e annál nagyobb öröm, mint az Úr Jézus szolgálatában állni?

www.chamada.com.br

BÖLCSESSÉGEK KÖSZÖNET

KÖSZÖNET AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS MAGAZIN OLVAÓINAK!

Védelem utcai csatában ERICH SCHÄFER

J

ujuy, Argentína. Május végétõl június közepéig Stephan Beitzevel és Rodolfo Lópezzel úton volt am Ar gent ína legé s z akibb csücskében. Az egyik nyugalmas reggelen különösebb idõpontegyeztetés nélkül megérkeztem a Maranatha-Latino-Mobillal egy bezárt gyülekezet elé San Pedróban.

A következõ napra beszéltük meg az igehirdetést. Így imádkoztam, Isten cselekedjen valami különlegeset. Isten meghallgatott. Azonban egészen másképpen, mint ahogy gondoltam. Hirtelen két csoport között találtam magam, akik utcai csatát vívtak egymással. Az egyik oldalon álarcos férfiak álltak, akik randalíroztak, kövekkel dobáltak.

A másik oldalon védõpajzsokkal és könnygázzal felszerelt rendõrök nyomultak elõre. A busz mögött lángra lobbantottak egy cukornád földet. Kövek a buszra és buszba is jutottak, betörték a szélvédõt.

Mielõtt komolyabbra fordult volna a dolog, beindítottam a motort.

Hatalmasan felbõdült, és nagy fekete felhõt bocsátott ki. A randalírozók megijedtek, és a sarokhoz rohantak. Ott parkoló autókat tet tek tönkre. – Megköszöntük Istennek, hogy megõrzött bennünket. Rosszabbul is végzõdhetett volna. Akkor épp egyedül voltam, mert Stephan és Rodolfo az egyik bibliaiskolában, az õserdõben voltak. Ezután az incidens után jöttek emberek, akik a «Pastor-Misionero» -val akartak beszélni.

www.llamadaweb.org.ar

Öngyilkosjelölt zenésznõ Jézusra talált

Olvasd, rendeld és add tovább Nehéz évet tudhatunk magunk mögött, de az Úr mindvégig velünk volt!

Megõrzött, megtartott minket és megtartott kegyelmébõl Benneteket is. Ezért hálásak vagyunk az Úrnak!

SONJA MAAG UND ELI MORALES

M

ontevideo, Uruguay. Az Isten országának munkája csoportmunka. Eg yedül nem sokra megyünk. Ezt tapasztaljuk Uruguayban munkánk során, azon a körutazáson is Uruguay észak-keleti részén, ahol a «Kávé a léleknek» elnevezésû összejöveteleket tartottuk asszonyok részére. Volt ott például egy zongorista nõ, ak it megérintett Isten Szava. Nagyon bonyolult élete volt, két öngyilkossági kísérlettel a háta mögött. Egy misszionáriusnõ, aki ott lakott, és évek óta nag y segítségünkre volt, vállalta, hogy tovább foglalkozik vele, tartotta vele a kapcsolatot, és tanította a Biblia igazságaira. Így talált ez a nõ Jézusra. Nagy örömmel köszöntöttük legutóbbi utazásunk alkalmával, és láthattuk a változást életében. A másik helységben egy nõ elõször jött az összejövetelre, nagy fi gyelemmel hallgatta a bibliai üzenetet.

A Jézusban megtalált teljes életrõl, Jézusról, a jó Pásztorról volt szó, Aki mindig velünk van, mindig segít, örök életet ad, és Aki eljön, hogy Magához vegyen bennünket. Könynyekkel a szemében távozott. Az örök élet ígérete nagyon megérintette. Ebben a csoportmunkában, kedves Barátom, Te is fontos tag vagy. Imádságod segít kikelni annak a magnak, melyet mi elvetünk.

Ezért egész missziónk nevében köszönetet mondok minden értünk imádkozó test vérnek. E nélkül elképzelhetetlen a g yümölcsözõ rádiós és igehirdetõi munkánk. Így áldott karácsonyt kívánunk és egy gazdagon megáldott újévet! www.llamadaweb.com

De köszönetet mondunk minden Olvasónknak azért, hogy egész éven át kitartottak mellettünk! Köszönjük, hogy senki sem mondta le a magazinunkat. Bármennyire banálisan is hangzik: minden lemondás egy tõrdöfés a szívünkbe, úgy érezzük, mintha elveszítenénk egy testvért. Én személyesen ennél nagyobb bajt nem is igen tudok elképzelni, mint ha valaki a pénz miatt vagy érdektelenség miatt mondja le az újságot! A pénz miatt: 25 éves tapasztalatból merem állítani, hogy eddig, akinek anyagi nehézségei ellenére nem az volt az elsõ dolga, hogy lemondja az újságot, azoknak pár éven belül komoly anyagi áldásokban volt részük.

Nem az újság miatt, hanem Isten iránti hûsége miatt! Mert az Úr nem marad adósa senkinek. Ha nem tudták a testvérek fizetni, egyszer csak kis idõ után jelentkeztek nálam és hálás szívvel köszönték meg a türelmet és pótolták a hiányzó befizetéseket!

A másik fájdalmunk, ha valaki elvesztette a hitét! Ne mondd le az Úr Igéjét akkor sem, ha elfáradtál és azt hiszed már nem töltenek fel Téged Isten Igéi. Olvasd a Bibliát és olvasd az Éjféli Kiáltás Magazint.

Segít visszatalálni a forráshoz! Segít újra az elhomályosodott elmének, segít újra tisztán látni! Visszavezet a forráshoz.

Köszönet minden Olvasónknak!

2015-ben még inkább szükségünk van rád!

Testvéri köszönettel és áldáskívánással mondok hálát a munkánkra küldött adományokért, az értünk mondott imákért! Legyél áldott!

Testvéri szeretettel: Nagy Erzsébet

Éjféli Kiáltás 2014. 12.

29

Éjféli Kiáltás Misszió

ÁMEN

In memoriam: Wim Malgo, alapító

1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2

Rövid pontokba szedve Olvasóink figyelmét az aktuális célokra és tervekre szeretnénk irányítani, hálásak leszünk, ha imádkoztok ezekért, és «Áment» mondotok rájuk.

Köszönet. «Péter és János felment a templomba, a délutáni imádkozás idejére, délután három órára» (ApCsel 3,1). Meg szeretnénk köszönni mindenkinek, akik ebben az évben velünk együtt imádkozott.

Dél-amerikai utazás. Hálásan köszönjük az Úrnak, hogy gazdagon megáldotta Norbert Lieth és Jonathan Malgo utazását a Bolíviában, Uruguayban, Argentínában és Brazíliában lévõ missziós állomásokra – köszönjük a 13 repülõutat, pontos csatlakozásokkal, a közösséget, a rendezvényeket és az istentiszteleteket.

Brazilia: Prófécia-konferencia. A brazíliai konferencián 830 személy vett részt, olyan sokan, mint még soha. Köszönetet mondunk az áldott egyetértésért a munkatársak, a szervezetek között, és az igehirdetés zavartalan lefolyásáért.

Traktátus terjesztés. A Sao Paulo-i állomásunkon ebben az évben több mint 220 millió traktátust rendeltek, állítottak elõ és terjesztetek. Hálaadásra ösztönzõ eredmény.

Visszapillantás Sindelfingenre. A november elsején tartott rendezvényünkre is hálásan tekintünk vissza.

Hartmut Jaeger, evangélista, a CV Dillenburg vezetõje ezzel az üzenettel jött közénk: «A kereszt kereszttel». Igehirdetése nagy áldás volt mindenki számára.

30 Éjféli Kiáltás 2014. 12.

Bibliai kommentár. November elején jelenik meg Arno C. Gaebelein bibliai kommentárja az Éjféli Kiáltás, valamint a Dillenburg kiadó kiadásában német nyelven. Örülünk az együttmûködésnek, és azt kívánjuk, hogy ez a kommentár sokfelé elterjedjen és sokaknak vigyen áldást az életébe.

Az új Scofield Biblia. Más kiadókkal együttmûködve azon dolgozunk, hogy 2015 húsvétjára kiadjuk az új, átdolgozott Scofield Bibliát német nyelven. Imádkozunk még a layout megoldásáért, a technikai részletekért, a költségekért és a nyomtatás helyéért.

Dübendorf: Sion Öregotthon. Sok idõs ember tölti nálunk élete utolsó szakaszát, úgy az újjászülettek, mint a nem újjászülettek. Az év során tapasztalhattuk, hogy hitetlenek, sõt ateisták is megtalálták Jézust, úgy mentek el az örökkévalóságba. Azért imádkozunk, hogy ez továbbra is így legyen, a Jézusban hívõ személyzet továbbra is áldásos evangelizációt tudjon végezni. Imádkozzatok az otthont vezetõ házaspárért, Walid és Astrid El Khouri-ért, akik nagy terhet és felelõsséget viselnek. Az Úr áldja meg õket jó egészséggel.

TEL.: (00-36-1) 3500-343 E-MAIL: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu MEGJELENIK: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

SZÖVEGSZERKESZTÕ: Conno Malgo FORDÍTOTTA: Dálnoki László, Miklós Margit TÖRDELÉS: ÉKM KÉPSZERKESZTÕ: Elishevah Malgo KIADJA: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség ÉVES ELÕFIZETÉS DÍJA: 4200,-FT + postaköltség (800,- Ft) A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB KIADÁSÉRT FELEL: a Misszió elnöke, erzsebet.nagy@mnr.ch LELKIGONDOZÓI KÉRDÉSEKBEN ÍRJON A FENTI CÍMÜNKRE. BETH-SHALOM IZRAELI UTAZÁS: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 TEL.: (+36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

ISSN: 0866-0425

MISSZIÓS ISTENTISZTELETET TARTUNK MINDEN VASÁRNAP 10 ÓRAKKOR! SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT!

Új misszionárius. 2015 januárjában utazik Obed Hanisch Bolíviába, hogy megkezdje munkáját. Imádkozunk a felkészülésért, a feltételekért (papírok, anyagiak, költözés).

Január elseje. Az újévi összejövetellel Zionshalle-ban kezdõdik az új munkaév. Az Úr segítsen ennek a rendezvénynek elõkészítésében, és áldjon meg bennünket kegyelmének gazdagságával.

1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2.; TEL.: (1) 2360896

FIGYELEM! Missziónk hétfõtõl-péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

2014 november / 5775

HÍREK

2014 október / 5775

HÍREK

Nr. Nr.

11

10

www hirekizraelbol hu www.hirekizraelbol.hu www hirekizraelbol hu www.hirekizraelbol.hu

SZÍREK IZRAELTÕL VÁRNAK SEGÍTSÉGET

Ismeri Ön a Hírek Izraelbõl magazinunkat?

IZRAEL RÉSZT VESZ

AZ EBOLA ELLENI HARCBAN

Az örökérvényû

szöVEtség

‫בית שלומ‬

‫בית שלומ‬

Rendeljen mintapéldányt!

Az élet ünnepére Az élet szavát

Az Éjféli Kiáltás Misszió ajándéka az olvasóinknak!✶

Tízparancsolat The Ten Commandments

Csak most, csak december 18-ig

amerikai animációs film (magyar szinkronnal)

,-Ft 0 0 5 Ára:

computer animációs játékfilm DVD

Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon

,-Ft 0 0 5 1 Ára:

Csendes csodák

Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra!

Versek a hitrõl

-Ft , 0 0 5 Ára:

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2.

EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

Az Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói számára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit.

A kedvezményt kizárólag az újságolvasók vehetik igénybe!

✶

És megáldom azokat, a kik téged áldanak...

1Móz 12,3

Ára: 350,-Ft

Rendeld meg a Hírek Izraelbõl magazint a jõvõ évre is, hogy áldott éved legyen! ☺

Minden megrendelt grendelt újsággal támogatod Izr Izraelt raelt és az Izraellel raellel kapcsolatos munkánkat!!

Az újság g elõfizetése egy e évre 8400,- Ft+ postakö postaköltség öltség