Hirek izrael 2015 09 web

2015 szeptember / 5775

HÍREK

Nr.

09

www.hirekizraelbol.hu

Izrael és az

Atom-Szerzõdés

Kedves Olvasóink!

Várjuk segítségeteket!

Szeretnénk a «cipõsdoboz» akciónkat folytatni.

Ehhez szükségünk van segítõkész Önkéntesekre, akik a dobozokat ünnepi díszbe öltöztetik.

Szükségünk van szeretõ, adakozó Testvérekre, akik gondoskodnak a dobozok tartalmáról.

Mindent várunk és hálásan fogadunk, aminek egy gyermek örül – édességet, játékokat, iskolai felszerelést.

Ne hagyjuk az utolsó pillanatra!

Az adományaitokat a szokásos módon juttathatjátok el hozzánk: postai úton, vagy személyesen.

A pénzbeli adományokat köszönettel és hálával fogadunk az alábbi bankszámlán: MKB bank: HU44 10300002-20510628-00003285

Csillogó szemek, boldog mosolyok!

A jutalom: Nincs nagyobb öröm, mint örömet szerezni!

www.ejfelikialtas.hu

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

6 25 4

Címlapon: Hogyan reagál Izrael az iráni atomszerzõdésre?

6

Irán, svájci hotelek és egy titokzatos számítógépes vírus POLITIKa

8

Rövid jelentések

9

Az Iszlám Állam megérkezett Jeruzsálembe

10

«A Templomhegy Szikladómját hamarosan lerombolhatják»

11

Igazság az ENSZ szájíze szerint társadalom

14

Rövid jelentések

15

A zsidó nép statisztikailag gyõz a Holokauszt fölöttt

18

Meg kell változnia Izrael ultraortodox közösségének?

20

Az «United Church of Christ» tõkét von el

22

A háborús Izrael a német tankönyvekben Tudomány

24

Rövid jelentések

25

Elektroporáció a tej felmelegítése helyett

26

Jobb újlenyomat a szaglóérzék? gyorssegély izraelnek

26

KEDVES IZRAEL-BARÁTAINK!

29

BIBLIA: Isten hét ígérete Izrael számára

Amerikának és öt másik világhatalomnak Iránnal hosszú és kitartó tárgyalások után megkötött egyezménye Izraelben csalódottságot és értetlenséget váltott ki. Különösen igaz ez Benjamin Netanjahu miniszterelnökre és kormányára. Netanjahu mindent megpróbál, hogy kapcsolatai révén, melyeket fõleg a republikánus szenátorokkal ápol, megakadályozza ezt az egyezményt. Komoly és valós okok támasztják alá azt a nézetét, miszerint Izrael további léte attól függ, hogy Irán atomfegyverhez jut-e vagy sem. Éppen most jelent meg Ali Hámenei ajatollah, Irán legfõbb vezetõjének új könyve. A 416 oldalas könyvben, melynek címe «Palesztina», arról van szó, hogyan alakulhatna másként a helyzet Izrael Állam megszüntetésével. Irán nukleáris programjának a könyv csak elrettentõ és megfélemlítõ szerepet tulajdonít. Az atomfegyver birtoklása visszatartaná Izraelt és természetesen a többi államot is attól, hogy Iránt katonailag megtámadja.

Izrael Állam megszüntetését Hámenei nem háború által képzeli el, hanem elsõsorban az «egyállamiságú megoldás» által, ellentétben az általánosan támogatott «kétállamiságú megoldással». Ezen az úton az arabok rövid idõn belül a többséget jelentenék, és õk határoznák meg, mi történjék az országban. Akkor aztán úgy megnehezítenék a zsidók életét, hogy azok önszántukból hagynák el az országot, hisz a legtöbb zsidó úgyis két állampolgársággal rendelkezik.

Hámenei továbbá kijelenti, hogy az õ terve nem antiszemita, hanem egyszerûen a jól bevált iszlám alaptörvényen nyugszik. Õ nem akar zsidókat ölni, hangoztatja, hanem azoknak a zsidóknak, akik bizonyítottan izraeli gyökerekkel rendelkeznek, mint védett kisebbségnek, garantálná létét.

Jeruzsálem felszabadításának zászlóvivõjeként tekintette magát, hisz a város az iszlám harmadik legszentebb helye. A nyugati hegemóniának, amely az USA vezetésével terjeszkedni akar a Közel-Keleten, megálljt kell parancsolni. – Ennek ki kell térnie az iszlám hegemónia elõl, amely már egyszer fennállt, mégpedig Irán vezetése alatt.

Ezek a fejtegetések mutatják, mennyire veszélyes csapda lenne Izrael számára az «egyállamiságú megoldás». Közben azonban marad a kérdés: Hogy lehetne a problémát másképp megoldani? Nemzetközi szinten ez a kérdés lesz a következõ komoly kihívás, miután az Irán-kérdést megoldották. Világos, hogy ez hallatlanul nagy nemzetközi nyomást jelent majd Izraelnek és kormányának.

Az Izrael Állam megszüntetését hangoztató iráni fenyegetésre válaszként az amerikai védelmi minisztérium magas rangú tisztségviselõje biztosította az izraeli diplomáciai delegációt, hogy az Izrael biztonsága melletti amerikai elkötelezettség soha nem volt szilárdabb, mint napjainkban. Az Izraelhez fûzõdõ kapcsolat olyan szoros, mint egy NATO-szövetségeshez: «A mi kapcsolatunk Izraelhez a szövetségesek kapcsolata, és ez azt jelenti, hogyha Izraelt megtámadják, mi meg fogjuk védeni.» Az amerikaiak csúcs modern F35-ös harci gépeket sem szállítanak más közel-keleti országnak, csak Izraelnek. Jóllehet a két ország között egy elmélyült vita áll fenn az új «megegyezési memorandumról», mivel a jelenlegi három éven belül lejár, amely szerint Izrael évente 3,1 milliárd dollár nagyságrendben katonai segítséget kap Amerikától, azonban ebben a vitában nincs szó az Iránnal kötött egyezmény miatti kártalanításról.

Az egyfelõl szoros és barátságos viszony Amerika és Izrael között, másrészrõl Izrael nagyfokú függõségét is jelenti az USA-val szemben. Az ellenzék épp azt veti Netanjahu szemére, hogy ezt az Amerikához fûzõdõ fontos és szoros kapcsolatot Izrael kárára túlfeszíti.

Abban a biztos tudatban, hogy Isten minden krízisben, melyekkel Izraelnek szembe kell néznie, jelen van, Õ úgy irányítja a világtörténelmet, hogy terve valóra váljék, köszöntelek Benneteket szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2015/09

3

Címlapon

Címlapon

Hogyan reagál Izrael az iráni at mszerzõdésre?

A külföldi titkosszolgálat, a Moszad éppúgy, mint az izraeli védelmi erõk, továbbra is egy lehetséges katonai akció tervén dolgoznak.

4

Hírek Izraelbõl | 2015/09

Címlapon

A

A forró izraeli nyár hevében a következõ évekre vonatkozó védelmi költségvetés körül folyó nem kevésbé heves viták közepette az izraeli védelmi erõk (IDF) benyújtotta a jövõ évre szóló munkatervét. Az egyik munkatézis így hangzik: Az atomszerzõdés aláírása után Irán a nagyhatalmakat és az általuk kihelyezett ellenõrzõ hatóságokat ki fogja játszani, és továbbra is azon igyekszik, hogy nukleáris ütõerõ birtokába jusson.

E feltételezés alapján szabták meg a legfontosabb feladatot is: Feltétlenül meg kell akadályozni, hogy Iránnak ez sikerüljön. Operatív szinten ez azt jelenti, hogy az egyezmény ellenére fel kell készülni egy katonai csapásra.

Néhány, ehhez szükséges lépést már korábban sikerült megtenni, vagy legalábbis elindítani. A kormány az utóbbi években egy elsõ csapás vagy akár egy megtorló csapás elõkészítésébe 20 milliárd sékelt fektetett. Ráadásul különbözõ forgatókönyveket dolgoztak ki és meghatározták azok követelményeit – ezek tulajdonképpen íróasztaltervek, melyek jelenleg semmilyen jelentõséggel nem bírnak.

Izraeli szemszögbõl a legkívánatosabb forgatókönyv az lenne, ha megcáfolhatatlanul be tudnák bizonyítani, hogy Irán az egyezmény feltételeit megszegte és a szerzõdõ feleket becsapta. Ha Amerikának és a többi nyugati államnak, akik Iránnal az atomszerzõdést megkötötték, ilyen bizonyítékokat tudna bemutatni, akkor Izrael úgymond kikerülne a kátyúból, és nem állna egyedül az elõtt a kérdés elõtt, hogy végrehajtson-e egy katonai hadmûveletet vagy sem. Még ha Izrael egyedül is vállalkozna egy ilyen katonai csapásra, már nem állna teljesen egyedül a helyzet elõtt. Ám ilyen bizonyítékokat kizárólag diplomáciai szinten lehetne bevet-

ni, és a további lépéseket a nagyhatalmakra kellene bízni.

Mindenesetre ez azt jelenti, hogy Izraelnek hozzá kell jutnia a megfelelõ információkhoz. Izrael biztos abban, hogy Irán becsapja a szerzõdõ feleket. A Moszad már évek óta nagyon intenzíven tevékenykedik ezen a területen, erre utalnak a svájci és az osztrák vizsgálati anyagok. Ott azokban a hotelekben, amelyek a tárgyalások helyszínei és a tárgyalópartnerek szálláshelyei voltak, olyan szoftvereket találtak, amelyek egyértelmûen hírszerzõi célt szolgáltak. Nos, ha ezáltal rájöttek külföldön Izrael mesterkedésére, a kihívások, melyek elõtt jelenleg a Moszad áll, sokkal komolyabbak és súlyosabbak lettek. Legközelebb már nem érhetik õket tetten.

Egy másik fronton az eddiginél sokkal nagyobb feladat vár a Moszadra. Az Irán elleni szankciók megszüntetése után az iráni üzletemberek újra átfogó aktivitásba kezdenek külföldön, és az államot egyszerûen ugródeszkának használhatják. Ezzel az iráni tevékenység megfigyelése külföldön sokkal komplexebbé válik. Ugyanakkor a Moszadnál úgy vélik, hogy éppen ez a terület fog hosszú távon az iráni atomtörekvések megvalósulásának felgyorsításához hozzájárulni.

Ennek ellenére Izraelben egy további opciónak szentelnek nagy figyelmet. Mindenképpen megpróbálják politikai-diplomáciai szinten az atomegyezmény megszüntetését elérni. Különben Izrael sok tekintetben egyedül áll azzal a nézetével, hogy ez egy rossz egyezmény. Sõt úgy tûnik, hogy ezen a fronton Izrael a világ többi részével szemben áll, mivel a Bécsben megkötött egyezmény szinte általános elfogadásnak örvend. Sõt az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elfogadta, és a szank-

ciókat eltöröltnek nyilvánította.

Ezzel a háttérben már több ország is fontolgatja az iráni látogatást, mert az az egyezménnyel újra szalonképes lett. Sokan akarják gazdasági érdekeltségeiket lehetõleg gyorsan érvényesíteni és biztosítani.

Az egyedüli említésre méltó grémium, amely lapzártáig nem fogadta el az egyezményt, az amerikai kongresszus. És éppen itt, annak az államnak a fõvárosában, amely Izrael egyik legszorosabb szövetségesének számít, indított el Netanjahu miniszterelnök egyfajta «támadást». Politikai téren akar a szenátorok jóindulatáért küzdeni, és meggyõzni õket arról, hogy az Iránnal kötött atomegyezmény kapcsán olyasmirõl van szó, mint a «Müncheni kettõs egyezmény» esetében, amely az egész világnak csak bajt hozott.

Ezért utasította vissza Netanjahu a mindenféle vigaszdíjakat, melyeket Amerika ajánlott fel Izrael Államnak. Õ amellett döntött, hogy mindent egy lapra tesz fel, és megpróbálja a szenátorokat megnyerni, szavazzanak az atomegyezmény elfogadása ellen. Ebben a dologban sok republikánus képviselõ áll Netanjahu oldalán, akik közül soknak érdeke is ez, mert ezáltal Barack Obama elnököt nevetségessé tehetik.

Viszont nem várt segítséget egészen más oldalról kapott Netanjahu, mégpedig éppen Iránból. Ali Hámenei, Irán szellemi vezetõje, és még jó néhány más ajatollah is fennszóval hirdeti: Az atomegyezmény nem szüntette meg az Egyesült Államokkal való ellenségeskedést. E Netanjahut segítõ, nem várt hátszél ellenére politikai szakértõk és kommentátorok biztosak abban, hogy az egyezmény az amerikai kongres�szuson is át fog menni.

Zwi Lidar

Hírek Izraelbõl | 2015/09

5

Címlapon

Irán, svájci Hotelek és egy titokzatos számítógépes vírus A világ él a gyanúperrel, hogy Izrael lehallgatta az Irán és a nyugati nagyhatalmak között folyó tárgyalásokat.

Elõször a Wall Street Journal hívta fel a figyelmet arra, hogy izrael lehallgatta az iránnal folytatott tárgyalásokat

K

Két év óta a világ már sokkal többet tud a kormányok és szervezetek titkos ügyeirõl, mert egyrészt a WikiLeaks sok mindenrõl lerántotta a leplet, másrészrõl pedig az amerikai Edward Snowden világosított fel bennünket. Az õ közremûködésükkel került nyilvánosságra, ami különben már rég nem volt titok: Az egymással baráti viszonyban lévõ országok is kémkednek egymás után a különbözõ lehallgató akciók során.

Snowden nemrég hozta nyilvánosságra az Egyesült Államok egyik szigorúan titkos iratát. Az iratból az derül ki, hogy 2008-ban a Sajeret 13 izraeli haditengerészeti egység meggyilkolta Muhammad Suleiman szír tábornokot, aki nagyon közel állt Assad elnökhöz. Suleiman tábornok nemcsak Assad bizalmasa, hanem a Hezbollah Milíciák szír összekötõje is volt, ezen felül õ felelt országának atomprogramjáért is. Egy vacsora alkalmával Tartus tengerpartján álló villájában, számos vendég társaságában egy hangtompítós fegyverbõl leadott sortûz végzett vele. Az évek során többféle történetet is szõttek e köré az affér köré, de az amerikai NSA-dokumentum kijelentései megegyeznek egy libanoni férfi vallomásával, akirõl az a hír járja, hogy egy negyedszázadon át kémkedett Izrael számára. Ám ebbõl a dokumentumból még valami minden kétséget kizáróan

6

Hírek Izraelbõl | 2015/09

megtudható: Amerika kémkedik szövetséges partnere, Izrael után. Különben ez sem titok, mégis más ezt fehéren-feketén bizonyítva látni. Egy másik eseményrõl azonban a világ tényleg semmit sem tudott: Amerika gyanújáról, hogy Izrael lehallgatta az Iránnal folyó tárgyalásokat. Erre elõször a Wall Street Journal hívta fel a figyelmet. A cikkben, melyet ez a tekintélyes magazin közölt, arról van szó, hogy Izrael kifejlesztett egy számítógépes vírust, és becsempészte a digitális készülékekbe. Az interneten ez olvasható az esetrõl: «A svájci hatóságok megerõsítették, miután az orosz IT-biztonsági cég, a Kaspersky Lab közzétette, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások helyszínén felfedezték a Duqu 2.0 kárt okozó szoftvert. Ez rokon az ismert Stuxnet számítógépes vírussal. A Stuxnet vírust az eddigi információk szerint azért fejlesztették ki, hogy szabotálja az iráni atomprogramot. A Wall Street Journal információi szerint, hivatkozva az amerikai hatóságokra, Izrael benne van az ügyben.» Az USA megerõsítette, hogy ezt a kárt okozó szoftvert az izraeliek titkosszolgálati célokra fejlesztették ki. Ezekre nemcsak a svájci hotelekben találtak rá, közölték az osztrák hatóságok. Röviddel lapzártánk elõtt nem érkezett további hír az eseménnyel kapcsolatban. Izrael természetesen hallgatásba burkolózik.

Nos, hogy a történet igaz-e vagy sem – nem lehet tudni, a hátteret azonban fontos megérteni: A tárgyalások utolsó három hetében, vagyis egy nagyon kritikus és döntõ periódusban, Izraelt semmilyen módon nem informálták a dolgok állásáról.

Az amerikai külügyminiszter, John Kerry egyetlen beszélgetést sem folytatott Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Izrael a sötétben tapogatózott, nem volt információja arról, mit dolgoztak ki a nagyhatalmak Iránnal Izrael legnagyobb fenyegetettségével kapcsolatban. Kerry jobb keze, Wendy Sherman is, aki gyakorlatilag a tárgyalásokat vezette, alig szólt izraeli hivatali kollégáihoz. Az európai médiákban itt-ott megjelentek ugyan beszámolók, de egy ilyen nagy fontosságú esemény kapcsán nem lehet csupán a tárgyalások európai résztvevõinek véletlenszerû kijelentéseire hagyatkozni. Ha tehát Izrael információkat akart szerezni arról, mi folyik a bezárt ajtók mögött, vagy agresszívan és követelõzõ módon kellett volna Amerikával szemben fellépnie, vagy más eszközökhöz kellett folyamodnia. Hogy a történet igaz-e vagy sem, arról Netanjahu idejekorán elhangzott pesszimista megjegyzése adhat valamiféle tájékoztatást. Õ ugyanis kijelentette, hogy az Iránnal kötött egyezmény rossz egyezmény.

Zwi Lidar

Kedves Olvasóink!

A sok gondunk-bajunk mellett a szélsõséges idõjárás most katasztrofális helyzetbe sodort bennünket.

Az augusztus 17-18-i felhõszakadás eddig soha nem tapasztalt károkat okozott nekünk!

A földszinten, több helyen leszakadt a mennyezet, rá a ruhákra, beömlött a víz! A dobozokban tárolt ruhák eláztak! Hát még az elsõ emeleten!

A csatornarendszer nem tudta elnyelni a lezúduló vizet, a csatornanyíláson át beömlött a raktárhelyiségbe, ahol a téli-õszi ruhákat tároltuk. Bokáig ért a víz! Az adományba szánt ruhák mind tönkrementek. A mennyezet itt is több helyen leszakadt. A kárunk legalább 10 millió forintra becsülhetõ!

Most van igazán szükségünk segítségre!

Elõször is szeretõ szívû, dolgos kezû Testvérekre, akik a helyreállításban segítenek. Feltétlenül kellene Valaki, aki a munkálatokat összefogja, irányítja! És ha már jöttök, hozzatok magatokkal munkaeszközt is: -kõmûves lapátot, spaklit, festõhengert, (Ti talán jobban tudjátok, mi kell).

Természetesen a legfontosabbat se felejtsétek el – a festéket, gipszet, …

Mindenképpen szükségünk van az anyagi támogatásra, különben nem tudunk úrrá lenni a helyzeten! Kire számíthatnánk, ha nem Isten népére, és ezen belül elsõsorban rád! Testvérem, ha segíteni akarsz, bizonyára megtalálod a módját, minden segítséget hálásan fogadunk!

Az Úr megáldja fáradozásodat!

Nagyszerû bátorítás tudni, hogy mellettünk állsz, nem vagyunk egyedül a bajban! Hálát adunk érted és támogatásodért!

Isten ismeri a tegnapodat, add Neki a mádat és gondoskodik holnapodról! (Ernst Modersohn) Reméljük, hogy Isten, általad is gondoskodik a holnapunkról!

Köszönettel az Éjféli Kiáltás Misszió munkatársainak nevében.

Nagy Erzsébet Az adományaitokat a szokásos módon juttathatjátok el hozzánk: postai úton, vagy személyesen.

A pénzbeli adományokat köszönettel és hálával fogadunk az alábbi bankszámlán: MKB bank: HU44 10300002-20510628-00003285

Politika

Izgalom az Iránnal kötött egyezmény miatt Az egész Közel-Keletet, Tunéziától Kuvaitig, nemcsak az Iszlám Állammal szövetséges radikális iszlám terroristák merényletei tartják rettegésben Ramadán, a böjti hónap idején, hanem egy további esemény is megrengette a régiót: Az Iránnal kötött egyezmény.

Mindössze három nappal az egyezmény után a Hamasz politikai szárnyának vezetõje, Chaled Maashal, találkozott a szaúdi királyi ház legjelentõsebb vezetõivel, mégpedig 2012 júniusa óta elõször. A Hamasznak el kell döntenie, kit támogasson a jövõben. Ugyanakkor egy másik jelentõs eseményre is sor került: Egy év óta elõször beszélt Netanjahu izraeli miniszterelnök a Palesztin Autonómiahatóság (PA) elnökével, Abbasszal telefonon.

AN

A Mavi-Marmaraaffér visszhangja Folytatás: további vizsgálódások Tabgha tûzesete miatt Az izraeli közvélemény nagy érdeklõdéssel követi a Kenyérszaporítás temploma elleni gyújtogatás körülményeinek felderítését Tabghán, a Genezéreti tónál. A merénylet elkövetése után néhány héttel, amit minden köztiszteletben álló személyiség éles szavakkal ítélt el Izraelben, több gyanúsítottat is elfogtak. Mivel a nyomozás gõzerõvel folyik, nem árulnak el részleteket, annyi azonban tudható, hogy két gyanúsított ellen vádat emelnek, jóllehet õk tagadják, hogy bármi kapcsolatuk lenne a merénylettel. Továbbá kiderült, hogy egy rabbi közadakozásra szólított fel az interneten a tönkretett létesítmény restaurálására.

AN

Izraeli telepesek elleni ítélet Az izraeli telepeseket szüntelenül negatív megvilágításban mutatják be a médiák. Ráadásul Izraelt is állandóan bírálják telepes politikája miatt, és árgus szemekkel figyelik, hol követ el «további illegális honfoglalást». Azonban nem veszik figyelembe a következõket: Izraelnek, mint egy demokratikus államnak, mûködõ jogi rendszere van. Az ország legfelsõ bírósága nemrég rendelte el 17 izraeli telepes magánházának lerombolását Gusch Etzion térségében. Az ítéletet a palesztinok beadványa alapján hozták, akik bizonyítani tudták, hogy a telkek magántulajdont képeztek.

AN

8

Hírek Izraelbõl | 2015/09

Már hírt adtunk arról, hogy az Izrael és Törökország közti kapcsolatok a Boszporusz menti országban tartott választások után jelentõsen megjavultak.

Az elsõ lépések már megtörténtek, de különösebb elõrelépés még nem figyelhetõ meg. Törökország szemszögébõl a kapcsolatokat még mindig beárnyékolja a 2010. májusi Mavi-Marmara-affér. Ez a Gáza-flottilla sok bosszúságot okozott Izraelnek, ezért Izrael eléggé feszülten néz szembe egy újabb, hasonló Gáza-flottillával. Ez esetben egy Svédországban regisztrált hajóról van szó, melyet Izrael a nemzetközi törvények alapján a Gázai-övezet elõtti vizeken tartóztatott fel.

Ez alkalommal is megtagadták az izraeli ellenõrök elõl a hajóra feljutást, de végül ennek a hajónak az elfogása incidensek nélkül zajlott le, úgyhogy mindenki megkönnyebbülten fellélegzett. AN

Politika

Terrorizmus

Az Iszlám Állam megérkezett Jeruzsálembe Izrael nemcsak a szomszédos országokban követi nagy aggodalommal az «Iszlám Állam» terrorszervezet elõrenyomulását, hanem saját országában is szembe kell néznie ezzel a veszéllyel.

K

Kelet-Jeruzsálem keresztyén arab polgárai a muszlim böjthónap, a Ramadán egyik reggelén nagy ijedelemre ébredtek. Postaládájukban egy arab nyelvû szórólapot találtak, amely közölte velük, hogy az «Iszlám Állam» (IS) már készen áll arra, hogy ellenük is fellépjen. A fenyegetés egyértelmû volt: Ha a ramadán végéig nem hagyják el Kelet-Jeruzsálemet, bosszút állnak rajtuk, állt többek között a szórólapon, amit így írtak alá: «Iszlám Állam, Palesztina». Ennek a szervezetnek sikerült kb. 12.000 arab keresztyént, akik Kelet-Jeruzsálemben és közvetlen közelében élnek, sokkolni, félelembe, rettegésbe taszítani.

Az izraeli biztonsági hatóságok nagyon komolyan vették ezt az ügyet.

Jóllehet a keresztyének lemészárlását semmiképpen sem tartják reális forgatókönyvnek, de a fenyegetésnek nagy szimbolikus jelentõséget tulajdonítanak. Az Iszlám Állam megérkezett Jeruzsálembe, ami már egyáltalán nem szimbolikus következtetés. Lapzártánkig nem kaptunk további részlet a nyomozás állásával kapcsolatban.

Nem szabad hagynunk, hogy megtévesszenek bennünket: Jóllehet a fõ figyelmet jelenleg a síita Irán képezte fenyegetettségnek kell szentelni, ugyanakkor az országban mindenki osztja azt a véleményt, hogy a radi-

kális szunnita iszlám egyre jobban elõretör, és elkezdett egyfajta gyûrût vonni Izrael köré. Az IS terrorszervezet harcosai északon aktívak, közvetlenül az izraeli határoknál a Golán-fennsíkon, Szíria szomszédságában. Ezek a Szíriában harcoló IS-tagok egyre nagyobb nyomást fejtenek ki Jordánia irányában, ami a Hásimita Királyságnak növekvõ aggodalmat okoz. Izrael tudatában van annak, hogy ez a fenyegetettség a saját biztonságára is veszélyt jelent, ezért már hosszabb ideje segítõkezet nyújt Jordániának a fenyegetés elhárítására. Jordánia nemrég 16 Kobra típusú harci helikoptert kapott Izraeltõl, melyeket a szír határnál vetett be. De az IS harcosok délen is egyre átfogóbb akciókba kezdenek. Egyiptom ezt már fájdalmasan tapasztalta a Sínai-félszigeten. A támadásokat, melyeket az IS milicisták az egyiptomi hadsereg állásai ellen intéztek, szakszerûen megszervezték, és arra utalnak, hogy ezek a terrorsejtek jól kiépített infrastruktúrával rendelkeznek. A Sínai-félszigeten az IS-t egy olyan szervezet képviseli, amely «Wilatat Sinai» (Iszlám Állam a Sínai-félszigeten) nevet tette fel, és az «Ansar Beit al Makdis» egyesületbõl jött létre, ez már korábban is bebizonyította terrorista ütõképességét.

Az egyik legutóbbi támadása során 15 különbözõ helyen, egy 12 kilométeres körzetû területen egy idõben hajtott végre támadást az egyiptomi hadsereg sínai támaszpontjai ellen.

Az egyiptomi hadsereg számtalan katonája életét vesztette. A kialakult helyzet következtében Gadi Eizenkot izraeli vezérkari fõnök az izraeli-egyiptomi határ másik oldalán már elrendelte egy izraeli útvonal lezárását, amely a határ mellett Eilatig vezetett. Az egyiptomi hadsereg megerõsítése azonban nem akadályozta meg ezeket a terroristákat, hogy nem sokkal késõbb a nyílt vizeken megtámadjanak egy egyiptomi hadihajót és rakétalövedékekkel lángba borítsák.

Ez Izraelt is arra figyelmezteti, hogy rakétatámadások az országot nemcsak a Gázai-övezetbõl, a Hamasz felõl is érhetik.

A sors iróniájának tûnik, hogy a Hamasz terrorszervezet idõközben ugyanúgy e terror áldozatává válik.

Ezek a radikális szunnita erõk fenyegetést jelentenek a Hamasz számára is, melyek az utóbbi idõben több magas rangú Hamasz funkcionáriust is megtámadtak. Ezek a terroristák világosan tudtul adták, mi a tulajdonképpeni céljuk: «Jeruzsálem felszabadítása és az Al-Aksa mecset elfoglalása» ZL Hírek Izraelbõl | 2015/09

9

Politika

CNN-jelentés

«A Templomhegy Szikladómját hamarosan lerombolhatják» Különbözõ szervezetek, valamint Izrael Állam több hatósága is határozottan tiltakoztak az amerikai hírtévé szalagcíme ellen, és leszögezték: «a hír abszolút ostobaság».

Ú

Úgy tûnik, valaki, aki a CNN amerikai hírtévénél dolgozik, minden realitásérzékét elveszítette. Még az is feltételezhetõ, hogy megháborodott. Azon a héten, amikor a világ döbbenten vette tudomásul egy oroszlánt ábrázoló 2000 éves antik szobor lerombolását a szír Palmira városban, a CNN közzétett egy jelentést a világ 25 legveszélyeztetettebb helyérõl. Ezt a szenzációhajhász címet választotta: «Utolsó alkalom, hogy az eredetit lásd». Olvasóinknak nem lesz nehéz kitalálniuk, melyik helyet vették fel a 25-ös listára – úgy van: a jeruzsálemi Templomhegy Szikladómját.

E muszlim építészeti mûremekrõl készült gyönyörû kép alatt a nézõk ezt olvashatták: «A három világvallás számára szent város, amely turisták millióit vonzza a több mint 200 kiemelkedõ látnivalójával, közöttük a Szikladómmal, amelyet az Izrael és az UNESCO között fennálló komplikált

10

Hírek Izraelbõl Nachrichten aus| 2015/09 Israel | 09/2015

politikai helyzet miatt nem lehet szakszerûen fenntartani». Ez a kijelentés mindenkinek, aki valamit is tud a «Templomhegy» témáról, nagyon különösen hangzik. Az egyik internetportál, a «Honest Reporting», amely a média megfigyelésével foglalkozik, ezt a megállapítást «abszolút hülyeségnek» nevezte, «mert éppen Jeruzsálem óvárosa a Közel-Kelet legjobban õrzött és kitûnõen védelmezett helye». A CNN szerkesztõje egy állásfoglalásban azzal mentegette kijelentését, hogy rámutatott egy ismert tényre, miszerint «a jeruzsálemi óváros és városfal» végül is már régóta az UNESCO nyilvántartásában a világ veszélyeztetett kulturális helyei között szerepel, mégpedig 1982 óta. Egy közelebbi vizsgálódás kimutatta, hogy ez a létesítmény azért jutott fel az UNESCO listájára, mert Jordánia, amely 1967-ig Jeruzsálem egy része fölött uralkodott, panaszt emelt Izrael ellen. De 12 év után Izrael és Jordánia meg-

kötötte a békeegyezményt, ami lehetõvé tette, hogy a két állam több területen is együttmûködjék.

Ide tartozik a Wakf munkájának koordinálása is, annak a muszlim hatóságnak, amely a Templomhegy felügyeletét ellátja.

A sajtóban nemrég jelent meg a hír, miszerint Izrael és Jordánia egy idõ óta titkos tárgyalásokat folytat abban a témában, hogy a nem muszlim látogatók, úgy az egész világról, mint Izraelbõl, ismét látogathassák a Templomhegy szent helyeit. A belépõk árának megemelésérõl is tárgyaltak.

Ennyit tehát a CNN «utolsó alkalmáról», amit a Templomhegy és sok nevezetességének látogatásával kapcsolatban beharangozott.

Izraelben egy lépéssel még tovább is mentek. Megvizsgálták a Chan-Chan perui nevezetességet.

Ez a régészeti lelõhely 1986 óta áll az UNESCO listáján, amely a második legveszélyeztetettebb helyként említi, és ez a hely egyáltalán nem is szerepel a CNN listáján. Ehelyett a CNN szerkesztõi úgy döntöttek, hogy a második helyet a jordániai Petrának ítélik oda. További példákat is említhetnénk, melyek az amerikai hírtévé listájára nem valami jó fényt vetnek.

ZL

Politika

egyesült nemzetek

Igazság az ENSZ szájíze szerint Az ENSZ Emberjogi Tanácsa tiszteletben tartja mindenki emberi jogait, csak az izraeli polgárokét és a zsidó Államét nem.

53% 47% 9 év alatt az ENSZ Emberjogi Tanácsa 62 határozatot fogadott el Izrael ellen, míg az összes többi ország ellen 55-öt.

S

Széles körben ismert tény, hogy az ENSZ Emberjogi Tanácsa Izrael ellenes beállítottságú. Érdemes elolvasni az UN WATCH szervezet jelentését, hogy megérthessük, mennyi mérget szór az Emberjogi Tanács Izrael ellen.

A tények égbe kiáltóak, ugyanis kétségkívül arra utalnak, hogy, noha az egész világon õrködnek az emberi jogok betartásán, Izrael kivételt képez ez alól.

Az UN WATCH szervezet jelentésében minden döntést górcsõ alá vettek, melyeket az Emberjogi Tanács fennállásának kilenc éve alatt hozott. Ebben az idõben, 2006 és 2015 között összesen 62 olyan rendeletet hozott, amelyek Izrael ellen irányulnak. Ezek mellett a grémium 55 olyan rendeletet fogadott el, amelyek az emberi jogok megsértését ítélték el a többi országban. Más szavakkal: a 117 kibocsátott rendelet 53 százaléka Izrael ellen irányult, a 47 százaléka pedig a világ többi része ellen együttvéve.

Azoknak az államoknak a listáját, melyeket a rendeletek bírálnak, Szíria vezeti az emberi jogok megsértése miatt hozott 15 ítélet-

tel. Szíriát Mianmar (az egykori Burma) követi, amely ellen 12 ítéletet hoztak. Észak-Korea ellen nyolc, Irán ellen öt, Fehér-Oroszország ellen négy elmarasztaló ítélet született. Eritreát és Sri Lankát háromszor marasztalták el az emberi jogok megsértése miatt, miközben Szudánt és Líbiát két alkalommal figyelmeztették ilyen ítélettel. Honduras viszont csak egy alkalommal kapott ilyen intelmet. Más államokat, amelyekrõl köztudott, hogy rendszeresen megsértik az emberei jogokat, mint Afganisztán, Kína, Oroszország, Algéria, Szomália, Venezuela, Jemen, Zimbabwe és mások, a Tanács még meg sem említ.

Az UN WATCH szervezet jelentése további érdekes adatokat is tartalmaz, melyek utalmak arra, miért lesz Izrael olyan gyakran az elítélõ határozatok céltáblája.

A grémium minden összejövetele elõtt kidolgoznak természetesen egy napirendet. Azonban létezik egy állandó napirendi pont: «Targeting Israel», ami valami olyasmit jelent, mint «Céltábla Izrael». Következésképp e grémium minden összejövetelén vita folyik

Izraelrõl. Azon kívül a Tanács rendelkezik egy állandó munkatárssal, õ a «Rapporteur», akinek az a feladata, hogy napi szinten tájékoztasson Izraelrõl. Fölösleges megemlíteni, hogy egyetlen más állam miatt sem létezik hasonló állás. Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy ennek a jelentéstevõnek az a feladata, hogy Izraelt megfigyelje és véleményezze, tehát egyoldalúan járjon el, és egyáltalán ne vegye figyelembe, hogy a Hamasznak mi minden van a rovásán.

Ezt a jelentést, amely egyértelmûen bizonyítja, hogy itt szándékos pártoskodás áll fenn, amely súlyosan elferdíti a helyzetet, az ENSZ fõtitkárának, Ban KiMoon-nak nyújtották be. Lapzártánkig még nem kaptunk hírt az õ reakciójáról. Az UN WATCH nem kormányszervezet, székhelye Genfben van, az ENSZ speciális tanácsadói státusszal bízta meg a gazdasági ás szociális döntéshozatal terén. Ez a szervezet feladatának tekinti, hogy mint egy házõrzõ kutya, õrködjék az ENSz, annak grémiumai és határozatai felett. És tájékoztassa a közvéleményt a visszás esetekrõl.

ZL Hírek Izraelbõl | 2015/09

11

Bibliai földrajz

Sumér és akkád kor A sumérok, késõbb az akkádok a történelmi idõk kezdetén Mezopotámia déli részén éltek és ott államalapító, vezetõ szerepet töltöttek be, akikkel már a Biblia elsõ lapjain találkozunk (1Móz 10:8-12). E terület korai mûveltségét e két nép határozta meg. A Mezopotámia történetét illetõ források csaknem egészben régészetiek, ezért nehéz a kb. Kr. e. 2700 elõtti idõkbõl biztos idõrendet megállapítani. Mezopotámia déli részén a sumérok megjelenése elõtt három különbözõ mûveltséggel számolnak, a csiszolt kõkortól a fazekasság megjelenéséig.

Ezt az idõszakot lassan fölváltotta az Uruki korszak (bibliai: Erek 1Móz 10:10). Ennek szürke és vörös kerámiáját bekarcolt díszítéssel látták el. Uruk elsõ dinasztiája teremtette meg azt a fejlõdést, amely a késõbbiekben egész Mezopotámia területét meghatározta. Elsõ királyai: Enmerkar, Lugalbanda, Dumuzi, Gilgames félmitológiai alakok.

Ekkor még a sumérok nem alkottak egységes államot. Városál-

lamokra tagolódtak. Ugyanezen idõben kezdõdött az akkád Kis elsõ dinasztiájának története. Ismeretes Gilgamesnek az akkád Aggával és Arattával vívott harca, amelynek történetét az elõkerült agyagtáblák õrzik. Urukban olyan cementet tudtak készíteni, amely 5 ezer esztendõ múltán is kemény, mint a kõ. Itt nem lévén kõ, építõanyagként agyagból formált és napon szárított, majd égetett téglát használtak. Ebbõl építették fel városaikat, amelynek kiemelt pontján teraszosan képezték ki szent területeiket, az un. zikkurattokat.

A sumér irodalom rendkívül gazdag volt formában, de tartalomban is, így az ókori Kelet taní-

tómesterévé vált. Isteneik, Enlil, Ea, Dumuzi vagy Istár, akit a Biblia Tammúz néven említ.

A második ezred fordulójára a két nép és hatalom egyesült, ettõl kezdve sumér és akkád királyaiként emlegetik õket. Ez az un. sumér restauráció vagy III. Uri dinasztia (Gudea) kora. Legfontosabb városaik: Ur, Uruk, Umma, Lagasz, Kis és Akkád. A városokat keletrõl nomád népek, a hurrik és a gutik betörése fenyegette.

Ó-Babilónia

A képen a Tigris és Eufrátesz alsó folyásánál elterülõ termékeny területen a Sumértól kissé északabbra, pontosabban észak-nyugatra, az Eufrátesz partján lévõ város és környéke látható. Akkor vált igazán történelmi jelentõségûvé, amikor Hammurabi került a trónra, és a sumér városok közti ellentétet ügyesen kihasználva hódításokba kezdett. Királyságát kiterjesztette egész Mezopotámiára. Meghódította az amorita birodalom fõvárosát, Marit is, valamint az észak-mezopotámiai Mitanni birodalmat. Hat jelentõs uralkodó után a hettita I. Mursili király rabló-hadjárata vetett véget Babilon elsõ virágzásának.

A fõváros neve Bábel vagy Babilon, az Eufrátesz partján, attól délebbre Barszippa.

A Tigris és Eufrátesz alsó folyása

12

Hírek Izraelbõl | 2015/09

Bibliai földrajz

Asszíria

Határai a Tigris és az Eufrátesz felsõ folyása, a Hábur és az Alsó-Zab folyók, valamint a Zagrosz és Taurosz hegyek. Éghajlata hûvösebb és csapadékosabb, mint Babilóniáé, és bár a dombvidéken jó gabonát termesztettek, mégis szegényebb volt amannál.

Az ókori birodalom neve a Tigris partján található régi várostól, As�szúrtól származik, ami egyúttal egy bálvány neve volt. Asszúr nevét a Biblia is említi. Az a különös szokás, hogy személyek geneológiája él egy nép – jelen esetben egy birodalom történelmének hátterében - mind a bibliai, mind a profán történelmi forrásokban elfordul (1Móz 10:8-11 22 1Krón 1:17). A birodalom a Kr. e.

3-2. évezred fordulójától változóan több fellendülési és hanyatlási korszak után vált el-ázsiai nagyhatalommá. Babilonnal a 9. századig hol szövetséges, hol ellenséges viszonyban volt. A 8. században II. Szargon hódította meg Samáriát (Kr. e.

722.), és eljutott Egyiptomba. A régi fõváros, Asszúr rossz helyen feküdt, mert a sûrûn lakott területek az ország déli részén voltak, és így új fõvárost alapítottak, Ninivét. Ninivét egy Qújundzsik nevû domb alól Layard kezdte kiásni. Asszur város azonban késõbb is rendkívüli vallási jelentõséggel bírt, amikor katonai okokból a fõváros északra került.

Asszíria õsi fõvárosa, Asszúr, mivel körülveszi a Tigris a sziklát, amelyen épült, nem fejlõdhetett tovább, új fõvárost kellett alapítani,

Ninivét, így Asszúr vallási központtá vált.

A következõ században Szanhérib király kezdte építeni új fõvárosát, a prófétai iratokból ismert Ninivét. Addig Asszíriának egy nagyvárosa sem volt. Ninive a Tigris folyó keleti partján, egy kisebb folyó torkolatánál épült. Jónás próféta szavai szerint «több mint 120 ezer lakója» volt (4:11), amihez bizonyára hozzá kell vennünk két korábbi fõváros, a 16 km-rel északabbra fekvõ Dur-Sarrukin és a 30 km-rel délebbi Kalach (Nimrud) adatait. A király csatornával, 30 m magas, 10 m széles falakkal és 1500 bástyával védte Ninivét. Területe 6,7 négyzetkilométer volt. Kazamata falazattal rendelkezett, amelynek tetején nemcsak a gyalogság vonulhatott a város különbözõ pontjaira, hanem harci kocsikat is át lehetett csoportosítani a város egyik részérõl a másikra. Falain belül széles utak voltak. Pompás palotáit látva a király méltán dicsekedett: «a város oly ragyogó, hogy csak a nap versenyezhet vele».

Asszurbanipál alatt érte el Asszíria a legnagyobb kiterjedését. Ekkor történt Észak-Izráel fogságba vitele, bevették Samáriát, a lakosságot elhurcolták (Kr. e. 722.). Elámtól a

Assur-bán-apli íjászai. A ninivei dombormûvet ma a Louvre-ban õrzik

Nílus völgyéig az asszírok uralták El-Ázsiát. A király tudósai elkezdték gyûjtögetni a híres agyagkönyvtárat. Ekkor volt Ninive káprázatos fénykora, de mindössze 80 éven át, mivel a király halála után 14 évre összeomlott a birodalom és átadta helyét (Kr. e. 612.-ben) az új-babiloni és méd hadaknak, ahogy Náhum próféta jövendölte (2:4-14).

Az asszír társadalom szerkezete katonai jellegû volt. A hadsereg zömét a szabad paraszti lovasság és a gyalogság alkotta. Vezetõ rétegét a fejlett haditechnikának számító harci kocsikkal rendelkezõ arisztokrácia adta. A kitûnõen szervezett, magas fokú fegyelemmel rendelkezõ hadsereg az Asszíriánál erõsebb államokkal szemben is sikert biztosított. Az asszír gyõzelmek korát III. Tiglát-Pileszer nyitotta meg. A király mellett ott állt a nagyvezér (tartanu). Kegyetlenül hódította meg Babilon arám (káldeus) népeit, de hadisarcot szedett északon Hamáttól, Tirusztól, Biblosztól és Izráeltõl is. Hadjáratainak célja nem a meghódított területek bekebelezése, hanem a hadisarc gyûjtése, és a rabszolgák állandóan kimerülõ készletének felfrissítése volt. Lázadás esetén Asszíria a «vétkeseket» elvitte birodalma másik részére, hogy az újabb lázadásoknak elejét vegye.

Hegyi András teológiai tanár Hírek Izraelbõl | 2015/09

13

Társadalom

Földrengés Izraelben

5.1

Mivel Izrael déli részét újra földrengés rázta meg (5,1 erõsségû a Richter skálán), amely epicentruma Eilat elõtt a Holttengerben volt, és érezni lehetett egészen Be‘er Sheváig, az izraeli kormány kijelentette, hogy egy nemzetközi kiírás keretében földrengés elõrejelzõ központot létesít Izraelben. Az infrastruktúráért felelõs minisztérium pedig azt az utasítást kapta, hogy gondoskodjék a figyelmeztetõ hálózat kiépítésérõl. A legutóbbi pusztító földrengést 1927-ben jegyezték fel a Szentföldön. AN

Egy bûnbánó tolvaj Be‘er Sheva múzeuma a nyáron meglepetést talált az ajtaja elõtt: egy mûanyag zacskóban két ballisztikus kõlövedéket a római idõkbõl. Egy cetlit is találtak mellékelve, amelyen többek között ez állt: «A lövedékek a római Gamla lakónegyedbõl származnak. 1995 júliusában loptam el õket. Azóta csak szerencsétlenséget hoztak rám. Mindenkit felszólítok: Ne lopjatok el antik leleteket!» Az izraeli régészeti hatóságok szerint nem ez az elsõ eset, hogy valaki megbánja tettét, és visszahozza az ellopott leletet. Ez egy évben többször is megtörténik.

AN

Megszûnt az együttmûködés az Orange és a Partner Communications között Íme a folytatása annak az afférnak, melyet az izraeli közvélemény lélegzet visszafojtva figyel, és amelyrõl elõzõ számunkban már beszámoltunk: A francia telekommunikációs konszern, az «Orange» közölte, a «Partner Commuications» céggel, izraeli licencpartnerével, aláírt egy szerzõdést, amely szerint az együttmûködést idõ elõtt megszûntették.

Ezzel az izraeli cég már nem használja a francia cég logóját, és nem is fizet tovább érte, hanem az Orange fog 40 millió euró kártalanítást fizetni neki.

AN

Madárfészekké lett tölténytartók Az izraeli hadsereg régi, fából készült tölténytartóit ezentúl környezetbarát módon használják fel. A sarlófecskék a modern építkezések miatt már nem találnak helyet fészkeiknek, és egyre ritkábbak Izraelben. Ezért a kiselejtezett tölténytartókat Sarona német templomos településen, Tel Aviv közelében a házak tetejére rakták abban a reményben, hogy a fecskék majd abba fészkelnek. AN

Dior és egy takarítónõ lánya Az izraeli tinédzsert, Sophia Mechetnert Holonból, Tel Aviv körzetébõl, a Dior divatház «a cég arcává» választotta. Az ez évi Dior divatbemutatót õ nyitotta meg, és a nagy értékû szerzõdések révén támogatni tudja családját, mert az anyja alkalmankénti takarításból tartotta el õket. AN

14

Hírek Izraelbõl | 2015/09

Jézus korabeli rituális fürdõt fedeztek fel Egy magánház nappalija alatt Jeruzsálem En Kerem városrészében, amelyet Keresztelõ János születési helyeként tartanak nyilván, egy rituális fürdõt fedeztek fel.

A mikva az izraeli régészeti hatóság régészei szerint kb.

2000 éves, és így nemcsak a második Templom idejébõl származik, hanem Jézusnak és tanítványainak mûködési korszakából is.

AN

Társadalom

népesség

A zsidó nép statisztikailag gyõz a Holokauszt fölött Egy tanulmány kimutatta, hogy a zsidó néphez tartozók száma újból elérte azt a nagyságrendet, mint a Holokauszt elõestéjén.

7

70 évig tartott – hetven hosszú évtizedig – de most már hivatalosan is igazolt: a zsidó nép biztos gyõzelmet aratott; gyõzelmet a náci rezsim szörnyû tervei fölött, melyek a kiirtására irányultak. Amikor Hitler néhány évvel azután, hogy Németországban hatalomra jutott, elterjesztette mérgezõ antiszemitizmusát nemcsak Európában, hanem Észak-Afrikában is, és beindította a zsidók ipari méretû megsemmisítését, amit ma Holokausztnak nevezünk, a zsidó nép akkor világszerte 16 millió tagot számlált. Egy jeruzsálemi kutatóintézet nemrég közölte: A zsidó népnek ismét van körülbelül annyi tagja.

1939-ben, amikor Hitler kirobbantotta a második világháborút, világviszonylatban 16,4 millió zsidó élt a világon. A több mint 6 millió zsidó meggyilkolása a náci megsemmisítõ politika keretében fájdalmasan lecsökkentette ezt a számot, mivel a Holokauszt után a zsidó népesség legalább egyharmada elpusztult. A 70 év alatt, ami a Holokauszt óta eltelt, a zsidó nép száma újra eléri eredeti számbeli nagyságát. Ez tûnik ki egy jelentésbõl, melyet a független kutatóintézet, a «Jewish People Policy Institut» az izraeli kormánynak bemutatott. A jelentés megállapítja, hogy 1945-ben a zsidó népesség 11 millió tagot számlált, de idõközben ez a szám már elérte a több mint 14 milliót. Ha az «alcsoportokat» is ideszámítjuk, azokat az embereket, akiknek csak egyik szülõjük zsidó, akkor ez a szám nagyon megközelíti a 16 milliót. Az utóbbi évtized alatt világviszonylatban egy 8%-os növekedést jegyeztek, ami a második világháború vége óta a legnagyobb növekedési ráta.

A jelentés készítõi figyelembe vették, amint az az alcsoportok említésébõl is kitûnik, e kérdésre adott különbözõ meghatározásokat: «Ki számit zsidónak?» Izraelben mindenkit felvettek a statisztikai kimutatásba, aki a Halacha – a zsidó vallási kódex szerint zsidónak számítható.

Ezek Izrael Állam polgárai, akiket a rabbinátus zsidókként ismer el.

A más országban élõ zsidókat, mint például akik Amerikában, Franciaországban és Kanadában élnek, a saját bevallásuk szerint vették nyilvántartásba, azaz ha valaki zsidónak vallotta magát, függetlenül attól, hogy a zsidóság szokásai szerint élt, vagy nem. Ez a két csoport összesen 14,2 millió embert jelent. Hozzájuk sorolható még két alcsoport: Azok a személyek, akik bevándoroltak Izraelbe és zsidó származásúak, jóllehet õket a rabbinátus nem regisztrálta zsidókként, de Izraelben zsidó életmódot folytatnak, és gyerekeiket zsidó iskolákba küldik. A másik csoportot a «részben zsidó származásúak» képezik, akik Izraelen kívül élnek, és legalább az egyik családi ágon zsidó elõdöket tudnak felmutatni.

Ha ezeket a csoportokat is hozzászámítjuk, akkor megközelítõleg összejön a 16 millió személy. Ez különben néhány neves demográfus visszatetszését váltotta ki, így többek között Sergio dellaPergola professzorét is a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl. DellaPergola 1970 óta foglalkozik a zsidó nép demográfiai kérdéseivel. A nemrég benyújtott jelentés összeállítói egyébként nagymértékben hivatkoznak dellaPergola különbözõ tanulmányára. De õ e csoportok meghatározásával nem ért egyet, mert ez szerinte összeza-

varja a képet. Úgy gondolja, hogy itt politika is van a dologban, a szerzõk mindenképpen el akartak érni egy számadatot, amivel a tanulmányuk lehetõleg nagy feltûnést kelt. A statisztikába nem kellene mindenkit felvenni, véli dellaPergola, aki magát valahova tartozónak vallja, vagy valamilyen módon önmagát meghatározza. Ezen kívül kérdésesnek tartja azokat az adatokat, amelyek az «alcsoportok» kiértékelésére vonatkoznak. Így erre a következtetésre jut: «Izraelben nagyarányú bevándorlást tartunk nyilván, évente majdnem 100.000 zsidóembert, de a 16 milliós értéket valószínûleg nem érjük el 2050-ig sem.» Ugyanakkor megjegyezte, hogy a zsidó lakosság világviszonylatban növekszik ugyan, de vannak olyan részei a világnak, ahol jelentõs visszaesést regisztráltak. A Holokauszt elõtt, állítja a professzor, minden 1000 világpolgár közül 8 zsidóember volt, ma ez az arány kettõ az ezerhez. «Ma», fogalmaz cinikusan a professzor, «statisztikailag tekintve legalább 500 emberrel kellene kezet fogni ahhoz, hogy elmondhassuk, kezet ráztunk egy zsidóval».

Világos azonban, hogy úgy az izraeli kormány, mint a Kneszet néhány képviselõje szívesebben veszi azt a számadatot, amely szenzációt garantál. Végül is jól hangzik, ha kihirdethetjük, hogy legyõztük Hitlert.

Netanjahu is így fogalmazott: «Ez a jelentés a zsidó nép számára nagy szimbolikus értéket képvisel. A zsidó nép ezzel bebizonyította, hogy végérvényesen gyõzött a náci megsemmisítõ politika felett.»

ZL

Hírek Izraelbõl | 2015/09

15

Társadalom

ÉLET A TERROR ÁRNYÉKÁBAN

A jelenlegi intifáda katalizátora: a kivonulás Dél-Libanonból A. Benjamin Netanjahu hanyatlása Az újságírók kérdésére, hogy «Önnek mi a véleménye a békefolyamatról és Izrael kötelezettségeirõl ebben a folyamatban?» - Izrael miniszterelnöke azt szokta válaszolni: «Nekik is adniuk és elfogadniuk kell. Ha nem adnak semmit, nem is kapnak semmit». Más szavakkal, adjanak nekünk békét és biztonságot, akkor õk is kapnak békét, biztonságot és országot. Az újságírók

Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke az útjukban áll. Zavaró tényezõvé vált számukra, amit a politikai arénából el kell távolítani. Minden alkalommal kifejezésre juttatták nemtetszésüket: - Hogy merészelt nem hallgatni rájuk? - Hogy mert ragaszkodni álláspontjához? Arafat lett a kedvenc, Netanjahu ellenben a kitaszított. Egymás után szakítja meg sok állam, köztük a mérsékeltebb arab államok is, a diplomáciai kapcsolatukat Izraellel. Egy nyereség-veszteség

Benjamin Netanjahu és a nyugati vezetõk ingerültek lettek ettõl a hozzáállástól. És miért? Már hozzászoktak ahhoz, hogy Izraelt kicsinek és gyengének lássák.

A Nyugat számára Izrael csak terhet jelent. Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten, de tulajdonképpen mi köze van a Közel-Kelethez?!

A nyugati hatalmak érdekei az arab országok olajmezõihez kötõdnek. Meg akarják õrizni a nyugalmat ezekben az államokban, nehogy aztán hirtelen felszökjön az olaj ára. Ezen kívül százmilliós tételekben akarnak az arab államokba exportálni. Izrael nem tud nekik hasonló beruházási lehetõségeket nyújtani, tehát Izrael Államot fel lehet a nyugati érdekek oltárán áldozni.

16

Hírek Izraelbõl | 2015/09

mérleget akartak felállítani. Izrael számára így hangzott az üzenet: Ti az «új Közel-Kelet» kedvezményezettjei lehettetek volna. De nem voltatok hajlandóak lemondani gyökereitekrõl, ezért bojkottálni fogunk benneteket.

Még szövetségesünk, az Egyesült Államok is húzta az orrát Netanjahu álláspontja miatt. A médiák nagy hangon kommentálták, ami az izraeliekre is demoralizálóan hatott. Elkezdtek így gondolkodni: Mi van, ha Izrael tényleg elszalasztotta az «új Közel-Keletet? Mi van, ha tényleg lekéstünk a békérõl?»

Sõt, azok a zavargások, melyek Jeruzsálemben a nyugati fal menti alagút megnyitásakor kitörtek és nem kevés izraeli életébe kerültek, sem kongat-

ták meg a vészharangot a Sionon lakó nép körében. Ellenkezõleg, az izraeli és külföldi sajtótól befolyásolva Netanjahu miniszterelnököt hibáztatták a «nyilvánvaló provokációja» és «az elszalasztott békelehetõség»» miatt.

A külföldi, sõt még az izraeli médiákban is megjelenõ zavaros jelentések odavezettek, hogy a nép körében kezdett elterjedni az a nézet, miszerint a hajó kapitánya alkalmatlan a kormányzásra, ezért le kell váltani. Noha aránylag nyugalom volt, majdnem terrortámadások nélkül, noha a gazdaság fejlõdött és az izraeli nép jól élt, a médiák mégis perlekedéstõl voltak hangosak, és amikor a médiavihar rátör az izraeli államhajóra, menekülnek a matrózok (jelen esetben elhagyják Netanjahut). Amikor Netanjahut megkérdezték, hogy lehet az, hogy az õ szolgálati ideje alatt az Arafattal való ellenségeskedése dacára nyugalom uralkodik, azt felelte, hogy Arafatnak egyértelmû üzenetet küldött: - Ha így folytatod, parancsot adok a Zahalnak, hogy nyomuljon be a palesztin városokba és szerelje le a PA-t. Arafat megijedt. A terrorra való elõkészületei már igen elõrehaladottak voltak, de még a kellõ mennyiségû fegyver és muníció nem állt rendelkezésére.

A médiák azon törekvései, hogy ártsanak Netanjahunak, elérték céljukat. Ehhez jöttek az állítólagos korrupciós botrányokról szóló jelentések, a felesége tekintélyét aláásó ocsmány próbálkozások, a nem elhanyagolható politikai nyomás a képviselõk és a Knesszet-pártok részérõl. Nem szabad elfelejteni, hogy Netanjahu egy meglehetõsen instabil koalíció élén áll, és a nemzeti tábor Knesszet-képviselõi azzal fenyegették, hogy visszalépnek és ellene szavaznak. Mindez arra kényszerítette Netanjahut, hogy a mindös�sze két éves hivatali idõ után elõrehozott választásokat írjon ki.

A fent említett tényezõk és Netanjahu kompromisszum nélküli elvei voltak a látszat szerint okai annak, hogy a palesztinok úgy ítélték meg, nincs más választásuk, csak az erõszak. De ne felejtsük el, hogy Netanjahu aláírta a Hebron-egyezményt, amely átengedte a Hebron feletti uralmat a PA-nak.

Ez az egyezmény a mi szemünkben súlyos hiba volt, mert kifejezte Netanjahu azon készségét, hogy a palesztinoknak további kedvezményeket adjon.

Társadalom

Ezzel együtt az egyezmény aláírása után 1997 januárjában kritikák özöne zúdult rá.

E káosz közepette hirtelen feltûnt Ehud Barak a «megmentõ» szerepében, mindenféle katonai és vitézség-érdemrenddel feldíszítve. Barak megjelent és kijelentette: «Ezt én jobban fogom csinálni - én békét és biztonságot hozok nektek». Egy agresszív kampányt indított el és sikerült neki reménységet kelteni a nép körében és elhitetni velük, hogy õ a megmentõ.

Barak miniszterelnökké választása elõtt kihirdette, hogy hivatali idejének elsõ évében kivonul Libanonból és a népnek, amely a Sionon lakik, biztonságot teremt. A nép éppen Oslo illúziójában élt, és hallani vélte a néhai miniszterelnök, Jizchak Rabin szavait, hogy «mi úgy kezeljük az Oslo-egyezményt, mintha nem is léteznének terrortámadások, és a terrortámadásokat, mintha nem is létezne az Oslo-egyezmény». Továbbra is ragaszkodtak azon hitükhöz, hogy az «új Közel-Kelet» bevonulóban van. Egy új «Messiás» feltûnése, a világ népeihez fûzõdõ kapcsolataink elhidegülése, a vágy, hogy végre béke legyen és ne háború, a médiák szakadatlan agymosása – mind ez Barak kezére játszott a következõ választáson.

1996-ban Benjamin Netanjahu megnyerte a választásokat, noha az ország még mindig a Rabin miniszterelnök meggyilkolása okozta sokk hatása alatt volt. Minden elvárás ellenére gyõzött. Az izraeli baloldal választási kampányát arra a feltételezésre alapozta, hogy Rabin meggyilkolása után sokan a nép közül utódát, Simon Perezt választják, és ezért arra törekedtek, hogy hangsúlyozzák Perez jó kapcsolatait Rabinnal. Ehelyett egy olyan néppel találták szemben magukat, amely nem akart a hamis békérõl hallani, amely nem akarta feladni gyökereit, amely nem értette, miért nem szûnnek meg a támadások az Egyezmény ellenére, amelyet még Nobel-díjjal is kitüntettek. Ez a nép elvetette a kedvezményezett Perezt és Netanjahut juttatta hatalomra. Ingatag koalíció jött létre, melyre Netanjahu támaszkodhatott, a médiákra pedig nem számíthatott, hisz azok idõ elõtt megbuktatták.

Tuvia Gelbard részelet a Terror árnyékában címû könyvbõl

Benjamin és Ruben Berger

Az út A jó út

…életünk Jesuával Izrael földjén

Két ultraortodox zsidó megtérésének története

Ára 1500, -FT

+ postaköltség

Johannes Gerloff

Átok alatt és Krisztustól elszakítva

Ára 1200, -FT

+ postaköltség

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió elérhetõségein: 1135 Budapest, Palóc u. 2. Tel.:(061) 3500-343. www.ejfelikialtas.hu

Tuvia Gelbard

Élet a terror árnyékában Az iszlám fundamentalizmus gyorsan terjed szerte a világon. Ez az iszlám teljes mértékben különbözik Mohamed iszlám vallásától, ami toleranciát és nyitottságot hirdetett. Ez az iszlám a szélsõségekbõl nyer értelmet, a dzsihádon, a gyûlöleten, háborúzáson alapszik, mindenki ellen irányul (akár zsidó akár keresztény).

Mindenkinek meg kell halnia, aki nem muszlim, mert tisztátalan.

Ára: 1 000,-Ft

+ postaköltség

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2015/09

17

Társadalom

társadalom

Meg kell változnia Izrael ultra-ortodox közösségének?

Sok ultra-ortodox izraeli nem végez keresõ tevékenységet. A pénzügyminisztérium egyik jelentése nemrég rámutatott, hogy ez súlyos terhet jelent az egész társadalom számára. Ez igaz, azonban már sok minden mozgásba lendült e közösségen belül.

E

Ez a csoport az izraeli lakosság 11%-át jelenti, azaz körülbelül 900.000 személyt. A közösség a különben gyorsan növekvõ Izraeli társadalomban átlagon felüli növekedési rátát mutat. 2034-ig a szakértõk becslése szerint az ultra-ortodox zsidók az izraeli lakosság 18 százalékát fogják alkotni.

Jelenleg e csoport fele 14 évesnél fiatalabb.

A lakosság e csoportjára további különlegességek is jellemzõek. Egy újabb tanulmány kimutatta, hogy az ultra-ortodox háztartások 63 százalékának olyan bevétellel kell számolnia, amely családjukat szegénységbe taszítja. Ennek az az oka, hogy az ultra-ortodox férfiak nagy része nem dolgozik rendszeresen.

Csak a vallásos tanulmányok töltik ki minden idejüket. E férfiak 46 százaléka rendelkezik valamilyen foglalkozással, és a családok mindös�sze 34 százalékánál gondoskodik a férfi családja eltartásáról. E családok 42 százalékában az asszony az egyedüli keresõ, bevételük alacsony, úgyhogy a család gazdasági helyzete nem ér el valódi javulást.

Az utolsó választás után mindenki tudta Izraelben, hogy amit az elõzõ kormány elrendelt, azt az új visszavonja. Izraelben az ultra-ortodox pártok mindig a mérleg nyelvét képezték, és kisebbségük számára mindig érdemen felüli kedvezményeket harcoltak ki. Az utóbbi kormánykoalícióban 2013 és 2014 között nem képviseltették magukat, úgyhogy olyan pártok,

18

Hírek Izraelbõl | 2015/09

mint a Jair Lapidé, megpróbáltak sok tényállást a szekuláris Izrael javára szabályozni, többek között az ultra-ortodox férfiak hadkötelezettségét, a Jeshiwotnak juttatott horribilis pótlék lefaragását, az odaítélt fizetésemeléseket, a szociális kedvezményeket, a gyerekpénz szabályozását, és fõleg az ultra-ortodox képzési szféra nagymértékû támogatását.

Az elõzõ Netanjahu-kormány eltekintve az elõbbi területektõl, még arra is nagy figyelmet fordított, hogy az ultra-ortodox lakosságot az izraeli munkaerõpiacra integrálja; olyan törekvés ez, ami különben az elõzõ kormányokra is jellemezõ volt, jóllehet akkor inkább a közhasznú, nem kormányszervezetek követelték ezt.

Tény, hogy az elmúlt évtizedek során folyamatos növekedést mutatott a foglalkoztatott ultra-ortodox férfiak és nõk száma.

Amikor az új koalíciós egyezményeket a 2015-ös választások után megkötötték, a szekuláris Izrael felnyögött, mivel az ultra-ortodoxok bekerülésével a koalícióba világossá vált, hogy sok olyan tényállást, amit a világi Izrael vívmányként könyvelt el, vissza fognak vonni. Ez meg is történt, mégpedig rövid idõn belül. Ám néhány héttel a koalíciós egyezmény megkötése után az izraeli társadalom azt vette észre, hogy éppen azok a szerzõdések, melyeket Netanjahu az ultra-ortodox pártokkal kötött – az «Egyesült Tóra-zsidóság» és a «Shas» pártokkal – igencsak figyelemreméltó mon-

datokat tartalmaznak: «A kormány nagy jelentõséget tulajdonít az ultra-ortodox közösség bátorításának és támogatásának, hogy keresõ tevékenységet folytasson, és részt vegyen a munkaerõpiacon, ezért a pénzügyminisztérium egy külön irodát nyit, amely az ultra-ortodox lakosság munkába állásának támogatásával foglalkozik. Az a cél, hogy ezt a közösséget teljes mértékben bevonják a foglalkoztatottak körébe, és gondoskodjanak minõségileg kiváló munkahelyekrõl.»

Elsõ pillantásra ez ellentmondásnak tûnhet. Azokra az izraeliekre, akik ahhoz szoktak, hogy az ultra-ortodoxok számára «a Tóra jelenti a kenyeret» (a vallásos tanulmányozás a bevételük), és az állami támogatásra építenek, a koalíciós egyezmény ilyenfajta kijelentései valósággal forradalmian hatnak. A tekintélyes napilap, a HaEretz egyik kommentárja nemcsak részletesen közölte ezeket a megjegyzéseket, hanem okukat és mondanivalójukat is megfejtette. Világos, hogy ez a közösség mozgásban, változásban van.

Az ügyben döntõ szerepet játszik az a tény, hogy a befolyásos rabbik, akik az alapvetõ irányvonalakat megszabták, idõközben már elhunytak. Hatalommal és iránymutató befolyással rendelkezõ rabbikról van szó, akiknek halála egyfajta hatalmi vákuumot hagyott hátra, melyet más szellemi tekintéllyel rendelkezõ rabbik még nem töltöttek be. Ezáltal elveket, melyek mellett

Társadalom

Az utóbbi kormánykoalícióban 2013 és 2014 között az olyan pártok, mint a Jair Lapidé, megpróbáltak sok tényállást a szekuláris Izrael javára szabályozni, többek között az ultra-ortodox férfiak hadkötelezettségét

eddig rendíthetetlenül kitartottak, hirtelen megkerülnek, vagy más fényben tüntetnek fel. Ugyanakkor e helyzet miatt valami más is életbe lépett, amint a HaEretz cikke rámutatott: Ez az egykor alkalmazkodó közösség növekvõ individualizmust mutat.

A modern kor ezt csak támogatja, hiszen az ultra-ortodoxok már rég nemcsak «kóser okostelefonnal» rendelkeznek, amelynek nincs internet csatlakozása. Sokan akarnak informálódni, környezetükre rálátni, és abban valamilyen módon részt venni. Így aztán a vallásos tanulmányozáskor a «kóser telefon» van náluk, de a magánéletben bekapcsolják a másik telefont, amellyel az interneten szörfölhetnek.

Ehhez egy további aspektus is kapcsolódik: Ez a közösség formálisan belefullad a saját születési rátájába, azaz lakosságának növekedési arányába. A felnõttek, olvasható a cikkben, «megértették, hogy közösségük növekedése a halálos ítéletüket jelenti, ha nem változtatnak valamit.

Nemcsak azt tudják, hogy az ultra-ortodox lakosság 50 százaléka 14 éven aluli, hanem azzal is tisztában vannak, hogy a jövõbeli

Jeshiwa-hallgatók költségeit senki nem fogja magára vállalni». Megértették, hogy az állami támogatás ellenére valamit belülrõl változtatniuk kell, hogy létrejöjjön az egészséges egyensúly az egyharmad tudósok és kétharmad foglalkoztatottak között.

Ezt bizonyítja nemcsak a foglalkoztatottak számának növekedése az ultra-ortodox lakosság körében, hanem az a tény is, hogy egyre növek-

szik a vallásos iskolákban azoknak a tanulóknak a száma, akik általános középiskolai érettségi vizsgát akarnak letenni. Hogy ezek a változások valóban napirenden vannak, a Kneszet által elsõ olvasatban kibocsátott új törvény is mutatja, amely elõjogot biztosít az ultra-ortodoxoknak a közszolgálati állások betöltésénél. AN

Hírek Izraelbõl | 2015/09

19

Társadalom

zsidó-keresztyén kapcsolatok

Az «United Church of Christ» tõkét von el Amerika egyik legnagyobb keresztyén irányzata lépéseket tett az Izrael ellenes bojkott irányába: A zsinat tagjainak többsége amellett szavazott, hogy az egyház vonja ki a pénzeket azokból a cégekbõl, amelyeknek ciszjordániai kapcsolataik vannak.

A

Amerikában a keresztyén egyházak taglétszámának nagymértékû csökkenése figyelhetõ meg. Ezt igazolta nemrég az amerikai Pew kutatóintézet tanulmánya, amely világviszonylatban feltûnést keltett.

E tanulmány szerint Amerika liberális protestáns egyházai 2007 és 2014 között 5 millió tagot veszítettek. Saját adatai szerint az «United Church of Christ» (UCC) is komoly visszaesést jegyzett taglétszáma tekintetében. Míg ennek az egyháznak 2004-ben 1,3 millió tagja volt, addig ez a szám 2014-ben már 980.000re csökkent. Egy másik protestáns egyház, az Episcopal Church, sokkal nagyobb, jelenleg 1,9 millió tagot számlál. A harmadik protestáns egyház, a Mennonite Church, szám szerint 95.000 taggal nem olyan nagy, de azért jelentõs egyház.

Az UCC úgy Izraelben, mint az amerikai zsidó körökben nagy vis�szatetszést keltett, mert a zsinat tagjainak többsége amellett szavazott, hogy az egyház vonja ki befektetéseit azokból a cégekbõl, amelyek Ciszjordániában mûködnek. Az egyháznak ez a lépése, amelyet 508 zsinati tag szavazott meg, mindössze 124 utasított el (38 tartózkodás mellett), a BDS mozgalom legnagyobb elismerését vívta ki. Ebben az összefüggésben megjegyzendõ, hogy a másik két amerikai protestáns egyház is tárgyalt már a témáról. Az Episcopal Church püspöki konferenciája a témával kapcsolatban elutasított egy határozatot, a Mennonite Church

20 Hírek Izraelbõl | 2015/09

egy hasonló határozatról a döntést elnapolta 2017-ig.

Az UCC a zsinaton 80%-os többséggel eldöntötte, hogy azokból a cégekbõl kivonja beruházásait, amelyek Ciszjordániában tevékenykednek, és azokat, amelyek «bûnrészesek Ciszjordánia és Gáza izraeli megszállásában», bojkottálja. A határozat ezt a címet viseli: «Igazságos béke az izraeli-palesztin konfliktusban». A határozattal «az évtizedek óta tartó erõszakot szeretnék megszüntetni Izrael-Palesztinában a két nép között», amelyben az egyház arra hivatott, hogy bojkottal és tõkemegvonással elõmozdítsa az ügyet.

Egy másik határozatot azonban vis�szautasított a zsinat, amely hivatalosan elsõként a világon nevezte volna az izraeli kormány ténykedését a megszállt területen «apartheid»-nak.

Az errõl tartott szavazáskor 51,4% volt az igen szavazatok aránya, ami nem érte el a kötelezõ kétharmados többséget.

Jóllehet az elsõ határozatot nagy többséggel elfogadták, azért akadt bírálat is, mégpedig éles bírálat.

Miközben Don Hart, az UCC alapítványának elnöke, amely több mint 800 millió dollár felett rendelkezik, kijelentette: «Meghallottuk a megszállás alatt lévõ palesztin generáció kiáltását», addig Richard Walters lelkipásztor, aki az egyház szociális igazgatója, és jóval nagyobb költségvetés – három milliárd dollár felett rendelkezik – így nyilatkozott: «Mint az egyház alkalmazottja és hivatalomnál fogva az általános zsinat ne-

vében kötelességemnek érzem, hogy ehhez a határozathoz hozzászóljak.

De ezt annak a fájdalomnak a tudatában teszem, melyet egy olyan népnek okozok, amely nagyon közel áll a szívemhez.» Ugyanakkor kétségbe vonta, hogy az egyház tõkeelvonása alapvetõen hasznos lenne. Az egyház más neves képviselõi is úgy vélik, hogy ez a lépés az amúgy is törékeny zsidó-keresztyén kapcsolatokat csak megterheli.

Még az amerikai zsidók között is vannak olyanok, akik az izraeli és nemzetközi cégek elleni bojkottot nemcsak méltányosnak, hanem egyenesen kívánatosnak tartják, jóllehet a zsidó közösség többsége a bojkott ellen szavazott. A nyilatkozók sorában Emmanuel Nachschon, az izraeli külügyminisztérium szóvivõje is megszólalt, és ezt a lépést «a béke szempontjából károsnak» nevezte.

David Sandmel rabbi, az Anti-Defamation League vallásközi ügyekért felelõs igazgatója, szintén visszautasította a határozatot, mint «téves intézkedést», de hangsúlyozta, hogy a határozatban említett nagy cégek, mint a Caterpillar, Hewlett-Packard és Motorola, gazdaságilag semmilyen kárt sem szenvednek, még ha valóban be is vezetik ezt a tõkeelvonást. Ezen kívül arra is rámutatott, hogy ez Izrael számára nagyon csekély gazdasági kiesést jelentene, ami említésre sem méltó.

AN

Egy tanulmány szerint Amerika liberális protestáns egyházai 2007 és 2014 között 5 millió tagot veszítettek. Saját adatai szerint az «United Church of Christ» (UCC) taglétszáma 2004-ben 1,3 millió volt, ez a szám 2014-ben már 980.000-re csökkent.

Munkafüzet és könyv együtt

Ára:

1580 Ft + postaköltség A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest; Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

Norberth Lieth

A zsidó állam

a világ botrányától a világ szükségszerûségéig

Ára: 750 Ft + postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2015/09

21

Társadalom

iSkolapolitika

A háborús Izrael a német tankönyvekben Izraelt sokkolta ennek a tanulmánynak a következtetése. Jóllehet köztudott, hogy a német lakosság sok kritikával illeti Izraelt. A tanulmány továbbá megállapítja, hogy a Holokauszt után Németország alig fordul elõ az izraeli tankönyvekben.

A

A képzés kitûnõ eszköz arra, hogy a jövõ nemzedéket és világképét alakítsuk. Figyelembe véve azt az Izrael-imázst, amit Németország fiatal nemzedékének bemutatnak, a zsidó állam igencsak rossz színben tûnik fel. Egy német-izraeli tanulmány, amely nemrég jelent meg, megállapítja, hogy a legtöbb német tankönyv Izraelt elsõsorban, mint háborús entitást tünteti fel, az izraeli vívmányokat szinte meg sem említi, és egyáltalán nem tér ki megfelelõ módon az izraeli-palesztin konfliktus összetettségére. De itt többrõl is szó van, mert ezek a tankönyvek, melyek ezt az üzenetet közvetítik, szinte semmit sem tesznek azért, hogy a palesztinok erõszakos cselekedeteit az izraeli civil lakosság ellen «terrorista tevékenységként» tüntessék fel.

A tanulmány keretében megvizsgálták a történelem, földrajz, társadalomismert és politika tankönyveket mindkét országban. Majdnem öt évig vizsgálták mindkét ország tankönyveit az említett tantárgyakban.

A kiadott 1200 történelem, földrajz és társadalomismeret tankönyvekben a szakértõk 400 címet tanulmányoztak öt szövetségi államban – Bayern, Berlin, Alsó-Szászország, Észak-Rajna-Westfalen és Szászország államokban. A fókuszban 94 szöveg állt Izrael bemutatásáról

és 25 fejezet a történelemkönyvekbõl a Holokausztról. 44 izraeli tankönyvet is kiértékeltek. A német-izraeli tankönyvkomissziót (DISBK), amelyet a külképviselet, valamint az izraeli oktatási minisztérium támogat, német részrõl a nemzetközi tankönyvkutatásért felelõs Georg Eckert Intézet / Leibniz Intézet képviselte, izraeli részrõl a Mofet Intézet, amely a kutatásért, tanterv és oktatási programfejlesztésért felelõs Tel Avivban. Mindkét csoportban tanárokat is felkértek szakértõkként.

Izrael és Németország korábban is együttmûködött ezen a területen, és 1985-ben elõször állítottak ös�sze egy egyedülálló jelentést, melyet mindkét ország párhuzamosan értékelt.

A német csoport, amely a Németországban használt tankönyveket értékelte, megállapította, hogy ezek Izraelt majdnem kizárólag egy folyamatos konfliktus keretei között ábrázolják. A jelentésben leszögezik, hogy «Izrael a válságok sújtotta Közel-Keleten elsõsorban háborús entitásként jelenik meg, és a legtöbb esetben más aspektusait egyáltalán meg sem említik, mint például az izraeli társadalmat és fejlõdését, a zsidó állam vívmányait, valamint az állam demokratikus jellegét».

Ugyanakkor a jelentés megállapítja, hogy Ciszjordánia megszállása

és telepei a béke megvalósításának jelentõs akadályát képezik. Másfelõl az tûnik fel, hogy a legtöbb tankönyv szövege tartózkodik attól, hogy a palesztinok erõszakos cselekedeteit az izraeli civil lakosság ellen «terrorista tevékenységként» tüntesse fel. Ellenben a náci idõket és a Holokausztot átfogóan tárgyalják.

Az izraeli tankönyvek a Holokauszt témáját egyfajta akadémikus elõadásmódban mutatják be, amely keretében a puszta tényekre és adatokra szorítkoznak, ezek, ahogy a jelentés megállapítja, «semmiféle érzelmet nem tartalmaznak». Ugyanakkor ezekben a tankönyvekben aprólékosan felsorolják azokat a népcsoportokat, melyeket a nemzeti szocialisták üldöztek. Ellenben szinte teljesen hiányoznak az 1945 utáni Németországról szóló adatok.

A vizsgálóbizottság jelentése ezt hiányolja is, mert így az izraeli tanulók semmiféle információt nem kapnak a hidegháborús idõszakról, Németország felosztásáról, majd újraegyesítésérõl.

A jelentés összegzéseként megfogalmazott javaslatokban nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy rendkívül fontos lenne a német tankönyvekben Izraelt és történelmét átfogóbban és különbözõ aspektusokban bemutatni. «A történelemkönyveknek a közel-keleti konfliktust történelmi

Az izraeli társadalmat és fejlõdését, a zsidó állam vívmányait, valamint az állam demokratikus jellegét meg sem említi.

22 Hírek Izraelbõl | 2015/09

perspektívában kellene elemezniük, és a megértéséhez szükséges regionális és világpolitikai ös�szefüggéseket értelmezniük kellene.»

A témával kapcsolatban Maria Böhmer miniszter asszony megjegyezte: «Meg kell tanulnunk, hogy a világról alkotott felfogásunkba a mások látószögét is bevonjuk. És ez sehol sem fontosabb, mint éppen a Németország és Izrael közti viszonyban.

A viszonyainkat különös módon határozza meg a történelem, és azokat megérteni is a történelemre tekintettel lehet.»

ML

Norbert Lieth Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Egyszerûen és gyorsan vásárolhat kiadványainkból http://ejfelikialtas.hu/tb/

Mindent vagy semmit

Gedeon – Az aktuális események tükörképében

Ára: 550,-Ft +postaköltség

Ára: 350,-Ft +postaköltség

A jól ismert történetbõl világossá vál­hat számunkra, hogy a Golgota ke­resztjét, – Krisztus keresztjét – nekünk is naponta fel kell vennünk, és azon naponta óemberünknek is meg kell halnia.

A kereszt vállalásával mindent megnyer­ hetünk, anélkül viszont semmid sem marad!.

Gedeon a gyenge, félénk, gyáva, kishitû ember, akit mégis kiválasztott az Úr egy olyan feladatra, melyre önmagától soha nem mert volna vállalkozni. «Az Úr veled, erõs férfiú!» mondotta neki Isten angyala. Minket is gyakran saját kishitûségünk tart vissza olyan megbízatásoktól, melyekre Isten segítségével mégis képesek lehetünk. Pedig az Úr szolgálata során sokszor szembe kell néznünk a túlerõvel, amikor már csak az Istenbe vetett teljes bizalom segíthet. Ezt tette Gedeon és az õ háromszáz harcosa is: «Fegyverre! Az Úrért és Gedeonért!» (Bír 7,20b).

www.ejfelikialtas.hu

TUDOMÁNY

A nyugalom csökkenti a leukémia kockázatát

A Haifa Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy az újszülöttek nyugalma nagymértékben csökkenti a leukémiás megbetegedések kockázatát. Az egyik amerikai szaklapban megjelent izraeli kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy egy legalább hathónapos nyugalmi állapot néhány tucat százalékponttal csökkentheti a rákbetegség kialakulásának kockázatát.

AN

Japán medúzák az izraeli partoknál A biológusok nagy aggodalommal figyelték a japán medúzák megjelenését az izraeli partoknál. A fluoreszkáló medúzák, amelyek zöld színben csillognak, az emberre ártalmatlanok, de megjelenésük a Földközi-tengerben a biológiai egyensúly megbomlását jelenti. Az izraeli biológusok szerint ez a jelenség emberi beavatkozásra vezethetõ vissza, aminek következtében megbomlik a Földközi-tenger biológiai egyensúlya, ehhez a mértéktelen halászat is hozzájárul. AN

Áttörés az akromegália (növekedési rendellenesség) kezelésében

A «Chiasma Pharma» izraeli cég injekciós eljárást fejlesztett ki olyan betegségek kezelésére, amelyeket eddig csak szájon át bevett gyógyszerrel kezeltek. Ez az eljárás jobb hatékonyságot ígér. Az akromegália, egyfajta endokrinológiai betegség kezelésében, amely növekedési rendellenességhez vezet, a cégnek sikerült áttörést elérnie. Ez hozzásegítette a Chiasma Pharma-t, hogy a nemzetközi piacon 70 millió dollárra tegyen szert a további kutatások finanszírozására. A cég most már jelentkezett a New York-i NASDAQ börzén, hogy további összegeket szerezzen kutatásaihoz. AN

Egy eszméletlen pilóta is biztonságosan landolhat Az Elbit Systems neves izraeli cég, amely számtalan újítást mondhat magáénak a modern biztonságtechnológia terén, a harci pilóták számára kifejlesztett sisakkal jelent meg a piacon. A sisak automatikusan ellenõrzi a pilóta életfunkcióit, és ezeket nemcsak a fedélzeti számítógépen jeleníti meg, hanem a szárazföldön is. Az újítás abból áll, hogy a sisak elektronikus rendszere átveszi a vadászgép vezetését, ha a pilóta eszméletlen lesz, így van esély arra, hogy az emberek és a gép is sértetlenül landoljanak. Ezen túl az Elbit Systems Belgiumtól, Hollandiától, Luxemburgtól azt a megbízást kapta, hogy hadseregüket szerelje fel az új, innovatív védõmellényével (Smart Vests, amelyek könnyûek, és minden digitális ellenõrzõrendszerrel fel vannak szerelve). Az Elbit és további tíz izraeli cég az idei nemzetközi Air-Show prominens résztvevõi voltak Párizsban.

AN

Egyszerûen felszállni és utazni A Waze kedvelt navigációs alkalmazás a Google védõ szárnyai alatt egy új, izgalmas projektet indít: egy útitárs-szervizt, név szerint RideWith, amely a rövid távú utazások esetében jelent segítséget. A Waze ehhez felhasználja az elmúlt években összegyûjtött adatokat. Az útitársnak egy névleges díjat kell fizetnie hozzájárulásként a benzinköltséghez. Ezt az újfajta alkalmazást Tel Aviv nagytérségében fogják tesztelni.

AN

24 Hírek Izraelbõl | 2015/09

TUDOMÁNY

környezettudomány

Elektroporáció a tej felmelegítése helyett Izraeli kutatások újfajta eljáráshoz vezettek, melynek alkalmazásával a tejet már nem kell pasztörizálni, mégis több ideig eltartható lesz anélkül, hogy megromlana.

V

Vajon mit szólna ehhez Louis Pasteur? Az izraeliek biztosak abban, hogy Pasteur eljárását nyugodtan félre lehet tenni, ha arról van szó, hogy a tejet frissen tartsuk, és azokat a betegségeket elkerüljük, melyeknek elveit a 19. századi kémikus és mikrobiológus felfedezte. Az izraeli tudóscsoport dr. Alexander Golberg vezetésével a Tel Aviv Egyetem környezettudományokra szakosodott Porter-iskolájától, kifejlesztett egy eljárást, amely a friss tejben megöli a baktériumokat anélkül, hogy a tejet bizonyos hõmérsékletre fel kellene melegíteni. Ugyanakkor ez az újfajta eljárás nem igényel semmilyen vegyi kezelést.

A csoport eredetileg azt tûzte ki célul, hogy megoldást találjon a fatális liszteria baktériumok ellen, amelyek úgy a tejben, mint a húsban különösen jól érzik magukat, és az élelmiszer-mérgezések fõ okozói. 2011-ben például Amerikában 33 ember halt meg e baktérium okozta fertõzésben. Más országokban, melyek nem olyan iparilag fejlett államok, mint Amerika, ez a halálozási arány sokkal nagyobb. Mivel ezek a baktériumok a hûtõszekrény hõmérsékletében is képesek szaporodni, világos, hogy egy biztosabb eljárásra van szükség az élelmiszerek baktériummentes tárolásához.

A Tel Aviv Egyetem kutatása során kiderült, hogy ezeket a baktériumokat minden alcsoportjukkal együtt, melyek a tejben elõfordulnak, meg lehet ölni elektromos impulzusokkal, amelyek egyfajta pulzáló elektromezõt képeznek, ezt elektroporációnak nevezik. Ha a tejet bizonyos idõközönként elektroporációval kezelik, a baktériumok fokozatosan mind elpusztulnak anélkül, hogy a tejet fel kellene forrósítani. A tej pasztörizálása különben igencsak körülményes és drága folyamat, amely sok áramot fogyaszt. Az új eljárás ellenben sokkal költségkímélõbb. Lehet, ez a nyugati ipari államokban nem fontos szempont, de a világ különbözõ régióinak legalább másfél milliárd embere számára, akiknek biztos áramforrás nélkül kell élniük, ez úttörõ újítás; és ezzel természetesen az elõállítási költségek és a tej ára is csökken.

A nyugati világ tejipara is szívesen veszi az újításokat. Mint a piacnak más ágainál, itt is állandóan figyelnek arra, hogy a termelési költségeket lefaragják, aminek hozadéka nem feltétlenül a fogyasztók javát szolgálja, hanem a cégek profitját növeli.

Izraelben ez az újítás egy másik fiatal cég számára is kedvezõ lehetõséget kínál. Az új alapítású «SteamCC» cég egy 3-D-s nyomtatót dobott a piacra, mely lehetõvé teszi, hogy a kávéra különbözõ feliratokat nyomjanak tejszínhabból. Ez a különleges nyomtató, név szerint «Ripple Maker» fõleg a kávéházak és éttermek számára készült, ahol a megrendelt kávéra például rá lehet nyomni tejszínhabból a születésnapi vagy más jókívánságokat. Az új eljárással kezelt tejbõl sokkal egyszerûbben és gyorsabban tud a nyomtatógép tejszínhabot elõállítani, ami nem utolsó sorban sokkal biztonságosabb az egészségre is.

ML

Hírek Izraelbõl | 2015/09

25

TUDOMÁNY

Neurobiológia

Jobb újlenyomat a szaglóérzék?

Ha az izraeli tudósok szemével tekintünk a jövõbe, azt látjuk, hogy az embereket nemcsak az ujjlenyomatukkal azonosítják, hanem az orruk is fontos szerepet kap egyéni azonosításukban.

M

Mindnyájan ismerjük a krimi­ nológia területérõl: Ujjlenyomatokat és retinavizsgálatot használnak, hogy egy személyt egyértelmûen azonosítsanak. A jövõben egy másfajta technikát is fel lehet használni a személyek azonosítására, az izraeli tudósok ugyanis óriási lépést tet-

tek a ezen a téren, eljárásukkal meg tudják határozni szaglóérzéküket.

Az emberi orr több mint hat millió szaglósejttel rendelkezik, melyeket 400 kategóriába lehet sorolni.

Ez a felosztás minden embernél más és más, és ez a felismerés késztette a neves Weizmann Intézet tudósait

Norbert Lieth

Messiási fény Izrael sötétjében

A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ára: 750,- Ft + postaköltség

Ruth könyve

az üdvtörténet fényében

Ruth könyvébõl érthetõvé válik az a mindenkorra érvényes igazság, hogy az Úr hûséges az Õ szeretõ, gondoskodó szeretetében: menyasszonyi Gyülekezetét és népét Izraelt, az idõk minden zaklatottsága és nyomorúsága ellenére is elvezeti a gyönyörû célig!

Ára: 750,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel.: (+36 1) 3500-343

26 Hírek Izraelbõl | 2015/09

Rehovotban, hogy ezeket a különbségeket közelebbrõl megvizsgálják, és egyéni profilokat állítsanak elõ. A csoport dr. Lavi Secundo neurobiológus vezetésével már közölte kutatásuk eredményét a «Proceedings of the National Academy of Sciences» (PNAS) amerikai szakfolyóiratban.

TUDOMÁNY

E kutatások alapján más lehetõségek is nyílnak, mint például a Parkinson és Alzheimer kór korai felismerésének ígérete

Alapvetõ megállapításuk: Nemcsak az ember ujjlenyomata teszi lehetõvé az egyértelmû azonosítást, hanem a szaglóérzéke is, fogalmazhatnánk úgy is, hogy a személyes szaglóérzék-ujjlenyomata.

Ennek a megállapításnak az alapját a szagpárok közti azonosságok és különbségek vizsgálata képezi. A kísérlet elsõ stádiumában arra kérték a tesztszemélyeket, hogy 28 különbözõ szagot 54 leírásnak megfelelõen soroljanak be, és közben mondják el, milyen erõsnek vagy gyengének érzik azt a szagot, milyen a jellege, például citromos vagy férfias. Az eredmények alapján dr. Secundo és kollégái – dr. Kobi Snitz és Kineret Weissle – kidolgoztak egy komplex, multidimenziós matematikai formulát, amellyel meg tudták határozni, milyen mértékben hasonlít egymáshoz két szag az emberi érzékelés szerint. Így 378 különbözõ szagpárt kaptak, amelyeknek különbözõ hasonlósági fokuk van, és egy 378-szoros «ujjlenyomatot» képviselnek. Más paraméterek is fontosak voltak, de alapvetõen megállapítható, hogy a tudósok egészen egyéni szaglóérzékre bukkantak, egyfajta, «szaglóérzék-ujjlenyomatra».

A laikusok számára ez eléggé követhetetlen, de a tudósok elmagyarázták, hogy 28 szag alapján két millió embertõl lehet «szaglóérzék-ujjlenyomatot» venni. Ha 34 szagot vennének alapul, akkor hét milliárd embert lehetne egymástól megkülönböztetni, azaz egyénileg azonosítani, vagyis a világ teljes

lakosságát. Nos, ez így érdekesebb, persze sokkal bonyolultabb is. A Weizmann Intézet kutatói azt a munkatézist állítják fel, hogy «szaglóérzék-ujjlenyomatunk» kapcsolatban áll a többi érzékszervünkkel, melyek emberrõl emberre különbözõek. Megpróbálták az egyéni szagérzékeléshez kapcsolva az immunrendszert értékelni. Dr. Secundo és kollégái megállapították, hogy az immunrendszer antigén, a HLA, amelyet akkor ellenõriznek, ha szerv­átültetéskor a donor és a fogadó közti egyezést vizsgálni akarják, kapcsolatban áll bizonyos «szaglóérzék-ujjlenyomattal». Ennél a résznél más tudósok is bekapcsolódtak a kutatásba, akik az izraeli Sheba kórházban dolgoznak és kutatnak.

Azonban nemcsak az a tény a fontos, hogy az emberek egyéni azonosítása e felismerés által is lehetséges, hanem az, hogy e kutatások alapján más lehetõségek is nyílnak, mint például a Parkinson és Alzheimer kór korai felismerésének ígérete. De ezek az eredmények lehetõvé teszik olyan mûtéti beavatkozás nélküli eljárások kifejlesztését is, melyekkel megállapíthatják a donor és a fogadó személy egyezését a csontátültetéseknél.

Ez a tudományos felismerés egy gyakran hanyagul odavetett mondatot is aláhúz, azonban egészen más hangsúlyt kölcsönöz neki: «Ezt az embert egyáltalán nem bírom elviselni», talán mert egyéni «szaglóérzék-ujjlenyomatunk» sokkal többrõl dönt, mint ahogyan gondolnánk.

ML Hírek Izraelbõl | 2015/09

27

gyorssegély izraelnek

gyorssegély izraelnek

KEDVES IZRAEL-BARÁTAINK! A MAI HÁBORÚS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT IZRAELNEK NAGY SZÜKSÉGE VAN A BARÁTI SEGÍTSÉGRE. MI IS SZERETNÉNK A SEGÍTSÉGNYÚJTÓK SORÁBA BEÁLLNI. AZ EGYIK IZRAELI UTUNK SORÁN ELLÁTOGATTUNK NAHARIYA-BA, AHOL VENDÉGEI VOLTUNK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNAK, ÉS A GYEREKEKKEL EGYÜTT RÉSZT VETTÜNK A SZOMBAT NAPI KÖSZÖNTÕN, AMI HASONLÓ A MI ÚRVACSORÁNKHOZ. NAHARIYABAN SZÁMOS MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ ZSIDÓ CSALÁD ÉL. TÖBBEK KÖZÖTT EZEKKEL A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ GYERMEKEKKEL IS VOLT MÓDUNKBAN TALÁLKOZNI. MI NEKIK SZERETNÉNK A LÉGÓPINCÉK KORSZERÛSÍTÉSÉBEN SEGÍTENI, UGYANIS HA MEGSZÓLAL A LÉGIRIADÓ, AZ ISKOLÁSOKNAK IS AZ ÓVÓHELYEKRE KELL MENEKÜLNIÜK. NAGY SZÜKSÉGÜK LENNE A KORSZERÛSÍTÉS MELLETT KORSZERÛ MULTIMÉDIA-ESZKÖZÖKRE, TANSZEREKRE. HA TE IS SZÍVEDEN VISELED AZ IZRAELI GYEREKEK ÜGYÉT, ADOMÁNYODDAL TÁMOGATHATOD ÕKET. A MELLÉKELT CSEKKEN BEFIZETETT ÖSSZEG LEVONÁS NÉLKÜL JUT EL IZRAELBE. MOTTÓKÉNT ÍRD RÁ: NAHARIYA. KÖSZÖNETTEL ÉS SZÍVÉLYES SHALOMMAL ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ

IZRAEL

28 Hírek Izraelbõl | 2015/09

Biblia

Biblia

Isten hét ígérete Izráel számára 5. rész A dicsõség (2. ígéret)

2Móz 16,10 «Amikor azután Áron Izráel egész közösségéhez beszélt, és a puszta felé fordultak, az ÚR dicsõsége megjelent a felhõben»

Burkhard Vetsch (1920–2008)

«Reggel pedig meglátjátok az ÚR dicsõségét, …» (2Móz 16,7). Izráel a pusztában vándorol az ígéret földje felé, és zúgolódik. Isten tudja, hogy az Õ vezetése nélkül nem érik el a célt.

Ezért szükségük van ezen a hosszú vándorúton egy különleges vezetõre: ez a «kabod»: vagyis az Õ dicsõsége, amit még sekinának is neveztek. Isten dicsõsége felhõ formájában jelent meg, és így láthatóvá vált Isten jelenléte. «Amikor azután Áron Izráel egész közösségéhez beszélt, és a puszta felé fordultak, az ÚR dicsõsége megjelent a felhõben» (2Móz 16,10). E félelmet és hódolatot keltõ felhõben (2Móz 16,17) nemcsak megjelent Isten, hanem Izráel körében is lakott: «Ekkor beborította a felhõ a kijelentés sátrát, és az ÚR dicsõsége betöltötte a hajlékot» (2Móz 40,34). És: «Mert nappal az ÚR felhõje volt a hajlékon, éjjel pe-

dig tûz volt rajta. Izráel egész háza látta ezt vándorlása egész idején» (2Móz 40,38). – «Ekkor beborította a felhõ a kijelentés sátrát, és az ÚR dicsõsége betöltötte a hajlékot. És Mózes nem tudott bemenni a kijelentés sátrába, mert rajta nyugodott a felhõ, és az ÚR dicsõsége betöltötte a hajlékot» (2Móz 40,34-35). A tény, miszerint Mózes nem mehetett be a kijelentés sátrába, azt mutatja, hogy Isten dicsõsége és szentsége elválaszthatatlan egymástól. Még Áron, aki fõpap volt, sem mehetett be bármikor «a szentélybe a kárpiton belül, a ládán levõ födél elé, hogy meg ne haljon, mert a födél fölött jelenek meg felhõben (mondta az Úr)» (3Móz 16,2). Késõbb is olvasunk arról, hogy Isten dicsõsége és jelenléte megjelent a kijelentés sátrában és elõtte.

A föld egyetlen más népe sem részesült ilyen kiváltságban! Mivel érdemelte ezt ki Izráel? Ezt a rendkívüli kiváltságot egyáltalán nem érdemelte ki. Ez a privilégium egyedül Isten szu-

verén döntésének és nagy kegyelmének köszönhetõ!

A jeruzsálemi Templom felszentelésénél szintén megjelent Isten dicsõsége és szentsége: «Amikor befejezte Salamon az imádkozást, tûz szállt alá az égbõl, és megemésztette az égõáldozatot és a véresáldozatokat, az ÚR dicsõsége pedig betöltötte a templomot.

A papok nem tudtak bemenni az ÚR házába, mert az ÚR dicsõsége betöltötte az ÚR házát» (2Krón 7,1-2). Errõl késõbb is gyakran olvashatunk. De aztán Izráel oly mértékben engedetlenné vált, hogy Isten már nem tudta közöttük megjelentetni dicsõségét: ez pedig az «ikabod», ami azt jelenti: nincs többé dicsõség!

De Isten mégsem zárta le kegyelmének forrását. Nem vetette el végleg szövetséges népét. Az idõk teljességében elküldte Fiát, Jézus Krisztust, a Messiást, Akirõl ezt olvassuk: «Õ a láthatatlan Isten képe, az elsõszülött minden teremtmény közül» (Kol 1,15). És amint a fõpap nem léphetett Hírek Izraelbõl | 2015/09

29

Impresszum

Biblia

HÍREK IZRAELBÕL

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 Köszönjük, hogy adományával támogatja az Éjféli Kiáltás Misszió munkáját!

Amint a fõpap nem léphetett a szentek szentjébe a vér felmutatása nélkül, úgy Jézus sem szerezhetett volna a bûnös embereknek bûnbocsánatot Isten elõtt vérének kiontása nélkül

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB

tják és elvita éhez. itatták, ldj Sokan elv p jogát ősei fö ekezigy né ma is e idók mindig is lynek a zs a he a Noha nak őket az dozni an tek fára ova szétszórta feledah m jólétén, soha se s, íté ny ől és Je entföldr isteni fe Sz oa meg az egyk keztek ívében mimről, sz vel: «A lyé ruzsále he ly hűlt t laki mellet ri Szenté gondolon folyó kor Babil nk, ha a Sionra zem ke tu tunk, sír «Ha megfeled n meg .) ljo (.. tunk». m, bénu gadjon ále zs ru ra rólad, Je m! Nyelvem ze lékezem a jobb ke z, ha nem em tartom he et az ínyem m Jeruzsálem ok ne » Zsoltár k! ne rád, ha örömöm legfőbb 6. vers.

51; 137,

MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB

a szentek szentjébe a vér felmutatása nélkül, úgy Jézus sem szerezhetett volna a bûnös embereknek bûnbocsánatot Isten elõtt vérének kiontása nélkül (vö. Zsid 9,7; 9,18; 9, 22). Itt mutatkozik meg a bûn mélységes komolysága, valamint Isten szentsége és igazságossága. Izrael tekintetében Pál által kijelenti Isten: «Nem szeretném, testvéreim, ha önmagatokat

Wim Malgo

Jeruzsálem vagy Bábel

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (+36 1) 3500-343

30 Hírek Izraelbõl | 2015/09

+postaköltség

De mindannyiunk lelkében és szívében létezik Jeruzsálem és Bábel is. Wim Malgonak e munkája segít felismerni saját belsõ énünket, viszonyunkat a bûnhöz, ill. Krisztus követésének életre segítõ útjához.

Ára: 350,- Ft

Jeruzsálem sorsa a palesztinokkal folyó tárgyalássorozat miatt igen aktuális téma.

bölcseknek tartva nem vennétek tudomásul azt a titkot, hogy a megkeményedés Izráelnek csak egy részét érte, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak, és így üdvözülni fog az egész Izráel, ahogyan meg van írva: Eljön Sionból a Megváltó; eltávolítja a hitetlenséget Jákób házából» (Róm 11,25-26). Ám az Újszövetségben is elõfordul egy «ikabod»: A zsidóság, pontosabban a zsidó felsõbbség, elvetette a Messiást. Következménye: «Jézus kijött a templomból, ...» (Mt 24,1).

Ezzel a dicsõség is elfordult attól a háztól, amelyet Jézus elõször «az én Atyám házának» nevezett (Jn 2,16)!

Jézus nélkül nincs dicsõség – csak «ikabod», szégyen! Ám mégis: Isten története Izraellel nem ért véget, mert Isten dicsõsége – az isteni igazságszolgáltatás idejének letelte után, amikor Izrael visszatér Istenéhez – újra vissza fog térni Izraelbe Jézus Krisztus, a Messiás személyében! Az Õ visszatérése dicsõséget jelent! Ez az új Jeruzsálemben fog végbemenni: «… Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma.

Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsõsége világosította meg, és lámpása a Bárány» (Jel 21,22-23).

Ezzel beteljesedik Isten ígérete: «Hazahozom õket, és Jeruzsálemben laknak; az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek, valósággal és igazán» (Zak 8,8).

Az Újszövetség szerint: Jézus követõi Isten dicsõségének hordozói (vö. Jn 1,12; Kol 1,27), mi vagyunk azok, és «várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítõnk, Jézus Krisztus dicsõségének megjelenését» (Tit 2,13). Vajon látható-e ez mindennapjainkban?

E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés: 8400,-Ft Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 10:00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:30-tól 17:00 óráig fogad telefonhívásokat.

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl ! facebook.com/hirek.izraelbol

58

M.sz.: 300

Kabai István

Á r a :1450,-F t+

A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

Vajs Tibor

IZRAEL

Ára:750,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (+36 1) 3500-343

Norbert Lieth

MIÉRT ÉPPEN

IZrael?

postaköltség

egy nép történeti panorámája

m m

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

Arno Froese

120 kérdés a bibliai próféciákról Mond a Biblia a jövõnkrõl valamit? Arno Froese az Éjféli Kiáltás (Midnight Call) és a Hírek Izraelbõl (News from Israel) folyóiratok amerikai kiadásának fõszerkesztõje a végidõk történéseinek 120 égetõen aktuális kérdésére válaszol.

Ára:

1 250, -Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu • Tel.: (+36 1) 3500-343

És nem verik félre a harangot

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni?

Miért? Nincs elfogadható válasz!

E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

Ár: 3200,- Ft + postaköltség Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

l e a r z I dig egy

Jelentkezz MÁR most, több 10.000 Ft-ot spórolhatsz!

min ény m l é s e g különle

Turnusok 1. 2016 július 3. - 13.

Nemzetközi angol nyelvû ifjúsági tábor

2. 2016 március 7 - 14.

Ár: 950,- USD +repülõjegy

3. 2016. augusztus 14 - 21.

4. 2016. október 26 - november 2.

JELENTKEZÉS: Cím: 1135 Budapest, Palóc utca 2.

Tel: 061/350 03 43 www.ejfelikialtas.hu ejfelikialtas@gmail.com

Ára: 720,-Ft