Hírek Izraelből 2012 Március

Zsidó újdonságok Törökországból • 17

A legutóbbi újdonságok a gázmezõkrõl • 19

IZRAELBÕL ISRAEL HÍREK IZRAELBÕL HÍREK

2012. március - 03. szám

www.hirekizraelbol.hu

Amiben

Izrael az elsõk között áll

www.beth-shalom.nl

Ta v a s z i a k c i ó !

Körülöttünk minden azt harsogja: tökéletesnek kell lennünk, sikert sikerre kell halmoznunk életünk attól függ, hogyan teljesítünk. Az önszeretet gravitációval terhelt mezőjéből csak úgy szabadulhatunk ki, ha elfogadjuk, hogy a hiányosságok, a gyengeségek és a halandóság is az emberi sors része. A sebeink és a hibáink azok a repedések, amelyeken keresztül a kegyelem behatolhat az életünkbe. Ha a kegyelem Isten legnagyobb ajándéka a világ számára, vajon hogyan valósul megg a gyakorlatban? Ára: 290 2900, 00 --Ft -60%: 1160,- Ft

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk őket a halálba menetelni?

Miért?Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg kiírta magából talán, hogy enyhítsen fájdalmán...Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóság! Nem kitalált és nem regényszerű,valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság. Ára: 2900 2900, 0 -F -Ft -60%: 1160,- Ft "Ahhoz, hogy döntéseinkben segítséget jelentesen a Szentírás, nemcsak olvasnunk kell, hanem meg kell tanulnunk helyesen érteni, helyesen magyarázni is azt.

Ez a munka ugyan elsősorban a Szentlélek munkája, aki meg is teszi ezt, de meggyőződésem, hogy Isten az újjászült értelmünket is használni akarja ebben a folyamtban, így szükségünk van a tanulásra. Arra, hogy megtanuljuk az Ige olvasásának és megértésének helyes módzserét. Remélem, Isten ezt a könyvet sokunk életében használhatja majd eszközként, hogy jobban megértsük megváltó Urunk gondolatait és akaratát, és hogy az Ige olvasása ne csupán kötelesség, vagy megosztás legyen, hanem állandó örömforrás." Ára: 1200 1200, 0 --Ft -60%: 480,- Ft

www.ejfelikialtas.hu

1750,- Ft helyett

720,- Ft A Tízparancsolat (The Ten Commandments) színes magyarul beszél amerikai animációs rajzfilm A Fáraó által halálraítélt zsidó csecsemőt, Mózest, édesanyja és nővére a Nílus hánykolódó hullámaira bízza. Életét a Fáraó lánya menti meg, és Mózes abban a tudatban nő fel, hogy ő egy egyiptomi herceg.

Végül, amikor egy esemény kapcsán fény derül zsidó kilétére, száműzöttként kell menekülnie Egyiptom földjéről. Az úton Isten megérinti őt, és tudtára adja, hogy ő fogja kivezetni rabszolgasorban tartott népét Egyiptomból az Ígéret Földjére. Mózes negyven évig vezeti a kiválasztott népet, majd Isten magához veszi őt egy jobb helyre. A Tízparancsolat úgy mutatja be Mózest, a vonakodó prófétát, mint az egyetlen embert, aki szemtől szemben látta Istent, és akit Isten "barátjának" nevezett.

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

* a készlet erejéig

Ingyenes konyhakerti vetõmag program pályázat Az Éjféli Kiáltás Misszió vezetõsége látva az ország lakosságának hátrányos szociális helyzetét, konyhakerti vetõmagprogram pályázatot írt ki Krisztusban hívõ testvéreknek, vagy gyülekezeteknek. Jézus megszabadító örömhírének-evangéliumának hirdetése közben gyakran tapasztaltuk azt, hogy a lelki-szellemi szükséggel együtt jár a testi szegénység is. A Nagy Parancsolat értelmében rászoruló testvéreink szükségei mellett nem mehetünk el tétlenül, hiszen Istenünk szeretetét és igaz emberségünket legteljesebben a felebarátunkon keresztül tudjuk megmutatni.

A program keretében 15 féle kiváló holland vetõmagból álló csomagot lehetett térítésmentesen kapni, mely a következõ fajta magokból áll: uborka, póréhagyma, vörös retek, saláta, zeller, paradicsom, hagyma, sárgarépa, cukkini, cékla, karfiol, vöröskáposzta, fehérkáposzta, édespaprika, petrezselyem.

A nyertesek a vetõmagokat az Éjféli Kiáltás Misszió 2012. március 16-án 17.00-kor megrendezendõ alkalmán lesznek átadva. Helyszín: 1135 Budapest, Kerekes u. 12. (Hotel Góliát).

as

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-Barátok «Egy az iráni nukleáris berendezések ellen izraeli támadás olyan lenne az ajatollah-rezsim számára, mint egy ajándék az égbõl.» Ezt mondta egy iráni ellenzéki, aki ma az USA-ban él, és elõször látogatta meg Izraelt. Mivel ez által, véleménye szerint, az iszlám köztársasággal és vezetésével szembeni ellenállás örökre el lenne hallgattatva. Egy izraeli támadás áldozatának szerepében, az õ érvelése szerint, biztos lenne az Iránnal való együttérzés világszerte. A rezsim még saját népe elismerését is learathatná, amelyet a 2009-es választásokon elveszített, amikor a választási csalás elleni tiltakozásokat erõszakkal elfojtotta. Az iráni rezsim paranoid módon Izraelnek és az állítólagos zsidó világ-összeesküvésnek rótta fel minden problémáját és nehézségét.

Ezért lenne egy izraeli bombatámadás a legjobbkor jött «bizonyíték» erre az elméletre, és az ellenzéket is elhallgattatná Iránban.

Az idézett ellenzéki ezért sokkal hatásosabbnak tart egy Irán elleni nemzetközi bojkottot, mert ezáltal a rezsim elveszti a hatalma fenntartásához szükséges pénzügyi alapokat.

Hasonló következtetésre jutott Barry Rubin izraeli riporter is az izraeli újság, a Jerusalem Post hasábjain megjelent cikkében, melynek címe: «Izrael nem fogja Iránt megtámadni, szokjanak hozzá ehhez a gondolathoz.» Legyenek mást hangoztató sajtójelentések, folytatta Rubin, vagy magától, az izraeli vezetéstõl származó olyan hangok, amelyek ennek épp az ellenkezõjét mondják. «És miért nem?», kérdezi, és õ maga felel rá: «Mert Izrael számára ez a legjobb és valójában az egyetlen lehetõség a nyugati államokra nyomást gyakorolni, hogy azok komolyan lépjenek fel gazdasági ás diplomáciai szankciókkal Irán ellen.»

Rubin felteszi továbbá a költõi kérdést: «Ha most Izrael lebombázná az iráni nukleáris berendezéseket, vajon ez azt jelentené, hogy a jövõben nem lenne Irán birtokában atomfegyver?» Õ határozottan tagadja: «Éppen ellenkezõleg, legfeljebb talán egy évet késleltetné a dolgot. … Irán egy ilyen csapás által valóságos okot kapna arra, hogy a jövõben atomfegyvert vessen be, és elnyerné sok ország támogatását is.» Az egész világ és vele együtt az USA is, folytatta a riporter, egy izraeli bevetés ellen döntene. Ezenkívül egy ilyen bevetés még sokkal súlyosabbá tenné Izrael nemzetközi elszigeteltségét, mint amennyire már amúgy is az.

Barry Rubin a továbbiakban azt a kérdést teszi fel, hogy egy izraeli támadásnak lehetnee egyáltalán sikere, és felsorolja mindazt a nehézséget, amelyet egy ilyen bevetés jelent.

A végkövetkeztetése ez: A támadás abszurd ötlet lenne. Egy sokat emlegetett és erõs érv az Irán elleni csapás mellett az iráni vezetés irracionális cselekedetei lennének. Egy Izrael elleni nukleáris csapás érdekében ez a vezetés vélhetõen arra is kész, hogy saját polgárai millióinak életét kockára tegye egy izraeli megtorló támadás esetén.

Noha ez a forgatókönyv nem teljesen kizárható, mégis nagyon valószínûtlennek tûnik.

Látva a felforgató és forradalmi terrorszervezetek ez irányú támogatását, a teheráni rezsim mégis inkább arra törekszik, hogy a nukleáris fegyverek hozzájutásával érje el saját megtámadhatatlanságát. Számításba kell venni azt a tényt is, hogy sok minden, amit a teheráni vezetés mond, puszta demagógia, amely arra szolgál, hogy a nép támogatását elnyerje, és a tömegek figyelmét saját tehetetlenségérõl, gazdasági kudarcairól elterelje.

Befejezésül ezt írja Barry Rubin: «Mindegy, hogy reménykednek-e vagy félnek egy Irán elleni izraeli csapástól, az nem fog bekövetkezni.»

Az arab országokban, különösen pedig Szíriában végbemenõ aktuális történések azt mutatják, hogy az arab tömegek már nem fogadják el minden fenntartás nélkül vezetõik azon érveit, hogy minden nyomorúságuk okozója Izrael és a zsidó nép. És kezdenek leigázóik és elnyomóik ellen lázadozni. A nagy kérdés, amelyre még senki nem felelt, az: Jobbak lesznek-e az ezután következõ kormányok? És mit jelent mindez Izrael számára?

Egy biztos, Izraelnek most jobban, mint bármikor, résen kell lennie.

Abban a vigasztaló tudatban, hogy Izrael Õrizõje soha nem alszik, és nem is szunnyad, szívélyes Shalommal köszöntelek benneteket.

Fredi Winkler

Arab és izraeli hackerek szemtõl-szemben 11. oldal

Izrael meghosszabbított karja csapott le Szudánban? 15. oldal

Címlapon 4 Amiben Izrael az elsõk között áll 5 Izrael Nobel-díj mérlege 6 Az izraeli újítások toplistája 2011ben 7 Vizsgálatokat és mûtéteket segítõ, testben vándorló kapszulák

Háttérinformációk Izraelbõl 8 Rövid jelentések 10 Abbasz a békefolyamat végére készül 11 Arab és izraeli hackerek szemtõlszemben 12 Izrael gondban Észak-Afrika politikai térképe miatt 13 A keresztyének a Közel-Keleten jövõjükért aggódnak 14 Izraelben csak két százalék keresztyén él 15 Izrael meghosszabbított karja csapott le Szudánban?

16 Amiért Irán atomtudósai rosszul alszanak …

16 Ortodox zsidó lett a Fehér Ház vezérkari fõnöke 17 Zsidó újdonságok Törökországból 18 Izrael és Dél-Szudán 19 A legutóbbi újdonságok a gázmezõkrõl

Biblia és Izrael 20 Az ábrahámi szövetség

4 CÍMLAPON HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

Amiben

Izrael

az elsők között áll A Jersalem Post angol nyelvû napilap egyik kommentárjában összefoglalja Izrael újításait és teljesítményeit, melyeket az ország – rossz hírneve és a többségében negatív szalagcímek ellenére a világnak adott.

5 «Néha az embernek az a benyomása», olvashatjuk a Jerusalem Post egyik kommentárjában, «hogy az egész világ ellenünk van.» Mivelhogy nemcsak a külsõ fenyegetések és a negatív imázs létezik, hanem a belsõ, néha nagyon súlyos problémák is. Azonban, ha a valóságot összességében tekintjük, «akkor Izrael tulajdonképpeni problémái kívülrõl jönnek, sikere pedig a nép körébõl kerül ki». A továbbiakban a kommentár megjegyzi: «Mint országot, bennünket tulajdonképpen kollektív sikereink alapján kellene megítéljenek, az itt következõ lista csupán egy kis része teljesítményeinknek: • Tíz izraelit tüntettek ki Nobeldíjjal.

• Nemzetközi összehasonlításban Izrael polgárainak egészen magas életminõséget biztosít, a 182 nemzet közül ugyanis a 27. helyre rangsorolták, közvetlenül Nagy Britannia után.

• Izrael egészségügyi rendszere az egyik legjobbnak számít a világon.

• Izrael a biotechnológia területén világviszonylatban a vezetõ nemzetek közé számít.

• Az izraeli fejlesztésû gyógyászati eszközöket és készülékeket a világ legjobb mûtõiben használják.

• Nemzetközi összehasonlításban az izraeli tehenek adják a legtöbb tejet.

• Izrael a világ egyetlen országa, amely a 21. század elején több fát számlált, mint a 19. és 20. századforduló idején.

• Izrael a modern gazdaság terén világviszonylatban az élen jár.

• Az izraeli polgárok negyedének van felsõfokú képzettsége, e vonatkozásban Izrael a világon a 3. helyen áll.

• Izraelben több az egy állampolgárra esõ tudományos tanulmány és szabadalom száma, mint bármely más országban a világon.

• Népsûrûségéhez viszonyítva, Izrael a világ legnagyobb bevándorló országa.

• Az össznépesség számához viszonyítva Izrael az az ország, ahol a legtöbb múzeum van.

• Izrael mentõ és mentesítõ egységei az utóbbi években a következõ országoknak nyújtottak segítséget: Kambodzsa, Ruanda, Törökország, Argentína, Örményország, Orosz-

ország, Kenya, New Orleans, Haiti, Japán, Indonézia és Thaiföld.

• A Világ Gazdasági Fórum Izraelt az úttörõ technológiai újítások terén a világ vezetõ országai közé sorolta.

• A mobiltelefonok, az USB-stick, az internet-chatprogramok és a PillCam fejlesztéséhez szükséges alapvetõ tudás izraeli know-how- n nyugszik.

• A világ egyik országában sem, kivéve az USA-t, tartanak fenn neves hightech-nagykonszernek olyan sok kutató és fejlesztõ központot, mint Izraelben.

• Izrael világviszonylatban a legmagasabb százalékarányt mutathatja fel a mérnökök és tudósok számát illetõen.

• Izrael minden évben tucatnyi támogatást nyújt fejlesztési segélyként a világon.

• Izrael cseppöntözéses rendszere segít az egész világon takarékoskodni a vízzel; mindenekelõtt a száraz éghajlatú országokban jelent ez létfontosságú vívmányt.

• Egy izraeli újításból származó, egyszerû és költséghatékony eljárás lehetõvé teszi mindenekelõtt Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában az élelmiszerek biztonságos tárolását.

• A Wall Streeten kereskedõ cégek számát tekintve, Izrael az USA és Kanada után a harmadik helyet foglalja el.

• Izrael az egyik vezetõ nemzet a tiszteletbeli kötelezettségek és emberbaráti intézmények tekintetében.

• Izrael egyedülálló méretét illetõen, földrajzi fekvése, klímájának sokfélesége tekintetében, flórája és faunája vonatkozásában.

• Az izraeli parlament – a Knesszet – nem csupán kiemelkedõ grémium a Közel-Keleten, hanem ös�szetételében is egyedülálló: zsidó és arab képviselõk, férfiak és nõk, világiak és vallásosak alkotják.

• Izrael az egyedüli ország, ahol a bibliai történet élõ valóság.»

Tekintve ezt a listát, a kommentár erre a velõs következtetésre jutott: «Izrael egy nagyszerû ország.» 

Forrás: Jerusalem Post/Feldolgozta AN

Izrael Nobel-díj mérlege Izrael Állam fennállása óta az ország tíz tudósát tüntették ki Nobel-díjjal.

Egy ilyen kis ország számára viszonylag nagy szám. Most már nagyobb lehetõségek mutatkoznak ezen a téren.

Zwi Lidar Az Hírek Izraelbõl munkatársa Jeruzsálemben, Izrael Már tíz izraeli kapott Nobel-díjat, legutóbb Prof. Daniel Shechtmannt tüntették ki ezzel a díjjal. Izraeli állampolgárok kaptak egy irodalmi Nobel-díjat (Agnon) és három béke Nobel-díjat (Begin, Rabin und Peres).

A további öt díjat olyan tudósok kapták, akik a legjobb esetben is, csak a szakkörökben voltak ismertek.

Világhírnévre akkor tettek szert, amikor megkapták a Nobel-díjat. Izrael napjainkban több olyan jelöltet is fel tud mutatni, akiknek lehetõségük van további Nobel-díjak elnyerésére.

Prof. Yosef Shilo 62 éves, és genetikusként tanít a Tel Aviv Egyetemen. Õ a genetikai adottságokból eredõ és eddig gyógyíthatatlannak számító betegségekre specializálódott. Megkapta az Izrael-díjat, Izrael Állam legmagasabb kitüntetését, annak a génnek a felfedezéséért, amely a Louis-Bar szindrómát (mozgásszervi zavarok, fejlõdési visszamaradottság, stb.) váltja ki. Shilo felfedezte, hogy azoknál a pácienseknél, akik ebben a betegségben szenvednek,

6 CÍMLAPON HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

egy genetikai hibaprogram mutatható ki. Ez mûködteti hibásan azokat a mechanizmusokat, amelyek a DNSkárosodásokra reagálnak. Az ilyen pácienseknél, akiknek élettartamuk aránylag rövid, számtalan okozati betegség is fellép. Prof. Shilo felfedezésével meghatározó módon járult hozzá ennek a mechanizmusnak jobb megértéséhez.

Prof. Batsheva Kerem szintén genetikus és a jeruzsálemi Héber Egyetemen tanít. Az 56 éves tudósnõ azt a molekuláris mechanizmust fedezte fel, amelyik a rákos megbetegedések kialakulásának alapját képezi. Már 20 évvel ezelõtt is nagy tudományos eredményt tudott felmutatni. Õ is részt vett annak a génnek a felfedezésében, amely daganatos fibrózist (mukoviszidosis) okoz.

Haim Cedar (68) és Aharon Razin (76) professzorokat 2008-ban gyó-

gyászati kutatásaik elismeréseként a tekintélyes Wolf-díjjal tüntették ki.

Ezek a tudósok, akik egykor a Héber Egyetemen tevékenykedtek, felfedezésükkel egy teljesen új kutatási módszert tártak fel, amely fontos szerepet játszik úgy a mezõgazdaságban, mint az orvostudományban, de még a kriminológiában is. Õk rakták le az alapjait az úgynevezett DNSmetilációnak a génszabályozásban.

Ezzel hozzájárultak a betegségek korai felismerésének javításához és új gyógyszerek kifejlesztéséhez (többek között a rák kezelésében).

Prof. Moshe 63 éves és már 40 éve a rehovoti Weizmann Intézetben tevékenykedik. Õ fedezte fel a P53 gént, amely a rákbetegségek leküzdéséért felelõs. A P53 megakadályoz más géneket többek között abban, hogy a sejteket rákossá alakítsák át. Az izraeli tudós ezen felfedezésére vezethetõ

vissza az a kereken 50 tudományos tanulmány, amelyet szerte a világban megalkottak.

Prof. Shulamit Levenberg az õ 42 évével egyike ezen az illusztris listán szereplõ fiatalabb izraeli tudósoknak. A haifai Technion Intézetben tevékenykedõ kutatónõt nemrég a Scientific American tekintélyes szakfolyóirat besorolta a világ 50 vezetõ tudósai közé. Az ortodox zsidó és hat gyermekes édesanyának sikerült többek között laboratóriumi körülmények között mesterséges izomszöveteket létrehozni, és azokat kísérleti egerekbe beültetni.

Ezt a listát még folytathatnánk, hiszen legalább még tíz további izraeli tudós számít potenciális jelöltnek Nobel-díjra a szakkörökben már elismert úttörõ eredményeik alapján. 

Az izraeli újítások toplistája 2011-ben Az izraeli tudományos internetportál, az «Israel 21c» nemrég számba vette a legnagyobb feltûnést keltõ újításokat, amelyeket Izrael 2011-ben létrehozott.

Antje Naujoks A Hírek Izraelbõl munkatársa Beer Shevahban, Izrael A 2011-es év legjelentõsebb újításainak top 10-es listáján környezetbarát találmányok is szerepelnek, mint amilyen a napkollektor és a vízen úszó napelemek (l. Hírek Izraelbõl 2011-2, 28-29. old.). A Pythagoras Solar cég napkollektora a fényelnyelõ üvegjének köszönhetõen energiát termel. Ezt egy tekintélyes nemzetközi díjjal tüntették ki. Ugyancsak díjjal jutalmazott a Solaris Synergy cég ötlete: Olyan napkollektorokat alkotott, amelyek úgy az édes-, mint a sósvízen is úsznak.

A biztonság területe szintén feljutott a toplistára, mégpedig az egereknek köszönhetõen. Az új alapítású Bioexplorers cég kifejlesztett egy olyan készüléket, amely riadóztat, ha a betanított egerek a csomagokban robbanóanyagot észlelnek. Ezek az egerek alkalmasak a kábítószer felkutatására is.

A legtöbb élenjáró újítás esetében a gyógyászat területén született találmányokról van szó. Négy ezek közül az újítások közül a legmodernebb hightech tudást veti be, hogy páciensek csoportjainak segítsen, vagy a vizsgálatokat egyszerûbbé, ill. biztosabbá tegye.

Elsõként itt van az elektromágneses stimulációs rendszer, a NeuroAD a Neuronix cégtõl, amely az Alzheimer

kórban szenvedõ betegeknek segít, hogy kognitív képességeiket hosszabb ideig megõrizzék (Hírek Izraelbõl 2011-2, 28. old). Aztán nagy feltûnést keltett a Ben-Gurion Egyetem diákjainak egyik találmánya: Ez lehetõvé teszi olyan emberek számára is a kommunikációt, akik fogyatékosságuk miatt erre különben képtelenek lennének. Kifejlesztettek – egyszerûbben megfogalmazva – egy számítógépes programot, amely kapcsolatot teremt az aggyal. Egy headset kimutatja az agyhullámokat, elemzi azokat, aztán egy interface-n keresztül a számítógép közzéteszi ezt. E terület harmadik újításaként a bionikus, rizsszem nagyságú retinát említik (Hírek Izraelbõl, 2011-8, 26. old.), amelyet 30 perc alatt be lehet

7 ültetni. Ezt a mesterséges retinát különleges szemüveggel lehet aktiválni, amely aztán egy gyengén látó vagy vak embernek a látás képességét magas százalékarányban visszaadja. A Nano Retina izraeli cég ugyan nem az elsõ olyan cég a világon, amely erre az eredménye jutott, de ez az, amely mérvadó javításokat végzett ezen a találmányon. A gyógyászati technológia területén a negyedik újítás egy tökéletesített elõvizsgálat a mellrák megelõzésére. Egy olyan készülékrõl van szó, amely a mammográfia helyettesítésére, ill. kiegészítésére szolgál. Ezt a vizsgálatot, amely nem jár beavatkozással és nem radioaktív, Izraelben 2012-tõl már alkalmazzák.

További három újítás, amelyek az «Israel 21c» internetportál jóvoltából felkerültek a 2011-es izraeli toplistára, oltóanyagok. A Tel Avív Egyetemen kifejlesztettek egy olyan orrsprayt, amely segíti a szervezet védekezését az Alzheimer kór és a szélhüdés ellen. A spray kijavítja az agy vérereinek sérüléseit, és ezáltal aktiválja a szervezet saját immunrendszerét. A Vacciguard biogyógyászati cég 2011-ben szenzációt keltett egy olyan szérum kifejlesztésével, amelyet sikerrel alkalmaznak a fertõzõbetegségek, mint a meningitisz (agyhártyagyulladás) és a nil-vírus-megbetegedések három típusának kezelésében. A Vacciguard a neves Weizmann Intézet kutatási ered-

IZRAELI ÚJÍTÁS

Vizsgálatokat és mûtéteket segítõ, testben vándorló kapszulák Ezen újítás esetében egy olyan két centiméter hosszú kapszuláról van szó, amelynek átmérõje öt milliméter. A kapszulát endoszkopikus eszközként lehet használni. Ez azt jelenti, hogy szervezetünkön belül vándorolhat, és távirányítással utasításokat hajthat végre. Ez a kapszula még arra is képes, hogy csekélyebb sebészeti beavatkozást elvégezzen.

Annak a teamnek az élén, amely ezen a fejlesztésen dolgozik, Dr. Gabor (Gaby) Kosa áll, a Tel Aviv Egyetemrõl. Õ robotokra és biogyógyászati rendszerekre specializálódott. Dr. Kosa Romániából származik, 1982-ben, tízéves korában családjával együtt jött Izraelbe.

Dr. Kosa már a doktori disszertációjában is «Mini robotokkal, mint orvosi segédeszközökkel» foglalkozott.

Az általa tervezett kapszulát egy pici, nagyteljesítményû kamerával szerelték fel. A kapszulát bonyolult sebészi beavatkozás nélkül be lehet a páciens

szervezetébe vezetni, ahol aztán – ahogy azt a tudósok leírják – úszva mozog elõre.

E drótnélküli kapszula elõrehaladását kívülrõl ellenõrzik az MRI készülék által kibocsátott mágneses jelekkel.

A mini kapszulát alkalmazhatják a sérülések és megbetegedések diagnosztizálásánál és kezelésénél, többek között a rákos daganatok leküzdésénél is. Jelenleg Dr. Kosa csoportjának tudósai a csöppnyi robotkar tökéletesítésén dolgoznak, amely a jövõben például biopsziát hajthat végre. Ez a kapszula azonban arra is szolgál majd, hogy gyógyszert szállítson a beavatkozás helyére.

Ezen kívül Dr. Kosa a kapszula más alkalmazási területen való bevetésével is foglalkozik: az emberi agy mûtéteinél való alkalmazásával, amely rendkívül bonyolult, és kifejezetten pontos végrehajtást igényel. «Abból indulunk ki, hogy a jövõben csak egy kicsi lyukat kell majd fúrni, amelyen egy csövet vezetnek be, ahol aztán a mi kapszulánk besiklik az

ményeire épül (l. Hírek Izraelbõl 2011-8, 23. old). A cég további lehetõséget lát arra, hogy találmányai hozzájáruljanak a rák elleni oltóanyag kifejlesztéséhez.

A jeruzsálemi Hadassah-Kórház klinikai tesztjei szerint a Vaxil BioTherapeutics izraeli cég már nagyon közel került egy olyan szérum kifejlesztéséhez, amely a rákos megbetegedésekben segít (Hírek Izraelbõl 2012-2, 22. old). Itt különben nem egy megelõzõ intézkedésrõl van szó, amely a rákos megbetegedéstõl megvéd, hanem annak lefolyását befolyásolja. Ez szintén a szervezet saját immunrendszerének célzott aktiválásával történik, amelyet arra ösztönöznek, hogy a rákos sejteket megsemmisítse. 

agyba. Aztán már irányítani tudjuk, hogy az emberi agyban mindig a kívánt beavatkozási helyre menjen», magyarázta Dr. Kosa. A ztán még hozzáfûzte: «A legfontosabb szempont mindenekelõtt az, hogy ezek a kapszulák az agy olyan területeire is be tudjanak hatolni, amelyek a sebészeknek és alkalmazott mûszereiknek eddig elérhetetlenek voltak.»

Az az alapötlet, amelyre ez az újítás épül, már nem új. Egy 1966-ban készült híres tudományos fantasztikus film, «A fantasztikus utazás» Issac Asimovtól, ezen az ötleten alapul. Ami akkor merõ képzelet volt, ma már kézzelfogható valósággá vált. Már évekkel ezelõtt kifejlesztették például a PillCam elnevezésû készüléket, amely az emésztõrendszerben vándorol, és minõségileg kiváló felvételeket szolgáltat, anélkül, hogy a páciens egyáltalán érezné a vizsgálatot. Ezt a készüléket már, amelynek különbözõ fejlõdési szakaszairól többször beszámoltunk, a világon széleskörûen alkalmazzák. Az olyan kutatási projekteknek köszönhetõen, mint amilyen a Dr. Kosáé is, ezt az ötletet egyre magasabb színvonalra emelik. ZL 

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

E számunkról Izrael és Irán. Olvasd el, kérlek, figyelmesen Fredi Winkler köszöntõjét, amelyben egy esetleges Irán elleni izraeli támadásról van szó.

Mi mindenben áll Izrael a nemzetek élén? Bizonyos, hogy ez még nem az 5. Móz 28,13 beteljesedése: «Elsõvé tesz téged az ÚR, nem utolsóvá, mindig fölül leszel, és nem alul.» Ám a címlap-téma egyes részleteibõl megbizonyosodhatunk afelõl, hogy a dolgok ez irányba haladnak.

Palesztin állam: Az ok, hogy nem igazán sikerül egy ilyen állam létrehozás, abban is keresendõ, hogy az az egész föld, beleértve Júdeát és Samáriát is, egyes egyedül Izraelhez tartozik. A nemzetek minden erejükkel megpróbálják áterõltetni Izrael mellett egy palesztin állam létrehozását. Ez Isten ítéletét vonja maga után (vö. Jóel 4,2). Az utolsó szót úgyis Izrael Istene fogja kimondani, Aki így szólt a Józsué 1,3-ban: «Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek.» Olvasd el a jelentést a XX oldalon. Új front Izrael ellen: arab hackerek. Izrael e téren is gyõzelmet fog végül aratni, amint azt a Biblia kijelenti a Messiás uralkodásáról: «Mert hatalmasan cselekszik Izráel» (4.Móz 24,18). A XX oldaltól.

Izrael rendkívüli módon aggódik az arab tavasz mi-

Rövid jelentések • Izrael számára a 2011. év erõsödõ terrorral végzõdött: 81 eset decemberben (novemberben 44).

Jeruzsálemben és környékén 24 terrorcselekményt regisztráltak, az elõzõ hónapban hetet. A Gázaiövezet határán az esetek száma 11-rõl 20-ra emelkedett. Ciszjordániában 26 terrorista motivációjú, erõszakos cselekmény történt.

• 1995ben a nõk kiharcolták, hogy bejussanak az Izraeli hadsereg utolsó, férfiak által uralt védõbástyájába: Azóta évente nõk is végeznek a vadászpilóták kiképzésén. 2011-ben a 168 kiképzett vadászpilóta között elõször volt öt nõ is.

• Egy izraeli diákokból álló csoport is ott volt a világ különbözõ részérõl származó 20 team között, amelyek résztvevõi lesznek a Kínában 2013-ban megrendezésre kerülõ «Solar Decathlon» elnevezésû öko-építészeti versenyen. Õk egy olyan ház építését tervezik, amely több energiát ter-

att: A diktátorok eltûntek, és a muszlim erõk a Izrael elleni harcra szólítanak fel különbözõ országokban.

Az arab államokban élõ keresztyének helyzete is kritikussá vált. Izrael és a keresztyének azért mégis vigasztalódhatnak: «Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel õrizõje!» (Zsolt 121,4). Olvasd el a két cikket a XX oldaltól.

Izrael népessége növekszik – Isten Szavának beteljesedése: «Megszaporítom rajtatok az embereket...» (Ez 36,11). Olvasható a XX oldaltól.

Izrael titkosszolgálatától retteg az ellenség, a két cikk a XX oldalon olvasható. Ezek az írások a 2. Kir 6,12 szavaira emlékeztetnek bennünket: «De az Izráelben levõ Elizeus próféta megmondja Izráel királyának még azokat a dolgokat is, amelyekrõl te (= Szíria uralkodója) a hálószobádban beszélsz.»

Két zsidó ember példája, akik Izraelen kívül élnek és a csúcson vannak: Olvasd el a XX oldalon lévõ két cikket.

Ez a bibliai idõkben is gyakran megtörtént, amint azt Dánieltõl olvassuk: «Ez a Dániel kiemelkedett a fõkormányzók és a kormányzók közül, mivel rendkívüli lélek volt benne; ezért a király õt akarta az egész ország élére állítani» (Dán 6,4).

Izraelnek a partjai elõtt rejlõ gázkészlet 200 évre elegendõ lehet! Már a Biblia is úgy beszél Izráelrõl, mint a tejjel és mézzel folyó országról (2.Móz 3,17). Más szóval: egy gazdag ország ásványkinccsel is megáldott. Lásd a XX oldalon lévõ cikket. CM 

mel, mint amennyit felhasznál.

• Izrael államügyészsége úgy határozott, hogy a volt miniszterelnököt, Olmertet 17 másik személlyel együtt, köztük az egykori jeruzsálemi fõpolgármesterrel, Lupolianiskival, korrupció miatt vád alá helyezi.

• Tel Avivban vagy Jeruzsálemben élni drágább, mint New Yorkban, amint az egy nemzetközi összehasonlításból kiderül. Tel Aviv és Jeruzsálem ezen a világot átfogó listán a 32. és 36. helyet foglalják el, miközben New York csak a 46.

• Az izraeli összlakosság 28 százaléka 14 év alatti. Ezzel Izrael a nyugati országok között a «legfiatalabbnak» számít, amelyeknél a gyermekkorúak aránya a legjobb esetben is csupán 17 százalék.

• Az Allenby híd a leginkább használt átjáró Izrael és Jordánia között. 2011-ben 1,2 millió átlépést regisztráltak. 580.000 utazó haladt rajta át Ciszjordánia felé és több mint 630.000 Jordánia irányába.

• Egy a Tel Aviv Egyetemen tanuló testvérpár nyerte az «Egyetemi

•

•

•

•

•

Vita-világbajnokságot» az angol, mint második nyelv kategóriában. A Fülöp-szigeteki Manilában a holland, a malajziai és a német csapatot utasították maguk mögé.

A Knesszet elfogadott egy törvényt, amely szerint a terroristák kegyelmi kérvényének elfogadását érvényteleníti, amennyiben azok késõbb újra terrorista aktivitásba kezdenek.

Izrael segítséget nyújt Chilének egyik kedvelt természetvédelmi területének erdõsítéséhez, ahol izraeli hátizsákos turisták okoztak hatalmas erdõtüzet.

Az izraeli Gilboa körzet és Dzsenin palesztin város vezetése nemrég egy közös környezeti parkot kezdett üzemeltetni, amelynek keretében új életre keltik a Kishon folyót.

2012-ben Izraelben is megszûnik a 60 és 100 Wattos villanyégõk forgalmazása. Azon üzletek, amelyek ennek ellenére ilyen termékeket árusítanak, 200 eurós büntetéssel számolhatnak.

2011-ben Izrael déli részét 680, a Gázai-övezetbõl kilõtt rakéta

9

•

•

•

•

•

•

•

érte el, köztük 80 Grad-rakéta.

Mivel 2011 végén a lövöldözés felerõsödött, Izrael az ENSZ-nél tett panaszt – ami nem elõször történt meg.

A 2009 óta tartó anyagi ösztönzések ellenére 2011-ben kevesebb izraeli tért vissza az országba.

2009-ben kereken 12.000, 2011ben már csak 8.500 telepedtek vissza. A fiatal tudósokat mindenekelõtt adókönnyítésekkel szeretnék visszatérésre ösztönözni.

A nyári tüntetéssorozatokra adott reakciójaként az izraeli kormány elhatározta, hogy az oktatási és képzési költségvetést drasztikusan megemeli, ami által Izraelben a továbbiakban ingyenes képzést biztosít a harmadik életévtõl.

Jeruzsálem botanikus kertjében, ahol több mint 10.000 a világ minden tájáról származó növényben gyönyörködhet a látogató, már ötödik éve, hogy zsidó és arab fiatalok sikeresen végzik együtt a botanikai szemináriumot.

Ismét egy izraeli újságíró nyergel át a politikára. Yair Lapid, a második TV csatorna péntek esti híradójának mûsorvezetõje 2008-ban elhunyt apját követi a politikusi pályán. Tommy Lapid többször is volt miniszterként hivatalban.

24 órával azután, hogy Yair Lapid bejelentette, politikával akar foglalkozni Noam Shalit, az öt évig a Gázai-övezetben fogvatartott Gilad apja, állt elõ hasonlóval. Õ a Munkapárt egyik listás helyezésére pályázik a Knesszetválasztásokon.

Januárban a biztonsági erõk egy terrorcselekményt akadályoztak meg Izraelben. A Jenin melletti határátkelõnél több palesztint fogtak el, akiknél 11 csõbombát és többek között pisztolyokat, valamint a hozzájuk való muníciót találtak. Csak néhány nap elteltével bukkantak újabb csõbombákra.

Az ortodox karácsonyt zavarta meg egy gyilkosság a keresztyén Jaffa közösségben. Az ortodox jótékonysági egyesület elnökét, Gabi Kadist a nyílt utcán szúrták

•

•

•

•

•

•

le. A tettes Mikulásnak volt öltözve. A rendõrség egy ingatlan üzleti vitáját sejti a háttérben.

Az izraeli parlament a «Kiemelkedõ teljesítmények díjával» tisztelte meg a Shalem Alapítványt, mivel az 2006 óta tevékenykedik a szellemi fogyatékkal élõ emberek foglalkoztatásának érdekében. A Knesszetben is dolgozik 15 alkalmazott, akik képességeiknek megfelelõ feladatot látnak el.

Az izraeli külügyminisztérium Yaacov Hadas-Handelsmant nevezte ki Németországba új izraeli nagykövetnek, aki többek között az EU-nál és a NATO-nál is betöltötte ezt a hivatalt. Az 1957-ben született, három fiúgyermekes apa közel-keleti tanulmányokat folytatott, beszél héberül, angolul, németül, arabul és törökül, 1983 óta van diplomáciai szolgálatban.

2011-ben Izraelt 3,4 millió turista látogatta meg. Habár ez kevesebb, mint a 2010-es adat, ez az ágazat mégis két százalékkal magasabb forgalmat realizálhatott. 2,8 millió turista egy vagy több éjszakát töltött Izraelben.

234.000 látogató vette igénybe a hajókirándulások kínálta lehetõségeket.

A iszlámról a keresztyénségbe áttért 38 éves Umar Mulinde Ugandából származó lelkipásztort szenteste egy Izraelrõl szóló elõadása közben fanatikus muszlimok savval támadták meg. Izrael eleget tett a sétült lelkész kérésének, hogy a Tel Avív melletti Tel Hashomerban lévõ Sheba Kórházban kezeljék.

Az izraeli külügyminisztérium megbízásából és egy alapítvány támogatásával izraeli orvosok Nepálban, Mianmarban, Üzbegisztánban, Tadzsikisztánban, Kambodzsában, Etiópiában és a Maldív-szigeteken végeztek szemmûtéteket. Összesen 2.000 emberen segítettek.

A Rehovotban mûködõ Weizmann Intézet és a jó nevû német Max-Planck társaság közös kutatóintézetet hozott létre, ahol tudósok a régészetnek és az antropológiának szentelik kutatásaikat.

• Nemrég újra lefordították a Grimm Testvérek néhány meséjét héber nyelvre. Izraelben is Grimm-meséken nõnek fel a gyerekek, noha most elõször kapták vissza eredeti költõi nyelvezetüket héberül.

• 2011-ben nõtt az izraeli bruttó hazai termelés. 4,8 százalék növekedést regisztráltak. Az euró válsága ellenére az izraeli Nemzeti Bank szakértõi úgy vélik, hogy 2012-ben további növekedés várható.

• Gilad Shalit segítõihez intézett videó-üzenete után, köszönõlevelet írt Angela Merkel, szövetségi kancellárnak, amelyben mindenekelõtt Németország közvetítõi fáradozásait méltatta. Úgyszintén köszönetét fejezte ki Sarkozy francia elnöknek is.

• Az OECD megdicsérte Izraelt azért, hogy az ország jogrendszere a többi OECD tagállammal összehasonlítva a kisebbségi részvényeseket megfontolt jogi intézkedésekkel különösen jól védi.

• A Siratófalnál végzett ásatások során találtak egy «zsetont» ezzel az arámi felirattal: «Színtiszta Istennek». Még nem biztos, hogy ez a «zseton» zarándokoké volt-e, vagy az áldozati adományokat jelölték meg vele, mivel ez egyértelmûen a Templom területének zsidó rituális tisztaságára utal.

• 2011 Izrael munkaerõ piacának rekordéve volt, mivel 20 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta. 2011 nyarán 6 százalék volt, õszre tovább csökkent 5 százalékra.

• Izrael Nemzeti Bankja megerõsítette: Sok mindenért többet kell Izraelben fizetni, mint más OECD tagállamban. A kenyér Izraelben átlagosan 17 %-kal drágább, a hús 28 %-kal, a tejtermékek 44 %-kal, csak a gyümölcs és a zöldség olcsóbb. A ruhanemû 7, a szállodák 30, az elektromos berendezések 42 és az autók akár 70 százalékkal drágábbak. AN 

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

VENDÉGKOMMENTÁR

Abbasz a békefolyamat végére készül Az izraeli arab, Khaled Abu Toameh, újságíróként tevékenykedik többek között a Jerusalem Postnál és az amerikai News and World Report újságnál. Az itt következõ kommentár az õ borotvaéles meglátását tükrözi, és olyan dolgokat foglal szavakba, amelyeket a nyugati világ nem szívesen hall meg.

Egy kommentárban, amely az Audiatur online hasábjain jelent meg, Abu Toameh azt a véleményét fejtette ki, hogy a Palesztin Autonómiahatóság (PA) elnöke, Mahmud Abbasz, a békefolyamat hivatalos halála utáni napra készül. Ezt arra alapozza, hogy jelenleg Abbasz három féllel tárgyal párhuzamosan (Izrael, a Hamasz és a nemzetközi közösség). Ez az eljárás Abbasznak azon stratégiáján alapszik, hogy «minden irányba lövöldözni abban a reményben, hogy közben annyi madarat talál el, amennyit csak lehetséges». Abu Toameh ezt írja: «Különben ez a stratégia eddig nem sok hasznot hajtott. A Hamas�szal folytatott tárgyalásoknak egy közös palesztin stratégiát kellett volna eredményezniük arra az idõre, amikor a békefolyamat Izraellel zátonyra fut. Abbasz azt remélte, hogy a Hamasz támogatni fogja az Izrael

elleni erõszakmentes intifáda tervét, amelyet a nemzetközi közösség is fedezni fog.»

Továbbá Abu Toameh azt állítja, hogy Abbasz Izrael elleni gazdasági és politikai szankciókban reménykedik, melyek által saját törekvéseit jobban tudja érvényesíteni. Ide tartozna az is, hogy a PA kívánatosnak tart egy «arab tavaszt» Ciszjordániában és a Gázai-övezetben is, amely Izrael ellen irányulna. Egyúttal úgy véli: «Abbasz nem akar Izrael elleni öngyilkos merényleteket és más terrortámadásokat látni: Õ abban hisz, hogy ezek nem kifizetõdõek, és a palesztinoknak nem segítenek céljaik elérésében, és különösen nem segítik egy független palesztin állam megalapítását Kelet-Jeruzsálemmel fõvárosaként, és nem támogatják a menekültek ‹vis�szatérési jogát› eredeti házaikba Izraelen belül.» Ennek a szempontnak,

Abu Toameh szerint, Abbasz eddig csupán néhány Hamasz vezetõt tudott megnyerni, akik Szíriában élnek. A Gázai övezetben élõ Hamaszvezetõréteg ugyanis kitartóan ellenzi az erõszakmentes intifádát, mivel továbbra is «az Izrael elleni fegyveres harcot támogatja».

Ezen túl Abu Toameh kitér az izraeliek és a palesztinok között folyó tárgyalásokra Jordániában, melyekrõl a palesztin oldal már nyíltan kijelentette, hogy õket erre a Jordániából jövõ nyomás, az USA és egyes európai országok kényszerítették. Magának, Abu Toamehnek is az a benyomása, hogy ezek a tárgyalások «sehova sem vezetnek». Mialatt Abbasz makacsul ragaszkodik saját átfogó törekvéseihez, addig a PA hivatalnokai kifogásolják az «izraeli hajthatatlanságot», amely végül ezt a tárgyalást szerintük kudarcra ítéli.

Ezért Abu Toameh ezeket a következtetéseket vonja le: «A szakadék Izrael és a palesztinok között ugyanolyan mély marad, mint volt, és ezért még az illúziója sem látszik annak, hogy a békefolyamatot újra lehetne indítani. Mindkét fél azt is tudja, hogy az Obama-kormány hónapokkal az amerikai elnökválasztás elõtt, alig tehet valamit. Amíg Abbasz Izraellel és a Hamasszal külön tárgyal, közben azon fáradozik, hogy a nemzetközi közösség Izraelnek egy egyoldalú megoldást kínáljon fel. Abbasz továbbá azzal fenyeget, hogy törekvéseit az egyoldalú palesztin ENSZ-tagságra mindenképpen folytatni fogja.»  Forrás: Audiatur online/Feldolgozta AN

Jelenleg Abbasz három féllel tárgyal párhuzamosan (Izrael, a Hamasz és a nemzetközi közösség). Ez az eljárás Abbasznak azon stratégiáján alapszik, hogy «minden irányba lövöldözni abban a reményben, hogy közben annyi madarat talál el, amennyit csak lehetséges».

11 MODERN HADVISELÉS

Arab és izraeli hackerek szemtõl-szemben A hír úgy robbant be Izraelbe, mint egy bomba: Izraeliek tízezreinek bankkártya-adatait tették fel a világhálóra. Amikor kiderült, hogy nem valami kínos biztonsági résrõl van szó, hanem az incidensért az arab hackerek a felelõsök, mûködésbe léptek az izraeli hackerek is.

Néhány napig tartott, amíg az elsõ izgalmak elcsitultak. A bankkártya-cégek megerõsítették telefonközpontjaik személyzetét, hogy az ügyfelek minden hívását feldolgozhassák. Minden elbizonytalanodott telefonálónak kártérítést ígértek a visszaélések esetére. Egyúttal hangsúlyozták, hogy kézben tartják az ügyet. De amikor egy szaúdi hacker szinte naponta izraeliek további bankkártya-adatait tette fel a hálóra, már veszítettek higgadtságukból.

Az OxOmar fedõnevû férfi szaúdinak adta ki magát. Más feltételezések szerint õ lenne a 19 éves, Mexikóban tanuló Omar Habib nevû férfi az Egyesült Arab Emirátusokból. Egy hangos üzenetben azt közölte, hogy megkaparintotta egyes izraeli cégek ügyfél-listáinak rosszul biztosított adatait.

Azzal fenyegetõzött, hogy ez csak a kezdet. És valóban az OxOmar által elindított Izrael elleni digitális támadásnak további gyors következményei lettek. Amíg a bankkártya-tulajdonosok a telefonös�szeköttetésre vártak, addig az izraeli tõzsde, az EL AL légitársaság és más neves izraeli cég honlapja nem volt elérhetõ. Két héttel a kiberháború kezdete után olyan

internetportálok is érintettek lettek, mint a Haaretz és Ynet. OxOmar és hacker barátai, egy csoport, amely a «Rémálom-csoport» néven mutatkozott be, noha nem tudtak behatolni a biztonsági szintekre, a honlapokat mégis tönkretették. Beigazolódni látszik, amit OxOmar üzenetében meghirdetett: «Minden elképzelhetõ módon ártani akarok Izraelnek. (...) Képzeljetek el bármilyen lehetséges kibertámadást, és én azt tettekre váltom. Ennek nem látható a vége.

Csak ha az izraeli hatóságok a Palesztinában és Gázában elkövetett genocídium (népirtás) miatt bocsánatot kérnek, szüntetem meg én is támadásaimat.»

Ez felkeltette az Izrael-barát hacker-közösség harci kedvét.

Hamarosan jelentkezett Hannibal, aki zsidóként mutatkozott be. Õ az interneten olyan információkat tett közzé, amelyek lehetõvé tették 20.000 arab facebook-tag oldalának feltörését. Hamarosan ezután az öbölbeli arab országok több tízezer polgárának bankkártya-adatai forogtak közkézen a hálón. Hannibal éppolyan harciasnak mutatkozott, mint hacker ellenfelei: «Ha a támadások tovább folytatódnak, fel fogom törni a szaúdi királyi ház bankszámláját,

a szaúd-arábiai kormány portálját, valamint más arab államokét is.»

El lehet képzelni, hogy ez éppen a Hamasznak való csemege volt. A Hamasz-szóvivõ, Sami Abu Suhri a következõket mondta egy sajtókonferencián a Gázai-övezetben: «Az izraeli weboldalakra történt behatolás az elektronikus ellenállás új frontját nyitotta meg, és az izraeli megszállás elleni háborút.»

Végsõ soron egy dolog világos: Ez egy olyan háború, amelyet, jóllehet a «civilek» viselnek, mégis Izrael Állam kormánya támogat.

Ez végül is a kényes izraeli rendszerek biztonságának kérdését is felveti. A hackerek ugyanis képesek az oldalakat nem csupán blokkolni, hanem behatolhatnak a számítógépbe is, ellophatnak titkos adatokat, óriási károkat okozhatnak.

Ezért nem csoda, hogy az izraeli védelmi erõk (IDF) keretein belül nemrég létrehozott «kiber védelmi egység» parancsnoka is hallatta szavát: «Évek óta van dolgunk vírusokkal, trójaiakkal és férgekkel, de ez az eset most minõségileg új. Az a feladatunk, hogy az izraeli védelmi erõk ös�szességét ezen a téren is felkészítsük.» Röviddel lapzárta elõtt vált ismertté, hogy az IDF-nek van egy «facebook-egysége», az arab társadalmakban végbemenõ folyamatok behatóbb megfigyelésére.

Izrael külügyminiszter-helyettese, Danny Ayalon is – akit OxOmar kimondottan támadásai céltáblájának nyilvánított – hivatalos közleményt adott ki, amelyben ezeket az eseteket «terrorcselekményeknek» nevezte: «Aki Izraelnek kárt okoz, vagy azt tervezi, hogy kárt fog okozni,– és ez éppúgy érvényes a Cyberspace-ekre is – az saját magának árt, mert izraeli megtorló intézkedésekre kell számítania.» AN 

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

AZ «ARAB TAVASZ» UTÁN

Izrael gondban Észak-Afrika politikai térképe miatt Tunéziában kezdõdött. Ez volt az elsõ ország, ahol az «arab tavasz» után választásokat tartottak. Eközben Izrael Afrikának azzal az északi részével néz szembe, amelyben az iszlám radikálisok kerültek hatalomra.

2010. december 17. után Tunéziában az «arab tavasz» fejleményei a dominóelv szerint harapóztak el. Már többször hírt adtunk azokról az Izraeli aggodalmakról, melyek szerint a tétova, bizonytalan demokratizálódás mindenekelõtt egy olyan vákuumot hozhat létre, amelyben az iszlám erõk kerülhetnek hatalomra. Tekintsünk csak Észak-Afrikára, azonnal látható, hogy sajnos, Izraelnek igaza volt, mivel az iszlám pártok mindenütt nagy befolyásra tettek szert.

Tunézia 1987 óta Zine el-Abidine Ben Ali vezetése alatt állt, aki a diktatúrája elleni súlyos tiltakozások hatására 2011. január 14-én elmenekült az országból. Így Tunézia lett az elsõ olyan ország, amelynek zsarnokát az «arab tavasz» következtében megbuktatták. 2011. október végén több évtized után megtartották Tunéziában az elsõ szabad választásokat, amely eddig kevéssé volt az iszlám tanokkal átitatva, és a Nyugat felé orientálódó országnak számított. Az En-Nahda iszlám párt nyerte a választásokat. Nos, ez a párt tartja kezében a hatalmat, habár a társadalom továbbra is egy liberális és egy konzervatív célokat követõ iszlám részre szakad.

Mialatt a világ a tunéziai lázadást jóindulattal vette tudomásul, aggodalommal tekintett Egyiptomra, ahol a Tahrir téri tömegeknek nagyon sokáig kellett a változásokért tüntetniük.

Hosni Mubarak, aki 1981 óta elnökként kormányzott, de facto inkább zsarnok volt, 2011. február 11-én végül engedett azoknak a követeléseknek, melyek lemondását sürgették.

Idõközben már a törvényszék elõtt áll. Az ideiglenesen katonai fennhatóság alatt álló Egyiptomban a választások több szakaszban zajlottak le, A Hamasz vezér, Iszmail Hanije (balra) felkereste Tunéziát. A Hamasz legyen a példakép az õ iszlám ideológiájával és «az Izrael elleni fegyveres ellenállásával».

2012 elején azonban már világos volt: Itt is az iszlám pártok nyerik meg az elsõ szabad választásokat. A szavazatok 70 százalékát gyûjtötték össze. A legerõsebb párt a röviddel azelõtt még betiltott Muszlim Testvériség pártja, amely saját oldalán tudhatja a még radikálisabb Világosság Pártja (Hisb al-Nur) nevû iszlám pártot is.

A líbiai folyamatok is magukra vonták a világ figyelmét, nem csak a NATO-csapatok bevetéséért. Líbia diktátorát, Muammar al-Kathafit, aki az országot 1979 óta vaskezekkel vezette, 2011. október 20-án megölték. Már 2011 szeptembere óta a néhány hónappal azelõtt alapított és csupán egy maroknyi tagból álló nemzeti átmeneti tanácsnak volt döntõ szava az országban. A Tanács kifejezetten távol tartotta magát a rasszizmustól, a diszkriminációtól, a vallási szélsõségektõl és a terrorizmustól, de ezzel párhuzamosan követelte: «Több iszlámot Líbiának!»

Ugyanakkor 2012 januárjában már sor került a lakosság elsõ lázadozásaira az átmeneti Tanács ellen.

A szomszéd államot, Algériát, 1999 óta Abd al-Aziz Bouteflika kor-

mányozta, akinek akkori választási gyõzelme mindmáig vitatott a katonaság segítségével elkövetett manipulációk vádja miatt. Rá is hatott az ország iszlámistáival való hivatalos kibékülés, akiknek tartós befolyásuk van különbözõ területeken, így többek között a joggyakorlatban is, ahol az iszlám jogot gyakorolják. Az «arab tavasz» minden tiltakozását csírájában elfojtották ebben az országban.

Marokkó az «arab tavasz» idején meglehetõsen nyugodt maradt.

Mindazonáltal ebben az országban is jelentõs változások mentek végbe. Az ország eddig alkotmányos királyság volt, melynek élén az abszolút uralkodó, VI. Mohammed király állt. 2011 márciusában meghirdette az alkotmány átdolgozását, amely nyáron az államhatalmi ágak szétválasztását helyezte kilátásba.

A királynak, aki a világi és egyúttal a szellemi vezetõnek is számított, elõzõleg a «szent» státuszt adományozták. Idõközben ezt a státuszt «érinthetetlenre, sérthetetlenre» változtatták, mert a szellemi vezetést az iszlámnak engedte át. A 2011.

13 november végén tartott parlamenti választásokon legerõsebb pártként az Igazságosság és Fejlõdés Pártja tört elõre, amelyet az iszlám mérsékelt ágához lehet számítani, és amely mégis az iszlám szabályainak szigorú megerõsítését helyezte kilátásba. Nos, Marokkónak Abdelilah

Benkirane személyében elsõ iszlám miniszterelnöke van. Összefoglalva: Észak-Afrika mozgásban van, mégpedig olyan irányban, amely Izraelnek fejtörést okoz.

Hogy mennyire veszélyes izraeli szemszögbõl a helyzet, azok az antiszemita szlogenek mutatják, amelyek

a Hamasz-vezetõ, Hanije, tunéziai látogatása során hangzottak el, valamint a Muszlim Testvériség nyilatkozatai, amely minden észak-afrikai államban megerõsödött: A Hamasz legyen a példakép az õ iszlám ideológiájával és «az Izrael elleni fegyveres ellenállásával». AN 

ROSSZ KILÁTÁSOK

A keresztyének a Közel-Keleten jövõjükért aggódnak Az arab világ keresztyénjei szkeptikusan fogadták a több mint egy éve kezdõdött lázadásokat. Noha nem nézték õket jó szemmel, ugyanakkor mégis élvezték a despoták védelmét. 2012 elején már tudják, hogy fordult a kocka sorsukat illetõen - és semmiképpen sem a jó irányba.

Valamivel több, mint egy éve különbözõ arab országokban tömegtüntetések robbantak ki. Szinte minden ilyen államban a muszlim többség mellett egy keresztyén kisebbség is él. Számukra az eddig táplált reménység aggodalomba fordult. Sokan gondolják azt ugyanis, hogy saját hazájukban alig van esélyük a túlélésre. Már hónapok óta sok keresztyén fordít hátat saját hazájának. Jóllehet már eddig is hozzá kellett szokniuk az elkülönítéshez és diszkriminációhoz, most azonban már tulajdonuk kifosztásával, elnyomással, megerõszakolással, üldözéssel és a halállal kell szembenézniük.

Különbözõ szakértõk szerint a legsúlyosabb változások, amelyek a keresztyéneket érintik, Egyiptomban mentek végbe. 2011 márciusa és decembere között 250.000 kopt keresztyén kényszerült az ismétlõdõ pogromok miatt hátat fordítani az országnak. Számos radikális iszlám párt választási gyõzelme után, amelyek a szavazatok majdnem 70 százalékát kaparintották meg, óriási kivándorlási hullámra lehet számítani. A kopt egyház tagjai, akik a lakosság 6-10 százalékát teszik ki (öt-nyolc millió személy), egyre gyakoribb támadásoknak vannak kitéve.

Irakban viszont a keresztyéneket érintõ változások csak lassan kezdenek mutatkozni. Egykor Szaddam Husszein rezsimje védelmet és biztonságot nyújtott nekik. Akkor

A kopt egyház tagjai, akik a lakosság 6-10 százalékát teszik ki (öt-nyolc millió személy), egyre gyakoribb támadásoknak vannak kitéve.

Irakban 1,5 millió keresztyén élt, idõközben azonban számuk felére csökkent. Sokan kivándoroltak; jóllehet, alig akad megbízható statisztikai adat, mégis köztudott, hogy sok iraki keresztyén életét muszlim polgártársa oltotta ki. A Husszeint követõ érában nem kevesebb, mint 54 templomot tettek készakarva a földdel egyenlõvé. A még Irakban élõ keresztyének tudták, hogy az amerikai csapatok kivonulása után végérvényesen szabad prédává válhatnak.

Valamikor Libanon a keresztyének fellegvárának számított, mivel az ország lakosságának felét tették ki. Nagy fordulatot hozott a libanoni polgárháború, már néhány év óta ugyanis jóval erõteljesebbek a válto-

zások, amelyeket a Heszbollah Milíciák egyre növekvõ hatalma hozott magával. A keresztyének továbbra is menekülnek ebbõl az államból, és ezáltal számuk már alig éri el a lakosság egyharmadát. Eltekintve a viszonylag alacsony születési rátától, Libanonban a keresztyének száma évente 50.000 fõvel csökken, õk az üldöztetés és elnyomás elõl akarnak elmenekülni.

A Palesztin Autonómiahatóság (PA) területén is bajosan lehet arról szó, hogy a keresztyének jelen lennének a mindennapi életben. Napjainkban a PA fennhatósága alatt lévõ területeken alig több mint 15 000 keresztyén él, éppen a lakosság tíz százaléka. Jézus születésének helye, Betlehem, már régóta nem ke-

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

resztyén város. A muszlimok jó ideje elnyomják a generációkon át ebben a városban élõ keresztyén családokat.

Az egyre növekvõ ellenségeskedések miatt a kivándorlást választják.

Még súlyosabb képet mutat az alig néhány ezer fõt számláló keresztyén közösség a Gázai-övezetben. A Hamasz-uralom miatt arra kényszerülnek, hogy istentiszteleteiket titokban tartsák.

Szíriában a keresztyének az As�szad-rezsim védelmét élvezik. Az ország 850.000 keresztyénje nem tudja, hogyan lesz tovább tekintettel arra, hogy Basár al-Asszad uralkodói széke inog. Errõl a helyzetrõl éppúgy, mint az egyiptomi keresztyének kilátásairól már beszámoltunk lapunk 2011. novemberi számában.

Ez a körképünk a Közel-Keleten élõ keresztyének életérõl azonban be-

fejezetlen maradna, ha nem számolnánk be az Izraelben élõ keresztyének helyzetérõl is. Itt is megfigyelhetjük az arab keresztyén lakosság jelentõs csökkenését az elmúlt 60 év során, jóllehet teljesen más okból. A következõ cikk részletesen kitér a keresztyének státuszának alakulására Izraelben, amely az egyetlen ország a Közel-Keleten, ahol a keresztyén araboknak nem kell félteniük az életüket. ZL 

NÉPESSÉGSTATISZTIKA

Izraelben csak két százalék keresztyén él Az év vége és a nagy keresztyén ünnepek alkalmával megjelentették Izrael keresztyén lakosságának legújabb statisztikai adatait, amelyek érdekes betekintést nyújtanak ennek az Izraelben élõ kisebbségnek életébe.

Izrael a Szentföld, szellemi központ zsidók, keresztyének és muszlimok számára. Mindazonáltal Izrael a zsidó állam, amit a népesség statisztikai adatai is igazolnak. Az országnak jelenleg 7,8 millió lakosa van, ennek körülbelül 76 százaléka zsidó. A muszlimok a lakosság közel 20 százalékát teszik ki.

A keresztyének az éppen két százalékos arányukkal nagyon kisszámú kisebbséget, de egy nagyon heterogén csoportot is alkotnak.

Ez a csoport részben a zsidók keresztyén házastársaiból tevõdik össze.

Itt túlnyomórészt olyan zsidókról van szó, akik az 1990-es évek elejének nagy bevándorlási hullámával érkeztek ide az egykori Szovjetunió or-

Az Izraelben élõ arab keresztyének legnagyobb városi közösségei Názáretben (22.200), Haifán (13.800) és Shfaramban (9.300) élnek. A képen Názáret

szágaiból. Az izraeli visszatérési jog szerint nemcsak a zsidó származású bevándorló kapott menedékjogot, hanem az õ nem zsidó házastársa is.

Az Izraelben élõ keresztyének jóval nagyobb százalékarányát azonban a keresztyén arabok teszik ki. Összesen 154.500 keresztyén él Izraelben. A 2011 végén közzétett statisztikák szerint az országban élõ keresztyének 80,4 százaléka arab. A keresztyén arabok többségében az úgynevezett Keleti Egyházhoz tartoznak. Ezen keresztyének fele a melekita bizánci szertartású görög-katolikus egyházhoz tartozik. A második legnagyobb csoportot, 35 százalékarányukkal a görög ortodox keresztyének alkotják. De kimutatható az országban például örmény vagy maronita gyülekezet is.

1947 óta, tehát Izrael Állam megalakításának elõestéje óta, az ország keresztyén közössége folyamatosan zsugorodik. 1947-ben még 2,89 százalékot tettek ki, 2010-ben már csak 2,1 százalékot, és 2011-ben újra 0,1 százalékkal lettek kevesebben. Ennek egyik oka az elvándorlás is lehet, de a statisztikusok sokkal inkább az alacsony születési arányt teszik ezért felelõssé, amely szerint 2,2 gyerek jut egy családra.

Az országban élõ keresztyének túlnyomórészt az északi részen élnek. Az arab keresztyének kereken 75 százaléka Nyugat-Galileában él. Az Izraelben élõ arab keresztyének legnagyobb városi közösségei Názáretben (22.200), Haifán (13.800) és Shfaramban (9.300) élnek.

Ezekben a városokban vannak azonban

nem arab keresztyének is: Haifán 3.300 és Shfaramban 2.800. Jeruzsálemben él Izrael arab-keresztyén közösségének 11 százaléka. Tel Aviv-Yaffo-ban, azaz a keresztyénséggel jelentõsen átitatott Jaffa városában, az ország keresztyén arabjainak 5,5 százaléka található. Érdekesek továbbá a családi állapotra, a képzésre és a foglalkoztatásra vonatkozó adatok is. Izraelben a keresztyének átlagosan 29,1 éves korukban házasodnak, ami azt jelenti, hogy másfél évvel késõbb, mint az állam zsidó polgárai. Hozzávetõleges becslések szerint ki lehet jelenteni: Egy muszlim családnak Izraelben átlagosan 4-5 gyermeke van, egy zsidó családra három gyerek jut, míg egy keresztyén családnak Izraelben csupán két gyermeke van.

Izrael keresztyén-arab közösségének képzettségi szintje általában jónak mondható. A végzõs zsidó diákok 60 százaléka teljes értékû érettségi vizsgát tesz, míg ez a százalékarány a keresztyén araboknál 63 százalék. Összehasonlításként: A muszlim tanulók esetében ez az arány 46 százalék.

Ezt tükrözik a keresztyén diákok számadatai is, mivel õk az izraeli diákok 1,8 százalékát (5.300 személy) teszik ki, ami az összlakossághoz viszonyított részarányuknak körülbelül megfelel.

Különösen kedvelt szakok a jog és a társadalomtudományi szakágak. Ezentúl figyelemre méltó az a statisztikai adat is, mely szerint az ország foglalkoztatott keresztyén arab polgárainak 25 százaléka szabad akadémiai és technikai pályán tevékenykedik. AN 

15 TALÁLÓS KÉRDÉS

Izrael meghosszabbított karja csapott le Szudánban?

Izrael 2010-ben egyszer már elismerte, hogy lebombázott Szudánban egy fegyverszállítmányt, amelyet az irániak a Gázába vezetõ úton továbbítottak. 2009 elején egy hasonló eset alkalmával is feltételezték, hogy Izrael áll az incidens mögött. A 2011. december közepén lezajlott események mögött vajon ugyancsak Izrael áll?

A férfiak a kombiban és a két dzsipben, mindegyik kocsi Toyota márkájú, éppen úton voltak egy vádin keresztül Szudán északi részén.

Hirtelen zajt hallottak. A levegõbõl jött. Közvetlenül ezután robbanások hallatszottak. Abból már nem sokat érzékeltek a férfiak. Már halottak voltak. Csekély robbanóerõre volt szükség ahhoz, hogy a jármûveket lángba borítsák, azok ugyanis fegyverekkel voltak megrakva. Egy rakás ócskavas maradt belõlük. Ez 2011. december 15-én történt. Csupán három nappal késõbb ugyanerre a sorsa jutott egy hasonló fegyvercsempész konvoj is.

A szudáni média is beszámolt ezekrõl a titokzatos robbantásokról a Szudáni Köztársaság felségterületén, Afrika egyik radikálisan muszlim államában. Azt feltételezték, hogy a dzsipek elleni támadás mögött Izrael áll, mivel a régióban állítólag izraeli harci gépeket és Apache helikoptert láttak, és még egy radarállomás is észlelte õket.

Izrael hivatalosan nem adott ki nyilatkozatot ezzel kapcsolatban, de az izraeli média szintén felkapta ezt a jelentést. Azt hangsúlyozták, hogy a kérdéses idõben Dél-Szudán elnöke, Salva Kiir Mayardit, éppen látogatáson volt Jeruzsálemben. 2011. július elejétõl, mióta Dél-Szudán függetlenné vált a Szudáni Köztársaságtól, jó kapcsolatokat ápol Izraellel.

A Szudáni Köztársaság fontos tranzitállomása a Gázai-övezetbe tartó iráni fegyvercsempészetnek. A rakomány általában Irán déli részén került egy teherhajó fedélzetére, amely aztán a Hormus-i útvonalon eljutott a szudáni kikötõbe, Port Sudanba. Innen a szárazföldön vezetett tovább az útja, mivel innen az egyiptomi határ már egyáltalán nincs messze.

Az elmúlt három év során összesen öt titokzatos robbantást jelentettek Szudánból. Ezek következtében mindig a legkülönfélébb jármûvek

A szudáni média azt feltételezte, hogy a dzsipek elleni támadás mögött Izrael áll, mivel a régióban állítólag izraeli harci gépeket és Apache helikoptert láttak, és még egy radarállomás is észlelte õket..

lobbantak lángra. A rombolás minden esetben oly mértékû volt, hogy alig hitte bárki is, hogy ezt egyetlen bomba okozta volna. Aztán kiderült, hogy a 2011. áprilisi robbantásban a Hamasz katonai szárnyának magas rangú parancsnoka életét vesztette.

Mahmoud al Mabhouh utódjáról volt szó, aki a Hamasznál a fegyvercsempészésért volt felelõs. Mabhouh-t 2010-ben egy dubai hotelben érte a halál. Ezzel kapcsolatban is azonnal az izraeli Moszadot emlegette a sajtó. Amint az utólagos közlések is igazolták, feltételezéseikkel nem jártak messze az igazságtól.

Amikor a Hamasz vezetõinek részvétele ebben a Szudánon át

folyó fegyvercsempészetben már nem volt kérdéses, Izrael hivatalos közleményt adott ki, amelyben a robbantásokért magára vállalta a felelõsséget. További nyilatkozatok nem kerültek napvilágra, habár a megelõzõ és az azután bekövetkezõ akciókat is a Moszad számlájára írták. Ide tartoznak például a különbözõ hajók elleni szabotázsakciók Irán partjainál.

Ide vonatkozóan Izraelbõl csupán azt jelentették, hogy éppen a «Shayetet 13»-t, az izraeli védelmi erõk (IDF) egyik tengerészeti harci kommandóját, az izraeli vezérkari fõnök magas kitüntetésben részesítette. ZL 

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

MERÉNYLETEK

Amiért Irán atomtudósai rosszul alszanak …

Még egy kémthrillerben is alig kockáztatnák meg azt, hogy egy országban mindjárt ötször aktivizálják a hírszerzést. Ez hihetetlen és fantasztikus lenne. Mint ahogy azonban lenni szokott, a valóság tényei túlszárnyalnak minden kitalált történetet.

Egyre jobban érezhetõvé vált Iránban a nyugtalanság, pontosabban Irán azon tudósai körében, akik ennek az országnak atomkutatási programjával állnak kapcsolatban. Soraikból ugyanis megint hiányzik egyik kollégájuk. A 32 éves Mostafa Ahmadi Roshan, az egyik urándúsító létesítményhelyettes vezetõje és a Teheráni Egyetem tanára 2012 januárjában bombamerénylet áldozata lett.

Szemtanúk jelentették, hogy látták, amint a tudós beszállt kocsijába és elhajtott. Röviddel azután megjelent két személy egy motorbiciklin, és valamit az autóra ragasztottak, feltehetõen egy mágnessel. Éppolyan gyorsan tûntek el, mint amilyen gyorsan megjelentek, mondták a szemtanúk, akik a robbanást is észrevették. Ez a beszámoló hasonlóságokat mutat azzal az eljárással, ahogyan iráni tudósokat már likvidáltak.

A 2010 januárjában elkövetett gyilkosság esetében is motorkerékpárosokat figyeltek meg. Akkor egy magas rangú iráni fizikust

gyilkoltak meg, kétségtelenül lövések által, amelyeket a motorbiciklisek adtak le. 2010 novemberében ugyanaz volt az eljárás, mint 2012 januárjában. Akkor a 40 éves atomtudós, Madschid Shahriari vesztette életét, kollégája, Fereidun Abbasi túlélte a támadást, és aztán kinevezték az iráni atomenergia-hatóság vezetõjének.

2011. július 23-án egy további iráni tudóst a nyílt utcán motorkerékpárról leadott lövésekkel likvidáltak. Errõl a férfirõl köztudott volt, hogy a nukleáris töltetû robbanófejek fejlesztésével foglalkozott.

Ezenkívül Irán atomkutató létesítményeiben több robbantás is volt az elmúlt két év során.

Hogy a tudósok újra nagyobb biztonságban érezhessék magukat, az iráni kormány a 2012. januári merénylet után közölte, hogy a jövõben testõrök vigyáznak a tudósokra. Ezenkívül Irán hivatalos vádat hozott nyilvánosságra, amely nem csupán általánosságban a Nyugat ellen, hanem különösképpen Izrael ellen irányul.

A 32 éves Mostafa Ahmadi Roshan, az egyik urándúsító létesítményhelyettes vezetõje és a Teheráni Egyetem tanára 2012 januárjában bombamerénylet áldozata lett.

Nyilvánvalóan fölösleges megemlíteni, hogy Izraelben senki nem reagált erre. ZL 

VÁLASZTÁSI TAKTIKA VAGY KVALIFIKÁCIÓ?

Ortodox zsidó lett a Fehér Ház vezérkari fõnöke Már beszámoltunk arról, hogy 2009-ben, Barack Obama hivatalba lépése után, a Fehér Ház új vezérkari fõnöke Ram Emanuel lett, akinek az apja izraeli. Már rég nem ezt a hivatalt tölti be, hanem 2011 májusától Chicago polgármestere. Nos, ezt a posztot újra egy zsidó ember kapta meg.

Jacob Lew 1955-ben New Yorkban született. Jogász, politikusként a Demokrata Párthoz tartozik. Bill Clinton amerikai elnök idejében külügyminiszter volt. 2010 novemberében a jelenlegi elnök, Obama, kinevezte a menedzsment és költségvetési iroda igazgatójának.

2012-ben aztán új hivatalba lépett, õ lett a Fehér Ház vezérkari fõnöke.

Azok a feladatok, amelyekkel a Fehér Ház vezérkari fõnökét megbízzák, szorosan összefüggenek e pozíció meghatározásával és a mindenkori elnök munkamódszerével.

Ez kétségkívül nagy felelõsséggel

járó és hatalmas munkabírást igénylõ beosztás. Ezért a szolgálati idõ gyakran csak két évet tesz ki.

E feladat egyik jellegzetessége az, hogy az elnök számára éjjel-nappal elérhetõnek kell lenni. Éppen ez az oka annak, hogy Lew kinevezése szenzációt keltett,

17 õ ugyanis ortodox zsidó, aki tiszteletben tartja a vallásos törvényeket, és így a sabbatot is megtartja.

A sabbatot a kétgyermekes családapa túlnyomórészt zsinagógájában tölti a Beth Shalom gyülekezetben, a washingtoni Potomac lakónegyedben.

Mielõtt elfogadta volna a Fehér Ház vezérkari fõnöki kinevezését, Lew konzultált rabbijával. Világos volt elõtte, hogy ebben a pozícióban éjjel-nappal az elnök rendelkezésére kell állnia, akkor is, ha sabbat vagy zsidó ünnep van. Egy vallásos zsidó ilyenkor nem telefonál. A rabbi, akivel Lew tanácskozott, az elnök fontos telefonhívásait «Pikuach Nefesh»-nek nyilvánította. Ebben az esetben felmentést nyer a vallásos törvények alól (mint amilyen a sabbati nyugalom betartása) nyomós indíték megnevezésével, mint például emberélet megmentése.

Megegyeztek abban, hogy Lew csak az elnök rendkívül sürgõs hívásait

fogadja személyesen, minden mást azonban békén hagy.

Lew-t általában «megfontolt, modern és nyitott gondolkodású» valamint «briliáns és mérsékelt» jelzõkkel illették. Egészében véve «apolitikus és kimondottan fair» személyiségnek számít. Ellentétben Ram Emanuellel, aki Obama szemé-

lyes barátjának és bizalmasának számított, Lew nem «régi ismerõse Obamának», ugyanis két évvel ezelõtt ismerkedtek meg egymással. Izraelben a sajtó hangsúlyozta, hogy Lew «jól megérti magát Netanjahuval». A fennálló választási küzdelemben ez nem csekély jelentõséggel bír Obama számára. ZL 

FIGYELEMREMÉLTÓ VÁLTOZÁSOK

Zsidó újdonságok Törökországból Európában is mindenki észrevette az Izrael és Törökország közti jeges viszonyt. Sokan tudják, hogy emögött meghatározó mértékben a török miniszterelnök, Erdogan politikai törekvései állnak. Ebben közrejátszik az antiszemitizmus is. De éppen Törökország küldött egy zsidó jelöltet az Eurovíziós dalfesztiválra.

Az Eurovíziós dalfesztiválnak régi hagyományai vannak. Jóllehet egy dalversenyrõl van szó, mégis sokan feltételezik, hogy a politika is közrejátszik benne. Most is sokan azt rebesgetik, hogy Törökország az eurovíziós jelöltjével politikát csinál, és lehetõleg minél több szimpátiapontot akar begyûjteni. Miért? Hogyan akarja ezt beállítani? Nagyon egyszerûen: Mint prominens muszlim állam, egy zsidót küld a versenyre, és azt reméli, hogy ily módon «kóser köntös»-be bújhat. A zsidó számûzetés történe­ tében ezt az «alibi-zsidó» kifejezéssel írták körül.

2012-ben Törökország színeiben Can Bonomo énekes lép fel a dalfesztiválon, aki 1987-ben Izmirben született. Szülei az állam széfárdzsidó közösségéhez tartoznak, ame-

lyet a zsidók Spanyolországból való kiutasítása után a 15. században alapítottak. 1948-ban, Izrael Állam megalapításakor 120.000 zsidó élt Törökországban. Jelenleg ez a közösség mindössze 26.000 tagot számlál, akiknek többsége Isztanbulban él. De még Izmirben is található egy kis zsidó közösség.

Con Bonomo közkedvelt énekes Törökországban. Semmiképpen sem vonjuk kétségbe mûvészi tudását, mégis meg kell jegyezni, hogy az õ kiválasztása nemcsak Izraelt ejtette ámulatba. Végül is a török politikai vezetés mindig Izrael ellen mennydörög, és kiváltképp a zsidók ellen. A fiatal török-zsidó énekest a TRT török TV csatorna szakértõi zsûrije választotta ki. Az erõs és igencsak kiváló konkurencia ellenére éppen Bonomo

mellett döntöttek. Noha a törökországi zsidó közösség már most büszke e jövõbeli fellépésre, azonban itt is köztudott, hogy bizonyos politikai számítások húzódnak meg a háttérben.

Miközben Erdogan azon van, hogy hatalmát a Földközi-tender térségében és a Közel-Keleten megerõsítse, ezzel egy idõben Európa felé liberális, nyitott gondolkodású muszlimnak szeretne mutatkozni, mert különben az európai közösségben végérvényesen veszítene. Érdekes, hogy sem a honlapon, sem a facebook-oldalon egyetlen utalás sem található Bonomo zsidó származására. Azokban a jelentésekben, amelyek a török sajtóban az Eurovíziós dalfesztiválon való szereplésérõl

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

számolnak be, szintén elmulasztják még a legkisebb utalást is megtenni erre vonatkozóan. Ez is számító húzás lehetett, hiszen idõközben nyílt titokká vált Bonomo zsidó származása. A

Wikipedia internetes enciklopédiájában szereplõ bejegyzésekben erre határozott utalásokat találunk. Rövid idõn belül Törökországban is heves vita robbant ki arról, hogy egy musz-

lim állam egy nemzetközi versenyre éppen egy zsidó versenyzõt küld. Hogy aztán ez a fiatal énekes hogyan állja meg a helyét Bakuban a versenyen, az már más lapra tartozik. ZL 

RÉGI-ÚJ SZÖVETSÉG AFRIKÁBAN

Izrael és Dél-Szudán Tekintettel arra a törekvésre, hogy Izraelt kizárják a nemzetközi államközösségbõl, szinte elképzelhetetlennek tûnik, hogy egy államfõ szövetséget keressen a zsidó állammal. Pedig Dél-Szudán esetében errõl van szó.

Dél-Szudán fiatal állam, és megalakulásával valóságos szenzációt keltett 2011-ben. Azt remélték, hogy a régiónak ez a lépése végre több békességgel ajándékozza meg a lakosságot. Nos hát, ezzel a háttérrel látogatott el ennek a fiatal afrikai nemzetnek elsõ elnöke, Salva Kiir Mayardit, Izraelbe, amivel nagy feltûnést keltett. Kétségtelenül még több figyelmet szenteltek annak a ténynek, hogy Dél-Szudán szorosabb és széleskörû kapcsolatokat szeretne kiépíteni Izraellel. Salva Kiir Mayardit 2011 végén egy miniszteri delegáció élén utazott Jeruzsálembe, amit az izraeli miniszterelnök, Simon Perez «történelmi pillanatnak» nevezett.

A dél-szudániak szemszögébõl ez a látogatás csupán logikai következménye a legújabb történelemnek, mivel éppen Izrael volt az, mely Dél-Szudán megalakulását kitartóan pártfogolta, és már régóta támogatta. A többségében keresztyén lakosú dél-szudáni régió mögé álltak, és támogatták egy független állam létrejöttét, ami a muszlim Északtól való leszakadást jelentette. Izrael pártfogolta ezt a lépést többek között azért is, mert az ország északi része radikális muszlim beállítottságú. Az iszlám Szudáni Köztársaság egyáltalán nem táplál barátságos érzelmeket Izraellel szemben, sõt éppen ellenkezõleg. Épp rajta keresztül folyik a fegyvercsempészet egy része, amely a Hamaszt Izrael kapuja elõtt fegyverzi fel.

Izrael a 21. században csupán egyetlen politikai vonalat követett, mégpedig azt, amelyet már 1956-ban választott. Akkor Izrael Állam alapítója és elsõ miniszterelnöke, David Ben-Gurion, azt a jelszót adta, hogy

Salva Kiir Mayardit, Dél-Szudán elsõ elnöke

az országnak keresnie kell a közeledést azokhoz a közelebbi és távolabbi környezetben lévõ államokhoz, amelyek keresztyének és így nem muszlim beállítottságúak. A közeledés szándékát Izrael részérõl kézzelfogható intézkedések húzták alá: civil és katonai küldöttekkel, anyagi segítségnyújtással különbözõ területeken – Afrikában különös tekintettel mezõgazdaság fejlesztésére és a képzésre –, de fegyverek szállításával is, ami most is, mint mindig, vitatott fejezet. Izrael ilyen téren a keresztyénséggel átitatott Dél-Szudán mellett állt az egész polgárháború alatt, azaz egészen 2005-ig.

«E nélkül a segítség nélkül», nyilatkozta a dél-szudáni elnök jeruzsálemi látogatása során, «ma nem létezne Dél-Szudán. Egyáltalán nem

léteznénk, nemhogy még saját szuverén államunk legyen.» Perez, akihez e szavakat intézte, nagyon jól tudta, mirõl beszél Salva Kiir Mayardit. Abban az idõben ugyanis, amikor Izrael elõször kereste a keresztyén államok közelségét, õ, mint fiatal alkalmazott, Ben-Gurion oldalán dolgozott.

Perez államelnök nagyon elégedett volt azzal a ténnyel, hogy az a politikai stratégia, amelyet Ben-Gurion egykor bevezetett, még évtizedekkel késõbb is meghozza gyümölcsét. Dél-Szudánnak sok saját nehézséggel kell megküzdenie, de Izrael biztos lehet abban, hogy ez az ország az õ oldalán áll, ami, tekintettel az egész Észak-Afrikára jellemzõ politikai-vallási eltolódásokra, felbecsülhetetlen jelentõséggel bír. ZL 

19 IZRAEL ENERGIAFÜGGETLENSÉGE

A legutóbbi újdonságok a gázmezõkrõl Az Izrael partjainál elterülõ gázmezõk már többször keltettek szenzációt: Amikor felfedezték õket, amikor méretük becslésekor mindig fentebb kellett tolni a mércét, vagy amikor Libanon is bejelentette tulajdoni igényét rájuk. Nos, ismét vannak újdonságok.

2012 elején a Noble Engery izraeli cég egy örömteli helyesbítéssel jelentkezett. A cégnek újra korrigálnia kellett a «Leviathan» gázmezõ nagyságáról adott korábbi becsléseit.

Emlékeztetõül elmondjuk, hogy a próbafúrások alkalmával a legrövidebb idõn belül több földgáz-lelõhelyet találtak. A Tamar és Dalit gázmezõket 2009 januárjában fedezték fel Haifa partjaitól 80 kilométerre. A Leviathan gázmezõt, amely Ciprus irányában Haifa kikötõvárostól 130 kilométerre terül el, 2010 nyarán fedezték fel.

A felfedezés Izrael-szerte nagy eufóriát váltott ki. Izrael Állam megalapítása óta az energiaforrások behozatalára kényszerült. Ezért ünnepelték Izrael kilátásban lévõ függetlenségét e szektorban. Mindenekelõtt arra számítottak, hogy ez a lelõhely az országnak több évtizedre függetlenséget biztosít. Ráadásul egyesek még azt is fontolgatták, hogy exportra is juthat belõle, ami az országnak profitot hozhatna.

Valóban nem szakadt meg a jó hírek sora, ugyanis a mezõk nagyságáról közölt adatok mértékét mindig emelni kellett. Szédületesen nagy számokról van szó. E nagyságról úgy alkothatunk fogalmat, ha figyelembe vesszük Izrael energiaszükségletének évekre, évtizedekre, egyes tanulmányok szerint évszázadokra becsült

lefedését. A Leviathan gázmezõ már felfedezésekor a mindenkori legkiterjedtebb földgáz-lelõhelynek számított a Földközi-tenger térségében.

Mindenekelõtt azt ünnepelték az izraeli miniszterek, hogy Izrael elõtt legalább 50 évnyi energiafüggetlenség áll – azt is tartsuk szem elõtt, hogy akkor Izrael Állam éppen 62 éves fennállását ünnepelte! A szakértõk ma már abból indulnak ki, hogy ez a lelõhely Izrael energiaszükségletét 200 évig ki tudná elégíteni.

Világos volt, hogy ez a jelentés majd rosszallást vált ki. Hamarosan jelentkezett is Libanon – pontosabban fogalmazva: az Irán által irányított Heszbollah Milíciák, amely Libanonban úgy van jelen, mint állam az államban. Mivel a lelõhelyeket Haifa magasságában találták, messze az ország északi részén, a libanoniak olyan tengeri térképeket mutattak be, amelyekben a felségvizek vonalait õk másképpen húzták meg, mint Izrael.

Amióta 2010 augusztusában Libanon tengeri térkép-verzióját az ENSZ-nek bemutatta, valójában nem sok történt.

Izrael tudomásul vette a beadványt, és bízott abban, hogy a libanoniak úgysem mennek vele semmire.

Az «arab tavaszra» való tekintettel a gázleletek jelentõsége izraeli szemszögbõl még jobban megnövekedett. Izrael jelenleg Egyiptomból

importál gázt. Már hírt adtunk arról, hogy a gázvezetéket, amely a Sínaifélszigeten vezet és Jordániát is ellátja, milyen sokszor érte terrortámadás.

Azok az egyiptomi hangok, amelyek a békeszerzõdés felülvizsgálatát, vagy éppen felmondását hangoztatják, szintén hangsúlyozzák a gázmezõk jelentõségét Izrael számára.

Röviddel lapzárta elõtt a következõ jelentés keltett nagy feltûnést: Izrael miniszterelnöke tavasszal Ciprusra utazik, hogy az izraeli-ciprusi együttmûködést fokozzák a gázmezõk kitermelésében és biztosításában. Ráadásul ez az elsõ eset, hogy egy izraeli kormányfõ Ciprusra látogat. Ez mutatja, milyen közel áll Izrael a gázmezõk kitermeléséhez. A tamari gázmezõ 2012-2013-ban kerül kereskedelmi használatba, Dalit 2013-2014-tõl szállít majd gázt, míg a legnagyobb gázmezõ, a Leviathan, megnyitása 2016-2018-ig is elhúzódik.

A régióban uralkodó politikai konstellációkra való tekintettel ez Izrael számára sokkal nagyobb áldás, mint azt eredetileg 2009-ben feltételezték.

Egyben az is világos, hogy a régióban uralkodó instabilitás és bizonytalanság nemcsak irigyeket szül, hanem olyan radikális elemeket is színre léptet, amelyek sajnálják Izraeltõl ezt az áldást. AN 

A Tamar és Dalit gázmezõket 2009 januárjában fedezték fel Haifa partjaitól 80 kilométerre. A Leviathan gázmezõt, amely Ciprus irányában Haifa kikötõvárostól 130 kilométerre terül el, 2010 nyarán fedezték fel.

20 BIBLIA ÉS IZRAEL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

Beváltotta Isten minden ígéretét?

Az ábrahámi szövetség A Józsué 21,43-45 bibliai értelmezéséhez. 3. rész Dr. Greg Harris Amint már a 2. részben is elmondtuk, ennek a sorozatnak nem az a célja, hogy minden teológiai aspektust, és az eltérõ nézetek szószólóit megtárgyaljuk, Istennek Ábrahámmal kötött szövetsége kapcsán. Mégis tudomásul kell vennünk az ábrahámi szövetség legalább bizonyos meghatározó elemeit. Azt szeretnénk megvizsgálni, hogy azok valóban beteljesedtek-e már a Józsué 21,43-45-ben, ahogy

azt egyesek feltételezik.1 Legalábbis szeretnénk Istennek ebben a szövetségben adott örökérvényû ígéreteinek rövid áttekintését nyújtani.

Az 1. Móz 12,1-3-ban Jahwe utasítást és ígéretet ad Ábrámnak, (1) hogy hagyja el országát és rokonságát, és vonuljon abba az országba, amelyet Jahwe mutat majd neki (V 1); (2) hogy Isten Ábrám nevét naggyá fogja tenni (V 2); (3) hogy Jahwe megáldja azokat, akik õt áldják, és megátkozza azokat, akik õt átkozzák (V 33); és (4): «Álta-

lad nyer áldást a föld minden nemzetsége» (V 3). Az 1. Móz 12,7 hozzáfûzi: «Az ÚR megjelent Abrámnak, és ezt mondta: A te utódaidnak fogom adni ezt a földet! Õ pedig oltárt épített ott az ÚRnak, aki megjelent neki.» Ez még nem a szövetség igazolása, megerõsítése, sokkal inkább arról beszél itt Jahwe, amit majd a jövõben fog véghezvinni.

A következõ utalást arra, hogy végül az ábrahámi szövetség mit is jelent, az 1. Móz 13,14-17-ben találjuk: «Az ÚR ezt mondta Abrámnak azután, hogy Lót elvált tõle: Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyrõl, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre. Hasonlóvá teszem utódaidat a föld porához: aki meg tudja számolni a föld porát, az tudja megszámolni a te utódaidat is. Indulj, járd be ezt a földet széltében-hosszában, mert neked adom.»

Tudomásul kellene már venni, hogy ez az országra vonatkozó ígéret az 1. Móz 13,15-ben örök idõre adatott ( olam ). Ez az elsõ alkalom Istennek Nóéval kötött Emeld föl tekintetedet, és nézz szét arról a helyrõl, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugatra. Azt az egész földet, amelyet látsz, neked és a te utódaidnak adom örökre.

21 szövetsége óta (1.Móz 9,12.16), hogy ez a gondolat és maga ez a szó újra elõfordul. Ez még nem bizonyítja a szövetség örökérvényû voltát;2 mégis ezt az «örök » szót egyenértékûnek kell tekinteni az 1.Móz 9-ben lévõvel – amit gyakran nem tesznek meg. Legalább azt lehetne elvárni, hogy ami «örök», az a Józsué 21-tõl számított nem nagyon távoli jövõnél tovább tartson.

Walter Kaiser ennél tovább megy.

Szembehelyezkedik azokkal, akik Istennek az ábrahámi szövetségben adott ígéretei örökérvényû jelentését megosztják, felbontják, és ezzel kicsinyíteni vagy egyszerûen végezni akarnak vele: «Egy fontos szempont az a tény, hogy a szövetség mindhárom alkotó része (tehát a mag, az ország és az evangélium [az áldásé]) mint egyetlen ígéret egymásba fonódó elemei vannak jelen azáltal az ígéret által, hogy ez örökérvényû.

A legtöbb keresztyén egyetért azzal, hogy a magra és az evangéliumra vonatkozó ígéret örök, de valahogy úgy gondolják, hogy az országra tett örök ígéretet valamiképpen el lehetne választani a másik két örök aspektustól! De aki itt a teológiai szikét használja, és egy részt kivág, az annak a szövetségnek megmaradt részét elértékteleníti, és idõbeli korlátozásnak teszi ki.»3 Az ábrahámi szövetség igazolásának az 1. Móz 15-ben örökérvényû következményei vannak, amelyek véghezvitelét egyértelmûen Isten Maga, és senki más nem rendelheti el: «Olyan ünnepélyes volt ez a szövetség az ország odaajándékozásával, hogy az 1. Móz 15,7-21 egyedül Istent mutatja be, amint naplementekor, mint ‹egy füstölgõ kemence és tüzes fáklya› (17. v) keresztülmegy az áldozati állatok darabjai között. … Ezzel Isten egyedül saját Magát kötelezte el ezen eskü feltételeinek betartására. Ábrahámot nem kérte fel, hogy elkötelezze magát; amit õ még kevésbé igényelt. A föld ajándékként való átadásának minden terhét egyedül az isteni gondoskodás viseli, és nem a pátriárkák odaadása határozza meg. Mintha csak e rendelkezés tartósságát akarná aláhúzni, az 1. Móz 17,7.13.19 hangsúlyozza,

hogy ennek (…) ‹örök szövetségnek› kell lennie.»4 Itt meg kell említeni egy lényeges pontot: Az 1. Móz 15,18 leszögezi az ábrahámi szövetség speciális országhatárait: «Ezen a napon kötött az ÚR szövetséget Abrámmal, és azt mondta: A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig.»5 Döntõ jelentõségû figyelembe venni azt, hogy itt Jahwe, ellentétben korábbi kijelentéseivel, nem jövõ idõben beszél. Ezen a napon erõsítette meg Isten az Õ szövetségét: «… én adtam ezt a földet.» Ábrám a kaldeai Urból származott, és nagyon jól ismerte az Eufráteszt. Semmi nem indokolja azt feltételezni, hogy egy olyan ember, aki e hosszú folyó közelében nõtt fel, Jahwenek ezt az ígéretét valamilyen misztikus vagy jelképes ígéretként értené: «Hogyan kellett volna Ábrámnak Isten szavait értenie? Eléggé egyértelmûek voltak. Történelmi szempontból, az országról szóló ígéret földrajzi helye ebben és a késõbbi megfogalmazásában is, nagyon speciális volt. A diszpenzacionalizmus úgy interpretálja ezeket a szavakat, ahogyan Isten azokat gondolta, és ahogyan Ábrám megértette. Semmi tipológia. Semmi lelkizés. Semmi szimbolika. Semmi elhamarkodott behódolás egy bizonyos teológiai rendszernek. Semmi pótlólagos beleértése késõbbi különálló kinyilatkoztatásnak. Ezeket a szavakat oly módon értelmezni, ahogyan az Isten szándékával vagy Ábrám értelmezésével ellentétes, elferdítésnek számít. Noha Ábrám

környezete már nem volt bûntelen (mint egykor, amikor Istennek Ádámmal és Évával még közössége volt), Isten mégis hajlandó volt vele kapcsolatot teremteni. Isten nem hazudik, Õ betartja szavát. Ábrám helyesen értette Istent, és így Izráel Isten választott népe lett, hogy ezen a jelenvaló Földön egy meghatározott földterületet birtokoljon.»6 Ugyanúgy fontos azt is figyelembe venni, hogy a leírt földterület, egy körülbelül «300.000 négyzetmérföld vagy Nagy Britanniánál és Írországnál tizenkét és félszer nagyobb» országrész, meglehetõsen nagy terület.7 Ez éles ellentétben áll azzal a hagyományos, meglepõen szûk határok közti területtel, amely csupán «körülbelül 150 mérföld északtól délre (Dántól Beer Shevahig) és átlagosan 30 mérföld nyugaton a Földközi-tengertõl keleten egészen a Jordánig» és összesen mindössze 10.000 négyzetmérföldet foglal magába.8 E specifikus földmérték jelentõségét késõbb megvizsgáljuk sorozatunkban, és az országra vonatkozó ígéretek bemutatásában, amelyekre a Józsué 21,43-45 utal, fontos szerepet kap. Most legyen elég annyi, hogy az Isten által megígért föld és az izráeliták által valóban elfoglalt terület közti arány körülbelül 30:1.

Amint már a Nóéval kötött szövetség esetében megállapítottuk, a szöveg semmivel nem indokolja azt a feltételezést, hogy Jahwe az ábrahámi szövetségben adott ígéreteit valamikor is semmibe venné, megvetné, vagy hatálytalannak nyilvánítaná. Aki Istennek Nóéval kötött szövetségét mindig a történelmi és nyelvtani hermeneutika (értelmezéstan) felhasználásával idézi, annak meg kell magyaráznia, miért van az, hogy egy és ugyanazon könyvön belül, amelyet egy és ugyanazon szerzõ írt, aki az egy és ugyanazon Isten szavait jegyezte le, hirtelen egy egészen más értelmezési módszert kellett, hogy A te utódaidnak adom ezt a földet Egyiptom folyójától a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig..

22 22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK BIBLIA ÉS IZRAEL IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL • 2012/03

alkalmazzon. Honnan lehet akkor azt tudni, hogy Isten Nóéval kötött szövetségét nem csupán allegorikusan értette? Olvassuk el, amit ezzel kapcsolatban Robert Thomas írt: «Egyesek úgy vélik, hogy az Ábrahámnak adott, országra vonatkozó ígéretek Izráel hûtlensége miatt beteljesületlenül maradtak. Ezzel azonban Istennek azt az ígéretét is tárgytalannak nyilvánítják, amely szerint Ábrahám minden nemzet áldásává válik. Az 1. Móz 12,3c ezt mondja: ‹Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.› Azt akarják mondani álláspontjukhoz ragaszkodva, hogy Izráel hûtlensége miatt ez az ígéret is hatálytalanná vált?

Ez az Ábrahámnak adott ígéret, hogy minden nemzetség különleges áldásává lesz, még mindig érvényes és hatékony, és szó szerint be fog teljesedni – éppen úgy, mint az ábrahámi szövetség másik aspektusa, az országra vonatkozó ígéret.»10 Éppen ennek az érvelési vonalnak mentén kellene megindokolni, hogy a szövetség mely részei évültek el, és ez az indoklás milyen hermeneutikai alapokon lehetséges.  Az ábrahámi szövetség és az azzal összefüggõ problémák részletes elemzéséhez l. Keith H. Essex, «The Abrahamic Covenant», Master’s Seminary Journal 10/2 (Õsz 1999), 191-212, és Cleon L. Rogers, Jr. «The Covenant with Abraham and its Historical Setting», Bibliotheca Sacra 127 (július-szeptember 1970), 241-57. l. még Robert Saucy, «The Crucial Issue Between Dispensational and Non-Dispensational Systems», Criswell Theological Review 1/1 (Õsz 1986), 149-165, ez áttekintést nyújt a két csoport közötti interpretáció kulcskérdéseirõl.

2 Annak alátámasztására, hogy az «örök» fogalmának fontosságát nem kellene könnyelmûen kisebbíteni, l.

Townsend, «Fulfillment of the Land Promise in the Old Testament», 323-24.

3 Walter C. Kaiser, Jr. «The Land of Israel and the Future Return (Zechariah 10:6-12)» Israel the Land and the People: An Evangelical Affirmation of God’s Promises, hrsg. H. Wayne House (Grand Rapids: Kregel, 1998), 211 [Kiemelés az eredetiben].

4 Kaiser, «The Promised Land: A Biblical-Historical View», 303. – Noha 1

az ábrahámi szövetség átfogó tanulmányozására más írások is fontosak, mégis ezt a munkát emeljük ki, mivel erre a pontra korlátozódik. Az ábrahámi szövetség további kérdéseiért az 1.Móz 22-ben és az Újszövetségben l. Essex, «The Abrahamic Covenant», 205-12.

5 A Szentírásban megadott specifikus határok tekintetében, valamint annak bizonyításáért, hogy az Eufrátesz északi határként szerepel, l. Kaiser, «The Promised Land: A Biblical-Historical View», 303-305. L. még Townsend, «Fulfillment of the Land Promise in the Old Testament», 324-28.

6 Robert L. Thomas, «Dispensationalism’s Role in the Public Square», 36.

7 Charles L. Feinberg, Israel: At the Center of History and Revelation, 3. Aufl. (Portland: Ore: Multnomah, 1980), 168.

8 Ronald B. Allen, «The Land of Israel», in Israel the Land the People: An Evangelical Affirmation of God’s Promises, Hrsg. H. Wayne House (Grand Rapids: Kregel, 1998) 1718, 24. – A bibliai ország leírásáról szóló tanulmány, amely méreteit is pontosabban megadja: Yohanan Aharoni, The Land of the Bible: A Historical Geography, rev. and enlarged ed., trans. by A. F. Rainey (Philadelphia: Westminster, 1979), 3-15.

9 Anm. Red.: Valaki, aki ezt a hermeneutikát használja, meg van gyõzõdve Isten Szavának ihletettségérõl, tévedhetetlenségérõl és tekintélyérõl. Ennél az értelmezési módszernél az érvényes, hogy elsõsorban a szerzõ szándékát akarja visszaadni. Ez azt jelenti: Azt vizsgálja, miért írta abban az idõben azt, amit írt az adott befogadóknak.

A diszpenzacionalizmusban ezt a hermeneutikát «egyszerû hermeneutikának» is nevezik. Ez alapvetõen abból indul ki, hogy a Bibliát szó szerint (nyelvtanilag) és igazságként kell érteni, és nem legendák gyûjteményeként (valóságos történelmi helyekkel, személyekkel és eseményekkel).

10 Robert L. Thomas, « Dispensationalism’s Role in the Public Square», 26.

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo ®

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: HD = Heinz Döbele ; ZL = Zwi Lidar ; CM = Conno Malgo ; RM = René Malgo ; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

Hallgatható az Éjféli Kiáltás Misszió honlapján: www.ejfelikialtas.hu

2012. július 31. - augusztus 9.

Mûvészet, kultúra, szórakozás, nyaralás Izraelben a Biblia fényében

Csodálatos utazás Izraelben 2012. október 4.-14.

3 nap a Holt tengernél Haifa, Cezárea, Kapernaum, Akkó, Muchraka, Názáret, Masszada, Qumrán, Gecsemáné-kert, Yad Vashem, Jeruzsálem, Siratófal, Betlehem Lelki vezetõ: Dr Mészáros Kálmán a Magyarországi Baptista Egyház elnöke

Szolgáltatások: • • • • • •

Út a repülõtérrõl és a repülõtérre 5 éjszakai szállás Beth-Shalomban Haifán félpanzióval 2 éjszakai szállás a Leonardo DS (Holt-tenger) hotelben félpanzióval 3 éjszakai szállás a Rimonim hotelben Jeruzsálemben félpanzióval Belépõjegyek a program szerint Hajóút a Genezáreti-tavon, ebéddel

• •

Masszadai kötélpálya Idegenvezetés: Fredi Winkler, ill. Ariel Winkler

Nem beszámított szolgáltatások: • •

Személyes kiadások, mint italok, stb.

Külön szállítás, a külön repülõutak esetében

A részletes programok a www.ejfelikialtas.hu oldalon megtalálhatóak!

A változtatás jogát fenntartjuk!

AKCIÓ! csak most az Éjféli Kiáltás Misszió olvasóinak *

2500, -Ft helyett Rontó Attila

Kihozott minket Egyiptomból Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343 ejfel@t-online.hu www.ejfelikialtas.hu

* a készlet erejéig

350,-Ft