Éjféli Kiáltás 2018 április by Éjféli Kiáltás Misszió

Éjféli Kiáltás ◆

idoszeru korhu idotálló ◆

◆

www.ejfelikialtas.hu n 2018 április 04. szám

Amikor Krisztus Izráelben megjelent,

a zsidó nép egy erõskezû Megváltóra számított, Aki elûzi a római megszállókat, és bevezeti világuralmát. Ehelyett Krisztus egy jászolban jött a világra, és meghalt a kereszten.

Mit jelent ez a meglepõ fordulat a mi életünkben,

70 éves Izrael

Isten nem taszította el népét

a mindennapokban és a végidõkben?

tk A keresz gidõ és a vé

Bibliai

tanulmányút

70 éves 2018 október 14-22

1150,-Euró FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom (Haifa) végzi. A zarándokút célja: a Biblia és a Szentföld helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása lelkigyakorlatok, feltöltõdés, kikapcsolódás.

Jelentkezés:

+ repülõjegy, illeték

Testközelben

a Biblia

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2 Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 63 07 823 E-mail: info@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Tartalom / Impresszum

A kereszt és a végidõk

Golgatha 6 A kereszt és a végidõk Innen-onnan 16 Bizonyíték Ézsaiás próféta létezésére? 16 A túl sokat tévézõ kisgyerekek rosszul alszanak 16 Nem szabadna hagyni, hogy a transzszexuálisok «anyai» szerepet vállaljanak 16 Amerikai médiaháború a keresztyén szexuális morál ellen 17 Gazdag terrorszervezetek

«Isten összekeveredett az emberi természettel, hogy az embert isteni magasságba emelje»

Újra Nóé és Lót napjait éljük?

17 Konzervatív jelenség a progresszív társadalomban 17 Amiért a keresztyénség gyõzött Nézõpontban 18 «Isten összekeveredett az emberi természettel, hogy az embert isteni magasságba emelje» 21 «Fönt jártam a hegyen és láttam az ígéret földjét!» 25 Isten «barátja» 26 Újra Nóé és Lót napjait éljük?

28 29 29 30

Miként maradhatunk meg az Úrban Hermann Schmälzle Beb (Luberta) Philips Izráel népének titka

3 Impresszum 5 Üdvözlet 25 Vers

Éjféli Kiáltás Misszió In memoriam: Wim Malgo, alapító 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven. Fõszerkesztõ: Nagy Erzsébet Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: Bakai Attila (Éjféli Kiáltás Misszió) Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Az újság ára: 450,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés díja: 5040 Ft + postaköltség Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megmegvásárolható A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 55 EUR

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019 MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB Kiadásért felel: a Misszió elnöke, Nagy Erzsébet Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre. Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2. Tel.: (+36-1) 35-00-343, Mobil: (+36-30) 630-7823 E-Mail: ejfel@t-online.hu ISSN: 0866-0425

Állandó programjaink Minden hónap utólsó szombatján: Asszonykör – érdekes témák, érdekes elõadók, fínom ízek ÁPRILIS 28 Minden szerdán BibliaKÖR Téma: Nehezen érthetõ Bibliai Igehelyek - kezdés :18 óra

Rendszeres istentiszteletek: minden vasárnap 17 órai kezdettel. Helyszín: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. I.em.

Figyelem! Missziónk hétfõtõl-péntekig 9.00 órától 16.30 óráig fogad telefonhívásokat.

Éjféli Kiáltás 2018 április

Próféciai példázatok

+postaköltség

Ára: 980,-Ft

Ára: 950,-Ft

+postaköltség

Ára: 1750,-Ft

+postaköltség

9 csodajel János Jézus beszéde az evangéliumában Olajfák hegyén

+postaköltség

Ára: 275,-Ft

+postaköltség

Ára: 950,-Ft

Az idõ közel

Ára: 550,-Ft

+postaköltség

Gedeon

+postaköltség

Ára: 750,-Ft

Ruth könyve az üdvtörténet fényében

Az idõ közel

Ára: 750,-Ft

+postaköltség

Hol van Messiási fény Izrael sötétjében Barnabás?

Ára: 1450,-Ft

Norbert Lieth

A keresztyének jövõje

Norbert Lieth elmúlt években elhangzott legjobb prédikációi, melyek üzenete ma is aktuális, megrendelhetõek CD-n. A sorozat elsõ 5 lemeze: A csomag ára:

3.750,- Ft +postaköltség

A lemezek külön-külön is megvásárolhatóak 800,- Ft/db áron

Az Úr eljövetelének napja, Elragadtatás, A jövõ kellõs közepén, Jövõt adni a hitnek, Megnyerni a jövõt

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

üdvözlet

Samuel Rindlisbacher

A feltámadás dicsõsége

tavasz számomra mindig a legszebb évszak, egy évszak tele csodákkal! Nincs ahhoz fogható, mint amikor a cseresznyefa virágba borul, és elkápráztat pompájával! Felfoghatatlan az az erõ, amely egy egyszerû bimbóból ezerféle levelet bontakoztat ki. Lenyûgözõ ez az õsi hatalom, amely új életet hoz létre, és csodálatos színpompába öltözteti a természetet! Ezért emlékeztet engem a tavasz mindig a feltámadásra. Tulajdonképpen Pál is erre utal: «Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsõségben; elvettetik erõtlenségben, feltámasztatik erõben» (1Korinthus 15,42-43). Ezekben a napokban ünnepeljük a húsvétot. Ilyenkor különös figyelemmel fordulunk a Golgotán végbement események felé – megemlékezünk az Úr Jézus szenvedésérõl, haláláról és feltámadásáról. Ez a tény olyan mérhetetlenül nagy jelentõséggel bír! Pál ezt az eseményt boncolgatva egy lépéssel tovább megy, és így fogalmaz: «Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: «Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?» A halál fullánkja a bûn, a bûn ereje pedig a törvény. De hála az Istennek, aki a diadalt adja nekünk

a mi Urunk Jézus Krisztus által!» (1Korinthus 15,54–57). Számunkra, keresztyének számára nem a halálé, a búcsúzásé, a hideg, fagyos télé az utolsó szó, hanem Jézus Krisztusé, a Golgota Gyõzteséé! Benne van az a csodálatos bizonyosságunk, hogy számunkra létezik a feltámadás, a halál utáni élet, amint azt a tavasz minden évben olyan csodálatosan kifejezi! E folyamatban a húsvét olyan, mint valamiféle «kezdeti gyújtás»! Mivel Jézus Krisztus meghalt és feltámadt, mi is fel fogunk támadni, elváltozunk, és örökké Vele leszünk. Így az a csodálatos bizonyosságunk lehet, hogy belsõ emberünk halálunk után közvetlenül az Úr Jézushoz távozik. Pál ezt így írja le: «Ezért várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség! Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor, hogy melyiket válasszam: nem tudom. Szorongat ez a kettõ: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél» (Filippi 1,20-23). Pál arról tesz itt bizonyságot, hogy halála után azonnal a dicsõségbe fog menni. Ez az állapot azonban csak átmeneti lesz. A végleges állapotot elragadtatáskor érjük el.

Akkor teljesedik be, amit Pál ír: «Mert amint felhangzik a riadó hangja, a fõangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennybõl, és elõször feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhõkön az Úr fogadására a levegõbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel!» (1Thesszalonika 4,16–18). És akkor válik végre realitássá: «Amikor pedig (ez a romlandó romolhatatlanságba öltözik, és) ez a halandó halhatatlanságba öltözik, akkor teljesül be, ami meg van írva: «Teljes a diadal a halál fölött! Halál, hol a te diadalod? Halál, hol a te fullánkod?» A halál fullánkja a bûn, a bûn ereje pedig a törvény» (1Korinthus 15,54–56). Elragadtatáskor valósággá válik, amit a Golgotán Urunk drága vérén megszerzett nekünk: a romolhatatlanság és halhatatlanság Jézusnál az Õ világosságában! Nyilvánvalóvá válik, hogy a holtak birodalma nem tarthatja fogva a Bárány megváltottjait. És a hívõk, akiknek részük lesz az elragadtatásban, soha nem fogják a halál fullánkját megérezni. Húsvét, milyen dicsõséges foglaló az eljövendõ beteljesedésért! Ebben az értelemben kívánok minden kedves Olvasónknak áldott húsvétot! Samuel Rindlisbacher

Éjféli Kiáltás 2018 április

Golgota

A kereszt és a végidõk

Amikor Krisztus Izráelben megjelent, a zsidó nép egy erõskezû Megváltóra számított, Aki elûzi a római megszállókat, és bevezeti világuralmát. Ehelyett Krisztus egy jászolban jött a világra, és meghalt a kereszten. Mit jelent ez a meglepõ fordulat a mi életünkben, a mindennapokban és a végidõkben?

Éjféli Kiáltás 2018 április

következõ szomorú megjegyzés egy olyan embertõl származik, aki lelkileg sérült emberekkel foglalkozik: «Sok gyülekezetbe járó keresztyén szíve mélyén egyáltalán nem hiszi, hogy Isten szereti õket.» – Egyszerûen nem képesek elhinni. Túl szennyesnek érzik magukat Isten számára. Istent õk túl megközelíthetetlennek, másnak és távolinak érzik. A z élõ Isten Maga jelent i k i: «Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál» (Ézsa iás 55,9). Isten a fenséges magasságban lakozik, és egészen

más, mint mi, emberek. Isten figyelmezteti a népet: «én vagyok az Isten, nincs más, Isten vagyok, nincs hozzám hasonló!» (Ézsaiás 46,9). «Ti vagytok a tanúim - így szól az ÚR -, és szolgáim, akiket kiválasztottam, hogy megismerjetek, higgyetek bennem, és megértsétek, hogy csak én vagyok. Elõttem nem lett isten, és utánam sem lesz (Ézsaiás 43,10-11). Istennek nincs «sem kezdete, sem vége […]. Õ kölcsönöz a dolgoknak létet, Õ, Aki a végtelenség […] Szava által Õ irányít mindent, ami van, bölcsessége által kormányozza, és hatalmával fenntartja a mindenséget. Õ láthatatlan, fényességét nem viseli el az emberi szem. Éppen úgy

kitapintani sem lehet Õt, az emberi érintés számára Õ túlságosan kifinomult; De Õt felmérni sem vagyunk képesek, mert õ messze meghaladja a mi érzékelõ képességünket, Õ végtelen, mérhetetlen, és csak Õ Maga ismeri saját nagyságát. A mi szívünk túl kicsi és korlátolt ahhoz, hogy Õt felfoghassuk…» (Minucius Felix, Octavius 18,7-9). Mózes így figyelmeztette Izráel népét: «Mert az ÚR, a te Istened emésztõ tûz, féltõn szeretõ Isten!» (5Mózes 4,24). A próféta így szól a mindenható Istenhez: «Szemed tiszta, nem nézheti a rosszat, nem tudod elnézni az elnyomást» (Habakuk 1,13). Pál apostol pedig így fogalmaz: «Félelmetes do-

Éjféli Kiáltás 2018 április

Golgota

Ahogy Krisztus megjelent Izraelben, a zsidó nép egy erõs megmentõre számított, aki a római megszálló hatalmat elûzi és övé lesz a világuralom.

Éjféli Kiáltás 2018 április

log az élõ Isten kezébe esni» (Zsidók 10,31). Ez a mindenható Isten. Hisszük-e valóban, hogy ez a felfoghatatlanul nagy Isten szerethet bennünket? Igen, Õ szeret, hisz a bizonyítékát Jézus Krisztusban látjuk, a Megfeszítettben, «aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság» (1Korint hus 1,23) – amint Pál a korinthusiaknak írja: «Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról beszélni, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettrõl» (1Korinthus 2,2). Miért áll vagy bukik minden a mi megfeszített Urunkkal? Mert Isten így nyilatkozta ki Önmagát, mégpedig nagyon meglepõ módon. A végidõk és a bibliai próféciák vonatkozásában át kellene gondolnunk a következõt: Amikor Jézus a világra jött, Isten a ng ya lai k ihirdették, hogy Úr született erre a világra (Lukács 2,11): «Üdvözítõ született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában». Az Úr megnevezést az Újszövetség Jézussal kapcsolatban

isteni címként használja (vö. Lukács 1,43). Késõbb Tamás is, az egyik tanítvány így borult le Jézus elõtt: «én Uram, én Istenem» (János 20,28). Jézus az Úr. Õ Isten! A keresztyén hitnek ez az egyik nagy titka: Isten, Jézus Krisztus személyében emberré lett. «Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsõségben» (1Timóteus 3,16). Isten önmagát nyilatkoztatta ki, amikor Fiában, Jézus Krisztusban hús-vér emberré lett. És amikor ez megtörtént, Isten a Vele kapcsolatos minden emberi elvárását és elképzelést a feje tetejére állított. A z Ószövetség prófétái meghirdették a Messiás és vele együtt Isten eljövetelét, de ki sejthette volna, hogy így, ilyen módon fog eljönni? Hog yan jött el Isten a földre? Minden karácsonykor erre emlékezünk: Eg y fiatal zsidó nõ, eg y egyszerû lány méhében fogant meg.

Ez a lány jelentéktelen származású, családja nem tartozott az akkori zsidó társadalom hangadó családjai közé. Nem származott az uralkodó nemesség soraiból, sem a Heródes nemzetségébõl, de a farizeusok vagy szadduceusok közül sem. A férje kézmûves ember, nem írástudó – vagy modern kifejezéssel élve, nem volt teológus, sem professzor, de elnök vagy elöljárótag sem. És Jézus, az emberré vált Isten? Mivel a vendég fogadók ba n nem volt hely számára, újszülött csecsemõként egy istállóban a jászolba fektették, ami nem különösebben steril. Isten, a Fiú tehát szegénységbe érkezett erre a világra. József, az ács fiaként nevelkedett fel. És 30 évig szinte semmit nem lehetett hallani róla. Egyszerû életet élt az egyszerû emberek között. – Bárki is közülünk így képzelte volna el Isten megjelenését a földön? S ok ker esz t yén ol y a n ha ma r pálcát tör a zsidók felett, mert elutasították Jézust, és sokan közülük még mindig elutasítják. De képzeljük el az akkori helyzetet: A zsidó próféták azt hirdették, hogy Isten eljön, a népe között fog lakni és uralkodni. E próféciák hatalomról és dicsõségrõl beszéltek. És Izráel ezt várta. De Isten, Jézus eljövetelével mindent a feje tetejére állított, amit az Õ megjelenésével, hatalmával és dicsõségével kapcsolatban a zsidók elképzelhettek. És amikor Jézus megkezdte nyilvános szolgálatát, látszólag semmi mást nem tett csak olyasmit, ami Izráel vallásos elitjét megbotránkoztatta. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az evangéliumokban figyelmen kívül hagyjuk ezt, azonban lássunk erre egy példát: Az Úr bement a zsinagógába, felolvasta azt az igehelyet, amely Izráel Messiásának és Megváltójának eljövetelét hirdette meg, a ztán kijelentette, hog y Õ ennek a próféciának a beteljesítõje (Lukács 4,16-21; Ézsaiás 61,1-2). A zsidók elcsodálkoztak azon, «hogy a keg yelem igéit hirdeti, és a zt

kérdezgették: «Nemde a József fia ez» (Lukács 4,22). És Jézus hogy reagált erre? Nem vette figyelembe csodálkozásukat, nem próbált szép szavakat mondani, hogy megnyerje ezeket a zsidókat a Maga számára. Õ már tudta, hogy ezek késõbb el fogják Õt utasítani. Hanem kijelentéseivel többször megsértette õket: «Igazán mondom néktek, hogy sok özvegyasszony élt Izráelben Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendõre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett azon az egész vidéken, de egyikükhöz sem küldetett Illés, csak a Szidónhoz tartozó Sareptába egy özvegyasszonyhoz. Sok leprás volt Izráelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szír Naamán» (Lukács 4,25-27). A szidóni özvegyasszony pogány volt, nem zsidó származású. Naamán, a szír, ug yancsak pogány, és nem zsidó. A zsidó vallásos elit szemében a pogányok szellemi sötétségben éltek. Õk nem tartoztak Isten g yermekeihez. Õk semmik voltak a szemükben. Krisztus most azt dörzsöli az orruk alá, hogy Isten annakidején inkább gondoskodott két pogányról, mint Izráel sok özvegyérõl és poklosáról. Ezek nagyon kemény szavak. Nem csoda – emberileg szólva –, hogy a zsidók ezek után meg akarták kövezni az Urat (Lukács 4,28-30). És így ment ez tovább. Krisztus kiválasztott 12 egyszerû izráelitát apostolául. Egyik sem tartozott a vallásos elithez. Halászok voltak, szellemi téren kissé lassú felfogásúak. Köztük volt a két forrófejû testvér, a «mennydörgés fiai» Jakab és János, meg a hangoskodó Péter. Volt közöttük egy vámszedõ is, aki csalásairól volt ismert, egész Izráel megvetette és gyûlölte. Aztán egy ún. zelóta, eg y szabadságharcos – olyan valaki, aki merényleteket követett el a római megszállók ellen, ma biztosan terroristának neveznék. És ez még messze nem minden. Jézus együtt evett a vámszedõkkel és

bûnösökkel – azokkal, akiket a vallásos elit megvetett. Az Úr korának állítólagos szentéletû sztárprédikátorait, és szuperteológusait «viperák fajzatának» nevezte (Máté 12,34), valamint meszelt síroknak (Lukács 11,14). Õ könyörült a parázna nõkön, megbocsátó szeretettel fordult a házasságtörõ nõhöz a kútnál – tekintet nélkül saját jó hírére. Amikor Isten Jézus Krisztusban emberré lett, a hatalomról és dicsõségrõl alkotott minden elképzelést fejtetõre állított. Urunk úgy mutatta meg isteni hatalmát és szuverenitását, hogy azokat, akik magukat szellemileg egészségesnek, és jónak tartották, elkerülte, nem méltatta figyelemre, és azokhoz fordult, akik megvetetettek, megtörtek voltak, akik gyógyulás után sóvárogtak. Azt tette, amit, Mária dicshimnuszában mondott: «Hatalmasokat döntött le trónjukról, és megalázottakat emelt fel» (Lukács 1,52). Vagy amint az Úr Jézus a Hegyi beszédben kifejezte: «Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa» (Máté 5,3). Õ azért jött, hogy a szegényeknek hirdesse az evangéliumot, a foglyokat kiszabadítsa, a vakok szemeit megnyissa, és hogy szabadon bocsássa a megkínzottakat (Lukács 4,18). És azután? Ez az emberré vált Isten, aki céltudatosan a megvetettekrõl, szegényekrõl, megkínzottakról gondoskodott, hagyta Magát elfogatni, megvádolni, rágalmazni, megkínozni és a Golgota keresztjére feszíteni. Istennek Jézus Krisztusban való megjelenése g yötrelmes kereszthalálával végzõdött Jeruzsálem falain kívül – a legnagyobb szégyen és gyalázat közepette. És éppen ebben tanuljuk meg Istent megismerni. Tudni akarod, milyen Isten? Tudni akarod, szeret-e téged Isten? Akkor menj el a jászolhoz és a kereszthez. Ott ismerjük fel, ki is valójában Isten. Igen, a szentséges, egyedül igaz és dicsõ Isten számunkra megközelíthetetlen, felfoghatatlan, de Õ Maga jött hozzánk közel egyszülött

Éjféli Kiáltás 2018 április

Golgota

És Jézus, az emberré vált Isten? Mivel a vendégfogadókban nem volt hely számára, újszülött csecsemõként egy istállóban a jászolba fektették, ami nem különösebben steril.

10 Éjféli Kiáltás 2018 április

Fiában, Jézus Krisztusban. Megjelenését nem harangozták be harsonák és trombiták, nem hatalmas hadvezérként, nagy államférfiként vagy leg yõzhetetlen hõsként érkezett, hanem egyszerû emberként. Isten lealacsonyította Önmagát, otthagyta a mennyei dicsõséget, és emberré lett itt a földön. Az Ószövetség próféciáját meglepõ módon váltotta be számunkra (Galata 4,4; 1Korinthus 10,11). Nos, feltehetjük a kérdést: Mindez mit jelent a mi részünkre? Csodálatos dolog, hogy Isten lealacsonyította Önmagát, és eljött hozzánk, de hogyan kell ezt nekünk tekintenünk? Csak egy szép példát kell benne látnunk? Nem. Mérhetetlenül többrõl van itt szó. A kereszten megtörtént az a csoda, ami örömhír a szegényeknek, szabadulás a foglyoknak, világosság a vakoknak és szabadon bocsátás a megkínzottaknak. Jézus Krisztus halála Isten üdvter-

vének célja volt. Õ önként vállalta a halált értünk. Magára vállalta bûneinket. Isten Jézus Krisztusban emberré lett, hogy az embereknek ellene elkövetett bûneit elhordozza. Jézus elszenvedte a magára hagyott ember szörnyû kínhalálát. De nem maradt halott, Õ feltámadt a halottak közül. Elgyötört teste új életre kelt. Így a kereszten legyõzte a bûnt, a poklot, a halált és az ördögöt. A kereszttel kapcsolatban így szólt Krisztus: «Eljött az óra, hogy megdicsõíttessék az Emberfia» (János 12,23). – Nagyon figyelemreméltó kijelentés. Az Úr a keresztre feszítés szörnyû tragédiáját nevezte a saját megdicsõítésének. Isten Fiának keresztre feszítése jelentette az Õ megdicsõítését. Hog y lehetséges ez? Hogy lehet az ilyen szörnyûség dicsõség? Ez a kereszt teológiája. Vagyis Isten minden emberi elvárását a hatalommal és dicsõséggel kapcsolatban

a feje tetejére állított. Hatalmát és dicsõségét legsötétebb órájában, a legnagyobb szenvedés és kínok között bizonyította. Istennek könnyû lenne bennünket, bûnösöket egyszerûen megsemmisíteni – de hol van még egy olyan Isten, aki emberré lesz, hogy meghaljon a bûnösökért? Ez az igazi hatalom. Krisztus szenvedésével és halálával megtörtént a felfoghatatlan: Magá ra vette bû neinket. És ezt azért tehette, mert Jézus Krisztus volt az egyedüli ember a földön, Aki bûntelen és igaz volt. Õhozzá nem ért fel a bûn, Õt nem vakította el az ördög vagy egy ember, Õ mindig az igazat, a helyeset tette. A kereszten csere történt: Krisztus az Õ igazságát adta nekünk, és elvette bûneinket, engesztelõ áldozatával eltörölte azokat. «Mert azt, aki nem ismert bûnt, bûnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk õbenne» (2Korinthus 5,21). Senki és semmi nem kárhoztathat bennünket, hívõket, mert a tökéletes Isten a tökéletes Istenemberben,

Jézus Krisztusban szövetségre lépett velünk. E tökéletességhez a kulcsot a hitünk jelenti. Krisztus a mi egyedüli garanciánk. Így válik a kereszt gyalázata Isten dicsõségévé. Mivel Jézus Krisztus drága szent vérével megvásárolt számtalan embert «minden törzsbõl és nyelvbõl, minden nemzetbõl és népbõl» Istennek új mennyei birodalma számára (Jelenések 5,9). Isten, Izráel hatalmas oroszlánja, áldozati Bárányként az egész világ számára kivívta a gyõzelmet. «Eltörölte a követelésével minket terhelõ adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette õket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk» (Kolossé 2,14-15). Az ördög már semmit nem tehet ellenünk. A bûneinkért járó büntetést Urunk fizette meg. A látszólagos vereség a Golgotán tulajdonképpen totális gyõzelem. Isten így mutatta meg hatalmát és dicsõségét a kereszt véres drámájában.

sten minden emberi elvárását a hatalommal és dicsõséggel kapcsolatban a feje tetejére állított. Hatalmát és dicsõségét legsötétebb órájában, a legnagyobb szenvedés és kínok között bizonyította.

Éjféli Kiáltás 2018 április

Golgota

Számunkra ez azt jelenti, hogy szabadok vagyunk. «Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek» (János 8,36). Jézus Krisztus megszabadított bennünket bûneinktõl, megkötözöttségeinktõl, rossz lelkiismeretünktõl, mindentõl, ami behálózhat és csapdát állíthat nekünk. Ez az örömüzenet: Megtisztítva Jézus drága vére által új életet kezdhetünk. Egy Isten szolgálatában álló életet, ami igazán boldoggá tesz. Jézus az országot járva sok beteget meggyógyított, ördögöket ûzött ki, halottakat támasztott fel. De mindennél fontosabbnak tartotta a bûnök megbocsátását. Hisz az igaz és szent Isten elõtt nem állhatunk meg bûnösökként. Milyen csodálatos érzés, bûn nélkül Isten elé járulni! A Jézus Krisztusba vetett hit által ez lehetséges számunkra. Amikor például egy bénát hoztak Jézus elé,

Krisztus kiválasztott 12 egyszerû izráelitát apostolául. Egyik sem tartozott a vallásos elithez. Halászok voltak, szellemi téren kissé lassú felfogásúak.

Õ elõbb megbocsátotta bûneit, és aztán gyógyította meg. Ezt tartotta Jézus a helyes sorrendnek. Annak látható jeleként, hogy megbocsáttattak a gyógyulni vágyó bûnei, Jézus szavára a béna járni kezdett. Annyi szemetet, tisztátalan dolgot halmozunk fel életünk során. Mi magunkat terheljük meg a sok hiábavaló nehézséggel, és nem tudunk kijutni az ördög sötét labirintusából. A kereszt a zonba n fig yelmeztet és hirdeti: Van szabadulás ebbõl a halálos kötelékbõl! Örökre szabadok lehetünk! Tiszta lelkiismerettel beteljesedett életet élhetünk. Hogyan? A Jézus Krisztusba vetett hit által, Aki a kereszten elhordozta bûneinket, és így megtörte az ördög hatalmát felettünk. Sok hívõ ennek ellenére nem érzi 12 Éjféli Kiáltás 2018 április

magát szabadnak. Sokan küzdenek még megkötözöttségekkel, szenvedélyeikkel, a múltjukkal, bûneikkel. Ez bizonyos mértékig normális is. A keresztyén hitélet maga a harc, a küzdelem. Aki keresztyén lesz, és Jézusban hisz, nem kap azonnal – külsõleg tekintve – egy könnyebb és jobb életet. De kap egy könnyebb és jobb alapot. Jézust kapja ajándékba. A Jézusba vetett hit alapján kapcsolat létesül közte és a Megváltó között. Megszabadul minden bûnétõl, és ezek után az a feladata, hogy éljen ebben a szabadságban. Urunk így szólt a hívõkhöz: «Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem» (Máté 16,24). Jézus követõivé kell válnunk, az Õ lábnyomait kell követnünk, úgy élnünk, ahogyan Õ élt (Efézus 5,1-2; 1Péter 2,21; 1János 2,6). A bûneinkbõl való szabadulás teremt alapot a Jézus követéséhez. Krisztus így biztat mindnyájunkat: «…az én igám boldogító, és az én terhem könnyû» (Máté 11,30). Csak két úr létezik: Isten és az ördög. Ha vétkezünk, az ördögöt választjuk urunknak, hozzá fogunk kötõdni. Ha viszont Jézusra hallgatunk, ha Õt követjük, akkor Õt választjuk Urunknak. Akkor Õhozzá kötjük életünk. Melyik kötelék nyújt vajon igazi beteljesülést? Melyik jelenti az igazi szabadságot? A válasz eg yedül Krisztus. Ne hallgassunk az ördög hazug suttogásaira, hogy a Jézussal és Jézusért folytatott szent élet unalmas, egyoldalú. Hisz számunkra az a jó és üdvös, ha Krisztusért élünk, ha az Õ szeretete és szelídsége vezérel, ha emberi kapcsolatainkban az Õ békességét tekintjük követendõnek, ha Õt állítjuk életünk elsõ helyére. Mert csak így fogjuk a szabad és üdvös életet a gyakorlatban megtapasztalni. Így fogjuk érezni, hogy a Fiú valóban megszabadított a sötétség minden terhétõl. Hisz Jézus Krisztus tökéletesen szabad volt, amikor a földön járt. Kiegyensúlyozott és nyugodt volt,

mivel a mennyei Atyával állt kapcsolatban. Õ soha nem cselekedett elhamarkodottan, stresszesen, noha ugyanolyan körülmények között élt, mint a többi ember. De Õ egyetértésben és összhangban élt mennyei Atyjával, azért volt élete tökéletes és szabad – jóllehet anyagilag szegény volt, ellenségek vették körül, rágalmazták, nagy belsõ küzdelmeket élt át, végül pedig a kereszten kínhalált halt. – Õ szellemileg beteljesedett életet élt. Törekedjünk arra, hogy kövessük Jézus példáját! Ez nem könny û, hisz mi bûnös emberek vagyunk, bármennyire is igyekszünk, mindig követünk el hibát, vétkezünk. Ezért hordozta el Jézus bûneinket a kereszten. Példát mutatott arról, hogyan mûködik Isten hatalma és dicsõsége itt a földön. Megmutatta, milyen az igazán bõséges élet abban a világban, ahol a bûn kormányoz, és az ördög tombol. Ízelítõt adott abból, hogyan tapasztalhatjuk meg, «hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül» (Zsoltárok 34,9). Ez az Istenért és Istennel folytatott élet, még ha minden ellenünk is szól. A kereszt bizonyítja, hogy Isten éppen a legsötétebb órákban mutatja meg hatalmát, a legnagyobb szenvedés és fájdalom közepette. A végidõk meglepõ kifejezõje, hogy Isten éppen ott cselekszik, ahol legnagyobb a sötétség (vö. Jelenések 7,9.13-14). Pál figyelmeztet, de vigasztal is: «Mert amilyen bõséggel részünk va n a K risztus szenvedéseiben, Krisztus által olyan bõséges a mi vigasztalásunk is» (2Korinthus 1,5). Mivel Krisztussal hit által összeköttetésben állunk, «szenvednünk is kell Vele» (Róma 8,17). Amint az ördög Krisztust gyûlölte, és ahol tehette, támadta, úgy gyûlöl és támad bennünket is. De Isten ereje éppen a mi g yengeségünkben mûködik hatalmasan (2Korinthus 12,9). Isten Fia csecsemõként jött a világra. És megalázva, megkínozva halt meg a kereszten – ami által a legnagyobb gyõzelmet aratta.

Így fognak a hívõk is gyõzni (Jelenések 12,11). Igen, mi gyengék vagyunk, szenvedünk, de küzdünk. Szabadságot kaptunk ajándékba, de az ördög – természetébõl adódóan dühösen és kíméletlenül – állandóan támadást indít ellenünk. Ezért ezekben a végidõkben feltétlenül Jézus mellett kell maradnunk, hogy hely tá lljunk a kü zdelemben, és szabadok maradjunk az ördög befolyásától. És gyõzni fogunk, mert Krisztus már kivívta a gyõzelmet. Mert Isten hatalmát nem a harsonák és trombiták zengésében fejezte ki, hanem a gyengeségben és látszólagos vereségben. Hogyan függ ez össze a végidõkkel és az Úr Jézus visszajövetelével? Arra mutat rá, hogy Isten más, mint ahogy azt mi, emberek elképzeljük. Isten meglepte azokat, akik Krisztus idejében Õrá vártak. Ezért nem kellene nekünk sem csodálkoznunk, ha bennünket is meglep. Nem kellene azon csodálkoznunk, ha ezekben a végidõkben bizonyos dolgok másként történnek, mint a hog y a zt egyes próféciák vagy végidõ-szakértõk felvázolják. Egyes igehirdetõk, akik Urunk visszajövetelérõl beszélnek, egyebet sem tesznek, csak azt ecsetelik, mi minden szörnyû dolgot fog az Úr az istentelenekkel tenni eljövetele napján. Azt számolgatják, mennyi az az egyharmad vagy egynegyed, akik meg fognak halni, és részletekbe menõen írják le a szörnyû kínokat, melyeket a Jelenések felvázol. De amilyen igaz Isten Szava, olyan igaz az is, hogy Isten irgalmas, türelmes és kegyelmes, mégpedig emberi értelmet meghaladó módon. Cikkem elején az Ézsaiás 55,9-et idéztem, ahol ezt mondja Isten: «Mert amen�nyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál». – Ezeket a szavakat Isten dicsõségének és szentségének kontextusába helyezem. Tudjuk-e valójában, hogy Isten milyen összefüggésben jelentette

Éjféli Kiáltás 2018 április

Golgota

ezt ki? Az Õ felfoghatatlanul nagy irgalmasságával és bocsánatával kapcsolatban: «Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! Hagyja el útját a bûnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok

Egyes igehirdetõk, akik Urunk visszajövetelérõl beszélnek, egyebet sem tesznek, csak azt ecsetelik, mi minden szörnyû dolgot fog az Úr az istentelenekkel tenni eljövetele napján.

14 Éjféli Kiáltás 2018 április

nem az én utaim - így szól az ÚR. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál» (Ézsaiás 55,6-9). Isten tehát más. Az Ézsaiás 45ben az Úr többször is hangsúlyozza, hogy nincs más Isten Õrajta kívül (5.18.21.22. v). Ezt azzal kapcsolatban jelenti ki, hogy Õ az «Üdvözítõ» (a Megváltó) – és összekapcsolja ezzel a felszólítással: «Rám figyeljetek a föld legvégérõl is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!» (Ézsaiás 45,22). Bármennyire is rémisztõek és valóságosak Isten ítéletének rendelkezései, a mi Istenünk Megváltó Isten (Titusz 2,10; 3,4). A Jelenések köny vének ítélet hirdetéseiben a megváltottak például így énekelnek: «…ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsõítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak elõtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid » (Jelenések 15,4). Jóllehet a Biblia világosan kijelenti, hogy azok, akik az élõ Istent elutasítják, elkárhoznak, Isten hos�szútûrése és várakozása mind a mai napig mégis azt bizonyítja, hog y Isten más, mint mi emberek. Õ megmenteni akar bennünket, nem a kárhozatra juttatni. Irgalmasságot akar gyakorolni, nem ítéletet. Ezért nem kellene csodá lkoznunk, ha ezekben a végidõkben még bizonyos meglepetések érnek bennünket. Istenünket az emberszeretet jellemzi, nem az embergyûlölet (Titusz 3,4). A kínos pontossággal elkészített kronológiák, végidõkbeli diagrammák, próféciatervezetek hasznosak lehetnek, de nem kellene figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy mi nagyon sok mindent egyáltalán nem is tudhatunk, és hogy Istenünk – amint a zt a kereszt világosan megmutatja – a meglepetések Istene. Egyszerûen nem adatott meg, «hogy olyan idõkrõl és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga

hatalmába helyezett» – olvassuk az igében (Apostolok Cselekedete 1,7; vö. Máté 24,42). Ezért kell minden idõben készen állnunk Urunk vis�szajövetelére – mert hisz Isten más. Ez bátorítás személyes életünkre nézve is: Jézus nem az erõsekhez, hanem a gyengékhez és betegekhez jött (Márk 2,17). Jött, hogy a megalázottakat, a jelentékteleneket felemelje, azért, hogy az Isten nélkül élõket megmentse és bocsánatában részesítse. Az Úr azért jött, hogy téged is megmentsen. Ha kételkedsz abban, hogy Isten valóban szeret téged, csak tekints Krisztusra, a jászolra! Az emberré válás csodájára! A gyenge csecsemõre édesanyja karjaiban! Lásd meg azt, hogy Jézus együtt evett és ivott a vámszedõkkel, a bûnösökkel. Milyen szeretettel fordult a bûnös, házasságtörõ nõk felé is, és megbocsátott nekik! Alázatról példát adva megmosta tanítványai lábát. Hagyta Magát a Gecsemáné kertjében elfogni, hagyta, hogy szent orcáját leköpjék, hogy ütlegeljék. Megkínozták, töviskoszorút tettek fejére. Roskadozva vitte keresztjét, a mely re felszegezték. Tek ints a keresztre, amelyen az Úr érted és értem szenvedett, a kínok kínját élte át, hogy megváltson bennünket! Igen, Isten szeret téged! Jézus Krisztusban olyan Istenként nyilatkoztatta ki Magát, Aki közel akar lenni az emberekhez, Aki a bûnösöket, a megvetetteket, a foglyokat, a szellemileg vakokat, a megkínzottakat keresi, hogy szabadulást kínáljon nekik, hogy megajándékozza õket a saját dicsõségével. Meg akarja velük hatalmát osztani. Ragadd meg kinyújtott kezét, és élj a szabadulás lehetõségével! Mert hamarosan eljön a nap, amikor a megfeszített és feltámadott urak Ura és királyok Királya visszatér erre a földre. Elhozza azt a dicsõséget, melyet az Ószövetség prófétái Izraelnek megígértek (Ézsaiás 65,17-tõl). Mindent újjá és széppé változtat. Örökké fog uralkodni, és birodalmának nem lesz vége.

René Malgo

350,-Ft

Izráel utolsó fia Ára:

350,-Ft

+postaköltség

350,-Ft

Ára:

+postaköltség

Hogyan neveljem gyermekeimet?

+postaköltség

Remény a búskomorságban

350,-Ft

Ára:

+postaköltség

Ára:

Egyedül Jézus

Ára:

Jób hét próbatétele

Õ gondolatai és útjai mérhetetlenül magasabbak az emberek gondolatainál. Hiszen Isten a szeretet (1János 4,16). A kereszt bizonyítja ezt az igazságot. És igazolja azt, amit a Zsoltárok 113,5-9 kifejez: «Ki hasonlítható Istenünkhöz, az ÚRhoz, aki a magasban lakik, és a mélybe néz, az égre is, a földre is? Fölemeli a porból a nincstelent, és kiemeli a szemétbõl a szegényt. Az elõkelõk közé ülteti, népe elõkelõi közé. Megengedi, hogy a meddõ úgy lakjék a házban, mint fiaknak boldog édesanyja. Dicsérjétek az URat!» Isten akarata, hogy Õt dicsõítsük. Jöjj, dicsõítsük együtt, Testvérem! Mara nat ha – Á men. Jöjj, Ura m, Jézus!

350,-Ft

Az isten báránya

Isten szeretettel fordul a megvetettek, a lenézettek, a semmik felé. Õ más, mint az emberek. Az Õ gondolatai és útjai mérhetetlenül magasabbak az emberek gondolatainál.

Ára:

A közbenjáró imádság ereje

De amíg ez eljön, Isten hatalmát éppen az állítólagos gyengeségben mutatja meg. Isten nem a test szerinti bölcsek, hatalmasok és elõkelõk felé fordul, hanem «azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hog y megszég yenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erõt lenek, hog y megszég yenítse az erõseket: és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem elõkelõk, sõt lenézettek; és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket; hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe elõtt» (1Korinthus 1,26-29). Isten szeretettel fordul a megvetettek, a lenézettek, a semmik felé. Õ más, mint az emberek. Az

Túláradó kegyelem

Wim MALGO

Ára:

350,-Ft +postaköltség

350,-Ft

Ára:

+postaköltség

Megrendelhetõ:www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2.; rendeles@ejfelikialtas.hu; Éjféli Kiáltás Tel.: (+36 1) 3500-343 vagy személyesen a Misszióban megvásárolható

2018 április

Innen-onnan

Bizonyíték Ézsaiás próféta létezésére?

régészek Jeruzsálemben egy kis darab agyagon olyan pecsét lenyomatát találták meg, amelyen az «Ézsaiás próféta» felirat található. A lelet egy sor másik pecsétlenyomathoz tartozik, melyek Ezékiás király pecsétlenyomatával állnak kapcsolatban. Ézsaiás az õ korában munkálkodott. Ézsaiás próféta létezésében a tudósok anélkül sem kételkedtek, ez a pecsétlenyomat azonban Ezékiás királyságának korából annak a prófétának bibliai képét igazolja, aki a királyi udvarban is mûködött, mondta el Candida Moss a The Daily Beast napilapnak.

A túl sokat tévézõ kisgyerekek rosszul alszanak

z Ulm, Bielefeld és Santiago de Chile egyetemeinek kutatói a tévénézés hároméves gyerekekre gyakorolt hatását kutatták. Eredményeik egyáltalán nem meglepõek: Minél többet nézi a gyermek a tévét, annál «rosszabbul alszik», írja a n-tv.de. Viszont ha felolvasnak nekik – akár képeskönyvekbõl is – , semmilyen rossz hatással sincs alvásukra, állapították meg a kutatók. 16 Éjféli Kiáltás 2018 április

Nem szabadna hagyni, hogy a transz-szexuálisok «anyai» szerepet vállaljanak

z a hazugság, hogy az emberi nemiség társadalmi konstrukció, a valóságban nem állja meg a helyét. Ezt bizonyította legalábbis közvetetten a német Szövetségi Bíróság (BGH): Egy férfi, miután gyermeket nemzett, arra a meggyõzõdésre jutott, hogy õ valójában nõ, és az is akart lenni. Tehát «transz-szexuálisnak» számít. Ezek

után «anyaként» akarta bevezettetni magát a gyermek születési bizonyítványába. A Welt Online beszámolt arról, hogy a BGH azzal az indokkal utasította el ezt a kérelmet: hogy egy gyermek jog szerinti anyja «csak az a nõ lehet, aki a gyermeket megszülte». Így soha nem lehet egy nemét megváltoztatott férfi «anya».

Billy Graham elutasítja a homoszexualitást, biszexualitást és a transzgender-hullámot.

Amerikai médiaháború a keresztyén szexuális morál ellen

hagyományos keresztyén értékek elleni háborút Amerikában vívják a legkeményebb eszközökkel. Aki nem ünnepli lelkendezve az egynemûek kapcsolatát, azt a média gyûlöletkeltõnek, sõt erkölcstelennek bélyegzi meg. Így az amerikai világi média Jen Hatmaker evangélikus sztár-szónoknõ hitehagyását az «evangéliumi jeresztyének lelkiismeretének» nevezte. Az ún. «progresszív keresztyének» és a világi tudósítók azt szuggerálták, hogy

Hatmaker azért került a kritika célkeresztjébe, mert kiállt a társadalmi igazságosság mellett. A valóságban azonban a konzervatív bibliaoktatók elítélendõ magatartását bírálták a férfi és nõ közti házassággal kapcsolatban. Még Billy Grahamet sem kímélte meg a médiagépezet fogaskereke. Halála után nem tudtak mást megemlíteni róla, mint hogy ellenezte a homo-szexualitást, a biszexualitást, elítélte a transzvesztita társadalmat Amerikában.

Gazdag terrorszervezetek

ierre Heumann a bazonline.ch honlapon rámutat arra, hogy az az állítás, mely szerint a szegénység elõsegíti a terrort, hamis. A Forbes magazin izraeli kiadása listázta a világ tíz leggazdagabb terrorszervezetét. «Ezek éves bevétele összesen eléri a 4,8 milliárd dollárt».

A «legvagyonosabb terrorszervezetek» több pénzt kapnak – különösen Iránban –, mint amennyit Svájc, Svédország vagy Norvégia valamikor is fejlesztési támogatásként kiadott. A 3 toplistás leggazdagabb terrorszervezet a Hezbollah, a Talibán és a Hamasz.

Konzervatív jelenség a progresszív társadalomban

merikai médiaszakértõk egy talány elõtt állnak. Egy kanadai profes�szor, név szerint Jordan Peterson nagy népszerûségnek örvend a fiatalság körében, noha konzervatív értékeket képvisel. Elõadásait millióan követik az interneten; és minél inkább igyekszik a média befeketíteni, annál nagyobb a népszerûsége. Peterson nem keresztyén, de keresztyéni mértékrendet követ. Patrick Mitchell a Jesus Creed blogon összeállította Peterson elõadásainak fontosabb pontjait, amelyek megmutatják, miért nem szereti õt a baloldali médiavilág, és a keresztyének az õ tippjeivel sok mindent kezdhetnek.

Egyesek például így hangzanak: Vállald önmagadért a felelõsséget (ellentétben a modern áldozati mentalitással. Vagy: Gondolkozz el az értelmen és jelentõségen, olyan valamin, ami nagyobb, mint te magad (ellentétben a modern én-központúsággal). Vagy ami napjainkban sajnos nagyon is égetõ kérdés: A nemek közti különbség nagyon is valóságos, és figyelemreméltó (ellentétben a modern felfogással, hogy a nemiség társadalmi konstrukció). Peterson nézetei egyszerûek és logikusak, hogy mégis ilyen hullámokat keltenek, az azt mutatja, milyen mélyre süllyedt már a nyugati társadalom.

Amiért a keresztyénség gyõzött

ichael J. Kruger református egyháztörténész a canon fodder blogon felhívja a figyelmet Bart Ehrman a keresztyénség gyõzelmérõl szóló egyik könyvére. Ehrman általában nagyon bírálóan viszonyul a keresztyén hithez, ebben az esetben azonban Kruger egyetért következtetéseivel. Kruger hat fontos szempontra mutat rá az említett tanulmányban, amely a korai egyháztörténelemmel foglalkozik: 1. A kereszténység nem Nagy Konstantin miatt ért el sikereket, diadalmenetét megtette volna nélküle is. 2. A kereszténységben az volt a különleges, hogy objektív igazságokat erkölccsé és

tanítássá emelt – ellentétben a pogány vallásokkal, ahol a fõ dolog a rituálék megtartása. 3. A kereszténység exkluzivitási igénye a zsidóságon kívül a társadalomban ismeretlen volt. 4. A keresztényeket fõleg azért üldözték, mert nem imádták a rómaiak isteneit. 5. Eltekintve a zsidóságtól nem létezett egyetlen olyan vallás sem, amelyben egy könyvnek (a Bibliának) olyan fontos szerepe lett volna. 6. Az a tény, hogy a keresztények zártkörû, mást be nem fogadó közösséget is alkottak, de evangelizáltak is – ellentétben a pogányokkal –, sikerüknek legfõbb okát képezte.

Zimányi József Az örök halál négy kamrája Ára: 950,-Ft

+postaköltség

Igazi hõsök Ára: 270,-Ft

+postaköltség

Két év a mennyország küszöbén Ára: 270,-Ft

+postaköltség

Harag alatt Ára: 750,-Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Bp, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2018 április

Nézõpontban

Interjú

«Isten összekeveredett az emberi természettel, hogy az embert isteni magasságba emelje» Beszélgetés egy gyülekezetvezetõvel és bibliaoktatóval Isten egyedülálló üdvtörténetérõl, csodálatos emberré válásáról, a feltámadás dicsõségérõl és az újjászületés lényegérõl. Az emberek évezredek óta szenvednek és meghalnak. Ez talán Isten terve és akarata? Amikor a világmindenség Teremtõje az embert megalkotta, nem valami megvetett lényként helyezte a földre, hanem minden élõ közül a legtiszteletreméltóbbként. A teremtett világ királyává tette az ég alatt. Nos tehát, ha ez volt Isten akarata, akkor talán azért hívta életre, hogy az ember születése után a romlás és teljes hanyatlás útjára kerüljön? Ez nagyon értéktelen, jelentéktelen cél lenne, és fölöttébb méltatlan dolog ilyen gondolatokat Istennek tulajdonítani! Mert hisz így olyan gyerekekhez hasonlítanánk, akik felépítenek valamit, és aztán gyorsan le is rombolják, mivel gondolataik semmiféle hasznos cél felé sem irányulnak. De mi épp az ellenkezõjérõl hallottunk: Isten az elsõ embert halhatatlanságra teremtette; amikor azonban megtörtént a bûnbeesés, a bûn büntetéseként elvette az embertõl a halhatatlanságot. Itt azonban kiáradt Isten emberszeretetének jóságos forrása: Lehajolt kezének alkotásához, és megáldotta bölcsességgel, belátással, mert elhatározta, hogy bennünket, embereket, meg fog újítani, és a régi állapotba fog visszahelyezni. Ez felel meg az igazság18 Éjféli Kiáltás 2018 április

nak, és ez méltó Istenhez. Mert jósága mellett ez Isten hatalmát is bizonyítja. De hát miként mutatta meg Isten ezt az emberszeretetet, megújítást, jóságot és hatalmat? A halál uralkodik, mióta pusztító hatalmát Ádám óta megkezdte; Mózes idejében is uralkodott gonosz hatalma (Róma 5,14), mert a Törvény semmilyen módon nem gyengítette a halál erõszakos hatalmát. De azután következett az Élet uralma, és a halál hatalma megtört. Létrejött egy másik faj, egy másik élet, az életnek egy másik alakja, természetünk átalakulása egy új fajjá, amely nem test és vér szerinti, nem a férfi akaratából, hanem Istentõl született (János 1,13). Mit ért Ön ezen? Hallod, amint Ézsaiás kiáltja: «Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk» (Ézsaiás 9,5). És tudd meg a prófétától, hogyan születik ez a gyermek: «Íme egy fiatal nõ teherben van, és fiút fog szülni, és Immánuelnak nevezik el» (Ézsaiás 7,14), ami ezt jelenti: «Velünk az Isten». Isten összekeveredett az emberi természettel, hogy az emberiséget isteni magasságba emelje. Ezen a napon az igazságosság napja szétszórta az ördög romlott sötétségét, és elterjesztette világosságát a mi emberi természetünk által. Az elbukott ember így felegyenesedhet. Az ellenségesség megbékéléssé válhat. A számûzöttek visszatérhetnek, az életbõl kitaszítottak

most új életre kelhetnek. A fogságban és szolgaságban sínylõdõk most újra királyi méltóságra emeltetnek. És mindaz, amit a halál köteléke fogva tartott, most visszatérhet az élõk világába. A halál érckapui porrá zúzódnak, a vaszárak pedig lehullnak (Zsoltárok 107,16), melyek mögött az emberi faj eddig a halál börtönének foglya volt (Zsidók 2,14–15). Most megnyílott az igazságosság kapuja, amint Dávid mondta (Zsoltárok 118,19), és az egész földön hallatszik az örömünnep egybehangzó kiáltása: «Mert ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is» (1Korinthus 15,21). Az elsõ ember bûnbe esett, a második felemelte az elbukottat. Az elsõ asszonyt, aki utat nyitott a bûn elõtt, védelmébe vette a második, aki az Igazság eljövetelét segítette elõ. Az elsõ elfogadta a kígyó tanácsát, a második világra hozta a kígyó legyõzõjét, és megszülte a világ Világosságát. Mivel az emberiséget attól a sok bûntõl és nyomorúságtól, melyet felhalmozott, nem lehetett másként megszabadítani, a mi dicsõ Királyunk Maga vetette be dicsõségét a mi életünkért. És a tisztaság megjelent a mi piszkos világunkban, amint az evangélium mondja: «A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be» (János 1,5). Tehát Ön azt mondja, hogy Isten Maga vált emberré. Mi itt tulajdonképpen Jézus Krisztusról beszélünk. Miért csak ilyen radikális módon tudott megszabadítani bennünket bûneinktõl?

Amikor a Szentlélek leszállt a szûzre, és a Magasságos ereje beárnyékolta, egy új ember keletkezett benne. Azért új ember, mert Õt Isten alkotta, és nem emberi módon fogant, így Õ egy nem emberi kéz alkotta otthon volt Isten számára – mert a Fenséges nem templomokban lakik, melyeket emberi kezek alkotnak (Apostolok Cselekedete 17,24). Így az emberi természet mindkét alkotó eleméhez, a testhez és a lélekhez, hozzáadódott az isteni erõ, és mindkettõvel létrejött a megfelelõ kapcsolat. A lélek és a test az ember engedetlensége által a halál fogságába esett – a lélek halálát az igazi élet elvesztése jelenti, a testét pedig a rothadás és felbomlás. A halált tehát az Élet testhez és lélekhez való hozzákapcsolásával meg kellett kötözni, el kellett ûzni. Igen, de hogyan ûzte el a halált az Õ emberré válása? Hogyan vetette be konkrétan dicsõségét a mi életünkért? Ézsaiás beszél errõl: «Mint vesszõszál, sarjadt ki elõttünk, mint gyökér a szikkadt földbõl. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna. Megvetett volt, és emberektõl elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerõje. Eltakartuk arcunkat elõle, megvetett volt, nem törõdtünk vele» (Ézsaiás 53,2–3). Mikor volt Õ ilyen megvetett? Akkor, amikor Õt, mint Bírót perbe fogták, amikor azt, Aki a világ felett ítélkezni fog, elítélték. Amikor az Úr szolgájaként kérdezett, de az Úr hallgatott. Amikor a világosság szünetelt, és a sötétség ünnepelt. Amikor a teremtés elbizakodott, öntelt lett, a Teremtõ pedig eltûrte. Amikor korbácsolták, és szent testét kínozták, és Õ ezt önként elviselte, hogy a mi régi, bûn ejtette sebeinket meggyógyítsa. Amikor a keresztfát a vállain hordozta – amely az ördög elleni gyõzelem jelképe. Amikor annak helyeztek a fejére töviskoszorút, Aki megkoronázza a Benne hívõket. Amikor annak tettek a vállaira bíborpalástot, Aki romolhatatlanságot ad a víz és Szentlélek által újjászületetteknek. Amikor azt szegezték a keresztfára, Aki

az élet és halál Ura. Amikor a katonák a mennyei seregek Urát gúnyolták ki. Amikor ecettel kínálták azt, Aki men�nyei mannával táplálta a népet. Amikor a sziklák meghasadtak, és a Templom kárpitja kettéhasadt e gonosztevõk vakmerõségének következtében. Amikor a katonák õrizték és a föld betakarta azt, Aki a földet elõhívta a vizek takarásából. Amikor az apostolok elrejtõztek, mert nem nõttek fel a kísértés e szörnyû próbájához. De nézd, kedves Barátom, Isten csodáját és e szenvedés utáni örömteli eseményeket! A jelentéktelen és megvete-kkévaló öröme test szerint feltámadott. «Uralkodik az ÚR! Fenségbe öltözött, felöltözött az ÚR, erõt övezett magára. Szilárdan áll a világ, nem inog!» (Zsoltárok 93,1). Mibe öltözött az Úr?

«Az elsõ asszony elfogadta a kígyó tanácsát, a második világra hozta a kígyó legyõzõjét, és megszülte a világ Világosságát. » Fenségbe, halhatatlanságba, erõbe. Júdás nem árulja el többé, Kajafás nem fenyegetheti, Pilátus nem ítélheti el, az izraelitáknak nincs többé hatalmuk Rajta. Mert a múlandó múlhatatlanná vált, és Akit csak embernek tartottak, igazi Istenként ismertette meg Magát. És testszerinti feltámadása milyen jelentõséggel bír a mi számunkra? Ez a nap egy új teremtés kezdete. Mert ezen a napon Isten új eget és új földet teremtett, amint a próféta mondja (Ézsaiás 65,17). Milyen eget? A Krisztusba vetett hit égboltját. És milyen földet? Azt a jó szívet, amelyrõl szerintem az Úr beszélt (Máté 12,40) – azt a földet, amelyre bõséges esõ hull, és gazdag termést hoz. Ebben a teremtésben a tiszta élet a nap, az erény a csillagok, Isten ismeretének és végtelen bölcsességének gazdagsága a tenger, a helyes tanítás és az isteni hitelvek a fûszerekkel illatos rét, amelyen

Isten legelteti népét, és a gyümölcsfák a parancsolatok betöltését képezik. Ezen a napon születik meg az igazi ember, amely Isten képmására teremtetett. Nagyszerû, ezt szépen kifejezte metaforikus képeivel, de meg tudná-e pontosabban magyarázni Jézus Krisztus és az új teremtés közti kapcsolatot, amely feltámadásának napján jön létre? Aki közöttünk élt, miérettünk hasonlóvá vált az emberi fajhoz, és testvéreivé fogadott bennünket. Emberi alakjában minden embert a mennyei Atyához vonzott. Így mindazokat, akik szolgaságban élnek, megszabadítja a gyalázattól, és az élõ, igaz Istenhez vezeti õket. Õk az atyai örökségben is részesülnek, mivel a Fiút elfogadva Isten gyermekeivé válnak. Õ, Aki elsõszülöttként a testvérek között testté lett, az egész teremtést, amelyben testté válásával Õ Maga is részt vesz, Magához vonzza. Mi a különleges ebben az új emberben, aki Isten Fiával egyesült? Egykor fájdalmak között születtünk, az újjászületésünk azonban fájdalmak nélkül történik. Egykor testté váltunk a test által, most a születendõ lélek lélektõl van. Egykor emberfiakká váltunk, most Isten gyermekeiként születünk újjá. Egykor a bûn által a halál uralkodott felettünk, most azonban az élet által az igazságé lett az uralom. Egykor az elsõ ember megnyitotta a halál kapuit, most Krisztus által az élet nyílt meg elõttünk. Egykor a halál által elveszítettük az életünket, most azonban az élet legyõzte a halált. Egykor szégyenünkben elrejtõztünk a fügefa alatt, most pedig dicsõségben közel megyünk az élet fájához. Egykor engedetlenségünk miatt kiûzettünk a Paradicsomból, most azonban hit által bejutunk a Paradicsomba. Említette a víz és lélek általi újjászületést a romolhatatlanságra (János 3,5).* El tudná-e pontosabban magyarázni ennek az újjászületésnek a mibenlétét? Az újjászületés lelki-szellemi folyamat, azt szemmel nem lehet látni. Mert hisz a valóságban nem fogjuk Nikodémus bárdolatlan felfogása szerint a csecsemõkort

Éjféli Kiáltás 2018 április

Nézõpontban

az idõs korral felcserélni (János 3,4). Nem fogjuk sem a ráncokat és õsz hajat zsenge fiatalsággá változtatni azáltal, hogy visszatérnénk az anyaméhbe. Az újjászületés azt jelenti, hogy a bûnnel beszennyezett ember, aki a rossz életvitelben õszült meg, a királyi kegyelem által visszatér a gyermeki ártatlanság állapotába. Mert amint az újszülött gyermek vétek nélküli, és így büntetés sem vár rá, úgy az újjászületett Isten gyermekének sem kell semmiért se felelnie, és királyi ajándékként szabaddá vált az ítélettõl. Ha az újjászületés szellemi dolog, hogyan lehet felismerni? Abban, amit szemünk elõtt látunk, semmi sem változik. A test alakja változatlan marad, a látható természeten sem megy végbe változás. Azonban szükségszerûen lennie kell valamilyen nyilvánvaló bizonyítéknak arra, hogy az újjászületett embert felismerjük, és bizonyos látható jelek alapján az újat fel kell ismernünk és meg kell különböztetnünk a régitõl. Ezek, úgy hiszem, a léleknek önkéntelenül jelentkezõ cselekedetei, melyek által az újjászületett szakít addigi életvitelével, és egy új életformát választ, úgyhogy, akik a környezetében élnek, világosan látni fogják, hogy egészen más emberré vált. Tudna-e erre néhány példát hozni? Láthattad, hog y Zákeus átalakulása során levetette a «vámszedõ» életformáját, és azoknak, akiket igazságtalanul megkárosított, a négyszeresét fizette vissza, a többit pedig szétosztotta a szegények között (Lukács 19,8). Egy másik vámszedõ, Máté evangélista – Zákeus kortársa –, elhívása után addigi életét levetette, mint egy maszkot. Pál, aki üldözte Krisztus követõit, miután kegyelemben részesült, apostol lett, és Krisztusért súlyos láncokat is elviselt, mindazokat a szenvedéseket örömmel vállalta Krisztusért, melyekkel azelõtt az Úr követõit sújtotta. Így kell tehát az újjászületést megélni, így kell a bûn szokásait kiirtani, Isten gyermekeinek ilyen változáson kell átmenniük. Mert a kegyelem elfogadása után az Õ gyerme20 Éjféli Kiáltás 2018 április

kei vagyunk. Ezért kell Teremtõnk tulajdonságait pontosan ismernünk, hogy az Atyához hasonló alakot ölthessünk, és igaz gyermekeivé váljunk annak, Aki méltónak tartott bennünket erre a gyermeki pozícióra. Ez jól hangzik, de a valóság az, hogy sokan, akik újjászületettnek tartják magukat, gyakran nem úgy viselkednek, mint egy újjászületett! Amikor a gyermekség méltóságára emelkedtünk, az ördög annál hevesebben támad bennünket, mert irigység fogja el, ha azt látja, hogy az újjászületett ember a mennyei életbe ig yekszik, ahonnan õt számûzték. Ezért mindenféle kísértésekkel vesz körül bennünket. Amikor támadásait érezzük, alkalmazzuk magunkra az apostol szavait: «Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az õ halálába kereszteltettünk?» (Róma 6,3). Távozz hát tõlünk, te szerencsétlenség fia, mivel egy halottat akarsz kirabolni, aki egykor a te oldaladon állt, de már rég elhagyta a gonosz szokásokat! Egy holttest nem ragaszkodik a testhez, nem fogja a gazdagság rabul ejteni, egy holttest nem rágalmaz, nem hazudik, nem veszi el azt, ami nem az övé, nem zúgolódik, és nem káromol amiatt, amit el kell viselnie. Én már másképp rendeztem be az életem. Megtanultam megvetni a világot, a földi dolgok nem kötnek le, én a mennyei után törekszem, amint azt Pál is megfogalmazta: Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára» (Galata 6,14). Ezek az igazságban újjászületett lélek szavai, az új ember vallomása. Köszönöm a beszélgetést. Befejezésül szeretne-e még valamit mondani? Illõnek tartom ezeket a gondolatokat az ilyen nagy ajándék emberbarát Adományozóját méltató szavakkal befejezni: Mert Te vagy az igazság, ó, Uram, minden jóság igazi, örök forrása! Joggal róttál meg bennünket, és aztán szeretetteljesen könyörültél rajtunk. Te büntettél, és Te békéltél meg velünk. Te átkoztál

és te áldottál meg bennünket. Te ûztél ki a Paradicsomból, és Te fogadtál oda vissza. Te vetetted le rólunk a fügefalevelet – a dísztelen ruhát – és drága palástot terítettél vállainkra. Te nyitottad meg a börtön ajtaját, és engedted ki a fogvatartottat. Te hintettél meg bennünket tiszta vízzel, és megtisztítottál a szennytõl. Nem fog már szégyenkezni Ádám, ha hívni fogod. Nem fog már lelkiismeretétõl vádolva elrejtõzni a Paradicsom fái alatt. A Paradicsom sem lesz tüzes karddal elzárva azok elõtt, akik oda igyekeznek. Hanem minden örömmé változik számunkra, akik egykor a bûnt örököltük. A Paradicsom és a menny kapui megnyílnak elõttünk. A barátság egyesíti a teremtett világot – a földit és a természetfölöttit, melyek egykor viszályban álltak egymással. És mi emberek ezentúl az angyalokkal összhangban dicsõítjük a szent Istent. Ezért énekeljük mi is az Isten szent Lelkével betöltött próféta öröménekét: «Nagy örömöm telik az ÚRban, víg örömre indít Istenem, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság palástját terítette rám, mint võlegényre, ki fölteszi fejdíszét, mint menyasszonyra, ki fölrakja ékszereit» (Ézsaiás 61,10). Aki a menyasszonyt felékesíti, természetesen Krisztus, Akinek dicsõség örökkön örökké. Ámen.

A fiktív kérdéseket René Malgo tette fel. A válaszok pedig (nyelvileg kissé átformálva) Nizzai Gregor (†394) válogatott ünnepi beszédeibõl származnak. Rendelkezésre bocsátotta dr. Gregor Emmenegger az Egyházatyák könyvtárának, unifr.ch/bkv munkatársa, a Patrisztika és egyháztörténet részlegérõl. * A korai egyház számára a látható keresztség a megváltás részét képezte. Elválaszthatatlanul hozzátartozott a megtéréshez, a bûnbocsánathoz és az újjászületéshez. A reformáció után fõleg a szabadegyházak körében az a meggyõzõdés kapott szárnyra, miszerint a Szentírás pontosabb tanulmányozásából az szûrhetõ le, hogy a keresztség az engedelmesség jele, és nem része a megváltásnak, ami egyedül kegyelem által történhet. E szerint a keresztség jelképe az újjászületésnek, de nem része annak.

dr. Martin Luther King Jr. (1929 január 15. - 1968 április 4.)

«Fönt jártam a hegyen és láttam az ígéret földjét!» Megemlékezés az 50 évvel ezelõtt vértanúvá vált dr. Martin Luther King Jr. baptista lelkipásztorról

fjabb Martin Luther King Jr. 1929. január 15-én született a Georgia állambeli Atlantában. Édesapja és anyai nagyapja is baptista lelkipásztorok voltak. Tizenkilenc évesen szociológiából (B.A.), huszonkét évesen hittudományból (B.D.), huszonhat évesen pedig filozófiából és teológiából szerzett (Ph.D.) tudományos fokozatot a Bosztoni Egyetemen. Kezdetben az orvosi és a jogi pálya vonzotta, de végül édesapja példáját követte. Ennek eredményeként avatták föl 1948-ban baptista lelkipásztorrá. 1953-ban vette feleségül Coretta Scottot, házasságukból négy gyermek született. Lelkészi szolgálatát 1954-ben kezdte meg az Alabama államban fekvõ Montgomery városában. Az amerikai Dél akkoriban a szigorú faji elkülönítés helyszíne volt. Bár a rabszolgákat formálisan majdnem száz éve, a polgárháború idején felszabadították, a gyakorlatban a feketék másod-

rendû állampolgároknak minõsültek, akiket minden nyilvános helyen távol tartottak a fehérektõl. A King életét és a modern Amerika képét egyaránt megváltoztató incidens 1955. december 1-jén történt, amikor Montgomeryben egy Rosa Parks nevû néger varrónõ egy autóbuszon nem volt hajlandó átadni helyét egy fehér utasnak. A nõt a város szegregációs törvényének megsértése miatt letartóztatták. Vele rokonszenvezõ fekete aktivisták bojkottot szerveztek a helyi tömegközlekedés ellen, a mozgalom vezetõjévé a fiatal, tanult Kinget választották meg. A bojkott váratlanul sikeresnek bizonyult: a feketék inkább gyalogoltak, mintsem buszra szálljanak. Kinget megpróbálták megfélemlíteni, elõbb gyorshajtás miatt vették õrizetbe, majd a helyi Ku Klux Klan dobott dinamitot házára, végül illegálisnak minõsítették

Martin Luther King temploma Birmingham, Alabamában

a bojkottot és elítélték. King fellebbezett, és a szövetségi bíróság kimondta: az alabamai buszokon alkalmazott elkülönítés alkotmányellenes és eltörölte azt. Az akció sikere után King életre hívta az országos polgárjogi mozgalmat, megszervezte a Déli Keresztény Vezetõk Konferenciáját. A száznál is több egyházi és polgári szervezetet tömörítõ szövetség elnökeként erõszakmentesen, az alkotmányra hivatkozva harcolt a megkülönböztetés felszámolásáért. Hazaköltözött Atlantába, ahol egy áruházi demonstráció során ismét letartóztatták, és bár a vádat ejtették, korábbi gyorshajtási ügyére hivatkozva börtönbüntetésre ítélték. Az eset hatalmas feltûnést keltett, a tiszteletest végül John F. Kennedy demokrata párti elnökjelölt közbenjárására engedték szabadon. (Kennedy nyolc nappal késõbb, fõként a feketék szavazataival megnyerte az elnökválasztást.) King mozgalma 1960 és 1965 között érte el legnagyobb eredményeit: békés taktikáját, az ülõsztrájkok, tiltakozó tüntetések szervezését nem csak a fekete közösség többsége, de a liberális fehérek is támogatták. A polgárjogi mozgalom tetõpontját az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés jelentette, a mikor több mint 200 ezren (nem csak feketék) hallgatták King leghíresebb, «Van eg y álmom» kezdetû beszédét. A beszéd ma már tananyag az amerikai iskolákban.

Éjféli Kiáltás 2018 április

Nézõpontban

"Van egy álmom" Ebbõl idézek a következõkben: «Van egy álmom, hogy eljön a nap, amikor a nemzet fölemelkedik és igazán megéli azt, miben hisz, azaz, hogy ’Magától érthetõnek tartjuk, hogy minden ember egyenlõnek teremtetett!’…Van egy álmom, hogy négy kicsiny gyermekem egy napon olyan nemzet tagjává válik, amelyben nem bõrük színe, hanem jellemük mértéke szerint ítélik meg õket… Van egy álmom, hogy eljön az a nap, amikor ’minden völgy fölemelkedik, és minden hegy és halom alászáll. Az egyenetlen egyenessé és a bércek rónává lesznek és megjelenik az Úr dicsõsége és minden test látni fogja azt». 1964-ben megszületett a polgárjogi törvény, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy hatályon kívül helyezhesse a faji megkülönböztetés minden formáját. King abban az év-

ben 350 beszédet mondott, az egyiket Oslóban, amikor átvette a neki ítélt Nobel-békedíjat.

hogy lepaktált az állami hatóságokkal és szakított vele. Békés fellépése egyre kevesebb eredményt hozott,

Voltak azonban ellenfelei a «sötét» oldalon is: a feketék közül sokan nem értettek egyet békés módszereivel, késõbb nyíltan szembe fordultak vele és «Tamás bátyának» nevezték. A Ku Klux Klan sem volt tétlen: 1961-ben megrohamozták azt a templomot, ahol prédikálni próbált, egyedül Mississippi államban negyven polgárjogi aktivistát lincseltek meg. 1965-ben King egy nagyszabású tiltakozó felvonulást vezetve inkább visszafordult, amikor rendõrségi úttorlasszal került szembe. Ezért sok radikális, fõleg fiatal fekete megalkuvónak minõsítette, azzal vádolta,

Martin Luther King beszédét egyenes adásban közvetítették Washingtonból

Martin Luher Kinget szoros barátság fûzte Billy Graham evangélistához is 22 Éjféli Kiáltás 2018 április

s amikor a vietnami háború ellen is felemelte szavát, jónéhány újabb támogatóját veszítette el. 1968. április elején eg y helyi sztrájk támogatására Memphisbe utazott. Április 4-én este a szállásául szolgáló motel erkélyén egy zsoltárról beszélgetett társaival, amikor egy orgyilkos golyója végzett vele. Ekkor mindössze 39 éves volt. A tettest, a fehér bõrû James Earl Rayt hetekkel késõbb Londonban tartóztatták le, s miutá n beismerte bûnösségét, kilencvenkilenc év börtönre ítélték. Martin Luther King utolsó prédikációjában, az ellene elkövetett merénylet elõtti estén, mintha megérezte volna, hogy mi vár rá, ezt mondta: «Fönt jártam a hegyen és

Martin Luther King igét hirdet a birminghami baptista gyülekezetben: Fönt jártam a hegyen... láttam az ígéret földjét!» A feketék eg yenjogúságáért oly sokat tevõ, az erõszakot elvetõ lelkipásztor ma már az amerikai örökség része. Egy 2001-es közvélemény-kutatás szerint Jézus Krisztus után a második legnagyobb hõs az amerikaiak szemében, megelõzve John F. Kennedyt és Teréz anyát. Születésnapja (pontosabban január harmadik hétfõje) az Egyesült Államokban hivatalos munkaszüneti nap. Megdöbbentõ személyes élmény volt számomra, amikor 2002-ben személyesen is járhattam Birmingham városában és fölkereshettem több dr. Martin Luther King életével kapcsolatos történelmi emlékhelyet. Mint ismeretes az ’50-es, ’60-as évek Amerikája polgárjogi mozgalmának egyik forró pontja volt ez a város. A faji megkülönböztetés abban

az idõben talán ezen a vidéken volt a legszembetûnõbb és legkegyetlenebb. Fölkerestem azt a templomot, ahol dr. Martin Luther King baptista mártírlelkész maga is prédikált, ahol erõszakmentes elveit hangoztatta, és fekete hittestvérei méltatlan élethelyzete ellen protestált. Ahol az utcán hatalmas tömegek élén haladva vonult és énekelte sokakkal együtt az ismert néger spi-

rituálét: «We shall over come… - Mi gyõzni fogunk!» A birming ha mi fekete baptisták legnagyobb temploma mellett á l l a Polgá r i Jogok Nem zet közi Intézete. Itt nemcsak a korabeli események elevenednek fel egy-egy nevezetesebb emléktárgy, döbbenetes dokumentumfilm segítségével, de megrázó élményként éli át az ember e politikai feszültséggel teljes,

Martin Luther King és felesége Coretta Scott síremléke Atlanta, Georgiában

Éjféli Kiáltás 2018 április

Nézõpontban

szinte polgárháborúba sodródó Amerika sötét korszakának egymást követõ tragédiáit. A Kennedy fivérek értelmetlen tragikus halálát, a washingtoni többszázezres tömegdemonst rációt, dr. K ing tiszteletes ott elmondott prófétikus beszédét: «I have a dream… - Van eg y á l mom…» Ma r t i n Lut her King: «Van egy álmom» - teljes washingtoni beszéd magyar fölirattal Láttam azt a börtöncellát, ahol az igazság bátor hirdetése miatt rabság töltötte. Olvastam az innen k iküldött, megrendítõ, hittestvéreit bátorító leveleit. Végül a fiatal lelkész életét kioltó fegyverropogás ébreszti a szemlélõdõt a véres valóságra... Arra a gyakran elhangzó kérdésre pedig, hogy: «Volt-e valami értelme a véráldozatnak?» -, Jézus szavai jutnak eszü nk be: «Nincsen senk iben nagyobb szeretet annál, mintha

Id, Martin Luther King meghívása Magyarországra. A hivatalos meghívót dr. Haraszti Sándor, valamint idõsebb dr. Mészáros Kálmán és felesége adta át Atlantában, King tiszteletes irodájában.

valaki életét adja az õ barátaiért…» (Ján. 15:13-14) Öt ven év vel a t rag ikus események után nagy változást láthatunk a polgári jogok, és a faji megkülönböztetés kérdésében. Megszûntek a fehér és fekete lakosságot megalázóan elkülönítõ felszól ít á sok , a jogeg yen lõség minden á lla mpolgárt megillet. Sõt, a város történetében elõször

"Ne feledkezzetek meg vezetõitekrõl, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket." (Zsid. 13,7) Ezt az igét idéztem Martin Luther King Jr. szobrának leleplezése alkalmával Debrecenben, a Magyarországi Baptista Egyház élén végzett 12 éves országos elnöki szolgálatom befejezésekor 2012-ben. 24 Éjféli Kiáltás 2018 április

fekete polgármestert választottak, aki ugyancsak baptista. Mi magyar baptisták is tisztelettel emlékezünk a mártírhalált halt baptista lelkipásztorra, Martin Luther King Jr. testvérünkre, nem feledve az õsegyház hitvallását: «A mártírok vére magvetés!» Dr. Martin Luther King édesapja, idõsebb dr. Martin Luther King maga is baptista lelkipásztor volt Atlantában. Fia mártírhalálának 10 éves évfordulóján 1978-ban a Mag yarországi Baptista Eg yház meghívására hazánkba látogatott. (A hivatalos meghívót Dr. Haraszti Sándor orvosmisszionárius, az amerikai magyar baptisták akkori vezetõje és az éppen Amerikában igehirdetõi körúton szolgálatot teljesítõ idõsebb Dr. Mészáros Kálmán, a magyarországi baptisták akkori alelnöke és felesége adta át idõsebb Martin Luther Kingnek Atlantában.) Látogatása során több igehirdetést és teológiai elõadást tartott a fõvárosban és Debrecenben, úgy a baptista, mint református gyülekezetekben, valamint Budapesten a Baptista Teológiai Akadémián. Az említett helyszíneken annak idején maga m is részt vettem és fiatal teológusként személyesen is találkozhattam vele. Így életem meghatározó emlékei között tarthatom számon a mártírlelkipásztor és családja élettörténetét. SDG. Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész

VERS

Isten «barátja»

Nizzai Gregor

z «interjú személye», Nizzai Gregor (†394) öccse volt Cezáreai Basiliusnak (ld. Éjféli Kiáltás 2018. 03). A «Nizzai» elõnevet onnan kapta, hogy Nizzában volt gyülekezetvezetõ (ma Nevsehir Törökországban). A 4. század egyik legnagyobb keresztyén filozófusa. Legfontosabbak számára a bibliai tanok voltak, melyeket azonban kora filozófiai gondolatrendszerével magyarázott, ami írásait sokak számára nehezen érthetõvé tette. Jóllehet õ is rendkívüli tehetség volt, élete során mégis zseniális bátyja, Basilius, árnyékában állt. Gregor nem volt olyan harcos tettek embere, mint bátyja, és nem sok örömét lelte gyülekezetvezetõi tisztségében sem. Sõt, néhány évre ott is hagyta gyülekezetét. De visszatérésekor örömmel fogadták. Buzgó szellemi íróként tûnt ki, aki elsõsorban arra törekedett, hogy Istenhez váljon hasonlóvá, és az Õ ismeretében növekedjék. Így írt errõl: «Istent követni, bárhova is vezéreljen, ez jelenti igazán Istenre tekinteni.» Nagy befolyással bírt a világ gyülekezeteire, mivel nagymértékben hozzájárult a Szentháromság tanának helyes megfogalmazásához. Hangsúlyozta Isten három személyét, mint azonos lényegût – az Atya, mint

nem teremtett eredet, kezdet nélküli Isten, a Fiú, az Atya által teremtett, de eredet, kezdet nélküli Isten, a Szellem, az Atyától kijövõ, és ugyanúgy a Fiú Szelleme is, szintén kezdet nélküli. A bibliai tanításnak ezt az összefoglalását a gyülekezeti zsinat kötelezõvé tette a keresztyénség számára, és mindmáig számos egyház és szabadegyház az apostoli tanítás korrekt magyarázataként fogadja el. Noha nézeteinek bizonyos részleteit fõleg mi, evangéliumi keresztyének, nem veszünk át egy az egyben, de az õ buzgósága a Szentháromság Isten iránt, a helyes apostoli tanítása, valamint a szellemi-lelki életvitel hangsúlyozása – minden fogyatékossága ellenére is, amitõl egyetlen ember sem mentes – példaképül és inspirációul szolgálhat ma is a szentségben való növekedésben. Így figyelmeztette kortársait: «Csak egy valamitõl féljetek, mégpedig Isten barátságának elvesztésétõl; és csak egy valamit tartsatok tiszteletreméltónak és kívánatosnak, mégpedig azt, hogy Isten barátaivá váljatok». Ez olyan szívbéli kívánság, ami a modern keresztyénségben úgy tûnik, feledésbe merül, és mindenképpen szükséges lenne újra felfedezni…

Túrmezei Erzsébet

Feltámadt! Egy édes titkom van nekem. Fénnyel betölti életem, mosolyra nyitja számat: a Megváltó feltámadt! Nem, nem maradt a sír ölén. Ujjongok az örömtõl én, hisz nem vagyok már árva. Nincs többé sírba zárva. Velem van nappal, éjjelen. Mindig velem, mindig velem. Az úton Õ vezérel oltalmazó kezével. Virágok, illatozzatok! Húsvéti, tiszta fény ragyog elûzve minden árnyat: a Megváltó feltámadt!

René Malgo

Éjféli Kiáltás 2018 április

Nézõpontban

kortörténet

Újra Nóé és Lót napjait éljük? « És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is: ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit. Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek; de amely napon Lót kiment Sodomából, tûz és kénkõ esett az égbõl, és elpusztított mindent. Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik» (Lukács 17,26–30). Egy magyarázat.

orunk társadalmában sok párhuzam fedezhetõ fel Nóé és Lót napjaival. Így például úgy tûnik, minden az evés és ivás körül forog. Sõt egyes trendkutatók azt a véleményt osztják, hogy az evés kultúrája egyfajta helyettes vallássá válik. Szinte minden tévémûsorban a nap minden órájában valamilyen élvezeti cikkrõl van szó. Ezenkívül egyre újabb és újabb táplálkozási trendek jelennek

A trendkutatók azon véleményen vannak, hogy az élelmiszerkultúra növekszik.

26 Éjféli Kiáltás 2018 április

meg a társadalomban egyre nagyobb követõ táborral – Low-Carb, vegetáriánusok, vegák, frutaristák, paleo diéta (kõkorszaki táplálkozás), stb. A nagy élelmiszerboltok már erre álltak rá, és egyre bõvítik kínálatukat. A helyes táplálkozás mindinkább a tökéletes élet jelképévé válik, az egészséges és tökéletes test pedig annak kulcsává, írja a TOPIC evangéliumi információs újság. «Christine Schäfer trendkutató becslése szerint az evés lassan vallásos funkciót is betölt – ‹például az a törekvés, hogy rendkívül környezet-kímélõen kell eljárni és egészségesen élni›. A vallásos ‹kiáltványokhoz› hasonlóan … léteznek manapság a szakácskönyvek

mellett bestsellerekké váló kiadványok, amelyek részletesen taglalják bizonyos élelmiszerek szervezetre gyakorolt hatását» (TOPIC 2018. január). Elárasztanak bennünket az egészség megõrzésére adott tippek, az életvitelhez megfogalmazott szabályok, a kapszulák és gyógynövények, amelyek mind hatásosak valami ellen. Valósággal lehetetlen követni mindazt, ami jótanácsként áramlik felénk. Hasonló zajlik az élelmiszerek termesztése, elõállitása terén is. A génmanipuláció és az ökotermesztés között folyik a vita. A felhasználó már egyáltalán nem tudja, mit is higgyen mindezzel kapcsolatban. Minden nagy profetikus esemény elõrevetíti árnyékát. A fenti bibliavers összefüggésben áll Izraellel és Jézus visszajövetelével, valamint az azt megelõzõ eseményekkel, vagyis a nagy nyomorúsággal. A nagy nyomorúság kezdetét megelõzõ idõszakra a szellemi gondtalanság jellemzõ: az emberek értelmét, gondolkodását már nem Isten tölti be, ezért megpróbálják azt sok minden «értelmetlen» dologgal betölteni. Élni és túlélni akarnak, de úgy, ahogy azt õk helyesnek tartják. Szabadok akarnak lenni, és nem veszik észre, hogy újabb és újabb trendek kerítik õket uralmuk alá. A szakácskönyvek és a táplálkozási tanácsadók válnak számukra bibliává. Megházasodnak, de úgy, hogy már nem kérdezik, mit szól Isten hozzá. A törvényeket megváltoztatják, és a divatos áramlatok vonzásában minden megengedetté válik. Azokat bírálják, akik figyelmeztetnek a veszélyre. Õk intoleránsak, kirekesztik õket, kinevetik, sõt veszélyes vallásos fundamentalistának kiáltják ki õket. Amikor Nóé és Lót történetét olvassuk, saját korunkat ismerjük fel. Az emberek jól érzik magukat elért céljaikkal és változásaikkal, büszkék kultúrájukra és jólétükre. Ez érvényes úgy Izraelre, mint a világ többi részére. Azt a lehetõséget, hogy Isten Szava igaz lehet, és beteljesülhet, már rég az elfeledett akták közé tették.

Éppen így viselkedtek az emberek Nóé idejében is: Nem ismerték fel a jeleket, «míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta» (Máté 24,39). Így lesz ez Krisztus visszajövetelekor is. Az Úr napja hirtelen és váratlanul jön el • mint éjjel a tolvaj (1Thesszalonika 5,2), • mint valami csapda (Lukács 21,35; (a csapda hurkokból készített háló volt, amibe a gyanútlan vad belegabalyodott és nem tudott kiszabadulni), • mint a fájdalom a várandós as�szonyra: «Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végsõ romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra; és nem fognak megmenekülni» (1Thesszalonika 5,3). William MacDonald írta ezzel kapcsolatban: «Ebben az idõben az önbizalom és a biztonság légköre fog uralkodni a világon. Akkor Isten ítélete hirtelen óriási pusztító erõvel fog lecsapni. A ‹romlás› nem azt jelenti, hogy az emberek létezésüket veszítik el, vagy megsemmisülnek, hanem vége lesz jólétüknek a földön, és életük értelmét veszítik el. A romlás olyan elkerülhetetlen lesz, ‹mint a szülési fájdalom› a ‹várandós asszony› számára. A hitetlenek ettõl az ítélettõl nem menekülhetnek meg.» Minden környezettudatosságunk ellenére tudnunk kell, hogy a világ sem Nóé, sem Lót idejében nem a környezetszennyezés miatt pusztult el, hanem a lélek bûn általi szennyezettsége miatt, ami egyre nagyobb teret hódított. A keresztyének feladata az imádkozás, a könyörgés, valamint Isten Szavának hirdetése, legyen az alkalmas vagy alkalmatlan idõben (2Timóteus 4,2). Az a feladatunk, hogy embertársainknak, akik nagyrészt tudatlanok, szeretettel adjuk tovább az evangéliumot. Ehhez minden alkalmat meg kellene ragadnunk – nem azért, hogy bíráljunk, hanem hogy lelkeket mentsünk. Norbert Lieth

Marcel Malgo Fénysugarak

Abdiás könyvébõl

Abdiás könyve nem kön�nyû olvasmány, mégis mint a Szentírás egésze világos, kompromisszummentes üzenet az Újszövetség népéhez. Ebben a vonatkozásban szóljon ez az üzenet a szívünkhöz úgy, mint Isten tévedhetetlen kinyilatkoztatása.

Ára: 350,-Ft +postaköltség

Bizalom a mindenható Isten iránt

Háborúk, növekvõ bûnözés, lelki konfliktusok jellemzik a jelent, és aggodalommal töltenek el sok-sok embert. Az aggodalmak, a félelmek, a depresszió okai sokrétûek lehetnek! A szerzõ könyvében felvázol néhányat. Bátorít a mindenható Istenbe vetett bizalomra.

Ára: 500,-Ft +postaköltség

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl

Marcel Malgo az Ezsdrás könyve perspektíváiból az Újszövetségnek igen idõszerû problémáját érteti meg: Jézus elragadtatás elõtt álló Gyülekezete egy emberként hogyan élheti meg a testvéri egységet meghatározó igét:Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat.

Ára: 380,-Ft +postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. Email: rendeles@ejfelikialtas.hu Tel.: (+36 1) 3500-343

Éjféli Kiáltás 2018 április

Nézõpontban

Sorozat

Miként maradhatunk meg az Úrban A Filippi levél folytatásos magyarázata az Éjféli Kiáltás Misszió igehirdetõi által. 27. rész, Filippi 4,1.

arren Wiersbe mondta egyszer: «A keresztyén élet nem játékmezõ, az egy csatatér». Küzdelemmel lehet kitartani abban a pozícióban, azon a helyen, ahova Isten állított bennünket, ezért írja Pál apostol: «Ezért tehát, testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám, így maradjatok meg az Úrban, szeretteim!» (Filippi 4,1). Az «ezért» kötõszó a mondat elején arra utal, hogy határozott oka van annak, amiért az Úrban meg kell maradnunk: Mert polgárságunk és polgárjogunk «a mennyben» van (Filippi 3,20). Ezért nem úgy kell élnünk, mint az e világ polgárai, mint «Krisztus keresztjének ellenségei», mert hisz «az õ végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami a gyalázatuk, mert földi dolgokkal törõdnek» (Filippi 3,18–19). Nekünk úgy kell élnünk, mint a Menny polgárai, akiknek az apostol szerint ez a feladatuk: «gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsõségére és magasztalására» (Phil 1,11), és akik «méltók Krisztus evangéliumához» (Filippi 1,27). Továbbá így szól az útmutatás: «Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt» (Filippi 2,5). Ennek megfelelõen «félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségeteket» – int az apostol (Filippi 2,12). Szeretetteljes figyelmeztetése így hangzik továbbá: «Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába» (Filippi 2,15–16). 28 Éjféli Kiáltás 2018 április

Röviden, Krisztus legyen az életünk (Filippi 1,21). Ezt jelenti megmaradni az Úrban. Az Úrban annak alapján tudunk megmaradni, amivel Õ már felruházott bennünket, mert «aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára», írja az apostol (Filippi1,6). Azt viszont tudnunk kell, amit az apostol a filippibelieknek is tudtára adott: «Mert nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte» (Filippi 1,29). Bátorításul ne felejtsük el: «mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind

Krisztus kivívta már számunkra a gyõzelmet. Ha Ôbenne maradunk, mi is gyõzni fogunk.

a cselekvést az õ tetszésének megfelelõen» (Filippi 2,13). Az Úrban tudnunk kell, hogy «nincsen saját igazságom a törvény alapján, hanem a Krisztusba vetett hit által van igazságom Istentõl a hit alapján» (Filippi 3,9). És arra kell törekednem, «hogy megismerjem õt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést» (Filippi 3,10), mert «a mennyben van polgárjogunk» (Filippi 3,20). «Ezért» maradunk meg az Úrban, és «ezért» nevezi Pál olvasóit «szeretteimnek»: Õk «Krisztusban», ill. «az Úrban» vannak (Filippi 1,1.13.26; 2,1.19.24.29; 3,1.14; 4,1.4.10.19.21). Õk «szeretettek», mert polgárjoguk a mennyben van. Pál minden bizonnyal nemcsak azért szerette a filippibelieket, mert Krisztusban egyek voltak, õ személyesen is szerette õket. Ezért írja róluk a Filippi 4,1-ben: «testvéreim, akiket szeretek, és akik után vágyódom, örömöm és koronám». Azért nevezi így õket, mert értük futott, értük

dolgozott (Filippi 2,16). Velük dicsekszik majd a Krisztus napján (Filippi 2,16), mert õk az evangéliumért végzett munkájának gyümölcsei. Amikor Pál az Úr Jézus ítélõszéke elõtt fog állni, rájuk hivatkozhat, mint örömére, munkájának megkoronázóira. Õk az evangéliumért végzett munkájának bizonyítékai. Nyilvánvalóan nem helytelen dolog az, ha a «Krisztus napján» ránk váró jutalomért dolgozunk és buzgólkodunk az Úr munkájában, ha evangelizálunk, ha fáradozunk. Pál is ezt tette. Mindig szeme elõtt lebegett a «cél» és a jutalom (Filippi 3,14). Pál szerette a filippibelieket, mint testvéreit és szeretetteket az Úrban. A Filippi 1,1-ben «Krisztus Jézusban hívõ szenteknek» nevezi õket. A filippibeliek nem azért szeretettek, mert olyan nagyszerû emberek. A szeretettekhez hozzátartozik a két veszekedõ asszony, Evódia és Szüntükhe is, akiket Pálnak meg kell intenie (Filippi 4,2). Õk azért szeretett testvérek, mert Krisztusban vannak. Mi mindnyájan azért vagyunk szeretettek, amit Krisztus értünk véghezvitt, «mert õ Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig» (Filippi 2,6–8). Õbenne vagyunk Isten gyermekei. Õbenne szólíthatjuk Istent Atyánknak. Õbenne vagyunk ezentúl a menny polgárai, és nem vagyunk elveszett bûnösök. Õbenne vagyunk testvérek, szentek és szeretettek. «Ezért» valósulhat meg az apostol felszólítása, hogy maradjunk meg az Úrban. Az Efézus 1,3 szerint Isten, az Atya «megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával a Krisztusban». Nem vagyunk arra kényszerülve, hogy Isten áldásáért küzdjünk, megdolgozzunk.

Csak meg kell védenünk azt, amit ajándékba kaptunk. Pál az Efézus 6,10-ben így ír errõl: «Végül pedig: erõsödjetek meg az Úrban és az õ hatalmas erejében». A mi erõnk Õbenne van, és ha megmaradunk az Úrban, szilárdan megálljuk a helyünket. Pál az Efézus 6,10–13-ban kétszer szólít fel, hogy öltsük fel Isten teljes fegyverzetét, hogy a gonosz erõi ellen vívott harcban megállhassunk. Krisztus kivívta már számunkra a gyõzelmet. A golgotai kereszten tökéletes gyõzelmet aratott. Ha Õbenne maradunk, mi is gyõzni fogunk. Ez egyszerûen hangzik. Nem bonyolult vagy nehezen érthetõ feladat. Nem kell azt tennünk, amire nem vagyunk felvértezve. És mégis milyen nehéz! Megmaradni az Úrban mindig nagyon nehéz és kemény munka lesz. Nem hiába hasonlította Pál a szellemi életet harchoz. A gonosz fejedelemségei és szellemi erõi ellen kell nekünk küzdenünk, amelyek állandóan támadnak bennünket. A legjobb és legerõsebb védõbástyánk Krisztus, jóllehet még mi is ostromlott erõdben, azaz bûnös testünkben vagyunk. Így «hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erõsek az Isten kezében erõdítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre» (2Korinthus 10,4–5). Állandóan törekednünk kell Krisztus követésére, megfeszített erõvel futni a cél felé, mint Pál (Phil 3,13-14). Az ember hajlamos arra, hogy elkalandozzon, felejtsen, hanyagoljon, kényelmes legyen, így azonban nem lehet az Úrban megmaradni. Ezért szólít fel Pál nyomatékosan a helytállásra. Hogy gyakorlatilag ez miként lehetséges, Pál elmagyarázza a Filippi 4,4–9-ben. Vizsgáljunk meg ebbõl három pontot: 1) A Krisztussal való közösség keresése: Mindenért imádkozzunk (Filippi 4,6). 2) Gondolkozzunk Krisztusról: Helyes irányba tereljük gondolatainkat (Filippi 4,8). 3) Engedelmeskedjünk Krisztusnak: Az apostoli parancsokat váltsuk tettekre (Filippi 4,9). Az eredmény: «És veletek lesz a békesség Istene!» (Filippi 4,9).

Hermann Schmälzle

ermann Schmälzlet múlt januárban életének 87. évében hazaszólította az Úr. Már fiatal éveiben is szeretetteljes barátság fûzte az Éjféli Kiáltás Misszióhoz. Hermann hûséges sorstársa volt apámnak, Wim Malgonak. Sokoldalú közös szolgálat kötötte össze õket. Hermann különösen nagy erénye és erõssége az imádkozás volt. Csöndes szobájában órákon át könyörgött Istenhez. De nagy tehetséggel megáldott igehirdetõkét is szolgálta az Urat. Üzenetének súlypontja a megszentelõdés szükségessége volt. Ezt hangsúlyozva nemcsak hallgatóságára, hanem saját magára is érvényesnek tartotta a megszentelõdésre való törekvést. Így a bûnvallás egyik központi témáját képezte. Szolgálatának kezdetén fõleg sátoros evangelizációkon hirdette Isten igéjét. Késõbb konferenciákon, baráti találkozókon, szabadidõs foglalkozásokon szolgált. Végül «törzsalapítóként» az izraeli utazásokra kísérte el csoportjainkat. Az õ prédikációi soha nem voltak egyoldalúak vagy unalmasak. Beszéde rendkívül dinamikus, magával ragadó volt, ami gyakran kihívást jelentett a korai technika számára is. Hermann Schmälzle hûséges szolgálata nyomán gazdag gyümölcs termett az Úr számára, ami nyilvánvaló lesz egykor az örökkévalóságban. Sok ember életében bizonyult õ értékes lelki gondozónak is. Isten országának e hûséges szolgája most már az Úr Jézusnál lehet, és láthatja Õt szemtõl szemben. Peter Malgo

Bep (Luberta) Philips

ep Philips 1976 végén Hollandiából érkezett Izraelbe, hogy a Beth-Shalom keretében végzett munkájával szolgálja az Urat. 38 éven át hûséges segítõként dolgozott a vendégházunk üzemeltetésének különbözõ területein. Különösen a mi kilencgyermekes családunknak volt nélkülözhetetlen támogatója. Õt mindenki, a munkatársak, a gyerekek csak «Bep néninek» szólította. Sok vendég számára Jézus szeretetének bizonyságtevõje volt, már hajnali 5-kor nyitotta a hotelt, és szolgálatára állt mindenkinek. Egészen 82 éves koráig nem szûnt meg munkálkodni, amit meg tudott tenni, mindent elvégzett. Aztán megromlott egészsége miatt az Ebenezer Idõsek otthonába költözött, ahol fia, Dávid is dolgozik. Rövid betegség után február 12-én az Úr hazahívta, megtért az Úrhoz, Akit egész életében hûségesen szolgált. A Beth Shalom munkatársai és vendégei szeretettel õrzik emlékét. Fredi és Beate Winkler-Malgo

René Malgo

Éjféli Kiáltás 2018 április

Nézõpontban

izrael 70 éve

Izráel népének titka A Jeremiás 31-ben Isten kijelenti, hogy amíg a nap, a hold és a csillagok világítanak az égen, addig Izráel népe az Õ kiválasztott népe marad (35–36. v). Ez a fejezet az egyik legerõsebb érv amellett, hogy a zsidó nép Isten kiválasztott népe és az is lesz örökké. Rövid összefoglalás.

a rk Twa i n (1835 –1910) író, világutazó, 1899-ben ezt írta: «Ha a statisztikák helyesek, a zsidók az emberiség alig egy százalékát teszik ki – egy jelentéktelen szikra a Tejút ragyogásában. Tulajdonképpen a zsidókról alig kellene valamit is hallanunk, ennek ellenére állandóan hallottunk és hallunk róluk. Híresség tekintetében a föld bármely népével felvehetik a versenyt, jelentõségük a gazdaságban és a kereskedelemben távolról sem áll arányban létszámukkal. Hozzájárulásuk az irodalom, a természettudomány, a mûvészet, a zene, a pénzügy, az orvostudomány és a mély tudományosság nagyjainak listájához ugyanolyan megdöbbentõ. A zsidósá g a z év szá zadokon át nagyszerûen feltalálta magát ezen a világon – joggal lehet büszke saját magára. Az egyiptomiak, a babiloniak és a perzsák hatalomra jutottak, betöltötték a földet csillogásukkal, azután eltûntek a történelem sül�lyesztõjében. Következtek a görögök és a rómaiak, ezek is nagy lármát csaptak, majd eltûntek. Más népek törtek elõre, fáklyájuk lobogott egy ideig, aztán kialudt, ma pedig a félhomályban ülnek, vagy teljesen eltûntek. A zsidó nép látta õket, átélte õket, és ma is épp olyan, mint mindig is volt, semmilyen hanyatlást nem mutat, az öregedés semmilyen jelét sem lehet felfedezni ezen a népen. Gyengeségnek, energiája elvesztésé30 Éjféli Kiáltás 2018 április

nek vagy ébersége, dinamikus szelleme eltompulásának a legkisebb jele sem látható életében. Minden dolog halandó, kivéve a zsidókat; minden erõ elmúlik, de õ megmarad. Mi a titka ennek a halhatatlanságnak?» A titok Izráel kiválasztásában és elhívásában van az egyedül igaz, örök és élõ Isten által! «Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hûségesen» (Jer 31,3). A Jeremiás 31,31-40 versei a z egész Ószövetség legcsodálatosabb igéi közé tartoznak. Ezek erõs érvekkel bizonyítják, hog y Izráel a legnagyobb szorongattatás idején is Isten kezében volt és lesz. Isten népének a követ kezõ ket ígéri: 1. Egy új szövetséget: «Eljön az az idõ - így szól az ÚR -, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával». 2. Szellemi megújulást: «Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be». 3. Nemzeti megújulást: «Én Istenük leszek, õk pedig népem lesznek». 4. Jogi megújulást: «Megbocsátom bûneiket, és nem gondolok többé vétkeikre!» 5. A megújulás biztonságát: «Ha majd meg lehet mérni az eget odafent, és ki lehet kutatni a föld alapjait idelent, akkor vetem meg én Izráel utódait mindazért, amit elkövetett». 6. Topográfiai megújulást: Jeruzsálem «az ÚR szent helye lesz. Nem dúlják föl, és nem rombolják le soha többé». Ezek az ígéretek teljes bizonyossággal be fognak teljesedni. Izrael soha nem pusztul el! Amint Izraellel, Jézus Krisztus velünk és életünkkel is minden bizon�nyal célba fog érni (vö. Filippi 1,6). Bízhatunk abban, hogy «akik Istent

Mark Twain: «Minden dolog halandó, kivéve a zsidókat; minden erõ elmúlik, de õ megmarad. Mi a titka ennek a halhatatlanságnak?»

szeretik, azoknak minden javukra szolgál» (Róma 8,28), és «sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétõl, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban» (Róma 8,39). Fredy Peter

Részlet a «Gyújtópont Izrael: Mikor fog a zsidó állam elpusztulni?» címû brosúrából.

Rendelje meg már most! Pálhegyi Ferenc

Pszichológia és lelkigondozás Harmadik bõvített kiadás! Keménytáplás borító, A szerzõ kötetének négy tanulmánya segítségével azokat a kérdéseket tisztázza, amelyek a hívõ emberben felmerülnek a pszichológiának és a pszichiátriának a lelkigondozásban ill. a pedagógiában való használhatóságával kapcsolatban

Válaszok a mindennapi kérdésekre Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon

Ára: 1590,-Ft + postaköltség

- 4. kiadás -

Csak most az újságolvasóinknak:

Ára: 1290,- Ft

+ postaköltség Az akció 2018 május 31-ig tart

Megrendelhetõ: 1135 Budapest, Palóc u. 2. Tel.: (+36-1) 3500-343; E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

Egy kis könyv, hatalmas tartalommal – minden napra!

Ára: 1200,- Ft Megrendelhetõ

+ postaköltség

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 ; E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu

Meghívó

Az Evangéliumot hirdetjük az Ön közelében!

Norbert Lieth Magyarországon

A Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezet és az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghívja Önt és kedves családját, a

2018.05.31. (csütörtök)

05. Igeszolgáló: Norbert Lieth 31.

18:00-kor tartandó igeszolgálatra. az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának vezetõ lelkésze

Helyszín: Miskolci Keresztyén Testvérgyülekezet Miskolc, Horváth Lajos utca 5.

valamint

A Debreceni Baptista Gyülekezet és az Éjféli Kiáltás Misszió szeretettel meghívja Önt és kedves családját, a

2018.06.01. (péntek)

06. Igeszolgáló: Norbert Lieth 01.

18:00-kor tartandó igeszolgálatra. az Éjféli Kiáltás Misszió svájci központjának vezetõ lelkésze

Helyszín: Debreceni Baptista Gyülekezet imaterme Debrecen, Szappanos u. 23. Éjféli Kiáltás Misszió

http://www.ejfelikialtas.hu

1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 E-mail: ejfel@t-online.hu

Az újság ára: 450,-Ft