Hírek izraelböl magazin 2015 március

2015 március / 5775

HÍREK

Nr. Nr

03

www.hirekizraelbol.hu

Purim, az Izraeli karnevál ‫בית שלומ‬

Miért Izrael Munkafüzet és könyv együtt

A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével

Ára: 2490,- Ft + postaköltség

Vajs Tibor

Izráel-egy nép történelmi panorámája A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

Ára: 900,-Ft

+ postaköltség

Norberth Lieth

A zsidó állam a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

KÖSZÖNTÕ

KEDVES IZRAEL-BARÁTOK

8 26 BIBLIA ÉS IZRAEL

4 8 10

Purim, Izrael karneválja Isten, aki nem alszik RÖVID JELENTÉSEK KORTÖRTÉNET

12

Az új állam, Izrael születése ZSIDÓSÁG

14

Az antiszemitizmus fellángolása a második világháború idején

15

A Tóra POLITIKA

16

Netanjahu csalódott az európai politikában

16 18 19

A terror globális elterjedése Fejetetejére állt világ az ENSZ-ben Abbasz a Nemzetközi Büntetõtörvényszéken támadja Izraelt TÁRSADALOM

20 21 22 24

Az izraeli államelnök bibliaolvasó projektje A francia miniszterelnök a zsidók elvándorlását nemzeti hanyatlásként értékeli A tél beállta összehozta a palesztinokat és izraelieket Bevándorló hullám Ukrajnából GAZDASÁG

25

Rekordévet jegyez Izrael, start-up nemzet

26

A svájci Novartis beruház Izraelben TUDOMÁNY

27 28

Az iszlám elõszeretettel mutatkozik be a nyugati világ elõtt úgy, mint egy békés, békeszeretõ vallás. Pedig tekintettel az olyan szélsõséges csoportok gyilkos rémtetteire, mint az IÁ, Boko Haram és az Al-Kaida , amelyek magukat az iszlám valódi képviselõinek tartják, ez a kép egyre kevésbé fenntartható, és hiteltelenné válik. Errõl beszélt az egyiptomi elnök, Abd al-Fattah asz-Sziszi, a több mint ezer éves kairói Al-Azhar Egyetemen mondott újévi beszédében.

Bár nem az iszlám az egyedüli vallás, mely véres történelemmel dicsekedhet – és ezzel kapcsolatban megemlítette a keresztes lovagokat is –, ám az iszlám soha sem adta fel azt a retorikáját, hogy halál jár azoknak, akik megsértik Mohamed prófétát, vagy az iszlám tanai ellen szólnak. Ez az eljárásmód felháborodást kelt a világ többi részében, és egy ilyen szélsõséges retorika csak a gyûlölet és az erõszak légkörét szítja.

Asz-Sziszi felszólította az imámokat, hogy változtassanak radikális nézeteiken, és vezessék be a béke «vallási forradalmát».

A radikalizálódás egyre nyugtalanítóbb folyamata az iszlám világon belül is átgondolásra ösztönöz. Sokan már önmagukat is egyre jobban fenyegetve érzik, mindenekelõtt Szaúd-Arábiában. A sivatagi királyság iraki határán egy szigorúan õrzött határkerítést épített, hogy így akadályozza meg az IÁ harcosok beszivárgását. Hasonló fenyegetést jelent már egy sokkal hosszabb határszakasz, a jemeni, az Irán által irányított síita szélsõségesek miatt.

Szaúd-Arábia, mely egykor az ún. fundamentalista iszlámot világszerte dollármilliókkal támogatta, most saját létét érzi fenyegetve azoktól, akiket korábban protezsált.

Szaúd-Arábia mindent megtett azért is, hogy a «fundamentalista iszlám» ne tudjon Egyiptomban tovább terjedni, és hatalomba segítette az új elnököt, asz-Sziszit. Tekintettel az egyre komolyabbá váló helyzetre, Szaúd-Arábia fokozta az USA-val fennálló stratégiai együttmûködését. Az USA ma a szaúdiakban látja a legfontosabb és legmegbízhatóbb szövetségest az Iszlám Állam elleni harcban. Hogy mennyire fontos ez a partnerség az USA számára, azt az a tény mutatta meg, hogy Obama amerikai elnök indiai látogatását lerövidítette, hogy Abdullah szaúdi király halála után az új királlyal, Salmannal találkozhasson, és biztosítsa arról, hogy a szoros kapcsolat az õ uralkodása alatt is fennmarad.

Az arab világon belüli polarizáció oda vezetett, hogy Izrael a szélsõséges iszlám csoportokkal szemben, mint a Hamasz Gázában, a Hezbollah Libanonban, nem áll egymagában, hanem váratlanul stratégiai partnerekre lelt az arab világon belül.

Ez a folyamat is újfent megmutatja, hogy egyes események, amint azt az Eszter könyve is leírja, megismétlõdhetnek, mégpedig úgy, hogy azok, akik Izraelt fenyegetik, egyszer csak maguk is fenyegetetté válnak, és éppen azoktól, akikrõl úgy vélték, hogy az õ oldalukon állnak.

Az arab és az iszlám világon belüli drámai történésekben, amikor egy éjszaka alatt lesznek barátokból, stratégiai partnerekbõl ellenségek, valóban Istennek Izrael érdekében tett közbelépését fedezhetjük fel. Ha a Bibliába leírt végidõkbeli eseményekre tekintünk, elsõ pillantásra úgy tûnik, hogy minden leírt harci cselekmény Izrael ellen irányul, ám ez nem így van a valóságban, amint ezt az Ez 38,21-bõl felismerhetjük. Az ellenség egyszer csak egymás ellen fordul. E belsõ harcok elõjeleit már ma is megfigyelhetjük.

Annak nevében, Aki, amint az Ez 38,23 mondja, mindent megtesz, hogy nevét minden nemzet elõtt naggyá és szentté tegye, üdvözöl Benneteket szívélyes Shalommal

Chicago az izraeli knowhow-ra vágyik A szájrák korai felismerésének egy jobb útja

Fredi Winkler

Hírek Izraelbõl | 2015/03

3

BIBLIA ÉS IZRAEL

, M I R U P

Izrael karnev2á. réljsza Ádár 14-ének elõestéjén kezdõdik a «purim». A külsõ szemlélõ olyannak látja ezt, mint egy «zsidó karnevált». A purim valóban minden zsidó ünnepek legszínesebb, legvidámabb és talán a legfelszabadultabb ünnepe.

K

Kicsik és nagyok jelmezeket öltenek, de különösen a fiatalok. Tíz évvel ezelõtt a kicsik még kizárólag bibliai alakok jelmezeit ölthették magukra. Ma azonban csak úgy nyüzsög a sok Mickey egér, katicabogár, Hófehérke, Batman, Power Ranger, Pókember, rózsaszínbe öltözött nyulacska, csontvázak és a többi divatos alak. Azonban ez a sok divatos jelmez nem szoríthatja háttérbe Ahasvéros király pompás megjelenését, a bölcs Márdokeust, és mindenekelõtt a szép Eszter királynét, a bibliai Hamupipõkét.

A zsidók purim ünnepén a perzsa nagyvezír, Haman pusztulására emlékeznek. Kr. e. az 5. században ez a zsidógyûlölõ perzsa hatalmasság ki akarta irtani a zsidó népet.

Errõl számol be a Biblia egyik fejezete, az Eszter könyve. «Akkor ezt mondta Hámán Ahasvérós királynak: Van egy nép, amely elszórtan és elkülönülten él a népek között birodalmad minden tartományában.

Törvényeik különböznek minden más népétõl, és a király törvényeit sem tartják meg. Nem helyes, hogy nyugton hagyja õket a király» (Eszt 3,8).

Az Eszt 9,20-28 szerint purim ünnepét Márdkeus rendelte el.

Ezért ezt a Kr. e. 2. évszázaban

4

Hírek Izraelbõl | 2015/03

BIBLIA ÉS IZRAEL

Márdokeus napjának nevezték (2Makkabeus 15,36). A ma használatos «Purim» kifejezés a «sors, sorshúzás» jelentésû akkád «puru» szóból származik (Eszt 9,26). Ez a kifejezés arra emlékeztet, hogy Hámán is sorsot vettetett, amikor a zsidó nép kiirtásának napját meghatározta (Eszt 3,7).

Eszter könyvének stílusát sok humor és irónia fûszerezi. Valószínûleg tévedésbõl választott a hatalmas perzsa király, Ahasvéros, akit a történelemkönyvek Xerxészként emlegetnek, zsidó lányt feleségül (Eszt 2). Hámán karrierjének csúcsán, amikor a király megkérdezte tõle: «Mit kell tenni azzal az emberrel, akit ki akar tüntetni a király?» (Eszt 6,6) ezt gondolta: «Ki mást akarna kitüntetni a király, mint engem?» – aztán pedig arról kellett értesülnie, hogy halálos ellensége, a zsidó Márdukeus részesül abban a kitüntetésben, melyet õ már a magáénak érzett (Eszt 7).

Az évszázadok során purim ünnepe a minden idõk zsidógyûlölete és antiszemitizmusa feletti gyõzelem ünnepévé vált. A gondtalan vidámság és a legkülönbözõbb jelmezek «fricskaként» is értékelhetõek, amit a zsidó nép az õt gyûlölõknek, minden hiábavaló megsemmisítési törekvésnek mutat. Zsidó szemszögbõl most különös aktualitása van a purimnak, mivel a világközösség mérvadó tagjai a zsidó nép létezési és önmeghatározási jogát mind máig nyíltan kétségbe vonják.

Az Eszter könyve az egyedüli olyan bibliai könyv, amely nem említi Isten nevét. Mintha Õ is valamilyen álarc mögé rejtõzött volna. Ám ez a könyv minden humora és iróniája mellett mély igazságokat tartalmaz. «Ha a zsidó származású Mordokajjal szemben már az elején elbuksz, akkor nem fogsz bírni vele, hanem végleg el fogsz bukni vele szemben», jövendölte Zeres, Hámán felesége az elcsüggedt férjének (Eszt 6,13), akinek röviddel azelõtt azt tanácsolta, hogy építtessen akasztófát Márdokeus számára (Eszt 5,14). Márdokeus

unokahúgának, Eszternek adott fi- segélyszervezetek természetesen gyelmeztetõ tanácsa ma különösen saját céljaikra nagyon jól ki tudnak aktuális: «Mert ha te most néma használni. Az iskolások édességektudsz maradni, a zsidók kaphatnak kel megrakott ajándéktálakat oszmódot máshonnan a szabadulásra tanak szét a katonák között.

Egyetlen zsidó ünnepen sem hiés menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tud- ányozhatnak az ünnepre jellemzõ ja, nem éppen a mostani idõ miatt speciális ételek. Purim jellegzetes jutottál-e királynõi méltóságra?» étele a «Hámán füle», kis háromszögû sütemények, melyeket édes (Eszt 4,14).

A purimot megelõzõ napon tart- töltelékkel, fõleg datolyával tölteják az «Eszter-böjtöt». Ezzel arra nek meg. emlékeznek, hogyan készült fel Gyerekdalok szólnak arról, miEszter királyné a Perzsiában élõ csoda nagyszerû ünnep purim. Énezsidókkal a tervezett mentõakció- kelnek a maszkokról, kereplõkrõl, ra (Eszt 4,16). Így tehát Ádár 13- hámánfülérõl. «Gyertek, csapjunk jó án az ortodox zsidók napkeltétõl nagy zajt!», szólít fel a dal refrénje. napnyugtáig böjtölnek. A zsinagó- Természetesen felolvassák Eszter gákban speciális imádságokat és könyvét is nemcsak a zsinagógákigehelyeket olvasnak fel. ban, hanem a rádióban is.

A fõ feladat az ünnep elõestéAz egykori babiloni tanító, Rabjén a zsinagógákban az «Eszter-te- bi útmutatását mind a mai napig vikercs», a bibliai Eszter könyvének tatják. Õ úgy rendelkezett, hogy pufelolvasása. Amikor Hámán nevét rim alkalmával egy férfinek annyit említik, fõleg a gyerekek nagy zajt kell innia, amíg nem tud különbsécsapnak, hogy a bibliai parancsot: get tenni a «légy átkozott Hámán» «Amálek nevét is kitörölni», lehetõ- és a «dicsõség Márdokeusnak» felleg szó szerint betöltsék. Ekkor a kiáltások között. Ilyen módon kelhagyományos kereplõket is beve- lene a zsidó nép megszabadulását tik, de a modern riasztópisztolyok megünnepelni. A zsidóság azonban sem hiányoznak. Hámánt «agági- ugyanúgy elítéli az élvezeti szerek ként» emlegetik (Eszt 3,1), és az használatát, mint a keresztyénség. amálekita király, Agág utódjaként Jóllehet vannak ortodox zsidók, (1Sám 15,8). Azonban a tarka jelmezekbe öltözött gyerekeknek nincs szükségük a Hámán név elhangzására TRADÍCIONÁLIS KEREPLÕ ahhoz, hogy zajkeltõ eszközeiket bevessék.

A purim ünnep reggelén a zsinagógában felolvassák a 2Móz 17,8-16 verseit. Ez a szöveg arról szól, milyen alattomos módon támadta meg az amálekiták pusztai törzse az «A HÁMÁN FÜLE» SÜTEMÉNY izráelieket pusztai vándorlásuk során.

Fontos szokás purim alkalmával az, hogy az embe- akik komolyan veszik ezt a rabbinirek megajándékozzák egymást. kus tanácsot. Ezért lehet purim alKülönösen a szegényekre gondol- kalmával az izraeli fiatalok mellett, nak ekkor, ajándékokat osztanak akik természetesen kihasználják ki közöttük (Eszt 9,22), amit a a lehetõséget, ortodox és ultra-orHírek Izraelbõl | 2015/03

5

BIBLIA ÉS IZRAEL

todox zsidókat is ittas állapotban látni.

Susánban, a mai Szusza városában, a négy perzsa fõváros egyikében, a zsidók purimot Ádár 15-én ünnepelték (Eszt 9,18). Ott Eszter királynõ kérésére egy nappal tovább védekezhettek ellenségeikkel szemben. Ezért Izraelnek olyan városaiban, amelyeknek már Józsué idejében védõfaluk volt (vö. a Mishna, Traktat Megillot 1,1), Ádár 15-én ünneplik az ún. «Susán-purimot». Konkréten ez azt jelenti, hogy például Tel Avivban, amely modern város, és csak a 20. század elején alapították, nincsenek antik gyökerei, egy nappal korábban kezdik a purimot, mint Jeruzsálemben, ahol a «Susán-purim» van érvényben.

Purim ünnepérõl a Tóra nem rendelkezik. Ezért ez másodrendû ünnep. Így sok cég, üzlet, közintézmény tart nyitva, jóllehet rövidített munkaidõvel. Az iskolákban tanítási szünet van, de a tömegközlekedés zavartalan. Purim ünnepének már a Kr. u. 2. században egy teljes traktátust szenteltek a Misnában «Megillah» néven. Ebben leszögezték, hogyan kell a purimot megünnepelni.

Az etiópiai zsidókhoz nem jutott el a purim hagyománya. Õk ezt az ünnepet csak a modern Izraelbe való bevándorlásuk után ismerték meg. Az oroszországi zsidók arra emlékeznek, hogy Sztálin éppen purimkor halt meg. Ezért nem tudta megvalósítani tervét, hogy a zsidókat Szibériába deportálja.

Engem nagyon megérintett az a tény, hogy az ortodox zsidók Eszter könyvének profetikus jelleget tulajdonítanak. Hámán, Hammedátá fia, «agági» volt (Eszt 3,1) – amint már mondtuk, az utólsó amálekita király, Agág leszármazottja (1Sám 15,32k.). Izráelnek nem volt bõszebb ellensége Amáleknél.

Egyik nép esetében sem rendelte el Isten, hogy eltöröltessék a neve (vö. 5Móz 25,19; 2Móz 17,14.16).

Nem hagyható figyelmen kívül a Hámán és a Hitler közti párhuzam.

A történet végén Eszter királyné elrendeli: «Hámán tíz fiát pedig akasszák föl!» (Eszt 9,13) – ez egyedülálló kérés, állapítják meg a zsidó bibliaolvasók, mert azok már halottak voltak (Eszt 9,7-10). Ezért

6

Hírek Izraelbõl | 2015/03

az ortodox zsidók úgy vélik, hogy Eszter királyné ezt a jövõre rendelte el.

A Hámán tíz fiainak leírt nevét alkotó tipográfiai jelek aláhúzzák ezt a feltételezést. Az ókori idõktõl Hámán tíz felakasztott fiának nevét különleges módon vezették egy listába. Az Eszt 9,7-10-ben a nevek nem egyszerûen sorakoznak egymás után, hanem hármasával oszlopban követik egymást (képszerûen jobbra, mivel a héberben jobbról balra írnak). A bal oldali oszlopban tízszer áll a «ve’et» (és) szó. Egyes bibliaolvasók ebben a képszerû megjelenítésben az akasztófát vélték látni, amit Hámán Márdokeus számára állíttatott, és amelyre aztán õt húzták fel.

Különben az is feltûnõ, hogy a zsidó írnokok a hagyományos héber szövegben a tíz fiú felsorolásakor három betût kiemeltek. Hogy miért, maguk se igen tudták pontosan, és a bibliamagyarázók is csak spekulációkba bocsátkoznak. A héber ábécé betûi különben mindig egy számot is jelölnek. Ha a három kiemelt betût –Tav, Shin és Zayin – egymás mellé állítják, minden héberül gondolkodó ember azonnal az 5707-es évszámot látja, amely a gregorián naptár 1946-os évének felel meg.

1946. október 16. volt zsidó idõszámítás szerint a «Hosana Raba» sátoros ünnep utolsó napja, amelyen zsidó hagyomány szerint Isten ítélete megpecsételõdik. Ezen a napon akasztottak fel Nürnbergben tíz náci vezetõt háborús bûnök miatt. A New York Herald Tribune idézi Julius Streicher utolsó szavait: «Heil Hitler! – És most menj Istenhez! – Purim ünnep 1946!» Streicher ismerte a zsidó hagyományt, épp elégszer felhasználta arra, hogy a zsidó népet becsmérelje.

Pár évvel ezelõtt egy rabbival Talmudot tanultam. Egyik alkalommal egy félmondatban megemlítette, hogy Elijah Ben Salomon Salman (1720-1797) rabbi, aki «Gaon von Wilna» néven vált világhírûvé, már a 18. században elmagyarázta, hogy Németország «Amálek». Kínos helyzetet teremtett ez a kijelen-

EGYES BIBLIAOLVASÓK EBBEN A KÉPSZERÛ MEGJELENÍTÉSBEN AZ AKASZTÓFÁT VÉLTÉK LÁTNI, AMIT HÁMÁN MÁRDOKEUS SZÁMÁRA ÁLLÍTTATOTT, ÉS AMELYRE AZTÁN ÕT HÚZTÁK FEL.

tés, amikor zsidó tanítóm hirtelen rádöbbent, hogy egy «Hámán utóddal» ül egy asztalnál. Általában a német-izraeli vagy a zsidó-keresztyén események kapcsán ilyesmi nem került szóba! Egy kézmozdulattal, mintha egy szellemet akarna elhessegetni, így szólt a rabbi: «De te hozzánk tartozol!» – «Sajnálom», mondtam szinte bocsánatkérõen, «de én tiszta ‹árja› vagyok! Az én esetemben egyetlen zsidó nagymamát sem lehet a múltból elõhalászni, de még egy zsidó nagyapát sem.»

A kínos helyzetbõl hirtelen az a felfoghatatlan csoda született meg közöttünk, amit csak Izrael Istene hozhat létre: Egy «Amálek utód» együtt tanulmányozta a Bibliát (az Ószövetséget) egy «izráelitával».

Ha elfogadom a rabbi felkínált áthidaló manõverét, és felmutatok egy zsidó nagymamát, népem bûne elõl tértünk volna ki. De mivel ez a bûn falként állt elõttünk, annál fényesebben ragyogott fel a kegyelem.

Van ugyanis Valaki, Aki «Hámán fiait» az élõ Isten fiaivá formálja: ez Jézus, Izrael Messiása! Még a babiloni Talmud is arról beszél, hogy «a Szent, dicsõség Neki», egykor Hámán fiait is a Sekina lengõkarja alá – vagyis az élõ Isten jelenlétébe – fogja vinni (96b traktátus, Szanhedrin). De ezt én csak jóval késõbb fedeztem fel.

Johannes és Krista Gerloff ∎

SOROZAT

VÁROSOK JÉZUS ÉLETÉBÕL ÉS KORÁBÓL

JÉZUS A BETHESDA TAVÁNÁL A Biblia jól ismert története, János evangéliuma 5. fejezete. Ez a történet, már sok igehirdetésben és versben hangzott el. A Bethesda tava, Jeruzsálem egyik mélyebben fekvõ részén volt, és arról volt nevezetes, hogy idõnként angyal szállt a tóra, felkavarta a tó vizét, és aki a víz felzavarása után elsõnek lépett a tóba, az meggyógyult. Sajnos, az évszázadok során, ez a tó is és sok más olyan hely, ahol az Úr Jézus megfordult, ma már mélyen a romok alatt vannak, csak maradványai kerültek az érdeklõdõk szeme elé. Azaz épület is, melyben az Úr Jézus tanítványaival, az utolsó vacsorát fogyasztotta el, és a fájdalmak útja is, melyen Megváltó Urunk vállán a kereszttel vonult a Golgotára, szintén vitatott hely, vajon merre is vonszolták igazából az Urat a vesztõhelyre!

Felettük, egy új Város épült fel, melynek közepén a Szikla-dóm mohamedán mecset díszeleg, a régi Jeruzsálembõl pedig, csak a sirató fal maradt meg. De térjünk vissza történetünkhöz, abba az õsi korba, melyben Megváltó Urunk is élt közöttünk, mint hozzánk hasonló ember.

Az Ószövetségi törvény írta elõ, hogy évente legalább egyszer, minden zsidó férfinak, fel kellett mennie Jeruzsálembe, az ország egyetlen templomába, hogy bemutassa hála áldozatát Istennek. Nos, így ment fel Jézus is a zsidók nagy ünnepére. Ott sok mindent láthatott, és nem kerülte el figyelmét, a Bethesda tava sem. Amikor meglátta a tó körül a sokféle betegségben szenvedõ sokaságot, bizonyára mély szánalommal telt meg szíve, a sok beteg ember láttán. El tudjuk képzelni, milyen nagy tolongás támadt, amikor az angyal felkavarta a tó vizét?

Mindenki igyekezett elsõként a tóba lépni, mert csak az elsõ belépõ gyógyult meg! Ott feküdt a betegek között ez az ember is, akinek történetét olvashatjuk a János evangéliumában.

Ezt a beteg béna embert, már 38 éven át talán naponta vitték a tóhoz barátai, és mivel nem tudott járni, már alig volt reménye ahhoz, hogy elsõnek lépjen a tóba, a víz felkavarása után. Az is csoda volt, hogy Jézus rátalált erre a súlyos beteg emberre.

Ilyen nagy esemény még nem volt a földön. A testet öltött Isten, az embert

megszánó szeretettel állt meg, egy nyomorult beteg ember mellett. Jézus, érdekes kérdéssel fordult ehhez a beteghez.

«Akarsz-e meggyógyulni?». Hát hogyne akart volna, hiszen már 38 éve várta gyógyulását! De valaki mindig megelõzte õt, és tovább kellett várnia a víz felzavarására.

A beteg ember szomorúan nézett fel Jézusra és így felelt neki: «Nincs emberem». Lehet, hogy néha barátai magára hagyták õt, így pedig képtelen volt arra, hogy a tóba lépjen. Emberileg nézve, gyógyulása így szinte lehetetlen volt. Ám az Úr Jézussal való találkozása, csodálatos fordulatot hozott számára. Az Úrnak, volt ideje arra, hogy ezt a súlyos beteg embert meggyógyítsa!

Jézus tudta, hogy ennek a beteg embernek gyógyulásra van szüksége ahhoz, hogy ismét visszatérhessen az egészséges társadalomba. Íme, eljött a drága alkalom, mert most az egyszer, olyan ember állt meg mellette, aki nem csak részvéttel nézett rá, hanem, aki segített is rajta. És elhangzott Jézus ajkáról a csodálatos gyógyító szó: «Kelj fel, vedd a te nyoszolyádat és járj» Ezt a nagy csodát, a Biblia is megörökítette számunkra. El tudjuk képzelni, milyen nagy örömöt jelenthetett ez a csodás gyógyulás? Már 38 éve, járni sem tudott!

De ezután Jézus félre vonult és elvegyült a sokaságban. Meg sem várta, hogy ez az ember megköszönje neki a szabadulást. Ez a gyógyítás azonban szombatnapon történt, és a zsidók halálosan komolyan vették a szombat megünneplését. Nagyon ügyeltek arra, hogy a szombatnapi ünnepet senki se törje meg.

Szombaton, még a legkisebb munkát sem volt szabad elvégezni. Ez a gyógyult ember pedig, Jézus utasítására, hátára emelte ágyát és úgy vonult haza. Ezért a zsidók, meg is dorgálták õt? «Szombat van, nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod». Másnap a templomban ismét találkozott Jézussal, aki így szólt hozzá: «Íme, meggyógyultál, többé ne vétkezzél». Lehet, hogy ennek az embernek a betegsége valamilyen súlyos bûnnel volt összefüggésben. A zsidó fõembereknek is tudomására jutott, az Úr Jézus Szombatnapi gyógyítása. Jézust meg akarták ölni! Nos, ha lelki vonatkozásban néz-

zük ezt a csodálatos gyógyítást, akkor szomorúan kell látnunk, hogy földünk is telve van, lelki betegekkel, csonka bonkákkal, vakokkal, bénákkal. Ezért nagy kegyelem az, hogy az Úr Jézus még ma is itt jár köztünk Szentlelke által, és szomorúan szemléli a lelki betegek nyomorúságát, szenvedését. És közülük, akiket már meggyógyíthatott, azokon keresztül még ma is, Õ maga végzi a lelki és testi betegek gyógyítását! Hála az Úrnak, még most is folyamatos a testi és lelki betegek gyógyítása, falvakban, városokban, kórházakban, különbözõ missziókban, igehirdetésekben. Napjainkban, az Úr Jézus, meggyógyult gyermekein keresztül kérdezi a testi és lelki betegeket, «Akarsz-e meggyógyulni?».

Tehát rajtunk testileg és lelkileg beteg embereken múlik, akarunk-e gyógyulni!

Szomorú, hogy a legtöbb embernek nincs szüksége lelki gyógyulásra, de még Jézusra sõt, Istenre sem! Ám az idõk jelei, azt bizonyítják, hogy Isten, nagyon is közel van hozzánk! És ezeken a súlyos természeti figyelmeztetõ jeleken keresztül, szavak nélkül is üzeni, hogy nélküle, semmi jóra, jó cselekvésére sem vagyunk képesek. Istent nem lehet megkerülni, vagy kihagyni az életünkbõl, büntetlenül! Jézus ma, tõlünk is megkérdezi: «Akarsz-e meggyógyulni?» A feleletet, tõlünk várja!

Pecznyik Pál ∎ Hírek Izraelbõl | 2015/03

7

BIBLIA ÉS IZRAEL

AKI NEM

ALSZIK Norbert Lieth

BIBLIA ÉS IZRAEL

Eszter könyve nem említi közvetlenül Isten nevét. Egyesek ezt úgy magyarázzák, hogy a Bibliának ezt a könyvét nem a Szentlélek ihlette.

A valóságban azonban ez a könyv

núi vagyunk, amit felfedeztek, és a krónikákban is feljegyeztek. Félelem, nyugtalanság és bizonytalanság uralkodott. Virágkorát élte a korrupció, a rágalmazás, fondorlat, intrika,

felfedezése, a Hámánnal kialakuló konfliktus …

Márdokeus és Eszter sok mindenen ment keresztül. De nem panaszkodtak, hanem megtették a tõlük tel-

(Ézs 45,15). «Bizony, te elrejtõzködõ Isten vagy, Izráel Istene, szabadító! » éppen arról szól, hogy Isten mindig jelen van. Amikor úgy tûnik, hogy a háttérbe húzódott, akkor is az elõtérben áll, a kulisszák mögött mûködik. Ezt a könyvet nem minden ok nélkül írták ebben a formában. Isten azt akarta, hogy neve ne szerepeljen Eszter könyvében. Ezzel bizonyos célja volt. A Szentlélek ezt így adta.

Arra figyelmeztet bennünket, soha ne higgyük, hogy Isten nincs jelen.

Ebben a könyvben éppen azért nem szerepel név szerint, mert cselekedeteiben annyira nyilvánvaló a jelenléte.

Isten még a profán, istentelen embert is fel tudja használni, hogy szent célját elérje. Semmi sem keresztezheti az Õ terveit.

Gondjaid, problémáid vannak? Problémák a társadalommal, gondok a személyes életben? Akkor szeretnék valamit elmondani neked a gondokról és problémákról.

TÁRSADALMI PROBLÉMÁK: Az Eszter könyve olyan korban játszódik, amikor egy büszke, impulzív, beszámíthatatlan, alkoholfüggõ király uralkodott. A hatalom és gazdagság olyan elképesztõ méreteirõl és csillogtatásáról van itt szó, amely párját ritkítja a történelemben (a perzsa királyok még a szakállukban is gyémántot hordtak). Olyan hivatalnokság irányította az országot, amely csak a maga javát kereste. Alapvetõen nõellenes társadalom volt. A háremek és eunuchok világa ez. Egy évig szépítették a nõket, és ha a király hívta õket, készen kellett állniuk (2,12).

Egy királyellenes összeesküvés ta-

8

Hírek Izraelbõl | 2015/03

a példátlan zsidógyûlölettel párosulva. Olyan társadalom volt ez, amely mindaz ellen harcolt, amit a zsidóság vallott, és amiért küzdött – mégpedig Isten kinyilatkoztatásai ellen. Egy egész népet gyûlöltek, mert az igaz Istent képviselték, és mert a története Isten története (3,8-11). Nem elégedtek meg egy férfi megölésével, az egész népet meg akarták semmisíteni. Hámán és Ahasvérus idején a nemzetközi jogot úgy alakították, hogy azt a zsidó nép ellen lehessen fordítani (127 tartományban), Isten ígéreteinek ellenére.

Ebben a történetben tulajdonképpen saját korunkat látjuk visszatükrözõdni. Láthatjuk, hogyan fordul egy erkölcsileg lealacsonyodott emberiség a zsidó nép ellen, mert az a megbízható isteni ígéretek szemmel látható bizonyítéka. Emberi jog az isteni joggal szemben.

SZEMÉLYES GONDOK: Egy olyan fiatal nõt ismerünk meg, akinek a szülei nem vették igénybe Círus perzsa király engedélyét, hogy visszatérjenek hazájukba (Ezsdr 1). Inkább Libanonban maradtak, amely a Perzsa Birodalom része volt. Szülei meghalnak, és nagybátyja, Márdokeus veszi magához, aki valószínûleg szintén szülõk nélkül maradt (2,7).

Márdokeus élete tele van gonddal, problémával. Állandó félelemben él, hogy kiderül zsidó származása (2,10; 3,4). A királyi házban betöltött magas pozíció is állandó aggodalommal járt (egy téves mozdulat a fejébe kerülhetett bárkinek), a bizonytalanság, Eszter nevelése, egy merénylet

hetõt abban a pozícióban, amelyben voltak. Felismerték, hogy Isten nem véletlenül állította arra a helyre õket, kihasználták az alkalmat, és cselekedtek.

«Ah, a világ olyan gonosz, és olyan sok a probléma.» – Igen, ez igaz. De Isten azért állított arra a helyre ahol vagyunk, hogy jót cselekedjünk, és az alkalmas idõt áron is megvegyük, amint Márdokeus és Eszter is tették.

Pál is erre szólít fel: «Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas idõt, mert az idõk gonoszak» (Ef 5,15-16), és nem arra, hogy a gonosz napok miatt panaszkodjunk.

Végezetül még a bûnös dolgok is szolgálhatják Isten ügyét. Ez nem jelenti azt, hogy Isten a bûnt jónak nyilvánítaná. Ez azt mutatja, hogy még az is, ami az útjába akar állni, az Õ terveinek útkészítõjévé válik. Ez megnyugtat, és bizalommal tölt el bennünket a világesemények tekintetében, de személyes életünkre nézve is.

Lehet, felteszed a kérdést: «Hol van az Isten? Hol van az én nagy szükségem idején? Teljesen magamra maradtam? Még amikor imádkozom, akkor sem érzem jelenlétét.» – Talán így megy ez hetek, hónapok óta. – «Vajon elhagyott engem? Hol van hát?» – Én megmondom neked, hol van: A háttérben már elkészítette az eseményeket, hogy neked segítsen.

A zsidók megmentésére az Úr egy perzsa király álmatlanságát használta fel, aki azt kérte olvassanak fel neki elalvás elõtt. És Isten az Õ szuverén hatalmánál fogva nem valami

BIBLIA ÉS IZRAEL

földrengetõ beavatkozást választott, hanem egyszerûen úgy rendezte, hogy az évkönyvbõl azt a részt olvassák fel, amely Márdokeusról szólt (6,1-tõl). És azt hallgatta meg a király, hogyan mentette meg az életét Márdokeus.

«A király megkérdezte: Milyen kitüntetést és méltóságot adtak ezért Mordokajnak? A király szolgálatára álló ifjak így feleltek: Semmit sem adtak neki!» (6,3). És így a király elhatározta, hogy megjutalmazza ezt a zsidó férfit.

Miért történt ez így? Mert Isten sem alszik: «Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel õrizõje!» (Zsolt 121,4).

Isten még Ahasvérus iszákosságát is felhasználta. Minden alkalommal, bortól mámorosan hozott határozatokat: egyszer elsõ felesége, Vasti ellen; aztán a zsidók megölésére kiadott levél alkalmával, amikor Hámánnal ivott, majd Eszter javára, amikor vele evett és ivott, és végül Hámán ellen, aki szintén jelen volt az étkezésnél (1,8.10; 3,15; 5,6; 7,2tõl).

Az Úr azt a helyzetet is felhasználta, amikor Hámán Ahasvérus és Eszter az asztalnál ültek: ahogy Hámán gaztettére fény derült, és a király haragosan elhagyta a termet, éppen abban a pillanatban tért vissza, amikor Hámán halálfélelmében Eszter lábainál térdelt és kegyelemért esedezett.

A király félreértette a helyzetet, és azt hitte, hogy Hámán a királynéval erõszakoskodni akar. Ezzel megpecsételõdött Hámán halálos ítélete (7,5-10). Még a látszólagos véletlenek is Isten tervéhez tartoznak.

A zsidók elleni tettleges ellenségeskedések a történelem során sok ünnepnap elrendelésére szolgáltattak alkalmat.

– Az egyiptomiak fogságából való szabadulása a páska ünnepét adta.

– Hámán ellenségeskedése a purim ünnep bevezetését eredményezte.

– Antiochus Epiphanes ellenségeskedése a hanukát hozta.

– A náci üldözés emlékére rendelték el a Holokauszt emléknapot.

– Az arab világ elleni 1948-as háború emlékét õrzi a Felszabadulás-napja.

– Az 1967-es háború emlékére tartják a Jeruzsálem-napot.

Eszter történetének végén tanúi lehetünk a zsidók megmenekülésének.

Pusztulás helyett öröm és ünneplés

lett osztályrészük (3,15; 9,18). Áldozatokból gyõztesek lettek (9,1).

Hámán azon az akasztófán végezte, amelyet Márdokeusnak állíttatott (5,14; 6,10), és éppen azon a napon, amelyen a zsidókat meg kellett volna semmisíteni, gyõzték le az ellenséget (3,12-13; 9,1). Eszter megkapta Hámán házát (8,1), Márdokeus pedig Hámán vagyonát (8,2) és õ lett a legnagyobb hivatalnok a király után (10,3). Érdekes az a mód is, ahogyan a zsidók ellenségeikkel szemben védekeztek: Abban az idõben a perzsa király határozatát nem lehetett visszavonni (8,8). Ennek következtében a Hámán által kieszközölt határozat a zsidók megsemmisítésére érvényben maradt. A király csak egyet tehetett: Egy újabb határozatot bocsátott ki, amely biztosította a zsidóknak a védekezési jogot. Így a zsidók csak azokat ölték meg, akik õket megtámadták.

A zsákmányszedésrõl is lemondtak.

A védekezés két napig tartott, azután megszûnt minden rendzavarás.

E történet világosan mutatja, hogy a zsidók célja nem a bosszú volt, nem is a zsákmányolás, hanem csupán a nép megvédése (8,11; 9,5.10.16-19).

Végezetül egy messiási utalás is felsejlik: Márdokeus megkapja a király pecsétgyûrûjét (8,2). Királyi ruhába öltöztették, és nagy örömben volt része: Ezután Mordokaj eltávozott a királytól kék bíborból és fehér vászonból szõtt királyi öltözetben, nagy aranykoszorúval, és finom vászonból meg piros bíborból szõtt palástban. Súsán városa pedig ujjongva örvendezett. A többi zsidókra is felvirradt az öröm, vidámság és megbecsülés napja.

Minden egyes tartományban, minden egyes városban és helységben, ahova a király törvényes parancsa eljutott, örültek, vigadtak, lakomáztak és ün-

nepeltek a zsidók. Az ország lakossága közül sokan zsidókká lettek, mert elfogta õket a zsidóktól való rettegés (Eszt 8,15-17).

Milyen színekbe öltöztették Márdokeust? Kék és fehér színekbe! – Gondoljunk csak Izrael zászlajára!

Nagy koronát tettek a fejére. Finom vászonból és piros bíborból szõtt palástot kapott. A vászon a papi ruhára emlékeztet (1Krón 15,27), a bíbor pedig a királyi méltóságra és hatalomra (Jn 19,1-3.23). Mindebben Jézusra való utalást kell látnunk, Aki Király és Fõpap.

A zsidók számára felderült az öröm napja. Sokan csatlakoztak hozzájuk más népekbõl is. Ugyanígy lesz ez a messiási birodalomban is (vö. Mt 4,16; Lk 2,10; Zak 8,23).

Az Eszt 9,4-ben láthatjuk, miként lett egyre nagyobb Márdokeus dicsõsége, hatalma és befolyása.

A 9,30 igevers tartalmazza Márdokeus békeüzenetét, és az igazság szavait, amit kiküldenek mind a 127 tartományba, «Shalom az egész világnak»: «Leveleket küldtek minden zsidónak Ahasvérós birodalmának százhuszonhét tartományába, békét és biztonságot kívánva nekik.» Amikor Krisztus, Isten Szava (az igazság – Jel 19), hatalommal és dicsõséggel visszajön, békét – shalom – hoz országának, Izrael népének és minden nemzetnek.

Miért kell a purim ünnepet nemzedékrõl nemzedékre két napon át ünnepelni (9,27-28)? – Maradandó példát akar állítani Isten? Rá akar mutatni, hogy Eszter története egy profetikus történet! Arra akarja a zsidókat emlékeztetni, hogy nem ért véget a történetük, és hogy Isten akkor is ott van, ha nem is gondolnánk! Purim ünnepét mind a mai napig megtartják Izraelben. Isten ma is jelen van, és kezében tartja a világ eseményeinek menetét! ∎ Hírek Izraelbõl | 2015/03

9

RÖVID JELENTÉSEK

A GÁZAI OFFENZÍVA ELLENÉRE IS KEDVEZÕ A TURISTÁK SZÁMARÁNYA  2014-ben 3,3 millió utazó látogatta meg Izrael Államot. Tekintve az 50 napos háborús helyzetet, ez egy jó arány.

2013-ban a legtöbb turista az USA-ból érkezett, 626.000 látogató (az összes turista 19 %-a). Második helyen Oroszország áll (567.000), majd Franciaország (310.000) és Németország következik (196.000). A vendégek 21 %-a keresztyén jellegû úton vett részt. AN ∎

EGYIPTOM A TERRORSZERVEZETEK KÖZÉ SOROLTA A HAMASZT  A Sínai-félszigeten végbement súlyos terrortámadások következtében Egyiptom több tucat emberét vesztette el, akik többségükben a katonaság soraiban szolgáltak. Asz-Sziszi egyiptomi elnök a Muszlim Testvériséget tette felelõssé a történtekért. Ezzel egyidõben a Hamaszt, amely a Gázai-övezetben vaskézzel uralkodik, hivatalosan a terrorszervezetek közé sorolta. AN ∎

IZRAEL ÁLLAMELNÖKE ÉZSAIÁS EGYIK LÁTOMÁSÁNAK BETELJESEDÉSÉBEN REMÉNYKEDIK  A keresztyén méltóságoknak rendezett újévi fogadáson Reuven Rivlin államelnök a következõket mondta: «Bár megélhetnénk mi, mindannyian, keresztyének, muszlimok, zsidók, Ábrahám gyermekei Ézsaiás látomásának beteljesedését, hogy ‹nép ne fogjon kardot nép ellen, ne tanuljanak háborúskodást.› Legyen a 2015-ös év a partnerség és barátság éve. Legyen a megegyezés és a kölcsönös tisztelet éve.» Tiszteletreméltó kívánság, ami különben a Békefejedelem, Jézus Krisztus nélkül nem tûnik megvalósíthatónak. Amikor azonban Izrael Messiása visszatér, beteljesedik az, amit Isten Zakariás által Jézus visszajövetelérõl már meghirdetett: «Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit átdöftek, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak» (Zak 12,10). REM/AN ∎

EGYKORI NÉMET TEMPLOMOS KOLÓNIA ÉKESÍTI TEL AVIVOT  Sarona, az egykori német templomos kolónia, melyet 1871-ben alapítottak, ma Tel Aviv központjában található. A költséges és alapos restaurálásnak köszönhetõen 33 egykori lakóház kapta vissza régi szépségét, és a városrészt festõi hellyé varázsolta. Éttermek, galériák, játszóterek és zöld területek várják a kikapcsolódni vágyókat. Egyes tel avivi lakosok Saronat «the hottest place in Tel Aviv» («Tel Aviv legtrendibb helyének») nevezik. AN ∎

ZSIDÓ MACCABIADA NÉMETORSZÁGBAN  Elõször Németországban: 2015 nyarán Európa legnagyobb zsidó sporteseménye, a Maccabiada, Berlinben hozta össze az atlétákat a világ minden tájáról. Közösen állnak ki a béke és a tolerancia mellett, és utasítják el a rasszizmust és az antiszemitizmust. AN ∎

AMERIKAI KIADÓ LETÖRÖLTE IZRAELT A TÉRKÉPRÕL  A HarperCollins kiadó a közel-keleti angol nyelvû iskolák számára készített térképen «mellõzte» Izrael megemlítését.

A geopolitikai valóság meghamisítását azzal magyarázták, hogy Izrael feltüntetése az Öbölbeli államok megrendelõi számára «elfogadhatatlan» lenne. AN ∎

ISMÉT ELHARAPÓDZIK AZ ANTISZEMITIZMUS  A huffingtonpost.de honlapon Nathan Warszawski «Izrael elhagyatottságáról» írt, és bemutatta Stephan Grigant történész, filozófus, újságíró legújabb könyvét: Izrael elhagyatottsága: Cionizmus, az izraeli baloldal és az iráni fenyegetés.

Dr. Warszawski megállapította: «Az évtizedek múlásával az európai antiszemiták elvesztik minden tartózkodásukat attól, hogy a zsidókat verbálisan megtámadják. Mivel az antiszemitizmust a törvény tiltja, az anticionizmus tört utat magának.»

NAI ∎

NÉMETORSZÁG A LEGKEDVELTEBB NEMZET IZRAELBEN  A Konrad Adenauer Alapítvány annak járt utána, hogy melyik nemzet a legkedveltebb az izraeliek körében. Az eredmény figyelemreméltó: Izraelben az európai államok közül vitathatatlanul és nagy elõnnyel Németország vezet a kedveltségi listán. A teljes tanulmány megtalálható: www.kas.de/wf/de/33.40104/. AN ∎

IZRAELI CSERKÉSZEK VILÁGREKORDOT ÁLLÍTANAK FEL  A hanuka ünnep alkalmából, amelyen a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon

10

Hírek Izraelbõl | 2015/03

RÖVID JELENTÉSEK

BENJAMIN ÉS RUBEN BERGER AXEL SPRINGER IZRAELI STARTUP-OKAT KERES  Axel Springer médiaóriás ismét izraeli startup-okat keres, akik az «Accelerator» programján, a Plug & Play keretében részt tudnának venni.

A program már másfél éve létezik. Már több mint 40 startup lefutott, és Axel Springer most az izraeli vállalkozókat kereste meg, hogy lehetõvé tegye számukra a német, valamint az európai piacra való bejutást.

AN ∎

át égõ mécses csodájára emlékeznek, az izraeli cserkészek Ramat Ganban megépítették a világviszonylatban legnagyobb hanuka körforgalmat. A hat méteres magassággal új Guinness-rekordot állítottak. AN ∎

VILLA AZ ÓSZÖVETSÉGI IDÕKBÕL  Az izraeli régészeti hatóság munkatársai Rosh HaAijnban Tel Aviv mellett felfedeztek egy nagyon jó állapotban lévõ villát, amely hozzávetõleg 2.800 éves lehet. 23 helyiségbõl áll, és valószínûleg mezõgazdasági termékek feldolgozására használták, mivel a kutatók nagy mennyiségû megmaradt anyagot találtak. Az épületet eredetileg a Kr. e. 8. században építhették, amikor az asszírok elfoglalták Izráel északi részét, és valószínûleg több évszázadon át használták. AN ∎

M Megrendelhető az Éjféli Kiáltás Misszió Éj elérhetőségein elé 1135 Budapest, 11 Palóc u. 2.

Pa Tel.:(061) 3500-343.

Te www.ejfelikialtas.hu ww

AZ ÚT A JÓ ÚT

…ÉLETÜNK JESUÁVAL IZRAEL FÖLDJÉN

ÁRA 1500, -FT

+ POSTAKÖLTSÉG

TERRORISTÁT ÍTÉLTEK EL IZRAELBEN  Hussam Kawasmeh-t, a három zsidó tanuló 2014. júniusi meggyilkolásának irányítóját háromszoros életfogytiglanra (75 év) ítélték. Ez a palesztin férfi tervezte a fiatalok elrablását, amint a bírósági ítélet kijelentette. AN ∎

IZRAEL-BOJKOTT CSEKÉLY HATÁSSAL  Egy knesszet-jelentés kimutatta, hogy az Izrael-ellenes bojkottnak, különösen a BDS (bojkott, tõkemegvonás, szankciók) mozgalomnak, csekély befolyása volt az izraeli gazdaságra. Noha a BDS mozgalom Európában fejtette ki hatását leginkább, az évtizedes összehasonlítást tekintve Izrael áruexportja Európába szinte megkétszerezõdött. A közvetlen izraeli beruházások területén sem lehet visszaesésrõl beszélni. A BDS jóllehet elért bizonyos sikereket, ezeknek azonban nem sok befolyásuk volt a gazdaságra. A veszély azonban még nem múlt el, figyelmeztet a jelentés, mivel a hazai össztermék egyharmada az exporton nyugszik. AN ∎

AZ EGYIPTOMIAK HAMASZ CSEMPÉSZALAGUTAKAT FEDEZNEK FEL  Egyiptom kiszélesítette az ütközõzónát a Gázai-övezet és a Sínai-félsziget között a Rafah palesztin város melletti határátlépõnél. Errõl a területrõl elköltöztették a lakosokat és házaikat lerombolták. Ezáltal egy jobban átlátható és ellenõrizhetõ határmenti szakaszt alakítottak ki. Az egyiptomiak közben felfedeztek egy csempészalagutat, amelyben nagy mennyiségû robbanóanyagot tároltak. AN ∎

NORBERT LIETH

MIÉRT ÉPPEN É

IZRAEL? Á R A :1450,-F T+

POSTAKÖLTSÉG POS

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu Hírekutca Izraelbõl 2015/03 1135 Budapest, Palóc 2. |ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

11

KORTÖRTÉNET

IZRAEL– EGY NÉP TÖRTÉNELMI PANORÁMÁJA

AZ ÚJ ÁLLAM, IZRAEL SZÜLETÉSE

B

Ben Gurion nagy lépésre szánta el magát, amikor 1948. május 14-én a tel-avivi múzeumban felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A Tanács tagjainak fele attól félt, hogy az Arab Légió túlereje elsöpri a zsidók ellenállását és megszünteti az új államot. Az ünnepség elején elénekelték a zsidó himnuszt, a Há tikvát. Ezek a mondatok hangzottak el: «Természetes nemzeti jogunknál fogva és az Egyesült Nemzetek közgyûlésének határozata alapján ezennel bejelentjük, hogy Palesztinában zsidó állam alakult, amely az Izrael Állam nevet fogja viselni.» A Függetlenségi Nyilatkozatot kézjegyével látta el Ben Gurion, az ideiglenes kormány miniszterelnöke és a védelmi miniszter. Újra felcsendült a Hátikvá, Izrael Állam nemzeti himnusza a zenekar elõadásában.

Palesztina megszûnt, helyette Izrael Állam lépett. Harmincnyolcan látták el kézjegyükkel a dokumentumot, köztük a jövendõ államelnök, Jichak Ben Cvi, valamint két jövendõ miniszterelnök, Mose Sárét és Golda Meir.

Több változat élt azzal kapcsolatban, hogy mi legyen az új állam neve. Amikor Ben Gurion az Izrael nevet választotta, és ünnepélyesen bejelentette, egyértelmûvé vált, hogy nem

Ben Gurion felolvassa a Függetlenségi Nyilatkozatot

is lehetett volna találóbb nevet adni az országnak, mint a bibliai gyökerekbõl fakadó, a nép meghatározójává vált õsi eredetû elnevezést. A himnusz szövegében megfogalmazott 2000 éves remény teljesedett be, sokak imádsága, azoké is, akik nem érhették meg ezt a napot.

Egy izraeli katona elõször húzza a magasba Izrael zászlaját.

(Fotó: AFP)

12

Hírek Izraelbõl | 2015/03

Május 15-én reggel, éppen, hogy az utolsó brit egység elhagyta az országot, a szomszédos arab országok támadást indítottak Izrael ellen. Gyûlölet által vezérelve a megszületett országot akarták megsemmisíteni, elfelejtve azt, hogy Izrael Istene hadakozni fog népéért, ahogyan ezt hajdan is tette. Izrael pedig «mint hajdan Dávid» úgy harcol a túlerõt képviselõ Góliáttal szemben. Izrael volt és marad «Isten szemefénye», mert megbánhatatlanok Isten ígéretei. «Nem vetette el tulajdon népét, melyet eleve kiválasztott» (Római levél 11, 2.).

1948-49 óta, a Függetlenségi Háborút követõen, Izraelnek több háborút kellett megvívnia (A Sínai-hadmûvelet 1956-ban, a Hatnapos Háború 1967-ben, a Jom Kippuri háború 1973-ban, a libanoni hadjárat 1982-ben) függetlensége megõrzéséért, polgárai békéjéért.

KORTÖRTÉNET

Ben Guriont, a nemzet atyjának nevezik

Az 1947. november 29-i, Izrael Állam létrehozásáról szóló ENSZ-határozat után már megkezdõdtek az arab-izraeli csaták, melyekben szíriai és iraki egységek is részt vettek, de ezek belkörû konfliktusoknak számítottak. A Függetlenségi Háborúban, a túlélésért vívott harcban Izrael megalapozta a hadsereg és az ország tekintélyét. Öt arab állam támadta meg az új államot (Egyiptom, Szíria, Libanon, Transzjordánia és Irak). A Függetlenségi Háború egyik túlélõje, Zvi (Henryk) Weichert szavait idézve: «egy újabb Holokauszt lehetõségével álltunk szemben itt Izraelben». Az Arab Légió legnagyobb sikere a jeruzsálemi Óváros és Latrun elfoglalása volt. A tûzszünetben Izraelnek sikerült a csehektõl és a franciáktól nehézfegyverzetet beszerezni. Az elsõ tûzszünet utáni harcokban az izraeli védelmi erõknek sikerült felülkerekedniük az arab egységeken. Október közepén az izraeliek offenzívát indítottak a Negevben, az odavezetõ utak felszabadítására. Beérseba bevéte-

lével elérték céljukat. A Sínai-félszigetre is bevonultak, de 1949. január 2-án az utolsó egységek is elhagyták ezt a területet. 1949. január 12-én Rodoszon került sor a fegyverszüneti tárgyalásokra.

A Függetlenségi Háború idején kb. 600 000 arab menekült el az Izrael által birtokolt területekrõl.

Az arab befogadó országok a menekülteket táborokban tartották azzal a céllal, hogy a palesztin arabok iránti nemzetközi figyelem ne csökkenjen. Az egyiptomiak megtartották a Gázai-övezetet. Az izraeli Véderõ elfoglalta a Holt-tenger teljes partvidékét, valamint Galileának további részeit is.

1950-ben Izrael titkos tárgyalásokat folytatott Irakkal, melynek során Irak engedélyezte elõször 50 ezer, késõbb összesen 123 371 helyi zsidó kivándorlását Irakból. Le kellett mondaniuk az iraki állampolgárságról és a vagyonukról. Keleti zsidók érkeztek Marokkóból, Tunéziából és Algériából is. Bulgáriából szinte az összes zsidó kivándorolt Izraelbe. Jemenben õsi zsidó közösségek léteztek, amelyek a «Repülõ Szõnyeg» hadmûvelet során szintén a Szentföldet választották új otthonuknak. Sok zsidót ûztek el az arab országokból, ahol õseik már kétezerötszáz éve éltek.

A legnagyobb méretû bevándorlási hullámra 1971 és 1996 között került sor, amikor 750 000 szovjet zsidó érkezett a Szentföldre. A jugoszláviai polgárháború idején Szarajevóból Budapesten keresztül történt az ott élõ zsidók kimentése.

1953. augusztus 19-én törvénybe iktatták a Jad Vasem emlékhely létrehozását, hogy fennmaradjon az áldozatok neve és emléke.

1953. decemberében pszichikai fáradtságra hivatkozva lemondott Ben Gurion miniszterelnök és a Negev sivatagi vidékén fekvõ Szdé Bokér («A tehénpásztor mezeje») kibbucba vonult vissza.

Ben Guriont, a nemzet atyjának nevezik, mivel a széthullott és kétségbeesett népbõl nemzetet tudott formálni. Késõbb viszszahívták a politikai életbe: ezért Saret és Golda Meir látogatott el Szdé Bokérbe. Ben Gurion védelmi miniszterként tért vissza a kormányba, majd négy hónap múlva újra miniszterelnök lett ∎ Részlet Vajs Tibor: Izrael– egy nép történelmi panorámája c. könyvbõl Szovjet zsidók érkeznek a Ben-Gurión repülõtérre 1990. december 7-én.

Hírek Izraelbõl | 2015/033

13

ZSIDÓSÁG

AZ ANTISZEMITIZMUS FELLÁNGOLÁSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN

A

A zsidókérdés alakulását Magyarországon kétségtelenül döntõen befolyásolták és meghatározták a németországi események: a nemzetiszocializmus, a nácizmus uralomra jutása Hitlerrel az élén, s a második világháború kirobbantása.

Megdöbbentõ, hogy a magyarországi egyházak, a protestáns egyházak is, milyen lassan és milyen nehezen ismerték fel a nácizmusban, a hitleri Harmadik Birodalomban rejlõ veszélyt. Még Révész Imre is ezeket írta 1933-ban: «Hitler és a nemzetiszo-

hogy a nemzetiszocializmus mint mozgalom, tekintve, hogy határozott világnézete van, sok komoly keresztyén lelkében a legkomolyabb aggodalmakat keltette. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy forradalmi megmozdulásról van szó. Egy mozgalom, mikor annyira megkomolyodik, hogy az élre kerül, akkor lesz igaz értéke, ha felelõsségtudat is él benne. És ezt kétségtelenül el lehet mondani a nemzetiszocializmusról is. Ez tárgyilagos tény... A nemzetiszocialista állam nem jobb keresztyén semmivel sem, mint a parlamentáris

cializmus világi politikájáról itt nem fejezhetjük ki véleményünket. Csak annyit tartozunk a félreértés kikerülése okából megmondani, hogy Hitler fellépését a németségre nézve magunk is életmentõnek tartjuk, s meggyõzõdésünk, hogy õ ezzel az életmentõ ténnyel a keresztyén egyházi életet, a keresztyén iskolát és a keresztyén családot is - Németországon belül és kívül - mély hálára kötelezte.»

A Debreceni Protestáns Lap 1936ban közli egyik külföldi ösztöndíjasunk beszámolóját a németországi eseményekrõl, amiben többek között ez áll: «ezek után a nemzetiszocializmusról mint államról szólok. Megengedem,

formájú államok. De nem is mondható rosszabbnak azoknál. Tehát a szónak evangéliumi értelme szerint sem keresztyén államnak nem mondhatjuk, de az általános keresztyén nevet, amint azt a többi keresztyén államokra alkalmazni szoktuk, ettõl sem vonhatjuk meg, ha igazán akarunk ítélni.» A totális állam tényét, ha sokan kedvezõtlenül ítélték is meg, történelmi szükségszerûségnek tartották.

Nem kísérték figyelemmel a németországi protestáns egyházak belsõ erjedését, majd harcát sem, amely a Német Hitvalló Egyház megszületéséhez és hõsi küzdelméhez vezetett. A tájékozódásnak ezt a hiányát Révész Imre kifo-

14

Hírek Izraelbõl | 2015/03

gásolta is, a már idézett cikkében: «Az nem baj - írja -, hogy a politikai lapok hallgattak a német protestáns egyház harcáról. Az már nagyobb baj, hogy egyházi lapjaink közül egy sem akadt, amelyik a tavasz óta drámai egymásutánban lejátszódott német egyházi eseményeket állandóan és rendszeresen figyelemmel kísérte volna.»

1938. november 9-én a nemzetiszocialista német kormány «Kristallnacht» fedõnéven megrendezte az elsõ országos pogromot a zsidó lakosság ellen: sok száz zsinagógát felgyújtottak, sok ezer üzletet feltörtek, sok zsidót megöltek. Minderrõl egy szó sem olvasható egyházi sajtónkban - legalábbis én nem találtam. Pedig, ha egyházunk figyel a németországi eseményekre, a Hitvalló Egyház harcára, akkor nem maradhatott volna annyira tétlen, nem mulasztotta volna el a gyülekezeteket felkészíteni a bekövetkezendõkre, s nem kezelte volna olyan naiv jóhiszemûséggel a kormány zsidópolitikáját, mint ahogyan tette. Nem látták, nem érzékelték, hogy egészen új módon, új tartalommal és új céllal került terítékre a zsidókérdés. Csak ennek tudható be az a sajnálatos tény, hogy Révész Imre püspök még az 1939. évi újévi nyilatkozatában is ilyeneket mond: «A zsidókérdés gyors és minél radikálisabb megoldását a nemzet egészséges és ellenállhatatlan életösztöne követeli. Hogyha a magyar református egyház ezen a ponton nem tudna együtt érezni a magyar nemzet egészével, az legalábbis következetlenség volna az õ részérõl, amikor négyszáz év óta a nemzet minden egyéb sorskérdésének olyan mély átélõje és olyan készséges, alázatos kereszthordozója. A zsidókérdés minden, még olyan erélyes és gyors megoldási kísérletét is a magyar református egyház csak helyesléssel nézheti.»

A korabeli sajtót, irodalmat áttekintve azt is láthatjuk, hogy Isten nem hagyta figyelmeztetés és útmutatás nélkül ezekben a nehéz idõkben, a bekövetkezett tragédia elõtt és alatt a magyarországi református egyházat.

Dr. Nagy Antal Mihály ∎ (részlet az Örökszövetség c. könyvébõl)

ZSIDÓSÁG

KULTÚRA

A Tóra Évezredeken át őriztük a törvényt – és közben a törvény őrzött meg minket írta az elsõ izraeli miniszterelnök Ben Gurion.

Valóban, a Biblia, amit Isten Mózesnek adott a Sínai-hegyen, lefektette minden idõkre a Szövetség alapjait Isten és Izrael között.

A törvény és parancsolatok olyan különleges kapcsolat leírásai, amelyben maga az élõ és örökkévaló Isten, aki a szövetséget magára nézve is megtartja, Önmagát teszi nyilvánvalóvá e parancsolatok által.

Az ember elé teszi a törvényt, hogy válasszon az áldás és az átok között. (v.ö. 5Mó 11,13-17) Ha megvizsgáljuk az amerikai vagy a német (de több más ország) Himnuszát, akkor felfedezhetjük bennük a Tízparancsolat alap tanításait.

A Tóra a zsidó nép Alaptörvénye, melynek fõ feladata a zsidó nép összetartása és megszentelõdése Isten számára, ahogyan ezt a 3Móz 19,1-2 versében is áll: «Azután így beszélt Mózeshez az ÚR: Szólj Izráel fiainak egész közösségéhez, és ezt mondd nekik: Szentek legyetek, mert én, az ÚR, a ti Istenetek, szent vagyok» …«Íme, én megtanítottalak benneteket azokra a rendelkezésekre és döntésekre, amelyeket az én Istenem, az ÚR parancsolt meg nekem. Azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahova bementek, hogy birtokoljátok azt. Tartsátok meg, és teljesítsétek azokat, mert az által lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében.

Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és ér-

telmes nép ez a nagy nemzet! Mert melyik nagy nemzethez vannak olyan közel az istenei, mint hozzánk a mi Istenünk, az ÚR, valahányszor kiáltunk hozzá?! És melyik nagy nemzetnek vannak olyan igazságos rendelkezései és döntései, mint amilyen az az egész törvény, amelyet én adok ma elétek?!» (5Mó 4,5-8).

De a zsidó népnek azonban rengeteg törvénnyel kell szembenézni! 613 utasítása van a Tórának, amely a nap minden idõszakát átöleli és az élet minden területét uralja. Elõírja az Isten és az ember közötti kapcsolatot, ami sokszor a kívülállók számára «vallásos cselekedeteknek» tûnnek. Kihat az ember, emberrel szemben való kapcsolatára (ezek az un. gazdasági és büntetõ eljárások). Isten így buzdít az 5Mózes 30, 11-14-ben: «Mert ez a parancsolat, amelyet én ma megparancsolok neked, nem megfoghatatlan számodra, és nincs távol tõled. Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük?Sõt inkább nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!».

Pál apostol is hivatkozik erre a Római levél 10,5-8-ban.

Hillel-t, a bölcs rabbit megkérdezte a tanítványa: «Ha a Tóra olyan csodálatos tanítás, akkor mondd meg nekem Rabbi, melyik parancsolatára támaszkodhatom?» Hillel, így válaszolt: «az egész törvény ebben az egy igében teljesedik be: «Szeresd felebarátodat, mint magadat» a többi csak ennek az utasításnak a kommentárja. És most menj és tanulmányozd az Írást.

Valóban az a szó, hogy Tóra, azt jelenti Tanítás. Bõvebb értelmezésben a szellemi, vallási élet tanulmányozása.

A Biblia elsõ 5 könyve – Genesis, Exodus, Levitikus, Nummeri és a Deuteronomium – ami tulajdonképpen a Tóra. A bibliai történet a teremtéssel kezdõdik, az ötödik könyv pedig Mózes halálával fejezõdik be. Az öt könyv tárja elénk Isten akaratát és törvényeit.

3500 éven át a Tórát az utódok számára betûrõl betûre mindig pontosan ugyanúgy, szóról-szóra lemásolták.

Sok ezer éven át egyetlen szaván sem változtattak. Ma is pontosan azt tartalmazza, amit 3500 évvel ezelõtt Mózes átvett a Sínai-hegyen az Úrtól. Pontosan úgy, ahogyan Jézus utalt a Máté 5, 17-18-ban.

A Tóra kibõvített tanítása tartalmazza a Próféták könyveit és az Írásokat. (Mózes 5 könyve, a próféták és az Írások együttesen a Tenach – vagyis a héber Biblia).

A próféták könyvét két részre oszthatjuk: a korai és a késõbbi prófétákra. A korai, vagy ahogyan magyarul nevezzük õket, a nagy próféták közé tartoznak: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel.

A késõbbi vagy magyarul, a kis próféták: Hóseás, Jóel, Ámos, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Zofoniás, Haggeus, Zakariás és Malakiás. 12 kis próféta. Összesen 15 könyv.

Az Írások tartalmazzák a történelmi írásokat: Dániel, Ezsdrás, Nehémiás Krónikák könyvét és a költeményeket, vagyis a Zsoltárokat, Példabeszédeket és Jób könyvét. Az öt tekercs pedig az Énekek Énekét, Ruth, Síralmak, Prédikátor és Eszter könyvét Forrás: Susan Marcus Összeállította: NE∎.

Hírek Hír ekk Izr IIzraelbõl z ael aelbõl bõl | 201 2015/03 015/0 5/033 5/0

1155

POLITIKA

KÖZBESZÉD

Netanjahu csalódott az európai politikában Benjamin Netanjahu nemrég csalódottságának adott hangot az európai sajtó képviselõi elõtt Európa megnyilvánulásával kapcsolatban.

N

Netanjahu, még Izrael miniszterelnöke, kifejtette: «Az európai naivitás egy sor példájának lehettünk tanúi, és hozzá szeretném tenni, hogy képmutatásának is: Ilyen az Európai Bíróság döntése Luxemburgban a Hamasszal kapcsolatban; az Európai Parlament határozata Brüsszelben a palesztin államiságról és a svájci, Izrael elleni intézkedésekre való felhívás a Genfi Konvenció állítólagos megsértése miatt. Mindez ugyanabba az irányba mutat.

Ezek az un. ‹appeasement› (a kiengesztelés politikája) szellemiségre utalnak azokkal a hatalmakkal és erõkkel szemben, amelyek magát

Európát is fenyegetik. Európában túl sokan szólítják fel Izraelt olyan engedmények megtételére, amelyek nemcsak Izrael biztonságát veszélyeztetnék, hanem paradox módon Európa biztonságát is, mivel Izrael az európai civilizáció védelmezõje, az európai értékek bástyája. Izrael egy plurális, élõ demokrácia és ugyanakkor a pártok hazája is.

Izraelben mindenki egyenlõ a törvény elõtt. A törvény minden egyes ember jogát határozottan védi. Izraelben igazi hatalmi megosztás uralkodik. A mi törvénykezésünk független, és erre büszkék vagyunk.

És önök, mint újságírók, jól tudnak valamit, ami a szakmájukba vág: Egy hatalmas nagy régióban Izrael az egyedüli demokratikus ország a Közel-Keleten, és egy valóban független sajtóval rendelkezik. Itt senkit sem korlátoznak. Senkire sem gyakorolnak nyomást. Itt senkit sem bántalmaznak. Önök írhatnak, amit akarnak. És azt is teszik. Mindent lefényképezhetnek, amit akarnak, és meg is teszik. De csak Izraelben – és mindez szöges ellentétben áll azzal, amit a régió többi részében megfigyelhetünk, a szörnyûséggel, amit az emberek átélnek, az újságírók által átélt szörnyûségekkel, akik e barbarizmusról beszámolnak.» AN∎

TAMULMÁNY

A terror globális elterjedése A 2015. januári merénylet Párizsban nem az egyedüli terrorcselekmény volt. Az iszlám erõszak világszerte megerõsödött.

J

Január 7-én a világ Párizsra vetette vigyázó szemeit. A francia fõváros azon a napon és a rákövetkezõ napokban terrortámadásokkal küzdött, melyekben 12 ember vesztette életét, köztük négy zsidóember is.

A nyugati világban úgy tûnt, senki nem veszi észre, hogy ugyanabban az idõben súlyos terrortámadások voltak Jemenben, Nigériában, Szíriában, valamint Irakban. Ezek a

16

Hírek Izraelbõl | 2015/03

merényletek több száz ember életét követelték. Mindezek a támadások, úgy a franciaországi, mint az említett országokban elkövetettek, az iszlám szélsõségesek számlájára írhatóak. Szörnyen hangzik, de igaz: e szélsõséges spektrumból jövõ támadások már rég a mindennapokhoz tartoznak.

Egyedül 2013-ban az iszlám terrorcselekményeknek 18.000 ha-

lálos áldozata volt. 2014-ben ez a szám majdnem a duplájára nõtt, azaz 30.000-re. Ebbõl sajnos arra lehet következtetni, hogy 2015 is véres nyomokat hagy maga után.

Vélhetõen sokkal több iszlám terrortámadást fog látni a világ, hisz nemrég is a Nigériában tevékenykedõ iszlám terrorszervezet, a Boko Haram véres akciókat hajtott végre. E szélsõségesek

POLITIKA

egyik szörnyû merénylete során szerény becslések szerint is legalább 20.000 ártatlan ember esett áldozatul.

Ez szinte már globális trend.

A terrortámadások kategóriájában a fõhely az öngyilkos merényleteket «illeti meg», amelyek célzottan arra készülnek, hogy lehetõleg minél több embert öljenek meg. Az utóbbi években az öngyilkos merényletek száma is növekedett. A Tel Aviv Egyetem nemzetbiztonsági kutatóintézete (INSS) megállapította, hogy az öngyilkos merényletek tekintetében a 2013-as évhez viszonyítva 94 százalékos növekedés mutatható ki. 2013-ban globális szinten 305 öngyilkos merényletet jegyeztek, míg 2014-ben 592-õt. Ez azt jelenti, hogy 2014-ben 11-12 ilyen merényletet hajtottak végre minden héten. Ezek 3.400 ember életét követelték.

A tudósok, akik az adatokat Joram Schweitzer vezetése alatt összegyûjtötték és kiértékelték, megállapították: «Az öngyilkos merényletek az olyan szunnita szalafista szervezetek terrorcselekményeinek szerves részévé váltak, amelyek dzsihádra szólítottak fel, és amelyeket együttesen a nemzetközi dzsihád elnevezéssel határozhatjuk meg. Ezek a terrorista körök a felelõsek az utóbbi évek során elkövetett terrorcselekmények nagy részéért.»

A nemzetközi terror fejlõdésérõl szóló tanulmányban ezenkívül arról is olvashatunk, hogy a terrorcselekmények a szélsõséges iszlámnak «valóságos ismertetõ jegyeivé váltak», amelynek követõi ezekben Allah nevében elkövetett igazságos cselekedeteket látnak, és hitük szerint így prófétájuk közelébe jutnak.»

A Tel Aviv Egyetem tanulmánya ugyanakkor megcáfol egy már nemzetközi szinten hangoztatott állítást is: az öngyilkos merényletek többségét nem «idegen megszállók» ellen követik el. 2014-ben megszállók ellen a merényletek mindössze három százaléka irányult. Ellenben a 2014-ben regisztrált merényletek többségét idegen hadsereg, kormányintézmények, helyi katonai

305 592

2013

2014

EGYEDÜL 2013-BAN AZ ISZLÁM TERRORCSELEKMÉNYEKNEK 18.000 HALÁLOS ÁLDOZATA VOLT. 2014-BEN EZ A SZÁM MAJDNEM A DUPLÁJÁRA NÕTT, AZAZ 30.000-RE.

2013

2014

2013-BAN GLOBÁLIS SZINTEN 305 ÖNGYILKOS MERÉNYLETET JEGYEZTEK, MÍG 2014-BEN 592-ÕT.

létesítmények vagy biztonsági ismertté vált Al-Kaida is egyre naerõk ellen követték el. Azonban gyobb hatalomra tesz szert. A tajó részüknek vallási vagy etnikai nulmány szerzõi továbbá megállariválisok voltak a célpontjai. pítják: «Az öngyilkos merényletek Egy további statisztika is ér- rohamos növekedésének trendje dekes: a 2014-ben elkövetett 592 minden valószínûség szerint 2015öngyilkos merényletbõl 370-et a ben is folytatódni fog.» Azon a néKözel-Keleten hajtottak végre. Az zeten vannak, hogy Izrael Államösszes áldozatból nak, ahol 2014-ben (3400) a 370 meegyetlen öngyilkos A Tel Aviv egyetem: rénylet 2.750 életet merénylet sem követelt. Ugyanakvolt, e tekintetben «Az öngyilkos kor az is világos, fel kell készülnie, hogy a múlt év memert szinte elkerülmerényletek rohamos rényleteinek többhetetlennek tûnik, növekedésének trendje hogy az öngyilkos ségét muszlimok hajtották végre. Tomerénylõk újból minden valószínûség vábbá az áldozatok megjelenjenek Iztöbbsége muszlim raelben. A szerzõk szerint 2015-ben is volt, azaz a hittestugyanakkor azt folytatódni fog» vérek saját hittesttartják valószínûvéreiket ölték meg. nek, hogy az öngyilA tanulmány kékos merénylõk az szítõi abból indulIzraellel szomszénak ki, hogy a már dos országokból is kiélezõdött vallási jöhetnek, elsõsorés etnikai rivalizálás tovább fo- ban Szíriából és Libanonból, ahol kozódik. Ez ugyanakkor azt is sok olyan szervezet tevékenykejelenti, hogy az iszlám csoporto- dik, melyek a nemzetközi dzsihád sulások tovább erõsödnek, minde- soraiba tartoznak. Ugyanakkor arra nekelõtt az Iszlám Állam radikális is figyelmeztetnek, hogy Izraelben terrorszervezet. De az Amerikát újra megjelenhetnek a Hamasz tagért 2001-es terrortámadás óta jai, akik szintén öngyilkos merénymegerõsödött és nemzetközileg letekhez folyamodhatnak. ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2015/03

17

POLITIKA

ENSZ DÖNTÉS

FEJETETEJÉRE ÁLLT VILÁG AZ ENSZ-BEN Az ENSZ nemrég olyan döntést hozott, amely egyszerûen hajmeresztõ, és izraeli szemszögbõl több mint égetõ kérdéseket vet fel.

Az ENSZ közgyûlés arra kötelezte Izrael Államot, hogy 856 millió dolláros kártalanítást fizessen ki.

1188

Hírek H Hír Hí írek ek Izrael Izr Izraelbõl zrael zr aelbbõl õll | 201 2015/03 20 0015/03 015/0 5/03 5/0

K

Képzeljük el: Két szomszéd egymás haját tépi. A konfliktus már évek óta tart. Az egyik szomszéd aztán elhatározza az egyik napon, hogy kezébe veszi az ügyet, és a konfliktust erõszakkal oldja meg. Meglesi a szomszédját, hogy tettlegesen elintézze. A megtámadott védekezõen felemeli a kezét, hogy kivédje az ütést. A támadó végül olyan szerencsétlenül üt, hogy saját kezét töri el. De nem adja fel. Egy újabb taktikához folyamodik. Kártalanításért pereli be a szomszédját az eltört keze miatt. A bírók meghallgatják a feleket, és úgy döntenek, hogy a panasz jogos. A szomszédot, akit megtámadtak, magas kártalanítási összeg kifizetésére ítélik.

Olyan, mint egy rossz vicc, nem? A valóság ettõl is sokkal abszurdabb. A következõ esetben is: Néhány héttel ezelõtt az ENSZ közgyûlés úgy döntött, hogy az Izraellel szemben támasztott kártalanítási követelmény jogos, és arra kötelezte Izrael Államot, hogy 856 millió dolláros kártalanítást fizessen ki. Mire? Egy 2006 nyarán végrehajtott izraeli légitámadás során kilyukadt olajtartály miatt. Az indoklásban az áll, hogy a támadás során keletkezett lyuk hatalmas környezetszennyezést okozott, amely nemcsak a libanoni, hanem részben a szíriai városokat is érintette.

A kártalanítási összeget egy szakbizottság számította ki, melyet Ban Ki Moon ENSZ fõtitkár hívott össze. Izraelt felszólították, hogy ezt az öszszeget azonnal fizesse ki.

Ugyanakkor a közgyûlés további ajánlatokat is tett, hogy az ENSZ más grémiumait bízzák meg a Libanonnal határos államok kárigényének felmérésével, amelyeket eddig még nem értékeltek ki.

Ezt a döntést nagy többséggel elfogadták. 170 állam igennel szavazott. Mindössze hárman tartózkodtak. Izrael, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Mikronézia és a

Marshall-szigetek szavaztak ellene. Nem kevésbé abszurd ennél a döntésnél az, hogy minden igennel szavazó állam nagyon jól tudja: az olajtartály azért került az izraeli légitámadás tûzvonalába, mert a Libanonban mûködõ és Irán által támogatott Hezbollah Milíciák rakéták százaival lõtték Izraelt. Az izraeli támadás önvédelmi akció volt. És ezután jött a még elképesztõbb tény: Amikor kiderült, mi történt az izraeli önvédelmi csapás következtében, Izrael az ENSZ minden környezetvédelmi grémiumával együttmûködött, és más nemzetközi szervezettel is, hogy elõsegítse minden lehetséges intézkedéssel a libanoni partok megtisztítását és helyreállítását.

A meghozott döntésre nagy örömmel reagált a libanoni ENSZ nagykövet, Nawaf Salam. Ezt a döntést «jelentõs elõrehaladásnak» nevezte. Izrael állásfoglalásában rámutatott az akkori együttmûködésére az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselõivel. Az izraeli illetékesek ugyanakkor rámutattak arra, hogy a szerencsétlen incidens óta sok idõ telt el, és igencsak különleges, hogy a kárigényeket csak most érvényesíti az ENSZ. «Nyilvánvalóan nem annyira környezetvédelmi kérdésekrõl van itt szó, sokkal inkább az Izrael elleni napirend húzódhat meg a háttérben», jelentette ki az izraeli állásfoglalás.

Az ENSZ közgyûlés határozata esetében nem egy jogilag kötelezõ ítéletrõl van szó, hanem egy iránymutató ajánlatról. Izraeli szemszögbõl ez már szinte másodrangú, mivel a háttérben egyértelmûen és ismételten az ENSZ «különleges törvényessége», valamint nyilvánvaló képmutatása áll, úgyhogy Izrael már csak ezért sem szándékozik a megállapított összeget kifizetni.

ZL∎

POLITIKA

ÁLLÍTÓLAGOS HÁBORÚS BÛNÖK

ABBASZ A NEMZETKÖZI BÜNTETÕTÖRVÉNYSZÉKEN TÁMADJA IZRAELT A Palesztin Autonómiahatóság beadványa után a hágai Nemzetközi Törvényszék újra napirendre tûzte az Izrael elleni vizsgálatot állítólagos háborús bûnök miatt.

A

A Palesztin Autonómiahatóság (PA), pontosabban az elnöke, Mahmoud Abbasz, a vereség után, mivel leszavazták az ENSZ biztonsági tanácsában, újra ütni kezdte a vasat – mégpedig fenyegetõen.

A PA kérvényezte beválasztását a Nemzetközi Büntetõtörvényszék tagjai közé. A Hamasz is áldását adta rá, noha a PA más intézkedései esetében nem ez szokott történni. Alighogy megkapta a tagságot, a PA kérelmet nyújtott be, hogy vizsgálják meg, vád alá lehet-e helyezni Izraelt a palesztin területeken elkövetett háborús bûnök miatt. A beadványról Fatou Bensouda államügyész döntött, egy ghánai ügyésznõ, aki 2012 óta fõügyész a Nemzetközi Törvényszéken.

A PA beadványa az új palesztin stratégia alkotórésze, amely arra szolgál, hogy Izraelt minél jobban lejárassa. A stratégia része, hogy a palesztinok most jogi lépéseket tettek ahelyett, hogy a «hagyományos harci eszközökhöz folyamodnának», így tehát ezentúl átvitt értelemben nem kõvel dobálják Izraelt, hanem bírósági eljárásokat indítanak ellene.

A PA azt szeretné, hogy nemcsak az izraeli vezetõréteg, hanem lehetõleg sok tiszt is a nemzetközi jogba ütközõ kihágások miatt törvényszék elé kerüljön. Izrael az utóbbi években, mondhatni, nem sokat adott erre a «frontra». Nem használta ki a maga javára, és tulajdonképpen csak terhes volt számára. Így a palesztin fenyegetéseket sem vették igazán komolyan.

Ugyanakkor itt nemcsak fenyegetõ, hanem veszélyes intézkedésekrõl is szó van.

Ezt a következõ példa is mutatja. 2014. december 17-én a negye-

dik Genfi Egyezményt aláíró országok konferenciára jöttek össze, ami a harmadik ilyen esemény 1949 óta. A másik két konferencia 1999ben és 2001-ben volt. Mindegyiknek Izrael volt a témája. A 2014 végén összehívott konferencián aztán meghozták azt a döntést, hogy «a Genfi Konvenciókat bevezetik a megszállt palesztin területeken.»

Ezzel egyidõben Európa Legfelsõbb Törvényszéke, amely Straszburgban székel, azt is eldöntötte, hogy törli a Hamaszt a terrorszervezetek listájáról. Többé, kevésbé ezzel párhuzamosan az ENSZ New Yorkban arra a konklúzióra jutott, hogy segíti a palesztinokat az 1967-es határok között saját államot alapítani, és ezzel együtt a következõ két évben «megszüntetni az izraeli megszállást.» Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Izraelt az elmúlt évtized során több tucatszor citálták törvényszék vagy más grémiumok elé. Azok a jogászok, akik kiismerik magukat a közel-keleti politikában, mindezt a palesztinok jól kieszelt taktikájaként ítélik meg, amely célja Izraelt minél rosszabb színben feltüntetni, miközben õk lehetõleg jól jöjjenek ki, és fõleg semmilyen kedvezményre se köte-

lezzék õket, ami a tárgyalások alkalmával kétségkívül felmerülne.

Ide tartozik a palesztinok retorikája és diplomáciai fogásai, melyek Izrael szerint már csupán nem propaganda jellegûek, hanem valóságos hecckampány részei.

Izrael nem hagyhatja továbbra is figyelmen kívül «a palesztinok ilyenfajta modern hadviselését», jóllehet mindeddig csupán éles szavak hangzottak el a kormány részérõl. A lehetséges gyakorlati intézkedésekrõl nem szivárgott ki ugyan semmi, de remélhetõleg már folyik a kidolgozásuk. ZL∎

A PA AZT SZERETNÉ, HOGY NEMCSAK AZ IZRAELI VEZETÕRÉTEG, HANEM LEHETÕLEG SOK TISZT IS A NEMZETKÖZI JOGBA ÜTKÖZÕ KIHÁGÁSOK MIATT TÖRVÉNYSZÉK ELÉ KERÜLJÖN. Azok a jogászok, akik kiismerik magukat a közel-keleti politikában, mindezt a palesztinok jól kieszelt taktikájaként ítélik meg

Hírek Izraelbõl | 2015/03

19

TÁRSADALOM

VALLÁS

AZ IZRAELI ÁLLAMELNÖK BIBLIAOLVASÓ PROJEKTJE Reuven Rivlin olyan projektet harangozott be, amelyben minden állampolgár részt vehet, és amely a héber Biblia utolsó versének elolvasásával ér véget Izrael Állam 70. Függetlenségi napján.

R

Reuven Rivlin a nép embere, aki kötõdik a hagyományokhoz, ugyanakkor szívvel-lélekkel zsidó és jeruzsálemi. Õ és felesége, Nechama az izraeli államelnökök hagyományát követik: a héber Biblia rendszeres olvasását az elnöki rezidencián. A hét öt napján felolvasnak egy fejezetet, és közösen tanulmányozzák, azaz beszélnek a jelentésérõl, megtanulják az olvasottak mondanivalóját, kifejtik saját véleményüket.

Tulajdonképpen ez egy Talmud hagyományra vezethetõ viszsza, amit egy lengyel rabbi hívott életre ezelõtt 91 évvel. Azóta tanulmányozzák a zsidók naponta az egész világon a Talmudot, a «HaDaf HaYomi»-t, a Talmudnak arra a napra kijelölt oldalát. Rivlin államelnök, mint vezetõ államférfi, csatlakozott az izraeli tanügyi minisztérium «Projekt 929» nevû kezdeményezéséhez. Az idõközben hivatalától megvált tanügyi miniszter, Shay Piron, aki rabbi és egyben a Yesh Atid pártnak, Yair Lapid pártjának tagja, ezt a projektet az izraeli oktatási minisztérium jelképévé tette. Izrael Állam polgárainak mindegy, hogy felnõttek vagy kiskorúak, férfiak vagy nõk, hívõk vagy világiak, olvasniuk kell naponta a Bibliát, és beszélgetni róla. A projekt lényegérõl Piron a következõket mondta: «Az emberek va-

20 Hírek Izraelbõl | 2015/03

lami jelentõségteljest keresnek. A továbbá megjegyezte: «A Biblia a Biblia olyan értékeket ad, mint az jóra, az erkölcsre, az igazságosságra idegenek iránti barátság, gondos- szólít fel bennünket. A Biblia megkodás az özvegyekrõl és árvákról szólítja az embereket, akik minden – és ezek az értékek jelentõsek.» nap döntéseket hoznak. A döntésA helyettes oktatási miniszter, hozatal erkölcsi tett, amit a világos, Wortzman hozzáfûzte: «Öt éven be- egymással ellentétben álló lehetõsélül zsidók milliói az gek tesznek szükséegész világon csatlagessé: a világosság Reuven Rivlin koznak a programhoz, és sötétség, a jó és és a világ legnagyobb a rossz, az élet és a államelnök: bibliatanulmányozó halál. A Biblia a törgyülekezetének részét ténelem legnagyobb «A Biblia a jóra, az képezik majd.» erejû könyve. Raberkölcsre, az szolgákat szabadít Rivlin államelnök, fel, nemzeteket teaki a Bibliát «a zsidó igazságosságra szólít remt, elnyomottakat nép személyigazolváemel fel.» nyának» nevezte, a fel bennünket.» projektet hanuka ünE projekt kenepén harangozta be, retében a hét öt amelyen a jeruzsálemi napján (vasárnapTemplomban nyolc natól csütörtökig) pig égõ gyertyák csoJeruzsálemben az dájára emlékeznek. elnöki rezidencián Noha a hanuka nem tanulmányozzák a bibliai ünnep, az elnöki rezidenciá- héber Bibliát. A projekt egyik kezban semmi nem illett volna jobban deményezõje és támogatója Benny ennek az egyedülálló projektnek Lau rabbi. A részvételre mindenkit az elindításához, mint Mózes elsõ felszólítanak, az interneten, különkönyvének igeverse – «És lõn vilá- bözõ médiák keretében, a mobiltegosság». Rivlin számára azonban lefonon, hogy a héber Biblia 929 az is fontos, hogy államelnökként fejezetét a következõ három és jó példával járjon elöl, ugyanakkor néhány hónap során olvassák el, «állampolgárként más izraeliekkel és ennek megkoronázásaként Izraegyütt akarta a Bibliát tanulmá- el Állam 70. Függetlenségi napján nyozni.» A «Projekt 929» elindítása- együtt olvassák és vitassák meg a kor az izraeli sajtó képviselõi elõtt héber Biblia utolsó versét.

AN∎

TÁRSADALOM

EURÓPA

A FRANCIA MINISZTERELNÖK A ZSIDÓK ELVÁNDORLÁSÁT NEMZETI HANYATLÁSKÉNT ÉRTÉKELI A franciaországi események után számtalan cikk, kommentár jelent meg. Íme az egyik, talán legfigyelemreméltóbb fejtegetés ebben az összefüggésben.

K

Különös figyelmet érdemel az a véleménynyilvánítás, amely a «Hyper Cacher»-ben, egy kóser termékeket árusító élelmiszerüzletben megölt négy zsidóember tragédiájával foglalkozik. Ugyanis a vélemény a hivatalban lévõ francia miniszterelnök, Manuel Valls szavaiban ölt formát.

Amikor a merénylet utáni napon meglátogatott egy zsidó hitközösségi létesítményt, spontán beszélgetésre került sor, ahol olyasvalamit jelentett ki, amit aztán késõbb többször is, jóllehet más szavakkal meg kellett ismételnie.

Elõzõleg, a jobb megértés kedvéért el kell mondanunk, hogy Valls családja Spanyolországból származik: «Ha 100.000 spanyol származású franciának kellene elhagynia Franciaországot, eszembe nem jutna kijelenteni, hogy Franciaország már nem ugyanaz az ország. Ha azonban 100.000 zsidónak kell elvándorolnia, akkor ki kell jelenteni, hogy Franciaország már nem Franciaország, és a francia köztársaság hanyatlásnak néz elébe.»

Ez persze provokáció. Franciaországban ma 66 millió polgár él. A zsidó polgárok száma kb. félmillió, tehát kevesebb, mint egy százalék. Ha kivándorolnának, az ország lakosságának statisztikájában elenyészõ változást

hoznának. Valls azonban éppen azt akarta hangsúlyozni, hogy a hangsúly nem a számokon nyugszik, hanem azon a karakteren, azon a jelképértéken, amit e népcsoport képvisel.

A franciaországi zsidó közösség története sikertörténet, tagjai a legjobban beilleszkedtek a francia társadalomba. Jó kapcsolatokat ápolnak kormánykörökkel, a zsidó közösség jelen van társadalmi szinten, és fontos szerepet tölt be, ami különben egyáltalán nem magától értetõdõ. A náci Németország leverése után az 1970-es években, Franciaországban gazdag, prosperáló zsidó élet alakult ki. Ezt ma általánosan a társadalom helyzetének indikátoraként értékelik. Egy demokratikus keret és nyitottság nélkül ilyen virágzó zsidó élet nem jöhetett volna létre.

A náci antiszemitizmus szörnyû évei után tárt karokkal fogadták a zsidókat. Ez különösen igaz volt Franciaországra. Ez az ország közvetlen folytatását látta ebben az 1791-es francia forradalom alapvetõ értékeinek, többek között a zsidók tökéletes egyenjogúságának. Ilyen körülmények között prosperálhattak a zsidók. Nemcsak nyíltan és leplezetlenül lehettek «mások», hanem ennek ellenére teljesen integrálódni is tudtak. Franciaországban nem volt a közéletnek olyan területe, ahonnan a zsidók hiányoztak volna. Franciaországban ez olyan tény, amelyrõl egyáltalán nem beszélnek, mert magától értetõdõnek tekintik. Ugyanakkor a franciák ebben látják egy modern, liberális Franciaor-

szág garanciáját, egy olyan Franciaországét, amely nyitott és befogadó. És valóban Franciaország nem lenne a mai Franciaország olyan festõk nélkül, mint Chagall, Modigliani, Camus, Pissarro und Chaim Soutine, olyan írók nélkül, mint Romain Gary, olyan filozófiai iskola nélkül, mint az Emmanuel Levinas-é és Bernard-Enri Lévy-é, olyan zeneszerzõk nélkül, mint Jacques Offenbach és Jacques-François-Fromental-Élie Halévy. Ezek csupán néhányan ennek a nagy népcsoportnak prominens személyiségei közül, akik minden tekintetben rányomták bélyegüket a francia társadalomra, és nem csupán a 20. hanem a 21. században is.

A zsidók Franciaországban egyfajta szimbólumot is jelentenek, mégpedig a francia forradalom három világhírû jelszavának szimbólumát: szabadság, egyenlõség, testvériség. E jelszavak elleni támadás és a zsidók elleni támadás egyenértékû a francia nemzeti szellem alapvetõ értékei ellen elkövetett támadással. Erre utal a bevezetésben említett kijelentés is, melyet Valls többször is megismételt a nyilvánosság elõtt. Ha egy kicsit továbbgondoljuk, megállapíthatjuk, hogy a zsidók nemcsak Franciaországban töltenek be ilyen szimbolikus szerepet, õk ott állnak a nyugati Európa élvonalában is, és Európának az iszlámmal szemben meg kellene védenie ezeket az értékeiket, hisz az iszlámkövetõ dzsihád utódok éppen ezeket az értékeket veszélyeztetik.

ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2015/03 /03

21

TÁRSADALOM

HÓ IZRAELBEN

A TÉL BEÁLLTA ÖSSZEHOZTA A PALESZTINOKAT ÉS IZRAELIEKET

Egy viharciklon fagyot hozott Izraelre, egyben palesztin szomszédaihoz is közelebb vitte. Így a rossz idõrõl szóló híradások jó hírek forrásaivá váltak.

IZRAEL MEGNYITOTT EGY HATÁRÁTLÉPÕT A GÁZAI-ÖVEZET FELÉ, HOGY LEHETÕVÉ TEGYE A BETEGSZÁLLÍTMÁNYOK ÉS A KÜLFÖLDI SEGÍTÕ SZEMÉLYZET BEUTAZÁSÁT, VALAMINT A SEGÉLYADOMÁNYOKAT SZÁLLÍTÓ TEHERAUTÓK BEJUTÁSÁT A GÁZAI-ÖVEZETBE. Az izraeli hadsereg három terhes nõt szállított el Hebronból, helikopteren.

22 HHírek Izraelbõl | 2015/03

E

Egy hatalmas viharciklon néhány nap alatt a Golán-fennsíkot és Jeruzsálemet is pár napra fehérbe öltöztette. Jeruzsálemben azonban csak pár órára maradt meg a néhány centiméteres hótakaró, míg a Golán egyméteres hóba süllyedt, de Galilea egyes területeit is elzárta a hó pár napra a külvilágtól. Galilea és így a Genezáreti tó is nagy vízmenynyiséggel számolhatott. Óriási vízmennyiség zúdult le az ország többi részén is, és áradásokhoz vezetett, melyek sok helyen megbénították a forgalmat – különösen a Negev-sivatagban. A viszonylag magasan fekvõ Mitzpe Ramon a Negev-sivatagban egy rövid idõre szintén hótakaró alá került. Még Eilat is, ahol ritkán van rossz idõ, nagyon viharos és viszonylag hideg volt az idõjárás. Minden hajót, melyek különben a stégeken vagy a víz alatti megfigyelõállomásnál várakoztak, a kikötõben helyeztek biztonságba. Így a turisták két napig nem vehettek részt hajókirándulásokon. Ezzel a csapadékáldással azonban rendkívüli hideg is érkezett. Országszerte úgy érezték, hogy a lakások már nem elég melegek. Abban mindenki egyetértett, hogy még 2013 decemberében sem volt ilyen hideg, amikor sokkal nagyobb erõsségû és pusztítóbb viharciklon tört az országra, legalább is nem tartott ilyen sokáig.

Magától értetõdik, hogy elvétve közlekedési káosz is kialakult.

Azokban a régiókban, ahol elõre jelezték a havazást, ez alkalommal sokkal jobban felkészültek, mint legutóbb. Áramkimaradás is elõfordult, amit szintén kezelni tudtak. A viharciklon csúcspontján 17.000 izraeli háztartás maradt áram nélkül. A fatüzeléses kályhák a gondatlan kezelés miatt újból lakástüzeket okoztak. Több idõs ember, akiknek nem volt pénzük tüzelõre, kihûlt a fûtetlen lakásokban, és orvosi kezelésre szorult. Több szervezet is osztogatott meleg takarókat. A népkonyhák tovább tartottak nyitva a szokásosnál. Izrael szenvedett.

De, amint Izraelben szokásos, a média nemcsak a saját problémáinkról számolt be. Alig telt el egy nap, és már megjelentek a gázai palesztin hajléktalanokról szóló jelentések. Még több figyelmet szenteltek a szír menekülteknek, mert a hidegfront nem kímélte Libanont, Szíriát és Jordániát sem. E régióhoz tartoznak azok a területek is, amelyek a Palesztin Autonómiahatóság fennhatósága alatt állnak.

A helyzetre való tekintettel a PA január elsõ hetének végén kénytelen volt elrendelni a szükségállapotot. Tulkarem menekülttáborban súlyos csõtörés nehezítette a helyzetet, amely a 2013-as szerencsétlenségtõl el-

Tuvia Gelbard

A csapadékáldással azonban rendkívüli hideg is érkezett.

Abban mindenki egyetértett, hogy még 2013 decemberében sem volt ilyen hideg, amikor sokkal nagyobb erõsségû és pusztítóbb viharciklon tört az országra

Élet a terror árnyékában

Ára: 1 000,-Ft +POSTAKÖLTSÉG

Wim Malgo

144 000 Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

+ postaköltség

+ 2 tanú Kik azok?

Ára: 1250,-Ft

térõen, most nem követelt emberéletet. Azonban egy nyolc éves palesztin kisfiú áldozatul esett annak a lakástûznek, amit egy túlfûtött kályha okozott. Úgy a csõtörésnél, mint a többi szerencsétlenségnél az izraeli hadsereg a PA fennhatósága alá tartozó lakosokat humanitárius segélyakciókkal támogatta úgy Ciszjordániában, mint a Gázai-övezetben.

Izrael megnyitott egy határátlépõt a Gázai-övezet felé, hogy lehetõvé tegye a betegszállítmányok és a külföldi segítõ személyzet beutazását, valamint a segélyadományokat szállító teherautók bejutását a Gázai-övezetbe. Ugyanakkor az izraeli víztársaság, a «Mekorot» gondoskodott arról, hogy vízszivattyúkat juttassanak a Gázai-övezetbe a további áradások megakadályozására. A szivattyúk mûködtetéséhez természetesen a szükséges dízelolajat is elküldték.

Az izraeli katonaság arról is gondoskodott, hogy a Ramallahba vezetõ behavazott fõutat járhatóvá tegyék. Gondoskodtak a hóban rekedt autósokról, az elakadt mentõautókról is. Nablusnál az embereket saját kocsijukból kellett kimenteni. Az izraeli hadsereg három terhes nõt szállított el Hebronból, helikopteren. Az izraeli katonai adminisztráció hivatalnokai és a katonák élelmiszerrel is segítették a ciszjordániai embereAN∎ ket.

Az iszlám fundamentalizmus gyorsan terjed szerte a világon. Ez az iszlám teljes mértékben különbözik Mohamed iszlám vallásától, ami toleranciát és nyitottságot hirdetett. Ez az iszlám a szélsõségekbõl nyer értelmet, a dzsihádon, a gyûlöleten, háborúzáson alapszik, mindenki ellen irányul (akár zsidó akár keresztény). Mindenkinek meg kell halnia, aki nem muszlim, mert tisztátalan.

Lehetséges, hogy Izrael népe jelenti az utolsó mentsvárat az e fajta iszlám terjedésével szemben, nem csak Izraelben, hanem az egész világon. Nagyon nehéz körülmények között élnek, mégis õk még építenek és alkotnak, míg mások halált és pusztulást hoznak.

Hírek Izra Izraelbõl elbõl | 2015/03

233

TÁRSADALOM

POLGÁRHÁBORÚ MIATT

BEVÁNDORLÓ HULLÁM UKRAJNÁBÓL A 2014-es év 5.000 ukrajnai zsidó menekülttel növelte Izrael állampolgárainak számát. A folytatódó harcok miatt Izrael arra számít, hogy még több zsidó fordít hátat Ukrajnának.

U

Ukrajna zsidó közösségének az elmúlt 100 év alatt lényegbevágó események terheit kellett elviselniük: antiszemita pogromok, a soa, a kommunista üldözés keserítette életüket. Közben egy exodusra is sor került. Egykor Ukrajnában élt Kelet-Európa legnagyobb zsidó közössége. A sok lényeges esemény ellenére a zsidók Ukrajnában maradtak. Most azonban megindult az elvándorlás, amit egy kezdõdõ cunamihoz lehet hasonlítani. A polgárháború miatt, amely e 45 millió lakosú országban dúl, az erõsödõ nacionalizmus, de a növekvõ antiszemitizmus miatt is a zsidók csomagolnak, és Izraelben akarnak új életet kezdeni.

2014 folyamán 5.000 zsidó vándorolt Ukrajnából Izraelbe. Ez az elõzõ évhez viszonyítva 170 százalékos növekedést jelent. A bevándorlók között olyan zsidók is vannak, akik a háborús övezet határvidékérõl menekültek el, de olyanok is, akik nyugodtabb régiókból keltek útra. Õk a körülöttük egyre inkább elharapódzó antiszemitizmus és az erõsödõ nacionalizmus miatt fordítanak hátat hazájuknak.

«Az Izraelbe való bevándorlás mellett döntöttünk, mert biztonságban akarunk élni, és gyermekeinknek egy jobb jövõt biztosítani»,

24 Hírek Izraelbõl | 2015/03

mondta a 23 éves Daria Gernovsky, aki azelõtt Kijevben élt. «Ukrajnában nagyon rossz a helyzet, nem látok ott jövõt a mi számunkra az állandó feszültség és a gazdasági helyzet miatt sem.» Továbbá elmondta, hogy a kormány instabilitása nagy gondot okozott, és «egész idõ alatt attól féltünk, hogy újra erõszakos összecsapásokra kerülhet sor az utcákon.»

Avraham Wolff rabbi, aki Odeszsza város és Dél-Ukrajna fõrabbija, valamint Chabad-követként is mûködik városában, rámutatott, hogy szolgálatát már 1992 óta látja el, de még soha ennyi zsidó nem csomagolt és kelt útra, mint most. «Éveken át kitartottunk, miközben éheznünk is kellett, láttunk háborús konfliktusokat is, de még soha nem hallottam, hogy ennyien beszéltek volna az alijáról, mint most. A zsidó közösség legalább 70 százaléka», jelentette ki Wolff rabbi, «komolyan fontolgatja, hogy Izraelbe megy. A Szovjetunió öszszeomlása óta, amikor a zsidók példátlan exodusa indult meg azokból az államokból, még nem láttunk ilyen nagy elvándorlási hullámot.»

Az elsõkként érkezõ ukrajnai bevándorlók négy központi régióból származnak, ezek: Odessza, Dnipropetrowsk, Ukrajna második legnagyobb városa, Karkov és a

Krím-félsziget régiója. Idõközben egyre többen jönnek a fõvárosból, Kijevbõl is. Hosszú sorok állnak azok elõtt az irodák elõtt, melyeket az izraeli állami intézmények tartanak fenn Ukrajnában, hogy a zsidókat segítsék, a bevándorláshoz tanácsokat adjanak, vagy a hivatalos ügyeket bonyolítsák.

Ebbõl következtetni lehet arra, hogy a bevándorlók számának 2014-es óriási növekedése még nem a csúcspontot jelenti. Becslések szerint kb. 200.000 olyan ember él Ukrajnában, akik valamilyen formában ki tudják mutatni kötõdésüket a zsidó eredethez. De a becslések szerint Ukrajna 400.000 személyt tart nyilván, akiknek zsidó elõdeik vannak, azaz az izraeli visszatérési törvény feltételeinek megfelelnek, ami lehetõvé teszi számukra az Izraelbe való bevándorlást. Ez a törvény biztosítja a legalább egy zsidó nagyszülõvel rendelkezõ személyeknek, hogy minden nagyobb akadály nélkül benyújthassák bevándorlási kérelmüket. Ezek a bevándorlásra jogosult személyek aztán családjukkal együtt mehetnek Izraelbe akkor is, ha a házastárs nem zsidó. Izraelben egy példa nélküli bevándorló hullám várható Ukrajnából, és az ország megfelelõen fel is készül err e. ML∎

GAZDASÁG

CÉGALAPÍTÁSOK

REKORDÉVET JEGYEZ IZRAEL, START-UP NEMZET Háború, nemzetközi elszigetelõdés, válság az amerikai kapcsolatokban, és még sok minden más árnyékolta be a 2014-es évet. De nem akkor, ha új cégalapításokról van szó.

2

2014 Izrael és polgárai számára meglehetõsen nehéz év volt.

Ehhez nem csak az a tény járul hozzá, hogy Izraelnek történelme leghosszabb háborúját kellett megvívnia, hanem a továbbra is égetõen fontos szociális, gazdasági problémák. Gazdaságilag az évet hullámhegyek, hullámvölgyek jellemezték, ami azonban egy területre egyáltalán nem érvényes. Az izraeli csúcstechnológia szektora számtalan új cégalapításával, melyek forradalmi újításokat hoznak már, ami a világ tõzsdéin elért eredményeket illeti, dicsõséges évre tekinthet vissza. 2014-ben az izraeli hightech szektorban 70 fúzióra, átvételre, valamint tõzsdei tranzakcióra került sor. 2013-ban csak 45 ilyen tranzakció jött létre.

Az összes tõzsdei tranzakció majdnem 70 százalékára az amerikai Technologieindex NASDAQ-nál került sor, kb. a negyedére a londoni tõzsdén (AIM) és 5 százalékára a New York-in (NYSE).

2014-ben különösen sok cég vállalkozott az «exit»-re, a távozásra, amint szaknyelven mondják, azaz elindítanak egy fejlesztést, aztán ha egy bizonyos stádiumba ér, a céget a megfelelõ szabadalmakkal együtt, amelyek a fennálló újításokra vonatkoznak, egy nagyobb cégnek adják el. 2014-ben minden eddiginél nagyobb összeg jött be az ilyen «távozások» alapján, mégpedig 15 milliárd dollár (13,2 milliárd euró). Ez szinte duplája a 2013-as bevételnek. Ez az összeg 5 milliárd dollárral meghaladja a 2006-os rekordévet, amely a hightech területén alapított új izraeli cégek eladásának történetében a rekordot tartotta. Az amerikai és angol börzéken 2014-ben sokkal jobban szerepeltek az izraeli cégek, mint azelõtt. Így összesen

18 izraeli új tõzsderészvétel (IPO) 9,8 milliárd dolláros rekordösszeget hozott.

A legsikeresebb tõzsdei ügyletet a múlt évben a MobilEye izraeli cég jegyezte. A cég újítása iránt – amelyrõl már többször is beszámoltunk, és amely gépkocsik számára nyújt átfogóbb közlekedésbiztonságot – nagy konszernek, mint a Honda és a General Motors is érdeklõdnek. Amikor a cég a New Yorki tõzsdén jelentkezett, mindössze néhány nap alatt összeszedte a mesés egymilliárd dolláros összeget. Idõközben a BMW, a Toyota és más neves autógyártók is érdeklõdnek a MobilEye innovatív rendszere iránt.

Habár nagy «exit»-sikereket lehetett jegyezni, a MobilEye további 17 izraeli céggel, amelyek az eladás helyett a tõzsdét választották, új

trendet vezetett be. Szerintük nem arra kellene törekedni, hogy egy újonnan alapított céget néhány év után a legtöbbet ígérõnek eladják, hogy lehetõleg jó profitra tegyenek szert. Azt tartják, hogy egy kis türelemmel még nagyobb sikert lehet elérni.

A beruházások területén is rekordokat ért el az izraeli hightech-ipar. 688 cég 2014-ben 3,4 milliárd dolláros összeget mobilizált, egy olyan beruházási összeget, amelyet Izrael ezelõtt soha nem ért el. «A 2014-es év kiemelkedõ év volt az izraeli hightech ipar cégei számára», foglalta össze Rubi Suliman, aki a «PWC Israel» tanácsadó ügynökségen a hightech szektorért felel. «Ezen a részterületen rekordokat értünk el, és kijelenthetjük, hogy az izraeli hightech szektor újML∎ ból felfedezte önmagát.»

A legsikeresebb tõzsdei ügyletet a múlt évben a MobilEye izraeli cég jegyezte.

Mindössze néhány nap alatt összeszedte a mesés egymilliárd dolláros összeget.

Hírek Hír ekk IIzraelbõl zraelbõ lbõl | 22015/03 5/03

2255

GAZDASÁG

PHARMA-EGYÜTTMÛKÖDÉS

A SVÁJCI NOVARTIS BERUHÁZ IZRAELBEN Novartis, a tõkeerõs gyógyszeróriás, fokozottan keresi a gyógyászati újításokat Izraelben.

S

Svájc nevét hallva, többféle aszszociáció juthat eszünkbe: órák, zsebkés, sajtok, csokoládé, de népszavazás, és bankok is. Ezekben, és még sok mindenben Svájc világhírnévre tett szert, ami nagymértékben fellendíti ezt az alpesi országot, és azt is mutatja, hogy a svájci szakemberek nem szorulnak senki segítségére – épp ellenkezõleg. Különben általánosan érvényes az a megállapítás, hogy soha nem árt körülnézni, és esetleg mások segítségét igénybe venni. Ezt a magatartást tükrözi többek között az az együttmûködési megállapítás is, amit a Novartis svájci gyógyszerészeti konszern az izraeli BioLineRX céggel kötött, amely az újfajta gyógyszerek kifejlesztésére specializálódott.

A BioLineRX jeruzsálemi cég az olyan újításokra specializálódott, melyek újfajta gyógyszerek kifejlesztését teszik lehetõvé. A cég több egyetemmel dolgozik együtt. Megvásárolja az értékesítési jogot az elsõ laboreredmények alapján, még mielõtt klinikai tesztsorozatokra kerülne sor.

De a cég kisebb fejlesztõkkel is dolgoztat, akik mögött nem áll anyagi biztonság, és hiányzik az a pénzbeli lehetõség is, hogy felfedezésükbõl alkalmazható újításokat hozzanak létre. «Sok projekt szorult egy navigáló és támogató segítségére, különösen a köztes stádiumokban, amelyek fõleg a gyógyászatban több évet is igénybe vehetnek», magyarázta Philip Serlin, a BioLineRX cég pénzügyi igazgatója, aki a George Washington Egyetemen szerzett mesterdiplomát közgazdaságból. «Mi egy céget az elsõ stádiumtól követünk, amit szaknyelven ‹proof of

26 Hírek Izraelbõl | 2015/03

concept›-nek neveznek – tehát az alapvetõ bizonyítási eljárás stádiumától, amikor például egy újfajta anyagkombináció addig ismeretlen hatást mutat –, a következõ fázisokon keresztül: a klinikai tesztsorozatokon át, melyek tartós financiális támogatást igényelnek, egészen a gyógyszer létrejöttéig és az egészségügyi hatóságok engedélyének megszerzéséig. A nagy gyógyszerészeti vállalatok általában akkor mutatnak érdeklõdést, ha valóban úttörõ újításról van szó, és az már elõrehaladott stádiumban van.»

Azon túl, hogy a BioLineRX izraeli cég az összekötõ híd szerepét tölti be, együttmûködési megállapodása a Novartis gyógyszeripari óriással stratégiai szempontból is igen jelentõs. E megállapodás értelmében a Novartis 10 millió dollárt tart készenlétben, amely összeg a BioLineRX céggel együttmûködve a gyógyszeripar területén sokat ígérõ izraeli újításokat támogathat. A jó kapcsolatok, melyekkel a cég rendelkezik, lehetõvé teszik, hogy ne csak a sokat ígérõ projekteket kutassák fel, hanem az olyan kezdeményezéseket is támogassák, amelyek különben az útszélre szorulnának.

A két cég megegyezett abban, hogy az elsõ válogatási eljárás az izraeli cégnél marad. A Novartis a BioLineRX által elõterjesztett javaslatokat önállóan egyedüli felelõsséggel értékeli. Ha a No-

vartis zöld utat nyit egy projekt elõtt, akkor a cég pénzügyi támogatást kap további fejlesztésekre is, azonban a támogatott projekt végtermékére megilleti az elõvásárlási jog. Ehhez a feltételeket már elõre kidolgozzák.

«Cégem számára», nyilatkozta dr. Kinneret Savitsky üzletvezetõ, «ez a megállapodás kiemelkedõ stratégiai jelentõséggel bír. Hogy egy világviszonylatban vezetõ gyógyszerészeti konszern, amely arról ismert, hogy az innovációkat támogatja, és a többi céget egyszerûen figyelembe se veszi, nagyszerû újdonság a gyógyászat és a páciensek szempontjából is, és természetesen az én cégemnek is. Ezzel az együttmûködési megállapodással a Novartis elismerte azt az egyedülálló potenciált, amivel a cégem rendelkezik. Ebbõl azonban sok más cég is profitálni fog Izraelben.»

A Novartis svájci konszern már pár év óta fokozottan jelen van az izraeli gyógyászati-gyógyszerészeti újítások piacán. Így például már idejében biztosította magának az Exelon nevû gyógyszerre a jogot, amelyet a jeruzsálemi Héber Egyetemen fejlesztettek ki, és egyike azon kevés gyógyszereknek, amelyek az Alzheimer kór kezelésére a piacon jelen vannak.

A bázeli konszern 2014-ben egy 58 milliárd dolláros jövedelmet jegyzett, ami növekvõ tendencia.

ML∎

TUDOMÁNY

EGYETEMEK EGYÜTTMÛKÖDÉSE

CHICAGO AZ IZRAELI KNOWHOW-RA VÁGYIK A víz fontos téma, még a kutatásban is, ezért az egyik neves amerikai egyetem már egy idõ óta az izraeli Ben-Gurion Egyetemmel való együttmûködést keresi.

S

Sok újítás és fejlesztés mozgatórugói a szükségletek, és ezek ösztönöznek bennünket új utak keresésére és kreatív válaszok felkutatására is. Izrael világviszonylatban elõkelõ hírnévre tett szert a modern víztechnológia terén. És nem alaptalanul. Az országban viszonylag kevés a csapadék, a természetes víztartalékok korlátozottak, ugyanakkor az ország nagy részét szárazság jellemzi, nem csupán vízben szegény, hanem valóságos sivatag. Az izraeli földmûvelõ gazdáknak mégis sikerül éppen az ország egyik legszárazabb régiójában nemcsak különlegesen sok, hanem minõségileg elsõ osztályú terméket elõállítani. Mindezt aránylag csekély vízmennyiség felhasználásával. Ez különbözõ tudományos újításokra vezethetõ vissza, amelyekbõl Illinois Állam egyeteme, a Chicago Egyetem is profitálni szeretne. Ez az amerikai egyetem szoros kapcsolatot épített ki a negevi Ben-Gurion Egyetemmel, amely Beer Schevaban található, és egy világviszonylatban égetõ problémának szeretnének utánajárni: az ivóvízhiány leküzdésének.

Köztudott, hogy az eljövendõ években a természetes ivóvíztartalékok véges mennyisége egyre nagyobb fejtörést okoz az emberiségnek. Az ivóvíz geopolitikai jelentõségét tekintve megelõzi majd a kõolajat. Az ENSZ becslései szerint azoknak az embereknek a száma, akik csak korlátozottan vagy egyáltalán nem jutnak tiszta ivóvízhez, 2025-ig 1,8 milliárd személyre tehetõ. Egy tanulmány kimutatta, hogy csupán az utolsó évtizedben megnégyszerezõdött azoknak a háborús konfliktusoknak a száma, amelyek a tiszta ivóvízhez való hoz-

záférésért robbantak ki.

A Chicago Egyetem már pár éve elhatározta, hogy ezt a problémát – a tiszta édesvíz hiányát – elsõbbségi listájának élére helyezi. Ezek a törekvések vezették az amerikai egyetemet 2013-ban az izraeli Ben-Gurion Egyetemhez, amellyel már rég aláírtak egy együttmûködési egyezményt, hogy úttörõ újításokat vezessenek be ezen a téren.

Ennek érdekében az egyetemek egy egymillió dolláros összeget tartanak készenlétben, hogy különbözõ tanulmányokat támogathassanak.

Együtt támogatnak olyan kutatásokat, amelyek sokat ígérõ megoldásokkal kecsegtetnek, és ezeket fõleg a nano technológia területén keresik. Arra törekednek, hogy újfajta anyagokat és eljárásokat fejlesszenek ki, amelyek segítenek vizet termelni. Céljuk elérésének dátumaként a 2020-as évet tûzték ki, és arra törekednek, hogy ezek a megoldások az eddiginél kedvezõbb áron nyújtsanak megfelelõ ivóvizet.

Elsõ körben a kutatások arra irányulnak, hogy újfajta anyagot fejlesszenek ki a víz megszûrésére, tisztítására, hogy a szennyezett vagy akár fertõzött vízbõl is tiszta ivóvizet állíthassanak elõ, amit ráadásul sokkal kedvezõbben is lehet létrehozni, mint az eddig használatos módszerekkel. Az együttmûködés keretében végzett tanulmányok foglalkoznak a bio-mérnöki kérdéssel is. Annak a kérdésnek járnak utána, hogyan lehet a növényeket a sivatagi éghajlat feltételei között a lehetõ legjobban termeszteni, valamint a gazdáknak hogyan segíthetnek a polimerek a csapadékmennyiség jobb felhasználásában, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák a víz gyors beszivárgását

Azoknak az embereknek a száma, akik csak korlátozottan vagy egyáltalán nem jutnak tiszta ivóvízhez, 2025-ig 1,8 milliárd személyre tehetõ

a földbe. De az izotópok felhasználására is gondolnak, amelyek kiderítik, hol és hogyan szivárog el a víz. Ezáltal azt remélik, hogy felfedezhetik azokat a víztartalékokat, melyek mélyen a föld felszíne alatt húzódnak meg.

A projektben, melyet az egyezmény keretében hajtanak végre, mindkét egyetemnek legalább egy-egy tudósa részt kell vegyen.

A kutatásban a Chicago Egyetem szakértõje a molekuláris mérnöki kar részérõl vesz részt, a Ben-Gurion Egyetem pedig a modern víztechnológia gyakorlati alkalmazása terén szerzett tapasztalatait kamatoztatja. «Szinte magától értetõdõ volt, hogy a Ben-Gurion Egyetemmel való együttmûködés mellett döntöttünk, mondhatni, kézenfekvõ volt», mondta Matthew Tirrell professzor, aki a Chicago Egyetemen a molekuláris mérnöki kart vezeti. «Az ezen az egyetemen felhalmozott tudás, valamint az átfogó gyakorlati tapasztalatok a víz tisztítása és elõkészítése terén, amihez a modern technológia hatékony alkalmazása társul Izrael Állam vízgazdálkodását nagymértékben befolyásolta. A Ben-Gurion Egyetemmel együtt úttörõ megoldásokat szeretnénk találni, hogy Hírek Izraelbõl | 2015/033

2277

TUDOMÁNY

hozzájáruljunk egy világviszonylatban égetõ probléma megoldásához.» Az úttörõ együttmûködés izraeli felelõse ezzel tökéletesen

egyetértett. Prof. Moshe Gottlieb, a kémiai tudományok szakértõje, koordinálja majd a munkálatokat, és bízik abban, hogy az izraeli tudás

és tapasztalat olyan újításokhoz vezet ezen a területen, amelyekbõl végül az egész emberiség profitál.

ML∎

GYÓGYÁSZAT

A SZÁJRÁK KORAI FELISMERÉSÉNEK EGY JOBB ÚTJA Egy izraeli tudós által kifejlesztett eljárásnak köszönhetõen a háziorvosok is könnyen felismerhetik a garatüregben jelentkezõ rákos megbetegedés legkisebb jeleit is.

H

Ha többet megtudunk arról a férfiról, aki e fejlesztés mögött áll, azonnal felötlik a kérdés, honnan van neki egyáltalán még erre is ideje. Prof. Dror Fixler 1969ben, Tel Avivban jött világra. Tanult fizikus, ugyanakkor Tóra-tudós is. A 46 éves férfi rabbiként tevékenykedik, különösen Rambam zsidó tudós írásaival foglalkozik, amelyekrõl publikált is, és fizikusként a Bar-Ilan Egyetemen tanít. Nemrég szakmai körökben szenzációt keltett úttörõ újításával.

Ha rákról van szó, egyetlen garancia a leküzdésére a korai felismerése. A Prof. Fixler által kifejlesztett diagnosztizáló eljárás a jövõben lehetõvé teszi, hogy az orvosok biztonsággal kijelenthessék: az én betegem a garatüreg rákos megbetegedésében szenved, vagy a betegem semmiféle jelét nem mutatja az ilyenfajta megbetegedésnek. A feltûnõ a dologban a következõ: a diagnózist néhány percen belül, mégpedig biopszia, vagy más mûtéti beavatkozás nélkül fel lehet állítani. És a diagnózis rendkívül megbízható.

A páciens egy bizonyos szájvízzel gargarizál, majd egy különös készülékkel a garatüregébe néznek, és aztán pár percet vár az eredményre.

A fizikus újítása keretében egyeteme nano technológiájának szakterületével dolgozott együtt.

A kifejlesztett oldat nano aranyréHírek Izraelbõl | 2015/03 28 Híre

szecskéket tartalmaz, amelyeket rák-antitestekbõl álló molekuláris réteggel vonnak be. Ha ez az oldat kapcsolatba kerül a rákos sejtekkel, megtörténik a kapcsolódás.

Miután a páciens a garatüregét ezzel az oldattal kiöblíti, a kezelõ orvos egyszerûen bevilágítja garatüregét egy különleges eszközzel, ez fényhullámokat bocsát ki és egyben felfogja a visszaverõdés intenzitását. Egy matematikai algoritmus által megtudható, hogy mennyi aranyrészecske lépett reakcióba, ha egyáltalán reakcióba lépett a vizsgált területen. Az eddigi labortesztek kimutatták, hogy ez az eljárás a 97 százalékos találattal nagyon megbízható.

E cikk írásakor épp befejezõdtek az elsõ laboratóriumi tesztsorozatok, melyek arra utalnak, hogy a találati százalék az emberek esetében is ugyanolyan magas.

Prof. Fixlernek úgy jött ez az ötlete, hogy két különbözõ «tudományos iskolát» kapcsolt össze: egyrészrõl az optika területét, ami az õ szakterületébe vág, és másrészrõl a nano technológiát, amely kapcsán kollégái segítségét vette igénybe. E két terület összekapcsolása eredményezte ezt az innovatív eljárást, amely a szakma világában nagy feltûnést keltett, többek között azért is, mert Fixler professzor elõször alkalmazta a gyakorlatban a diffúz tükrözés mérésének többnyire elméleti megfogalmazását. Prof.

Fixler természetesen már írt a szaksajtóban újításáról, de arról, hogyan lehet azt a gyakorlatban is alkalmazni, legalább tíz szakfórum várja az írását. A múlt nyáron az angliai orvostudományi akadémia Fixler professzort a Lord Turnberg Fellowship díjjal tüntette ki.

Amint már említettük, Fixler professzor tudományos munkáját a Tóra tanulmányozásával kombinálja. Tevékenyen részt vesz a Zahar-rabbik egyik szervezetének munkájában, ami ortodox-cionista rabbik egyesülete, és azt tûzte célul maga elé, hogy hidat alkossanak a világi és vallásos zsidóság között. Ugyanakkor behatóan tanulmányozza Rambam írásait, egy zsidó filozófus, jogtudós és orvos mûveit a 12. századból, akit a világ Maimonidész néven ismer.

Azonban jelenleg újításának továbbfejlesztése a legfontosabb számára. Ezért nemcsak a klinikai tesztsorozatokat követi figyelemmel, hanem közvetlenül részt vesz egy hordozható mérõeszköz kifejlesztésében is, amely azt állapítja meg, milyen mértékben tükrözik vissza az aranyrészecskék a fényt. Azt is megvizsgálja kollégáival, hogy ez a rendszer más rendellenesség diagnosztizálására alkalmazható-e. Röviden: Õ és kollégái fontos lépést tettek, ám amíg a betegek érdekébe ezt általánosan használni tudják, egy kis idõnek el kell telnie.

ML∎

ZSIDÓSÁG

  BLOGGER

frankpeti izraeli blogger szentföldi viszontagságai

Városunk öregjei néha felemlegetik, hogyy egyszer Karmielben is esett hó, tisztán emlékeznek a fehér utcákra, és bár néhány óra alatt elolvadt, és reggelre senki nem látott az egészbõl semmit, de legalább a remény felvillant bennünk, hogy a dolog nem lehetetlen.

Izraelben csak két helyen esik olykor hó, Jeruzsálemben és a Hermonon.

Ilyenkor az egész ország ott nyomorog vidáman, a népek a havat és egymást vidáman tapossák. A hó itt látványosság, attrakció, a büféskocsik melléparkolnak, és a gyerekek vattacukrokat majszolnak lelkesen. Ha nagy ritkán máshol is esik egy kis lucskos hó, rögtön bezárnak az iskolák, az emberek nem mennek munkába, csak az idõjárásról karattyolnak a tévében, a külföldön való érzés kerít hatalmába, az egész ország fesztivál.

Kellemes világvégi hangulat van, minden a feje tetejére áll, a törvények érvényüket vesztik, mert nincs is szükség rájuk, hisz az idegen is barátod lesz.

Tegnap Magi sem ment munkába, mert ahol dolgozik, a 200 méterrel é magasabban lévõ szomszéd faluban, esett egy 3-4 centis hó. Az odavezetõ utat nyomban lezárták, se ki, se be. Én a munkahelyem udvaráról néztem sóvárogva a hegycsúcson fehérlõ havat, amikor csak tehettem, ki-ki kukkantottam, ellenõriztem, hogy még ott van, mélyeket szippantottam a hideg levegõbe, és megnyugodva visszabújtam a kollegáim közé, akikkel végre nem csak Gázáról és rakétákról, hanem havazásról beszélgethettem. Valaki azt mondta, hogy két nappal ezelõtt volt a Hermonon, a hatalmas dugók miatt 3 órába telt az egyébként egy órás út megtétele, de még az ezzel, és az ez utáni, 2 órás pénztárnál való ácsorgással együtt is megérte (Itt a zsidók még a hóért is megsarcolnak). – Mindenképp vidd el te is a gyerekeket! – mondta lelkesen. Ügyes csellel eldöntöttem, hogy a tömegeket elkerülendõ, nem a 2800 méter magas Hermonra viszem õket, hanem az 1200 méteres Meron hegyre.

Mire elindultunk, a hó már elolvadt a

városkörnyéki hegyekrõl, de megmakacsoltam magam, és közöltem a gyerekekkel, hogy addig utazunk, míg hóra nem lelünk, sõt, aki elõször lát havat, díjat kap. A gyerekek elõtt felvillant a lehetõség, hogy másodszor lássanak élõben havat. Az elsõ alkalommal még kicsik voltak, hosszú órákat utaztunk a hegyhez, de mire odaértünk, bezárták a kaput, a kerítés mellett próbáltam felvidítani õket, de a hó kemény és koszos volt, a fiúk hamar átfagytak, sírtak, este volt már, a cipõjük átázott, nem értettek az egészbõl semmit, csak az maradt meg bennük, hogy a hó az valami undorító dolog. Hazafelé elütöttünk egy nagy kutyát. Sokáig utaztunk, míg feltûntek az elsõ hófoltok, a gyerekek nyomban meg akartak állni, de sehol nem volt hely a rengeteg parkoló autó miatt. Minden útkorlát nélküli sík szakaszon tömegek visítoztak lelkesen.

Azon hezitáltam, hogy folytassam-e a hegyre való felkapaszkodást, mert minél magasabban vagy, a hó is nagyobb, de a tömegek is elviselhetetlen mérete-

ket öltenek, viszont ha lentebb maradsz, kevesebb ugyan az ember, de a hó csak foltokban fellelhetõ, és az is latyakos.

Frankpeti hóban Olyan középmagastájt hirtelen leparkoltam, és gyorsan kiugrottam a kocsiból, mert észrevettem az út másik oldalán egy 3/4 méteres, véletlenül üresen maradt placcot. Hevesen odakiáltottam Maginak, hogy iparkodjanak, és míg átjönnek, lefoglalom a részt, de nem sikerült, mert mire feleségem kiszállt a kocsiból (mindig lassan száll ki, mert nehéz otthagynia a meleget), jött egy hangoskodva tolakodó család, meg sem kérdezték, hogy bejöhetnek-e a területünkre, úgy csináltak, mintha nem is sejtenék, hogy azért állok ott, hogy a szeretteimnek õrizzem a helyet. Nem mondhattam nekik, hogy “bocsi, de elõbb voltam itt, ez a hó már foglalt”, így mire átért a családom, mindent laposra tapostak, sõt, hosszútávra rendezkedtek be, és míg a nõ pokrócot húzott elõ valahonnan, a hóra terítette és kipakolta a piknikhez valót, addig az apuka és a gyerekek

Hírek Izraelbõl | 2015/03 5/03

2299

Impresszum HÍREK IZRAELBÕL

giccsesen havas háttérrel fotózgatták egymást, és ostoba módon, mintha csak az õ érdemük lenne mutogatták a marokrafogott havat a kamera elõtt (valahogy úgy, mint a beképzelt mesterhorgászok, mikor különlegesen nagy halat fognak).

Mire visszamentünk az út másik oldalára, egy hatalmas iskolabusz parkolt a kocsink mellé, és a kismillió gyerekláb

két perc alatt letiporta a még itt-ott fellelhetõ hógolyózható havat, de nem volt mit tennünk, be kellett érnünk ezzel, ezt a nyomott havat használtuk a hócsatához. A kábé húsz percig tartó hógolyózás alatt fényképeztem vagy hatszáz képet, plusz Magi vagy háromszázat. Egy sem lett jó, mert kapkodtunk. Arra lettem figyelmes, hogy ha véletlenül fejendobtam egy arabot hógolyóval, nevetve visszadobott kedves, kulturált módon, éreztem, hogy szeretet van közöttünk, és arra gondoltam, hogy ha több hó hullana errefelé, már rég alúírtuk volna a tartós békeszerzõdést. Rájöttem, hogy a közelkeleti válság nem vallási, vagy nemzetiségi, hanem meteorológiai ala-

ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ, 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: +361 236 08 96 KÖSZÖNJÜK, HOGY ADOMÁNYÁVAL TÁMOGATJA AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ MUNKÁJÁT!

pokon nyugszik, és ha egyetemista lennék, kapásból ezt a témát választanám a szakdolgozatomhoz. Egy – a kevés hóból eredõ – buta szokás itt, hogy az emberek hóembereket építenek az autóik orrára, és úgy közlekednek együgyû módon az utakon. Mi, az Európából érkezettek kicsit lenézzük az ilyesfajta viselkedést, gõgösen fent hordjuk az orrunkat, és pökhendien dicsekszünk fûnek-fának, hogy odaát a hó teljesen megszokott volt, és annyit szánkóztunk, amennyit csak akartunk. Igaz, mi is építettünk hóembert a kocsinkra, de csak a gyerekek kedvéért, bár õk váltig állították, hogy nekik nem kell hóember, meg hogy mit hülyéskedünk, ne gyerekeskedjünk már, de kicsit hosszúra nyúló vita után meggyõztük õket, hogy tök vagány lesz, ha hóval hajtunk be az utcánkba, és a szomszédok szája majd jól tátva marad az irigységtõl. Hazafelé a szembejövõ autókból lelkesen mosolyogtak ránk, én meg olyasmit intettem feléjük, hogy “Igyekezzetek, mert mire odaértek, mind elolvad!” Bár nagyon nyomtam a gázt, hogy idõben hazajussunk, de mire leértünk a hegyrõl, semmi nem maradt a hóemberünkbõl. A szomszédoknak meg hiába meséltük, hogy igazi hóban hemperegtünk, vagy elhitték, vagy nem. Attól tartok, hogy úgy kezelték a történetünket, mint a helyi öregek éjszakai hóról szóló legendáját.

Nem baj, vigasztaltam a gyerekeket (bár valójában csak én búslakodtam), majd ha nagyok lesztek, és ismét hó közelében leszünk, óriási hóembert építünk, hogy kitartson. ∎

FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés: 8400,-Ft+ postaköltség Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 10:00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:30-tól 17:00 óráig fogad telefonhívásokat.

A hónap fotója

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl facebook.com/hirek.izraelbol

30 Hírek Izraelbõl | 2015/03

Látogatás többek között: Betlehem, Jeruzsálem, Haifa, Genezáreti-tó, Tabgha, En Gev, Kána, Safed...

+REPÜLÕJEGY

Bõvebb információ a Misszió elérhetõségein! ` Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalommal együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia helyszínének jobb megismerése.

Éjféli Kiáltás Misszió

www.ejfelikialtas.hu 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

V. Nemzetközi Izrael konferencia Budapesten a Dunán 2015. július 18.

Regisztrálj már most!

Levélben: 1135 Bp, Palóc u. 2.

Emailben: ejfel@t-online.hu Interneten: www.ejfelikialtas.hu Telefonon:+36 1 3500 343 Gazdag zenei program! Ára: 720,-Ft

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ! 2000,- Ft/fõ +Étkezési hozzájárulás: 500,-Ft/fõ

www.ejfelikialtas.hu