Hib 2013 06 web

Izraeli titkos akció Szíriában • 12

Újfajta hátgerincimplantátum • 15

IZRAELBÕL ISRAEL HÍREK IZRAELBÕL HÍREK

2013. június - 06. szám

www.hirekizraelbol.hu

Harc Jeruzsálemért BETH-SHALOM

Költségek: 1100,-Euró + repülõ költség Az 1100.-Euró tartalmazza: a szállás reggeli és vacsorát, minden a programban szereplõ belépõjegyet, helyszinen való klímatizált busz költséget.

Valamint az izraeli repülõtéri transzfer költségét. En Gevben az ebédet és a hajó költségét.

Nem tartalmazza: Biztosításokat, borravalókat, italfogyasztást és a magyar repülõtéri transzfert. *Változtatás jogát a szervezõk fenntartják.

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. Úti célunk a Szentföldre: zarándokút és a Biblia helyszínen való jobb megismerése.

Jézus nyomán

Izraelben

Jelentkezni lehet: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. ; Tel: (1) 33 99 490; www.ejfelikialtas.hu

Könyvvásár

www.ejfelikialtas.hu

Zimányi József

Határtalan irgalom határai Zimányi József, néhai lelkipásztor testvérünk e könyve négy prédikációt fog egybe: • Két év a mennyország küszöbén • Tíz nap az élet • A pénz szerelme • A meg nem tért lator A szerzõ bibliai történetek és példázatok, valamint saját maga által megélt élethelyzetek alapján, rendkívül meggyõzõ módon döbbenti rá olvasóit a megtérés fontosságára. Sokan szembesülhetnek azzal az olykor évekig tartó pillanattal, amikor nem képesek dönteni. Hallják a kopogtatást, de nem nyitnak ajtót, nem lépik át azt a bizonyos küszöböt. A könyv minden sorát áthatja szerzõjének határtalan szeretete, Mestere iránt.

Ára: 550.- Ft Zimányi József

Mi Atyánk

10 nap

2013. november 1–10.

Számos ember mondja, hadarja automatikus módon azt a még hitetlen emberek által is ismert imát, amit Jézus Krisztus tanított a tanítványainak és a Biblián keresztül nekünk is. De vajon értjük-e, amit imádkozunk, azaz valóban úgy is gondoljuk-e, amit mondunk vagy csak elhadarjuk, miközben gondolataink valahol máshol járnak? Ebben a könyvben Zimányi József testvérünk sorról-sorra értelmezi és magyarázza az Úr Jézustól tanult imádságot a tõle megszokott derûs, de a mélyen hívõ ember stílusában.

1100 Euro +repjegy

Zimányi József

Életmentõ halálos ítélet A könyv nehezen érthetõ címe Jónás Nini­ vébe küldésérõl mondja el Isten megbízottai halálba vivõ emberi döntését és haláltól szabadító kegyelmét. Életünk útja sokszor göröngyös, de amint elfogadjuk az Úr döntését, gyönyörûséges és könnyû.

Ára: 200,-Ft

Zimányi József

Az örök halál négy kamrája Tagadás a negyedik Hatványon Utolsó zörgetés Ákán zsákmánya Szeretem törvényedet Döntés A tiszta szív

Ára:750,-Ft

Ára: 550,-Ft

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok!

Mursi egyiptomi elnök miért nem a Hamasznak segít Gázában ahelyett, hogy Izraelnek segítene? Ezt a kérdést egy izraeli riporter tette fel az egyik újságcikkben.

Hiszen senki nem volt boldogabb a Hamasznál, amikor a Muszlim Testvériség gyõzött Egyiptomban fõleg, hogy a hozzájuk ideológiailag közel álló új egyiptomi vezetéstõl teljes támogatást reméltek. Azonban az új vezetés Egyiptomban nagy csalódást okozott a gázai Hamasznak, Izraelnek pedig váratlan pozitív meglepetést.

Nem arról van szó, hogy Mursi különösen szeretné a zsidókat, sõt ellenkezõleg. A múltban a legkülönbözõbb alkalmakkor kifejezésre juttatta ellenszenvét a zsidókkal szemben. Ennek ellenére nyilvánosan amellett döntött, hogy jobban szolgálja akkor Egyiptom érdekeit, ha a Gázai-övezet körüli vitában Izrael és az USA oldalán áll, még akkor is, ha ez a hozzá ideológiailag közel álló gázai «testvér» kárára történik.

Egyiptom óriási belpolitikai problémákkal küzd, különösen a gazdaság terén.

Az iszlám rezsim által bevezetett megszorító intézkedések miatt egyre nagyobb az elégedetlenség. Terjed a törvénytelenség, különösen a Sínai-félszigeten és a nagyvárosokban; és hogy a pohár beteljék, még a rendõrség is sztrájkolt. Az utolsó csapás, ami még Mursinak ebben a helyzetben hiányzott volna, a Hamasz oldalán belekeveredni egy gázai háborúba Izraellel.

Igen, végül is úgy alakult, hogy Egyiptom békét kötött Izraellel, mert eljutott arra a felismerésre, hogy soha nem nyernének meg egy háborút Izrael ellen. Így politikai körökben meg vannak gyõzõdve, hogy Mursi, noha nem szereti a zsidókat, mégsem fog Gázában a Hamasz oldalán egy Izrael elleni háborús kalandba keveredni.

A Hamasz azt várta az új kairói kormánytól, hogy feloldja a Gázát sújtó blokádot, azonban éppen az ellenkezõje történt. A hurkot még szorosabbra húzták Gáza körül.

Ez nem azért történt, mert Izrael úgy kívánta, hanem mert Egyiptom saját gazdasági és biztonsági érdekei úgy kívánták. Sõt, Mursi maga rendelte el, hogy a Gázába vezetõ alagutat a határnál zárják le vagy árasszák el vízzel. Ezek után a Hamasz külügyminisztere Gázában felháborodva kijelentette, hogy Mursi rosszabb «Mubarak» mivel az alagút lezárásával majdhogynem kiéhezteti õket.

Egy egyiptomi törvényszék illegálisnak és a nemzetbiztonságra veszélyesnek nyilvánított kb. 225 alagutat a gázai határ alatt, és elrendelte lerombolásukat. Az egyiptomi hadsereg is biztonsági rizikófaktorként ítélte meg ezeket az alagutakat. A továbbiakban az egyik egyiptomi kormánylap azzal vádolta a Hamaszt, hogy az áll a 16 egyiptomi határõr meggyilkolása mögött, valószínûleg bosszúból az alagutak lezárása miatt a gázai határnál.

A nyitott és ellenõrizetlen alagutak nemcsak azt a veszélyt jelentik Egyiptom számára, hogy a Sínai-félsziget ellenõrzése kicsúszik a kezükbõl, hanem azt is, hogy ott olyan csoportosulások jelenhetnek meg, amelyek az Al-Kaidához vagy Iránhoz állnak közel, és a Mursi-kormány ellen fordulhatnak, mivel véleményük szerint túl liberális. Az egész fejlemény nagy csalódást jelent a Hamasz számára, amelyet Mohamed Mursi, akit testvérének tekintett, okozott neki; Izrael számára azonban az egész váratlan és kellemes meglepetés.

A történések azt is mutatják, hogy a pártok – mint a Muszlim Testvériség Egyiptomban – ellenzékben sok mindent mondhatnak, amit aztán, ha hatalomra kerülnek, már nem tudnak betartani, mert a mindennapi politikai problémák kijózanító tényei arra kényszerítik õket, hogy másként cselekedjenek, mint azt propagandájukban nagy hanggal beharangozták.

Abban bízva, hogy végül Isten úgy irányítja a körülményeket, hogy az Õ céljai és tervei valósuljanak meg népe, Izrael tekintetében is, köszönt Benneteket Fredi Winkler

Támadás Izrael ellen a Holokauszt emléknapon 11. oldal

Irán és az atombomba 13. oldal

Bibliai üzenet 4 Harc Jeruzsálemért 5 Diplomáciai premier KeletJeruzsálemben 6 «Jeruzsálem, mint tárgyalási téma?»

Háttérinformációk Izraelbõl 8 Rövid jelentések 9 Izrael hat millió (!) zsidó polgárt számlál 10 Világszerte növekvõ antiszemitizmus 10 «Izrael megértéséhez az embernek értenie kell a Holokausztot» 11 Támadás Izrael ellen a Holokauszt emléknapon 12 Izraeli titkos akció Szíriában 13 Irán és az atombomba 14 Hozzájárulás a májbetegségek jövõbeli kezeléséhez 15 Újfajta hátgerinc-implantátum 16 Német nyelvû orvosok és patikusok az államalapítás elõtti Izraelben 17 A Technion Nobel-díjas tudósai folytatják a rákkutatást 18 Obama «zsidó elkötelezettsége»

Biblia és Izrael 19 A Messiás visszajövetelének alapja

4 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

Ehhez a számunkhoz E számunk egyik súlypontja: Harc Jeruzsálemért. Olvasd el feltétlenül a következõ három cikket e kényes témával kapcsolatban. Merthogy: Jeruzsálem Izrael központja, Isten városa a Földön (vö. pl. Mt 17,35). Jeruzsálemben békéltette meg Isten Önmagát a világgal (2.Kor 5,19). Jeruzsálemben volt a Templom is, Isten lakhelye. A Templomban volt a Szentek szentje. Ezért ez a város szüntelenül viták, ellenségeskedések tárgya, harcok veszik körül. Az ellenség meg akarja akadályozni, hogy Jézus visszatérjen Jeruzsálembe (Zak 14,4; Jel 14,1). Azonban senki és semmi a világon nem gördíthet akadályokat Jézus útjába, ill. nem veheti fel Vele a harcot. Hogy a Sátán ezt mégis megpróbálja, a Jel 17,14-ben olvashatunk róla. Azonban Jézus mindig gyõztes.

Hogy ezt Netanjahu izraeli miniszterelnök szavaival fejezzük ki: «Jeruzsálem Izrael örök fõvárosa, és az is marad.» Ezért van az arab lázongás Jeruzsálem ellen. Ha Jeruzsálem gyõz, az csõdöt jelent az összes többi vallásnak. Így lesz ez végül.

Jeruzsálem fennmarad, és Jézus Krisztus ebbõl a városból fogja irányítani birodalmát (Ézs 2,1-5).

Egy másik súlypont: Hat (!) millió zsidó Izraelben. Ez valóban Isten válasza minden antiszemitának: Aki a zsidók ellen harcol, végül elpusztul, a zsidók azonban életben maradnak. A nácik minden zsidót ki akartak irtani, hatmillió zsidót öltek meg. A náci birodalom elpusztult, megalakult egy zsidó állam – és ma hatmillió zsidó él ebben az országban!

Izrael Jézus népe, és ezzel mindent megmondtunk. Ha Jézus mindig gyõz, amint azt a fentiekben már említettük, akkor a zsidók népét, az Õ népét nem lehet kiirtani. Olvasd el a négy cikket a 9-12 oldaltól.

Nem hagyhatod ki azokat a híreket, amelyek tudósítanak arról, mit gondol Izrael Szíria kémiai fegyvereirõl és az Iránban épülõ atombombáról. A közel-keleti helyzet arra késztet bennünket, hogy többet imádkozzunk Izraelért, még akkor is, ha bizonyosan tudjuk a Bibliából, hogy az Úr az Õ népét átsegíti minden nehézségen, õrködik felette. Olvasd el az errõl szóló két cikket a 12-14 oldaltól. Örülünk, hogy ebben a számunkban is beszámolhatunk a gyógyászat terén elért új izraeli vívmányokról. 14 oldaltól. CM 

Harc g m a vilá e l á s z u r Je ésének érdeklõd ában áll. Bill ntj ondta, m középpo t z a g é nemr Clinton a világ e n n e l ott m e Jeruzsál ttabb városa, ha ato ab Liga r A leglátog z A . lkodna béke ura ár készenlétben m m azonban pot a «Jeruzsále ala tart egy i harcra». len zsidói el

Jeruzsálemért

5 Jeruzsálemben harc dúl, azonban csak akkor látható, ha jobban odafigyelünk. A palesztinok magatartása, miszerint tagadják a város zsidó történetét, semmit sem változott. A muszlim jelenlét megerõsítését célzó fáradozások nemrég erõteljes és prominens támogatókra találtak az Arab Liga képviselõiben.

Az Arab Ligának, amelyet 1945ben az egyiptomi Kairóban alapítottak, ma 21 tagállama van, valamint ide tartozik a Palesztin Autonómiahatóság (PA) is. Noha az Arab Ligához nagyon szegény államok is tartoznak, sok tagállam mégis roppant erõforrásokkal van megáldva. Következésképp szüntelenül hatalmas pénzösszegek folynak be, amint az a gazdag országok esetében szokásos, amelyek kõolajat és földgázt termelnek ki. Idõközben az Arab Liga a Jeruzsálemért folytatott harcba is beszállt, mégpedig egy pénzalap létrehozásával, amelynek hivatalosan a «Befektetési alap az arab Kelet-Jeruzsálemért» elnevezést adta.

A katari kis királyság emírje volt az, aki az Arab Ligának a szíriai helyzet miatt összehívott egyik csúcstalálkozóján meghirdette ennek az alapnak a létrehozását. Így Hamad bin Khalifa Al-Thani sejk a megnyitó rendezvényen bejelentette, hogy az említett alap létrehozását egymilliárd dolláros befektetéssel támogatja. Büszkén adta a többiek tudtára, hogy az õ kis országa 250 millió dollárt adományoz. A tagállamok jelenlévõ képviselõi egyetértõen és egyhangúlag csatlakoztak az emír kezdeményezéséhez, és szó szerint át is vették szándéknyilatkozatát: «Egy alapítványt létrehozni Jeruzsálem támogatására, olyan projektek és programok megsegítésére, amelyek a város arab és muszlim jellegének megõrzésé-

re törekednek, és támogatják a város arab lakosainak állandó jelenlétét.»

A befektetési alapokat az Arab Liga határozata értelmében egy bank fogja kezelni, amely a «muszlim fejlõdésnek» szenteli magát, és üzleti székhelye a szaúd-arábiai Dschidda városában lesz.

A PA elnöke, Mahmoud Abbasz, felszólalásában lelkesedéssel beszélt errõl a kezdeményezésrõl. Szónoklatában kifejtette, hogy «a zsidók szisztematikusan azon dolgoznak, hogy Kelet-Jeruzsálemnek zsidó jelleget adjanak». Véleménye szerint megpróbálják, «a város képét azáltal megváltoztatni», hogy «elûzik a lakosokat, és ráadásul olyan helyeket rongálnak meg, amelyek úgy a keresztyéneknek,

külügyminisztérium szóvivõje Jeruzsálemben, Yigal Palmor, a következõket mondta: «A város ‹zsidó jellegének› elutasítása abszurd gondolat, egyszerûen groteszk. Ez éppen úgy a józan észnek ellentmondó szándék, mint a ‹Vatikán katolizálása› vagy ‹Mekka iszlámosítása›.»

Mivel a PA Jeruzsálemben semmiféle jogi státusszal nem rendelkezik, mindeddig nem világos, hogy a pénzek hova folynak be. Különben magas rangú PA tisztviselõk házon belül kétségüket fejezték ki aziránt, hogy egy ilyen alap egyáltalán létrejöhet-e, és hogy végül sor kerül-e pénzosztásra.

Kissé cinikusan jegyezte meg ezzel kapcsolatban a neves PFSZ képviselõ, Ghassam Shaka: «Sajnos, már koráb-

A PA elnöke, Mahmoud Abbas

mint a muszlimoknak szent helyek».

Név szerint kiemelte a Templomhegyet és az Al-Aqsa-Mecsetet.

Izrael élesen reagált egy ilyen befektetési alap létrehozására. Az izraeli

ban is többször tapasztaltuk, hogy az Arab Liga fennhéjázó bejelentéseket kürtölt világgá, és köztünk legyen mondva, ezek végül megmaradtak a bejelentésnél.» ZL 

Diplomáciai premier Kelet-Jeruzsálemben Nemrég elsõ alkalommal találkozott Kelet-Jeruzsálemben egy külföldi politikus az izraeli kormány egyik tagjával. Ne felejtsük el, hogy egy ilyen találkozót sok külföldi képviselõ soha nem tett volna mérlegelés tárgyává.

John R. Baird kanadai külügyminiszter 2013 áprilisában diplomáciai premierrel lepte meg a világot.

Izraelbe tett hivatalos látogatása alkalmával, melynek során találko-

zott a Palesztin Autonómiahatóság vezetésével is, megbeszélést folytatott az izraeli kormány frissen kinevezett igazságügyi miniszternõjével, Tzipi Livnivel. E találko-

zásban az volt a különös, hogy azt a Jerach sejk nevû, kelet-jeruzsálemi városrészben tartották. Ez a negyed kívül esik azon a vonalon, amit a világ 1967-tõl Zöldvonalként ismer

6 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

John R. Baird kanadai külügyminiszter 2013 áprilisában diplomáciai premierrel lepte meg a világot.

(a külsõ határ része), azaz a terület 1948 és 1967 között nem tartozott Izrael Államhoz.

A nemzetközi államközösség nem ismeri el az izraeli szuverenitást Jeruzsálemnek ezen a részén, amint Izrael szuverenitását sem ismerte el Ciszjordánia és a Golán-fennsík vitatott területein. Ezek a régiók «megszállt területeknek» számítanak, amelyeken az izraeli jelenlét a nemzetközi jog megsértését jelenti. Ráadásul a nemzetközi államközösség azt sem ismerte el, hogy Izrael Jeruzsálemet saját fõvárosává nyilvánította. Ezért tartózkodnak a külföldi követségek Tel Avivban. A palesztin területek és Kelet-Jeruzsálem feletti illetékesség az ún. külföldi képviseletek kezében van, amelyek Kelet-Jeruzsálemben találhatóak.

Ennek megfelelõen a politikusok és diplomaták általában kikerülik Jeruzsálem keleti részét, hogy ne kelt-

senek haragot, vagy elkerüljék a diplomáciai-jogi precedenseket. Ezért az 1967-es Hatnapos háború óta, azaz az eltelt 46 év során minden politikus Amerikából, az európai államokból és más országokból kivétel nélkül vonakodott attól, hogy Izrael Állam hivatalos képviselõivel Kelet-Jeruzsálemben találkozzék. Egyes izraeli minisztériumok azonban Kelet-Jeruzsálemben találhatóak, így az igazságügyi minisztérium székhelye is. Ha az izraeli igazságügyi miniszter külföldi hivatali kollégájával vagy más politikai és diplomáciai képviselettel akart találkozni, az összejövetelekre mindig Tel Avivba kellett utaznia, vagy a találkozót Nyugat-Jeruzsálemben kellett megszerveznie.

A kanadai külügyminiszter természetesen tudott errõl a helyzetrõl. Mégis úgy döntött, hogy az izraeli igazságügyi minisztert a kitûzött megbeszélés alkalmával székhelyén keresi fel. Ezzel diplomáciai precedenst teremtett. A kanadai külügyminisztérium szóvivõje a sajtónak azt nyilatkozta, Baird miniszter beszélni akart Livni igazságügyi miniszter asszonnyal, hogy

jobban tájékozódjék Livninek a palesztin témákhoz való hozzáállásáról, végül is Livni felel az új izraeli kormányban az izraeli-palesztin tárgyalásokért. «Vendégekként», folytatta a szóvivõ, «örültünk, hogy vendéglátónkkal olyan helyen találkoztunk, amely számára a legmegfelelõbb és legkényelmesebb.

Ez semmit sem változtat azon az álláspontunkon, amelyhez különben már évek óta ragaszkodunk, hogy egy végsõ egyezmény minden témáját közvetlen tárgyalások keretében kell a két fél között szabályozni.»

Ez a rendkívüli esemény magától értetõdõen heves kritikát váltott ki mindenekelõtt az arab világban.

A különbözõ arab országokba akkreditált kanadai nagyköveteket beidézték a külügyminisztériumokba, ahol azt kellett hallgatniuk, hogy a Baird és Livni találkozójának helye «a nemzetközi jog megsértését» jelentette. Jelentõs fejmosás, azonban semmi több; az összejövetel következtében több nem történt.

Egy politikai kommentár ezzel kapcsolatban megjegyezte: «A palesztinoknak inkább tanulságot kellett volna levonniuk az esetbõl.

Obama amerikai elnök utolsó izraeli látogatása során kijelentette, hogy azok, akik azt hiszik, hogy Izrael csak úgy egyszerûen eltûnhet, azok óriásit tévednek. A palesztinoknak meg kellene inkább szívlelniük ezt a kijelentést a saját elvárásaikra vonatkozóan, amivel az izraeli jelenléthez viszonyulnak Jeruzsálemben.» ZL 

«Jeruzsálem, mint tárgyalási téma?»

A Jeruzsálem-Központ, amely az Izrael kül- és biztonságpolitikájával kapcsolatos stratégiai információkkal foglalkozik, honlapján megjelentetett egy cikket Jeruzsálemmel kapcsolatban Alan Baker tollából, amelyet itt lerövidítve szeretnénk közreadni.

Alan Baker a következõket írja: «Jeruzsálem jelenti talán a legösszetettebb és a legnehezebben megválaszolható kérdést Izrael és az arab világ közötti tárgyalásokon általában, a palesztinok számára pedig különösen. A 2012. decemberi közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az izraeliek 71 százaléka elutasítja a Kelet-Jeruzsálembõl való kivonulást, még akkor is, ha az

Óvárost megtarthatnák, és 77 százalékuk kételkedik abban, hogy a palesztinok garantálni tudnák a szent helyeken rendezendõ vallásos felvonulások megtartását.

Egy évvel ezelõtt a ‹Palestinian Center for Public Opinion› közvélemény-kutatást végzett. Jeruzsálemmel kapcsolatban mindössze 3% fogadta el Jeruzsálemet a zsidók és palesztinok közös fõvárosaként.

72% tagadta, hogy a városnak több ezer éves zsidó történelme van. Ez a palesztin vezetés retorikájának köszönhetõ (...).

A Jeruzsálem-kérdés komplexitása egy sor tényezõbõl adódik – politikai, történelmi, pszichológiai, jogi és vallási – mindegyiket külön-külön vagy együttesen tekintve. Jeruzsálem jelentõsége túlmutat olyan kérdéseken, mint területi ellenõrzés,

7 jogi illetékesség, kormányhatalom, közrend, gazdasági és turisztikai potenciál. Azt ugyanis a három nagy monoteista vallás közti alapvetõ kapcsolat határozza meg.

A zsidóság számára Jeruzsálem meghatározó jelentõségû. Ez a Sion. (...).

A keresztyénség is (...) hitének és filozófiájának egyik központi történelmi helyét látja Jeruzsálemben. (...) Az iszlám minden áramlata is történelme harmadik legszentebb helyének tekinti (...). A világ Jeruzsálemet általában autentikus, élõ és történelmi helyként tekinti, amely a Biblia forrásának bizonyult, de a hívõ emberek hitének forrása is szerte a világon, valamint a három nagy monoteista vallás magja.»

A szerzõ kitér továbbá a különbözõ nyilatkozatokra Jeruzsálemmel kapcsolatban, melyeket a 20. század hozott. Ezek: a Balfour-nyilatkozat, 1917-bõl, amely kitér a «zsidó-cionista elképzelésekre», és ezzel megteremtette «egy zsidó nemzeti haza koncepciójának alapjait Izraelben»; a Párizsi Békekonferencia ülése, amelyet az olasz San Remóban tartottak 1920-ban és az 1922-ben Nagy Britanniának odaítélt Palesztina-Mandátum, amely a «szent helyeket és vallásos épületeket» közvetlenül a Mandátum hatalma alá helyezte, valamint egy «Jeruzsálem nemzetközivé tétele» koncepció, amely az ENSZ felosztási terve keretében 1947-tõl öltött alakot.

Ebben a következõrõl van szó: «Jeruzsálem városát corpus separatum-ként nemzetközi irányítás alatt szervezik meg és az ENSZ fogja igazgatni. A vagyonkezelõ tanács megbízatása, hogy a közigazgatási hatóság feladatait az ENSZ nevében lássa el.»

Továbbá így ír a szerzõ: «Azt a víziót, amely szerint Jeruzsálemet egy nemzetközi közösség fennhatósága alá helyeznék, egy sor ENSZ-határozat erõsítette meg, amelyeket közvetlenül az 1948-as Függetlenségi háborút követõen kötöttek, és ennek következtében a várost felosztották. Az Óváros mindhárom vallás szent helyeinek többségével a jordániaiak kezére került.

Jordánia királya, Abdullah (...) azzal fenyegetõzött, hogy a nemzetközivé tételnek erõszakkal is ellenáll. Ebben az idõben a jordániaiak megtagadták, az 1949-es fegyverszüneti egyezményben foglalt garancia ellenére, a zsidók hozzáférését szent helyeikhez. Az Arab Liga seregei 55 zsinagógát és vallásos iskolát romboltak le vagy szentségtelenítettek meg és az Óvárosból elûzték a zsidó lakosságot. Csak 1967-ben, amikor a Hatnapos háború során az izraeli hadsereg visszafoglalta az Óvárost, mehettek az izraeliek ismét

A zsidóság számára Jeruzsálem meghatározó jelentõségû. Ez a Sion. (...). A keresztyénség is (...) hitének és filozófiájának egyik központi történelmi helyét látja Jeruzsálemben. (...) Az iszlám minden áramlata is történelme harmadik legszentebb helyének tekinti (...).

a Siratófalhoz.» Ezzel együtt Izrael biztosította «minden szent hely immunitását és szentségét. (...) Ezenkívül a Knesszet kiterjesztette Izrael jogát, törvénykezését és kormányhatóságát az egész Jeruzsálemre azzal a céllal, hogy a várost integrálja az izraeli közigazgatásai és állami struktúrákba.

Tekintettel az iszlám szent helyeire, mint a Szikladóm és az Al-Aqsa-Mecset, Izrael átengedte ezek gyakorlati igazgatását és felügyeletét a vallásos Waqf-hatóságnak, amely a jordániai vallási alapítványokért felelõs minisztérium fennhatósága alatt áll. Az izraeli oldal mindezen intézkedései ellenére, amelyek biztosították a szabad hozzáférést a szent helyekhez, a nemzetközi közösség számos ENSZ-határozat által elégtelennek nyilvánította Izrael intézkedéseit Jeruzsálem tekintetében (...).»

Következõként meg kell említeni az Oslói Egyezményt, amelynek keretében 1993-ban leszögezték, «hogy az ideiglenes palesztin kormány öt évre tervezett átmeneti idõszakát megvitató tárgyalásokon Jeruzsálem témáját is fel kell vetni. A szóhasználat általában Jeruzsálemet említett, és nem csupán Kelet-Jeruzsálemet, és nem emelte ki a szent helyeket sem. A 2002ben Szaúd-Arábia által benyújtott béketerv attól tette függõvé a béke létrejöttét, hogy Izrael elfogadja-e egy független palesztin állam létét Kelet-Jeruzsálemmel a fõvárosaként. Az USA által kezdeményezett és a közel-keleti kvartett (USA, EU, ENSZ és Oroszország) által kidolgozott ‹Roadmap› a két államiságú megoldásra több fázist is elõterjesztett, és megkövetelte (...) a harmadik fázisban, amelyet 2005-ben kellett lezárni, egy végérvényes és átfogó egyezmény megkötését (...), amely magába foglal egy ‹tárgyalási megoldást Jeruzsálem státuszáról, és tekintettel lesz mindkét fél vallási igényeire, valamint védelmezi a zsidók, keresztyének és muszlimok vallásos érdekeit világszerte.› Az Izrael és a palesztinok közötti tárgyalások újrafelvételének lehetõségére való tekintettel

különbözõ nemzetközi és helyi vezetõség képviselõi, közjogi szakértõk és mások egy sor javaslatot indítottak útnak. Mindegyik tartalmazza a nemzetközivé tétel bizonyos elemeit és támogatja Jeruzsálem megosztott szuverenitást vagy igazgatását.»

Mindezekkel a háttérben a szerzõ erre a következtetésre jutott: «A Jeruzsálem-kérdéssel kapcsolatos sok különbözõ javaslat ellenére tárgyalófelek generációi hiába fáradoztak egy egyezség létrejöttén. Az izraeli oldalon a formális pozíción belül ellentmondás áll fenn. Noha az 1993. szeptemberi Oslói egyezmény Jeruzsálemet a végsõ státusz megállapításáért folytatott tárgyalások tárgyává tette, Yitzhak Rabin miniszterelnök az 1995-ös, utolsó Knes�szet-beszédében világosan leszögezte, hogy Jeruzsálemnek osztatlanul izraeli fennhatóság alatt kell maradnia. A Jordániával kötött múltbeli megállapodások újrafogalmazása, melyek alapján Jordánia átvette az iszlám szent helyek fölötti ellenõrzést, arra enged következtetni, hogy Rabin különbséget próbált tenni a politikai szuverenitás és vallásos szent helyek nemzetközi felügyelete között, amit hajlandó volt a szomszédokkal kiegyensúlyozni. Különben egy ilyen megoldást a két fél közti, politikailag stabil és jogszerû egyezménynek kell megelõznie, amely által a felek között békés viszonyokat alakítanak ki (...). Egy ilyen egyezményt a nemzetközi közösség teljesen elfogadna. És ennek az egyezménynek mindkét fél történelmi és vallási jogainak abszolút elismerésén és tiszteletben tartásán kellene állnia. De a bizalmatlanság, a másik fél vesztére törõ próbálkozások, saját népük vagy a nemzetközi közösség aláaknázására tett kísérletek, valamint a másik fél integritását vagy történelmi jogait kétségbe vonó kampányok lerombolják a Jeruzsálem fölötti békés megegyezés lehetõségét és reményét.»  Feldolgozta AN

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

Rövid jelentések • Hat hónapon belül másodszor hatolt be Libanon felõl az izraeli légtérbe egy kémdrón (pilóta nélküli kémrepülõgép). Haifa körzetében az izraeli légierõ megsemmisítette.

• Az Obama-látogatás alkalmából lehetõség nyílt a súlyos elnöki limuzin megtekintésére a jeruzsálemi utcákon. A nemes karosszéria mindenesetre egy napig kénytelen volt állva maradni. A limuzinba figyelmetlenségbõl gázolajat tankoltak benzin helyett. Így aztán az egész világ tudomást szerezhetett arról, hogy Jeruzsálemben létezik egy «Motti-vontass el» névre hallgató cég is.

• A Ben-Gurion Egyetem két hallgatója új rekordot kívánt felállítani dominódöntésben. 72 órán keresztül építették fel az 50.000 kockából álló, a páska ünnephez illõ motívumot. A dominósor mindössze hét perc alatt dõlt össze. Mivel számos kocka állva maradt, nem teljesítették a kitûzött rekordot.

• Az izraeli külügyminisztérium internetes videóklipp által szeretné az ország imidzsét felpolírozni.

Az elképzelés többek között az, hogy izraeli innovációkat mutatnának be, azaz olyan újításokat, amelyeket az ember a mindennapokból ismer, de nem okvetlenül volt tudatában, hogy azok Izraelbõl származnak (Címe: Izraelben teremtve – Az Ön életének része).

• Az izraeli legjobb, fiatal, énektehetség-kutató versenyen egy 19 éves keresztyén arab lány ért el áttörést. Gyõzelmével elnyerte az egyik zenei kiadó szerzõdését, valamint ösztöndíját.

• Az izraeli Statisztikai Hivatal megerõsítette: A modern héber nyelv nagyon eleven. Világszerte mintegy 9 m+illió izraeli beszéli.

Ehhez jönnek még az állam arab kisebbségének tagjai és számos új bevándorló, akik beismerik, hogy meglehetõs nyelvi akadályokkal küzdenek.

• A 35 évvel ezelõtt életre hívott német-izraeli várospartnerségi viszony igazolja a két ország közötti jó kapcsolatokat. Egyre

•

•

•

•

•

•

•

újabb testvérvárosi közösségek jönnek létre, mint nemrég az Unstruttal (Sachsen-Anhalt) és Lehavim (Negev) közötti kapcsolat.

Kilenc év után a Haifa Zenekar zenei igazgatója lesz Noam Sheriff, aki a kínai zongoristát és karmestert, Xu Zhong-ot váltja le.

Zhong szólistaként már fellép a zenekarral, és ezzel párhuzamban továbbra is a Shanghai zenekar vezetõje lesz.

Izraelben a futballrajongók szívét kellõképpen megdobogtatta, hogy megtartották az Izrael-Portugália selejtezõ mérkõzést. Még ha a többség a kitûnõ labdarúgó, Ronaldo miatt ment is ki, természetesen saját csapatukat biztatták, jóllehet a meccset elveszítették.

Az izraeli repülõgépgyártás nyerte el a brazil légierõ pályázati kiírását, és így õk építhetik át egyik Boeing-Jetjüket feltankoló géppé.

Nemrég ünnepelhette 10 éves évfordulóját az Európai Koalíció Izraelért (ECI). Az ECI a nagy európai Izrael-barát keresztyén szervezetek egyik kezdeményezése, amely hozzá szeretne járulni Európában az antiszemitizmus és az anticionizmus elleni harchoz. Informálják az Európai Parlament tagjait és más EU grémiumokat, és támogatják az Izraelhez fûzõdõ szorosabb kapcsolatokat.

Az évente a Függetlenség Napján megrendezendõ Biblia-vetélkedõ elõtt, ahol a világ sok tájáról jött zsidó fiatalok válaszolnak ószövetségi kérdésekre, Netanjahu miniszterelnök elmondta: «A héber Biblia a mi létünknek és az e földhöz való kötõdésünk igazolásának alapja (...).»

Egy közvélemény-kutatás szerint a Knesszet volt szóvivõje, Reuven Rivlin és az államelnök Simon Perez a legnépszerûbb politikusok Izrael polgárai szemében. Õket követi Benny Gantz vezérkari fõnök és Stanley Fischer az országos bank kormányzója.

Netanjahu miniszterelnök a szimpátia lista középmezõnyében kapott helyet. A végén kullog Avigdor Liberman.

Mint sok más országban, így Izraelben is, újra bevezették a nyári idõszámítást, ami ebben az év-

•

•

•

•

•

ben mindenesetre hosszabb ideig fog tartani, mivel a parlamentben szavazáskor a világi képviselõk tudták érvényesíteni akaratukat a vallásosokkal szemben, akik az õszi ünnepnapok elõtti óra vis�szaállítás mellett kampányoltak.

Ennek ellenére a nyári idõszámítás Izraelben az idén is 25 nappal rövidebb lesz, mint Európában.

Miután a téli esõs idõszak olyan ígéretesen indult, a március nagy hõséget hozott. 50 év óta nem élt meg az ország ilyen száraz márciust. Ehhez képest az április szokatlanul hideg volt, számos körzetben kiadósan esett, a Hermon-hegységben még havazott is.

Tal Russo vezérõrnagy, akinek parancsnoksága alá Izrael déli országrésze tartozik, 35 éves szolgálati idõ után nyugdíjba vonult. Utódja Sami Turgeman vezérõrnagy röviddel szolgálatba állítását követõen emlékeztetett arra, hogy milyen hatalmas felelõsséggel jár ennek a térségnek a katonai vezetése mivel ezen a területen ismét rakéták csapódtak be a Gázai-övezetbõl. Néhány hete Eilatot érte rakétatámadás a Sinairól.

Egy izraeli-palesztin kezdeményezés szervezett látogatást egy palesztin delegáció számára a Yad Vashem Holokauszt emlékhelyre.

A látogatás elgondolkodtató volt, többek között olyan információk okán, hogy noha muszlim családok is mentettek zsidókat, a «Nemzetek igazai» között azonban egyetlen arab sincsen, az is igaz azonban, hogy Észak-Afrika egyes zsidó közösségeit nem is érintette a Holokauszt.

Egy török, aki 2010-ben jelen volt a Gázába tartó Mavi Marmara hajón, és számíthatott Izrael Állam kártérítési összegére, országa sajtójának bejelentette, hogy a pénzt nem hajlandó meg sem érinteni, hanem a palesztin terrorszervezetek javára adományozza.

A Kishon folyó ökológiailag ismét értékes lesz. Ebbe a rehabilitációs projektbe, amelyet az ország legelszennyezettebb folyóinak megtisztítására indítottak, 2015 végéig 50 millió eurót fektetnek be.

9 • Egy domb leszakadt lejtõje az amerikai Florida államban felhívta a figyelmet a Holt-tengernél szintén létezõ problémára. Ott az elmúlt évek során egyre több toroknyílás keletkezett. Mintegy 3000 ilyen képzõdmény fenyegeti a régió amúgy csekély számú települését.

• Az izraeli Ormat Industries nevû geotermikus cég megbízást kapott Indonézia legnagyobb geotermikus erõmûvének megépítésére. A projektbe kb. 195 millió eurót fektetnek be.

• Izrael ultra-ortodox közösségének egyik képviselõje, egy hölgy, beadványt nyújtott be a legfelsõbb bíróságnál, mely újfent megmutatta, hogy a népességnek ez a része milyen elutasító módon viszonyul Izrael Államhoz. A folyamodvány által azt szeretnék elérni, hogy az elesett izraeli katonákról való megemlékezések során ne szólaltassák meg a szirénákat.

• A TedMed elnevezésû gyógyászati technológiai szakkonferencián, amire Washingtonban került sor, Izrael rendelkezett egyedül saját információs standdal, hogy bemutathassa kiemelkedõ gyógyászat-technológiai újdonságait.

• A Gázai-övezet Hamasz szóvivõje közölte, hogy a Szíriában élõ palesztinok a Gázai-övezetbe menekülnek. Már 110 személy kért itt menedéket. Õket az ENSZ segélyszervezete látja el, miközben a Hamasz saját közlése szerint munkahelyet közvetít számukra.

• Az ország elesett katonáinak emléknapján bejelentették, hogy az elmúlt évben 92 katonáját és biztonsági emberét veszítette el Izrael, köztük veteránokat is, akik késõi következmények miatt haltak meg. Ebben az évben összesen 25.578 elesett zsidó katonára emlékeztek, akik 1860, azaz az elsõ zsidók betelepülésének idõpontja óta estek el.

• A jordániai parlament 120 képviselõje közül 110 csatlakozott ahhoz a petícióhoz, amely egy jordániai katona idõ elõtti megkegyelmezésének érdekében íródott.

A katona 1997-ben Izrael északi határvidékének egy pontján két izraeli iskolás lányt lõtt agyon, és többet megsebesített. AN 

TÁRSADALOM

Izrael hat millió (!) zsidó polgárt számlál Izrael Állam fennállásának 65. évfordulóján bejelenthette, hogy hat millió zsidó polgára van, és a Holokausztra emlékeznek.

Az izraeli Függetlenségi nap a zsidó naptárhoz igazodik. A zsidók 5773. évében, tehát a gregorián naptár szerinti 2012-2013. évben ez az ünnep április közepére esik. A Függetlenség napjára az izraeli hatóságok minden alkalommal kiadják a legújabb népességstatisztikai adatokat. A 2013-as Függetlenségi nap jelezte egyben Izrael Állam fennállásának 65. évfordulóját. Büszkén jelenthették be, hogy a zsidó állam már hat millió zsidó polgárt számlál.

1948-ban, az államalapításkor mindössze 850.000 zsidó polgár élt itt.

Izraelben jelenleg összesen valamivel több, mint nyolc millió polgár él, ami annyit jelent: a zsidók a lakosság kereken 75 százalékát teszik ki, ami abszolút többséget jelent.

Az ország arab lakossága, köztük a muszlimokkal és keresztyénekkel 1,6 millió fõ, és kb. 20 százalékát teszi ki az izraeli össznépességnek. Az a kör, amelyet Izrael Központi Statisztikai Hivatala ún. «másokként» nevez meg – nem zsidók, akik arab háttérrel nem rendelkeznek –, idõközben 350.000 fõt tesz ki.

Az, hogy már annyi zsidó ember él Izrael Államban, amennyit a Holokauszt során meggyilkoltak, jelentõs szimbolikus értékkel bír, és sokan úgy találják, hogy ezzel «egy kör bezárult». Éppen Izrael Állam az, amely már régen eleven bizonyíték arra, hogy meghiúsult a náci Németország azon törekvése, hogy megsemmisítse a zsidó népet. Mondhatnánk azt is, ezt a számot tekintve, hogy Izrael dacol a történelemmel. E statisztikákban mindenesetre nem kevésbé fontos, egy másik összehasonlítás sem: A hat millió zsidó polgárával Izrael a legnagyobb globális zsidó népességkoncentráció. Ezzel behozta még az USA-t is, ahol a zsidók legnagyobb közössége él a diaszpórában. Jelenleg az Egyesült Államokban 5,5 milliós zsidóság él, közülük két millióan a New York-i metropoliszban. Az ezt

követõ legjelentõsebb zsidó népsûrûség Európában, nevezetesen Franciaországban található. A franciaországi zsidó közösség nagyságát tekintve mégsem hasonlítható az USA-éhoz, mivel itt éppen hogy félmillió zsidó polgár él, akik közül 300.000 a fõvárosban, Párizsban. A legnagyobb diaszpóra közösségek között a kanadai a harmadik, 380.000 zsidó polgárával.

Habár Izrael jelentõs népességnövekedéssel dicsekedhet, amúgy a zsidó nép demográfiai tendenciája nem tûnik rózsásnak. A diaszpórában erõsödik az asszimilálódás, úgyhogy a legtöbb közösség zsugorodik. Jóllehet világszerte 13,75 millió zsidó él, a szaporulat messze elmarad a világ átlagától. Globálisan a népesség növekedése 1,26 százalékos. A zsidó lakosság szaporodási rátája ezzel szemben csupán 0,65 százalék.

«Mindezzel a háttérben», mondta Sergio della Pergola professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetemen mûködõ Kortárs Zsidóság Demográfiai Intézetének vezetõje, «ami a zsidó népesség számszerû fejlõdését illeti Izraelen kívül, aligha beszélhetünk jó évrõl. Ez olyan év volt, amikor a zsidóság létszáma világszerte csökkent. Az eljövendõ években ez a trend Izraelen kívül feltehetõen még tovább fog erõsödni.» ZL 

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

TÁRSADALOM

Világszerte növekvõ antiszemitizmus A 2012-es év antiszemita incidenseirõl szóló éves jelentés aggodalomra okot adó tendenciát mutat.

Az izraeli történész professzor, Dina Porat által vezetett Kantor Center (Tel Avivi Egyetem) jelentését az Európai Zsidó Kongresszussal való együttmûködésben állította össze. Az antiszemita indítékú incidensek számszerû összesítése megbízható adat a globális és országspecifikus trendekrõl. 2012rõl alapvetõen megállapítható: Világszerte 30 százalékkal több antiszemita incidenst regisztráltak, mint egy évvel korábban.

Az eddig dokumentált jelentések adataiból érzékelhetõ, hogy egy további következtetést is levonhatunk, mely nem kevésbé szomorú: E növekedés következtében a 2012-es év második helyre került az 1989-tõl nyilvántartott évek között. Csupán 2009-ben jeleztek ennél több incidenst. Annak idején az antiszemita akciók éves mérlege 1.118 volt. 2011-ben 526-ot regisztráltak, míg 2012-ben összesen 686 ilyen jellegû eseményt számoltak össze.

Az éves jelentés a támadások eltérõ módozatait különbözteti meg: Zsinagógák és temetõk meggyalázása, közösségi létesítmények elleni támadások és zsidók elleni verbális, ill. fizikális támadások. Az ilyen részletezett adatok természetesen pontosabb tájékoztatást nyújtanak, mint az összesítettek. A 2012-ben számolt és precízen dokumentált incidensek közül 273 fi-

zikálisan irányult zsidó emberek ellen.

Nemcsak felnõttek, hanem tanulók, sõt kiskorúak is érintettek voltak.

Mintegy 100 zsinagógát gyaláztak meg, zsidó közösségi létesítményeket kereken 60 esetben ért anyagi kár, és 90 esetben került sor zsidó temetõk, ill. emlékmûvek meggyalázására. 163 esetben volt egyértelmûen antiszemita motivációja zsidók magántulajdonaiban okozott károknak. De a jól dokumentált eseteknek köszönhetõen további részletek is kivehetõk. A tettleges támadások közül 50 esetben volt fegyver a támadóknál. Összesen 166 alkalommal sorolták be az eseteket életveszélyesnek, míg a jelentéstevõk 373 esetet tüntettek fel az «antiszemita motiváltságú vandalizmus» általános kategóriájaként.

A legtöbb esetet azokban az országokban jegyezték fel, ahol sok zsidó ember él. Franciaországban 200 incidensre került sor, az USA-ban 99, Nagy Britanniában 84, Kanadában 74 és Ausztráliában 53 történt. A legtöbb temetõ, emlékmû és zsinagóga megbecstelenítése Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban történt. Németország messze ezek mögött áll; jóllehet 2012-ben ott egy kifejezetten súlyos esetet dokumentáltak.

Egy, a nyílt utcán elkövetett, a tettlegességig fajuló támadást hajtottak

végre egy rabbi és hatéves kislánya ellen a berlini Friedenau városrészben.

A fiatalkorú támadók a rabbit fején sebesítették meg, és lányát halálosan megfenyegették.

Viatcheslav Moshe Kantor, aki 2007 óta elnöke az Európai Zsidó Kongresszusnak, ahol a jelentést a nyilvánosság elé tárta, a sajtótájékoztatón elmondta: «2012 olyan évként vonul be a történelembe, amikor a modern nácizmus ismét teret hódít az európai államok többségében. Ezen európai államokban újfasiszta pártok kerülhettek be a parlamentbe. Ezek nemcsak számos vörös vonalat hágtak át, hanem ismét ‹szalonképessé› teszik a horogkeresztet, és gondoskodnak arról, hogy a zsidók ezekben az országokban ne érezzék magukat biztonságban az utcán...» ZL 

PALESZTIN PARLAMENTI KÉPVISELÕ:

«Izrael megértéséhez az embernek értenie kell a Holokausztot» Ben Caspitot az izraeliek az újságokból, a rádióból és a TV-bõl ismerik. Izrael berlini nagykövetsége németre fordítva jelentette meg egyik kommentárját.

Több mint 70 évvel a második világháború vége után, minek során a zsidó nép egyharmadát a nácik precízen megtervezett, addig soha nem látott gyilkoló

gépezete megsemmisítette, a trauma még mindig ott van beleégetve az izraeliek kollektív DNS-ébe úgy, mintha csak a múlt héten történt volna. A túlélõk nemzedéke

egyre kisebb. Mindössze 200.000 izraeli van még életben, akik ezt a horrort kénytelenek voltak átélni. De a második és harmadik generáció ott áll az oldalukon,

11 a gázkamrák árnyékában, és hála nekik, nem felejtenek, és együtt mondják: «Soha többé!» (...)

Hogy meg lehessen érteni, mennyire nehéz lesz az izraeli-palesztin konfliktust megoldani, ahhoz szükség van arra, hogy az embernek mélyebb betekintése legyen a Holokauszt izraeli megélésébe. A Knes�szet képviselõnek, Dr. Ahmed Tibinek, aki talán a legismertebb izraeli arab képviselõ, amennyiben a konfliktusról van szó, ez sikerült. Ahelyett, hogy tagadta volna a Holokausztot, inkább tanulmányozta. (...) A Knesszet elõtt mondott beszéde néhány évvel ezelõtt (2010 januárjában) az egyik legfontosabb és lebilincselõbb beszéd volt, amit az izraeliek a parlamentben ezzel a témával kapcsolatban elmondtak, fõleg mivel azt egy palesztin patrióta tartotta. Tibi elmondta, hogy minden embernek kötelessége lenne, egyedül már csak azért is, mivel ember, tudni azt, ami annak idején történt, és felismerni, hogy az emberiség elleni legnagyobb bûntényt hajtották végre, amely valaha is a világ történelme során megtörténhetett. Miután ezt elmondta, nem felejtette el megjegyezni, hogy az a tény, miszerint a zsidók áldozatul estek e szörnyû bûnténynek, nem jogosítja fel õket arra, hogy egy másik népbõl szintén áldozatot csináljanak. (...)

Izraelben jelenleg komplex vita folyik arról, milyen szerepet is játszik a Holokauszt Izrael mindennapjaiban, és arról miként kellene megemlékezni. Egyesek azzal érvelnek, hogy a Holokauszt semmihez sem hasonlítható. A «Soá» fogalmát semmi mással összefüggésben nem lehet alkalmazni. (...) Például azt is elvetik,

hogy az iráni nukleáris törekvéseket Adolf Hitleréhez hasonlítsák. Dühösen tiltakoznak például, ha Netanjahu miniszterelnök arról beszél, hogy meg kell akadályozni egy «második soá» bekövetkeztét: «Miként tudja összehasonlítani a sok millió védtelen zsidó helyzetét, akiket Európában a múlt században a halálba küldtek, miközben a szövetségesek és a Nyugat félrenézett, és még vonakodott is a haláltáborok bombázásától, azzal az Izraellel, amely ma egy regionális nagyhatalom, és a Közel-Kelet legerõsebb, legképzettebb és legjobban felszerelt hadseregével rendelkezik (...)?»

Van ezzel ellentétes vélemény is, amit Netanjahu hozott fel. Ez a csoport úgy gondolja, hogy a Holokausztra naponta való emlékezés és a tanítások, amelyek abból levonhatóak az végsõ Mitzwah (parancsolat) és a látszat-vallásosak cselekedete. (...) Bibi ezzel nincs egyedül. Az író, A. B. Yehoshua, az izraeli balosok egyik kiemelkedõ szimbóluma és Netanjahu politikai ellenfele, e ponton teljesen egyetért vele. Úgy hiszi, hogy Izrael mostani katonai képessége teljesen lényegtelen tekintettel annak lehetõségére, hogy nukleáris fegyverrel elpusztítható volna. Egy második Holokauszt lehetõsége a szemünk láttára ölt testet. Miért kellene csendben üldögélnünk és várnunk? Miért kellene megengednünk, hogy ismét megtörténjen? (...)

Függetlenül a véleményektõl, melyek e pontot érintik, egy Holokauszt veszélye az izraeli fejekben és gondolkodásban ma oly módon van jelen, mint fél évszázada. (...) Az izraeliek beleszülettek ebbe a traumába. Ezt élik meg, ezt lélegzik be, és azzal a tudattal nõnek fel, hogy õk

INTERNET

Támadás Izrael ellen a Holokauszt emléknapon Az Anonymus hekker-csoport összpontosított kibertámadásra hívott fel Izrael ellen. Úgy tûnik, hogy az Anonymus kinõtt abból, hogy csupán az internet botrányt keltõ mozgalma legyen. Az ún.

Imageboards-on az internet felhasználók képeket és témákat oszthatnak meg és kommentálhatnak. Erre bejelentkezés nélkül sor kerülhet, akár névtelenül is. Ez egy gyorsan alakuló médium bejegyzések, hozzászólások

millióival, különbözõ kedvelt alkategóriákban. Minden megengedett, úgyhogy a mozgalom gyakran hallatott magáról, mivel mindenféle tabut ledöntött. 2008-tól egyfajta változás volt megfigyelhetõ, mivel ami polgárA Guy-Fawkes-maszk, az Anonymous jelképe.

Mindenkinek, aki azt tervezi, hogy nekigyürkõzik, és kezeit e lõporos hordóba meríti, tudnia kell errõl az örök lángról, mely alatta ég.

a történelem egyetlen olyan nemzete, amely ellen egy jól mûködõ, hatásos megsemmisítõ gépezetet vetettek be, és hogy õk az egyedüli nép, melyet tömegével tereltek egy gigantikus vágóhídra, nem azért, mintha elvesztettek volna egy háborút, vagy mintha bûnt követtek volna el, hanem csupán egyetlen okból: Mert léteztek. (...)

Mindenkinek, aki azt tervezi, hogy nekigyürkõzik, és kezeit e lõporos hordóba meríti, tudnia kell errõl az örök lángról, mely alatta ég. Ez nemcsak azokra az emberekre vonatkozik, akik e konfliktusban közvetítenek, hanem azokra is, és fõleg azokra, akik e konfliktusban ellenlábasaink és partnereink, mint a palesztinok. (...)  Ben Caspit; feldolgozta AN

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

pukkasztásnak indult, átcsapott a politikába. A résztvevõk egyre gyakrabban tettek felhívásokat tüntetõ akciókra, amihez célzott hekkertámadások is tartoztak, és ezekrõl világszerte egyre többet beszéltek.

Mostanra Izrael került a mozgalom célkeresztjébe. Az Anonymus felhívást tett egy Opisrael fedõnevû hadmûveletre azzal a kinyilatkoztatott céllal, hogy Izraelt a kibertérbõl «kiebrudalják és kipusztítsák». Érdekesnek bizonyult a súlyos hekkertámadás idõpontjának kiválasztása. Április 7-re jelentették be, amikor is ebben az évben Izraelben a Holokauszt emléknap van. Talán részletezni sem kell, milyen asszociációkat hívott elõ «Izrael kioltása a kibertérbõl». De nem álltak meg csupán ennél a támadásnál. Az ünnepi ceremónia közepén felhangzottak Sha’ar HaNegev régiójában a szirénák. Mivel a szirénák a Holokauszt emléknap alkalmából két perces megemlékezésre szólítanak fel, és persze csak az ezt követõ napon, minden jelenlévõ elõtt világos volt: Rakétariadó. A Gázai-övezetbõl érkezett rakéta egy szántóföldbe csapódott be, úgyhogy senki sem sérült meg.

A hekkertámadás, amint azt hetvenkedõ módon meghirdették, «Izraelnek az internetrõl való leradírozását» célozta meg, hogy ily módon tiltakozzanak annak telepes politikája és «barbár módszerei» ellen, elsõsorban a bankok internetes oldalait és a kormány intézményeit érintette. Ezenkívül konszernek, kisebb vállalatok, jótékonysági egyesületek és az ország médiaportáljai is érintettek voltak. A Yad Vashem Holokauszt emlékhely honlapja is a hekkerek listáján szerepelt, amirõl az emlékhely munkatársai elmondták, hogy bár jelentõs támadás volt érezhetõ, a honlapjuk mégis «abszolút mûködõképes maradt». Az izraeli kormány nemzeti kiber-hivatala (amely elõre közölt tippeket, miként lehet a legjobban védekezni) ezt követõen közzétette, hogy károk alig keletkeztek. Az ország médiája a támadást «sikertelennek» nyilvánította.

Megjegyzendõ, hogy az izraeli honlapok állandó célpontjai a világ minden táján tevékenykedõ hekkereknek, minden közvetlen felhívástól függetlenül és kitûzött dátum nélkül is. Az Izrael déli részén a rakétatá-

madások miatt kialakult legutóbbi (2012. november) eszkaláció tíz napja alatt milliós számú hekkertámadásra került sor. Jóllehet az Anonymus valóban névtelen, és különbözõ hekkercsoportok konglomerátumát testesíti meg, az ebben résztvevõk ismeretlenségben maradnak, egyes csoportok mégis mindig beismerik részvételüket. Így például az «Opisrael» hadmûveletbe többek között mauritániai, szír, marokkói és gázai-övezeti hekkercsoportok is bekapcsolódtak.

Még ha az akciónak végtére is nagyobb volt a zaja, mint amilyen kárt okozott, Izraelben annak okán, hogy egybeesett a Holokauszt emléknappal, keserû szájízt hagyott hátra, és mindenki elõtt világossá tette, hogy mennyire messze megy el a zsidó állam lejáratása. És mindenekelõtt azért megdöbbentõ, mert köztudott, hogy a súlyos támadásokat elszenvedett izraeli honlapok között humanitárius segélyszervezetek is voltak, és hogy ezek honlapjai világosan áttekinthetõek, látható, hogy embereken segítenek nemükre, vallásukra és nemzetiségükre való tekintet nélkül. AN 

POLGÁRHÁBORÚ

Izraeli titkos akció Szíriában Izrael szomszédállamában, a Szíriában tomboló polgárháború egyre több és nagyobb fejtörést okoz Izraelnek.

Az izraeli kormány és hadvezetés élén aggódnak az izraeli-szír határ mentén kialakult helyzet és fõleg a szír fegyverarzenál miatt. Bashar al-Assad szír elnök igen jelentõs fegyverkészletet halmozott fel, többek között kémiai hadianyagokat is, amelyek a legtöbb fejtörést okozzák Izraelnek. Itai Baron dandártábornok szerint, aki az izraeli katonai hírszolgálat kutató részlegének vezetõje, több ezer tonna kémiai hadianyagról van szó, valamint különbözõ típusú rakéták ezreirõl, amelyek robbanófejei ilyen anyagokkal feltölthetõ.

Izraelben biztosak abban, hogy csupán idõ kérdése, és a szír hadsereg bevet a lázadók ellen ilyen kémiai fegyvereket. Közvetlenül lapzárta elõtt adta hírül Hagel

Az izraeli hadsereg a legapróbb részletekig megfigyeli a szíriai eseményeket.

13 amerikai védelmi miniszter, hogy ennek vélhetõen már látszanak az elsõ konkrét jelei. Egy közelebbi vizsgálat ebben az idõpontban indult el. Továbbá abban is biztosak Izraelben, hogy Asszad megpróbálhat ilyen harci eszközöket a Libanonban tevékenykedõ és Irán által támogatott Heszbollah Milíciáknak is átadni. Egy ilyen próbálkozást (rakéták átadása) már az év elején megakadályozott Izrael egyik katonai beavatkozása. Izraelben különben elkerülhetetlennek tartják a következõ forgatókönyvet: Ezek a megsemmisítõ hatású harci eszközök valamikor – jóllehet kérdéses, milyen mennyiségben – a lázadók kezébe is eljutnak. A lázadók esetében egyáltalán nem csak szíriai polgárokról van szó, akik hazájuk diktátora ellen fellázadtak. A különbözõ radikális iszlám terrorista csoportok már rég becsempészték soraikba harcosaikat. Így nõ annak lehetõsége, hogy ezt a harceszközt Izrael ellen fordítják.

Ezzel a háttérben visszhangzik az izraeliek fejében még mindig az

izraeli védelmi erõk (IDF) vezérkari fõnökének beszéde, amelyet az izraeli katonák emléknapján tartott: «Ne hagyjátok magatokat a viszonylagos nyugalomtól félrevezetni...», intette Izraelt a magas rangú katona, Benny Gantz vezérõrnagy. Az izraeli hadsereg a legapróbb részletekig megfigyeli a szíriai eseményeket. Izrael Állam különbözõ hírszolgálatai olyan dolgokat tapasztalnak, amelyek nem szerepelnek a sajtóban.

Ebben az összefüggésben követik az oroszok szerepét is. Itt az az érdekes, hogy a szíriai hatóságok néhány héttel ezelõtt jelentették, hogy izraeli kémberendezést találtak egy kis szigeten Szíria elõtt. Izrael nem nyilatkozott az ügyben, azonban a The Sunday Times brit újságból megtudta, hogy kamerákról, valamint egy parabolaantennáról lehet szó.

A jelentés közölte, hogy elemmel mûködõ készülékek voltak, amelyek állítólag felvételeket közvetítettek Izraelbe. Eszerint Izrael elsõsorban az orosz hadihajókat

tartotta célkeresztben, amelyek Tartusban, annak a szigetnek a közelében egy támaszpontot mûködtetnek. A cikk szerzõje, Uzi Mahnaimi izraeli, és szakmai körökben az a híre, hogy különösen jó kapcsolatokat ápol az izraeli hírszerzõ szolgálatokkal. Mahnaimi cikkében azt állítja, hogy a kémberendezéseket az izraeli haditengerészet egy különítménye telepítette a szigetre, mégpedig már elég régen.

Oroszország haditengerészete különben már 1971-ben felavatta Szíriában a támaszpontot, hogy ezáltal biztosítsa jelenlétét a Földközi-tengeren. Egy évvel ezelõtt aztán a Szabad Európa Rádió jelentette, hogy az oroszok ott atommeghajtású tengeralattjárókat állomásoztatnak. Különösen ezeknek a tenger alatti csapatmozgásoknak tulajdonítanak nagy jelentõséget a katonai körök. Izrael nyilvánvalóan és körültekintõ módon már «hosszabb ideje» a térségben tartózkodik, hogy az ilyenfajta fejleményeket szemmel tartsa. ZL 

ÁLLANDÓ SLÁGER

Irán és az atombomba Újra felerõsödtek az Izraelbõl érkezõ figyelmeztetõ hangok, amelyek az iráni fejleményekre hívják fel a figyelmet.

Irán hamarosan kritikus pontot ér el atomkutatási programjával. Ha ez bekövetkezik, már nem lehet megakadályozni abban, hogy atomfegyver birtokába jusson. A rendkívül sürgetõ figyelmeztetést, hogy egy ilyen rémdráma bármikor bekövetkezhet, az izraeli védelmi erõk (IDF) katonai hírszolgálatának egykori igazgatója, a tartalékos vezérõrnagy, Amos Yadlin tette közzé. Jelenleg a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetét vezeti (INSS) a Tel Avivi Egyetemen.

Az intézet éves konferenciáján Yadlin úgymond robbantotta a bombát. Félreérthetetlenül és világosan kijelentette: A legcsekélyebb kétség sem fér hozzá, hogy Irán «ezen a nyáron átlépi azt a vörös vonalat, amelyet az izraeli miniszterelnök, Netanjahu 2012 szeptemberében az ENSZ közgyûlésén tartott beszédében a világnak»

grafikusan is világosan bemutatott.

Az irániak az urándúsítás útján haladnak, ami végül lehetõvé teszi számukra az atombomba megépítését.

Yadlin szó szerint ezt mondta: «Irán tovább dolgozik programján, nagyot lépett elõre, és ebben eddig senkinek sem sikerült megállítania.»

Yadlin beszégében hozzáfûzte, hogy az irániak Netanjahu beszéde óta sokkal óvatosabbak lettek. Különbözõ magyarázatokkal álltak elõ, miért és milyen mértékben dúsították az uránt «kizárólag polgári célokra». Yadlin kétségbe vonja ennek a magyarázatnak az igazát, és meg van arról gyõzõdve, hogy az irániak valójában nem engednek betekinteni lapjaikba. Beszéde során azt sejtette, hogy neki pontos ismeretei vannak a témát illetõen. Többet azonban nem mondott.

Ezek olyan kijelentések, amelyek aggodalmat és fejtörést keltenek, mivel éppen Yadlin egyike Izrael magas rangú biztonsági embereinek, aki nagyfokú tartózkodó magatartásáról ismert. Más szavakkal: Ha egy ilyen megfontolt és óvatos ember ilyen módon fordul a nyilvánossághoz, annak már jelentenie kell valamit – a mondás is úgy tartja: Nincs füst, tûz nélkül.

Yadlin idõközben arra az álláspontra jutott, hogy Izrael és Irán valójában konfliktushelyzetbe került. «Ez a nyár» adott, mint az elkerülhetetlennek idõpontja, az érdekek vissza nem térõ konfliktusa. Ugyanakkor az izraeli biztonsági apparátus magas rangú tisztviselõi azt hiszik, hogy Irán és a nemzetközi államközösség között «a kritikus idõpontig» nem fog megegyezés létrejönni. Ezt a nézetet

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

osztja a katonai hírszolgálat kutatási részlegének vezetõje, Itai Baron dandártábornok is.

Az izraeli döntéshozók ezzel egy idõben továbbra is hangsúlyozzák, hogy a diplomáciai megoldás lenne kívánatos. Izrael ezt az álláspontot adta nagyon világosan tudtára Barack Obama amerikai elnöknek izraeli látogatása során márciusban.

Ugyanakkor hozzáfûzték, hogy nem fogják tétlenül nézni, ha Irán továbbra is akadálytalanul közeledik a vörös vonalhoz – azaz eléri azt a pontot, amikor már nem lehet megakadályozni, hogy atomfegyver birtokába jusson. Hasonlóan nyilatkozott az izraeli vezérkari fõnök, Benny Gantz vezérõrnagy is az izraeli polgárok elõtt. Szavai valamiképpen egyfajta készülõdésként hatnak, mivel azt mondta, hogy az ország kiállna egy iráni támadást abban az esetben, ha az egy esetleges izraeli katonai akcióra érkezõ válaszlépés lenne. «Nem múlik el a világ», mondta ezzel kapcsolatban egy másik izraeli biztonsági szakértõ, és ugyanakkor a nemzetközi politikai szintérre is utalt.

A nyilvánosságnak fogalma sincs, mirõl folyik a vita a zárt ajtók mögött.

Yadlin kétségbe vonja ennek a magyarázatnak az igazát, és meg van arról gyõzõdve, hogy az irániak valójában nem engednek betekinteni lapjaikba.

Tulajdonképpen fel sem tudja becsülni, mekkora lehet az izraeli ütõképesség, amivel megakadályozhatja Irán nukleáris törekvéseit. Ha hinni lehet a The Sunday Times brit újság cikkének, Izrael képes lenne Iránt a kõkorszakba visszavetni, mégpedig «elektromágneses bombákkal, ame-

lyek impulzusokkal minden elektromos készüléket harcképtelenné tesznek egy bizonyos körben, az emberek számára azonban nem veszélyesek».

Fölösleges megjegyezni, hogy Izrael hallgat, és sem megcáfolni, sem megerõsíteni nem akarja, hogy ilyen technológiával rendelkezik. ZL 

GYÓGYÁSZAT

Hozzájárulás a májbetegségek jövõbeli kezeléséhez Az a felfedezés, hogy egy bizonyos gén fontos szerepet játszik a májbetegségek kialakulásában, új utakat nyit meg az innovatív kezelési módszerek elõtt.

Prof. Rifaat Safadi a Hadassah Klinika májbetegségek osztályának igazgatójaként dolgozik Jeruzsálem Ein Karem városrészében. A Názáretbõl származó izraeli arab a jeruzsálemi Héber Egyetemen végzett.

Tanulmányai befejeztével, a gastro-enterológia specialistájaként az USA-ban képezte tovább magát. Az azóta háromgyermekes családapa számos akadémiai bizottságban vállalt kötelezettséget. A jeruzsálemi Héber Egyetemen tanít, és néhány évvel ezelõtt átvette a Hadassah Klinika májbetegségek osztályának vezetését.

Prof. Safadi és csapata nemrég egy felfedezéssel lephette meg a világot, amely valóságos szenzációt jelent. Felfedezték a Neuroligin

gént (NLGN4) az emberi immunrendszerben és a májban. Noha ez a gén gyógyászati szakkörökben ismert, mindeddig csupán agyunk neuron kommunikációjával hozták összefüggésbe. Prof. Safadi egy izraeli tudományos internetportálnak errõl így nyilatkozott: «Mindenki rendelkezik ezzel a génnel, amely normális körülmények között hozzájárul ahhoz, hogy immunrendszerünk ‹természetes védekezõ sejtjei› kiküszöböljék a májszövetek károsodását. Ha azonban az immunrendszer megkárosítására kerül sor – legyen az például a Hepatitis vagy a túlzott alkoholfogyasztás következménye – akkor ez a gén blokkolja a ‹természetes védekezõ sejteket›». Továbbá kifejtette, hogy az ilyen állapot bi-

zonyos gyógyszerek hatására vagy a túl sok evésre is visszavezethetõ. «E gén ilyenfajta túlzott reakciója során fennáll az a veszély, hogy májcirózis alakul ki, ami a súlyos májbetegség végsõ fázisa.»

Ebben az összefüggésben Prof.

Safadi rámutatott az alkoholizmusnak véleménye szerint alábecsült következményeire. «A Názáretben folytatott orvosi gyakorlatom során sok beteget kezeltem, akik olyan bájbetegségben szenvedtek, amelyet az alkoholizmusra lehetett visszavezetni. A páciensek között voltak keresztyének, zsidók, de muszlimok is. Egyvalami közös volt bennük: Alkoholizmusuk mértékének elhallgatása. Csak ha a beteget már régebb óta ismertem, és egy bizalmas vi-

15 szony alakult ki köztünk, ismerte be, hogy mennyit ivott. Ha mi orvosok egy betegnél semmilyen okot nem találunk a betegségére, akkor egyszerûen ‹májbetegségnek› nevezzük, ami végül is igaz, mivel az egy másik betegség következménye – mégpedig az alkoholizmusé.»

Ennek kapcsán elmondta saját klinikai tapasztalataira alapozva, hogy a májnak, még ha a károsodás elõrehaladott stádiumában is van, nagyon hasznos, ha csökkentik az alkoholfogyasztást, vagy teljesen abbahagyják. «Egyszerûen abbahagyni, ez segít a májnak, hogy saját magát meggyógyítsa. Ha ez már nem lehetséges, én és a csapatom kutatásainkkal hozzá szeretnénk járulni, hogy a cirózis jobban kezelhetõ legyen.»

Prof. Safadi folytatja kutatásait.

«Azokat a mechanizmusokat kutatjuk, amelyek a NLGN4 gén túlzott reakciójához vezetnek, és azt reméljük, hogy ezek az új ismertetek eddig

Hadassah-Klinika a jeruzsálemi Ein Karemben

még kilátásban sem lévõ gyógyszeres kezelés kifejlesztéséhez vezetnek.» Ezt a felvetést vette át a cég a Hadassa Klinika alkalmazott kutatása számára. A Hadasit Techno-

logy Transfer cég már rendelkezik a szükséges szabadalmakkal, úgyhogy Prof. Safadi folytathatja kutatásait, amelyek még sok éves munkát vesznek igénybe. AN 

GYÓGYÁSZAT

Újfajta hátgerinc-implantátum Egy izraeli újítás jobb terápiát ígér a gerincoszlop meszesedésének kezelésére.

A Premia Spine izraeli cég már évek óta jó klinikai teszteredményeket tud felmutatni. Mégpedig egy olyan gyógyászati területen, amely napjainkban népbetegségnek számít: a hátgerinc fájdalmainak kezelésében. Sokféle hátfájás van, aminek az oka is sokféle. Ennek az izraeli cégnek Herzlijaban van a székhelye, és már több mint 16 egyéni szabadalommal rendelkezik.

2011 végén forgalomba hozott egy szabadalmazott terméket, amely egyre nagyobb keresettségnek örvend. «Nagyon örülünk a lehetõségnek, hogy a pácienseknek egy klinikailag tesztelt és az ágyéktáji gerinc csigolyáinak degeneratív elváltozásait az eddigieknél hatékonyabban gyógyító megoldást tudunk felkínálni», magyarázta Ron Sacher, aki a cég üzletvezetõje. «A mi TOPS-rendszerünk közvetlen és tartós segítséget nyújt azoknak a pácienseknek, akik közepes vagy súlyosabb gerincmeszesedésben szenvednek.»

A szaksajtóban ezzel kapcsolatban a következõ olvasható: «A la-

bortesztekbe és a klinikai munkába több mint 50 millió dollárt (kb. 35,7 millió eurót) fektettek be, hogy az implantátumokat, az eszközöket és a mûtéti technikát tökéletesítsék. A TOPS-rendszernek az a célja, hogy a hátgerinc-implantátumok piacát olyan módon forradalmasítsa, amely lehetõvé teszi a csípõízület- és térdízület teljes pótlásának helyettesítését. A ‹Premia Spine› arra specializálódott, hogy a betegeknek és a sebészeknek egy klinikailag tesztelt, jobb megoldást nyújtson, mint a gerincmûtét.»

Ugyanakkor a cég azon fáradozik, hogy ne csak a szakmai köröket, hanem a pácienseket is közvetlenül tájékoztassa. A cég honlapján van egy rubrika, amely az érdekelt pácienseknek egy laikus számára is érthetõ módon elmagyarázza, mirõl is van szó (www.premiaspine. com).

A hátfájás, amely az izraeli cég implantátumaival kiküszöbölhetõ, a

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

hátgerinc ágyéki részén fellépõ szûkületnek a következménye, ami az idegszálakat károsítja, és így egészen a lábakba is kisugározhat. Különösen nagy fájdalmak és maradandó károsodás esetén, ami már a beteg életminõségét is érintheti, az ortopéd orvosok napjainkig annak a csontrésznek az eltávolítása mellett döntenek, amely az idegeket nyomja. Aztán behelyeznek egy implantátumot, amely a helyet stabilizálja és rögzíti.

Noha ez is egy megoldás, de nem az

ideális, mivel újabb problémákat is vonhat maga után.

Ennek az implantátumnak a kifejlesztésében nagy szerepet vállalt Uri Arnin mérnök, aki már az úttörõ «ApiFix» implantátumot is kifejlesztette a gerincoszlop elferdülésének javítására (www.apifix.com). Az új fejlesztésben az a különös, hogy az implantátumot különbözõ nagyságban lehet kapni, tehát minden felnõtt páciensnek a megfelelõt. Ez is helyettesíti az eltávolítandó csontot,

mint az eddigi, azonban nem rögzíti a helyet, ami sokkal jobb a beteg számára.

Az újfajta implantátumnak van azonban egy hátránya: Többe kerül az egészségpénztáraknak, mint a hagyományos megoldás. Ennek az implantátumnak a költségeit, amelyet már Németországban, Ausztriában, Nagy Britanniában és Törökországban is kínálnak, és ezután Belgiumban és Svájcban is forgalomba kerül, legtöbbször nem a beteg-kasszák állják. ZL 

TÖRTÉNELEM

Német nyelvû orvosok és patikusok az államalapítás elõtti Izraelben Az egészségügy tartósan profitál a zsidó értelmiségi réteg német nyelvterületrõl történt bevándorlásából.

Dr. Friedländer cégét, a Tevát, melynek jelentése különben: Természet – utalás arra, hogy gyógyszerészeti termékeit természetes anyagokból fejlesztette ki

Izrael bevándorló ország, amely egy ún. Alijah-hullám történetére tekinthet vissza. Az ötödik Alijah-hullámmal fõleg olyan zsidók jöttek, akik 1933-ban Németországnak bölcs elõrelátásból hátat fordítottak. Sok tudást és technológiai ismeretet hoztak magukkal, amelyek a legkülönfélébb területeken tettek jó szolgálatot, ezek többnyire kezdetleges formában voltak jelen az országban. Ide tartozik például a

mezõgazdaság, a mérnöki tudás sok szakterületen, de a gyógyászat és a gyógyszergyártás is.

A «Német Társaság a Gyógyszerészet Történetéért» nemrég ünnepelte a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetemmel együttmûködve a német-izraeli gyógyszertörténész, Dr. Herbert Lehmann 100. születésnapját. A szimpózium, amelyrre többek között Herbert Lehmann lánya is elutazott, ezt a cí-

met választotta: «Jeckische gyógyszerészet és gyógyászat – A németnyelvû gyógyszerészek és orvosok mûködése Palesztina/Izraelért és Izraelben.» A szimpóziumon köszöntötték Dr. Nomi Eshhart is, Dr. Günther Friedländernek, a Teva neves izraeli gyógyszerészeti konszern alapítójának lányát.

De kik voltak ezek a gyógyszerészek és orvosok tulajdonképpen? Dr. Herbert Lehmann, akinek emlékére a szimpóziumot rendezték, 1912-ben Posenben született és 1932-ben kezdte gyógyszerészeti tanulmányait Berlinben. Csak egy kivételes engedmény tette lehetõvé számára, hogy 1936-ig folytassa tanulmányait. Doktorrá avatása után azonnal kivándorolt a brit mandátum területére. Az 1993-ban Haifán elhunyt Dr. Lehmann az elsõ gyógyszerésznek számít, aki a ma széles körben elterjedt gyógyszerészeti szakfolyóiratot létrehozta.

Dr. Günther Friedländer mûködése is mind a mai napig érezhetõ Izraelben, mivel az 1902-ben Felsõ-Sziléziában született, és Breslauban valamint Bernben tanult gyógyszerész megalapította a Teva izraeli gyógyszerészeti konszernt. Dr. Friedländer 1934-ben családjával együtt vándorolt Jeruzsá-

17 lembe, miután a SA súlyosan zaklatta.

Mivel már egy évvel késõbb megalapította a Teva céget, amely mára világot átszövõ konszernné nõtte ki magát az általános gyógyszerek területén, minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk: A nácik gondoskodtak arról, hogy a német nép elveszítsen egy neves és sikeres gyógyszerészt. Dr. Friedländer cégét, a Tevát, melynek jelentése különben: Természet – utalás arra, hogy gyógyszerészeti termékeit természetes anyagokból fejlesztette ki és forgalmazza – 1968-ban egy másik nagyüzem vette át, amely a nevet megtartotta, de a cégalapító nevét törölte a konszern történetébõl. Ezek a körülmények súlyosan érintették az egykori cégalapítót, aki 1975-ben hunyt el.

Azonban a gyógyászat terén is számos orvost elveszített a német nyelvterület, különben nem csak a náci idõk miatt, hanem azért is, mert õk hitvalló cionisták voltak, akik már azelõtt kivándoroltak. Közéjük tartozott többek között Dr. Hans Günther Mühsam, aki már az elsõ világháború elõtt a malária leküzdésében szerzett érdemeket, ez volt ugyanis a zsidó úttörõk legnagyobb problémája az országban. A jobban ismert baloldali anarchista és költõ, Erich Mühsam testvéreként Berlinbõl fejtette ki tevékenységét és csak 1938-ban jött az országba, ahol 1957ben elhunyt.

Jóval korábban vándorolt be Dr. Abraham Ticho. Már 1912-ben hagyta el Bécset ez a neves szakorvos, a fertõzé-

ses szembetegségek specialistája, és átvette az jeruzsálemi szemklinika vezetését. Dr. Ticho tevékenysége hosszú távon rányomta bélyegét erre a szakterületre, míg felesége, Anna Ticho egyike Izrael legjelentõsebb festõinek. Az õ egykori lakóháza Jeruzsálem szívében a híres Izrael Múzeum egy része.

A Németországból származó neves orvosok az izraeli kórházak alapítói között is ott vannak, így az Euskirchenbõl származó Dr. Moritz Wallach, aki már 1890-ben Erec Jiszráelbe vándorolt, és a Jerusalem Sha’are-Zedek-Kórház alapítójának számít, ahol összekapcsolta a hagyományt a modern tudománnyal, azaz az ortodox zsidó hitet a modern gyógyászattal összekötve gyakorolta. AN 

GYÓGYÁSZAT

A Technion Nobel-díjas tudósai folytatják a rákkutatást Prof. Avraham Hershko és Prof. Aharon Ciechanover, a haifai Technion munkatársai, a rákkutatásban tüntették ki magukat. Nos, nemrég szakterületükkel kapcsolatos nagy presztízsû meghívást kaptak.

Izrael egy sor Nobel-díjassal büszkélkedhet. A Haifán mûködõ tekintélyes Technion három izraeli Nobel-díjast sorolhat munkatársai közé. 2011-ben Daniel Shechtmant tüntették ki kémiai Nobel-díjjal. Õelõtte két kollégáját szintén kémiai Nobel-díjjal tüntették ki.

Prof. Avraham Hershko és Prof. Aharon Ciechanover 2004-ben kapták meg ezt a kitüntetést. Kutatásaik, melyeket a Rappaport orvostudományi központban, a Technionon végeznek, nagymértékben hozzájárultak a rákbetegségek jobb leküzdéséhez.

A két izraeli tudóst amerikai kollégájukkal, Prof. Irwin Rose-zal együtt tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal, mert felfedezték az Ubiquitin által irányított protein leépítést, ami hozzájárult a rák leküzdésében használt újfajta gyógyszer kifejlesztéséhez. Nemrég ezt a hármast újabb megtiszteltetés érte, ugyanis meghívták õket, hogy csatlakozzanak a rákkutatásért alakult amerikai egyesület akadémiájához. Ez esetben az egyik legnevesebb kutatási fórumról van szó a biológia és gyógyászat terén, amely csak olyan tudósokat hív meg, akik nagymértékben hozzájárultak a rákkutatáshoz.

Ez a rákkutatásért létrejött amerikai

egyesület, amely már 106 éve fennáll, nemrég elhatározta, hogy egy új akadémiai fórumot hoz létre. Azt szeretnék, hogy az akadémiának lassanként 106 tagja legyen, emlékeztetve az egyesület fennállásának 106 évére. A két izraeli Nobel-díjas kollégájukkal, Prof. Rose-zal együtt a prominens tudósok elsõ köréhez tartozik – szinte kivétel nélkül Nobel-díjasok –, akik ezt a rendkívüli meghívást kapták, amely a sajtó szerint egy «szigorú és rigorózus» választási eljárás eredménye.

A rákkutatásért létrejött amerikai egyesület nemcsak a legnevesebb ezen a területen, hanem a legrégebbi is. Tagjai odaszentelik magukat a kutatás minden aspektusának, kiindulva az alapvetõ és úttörõ kutatásoktól egészen a klinikai tesztsorozatokig. Az egyesületnek, amelyet egykor 11 orvos alapított, ma 27.000 tagja van 80 államból. Az éves közgyûlésre, amely ebben az évben alkalmat ad az akadémia megalapításának hivatalossá tételére, legalább 18.000 vendég utazik el. AN 

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

MÁS SZEMMEL

Obama «zsidó elkötelezettsége» Szeretnénk most egy pillantást vetni a hatalmon lévõ amerikai elnök, Barack Obama elkötelezettségére Izrael és a zsidó nép iránt, amelyhez utolsó izraeli látogatásáig más imázs fûzõdött.

Valószínûleg a Husszein középsõ neve lehetett az oka. Vagy talán az izraeli miniszterelnökhöz, Netanjahuhoz fûzõdõ mélyhûtött személyes kapcsolata. Vagy esetleg az ok arra vezethetõ vissza, hogy Obama a nemzetközi színtéren nem állt azonnal korlátlanul Izrael mögé. Mindegy.

Tény az, hogy Barack Obama amerikai elnököt utolsó izraeli látogatásáig úgy tekintették, mint az Egyesült Államok kormányfõjét, aki Izrael-ellenes beállítottságú, és a zsidó érdekeket nem mindig tartja feltétlenül szem elõtt. Mindez annak ellenére, hogy õ az az amerikai elnök, aki az Izraelnek szánt pénzügyi katonai segítség tekintetében különösen nagyvonalúnak bizonyult, és ez ráadásul a nehéz gazdasági helyzetben. A negatív imázs, amely a jelenlegi amerikai elnök személyéhez tapadt, különben nem felel meg az igazságnak. Csak jobban oda kell figyelni.

Barack Obama már kezdettõl fogva jó, mondhatni szoros kapcsolatokat ápolt a zsidó néppel. Mindenesetre ez derül ki abból az életrajzból, amelyet Obama – Volt egy álma címmel az izraeli újságírónõ, Orly Azulay írt.

Obama akkor került elõször kapcsolatba Izraellel és a zsidó néppel, amikor 11 éves korában egy nyári táborozáson vett részt a Hawaii szigeteken. E táborozás során megismerkedett egy amerikai zsidó ifjúsági csoportvezetõvel, aki gyakran járt Izraelben, és a tábor gyerekeinek mesélt errõl. Visszatekintve az elnök elmondta: «Akkor mesélt nekünk a zsidó népnek Izrael országával való bensõséges kapcsolatáról, a nép vágyáról, hogy saját szuverén államában éljen. Arról is mesélt, hogy ez a sóvárgás a Holokausztra való tekintettel egy egészen más, egy sokkal mélyebb jelentést is tartalmaz. Ugyanakkor büszkén jelentette ki, hogy a zsidó nép sok nehéz idõt átélt, és mégis ragaszkodik vallásos és kulturális identitásához.»

Obama valamiképpen azonosulni tudott ezzel, mivel gyermekként gyakran érezte, hogy két világ között él. Úgy érezte, hogy egyik világhoz sem tartozik igazán. Ezért hatottak rá annyira az ifjúsági vezetõ szavai. Következésképp sokat olvasott a zsidó nép történetérõl, és fiatalként mohón olvasta az olyan bestsellereket, mint az Exodus Leon Uristól, melyek érzelmileg nagyon megérintették. Késõbb barátságot kötött Jeffrey Goldberg zsidó újságíróval. Ez a barátság óriási befolyást gyakorolt intellektuális világára. «Már kezdettõl fogva érzõdött politikai magatartásomban a Közel-Kelethez való vonzódásom és az, hogy Izraellel kapcsolatban elkötelezettnek éreztem magam», mondta egyszer állítólag Obama Goldbergnek. Ebben az összefüggésben egy bizonyos empátiára utal, amelyet a zsidó nép szenvedései iránt érzett, és beszámolt arról a szimpátiáról, amel�lyel Izrael Állam küzdelmét kíséri, hogy az megõrizze fennmaradását a Közel-Keleten.

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ez az empátia és szimpátia kölcsönösségen nyugszik, legalábbis ami a chicagói zsidó közösséget illeti. 2004-ben, amikor Obama elõször jelentkezett a szenátorválasztásra, mindenekelõtt ez a zsidó közösség állt mögötte, amely vezetõi képességeit már politikai karrierje elején felismerte, és erõsen támogatta. Amikor Obama ellenfelei az elnökválasztási kampány során esetleges muszlim származásáról és Izrael-ellenes beállítottságáról szóló rágalmakat híreszteltek, éppen az amerikai zsidók voltak az elsõk, akik ellenkampányt indítottak, hogy az igazságról tájékoztassanak. Közöttük ott voltak olyan prominens zsidó személyiségek is, mint Steven Spielberg hollywoodi rendezõ, és a zenész, filmproducer és filantróp David Geffen.

Obama elnök Emanuel Rahmmal

Ezt az empátiát és rokonszenvet Obama magával vitte elnöki hivatalába is. Az egyik legközelebbi tanácsadója a választási küzdelem idején és azután is az elsõ idõkben Emanuel Rahm volt, akirõl többször is írtunk, mint a Fehér Ház személyzeti fõnökérõl. Idõközben Chicago polgármestereként mûködött. Egy másik amerikai zsidó, David Axelrod, Obama legfontosabb választási kampánystratégája. Rahm és Axelrod igen bensõséges elkötelezettséget éreznek Izrael iránt. Így például mindkét család fiaik bar-micva ünnepségét Jeruzsálemben tartotta a Siratófalnál. A jelenleg hivatalban lévõ amerikai pénzügyminiszter, Jacob Lew, pedig ortodox zsidó. Az õ személyére vezethetõ vissza, hogy az elsõ választási kampány idején egy új hagyományt vezettek be a Demokrata párt vezetõ rétegének körében: Együtt ünnepelték a széder estét – a páska ünnepének elsõ estéjét, amelyen felolvasták az egyiptomi kivonulás történetét. Ezt a hagyományt azóta is folytatja Obama minden évben válogatott vendégekkel a Fehér Házban.

Ezzel a háttérben kell az amerikai elnök legutóbbi izraeli látogatását nézni. Nem kérdéses, voltak és vannak politikai feszültségek, azonban Obama hozzáállása több, mint jóakaratú, mert az Izrael Állam szükségleteinek mélyebb megértésén nyugszik. ZL 

BIBLIAIZRAELNEK ÉS IZRAEL 19 GYORSSEGÉLY

A Messiás

visszajövetelének

alapja

Arnold Fruchtenbaum A Messiás második visszajövetelével kapcsolatban két különbözõ szélsõséges vélemény alakult ki. Az egyik csoport kineveti azokat, akik azt hiszik, hogy Jézus visszajön; a másik csoport megpróbálja visszajövetelének pontos dátumát megállapítani.

Az amerikai média nemrég valósággal megrohamozta az egyik lelkipásztort és «tanítványait», mert megjósolták az elragadtatás és Jézus visszajövetelének dátumát. Eljött a nap, és el is múlt, és újra azok kerekedtek felül, akik Jézus visszajövetelén csak nevetnek.

Sajnos, a hívõk többsége sem tájékozott arról, amit a Biblia valójában az elragadtatásról és a Messiás második visszajövetelének feltételeirõl tanít.

Sok hívõ ezt a két fogalmat téves módon szinonimaként használja, noha a Szentírás pontos tanulmányozása világossá teszi, hogy e két fogalom két, egymástól jól elkülöníthetõ és egymástól különbözõ eseményt takar.

A Gyülekezet elragadtatása semmilyen elõfeltételhez sem kötõdik. Így akármikor bekövetkezhet. A Biblia azt mondja, hogy az elragadtatás valamikor a nagy nyomorúság elõtt fog történni. De azt nem mondja, hogy pontosan mikor és mennyivel azelõtt. Míg az elragadtatás semmilyen feltételhez sem kötött, addig Jézus második eljövetelének már van elõfeltétele. Ebben a cikkben ezt szeretnénk kifejteni.

I. Jézus Messiás voltának elvetése Hogy valóban megértsük Jézus második eljövetelét, mindenekelõtt a következõ kérdésekre kell válaszolnunk: Hogyhogy elvetették Jesua (Jézus) Messiás voltát az emberek, amikor elõször járt a Földön?

Máté evangéliumának 4 – 12 fejezeteiben láthatjuk, miként vándorolt Jézus Izráelen át, és mennyi csodát vitt véghez. Arról is olvashatunk, hogyan hirdette az embereknek az Õ királyságának jó hírét. A csodáinak az volt a célja, hogy Õt és üzenetét megerõsítsék, igazolják. Olyan jelek voltak ezek, amelyeknek Izráel nemzetét arra kellett volna kényszeríteniük, hogy két kérdésben döntést hozzanak. El kellett volna dönteniük, hogy Õ személy szerint a Messiás-e, és hogy elfogadják-e üzenetét az Õ királyságáról.

20 BIBLIA ÉS IZRAEL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

A sok csoda között, melyeket Jesua véghezvitt, a démonûzés is szerepelt. A zsidók is képesek voltak démonokat kiûzni. Ehhez egy bizonyos módszert alkalmaztak: mindenekelõtt kapcsolatot teremtettek a démonnal, hogy megtudják a nevét.

Ezután a démonûzõ felhasználta ezt a nevet, hogy a démont kiûzze. (Ha a démonok beszélnek, annak a személynek a hangszalagjait mûködtetik, akit ellenõrzésük alatt tartanak).

Azonban egy néma démon esetében a démonûzés e zsidó formája használhatatlan volt, mert egy ilyen démonnal lehetetlen volt a kommunikáció.

A zsidó teológusok azonban azt tanították, hogy a Messiás, ha eljön a Földre, a néma démont is ki tudja ûzni az emberbõl.

A Mt 12,22-ben Jézus bebizonyítja, hogy ilyenfajta démont is ki tud

Ez a szemtanúkban csodálkozást váltott ki, és a következõ kérdést vetette fel: «Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: „Csak nem ez a Dávid Fia?»

ûzni: «Akkor odavittek hozzá egy vak és néma megszállottat, és õ meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott.» Ez a szemtanúkban csodálkozást váltott ki, és a következõ kérdést vetette fel: «Az egész sokaság elcsodálkozott ezen, és ezt mondta: „Csak nem ez a Dávid Fia?» A kérdés ez volt: «Jesua valóban a Messiás lehet-e?» A nép azonban nem akarta saját maga ezt a kérdést eldönteni. Vallási vezetõikre tekintettek, a farizeusokra. Nekik kellett volna dönteniük, és az ítéletet Jesuával kapcsolatban meghozniuk. A nép a

farizeusok döntésére várt, hogy Jesua a Messiás-e vagy sem. Abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy nem Messiás, egy alternatív magyarázatot kell adniuk arra, hogyan volt képes Õ azt a sok csodát véghezvinni, és különösen az utolsó, messiási csodát.

A 24. versben azt olvassuk, hogy a farizeusok az utóbbi megoldást választották: «A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: „Ez nem ûzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével.»

Elvetették azt, hogy Jézust Messiásként elismerjék, mert nem illett bele farizeusi sablonjukba arról, mit kellene tennie és mondania a Messiásnak. Alternatív magyarázatuk ez: Azt állítják, hogy Õt Belzebub, a démonok fejedelme szállta meg. Ez a feltételezés volt a hivatalos alap, amelyre hivatkozva elvetették Jézus messiási voltát.

A Messiás azonban bebizonyította, hogy állításuk nem lehet igaz, mivel ez azt jelentené, hogy a Sátán birodalma meghasonlott önmagával. És ítéletet hirdetett e napok nemzedéke felett.

Ez a generáció elkövette a megbocsáthatatlan bûnt: A Szentlélek káromlását. A megbocsáthatatlan bûn, nem egyéni bûn, az nemzeti bûn. Ezt Izráel nemzedéke Jézus napjaiban követte el. Ez nem vihetõ át más nemzedékekre. Tartalma a következõ: Jézus messiási voltának nemzeti visszautasítása, amikor testben a Földön járt, azzal az indokkal, hogy Õt démonok szállták meg. Ez a bûn «megbocsáthatatlan», amit ítélet követett. Az ítélet 40 évvel késõbb teljesedett be, amikor Kr. u. 70-ben a rómaiak úgy Jeruzsálemet, mint a Templomot lerombolták, és elûzték a zsidókat saját hazájukból.

Az ítélet kihirdetésétõl meghökkenve a farizeusok megpróbálták vis�szavonni támadásukat, a 38. versben megpróbáltak közeledni az Úrhoz, és jelet kértek tõle. A farizeusok úgy tettek, mintha eddig a Messiás semmit sem tett volna, hogy alátámassza messiási voltát. Ekkor kijelentette nekik Jézus, hogy mostantól másképpen fog a jelekkel bánni: Izráel számára már csak egyetlen jel adatik. Noha Jézus a 12. fejezet után is tett csodákat, ezeknek azonban nem az volt a céljuk, hogy az Õ személyét és üzenetét hi-

telesítsék, és Izráelt, mint nemzetet döntésre kényszerítsék. Ezeknek tanítaniuk kellett inkább a 12 apostolt szolgálatuk során, amelyet az Apostolok Cselekedeteiben majd Jézus elutasításának következményeként végeznek. Ez a nemzedék nem fog több jelet látni, csak a Jónás jelét, a feltámadás jelét (40. v). – Ezt a jelet háromszor kapja a nép: Lázár feltámasztásakor (Jn 11,1-46), Jesua saját feltámadásakor (Mt 16,1-4) és a két tanú feltámadásakor a nagy nyomorúság idején (Jel 11,3-13).

A Jn 11,1-44-ben olvashatunk a Jónás elsõ jelérõl: Ez Lázár feltámadása. A 42. versben Jézus megmagyarázza, kiknek a kedvéért támasztotta fel Lázárt: a zsidó néptömegek kedvéért. «Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz, csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.»

A 45. versben arról olvasunk, hogy egyesek a zsidók közül helyesen reagáltak Jónásnak e jelére, és elhitték, hogy Jézus az, Akinek mondja Magát.

Mások azonban még mindig vártak a felsõbbség döntésére (46. v). Ezért a farizeusokhoz mentek, hogy jelentsék nekik, mit tett Jézus. Mivel ez az a jel volt, melyet a Messiás ígért nekik, valamiképpen reagálniuk kellett. A farizeusok a Mt 12-ben leírt eredeti ítéletnek megfelelõen döntöttek, elutasító ítéletet hoztak és halálra ítélték Õt.

Amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, zsidók ezrei ezt kiáltották: «Áldott, a király, aki az Úr nevében jön!» (Lk 19,38).

Ez egy hivatalos messiási üdvözlés, amely a 118. zsoltár messiási hátterén alapul (26. v). A tömeg Jézus messiási voltát köszöntötte. Azonban a zsidó vezetõk már elkövették a megbocsáthatatlan bûnt. Az ítélet erre a nemzedékre már kimondatott, és a bûn «megbocsáthatatlan» volt, nem volt már lehetõség ezt az ítéletet enyhíteni. Noha a tömeg Messiásnak kiáltotta ki, Jézus mégis kimondta az ítéletet Jeruzsálem felett. Visszavette királyságára tett ajánlatát, és a zsidó népnek ettõl kezdve visszajövetelére kellett várnia.

II. A második eljövetel feltétele

Nos, mi a feltétele és alapja Jézus második eljövetelének? Ennek tisztázására meg kell vizsgálnunk további öt igehelyet.

21 A. 3. Móz26,40-42

«De ha megvallják bûnüket és atyáik bûnét, azt hogy hûtlenül ellenem szegültek, meg azt is, hogy szembeszálltak velem, ami miatt én is szembeszálltam velük, és elvittem õket ellenségeik földjére, ha majd megalázkodik körülmetéletlen szívük, és békével hordozzák büntetésüket, akkor visszaemlékezem a Jákóbbal kötött szövetségemre, az Izsákkal kötött szövetségemre, meg az Ábrahámmal kötött szövetségemre, és gondom lesz az országra is.»

A 3. Móz 26-ban Mózes megjövendöli, hogy a zsidók egy napon Isten kinyilvánított akarata elleni engedetlenségük miatt szétszóratnak az egész világon. Az Újszövetség szerint ez az ítélet egyenes következménye volt annak, hogy Jézus messiási voltát nem ismerték el. Az egész világba való szétszóratás Jeruzsálem pusztulása után, Kr. u. 70-ben, történelmi tény. Ennek a fejezetnek az elsõ része tehát már be is teljesedett.

Aztán a 42. versben azt írja Mózes, hogy Isten megemlékezik szövetségére népével, Izráellel, és hogy az Õ kinyilvánított célja Izráelnek adni mindazt az áldást és ígéretet, melyeket az ábrahámi szövetség tartalmaz – különösen azokat, melyek az Ígéret földjére vonatkoznak. Azonban majd csak a messiási korszakban élvezhetik ezeket az áldásokat, ha elõször teljesítik a 40. vers feltételeit: Be kell ismerniük bûneiket, és atyáik bûnét (vagy: gonosztettét). A gonosztett egyes számban áll, és egy bizonyos jelentéshez kapcsolódik. Van ugyanis egy bûn, amelyet Izráelnek be kell ismernie, mielõtt az ábrahámi szövetség ígéreteit élvezhetné. Ezt a gonosztet-

tet apáik és nagyapáik követték el, és most az utánuk jövõ nemzedéknek, a nagy nyomorúság hívõ maradékának kell azt napvilágra hoznia.

akkor – tisztulnak meg, és részesülhetnek a messiási korszak áldásaiban.

B. Jeremiás 3,11-18

A negyedik igehelyet a Hós 5-ben találjuk. Az egész fejezetben Isten beszél. A 15. versben ezt mondja: «Majd visszavonulok lakóhelyemre, amíg meg nem bûnhõdnek, és hozzám nem folyamodnak. Nyomorúságukban keresnek majd engem.»

Hogy ezt a verset megértsük, a következõt kell figyelembe venni: Mielõtt valaki egy helyre vissza tudna térni, el kell azt elõbb hagynia.

Isten azt mondja, hogy vissza fog térni a helyére. Isten helye a menny.

Mielõtt a mennybe visszatérhetne, el kellett azt elõbb hagynia. A kérdés ez: «Mikor hagyta el Isten valamikor is a mennyet?» Isten akkor hagyta el a mennyet, amikor a Názáreti Jézus személyében emberré lett. Jézus az ellene elkövetett bûn miatt az Olajfák hegyérõl visszament a mennybe.

Az igevers azt magyarázza tovább, hogy addig nem fog visszajönni, míg ezt a bûnt, mely mennybemenetelének okozója volt, be nem vallják, vagy meg nem bûnhõdnek érte. Melyik volt a zsidó nép Messiás ellen elkövetett nemzeti bûne? Ez nem a keresztre feszítése, mint ahogy gyakran feltételezik. Ugyanis azok, akik ténylegesen

A 14-18. versekben kezdi Jeremiás azokat az áldásokat leírni, amelyeket Isten Izrael számára a messiási királyságban elkészített. Ez az idõ a zsidók számára hatalmas áldások és a helyreállítás ideje lesz, amikor a Messiásuk felállítja királyságát. Az áldás azonban a 13. versben leírt feltételtõl függ: «Csak ismerd el (vagy: ismerd be) bûnödet, hogy hûtlenül elhagytad Istenedet, az URat. Futkostál utaidon az idegenek után minden bujazöld fa alá. Csak az én szavamra nem hallgattatok - így szól az ÚR.» Izrael hívõ maradékának, mely túléli a nagy nyomorúságot, egy speciális gaztettet kell beismernie, mégpedig Jesua messiási voltának elvetését elsõ eljövetele idején.

C. Zakariás 12,10

A harmadik igeszakasz Zakariás próféta könyvében található. A 12, 13, 14. fejezetek összetartoznak, és egyetlen témát fejtenek ki. A 13. fejezet Izráelnek bûneibõl való nemzeti megtisztulásáról beszél. A 14. vers leírja a Messiás második eljövetelét és a királyság felállítását. Ezek az események azonban – Izrael megtisztulása, a Messiás második eljövetele és a messiási királyság – a Zak 12,10-ben leírt feltételekhez kötöttek: «Dávid házára és Jeruzsálem lakóira pedig kiárasztom a könyörület és a könyörgés lelkét. Rátekintenek arra, akit átdöftek, és úgy gyászolják, ahogyan az egyetlen gyermeket szokták, és úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak.»

Mielõtt Izráelnek bûneitõl való megtisztulására sor kerülne, és mielõtt a Messiás visszajönne, hogy királyságát felállítsa, a zsidóknak elõször fel kell tekinteniük arra, Akit átdöftek, és könyörögniük kell visszatéréséért. Ha ezt megtették – és csak

A 3. Móz 26-ban Mózes megjövendöli, hogy a zsidók egy napon Isten kinyilvánított akarata elleni engedetlenségük miatt szétszóratnak az egész világon.

D. Hóseás 5,15

Izrael nemzeti bûne az volt, hogy elutasította messiási voltát.

megölték, pogányok voltak és nem zsidók. Az ítéletet egy pogány bíró mondta ki felette, és pogány katonák feszítették keresztre. De ez mind lényegtelen – Jézusnak mindenképpen meg kellett halnia. Engesztelõ áldozattá kellett válnia a világ bûneiért – ez volt Isten terve. Izrael nemzeti bûne az volt, hogy elutasította mes-

22 IZRAELBÕL 22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK BIBLIA ÉS IZRAEL HÍREK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/06

siási voltát. E vers szerint a Messiás csak akkor fog visszajönni a Földre, ha ezt a bûnt elismerik és beismerik.

E. Máté 23,37-39

Az ötödik rész a Mt 23-ban található. Amint már rámutattunk, ez a fejezet az írástudók és farizeusok vádemelését tartalmazza Jézus ellen.

Abban az idõben õk voltak a zsidó nép vezetõi, és rávették a népet, hogy vesse el Jézus messiási voltát. A 37-39 versekben Jézus még beszél hozzájuk: «„Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hány-

III. Összefoglalás

Jézus tehát addig nem fog vis�szatérni a Földre, amíg a zsidók és a zsidó vezetõk nem kérik arra, hogy visszajöjjön. Amint a zsidó vezetõk a népet Jézus messiási voltának elutasítására bíztatták, úgy kell majd egy napon Jézus Messiásként való elfogadására is rávezessék a népet. Ez a tény megmagyarázza azt a harcot, amit a Sátán a zsidó nép ellen folytat. Úgy az emberiség történelmében általában, mint minden dologban a nagy nyomorúság elõtt, látni lehet ezt a harcot. A Sátán tudja, hogy el

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Ez tehát a Messiás második eljövetelének alapja: Izraelnek be kell ismernie nemzeti bûnét, és könyörögnie kell a Messiás visszatéréséért, amikor is «úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak».

szor akartam összegyûjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyûjti a csibéit, de ti nem akartátok! Íme, elhagyottá lesz a ti házatok.

Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!›» Mialatt a zsidó vezetõséghez beszélt, megismételte eredeti vágyát, hogy összegyûjtse õket, abban az esetben, ha elfogadták volna (37. v).

De mivel elvetették Õt, mint Messiást, szétszóratnak ahelyett, hogy összegyûjtetnének. Házukat, a zsidó Templomot is lerombolják, és pusztasággá teszik (38. v). Ezután jelenti be, hogy nem fogják Õt addig látni, míg ezt nem mondják majd: «Áldott, aki az Úr nevében jön!» Ez a messiási köszöntés lesz a jele annak, hogy elfogadták Õt Messiásként.

fogja veszíteni szabadságát, amint Jézus visszajön. Azt is tudja, hogy Jézus addig nem jön vissza, amíg arra nem kérik a zsidó vezetõk. Ha tehát a Sátán megsemmisítené a zsidókat, mielõtt nemzetként megtérnének, akkor Jesua nem jönne vissza, és a Sátán karrierje örökre biztosítva lenne.

Az antiszemitizmus minden formája – rasszista, etnikai, nemzeti, gazdasági, politikai, vallási vagy teológiai – mind a sátáni stratégia része, amely Jézus második eljövetelét gátolja. Ez tehát a Messiás második eljövetelének alapja: Izraelnek be kell ismernie nemzeti bûnét, és könyörögnie kell a Messiás visszatéréséért, amikor is «úgy keseregnek miatta, ahogyan az elsõszülött miatt szoktak».  Elõször megjelent Ariel Ministries levelében, 2011. õsz, 3-6 old., www.cmv-duesseldorf.de

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

r ezik? Talán az, ha ké éh ek m er gy y eg ha ji log annál, gyott a pénzünk, a fá fo El Van-e szomorúbb do . nk lu ál y íg t os m ni adni. Mi tudjuk a számláit m ne és nem tudsz neki en ár m k ne ei ek m tagozatos gyer t teljesíteni: „Mert so nc ra általános iskola alsó pa si zu jé a t ts, hogy tudjuk ez kifizetni. Kérlek segí tatok, …” (Mt 25:35 ) ad m ne en és , m te éhez

elfogyott...

MKB bank: 10300002 -20510628-00003285 Éjféli Kiáltás Misszió, 1 135 Budapest, Palóc u . 2. Áldjon meg ér te az Úr! Köszönjük

az õ nevükben is!

www.ejfelikialtas.hu

III. NEMZETKÖZI IZRAEL-KONFERENCIA

BUDAPESTEN A DUNÁN

2013 július 13.

Norbert Lieth Dr. Mészáros Kálmán

Igeszolgálat:

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ!

2000 Ft/fõ A konferencia hajó befogadóképessége korlátozott Éjféli Kiáltás Misszió H-1135 Budapest, Palóc u. 2.

E-mail: ejfelikialtas@gmail.com Telefon: Nagy Erzsébet +36 30 630 7823

Kiemelten gazdag zenei programok!

Mága Zoltán, Gerendás Péter, Rontó Attila Band, Prazsák László, Charis Kórus (Románia) ✱

Ára: 350,-Ft

Re g i s z t rá c i ó u t á n b öve b b i n f o r m á c i ó t b o c s á t u n k r e n d e l ke zé s é r e . ★

A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

w w w.e j f e l i k i a l t a s . h u