Hirek Izraelből 2018 február

H Í REK

2018 február / 5778

Nr.

02

www.hirekizraelbol.hu

Miért az a sok izgalom

Jeruzsálem? körül?

Arabok Izraelben

Optimista nézetek Izrael arab lakosai között

«VAskupola» New Yorkban

Izraeli technológia védi a New York-i elektromos mûveket

Megrendelhetõ: rendeles@ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.

Tel.: (+36 1) 3500-343

Könyvajánló Dr. Békeffy Lajos

Isten diplomatája

Ki volt az a férfi, aki 56 évesen, diplomáciai szolgálata zenitjén, az ENSZ fõtitkáraként tragikus repülõgép-szerencsétlenség következtében fejezte be földi életét? Akinek halála után elõkerült titkos lelki naplója meglepte az akkori egész világot? Lelki naplója, az Útjelzõ valamennyi világnyelven lelki sikerkönyvvé vált, nálunk pedig életét, naplóját is alig ismerik. Miért? Errõl is szól ez a könyv.

Ár: 1980 Ft

+postaköltség

Norbert Lieth

Messiási fény Izrael sötétjében A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ára: 750,-Ft

+postaköltség

Norbert Lieth

Ruth könyve az üdvtörténet fényében

Ruth könyvébõl érthetõvé válik az a mindenkorra érvényes igazság, hogy az Úr hûséges az Õ szeretõ, gondoskodó szeretetében: menyasszonyi Gyülekezetét és népét Izraelt, az idõk minden zaklatottsága és nyomorúsága ellenére is elvezeti a gyönyörû célig!

Ára: 750,-Ft

+postaköltség

Wim Malgo

József Jézus

Az Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia.A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztusban.» (Kol 1,28)

Ár: 1450 Ft

+postaköltség

Marcel Malgo

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl

Marcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete «egy emberként» hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét.

Ára: 380,-Ft

+postaköltség

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

4

23 4

Címlapon: Miért az a sok izgalom Jeruzsálem körül?

6

Címlapon: Az USA elismeri Jeruzsálemet Izrael fõvárosaként POLITIKA

9

Rövid jelentések

10

Szokatlan közeledés Izrael és SzaúdArábia között

13

Izrael együttmûködése az Izraelbarát keresztyénekkel

14

Társadalom Optimista nézetek Izrael arab lakosai között

16

Rövid jelentések

16

Izrael ellenszenve a keresztyén misszió iránt

18

Tudomány Izraeli technológia védi a New York-i elektromos mûveket

20

Rövid jelentések

21

A héber ABC

22

Izrael konyhája

23

Gyorssegéy Izraelnek Az Ebenezer Idõsek Otthona

25

BIBlIA: Áron

Az ENSZ közgyûlésének Jeruzsálemmel kapcsolatos szavazása ismét megmutatta, milyen mértékben botránykõ Jeruzsálem a népek számára, amint azt a Biblia is mondja, és elkerülhetetlenül választás elé állít mindenkit. A szavazás semmit nem változtatott azon a tényen, hogy Jeruzsálem 1948, Izrael Állam alapítása óta az ország fõvárosa. Minden államfõ, aki valamikor is meglátogatta Izraelt, Jeruzsálembe ment, és nem Tel-Avivba. A kormány székhelye és a parlament szintén itt található. De szavazáskor sokaknak nem volt bátorsága, hogy kiálljon emellett a már 70 éve létezõ tény mellett, hanem meghajoltak egy illúzió parancsa elõtt. Ezért nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ-et a «hazugság házának» és egy abszurd színháznak.

A 193 ENSZ tagállam közül Amerika és Izrael mellett még 9 jelentéktelen állam szavazott ellene az ENSZ határozatnak, amely elítélte Amerikát nagykövetségének Tel-Avivból a fõvárosba, Jeruzsálembe való áthelyezése miatt. Jóllehet ez az eredmény az USA és Izrael számára vereségként értékelhetõ, az izraeli angol nyelvû napilapban, a Jerusalem Post-ban mégis ezzel a címmel jelent meg egy cikk: «UN Vote on Jerusalem – a huge success» (ENSZ szavazat Jeruzsálemrõl – óriási siker). Micah Halpern többek között ezt írja: «Nekünk nem a 128 szavazóra kell koncentrálnunk, akik elítélték Amerikát, hanem arra a 65-re, akik a határozat ellen szavaztak, tartózkodtak, vagy távol maradtak a szavazástól.» Ezzel az eredménnyel az USA és Jeruzsálem a szavazatok egy tekintélyes harmadát érte el. Nikki Hally, ENSZ amerikai nagykövet, a választás után megismételte figyelmeztetését, hogy Amerikának ezt a napot meg kell tartania emlékezetében, amelyen az ENSZ közgyûlésen megtámadták és megsértették. Amerika át fogja helyezni nagykövetségét Jeruzsálembe, mert ez az amerikai nép akarata, és ez a szavazás ezen a döntésen semmit sem változtat. Azon viszont változtat, hogyan fog az amerikai nép ezentúl az ENSZ-re tekinteni, és miként fogja az USA azokat az államokat a jövõben értékelni, melyek tiszteletlenül viselkedtek vele szemben.

Jair Lapid, a Yesh Atid párt elnöke ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: «Az ENSZ ma elvesztette méltóságát. Jeruzsálem Izrael fõvárosa, és mindig az is fog maradni, és ezen az ENSZ semmiféle képmutató szavazása sem fog változtatni.» Valóságos tragédiának nevezte, hogy Izrael legtöbb európai szövetségese engedett a nyomásnak, és a terror, valamint a tömeggyilkosok támogatóinak oldalára állt ahelyett, hogy a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját támogatta volna.

Figyelemreméltó azonban, hogy egy arab állam sem – mint pl. Egyiptom és Szaúd-Arábia – nem használták ki a helyzetet, hogy támadják Izraelt, kivéve Jement és Szíriát, ami valószínûleg annak a jele, hogy nem õk állhattak teljes mértékben a dolog mögött. Azonban Jemen, Szíria, Irán, Venezuela, Banglades és mások, melyek mély válságban vergõdnek, felhasználták az alkalmat, hogy támadást intézzenek Izrael ellen, és felfoghatatlan módon Izraelt és Jeruzsálemet nyilvánították a világ egyetlen problémájának.

Az ENSZ közgyûlésének szavazása bibliai szemszögbõl látható megjelenítése volt annak, ami a láthatatlan világban végbe megy, vagyis annak a harcnak, amely az Isten által kiválasztott városért folyik. Arról a döntõ kérdésrõl van itt szó, hogy Jeruzsálemmel kapcsolatban azt kell igaznak tekinteni, amit a Biblia mond, vagy azt, amit az iszlám.

A Zakariás 2,15-16 ezzel kapcsolatban így ír: «A többi nép is csatlakozik majd az ÚRhoz azon a napon, és az õ népévé lesznek, õ pedig köztetek fog lakni. Akkor megtudjátok, hogy a Seregek URa küldött engem hozzátok. Az ÚR birtokba veszi Judát, mint tulajdonát a szent földön, és továbbra is Jeruzsálem lesz a választottja.»

Ma mindenkinek fel kell tennie a kérdést: Az én népem, nemzetem a Seregek Urának oldalán áll-e? Isten, az Úr már rég meghozta döntõ választását. Jeruzsálem az a város, ahol Isten Jézus Krisztusban eltörölte a világ bûneit. Isten, amint azt a Biblia is mondja, továbbra is Jeruzsálemet fogja választani. Az Úr oldalán állunk-e tekintettel arra a hatalmas eseményre, amely bármikor bekövetkezhet?

Abban a biztos tudatban, hogy Isten eléri célját, amit Maga elé tûzött, akár akarják a nemzetek, akár nem – köszöntelek benneteket szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2018/02

3

címlapon

CÍMLAPON

Miért az a sok

izgalom Jeruzsálem körül?

Jeruzsálem, az örök város. Jeruzsálem, a szent város. Évezredes történelmével forduló- és súlypontja a nagy monoteista világvallásoknak.

Jeruzsálem, Erisz almája, ahol szétválnak a frontok.

4

Hírek Izraelbõl | 2018/02

címlapon

A

Amos Elon újságíró a «Jeruzsálem. Egy tükörváros belsõ szemlélete» címû könyvében ezt írja Jeruzsálemrõl: «Négyezer éves történelem, számtalan háború és súlyos földrengések, melyekben házak és falak nagyrészt lerombolódtak, hagyták hátra nyomukat a város térképén.

Jeruzsálemet húszszor ostromolták katasztrofális következményekkel, kétszer teljesen lerombolták, tizennyolcszor újra felépítették, és legalább tizenegyszer élte meg, hogy egyik vallás felváltotta a másikat.»

Jóllehet úgy tûnik, Jeruzsálem forduló- és súlypontja a világtörténelemnek, azonban évszázadokon át inkább egy álmos vidéki városka volt. Fõleg abban az idõben, amikor Jeruzsálem az Oszmán Birodalomhoz tartozott, vagyis 1517-tõl egészen az elsõ világháborúig. A 18. század végén a törökök Jeruzsálembe helyezték a fõmufti hivatalát, ezzel felértékelõdött a város státusza a muszlim világban. A városban mindig éltek zsidók, de csak a modern korban, 1887-tõl alkották a város lakosainak többségét. A 19. században az európai nagyhatalmak kiépítették befolyásukat Jeruzsálemben, és a város sziluettjét

mindmáig a német templomtornyok határozzák meg, melyek Wilhelm császár politikájának eredményei, akinek mottója «hely a napnál Platz an der Sonne». Az elsõ világháború után Jeruzsálem a brit mandátum része lett, és ebbõl az idõbõl származik a mai jogi státusz is, melyet a nemzetközi közösség ítélt oda Jeruzsálemnek.

A szövetséges nagyhatalmak elismerték a város egyedülálló spirituális és vallási jellegét, és a három nagy monoteista világvallásnak – a zsidóságnak, a keresztyénségnek és az iszlámnak – abból származó érdekeit. A «civilizáció szent bölcsõje» iránt támasztott igényeket aztán nemzetközi garanciák által szabályozni kellett, és mindenki számára okiratba kellett foglalni. Ezt szolgálta az 1947-es Palesztina felosztására létrejött ENSZ tervezet is. A 181-es ENSZ határozat, amely elrendelte Palesztina felosztását egy zsidó és egy palesztin államra, Jeruzsálemet corpus separatummá nyilvánította, és a városnak különleges jogi és politikai státuszt adott nemzetközi felügyelet alatt.

1948 májusában Izrael állam kikiáltását követõen háború tört ki a fiatal zsidó állam és környezõ arab

szomszédai között, ami heves harcokhoz vezetett Jeruzsálemben is, és végül a város megosztását eredményezte. A fegyverszüneti egyezmény a nemzetközi közösség szándékai szerint nem érintette a város nemzetközi jogi státuszát. Miközben Izrael Jeruzsálemet az állam elválaszthatatlan részének és örök fõvárosának nyilvánította, 1950-ben Jordánia annektálta a város keleti részét. A nemzetközi államközösség mindkét cselekedetet elutasította Nagy Britannia és Pakisztán kivételével. Amikor Izrael 1967-ben a Hatnapos háborúban megszerezte az egész város fölötti ellenõrzést, és kiterjesztette az izraeli joggyakorlatot az egyesített Jeruzsálemre, az ENSZ közgyûlése elítélte ezt a lépést. Hasonlóak voltak a reakciók 1980-ban is, amikor Izrael kibocsátotta azt a törvényt, mely «az egyesített és teljes Jeruzsálemet Izrael Állam fõvárosává» nyilvánította.

Akkor sok állam Tel Avivba helyezte át nagykövetségét.

Már néhány éve senki sem beszél a városról, mint corpus separatumról, hanem mint két állam fõvárosáról, az izraeli-palesztin konfliktusnak kétállamiságú megoldását követõen. Úgy az Oslói egyezményekben, mint az azt követõ béketervekben, ami-

Hírek Izraelbõl | 2018/02

5

címlapon

lyen a Road Map is, leszögezték, hogy Jeruzsálem város státuszának szabályozását a béketárgyalások végleges stádiumáig elnapolják, melyeket mindkét félnek közvetlenül kell egymással lefolytatnia. Ezzel a háttérben egy orosz deklaráció 2017. április 6-án nagy feltûnést keltett, amelyben Jeruzsálem nyugati részét elismerték Izrael fõvárosának. Ugyanazzal a lélegzetvétellel az oroszok kijelentették, hogy Jeruzsálem keleti részét egy, a jövõben megalakuló palesztin állam fõvárosaként ismerik el. A kommentátorok különbözõképpen ítélték meg az oroszoknak ezzel kapcsolatos szándékait.

Amint e megítélés kapcsán megoszlottak a vélemények, ugyanúgy Trump deklarációja is választóvonalat jelentett: 2017 decemberében elrendelte az amerikai nagykövetség áthelyezését Tel Avivból Jeruzsálembe. Ezzel véget vetett Amerika több éven át tartó politikájának, amelyet 1995-ben, az amerikai kongresszus Jerusalem Embassy Act deklarációjával harangoztak be (ez Jeruzsálemet Izrael fõvárosává nyilvánította). Ezt az áthelyezést különben az azóta hivatalban lévõ amerikai elnökök különleges hatáskörüknél fogva rendszeresen elrendelték – egészen Trump december 6-i nyilatkozatáig. Ugyanakkor e nyilatkozat kapcsán is kettéválnak a frontok az izraeliek és a palesztinok, Izrael és az arab, ill. muszlim világ, valamint Izrael és Amerika között egyfelõl, és gyakorlatilag a világ többi része között másfelõl.

Miközben az izraeli kormány nagy lelkesedéssel fogadta a deklarációt, a nép körében aggodalmas hangokat is lehetett hallani. Ez volt a helyzet Amerikában is: Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az elnök határozata nem tartalmaz «semmilyen indikációt Jeruzsálem végleges státuszával kapcsolatban», mert errõl a döntést, «ideértve a határok meghúzását is, kötelezõen a két fél közti tárgyalásokon lehet meghozni.» Mivel azonban a két fél nem tárgyal egymással, Amerika pedig egy cikk-cakk irányvonalat követ, a közel-keleti szervezetek épp különbözõ, az oroszok pedig kizárólag saját érdekeiket követik, így minden deklaráció ellenére egy valami biztosan a régi marad: Jeruzsálem továbbra is a minden oldalról támasztott igények tárgya és kulcspontja, és a bekeményített frontok által minden bizonnyal ezentúl is Erisz almája – minden viszályok okozója marad.

Antje Naujoks

6

Hírek Izraelbõl | 2018/02

Az USA elismeri

Jeruzsálemet Izrael fõvárosaként

E

Egyik oldalon nagy érzelmek, a másikon hatalmas felháborodás. Nemzetközi színtéren pedig vihar tombol. Hogyan válthatott ki Trump nyilatkozata Jeruzsálemmel kapcsolatban en�nyire különbözõ reakciókat? Izrael Jeruzsálemet már szinte 70 éve Izrael Állam fõvárosának tekinti. Ez még Izrael elsõ miniszterelnökének, David Ben-Gurionnak a döntése.1980-ig JeruJóllehet az amerikai zsálemben számos állam tartott fenn nagykövetség még nem nagykövetséget, költözött Jeruzsálembe, Trump melyek de facto elismerték, hogy a nyilatkozata mégis azt jelenti, város a zsidó állam hogy Jeruzsálemet Izrael kormányzási közfõvárosaként ismerik el. Ez pontja, és ráadásul óriási szimbolikus nagy nemzetközi kavarodást értékrendet is tuokozott, és a palesztinokat lajdonítottak neki.

A nagykövetségek még kitartóbb küzdelemre akkor költöztek ösztönözte függetlenségükért. el Jeruzsálembõl, amikor a Kneszet törvényt bocsátott ki Kelet-Jeruzsálem formális becsatolásáról Jeruzsálem izraeli közigazgatásába, és így az 1967-ig megosztott város egyesített várossá vált. Úgy tûnik, kevesen emlékeznek arra, hogy Oroszország nem is olyan régen nyilvánosan elismerte Nyugat-Jeruzsálemet Izrael fõvárosaként.

Ez 2017 áprilisában történt, mégis úgy tûnik, hogy már feledésbe merült. Ugyanakkor a Kreml azt is bejelentette, hogy Kelet-Jeruzsálemet a jövõbeli palesztin állam fõvárosának tekinti.

Trump deklarációjának mégis rendkívül nagy a jelentõsége, még akkor is, ha az adott valóság általa semmit sem változik; legalábbis elõszörre nem. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök «történelminek» nevezte az amerikai nyilatkozatot, és az 1947. novemberi ENSZ döntéshez hasonlította, amely Palesztina felosztását rendelte el. Netanjahu kijelentette, hogy Trump ezzel a deklarációjával örök helyet biztosított magának az állam történelmében. Ezt a vallásos-teológiai oldal is támogatja: 250 izraeli rabbi, közöttük Izrael Állam sefárd fõrabbija és több vezetõ rabbinikus tudós, akik fõleg a cionista-vallásos áramlatban játszanak szerepet, levelet írtak az amerikai elnöknek, melyben közölték vele, hogy nézetük szerint

címlapon

Ézsaiás biblikus próféciája teljesedik be: «Nem hallgathatok Sion miatt, nem nyughatom Jeruzsálem miatt, míg nem ragyog igazsága, mint a hajnalfény, és szabadulása, mint az égõ fáklya.

Látni fogják igazságodat a népek, dicsõségedet az összes királyok. Új nevet adnak neked, melyet az ÚR maga határoz meg» (Ézsaiás 62,1-2).

Még a libanoni Hezbollah vezetõje, Hassan Nasrallah sah is elismerte ennek a deklarációnak történelmi jelentõségét. A brit Balfour-nyilatkozathoz hasonlította, amely 100 évvel ezelõtt a zsidó népnek biztosította a nemzeti lakhelyhez való jogot Izrael földjén.

Ugyanakkor Trump nyilatkozatával kihívta maga ellen Izrael minden gyûlölõjét. Nasrallah sejk ezután az összehasonlítás után népfelkelésre szólította fel a palesztinokat, és azt ígérte, hogy mellettük fog állni. A Hamasz legfõbb vezetõje, Ismael Hanijeh, kijelentette, hogy az amerikai deklarációval «a pokol kapui nyíltak meg.» Erdogan török elnök összehívta Isztambulban az iszlám államok rendkívüli konferenciáját, ahol Izraelt terrorállamnak nevezte, és «tûzkörökrõl» beszélt, melyek az USA-t és Izraelt üldözni fogják. És a Trump nyilatkozatát követõ napokban valóban fel lehetett fedezni azokat a bizonyos tûzköröket, mert Ciszjordániában, a Gázai-övezetben, Jordániában, Libanonban és Észak-Afrika egyes államaiban, valamint Törökországban, Indonéziában és Malaysiában, ráadásul még Pakisztánban és Iránban is tüntetések voltak. Ezeken a tüntetéseken Trump képmását, valamint amerikai és izraeli zászlókat égettek. Mindemellett Európában is nem kevés ember ment ki az utcákra. Svédországban a tüntetõk arra szólítottak fel, hogy öljék a zsidókat. Ebben az országban egy zsinagógát és egy zsidó temetõt is molotovkoktélokkal támadtak meg. A tüntetések Ciszjordániában is erõszakba torkollottak.

Noha a tüntetések napok múltával alábbhagytak, az általános helyzet egyáltalán nem enyhült. A gonosz tengelye – Irán, Hezbollah, Hamasz, Törökország – továbbra is erõszakos tüntetésekre szólít fel, és minden eszközzel megpróbál nyugtalanságot kelteni a régióban.

Itt-ott sikerül is ezt elérnie, mert Trump deklarációja óta a terrorszervezetek szinte mindennap rakétákat lõnek Izrael felé a Gázai-övezetbõl. A legtöbb rakéta közvetlenül a határ mellett esik le, még egy sem érte el Izraelt. Az okozott károk elenyészõek. Azonban az ilyen belövések ténye egészen más helyzetet teremtett. Izrael nem

Hírek Izraelbõl | 2018/02

7

címlapon

hagyhatja ezt reakció nélkül, és légi- államból. Csupán a kétséges hírnévnek támadásokat intéz a gázai Hamasz-cél- örvendõ filippi elnök, Rodrigo Duterte pontok ellen, azonban megpróbált hirdette ki, hogy csatlakozik Trump mégis minimális reakciót kifejteni. A deklarációjához. feszültség megmaradt, de egy katasztTrump deklarációja a szunnita tenrofális futótûz lehetõsége is. gelyt is gyengítette, amely amerikai Diplomáciai szinten sem sokkal támogatással szállt szembe Iránnal. jobb a helyzet. A palesztinok közölték, Az Amerika védõszárnyai alatt fohogy már nem érdekeltek az amerikai lyó béketárgyalások lehetõvé tették közvetítésben, õk az ENSZ-hez akarnak fordulni, hogy törekvéseiket folytassák, hogy végre És mindeközben mit tettek elismerjék független államukat.

Az Európai Unió visszautasítotJeruzsálemben? Egyáltalán ta az amerikai nyilatkozatot, semmit! Az amerikai nagykövetség mert szerinte nemzetközi jogot sért éppen úgy, mint az ENSZ csak néhány év múlva fog Tel által kiadott határozatok. Ezzel az EU világosan tudtul adta, Avivból Jeruzsálembe költözni hogy Jeruzsálem két állam fõvárosa kell legyen. Izrael reménye, hogy egyes európai államok mégis egyes mérsékeltebb arab államoknak követik Amerika példáját, és áthelyezik az Izraelhez való nyílt közeledést. Minagykövetségüket Jeruzsálembe, lap- vel a palesztinok közölték, hogy nem zártánkig még nem teljesedett be, noha akarják Amerikát közvetítõként a néhány pozitív jel tapasztalható például béketárgyalásokon, az arab államok Litvániából, Macedóniából, valamint né- sem fognak engedékenyen fellépni az hány keresztyén beállítottságú afrikai USA-val szemben, és ráadásul – még

ha vélhetõen csak rövid idõre is – újra eltávolodnak Izraeltõl. És mindeközben mit tettek Jeruzsálemben? Egyáltalán semmit! Az amerikai nagykövetség csak néhány év múlva fog Tel Avivból Jeruzsálembe költözni, amint Tillerson amerikai külügyminiszter közölte. Mellékesen érdemes azonban megjegyezni, hogy az amerikai védelmi miniszter, valamint a CIA igazgatója is Trump kezdeményezése ellen nyilatkozott. Ráadásul Amerika nem változtatja meg irányvonalait az útlevelek kibocsátásával kapcsolatban sem. Így azoknak az amerikai polgároknak útlevelébe, akik Jeruzsálemben születtek, továbbra sem jegyzik be az «Izrael» kiegészítést, legalábbis a közeljövõben nem.

Elsõ pillantásra úgy tûnik fegyverszünet lépett érvénybe. Az amerikai közvetítõk azt nyilatkozták, hogy mégsem hagynak fel az irányú törekvéseikkel, hogy a béketárgyalásokat zavartalanul folytassák. Ha nem történik katasztrófa, számítani lehet arra, hogy a palesztinok ismét elfogadják Amerikát közvetítõként, úgyhogy akkor újra minden opció nyitva fog állni. Zwi Lidar

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot Vannak kérdések, melyekre nincs válasz! Ma sem tudunk választ adni arra, hogy miért hallgatott ennyi ember. Miért? Miért hagytuk õket a halálba menetelni?

Miért? Nincs elfogadható válasz! E könyv írója valóságon alapuló, saját emlékeit és családja tragédiáját írta meg, kiírta magából, hogy enyhítsen fájdalmán...

Talán, hogy megossza velünk, az olvasókkal, hogy soha többé...! A könyvben található számos név, helyszín és esemény valóságos! Nem kitalált és nem regényszerû, valóság minden sora. Néha zaklatott, szabdalt, ahogyan egy napló szavai, de tényeken alapuló fekete valóság.

Karácsony János (LGT) CD mellékletével 352 oldal, 142x197mm

Ár: 3200 Ft + postaköltség

8

Hírek Izraelbõl | 2018/02

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Politika

2016 terrorindexe és Izrael

Rivlin államelnök Spanyolországban A zsidó történelem egyik fájdalmas eseménye a zsidók elüldözése az Ibériai-félszigetrõl 1492-ben. Azonban Rivlin izraeli elnök nemrég barátságos látogatást tett Spanyolországban egy örömteli esemény alkalmából: egy zsidó gyülekezet megalapításának százéves jubileumi ünnepségén vett részt. «Ma Spanyolországban egy élõ zsidó közösség található tízezres tagsággal. A zsidóknak több mint 500 évvel ezelõtti elüldözése után nagy öröm ez, és a zsidó nép történelmének és szellemének gyõzelme», mondta az elnök Madridban egy zsidó iskola meglátogatásakor. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a Spanyolországban is rohamosan növekvõ antiszemita incidensek miatt, és a tanulóknak így beszélt errõl: «Nem szabad engednünk az antiszemitizmusnak, hanem le kell küzdenünk ezt a jelenséget. Megnyugtató számomra, hogy a spanyol kormány elkezdte a törvényeket módosítani, és keményebben lép fel ezek ellen a gyûlöletes jelenségek ellen. Nem szabad szégyellnünk vagy elrejtenünk identitásunkat; minden félelem ellenére ki kell állnunk mellette, és közösen kell felvennünk a harcot identitásunk megvédéséért», beszédében utalt a terrorcselekményekre és Izrael Állam démonizálására is.

AN∎

A múlt év végén a londoni Institute for Ecomonics and Peace ismét megjelentette globális terrorindexét az elõzõ évre vonatkozóan, amely elsõ pillantásra még optimistának is tûnhet. A halálos áldozatok száma csökkent, 13 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. Figyelembe véve azonban, hogy néhány évvel ezelõtt példanélküli magasságba szökött az áldozatok száma, idõközben a 163 értékelt országból 77-ben jegyeztek halálos áldozatokat (2015-ben «csak» 65 országban), így aztán már viszonylagos a kép. 2016ban 25 673 ember vesztette életét terrorcselekmények során. Az indexet Irak és Afganisztán vezeti. Szíria a 4. Törökország a 9. helyen áll, míg Franciaország elsõ nyugati országként a 23. helyet foglalja el, majd Németország következik a 38. helyen és Belgium a 40. helyen. Izrael a 36. helyre került, és a jelentés kiemeli, hogy épp Izrael tartozik azon kevés közel-keleti országok közé, ahol a terroráldozatok számának folyamatos csökkenése figyelhetõ meg.

AN∎

Határon felállított laboratórium robbanóanyagcsempészet ellen Izraelt az egész világ bírálja a Gázai-övezet blokádja miatt, miközben elfelejtik, hogy naponta több száz segélyszállítmányokat vivõ teherautó halad át Izrael határán Gázába, miközben az egyiptomiak úgy az áruforgalom, mint az utasforgalom elõtt szinte mindig zárva tartják határátkelõiket. Izrael pozitívan ítéli meg, hogy a palesztin kibékülési egyezmény keretében a határellenõrzés ismét a Palesztin Autonómiahatóság hatáskörébe tartozik, de ami a robbanóanyag csempészését illeti, továbbra is szkeptikus maradt. Ezért 2017 végén a Kerem Shalom határátkelõnél egy laboratóriumot rendeztek be, amely lehetõvé teszi az anyagok gyors ellenõrzését. Egy teherautó rakományának ellenõrzése, amely a szállítólevél alapján motorolajat vitt, kiderítette, hogy «nagy mennyiségû robbanóanyag elõállítására alkalmas veszélyes anyagról» volt szó. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/02

9

Politika

A szombati ünnepnap ismét megingatta a kormányt A szombati nyugalom témája Izrael kormányainak állandó problémát jelent. Nem volt olyan miniszterelnök, akinek emiatt ne kellett volna válsággal megküzdenie.

Vannak, akik a koalíció életképtelenségét látják ebben, amint egykor Yitzhak Rabin is, akinek 1976-ban fel kellett oszlatnia kormányát, mert az izraeli hadsereg harci gépei, miután részt vettek egy ceremónián, röviddel a szombati nyugalom megkezdése után landoltak. Nemrég Netanjahu miniszterelnök is hasonló válsághelyzet elé került, mert Litzman ultra-ortodox egészségügyi minisztere a szombaton végzett vasútépítés miatt visszalépett. Ezzel az egyik ultra-ortodox párt megint azt a gyakorlatot követte, amit sok izraeli vallásos diktátumnak tart. Netanjahu nagyon kis többséggel kormányoz, és a választási esélyei sem valami jók. Így «megérezte a fellobbanó lángok hõségét, és hamar eloltotta a tüzet», amint az izraeli napilap, a Haaretz fogalmazott, amely a megtalált modus vivendi-t nem találta «elegánsnak»: «A szombati nyugalommal kapcsolatban minden úgy maradt, ahogy volt.» És a vele kapcsolatos gond is úgy maradt, ahogy eddig is volt, vagyis számítani lehet a következõ válságra a szombati nyugalom miatt.

AN∎

külpolitika

Szokatlan közeledés Izrael és Szaúd-Arábia között Az izraeli vezérkari fõnök interjúja egy szaúdi lapnak, szaúdi papok pozitív kijelentései – néhány a szaporodó jelekbõl, melyek arra utalnak, hogy Szaúd-Arábia és Izrael a közös ellenség – Irán – miatt közelednek egymáshoz.

N

Néhány nappal Trump amerikai elnök bejelentése elõtt, mellyel Amerika elismerte Jeruzsálemet Izrael Állam fõvárosának, a Palesztin Autonómiahatóság (PA) elnöke, Mahmoud Abbasz Szaúd-Arábiában vendégeskedett. Ott a következõ ajánlatot kapta: jelentõs pénzügyi támogatás a PA-nak, ha Abu Dis-t, egy Jeruzsálemen kívül fekvõ települést a jövõbeli Palesztina fõvárosává nyilvánítja. Ebben az idõben–

10

Hírek Izraelbõl | 2018/02

még Trump nyilatkozata elõtt – Izrael külföldi források adatai szerint bombázta Iránnak egyik katonai létesítményét, Szíriában, közel a fõvároshoz, Damaszkuszhoz. Ezt az akciót figyelmeztetésnek szánták. Izrael kész megszólaltatni a fegyvereket, hogy megakadályozza az irániak további terjeszkedését Szíriában.

A nyilvánosság elõtt ezt senki sem erõsítette meg, mégis valószínûnek tûnik, hogy mind a három

Politika

esemény része egy Washington, Riad és Jeruzsálem között létrejött «szövetségnek», amelyben jóllehet különböznek az érdekek, mégis van egy bizonyos közös alap: az irániak megfékezésére tett próbálkozás. Ennek a hallgatólagos szövetségnek minden tagja nyert valamit: Izrael kapott Amerikától egy ajándékot, amit szaúdi beleegyezés nélkül soha nem kaphatott volna meg. Trump ezzel beváltotta választási ígéretét, ami fõleg az evangéliumi választók tekintetében rendkívüli jelentõséggel bírt, ráadásul a Szaúd-Arábiával kötött fegyverszállítási egyezmén�nyel 400 milliárd dollárt szerzett az amerikai gazdaságnak. Szaúd-Arábia olyan fegyver-rendszereket kapott Amerikától, melyek világviszonylatban a legelõrehaladottabbnak számítanak. Izrael visszavonta a szaúdiak ellen indított zsidó lobbit Amerikában, amely különben az ilyen fegyverüzletet nagyon ellenezte. De külföldi források szerint a szaúdiaknak még valami mást is kapniuk kell: titkos�szolgálati információkat és katonai együttmûködést, hogy megfékezhesse az iráni hegemónia-törekvéseket a régióban.

Mindez különösen hangzik? Minden létezõ ellenségképnek ellentmondóan? Nem, nem feltétlenül. Tulajdonképpen egy ilyen igény minden összetevõjérõl részleteket lehet a nagy nyilvánosság elé hozni. Néha a sorok között, de az információkat mégsem rejtik véka alá. Errõl beszélt az izraeli vezérkari fõnök, Gadi Eizenkot altábornagy 2017 novemberében az ELAPH szaúdi hírportálnak adott interjújában, amely Londonban mûködik. «Jeruzsálem és Riad egyetért abban, hogy a régió legnagyobb ellensége Irán. Nem fogjuk megengedni az iráni jelenlétet Szíriában», jelentette ki Izrael legfõbb katonai vezetõje, majd hozzáfûzte: «Én szívesen megosztom az Iránnal kapcsolatos titkosszolgálati ismereteket. … Szükség van egy regionális tervre, hogy megállítsuk az irániakat.»

Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta: «Sok a közös érdek is.»

Nemrég még álmodni sem merte volna senki, hogy a fanatikus muszlim Szaúd-Arábia és Izrael Állam vagy a zsidó nép között bármiféle kapcsolat is létrejöhet. Eizenkot in-

terjúja, melyet ennek a szaúdi hírportálnak adott, egyike annak a sok utalásnak, melyek a megváltozott valóságra mutatnak. Ezt megelõzte Szaúd-Arábia fõmuftijának, Abdulaziz Al al-Sheikh sejknek rendkívüli Fatwa-ja (határozata), amelyben a szaúdi állam vallási vezetõjeként nyilvánosan kijelentette: «A zsidók elleni erõszak az iszlám törvénykezés szerint tilos.» Ugyanazzal a lélegzetvétellel hozzáfûzte: «A Hamasz terroregyesület.» De létezik még számos példanélküli jel, mint például az, hogy a Franciaországba akkreditált szaúdi nagykövet és Szaúd-Arábia egykori igazságügyi minisztere meglátogatta a párizsi Nagy Zsinagógát, akik különben nagyon közel állnak az uralkodóház legfõbb vezetõihez. E látogatás keretében a magas rangú szaúdiak rabbikkal találkoztak, és meghallgatták a Tórával és a zsidó rítusokkal kapcsolatos magyarázatokat. Az évtizedes ellenségeskedés és tömény antiszemitizmus után, ami a szaúdi vezetõket jellemezte, ezek rendkívüli jelentõséggel bíró fejlemények.

Trump amerikai elnök Jeruzsálem-deklarációja megrengette ezeket a fejleményeket, legalábbis idõlegesen (ld. az errõl szóló cikket). De már azelõtt is lehetett olyan hangokat észlelni, közöttük az Izraelbe kirendelt egykori amerikai nagykövet Dan Shapiro hangját, melyek arra figyelmeztettek, hogy Szaúd-Arábia belevonhatja Izraelt egy Hezbollah és Irán elleni háborúba. Mások, mint például Izrael Állam katonai titkos�szolgálatának egykori igazgatója, Amos Yadlin, azt tanácsolják Izraelnek, hogy ne nagyon bízzon egy olyan rezsimben, amely nem igazán stabil, többek között a félresikerült próbálkozásai miatt is, hogy megakadályozza az iráni befolyást Szíriában, Irakban, Jemenben, valamint Libanonban, és amely bojkottot hirdetett Katar ellen.

Egy napon majd biztosan megtudjuk, hogy ez a tengely, amelyhez Szaúd-Arábia, Izrael és még néhány mérsékeltebb arab állam tartozik, élvezi-e az Egyesült Államok támogatását, és hogy valóban egy sikertörténetrõl van-e szó, vagy egy «törött nádszálba» (2Királyok 18,21) invesztált bizalomról. ZL∎

Szaúd-Arábia olyan fegyver-rendszereket kapott Amerikától, melyek világviszonylatban a legelõrehaladottabbnak számítanak. Izrael visszavonta a szaúdiak ellen indított zsidó lobbit Amerikában, amely különben az ilyen fegyverüzletet nagyon ellenezte.

Segíts nekünk!

Támogasd az izraeli munkánkat!

Rendeld meg magazinunkat!

HÍREK

2017 július

5777

Nr.

07

www.hirekizraelbol.hu

69 tény I

amiért Izrael szerethetõ ország

69 tény amiért Izrael szerethetõ ország

Hamasz és az emberjog

A humanitárius gesztusokkal való cinikus visszaélés

Izrael morálIs gyõzelme Az UNESCO «ajándékai» Izrael Függetlenségi napjára

Hírek Izraelbõl c. újságunkból megtudhatja az aktuális híreket, tájékozódhat az aktuális gazdasági, politikai és kulturális eseményekrõl.

Megismerheti a zsidó nép szokásait, ünnepeit, ételeit.

A támogatást örömmel fogadjuk az alábbi bankszámlaszámra: számlaszámunk: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

IBAN HU61 10918001-0000004071680019 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-0000004071680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343

www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu

Hírek Izraelbõl | 2018/02

11

Politika

kitüntetett keresztyének

Izrael együttmûködése az Izrael-barát keresztyénekkel Az izraeli parlament nemrég tüntetett ki olyan önkéntes keresztyéneket, akik cionistákként sokat tesznek Izrael Államért. Ugyanakkor folytatódik a munka az Israel Allies Foundation alapítvány keretében, amely jelentõs keresztyén lobbit képvisel Izrael érdekében.

Israel Allies Foundation alapítvány igazgatója. «Azt tapasztaljuk, hogy azok az emberek, akik hitük alapján Izrael oldalán állnak, sokkal kitartóbbak és megbízhatóbbak, és támogatásukban semmiféle politikai megfontolás nem befolyásolja õket.»

A

A Balfour-nyilatkozat 100 éves jubileumát különös ünnepi rendezvén�nyel tette emlékezetessé a Kneszet, amely középpontjában olyan keresztyének kitüntetése állt, akik sokat tettek a zsidó államért. Az ünnepség keretében az izraeli parlament képviselõinek többsége végre egy valamiben egyetértett, mégpedig abban, hogy Izraelnek nincsenek jobb barátai, mint a keresztyén cionisták.

A vendégek és a képviselõk figyelemmel hallgatták a rabbik és keresztyén vezetõ személyiségek elõadásait, akik a zsidók és keresztyének számára is közös értékekrõl beszéltek, amelyek inkább összekötik, mint elválasztják õket. Ezt követõen a torontói születésû Likud-képviselõ, Sharren Haskel, aki különben 33 évével a legfiatalabb izraeli parlamenti képviselõ, a CBN News-nak elmondta: «Ez egyszerûen fantasztikus érzés, mert hisz Izrael és a zsidók olyan történelemre tekintenek vissza, amelyben csak kevesen voltak, akik mellettük álltak. Hogy ma a Kneszetben olyan csoportokat és szervezeteket köszönthetünk, melyek

12

Hírek Izraelbõl | 2018/02

azért jönnek Izraelbe, hogy önkéntesen értünk tevékenykedjenek, akik szeretnek bennünket, és imádkoznak értünk, olyan csodálatos érzés, hogy alig lehet szavakban foglalni.» Yuli Edelstein Kneszet-szóvivõ is hangsúlyozta a Biblia kiemelkedõ jelentõségét, amely «a zsidók és keresztyének közötti megingathatatlan szövetséget» fejezi ki.

A 2017-es év sok hívõ keresztyén számára különleges év sok kitûnõ jubileummal: a Hatnapos háború 50. évfordulója, amely során létrejött az egyesített Jeruzsálem és sok keresztyén szenthely is hozzáférhetõvé vált, az ENSZ megosztási tervének 70. valamint a Balfour-nyilatkozat 100. évfordulója, ami elegyengette az utat Izrael Állam megalapítása elõtt, de 150 évvel ezelõtt kezdte meg Charles Warren brit régész az ókori Jeruzsálem keresztyén szempontból történõ régészeti feltárását is, valamint Mark Twain amerikai író ugyanekkor tett féléves zarándokutat a keresztyén szenthelyekhez, és 1967-ben megjelentette az errõl szóló könyvét «Jámborok külföldön» címmel.

Ezeknek a jubileumoknak és egy messiási korszak fuvallatának hatására az Israel365 médiahálózat Izraellel kapcsolatos bibliai újdonságokkal fordult a zsidókhoz, de fõleg azokhoz a keresztyénekhez, akik különös szeretettel viseletnek Izrael iránt. Az Israel365 keresztyén közösségekkel fenntartott kapcsolatokért felelõs igazgatónõje, Donna Jollay ezzel összefüggésben elmondta, hogy egyre több keresztyén érdeklõdik ez iránt az angol nyelvû közszolgálat iránt, és ezekben az Izrael számára rendkívül nehéz idõkben egyre kitartóbban támogatják a zsidó államot. Ezzel egyetértett Josh Reinstein is, aki a Kneszetben a keresztyén szövetségesek vezetõje, valamint az Israel Allies Foundation alapítvány igazgatója. «Azt tapasztaljuk, hogy azok az emberek, akik hitük alapján Izrael oldalán állnak, sokkal kitartóbbak és megbízhatóbbak, és támogatásukban semmiféle politikai megfontolás nem befolyásolja õket.»

Az Israel Allies Foundation alapítvány valóban fontos szerepet játszik, mely az International Israel Allies

Politika

Causus Foundation (IIACF) elnevezés alatt is ismert, aminek jelentése «Izrael szövetségeseinek alapítványa».

Ez kormányoktól független szervezet (NGO), 2007-ben Binyamin Elon Kneszet-képviselõ kezdeményezésére alakult, és másik hat Kneszet-képviselõ is csatlakozott hozzá. Ez az alapítvány egy 2004-ben létrejött elõzõ szervezetre épült, amely kapcsolatban állt az amerikai kongresszusban Izrael mellett lobbizó keresztyénekkel. Ez az izraeli képviselõ, aki ortodox rabbiként a nemzeti vallásos cionista körökben tevékenykedett és 2017 elején hunyt el, kezdeményezésével el akarta érni, hogy vallásos

motiváltságú Izrael-barátoknak a világ parlamentjeiben fórumuk legyen.

Ennek az egyesületnek, amelyhez idõközben a világ 36 parlamentjének képviselõcsoportjai tartoznak, zsidó-keresztyén értékek képezik alapját, és síkraszáll Izrael létezési jogáért biztos és bebiztosított határok között, ugyanakkor az osztatlan Jeruzsálem fennállását támogatja. Ráadásul az ebben a szervezetben részt vevõ parlamenti képviselõk – közöttük Észak- és Latin-Amerika, Európa és Afrika, valamint Ázsia egyes államainak képviselõi – szembeszálltak a BDS mozgalommal, és az általuk propagált Izrael elleni bojkottal.

Egyesített erõvel szeretnék a világ minden demokratikus parlamentjében az Izrael-barát hangokat összefogni és felvilágosító munkát folytatni Izraelrõl. Nemcsak elõdeikre és az USA-hoz fûzõdõ kapcsolatukra való tekintettel játszanak fõszerepet éppen az amerikai képviselõk. Õk olyankor is az elsõ helyen állnak, amikor arról van szó, hogy felemeljék hangjukat az Izraellel szembeni igazságtalan bánásmód ellen, és arra is van gondjuk, hogy államukban ne ártsanak Izraelnek. Mint parlamenti képviselõk, közösen megpróbálják a nyilvánosságot reális módon tájékoztatni Izraelrõl és azokról a kihívásokról, melyek elõtt a zsidó állam áll.

AN∎

Keresztyén izraeliek és a libanoni zarándokút

Határokon átnyúló katasztrófavédelem Mivel a katasztrófák nem ismernek határokat, több ország tûzvédelmi erõi közös gyakorlatot tartottak Izraelben. Így Izrael, Jordánia, a Palesztin Autonómia tûzoltó egységei együtt találkoztak a Spanyolországból, Olaszországból, Franciaországból érkezett csapatokkal, hogy az erdõtüzek és a nagy tûzvészek megfékezését gyakorolják Izrael két területén. A valósághûen létrehozott tûzfészkeken próbálták ki az eljárásokat, és a speciális mentõakciókat földrengés esetén. Amint arról Shlomi Ben-Yair fõhadnagy az izraeli civilvédelemtõl beszámolt, jelentõs akadályt képezett a kommunikáció a különbözõ nemzetiségû résztvevõk között. «Nagyrészt angolul beszéltünk, de állandóan tolmácsról kellett gondoskodnunk, ami világossá tette, hogy ezen a téren még sok tennivalónk van.»

AN∎

Izrael keresztyénjei alig teszik ki a lakosság két százalékát. Az ország kb. 170 000 keresztyénje közül 135 000 arab származású. Az izraeli társadalom e csoportja nagyon különbözõ egyházakhoz tartozik, melyeknek határokon árnyúló pártiárkátusaik vannak, ilyenek a maroniták, akik Izraelben és Libanonban élnek, és miután 2000-ben Dél-Libanonból visszaköltöztek Izraelbe, nagyon megnövekedett számuk. A Haaretz izraeli napilap nemrég Izrael keresztyén arabjainak egy újabb trendjérõl számolt be: zarándokútjukról a libanoni keresztyén helyekhez, ahova az izraelieknek hivatalosan tilos a beutazás, mivelhogy egy ellenséges országról van szó. A drúz delegációk utazásakor már a múltban is szemet hunyt az állam. Ez történik nyilvánvalóan a Libanonba tartó keresztyén zarándoklatok esetében is, melyeket a galileai maronita egyház szervez. Az utazásokat részben az idõleges palesztin úti okmányokkal és a Jordánián át való utazással korlátozzák. Egy izraeli keresztyén arab nõ Galileából így nyilatkozott a sajtónak: «Nekem ezzel az úttal nagy álmom vált valóra. A muszlimok Szaúd-Arábiába, a zsidók Tunéziába és Marokkóba zarándokolnak, miért ne lehetne nekünk is meglátogatni a libanoni keresztyén helyeket?» AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/02

13

Politika

Rekord a turizmusban nem sejtett meglepetéssel Iona Isac és Mihai Georgescu román turistákat a jeruzsálemi Dávid Citadella Múzeumnál az az örömteli meglepetés érte, hogy Netanjahu miniszterelnök lesz a vezetõjük, mert az idegenvezetõnek más elfoglaltsága akadt. Azért érte õket ez a nagy megtiszteltetés, mert Iona 2017-ben a hárommilliomodik turista Izraelben, amit még a párral a reptéren egy ceremónia keretében közöltek. Yariv Levin turizmusért felelõs miniszter az eseményt «történelmi mérföldkõnek» nevezte, mert az izraeli turizmus ezzel újabb rekordot állított fel. 2016 novemberének végén a turisták száma 2,65 millió volt, és így 2017 novemberének végére 20% növekedést regisztrálhatott. A turisztikai minisztérium ezt a román turisták számával érzékeltette: 2015ben Romániából 37 400 turista érkezett Izraelbe, 2016-ban 40 100 és 2017-ben ez a szám 63 000 fõre emelkedett.

AN∎

Deich-birkák a kibbucban Az Izrael újdonságait hírül adó sajtó legújabban arról számolt be, hogy Deichból kosok érkeztek Izraelbe. Összesen 41 kosról van szó, melyeket izraeli tenyésztõk egy alsó-szászországi aukción vásároltak, és Frankfurton keresztül speciálisan kialakított repülõgéppel hozták el Tel Avivba. Négyhetes karantén után Észak-Izrael különbözõ tejtermelõ egységeihez szállították õket. 1955-ben kelet-fríziai tejelõ birkát kereszteztek az Izraelben elterjedt Awassi fajtával, aminek eredménye a ma ismert Assaf fajta. Ez rendkívül közkedvelt fajta úgy a teje, mint a húsa miatt, ami kitûnõ minõségû. Klaus Gerdes a Weser-Ems juhtenyésztõ egyesülettõl, valamint Haim Leibovich, az izraeli juhtenyésztõk szaktanácsadója együttesen hangsúlyozták, hogy továbbra is javítani akarják a génállományt. Arról is szó volt, hogy Alsó-Szászországban egyetlen tejüzem sem veszi át a birkatejet, jóllehet a juhsajtot Németországban is szeretik. Régebben az Awassi birkák 40 liter tejet adtak évente, azonban a Deich fajtával való keresztezés után évi hozamuk 450 liter, amit Izraelben több üzem sajttá és joghurttá dolgoz fel.

AN∎

14

Hírek Izraelbõl | 2018/02

Társadalom

Arabok Izraelben

Optimista nézetek Izrael arab lakosai között Egy közvélemény-kutatás keretében megkérdezett izraeli arabok többsége úgy nyilatkozott, hogy büszke izraeli állampolgárságára. Továbbra is Izraelhez akarnak tartozni, ugyanakkor hisznek abban, hogy a zsidókat történelmi és vallási kapcsolatok kötik az országhoz.

A

Az én fizioterapeutám Izrael északi részén, Wadi Ara helységben született. Muszlim lányként elrejti haját egy fejkendõ alá, de az arcát modern smink fedi. Privátszférája védelmében nem említjük a nevét.

Szakmáját az Ammani Egyetemen, Jordánia fõvárosában tanulta. A fiatal nõt az én egészségbiztosításom alkalmazza, nagy népszerûségnek örvend, mert valóban nagyon jó fizioterapeuta. Kezelésem során természetesen beszélgetünk, és végül össze is barátkoztunk. Sokat mesélt falujáról, az ottani életrõl, családi házukról, a nevelésrõl és képzésrõl, amit kapott. Szóba jött az is, milyennek látja életét a zsidó állam muszlim kisebbségének tagjaként. Elmondta, hogy volt néhány incidens az életében, amikor elutasításban volt része arab származása miatt. De azok kivételes esetek voltak, mert sokkal gyakrabban érezte, hogy tisztelettel vannak iránta. Úgy érzi, Izrael Államhoz és a zsidó társadalomhoz tartozik, és úgy tervezi, hogy családot alapít itt, miu-

tán szakmailag megalapozta életét.

Ez a fiatal nõ, amint azt egy nemrég elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás eredménye mutatja, nem egyedi eset. Izrael arab polgárainak nagy többsége osztja az õ nézeteit, beállítottságát. Nem kevesebb, mint 73% érzi úgy, hogy Izrael Államhoz tartozik. 60% úgy nyilatkozott, hogy «nagyon büszke» vagy «valóban büszke» izraeli identitására, míg csupán 37% érezte úgy, hogy nem büszke erre a helyzetére.

A vélemény-kutatás szerint, melyet a HaGal HaChadash (Új hullám) kutatóközpont végzett, a megkérdezett izraeli arabok 65 százaléka nem vallásosnak vallotta magát. A megkérdezettek majdnem fele, 46% izraelinek és arabnak vallotta magát, míg 42% palesztinnak. 3% nevezte magát egyszerûen izraelinek.

Tekintettel az izraeli-palesztin konfliktusra a megkérdezettek többsége azt hangsúlyozta, hogy nézetük szerint a zsidókat különleges történelmi és vallási kötelékek kapcsolják Izrael földjéhez és Izrael Államhoz. 73% azt a nézetet vallja, hogy a konfliktus az ország miatt keletkezett, míg 19% úgy véli, hogy vallási okok gerjesztik a konfliktust. Egy további aspektus már azelõtt is széles körben ismert volt, de a közvélemény-kutatás eredménye kiemelte jelentõségét: 82% jelentette ki, hogy semmilyen körülmények között sem akarna palesztin kormányzás alatt élni, ezt mindössze 14% kívánta.

A közvélemény-kutatást Trump amerikai elnök nyilatkozata elõtt végez-

ték, melyben Jeruzsálemet Izrael fõvárosaként ismerte el. Ezt a nyilatkozatot a muszlim világ néhány szélsõséges vezetõ személyisége, többek között Erdogan török elnök, valamint Hassan Nasrallah sejk, a libanoni Hezbollah vezetõje, arra használta fel, hogy lázadásra uszítsa a muszlim világot, és így az izraeli arabokat is Izrael ellen. Ami Izraelben a helyszínen történt, azt szemlélteti, mennyire találóak a közvélemény-kutatás eredményei: Wadi Ara térségében, ahol kb. 200 000 arab polgár él, mindössze néhány százan mentek ki az utcára, hogy Izrael és az izraeli megszállás ellen tüntessenek. Itt-ott elõfordult autógumi égetése, vagy erõszakos összetûzés, amikor jármûveket kövekkel dobáltak meg. De ez volt országszerte az egyetlen ilyen tüntetés, amit arab polgárok Izrael ellen szerveztek. Ez a tény azonban nem tartotta vissza az izraeli védelmi minisztert, Avigdor Libermant, attól, hogy meg ne ismételje régi felhívását. Az arab üzletek bojkottját követelte Wadi Ara térségében, «mert ezeknek nincs mit keresniük Izrael Államban. Õk a Palesztin Autonómiahatósághoz tartoznak», szögezte le. Amikor errõl fizioterapeutámat megkérdeztem, ezt válaszolta: «De hát mit vársz tõle? Õ politikus. A területcsere és Wadi Ara térségének a PA-hoz való csatolása benne áll választási programjában. Neki a választásra való tekintettel hangsúlyoznia kell, mennyire gyûlöli az arabokat.

Szerencsére sokkal több olyan ember van itt, aki elfogad bennünket.» ZL∎ Hírek Izraelbõl | 2018/02

15

Társadalom

Az oroszmuszlim mogul támogatja a zsidó kéziratgyûjteményt David Gunzburg báró, aki Oroszország zsidó arisztokráciájához tartozott, zsidó kéziratokat gyûjtött. 1917 májusában özvegye eladta gyûjteményét több ezer könyvvel együtt a Jeruzsálemi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár elõdjének.

De a gyûjtemény soha nem érkezett oda. Az 1917-es októberi forradalom során a szovjetek elkoboztak 2000 kéziratot, melyeket azóta is az orosz állami könyvtárban õriznek. A jeruzsálemi könyvtár vezetõje, David Blumberg ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a gyûjteményt jogszerûen szerezték meg, de eddig minden orosz kormány megtagadta a kiadását. Az eltelt 100 évre való tekintettel, ezt az értékes gyûjteményt digitalizálni kellene, hogy hozzáférhetõvé váljon, noha Moszkvában marad. A digitalizáló projekt által a gyûjtemény teljesen egyedülállóvá válik, mert a szükséges pénzeket a PERI alapítvány bocsátja rendelkezésre, melyet az orosz-muszlim milliárdos Ziyavudin Magomedov alapított, aki a Forbes szerint Oroszország leggazdagabb üzletemberei közé tartozik, és alapítványával hasonló projekteket egész Oroszország területén támogat.

AN∎

Németország segíti Tel Aviv Fehér Városát Fehér Városnak nevezik Tel Avivban azt a kb. 4000 épületbõl álló együttest, melyet nagyrészt a nácik elõl Németországból menekült építészek bauhaus stílusban építettek.

2003-ban a Fehér Város az UNESCO világörökségének része lett, és továbbra is állandóan renoválni kell, meg kell õrizni eredeti szépségét. Egy idõ óta a Fehér Város egy egyedülálló német-izraeli kultúrprojektnek örvendhet: ez a felújítások koordinációja a Fehér Város mûemlékvédelmi és építészeti központja által, amelyet Tel Aviv város önkormányzata, a Tel Aviv alapítvány és a felelõs német szövetségi minisztérium a Max Liebling Házban rendezett be. A német támogatói pénzeknek köszönhetõen el lehetett kerülni, hogy az UNESCO visszavonja a Fehér Város státuszát az elhúzódó felújítások miatt. Jelenleg a mûemlékvédelem alatt álló épületek 30%-át már felújították, és a munkálatok gyorsütemben folytatódnak. AN∎

16

Hírek Izraelbõl | 2018/02

Misszió Izraelben

Izrael ellenszenve a keresztyén misszió iránt Izrael biztosítja minden etnikai és vallási csoportnak az egyenjogúságot és vallásszabadságot. Mégis mindig incidensekre kerül sor, amikor zsidók áttérnek a keresztyén hitre, vagy a keresztyének hitükrõl bizonyságot tesznek.

A

A zsidóságnak és a keresztyénségnek azonosak a gyökereik. Izrael vezetõi mindig hangsúlyozzák, hogy e két nagy vallás értékrendje is azonos, és nagyon közel állnak egymáshoz.

Izraelben hálásan nyugtázták, hogy a kirekesztés az Izrael Állam elleni bojkott idején, valamint az Izrael és a zsidóellenes UNESCO-döntések alkalmával a világ keresztyénjei a zsidó állam mellé álltak, biztosították támogatásukról. Nagyra értékelik szolidaritásukat, és megpróbálnak közösen fellépni az ilyen áramlatok ellen. És ennek ellenére úgy az állam, mint az állami szervek a lakossággal együtt nagy ellenszenvet, elutasítást mutatnak, ha arról van szó, hogy zsidók áttérnek a keresztyén hitre, és nyíltan kiállnak hitükért. Így történt ez Tom Cantorral is, aki üzenetét CD-ROM-on vitte el az izraeli háztartásokba. Tom Cantor tudós, és az egyik legnagyobb privát Biotech-cég üzletvezetõje Amerikában, amely öt kontinensen tevékenykedik. Született zsidóként 1970-ben tért át a keresztyén hitre. Nagy összegeket fektetett a Jézus Krisztusról szóló örömhír terjesztésébe a keresztyének között is, de fõleg a zsidók körében, ami ennek az

Társadalom

Míg a zsidó állam iránti keresztyén szolidaritást általában üdvözlik, sõt néha dicsérik is, addig Izraelben szinte mindenki elutasítóan reagál, amikor a keresztyének nyíltan hitvallást tesznek a zsidó társadalomban.

évtizednek az elején heves vitát váltott ki Amerika zsidó közösségében. Amikor nemrég izraeli magán háztartások postaládáiban is megjelentek CD-i életérõl és üzenetérõl, nagy felháborodás tört ki a közmédiában. Míg az USA-ban «a teológiai elvek ellentmondásairól» vitáztak, az izraeli közmédiában megjelenõ reakciók úgy szóhasználatban, mint tartalomban átlépték a szabad véleménynyilvánítás határait, pedig Izraelben törvényileg biztosított a vallásszabadság.

Egy idõ óta beszámolók jelennek meg a médiában olyan zsidókról, akik áttértek a keresztyén hitre. A messiási zsidók témája az izraeli tehetségkutató show, «A következõ sztár» néhány részvevõje által került a köztudatba.

Ennek ellenére ez a közösség kirekesztett az izraeli társadalomból, és állandóan támadásoknak, hecckampánynak van kitéve – még államilag elismert egyesületek részérõl is.

De az állami vezetés is minden alkalommal kinyilvánítja ellenszenvét. Így történt ez nemrég egy svéd állampolgár esetében is. Rebecca Floer egy zsidó Holokauszt-túlélõ lánya, aki a visszatérési törvény alapján Izraelbe akart bevándorolni. Az izraeli belügy-

minisztérium elutasította a 64 éves nõ kérelmét, aki néhány év óta Svédországban és választott hazájában, Izraelben éli életét, a következõ indoklással: «A kérelmezõ szülei megkeresztelték õt egyéves korában. Információink vannak arról, hogy a kérelmezõ messiáshívõ zsidó pszichológusnõ, aki Jézusban hisz, és kapcsolatban áll a Svenska Evangelista Alliansen szervezettel. Ez a szervezet különbözõ missziós csoportok tevékenységét támogatja, amelyek izraeli zsidó körökben is tevékenykednek.» A Haaretz napilapnak, amely az esetrõl tájékozatott, Floer elmondta, hogy apai ágon olyan zsidó családhoz tartozik, amely auschwitzi áldozatokat is számon tart. Anyja és mostoha apja keresztyének, õk, miután anyja elvált édesapjától, megpróbálták zsidóságától eltéríteni, de õ zsidónak érzi magát, szeretne az európai antiszemitizmus elõl Izraelben menedéket találni, és tagadja, hogy egy egyházi szervezethez tartozna. Az izraeli hatóságok mégis kérlelhetetlenek maradtak, és kiutasították az országból, amit ügyvédnõje nyilvánosan elítélt: «Õ zsidónak érzi magát, zsidóként sokáig kitaszítottan élte életét, még akkor is, ha egy keresztyén szervezethez tartozna, így az

érvényben lévõ izraeli törvények szerint megilleti õt a bevándorlási jog.»

Meg kell jegyezni, hogy Izrael nagyon érzékenyen reagál, amikor Jézushoz megtérõ zsidókról van szó. De olyan keresztyének esetében is, akik nem rendelkeznek zsidó háttérrel, és a missziót támogatják, Izrael elutasítóan reagál. Míg a zsidó állam iránti keresztyén szolidaritást általában üdvözlik, sõt néha dicsérik is – eltekintve néhány zsidó csoportosulástól, melyek minden vallással szemben intoleránsak –, addig Izraelben szinte mindenki elutasítóan reagál, amikor a keresztyének nyíltan hitvallást tesznek a zsidó társadalomban. Ennek alapja a nagyfokú bizalmatlanság, ugyanis mindenütt missziós tevékenységet gyanítanak.

Ebben a hangnemben számolt be a zsidó-vallásos média például egy tel avivi buszsofõr tettérõl. Türelmesen várt egy utasra, aki keresztyén információs anyagot – posztereket, szórólapokat, brosúrákat – akasztgatott le, és szedett össze, és lekéste volna a buszt, ha a sofõr «zsidó szolidaritásból» nem várta volna meg. A sajtó ezeket az információs anyagokat a szokásos bizalmatlansággal «missziós anyagnak» nevezte.

AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/02

17

Technika

TUDOMÁNY

Izraeli technológia védi a New York-i elektromos mûveket Az a technológia, amely az izraeli ötletkovácsok mûhelyében jött létre, és amely a Vaskupola rakétaelhárító rendszer alkotóeleme is, most segíti az amerikai metropolisz elektromos mûveinek védelmét, melyek New York-ot látják el árammal.

18

Hírek Izraelbõl | 2018/02

A

Az Izrael által kifejlesztett Vaskupola rakétaelhárító rendszer 2012 óta mûködik. Többször végeztek rajta technológiai újításokat, úgyhogy a teljesítõ képessége megsokszorozódott. Kezdetben ez a több komponensbõl álló rendszer – radarrendszer, hightech ellenõrzõrendszer, irányító központ, valamint befogó rakéták – a kilõtt rakéták 75%-át fogta el, melyeket izraeli civilek által lakott területekre lõttek ki. Ma már azonban ez az arány 95%. Tekintettel arra a tényre, hogy a világ egy ilyen rendszer kiépítését utópiának tartotta, ez a teljesítmény sokkal figyelemreméltóbb, melynek kifejlesztésén számtalan izraeli tudós és cég dolgozott.

Az egyik ilyen cég a mPrest, melyet 2003-ban hightech szakértõk alapítottak, ezek a szakértõk tapasztalataikat és szaktudásukat egykor az izraeli hadsereg szolgálatába is állították. A Petach Tikwa településen felépített vállalkozás a parancs és ellenõrzõ technológiára (Command-and-Control-Technologie), valamint a szárazföldi, légi, tengeri, valamint szimulátor megoldásokra specializálta magát, melyeket szakmai körökben C2, ill.

C4 technológiának neveznek. A Vaskupola rendszer kifejlesztéséhez a mPrest ilyen technológiai megoldásokkal járult hozzá. Ez az izraeli cég, amely kitûnõen bebizonyította, hogy Izrael ötletkovácsai «nemcsak rövidlátó megoldásokra képesek», kiemelkedõ szerepet tölt be a katonai technológiának polgári célokra való hasznosításában.

Nemrég került nyilvánosságra, hogy a mPrest, melyet a négy, különbözõ szektorra specializálódott alapító vezet, együttmûködésre lépett a New York-i elektromosságért felelõs hatósággal (NYPA), hogy az elõrehaladott technológiai megoldásaival a metropolisz áramellátása fölött õrködjék. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a New York-i erõmûben egy Vaskupola rendszert építenek ki, hanem a mPrest-technológia példamutató eljárási technikákat, navigációs segítséget és kiber védelmet nyújt. Ezzel kapcsolatban Doron Gover, aki az izraeli légierõ egykori pilótájaként dolgozik a mPrest-nél, és ezt a kooperációs projektet vezeti, elmondta: «Ha visszatekintek személyes történetemre, mint pilóta, elsõsorban azokra a bevetésekre vagyok büszke, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a legrosszabb meg ne történjék, és hogy meghiúsuljon az a veszély, mely emberi életet, drága felszereléseket,

Tudomány

Futurisztikus smart-központ a Vörös-tengernél Izrael nélkül?

életfontosságú infrastruktúrát fenyegetett.» Olyan erõmûvek, mint amilyen a New York-ot árammal ellátó is, a szó legszorosabb értelmében «életfontosságú infrastruktúráknak» nevezhetõek.

2012-ben és 2014-ben komoly áramkimaradások voltak New Yorkban, melyek megközelítõleg sem voltak olyan súlyosak, mint a 1977-es fekete éjszaka, amikor 25 órán át nem volt áram, és 9 millió embernek kellett a sötétben ülnie. Ez az áramkiesés a «terror éjszakája» néven vonult be a történelembe: 1616 üzletet raboltak ki. A tûzoltóság 1037 tüzet oltott el, hatszor olyan sokat, mint máskor. 3776 ember került börtönbe. 463 rendõr és 80 tûzoltó, valamint 204 civil sebesült meg. Két ember életét vesztette. A 2012-es és 2014-es áramkieséseknek nem voltak ilyen fatális következményei, azonban öt millió dollárba kerültek a javítási költségek. Az ilyen és hasonló szerencsétlenséget hivatott a mPrest technológiája megelõzni. «A mPrest munkatársai azok a vezetõ kutatók és tudósok, akik a Vaskupola rakétaelhárító rendszer technológiáját kifejlesztették. Meg vagyunk gyõzõdve, hogy az õ monitoring tapasztalatukkal jobban meg tudjuk védeni és biztosítani tudjuk New York államellátását», mondta a NYPA kutatási és technológiai vezetõje, Alan Ettlinger.

A kooperáció kezdetei a 2015-ös évre nyúlnak vissza, és most ezáltal elértük, hogy a három központi erõmû, melyek New York-ot árammal látják el, a Vaskupola-technológiával jobb védelem alatt állnak.

Pontosabban fogalmazva ez azt jelenti, hogy bármilyen probléma esetén nemcsak ellenõrzött áramszünet következik be, hanem elsõsorban átkapcsolásra kerül sor, úgyhogy a fények nem alusznak ki. Jóllehet ez a technológia sem tud az idõjárás okozta áramszünettõl megvédeni, azonban rendkívül fontos megelõzést tesz lehetõvé még szabotázsok és terrortámadások esetén is. A mPrest sokat ígérõ védelmi technológiája már régóta ismert és nagyra becsült nemcsak Amerikában, ugyanis hasonló együttmûködésnek örvendenek többek között olyan államok, mint Új-Zéland, Ausztrália, több európai állam, Latin-Ameika és Kína, ahol a létfontosságú infrastruktúrákat a mPrest technológiája védi.

AN∎

Mohammed Bin Salman koronaherceg azon fáradozik, hogy országát bevezesse a 21. századba. Ehhez tartozik az általa tervezett futurisztikus smart-központ is üzlet-és ipari zónával kiegészítve. A projekt része a 2030-ig elõírt gazdasági víziójának, melynek fõ célja, hogy Szaúd-Arábiát függetlenítse a fosszilis energiaforrásoktól. E futurisztikus központ építési költségeibe, mely kb. 500 millió dollár, a herceg be akarja vonni Egyiptomot és Jordániát is. Amikor ismertette tervét, Izraelt nem is említette, pedig Izrael nemcsak a régió kitûnõ start up nemzete, hanem mindkét szaúdi szomszédjával békeegyezmény köti össze. Izraelt különös érdek fûzné e projektben való részvételhez, amely felöleli a Szaúd-Arábiától Jordánia határa irányában Tiran útvonalán át Egyiptomig terjedõ 26 500 négyzetkilométeres területet, és amelyben kizárólag újrahasznosítható energiaforrásokat használnának, valamint a munkálatokat robotok irányítanák. Ide nemcsak modern ipari létesítményeket, hanem tengeri- és légikikötõket, valamint luxushoteleket is terveznek.

Bennfentesek úgy vélik, egyáltalán nem véletlen, hogy a herceg ezt a tervet egy olyan régióba álmodja, amely Izraellel határos.

AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/02

19

TUDOMÁNY

Napenergiát kutató nemzetközi iskola Sem Németországnak, sem Izraelnek nem sikerül elérnie a CO2 kibocsátásának csökkentésére elõírt követelményt. Ezért kellene intenzívebben foglalkozni a nem fosszilis energiaforrásokkal. Ezt alkalmazza a Helmholtz Központ Berlinben, amely egy nemzetközi kutatóiskolát hozott létre a téma kutatására. A HI-SCORE elnevezésû kutatóiskola (mozaikszó az «Integrált hibrid rendszerek a napenergia átalakítására» névrõl) több felelõsséget akar átvállalni a tudományos utánpótlás képzésében.

Ebben a projektben három berlini iskola, a Potsdami Egyetem, valamint öt izraeli fõiskola vesz részt, ezek: a Weizmann Intézet, a Technion Haifa, a jeruzsálemi Héber Egyetem, a Ben Gurion Egyetem Negevben és a Bar Ilan Egyetem. 30 helyet írtak ki doktorandusok számára, akik úgy Németországban, mint Izraelben letehetik vizsgáikat.

AN∎

Hogy nézett ki egy étkezés az 1100 évvel ezelõtti Jeruzsálemben?

A 9. századból származó egyik jeruzsálemi szemétlerakó nagyszerûen igazolja, hogy a régészek számára ezek a szeméttárolók valóságos kincsesbányát jelentenek.

A maradványok elemzése kimutatta, hogy a korai iszlám idõszakában sok marhahúst és halat fogyasztottak különbözõ zöldségekkel. Desszertként füge vagy szõlõ szerepelt az étlapon. A megkövesedett magvak között felfedeztek padlizsán-magvakat is, melyeket a régióban talált legrégebbi ilyen leletként regisztráltak. Ezek a maradványok a jeruzsálemi Dávid-város egyik zarándok­ útja mentén nemcsak az akkori étlapról adnak felvilágosítást, hanem bepillantást nyújtanak az akkori gazdaságba, kereskedelembe, valamint mezõgazdaságba is.

«A padlizsán-magvak», magyarázta Nahshon Szanton az izraeli régészeti hatóságtól, «azt szemléltetik, hogy abban az idõben ment végbe a kereskedelmi útvonalak globalizálása.» A szaracénok Ázsiából vitték a padlizsánt Perzsiába, és aztán nem sokkal késõbb a Szentföldre. A kutatók azonban azt hangsúlyozzák, hogy a padlizsán nem nagy népszerûségnek örvendett az izráeli konyhán, mivel ezt a növényt egyetlen irodalmi mû sem említi, a ma használatos elnevezése is 100 évvel ezelõtt jelent meg a modern héber nyelvben.

AN∎

20 Hírek Izraelbõl | 2018/02

Régészti kaleidoszkóp Nagy feltûnést keltett a német és izraeli régészek lelete Ashdod tengerparti városnál, mely során elsõ ízben bukkantak Izraelben ember nagyságú szobrok maradványaira, melyek vélhetõen isteni vagy emberalakok lehettek. Ugyanúgy szenzációnak számított egy lelet az 5. századból származó bizánci templom kiásásakor Galileában, mivel felfedeztek benne egy mozaikfeliratot, amelyen az adományozó neve állt: «Sausann». Egy asszonynak, mint jótevõnek ilyen méltatása igencsak szokatlan, noha a korai keresztyénségben a férfiak már elveszítették szenátori státuszukat, és egyre több nõ fordult az egyház felé. A Lukács 8,3 is említ egy Zsuzsannát, aki többek között «szolgált az Úr Jézusnak vagyonából.»

Mordechai Aviam régész és Jacob Ashkenazi történész úgy hiszik, hogy a bizánci templomban említett asszony «egy önálló asszony lehetett, aki szabadon rendelkezett vagyona fölött, ami sokat elárul a galileai falvak életstílusáról.» Ezen a helyen felfedeztek egy öt méter hosszú feliratot is, amely a régió leghosszabb feliratot tartalmazó lelete.

AN∎

A kialvatlanság hatása az agyra Prof. Michael Rosbash, aki Amerikában született a nácik elõl odamenekült zsidó család gyermekeként, 2017-ben két kollégájával együtt orvosi Nobel-díjat kapott. A kitüntetés átvételekor a sajtónak nyilatkozva figyelmeztetett az alváshiány gyógyászati következményeire, ami véleménye szerint a nyugati társadalomban már krónikussá vált, és nagyon káros hatásai vannak. Mindnyájan tudjuk, hogy a kevés alvás káros következményekkel jár mûködõképességünkre. De mindeddig nem tudták pontosan megmondani, milyen módon befolyásolja az alváshiány az agyat. Most azonban a Tel Aviv Egyetem tudósai amerikai kollégáikkal fényt derítettek erre. Kiderítették, hogy a neuronoknak nevezett idegsejtek az agy idõlebenyében nyújtott jeleket termelnek, melyeket a tudósok a tesztszemélyeket figyelve úgy érzékeltek, «mintha ezek a neuronok továbbra is szunyókálnának, miközben az agy többi része már normálisan mûködik.» AN∎

Tudomány

A héber ABC Tudomány:

Az ‫ א‬betû a héber ábc, a világ elsõ kezdõ betûje. A kánaáni-héber abdzsad (mássalhangzós) írás, a világ legrégebbi fonetikus írásának az elsõ jele. A kánaáni-héber ábc információs forradalmat robbantott ki, hiszen az addig ismert írások elsajátítása egy elit-írnok osztály privilégiuma volt akiket általában egy évtizednél is tovább képeztek. Az új írás ezt a tanulási folyamatot pár naposra redukálta! Ez a kommunikációs ugrás a könyvnyomtatás feltalálásával és az információs technikai, híradástechnikai ugrással, információ robbanással vetekszik. Az ábc eredetérõl az ókor óta vita folyik, amely máig sem zárult le. Kortárs tudósok között akadnak, akik Akkád-Sumér eredetûnek sejtik, mint hajdan Diodorus és Plinius, akik szerint az asszír ékírásból származik. A másik vélemény a modern korban, Platont és Tacitust követve, egyiptomi eredetûnek véli. Akármelyik verzió is az igaz, az alef bikát, vonós marhát, ökröt jelent és az eredeti (ó) . A betû formájának átalakulása feltételezhetõen az írástechnika, a felület és héberben az értelmének megfelelõ állatfejet jelképez az írószerszám változásával áll szoros összefüggésben. Az álef hangtalan, azaz „néma betû”, ami legtöbbször a vele együtt használt magánhangzónak a jelölésére szolgál, azokat hordozza és közvetíti „némán”. A magánhangzók jeleit majd két évezreddel az álefbét írás felbukkanása után alakították ki a belsõ hitviták, a pontosság kedvéért. Az alefbétet, azaz a héber-kánaáni ábécét vette át a Medditterránum és a Közel-Kelet teljes világa, a görög alfa, béta-ábécé és rajta keresztül a latin, de még az arab nyelv is ebbõl eredezteti írását.

Az abc 22 betûbõl áll, az elsõ alef és az utolsó táv ‫ ת‬betû között. A táv betûnek az ábc végére helyezése extra jelentéssel bír, hiszen a táv óhéber formája jól megjeleníti az eredeti jelentését: cél vagy jelzés. Ami egyben azt sugallja, hogy az ökörrel az áleffal végig lehet szántani a jelzésig a szántóföld, azaz az ábc végéig. Az Alef, a szarvasmarha a pénzt még nem felhasználó, csereberélõ világban az egyik legnagyobb értékkel bíró vagyontárgy volt. Ezenfelül a négylábú az ókori eurázsiai világban, a ház körül fellelhetõ és munkára fogható legnagyobb erõforrást jelentette, amely ezzel együtt élelemmel, itallal, ruhával stb. is szolgált. Ezért is volt oly nagy a csábítás sok kultúrkörben ezen négylábú istenítésre. Ha kiírjuk az alef szót - ‫ ָא ֶלף‬-, de más magánhangzókkal pontozzuk ki , az elef - ‫ אֶ ֶלף‬szót kapjuk, ami ezret jelent, de népiesen megszámlálhatatlanul soknak is érthetjük. Ami egy áthallással és a szó eredeti állati jelentésével együtt a csordára, ergo a gazdagságra, áldottságra is utal. Ha azonban az ábc nevét adó álef-bétet, tehát az ábc elsõ két betûjét és azok jelentését rakjuk egymás mellé és az álef bõvebb és árnyaltabb jelentésére, az ezres számra gondolunk, a bét betûvel együtt, amely házat/otthont jelent, az: „ezer ház” kifejezést, annak sugallatát /áthallását kapjuk, amely a városra, magára a civilizációra utal, amely igényli és megszüli az írást.

Hagyomány: A mára bevett betûket tekinti a héber írás eredeti változatának és jelenlegi formájuknak tulajdonít különleges jelentõséget. A betûk világának és formájának, a számok és így a szavak számértékének, azaz a gemátriájának. Így az ‫ א‬betûben ember alakot és létrát is lát (utalva Jákob lajtorjájára). A betût tovább bontva három másik betût kap: így nézve két db. jod ‫– י‬ból és egy megdöntött wáwból -- ‫ו‬áll.

Ez a betûk számértéke miatt válik fontossá. A három betû számértéke 26, ami megegyezik a titkos és kiejthetetlen négybetûs Istennévvel.

Hagyomány a 13-as számot azonosítja az Örökkévaló irgalmasságával, mint ahogy ezt a 2Mózes 34,6–7-ban látjuk látjuk. Az álef betû számértéke az 1., majd különbözõ mellékpontokkal ellátva 1000 és 10 ezer, és így tovább egészen a végtelenig. Ezért az egyetlenegy és végtelen hatalmú Isten, az Éjn Szof szimbólumává lett. Annak, hogy az álefrõl úgy véljük, hogy Istenre utal szimbolikusan, az a másik oka, hogy a kiejthetetlen Istennév, a négy betûs tulajdonnév, a J.H.W.H helyett az áleffal kezdödõ Ádonáj nevet használjuk, ami pontosan Urat, Uram-at jelent, bár a zsidóság az eredeti névhez, a tetragrammaton jelentéséhez hûen Örökkévalónak fordítja . Az Álef betû áll más Istenre utaló elnevezések elején is: Él, Élohim, (Hatalom, Irányultság, Cél, Ítélõ). Áleffel kezdõdik a Tíz mondás, azaz a Tízparancsolat, de Ádám az elsõ ember és Ábrahám, az elsõ Isten elõtt járó ember neve is, akárcsak az apa, anya, testvér, nõvér, nõ, férfi, tûz fõnevek, valamint én, a te, a mi és a ti személyes névmások . Ha az alef ‫ ָא ֶלף‬szót visszafelé olvassuk, akkor a pele ‫ ֫פֶ ּ ֶלא‬szót kapjuk, ami csodát, felfoghatatlant jelent. Ha megint másképp pontozom a három mássalhangzót (betût) az aluf szót kapom, ami bajnokot, vezért, királyt, modern ivritben ezredest jelent. Ha az álef néma, minden magánhangzót elhordozó aspektusára gondolok, egy olyan szimbólumra, amelyik által a magántermészetû, a személyes megjelenik, azaz megszólal, bár õ változik, elmozdulhat és csak az álefon keresztül jelenhet meg, az álef mindössze nyelvtani, fonológiai funkcióján keresztül is prédikál nekünk Istenrõl (érteni vélem, de nem egészen világos, fogalmazd át kicsit áttekinthetõbbre a gondolatodat). Három példa az álef „megtermékenyítõ” erejérõl: - Az alef betûvel kezdõdik az igazság szó, emet … ha az ezen szóból levonjuk az alefot azt a szót kapjuk, hogy met azaz egy mem meg egy táv marad, ami annyit tesz: halál. A igazság szó szimbolikájánaka része, hogy az ábc legelsõ, középsõ és legutolsó betûjébõl áll. Jól visszaadja, hogy az igazság sohasem változik.

- Az ádám: alef, mem, dálet - szó embert jelent. Ha levesszük az alefet a szóból dám, vagy dom szavakat kaphatjuk, aminek jelentése vér vagy mozdulatlant, statikusat jelent. A szó számértéke, gemátriája 44. Ha megnézzük, hogy az apa, áv és az anya, em szavak számértéke 3 + 41 azaz együtt ugyanúgy 44, mint az ádám szóé, azt látjuk, hogy csak az éltetõ áleffal válik a vér életté, emberré, ellenben annak hiányában mozdulatlan anyaggá zuhan vissza.

- az álef szó betûjeinek, az alefnek, a lamednek és a fé–nek a számértéke 1, 30, 80, azaz 111 ez szintén az Örökkévaló végtelenségének egyik szimbólumaként értelmezhetõ.

Finali Gabriel, rabbi Hírek Izraelbõl | 2018/02

21

gyorssegély Izraelnek

Izrael konyhája

Padlizsánleves bulgurral és joghurttal

A padlizsánból rengeteg étel készül, fõleg a balkáni és mediterrán térségekben. Itt Izraelben is talán a legkedveltebb és legelterjedtebb zöldség. Kiváló elõétel, saláta, kirántva, kisütve, vagy rakottan, jó fõzeléknek, de töltve, és párolva, padlizsánkrémként, vagy paradicsommártással, illetve körítésként is kitûnõ.

Lehet, hogy kevesen tudják, hogy levesbe is fõzhetõ.

Hozzávalók (6 fõre): • • • • • • • • • •

4 kanál olívaolaj 4 fokhagymagerezd, összepréselve 1 citrom leve 1/2 pohár mentalevél, felaprítva 1 kanál száraz menta 2 padlizsán, meghámozva és 1 cm kockákra vágva 1 köteg koriander (én kihagytam mert nem mindenki szereti) 1/2 pohár bulgur (rizs is lehet helyette só bors

A szószhoz: • • • • •

1 pohár sûrû joghurt 1 fokhagyma gerezd apróravágott menta 1 kanál olívaolaj 1 kanál citromlé

Elkészítés:

A tálban felmelegítjük az olívaolajat.

Hozzáadjuk a fokhagymát, a citromlevet, a mentát és a bulgurt, és két percig pirítjuk.

Hozzáöntünk másfél liter forrásban lévõ vizet és a padlizsánt.

Sóval és borssal ízesítjük.

Lejjebb vesszük a tüzet és 20 percig fõzzük. Összekeverjük a mártáshoz valókat.

Tányérokba tesszük a levest és kevés szószt öntünk hozzá. Én kevertem bele tejszínt is, hogy kevésbé legyen savanykás az íze.

(izraelikonyha.blogspot.hu)

22 Hírek Izraelbõl | 2018/02

Imakérések

gyorssegély Izraelnek

Gyorssegély Izraelnek

Az

Ebenezer Idõsek Otthona Haifán

Kedves barátaim, ezt az idõsek otthonát M. Solheim lelkész és felesége alapította 1976-ban.

Már rég szükségét éreztük egy otthon létrehozásának az idõs és beteg emberek gondozására. De szükség volt egy orvosi ellátást biztosító létesítményre is az újonnan érkezõ zsidó bevándorlók ellátására, akik a diaszpórából térnek vissza õseik földjére.

Az «Ebenezer» névnek speciális jelentése van: Az 1Sámuel 7,12-bõl származik, ahol ezt olvashatjuk: «Sámuel pedig fogott egy követ, felállította Micpa és Sén között, és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt mondta: Mindeddig megsegített bennünket az ÚR!›» Ez a név bizonyságot tesz Isten jóságáról és a mi hitünkrõl és bizodalmunkról, hogy Õ a jövõben is gondoskodni fog rólunk, megtart bennünket, hogy minden nap elmondhassuk ezt az igeverset.

A messiáshívõ zsidók hiszik, hogy Jézus, Isten Fia a Messiás, Akit az Ószö-

vetségben ígért Isten Ábrahám, Mózes, Dávid és a próféták által. A Messiás jelentése: «a Felkent», amint a Krisztus név a görög christos szóból ered, és ugyanaz a jelentése, mint a héber szónak. A zsidók elõnyben részesítik a héber megnevezést, aminek héber, ill. arámi eredete van.

Amint már említettem, az idõsek otthonát 1976-ban alapították Haifán. Izrael hívõ közösségének sok tagja, akik idõs korukban orvosi ellátásra szorultak, otthonra találtak itt. Az idõsek otthonának lakói közül sokan Holokauszt túlélõk voltak, akiknek már nem éltek rokonaik, akik gondoskodtak volna róluk, mivel odavesztek a második világháború üldöztetése idején.

Az Ebenezer sok különbözõ ember otthona lett, akiknek mindnek megvoltak a maguk különleges történeteik. Így voltak közöttük zsidó bevándorlók az egykori Szovjetunióból, és olyanok, akik a környezõ arab országokból menekültek Izraelbe, és itt új életet kezdtek. Megéri idõt szakítani arra, hogy meghallgassuk történetüket. Öröm és bánat, nevetni és sírnivaló is van bennük, és Jeremiás próféta szavainak mélyebb megértését segítik elõ: «Összegyûjtöm majd népét mindazokból az országokból, ahová szétszórtam lángoló haragomban és nagy felháborodásomban. Visszahozom õket erre a helyre, letelepítem, és biztonságban lesznek» (Jeremiás 32,37).

Lakóink között vannak arab keresztyének és nem zsidók is, akiket mindet Jesua, a mi Messiásunk váltott meg, és megtapasztalták azt a békességet, amit csak Õ tud adni.

Isten betartotta ígéretét. Az Ebenezer idõsek otthonát 40 éven át szüntelenül segítette.

A lakók közül sokan nem tudják megfizetni egy idõs otthon havi költségeit, mivel szegény körülmények közül jönnek, legtöbb esetben ilyenek a Holokauszt túlélõk és az új bevándorlók.

Vannak olyan személyek is, akik egész életüket az Úr szolgálatában töltötték el, és itt most nyugalomra leltek.

Az idõsek otthonának költségvetésének 30%-át a lakók befizetése és 70%át az adományok teszik ki. Jelenleg nem kapunk állami támogatást. Ha viszont gondozó részlegünk meg fog felelni az elõírt standardnak, az állami egészségügy minden gondozottra havi ellátást fog biztositani.

Az otthon 40 éves fennállása után elérkeztünk a ház történetének egyik legfontosabb mérföldkövéhez! Az egészségügyi és szociális hatóságok, a tûzvédelmi hatóság és a városi önkormányzat elrendelte, hogy minden berendezés új standardnak és biztonsági elõírásnak kell megfeleljen. Az épületeket meg kell erõsíteni, hogy földrengés-biztosak legyenek és ebben az évben teljesíteni kell az egészHírek Izraelbõl | 2018/02

23

gyorssegély Izraelnek

ségügyi ellátás új standardját is. Egy építési és renoválási engedélyezést is kérni kell. Ha mindez nem történik meg, megszüntetik az otthon létének a licencét, ami azt jelenti, hogy az Ebenezert be kell zárni. Izrael minden idõs és gondozó otthonának teljesítenie kell ezt a standard elõírást.

Mi a teendõ?

Továbbra is nyitva kell tartanunk az otthont gondozásra szoruló testvéreink számára. Mi vagyunk Izraelben az egyetlen, hívõk számára mûködõ otthon, amelyet hívõk is üzemeltetnek. Lakóink közül sokan szorulnak orvosi ellátásra, és keresztyén otthonban szeretnének lakni, amely bibliai, keresztyén értékeket képvisel, és ahol keresztyén személyzet gondoskodik róluk.

Az otthon vezetése az orvosi ellátás specialistáival a következõ tervet készítette az otthon számára: 1. Az otthont szükséges renoválni és felújítani, hogy az új standardoknak megfeleljen, úgy gyógyászati, mint épülettechnikai szempontból (pl. a földrengés-biztos átépítés és a tûzvédelem biztosítása).

2. Elhívatásunknak meg kell felelnünk, vagyis gondoskodnunk kell a szükséget szenvedõ testvéreinkrõl, akik egész életüket az Úr szolgálatának szentelték.

3. Az épületet egy új emelettel kell bõvíteni (amit akkor engedélyeznek, ha a földrengésvédelmi átépítés megtörtént).

4. Az egyik emeleten egy 14 ágyas gondozó részleget kell kialakítani, hogy a növekvõ számú, gondozásra szoruló hívõket elláthassuk.

5. Meg kell felelnünk az új standardoknak, hogy megtarthassuk licenszünket.

6. A gondozórészleg kiépítésével állami támogatáshoz jutunk – így több lesz a bevételünk, kevésbé leszünk az adományokra utalva az éves költségvetésben.

Mindezt abban a reményben és azzal a bizalommal, hogy Urunk továbbra is segíteni fog a pénzeszközök elõteremtésében, melyekre olyannyira szükségünk van ehhez az új projekthez.

A projekt költségvetése összesen kb.

7.597.872 dollár.

Az Ebenezer gondozórészleg projektje abból a szükségszerûségbõl jött létre, mely az idõs lakók ellátásának egyik

24 Hírek Izraelbõl | 2018/02

alapfeltétele. A hívõk hosszú éveken át imádkoztak ezért a projektért. Nos, csodálatos módon megnyíltak elõtte az ajtók.

Alkalmaztunk egy építészt, aki a gondozóotthonokra és kórházakra specializálódott, és akit az egészségügyi hatóság és az önkormányzat is elismer. Az önkormányzat mindeddig barátságosan állt rendelkezésünkre, és mindenben segített. Ez csak néhány aspektus, melyekért hálásak lehetünk az Úrnak. Így a következõkkel fordulok Önökhöz: A gondozórészleg projektjének szüksége van az Önök támogatására és imájára! Az egész projekt hitbeli próba mindnyájunk számára. Hiszem, hogy az Úr gondoskodik rólunk, és elküldi a megfelelõ embereket, hogy segítsenek ebben a nagy munkában.

A projekt Isten dicsõségét szolgálja, hogy továbbra is bizonyságai le-

gyünk népe között Izraelben (ami a mi népünk is). Egy nap sem múlik el anélkül, hogy valaki ne jönne be otthonunkba az evangéliumot hallgatni: látogatók, állami egészségügyi felügyelõk, beszállítók, hogy csak néhányat említsek. Szinte mindegyik felteszi a kérdést: «Mi más itt ebben az otthonban?» Vagy megjegyzi: «Érzem, hogy itt egészen más a légkör…» Ismét mások csodálkozva mondják: «Itt minden olyan nyugodt és békés.» Ezek azok az Isten adta pillanatok, amikor továbbadhatjuk az evangéliumot. Isten mindenható, mindenütt jelenvaló, Õrajta múlik minden, annak kegyelme által, Aki megváltott bennünket, a mi Urunk és Messiásunk, Jesua, a királyok Királya által! Ön is szeretne ebben támogatni bennünket? Az Úr áldja meg Önt ebben a döntésében!

Újévi jókívánság A Zakariás 4, 6-7-ben olvassuk: «Erre õ így szólt hozzám: Az ÚR igéje ezt mondja Zerubbábelnek: Nem hatalommal és nem erõszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek URa. Ki vagy te, nagy hegy? Síksággá válsz Zerubbábel elõtt! Õ teszi föl a zárókövet, miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!»

Miközben arra vártunk, hogy az építési terveket az önkormányzathoz benyújthassuk, sok gondolat járt a fejünkben. Egyik nagy kérdésünk ez volt: Ki imádkozik értünk? Ki vállal velünk olyan hosszú idõn át az Úr elõtt közösséget, míg minden elkészül Isten dicsõségére? Akkor jutottak ezek az igeversek eszünkbe.

Még ha a szöveg természetesen bizonyos prófétai összefüggésben is áll, mégis nekünk is személyesen bátorítást nyújtott, ezért szeretnénk megosztani mindenkivel, aki imádkozik értünk, és támogatja a «Gondozórészleg» projektünket. Tudjuk, hogy csak Isten kegyelme és segítsége adhat sikert ebben is.

Isten olyan sokszor bebizonyította, hogy minden az Õ Szentlelke és imádság által történik, és nem a mi cselekedeteink által. Ez érvényes most ránk is.

Otthonunk minden lakója és munkatársa nevében kívánunk Önöknek áldott 2018-as évet! Kísérje Önöket ez az igevers, és emlékeztesse arra, milyen hatalmas Megváltónk van nekünk! Ha Szelleme által létre tudta hozni Izrael Államot, amint arra a fenti prófécia utal, akkor valóban mindenható Istenünk van, aki csodákat hajt végre! Isten mindörökké ugyanaz marad.

Hálásan köszönjük a 2017-ben kapott támogatásokat!

Most kritikus ponthoz érkeztünk, mivel – amint a törvény elõírja – építési tervünket három újságban megjelentettük, és a környezõ szomszédokkal megismertettük, hogy mindenkinek lehetõsége legyen felszólalni, ha valami ellenvetése van.

Imádkozzanak értünk, hogy senkinek ne legyen ellenvetése építési tervünkkel szemben, az önkormányzat adja meg minél hamarabb az építési engedélyt, hogy építészünk, Amos és csapata megkezdhesse munkáját, amihez az Úr adjon nekik erõt és bölcsességet.

Szívélyes shalom David Phillips, projektvezetõ és az Ebenezer-team

Biblia

Biblia

ÁRON A Lévi törzsébõl való Amrám és Jokébed fia; Egyiptomban született i. e. 1597-ben. Lévi, Mózes és Áron, Lévi fiának, Kehátnak az unokái voltak. Mirjam volt a nõvére, Mózes pedig az öccse, aki három évvel volt fiatalabb nála. «Áron pedig feleségûl vevé magának Elisebát, Aminádáb leányát, Nakhsón húgát s ez szûlé néki Nádábot, Abíhut, Eleázárt és Ithámárt.» (2Mózes 6,23) I. e. 1474-ben halt meg, 123 évesen (4Mózes 33,39)*Károli ford.

Mivel Mózes félénk volt, és úgy érezte, nehezen megy neki a beszéd, az Örökkévaló megbízta Áront, hogy legyen Mózes szószólója a fáraó elõtt, ezt mondva Áronról: «Tudom, hogy õ jól tud beszélni.» Áron elment a Sínai-hegyhez, hogy találkozzon Mózessel, és megtudta, milyen nagy horderejû tervet vázolt fel Isten Izraellel és Egyiptommal kapcsolatban, majd ezután a fivérek visszautaztak Egyiptomba (2Mózes 4,14–16,,27–30).

Áron ekkor Mózes ’szájaként’ szolgált, helyette beszélt Izrael véneivel, és õ mutatott be természetfeletti jeleket annak bizonyítékaként, hogy üzenetük isteni eredetû.

Amikor elérkezett az ideje, hogy megjelenjenek a fáraó udvarában, a 83 éves Áronnak Mózes szószólójaként kellett szembenéznie ezzel az öntelt uralkodóval. Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: «Az ÚR azt mondta Mózesnek: Lásd, olyanná teszlek a fáraó elõtt, mintha isten volnál. Testvéred, Áron pedig a prófétád lesz.» (2Mózes 7,1,7). Áron volt az, aki bemutatta az elsõ természetfeletti jelet a fáraó és mágiát ûzõ papjai elõtt; majd késõbb Mózes parancsára Áron volt az, aki kinyújtotta Mózes botját, és jelt adott a tíz csapás kezdetéhez (2Mózes 7:9– 12, 19, 20). Az ezt követõ tíz csapás során összehangolt erõfeszítésekkel továbbra is együttmûködött Mózessel, és engedelmeskedett Istennek,

míg végül elérkezett a szabadulás Egyiptomból. «Mózes és Áron eszerint jártak el. Úgy cselekedtek, ahogyan megparancsolta nekik az ÚR. 7Mózes nyolcvan, Áron pedig nyolcvanhárom éves volt, amikor beszéltek a fáraóval.» (2Mózes 7,6; ). Áron nyilván egyre kevesebbszer volt Mózes szószólója a 40 éves pusztai vándorlás során, mivel úgy tûnik, maga Mózes már többször beszélt (2Mózes 32,26–30; 34,31– 34;,35, 1, 4). A bot is visszakerült Mózes kezébe a harmadik csapás után. Az amálekitákkal folytatott csata során pedig Áron és Húr csupán Mózes karját tartotta (2Mózes 9,23;17:9,12). De az Úr általában Áronnak és Mózesnek együtt adott utasítást, és az Írás szerint együtt tevékenykedtek, beszéltek egészen Áron haláláig (4Mózes 20,6–12). Áron, mivel Mózes alárendeltje volt, nem kísérte fel õt a Sínai-hegy tetejére, amikor megkapta a SzöHírek Izraelbõl | 2018/02

25

Biblia

HÍREK IZRAELBÕL

Impresszum Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 06 30 630 7823 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu

Kérjük támogassa adományával A Zsidókeresztény munkánkat!

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38.

IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu In memoriam Wim Malgo Magyarországon kiadja Éjféli Kiáltás Misszió Magyarországon felelõs fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit

Az amálekitákkal folytatott csata során pedig Áron és Húr csupán Mózes karját tartotta (2Mózes 9:23;17:9,12). vetség törvényeit, de két fiával és a nemzet vénei közül hetvennel együtt engedélyt kapott arra, hogy közel menjen a hegyhez, és fenséges látomásuk volt Isten dicsõségérõl (2Mózes 24,9–15). «A törvényszövetség tisztelettel övezi Áront és háznépét, és Isten Áront jelölte ki fõpapnak: Te pedig hívasd magadhoz Izráel fiai közül testvéredet, Áront fiai-

A «Hírek Izraelbõl« megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch

val együtt! Õk legyenek a papjaim: Áron, valamint Nádáb, Abíhú, Eleázár és Ítámár, Áron fiai! Készíts szent ruhákat testvérednek, Áronnak, hogy méltóságteljes és ékes legyen! Beszélj minden hozzáértõ emberrel, akinek mûvészi képességet adtam: készítsék el Áron ruháját, hogy fel lehessen szentelni, és így az én papom legyen!» (2Mózes 28,1–3).

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Az újság ára: 450,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés: 5040,-Ft +postaköltség, postai díjszabás alapján.

Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad!

Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 60 EUR A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad!

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Állandó programjaink

70 éves Bibliai tanulmányút

2018 október 14-22

Minden hónap utólsó szombatján: Asszonykör – érdekes témák, érdekes elõadók 2018 január 27.; Február 24; március 31

BIBLIA ÓRA MINDEN HÓNAP UTOLSÓ PÉNTEKÉN: Mi közünk a zsidósághoz? - Isten nem taszította el népét Ószövetségi magyarázatok 18 órai kezdettel. Vezeti: Dienes József

Minden vasárnap 17 órai kezdettel Istentiszteletet tartunk!

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36-1) 35-00-343, 236 0895 Mobil: (+36-30) 630-7823

Figyelem!

Missziónk hétfõtõl péntekig 9:00-tól 16:30 óráig fogad telefonhívásokat.

MINDEN HÓNAP UTOLSÓ PÉNTEKÉN:

Mi közünk a zsidósághoz? - Isten nem taszította el népét Ószövetségi magyarázatok

18 órai kezdettel. Vezeti: Dienes József valamint meghívott vendégek

26 Hírek Izraelbõl | 2018/02

facebook.com/hirek.izraelbol Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl !

Wim Malgo

Sámson

Sámson életének kezdete ígéretes. A bûn azonban erejét vesztetté tette. De volt számára visszatérés: a bûnbánata után.

Feladott életével láttatja a haldokló Bárányt, aki minden ellenségét legyõzte önmaga halálba adásával.

Füzet, 12 old.

Illés titka

Illés, Istennek szent embere volt, gyengeségeivel, botlásaival, hiányosságaival, azokkal a tulajdonságokkal, amilyenekkel mi is rendelkezünk. Mégis használni tudta Õt az Úr. Ezt a titkot Wim Malgonak ebbõl a munkájából tudhatjuk meg.

Füzet, 26 old. 120x170mm

Ár: 350 Ft

+postaköltség

Ár: 350 Ft

+postaköltség

A közbenjáró Illés imádság köntöse ereje A könyv arra ösztönöz, hogy éleHa valaki a közbenjáró imádkozás szolgálatára készül, annak le kell tennie bûneit, «igen»-t kell mondania Jézusra, és a megszentelõdéshez vezetõ útra.

A minden részletében figyelemreméltó könyv maradandó és gyakorlati eligazításokat ad.

Füzet, 36 old. 120x170

Ár: 350 Ft

+postaköltség

tünk belsõ szellemi valóságának legyenek külsõ, látható jelei.

Illés prófétai valóságát különös köntöse je­lezte, ami Elizeuson is megmutatta Istentõl nyert prófétasága szellemi hatalmát.

Füzet, 28 old. 120x170

Ár: 350 Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

Kérjük, az idén se feledkezzen meg rólunk adója

1%-ának felajánlásával!

Nagyon sokan számítanak az 1%-os bevételekre.

Ez az összeg az, amellyel a személyi jövedelmünk 1%val szabadon rendelkezhetünk, vagyis dönthetünk arról, hogy kinek adjuk. Ha nem rendelkezünk vele, akkor visszakerül az Államkincstárba.

Az Éjféli Kiáltás Misszió, mint közhasznú egyesület szintén kérheti támogatóit, arra hogy a «nem Egyházaknak» szánt második 1%-át a munkánkra, szolgálatainkra ajánlják fel.

Mi is ezt tesszük most: arra kérjük kedves Olvasóinkat, Testvéreinket, hogy támogassák munkánkat. Az Evangélium terjesztésére szeretnénk ebben az évben nagyobb hangsúlyt fektetni.

Misszió adószáma: 19622897-2-41 Éjféli Kiáltás Misszió www.ejfelikialtas.hu

Köszönjük, hogy számíthatunk Önre, és hogy ismerõseinek is megemlíti ezt a lehetõséget! «ami pedig elõttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért.» Filippi 3,14 Köszönettel: Nagy Erzsébet

Bibliai

tanulmányút

70 éves 2018 október 14-22 FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom (Haifa) egy izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. A zarándokút célja: a Biblia és a Szentföld helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása.

Testközelben

a Biblia

Jelentkezés: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2

Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: info@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Az újság ára: 450,-Ft