Hírek izraelböl 2015 01 by Éjféli Kiáltás Misszió

2015 január / 5775

HÍREK

Nr.

PUSZTULÁS FENYEGETI-E MA IZRAELT?

‫בית שלומ‬

Szenzációs könyvcsomag Akár

akció!

70 % kedvezmény!

WIMkönyvcsomag MALGO

Mi az elragadtatás – mindent tudsz róla? Illés titka Az Isten Báránya Illés köntöse A közbenjáró imádság ereje

WIM MALGO

Az Ezeréves birodalom – utópia?

MARCEL MALGO

Segítség a követésben

ZIMÁNYI JÓZSEF

Jézus sem mondja meg neked

könyvcsomag II. könyvcsomag könyvcsomag

Csak most

144 000 + 2 tanú Kik azok? Emberek, akik Istennel járnak Jeruzsálem vagy Bábel Remény a búskomorságban Izráel utolsó fia Sámson

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl Fénysugarak Abdiás könyvébõl

Bizalom a mindeNható Isten iránt

Barzillaj Kozmetika a pokol küszöbén Találkozás Salamonnal Szolgálat követés nélkül Saul Igazi hõsök Bárki látja õket felismeri

A határtalan irgalom határai

1000,-Ft

csomagonként + postaköltség

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból: http://ejfelikialtas.hu/tb Az akció érvényes 2015 március 31-ig ✶✶ A könyvek árai csomagonként értendõk, darabonkénti vásárlás esetén az eredeti ár érvényes ✶

1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

www.ejfelikialtas.hu

KÖSZÖNTÕ

KEDVES IZRAEL-BARÁTOK!

CÍMLAPON: PUSZTULÁS ENYEGETI-E MA IZRAELT?

Rövid jelentések

Izrael Állam 10. elnöke

A Nyugat nem kezelheti gyermekként a palesztinokat»

Új vezérkari fõnök

Húsz hónapi hivatali idõ után feloszlatta magát a 19. Kneszet

A Kneszet enyhítette a menekülttörvényt Izraelben

Német hadihajók Izrael gázmezõinek védelmében

Izrael legjobb muszlim barátja

A rákos daganatok «az éjszakát kedvelik»

Lenyelhetõ kamera a vastagbél vizsgálatára

A cukorbetegség növeli a Parkinson kór kockázatát?

Galilea

Antiszemitizmus

Kónuszos

Tu biSchevat – a (gyümölcs)fák újévi ünnepe

GYORSEGÉLY IZRAELNEK Az Ebenezer Otthon projektje

Jézus nyilvános szolgálatának kezdetén Kapernaumból, ahol tartózkodott, elment meglátogatni szülõvárosát, Názáretet. Errõl számol be a Lk 4,16: «Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni.» Amikor Ézsaiás próféta tekercsét nyújtották át neki, felolvasta a 61,1-2 jól ismert igeverseket: «hirdetem az ÚR kegyelmének esztendejét… », aztán hirtelen megállt a mondat közepén, és így szólt: «Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára». Az Úr kegyelmének esztendeje nem egy 365 napból álló év, hanem egy olyan idõszakasz, amely most már 2000 éve tart. Az Ézs 61,2-ben ezt olvassuk tovább: «Istenünk bosszúállása napját» Jézus meghirdette a bosszúállás napját is? Õ maga mondta mindazzal kapcsolatban, ami írva van, hogy be kell teljesednie (Lk 24,44). Az Úr Jézus valóban beszélt a bosszúállás napjáról, de nem itt, hanem nyilvános szolgálatának végén, az Olajfák hegyén mondott beszédében. Errõl részletesen Mt 24. fejezete számol be. Ezt a napot sem – éppúgy, mint az évet – nem szó szerint kell érteni, hanem ezzel is egy idõszakra utal, valószínûleg a nagy nyomorúság hét évére, amint azt általánosan értelmezik. A Mt 24,21-ben azt mondja az Úr, hogy aztán jön a nagy nyomorúság ideje, olyan amilyen még eddig nem volt. A Dán 12,1-et idézi, ahol meg van írva, hogy Mihály arkangyal harcolni fog népéért, Izraelért. Manapság hallani olyan megnyilatkozásokat, hogy az a legszörnyûbb idõ, amelyrõl a Biblia beszél, talán már elérkezett Izrael számára. A Jel 12,7 alapján azonban, amely párhuzamos igehelynek számít a Máté 24,21-gyel, világosan érthetõ, hogy ez az esemény majd csak a jövõben teljesedik be. Arról is különbözõ vélemények keringenek, hogy mire gondol Pál, amikor a Róm 11,26ban ezt írja: «és így üdvözülni fog az egész Izráel.» A megelõzõ versben arról ír, hogy ez a megváltás csak akkor történik meg, ha a nemzetek létszáma betelik. Ugyanakkor Pál az ötödik versben «maradékról» beszél, amely Isten kegyelme által üdvösséget nyer. A Róm 9,27-ben Pál szintén maradékról beszél, és ezt írja: «Ha Izráel fiainak száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék üdvözül.» Itt az Ézs 10,20-23-ra hivatkozik. Ebben a négy igeversben a «maradék» kifejezés háromszor fordul elõ. A testvéreiért és népéért folytatott lelki harcában (Róm 9,2-3) Pálnak ezek az ézsaiási sorok nyújtottak vigaszt, mert azt a bizonyosságot közvetítették, hogy Izrael maradéka, amely a Messiás visszajövetelekor visszamarad, üdvözülni fog. Így írhatta az apostol bizonyos elégtétellel: «és így üdvözülni fog az egész Izráel», még akkor is, ha az egy maradék csupán. Ez a kijelentés azonban ne tévesszen meg bennünket, tudnunk kell, hogy Izrael elõtt még a legnehezebb idõszak áll. Nem hiába aggódik az izraeli kormány a nagyhatalmaknak Iránnal folytatott tárgyalása miatt, melyet most ismét hét hónappal meghosszabbítottak. Mindezek ellenére ebben az esztendõben is bizakodóan tekinthetünk a jövõbe, mert minden rémisztõ hír ellenére biztosak lehetünk abban, hogy az Úr eljövetele már közel van. Ez alkalomból szeretnénk minden Barátunknak és Olvasónknak szívbõl megköszönni támogatásukat és imában való közbenjárásukat. Kísérje utatokat Istenünk soha el nem múló szeretete és kegyeleme ebben az új évben is! Szívélyes Shalommal köszönt benneteket Izraelbõl

Fredi Winkler Hírek Izraelbõl | 2015/01

PUSZTULÁS FENYEGETI-E MA IZRAELT?

Ehhez a számunkhoz

zrael harca és gyõzelme: Ez a folyóirat rámutat arra, hogy azok a fejlemények, melyek Izraelben, az országgal és általa történnek, a bibliai próféciák beteljesedésének irányába mutatnak. Más szavakkal: A világméretû ellenségeskedés, elutasítás, gyûlölet ellenére a zsidó állam tovább fejlõdik. Izraelben újabb és újabb találmányok születnek, melyek az emberiség javát szolgálják; a zsidó állam semmiféle ellenséges támadástól nem hagyja magát

eltéríteni, és halad elõre annak az országnak építésével, melyet az Úr neki ígért. Errõl tesz bizonyságot ez a számunk is. Izrael sok keresztyén számára lehet példakép, megtanulhatjuk tõle, hogy ne engedjük semmilyen akadálytól eltéríteni magunkat Jézus Krisztus követésében, semmilyen támadás ne rettentsen vissza elõrehaladásunkban a kijelölt pályán. Olvasd, kérlek, a következõ bibliai vezércikket, és a CM∎ teljes kiadványt is ebbõl a szemszögbõl!

CÍMLAPON

PUSZTULÁS FENYEGETI-E MA IZRAELT?

Hírek Izraelbõl | 2015/01

PUSZTULÁS FENYEGETI-E MA IZRAELT?

Wim Malgo (1922-1992)

Arra a kérdésre, hogy pusztulás fenyegeti-e ma Izraelt, igennel kell válaszolnunk. Különben ezzel kapcsolatban sincs semmi új a nap alatt, hiszen Izraelt mindig is fenyegette a pusztulás. A 2Móz 1 – 2 fejezetében láthatjuk a fáraó «végsõ megoldását a zsidókkal», de azt is, hogy Isten kijelenti «Én azt akarom…». A fáraónak háromféle módszere volt: 1. Elõször megpróbálta a zsidó népet agyonhajszolni, és úgy kiirtani: «Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború támad, õ is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az országból. Ezért munkafelügyelõket rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák õket. Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt» (2Móz 1,10-11). Erre következett Isten közbelépése, a «de»: «De mennél jobban sanyargatták õket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól» (12. v). Isten, az Úr minden szorongattatásból kimentette az Õ népét, mégpedig minden emberi logika ellenére. 2. A kiirtásra tett második próbálkozás az abortusz volt. Az abortusz nagyon is gyakori fogalom napjainkban. Szándékosan használom a fáraó népirtási kísérletére az abortusz szót, mivel egy csecsemõt a születése elõtt megölni, vagy közvetlenül azután, ugyanazt jelenti, gyilkosságot. «Azután parancsot adott Egyiptom királya a héber bábáknak, akik közül az egyiknek Sifrá, a másiknak Púá volt a neve. Ezt mondta: Amikor a héber aszszonyok szülésénél segédkeztek, figyeljétek a szülés lefolyását: ha fiú lesz, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben!» (15-16. v). Ám itt is látjuk azonnal az isteni «de» megjelenését. Isten mindig a gyengéket használta mentõeszközként, hogy elõtte egy test se dicsekedhessék. Mint ezt a két istenfélõ bábaasszonyt: «De a bábák félték az Istent, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket» (17. v). Így egy kisfiú sem halt meg. «Ezért jót tett Isten a bábákkal. A nép pedig szaporodott, és igen megerõsödött» (20. v).

Izrael növekedett – minden halálos fenyegetés ellenére! Így van ez napjainkban is. Isten egy vagy két Õt félõ aszszony által egész népet menthet meg. Micsoda perspektíva nyílik elõttünk, ha az Urat odaadóan szolgáljuk! 3. A harmadik kiirtási kísérlet az a tömeggyilkosság volt, amit a fáraó a népe által akart végrehajtatni: «Ekkor megparancsolta a fáraó egész népének: Minden újszülött héber fiút dobjatok a Nílusba, csak a leányokat hagyjátok életben!» (22. v). Mint ma! Minden palesztin és arab kész arra, hogy Izrael népét kiirtsák, azzal a különbséggel, hogy ma még egy fokkal szörnyûbb a helyzet, mint a fáraó idejében volt: ma a lányokat, aszszonyokat, gyerekeket sem kímélik, irgalmatlanul meggyilkolják õket is. Egy ponton azonban ma is úgy van, mint akkor volt: Nemcsak az Izraelre vonatkozó isteni kijelentést akarják félretolni, hanem, mint egykor a fáraó, Istent is hitszegõként akarja feltüntetni, Aki Ábrahámnak megígérte: «…és ezt mondta: Magamra esküszöm, így szól az ÚR, hogy mivel így tettél, és nem tagadtad meg tõlem a fiadat, a te egyetlenedet, azért gazdagon megáldalak, és úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az ég csillagai, vagy mint a homokszemek a tenger partján. A te utódod birtokolni fogja ellenségei kapuját» (1Móz 22,1617). Az arab világ végül is Istenbõl esküszegõt akar csinálni, mintha dacolni tudnának a mindenható Istennel! De a valóságban Izrael létezése ma is veszélyben forog. A 2Móz 1,22-ben olvasható fenyegetés nagyon közeli volt – mint ma. Ezért tanulságos látni azt, hogy a fáraó fanatikus megsemmisítõ akarata ellen hogyan hatott az isteni «de», és «azt akarom». Elõször úgy tûnik, mintha az Úr egyáltalán nem avatkozna be: megengedi, hogy az újszülött fiúcskákat a Nílusba dobják, aztán a fáraót a saját maga gyilkos módszerével fogja meg, és viszi pusztulásba– épp úgy, mint Hitler idejében. A náci idõkben is úgy volt, mintha az Úr nem avatkozna be, de a Harmadik Birodalom a saját gyilkos módszere által pusztult el. A zsidókat elgázosították, elégették – a német városokat úgyszintén felégették. Ha a fáraó nem rendeli el az újszülött kisfiúk megölését, akkor Mózest nem rejtették volna el a Nílus nádasában. Akkor soha nem

találja meg a fáraó lánya, és minden idõk legnagyobb szemitája, Mózes, nem nõhetett volna fel minden idõk legnagyobb antiszemitájának, a fáraónak házában. Akkor nem alakul ki Isten kezében az az eszköz, mellyel Izraelt megváltja, és a fáraó pusztulását elõidézi. Így cselekedett Isten csodálatos módon. De a szomorú az, hogy az ember nem mert maradéktalanul megbízni Benne. A kérésem ezért, nem annyira ez: «Uram, verd meg ellenségeit», mert azt már rég megtette (a hit azt látja, amit hisz, a hitetlenség azt hiszi, amit lát, ez a hit titka), hanem inkább ezt kérem: «Uram, adj Izraelnek olyan kormányt, amely Benned bízik!» Nagy tévedésben vannak Izrael ellenségei, mivel már évezredekkel azelõtt, hogy az élet lehelete halandó testükbe költözött volna, Isten Szava és esküje létezett és fennállt, «e két változhatatlan tény nem inog» (Zsid 6,18), melyek a nép tökéletes és csodálatos szabadulását garantálják. De ez Izrael ellenségei elõtt ismeretlen. Ezért minden bölcsességük, gondolataik, és ellenvetéseik azon alapszanak, hogy az igazságok igazságát nem ismerik: Õk nem tudják, hogy van Isten. Való igaz, hogy Izrael létezése ma sokkal nagyobb veszélyben van, mint valaha is volt. Az összes fejlemény, melyek során egyik állam a másik után fenyegetõen lép fel Izraellel szemben, és az értékek átrendezõdése a szemünk elõtt zajlik – a jót nevezik gonosznak, a gonoszt pedig jónak – az Ézs 5,20 szinte «végmegoldásnak» tûnik, amelyet már az ókorban, Eszter idejében világméretekben elhatároztak. Ezt olvashatjuk a zsidógyûlölõ Hámán tervérõl: «Amikor Hámán is látta, hogy Mordokaj nem hajt térdet, és nem borul le elõtte, elöntötte Hámánt a méreg. De kevésnek tartotta, hogy csak Mordokajra emeljen kezet, mert megmondták neki, hogy Mordokaj melyik népbõl való. Ezért arra törekedett Hámán, hogy Mordokajjal együtt minden zsidót kipusztítson Ahasvérós egész birodalmából» (Eszt 3,5-6). Ismerjük a történet folytatását, és tudjuk, milyen csodálatosan avatkozott be az Úr. Ma azonban sokkal veszélyesebb a helyzet, mert a zsidóság egyötöde már nincs a 127 országba szétszórva, mint akkor régen, hanem ellenkezõleg: a zsidók kijöttek a több Hírek Izraelbõl | 2015/01

PUSZTULÁS FENYEGETI-E MA IZRAELT?

mint 100 országból, és most már «a nemzetek közül összegyûjtött nép (lett), … amely már jószágot és birtokot szerzett, és a világ közepén lakik» (Ez 38,12). Ma több mint 100 nemzet fordul Izrael ellen. Ha megállapítjuk, hogy Izraelt ma valóban pusztulás fenyegeti, akkor kérdezzük meg azt is, vannak-e Izraelnek túlélési esélyei? Én itt most Izraelnek hét rendíthetetlen megtartó erejét szeretném megnevezni: Elõször: az Örökkévaló felséges személye. Az Õ örökkévaló fenségét és hatalmát tekintve vannak dolgok, melyek lehetetlenek. A Szentírás ezt mondja: «lehetetlen, hogy Isten hazudjon» (Zsid 6,18), és a 4Móz 23,19-ben ezt olvassuk: «Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?» Nem, Isten soha nem hazudtolja meg Szavát! Õ Maga hangsúlyozza ezt az Ez 37,14-ben: «Lelkemet adom belétek, életre keltek, és letelepítelek benneteket a saját földeteken. Akkor megtudjátok, hogy én, az ÚR, meg is teszem, amit megmondtam így szól az ÚR.» Különben a Zsid 11,6 szerint az is lehetetlen, hogy hit nélkül tetsszünk Istennek; mert aki Istenhez akar jönni, annak hinnie kell, hogy Õ létezik: «Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten elõtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy õ van; és megjutalmazza azokat, akik õt keresik.» Izraelnek tehát bíznia kell az Úrban, és neked is, ha fenyegetve érzed magad! Izrael második megtartó ereje Isten nagy hatalmának helyszíne a földön. És ez nem Washington, de nem is Moszkva vagy Róma, hanem a világ legvitatottabb városa. Még az agnosztikusok és az ateisták is ilyen címmel írtak róla: «A népek nyomtatóköve». A Zak 12,2-3 olyan átfogóan még nem teljesedett be, mint napjainkban. Ott ez áll: «Íme, én részegítõ pohárrá teszem Jeruzsálemet a körülötte levõ népek számára. Júdára is rákerül a sor, amikor ostromolják Jeruzsálemet. Azon a napon majd súlyos kõvé (nyomtatókõvé – Károli) teszem Jeruzsálemet minden nép számára: aki föl akarja emelni, mind megszakad bele, még ha összefog is ellene a föld minden népe.» Miért? Mert Jeruzsálem lesz Isten székhelye

Hírek Izraelbõl | 2015/01

itt a földön. Zakariás próféta gyakran kijelenti: «Azért ezt mondja az ÚR: Irgalmasan fordulok Jeruzsálem felé, templomom fel fog épülni benne - így szól a Seregek URa -, és feszítenek ki mérõzsinórt Jeruzsálemben» (1,16). «A velem beszélõ angyal pedig ezt mondta nekem: Hirdesd, hogy így szól a Seregek URa: Féltem Jeruzsálemet és a Siont, nagyon féltem!» (1,14). «Az ÚR birtokba veszi Judát, mint tulajdonát a szent földön, és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja» (2,16). «Az ÚR angyala pedig ezt mondta a Sátánnak: Dorgáljon meg téged az ÚR Sátán! Dorgáljon meg téged az ÚR Sátán, aki Jeruzsálemet kiválasztotta! Hát nem tûzbõl kiragadott üszkös fadarab ez!» (3,2). «Ezt mondja a Seregek URa: Féltem a Siont, nagyon féltem. Nagy haragra indultam, annyira féltem õt! Ezt mondja az ÚR: Visszatérek a Sionra, és Jeruzsálemben fogok lakni. Akkor Jeruzsálemet igaz városnak nevezik, a Seregek URának a hegyét pedig szent hegynek» (8,2-3). Ezek a kijelentések mind Zakariás aránylag rövid könyvében találhatóak, de említhetnénk Isten csalhatatlan kijelentéseit a többi prófétai könyvbõl is. Ezért nem pusztulhat el Izrael soha, hiszen elválaszthatatlanul kötõdik Jeruzsálemhez, olyannyira, hogy a zsoltáros ujjongva kiált fel, ami úgy hangzott, mint egy esküvés: «Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfõbb örömömnek!» (Zsolt 137,6). És az Ézs 40 milyen csodálatosan énekli meg Jeruzsálemet! Jeruzsálemmel függ össze Izrael harmadik megtartó ereje is, mivel Jeruzsálemben történt valami felfoghatatlan, azaz a megváltás, az Ézs 53,4-5 szó szerinti beteljesedése: «Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bûneink miatt törték össze. Õ bûnhõdött, hogy nekünk békességünk legyen, az õ sebei árán gyógyultunk meg.» De a 3. Móz 17,11 tökéletes beteljesedése is Jeruzsálemben történt: «Mert a test lelke a vérben van, és én az oltárra adtam azt nektek, hogy engesztelést szerezzen értetek. Mert a vér a benne levõ lélek által szerez

engesztelést.» Jézus Krisztus kiontott vére is Jeruzsálemben folyt a Golgotán. Isten, az Úr ezzel a tettel elválaszthatatlanul összekötötte a mennyei és a földi Jeruzsálemet, igen, Jeruzsálemben egyesült a menny a földdel. Tehát Jeruzsálembõl áramlik az áldás, az üdvösség az egész világ számára, hiszen az üdvösség a zsidóktól származik, és a Messiás Jeruzsálemben állítja fel nemsokára birodalmát! Nem csoda, hogy a Sátán Jeruzsálem ellen támad, és minden nép Jeruzsálem, és ezáltal Izrael ellen vonul fel, fenyegetésük egyre hangosabb lesz. De éppen Izrael létének fenyegetettsége fogja Istennek, az Úrnak dicsõségét szolgálni. Így beszél errõl a Zsolt 76,11: «Még a haragvó emberek is magasztalni fognak téged, haragjuk maradékát is megfékezed.» Ezzel már láthatjuk Izrael negyedik megtartó erejét: Istennek már beváltott esküjét. A Zsid 6,13-14-ben ezt olvassuk: «Amikor az Isten Ábrahámnak ígéretet tett, mivel nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött, és így szólt: Bizony, gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítalak.» És így ment ez évezredeken keresztül. Minden pap az áldozatok bemutatásakor arra emlékezett, hogy Isten az esküjét be fogja tartani. Áronnak, a fõpapnak feleségét Erzsébetnek hívták. Erzsébet azt jelenti, hogy «Isten megesküdött, Isten beváltja esküjét». Ezután jött Jézus, és Önmagát adta, amint Isten önmagára megesküdött, mivel Isten Krisztusban volt. Amit ma látunk, nem más, mint Isten már beváltott ígéretének kibontakozása Jézus Krisztus személyében: Izrael országa és a nép újra helyreáll. Ezután jön el a Messiás nagy hatalommal és dicsõséggel, Õ, Aki vére, Isten esküjének ereje által megtisztított bennünket bûneinktõl. Ebben a fényben minden ellenséges erõ nevetségessé és tehetetlenné válik, és valóban csak Isten nevének nagyobb dicsõségét szolgálja. Ezzel elérkeztünk az ötödik megtartó erõhöz: ez a már történelemmé vált prófécia. Más szavakkal: Egyetlen halandó sem szegülhet szembe Isten egyre gyorsabban beteljesedõ végzésével. Vagy még pontosabban: Láttunk-e már egy teljes sebességgel robogó gyorsvonatot megállni, mert egy kiskutya megugatta? Izrael, bízzál az Úrban!

PUSZTULÁS FENYEGETI-E MA IZRAELT?

Izrael hatodik megtartó ereje az elsõszülöttségi joga. Mózes az ókori idõkben ezt a parancsot kapta: «De te ezt mondd a fáraónak: Így szól az ÚR: Izráel az én elsõszülött fiam. Azért azt mondom neked, hogy bocsásd el az én fiamat, hadd szolgáljon nekem! Ha te vonakodsz elbocsátani, akkor én megölöm a te elsõszülött fiadat» (2Móz 4,22-23). A Jer 31,20-ban mondja az Úr olyan meghatóan és gyöngéd szeretettel népének: «- Hát nem drága fiam-e Efraim, és nem kedves gyermekem-e? Valahányszor megfenyegetem, mégis mindig törõdöm vele. A bensõm remeg érte, irgalmaznom kell neki - így szól az ÚR.» És Pál a Róm 9,4-ben nyomatékosan hangsúlyozza: «akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsõség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek.» Isten, Izrael Atyja soha nem fogja megengedni, hogy fiának, Izraelnek vége legyen! Így szól: «Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!» (Zak 2,12). Izrael hetedik és utolsó megtartó ereje az Úr nevének dicsõségében rejlik. Ha Izrael elpusztulna, az Úr neve káromoltatna és szégyenülne meg. Ezért hangsúlyozza az Úr olyan gyakran és nyomatékosan, hogy az Õ neve szent, mint az Ez 36,23-ban is: «Megmutatom, hogy szent az én nagy nevem, amely gyalázatos lett a népek között, mert gyalázatossá tettétek közöttük. Akkor megtudják a népek, hogy én vagyok az ÚR - így szól az én URam, az ÚR -, amikor szemük láttára megmutatom rajtatok, hogy szent vagyok.» Az Ez 38,23-ban pedig ezt mondja az Úr: «Így mutatom meg, hogy nagy és szent vagyok, és megismertetem magamat a sok néppel, és megtudják majd, hogy én vagyok az ÚR.» Melyik földi hatalom vagy nagyhatalom védhetné meg magát a Mindenhatóval, Izrael Istenével és Atyjával szemben?! Mennyire jogos a Zsolt 2,1 kérdése: «Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek?» És te? Miért késlekedsz még mindig ebben az Istenben, ebben a mindenható Úrban bízni? Õ hûséges! Az Ábrahámnak adott esküjével neked is hûséget esküdött: «Hû az, aki elhív erre titeket; és õ meg is cselekszi azt» (1Thessz 5,24). Add át magad teljesen Õneki! ∎

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. EJFEL@T-ONLINE.HU TEL.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

– Az aktuális események tükörképében +POSTAKÖLTSÉG

+POSTAKÖLTSÉG

A jól ismert történetbõl világossá válhat számunkra, hogy a Golgota keresztjét, – Krisztus keresztjét – nekünk is naponta fel kell vennünk, és azon naponta óemberünknek is meg kell halnia. A kereszt vállalásával mindent megnyerhetünk, anélkül viszont semmid sem marad!.

Gedeon a gyenge, félénk, gyáva, kishitû ember, akit mégis kiválasztott az Úr egy olyan feladatra, melyre önmagától soha nem mert volna vállalkozni. «Az Úr veled, erõs férfiú!» mondotta neki Isten angyala. Minket is gyakran saját kishitûségünk tart vissza olyan megbízatásoktól, melyekre Isten segítségével mégis képesek lehetünk. Pedig az Úr szolgálata során sokszor szembe kell néznünk a túlerõvel, amikor már csak az Istenbe vetett teljes bizalom segíthet. Ezt tette Gedeon és az õ háromszáz harcosa is: «Fegyverre! Az Úrért és Gedeonért!» (Bír 7,20b). Hírek Izraelbõl | 2015/01

RÖVID JELENTÉSEK

A jeruzsálemi Damaszkusz kapu közelében egyedülálló felfedezést tettek: egy, a római idõkbõl származó követ találtak azzal a felirattal, amely Hadrianus császár nevét említi. Mivel ez a mostani lelet egy korábbi kiegészítése, az izraeli régészeknek fontos támpont áll rendelkezésükre, hogy egy vitatott kérdést tisztázzanak: a Kr. u. 1. és 2. század zsidó lázadásai azért törtek ki, mert Hadrianus a várost át akarta építtetni, és zsidó szemszögbõl megszentségtelenítette, vagy Hadrianus intézkedése reakció volt a lázadásra? Ebben az ügyben biztosan jelennek meg még Izraelben kommentárok és magyarázatok.

 Jeruzsálem óvárosa többségében a gyalogosok paradicsoma. Autóval csak megközelíteni lehet, és nem egyszerû parkolóhelyet sem találni. Ezért a város vezetõsége buszjáratot indított a régi állomástól a Siratófalig.  A régészek nemrégiben azt az elméletet döntötték meg, amely szerint a rézkovácsok, akik az ókorban a Timna völgyében (Eilatnál) dolgoztak, rabszolgák voltak. A szerves maradványok vizsgálatánál kiderült, hogy egy nagyon tekintélyes foglakozásról lehetett szó. A rézkovácsokat a legjobb élelmiszerekkel látták el, úgyhogy a rabszolgaelméletet el lehet vetni, és ezeket a kézmûveseket úgy kell tekinteni, mint a társadalom legmegbecsültebb polgárait.  Amint Izrael ingatlanügynökei közölték, a magánlakások iránti érdeklõdés az európai zsidók körében 2014 nyara után ugrásszerûen megemelkedett, fõleg Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Ennek okát fõleg a már néha erõszakossá váló antiszemitizmusban látják, amit az utóbbi gázai háború idézett elõ.  2017 végén, amikor a nemrég megkezdett építkezéseket a legutóbbi alagúton befejezik, a Jeruzsálem és Tel Aviv közti vasúti út 28 percig fog tartani. Hogy az építkezés határidejét tartani tudják-e, attól függ, felbukkannak-e szokás sze-

Hírek Izraelbõl | 2015/01

rint újabb régészeti leletek, amint a Szentföldön az ilyen munkálatok során megtörténik, és ezek késleltethetik a munkát.  Lille francia város, mely testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Nablus palesztin várossal, befagyasztotta a Zefat izraeli várossal kiépítendõ testvérvárosi kapcsolatát. A sajtóközlemények sorai között az olvasható, hogy Lille nyomást akar gyakorolni Izraelre, amivel a békefolyamat beindításához szeretne hozzájárulni.  A kábeltévé piacát Izraelben két kiszolgáló uralja. Az egyik kiszolgáló beható kutatások után kivette kínálatából a BBC brit hírszolgáltató csatornát. A nézõk között nem népszerû a BBC, szól az indoklás, mert az adó rejtett antiszemita üzenetet közvetít adásaiban.  Egy kedvelt izraeli könyv most már németül is megjelent: «A teveszõr és a hightech között Izrael – Erõs asszonyok Izraelben». Ebben a szerzõnõ, Daniela Segenreich, 15 izraeli asszonyt mutat be, ugyanakkor az izraeli társadalom keresztmetszetét is adja, ami gyakran ismeretlen, hiszen a különbözõ kultúrák és vallások közti határvonalon szervezõdik.  Amos Oz izraeli írót az elsõ alkalommal odaítélt Sigfried Lenz díjjal tüntették ki, ami 50.000 euró jutalom-

mal jár. Ozt szoros barátság fûzte a nemrég elhunyt íróhoz, Lenzhez.  Az Elbit izraeli cég csúcs modern sisakokat fejlesztett ki a vadászpilóták számára. A cég nemrég nagy megrendelést kapott az amerikai hadseregtõl pilótái számára. A megrendelés értéke meghaladja a 10,5 millió eurót.  Chura az a városias település, melyet évtizedekkel ezelõtt az addig félnomád beduinok számára létesítettek Izraelben. 15.000 lakosával Chura a hét ún. tervváros egyike, különleges üzleti kezdeményezéseivel egyre elõrébb jutott a fejlõdés útján. Most a város mellett 40 hektáron egy mintagazdaság létesül, amely a tartalékok ésszerû felhasználásával, környezetvédelemmel és az egyenjogúság kérdésével foglakozik. Legalább 10.000 izraeli beduin érdekelt a projektben, ami már a jordániai beduin törzsek érdeklõdését is felkeltette.  Mivel a zsidóságban a sírok érintetlenül kell maradjanak, egy bizonyos idõ után sem szabad megbolygatni õket, az izraeli temetõk lassan betelnek. Mindenekelõtt megpróbálták a temetéseket falakba vájt fülkékkel megoldani, ami azonban nem vált be. Így már több régióban is elindítottak egy új projektet: Egészen mélyre ásnak, hogy sírbarlangokat létesítsenek, és azt remélik, hogy ez jobban fog tetszeni a hozzátartozóknak.

RÖVID JELENTÉSEK



Az izraeli Egészségügyi Minisztérium már régebb óta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan kellene azokkal a beutazókkal eljárni, akik azzal gyanúsíthatóak, hogy Ebolával megfertõzõdtek. Mindenesetre a hatóságok elõvigyázatosságból tettek már óvintézkedéseket, az egyik kórházban elkülöníttek egy részleget is. A Ben Gurion nemzetközi repülõtéren nemrég gyakorlatot végeztek, hogy minden eshetõségre készen álljanak.  Oren Blitzblau 38 éves, és 2005-óta vak. Szeme világát az izraeli hadseregben veszítette el, mert a Gázai-övezetben egy terrorista mellette robbantotta fel magát. Nos, Blitzblau történelmet írt, mert a Brazíliában megrendezett triatlon világbajnokságon izraeli kollégái által vezetve bronzérmet szerzett.  A jeruzsálemi Damaszkusz kapu közelében egyedülálló felfedezést tettek: egy, a római idõkbõl származó követ találtak azzal a felirattal, amely Hadrianus császár nevét említi. Mivel ez a mostani lelet egy korábbi kiegészítése, az izraeli régészeknek fontos támpont áll rendelkezésükre, hogy egy vitatott kérdést tisztázzanak: a Kr. u. 1. és 2. század zsidó lázadásai azért törtek ki, mert Hadrianus a várost át akarta építtetni, és zsidó szemszögbõl megszentségtelenítette, vagy Hadrianus intézkedése reakció volt a lázadásra? Ebben az ügyben biztosan jelennek meg még Izraelben kommentárok és magyarázatok.  A Palesztin Autonómiahatóság elnöke, közzétett egy végzést, amit külföldön alig vettek tudomásul: azok a palesztinok, akik földet vagy ingatlan adnak el zsidóknak, nemcsak életfogytiglani börtönbüntetést kapnak, hanem nehéz kényszermunkára is kötelezik õket.  A Sologics e-Tree megalkotásával létrejött az elsõ napelem-fa. A napeleme-

ket fakorona formában helyezték el, így energiát és árnyékot is szolgáltat. A e-Tree, amely ingyenes WLAN-hozzáférést kínál, és világítását a napfényhez igazítja, Michael Lasry napelem szakértõ és Yoav Ben Dov mûvész közös munkája. Az elsõ e-fa néhány hete a HaNadiv parkban áll Zichron Ja’akov közelében. Hét kilowatt áramot termel naponta.  Az Ecogas Israel cég kifejlesztett egy biogáz berendezést háztartások és kis gazdaságok számára. A berendezés a konyhai hulladékot és az állati vizeletet gázzá és folyékony trágyává alakítja. Az Umm Batin beduin falu lakosai Beer Sheva közelében néhány hete már ezt a gázt használják. 50 ilyen készüléket szállítanak egy próbaprojekt keretében a Dominikai Köztársaságnak. 

tem munkatársa fejlesztette ki, amely az agy látási tevékenységét edzi, és nem a szemet. A pilóták háromszor egy héten 15 percig használták az alkalmazást.  Nemrég emlékeztek meg Izraelben Rabin miniszterelnök meggyilkolásának 19. évfordulójáról, az izraeli-jordániai békeegyezmény 20. és Rehavam Ze’evi turizmusért felelõs miniszter meggyilkolásának 13. évfordulójáról, akit egy palesztin ölt meg Jeruzsálemben. AN∎

Norbert Lieth

Júdás levele Bizonyos, hogy nem véletlenül tûnik fel a forgalomban lévõ bibliafordításokban a Jelenések könyve elõtt, az utolsó levélként Júdás levele. A Szentlélek jól ügyelhetett a bibliai könyvek sorrendje felett is. Ezzel ez a levél Istennek egy hozzánk intézett, sürgetõ felhívása lehet. Valószínûleg az egész Földnek az elragadtatás és az azt követõ apokalipszis elõtti, lelki-szellemi szituációját tükrözi vissza. Ez az elragadtatás elõtti legutolsó fejezet! Könyv 143 oldal;

Ezen a télen Izraelben már október végén megérkezett az elsõ esõ. A «Joreh», amint a szezon elsõ esõjét héberül hívják, olyan erõvel érkezett, hogy egyes régiókban áramkimaradáshoz, áradásokhoz, közlekedési akadályokhoz vezetett, fõleg a kidöntött fák okoztak fennakadásokat.  Amikor a Himalájában az Anapurna hegyen 43 ember járt szerencsétlenül a lavina miatt, Izrael volt az egyedüli külföldi nemzet, mely segített a mentésben.  Az izraeli hadsereg 32 pilótája igazolta, hogy a «GlassesOff» okostelefon alkalmazás a látási képességet (élesség és kontraszt) 35 %-kal javítja. Az alkalmazást Uri Polat, a Tel Aviv Egye-

Ára 1 650,- Ft + postaköltség

Hírek Izraelbõl | 2015/01

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

IZRAEL ÁLLAM 10. ELNÖKE Reuven Rivlin a nagy elõd, Simon Peresz nyomdokaiba lépett. Már néhány héttel hivatalba lépése után megmutatkozott, hogy Rivlin ezt a hivatást odaadóan végzi, és az ország minden polgárának elnöke.

Ha figyelmesen végigkísérjük a 9. és 10. izraeli államelnök életpályáját, felfedezhetjük a közöttük lévõ különbségeket. Simon Peresz, aki 91 évesen vált meg hivatalától, béke Nobel-díjas volt, és megszakítás nélkül a békéért küzdött. A 75 éves Reuven Rivlin ellentétben Peresszel, aki fiatal korától a baloldali politika vonzáskörében mozgott, a jobb konzervatív szárny embere, és határozottan ellenzi a palesztin állam megalakulását. Peresz a világ felé forduló férfi, Rivlin szívvel-lélekkel jeruzsálemi. Peresz az intellektuális elit embere, Rivlin a nép soraiból jött. Peresz az emberiség javát tartotta szem elõtt támogatva a modern agykutatást és a nano technológiát, Rivlin inkább a polgá-

rok és a kisebbség jogainak képviseletét tartja fontosabbnak. A két politikus annyira eltérõ személyisége, valamint az egymástól oly különbözõ politikai nézetei miatt nem kevés politikai kommentátor attól tartott, hogy Rivlinnek túl nagy lesz az a cipõ, melyet Peresz hátrahagyott. Rivlint azonban nem lehet elõre gyártott klisék alapján megítélni. Azt teszi, amit a legjobban tud: önállóan cselekedni, és az elveihez hû maradni. Így aztán nem is húzta fel elõdje cipõit, hanem megmaradt a sajátjánál. Más szavakkal: Rivlin Izrael Állam tizedik elnökeként továbbra is azokról a területekrõl gondoskodik, amelyeket azelõtt is a szívén viselt. Ezek az emberi és polgárjogok, valamint a kisebbségek jogai, akik közé e jobb konzervatív politikus számára elsõsorban az izraeli arabok tartoznak. Ezt a témát Izraelben fõleg a baloldal politikusai követik figyelemmel, de Rivlint, aki egy kissé különös típus, ez nem zavarja. Amikor július 14-én hivatalában felesküdött, az országban háború dúlt, az érzelmek a tetõfokukra hágtak a három zsidó és az egy muszlim fiatal meggyilkolása miatt. Nemcsak a közösségi hálók voltak tele kölcsönös vádaskodásokkal, hanem a két fél utcai harcokban is összecsapott. Beiktatásakor Rivlin rendkívül szerény ünnepséget rendezett,

RIVLINT NEM LEHET ELÕRE GYÁRTOTT KLISÉK ALAPJÁN MEGÍTÉLNI. AZT TESZI, AMIT A LEGJOBBAN TUD: ÖNÁLLÓAN CSELEKEDNI, ÉS AZ ELVEIHEZ HÛ MARADNI.

110 Hírek Izraelbõl | 2015/01

ugyanis háború volt. Székfoglaló beszédében pedig kizárólag arról a munkáról beszélt, amely a belsõ izraeli rendteremtés tekintetében elõtte áll. Ezt a vonalat követi azóta is. Októberben második izraeli államelnökként részt vett azon a megemlékezésen, melyet az arab-izraeli Kufel Qasem városban tartottak annak a 49 lakosnak emlékezetére, akiket 1956-ban az izraeli hadsereg téves parancsának következtében végeztek ki. Az emlékünnepségen Rivlin hangsúlyozta, hogy meg kell tanulni egymás mellett élni. Ugyanakkor bocsánatot kért az állam nevében. Ezt az egész ország láthatta. És Rivlin következõ akcióját is láthatta az egész ország. Együtt jelent meg egy 11 éves Jaffóban élõ izraeli arab fiúval, Georges Amirával egy videón, amit feltettek a világhálóra is. Rivlin és a fiú, akik egymás mellett egy kanapén ülnek, váltakozva mutatnak fel egy üzeneteket tartalmazó táblát. A tartalmuk: Elég a molesztálásból és kirekesztésbõl az iskolákban, elég az erõszakból! Mindketten toleranciára, összetartásra és egyenjogúságra szólítottak fel. A videót pillanatok alatt több ezren pozitívan értékelték a világhálón. De voltak olyan izraeliek, akiknek ez egyáltalán nem tetszett; cinikusan ezt tanácsolták Rivlinnek kommentárjaikban: «Menj Gázába elnöknek, ha neked az annyira tetszik.» Rivlin már közölte, hogy nem hagyja magát befolyásolni ezektõl a megjegyzésektõl. Egyeseket az izraeli társadalomban «betegnek» tart. Hogy befolyást fog gyakorolni a társadalmi viszonyokra, biztosnak tûnik az arab izraeliek reakcióiból is. Ebben annak is szerepe lesz, hogy Rivlin a jobb konzervatív oldal politikai spektrumából jön. ZL∎

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

VENDÉGKOMMENTÁR

«A NYUGAT NEM KEZELHETI GYERMEKKÉNT A PALESZTINOKAT» Gilad Erdant a Likud párttól nemrég újra kinevezték belügyminiszternek, Erdan az Izraelben annyira fontos biztonsági kabinethez tartozik. Az izraeli sajtóban megjelentetett egy kommentárt a jelenlegi helyzettel kapcsolatban, melyben többek között ezt írja:

Úgy tûnik, a Nyugat elveszítette türelmét az arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban. Egyesek egyszerûsítés után néznek, mint a minden bizonnyal jóakaratú brit parlamenti képviselõk is. Svédország pedig elismerte a palesztin államot – egy kevésbé konstruktív döntés, ami a békefolyamatnak inkább árt, mint használ. Nyugaton gyakori az Izrael ellenes retorika, és sajnos kizárólag csak Izrael ellen. Ez az egyoldalú szemlélet érthetõ, mert Izraelt joggal a Nyugat egy részének tekintik (ami saját önmeghatározásának is megfelel), mint az egyedüli «felelõsségteljes felnõttet» a régióban. Ezzel szemben a palesztinok ártatlan, kiskorú gyerekeknek számítanak, akik a politikai felelõtlenség arab tradíciójának áldozatai, egyben örökösei is. Különben a konfliktus állandósításának legbiztosabb útja az, ha a palesztinokat gyerekekként kezelik. Hogy az izraeliek és a palesztinok között igazi béke

szemben, mint «gyerekekkel» szemben alacsonyabb elvárásokat támasztottak, és a hibák miatt nem is vonták õket felelõsségre. Ha esetleg a Palesztin Autonómiahatóság (PA) szövetséget kötött a szélsõségesekkel, akik tagadták Izrael létezési jogát, azt mondták nekünk, hogy a palesztin vezetés gyenge, és ezt azért teszi, hogy magát az övéi elõtt legitimálja. Amikor a PA vezetõi «visszatérési jogot» követelnek a menekültek számára, ami szöges ellentétben áll a tárgyalásos békével, akkor a Nyugat vonakodik attól, hogy közölje velük, miszerint ez a maximalista fantazmagória az is marad, ami. Amikor a PA terroristákat hivatalosan nemzeti hõssé kiált ki, azt mondják nekünk, hogy nem kellene a szóvivõjét aláaknáznunk. Ha a Nyugat a palesztinokat továbbra is gyerekekként kezeli, és a felsoroltakat egyszerûen elnézi neki, miért is kellene azon fáradozniuk, hogy végre felnõttekké váljanak?

nem fogják megszüntetni az Izraellel fennálló konfliktust; sõt a folytatásához készítik elõ a színteret, és eszkalációhoz vezetnek. Ez a taktika a palesztin állam létrehozása helyett további színpadias és tartalmatlan gesztusokhoz vezet, melyek a palesztin népet egy lépéssel sem viszik közelebb egy igazi állam megalakulásához. A nyugati államoknak, amelyek a palesztinok és izraeliek között valódi békét akarnak, el kell dönteniük: Továbbra is gyerekeknek akarják-e a palesztinokat tekinteni, és ezzel a konfliktust fenntartani, vagy konstruktív szerepet vállalnak a megoldásában, és megkövetelik, hogy a palesztinok felnõttek módjára felelõsséget vállaljanak cselekedeteikért. Ez utóbbi többek között azt jelenti, hogy a szélsõséget ne támogassák, és semmilyen kifogást ne hozzanak fel a tárgyalásokon, ideértve a telepeket, a határokat és a biztonságot is. A Nyugat a palesztinoknak adott

A palesztinoktól senki nem kívánt komoly engedményeket, mert velük szemben, mint «gyerekekkel» szemben alacsonyabb elvárásokat támasztottak, és a hibák miatt nem is vonták õket felelõsségre. létrejöjjön, ahhoz mindkét félnek súlyos kompromisszumokat kell hoznia. Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu mindig nyomatékosan hangsúlyozta ezt az igazságot, és lépéseket tett, hogy tárgyalások útján megvalósítsa a palesztinokkal a békét. Ezeket a lépéseket, köztük egy telepépítkezési moratóriumot is Ciszjordániában, a Nyugat úgy fogadta, hogy még több izraeli engedményt és kockázatvállalást követelt. A palesztinoktól senki nem kívánt komoly engedményeket, mert velük

A nyugati nyugtalanság, ami egyedül az Izraelre gyakorolt nyomásban nyilvánul meg, még inkább felértékeli a palesztin infantilis nehézfejûséget. Ha a palesztinok az ENSZ, Nagy Britannia és Svédország által már elismert «államukat» megkapják anélkül, hogy kompromisszumokat tettek volna, vagy tárgyalniuk kellett volna, mi fogja még ösztönözni õket arra, hogy békét kössenek? A palesztin állam tárgyalások nélküli elismerése és az egyoldalú palesztin lépések a nemzetközi színtéren

nagyvonalú segítségét és diplomáciai támogatását a komolyan gondolt tárgyalásokra és kompromisszumokra való palesztin készségétõl kellene függõvé tegye. További feltételekként meg kellene szabnia az erõszaktól való elhatárolódást és Izraelnek, mint a zsidó nép nemzeti államának elismerését. Ez képezi egy biztos és tartós béke alapvetõ feltételeit. Nem pedig a rövidlátó diplomáciai egyszerûsítések. Forrás: A berlini izraeli nagykövetség/ Feldolgozta AN Hírek Izraelbõl | 2015/01

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

AZ AL-KAIDA IZRAEL SZÍR HATÁRÁNÁL ÁLLOMÁSOZIK Az izraeli hadsereg megerõsítette riadókészültségét a régióban, miután az Al-Kaida szír ágának tagjai Izrael határánál felvonták zászlójukat.

Az Izrael és Szíria közti határ a Golán-fennsíkon húzódik. A határvonal mentén már hónapokkal ezelõtt súlyos harcok folytak, amelyek az utóbbi hetekben drámaian felerõsödtek. A két ország közti határ 76 km hosszú, de amilyen rövid, olyan számottevõ a stratégiai jelentõsége. A Quneitra szír város magasságában van egy határátkelõ, amelyen átjárható (de csak az izraeli drúzoknak külön engedélylyel), és ami az ENSZ csapatok ellenõrzése alatt állt. Egy idõ óta itt már nem az ENSZ-zászló lobog, hanem a Gabhat Al Nusra, az Al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szír ágának zászlaja. A Gabhat Al Nusra név körülbelül így fordítható le: «A szír népet támogató front», ami különben félrevezetõ. Jóllehet olyan felfegyverzett milicisták a tagjai, akik Bashar Al-Asszad diktátor ellen harcolnak, ugyanakkor nem biztos, hogy minden szír polgár lelkesedik ennek a dzsihádista szalafista terrorszervezetnek a céljaiért. Tehát a Gabhat Al Nusra a szabad szír hadsereg tagjainak fedezetében a határterület nagy részét elfoglalta. Nemcsak Asszad kormánycsapatait ûzték el, hanem az ENSZ-csapatokat is. Idõközben ez a szír ellenzéki erõ ellenõrzése alá vonta a Golán-fennsík szír részének 95 százalékát. Noha egy regionálisan körülhatárolt sikerrõl van szó, de annak, hogy éppen ebben a térségben jutottak gyõzelemre, stratégiai jelentõsége van.

12 Hírek Izraelbõl | 2015/01

Négy évtized nyugalom után a térségben – az utolsó harci cselekmények Izrael és Szíria között 1973-ban a Jom-Kippur háborúban voltak – nemcsak egyszerûen nyugtalanság támadt, hanem itt már nem Asszad az úr. A helyzet súlyosságát fémjelzi az is, hogy az évtizedek óta ott állomásozó UNDOF-egységek szétszóródtak. A lázadók megtámadták az UNDOF ellenõrzõ állomásait és kaszárnyáit. Az ENSZ katonáinak egy részét elfogták, a többiek Izraelbe menekültek. Ezzel ez a nemzetközi grémium, amely egyfajta ütközõzónát képzett Izrael és Szíria – és ezáltal a két ellenséges hadsereg között is – már semmilyen szerephez nem jut a régióban. Izraelt egy ideje már komolyan aggasztotta, hogy sor kerülhet egy ilyen fejleményre. Így felkészült min den lehetséges forgatókönyvre. Röviddel a szír polgárháború megkezdése után, amely már 2011 óta tombol, Izrael megkezdte az elavult határszakaszok megerõsítését. Mivel itt évtizedeken át nyugalom uralkodott, nem nagy jelentõséget tulajdonítottak a védelemnek. Ám idõközben a határt nemcsak a szokásos sorompóval zárták le, hanem érzékelõkkel és más jelzõberendezésekkel is felszerelték. Ugyanakkor az izraeli védelmi erõk (IDF) felállított egy különleges egységet, amely nagyszerûen kiismeri magát a Golán földrajzi

viszonyai között. Ezt az egységet kis létszámú, de magasan képzett és gyorsan bevethetõ kommandósokból állították össze. Az izraeli biztonsági hatóságok abból indulnak ki, hogy a határ másik oldalán megváltozott viszonyok következtében nem valószínû az azonnali fenyegetés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne kellene egy alapvetõen aggasztó helyzetre és fenyegetettségre, valamint súlyos provokációra számítani. Az egykori stabilitásnak vége. Ott most fõleg a káosz az úr. Ebben az összefüggésben az sem kevésbé fontos, hogy ott már nincs senki, akivel – akár egy harmadik fél közvetítésével – tárgyalni lehetne. Ráadásul azt sem lehet tudni, mit terveznek ezek a radikális iszlám erõk. Tekintélyes célként Izrael áll elõttük. A határon átdobott egyetlen öngyilkos merénylõ elegendõ lenne, hogy a helyzet a feje tetejére álljon. Ennek ellenére van jó néhány izraeli biztonsági szakértõ, akik egyelõre megszüntetnék a riadókészültséget, így Amos Jadlin tartalékos tábornok is, aki ma a nemzeti biztonsági kutatóintézetet vezeti, annak elõtte pedig Izrael Állam katonai hírszolgálatának élén állt. Ezek a szakértõk azon a nézeten vannak, hogy Izrael biztonsága a megváltozott helyzet következtében nincs veszélyben. Jadlin a múltban is többször kifejtette, különben is abból kell kiindulni, hogy már leáldozott egy egységes szír állam korszaka. Szíria minden bizonnyal

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

ÚJ VEZÉRKARI FÕNÖK A kormány szokásos vasárnapi ülésén Gadi Eizenkot tábornokot nevezte ki Izrael következõ vezérkari fõnökévé, aki február közepén veszi át Beni Ganc helyét - értesült az izraeli média.

Forrás: MTI∎ Wim Malgo

Jeruzsálem vagy Bábel Jeruzsálem sorsa a palesztinokkal folyó tárgyalássorozat miatt igen aktuális téma. De mindannyiunk lelkében és szívében létezik Jeruzsálem és Bábel is. Wim Malgonak e munkája segít felismerni saját belsõ énünket, viszonyunkat a bûnhöz, ill. Krisztus követésének életre segítõ útjához.

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Hírek Izraelbõl | 2015/01 ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343

+postaköltség

Benjámin Netanjahu miniszterelnök úgy jellemezte az eddig Ganc helyetteseként szolgáló Eizenkot tábornokot, mint „a megfelelõ ember a megfelelõ idõben és a megfelelõ helyen“. „Gadi már megjárta a katonaság és a tiszti fokozatok minden állomását, gyakorlott parancsnok, képes irányítani a hadsereget a jelentõs kihívások közepette“ tette hozzá a kormányfõ. A legmagasabb rangú állami hivatalok jelöltjeit ellenõrzõ Turkel bizottság múlt héten hagyta jóvá Eizenkot elõléptetését, miután hosszúra nyúló vonakodás után Netanjahu Móse Jaalon védelmi miniszter javaslatát elfogadva a múlt hónapban õt választotta ki a feladatra. A döntés elhúzódása miatt tiltakozott az izraeli vezérkar, mert így mindössze néhány hét maradt Gancnak feladatai módszeres átadására utódjának, s azok átvételére, a felkészülésre. A magyar származású Beni Gancot leváltó ötvennégy éves Gadi Eizenkot

Ára: 350,- Ft

az Asszad elleni hatalmi harcban több egységre hullik, és ugyanolyan biztos az is, hogy az Asszad rezsim bukása után sokáig nem lesz még nyugalom az országban. Jadlin többször rámutatott, hogy a szomszédos államban kialakuló káosz Izraelt is érinteni fogja bizonyos mértékben, és olyan helyzet alakul ki, amelyet minden valószínûség szerint különbözõ «háborús bárók» határoznak majd meg. Mivel azonban nem állami katonai erõrõl, tehát nem egy jól szervezett hadseregrõl van szó, a veszély, mely részükrõl Izraelt fenyegetheti, viszonylag csekély. Nem mindenki osztja Jadlin nézeteit. Ouzi Dayan, aki helyettes vezérkari fõnökként szolgált, majd az izraeli miniszterelnökségi hivatal biztonsági egységéhez tartozott, a szíriai dzsihád egyre növekvõ hatalmában fenyegetõ veszélyt lát Izrael számára. Dayan és más szakértõk aggódnak, hogy ezek a radikális iszlám erõk a Törökországtól a jordániai határig és egészen Egyiptomig húzódó földrajzi területen átfogó gyûrût építhetnek ki Izrael körül. Amikor egy magas rangú izraeli katonát nemrég megkérdeztek, hogy nézete szerint kik állhatnak egymással szemben a határ túloldalán, az amerikai külügyminisztert idézve válaszolt, aki az Irak és Irán közti állóháború idején ezt mondta: «Milyen kár, hogy nem veszíthet egyformán mindkét fél.» ZL∎

az észak-izraeli Tibérias városban született, Marokkóból bevándorolt szülõk gyermeke. 1978-ben vonult be, a Goláni nevû elit egységben végigharcolta a nyolcvanas évek elején az elsõ libanoni háborút, majd már az egység élén Ehud Barak miniszterelnök katonai titkáraként a Libanonból történõ kivonulás levezénylésénél segédkezett 2000ben. 2003-ban, a második intifáda csúcspontján a ciszjordániai csapatok élére nevezték ki, majd a második libanoni háborúban 2008-ban a vezérkar hadmûveleti parancsnoka volt, s utána az észak-izraeli haderõket irányította jelenlegi feladatáig, a vezérkari fõnök helyettesi posztjáig. Eizenkot nõs, öt gyermeke van, politikatudományi diplomát szerzett a Haifai Egyetemen, valamint elvégezte az amerikai szárazföldi haderõ vezérkari akadémiáját (USAWC).

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

HÚSZ HÓNAPI HIVATALI IDÕ UTÁN FELOSZLATTA MAGÁT A 19. KNESZET Általános választások március 17-én - Megkezdõdtek a koalíciós tárgyalások - Erõs a konzervatív jobboldal Netanjáhu negyedik kormánya az ultravallásosokkal?

A Kneszet plénuma hétfõn este második és harmadik olvasatban elfogadta a törvényt önnön feloszlatásáról, egyúttal törvénybe iktatta az általános választások dátumát 2015. március 17-re. Ez, a 19. Kneszet volt az utóbbi fél évszázad legrövidebb ideig, összesen húsz hónapig hivatalban lévõ nemzetgyülése. Juli Edelstein (Likud), a Kneszet elnöke az általános választások elõrehozását feleslegesnek, ugyanakkor a kisebbik rossznak nevezte, miután áthidalhatatlan véleménykülönbségek tették lehetetlenné a kormány határozatképességét. Edelstein egyben felkérte Izrael választópolgárait, hogy éljenek szavazati jogukkal. Jariv Levin (Likud) képviselõ, aki bemutatta a plénum elõtt a feloszlatási törvényt, sajnálatát fejezte ki a 19. Kneszet rövid hivatali ideje miatt, és reményét fejezte ki, hogy a soron következõ választások eredményeképpen stabil, határozatképes koalíció alakul, amely kitölti rendes, négy évre szóló mandátumát. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette a következõ kormányalakítást célzó koalíciós tárgyalások sora, vele a „választási gazdaság“ (kálkálát bechirot, ‫ )תוריחב תלכלכ‬is: Netanjáhu kilátásba helyezte, hogy bevezeti az értéktöbblet-adó eltörlését alapvetõ élelmiszer-

14 Hírek Izraelbõl | 2015/01

cikkekre – aminek az elmúlt húsz hónap során nem látta szükségét. Ugyanezt a kedvezményt szorgalmazta menesztett pénzügyminisztere, Jair Lapid is elsõ lakás vásárlására. Az általános választásokra 2015. március 17-én, kedden kerül sor. Minden választást kedden tartanak: a Teremtés Könyvében (Széfer Börésit) ugyanis Isten e nap, a harmadik nap (jom slisi, ‫םוי‬ ‫ )ישילש‬végén kétszer mondta ki, „hogy jó“ (ki tov, ‫)בוט יכ‬, ezért ennek a napnak a zsidó hagyomány jó óment tulajdonít. Közben útjára indult a soron következõ kormány összetételét meghatározó koalíció kialakítása. Se szeri, se száma a találgatásoknak. “Képviselõk bevásárlási körútjai” – némi malíciával így nevezi a héber sajtó a pártok volt és reménybeli képviselõinek az alku-tárgyalásait lehetséges koalíciós partnerek portáján. Minden nagy izraeli napilap és internetes hírportál megjelentet “Ha ma lennének a választások” tartalmú felméréseket. Valamennyi egyetért abban, hogy jelenleg a mérsékelt jobboldal, a Likud párttal az élén a legerõsebb. Netanjáhu karizmája még mindig meghatározó, de közel sem annyira, mint az elmúlt években. Egy két nemzedéknyi demokráciában (Izrael Állama 1948 óta áll fenn, és kezdeteitõl fogva parlamentáris demokrácia) sokan túlzásnak találják, hogy egy vezetõ negyedszer pályázzon a kor-

mányfõségre. (David Ben-Gurion nyolc ízben volt miniszterelnök, legtöbbször két-két évig; õ azonban mégis az államot kikiáltó országalapító volt…). A legvalószínûbb „befutó“ a Likud párt, koalíciós szövetségben az askenázi ultraortodox Tórahû Zsidóság (Jáhádut háTorá) párttal és a keleti törzsek ultravallásosait tömörítõ SASZ párttal, és esetleg a nemzeti-vallásos Zsidó Otthon (Bájit Hájehudi) párt részvételével. Netánjáhu vezetõi posztja a maga pártjában sem egyértelmû. A Likud párt közeljövõben tartandó belsõ választásain Netanjáhunak komoly kihívókkal kell számolnia. A jobboldali nézeteirõl ismert Mose Feiglin képviselõ kijelentette, hogy pályázik a Likud vezetésére. Gideon Száár ugyancsak esélyes lehet Netanjáhu leváltására pártja élérõl. A népszerû politikus szeptemberben leköszönt miniszteri állásáról, és közölte, hogy egy idõre felfüggeszti politikai tevékenységét. Novemberben Kneszet-képviselõségét is feladta. Más „trónkövetelõ” is jelentkezhet, Mose Kahlon személyében: „Én vagyok az igazi Likud” – szokta mondani, de õ valószínûleg új párt élén száll majd be a küzdelembe, szociális programmal. Volt Likud-beli képviselõtársai „balos elmozdulással” gyanúsítják: Kahlon elvben hajlandó lenne területi lemondásokra a palesztinok javára. HL∎

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

A KNESZET ENYHÍTETTE A MENEKÜLTTÖRVÉNYT IZRAELBEN Az izraeli Kneszet önmaga feloszlatása elõtt hétfõ este még sietve megszavazta a menekülttörvény módosítását - írta a Háárec címû újság kedden.

+ postaköltség

nak. ,,A Kneszet tovább folytatja a Legfelsõbb Bíróság megalázását, a dél-tel-aviviak megtévesztését és az adófizetõk pénzének szórását elfogadhatatlan megoldásokra,“ állították. (Sok menekültet vonzanak Tel-Aviv déli részébe az olcsó lakások és a munkaalkalmak.) A menedékkérõk szervezete is sajnálatát fejezte ki a szavazás után. „Izrael - tudván, hogy nem tud kiutasítani -, ismét börtönbe küld bennünket, csak hogy annyira nehézzé tegye az életünket, hogy inkább önként távozzunk. Menekültek vagyunk, nem bûnözõk“ - mondták az enyhített törvényjavaslatról. „Legközelebb ha kormányra kerülünk, szigorúbb törvénykezést fogadunk el“ - ígérte ugyanakkor a voksolás után a módosítást beterjesztõ Miri Regev, a jobboldali Likud párt keményvonalas képviselõnõje. Forrás: MTI∎

Ára: 750 Ft

A törvény szigorán enyhítõ módosítást a kneszet plénumán második és harmadik olvasásban 47 képviselõ szavazta meg 23 ellenében, három tartózkodás mellett. A centrista Jes Atíd (Van Jövõ) párt képviselõi távolmaradtak a voksolástól, ahol a jobboldali és a vallásos pártok, valamint tévedésbõl hat szociáldemokrata honatya is az igen gombot nyomta meg. Ha nem döntöttek volna december 22-ig az ügyben, akkor az Izraelben alkotmánybíróságként mûködõ legfelsõbb bíróság döntése értelmében a hatóságoknak szabadon kellett volna engedniük a hónap végén a Negev-sivatagban Holot néven felépített menekülttábor több mint 2200 afrikai lakóját, és be kellett volna zárniuk az intézményt. A legfelsõbb bíróság két emberjogi szervezet beadványa nyomán elutasította az elõzõ törvénykezést, amely két évre helyezte volna el menekülttáborba a fõként Eritreából és Szudánból az egyiptomi határon át, még a kerítésrendszer felépítése elõtt bejutott menekülteket. A hétfõn elfogadott módosítás szerint a menekülteket ezentúl elõbb három hónapra egy zárt izraeli börtönben, majd két év helyett egy év és nyolc hónapra a Holot nevû menekülttáborban helyezik el a Negevben. További enyhítés, hogy a menekülttáborban az eredetileg tervezett három helyett csak naponta egyszer kell jelenlétüket igazolniuk, de ha munkavállaláson érik õket, vagy hiányoznak a névsor olvasásánál, akkor további négy hónapra zárt egységbe vihetik õket. A törvény hétfõi enyhítése után a legfelsõbb bírósághoz forduló emberi jogi szervezetek megígérték, hogy folytatják a harcot a törvény enyhébb változata ellen is, és ismét a legfelsõbb bírósághoz fordul-

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca Hírek Hí Hír H írekk Izr ír Izraelbõl zrraelbõl aee bõl aael bõ õ | 201 2015/0 2015/01 5/0 /001 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

1155

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

NÉMET HADIHAJÓK IZRAEL GÁZMEZÕINEK VÉDELMÉBEN Németország katonai területen már többször nyújtott segédkezet Izraelnek. Egy újabb szállítmány miatt azonban sokáig nézeteltérés volt a két állam között.

Izrael már egy pár éve hadihajókat keresett, melyekre az ország haditengerészetének volt szüksége a nyílt vizeken lévõ gázmezõk védelmére. Ez logisztikailag meglehetõsen igényes feladat, de óriási stratégiai jelentõséggel bír Izrael számára, ezek a gázmezõk ugyanis a nyersanyagban szegény országnak több évtizedre biztosítanak függetlenséget az energiaellátás terén. Ugyanakkor a kitermelõ állomások aránylag védtelenek, és kitûnõ célt szolgáltatnak a terrorista, ill. háborús támadásoknak. A gázmezõk védelme – még ha a kitermelést magáncégek is végzik – Izrael Állam fennhatósága alá esik, és az izraeli védelmi erõk haditengerészetének a feladata. Ezért Izraelnek e feladat ellátásához több, nagy teljesítményû, modern hadihajóra van szüksége. Az ország jelenleg három Sa’ar-5-osztályú hadihajóval bír. Ez a típus a legnagyobb hadihajó, amellyel az izraeli haditengerészet rendelkezik: a hoszsza valamivel több, mint 85 m, 12 méter széles, merülési mélysége 3,17 m, átlagosan 64 fõs a legénysége, csúcssebessége 33 csomó, ami 61 km/h-nak felel meg. Ezek a hajótípusok természetesen különbözõ fegyver-rendszerekkel vannak felszerelve, így célzó-berendezéssel, falanx rendszerrel a légitámadás kivédésére, valamint torpedókkal. Izrael ettõl is modernebb hajókat keresett, melyek a gázmezõkkel összefüggõ sokoldalú védelmi és ellenõrzõ feladatokat el tudják látni. Ettõl eltekintve a zsidó államnak arra is kellett figyelnie, hogy egységeit optimálisan felszerelje a kitermelõ állomások védelmére. A

16 Hírek Izraelbõl | 2015/01

megfelelõ személyzet kiképzését már jóval ezelõtt megkezdték. Izrael már két éve keres a világpiacon hadihajókat, amelyek sokoldalú feladatoknak felelnek meg. Egy ideje úgy tûnt, létrejön egy szerzõdés egy távol-kelet-ázsiai országgal, azonban mégsem lett belõle semmi. Izraelnek más országokkal is tárgyalnia kellett, így Németországgal is. Tulajdonképpen már 2010ben is volt szó hasonló üzletrõl, ami azonban mégsem jött létre. A média akkor azt sejtette, hogy a vételár körül voltak nézetkülönbségek. Tekintve a jelenlegi szerzõdéskötést, Angela Merkel szövetségi kancellár szóvivõje elmondta, hogy a nemrég lezajlott gázai konfliktus miatt az üzlet megkötését nem sok fontolgatás elõzte meg. A szóvivõ szerint a szövetségi kancellár «bírált ugyan néhány dolgot Izrael biztonságpolitikájával kapcsolatban», de ezzel az üzlettel minimalizálni

akarta a Hezbollah támadásának veszélyét az izraeli gázmezõk ellen, ugyanakkor úgy látja, hogy ez a szerzõdéskötés erõsíti a német-izraeli kapcsolatokat is. Izrael és Németország két hadihajó szállításáról írt alá szerzõdést. Azt még nem közölték, hogy mindkét hajó ugyanaz a típus lesz-e, de a sajtó már úgy Izraelben, mint Németországban arról számolt be, hogy az új szerzemények kétszer olyan nagyok lesznek, mint az izraeli haditengerészet eddigi legnagyobb hadihajója. Az is nyilvánosságra került, hogy a szerzõdési összeg legalább egy milliárdra rúg, Németország azonban a zsidó államnak 300 millió eurót elenged. Jelenleg a szövetségi biztonsági tanács végleges beleegyezésére várnak. Nemcsak Izrael számára vonzó ez a vásár, hanem a bizonytalan helyzetben lévõ német hajógyártó ipar számára is hasznos NW∎ újdonság.

Tuvia Gelbard

Élet a terror árnyékában

Ára: 1 000,-Ft +POSTAKÖLTSÉG

Az iszlám fundamentalizmus gyorsan terjed szerte a világon. Ez az iszlám teljes mértékben különbözik Mohamed iszlám vallásától, ami toleranciát és nyitottságot hirdetett. Ez az iszlám a szélsõségekbõl nyer értelmet, a dzsihádon, a gyûlöleten, háborúzáson alapszik, mindenki ellen irányul (akár zsidó akár keresztény). Mindenkinek meg kell halnia, aki nem muszlim, mert tisztátalan. Lehetséges, hogy Izrael népe jelenti az utolsó mentsvárat az e fajta iszlám terjedésével szemben, nem csak Izraelben, hanem az egész világon. Nagyon nehéz körülmények között élnek, mégis õk még építenek és alkotnak, míg mások halált és pusztulást hoznak.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

POLITIKA

IZRAEL LEGJOBB MUSZLIM BARÁTJA A muszlim-síita irányultságú Azerbajdzsánban jó szívvel beszélnek Izraelrõl. Sõt, a muszlim fõpap, a mufti egy zsinagóga létesítésére adományozott.

Azerbajdzsánnak 9,5 millió lakosa van, nem sokkal több, mint Izraelnek. Ha viszont Azerbajdzsán uralkodó vallására tekintünk, a hasonlóság azonnal eltûnik. Azerbajdzsán nem egyszerûen muszlim állam, ott a muszlim-síita áramlat tör elõre, az iszlámnak az a vallási irányzata, amely Iránban is hangadó, ez az ország különben szinte 400 km hosszan határos Azerbajdzsánnal. Azt lehet viszont hallani, hogy ez az ország a legjobb kapcsolatokat ápolja Izraellel, és hogy itt az antiszemitizmus szinte nulla, így aztán muszáj bizonyos magyarázattal szolgálnunk, hisz ez egyáltalán nem magától értetõdõ. Azerbajdzsán Izrael Állam legnagyobb kõolajszállítója, és évente több milliárd euró értékben importál Izraelbõl katonai és civil termékeket. A két ország közti szövetség akkor került nyilvánosságra, amikor az izraeli védelmi miniszter Azerbajdzsánba látogatott. Mosche Jaalon miniszter Bakuban meglátogatott egy biztonsági vásárt. Jóllehet nem ez volt az elsõ alkalom, hogy izraeli miniszter látogatott az országba, de errõl számolt be elsõként a hazai sajtó. Eddig Bakuban inkább elhallgatták az Izraelhez fûzõdõ különleges kapcsolatokat, nem akarván ezzel az Iránnal fennálló viszonyt megterhelni, de Törökország haragját sem akarták maguk ellen kihívni,

AZ AZERBAJDZSÁNI SZÁLLÍTMÁNY IZRAEL KÕOLAJSZÜKSÉGLETÉNEK 40 SZÁZALÉKÁT FEDEZI. A kõolaj azokon a vezetékeken jut Izraelbe, amelyek Baku kikötõjében kezdõdnek, és Grúzián át Ceyhan török kikötõvárosba vezetnek.

amely szintén a közelben terül el, és igencsak ferde szemmel néz Izraelre. Izrael az elsõ kapcsolatokat még Jitzhak Rabin miniszterelnöksége alatt létesítette Azerbajdzsánnal, röviddel azután, hogy ez az ázsiai ország kivált Oroszországból, és kikiáltotta függetlenségét. Az azóta eltelt két évtized során ez az ország a zsidó állam megbízható szövetségesévé vált. A két ország élénk kereskedelmet folytat egymással, ami a kõolajszállítmányokkal együtt évi három milliárd dolláros forgalmat jelent. Az azerbajdzsáni szállítmány Izrael kõolajszükségletének 40 százalékát fedezi. A kõolaj azokon a vezetékeken jut Izraelbe, amelyek Baku kikötõjében kezdõdnek, és Grúzián át Ceyhan török kikötõvárosba vezetnek. Így is ismert ez a vezeték: Baku-Tifilis-Ceyhan-gázvezeték. A török Ceyhantól már nem hosszú az út Izraelbe, így a viszonylag alacsony szállítási árak, mindenkinek kedvezõek. És amint gyakran megtörténik, még ha a politikai elvek különbözõek is, és Törökország nem áll baráti viszonyban Izraellel, a török kormány szemet huny a szállítmány felett, mert tekintélyes összeget hoz a konyhára. E fontos kereskedelmi kapcsolat ellensúlyozásaként, mely gazdasági jelentõségén túl stratégiai szempontból is fontos, Izrael katonai technológiával

támogatja Azerbajdzsánt, többek között rakétákkal és mûholdakkal. Ezenkívül nemrég létesítettek Bakuban egy közös üzemet, ahol drónokat állítanak elõ. A két ország közti jó hivatalos kapcsolatok kihatnak az azerbajdzsáni közvéleményre is. Ha egy izraeli ebbe a muszlim-síita országba látogat, minden taxisofõrtõl ezt hallja: «Good friends, good friends.» Ugyanakkor a Bakuba akkreditált izraeli nagykövet, Rafi Barkan, nemrég kijelentette, hogy itt nincs antiszemitizmus. A közvélemény azt is megtudhatta, hogy az ország muftija, aki Azerbajdzsán muszlim vezetõje, egy zsinagóga létesítésére adományozott, és a Tóra tekercs bevezetésekor díszvendégként jelen volt. Izraelben vannak azonban olyan hangok is, melyek óvatosságra intenek, mivel úgy hiszik, hogy Azerbajdzsán is hasonló sorsra juthat, mint Irán évtizedekkel ezelõtt. Azaz attól félnek, hogy a szekuláris Azerbajdzsán Állam a geopolitikai fejleményeket tekintve egy vallásos vezetésû állammá alakulhat át. Nyugaton már hallani olyan figyelmeztetéseket, hogy hasonló fejlemények csendben már be is indultak, és semmi jót nem ígérnek. Izraelben azonban optimisták szeretnének maradni, mivel túl fontosak a zsidó állam legjobb muszlim barátjához fûzõdõ ZL∎ kapcsolatok. Hírek Izraelbõl | 2015/01

HĂ TTĂ&#x2030;RINFORMĂ CIĂ&#x201C;K IZRAELBĂ&#x2022;L

GYĂ&#x201C;GYĂ SZAT

A RĂ KOS DAGANATOK ÂŤAZ Ă&#x2030;JSZAKĂ T KEDVELIKÂť Egy Izraelben vĂŠgzett tanulmĂĄny megdĂśbbentĂľ felismerĂŠsre jutott, amely a rĂĄkos daganatok Ăşjfajta kezelĂŠsĂŠt teszi lehetĂľvĂŠ.

A felismerĂŠs Prof. Josef Jardennek, a molekulĂĄris biolĂłgia professzorĂĄnak nevĂŠhez fĂťzĂľdik, aki a Weizmann IntĂŠzet munkatĂĄrsa Rehovotban, ĂŠs egĂŠszen egyszerĂť: a rĂĄkos daganatok szeretik a sĂśtĂŠtet. Ennek kĂśvetkeztĂŠben a tulajdonkĂŠppeni rĂĄkos csomĂłk ĂŠjszaka fejlĂľdnek, ĂŠs nem nappal. Az izraeli tudĂłs loboratĂłriumi kĂsĂŠrletei sorĂĄn bebizonyĂtotta, hogy a sejt-receptorok, amelyek a rĂĄkos daganatok nĂśvekedĂŠsĂŠĂŠrt ĂŠs vĂĄltozĂĄsaiĂŠrt felelĂľsek, ĂŠjszaka aktĂvabbak, mint nappal. Prof. Jarden felismerĂŠseit a Nature Communications szakfolyĂłiratban jelentette meg, ĂŠs a laikusok szĂĄmĂĄra is ĂŠrthetĂľen elmagyarĂĄzta egy interjĂşban, amelyet az izraeli online-magazinnak, a Times of Israel-nek adott: ÂŤMinden a helyes idĂľpont megvĂĄlasztĂĄsĂĄn mĂşlik. A rĂĄkos betegsĂŠgek klinikai kezelĂŠ-

se mindig a nap folyamĂĄn tĂśrtĂŠnik. Ekkor azonban a beteg szervezete teljesen ĂśnĂĄllĂłan reagĂĄl a kezelĂŠsekre ĂŠs a betegsĂŠg lekĂźzdĂŠsĂŠre. Mi nem Ăşj kezelĂŠsi mĂłdszereket ajĂĄnlunk, hanem nyomatĂŠkosan hangsĂşlyozzuk, hogy a hagyomĂĄnyos kezelĂŠseket ne nappal, hanem ĂŠjjel vĂŠgezzĂŠk, amikor sĂśtĂŠt van, ĂŠs biolĂłgiai ĂłrĂĄnk alvĂĄst Ăr elĂľ.Âť Amint Prof. Jarden kifejtette, tĂśbb kollĂŠgĂĄja is rĂŠszt vett a nĂŠgyĂŠves munkĂĄban. A tanulmĂĄny cĂŠlja a sejt-receptorokkal kapcsolatos ismereteket kibĂľvĂteni, pontosĂtani. Mindeddig csupĂĄn rĂŠszismeretekkel rendelkeztek e receptorok tevĂŠkenysĂŠgĂŠt illetĂľen, ĂŠs keveset tudtak kĂślcsĂśnhatĂĄsaikrĂłl. Ezek a receptorok olyan proteinek, melyek megkĂśtik a biokĂŠmiai hĂrvivĂľ anyagot, ez az anyag felel a sejtek tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek beindĂtĂĄsĂĄĂŠrt. A tudĂłsok tanulmĂĄnyukban kĂŠt bi-

zonyos receptorra koncentrĂĄltak. Ahogy jobban megĂŠrtettĂŠk mĂťkĂśdĂŠsĂźket, arra az ĂşttĂśrĂľ felismerĂŠsre jutottak, hogy ezek a proteinek elsĂľsorban ĂŠjjel, amikor alszunk, gyorsĂtjĂĄk fel a rĂĄkos daganat nĂśvekedĂŠsĂŠt. A tudĂłsok ezt a felismerĂŠst mĂĄr laboratĂłriumi teszteken is ellenĂľriztĂŠk. Az eredmĂŠnyek egyĂŠrtelmĂťek voltak. Azonban mĂŠg szĂźksĂŠgesek a tovĂĄbbi tesztsorozatok, fĂľleg a klinikai tesztek. Ugyanakkor Prof. Jarden rĂĄmutatott arra, hogy vannak olyan rĂĄk ellenes szerek, melyek rĂśvid ideig hatnak, legfeljebb ĂłrĂĄkig. E felismerĂŠs alapjĂĄn a a kĂźlĂśnbĂśzĂľ rĂĄk ellenes gyĂłgyszerek hatĂĄsĂĄnak idejĂŠt is felĂźl kellene vizsgĂĄlni. Az izraeli tudĂłs mindenkĂŠppen azt ajĂĄnlja, hogy a kĂłrhĂĄzakban a kemoterĂĄpiĂĄs kezelĂŠseket a jĂśvĂľben ĂŠjjel vĂŠgezzĂŠk. ANâ&#x2C6;&#x17D;

GYĂ&#x201C;GYĂ SZAT

Egy kĂnai cĂŠg olyan izraeli Ăşj alapĂtĂĄsĂş cĂŠgbe invesztĂĄl, amely a bĂŠltĂźkrĂśzĂŠs megszĂźntetĂŠsĂŠt helyezte kilĂĄtĂĄsba.

A bĂŠltĂźkrĂśzĂŠs rendkĂvĂźl kellemetlen vizsgĂĄlati mĂłdszer. Azonban elengedhetetlen a vastagbĂŠl megbetegedĂŠsĂŠnek felderĂtĂŠsĂŠben. A vĂŠkonybĂŠl vizsgĂĄlatĂĄra mĂĄr ĂŠvek Ăłta rendelkezĂŠsre ĂĄll az Izraelben kifejlesztett PillCam, amely kellĂľen felszerelve alkalmas a vastagbĂŠl vizsgĂĄlatĂĄra is, de inkĂĄbb tok-endoszkĂłpiakĂŠnt a vĂŠkonybĂŠl

18 HĂrek IzraelbĂľl | 2015/01

vizsgĂĄlatĂĄra hasznĂĄljĂĄk. EurĂłpĂĄban az endoszkĂłpiĂĄt olyan betegek vastagbelĂŠnek vizsgĂĄlatĂĄra engedĂŠlyezik, akiknĂŠl nagyobb a bevĂŠrzĂŠs kockĂĄzata. Egy izraeli Ăşj alapĂtĂĄsĂş cĂŠg jelenleg egy Ăşjfajta megoldĂĄson dolgozik, amely szerint egy kapszula alakĂş endoszkĂłpia a fĂĄjdalmas bĂŠltĂźkrĂśzĂŠst fĂślĂśslegessĂŠ teszi. BĂĄrmennyire terhes is ez

k 'DYLG <HR 7 % ă¸&#x203A; LFNU FRP

LENYELHETĂ&#x2022; KAMERA A VASTAGBĂ&#x2030;L VIZSGĂ LATĂ RA

a vizsgĂĄlat, szĂźksĂŠges a vastagbĂŠlben kialakulĂł rĂĄkos folyamatok felfedezĂŠsĂŠre, melyet manapsĂĄg gyakran tĂşl kĂŠsĂľn diagnosztizĂĄlnak, ĂŠs Ăgy a lefolyĂĄsa is sokszor vĂŠgzetessĂŠ vĂĄlik. A kockĂĄzat az 50. ĂŠletĂŠv betĂśltĂŠse utĂĄn ugrĂĄsszerĂťen megnĂľ. A Check-Cap izraeli cĂŠg, melyet 2005-ben alapĂtottak, kifejlesztett

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

egy röntgenpirulát, amely a vastagbél egyszerû vizsgálatát teszi lehetõvé. Eddig erre a vizsgálatra a betegnek alaposan fel kellett készülnie: böjtölnie kellett, a vastagbelet teljesen ki kellett üríteni hasmenést okozó szerek bevételével, és ezután következett a beavatkozás. Az izraeli cég röntgenkamerát tartalmazó piruláját egyszerûen le kell nyelni, és mint a többi kapszulás endoszkópia, természetes úton távozik a szervezetbõl. De ebben az esetben még egy további könnyí-

tés is vár a betegre, ugyanis folytathatja szokásos napi tevékenységét, közben a kamera röntgenfunkciójával megbízhatóan átvizsgálja a vastagbelet, és az estleges rákos polipokat felfedezi. A kamera által készített képek a hozzá tartozó számítógépes programhoz kerülnek feldolgozásra, így a kezelõorvos tanulmányozhatja õket. Mindössze tíz perc alatt 3D-s felvételek állnak rendelkezésre, melyek sokkal jobb minõségûek, mint a hagyományos felvételek. A

betegek számára az is fontos, hogy a röntgensugárzás, aminek a teljes vizsgálati idõ alatt ki vannak téve, nem nagyobb, mint egy egyszerû mellkas-átvilágításnál. Erre a felfedezésre egy kínai konszern figyelt fel. Így a Fosun Pharmazeutics elhatározta, hogy 12 millió dollárt invesztál az izraeli cég újításába, mivel a cég úgy gondolja, hogy ez az eljárás hamar megkapja az egészségügyi hatóságok engedélyét. ZL∎

GYÓGYÁSZAT

A CUKORBETEGSÉG NÖVELI A PARKINSON KÓR KOCKÁZATÁT? Egy izraeli tudósnõ felfedezte azt az összekötõ mechanizmust, amely megmagyarázza, a cukorbetegeknél miért sokkal nagyobb a kockázata nemcsak a Parkinson kór, hanem az Alzheimer kór kialakulásának is.

Dr. Jifat Miller doktori címét az Alzheimer kór témájában az amerikai Maryland szövetségi állam Nemzeti Egészségügyi Intézetén védte meg. 2011 óta ismét a negevi Ben-Gurion Egyetemen tevékenykedik, amely Beer Schevában található. Az átfogó laboratóriumi kutatásoknak köszönhetõen, melyek a legmodernebb számítógépes technológia bevezetését igényelték, olyan új felismeréssel állt elõ, amely a neurológia szakmai világát megdöbbentette. Felfedezte ugyanis molekuláris szinten azokat a kombinációkat hatásmechanizmusukkal együtt, amelyek oda vezetnek, hogy a 2-es típusú cukorbetegek esetében kétszer nagyobb annak kockázata, hogy megkapják az Alzheimer kórt, mint más idõs embereknél. Ugyanakkor sokkal hamarabb megbetegedhetnek Parkinson kórban is. Prof. Miller az elsõ tudós, aki hozzájárult a cukorbetegség és a neurológiai megbetegedések közti, már régóta ismert kapcsolat alapvetõ tulajdonságainak tisztázásához. Ezzel kapcsolatban az izraeli tudományos internetportálnak, az Israel 21c-nek elmondta: «A világon nagyon kevés tudós foglalkozik ezzel a témakörrel. Ezért ezen a területen még nagyon sok munka vár ránk. A mi alap-

vetõ felismeréseink oda vezetnek, hogy más tudós is kedvet kap a Parkinson kór kutatásához.» Optimistán hozzáfûzte: «És így minden valószínûség szerint hatékonyabb gyógyszereket is fognak kifejleszteni.» Prof. Miller tanulmányában, amelyen még négy hallgató és egy doktorandus is több mint négy évig dolgozott vele együtt, annak a kérdésnek járt utána, hogy milyen kapcsolat van a 2. típusú diabétesz és a neurológiai eredetû Parkinson kór között. A választ a Nem-Beta-Amyloid (NBA) elnevezésû protein, valamint más peptid atomi szerkezetében találta meg. Alapvetõen kétféle folyamatot lehet elkülöníteni: Az Amylin nevû endokrin hormon csomósodása károsítja a beta-sejteket a hasnyálmirigyben, melyek az inzulin termeléséért felelõsek. Ez vezet aztán a 2. típusú diabétesz kialakulásához. A Parkinson kór kialakulásában az Amylin összecsomósodási folyamata játszik fontos szerepet az emberi agyban. Az Amylin összecsomósodását egy peptid segíti elõ, amit Amyloid Beta néven ismernek. Ez a folyamat a neuronok pusztulását váltja ki, ami aztán a Parkinson kór kialakulásához vezet.

«Jóllehet már régebb óta rendelkezünk pontosabb ismeretekkel arról, hogy ez a kapcsolat és az általa kiváltott csomósodás Parkinson kórhoz vezet», mondta el az izraeli kémikusnõ, «de eddig fogalma sem volt senkinek arról, hogy ez a kapcsolódási folyamat az Amylin és Amyloid Beta között hogyan néz ki atomi szinten, és részleteiben milyen folyamatok játszódnak le.» Így már meg lehet magyarázni, miért nagyobb a diabéteszben szenvedõk körében a neurológiai betegségek kockázata, mint amilyen a Parkinson és Alzheimer kór. «Amikor ezeknek az anyagoknak a kölcsönhatását komplexitásukban megfigyeltük, egy megdöbbentõ összjátékot fedeztünk fel, mert ezek az anyagok szinte kéz a kézben dolgoznak, és egyik folyamat a másikhoz kapcsolódik.» Dr. Miller, akinek családjában Parkinson kóros cukorbeteg van, úgy véli, hogy ezek nagyon fontos, úttörõ felismerések, amelyek a szakmai körök «nagy érdeklõdésére» is számot tarthatnak. Ugyanis alapvetõ tudományos kutatásról van szó, amely még nem kínál megoldásokat, de a világszerte elterjedt neurológiai megbetegedések jobb kezelési módszerei elõtt megnyitja az utat. AN∎ TÁRSADALOM Hírek Izraelbõl | 2015/01 5/01

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL KORTÖRTÉNET

IZRAEL– EGY NÉP TÖRTÉNELMI PANORÁMÁJA

A PALESZT PALESZTINOK EREDETE

Kik is a palesztinai pales aarabok, akikkel a bevándorlók találkoztak és a késõbevándorlók találkozt biek éltek? Eredetüket k során eegyütt élte illetõen több vélemény is él. Hérotõen v dotosz görög történetíró Ábrahám osz tö történe fiának, Izmaelnek a leszármazottjainak, le ként tartja számon, az arabokat, akik ugyanakkor keveredhettek a kánaáni népekkel. Minden bizonnyal sokan Arábiából származnak. Vannak, akik a bibliai kor elõtti kánaáni népek maradékával hozzák összefüggésbe származásukat, többek között a filiszteusokkal, anatóliaiakkal, amorritákkal, jebuzeusokkal, nabateusokkal, görögökkel és másokkal. De keveredtek a szamáriaiakkal, sõt a zsidókkal is. Ez utóbbi véleményen van az amerikai történész, Bernard Lewis, aki szerint a Közel-Keleten nagyfokú keveredés történt a hódítók és az ott élõ népek között. Ezt a véleményt osztja a palesztin antropológus, Ali Qleibo

is. Többen a palesztinok közül ezt a történelmi alapú vélekedést megalapozatlannak tartják, amint például a palesztin tudós, Zakarijja Muhammad is, aki kánaáni ideológiának nevezi a leírt megközelítést. Ben Gurion egyenesen azt írta, hogy a palesztinai arabok ereiben 80%-ban zsidó vér csörgedezik. Golda Meir volt miniszterelnök asszony pedig egyszerûen tudomást sem akart venni ilyen néprõl. Õk arabok, hangsúlyozta, szerinte palesztin nép nem létezik. Egyébként a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tagja, Zahir Muhsein elismerte a fent említett tényt az egyik interjúban, mely megjelent a holland TROUW újságban 1977. 03. 31-én. A palesztin név használata pusztán politikai célokat szolgál a cionizmussal szemben. Izraelt nem fegyverrel fogják legyõzni, hanem politikailag – hangsúlyozta Arafat.

Genetikai vizsgálatok ugyanakkor kimutatták, hogy a palesztinai arabok a szaúd-arábiai lakosokhoz állnak a legközelebb. Az Izraelben élõ beduinok, akik elkülönülten élnek (elsõsorban a Negev-sivatagban élõk) egyértelmûen az arabok leszármazottai, vagyis nem „arabizálták” õket, hanem eredetük egyenes. Az arab tulajdonnevek elemei már megtalálhatók a nabateus és edomita feljegyzésekben, ezért feltételezhetõ, hogy az ezen a területen élõ beduinok már a Kr.e. 6-3. század környékén itt éltek. A Galileában élõ beduinok viszont jóval késõbb érkeztek a Szentföld területére. A kék szemû, világosabb bõrû palesztin arabok pedig a keresztes lovagok leszármazottjai. Nem szabad arról sem elfelejtkeznünk, hogy a Brit Mandátum ideje alatt nagyon sok arab érkezett Szíriából és telepedett le a Szentföldön.

A MODERN HÉBER NYELV MEGSZÜLETÉSE

1903-van Menachem Usziskin azért utazott Palesztinába, hogy elõsegítse a már letelepedett zsidók közötti egységet. Teljesen önálló közösséget alkottak a szefárd (spanyolországi eredetû), askenáz (kelet- és közép-európai eredetû), grúz, marokkói, perzsa és a jemeni zsidók. Usziskin Zichron Jákovba hívott össze egy nagygyûlést, ahol az egyik legfontosabb célként jelölte meg a héber

20 Hírek Izraelbõl | 2015/01

nyelv egységesítõ szerepét a palesztinai zsidók életében. Mielõtt visszautazott Oroszországba, megalapította a Palesztiniai Zsidó Tanárok Egyesületét. Voltak olyan törekvések, hogy a német nyelv váljon elsõdlegessé. A héber nyelv mellett a német és a jiddis használata terjedt el a legjobban, de beszélték a franciát, az arabot és más nyelveket is. Idõvel azonban a héber, mint beszélt nyelv vált meghatáro-

zóvá a palesztinai zsidóság körében. Ez a gyõzelem a cionisták erõfeszítésének volt köszönhetõ. Végbement a nyelv megújhodása. A középkorban, Itáliában már volt hagyománya annak, hogy a héber nyelvet a világi költészetben alkalmazzák. A héber nyelv, a tévhittel szemben sohasem volt holt nyelv. Nemcsak a liturgia és az imádság nyelve volt, hanem szerzõdéseket, leveleket is írtak héberül. Sokáig kétnyelvûség jellemezte az askenázi zsidóságot: ez volt a héber, és ehhez jött további beszélt nyelvként a jiddis. A késõbbiek során a jiddis is írott nyelvvé lett, abból a célból, hogy a szent nyelven írt mûvek, a héberül olvasni nem tudó rétegekhez is eljuthassanak. A legrégebbi jiddis nyelvû írásos emlék egy áldásformula a wormsi rituáléból, 1272-bõl. A modern héber nyelv megszületésével az askenázi zsidóságnak két írott és két beszélt nyelve lett. De hogyan jött létre a modern héber nyelv? A 19. század második felében, elsõsorban Oroszországban

KORTÖRTÉNET HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

néhány lelkes csoport célul tûzte ki a héber beszélt nyelvként történõ újjáélesztését, az asszimiláció, a zsidó lakosságnak a környezetébe történõ beolvadása kivédése érdekében. Ez az idõszak a zsidó felvilágosodásnak, a hászkálának a korszaka. Eliezer Ben Jehudának (Eliezer Jicchák Perelman) köszönhetõ az eredmény, aki nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel formálta beszélt nyelvvé ezt a félig holt nyelvet. Jehuda 1881-ben

érkezett Palesztinába. Fiának a Ben Cion Ben Jehuda nevet adta. Fia lett az élõ szemléltetõ eszköze a nyelv használatának. A héber kiejtés alapjának Ben Jehuda az eredetibb szefárd kiejtést tekintette. 1906ban egy oroszországi születésû zsidó, Boris Schatz alapította meg Jeruzsálemben a Becalél nevezetû mûvészeti iskolát, amelyben az oktatás már héberül folyt. 1909-ben alakult meg a héber nyelvû sajtó.

A második világháború elõtt tízmillió zsidó beszélte a jiddist. A Holokauszt következményeként e nyelv beszélõinek a száma nagyon megfogyatkozott. A jiddis nyelv a modern héber mellett a perifériára sodródott. Izraelben ma a zsidó bevándorlók az ulpánokon (a. m. stúdió; héber nyelvtanfolyam) viszonylag rövid idõ alatt elsajátíthatják az ivritet, úgyhogy olvasni és érteni tudják a nyelvet.

TELEPÜLÉSEK LÉTREHOZATALA

Az elsõ olyan vidéki település, amelyen csak zsidók éltek, Petah Tikva – (jelentése: Reménység Kapuja) volt, az elsõ város pedig, amelyet romániai zsidók alapítottak, Zichron Jákov (Jákob Emlékezete) néven jött létre. A földvásárlás és település létrehozásának kezdeti idõszakában aránylag békés volt az arabokkal való együttélés. Idõvel, a települések számának növekedésével és a zsidó munkaerõ szinte kizárólagos alkalmazásával egyre nõtt a feszültség a két nép között. 1908-ban a német-zsidó származású Arthur Ruppin lett a Cionista Végrehajtó Bizottság palesztinai irodájának vezetõje. Ruppin szorgalmazta a gazdasági telepek létrehozását és ennek érdekében összefüggõ földterületeket vásárolt. 1904-ben Sze-

dzsera zsidó település arab szomszédai sok zsidót megöltek. Ezzel véget is ért a kezdeti békés együttélés. Ben Gurion (korábbi nevén Dávid Grün) szintén Szedzsera településen dolgozott ebben az idõben. 1909-ben zsidók létrehozták a Hásomér Hácáir („ifjú õr”) szocialista-cionista szervezetet, amelynek feladata a települések lakosainak a védelme volt. 1909-ben jött létre az elsõ kibbuc a Kineret (Genezáreti) tó déli partján. Ugyanebben az évben alapították meg Tel Avivot, (jelentése: a Tavasz Dombja). Ez volt az elsõ, csak zsidók által lakott város. Földjét a törököktõl vásárolták meg. 1911-ben Haifán, ebben az akkor fõleg arabok lakta városban hozták létre az elsõ zsidó kórházat. 1914-ben, az elsõ világháború

kezdetén és a második alija végén Palesztinában a 90 ezer ott élõ zsidóból 75 ezer bevándorló volt, az arabok létszáma pedig 500 ezerre volt tehetõ. A török kormány nem engedélyezte a zsidóknak autonóm terület létrehozását Palesztinában. Ennek következtében erõsödött a török fennhatósággal szembeni elégedetlenség. Egy palesztinai zsidó szervezet, a NILI (Nécách Jiszráél lo jesákér; jelentése: Izrael Védelmezõje – Isten – nem hazudik), a britek számára végzett kémtevékenységet a törökök ellen. 1917 húsvétján, amikor Jeruzsálembõl és Jaffából kiûzték a zsidókat, a tetõpontra jutott a törökök által okozott szenvedés. Részlet Vajs Tibor: Izrael– egy nép történelmi panorámája c. könyvbõl Hírek Izraelbõl | 2015/01 /01

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL SOROZAT

VÁROSOK JÉZUS ÉLETÉBÕL ÉS KORÁBÓL

GALILEAI-TENGER

A Galileai-tenger Izrael legnagyobb édesvizû tava. Más nevei: Kinneret-tó, Tiberias-tó, a Bibliában Genezáreti tó. 2000 óta a Világörökségvárólistáján szerepel, a Jézus és az apostolok galileai útvonala gyûjtõelnevezésen belül. A Föld legalacsonyabb (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvõ édesvizû tava. (Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizû Holt-tenger.) Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete mintegy 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége mintegy 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³.[2]

22 HíHírek Izraelbõl | 2015/01

A Jordán folyó völgyében, illetve az afrikai és az arábiai kéreglemezek távolodásával keletkezett Nagy-hasadékvölgyben fekszik, Izrael északi részében, közel Jordánia, Szíria és Libanon határaihoz. Vidékén gyakoriak a földrengések és a múltban aktív volt itt a vulkáni tevékenység. Errõl a magmás kõzetek tömegei, például a nagy mennyiségû bazalt, tanúskodnak a tó környékén. Bár földalatti források is beleömlenek, fõ táplálója a Jordán, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. A tavat hegyek veszik körül, de alacsony fekvése miatt gyakran hirtelen érkezõ viharok korbácsolják.

A Biblia egyik története szerint Jézus egy ilyen vihart csendesít el. A Biblia is megemlékezik a tavon elérhetõ bõséges halzsákmányról. Héber neve, a Kinneret (Józsué könyve 12:3, Mózes negyedik könyve 34,11) a „hárfa, líra” jelentésû héber kinner szóból eredhet. A keresztény szövegek Genezáret néven emlegetik (Lukács evangéliuma 5,1), a nyugati oldalán fekvõ termékeny síkságról. Arab neve Buhajrat Tabarijja(‫)ﺍﻱﺭﺏﻁ ﺓﺭﻱﺡﺏ‬,), ami a Tiberias-tó névnek felel meg. Utóbbit a Tiberius római császárról elnevezett Tiberias városról kapta.

SOROZAT HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

A Genezáreti tó ma. A tó az Egyiptomot és az északi birodalmakat összekötõ õsi Via Maris kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Az ókori görögök, a hasmoneusok és a rómaiak virágzó városokat alapítottak a tónál, köztük Gadara, Hipposz és Tiberias. Iosephus Flavius, az 1. században élt történetíró így írt, „A Természet ambíciójának nevezhetjük e vidéket.“ Josephus szerint a halászat virágzó mesterség volt itt, a tavat az õ idejében mintegy 230 halászhajó járta. Jézus mûködésének helyszíne jórészt a tó és környéke. Az õ idejében a tavat települések szinte folytonos lánca vette körül és jelentõs volt a kereskedelmi és az átkelõforgalom

Galilea vidéke Jézus Galileában töltötte életének és szolgálatának nagy részét (Mt 4,23–25). Itt mondta el a hegyi beszédet (Mt 5–7); gyógyított meg egy leprást (Mt 8,1–4); választotta ki, rendelte el és küldte el a tizenkét apostolt, akik közül úgy tûnik, egyedül Júdás, az iskariotes nem volt galileai (Mk 3,13–19). Galileában jelent meg az apostoloknak a feltámadt Krisztus (Mt 28,16–20). a tavon. Aszinoptikus evangéliumok (Márk, Máté és Lukács) arról számolnak be, hogy Jézus négy apostolais a tó mellõl származott, Simon, a halász (Péter) és bátyja, András, és a másik két testvér,János és Jakab. Jézus a tóra nézõ egyik hegyen tartotta a híres hegyi beszédet. Itt járt a vízen, csendesítette le a vihart és adott enni 5000 embernek (Tabghában).

Galileai-tenger, késõbb Tibériás-tengernek nevezték Jézus tanított Péter hajójából (Lk 5,1–3), és elhívta Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost, hogy legyenek emberek halászai (Mt 4,18–22; Lk 5,1–11). Ezen kívül lecsendesítette a vihart (Lk 8,22–25), példázatokat tanított egy hajóból (Mt 13), a tengeren járt (Mt 14,22–32), és feltámadása után megjelent tanítványainak (Jn 21).

Hírek Izraelbõl | 2015/01

ZSIDÓSÁG HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

ANTISZEMITIZMUS Egy zsidó történész szerint az évnek egyetlen olyan napja sincs, ami a zsidóknak ne lehetne gyászünnep. Aki egy kicsit is ismeri a zsidóság történetét, az tudja, hogy ebben a megállapításban nincs semmi túlzás. Ez az antiszemitizmus. Az antiszemitizmus története a zsidó mártíromság története.

Neve, fogalma Maga az antiszemitizmus, antiszemita szó viszonylag új keletû. Wilhelm Marr egyik írásában bukkan fel elõször, 1879-ben, aminek már a címe is árulkodó: Der Sieg des Judentum über das Germanentum - azaz: A zsidóság gyõzelme a germánság felett. Az antiszemitizmus elnevezés pontatlan, mint az alapjául szolgáló sémi, sémita elnevezés is. Ez utóbbi használata A. Schlözer nevéhez fûzõdik (1781), s Johann Gottfried Eicchorn (1752-1827) munkássága nyomán honosodott meg a theológiai és profán szóhasználatban. A bibliai tudósítás szerint Nóénak három fia volt: Sém, Hám és Jáfet (1Móz 5,32, 6:10, 10,1). Az özönvíz után e háromtól népesedett be a föld (1Móz 10,32). Eicchorn óta a tudomány sémitáknak nevezi azokat a né-

24 Hírek Izraelbõl | 2015/01

peket, amelyeknek a nyelve rokon az izraelitákéval. Ilyenek az asszírok, babilónok, szírek, edomiak, ammóniak, moabiták, föníciaiak, továbbá az arabok - sokféle törzseikkel és nyelvjárásaikkal. A bibliai nemzetségtáblázat a vérségi leszármazásra teszi a hangsúlyt (1Móz 10,1.2231, 11,11-29), a tudomány pedig a nyelvi rokonságra, az indogermán, indoeurópai elnevezéshez hasonlóan. A sémi, sémita kifejezés mindenképpen gyûjtõfogalom. Az antiszemitizmus viszont nem általában a sémiták, hanem csupán a zsidóság ellen irányul. Ily módon a sémiták is lehetnek antiszemiták, s ezen a hangzatos tiltakozás sem változtat: Mi is sémiták vagyunk, hogy lehetnénk antiszemiták? Maga a szóhasználat már úgy meghonosodott, hogy nem lehet rajta változtatni.

Megjelenési formái Az antiszemitizmusnak általában két fõágát szokás megkülönböztetni: a politikai és a vallási antiszemitizmust. Felvetõdik a kérdés: melyik volt elõbb, melyik határozza meg a másikat? A kérdés szinte megválaszolhatatlan. Az ókori történelem, az ókori népek vallásainak az ismerete arra tanít, hogy a vallásnak az élet minden területén meghatározó szerepe volt. Sokszor szinte elválaszthatatlan és eldönthetetlen, hogy mi történik vallási és mi politikai alapon. A keresztyénség közel két évezredében a vallási antiszemitizmusnak meghatározó szerepe volt, a politikai antiszemitizmus is a vallási antiszemitizmusra épített, érveit, önigazolását abból merítette. A két fõág sok-sok ágból táplálkozik, alakul ki, amint ezt a

HÁTTÉRINFORMÁCIÓKZSIDÓSÁG IZRAELBÕL

nak. Kétségtelen, hogy létezik a zsidóságtól független faji gyûlölet is, de ez nem jelenti, hogy a zsidóság elleni faji gyûlölet nyomtalanul elvegyülhet a faji gyûlölet nagy tengerében. Inkább arról a bibliai igazságról van szó, hogy Isten népe a világ népeinek, az egész emberiségnek minden kérdését, sebét hordozza, mint az Úr Szolgája. Hasonló a helyzet a másság, az idegengyûlölet esetében is. A másság mindig ellenérzést, valamilyen védekezõ - támadó magatartást vált ki. A zsidóság kérdése is besorolható ebbe a jelenségbe. Ez - és semmi más. A zsidóság elleni gyûlölet nem azonosítható az idegengyûlölettel sem. Joggal és ugyanakkor szemléletesen állapítja meg Franklin Aharon Oberlaender: „Ha nyitott szemmel és füllel végigmegyek Frankfurton, számos jelét látom, hallom az antiZsidóellenes náci propagandaplakát a II. Világhábórú idejébõl szemitizmusnak. Felismerhetõ az azt a külsõt, aminek alapján körö- antiszemitizmus és az idegengyûlölet zik, még plasztikai mûtéttõl sem közötti különbség is. Ha pl. összeriad vissza. Vannak, akiket egy- hasonlítom az egyetem férfi WC-jén egy megjelenési forma megbûvöl, olvasható két feliratot: «Törökök kifes azt megragadva úgy vélik: meg- lé», és Zsidó, menj vissza «Auschwitzragadták, felismerték az antisze- ba», akkor a különbség meglehetõsen mitizmust. Maga az antiszemitiz- világos.” A fogalmak összekeverése és mus azonban kibújik a ruhából, s új alakban, új formában folytatja a különbségek elmosása azért vemunkáját. Sohasem az antiszemi- szélyes, mert az antiszemitizmus tizmus új, hanem a ruha, a forma, fogalmának szekularizálódásához vezet, s már csak szekulárisan, viamit felvesz. A sok megjelenési forma a fogal- lági módon foglalkozunk vele. Így a mak keveredéséhez, az antiszemitiz- kérdés elveszíti teológiai jellegét, mus fogalmának elmosódásához és töltését. Ez azért veszélyes, mert relativizálásához vezetett. Az antisze- - mint láttuk - a zsidókérdés miszmitizmusban pl. kétségtelenül fontos térium, az antiszemitizmus ennek szerepet játszik a faji kérdés. A 19-20. a misztériumnak egyik vetülete, század antiszemitizmusa ezt egyértel- ezért szekulárisan nem érthetõ mûen tanítja. De jön a «szerecsenmos- meg. Az antiszemitizmus fogalmádatás»: A faji kérdés nemcsak a zsi- nak a szekularizálódása kizárólag dósággal kapcsolatosan jelentkezik, magának az antiszemitizmusnak tehát a zsidósággal kapcsolatosan kedvez. Minél szekulárisabban sem minõsíthetõ antiszemitizmus- gondolkodunk az antiszemitizzsidókérdés tárgyalása során már hangsúlyoztuk. Ebbõl következik, hogy az antiszemitizmus számtalan alakban, ruhában jelenik meg. Olyan, mint a színész, aki sok jelmezben lép fel, de maga a színész nem azonos egyetlen jelmezével sem. Olyan, mint a bûnözõ, aki leveti azt a ruhát, megváltoztatja

musról, annál messzebb kerülünk megismerésének, megértésének és leleplezésének a lehetõségétõl. Módszere Az antiszemitizmus kedvelt módszere a rágalmazás, hazugság. Mivel kevés az igaz ember, aki felismeri és megveti a rágalmazást és a hazugságot, ezért az antiszemitizmus nagy sikerrel alkalmazza ezeket az eszközöket. Nagyon igaz az egyik zsidó írásmagyarázó megállapítása: Vannak, „akik azt hiszik, hogy a zsidókat támadva nincs szükség logikára, sem tisztességes gondolkodásra és hogy akármit lehet mondani a zsidókról és a zsidóságról, ha ez nevetségessé teszi õket.” S hozzátehetjük: nem csak nevetségessé, hanem megvetetté és gyûlöltté. Az antiszemiták szerint a zsidó minden baj oka. Ha szárazság, aszály, árvíz vagy betegség pusztít: okai a zsidók. Amikor I.Lipót császár (1657-1705) felesége elvetélt, a császár a bécsi zsidókat okolta érte, s mivel a Hofburg leégéséért, továbbá a zsidó negyedben egy keresztyén nõ vízbefulladásáért szintén a zsidók lehettek csak felelõsek, ezért kiûzte õket elõbb Bécsbõl, majd 1671 áprilisában az egész alsó-ausztriai tartományból. II.Frigyes Vilmos porosz király (1786-1797) pedig így nyilatkozik: „Figyelembe kell venni továbbá, hogy a zsidónak nem okoz lelkiismeret-furdalást megcsalni valakit, aki nem az õ vallásához tartozik, sem az, hogy hamisan esküdjön ellene. Hasonlóképpen figyelembe kell venni azt is, hogy lelke mélyén a legegyszerûbb zsidó is jobbnak képzeli magát bármely keresztyén úrnál, fejedelemnél vagy királynál, s így csak csodálkozni lehet azon, hogy keresztyén államban bárhol is megtûrik õket.” S mivel a zsidók minden bajnak az okai, bármikor oda lehet õket dobni a tömegek elé bûnbaknak és koncnak. A rágalmazás és hazugság tárháza végtelenül nagy, készlete változatos. A következõkben csupán néhány olyat emelünk ki, amelyek különösen alkalmasnak bizonyultak nagy tömegek megmozgatására, fanatizálására. Dr. Nagy Antal Mihály ∎ Hírek Izraelbõl | 2015/01 5/01

ZSIDÓSÁG HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

BLOGGER

KÓNUSZOS frankpeti izraeli blogger szentföldi viszontagságai

Egy kis mûanya mûan mûanyag kónuszra leltem urulós széke székem aalatt. Óvatosan felea gurulós meltem magamnak. Aztem és megnéztem megnézt megn tán megszagolgattam. Arra gondoltam, megszagolgatta megszagolga hogyy biztos radioaktív sugárzása van, és radioakt majdd szétbomlanak tõle az ujjaim. Meg az orrom, mert megszagoltam. Ezért dimeg megs rekt nem vettem át a másik kezembe, hogy legalább az ne bomoljon. Elképzeltem, hogy mostantól majd mindent bal kézzel kell csinálnom. Nem gond, gondoltam öntelten, hamar belejövök vele a rajzolásba. Már amíg meg nem halok,

26 Hírek Izraelbõl | 2015/01

mert nyilván ripsz ropsz szétterjed testemben a halálos kór. Tuti egy arab radioaktív-kónusz-csempész hagyta itt a laborban, mert megkeseredett felesége örökösen parancsolgató hanghordozásán, és úgy döntött, hogy bosszúból kiveszi atombiztos üvegdobozából a kónuszt és itt hagyja nekem, had lássuk hogyan boldogulok vele. Kónuszos halál, lassan de biztosan. Most itt van az asztalom közepén. Egyik kollégám azt mondta, hogy ez

a turmixgép kónusza, amit már napok óta keres. Szóval, hogy funkciója van. De biztos csak kollaboráns az ipse. Nem tudom. Nem érzem, hogy sugározna a kónusz, de állítólag nem lehet érezni. Lehet, hogy nemsokára nem fogok többet írni, mert addigra szétbomlanak az ujjaim. De azért majd még megírom a végsõ stádium elõtt, és akkor majd mindenki rámlájkolhat a féjszbukon és fohászkodva aggódhat értem. ∎ http://frankpeti.net

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK ÜNNEPEK IZRAELBÕL

TU BISCHEVAT – A (GYÜMÖLCS)FÁK ÚJÉVI ÜNNEPE 5775. SHEVAT 15. – 2015. FEBRUÁR 4.

Tu biSchevat szó sszerinti jelene: Schevat vat 15., a zs tése: zsidóság világerte a (gyümölcs)fák yüm szerte újévi ünnepék, a fák „sz „szilveszter nek, „szilveszterének” tekinti. 15-ben február ebru 4-re eesik az ünnep. 2015-ben sebb jelentõségû entõ ün Kisebb ünnep, de ünp, amikor mikor is fákat fák ü nep, ültetnek. Az is e naphoz kapcsolódó szokás, hogy ilyenkor friss gyümölcsöt fogyasztanak, amivel eddig még nem éltek ez évben. A naptári nap az esõs idõszak végét jelöli, egyúttal a faültetés ideális idõszakát is Izraelben. Ez a dátum fontos a fák korának meghatározása szempontjából is. A Tu biSchevat jelzi egyben a tél végét, és jelképezi Izrael virágzását, a benépesítést, a természet szépségét és azokat a jó gyümölcsöket, amiket a föld terem. Vannak, akik ezen a napon 15 különféle gyümölcsöt tesznek az asztalra. Mások az ünnepre megterített asztalra a legfinomabb gyümölcsöket tálalják fel gyümölcssaláta formájában, kiváltképpen a hét gyümölcsöt, ami áldásként terem az országban. Eredetileg Izrael földjén ezek a gyümölcsfélék teremtek meg: olajbogyó, datolya, szõlõ, füge, gránátalma. Ezen a napon tilos a böjtölés és nem illik gyászbeszédet tartani. A napra vonatkozó elõírások szólnak arról, hogy az újonnan ültetett fák gyümölcsébõl három éven át nem szabad fogyasztani, a negyedik évben a termést be kell mutatni a templomban, s csak az ötödik évtõl fogyaszthatók

a gyümölcsfa termései. Ez világossá teszi azt is, hogy a zsidó gondolkodásban és életmódban milyen korán, évezredekkel ezelõtt megjelent a Teremtõ Isten akaratának engedelmeskedõ, a környezetet, a természetet teremtésbeli tárként kezelõ, azt Isten ajándékának tekintõ, megbecsülõ, gondozó, ma ezt mondjuk: környezettudatos mentalitás. Menynyi mindenben nincs új a Nap alatt! A friss gyümölcsökre ilyenkor áldást mondanak, ez a shehechejánu/ ‫( ניחהשו‬Áldott légy Istenünk, világ Királya, Aki életben tartottál és megengedted, hogy ezt az idõt meg-

élhessük). De mondják ezt is: Barúk ata Adonaj, Elohenu ha’Olam, borej pri haez – Áldott légy Istenünk, Mindenség Királya, a fa gyümölcsének Teremtõje. Szokás ilyenkor szentjános kenyeret enni. Magát az ünnepet nem a Tóra írja elõ, hanem az elsõ Misna a Babiloni Talmud Ros Hasanára vonatkozó traktátusában. Ám még a Talmud idején sem volt egyértelmû ennek az ünnepnek az eredeti jelentése. A közgondolkodásban az ünnep tartalma igen régóta „a fák ítéletnapja” értelmében fogalmazódott meg, ami termékenységükre vonatkozott. DrBL∎

Hírek Izraelbõl | 2015/011

Schweitzer József elõszavával GYORSSEGÉLY IZRAELNEK

Tolna megye orthodox szertartású hitközségei – Bonyhád, Paks, Hõgyes, Gyönk – között az egyetlen rabbit is magáénak tudó neológ vallási gyakorlatú közösség: Dombóvár. Rabbijának Friedmann Hillélnek hitvese szent feladataihoz hû társa e könyv szerzõje, Rab Erzsébet. Fájdalommal, korán elhunyt Judit lányukkal együtt, visszatért a deportációból. Másik gyermekük, az édesapával együtt a Soá poklainak áldozata lett. A kis család és a nagyobb család a gyülekezet mártírjainak emlékére ez a szívszorító könyv az elsõk egyike e rettentõ tárgyban. Megjelenésekor évtizedekkel ezelõtt méltán tett szert széleskörû érdeklõdésre, olvasottságra.

Köszönjük, hogy újra az olvasók kezében lehet. Akkor a kortársak adták kézrõl kézre, mint a maguk rettentõ élményeinek és érzelmeinek hû és mûvészi tolmácsolását. Most a postholocaust nemzedék okulhat belõle. Maga a dombóvári gyülekezet az ezernyolcszázas évek elejétõl ismert a megye zsidó historiájában. 1848-ban már 75 lélek él 18 családban, a kis hitközösségben. Ez volt a kezdet… 1944-ben a rendezett és megbecsült gyülekezet a mártírhalált szenvedett hitves, Friedmann fõrabbi odaadó, mint néhány hitelt mindenképpen érdemlõ, a megpróbáltatásokat túlélt egykori tanítványaitól tudom, feladatát rendkívüli lelkiismeretességgel s tanít-

ványai iránti magas igényekkel fellépõ pásztora volt a gyülekezetnek. A Rabbiné férjének elsõ segítõtársa. Sokban rajta múlik, hogy a rabbi mennyi odaadással, figyelemmel vezetheti sokigényû, gyönyörû, de sokszor nehéz feladatát. A Papné a családi életben szinte mindenestül vállalja, hogy a családfõ majd minden energiáját szent szolgálatának szentelhesse. Hitvese, gyermeke, s a nagyobb család szenvedésteljes emlékének megörökítése az édesanya, a hitves, a Rabbiné gyászának megrendítõ kifejezése ez a mû. Bizony, bizony nem kondulnak meg a harangok, bár rettentõ tûzvész pusztított szerte magyarföldön… Schweitzer József

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot

Karácsony János (LGT) CD mellékletével Hírek Izraelbõl | 2015/01 28 Híre

Ár: 3200,- Ft

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

GYORSSEGÉLY IZRAELNEK

SZÁMÍTÓGÉPPEL KÉSZÍTETT PROJEKT AZ ÚJ EBENEZER OTTHONRÓL

AZ EBENEZER OTTHON PROJEKTJE Segítség az izraeli hívõknek

Pál apostol a Gal 6,10-ben kijelenti: «Ezért tehát, míg idõnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.» Ezt szeretnénk új projektünkkel tenni – a Krisztus-hívõk számára létesített idõsek otthonát támogatni Izraelben. Azokat a Messiás-hívõ izraelieket szeretnénk különösképpen támogatni, akiket a Róm 2,28-29 «az igazi zsidóknak», a Gal 6,16 pedig «Isten Izraelének» nevez. A Beit Elijahu messiási gyülekezet 1976-ban alapította Haifán az Ebenezer Idõsotthont, ahol fõleg idõs Holokauszt-túlélõket, de

arab és más nem zsidó hívõket is ápolnak az egész országból. Azóta a ház minden Krisztusban hívõt szeretettel fogad Izrael egész területérõl. Az Ebenezer a népjóléti és szociális minisztériumtól 48 lakosra kapott engedélyt. Jelenleg 27 hívõ lakik az otthonban. A szabályzat az, hogy csak házaspárok lakhatnak együtt egy szobában. Különben a legtöbb szoba kétszemélyes, ebbõl adódik az engedélye-

zett és a jelenlegi létszám közti különbség. Az utóbbi években a gondozásra szorultak száma növeke-

Hírek Izraelbõl | 2015/01 5/01

Impresszum

GYORSSEGÉLY IZRAELNEK

HÍREK IZRAELBÕL

BETH-SHALOM, 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: +361 236 08 96 KÖSZÖNJÜK, HOGY ADOMÁNYÁVAL TÁMOGATJA AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ MUNKÁJÁT!

FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet

dett, ezért a minisztérium elõírta egy gondozó állomás létesítését is. Ez egy újabb törvényi elõírás. Az idõsotthonok, mint az Ebenezer is 2016-ig kaptak határidõt, hogy a szükséges változtatásokat és renoválásokat elvégezzék. Az otthonnak eddig nem volt gondozó részlege, és ha ezt nem rendezik be, a gondozásra szorultak nem mehetnek az Ebenezer Otthonba. Egész Izraelben ez az otthon az egyedüli, amely csak a Jézus Krisztusban hívõket veszi fel, és õket nemcsak testileg, hanem szellemileg is gondozza. Az Ebenezer ezáltal nagyon fontos és egyedülálló munkát végez Jézus Gyülekezetének szolgálatában, mégpedig Jézus országában. Johnny Khoury otthonvezetõ ezt írja: «Idõközben az Ebenezer Otthon megemelte gondozói személyzetének számát, hogy megfeleljen az elõírt gondozási szabályzatnak. Ennek ellenére minden ápolásra szoruló bentlakó számára külön engedélyért kell folyamodni, hogy az otthonban maradhasson (ez hoszszas folyamat). A valóság az, hogy a messiáshívõ lakosság körében egyre nagyobb az igény egy gondozóállomás létesítésére. Ez a részleg azért is fontos, mert általa hûek maradhatunk keresztyén hitvallásunkhoz: Az idõs embereket testi és lelki gondozásban részesíteni életük végéig.» Khoury otthonvezetõ szerint az Egészségügyi Minisztérium is kész az átépítésben segíteni. Az elsõ emeletet kell kibõvíteni és renoválni. Ott rendezik be a gondozórész-

30 Hírek Izraelbõl | 2015/01

leget – közben a falakat is megerõsítik a háborús idõkre gondolva. A felsõbb emeleteket is ki kell bõvíteni. «Azonkívül azt is tervezzük, hogy még egy emeletet húzunk fel», mondta Johnny Khoury. «Ez egy nemzeti program keretében válik lehetségessé (TAMA 38), amely elõirányozza az épületek megerõsítését, hogy a földrengéseknek ellenálljanak.» Becslések szerint a teljes projekt 4.179.000 euróba vagy 5.038.000 svájci frankba 1.259.500.000 Ft-ba kerül. Mi is szeretnénk részt venni ebben a projektben, hogy az által is erõsítsük az élõ Isten Gyülekezetét Izraelben. Bizonyos értelemben Pál apostol felhívását követjük, aki a galatáknak elrendelte, hogy a szegénységben élõ zsidó «testvérgyülekezeteket» Jeruzsálemben támogassák (1Kor 16,1-3). Így részt vállalhatunk mi is «a szentek szükségleteiben» (Róm 12,13), akik az ígéret földjén élnek. NW∎

Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

ISSN 0866-0417 Éves elõﬁzetés: 8400,-Ft+ postaköltség Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 10.00 órakor istentiszteletet tartunk. Szeretettel várunk mindenkit. 1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A hónap fotója

Kommentár: Aki az «EbenezerHeim» projektet támogatni akarja, megteheti a mellékelt csekken, melyen feltünteti ezt a jelszót: Ebenezer-Heim. Minden euró és frank és Forint levonás nélkül jut el Izraelbe. Köszönjük, ha továbbra is segítesz Izraelnek segíteni! CM∎

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj a legújabb napi friss hirekrõl és eseményekrõl Izraelbõl facebook.com/hirek.izraelbol

Kabai István

A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

Ára:

3300,- Ft + postaköltség

Vajs Tibor V

IZRAEL

MEGRENDELHETÕ: www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343

e nép egy ttörténeti ppanorámája

JUSZEF MOSZAB HASSZÁN

Ára:750,-Ft +POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (+36 1) 3500-343

A HAMASZ FIA EGY HAMASZ-BENNFENTES MEGRÁZÓ, KÖNNYEKET FAKASZTÓ, KIJÓZANÍTÓAN IGAZ TÖRTÉNETE A KÖZELKELET VALÓSÁGÁRÓL! IZRAEL ÉS A HAMASZ VISZONYA NAPJAINKBAN IS - MÉG OSZAMA BIN LADEN HALÁLA KAPCSÁN IS - A KÖZEL-KELETRÕL SZÓLÓ HÍRADÁSOK EGYIK LEGGYAKORIBB TÉMÁJA.

BENJAMIN ÉS RUBEN BERGER

Várjuk jelenkezésed!

Felhívás

AZ ÚT

A 2015. február 8-15 között tervezett

Izraeli út a várható kedvezõtlen idõjárási körülmények miatt elmarad!

A JÓ ÚT

…ÉLETÜNK JESUÁVAL IZRAEL FÖLDJÉN

KÉT ULTRAORTODOX ZSIDÓ MEGTÉRÉSÉNEK TÖRTÉNETE M

Az utazás új idõpontja:

ÁRA 1500, -FT

2015 június 7-tõl 14-ig! Látogatás többek között: Betlehem, Jeruzsálem, Haifa, Genezáreti-tó, Tabgha, En Gev, Kána, Safed...

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein!

+ POSTAKÖLTSÉG

JOHANNES GERLOFF

ÁTOK ALATT ÉS KRISZTUSTÓL ELSZAKÍTVA

ÁRA 1200, -FT

+ POSTAKÖLTSÉG

MEGRENDELHETÕ AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ ELÉRHETÕSÉGEIN • 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2. TEL.:(061) 3500-343. WWW.EJFELIKIALTAS.HU

Kérj mintapéldányt ismerõseid számára vagy

Ára: 720,-Ft

rendeld meg ajándékba a Hírek Izraelbõl magazint a részükre☺

Minden megrendelt újsággal támogatod Izraelt raelt és az Izraellel kapcsolatos munkánkat!! Az újság elõfizetése egy évre 8400,- Ft+ postaköltség