Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról
1955 2015
60 év
> > >
idoszueru korhálló idot
Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu n 2015. július – 7. szám
Pihenjetek egy kissé … • Nyár, szünidõ, itt a pihenés ideje. Igen, de hol? Ebben a nyugtalan korban nyugalomra lelhetünk valahol?
Vajon a keresztyének is élvezhetik szabadságukat? | Te is megértheted a bibliai próféciákat
Jelentkezz MÁR most, több 10.000 Ft-ot spórolhatsz!
Turnusok 1. 2016 július 3. - 13.
Nemzetközi angol nyelvû ifjúsági tábor
2. 2016 március 7 - 14. 3. 2016. augusztus 14 - 21. 4. 2016. október 26 - november 2.
JELENTKEZÉS: Cím: 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel: 061/350 03 43 www.ejfelikialtas.hu ejfelikialtas@gmail.com
l e a r Iz ig egy
mind élmény ges e l n ö l ü k
TARTALOM
ÜDVÖZLET Samuel Rindlisbachertõl
Bibliai üzene t 4 4 8 10 11
Pihenjetek egy kissé … Semmi ok a rezignációra A csend hatalma Istentõl való nyugalom Mi akik hiszünk, bemegyünk a nyugalomba
Nézõpontban 14 Az utolsó zörgetés 16 Valóban lehetséges megismerni a jövõt? 18 Vajon a keresztyének is élvezhetik szabadságukat? 19 A nyugalom ajándék 20 Közel az Úr! 22 1Sám 15,35 22 Sonja Maag 23 Te is megértheted a bibliai próféciákat 25 Bombazápor, tûzvihar 26 A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok
60 é ves a z É jféli Kiáltás 28 Az Éjféli Kiáltás Misszió Uruguayban
3 Üdvözlet 20 Áhitat 30 Ámen 30 Impresszum
Köszönet Önöknek! Az evangélium szolgálatáért. 25 éves az Éjféli Kiáltás Misszió. 25% kedvezményt adunk most a könyveinkbõl.
www.evangeliumi.tv
«Isten azt szeretné, ha Nála nyugalomra lelnénk» Amikor még asztalosként dolgoztam, a
fõnökünk irodája a famegmunkáló gépek termének szomszédságában volt. De amikor bement az irodába, és becsukta maga mögött azt a súlyos ajtót, a zajból semmit sem hallott. Az irodában nyugalom uralkodott, mert a vastag fal és a zajvédõvel ellátott ajtó megakadályozta a külsõ zaj behatolását. Számomra ez nagyszerû képe annak, ahogyan Krisztusban nyugalomra lelhetünk. Ebben a világban mindenfelõl nyugtalanság vesz körül bennünket. A mindennapok gondokkal terheltek. A rohanás, a stressz, az élet követelményei elrabolják nyugalmunkat, gyakran az alvásunkat is. – Mit tegyek, amikor olyan zaklatott vagyok, és nem találok nyugalmat? Hova meneküljek? Hol az én nyugalmam helye? Mit tegyek, ha nincs lehetõségem visszavonulni? – Jól emlékszem még anyámra. Öten voltunk testvérek, négyen fiúk, tele élettel, állandó csínytevéssel. Hol talált õ nyugalmat és erõt, mindezt elviselni és helytállni, hisz apánk ritkán volt otthon? A Zsidókhoz írott levélben ezt olvassuk: «Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba, amint megmondotta» (Zsid 4,3). Itt a Biblia olyan nyugalomról beszél, amely független helytõl, idõtõl és körülményektõl. Ez Isten nyugalma. A Biblia egészen más alapokról indul, egy olyan nyugalomról beszél, amely a földi dolgoktól független (ld. fõcikkünk egyik témáját). Ezt a nyugalmat Krisztusban találhatjuk meg (Mt 11,28-30). Ezt anyám is tudta, aki a sok munka ellenére, a gyerekek lármája mellett Jézusban nyugalomra talált. Nincs szükség valamilyen speciális helyre (jóllehet gyakran vágyunk rá), hogy belsõ nyugalmunk legyen. Krisztus nyugalma mindig karnyújtásnyira van. Milyen érdekes, hogy Jézus a viharban, amikor tanítványai halálfélelemmel toporogtak körülötte, teljes nyugalomban aludt (Mt 8,23-
27). Majd azt olvassuk Péterrõl, hogy a tömlöcben két katonához láncolva teljes nyugalommal aludt, noha a halálos ítélet is lebegett fölötte (ApCsel 12). Péter és sokan õutána megtapasztalták, hogy egyedül Jézus Krisztus adhat a lelkünknek nyugalmat. Akkor juthatunk nyugalomra, ha Jézussal találkozunk, ha terhünket az Õ kezeibe tesszük, és ha felvesszük az Õ igáját. Ez az iga azt jelenti, hogy «igent» mondunk az Õ útjaira, még nehéz körülmények között is. Minden gondunkat Õreá vethetjük – gyerekeinket, munkánkat, egészségünket, anyagi gondjainkat, és a múlt sebeit is (Fil 4,6-7). A Fil 4,6 a helyes irányba tereli figyelmünket: «Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt.» Ezt a titkot anyám is ismerte. Gyakran állt Bibliája nyitva a szobaasztalon. Mi gyerekek tudtuk ekkor, most van anyánk a legjobban. Most mindent megbeszél Jézussal. És ilyenkor mindig átéltük azt, amit Ézsaiás is: «…a béke és a bizalom erõt ad» (30,15). Belsõ nyugalmunk az Úrba vetett bizalomból árad. És ez korunk zûrzavarában is megtapasztalható. Milyen csodálatos dolog, hogy mindenkor odafordulhatunk nyugalmunk forrásához imánkkal, kérésünkkel; biztosak lehetünk abban, hogy segélykiáltásunk meghallja. Csodálatos tudni: Õ itt van, mellettem áll, segít nekem. Hordoz engem, kezébe veszi ügyem. Így fogadjuk meg a zsoltáros szavait: «Légy csendben, és várj az ÚRra!» (Zsolt 37,7). Isten azt szeretné, ha Nála nyugalomra lelnénk. De ez azt is jelenti, hogy meg kell tanulnunk várni Rá. Adjon az Úr mindnyájunknak ehhez újra és újra kegyelmet. Samuel Rindlisbacher Az Éjféli Kiáltás gyülekezetének munkatársa
Éjféli Kiáltás 2015 július 3
Bibliai üzenet
Pihenjetek egy kissé … Nyár, szünidõ, itt a pihenés ideje. Igen, de hol? Ebben a nyugtalan korban nyugalomra lelhetünk valahol?
Három cikk különbözõ szemszögbõl válaszolja meg a kérdést: «Hol találok nyugalmat?» Hiszen ez az, ami után minden ember vágyik, akár keresztyén, akár nem: végre igazi, maradandó, mélyreható nyugalomra lelni. És ez valóban létezik … mégpedig karnyújtásnyira …
E Semmi ok a rezignációra A vakáció, a szabadság ideje a legmegfelelõbb arra, hogy az ember kipihenje magát, mégis sok ember továbbra is zaklatott marad, a nyár szinte felfokozza nyugtalanságukat. Néhány gondolat.
4
Éjféli Kiáltás 2015 július
gy házaspár autóbalesetben elveszítette kislányát. A feleség nem tudta ezt a szenvedést, a veszteséget feldolgozni. Mindig a szomszédokhoz hasonlította magát, akiknek úgy tûnt, nagyon jól megy soruk, boldog családban élnek, nyaralnak, egyszóval nagyszerû életet élnek. Egyik nap elment bánatával a paphoz, és megkérdezte tõle, tudna-e neki segíteni. A pap úgy vélte, van segítség, és hozzáfûzte: «De elõbb arra kérem, menjen el a falu minden házába, és kérjen nekem minden olyan családtól egy szál rózsát, amelyikben semmilyen gond vagy szenvedés sincs.» Az asszony elment, majd vis�szajött – de rózsák nélkül, azonban egy nagy csokor új tapasztalattal lett gazdagabb… A zsoltáros így kiált fel: «Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom az ellenség hangoskodása, a bûnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. Szívem vergõdik keblemben, halálos rémület fogott el» (Zsolt 55,3-6).
Mindnyájan ismerjük az egyik vagy másik bajt saját tapasztalatunkból: – Nyugtalanság: Nem leljük nyugalmunkat, zaklatottak, idegesek vagyunk. Valami állandó feszültségben tart, talán egy nyomasztó gond. – Az ellenség hangoskodása: Önvád, Isten ellenségének vádjai megszomorítanak, mások vádjai pedig meggyötörnek. – Lelki megterheltség: Nem tudunk vidámak lenni, nevetni, mert hangulatunk nyomott, néha a nullpontig süllyed. – Baj (szerencsétlenség): Tulajdonképpen mindent másként képzeltünk el, de most a betegséggel, szerencsétlenséggel, munkanélküliséggel, pénztelenséggel, elégedetlenséggel kell szembenéznünk. Semmi sem sikerül. Másoknak olyan jól megy, miért éppen engem ér ennyi baj? – Ellenségeskedés: Fõnökök vagy kollégák a munkahelyen, a szomszédok, sõt még a családtagok is mindig ránk támadnak valamiért.
– Remegés, rémület, félelem, reszketés, irtózat: remegés attól, amiben vagyunk, rémület a haláltól, félelem a jövõtõl, reszketés a bizonytalanságtól és irtózás attól, ami még jöhet. A helyzet menekülésre késztet. «Uram, jöjj hamar, olyan régóta várunk már!» Néha felsóhajtunk: «Ah, hagyjatok már végre nyugton!» Van úgy, hogy egyszerûen csak elmennénk, lehetõleg minél messzebb. Ekkor kezdünk el álmodozni, kívánságokat megfogalmazni: «Úgy szeretnék egyedül lenni», «egy csendes helyen, ahol senki sem zavar», «még egyszer mindent elölrõl kezdeni», «csak azokkal együtt lenni, akikkel megértem magam». A «kiszálló» már rég divatos fogalommá vált, de nem abban az értelemben, ahogy az a férj értette, aki így szólt álmodozva a feleségéhez: «Áh, kedvesem, úgy szeretnék valahová elmenni, ahol még sose voltam, valamit csinálni, amit még sose csináltam.» A feleség így válaszol: «Akkor menj a konyhába és mosogass el.» Ez is a lelki gondozás egy fajtája …
Éjféli Kiáltás 2015 július 5
Bibliai üzenet
Nem kell menekülnünk, mint a galambnak (Zsolt 55,7), hiszen Isten sasszárnyakon hordoz minket.
6
Éjféli Kiáltás 2015 július
A munka terhe, a stressz, a kimaradó pihenõidõ, a családi feszültségek, aggódás a gyerekekért, a fenyegetõ betegségek, az öregedés, anyagi gondok, a napi konfliktusok felõrlik erõnket. A kívánságokból semmi sem lesz, helyettük újabb kihívásokkal kerülünk szembe. Úgy érezzük, hogy ettõl már nem lehetne rosszabb. A nyugtalanság veszi át az uralmat. Fennáll ilyenkor a rezignáció, az elszigeteltség veszélye. Sõt, az is elõfordul, hogy esek az életüktõl is meg akarnak válni. vagy esetleg úgy gondolkodnak, mint a zsoltáríró: «Oszlasd szét õket, Uram…» (Zsolt 55,10). Azaz: «Távolítsd el mindezt, Uram, ne engedd, hogy gyötörjön. Szabadíts meg a problémáktól, adj megoldást, de gyorsan!» Le kell mondanunk, bele kell törõdnünk a dolgokba? Nem! Ne felejtsd el, az Úr helyezett téged ebbe a világba, és az Õ engedélyével vagy ebben a helyzetben. Itt feladatod van! Mindez nem értelmetlen! És van olyan hely is, ahol nyugalom van! Nekünk, keresztyéneknek más emberekkel szemben van egy nagy kiváltságunk, mégpedig az, hogy imádkozhatunk: «Én pedig Istenhez kiáltok, és az ÚR megsegít engem. Bár reggel, délben, este gondban vagyok és sóhajtozom, õ meghallja hangomat. Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem»
(Zsolt 55,17-19). Három hatékony segítség áll rendelkezésünkre: 1. imádkozni, 2. imádkozni és 3. imádkozni. «Bár reggel, délben, este gondban vagyok és sóhajtozom, õ meghallja hangomat.» Soha ne becsüljük le az ima erejét! Talán épp az az oka levertségednek, hogy hanyagoltad az imádságot. Az Úr nem emeli ki mindig rögtön gyermekeit szorongatott helyzetükbõl; a gondokat nem szünteti meg mindig, de segít, és a szorongattatások között is tud békességet és nyugalmat adni. «Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten elõtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja õrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban» (Fil 4,6-7). Pál apostol bizonyságtétele engem mélyen megérintett: «mint szomorkodók, de mindig örvendezõk» (2Kor 6,10). A 2Kor 7,4-ben újra hangsúlyozza: «minden nyomorúságunk ellenére csordultig vagyok örömmel.» Mi tudhatjuk, hogy számíthatunk Valakire, Aki a trónon ül, Aki számára semmi sem lehetetlen, Aki mindörökké ugyanaz: «aki õsidõk óta trónján ül» (Zsolt 55,20). Minden hatalom, a legnagyobb is, amely téged szorongat, pusztulásra ítéltetett, minden nyomorúságnak vége lesz egyszer, de Jézus örökké ugyanaz marad. «Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön» (Mt 28,18). Júdás levele elsõ két versében így írja Jézus hatalmát: «Júdás, Jézus Krisztus szolgája, Jakabnak pedig testvére, köszöntését küldi az elhívottaknak, akiket az Atya Isten szeretett, és a Jézus Krisztus megtartott: irgalom, békesség és szeretet adassék nektek bõségesen.» Pál így fogalmaz: «Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene» (2Kor 1,3). Egy ének így hangzik: «Milyen mélyre zuhanhatok? … Mélyebbre nem, mint ahol még ott van Isten keze.» Nem kell menekülnünk, mint a galambnak (Zsolt 55,7), hiszen Isten sasszárnyakon hordoz minket. «…mint mikor a sas kirebbenti fészkét, és fiókái fölött repdes, kiterjesztett szárnyára veszi, evezõtollán hordozza
õket» (5Móz 32,11). A sasfiókákat három hónapon át gondozza az anyjuk. ha vihar tombol, kiterjeszti föléjük nagy szárnyait, és óvja õket. Gondoskodik élelmükrõl, az apa õrzi a fészket. Ez idõ elteltével az anyasas hatalmas szárnyaival a fészek alatt kb. tíz méterrel köröz, a fiókák hiába nyújtogatják nyakukat, tátják csõrüket, nem kapnak eledelt. Ez így megy legalább három napig. Ezután az anya egyenként kilöki a fiókákat a fészekbõl. A fióka a mélybe zuhan, megpróbál szárnyaival verdesni, míg az ereje tart. Az anyasas a kicsik fölött lebeg, nem veszti õket szem elõl. Amikor kimerülnek, alájuk repül, és nagy szárnyain felfogja és visszaviszi õket a fészekbe, de magukra hagyja. Mindez addig ismétlõdik, míg a kicsik megtanulnak repülni. Nem csodálatos képe ez Isten gondviselésének? Az Úr megengedi a nehézségeket életünkben, de ezek szellemi növekedésünket szolgálják, önállóságra tanítanak. Nem elmenekülnünk kell, hanem Jézushoz közelednünk! «Ti láttátok, mit cselekedtem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon, és hogyan hoztalak ide benneteket» (2Móz 19,4). Ugyanezt mondja Jézus a Mt 11,28-ban Önmagáról: «Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást
adok nektek.» Az ok, amiért problémáinkkal nem tudunk meg birkózni nem azok nagyságában rejlik, hanem abban, hogy nem jövünk Jézus közelébe. Ott találunk megoldást és nyugalmat is! «Vesd az ÚRra terhedet, és õ gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz!» (Zsolt 55,23). Bizalommal az Úrra vethetjük minden gondunkat: «Minden gondotokat õreá vessétek, mert neki gondja van rátok» (1Pt 5,7). Az Úr gondoskodik rólunk, noha nem mindig úgy, ahogy mi elgondoljuk, vagy szeretnénk. Ha elfogadtad Jézust, Õbenne megigazultál, Isten megõriz, nem engedi, hogy ingadozz. Tehát nincs okunk a rezignációra … – Mert van jövõnk. Az 1Thessz 4,13.18-ban Pál az elõttünk álló feltámadásról és elragadtatásról ír: «Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felõl, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. … Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel.» – Mert a szenvedés ideje az örökkévaló dicsõséghez képest elenyészõen kicsi. «Mert a mi pillanatnyi könnyû szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsõséget szerez nekünk» (2Kor 4,17). Gondolj arra, hogy életed nem erre a földi létre korlátozódik, hanem
folytatódik az örökkévalóságban. ott Isten minden könnyet letöröl, ott majd hálásak leszünk azokért a szenvedésekért, melyek javunkat szolgálták. Ne akarj megszökni Isten nevelõintézetébõl! Ne keresd a messzeséget, ne szigetelõdj el, hanem fordulj az Úrhoz, közeledj Õhozzá. «Én pedig Istenhez kiáltok, és az ÚR megsegít engem» (Zsolt 55,17). Közeledj Jézushoz, Õ az a nyugalom, amire szükséged van. Õ az, Aki kiterjeszti oltalmazó szárnyait föléd, és az élet viharaiban megóv téged! Igen, a bizalmat válaszd, ne a megfutamodást: «De én benned bízom!» (Zsolt 55,24). Axel Kühner evangélista ezt így fejezte ki: «Az emberek éhezik és szomhúhozzák az életet és a szeretetet. Sebzett a testük és lelkük. Segítség után kiáltoznak félelmükben és aggodalmukban. A vágyaikat gyakran nem kielégítik, hanem elfojtják. Jézus szeretné az élet utáni vágyunkat kielégíteni. Az Õ gondoskodása és szeretete adhat csak igazi nyugalmat. […] Az élet és szeretet utáni kiáltásunkat meghallja, és irgalmával teljesíteni akarja, erejével nyugalmat ad. […] ha életünk Jézusban elcsendesedik, akkor tapasztalni fogjuk az élet igazi biztonságát.» Menj Jézushoz, hogy nyugalomra lelj! Norbert Lieth
Éjféli Kiáltás Maranatha Rádió www.ejfelikialtas.hu
Prédikációk, igehírdetések,
keresztyén zenék,
Esti mese gyerekeknek
Éjféli Kiáltás 2015 július 7
Bibliai üzenet
A csend hatalma A nyugalom a szív békessége, mely lehetõvé teszi, hogy a nehéz viharokban is erõsek maradjunk. Egy ide vonatkozó bibliavers az Ézsaiás 30,15, melyet már Martin Luther is vezérigéjének tekintett a reformáció nyugtalan éveiben.
A
z Ézs 30,15-ben ezt olvassuk: «…a béke és a bizalom erõt adna nektek.» Az Úrban való elcsendesedés az egyik legelhanyagoltabb erõforrás azok közül, melyeket az Úr rendelkezésünkre bocsátott. Gyakran hangoztatják, hogy stresszes idõket élünk. De az Úrban való elcsendesedés minden hívõnek sajátja lehet bármely idõpontban! Az a nagy nyugalom, amely Urunkból áradt, külsõleg is tökéletesen kifejezésre jutott, amikor kimondhatatlanul szenvedett, amikor szidalmazták, megcsúfolták, megalázták. – Urunk ekkor is csendben tûrt. Ézsaiás ezt már a maga korában megjövendölte: «Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tûri, hogy nyírják, õ sem nyitotta ki száját» (Ézs 53,7). Jézusnak ebben a fenséges hallgatásában bontakozott ki gyõztes hatalma. A körülötte bömbölõ gyilkos sátáni hatalmak nem árthattak Neki, ellenkezõleg! Az evangéliumok különbözõképpen fogalmaznak: «Jézus azonban hallgatott» (Mt 26,63). Az itt említett esetben hallgatott Jézus, amikor két hamis tanú elferdítette következõ szavait: «Romboljátok le ezt a templomot, és három nap alatt felépítem!» (Jn 2,19). Itt saját testének templomáról beszélt, nem a földi Templomról Jeruzsálemben. Noha senki nem állt mellette, nem védelmezte, még a tanítványai sem, Õ nem védekezett, hallgatott. Nem akarta ezt az aljasságot megcáfolni? Nem – Jézus hallgatott! Pilátus, a római helytartó elõtt is hallgatott Urunk (Mt 27,13-14). Ha az Urat teljes szívünkbõl szeretjük, és Õt szolgáljuk, akkor mi is hasonló bánásmódban részesülünk. Milyen szívesen hallották volna az Úr vádlói, hogy védekezik, vagy igazolja Önmagát. Péter nagyon találóan írja ezt le, és egyben figyelmeztet: «Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az õ nyomdokait kövessétek: õ nem tett bûnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetõzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél. Bûneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bûnöknek, az igazságnak éljünk: az õ sebei által gyógyultatok meg» (1Pt 2,21-24). Jézus hallgatásának leírásában felvillan a mi elhívatásunk is: Jézus erejében elcsendesedni. Ezt csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha teljesen az Úrra bízzuk magunkat, Aki éppen akkor vívta ki legnagyobb gyõzelmét, amikor senki nem állt mellette, még legjobb barátai is elhagyták. Pálnak is volt ebben a tapasztalatban része. Rómából írta: «Elsõ védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott. …» (2Tim 4,16). Lukács, az orvos, és legjobb barátai is elhagyták. Pál így folytatja ezt a verset: «… Ne számítson ez bûneik közé!» Isten gyermekeit tárt kapukkal várja az élõ Isten nyugalma. Mert az Úr Jézus Magára vette és felvitte a golgotai keresztre nyugalmunk megzavaróját, a bûnt. «A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére» (Zsid
8
Éjféli Kiáltás 2015 július
4,9). Ézsaiás próféta is csodálatosan jövendölt errõl: «Az igazság békét teremt, és az igazság a békét és a biztonságot szolgálja örökké» (Ézs 32,17). Ki az igaz, aki ebbe a nyugalomba bemehet? A Róm 3,10 adja meg a választ: «Nincsen igaz ember egy sem.» Mi mindnyájan bûnösök vagyunk. De Jézus Krisztus a golgotai kereszten eleget tett Isten követelményének az igazságossággal szemben. Õ elhordozta a mi bûneinket, így Õáltala igazakká válhatunk Isten elõtt, és bemehetünk az Õ nyugalmába, ha hitben elfogadjuk Jézus megváltói mûvét. – Ezt a nyugalmat nem tudod önmagadban megvalósítani, hinned kell az Úr Jézusban, Aki érted is meghalt. – Újjászületésünkkel nyerjük el a megigazulást, ami Isten elõtt számít – és azzal együtt az örök nyugalmat. «Jézusnak, az õ Fiának vére megtisztít minket minden bûntõl» (1Jn 1,7). A Bárány nyugalmát te is megtapasztalhatod naponta, ha kész vagy az Urat követni, és Õbenne megnyugodni. Mit tett az Úr Jézus, amikor szörnyû fájdalmak közt a kereszten függött? Rendre utasította szadista kínzóit?? Nem. Imádkozott értük: «Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!» (Lk 23,34). Olyan idõket élünk, amikor az ellenséggel szemben ki kell próbálnunk ezt a nyugalmat, amint Izráelnek is ezt kellett tennie: «Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!» (2Móz 14,14). Képzeljük el Izráel akkori helyzetét: Amikor Egyiptomból kivonult, nemcsak hogy üldözte az ellenség, de az sem volt, hova meneküljön – a nép körbe volt zárva. Itt kellett kiderülnie, hogy az Úr velük van-e. És mivel a Mindenható ott volt velük, Izráel nyugton maradhatott. Az Úr gyakorlatban állította eléjük a Zsolt 46,11 felszólítását: «Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!» Milyen sokszor kerítenek be nehézségek, sötét hatalmak bennünket is, és nem tudunk magunkon segíteni. Mit tegyünk ilyenkor? Az Úr megmondja: «Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!» A Lukács 8-ban olvasunk arról az eseményrõl, amikor Jézus tanítványaival a Genezáreti tavon idõzött. Nagy vihar tört ki, a tanítványok nagyon nyugtalanok voltak, ahelyett hogy bíztak volna az Úrban, odamentek Hozzá, és így szóltak: «Mester, Mester, elveszünk!” Õ pedig felkelt, ráparancsolt a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett» (24. v). A tanítványok elcsendesedése késõn jött, ugyanis a vihar idején is csendes nyugalomban lehettek volna az Úr mellett. Ezért kérdezte tõlük Jézus: «Hol van a ti hitetek?» (25. v). Mintha ezzel azt mondta volna: «Nem elég nektek, hogy veletek vagyok, miért nyugtalankodtok?» A nyugalom Jézusban egyáltalán nem azt jelenti, hogy visszahúzódunk a duzzogósarokba. Éppen ez az Úrban megtalált nyugalom a legaktívabb ösztönzõ erõ. Semmiképp sem nyomott hallgatást jelent, az igazi belsõ csendesség adja azt a képességet, hogy a hit harcát gyõzelemre vigyük. És milyen harc ez? A legnagyobb harcunk épp az, hogy már nem kell harcolnunk. Pál apostolnál is ezt olvassuk: «…tartsátok becsületbeli dolognak, hogy csendesen éljetek, tegyétek a magatok dolgát» (1Thessz 4,11). Tehát arra kell törekednünk, hogy hittel elfogadjuk, amit Jézus értünk elvégzett. Nekünk már nem kell a gyõzelemért harcolnunk, Jézus megvívta ezt a harcot és gyõzött. Urunk hamarosan visszajön! Ha valamikor szükség volt arra, hogy a stressztõl megszabaduljunk, akkor az most van. Mert csak a megtalált belsõ nyugalomban találkozhatsz az Úrral, különben nem fogod meghallani hangját! Az Ószövetségben ezt olvassuk: «Az ÚR azonban ott van szent templomában: csendesedjék el elõtte az egész föld!» (Hab 2,20). A Zak 2,17 ezt írja: «Csendben legyen mindenki az ÚR elõtt, mert elindult szent lakhelyérõl!» Az Úr már úton van és a te erõdet is meg akarja újítani: «a béke és a bizalom erõt adna nektek» (Ézs 30,15). Wim M algo (1922–1992)
Éjféli Kiáltás 2015 július 9
Bibliai üzenet
Istentõl való nyugalom Jézus Krisztus Isten nyugalmának «megszemélyesítõje».
Lélegzetelállító, amit a Biblia a számunkra minden idõben hozzáférhetõ isteni nyugalomról kijelent. Egy üdvtörténeti magyarázat.
A
z elsõ személy, aki munkája után megpihent, Maga Isten volt: «A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után» (1Móz 2,2). Isten a semmibõl Szavának ereje által megalkotta a láthatót és láthatatlant, mégpedig hat nap alatt. Neki, Aki minden erõ forrása, nincs szüksége pihenésre (Zsolt 121,4; 33,9; Ézs 40,28). A pihenés hetedik napjának üdvtörténeti szerepe van. Arra utal, amit Isten kezdetektõl akart. Az a nap, amelyen Isten megpihent, az elsõ nap volt azután, hogy az embert megalkotta a hatodik napon (1Móz 1,26-31). Ez a következõt jelenti: Az ember arra rendeltetett, hogy Istenben nyugalmat találjon. Isten felhatalmazta õt, hogy uralkodjék a földön, mûvelje, tegye termékennyé, és mindezt az Istenbõl áradó nyugalomban. De a bûn közbelépett, és megsemmisítette ezt a nyugalmat. Így a nyugtalanság lépett a nyugalom helyébe. Az asszony ezentúl fájdalommal viseli terhességét, kínok között szüli meg gyermekét (1Móz 3,16). A férfi pedig arca verítékével szerzi meg kenyerét. És az embernek meg kell halnia, porból vétetett, és porrá lesz ismét. Az elsõ emberpárnak az Éden nyugalmát és menedékét is el kellett hagynia (1Móz 3,17-19.24). 10 Éjféli Kiáltás 2015 július
Továbbá a Biblia szemünk elé tárja, miként növekedett a bûn következményeként az emberi nyugtalanság. Miután Káin, Ádám és Éva legidõsebb fia testvérét, Ábelt megölte, az Úr így szólt hozzá: «Ha a földet mûveled, nem adja többé neked termõerejét. Bujdosó és kóborló leszel a földön!» (1Móz 4,12; vö. 14. v). Így az emberiség a bûneset óta nyugtalanságban, fáradozásban és vigasztalanságban él. Amikor aztán a világ oly mértékben elmerült a bûnben, hogy a Mindenhatónak özönvízzel kellett elárasztania, irgalmasságában megkegyelmezett Nóénak és családjának, így gondoskodván túlélõkrõl. Lámek, Nóé apja ezzel a figyelemreméltó indokkal nevezte el így a fiát: «Õ vigasztal meg bennünket kezünk fáradságos munkájában a termõföldön, amelyet megátkozott az ÚR» (1Móz 5,29). Lámek nyilvánvalóan hitt Istenben és ígéreteiben (1Móz 3,15). Nóé nevének jelentése «nyugalom» ill. «vigasz». Lámek már ekkor összekapcsolta ezt a nevet a «messiási reménységgel», mivel egy napon el fog jönni a Megváltó (Messiás), és visszahozza a nyugalmat a világra. Nóé e tekintetben az igazi Messiás, az Úr Jézus Krisztus profetikus elõrevetítése. Lámek 777 évet élt. Ez a szám háromszorosan is utal a hetedik napra, Isten nyugalmi napjára (1Móz 5,31). Késõbb Isten kiválasztotta Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot. Aztán Jákóbot elnevezte Izráelnek, késõbb az õ 12 fia alapította Izráel 12 törzsét (1Móz 49,1011). Isten célirányosan arra törekedett, hogy nyugalma számára visszanyerje az emberiséget. Ez az egyik oka annak, hogy Isten választott népének parancsba adta a hetedik napnak, a sabbatnak, mint nyugalom napjának a megünneplését (2Móz 20,9-11). Izráelnek meg kellett tartania az «Úr sabbatját», Isten
nyugalmában megpihennie, mint egykor Ádám és Éva a bûnbeesésé elõtt. De a nép folyamatosan kudarcot vallott. Nem volt képes Isten parancsolatát betartani, és így nem lelt nyugalomra. Sem Mózesnek, sem Józsuénak, akinek az volt a feladata, hogy Izráelt az ígéret földjére bevezesse, nem sikerült az izráelitákat bevinni a nyugalom helyére (vö. Zsid 4,8). Majd következett az az idõ, amikor Isten egyszülött Fiát elküldte erre a világra. Jézus Krisztus Isten nyugalmának «megszemélyesítõje». Õ általa még inkább láthatjuk, hogy Isten az embereket az Õ nyugalmába akarja bevinni, aminek a sabbat a jelképe. Így magyarázta ezt Jézus: «Mert az Emberfia ura a szombatnak» (Mt 12,8). Jézus ura a sabbatnak, mert Õ Isten nyugalma személyesen. Ezért mondta: «Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tõlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívû, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyû» (Mt 11,28-30). Erre már Ézsaiás próféta 700 évvel ezelõtt felhívta a figyelmet: «(Isten), aki ezt mondta nekik: Itt van a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtaknak! Itt van a felüdülés! De nem akartak rá hallgatni» (Ézs 28,12). Így is lett. Izráel elvetette hitetlenségében Isten Fiát, és így nem mehetett be a nyugalomba. Az Izrael népének, mint etnikumnak megígért nyugalom azonban alapvetõen nincs megszüntetve, csak elhalasztva: «A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére» (Zsid 4,9). Ez a «fennmaradt szombati nyugalom» lesz az eljövendõ messiási birodalom a földön, amikor Jézus Krisztus
hatalommal és dicsõséggel visszajön. A messiási birodalomnak azon a nagy «sabbatnapján» Izrael nem tekint többé törekvéseire és cselekedeteire, hanem végre arra, Aki a Törvény beteljesítõje, és a tökéletes kegyelem gyakorlója. Akkor, amikor Jézus vis�szajön, magával hozza a nyugalmat is: «… nektek pedig, akiket gyötörtek, enyhülést adjon mivelünk együtt. … amikor az Úr Jézus megjelenik a mennybõl hatalmának angyalaival…» (2Thessz 1,7). A Zsid 4,2-3 két fontos üdvtörténeti kijelentést tartalmaz: 1.Hit szükséges ahhoz, hogy végérvényesen nyugalomra jussunk. 2. Ez a «nyugalom» maga Isten nyugalma («az én nyugalmam»). A Zsidókhoz írott levélbõl világosan
kitûnik, hogy Isten nyugalma a teremtés utáni hetedik napon kezdetektõl fogva üdvtörténeti utalás arra a maradandó nyugalomra, amit az ember csak Istenben találhat meg (Zsid 4,4-5). Aki Krisztusban van, megnyugszik, megpihen – mint Isten a hetedik napon – amennyiben nem próbál saját cselekedetei, törvények és parancsolatok által megigazulni. «Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívõ megigazulására» (Rm 10,4). Amit Mózes és Józsué nem értek el, azt elhozta Jézus Krisztus. Így érvényes az, amit egykor Augustinus von Hippo mondott: «Nyugtalan a szívünk, míg Benned meg nem nyugszik, ó, Uram.»
Mi, akik hiszünk, bemegyünk a nyugalomba Becsapják egymást az emberek, nem mondanak igazat. Hazug beszéddel koptatják nyelvüket, belefáradnak a romlottságba. – De tagjaimban egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bûn tagjaimban lévõ törvényével. Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebbõl a halálra ítélt testbõl? Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. – Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. Õáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsõsségében. Aki ugyanis bement az Isten nyugalmába, maga is megnyugodott a munkáitól, mint Isten is a magáétól. – Hogy kitûnjék rólam õáltala: nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentõl a hit alapján. – Itt van a nyugalom, adjatok nyugalmat a fáradtaknak! Itt van a felüdülés!
Nor bert Lieth
Wim Malgo
Az Ezeréves birodalom – utópia? Az Ezeréves birodalom igazi valóság lesz, vagy csupán szellemileg értendõ? Egyeseknek az Ezeréves birodalom csupán utópia, mások számára egy titokzatos valami, amivel nem is igen mernek foglakozni. Az Ezeréves birodalom igazi valóság lesz, vagy csupán szellemileg értendõ? A Biblia alapján megfogalmazott választ e könyvében adja meg az olvasónak Wim Malgo.
Ára: 750 Ft.
Zsid 4,3; Jer 9,4; Rm 7,23-4; Mt 11,28; Rm 5,1-2; Zsid 4,10; Fil 3,9; Ézs 28,12. Fénysugarak minden napra címû áhítatos könyvbõl.
+postaköltség
Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343
Éjféli Kiáltás 2015 július 11
Innen-onnan
Jog az abortuszhoz?
Egy teológus az Ószövetséget az apokrifok közé akarja sorolni
T
heologe Notger evangélikus teológus a már 2013-ban megjelent «Az egyház és az Ószövetség» címû munkájával nemrég heves vitákat váltott ki. Véleménye szerint a keresztyének az Ószövetséget nem «kánoninak» kellene tekinteni, hanem «apokrifnak». A Christ & Weltnek adott egyik interjújában kijelentette: «Apokrifok azok a zsidó és keresztyén iratok, amelyeket szerzõjük ugyanúgy isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de ezeket nem vették be a Biblia könyvei közé. A bibliai kánonhoz azok a Biblia szövegei tartoznak, amelyek zsinórmértékként szolgálnak az életben és az egyház tanításában.» A Jüdische Allgemeine nézeteit «új köntösben jelentkezõ zsidóellenességnek» nevezte. mnr
A «tolerancia» jelzõlámpái
A
z idei nyár elején Bécsben kilenc új szimbólumot vezetnek be 49 közlekedési lámpánál: A megszokott emberke mellett ezentúl párocskák is láthatóak a jelzõlámpákon, mégpedig nemcsak heteroszexuálisok, hanem meleg és leszbikus párok is. A Spiegel Online szerint ez «zöld fény a nagyobb tolerancia» elõtt. mnr 12 Éjféli Kiáltás 2015 július
Chile a világ azon kevés országa közé tartozik, ahol mindenféle abortusz tilos, még nemi erõszak esetén is. A nõi jogvédõ szervezetek sokkoló Youtube-videókkal akarnak ezen változtatni. Ironikus «útmutatót adnak az abortuszhoz». Az asszonyok például «figyeljenek arra, mikor gyorsít egy kocsi, és vessék elé magukat», írja a süddeutsche.de. Ezzel akarnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy az mnr abortusz jogszabályain változtasson.
Amerikai lelkipásztor visszautasította a zsidó kitüntetést
C
harles Stanley amerikai lelkipásztor Izrael Állam támogatásáért az ún. «Élet Fája»-díjban részesült, melyet a Jewish National Fund (JNF) ítélt oda neki. A díjat Atlantában (USA) kellett volna átvennie. de mivel prédikációiban megbélyegezte és bûnnek nyilvánította a homoszexuális kapcsolatokat, egyesek a JNF-tõl
nehezményezték a kitüntetést. A Southern Jewish Resource Network for Gender and Sexual Diversity (Dél zsidó segélyhálózata a nemi és szexuális sokféleségért) úgy vélte, hogy Stanley nézetei «összeegyeztethetetlenek a zsidó etikával és értékekkel». A nyilvánosság elõtt kialakult vita miatt Stanley visszautasította a díjat. mnr
Zsidó újságíró dicsérte a kegyelemrõl szóló keresztyén tant
D
avid Brooks kanadai zsidó újságíró a The Road to Character címû etika könyve megírásakor sok keresztyén teológussal tanácskozott, és behatóan foglalkozott a bibliai tanítással. A Washington Postnak adott interjújában dicsérte ezt, noha beismerte, hogy sokat küzd az Isten elõtti «kapitulációt» hirdetõ keresztyén koncepcióval. Különben megjegyezte: «Augustinust
m a legokosabb embernek tartom, akivel valamilyen formában eddig találkoztam.» Az õ keresztyén «kegyelmi elvét» különösen vonzónak találja. mnr
Franciaországban növekszik az evangéliumi közösség
M
ájusban a franciaországi Mulhouse-ba n felavatta k eg y ún. «megatemplomot». Az istentiszteleti teremben 2.400 hely van. Már évek óta megfig yelhetõ a franciaországi evangéliumi közösségek növekedése. Sebastien Fath történész és szociológus két évvel ezelõtt megállapította, hogy Franciaországban «háromnaponként» alapítanak egy új protestáns gyülekezetet, írja a Reformatorisch Dagblad. Így Fath szerint elmúltak a francia egyház hanyatlásának sötét napjai. mnr
Imám kipellengérezi a demokráciát Hollandiában Áprilisban Abdelhamid Aynelhayat sejk, iszlám imám egyik pénteki prédikációjában a demokráciát minden konfliktus forrásának nevezte. Ugyanis szerinte a konfliktusok abból adódnak, hogy az emberek az emberalkotta szabályoknak vetik alá magukat és nem a Sariának (az iszlám vallási törvénye). A prédikációt nem a távoli Kelet valamelyik mecsetében tartotta, hanem a hollandiai Helmondban. mnr
Karibi bibliatársaságok segítenek az otthoni erõszaktól szenvedõ asszonyoknak
A
karibi bibliatársaságok kifejlesztettek «egy iskolaprogramot», írja Daniel Gerber a jesus.ch honlapon, «amely felkészíti a gyülekezet munkatársait, hogy felfedezzék az otthonon belüli erõszakot akkor is, ha az érintett nem beszél róla,
és célravezetõ tanácsot tudjanak adni». A Karibi szigeteken különösen súlyosan érinti a nõket a házi erõszak problémája. Ez a program szeretne egyre több embernek segíteni, hogy megtörje a hallgatást, és kijusson az erõszak spiráljából. mnr
A BILD szerkesztõje keresztyénnek vallotta magát
A
z «ISIS-õrületrõl» írt egyik cikkében Daniel Böcking, a BILD szerkesztõje keresztyénnek nevezte magát, és ezt írta: «Már nem tudok tovább csendben maradni, számomra elérkezett az idõ, amikor hangosan hirdetnem kell Isten szeretetét és a Jézus Krisztus általi
Ahogy más keresztyének a nyugati keresztyéneket látják
R
oger E. Olson amerikai teológiaprofesszor szokásává vált, hogy megkérdezze az afrikai, ázsiai, latin-amerikai hallgatókat, mit gondolnak az amerikai keresztyénségrõl. Ezek a teológiahallgatók elmondják, írja Olson a blogjában, «hogy sokkolja õket az amerikai keresztyénség – ideértve az evangéliumi keresztyéneket is –, individualizmusa, materializmusa és hogy oly csekély a ‹szellemi világba› vetett hitük, amin õk a természetfölöttit értik.» mnr
bûnbocsánatot.» Így tehát a hit «nem probléma, csak az, amit az ember vele tesz. Az Isten szeretetébe, kegyelmébe és megbocsátásába vetett hit nem jelent problémát, problémát a mi hitrõl alkotott téves elképzelésünk jelent.» mnr
Vietnamban erõsödik a keresztyénüldözés Thomas Müller Open Doors-elemzõ arról beszél, hogy a vietnámi hatóságok keresztyének elleni támadásai jelentõs mértékben megszaporodtak az elmúlt hónapokban. «Bár mindeddig nem tisztázott, milyen okok állnak a háttérben, egy biztos: minden felekezethez tartozó keresztyén mnr érzi a kormány kemény kezét.»
Éjféli Kiáltás 2015 július 13
Bibliai üzenet
Zimányi József
Az utolsó zörgetés I
sten igéjét a Zsidókhoz írott levél 1. fejezetébõl olvassuk: «Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végsõ idõkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette. Õ Isten dicsõségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bûneinktõl megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült. An�nyival feljebbvaló az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.» (1-4v.). Senki sem tudja megmondani, hog y eg y ember életében mikor hangzott el Isten utolsó zörgetése. Én csak a Szentírásból vett példákat tudom felhozni, és senkirõl sem t udom meg monda n i a zok közül, akikrõl szólni fogok, hogy Isten valójában mikor szólt utoljára hozzájuk. Mondok egy példát: A Bethesda Kórházban történt. Ebben a kórházban sok szellemi fogyatékos sérült beteget is ápoltak, és volt köztük egy 24-25 éves leány, aki egyáltalán nem vett tudomást a körülötte létezõ világról. Lelk i és szellemi értelemben halott volt, lehozták az áhítatra, nem zavart senkit, csendben volt, visszavitték, etették, itatták, úgy tûnt semmirõl sem vesz tudomást. Történt aztán egy alkalommal, hogy trombózist kapott és le kellett vágni az egyik lábát, nemsokára a mûtét 14 Éjféli Kiáltás 2015 július
után meghalt. De nem sokkal a halála elõtt ez a lány, aki soha senkivel egy szót nem váltott, akinél úgy tûnt, nem értette a szavát senkinek, elkezdett énekelni. Gyönyörûen elénekelte a 23. Zsoltárt. «Az Úr én nékem õrizõ pásztorom, ha a halál árnyékában is járok, nem félek a gonosztól!» Az orvosok meg voltak rendülve, az ápolónõk sírtak. Ezt nem lehet megmagyarázni, a tudat alatt, a szív mélyén lerakódott az ének, zörgetett az Úr, és ez a szellemi fogyatékos leányka meggazdagodott általa. És mielõtt meghalt volna megvallotta, hog y Jézus az õ pásztora. Ezért mondtam, hogy senkinek az életében az utolsó zörgetést nem tudjuk nyomon követni.
20 éves voltam, amikor ezt a történetet hallottam, nagyon megrendültem. De a megvakult édesanyámmal is hasonló eset történt, amikor a zebrán átkelve egy figyelmetlen teherautó sofõr elgázolta és kirepítette a járdaszigetre. Jött a mentõ és a mentõorvos, anyám szegény földön fekve, összetörve nyögött, eszméletlen volt. Az orvos azt mondta az öcsémnek: «A néni nem érez semmit, csak a test szenvedésének nyögése ez». Akaratlanul is így szólt anyánkhoz:«Nyugodjon meg néni, nem sokáig tart». Anyám így válaszolt: «Igen, tudom!» Az orvos csodálkozva mondta, hogy noha nincs magánál, valamiféle készülékkel mégis hall minket.
Ezért nem tudjuk senkinél nyomon követni, hogy melyik volt az utolsó zörgetés! Most szeretnék egy festményrõl beszélni. Debrecenben látható, Jézus Pilátus elõtt a címe, Munkácsi Mihály mûve. Mikor elõször láttam, le kellett ülnöm úgy 15 méterre a kép elõtt. Néztem a festményt, szinte megmozdulnak a figurák, mintha mindenki mozgásban lett volna. De nem jó címet adott Munkácsy ennek a festménynek. Nem úgy van az, hogy Jézus Pilátus elõtt, hanem Pilátus áll Jézus elõtt! Pilátus állt a bíró elõtt, a mindenki bírája elõtt, és Pilátusnak számot kell majd adnia arról, hogy kiszolgáltatta Jézust. * Most szeretném a Biblia néhány igehelyét idézni, aszerint, ahogyan a Szentlélek készülõdésem közben diktálta nekem, úgy jöttek elém a különbözõ képek. Mit gondoltok, hogy Kainnál mikor hangzott el Isten utolsó zörgetése? Vajon akkor, amikor az õ oltári ajándékát nem fogadta el Isten?
Káin megöli Ábelt, Bertram von Minden oltárképe, 1375-1383
Azt tudjuk, hogy perelt az Úrral. – Nagyobb az én büntetésem, minthogy elviselhetném azt – mondta az Úrnak. És elment az Úr színe elõl. Káinról nem tudunk többet, csak ennyit, elment az Úr színe elõl. Mindenki tudja Lót vejének a történetét, nem hitte el a figyelmeztetést, pedig csak néhány órája volt a menekülésre.
Nábál tragikus története Nábál rendkívül gazdag és ostoba ember, a neve is azt jelenti, hogy bolond. De volt egy csodálatos felesége. Ez nagyon ritka dolog, hogy egy nõben ott legyen a szépség, okosság, istenfélelem és gazdagság. Ez már ajándék a negyedik hatványon! Abigailban mindez megvolt; emellett a nagyszerû asszony mellett ez az ember nagyon ostoba volt. Semmit sem tanult Abigailtól. Amikor Dávid 400 embere megéhezett – õk õrizték Nábál vagyonát a Kármelen – Dávid üzent Nábálnak. Épp juhnyírás ideje volt. – Most úgyis nagy lakoma van nálad, adj valamit a kezed között való jóból, mert éhezünk a katonáimmal! – De Nábál ezt válaszolta: sok ilyen szökevény van, aki elszökik a gazdájától, nem azért vágattam le a jószágokat, hogy az ilyeneket tápláljam. Mikor ezt a választ Dávid megkapt a, elengedte Isten kezét és megfogta a kardját. Ez mindig baj. Megesküdött, hogy Nábál birtokán reggelre egy kutya sem marad életben. Felfegyverzett 400 éhes és dühös fegyveres ember igen veszélyes tud lenni. Elmondtam már többször, hogy én láttam az éhséget és tapasztaltam magam is a saját bõrömön. Sokszor elõttem van az a 12 éves fiú, aki ráugrott a kenyércsomónkra, hogy megszerezzen eg y szeletet, és a társaim agyonverték, de még halála pillanatában is rágott egyet és nyelt egy darabot abból a kenyerbõl, amit nagy nehezen ellopott a társai elõl. 400 éhes harcos elindult g yilkolni, de néhány okos ember szólt A bigailnak. Vig yá zz asszonyom, mert a halál szélén vagyunk. Abigail gyorsan felrakatja azt a mennyiségû élelmiszert, ami ennyi embernek elég és elindult egyedül a támadásra kész sereg elé. Isten csodálatos kegyelme: egyetlen asszony, fegyvertelenül, 400 megvadult embert le tudott feg y verezni. Isten nem engedte meg, hogy Dávid rablógyilkossá váljon. Isten nemcsak zörget,
hanem néha van úgy is, hogy élõ sövényt von elénk és nem engedi, hogy elvesszünk. Gondolom mindenki emlékszik az életének olyan részére, mikor nem jó irányba indult el az úton, de Isten meggátolta, hogy rossz vége legyen. Igy volt ez Dáviddal is. S akkor Dávid így szólt: Áldott az Isten, aki elém küldött s áldott a te okosságod. Visszatért Abigail, a férjével nem tudott beszélni, mert olyan részeg volt, akkora lakomát csapott, mintha egy király lakomája lett volna, de az Úr felkentjének nem adott belõle semmit. Megkérdezem tõletek most közbevetõleg, hogy az anyagi segítségetek, amit az Úr szolgálatára adtok, arányban van-e azzal, amit a barátaitoknak különleges alkalmakkor felkínáltok – születésnap, névnap, esküvõ. Egyszer a templomból kifele jövet az egyik presbiter azt mesélte, hogy elõzõ éjszaka a lagziban 6-szor kérte le a menyasszonyt. Minden egyes lekérés 10 000 Ft. Pedig ez nem most volt, hanem 25 éve. Azt mondtam nek i, hog y Kolozsvári bácsi egy toppintás, két dobbantás, egy «menyasszonyderék» 10 000 forintért? Mennyit adott az eg yházunknak? Adtam én 2000-et is évente. De hat tánc hatvanezer forint! Az Úr munkájára még morzsát is alig vetett. Nábál a szolgáinak királyi lakomát rendezett, de az Úr felkentjének semmit sem adott. Amikor a felesége reggel kijózanodása után megmondta neki, hogy megmentette az életét, annyira felingerült, hogy bizonyára agyvérzést kapott. A Bibliában azt olvassuk, hogy kõvé dermedt. Még 10 napig élt, minden nap átgondolhatta volna a Tízparancsolat egyik parancsolatát, már tehetetlen, már nem tud parancsolni, de még él. Isten vár tíz napot, és egy félelmetes mondat van a Bibliában: Tíz nap után eljött az Úr, megverte és meghalt. Tíz napig zörgetett ennek a bolond embernek a szívén az Isten, de hiába, nem nyílt meg. folytatjuk
Éjféli Kiáltás 2015 július 15
Valóban lehetséges megismerni a jövõt?
S
zinte mindenütt, ahol manapság megfordul az ember érezhetõ egy mélyen meglapuló félelem. Egy nyugtalanító, kellemetlen érzés. Félelem a jövõtõl, a terjedõ járványoktól, a gazdasági válságtól, a háborútól, a hatalmas természeti katasztrófáktól, a rossz emberek kezében lévõ atomfegyverektõl, sõt a környezet növekvõ megterhelésétõl is. És minden alkalommal, amikor egy nagy válság fellép, az emberek ugyanazokat a kérdéseket teszik fel: Ez már a vég? Már Harmaggedon elõtt állunk? Vannak-e egyáltalán hiteles válaszok? Lehet-e biztonsággal tudni, mit hoz a jövõ? Tud-e valaki valami biztosat mondani a holnapról? Van-e még lehetõség reményre, vag y minda nny ia n pusztulásra ítéltettünk? Napjainkban annyi kérdést tesznek fel az emberek a jövõrõl, mint eddig még soha – komoly, mélyreható kérdéseket. A Biblia valóban a legjobb hely arra, hogy ezekre a kérdésekre a válaszokat megtaláljuk. Ezt tudjuk, hiszen már sok bibliai prófécia lenyûgözõ pontossággal beteljesedett, mások pedig éppen a szemünk elõtt teljesednek
be – vagy legalábbis már kész a színtér beteljesedésükhöz. Még a legnagyobb szkeptikus is próbára teheti a Bibliát, amennyiben a múltbeli próféciák szó szerinti, precíz beteljesedését vizsgálja. Ez az oka annak, hogy manapság sokkal többet beszélnek a bibliai próféciákról, mint bármikor ezelõtt. Ezekben a próféciákban olya n ut a lásokat t a lá l hatu nk, amelyek segítenek eliga zodni, hol vagyunk mi Isten tervében,
és milyen jövõbeli eseményekkel kell még számolnunk. Azokat a próféciákat, amelyeket régen hihetetleneknek és képtelenségnek nyilvánítottak, mára már behatóan tanulmányozzák.
Mi teszi a Bibliát olyan különlegessé?
Ellentétben a tegnapi és mai önjelölt prófétákkal (pl. Nostradamus, Edward Cayce vagy Jeanne Dixon) Jézus és a próféták
nem hirdettek olyan próféciákat, amelyek homályosak vagy általánosságban megfogalmazottak volta k, a melyeket a ká rmilyen helyzetre, szituációra rá lehetett volna húzni. A Bibliában található próféciák pontosak és konkrétak, hogy beteljesedésükkor mindenki elõtt nyilvánvaló legyen, mennyire egyedülállóak és szokatlanok. Sok ember nincs tudatában annak, hogy amikor megírták a Bibliát, több mint egy negyede profetikus volt. A Biblia a próféciák könyve. Körülbelül 1000 próféciát tartalmaz, amelyek közül már legalább 500 a legapróbb részletekig beteljesedett. Figyelembe véve ezt a bizonyítható beteljesedési mérleget – 500 százszázalékos pontossággal beteljesedett prófécia – a legnagyobb bizalommal hihetünk abban, hogy a még fennmaradó másik 500 is éppen úgy be fog teljesedni a megfelelõ idõben. Valaki találóan megjegyezte: «Nem azért hiszünk a próféciában, mert az a Bibliában áll, h a nem h i sz ü n k a Bi bl iá b a n, mert az próféciákat tartalmaz». A próféciák bizonyítékai a Biblia egyedülálló voltának és isteni kinyilatkoztatásának. Jelentõségét fel sem lehet becsülni. A beteljesedett próféciák alátámasztják a Biblia szavahihetõségét és a benne foglalt értékes igazságokat. Gondoljunk csak bele: Ha a bibliai próféciák százai a legpontosabb módon beteljesedtek, akkor az, amit a Biblia más dolgokról mond – mint Isten lényérõl és nagyságáról, a teremtésrõl, az ember természetérõl, a meg váltásról, a pokol és a menny létezésérõl – ugyanúgy százszázalékig pontosak és igazak. A beteljesedett próféciák azt is mutatják, hogy a Biblia tartalma és üzenete nem emberektõl szárma zik, hanem jóval kívül esik a mi tér-idõ korlátunkon.1
Tökéletes sikermérleg
Mivel a Biblia Istene biztos abban, hogy egyedül Õ képes a jövõt elõre megmondani, kihív ja minden önjelölt riválisát az univerzumban betöltött egyedülálló
pozíciójának bizonyításában. E kihívás alapja: egyedül Õ tudja teljes pontossággal megmondani a jövõt. Lássuk, mit mond Isten errõl az egyedülálló képességrõl: «Álljatok elõ peres ügyetekkel! mondja az ÚR. Adjátok elõ érveiteket! - mondja Jákób királya. Adják elõ, és mondják meg nekünk, hogy mi fog történni. Mondják meg, mi volt régen, hadd szívleljük meg; vagy tudassák velünk, mi következik, hadd tudjuk meg a jövendõt! Mondjátok meg, mi lesz ezután, hadd tudjuk meg, istenek vag y tok-e? Teg yetek a ká r jót, akár rosszat, hadd lássuk azokat csodálkozva! De ti semmik vagytok, semmit sem ér, amit tesztek, utálatos dolog, ha valaki titeket választ» (Ézs 41,21-24). «A régebbiek már beteljesedtek, most újakat mondok. Még mielõtt kibontakoznak, tudatom veletek» (Ézs 42,9). «Ezt mondja az ÚR, Izráel királya és megváltója, a Seregek URa: Én vagyok az elsõ és az utolsó, rajtam kívül nincs isten. Kicsoda olyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta hajdan népet alkottam; és mondják el a jövendõt, ami következik. Ne rettegjetek, és ne féljetek! Hiszen régóta hirdettem, megmondtam, és ti vagytok a tanúim! Van-e isten rajtam kívül? Nincsen kõszikla, nem tudok róla!» (Ézs 44,6-8). «Ezt mondta Dániel: Isten neve leg yen áldott örökkön örökké, övé a bölcsesség és a hatalom. Õ szabja meg a különbözõ idõket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Õ ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. Õ tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság» (Dán 2,20-23). A Biblia eredmény-mérlege adja azt a bizonyosságot, hogy a még be nem teljesedett próféciák is pontosan be fognak teljesedni. Ez a remény forrása számunkra ezekben a nehéz idõkben, amelyekben élünk. Mark Hitchcock
«Tartsatok tehát bûnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bûneitek» ApCsel3,19
«Tartsatok bûnbánatot!» – ezek voltak Keresztelõ János fellépésekor az elsõ szavai és ezek elõzték meg Jézus Krisztus váltságmûvének a kezdetét. Ez volt a lényegi követelmény Péter apostol alapvetõ pünkösdi igehirdetésében is. «Tartsatok bûnbánatot!» – számunkra ez annyit tesz: Térjetek Jézushoz! Naponta tisztuljatok meg drága vére árán, amit Õ a kereszten érettünk kiontott, hogy ti aztán megvallván Neki bûneiteket, bocsánatra kérjétek Õt! És legyetek a hitéletben következetesek! Semmi tisztátalant sem szabad bevinni az istenkapcsolatba, a Vele való közösségbe. Ha viszont bûnbánatot tartunk, akkor a Bárány vérében tisztára mos minket. Hallgassuk csak meg az Igét a 2Péterbõl: «Mivel pedig mindezek (= menny és föld) így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak!» (2Péter 3,11 köv.). Milyen szörnyû is azt olvani, hogy már magának a végidõi istenítéletnek a puszta megpillantásakor «a többi ember pedig, akiket nem öltek meg ezek a csapások, nem tértek meg kezük alkotásaitól (=azaz a bálványimádásból), hanem imádták az ördögöket és a bálványokat, amelyeket aranyból és ezüstbõl, rézbõl, kõbõl meg fából készítettek, és amelyek sem látni, sem hallani, sem járni nem tudnak» (Jelenések 9,20 köv.). Aki Jézus Krisztust Megváltójául és URÁUL elfogadta és Õhozzá tartozik, annak neve benne van az Élet Könyvében (Jelenések 3,5). Ha viszont «valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tûz tavába vetették» (Jelenések 20,15). Itt válik nagyon komollyá a döntés, amit mindenkinek személyesen kell meghoznia: vagy egészen Jézus mellett, vagy egészen Jézus ellen. Középút nincs (Jelenések 3,15és köv.)! Vajon a Te neved be van már írva az Élet Könyvébe? Lothar Gassman
Nézõpontban
Aki családját elhanyagolja a Jézus szolgálata miatt, az ne gondolja, hogy ezzel Õt szolgálja, hiszen a Biblia kijelenti: «Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyházára?»
nyar al ás
Vajon a keresztyének is élvezhetik szabadságukat? Nyaralás Istentõl van vagy azzal csak az idõt vesztegetjük? Áteshetünk-e a ló másik oldalára?
O
tto Dibelius evangélikus teológus mondta egykor: «Egy keresztyén mindig szolgálatban van!» Egyrészrõl ez igaz, másrészrõl viszont
18 Éjféli Kiáltás 2015 július
nem arról van szó, hogy éjjel-nappal, minden körülmények között gyakorlati szolgálatban kell állni. A szolgálat ugyanis nem azt jelenti, hogy csak a gyülekezetért dolgozunk, tevékenykedünk, állandóan szolgálati úton vagyunk, és közben sok fontos dolgot elhanyagolunk. A család számára is elegendõ idõt kell szánnunk, és ez is Jézus szolgálata. A nyugalmi idõszakok is ide tartoznak. Aki családját elhanyagolja a Jézus szolgálata miatt, az ne gondolja, hogy ezzel Õt szolgálja, hiszen a Biblia kijelenti: «Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyházára?» (1Tim 3,5). Az egyik testvérnõ mesélte nekem szomorúan, hogy a férje reggeltõl estig úton van, hogy másokat lelki gondozásban részesítsen, de az õ számára gyakorlatilag már nem marad ideje. Kora reggel elindul hazulról, csak enni jön haza, és már indul is tovább. Ez vajon az Úrért végzett szolgálat? Az ismert evangélista, Wilhelm Busch felesége maga is bejelentkezett egy lelki gondozói fogadásra férjéhez, hogy egy kis idõt vele tölthessen. Ezzel szemben olvastam egy nagyon elfoglalt ügyvédrõl, aki a hét egy napján szabaddá tette magát, hogy a családjával foglalkozzék, és valami széppel meglepje. Elment velük az uszodába, golfozni, este társasjátékot játszottak, együtt töltötték el a rendelkezésre álló szabadidõt. Minden gépnek szüksége van szünetre, pihenõre, éjszakára legtöbb esetben kikapcsoljuk a computert is. Minden élet igényli a felfrissülést, a pihenést. A gyerekeknek szükségük van a szüleikre, a feleségeknek a férjükre, és fordítva. Jézus nem hiába mondta a tanítványoknak: «Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé. Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük» (Mk 6,31). Axel Kühner mesélte egyszer a következõ anekdotát: «János apostol öreg korában szívesen játszott egy szelíd galambbal. Egyik nap meglátogatta egy vadász, és csodálkozott, hogy ilyen fontos ember, gyerekként játszik egy
madárral. Megkérdezte az apostolt: Nagy és fontos dolgokat tehetnél, és egy galambbal játszol. Miért vesztegeted a drága idõt ilyen haszontalan játékkal? János tûnõdve nézett a vadászra, és kérdéssel felelt: ‹Miért nincs az íj a hátadon kifeszítve?› – ‹Ha az íj mindig ki lenne feszítve, elveszítené feszítõ erejét, és ha a nyilat ki akarnám lõni vele, már nem lenne hozzá ereje!› János így válaszolt: ‹Az élet olyan, mint egy íj. Nem lehet mindig megfeszítve. Különben elveszítené erejét. Minden embernek szüksége van arra, hogy megõrizze feszítõerejét és tûrõképességét, ehhez pedig lazítania kell. Így ha újabb kihívások elé kerül, lesz hozzá elég ereje. Isten nem akar túlterhelt, agyonhajszolt embereket. Megenged számunkra nyugalmi idõszakot is. És az az idõ, amit a pihenésre, játékra, vakációra fordítunk, nem elvesztegetett idõ. A teremtõ erõ a nyugalomból származik. A kimerültség pedig a nyugtalanságból és hajszából. Isten azt szeretné, ha teremtõ, alkotó emberek lennénk, és nem elgyötörtek.›» Ennek megfelelõen tehát a helyes magatartás az lenne, ahogyan egy lelkész szünideje megkezdése elõtt fogalmazott: «Egész évben a Bibliával dolgoztam, most otthon hagyom, a szünidõ rá is vonatkozik»? Nem! Természetesen ez a ló másik oldala. Isten Szava maga az élet. Szól hozzánk, vigasztal, épít és felüdít. Az Istenhez fûzõdõ szellemi kapcsolat soha nem hiányozhat. A szabadság gyakran épp arra alkalmas a legjobban, hogy egyedül, a Bibliával együtt eltöltsünk néhány csendes órát, elgondolkodjunk az olvasottakon anélkül, hogy rohannunk kellene a dolgunk után. És a nyugalmas séták adják a legjobb alkalmat a személyes imádkozásra. Pál apostol is egyik útján külön ment társaitól, egyedül akart lenni, hogy nyugodtan tudjon imádkozni (ApCsel 20,13). Keresztyénekként az a feladatunk, hogy mindig és mindenütt Jézusról prédikáljunk, és Hozzá kell igazodnunk, akár a munkahelyen, a családban vagy a szünidõben. Ez nem sorrendi kérdés, életünk minden területén Isten akarata szerint kell járnunk és úgy megélnünk keresztyéni életünket. Norbert Lieth
A nyugalom ajándék "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok néktek" (Mt 11,28).
A
megváltottak nyugalmat találnak Krisztusban. Akik még nem fogadtá k el K risztust Megváltójuknak, nyugalmat találnak, amint Hozzá mennek, mert Õ ígéri, hogy «megnyugvást ad». Ajándéka teljesen ingyenes, fogadjuk el örömmel, amit Õ örömmel ad. Nem kell meg vásárolnunk, sem kölcsönbe vennünk: ajá ndék, fogadjuk el! Ag yonfáraszt bennünket a becsvágy, kapzsiság, gyönyörhajhászás vagy a sok gond? Õ mindezek bilincseitõl meg akar szabadítani, és nyugalmat kínál nekünk. «Meg vagyunk terhelve», még hoz z á sú l yosa n a bû n nel, félelemmel, gondokkal, lelkiismeret-furdalással, halálfélelemmel? Ha Hozzá megyünk, Õ mindezt leveszi rólunk. Azért hordozta el
bûneink nyomasztó terhét, hogy nekünk ne kelljen többé hordozni azt. Õ saját maga lett a nagy teherhordozó, hogy mindazoknak, akik súlyos terheket hordoznak, ne kelljen tovább görnyedni a hatalmas súly alatt. Jézus Krisztus nyugalmat ad. Ez valóság! Hiszed ezt? Kipróbálod? Most azonnal? Jöjj az Úr Jézushoz úgy, hogy adj fel minden más reménységet, csak rá gondolj, higgyél annak, amit Isten róla mond, és bízd rá magad mindenben. Ha így jössz Hozzá, mélységes lesz az a nyugalom, amit Tõle kapsz, biztos, szent és örökké tartó. Olyan nyugalom, amely elér a mennyekig, és ezt Õ már ma megadja mindazoknak, akik Hozzá jönnek. C.H.Spurgeon
Éjféli Kiáltás 2015 július 19
Áhitat
A bûn az ajtó elõtt leselkedik (1Móz 4, 7b)
Káin lelkiállapotát gonosz tettének elkövetése elõtt keserû érzelmek és gondolatok jellemezték. Csalódottság, féltékenység, visszafojtott harag, gyûlölet és ezekhez hasonlók kavarogtak benne. Isten igéje máshol is figyelmeztet, hogy ne tûrjük meg magunkban a keserûséget, mert az a bûn melegágya: elsõ lépés az istenkáromló élet irányába (Ef 4, 31), megrontója a házastársi kapcsolatnak (Kol 3, 19), tarackként terjedõ keserû gyökér (Zsid 12, 15). Ha valami miatt elönt a keserûség, Dáviddal együtt kiálts az Úrhoz, hogy uralkodni tudj a bûnön: «Tiszta szívet teremts bennem Istenem, és az erõs lelket újítsd meg bennem!» (Zsolt 51, 12) Dr. Pálhegyi Ferenc
20 Éjféli Kiáltás 2015 július
a z idõk jelei
Közel az Úr! Eddig minden keresztyén nemzedék azzal számolt, hogy még az õ korában fog visszajönni az Úr Jézus. Miért éppen most a legmegalapozottabb a z Úr közeli eljövetelének várása? Néhány gondolat.
H
a forgatóköny vet kellene írnom azokról az eseményekrõl, melyeket a Biblia a végidõkre jövendölt, a mostani világ fejleményeinél találóbban nem tudnám leírni. A körülöttünk zajló események megdöb-
bentõ módon beleillenek a végidõkrõl szóló bibliai próféciák kereteibe. Egyetlen olyan fontos esemény sem jut eszembe a végidõkkel kapcsolatban, amelynek ne rajzolódnának már most a körvonalai. Szembenézve a valósággal fel kell tennünk a kérdést: «Meddig tarthatnak még ezek az állapotok, mikor jön már vissza az Úr Jézus?» Érvelhetnénk így is: «Mindig voltak nehéz idõk a világtörténelemben.» Két okból is úgy látom, hogy ma ez másként van.
Elõször: Ami a világ egyik részében történik, azt néhány perc alatt a világ bármely táján láthatják, hallhatják, azaz tudomást szerezhetnek róla. És annak, ami valahol történik, szinte pillanatokon belüli következménye van a világ egy másik tájára. Mai világunk eseményeinek kihatásai látványosan egyre nagyobb méreteket öltenek. Meddig tudják még megakadályozni, hogy a fanatikusok tömegpusztító fegyverekhez jussanak? Meddig tudják még uralni az állandóan növekvõ feszültségeket a világban? Úgy tûnik, a világ egy pusztító válság felé halad. Ez a válság akár a nagy nyomorúság is lehet, ami a harmagedoni csatában éri el tetõpontját. Másodszor: Egyetlen történelmi korban sem lehetett látni, hogy annyi profetikus jel lenne felismerhetõ, mint napjainkban. Izrael, amely majdnem 2000 évig a világban szétszórtan élt, most újra összegyûlt hazájában. A Római Birodalom, amely majdnem 1600 éve hullott szét, újra egyesül, Babilon, amely 2500 évvel ezelõtt, mint nagy birodalom, eltûnt a történelem színpadáról, újra a figyelem középpontjába került. A globalizáció napról napra terjed. Jeruzsálem, a Közel-Kelet és a folyamatban lévõ békeszerzõdés a világsajtó napi témáját képezik. És a látható gyülekezet lélegzetelállító sebességgel fordul el a Biblia igazságaitól és morális alaptörvényeitõl. Úgy hiszem, abban a speciális korban élünk, amelynek eseményei a végre mutatnak. A jövõbeli események már elõrevetítik árnyékukat. De sajnos a legtöbb ember nincs ma tudatában annak, ami elõtte lejátszódik. Billy Graham nagyszerû könyvében – a Világ lángokban – leírja korunk önelégültségét: «A hanyatló kultúrának egyik jele az, hogy az emberek nincsenek tudatában annak, ami elõttük lezajlik. Csak aki felismeri a hanyatlás jeleit, teszi fel a kérdést, amire ma még nincs felelet. Az átlagpolgár jól érzi magát önelégültségében, és gondtalan a világtörténelem sorsa felõl, mint egy kis aranyhal a színes akváriumában. Nem tesz fel
kérdéseket, mert a kormány szociális intézkedései hamis biztonságérzetet keltenek benne. Ez az õ problémája és tragédiája. A modern ember a világesemények szemlélõjévé vált, melyeket a tévében követ. Szeme elõtt vonulnak el korunk végzetes eseményei, miközben õ kényelmesen ül a fotelében és a sörét kortyolgatja. Nem ismeri fel, mi történik vele. Nem éti, hogy ez a
világ lángokban áll, és õ is meg fog égni vele.» Ezzel ellentétben ott vannak azok, akik készen állnak Krisztus visszajövetelére. Vannak emberek, akik mai világunk baljóslatú jeleit felismerik, és várják Jézus szabadítását. Jézus még ma visszajöhet!
Marcel Malgo Arno Froese Dr. Arnold G. Fruchtenbaum Norbert Lieth
A négy szerzõ különbözõ szemszögbõl közelíti meg a prófétai szó egy-egy vetületét. Érdekes magyarázataik,
Részlet Mark Hitchcock, A végidõk hét jele címû könyvébõl 78-80. old.
egyéni meglátásaik arra ösztönzik az érdeklõdõ Olvasót, hogy saját maga is a bibliai próféciák csodájának felfedezésére induljon.
Ár: 2700,-FT +postaköltség
Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (061) 3500-343
Éjféli Kiáltás 2015 július 21
Nézõpontban
hogy kell ez t érteni?
megkérdez tük
1Sám 15,35
Sonja Maag
A Bibliában itt is, ott is olvashatjuk, miszerint Isten megbánta, hogy egy bizonyos dolgot megtett, például: «…megbánta az ÚR, hogy Sault Izráel királyává tette» (1Sám 15,35).
az Éjféli Kiáltás misszionáriusa Uruguayban, Dél-Amerikában, ahol többek között az asszonyokkal foglalkozik, és õket evangéliumra, bibliai alapismeretekre tanítja.
A
z Isten által adott ígéretek visszavonhatatlanul fennmaradnak. Õ nem hazudik! Isten tartja Magát az Ábrahámmal és Dáviddal kötött szerzõdéshez. Annál is inkább, mert ez az Õ oldaláról egyoldalú szerzõdés (1Móz 15; 2Sám 7,8-16). Errõl szól a megingathatatlan ige: «Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?» (4Móz 23,19). De egyes emberekre vonatkozóan a helyzet más (1Móz 6,5-7; 1Sám 15,23-35). Itt nem a szerzõdési ígéretekrõl van szó, hanem Isten reakciójáról az emberek viselkedésére. A Biblia itt arról beszél, hogy Isten együttérez az emberekkel döntéseik meghozatalában. Isten és az Õ Szava jelenti ki, hogy Õ nem akarja a bûnös halálát, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen (Ez 33,11). Amikor tehát azt olvassuk, hogy Isten «bánta», nem jelenti véleményének megváltozását. Sokkal inkább az emberek döntése miatti mély szomorúság kifejezése ez. Azt is lehetne mondani: «Az Urat ez megszomorította …» Nos, erre mondhatnád, hogy Isten az Õ mindentudásával biztosan elõre látta Saul döntését. Úgy van! De éppen ebben mutatkozik meg az igazi szeretet, ami Isten lényege. Az igazi szeretet feltételek nélkül szeret, és
A szeretet lényegéhez az is hozzátartozik, hogy nem vár viszont szeretetet. különbségek nélkül. Ugyanakkor a szeretet lényegéhez az is hozzátartozik, hogy nem vár viszont szeretetet. Így a döntés szabadságát is megadja. Így nyilvánult meg Isten szeretete is Saul iránt, elhalmozta áldásaival, megtapasztalhatta jelenlétét, királlyá koronázta, és teljes hatalommal látta el. De sajnos, Saul úgy döntött, hogy visszautasítja Isten ajánlatát. Szabad akaratából «nemet» mondott. Ezek után olvassuk: «Megbánta az Úr [megszomorította].» Ezek után Saul bûnei következményeként elveszítette a királyságot. Samuel Rindlisbacher
22 Éjféli Kiáltás 2015 július
A Biblián kívül melyik könyv volt nagy hatással Sonja Maag hitéletedre? A Szellemi titkok címû könyv Hudson Taylortól nagy hatást gyakorolt rám, különösen az élet gyakorlati kérdései és a misszió tekintetében. A Biblia melyik könyvét olvasod a legszívesebben? Változó. Szeretem a Filippibeliekhez írott leveleket, a Fil 1,6 sokat jelentett nekem egy olyan periódusban, amikor sok bátorításra volt szükségem a személyes életben is: «Éppen ezért meg vagyok gyõzõdve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.» Mindig ehhez tartottam magam. Ugyanígy a
A Zsidókhoz írott levél panorámát nyitott elõttem Isten nagyságára Fil 2, ahol arról olvasunk, mit tett értünk Jézus, és arra bíztat, hogy mi is olyanok legyünk – igazi ösztönzõ erõ. A Zsidókhoz írott levelet is nagyon szeretem. Panorámát nyitott elõttem Isten nagyságára – visszatekintve Izraelre, és elõretekintve ránk. Figyelmeztet, hogy tekintetünket Jézusra vetve kell járnunk, Aki kezdete és bevégzõje. Mit jelent számodra Jézus közeli eljövetelének várása a mindennapokban? Mivel én is nõ vagyok, mint a nõk általában, én is szívesen tervezek és szervezek, gyakran elõfordul, hogy felteszem a kérdést: «O, vajon sikerülni fog? Lehetséges ez?» De aztán mindig figyelmeztetem magam: «Sonja, lassan, mindent a maga helyén, mert ha az Úr ma vagy holnap visszajön, ennek már semmi jelentõsége.» Így a mindennapok dolgai a maguk megfelelõ helyére kerülnek.
Bibliaértelmezés
Te is megértheted a bibliai próféciákat Meg lehet érteni a Biblia profetikus igéit. Az írás értelmezésének hat elve segít ebben. Egy magyarázat.
A
mint a bibliai próféciák esetében a szó szerinti értelmezést kellene használnunk, ugyanúgy élnünk kell az írás értelmezésének helyes elveivel is, melyek «helyesen fejtegeti (a Károli fordításban hasogatja) az igazság igéjét» (2Tim 2,15). A görög eredetiben ez az igevers olyan mélységet és gazdagságot tartalmaz, amit az angol fordítás nem tud visszaadni, amint azt Thomas Constable bibliamagyarázó kifejti: «‹Helyesen fejtegetni, hasogat ni› képes k ifejezés, eg y munkásra utal, aki gondosan és pontosan végzi munkáját. A görög szó (orthotomounta) egy sátorkészítõt ír le, aki az anyagot egyenesen vágja, és nem cikk-cakkban. Aztán egy kõmûvest mutat be, aki a köveket egyenes vonalban rakja le, és egy földmûvest, aki egyenes barázdát húz szántás közben.» Ez a kép azt fejezi ki, hogy az írás mag ya rá zatá ná l nekünk is
olyan gondosan és precízen kell eljárnunk, mint egy kézmûvesnek munkája sorá n. Ezért lehet nek segítségünkre a bibliaértelmezés elvei. Hat ilyen elvet sorolok fel, melyek a z évek sorá n vezettek munkámban. 1. A nyilvánvaló jelentés. Ha a szó szerinti jelentés egyértelmû, fölösleges további értelem után kutatni, még akkor is, ha értelmetlennek tûnik. David Cooper bibliamagyarázó azt javasolja, hogy ennek az elvnek megfelelõen «minden szót az elsõdleges, megszokott, szó szerinti jelentésében vegyünk, míg a közvetlen kontextus tényei – a rokon szövegek és axiómaszerû alapvetõ igazságok fényében vizsgálva – ne utaljanak k imondotta n va la mi másra.» A próféciatudós Arnold Fruchtenbaum is ezen a véleményen van: «Amíg a szöveg nem mutatja világosan, hogy ezt szimbolikusan kell érteni, addig szó szerint kell értelmezni.»
Isten elsõsorban azért teremtette az emberi beszédet, hogy kommunikálni tudjon vele, és lehetõvé tegye az emberek közti kommunikációt, Õ is alapjelentésükben használta a szavakat, és ezt várja el az embertõl is. Az emberi nyelv ily módon való használata nemcsak annak alapfeltétele, hogy Isten kimondott szavát megértsük, hanem lehetõvé teszi az írott ige, a Biblia megértését is. 2. Feltételezések. Minden tanulságos feltételezést a Szentírás szigorú vizsgálatának kell alávetni. Bibliamagyarázatunkat ne befolyásolja a tanításról kialakított véleményünk. Természetesen minden bibliamagyarázót bizonyos mértékig befolyásol személyes, teológiai, politikai, társadalmi elõítélete. Az írás egyetlen megközelítése sem indul üres papírral. Ezért az oktatásról kialakult véleményünknek meg kell eg yeznie a Bibliával, és a Szentíráshoz igazodva akár korrigálni is
Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/
Füle Lajos
Napi csendességek 365 napon Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra! Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343
Ára: 980,- Ft +postaköltség
Éjféli Kiáltás 2015 július 23
Nézõpontban
Ez a kép azt fejezi ki, hogy az írás magyarázatánál nekünk is olyan gondosan és precízen kell eljárnunk, mint egy kézmûvesnek munkája során.
kell. Csak azok a nézetek jogosak, amelyek a Bibliával megegyeznek. Meg kell engednünk, hogy a bibliai szöveg feltételezésünket és meggyõzõdésünket esetenként módosítsa, vagy teljesen újjá formálja. 3. Mûfajok. Helyesen soroljuk be a mûfajokat. A Biblia sokféle irodalmi mûfajt tartalmaz, ahol mindnek figyelembe kell venni jellegzetességeit, hogy a szöveget helyesen értelmezzük. A bibliai mûfajok a következõk: Elbeszélés (Apostolok cselekedete), dráma (Jób), költemény (zsoltárok), bölcs mondások (Példabeszédek) és apokaliptikus írások (Dániel és a Jelenések könyve). A téves mûfaji besorolás félrevezethet bennünket az igemagyarázatban. Egy hasonlatot nem lehet úgy tekinteni, mint egy történelmi eseményt, viszont egy verset sem lehet (amely sok szimbólumot tartalmaz) egyszerû elbeszélésként kezelni. A zsoltárok például úgy beszélnek Istenrõl, mint egy szikláról (Zsolt 18,3; 19,15). Ezt nem szó szerint kell érteni, hanem Isten rendíthetetlen erõsségének szimbólumaként – Isten a mi sziklaszilárd alapunk. A zsoltárok gyakran használnak ilyen képeket. Az okos igemagyarázó az igehely megközelítésekor mindig latba veti a mûfajokról szerzett tudását. Így tudja pontosan értelmezni, mit akar a szerzõ az olvasóval közölni. Még ha a Biblia sokféle irodalmi mûfajt, szólásmondást és szónoki fordulatot is tartalma z, szerzõi leginkább mégis a szó szerint értendõ kifejezésekhez fordulnak, hogy eszméiket közvetítsék. Ahol 24 Éjféli Kiáltás 2015 július
szószerinti eszközt alkalmaznak, hog y elképzeléseiket kifejezésre juttassák, a Bibliát tanulmányozó ennek megfelelõen a szószerinti magyarázatot kell válassza. Az írásmagyarázat szószerinti módszere a szövegben minden szónak ugyanazt az alapjelentést adja, amivel egy átlagos szövegben rendelkezik. E módszer nélkül lehetetlenné válna az Isten és ember közti kommunikáció. 4. A történelmi és kulturális kontextus. Figyelembe kell venni a történelmet és a kultúrát is. A bibliamagyarázónak félre kell tennie modern nyugati gondolkodásmódját, és be kell helyezkednie a z õsi zsidó kultúrá ba. Olya n speciális dolgokra kell figyelnie, mint a zsidó házassági ceremónia, a temetési rituálé, a családi, mezõgazdasági, üzleti és vallási szokások, a valutarendszer, a háborúviselés módszerei, a rabszolgaság, a foglyokkal való bánásmód és a szövetségek alkalmazása. Az ilyen részletes történelmi információkkal felszerelve sokkal könnyebb a Bibliát helyesen értelmezni, mivel jobban meg tudjuk érteni a szentíró világát. A zsidó történelem átfogó történelmi megértése segít felfogni, miért jelenik meg az Antikrisztus, mint egy «kis szarv» (Dán 8,9). Az ókori zsidók látták, hogy az állatok szarvaikat fegyverként használták, ezért a szarv az erõ és hatalom jelképe lett. A szimbólum kibõvítéseként a szarv néha az uralkodás jeleként is szolgá lt, a ga zdagokat és királyokat jelképezte úgy, mint Dánielnél vagy a Jelkenések
könyvében (l.Dán 7-8; Jel 13,1.11; 17,3-16). Így az Antikrisztus –«kis szarvként» – látszólag kis hatalommal kezdte, helyileg korlátozott befolyással, mielõtt világhatalomra jutott volna (Jel 13). 5. Többszörös alkalmazás. Gondoljunk arra, hogy egy igehely nemcsak egy eseményre vonatkozhat. A profet ikus írá sok két eseményre vonatkozhatnak, melyek egymástól jelentõs idõbeli távolságra tehetõk. De mégis ugyanaz az igevers említi mindkettõt, és látszólag eg y képet alkotnak. A közöttük húzódó idõtartam akkor válik világossá, ha más igeverseket is figyelembe veszünk. Ez bizonyos ószövetségi igehelyekre érvényes, melyek Krisztus elsõ és második eljövetelérõl szólnak. A Zak 9,9-10-ben például ezt olvassuk: «Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán. Kiirtja a harci kocsit Efraimból és a lovat Jeruzsálembõl. Kivész a harci íj is, mert békét hirdet a népeknek. Uralma tengertõl tengerig ér, és a folyamtól a föld végéig.» Ez az igehely beszél Jézus elsõ (Krisztus, a Király szamárháton lovagol) és második eljövetelérõl is, ami az univerzális Ezeréves uralkodásba torkollik (l. Jes 11,1-5). Ron Rhodes
Részlet Ron Rhodes, A végidõk kronológiája c. könyvébõl, 22-28. old.
Soroz at
Bombazápor, tûzvihar
70 évvel ezelõtt ért véget a második világháború és vele a szörnyû Holokauszt. Emlékek a háború elõtti, alatti és utáni idõkbõl. Friedrich Hilliges 3. rész
L
égiriadóval, bömbölõ szirénákkal és ellenséges gépekkel az égen köszöntött be 1941. De az emberek nem vették komolyan. 1942 tavaszán azonban a mi településünkre, Tempelhoferre is leesett az elsõ légiakna. Sok ház összedõlt, halottak is voltak. Eddig a légiriadók során a házban maradtunk, nem mentünk le a 100 méterre levõ központi óvóhelyre. De ekkor remegett a föld, a légnyomás bevitte az ablakokat, a ház mindenütt üvegszilánkkal volt tele. Anyám elmondása szerint én egy negyedórán át ordítottam a sokktól. Ekkor egy hétre Lisbeth nagynénémhez vittek. 1943. július 16-án zavartalanul ünnepeltünk egy ezüstlakodalmat a kertben egészen késõ éjszakáig. De 1943 szeptemberében már Wuppertalt és Hamburgot is elérte a nagy támadás bombazáporral és tûzesõvel, szá mt a la n civ il á ldozatt a l, ami a nagyvárosok evakuálásához vezetett. Családok kisgyerekekkel és iskolásokkal költöztek biztonságosabb helyekre. Én a nõvéremmel Warenbe mentem a nagynénénkhez.
1944 januárjának végén anyánk meglátogatott bennünket Warenben. Január 28-án ott is légiriadó volt, és legalább egy félóráig hallottuk felettünk a repülõk bömbölését. Egy egész kötelék nagy hatótávolságú bombát zúdítottak Berlinre. Ez megismétlõdött két nap múlva, 30-án. Ekkor anyám és a nag y néném is teljesen pánikba estek a repülõk bömbölését hallva, és szünet nélkül oltalomért imádkoztak. Ezen a napon szándékozott apám Berlinbõl vasúttal Radebeulba utazni, ahova a testvéremet, Helmutot «birodalmi munkaszolgálatra» hívták be. Csak apám és a nagyobbik nõvérem voltak otthon ezekben a napokban. Apám felhúzta az ébresztõórát, hogy le ne késse a vonatot. De az éppen ezen a napon nem mûködött, így apám lekéste az egyetlen vonatot. Ezek után otthon maradt. Éjjel megkezdõdött a második nagy támadás. Hosszan tartó repülõzúgás elõzte meg, amit még Warenben is hallottunk. Hogy a nagyobbik nõvérem ekkor apámmal lehetett és nem egyedül, a vekkernek köszönhette. Röviddel a támadás megkezdése után három gyújtóbomba találta el a házat és a garázst, kettõt a fénycsóvájáról már a bunkerbõl lehetett látni. Ezután számtalan
ház körös-körül lángba borult, de víz nem volt az oltásra. Segítséget sem kaptunk sehonnan. Így elhatároztuk, mentjük, ami menthetõ. A bútorokat részeire szedtük, és az ablakon kidobtuk. Versenyfutás volt ez a tûzzel. A szemben lévõ iskola égésekor szikraesõ támadt, amelyben égõ kis fadarabok is kavarogtak. Kimenni csak vizes lepedõvel a fejünkön lehetett. Ebben az õrült kavarodásban a nõvéremet majdnem agyonütötte egy lezuhanó bútordarab. A ház felszerelésének csak egy részét tudtuk megmenteni. Maga a ház egészen a falakig leégett. Há borús idõ k ben nem fizettek biztosítást tûzkár esetén. Íg y a megmentett dolgoknak egzisztenciális jelentõségük volt. Mivel egy szomszédos ház félig üresen állt, odaköltöztünk. Apám mindebben Isten rendelkezését látta. Szótlanul, alázattal v iselte, biza lma Isten ben nem rendült meg. Õ már gondolt arra, hog y Isten ítélete sújta ni fogja népünket: Amint 1938-ban a zsinagógák égtek, úg y kell majd a német városoknak is égniük. De a vekker elromlásában apám Istennek kegyelmes vezetését látta minden nyomorúság ellenére. Ez vigasztalást nyújtott neki, és hálára késztette.
Éjféli Kiáltás 2015 július 25
Nézõpontban
A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok
E
zért így szól Izráel Szentje: Mivel megvetitek ezt az igét, zsarolásban és csalásban bíztok, ezekre támaszkodtok, azért úgy jártok bûnötökkel, mint a magas kõfal, ha megreped, és megdõlve leomlással fenyeget: bármely pillanatban összedõlhet. Darabokra törik, mint a fazekas korsója, melyet kíméletlenül összetörtek: nem lehet találni törmelékei között akkora cserepet sem, amivel parazsat lehet venni a tûzhelyrõl, vagy vizet meríteni a tócsából. Mert így szól az én Uram, az ÚR, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erõt adna nektek! De ti nem
akarjátok, inkább ezt mondjátok: Nem úgy lesz az, hanem lóháton vágtatunk! Hát majd vágtatnotok kell! Gyorsan akartok hajtani? Hát majd gyorsak lesznek üldözõitek! Egy ember fenyegetésére ezrével elfuttok, öt ember fenyegetésére úgy elfuttok, hogy nem marad más belõletek, csak egy jelzõpózna a hegytetõn és egy zászlórúd a halmon. De még vár az ÚR, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélõ Isten az ÚR, boldogok mindazok, akik benne reménykednek. Ézs. 30,12-18 Miben bízik a mi népünk? Miben bíznak azok, akiknek a helye a temp-
lomban ma is üres? Talán a fiatalságukban, vagy az erejükben? Az egyre fogyatkozni fog. Talán a tudásukban? Az túlhaladottá válhat. Vagy a pénzben bíznak, ami inflálódik? Miben bíznak? Csak földi dolgokban, vagy tudnak bízni az örök értékekben? Ézsaiás szomorúan állapítja meg, hogy a nép nyomorúságos helyzetében nem az Úr igéjében bízik, hanem a zsarolás és csalás erejében reménykednek. Ahogy ma is sok embert nem érdekel, hogy mi áll a tízparancsolatban, vagy hogy mit tanít a szeretet kettõs nagy parancsolata, nem hiszik az ige örök értékét és valóságát. Jaj ennek a világnak, ha csak emberekben bízunk! Pedig ha az ember azt hiszi, hogy az ügyeskedése, a csalása nem fog kiderülni, bizony nagyot téved! A börtönök csupa olyan emberrel vannak tele, akik a maguk ügyességében bíztak. Földi reményeink csak olyanok, mint a megrepedt kõfal,
Darabokra törik, mint a fazekas korsója, melyet kíméletlenül összetörtek:
26 Éjféli Kiáltás 2015 július
Isten figyelmeztet és segíteni is akar, de segíteni csak annak lehet, aki akarja és elfogadja a segítséget. ami egy darabig védelmet nyújt ugyan, de bármikor összedõlhet és maga alá temethet. «Darabokra törik, mint a fazekas korsója, melyet kíméletlenül összetörtek: nem lehet találni törmelékei között akkora cserepet sem, amivel parazsat lehet venni a tûzhelyrõl, vagy vizet meríteni a tócsából.» Így jár majd Isten választott népe is, ha nem akar megtérni az Úrhoz. Isten figyelmeztet és segíteni is akar, de segíteni csak annak lehet, aki akarja és elfogadja a segítséget. Aki megszokta a maga nyomorúságos állapotát és már nem is akar változtatni rajta, annak hiába kínálnak lehetõséget a változásra, nem fog érte erõfeszítést tenni. Egy dolog segítene rajtad – mondja az Úr –, a megtérés és a higgadtság. Elfordulni a gonosztól, hátat fordítani a csalásnak, az önzésnek, megtérni az Úrhoz, Tõle segítséget kérni és higgadtan végiggondolni az életet – higgadtan végiggondolni, hogy miért vagy a világon, mi az, amit tenned kell, mi az, ami rád bízatott. De aki nem akarja, azon nem segít az Úr. Isten felajánlja a segítségét, figyelmeztet a tetteink következményeire, de erõszakkal nem segít rajtunk. Izráel népe akkor azt válaszolta a figyelmeztetésre, hogy nem úgy lesz az, ahogy az Úr gondolja: ha bekövetkezik a baj, amirõl a próféta beszél, majd lóra pattannak és elmenekülnek. Az Úr által ajánlott megtérés helyett a felkészülést választották, abban bíztak, hogy a lovaik elég gyorsak lesznek. Az Úr azonban figyelmeztet: «Gyorsan akartok hajtani? Hát majd gyorsak lesznek üldözõitek!»
Amikor a lelkész vagy a presbiterek próbálják összegyûjteni a gyülekezet elszakadt tagjait és csupa elutasításba ütköznek
Más az, amikor az ember csak beszél, a szájhõsködés adta bátorság azonban gyorsan eltûnik, ha tényleg baj lesz: «Egy ember fenyegetésére ezrével elfuttok, öt ember fenyegetésére úgy elfuttok, hogy nem marad más belõletek, csak egy jelzõpózna a hegytetõn és egy zászlórúd a halmon.» De a prófétával is vitatkozó népnek elhangzik egy mondat, ami reménnyel tölthet el: «még vár az ÚR, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson». Micsoda kegyelem, hogy bár elkészült az ítélet, még vár az Úr! Annak ellenére, hogy elutasították! Az Úr Jézus Jeruzsálem felett sírt ezekkel a szavakkal: «Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád kül-
dettek, hányszor akartam összegyûjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyûjti a csibéit, de ti nem akartátok!» (Mt 23,37) Amikor a lelkész vagy a presbiterek próbálják összegyûjteni a gyülekezet elszakadt tagjait és csupa elutasításba ütköznek, akkor õk is így éreznek. De el kell indulni újra és újra, mert Isten még mindig nem mondott le róluk és rólunk, és várja, hogy megkegyelmezhessen. Jézus nem tudta összegyûjteni Jeruzsálem népét, mert õk nem akarták. Akarni kell, hogy Isten megkegyelmezzen rajtunk, akarni kell, hogy Õ lehajoljon hozzánk. Az Úr irgalmazni és kegyelmezni akar annak, aki Hozzá tér. «Mert bár ítélõ Isten az ÚR, boldogok mindazok, akik benne reménykednek.» A boldogságot nem másutt kell keresni, hanem az Úrban. Benne lehet reménykedni, Õt kérni nemcsak a bajban, hanem már most, mert aki Isten elõtt megalázkodik, az az emberek elõtt egyenesen állhat. Legyen ilyen a mi életünk is! Urunk, köszönjük gondviselésed, áldunk szeretetedért és kérünk, hajolj le hozzánk és hallgasd meg imádságunkat! Változtasd meg az emberek akaratát, hogy akarjanak Hozzád térni, amíg még nem késõ! Köszönjük Neked végtelen jóságodat és türelmedet, köszönjük a templomot, ami a béke szigete lehet ebben a világban. Erõsíts bennünket, hogy tudjunk másokat Hozzád vezetni, Hozzád, Úr Jézus, aki úgy szerettél bennünket, hogy önmagadat adtad értünk. Erõsíts minket, hogy bátorítani tudjunk embereket, bíztatni arra, hogy a Te követõid legyenek. Ámen.
Éjféli Kiáltás 2015 július 27
Éjféli Kiáltás
Az Éjféli Kiáltás Misszió Uruguayban Jan és Isabelle Eises, Montevideo
A
z 1970-es évek végén történt, hogy az Éjféli Kiáltás elsõ misszionáriusai Uruguayba jöttek, hogy stratégiai helyt keressenek irodalmuk terjesztésének a spanyol nyelvû térségben. Ezt a helyet Montevideóban, Uruguay fõvárosában találták meg, az Avenida Millánon, ahol a minoriták teológiai szemináriumának épületei már rég üresen álltak. Itt nemcsak az irodalom központi elosztóhelye jött létre, hanem egy nemzetközi bibliaiskola (IBMM) is, és késõbb az Éjféli Kiáltás rádiós missziója is. Montevideóban emlékeznek még néhányan az IBMM tanulóira, akik túlnyomórészt német és svájci hallgatók voltak, de volt köztük holland, olasz, kanadai is, akik kettes csoportokban házról házra jártak, hogy a város minden részét elérjék az evangéliummal. A bibliaiskola kórusa sokfelé fellépett a gyülekezetekben, a fõvárosban és vidéken is. Dieter Steiger vezetésével, amit késõbb Kurt Philipp vett át, az iskola sok európai és dél-amerikai hallgató életét formálta, készítette fel az Úr szolgálatára, így többek között itt tanult Werner Beitze, Dieter Steiger, Kurt Philipp, Eberhard Hanisch, Ellen Dähne, Erich Schäfer, Lucien Vouillamoz, Erich Maag, Stephan Beitze és Alexander Baum. A Wim Malgoval megtartott konferenciák is mind máig megmaradtak sok uruguayi testvér emlékezetében. Ezeket elõször a bibliaiskola területén tartották. Az Éjféli Kiáltás erre a célra az örmény evangéliumi gyülekezet missziós sátorát használta (amit érdekes módon a svájci Missziótól kapott ajándékba). 28 Éjféli Kiáltás 2015 július
Az 1985-ös és 1986-os években Wim Malgo a város jól látogatott kultúrközpontjában prédikált. Az utazószolgálatnak köszönhetõen, melyet Montevideo misszionáriusai Latin-Amerika különbözõ részein végeztek, elosztóhelyek jöttek létre a missziós irodalom számára Argentínától egészen Közép-Amerikáig. Azóta sok minden megváltozott: Wim Malgo 1992-ben elment a minden élõk útján, 1994-ben a nemzetközi bibliaiskola bezárta kapuit, az irodalom terjesztése Uruguayból évrõl évre nehezebb lett, és áttolódott Guatemalába és az USA-ba. Az uruguayi missziós munka tovább folyt, a rádiós munka is vövekedett, és a profetikus üzenet ma aktuálisabb, mint bármikor. Az 1980-as években kezdõdött az Éjféli Kiáltás rendszeres rádiós munkája: Elõször a baptisták stúdióját használták, majd berendeztek egy irodát a bibliaiskola pincéjében a felvételek számára. A munka kezdetleges feltételek között folyt. De az üzenetek közkedveltek voltak, egyre több adó vette át õket. 1988ban felavathattuk saját stúdiónkat, és a rádiós munka Erich és Sonja Maag vezetésével tovább fejlõdött. 2001 júni-
usában nyilvános ünnepség keretében felavathattuk a kibõvített stúdiót. 1992-ben Jan Eisses megalkotta a gyerekprogramokat Lalo és Silvia alakjával, ezek a kis hallgatók örömére minden alkalommal elkövettek valamit, aminek tanulságait Mati bibliai történetek által fogalmazta meg. Fõleg Kolumbiából jött sok lelkes gyermeklevél, amelyek beszámoltak arról, hoy minden héten izgalommal várják a következõ történetet. Késõbb a gyerekprogramok formája megváltozott: létrejött a rádiószínház «Viajeros» (Utazó) címmel. Egy csapat önkéntes munkatárs segített a programok kigondolásában, megírásában és felvételében. Ma a kb. 30 fiatal bemondó hangját Spanyolországtól Tûzföldig hallgatják. 2006-ban a «Viajeros» elnyerte az «Arany Gaucho» díjat a bántalmazás, visszaélés és fogyatékosság témában készített mûsorával, amit Uruguay legjobb belföldi rádióprogramjának ítéltek oda. Az Éjféli Kiáltás újság bibliai üzeneteit Uruguayban lefordítottuk spanyol nyelvre. ás felvettük a rádió adásába. Herman Hartwich pásztor olvasta fel élõ, nagyhatású elõadásában ezeket az üzeneteket, amelyek a spanyol nyelvû országokban nagy közkedveltségnek örvendtek. Uruguayban is naponta kapunk SMS-et az adással kapcsolatban. A «Rádióújság» címû program, melyet Erich Maag már 20 évvel ezelõtt hozott létre, 2014-tõl új formában jelenik meg, melyet a kor eseményeihez igazítanak: a munkatársak egy cso-
Rádióállomásunk Vergara városkában Treinta y Tres térségében, 343 kilométerre a fõvárostól.
Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu
Az internet növekvõ lehetõségeket és egyben nagyobb kihívásokat is jelent az evangélium és a bibliai próféciák spanyol nyelvû terjesztésében.
Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven. Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo
portja minden péntek délután élõben megbeszéli az aktuális eseményeket – azokat, melyek mindenkit érdekelnek – és Isten Szavának fényében világítják meg azokat. Az emberek tudni akarják, mit szól az Éjféli Kiáltás a világ aktuális eseményeihez, és szerkesztõségünk nem akarja megvárakoztatni õket. Ezeket és más programsorozatokat, mint a «Kérdések és feleletek» vagy «Barátnõk egymás között» a montevideói stúdióban veszünk fel. Ezeket több mint 300 rádióadó használja fel 19 országban. A spanyol Éjféli Kiáltás jelen van az interneten is: www.llamadaWEB.org – vagy a Facebookon: Llamada de Medianoche. A weboldalon hallható és olvasható programok vannak. Továbbá közlünk videókat bibliai próféciákról, Izraelrõl és olyan témákról, mint halloween, a tetoválás és a piercing; és természetesen az Éjféli Kiáltás újságról (ebben van benne a Hírek Izraelbõl is), amit online is lehet olvasni és le lehet tölteni. Az internet növekvõ lehetõségeket és egyben nagyobb kihívásokat is jelent az evangélium és a bibliai próféciák spanyol nyelvû terjesztésében. A weboldal aktualizálása és javítása, egy rendszeres bibliai kurzus az interneten és a könyvek digitális formában történõ kiadása csupán néhány feladat, melyek bennünket motiválnak. Hálásan köszönöm mindenkinek, aki az internetes munkánkat adományaival támogatja. Továbbra is rá vagyunk utalva, de a gyakorlati segítségre is. Ebben az évben egy dübendorfi fiatal munkatárs segített néhány hétig ebben a munkában. Mindenkit szeretettel várunk, aki az Úr szolgálatában ezt a munkánkat segíteni tudja. 2004-ig a rádiós munka arra összpontosított, hogy spanyol nyelvû programokat készítsen. De ekkor missziónk kapott egy középhullámú adót Vergara városkában
Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség
Treinta y Tres térségében, 343 kilométerre a fõvárostól. Az adó elég rossz állapotban volt, új adóra és új stratégiára volt szükség, hogy ezt az eszközt az Úr szolgálatába állítsuk. Úgy döntöttünk, hogy nem csupán keresztyén mûsorokat közvetítünk. Egyrészt azért volt erre szükség, mert a város bizonyos szolgáltatásokat követelt, másrészrõl el szerettünk volna érni egy nagyobb hallgatói kört a nem keresztyén emberek körében, mégpedig egy változatos és informatív programtervvel, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodik. Közben szellemi témákat is beiktattunk. Így «El Libertador» biztos helyet foglalt el sok észak-uruguayi család programjában. Az üzenetet azonban nemcsak rádióban lehet hallani, az «El Libertador» kimegy az emberek közé is. Sonja Maag vezetésével 2011-ben létrejött az «Un Café para el Alma» (Egy kávé a lelkekért) akció. Ma már a régió hét különbözõ helyén jönnek össze hívõ és nem hívõ asszonyok – szép, de megerõltetõ utazás, amely keretében elhintjük Isten igéjét olyan helyeken is, ahova másként nem jutna el. A uruguayi Misszió munkáját ma Erich és Sonja Maag vezeti, a munkatársak Jan és Isabelle Eisses, valamint Rodrigo és Silvia Rincón. Jézus visszajövetelére várva aktívan kell munkálkodnunk, kihasználnunk az idõt, amint a Zsid 10,24-25 is erre szólít fel: «Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.» Adja az Úr, hogy ezzel a tudattal munkálkodjunk az Õ ügyében itt, Latin-Amerikában is, hogy együtt tudjunk küzdeni az evangélium terjesztéséért!
Éves elõfizetés díja: 5000,-Ft (postaköltséggel) A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre. Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 35-00-343, (+36-1) 33-99-490, (+36-1) 236 0895 Mobil: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425
missziós istentiszteletet tartunk minden vasárnap 10:00 órakor! Szeretettel várunk mindenkit! 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895
Figyelem!
Missziónk hétfõtõl-péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat. Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.
Éjféli Kiáltás 2015 július 29
Innen-onnan Ámen Ámen Az Éjféli Kiáltás Misszió néhány imakérése.
Svájc Megköszönjük Urunknak az eltelt 60 év áldásait, a növekedést, az oltalmat. Imádkozunk, hogy az újabb kihívásokban is hordozzon bennünket az Úr.
Németország Köszönetet mondunk barátaink hûségéért, akik imádságukkal és adományaikkal munkánkat támogatták. Imádkozunk munkatársaink igehirdetéséért Németországban.
Magyarország Köszönetet mondunk az evangélium terjesztésének lehetõségéért az országban szociális tevékenységünk által. Imádkozunk baráti kapcsolatokért minél több gyülekezettel.
USA Köszönetet mondunk irodalmi tevékenységünk elért áldásaiért a számos más amerikai keresztyén irodalom mellett. Imádkozunk utánpótlásért a munkatársi csoportunkban, valamint a spanyol munka kibõvítéséért. Bolívia Köszönjük a központi fekvésû nagy területünket, amely ideális a mis�sziós munkához. Imádkozunk a Misszió sikeres munkájáért és az iskolai valamint bentlakásos munkáért.
30 Éjféli Kiáltás 2015 július
Hollandia Köszönjük, hogy Raphael Roos feleségével új munkatársat kaptunk. Imádkozunk szellemi fellendülésért, nyitott kapukért és új barátokért.
Izrael Köszönjük, hogy Izrael Állam a sok ellensége ellenére is szilárdan áll. Imádkozunk, hogy hotelünk Haifán (izraeli útjaink támogatója) világosság terjesztõje legyen az országban.
Románia Köszönjük az érdeklõdést, amit az emberek a bibliai próféciák iránt mutatnak. Imádkozunk az új irodahelyiségeink felépítéséért és finanszírozásáért.
Brazília Köszönjük a folyamatos növekedést, amit az Úr ad. Imádkozunk a Misszió anyagi helyzetéért a brazil gazdasági válság közepett.
Uruguay Köszönjük a sok evangelizációs lehetõséget az asszonycsoport és a rádiós munka keretében. Imádkozunk az új fiatal misszionáriusokért és a pénzügyi helyzetért.
Olaszország Köszönjük önkéntes munkatársainkat, akik szabadidejükben segítik missziónkat. Imádkozunk folyóirataink terjesztéséért, és hogy üzenetei minél többeket megszólítsanak.
Guatemala Köszönjük az eddigi oltalmat a támadások és gazdasági nehézségek között. Imádkozunk az instabil kormányért és munkatársainknak a kitartáshoz szükséges erõért.
Argentina Köszönjük a nyitott ajtókat a többi gyülekezethez és bibliaiskolákhoz. Imádkozunk az országot behálózó missziós útjainkért a Maranatha-Latino-Mobillal.
Kamerun Köszönjük a sok kis könyves támaszpontunkat az országban, melyek ingyenesen terjesztik irodalmunkat. Imádkozunk pénzügyi lehetõségekért, hogy új projektjeinket megvalósíthassuk.
Vizsgáljuk meg a Biblia szemszögébõl Sipos Ete Álmos
+postaköltség
...Nem ismerek senkit a Bibliából, akinek Isten ilyen különös kegyelmet adott volna, hogy két éven át akkor hallgathatta Pált, amikor akarta. Isten rendkívüli kedvezményben részesítette ezt az embert. Fel fogom sorolni azokat a különös kedvezményeket, amelyeket az Úrtól kapott. Félix két évig állt a mennyország küszöbén, és ennek ellenére mégis kívül maradt....
Ár a: 350,-F t
Halálbüntetés – igen vagy nem?
Sípos Ete Álmos – Dr. Falus András – Dr. Pálhegyi Ferenc
Sokan nehezen merik kimondani a bibliai igazságokat, mivel a világ könnyen megbélyegzi õket. Most ezt a témát dolgozza fel a Biblia szemszögébõl a lelkipásztor, a genetikus és a pszichológus, alternatívát kínálva fel az érintetteknek is. Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe.
+postaköltség
Ismét egy igen kényes, sokakat foglalkoztató és napjaink keresztyénségét megosztó téma, melyben jól tesszük, ha a Biblia alapján tájékozódunk...
Ár a: 350,-F t
Homoszexualitás keresztény szemmel
Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343
V. Nemzetközi Izrael konferencia Budapesten a Dunán 2015. július 18.
Igei szolgálat:
Norbert Lieth lelkipásztor
(Svájc)
Gazdag zenei program
Regisztrálás kötelezõ. A rendezvény zártkörû! Regisztrálj már most! Levélben: 1135 Bp, Palóc u. 2. Emailben: ejfel@t-online.hu Interneten: www.ejfelikialtas.hu Telefonon: +36 1 3500 343
Ára: 420,-Ft
A rendezvényre a regisztráció kötelezõ! 2000,- Ft/fõ +Étkezési hozzájárulás: 500,-Ft/fõ
www.ejfelikialtas.hu
A hajón italfogyasztást (üdítõk, ásványvíz) és szenvicseket biztosítunk