Hirek izrael 2016 02 by Éjféli Kiáltás Misszió

HÍREK

2016 február / 5776

Nr.

A TERRORHULLÁM HÓNAPJA

AZ EU ÁRUMEGJELÖLÉSI HATÁROZATÁNAK ELSÕ KÖVETKEZMÉNYEI A TÁMOGATÁS ÖTÉVES TERVE Esélyegyenlõség Izrael arab lakossága számára?

TAVASZI VÁSÁR! NÁLUNK

+POSTAKÖLTSÉG

ÁRA:

350,-FT

az IsTeN BáráNYa

+POSTAKÖLTSÉG

A FÜZETCSOMAG MOST CSAK AKCIÓ! 2016 MÁRCIUS 24-IG

ÁRA:

350,-FT

ÁRA:

350,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

Izráel UTÓlsÓ FIa

350,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

ÁRA:

JÓB HÉT PrÓBaTÉTele

ÁRA:

+POSTAKÖLTSÉG

350,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

ÁRA:

+POSTAKÖLTSÉG

350,-FT

ÁRA:

T F , 0 0 2 1

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

350,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

HoGYaN NeVelJem GYermeKeImeT

+POSTAKÖLTSÉG

350,-FT

sámsoN

IllÉs TITKa ÁRA:

eGYedÜl JÉzUs

350,-FT

ÁRA:

a BIBlIaI KereszTsÉG

ÁRA:

+POSTAKÖLTSÉG

remÉNY a BÚsKomorsáGBaN

TÚláradÓ KeGYelem

350,-FT

a KÖzBeNJárÓ ImádsáG ereJe

ÁRA:

IllÉs KÖNTÖse

MÁR MEGKEZDÕDÖTT

WIm malGo

+POSTAKÖLTSÉG

ELÕSZÓ

KEDVES IZRAEL-BARÁTOK!

14 25 4

CÍmlaPoN: a terrorhullám három hónapja

Hogy viszonyulnak a palesztinok a terrorhullámhoz? POLITIKA

rövid jelentések

Izrael titkosszolgálata leleplezi a zsidó terrort

Kinevezték a moszad új fõnökét

a Hamasz szorongatott helyzetben

Két állam, kétnemzetiségû állam, konföderáció? BIBLIAI FÖLDRAJZ

Izráel szomszédos országai TÁRSADALOM

rövid jelentések

Izrael hõsei

Növekszik a szakadék szegények és gazdagok között Izraelben

az eU árumegjelölési határozatának elsõ következményei TUDOMANY

rövid jelentések

Biztonság az utcán

BIBLIA: Isten hét ígérete Izrael számára

A templomok és mecsetek ellen a zsidó szélsõségesek által több mint 60 esetben elkövetett gyalázkodó falfirkák, gyújtogatások és más vandál cselekedetek után egyetlen tettest sem tartóztattak le, noha Izraelnek kitûnõ titkosszolgálata van. Múlt év júliusában a Kenyérszaporítás temploma elleni gyújtogatásos merénylettel aztán betelt a pohár. Ez után a merénylet után letartóztatták az elsõ gyanúsítottakat. A Duma palesztin faluban történt gyújtogatás a nyugati part menti vidéken, amelyben egy csecsemõ és a szülei életüket vesztették, egy kisgyermek pedig súlyosan megsebesült, Izraelben ahhoz a meggyõzõdéshez vezetett, hogy a «zsidó terror» ellen ugyanazzal a módszerrel kell fellépni, mint az arab terror ellen (l. idevonatkozó cikkünket a XX oldalon). Ekkor már egész sor gyanúsítottat tartóztattak le. Ezek után a gyanúsítottak köréhez tartozó emberek illegális kínzások alkalmazásával vádolták meg a titkosszolgálatot. A titkosszolgálat azonban ezt határozottan visszautasította. Most, a több hónapja tartó kihallgatások után vádat emeltek a 21 éves Amiram Ben-Uliel, a gyújtogatások egyik tettese ellen. A másodfokú gyanúsított kiskorú, az õ szerepe még nem tisztázott az ügyben. Ezek mögött a merényletek mögött valószínûleg fiatal fanatikus aktivisták kis csoportja áll, amely azt a célt tûzte maga elé, hogy a mostani államrendszert jelenlegi kormányával megdönti, és helyette létrehozza a fundamentális theokratikus monarchiát királlyal az élén. A nyomozás rendkívül nehézkesen haladt, mivel a gyanúsítottak hallgatnak, Izrael Államot és törvénykezési rendjét nem ismerik el, hanem ellenségként tekintik. Nem tartanak fenn a rabbikkal sem kapcsolatot, csak kis csoportokban tevékenykednek, hogy lehetõleg felismerhetetlenek maradjanak. Találtak ugyan náluk szélsõséges nézeteket valló rabbiktól származó írásokat, például egy olyan írást, amely útmutatásokat ad, hogyan kell a merényleteket elkövetni és molotovkoktélokat gyártani, de semmilyen törvény elõtt is használható nyomra nem bukkantak. Bentzi Gopstein, e szélsõséges csoport egyik rabbija, nyíltan hangoztatja azt a véleményét, hogy a keresztyénség bálványimádás, és mint ilyen ellen harcolni kell, és ki kell irtani. Amikor megkérdezték tõle, hogy támogatja-e a templom felgyújtását, ezt felelte: «Amikor Maimonides is, a zsidóság egyik legnagyobb tudósa, bálványimádásnak nevezte a keresztyénséget, hogy mondhatnék én ennek ellent? A bálványimádást pedig el kell pusztítani.» Amikor a vele készült interjú rögzítõi megkérdezték tõle, tudja-e, hogy ezért börtönbe is csukhatják, azt válaszolta: «Ez a legutolsó dolog, ami engem aggaszt; ez az igazság, és ezért kész vagyok 50 évig is a börtönben ülni.» E szélsõséges csoport tagjai azt vallják, hogy az országot mindenféle bálványimádástól meg kell tisztítani, így a keresztyénségtõl és az iszlámtól is. Ha mindezeket kiûzik az országból, és így az ország megtisztul, akkor fog eljönni a Messiás. Ez a legújabb aggodalmat keltõ fejlemény Izraelben azt mutatja, mennyire eltorzult megváltási és messiásváró reménységek nõhetnek ki a Szentföld talajából. Ennek a «zsidó királyságnak» a gondolata, ahogy õk nevezik, sokakban felidézi az Iszlám Állam fogalmát, és annak zsidó változataként tekintik. Ezeket a fejleményeket figyelembe véve megérthetjük, hogy az Úr Jézusnak hatalommal és dicsõséggel való visszajövetele elõtti zûrzavarban sok hamis Messiás támad, amint arra Jézus is figyelmeztetett. Egyesek úgy vélik, hogy a jelenlegi «késeléses intifádát» tulajdonképpen ezeknek a zsidó földalatti szervezeteknek merényletei váltották ki. A Dumában történt merénylet, ahol a szülõket és gyermekeket álmukban érte a halálos támadás, mindenképpen hozzájárult az eszkalációhoz. Adja az Úr, hogy a jelenlegi fejlemények felélesszék Izraelben a Bibliában megígért igazi Messiás utáni vágyat! Ebben a reménységben köszöntelek Benneteket szívélyes shalommal Hírek Izraelbõl | 2016/02

CÍMLAPON

a TerrorHUllám Három HÓNaPJa rÖVId áTTeKINTÉs

2015.09.13 - 12.14.

KÉseKKel, CsaVarHÚzÓKKal VaGY ollÓKKal elKÖVeTeTT merÉNYleT

229

IzraelI És 1 KÜlFÖldI államPolGár VeszTeTTe ÉleTÉT

szemÉlY sÚlYosaN, 23 KÖNNYeBBeN seBesÜlT meG

meGKIsÉrelT merÉNYleT

Támadás aUToVal

19%

százalÉKa NYIlaTKozTa azT, HoGY Nem láTJa VeszÉlYBeN szemÉlYes BIzToNsáGáT százalÉK NYIlaTKozoTT ÚGY, HoGY mINdeNNaPI ÉleTÜK meGVálTozoTT a HelYzeT mIaTT

19%

BeszÉlT arrÓl, HoGY UGYaNÚGY elJár BeVásárolNI, szÓraKozNI, mINT azelÕTT.

28%

53%

81%

Hírek Izraelbõl | 2016/02

Támadás

Támadás lÕFeGYVereKKel

27%

NaP

1. HÓNaP

223 INCIdeNs, 1 HaloTT

2. HÓNaP

620 INCIdeNs, 11 HaloTT

3. HÓNaP

326 INCIdeNs, 10 HaloTT

CÍMLAPON

2015. szeptember közepe óta a zsidó államon egy átfogó terrorhullám söpör végig, amely során leginkább magányos elkövetõk késekkel, csavarhúzókkal, ollókkal támadnak a gyanútlan járókelõkre. Íme egy áttekintés errõl a három hónapról, amely az izraeliek számára félelmet és rémületet hozott.

Sok izraeli veszélyben érzi személyes biztonságát. Jóllehet a szeptember közepe óta tomboló terrorhullám során nem fordultak elõ az ország minden régiójában támadások, mégis mindenki nagy aggodalommal tekint a fejleményekre, a következõ statisztikai adatok pedig meg is indokolják, miért érint ezt mindenkit valamiképpen «személyesen»: Minden ötödik izraelibõl egy ismer olyan személyt, akit az utóbbi hónapokban terrortámadás ért, és ezeket többségében fiatal palesztin tettesek követték el. Ez azt is mutatja, milyen kicsi ez az ország. A terror elsõ három hónapját az izraeli oldalon így foglalhatjuk össze: 2015. szeptember 13. és december 14. között a késekkel, csavarhúzókkal vagy ollókkal elkövetett 91 merényletben, a 34 lõfegyveres és a 17 gázolásos támadásban, valamint a közlekedõ autókra dobott kövek és gyújtószerkezetek következtében 21 izraeli és egy külföldi állampolgár vesztette életét, 229 személy súlyosan, 23 könnyebben sebesült meg. Másként fogalmazva, a 93 nap alatt 132 támadást hajtottak végre, melyek halottakat és sebesülteket hagytak maguk mögött (civileket és biztonsági személyzetet). Az incidensek száma összesen szinte tízszer nagyobb, vagyis több mint 1000 támadási kísérletrõl lehet beszélni. Alig akadt olyan nap, amelyen ne követtek volna el több támadást is. Ezek után nem lehet csodálkozni egy reprezentatív statisztikai felmé-

rés eredményén: A zsidó polgárok mindössze 27 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem látja veszélyben személyes biztonságát, ugyanúgy 27 százalék az, akik elhanyagolható mértékben érzik magukat korlátozva, ugyanakkor 52 százalék érzi személyes biztonságát veszélyben, 16 százalék pedig nagyon bizonytalannak érzi helyzetét. 81 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindennapi életük megváltozott a helyzet miatt, csak 19 százalék beszélt arról, hogy ugyanúgy eljár bevásárolni, szórakozni, mint azelõtt. A megkérdezettek 48 százaléka nagyon megfontolja, részt vegyen-e egy nyilvános rendezvényen. Hogy ez a hullám lassan épült ki az is mutatja, hogy az elsõ harmadában 223 incidens során egy haláleset volt, a második harmad 620 incidense sajnos már 11 halálesetet eredményezett, míg a harmadik harmad 326 incidensében 10 izraeli vesztette életét. Következésképp elmondható, hogy noha az utolsó harmadban jelentõsen kevesebb incidenst rögzítettek, azok következményei annál fatálisabbá váltak – egy olyan trend, melyet a december végi és január eleji események igazoltak. Elõször Jeruzsálem állt az események kizárólagos gyújtópontjában, ám ahogy teltek a hetek, az incidensek kiterjedtek a bibliai területekre, Júdeára és Samáriára is. Fõleg Gush Ecion térsége Júdea déli részén és a Gush Ecion keresztezõdés Jeruzsálem és Hebron között vált számtalan tragikus esemény színterévé.

Ezek a statisztikai adatok további fontos tényre is rámutatnak: A sebesültek többsége a jeruzsálemi kórházakba érkezett. Egyedül a Share Zedek kórházban a vezetõ fõorvos szolgálati idejében e három hónap alatt 200 sebesültet látott el. Az orvosok, valamit a sürgõsségi ellátás és a mûtõk személyzete néhány hét után már letett arról, hogy a szombati pihenõnapra hazamenjen, mert pénteken a muszlimok déli imádsága után különösen sok és fatális támadás történt. Ebben a jeruzsálemi kórházban éppúgy, mint Izrael más egészségügyi létesítményében, az orvosok és a gondozói személyzet között sok az arab munkatárs. Ezzel kapcsolatban dr. Faruji a Share Zedek kórházból elmondta, állandóan elõfordul, hogy õ és zsidó kollégái a sürgõsségi osztályon párhuzamosan látnak el áldozatokat és tetteseket is. «Az embereket a sebeik alapján látjuk el, és harcolunk az életükért. Így nagyon sokszor megtörténik az, ami a napokban is elõfordult: Egy fiatal nõ bonyolult mûtétje után biztonsági emberek jelentek meg az ágyánál, és bilincset raktak kezeire. Így tudtuk meg, hogy több órán át egy palesztin merénylõ életéért küzdöttünk. Különben mindegy, mert ha ezt azelõtt is tudjuk, a nõt ugyanúgy elláttuk volna. A sürgõsségin elsõsorban orvosok vagyunk, személyes hovatartozásuknak ugyanúgy nincs semmilyen jelentõsége, mint a betegeinél sem.» AN∎ Hírek Izraelbõl | 2016/02

TITEL CÍMLAPON

HOGY VISZONYULNAK A PALESZTINOK A TERRORHULLÁMHOZ? Izraelben a 2015 szeptembere óta elszabadult terrorhullámot többek között a «magányos tettesek intifádájának» nevezik. Jóllehet a palesztin lakosság többségében nem vesz részt az eseményekben, mégis úgy tûnik, hogy a terror mögött áll.

A palesztin lakosság számáról Ciszjordániában (Kelet-Jeruzsálem nélkül) nem jelent meg aktuális statisztikai adat, azonban kb. 2,5 millió fõ lehet. Ide tartozik az 1,9 millió palesztin a Gázai-övezetben, akik nem állnak a Palesztin Autonómiahatóság (PA) fennhatósága alatt, Mahmoud Abbasz elnökkel az élen, hanem õket a Hamasz irányítja vaskezekkel. Jóllehet a két terület között nagyok a különbségek, az átfogó témák kapcsán azonban mindkét területen végeznek közvélemény-kutatásokat. Így a Palestinian Center for Policy and Survey Research (PSR) nemrég is végzett egy általános véleménykutatást a német Konrad Adenauer Alapítványnyal együttmûködve. A megkérdezett palesztinok 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy helyesli, sõt támogatja a kések bevetését az izraeliekkel történõ öszszecsapásokban. Vagyis a palesztin lakosság többsége azok mögé a honfitársai mögé áll, akik szeptember közepe óta késeket, csavarhúzókat. ollókat ragadtak, hogy Raananában, Tel Avivban, Afulában, Beer Schevában, Jeruzsálemben vagy Júdeában és Samáriában zsidókat támadjanak meg. Érdekes egy további adat, melyet ez a véleménykutatás felszínre hozott: a megkérdezettek 73 százaléka tiltakozott az ellen, hogy a támadásokban kiskorú iskolás lányok is részt vegyenek. Ez a válasz a palesztin társadalom férfiuralmi jellegére utal, egyben azt is jelenti, hogy

Hírek Izraelbõl | 2016/02

a 12 éves korú fiúgyermekek is részt vegyenek a támadásokban különbözõ mindennapi tárgyakkal, melyeket fegyverként használhatnak – amint az elmúlt hónapokban legalább két esetben meg is történt. A további adatok azt mutatják, hogy az utóbbi hónapok merényleteinek 91 százalékát férfiak követték el, akik közül 82 százalék 16 és 25 év közötti fiatal. Az elkövetõk 86 százaléka egyedülálló volt. Azzal együtt, hogy a palesztin lakosság nagy többsége – 67 százaléka – a terrorhullám mögött áll, a merényleteket továbbra is magányos tettesek követik el. 43 százalék azt nyilatkozta, hogy semmi esetre sem vállalkozna hasonló cselekményekre, mert fél a személyes következményektõl. 19 százalék azzal indokolta passzivitását, hogy ezek által a terrorista cselekedetek által úgysem tudna semmit sem megváltoztatni, 6 százalék pedig családfenntartóként nem merne hasonló tetteket elkövetni. Ugyanakkor a megkérdezett palesztinok 60 százaléka támogatja, hogy ezekbõl a magányos támadásokból «fegyveres intifáda legyen», azaz egy kiterjedt népfelkelés, mint 1987-tõl és 2000-tõl. A megkérdezettek legalább fele azt a nézetet vallja, hogy egy ilyen út sokkal hatékonyabb lenne a palesztin célok elérése érdekében, mint bármiféle tárgyalás. Ez egy korábbi, 2015 közepén végzett felméréshez viszonyítva 22 százalékos növekedést jelent a PSR értékelése szerint. A megkérdezettek másik fele azonban úgy véli, hogy a békés ellenállás célravezetõbb lenne a saját céljaik elérésében. A megkérdezettek 73 százaléka azt a nézetet osztja, hogy az utóbbi hónapok támadásai mögött a Hamasz áll, és minden palesztin frakciótól nagyobb mértékû támogatást nyújt nekik.

Mindezzel a háttérben egyre jobban 65 százaléka a kétállamiságú megol- hiszen a Közel-Kelet régióiban egyre kifejezésre jut a palesztin lakosság dást nem sokáig tartaná a gyakorlatban nagyobb jelentõségre tesz szert a «Dafrusztrációja a saját politikai vezetõ- is megvalósíthatónak. Ez a vélemény esch». Ez nem más, mint az Iszlám Álrétegével szemben. 65 százalék tá- különben egyezik azzal a vitatémával, lam (IS) arab megnevezése. Míg a pamogatja Mahmoud Abbasz PA-elnök melyet nemrég Izraelben tárgyaltak. lesztin megkérdezettek 50 százaléka visszalépését. Csupán osztja azt a nézetet, hogy az 35 százalék elégedett a izraeliek le akarják rombolni vezetéssel. Arra a kérdésaz Al-Aksza mecsetet – egy A megkérdezett palesztinok 67 százaléka re, hogy melyik párt melrémhír, amit elsõsorban a lett döntenének, ha most regionális iszlám mozgalmak nyilatkozott úgy, hogy helyesli, sõt lennének a választások, a széleskörû propaganda által következõ feleletek érkezterjesztenek –, addig a palesztámogatja a kések bevetését tek: 33 százalékot kapna tin megkérdezettek 88 százaa Hamasz és a Fatah is, 11 léka szerint az «Iszlám Állam százalék döntene valamely szélsõséges csoportként nem más párt mellett, míg 23 százalék nyi- Ezen az oldalon is nagy kétségek me- az igazi iszlámot képviseli». Az IS céllatkozott úgy, hogy döntésképtelen. rültek fel a kétállamiságú megoldással jainak támogatásában különbségek Így olyan kép alakult ki, amelyet sok kapcsolatban. Közben egyre gyakrab- adódnak a ciszjordániai és a gázai-öveszakértõ, nemcsak az izraeli oldalon, ban merül fel a «kétnemzetiségû» állam zeti lakosság hozzáállásában. Míg kétkedéssel fogadott, hiszen már az fogalma (egy állam két nép számára, Ciszjordániában csupán 5 százalék utolsó választáson, 2006 januárjában, de egy vezetés alatt), és Reuven Rivlin állna az IS oldalára, addig a Gázai-öveamikor a palesztin lakosság szintén államelnök nemrég a «konföderáció» zetben a megkérdezettek 10 százalérendkívül elégedetlen volt a PA Fa- témáját is felvetette (ezzel egy külön ka. Az is érdekes, hogy 80 százalék tah-vezetésével – éppen úgy, mint je- cikkben foglalkozunk). elítélte a 2015. november 13-i párizsi len esetben –, a Hamasz gyõztesként Amikor egy véleménykutatás során merényleteket, 41 százalék pedig úgy került ki a választásokból. a palesztin társadalom különbözõ ten- véli, hogy ezek az IS által elkövetett Ebben az összefüggésben érde- denciáit elemezni akarják, mindenkép- merényletek «negatívan befolyásolják kes továbbá, hogy a megkérdezettek pen szóhoz jutnak külsõ tényezõk is, a palesztin célok megvalósítását». AN∎

TAVASZI AKCIÓNK - csak március 24.-ig Norberth lieth

Munkafüzet és könyv együtt

a zsidó állam ára: 980,-Ft

500,

★

- Ft

+ postaköltség

ára: 1450,-Ft a világ botrányától a világ szükségszerûségéig Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (061) 3500-343

500,

★

- Ft

+ postaköltség

a világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével Az árak március 24.-ig érvényesek

★

Hírek Izraelbõl | 2016/02

POLITIKA

KÖzeledÉs JordáNIáHoz? A rideg politikai regionális valóság közepette két tényállás is szemlélteti, hogy nemcsak konfrontációk léteznek. Nemrég jordániai pilóták Izraelben különbözõ manõvereken vettek részt. Az egyik jordániai pilóta megtagadta a részvételt, indoklása szerint õ azért lépett a királyság hadseregébe, hogy Izrael ellen harcoljon, és nem azért, hogy odalátogasson. Hogy Jordánia keményen lép fel az akadékoskodókkal szemben, az is mutatja, hogy a pilótát azonnal elbocsátották nyugdíjjogosultság nélkül. Ugyanakkor egy másik kezdeményezésrõl is beszámolhatunk, amely Izrael, Jordánia és a Palesztin Autonómiahatóság között jött létre: Jordánia partnereinek napenergiát termel, Izrael pedig sótalanított vizet fog szállítani. Így két szükséget is kielégítenek és a környezetet is védik. AN∎

VÉGre IzraelI NaGYKÖVeTsÉG aBU dHaBIBaN

TÍzmÉTeres UGrással a JoBB ÉleTBe?

Hat évvel azután, hogy a Moszad Dubaiban megölte al-Mabhoub Hamasz hivatalnokot, az Egyesült Arab Emirátus engedélyt adott az izraeli diplomáciai képviselet megnyitására fõvárosában, Abu Dhabiban. Izrael számára ez óriási politikai siker, ha figyelembe vesszük, hogy Dubai jóllehet regionális szinten erõs ország, egy ilyen lépést azonban háttértámogatás nélkül nemigen tehet meg. Így arra lehet gondolni, hogy a szaúdi támogatás állhat mögötte. AN∎

Újra érkeznek Izraelbe menekültek. Amikor az ország két évvel ezelõtt elkészítette a 220 kilométer hosszú csúcsmodern kerítést a Sínai-félsziget egyiptomi részének határán, az Afrikából érkezõ menekültek tízezrei eleinte lerombolták. Aztán 2015 második félévében sok európai állam érdeklõdött Izraelben ez után a hightech-kerítés után – amelyen azonban az embercsempészeknek idõközben újból sikerült átjutni. Az egyiptomi hadsereg igyekezett távol tartani a menekülteket a kerítéstõl, de az utóbbi hónapokban menekültek százainak ismét sikerült legyõzni a falat. Az embercsempészek ehhez tíz méter magas létrákat használtak az egyiptomi oldalon. A menekültek leugráltak az izraeli oldalon, sokan megsebesültek, és kórházi ápolásra szorultak. AN∎

esÉlYeGYeNlÕsÉG Izrael araB laKossáGa számára? 2015 utolsó napjaiban az izraeli kormány egy ötéves terv támogatását fogadta el, amely az ország arab kisebbségének képzését, foglalkoztatását, infrastruktúráját, a tömegközlekedést, valamint kulturális lehetõségeit támogatja. Az ország muszlim, drúz, keresztyén, cserkesz közösségeinek támogatására az öt év során 3 millió eurót biztosít a kormány, hogy az említett területeket jelentõsen kiépítse és minõségileg magasabb szintre emelje. Ugyanakkor célul tûzték ki az évtizedek óta fennálló esélyegyenlõtlenség kiküszöbölését, amely az ország arab lakosságát hátrányos helyzetbe kényszerítette. E támogatásból a lakosság 17 százaléka részesül. A Kneszet arab képviselõi «a mulasztások alapvetõ korrektúrájaként» üdvözölték ezt a lépést. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2016/02

POLITIKA

az «ÉszaKI áG» BeTIlTVa

A Netanjahu-kormány 2015 végén elhatározta, hogy véget vet az «Északi ág» nevû iszlám mozgalom hecckampányának. A mozgalom vezetõje Raed Salah sejk, aki uszítás és erõszakra való felhívás miatt került a hatóságok látókörébe. A tagság ezentúl büntetendõ, mind a 17 irodát bezárták, a számítógépeket és dokumentumokat lefoglalták, valamint a bankszámlákat zárolták. A betiltás elleni tiltakozásra való felhívás, amely Izrael egész arab társadalmához fordult, csak keveseket hozott ki az utcára. Egy általános sztrájkra való felhívást is csak kevesen követtek. Ezt a tényt a döntés kritikusai annak bizonyítékaként tekintik, hogy noha eléggé erõs az iszlám mozgalomnak ez a sarja, mégsem élvez háttértámogatást a zsidó állam arab társadalmában. Ezért szerintük a betiltásnak nem sok értelme volt. AN∎

NÉmeT HadIHaJÓK VÉdIK az IzraelI GazdasáGoT A Németországból rendelt hadihajók megérkezéséig, azaz 2019-ig, Izrael földgáz lelõhelyeit a nyílt tengeren a «Vaskupola» világviszonylatban is egyedülálló rakétaelhárító rendszer fogja védeni. Ez a gázmezõ, amely nagyobb területet ölel fel, mint maga Izrael Állam, rendkívüli gazdasági jelentõséggel bír. Ezért rendelt Izrael Németországtól 430 millió euró értékben hadihajókat, amelyeket rakétaelhárító rendszerekkel látnak el, háborús esetben vagy terrortámadásokkor ezek védik és biztosítják majd a területet. 2019-ig Izrael e terület védelmét az ott cirkáló hadihajókra szerelt «Vaskupola» védelmi rendszerekkel látja el. AN∎

TERROR

Izrael TITKosszolGálaTa lelePlezI a zsIdÓ TerrorT Az elsõ kiszivárogtatott részletek arra utalnak, hogy december végén szokatlan nyomozást folytattak olyan bûncselekmények kapcsán, melyeket zsidó izraeliek követtek el palesztinok ellen. Az eredmények súlyos kérdések elé állítják az izraeli társadalmat.

Mindössze egy rövid video klip volt, melyet elõször a Channel 10 magán TV csatorna közvetített. Amilyen rövid volt, olyan hamar el is terjedt és sokkolta az embereket politikai hovatartozásuktól függetlenül. lenül. Ez a klip feltárta az izraeli társadalom mélységeit, ahol a telepes pes mozgalom egy részének radikalizálódása figyelhetõ meg. A video klipet klipet egy fiatal pár esküvõjén vették fel, amely az ún. Dombok Ifjúsága mozgalomhoz tartozik. A telepes körök olyan fiataljai és fiatal felnõttei tartoznak ide, akik a nemzeti cionista telepes mozgalom fõ ágából váltak ki. A képen táncoló személyek láthatók, akik késeket és lõfegyvereket tartanak a magasba. Az egyik személynek egy ﬂakon van a kezében, amirõl látni lehet, hogy molotovkoktél. Mellette a magasba tartva látható Ali Dawabshe, a másféléves palesztin kisfiú fényképe, aki szüleivel együtt egy gyújtogatásos merénylet áldozata lett. Mintha e tánc szimbolikája nem lenne elég, valaki mindig beledöf késével a gyermek fotójába. Kétségkívül rég köztudott, hogy a Dawabshe palesztin család elleni merényletet július végén Duma palesztin faluban, 25 kilométerre Nablustól szélsõséges telepesek hajtották végre. A nyomozás sokáig egyhelyben toporgott. Sokan hanyagságot vetettek az izraeli belföldi titkosszolgálat szemére. Amikor aztán kiderült, hogy a Shabak mégis lépéseket tett az ügyben, a másik oldalon szólalt meg a kritika. A telepes körök azt nehezményezték, hogy indokolatlanul kemény vizsgálatnak vetették õket alá. Sõt, azt állították, hogy a hatóságok valóságos boszorkányüldözést rendeztek. Az azonban nem volt véletlen, hogy ez a klip 2015 decemberében tûnt fel. Shabak tudatosan egy olyan idõpontban adta át a médiának, amikor a zsidó társadalom egyre több szélsõjobboldali tagja kezdett el nagy hangon tiltakozni «az állami terror és üldözési politika» ellen. Az utcákra is kimentek, és a Shabak, annak kihallgatási módszerei, valamint a telepes körökhöz tartozó gyanúsítottak elleni vádemelés kilátásba helyezése elleni tiltakozások erõszakba csaptak át. A tüntetések azonban csak egy részét képezték a tiltakozásoknak, mivel a közösségi hálókon egyre gyakrabban tûntek fel ezeknek a zsidó izraeli, peremre sodródott csoportoknak a felhívásai, amelyek a kormány, a Shabak és vezetõje, Joram Cohen ellen irányultak. A Shabak újraszervezte a zsidó terror ellen fellépõ részlegét, amely röviddel azután bejelentette, hogy a gyanúsított személyek kihallgatása és a bizonyítékok hamarosan lehetõvé teszik a több személy elleni Hírek Izraelbõl | 2016/02

POLITIKA

vádemelést. Az is kiderült, hogy a kihallgatások során a Shabak nem bánt kesztyûs kézzel a gyanúsítottakkal. Egyesek azt is állították, hogy még kínzásokra is sor került. Ez aztán a telepes köröket végképp felingerelte, õk ugyanis úgy érezték, hogy igazságtalanul vádolják õket. A demokratikus alapjogokra hivatkoztak, és azt hangoztatták, hogy a Shabaknak csak olyan esetben van joga ezeket a kihallgatási módszereket alkalmazni, amikor «ketyeg az idõzített bomba», vagyis amikor a rendkívül kemény kihallgatással egy terrorakciót sikerül megakadályozni. Sajnos, az izraeli valósághoz hozzátartozik, hogy a Shabaknak palesztinokat kell kihallgatnia, akik valóban idõzített bombák, hogy így ártatlan emberek életét mentse meg. Eddig azonban nem lehetett arról hallani, hogy ezeket a kihallgatási módszereket zsidó polgárokkal szemben is alkalmazták volna. Amikor a Shabak nyilvánosságra hozta, hogy nem fog kesztyûs kézzel bánni a Dombok Ifjúsága csoport gyanúsítottjaival, a telepes körökben magasra csaptak a közfelháborodás hullámai. A video klipnek, melyet kétségkívül a Shabak hozott forgalomba, sokak szemét fel kellett nyitnia Izraelben. Ezzel a Shabak igazolni akarta, hogy «a zsidó terror» nem pusztán üres szófordulat, és hogy a szélsõségesek veszélyt jelentenek a jogrendszerre és a rendre. Külö-

nösen igaz ez amióta ismertté vált, hogy a telepesek között bizonyos szélsõséges körök szervezkedni kezdtek a világi zsidó állam felszámolására, hogy helyébe egy Tóra-államot hozzanak létre. A Shabak számára ebbõl a szempontból fontos volt az izraeli közvélemény szemét felnyitni, hogy szembesüljön e körök erõszakra kész jellegérõl és arról is, hogy már rég nem csupán egy maroknyi emberrõl van szó. És éppen ez tûnik a legnagyobb problémának, amely elõtt az izraeli társadalom áll. Jóllehet a tettesek és aktivisták esetében egy átlátható számú csoportról van szó, ám velük és céljaikkal százak, ha nem ezrek azonosulnak a telepesek fiatalabb nemzedékébõl. Így Izraelnek fel kell tennie a kérdést, miként kerülhetett arra sor, hogy egy vallásos zsidó mozgalomból, amely a demokrácia talaján nõtt fel, és a zsidó értékeket nagyra értékelte, olyan áramlat vált ki, amely céljai elérése érdekében terrorhoz folyamodik. Az ország legnagyobb napilapjában, a Jediot Acharonot-ban az egyik neves publicista ezt írja: «Ezek a mi testvéreink? Velük kell megosztanunk ezt az országot? Ugyanaz a családfánk, ugyanazt a nyelvet beszéljük, közös a történelmünk, és valami mégis olyan gonosz emberekké változtatta õket, akik ilyen szörnyû tetteket visznek véghez, és még büszkék is rá.»

Fájdalmas kérdések ezek, amelyekkel az izraeli társadalom egészének szembesülnie kell. Elsõsorban a rabbik és filozófusok, valamint a telepes körökhöz közel állók szólíttatnak fel önvizsgálatra; fõleg amikor kiderül, kik érintettek ebben és más bûncselekményekben, amelyekre a Shabak már fényt derített. ML∎

BENJAMIN ÉS RUBEN BERGER

AZ ÚT

A JÓ ÚT

…ÉLETÜNK JESUÁVAL IZRAEL FÖLDJÉN

ÁRA 1500, -FT

+ POSTAKÖLTSÉG

JOHANNES GERLOFF

ÁKTOK ALATT ÉS

TELEPESEK KÖZÖTT BIZONYOS SZÉLSÕSÉGES KÖRÖK SZERVEZKEDNI KEZDTEK A VILÁGI ZSIDÓ ÁLLAM FELSZÁMOLÁSÁRA, HOGY HELYÉBE EGY TÓRA-ÁLLAMOT HOZZANAK LÉTRE.

RISZTUSTÓL ELSZAKÍTVA

ÁRA 1200, -FT

+ POSTAKÖLTSÉG Megrendelhetõ: 1135 Budapest, Palóc u. 2. Tel.:(061) 3500-343. www.ejfelikialtas.hu

Hírek Izraelbõl | 2016/02

POLITIKA

TITKOSSZOLGÁLAT

KINeVezTÉK a moszad ÚJ FÕNÖKÉT Netanjahu miniszterelnök kinevezte Jossi Cohent, a legendás hírû izraeli külföldi titkosszolgálat, a Moszad fõnökévé. Cohen elõzõleg már szolgált a Moszad soraiban, de politikai, diplomáciai tapasztalatokkal is rendelkezik.

JOSSI COHEN (JOBB SZÉLEN), EGYKORI NEMZETBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ, 2015 VÉGÉN NETANJAHU MINISZTERELNÖK KINEVEZTE A KÜLFÖLDI TITKOSSZOLGÁLAT, A MOSZAD FÕNÖKÉVÉ.

Kollégái «ha-Dugman»-nak, vagyis «a példakép»-nek nevezik. Nemcsak jól néz ki, hanem mindig divatosan öltözik, odafigyel ápolt külsejére és elegáns fellépésére. Jossi Cohen karizmatikus egyéniségével hódít. Igazi titkos ügynök. Sokaknak azonnal James Bond, a 007-es ügynök jut eszébe róla, Jossi Cohen azonban, az egykori nemzetbiztonsági tanácsadó, már rég inkább az íróasztala mellett tevékenykedik. Ezentúl egyre több íróasztal mellett végezhetõ munkája lesz, mivel 2015 végén Netanjahu miniszterelnök kinevezte a külföldi titkosszolgálat, a Moszad fõnökévé. Politikai, diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezõ, briliáns, hidegen mérlegelõ koponya, rendkívül jól mûködõ ösztönökkel és nagy adag elõrelátással. Ezeknek a tulajdonságoknak, valamint a Moszad kötelékében szerzett 30 éves tapasztalatának minden bizonnyal nagy hasznát veszi új pozíciójában. Cohen Jeruzsálemben, vallásos családi házban nõtt fel. A bevándorló országnak számító Izraelben az õ családjának igencsak szokatlan a története. Elõdeinek családfája ugyanis hét nemzedékre nyúlik vissza Erez

Israel történelmében, és a Jeruzsálem szomszédságában lévõ Mea Schearim alapítói közé tartoznak, amely a város ultra-ortodox fellegvárának számít. Cohen vallásos intézményekben tanult, és végül a katonai pálya mellett döntött. Pályáját a vallásos Nahal soraiban kezdte, ez olyan egység, amelynek tagjai egy évvel tovább teljesítenek katonai szolgálatot, mint a többiek, mert közben lehetõségük van a civil társadalomban is dolgozni. Cohen megházasodott, ma már részben felnõtt négy gyermek apja, 1982-ben lépett a Moszad soraiba, ami akkor nagyon szokatlan volt egy olyan személy részérõl, akinek családja és magas fokú képzettsége van. A titkos ügynök mesterségét nagy könnyedséggel sajátította el. A Moszadnál folytatott tiszti kiképzése során, ahol többek között megtanulta, hogyan kell ügynököket beszervezni, õ volt az egyedüli vallásos résztvevõ, aki ezt nyíltan fel is vállalta kippát viselve és a vallási törvényeket betartva. A Moszadnál töltött évei során Cohen számtalan, különbözõ országokban mûködõ ügynök vezetéséért volt felelõs. Emellett a Tsomet nevû

részleg vezetését is ellátta, amelyben olyan ügynökök szolgáltak, akik kizárólag Irán nukleáris törekvéseivel kapcsolatos titkosszolgálati hírekkel foglalkoztak. 2011 és 2013 között a Moszad helyettes vezetõi tisztét látta el, és a most búcsúzó Moszad-fõnök, Tamir Pardo jobb keze volt. 2013 óta mostani kinevezéséig Cohen, aki folyékonyan beszél arabul, a miniszterelnöki iroda tanácsadója volt nemzetbiztonsági ügyekben. Cohen visszatérése a Moszad soraiba, szakértõk véleménye szerint, a Moszad munkájának arra az irányára mutat, amelyet Izrael miniszterelnöke a jövõben a titkosszolgálat számára meghatároz. A Moszad alapvetõen három területtel foglalkozik: Egyrészt összegyûjti azokat a titkosszolgálati híreket és információkat, melyek meghatározóak a zsidó állam és a világ biztonságának szempontjából. Kétségkívül ez a Moszad legfontosabb tevékenységi területe. Másrészrõl titkosszolgálati hadmûveleteket is végrehajt, melyeknek az Izraelt és polgárait fenyegetõ veszélyt kell megszüntetniük. Ez természetesen olyan szektor, amelyrõl nem beszélnek. A Hírek Izraelbõl | 2016/02

POLITIKA

harmadik terület összeköti a titkoszszolgálat munkáját a diplomáciával, ez ugyanis a más titkosszolgálatokkal való együttmûködés területe, ez felöleli a belföldi, de fõleg a külföldi titkosszolgálatokkal való együttmûködést. Cohen nemzetbiztonsági tanácsadóként és a Moszadnál eltöltött évek során sok országban rendkívül jó diplomáciai kapcsolatokra tett szert, ezek nemcsak a titkosszolgálat közösségére, hanem magas rangú politikusokra is vonatkoznak. Ezért a szakértõk úgy vélik, Netanjahu mindenekelõtt abban érdekelt, hogy a Moszad új vezetõjét hasonló politikai-diplomáciai, valamint titkoszszolgálati-diplomáciai kapcsolatok kiépítésével bízza meg. Ezzel az lehet a célja, hogy a terrorellenes harcban felerõsítse a nemzetközi együttmûködést, és Izrael Államnak lehetõvé tegye úgy folytatni tevékenységét,

hogy egy így kiépített hálózat révén nagyobb nemzetközi támogatást tudhat a háta mögött. Ez most rendkívül aktuális, amikor a titkosszolgálati ismereteket az iszlámista terrorcselekmények elleni harcban kell bevetni. Ily módon Izraelnek lehetõsége nyílhat e nemzetközi hálózat keretében, amely elsõsorban szövetséges partnerekbõl áll, olyan államokkal is kiépíteni titkosszolgálati kapcsolatokat, amelyeket elsõ pillantásra «arab ellenségeknek» tekintenénk. Ezek az államok a világ felé megtagadják a zsidó állammal való együttmûködést, nehogy az arab világ árulókként bélyegezze meg õket. Ám a radikális iszlám elleni harcban Izraellel azonos célokat követnek. E harcban közös ellenség Irán és az Iszlám Állam terrorszervezet. A szakértõk egyetértenek abban, hogy Cohen továbbra is átfogó és széleskörû erõforrást fog mozgósítani

Irán nukleáris aspirációival szemben. Az lesz a feladata, hogy koordinálja az Irán ez irányú kikémlelésére irányuló törekvéseket. Azonban bizonyos vélemények szerint Cohennek kézzelfogható akciókkal is kell foglalkoznia, melyek során Iránt megakadályozza abban, hogy a nyugati hatalmakkal kötött atomegyezmény lejárta után – 13 év elteltével – mégis atomfegyver birtokába jusson. Feladatköre az Izrael ajtajában ágáló Iszlám Állam tekintetében már jóval sokrétûbb lesz, mint az Iránnal kapcsolatos teendõi. Az IS Cohent összetettebb és bonyolultabb döntések elé fogja állítani, ami többek között abból is adódik, hogy viszonylag új jelenségrõl van szó. Az IS soraiba ügynököket becsempészni rendkívül nehéz és kockázatos vállalkozás lesz. Itt viszont az «arab ellenségekkel» kiépítendõ kapcsolatok jöhetnek Cohennek segítségére. ML∎

Norbert Lieth

Ruth könyve

Messiási fény

Gedeon

– Az aktuális események tükörképében

az üdvtörténet fényében

Izrael sötétjében

Ára: 550,-Ft Ára: 750,-Ft Ára: 750,- Ft +POSTAKÖLTSÉG

+POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/02

+ POSTAKÖLTSÉG

POLITIKA

KÖZEL-KELETI KONFLIKTUS

a Hamasz szoroNGaToTT HelYzeTBeN A Gázai-övezetben uralkodó Hamasz vezetése megosztott, és alapvetõ kérdéseken veszekszik. A vitás kérdések tárgyát nem a jövõbeli célkitûzések képezik, hanem olyan profán dolgok, mint például a bérek kifizetése. A táborok közti szakadékok egyre nagyobbakká válnak.

Quo vadis Hamasz? Az utóbbi idõben ez döntõ kérdésnek tûnik, amelyre még ennek a Gázai-övezetben uralkodó terrorszervezetnek a vezetõ rétege se igen tudja a választ. Ha egyes alkalmazottakat megkérdeznek, válaszolnak ugyan valamit, de szinte mindegyik más-más feleletet ad. A vezetéstõl nem hallani egységes hangot. Sõt, még arra a kérdésre is különbözõ válasz érkezik, hogy a Hamasz pillanatnyilag milyen álláspontra helyezkedik Izraellel, deklarált õsellenségével szemben. A vezetõség néhány tagja, közöttük az egyik fõfunkcionárius, Ismael Hanija, azt a nézetet vallja, hogy a jelenlegi helyzetben nem kellene Izraellel kötözködniük. Velük szemben áll egy csoport Fatschi Hamad hivatalnokkal az élen, aki Hanija alatt belügyminiszterként szolgált, és Ayman Nofar, a szervezet katonai szárnyához tartozó tisztségviselõ támogatását élvezi. Ez a csoport azt vallja, hogy nem szabad kitérni egy Izrael elleni katonai konﬂiktus elõl, sõt, inkább keresni kell a konfrontációt, mert így javíthatnak a Gázai-övezet helyzetén. A Hamasz megosztottsága az Egyiptommal szembeni állásfoglalásban is megnyilvánul. Az egyiptomiak az utóbbi idõben fáradságot nem kímélve igyekeztek a Gázai-övezetet a Sínai-félsziget egyiptomi részével összekötõ csempészalagutakat lerombolni. Hanija szívesebben követne békülékenyebb irányt Egyiptommal. Ellenlábasai, köztük Nofar, a dzsihádista, aki sokáig ült egyiptomi börtönben, minden párbeszédet elutasítanak a Nílus menti országgal. A Hamasz hozzáállása hasonlóan nyilvánul meg az IS terroregyesülettel szemben is. Nofar és Hamad katonai beállított-

ságuknál fogva szívesen kezdeményeznének együttmûködést az ISszel és a Sínai-félszigeten tartózkodó ágával, ennek érdekében nemrég vendégül látták Schadi al-Meneit, az IS sínai ágának vezetõjét. Nemcsak katonai együttmûködésrõl tárgyaltak, hanem egy kibõvített fegyvercsempészetrõl is a Gázai-övezetbõl a Sínai-félszigetre, valamint megbeszélték az egyiptomi és izraeli célpontok ellen indított támadások lehetséges összehangolását. Hanija és követõi ezzel szemben visszariadnak az IS sínai frakciójával való együttmûködéstõl, amely számtalan egyiptomi katona meggyilkolásáért felelõs. Jól tudják, hogy ezzel csak felingerelnék az egyiptomiakat. Ezért hivatalosan is elhatárolódtak a látogatóktól, ami természetesen nem javított a Hamasz berkeiben kialakult hangulaton. Ha valaki azt hiszi, hogy az itt felvázolt kép eléggé bonyolult, meg kell jegyeznünk, hogy téved, ugyanis további tényezõket is figyelembe kell venni. Hanija és emberei az utóbbi idõben felélesztették Iránhoz fûzõdõ kapcsolataikat. Ennek következtében iráni kérésre engedélyezték az al-Sabirin síita szervezetnek, hogy irodát nyisson a Gázai-övezetben. Hamad azonban nem akarta ezt a szervezetet és képviselõit a Gázai-övezetben látni, ezért ezek ellenlábasaival, az IS irányzataival kooperált. Így ezeknek a szalafista dzsihád-tagoknak megengedte, hogy az al-Sabirin szervezet irodáit megtámadják, amivel aztán Irán nemtetszését váltotta ki. A Hamasznak azonban még ennél is több komplikációval kell szembe néznie.

Itt kell megemlíteni a Gázai-övezet súlyos gazdasági helyzetét. Az 50 százalékos munkanélküliségi rátával és a 2014 nyara óta még mindig romokban heverõ házak ezreivel a helyzet valóban kritikussá vált. A Hamasz elsõsorban a lerombolt csempészalagutak miatt szenved pénzhiányban, ugyanakkor a PA-val is megromlott a kapcsolata, amely tulajdonképpen a pénzek átutalásáért felelõs. Így a Hamasz nagy problémák elõtt áll, és a legalapvetõbb szolgáltatásokat sem képes biztosítani a lakosságnak. Még a leghûségesebb embereit sem tudja kifizetni. Hogy mégis valamit fizetni tudjon, 40.000 vazallusának 1.000 sékel (kb.300 euró) juttatást állapítottak meg 50 napi szolgálatért. Hogy a hûséges tagokat végképp fel ne dühítsék, és valahogy kordában tartsák õket, Siad al-Zara a Hamasz pénzügyminisztere nemrég kihirdette, hogy a fizetéscsökkentésért kárpótlásul földterületeket fognak kapni, amelyekhez a Hamasz 2005 nyarán jutott az izraeliek kivonulása után. Ez viszont a lakosság haragját váltotta ki, amely felháborodott a klikkeket támogató gazdálkodáson. Mindez együttvéve egyáltalán nem járult hozzá a Hamasz-kormány stabilitásához. A Hamasz vezetés tehetetlenségét egy további kudarc is szemlélteti. Minden kitartó próbálkozása ellenére sem sikerült ugyanis egy széleskörû népfelkelés élére állnia Ciszjordániában. Az izraeli biztonsági hatóságok december végén felfedezték a Hamasz egy nagyobb terrorsejtjét, amely azt tervezte, hogy az izraeli szárazföld ellen indít támadást. A Hamasz számára ez további súlyos csapást jelentett, ugyanis nagyon szeretné az izraeli-palesztin konﬂiktust újból hatalmas futótûzzé változtatni. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a Hamaszt valóban súlyos gondok kínozzák. ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2016/02

POLITIKA

KÖZEL-KELETI KONFLIKTUS

KÉT állam, KÉTNemzeTIsÉGÛ állam, KoNFÖderáCIÓ? Mi rejlik ezek mögött a kifejezések mögött, melyeket Izrael és a palesztinok közti konfliktus megoldásával kapcsolatban emlegetnek, és amelyeket nagyon ellentmondásosan magyaráznak?

A nemzetközi államközösség Izraellel szemben a kétállamiságú megoldást támogatja. Amerika és fõleg Európa – éppúgy, mint az utóbbi idõben Szaúd-Arábia is – kitartanak e megoldás mellett. Szüntelenül ezt szorgalmazzák vádló hangon szólítva fel Izraelt, hisz az utolsó fordulóban a zsidó állam volt az, amely a palesztinokkal folytatott tárgyalást felmondta. Közben elfelejtik megemlíteni, hogy Izrael azért volt kénytelen ezt a lépést megtenni, mert a palesztinok egyoldalú intézkedéseket kezdeményeztek olyan nemzetközi grémiumok elõtt, mint az ENSZ és a Nemzetközi Bíróság. A múlt eseményeinek felemlegetése és egymásra mutogatás helyett legjobb, ha egyszerûen leszögezzük: a jelenlegi helyzetet stagnálás és a vele járó frusztráció jellemzi. Ha a legújabb közvélemény ku-

tatások eredményét megnézzük, kiderül, hogy a helyi érintettek – úgy izraeliek, mint palesztinok – többségében már nem hisznek a kétállamiságú megoldásban. 2015 végén a palesztinok 65 százaléka gondolta úgy, hogy a kétállamiságú megoldás már nem megvalósítható. Ezt a nézetet osztotta 2015 októberében Izrael zsidó polgárainak 46,1, és az arab polgárok 57,1 százaléka. 2015 nyarán még az izraeliek 51 százaléka támogatta a kétállamiságú megoldást. Érdekes módon ez a százalékarány megegyezett a palesztin oldal támogatóinak százalékával. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a helyi lakosok szemszögébõl ez a kérdés az elmúlt másfél év során elvesztette jelentõségét, mivel úgy az izraeli, mint a palesztin oldalon egyre csökkent e megoldás támogatóinak száma. A kétállamiságú megoldás

tonságos és elismert határokon belül». 2000-ben a Camp-David-i tárgyalások azonban kudarccal végzõdtek éppúgy, mint a 2013 és 2014 közti egyeztetések. A kétállamiságú megoldás már 2007-ben is további ösztönzést kapott, amikor a Hamasz erõszakkal magához ragadta a hatalmat a Gázai-övezetben. Ezáltal nemcsak a palesztin társadalom szétdarabolódása

ARAB POLGÁROK 57,1 SZÁZALÉKA, GONDOLTA ÚGY, HOGY A KÉTÁLLAMISÁGÚ MEGOLDÁS MÁR NEM MEGVALÓSÍTHATÓ

Izraelben heves viták folynak a kétnemzetiségû megoldásról.

ZSIDÓ POLGÁRAINAK 46,1 SZÁZALÉKA GONDOLTA ÚGY, HOGY A KÉTÁLLAMISÁGÚ MEGOLDÁS MÁR NEM MEGVALÓSÍTHATÓ

Hírek Izraelbõl | 2016/02

alapjait, vagyis egy független Palesztin Állam létét, 1974-ben egy ENSZ határozat rakta le (a 3236. közgyûlés határozata). E határozat megvalósítására irányuló diplomáciai törekvések 1991-ben a Madridi Konferenciával kezdõdtek, és az 1993-as Oslói Egyezmények keretében is kifejezésre jutottak. A cél tehát az volt, hogy «két állam, Izrael és Palesztina, (…) egymás mellett létezzék biz-

vált nyilvánvalóvá, hanem minél tovább tartott ez a helyzet, annál világosabbá vált, hogy a palesztin oldalon tulajdonképpen két entitás létezik; vagyis Izrael nem egy egységes partnerrel áll szemben, aminek eredményeként esetleg felmerülhet a «háromállamiságú megoldás» fogalma is. Még ha Izrael és a PA meg is egyezne, a Hamasz mindenképpen távol maradna.

POLITIKA

Még ha Izrael és a PA meg is egyezne, a Hamasz mindenképpen távol maradna. A PA Mahmoud Abbasz elnöksége alatt már rég külön utakon jár.

A PA Mahmoud Abbasz elnöksége alatt már rég külön utakon jár. 2015 õszén is azzal fenyegetõzött, hogy felmondja az Oslói egyezményeket. Amint elõzõ számunk egyik cikkében már kifejtettük, ennek messzemenõ következményei lennének, mert ezzel a PA tulajdonképpen saját magát oszlatná fel, és minden rendelkezés és szabályozás, a közigazgatás, a gazdaság, a biztonságpolitika terén – amelyek eddig többé-kevésbé jól mûködtek – érvénytelenné válna. Ennek következtében Ciszjordánia palesztin lakossága közigazgatási vákuummal szembesülne, hiszen akkor az A és B zónában – az önálló vagy félig önálló palesztin területeken – senki sem felelne például a kórházak üzemeltetéséért, a nyugdíjak és fizetések kifizetéséért, a börtönök felügyeletéért, a szemét elszállításáért, stb. Ez a helyzet Izraelt lépéskényszer elé állítaná. Különben egy ilyen forgatókönyvvel a kormány már intenzíven foglalkozott. Heves viták közepette végül is abban megegyeztek, hogy ez az elképzelhetõ legrosszabb forgatókönyv. Ezzel a háttérben Izraelben heves viták folynak a kétnemzetiségû megoldásról, ami nem más, mint egy állam egy vezetéssel, de két nép számára. Ha egy ilyen kétnemzetiségû államban minden polgárnak egyenlõ jogokat biztosítanának, akkor egyesek szerint Izrael végre maga mögött hagyhatná a megszállást, és demokráciaként nagy lépést tenne elõre. Mások ebben a demográfiai konstelláció alapján Izrael Állam zsidó jellegének felhígítását látják. Szerintük ez az egyik legnagyobb veszély, amellyel a zsidó államnak szembe

kell néznie. A kétnemzetiségû állam megvitatása Izraelben a különbözõ politikai nézetek heves összecsapását eredményezte. Nemrég Reuven Rivlin államelnök is megszólalt az ügyben, és olyan fogalmat vetett fel, ami nem új, és elsõ pillantásra a jelenlegi helyzetben elfogadható alternatívának tûnik. Ha azonban a javaslat mibenlétét gyakorlati szempontból nézzük – konföderációt alkotni – azonnal szembetûnik a buktató. Rivlin államelnököt a részleteket illetõen egy francia nyelvû szaklap idézte: «Ha konföderációt alkotunk, olyan döntéseket kell hoznunk, melyek e szövetkezés mindkét államára egyformán vonatkoznak, és melyeket közös megegyezéssel mindketten elfogadnak…» Rivlin javaslata a Politique Internationale szerint tartalmazza még egyes országrészek cseréjét, a határvonalak megállapítását, két parlamentet, de egy hadsereget, mégpedig az izraeli védelmi erõket. Amikor az izraeli újságírók a miniszterelnöki hivatalnál e kijelentések után érdeklõdtek, azt a választ kapták, hogy jóllehet Rivlin két specifikus állami entitásról beszélt, azonban egy szuverén palesztin állam megalapítását alapvetõen elveti. Netanjahu és Abbasz kézfogását 2015 decemberében a párizsi nemzetközi klímakonferencián nemzetközi érdeklõdés fogadta, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a két politikus beszélt is volna egymással, azt pedig végképp nem, hogy tárgyaltak volna, vagy e megoldások egyikét kilátásba helyezték volna. AN∎

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot

Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni? Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán... Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével

Ár: 3200,- Ft megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2016/02

Politika

ÉLET A TERROR ÁRNYÉKÁBAN

Gandhi meggyilkolása - az izraeli nép gyökerének egy hajtását kitépték 2001. Október 18-án, csütörtökön eltemették Izrael egyik legnagyobb harcosát, gyökereink egyik legnagyobb védelmezõjét, aki valaha is élt Izraelben: Rechawam Se’ewit, aki a Gandhi becenevet kapta. Az egyik palesztin terrorszervezet könyörtelen tagja ölte meg. Rechawan Se’ewi személyes jó barátunk volt. Izrael gyökereirõl úgy gondolkodott, mint mi. Másokkal ellentétben, akik csak nagy szavakat használtak, Se’ewi úgy cselekedett, ahogy érzett és beszélt. Vezéregyéniség volt, jól tudott beszélni, szavai mindig megegyeztek tetteivel. Hétvégeken elvonult családjával Kedumimba, egy samáriai településre, közel a gyökerekhez, melyek számára olyan fontosak voltak. Az izraeli kormány turizmusért felelõs minisztereként azon fáradozott, hogy a turisztikai minisztérium embereinek is átadja Júdea és Samária iránti érzelmeit, hogy megértesse velük ezeknek a területeknek a jelentõségét. Bennünk úttörõket látott, akik egyengetjük az utat a népnek. Sõt, elment addig, hogy a turisztikai miniszterek évenkénti találkozóját Eschel Haschomronban rendezte meg. Az összes addigi izraeli kormányból õ volt az egyetlen, aki a minisztérium magas rangú hivatalnokait egy háromnapos továbbképzésre olyan helyre vitte, amelyet többségük, sajnos, nem is ismert. Mi szerettük õt és értékeltük, amit képviselt. Idõ elõtti halála nemcsak nekünk volt szörnyû csapás, hanem Izraelnek is. Igaz, hogy kompromisszumnélküli hozzáállásáért az «áttelepítési terv»-hez sokan gyûlölték, megvetették vagy legalábbis nem értékelték. Ennek ellenére Gandhi fenntartotta véleményét, hogy ez lenne az egyetlen megoldás a problémára. Hasonló problémák a világ más részein az áttelepítéssel megoldódtak.

Hírek Izraelbõl | 2016/02

És mit értett õ « áttelepítésen»? Mindenki, aki nem érdekelt abban, hogy izraeli fennhatóság alatt éljen, meg kell kapnia a lehetõséget, hogy a szomszédos arab országba áttelepüljön, mindenek elõtt Jordániába, ahol a lakosság több mint 75%-a palesztin. Az áttelepülést anyagilag támogatnák, és olyan humánusan bonyolítanák le, amennyire csak lehetséges. Ez azért szükséges, mert a Jordán és a Földközi-tenger között nincs elegendõ hely két ország számára, és mert nem akarunk mindig karddal aludni. Való igaz, hogy az «áttelepítés» szónak negatív mellékzöngéje van, de nem ezt kell meghallani. Minden más csak rövidtávú megoldást jelentene, és elkerülhetetlenül a következõ háborúhoz vezetne. Kiderült, hogy az izraeli baloldal is hasonló elméletet szövöget, anélkül viszont, hogy az «áttelepítés» szót használná. A két nép szétválasztását szorgalmazzák - az áttelepítés pedig csak a zsidókat érintené, akiknek fel kellene adniuk gyökereiket és egy gettóba kellene tömö-

rülniük Gadera és Chadera közé, a keskeny izraeli tengerparton. Könyvünknek nem célja, hogy Se’ewi miniszter áttelepítési stratégiáját megtárgyalja. Az olvasó meghozhatja saját ítéletét. Azt akarjuk hangsúlyozni, hogy barátunk idõ elõtti halála nemcsak tisztelõit, de politikai ellenfeleit is sokkolta. Rechawam nagyszerû férfi, ünnepelt hõs és Izrael kutatója is egyben. Világi ember volt, de szoros kötõdésekkel a zsidó valláshoz. Igazságos és kitartó, barátai és ellenségei Izrael barátjaként ismerték. Az ország iránti szeretettõl vezérelve soha semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó. Ez a szeretet volt az, amely a “Nemzeti Front Palesztina Felszabadításáért” terrorszervezet tagjait arra ösztönözte, hogy hidegvérûen meggyilkolják. 2001. október 17-én reggel 6.30kor Gandhi szokása szerint együtt reggelizett feleségével, Ja’el as�szonnyal a Hyatt hotelben. Szokása volt, hogy reggel korán kelt, elolvasta az újságot és korán munkához látott. Turisztikai miniszterként ez volt az utolsó napja a kormányban. Két nappal korábban benyújtotta

POLITIKA

lemondását. Az volt ugyanis a véleménye, hogy az izraeli kormány gyökereinket és azok védelmezõit, a júdeai, a samáriai és gázai lakosokat elhanyagolta és cserben hagyta. A reggeli alatt Rechawam odasúgta feleségének, hogy az étkezõben tevékenykedõk közül az egyik mintha rábámulna, és tekintetében mintha valami félelmetes és gyanús lenne. Majd késõbb azt mondta Ja’elnek, hogy felmegy a hotelszobájába felkészülni irodai munkájára. Se’ewi védve érezte magát saját hazájában. Mindig azt mondta: «Szülõvárosomban, Jeruzsálemben és saját hazámban érzem magam a legnagyobb biztonságban és ez nem is fog változni.» Ebbõl az okból és elvbõl, esetleg politikai okokból soha nem akart páncélozott kocsit. «Nem való, hogy amíg Samária lakosai mindennek ki vannak téve, addig én védve legyek» - szokta mondani. A 8. emeletre érve a 816-os szoba mellett, ahol Se’ewi lakott, elé ugrott a gyilkos és egész közelrõl lelõtte. Feleségének, Ja’elnek kiáltásai, aki 7 órakor talált rá, ébresztették fel a többi szállóvendéget. Izrael Állam egy megváltozott valóságra ébredt: Izraelben egy államférfit, egy vezetõt megöltek. Ez már minden határon túlment. Rechawam saját szülõvárosában, saját hazájában terrorista támadás áldozata lett. Védekezni sem tudott, hidegvérûen meggyilkolták. A férfi, aki egykor azt mondta: «Vér és szenvedés kísértek egész életemben», a gonosz fiainak áldozata lett. Se’ewi két halálos fejsérülést szenvedett, a Hadassah-kórház igazgatója már csak a halál beálltát tudta megállapítani, miután minden újraélesztési kísérlet kudarcot vallott. Az izraeli kormány egyértelmû felszólítást küldött Arafatnak, hogy a miniszter gyilkosát adja ki, különben Izrael a PA-t a terrorizmus támogatójának nyilvánítja, és Arafat rezsimjét megbuktatja. Ezen kívül a Népfront ellen, ez ellen a gyilkos szervezet ellen, totális háborút hirdetett. Az izraeli kormány megállapította azt a tényt, amit mi, e könyv szerzõi, már elõre tudtunk: Arafat Izraelt és az egész nemzetközi kö-

zösséget ismét az orránál fogva vezette. Szokásához híven a PA kihirdette, hogy intézkedni fog a gyilkos kézre kerítése érdekében. Hónapokkal késõbb az orgyilkost és megbízóját elfogták. Egy tárgyalási színjáték után a PA tisztelettel elvezette õket egy jerikói börtönbe, ahol hotelkörülményeket biztosítottak számukra. Nemzetközi garanciák biztosították õket arról, hogy semmi bántódásuk nem lesz. Gyökereink elpusztítójának még a nevetéstõl sem ment el a kedve, még a börtönbe vivõ úton sem, mi viszont megint pórul jártunk. Még mindig nincs itt az ideje egy keményebb fellépésnek? Se’ewi miniszter meggyilkolása egyértelmû katalizátora volt a PA-n belüli harc eszkalálódásának. De a mi kormányunk még mindig nem fogta fel, hogy a terrorszervezeteket egyszer s mindenkorra ki kell iktatni. Egy nappal halála elõtt Gandhi ezt írta: «2001. Szeptember 11. nemcsak annak a sok ezer áldozatnak emléknapja lesz, akik a New York-i ikertornyok és a washingtoni Pentagon lerombolásakor vesztették életüket, akik az új idõk krónikájába bekerülnek, nem is a példanélküli terrorcselekedet napja, és nem is az a nap, amikor az amerikaiak szeme kinyílt és rájöttek az iszlámista terror jelentõségére. Ez a nap a nyugati értékek totális lerombolásának napjaként vonul be a történelembe. Ezen a napon világossá vált a Nyugat számára, hogy csak katonai megoldás létezik a terrorellenes háborúban, és hogy a terrorista vezetõkkel semmilyen tárgyalás nem lehetséges.» Azt írta, amit mindig is hitt és hangoztatott. De Izraelben és a világ más részein mindig akadtak olyanok, akik meg voltak gyõzõdve, hogy a helyzeten valamit változtatni csak a terrorista Arafattal folytatott tárgyalások útján lehet. Mit lehet még mondani és tenni, hogy egy vak elõtt világos legyen: - egy terroristával folytatott tárgyalások sehova sem vezetnek. Rechawam Se’ewi határozottan ellenezte az Oslói-egyezményt és hevesen tiltakozott ellene. Sõt az is elképzelhetõ, hogy így szól saját

halálát illetõen: «Én megmondtam nektek!» De még többet is megtudhatunk errõl a férfirõl, ha meghalljuk, mit mondott a kormányhivatal vezetõjének (Jizchak Rabin alatt). Az Oslói-egyezmény elleni heves kirohanás után, amit Rabin a nyakunkra hozott, azt mondta Se’ewi (nem szabad elfelejteni, hogy õ és Rabin katonai szolgálatuk óta barátok voltak, és Se’ewi politikai nézeteltéréseik ellenére is meg akarta õrizni ezt a barátságot):«Mondja meg neki, hogy én õt még mindig kedvelem. Van számára egy vödör szeretetem. De a vödrön van egy lyuk, és ezen kicsorog a szeretet Izraellel együtt.» Gandhi annyira szerette ezt az országot! És szerette gyökereit is. Ezért a szeretetért életével fizetett. Áldott legyen emlékezete! Tuvia Gelbard részlet a Élet a terror árnyékában címû könyvbõl

A Szentföld és lakosságának Kabai István rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig

tják és elvita éhez. itatták, ldj Sokan elv p jogát ősei fö ekezigy né ma is e idók mindig is lynek a zs Noha a nak a he őket az dozni an tek fára ova szétszórta feledah m se ha jólétén, so Jenyítés, ldről és isteni fe Szentfö ykomeg a n az eg keztek l, szívébe vel: «Amirő m lyé ruzsále ly hűlt he ellett lakim ri Szenté gondolon folyó kor Babil nk, ha a Sionra zem ke tu tunk, sír «Ha megfeled n meg (...) nuljo bé , tunk». m n ruzsále ragadjo rólad, Je m! Nyelvem ze lékezem a jobb ke z, ha nem em tartom he et m em az íny ruzsále oltárok nem Je nek!» Zs rád, ha örömöm legfőbb 6. vers. 5137, 1;

M.sz.: 300

Ára:750,-Ft +POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu; 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu; (+36 1) 3500-343 Hírek Izraelbõl | 2016/02

Bibliai földrajz

Izráel szomszédos országai Fönícia A Földközi-tenger partvidékén, a Kármel-hegytõl észak felé egészen az Eleutherosz-folyóig terjedõ terület. Városai dél felõl északi irányba: Akko, Akzib, Tirusz, Sarepta, Szidon, Berütosz, Biblosz, Tripolisz és Arvad. Izráeltõl északra a tengerpart mentén sémita nép telepedett le. Az uralkodó hegyvidék után hazájukat Libanonnak vagy Fõníciának nevezték (fõnik = kereskedõ). Mint említettük, gyakran Szíria részének tekintették a part menti sávot is. Városállamok szövetségében éltek, és természeti adottságaiknak megfelelõen tengeri kereskedelmet folytattak. Hajóikkal bejárták a Földközi-tengert, és kereskedtek Afrikában is. A hajóépítés volt a fõ foglalkozásuk, mivel ehhez kiváló nyersanyagot találtak erdeikben. Az ehhez felhasznált cédrusfenyõt szinte mind kitermelték. A kitûnõ minõségû fát ma már egyetlen liget kivételével nem találjuk meg.

A föníciai városok közül Ugarit (Ras Samra) nagyon régi ki-

kötõváros, és a tájra jellemzõ vallási környezet központja (tenyészet-enyészet mítosz). Megta-

lálták Baál és Dágon templomait is. Akkád ékírásos táblácskáin az óhéber nyelvbe hajló kánaáni, ugariti dialektus található. A leletek egy Krisztus elõtti 16001200 év körüli, késõ bronzkori civilizáció létét bizonyítják, amely idõszakot Izráel történelmében a

fogságba való hurcolás elõtti idõk prófétáinak küzdelme jellemez. Az ugariti kultúrát kell tekintenünk a zsidó vallásosság fõ kísértésének ebben az idõben. Tripolisz, Ugarittól délebbre kb. 170 kilométerre megtalálható kikötõváros, amit a 2Makkabeusok 14,1 említ. Arvad tengerparti várost Ugarit és Tripolis között találjuk a térképen. Matrózait az Ezékiel 28,8 Szidon és Tirusz embereivel együtt dicséri. A várost az 1Makkabeusok 15,23 Aradosz néven említi. Büblosz Tripolisztól délebbre található. Görög neve a könyvre utal,

Ugarit (Ras Samra) régi kikötõváros

Hírek Izraelbõl | 2016/02

Bibliai földrajz

Büblosz

de valójában könyvtekercseket gyûjtöttek Bübloszban. Ma Gebeil nevû falu áll a helyén A régi Büblosz romterületén kiásott leletek az egyiptomi hatását bizonyítják. Újabb kilométerekkel délnek tartva a tenger partján három várost találunk, amelyeket az Újszövetség is említ: Szidont, Sareptát és Tituszt. A Libánon és Antilibanon közötti völgyben a Szentírásban nem szereplõ, de a hellenisztikus kortól

nagy jelentõségre emelkedõ vagy a rómaiak idejébõl Heliopoliszi ismeretes. Néró császár templomot építtetett Baalbekben, amelynek Jupiter templom volt a neve. Inkább Szíria történelméhez és földrajzi elhelyezkedéséhez tartozik az Orontész partján lévõ városok közül Karkar és a régi Hamát, amit Salamon király idejében Izráel határvárosának tartottak (1Kir 8,65). Végül Qades a Beka-völgyben elfoglalt pozíciójából fontos

stratégiai szír város a Kr e. a 2. ezred közepétõl. II. Ramszesz fáraó a hettiták királyát ennél a városnál gyõzte le. A messzi északon ehhez a szír arám kultúrkörhöz tartozott Arpad vagy Arvad város (2Kir 18,34 Ézs 36,19). A különbözõ korok hódító hadai sokszor lerombolták. Karkemisz várost a topográfiai vázlaton szerepeltetjük, az Eufrátesz röviden jelzett folyóvölgye mentén. Errõl a városról és Damaszkuszról már beszámoltunk Szíriánál.1 Folytatjuk Hegyi András lelkész, teológiai tanár

Szíria és Fõnícia történetéhez és adottságaihoz lásd. Horst Klengel: Az ókori Szíria története és kultúrája c. könyvét. A mû eredeti címe és kiadója: Geschichte und Kultur Altsyrien - Koehler und Amelang Verlag, Leipzig 1967. Magyar kiadója: Gondolat kiadó, Bp., 1977.

Baalbek

Hírek Izraelbõl | 2016/02

TÁRSADALOM

az IzraelI GazdasáG KeleT FelÉ TeKINGeT Izrael számára az európai piac egyre problematikusabbá válik. Ezért a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Ázsiában vizsgálódik, hogy termékei számára új piacokat nyisson. Nemrég e célok érdekében kétoldalú kereskedelmi egyezményrõl tárgyalt a Jeruzsálembe látogató vietnámi miniszterelnök-helyettes Trung Hai. Rendkívül pozitív kilátásokkal tekintenek a megállapodások elé, amíg ugyanis 2009-ben az Izrael és Vietnám közti kereskedelmi volumen 200 millió dollár volt, addig 2014-re ez az összeg 1,1 milliárd dollárra emelkedett. Ugyanakkor a különbözõ izraeli minisztériumok azon fáradoznak, hogy az izraeli kapcsolatokat Indiával és Kínával is kiépítsék és megerõsítsék. AN∎

Tel aVIV HÚs NÉlKÜl Is BoldoG Tel Aviv legújabban egy további kitüntetéssel dicsekedhet. A Condé Nast Traveler (CNT) utazási magazin a világ legjobb vegetáriánus ételeinek városaként tüntette ki. Többek között ezt írta: «Egy hétig hús nélkül élni Tel Avivban nemcsak egyszerû, de lehetõség adódik a város legjobb és különleges finomságait végigkóstolni.» A magazin jelentésében bemutatta a legjobb vegetáriánus éttermek menüit is. AN∎

FIaTal szaKemBereK CserÉJe NÉmeTorszáGGal Izrael és Németország sokat ad a fiatalságra: 180 fiatal német felsõvezetõ érkezett Izraelbe állami támogatással, hogy különbözõ területeken tovább képezze magát. Többek között találkoztak Netanjahu miniszterelnökkel és Rivlin államelnökkel. Egy másik projekt keretében izraeli fiatalok utaztak Németországba az építészet szakterületérõl, hogy szintén állami támogatással ott képezzék magukat tovább. Az izraeli fiatalok e többhetes továbbképzõ programja Németországban több szakterületet is átölel. Mindemellett egy újabb trend is megfigyelhetõ: Az 1960-as évek óta teljesítenek német fiatalok önkéntes szolgálatot Izraelben. Manapság a zsidó állam legalább 500 önkéntes német fiatalt köszönthet évente. Néhány év óta már létezik egy program, amely izraeli önkénteseket küld Németországba. Számuk minden évben emelkedik. Mindkét nemzet önkénteseinek szolgálatát a jövõben egy koordináló állomás szervezi, ami növelheti ennek a tevékenységnek népszerûségét. AN∎

saN BerNardINo: aNTIszemITa HáTTÉr? Párizs után a világ a kaliforniai San Bernardinora tekintett, noha sokáig tisztázatlan volt, milyen háttere van az ott történt merényletnek. Miközben a nyilvánosság tudtára jutott, hogy a merényletnek, amely 14 halottat és 21 sebesültet hagyott maga mögött, valószínûleg iszlám háttere van, csak nagyon kevesen értesültek arról, hogy az áldozatok között egy zsidó ember is volt. Két további részlet is figyelemreméltó: Az áldozatnak, Nicholas Thalasinosnak (52) néhány héttel azelõtt összetûzése volt a merénylõkkel Izrael és a zsidók jogának Erez Israelre témában. Az özvegy továbbá elmondta, hogy õ és a férje messiáshívõ zsidók, az interneten nyíltan kiálltak Izrael mellett, a Facebookon pedig az antiszemita támadások mellett halálos fenyegetéseket is kaptak. AN∎

20 Hírek Izraelbõl | 2016/02

TÁRSADALOM

BeFeJezÕdÖTT a «GalamBszárNYaK» HadmÛVeleT Az izraeli kormány 2013-ban befejezettnek nyilvánította a «Galambszárnyak» hadmûveletet, és közölte, hogy leállítja az Etiópiában maradt zsidók Izraelbe telepítését. Noha az izraeli kormány ezt a határozatát «történelmi pillanatnak» nevezte, Izrael etióp közössége, amely 140 000 fõt számlál, nem hallgatta el rosszallását, mivel még mindig vannak egymástól elválasztott családok. Erre reagálva a kormány 2015 végén beleegyezett, hogy családegyesítés keretében további 9000 etiópiai zsidó vándoroljon be Izraelbe az következõ öt év során. AN∎

eGY VállalKozÓ a BÉKe HarCosaKÉNT A Németországból származó izraeli vállalkozó, Stef Wertheimer, évtizedek óta küzd munkahelyek létesítésével a békesség megteremtéséért Izrael Állam zsidó és arab lakosai, valamint az izraeliek és palesztinok között. Már 30 évvel ezelõtt felépítette az ország északi részében a Tefen ipari parkot. Az ott foglalkoztatottak többsége arab, vezetését egy drúz származású izraeli állampolgár látja el. Ez a neves ipari park különbözõ technológiákat és szépségápolási termékeket állít elõ, melyeket exportálnak is. Ezt követõen Wertheimer egy hasonló ipari park építésérõl gondoskodott Izrael legnagyobb arab városában, Názáretben. Most pedig egy ugyanilyen vállalat felépítését tervezi a Negev-sivatagban, ahol a lakosság egyharmada muszlim beduin. AN∎

JerUzsálemI KoNGresszUsI CsarNoK: HázassáGKÖTÕ CeremÓNIa az eGÉsz Izrael számára A 21 éves Sarah-Tehiya Litman néhány nappal esküvõje elõtt egy terrortámadás során elvesztette apját és egyik bátyját. Az esküvõt elhalasztották, de a fiatal pár nemcsak a dátumot változtatta meg, hanem az ünnepség jellegét is. Házasságkötésük helyszíneként a jeruzsálemi kongresszusi csarnokot választották, és meghívták az egész országot, hogy ünnepeljenek velük. A hétnapos gyász alatt a menyasszony hangsúlyozta, hogy az apja és a bátyja is azt akarták volna, hogy õk vidáman ünnepeljék meg családalapításukat, és így induljanak az elõttük álló életbe. Kijelentette, hogy õ és a férje nem fogják engedni, hogy «családjukat a gyáva terrortámadások elpusztítsák». Így szolidaritásból a fiatal párral és az izraeli ellenálló képesség jeleként több ezren gyûltek össze az esküvõre. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2016/02

TÁRSADALOM

«Én felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem, és beviszlek benneteket Izráel földjére.» (Ezékiel 37,12).

Izrael hõsei Izrael államát 1948. május 14-én kiáltották ki Tel-Avivban. Azóta ez a nap a függetlenség napja. A majd kétezer év utáni önálló, független államot deklaráló nyilatkozatot David ben Gurion, a késõbbi miniszterelnök olvasta fel. Izraelben ez a nap munkaszüneti nap, katonai felvonulásokat, ünnepi parádékat tartanak. A jom hacmaut-ot a zsinagógákban is megünneplik, egyes közösségek még az omer számlálás alatti gyászszokásokat is felfüggesztik.

22 Hírek Izraelbõl | 2016/02

A Tórából, Mózes ötödik könyvébõl olvassák fel az ország megszerzésérõl szóló Isteni ígéretet. (Móz V. VII. 12- VIII. 18.) „A zsidó nép Izrael földjén kelt életre, ezen a földön formálódott ki szellemi, vallási és politikai egyénisége, itt él önálló nemzeti életet és innét adta a világnak a Bibliát…” (Függetlenségi Kiáltvány, részlet).

TÁRSADALOM

Izrael államának megálmodója a magyar származású Herzl Tivadar volt Herzl Tivadar Pesten született egy Dohány utcai házban, 1860. május 2-án. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fõ épületszárnya áll. A múzeum falán emléktábla jelzi, hogy itt született a Zsidó Állam megálmodója. A politikus és író, a Zsidó Állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója neológzsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be. 1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust.1891-ben a Neue Freie Presse címû bécsi lap párizsi tudósítója lett. Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: õ tudósította lapját a Dreyfus-ügyrõl, és megtapasztalta a per kapcsán az erõteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) címû értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban, és melyben javaslatot tett, hogy a világ minden táján élõ zsidók térjenek vissza Palesztinába, az õsi hazába, ahonnét annak idején õket elûzték.

Herzl Tivadart, Hóze Hamedíná, úgyis nevezték, hogy; Az Állam látnoka - író, politikus.

Nép vagyunk, mert külsõ ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé ... Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra ... Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet . . . A megoldás csak egy lehet: az önálló zsidóállam! ... Az egész terv végtelenül egyszerû a maga alapformájában, de annak is kell lennie, ha igényt tart arra, hogy mindenki megérthesse. Adjanak nekünk szuverenitást a földkerekségnek egy, a mi igazolt népi szükségleteinknek megfelelõ darabján, minden egyébrõl magunk fogunk gondoskodni.

Az elsõ cionista kongresszust, amely 1897-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és késõbb elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták õt vezetõnek. Mielõtt meghalt, a török kormánynál elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinában, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosság körében. Apja mellé temették Döblingben, Edlach, 1904 július 3-án, de földi maradványait – végakaratának megfelelõen – 1950-ben Izraelbe vitték, és Jeruzsálemben a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el. A sorozatot szerkeszti és összeállítja: Nagy Erzsébet Forrás: Wikipedia, Zsido.com

HERZL TIVADAR EMLÉKMÛVE. IZRAEL ÁLLAM 1948-AS MEGALAKULÁSÁT KÖVETÕEN HOLTTESTÉT JERUZSÁLEMBE VITTÉK, ÉS A HERZL-HEGYEN KIALAKÍTOTT NEMZETI PANTEON DÍSZSÍRHELYÉN TEMETTÉK EL

Hírek Izraelbõl | 2016/02

TÁRSADALOM

NÖVeKszIK a szaKadÉK szeGÉNYeK És GazdaGoK KÖzÖTT IzraelBeN Izraelt sokféle, gyakran szélsõséges arculat jellemzi. Ez szinte minden életterületre vonatkozik – a barométer valahogy mindig kibillenéssel fenyeget. Ezt jelzi a szegények és gazdagok közötti szakadék növekedése is.

Izraelnek stabil gazdasága van, melyet nem ingat meg egy világraszóló válság sem, amilyen a nemzetközi gazdasági válság volt. 2014 nyarának kemény háborús helyzetével is viszonylag jól megbirkózott, amelyet pedig az ország történelmének leghosszabb háborújaként tartanak számon. Gyakran számoltunk be az emelkedõ exportmérlegrõl, cégek, újítások értékesítésérõl, melyek milliókat, sõt milliárdokat hoztak, vagy más gazdasági sikertörténetekrõl, melyek az izraeli innovációs kohóból indultak útnak. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Izrael Állam 2010 óta tagja az OECD exkluzív szervezetnek, a gazdasági együttmûködés és fejlõdés szervezetének. Ez a tagság jó pontot jelent minden ország gazdaságának. Néhány OECD-felmérésben Izrael különösen jó eredményt ért el, de vannak területek, ahol még elmaradásai vannak. Az egyik ilyen terület a szegénység és a társadalmi egyenlõtlenség. Egy nemrég készült OECD-felmérés kimutatta, hogy Izraelben nagyobb a szegénység, mint más OECD-államban. Izrael 17 százalékkal haladja meg az OECD tagállamok gazdasági egyenlõtlenségi mutatójának átlagértékét. A 2015 végén nyilvánosságra hozott statisztikai adatok aztán nemzetközi

24 Hírek Izraelbõl | 2016/02

téren is feltûnést keltõ tényt hoztak napvilágra: a nyugati államok között Izraelben a legmagasabb a szegénységi ráta, a 34 OECD-állam között Mexikó után a szomorú második helyet foglalja el. Itt jelentõs szerephez jut az a tény is, hogy a szegénység a foglalkoztatottak körében is jelen van, mert az átlagfizetések a megélhetési költségekhez viszonyítva alacsonyak, másfelõl pedig magasak az adók, és az állam kiegyenlítõ juttatásai nagyon szûkösek. Ez azt jelenti, hogy Izraelben a szegénység csökkentését elõmozdító kormánypolitika nem valami hatékony. Konkrétumokban beszélve elmondható, hogy Izraelben két gyermek közül egy szegénységben él. 2014-ben Izrael 444.900 családot számlált 775.500 gyermekkel, akik szegénységben éltek, ami 1,7 millió személyt jelent a 8,4 millió lakosú országban. 2013-mal szemben a szegénység 2%-kal növekedett, akkor ugyanis a ráta 18,6 százalékot mutatott, ez most 18,8 százalék. Vagyis 2014-ben több gyermek élt szegényes körülmények között, mivel 2013-ban a kiskorúak 30,8 százalékát érintette a szegénység, 2014-ben ez az arány 31 százalékra emelkedett. Itt azt is meg kell jegyezni, hogy Izrael nagyon fiatal ország, hiszen a lakosság egyharmada gyerek vagy fiatal.

Egy további statisztikai adat is ijesztõen hat: A szegények még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lettek. Míg a legkevesebbet keresõ munkavállalók fizetése, akik a lakosság 20 százalékát teszik ki, a 0,4 százalékos emelkedéssel tulajdonképpen semmit sem javult, addig az izraeli társadalom legjobban keresõ 20 százalékának fizetése 5,3 százalékkal emelkedett. Izraelben más országokhoz viszonyítva a középosztály eléggé rosszul áll, itt a fizetések 2,7 százalékkal emelkedtek. Izraelben az egyén akkor számít szegénynek, ha létfenntartását átszámítva kevesebb, mint 727 euróból kell fedeznie. Párok esetében ez az összeg 1163 euró, a háromgyermekes családnál pedig 2180 euró. Izraelben a viszonylag magas megélhetési költségek miatt ezek az összegek különösen a háromnál több gyermekes családokban eléggé szûkösek fõleg, ha a családban csak egy keresõ van. Ez a helyzet különösen két népcsoportot érint: az ultra-ortodoxokat és az arabokat. Az ultra-ortodox családok 54,3 százaléka él szegénységben. Az arabok esetében ez az arány 52,6 százalék. Mindkét százalékarány növekedett 2014-ben 2013-hoz viszonyítva; mindez a kormány és számtalan közhasznú szervezet sokoldalú törekvése ellenére, mely arra irá-

TÁRSADALOM

EURÓPAI UNIÓ A NYUGATI ÁLLAMOK KÖZÖTT IZRAELBEN A LEGMAGASABB A SZEGÉNYSÉGI RÁTA, A 34 OECD-ÁLLAM KÖZÖTT MEXIKÓ UTÁN A SZOMORÚ MÁSODIK HELYET FOGLALJA EL.

nyult, hogy ezekben a népcsoportokban csökkentse a munkanélküliek számát. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el egy további népcsoportról sem, amely különösen nagy szegénységben él: õk az Etiópiából származó zsidók. E csoport tagjainak többsége – kb. 85 000 fõ a 140.000 fõbõl – Etiópiában született. Õk súlyos beilleszkedési gondokkal küzdenek. Jóllehet az elmúlt évek során jelentõsen emelkedett a foglalkoztatottak száma ebben a csoportban, ám hiányos képzettségük miatt csak rosszul fizetõ állásokat tölthetnek be. Havonta átlagosan egyharmaddal kevesebb pénzbõl kell megélniük, mint egy átlagos izraelinek. A szegénység azonban nemcsak bizonyos népcsoportokra jellemzõ, hanem megosztja az ország régióit is. Jeruzsálem már régóta – a Tel Aviv nagytérség vonzáskörében található ultra-ortodox Bnei Brak településsel együtt – az ország legszegényebb városa. Az ország északi és déli része is szociálisan elmaradott területnek számít. A központi, sûrûn lakott területeken is vannak perifériára került, különösen nehéz körülmények között élõ népcsoportok, akik körében alacsony a foglalkoztatási arány. AN∎

az eU árUmeGJelÖlÉsI HaTározaTáNaK elsÕ KÖVeTKezmÉNYeI Izrael és az EU kapcsolatában jégkorszak köszöntött be. Az EU a vitatott területekrõl származó izraeli termékekre megjelölési kötelezettséget léptetett életbe; ennek kapcsán olyan fejlemények alakultak ki, amelyek még a baráti országok esetében is, mint amilyen Németország, csúnya incidensekhez vezettek.

Az EU 2012 óta tárgyalta azoknak az izraeli termékeknek a megjelölését, melyek a szerinte nem jogszerûen Izraelhez tartozó területekrõl származnak. Ide tartozik Ciszjordánia, ez még «Júdea és Samária» néven is ismert, Kelet-Jeruzsálem és a Golán-fennsík. Az Unió tagállamaiban 2015. november 11. óta az ebbõl a régióból származó izraeli termékekre megjelölési kötelezettség van érvényben. Közben az EU állandóan hangsúlyozza, hogy nem bojkottról van szó, a megjelölés csupán pontos információt nyújt a felhasználóknak. Sõt, azt is hangoztatják, hogy ily módon a békét akarják támogatni. Az utóbbi érvre Izrael már többször felvetette a kérdést, hogy a Golán-fennsíkon elõállított izraeli termékek megjelölése vajon hogyan járulhat hozzá a béke megteremtéséhez a palesztinokkal, hisz ott nem is palesztinok élnek (az ott élõ drúzok legalábbis nem így nevezik magukat). Ugyanakkor az EU illetékes helyein már többször megpróbálták megértetni, hogy Júdea és Samária üzemeiben legalább 30.000 palesztint foglalkoztatnak, akik itt sokkal jobb feltételek mellett jól fizetõ munkához jutnak, és jobb körülmények között élnek, mint az autonóm palesztin területek lakosai. Ezt többek között a sokkal magasabb fizetések biztosítják. Így az izraeli üzemekben foglalkoztatott 30.000 palesztin munkaerõ, becslések szerint, 300.000 személy megélhetését biztosítja. A berlini izraeli nagykövetség az ügy kapcsán német nyelvû állásfoglalást tett közzé, amelyet Emmanuel Nachschon átadott az izraeli külügyminisztérium szóvivõjének: «Nagyon sajnáljuk, hogy az EU, engedve az Izrael elleni bojkott-mozgalmaknak, politikai okokból ezt a

Hírek Izraelbõl | 2016/02

TÁRSADALOM

rendkívüli és diszkriminatív lépést fognak hiányozni a kínálatból, választotta. Ezt egy olyan idõszak- amíg az «elõírásszerû» megjelöléban tette, amikor Izraelt és polgá- sük tart. Az izraeli kabinet 2015. rait különösen ijesztõ terrorhullám november 22-i ülésén az eset nagy sújtja. Igencsak talányos és irritá- visszhangot váltott ki, még Netanló az a tény is, hogy az EU kettõs jahu miniszterelnök is megszólalt mércét alkalmaz Izraellel szem- az ügyben: «Ez az üzlet egykor ben, és figyelmen kívül hagyja, zsidóké volt. A nácik elragadták hogy világviszonylatban több mint tõlük. Ez az áruház most abszurd 200 vitatott terület létezik, egye- módon megjelöli azokat a termések közülük az Unión belül, vagy keket, amelyek Júdeából, Samáéppen az ajtaja elõtt. Az az állítás, riából és a Golánról származnak. hogy a megjelölési kötelezettség Megkezdõdött a megjelölés, és pusztán technikai dolog, éppolyan a termékek eltûntek a polcokról cinikus, mint megalapozatlan. A – ez minden tekintetben bojkott. termékek megjelölése nem viszi Tiltakozunk ez ellen a lépés ellen, elõre az Izrael és a palesztinok amely sem morálisan, sem törtéközti politikai megállapodást. Sõt, nelmileg nem fogadható el. Elvárellenkezõleg, megerõsíti a Palesz- juk a német kormánytól, amely a tin Autonómiahatóság ellenséges megjelölés ellen emelt szót, hogy magatartását az Izraellel folyta- nézzen utána ennek az ügynek.» A tott közvetlen tárgyalások ügyé- szövetségi kormánynak azonban ben – azon tárgyalások esetében, ezt nem kellett megtennie, mert melyeket az EU állítása szerint tá- az áruház vezetõsége bocsánatmogatni akar.» kérések közepette visszahelyezte Ezekre a tényekre 36 amerikai az izraeli borokat és más természenátor is rámutatott, akik leve- keket is a polcokra. Ugyanakkor let írtak Federica Mogherininek, meg kell jegyeznünk, hogy Merkel az EU külügyi megbízottjának, és szövetségi kancellár kifejezetkifejezték szolidaritásukat Izrael ten elutasította a bojkott minden mellett. A határozat itt-ott elége- fajtáját, azonban Frank-Walter detlenséget váltott ki Európában Steinmeier külügyminiszter az is. Görögország és Magyarország EU-irányvonalak mögé állt, mihaladéktalanul közölte, hogy az közben Norbert Lammert szövetEU-irányvonalakat nem fogja be- ségi szóvivõ ezeket «fölösleges és tartani. A cseh parlament túlnyo- nem bölcs döntéseknek» nevezte. mó többséggel szintén az EU-hatá- Németország különben nincs a rozat ellen szavazott. A megjelölési között a 16 EU-s tagállam között, kötelezettség hatályba lépése után amelyek külügyminiszterei a vitagyakoribbá váltak olyan esemé- tott területekrõl származó izraeli nyek, melyek már korábban is elõfordultak, «A KaDeWe egykor zsidóké volt. A nácik csak most jóval elragadták tõlük. Ez az áruház most abszurd messzebb ható jelentõségmódon megjelöli azokat a termékeket, amelyek gel bírnak, és megerõsítik az Júdeából, Samáriából és a Golánról származnak. izraeli igazságügyi miniszter, Ajelet Schaked kijelentését, hogy termékek megjelölését szora megjelölés «Izrael jogfosztását» galmazták. Németországjelenti. Lássunk most egy példát. nak mégis foglalkoznia Az EU-irányvonalak életbe lé- kellett az irányvonalak pése után nem sokkal a KaDeWe életbeléptetésével, ez pehíres berlini áruház polcairól dig történelmi hátterét eltûntek az izraeli borok. A közmé- tekintve, amint azt Nediában azonnal kitört a felháboro- tanjahu állásfoglalása is dás vihara. Erre az áruház vezetõ- mutatja, rendkívül kényes sége közölte, hogy a borok addig téma.

26 Hírek Izraelbõl | 2016/02

Hogy mennyire fagyos lett a légkör minden szinten Izrael számára Európában, jól szemléltetik a svédek megnyilvánulásai egy egészen más ügyben. Stefan Löfven svéd miniszterelnök annak a nézetének adott hangot, hogy az Izraelben naponta elõforduló késes merényletek nem sorolhatóak a terrorizmus fogalomkörébe, mivel végül is létezik «a terrorizmus nemzetközi osztályozása», és ebben ez a fajta támadás nem szerepel. Néhány nappal azelõtt külügyminisztere, Margot Wallström Izraelnek «a palesztin támadók jogtalan kivégzését» és «aránytalanul erõszakos eljárást» vetett a szemére. Jóllehet röviddel azután részletesebb kommentárokkal mindketten szépíteni akarták nyilatkozatukat, izraeli szemszögbõl azonban ezek súlyos károkat okoztak az országnak az EU-n belül. Izrael tekintettel ezekre az eseményekre elhatározta, hogy újraértékeli az EU szerepét a békefolyamatban, és az EU-s irányvonalakat támogató 16 ország képviselõinek, valamint néhány politikusnak a jövõre tervezett izraeli látogatását lemondja. Egy izraeli szõlészet egészen más utat választott ezzel a mottóval: «most aztán igazán/csak azért is jetzt erst recht». A Bezelet HaGolan pincészet, melynek termékeit szintén plusz címkével látják el, úgy döntött, hogy a ﬂakonok zárcímkéjére provokatív módon izraeli zászlót fog elhelyezni. Ezzel egy olyan új mozgalom élére állt, amely a «Boykott Israel Products» helyett a «Buy Israel Products» mozgalomra szólít fel. AN∎

TUDOMÁNY

a sIemeNs És a BosCH BerUHáz IzraelBeN A két neves német konszern növeli jelenlétét Izraelben. A Siemens AG fõ tevékenységi területén – a villamosítás, automatizálás és digitalizálás terén – új piacokat szeretne nyitni, ezért Izraelben a kutatás és fejlesztés területére befektetett pénzeket jelentõsen megemeli. A Bosch is létrehoz egy kutató és fejlesztõ központot Izraelben, amelyet Tel Avivban elõször hat alkalmazott fog üzemeltetni. AN∎

IzraelI GYÓGYászaTI alKalmazásoK az elsÕ HelYeN Düsseldorfban negyedik alkalommal rendezték meg a legjobb gyógyászati alkalmazások versenyét. A «Medica App Competition» része a világ legnagyobb gyógyászati vásárának, amelyen 2015-ben 120 ország 130.000 látogatóval vett részt. A tíz legkeresettebb alkalmazás közül négy izraeli fejlesztés volt. Az elsõ helyezést egy Jeruzsálemben kifejlesztett alkalmazás kapta, amely okostelefonra és tabletre is felvesz beszéd és hangpróbákat, azokat megfejti és átírja, úgyhogy a beszédükben korlátozott emberek is használhatják, és kommunikálhatnak környezetükkel. AN∎

FUKUsHIma: mÉGIs sÚlYosaBBaK a KÖVeTKezmÉNYeK? Az izraeli újítások iránti nemzetközi érdeklõdésre való tekintettel, egy izraeli cég nemrég felkérést kapott Japántól. A Pluristem Therapeutics Biotech céget felkérte a japán Fukushima orvosi egyetem, hogy az általa kifejlesztett sugárkezelést tesztelje. Mindenki emlékszik még Japánnak ezen a területén pusztító földrengésre és cunamira. Mindenki nagy aggodalommal tekintett a régióban mûködõ atomreaktor esetleges sérülésére. Japánnak sikerült eddig a veszélyt és következményeit elbagatellizálni. Az izraeli cégtõl kért segítséggel Japán elõször ismerte be, hogy a természeti katasztrófa következtében sugárfertõzések is történtek. Az izraeli cég eddig laboratóriumi körülmények között végzett kísérleteket. Azok az egerek, amelyek sugárfertõzésnek voltak kitéve, és az izraeli cég módszerével kezelték õket, egyfajta «retro-reakciót» mutattak, vagyis sejtjeik visszafejlõdtek, és a sugárfertõzés elõtti állapotra tértek vissza. AN∎

TaVaszI Vásár

NÁLUNK MÁR MEGKEZDÕDÖTT

ÁRA: 1450,-FT ÁRA: 750,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

ÁRA: 350,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

ÁRA: 550,-FT +POSTAKÖLTSÉG

ÁRA: 1250,-FT

+POSTAKÖLTSÉG

T F , 0 200

A KÖNYVCSOMAG EGYBEN MOST CSAK AKCIÓ!

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; ejfel@t-online.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

+POSTAKÖLTSÉG

27 24-IG 2016 MÁRCIUS Hírek Izraelbõl | 2016/02

TUDOMÁNY

TECHNOLÓGIA

BIzToNsáG az UTCáN Manapság már egyre több technológiát szerelnek az autókba, amit egyesek fölösleges flancolásnak tartanak. Azonban néhány újítás segíthet biztonságosabbá tenni a közúti közlekedést.

Sok autógyártó tekinget Izrael felé, ha arról van szó, hogy modelljeit a legújabb technológiai innovációkkal szerelje fel. Különös érdeklõdésre tarthatnak számot a jövõ autójának technikai megoldásai, amely képes lesz hosszú szakaszokat megtenni a vezetõ beavatkozása nélkül. A fél automata vagy a teljesen automata autók kifejlesztésén dolgozik ma már szinte minden nagyobb autógyártó. Ez már rég nem a jövõ zenéje. Ám legalább ugyanannyi figyelmet érdemelnek azok a megoldások, amelyek biztosabbá teszik a közúti közlekedést. Ebben a szektorban is Izrael felé tekintenek az autógyártók, amely innovatív ötletkovácsként gyakran úttörõ megoldásokat kínál. Néhány kiemelkedõ újítás ezen a területen már rég meghódította a nemzetközi piacot, mások épp most kezdték meg hódító útjukat. E szektor kiemelkedõ izraeli cégei közé tartozik a Mobileye cég, amely ezzel a szlogennel reklámozza magát: «A mi víziónk az ön biztonsága», el is érte vele célját, mert az általa kifejlesztett balesetmegelõzõ rendszert már sorozatban 237 autótípusba építik be, de bármilyen autótípusban alkalmazható. A figyelmeztetõ rendszer alapja egy kamerára és szoftverre egyénileg kifejlesztett algoritmus, elõször 2007-ben építették be új kocsikba. 2014 márciusában a cég arról számolt be, hogy már 3,3 millió autót szériagyártásban ezzel a rendszerrel szerelnek fel. A 15 éve fennálló

28 Hírek Izraelbõl | 2016/02

cég fõ telephelye Izraaz esetleges veszélyhelyelben van, azonban zetekrõl figyelmeztetermelõ egysétéseket továbbítanak geket tart fenn a jármûvezetõknek. KAMERÁRA ÉS SZOFTVERRE Amerikában, Ugyanakkor e cég EGYÉNILEG KIFEJLESZTETT Kínában, Néinnovációja lehetõBALESETMEGELÕZÕ RENDSZERT MÁR metországban séget nyújt a szülõkSOROZATBAN 237 AUTÓTÍPUSBA és Japánban, nek, hogy gyerekeik ÉPÍTIK BE mivel olyan nevezetési magatartáves cégek, mint sát felügyeljék. az Audi, Volvo, Több izraeli cég is Nissan, Ford, BMW tevékenykedik ebben a és General Motors az õ szektorban, többek között rendszerét építik be autóika 2008-ban alapított Autotalks ba. Ez a rendszer, amely egyedülál- cég, amely a közutakon található ló szoftverével kamerafelvételeket jármûvek, valamint az utak infraelemez és értékel ki, elõre figyel- struktúrájának rendszere (közlemeztet az úttesten vagy az úttest kedési lámpák, építkezések, stb.) mellett elõforduló akadályokra és közti kommunikáción dolgozik, és veszélyhelyzetekre is. ebben az internetet használja. A közutakon elõforduló tárgyak A közúti biztonság témájával észlelésével és rögzítésével a haifai foglalkozik az i-Sense Drive izraeli telephelyû BrightWay Vision izraeli cég is, ez a jeruzsálemi székhelyû cég BrightEye nevû újítása is foglal- vállalkozás olyan megoldásokat kozik. Ez a kamera éjjel-nappal és fejleszt ki, melyek lehetõvé teszik rossz idõjárási viszonyok között is a jármûvezetõnek, hogy vezetés képes 200 méterrel a veszélyhelyze- közben használja a navigációt, az tet jelentõ tárgy elõtt figyelmeztet- okostelefont vagy más berendezési ni, úgyhogy a jármûvezetõnek akár tárgyat, miközben nem veszi le szeesõben és hóban is van esélye az mét az úttestrõl. esetleges balesetet elkerülni. Itt csupán néhány prominens Az i4Drive izraeli cég egyik fõ céget említettünk, melyek Izraelt célkitûzése szintén a baleset meg- ezen a területen a nemzetközi piaelõzés, a cég 2015-ben felkerült a con képviselik – de még nagyon sok híres Red-Herring top 100-as inno- kiemelkedõ új alapítású céget emvációs listájára. Munkájuk során líthetnénk, melyek úttörõ ötletekösszekapcsolják az okostelefonok kel és újításokkal hallatnak magukszenzorainak adatait a kamerák és a ról – így megállapíthatjuk, hogy a GPS adataival, valamint a tachomé- következõ években egyre több új izterek által érzékelt helyzettel, egy raeli vívmánnyal találkozunk ebben szoftver-rendszeren keresztül aztán a szektorban. AN∎

BIBLIA

ISTEN HÉT ÍGÉRETE IZRAELNEK 10. rész. Az õsatyák jelentése

Máté családfája azt bizonyítja, hogy József vonala Dávid királyon át az elsõ zsidóig, Ábrahámig vezethetõ vissza, Lukács pedig rámutat, hogy Mária is királyi származású.

Burkhard Vetsch (1920–2008)

«Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélek által, hogy nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom gyötri a szívemet. Mert azt kívánom, hogy inkább én magam legyek átok alatt, Krisztustól elszakítva, testvéreim, az én test szerinti rokonaim helyett; akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsõség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek, akiké az õsatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint, aki Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké. Ámen!» (Róm 9,1-5). Miután folyóiratunk elõzõ számaiban már beszéltünk a fiúságról, a dicsõségrõl, a szövetségekrõl, a törvényadásról, az istentiszteletrõl és az ígéretekrõl, végezetül a hetedik ígéretrõl lesz szó: az õsatyákról. Õk Ábrahám, Izsák, Jákób és a 12 fia. Õk Jézus Krisztus õsei. Fiának emberré válásában Isten az embereket használta fel. Az 5Móz 10,15-ben ezt olvassuk: «Mégis csak a te atyáidat kedvelte meg

az ÚR, õket szerette, és az õ utódaikat, titeket választott ki valamennyi nép közül.» Ezzel el is érkeztünk Jézus Krisztus családfájához a Mt 1,1-17-ben és a Lk 3,23-38-ban, amelyet sajnos gyakran figyelmen kívül hagynak. Ebbõl láthatjuk, hogy Isten Fia földi-emberi alakban jött erre a világra. Máté beszámol Jézus születésérõl: «Jézus Krisztus születése pedig így történt. Anyja, Mária jegyese volt Józsefnek, de mielõtt egybekeltek volna, kitûnt, hogy áldott állapotban van a Szentlélektõl» (Mt 1,18). «Áldott állapotban van a Szentlélektõl», ezzel a kijelentéssel a világ nem tud mit kezdeni. Gyermeket várni és szûznek lenni, nem csupán ellentmondás, hanem biológiai lehetetlenség is. És amit nem akarnak igazként elismerni, az nem is lehet igaz. «A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sõt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni» (1Kor 2,14). Mindkét családfa, melyek Krisztushoz, a zsidók Királyához vezetnek, csodálatos dolgokat tartalmaznak Is-

ten kegyelmérõl. Máté családfája azt bizonyítja, hogy József vonala Dávid királyon át az elsõ zsidóig, Ábrahámig vezethetõ vissza, Lukács pedig rámutat, hogy Mária is királyi származású. Lukács a családfát visszavezeti Dávidon át Ádámig, egészen Istenig (Lk 3,38). Máté családfája csupán felsorolás: A nemzette B-t; B nemzette C-t; C nemzette D-t, stb. – egészen Józsefig. Õ egyszerûen fogalmaz: «Jákób fia volt József, annak a Máriának férje, akitõl Jézus született, akit Krisztusnak neveznek» (Mt 1,16). József tehát nem a nemzõapja Jézusnak. Jóllehet Ábrahám leszármazottja, a királyi, dávidi vonalból származik, de hivatalosan és jogilag is Jézus nevelõapja volt. Mindkét családfa, melyekben a Júda törzsébõl származó Dávid királynak kiemelkedõ szerepe volt, Jézus Krisztushoz, a zsidók Királyához vezet, örök királyság ígértetik Neki: «Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerõsíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek URának féltõ szereHírek Izraelbõl | 2016/02

Impresszum

BIBLIA

HÍREK IZRAELBÕL

ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ, 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2 TEL.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895 KÖSZÖNJÜK, HOGY ADOMÁNYÁVAL TÁMOGATJA AZ IZRAELI MUNKÁNKAT!

MINDKÉT CSALÁDFA, MELYEKBEN A JÚDA TÖRZSÉBÕL SZÁRMAZÓ DÁVID KIRÁLYNAK KIEMELKEDÕ SZEREPE VOLT, JÉZUS KRISZTUSHOZ, A ZSIDÓK KIRÁLYÁHOZ VEZET

FORINT SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. HU44 10300002-20510628-00003285 EURO SZÁMLASZÁM: UniCredit Bank Hungary ZRT. HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu In memoriam Wim Malgo

tete viszi véghez ezt!» (Ézs 9,6). Ezért szól így az angyal Máriához: «Nagy lesz õ, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját» (Lk 1,32). A Jel 5,5 ezt igazolja: «… Íme, gyõzött az oroszlán Júda törzsébõl, a Dávid utóda, és felnyitja a könyvet és hét pecsétjét!» A felemeltetett Úr kijelenti Önmagáról: «… Én, Jézus küldtem el angyalomat, hogy ezekrõl bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek elõtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag» (Jel 22,16). Jézus családfájában nagyon sok név szerepel, és mind mögött egy személy áll. Egyesek híresek, mások nem annyira, de mind Ádám gyermeke, és mind bûnös. Istent azonban nem lehet eltéríteni bölcs tervétõl! Így felragyog kegyelme Jézus õsatyáinak minden bûne és kudarca ellenére. Ahol belátás és bûnbá-

nat volt (és van!), megtapasztalhatjuk Isten kegyelmét és irgalmasságát, Aki hû és igaz. «Nem távozik Júdából a jogar, sem a kormánypálca térdei közül, míg eljõ Siló, akinek engednek a népek» (1Móz 49,10). Már Ábrahámnak megmondta Isten: «És a te magodban áldatik meg a föld minden nemzetsége» (ApCsel 3,25). Az Újszövetségben ezt olvassuk: «… az üdvösség a zsidók közül támad» (Jn 4,22). És ez nekünk is szól és a mi javunkat is szolgálja! A Római levél bevezetõ szavai (Róm 9,1-5) prológusként szolgálnak a rendkívül sokatmondó három fejezet megértéséhez, a 9 – 11 fejeztek értelmezéséhez. Sõt, azt is tudtunkra adják, miért fog Izrael hívõ maradéka a Jelenések könyvében egészen speciális helyzetet elfoglalni (Jel 7 és 14), és a Messiás nem valahol a világban, hanem Izraelben fogja Ezeréves békebirodalmát felállítani! De szeretnélek tájékoztatni, hogy 11 000 fõ azoknak a száma, akikkel kapcsolatban állunk, levelezünk, meghallgatjuk panaszaikat, akiknek igyekszünk lelki támaszt, segítséget nyújtani – és közülük 58 személy rendelkezett javunkra adója egy százalékával!

Kedves Testvérem, Isten igéje arra tanít, hogy mindenért hálát adjatok. Mi is hálával fogadtuk az elmúlt évben Missziónknak juttatott 1 %-t.

30 Hírek Izraelbõl | 2016/02

Tudom, nem a Te hibád. Talán nyugdíjas vagy, már nem adózol, de vannak családtagjaid, barátaid, ismerõseid, kérlek, beszélj nekik rólunk! Mondd el, hogy jobb és hasznosabb célt nem szolgálhatnak annál, ha az evangélium hirdetését támogatják! Az Úr megáldja fáradozásodat!

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Éves elõfizetés (2016-tól): 5020,-Ft+ éves postaköltség, postai díjszabás alapján. A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad! Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Missziós istentiszteletet tartunk a hónap utólsó vasárnapján, 10:00 órakor! Az alkalom nyitott, Szeretettel várunk mindenkit! 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36 1) 33-99-490, (+36 1) 3500 343 (+36-1) 236 0895

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:30-tól 17:00 óráig fogad telefonhívásokat.

Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl ! facebook.com/hirek.izraelbol

Turnusok 1. 2016 JÚLIUS 3 - 13.

Nemzetközi angol nyelvû ifjúsági tábor

2. 2016 MÁRCIUS 7 - 15. - MEGTELT! 3. 2016. AUGUSZTUS 14 - 21. 4. 2016. OKTÓBER 26 - NOVEMBER 2.

Változtatás jogát fenntartjuk

Ára: 720,-Ft

JELENTKEZÉS: Cím: 1135 Budapest, Palóc utca 2. Tel: +36 1 350 03 43, +36 30 63 07 823 www.ejfelikialtas.hu ejfelikialtas@gmail.com

L E A R Z I dig egy

min mén y l é s e g különle

2016-ban is HÍREK

Hírek Izraelbõl 2016 januá r/

5776

Nr .

0011

ww w.hire

JERUZSÁL EM FELOS

CSUPÁN

kizraelbol.h

ZTÁSA –

ILLÚZIÓ?

Éjféli Kiáltás

rendelje meg az újságainkat barátjának, ismerõsének! 2016-ban a Hírek Izraelbõl újság ára 420,-FT/hó A jövõben új befizetési módszert szeretnénk alkalmazni. Az éves díjat 2 részletben is lehet fizetni. Az új fizetési szabályzatunk szerint az újságot csak a befizetések után van módunkban kipostázni. 420,- Ft/hó + posta*, ½ évre 3810,- Ft. 2016-ban az Éjféli Kiáltás újság ára nem változik, 420,-FT/hó. A jövõben új befizetési módszert szeretnénk alkalmazni. Az éves díjat 2 részletben is lehet fizetni. Az új fizetési szabályzatunk szerint az újságot csak a befizetések után van módunkban kipostázni. 420,- Ft/hó + posta*, ½ évre 3810,- Ft. (* a postaköltség árát a postai díjszabási táblázat alapján számítottuk, de lapunk személyesen is átvehetõ az új könyvesboltunkban, 1135 Budapest, Palóc u. 2.)

Ára: 420,-Ft