Éjféli kiáltás magazin 2015 március

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

1955 2015 201

60 év

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu jf liki lt h ■ 2015 2015. március á i –3 3. szám á

Milyen a menny Jézus visszajövetele elõtt?

• Íme, a felhõkön jön Mennyit ér 365 napi élet? | Rasszista a zsidó nemzeti állam?

> > >

idoszueru korhálló idot

Látogatás többek között: Betlehem, Jeruzsálem, Haifa, Genezáreti-tó, Tabgha, En Gev, Kána, Safed...

+REPÜLÕJEGY

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein! ` Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalommal együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése.

Éjféli Kiáltás Misszió

www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

TARTALOM

ÜDVÖZLET

PETER MALGOTÓL

BIBLIAI ÜZENET 4 Jézus, az eljövendõ nagy Király 6 Íme, a felhõkön jön 8 Milyen a menny Jézus visszajövetele elõtt?

12 A szentháromság Istenének ábrázolása INNEN-ONNAN 14 A fiú nem volt a mennyben 14 Az USA alkalmazkodik a Templomhegy elnevezéséhez 14 Veszélyes szabadegyházak?

15 Amint Isten az övéirõl gondoskodik 15 Az Antikrisztus muszlim?

15 Vérnyomok az iszlám nevében 15 Mit jelent az «Ámen» szó?

NÉZÕPONTBAN 16 18 20 22 23 24

Isten a legnagyobb festõmûvész Milyen lesz az égi jutalom?

Mennyit ér 365 napi élet?

Iszlamizálás és iszlámellenesség Utalás Isten fölényére Rasszista a zsidó nemzeti állam?

BIBLIA HEGYEI 26 Az Olajfák hegye 60 ÉVES AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS 28 A missziós szolgálat létrejötte Nyugat- Európában 3 11 30 30

Üdvözlet Baráti Kör Ámen Impresszum

Ismeri Ön a Hírek Izraelbõl magazinunkat?

Rendeljen mintapéldányt!

2015 március / 5775

HÍREK

Nr.

033

www.hirekizraelbol.hu

«Mindezen problémák alapvetõ okaként Izraelt bélyegzik meg» Kedves Barátaim, a világot megdöbbentette, ahogyan a radikális iszlám képviselõi a legbrutálisabb módon álltak bosszút a Charlie Hebdo szatírikus lap munkatársain. Az ezt követõ viták a médiában akörül folytak, hogy lehet-e valami köze ennek a moszlimok érzékenységéhez. A Die Welt online kiadása e címmel jelent meg: «Igen, ennek a mészárlásnak van köze az iszlámhoz!»

Mindenesetre a gyilkos terrorcselekményt követõ, nem egészen huszonnégy órában a WDR 5 csatorna egyik adásában közvetített kerekasztal beszélgetésben hangzott el, hogy miért «nem kellene csodálkoznunk azon», hogy Párizsban ilyen véres esemény történt. Valahol magunk vagyunk a hibásak ezért a gyûlöletért, és egyáltalán nem is kellene bizonyos dolgokat kritizálnunk. Végül addig hergelték magukat a résztvevõk, míg megállapították, hogy valahogy mindenben Izrael a vétkes. Ezen ki lepõdik még meg? Egyre inkább az érhetõ tetten, hogy megkísérlik a szélsõséges iszlámot lehetõleg nem provokálni, így elkerülve a további véres incidenseket. Egyben megbélyegezték Izraelt, mint mindezen problémák tulajdonképpeni okozóját. Az arab államok érzékenységére való tekintettel a világ egyik legnagyobb New York-i székhelyû kiadója, a Harperlollins odáig ment el, hogy nemrég megjelentetett atlaszában lehagyta Izraelt a térképrõl. A kiadó szerint az atlaszt a Közel- és Közép-Kelet iskoláinak szánták. Ebben az Izraellel szomszédos államok mind szerepelnek: Szíria, Jordánia, Libanon. Még Ciszjordánia (Nyugati part) és a Gázai-övezet is fel van tüntetve, de a zsidó állam hiányzik!

Közismert, hogy a legtöbb arab ország szívesen venné, ha Izrael eltöröltetne a föld színérõl. Nemcsak hogy a létezéshez való jogot tagadják meg Izraeltõl, hanem kertelés nélkül beszélnek arról, hogy Izraelt legszívesebben a tengerbe zavarnák. Izrael ellenségeinek ez a retorikája már meg sem lepi az embert.

Az, hogy a palesztin elnök, Mahmud Abbasz, Párizsban a terror ellen rendezett fel-

vonuláson az elsõ sorban menetelt, némi kellemetlen szájízt hagyott maga után, mivel otthon megengedi, hogy állandóan rakétákkal lõjék Izraelt, mégpedig a tûzszüneti megállapodás ellenére. A terrormerényletek a palesztinok számára megengedett eszköznek számítanak.

Kemény szatíra volt az, ami a párizsi terrort kiváltotta. Bizonyos igazságokat olykor éppen a szatíra állít helyes megvilágításba.

De azt is tudom jól, hogy az érintett kiadónak volt már egy s más a számláján, amit én, és sok keresztyén testvérem nem tettünk volna meg. Sokszor a kereszténység mellett a zsidók és Izrael is a céltáblájukként szolgált.

Egy bizonyos szatírát magában a Bibliában is találhatunk. Ehhez a gúny eszközét használja. Ezt olvassuk például a Zsolt 2,4-ben: «A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja õket.» Vagy a Zsolt 37,12-13-ban ez áll: «Ármánykodik a bûnös az igaz ellen, és acsarkodik ellene. Az Úr nevet rajta, mert látja, hogy eljön majd a napja.» Maró gúny érezhetõ Illés szavaiból is, amint Baál prófétái hiába várnak istenükre: «Amikor dél lett, Illés gúnyolni kezdte õket, és ezt mondta: Kiáltsatok hangosabban, hiszen isten õ! Talán elmélkedik, vagy félrement, vagy úton van, vagy talán alszik, és majd fölébred!» (1Kir 18,27). Ugyanakkor az is lehet, hogy Istennek velünk szemben is szúrós eszközökhöz kell folyamodnia, hogy egy s más dolgot világossá tegyen számunkra. Adjon az Úr Jézus elég kegyelmet ahhoz, hogy minden helyzetben megérthessük az Õ beszédeit!

Szívélyes üdvözlettel

Purim, az Izraeli karnevál ‫בית שלומ‬

Éjféli Kiáltás 2015 március

3

BIBLIAI ÜZENET

Jézus, az eljövendõ nagy Király «…úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bûnét elvegye; másodszor majd a bûn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják õt üdvösségükre» (Zsid 9,28).

mikor Jézus második eljövetelével foglalkozunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a végidõkbeli eseményeknek, mint a nagy eseménynek magának, azaz Jézus eljövetelének.

Ezért az apostol sem azt tekinti feladatának, hogy a gyülekezetet a mikéntrõl és mikorról informálja, hanem azt, hogy figyelmét arra irányítsa, Akit várunk: Jézusra …

JÉZUS, Aki «a láthatatlan Isten képe, az elsõszülött minden teremtmény közül» (Kol 1,15); Õ Isten dicsõségének a kisugárzása és lényének képmása (Zsid 1,3).

JÉZUS, Aki által «teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett» (Kol 1,16).

JÉZUS, Aki elõbb volt mindennél, és minden õbenne áll fenn (vö. Kol 1,17); Õ az «az Alfa és az

A

Amikor Jézus második eljövetelével foglalkozunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a végidõkbeli eseményeknek, mint a nagy eseménynek magának, azaz Jézus eljövetelének.

4

Éjféli Kiáltás 2015 március

Ómega, az elsõ és az utolsó, a kezdet és a vég» (Jel 22,13).

JÉZUS, Akit Isten mindenek fölé felmagasztalt, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb (Fil 2,9).

JÉZUS, Neki adatott minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18) és «hatalmas szavával hordozza a mindenséget» (Zsid 1,3).

JÉZUS, «a feltámadás és az élet» (Jn 11,25); az elsõ és az utolsó, örökké élõ. Halott volt, de örökkön örökké él, nála vannak a halál és a pokol kulcsai. (Jel 1,17-18); megtörte a halál erejét, és az evangélium által világosságra hozta az elmúlhatatlan életet (2Tim 1,10).

JÉZ US, A k i «ura k na k Ura és királyoknak Királya; […] neve Hû és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, szeme tûz lángja, és fején sokágú korona és rajta egy-egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül» (Jel 17,14; 19,11.12).

JÉZUS, az Úr; Õ, «amikor megjelenik a mennybõl hatalmának angyalaival, tûz lángjában, bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának» (2Thessz 1,7-8).

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk!

JÉZUS, «a Krisztus, az élõ Isten Fia» (Mt 16,16) és «Õ a feje a testnek, az egyháznak» (Kol 1,18).

JÉZ US, «a z út, a z iga zság és az élet» (Jn 14,6; Kol 3,4) és «a hit szerzõje és beteljesítõje» (Zsid 12,2).

JÉZUS, Aki szeret bennünket, és «aki önmagát adta bûneinkért, hogy kiszabadítson minket a jelenlegi gonosz világból Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint» (Gal 1,4); «Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzõjére és beteljesítõjére, aki az elõtte levõ öröm helyett - a gyalázattal nem törõdve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült» (Zsid 12,2).

JÉZUS, «az Isten Báránya, aki hordozza a világ bûnét» (Jn 1,29); «Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erõ és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsõség és az áldás!», és megöletett és vérével vásárolta meg övéit Istennek minden törzsbõl és nyelvbõl, minden nemzetbõl és népbõl (Jel 5,12.9).

J ÉZ US, «lelkü nk pásztora és gondviselõje» (1Pt 2,25). «aki az õ dicsõséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket, azzal az erõvel, amellyel maga alá vethet mindeneket» (Fil 3,21).

JÉZUS, «eljön az Emberfia Atyja dicsõségében angyalaival együtt, és akkor megfizet mindenkinek cselekedetei szerint» (Mt 16,27). Imádja õt az Isten minden angyala, trónusa örökké megáll, és királyi pálcája az igazság pálcája. … «akinek dicsõség örökkön-örökké. Ámen» (Zsid 1,6.8; 13,21).

Ez a JÉZUS a visszajövõ Úr és nagy Király. Milyen csodálatos nap lesz az, amikor mindazok, akik örömmel várják, és eljövetelére felkészültek, meg fogják Õt látni!

JÉZUS mondta: «Bizony, hamar eljövök», mi pedig így válaszolunk: «Ámen. Jövel Uram, Jézus!»

RICH CAR MICHEAL

Forrás: herold-blog.com.

Wim Malgo

József Jézus

Ár: 1450,- Ft +postaköltség

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia. A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

Hegyi András

Jézus a Krisztus

Ár:750,- Ft

+postaköltség

Az ájánlott könyv e két témát tartalmazza: - Jézus a Krisztus, - Az emberré lett Isten fia

Norbert Lieth

Jézus beszéde

Ár: 980,- Ft

+postaköltség

Az Olajfák hegyén elhangzott beszéd, amit Jézus néhány nappal halála elõtt tartott, az egész Szentírás legfontosabb prófétai kijelentései közé tartozik.

Minden további kijelentés errõl a témáról, ami végigvonul a következõ bibliai könyvekben, egészen a Jelenések könyvéig, igazából az Úr végidõkre vonatkozó beszédén nyugszik. Jézus ezt remény testámentumként, végrendeletként adta tovább.

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2015 március

5

BIBLIAI ÜZENET

Íme, a felhõkön jön Minden Jézus kezében van! Mert miután a golgotai kereszten az emberiség bûnének kérdését megoldotta, az idõk végezetén a hatalom kérdését is végérvényesen meg fogja oldani.

sten gyermekei számára csodálatos tény az, hogy hit által elviekben már mindkét kérdés megoldódott, azaz: az Úr Jézus vére által megtisztított és megváltott bennünket a bûn kötelékébõl, és így a bûn hatalmától is megszabadított. «A bûn nem fog uralkodni rajtatok» (Róm 6,14). Amitõl még nem váltattunk meg, az a bûn jelenléte, a bennünk lévõ bûn. «Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam

I

6

Éjféli Kiáltás 2015 március

a jót, van lehetõségem, de arra, hogy megtegyem, nincs» (Róm 7,18). Ez a tény magyarázza, miért válnak egyes hívõk valóságos szörnyeteggé. Õk nem állnak Isten Szellemének uralma alatt.

De a gyõzelem közel van! Pál így kiált fel: «De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!» (1Kor 15,57).

Mi Jézus visszatérésének alapja?

Az Õ szeretete. E szeretet alapján váltotta meg Gyülekezetét a saját vérén. Milyen hatalmas erejû a Jel 1,5 igevers: «…és Jézus Krisztustól, a hû tanútól, aki elsõszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bûneinktõl.»

A mi elgondolásunk szerint inkább fordítva kellene történnie: elõször

megtisztítani, aztán szeretni. De Jézusnál éppen fordítva van: Õ elõször szeretett bennünket! Szeretett, amikor még a bûn szennyét hordtuk, a világ embereiként, az Õ ellenségeiként ördögi dolgokat cselekedtünk.

E kimondhatatlan szeretet eredménye felfoghatatlan: Miután vérével tisztára mosott bennünket, «országa népévé tett minket, papokká az Isten, az õ Atyja elõtt: övé a dicsõség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen» (Jel 1,6). Közvetlenül ezután olvashatjuk az ígéretet: «Íme, eljön a felhõkön, …» (Jel 1,7).

Miért kell még megtérésünk után is itt maradnunk a földön? Nem az lenne a legjobb, ha azonnal a dicsõségbe jutnánk?! Földi tartózkodásunknak az az értelme és célja, hogy Jézus Krisztus gyõzelmét az Õ megjelenéséig mi tegyük láthatóvá. Ez a mi idõhöz kötött feladatunk, míg a hatalom kérdését az Úr személyesen meg nem oldja. Ezért találjuk a Zsid 2,8-ban ezt a látszóla-

gos ellentmondást: «…mindent lába alá vetettél.” Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne lenne neki alávetve.

Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll.»

Miért nem látjuk még? Mert még a földön vag yunk. Mi vag yunk a gyõzelem hordozói, mi visszük Jézus zászlaját. Ebben a köztes idõben – az Úr elsõ és második eljövetele közti idõben – mi vag yunk a felelõsek azért, hogy Jézus gyõzelme érvényre jusson. Pál ezt így fejezte ki: «De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt!» (2Kor 2,14). Más szavakkal: Mielõtt az Úr láthatóan megjelenik, kijelenti Önmagát általunk. Pál itt az ókori görögök életébõl vett képet használja. A versenyek gyõztese az akkori olimpiákon több ezer nézõ tomboló ünneplése közben futott be a célba, és

gyõzelmét ünnepelve vitték körbe az arénában. Amint Pál mondja, egy múlandó koronával jutalmazták õket. De aki Jézust hordozza a szívében, mindenkor diadalmenetben hordozzák, miközben Krisztus ismeretének illatát terjeszti. Vagyis Jézus gyõzelmének valóságát mindenütt megismerik.

Hogyan valósul ez meg a te életedben, a munkahelyeden? Foglakozásodnak, bármi is legyen az, nincs sok szerepe ebben. Egyedül arról van szó, hogy «diadalmenetben hordozzanak körbe», és hogy mindenütt, ahol emberekkel kapcsolatba kerülsz, Krisztus megismerésének jó illatát terjeszd.

Pál Krisztus személyes megélésérõl is beszél: «úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétõl fogva kiválasztott, … hogy kinyilatkoztassa Fiát énbennem» (Gal 1,15.16).

Az az idõ nincs már messze, amikor az Úr személyesen megjelenik, mégpedig az egész világ szeme elõtt: «Íme, eljön a felhõkön, és meglátja

minden szem» (Jel 1,7). Ez az esemény gyorsan fog lezajlani. Így ír errõl például a Jel 1,1: «... aminek hamarosan meg kell történnie», vagy a 3,11: «Eljövök hamar …». A Jel 22-ben négyszer is elõfordul a hamar szó: «… közölje szolgáival mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie» (6. v). «És íme, eljövök hamar» (7. v). «Íme, eljövök hamar» (12. v).

«Bizony, hamar eljövök» (20. v).

Tanulságos, hogy itt kétszeres kijelentést találunk. Elõször üdvtörténeti szemszögbõl: Az Úr hamar eljön, mert ezer év Õnála olyan, mint egy nap, és egy nap, mint ezer esztendõ.

Mondhatjuk, hogy már «két napja» ment el; tehát hamar vissza fog jönni! Aztán azt is kijelentik ezek az igeversek, hogy az Úr Jézus Krisztus megjelenése hirtelen történik, egyik pillanatról a másikra, amikor az idõk végezetéhez érünk.

WIM MALGO (1922–1992)

Éjféli Kiáltás 2015 március

7

BIBLIAI ÜZENET

Milyen a menny Jézus visszajövetele elõtt?

Várjuk feltámadásunk és elragadtatásunk idejét, amikor Jézus Krisztus Magával visz bennünket. De mi minden történik a mennyben, mielõtt ez a dicsõséges nap eljön?

mennyet, ahol Isten jelenleg lakik, az Újszövetség Paradicsomnak is nevezi. (2Kor 12,4; Lk 23,43). Ebben a Paradicsomban áll a mennyei hegy, a Sion, «az élõ Isten városa, a mennyei Jeruzsálem» (Zsid 12,22) és «az élet fája» (Jel 2,7). – Figyelemreméltó ebben az összefüggésben az élet szó. Isten Paradicsoma az élet helye, ahol «bõséges élet» van (vö. Jn 10,10). Hiszen ott lakik minden élet eredete és forrása, Maga az élõ Isten.

A Jel 21,1-3-ból megtudjuk, hogy a jelenlegi mennyei Jeruzsálem egykor majd, mint az «új Jeruzsálem»

A

8

Éjféli Kiáltás 2015 március

az új földre leereszkedik. Ennek a városnak vannak falai, gyöngykapui, legalább egy utcája, egy folyója, vag yis «az élet vizének folyója» (Jel 22,1), és «a város fõútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak» (Jel 22,2). Ez a megfogalmazás arra enged következtetni, hogy «az élet fája» nem csupán egyetlen fa, ha-

nem valami csodálatos «mennyei» fafajta, amely az élet vize mentén virágzik. Itt az élõ Isten városában újra láthatjuk az élet kiemelését, hangsúlyozását.

Az univerzum egyetlen metropolisza sem olyan élõ, lüktetõ, mint az élõ Isten városa a Paradicsomban.

Azzal a magassággal, hosszúsággal, szélességgel, átszámítva legalább 2.400 km nagyságú kell legyen, ami azt jelenti, hogy elegendõ helyet kínál minden kor minden megváltottja számára «a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérõvesszõvel: tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlõ. Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök, ember mértékével, ami az angyalé is.» (Jel 21,16-17).

Pál apostol két, nagyon érdekes fogalmat használ, ahog yan õ «a fenti Jeruzsálemet», ezt a rendkívüli várost nevezi, leírja «De a mennyei Jeruzsálem szabad: ez a mi anyánk» (Gal 4,26). Az elsõ fogalom a «szabad». A mennyei Jeruzsálem egy szabad város, nem áll sem a törvény, sem a bûn, sem semmilyen más hatalom uralma alatt. Csak Isten szabad akarata és kegyelme juttathatja az embert ebbe a «fenti Jeruzsálembe». A legszabadabb hely a dimenziók innensõ és túlsó oldalán. A második szó az «anya». Gyöngédséget és meghittséget fejez ki, amit nem feltétlenül hoznánk kapcsolatba egy várossal. De a mennyei Jeruzsálem a biztonság, védettség helye. Az isteni család otthona. Az a hely, ahol a szeretet kormányoz, mert Isten ott lakik.

Ebben a városban az angyalok megszámlálhatatlan sokasága él, egy ünnepi gyülekezet (Zsid 12,22), amely Istent, az Atyát (Jel 4,11) és Istent, a Fiút (Jel 5,12) «nagy sokaság ha ng já n, mely mint ha nagy vizek zúgása és erõs mennydörgés hangja volna» (vö. Jel 19,6) éjjel-nappal dicséri. Az angyalok

szolgáló szellemek, akik a megváltottakat itt a földön segítik (Zsid 1,14), és figyelik Isten rendkívüli cselekedeteit a Gyülekezetben (Ef 3,10). – Így, te is, ha hiszel az Úr Jézus Krisztusban, a mennyben találkozol olyan angyalokkal, akik segítettek neked itt a földön, anélkül, hogy tudtál volna róla. Sok angyal számára régi ismerõs leszel.

Valóban «haza» fogsz érkezni.

A má si k csop or tot , a mel y a mennyben lakik, «a tökéletességre jutott igazak lelkei» (Zsid 12,23) alkotják. Ebben az egyszerû kijelentésben néhány értékes útmutatás rejtõzik a kíváncsiabbak számára: – A menny emberi lakói «lelkek».

Még nem támadtak fel. Még nem kapták meg feltámadási testüket.

Még elválasztva léteznek testüktõl.

– A menny emberi lakói «tökéletesek». Bûn, folt, szenny nélküliek.

Megérkeztek a célba. Zarándokútjuk véget ért. Már nem kell bizonyítaniuk. Nem kell gyõzniük. Már nem várnak rájuk próbák.

– A menny emberi lakói «igazak». Kiérdemelték ez a címet, mert a földön hittek Istenben. Isten követõi voltak, és a mennyben õk «a tökéletességre jutott igazak lelkei» (tökéletes abban az értelemben, hogy bûntelen).

A Biblia mind az Ó, mind az Újszövetség hívõit «iga zak nak» nevezi (Ézs 26,7; Hab 2,4; Róm 1,17; 5,19). Az eddig eltelt minden korszak igazai a mennyben élnek.

Találkozol majd Ádámmal, Évával, Nóéva l, Á bra há m ma l, Sá ráva l, I zsá k k a l, Rebek áva l, Já kóbba l, Dáviddal, Annával, Sámuellel és még sokakkal. Õk valamennyien tökéletes lelkek – addig a pillanatig, amikor «mindenki a maga rendje szerint» (1Kor 15,23) fel fog támadni az újjáteremtett univerzumban.

Ez azt jelenti, hogy a mennyben csak igazak és bûntelenek élnek.

Ott nincs veszekedés, pártoskodás, elõnyben részesítés, vagyis semmiféle emberi gyarlóságnak nincs ott helye. Mindenki megértõ a másik

iránt, szeretet határozza meg közös életüket. A menny lakói egy nagy, tökéletes családot alkotnak.

Mit jelent az, hog y a hívõk a mennyben jelenleg «lelkek»? Ez számunkra itt a földön nagy titok marad. Egy ember a belsõ és külsõ ember egysége. Ha valamelyik hiányzik, már nem teljes ember (vö.

1Móz 2,7; Róm 7,22; 2Kor 4,16). Azt a platoni gondolatot, hogy az emberi test nem ér semmit, csak a bensõ ember számít, Pál az 1Kor 6,13-20ban visszautasítja. Mi tehát bûntelenül («tökéletesen»), de nem «teljes emberként» (csak «lélekként») érkezünk a mennybe, és így maradunk a feltámadásig (2Kor 5,1-4).

Mit fogunk a mennyben csinálni?

A Jel 6,11 arról beszél, hogy a mártírok a mennyben «egy bizonyos ideig nyugodnak», amíg «teljes nem lesz» társaik száma – tehát, amíg az utolsó is megváltatik, és akkor követ kezik a felt á madá s. René Pache bibliaoktató ezt úgy magyarázza, hogy a mennyben jelenleg egyértelmûen «a földi szenvedés és küzdelem utáni nyugalomra» fektetik a hangsúlyt. Pillanatnyilag a menny a vigasz és nyugalom helye.

A jutalmakat még nem osztották ki, Krisztus még nem tartott ítéletet, az csak a feltámadáskor fog megtörténni, és amikor minden megváltott az Úr Jézussal együtt nyilvánvalóvá válik, és mindegyik elfoglalja uralmát ott, ahova az Úr állítja.

Az egyik fõ tevékenység a menynyben a dicsõítés. A Zsid 12,23 beszél «az elsõszülöttek ünnepi seregérõl és gyülekezetérõl, akik fel vannak jegyezve a mennyekben». A gyülekezet azt jelenti, hogy a megváltottak összegyûlnek Isten trónja elõtt, és dicsõítik Õt, amint azt a Jel 4 – 6-ban láthatjuk. A dicsõítés központi szerepet játszik a mennyben, hiszen a gyõzteseknek minden okuk megvan arra, hogy Urukat biztos helyükért minden dimenziók legszebb városában dicsõítsék.

Ez azt is jelenti, hogy a menynyben em lékez n i tudu n k f öld i

Éjféli Kiáltás 2015 március

9

BIBLIAI ÜZENET

Richard Sibbes: «Számunkra, keresztyének számára a halál csak egy kiskapu, amely egy csodálatos palotába bocsát be.»

életünkre. Különben miért kellene dicsérnünk Istent, ha nem tudnánk arra emlékezni, hogyan hordozott és váltott meg bennünket? Minden bizonnyal, Isten Önmagában is mindenekfelett dicsõítésre méltó, de biztosan nem áll érdekében, hogy elfelejtsük, mit tett értünk.

Különben miért mondanák a mártírok a Jel 6,9-11-ben, hogy «egy k is ideig ny ugodniuk» kell, ha nem tudná na k arra emlékezni, hogy mitõl kell nyugodniuk? Ez az igehely különben meghazudtol minden olyan állítást, amely azt mondja, hogy Isten kitörli emlékezetünket. A mártírok például emlékezni tudnak saját megöletésükre, ami biztosan nagy traumával járó emlék. Sõt, érzéseik és akaratuk is van: Bosszúért kiáltanak.

A dicsõségben és Isten jelenlétének fényében legszörny û bb emlékeidet is képes leszel helyesen megítélni; ne felejtsd el ugyanis, a mennyben te is «tökéletes» leszel.

Isten, az Atya «minden könnyet» le fog törölni (Jel 7,17). Õ fog téged is megvigasztalni; Gyógyírt találsz legfájóbb emlékeidre is, de azok nem tûnnek el, hisz akkor nem lenne szükség a könnyek letörlésére.

Az Úr Jézus megerõsíti: «Az Is-

10 Éjféli Kiáltás 2015 március

ten nem a holtak Istene, hanem az élõké» (Mt 22,32). Ha meghalsz, nem kezdõdik minden elölrõl, hanem ahogy Richard Sibbes mondta: «Számunkra, keresztyének számára a halál csak egy kiskapu, amely egy csodálatos palotába bocsát be. Egy keresztyén halála csupán költözés, nem pedig minden addigi megszûnése. Ami megszûnik, az egyedül a bûn, mert azt Jézus felvitte a keresztre.»

A Lk 16,9-ben Jézus arra figyelmeztet, hogy az «örök hajlékokba» gyûjtsünk magunknak kincseket.

Amit itt a földön teszünk, annak hatása van az örökkévalóságra is, sokkal jobban, mint ahogy gondolnánk. A barátságok, melyeket itt a földön kötünk, nem múlnak el a mennyben sem. Amit itt a földön az emberek javára teszünk, annak a mennyben is hatása lesz kapcsolatainkra.

Jóllehet a mennyben feloldódnak a házasságok (ennek egészen gyakorlati, de teológiai okai is vannak), de a házassággal kialakított barátságok nem szûnnek meg. Mivel a mennyben nincs házasélet, és bûn sem (féltékenység vagy irigység), valaki, aki fiatalon elveszítette házastársát, és másodszor is meghá-

zasodott, a mennyben mindkettõjükkel barátságban élhet.

Ez számunkra különösen hangzik jelenvaló életünkben, de a mennyben már nem lesz megkülönböztetõ bánásmód vagy elõnyben részesítés.

A bûntelen Jézus Krisztus magatartása itt a földön adhat errõl néhány felvilágosítást, magyarázatot. Noha Krisztus minden embert egyformán szeretett, a 12 tanítványához mégis megkülönböztetett kapcsolat fûzte; és az ún. belsõ körbe tartozó három tanítvánnyal egészen rendkívüli kapcsolatot a la k ított k i. Volta k asszonyok is, akikkel szorosabb kapcsolata volt, mint másokkal.

A különbözõ mély kapcsolatok és szoros barátságok egyáltalán nem a bûn kifejezõi.

Ha Isten gyermeke vagy, otthonod a mennyben van. Ott van a te polgárjogod. Ott jogok és privilégiumok várnak rád. Ott ismert a neved, ott szeretni fognak, várnak rád, ott a te néped (Fil 3,20). Isten lakótársa vagy, a szentek polgártársa (Ef 2,19).

Az élõ Istennél otthon vagy. És ami vitathatatlanul a legjobb lesz a menynyben: az élõ Istennel való közösség.

Olyan, mintha te is kiáltanád Kórah fiaival a Zsolt 42,3-ban: «Isten után szomjazik lelkem, az élõ Isten után: Mikor mehetek el, hogy megjelenjek Isten elõtt?» Semmi nincs szebb a tündöklõ, tiszta, háromszor szent Isten dicsõségénél (Jel 4). Õ a menynyben a lehetõ legjobb!

Jézus Krisztus mondta: «Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged,

az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust» (Jn 17,3).

Más szavakkal: A legmagasztosabb, legszebb, legdicsõbb, legdrágább az, ha Istent, az Atyát és Istent, a Fiút megismerjük – igen, az maga a mennyország! A Jézus nélküli menny nem lenne menny. Charles Spurgeon angol prédikátor így ír errõl: «Ó, olyan mennyre gondolni, ahol nincs ott Krisztus! Olyan, m int ha a pokolra gondol ná n k .

Menny Krisztus nélkül! Nappal napfény nélkül, létezés élet nélkül, bankett étel nélkül, látás fény nélkül. Önmagának ellentmondó fogalom. Menny Krisztus nélkül!

Abszurd. Tenger víz nélkül, a föld mezõi nélkül, az égbolt csillagok nélkül. Nem létezhet menny Krisztus nélkül. Õ minden boldogság summája, a menny forrása, a menny összetevõ eleme. Krisztus a menny, és a menny Krisztus.»

Másként fogalmazva: ha Jézus személye neked nem tetszik, akkor a menny sem tetszik. Ezért, ha már ma, itt a földön érezni akarod a menny leheletét, akkor fogadd el Istennek, az Atyának és Jézus Krisztusnak, a te Uradnak közösségét. Imádkozz, mint Dávid: «Egy dolgot kérek az ÚRtól, azért esedezem: hog y az ÚR házában lakhassam egész életemben; láthassam, milyen jóságos az ÚR, és gyönyörködhessem templomában» (Zsolt 27,4).

A zokat keresd, a mik oda fent vannak (Kol 3,1-4). Tudatosan élj az Úr Jézussal és Õérte. Imában és a Szentírás tanulmányozásával szüntelenül keresd Isten jelenlétét, járulj az Õ kegyelmének trónja elé.

Lelked ak kor békességre, belsõ nyugalomra, mély örömre talál.

«Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bûnösök sátraiban lakni» (Zsolt 84,11). Maranatha, «Ámen. Jövel, Uram Jézus!»

Marcel Malgo Fénysugarak

Abdiás könyvébõl Abdiás könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Isten tévedhetetlen kinyilatkoztatása.

Ára: 350,-Ft

+postaköltség

Bizalom a mindenható Isten iránt

Háborúk, növekvõ bûnözés, lelki konfliktusok jellemzik a jelent, és aggodalommal töltenek el sok-sok embert. Az aggodalmak, a félelmek, a depresszió okai sokrétûek lehetnek! A szerzõ könyvében felvázol néhányat. Bátorít a mindenható Istenbe vetett bizalomra.

Ára: 500,-Ft +postaköltség

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl Ára: 380,-Ft +postaköltség

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2.

EJFEL@T-ONLINE.HU • TEL.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk!

R ENÉ M ALGO

Éjféli Kiáltás 2015 március

11

BIBLIAI ÜZENET

A szentháromság Istenének ábrázolása

Az élet állomásai. 6. rész

4Móz 33 felsorolja azt a 40 helyet, ahol megpihentek Izráel fiai a Ramzeszból való kivonulásuktól egészen megérkezésükig a Moáb síkságára 40 évvel késõbb.

Ebben a sorozatban összehasonlítunk Izráel pusztai vándorlásának néhány állomását a mieinkkel. A Biblia éppen a pusztai vándorlásról jegyzi meg: «Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg

A

12 Éjféli Kiáltás 2015 március

nekünk, akik az utolsó idõkben élünk» (1Kor 10,11; vö. Róm 15,4).

A 4Móz 33,14-ben ezt olvassuk: «Elindultak Álúsból, és tábort ütöttek Refídímben. Ott nem volt a népnek ivóvize.»

A nép megint perlekedett Mózessel, Áronnal, Istennel, mert nem volt ivóvizük. (2Móz 17,2). Mózes az egyedül helyes dolgot cselekedte; amikor a többiek veszekedtek, õ Istenhez imádkozott (4. v). Az Úr válaszolt neki: «Én majd ott állok elõtted a sziklán, a Hóreben. Üss a

sziklára! Víz fakad belõle, és ihat a nép. Mózes így cselekedett Izráel vénei elõtt» (2Móz 17,6).

Isten a sziklán állt, Mózes megütötte a sziklát, és abból víz fakadt.

Itt csodálatos képét láthatjuk a szentháromság, egy igaz Istenének (vö. Mt 28,18-19). Az Újszövetség fedi fel elõttünk, hogy ez a szikla Jézus Krisztus: «… és mindnyájan ugyanazt a lelki italt itták, mert a lelki kõsziklából ittak, amely velük ment. Az a kõszikla pedig a Krisztus volt» (1Kor 10,4).

Amikor Isten a sziklán állt, és Mózes ráütött, akkor tulajdonképpen Maga Jahwe kapta az ütést. Gondoljunk itt a kereszt mély értelmû igazságára: «Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.…» (2Kor 5,19).

Az is fontos, hogy a sziklából víz fakadt. Ez a Szentlélek szimbóluma.

Nem hiába mondta az Úr Jézus: «Az

i a i c fé zatok ó r P ldá pé MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

+postaköltség

Ára: 950,-Ft

+postaköltség

el j a an od s b c á 9 os ium Ján angél ev

Ára: 1450,-Ft

ek n é ty z s ere k A õje jöv

Interneten rendelt könyveinkbõl 10% kedvezményt adunk!

+postaköltség

Norbert Lieth

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb

Ára: 1750,-Ft

ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!

Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejébõl élõ víz folyamai ömlenek!” Ezt pedig a Lélekrõl mondta, akit az Õbenne hívõk fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsõült meg» (Jn 7,37-39).

A szentháromság Istenének képe tehát így áll össze: – A sziklán állt: JAHWE. – A szikla: KRISZTUS. – A sziklából kifolyó víz: SZENTLÉLEK. Isten az Atya, Isten a Fiú, Isten a Szentlélek – mind egy szikla. Olyan kép ez, amely bennünket is megerõsíthet. A mi Urunk a mi kõsziklánk, mégpedig háromszorosan. Ha Hozzá imádkozunk, ha Nála keresünk menedéket, azt is jelenti például, amit Fred Sanders a szentháromságról írott könyvében mondott: «Isten, az Atya tudja, mire van szükségünk, mielõtt még kérnénk (Mt 6,8); Isten, a Fiú a mi Fõpapunk, aki együtt érez bajainkkal, gyengeségeinkkel, miközben arra bátorít, hogy járuljunk a kegyelem trónja elé (Zsid 4,15-16); és Isten, a Lélek tudja, hogyan kell imádkoznunk, ha nem tudjuk, megtanít, miközben kimondhatatlan fohászkodásokkal esedezik értünk (Róm 8,26)».

Thomas R. Steagald megjegyzi: «Atya, Fiú, Szentlélek arra emlékeztetnek bennünket, hogy sokkal több van Istenbõl, mint amirõl tudnánk, mint amit el tudnánk mondani, és mint amit meg tudnánk mutatni. A szentháromság kimondja, hogy Isten sokkal nagyobb annál, mint amit mi képesek lennénk felfogni.» (Every Disciple’s Journey: Following Jesus to a God-Focused Faith).

«Aki pedig mindent megtehet sokkal bõségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erõ szerint: azé a dicsõség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékrõl nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen» (Ef 3,20-21).

NOR BERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2015 március

13

INNEN-ONNAN

A fiú nem volt a mennyben A «mennyei-utazás»- ipar nagy bevételi forrást jelent a keresztyén könyvkiadásnak. Különbözõ könyvek jelentek meg olyan emberekrõl (elsõsorban kisfiúkról), akik állítólag a mennyben jártak, és milliós olvasóközönséget szólítanak meg, még a konzervatív körökben is. Az egyik ilyen kisfiúról, akirõl szintén az a hír járja, hogy a menynyben járt, Alex Malarkey, már évek óra arra figyelmeztet, hogy az õ mennyutazása kitaláció volt. Az apja, a történet kitalálója, vele együtt írta a könyvet ezzel a címmel: A fiú, aki a mennybõl tért vissza. Nos, a hazugságra fény derült, és a Gerth Medien, amint arról az ideaSpektrum 2015. január 21-én beszámolt, leállította a könyv német változatának kiadását. mnr

Veszélyes szabadegyházak? múlt év késõ õszén a befolyásos svájci ingyenes újság, a 20Minuten a következõ aggodalmaskodó kérdést tette fel: «Megváltoznak a svájci szabadegyházak?» Nicole Glaus azt írta, hogy a pedagógiai fõiskolákon «tekintélyes tanerõk a szabadeg yházak soraiból kerülnek ki». Továbbá: «Egyre több a kegyes gondozócsalád is. A politikában is egyre inkább érezteti befolyását a szabadegyház. A szabad-

A

keresztyének megváltoztatják a svájci társadalmat?» Glaus válaszként Georg Otto Schmid svájci vallásszakértõt idézi, aki megnyugtat: «A szabadegyháziak elkötelezettsége még nem jelenti Svájc megváltoztatását», ezt elsõsorban «a társadalom iránt érzett felelõsségtudat»motiválja. A világ kissé aggódik azon körülmény miatt, hogy a keresztyének Svájcban valóban hitük szerint is élnek … mnr

Az USA alkalmazkodik a Templom-hegy elnevezéséhez factum 2014/9 számában Thomas Lachenmaier arról számolt be, hogy az amerikai adminisztráció a Templom-hegyre vonatkozó nyelv i sz a bá l yoz á sát meg v á ltoztatta. A PLO úgy véli, hogy

A

14 Éjféli Kiáltás 2015 március

nem kellene a «Templom-hegy» elnevezést haszná lni, mert ez a foga lom nag yon em lékeztet zsidó-keresztyén közös múltjára.

Ezért Barack Obama amerikai elnök és külügyminisztere «kíno-

san ügyelnek» arra, amint Ulrich Sahm közel-keleti tudósító írja, hogy «a Templom-hegy említésekor annak arab elnevezését – a ‹Haram al-Scharif› kifejezést is mnr használják».

Amint Isten az övéirõl gondoskodik Egy keresztyén újság Egyiptomban megírta egy idõs szegény asszony igaz történetét, aki az egyik rádióadó élõ adásában segítséget kért, mert éhezett. Egy istentelen üzletember, aki hallgatta az adást, jó alkalmat látott itt egy gonosz tréfára.

Felírta a nevét, címét a segítséget kérõ asszonynak, aztán felhívta magántitkárnõjét, hogy vásároljon élelmiszert, és vigye el az asszonyhoz. Azt az utasítást adta, hogy «ha az asszony megkérdezi, ki küldte az ételt, mondd azt neki, hogy a Sátán.»

A titkárnõ így is tett. Elvitte az ételt, az idõs asszony nagy örömmel fogadta, és azonnal enni kezdett. Nem kérdezte meg, ki küldte, így a titkárnõ volt kénytelen feltenni a kérdést: «Tudni akarja, ki küldte az ételt?» Az asszony így felelt: «Nem, az nem számít. Mert ha Isten meghallgat, és adni akar, akkor még az ördögnek is engedelmeskednie kell.» Amikor a titkárnõ ezt halotta, sírni kezdett. Az újságcikk következtetése így hangzott: «Kedves Olvasó, Te isteni projekt vagy, ezért minden, amire szükséged van, fontos Isten számára. Az életben néha lehetetlennek tûnnek bizonyos dolgok, de Krisztusban minden lehetséges. Neked is rendelkezésedre állnak Isten javai.» mnr

Az Antikrisztus muszlim? alid Shoebat, egykori PFSZ harcos, a z iszlám és keresztyén vallások tudósa, úgy véli, hog y sok kereszt yén a Bibliát túlságosan is nyugati, európai szemüvegen át olvassa.

Egy Youtube-videóban: «Bible P r ophec y a nd t he Com i n g Mu sl i m a nt i- Ch r ist » a mellett érvel, hogy az eljövendõ A nt ik r isz tus muszl i m lesz.

Többek között kijelenti, hogy az iszlámban is megtalálható egy hasonló végidõkbeli várakozás, mint a Bibliában – csak fordított kimenetellel. Így az iszlám végidõkbeli várakozása szerint a bibliai próféciákban em l ít et t nem z et ek (m a a z iszlá m nem zetek) a z I zrael

W

elleni végsõ csatát megnyerik. Érdekes módon a z amerikai bibliaoktató John Mac Arthur hasonló véleményen va n. A «The Grim Reality of the Last Days» címû prédikációjában amellett érvel, hogy az iszlámban várt Mahdi az eljövendõ Antikrisztus, és összehasonlítja az iszlám feltételezéseit a bibliai próféciákkal. Megemlíti azt a tényt is, hogy a Biblia a Római Birodalom végidõkbeli újra helyreállításáról beszél, és többek között rámutat arra, hogy az ókori Római Birodalom területének nagy része (60 %) ma iszlám ellenõrzés alatt áll, és az iszlám óriási tempóban nyomul nyugat felé. mnr

Vérnyomok az iszlám nevében Mit jelent az «Ámen» szó?

A Heidelbergi Káté (1563-ból) erre a kérdésre érdekes választ ad: «Ámen azt jelenti, hogy igaz és bizonyos! Mivel imádságom Isten elõtt biztosabban meghallgatásra talál, ha a szívemben érzem, hogy mindezt Õtõle kívánom.» Más szavakkal: Isten kívánsága, hogy kérésünket meghallgassa erõsebb és biztosabb a mi kívánságunknál. A katekizmus e tekintetbe a 2Kor 1,20-ra utal: «Mert valahány ígérete van Istennek, azokra õbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is, az Isten dicsõségére általunk!», valamint a 2Tim 2,13-ra: «Ha hûtlenek vagyunk, õ hû marad, mert õ magát meg nem mnr tagadhatja.»

«Magazin für politische Kultur» cicero.de honlapján Christoph Schwennicke a párizsi iszlám terrortámadás után kritikai hangon merészelt megszólalni, és ezzel a címmel: «Vérnyom az Iszlám nevében» a következõket írta: «A békülékenyek azt feltételezik, hogy a párizsi terrortámadásnak semmi köze az iszlámhoz. Hogyan kérem?

Egyetlen más vallás nevében sem követtek el ilyen barbár tetteket az elmúlt években.» És: «Ezeket a békülékeny hangokat én nem tudom és nem is akarom tovább hallani.

Másfél évtizede húzódik egy vérnyom a világ körül. Egyetlen más vallás nevében sem gyilkoltak ilyen bestiálisan a World Trade Center el-

A

leni merénylet óta. Csak az iszlám nevében követnek el ilyen barbár tetteket. Legutóbb Sydneyben, egy kávéházban, azelõtt Angliában, ahol két merénylõ egy katonát a nyílt utcán egy vágóbárddal szabályszerûen feldarabolt. Az ún.

Iszlám Állam szörnyû, szadista mészárlása Szíriában és Irakban, a terrortámadások buszokon, a metrón Londonban: Mindez itt van a fejünkben, hozzá a merénylõk ‹Allah nagy!› kiáltása, amikor meghúzzák a ravaszt. És közben ez a mondat visszhangzik a fejünkben: ‹A terrortámadásoknak semmi közük az iszlámhoz.› Ezt nem lehet felfogni. Eg yszerûen nem lehet felfogni.» mnr

Éjféli Kiáltás 2015 március

15

NÉZÕPONTBAN

Isten a legnagyobb festõmûvész A fehér szín és jelentése Bibliánkban színek között a fehér az, ami a legtöbb fényt képes visszaverni.

A fehér lelki hatása igen mély, gondoljunk csak a fehér hó ragyogására, a folyó-, vagy tengerparti fehér homokra vagy hófehér sziklákra, esetleg a fehér márványból készített klasszikus és modern szobrokra, alkotások ra. A fehéret a színek pszichológiai hatásával foglalkozók «kötetlen színnek» nevezik, a színesség határértékének, mert minden más is beleképzelhetõ és belekeverhetõ a fehérbe. Jelképes értelemben az abszolútum, az isteni és a szentség kifejezésére használják szinte valamennyi vallásban, a kezdet és a vég érzékeltetésére is, meg a teljesség vagy éppen a befogadó üresség érzékeltetésére.

Az egyszerûség, az átláthatóság, az egyértelmûség színbeli kifejezésére is szolgál. Minthogy minden mást is magában foglal, a fehér a nyitottság és a szabadság kifejezõje is. De az aszkézis, a hidegség, a távolságtartás érzékeltetõje is lehet. A fény jelölésére is szolgál, a megvilágosodás, megvilágosítás, feltámadás, megújulás, tökéletesség színjelképeként. A színpiramis-tesztben a nyitottság,

A

16 Éjf Éjféli élii Kiáltás é él K iált Ki á ás 201 ált 2015 5 márc m március árcius árc uss

a mindent gátló körülmény, árnyék levetése gondolat társul hozzá. Mint még be nem írt fehér lap, a színhez az alázat gondolata is asszociálódik, az ártatlanságé is. De lehet a magány, a hiányérzet, a szomorúság érzékeltetõje. Még inkább az ünnepélyesség érzékeltetõje is. Emberileg sokféle értelmezés adódik a fehér szín láttán, számunkra egy a

lényeges: ez a szín is Istenünk alkotása, az Õ fantázia gazdagságának a kifejezõje elsõ renden.

Az Ószövetségben több szó is szerepel kifejezésére, érzékeltetésére. A héber «laben» vagy «chivvah» szó jelenti a fehéret, a «buvc» a hófehér gyolcs, vászon jelölésére szolgál.

A „bisszusz” a drága, Egyiptomban elõállított finom fehér gyolcs ki-

fejezõje, a «huvr» jelentése fehér ruha. A «tszah» jelentése: fehér, vakító, világos, ragyogó, de elõfordul ebben a jelentésben is: fehér kenyér vagy fehér kalács, például 1Mózes 40,16-ban: az egyiptomi fõsütõmester ezt mondta Józsefnek: Nekem meg álmomban három kosár kalács volt a fejemen. A «seleg» szó jelentése: hófehér, ebben az értelemben fordul elõ pl. 2Kir 5,27-ben: Elizeus, Isten embere ezt mondja Géhazinak: «Ragadjon rád és utódaidra Naamán bélpoklossága örökre! És az olyan poklosan ment ki elõle, mint a hó».

Az Újszövetségben a fehér szakszava a «leukosz», jelentése többféle: fehér, világos, ragyogó, igei formája, a «leukaino» jelentése: kifehérít, megfehérít. Ebben az értelemben szerepel a Jelenések 7,14-ben: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében”.

Ugyanez a szó szerepel Jézus megdicsõülésekor: «Ruhája olyan tündöklõ fehér lett, amilyet a földön ruhafestõ nem tud fehéríteni» (Márk 9,3).

Izraelt viszont a pusztai vándorlás során Isten táplálta a sivatagban, mannát juttatva nekik: «Izráel háza mannának nevezte el azt. Olyan fehér volt, mint a koriandermag, íze pedig olyan, mint a mézeskalácsé» (2Móz 16,31).

A mannával társuló fehér szín mély spiritualitást is k ifejezett: « mannával táplált Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik» (5Móz 8,3).

Az Úr Jézus utalva arra, hogy mindennek be kell teljesülnie, s hogy eljön az aratás, így fogalmazott: «Emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg, hogy a mezõk már fehérek az aratásra» (János 4,35/b).

Az Úr angyalának ruhaszíne, aki megjelent a sírnál, szintén fehér volt, mint a hó (Máté 28,3). Márk szerint a sírboltban egy fehér ru-

hába öltözött ifjú ül jobb felõl (Mk 16,5).

A tej fehérsége pedig Isten Igéjének alapvetõ tanításait idézi emlékezetbe az Újszövetségben, mikor Pál a korinthusiaknak, a Krisztusban kiskorúaknak ezt írja: «Tejjel tápláltalak titeket, nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna el» (1Kor 3,2).

A fehérséghez többféle asszociáció társul a Szentírásban, amit arra a bevezetõ színpiramissal kapcsolatos megállapításban már utaltunk. Leginkább a tisztasággal és a megigazult, igaznak nyilvánított újemberi állapot jellemzésével függ össze a fehér szó. A római korban a kis fehér kõ átadása valakinek azt jelentette, hogy õt felmentették a bûnvád alól, tehát ártatlan. Azokra vonatkozik ez, akik megtisztultak bûneikbõl a Jézus Krisztusba vetett hit által.

Errõl a megtisztításról/megtisztulásról a zsoltárosnál ezt olvassuk: «Tisztíts meg izsóppal és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó» (Zsolt 51,9). Ézsaiás Isten ítélõ tisztogatását így foga lma zza meg: «Ha vét keitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú» (Ézs 1,18). És a Biblia záró köny vében, a Jelenések könyvében újra megjelenik a fehér kövecske: «Aki gyõz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja» (Jel 2,17/b).

Amikor pedig Jézus újra eljön, ragyogó fehér ruhában jelenik meg, ami a tisztaságot, szentséget és az igazságot ragyogtatja fel. A bisszusz szó az egyiptomi tiszta és könnyû, fi nom vásznat jelöli, a folt nélküli fehérséget, amint ismét a Jelenésekben olvasunk errõl: «Eljött a Bárány menyegzõje, felkészült menyasszonya, és megadatott neki, hogy felöl-

tözzék fényes, tiszta gyolcsba: ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti» (Jel 19,7/b).

Dániel látomásában is elõfordul: «Ruhája fehér volt, mint a hó, fején a haj, mint a tiszta gyapjú» (Dán 7,9).

Az Úr Jézus mennybemenetelekor is megjelenik ez a szó: «Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában…» (ApCsel 1,10).

A szárdiszi g y ülekezethez írt levélben így fogalmaz a pátmoszi látnok János: «De vannak nálad néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be a ruhájukat, és fehér ruhában fognak járni velem együtt, mert méltók rá. Aki gyõz, azt öltöztetik fehér ruhába…» (Jel 3,4-5). A mennyei trónokon huszonnégy vén ül, fehér ruhába öltözve (Jel 4,4). Az ötödik pecsét feltörésekor meglátta a látnok azok lelkét, akiket Isten Igéjéért öltek meg, akiknek fehér ruha adatott (Jel 6,11). Ugyancsak a Jelenések könyvében, amit a szó gyakoribb elõfordulása miatt akár „fehér könyvnek” is nevezhetünk, megjelenik majd a mi Urunk Jézus Krisztus a fehér lovon ülõ lovas képében, legyõz majd minden gonoszt, s felállítja Isten Országát, királyi uralmát a földön. A fehér ló a gyõzelmet jelképezi. «Íme, egy fehér ló…» (Jel 6,2). Ez a visszatérés a tisztaság, a szentség, a fehérség, a megtisztítás, a kifehérítés és tisztába tétel nagy történelmi, üdvtörténeti eseménye lesz. «És láttam a megnyílt eget: íme, egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hû és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol…a mennyei seregek követték õt fehér lovakon, tiszta fehér gyolcsba öltözve» (Jel 19,11;14).

Ilyen gazdag színfantáziájú, áldott Istenünk van, aki ilyen sokszínûen üzen nekünk, tanít, bibliaismeretünket mélyíti a fehér színnel kifejezett ó-, és újszövetségi üzenetek révén is!

DR. BÉKEF Y LAJOS

Éjféli Kiáltás 2015 március

17

NÉZÕPONTBAN

Wim Malgo

Íme itt a Võlegény

2. rész

Milyen lesz az égi jutalom? z 1Kor 3,11–15–ben egy kissé részletesebben foglalkozik az Úr ezzel a rendkívül fontos döntéssel, amely az elragadtatás után, Jézus Krisztus ítélõszéke elõtt fog megszületni. Ebben a következõket mondja: «Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus.» Más szavakkal: Csak Jézus Krisztus mentheti meg az embert. És ha ez a fundamentum az Isten Fiába, Jézus Krisztusba vetett hit, a golgotai kereszten véghezvitt mûvébe vetett hit, akkor nemes anyagokkal lehet rá építkezni: «arannyal, ezüsttel, drágakövekkel…». Pontosan ugyanilyen drága anyagokkal van a menyasszony öltözete is feldíszítve, ezt olvashatjuk a 45. Zsolt 10–ben: «…jobb kezed felõl királyné áll ofiri aranyban», és a 14. versben: «Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája». Az «arany» a megszentelt életet jelenti.

A

18 Éjféli Kiáltás 2015 március

«Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; Kinek–kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tûzben jelenik meg; és hogy kinek– kinek munkája minémû legyen, azt a tûz próbálja meg» (1Kor 3,12–13).

Az elragadtatás ama nagy napján az ítélõbíró csalhatatlan szemei elõtt mind a Te életed, mind az én életem átesik a tûznek próbáján. És akkor fog kiderülni, hogy a Bárány menyasszonyához tartozunk–e vagy sem? Mert ez áll tovább az Írásban: «Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi» (1Kor 3,14).

Milyen jutalmat fognak kapni a megszentelt hívõk? Ellenkérdés: milyen jutalmat kapott Jákób a kétszer hétévi munka után Lábántól? Ráchelt kapta, a tulajdonképpeni menyasszonyát.

Az Újszövetségben ezt a helyzetet így

mutatja be az Úr: ha azon a bizonyos napon valóban ezüstöt, aranyat és drágakövet tudsz majd felmutatni, mert: – valódi megszentelt életet éltél; – meg tudtál szabadulni az öröklött sötét hatalmaktól, akkor a te jutalmad az «élet koronája» lesz, és a Bárány menyasszonyához fogsz tartozni. Ez lesz a legdicsõségesebb jutalom mindazok számára, akik már itt a földön égi võlegényük képmására átváltoztak!

Ki lesz az, aki nem érdemli ki ezt a jutalmat?

Mi történik azonban mindazokkal, akik nem tudtak megszabadulni, akik megcsalták az Urat, akiknek a szívében az Úr Szentlelke elhomályosult, akik csak «fát, szénát, pozdorját» tudnak felmutatni az ítélõszék elõtt, amely a tûzpróbában el fog égni? Ezek a hívõk örökre elkárhoznak? Ismételten

hangsúlyozom: nem, nem kárhoznak el, mert az 1Kor 3,15–ben ez áll: «Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Õ maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tûzön keresztül.» Másként szólva: a puszta életét tudja csak megmenteni. De «kárt vall», mert elveszíti az isteni jutalmat. A szüzek közé, a szolgák, és a vacsoravendégek közé tartozhat csak. Bár örök élete lesz (v.ö. Jn 3,36) és megmenekül (Jn 10,28–30), a szíve azonban sajogni fog: «Én is tartozhatnék a Bárány menyasszonyához, aki most olyan bensõséges kapcsolatra lépett Jézussal, csakhogy…»

Pál ezért buzgólkodott olyan sokat Jézus Egyházának tagjaiért, hogy a menyasszonyság állapotába emelhesse õket. Ezért írta a korinthusbelieknek ezeket a komoly szavakat: «Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplõtlen szüzet állítsalak a Krisztus elé. Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtõl» (2Kor 11,2–3). Igen, én is félek, hogy némelyik hívõ olvasóm is kirekesztõdik majd az menyegzõi terembõl, ugyanúgy, ahogyan Éva is kiûzetett Ádámmal együtt a Paradicsomból.

Ki elõtt lesz zárva az égi menyegzõi terem ajtaja?

Eddig a hívõknek két csoportjával foglalkoztunk: 1.) A menyasszonnyal, aki elmondhatatlan boldogságban és dicsõségben fog egybekelni a Báránynyal. 2.) A szüzekkel, a szolgálólányokkal, illetve a vacsoravendégekkel, akik a menyasszonnyal együtt bemehetnek a menyegzõi terembe, és részt vehetnek a Bárány vacsoráján. Van azonban a hívõknek egy harmadik kategóriája is, akik üdvözülni fognak, illetve elnyerik az örök életet, azonban nem bocsátják be õket a menyegzõi terembe. Ez azoknak a megmenekülteknek a csoportja, akiket eddig nem említettünk. Õk ott fognak ácsorogni a bezárt ajtók elõtt, ahogyan ez kiderül a tíz szûzrõl szóló példázatból: «Kés-

vén pedig a võlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának. Éjfélkor pedig kiáltás lõn: Ímhol jõ a võlegény!

Jõjetek elébe! Akkor felkelének mind azok a szûzek, és elkészítik az õ lámpásaikat. A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nekünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak. Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendõ nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatok na k. M ikor pedig venni járnak vala, megérkezék a võlegény; és a kik készen valának, bemenének õvele a menyegzõbe, és bezáraték az ajtó» (Mt 25,5–10). Mi történik ezután? «Késõbb pedig a többi szûzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk. Õ pedig felelvén monda. Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket. Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljõ» (11–13. vers).

Ahogyan én meg tudom ítélni a helyzetet, ezek a balga szüzek, akik kétségbeesve kopogtatnak az ajtón, nem fognak elkárhozni, hanem itt fog nagyon komolyan kiderülni, hogy lelkükben elhagyták az Urat: a võlegénynek nincs velük semmilyen bensõséges kapcsolata. Allegorikus értelemben ezt a bibliai üzenetet hordozzák: térj meg, mielõtt becsukódik az ajtó mindörökre. Halljuk az Úr megrendítõ válaszát, amikor bebocsátásért könyörögnek: «…Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket!» (Mt 25,12). Aki elveszíti Jézus iránti elsõ szerelmét, az elveszíti a võlegényhez fûzõdõ bensõséges kapcsolatát is. Pedig ezek a balga szüzek is hívõk voltak. Õk is fogták a

maguk lámpását és õk is mentek a võlegény elébe. Nem voltak istentelenek, nem voltak cédák. Szeplõtelen szüzek voltak, hiszen ezt mondja az Írás is. Õk is akartak az Úrnak szolgálni.

De már nem volt bennük a Jézushoz fûzõdõ lángoló szerelmük. Nem volt olaj a lámpásukban, vagyis nem voltak betöltekezve Szent Szellemmel, Jézus Krisztus személyével. És azután hirtelen elérkezett az menyegzõ, nekik pedig kívül kellett ácsorogniuk. Ebben a példázatban sem derül fény a menyasszony személyére. De a võlegény már kiválasztotta a menyasszonyt, aki Isten megszentelt gyermekeibõl származik, aki «aranyat, ezüstöt, drágakövet» épített élete fundamentumára, Jézus Krisztusra. Ebben a példázatban alapjában véve nem a menyasszonyról van szó, hanem a hívõk második és harmadik csoportjáról: – azokról a szüzekrõl, akiknek, mint a menyasszony kísérõinek bejárásuk lesz a menyegzõi terembe; – és azokról a szüzekrõl, akik nem vehetnek részt a menyegzõn.

Hiszen ha ez utóbbiak bemehetnének a terembe, megláthatnák a võlegényt. De mert nem éltek megszentelt életet, elõttük zárva marad a menyegzõi terem ajtaja, mert ez áll az Írásban, hogy megszentelõdés nélkül senki sem láthatja meg az Urat (v.ö.

Zsid 12,14).

Mert lehetetlenség megszentelõdés nélkül meglátni Õt, ezért sok hívõ kívül reked. Ugyan örök életük lesz, azonban elveszítik a Bárány dicsõségét, nem egyesülhetnek Jézussal! Te is kedves Olvasóm, gondolkodj el azon, hogy vajon ég-e még benned az elsõ szerelem az Úr Jézus iránt!

Éjféli Kiáltás 2015 március

19

NÉZÕPONTBAN

ÉLET

Mennyit ér 365 napi élet?

Hollandiában számon tartják, hogy mennyit kell a társadalomnak egyetlen beteg kezeléséért fizetnie. Szerencsénkre Isten másképp számol.

TOPIC 2014. decemberi száma szerint «jelenleg azt vitatják Hollandiában, mennyibe kerülhet a társadalomnak, hogy egy beteg ember egy éven át életben maradjon. A hátteret egy fiatal anya sorsa szolgáltatta, aki rákban betegedett meg. Egy nagyon drága orvosságra volt szüksége, amelynek alkalmazása azonban még nem jelentette a biztos gyógyulást. A vita a körül forgott, hogy meg kellene állapítani azoknak a költségeknek a felsõ határát, amelyek feltétlen szükségesek, hogy egy ember életét egy évvel meghoszszabbítsák, és amit a társadalom még

A

20 Éjféli Kiáltás 2015 március

kész elfogadni. Egy ilyen felsõ határ, érveltek, az orvosokat is nagyon megterhelné, akik súlyos döntések meghozatalára kényszerülnének. Ez a kérdés az eutanázia, vagyis a szép halál körüli vitához hasonlót válthat ki. Nyilvánvalóan olyan kezdeményezésrõl van itt szó, amely az életkort pénzben akarja kifejezni, és ebbõl kifolyólag az áruval összehasonlíthatóvá és értékesíthetõvé tenni. Ebben az összefüggésben érdemes idézni Neil Postmann technológia kritikus megjegyzését: ‹Vitathatatlan, hogy egyre kevesebb ember kötõdik a bibliai vagy más vallási hagyományok tekintélyt parancsoló elõírásaihoz, és ennek az a következménye, hogy nem etikai, hanem gyakorlati döntéseket hoznak.› És fõleg olyanokat, amelyek középpontjában a piacgazdaság hatékonysága áll» (8. old).

Men ny ivel másképp szá mol e tekintetben Isten! Három példázat alapján az Úr megmutatja, milyen fontos számára minden ember élete.

1. Az elveszett bárány példázata. «A vámszedõk és a bûnösök mindnyájan igyekeztek Jézushoz, hogy hallgassák õt. A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: „Ez bûnösöket fogad magához, és együtt eszik velük. Õ erre ezt a példázatot mondta nekik: Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, ha zameg y, összehívja barátait és szomszédjait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat.

BAR ÁTI KÖR

Mondom nektek, hog y ug ya níg y nag yobb öröm lesz a mennyben eg yetlen megtérõ bûnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre!» (Lk 15,1-7).

Egy bárány a százból egy százalék.

Jézusnak, a jó Pásztornak egyetlen út sem nehéz és távoli, hogy ezt az egy százalékot megmentse. Számára nem egyszerûen egy számról volt szó, egy százalékról, hanem egy élõ lélekrõl, akit a mennyei birodalomba akart vinni. Õ, Akinek vállán az egész uralom nyugszik (Ézs 9,5), nem átallotta az egyetlen elveszett bárányt a vállaira venni.

2. Az elveszett drahma példázata.

«Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája v a n , é s el ve sz ít eg y d r a h m át , vajon nem g y újt-e lá mpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnõit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem.

Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérõ bûnösnek» (Lk 15,8-10).

Emlékszem arra, hogyan intettek bennünket, gyerekeket a felnõttek: «Aki a filléreket nem becsüli, a forintot nem érdemli.» Ebben a példázatban tíz százalékról van szó. Jézus úgy jött, mint a világ világossága, hogy megkeresse azt, ami elveszet. Egyetlen ember sem veszhet el, mindegyiknek mérhetetlen az értéke az örökkévalóságra nézve.

3. A tékozló fiú példázata. «Azután így folytatta: „Egy embernek volt két fia. A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám esõ részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre, és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott. Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett.

Ekkor elment, és elszegõdött annak a vidéknek egyik polgárához, aki k iküldte õt a földjeire disznókat

legeltetni. Õ pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki.” „Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bõvelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened.

Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tég y engem olyanná, mint béreseid közül egy. És útra kelve el is ment az apjához.

Még távol volt, amikor apja meglátta õt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta õt. A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek.

Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát, és adjátok reá, húzzatok gyûrût a kezére, és sarut a lábára! Azután hozzátok a hízott borjút, és vágjátok le! Együnk, és vigadjunk, mert ez az én fiam meghalt és feltámadott, elveszett és megtaláltatott. És vigadozni kezdtek» (Lk 15,11-24).

Itt már 50 százalékról van szó.

A mindenható Isten, Aki mindenek felett uralkodik és rendelkezik, nem mondhatna le egyetlen emberrõl?

Nem, számára mindegyik egyformán fontos. Õ mindenki számára jelen van, mindenkit a közelében szeretne tudni, mindenkirõl gondoskodni szeretne, mindenki felé kinyújtja karját, még ha a világ számára már el is züllött.

Isten mindent odaadott. Egyszülött Fiát nem kímélte, odaadta Õt a világért, tehát száz százalékot száz százalékért.

«Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen» (Jn 3,16).

Ebben a kontextusban láthatjuk, hogy az Úr kezdve az egy százaléktól, egészen a száz százalékig, minden emberig, mindent mindig odaad. És mi? Mi számításokat végzünk, vajon megtérülnek-e a költségek?

Megéri-e egy ember életét egy évvel meghosszabbítani? …

Miért fontos a Missziónak a Baráti Kör tagsága? mert tudjuk, kire számíthatunk egy missziós bevetés során mert így tudjuk, kiknek fontos az Éjféli Kiáltás Misszió munkája mert így tudjuk, kik azok, akik imában és esetleg anyagi támogatással is a misszió mellett állnak mert így közvetlen kapcsolatba kerülünk egymással és kölcsönösen segíthetünk egymáson mert így tudunk lelkileg építkezni mert így számíthatunk az önkéntes segítségekre, szükség esetén (tábor, beteglátogatás stb.) mert az állam elõírja számunkra, akiknek nincs tagságuk akár fel is számolhatják a munkájukat mert jó tudni a barátokról!

«Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik» Példa 17,17 « de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.»

Példa 18,24 «Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit én parancsolok nektek.» Jn 15,14 *megköszönöm a baráti támogatást az Úr Jézus nevében!

Köszönöm a Baráti Kör tagsági nyilatkozat visszaküldését.

Nagy Erzsébet

NOR BERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2015 március

21

NÉZÕPONTBAN

NÉMETORSZÁG

Iszlamizálás és iszlámellenesség A világi média nem fárad bele, hogy óvjon az iszlámellenes demonstrációktól még a párizsi Charlie Hebdo Kiadó elleni merénylet után sem. Innen láthatjuk, hogy kétféle mércével mérnek.

z igazán figyelemreméltó. Az egyetemista lázadások idején megjelent egy könyv ezzel a címmel: A keresztyénség nyomorúsága. Jusos örömmel propagálta, a baloldali Schickeria tapssal üdvözölte. A keresztyén fundamentalisták egyetlen különítményérõl sem lehetett hallani, hogy felkerekedtek volna megbosszulni a Szentírás és a Messiás megsértését. Egyetlen egyházi hatóság sem bocsátott ki «püspöki» nyilatkozatot, amelyik bosszúra szólított volna fel. A könyv szerzõjének, Joachim Kahlnak, nem volt szüksége személyi õrizetre, nem kellett sem a címét, sem a lakhelyét megváltoztatni.

Tételezzük fel, hogy valaki ezzel a címmel merészelt volna könyvet írni: Az iszlám nyomorúsága. Mi lett volna akkor? Mindenfelõl hatalmas felhördülés hallatszana. Csak úgy röpködnének az intoleráns, idegengyûlölõ, rasszista, iszlámfóbiás, és még sorolhatnánk miféle jelzõk. Határtalan lenne a jóérzésû emberek és a tolerancia apostolainak felháborodása, és a «náci ivadékot» kíméletlenül eltennék az útból.

A keresztyénellenesség és a Messiás Jézus elutasítása haladó tendenciának számít, az iszlám elutasítása azonban visszamaradott álláspont és megbélyegzõnek számít. Honnan jön ez a kétféle mérce? Olyan vallás iránt követelnek toleranciát, amely számára a tolerancia ismeretlen fogalom.

«Jelenleg nincs olyan aktuális történelmi állam, amelynek népessége iszlám

E

22 Éjféli Kiáltás 2015 március

többségû, és olyan pluralista társadalmi rend sem, amely a nem muszlimokat egyformán kezelné a muszlimokkal. Ezt megállapítani nem iszlámfóbiát jelent, hanem történelmi becsületességet», írta Klemens Ludwig 2014. április 9-én a Die Welt-ben. Ugyanezt nyíltan kijelentette a muszlim iszlámtudós Bassan Tibi is.

A mi politikusaink ideológiai köpönyegforgatókká váltak.

Az iszlám elõtt hajlonganak, a keresztyéneket lábbal tapossák.

A vallás megváltoztatása szokás szerint életveszélyes.

Mindarról, ami a muszlimoknak szabad, és amit követelnek, arról a keresztyének sok államban csupán álmodhatnak. A mi politikusaink ideológiai köpönyegforgatókká váltak. Az iszlám elõtt hajlonganak, a keresztyéneket lábbal tapossák.

Semmi kifogásunk az itt élõ és integrálódott muszlimok ellen, de aki az iszlámot ártalmatlannak tünteti fel, a valóságot felcseréli a vágyálmokkal, amint azt nemrég a párizsi Charlie Hebdo Kiadó elleni merénylet is bizonyítja. E cikk elsõ sorait néhány nappal január 7., a szörnyû párizsi merénylett elõtt írtam, ezzel az összegzéssel: «… aki az iszlámot ártalmatlannak tünteti fel, a valóságot felcseréli a vágyálmokkal. Hogy ez mennyire így van, abból láthatjuk, hogy manapság alig akad mûvész, politikus vagy újságíró, aki Mohammed prófétát bírálni merészelné.»

Feltûnõ ebben az összefüggésben, hogy a politikailag korrekt média, amikor

Németország iszlamizálásáról van szó, szokás szerint hozzáfûzi az «állítólag» szót. Azt érzékeltetve, mintha ez csak félelemkeltés vagy beképzelés lenne. Már 2007 nyarán megjelent a Spiegel-ben egy vezércikk ezzel a címmel: «Mekka: Németország, a csendes iszlamizálás» (2007/3). Vajon a Spiegel akkor délibábot kergetett?

Hans-Christian Ströbele (szövetségi politikus) többek között egy keresztyén ünnepnap eltörlését és egy muszlim bevezetését javasolta. És ezt a gondolatot ragadta meg Alsó Szászország miniszterelnöke, Stephan Weil, is. Új Köln polgármestere, Heinz Buschkowsky (SPD), az Új Köln mindenütt nagyra tartott könyv szerzõje, és minden bizonnyal nem jobboldali beállítottságú politikus, egyfajta lopakodó iszlamizálásra figyelmeztet, és egy már «megváltozott társadalomról» beszél.

Az iszlamizálás nem «állítólagos», már teljes kibontakozását éli. Nagyobb városokban már iszlám városrészek találhatóak, amelyek kivonják magukat a német törvénykezés alól, ahova a német rendõrség nem mer bemenni. És egyes óvodákban a disznóhús tabuvá vált.

A Pegida (iszlámellenes, bevándorlás ellenes szervezet Németországban) tüntetõket például rossz választás lenne a náci sarokba állítani. Hitler ugyanis megvetette a keresztyéneket, és dicsérte az iszlámot. Amin el-Husseini, Jeruzsálem muftija, a palesztinok egykori legnagyobb vallási és politikai tekintélye, jó barátja és intenzív tanácsadója volt a «Führernek».

Hitlert ma is nagy hõsnek tekintik az arab világban, könyve, a Kampf bestsellernek számít.

Különbem az etikai értékrend a baloldali vizeken napjainkra oly mértékben megváltozott, hogy az, ami kb. két évtizeddel ezelõtt még érinthetetlen tabunak számított, ma jobboldali populista besorolást kap.

Alig akad olyan nemzedék, amely Jézus szavait: «...engem gyûlöl a világ, mert én bizonyságot teszek arról, hogy cselekedetei gonoszak», ilyen megdöbbentõ módon igazolta volna, mint ez.

A LEX A NDER SEIBEL

VALLÁS

Utalás Isten fölényére Úgy tûnik, az iszlám diadalmenete feltartóztathatatlan. Isten azonban szüntelenül ad a történelemben és az események sorában olyan utalásokat, amelyek bizonyítják, hogy Jézus királysága az, amely örökké fennmarad.

gy mecsetnek vagy minaretnek magasabbnak kell lennie, mint a környezetében lévõ templomnak. Ennek az iszlám fölényét kell szimbolizálnia a keresztyénséggel szemben. Moszulban templomokat alakítottak át mecsetekké. Az iszlám jog szerint az a föld, amelyen a mecset áll visszavonhatatlanul az iszlámhoz tartozik. Törökországban, és más muszlim többségû országban nagyon megnehezítik a keresztyének számára a templomépítést. Így a muszlimok egyáltalán nem örültek annak, hogy 2010-ben újra felszentelték a Hurva zsinagógát Jeruzsálemben. Nem csupán a felszentelés miatt, hanem azért, mert a zsinagóga magasabb lett, mint a Templomtéren álló Szik ladóm.

Nagy volt az iszlám frusztráció és bosszúság. 1948-ban a jordániaiak szinte teljesen lerombolták ezt a legfontosabb jeruzsálemi zsinagógát Abdullah el Tell jordániai ezredes g yõzel mét ezek kel a szava k k a l kommentálta: «1000 év óta elõször egyetlen zsidó sem maradt a zsidó neg yedben. Eg yetlen épület sem maradt épen. Ez lehetetlenné teszi a zsidók visszatérését.»

1967-ben azonban a lehetetlen lehetségessé vált. A zsidók megnyerték a Hat napos háborút, és visszafoglalták Kelet-Jeruzsálemet, vele a fenhatósági jogot is, és újra felépítették a zsinagógát. 2005-ben hoztak ezzel kapcsolatban határozatot, és 5 évvel

E

Umayyaden mecset Damaszkuszban

késõbb felszentelték a zsinagógát.

Vajon ez nem annak a jele-e, hogy Izraelt nem lehet megsemmisíteni?

E nép és államának minden napja a bibliai igazságok bizonyítékául szolgál, valamint kifejezi Isten hûségét népe iránt.

A pompás Umay yaden mecset Damaszkuszban a világ legöregebb mecsetei közé tartozik. Déli falában található egy kõbõl készült szemöldökfa egy görög felirattal, a Zsolt 145,13 szavait tartalmazva: «Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékrõl nemzedékre tart.» Hogy lehet ez? A

Faszination Bibel 4/2014 számában arról számolt be, hog y a mecset építésekor egy lerombolt templom darabjait használták fel (14. old).

Ez a felirat vigasztalásunkat szolgálhatja. Ha a feje tetejére is áll a világ, és Krisztus ellenségei hatalomra és befolyásra tesznek is szert, végül úgyis az Õ királysága marad fenn örökké. Nincs olyan hatalom égen, földön, amely Krisztus hatalmát felülmúlná! A világ minden birodalma elmúlhat, az Övé örökké áll és fennmarad. Aki Jézusban hisz, legyõzi a világot, és a halál kapuit is.

NOR BERT LIETH

Éjféli Kiáltás 2015 március

23

NÉZÕPONTBAN

IZR AEL

Rasszista a zsidó nemzeti állam?

2014 végén a Netanjahu kormány indítványozta, hogy törvényben rögzítsék Izraelnek, mint a zsidó nép nemzeti államának létét. Óvatos elemzõk a rasszizmus motiválta elnyomás feléledésére figyelmeztetnek. Abbasz palesztin elnök az izraeliek apartheid rendszere ellen mennydörög, és arra esküszik, hogy Izrael zsidó jellegét soha nem fogják elismerni.

Egy állásfoglalás.

zsidó nép gyökerei több mint 4000 évre nyúlnak vissza. Ez az igevers is szinte olyan régi: «Jertek - mondják -, irtsuk ki e népet, ne is emlékezzenek többé Izráel nevére!»

(Zsolt 83,5).

A megsemmisítéstõl való félelem, az állandó fenyegetettség érzése mélyen beleivódott a zsidó gondolkodásba.

Ezért tüntetik el a zsidók azonnal a kippájukat, amikor Frankfurtban a repülõgépet elhagyják. Ezért láthatóak bizonyos helyeken sietõsen távozó megszeppent izraeliek. Aki Izraelt meg akarja érteni, annak komolyan kell vennie ezt az érzést – még akkor is, ha

A

24 Éjféli Kiáltás 2015 március

nem mindig logikus, és ma talán már kevésbé érthetõ, mint valamikor.

Racionálisan tekintve, a zsidó nép biztonsága soha nem volt olyan jó, mint ma. A történelem során a zsidók soha nem rendelkeztek ilyen katonai hatalommal és világviszonylatban ilyen nagy befolyással, amellyel magukat meg tudják védeni. Azok a demográfiai vészmadarak, akik a születési arányt figyelembe véve azzal riogatnak, hogy a zsidóság kisebbségbe kerül Izraelben, az idõsek nagy számára hivatkoznak. A legújabb trendek egy zsidó Izrael mellett szólnak, lehetõleg az egyállamiságú megoldás keretében. Az atomfegyverrel rendelkezõ Irán sokkal nagyobb fenyegetettséget jelent arab-szunnita szomszédai számára, mint Izraelnek.

A nyugati világ, mindenekelõtt Európa, legalább annyira fenyegetett a mullah atombombájától és a nagy hatótávolságú rakétaarzenáljától, mint Izrael Állam.

De a félelemnek ritkán van köze az értelemhez. És mit látunk a világsajtóban – Hillevi Larsson svéd parlamenti képviselõ mosolyogva tetszeleg egy palesztin zászló elõtt térképpel a kezében,

amelyen az «egész Palesztina» látható – tehát Izrael területét is beleértve! Ezzel egy idõben országa elsõként Európában ismerte el Palesztinát, mint független államot, melynek elnöke, Mahmud Abbasz, nem fárad bele hangoztatni, hogy «hat millió palesztin» akar izraeli házaiba visszatérni, – közöttük Abbasz maga is.

E jelenet háttérzaját izraeli megítélés szerint a Golán-fennsík csatazaja adja, ahol Szíria határának másik oldalán az Al-Kaida, az ún. Nusra Front, Asszad elnök csapataival együtt véres csatákat vív. Az «arab tavasz» már egy pár éve bizonyítja, milyen lehet az arabok önrendelkezése, és az aköré vont kuliszszák pedig éppolyan kevéssé tehetnek valamit a zsidó õshonos félelmek ellen, mint azok az európai kijelentések, melyek szerint a nemzeti állam fogalma már túlhaladott. A zsidó nép önmagát etnikai és vallási kisebbségként tekinti, amely sarokba szorítva saját létezésért kényszerül harcolni.

Ebben a kontextusban kell azt az indítványt megítélni, amely szerint szükség van egy olyan «alaptörvényre,

A megsemmisítéstõl való félelem, az állandó fenyegetettség érzése mélyen beleivódott a zsidó gondolkodásba. Ezért tüntetik el a zsidók azonnal a kippájukat, amikor Izraelt elhagyják.

amely Izraelt a zsidó nép nemzeti államaként» határozza meg. Azonban még egyáltalán nem világos, hogy miket fog a törvény szövege pontosan tartalmazni. Eddig legalább három fogalmazvány vár elbírálásra. Izrael Állam céljaként azonban mindegyik leszögezi, hogy Izrael a zsidó nép hazája és menedékhelye kell legyen. Hangsúlyozzák a demokratikus államformát, leírják az állam szimbólumát, nyelvét, naptárát és törvényes ünnepnapjait.

A z elsõ fogalmazvány 2011-bõl származik, a «bal-középnek» számító Kadima párttól, amelynek vezetõje, Zipi Livni, ma olyan vehemensen tiltakozik ellene. A második törvénytervezet a «jobb-középnek» számító Likud képviselõjétõl, Benjamin Netanjahu miniszterelnöktõl és a HaBait HaJehudi (Zsidó ház), Israel Beiteinu (Izrael, a mi hazánk) jobboldali pártoktól származik.

A valóban figyelemreméltó e két tervezet között az, hogy a «mérsékelt» Kadima párt az arab nyelvet «különös státusszal bíró nyelvvé» akarta degradálni – míg a «jobboldali» képviselõk tervezete nem érintette az arab nyelvet, mint második hivatalos nyelvet.

Különben a tervezetben nincs semmi új, már Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozatával összehasonlítva, mely 1948-ból származik. A zsidó nép nemzeti államáról beszél és az 1917-es Balfour-nyilatkozatra, az 1922-es Népszövetség Mandátumra, valamint az 1947-es ún. ENSZ felosztási tervre épül.

Egyetlen probléma: A Függetlenségi Nyilatkozatnak Izraelben mind máig nincs jogilag kötelezõ jellege. Izrael Államnak nincs alkotmánya, csak bizonyos alaptörvényei. Már 1948-ban,

közvetlenül az államalapítás után a nemzetgyûlésnek hat hónapon belül ki kellett volna egy alkotmányt dolgoznia.

De mivel az izraeli törvényhozók mind máig nem tudtak megegyezni, a hat hónapos határidõ még mindig nem telt le. Az évek során egy sor alaptörvény keretében megfogalmazták az alapvetõ jogokat.

Ezekhez az alaptörvényekhez akar Netanjahu most egy újabbat hozzáfûzni, amely Izraelt a zsidó nép nemzeti államaként határozza meg – hogy a Függetlenségi Nyilatkozat ezen aspektusát jogilag is leszögezze. Közben nem szabad azon a nem ritkán feszültségekkel terhelt tényen sem változtatni, hogy a zsidó állam egyben demokratikus állam is, a nem zsidó állampolgárok jogait is tiszteletben kell tartani, valamit lehetõvé kell tenni minden szent hely látogatását az ország területén.

A törvénytervezet legtöbb izraeli zsidó bírálója, közöttük Reuven Rivlin államelnök is, nem annyira a tervezet tartalmát kifogásolja, inkább a nemzetközi reakcióktól tart. Minden bizonynyal nem alaptalanul. A Der Spiegel szinte reflexszerûen nagy lendülettel hangoztatta, hogy az arab izraelieket, akik különben a lakosság 20 százalékát teszik ki, az új törvény másodosztályú polgárokként bélyegezné meg.

A Neue Zürcher Zeitung azon füstölgött, hogy a zsidó jogot, mint Izrael törvényhozásának forrását fektetik le. Közben úgy tûnik, Svájc elfelejti, hogy például a «szemet szemért, fogat fogért» zsidó alaptörvény az elkövetés és büntetés közti viszonyt állapítja meg, és ez az európai jogalkotás alapszabályához is hozzátartozik. A «Ne ölj» parancsolat is, amely remélhetõen Svájcban még érvényben van, a zsidó jogból származik.

Németországban a Die Zeit Izraelnek zsidó államként való meghatározását annak jeleként ítéli meg, hogy «a politika és a társadalom is [Izraelben] jobbra tolódott». Közben nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyták, hogy a «jobboldal» volt az Izraelben, amely az eredetileg «baloldali» törvénytervezetet megtisztította az arab nyelv diszkriminálásától. Vagy talán a «jobboldal» már nem «jobb» és a «baloldal» nem «bal»? Lehet, az izraeli «jobboldal» az új törvénytervezetnek ezen aspektusán eddig is átsiklott, és amint eszükbe jut, minden bizonnyal korrigálni is fogják, hogy a «jobb» ismét a «baloldal» felé tolódjon, és akkor talán a Kadima párt fõnöknõje, Livni is megszavazza a tervezetet. De mindez csak spekuláció.

Tény az, hogy eddig nem áll rendelkezésre sem egy érvényes törvényszöveg,

Éjféli Kiáltás 2015 március

25

NÉZÕPONTBAN

BIBLIA HEGYEI

sem a knesszet többsége által megszavazott törvény.

Különben már most biztosnak tûnik, hogy egy új alaptörvény, amely Izraelt a zsidó nép nemzeti államává nyilvánítja, csak jelentéktelen dolgokban térhet el a Függetlenségi Nyilatkozat kijelentéseitõl. Ezzel körülbelül azt garantálhatja a zsidó népnek, amit Németország alaptörvénye a németeknek garantál. Így a világ sok országa az etnikai háttérrel rendelkezõ emberek nek egyszerûsített bevándorlási feltételeket szab, melyek biztosítják a «visszatérési jogot». Ilyen feltételeket szab Németország is, már ami a német származású embereket illeti, például a Volga-menti németeket.

Bolygónk 196 államának egyharmada vallási szimbólumot visel zászlaján.

31 állam vallja magát keresztyénnek, 21 az iszlámhoz tartozónak, 11 a dél-amerikai vagy ázsiai vallások képviselõinek – teljesen figyelmen kívül hagy va különben a más valláshoz tartozó kisebbségeket. Izrael zászlaja a zsidó imasálat idézi, amely kék csíkos fehér szövetbõl készül, középen a hatágú csillag a Dávid pajzsa, amit gyakran Dávid-csillagnak neveznek.

Ez egyedülálló, de nem különleges. A világot átfogó államközösség 57 állama vallja magát kifejezetten muszlim államnak, ezek állandó feszültséggel küszködnek a vallás és a demokrácia között – már amennyire érdekükben áll a demokrácia megõrzése.

A vitatott törvénykezdeményezések tulajdonképpeni címzettje azonban Mahmud Abbasz palesztin elnök marad.

«Abu Masen», amint saját népe nevezi, nem fárad el ismételni: «A palesztinok soha nem fogják Izraelt zsidó államként elismerni.» Ha ez igaz, akkor a palesztinok a kétállamiságú megoldást alapvetõen elutasítják. És mindenki, aki a közel-keleti konfliktust a kétállamiságú megoldással akarja felszámolni, az ébredés és csalódás után valószínûleg egy olyan szöveg legnagyobb támogatóivá válik, amely Izraelt a zsidó nép nemzeti államává nyilvánítja a palesztin nép nemzeti állama mellett.

JOHA NNES GER LOFF

26 Éjféli Kiáltás 2015 március

Az Olajfák hegye z Olajfák hegye Jeruzsálemtõl keletre, a Kidron-patakon túl fekszik. Gerincén három csúcs található, melyek 826 méter, 814 méter, illetve 816 méter magasak. Mivel a hegygerinc kb. 100 méterrel fekszik a Kidron-patak felett, így látszólag magasabb, mint más Jeruzsálem környéki hegyek.

Az Olajfák hegye az Ószövetségben kétféle alakban jelenik meg, kezdetben mint maaleh ha-Zeitim, azaz Olajfák emelkedõje, Zakariásnál pedig már a ma is használt nevén: har ha-Zeitim.

A hegy nevének görög alakja: Elaión, az evangéliumokban és az Apostolok Cselekedeteiben összesen tizenkétszer szerepel, ezzel a leggyakrabban említett hegy az Újszövetségben.

Az Olajfák hegye elõször Sámuel 2. könyvében jelenik meg: «Dávid pedig felment az Olajfák hegyén, mentében sírva, fejét beborítva, saru nélkül ment, és az egész nép, mely vele volt, ki-ki beborította fejét, és mentükben sírtak… És amint feljutott Dávid a hegy tetejére, hogy ott imádkozzék az Istennek, íme eleibe jött az Árkeából való Khúsai, ki ruháját megszaggatta, és földet hintett fejére… Mikor pedig Dávid egy kevéssé alább ment a hegy tetejérõl, eleibe jött Siba, a Mefibóset szolgája, két megnyergelt szamárral...» (2Sám 15,30,32;16,1).

Dávid fia, Absolon lázadása miatt menekült kelet felé Jeruzsálembõl. A

A

gyász jeleként beborította a fejét, sírt, és mezítláb ballagott a hegyre felfelé. A hegy tetejére érve megállt, és imádkozott (a hegyek tetején való imádkozás a Szentírás számos történetében visszatérõ motívum). Ekkor látta meg barátját, Khúsait, és ekkor született meg benne a terv, hogy az õ visszaküldésével hiúsítsa meg Akhitófel tanácsait. Késõbb ez a döntése kulcsfontosságú volt a gyõzelem kivívásában. Barátja megbízása után, a hegy túloldali, Betániába vezetõ lejtõjén Sibával találkozott, aki felajánlotta számára segítségét.

Elmondható tehát, hogy az Olajfák hegye elsõ megjelenésekor a problémák, nehézségek legyõzését szimbolizálja: felfelé még a nyomorúság dominált, a hegytetõn megszületett a reménység, a túloldalon pedig már a segítség várt.

A hegy Dávid király fia, Salamon életében is szerepet kapott, ám sajnos negatívat: a király szívét idõs korában elhajtották feleségei, és idegen isteneknek épített templomot és magaslatokat az Olajfák hegyén (1Kir 11,7). Háromszáz évvel késõbb Jósiás király ezeket a bálványáldozati helyeket is lerombolta.

A feljegyzések alapján az Astóret, Kámós és Milkóm pogány isteneknek épített magaslatok nem a hegy tetején, hanem a hegynyúlvány déli oldalán, a fõcsúcsoktól jóval lejjebb épültek (2Kir 23,13). Ez az ige megmagyarázza, hogy

«Jeruzsálemet hegyek veszik körül» (Zsolt 125,2)

a hegy központi része miért nem lett tisztátalanná - mint például a Hinnom fiainak völgye -, és az Úr dicsõsége miért választhatta ki késõbb ezt a helyet magának.

A babiloni fogság idején Ezékiel próféta csodálatos kijelentéseket kapott Izrael jövõjérõl. Miután szellemben Jeruzsálembe utazott, Isten megmutatta neki, hogyan fogja népét egybegyûjteni a nemzetek közül, hogy újra nekik adja az ígéret földjét. Ráadásul Isten új szövetséget: egy szívet és egy lelket ígért népének, ami már a messiási korszakra vonatkozott (vö. Jer 32,39-40, ahol egy örökkévaló szövetség tartalmát jelenti ki az Úr).

Ezek után Ezékiel azt látta, hogy az Úr dicsõsége felszállt a város közepébõl, és az Olajfák-hegyén nyugodott meg (Ez 11,23). Elképzelhetõ, hogy az Úr dicsõségének leszállása a hegyre elõre jelezte a Messiás eljövetelének helyét, hiszen az esemény elõtt éppen erre a korra vonatkozó igék hangzottak el. Konkrét kijelentést errõl azonban csak Zakariás próféta kapott: «Mert eljön az Úr, és harcol azok ellen a népek ellen, amint harcolt ama napon, a harcnak napján. És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, amely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felõl, és az Olajfák hegye közepén kettéválik kelet felé és nyugat felé, igen nagy völggyé, és a hegynek fele

észak felé, fele pedig dél felé szakad. És az én hegyem völgyébe futtok… Bizony eljön az Úr, az én Istenem, és minden szent vele» (Zak 14,3-5).

Az Úr napján, a Messiás második eljövetele során erre a hegyre érkezik vissza, hogy harcoljon népe ellenségeivel. Az óriási kataklizma során szó az Olajfák hegye szó szerint kettéhasad, hogy a menekülõ Izrael számára út nyíljon a Jordán felé keletre. Az Olajfák hegye tehát eszkatologikus fõszerepet kap a Mindenható tervében.

A prófétai kinyilatkoztatásokat követõen, a második Templom idején az Olajfák hegyén égették el a Törvényben szereplõ vörös tehenet, a hamvait pedig egy a Kidron felett épített kõhídon át vitték fel a templomhoz. Az Olajfák hegye volt a Babilonig tartó jelzõtûz-rendszer elsõ állomása is, a Szanhedrin parancsára meggyújtott, az újholdat és más ünnepeket jelzõ tüzet még a Jordán folyó völgyénél is látni lehetett.

A hegy Jézus és az apostolok életében is fontos szerepet játszott. Úgy tûnik, hogy Jézus, ha nem valamelyik közelben lakó tanítványánál szállt meg (például Lázár családjánál Betániában), akkor vagy az Olajfák hegyén vagy a hegy nyugati lábánál található Gecsemáné (Olajprés) kertben éjszakázott, amikor feljött egy-egy jeruzsálemi ünnepre (az elsõ erre vonatkozó feljegyzés a János 8,1-ban, a Sátorok ünnepénél szerepel).

Lukácsnál azt olvassuk, hogy «szokása szerint» kiment az Olajfák hegyére (Lk 22,39), Jánosnál pedig azt, hogy «gyakran gyûlt ott össze» a tanítványaival (Jn 18,2).

Miért választotta Jézus ezt a helyet?

Ennek több oka is lehetett. Egyrészt Jeruzsálemben minden lépését figyelték (többször az élete is veszélyben forgott), míg a hegyen teljesen szabadon tudott közösségben lenni tanítványaival, és nyíltan taníthatta õket. Másrészt a hegyrõl rálátott a városra és különösen a Templomra, szeretett Atyjának házára. És természetesen ismerte Zakariás hegyre vonatkozó messiási próféciáját is.

Az utolsó Pészahra való felmenetel során Jézus az Olajfák hegyéhez közeledve küldte el két tanítványát, hogy a

legközelebbi faluból (Betániából vagy Bétfagéból) egy szamarat hozzanak a számára. A hegyen átvezetõ hágóra már a szamár hátán érkezett meg a Messiás (Zak 9,9), akit lefelé méltó módon köszöntött népe: «Áldott a Király, ki jön az Úrnak nevében! Békesség a mennyben, és dicsõség a magasságban!» (Lk 19,38).

Innen, az Olajfák hegyérõl látta meg Jézus Jeruzsálemet, és tudva, mi vár a szeretett városra, hangosan sírva prófétált felõle (Luk 19,41-44). Az utolsó idõkre vonatkozó fontos tanításait is az Olajfák hegyén mondta el tanítványainak (Máté 24,3, Márk 13,3). Itt beszélt többek között arról, hogy a nagy nyomorúság idején «akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre». Két nap múlva pedig, az utolsó vacsorát követõen a tanítványokkal együtt dicséreteket énekelve ment ki az Olajfák hegyére (Mt 26,30, Márk 14,26). A Gecsemáné kertben gyötrõdve imádkozott, miközben tanítványai - akárcsak a megdicsõülés hegyén - elaludtak (Lukács 22:39).

Késõbb itt talált rá Júdás, aki jól ismerte a helyet korábbról.

Feltámadása után negyven nappal Jézus az Olajfák hegyén mondta el legutolsó üzenetét tanítványainak: «Vesztek erõt, és lesztek nekem tanúim» - ApCsel 1,8), megáldotta õket, majd a szemük láttára felemeltetett a mennybe, amíg csak egy felhõ el nem takarta (Lk 24,50-51). A megdöbbent tanítványokat két angyal vigasztalta azzal, hogy Jézus akképpen jön majd vissza, amint elment (ApCsel 1,10-11).

Zakariás próféciája alapján hozzátehetjük: nem csak akképpen, hanem ugyanoda is! Összefoglalásként elmondható, hogy az Olajfák hegyének Dávidtól kezdve Jézus Krisztusig különleges szerep jut a Bibliában. Isten kiválasztotta ezt a hegyet, hogy nagy dolgokat mutasson be rajta, és ez a szerep a Messiás visszatérésében fog kicsúcsosodni. A zsoltáros szerint az Úr szeretetének és védelmének jelképeként «Jeruzsálemet hegyek veszik körül» (Zsolt 125,2). A legfontosabb ezek közül kétségtelenül az Olajfák hegye. sZER ZÕ ENGEDÉLYÉV EL

Éjféli Kiáltás 2015 március

27

ÉJFÉLI KIÁLTÁS

A missziós szolgálat létrejötte NyugatEurópában Missionswerk Mitternachtsruf (Éjféli Kiáltás Misszió) alapjait Svájcban rakták le 1955-ben (l. ÉK 15/1). Hat évvel késõbb küldték ki az elsõ misszionáriusokat a tengeren túlra, Bolíviába (l. ÉK 15/2).

De nem csupán ez volt az egyetlen, amikor a Misszió kiterjesztette határait a kezdeti évek során. 1955 és 1961 között Isten kegyelmébõl Nyugat-Európában is jelentõs mértékben terjeszkedhetett.

Emberileg nézve kellemetlenségekkel indult. 1955-ben az alapító, Wim Malgo feleségével és három gyermekével Thunban élt. Amikor ezek után ikreik születtek, kis lakásuk bérlését felmondták. Átmeneti lakhelyet néhány évre a Thunerseenél talált magának a héttagú család, majd hat hónapra ismét Thunban.

Ezután ismét új szállás után kellett nézniük. Ez a körülmény Malgóékat visszavitte hazájukba, Hollandiába.

1957 végén Annie Malgo szüleinél laktak Leidenben. Ez egyben a hollandiai Éjféli Kiáltás szolgálatának kezdetét is jelentette.

Wim Malgo kapcsolatba kerül feleségének, Annienak a bátyjával, Henk Schoutennel, ak i aktíva n részt vesz a hollandiai Éjféli Kiáltás kiépítésében. Õk közösen sok rádióadást készítettek, amelyeket mindig a svájci Genfben vettek fel.

A

28 Éjféli Kiáltás 2015 március

Manfred Kreutz a posta elõkészítése közben

Ott élt Peter van Woerden, másik holland ismerõsük, aki a lakásában rendelkezett egy kis stúdióval. Wim Malgo és Henk Schouten prédikáltak, Annie Malgo énekelt és Peter van Woerden zongorán vagy Hammond-orgonán kísérte. Már 1958 elején a «Tanger hangja» rövidhullámú rádióadásban közvetítették szolgálatukat.

Ezzel párhuzamosan Wim Malgo sokat utazott Németországba és Svájcba is különbözõ alkalmakra, ahol eg yre nag yobb hallgatóság gyûlt össze. Irányadóak voltak az olyan visszatérõ «keresztes hadjárat na k» nevezett szolgá latok, amelyek alkalmával Wim Malgo egy héten át minden este a bibliai próféciákról prédikált, valamint bûnbánatra és megszentelõdésre szólította fel hallgatóságát. Abban az idõben, amikor a második világháború még élénken élt a többség emlékezetében, az emberek szabályszerûen éheztek Isten igéjére,

és csapatostól jöttek az összejövetelekre.

Németor sz á g ba n a m issziós munka összejövetelek szervezésével indult, a Misszió barátainak, segítõinek levélcímei által kezdett fokozatosan növekedni. Az Éjféli Kiáltásnak 1957-ben lett elõször levélcíme a Necker melletti Lauffenb en, 1958 -ba n Wü r z bu r g ba n, 1964-ben Bruchsalban és 1966ban Laufenburgban. Majd 1968ban került a Misszió Németországban is hivatalosan bejegyzésre Herbert Nötzold vezetésével. 1969ben az Éjféli Kiáltás Albbruckba költözött, ahol berendezhette elsõ iga zi irodáját Németország ba n a l k a l m a z ot t mu n k at á r s a k k a l.

Nem sokkal késõbb átköltöztek Waldshutba, majd ezután 1978ban Lottstettenbe, ahol Manfred Kreuz lp sok éven át vezette azt.

Ma ott csupán egy könyvraktárunk mûködik, miközben a német iroda és postázó részleg az Éjféli Kiáltás

svájci központjába került. A kezdetektõl napjainkig az Éjféli Kiáltás legnépesebb és leghûségesebb baráti köre valóban Németországban található.

Vissza Hollandiába. 1959 márciusától a «keresztes hadjáratokra» Rotterdamban került sor, amelyek 1962-ben megérintették Gonnie Pothofot is – aki az elsõ misszionáriusnõ volt Bolíviában, és hosszú évek óta ma is ott szolgál. De a hollandiai munka, fõleg a rádión keresztül szépen növekedett, és 1962-ben megjelenhetett az Éjféli K iá ltás folyóirat elsõ szá ma a z ország nyelvén. Ebben az évben a Malgo család a stúdióval együtt elköltözött Svájcon belül a Zürich melletti Pfäffikonba.

A hollandiai munka tovább folytatódott. Ennek folytán 1969-ben a holland Éjféli Kiáltás naponta szolgált az «Anden hangja» címû mûsorával. Ebben az évben Henk és Nonki Blok vette át a munkát, akik hosszú éveken át vezették ezt a Missziót, egészen nyugdíjba vonulásukig, de önkéntesekként még ma is besegítenek.

A francia nyelvû munka a némethez hasonlóan fejlõdött, mindenesetre szerényebb keretek között A z Éjféli K iá ltás már 1957-ben rendelkezett Mulhouseban levelezési címmel. 1961-ben John és Huguette Hasler egy raktárt rendezett be Le Locleban, a scájci óraipar bölcsõjében. John Hasler tagja volt a Tissot óragyár igazgatóságának.

Wim Malgo és John Hasler Le Locle-i irodában

Onnan intézték a kezdeti években a francia missziós munkát. John Hasler késõ bb belépett a svájci Éjféli Kiáltás Egyesület vezetõségébe, majd egy ideig elnökeként tevékenykedett. Ma a francia kiadói feladatokat a svájci központban végezzük el. mnr Megrendelhetõ: Megrende www.ejfeelikialtas.hu 1135 Buddapest, Palóc utcaa 2. ejfel@t-onnline.hu Tel.: (+366 1) 3500-343

Rainer Wagner

Kézikönyv Isten üdvtervérõl és a hit alapjairól

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon

Ára: 1 450,- Ft + postaköltség

Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra!

Ára: 980,- Ft Éjféli Kiáltás 2015 március

29

Éjféli Kiáltás Misszió

INNEN-ONNAN ÁMEN ÁMEN

In memoriam: Wim Malgo, alapító

1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: (00-36-1) 3500-343 E-MAIL: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

Betekintés azokba az imatémákba, melyekért az Éjféli kiáltás Misszióban imádkoznak. Köszönöm, ha Te is támogatsz ebben!

Köszönetet mondunk • azért a 60 évért, amelyben az Éjféli kiáltás Misszió hatékonyan tevékenykedhetett.

• Köszönjük a 25 év magyarországi munkákért való imádságokat. Kérjük hordjátok továbbra is imáitokban ezt a munkánkat is.

• az új nemzedékért a misszió központjában és a különbözõ állomáshelyeken, akik megosztják velünk a terheket és a feladatokat.

• a Haigerban tartandó bibliai próféciákkal foglalkozó konferenciáért, amely minden tekintetben bõséges áldást hozott, és azért a tényért, hogy vannak még gyülekezetek, amelyek megosztják velünk a bibliai próféciák hirdetésének terheit.

• Kérjük az Urat, hogy több gyülekezetekbe látogathassunk el Isten Igéjével a Bibliai Próféciákról.

• •

• •

•

•

•

• Imádkozunk • Az elõttünk álló Húsvéti Konferenciáért, az ide utazó testvérek elszállásolásáért, és Missziónkért az egész világon.

• Fiatal misszionáriusokért Guatemalában és Uruguayban.

• A bolíviai misszionáriusaink felkészítéséért, Mathias és Doro Rindlisbacherért, akiket a Húsvéti Konferencián küldenek ki hivatalosan, és ápr. 13-án utaznak.

• Samuel Rindlisbacher németországi igehirdetõ körútjáért, aki Mathias és Doro Rindlisbacherrel utazik együtt.

Téma: «Egyedül Jézus». Márc. 3–19.

• Jonathan Malgo és Norbert Lieth idehirdetõ útjáért az észak-németországi térségben. Téma «Profetikus utazás a Biblián át». Márc. 7.–15.

• A különbözõ tevékenységek támogatásáért, áldásaiért, úgy a külsõs

30 Éjféli Kiáltás 2015 március

• •

•

tevékenységekért, mint a missziós területen végzett munkáért Svájcban: a gyülekezeti, a gyermek és ifjúsági munkáért, az idõs emberek gondozásáért, az EBTC, WOBI, Precept Biblestudies, KEB rendezvényekért és más alkalmakért.

A holland misszió átszervezéséért.

Irodalmunk francia nyelvû fordítóiért, akik Franciaország és Afrika számára fordítják irodalmunkat.

Nyitott ajtókért Skandináviában.

Résztvevõkért a tervezett izraeli utazásokra (Svájcból, Németországból, Romániából, Magyarországról és Brazíliából).

A sokoldalú pénzügyi terhekért, ill. kihívásokért, amelyek a misszió munkájában jelentkeznek, például a különbözõ projektek és missziós állomások támogatása.

Folyóirataink szétküldéséért, terjesztéséért, amit önkéntes munkatársaink, gyülekezeti tagok végeznek, és így óriási költséget tudunk megtakarítani.

Kérjük és várjuk a testvérek jelentkezését.

A nehéz gazdasági helyzetért, aminek kihatása van az Éjféli Kiáltás kiadói, iratterjesztõi munkájára.

Minden egyes munkatársunkért Svájcban, Németországban, Romániában, Magyarországon, Brazíliában, Olaszországban, Hollandiában, az USA-ban, Kamerunban, Guatemalában, Argentínában, Uruguayban és Bolíviában: hogy mindenki a tõle telhetõ legjobb teljesítményt nyújtsa, és az Úrtól kérjenek bölcsességet munkájukhoz, hogy annak gyümölcse is legyen, és hatni tudjon a mi Urunk dicsõségére.

Folyóirataink tartalmi összeállításáért, elõállításáért, valamint fordításáért.

Missziónk irodalmi termésének, minden eszközének igazi szellemi gyümölcseiért, melyekkel Jézus Gyülekezetét világszerte építi; bölcsességért a megjelentetni kívánt szellemi táplálék kiválasztásában. Ébredésért a keresztyének között, imádkozunk, hogy az Úr eljövetelét mindenki buzgón várja (és azért, hogy ehhez ez a folyóirat is hozzájáruljon).

MEGJELENIK: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

SZÖVEGSZERKESZTÕ: Conno Malgo FORDÍTOTTA: Dálnoki László, Miklós Margit TÖRDELÉS: ÉKM KÉPSZERKESZTÕ: Elishevah Malgo KIADJA: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 350,-Ft+postaköltség ÉVES ELÕFIZETÉS DÍJA: 5000,-FT + postaköltség (800,- Ft) A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB KIADÁSÉRT FELEL: a Misszió elnöke, erzsebet.nagy@mnr.ch LELKIGONDOZÓI KÉRDÉSEKBEN ÍRJON A FENTI CÍMÜNKRE. BETH-SHALOM IZRAELI UTAZÁS: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 TEL.: (+36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

ISSN: 0866-0425

MISSZIÓS ISTENTISZTELETET TARTUNK MINDEN VASÁRNAP 10 ÓRAKKOR! SZERETETTEL VÁRUNK MINDENKIT! 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2.; TEL.: (1) 2360896

FIGYELEM!

Missziónk hétfõtõl-péntekig 9-tól 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13,9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

INITIALEN DER AUTOREN IN DIESER AUSGABE mnr = Redaktion Mitternachtsruf

Szenzációs könyvcsomag Akár

akció!

70 % kedvezmény!

Csak az újságolvasók részére!

WIMkönyvcsomag MALGO

Mi az elragadtatás – mindent tudsz róla?

Illés titka Az Isten Báránya Illés köntöse A közbenjáró imádság ereje

WIM MALGO

Az Ezeréves birodalom – utópia?

MARCEL MALGO

Segítség a követésben

ZIMÁNYI JÓZSEF

Jézus sem mondja meg neked

könyvcsomag II. könyvcsomag könyvcsomag

Csak most

144 000 + 2 tanú Kik azok?

Emberek, akik Istennel járnak Jeruzsálem vagy Bábel Remény a búskomorságban Izráel utolsó fia Sámson

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl Fénysugarak Abdiás könyvébõl

Bizalom a mindenható Isten iránt

Barzillaj Kozmetika a pokol küszöbén Találkozás Salamonnal Szolgálat követés nélkül Saul Igazi hõsök Bárki látja õket felismeri

A határtalan irgalom határai

1000,-Ft

csomagonként + postaköltség

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen gy és gy gyorsan vásárolhat kiadványainkból: y http://ejfelikialtas.hu/tb p // j / Az akció érvényes 2015 március 31-ig ✶✶ A könyvek árai csomagonként értendõk, darabonkénti vásárlás esetén az eredeti ár érvényes ✶

1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

www.ejfelikialtas.hu

V. Nemzetközi Izrael konferencia Budapesten a Dunán 2015. július 18.

Regisztrálj már most!

Levélben: 1135 Bp, Palóc u. 2.

Emailben: ejfel@t-online.hu Interneten: www.ejfelikialtas.hu Telefonon:+36 1 3500 343 Gazdag zenei program! Ára: 420,-Ft

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ! 2000,- Ft/fõ +Étkezési hozzájárulás: 500,-Ft/fõ

www.ejfelikialtas.hu