Hírek izraelből 2014 12

2014 december / 5775

HÍREK

Nr.

1 12

www.hirekizraelbol.hu www hirekizraelbol hu

ABBÁSZ PALESZTIN ELNÖK IGAZI ARCA

‫בית שלומ‬

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet

A könyv elmélyült kutatás és teológiai eológiai hallgatók több évtizedes tanítása sa után került kiadásra. A Bibliai kortörténet rténet elénk tárja Isten népe történetének ének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén ember mber számára alapvetõen fontos.

Ára: 1450,-Ft + postaköltség

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu

1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu TEL.: (061) 3500-343

A Szentföld és lakosságának rövid története az elsõ Szentély építésétõl napjainkig

Vajs Tibor

IZRAEL egy nép történeti panorámája

Ára:

750,-Ft + postaköltség

Ára: 3300,- Ft karácsonyig csak

2970,- Ft + postaköltség

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343

JUSZEF MOSZAB HASSZÁN

A HAMASZ FIA MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343

EGY HAMASZ-BENNFENTES MEGRÁZÓ, KÖNNYEKET FAKASZTÓ, KIJÓZANÍTÓAN IGAZ TÖRTÉNETE A KÖZEL-KELET VALÓSÁGÁRÓL! IZRAEL ÉS A HAMASZ VISZONYA NAPJAINKBAN IS - MÉG OSZAMA BIN LADEN HALÁLA KAPCSÁN IS - A KÖZELKELETRÕL SZÓLÓ HÍRADÁSOK EGYIK LEGGYAKORIBB TÉMÁJA.

KÖSZÖNTÕ

KEDVES IZRAEL-BARÁTOK!

6

28 4

CÍMLAPON: ABBASZ PALESZTIN ELNÖK IGAZI ARCA

6

Az EU úton a palesztin állam elismerése felé

7

Gáza «kettõs megszállása»

8

Rövid jelentések

10

A Hezbollah Milícia már Izrael határait veszélyezteti

11

Az Iszlám Állam a Sínai-félszigeten is aktív

12

Létezhet-e Izrael az USA támogatása nélkül?

13

EU támogatói díjak izraeli tudósoknak

14

Izraeli fejlesztés megakadályozhatja a glaukóma okozta vakságot

16

Deichmann az «inspiráció forrása volt»

18

Szentföld története az egymást váltó uralmak alatt

19

Zsidók bevándorlási hulláma a 19. század végétõl

20

Mit jelent a zsidóságnak a szombat

22

Szombatév

23

Szent háború?

24

Hanuka

26

Cippori

28

AZ IZRAELI KATONÁK IGAZI ARCA

29

BIBLIA ÉS IZRAEL Miért van Izraelnek olyan sok ellensége?

Ruben Rivlin államelnökként tartott elsõ beszédében felszólította az összegyûlt Knesszet képviselõket, hogy vitáikat a kölcsönös tiszteletadás keretein belül folytassák. «Nehéz, fájdalmas és véres nyár áll mögöttünk. Ez alatt a hosszú nyár alatt meg kellett volna értenünk, hogy össze kell fognunk a külsõ ellenség ellen, de szomorú módon inkább azzal voltunk elfoglalva, hogy belsõ ellenséget keressünk.»

Az elnök döbbenetét fejezte ki afölött, hogy a viták során a legdurvább fenyegetések és sértések hangzottak el, ami megmérgezte a légkört. Ez a durva fellépés egymással szemben nemcsak a társadalmi média sajátossága, hanem sajnos már a Knesszet képviselõk szokásává is vált. Rivlin felolvasott néhány példát azokból, melyeket a médián keresztül neki címeztek: «Te hazug zsidó», «az arabok átkozott ügynöke», «áruló, a Hezbollah elnöke».

Rivlin emlékezett még arra, hogy 2005-ben, amikor a Knesszet úgy döntött, hogy Izrael kivonul a Gázai-övezetbõl, Chaim Oron a baloldali Meretz párttól és Zvi Hendel a jobboldali Tkuma párttól, aki ráadásul még a Gázai-övezetben is élt, ellentétes nézeteik ellenére megölelték egymást. Az elnök figyelmeztette a képviselõket, hogy tanuljanak tõlük. Reméli, hogy az õ példájuk követendõ példa lesz az elkövetkezendõ években. Különbözõ véleményük ellenére is két meggyõzõdéses cionista átölelheti egymást.

Jóllehet az éles viták szerves részei a Knesszetnek, mondta Rivlin, a hevesség különben sajátossága az izraelieknek, ami bizonyos esetekben jó is lehet. Ennek ellenére arra kérte a képviselõket, hogy az izraeli társadalom különbözõ képviselõi között zajló vitákban – legyenek arabok, zsidók, ultra-ortodoxok vagy világiak – mérsékeljék a hevességet. Hiszen csak példamutató magatartással vívhatnak ki maguknak tiszteletet és megbecsülést.

Az új államelnök azzal is feltûnést keltett, hogy izraeli elnökként elõször vett részt az évente megtartott megemlékezõ ünnepségen, ahol a 47 arab civil lemészárlására emlékeztek. Õket 1956. október 20-án a Kafr-Qasim arab városkában izraeli határõrök lõtték agyon. Rivlint e bátor kiállásáért zsidó részrõl elítélték, de az araboknak nagyon sokat jelentett ez a gesztus, mellyel elismerte az akkor történtek tragikus voltát.

Rivlin minden alkalommal figyelmeztetett, hogy a gyûlöletnek soha nincs jó vége. «Nem szabad hagynunk, hogy a gyûlölet határozza meg az életünk», mondta. «Nehéz múltat tudhatunk magunk mögött. Két különbözõ néphez tartozunk, melyeknek ellentétesek az elképzeléseik.» Annak is tudatába van, hogy az arabok álma nem teljesedett be, és hogy vannak arabok, akik a zsidó rasszizmustól szenvedtek. Mégis hisz abban, hogy megtalálják az együttélés útját. Az egyik nem hagyhatja figyelmen kívül a másikat, amint mondta: «Az egyik nem fog azáltal eltûnni, hogy a másik nem bírja elviselni. Figyelembe kell vennünk egymást, fõleg mert nincs más választásunk, csak az, hogy egymás mellett éljünk.»

Felszólította az arab és zsidó vezetõket, hogy határozottan elemeljék fel szavukat a hecckampány és terror ellen. Ez a felhívás sajnos nem hallható elég tisztán és hangosan. Az erõszak elítélése nem a gyengeség jele, hanem épp ellenkezõleg, az erõé. – «Tanuljunk meg, mint Ábrahám, Izmáel és Izsák gyermekei, együtt élni!»

Rivlin megválasztása, aki a jobboldali Likud párt tagja, vitatott volt, fõleg azért, mert békülékeny magatartása az egész népre kiterjedt, természetesen az arabokra is, és ez egyeseknek nem tetszett. Most már azonban látható, hogy nyílt, megnyerõ magatartása, amely a nép minden rétegének tetszését elnyerte, az a plusz, amire Izraelnek szüksége van.

A karácsony, melyet a szeretet ünnepének is neveznek, emlékeztessen újra bennünket, mi a fontos az életben – szeretetet, jóságot és megbékélést vetni, amint azt Jézus tanította.

Ebben az értelemben kívánok minden kedves Olvasónknak gazdagon megáldott ünnepeket, és szívélyes Shalommal köszöntelek Benneteket Israelbõl

Fredi Winkler Hírek Izraelbõl | 2014/12

3

ABBÁSZ PALESZTIN ELNÖK IGAZI ARCA

Ehhez a számunkhoz

A

Hírek Izraelbõl e számában olyan cikkeket olvashat a kedves Olvasó, melyek a kis Izrael egyedülállóságát húzzák alá: Jóllehet a zsidó állam nagyon kicsi ország, többet teljesít, mint sok nagy nemzet. Több területen áll a mai Izrael a világ élvonalában. Sokszor olvassuk a Bibliában amint Isten így beszél népérõl: «Te a legkisebb vagy a népek között» (vö. pl. 5Móz 7,7.) Az Újszövetségben a Gyülekezetrõl ezt találjuk: «…és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem elõkelõk, sõt lenézettek; és a semmiket, hogy semmik-

ké tegye a valamiket» (1Kor 1,28). Az Úr célja elérésére elõszeretettel használ olyan eszközöket, melyeket az emberek megvetnek. Isten egészen másként gondolkodik. Izrael több szempontból is rendkívüli: Egyrészt nincs a földön még egy olyan ország, amelyet úgy gyûlölnének, mint Izraelt. Másfelõl nincs még egy hasonlóan kicsi ország, amely annyi találmányt, tudományos vívmányt mutathatna fel, mint a zsidó állam. Mindkét «rekord» oka és eredete Izrael isteni kiválasztottságában rejlik.

Feltétlenül olvasd el az erre vonatkozó cikket.

CM∎

CÍMLAPON

ABBÁSZ PALESZTIN ELNÖK IGAZI ARCA

Izrael két prominens személyisége is kommentárban fejtette ki véleményét a Palesztin Autonómiahatóság elnöke, Mahmud Abbász törekvéseivel kapcsolatban. Különbözõ megítélésük igencsak tanulságos.

4

Hírek Izraelbõl | 2014/12

S

Shimon Schiffer kommentárjában, amely az Ynet internetes hírportálon jelent meg, Mahmud Abbásznak az ENSZ közgyûlése elõtt tartott beszédét agresszívnek és történelmi hamisításokkal teletûzdeltnek nevezte. Mégis azon a nézeten van, hogy Izraelnek nincs jobb alternatívája e tárgyalópartnerrel szemben. Felteszi a kérdést:

«Ha abból indulunk ki, hogy Mahmud Abbász nem tárgyaló partner számunkra, akkor ki lenne az?

Talán Khaled Masha’al (a Hamasz politikai szárnyának vezetõje) vagy Ismail Haniyya (a Hamasz szóvivõje a Gázai-övezetben) megfelelõbb partner lenne a tárgyalásokon?»

Schiffer így érvel: «Még ha a palesztinelnök említett beszédé-

ABBÁSZ PALESZTIN ELNÖK IGAZI ARCA

nek néhány kijelentése nem is volt más, mint a történelem durva meghamisítása, ami kétség kívül rendkívül felháborító, továbbra is az elõtt a fájdalmas valóság elõtt állunk, hogy mindkét nemzet minden irányban keresi azt a megoldást, amely az izraelieknek biztonságot, a palesztinoknak önrendelkezést biztosítana. Ezek és hason-

amerikai nagykövete, a palesztin elnöknek ezt a pluszpontját is kétségbe vonja, õ ugyanis azon a nézeten van, hogy Abbász törekvéseivel nagyobb veszélyt jelenthet Izraelnek még a Hamasznál is. Már a bevezetõ mondatában megindokolja nézetét: «Az a palesztin vezetõ, aki Izrael Államot, amely a Holokauszt hamujából támadt fel, gázai népir-

minden központi témát a 1967-es határvonal alapján kellene tárgyalni, ideértve a menekültproblémát is, de biztonsági megállapodás nélkül. Ha Izrael ezeket a feltételeket nem fogadja el, Abbász a nemzetközi törvényszékhez fordul, hogy szankciókat kérjen Izrael ellen.

Ezzel kapcsolatban Oren megjegyzi: «Még ha a nemzetközi közösség

k

Michael Oren, Izrael egykori nagykövete Amerikában: «Az a palesztin vezetõ, aki Izrael Államot amely a Holokauszt hamujából támadt fel, gázai népirtással, apartheid jelleggel és etnikai tisztogatással vádolja, biztosan nem törekszik arra, hogy partner legyen a béke megteremtésében.»

ZZ

Z

ZL

NL

SHG

LD RU

J

ló kijelentések, melyek minden évben elhangzanak ezen a fórumon, inkább szimbolikus természetûek, és híjával vannak minden politikai jelentõségnek. Kliséket ismételnek azért, hogy szónok honfitársainak elvárásait kielégítse. Ebben az évben azonban eltért Abbász a ‹rutintól›: Agresszív beszédében palesztin megbízóinak be akarta bizonyítani, hogy függetlenségi törekvéseikben valóban van lehetõségük az elõrelépése a nemzetközi közösség elõtt.»

Ezenkívül Schiffer úgy véli: «Két lehetõség van arra, hogy Abbász beszédére reagáljanak: ‹Megmondtam, hogy Abbász nem partner a békekötésben ...›, Netanjahu valóban így is nyilatkozott. A másik lehetõség abban áll, hogy az alternatívákat elemezzék ... Még ha Abbász történelmi ostobaságokat is hangoztat, nem szabad elfelejteni, hogy éppen õ és az emberei azok, akik teljes mértékben együttmûködnek az izraeli biztonsági erõkkel.» És Schiffer egy nagyon fontos következtetést von le: mindketten teszik ezt sokakkal ellentétben, hogy a terrorcselekményeket megakadályozzák. ...

Michael Oren, Izrael egykori

tással, apartheid jelleggel és etnikai tisztogatással vádolja, biztosan nem törekszik arra, hogy partner legyen a béke megteremtésében.

Az ENSZ közgyûlés elõtt elmondott beszédében Abbász tagadta a zsidó népnek Izrael földjéhez és Jeruzsálemhez való történelmi kötõdését. Ez alkalommal azonban példanélküli üzenetet is világgá kürtölt: Õ nem érdekelt a tárgyalásokban – még akkor sem, ha azt az amerikaiak közvetítik – és egyáltalán nem érdekelt egy tartós békében, amely a biztonsági megállapodásokon és a kölcsönös elismerésen nyugszik. Jóllehet az izraeli közvélemény már rég belenyugodott, hogy az országnak egyáltalán nincs olyan partnere, akivel békét köthetne, most azonban egy új ténnyel kell szembesülnünk: Abbász olyan veszélyt jelent, amelyet a továbbiakban esetleg stratégiai jelentõségûnek kell tekinteni, és komolyan kell venni éppúgy, mint a Hamasz részérõl érkezõ taktikai veszélyeket.»

Oren még egyszer visszatér Abbász kinyilvánított céljaihoz: Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ki kellene hirdetnie egy kilenchónapos tárgyalási sorozatot, amelyben

szankciókat is ró ki Izraelre, melyek ártanak Izrael gazdaságának, és akadályozzák az izraeliek utazását a világban, mégis fontos az, hogy megértsük, Abbász attól még nem ígér jobb kilátásokat a tárgyalásokon, hanem tulajdonképpeni célja az, hogy a cionista kezdeményezéseknek véget vessen.»

Oren levon még egy másik következtetést is: És ha mindez Izrael számára stratégiai fenyegetettséget is jelentene, nincs arról szó, hogy ne találnának lehetõséget annak megoldására. «Amint Abbász megpróbál a tárgyalásokat megkerülve haladni, úgy Izrael is választhat kerülõ utakat; ennek érdekében azonban aktívan kell cselekedni.» Oren azt a nézetet vallja, hogy Izraelnek nem szabad addig várnia, míg elveszíti a jövõje feletti ellenõrzést. Izraelnek most kell igazán aktívnak lennie, mégpedig a diplomácia színpadán. «Izrael olyan politikai kezdeményezést kell elindítson, amely saját létfontosságú érdekeit tartja szem elõtt, és határokat megállapítania, melyek jövõnket, nemzeti identitásunkat egy demokratikus zsidó államban biztosítják.»

AN∎ Hírek Izraelbõl | 2014/12

5

ABBÁSZ PALESZTIN ELNÖK IGAZI ARCA

AZ EU ÚTON A PALESZTIN ÁLLAM ELISMERÉSE FELÉ Svédország volt az elsõ európai állam, amely állami státuszt tulajdonított Palesztinának. Izraelben dominó effektustól tartanak.

S

Svédország újra éllovas volt.

Mindössze néhány nappal azután, hogy a skandináv állam új kormányt választott, Stefan Löfven kormányfõ, a szociáldemokrata munkapárt elnöke kihirdette, hogy országa kész elismerni Palesztinát államként. Izraelt a bejelentés valósággal sokkolta. Jóllehet az ENSZ közgyûlése már két évvel ezelõtt elismerte Palesztina függetlenségét, az EU mindeddig nem jelentett ki hasonló álláspontot. Megjegyzendõ, hogy egyes európai országok, mint Magyarország, Szlovákia, Románia, elismerték ugyan a palesztin államot, de az az elismerés az EU-hoz való csatlakozásuk elõtt történt. Jeruzsálemben biztosak abban, hogy a svéd lépés láncreakciót fog kiváltani.

A félelmek beigazolódni látszanak, mert néhány nappal késõbb Nagy Britannia is hasonló nyilatkozattal hozakodott elõ. A brit parlament 274 igen és 12 nem szavazattal megszavazta Palesztina államként való elismerését. A brit királyság sajtója ezt a lépést «történelminek» nevezte. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szavazáskor a parlamenti képviselõk fele sem volt jelen. A konzervatív párt szinte minden képviselõje hiányzott. De a Labor-képviselõk egy negyede is hiányzott, akiknek pártja a deklaráció egyik fontos szószólója volt. Azt is fontos megérteni, hogy a «hátul ülõk» beadványáról van szó, úgyhogy az a szavazás eredményének ellenére nem kötelezõ a kormányra nézve.

Ez azonban Izrael szemszögébõl sovány vigasz. Matthew Gold, Izraelbe akkreditált brit nagykövet, az egyik jeruzsálemi rádióadónak elmondta: «Izrael valóban elkezdhet aggódni. Ez a döntés nem fogja ugyan a brit politikát befolyásolni,

6

Hírek Izraelbõl | 2014/12

de hozzájárulhat a közvéleményben bekövetkezõ változásokhoz.»

Ezek után várható, hogy a spanyol parlamentben is hasonló szavazás fog lezajlani. Az is kétségtelen, hogy más EU tagállamok is beállnak a sorba. Izraelben úgy vélik, hogy az EU maga is követni fogja ezt a példát. Továbbá azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy az EU kemény szankciókkal sújtja Izraelt. Olyan szankciókról beszélnek, amelyeknek az lenne a céljuk, hogy «a két állami megoldás lehetõségét fenntartsa». Ezzel kapcsolatban a francia külügyminiszter, Laurent Fabius elmondta: «Eddig az volt a meggyõzõdésünk, hogy az elismerés tárgyalásokhoz kell kötõdjék. Nekünk nem érdekünk a jelképes tiltakozás, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a békét elõmozdítsuk.»

Hogy miként fog alakulni a helyzet, nagymértékben attól függ, hogy újra tárgyalóasztalhoz ül-e Izrael és a Palesztin Autonómiahatóság. Amerika megpróbálja ugyanezt John Kerry külügyminiszter közvetítésével. Ha ez a folyamat is kudarcot vall, akkor 2015 januárjában benyújtják a kérvényt az ENSZ közgyûlésnek Palesztina elismerésére. Amerika azt az álláspontot képviseli, hogy

a konfliktust semmi esetre sem lehet egyoldalú lépésekkel megoldani, és valószínûleg megvétózza a kérelmet, így aztán a küzdelem visszaterelõdik a nemzetközi színtérre. Gold, brit nagykövet adott Izraelnek egy receptet, ami szerint cselekednie kellene: «Az izraeli kormánynak minden körülmények között el kellene kerülnie a telepek kiépítését, segítenie kellene Gáza felépítésében és fel kellene vennie a tárgyalások fonalát a Palesztin Autonómiahatósággal.»

Izrael miniszterelnöke, Netanjahu, sziklaszilárdan kitart a júdeai és samáriai telepek mellett.

A kormánykoalíció többsége is mellette áll. Ha Netanjahu más álláspontra helyezkedne ebben a kérdésben, saját koalíciójával kerülne szembe. Pillanatnyilag ez lenne a legutolsó lépés, amit Netanjahu meglépne.

«Izraelnek nincs külpolitikája», mondta egyszer a legendás amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger. «Izrael magatartása nemzetközi téren alapjában véve az izraeli állam belpolitikájának tükörképe.» Ha megnézzük Netanjahu alapelveit és az általa alkotott kormányt, akkor úgy tûnik, hogy Kissinger évtizedekkel ezelõtt tett kijelentése ma is érvényes. AN∎

ABBÁSZ PALESZTIN ELNÖK IGAZI ARCA

GÁZA «KETTÕS MEGSZÁLLÁSA»

A

A Gázai-övezet ázai-övez kife kifelé gyõzelmi kiáltásokat küldözget. Az Izrael okat kül küldözget Állam ellen 50 n napig tartó harci cselekmények növelték kmények növ növelté a Hamasz tekintélyét.

Bõvült azoknak a ekintélyét. ntélyét. Bõvü köre, akik az Izrael elleni bojkotre, e tot támogatják.

Ha azonban a nem ot azo hivatalos jelentéseket megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a Hamasz egyáltalán nem került ki jól az események sodrából. A palesztinok között túl nagy a neheztelés és a csalódás. A Gázai-övezet lakosainak nagy része otthonaik lerombolását tulajdonképpen a Hamasz számlájára írja.

Amikor Israel bejelentette a «Védvonal» katonai hadmûvelet végét, mivel a Hamasz és a többi terrorszervezet végre betartotta a tûzszünetet, Gáza lakosai keserû valóságra ébredtek. 2000 halott, sebesültek ezrei és 18000 fedél nélküli lakos. Ijesztõ számok, fõleg, ha meggondoljuk, hogy a tûzszünet izraeli feltételei az 50 napos háború után szinte ugyanazok, mint amelyek a harci cselekmények megkezdésekor voltak.

A Gázai-övezet sokat szenvedett lakossága ezek után felveti a kérdést, vezetõik tulajdonképpen miért folytatták a háborút, ha abból semmilyen jobb feltételek, megoldások nem következtek.

Közben visszatért a mindennapi rutin, már ami az általános helyzetet illeti: A gázai lakosok tompa búgást hallanak a fejük fölött. Min-

denki tudja, hogy ezt az izraeli drónok okozzák. A vízcsapból sós víz folyik, a víztisztító rendszer nem mûködik. Sok üzletnek hiányos a felszereltsége, és a Hamasz vaskezekkel uralkodik tovább. Akire pedig az Izraellel való kollaborálás leghalványabb gyanúja is esik, elbúcsúzhat az életétõl. Nem sokat vacakolnak a bírósági tárgyalásokkal, hanem helyben agyonlövik.

A vaskéz további intézkedése az adóztatás. A közterhek valósággal térdre kényszerítik a lakosokat.

A Gázai-övezetben ez idõ tájt a helyzet jellemzésére a «kettõs megszállás» fogalma terjedt el.

Külföldi újságírók, akik visszatérnek Gázába, általános levertségrõl, reménytelenségrõl számolnak be. A lakosság körében általános búskomorság uralkodik, mivel kezdik felfogni, hogy nem mindenért tehetik Izraelt felelõssé.

«Az Izrael elleni rakétatámadásnak semmi értelme sincs», idézte Francesca Borri olasz haditudósító a gázai lakosokat. «Próbáljuk magunkat meggyõzni arról, hogy életünknek az az értelme, hogy harcoljunk Izrael ellen. De közben feltesszük a kérdést: Miféle harc ez és milyen áron? Egy egész nemzedék nem ismer mást, csak a Gázai-övezet területét.

Soha nem voltak még máshol. És ami még sokkal rosszabb: Nem ismernek mást, csak erõszakot, szegénységet és éhséget.»

Halkan azt is bírálják, hogy a Hamasz milyen eszközöket és tartalékokat tart készenlétben az Izrael elleni harcra. Végsõ soron a polgárok azok, és a külföldi adományozók, akik ezeket az eszközöket elõteremtik, függetlenül attól, milyen célokra folynak be a pénzösszegek. A Hamasz 2006-ban azzal a sokatmondó bejelentéssel nyerte meg a palesztin választókat, hogy áttekinthetõen akar dolgozni, és így fel akarja a korrupciót számolni. Ám 2007 nyara óta, amikor a Hamasz fegyveres erõszakkal átvette az egyeduralmat, már semmi sem áttekinthetõ.

Egyvalami azonban világos: Sok pénzhez illegális módon jutnak hozzá, más pénzek saját zsebbe folynak, miközben az adópénzeket háborús eszközökre költik ahelyett, hogy az áram és vízellátásra fordítanák.

E hajmeresztõ helyzet következtében menekülési hullám indult el a Gázai-övezetbõl. Aki jobb jövõt akar, az jobb, ha hátat fordít Gázának. Ám a meneküléshez is elõször a Hamasz hozzájárulása szükséges – természetesen csak kéz alatt. A csempészalagutakon átjutva azonban egy bizonytalan dióhéjnyi csónakban a Földközi-tengerre jutnak, és sajnos sokak számára itt véget is ér a menekülés, sokan lelik halálukat a ML∎ tenger hullámaiban.

A Gázai-övezetben

50 napig

tartott a «Védvonal» hadmûvelet

~2.000 halott és sebesültek ezrei

~18.000

nem ismernek mást, csak erõszakot, szegénységet és éhséget.

lakos fedél nélkül

Hírek Izraelbõl | 2014/12

7

RÖVID JELENTÉSEK

Jeruzsálemben kiállítják a megõrzött legrégebbi zsidó imakönyvet a Biblia Múzeumban. A szakértõk úgy vélik, hogy az 1.200 éves imakönyv a KözelKeletrõl származik. Egy amerikai keresztyén birtokában van, aki az egyedülálló könyvet kiállításra kölcsönadta a Jeruzsálemi Múzeumnak.

 A terrorizmus leküzdésérõl tartott egyik konferencián Izrael miniszterelnöke a 2001-es amerikai terrortámadás kapcsán kifejtette: «Azon a szeptember 11-én az egész Izrael gyászolt. A Gázai-övezetben még a tetõkön is táncoltak. Cukorkát osztogattak. Mi gyászolunk; õk ünneplik a több ezer ártatlan halálát.» Ezt «morális ároknak» nevezte, ami az IS-fenyegetettség árnyékában más nyugati államok tudatába is bevésõdik.  Bet Schemesch közelében – Jeruzsálem és Tel Aviv között félúton – a régészek egy ókori olaj- és szõlõprést fedeztek fel, amely egy nagyobb berendezéshez tartozott. A régészek azt feltételezik, hogy egy bizánci kolostor tartozéka lehetett.  Izrael leköszönõ belügyminisztere, Gideon Sa’ar, az Izraelben élõ arameusokat egy rendelettel önálló nemzetiségként ismerte el. Ez 200 keresztyén családot érint, akik az ókori nemzetiséghez tartozónak vallják magukat, és így most már nem az arabokhoz sorolják õket.  Az izraeli kabinet elhatározta, hogy az ország déli részén lévõ községeket, amelyek leginkább szenvednek a gázai konfliktustól, 275 millió euróval támogatja.

Ez a legnagyobb összeg, amivel az izraeli kormány valamikor is támogatta ezt a peremterületen élõ, gazdaságilag nehéz helyzetben lévõ területet.  Az 5775. zsidó újév (2014/15)

8

Hírek Izraelbõl | 2014/12

alkalmával a Statisztikai Hivatal közölte, hogy Izrael Állam polgárainak száma 8.904.373 fõ, akik közül 8,2 millió él az országban.

Az elmúlt zsidó évben 176.230 gyermek született. Ugyanakkor 24.801 személy vándorolt be.  Schlomo Lahat, a legendás Tel Aviv-i polgármester (19741993), 87 éves korában meghalt.

Lahat Berlinben született, 1933ban vándoroltak ki Izraelbe. Tel Aviv-ban számos kulturális intézményt létesített. Szolgálati ideje alatt keletkezett ez a mondás «Város – megállás nélkül».  Jeruzsálemben újra megrendezték a Forma-1 futamot. A versenyautók az utcákon száguldottak végig, így a rajongók közelrõl megcsodálhatták õket.  Izraeli kutatók követték végig elõször, miként jut el a veszettség vírusa a harapástól az agyig.

Ezáltal nemcsak egy jobb kezelési lehetõség elõtt nyílt meg az út, hanem más idegrendszeri betegségek jobb megértése is lehetõvé válik.  Izrael elõször engedélyezte muszlim Hadj-zarándokoknak, hogy repülõvel Mekka irányába átrepüljenek Izrael felett.

Ezelõtt busszal kellett menniük, hogy Ammanból vagy Egyiptomból tovább utazhassanak.  Izraeli régészek a Sobibor náci megsemmisítõ tábornál végzett ásatásokon felfedezték a gázkamrákat, és számtalan személyes tárgyat is találtak, többek

között ékszereket, fõleg jegygyûrûket.  Gus Ecion közelében az építkezésen egy csodálatos cseppkõbarlangot fedeztek fel. A pontos lelõhelyet még titokban tartják, hogy a szükséges biztonsági utakat kiépítsék a jövendõ látogatók számára.  Amikor Karnit Flug az izraeli jegybank igazgatói kinevezését átvette, a nemzetközi szinten többször is elismert és kitüntetett Stanley Fischer nyomdokaiba lépett. Idõközben õt is a világ hét legjobb jegybankfõnökei közé sorolták.  A Konrad Adenauer Alapítvány egy körkérdése kimutatta, hogy a Hamasz által propagált erõszakos «megoldási kezdeményezés» a palesztin lakosság körében népszerûségnek örvend. A megkérdezettek 53%-a az erõszakot hatásos eszköznek tartja a palesztin állam megteremtésében. Csak 22% nevezte a tárgyalásokat, és csupán 20% az erõszakmentes ellenállást a jobb módszernek. A megkérdezettek 72%-a támogatja a fegyveres harcot, amit a Hamasz Gázában, Ciszjordániában folytat.  Az UEFA újra megváltoztatta a nyárra vonatkozó utasításait, úgyhogy az izraeli csapatoknak már nem kell külföldön keresniük lehetõségeket játékaik számára.  Négy fiatal izraeli kifejlesztett egy újfajta kerékpárzárat, amit a

RÖVID JELENTÉSEK

nyeregbe építettek be, egy méter hatótávolsága van, hatszorosan edzett acélból készült, egy hengerrel van ellátva, ami a megfúrástól védi. Az elsõ értékesítések jól haladnak, és komoly sikert helyeznek kilátásba.  Az állatvédõk panaszai, valamint a közlekedéstervezõk aggályai oda vezettek, hogy a hatóságok elrendelték a rongy-és fémhulladék-gyûjtõk ló vagy szamár vontatta kocsijainak kitiltását a belvárosból.  Elõször neveztek ki egy nõt izraeli nagykövetként egy arab országba. Einat Schlein már képviselte az országot Amerikában, most pedig Jordániában lesz nagykövet. Tökéletesen beszél arabul.  Gabriel Nadaf, a názáreti görög ortodox pap felszólította Genfben az ENSZ Emberjogi Bizottságát, hogy fejezze be az Izrael elleni «boszorkányüldözést». Izrael az egyedül ország a Közel-Keleten, ahol a keresztyének biztonságban élhetnek, hangsúlyozta.  Az idõsek Izrael összlakosságának 10%-át teszik ki, azonban átlagosan szegénységben élnek, amint a statisztikai hivatal

közölte. Közöttük sok a Holokauszt-túlélõ.  Efraim Zuroff a Simon Wiesenthal Központból nem adta fel a kutatást, és nemrég egy 80 nevet tartalmazó listát adott ki, amely olyan férfiak és néhány nõ nevét tartalmazza, akik a náci bevetési egységek tagjaiként tömeggyilkosságban vettek részt. Hangsúlyozta, hogy magas koruk ellenére felelõsségre kell õket vonni, és éppen a koruk miatt egy napot sem kell ezzel várni. Azonnal fel kell õket kutatni, és törvényszék elé állítani.  Jeruzsálemben kiállítják a megõrzött legrégebbi zsidó imakönyvet a Biblia Múzeumban.

A szakértõk úgy vélik, hogy az 1.200 éves imakönyv a Közel-Keletrõl származik. Egy amerikai keresztyén birtokában van, aki az egyedülálló könyvet kiállításra kölcsönadta a Jeruzsálemi Múzeumnak.  A német Siemens AG új izraeli cég létesítésébe invesztál, amely elõre fogja jelezni a virtuális vírustámadásokat és másfajta cyber-támadásokat, és progresszív módszerekkel meg fogja azokat hiúsítani.

 A tél a datolyaszüret ideje. Izrael datolyája világhírû, és Izrael vezetõ pozíciót foglal el az innovatív termesztési módszerek kifejlesztésében. Idõközben a kaliforniai datolyatermelõk konzultáltak izraeli kollégáikkal, hogy felhasználva az õ módszereiket, jobb terméshozamot érjenek el.  A Hamasz leplezetlenül és büszkén hirdeti, hogy újra megkezdte a terroralagutak építését, melyek a Gázai-övezetbõl Izraelbe vezetnek. Miközben vezetõjük, Ismail Haniyya továbbra is Izrael ellen uszít, elintézte, hogy egyik lányát Izraelben gyógykezeljék.  Izrael arab közössége siratja a fiatal férfiakat, akik az Iszlám Állam (IS) soraiban estek el. Az egyik messzemenõen asszimilálódott család magasan képzett fia a család tudta nélkül tagja lett a terrorszervezetnek, és életével fizetett ezért. Röviddel ezután jelentették, hogy egy másik, Izraelbõl származó arab ifjú az IS soraiban életét vesztette. Idõközben ismertté vált, hogy több tucat fiatal arab izraeli polgár Szíriában vagy Irakban az IS terrorszervezet soraiban harcol.

Családjuk megpróbálta visszahozni ezeket a fiatalokat, mert rendkívüli mértékben sokkolta õket fiuk döntése.

AN ∎

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

Ár: 3200,- Ft

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu •

9

Hírekk Izr Izraelbõl rae aelbõl õl | 20 2014/12 201 014/112 TEL.: (+36 1) 3500-343

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

TERRORIZMUS

A HEZBOLLAH MILÍCIA MÁR IZRAEL HATÁRAIT VESZÉLYEZTETI A Libanon felõli határ sokáig nyugodt volt. Most azonban a Hezbollah Milícia újra megtámadta az izraeli katonákat, és kihirdette, hogy «mindenféle izraeli agresszióra» reagálni fog.

A

A Libanon felõli izraeli határnál két robbanótöltet repült nagy erõvel a levegõbe. Járõrözõ izraeli katonák szolgáltatták a célpontot. Ketten közülük megsérültek.

Világos volt a jelzés, amit ezzel a síita Hezbollah Milícia adni akart, amely Libanonban iráni háttérrel mûködik: Merészkedjen csak Izrael akár egy milliméternyire is behatolni a libanoni térfélre, a válasz azonnal postafordultával érkezik.

Néhány nappal azelõtt az izraeli katonák rálõttek egy csoport férfire, akik a libanoni határon át akartak benyomulni Izraelbe. Az incidens egy olyan határ menti régióban történt, amelyet három ország fog közre: Libanon, Szíria és Izrael. Az utóbbi hetekben a biztonsági helyzet egyre jobban kiélezõdött. Ez elõtt a behatolási kísérlet elõtt tizenegyszer nyitottak tüzet Izraelre vagy Libanon, vagy Szíria felõl. Az incidensekben a Hezbollah Milícia vett részt, noha errõl nem nyilatkoztak. A két robbantásért azonban a Hezbollah Milícia nyilvánosan vállalta a felelõsséget – 2006 óta elõször.

Ez világos megsértése az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2006 augusztusában kiadott rendeletnek. Abban leszögezték, hogy a Hezbollah Milícia nem mûködhet Izrael határainál. Egyféle ütközõzónát létesítettek, amelyet az ENSZ csapatok biztosítottak.

A Hezbollah azzal az indokkal magyarázta ellenakcióját, hogy az «egy szükségszerû reakció volt az izraeli és a szunnita ellenzéki párt közös mûködésére a Golán-fennsíkon». A libanoni Al Akhbar napilap azt írta, hogy Izrael együttmûködik a radikális szunnita erõkkel, hogy a Golánon megtarthassa fö-

110

Hírek Izraelbõl | 2014/12

lényét. Izraelt azzal is vádolták, hogy együttmûködik a szélsõséges szunnita szervezettel, a Gabhat al Nusra-val– az Al Kaida nemzetközi terrorszervezet szír ágával, amely elkeseredett harcot folytat a síita Hezbollah ellen.

Hogy ki ki ellen harcol, és kivel mûködik együtt, szinte kibogozhatatlan, Izraelnek azonban az számít, hogy a Hezbollah nyolc év után elhatározta a status quo megváltoztatását. Ezzel a Milícia izraeli szemszögbõl jelentõs vészjeleket helyezett mûködésbe. Függetlenül attól, hogyan fog Izrael reagálni, már magában a Hezbollah kijelentései biztos elõhírnökei annak, hogy a veszély a házban van.

A szíriai helyzet, valamit a libanoni Hezbollah Milíciának szállított szír fegyverek miatt Izrael egyáltalán nem engedheti meg magának, hogy ne legyen aktív a libanoni területen. A múltban Izrael többször is megtámadta a Szíriából Libanonba tartó fegyverszállítmányokat. Az utolsó ilyen támadás 2014 februárjában történt. Ekkor csúcsmodern, hajók ellen használható robbanótölteteket semmisítettek meg, amelyek, ha a Hezbollah kezébe jutnak, Izrael mozgásszabadságát a Földközi-tengeren tartósan veszélyeztették volna. Izrael továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy megakadályozza az Asszad fegyverlerakatából származó fegyvereknek a Hezbollah birtokába jutását. Tekintettel a Hezbollah deklarációjára megnõtt a háborús konfrontáció, ha nem magának a háború kitörésének a veszélye.

Izraeli biztonsági szakértõk még nem találták meg pontosan annak magyarázatát, miért döntött a Hezbollah éppen most a Status

Hogy ki ki ellen harcol, és kivel mûködik együtt, szinte kibogozhatatlan, Izraelnek azonban az számít, hogy a Hezbollah nyolc év után elhatározta a status quo megváltoztatását. Ezzel a Milícia izraeli szemszögbõl jelentõs vészjeleket helyezett mûködésbe.

quo megváltoztatása mellett vállalva ezzel annak kockázatát, hogy Izrael a határainál történt robbantásokra jelentõsen keményebben fog reagálni.

Valami csoda folytán viszonylag semmi nem történt. Egészen másként is történhetett volna. Általában abból indulnak ki, hogy a Hezbollah a szíriai polgárháború harcaival van elfoglalva, és ennek következtében meg is gyengült. Azon kívül alig engedheti meg magának, hogy kihívja maga ellen az izraeli harci gépezetet. Ezért egyesek azt feltételezik, hogy a Hezbollah újabb agressziója mögött felsõbb utasítás állhat. Izraeli szakértõk meg vannak gyõzõdve, hogy a Hezbollah saját fennmaradására tekintettel nem érdekelt egy Izrael elleni háborúban. Annál inkább a pénzelõje és támogatója: Irán. A Hezbollah Milícia akciói Izrael határainál azzal a robbantással is öszszefüggésben hozhatók, amely az iráni katonai létesítmény területén Parchinban történt.

ZL∎

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

TERRORIZMUS

AZ ISZLÁM ÁLLAM A SÍNAI-FÉLSZIGETEN IS AKTÍV Izrael és Egyiptom szorosan együttmûködik, ha egy közös ellenség leküzdésérõl van szó, amely mindkét országot egyformán fenyegeti: ez pedig az Iszlám Állam terrorszervezete.

A politikai litikai dönt döntések nem fekete-fehér jelennek meg, fehérr valóságban jele hanem sokféle, széles nem m szél sskálájú paraméterek határozzák meg õket. méterek éterek Ezek közül sokat elsõ pillantásra ek p nem lehet felismerni, másokat pedig egyáltalán nem kötnek a nyilvánosság orrára. Gyakran pedig egészen másról van szó, mint amit a látszat mutat. Ezt kellene szem elõtt tartani, ha a jelenlegi közel-keleti fejleményeket, és ebben Izrael pozícióját legalább részletekben meg szeretnénk érteni.

Elsõ pillantásra azt gondolhatnánk, hogy Izrael teljesen elszigetelõdött a Közel-Keleten. A Gáza újra felépítését tárgyaló összejövetelen minden lehetséges dologról tárgyaltak, csak Izraelnek arról a kérésérõl nem, hogy demilitarizálják a Gázai-övezetet, és ellenõrzõ rendszert építsenek ki.

Abdallah, Jordánia királya nemrég kijelentette, hogy Izrael szélsõséges jobboldali konzervatívizmusa nem kevésbé veszélyes, mint az IS terrorszervezet. Egyiptom elnöke, Abd al-Fattah a-Sisi nyilvánosan kijelentette, hogy az arab békekezdeményezés elfogadása és egy palesztin állam megalapítása alapvetõ feltételei az arab államok

diplomáciai, politikai és gazdasági együttmûködésének Izraellel.

Ha ezeket a kijelentéseket nézzük, a kép fekete-fehér, vagyvagy. De a valóság másként néz ki. Egyiptom, Szaúd-Arábia, Jordánia és az öböl emirátusai életbevágóan fontos érdekeket osztanak meg Izraellel. Ezek sokkal többet nyomnak a latban, mint a fenkölten hangoztatott szavak, amelyek ezzel a háttérrel csupán meggyõzõdés nélküli nyilatkozatok, és a palesztin dolgokkal való szolidaritás kifejezésére szolgálnak. A gyakorlatban a jordániai király Izrael hírszolgálati és katonai támogatására szorul. Erre a támogatásra kell hagyatkoznia, ha országát meg akarja védeni az (IS) terrorszervezet fenyegetésétõl. Ugyanilyen függõség áll fenn Kairó és Jeruzsálem között. A-Sisi elnök szavain túl ez a két ország egymásra van utalva a radikális iszlám elleni harcban, olyan szükségük van egymásra a túlélésért vívott küzdelemben, mint a sziámi ikreknek.

Az a terrorszervezet, amely pillanatnyilag mindkét államot fenyegeti, az Ansar Bait al Maqdis. Ennek a Sínai-félszigeten tevékenykedõ terroregyesületnek

a neve olyasmit jelent, mint «Jeruzsálem támogatója». 2011-ben alapították, a múlt évben pedig nyíltan kifejezte lojalitását az IS iránt. Azok a dokumentumok, amelyek az egyiptomi titkosszolgálat kezébe jutottak, kimutatták, hogy a két egyesület szorosan együttmûködik egymással, ha céljuk elérésérõl volt szó: a jelenleg fennálló egyiptomi állam megsemmisítése, egy kalifátus létrehozása, közben pedig Jeruzsálem elfoglalása. Ez idõ tájt ez a terroregyesület már nemcsak a Sínai-félszigeten mûködik, hanem a nagyobb egyiptomi városokban, valamint a líbiai határnál is tevékenykedik. Líbia is az IS «hódítási listáján» szerepel. Az Ansar Bait al Maqdis ugyanúgy jár el, mint az IS; ez a szervezet is végrehajt nyilvános kivégzéseket, közte lefejezést is.

Egy tanulmányban, amelyet a nemzetbiztonsági intézet megbízásából Joram Schweitzer és Shani Avita készített, megvizsgálták az Ansar Bait al Maqdis és a szalafista dzsihád terrorszervezet közti együttmûködést a Gázai-övezetben. Egyértelmûen be lehet bizonyítani, hogy 2014 nya-

Hírek Hír ek Izr Izrael Izraelbõl ael e bõl | 2014/12 el

1111

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

ra óta sokkal szorosabban mûköd- az egyiptomi biztonsági szolgálat- létfontosságú és fõleg lojális partnernek együtt, mint bármikor azelõtt. nak megakadályozni. A két egye- nek tekinti a terror elleni harcban, Az Ansar Bait al Maqdis a gázai ra- sület a háború után is folytatta különösen a szalafista dzsihád terrorkétatámadások idején szintén lõtte az együttmûködést, ide tartozik a egyesületek elleni harcban.»

Izraelt, mégpedig Hogy Egyipaz ország déli tomnak minden Az izraeli biztonsági szakértõk tanulmányukban kiemelik, részén lévõ Eilaoka megvan az tot. Ugyanakkor aggodalomra, az hogy Egyiptom a terrorfenyegetésre való tekintettel ez az egyiptomi a két támadás stratégiai együttmûködésre kényszerül regionális és terroregyesület is mutatja, me2014 nyarának lyeket röviddel nemzetközi szövetséges partnereivel. támadásai idején lapzárta elõtt segített egy újabb hajtottak végre a szervezet létrehoSínai-félszigeten, zásában a Gázai-övezetben, amely csempészalagutak közös fenntar- és amely 33 ember életét követelte. Egyiptom szükségállapotot hiraz «Iszlám Állam támogatója Gá- tása is.

Az izraeli biztonsági szakértõk ta- detett a Sínai-félszigeten, és ezzel zában» nevet választotta. Ez a szervezet is részt vett az Izrael el- nulmányukban kiemelik, hogy Egyip- megkezdte egy ütközõzóna kiépítéleni rakétatámadásokban, és még tom a terrorfenyegetésre való tekin- sét a Gázai-övezet felõli határánál arra is gondolt, hogy tetteit videó- tettel stratégiai együttmûködésre Rafiah régiójában. Ez lehetetlenné ra vegye. További terrorakciókat, kényszerül regionális és nemzetközi tesz mindenféle illegális határátkeköztük egy öngyilkos merényletet szövetségesés partnereivel. «Egyiptom lést úgy az emberek, mint az áruZL∎ is az egyik határátlépõnél sikerült Izraelt az egyik minden tekintetben forgalom számára.

POLITIKA

LÉTEZHET-E IZRAEL AZ USA TÁMOGATÁSA NÉLKÜL? Izrael katonai téren átfogó anyagi támogatást kap Amerikától. De az USA támogatása a civil szférában is sok területen jelen van. Létezhetne-e Izrael enélkül a háttérbázis nélkül is?

I

Izrael zrael el és Am Amerika viszonyát a múltkormán ban a kor kormányfõk között szövõdött ány sze személ néhány személyes barátság színezte. don B. Johnson és Levi EschÍgy Lyndon Clint kol, Billl C Clinton és Jitzchak Rabin, rge W. Bush és Ehud Olmert de George zoros os ba barát is szoros barátságban állt egymással.

Azt viszont az egész világ tudja, hogy ugyanez nem mondható el a jelenlegi amerikai elnökrõl, Barack Obamáról és Izrael államfõjérõl, Benjamin Netanjahuról. A két államfõ nagyon különbözõ személyiség, egymástól nagyon eltérõ világnézettel, akik teljesen másként cselekednek mint elõdeik. Nem találják meg a közös hangot, és szemmel láthatóan nem kedvelik egymást. Ez pedig nem jó alap ahhoz, hogy a problémákat közösen oldják meg.

Az amerikai kongresszusi választások után Obamának még két év áll rendelkezésére, hogy a választók véleményétõl függetlenül helyes politikai döntéseket hozzon. Izrael valószínûleg nehéz idõk elé néz. A jeruzsálemi kon-

12

Hírek Izraelbõl | 2014/12

zervatív jobboldali politikai körökben többek között ezért is hallható az a követelés, hogy «szabaduljanak meg az Amerikától való függõségtõl». Ezek a körök alternatívaként szorosabb kötõdést képzelnek el Oroszországhoz vagy akár Kínához.

Ez vajon reális opció lenne? Eltávolodhat-e Izrael katonai, gazdasági és politikai téren az Egyesült Államoktól?

Egy visszapillantás Izrael történelmére azt mutatja, hogy volt már olyan izraeli kormányfõ, aki ezt lehetségesnek tartotta. Amikor Menachem Begin 1977-ben megnyerte a Kneszszet-választásokat, nemzeti büszkeségbõl azt javasolta, hogy mondjanak le az amerikai pénzügyi támogatásról, ami akkor 3 milliárd dollárt jelentett évente. Golda Meir és Jitzchak Rabin hallani sem akart a javaslatról. Amikor aztán Begin közelebbrõl megvizsgálta a tényeket, megszeppenve visszavonta javaslatát. Be kellett látnia, hogy a kis Izrael, amely akkor óriási biztonság-

politikai és civil kihívások elõtt állt, semmi esetre sem boldogulna az USA nélkül.

Azóta sok víz lefolyt a Jordánon, ahogy mondják. Az átfogó változások ellenére a két állam és számos szektor területén egy alapvetõ tényezõ állandó maradt: A pénzügyi háttérfedezet, melyet Izrael Amerikától kap. Ez 1962-re nyúlik vissza. Akkor elõször a támogatási összegek milliós nagyságrendben folytak be, melyek azonban állandóan emelkedtek. Amikor Begin 1977-ben átvette a kormányrudat, a támogatás már évente 3 milliárd dollár volt. 1,8 milliárd katonai segítségnyújtásként érkezett, míg 1,2 milliárd gazdasági segítségként. Az 1990-es évek végén az izraeli gazdaság megerõsödésével ezt leépítették. Azonban a 3 milliárd továbbra is érkezett, de most már katonai segítségként. A szakértõk egyszer kiszámították a teljes összeget: Izrael az évtizedek során 100 milliárd dollárt kapott az Egyesült Államoktól

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

biztonságpolitikai célokra. Az amerikai kongresszus is utánaszámolt, és megállapította: A második világháború óta a világ egyetlen országa sem kapott annyi pénzügyi támogatást Amerikától, mint Izrael.

Jelenleg az amerikai katonai segítség Izrael Állam védelmi költségvetésének 16 százalékát teszi ki. E pénz nagy részét biztonságpolitikai projektek fejlesztésére fordítják, melyekben mindkét ország érdekelt, ilyen volt például a Vaskupola rakétaelhárító rendszer kifejlesztése.

TUDOMÁNY

EU TÁMOGATÓI DÍJAK IZRAELI TUDÓSOKNAK Az EU 50 támogatói díjat ítélt oda, melyek közül 11 Izraelben talált gazdára.

A következtetés kézenfekvõ: Még ha Izraelnek hatalmas elõnye is származna a politika színpadán abból, ha eltávolodna az USA-tól, a biztonságpolitikai szektorban azonban nagyon nehezen tudna boldogulni Amerika pénzügyi támogatása nélkül. Ám azoknak a célzásoknak ellenére, hogy Izrael Obama elkövetkezõ két szolgálati éve alatt nehéz idõket él majd meg, vannak jó, bíztató újdonságok is: Nemcsak Izrael nem tud az USA nélkül meglenni, hanem Amerika sem tud Izrael nélkül boldogulni. Ez a hely-

A

Az Európai urópai Kutatás Kutatási Tanács RC) által al kiadott díjakat egyenként (ERC) 0.000 euróval dot dotálják. A pénzt új 150.000 gek alapítására, lapítására, azok azo innovatív inn cégek ötlenek megvalósítására, megvalósításár va teinek valamint klikai tesztekre kell ford fordíta nikai fordítani. Az ERC öke, Jean-Pierre Bourgu elnöke, Bourguignon ezzel kapcsolatban elmondta, utat akarnak nyitni a kutatók elõtt, hogy munkáikat nyilvánosságra hozzák, és eladható termékekké alakítsák.

Az ERC-hez számtalan javaslat érkezik. Az elsõ válogatási körben ez alkalommal 182 beadványt választottak ki. Azonban szenzációnak számít

zet a megosztott érdekeken nyugszik, melyek a közös értékrendbõl erednek.

Ehhez adódnak még bizonyos belsõ amerikai tényezõk, melyek fontos szerepet játszanak. Ilyen Washingtonban a zsidó lobbi és az keresztény körök erõs képviselete a kongresszusban.

Ezek és még más tényezõk is mindeddig garanciát jelentettek arra, hogy a két állam között «különleges kapcsolat» álljon fenn – még olyan idõszakban is, amikor a két ország államfõje nem különösen kedveli egymást.

ZL∎

– talán éppen azzal az EU-rendelettel a háttérben, melyet Catherine Ashton a EU-biztos kezdeményezett, és amelynek Izraelt kellett ráncba szednie –, hogy a 50 nyertes között 11 izraeli kutatási projekt van. Ezt a «Proof-of-Concept»-díjat (A koncepció bizonyításának díja) elõször 2011-ben ítélték oda. Érdekes az is, hogy az izraeli tudósok ilyen prominens helyet foglalnak el, jóllehet országuk nem is teljes jogú EU tag. Ez nemcsak az izraeli ötletkovácsok leleményességének kiapadhatatlan forrását bizonyítja, hanem azt is, hogy Európa ebbõl profitálni tud. AN∎

AZ EU 50 TÁMOGATÓI DÍJAT ÍTÉLT ODA, MELYEK KÖZÜL 11 IZRAELBEN TALÁLT GAZDÁRA. Kép: Ada Yonath 2009-ben kapta meg a kémia legmagasabb kitûntetését

Hírek Izraelbõl | 2014/12

13

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

A SZÉLES KÖRBEN ELTERJEDT GLAUKÓMA KÖVETKEZTÉBEN VILÁGVISZONYLATBAN LEGALÁBB 200 EZER EMBERT FENYEGET A TELJES VAKSÁG Dr. Yossi Mandel, a szemgyógyászat specialistája, egy újfajta készüléket fejlesztett ki, amely lehetõvé teszi a betegnek, hogy egy okostelefon segítségével megállapítsa a belsõ szemnyomását

GYÓGYÁSZAT

IZRAELI FEJLESZTÉS MEGAKADÁLYOZHATJA A GLAUKÓMA OKOZTA VAKSÁGOT Izraeliek olyan módszert fejlesztettek ki, mely lehetõvé teszi a glaukómában szenvedõk számára, hogy saját maguk rendszeresen ellenõrizhessék szemük állapotát, elkerülve ezzel a teljes vakság kockázatát.

A

A legtöbb öbb emb ember nem tudja élepzelni az öt ér tétt elképzelni érzékszerve lkül, különösen a sze nélkül, szeme világa lkül. De a széles kör nélkül. körben elterdt glaukóma laukóma köve következ jedt következtében épn ez kerül veszélybe veszély pen veszélybe, és világszonylatban legalább 200 ezer viszonylatban embert fenyeget a teljes vakság.

Egy izraeli tudós újítása sok glaukómás betegnek hozhat döntõ változást az életébe – õk azok az emberek, akiket a zöld hályog támadott meg.

A témával kapcsolatban az internet ilyen felvilágosítást közöl: «A glaukóma, vagyis a zöld hályog egy sor olyan szembetegséget jelent, melyek különbözõ eredetûek, és az idegrostok károsodásához vezetnek. A betegség elõrehaladott szakaszában ez a szemideg-végzõdések és a szem hátsó részében található látóidegek fokozatos károsodásán vehetõ észre. Ennek következtében jellegzetes látómezõ kiesés keletkezik, ami végsõ esetben vaksághoz is vezethet. A szem megemelkedett belsõ nyomása fontos rizikófaktort jelent a glaukóma kialakulása szempontjából. A glaukómás betegek majdnem 40 százaléka ezzel együtt normális belsõ szemnyomással rendelke-

14

Hírek Izraelbõl | 2014/12 Hí

zik, viszont nagyon érzékenyek a vérnyomás ingadozására, ami már interdiszciplináris kezelést, a belgyógyászok és szemorvosok együttmûködését igényli.»

A gyógyászat különbözõ kezelési mórszerekkel rendelkezik, hogy a szem belsõ nyomását normális szinten tartsa, így vannak gyógyszeres kezelések, és sebészeti beavatkozások. Azonban az egyik legnagyobb probléma az, hogy a beteg állapota rövid idõn belül változhat. Így, ha egy beteg felkeres egy orvost, az megméri a szem belsõ nyomását, és semmilyen anomáliát nem tapasztal.

De már a következõ nap teljesen más lehet a helyzet. Ezért már régóta köztudott, hogy ezen a ponton van szükség segítségre, egy jobb és állandó ellenõrzést szükséges.

Itt jutott szóhoz Dr. Yossi Mandel, a szemgyógyászat specialistája, aki a Bar Ilan Egyetemen tanít és kutat. Egy újfajta készüléket fejlesztett ki, amely lehetõvé teszi a betegnek, hogy egy okostelefon segítségével megállapítsa a belsõ szemnyomását, közben az okostelefon az észlelt adatot elküldi a kezelõ orvosnak.

Ebben a fejlesztésben részt vett

Stephen Quake amerikai bio mérnök is a Stanford Egyetemrõl.

Készülékük beszerelhetõ egy hagyományos implantátumba, melyet eddig a glaukóma kezelésére használtak. Egy parányi csõbõl áll, mely az egyik végén nyitott. Ebbe a nyílásba juthat be a szem belsõ folyadéka. A másik végen egy csöppnyi gázzal töltött hólyag van. A fizikai folyamatoknak megfelelõen, ha a szem belsõ folyadékszintje emelkedik, a folyadék bejut a kis csõbe és hátranyomja a hólyagot. Az optikai interfész, amit a beteg a szeme elé tart, és ami a megfelelõ alkalmazással az okostelefonhoz van kapcsolva, lehetõvé teszi az orvosnak, hogy a pillanatfelvételt elemezze.

Ez egyszerû eljárás. És éppen ezért csábít sokakat ez az újítás, hiszen minden probléma nélkül annyiszor lehet alkalmazni, ahányszor csak akarják. Ezzel a módszerrel sokkal pontosabban lehet a szem belsõ nyomását ellenõrizni, és adott esetben közvetlenül beavatkozni.

Jelenleg ez a segédeszköz az elsõ próba fázisában van, de szakmai körökben máris nagy érdeklõdést váltott ki.

AN∎

Az élet ünnepére - Az élet szavát HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Az Éjféli Kiáltás Misszió ajándéka az olvasóinknak!✶ Füle Lajos

Csak most, csak december 18-ig

Napi csendességek 365 napon -Ft , 0 0 5 Ára:

A kedvezményt kizárólag az újságolvasók vehetik igénybe!

✶

Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra!

Csendes csodák Versek a hitrõl

Az Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói számára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit.

Tízparancsolat The Ten Commandments t F animációs film 0,- amerikai 0 5 : (magyar szinkronnal) Ára computer animációs játékfilm DVD

,-Ft 0 0 5 1 Ára:

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu • TEL.: (+36 1) 3500-343

Karácsonyi akció! minden Rontó Attilla CD csak

999,- Ft Hírek Izraelbõl | 2014/12

Az akció december 18-ig tart, kizárólag az Éjféli Kiáltás újság elõfizetõinek.

15

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

EMBEREK

DEICHMANN AZ «INSPIRÁCIÓ FORRÁSA VOLT» A negevi Ben-Gurion Egyetem így nevezte nekrológjában egyik legnevesebb támogatóját, a német cipõkereskedõ és hitvalló keresztyén Heinz-Horst Deichmann-t.

H

Heinz-Horst Deichmann 1926ban Essen városában született.

2014. október 2-án szülõvárosában hunyt el. Az egyik legnevesebb német vállalkozó volt, akinek vezetésével jött létre a legnagyobb európai cipõkereskedõ lánc, a Heinrich Deichmann cipõkereskedés. Apja korai halála után,1940-tõl elõször anyja, Julie vezette a családi vállalkozást. A fiatal Deichmannt a második világháborúban behívták katonának, és a háború vége felé súlyosan megsebesülve került haza a keleti frontról. Csak a háború után érettségizett le, mint olyan sokan az õ nemzedékébõl.

Elõször az evangélikus teológián tanult, majd átiratkozott az orvosira, és 1952-ben szerezte meg orvosi diplomáját.1956-ban átvette a családi vállalkozást, és megvalósította azt, amit ma is ismerünk, a minõségi lábbelit, amit azonban mindenki meg tud fizetni.

Szakmai karrierje mellett ez a férfi társadalmi, diakóniai elköte-

16

Hírek Izraelbõl | 2014/12

lezettségével is kitûnt. Mint hitvalló keresztyén megalapította a «Ige és cselekedet» segélyszervezetet a harmadik világ szükségben élõ emberei számára, híres filantrópként számos segélyszervezetben vállalt szerepet, és számtalan tiszteletbeli pozíciót töltött be. A katasztrófák idején mindig ott volt segítõ támogatásával, így a 2005-ös cumani idején is Távol-Keleten, ahol egy 15 millió eurós összeget bocsátott rendelkezésre. 1974-ben alapította a Heinz-Horst Deichmann Alapítványt, az általa korábban alapított «Ige és cselekedet missziós társaság» vagyonából, amely szociális intézmények támogatását tûzte ki célul. Deichmannt szociális elkötelezettségéért számos német és nemzetközi díjjal tüntették ki.

Izraelben különösen nagyra értékelték e keresztyén német személyiség elkötelezett segítõkészségét. Ez több gyászbeszédben és nyilvánosságra hozott nekrológban is kifejezésre jutott. Különösen a

negevi Ben-Gurion Egyetemen Beerscheba-ban méltatták elismerõ szavakkal: «A Ben-Gurion Egyetem családja Negevben fejet hajt Dr. Heinz-Horst Deichmann elõtt, a felügyelõ bizottság helyettes elnöke elõtt, az igaz barát és az egyetem nagylelkû támogatója elõtt.» A nekrológ kitért továbbá a nagyvonalú adományokra – a campuson felépített számos épületre – valamint az elhunyt hozzájárulására annak a közös területnek a kialakításához, amely «minden vallás és nép képviselõinek rendelkezésére áll, és a környék lakosainak egészségét, valamint jólétét szolgálja».

Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Deichmann hozzájárult a népek közti egyetértés létrejöttéhez, valamint a zsidó és keresztyén kultúra támogatásához. «Mindezekért 2005-ben az Egyetem odaítélte neki a toleranciáért és a vallási-társadalmi megegyezés elõsegítéséért járó Ökumenikus díjat.» A Ben-Gurion Egyetem Deichmannt

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

AZ ÚT A JÓ ÚT

…ÉLETÜNK JESUÁVAL IZRAEL FÖLDJÉN

KÉT ULTRAORTODOX ZSIDÓ MEGTÉRÉSÉNEK TÖRTÉNETE M

ÁRA 1500, -FT

+ POSTAKÖLTSÉG

Mint hitvalló keresztyén megalapította a «Ige és

JOHANNES GERLOFF

cselekedet»

ÁTOK ALATT

segélyszervezetet a harmadik világ szükségben élõ emberei számára

ÉS KRISZTUSTÓL ELSZAKÍTVA

ÁRA 1200, -FT

+ POSTAKÖLTSÉG

MEGRENDELHETŐ AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ ELÉRHETŐSÉGEIN • 11135 1355 13 BUDAPEST, PALÓC U. 2. TEL.:(061) 3500-343. www.ejfelikialtas.hu

1990-ben díszdoktori címmel tünn tette ki, 1998-ban pedig életmûdíjíjjal.

A Egyetem elnöknõje, Rivka ka a, Carmi professzor hangsúlyozta, zhogy «rendkívüli embertõl veszónek búcsút», és kiemelte sajtónn közleményében, hogy Deichmann ártámogatta a keresztyén-zsidó párbeszédet.

«Abban a meggyõzõdésében», n», gy írja az Egyetem közleménye, «hogy sza kutatás támogathatja a kereszet, tyénekkel folytatott párbeszédet, re amely közvetlen, és mentes az elõre ekialakított véleményektõl, és elõseyegítheti a vallások közötti megegyenn zést, és megértést, Dr. Deichmann en létrehozta a Ben-Gurion Egyetemen óa Deichmann-programot a hellén-róén mai korszak zsidó és keresztyén irodalmának tanulmányozására.» A gy közlemény arról is beszámol, hogy dó ezáltal megteremtette az ókori zsidó ég irodalom és a korai keresztyénség zti irodalmának kutatási területei közti kapcsolatot. zDeichmann felesége, Ruth aszszony már 2008-ban elhunyt. A áházaspárnak egy fia és három láte nya volt, akik közül az egyik, Ute z Deichmann, a Jacques Loeb Központ elnöke, a központ a negevi Ben Gurion Egyetem történelmi és AN∎ filozófia karához tartozik.

NORBERT LIETH

MIÉRT ÉPPEN

IZRAEL? Kor Korunkat riasztó tudatlanság jellemzi Izrael üdvtörténeti pozícióját illetõen. Ezt Izra fõként egy általános és egyre növekvõ fõk anti antiszemita hozzáállás teszi egyértelmûvé.

A zzsidó népet inkább bûnbaknak, mint üdvho vhordozónak tekintik. Ennek már a múltban is végzetes következményei voltak.

Ez a könyv azért íródott, hogy hasson az ilye ilyen folyamatok ellen. A szerzõ finom mó módon mutatja be, miként vonul végig az egé egész Biblián egy prófétai, üdvtörténeti és eva evangelizáló jellegû vonal, amely Izraelen ker keresztül torkollik Jézus elsõ eljövetelébe, maj majd az Ô nagy hatalommal és dicsõségben való visszajövetelébe is.

Á R A :1450,-FT + POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2014/12

17

KORTÖRTÉNET HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

IZRAEL– EGY NÉP TÖRTÉNELMI PANORÁMÁJA

SZENTFÖLD TÖRTÉNETE AZ EGYMÁST VÁLTÓ URALMAK ALATT

K

Kr.u.. 324-ben Palesztin Pale Palesztina a keresztényy Kelet-Római Birodalom részévé elet-Római Birodalo vált.. A kereszté kereszténnyé lett N Nagy Konstantin sem kedvezett a zsidóságnak: in kedv zsi zsidóellenes törvényeket léptetett óellenes enes törvé életbe.

Nagy T Teodóziusz be. Késõbben N császár ezt fokozta, amikor szárr am amiko eltiltotta a zsidókat a hivatal vagy bármilyen sidókat tisztség viselésétõl, és zsinagógák lerombolására adott utasítást. A 4. század végéig a palesztinai pátriárchátus nagy szerepet töltött be a zsidóság életében. 425-ben a római császár azonban beszüntette ezt az intézményt.

A Nyugat-Római Birodalom bukásával, Kr.u. 476-tól a palesztinai zsidóság élete hanyatlásnak indult.

Az erõs, köztiszteletben álló zsidó akadémiák Babilónia több városában is mûködtek. A diaszpóra zsidósága levelezést folytatott a babilóniai akadémiákkal, az ott mûködõ gáónokkal, akik létrehozták a híres babilóniai Talmudot. A perzsa szászánidák uralomra jutása (Kr.u. 224-ben) vetett

188

Hírek Izraelbõl | 2014/12

véget ennek a szabad vallásgyakorlásnak. Kr.u. 624-ben a perzsák Jeruzsálemet is elfoglalták, megszüntetve a bizánci fennhatóságot. Egyiptomot is uralmuk alá vonták. A perzsa uralom nem tartott sokáig a Szentföldön. Közép-Arábia nomád törzseinek politikai egységre való törekvése sikeresnek bizonyult, így megerõsödve 634-ben hadjáratot indítottak Palesztina ellen, gyõzelmet aratva a perzsák fölött.

636-ban már Szíriát is meghódították.

Jeruzsálemet 638-ban foglalták el az arab-muszlimok Omar (Umár) kalifa vezetésével. A kalifa 70 zsidó családnak engedélyezte a Templom-hegytõl délnyugatra történõ letelepedést.

Egyiptomot 647-ben foglalták el. Az Omajjadok uralma 660-750 között állt fenn. Ebben az idõszakban építették fel a Sziklamecsetet (690-91 között) a Templom-hegyen.

Az Al-Aksza mecsetet 709 és 715 között építette Walid kalifa. Mindkét mecset napjainkban is látható. 750969-ig tartott az Abbászidák uralma

a Szentföldön. Ezt követõen a kairói székhelyû Fatimidák uralma következett (969-1009), akik elfoglalták és újra lerombolták Jeruzsálemet. Az elsõ keresztes hadjárat idején (10961099) sok zsidó veszítette életét: 1099-ben, amikor a nyugati kereszteslovagok körülvették Jeruzsálemet, a zsidók is részt vettek a város védelmében. A lakosságot kíméletlenül kiirtották. 1187-ben Szaladin szultán vette be Jeruzsálemet, vereséget mérvén Jeruzsálem királyára, Lusignan Guidora. 1260-1516-ig tartott az egyiptomi mamelukok uralma.

1517-ben az oszmán seregek hódították meg Palesztinát. (Az oszmán-török uralom négyszáz éven át tartott, 1917-ig. 1917. december 7-én Allenby brit tábornok és serege legyõzte a törököket és kiûzte õket Jeruzsálembõl.)

Nagy Szulejmán újra felépítette Jeruzsálem falait. A mai Jeruzsálem építészeti arculatát az oszmánok építkezése adta meg. 1700-ban, 1500

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK KORTÖRTÉNET IZRAELBÕL

zsidó indult útnak Lengyelországból, Morvaországból és Magyarországról, hogy letelepedjen a Szentföldön. Ötszázan nem jutottak el Palesztinába, útközben haltak meg.

1700-ban kezdték el építeni a Chur-

vá-zsinagógát Jeruzsálemben (a név jelentése „Rom”, miután az arabok többször is lerombolták: legutóbb 1948-ban).

1800 körül a Szentváros lakosságának a negyedrészét tette ki a zsi-

dó lakosság. Az 1850-es években a városnak ismét zsidó többsége volt.

Számottevõ bevándorlás a Szentföldre az elsõ három alija idején ment végbe. Ezeket késõbb több bevándorlási hullám követte.

ZSIDÓK BEVÁNDORLÁSI HULLÁMA A 19. SZÁZAD VÉGÉTÕL A cionizmus születése és az aliják Az elsõ bevándorlási hullámot az Oroszországban végbemenõ pogromok indították el. 1882 és 1903-között huszonötezer zsidó telepedett le Palesztinában. A pogromok hatására két mozgalom jött létre Oroszországban. Mindkét mozgalom célul tûzte ki a Palesztinába történõ bevándorlást. Az egyik mozgalom a BILU volt (a Bét Jákob Léchu Venelchá rövidítése, ami azt jelenti: „Jákób háza, jöjj, induljunk el!”). A másik mozgalom neve a Chovevéj Cion volt, azaz a Sion szerelmesei. 1884-ben alapította Leib Pinsker, aki orvosként szolgált a krimi háborúban. Az oroszországi és kelet-európai zsidók közül sokan inkább az Amerikai Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, vagy Dél-Afrikát választották célállomásul, bár a Szentföldre, a régi-új hazába történõ letelepedés gondolata állandóan ott élt a zsidóság lelkében. Pészáchkor, a széder-est lakomája befejeztével újra és újra szavakba öntötték az óhajt, amikor kimondták: „Jövõre Jeruzsálemben.”

Herzl Tivadar „A zsidó állam” c. mûvének megjelenése elõtt már egyes személyekben megfogalmazódott az otthon – állam formájában történõ, viszonylag közeli megvalósulásának gondolata. A két Dubnow testvér, Vladimir (Ze’ev) és Simon Dubnow4 levelezésébõl kiderül, hogy számukra sem álom volt a zsidó állam létrejövetele. Ze’ev 1882. szeptember elsején azt írta Simonnak, hogy akár ötven, vagy talán néhány évvel késõbb valósággá lesz a zsidó állam. A levél megírásától valójában hatvanöt és fél évnek kellett eltelnie a vágy beteljesedéséig.

Tény, hogy a cionizmus eszményére a Herzl Tivadar által írt és 1896-ban megjelent, „A zsidó állam” címû politikai mû meghatározó hatással bírt. Az elsõ Cionista

Herzl Tivadar

Kongresszust 1897-ben Bázelben tartották meg. Ezen a kongresszuson pontosan felvázolták a cionizmus feladatait, célkitûzését. Ezt követõen megalakult a Cionista Világszervezet. 1901-ben, az Ötödik Cionista Kongresszuson jött létre a Zsidó Nemzeti Alap, a palesztinai földek megvásárlására, melynek héber neve Keren Kájemet le Jiszráél volt.

Akkoriban sok romantikus, naiv elképzelés élt az arabokkal, mint sémi testvérekkel való békés együttélésrõl. Kevesen számoltak az arab nacionalizmussal és azzal a félelem- és haragkeltéssel, amelyet az arab földek megvásárlása és a zsidó munkaerõ alkalmazása fog elõidézni. A zsidók leendõ hazájának helyszíneként Argentína és Uganda is felmerült, késõbb Madagaszkár is. A britek Ugandát ajánlották fel Herzlnek a zsidók leendõ hazájaként, mivel Uganda az õ fennhatóságuk alatt állt, míg Palesztina – legalábbis Herzl életében – nem.

Herzl kész volt elfogadni az ajánlatot, azt mondta, hogy Mózes is ke-

rülõ úton vezette a népet az Ígéret Földjére. Max Nordau, aki Herzlhez hasonlóan Budapesten született, elvetette a tervet, mondván, hogy Uganda nem Palesztina. Bázelben a cionisták Hatodik Kongresszusán szavaztak is Ugandáról, mint új zsidó hazáról. Uganda kapott több szavazatot. Lev Trockij is jelen volt a kongresszuson, de csak a páholyban ült, mint megfigyelõ. Herzl Tivadar 1904-ben váratlanul meghalt, alig 44 évesen. Halálával feledésbe merült az Ugandába telepítés terve is.

A második alija ideje a Herzl Tivadar halálának évétõl, 1904-tõl vette kezdetét és az elsõ világháború kitöréséig tartott. Ebben az idõszakban a bevándorlást irányítókat az a gondolat vezérelte, hogy a Szentföldet munkával hódítsák meg.

Az olék, bevándorlók elsõ hullámban Oroszországból, Romániából és Kelet-Európából érkeztek. A tíz év alatt 40,000 fõ vándorolt ki szülõföldjérõl a Szentföldre. A második alija egyik vezéregyénisége Jozef Vitkin volt. A másik nagy egyéniség, aki nagy hatást gyakorolt a bevándorlókra ebben az idõszakban, Áháron Dávid Gordon volt. Gordon a palesztin arabokkal kapcsolatos viszony kérdésében a békességre való törekvés útját jelölte ki. A következõket írta Palesztinába való költözése után: „Izrael népének (ám-Jiszráél) „humánus néppé” (ámádám) kell válnia. (Az ádám szó a héberben nem csak az elsõ ember neve, hanem „embert” is jelent.) Ennek próbája pedig az arabokhoz való viszonya lesz. A humanizmus, az erkölcsi bátorság lehet a velük való kapcsolatunk alapja.” ∎

Részlet Vajs Tibor: Izrael– egy nép történelmi panorámája c. könyvbõl Hírek Izraelbõl | 2014/12

19

ZSIDÓSÁG HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

KULTÚRA

MIT JELENT A ZSIDÓSÁGNAK A SZOMBAT A zsidók szemében az otthon és benne a család, különleges szerepet tölt be.

E

Egy híres zsidó író szavaival s élve «Nem tartotta m iss annyira a zsidóság zsid zs megg a Shabbatot, Shabbatot mint a Shabbat a zsidóságot.» óságot.» ágot.»

«Emlékezz meg a sz szombat napjámlékezz me ról, hogy megszenteld gy aazt. Hat napon át dolgozz és végezd minden munkágozz égezd m dat, a hetedik nap azon azonban szombat az azonb Örökkévalónak, ne végezz aznap semmilyen munkát… mert hat napon át alkotta az Örökkévaló az eget és a földet… és a hetedik nap megpihent…»

(2Mózes 20,8-11). E mondatokat a Tízparancsolatban olvashatjuk, melynek alapján a vallásos zsidók hétrõl hétre megkülönböztetett figyelemmel és szeretettel fordulnak a szombati nap felé.

A zsidók szemében az otthon és benne a család, különleges szerepet tölt be. Az otthon egyúttal az a hely is, ahol a családanya különösen központi szerepet játszik. Egyúttal az a hely is, ahol a szent nap, a szombat – Shab-

20 Hírek Izraelbõl | 2014/12

bat – elkezdõdik. Ez a hetente megtartott pihenõnap péntek este, nem sokkal naplemente elõtt kezdõdik, és a következõ naplementéig tart – a zsidók számára a naplemente jelenti a nap kezdetét, mivel idõszámításuk a holdnaptári rendszerre épül.

A 155. megengedõ (azaz nem tiltó) parancsolat szerint a Shabbatot határozottan el kell különíteni a hét többi napjától, hogy nyilvánvaló legyen, hogy teljesen elválik és különbözik az elõtte való és utána következõ naptól. Ezt kiddussal teszik, azaz Shabbat kezdetén egy ima formájában kinyilvánítják, hogy ez a nap különleges, Istentõl elrendelt nap. A péntek esti és a szombati asztalnál elmondandó /imákat/ áldásokat rabbik állították össze az idõk folyamán.

Shabbatkor arra is emlékeznek, hogy Isten kivezette õket Egyiptomból és deklarálta, hogy soha többé nem lesznek idegen úr rabszolgái – a munka

és más pénzforrások olyan eszközök, amelynek segítségével jobban tudják szolgálni Istent, így ezek nem uralják életüket.

A Shabbat, zsidó identitás. A Shabbat Izrael menyasszonya, lelki társa a zsidóságnak. Ez az egyik legtöbb belsõ érzelmekkel telt kifejezése és ezt a legkönnyebb átadni gyermekeiknek.

Mindenkor, mindenhol, minden kultúrában, bármilyen körülmények között hûek maradtak a Shabbathoz. Salamon királysága idején épp úgy, mint Auschwitzban.

A Shabbat ízelítõ a Messiás-kori életbõl. Amikor majd nem lesz éhezés, háború, féltékenység és viszály. Amikor majd nagyon sok lesz a jóból. Amikor az embereknek már csak az lesz a dolguk, hogy Istent szolgálják. Ezt mondják a próféták és Izrael bölcsei is így festik le a megváltás korát. A Shabbat egy kis ízelítõ ebbõl az eljövendõ világból.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK ZSIDÓSÁG IZRAELBÕL

A zsidóság a szombatot a Biblia elsõ könyvében leírt teremtéstörténethez köti. Isten megpihent a hetedik napon – ezért a szombat a pihenés, az imádság és a tanulás napja.

A Shabbat kezdetekor a ház asszonya illetve, a férjes asszonyok két gyertyát is meggyújtanak otthonukban ott, ahol vacsorázni fognak – van ahol minden gyermek után további egyegy gyertyát is gyújtanak. A kislány hároméves kora körül, amikor már el tudja mondani az áldást, kap szüleitõl egy gyertyatartót, és elkezdi a szombati fények gyújtását.

Az asszony vagy a lány meggyújtja a gyertyákat, kezét kiterjeszti a lángok fölött. Három körkörös, hívogató mozdulattal érzékelteti, hogy elfogadja a szombat szentségét. Azután kezével eltakarja szemét, és elmondja A gyertyagyújtás szombati áldást. Ezután felfedi szemét, hogy befogadhassa a szombat fényét.

A szombati gyertyákat pénteken este, naplemente elõtt kb. 18 perccel, a naptárban jelölt gyertyagyújtási idõben kell meggyújtani. Naplemente után tilos már gyertyát gyújtani, mert az a szombat megszentségtelenítésének számít!

Az áldás fonetikus átírásban: Báruch átá Ádonáj Elohéjnu melech háolám, áser kidsánu bemicvotáv vecivánu lehádlik nér sel sábát kodes.

Ezután – még az étkezés megkezdése elõtt – a családfõ elvégzi a kiddusht, azaz boráldást. Kezébe vesz egy borral – az öröm szimbóluma – telt serleget, és megáldja. Mindenki iszik a serlegbõl. A családfõ ezután megáldja az adott napot, a feleségét

A szombati gyertyákat pénteken este, naplemente elõtt kb. 18 perccel, a naptárban jelölt gyertyagyújtási idõben kell meggyújtani. Naplemente után tilos már gyertyát gyújtani, mert az a szombat megszentségtelenítésének számít! és a gyermekeit. Az étkezés a két barhesz – vagy hálá, azaz mákkal vagy szezámmaggal megszórt fonott kalács – megáldásával kezdõdik.

Mivel a szombat a pihenés napja, semmiféle munkát nem szabad végezni, minden ételt elõre elkészítenek. A Tóra elõírásait szigorúan követõ zsidók közül néhányan még telefont és autót sem használnak szombaton. Mások legfeljebb a zsinagógába mennek autóval.

A Shabbát amellett, hogy pihenõnap, egyben alkalmat ad arra is, hogy a hét fáradsággal teli elfoglaltságai után egy kis szellemi feltöltõdéssel szolgáljon. A szombat, csakúgy, mint minden nap a zsidóságban, a megelõzõ nap estéjétõl aznap estig

tart. Hozzávetõlegesen 25 óra. E nap lényege a pihenés, az Örökkévalóra való emlékezés és az Õ törvényeinek a tanulmányozása. A nap kötelezõen elõírt három étkezésének mindegyikén központi elem a közös ünneplés és éneklés, valamint az asztalnál elhangzó dvár torá, azaz a vallási tanítás. A szombat reggeli istentisztelet központi motívuma a tóraolvasás, melyet tekercsbõl olvasnak fel héberül.

A pihenõ nap egyik lényeges üzenete a vallásos zsidók számára, hogy felismerjék, az Örökkévaló mindennek teremtõje és fenntartója. ∎ *Kiddush (héber a. m. szentelés), a szombat- és ünnepnapi áldás, mely az illetõ ünnep szentségérõl és jelentõségérõl szól. Régi zsidó szokás szerint borral töltött serleg (az u. n. K.-serleg) mellett szokták mondani. - K. háleváná (hold-szentelés), zsidó imádság, melyet az újhold feltüntekor végeznek. *Shabbat – Nyugalom napja, kiejtése Sábát, Sabbat, sabat. (Mai modern izraeli írás latinra való írásformában az angolt veszi alapul, ugyanez vonatkozik a latin írás héberesítésére is.

Forras: Wikipedia, zsido.com Öszzeállította: N. E.

Azután kezével eltakarja szemét, és elmondja A gyertyagyújtás szombati áldást.

Hírek Izraelbõl | 2014/12

21

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL ZSIDÓSÁG

KULTÚRA

SZOMBATÉV

Ez év szeptember 24-én, a zsidó ptárr szerinti újévkor újévko elkezdõdött a naptár emtéstõl téstõl szám számított 57 teremtéstõl 5775. év, egyben a földosztástól 466. szombatöldosztástól osztástól számított számítot sz év, amikor a földnek pihennie kellene. mikor földn pih A zsidó kalendárium az idõt hetes egységekre közismert, hogy ységekre gekre osztja, és k szombat nélkül nincs zsidó élet. Kevésombat zs z bé ismert, hogy a földnek is van pihenõideje – ami minden hetedik évben egy évig tart –, amikor parlagon kell, hogy heverjen a föld.

A hetedik évet Mózes törvénye egyrészt a föld szombatjának nevezi, másrészt elengedés évének, aminek a végén el kell engedni az adósságokat.

A parlagon hagyott földön pedig össze lehet gyûjteni mindazt, amit magától terem a föld. Azonban hozzáférést kell biztosítani mindenkinek a szûkebb és tágabb környezetben, a földet mûvelõ szol¬gáknak éppúgy, mint a földdel nem rendelkezõ szegényeknek, hogy elvigyék és elfogyasszák a hetedik évben magától termett termést. A parancsolatból következik, hogy azt kisajátítani, felhalmozni nem lehet, ami a

22 Hírek Izraelbõl | 2014/12

magántulajdont, sõt a pénzt is erõsen viszonylagossá teszi, összevetve az élelmiszer értékével. «Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését. A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; ami pedig ezektõl megmarad, egye meg a mezei vad. Ekképpen cselekedjél szõlõddel és olajfáddal is.»(2Móz 23,10–11).

A szombatév másik intézményét elengedésnek (héberül smitának) nevezi a Tóra. A hetedik év legvégén az adósságokat sem követelhették viszsza a hitelezõk. Ezzel a rendelkezéssel az egyén felszabadult a teher alól, és nem temette egész életére maga alá a tartozás, ami miatt a személyi szabadságát elveszítette volna. «A hetedik esztendõ végén elengedést mûvelj. Ez pedig az elengedésnek módja: Minden kölcsönadó ember engedje el, amit kölcsönadott az õ felebarátjának; ne hajtsa be az õ felebarátján és atyjafián; mert elengedés hirdettetett az Úrért. Az idegenen hajtsd be; de amid a te atyádfiánál

lesz, engedje el néki a te kezed.» (5 Mózes 15,1–3) A Tórában olvasható parancs megtartása esetén bõségre számíthatott a szövetség népe, de az áldás ígérete nem volt feltétel nélküli. Ellenkezõ esetben a föld elvesztése fenyegetett, ami a babilóni fogsággal be is következett. A Krónikák könyve feljegyzi Jeremiás próféta elõrejelzésének megfelelõen, hogy a számûzetés hetven éve alatt örült a föld, hogy letöltheti a szombatjait (2Krón 31,21). Eszerint a megelõzõ 490 év alatt elmaradt a föld megpihentetése. A kis számban hazatérõ zsidóság elsõ rendelkezései között volt, hogy helyreállítják a szombatév intézményét, és elengednek minden adósságot (Neh 10,29–32).

A Második Templom idejétõl fogva a hagyomány a szombatévvel kapcsolatban hol idillikus emlékeket õriz, amikor olyan bõség volt, hogy a gazda miután a maga és családja szükségét betöltötte, azt keresi, hogy szomszédai és ismerõsei között hogyan oszthatná szét fölösleges termését, hol pedig mint az ínség idejérõl emlékezik meg.

A Makkabeus-háborúk idején komoly nehézséget jelentett, hogy a szombatév miatt nagy szûkében voltak az élelemnek. (Josephus Flavius: A zsidók története, XII. 9.5.) A szentjánoskenyérfa termése ilyen idõkben megszokott emberi táplálék volt, pedig ez rendesen állati takarmány.

A római korban Julius Caesar rendelete alapján Júdea lakói adómentességet élveztek a szombatévben, és csak a rákövetkezõ második évtõl szedték be azt. A tragikus kimenetelû zsidó háború után az adószedõk megszaporodtak, és a babilóni Talmud szerint Rav Jannáj ettõl fogva megengedte a szombatévi földmûvelést a súlyos adók miatt. (Szanhedrin 26a) A Bar Kochba-felkelés után a zsidók többségét elûzték a földjérõl, és mivel a diaszpórában nem volt kötelezõ megtartani a föld szombatját, ezért sokáig nem merült fel a kérdés a gyakorlatban. A középkori írásmagyarázók és kommentátorok ennek ellenére lelkesen írtak annak magasztos voltáról, mint ami olyan, mintha visszamennénk az Édenbe; a messiási kor elõhírnöke, amikor a farkas és a bárány együtt legelnek, elõképe az eljövendõ igazságos világnak, ahol a gazdag nem nyomja el ∎ a szegényt.

(Forrás: Femina, Hetek c. magazin, Élet és Irodalom, zsido.com, wikipedia)

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK ZSIDÓSÁG IZRAELBÕL

BLOGGER

SZENT HÁBORÚ? frankpeti izraeli blogger szentföldi viszontagságai

Nemrég emrég a munka munkahelyemen, mu a gyárudvar zugában agyárudvar dvar egy félreesõ félr gasztó figyelmes. asztóó jelenségre lettem lett Arab terroristának tûnõ sötét bõrû rab tûn egyén valamit furcsamód rejtegetve gyén furcsam furc mutogatott társaiutogatott gatott a köré gyülekezõ gyü nak.

Délutáni ima utáni imaszõnyegek ak. u hevertek evertek szanaszét.

Az egyre gyarapodó palesztin és zsidó merényletek után, és most így a pisztolyos és henteskéses zsinagógai mészárlást követõ napokban, zsidóként hajlamos vagyok egy kicsit én is jobban megnézni magamnak a munkahelyemen kóborló arabokat, hogy nincs-e a kezükben valami szúrós fémdarab, vagy nem-e domborodik zsebük

gyanúsan, hisz a legutóbbi tettesek is a zsidó imaházzal szemközti közértben dolgoztak békésen a gyilkosság elkövetéséig. Senki sem gondolta volna környezetükben, hogy képesek ilyen szörnyûség végrehajtására, mint ahogy én sem gondolom a sok éve arab ismerõseimrõl, hogy ilyesmi járna a fejükben. “De azért jó nyitott szemmel járni”, gondoltam.

Aztán pillanatok alatt rájöttem, hogy valójában minden arab késsel, pisztollyal, vagy egyéb fegyverrel járkál körülöttem szabadon. A padlizsánt vagdaló gyári arabok 40 centis késsel hadonásznak mellettem, az arab biztonsági õr pisztolyát vakargatja rá-

érõsen mikor elmegyek a közelében, az arab hentes közvetlen a szemem elõtt csapdos véres húsdarabokat baltával, de a minap vettem észre, hogy még legjobb barátomnak, az arab gitárosnak is félelmetesen hosszúak a körmei.

Nyilván nem véletlen. Nyilván a megfelelõ pillanatra várnak. Nyilván az arab bolti eladónõk merénylet utáni különösen kedves mosolya is félrevezetõ hadmûvelet csupán, akik kedveskedve néznek rám, és egymással versengve lesik, hogy tõlük kérdezzem meg a pita árát. Nyilván azt gondolják, hogy elhittem, hogy azért annyira szolgálatkészek, mert ki akarnak engesztelni a merénylet miatt, ezzel bizonyítva, hogy õk rendes, békés arabok, nem olyanok, mint a gyilkosok. De engem nem vernek át mosolyukkal, mert a két, zsinagógás gyilkosról is kiderült, hogy õk is ugyanilyen bájosan mosolygó eladók voltak, akiket ha az ezt észlelõ becsületes zsidó vásárló mondjuk gázsprayel, vagy két jól irányzott rúgással leszerelt volna, nem mészárolták volna le a négy ártatlanul imádkozó zsidót, és a hõsiesen segítségükre sietõ drúz közlekedési rendõrt.

“Fegyverbe!” kurjantottam magamban, és erre mintha bátorságot és védelmet nyújtó imalepel hullt volna rám.

Szóval ilyesmiken jártak a gondolataim, mikor határozottan elindultam a gyárudvaron gyanúsan csoportosuló muszlim banditák felé, hogy akár életem árán is, testemmel tiporjam el a még csak csírájában alakuló véres terrorcsoport létrejöttét. Aztán odaérve látom, hogy a hangosan szónokló ürge, okostelefonján a legutóbbi sivatagi túrámon készített fotóimat mutogatja a többieknet, így buzdítva õket, hogy hozzá csatlakozva kísérjenek el a legközelebbi sivatagi kirándulásomra. “Nyilván eladnak ott rabszolgának, vagy valami sötét szakadékba lökve akarnak végezni velem!!” futott át agyamon a sikító gondolat, viszont pillanatnyi, taktikai túlélésem biztosítása végett, de fõként a zsidó nép hosszú távú, stratégiai túléléséért furfangos cselt vetettem be, és lelkesen meghívtam õket a túrára: – Akkor most már rajtatok, muszlimokon kívül keresztények, drúzok, beduinok, és zsidók is lesznek a túrán – hebegtem nekik vidámkodva -, remélem jól kijövünk majd egymással! ∎ http://frankpeti.net/2014/11/24/ szent-haboru/ Hírek Izraelbõl | 2014/12 4/12

23

ÜNNEPEK HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

HANUKA Felszentelés

I

Ideje deje e 20 2014 2014-ben. Az idén december 16-24. között ttartják meg a legkedvel4. közö tebb és talán történelmi talá legismertebb l emléknapot Izraelben és a világ zsidóknapot apot Izr ságában, a Hanuka ünnepet.

Ezt az ünban,, H Han nepett ismerik leginkább a zsidóságon smer kívül is, azért is, is mert nem sokkal elõzi meg a keresztyén karácsonyt, s közös az ajándékozás és a családiasság a két ünnepben. Az elsõ gyertyát a kilenc ágú hanukai menórán december 16-án, este gyújtják meg, ez Erev Hanuka.

Az utolsó gyertyát december 24.-én.

Ettõl kezdve nyolc napon át, esténként meggyújtják a 8 + 1 ágú gyertyatartón, a hanukai menórán a gyertyákat, minden este eggyel többet, mert szent dolgokban mindig csak növekedni szabad. Megajándékozzák egymást, különösen a gyermekeket, s a család együtt tölti az estéket, vacsorával, játékkal, beszélgetéssel. Jézus és családja is rendszeresen megtartotta az ünnepet, késõbb Jézus nem véletlenül fogalmazott így: „Én vagyok a világ világossága” (János 8,12).

Történelmi háttér – felszentelés ünnepe. A fények ünnepe a Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti gyõzelmére emlékeztet, amire Kr. elõtt 165ben került sor, amikor a jeruzsálemi, megszentségtelenített templomot megtisztították, újra szentelték. Egyben a nyolc napon át égõ mécses csodájára is emlékeztet az ünnep. Ugyanis a Kr. elõtti 2. század közepén IV. Antiokhosz görög uralkodó, aki Júdeát kormányozta, a hellénizmus, a görög gondolkodás

24 Hírek Izraelbõl | 2014/12

és sokistenhit terjesztését tartotta céljának. Ezért a jeruzsálemi templomban is elhelyeztette Zeusz szobrát, ezzel megszentségtelenítette a templomot.

Ezt az istentelenséget a Tórát szigorúan betartó zsidóság nem tûrhette. A Modiin nevû kis városban élõ, a Hasmoneus családból származó Mátitjahú felkelést robbantott ki, akinek fia, Júda Mákábi vezetésével egy kis zsidó csapat gyõzelmet aratott a túlerõben lévõ szír-görög erõk fölött. Megtisztították a szentélyt, majd újra szentelték. Ennek emlékére minden évben megtartják

a felszentelés, a fények, a pogány sokistenhit feletti tényleges és szellemi gyõzelem ünnepét.

Miért a fények ünnepe is? A felkelõ gyõztes csapat csupán egy napra elegendõ kóser olajat talált a templomban, amellyel meggyújthatták a szent gyertyatartó gyertyáit. Friss kóser olaj elõállítására legalább nyolc nap kellett volna. A hagyomány szerint ekkor csoda történt, az egy napra elegendõ olaj nyolc napig égett. A hanukijának, azaz a hanukai menórának kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és – középen

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK ÜNNEPEK IZRAELBÕL

– egy «szolga» (sámás vagy sámesz). A «szolga» segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest, sorban.

Az ünnep végén minden láng ég (nyolc plusz a szolga), így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig. Mivel a zsidó naptár szerinti napok napnyugtával kezdõdnek, így az elsõ gyertyát az ünnepi dátum elõtti este kell meggyújtani.

A hanuka útjáról röviden. Mindmáig az egyik legkedveltebb, legmeghittebb zsidó ünnep világszerte. A tél derekán, amikor az éjszakák a leghosszabbra nyúlnak, apró lángokat gyújtanak, amelyek beragyogják otthonaikat és szíveiket. A középkortól kezdve ezen az ünnepen ajándékot is kapnak a zsidó gyerekek, mert a karácsonyt megünneplõ keresztyénekkel szemben rossz érzés lenne nekik, ha õk nem lennének megajándékozva.

Korunkban elõfordul, hogy a hanuka minden napján ajándékkal kedveskednek a gyermekeknek, ezzel is erõsebbé téve a vallási hovatartozás érzését. A Makkabeusok könyvében olvassuk, hogy Kiszlév hónap 25-én kivilágították Jeruzsálem városát, vidám öröm és fény hirdette a szabadságharc gyõzelmét. A középkorban a hanuka lángjait már csak a szoba belsejében helyezték el, a lámpás az ajtóból vagy az ablakból az asztalra került. A fények meghittsége azonban mindvégig megmaradt: a fénylõ gyertyákat körülülte a család, együtt énekeltek, együtt játszottak a gyerekekkel, az asszonyok még a házi munkát is félbehagyták, mert a hagyomány szerint hajdan a Makkabeus szabadságharc idején a nõk és a gyermekek is segítették a hõsök küzdelmét. A szétszóratásban ilyenkor a legidõsebb családtag otthonában egybegyûlt az egész nagycsalád, ajándékokkal kedveskedtek egymásnak, az összetartozásról szeretetük sok apró jelével tanúságot téve.

Gyönyörû sztori: nézzetek gyermekeitek szemébe, ott látjátok hanuka fényeit! A középkori mainzi zsidóság emlékkönyvében, a Memórbuchban maradt fenn: közvetlenül az ünnep elõtt meghalt a város püspöke, s ezért rendeletet hoztak, hogy egy álló héten át semmilyen fény ne világítson a város területén. A zsidók kétségbe esve fogadták a hírt, ellenségeik pedig kíváncsian várták: hogyan ünneplik majd meg a hanuka vidám napjait? Elérkezett a hanuka elsõ estéje, a gyertyagyújtás ideje. A hívõ zsidók a sötét

zsinagógában gyülekeztek, élükön a rabbival. Ellenségeik a templom környékén álltak lesben, hogy kárörömmel figyeljék a szomorúvá lett ünnepet, vagy ha megszegik a törvényt, azonnal följelentsék zsidó polgártársaikat. Az istentisztelet után kellett volna meggyújtani a hanukai lámpást. A rabbi ekkor magához hívatta a gyerekeket. Elkezdett mesélni nekik a Makkabeusok hõsi küzdelmérõl, hogyan harcoltak eleinte a hegyekben megbújva, majd nyílt ütközetben a szír-görög elnyomókkal szemben, miképp szabadították fel Jeruzsálemet, hogyan távolították el a bálványokat a meggyalázott Templomból, hogyan találták meg a hosszas keresés után a piciny olajkorsót és hogyan égett az csodálatos módon nyolc napon át. A történetet hallva a gyerekek egyre lelkesebben figyeltek, szemeik csillogni kezdtek. Ekkor a rabbi felállt és így szólt a szülõkhöz: «Nézzetek gyermekeitek szemébe! Lássátok azt a fényt, amely bennük tükrözõdik!

Ezekre a lángokra mondjátok el a hanukai áldást!». A zsinagógában ekkor felcsendült a vidám ének, a sötétben a hagyományos hanukai dalok egyre nagyobb örömmel és önbizalommal hirdették az ünnepet. A templom körül álldogálók egyszerûen nem értették, mi történt. Fény nem szûrõdött ki a zsinagógából, ám odabent mégis ünnepi jókedv honolt.

Hanuka ma. Izraelben örömtüzeket gyújtanak, fáklyás felvonulást tartanak, kivilágítják a városok utcáit. Világszerte nagyszabású rendezvények, mûsoros estek követik egymást ezekben a napokban. Különösen az ifjúság

érzi magáénak a szabadság és a fény ünnepét: a gyerekek ajándékban részesülnek (olykor mind a nyolc estén külön-külön meglepetés várja õket), a fiatalok bált, táncos összejövetelt rendeznek, szórakoztató mûsorokkal, vetélkedõkkel egészítik ki a közös gyertyagyújtás örömét. A hanuka azonban továbbra is megõrizte családi jellegét.

Az égõ gyertyákat ma már ismét az ablak közelébe helyezik, fényük hadd világítson kifelé is.

Tenderli. A hanuka fontos kelléke egy speciális négy oldalú pörgettyû, a trenderli. A jiddis eredetû szó héberül szevivón, de dreidel, dradel, kreisel, trompo néven is ismerik egyes országokban. A trenderlivel gyerekek játszhatnak hanuka alatt csoportban.

A pörgettyû négy oldalán egy-egy betû olvasható, és ezek a betûk határozzák meg a játékosok által teendõket. A nún betû jelenti a semmit, amikor nincs találat, a következõ játékos jön. A gimel betû mindent visz, a hé betûvel a játékos csak a betétek felét viszi, a sin betûvel a játékos fizet a banknak.

A hanukai lámpás apró gyertyái legfeljebb fél óráig égnek. Gyenge fényük nem képes bevilágítani még egy kis szobát sem. Mégis, évezredek történelmének visszfénye rajzolódik ki bennük, s a pislákoló lángok meghitt otthonná tudják varázsolni a lakást, a szeretet fényeit képesek felébreszteni a lelkek mélyén. Ilyenkor így köszöntik egymást Izraelben és szerte a világon az ünneplõ családok és hitközségek tagjai: Hag hanuka szaméah! Örömteli hanuka ünnepet!

DrBL ∎ Hírek Izraelbõl | 2014/122

25

SOROZAT HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

VÁROSOK JÉZUS ÉLETÉBÕL ÉS KORÁBÓL

C

ippori (Sepphoris) a zsidó történetíró, Josephus Flavius szerint: «Galila ékessége», egy dombon fekszik Alsó-Galileában, a Földközi-tenger és a Kineret tó ( Galileai-tenger ) között.

Cipporiról számos zsidó írás tesz említést. Az újszövetség azonban nem említi a nevét. A hellenisztikus korban a közigazgatás központja volt. A város Kr.u.

66-ban nem csatlakozott a Róma elleni lázadáshoz, szabad utat biztosított a római császár, Vespasianus légióinak. Ezért a császár a várost megkímélte és a lázadás után sem romboltatta le. Abban az idõben, a város neve Eirenopolis, „a béke városa” volt. Késõbb a császár megváltoztatta a nevét Zeusz tiszteletére: Diocaesarea-ra. A második században, Cippori a zsidó vallási és szellemi élet központja. A Szanhedrin (a legfelsõbb zsidó vallási és bírói testület), élén Rabbi Yehuda Hanasi (a Micva megal-

Galileai Madonna

26 Hírek Izraelbõl | 2014/12

Kereszteskori erõdítmény

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL SOROZAT

kotója) is Ciporiban munkálkodott. A harmadik századig a zsidók alkották a város többségét.

Miután a Szanhedrin Tiberiasba költözött, Cippori megmaradt, mint a bibliaórák és a zsidó szellemi élet oktatási központja.

Az ásatások feltárása nyomán gazdag, figuratív mozaikok kerültek napvilágra.

Mivel ezek a motívumok a zsidó hitéletnek ellentmondanak, a tudósok és régészek bizonyítva látják azt a feltevésüket, hogy a város erõs pogány, római hatás alatt állt, ahol a lakosság egymás mellett harmóniában élt. Egy erõs földrengés következtében 363-ban a város elpusztult, de újjáépítették. Ezután is megõrizte galileai szociális és spirituális központi szerepét a zsidók életében.

Bizánci idõkben a keresztény közösség száma jelentõsen megnövekedett. Ezt a növekedést sok egyház építése kísérte.

A keresztényeket bevonták a város önkormányzati ügyeibe. Az arab hódítás után a hetedik század közepén a város lakossága és befolyása is erõsen csökkent.

A 12. század folyamán, egy kis õrtornyot és egy templomot emeltek Jézus nagyszüleinek, Annának és Joáchimnak emlékére, akik ebben a városban laktak.

Ezt a ránk maradt Biblián kívüli írásokból tudjuk. Jézus, mikor beszédeiben a nagy várost említi, akkor Cipporira gondol.

1990 óta nagy területen folynak az ásatások, bizonyítva a város õsi kulturális jelentõségét. Számos látnivaló miatt ma is kedvelt turisztikai hely.

Cippori ma: A város helyén lévõ arab falu Saffuriyyeh és egyike a Galileai Beduin vezetõ erõdítménynek.

1948 Július Egy merész katonai mûvelet (Pálmafa Hadmûvelet) a kezdõ Izraeli Védelmi Sereg elfoglalta a várost és elûzte a bent-

Ásatások

lakókat. A következõ évben megalakult a Moszáv Cippori.

1992 Cippori Nemzeti Park megnyitása Cippori felfedezése A római és bizánci birodalom idején a hegytetõn akropolisz állt és a terjeszkedõ várost bölcsõszerûen ölelte körül a mögötte álló hegygerinc.

Akropolisz A város eredeti lakói az akropolisz nyugati oldalán éltek. Az épületek egy vagy két emeletesek voltak és közvetlen az utcák mellé épültek. Jellemzõen sok zsidó szertartási fürdõ a (mikva’ot) állt itt.

A római színház Az akropolisz északi szárnyán helyezkedett el, mintegy 4500 nézõnek adott férõhelyet, az üléseket kõbõl vájták. Egyes nézetek szerint valamikor az elsõ század végén, az elsõ zsidó felkelés idején, vagy a 2. század elsõ felében építhették. A Bizánci birodalom kezdete óta használatban volt. Sajnos az 1983 és 91 közötti ásatások nem adtak választ a pontos dátumra. Néhány tudós szerint Jézus idejében épülhetett, de sokan ezt korábbra teszik. A színpad mögött színpadi eszközök maradványait találták meg, egy 3 emeletes építményt, amely a függöny mögött helyezkedett el. Az elõadások leegyszerûsítve mutatták a bálványimádó kultúrát makacsul ellenkezve a zsidó és a keresztyén életstílussal. A színház jelenléte a pogányságot jelképezte ebben a zsidó városban, ami a rabbik haragját is kiváltotta (Zsolt 1,1) Római villa A legszembetûnõbb felfedezések közé tartozik egy római villa, az akropolisz nyugati oldalán, a színházhoz közel.

Valamikor a 3. század elején épülhetett.

A kétszintes épületben számos szoba volt, melyek körbevették a belsõ udvart.

Az emeletet, ahol a legnagyobb szoba található, valószínûleg étkezésre és szórakozásra használták. Ennek a szintnek a padlózatán gondosan kidolgozott mozaik (szõnyeg) található. Ez T alakban volt látható a földön, ami lehetõséget adott arra, hogy a vendégek a szoba 3 részére ülve élvezhessék a padló csodás elemeit. A középsõ panel egy író versenyt fest le, Dionusos, a bor görög istene és Heracles (Hercules) között.

Az egyik panel Herculest mutatja részegen, egy másik pedig egy felvonulást, tiszteletére. Nem meglepõ, Dionüszosz nyerte a versenyt. Itt található egy feltûnõ kép egy fiatal hölgyrõl, akik csak galileai Mona Lisa-ként emleget-

nek, elmondhatatlan szépségéért és rejtélyes mosolyáért.

A kerti város Az akropolisz keleti oldalán egy nagy, római korban épült területet tártak fel. Az elsõ lakosok a II. század környékén telepedhettek le. Jól megtervezett úthálózata volt Zippolinak, melyek párhuzamosak és merõlegesek voltak. Két oszlopos út, fedett járdával (cardo) vezetett végig a városon, ezek keresztezõdésénél üzletek voltak találhatók. A szekerek által keletkezett vájatok a mai napig láthatók. Az utcák az évszázadok során rengeteg változáson mentek keresztül.

Egy igen fontos változás a bizánci kor végén történt, amikor a járdákat geometriai elemeket tartalmazó mozaikokkal díszítették. Egy görög feliraton ez olvasható: „Az egész város állítja, a legszentebb apánk Euthropius az Epischopul emlékére, 14. jelzett idején” Nílus fesztivál ház A Cardo keleti oldalán helyezkedik el, építése az 5. századra tehetõ és a Bizánci kor végéig használatban volt. Ez a legnagyobb és leglátványosabb épület, amit a környéken felfedeztek. Mind a 20 szobájában gyönyörû, sokszínû mozaik található. A legtöbb elegáns, szinte érintetlen állapotban van. A Nílus fesztivált örökíti meg, sok, vadászatot ábrázoló képpel. Az egyik a „Nilométert” tartalmazza, ami a folyó szintjeit jelezte.

Zsinagóga Egy 6. századi zsinagóga maradványait fedezték fel az alsó városban. A zsinagóga 52X21 láb, és egy oszlopsor, egy fõ teremre, és egy szûk folyosóra ossza a teret. A fõ terem mozaikja részén sérült, közepén egy zodiákus (Zodac) található, közepén Heliosz, a napisten, a szekerén, akit emberi alakok vesznek körül, a zodiákus jelei és a hónapok nevei van felírva. A szõnyeg csíkokra van osztva, mely bibliai jelenteteket tartalmaz (Ábrahám és az angyal, Izsák megkötözése, a másik része pedig szertartásokat mutat be (áldozatok, az elsõ gyümölcs áldozása és egy angyal áldozati bemutatásra szolgáló kenyérrel) Szerzõ megjegyzése: Cippori általában nem része a legtöbb izraeli turistautaknak. A fotók azonban jelzik, mennyi a látnivaló, sok a lenyûgözõ mozaik. És annak a valószínûsége, hogy Jézus fiatalként ezeken az utcaköveken is járt, és akár segíthetett is ezeknek a házaknak az építkezésein, szárnyaló érzéseket nyújt. Összeállította: N. E. ∎ Hírek Izraelbõl | 2014/12

27

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

AZ IZRAELI KATONÁK IGAZI ARCA

28 Hírek Izraelbõl | 2014/12

Biblia és Izrael

BIBLIA ÉS IZRAEL

Miért van Izraelnek

olyan sok ellensége?

Mindenütt épp ellenkezõje látható annak, amire Izrael annyira vágyik: ez pedig a béke. Az összes keresztyén ellenes intézkedés nemsokára a gonoszság egyetlen hatalmas megtestesítõjében, az Antikrisztusban egyesül, aki látható alakban jelenik meg.

Wim Malgo (1922–1992)

Az Izrael elleni egyre növekvõ, világot árfogó ellenségeskedés Harmagedon árnyékának vetülete. Ezért fontos ismerni az Izrael ellen irányuló tényezõket, illetve az ellenségeskedés okait. Ezzel kapcsolatban mindenki számára egyértelmû, hogy az Úr Jézus profetikus szavai elsõsorban Izraelre vonatkoznak: «Akkor átadnak titeket kínvallatásra, megölnek benneteket, és gyûlöl titeket minden nép az én nevemért» (Mt 24,9).

Az állandó közel-keleti konfliktus legmélyebb gyökerét az 1Móz 3,15-ben találjuk, ahol Isten kijelenti: «Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony közt, a te utódod és az õ utódja közt: õ a fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod.» Izrael évezredeken át tartó konfliktushelyzetének oka az õ különleges elhívása. Ezt az Úr nagyon világosan fogalmazza meg az Ézs 42,6-ban: «Én, az ÚR, elhívtalak az igazságért, én fogom a kezedet. Megõrizlek, és benned ajándékozom meg szövetségemmel

népemet, világosságommal a nemzeteket.» Ha tehát Izrael arra hivatott, hogy világosság legyen a pogányok számára, szükségszerûen el kellett tõlük határolódnia. Az elsõ elhatárolódásról az 1Móz 1112 fejezetekben olvasunk, ahol Isten egyrészt a nemzeteket, mint az üdvösség hozóit, elvetette (Bábel tornya), másfelõl Izráelt Ábrahám által üdvösséghozóként kiválasztotta: «Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel» (1Móz 12,2).

Vizsgáljuk meg elõször Izrael konfliktusait a szomszédaival. Az arab népekkel folytatott szüntelen harc tulajdonképpen családi vita.

A mostani Jordánia a moabiták és ammoniták területe, akik Lót két fiának leszármazottai, õk Lótnak a lányaival való kapcsolatából születtek (1Móz 19,37–38). Ábrahámnak, Izrael atyjának családi konfliktusa akkor kezdõdött, amikor unokaöcscsét, Lótot, meghalt testvérének, Háránnak fiát, bevette elhivatásába. Errõl olvasunk az 1Móz 12,4ben: «Abrám elment, ahogyan azt az ÚR mondta neki, és Lót is vele

ment.» Mivel Lót abban az idõben elég sokáig Ábrahámmal tartott, a Lót és az Ábrahám utódai között a legáldatlanabb helyzet alakult ki napjainkra.

Kik az egyiptomiak? Õk Izrael közvetlen vérrokonai. Soha nem váltak volna azzá, ha Ábrahám megvárta volna Isten ígéretének beteljesedését, de õ hallgatott Sára kérésére (1Móz 16,2). Így Sára egyiptomi szolgálólányától, Hágártól született meg Izmail. Így már érthetõ, hogy az izmaeliták, akik egyiptomi arabok, és az izraeliek közötti vita tulajdonképpen örökösödési vita. Izmail akar az örökös lenni. De Isten Ábrahámnak azt mondta, hogy «Izmael dolgában is meghallgatlak: megáldom õt, és nagyon megszaporítom és megsokasítom utódait. Tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem. De szövetségre csak Izsákkal lépek, akit Sára fog szülni egy esztendõ múlva» (1Móz 17,20.21). És milyen származásúak a szírek, Izrael halálos ellenségei? Õk az 1Móz 22,20–21 szerint Ábrahám testvérétõl, Náhortól származnak.

Hírek Izraelbõl | 2014/12

29

Impresszum

Biblia és Izrael

HÍREK IZRAELBÕL

A FÁRAÓ ÉPPÚGY, MINT HÁMÁN VAGY ADOLF HITLER IZRAEL CÉLTUDATOS KIIRTÁSÁRA TÖREKEDETT. JELENLEG SEM KELL ILLÚZIÓKBA RINGATNUNK MAGUNKAT, MÉG HA ADÓDIK IS NÉHA LÉLEGZETVÉTELNYI SZÜNET, IZRAEL GYÛLÖLÕI NEM MONDTAK LE KIIRTÁSÁRÓL.

Ez a név többek között «fújtatót, horkantót» jelent; egy más magyarázat szerint «irigyet». Náhor nem költözött el testvérével, hogy õ is az ígéret földjére menjen. Így Izraelnek állandóan családi háborúkkal kellett szembenéznie.

Tudunk Amálekrõl is, Ézsaunak, Jákób testvérének házasságon kívül született fiáról, az edomiták õsapjáról. Az amálekiták Izráel elkeseredett ellenségei voltak. Ezt világosan láthatjuk Eszter könyvébõl, ahol az amálekita Hámán – nevének jelentése «a híres!» –, a világuralkodó Ahasvérós kedveltje, elhatározta, hogy az egész Izráelt kiirtja. Õ volt az akkori idõk «végrehajtója» (Eszt 3,5–6). Azonban a zsidók minden ellensége kudarcot vallott és tönkrement az évszázadok során. Aki ezt a kis népet bántotta, az e nép hivatását bántotta, és aki a hivatásukat támadta, az ennek a népnek Istenét támadta, így fogalmaz Isten is prófétája által: «Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!» (Zak 2,12).

Az egyiptomi fáraó is, az ókor nagy zsidógyûlölõje, aki a maga módján képzelte el a végmegoldást – mégpedig az újszülött zsidó kisfiúk meggyilkolásával –, végsõ soron «600 válogatott harci kocsijával és egész seregével együtt» (!) odaveszett a Vörös-tengerbe (2Móz 14,7–31).

A fáraó éppúgy, mint Hámán vagy Adolf Hitler Izrael céltudatos kiirtására törekedett. Jelenleg sem kell illúziókba ringatnunk magunkat, még ha adódik is néha lélegzetvételnyi szünet, Izrael gyûlölõi nem mondtak le kiirtásáról. Így eljutunk Izrael ellenségeinek második táborához. Ezek a nem szemita népek, az antiszemiták, vagyis a nemzetek. – Nem kell azon csodálkozni, hogy úgy az ENSZ, mint az EU Izrael ellenes nyilatkozatokat bocsát ki. Hogyan várhatnánk el egy dekadens, de-

moralizálódott Európától, amely jobban szereti a sötétséget és az erkölcstelenség mocsarát, mint a fényt, hogy kiálljon Izrael mellett?

Valóban, Izraelnek nem könnyû, de csodálatos hivatása van, hiszen fel kell készülnie arra, hogy legfõbb védelmezõje, Jézus Krisztus ide fog hamarosan visszajönni. Jézus Krisztus, Isten Fia, Aki Izrael Fia is, elõször ide jött el, amikor Betlehemben megszületett, majd itt vállalta a kereszthalált, hogy a világot Istennel megbékéltesse, tökéletes módon teljesítve ezáltal Izrael hivatását. Ezért nyomul elõre a gonosz félelmet keltõ gyorsasággal Izrael tágabb és szûkebb környezetében egyaránt: politikai képmutatás, Izrael «barátainak» árulása, lángoló gyûlölet, az erkölcs általános hanyatlása, forrongás és lázadás, fenyegetõ magatartás a felsõbbség ellen, háború és harci zaj. Mindenütt épp ellenkezõje látható annak, amire Izrael annyira vágyik: ez pedig a béke. Az összes keresztyén ellenes intézkedés nemsokára a gonoszság egyetlen hatalmas megtestesítõjében, az Antikrisztusban egyesül, aki látható alakban jelenik meg. Ez lesz az utolsó és döntõ összecsapás a Közel-Keleten. Harmagedon árnyéka egyre fenyegetõbbé válik.

Ezzel már említettem is Izrael harmadik és legnagyobb ellenségét: az újra helyreállított Római Világbirodalmat élén az Antikrisztussal.

Különben a harmagedoni összecsapásnál nem fognak döntõ szerephez jutni sem a páncélosok, sem a repülõgépek, vagy a tüzérség, hanem ekkor az Úr megjelenése dönt el mindent, Aki a kiválasztottakkal, elhívottakkal, a hívõkkel az élén dicsõségben jön el (Jel 17,13–14).

Mindenek ellenére tudjuk, hogy Izrael megmarad. Még ha az ellenség sokkal, de sokkal több is, Izrael akkor is fennmarad, hisz az Úr Jézus oda jön vissza. ∎

BETH-SHALOM, 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: +361 236 08 96 KÖSZÖNJÜK, HOGY ADOMÁNYÁVAL TÁMOGATJA AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ MUNKÁJÁT!

FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés: 8400,-Ft+ postaköltség Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 10.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A hónap fotója

Boldog karácsonyt minden embernek a Földön (a felirat fordítása) Fotó: IDF

30 Hírek Izraelbõl | 2014/12

Munkafüzet és könyv együtt

Ára:

2490 Ft + postaköltség

A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Mit üzen a Szentföld?

Wim Malgo

József Jézus

Izraelbe megyünk!

2015. február 8-15 között

Már M ár mos most st ffoglaljon oglaljo on he helyet elyet

tavaszváró kedvezményes k edvezményes u utunkra! tun nkra!

Látogatás többek között: Betlehem, Jeruzsálem, Haifa, Genezáreti-tó, Tabgha, En Gev, Kána, Safed.

Ára: 1450,- Ft

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein!

+POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

www.ejfelikialtas.hu

És megáldom azokat, a kik téged áldanak...

1Móz 12,3

Ára: 720,-Ft

Rendeld meg a Hírek Izraelbõl magazint a jõvõ évre is, hogy áldott éved legyen! ☺

Minden megrendelt grendelt újsággal támogatod Izr Izraelt raelt és az Izraellel raellel kapcsolatos munkánkat!!

Az újság g elõfizetése e egy évre 8400,- Ft+ postakö postaköltség öltség