Hírek Izraelből 2011 október

Ellenõrzés a bankkártyák felett • 7

Megélhetési költségek Izraelben • 18

IZRAELBÕL ISRAEL 2011. október - 10. szám

www.ejfelikialtas.hu

A tiltakozás nyara

Izraelben Az « arab tavasz», a mel y az év vége felé kezdõdött, még nem ért véget. Izraelben is polgári tiltakozások jellemzik a nyarat, amelyeknek különben teljesen más hátterük van.

al da old 7. ol 17 1

BETH-SHALOM

Dr Nagy Antal Mihály

Örök szövetség

Ára: 3900Ft + postaköltség Msz.:30063

A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mindnyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Olyan világban élünk, amikor az emberek és a népek semmibe veszik Isten akaratát és tanácsát, az önigazság útját járják.

Olyan légkörben élünk - és ez a légkör az évezredek során egyre jobban sûrûsödik-, amiben természetesnek tûnik az, hogy a zsidóknak valójában sohasem lehet igazuk, és az isteni igazságok kimondása valami alaptalan, gyanús pártolásnak minõsül. Ez a légkör úgy átitatta az embereket és a népeket, hogy fonákságát észre sem veszik.

Az út, amelyen ez a könyv kalauzolni kíván, mérhetetlen szenvedéssel, könnyel, vérrel megszentelt út. Ezért, ha rá akarunk lépni erre az útra, akkor nekünk is hallanunk kell az Úr figyelmeztetését, amit Mózesnek mondott: „...oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld” (2Móz 3:5).

Végül szeretnék szerényen a kedves Olvasó elé állni, és azt mondani, amit Sámuel próféta mondott egykor Saulnak: „Te pedig most állj meg, hogy elmondjam neked az Isten beszédét” (1Sám 9:27).

Az égetõ kérdések, a sok rohanás közepette csak ennyit kérek. Egy kis megállást, egy kis idõt, hogy egyszer, legalább ilyen mértékben, ismerkedjen meg ezekkel a kérdésekkel. Megállásán legyen Isten gazdag áldása.

750,Ft +postaköltség

Norbert Lieth: Messiási fény Izrael sötétjében M.sz.: 30021

500,Ft +postaköltség 1450,Ft +postaköltség

Vajs Tibor, Izrael – egy nép történelmi panorámája

500,Ft +postaköltség

Norbert Lieth: Ruth könyve az üdvtörténet fényében

John F. Walvoord, Prófécia az új évezredben

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-Barátok A török miniszterelnök, Erdogan, azt követelte Izraeltõl, hogy a Mavi Marmara nevû hajón történt eseményekért kérjen bocsánatot Törökországtól. Mint ahogy az várható is volt, Izrael úgy határozott, hogy ezt nem fogja megtenni. Elsõ reakcióként erre Törökország visszahívta Izraelbõl nagykövetét. És hogy visszatetszését jobban kifejezze, kiutasította az országból az izraeli nagykövetet.

Noha Izraelben olyan hangok is voltak, amelyek a Törökországtól való bocsánatkérés mellett álltak (mint például a védelmi miniszter, Ehud Barak esetében is), a jeruzsálemi kormány mégis úgy határozott, hogy nem kér bocsánatot, mert a régióban zajló további fejlemények alapos elemzése világossá tette, hogy egy bocsánatkérés csak rövid életû nyugalmat hozna a kétoldalú szövetségesi viszonyba. Izrael bocsánatkérése sokkal inkább Erdogan és pártja hitelességét értékelné fel az iszlám szemében – ami számára, politikáját tekintve, rendkívül fontos. Ankara az «arab tavasz» utáni idõkre készül fel, amikor elõreláthatóan Szíriában, de még Egyiptomban is a Muszlim Testvériség erõs hatalmi pozícióba kerül. Erdogan az arab világ forradalmi átalakulásában nagyszerû lehetõséget lát Törökország számára, hogy a régió vezetõ hatalmává emelkedjék, akár Irán kárára is.

Belföldön Erdogan már sikeresen elérte, hogy a török hadsereg egyetlen nagy hatalmi tekintélyét semlegesítse. Gyakorlatilag lemondásra kényszerítette az egész katonai vezetést, és tucatnyi más magas rangú tisztet mondvacsinált vádak alapján õrizetbe vétetett. Ezzel egy idõben arra törekszik, hogy az ország alkotmányát megváltoztassa, hogy egy elnöki kormányrendszert vezethessen be. Ez az egykori szekuláris kormányrendszerrel nehezen egyeztethetõ össze, és neki még több hatalmat biztosítana, valamint segítene hatalmi pozícióját megerõsíteni. Ezek a fejlemények Törökországban arra a felismerésre vezették Jeruzsálemet, hogy egy bocsánatkérés éppenhogy nemkívánatos eredményre vezetne.

Hogy Erdogan a régióban ki akarja terjeszteni hatalmát, az a választási gyõzelme alkalmával tartott júniusi beszédébõl is kitûnik, amikor harmadik alkalommal nyert megerõsítést hivatalában, és pártja is, az AKP nagy választási gyõzelmet könyvelhetett el. Ezzel az õ kormánya van legtovább hatalmon, minden idõk kormányai közül a demokratikus Törökország történetében.

A gyõzelmi beszédében kijelentette: «Ezentúl a regionális és globális ügyekben is megsokszorozzuk aktivitásunkat. És higgyétek el nekem», így magyarázott Erdogan az összegyûlt tömegnek, «ma Szarajevó éppen úgy gyõzött, mint Isztanbul, Bejrút éppen úgy, mint Izmír, Damaszkusz éppen úgy, mint Ankara, Ramallah, Nablus, Jenin, sõt az egész Nyugati part és Jeruzsálem éppen úgy, mint Diyarbakir (egy város Kelet-Törökországban)».

Mit akartak vajon ezek az utalások Erdogan gyõzelmi beszédében jelenteni?

Semmi mást, mint azt, hogy neki és kormányának szándékában áll az egész régióra megtöbbszörözve kiterjeszteni befolyását – de különösen a palesztin problémákra, az õ helységeiket ugyanis különös részletességgel említette.

Jeruzsálem említése különös figyelmet érdemel, és Izraelben természetes aggodalmat, valamint komoly megfontolást eredményezett.

Az egyre nyíltabbá váló konfrontáció Törökországgal az Egyesült Államoktól való még nagyobb függõséget fog jelenteni Izrael számára, ez ugyanis már hivatalos figyelmeztetésben részesítette Törökországot. Az a tény, hogy az egykor Izraellel szövetséges állam mostanra ellenséggé vált, egyre jobban azt mutatja, milyen igaz Isten Szava, amely arról beszél, hogyan fog minden környezõ ország Jeruzsálem ellen fordulni.

Elkápráztatva Isten Szavának aktualitásától köszöntelek Benneteket egy szívélyes Shalommal.

Fredi Winkler

A Sínai-i helyzet és következményei Izraelre nézve 13. oldal

Mindennapok rakétatámadásokkal 16. oldal

Biblia és Izrael 4 Megáldom … és megátkozom – 2. rész

Háttérinformációk Izraelbõl 6 Rövid jelentések 6 Egy újabb iráni atomtudós likvidálása 7 Ellenõrzés a bankkártyák felett 8 Izraelnek lesz második nemzetközi repülõtere 9 Érmek Izraelnek a matematika-és fizika olimpián 9 Az orvoslás humánus gesztusa, a konfliktus ellenére 10 Izraeli zenekar, Wagner és Németország 11 Az «Auschwitzi halálangyal» feljegyzései 12 A második Templom periódusának tanúi 13 Jézus Krisztus nyomában 13 A Sínai-i helyzet és következményei Izraelre nézve 14 A Sínai-félsziget, mint biztonsági rizikófaktor 16 Mindennapok rakétatámadásokkal 17 A tiltakozás nyara Izraelben 18 Megélhetési költségek Izraelben 20 A «Diamond» a gyomorban szabályozza a zsír-és vércukorértékeket 21 Vége a krónikus sebeknek 21 Kevesebb antibiotikummal télvíz idején

4 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

AZ ÁBRAHÁMI SZÖVETSÉG

Megáldom …

ésmegátkozom megátkozom

–2.rész

«Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége!» (1Móz 12,3).

Dr. Greg Harris Isten ígérete az 1 Móz 12,3-ban nem valamiféle garancianyilatkozat arra, hogy Izrael automatikus módon katonai gyõzelmet fog aratni – ezt könnyelmûen feltételezni kolosszális tévedés volna. A Mózessel kötött szövetségének egy részeként Isten a 3Móz 26,6-8-ban békét ígér népe országában. Ha az izráeliták csak Õneki engedelmeskedtek volna, akkor ellenségeik menekültek volna elõlük.

De ha a nép fellázadna Õellene, Isten Maga támasztana ellenséget, amely súlyos károkat okozna nekik (3.Móz 26,23-25). Csupán e két vá-

lasztás marad; Isten nem kínált fel nekik középutat.

Rögtön a következõ könyvben láthatjuk, hogy Isten tartja az ígéretét: a 4. Móz 13-14 a súlyos következményekkel járó eseménnyel foglalkozik, nevezetesen a tizenkét kém kiküldésével. Erre a nép bûnös módon reagált, és Isten megesküdött az izráelitáknak, hogy mindannyian a pusztában fognak meghalni, gyermekeiket viszont biztosan be fogja juttatni arra a földre. A 4. Móz 21-ben Isten katonai gyõzelemben részesíti a népet három különbözõ pogány nép felett, minekutána Izráel egy idõre szövetségi engedelmességet tanúsított Isten iránt. Amikor Isten

az 1. Móz 12,3 szerint megátkozta Amálekot, azok a népek is Isten átka alá kerültek. Amint a 2. Móz 17, úgy a 4. Móz 21 is magában foglal messianisztikus próféciákat – ami nem véletlen: a 4. Móz 21,6-9-ben Isten megparancsolja Mózesnek, hogy készítsen egy érckígyót; aki az engedetlen népbõl Istenhez kiáltott, és felnézett az érckígyóra, meggyó­ gyulhatott. Ez alkalommal is elmaradt a teljes magyarázat; csak késõbb adott Isten felvilágosítást, mint például a Jn 3,14-15-ben. Itt nyilatkoztatja ki Jézus Nikodémusnak: «És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen õbenne.»

A 4. Móz 22-24 egy egységnek tekinthetõ – méghozzá igen jelentõsnek. Izráel katonai gyõzelmei, amelyeket a 4. Móz 21-ben találunk, Bálákban és a moábiták között félelmet keltettek e néptõl (4. Móz 22,1-3).

Bálák ezért fogadta fel a megvásárolható Bálámot egy világosan körvonalazható megbízásra: «Jól tudom, hogy akit te megáldasz, áldott lesz, és akit te megátkozol, átkozott lesz!»

(4. Móz 22,6). Anélkül, hogy tudta volna, olyan tulajdonságokat, képességeket írt Bálám javára, amelyek fõképp Istenre voltak érvényesek, és – ami még fontosabb – teljes ellentétben álltak Istennek az 1. Móz 12,3-ban «És ahogyan Mózes felemelte a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának is felemeltetnie, hogy aki hisz, annak örök élete legyen õbenne.»

5 tett ígéreteivel. Isten azzal válaszolt erre a szégyentelenségre, hogy megjelentette az Úr angyalát elõbb Bálám szamarának (4.Móz 22,22-30).

Ezután az angyal megjelent magának Bálámnak is, méghozzá harcra kivont karddal (31-35. v). Isten nem hagyott kétséget az ügy komolysága felõl: «Az ÚR angyala ezt mondta neki: Miért verted meg a szamaradat már háromszor? Azért jöttem, hogy feltartóztassalak, mert szerintem veszedelmes ez az út. A szamár látott engem, azért tért ki elõlem háromszor is.

Ha nem tért volna ki elõlem, téged meg is öltelek volna, azt pedig életben hagytam volna!» (32.33. v). Ezután az Úr angyala megbízta Bálámot, hogy menjen el Bálák királyhoz, de nyomatékkal figyelmeztette õt, hogy csak azokat a szavakat mondja, amelyeket Isten ad a szájába. (4.Móz 22,35).

Mindezekkel a háttérben bontakozik ki a 4. Móz 23-24. Ez a részlet megmutatja, hogy a Biblia Isten által ihletett kell hogy legyen – és valóban az is. Nehéz elhinni, de Bálám valóban Isten igéjének szócsövévé vált. Ezt ismételten látjuk ebbõl a beszámolóból éppúgy, mint a 4. Móz 23,5-bõl: «Az ÚR pedig Bálám szájába adta igéjét …» És ezt követik Isten próféciái Bálám által, és nem Bálám próféciái – ez nagyon fontos. Így emlékszik Bálám Bálák megbízására: «Jöjj, átkozd meg Jákóbot, jöjj, kárhoztasd Izráelt!» (4.Móz 23,7), és a következõ versben folytatja: «Hogy ronthatnám meg, kit Isten nem ront meg? Hogy kárhoztatnám, kit az ÚR nem kárhoztat?» (8. v). Ez volt hát Isten leckéje erre vonatkozólag. Ez a részlet tartalmaz egy verset, amelyet sokan kívülrõl is megtanultak. Ez világos és megváltoztathatatlan kijelentés: «Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem em-

«Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?»

bernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?» (4.Móz 23,19).

«Isten hozta ki Egyiptomból, olyan az ereje mint a bivaly szarva. Nemzeteket emészt, akik szorongatják, szétmorzsolja csontjaikat, összetöri nyilaikat. Hever, fekszik, mint a hímoroszlán, és mint nõstényoroszlán, ki meri fölkelteni? »

szóhasználat itt fordul elõ elõször a Bibliában. Egyszerûen szólva: a 4. Móz 24,8-9 szavai ígéretek a második eljövetelre, Jézus Krisztus visszajövetelére – még ha sokkal könnyebb is nekünk, hogy a kereszt másik oldalán keresgéljünk utána. Figyelemreméltó az is, hogy az 1. Móz 49,1 után ez a kijelentés csak újra itt a 4. Móz 24,14-ben fordul elõ, ami egy újabb utalás e prófécia eszkatológiai jelentõségére. Ha Isten a 4. Móz 24,9-ben azt mondja: «Áldott, aki téged áld, átkozott, aki téged átkoz!», akkor az nem az 1. Móz 12,3 ismétlése, hanem kiterjesztése, és egy pótlólagos kinyilatkoztatás, amely a Messiás mûvét Izraellel végérvényes határozattal egybeköti. És az utolsó napokra, ill. a «napok végére» való tekintettel (4.Móz 24,14) nyilatkoztatta ki Isten: «Látom õt, de nem most, szemlélem, de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, királyi pálca támad Izráelbõl …» (4.Móz 24,17). És: «Eltapossa Jákób, még a városból menekülõket is elpusztítja» (19. v). A messiási ítélettel és az Õ uralkodásával összefüggésben igazolja Isten a 2. Móz 17,8-16ban tett korábbi ígéreteit, amelyeket semmiképpen sem felejtett el: «Amikor meglátta Amálékot, példabeszédbe kezdett, és ezt mondta: Népek eleje Amálék, mégis pusztulás a vége!» (4.Móz 24,20).

A 4. Móz 22-24-ben épp annyira a Messiásról van szó, mint a 2. Móz 1617-ben. Mivel Izráel Õt elsõ eljövetelekor Királyként nem fogadta be, így a 4. Móz 24 minden részlete az Õ visszajövetelére vár; akkor majd hajszálpontosan be is fog teljesedni.

Amálek az elsõ pogány nép volt, mely Izráelt és Messiását megtámadta. Voltak további népek is? 

És miközben Bálák hiába próbálkozott azzal, hogy Bálám által megátkozza Izráelt, Isten további információkat ad Izráelrõl és a megígért Messiásról. Itt is emlékezteti az összes résztvevõt, hogy ezek az Õ saját szavai: «… rászállt az Isten lelke (Bálámra).» A 4. Móz 24,8-9-ben végül is rendkívül fontos messianisztikus próféciát olvashatunk: «Isten hozta ki Egyiptomból, olyan az ereje mint a bivaly szarva. Nemzeteket emészt, akik szorongatják, szétmorzsolja csontjaikat, összetöri nyilaikat. Hever, fekszik, mint a hímoroszlán, és mint nõstényoroszlán, ki meri fölkelteni? Áldott, aki téged áld, átkozott, aki téged átkoz!» Eme két igevers súlyos tartalommal bír. Többek között itt a Messiásról beszél, Aki oroszlánként fekszik. Egy közvetlen idézetben az 1. Móz 49,9-10 verseinek messiási próféciáiban pedig azt találjuk, hogy «nem távozik Júdától a jogar». Itt fontos megjegyezni, hogy ez az ígéret az 1. Móz 49,1 szerint, Izráel fiait a «messze jövõben» «Látom õt, de nem most, szemlélem, fogja érinteni, vagy de nem közel. Csillag jön fel Jákóbból, szó szerint «a nakirályi pálca támad Izráelbõl …» pok végén»; ez a

6 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

Rövid jelentések • Jeruzsálemben üzembe helyezték a villamosközlekedést, melynek elsõ járata érdeklõdõk ezreit vonzotta.

Pillanatnyilag a járatok csak lassú tempóban közlekednek, mivel egyes keresztezõdések biztonságtechnikai szempontból még nincsenek a kötöttpályás közlekedés prioritásainak megfelelõen felszerelve.

• Izrael azt tervezi, hogy ötödik tengervíz-sótalanító üzemét 2013ban indítja be.

• Egy izraeli vállalkozó Kazahsztán fõvárosában, Asztanában egy mamut-építkezésbe kezd. A luxus lakónegyed 30.000 ember számára bevásárlóközpontokkal és egyéb infrastruktúrával biztosít helyet, amire több millió euró folyik be.

• Augusztus során Izraelt ismét földrengés rázta meg. A földmozgás epicentruma kereken 40 kilométerre volt Benjamina parti kisvárostól a tengerben. A rengés erõssége a Richter-skálán elérte a 4,2-es fokozatot, melyet az ország más régióiban is érezni lehetetett. Sebesültekrõl és károkról nem érkezett jelentés.

• Izrael ultra-ortodox lakosságának ellenvetéseitõl függetlenül elõször hosszabbították meg a nyári idõszakot 193 napra, ami azt jelenti, hogy az október elejéig tart. A nyár eddig Izraelben is szokásosan szeptember elejéig tartott, így rövidebb volt, mint Nyugat-Európában és az USA-ban.

• Az izraeli oktatási minisztérium úgy döntött, hogy a 2011-2012-es iskolai évben vasárnaponként az óvodákban is kiteszik a nemzeti lobogókat. Az óvodai személyzet köteles megtanítani a gyerekeknek a HaTikva-t (izraeli himnusz), és egyszer egy héten az állami szimbólumokat is el kell magyarázniuk.

• Izrael igazságügyi minisztériuma engedélyt adott a Google megkeresése nyomán arra, hogy Izrael utcáin is mûködhessen a «Street View» projekt, aminek során készült felvételeket feltehetik az internetre.

• Jeruzsálemben az Izrael Múzeum több éves renoválás után 13 hónappal ezelõtt ismét megnyitotta kapuit.

Idõközben egymillió látogatót jegyeztek fel – ami a múzeum számára látogatói rekordot jelentett.

• A Gázai-övezetbõl a Negev nyugati részét augusztusban ért támadások ellenére az övezetbe vezetõ átjárókon a polgári forgalom zavartalan volt.

Miközben egymillió izraeli a bunkerekben gubbasztott, az átjárók a bejelentett forgalom elõtt nyitva álltak, és az áruk, valamint az utasok terv szerint keltek át.

• A jeruzsálemi önkormányzat arab kulturális osztálya a ramadán alkalmából évente rendez online vetélkedõt 3.600 euró értékû fõnyereménnyel.

Az idén elsõ alkalom volt, hogy nemcsak Kelet-Jeruzsálem és más országrészek arab résztvevõi jelentkezhettek, hanem Jordániából is. A résztvevõk száma az idén kétszer akkora volt, mint a múlt évben. AN 

A legkülönbözõbb hírek Izraelbõl Az alábbi cikkek meglehetõsen kényes természetûek. Izraelben szinte minden órában hallani újdonságokat! Olvassatok el néhányat ezekbõl, hogy így merülhessetek el Izrael aktuális eseményeiben.

Izrael egyrészt a világ legkisebb nemzetei közé tartozik, másrészt viszont a Föld legfontosabbjai közé is. Isten egyedül Izraelt választotta a földön saját népévé. CM  A HARC TOVÁBB FOLYTATÓDIK

Egy újabb iráni atomtudós likvidálása Az iráni atomtudósok félreállítása tovább folytatódik. Néhány hete ismét lelõttek egy iráni szakembert. Öt lövedék terítette le az iráni atomtudóst, amikor az feleségével közös gyermeküket akarta elhozni az óvodából. Az akció hasonlított egy másik iráni atomtudós likvidálásához

(két másikat autóbomba ölt meg).

A lövések két, motoron ülõ férfitõl származtak, akik ismeretlenekként menekültek el. A média a gyilkosságot különösen vakmerõnek nevezte, mivel a tetthely közvetlen közelében található az iráni forradalmi gárda egyik laktanyája, és abban az idõpontban Teherán utcáin nagy volt a csúcsforgalom.

Ez már a negyedik merénylet az iráni atomkutatási program tudományos vezetõségének tagjai ellen másfél éven belül. A négy áldozat magas rangú tudósnak számít, és egyben kulcsfigurái voltak az urán

7 ezeket a «technikai akadályokat» már rég megugrotta. Õk azon a véleményen vannak, hogy Irán már mind a szükséges ismerettel, mind a technikával rendelkezik ahhoz, hogy végül atombomba birtokába jusson. A következõ fontos és mérvadó lépés abban áll, hogy egy rakétát atomrobbanófejjel láthassanak el.

Az említett likvidálások mögött kétségkívül egy szervezet állhat, mely a legjobban strukturált és

Néhány hete ismét lelõttek egy iráni szakembert

dúsítására tett iráni törekvéseknek, hogy az által nukleáris fegyverek birtokába jussanak. Ez ugyanis egy igen komplikált technológiai folyamat. Mindenesetre izraeli szakértõk már többször figyelmeztettek arra, hogy Irán

megszervezett, ezen felül kitartóan követi céljait. A vélemények megegyeznek abban, hogy ez egy

hírszerzõi szolgálat lehet, mely attól sem riad vissza, hogy ilyen vakmerõ akciókat hajtson végre idegen terepen. Ehhez jön még az a tudás és ismeret, ami által információkat gyûjtenek az illetõ személyekrõl, életvitelükrõl, szokásaikról, valamint feltérképezik a terepet. Az iráni kormány és egyben az ország médiumai állandóan azt feltételezik, hogy az izraeli külföldi titkosszolgálat, a Moszad áll ezek mögött. Ezen kívül az irániak azon feltételezésüket is hangoztatják, hogy a CIA is érintett benne. Az esettel összefüggésbe hozták még a brit MI6 lehetséges részvételét is.

Külföldi források, köztük titkosszolgálatok is egységesek abban, hogy ezek a likvidálások (éppúgy, mint például a hónapokkal ezelõtt a hírek élvonalába került, az iráni programokba becsempészett számítógépes féreg) jelentõs mértékben visszavetették az iráni atomkutatási programot.

Mindezen akadályok ellenére úgy tûnik, hogy az irániak nem hagyják eltéríteni magukat a végsõ céljuktól. Így tehát csupán idõ kérdése, hogy mikor rendelkezhet Irán atomütõerõvel. ZL 

BAMKKÁRTYAKÉM

Ellenõrzés a bankkártyák felett A legtöbb ember havonta ellenõrzi a bankkártya kivonatait. Ám vannak olyanok is, akik megfeledkeznek errõl.

Megint más kártyatulajdonosok egyáltalán nem is törõdnek ezzel. Az õ számukra a «Billguard» nemcsak segítséget jelent, hanem mindenekelõtt amolyan lebiztosítást is.

A Billguard céget Yaron Samit és Raphael Ouzan alapították. Ez egy merész ötlettõl indíttatott cégalapítás volt, de az a három millió dollár, amit a befektetõktõl a szoftver kifejlesztésére kaptak, úgy tûnik, jó helyre került. Az újítás felhasználója számára bevizsgálja a betáplált bankkártya adatait, hogy a rá- és az arról történt lekönyvelések stimmelnek-e.

Ezen felül a leplezett és nemkívánatos levonásokat is felfedi. Aki a bankkártya kivonatokban kiismeri magát, az általában havonta egy alkalommal ellenõrzi is azt. Ez a program viszont naponta ellenõriz, hogy minden rendben történik-e.

A szoftver ötlete akkor támadt, amikor Samit felesége a bankkártyájának kivonatán különös levonásokat észlelt. Õ valami olyat szerzett be a világhálón, amire tíz dollár befizetésével egy bizonyos engedményt kapott.

Nos, az derült ki, hogy ez a cég havonta levon tõle tíz dollárt. «Amikor azt kértük, hogy állítsák le a levonásokat, lecsapták a készüléket, és kénytelenek voltunk megállapítani, hogy a legcsekélyebb esélyünk sincsen jogilag eljárni az ügyben», meséli Samit. «Annakidején világossá vált, hogy az ember nem mindig olvassa el pontosan az apró betûs részeket. Ezen felül azt is felfedeztük, hogy csak néhány hónap

elteltével figyeltünk fel erre.» Ilyen történetek egyre gyakrabban fordulnak elõ, egyrészt mivel a hitelkártyák mind inkább elterjedtebbek, másrészt az internetes vásárlások száma növekszik. Így aztán Samit, Ouzan nevû barátjával elkezdett felépíteni egy adatbankot, amely idõvel hatalmas információhalmazzá változott. Magába foglalta az összes ilyen ismert esetet, amelyek során szándékosan hamis információkkal szedték rá a felhasználókat. Ennek az adatbanknak segítségével és egy megfelelõ szoftver-programmal most már az ember automatikusan átvilágíthatja a levonásait.

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

«Aki regisztráltatja magát, annak a számlakivonatai naponta átvizsgálásra kerülnek, valamint több száz résztesztet végez rajtuk a program, hogy biztos lehessen benne, minden a legnagyobb rendben megy. Ha valamilyen üzleti tranzakcióval kapcsolatban csak a leghalványabb kétség is felmerülne, akkor az ügyfelet rögtön értesíti», magyarázza Samit. Egyben, világosít fel továbbá, a kooperáció és információk részei egészen különleges szerepet játszanak, és teszik ezt egy kétségtelenül kivételes internetes szolgáltatássá. Minden egyes jelentés, mely egy felhasználótól egy hamis vagy rejtett lekönyvelésrõl beérkezik, elõsegíti, hogy ez a program egyre jobb teljesítményt nyújtson, és a felhasználó egyre nagyobb védelmet élvezzen.

2011 augusztusában azt jelentették,

hogy a Billguard felhasználók két hónapon belül egy negyed millió dolláros ös�szeget takaríthattak így meg. Így a Billguardot különleges árujeggyel és díjjal tüntették ki.

Azon a napon, amikor a Billguard felkerült online használatra 10.000 felhasználó iratkozott fel rá.

Már az elsõ vizsgálódási fázisban a hitelkártya tulajdonosok 20 százalékánál fedezett fel különös pénzmozgásokat az Izraelbõl származó újítás. Nem hiába mondja Samit és Ouzan a programjukról, hogy ez a «bankkártyád antivírusa». ZL 

Nézz utána saját magad: www.billguard. com

VÉGRE ELDÕLT

Izraelnek lesz második nemzetközi repülõtere Nemrég az izraeli kormány döntést hozott egy második nemzetközi repülõtér létesítésérõl. Már évek óta beszéltek róla, most végre folyik a tervezés.

A Tel Avívtól 19 kilométerre dél-keletre fekvõ Lodnál mûködik a Ben Gurion nemzetközi légikikötõ, amely néhány éve kapott egy új nemzetközi terminált, ami évi 11,5 millió utasával jól kihasznált.

Izrael rendelkezik az ország különbözõ régióiban több repülõtérrel is, de közülük csupán egyetlen képes külföldrõl érkezõ személy- és nagy áruszállító gépeket fogadni. A Tel Avívtól 19 kilométerre dél-keletre fekvõ Lodnál mûködik a Ben Gurion nemzetközi légikikötõ, amely néhány éve kapott egy új nemzetközi terminált, ami évi 11,5 millió utasával jól kihasznált. Még ha a létesítmény három kifutó- és landoló

pályájának van is némi szabad kapacitása, az azért egyre telítettebb lesz. Lényeges az is, hogy ez a reptér egy sûrûn lakott területen helyezkedik el, úgyhogy az ott élõ lakosság már régen vár tehermentesítésre.

Mindezekkel a háttérben sok huzavonát követõen döntött az izraeli kormány 2011 nyarán egy második nemzetközi légikikötõ megépítése mellett. Ezt Timnaban, úgymond Eilat kapui elõtt hozzák létre. Eliaton eddig csak a hazai járatok gépei landolhattak, mivel ez a repülõtér nagy, külföldi gépek fogadására nem alkalmas. Aki Eliaton tervezi fürdéssel egybekötött üdülését, az többnyire a közeli Eilat-Ovda repülõtérre érkezik, noha ez nem az ideális megoldás. Így most Timnanál, mely mindös�sze 30 kilométerre van Eilattól, kijelölték az alkalmas építési területet.

A tervek szerint az új létesítmény

1,5 millió utas kiszolgálására lesz alkalmas. Az errõl a reptérrõl felszálló járatoknak kereken 90 százaléka belföldiként éri majd el az ország központját és északi felét.

A Ben-Gurion repülõtér mentesítése mellett, ez a Tel Avív környéki lakosság zajterhelését is csökkenteni fogja, de a környezetszennyezést is mérsékelheti, mivel az ott lakók a szmogtól is szenvednek. Ezen felül a kormány a nemzetközi kapacitással rendelkezõ repteret Eilat város fejlesztéséhez való hozzájárulásnak is szánja. Ettõl mindenekelõtt a turisztikai szektor fellendülését is várják. Ennek a második nemzetközi repülõtérnek az építési költségei kerek 293 millió eurót emésztenek fel.

Idõközben a kabinet elõtt már ott van egy ajánlat, hogy miként is nevezzék el majd az új létesítményt, ez ugyanis azt javasolja, hogy az elsõ izraeli asztronauta, Ilan Ramon és fia, Assaf után nevezzék el. Ilan Ramon 2003-ban a Columbia ûrrepülõgép tragédiája során vesztette életét, fia pedig 2009-ben szenvedett halálos balesetet az izraeli légierõ vadászpilótájaként, gyakorló repülés közben. AN 

9 ISMÉTELTEN

MEGINDÍTÓ

Érmek Izraelnek a matematika-és fizika olimpián A nemzetközi diákversenyeken, a regionális és országos selejtezõket követõen a nemzeti csapat több mint 100 állam versenyzõivel mérte ös�sze erejét, és az izraeli tanulók matematikából és fizikából is szereztek érmeket.

A matematika olimpia ez évben a hollandiai Amszterdamban került

megrendezésre. Ez volt az 52. verseny ebbõl a tantárgyból, melyen 101 ország 564 tanulója vett részt. A résztvevõk között ott voltak az izraeli diákok is, akik a nemzeti versenyeken az élen végeztek. A csapat elhozott egy aranyérmet és négy bronzot.

Az izraeli csapat számára ez hét év óta a legjobb eredmény a matematika olimpián. Ezzel az izraeliek az összesítésben a 23. helyet érték el.

Az aranyérmet Rom Dudkevitz tanuló szerezte meg Ramat Ganból.

A bronzérmes Guy Rava Izraelbe való visszatérésekor elmondta: «Csodálatos érzés, ezen kívül jó szórakozás is volt. Nagyon nehéz versenyen vagyunk túl, mivel nagy nyomás volt rajtunk.» Ezen kívül még elmondta, hogy két egymást követõ napon voltak vizsgáik, amelyek 4,5 órán keresztül tartottak. Számot kellett adniuk a matematika különbözõ részterületeirõl, amiért aztán elnyerték az érmeket.

Az idei fizika olimpiát ezzel szemben Taiföldön rendezték meg.

Az izraeli diákok ott is kiemelkedõen teljesítettek, amiért öt érmet

kaptak. A csak fiúkból álló csapat két aranyat és ezüstöt, valamint egy bronzot hozott el. Bangkokban elért sikereikkel a tanulók Izraelt a világranglista 13. helyére emelték a fizika olimpián, amelyen 84 ország vett részt.

Ezeknek a fiataloknak a sikerei egyrészt tehetségükre és motivációjukra vezethetõ vissza, másrészt viszont kétségtelen, hogy befolyással voltak rájuk azok a speciális fejlesztõ kurzusok, amelyeket az izraeli oktatási minisztérium fejlesztett ki a természettudományok tanulóinak. Eli Ras, aki az oktatási minisztérium e fejlesztési projektjét vezeti, errõl a következõket mondta: «Ebben az évben a tanfolyam rendkívül kreatív diákokkal tündökölhetett.» Magától értetõdõ, hogy a legelsõ gratuláló az oktatási miniszter, Gideon Sa’ar volt: «Ti fényesen képviseltétek Izraelt és meggyõzõ eredményekkel tértetek haza.»

AN 

Az orvoslás humánus gesztusa, a konfliktus ellenére Ha a Közel-Keletrõl van szó, mindenki nyomban konfliktusra, összetûzésekre és háborúra gondol.

Azt mindig szem elõl tévesztik, hogy mindenekelõtt Izrael, amelyre a fõbûnös szerepét osztják, sajátos humanitárius segítséget nyújt.

Nemrég egy német család szervfelajánlás által «adta jelét a reménység-

nek». A müncheni Antonia Bogner Izraelben egy buszbaleset során vesztette életét. Tüdejét egy 28 éves izraeli arab nõnek adományozták, miközben máját az izraeli zsidó Leonid Feldman kapta meg, és ezzel egyben új reménységet is az életre. A baleset súlyos sérüléseibe hetekkel késõbb elhunyt fiatal német nõ bátyja elmondta: «A testvérem nagyon szerette Izraelt és szeretett élni. Most ezt egy más módon teszi. Mi a szerveinek felajánlása mellett döntöttünk, mivel tudjuk, hogy Antonia is így tartaná helyesnek, és mert az egész fájdalomból valami pozitívumot is szerettünk volna teremteni.»

Ilyen szervadományok mindig elõfordulnak. Közlekedési balesetek vagy konfliktusok áldozatainak szerveit mindegy, hogy zsidók vagy arabok kapják, éppen azok, akiknek a legnagyobb szükségük van rá – és itt semmiféle szerepet sem játszik a származás, az etnikai hovatartozás és a vallás.

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

Nem is olyan régen a neves amerikai színész, Jon Voight volt nagyon meglepõdve az izraeli kórházak pácienseinek összetételén. Voight, Angelina Jolie édesapja, hosszú évek óta jó barátja Izrael Államnak. Legutóbb 2008-ban, Izrael Állam függetlenségének 60. évfordulóján járt Izraelben. A 2011 késõ nyári idõszakában tett újabb látogatása során ellátogatott a Beer Seva-i Soroka Kórházba, meglátogatta a Negevben végrehajtott terrortámadás és az azt követõ rakétatámadás sebesült áldozatait.

Vizitje során meglepõdött azon, hogy palesztinokat is kezelnek az izraeli kórházban, akik például Hebronból vagy Gázából származnak.

Izraelben ez a mindennapokhoz tartozik – az orvosok, a nõvérek, a páciensek, a hozzátartozók és látogatók mindennapjaihoz. Nemrég például az izraeli sajtó számolt be egy héthónapos, Gázából származó palesztin baba megmentésérõl. Odai Al-Kafarna egy lyukkal a szívén jött a világra. Ezt az életveszélyes rendellenességet idõben felfedezték, de Gázában nem tudták kezelni, úgyhogy az izraeli orvosok ugrottak be.

A mûtõben egy tanzániai orvos is jelen volt, aki az izraeli «Mentsd meg a gyermekeket» segélyszervezet jóvoltából vehetett részt hosszabb képzésen Izraelben.

Ez a humanitárius téma, amely mindig háttérbe szorul a konfliktust taglaló szalagcímek között, egy izraeli dokumentumfilmnek is tárgya. A Chayim Yekarim (Értékes élet) címû film egy izraeli klinika igyekezetét kíséri végig, ahol csontvelõ átültetés útján próbálnak megmenteni egy Gázából származó csecsemõt. A film egy nyomasztó és egyben különösnek tûnõ helyzetet tár fel, amely viszont maga a valóság: A gyermek kezelését egy izraeli adománya tette lehetõvé, aki névtelenségben akart maradni. A szülõknek számos akadályt kellett leküzdeniük, amíg a kezelésre Izraelbe eljutottak. Orvosilag versenyfutás kezdõdött az idõvel, hogy a kicsit életben tarthassák, amíg megtalálják a donort.

Mindeközben a kezelõ orvost behívták tartalékos szolgálatra az izraeli hadseregbe. Ezt a Shlomi Eldar által készített filmet nemrég jelölték a VH1 TV adó és a «Do Something» szervezet díjára. AN 

BUCHENWALD ÉS BAYREUTH

Izraeli zenekarok, Wagner és Németország Ezek szimbolikus események voltak, melyek drámaibb módon már nem is játszódhattak volna le. Éppen izraeli zenekarok adtak német földön koncertet, amelyek ilyen vagy olyan módon összefüggésben álltak a német antiszemita zeneszerzõvel, Richard Wagnerrel.

Két külön koncertélmény, két izraeli zenekar, mindegyik más-más háttérrel. Egyszerre két jelentõs történelmi helyszínen került sor a két koncertre; nemcsak a németek számára bírtak történelmi jelentõséggel, hanem a zsidó nép számára is. Elõzetesen elárulható, hogy egyik izraeli zenekar tagjai sem tudták visszatartani könnyeiket a koncertek alatt.

Az egyik koncertet Wagner fellegvárában, Bayreuthban rendezték, ennek a dél-német városnak híres zenei fesztiválján. Az elsõ Bayreuthi Fesztiváljátékokra 1876-ban került sor, melyeket azonban a világ mindenekelõtt a nemzeti-szocialista idõkkel hoz összefüggésbe. Nem csupán azért, mert Wagnert egy megrögzött antiszemitának tartották, hanem azért is, mert a nácik értettek ahhoz, hogy az ünnepi játékokat propagandista jelleggel az antiszemita faji ideológiájuk kocsija elé fogják be. Ebben az évben már fellépett egy izraeli zenekar is a rendezvénysorozaton. Roberto Paternostro vezetésével adott koncertet az Israel Chamber Orchestra az ünnepi játékok második napján. Az izraeli zenészek Tzvi Avni, Gustav Mahler, Felix Mendelssohn-Bartholdy és Liszt

wikipedia

wikipedia

Richard Wagner

Ferenc mûveket játszottak, de a «Siegfried-Idyll» is a repertoárjukon volt Richard Wagnertõl.

A különleges nemcsak egy izraeli együttes fellépése volt az ünnepi játékok keretén belül, hanem az a tény is, hogy egy Wagner mûvet is elõadtak. Az 1938. novemberi ún. Kristályéjszaka után, amikor a náci Németországban elsõ alkalommal szerveztek zsidók ellen pogromot, Wagner zenéjét Izraelben bojkottálták, és nyilvánosan nem játszották.

Az Israel Chamber Orchestra telt ház elõtt játszott. Magát a publikumot is látható módon megindította ez. A hallgatóságban ott volt a játékok szervezõje, a Wagner-dédunoka, Katharina Wagner is, az õ kezdeményezésének volt köszönhetõ az izraeli zenészek fellépése. Hozzá kell fûzni, hogy a maestro Roberto Paternostro vonakodás nélkül egyezett bele. Ezzel kapcsolatban tudni kell azt, hogy nagyszülei Auschwitz koncentrációs táborában haltak meg. A német sajtó Paternostro döntését e szavakkal kommentálta: «Ez egy nagyon nehéz és rögös út volt.»

A zenészek mindenesetre «rögtön, spontán és minden ellenkezés nélkül késznek mutatkoztak a koncert

Bayreuth

Liszt Ferenc

11 lejátszására». A zsidó gyökerekkel rendelkezõ karmester viszont megértéssel nyilatkozott az Izraelben tapasztalt neheztelésekrõl. «Tiszteletben tartom azok véleményét, akik megjárták a poklot, és azt mondják, sohasem lehet semmi közünk Németországhoz és Wagnerhez.»

Ennek a koncertnek az egyik legmeghatóbb pillanata kétségkívül a nyitánya volt, mivel az izraeli zenészek Izrael himnuszát, a «HaTikwa»-t játszották el. Mint a bevezetõben említettük, sok kön�nyet hullattak, de egyikük sem szégyellte – épp ellenkezõleg.

Mindössze két hét elteltével egy újabb izraeli zenekart könnyekig meghatott az a tény, hogy német földön játszanak, és méghozzá nem is kevésbé jelentõségteljes helyszínen. A Jeruzsálemi Zeneés Táncakadémia zenekara együtt lépett fel egy német diákzenekarral a Buchenwald-i volt koncentrációs tábor területén. A Weimari Zenei Fõiskola elnöke, Christoph Stölzl, kezdeményezte ennek a közös zenekarnak az összeállítását, és ezek a zenészek augusztus közepén játszottak elõször együtt az «Emlékezés Buchenwaldra» címû

hagyományos rendezvényen, ami a 150 éve Liszt Ferenc által életre hívott Weimari Mûvészeti Fesztivál nyitánya volt. De itt is volt némi Wagner-kötõdés, mivel Nike Wagner, aki a játékokat 2004 óta vezeti, Richard Wagner egy másik dédunokája. Az 1945-ben született publicista és dramaturg hölgy Liszt Ferenc dédunokája is egyben. Ös�szefoglalva Stölzl elmondta, hogy a Németország és Izrael közötti megértést nagyon a szívén viseli: «A zene nem csupán a hangjegyek játéka, hanem egy találkozás tüze is.» ZL  wikipedia

ELKELTEK

Az «Auschwitzi halálangyal» feljegyzései Harmincegy füzet összesen 3.380 oldalán jegyezte fel 1960 és 1975 között gondolatait az auschwitzi megsemmisítõ tábor egykori orvosa, Josef Mengele. Ezeket a hozzájuk tartozó rajzokkal együtt egy modern ortodox zsidó szerezte meg nemrég egy aukción. a leg­ ször­ nyûségesebb nácik egyike volt, mivel áltudományos kísérletei szélsõségesen cinikus indíttatásúak voltak. 1943-tól folytatta borzalmas üzelmeit Auschwitzban, majd a Vörös Hadsereg közeledtével elmenekült. A háború után ez a háborús bûnös a menekítõ segélyhálózat segítségével, amit a nácik tartottak fenn (az úgynevezett Patkányvonal) jutott el Dél-Amerikába.

Amint 1960-ban az izraeli Moszad elrabolta Adolf Eichmannt, akkor Mengelének is a nyomára akadtak.

De végül sohasem sikerült õt elkapni. 1985-ben egy exhumálás alkalmával került elõ a holtteste Brazíliában, amit a szövetségi igazságügy kezdeményezett, és ekkor derült ki, hogy feltehetõen fürdés közben érte baleset. 1992-ben DNS-teszt segítségével a maradék kétség is eloszlott a holttest azonosságát illetõen, úgyhogy a Mengele-akta lezártnak minõsült.

Most a «Mengele akta» egy másik aspektusa tárult fel, ugyanis az USA egyik aukciós háza árverésén eladásra kínálta ennek az embernek a feljegyzéseit, rajzait és irományait, mint ahogyan a gyûjteményébõl származó könyveit is. NaplófelJosef

Mengele

jegyzései, melyek az aukción árverésre kerültek, az 1960 és 1975 közötti idõszakból származnak, ami azt jelenti, hogy négy évvel a halála elõtti évekbõl. Feljegyzéseiben Mengele foglalkozik a Holokauszttal, a Német Szövetségi Köztársasággal, a zsidó néppel és a zsidósággal, a náci fajelmélettel, ideológiával, mûvészettel és privát ügyekkel. Ezekbõl az irományokból egyértelmûen kitûnik, hogy tetteit a legcsekélyebb módon sem bánta meg –ellenkezõleg, õ meggyõzõdéses nemzeti szocialista maradt. A feljegyzéseit elemzõ szakértõk arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy egy mániákusan megszállott személyiségrõl van szó, ami õt egy hatalomorientált életvitelre kényszerítette.

A bejelentés, hogy ilyen dokumentumok kerülnek árverezésre, mindenekelõtt a zsidó világban okozott felbolydulást.

Számos Holokauszt-túlélõ tiltakozott az eladás ellen, tudósok is fenntartásaiknak adtak hangot, és az ilyen dokumentumok elárverezését többek között «ízléstelenségnek» tartották.

Az amerikai aukciós ház mégsem állt el ettõl. A felelõsök az árverezés megkezdése elõtt bejelentették,

Josef Rudolf Mengele

hogy a licitáló, aki végül megvette az anyagot, anonimitásban kíván maradni, azt mindenesetre igazolták, hogy nem a háborús bûnös családtagjairól van szó. Az aukciós ház azt is bevallotta, hogy az izraeli Holokauszt Emlékhely a felvásárlást «cinikusnak» nevezve kerteken vis�szautasította. Morális okokból nem voltak hajlandóak ilyesmiért pénzt fizetni.

Ennek ellenére az «Alexander Historic Auctions» ház azt bejelentette, hogy az árverezés egy 400.000 dolláros minimális ajánlatról indult. Az aukciós ház szóvivõje, Bill Panagopulos, késõbb elmondta, azt remélték, hogy egymillió dollárért fog elkelni az anyag. Végül a kínált tárgyak 245.000 dollárért cserélek gazdát.

Ismertté vált, hogy az új tulajdonos egy amerikai zsidó, aki «modern-ortodoxnak, cionistának, és Holokauszt-áldozat leszármazottjának» vallja magát. A vevõ ezért akart ismeretlenségben maradni. Üzenete így szólt: «Ezek a naplók a gonosz hatalmának tanúi, és mégis lehet ezeket valami jóra is használni. Az emberek elfelejtik a Shoa-t, ezért hozzá

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

szeretnék járulni valamelyest ahhoz, hogy az emlékezet ébren maradjon.»

Röviddel az árverést követõen exkluzív interjút adott az izraeli Ha’aretz napilapnak. Elmondta, hogy mérlegelni fogja a Yad Vashem részére történõ kikölcsönzés gondolatát,

hogy idõszakonként nyilvánosan kiállíthassák – részérõl az egyetlen feltétel, hogy profitot a belépõjegyek szedésébõl nem termelhetnek. A következõkben a vásárló kívánsága szerint tudósok tanulmányozhatják az egyedülálló dokumentumot. Ez az

ember, akit a vásárlás miatt súlyos támadások értek, az interjú végén elmondta: «Én ugyan most a dokumentumok fizikai tulajdonosa lettem, de szellemi értelemben ezek a zsidó nép és a Holokauszt áldozatainak a tulajdonai.» ZL 

LELETEK JERUZSÁLEMBEN

A második Templom periódusának tanúi Jeruzsálem városának egyik legmozgalmasabb idõszaka kétségkívül a második Templom kora, azaz a Kr. elõtti 515 – Kr. utáni 70 közé esõ periódus. Egy idõ óta a régészek Jeruzsálemben egyre több leletre bukkannak, amelyek származása a Templom lerombolásának idejére tehetõ. Éppen a zsidó Av hó 9. napja elõtt röviddel van az az idõ, amikor a zsidó nép mindkét jeruzsálemi Templomának lerombolásáról megemlékezik.

Ez egy emlék-és böjti nap, amelyen az Echa (Jeremiás panaszai) bibliai könyvbõl olvasnak fel. Éppen a második Templom Kr. után 70-ben történt lerombolásakor játszott fontos szerepet a szennyvízcsatorna. Oda menekültek a zsidók a római katonák elõl, ahol aztán végül mégis lemészárolták õket. E tényállást írja le például a zsidó-római történetíró, Josephus Flavius.

Régészek e történelmileg oly jelentõs és az írásos bizonyságok által mindenképpen híressé vált csatornára bukkantak 2007-ben. Ott szinte állandóan találnak további egyedülálló leleteket, mint ahogyan a néhány hónapja fellelt arany csengettyût is, amirõl tudható, hogy az ókori papi ruhákat díszítette.

Az egyik legújabb nagy feltûnést keltett lelet, amit a Siratófal közelében lévõ ásatási területen találtak, egy római kard volt. A fegyver közel kétezer éves, és vasból kovácsolták.

A kereken 60 centis kard, amit bõr hüvelyben találtak, igen jó állapotban maradt fenn. Dr. Eli Shukrun, az izraeli Ókori hatóság munkatársa vezeti a Dávid városának körzetében folyó ása-

Látogasson el honlapunkra: www.hirekizraelbol.hu

Ebben a szenyvízcsatornában menekültek a zsidók a római katonák elõl, de végül legyilkolták õket

tásokat. Õ együttmûködik a Haifai Egyetem profes�szorával, Roni Reichel, aki a kardról elmondta: «Ez egyértelmûen egy római kard. A lelõhely arra utal, hogy ez feltehetõen a Római Birodalom garnizonjának egyik katonájáé lehetett. Az ilyen kardok a római seregek katonáinak alapfegyverzetéhez tartoztak. Ilyen kardokkal mészárolták le többek között a zsidó felkelõket is, akik a Kr. u. 66-ban lázadtak fel az Erec Jiszráelt leigázó római hatalom ellen.»

Hamarosan egy további újdonság, szintén sajátos lelet híre járta be a sajtót.

Egy kõbe botlottak, amibe a templomi gyertyatartó ábráját karcolták. A bibliai leírással ellentétben ennek a kõbe karcolt menórának csak öt karja van hét helyett. A régészek számára ez, a laikusnak elsõ pillantásra talán kevésbé szenzációs tárgy, nagy jelentõségû, hiszen még sohasem találtak ilyen gyertyatartóképet a Templom körüli területeken, ahol a híres hétkarú eredeti állott egykor, amirõl Izrael Állam állami jelképét mintázták.

A régészek feltételezik, hogy a Templom egy egykori látogatójának

annyira megtetszett a templomi lámpatartó, hogy rögtön egy kõbe karcolta, amely 10 cm hosszú és 5 cm széles. Abból indulnak ki a szakemberek, hogy a menórát egy szöggel karcolhatták az aránylag lágy szerkezetû kõbe. Hogy miként került ez a kõ a szennyvízcsatornába, azt nem tudják megmagyarázni. ZL  Az izraeli Ókori hatóság honlapja: www. antiquities.org.il/

13 JELENTÕSÉGTELJES VÁNDORÚT

Jézus Krisztus nyomában Részleteiben a «Jézus-ösvény» már 2008 óta járható. De nemrég került sor a most már fontos infrastruktúrával is ellátott 65 kilométeres táv hivatalos megnyitójára.

A «Jézus-ösvény» Jézus életének legfontosabb állomásait köti össze Galileában. A vándorutat, amelynek teljes hossza 65 kilométer, nem régen avatta fel hivatalosan is az izraeli turisztikai és idegenforgalmi minisztérium. Ez Názárettõl a Genezáreti tó melletti Kapernaumig vezet. Az út olyan állomásokat érint, mint Cippori, Kána, az úgynevezett Hittin szarvai, Migdal és Tagba, valamint a Boldogmondások-hegye. Az ösvényt úgy alakították ki, hogy nem csupán gyalogos kirándulók, hanem biciklisták is használhassák. Az út mentén számos pihenõhely és szálláslehetõség is található. Gyakorlott vándorlók aránylag gyorsan leküzdhetik az ösvény távját, de tekintettel a számos látványosságra, amelyeket érdemes megtekinteni, jobb, ha idõt szán rá az ember.

A kezdeményezõk valami nagyon fontos dologra is gondoltak: A sok kül-

földi keresztyénnek, akik ezen a szakaszon kívánnak végigzarándokolni, bizonyosan vannak nagyobb csomagjaik, amiket lehetetlen, hogy magukkal cipeljenek. Számukra egy különleges szolgáltatást kínálnak: Poggyászaikat reggel elhozzák az éjjeli szálláshelyrõl és a következõ állomáshelyig viszik, úgyhogy a kirándulók csomagjaik nélkül élvezhetik a tájat és a sajátos miliõt Jézus ösvényén megtett útjukon.

A vándorösvény a már eddig is meglévõ utakból, valamint például egy ókori római útból áll. Így bizonyosak lehetnek benne, hogy valóban azokon az utakon járnak, amelyeket az emberek már évezredekkel ezelõtt használtak. Mivel ezek a Szentföld régiói, ahol Jézus életének nagy részét töltötte, kiindulhatunk abból, hogy ezeket az ösvényeket és nemcsak egyes pontjait, mint például Kapernaumot, Õ is ismerte.

A projekt kezdeményezõi kiadtak egy könyvet is, amely tartalmazza e vándorútról szóló információkat, a történetét és a történelmi helyeket, de a modern infrastruktúráról is ír. A könyv a könyvkereskedésben meg is rendelhetõ, vagy interneten az Amazonnál elérhetõ. Emellett további adatok is letölthetõk GPS-re.

Az egyik ötletgazda, David Landis, elmondta errõl: «Jézus ezt a földet nem egy autóbusz ablakából látta. Vándorolva közlekedett egyik helyrõl a másikra. Lábai porosak lettek, hátát égette a nap, és bizonyosan örült a csodálatos természetnek, és a gyönyörû tájnak. Így hát szeretnénk mindazokat meghívni, akik meg kívánják ismerni azt a földet, ahol Jézus élt, erre az ösvényre kirándulni – még ha egy kis darabon is.» ZL  A portál linkje: http://jesustrail.com

Veszély a Sínai-félsziget és Gáza felõl Érdekes: Ha Izrael a világközvélemény nyomására valamilyen területet kiürített és visszaadott, késõbb minden irányból csak bosszúság érte. Jöjjenek azok a Sínaifélszigetrõl, ahol napjainkban terrorbandák jönnek létre, amelyek Izrael elleni támadásokat akarnak végrehajtani, vagy a Gázai-övezet részeibõl. Onnan, ahol korábban Izrael volt, ma rakétákat indítanak a zsidó városok ellen.

Nem tanulság-e ez számunkra, az Újszövetség keresztyénjei számára? Mindig, amikor az ellenséggel kompromis�szumot kötünk, és «terepet» engedünk át neki, a rossz irányba terelõdnek a dolgok. Ekkor eszünkbe jutnak az újtestamentumi figyelmeztetõ szavak a Jel 3,11-bõl: «Tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat.» A következõ cikkek aláhúzzák az elmondottakat. CM 

ÚJ REALITÁS

A Sínai-i helyzet és következményei Izraelre nézve Tulajdonképpen sok izraeli egész jól ismeri a Sínai-félszigetet, úgy az 1982-es idõkbõl, amikor még Izrael nem adta át Egyiptomnak, mint az azutáni idõkbõl is. Kedvelt nyaralási célpont volt ez számukra. Kétségkívül azóta sajnálatos módon sok minden megváltozott.

Az izraelieket, akik egy Sínai-félszigeten eltöltött nyaralásra visszagondolnak, könnyen elkaphatja a rajongó áradozás: tiszta vizû strandok a

lenyûgözõ korallszirtekkel; lélegzetelállító mezõségek és hívogató paradicsomi oázisok. De Izrael kollektív gondolkodásában a Sínai-félsziget

háborúkkal és áldozatokkal is ös�szekapcsolódik, noha a csodálatos nyaralások évei is hozzá fûzõdnek.

Idõközben a Sínai-félsziget egy egészen más arculatot kapott, nem egy paradicsomit a nyaralók számára, hanem a radikális iszlám terroristái számára.

Az egyiptomi elnök, Mubarak megbuktatását követõ hatalmi rendszer a Sínai-félsziget tekintetében szintén Izrael hátrányára fejti ki tevékenységét. Ez a fejlemény azonban már jóval ezelõtt elkezdõdött. Mubarak uralkodása alatt elhanyagolták a Sínai-félszigetet, ami az ott szétszórtan

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

A Gázai övezetbõl beszivárgott tizenkét terrorista támadott meg Eilatnál egy távolsági buszt

élõ beduin törzseket politikailag végérvényesen elidegenítette a hatóságoktól. Az egyiptomi politikai helyzet következtében olyan terrorszervezetek, mint Al-Kaida, ez év folyamán erõteljesen megvetették lábukat a Sínai-félszigeten. Megerõsítést kaptak fegyvertestvéreiktõl Szomáliából és Jemenbõl. Gyakran biztosak lehetnek a helyi beduinok segítségében is.

Ugyanis abban az esetben, ha ez ideológiai meggyõzõdésbõl nem következne be, pénzzel is meg lehet lojalitásukat vásárolni. Ezen felül a Sínaifélsziget a Gázai-övezet terroristáinak akcióterülete lett. Az egyiptomi sajtó ez év februárjában tömören ezt így fogalmazta meg: «1.500 palesztin a Gázai-övezetbõl a Sínai-félszigeten végzi katonai gyakorlatát.» Régóta csatlakoztak ehhez olyan egyiptomi polgárok is, akik a Muszlim Testvériséghez tartoznak. Más szavakkal:

Csak néhány hónapon belül a Sínaifélsziget végérvényesen a terroristák találkahelyévé vált.

Nem kevesebb aggodalomra ad okot az sem, hogy ezek a terroristák itt már régóta hatalmas fegyverraktárt hoztak létre. Egyes szakértõk azt feltételezik, hogy a Sínai-félszigeten van a világ legnagyobb terrorista fegyverarzenálja.

Sok fegyver Líbiából származik. Tekintettel az észak-afrikai ország legújabb fejleményeire, könnyen ki lehet számítani, hogy ezek a fegyverkészletek a továbbiakban még csak növekedni fognak. A beduinok számára, akik a fegyvercsempészetet lebonyolítják, ez egy nagyon vonzó bevételi forrás. Ez két további problémával jár együtt, melyeket csupán mellékesen említünk: a drogcsempészet és a nõkereskedelem.

Augusztusban aztán ez a helyzet igen fájdalmasan érintette Izraelt – elõszörre, de sajnos, vélhetõen nem utolsó alkalommal. Tizenkét terrorista, akiket Izrael határain túlról további hátvédek fedeztek, a Gázaiövezetbõl indulva behatoltak a Sínai-félsziget izraeli felségterületeire

Eilat térségében. Néhány óra leforgása alatt több támadást hajtottak végre: autókra és buszokra lövöldöztek, az utcákon bombákat robbantottak, mozgó célpontokra lõttek – úgy civilekre, mint katonákra – mozsárgránátokkal és páncéltörõ fegyverekkel.

Izrael azonnal reagált két párhuzamos fronton: a hadsereg és a terrorelhárító egységek ártalmatlanná tették a terroristákat, akik idõközben kis csoportokra oszlottak és egy 20 kilométeres körben szóródtak szét. Ezzel egy idõben az izraeli légierõ célzott támadást intézett a Gázai-övezetben. Kihasználták az órára pontosan érkezõ hírszolgálati jelentéseket és likvidálták a «Palesztin Népi Ellenállási Bizottság» egyes vezetõit, akiket a támadásokért felelõsnek ítéltek.

Mialatt a Negev nyugati részén már ugyanazon az estén záporoztak a rakéták, Eilat térségében folytatódott a hajtóvadászat az Izrael Állam területeire behatolt további terroristák után. Idõközben jó néhány utcai bombát kellett hatástalanítani. Mialatt Izraelben folytak e támadássorozatok áldozatainak temetésére tett elõkészületek, azalatt a terroristák elleni hajtóvadászatban öt egyiptomi katona vesztette életét.

Ezért aztán összehívtak egy izraeliegyiptomi vizsgálóbizottságot. Ebben az is szerepet játszott, hogy az ezután következõ napokban ezrek indultak meg Egyiptomban, hogy megrohamozzák az izraeli nagykövetséget. ZL 

VENDÉGKOMMENTÁR

A Sínai-félsziget, mint biztonsági rizikófaktor Gilad Stern, Einav Yogev és Yoram Schweitzer, az «Israeli Institute for National Security Studies» munkatársai 2011. augusztus 3-án a következõ cikket jelentették meg a «Jerusalem Post»-ban.

Néhány nappal késõbb beigazolódott a legszörnyûbb terrortámadások egyikének forgatókönyve, melyet Negev valaha is átélt.

Augusztusban már ötödik alkalommal támadták meg hat hónap leforgása alatt a Sínai-félsziget északi részén húzódó gázvezetéket.

Az egyiptomi sajtó jelentése szerint felfegyverzett férfiak behatoltak a földgáz-állomásra, és a levegõbe röpítették. Elmenekültek anélkül, hogy

felismerték volna õket. A robbantás rendkívül komoly károkat okozott.

Noha eddig egyetlen csoportosulás sem vállalta magára az ehhez hasonló támadások végrehajtását, Egyiptomban mindenekelõtt az olyan terrorszervezeteket teszik felelõssé, mint az Al-Tawid wa-l-Dzsihad és

Dzsaisch al-Islam a Gázai-övezetbõl.

Máig nem tisztázott az sem, hogy vajon az esetek hátterében a palesztin szalafisták vagy az egyiptomi ellenzékiek állnak-e. Minden esetre a különbözõ támadások, azok idõzítése, a cél kiválasztása, a terroristák sikeres elmenekülése arra enged követ-

15 Egyiptomi-izraeli határ Sinain

keztetni, hogy a kitervelõknek sikerült azt a kormány-vákuumot kihasználni, ami a Mubarak-rezsim bukása után Egyiptomban kialakult. Nyilvánvalóvá vált, hogy a célt az izraeli-egyiptomi gazdasági kapcsolatok területérõl választották, éppen annak lényeges szerepe miatt. Ezek az események éppúgy, mint a növekvõ fegyvercsempészet, Izrael számára a Sínai-félszigetet biztonsági kihívássá változtatták.

Továbbá még mindig él Egyiptomban az az éles kritika, amivel az Izraellel kötött gázszerzõdést illették. A média olyan meggondolásokról számol be, hogy a felelõs egykori olajipari minisztert milliós nagyságrendû «közpénzek elsikkasztásáért» vonják felelõsségre.

Más jelentések a jelenlegi kormány olyan tervérõl beszélnek, amely szerint a szerzõdést «újraértékelik», hogy ezáltal az állami bevételeket növeljék.

Július elején ismertette az egyiptomi pénzügyminiszter az irányú szándéka-

it, hogy Izrael számára a gáz árát körülbelül öt millió euróval megemelje.

Az egyezményben tervezett változtatások nélkül is már érezhetõ Izraelben e támadások okozta közvetlen kár. Az infrastruktúra miniszter, Uzi Landau lehetségesnek tarja a megszakadt gázszolgáltatás és a drágább üzemanyagpótlék használata következtében az elektromos áram árának 20 százalékkal való megemelését. (...)

Eltekintve a közvetlenül érezhetõ gazdasági károktól, a támadássorozat további biztonsági kockázat jelzõje is, amely az Egyiptomban létrejött új helyzetre vezethetõ vissza. Biztonsági szemszögbõl a Sínai-félsziget a «senki földjének» tekinthetõ, amely a terrorszervezetek számára zavartalan mûködést tesz lehetõvé. Aviv Kochavi vezérõrnagy, a katonai hírszerzõ szolgálat fõnöke, ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az egyiptomi biztonsági erõk «elveszítették ellenõrzésüket a Sínai-félsziget felett», és a Sínai-félszigeten megemelkedett számú terrortámadások feletti izraeli aggodalomnak adott hangot.

A terrortámadások többsége valóságos kihívást jelent a régióban ér-

vényes egyiptomi felségjog számára. Így például harckocsi-elhárító rakétákkal felfegyverzett beduinok egy rendõrállomást támadtak meg. Néhány nappal késõbb Rafahban porig égették az egyiptomi biztonsági szolgálat fõhadiszállását. Felfegyverzett beduinok tucatjai vonták ellenõrzésük alá májusban Nuweiba kikötõjét, és megakadályozták az utasok valamint az áruk átszállítását. Olyan jelentések is elhangzottak, melyek szerint 400 alKaida aktivistát mozgósítottak Egyiptomba tervezett terrortámadásokra.

Nyilvánvaló, hogy a kínos biztonsági helyzet a Sínai-félszigeten már Izraelt is súlyosan érinti. A belföldi titkosszolgálat, a Shabak egyik májusi jelentésébõl kiderül, hogy a Sínai-félszigeten uralkodó kormányzási káoszt kihasználva nagy mennyiségû fegyvert csempésztek a Gázai-övezetbe. (...) Ezenkívül azt is jelentették, hogy az utóbbi hat hónapban a csempészek kihasználták a Rafah felé megnyitott határokat és az egyiptomi biztonsági erõk távollétét a Sinai végtelen síkságain, hogy rakétákat csempésszenek Gázába. Ezzel a terrorcsoportok birtokában lévõ rakéták száma a 2010-es évhez képest, amikor ezt a számot körülbelül 5.000-re becsülték, mára már megkétszerezõdött. A csempészett lõszer mennyisége is már 2011 elsõ félévében megháromszorozódott a 2010-es évhez képest.

Az utóbbi idõk fejleményei elengedhetetlenné teszik a helyzet újra értékelését. Lehetõség szerint a déli fronton, ahol 30 év óta nyugalom volt, új biztonsági intézkedéseket kell foganatosítani. Izrael abból indul ki, hogy Egyiptom új kormánya sem fogja a béke-megállapodást kétségbe vonni. Ám mégis úgy tûnik, hogy – amíg az új kormány a helyzet stabilizálásával van elfoglalva, és a biztonsági erõk mindenekelõtt a kormánycsere következményeinek felszámolásán tevékenykednek a nagy városokban –a nagy határtvidék, amely Egyiptom, Izrael és a Gázai-övezet között oszlik meg, továbbra is izraeli célpontok ellen irányuló terrortevékenységek kiindulópontja.  Németül kiadta a berlini Izraeli Nagykövetség / Feldolgozta AN

Egy lángoló egyiptomi gázvezeték a Sínaifélszigeten, terrortámadás után

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

13 RAKÉTA 48 ÓRA ALATT

Mindennapok rakétatámadásokkal Munkatársunk, Antje Naujoks a Jeruzsálemben eltöltött 25 éve alatt számtalan támadást élt át közvetlen közelrõl. Következzék személyes beszámolója a Beer Sheva elleni rakétatámadásról.

Csak néhány hete voltam még az országban, amikor háborúra a legkevésbé sem felkészült európaiként az elsõ rakétatámadást átéltem. Abban az idõben – majdnem 25 évvel ezelõtt – barátaimat látogattam meg egy északon lévõ kibbucban, ahová váratlanul Katyusa rakéták csapódtak be. Mikor körülbelül egy évvel ezelõtt Beer Shevába költöztem, tudtam, hogy a Grad-rakéták a Gázai-övezetbõl valóságos fenyegetést jelentenek.

A lapzártánkat megelõzõ órákban súlyos terrortámadás történt Eilatnál, és azt követõen éppúgy Kasszam, mint Grad-rakéták záporoztak Negevre.

Ezen a kiadványon a szó legszorosabb értelmében úgy dolgoztam, hogy az egyik rakétariadót követte a másik. Az eddigi támadások csúcspontja az volt, amikor Beer Shevára 48 óra leforgása alatt 13 Grad-rakétát lõttek ki. Sajnos, ez nem maradt következmények nélkül. A város egyik lakosa életét vesztette, több sebesült pedig, mialatt én e sorokat írom, továbbra is a kórházban fekszik. Ugyanakkor le kell szögeznünk: A végeredmény sokkal ros�szabb is lehetett volna, ha nem lenne a «Vaskupola» elnevezésû rakétaelhárító rendszer. A rakéták többségét, amelyek Beer Shevára hullottak volna, ez a világviszonylatban is egyedülálló védelmi rendszer még a levegõben ártalmatlanná tette.

A «Vaskupola» megléte a lakosoknak nagyobb biztonságot ad. És mégis: E rakétavédelmi rendszer ellenére is minden egyes esetben borzalmas robajt lehet hallani. Egyszer a házam is megremegett néhány másodpercig. Még a lakásom aránylag jól hangszigetelt óvóhelyén is minden alkalommal összerándultam.

Abszurdnak tûnik, hogy a város legtöbb lakosa a lövöldözés intenzitásából pontosan meg tudja különböztetni, hogy egy felrobbant, vagy menet közben elfogott Grad-rakétáról van-e szó. Én csupán azt tudom megmondani, még mindig a légóhelyiségben tartózkodva, hogy a városnak melyik részét érte találat.

A riadó után még tíz percig az óvóhelyen kell tartózkodni. Ezalatt az

Bevásárlóközpont Beer Shevá-ban

idõtartam alatt ugyanis nem indítanak újabb riadót, még akkor sem, ha feltehetõleg következõ rakéták repülnek is a légtérbe. Erre a tíz percre nemcsak a biztonság miatt van szükség, hanem azért is, hogy össze tudjuk magunkat szedni. A sziréna hangjától ugyanis a másodperc törtrésze alatt a legmagasabb fokra szökik az adrenalinszint.

Aztán még tovább fokozódik, ugyanis a sziréna elsõ üvöltése után rohanni kell.

Negev területén Beer Shevában áll rendelkezésre a leghosszabb türelmi idõ – teljes 60 másodperc!

Az elsõ riadóknál még több idõre volt szükségem, hogy megszervezzem magam. A szirénák, amelyek megrezegtették a levegõt, 30 másodperc után elhallgattak. Többnyire sikerült az elsõ detonációig elérnem az óvóhelyet. Idõközben minden rendben, és a szirénák megszólalásával már el tudom érni célom. De közben sok mindenre kell gondolni: A rádiót, ill. a tévét halkra kell állítani, hogy jobban halljuk, mi történik odakint. A zsinórnélküli telefont és a mobilt kéznél kell tartani. Meg kell bizonyosodni, hogy a

tûzhelyen vagy a sütõben semmi sem sül. A kézitáska kéznél legyen, nehogy keresni kelljen. Állandó helye legyen az óvóhelyen. Az ablakokat, ajtókat be kell reteszelni. A sok riadó során természetesen elõfordul, hogy éppen egy csésze kávét tartunk a kezünkben…

A Gázai-övezetbeli szomszédomnak köszönhetem, hogy a konyhám most újonnan ragyog, mivel egy színültig tele kávéscsésze a riadó okozta ijedtség következtében a konyhaszekrény irányába lendült.

Ahogy mondják, idõközben teljesen felgyorsultam. Az utóbbi hetekben ehhez az is hozzátartozik, hogy egyre nagyobb rutinra tettem szert abban, hogy a macskámat a leglehetetlenebb helyeken is elcsípjem, és a mindig valahova odadobott drótnélküli telefont megtaláljam. Akinek háziállata van, az megérti, hogy én a macskám nélkül semmiképpen sem akartam az óvóhelyre lemenni. Idõközben azonban megszûnt ez a gondom. Ugyanis már néhány nap után a macskám felfogta: ha odakint fülsiketítõ lárma van, irány az óvó-

17 hely. Sõt idõközben már õ van ott elõbb, és vár engem! Alig hihetõ, pedig csupán ez is egy további abszurditása az izraeli valóságnak – éppúgy, mint az a tény, hogy a leglehetetlenebb idõpontokban tömegével küldik és kapják az sms-híreket, mivel mindenki aggódik a másikért, és így futólag tartják a kapcsolatot.

Az ilyen helyzet következtében teljesen más arculatot kap egy város, éppen úgy, mint a mindennapok is, ugyanis: Mikor megyek bevásárolni?

Minél hosszabb egy támadás, annál valószínûbb a következõ riadó. Újabban hozzá kell szoknom hazám eszeveszett valóságának további abszurditásaihoz: Várakozás a következõ támadásra, ál-

landó belsõ nyugtalanság, a bujkálás és a hallgatózás, a legkisebb váratlan zajra való összerándulás – mindez nem kevésbé megerõltetõ és megterhelõ, mint egy valóságos rakétatámadás, és mindezek ellenére az emberek dolgozni mennek, bevásárolnak, elmennek a postára és a bankba, és meglátogatják barátaikat. … AN 

300.000 tüntetõ Izraelben Az, amire senki sem számított, valósággá vált Izraelben: Ezrek tüntettek a magas árak, a gazdasági nehézségek, ill. a relatív alacsony fizetések ellen. Az a tény, hogy ilyen megmozdulások lehetségesek, azt mutatja, hogy Izrael a KözelKelet egyetlen demokráciája. Izraelnek ezt az oldalát sem akarjuk Olvasóink elõl eltitkolni. Hasonlóan az Egyesült Államokhoz, a gazdagok itt

is egyre gazdagabbak lesznek, a szegények pedig egyre szegényebbek. Ám ezek az igazságtalanságok egy napon mind eltöröltetnek, mert Krisztus az Õ népét igazságban fogja kormányozni. Az Ézs 32,1 mondja: «Igazságosan fog uralkodni a király és törvényesen fognak vezetni a vezérek.» A következõ cikkek tükrözik Izrael jelenlegi gazdasági helyzetét. CM 

CSENDES FORRADALOM

A tiltakozás nyara Izraelben Az «arab tavasz», amely az év vége felé kezdõdött, még nem ért véget. Izraelben is polgári tiltakozások jellemzik a nyarat, amelyeknek különben teljesen más hátterük van.

Az arab államokban a szabadságért mentek ki az emberek az utcákra. Ez nem mindig zajlott és zajlik békésen, sem a tüntetõk részérõl, és fõleg nem az arab despoták részérõl, akik ragaszkodnak a hatalmukhoz.

Hónapokkal a tiltakozó hullám kezdete után sem látható elõre, hogy az emberek, akik közül sokan a demokrácia után sóvárognak, végül tiltakozásukkal elérik-e azt az érintett államokban. Másként van ez Izraelben, ahol sem a szabadságért, sem a demokráciáért nem kell tüntetni.

Ugyanis Izraelben mindkettõ adott.

Az emberek egyszerûen élnek demokratikus alapjogaikkal, a szabad véleménynyilvánítás, és gyülekezési szabadság jogával. Esetükben a jóléti állam kérdéseirõl van szó, azaz: nagyobb szociális igazságosságot követelnek.

A háttér a következõ: Az elmúlt 20 év alatt Izrael a szociáldemokrata eszmékkel átitatott jóléti államot egyre inkább egy olyan állammal cserélte fel, amely a szabad piacgazdaA nyár jelszava mindenütt hallható volt: «A nép szociális igazságosságot követel.»

ságot abszolút elõnyben részesítette.

A többségében konzervatív jobboldali beállítottságú kormányok alatt az állami szolgáltatásokat visszaszorították vagy teljesen leépítették. Ráadásul az állam egyre több cégbõl vonult ki, a kötött árakat feloldották, és a piacot sok monopólium vonta uralma

alá. Ezen felül az állam egyre inkább a vagyonosok felé kacsingatott, akik képesek voltak nagyobb összegeket befektetni. A lakosság e szûk rétegének egyre nagyobb kedvezményeket nyújtottak. Elsõ pillantásra – legalábbis kívülrõl – ez jól nézett ki, mivel Izrael gazdasága a környezetével

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

való összehasonlításban jó eredményeket ért el. De magától értetõdõen ennek megvolt az ára. A szegényebb rétegeknél amúgy sem «lehet semmit behozni», úgyhogy a kormányok ezeket a változtatásokat a középrétegek életszínvonalának kárára hajtották végre.

Az izraeli tiltakozási hullám is a facebookkal kezdõdött. Kicsiben a tejtermékek árának növekedése elleni tiltakozással indult. Elõször, a látszat szerint, az izraeli felhasználók felfedezték, hogy a tiltakozásnak befolyása lehet a továbbiakra.

Ez néhány egyetemistát töprengésre késztetett. Már diákokként kezdték érezni az izraeli gazdaság éles elkanyarodását jobbra, és tudták, hogy ez tanulmányaikra való tekintettel semmi jót nem jelent.

Tel Aviv minden tekintetben a világ egyik legdrágább városának számít, mindenekelõtt, ha lakást akarunk bérelni. Ehhez feltétlenül meg kell jegyeznünk: Csak nagyon kevés bérelhetõ lakás van, az ingatlanpiac túlnyomórészt saját tulajdonú lakásokat kínál, amelyeknek árai nem állnak arányban az izraeli átlagkeresettel. A bérlõk védelme egyáltalán nem létezik, a bérleti szerzõdéseknek egy év futamideje van, és a bérbeadók a bérleti díjat, valamint az emeléseket szinte saját belátásuk szerint állapíthatják meg. Ezért aztán néhány diák

vette a sátrát, és Tel Aviv egyik legelegánsabb sugárútjára költözött. A Rothschild-sugárút a 2011 nyarán elindult tiltakozási hullám gyújtópontja lett Izraelben.

Idõközben megalakult egy úgynevezett diáktanács. Ezek a fiatal emberek mindenekelõtt a lakáshiány, a magas lakbérek, és az elmaradt kormányintézkedések miatt tiltakoztak.

Csupán néhány nap leforgása alatt néhány sátorból egy egész sátorváros lett. Követõk hamar akadtak más városokban is, fentrõl északról, egészen le délig. Ráadásul az egyetemistákhoz lassanként csatlakoztak különbözõ érdekcsoportok is, mint például a fiatal szülõk gyermekeikkel, akik, noha jól kerestek, de a magas megélhetési költségek miatt mindennapi megélhetésük is veszélybe került, nemhogy még egy saját lakást tudtak volna venni. Ebben az idõben már hosszabb ideje sztrájkoltak az ország orvosai. Ehhez jöttek még a gyermeküket egyedül nevelõ szülõk, a szociális szektor dolgozói, tanárok, stb.

E növekvõ sátorvárosok egyik eddigi csúcspontja a Tel Aviv-i nagy demonstráció volt. A becslések szerint 300.000 izraeli gyûlhetett itt össze.

A nyár jelszava mindenütt hallható volt: «A nép szociális igazságosságot követel.» Hangsúlyozni kell, hogy

éppúgy ez a nagy megmozdulás, mint a sok kisebb tüntetés is az egész ország területén, békésen zajlott le.

Egyetlen incidens sem történt. Érdekes módon hamarosan az ország rendõrei is beállhatnának mögéjük, hiszen a fizetésük a megélhetési költségekhez képest meglehetõsen alacsony.

Soha nem volt még Izraelben ilyen tömeges tiltakozás a szociális helyzet miatt. A növekvõ nyomásra való tekintettel, Netanjahu miniszterelnök nem tekinthetett el egyszerûen az eseményektõl. A tiltakozások már kormánya stabilitását kezdték megkérdõjelezni. Így egy állami vizsgálóbizottságot hívott életre, amelynek a különbözõ csoportok követeléseivel kell foglalkoznia. Az egyetemisták egyidejûleg egy bizottságot kezdtek létrehozni, hogy az a saját és más csoportok követeléseit megfogalmazza.

Augusztus közepén aztán azok a polgárok, akik a szociális változásokért tüntettek, övön aluli ütést kaptak, mivel az ország déli részén elõállt helyzet miatt a biztonságpolitikai tényezõk kiszorították a szociális igazságosság kérdését a napirendbõl. Noha ezt követõen folytatódtak a tiltakozások, lapzártáig még nem derült ki, hogy milyen kimenetelük lesz. ZL 

BEPILLANTÁS

Megélhetési költségek Izraelben Izraelben 2011 nyarára a kitartó egyetemista tiltakozás nyomta rá bélyegét, amelyhez a középréteg is csatlakozott. A következõkben betekintést nyújtunk Olvasóinknak a megélhetési költségek témájába.

A Tel Aviv-i Rothschild-sugárúton és az ország más városaiban az egyetemisták a magas bérleti díjak, a lakások iszonyúan magas kereskedelmi árai ellen és azért tiltakoztak, mert a kormány rendkívül kevés szociális lakást épít. Emellett felvették a megélhetési költségek témáját és az elenyészõ szociális szolgáltatásokat is napirendjükre. Alapvetõen azt lehet mondani, hogy Izraelben a megélhetési költségek kétszer olyan magasak, mint Közép-Európában, mint például Németországban.

Ennek természetesen van valami köze a reális árakhoz, de mindenképpen az árak és a fizetések közti viszon�-

nyal van összefüggésben. Induljunk ki abból, hogy egy fiatal család körülményeit vizsgáljuk két tíz év alatti gyerekkel. Izraelben mind a két szülõnek dolgoznia kell. Az egyik szülõnek legalább teljes állása kell legyen, a másiknak legalább egy félállása, ha nem több. Ha a középrétegbõl indulunk ki, akkor legalább az egyiknek egyetemi végzettsége van, és ebbõl kifolyólag olyan fizetést hoz haza, amely a legtöbb területen szokásos szint fölött van. A horribilis adószázalék levonása után egy ilyen pár a legjobb esetben is összesen 10.000- 12.000 sékel bruttót visz haza, tehát körülbelül 2.000-

2.400 eurót. Ez elsõ hallásra nem hangzik rosszul. Ez izraeli viszonyok között is tekintélyes összeg lenne, ha nem a következõ volna a valóság: (A lakások kereskedelmi árának témáját itt most nem vesszük figyelembe, jóllehet a lakások többsége Izraelben nem bérlakás.) Izraelben egy fiatal pár tulajdonképpen csak akkor juthat saját lakáshoz, ha mindkét fél szülei segítik õket. Általában egy izraeli pár két kisgyerekkel egy háromszobás lakásban lakik: nappali, két hálószoba, melyek közül az egyik a gyerekeké.

Az ország peremterületein a bérleti díj 2.500- 3.000 sékel körül mozog, a köz-

19

Még az alkalmi véletek vadászai és a kizárólag akciós termékeket vásárlók is a középeurópaiakkal összehasonlítva a dupláját fizetik egy izraeli szupermarketben a hétvégi bevásárlás alkalmával.

pontokban és Jeruzsálemben felmehet 4.000- 4.500 sékelig. Ezek pusztán a bérleti díjak, ezekhez jön még a városi adó, különdíj a kertes házért, a takarítószolgálatért, és a többi, és a többi. Az áram, víz és gázfogyasztást is külön kell fizetni. Mindez együttesen 1.500 sékelre rúg. A peremterületen ez a fiatal pár mindent egybevetve összes bevételének kereken 40 százalékát kellene erre fordítsa. Az ország központjaiban pedig ez simán eléri a bevételek felét.

Más alapvetõ kiadásokra, mint a telefon-és mobilszámlák, a biztosítások, a kábel-vagy szatellit tévé, (Izraelben ez körülbelül 50 euró havonta), internet-csatlakozás, egy személykocsi fenntartása (beszerzése természetesen ide nincs beszámítva, ami Izraelben 60 %-kal több mint Németországban) bátran számíthatunk még körülbelül 2.500 sékelt. Ezzel aztán megint eltûnt 600 euró. A mi kis kétgyermekes családunknak a peremterületen ezek után körülbelül 900 euró marad, a központban pedig, ahol az élet jóval drágább, a maradék már csak 700 euró.

Ezenkívül a következõ jön még számításba, ami ellen a fiatal emberek tiltakoztak. A törvény értelmében az iskoláztatás ingyenes, de ha pontosabban megfigyeljük, ez nem így van. A szülõknek a szó legszorosabb értelmében minden

csemetéjük után fizetniük kell. A mi fiatal párunknak két gyermeke után még havonta 100- 300 eurót kell letennie az asztalra. Természetesen ez még nem tartalmazza a gyerekek szabadidõs tevékenységeit, mint a sport-vagy zenetanfolyamokat. Az uszodai belépõk Izraelben személyenként 50 sékelbe kerülnek, azaz 10 euróba.

Tekintetbe véve aztán, hogy egy izraelinek egy liter tejért 1,5 eurót kell letennie az asztalra, 100 gramm vajért 1,70 eurót, a normál sajtért 1,30 eurót, egy teljes kiõrlésû kenyérért 3,20 eurót, egy csomag spagettiért 1,10 eurót, 100 gramm külföldi sajtért 6,40 eurót, egy liter tisztítószerért 3,80 eurót és egy nagy kiszerelésû toalettpapírért 7,60 eurót, aztán a legkedvezõbb árú bor 4 euróba kerül, nos, így már könnyen ki lehet számítani, hogy nagyon ugrálni nincs lehetõség. Még ha a gyümölcs és a zöldségféle viszonylag kedvezõbb árú is, mint Európában, más termékek azonban sokkal drágábbak. Egy tábla csokoládét Izraelben nemigen lehet 1,20 euró alatt megszerezni. Még az alkalmi véletek vadászai és a kizárólag akciós termékeket vásárlók is a közép-európaiakkal összehasonlítva a dupláját fizetik egy izraeli szupermarketben a hétvégi bevásárlás alkalmával.

Megjegyzendõ azonban, hogy a fenti kimutatás a fizetésekrõl és az alap-megélhetési költségekrõl a középosztályra érvényes, és egy általános tendenciát mutat. Sok családnak ettõl sokkal kevesebb jövedelemmel kell beérnie. Így az egyetemistáknak is, akik a legjobb esetben 5,- euró órabérért dolgoznak, a kollégium havi alapköltsége ritkán van 500 euró alatt, és még évi 2.600 euró tandíjat kell fizetniük. AN 

A Tel Aviv-i Rothschild-sugárúton és az ország más városaiban az egyetemisták a magas bérleti díjak, a lakások iszonyúan magas kereskedelmi árai ellen és azért tiltakoztak, mert a kormány rendkívül kevés szociális lakást épít.

20 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

Orvostudomány Izraelben A következõ két cikk bemutat valamit az izraeli know-how-ról a gyógyászat terén. A zsidó zsenialitás egyedülálló, és ez az orvostudomány minden területén kiütközik. Aki Izraelt áldja, áldott lesz (1Móz 12,3).

Ez történik gyakran rejtetten is, éppen Izrael által, amikor például az izraeli vívmányokat egészségünk megõrzésére, gyógyulásunkra mi is igénybe vesszük CM  CUKORBETEGSÉG

A «Diamond» a gyomorban szabályozza a zsír-és vércukorértékeket Egy újfajta eljárás segíti a II típusú cukorbetegségben szenvedõket abban, hogy saját maguk vegyék kezükbe anyagcsere értékeiket. A minimális mûtéti beavatkozást igénylõ módszer segít a fogyásban is.

A készülék, amit egy izraeli cég, a

MetaCure fejlesztett ki, a klinikai tesztsorozatok alkalmával olyan sikeresnek bizonyult, hogy az EU egészségügyi hatósága nemcsak az engedélyt adta meg, hanem a készüléknek mindjárt egy minõségi tanúsítvanyt is adott. Egy további nagy koncepciójú tanulmány az Egyesült Államokban remélhetõleg azt eredményezi, hogy az amerikai egészségügyi hatóságok is hamar megadják az engedélyt.

A készülék esetében egy implantátumról van szó, amelynek a Diamond nevet adták. Egy minimális mûtéti beavatkozás során ezt ráhelyezik a külsõ gyomorizomra. Ilyen módon a készülék szabályozni tudja az izom összehúzódásait, és ezáltal a gyomor és bélrendszer hormonjainak szabadon bocsátását. Végül is ilyen módon egy korai jóllakottsá-

gi érzés jön létre. Ez egyfelõl súlycsökkenéshez vezet, másfelõl viszont javítja a Diamond a II típusú diabeteszeseknél a vércukor-és koleszterin értékeket, melyek éppen azoknál a személyeknél, akik az ilyen cukorbetegségben szenvednek, rendkívül fontosak.

Világviszonylatban kereken 350 millió ember szenved a II típusú diabéteszben. Számuk nemhogy csökkenne, hanem már az egyre fiatalabbak válnak páciensekké. A mellékhatások pedig, melyek a diabeteszesek esetében rendkívül súlyosak is lehetnek, valóban egyre komolyabbakká is válnak.

A Diamond egy elektromos készülék, amely egyszer beültetve ösztönzi az izmok összehúzódását. Ha az ember eszik, ezek az izmok mûködésbe lépnek.

Ennélfogva az implantátum az összehúzódások serkentésével egy korai jóllakottsági érzést hoz létre. Mindenekelõtt a MetaCure cég e készülék kifejlesztésében arra a lehetõségre gondolt, hogy ily módon a beteges kövérséget egy lényegesen kevésbé kockázatos beavatkozással, visszaszorítsa. A klinikai tesztsorozatok alkalmával azonban az is kiderült, hogy az implantátum a vércukorszint sza-

bályozásához is hozzájárul, ezért aztán sokkal inkább bevált a diabeteszesek kezelésében, mint az alternatív gyógymódok.

A mûtéti beavatkozás rövid.

Ellenõrzés végett a páciensnek egy napig a kórházban kell maradnia. Az egyedüli dolog, amit a páciensnek ezek után tennie kell: Otthon egyszer egy héten 45 percen keresztül fel kell töltenie a készülék elemeit, amit egyszerûen tévénézés közben is megtehet. Mindenekelõtt szükséges elõször minden három hónapban, majd minden hat hónapban kontrollra menni. A diabeteszes tesztszemélyek amellett, hogy javultak a vércukorszint értékeik, kereken öt kilót fogytak is.

A MetaCure fejlesztési osztályának igazgatója, Loir Teitelbaum, ehhez hozzáfûzte, hogy már több szász páciens rendelkezik ezzel az implantátummal, és a cukorbetegek esetében kimutatták, hogy ez a vércukorszintet az inzulinhoz hasonlóan szabályozza, ha még nem jobban. Egyidejûleg a tesztszemélyeknél megállapították, hogy a vérzsír-értékek (a koleszterin és a trigliceridek) lényegesen megjavultak, sõt még a vérnyomás is normalizálódott.

«Szokás szerint ezeknek a pácienseknek minden tünet kezelésére – diabétesz, magas koleszterinszint és vérnyomás – más-más gyógyszerre van szükségük. Ez nemcsak a mellékhatások halmozását hozza magával, hanem sokszor a gyógyszerek nem kívánatos egymásra hatását is eredményezi», mondta Teitelbaum. Mindemellett rámutatott arra, hogy a diabeteszesek életminõsége az által is tovább rosszabbodhat, hogy gyógyszereiket hideg helyen kell tárolniuk, arról nem is beszélve, hogy a cukorbetegnek saját magának kell az injekciót beadnia. «A mi újfajta implantátumunk egy csapásra több tünetet is kiküszöböl. Ehhez jön az, hogy a mûtéti beavatkozás minimális, és azt követõen a páciens összehasonlíthatatlanul jobb életminõséget élvezhet», fejezte be Teitelbaum az Israel21c-nek, az izraeli tudományos internetportálnak adott interjúját.

A készülék már Európában is kapható, Németországban azonban a betegbiztosítási pénztárak csak külön kérelemre veszik át. Teitelbaum azt reméli, hogy az elkövetkezõ két, három év során a készülék egy sokkal átfogóbb piacot hódít meg, és a betegbiztosítási pénztárak felveszik szolgáltatásaik listájára. AN 

21 IZRAELI ÚJÍTÁS

Vége a krónikus sebeknek Sok ember küszködik nagyon különbözõ okokból keletkezett nyitott sebekkel, amelyek krónikussá válnak, és súlyosan befolyásolják e páciensek életminõségét. Egy izraeli cég újfajta megoldást kínál erre.

Azok a betegek, akik például hosszú ideig ágyban fekszenek, ismerik azt a problémát, hogy nagyon hamar lehet nyitott sebet szerezni.

Azok a betegek, akik például hosszú ideig ágyban fekszenek, ismerik azt a problémát, hogy nagyon hamar lehet nyitott sebet szerezni. Ezek a sebek éppúgy, mint más probléma okozta nyitott sebek, könnyen krónikussá válhatnak. Akkor aztán a páciens életminõsége végérvényesen rosszabbra fordul, már abból is kiindulva, hogy ezek a sebek további fertõzésveszélyt jelentenek. A statisztikák például arra mutatnak rá, hogy az ilyen sebek okozta elhalálozás a cukorbetegek körében sokkal nagyobb, mint például a mellrákban szenvedõk esetében.

A Macro Cure izraeli cég arra szenteli idejét és energiáját a biotechnológia terén, hogy élenjáró sejtterápiás termékeket fejlesszen ki. A cég fejlesztésébõl származik a CureXcell nevû termék, amely egy sejt-szuszpenzió (sejtkultúra), ami fehér vértesteket tartalmaz. Egy krónikus sebre helyezve ez az anyag újra visszaállítja a természetes egyensúlyt, ami szükséges ahhoz, hogy a gyógyulási folyamat beinduljon. A fehér vértesteket a véradók által adott vérbõl vonják ki, amit magától értetõdõen laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá. Izraelben klini-

kai tesztek mutatták ki, hogy a nyitott sebek halálozási rátája ezeknek a kezeléseknek köszönhetõen 90 százalékkal esett vissza.

A krónikus és nyílt sebek kezelésének ez a kiindulási pontja teljesen új, mivel az orvostudomány eddig pusztán e sebek ellátásának szentelt figyelmet, és annak a kísérletnek, hogy a gyógyszeres terápiával terjedésüknek gátat vessenek. Ám ezáltal nem feltétlenül jöttek létre azok a feltételek, amelyek az ilyen nyílt, sõt már krónikussá vált sebek gyógyulásához elengedhetetlenül szükségesek lettek volna. Az újfajta termék egy tökéletesen új kezelési kiindulópontot nyújt, és ezáltal nagy reményeket támaszt számtalan páciens életében világszerte.

«A klinikai tesztsorozatok sikerei Izraelben megmutatták, hogy a termékünk megbízható és nagyon effektíven dolgozik, az alkalmazása is biztonságos», magyarázta a cég vezérigazgatója, Mitchell Shirvan. Izraelben ezt az új terméket már az egészségügyi hatóságok is engedélyezték, sõt már az Egészségügyi Minisztérium is felvette a betegbiztosítási pénztárak szolgáltatásai közé, úgyhogy minden páciens ingyen juthat hozzá ilyen kezelésekhez. Már rég beadták Európában és az Egyesült Államokban is a megfelelõ engedélyezési kérelmeket. A cég azzal számol, hogy ezek az eljárások 2014-ig befejezõdnek, és termékeik az Izraelen kívül élõ páciensek rendelkezésére is állhatnak. ZL 

JÓFAJTA ÚJÍTÁSOK AZ EGÉSZSÉGMEGÕRZÉS TERÉN

Kevesebb antibiotikummal télvíz idején Az orvosok gyakran adnak már a puszta gyanú okán is antibiotikumot, csak úgy, a biztonság kedvéért. A páciensek viszont egyre inkább vonakodnak ettõl. A Ben-Gurion Egyetem egy újfajta eljárást fejlesztett ki, amely segítséget ígér.

Az orvosok gyakran állnak azelõtt a kérdés elõtt, mi lehet a kiváltója egy páciens betegségének: vírusos vagy bakteriális fertõzés?

Éppen a széleskörûen elterjedt téli megbetegedések tekintetében nyer ez a kérdés még nagyobb jelentõséget.

A vírusokat antibiotikumokkal nem

lehet háttérbe szorítani. Így egy influenza, ill. vírusos nátha esetében ilyen gyógyszer nem használ. A bakteriális fertõzéseket továbbra is antibioti-

22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2011/10

kumokkal kell leküzdeni, habár sok törzs már átfogó ellenállást fejlesztett ki ellenük.

A betegek manapság már tudják, az antibiotikumok túlzott fogyasztása oda vezet, hogy ellenállási tünetek lépnek fel, vagyis az orvosság végül is hatástalan lesz. Komoly esetben ez végzetes is lehet. Néha azonban sürgõsen szükséges az antibiotikum beadása. Mindenekelõtt télen fordul

HÍREK IZRAELBÕL

résként értékelte ezen a területen. A hagyományos elemzési eljárásoktól eltérõen a tudósok nem a fertõzés tüneteire összpontosítottak, hanem sokkal inkább az immunrendszer reakcióira. Az eljárás lehetõvé teszi, hogy 24- 48 órán belül egy vérvizsgálat alapján megállapítsák, milyen fajta fertõzésrõl van szó. A tudósok rájöttek, hogy a fagociták (az úgynevezett «falósejtek», amelyek az élõ

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo Az újság ára 350,-Ft

®

Éves elõfizetés 4200,-Ft postaköltséggel Magyarországon

Külföldre + postkaköltség

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

elõ a betegségek gyakoribbá válása, melyeknél elsõ látásra nem lehet megmondani, hogy egy antibiotikum segíteni fog-e. Így felírja az orvos gyakran a gyanú alapján, csakhogy biztosra menjen.

A negevi Beer Sheva-i székhelyû Ben-Gurion Egyetem tudósai foglalkoztak ezzel a bonyolult témával, és kifejlesztettek egy eljárást, hogy a vírusos és bakteriális fertõzéseket egymástól gyorsan és egyszerûen meg lehessen különböztetni, és ezáltal az orvosok a jövõben ne kényszerüljenek pusztán a gyanú alapján antibiotikumot felírni. Más szavakkal: A páciensek biztosak lehetnek abban, hogy ha az orvos antibiotikum bevételét ajánlja, ezt megalapozott tények alapján teszi, és nem puszta gyanú alapján.

A Ben-Gurion Egyetem kutatói által kifejlesztett eljárást az amerikai Kémiai Társaság folyóirata áttö-

vagy már elhalt szöveteket, vagy más részeket képesek magukba zárni és megemészteni) többféle információt tartalmaznak, amelyek a betegségeknek megfelelõen módosulnak. Így a fagociták különbözõképpen reagálnak a baktériumokra és a vírusokra. Eközben változik az oxidációs folyamat erõssége, amit egy kémiai eljárással láthatóvá lehet tenni, az oxidációs folyamat közben ugyanis fényenergia szabadul fel.

Az elsõ tesztek már kimutatták, hogy ez a Soroka-Kórházban tesztelt eljárás 88,9 százalékban pontos.

Ennek az eljárásnak a kifejlesztése, amelyet lényegesen nagyobb klinikai méretekben kell majd tesztelni, egy sokoldalú tudóscsoport munkájának eredménye, Prof. Robert Marks vezetésével, aki a Ben-Gurion- Egyetem biotechnológiai mérnöki karán kutat. AN 

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: NL = Norbert Lieth; ZL = Zwi Lidar; AN = Antje Naujoks Címlapfotó: NAI

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

Hallgatható az Éjféli Kiáltás Misszió honlapján: www.ejfelikialtas.hu

Látogasson el az Éjféli Kiáltás Misszió megújult internetes boltjába! www.ejfelikialtas.hu (könyvesbolt menü)

Wim Malgo

Remény a búskomorságban

Ez egy olyan füzet, mely az ember testi, lelki, szellemi problémáival foglalkozik, melyre a modern orvostudomány sem tud választ adni, mert a válasz nem ott keresendõ. Mi, Jézus Krisztusban hívõk tudjuk a megoldást, mint ahogy Pál apostol azt megmondta: „Szánjátok oda a ti testeteket élõ, szent és Istennek kedves áldozatul.” (Róm 12,1).

Füzet, 22 old. Msz: 11012; Ára: 275,-Ft

Norbert Lieth

A zsidó állam – a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Több mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve. Ebben többek között ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni.» 50 évvel késõbb valóban megalakult a zsidó állam. E könyv célja annak bizonyítása, hogy a zsidó állam létezése más és több, mint bármelyik államé!

A könyv azt erõsíti meg, hogy a Biblia pontosan közli Izrael állam igazi valóságát.

Könyv, 166 old. Msz: 16002; Ára: 500,-Ft

Sípos Ete Álmos

Egyesülnek-e a vallások?

A szerzõ rámutat arra a társadalmi igényre, amely szerint meg kell szüntetni a vallási élet zavaró sokszínûségét, másrészt ismerteti az ezt egyre jobban kiszolgáló ökumenikus-szinkretista mozgalmak és törekvések történetét.

Füzet, 29 old. Msz: 14002; Ára: 250,-Ft

Marcel Malgo

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl

Marcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét.

Füzet, 23 old. Msz: 12002 Ára: 275,-Ft

Marcel Malgo

Segítség a követéshez

«Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem» (Lk 9,23). Ehhez az igaz hitben járó követéshez ad biblikus alapon álló válaszokat és tanácsokat Marcel Malgo e könyvében. Fogadjuk meg ezeket, hogy életünk gyõzelmes legyen.

Könyv, 98 old. Msz: 12003 Ára: 420,-Ft

Marcel Malgo

Fénysugarak Abdiás könyvébõl

Abdiás könyve nem könnyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Isten tévedhetetlen kinyilatkoztatása.

Füzet, 30 old. Msz: 12004 Ára: 280,-Ft

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

D V D

k n u t a l ja án

Tízparancsolat

The Ten Commandments Szép amerikai animációs film (magyar szinkronnal) ajándék az egész családnak!

DVD most akciós áron kapható 2200,-Ft helyett

999,-Ft ha postai úton kéri, az plussz postaköltség.

t F , 9 99 : a r Á EGY ÁTLAGOS EMBER, – KIVÉTELES KÜLDETÉSSEL computer animációs játékfilm A Tízparancsolat c. film Mózes életét, a zsidó nép egyiptomi szolgaságból való szabadulását, negyven évig tartó pusztai vándorlását, majd az Ígéret Földéjére való bejutását mutatja be a Biblia történet alapján.

Ez a különleges animációs film tele van kalanddal, csodálatos eseményekkel és egy csipetnyi humorral...

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió címén, Budapest XIII. ker. Palóc u.2. vagy az interneten az on-line könyvesboltunkban: www.ejfelikialtas.hu Budapest XIII. ker Váci út 114 (Árpád-híd pesti felüljáró)

350,-Ft