Hírek izraelböl magazin 2015 07

HÍREK

2015 július / 5775

Nr.

07

www.hirekizraelbol.hu

n e b t e z e v ö i a A Gáz tombol a hatalmi harc

Norberth Lieth

Messiási fény Izrael sötétjében

A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ára: 750,- Ft + postaköltség

Vajs Tibor

Izrael egy nép történelmi panorámája A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

atják és elvit vitatták, ldjéhez.

Sokan el p jogát ősei fö yekezig né ma is e idók mindig is ek a zs k a helyn et az Noha a na an i ők dozn tek fára ova szétszórta feledah m se ha jólétén, so Jenyítés, ldről és isteni fe Szentfö omeg a az egyk keztek ívében «Amimről, sz lyével: ruzsále he lt hű lak ly tt ri Szenté n folyói melle nd go ollo kor Babi nk, ha a Sionra ezem tu dk tunk, sír «Ha megfele n meg ljo (...) nu ». bé nk tu m, ruzsále ragadjon rólad, Je m! Nyelvem ze lékezem a jobb ke z, ha nem em tartom et mhe zsálem az ínye ru Je tárok nem k!» Zsol ne rád, ha öm öröm legfőbb 6. vers.

51; 7, 13

Ára: 900,-Ft + postaköltség

58

M.sz.: 300

Norberth Lieth

A zsidó állam

a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750,- Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc u. 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

10

4

26

Címlapon A Gázai-övezetben tombol a hatalmi harc POLITIKA

6

Rövid jelentések

8

Netanjahu veszélyeztetett koalíciója

10

Egy atom-megállapodás félelmetes következményeis

11

A BDS igazi arca Társadalom

12

Rövid jelentések

14

Erõfeszítések a zsidó szombati nyugalom betartásáért

15

Skandináv zsidók Tel Avivban vásárolnak lakásokat

16

Az izraeli-palesztin konfliktus gyökerei

18

Problémák az izraeli társadalomban Bibliai földrajz

20

Kié ez a föld Társadalom

24

Rövid jelentések

26

Gyümölccsel legyõzni a koleszterint

27

A modern korban megismétlõdhet-e a kultúrák hanyatlása?

29

BIBLIA: Isten hét ígérete Izrael számára

Az egyre inkább úgy van, hogy az ember az ún. «politikai korrektség» kedvéért nem mondhatja ki az igazságot. Ez különösen érvényes a különbözõ vallások közti viszonyban. Bizonyos mértékig persze érvényesül a kölcsönös tisztelet, de ha a nyilvánvaló tényeket nem nevezhetjük a nevükön, akkor az egymás közti kapcsolat riasztó stádiumba kerülhet.

Ha például a Korán azt mondja, hogy nem Jézus Krisztus volt az, aki a kereszten meghalt, hanem valaki más, aki hasonlított Õhozzá, akkor ez a kijelentés teljesen ellentétben áll az Újszövetséggel és a keresztyén hit egyik legfontosabb alapigazságával.

Az iszlám egyik legfontosabb ünnepnapja az ún. «áldozati ünnep», amikor arról emlékeznek meg, hogy Isten próbára tette Ábrahám hitét, és azt követelte tõle, hogy fiát, Izmáelt áldozza fel. Az Ószövetség itt azt mondja, hogy Izsák volt az, és nem Izmáel. Egyébként a Korán nem említi a nevét, hanem csak a fiáról beszél, de ettõl függetlenül az iszlám ma azt állítja, hogy a fiú nem Izsák, hanem Izmáel volt. Itt is az Ószövetség egy alapigazságáról van szó, aminek a mai iszlám ellentmond.

Ez csupán két ízelítõ, melyek azt mutatják, hogy a Korán és az iszlám sokszor ellentétben áll a Bibliával. Aggodalomra adhat okot, ha Isten igéjének egy prédikátora nem állhat ki egyértelmûen a bibliai igazságok mellett anélkül, hogy ne kockáztatná kiszorítását hivatali pozícióiból – különösen, ha azok politikai jellegûek –, amint az nemrég Rainer Wagnerrel, egy németországi prédikátorral történt.

A zsidósághoz fûzõdõ viszonyban is kívánatos ma az ún. «politikailag korrekt» magatartás, mármint, hogy bizonyos dolgokat nem mond ki az ember. Amikor sok évvel ezelõtt megkérdezték tõlem, hogy tudom-e, honnan származik az antiszemitizmus, hogy Istennek van egy terve az Õ népével, Izraellel, és Isten ellenlábasa, a Sátán, ezt a tervet állandóan meg akarja hiúsítani, Erre ezt a választ kaptam: «Nem, az antiszemitizmus az Újszövetségbõl jön, olvastam errõl!»

Bizonyos, hogy az Újszövetség tesz olyan kijelentéseket, amelyek a zsidóknak esetleg nem tetszenek, és vannak olyan követelések zsidó részrõl, hogy az Újszövetséget cenzúrázni kellene.

De amennyiben ezt így nézzük, akkor az Ószövetség sokkal «antiszemitább». Ha például a 3Móz 26-ot, az 5Móz 28 - 32 igeverseket vagy a próféták figyelmeztetéseit vesszük szemügyre, akkor azt kell mondanunk, hogy az Ószövetség sokkal «zsidóellenesebb», mint az Újszövetség. Ott a végtelenségig lehetne cenzúrázni.

Egy valami tényleg elgondolkodtató, mégpedig, hogy Isten igéjének igazságait egyre inkább elbagatelizálják, és egyre kevésbé érdeklõdnek iránta. Pál az Úr Jézus visszajövetelének idejére való tekintettel jelentette ki, hogy az emberek felhagynak az igazság szeretetével (2Thessz 2,7-10), majd ezt írja: «Ezért szolgáltatja ki õket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak» (11. v).

Talán nem ez az, ami már ma is folyamatban van? Az ember Isten Szavának igazságát tudatosan tolja félre, és a saját maga által összetákolt igazságot helyezi elõtérbe. A legvilágosabban az egynemûek házasságának kérdésében válik ez láthatóvá, amit ma állami és vallási oldalról is legalizálnak – és jaj annak, aki ez ellen bármit is szól.

Számunkra, akik hiszünk az Írás igazságában, annál is nagyobb jelentõséggel bír a 2Pt 1,19 kijelentése tekintettel Isten Szavának ily módon való megkérdõjelezésére: «Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben.»

Az Õ tökéletesen megbízható igéjéhez ragaszkodva, üdvözöl Benneteket szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2015/07

3

Címlapon

Címlapon

A Gázai-övezetben c r a h i m l a t a h tombol a

4

Hírek Izraelbõl | 2015/07

Címlapon

A

A Közel-Keleten négy év óta felfordulás van. Minden mozgásba lendült – és bizonyos, hogy nem jó irányba. Úgy tûnik, az egész régió káoszba süllyed. A Gázai-övezetben sincs nyugalom, de ott még káosz nem tört ki, jóllehet a helyzet kiélezõdött. Egy ideje már a Hamasz politikai és katonai hatalma inogni látszik. A Gázai-övezet földrajzilag átlátható terület. Eddig a hatalmi struktúra aránylag rendezettnek volt mondható. Itt nem tombolnak fegyveres hatalmi erõpróbák, mint Irakban, Szíriában, vagy legújabban Jemenben. Ezekben az országokban elkeseredett küzdelem folyik a különbözõ iszlám áramlatok között. A Gázai-övezetben is megvannak ezek az irányzatok, és következésképpen elõfordulnak konfrontációk, mindenesetre közel sem olyan drámai mértékben, mint a fent nevezett országokban. A Gázai-övezetben a vezetõ csoport a Hamasz, amely ellenõrzése alatt tartja a helyzetet, ám az izraeli hírszerzõ szolgálat ismeretei szerint nem sok esélye van annak, hogy ez sokáig így is mard. Ez Izraelnek nagy aggodalmat okoz, mivel abban érdekelt, hogy a déli határon nyugalom legyen, ami azt jelenti – bármennyire is abszurd módon hangzik –, hogy inkább a Hamasz, mint valaki más kerüljön hatalomra.

A helyzet a Gázai-övezetben komplikált. A Hamasz az iszlám szunnita ágának radikális szervezete. Káosz tekintetében nem szükséges más csoportosulások után nézni, a Hamasz berkein belül ugyanis szintén hatalmi harc dúl. A szervezet politikai és katonai szárnya küzd egymással. A politikai szárny szívesen közeledne a szunnita Szaúd-Arábiához. Ezt vallási-ideológiai okokból tenné, meg azért is, hogy a Gázai-övezet és egyben saját maga számára ajtót nyisson a világra. Új utakat keresnek, hogy nagyobb formátumú terrorszervezetekhez csatlakozzanak. A Hamasz katonai szárnya, az Izadin-el-Kas�szam brigádok, ezzel szemben más, lényegesebb célt követnek: háborút viselni Izrael ellen.

A Hamasz katonai szárnya felelõs a terroralagutak kiépítéséért. Ez a szárny még mûködtet kiképzõtáboro-

kat, támogat terrorsejteket külföldön is. Nemrég vált ismertté, hogy a Hamasz katonai szárnya Malajziában is tart fent kiképzõtábort, ahol a palesztinokat fegyverforgatásra és terrorista harcmodorra képzik ki. Továbbá az izraeli titkosszolgálat arról is tud, hogy a Hamasz katonai szárnya egy parancsnoki központot Törökországban is mûködtet. Az ilyen tevékenységek nagyon sok pénzbe kerülnek.

A pénzforrás Irán. A Hamaszon belül már egy ideje egyre nagyobbak a feszültségek. Ehhez a legutóbbi háborúnak is köze van. A Hamasz egyik része sikerként állítja be a háborút, a másik fele nagymértékben elégedetlen. Így aztán a szervezeten belül nincs nyugalom, ami azonban nem olyan komoly, hogy szakítópróbához vezetne.

A Hamasz nagyon pontosan tudja: Ha valóban nyíltan veszekszenek, nagyszerû esélyt kínálnak a sikerre azoknak az erõknek, melyek a Hamasz hatalmi pozícióját kívülrõl támadják. A Hamasz már jó ideje birkózik politikai szinten egy másik radikális szervezettel, mely szintén a szunnita áramlathoz tartozik. Az iszlamista szalafistákról van szó, akiket az Iszlám Állam nevû terroregyesüléssel lehet azonosítani. Úgy tûnik, hogy ez a szervezet a Gázai-övezetben egyre több követõre talál. Hogy ez a szervezet ne erõsödjön, a Hamasz nemrég tucat számra tartóztatott le vezetõket, és lerombolt egy mecsetet, amely a szalafisták központi helyének számított. Feleletként erre a szalafisták mozsárágyúkkal lõtték többek között a Hamasz egyik kiképzõtáborát. Ez csak a kezdet volt, fenyegetõztek a még szabadlábon lévõ szervezeti vezetõk.

Feltehetõleg a Hamasz fellélegezhetne, ha ez volna az egyetlen problémája. A Gázai-övezetben azonban ennél sokkal «kacifántosabb» a helyzet.

Egy ideje már ugyanis egyre inkább szót kér egy másik radikális iszlám szervezet is, amely a síita szárnyhoz tartozik. Ez az A-Szabrin elnevezésû szervezõdés ideológiailag Iránhoz áll közel, és onnan átfogó «adományokhoz» jut. Ez a szervezet, melynek neve magyarul «Türelem», és túlnyomórészt jótékonysági szervezetként

mûködött, egy ideje politikai szándékait is kifejezésre juttatta, de a katonai aktivitás sincs ellenére, egyelõre azonban ott még nem tart. Szószólóik mindenekelõtt a palesztin médiában jelentkeznek, hogy elítéljék a szaúd-arábiai támadásokat Jemen ellen, és hogy Irán ottani aktivitását igazolják. Az A-Szabrin, hasonló infrastruktúrával rendelkezik, mint a dél-libanoni Hezbollah, idõközben pedig a médiában már Egyiptomot is ostorozza. Mindez történik aközben, hogy a Hamasz továbbra is a hatalom kormányrúdjánál ül, és közösen más szervezetekkel, amelyek ki nem állhatják egymást, Irántól kapja a pénzt.

Izrael nagyon pontosan szemmel tartja ezeket a folyamatokat. Azt bizonyosan nem szükséges magyarázni, hogy Izrael a Gázai-övezet belsõ fejleményeit növekvõ aggodalommal figyeli. Bármilyen abszurd módon is hangzik, de Izrael azt támogatná, hogy a Hamasz maradjon hatalmon.

«Egyikünk sem boldog a Hamasztól, de jelenleg a Hamasz kezében van a gyeplõ, és õszintén szólva, ha az ember körülnéz, ez a kisebbik rossz», mondta nemrég az IDF déli parancsnokságáról Sammy Turgeman tábornok. «Más szervezetek közül egyik sem lenne abban a helyzetben, hogy átvegye a gyeplõt. Ez káoszt jelentene. Akkor az is elõfordulhatna, hogy Izraelnek és hadseregének nem lenne más választása, minthogy rendet teremtsen.» Turgeman tábornok ezzel kapcsolatban a következõ nézeten van: «Izrael elkötelezett, hogy üdvözölje a jelenlegi státuszt. Végtére is nyugalom van. A nyugalomra kell törekednünk, és e nyugalom megõrzése érdekében azt is számításba kell vennünk, hogy idõrõl idõre erõszakos összetûzések is elõfordulhatnak. E tekintetben ne legyenek illúzióink.

Mégis úgy gondolom – miután a múlt nyáron már egy háborút megvívtunk – talán hosszabb ideig élvezhetjük a nyugalmat.» Hozzáfûzendõ, hogy a Gázai-övezetben zajló belsõ erõpróbák már néhány alkalommal odavezettek, hogy Izraelt rakétatámadások érték – hiszen mi is lenne ennél jobb az iszlámisták számára, hogy demonstrálhassák hatalmukat …

Zwi Lidar Hírek Izraelbõl | 2015/07

5

PolitikA

Erdogan Jeruzsálem iszlám általi elfoglalásáról álmodozik

Netanjahu benne van a politikai Top 100-ban

Miközben Törökországban százezrek ünnepelték Konstantinápoly egykori bevételét, Erdogan török államelnök lelkendezve mondott beszédet,

Izrael újraválasztott miniszterelnökét, Netanjahut a Time Magazin ismét besorolta a világ 100 legbefolyásosabb politikusa közé. Személyét a volt miniszterelnök, Ehud Barak jellemezte, aki alatt Bibi fiatal tisztként szolgált. Õ céltudatos és éleslátású, és alapjában véve «helyesen ítéli meg Iránt és Izrael kockázatos szomszédait». Barak mindenesetre a régi-új kormányfõ iránti kritikával se takarékoskodott.

AN∎

adta hírül Deniz Yücel a welt.de oldalán. Többek között ezt

mondta: «A hódítást Szaladin szultánnak hívják, ami annyit jelent, hogy Jeruzsálem felett ismét az iszlám zászlaja leng majd.» NAI ∎

Argentína A Hezbollah a legnagyobb veszély kártalanítja az egykori merénylet Izraelre nézve Az izraeli vezetés véleménye szerint a Hezzsidó áldozatait bollah milíciák jelentik Izrael számára a legnagyobb regionális veszélyt. Miután az izraeli egységek megakadályozták egy szíriai fegyverszállítmány eljuttatását a Hezbollahhoz, a milíciák robbanószerkezetet telepített az izraeli határ közelébe. Ezzel az adok-kapok legutóbbi fordulója lezárult, de tudni lehetett: A Hezbollah gyakran heteket, akár hónapokat is kész várni az alkalmas pillanatra, hogy bosszút álljon, így Izraelnek készen kell állnia.

AN∎

1994-ben került sor az argentínai Buenos Airesben lévõ Zsidó Közösségi Centrum elleni támadásra, melyben 85 ember halt meg, és 300-an megsebesültek. Több mint két évtizeddel késõbb az argentin kormány a hátramaradottaknak és a sebesülteknek végre jóváhagyott egy anyagi kompenzációt, ami hasonló mértékû, mint amit az argentin katonai diktatúra áldozatai kaphattak.

AN∎

Angoltanfolyam Izrael új parlamenti képviselõinek Miután letették hivatali esküjüket, 50 kneszet-képviselõnek kellett részt vennie a: Miként fejezzem ki magam megfelelõ módon angolul? címmel meghirdetett gyorstalpaló kurzuson. A tanfolyam alatt a képviselõk megismerkedhettek a legfontosabb nyelvtani szabályokkal, de kaptak tippeket is, hogy a különbözõ interjúk során miként vegyék a nyelvi akadályokat. Ilyen tanfolyamot már egy ideje kínálnak a képviselõknek.

AN∎

6

Hírek Izraelbõl | 2015/07

Jimmy Carter Izrael ellenes viselkedése Az egykori amerikai elnök, Jimmy Carter ismét egy gázai utazást tervezett, jóllehet ott néhány éve csak az izraeli hírszerzésnek köszönhetõen menekült meg egy merénylettõl. Szeretett volna egy kis kitérõt is tenni Izraelbe, de Netanjahu miniszterelnök és Rivlin államelnök nem egyezett bele a találkozóba. Az ok: Carter az egekig magasztalja a Hamasz «béketörekvéseit», miközben Izraelt háborús uszítással vádolja.

Végül Carter az egész közel-keleti látogatást lemondta.

AN∎

Tuvia Gelbard

Netanjahu drága az adófizetõknek

Élet a terror árnyékában

Netanjahu nemcsak az új koalíciós megállapodás miatt az a kormányfõ, aki túl sokba fod kerülni az adófizetõknek. Újraválasztását követõen derült ki, hogy csupán két külföldi útja – hogy beszédet mondjon az amerikai kongresszuson, és hogy részt vegyen a párizsi gyászmenetben – 9,3 millió sékelt (2,2 millió euró) emésztett fel.

AN∎

Ára: 1 000,-Ft +postaköltség

A Hamasz nyerte a diákválasztást A Hamasz lett a gyõztese a ramallahi Bir Zait fõiskola diákparlamentjének választásán. A megfigyelõk ismét biztosak abban, hogy itt többnyire nem ennek az iszlámista szervezetnek radikális céljait támogató kiállásról van szó, hanem sokkal inkább a Fatah politikai állóvize elleni tiltakozásról.

AN∎

Az iszlám fundamentalizmus gyorsan terjed szerte a világon. Ez az iszlám teljes mértékben különbözik Mohamed iszlám vallásától, ami toleranciát és nyitottságot hirdetett. Ez az iszlám a szélsõségekbõl nyer értelmet, a dzsihádon, a gyûlöleten, háborúzáson alapszik, mindenki ellen irányul (akár zsidó akár keresztény). Mindenkinek meg kell halnia, aki nem muszlim, mert tisztátalan.

Lehetséges, hogy Izrael népe jelenti az utolsó mentsvárat az e fajta iszlám terjedésével szemben, nem csak Izraelben, hanem az egész világon. Nagyon nehéz körülmények között élnek, mégis õk még építenek és alkotnak, míg mások halált és pusztulást hoznak.

Wim Malgo

144 000 + 2 tanú Kik azok?

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Ára: 1250,-Ft + postaköltség

AN ∎

Újszövetségi kommentár

+ postaköltség

Ára: 5500,-Ft

+ postaköltség

Az Izrael és az USA közti válság kiélezõdni látszik, és túlmegy a két kormányfõ személyes ellenszenvén.

Nemcsak Izraelben aggódnak sokan emiatt, a legújabb anmerikai közvélemény-kutatás ugyanis kimutatta: Az amerikai polgárok 67 százalékának az a meglátása, hogy Obamának Izrael mögé kellene állnia, és támogatnia kellene a zsidó államot. Mindössze 20 százalék áll Obama mellett.

Ószövetségi kommentár

Ára: 5500,-Ft

Aggodalom az izraeli-amerikai viszony miatt

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu;(061) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2015/07

7

PolitikA

61 59 Új kormány

Koalíció

Ellenzék

Netanjahu veszélyeztetett koalíciója

J

34, 61 és 59: Ezek a számok, amelyek végül is meghatározzák, meddig maradhat Izrael új kormánya a hatalomban.

Jeruzsálem – Az új kormány felállítása után pillanatnyilag kevésbé a kormányzásról van szó, hanem inkább a túlélésrõl. A kérdés: Meddig fog Netanjahu egy különbözõ pártokból és ideológiai irányzatokból álló koalícióval hatalmon maradni, ami mindössze 61 képviselõbõl áll? A 61 hely a 120 fõs parlamentben azt jelenti, hogy az ellenzék soraiban 59 fõ ül. Az a többség, amivel Netanjahu kormányozhat, meglehetõsen szerény. A koalícióban csupán két képviselõ legkisebb ellenállása is elegendõ ahhoz, hogy Netanjahunak komoly problémái legyenek.

Az is kérdéses, hogy Netanjahu, aki az õ Likud pártjával szokatlanul erõsen került ki gyõztesként a választási küzdelembõl, egyáltalán hogyan szeretne kormányozni. Õ azoknak a képviselõknek, akik õt többséghez segítették, semmit sem vághat majd a fejükhöz. Sõt: igazodnia kell a pillanatnyi hangulatukhoz, hogy el ne pártoljanak tõle. Azt is szem elõtt kell tartania, hogy a koalíciós asztalnál a pártok különbözõ célokkal foglalnak helyet,

8

Hírek Izraelbõl | 2015/07

így aztán minden egyes szavazásnál reszkethet.

Ezek nem elképzelt forgatókönyvek, hanem ezek már a koalíciós tárgyalásokon nyilvánvalóvá váltak. Netanjahu 34 mandátummal rendelkezik, így a kneszet legerõsebb pártja. A blokkok választások utáni kiértékelését követõen világossá vált, hogy a jobboldal és közvetlen szövetségesei 67 mandátumukkal csekély többséghez jutottak. Ám Netanjahu választási gyõzelme, valamint a jobb konzervatív és vallásos blokk sikerei miatt kitört eufória gyorsan elillant. Netanjahunak kemény tárgyalásokat kellett folytatnia, hogy koalícióját összerakhassa. A rendelkezésére állott idõt a végsõkig kihasználta, és így is majdnem csõdöt mondott.

Mindössze 48 órával a kormányalakítási határidõ lejárta elõtt Avigdor Liberman az õ Jisrael Beteinu pártjával kiugrott az egyezkedésbõl. Ezzel Netanjahunak hat képviselõ az utolsó pillanatban mutatott fel piros lapot. Ez egyfajta bosszú volt, amit Liberman Netanjahu ellen forralt.

Liberman nem boldog amiatt, hogy az ultra-ortodox pártok részt vesznek a koalícióban. Éppen neki tett Netanjahu nagy engedményeket olyan kényes kérdések tekintetében, mint az ultra-ortodoxok a hadseregben és a munkaerõ piacra be nem integrálódott kegyes családok anyagi támogatásának korlátozása. Így a következõ hetekben az elõzõ kormány által hozott döntéseket, melyekben Liberman is részes volt, visszavonják. Liberman szerepe ezen a ponton véget ért.

Libermannak az utolsó percben történt kiugrása oda vezetett, hogy valóságos végkiárusításra került sor. A szorult helyzetbe került Netanjahunak nemhogy engednie kellett számos követelésnek, hanem – szabályszerûen térdre kényszerülve – minden vele szemben támasztott igényt teljesítenie kellett ahhoz, hogy végre összeállíthassa koalícióját, és megmaradhasson miniszterelnöki hivatalában.

E helyzet miatt sok fontos és befolyásos poszt felosztására került sor a koalíciós partnerek között. A Likud néhány képvi-

PolitikA

A játszma a felállott kormány ellenére tulajdonképpen még mindig nyílt selõje is tárca nélkül maradt. Jóllehet a Likud a legerõsebb pártként került ki a választásból, a fontos tárcák mégis másokhoz kerültek. Ez kellõképpen nyomottá tette a párton belüli hangulatot.

A Likudnál azért biztosak abban, hogy Netanjahu képes lesz hatalmon maradni.

A háttérben hallani hangokat, amelyek a koalíció kibõvítésérõl szólnak. Ez tûnik az egyik leglényegesebb taktikai oknak arra nézve, hogy Netanjahu miért nem töltötte be eddig a külügyminiszteri posztot.

Ez nagy presztízsû ütõkártya lehet arra, hogy például Herzogot és Livneh-t hozza a fedélzetre a Cionista Unióval. Egyesek úgy hiszik, hogy Netanjahu egészen más okok miatt is ebbe az irányba gondolkodik, nevezetesen a nemzetközi és biztonságpolitikai helyzetre való tekintettel.

Herzog már egyszer kifejtette a véleményét a helyzetrõl. A választási eredmény neki és pártjának meglehetõsen frusztráló volt, és a koalíció összeállítása is szálka a szemében. «Ez egy rossz kormány. Nem vennék részt benne, és fõleg

Likud volt az, amely az országot egy új korszakba vezette, amikor elõrehaladtak az Egyiptommal folytatott tárgyalások, és még béke-megállapodás is lett belõle.

Vajon Netanjahu vérszegény kormánykoalíciója létre fog-e hozni valami hasonlóan úttörõ dolgot? Õ most negyedszer áll egy izraeli kormány élén. Netanjahu minden hájjal megkent politikusnak bizonyult, hisz a legkülönbözõbb válsághelyzetekbõl is kimászott, még ha nem is bravúrosan, de megúszta, és a nyeregben tudott maradni. Azt mindenesetre meg kell jegyezni, hogy õ nem Begin. Jóllehet a Likud Netanjahuval a kneszet-képviselõi helyeinek több mint a negyedét tudhatja magáénak és ezzel a legerõsebb párt, 1977-ben a Likud mindössze 43 mandátummal dicsekedhetett. Ez Beginnek egy teljesen más kiindulópontot kínált koalíciós partnereivel szemben. Netanjahu esetében

nem szeretném eljátszani Netanjahu mentõövének szerepét», jelentette ki. A Likudnál azért hisznek annak lehetõségében, hogy Herzog és Livneh csatlakoznak a kormányhoz. Amint az kiszivárgott, titkos tárgyalások ebbe az irányba mutatnak. Nyilvánosan errõl senki sem szól semmit. Látható próbálkozások vannak arra, hogy elégedetlen ellenzéki pártok tagjait meggyõzzék, fordítsanak hátat pártjaiknak, és hozzanak létre egy kötetlen egyesülést, amely majd csatlakozhatna a kormányhoz. Bár ez elég komplikált, de mégsem lehetetlen, és – mint sok más – az izraeli politikában nem járhatatlan.

Tehát a játszma a felállott kormány ellenére tulajdonképpen még mindig nyílt. Ezek a folyamatok párhuzamot mutatnak az izraeli történelem és politika egyik döntõ eseményével: 1977-ben is a Likud gyõzött Menachem Beginnel az élén a kneszet-választásokon, és szintén összejött egy 61 képviselõbõl álló koalíció. Akármilyen gyenge lábakon is állt ez a koalíció, mégis a Begin vezette

az a helyzet, hogy párttársai közül egyesek haragszanak rá. Ezért sokan azt a nézetet osztják, hogy Izrael Állam 34. kormánya nem fog sokáig fennállni.

ZL∎

Arno Froese

120 kérdés

a bibliai próféciákról Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

T F ,-

1

0 5 2

ég

s lt kö

a st

+po

Hírek Izraelbõl | 2015/07

9

PolitikA

Iráni igények

Egy atom-megállapodás félelmetes következményei Izrael, az Egyesült Államok, továbbá Szaúd-Arábia lesznek a tulajdonképpeni vesztesei egy Iránnal megkötött atomszerzõdésnek.

T

Teherán – A Perzsa-öböl mentén remeg a föld, éppúgy, mint a Közel-kelet többi részén. Az Iránnal kötendõ közeli atom-megállapodás alapjában változtat meg mindent. A régi lojális kapcsolatok robajban és füstfelhõben oldódnak fel. Kipróbált szövetségek esnek szét. Politikai napirendek változnak meg. Csak kevesek profitálhatnak e helyzetbõl. A régióban ebbõl a forgatókönyvbõl sokan sebzetten fognak kikerülni. És még az Egyesült Államok is a vesztesek között lesz.

Csupán egyetlen gyõztes lesz, amely már most gyõzedelmeskedik – Irán. A szankciók feloldása roppant lendületet adott a gazdaságnak, amely tartós módon hozzájárul a rezsim stabilitásához, ezáltal a polgárai elégedettek lesznek.

Ráadásul Irán beengedése az atomhatalmak elõszobájába rendkívüli presztízst jelent, ugyanakkor katonai-stratégiai elõnyt is számára. Egy ilyen megállapodás által Irán regionális szuperhatalommá válik.

Irán síita beállítottságú ország. Jemenben, mely elõnyös geopolitika helyzettel bír, a síita Huthi lázadók törnek hatalomra. A már rég összeomlott Irakban szintén a síiták próbálják megkaparintani a hatalmat. Szíriában pedig az alavita Baschar al-Aszaddal továbbra is olyan uralkodó ül a trónon, akit a síitákkal fennálló szövetség tart hatalmon.

Libanonban úgyszintén a síita Hezbollah milíciák gyakorolják a hatalmat, és diktálják a napirendet az államnak.

10

Hírek Izraelbõl | 2015/07

A vesztesek listája ezzel szemben valamivel hosszabb. Az összes öböl-menti arab ország a szunniták mérsékelt ágához sorolható be. Ez vonatkozik Jordániára és Egyiptomra is. A vesztesek «slágerlistáját» éppen egy olyan hatalom vezeti, amely nem tartozik a régióhoz: az USA. A kompromisszumok, amikbe az amerikai szuperhatalom az egyre erõsödõ Iránnal belemegy, nagyon rossz fényt vet az Obama-kormányra. Mint már korábban, itt is nyilvánvalóvá válik az amerikai adminisztráció gyengesége. Ezzel a szuperhatalom a régióban jelentõs mértékben veszít befolyásából. Ez volt az oka, amiért Obama arra gondolt, hogy az öböl-menti régió vezetõ politikai hatalmait meghívja az USA-ba. De mielõtt a sejkek még ös�szejöttek volna Camp Davidben, Obama további kijelentéssel állt elõ: «A fenyegetés, amellyel az öböl-menti államoknak belülrõl le kell számolniuk, sokkal ros�szabb, mint az, amit Irán jelent.»

A szaúdi király megértette ezt a durva fenyegetést. Jóllehet a meghívást már elõtte elfogadta, 24 órával a találkozó elõtt közölte az amerikaiakkal, hogy mégsem vesz részt az összejövetelen.

Néhány közeli barátja hasonlóan cselekedett, és így végül két kormányfõ jelent meg a «csúcstalálkozón».

Obama vonakodik attól, hogy egy regionális szövetséget építsen fel Iránnal szemben és megelégszik azzal az ígérettel, hogy az öböl-menti országok biztonsága érdekében csúcsminõségû fegyvereket fog szállítani. És mintha még a sebre sót

is szórna, a záró sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az USA katonai együttmûködése nem mehet Irán számlájára. Ezzel az USA alapjában véve saját közel-keleti pozíciójának a végéhez manõverezett. Az öböl-menti államok képviselõi barátságosan mosolyogtak ugyan, de rögvest saját érdekeik bebiztosítása után néztek anélkül, hogy az USA-ra a továbbiakban tekintettel lettek volna.

Amos Jadlin tartalékos tábornok szerint, aki ma a Tel Aviv Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézeténél dolgozik, az USA e politikai vonalának az lesz a következménye, hogy Szaúd-Arábia a jövõben Pakisztán felé fog orientálódni vele keresve az együttmûködést atomkérdésekben. Jadlin továbbá úgy hiszi, hogy Egyiptom és Törökország is így járnak majd el. A Közel-Kelet minden állama elsõsorban saját érdekeit fogja követni anélkül, hogy szövetségeseket keresnének.

Izraelt is az egyik vesztesnek lehet tekinteni. A tervezett megállapodás figyelmen kívül hagyja Izraelnek az iráni atomfegyverkezéssel kapcsolatos aggodalmait. A katonai lépés, amit Izrael már hosszú ideje kilátásba helyezett, elveszítette jelentõségét. Ezen felül Irán megjavult helyzetét erõsíti az Irán-Szíria-Hezbollah tengely hagyományos fenyegetése is, amellyel Izraelnek közvetlenül északi kapujánál kell szembenéznie. Izrael szempontjából a szaúdi nukleáris törekvések is komplikálják a forgatókönyvet a Közel-Keleten, és emelik annak lehetõségét, hogy atomfegyverek illetékte-

PolitikA

len kezekbe kerüljenek. Ezen kívül az öböl-menti országok megsegítésére tett amerikai fegyverszállítmányokról szóló ígéret Izrael bizonyos katonai-stratégiai elõnyét megsemmisítené. És ezzel Izrael nagy dilemma elõtt áll: Egyrészrõl az egyre jobban megerõsödõ Irán állítja teljesen feje tetejére a közel-keleti egyensúlyt, másrészrõl a szaúdiak és az Öböl sejkjeinek felfegyverzése gyengíti az izraeli státuszt.

Obama amerikai elnök legalább egy megnyugtató momentumról gondoskodott: az öböl-menti országok F-35-ös típusú harci gépekre bejelentett vásárlási szándékát elutasította, és ezzel Izrael végre nem járt pórul, mert már 33 ilyen gépe van, melyek darabját 100 millió dollárért szerezte be. A zsidó állam még további 17 darab F-35-öst kap, néhányukat elõnyösebb áron, úgymond az Iránnal létrejövõ megállapodás miatti kártalanításként.

Izraelben politikusok katonai vezetõk és szakértõk õszintén remélik, hogy az USA jobb belátásra jut, és befolyásával a Közel-Keleten nem ás magának is vermet. Idõközben egy régi-új forgatókönyv tûnik lehetségesnek: Egy szorosabb szövetség az Öböl országai, Egyiptom, Jordánia és Izrael között.

Egyszer már egy ilyen szövetséget a palesztinok meghiúsítottak. Jóllehet a közel-keleti káosz egy szuverén palesztin állam témáját partvonalon kívülre vetette, most egy másik nemzetközi játékos gondoskodik arról, hogy az ötlet ne tûnjön el végleg a napirendrõl. Az Európai Unió kitart a tárgyalások újrafelvétele mellett, és további határozott lépéseket vár ez irányban. Ezzel a háttérben egyetlen arab állam sem engedheti meg magának, hogy akármilyen formában is belemenjen egy szövetségbe Izraellel.

Más szóval: Ezzel az EU is lényegesen hozzájárul, hogy a Perzsa-öböl és a Közel-Kelet stabilitása ingatag legyen. ZL

Izrael-gyûlölet

A BDS igazi arca A BDS nemzetközi szervezet, amely az Izrael-bojkott cégtáblája is lehet, ez idõ tájt gyakran kerül a címlapokra. Egy incidens leleplezte igazi szándékait.

S

Sydney – Már rég nem kell a BDS (Bojkott, Tõkeelvonás és Szankciók) szervezet tulajdonképpeni céljain spekulálni, amint azt két ausztrál akadémikus gondolja, akik ezt az egész világ elõtt írásban megfejtették.

A BDS egy nemzetközi kampány, amely 2005 óta folyik, és amely nem palesztin kormányzati szervezetek felhívására indult. A BDS követelési listáján többek között szerepel «az 1967 júniusa óta megszállt arab területek megszállásának és gyarmatosításának befejezése, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is», a telepek feladása és az izraeli határzárak eltávolítása. Ezen felül el kell érni, hogy a palesztin menekültek és utódaik számára biztosítsák a «visszatérési jogot». A BDS felhívásához azóta különbözõ szervezetek, egyesületek és neves személyiségek csatlakoztak.

A követeléseket olvasva úgy tûnik, hogy azok központi témája az izraeli jelenlét Ciszjordániában, valamint a júdeai és samáriai zsidó telep megléte.

A kritikusok mindenesetre a rendszeresen megjelenõ értékeléseikben azt próbálják megmutatni, hogy a mozgalom célja sokat mozdult elõre.

A BDS azt a kritikát, hogy hozzájárulnak Izrael legitimálásának megszüntetéséhez, mindig visszautasítja. Azt a szemrehányást is, hogy a szervezet aláássa az évtizedek óta tartó konszenzust a kétállamiságú megoldás érdekében, állandóan tagadja. De idõközben, amint Philip Mendes professzor és dr. Nick Durenfurth kimutatták, a BDS egyáltalán nem a palesztinok emberi jogainak javításán és az igazságosság érdekében buzgólkodik, hanem azon, hogy az országban egyetlen államként jöhessen létre a palesztin állam. Más szóval: a zsidó állam eltakarítása a cél «egy arab többségû Nagy Palesztina létrehozásának érdekében».

A két ausztrál a következõképpen érvelt: A BDS-nek már csak a palesztinok visszatérési jogának követelése, ha

ezt következetesen átgondoljuk, Izrael megszûnéséhez vezetne. «A palesztin menekülteknek és leszármazottaiknak visszatérése Izraelbe egészen bizonyosan vérontáshoz vezetne, és semmiképpen sem teremtene békét. Egy ilyen forgatókönyv a zsidó lakosság számára elviselhetetlen kisebbséget jelentene, és teljesen ellentmond a kétállamiságú megoldásnak», írják egyik cikkükben, melyben mindenekelõtt egy ausztrál professzor aktivitását taglalják, aki a BDS vehemens támogatója.

A Sydney Egyetem Béke- és Konfliktus-tanulmányok Centrumának professzora, Jake Lynch magatartásán a két cikkíró kimutatja, hogy mennyire képmutató is az állítólag csak az izraeli telepes politika ellen irányuló tevékenység. Lynch professzor, mint a BDS aktivistája ugyanis vonakodott találkozni a jeruzsálemi Héber Egyetem professzorával, Dan Avon professzorral, aki nemrég Ausztráliában járt. Az indok az volt, hogy õ, mint izraeli, egy izraeli fõiskolával áll kapcsolatban. Itt még az is mindegy volt, hogy Avon professzort semmiképpen sem lehet a jobboldallal összefüggésbe hozni, mivel õ az izraeli telepes politikát egyáltalán nem támogatja – épp ellenkezõleg. Az izraeli politológus a tolerancia, a konfliktusok békés megoldásának és Izrael Állam zsidó, valamint arab polgárai egyenlõ jogainak szószólója. Gyakran válik ezért az izraeli jobboldali körök céltáblájává.

A BDS mégis támadást intéz ilyen és más izraeli személyiségek ellen.

Szemrehányásokkal illetik, és rasszistáknak kiáltják ki õket. Köztük neves izraeli békeharcosok is vannak, mint Amos Oz, A. B. Jehoschua és Uri Avnery. Ezzel a BDS leleplezte igazi arcát, véli a két ausztrál: számos izraelit bojkottálnak, mégpedig nemzeti identitásuk alapján, aminek a BDS nézetei szerint már hamarosan nem is kellene léteznie. AN Hírek Izraelbõl | 2015/07

11

Társadalom

Jeruzsálemi szolidaritás az örmény néppel Jeruzsálem óvárosában egy elõre megállapított idõpontban minden harang egyszerre megszólalt.

Minden templom harangja százat kondult az örmény nép iránti szolidaritás kifejezéseként, most van ugyanis a török uralom alatt végrehajtott tömegmészárlás 100. évfordulója. Izrael kb. 5.000 örmény lakost számlál, többségük Jeruzsálemben él. Az Örményországban tartott megemlékezéseken Izrael is képviseltette magát.

AN ∎

Arab tanulók izraeli érettségit akarnak Míg Kelet-Jeruzsálem arab többségû lakossága távolságtartó, sõt ellenséges magatartást tanúsít Izraellel szemben, ami politikai nyilatkozatokban vagy erõszakos cselekedetekben ölt testet, addig az iskolákban ellentétes

trend mutatkozik: Kelet-Jeruzsálem egyre több arab tanulója jelentkezik izraeli érettségi vizsgára, hogy a magasabb standard alapján jobb minõsítést kapjanak, és több eséllyel indulhassanak a továbbképzésben. Ugyanakkor egyre több izraeli arab tanuló teszi le héber nyelvbõl az érettségit.

AN ∎

Amerikai városi önkormányzatok részt vesznek a Jordán-projektben 144 észak-amerikai városi önkormányzat pénzbeli támogatással járul hozzá a Jordán folyó rehabilitációs projektjéhez. A kezdeményezést kiemelkedõ jelentõségûnek minõsítették a «béke és környezetvédelem terén» különös tekintettel arra, hogy a folyó keresztyén keresztelõhelynek számít.

AN∎

Israeli segítség Nepálban Izrael Állam az elsõk között volt, akik Nepálban a földrengés után a helyszínre érkeztek, hogy egy modern eszközökkel jól felszerelt mentõcsapat a betemetettek után kutasson. Ezen kívül az izraeli hadsereg egy tábori kórházat is felépített, amelyben több ezer, a földrengésben megsebesült személyt ápoltak. Életmentõ mûtéteket hajtottak végre, és sok gyermeket segítettek a világra. AN∎

12

Hírek Izraelbõl | 2015/07

Átlagon felüli esõs évszak Kiemelkedõen magas csapadékhozammal járt az idei esõs évszak Izraelben. Több északi és középfekvésû helység a szokásosnál 25 - 40 százalékkal több esõt regisztrált. Különös volt, hogy sok év után Jeruzsálem, Berseba és Sodoma a Holt-tenger déli végén a 2014/2015-ös téli szezonban átlagon fölüli csapadékmennyiséget jegyzett. Az áldásos esõ a Genezáreti tónak is jót tett.

AN∎

Ultra-ortodoxok és a hadkötelezettség A kormányhoz újonnan csatlakozott ultra-ortodox pártok a koalíciós egyezmény keretében elérték, hogy a szigorúan vallásos zsidók hadkötelezettségére vonatkozó szabályozást visszavonják. A felmérések azonban azt mutatják, hogy az ultra-ortodox férfiak, akik már szolgálnak, hálásak azért, hogy szakmai képesítést szerezhetnek a seregben, ami késõbb lehetõvé teszi, hogy családjukat eltartsák. Azoknak a vallásos nõknek száma is növekszik, akik katonai szolgálatra jelentkeznek. AN∎

Társadalom

PA. ki akarja záratni Izraelt a FIFA-ból A Palesztin Autonómiahatóság ismét azon mesterkedik, hogy Izraelt kizárassa a futball világszövetségbõl, a FIFA-ból. Egy évvel ezelõtt hasonló kezdeményezéssel állt elõ. Most a palesztin sportegyesület elnöke, Jibril Rajoub újra forszírozza a dolgot. A PA ugyanis azt sérelmezi, hogy Izrael akadályozza a palesztin futball-tevékenységet.

AN ∎

Új arab vendégházak Észak-Izraelben Különösen az észak-izraeli arab falvakban fordulnak elõ új üzleti kezdeményezések: vendégházak, melyeket asszonyok – muszlimok és keresztyének – üzemeltetnek. A régió életét, valamint kultúrájukat szeretnék a vendégekkel megismertetni, de jobban kiépített turisztikai infrastruktúrát is szeretnének kínálni sok keresztyén helység közelében.

AN∎

Az Izraeli Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki a vatikáni döntéssel kapcsolatban,

Amelyben 2015. június 26-án elismerte hivatalosan a Palesztin Hatóságot (PH), mint államot. Ez az elhamarkodott lépés károsítja a békemegállapodás kilátásait és árt a nemzetközi törekvésnek, amelynek célja meggyõzni a Palesztin Hatóságot, hogy visszatérjen az Izraellel való közvetlen tárgyalásokhoz.

A megállapodás egyoldalú szövegezését is sajnálattal vettük, mert figyelmen kívül hagyja a zsidó nép történelmi jogait Izrael földjén, és a zsidó vallás szent helyeit Jeruzsálemben. Izrael nem fogadja el a megállapodás egyoldalú meghatározásait, amelyek nem veszik figyelembe Izrael alapvetõ érdekeit és a zsidó nép különleges történelmi helyzetét Jeruzsálemben.

Izrael részletesen tanulmányozni fogja a megállapodást, valamint Izrael és a Vatikán közötti jövõbeni együttmûködés következményeit.

Forrás: Izrael Magyarországon

Harc a shabbati pihenõért Jeruzsálemben nagyon szigorúan betartják a szombati pihenõt.

A város lakossága azonban többségében világi beállítottságú, ezért egyetlen szabadnapjukon szeretnének valamihez kezdeni, de autó nélkül nem igazán lehet. A városi tömegközlekedés sem mûködik. Néhány hete magánkezdeményezésre minibuszok közlekednek a város központi részein, a világi lakosság lelkesedésére, a város vallásos lakosai azonban már meghirdették ellenük a harcot.

AN∎

Megnövelték a “Vaskupola” hatékonyságát

A honvédelmi minisztérium és a Ráfáél hadiipari konszern sikeresen befejezték a kísérletek sorozatát, amellyel lényegesen megnövelték az eddig is jól bizonyító «Vaskupola» (Kipát bárzel) rakéta-elhárító rendszer hatékonyságát.

Bejegyezte: Halmos László

Hírek Izraelbõl | 2015/07

13

Társadalom

A régi szövetség ma

Erõfeszítések a zsidó szombati nyugalom betartásáért A zsidók és a pogányok, akik Jézus Krisztusban hisznek, bementek Isten örök szombati nyugalmába (Zsid 4).

A zsidók mind a mai napig azzal próbálkoznak, hogy önerõbõl érjék el ezt a nyugalmat.

J

Jeruzsálem – A zsidóságban a napok este kezdõdnek. A hivatalos pihenõ nap, a shabbat, péntek este kezdõdik, és szombatestig tart. Mivel a zsidó nép a szombati pihenõnapot már az ószövetségi idõktõl kezdve – még a számûzetésben is – megtartotta (2Móz 20;11; 5Móz 6,12-15), a shabbat a zsidóság különleges ismertetõjegye lett.

A vallásos zsidók ezen a napon nemcsak hogy nem dolgoznak, de nem is utaznak. Shabbat napján csak rövid távot tesznek meg, de semmiképpen sem jármûvön. A mindennapi élet nyugalmi állapotba kerül, ami a szigorúan vallásos zsidók esetében azt jelenti, hogy 39 tevékenységi tilalmat tartanak be. Nem írnak, nem érintenek meg pénzt, nem játszanak hangszeren. Munkanapokon a munkájuk során általában alkotó tevékenységet végeznek, valamit létrehoznak, a shabbat napján ez szigorúan tilos. A vallásos zsidók minden házimunkát shabbat elõtt elvégeznek. Még a vécépapírt is darabokra szabják, nehogy shabbat napján valami újat hozzanak létre. A vallásos körökben shabbat napján nem tartanak a házban jégkockát, mert ha elolvad, víz keletkezik belõle, tehát vizet hoz létre.

14

Hírek Izraelbõl | 2015/07

Mivel a vallásos zsidóknak ezen a napon tilos a tûzgyújtás, így nem is fõznek.

Az elektromosság bevezetésével a 19. században ezt a tilalmat kiterjesztették az elektromos készülékek használatára is. Az ultra-ortodox zsidók ezen a napon hûtõszekrényükben kicsavarják a villanyégõt, mert ha kinyitják a hûtõt, felgyullad, tehát fényt és hõt bocsát ki, és az már a «tûzzel» egyenértékû. De a modern idõknek köszönhetõen azért shabbat napján is van meleg étel, mert az elkészített ételeket az ún. shabbat-tálakban tárolják, ezek az elektromos hálózatra csatlakoztatva a kívánt hõmérsékleten tartják az ételt. Forró vizet nagy termoszokból vagy a shabbat-vízforralóból nyernek, amely a hõmérsékletet a kívánt szinten tartja. Következésképp elmondhatjuk, hogy a vallásos zsidók, noha nem használják ezen a napon az elektromos kapcsolókat, az elektromosság elõnyeit mégis kihasználják.

A vallásos háztartásokban az áramkört a shabbat-kapcsoló órához kötik, a liftek automatikusan megállnak minden emeleten, szabad hallókészüléket is használni, feltéve, ha azt a shabbat kezdete elõtt kapcsolták be, és ha egy épületben csak elektromosan mûködtetett ajtón át lehet közlekedni, akkor egy nem zsidó ember után be szabad menni, azzal a feltétellel, hogy az ajtó nyitva maradjon, tehát ne a belépõ zsidó ember okozza a kinyílását.

Az ortodox rabbi-tudósok eddig már sok modern újítással álltak elõ, hogy megoldják a felmerülõ problémákat,

mint például az elektromos készülékek használatát a gyógyászat területén. A megoldások mindig heves vita tárgyát képezték, egyeseket az egekig dicsértek, másokat az ortodox áramlatok elvetettek. Egy ilyen vita tárgyát képezi most Izraelben egy «kóser villanykapcsoló». Ez az újítás, amely lehetõvé teszi a «Halacha» (zsidó vallásos törvénytár) betartásával az elektromosság használatát shabbat napján, amerikai találmány, melyet kifejlesztõi «forradalminak» neveztek. Két aspektus érdekes ezzel kapcsolatban: Nyilvánosságra hozatala után néhány nappal a «Crowdfunding» által elegendõ tõke gyûlt össze, hogy a gyártása megindulhasson, és ráadásul sok vezetõ ortodox rabbi pozitívan nyilatkozott az ötlettel kapcsolatban.

Természetesen a kritika nem maradt el.

Amint mondják, a kivétel erõsíti a szabályt. Ebben az esetben az ún. «Gramma»-szabályról van szó, amely azt a kérdést vizsgálja, hogy valami közvetetten váltódik ki, vagy igazolódik be – ez ugyanis megengedett. A shabbat-kapcsoló és a shabbat-fény esetében is ez a nagy kérdés. Az izraeli Zomet Intézet, mely számtalan ilyen típusú újítással jelentkezett már fõleg a gyógyászat és a biztonság területén, aggodalmának adott hangot, és több olyan, múltbeli újításra hívta fel a figyelmet, melyeket elismert rabbinikus tekintélyek visszautasítottak. Ugyanakkor idõ múlásával igazolódik majd be, hogy ez a kapcsoló valóban «kóser-e».

AN∎

Társadalom

Antiszemitizmus

Skandináv zsidók Tel Avivban vásárolnak lakásokat A skandináv zsidók Izrael felé tekintenek. Az ok: Hazájukban egyre fokozódik az antiszemitizmus.

Egy koppenhágai orvosnõ «Nem akartam visszatekinteni, hogy aztán azt kelljen megállapítanom, hogy úgy bánnak velünk, mint az 1930-as években a németországi zsidókkal.

T

Tel Aviv – Csak idõ kérdése volt. Noha ezek a zsidók a növekvõ antiszemitizmus ellenére hangsúlyozzák, hogy Skandináviát továbbra is hazájuknak tekintik, titokban megnövekedett körükben az izraeli ingatlanok iránti kereslet. Izraeli ügynökök megfigyelték, hogy egy idõ óta egyre több kereslet érkezik Franciaországból, Belgiumból, Angliából és Németországból. Most azonban hasonló a helyzet a skandináv zsidók esetében is: Már nem érzik biztonságban magukat, és minden eshetõségre lehetõségeket keresnek ...

Ehhez az újabb skandináv trendhez az is hozzájárul, hogy ott drasztikus méretekben növekednek a muszlim közösségek. Már rég nem a «szokásos támadásokról» van szó, mint a temetõk vagy zsinagógák meggyalázása, hanem a zsidók nem érzik biztonságban magukat közvetlen környezetük, szomszédságuk körében, akik muszlim beállítottságúak, és úgy látják, nem tanácsos zsidóságukat nyilvánosan is felfedni. Ez jellemzõ például Mal-

mõre és Oslóra. Jóllehet ez egy ideje már így megy, a koppenhágai zsinagóga elleni támadás óta azonban a skandináv zsidó közösség tudatában valami megváltozott. Annak ellenére, hogy a dán kormány kihirdette: «a zsidóság társadalmunk szerves részét képezi», az izraeli ingatlanok iránti egyre növekvõ kereslet az érintettek részérõl mégis azt mutatja, hogy az általános légkör megváltozott. Jóllehet a skandináv zsidók nem feltétlenül szedelõzködnek és indulnak el, Izrael Állam azonban «mint a zsidó nép biztos menedéke» bevonult a tudatukba.

«Rendkívül nagy érdeklõdéssel követjük», mondta el egy ingatlancég tulajdonosa, «a svéd, norvég és dán ügyfeleket, akik lakásvásárlásban vagy esetleg egy bérlakásban érdekeltek, ez teljesen új jelenség. Ezekbõl az országokból eddig még nem voltak zsidó ügyfeleink.» Egy stockholmi zsidó nõ az izraeli sajtónak elmondta: «Itt vagyok, mert az az érzésem, hogy a helyzet nem lesz jobb. Sõt, ellenkezõleg, az antiszemitizmus az utóbbi években egyre növekedett. Az ellenséges lég-

kör nagyon érezhetõvé vált. Hazám zsidó közösségének tagjai közül sokan tekintenek Izrael felé, jóllehet Svédországban születtek.»

Ezt erõsítette meg Shay Falber is, aki a Jewish Agency vezérigazgató helyettese, és a diaszpóra kapcsolatokért felel: «Valóban megváltozott valami a skandináv zsidóság körében.

Még nem beszélhetünk az alija iránt érdeklõdõk számának drámai méreteirõl, azonban ezeknek a zsidó közösségeknek csekély méretét tekintve igen jelentõs azok száma, akik fontolgatják az Izraelbe való kivándorlást.»

Egy koppenhágai orvosnõ már levonta a következtetéseket. Az év eleje óta világossá vált számára, hogy már semmit nem szabad terveznie.

Hazája ugyanis megváltozott. «Nem akartam visszatekinteni, hogy aztán azt kelljen megállapítanom, hogy úgy bánnak velünk, mint az 1930-as években a németországi zsidókkal. Õk akkor azt mondták, hogy annyira rossz nem lesz. Nem szeretnék egy új Holokauszttal riogatni, de mégis úgy gondolom, érdemes Izraelben körülnézni.»

ML∎ Hírek Izraelbõl | 2015/07

15

Társadalom

ÉLET A TERROR ÁRNYÉKÁBAN

F

Az izraeli-palesztin konfliktus gyökerei

«Fölépítelek még, és fölépülsz, Izráel szüze. Fölékesíted még magad, és kézi dobokkal lejtesz táncot a vigadozók közt. Szõlõket ültetsz még Samária hegyein, és akik elültetik, azok fogják szüretelni is» (Jer 31,4-5).

Arielben az egyik turistacsoporttal egy domboldalon álltunk, és Garizim, valamint Ebal hegyeire tekintettünk fel. A távolban Efraim hegyei látszottak. A csoport tagjai lelkesedtek a csodás kilátásért és szünet nélkül fényképeztek.

Egyeseket kíváncsivá tettek a tapasztalt építkezések és az alkotási készség látványa, és csodálkozva kérdezték: «Honnan vettetek ti ezekben az idõkben, amikor nektek ártani és benneteket elpusztítani akarnak, erõt az építkezéshez és alkotó tevékenységhez?»

Az izraeliek, akik a csoport mellett elmentek, nem tudták felfogni, mit csinálnak itt a külföldi turisták, amikor nekünk ég a talaj a lábunk alatt. De a turisták nagyon jól tudták, miért vannak itt. Körülbelül egy nyíllövésnyire onnan, ahol álltunk volt az a hely, ahol egykor egy nép elhívást és ígéretet kapott. Itt, Garizim és Ebal hegyeivel szemben kapta Izráel népe a Torát az ígéret földjének határain belül.

«Ha majd átkeltek a Jordánon arra a földre, amelyet Istened, az ÚR ad neked, állíts fel nagy köveket, és meszeld be azokat. Írd fel rájuk ennek a törvénynek minden igéjét, amikor átkelsz, hogy bemenj arra a földre, amelyet Istened, az ÚR ad neked; a tejjel és mézzel folyó földre, ahogyan megígérte neked az ÚR, atyáid Istene. Amikor átkeltek a Jordánon, állítsátok fel az Ébál hegyén ezeket a köveket… Azután így beszélt Mózes a lévita-papokkal együtt egész Izráelhez: Légy csendben, és halld meg, Izráel! Ezen a napon lettél Istenednek, az ÚRnak népévé» (5.Móz 27,2-4.9). Épp ezen a helyen nyert igazolást e nép õsi magja. És a Tora – nem ennek a földnek a tulajdoni lapja-e? Mit kerestünk volna ezen a darab földön, ha a Tora nem lett

16

Hírek Izraelbõl | 2015/07

volna? Nem része-e minden kõ, minden bokor ebben az országban a mi múltunknak, a mi történelmünknek? A fõ oka, az eszmei alapja a mi ittlétünknek a mi gyökereink. A jelenlegi konfliktus nem e gyökerek körül forog-e?

A turistacsoport nem értette a konfliktus lényegét. Izrael népétõl azt követelik, hogy adja fel gyökereit? Egy részét a gyökereinek?

Errõl nem tárgyaltak Oslóban? De hisz azok, akik az Oslói-egyezmény létrehozták, nem tudták, hogy a Biblia örök, a politika ellenben múlandó? Vakok voltak?

Egy fa vagy egy növény minden ereje a gyökerében rejlik, és egy nép vagy állam esetében sincs ez másként. Sajnos, újólag ismét hallani olyan hangokat, feltételezéseket, melyek szerint a Biblia már idejét múlt. Hogy alapozhatjuk mai életünket az ezelõtt három- négyezer évvel történtekre? Megpróbálunk nem arra hivatkozni, ami a bibliai idõkben történt, hanem az utóbbi száz év eseményeibõl idézünk, hogy megcáfoljuk ezeket a feltételezéseket. Ennek a kivonatnak a következõ címet adhatnánk: «Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni,

mert nincs semmi új a nap alatt» (Préd 1,9).

• 1897 – A Zsidó Kongresszus Bázelben jóváhagyta azt a határozatot, mely szerint Izraelben egy zsidó települést hoznának létre (Erez Izrael).

Theodor Herzl e javaslatát megtárgyalták különbözõ nemzetközi fórumon, és a napirenden maradt.

• 1917 – Balfour-nyilatkozat (Balfour volt a brit külügyminiszter) javasolja egy zsidó település létrehozását Izrael bibliai határain belül, beleértve Ciszjordánia keleti részét is! A nyilatkozatot támogatja az Antant is az elsõ világháborúban, és elnyerte Németország támogatását is (noha nem nyilvánosan).

• 1918 – Faisal, Husszein király fia írásos beleegyezését adta egy zsidó település létrehozásához Izraelben, és elismerte az USA-ba, Félix Frankfurter bíróhoz küldött levelében, hogy ez törvényes kérés.

• 1920 – A Balfour-egyezmény leválasztja Ciszjordániát és Abdullahnak, Faisal testvérének adja.

• 1921 – Kitört az elsõ szervezett intifáda a zsidók ellen az aláírt szerzõdés ellenére.

• 1929 – Lázadás Hebronban, Haifán és Jaffán; nagyon sokan meghalnak, többek között 60 zsidó, akiket Hebronban mészároltak le a mecset prédikátorának hamis információja alapján, aki azt feltételezte, hogy a zsidók a mecsetet akarják lerombolni (mint régen, ma is úgy).

• 1936 - Egy újabb intifáda, mely három évig tartott és kereskedelmi sztrájk kísérte. A brit kormány vizsgáló bizottsága leírta, hogy ezt az intifádát felheccelt arabok kezdeményezték; ez kb. 450 zsidó életébe került. De az arabok között is 2000 körüli

Társadalom

az elesettek száma. Legtöbbjükkel saját embereik végeztek, mert kollaboránsoknak hitték õket, vagy «túlzott mértékletességgel» vádolták õket (mint régen, ma is úgy).

• 1937 – A vizsgáló bizottság Izrael két államra való felosztását javasolta, és a zsidóknak jóval kisebb területet adott, mint amit a Balfouregyezmény megígért. A zsidók elfogadják az ajánlatot, az arabok nem.

• 1937 – A komisszió megvizsgálta az arab menekültek számát, és kiderült, hogy az arab jelentések nagyon túloznak. A menekültek tényleges száma 630. A brit kormány kész nagy pénzösszegekkel támogatni letelepedésüket, de az araboknak ez nem állt érdekükben. Nyilvánvalóan a menekültek kérdését állandó problémává akarták tenni (mint régen, ma is úgy).

• 1947 – Az ENSZ elhatározza Izrael két államra való felosztását. Izrael beleegyezett, míg az arab államok háborúra készültek. Ez a helyzet nagyvonalakban még ma is fennáll, és zsidók ezreinek életét veszélyezteti.

• 1948-1982 – Öt véres háború halottak ezreivel és sebesültek tízezreivel.

Ezek a nemzetközi szerzõdések és megállapodások a 20. század elejétõl, melyek szomszédjainkat érintik. Szeretnénk rámutatni arra, hogy soha, Izrael semmilyen területén nem hoztak létre palesztin államot.

Ahhoz, hogy a népek békésen élhessenek egymás mellett, tisztelniük kell egymás gyökereit. A gyökerekhez hozzátartoznak a hagyományok, a kultúra és az életmód.

Amíg az egyik oldal a másik gyökereit nem tiszteli, nem ismeri el, kétségkívül konfliktus tör ki.

A PA vezetése sem el nem ismeri a zsidó nép gyökereit, sem létezésében nem hisz. A legvehemensebben tagadják a legfontosabb zsidó gyökeret a Templomhegyen Jeruzsálemben. Számukra a Templomhegy «Haram al-Scharif», egy muszlim szenthely, és minden tör-

Térkép az ország felosztásáról

ténet a zsidó Templomról szerintük a cionista propaganda találmánya.

Hogyan gondolhatnánk arra, hogy egy békefolyamat lehetséges, ha a szomszédod gyökereidet el sem ismeri, nemhogy tiszteletben tartaná?

Ha véleménykülönbség adódna a gyökerek egy részérõl, az egyik fél állítaná, hogy nincsenek gyökerek, a másik pedig azt, hogy de, igenis vannak – lehetne valamit kezdeni. De a párbeszéd nem lehetséges, ha az egyik fél kereken kijelenti: «Nem léteznek semmilyen zsidó gyökerek ezen a területen!» más szavakkal a Biblia egy hazugság?!

Világos, csak egyetlen lehetõség adott a békefolyamat elindítására: az érdekelt feleket meg kell tanítani, melyek a részt vevõ népek valóságos gyökerei, és kölcsönösen meg kell tanulniuk tisztelni ezeket. Ezen a módon lehetséges, hogy évek során egy új nemzedék jöjjön létre, amely kölcsönösen többet ismer el egymásnak. És lehetséges, csak lehetséges, hogy sikerül egy valódi békefolyamathoz eljutni. Megtörténik ez idõvel? Meg fogják érteni a mi palesztin szomszédjaink, hogy az ország a Jordántól nyugatra nem az övék?

Azok, akik minket meg akarnak félemlíteni, fenyegetnek is, hogy gyökereinket és atyáink örökségét a béke érdekében feladjuk. Mert hisz egy milliárd muszlim él a világon, és mi lesz, ha egy milliárd muszlim felkel, hogy minket megsemmisítsen? Akik meg akarnak félemlíteni, demográfiai adatokkal fenyegetnek, amelyek azt jósolják, hogy a palesztin lakosság száma 20 éven belül meghaladja az izraeliek számát.

Valóban a demográfiai adatok statisztikailag nézve közelítenek a valósághoz. De fel kell tennünk a kérdést, valóban minden iszlám állam egy emberként vonul hadba ellenünk? Ebben a milliárdban vannak asszonyok, gyerekek, csecsemõk is. Nem látjuk, hogy az országok nagy részének, ahol muszl­imok élnek, kicsi és fejletlen

hadserege van? Nem láttuk, milyen «örömmel segítették» az iszlám államok palesztin testvéreiket katonákkal? És hol maradt Izrael Kõsziklájába vetett hitünk ?

Azt akarjuk ezzel mondani, hogy a statisztikák nem olyan nyugtalanítóak, amíg ragaszkodunk ahhoz a hitünkhöz, hogy ez a mi országunk.

A statisztika akkor kap jelentõséget, ha gyökereinket feladjuk. Évezredeken át a zsidó nép egyedül állt a népek között és megõrizte örökségét. Sok nép és birodalom tûnt el a történelem süllyesztõjében, mert nem voltak elég bölcsek ahhoz, hogy örökségüket megõrizzék; ezalatt a kis létszámú zsidó nép fennmaradt a történelem folyamán, és ez olyan örökségnek köszönhetõ, amilyennel más nép nem rendelkezik.

A legfájóbb az, hogy a zsidó nép elvesztette hitét, abbeli hitét, hogy Isten ezt az országot nekünk és utódainknak ígérte. A hit elvesztése a tájékozódás elvesztését jelenti. A zsidó nép hitbeli fogyatkozásáért a történelem során nehéz büntetést szenvedett el. Jeremiás próféta találóan írja ezt le: «Hallgassatok szavamra, és teljesítsétek mindazt, amit én parancsolok nektek! Akkor népem lesztek, én pedig Istenetek leszek… nekik adom a tejjel és mézzel folyó földet,… Izráel és Júda háza megszegte a szövetséget, melyet õseikkel kötöttem… Veszedelmet hozok rájuk» (Jer 11,4-11).

Az ország és a nép örökségét feladni éppúgy jelent szövetségszegést, mint hitszegést. És ezért büntetés jár.

Tuvia Gelbard részelet a Terror árnyékában címû könyvbõl Hírek Izraelbõl | 2015/07

17

Társadalom

Diszkrimináció

Problémák az izraeli társadalomban Izrael bevándorló ország, ahol sok különbözõ kultúra, mentalitás és hagyomány találkozik egymással.

Egyes közösségek bonyolult, nehézkes beilleszkedési története rámutat az izraeli társadalom egyik érzékeny pontjára.

J

Jeruzsálem – Izraelben legalább 120 nemzet képviselõi élnek. Az izraeli hadsereg statisztikája szerint 2014 újoncai Izrael mellett további 70 országból származnak. Becslések szerint a keleti zsidók – tehát azok, akiknek gyökerei olyan országokba nyúlnak vissza, mit Marokkó, Líbia, Egyiptom, Irán, Irak, Jemen und Törökország – Izrael Állam zsidó lakosságának 42 százalékát teszik ki.

A zsidók másik nagy csoportját az egykori Szovjetunió országaiból származó zsidók alkotják, akiknek létszáma kb. egymillió az ország 8,3 millió polgára közül. Izrael zsidó társadalmában fontos szerepet tölt be további két csoport – nem annyira a számuk, mint inkább a társadalomban betöltött szerepük miatt. Az egyik

ilyen csoportot az askenázi zsidók alkotják, akik Európából származnak (Németországból, Ausztriából, Magyarországról, Romániából, Lengyelországból, stb.). A másik csoportba azok a zsidók tartoznak, akik etiópiai gyökerekkel rendelkeznek, és a kb.

130.000 fõs közösségük a zsidó társadalom legkisebb etnikai csoportját képezi. Így néz ki a mai izraeli zsidó társadalom etnikai összetétele. 1948ban az állam megalapításakor egészen másként festett. Az askenázi zsidóság alkotta a túlnyomó többséget. Az államalapítás elõtti idõkben a társadalom vezetõ személyiségei – legyen szó politikáról, gazdaságról, katonaságról vagy kultúráról – Lengyelországból, Oroszországból és a

42 %

A keleti zsidók Izrael Állam zsidó lakosságának 42 százalékát teszik ki.

130.000

a 8,3 millió állampolgár közül etióp gyökerekkel rendelkezik

18

Hírek Izraelbõl | 2015/07

nyugat-európai államokból származtak. Õk voltak a hangadók, világos ideológiát követtek. Erez Israelben új zsidó közösséget akartak létrehozni, amelynek világosan el kellett különülnie a diaszpóra zsidóságától, amelyet degeneráltnak és parazitának tartottak. A hangadó cionista munkásmozgalom egy ideális «új zsidó személyiség» létrehozására törekedett. A zsidó társadalom megerõsítéséhez és az államalapítás után egy zsidó többségû ország felépítéséhez szükségessé vált a külföldi zsidók bevándorlása. Mivel ez a mozgalom elhatárolódott az «ázsiai kultúrától», az európai zsidók lettek volna az ideális bevándorlók, azonban Európát hamu és törmelék borította, az emberek is szörnyû károkat szenvedtek. A Holokauszt után a cionista vezetõség kénytelen volt megállapítani, hogy a túlélõk nem felelnek meg «az új zsidó személyiség» eszményének. Ez elsõsorban a keleti zsidókra vonatkozott. Az akkori európai beállítottságú cionista vezetõség kitartóan elhatárolódott az arab országokból származó zsidóságtól. Így David Ben-Gurion nem egyszer állapította meg: «Európából jöttünk ide. A gyökereink keletiek, és most oda térünk vissza. De magunkban Európa kultúráját hordozzuk.»

Ez a két csoport (keleti és európai zsidók) alkotta 1948 után a bevándorlók túlnyomó többségét. Sok Holokauszt-túlélõre, még ha nehéz embereknek is tartották õket, úgy tekintettek, mint akik magukban hordozzák «az európai kultúrát». Más volt a helyzet a keleti zsidókkal. Sokakat közülük még ma is súlyosan degradáltaknak tekintenek, és úgy kezelik õket, mint az askenázi estab-

Társadalom

alom vezetõ tti idõkben a társad elõ ás malapít álla Az szágból és a elországból , Oroszor gy Len ei ség lyi mé sze . Õk voltak a mokból származ tak nyugat-európai álla hangadók

lishment a bevándorlás után. A szocialista-centralista kormány elõírta a keleti zsidóknak, hol telepedhetnek le, milyen városokban (félreesõ, vidéki településeken). A tömeges bevándorlás idején pedig gyûjtõtáborokban kellett élniük, gyakran évekig, és elõször csak sátrakban –, miközben Európa zsidó bevándorlóit a nagyvárosok hoteljeiben helyezték el. Ez nagyfokú visszatetszést keltett.

Jóllehet sok idõ telt el azóta, és a keleti zsidók az állam minden területén magas pozíciókba emelkedtek, a társadalmi-gazdasági összkép alapján mégis nyomon követhetõ az állam történelmének ez a nehézkes fejezete. Csak egy példát említsünk: Míg az askenázi zsidók második generációjának 4 százaléka egyetemi végzettségû, addig ez az arány a keleti zsidók esetében 20 százalék. A fiatal orosz bevándorlók közel 40 százalékának van fõiskolai végzettsége, és így nagyszerûen integrálódnak. Az Etiópiából bevándoroltak 18 százaléka mondhatja el ugyanezt.

De sok víz lefolyt azóta a Jordánon. A csoportok identitástudata is

oldódott, és izraeliekként egyedülálló közös identitásjegyeket fejlesztettek ki, és egymás között is házasodtak.

Az egykori megkülönböztetés tövisét, úgy tûnik, már többségében eltávolították, azonban a legutóbbi választási küzdelem egyik égetõ témája mutatta, hogy a régi sebek még nem gyógyultak be. Amikor az askenázi felsõbbség körében kétértelmû és lekicsinylõ megjegyzések hangzottak el, a szellem újra kiszabadult a palackból, és a zsidó társadalom újra megoszlott az egyenlõség, az azonos esélyek, a múlt és a jelen témái mentén.

A választási küzdelem után merült fel a diszkrimináció témája nemzetközi szenzációt keltve. Ugyanis az etióp zsidók egy kis közössége szót kért, az interneten olyan filmet tett közzé, amelyen egy fehérbõrû rendõr minden ok nélkül tettlegesen bántalmazott egy sötétbõrû katonát. Ez a film nagymértékben frusztrálta az etióp közösséget, amely többségében két nagy, államilag irányított bevándorlási program keretében jött az országba (a Mózes program 1984/85ben és a Salamon program 1991-ben).

Noha különbözõ állami és magán kezdeményezések igyekeznek ezt a közösséget támogatni, sajnos nem sok eredménnyel. Továbbra is megfigyelhetõek a nagy kulturális különbségek. Így például egy fiatal újonc elmondta, hogy õ, amint az a hazájában illendõ, feljebbvalója elõtt lesütött szemmel állt meg, úgy hallgatta a hozzá intézett szavakat. A parancsot osztó tiszt azonban ezt tiszteletlen magatartásként értelmezte, és – és már meg is volt a nagy probléma.

Az országban született etiópiai származású zsidók fiatal nemzedékét frusztrálja az össztársadalom magatartása. Bõrük színe miatt kirekesztve érzik magukat. Elégedetlenségüket nemrég az utcára vitték. Tel Avivban nagy tüntetésre került sor, ami erõszakos cselekedetekbe torkollott. Nem sokkal ezután a facebookon megjelent diszkriminációs vád miatt Izraelben egy lakosság-bejelentõ hivatal magas beosztású tisztviselõje öngyilkos lett. Ezzel a diszkrimináció kérdése Izrael Állam zsidó társadalmának egyik legégetõbb vitatémájává vált.

AN∎ Hírek Izraelbõl | 2015/07

19

Társadalom Bibliai földrajz

Az ígéret földje

KIÉ EZ A FÖLD? 3.rész

A három nyugati táj, Galilea, Samária és Júdea

A Galilea

Az ország három nyugati hegyvidéki tája közül a legészakabbra fekvõ a Galileai hegyvidék. Galileát földrajzi szerkezete alapján Alsó- és Felsõ-Galileára osztjuk. Az északi, Felsõ-Galilea a magasabb, vulkanikus eredetû hegyvidék és a még magasabbra emelkedõ Libanon-hegység déli részének tekinthetõ. Az ország határa a bibliai korban is Felsõ-Galileánál ért véget, nem terjedt ki a Libanon-hegységre.

Felsõ-Galileában találhatók az ország legmagasabb hegyei. A Dzsebel Dzsermák - a Józsué harcaiból ismert Hule (vagy Merom)-tó vizeinek közelében - 1200 m magas. «Mindezek a királyok egyesültek, és amikor megérkeztek, közösen ütöttek tábort a Méróm vizénél, hogy harcoljanak Izráel ellen. Akkor ezt mondta az ÚR Józsuénak: Ne félj tõlük, mert holnap ilyenkor Izráelnek adom mindnyájukat halálra sebezve. Vágd át lovaik inát, és gyújtsd fel harci kocsijaikat!

Józsué hirtelen rájuk tört egész hadseregével a Méróm vizénél, és megtámadta õket. Az ÚR pedig Izráel kezébe adta õket. Megverték, és üldözték õket Szídón-Rabbáig és Miszrefót-Májimig, és a Micpe-völgyig kelet felé. Megverték õket, senkit sem hagytak elmenekülni» (Józsué 11,5-8). Itteni hadjáratának célja az egyik legnagyobb kánaáni városnak, Hácornak a meghódítása volt. Ez a

20 Hírek Izraelbõl | 2015/07

terület az ország legcsapadékosabb része. Termékeny völgyei vannak.

Vulkáni eredetû málladéktalaja a szõlõ-, és gyümölcstermesztésnek kedvezett. E lankák gyümölcsösei «királyi csemegéket» kínáltak (1Móz 49,20).

Alsó-Galilea tulajdonképpen dombvidék, ahol termékeny, jól megmunkálható völgyeket találunk. Míg Felsõ-Galilea a Libanon-hegységbe nyúlik át, a Leontész (Litáni) határfolyó völgye felé, addig Alsó-Galilea a Kishon-patak irányába ék alakban húzódik délre. Itt a Zebulon- majd Jezréel (Ezsdrelon)-síksága képez mezõgazdasági mûvelésre alkalmas, jó területet. Josephus Flavius szerint Galilea gazdagsága a leglustább földmûvest is munkára serkentette.

Nagyon termékeny, de rendkívül sok csatát látott alföld. Hadászati szempontból kulcspozícióban volt a Kármel lábánál fekvõ Megiddo városa.

Erre a helyre a Jelenések könyve is utal. A környékén lévõ hegyekkel együtt Har-Megidonnak nevezi (Jel 16,16). Délebbre épült Taanák és Jezréel városa.

A síkság keleti végét a Jordán elõtt a Bibliából jól ismert hegyek zárják le: a kúp alakú Tábor (Bir 4), a Kis-Hermon (Zsolt 89,13), és a Gilboa-hegye, ahol Saul király meghalt (1Sám 31). Alsó-Galileához számítják a Haifai-öbölnél élesen kiszögellõ Kármel-hegyet is. A tengerre

nézõ hegyfok az ország legszebb fekvésû vidéke. Napsütötte lejtõi gazdag szõlõültetvényekkel, kertekkel rendelkeztek már az ókorban is. A Kármel-hegy is mészkõhegy, amelyben sok barlang található.

Az emberi települések számára nélkülözhetetlen feltétel a jó ivóvíz.

A Közel-Keleten mindenütt ez a legnagyobb probléma. Mindkét Galilea gazdag forrásokban, patakokban. Itt van az ókori és a mai Izrael leggazdagabb édesvízkészlete. Az ivóvizet barlangokból kialakított ciszternákban is tárolták. Az esõk, valamint a talaj nedvességmegtartó képessége miatt a föld felszíne az év legnagyobb részében növénytakaróval fedett, és nem kopár, mint Júdeában.

Itt az ószövetségi idõszakban kiterjedt erdõk is voltak.

Kr. e. 722-ben az asszírok fogságba vitték az északi törzseket. A Galileában visszamaradt lakosság összekeveredett az Asszíriából érkezett telepesekkel. A babiloni fogság idején a régi lakossághoz és a telepesekhez arámi, fõníciai és késõbb görög jövevények társultak. A júdeaiak lenézték a galileaiakat (Jn 7,52), mivel azok más népekkel keveredtek (Mt 4,15), és tájszólással beszéltek (Mt 26,69-73).

A bibliai földrajzi nevek közül talán egyik sem olyan gyakori az Újszövetségben, mint Galilea (pl.: Mt 2,22, 3,13,… stb.). A Makkabeusok

BibliaiTUDOMÁNY földrajz

idejében már kevés zsidó lakott Galileában (1Makk 5,14-23).

Az Úr gyakran tartózkodott Galileában. Tanítványainak nagy része is innen származott. Sok adatot találunk Galileáról Josephus Flavius mûveiben, aki a rómaiak elleni felkelést itt szervezte, és e vidéket jól ismerte. 63 zsidó települést említ Galileában A Jordán árkában fekvõ tavak közül a Hule (vagy Merom)-tó (Jós 11,5), vagy mocsár körülbelül 30 km-re van a Jordán három forrásától dél felé. A Genezáret-tavat Galilea tengereként is említi az Újszövetség (Mt 4,18, Lk 5,1). Az Ószövetség ritkán ugyan, de Kinneret-tengernek is nevezi olykor (4Móz 34,11, Józs 13,27).

A Genezáret-taváról (Kineret-tenger) és környékének gazdagságáról Josephus Flavius megejtõen szép szavakkal emlékezik meg. Vize mindenütt édes és kitûnõ ivóvíz, tiszta, mert a partja köves és homokos. A homok megszûri a vizet. A tó vize, noha szabad levegõn van, mégis jéghideg. A tóban többféle hal is megtalálható, amelyeknek színe és íze más, mint más tavakban. A tó mentén terül el az ugyanilyen nevû tartomány, amely természeti szépségekben gazdag és csodálatos. A talaj olyan kövér, hogy minden növény megterem rajta, és a lakosok mindenfajta növényt ültetnek, mivel enyhe az éghajlat. Itt megtalálható a diófa, amely a hûvösebbet szereti, éppen úgy, mint a pálma, amely viszont a hõséget kedveli. Közvetlenül mellettük ott van a fügefa, az olajfa, amelyeknek meg a mérsékelt idõjárás kedvez. Tíz hónapon át egyfolytában terem valamifajta gyümölcs: szõlõ, alma, füge, datolya. A tavon átfolyik a Jordán, amelyet itt egyesek a Nílus egyik erének tartanak.

A Kapernaum közelében lévõ magaslat a Boldog mondások templomával

Megváltónk sokszor választotta igehirdetései és csodatettei helyévé Galileát, így ez a terület az evangéliumi történeteknek gyakori színhelye. Az újszövetségi történetekbõl jól ismert Tibériás e terület központja. Az evangéliumokban emlegetett Genezáret környékén lévõ települések: Magdala, Kapernaum, Betsaida, Korazin. Nem említik az evangéliumok Juliászt, amely a Genezáret felsõ csücskétõl kissé északkeletre feküdt, vagy a Kapernaum és Magdala között fekvõ El-Thabghát.

A Genezáreti-tó és a Földközi-tenger között található Názáret, ettõl nem messze északra Szefforisz, ahol római helyõrség állomásozott.

Mielõtt Tibériást megépítették, Magdala volt a nyugati part legjelentõsebb városa. A Talmud szerint a város adója egy kocsirakományt tett ki. A midrásban található az a hír, hogy a templom függönyének takácsai nyolcvan boltot mondanak magukénak Magdalában. A helység neve a Migdál = torony szóból keletkezett. A városnak Josephus

Flavius szerint 230-330 hajóból álló halászflottája volt.

Máté úgy beszél Kapernaumról, mint Jézus városáról (9,1). Itt lakott András és Péter is, akinek anyósát Jézus meggyógyította (Mk 1, 29-31).

Az Újszövetség sok vámost nevez meg, akik Kapernaumból valók voltak, közülük hívta el Jézus Mátét (Mk 2, 13-17).

Tibériást, Heródes Antipás építette ki fõvárosának Szefforisz helyett a híres amathusi hõforrások mellett.

A negyedes fejedelem Tibérius császárról nevezte el a várost, amelyet hellén stílusban épített, stadionnal, fórummal, akropolisszal és fallal körülvéve. Mivel azonban a város egyik része egy volt temetõre épült, a törvényhez hû zsidók számára ide tilos volt belépni. Josephus Flavius szerint a várost mindenféle jött-ment nép lakja, sok közöttük a galileai és az ide kényszerített jövevény, akiket erõszakkal telepített be Heródes, ámbár a gazdagabb rétegekbõl is sokan költöztek be (kiegészítés: , bár õk) önként.

A babiloni fogságból hazatelepülõk Samáriában és Galileában arám, fõníciai és görög jövevényeket találtak. A fogságból hazatértek idején a «pogányok Galileája» (Mt 4,15), a hithû zsidók számára a borzalmak földjét jelentette. A Makkabeus uralkodók elõször áttelepítették az itt élõ zsidókat Júdeába, majd Alexander Janneusz választás elé állította az itt lakókat: vagy körülmetélkednek, vagy elkobozzák vagyonukat. Zsidó lakosságot telepített be azért, hogy elzsidósítsa Galileát.

Hírek Izraelbõl | 2015/07

21

Bibliai földrajz TUDOMÁNY

Samária A Samáriai-hegyvidéket, Izráel országának középsõ részét Efraim-hegyvidéknek is nevezték. Vízválasztó vonala néhol 15-20 km-re is megközelíti a Jordán völgyét. Északon alacsonyabb dombság, amely csak egy-két pontján éri el az 5-600 m-t. A Kármel-hegye -ahol Illés próféta egyedül küzdött meg a Baál prófétáival (1Kir 18,20-40) - tulajdonképpen határt képez Galilea és Samária között. Dél felé található az Efraim-hegység, ami valamivel magasabb. Két kiemelkedõ csúcsa Sikem város közelében, az Ebál (870 m) és a Garizim (940 m).

A honfoglalás befejeztével ezekrõl a hegyekrõl kiáltották ki a léviták Izráelnek engedelmesség esetén az áldást és engedetlenség esetén az átkot (5Móz 27,11-13). Itt, a Garizim-hegyen építették föl a fogság után kialakuló samáriai zsidó kultusz székhelyét. Erre utalt a samáriai asszony, aki az Úr Jézussal beszélt (Jn 4,20).

Samária városai Bétel, régi kánaáni szentéllyel, Aj, ahol jelentõs harcokat folytatott Józsué, Kirját-Jeárim, az erdõk városa. A Jezréel-síkságról egy hegyi út vezet Samáriába. Ez a terület az ószövetségi korban a tengerpartra nyíló völgyeivel és sok forrásával igen termékeny volt. A keleti, esõárnyékban lévõ oldal meredekebben ereszkedik alá a Jordán-völgye felé, mint a nyugati, ahová a nedves tengeri szél

mélyen behatol. Így ez nem olyan sivatagos, mint a Júda pusztasága. E terület szintén mészkõhegyekbõl áll.

Az erdõket kiirtották azért, hogy termõterületet nyerjenek. A középkorban például valóságos rablógazdálkodás folyt itt. Az erdõpusztítások következtében a termõtalajt a zuhogó esõk lemosták, mivel a csapadékot nem volt mi felfogja. Így mára elkarsztosodott ez a vidék. Mivel azonban a mai Izrael Állam a legõsibb területének tartja ezt a vidéket, a teraszos földmûveléssel újra gazdaggá varázsolta.

A samáriai hegyek nyugat felé, a tengerpart vidékéig fokozatosan, lassan ereszkednek alá, mígnem megérkeznek a termékeny Sáron-síkságra.

Kelet felé viszont hirtelen ereszkednek le a Jordán mélyföldjéig, amit El-Ghornak neveznek az ország mai arab lakosai. Természetesen ez a megnevezés nem szerepel a Bibliánkban. Nevezik Jordán-ároknak is, hiszen felülrõl nézve a kétoldalt lévõ hegyvidékrõl vagy felföldrõl úgy szakad le a mélyföld két oldala, mint egy árok. A Jordán jobb és bal partját sûrû, bozótos galériaerdõ kíséri. Samária déli részén a dombvidék Júdea zárt felföldjében folytatódik.

Samária városa régi királyi székhely, amelyet Omri vásárolt meg Semertõl és épített ki a Somrón-hegyen (1Kir 16,15-28), közel az Ebál és a Garizim-hegyekhez. Heródes a várost hellenisztikus stílusban építette ki és a Szebaszte nevet adta neki, amely

pártfogójának, Augustusnak a görög neve.

A Dekapolisz vagyis (= Tízváros), azokból a városokból állt, amelyeket Nagy Sándor kora után túlnyomórészt görög lakosok népesítettek be és a hellenisztikus kultúrához tartoztak.

Itt görög városállamok szövetsége jött létre, amelyhez a Krisztus utáni III. századig néhány kánaáni, de elgörögösödött város is tartozott. Damaszkusz, Pella, Gerasza, Gadara, Hipposz, Szkythopolisz és Philadelphia. Szkythopolisz (az ószövetségi Bét-Seán) kivételével valamennyi a Jordántól keletre feküdt, és a szíriai helytartó fennhatósága alá tartozott.

Alexander Janneusz (Kr. e. 103-76) meghódította ugyan a vidéket és zsidó fennhatóság alá helyezte, de Pompeiust (Kr. e. 63-ban) kivette a zsidó fennhatóság alól. Ez a külön tartományként megnevezett vidék is Jézus Krisztus mûködési területe volt. Az Új Testamentum is említi ezeket a városokat (Mk 5,20; 7,31, stb.).

Júdea Júdea és Samária között nincs természetes határ. A júdeai terület három tájegységre tagolódik: 1) a Júda-Efraimita-hegységre Samáriától dél felé, 2) a középen található hegyvidékre, 3) a Júdea pusztája néven ismeretes, egészen a Vörös tenger Akabai-öbléig húzódó területre.

A Júda-Efraimita-hegység Samáriától dél felé továbbhúzódik. Északi és déli végei magasabbak, mint a fõváros és környezete, amely 7-800 m körüli magasságban található. Jeruzsálem északi részén a város fölé emelkedõ hegyekkel van körülvéve.

Délen a Hebron környéki hegyvidék 1000 m fölé emelkedik. Ez a tengerparti síkságba, a Sefala-alföldbe ereszkedik alá. Hosszú idõn át ezt a részt a filiszteusok birtokolták. Jeruzsálemtõl a tengerpartig 50 km a távolság. Napjainkban pedig ez a júdeai szakasz képezi a Gázai-övezetet.

A harmadik terület Júdea keleti része, a Holt-tenger vidéke,

A Tábor-hegy és a Jezréel síksága

22 Hírek Izraelbõl | 2015/07

TUDOMÁNY

A Holt-tenger meredek partvidéke erodálódott mészkõbõl és márgából áll, amely ki van téve a forró keleti szélnek.

Palesztina esõben legszegényebb, következésképpen legterméketlenebb területe, az úgynevezett Júdea-pusztája. Teljesen kopár, sziklás vidék, ahol csak egy-egy forrás mellett található oázis. Például az En Gedi kínál némi életlehetõséget.

A Holt-tenger meredek partvidéke erodálódott mészkõbõl és márgából áll, amely ki van téve a forró keleti szélnek. A vegetációnak egyébként sem kedvezõ mésztufa takaró csak szegényes növényzetet tesz lehetõvé. A téli esõzés idején lehulló kevés csapadék teljesen kihasználatlanul ömlik bele a Holt-tengerbe.

A Holt-tenger mellett magasodó hegyek mélyen bevágott szurdokain nehéz átkelni. Itt természetes körülmények között képzõdött több száz barlang. E vidéken csak tavasszal találnak némi legelõt a birkák és a kecskék.

Ma a Tell-Asszur nevû 1011 méteres csúcs a legmagasabb hegy Júdea északi vidékén. A Jeruzsálemet alkotó hegyek közül a Templom-hegy 760 m, az Olajfák-hegye 818 m, tehát ez a hegy a város fölé magasodik. A két hegy között található a Kidron-völgye, a Gecsemáné-kerttel, amely délre a Királyok-völgyében folytatódik. A város szomszédságában húzódó közismert Olajfák-hegye a Júda-Efraimita-hegyvidék gerincéhez tartozik,

Betlehem (= a «kenyér háza») felé vonul és Hebronnál 1028 méter magas.

Júdea déli határa nem rajzolható meg teljes határozottsággal. Az egykori Júdeához tartozott azonban északon a hajdani Benjamin törzsi területe is. Az Üdvözítõ életében Heródes egyik fia, Archelaos uralta Samáriát és Júdeát is.

Jézus korában egyedül Júdea volt a népességét tekintve tisztán zsidó terület. Samária magába olvasztotta az asszír idõk óta itt lakókat ugyanúgy, mint a betelepült helléneket. Galilea lakossága - bár erõteljes zsidó misszió folyt e vidéken - részben lenézett volt a jeruzsálemiek részérõl mûveletlensége miatt, részben szintén sok idegen

elemet olvasztott magába. Az emberek arámul és görögül beszéltek.

A görög kultúra mindenütt - Júdeát is beleértve - erõteljesen éreztette hatását. A júdeai rész is, bár nagyrészt a fogságból hazatelepültek leszármazottaiból állt, a zsidó népesség részét képezte, tehát zsidóvá lett, és az idumeus, valamint egyéb népcsoportok közösségét hozta létre. A fogság után hazatelepült zsidóság idejére Dávid és Salamon birodalma egy Jeruzsálem körüli kis területre zsugorodott össze. Ekkor a legnyugatibb város Emmaus volt. Észak felé Samária, dél felé az edomiták leszármazottai laktak. Josephus Flavius szerint Júdeát tizenegy közigazgatási kerületre osztották.

Hegyi András ∎

Júdea-pusztája: Teljesen kopár, sziklás vidék, ahol csak egy-egy forrás mellett található oázis.

Hírek Izraelbõl | 2015/07

23

TUDOMÁNY

Izrael domináns helyen a Top-100-as vállalati listán A Red Herring olyan lista, amely a jelentõs felfedezéseket jegyzõ európai cégeket veszi számba. Izrael 2015-ben uralta ezt a listát, mivel 100 cég közül 19 izraeli vállalkozás.

AN∎

Az európai ûrhajózási hivatal segít egy zsidó kezdeményezést Az európai ûrhajózási hivatal segíteni fog a Tóra tekercsek megfelelõ tokjának kifejlesztésében, melyeket egy csoport a TOTM (Torah to the Moon) néven gyûjt össze, és a Mózes öt könyvét tartalmazó, hamarosan héber nyel-

© www.wikipedia.org

ven megjelenõ tekercseket a Holdra szállíttatja.

AN∎

«Science-fictionmenü» Izraelbõl

3D-nyomtatóból autó Izrael vezetõ helyet foglal el a 3D-nyomtató-technológiában. Ezt nem-

rég két együttmûködõ cég is bebizonyította. Az izraeli székhelyû «Autodesk» cég és az izraeli új alapítású «Massivit» cég nyomtatták legfontosabb részeit az elsõ 3D-nyomtatóból létrehozott autónak, amit a «Strati» névvel láttak el. AN∎

Berseba kibervárossá válik Negev sivatagi fõvárosának státuszából Berseba sivatagi kibervárosi rangra emelkedik. Néhány éve ugyanis itt telepedik le a legtöbb hightech-üzem a kutató és fejlesztõ központjaival. Sokuk jó kapcsolatokat ápol a Ben-Gurion Egyetemmel, amely a kiber biztonságtechnika terén világhírnévnek örvend.

AN∎

24 Hírek Izraelbõl | 2015/07

Rispon egy kis mosav Tel Avivtól északra, a kulináris térképre egy újítással jegyezte fel magát: Ez egy kávéfõzõ nagyságú készülék, amely fagyasztott élelmiszerekbõl 30 másodperc alatt készít ételeket – csirkét rizzsel vagy nokedlivel, de édességet is.

A tesztelõk leszögezték, hogy ez egy science-fiction filmre emlékeztette õket, de az ételek valóban finomak voltak.

AN∎

Új kilátások az elektromos autók elõtt A «Better Place» izraeli vállalkozás, amely az országban be akarta vezetni

az elektromos autókat, kudarcot vallott próbálkozásával. Idõközben újabb fejlesztések jelentek meg, mint «StarDot» izraeli cég kezdeményezése, amely a legmodernebb technológiának köszönhetõen néhány perc alatt feltölthetõ autóelemet készít. Új modellje kifejlesztésénél a saját okostelefon feltöltési újítását vette alapul.

AN∎

TUDOMÁNY

Kétezer éves rituális fürdõt fedeztek fel Jeruzsálem közelében

Tabgha, Galilea: gyújtogatás a Kenyérszaporítás templomában

Jeruzsálem – A fürdõt egy magánház nappalija alatt Jeruzsálem közelében találták, Ein Kerem faluban - jelentette be júl.1.-én az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA).

A Kr.u. 1. században épült mikvét akkor fedezték fel, amikor a családi ház nappalijának tatarozásakor felszedték a padlózatot és alatta feltûnt a fából ácsolt ajtó. Az 1,8 méter mélységen a sziklába vájt helyiség hossza 3,5 méter, szélessége 2,4 méter, falait a vallási elõírásoknak megfelelõen gondosan bevakolták, a nagyméretû medencébe kõlépcsõk vezetnek.

A fürdõben a Második Templom idõszakában általánosan elterjedt kõedények töredékeit fedezték fel, amelyeket azért használtak, mivel a kõ nem szennyezõdik, így megfelel a vallási tisztasági elõírásoknak A leletek között szerepelnek Kr.u. 1. századi cserépedények, egy tûzvész nyomai pedig arra engednek következtetni, hogy a fürdõ a nagy zsidó felkelést (66-70) követõ leszámolás során semmisülhetett meg, amikor a rómaiak lerombolták Jeruzsálemet és a Második Templomot.

Mint Amit Reem jeruzsálemi kerületi régész kiemelte, nagyon kevés lelet kerül elõ a Második Templom idejébõl, a Kr.e. 516 és Kr.u. 70 közötti idõszakból. Ráadásul úgy tartják, hogy Ein Keremben élt Zakariás és Erzsébet. Itt látogatta meg Mária várandós nagynénjét, Erzsébetet és itt adott életet Erzsébet fiának, Keresztelõ Szent Jánosnak.

“A mostani lelet újabb bizonyítékkal látszik alátámasztani azt a feltételezést, hogy a Második Templom idején Ein Kerem térségében egy zsidó település állt” – emelte ki Amit Reem.

(MTI) ∎

– súlyos károk keletkeztek – Tizenhat kiskorú jesiva-növendék kihallgatáson

Csütörtökön reggel gyújtogatás nyomait fedezték fel a Kineret (Genezáreti tó) partján álló Tabgha templomban, amelyet az Újszövetségben említett kenyér- és hal-szaporítás hagyomány szerinti színhelyén emeltek.

A templomban jelentõs károk keletkeztek. A falakra a tettesek a kereszténységet gyalázó feliratokat firkáltak. A rendõrség 16 kiskorú jesiva-növendéket gyanúsít, kihallgatásuk folyamatban van. A templom egyik papja a Kol Jiszráélnek, az Izraeli Rádiónak elmondta, hogy a templom már huzamosabb ideje ki van téve különbözõ támadásoknak.

A kenyér- és halszaporítás történetére utaló esemény helyén egy modern templom áll, amelyet 1982-ben építettek bizánci mintára. Belül látszanak azok a kövek, amelyek egy 4. századi bizánci kápolna romjait mutatják.

Az ásatáskor elõkerült mozaikok gyönyörûek, és ezeket fel is használták a ma álló templom építésénél. Halmos László ∎

új technológia

SMS-írás vezetés közben Egy izraeli fejlesztés, melyet eredetileg vakoknak készítettek, lehetõvé teszi vezetés közben szövegek feldolgozását anélkül, hogy az utcai közlekedést veszélyeztetnék.

R

Ramat haScharon – Mindnyájan ismerjük: Az elõttünk lévõ autó már néhány perce nem a sávban halad.

Könnyen baleset is történhetne. Ha egy ilyen autót megelõzünk és megkockáztatunk egy oldalpillantást, látjuk, hogy a vezetõ a telefonjával van elfoglalva. Ez nagy felelõtlenség, mert nemcsak önmagát sodorja veszélybe, hanem másokat is. A Protect Ray izraeli cég újítása hamarosan változtathat ezen. A «RayGo» nevû alkalmazásuk használatával szöveges

üzeneteket lehet lehívni és megfogalmazni anélkül, hogy a tekintetünket elfordítanánk az utca forgalmától.

Az okostelefonhoz készült alkalmazás egy kis készülékkel van összekötve, amelyet, mint egy kapcsot, a kormánykerékre erõsítenek.

E kapocs elülsõ részén található egy jól kezelhetõ kereszt. Felismerhetõ, hogy üzemmódban van, a bluetoothen kommunikál a telefonnal, és nyugodt vezetési helyzetben jelenti, mint egy hangosbemondó a bejövõ híreket. A

vezetõnek felolvassa az SMS-eket és a szöveges híreket. A kapocs egyszerûen kezelhetõ keresztjén át lehet válaszolni. Így szöveges üzenetet is lehet küldeni, anélkül, hogy a telefonra néznénk, vagy több gombot is nyomkodnunk kellene.

A cég természetesen már rég szabadalmaztatta a fejlesztését. A termeléshez szükséges tõkét hamar ös�szegyûjtötték. A «RayGo» legkésõbb 2015 októberében megjelenik a piacon.

ML ∎ Hírek Izraelbõl | 2015/07

25

TUDOMÁNY Tudomány

tanulmány

Gyümölccsel legyõzni a koleszterint Egy izraeli tanulmány kimutatta, hogy három datolya és egy gránátalma napi elfogyasztása megakadályozhatja olyan egészségügyi problémák kialakulását, amelyek agyvérzéshez vagy szívinfarktushoz vezethetnek.

H

Haifa – Az 5Móz 8,8 leírja Izráel földjének termékenységét: «…búzát és árpát, szõlõt, fügét és gránátalmát termõ földre, olajfáknak és méznek a földjére...» Mellékesen megjegyezzük, hogy a «méz» itt datolyamézet jelent, amely az ókorban a leggyakrabban elterjedt mézféleség volt a Közel-Keleten. Az évek során tudósok bebizonyították, hogy az itt felsorolt hét élelmiszer az ember egészsége szempontjából rendkívüli jelentõséggel bír. Már régóta ismert, hogy a gránátalmalé és a datolya megakadályozzák a zsírok lerakódását a véredényekben. Egy nemrég Izraelben elkészült tanulmány kimutatta: E két gyümölcs kombinációja sokkal hatékonyabban akadályozza meg ezt a folyamatot, és így csökkenti az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatát.

Véredényeink többek között a lipidek lerakódása által, melyek közé a koleszterin is tartozik, eldugulhatnak (arterioszklerózis). Így alakulhat ki az agyvérzés vagy szívinfarktus. E két betegség Izraelben, de a nyugati világ számos országában is a leggyakoribb halálozási okok közé tartozik. Az ellenszer megtalálása – legyen az kémiai vagy természetes eredetû – a világ orvosainak és gyógyszerészeinek már évek óta egyik legfontosabb vállalkozása.

A mostani tanulmány Michael Aviram biokémikus professzor vezetésével készült, aki a lipid tanulmányok részlegét vezeti a haifai Technion orvostudományi karán, és a Ramban

Hírek Izraelbõl aus| 2015/07 Israel | 07/2015 26 Nachrichten

Kórházban dolgozik. Aviram professzor és kollégái megvizsgálták a gránátalma és a datolya antioxidánsainak hatását. A két gyümölcs antioxidánsa más csoportba tartozik, de hasonló hatásuk van. Ez késztette Aviram professzort arra, hogy utánajárjon a következõ kérdésnek: Milyen hatást fejt ki a kettõ kombinációja?

A tanulmány kimutatta: A hatás tartósan felerõsödik, ha gránátalmát mandulával együtt fogyasztanak. Aviram professzor azt is felfedezte, hogy egy fél pohár gránátalmalé és három szem datolya napi elfogyasztása a koleszterin mennyiségét, amely a vérerekben lerakódhat, 28 százalékkal csökkenti.

«30 év során körülbelül 100 különbözõ gyümölcs- és zöldségfajtát vizsgáltunk meg», foglalta össze Aviram professzor tudományos kutatását. «Foglalkoztunk a különbözõ alkotórészek hatásával, az utóbbi idõben pedig azokkal a gyümölcs-és zöldségfélékkel foglalkoztunk, melyek a lipidekre, mindenekelõtt a koleszterinre hatnak. Így jutottunk a gránátalma és a datolya hatásának nyomára is, sõt felfedeztük a kettõ kombinációjának fokozott hatását is.»

Azok a gyógyszerkonszernek, melyek a természetes alapanyagokból készült termékeket keresik, biztosan felfigyelnek erre a megállapításra. ML ∎

TUDOMÁNY

történelemtudomány

A modern korban megismétlõdhet-e a kultúrák hanyatlása?

A Kr. elõtti 2. évezredben az Egyiptom és Mezopotámia közti régióban markáns kultúrák tûntek el alig fél évszázad alatt. A kutatók ma már többet tudnak ennek okáról, és úgy vélik, hogy modern civilizációink sem védettek a hasonló pusztulástól.

W

Washington, D.C. – Léteztek az dik. Az erõszakos konfrontációk jelei nem véglegesen meghatározó esemény ún. magasan fejlett kultúrák, amelyek végigvonulnak a tenger partján Libavolt. Döntõ tényezõként lehet megemmég ma is ismert településformákat, nontól Akkón, Jaffán, Askelodon, Gálíteni egyfelõl ezeknek a kultúráknak monumentális építményeket hoztak egymáshoz való kapcsolódását, mászán át egészen Egyiptomig. A pusztílétre, valamint elõrehaladott írásos tás azonban nemcsak a tengerparton felõl fontos szerepet játszottak a terkommunikációval, kormányzási rendsöpört végig, olyan városokat is érinmészeti katasztrófák, mint a földrenszerrel, hadsereggel, kereskedelmi tett, mint Hazor és Megiddó. Jóllehet gések és egy száraz idõszak, melyek hálózattal és prosperáló kultúrával köztudott volt, hogy a «tengeri népek ebben az idõben következtek be. Két rendelkeztek. Ez jellemezte a Kr. e. ezen áradata» óriási pusztítást végizraeli tudós kutatásai alapján megál2. évezredvég földközi-tengeri térzett, mégis sokáig találgatták, hogy lapítható, hogy a szárazság különösen fordulhatott elõ, hogy a régió minden súlyos volt ebben az idõszakban. ségét is, és átfogta Egyiptomot, a magasan fejlett kultúrája «a sötét köDr. Dafna Langgut és Israel FinkelSzentföldet, Mezopotámiát, valamint az Égei-tengert szigetvilágával. Mindzépkorba» süllyedt – ahogy a tudósok stein professzor a Tel Aviv Egyetemnyájan ismerjük e rõl egy kutatási térségek kiemelkedõ együttmûködés «A Kr. e. 2. évezred prosperáló gazdaságai és kultúrái eltûntek, keretében Thokultúráinak, birodalmainak neveit, mas Litt bonni mely Görögországtól Egyiptomig és Mezopotámiáig húzódtak.» professzorral a ilyenek voltak pl. a Babiloni Birodalom, Genezáreti tó réa hettiták birodalma giójának pollenjét Kánaánban és Szírielemezték. Ez a tanulmány bebizoában, egészen a mai gyakran emlegetik – és következésTörökországig, a krétai és mükénéi nyította, hogy az izraeli Afek, a törökkultúra a mai Görögország területén képp többségében el is tûntek. országi Hattusa, a mezopotámiai Emar és természetesen a fáraó birodalma a Ezzel kapcsolatban Eric Cline és a szíriai Ugarit városokban talált Nílus mentén. amerikai professzor kifejtette: «A Kr. agyagtáblák kijelentései igazak: ebben A kései bronzkorban, amelynek e. 2. évezred prosperáló gazdaságai az idõszakban rendkívüli szárazság kezdete Kr. e. 3.300 körülre tehetõ, és kultúrái eltûntek, amely Görögortombolt, ami súlyos éhínséghez vezeezek a kultúrák beszámolnak egy elszágtól Egyiptomig és Mezopotámiáig tett. Az izraeli kutatók szerint ez az terjedtek. Meglehetõsen hirtelen és idõszak a Kr. e. 1250 és 1100 közötti lenségrõl, amely a tenger felõl nyoráadásul mind együtt tûnt el», maidõszakra tehetõ. mult elõre. Ezek a történelem színpaÍgy Cline professzor arra a követdán hirtelen fellépõ tengeti népek az gyarázta a George Washington Egyeegész régiót felforgatták. A tengeri tem régészeti intézetének igazgatója keztetésre jutott, hogy ennek a civilinépek betörését és pusztításait régéa Haaretz izraeli napilap hasábjain. zációnak végérvényes összeomlására További aspektusokat is megemlíKr. e. 1177-ben kerülhetett sor «az szeti leleltek és írásos dokumentuesemények tökéletes összhatása» kömok is igazolják. Ilyen írásos emlék tett, amelyekrõl az Amerikában már egy beszámoló jelentés és egy sírkõ bestsellerré vált új könyvében számol vetkeztében. A külsõ invázió, a belsõ III. Ramzesz fáraó idejébõl, valamint be: városok, kereskedelmi útvonalak lázadások, a földrengés, a klímaválegy fennmaradt levél az ókori Szíria néptelenedtek el, írásrendszerek, elõtozás okozta éhínség együttes hatása Ugarit nevû kikötõvárosának uralkoérvényesült. ezek a magas fejlettségû rehaladott technológia, monumentális kultúrák még megbirkóztak volna építészet tûnt el. dójától, aki szövetségesei segítségét egyikével ezeknek a csapásoknak, de Publikációjában rámutatott: A tenkérte. Anatólia török régióiban szinte ezek egymás után, mégpedig rövid minden település pusztításról árulkogeri népek inváziója lényegbevágó, de Hírek Izraelbõl | 2015/07

27

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet A könyv elmélyült kutatás és teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A Bibliai kortörténet elénk tárja Isten népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén ember számára alapvetõen fontos.

Ha meggondoljuk, hogy a kõolajnak manapság az az értéke, mint az ókorban a bronznak, és ha figyelembe vesszük, hogy a hálózatra kötött rendszereink példái az ókor egymásba fonódó eseményeinek, akkor lehetségesnek tartjuk hogy korunkban is megtörténhet egy kultúra elsüllyeése a történelem süllyesztõjében..

idõn belül követték egymást. Az amerikai kutató ezeket az eseményeket a dominóeffektussal szemléltette.

De ugyanolyan feltûnést keltett Cline professzor korunkról tett kijelentése is a Haaretz lapjain: «Jelenleg úgy tûnik, hasonló problémák elé nézünk, mint a Kr. e. 2. évezred civilizációja: Klímaváltozás, éhínség, szárazság, lázadás és földrengések.» És a tengeri népek áradata sem hiányzik, jóllehet most nem a tenger felõl jön … aztán Cline professzor sorolta: a klímaváltozás, amit ma tudományosan megfigyelnek, a gazdasági válság Görögországban, a belsõ lázadások Líbiában, a politikai zavargások Irak-Szíria régiójában, melyek õt arra késztették, hogy párhuzamot vonjon a tengeri népek hirtelen feltûnése és az Iszlám Állam között. Ha meggondoljuk, hogy a kõolajnak manapság az az értéke, mint az ókorban a bronznak, és ha figyelembe ves�szük, hogy a hálózatra kötött rendszereink példái az ókor egymásba fonódó eseményeinek, akkor lehetségesnek tartjuk Cline professzor nézetét: «Ez velünk is megtörténhet, ma viszont olyan ismeretekre építhetünk, és olyan eszközökkel rendelkezünk, melyek lehetõvé teszik, hogy ne álljunk tétlenül az ilyen események elõtt.»

AN ∎

28 Hírek Izraelbõl | 2015/07

Ára: 1650,-Ft + postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu ; tel.: (061) 3500-343

Éjféli Kiáltás

Maranatha Rádió www.ejfelikialtas.hu

igehírdetések, Prédikációk,

keresztyén zenék, Esti mese gyerekeknek

Biblia

Biblia

Isten hét ígérete Izráel számára 3. rész

Burkhard Vetsch (1920–2008)

A Róma 11,1-2-ben felteszi Pál a költõi kérdést, és azonnal válaszol is rá: «Azt kérdem tehát: elvetette Isten az õ népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izráelita vagyok, Ábrahám utódai közül, Benjámin törzsébõl. Az Isten nem vetette el az õ népét, amelyet eleve kiválasztott.»

Semmi okunk arra, hogy magunkat Izrael fölé emeljük, hiszen a Róma 11,20 figyelmeztet: «… azok hitetlenségük miatt törettek ki, te pedig a hit által állsz. Ne légy elbizakodott, hanem félj!» Sõt, szeretnünk kell Izraelt, mivel Isten is szereti, és sok ígéretet adott neki, és mert a Megváltónk is izráelita.

Egyedülálló, csodálatos élmény lesz Izrael számára, amikor az Úr Jézus Krisztus Izrael Messiásaként és a mi Megváltónkként visszajön. Izrael akkor felismeri azt, Akit átszegezett, és bûnbánatot tart: «Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét.

Rátekintenek arra, akit átdöftek, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek

miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak» (Zak 12,10). Ennek következménye Izrael nemzeti újjászületése lesz (vö. Róm 11,26-27).

Erre a tényre már az 5Móz 33,29 is utal: «Boldog lehetsz, Izráel, van-e hasonló hozzád? Nép, amelyet védelmez az ÚR! Õ a te segítõ pajzsod és dicsõséges kardod. Hízelegnek majd ellenségeid, és te azok magaslatain lépdelsz!» Zakariás próféta pedig kihirdeti: «Ezt mondja a Seregek Ura: Azokban a napokban tízen is megragadnak a mindenféle nyelvû népek közül egy júdait ruhája szegélyénél fogva, és ezt mondják: Hadd tartsunk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!»

(Zak 8,23). « Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel õrizõje!» (Zsolt 121,4).

Igen, leírhatatlanul csodálatos lesz Izrael jövõje, és egyben minden nemzet áldásává válik. Mózesnek, a hit hõsének, látomásban már ez akkor megjelent: «Dicsérjétek, ti nemzetek, annak népét, aki megtorolja szolgái vérét, bosszúval fizet ellenfeleinek, de megbocsát földjének s népének!»

Azonban Isten korlátot is szabott: Nem mindenki! Csak a hûséges ma-

radék részesül az áldásokban. Errõl ír Pál apostol a Szentlélek ihletésére Római levelében, ahol így szólítja meg testvéreit: «Mindazoknak Rómában, akik az Isten szerettei, akiket õ elhívott és megszentelt» (1,7), aztán a 9. fejezetben folytatja: «nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az õ utódai, hanem amint meg van írva: „Aki Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.”Vagyis nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az õ utódainak» (Róm 9,7-8). Az Izráelnek tett ígéretek csak azokra a zsidókra érvényesek, akik hitben elfogadják Jézus Krisztust, és így az ígéret gyermekeivé válnak. Ezt olvassuk a Róm 9,27-ben: «Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izráelrõl: „Ha Izráel fiainak száma annyi volna, mint a tenger fövenye, akkor is csak a maradék üdvözül» (vö. Ézs 63,7-10).

Ezért szól ma hozzánk és mindazokhoz, akik keresztyéneknek nevezik magukat, az a felhívás, hogy hitben áldva szeressük Izraelt!

E bevezetõ gondolatok után a következõ részben szeretnénk rátérni Isten Izráelnek adott hét ígéretére.

Hírek Izraelbõl | 2015/07

29

Impresszum HÍREK IZRAELBÕL

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 Köszönjük, hogy adományával támogatja az Éjféli Kiáltás Misszió munkáját!

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB

Sípos Ete Álmos Egyesülnek-e a vallások?

Ára: 380,- Ft + postaköltség

A szerzõ rámutat arra a társadalmi igényre, amely szerint meg kell szüntetni a vallási élet zavaró sokszínûségét, másrészt ismerteti az ezt egyre jobban kiszolgáló ökumenikusszinkretista mozgalmak és törekvések történetét.

Benjamin és Ruben Berger

MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés: 8400,-Ft

Az út

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

…életünk Jesuával Izrael földjén

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895

A jó út

Ára 1500, -FT

Minden vasárnap 10:00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:30-tól 17:00 óráig fogad telefonhívásokat.

A hónap fotója

+ postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

30 Hírek Izraelbõl | 2015/07

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl ! facebook.com/hirek.izraelbol

Vizsgáljuk meg a Biblia szemszögébõl Sipos Ete Álmos

+postaköltség

...Nem ismerek senkit a Bibliából, akinek Isten ilyen különös kegyelmet adott volna, hogy két éven át akkor hallgathatta Pált, amikor akarta. Isten rendkívüli kedvezményben részesítette ezt az embert.

Fel fogom sorolni azokat a különös kedvezményeket, amelyeket az Úrtól kapott. Félix két évig állt a mennyország küszöbén, és ennek ellenére mégis kívül maradt....

Ára: 350,-Ft

Halálbüntetés – igen vagy nem?

Sípos Ete Álmos – Dr. Falus András – Dr. Pálhegyi Ferenc

Sokan nehezen merik kimondani a bibliai igazságokat, mivel a világ könnyen megbélyegzi õket. Most ezt a témát dolgozza fel a Biblia szemszögébõl a lelkipásztor, a genetikus és a pszichológus, alternatívát kínálva fel az érintetteknek is. Szeretettel ajánljuk olvasóink figyelmébe.

+postaköltség

Ismét egy igen kényes, sokakat foglalkoztató és napjaink keresztyénségét megosztó téma, melyben jól tesszük, ha a Biblia alapján tájékozódunk...

Ára: 350,-Ft

Homoszexualitás keresztény szemmel

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Jelentkezz MÁR most, több 10.000 Ft-ot spórolhatsz!

Turnusok

l e a r z I dig egy

min ény m l é s e g különle

1. 2016 július 3. - 13.

Nemzetközi angol nyelvû ifjúsági tábor

2. 2016 március 7 - 14.

3. 2016. augusztus 14 - 21.

4. 2016. október 26 - november 2.

JELENTKEZÉS: Cím: 1135 Budapest, Palóc utca 2.

Tel: 061/350 03 43 www.ejfelikialtas.hu ejfelikialtas@gmail.com

Ára: 720,-Ft