Éjféli kiáltás magazin 2015 01 by Éjféli Kiáltás Misszió

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

1955 2015 201

60 év

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2015. január – 1. szám

Isten valóban meghallgatja imáinkat? • Imaéletünk példaképe Miért olyan erõtelen az egyház | Szabadság Izraelben: Most kell csak igazán

> > >

idoszueru korhálló idot

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra! A hívõ embernek köztudottan napi kapcsolatot kell fenntartania Istennel. Ezt tanácsolja nekünk a Biblia. Nagy segítséget nyújtanak az Úrral való napi imakapcsolatunkban az áhítatos könyvek. Az Éjféli Kiáltás Misszió most egy ilyen különleges kiadványt szeretne az Olvasók kezébe adni. Füle Lajos négysoros verseit hozzájuk illõ képekkel és bibliai idézetekkel kötöttük gyönyörû csokorba, amely erõsítést jelenthet minden igaz keresztyén napi csendességének perceiben.

Ára: 980,- Ft Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk! Az Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói számára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit. A CSENDES CSODÁK címû 400 oldalas kötet közel ugyanennyi költeményt tartalmaz, amelyek az elcsendesedés perceiben lelki felüdülést, támaszt és bátorítást jelenthetnek olvasóinak a hitélet mindennapjaiban.

Ára: 3 200,-Ft +postaköltség

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

TARTALOM

ÜDVÖZLET

PETER MALGOTÓL

BIBLIAI ÜZENET 4 Isten valóban meghallgatja imáinkat? 6 Amikor Isten nem hallgatja meg imánkat 8 Imaéletünk példaképe 10 Isten hûsége NÉZÕPONTBAN 12 Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! 18 Most kell csak igazán 20 Ki volt Arno C. Gaebelein? 23 Miért olyan erõtelen az egyház 24 A végidõk sarjadzó jelei BIBLIA HEGYEI 26 Tábor-hegy 60 ÉVES AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS 28 Az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának keletkezése 3 22 30 30

Üdvözlet Bölcsességek Ámen Impresszum

«Isten órája másként jár» Kedves Barátaim, Ismét elmúlt egy év. Elõttünk az újév. A terminusokat már bevezettük az új határidõnaplónkba. Tele is lett. Már lépéseket tettünk a szabadságra szóló foglalások ügyében is. De megvalósíthatom-e mindezt a sok eltervezett tevékenységet? A lefoglalt üdülési lehetõséget kihasználhatom-e a feleségemmel? Az elmúlt évben kétszer is el kellett halasztanom szabadságomat váratlan események miatt. «Legalább egy óra késés…» Egyre gyakrabban halljuk a közlekedésrõl szóló hírekben, hogy baleset vagy dugó miatt áll a forgalom. De a vonatok személyzete vagy a pilóták sztrájkja miatt is gyakran felborul a közlekedés és a forgalom rendje. A Péld 16,9-ben ezt olvassuk: «Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását». Ezt a tényt gyakran szem elõl tévesztjük. Hajlunk arra, hogy felizgassuk magunkat, ha például lekésünk egy vonatot. De nem lehetséges-e, hogy Isten valami rossztól akart megóvni bennünket, és ezért nem tudtunk felszállni arra a vonatra? Jakab nagyon világosan beszél az ilyen helyzetrõl: «Tehát akik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott töltünk egy esztendõt, kereskedünk és nyereséget szerzünk; azt sem tudjátok, mit hoz a holnap! Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltûnik» (Jak 4,13-14). A 15. vers így folytatja: «Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni». Istennek kétségkívül terve van az életünkkel. Biztosak lehetünk abban, hogy az Õáltala kijelölt út a helyes. Azonban Isten szándékai nem mindig egyeznek a mi terveinkkel. Lehet, megengedi, hogy egy ideig a téves úton menjünk, de ha õszintén tudakoljuk az Õ tervét, elvezet bennünket a helyes útra. Az Ószövetségben találunk egy példát arra, hogy állhat Isten egy ember útjába: «Ekkor az ÚR megnyitotta Bálám szemét, aki meglátta az ÚR angyalát, amint ott áll az úton

kivont karddal a kezében. Bálám meghajolt, és arcra borult» (4Móz 22,31). Azonban nem állít Isten ilyen nyilvánvalóan mindig angyalt az utunkba. Lehet egy betegség is az, amit utunkba küld. Vagy más emberek azok, akik eltérítenek a téves úttól. Istennek sok lehetõség áll rendelkezésére. A fontos az, hogy mi igent mondjunk, és Jeremiással valljuk: «Tudom, URam, hogy az ember nem ura élete útjának, és a rajta járó nem maga irányítja lépteit!» (Jer 10,23). És gondoljunk arra: Isten órája másként jár A Préd 9,12 ezt írja: «Nem tudja az ember azt sem, hogy mennyi ideje van még». A mai ember hajlamos arra, hogy mindent pontosan eltervezzen. Már fiatal éveiben kezdi: tanulás, házasság, családi tervek, karrier, nyugdíjas évek. Sõt, gyakran még a halálának idejét is szeretné meghatározni. Csak az Istennek szentelt idõt, az imádkozást nem veszi tervbe. Még csak fel sem merül az a lehetõség, hogy Istennek esetleg más az idõterve. Határidõnaplónkban van-e Isten számára is hely? Érdekes elolvasni, milyen idõbeosztása volt az Úr Jézusnak. A Jn 7,6ban olvashatjuk: «Az én idõm még nincs itt.» A 33. versben így olvassuk tovább: «Még egy kis ideig veletek vagyok.» A Mt 26,18-ban végül ez áll: «Az én idõm közel.» Az Úr jézus számára az volt mindennél fontosabb, hogy általa a mennyei Atya megdicsõüljön. A te határidõnaplódban mi áll az elsõ helyen? Hiányzik-e ez a bejegyzés: «Istennek szánt idõ»? Nem kellene-e újra átgondolnunk terminusainkat, és új prioritást felállítani? Szívélyes üdvözlettel

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

BIBLIAI ÜZENET

Isten valóban meghallgatja imáinkat? «Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?» (4Móz 23,19).

együk fel magunknak a kérdést: M ilyen ga ra nciá n k va n a r ra, hogy Isten valóban meghallgatja imáinkat? Komolyan kell vennünk Isten kijelentéseit a Bibliában. Nyomorult helyzetünk épp abból adódik, hogy inkább számítunk saját érzéseinkre, a test és vér képességeire, tapasztalatainkra, mint Isten kijelentéseire. Ez az Úr szívének fájdalma. «Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?» Amikor Jézus azt mondja: «Kérjetek, és adatik néktek», akkor azt is gondolja, amit mond, nem üres szólamot hangoztat. Imádságunkban bele kell kapaszkodnunk Isten ígéreteibe, és így kell kérnünk: «Te ígérted, Uram!» Az Õ kijelentéseiben van imánk meghallgatásának garanciája.

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

Ezt az igazságot Jézus többször is hangsúlyozta: «Amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsõíttessék az Atya a Fiúban» (Jn 14,13) és: «ha valamit kértek tõlem az én nevemben, megteszem» (14. v). Nem elég világos ez a kijelentés? «Bizony, bizony, mondom néktek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen» (Jn 16,23-24). Jézus e három kijelentésében a következõket látjuk: Ha az Õ nevében kérjük az Atyát, akkor elsõsorban megteszi azt, másodsorban az Atya megadja, amit kérünk, harmadsorban pedig elfogadjuk az Atya ajándékát. tehát a meghallgatás háromszoros ígéretével á llunk szemben: teszi, adja, mi pedig elfogadjuk. Ezért Isten gyermeke, tanuld meg azt a hármas fokozatú imádságot, amelyre Jézus szólít fel: «Kérjetek!» A kérés tulajdonképpen koldulás. «Keressetek!» Ez egy sürgetõ magatartás, a kérés beteljesülésének türelmetlen várása. «Zörgessetek!» Ez pedig a mennyei ajtók heves ostromlása.

Az imában az a csodálatos, hogy miközben imádkozunk, képesekké válunk imádságunkat fokozni, mert Isten tudatja velünk, hogy biztosan válaszolni fog, ha a Jézus nevében kérünk. De mit jelent Jézus nevében kérni? Nemcsak azt jelenti, hog y az «aláírt csekket» beváltjuk, ami maradéktalanul ki lesz fi zetve, mert annak a neve áll rajta, Aki minden dolgok örököse, hanem Jézus nevében kérni azt is jelenti, hogy Jézus nevét Isten elõtt megvallom. Igent mondok Jézus nevére, a Megváltóra, az Õ keresztjére. És mivel Isten is igent mond az Õ nevére, mivel elfogadja Jézus közbenjáró áldozatát, az én óhajom, kérésem találkozik Isten akaratával. Az én akaratom beleolvad az Õ szent akaratába. Erre gondolt Jézus, amikor a Jn 15,7-ben kijelenti: «Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.» Kész vag y-e Õbenne maradni? Kész vagy-e teljesen az Õ neve szolgálatába állni? Az a szíved vágya, hogy egy lehess Jézussal? Ha igen, egy új valóság nyílik meg elõtted,

amit csak kevesen ismernek: Isten dicsõségének mûködését életedben kérésednek megfelelõen. «Ha valamit kértek tõlem az én nevemben, megteszem.» A Zsid 10,19 biztosít arról, hogy Jézus vére által bemehetünk a szentélybe, és van Fõpapunk és Szószólónk Isten házában. De mielõtt Istenhez közelednék, a Zsid 10,22 fi gyelmeztet: «járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettõl» (Zsid 10,22). A te szíved igaz? Amikor kéred Istent, bocsássa meg bûnödet, kész vagy-e szíved mélyébõl arra, hogy szakíts is azzal a bûnnel? Vagy egyik kezedet megbocsátásért nyújtod az Úr felé, a másikkal pedig még kapaszkodsz a bûnbe? Akkor hazudsz az Õ szent orcája elõtt! Ha azért imádkozol, hogy az Úr küldjön munkásokat az Õ szõlõjébe, hogy a világon mindenhova eljusson az evangélium, de te nem akarsz menni, nem akarsz áldozatot hozni, akkor az imád hazugság, képmutatás. Isten az Õ Szavában kijelenti: «A becsületeseknek jutalmat tartogat, pajzsot a feddhetetlenül élõknek» (Péld 2,7). Lehet, azt kérdezed: De

hát hogy tudhatom, hogy az imádságban valóban igaz vagyok, vagy esetleg hazudok? Ennek csalhatatlan jele van: Akkor vagy hazug, ha a kegyesség látszata mellett jó benyomásod alakul ki magadról! Úgy látod, hog y te kötelességedet teljesíted, hogy Istennek tetszõ õ életet élsz, hogy semmi hiányosságod sincs, sõt a jól bevált, megszokott hitéletet éled. Ha ilyen elégedett vagy magaddal, akkor vagy hazug, Isten elõtt képmutató. A Szentírás ezt mondja: «Ha azt mondjuk, hogy nincsen bûnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság» (1Jn 1,8). Ezrek és tízezrek imádkoznak ilyen képmutató módon az egyházak és szabadegyházak hívei közül. Ha azonban átjár teljes hiábavalóságod tudata, és elveszíted az önmagadba vetett hitet, akkor jutsz igazi hitre, szívbeli alázatra. « Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az õ neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkûvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét» (Ézs 57,15). Ha imádkozó életet él a kedves Olvasóm, mélyebben megismered ma-

gad. Sokan vannak, akik minden vasárnap ott vannak a gyülekezetben, az Úr asztalához járulnak, bibliai keresztségben részesültek, akik Isten világos beszédét ismerik, de önmagukat nem ismerik, és ezért hazudnak az imában. A hazugságra való hajlam testünkben és vérünkben rejlik, de nincs semmi tisztítóbb és szívet átvilágítóbb, mint a kitartó imádság. Csak így kezdem el meglátni bûneimet, ahogy Isten látja azokat. Csak az Õ jelenlétében szabadulhatok meg régi vallásos nemtörõdömségemtõl, a halott formalitástól, és juthatok az Õ élõ valóságába. és csak ekkor Ismerem fel szellememmel Jézust (és nem értelmemmel, mint eddig), az igazságot! Õ mondja: «Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket» (Jn 8,32). Minden megoldatlan kötelék, a sok megválaszolatlan kérdés, a makacs, titkos szenvedélyek, azért vannak jelen még mindig hitéletedben, mert még nem ismerted fel az igazságot önmagadról. Ezért szívembõl kérlek: Kezd el az Urat odaadó, õszinte szívvel keresni, és akkor megkapod a meghallgatás garanciáját! WIM MALGO (1922–1992)

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

BIBLIAI ÜZENET

Amikor Isten nem hallgatja meg imánkat Mi történik, amikor Isten nem hallgatja meg imánkat? Még akkor sem, ha Jézus nevében õszintén kérjük? Pál életében találunk erre néhány választ.

á l eset éb en eg y na g yon i s em beri vonást lát hatu nk: a testi fogyatékosságot, amelyben szenvedett. «Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tõlem» (2Kor 12,7-8). Pál egy konkrét személyes dologért imádkozott az Úrhoz, de imája nem talált meghallgatásra. A biblia nem mondja meg pontosan, mi volt ez a «tövis» a testében, de az annyira gyötörte õt, hogy kérte Istent, szabadítsa meg tõle. Pál láthatóan arra gondolt, hogy e nélkül a fogyatékosság nélkül jobban tudná az Urat szolgálni. Milyen gyakran mondjuk mi is: «Ha jobban éreztem volna maga m, olvasta m volna a Bibliát», vagy «ha nem lett volna ez a testi fájdalmam, többet törõdtem volna az evangelizációval»! Nem volt az apostolnak elég erõs hite? Nem imádkozott és böjtölt eleget? Okot szolgáltatott arra, hogy Isten ne hallgassa meg kérést? Nem. Az apostol egészen másként ítélte meg saját személyes helyzetét. A korinthusi gyülekezethez írott második levelében ezt írja: «Ezért

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam» (2Kor 12,7). Azelõtt említést tesz egy férfirõl, «aki a harmadik égig elragadtatott» (2. v). Tizennégy évvel azelõtt «olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad embernek elmondania» (4. v). A tövis a testében (a keresztje) tartotta függõségi viszonyban az Úrral, és nem a saját tapasztalatai. Vegyük fi gyelembe, hogy ezt mondta: «tövis adatott a testembe». A büszkeség és beképzeltség Isten áldott mûvét az ember könnyen a saját érdemének tekintheti. Azért ad az Úr határokat és erõtlenséget is, hogy megóvjon ettõl. Mit tettek volna a mai próféták és a mai csodagyerekek egy ilyen kijelentéssel!? Az apostol világosan kijelentette, hogy õ «háromszor kérte az Urat». Kérte egyszer – semmi válasz. Kérte másodszor – ismét nem kapott feleletet. Csak a harmadik kérés után válaszolt az Úr, de nem úgy, ahogy várta volna. Jóllehet Isten nem mindig úgy válaszol kéréseinkre, ahogy szeretnénk, annak ellenére megígérte: «Emberi erõt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hûséges, és nem hagy titeket erõtökön felül kísérteni; sõt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni» (1Kor 10,13). El kell ismernünk, hogy az Õ útjai nem

a mi útjaink. Azt az apostolt, akinek olyan nagy kinyilatkoztatásban volt része, a sátán angyala megtámadta, de õ folytatta munkáját, és együtt élt a fájdalmas szenvedéssel. Jakab, az Úr testvére, alapvetõ tanáccsal lát el bennünket: «Szenved-e valaki közöttetek? Imádkozzék!» (Jak 5,13). Ha testi vagy lelki fájdalmaink gyötörnek, forduljunk bizalommal az Úrhoz. Ezáltal bevonjuk Õt személyes szenvedéseinkbe, szükségünkbe. Ekkor vagy javít helyzetünkön, megerõsít, vagy hagyja a dolgokat úgy, amint vannak. Az Úr minden esetben az Õ dicsõségére és a mi javunkra intézi a dolgokat. Így szemlélve a szenvedés minden formája imádságra késztet, és közelebb vezet az Úrhoz. A mennyei Fazekas dolgozik az agyagon, és saját akarata szerint formálja; így fogunk megváltozni. Hálásak lehetünk az ilyen idõkért, mert az Úr új áldásokat készít feleletként imáinkra. Pál levele világosan mutatja, hogy nem akart a kapott kinyilatkoztatásokkal dicsekedni. Figyeljük meg, hog y a korinthusiaknak nem elsõ személyben, hanem harmadik személyben írt. Inkább gyengeségeivel dicsekedett, amikor az Úr másképpen hallgatta meg imáját, mint ahog y õ várta: «De õ ezt mondta nekem: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erõm erõtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erõtlensége-

A mennyei Fazekas dolgozik az agyagon, és saját akarata szerint formálja; így fogunk megváltozni. Hálásak lehetünk az ilyen idõkért, mert az Úr új áldásokat készít feleletként imáinkra.

immel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem.» (2Kor 12,9). Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Az Úr a Szentlélek által mûködött, Aki minden hívõ szívében és életében munkálkodik. Fenséges Urunk a legjobban tudta, mi a jó az apostolának. Nem szabadította meg szenvedésétõl, ha nem elegendõ erõt adott nek i a z elviseléséhez. Isten keg yelme gyõzedelmeskedett a testében lévõ tövisen. Isten elégséges kegyelme á lta l megerõsödve a z apostol elmondhatt a: «Istenem, köszönöm azokat az imádságokat, melyeket nem hallgattál meg.» Az Úr nem hallgatta meg, amikor háromszor imádkozott szabadulásért; de Isten kegyelmével mégis gyõzelmet aratott. Pál levelében már az újszövetség dicsõségét hangsúlyozta: «Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erõt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak» (2Kor 4,7). Ez által a «tövis által testében» az apostol Isten erejének mélyebb ismeretére jutott, ami a gyengeségben tud tökéletesen megmutatkozni. Nézzük meg a gyülekezeteket és a hívõket, akik által az Úr tevékenykedik. Mindannyian gyenge, szenvedõ asszonyok és férfi ak vagyunk, akik eg yedül a z Õ keg yelmével dicsekedhetünk. Amint Pál, a nemzetek misszionáriusa, mi is elmondhatjuk: «Mindenre van erõm a Krisztusban, aki megerõsít engem» (Fil 4,13). Olvassuk el az apostol szívhez szóló bizonyságtételét: «Ezért a Krisztusért örömöm telik erõtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban; mert amikor erõtlen vagyok, akkor vagyok erõs» (2Kor 12,10). A Róma ia k hoz írott levelében mondja, hog y õt és munkatársait Jézus követeiként «vágójuhok nak tekintik». Ez a felsorolás magyarázza mit is ért a kifejezésen: «Nyomorúság, vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhezés, vagy mezítelenség, vagy

veszedelem, vag y feg y ver?» (Róm 8,35). A 37. versben levonja a következtetést: «De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.» A feltámadott Krisztus minden gyülekezethez szól: «Aki gyõzedelmeskedik…» Hogyan sikerülhet a gyõzelem? Õ általa, Aki szeret minket, a kereszten véghezvitt tökéletes mûve által és állandó szolgálata, közbenjárása által, Õ a mi Fõpapunk Isten jobbján. Ezt ragadjuk meg hitben, és teljes szívvel dicsõítsük Istenünket. Akkor a kegyelem a mi életünkben is g yõzedelmeskedni fog minden gyengeségen. A jeruzsálemi apostoli zsinaton fontos döntéseket hoztak a korai gyülekezetek fejlesztésére: arról is vitatkoztak, hogy vajon a nemzetekbõl jövõ keresztyéneknek zsidókká kell-e válniuk ahhoz, hogy üdvözüljenek (vagyis be kell-e tartaniuk a körülmetélést, a shabbatot, az étkezési elõírásokat). Az összegyûlt apostolok és vének elhatározták, hogy a nemzetekbõl jövõ keresztyének is egyedül kegyelem által váltatnak meg. Péter kijelentette: «Ellenben abban hiszünk, hogy mi is az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Éppen úgy, mint õk» (ApCsel 15,11). Jakab teljesen egyetértett ezzel, és a zsidókra való tekintettel megjegyezte: «Mert Mózesnek õsidõktõl fogva minden városban megvannak a hirdetõi, hiszen a zsinagógákban minden szombaton olvassák õt» (21. v). Más szavakkal, a kereszt yének nek tartózkodniuk kell bizonyos dolgoktól, hog y ne okozzanak botránkozást. Végül levelet küldtek a fiatal gyülekezetekhez, amelyben értesítették õket a zsinat határozatairól. Pál és Szilász feladatuk nak tekintették azoknak a g yülekezetek meglátogatását, amelyeket Pál elsõ missziós útján alapított, hogy tudassák velük a Jeruzsálemben hozott döntéseket. Lukács írta le ennek a szolgálatnak az eredményét: «A gyü-

lekezetek pedig erõsödtek a hitben, és naponként gyarapodtak lélekszámban» (ApCsel 16,5). Utazásaik során eljutottak Szíriába, Ciliciába, Ázsia területére, ahol Listrában megnyerték Timóteust munkatársuknak. A helyi gyülekezetekben õ már bizonyította rátermettségét, évekkel késõbb Pál így ajánlott a fi lippibeli gyülekezetnek: «Mert nincs mellettem hozzá hasonló lelkületû, aki olyan õszintén törõdne ügyeitekkel; mert mindenki a maga dolgával törõdik, nem pedig a Krisztus Jézuséval. De ti is tudjátok, hogy kipróbált ember õ, és mint apjával a gyermek, úgy szolgált velem az evangéliumért» (Fil 2,20-22). Miután a missziós csoport minden létezõ gyülekezetet felkeresett, észak felé vette útját. Pál és Szilász biztosa n imádkozta k vezetésért, fáradozásaik során, de a Szentlélek kétszer is megállította õket: «Itt se prédikáljatok, ott sem! Sem északon, sem ny ugaton.» A k kor hát hova menjenek? Végül megérkeztek Troas kikötõvárosba. Elõttük terült el az Égei-tenger, mögöttük Ázsia, ahol nem mûködhettek. Több heti imádkozás után Pál egyik éjjel kiáltást hallott: «Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!» (ApCsel 16,9). Ma teljes szív vel mondhatjuk: «Köszönöm, Istenem, hogy nem hallgattad meg Pál imáját, és õt kísérõjével együtt Európába (Macedóniába) küldted.» Így jutott el az evangélium Filippibe. Ami itt történt, valóban drámai volt. Lídia volt az elsõ asszony, aki Európában megtért, démonokat ûztek ki, Pál és Szilász börtönbe kerültek, de Isten egy földrengés által kiszabadította õket. és a börtönõr megtért. Ez a gyülekezet támogatta az apostolt imáikkal és adományaikkal. Pál Isten elõrelátásának, gondviselésének tanúja volt, nem az imáira adott feleltet volt a döntõ számára, mivel Isten akarata és szándéka volt a döntõ tényezõ életében és szolgálatában. ARNO FROESE, DIETER STEIGER

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

BIBLIAI ÜZENET

Imaéletünk példaképe Láthattuk, hogy Isten meg akarja cselekedni azt, amire kérjük. Szükséges tehát imádkoznunk. – Ha valami újat, jobbat szeretnél cselekedni ebben az esztendõben, jobbat nem is tehetnél: Légy olyan imádkozó te is, mint Dániel volt.

á n iel pr ófét át s em m i nem tarthatta vissza a rendszeres imádkozástól. A Dán 6 ír arról, hogyan próbáltak a zsidógyûlölõ helytartók Dánielnek csapdát állítani, és eltéríteni imaéletétõl (8. v). Nekünk is számolnunk kell azzal, hogy Isten ellensége mindent megpróbál, hogy visszatartson az imádkozástól. Dániel imádsággal reagált az ellenség fondorlataira: «Amikor Dániel megtudta, hogy alá van írva ez az irat, hazament. Emeleti szobájának ablakai nyitva voltak Jeruzsálem felé, és õ napjában háromszor térden állva imádkozott, és magasztalta Istenét, ahogyan azelõtt is szokta» (11. v). Mit tudunk meg Dánielrõl ebbõl az igeversbõl? Nem hagyta magát eltéríteni az imádságtól (állhatatosság). 2. Imaközösségben és egyedül is tudott imádkozni. 3. Volt egy bizonyos imádkozó helye, az emeleti szobája (vö. Dán 2,17). 4. nyitott ablaknál imádkozott (állandó, kitartó irányultság, zavartalan közösség). 5. Imádkozás közben Jeruzsálem felé fordult (ahol az oltár volt – utalás Jézusra). 6. Rendszeresen imádkozott, naponta háromszor, amint azt azelõtt is tette. 7. Soha nem mulasztotta el a hálaadást. Dániel azért is imádkozott, hogy jobba n megértse Isten Szavát, és tanulmányozta a Szentírást, hog y jobban tudjon imádkozni: «Az õ ural-

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

kodásának elsõ évében én, Dániel, megértettem az írásokból, hogy mit jelent azoknak az éveknek a száma, amelyekrõl az ÚR igéje szólt Jeremiás prófétának, hogy hetven évnek kell eltelnie a romba dõ lt Jeruzsá lem fölött. A z Úristenhez fordulta m, hozzá folyamodtam imádsággal és könyörgéssel, böjtölve zsákruhában és hamuban. Imádkoztam Istenemhez, az ÚRhoz, és vallást téve ezt mondtam: Ó Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartod a szövetséget és a hûséget azok iránt, akik szeretnek és megt a rtjá k pa ra ncsolat a idat!» (Dán 9,2-4). Amikor Dániel megértette a 70 éves fogságot, melyrõl Jeremiás beszélt, azonnal imádkozni kezdett. És ezáltal õ is egyre jobban megváltozott. Imádsága által feltárja elõttünk szívét. 1. Azonnal reagált (semmi halasztás). 2. Nem kereste fel az embereket (Dáriust vagy Círust), hanem csak a mindenható Istent. 3. Könyörgött – ebben ismét komolyságát és állhatatosságát látjuk. 4. Böjtölt zsákban és hamuban, vagyis bûnbánatot tartott. 5. Az õ személyes Istenéhez imádkozott. Személyes kapcsolata volt vele. 6. Mély alázattal és istenfélelemmel

imádkozott. 7. Hitbeli bizakodással imádkozott, remélve Isten kegyelmének és áldásainak elnyerését. Dánielt csodálatos módom megha llgatta Isten. A z Ezsdras 1,1-4 eseményei mögött Dániel imája áll. Imádsága hozzájárult ehhez a világpolitikai döntéshez, és az isteni próféciák beteljesedéséhez. Egyik alkalommal Dániel a nagy nyomorúságról kapott kijelentést (Dán 10,1). Megértette a kinyilatkoztatást, ami szintén imára késztette: «Azokban a napokban én, Dániel, gyászoltam három egész héten át. Ízletes ételt nem ettem, húst és bort nem vettem a számba, olajjal sem kentem meg magamat, míg el nem telt a három hét» (2-3. v). Imádkozhatunk olyan dolgokért, melyeket értünk, és olyanokért is, melyeket nem. Miután Dániel ilyen komolyan imádkozott és böjtölt, megjelent elõtte egy angyal: «Ekkor megérintett egy kéz, és fölsegített térdeimre és tenyereimre. Ezt mondta nekem: Dániel, te kedves férfiú! Értsd meg azokat, amiket elmondok neked, és

SMITH J. OSWALD Ha valami újat, jobbat szeretnél cselekedni ebben az esztendõben, jobbat nem is tehetnél: Légy olyan imádkozó te is, mint Dániel volt.

állj fel, mert neked hoztam üzenetet! Amikor így szólt hozzám, reszketve felálltam. Majd ezt mondta nekem: Ne félj, Dániel, mert az elsõ naptól fogva, hogy rászántad magad a dolgok megértésére, megalázkodva Istened elõtt, meghallotta szavadat Isten, és én a te szavaid miatt jöttem» (10-12. v). Nem lenyûgözõ? Dániel kedves volt Isten elõtt. Ezt a kijelentést háromszor is megtaláljuk könyvében (Dán 9,23; 10,11.19). Az angyal biztosította, hogy már az elsõ napon meghallgatásra talált, jóllehet a válasz csak három héttel késõbb érkezett (13. v; vö. 9,23). Ez az angyal kimondottan Dániel imádsága miatt jött. A menny meghatódott azon, hogy valaki ilyen komolyan imádkozott. Mennyi minden történhet, ha õszintén imádkozunk! Dániel az az ember volt, aki egész életén át imádkozott: «Círus perzsa király uralkodása harmadik évében kijelentést kapott Dániel, akit Baltazárnak is neveztek. Igaz ez a kijelentés, mely nagy hadakozásról szól. Õ fi gyelt a kijelentésre, és megértette a látomást» (Dán 10,1).

Círus ura lkodásá na k harmadik évében Dániel már 70 éve a babiloni fogságban élt. Imaéletét valószínûleg még kamaszkorában kezdte (vö. Dán 2,16-19), és most 80-on felül még mindig kitartóan imádkozott. Sõt, ekkor volt csak intenzív imádkozó. Adja az Úr, hogy mi is ilyen kitartó imádkozók legyünk. Annál is inkább, mert olyan korban élünk, amikor megkezdõdik Dániel végidõkre vonatkozó próféciáinak beteljesedése! Dániel imaharcos volt. Egy bölcs mondás úgy tarja, hogy aki Isten elõtt letérdel, az az emberek elõtt állva maradhat. Vajon fiatalkori éveinkben intenzívebb volt az imaéletünk, mint ma? Az elsõ idõk tüze talán pislákoló kanóccá szelídült, és imaéletünk csak takaréklángon ég? Vagy most vagyunk csak igazán buzgó imádkozók, akik az imában felfedezték a legnagyobb erõt – és Dánielhez hasonlóan cselekszünk? Olyan hívõk vagyunk-e, akiknek az élõ Istenbe vetett hite és bizodalma nem csökkent, hanem napról napra növekszik?

A LEGCSODÁLATOSABB TÖRTÉNET

1 450,- FT

ÁR:

+POSTAKÖLTSÉG

VALÓSZÍNÛLEG AZT HISZED, HOGY MIVEL ISTEN MÁR MINDENT ELÕKÉSZÍTETT A TE ÜDVÖSSÉGEDET ILLETÕLEG, NEKED SEMMIT SEM KELL TENNED. MILYEN TÉVEDÉS! NEM LÁTOD, HOGY NEKED EL KELL FOGADNOD ISTENNEK EZT AZ AJÁNLATÁT? A BIBLIA EZT MONDJA: «VÁLASSZ, VEGYÉL, FOGADD EL!» AZ ÜDVÖSSÉGET MÁR ELKÉSZÍTETTÉK, DE NEKED EZT EL KELL FOGADNOD. ÉN FELAJÁNLHATOK NEKED EGY POHÁR VIZET, DE NEKED AZT EL KELL VENNED. AZ ORVOS FELÍRHAT, RENDELHET SZÁMODRA EGY ORVOSSÁGOT, DE MILYEN HASZNOD LESZ BELÕLE, HOGYHA AZT NEM VESZED BE? JÉZUS KRISZTUST NEKED EL KELL FOGADNOD AHHOZ, HOGY ÜDVÖSSÉGED LEGYEN.

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. , Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

BIBLIAI ÜZENET

A tengeren való átkelés csodája óta mindössze három nap telt el. De Izráel fiai már zúgolódtak, elveszítették bizalmukat, panaszkodtak.

Isten hûsége AZ ÉLET ÁLLOMÁSAI 4. RÉSZ

«Ezek Izráel fi ainak a táborhelyei attól fogva, hogy seregeik Mózes és Áron vezetésével kivonultak Egyiptomból. Mózes ugyanis följegyezte az ÚR parancsára elindulásukat az egyes táborhelyekrõl. Ezek azok a táborhelyek, ahonnan elindultak…» (4Móz 33,1-2). A 4Móz 33 felsorolja azt a 40 helyet, ahol megpihentek Izráel fi ai a Ramzeszból való kivonulásuktól egészen megérkezésük ig a Moáb síkságára 40 évvel késõbb. Ebben a sorozatban összehasonlítunk Izráel pusztai vándorlásának néhány állomását a mi életünk vándorlásaival. A Biblia éppen a pusztai vándorlásról jegyzi meg: «Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk, akik az utolsó idõkben élünk» (1Kor 10,11; vö. Róm 15,4). A 4Móz 33,8 beszámol a pusztai vándorlásról: «… Háromnapi utat tettek meg az Étám-pusztában, és tábort ütöttek Marában.» Mara «keserûséget» jelent – ráillõ elnevezés, amint az a továbbiakban kiderül. Mi történt Marában? Három nappal azután, hogy Isten természetfölötti módon a tengert kettéválasztotta, a nép megérkezett Marába és szomjas volt. De a víz, amit ott találtak,

10 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

ihatatlan volt. Ugyanis keserû volt az íze. Ezért reklamálni, tiltakozni, zúgolódni kezdtek. Mózes imádkozott, az Úr válaszul mutatott neki egy fát, amit a vízbe kellett dobnia, és megszûnt a keserûsége, ihatóvá vált. A 2 Móz 15,2225 részletesen leírja ezt az eseményt: «Ezután útnak indította Mózes Izráelt a Vörös-tengertõl, és Súr pusztája felé vonultak. Már három napja mentek a pusztában, és nem találtak vizet. Megérkeztek Marába, de nem tudták meginni a vizet Marában, mert keserû volt. Ezért is nevezték el azt a helyet Marának. Ekkor zúgolódni kezdett a nép Mózes ellen, és ezt mondta: Mit igyunk? Õ pedig az ÚRhoz kiáltott segítségért, és az ÚR mutatott neki egy fát. Azt dobta bele a vízbe, és édessé vált a víz. Ott adott a népnek rendelkezéseket és törvényeket, és ott tette próbára õket.» A tengeren való átkelés csodája óta mindössze három nap telt el. Csak nemrég hangzott el a dicsõítõ énekük ennek örömére (2Móz 15,1-21). De már a legközelebbi alkalommal zúgolódtak; már három nap után elveszítették bizalmukat, panaszkodtak. De az Úr nem büntette meg õket, hanem megmutatatta azt a fát, amely segítséget jelentett nekik. Milyen gyakran megtapasztaljuk mi is az Úr kegyelmét és segítségét az életünkben, és ennek ellenére mégis

milyen gyakran kételkedünk, elégedetlenek vagyunk helyzetünkkel. Büntetést érdemelnénk, ehelyett az Úr felmutat a fára. A mi segítségünk minden nehézségre, minden akadályra, sõt minden zúgolódásunkra a válasz eg yedül a keresztfán található. Jézus megváltása elkísér egész életünk során és a keserût édessé változtatja. Az Õ bocsánata által van életünk, ez nem azt jelenti, hogy megbocsátó kegyelmét a bûn elfedezésére használjuk. Egyszerûen azt jelenti, hogy az Úr hûséges, akkor is, ha mi hûtlenek vagyunk, Õ nem tagadja meg Önmagát (2Tim 2,13). Isten feltétlenül hûséges marad ahhoz, amit Jézus Krisztus véghezvitt. A keresztfára feltekintve, a kereszt alatt mindig van megbocsátás és segítség, és mindig van lehetõség az újrakezdésre. «Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek; ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus» (1Jn 2,1). «Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk!» (Zsid 4,16). Egyáltalán össze tudjuk-e számolni, hányszor tapasztaltuk meg a segítséget és a megbocsátást anélkül, hogy megérdemeltük volna? Milyen sokszor változtatta az Úr a keserût édessé az életünkben, és hozta rendbe a rossz dolgokat, mégpedig bocsánata által. «… és az Úr mutatott neki egy fát …» (2Móz 15,25). NORBERT LIETH

Arnold G. Fruchtenbaum

Izráel maradéka

- A messiási zsidó közösség tanítása, történelme és filozófiája -

Ára: 1040,-Ft + postaköltség

E könyv Dr. Arnold G. Fruchtenbaum e témában írt korábbi mûvének aktualizálása az egész világon gyorsan növekvõ és változó messiási zsidó mozgalommal kapcsolatban. A szerzõ messiási zsidóként írja könyvét zsidók és nem zsidók számára egyaránt. Világos áttekintést ad a mozgalom helyzetérõl a hívõk közösségében. Dr. Fuchtenbaum összefoglalja, hogy ez a mozgalom miben különbözik és hogyan kapcsolódik a zsidó néphez, Mózes törvényéhez, a helyi keresztyén gyülekezetekhez, Izráel államhoz, a misszióhoz és sok más idõszerû kérdéshez. A gyorsan növekvõ messiási zsidó közösség érdeklõdést és szembenállást is kivált. E kötetben olvashatunk arról, hogy mit is jelent ma a messiási zsidó mozgalom, milyen a tanítása, illetve milyen kérdésekkel kell még megbirkóznia.

Werner Gitt

A csodálatos ember

Interneten rendelt könyveinkbõl

10% kedvezményt adunk!

Egyszerûen ûen és sárolhat gyorsan vásárolhat yainkból: nkból: kiadványainkból: ejfelikialtas. likialtas http://ejfelikialtas. hu/tb

Ebben a könyvben az olvasó sok figyelemreméltó részletet talál az emberi testrõl, az ember felépíté sének számos sajátosságáról, amelyekbõl gazdag összeállítást találhatunk a könyvben. A szerzõ nem marad meg az orvosi, fizikai, kémiai és információelméleti részleteknél, hanem ezekbõl következtetéseket von le az ember Teremtõjére vonatkozóan. Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy kik is vagyunk Teremtõnk szemében, és mi a rendeltetésünk. A könyv mindenkinek szól, nemcsak szakembereknek.

Ára: 2080,-Ft + postaköltség

Norbert Lieth

9 csodajel János evangéliumában Az Újtestamentum Jézus számos csodájáról és jelérõl számol be, amelyeket földi élete során tett. Egyedül János apostol számol be könyvében kilencrõl, de figyelmeztet arra, hogy Jézus még számos más jelet is tett. Meg is adja annak az okát, miért ezt a választékot adja közre – a Szentlélek ihletése által: Minden jel elsõsorban azt szolgálja, hogy az embereket meggyõzze, miszerint Jézus Krisztus a Messiás és Isten Fia (Jn 20,31).

Ára: 1750,-Ft + postaköltség

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU Éjféli Kiáltás 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

2015. 01.

NÉZÕPONTBAN

Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Egy szentföldi zarándokút tapasztalatai

z Éjféli Kiáltás Misszió kezdeményezésének köszönhetõen többször lehettem egy-egy zarándok csoportnak lelki vezetõje a Szentföldön. A kérés pontosan így érkezett hozzám az elsõ alkalommal: „Szükségünk volna egy megfelelõ bibliai és egyháztörténeti ismeretekkel rendelkezõ szakemberre, aki egy felekezetközi zarándokcsoportot el tudna kísérni a Szentföld legjelentõsebb helyszíneire, ami közben egy több részes ismeretterjesztõ film is készülne. Nem vállalná el?” - kérdezte tõlem Nagy Erzsébet, az Éjféli Kiáltás Misszió vezetõje. Rövid gondolkodás után természetesen igent mondtam, mert bár korábban is jártam már Izraelben, de bármennyiszer is végiglátogatja az ember, mindig rejt új felfedezéseket ez a különös ország. Így került sor több ízben is azokra a zarándokutakra, amelybõl szeretnék fölvillantani néhány jelentõsebb helyszínt és hozzájuk kapcsolódó rövid bibliai tudnivalót, vagy emlékezetes lelki élményt. Tel-Aviv/Joppé(Yaffo) – A Szentföldre utazó zarándokok általában Tel

12 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

Avivban lépnek elõször Izrael földjére. A bibliai idõkben Joppé késõbb Jaffa volt a város neve. Jónás annak idején ide futott, hogy egy alkalmi hajóval Társis irányába utazzon Ninive helyett (Jónás 1:1–3). Joppé Salamon idejében vált jelentõs kikötõvé, késõbb Zorobábel korában a templom újjáépítéséhez szükséges faanyagot hozatták ide hajón Libanon cédruserdeibõl, hogy aztán Jeruzsálembe szállítsák tovább (2 Krón. 2:16; Ezsdr. 3:7). Az Újszövetség tanúsága szerint itt támasztotta fel Péter halálos álmából a Dorkásként is ismert Tábithát (Ap.Csel. 9:36–43) és alakult ezt követõen gyülekezet a városban. Itt kapta azt a furcsa álmot is az apostol, amely meggyõzte õt, hogy a pogányoknak is hirdetnie kell az evangéliumot (Ap.Csel. 10). Jeruzsálem - Az Olajfák hegyérõl, Jézus lábnyomában járva csodálatos panoráma tárul a látogató elé. Jeruzsálemet az õsi idõkben Sálemnek nevezték (Zsolt. 76:3). Amikor Ábrahám elõször járt itt, tizedet fizetett Melkisédeknek

(1 Móz. 14:18–20). Ezen a helyen akarta Ábrahám feláldozni fiát Izsákot, hogy ez által bizonyítsa Isten iránti tiszteletét, és tapasztalta meg a helyettesítõ áldozatban „az Úr hegyén a gondviselés” igazságát. (1 Móz. 22:2–14) Dávid király hódította meg Jeruzsálemet a jebuzeusoktól (2 Sám. 5:4–9). Az õsi várfalakkal körülvett templomtér, a valamikori Salamoni szentély és a Jézus által is többször látogatott oszlopcsarnokos templom helyén több mint ezer éve a muzulmánok Sziklatemploma áll. A Heródes idejében újjáépített templomba hozták a csecsemõ Jézust szülei József és Mária, hogy bemutassák az Úr elõtt (Luk. 2:22–38). A 12 éves Jézus itt tanított a templomban (Luk. 2:41– 46). Virágvasárnap került sor a templom megtisztítására, amikor kizavarta a templomból a pénzváltókat (Mát. 21:12–13), és megjövendölte a templom lerombolását (Mát. 24:1–2). A jeruzsálemi templom Kr. u. 70-ben való lerombolása óta véglegesen megszûnt itt az áldozatbemutatás.

Nincs is már erre többé szükség, hisz Isten ez alól egyszer és mindenkorra felmentette a bûnbocsánatot keresõ embert, Fia Jézus Krisztus helyettesítõ keresztáldozata, sziklasírban való eltemetése és harmadnapra való feltámadása által. Ennek emlékhelyei ma is megtalálhatók a városban. Sõt, a Siratófaltól nem messze, a Via Dolorosa/Szenvedések útján az õsi városközpontba jutva az az épület is megtalálható, ahonnan pünkösd hajnalán megszületett az egyház és kizendült az örömteljes evangélium a Szentlélektõl bátorságot vett apostoli tanúk által, melynek minden népet megcélzó üzenete ez utolsó idõk végén hozzánk is eljutott. Kapernaum - A Genezáret tava és környéke ma is olyan csodálatra méltó, mint Jézus idejében. Szinte érintetlenül maradt meg olyannak, ahogyan arról a szentírás különbözõ leírásaiból olvasunk róla. Jézus városa Kapernaum volt a központja Jézus Galileában végzett szolgálatának (Mát. 9:1–2; Márk 2:1–5). Kapermaum, a valamikori zsinagóga, a halászmesterségbõl meghívott Péter lakásának romjai, a közeli domboldal, ahol a Hegyi-beszéd örökérvényû szavai hangzottak el, vagy ahol ötezer éhezõnek adott kenyeret a Mester, autentikus helye az aktuális igeszakaszok feletti elmélkedésnek. Sok csodát tett Jézus ezen a helyen. Számos ember gyógyult itt meg (Márk 1:32– 34), többek között egy római százados szolgája (Luk. 7:1–10), Péter anyósa (Márk 1:21, 29–31), egy gutaütött, akinek ágyát a tetõn át engedték le (Márk 2:1–12), valamint egy sorvadt kezû ember (Mát. 12:9–13). Itt ûzött ki Jézus sok gonosz lelket (Márk 1:21–

28, 32–34), támasztotta fel a halálból Jairus leányát (Márk 5:22–24, 35–43), és mondta el az élet kenyerérõl szóló beszédet a kapernaumi zsinagógában (Ján. 6:24–59). A Genezáret taván hajózva a tó közepén megemlékezhetünk a tenger lecsendesítésérõl és a túlsó partra való, Jézus által biztosított átkelésrõl. Názáret - Feledhetetlen Názáret városa, Jézus felnevekedésének és nyilvános szolgálatának kezdetének

tanulmányozza a Bibliát. Nem messze fekszik ide a Tábor hegye, Jézus megdicsõülésének helye, ahol az isteni szózat így mennydörgött a tanítványok füle hallatára: „Íme, az én szeretett fiam, Õt hallgassátok” Jordán völgye – Ábrahám unokaöcscse Lót a Jordán dúsfüvû vidékét választotta magának annak idején (1 Móz. 13:10–11). Késõbb Józsué tartóztatta föl a Jordán folyó vizét, lehetõvé téve az izraeliták számára azt, hogy átkel-

színtere is. Gábriel angyal itt jelentette ki Máriának, hogy õ fogja megszülni a Szabadítót (Luk. 1:26–35). Ugyancsak itt gyõzte meg az angyal Józsefet, hogy vegye feleségül Máriát, fiát pedig nevezze Jézusnak (Mát. 1:18–25). Jézus Názáretben nõtt fel (Mát. 2:19–23; Luk. 2:4–40; 4:16). A város zsinagógában kinyilvánította, hogy õ a Messiás (Luk. 4:16–21), Názáret népe azonban elutasította Õt (Mát. 13:54–58; Luk. 4:22–30). Meglepõ módon ma ez Izrael egyetlen keresztyén többségû városa, annak ellenére, hogy a lakosság nagyobb része arab származású. Ebben a városban mûködik egy mintegy 100 esztendõs múltra visszatekintõ baptista gyülekezet is, melynek modern imaházában és oktatási központjában sok arab származású fiatal

jenek a megígért földre (Józsué 3:13– 17; 4:1–9, 20–24). Illés és Elizeus is szétválasztották a vizeket (2 Királyok 2:5–8, 12–14). Naámán itt gyógyult ki a leprájából (2 Királyok 5:1–15). Bemerítõ János a Jordán partján figyelmeztetette nagyszámú hallgatóságát Isten Országának közelségére, a megtérés fontosságára és a folyó vizében való jelképes megtisztulásra. Ekkor jelent meg Jézus is a tömegben, majd mikor a sokaság szétvált és õ elõre lépve megkérte Jánost, hogy minden igazság beteljesítéseként most õt is merítse be, nos, ebben a pillanatban harsant föl ismét az égi szózat, de akkor így: „Íme, az én szeretett fiam, akiben én gyönyörködöm!” Nincs ennél hitelesebb és meggyõzõbb kijelentés a hitvalló bemerítés isteni eredetére vonatkozóan,

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

NÉZÕPONTBAN

amit egyesek vitatni merészelnek és valami szektás fontoskodásnak gondolnak. Karmel - Kissé nyugatabbra terül el a Jezréel termékeny völgyvidéke, megannyi õsi nagyhatalmi ütközet színtere. Amott magasodik viszont Megiddó városának több évezredes várromja, melyrõl a Jelenések könyve rögzít sejtelmes próféciát Armageddon végítéletes gigászi küzdelmérõl, melyre talán éppen itt kerül majd sor. Ami viszont már ennek szinte elõképe lehet a néhány kilométerrel odébb magasodó Karmel hegyének csúcsa, ahol Illés hívta tetemre, az Isten népét félrevezetõ és az õsi pogány istenségek kultuszát állami segédlettel terjesztõ Baal papjait (1. Királyok 18). Az élõ Isten mennybõl alászálló tüze azonban egyértelmû jellé vált a pogányságra tévedt Izrael népe elõtt is, hogy kinek kell inkább hinni és kihez kell mindhalálig hûségesnek lenni. Akko - A Földközi tenger partvidéke is sok bibliai emlékkel szolgál. Akko, a valamikori Ptoleamisz, Pál apostol utazásaiból ismerõs, aki itt is megfordult és gyülekezet jött létre látogatása nyomán. Sõt, itt kapta az elsõ, de nem utolsó határozott figyelmeztetést, hogy Jeruzsálembe való utazása nemhogy kockázatos,

14 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

de egyenesen életveszélyes, hisz ott letartóztatás, börtön, sõt még halálos ítélet is várhat rá. Mire az apostol válasza egy ellentmondást nem tûrõ mondat volt: „Még az életem sem drága nekem, csakhogy a futásomat elvégezzem”. Akko városa jóval késõbb, a keresztes háborúk idején játszott még jelentõs szerepet. Mintegy 200 évig volt Akko a valamikori „keresztes állam” fõhadiszállása. Erre az idõszakra emlékeztetik az arra utazót, a várost védõ és akkoriban bevehetetlennek tûnõ, tenger hullámai által szüntelenül ostromlott hatalmas várfalak. E történelmi idõkben lépett itt partra több európai – francia, spanyol, angol, német – uralkodó mellett 1217ben II. András Magyarország királya is, nem kevés magyar keresztes vitéz élén. Cézárea - Itt a Földközi tenger partján található Cézárea õsi városa is. Még Nagy Heródes építette Róma elõtti hódolata jeleként. Még a települést is Augusztus császárról nevezte el Cézáreánek. Késõbb valóban ez a város lett a római megszálló hadsereg fõ katonai is közigazgatási központja, a mindenkori császári helytartók fõ szálláshelye. Pilátus is itt lakott mintegy 10 esztendeig.

Erre az idõre esett Jézus koncepciós pere is, amelynek lefolytatására Pilátus innen utazott a húsvéti ünnepekre Jeruzsálembe. Így került bele méltatlan neve még az õsi Apostoli hitvallásba is, megjelölve a keresztre feszítés történelmi tényét az emberiség idõskáláján. Itt Cézáreában történt az a különleges eset is, hogy Péter apostol, aki mennyei látomásban kapott utasítást a pogány misszióra, ebben a városban kereste föl Kornélius római századost és háza népét, akik hitre jutva bemerítkeztek és betöltekeztek Szentlélekkel (ApCsel 10:1-48). E városban lakott Fülöp evangélista, a Jeruzsálemben felavatott hét diakónus egyike is családjával együtt, felajánlva otthonukat az egyre növekvõ keresztyén közösség számára (ApCsel 21,8-9). Cézáreában raboskodott Pál apostol is 2 évig, akit Pilátus utódja Félix helytartó hallgatott ki több ízben is és az apostol hiteles szavát hallva önkéntelenül tett vallomást a kormányzó így: „Majdnem engem is keresztyénné teszel.” Mire az apostol a helytartót a Krisztus melletti döntés elodázhatatlan pillanatára szólította fel. A végsõ határozat sajnos elutasító volt, sõt, miután

a helytartó megtudta, hogy Pál római állampolgár, az apostolt megbilincselve hajóra ültette és Rómába szállíttatta további kihallgatásra és végül a császár általi halálos ítélet kimondására (ApCsel 24,1-27). Az apostol hõsi helytállásának köszönhetõen az egész Római Birodalom területén gyõzedelmeskedhetett a Krisztus világot megváltó üzenete. A késõbbiekben Cézárea is jelentõs keresztyén központtá vált. Itt tanított hosszú éveken át az alexandriai származású Origenész egyházatya és alapított 216 körül jelentõs keresztyén könyvtárat. Ebben a városban született és munkálkodott Euszebiosz, a 313-ban bekövetkezett konstantinuszi fordulat idején élt híres egyháztörténész is, akinek ránk maradt feljegyzéseibõl hiteles képet kaphatunk az õsegyház elsõ évszázadokban átélt próbatételeirõl és gyõzelmeirõl. Sõt, még a latin nyelvû „Vulgata” biblia fordítója Jeromos, a valamikori Magyarországhoz tartozó Csáktornyáról (ma Horvátország) származó hittudós is dolgozott itt fõ életmûvén 386 táján. Qumran - Jerikótól mintegy 20 kilométerre a Jordán völgyében délfelé haladva, kerestük föl az Esszénus közösségnek a Holt tenger partján talál-

ható Qumranban kiásott kolostorának romjait. A hajdani település mintegy 330 méterrel fekszik a tengerszint alatt. A Szentírás olvasásával, értelmezésével és másolásával foglalkozó közösség tagja lehetett egyes hittudós szerint annak idején Bemerítõ János is. Meglepõ, hogy Ézsaiásnak a Messiás közeli eljövetelét hirdetõ és jövendöléseit naprakészen váró közösség rituális tisztulási szertatásaihoz nélkülözhetetlen bemerítõ medencéi ma is teljes épségben megtalálhatók a kolostor megmaradt romjai kötött. Az itt élõ esszénus szerzetesközösségnek köszönhetõ, hogy a rómaiakkal vívott zsidó háború idején (Kr.u.68-72) papirusztekercseken megõrzött szentírási könyveiket a környék barlangjaiba rejtették el. Bár a római katonák minden itt élõ szerzetest megöltek, és kolostorukat földig rombolták, az általuk leírt, féltve õrzött, cserépkorsókba viaszkupakkal légmentesen lezárt papiruszhengereiket nem tehették tönkre. Közel kétezer év múltán 1947-ben fedezték föl és váltak ismét közkincsé ezek a Qumran környéki barlangokból elõkerült cserépkorsókba zárt õsi iratok. Az eredeti tekercsek ma Jeruzsálemben tekinthetõk meg bi-

zonyságul arra, hogy Isten igéjébõl egy pont, vagy vesszõ sem hiányozhat, míg mindaz hiánytalanul be nem teljesedik, amirõl prófétái által elõre kijelentést tett. Maszada - Ugyancsak emlékezetes a Holt tenger parti Maszada erõd, amit még Nagy Heródes építtetett magának katonai bázisként a megközelíthetetlen hegymagaslaton. A zsidó háború idején mintegy ezer zélóta hazafi védte az erõdöt Jeruzsálem Kr.u. 70-ben bekövetkezõ eleste után a rómaiak ostroma ellen még 3 évig. A hatalmas túlerõvel szemben mind az ezren inkább az önkéntes halált választották, mintsem hogy az ellenség kezétõl való biztos pusztulást bevárják. Így vált Maszada a modern Izrael számára az önfeláldozó hazafias hõsiesség példaképévé. Ezért került be az izraeli újonc katonák esküjének szövegébe ez a mondat: „Soha többet nem eshet el Maszada”. Eilat - Utunkon tovább folytatva jutottunk el Izrael legdélebben fekvõ, Vörös tenger partján található városába Eilatba. Valamikor a bibliai idõkben Salamon király építtetett itt hajókat, hogy távoli országok kincseit szállíttassa országába saját uralma megerõsítésére. A hagyomány szerint Séba királynõje is itt szállt partra, hogy Jeruzsálembe utazva elcsodálkozzon Salamon bölcsességén és zseniális országépítõ tevékenységén. Az Izráel és Egyiptom határán található várostól légvonalban nincs messze Hóreb hegye, a Sinai félsziget legmagasabb pontja. A Szentírás tanúsága szerint itt kapta kézhez Mózes, az Egyiptomból kiszabadult és a végtelen sivatagba bolyongó zsidó nép Istentõl választott vezetõje a 10 parancsolat örökérvényû igéit. DR. MÉSZÁROS KÁLMÁN EGYHÁZTÖRTÉNÉSZ

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

A választás szabadsága Válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni: akár azokat az isteneket, akiket atyáitok szolgáltak a folyamon túl, akár az emóriak isteneit, akiknek a földjén laktok. De én és az én házam népe az URat szolgáljuk! Józsué 24,15

Napjainkban sokat hallunk a választás szabadságáról. Gondolkozzunk csak el efölött! A választás szó legalább két alternatívát feltételez. Amikor Józsué kérte az izraelitákat, válasszák ki még ma, hogy kit akarnak szolgálni, a felkínált lehetõség Isten és a hamis isten, a Baál között volt. Mielõtt megvárta volna válaszukat, Józsué ünnepélyesen kijelentette választását: én és az én házam népe az URat szolgáljuk! A Bibliában mindenütt választásokról van szó, mint ahogy életünk is tele van választásokkal. A szentírásban mindenütt azt találjuk, hogy mind Isten, mind az ember döntéseket hoz. Isten parancsolja az embernek a választást, de csak akkor, amikor már elegendõ információt adott neki, hogy tudja, mit választ. Mivel törvények szabályozzák a kölcsönfelvételt, az áruvásárlást, az ember nem folyamodhat kölcsönért és nem vásárolhat árut a vásárcsarnokban, míg bizonyos információkat nem szerez. Információ szükséges az intelligens választáshoz. Isten információt adott nekünk önmagáról, szentségérõl, az ember bûnösségérõl, Istennek a bûn megoldására tett gondoskodásáról, Jézus Krisztusról, és az embernek adott sok ígéretérõl, hogy mi történik akkor, ha az ember elfogadja, vagy visszautasítja isten ígéreteit. A Gal 6,6-8-ban ezt olvashatjuk: «Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját. Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a testének vet, az a testbõl arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekbõl fog aratni örök életet.» Nemrég volt egy televíziós program ezzel a címmel: Igazság vagy következmények. A mûsorvezetõ egyre mondogatta a játékosoknak: Ha nem az igazságot mondod, akkor a játék szerint fizetned kell a következményekért. Ugyanez a helyzet a döntésekkel. Ha helytelen döntést hozol, vállalnod kell a következményeket. Ha azonban helyesen döntesz, annak minden áldását megkapod. Így hát a legjobb a bölcs választás, ahogy Józsué esetében látjuk, mert választásaink döntik el jó vagy rossz irányba életünket. Billy Graham

Boldog új évet

Az egek beszélik Isten dicsoségét Zsolt 19,2 A Zsoltáros az egész teremtett világot Isten magasztalására szólította fel. A hegyeket, a mezõket, a csillagokat még az állatokat is. Itt egy olyan szemlélettel találkozunk, amely kizárja, hogy a világot csupán anyagnak tekintsük. Amelynek végsõ rendeltetése az lenne, hogy az ember kihasználja, és minél több profitot hozzon ki belõle. Vagy éppen felelõtlenül visszaéljen vele és elpusztítsa. Az egész teremtett világ abban találja meg végsõ értelmét, hogy szép és harmonikus rendjében örömet okozzon Istennek és az embereknek egyaránt. Mivel az ember központi szerepet kapott a teremtettségben, részt vesz a földi világ feletti uralkodásban, ami együtt jár a teremtett világért hordozott felelõsséggel is. Minél többet tudunk a természet rendezett voltáról, annál jobban csodálhatjuk a Teremtõ Isten nagyságát. Tudjuk például azt, hogy a Föld éppen megfelelõ távolságra van a Naptól. Ha ez a távolság nagyobb, vagy kisebb lenne, az élet nem maradhatna meg bolygónkon. Maga a Föld éppen megfelelõ nagyságú. Ha nem így volna, a légkörünk vagy túl sûrû lenne, vagy túl ritka, és mindkét esetben minden élet kihalna. A négy évszak váltakozását a Föld dõlésszöge teszi lehetõvé. Ha nem «imbolyogva» járná körül a Föld a Napot, a földfelszín legnagyobb része sivatag lenne. A Föld forgási sebessége azt segíti elõ, hogy egyenletesen eloszoljon a Nap melege. A szél és a tengeráram õrködik afelett, hogy az elhasznált levegõ fel ne dúsuljon, vagy a tenger vize meg ne poshadjon. A tudás nem hozza magával automatikusan, hogy Istennek adjunk hálát. Pedig Isten folyamatos gondoskodása a természet fölött teszi lehetõvé az életünket. Itt az ideje rácsodálkozni a 139. zsoltár tanítására: bárhol vagyunk, bármit teszünk, annak jelentõsége van. Hiszen a teremtett világ egész rendjét a maga bonyolultságával Isten rendezte el bölcsességével és hûségével. Egy ember parányi életének örökkévaló jelentõsége van. Ez az erõs és tiszta bizonyosság végighúzódik a Zsoltárok könyvének egészén. Isten a teremtett világ minden pontján egyenlõképpen jelen van, hiszen Õ irányítja és igazgatja azt. A föld az embernek otthona, ahol jól érezheti magát, és nem rideg börtöne. Mindent, amit Isten az embernek adott, jó lelkiismerettel élvezheti. A rendeltetésének megfelelõen használt javak hálára késztetik az embert Isten felé. Hegyi András

NÉZÕPONTBAN

IZR AEL

Most kell csak igazán Miért kellene nekünk, keresztyéneknek Izraelbe utaznunk? Nem túl veszélyes? Egy állásfoglalás e kérdésben

m i k o r 19 7 3 - b a n m e g l e p e tésszerûen kitört a Jom Kippur háború, nem lehetett Izraelbe utazni. Wim Malgo, az Éjféli Kiáltás Misszió alapítója, azt mondta akkor: «Most kell csak igazán», és magánszemélyként Izraelbe utazott, nagy bizonyságtétel volt ez a lakosság szemében. A Misszió izraeli tevékenysége kiszélesedett, és izraeli munkáján keresztül is új áldásokkal gazdagodott. Anélkül, hog y «fanatikus Izrael rajongók» lennénk, mindenképp szem elõtt kell tartanunk, hogy az élõ Isten visszaadta a zsidóknak országukat. És ha valóban Õ az a hatalom, amely az ország felépítése mögött áll, akkor semmi sem történik véletlen. Az Úr emel fel királyokat és taszít le trónjáról, Õ hozza létre a nemzeteket (vö. Dán 2,21). Ez épp elég ok a keresztyéneknek arra, hogy ezt az országot és népet támogassák. Dr. Michael Vlach az Éjféli Kiáltás Misszió legutóbbi Izrael Konferenci-

18 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

áján kijelentette: «Ha a jövõben az új földön nemzetek lesznek, akkor mindenképpen lesz Izrael is.» A svájci FEG kibocsátott egy iratot a következõ témával: «Segítségnyújtás az izraeli téma kezeléséhez a keresztyén g yakorlatban». Ebben többek között ez olvasható: «Kiemeljük a zsidók és keresztyének közti különleges viszonyt, amely az õ népükbõl származó közös Messiáson nyugszik. Ez tiszteletre és elkötelezettségre indít bennünket e nép iránt. A zsidóság megismerése, a féligazságok tisztázása, a téves elképzelések és tudatlanság felszámolása, mind a keresztyén igehirdetés és tanítás feladata.» Az Izraelben élõ újságíró és teológus, Johannes Gerloff könyvében, melynek címe: Megátkozva és Krisztustól elválasztva – Izrael és a pogány népek – tanulmány a Róm 9–11-hez ezt írja: «Isten világtörténelmében a vörös fonál, Izrael (…) Mindenki, aki hitre jut Jézusban, Izraelbe ütkö-

zik – ha Jézussal, Izrael Messiásával komolyan felvállalja a kapcsolatot.» Nem kellene-e nekünk, megváltott pogányoknak, akik beoltattunk Izrael olajfájába, a jelenlegi helyzetben, amikor egyre több ember fordul el Izraeltõl most felkiáltanunk: «Most kell csak igazán!»? Itt a Jézus iránti hûségrõl van szó, Izrael legnagyobb Fiáról, Aki így is fog visszajönni (Zak 12,10; Jel 22,16). Az Isten csodálatos Szavába vetett hitrõl van szó. Izrael jövõjét tagadni annyit jelent, mint Isten Szavát tagadni. Izrael 2014-ben újabb rekordra számított a turizmusban, de hirtelen jöttek a terroristák, és a turisták elmaradtak. A látogatók száma 21 szá za lék ka l visszaesett, és Izrael meglehetõsen egyedül maradt. Mi az Éjféli Kiáltás Missziónál ezt mondtuk magunknak: «Most kell csak igazán!» Az Úr Jézus kijelentése is nagyon illik ide, amit népérõl mondott a Mt 25,36-ban: «mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám».

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

Interneten n rend delt könyveinkb bõl 10% kedvezm ményyt adunk!

Biblia új fordítás, középméretû keménytáblás

Ára: 3100,-Ft

Zimányi József

Fészek a csillagok között

A határtalan irgalom határai

Ára: 950,-Ft

Ára: 550,-Ft

Úgy hiszem, keresztyéni kötelesség olyan országokba utazni, ahol a keresztyéneket elnyomják, nincs szólásszabadság, és megnyirbálják az emberi jogokat. Az Úr megváltottainak nemcsak a szép városokba kellene utazniuk, és az «olcsó» helyeket felkeresniük. Izrael maga a történelem, ott a keresztyénség eredete, ott nyilatkoztatta ki Isten a világnak Magát. Itt van Jeruzsálem és a Genezáreti-tó. Izraelben kezdõdött minden, és ott is fog véget érni; múlt, jelen és jövõ együtt látható. 2015-re nyolc német nyelvû utat ter veztünk, februárban pedig eg y újabb magyar csoportot is imádkozu n k , hog y meg is va lósu lja na k. Olvashatsz bõvebben is ezekrõl az utakról a «Jövõre Jeruzsálemben» (31. olal) címû írásunkban. Ha részt veszel egy ilyen utazáson, segíted ezt az országot és népet, amelyet ma bojkottálnak, de amelyben egykor majd Jézus dicsõségének trónja fog állni. – Akkor hát, most kell csak igazán!

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

NÉZÕPONTBAN BÖLCSESSÉGEK

NÉZÕPONTBAN

MINT A GYERMEK „Mikor gyermek valék, Úgy szóltam, mint gyermek” * – Mostanában olyan kedves ez az Ige érzékeny fülemnek. Kicsi fiúnk sok-sok mondanivalóját úgy megmagyarázza! Díszíti virággal, menti szeretettel, értelmetlenségét is, ha egyszer-egyszer fülem meg is bántja. Ez az Ige sohsem szólal meg hiába. Hisz úgy szól, mint gyermek, hisz úgy él, mint gyermek. Pár esztendejébõl így is olyan ízes gyümölcsök teremnek, lelke mezejérõl így is oly üdítõ virágok fakadnak! Talán szegényebbek leszünk mi is, õ is, mire elmaradnak. Szóljon örömünkre, szóljon hát, mint gyermek, s nyitogassa szívünk rég bezárt ajtóit: a gyermeki lelket! FÜLE LAJOS *1KOR 12:11

20 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

TÖRTÉNELEM

Ki volt Arno C. Gaebelein? Bizonyos ideje már kapható az Éjféli Kiáltás német Missziójánál Arno C. Gaebelein teljes bibliakommentárja. Ki volt ez a férfi, aki meglátta a Bibliában Izrael helyreállítását, aki a zsidó állam megalakulása elõtt meghalt?

rno C. Gaebelein evangélista, író, újságíró és bibliamagyarázó több mint egy fél évszázadon át hirdette szenvedélyesen a Biblia profetikus igazságait, és napról napra azok beteljesedésének reménységében élt. Szolgálata alatt megélte a századfordulót és a két világháborút. Egész idõ alatt egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy a szellemi növekedés számára elengedhetetlen a próféciák tanulmányozása, ugyanakkor a kulturális káosz közepette ez nyújtott vezérfonalat. Az elsõ világháború pusztító áradatában bátorította a keresztyéneket, ne csüggedjenek, mert a szorongattatás napjai elmúlnak, és a világ nyomorúságát Krisztus gyõzelme eltörli. 1915-ben ezt írta: «Az Úr Jézus Krisztus visszajön! Minden pillanatban itt lehet! Ma is eljöhet! Nem arról a balgatag állítás-

ról van szó, hogy biztosan ma fog eljönni. De arról sem, hogy megállapítjuk eljövetelének pontos dátumát, ami szintén balgatag és téves dolog lenne; és egyesek mégis ezt teszik. Egyszerûen leszögezünk józanul egy tényt, hogy lelkeket a meggondolatlanságból, a közömbösségbõl kiragadjunk, és Isten Szavának világos kijelentéseire felhívjuk a figyelmüket, miszerint az Úr Jézus vissza fog jönni, és ez akár ma is megtörténhet.» A.C. Gaebelein 1861. augusztus 27-én született Németországban, 1879-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, hogy elkerülje a katonaságot, de az utazás kalandjai is vonzották. A német bevándorlókkal együtt Lawrenceban, Massachusetts, telepedett le, és egy helyi gyárban kezdett el dolgozni. Rövidesen felkeresett egy német metodista gyülekezetet, és eljárt az összejövetelekre, 1881-ben már egy német metodista g y ü lekezet pá sz torá na k segédje lett New York Cityben. 1881-ben kisegítõ prédikátorként is szolgált a Bridgeport-i missziós állomáson, Connecticutban, 1882-ben pedig egy Baltimore-i g yülekezethez került.

Mivel sem fõiskolai, sem egyetemi vég zettsége nem volt, Gaebelein teljes odaadással tanult, és a héber, arámi, szír, valamint az arab nyelveket is buzgón tanulta. 1884-ben Gaebeleint kinevezték diakónussá, és Harlembe költözött, New York eg y ik neg yedébe. Ott ismerte meg Emma Grimmet, és 1885-ben feleségül vette. 1886-ban megválasztották vezetõségi tagnak, és röviddel ezután, miután kislánya csecsemõ korában meghalt, egy intenzív szellemi önvizsgálati korszak kezdõdik életében, azt fontolgatja, hogy missziós szolgálatra megy.1887ben egy New Jerseyben lévõ gyülekezet hez költözik Hoboken be, ahol Samuel Goldstein, egy megtért zsidó pap arra bátorította, hogy a zsidó bevándorlók között próbáljon eva ngeli zációs lehetõségek ut á n nézni. Ezután Gaebelein elkezd egy zsidó missziós állomáson prédikálni, lassan szenvedélyévé válik a zsidók evangelizálása. Ez az új munkája arra késztette, hogy átgondolja a próféciákkal kapcsolatos látásmódját, és így megg yõzõdéses premillenista vált belõle (azaz olyan valaki, aki hisz az eljövendõ ezeréves birodalomban). Elmélyedt a zsidó kultúrában és a héber nyelvben, már ekkor elkezdett vallásos írásokat fogalmazni jiddis és héber nyelven. 1891-ben Gaebelein indít vá nyozta, hog y nevezzék k i teljes idejû misszionáriusnak a zsidó bevándorlók között, és 1893-ban megkezdte a Tiqweth Israel – The Hope of Israel Monthly (havonta megjelenõ kiadás a zsidó reménységrõl) publikálását. Ernst F. Stroeter hamarosan csatla kozott Gaebelein munkájá hoz. Stroeter fõiskolai tanár volt Coloradóban. 1894-ben megkezdték az Our Hope (A mi reménységünk) újság angol és német nyelvû kiadását. Az újság nagyrészt a The Hope of Israel Mission munkájáról számolt be, valamint tanulmányokat közölt a bibliai próféciákról. Nagymértékben hozzájárult az evangelizációs és társadalmi munka megjavításához

New York Cityben. 1881-ben kisegítõ prédikátorként is szolgált a Bridgeport-i missziós állomáson, Connecticutban

a zsidók körében. A z eredet ileg Stroeter által kiadott, majd 1896 után Gaebelein által vezetett Our Hope információkkal szolgált a keresztyéneknek világszerte, melyek a cionizmusról, a zsidó eseményekrõl, a bibliai próféciákról szóltak. David Rausch történész megjegyezte: «Az Our Hope a 20. század fundamentalista mozgalmának központi folyóirata volt, e lap által helyezte Gaebelein a bibliai próféciák tanát a mozgalom elõterébe, amit mélyre szántó, tudományos bibliaismerettel támasztott alá.» A bevándorlók között elsõ missziós éveiben Gaebelein szerteágazó szociális és evangelizálós munkát végzett, ami magába foglalta az élelem- és ruhaosztást, a g yóg yszerkiadás, a varrásoktatás és a segélyalap megszervezését Európában. Folyékonyan beszélte a jiddis nyelvet, és elutazott Oroszországba és Európába, hogy a zsidók helyzetét maga ellenõrizze. Ezekrõl az évekrõl írta: «…Az volt a kötelességem, hogy valamit könnyítsek a szegény zsidók szenvedésein. Ezt rendkívüli lehetõségnek tekin-

tettem, hogy bemutassam nekik a keresztyénség gyakorlati oldalát.» A The Hope of Israel Mission új miszsziós állomásokat nyitott Baltimore, Philadelphia, Pittsburgh és St. Louis helységekben. A századfordulóval tevékenységének súlypontja a zsidóevangelizációról áttevõdött a bibliaoktatásra és a konferenciákra. Az olyan férfiakkal való kapcsolatfelvétel által, mint James H. Brookes, James M. Gray és C.I. Scofield, Gaebelein elkezdett a bibliai próféciákról írni, részletes magyarázatokkal szolgálva. Amikor Brookes 1897-ben meghalt, az Our Hope Brookes The Truth (Az igazság) címû lapjának ideológiai utóda lett, és az amerikai igehirdetés eszközévé vált. Gaebelein azt vallotta, hog y Izrael nem csupán a bibliai próféciák kulcsa, hanem az egész történelemé is, és megpróbálta az akkori eseményeket alapos tanulmányozás és a próféciák alkalmazása által megérteni. Az 1900 és 1915 közötti években nagymértékben megnõtt bibliaoktatói tekintélye és ismertsége is. 1901-ben

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

NÉZÕPONTBAN

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Missziónál Az Evangéliumi Kiadó gondozásában jelent meg William MacDonald: Újszövetségi Kommentár-ja Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc út 2. ; Tel.: 3500 343 ; E-mail: ejfel@t-online.hu

indította el az évente megrendezésre kerülõ konferenciasorozatot Sea Cliff Bible Conference címmel Long Islanden. Ott fejezte ki elsõ alkalommal C.I. Scofield azt a vágyát, hogy egy bibliatanulmányt jelentessen meg, és Gabelein segítségét kérte a projekthez. Mindketten buzgó diszpenzacionalisták voltak, és Scofield azt szerette volna, hogy Gaebelein dolgozza ki a Scofield Reference Bible profetikus részeit. Scofield olyan nagyra értékelte Gaebeleint, hogy ezt írta neki: «A próféciák elemzésében minden körülmények között saját látásmódodat kövesd. Lábaid elõtt vagyok, ha a próféciákról van szó, és már elõre gratulálok a Reference Bible jövõbeli olvasóinak, hogy egy biztos, világos és ésszerû útmutatót tartanak a kezükben egy olyan terület tanulmányozásában, amely sokaknak valóságos labirintusnak tûnik.» Az elsõ világháború tragikus eseményei mélyen megrázták Gaebeleint, és az is nagyon bántotta, hogy a háború akadályozta a cionizmus elõrehaladását. Óvta olvasóit attól, hogy a háborút Harmagedonnal azonosítsák, és arra szólítottak fel õket, hogy bízzanak Istenben, és olvassák a Bibliát, abban vigaszt és bátorítást találnak. Figyelemmel kísérte a háború eseményeit, és amikor a britek elfoglalták Jeruzsálemet, ezt nevezte 1917 legjelentõsebb eseményének. A háború utáni években Gaebelein a fundamentalizmus, a Szentírás tévedhetetlensége, és a premillennarizmus

22 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

elkötelezett és sikeres szószólójaként lépett fel. A szószékrõl, de nyomtatott bizonyságtételeiben is szembeszállt kritikusaival, és ezt mindig határozott, de békülékeny szellemben tette. 1922ben a Wheaton College odaítélte neki a teológia díszdoktora címet. Politikai nézetei szerint konzervatív volt, és a kommunizmusban nagy veszélyt látott. Ezzel kapcsolatos reakciói, valamit az összeesküvés elméletekkel kapcsolatos kijelentései miatt többször is bírálat érte. 1933-ban a 38. kiadványát jelentette meg Conflict of the Ages (Korunk konfliktusa) címmel. Ez az egyesek számára ellentmondásos könyv az emberiség egész történelmét az Isten és a Sátán közti konfliktusként, valamit az Isten akaratával szembeni engedelmesség és engedetlenség jegyében ábrázolja. Kitér több akkori eseményre is, fõleg a kommunizmus okozta veszélyre. Az 1930-as években aztán a kommunizmus veszélyei eltörpülnek a nácizmus fenyegetettsége mellett, amelytõl Gaebelein irtózattal fordul el. 1937-bem Németországba utazott, hogy elsõ kézbõl lássa a náci rendszert, és az Our Hope számaiban többször is kipellengérezte. A második világháború elõtt és alatt is aprólékosan dokumentálta és megjelentette a nácik rémtetteit a zsidókkal szemben. Míg Amerika több vallásos vezetõje figyelmen kívül hagyta vagy tagadta a zsidók megsemmisítésérõl szóló jelentéseket, addig Gaebelein folyamatosan hírt adott a zsidók

helyzetérõl. 1939-ben E. Schuyler a z Our Hope társk iadója lett, és levette Gaebelein vállairól a terhet, aki akkor már 80 éves volt. Amint az elsõ világháború idején is tette, most is behatóan foglalkozott a második világháború eseményeivel. Az 1944 és 1945-ös években Gaebelein nagy örömmel köszöntötte Hitler bukását, azonban mélyen fájlalta a Holokausztot. Megélte ugyan a háború végét, de már a zsidók visszatérését Izraelbe nem élhette meg, sem az Úr Jézus visszajövetelét az elragadtatás alkalmával, ahogyan azt remélte. 1945 karácsony elsõ napján saját házában hunyt el. 1942-ben írt Gaebelein egy levelet, melyet akkor kellett megjelentetni, ha az Úr visszajövetele elõtt hal meg. Ebben bizonyságot tett az egész életét meghatározó hitérõl és reménységérõl: «Csak Õ tudja a pontos idejét, mikor következik be a Gyülekezet történelmét megkoronázó esemény, Isten szentjeinek összegyûjtése, hogy Vele a felhõkben találkozzanak. Végtelen irgalmasságában lehet, még késlekedik, hogy egyre többen csatlakozzanak az Õ testéhez, az Õ teljességéhez, amely mindeneket betölt.» Szolgálata ideje alatt Gaebelein határozottan elvetette a vég idõpontjának pontos meghatározását, amit sokan megpróbáltak. Amikor 1939-ben egy újabb háború viharfel hõi g y ü lekeztek, Gaebelein a következõket írta, e szavak nemcsak az akkori idõkre érvényesek, hanem napjainkra is: «Látjuk a fenyegetõ vihar közeledtét, amely mindent a kétségbeesett reménytelenség szakadékába dönt. De a vihar után ha újra felnézünk az égre, akkor egy csodálatos napfelkeltét látunk. Megjelent a hajnalcsillag, a nap követe, és a nap a maga teljes dicsõségében. Így jöjj el, reménytelenek Reménysége, Izrael Reménysége, a világ Reménysége, minden nemzeté, az egész teremtésé. Így jöjj el, Jézus Krisztus.» DR. TIMOTHY DEMY

Megjelent: pre-trib.org

K ER ESZT Y ÉNSÉG

Miért olyan erõtelen az egyház Gottfried Locher, a SEK (Svájci Református Egyházak Szövetsége) elnöke egyik interjújában figyelemreméltó nyíltsággal mutatott rá, miért olyan erõtelen a protestáns egyház.

Zürcher Oberländer újság az elmúlt novemberben jelentetett meg egy interjút Gottfried Locherrel, a SEK elnökével. Ebben Locher felvetette a kérdést, miért tûnik ma a református egyház olyan megfáradtnak és tehetetlennek, és semmi vonzereje nincs – szemben a katolikus egyházzal, amely ma «érzékelhetõbb és vonzóbb», fogalmazta meg a kérdést a Züricher Oberländer újság. Locher jóakaratúan nyilatkozott a katolikus egyházhoz való közeledésrõl. A protestánsok és a katolikusok közötti szakadás «egyre kérdésesebbé» válik, fogalmazta meg a szövetség elnöke. Már ez is épp elég problematikus, egy rendkívül fontos aspektusban maga Locher az, aki az egyház erõtelenségét szimbolizálja. Õ ugyanis, saját bevallása szerint «hullámokban» imádkozik, «néha napokig nem, ha nem jut semmi az eszébe». Az egyház azért erõtelen, mert hiányzik az ima!

Locher maga is látja, hogy ez «nem tesz jót neki». Ezért a «régi himnuszokhoz és szövegekhez fordul» segítségért, ha õ maga nem talál szavakat. Hogyhogy éppen egy teológusnak nem jut egész nap semmi az eszébe, amit, vagy akiért imádkozhatna? Erre a feleltetet Locher maga adja meg egy megjegyzésével Jézus földi életével kapcsolatban: «Jézus is tehetetlen volt.» Véleménye szerint Jézus értelmetlen dolgokat mondott, és «állítólag csodákat tett». Más szavakkal: A SEK

Az egyház azért erõtelen, mert hiányzik az ima! elnöke egyáltalán nem hisz Istenében. És ahol nincs hit, ott nincs imádság sem. Az elsõ idõk gyülekezete imádkozó gyülekezet volt, amint azt az ApCsel 2,42-ben olvassuk: «Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.» Az ApCsel 6,4-ben az apostolok elhatározásáról olvasunk: «mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett» (vö. ApCsel 3,1; 4,24; 10,2; 12,5; 13,3). Az utolsó idõk

gyülekezete ezzel szemben imádkozás nélküli gyülekezet lesz? Spurgeon angol prédikátor kijelentette, hogy az imádkozás hiánya biztos jele az istentelenségnek. Hans Joachim Eckstein pedig így fogalmazott: «Amikor imádkozunk, Isten nem valami újat akar hallani tõlünk, hanem minket szeretne hallani – és ezt újra és újra.» A z imádságga l szembeni helyes magatartás példájáról olvashattunk az ideaSpektrum 2007/41 számában: «Helga Anton (Izzehoe Hamburg közelében) 2007-ben 84 éves korában elhunyt. A ‹hivatásos imádkozót› számos testvér az imádság által ismerte meg. Az észak-német nõi zenész olyan komolyan vette az imádkozás feladatát, hogy 54 éves korában elhatározta, abbahagyja hegedûs zenei pályafutását, és minden idejét az imádkozásnak szenteli… Noha sok csodát és sikert megélt, mégsem ezek kerültek élete középpontjába; sokkal inkább az intenzív imaélet volt számára mindennél fontosabb. Szolgálata által több százan tértek meg. Helga Anton maga is többször volt beteg, a rákbetegségbõl kétszer is kigyógyult, élete végén pedig megvakult.» De Krisztusé maradt! NORBERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

NÉZÕPONTBAN

ÉLET

A végidõk sarjadzó jelei

Nagy összevisszaság van a világban. Az új év kezdete sem ígér javulást. Hogyan reagáljunk az egyre rémisztõbb hírekre?

1939. szeptember elseje az elsõ õszi nap Európában. És ez volt a má sod ik v i lá g há bor ú elsõ napja i s . A dol f H it ler ler oh a nt a L eng yelországot, és eg y sor védelmi szerzõdés hajtotta a szövetségeseket – Nag y Britanniát, Franciaországot, Új-Zéla ndot, Auszt rá liát, Dél-Afrikát, Kanadát, Egyiptomot és késõbb Amerikát – egy elkeseredett konfrontációba a tengelyhatalmakkal (Németország, Olaszország és késõbb Japán). A n na k lát ható jele, hog y a z Egyesült Királyság háborúban áll, az volt, hogy a kormányépületeket több ezer homok z s á k k a l vet ték körül. Ezek az ellenséges tüzérségi lövedékek ellen nyújtottak védelmet, valamint az alapzatot meg a falakat a felrobbanó bombák okozta rázkódásoktól kellett megóvniuk. A katonákat mozgósították, a szín-

24 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

házakat bezárták, az éjszakai élet is határozatlan idõre megszûnt, és Európa lakossága izgatottan várta Hitler következõ lépését. És tudjátok, mi történt? Semmi. Egész szeptemberben semmi hír nem érkezett Hitlerrõl, így a szövetségeseknek nem volt mit védelmezniük. Talán igaza volt Chamberlain angol miniszterelnöknek, és Hitler egy jóllakott sárkányhoz hasonlóan, a z Európá ból k iharapott jelentõs falattal, amit épphogy lenyelt, csillapította éhségét. És tudjátok, mi történt októberben? Semmi. Aztán eljött november, december, január, március és április, ezek a hónapok is eseménytelenül teltek el (noha a norvégok ez t a meg hat á r oz á st a l ig ha nem visszautasítanák). Összehasonlítva azzal, amit az elsõ világháború után elvártunk volna, Nyugaton valóban semmi új nem történt. Fra nciaország ba n Édouard Dalad ier védel m i m i n isz ter szi nte diktatorikus teljhata lmat kapott, hogy a munkásokat háborús célokra

bevonja, de egyelõre nem élt ezzel. Azok a gyárak, amelyek hadianyagot állíthattak volna elõ, egyelõre még fog ya sz t á si cik keket g yá r tott a k. Még sem az élelmet, sem a benzint nem adták jegyre. A sípályákat ismét megnyitották a turisták elõtt, és a nyaralóhelyek, valamint a párizsi éjszakai élet is teljes üzemmel beindult. A francia katonák még szabadságot is kaptak, hazamehettek, és ott várták, az újabb behívást. Egészen 1940-ig a londoni Hyde Parkban is tétlen katonákat lehetett látni, amint kényelmesen üldögélnek a hintaszékekben, és a kacsákat etetik. A színházban Lear királyt játszották. A The Times nem tudott mit jelenteni a háborúról, és figyelmét a visszatérõ fecskékre fordította, valamit a brit sziget kakukkjaira. Alfred Duff Cooper brit politikus azt a balgatag kijelentést tette az amerikai közönség elõtt, hogy Nagy Britannia és Franciaország «új utakat talált», hogy «emberi áldozatok nélküli há borút foly tasson». Eg y akkor népszerûtlen vészjósló prófé-

ta, egy bizonyos Winston Churchill volt, aki a szövetségeseket nyomatékosan óvta attól, hog y magukat hamis biztonságba ringassák. És aztán, 1940-ben, egy májusi napon, szinte eseménytelen kilenc hónap ut á n, L ondon ba n v a la m i figyelemreméltó történt… a homokzsákok, amelyek a kormányépületek fa la i na k védel mét bi z tosított á k , kezdtek kirepedezni. Látod, ahelyett, hog y ezeket a zsákokat valóban homokkal töltötték volna meg, ahogy azt a szerzõdések elõírják, olcsóbb, közönséges földdel voltak megrakva. És ebben a földben sok kis mag lapult, amelyek kikeltek, hajtásokat hoztak, a növények sokfélesége szerint. Ez vezetett a homokzsákok kirepedéséhez. Mit jelentett ez a háború szempontjából? A magok kikelésének oka a tavasz volt. A zöld hajtások azt hirdették, hogy közeledik a nyár. Hitler, aki ismerte a történelmet, tanult Napóleon fatális hibájából: ha az eszközök korlátozottak, senki nem kezd télen háborút. Ha Napóleon várt volna nyárig, sok orosz ma lehet, hogy franciául beszélne. A zöld hajtások a londoni homokzsákokon azt hirdették, hogy a háború hamarosan elkezdõdik. Valóban, Franciaország legközelebbi közleménye a Downing Street 10 felé a fra ncia miniszterelnök pánikszerû telefonhívása volt, hogy Franciaország elesett. És a többi, amit mondják… történelem. A tanulság: Ha a homokzsákok kihajtanak, meneküljetek a hegyekbe! Akár hiszed, akár nem, ez pontosan az, amit Jézus a Lk 21,29-31 mondott: «Mondott nekik egy példázatot is: „Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind: amikor látjátok, hogy kihajtanak, már magatoktól is tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa.» A kulcsfontosságú pont, amelyre Jézus itt nyomatékosan utal a következõ: ha eléggé éber vagy, hogy

felismerd, a rügyezõ fák a nyár elõhírnökei, akkor fel kellene ismerned az Õ közeli eljövetelének jeleit is. Emlékszel, mik ezek a jelek? A Lk 21,25-26 ír róla: «És akkor jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagok ban (kozmikus instabilitás), a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban (cunamik). Az emberek megdermednek a félelemtõ l és a nna k sejtésétõ l, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerõi megrendülnek.» (A «Google-n» keress utána, mit jelentene eg y üstökös közeli elhúzása a földtengely számára, és milyen globális hatásokat idézne elõ.) Más jelek, melyek rõ l a Szentí r á s h í r t ad: há b or ú k , há b or ú s jajkiáltások, földrengések, halálos járványok kitörése, éhínségek (gazdasági összeomlás). Ezek a jelek ny ilvá nva lóa n ny ugta la nítóbba k, mint a nyár jelei. Ezért az emberek megpróbálják ezeket feltartóztatni vag y elhárítani. Ha hinni lehet a Discovery Channel-nek, a szakértõk szüntelenül tanácskoznak, hogy az ózonlyukat, a globális felmelegedést, az El-Niño effektust, az elkövetkezõ jégkorszakot, egy meteorral való összeütközés esélyét, vag y a napk itörést, eg y vírusos já r vá ny kitörését, vagy akár egy nukleáris katasztrófa lehetõsségét megbeszéljék, és megoldást találjanak. Tudod, mi a bibliai reakció ezekre a világvégi elõrejelzésekre? Örvendezés. A Lk 21, 28 ezt ír ja: «A mikor pedig ezek elkezdõdnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.» Minden nemzedék azt hiszi, hogy az utolsó idõkben él. Szerintem ez egészséges dolog. Azért engedi ezt meg Isten, hogy az elõjelek kirángassanak bennünket a kényelmes semmittevésbõl: így éberek maradunk, és Jézus visszajövetelének várakozásában élünk. Ha egy olyan utópikus világban élnénk, amelyben valahog y meg-

Egy akkor népszerûtlen vészjósló próféta, egy bizonyos Winston Churchill volt, aki a szövetségeseket nyomatékosan óvta attól, hogy magukat hamis biztonságba ringassák.

zaboláznák a túlnépesedést, a földrengéseket megszüntetnék, minden betegség re g yóg y ír t t a lá l ná na k , a z óceá nokat megszelídítenék, a bolygó fölé védõ erõteret húznának, tökéletes és maradandó békét teremtenének a nemzetek között… akkor megértenénk, miért kételkednek az emberek Jézus szavaiban. De barátaim, amikor világunk közeli végének jeleit mutatja, akkor nekünk, keresztyéneknek bátraknak kellene lennünk. Az elõjelek a jövendölést bizonyítják. Ez nem a hanyagság és letargia ideje, nem a nnak a z ideje, hog y a hintaszékben üldögéljünk, és a kacsákat etessük. Ez a készülõdés ideje. Ámen, Jövel, Uram, Jézus! CLINT ARCHER

Megjelent: thecripplegate.com, «Sprouting Signs of the End Times»

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

BIBLIA HEGYEI NÉZÕPONTBAN

Tábor-hegy H

a Izráel csodá latosa n szép vidékén észak felé megyünk, meglátjuk a jezréeli síkság közepén fekvõ hatalmas hegyet, a Tábor-hegyet. A zsoltáríró így szól a 89. zsoltár 13. versében: «Te teremtettél északot és délt, a Tábor és a Hermón nevednek ujjong.” A «tábor” szó a héber «thabur” szóból származik, és köldököt jelent. A hegy egy hatalmas mészkõhegy, Issakár törzsének területén fekszik, és három törzs: Naftáli, Issakár és Zebulon határpontját képezi. Minden oldalról más formát mutat, és magassága eléri az 562 métert. A hegy platója meglehetõsen egyenletes és csendes, mert a közlekedési zajok ott már alig hallhatók. Minden évszakban enyhe szél fújdogál felette, és szinte mindig zöld, virágokkal borított. A hegyen lenni csodálatos érzés. Olyan, mint amikor egy hívõ embernek különös megtapasztalása van, vagy gazdag áldásokban részesült. Ilyenkor olyan közel érzi magát Istenhez, hogy ezt mondhatja: „ A Tábor-hegyen voltam.” A Tábor a gyõzelem hegye A Biblia másodszor a Bírák könyvében említi meg ezt a hegyet, amikor Bárák és Debóra gyõzelmet aratott a kánaániak felett. Jabin, Hácor királya hadba küldte hadseregparancsnokát,

26 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

Siserát Izráel fiai ellen 900 vas harckocsival. A bátor prófétanõ, Debóra, Isten ígéretei alapján felszólította Bárákot, hogy Naftáli és Zebulon törzsének tízezer emberével vonuljon a Tábor-hegyre, és onnan le fogja gyõzni Izráel ellenségét. Errõl a harcról és gyõzelemrõl részletesen olvashatunk a Bírák könyve 4-5. részében. A Tábor-hegyen volt Izráel fiainak gyûjtõtábora, ahol a harcosok biztonságban érezték magukat. Ez volt a legalkalmasabb hely arra is, hogy felkészüljenek a harcra. Debóra így szólt Báráknak: „Támadj, mert ezen a napon kezedbe adja az Úr Siserát!” (Bír 4,14) Sisera 900 vas harckocsija képtelen volt a meredek hegyen fölmenni, Izráel serege viszont az Úr parancsára lejött a hegyrõl, és legyõzte a Kisón-pataknál felsorakozott ellenséget. A Bírák 5,31 már arról szól, hogy béke lett az országban 40 esztendeig. A Tábor a vereség hegye A Bírák 6,1-bõl viszont megtudjuk, hogy Izráel fiai hamar elfelejtették Isten áldásait, és az ellenség felett aratott csodálatos gyõzelmet. Midján bálványai és istenei után futottak, ezért az Úr az ellenség kezébe adta õket hét esztendõre. Sorozatosan vereséget szenvedtek:

a) Elvesztették kapcsolatukat és a közösséget az Úrral, Ábrahám és Jákób Istenével, aki 40 évvel azelõtt fényes gyõzelemmel ajándékozta meg õket. b) Izráelt újból leigázta az ellenség, sorsuk most rosszabb volt, mint régen. A midjániták raboltak és fosztogattak, tönkretették az egész országot (Bír 6,16). Annyi volt az ellenség, mint a sáska (Bír 6,5 és 7,12). (Olyan sokan voltak, hogy késõbb Gedeon kicsi csapatával 120000 embert ölt meg az ellenségbõl.) Izráel eljutott a mélypontra. A Bírák 8,18-ban arról olvasunk, hogy a midjániták fejedelmei a Tábor-hegyen megölték Gedeon fivéreit is. A Tábor a Messiás hegye A zsoltáríró szavait már idéztük: …A Tábor és a Hermón nevednek ujjong!” (Zsolt 89,13) Ez a messiási zsoltár arról szól, hogy a Szent Szellem megerõsíti Dáviddal a királyi szövetséget. (lásd: 2Sám 7,1-29.) Az Ézsaiás 55,3 és a Cselekedetek 13,34 is a Dávidnak nyújtott kegyelem bizonyosságát tartalmazza. Isten Szelleme arra indítja Étánt, Salamon egyik bölcsét, a zsoltár íróját, hogy az eljövendõ Messiásról énekeljen és tegyen bizonyságot. A 2. verset Isten kegyelmével kezdi, a 3. hûségérõl és igazságáról beszél, a 4.verstõl a

királyi szövetségrõl és az eljövendõ királyságról szól. A 7. vers azt fejezi ki, hogy ez a Messiás az egyetlen, aki a mennyben az istenfiak és az Isten gyermekei között a Magasságossal egyenlõ. Egyedül Isten Fia emeltetett valamennyi angyal fölé (Zsid 1,4-6. 13-14). Bár a 89. zsoltár 9-19. versei a teremtésrõl és Isten uralmáról beszélnek, a 20-38. versekben visszatér a dicsõséges és csodálatos Királyhoz és Messiáshoz, akinek eljövetelét Izráel Istene esküvel ígérte meg Dávidnak. A 28.versben kiemelten szól errõl az eljövendõ Messiásról, mint Isten elsõszülöttjérõl. Ez az ígéret az Újszövetségben szó szerint teljesedik be az Úr Jézus Krisztusban. Ezt különösen János evangéliumában, a Róma 8,29-ben, a Kolossé 1,15-18-ban, a Zsidók 1,6-ban, de a Jelenések 1,5-ben is látjuk. Ebben az összefüggésben jelenik meg elõttünk a Zsoltár 89,13-ban a Tábor és a Hermón hegye. Ez a két hegy örömujjongásban tör ki Istennek, az Úrnak a nevében. Bár mindkét hegy mészkõhegy, így némák és hidegek, mégis ujjonganak. (13.v.) A Szent Szellemnek tetszett, hogy a zsoltárost erre indítsa, és Isten Igéje abszolút igaz. Ezek a hegyek némán is ujjonganak és örvendeznek az eljövendõ Messiásnak. Gondoljunk csak arra, mi is történt a Tábor-hegyen az Újszövetség kezdetén? Ott dicsõült meg az Úr Jézus, a Felkent (gör. Christos), a megdicsõülés hegyén”. A Máté 17,7-8 ban, a Márk 9,2-13-ban, a Lukács 9,28-36-ban világosan és részletesen le van írva Krisztusnak,

a Királynak és Messiásnak, mint Isten Fiának a megdicsõülése és felmagasztalása. Bár ezek az igehelyek nem nevezik meg szó szerint a hegyet, csak annyit mondanak, hogy Urunk felment egy magas hegyre, a Zsoltár 89,13 mégis egyértelmûen a Tábor-hegyre mutat. Ugyanez érvényes a Hermónra is, amelyrõl folyóiratunk korábbi számaiban írtunk. Ott is csodálatos dolog történt. Ott hangzott el az Úr kérdése a tanítványaihoz: „Hát ti kinek mondotok engem?” Akkor Simon Péter így felelt: „Te vagy a Krisztus (a Messiás), az élõ Isten Fia” (Mt 16,15-16). Milyen csodálatos Isten Igéje! Bár sem

a Tábor, sem a Hermón nem tudott fi zikailag hangot kiadni és ujjongani, mégis ott jelenti ki az Atya a Messiást, és tesz bizonyságot róla: „Ez az én szerelmes Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” (Mt 17,5) A Messiás test szerint és az ígéret által Dávid fia: „Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda…” (2Tim 2,8), ugyanakkor Isten Fia, Istentõl felkent örökkévaló Király. Így lett a Tábor a Messiás hegye! Itt teljesedett be Jézus Krisztus személyében csodálatosan és visszavonhatatlanul a Zsoltár 89,13 ígérete. J. LANGHAMMER (FORD.: G. STERNER)

Fahne des «Terrorstaates Israel»

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

ÉJFÉLI KIÁLTÁS

Az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának keletkezése

év vel ezelõt t ,1955 -b en a l a p ít o t t a W i m M a l g o ev a n gél ist a ba r át jáv a l, Willy Straumann-nal az Éjféli Kiáltás Missziót – feltehetõleg azért, hogy rádiós munka és a sátoros misszió keretében azokat is elérjék, akik nem vesznek részt a nagy evangelizációs alkalmakon. Az elsõ rádióadásokat éjfélkor sugározták a Tanger rádió hullámain. Rövidesen meglepõen sok reakció érkezett és támogatás is Európából valamint Afrikából. És amikor 1957 szeptemberében a Luxemburg Rádió is sugározta az adásokat, özönlöttek a levelek a volt kommunista országokból is a vasfüggöny mögül, sõt még Szibériából is. 1956 áprilisában megjelent az elsõ magazin, havi kiadásban az: «Éjféli Kiáltás Rádió» néven. Ezt a lapot kezdetben kb. 300 rádióhallgatónak és hívõ embereknek küldték ki német nyelven. A kiadások száma gyorsan növekedett, mivel tartalmuk sokakat megszólított, hiszen a bibliai próféciákat, a megszentelõdés kérdését, a kortörténet eseményeit tárgyalta. 1957 júniusában a folyóirat új formában jelent meg mostmár a végleges formájában, Éjféli Kiáltás címen. Az Éjféli Kiáltás Misszió folyamatosan növekedett. Már 1961nyarának kezdetén elindulhattak Dél-Amerikába, Bolíviába az elsõ misszionáriusai az Éjféli Kiáltásnak, ezt további munkatársak követték – ugyanúgy fejlõdtek és jöttek létre más dél-amerikai or szá gok ba n m issziós á l lomá sok , ahová számos misszionáriust küldött ki a svájci központi szervezet. 1969ben kezdte meg a Misszió a z ún. Bet h-Sha lom mu nkáját I zraelben.

28 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

Wim Malgo az Éjféli Kiáltás kezdeti idõszakában evangélistaként

A z izraeli részleg fontos missziós ággá fejlõdött, Wim Malgo meg volt arról gyõzõdve, hogy az izraeli állam megalakulása a bibliai próféciák beteljesedését jelenti. Még a kezdeti idõszakban az egyik konferencia alkalmával megszületett a Misszió máig használatos logója. A Misszió egyik barátja, aki foglalkozását tekintve grafikus, megalkotta a Biblián álló adótornyot és rajta a keresztet. Ebbõ l a z adótoronyból három rádióhullám indul ki, melyek az evangélium terjesztését szimbolizálják, de az isteni Szentháromságra is utalnak. A z alap pedig, melyen az adótorony áll, a kinyitott Biblia. kezdettõl fogva a tíz szûz példázatában elhangzó kiáltás– «Ímhol jõ a võlegény! Jõjjetek elébe!» – az Éjféli Kiáltás «csatakiáltása» is, (innen az elnevezése a missziónak), és ezt mind a mai napig megtartotta. A 1960-as években az Éjféli Kiáltás baráti köre Zürich Kantonban

egyre növekedett. Megalakult a helyi Éjféli Kiáltás gyülekezete, amely összejöveteleit egy zürichi kultúrház kibérelt termében tartotta. Azonban a vezetõség tekintettel a folyamatos növekedésre valamilyen más állandó megoldást keresett. Az 1970-es években a dübendorfi misszió talált egy kedvezõ áron kínált telket, amit az Emmaus segélyszervezettel közösen megvásároltak. Ennek elõnye az volt, hogy az Emmaus segélyszervezetnek munkanapokon volt szüksége a parkolóra, az Éjféli Kiáltásnak pedig csak este vagy hétvégén. 1976. szeptember 4-én letették a Zionshalle alapkövét. Két évvel késõbb már a misszió saját g yülekezeti teremmel rendelkezett Dübendorfban. A következõ években a gyülekezet vezetõi azt tapasztalták, hogy egyre több idõs testvér kezd elmaradni a vasárnapi istentiszteletekrõl mozgáskorlátozottságuk miatt. Így felmerült annak szükségessége, hogy építsenek számukra egy idõsek otthonát, hogy továbbra is a Misszió közelében maradhassanak. Zionshalleval szemben sikerült is egy földterületet megszerezni, és 1988-ban megnyitották a Sion Idõsek ott honát. Ha ma rosa n kiderült azonban, hog y az otthont nem lehet csak a gyülekezeti tagokkal megtölteni. Ezért a Sion Idõsek otthona ma messzemenõen önálló ága a Missziónak és nyitott intézmény. 1962-tõl 2005-ig a Misszió székhelye a svájci P f ä f f ikon ba n volt. Idõközben azonban a hely szûknek bizony ult a z eg y re terebélyesedõ mu n k a sz á m á r a . A z i s h át r á ny t jelentett, hog y 1978 húsvétja óta az istentiszteleteket és az üléseket

1976 Szeptember 4 A Zionshalle alapkõletétele

1988. A Sion Idõsotthon megnyitása

Zionshalleban, Dübendorfban tartották, míg a Misszió központja pedig Pfäffikonban volt. Az új évezred kezdetén egy rendkívül nagy vonalú adomány lehetõvé tette, hogy megvásároljuk a Sion Idõsek otthona melletti területet. Így 2005. március elsején megnyithattuk az új Éjféli Kiáltás Missziós központot, a Ringwiesenstrasse 12 és 12a szám alatt, mint a Misszió nemzetközi fõ székhelyét. Az Éjféli kiáltás Missziós központ így sokoldalúan kihasznált épületté vált. Egy kétemeletes folyosó köti öszsze a Sion Idõsotthonnal. A földszinten található többfunkciós termeket használhatja az Idõsotthon, a Misszió és a gyülekezet is. Az elsõ emelet a Sion Idõsek otthona kibõvítése, és annak

2005 március 8-án megnyitottuk az új Éjféli Kiáltás missziós központot Dübendorfban

a nyugati szárnyát képezi. A második emeleten több idõs ember lakása található, míg a harmadik emelet a nemzetközi Éjféli Kiáltás Misszió központi adminisztrációs székhelye található. Itt zajlik a Misszió kiadói, rádiós és szerkesztõi munkája, valamint a lelki gondozó munka is. Itt kap helyet a Misszió átfogó adminisztrációja, és a köny velés. A neg yedik emeleten lakások vannak a misszió dolgozói számára. Különleges körülmények arra késztették a Missziót, hogy az Éjféli kiáltás épülete mögötti területet, az egykori ta nyát meg veg ye. A mi kezdet ben hátránynak tûnk, az idõvel elõnynek bizonyult. A tanyát egy újabb jelentõs adománynak köszönhetõen fõleg ifjúsági találkozóközponttá építhettük át, amit a bibliaiskola, a gyermek-és ifjúsági munka helyszíneként használunk, valamint itt zajlik a gyülekezet nõi csoportjának tevékenysége, de az Éjféli Kiáltás vendégeinek szálláslehetõségeket is nyújt. A ház neve «Maranatha-Ház». – «Maranatha» arámi nyelven azt jelenti «Jöjj el, Uram!», ami megegyezik az «Éjféli Kiáltás» célkitûzéseivel. Az Éjféli Kiáltás ma bejegyzett közhasznú egyesület, melyet a törvény elõírása szerint egy elnökség vezet. A Misszió egyik fõ feladata konferenciák és ülések rendezése a misszió különbözõ kihelyezett székhelyein. Ezeket még «baráti találkozóknak» is nevezik. Évente megrendezett nagy

esemény a Húsvéti Konferencia, amit az Éjféli Kiáltás fõ székhelyén, Dübendorfban tartanak. Az Éjféli Kiáltás fontos tevékenysége a kiadói munka. A Misszió köny veket, brosúrákat, CD-ket és DVD-ket ad ki, melyek az evangéliumot világszerte sok nyelven terjesztik. A munka fõ gerincét a havonta meg jelenõ két folyóirat, a z Éjféli Kiáltás és a Hírek Izraelbõl alkotja. Ezek kifejezik a Misszió súlypontjának lényegét, tartalmuk megegyezik a Misszió hitvallásával, és világszerte hirdet ik a z eva ngélium ü zenetét. A folyóiratok több m i nt t i zen két nyelven jelennek meg. Eg y re fontosabbá válik az internetes munka is, a Misszió azon fáradozik, hog y igehirdetéseit, irodalmi anyagokat, a folyóiratokat megfelelõ formában a z i nt er net en i s hoz z á férhet õvé teg ye. A z Rádió Neue Hoffnung a nap 24 órájában sugározza a Jézus Krisztusról és az Õ örömüzenetérõl szóló adásokat. A munka költségeit és megszervezését is az Éjféli Kiáltás Misszió vette át. A német adások mellett sugároz még arab, spanyol, francia, angol nyelveken is. A Misszióhoz eg y nag yszámú és folyamatosan növekvõ gyülekezet is tartozik Dübendorf ban, széleskörû gyermek-és ifjúsági munkával, ami most már a Misszió nélkülözhetetlen részévé vált. Ugyanez vonatkozik a MNR kisebb berni gyülekezetre.

Éjféli Kiáltás 2015. 01.

NÉZÕPONTBAN Éjféli Kiáltás Misszió

ÁMEN

In memoriam: Wim Malgo, alapító

1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2

Rövid pontokba szedve Olvasóink figyelmét az aktuális célokra és tervekre szeretnénk irányítani, hálásak leszünk, ha imádkoztok ezekért, és «Áment» mondotok rájuk.

Köszönetet mondunk • a bolíviai négy új misszionáriusunkért (Obed Hanisch, Mathias és Dorothee Rindlisbacher, Rebekka Wehner), • a négy új argentíniai misszionáriusunkért (Alexander és Maria Müller, Daniel és Nadiya Schäfer), • az új vallástanárokért a bolíviai iskolánkba,. • az Éjféli Kiáltás adventi bazárjáért a svájci gyülekezetben (a bevétel a missziós munkát támogatja), • a karácsonyi CD széleskörû terjesztéséért (több mint 30.000 példányt osztottunk szét), • barátaink hû támogatásáért világszerte – imáik és adományaik által, • Missziónk megõrzéséért és megtartásáért világszerte az elmúlt évben.

Imádkozunk • az Éjféli Kiáltás jubileumi évéért (különösen a folyóirataink tartalmáért, alkalmainkért, a Húsvéti konferenciáért), • a január elseji ünnepségért Norbert Liethtel. Adjon az Úr kegyelemet az elõadónak és a hallgatóknak egyaránt, • a január elsõ hetében tartandó nyitó imaórákért a svájci központban, • a svájci Éjféli Kiáltás központ nagy anyagi kihívásaiért,

30 Éjféli Kiáltás 2015. 01.

• folyóirataink költségeiért Magyarországon, ahol sok olvasónk nem tudja kifi zetni az elõfi zetést, • az irodai helyiségek kiépítésének befejezéséért Romániában (pénz és munkaerõ szükséges), • bolíviai internátusunk javítási munkálataiért a nyári szünidõ alatt (dec. – jan.), • Brigitte Wolf (Bolívia) misszionáriusnõ németországi és svájci tartózkodásáért (jan. – márc). • a viharok és vízkároktól való megóvásért Bolíviában. • Josua Fürst evangéliumi munkájáért Riberalta új városrészében El Carmenben (Bolívia). • bolíviai munkatársunkért, Antionio Szabóért, aki a klíma miatt sokat szenved a lábprotézisével, • a Misszió munkatársainak testi, lelki egészségéért világszerte, • Matias és Susi Steigerért; hátgerincproblémákkal és harántbénulással küszködnek, õk építik a mi spanyol Missziónkat az USA-ban, • az amerikai munkáért általában; az ottani vezetés utódokat keres, • Izraelért. 1. az országnak esõre van szüksége. 2. Isten védelmére van szüksége, mert a nemzetközi politikai hurok egyre szorosabbra húzódik, • az eltervezett izraeli utak utasaiért (Svájcból, Németországból, Romániából, Magyarországról, Hollandiából, Brazíliából), • anyagi eszközökért, az Uruguay-i rádiós munka támogatásához, • egy német nyelvû tájékoztató brosúra kiadásáért, • folyóirataink tartalmi összeállításáért és elõállításáért, valamint a különbözõ nyelvekre való fordításokért, • az európai és tengeren túli igehirdetõi utakért (így a Verbus brazíliai és a Maranatha-Latino-Mobil argentíniai útjaiért), • irodalmunk és szolgálatunk szellemi hatásáért, amit Missziónk világszerte Jézus Gyülekezetének építése érdekében kifejt, bölcsességért egész munkánkban,

TEL.: (00-36-1) 3500-343 E-MAIL: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu MEGJELENIK: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven. SZÖVEGSZERKESZTÕ: Conno Malgo FORDÍTOTTA: Dálnoki László, Miklós Margit TÖRDELÉS: ÉKM KÉPSZERKESZTÕ: Elishevah Malgo KIADJA: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség ÉVES ELÕFIZETÉS DÍJA: 4200,-FT + postaköltség (800,- Ft) A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB KIADÁSÉRT FELEL: a Misszió elnöke, erzsebet.nagy@mnr.ch LELKIGONDOZÓI KÉRDÉSEKBEN ÍRJON A FENTI CÍMÜNKRE. BETH-SHALOM IZRAELI UTAZÁS: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 TEL.: (+36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

ISSN: 0866-0425

MISSZIÓS ISTENTISZTELETET TARTUNK MINDEN VASÁRNAP 10 ÓRAKKOR! SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT! 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2.; TEL.: (1) 2360896

FIGYELEM! Missziónk hétfõtõl-péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat. Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Ismeri Ön a Hírek Izraelbõl magazinunkat?

Rendeljen mintapéldányt!

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet

A könyv elmélyült kutatás és teológiai eológiai hallgatók több évtizedes tanítása sa után került kiadásra. A Bibliai kortörténet rténet elénk tárja Isten népe történetének ének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén ember mber számára alapvetõen fontos.

Ára: 1450,-Ft + postaköltség

MEGRENDELHETÕ:

www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2.

ejfel@t-online.hu TEL.: (061) 3500-343

Ára:

3300,- Ft + postaköltség

Mit üzen a Szentföld? 2015. február 8-15 között

Izraelbe megyünk! Már most foglaljon helyet

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343

JUSZEF MOSZAB HASSZÁN

tavaszváró kedvezményes utunkra! Látogatás többek között: Betlehem, Jeruzsálem, Haifa, Genezáreti-tó, Tabgha, En Gev, Kána, Safed.

A HAMASZ FIA EGY HAMASZ-BENNFENTES MEGRÁZÓ, KÖNNYEKET FAKASZTÓ, KIJÓZANÍTÓAN IGAZ TÖRTÉNETE A KÖZEL-KELET VALÓSÁGÁRÓL! IZRAEL ÉS A HAMASZ VISZONYA NAPJAINKBAN IS - MÉG OSZAMA BIN LADEN HALÁLA KAPCSÁN IS - A KÖZELKELETRÕL SZÓLÓ HÍRADÁSOK EGYIK LEGGYAKORIBB TÉMÁJA.

www.ejfelikialtas.hu

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein!

V. Nemzetközi Izrael konferencia Budapesten a Dunán 2015. július 18. Regisztrálj már most! Levélben: 1135 Bp, Palóc u. 2. Emailben: ejfel@t-online.hu Interneten: www.ejfelikialtas.hu Telefonon:+36 1 3500 343 Gazdag zenei program! Ára: 420,-Ft

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ! 2000 Ft/fõ