Hirek Izraelből 2018 június by Éjféli Kiáltás Misszió

H Í REK

2018. június/ 5778

Nr.

www.hirekizraelbol.hu

Izrael Állam megalapítása -

a Holokauszt miatt vagy annak ellenére?

«Nyitott égbolt» A jövõben közvetlen járat Zürich és Eilat között

Izrael büszke szolár-rekordjára A napenergia részaránya túlszárnyalta a tervezett célkitûzést

Zimányi József:

Találkozás Salamonnal

Ára: 250,-Ft

John F. Walvoord

Prófécia az új évezredben Ár: 1450 Ft.

tévedése

Norbert Lieth

Ára: 380,-Ft

+postaköltség

Éjféli Kiáltás Misszió

nagy

Perspektívák Ezsdrás könyvébõl

+postaköltség

Anti szemi tizmus

Marcel Malgo

Norbert Lieth

Az antiszemitizmus nagy tévedése Izrael sok olyan idõt élt át, amikor ellenségei látszólag gyõztek, a zsidó állam és a zsidó nép pusztulását jósolták, és minden erõt bevetettek, hogy ezt elõsegítsék. Csakhogy egy dologgal egyikõjük sem számolt, Izrael Istenének ígéreteivel, amelyeket népének adott. „De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékrõl nemzedékre” (Zsolt 33,11). Felvetõdik a kérdés, miért is van Eszter könyve a Bibliában, a válasz többek között abban rejlik, hogy Isten példát akart állítani arról, miként hiúsul meg az ellenség stratégiája mindig Isten stratégiájával szem0ben.

Füzet 26 oldal; Ára 450,- Ft

+postaköltség

www.ejfelikialtas.hu

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • rendeles@ejfelikialtas.hu • (+36 1) 3500-343

Sípos Ete Álmos

Wolfgang Bühne

Egyesülnek-e a vallások? Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen Ár: 500 Ft. valaki titeket! +postaköltség

Ár: 750 Ft.

+postaköltség

Dr. Pálhegyi Ferenc

Szex és szerelem Ár: 1400 Ft. +postaköltség

Elõszó

Kedves Izrael-barátok!

14 22 4

Címlapon: Izrael Államot a Holokauszt ellenére, vagy annak következtében alapították? POLITIKA

Rövid jelentések

Abbasz, a PA elnöke minden hidat felégetett

Felkészülés a közelgõ háborúra Társadalom

Rövid jelentések

Egyre kevesebben támogatják a békés egymás mellett élést

Elveszítette Izrael az amerikai zsidók támogatását?

Két örvendetes hír Tudomány

Rövid jelentések

Leáldozóban a szemüvegek kora?

Izrael büszke szolár-rekordjára

BIBLIA: Izrael Izrael, egy rendkívül különleges nép 25. rész: A hasmoneusok (Makkabeusok)

Mirjam

Izrael 70. születésnapja jó okot szolgáltat arra, hogy az ország büszke legyen az elmúlt hetven év teljesítményeire és vívmányaira. Az újságokban kommentárok tekintettek vissza az utóbbi hetven év mérföldköveire, de a jövõ kérdése is foglalkoztatta õket, mi lesz vajon egy újabb hetven év elteltével, vagy akár harminc év múlva, amikor az ország 100. születésnapjára készül. Az egyik cikk két izraelirõl írt, akik már régóta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, azóta, hogy fiatalokként meglátogatták az Auschwitz-Birkenau megsemmisítõ tábort. Ezt követõen David Ben-Gurion 1954-bõl származó egyik kijelentése inspirálta õket. Ben-Gurion akkor ezt írta egy fiatal izraelinek: «Ha 1000 fiatal elszánja magát, hogy jót tegyen, és készek nagyobb felelõsséget vállalni attól, mint amennyit az állam minden polgárától elvár, akkor a fény elûzi a sötétséget.» Ez a kijelentés életük vezérmotívumává vált, és létrehoztak egy szervezetet ezzel a névvel: «Or», ami héberül fényt jelent. Egyik fõ aggodalmuk a nagy osztálykülönbség a gazdagok és szegények között, és véleményük szerint, ha ez a tendencia tovább is folytatódik, 30 év múlva Izrael egy harmadik világbeli országhoz fog hasonlítani, mivel a lakosság megkétszerezõdik, és az ország, a világ legsûrûbben lakott területe lesz. Izrael területének majd 60 % sivatag, ezért mindent arra kellene fordítani, hogy az ország feltáratlan részeit, mint amilyen Negev és Galilea, fejlesszék. Ennek a célnak érdekében mindent megtesznek, hogy szervezetükkel befolyást gyakoroljanak a kormány idevonatkozó döntéseire. Jó látni, hogy a fiatal izraeliek aggódnak az ország jövõjéért. Feltûnõ volt azonban, hogy a sokféle cikk közül, melyek az «Izrael 70 éve» témát járták körül, szinte egyik sem tett még csak utalást sem a Bibliára, vagy annak próféciáira. Az izraelieknek nem könnyû meglátni az újabb történelmükben a bibliai próféciák beteljesülését, fõleg amikor a Holokausztról vagy az azt követõ államalapításról van szó. Sõt nekünk sem könnyû, akik hiszünk Isten Szavában és az Õ kijelentéseiben, felismerni, mi fog ezután történni, mi az Isten terve a jövõre nézve. Egy valami azonban világos: nem egy ember alkotta Paradicsom felé haladunk. Erre lehetne gondolni látva az óriási földgáz-lelõhelyeket Izraelben vagy a Közel-Kelet többi részén. De épp ez a nagy földgáz-kincs szolgáltathat Izrael ellenségeinek okot arra, hogy megtámadják az országot. Izrael földgázszállításra milliárdos nagyságrendben kötött szerzõdéseket Jordániával és Egyiptommal. Ez jobb és szorosabb kapcsolatokat is eredményezett ezekkel az országokkal. De a Törökországhoz fûzõdõ viszony egyre romlik, a törökök ugyanis igényt tartanak a Földközi-tengerben talált gázmezõkre, mert Ciprus északi része az õ megszállt területük. Ám mindeddig õk maguk nem találtak gázt. És ez irigységet, mohóságot válthat ki Izraellel szemben, mivel a zsidó állam óriási gázlelõhelyekre bukkant a Földközi-tengerben. Izrael nem hiába szerzett be új tengeralattjárókat, és még tervezi továbbiak beszerzését. A legfontosabb oka ennek nyilvánvalóan a földközi-tengeri fúrósziget védelme, és komolyabb esetben megvédése. Aki az utóbbi idõben látogatott el Izraelbe, megállapíthatta, hogy szinte hihetetlen a fejlõdés ebben az országban. Utakat, vasutakat, tengeri kikötõket építenek, és szinte minden településen szép új házak nõnek ki a földbõl. Ez többek között a gázból származó megnövekedett jövedelemnek is köszönhetõ, valamint az ország sokat ígérõ jövõjének. Azonban marad az az aggodalom, hogy ezt a jólétet a lakosság széles körei is élvezni fogják-e, vagy csak egy szûk réteg. Ha turistaként látogatjuk az országot, ma is megcsodálhatjuk a Heródes és a rómaiak hatalmas épületeinek maradványait. Az az idõszak bizonyos értelemben hasonló volt napjainkhoz. Az a kor is sokat ígérõ volt, azonban olyan kor, amelybe Isten ítéletével beavatkozott. Számunkra, akik Isten Szavában hiszünk, teljesen világos, hogy nem az emberi jövõtervek valósulnak meg, hanem Isten terve örök birodalmának felállítására. Bízva Isten csalhatatlan tervében, köszöntelek Benneteket szívélyes shalommal

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Címlapon

címlapon

Izrael Államot

a Holokauszt ellenére, vagy annak következtében alapították?

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Címlapon

Csak három évvel a náci tömeggyilkosság okozta mérhetetlenül nagy veszteségek után a zsidó nép megalapította saját hazáját, Izrael Államot. Azóta is gyakran felvetõdik a kérdés, áll-e ok-okozati összefüggés e történelmi tények között.

A Holokauszt fogalma – vagy, ahogy a zsidók és izraeliek nevezik, a Shoa – a nácik által a zsidó népen elkövetett tömeggyilkosságot nevezi meg, amelynek már pusztán a számbeli nagysága is alig fogható fel, üzletszerû megtervezése és végrehajtása pedig példanélküli az emberiség történelmében. A második világháború elõestéjén a világ zsidó lakosságát 16,6 millió fõre becsülték. 1945-ben, amikor a Shoa áldozatainak számszerûsége lassan eljutott a köztudatba, az «áldozatok millióit» emlegették. Rövidesen 6 millió áldozatról beszéltek; ma viszont már tudják, hogy ez a szám valamivel magasabbra tehetõ. Gyakrann felvetõdik a kérdés, hogy Izrael Államot mindama balsors ellenére alapították-e, amit a zsidó nép számára a Shoa hozott; mint egy, a gyengeséggel és nyomorúságos helyzettel dacoló tettet. Vagy a zsidó állam megalapítása tulajdonképpen a Shoa következtében vált lehetségessé? Vajon náci tömeggyilkosság volt az, ami lehetõvé tette a zsidó állam létrejöttét? Vagy mindkét feltevés együtt? Ha visszapillantunk az 1938-as évre, David Ben-Gurion egyik írásába pillanthatunk bele, aki késõbb Izrael Állam elsõ miniszterelnöke lett: «Izrael Állam azzal a céllal alakul meg, hogy a lehetõ legtöbb zsidót befogadja. Ezzel hozzájárul a zsidókérdés megoldásához az egész világon». Ben-Gurion már 1934-ben kijelentette, hogy a Palesztinában lévõ zsidó település – a Jishuv – «négy millió zsidónak kínál helyet». Két évvel késõbb már «legalább nyolc millióról» beszélt. Ezt a számot különben még ma, 70 év után sem haladták túl. Röviddel azután, hogy Ben-Gurion aspirációit kifejezésre juttatta, kitört a második világháború, ami nagy akadályt gördített a bevándorlási mozgalom útjába. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy még jóval azelõtt a britek bevezették a

bevándorlás korlátozását a mandátum területein, valamint a Jishuv is politikai, gazdasági nehézségekkel küzdött. Jóllehet a cionisták Hitler hatalomra jutása után különbözõ intézkedéseket tettek minél több zsidó Palesztinába való menekítésére, azonban a britek által engedélyezett bevándorlási kontingenst hamar kimerítették, több ezer zsidót sikerült a megszállt Európából kicsempészni, ezek a számok azonban elenyészõek azoknak a zsidóknak a számához képest, akik a nácik megsemmisítõ lágereinek gázkamráiban lelték halálukat – pl. Auschwitz-Birkenau gázkamráiban. Noha egyesek továbbra is azt állítják, hogy egy 1937-ben megalapítandó zsidó állam megakadályozhatta volna a Shoát, a cionista mozgalom legkésõbb a második világháború kitörése után kénytelen volt «szembenézni azzal az igazsággal, amit legszívesebben ignorált volna: Palesztina nem tudná megoldani a zsidó kérdést», amint Tom Segev izraeli történész írta. Segev tanulmányai során ezt a következtetést vonta le: «Palesztinában sokan, köztük vezetõ [cionista] személyiségek, távolságtartóan reagáltak, amikor a zsidóság ellen elkövetett tömeggyilkosságról értesültek. Ezt nem a saját katasztrófájuknak tekintették – a Holokauszt a zsidóság vereségét jelentette, és nem a cionizmusét». 1945 után felgyorsultak az események, ami ma talán különösnek tûnik. Izraelben a Shoa témát tabuként kezelték. Az emberi kapcsolatok szintjén visszatekintve megállapítható, hogy a túlélõknek óriási erõfeszítésbe került az átélt szörnyûségeket szavakba foglalni. Hogy lehetne azt leírni, mi minden esett meg «egy másik bolygón, név szerint Auschwitzban» (Primo Levi)? Aki mégis képes volt az átéltekrõl mesélni, annak az volt az érzése, hogy a Jishuv rég letelepedett lakói egyáltalán hallani sem akarják. Õk szinte féltek a túlélõktõl. Ho-

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Címlapon

gyan kellett volna ezekkel az emberekkel kapcsolatot teremteniük, akiknek az alkarjukra egy szám volt tetoválva, hogyan kellett volna õket integrálni? Sokaknak ezért egyszerûen kényelmesebb volt a saját túlélésükért folytatott mindennapi harcukra összpontosítani az arab zavargásokkal a háttérben. Az 1961-es Eichmann-perig Izrael Államnak a Shoa témájához való hozzáállásáról megállapítható, hogy «az eltelt idõszak a nagy hallgatás ideje volt». Ez azonban már rég megváltozott, mivel a Shoa és ez a jelmondat: «Soha többé nem hagyjuk magunkat juhokként a vágóhídra vinni!» Izrael állami jelmondatává vált és egy olyan konszenzussá, melyben minden zsidóember osztozik attól függetlenül, mely részén él a világnak. Mielõtt mindez megtörtént volna, eltelt az országban néhány év, amikor a Jishuv, mely az államalapítás elõestéjén alig 700 000 zsidó polgárt számlált, a bevándorlásra volt utalva. De egyrészrõl a világ zsidósága a Shoa következtében tagjainak majd 40%-át elveszítette, másfelõl pedig a megmaradottak lesújtó képet mutattak: Aki az üldöztetéseket túlélte Európában, súlyosan megbélyegzett volt. Ez nemcsak fizikai egészségükre vonatkozott, ami a nélkülözések, éhezés, betegségek és bántalmazások következtében nagyon leromlott, hanem pszichikai állapotukra is, mivel ezek az emberek szinte önmaguk árnyékaivá váltak. Jóllehet Ben-Gurion rá volt utalva minden egyes férfire és nõre, akik bevándorolhattak volna, mégis habozott õ is meg a Jishuv vezetõsége is ezeket «az emberi roncsokat» befogadni. 1945 õszén Ben-Gurion igencsak kiábrándultan tért vissza németországi útjáról, mely során a hotthontalan emberek táborát látogatta meg (Displaced Persons, DP), amelyben túlnyomórészt zsidókat gyûjtöttek

Hírek Izraelbõl | 2018/06

össze. És mégis ezek az emberek voltak azok, akik az államalapítás után a bevándorló-hajók fedélzetérõl kiszálltak, és azonnal fegyveres szolgálatba álltak. A náci üldözést túlélõk közül végtelenül sokan életüket áldozták a fiatal zsidó állam védelmében az arab túlerõvel szemben. Természetesen összefüggés van a zsidó nép ellen elkövetett tömeggyilkosság és Izrael Állam megalapítása között. Ebben az összefüggésben állandóan elhangzik az az állítás, hogy a zsidó nép nagyon is jól értett ahhoz, hogy ezt az emberi katasztrófát a cionisták államalapítási törekvéseinek támogatására felhasználja, és a világban kialakult hangulatot kihasználja célja nemzetközi támogatásának elnyeréséhez. Így szüntelenül elhangzik az a feltevés is, hogy az izraeli vezetõréteg a Shoát elsõsorban saját érdekei elérésének eszközévé tette, hogy abból nemcsak politikai, hanem elsõ sorban gazdasági tõkét kovácsoljon. Igen, az kétségtelen, hogy a világot rossz lelkiismeret kínozta – mégpedig joggal – és ez lógott a levegõben az ENSZ palesztíniai megosztási tervének elfogadásakor is 1947-ben, azonban a cionista mozgalom nemcsak ezektõl az évektõl szorgalmazta a zsidó állam megalakulását. Már évtizedekkel azelõtt dolgoztak. Izraelt «nemcsak a Shoa miatt» hozták létre, mint «biztos kikötõt», mert mint ilyen, a Jishuv már létezett, amikor a zsidók az 1920-as években a kelet-európai pogromok elõl menekültek. A zsidó nép elleni tömeggyilkosság csak elõmozdította és lendületet adott mindannak, amit a brit mandátum idején már elértek: az önrendelkezõ, szuverén zsidó élet létrehozását Palesztinában, és ennek továbbépítése vált lehetõvé iskolákkal, egyetemekkel, kórházakkal, utakkal, tömegközlekedéssel,

önkormányzati intézményekkel, kultúrával és még sok minden mással. És igen, Izraelbe sok pénz folyt be. Azonban a német jóvátétellel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy itt két állam közötti szerzõdésrõl volt szó. Izrael nemcsak elfogadó volt, hanem õ maga is fizetett, mert kártalanította Németországot az országban elveszített vagyonokért. Németország nemcsak pénzzel fizetett, hanem árukat is szállított, ami jelentõsen hozzájárult a német gazdaság felélénkítéséhez. És azzal a kijelentéssel kapcsolatban, hogy Izrael túl sok pénzt kapott, mégpedig túl sokáig, ne felejtsünk el egy nagyon fontos tényt: a zsidó nép soraiból több mint hatmillió embert öltek meg, akiknek a vagyonát elrabolták, a túlélõk pedig nincstelenek, kisemmizettek voltak. A Shoa nemcsak gyilkolásról szólt, hanem célirányú rablásról is, mégpedig trilliós nagyságrendben! Egyszerûen nem igaz az, hogy Izrael erkölcs csõszként kihasználta a világ rossz lelkiismeretét, úgyhogy Izrael Állam a Shoa következtében alakulhatott meg, még akkor sem, ha Izrael kétségkívül érvként hozta fel a Shoát, amikor a britek közölték, hogy Palesztina-mandátumukról lemondanak. Mert nemcsak az odaérkezõ «emberi roncsok» számára vált Izrael Állam nemzeti himnuszának, a HaTikvának megfelelõen (A remény) az új élet ígéretévé, ami visszahozta õket az életbe és reménységgel töltötte el õket. Hanem a világ zsidósága számára mind máig az is maradt, mégpedig éppen most, amikor 1945 óta egy példanélküli antiszemitizmus hulláma söpör végig a világon, és a zsidó nép minden, a Shoa után megmaradt tartalékát felhasználta, hogy a Shoa árnyékában az önrendelkezéshez való jogát érvényesítse, amit Izrael Állam néhány héttel ezelõtt büszkén ünnepelt meg 70. alkalommal. Antje Naujoks

PolitikA

Németország új külügyminisztere Izraelben Németország új külügyminisztere, Heiko Maas, fontosnak tartotta, hogy minél hamarabb Izraelbe látogasson. Ezzel a német-izraeli kapcsolatoknak más irányt szabott, mint hivatali elõdje, Sigmar Gabriel, aki Izraelt 2012-es látogatása során «apartheid-rezsimnek» nevezte, és ezt a sértést 2017 végén megismételte. Maas utazása kapcsán hangsúlyozta, hogy õ szigorúan elhatárolódik az ilyenfajta kategorizálástól. Kétnapos látogatása idején külön kiemelte, hogy az õ külpolitikai irányvonala Németországot «felelõsnek tartja a demokratikus zsidó államért, és szolidáris vele», Németországnak ki kell állnia Izrael biztonságáért, és szembe kell szállnia az antiszemitizmussal. «Ez az az iránytû, amely szerint külpolitikámat megszabom», jelentette ki az SPD-politikus, aki ezzel a háttérrel tovább szeretné építeni a német-izraeli kapcsolatokat, még akkor is, ha többek között az iráni atomegyezmény miatt Netanjahu izraeli miniszterelnökkel vitája támadt. AN∎

Izrael törvényileg akar eljárni a terroristáknak juttatott PA-kifizetések miatt Az egyiptomi kiber hadviselés érezhetõ Izraelben Elõször arra gondoltak, hogy a rádióadók hibásodtak meg. Aztán derült ki, hogy kizárólag a Negev-sivatag bizonyos régióinak lakóit érinti a rádióösszeköttetések megszakadása. Két hét után meglepõ magyarázat született. Az izraeli védelmi erõk (IDF) egyik szóvivõje elmondta, hogy a zavarok arra a kiber hadviselésre vezethetõek vissza, melyet az egyiptomiak a Sínai-félszigeten a radikális iszlám terroristák ellen vívnak. «A hadviselés egyiptomi területen folyik, de ennek a nagyarányú elektronikus hadviselésnek kihatásai Izraelben is érezhetõek», közölte az izraeli hadsereg, és egyben azt is hírül adta, hogy az egyiptomiakkal sikerült egy megoldást találni. Nyugat-Negev regionális önkormányzatainak polgármesterei sürgették ezt a megoldást, mivel a Gázai-övezet közelében a lakosság a biztonsági helyzet miatt a rádióadók és mobiltelefonok kifogástalan mûködésére van utalva. AN∎

A Palesztin Autonómiahatóság (PA) bért fizet az izraeli börtönökben ülõ terroristáknak. Abban az esetben, ha elkövetett tettük közben életüket vesztik, a kifizetések a családjukat illetik. A PA nemrég felemelte a kifizetéseket 347 millió dollárról 403 millióra, ami így a PA költségvetésének 7%-át teszi ki. Izrael már rég nehezményezte, hogy itt emberellenes tetteket finanszíroznak. A világ figyelmét is felhívta arra, hogy végsõ soron részt vállal ezekben a kifizetésekben azáltal, hogy támogatja a PA-t. Több Kneszet-képviselõ is panaszt emelt az ellen, hogy ez a helyzet kritikátlanul tovább folytatódik. Két parlamenti képviselõ, köztük a belföldi titkosszolgálat volt vezetõje, Avi Dichter, törvényt hozott, amelyet elsõ olvasata után el is fogadtak. A törvény lehetõvé tenné Izraelnek, hogy egy hasonló összeget visszatartson a PA részére beszedett adópénzbõl. Dichter hangsúlyozta, a PA-nak nem lenne szabad megengedni, hogy a terroristákat, «mint a hõsöket ünnepelje». Más képviselõk is úgy vélték, hogy noha a pénzzel nem lehet az elhunytakat visszahozni, de ezzel legalább figyelmeztetõ jelzést adhatnak. AN∎ Hírek Izraelbõl | 2018/06

PolitikA

A lengyel törvényhozás kihatásai Yad Vashem-re

A világsajtó jelentései mindig így szólnak: E mögött is Izrael áll. Izrael azonban hallgat az ellenséges vonalak mögött végrehajtott katonai vagy titkosszolgálati hadmûveletek esetében. Így akkor is hallgatott, amikor egy szír berendezést romboltak le, amely – az azt követõ vizsgálatokból kiderült – atomfegyverek elõállítására szolgált. Az elmúlt tíz év során egyre több információ kerül elõ az «Orchard» hadmûveletrõl. Izrael mindvégig hallgatott. Csak nemrég jelent meg az amerikai sajtóban egy jelentés: A világ hálás lehetne Izraelnek a bombázás miatt, mert különben a szír diktátor ma sokkal szörnyûbb fegyverekkel is rendelkezhetne, mint «csak» a mérges gáz. A szírek továbbra is azt állítják, hogy nem atomfegyverek elõállításáról volt szó. Izrael hallgatása általában politikai-stratégiai funkciót tölt be. Ha semmilyen felelõsséget nem vállalnak, egy olyan diktátor, mint Asszad, nem érezheti magát a nyeregben. Az ugyanis a közel-keleti hatalmi sakkjátékban háborús lépésre késztetné. Most azonban Izrael részleteket közölt egy olyan vitából, amely ezt a katonai akciót megelõzte, mivel nem minden izraeli döntéshozó értett egyet ezzel a nyaktörõ vállalkozással. Így végérvényesen ki lehet mondani, hogy Haydennek, az akkori CIA-igazgatónak volt igaza: «Amikor Dagan Moszad-fõnök megjelent nálam az információkkal, világos volt elõttem: ha mi semmit sem teszünk, Izrael fog odacsapni». Így Izraelnek köszönhetõ, hogy egy atomlétesítményt a régióban másodszorra is még idõben a földdel tettek egyenlõvé. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/06

DV la D t án

Izrael hallgatása «az ellenséges vonalak mögötti» akciókról

Az új lengyel törvény visszhangot keltett az egész világon, és döntõnek bizonyulhat a Lengyelországra kimondott büntetõ határozatra, amely az ország második világháborús szerepével függ össze. Ezzel az izraeli Holokauszt emlékhely is szembesült. A lengyel külügyminisztérium helyettes igazgatóját, Jan Dziedziczak-et, az egyik Yad-Vashem-látogatás során azokkal a lengyelekkel együtt, akiket a «Nemzetek Igaza» kitüntetésben részesítettek, magyarázatra szólították fel a Lodz gettóval kapcsolatban, errõl a nácik által alapított gettóról a történelem azt jegyezte fel, hogy bejáratát «a lengyel rendõrség õrizte». A lengyel politikus ezt ellentétesnek tekintette a lengyel törvénykezéssel, és a szöveg megváltoztatását kezdeményezte. Yad-Vashem vezetése élesen bírálta az új lengyel törvényt, és megerõsítette: Történelmi tény, hogy a lengyel rendõrség «abszolút odaadással» ténykedett a náci fennhatóság alatt – már 1943-ban 16 000 lengyel tiszt szolgált a német rezsim alatt –, ezzel szemben csak néhány eset maradt fenn, melyekben a lengyel rendõrség a zsidókat segítette. AN∎

t F , 9 9 9 : a Ár ég lts kö sta

+po

A Tízparancsolat The Ten Commandments amerikai animációs film (magyar szinkronnal)

✱ Az akció érvényes 2018 július 31-ig Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (061) 3500-343

PolitikA

a Palesztin Autonómiahatóság

Abbasz, a PA elnöke minden hidat felégetett Elveszítette vajon a józan eszét, vagy valamilyen stratégia rejtõzik tette mögött? Miután minden kapcsolatot megszakított Amerikával, megátkozta az amerikai elnököt és az izraeli nagykövetet. Mahmoud Abbasz lemondott az amerikai pénzbeli támogatásról, és közölte, hogy a terroristákat még átfogóbban fogja anyagilag támogatni.

Röviddel azután, hogy Trump bejelentette az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezését, Abbasz PA-elnök ezekkel a szavakkal «áldotta meg» az amerikai elnököt: «… pusztuljon el az õ háza.»

Az USA 2018-as költségvetése 1,3 trillió dollár. Amerika költségvetésének végtelenül sok tétele között megtalálható egy kis törvény hatása is, amely különben rendkívüli jelentõséggel bír: a Taylor-Force-Act. Ezt a törvényt egy volt amerikai tisztrõl nevezték el, aki Afganisztánban és Iránban szolgált, és aztán kezdte el tanulmányait. Az Izraelben tett tanulmányi útja során 2016 márciusában egy palesztin terrorista Tel Avivban meglõtte. A törvény megtiltotta a PA-nak nyújtott pénzbeli támogatást, amíg Ramallah az Izraelben fogvatartott terroristáknak pénzbeli juttatást ad. Abban az esetben, ha a terrorista meghal, a családja kapja tovább a pénzt. Hatalmas összegekrõl van itt szó, melyeket csak úgy kiszórnak. Mindössze néhány nappal azután, hogy Trump elnök aláírta a megfelelõ rendeletet, a PA Abbasz elnök vezetésével jóváhagyta a 2018-as költségvetést, amely 4,76 milliárd dollárt tesz ki. Ez a költségvetés 355 millió dollárt

irányoz elõ a börtönben ülõ terroristák, valamint a «mártírok» családjainak támogatására. Ezekben a költségvetési tételekben olyan pénzekrõl van szó, melyeket azoknak a személyeknek juttatnak, akik terrorcselekményeket hajtottak végre, és izraelieket ötletek meg. «A mártírok és a börtönben raboskodók népünk szent szimbólumai», hangoztatta a PA egyik szóvivõje ezzel kapcsolatban. Ez a heves kifakadás a világ legerõsebb hatalma ellen egy folyamat elsõ fázisa, amely ez év januárjában kezdõdött röviddel Trump Jeruzsálemmel kapcsolatos nyilatkozata után. E nyilatkozatra reakcióként a PA minden kapcsolatot megszakított a béketárgyalások amerikai közvetítõivel, és megtagadta a tárgyalást minden ezzel kapcsolatos témáról. Ezután kezdte el Abbasz átfogó támadását. Izraelt «gyarmatosító projektnek» nevezte. Trump elnököt, aki kihirdette az amerikai nagykövetség

Jeruzsálembe költöztetését, ezekkel a szavakkal «áldotta meg»: «… pusztuljon el az õ háza.» Az Izraelben szolgáló amerikai nagykövetet, David Friedmant, «kutyakölyöknek» nevezte, és telepesnek titulálta. De Abbasz nem kímélte Szaúd-Arábiát sem, mert az Amerikával kooperál. Egyiptomot is támadta, mert az a PA és Hamasz közti közvetítõ folyamatban, amely során a PA-nak döntési jogot kellett volna a Gázai-övezet felett kieszközölnie, kudarcot vallott. Abbasz talán elveszítette józan eszét? Izraelben vannak egyesek, akik ezt hangoztatják a nyilvánosság elõtt. «Abbasz egyik sértõ kijelentést teszi a másik után», állapította meg Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Abbasz szóbeli baklövéseivel kapcsolatban. Abbasz tanácsadói ellenben úgy vélik, hogy ezt az idõs férfit a PA élén – Abbasz nemrég ünnepelte 83. születésnapját – «Amerika ellenséges magatartása miatt Hírek Izraelbõl | 2018/06

PolitikA

mélységes kétségbeesés» kerítette hatalmába. Abbasz felfogása szerint az amerikai béketerv csupán azt a célt szolgálta, hogy «a nemzeti palesztin projektet szétrombolja». Amerikának semmiképpen sem kellene kezet nyújtani, jelentette ki. «Ne lehessen engem hivatalom letétele után csaló szélhámosnak nevezni», jegyezte meg nem is olyan régen. Úgy látszik, ezt nagyon komolyan gondolta. Valószínûleg ebben rejlik Abbasz eddig követett útjának tulajdonképpeni magyarázata. Abbasz, akit végül is romló egészségi állapota igazol, és aki sehova sem megy kardiológusai nélkül, jól tudja, hogy a jelenlegi konstellációban semmi veszteni valója sincs a jó hírnevén kívül. Ezért tesz keresztbe, és már csak az ENSZ, az EU, valamint Oroszország jóakaratára számíthat, hogy megfékezze az amerikai béketörekvéseket, és hogy elõmozdítsa a szuverén Palesztina Állam kikiáltását. Hogy végrendeletét biztosítva lássa, Abbasz nemrég közölte, kit akar utódjául látni: Mahmoud al Alalt, aki jelenleg helyettese a Fatah élén. Éppen úgy, mint Abbasz, a 68 éves al Alal az Abbasz által meghirdetett «népi ellenállás» mögött áll, és támogatja az Egyiptom és Izrael elleni bojkottot. A múltban ahhoz a vezetõi réteghez tartozott, amely támogatta az Izrael elleni terrort, és ezért az 1970-es években izraeli fogságban ült. Kiszabadulása után együttmûködött Abu Jihaddal, akit 1988-ban egy izraeli kommandó Tunéziában likvidált. Azokban az években al Alal a megszállt területek bizottságának élén állt, és a hadi, valamint pénzeszközök beszerzéséért felelt, melyekre a palesztinoknak az elsõ intifáda idején volt szükségük. Az 1993as Oslói egyezmény után visszatért a számûzetésbõl, és elõször szülõvárosa, Nablus kormányzójaként mûködött. Errõl a posztról dolgozta fel magát. Legidõsebb fia, Jihad, a második intifáda idején az izraeli hadsereggel való összetûzésben életét vesztette. Al Alal komoly eséllyel pályázhat a PA elnöki tisztségére, de távolról sem õ az egyetlen. Ezért a hivatalért más jelöltek is ringbe szálltak, akiknek szintén jók az esélyeik, mivel a palesztin nép, valamint az arab világ egy részét tudhatják maguk mögött. Csak ha véget ér ez a küzdelem, mondható meg merre is tart a palesztin nép valójában. ZL∎

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Hegyi András

Jézus a Krisztus

Az egyháztörténelem során folyamatos kérdést jelentett a gondolkodó emberek számára: Kicsoda Krisztus? Az eltelt évszázadok alatt többféle oldalról közelítették meg a kérdést. Krisztus „egylényegû az Atyával”, „kettõs természetû”, „született, de nem teremtmény”, „öröktõl fogva született”, ”valóságos Isten a valóságos Istentõl”, „Istensége szerint örökkévaló, emberi természete az idõk teljességében jelent meg”… Természetesen, ezek a megfogalmazások a legnagyobb igyekezet mellett is csak „rész szerint valók”. Az örökké kérdõ- és gondolkodó ember minden esetben csak egy pici szeletet tud felismerni és megérteni mindabból a csodából, ami a mindenséget: az egy örök igaz Istent, s egyben a Szentháromságot jelenti.

Ár: 750,- Ft

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

PolitikA

Védelmi költségvetés

Felkészülés a közelgõ háborúra Izrael példaszerûen aktualizálta védelmi költségvetését, mert Irán és szövettségesei új és igencsak fenyegetõ hadviselésre készülnek.

72,3 milliárd sékel, ami több mint 16 milliárd eurónak felel meg, valóban rengeteg pénz. Ezt a nézetet osztották az izraeli politikusok is, amikor három évvel ezelõtt a Védelmi Minisztériumnak ezt az összeget jóváhagyták a 2018-as évre. Ez egy fokozatokra épülõ költségvetés keretében történt, amelyet a 2015 és 2020 közötti idõszakra dolgoztak ki. Mielõtt ezt az összeget megállapították volna, heves vita zajlott az izraeli biztonsági stáb és a pénzügyminisztérium között, mert azon a véleményen voltak, hogy ilyen nagy védelmi költségvetés jóváhagyása úgy a felelõs minisztériumokat, mint az izraeli védelmi erõket (IDF) arra kötelezi, hogy nagyobb hatékonysággal dolgozzanak. Mint mindig, most is kompromisszumos megoldásra jutottak. Jóváhagyták az összeget, azzal a feltétellel, hogy ez tovább nem növelhetõ, és a pénzügyminisztérium szerint legalább öt évig ebben az ügyben nem folytatnak tárgyalásokat. Az IDF is elégedett volt, mert végre lehetõsége nyílt, hogy öt évre elõre tervezzen. Természetesen senkinek nem volt az ellen kifogása, hogy azt az összeget a lehetõ leghatékonyabban használják fel. Akkor tehát mindenki elégedett. Mára azonban épp ellenkezõ lett a helyzet. Ha ugyanis a zsidó állam védelmi költségvetésérõl van szó, horribilis összegek sem elegendõek. Röviddel azelõtt, hogy a 2019-es költségvetést megszavazták volna, amelyben bármiféle huzavona nélkül a védelmi minisztériumnak odaítélt összeget jóvá akarták hagyni, Liberman védelmi miniszter szót kért, és a védelmi költségvetés megemelését kérte, mégpedig öt milliárd sékellel. Kérését a következõképpen indokolta: Egyre növekszik annak a veszélye, hogy Irán mind átfogóbban fészkeli be magát Szíriában, és súlyos fenyegetettséget jelent közvetlenül Izrael kapuja elõtt, ez pedig arra kényszeríti az IDF-et, hogy az ország északi részén elõre nem látható intézkedéseket foganatosítson. Elsõ pillantásra ez talán eléggé átlátszó indoklásnak tûnhet, mert végsõ soron sem az iráni fenyegetettség, sem Irán szíriai terjeszkedése nem új dolog. De ami a zsidó állam katonai vezetését egyre nagyobb aggodalommal tölti el, az egy esetleges jövõbeli forgatókönyv. A titkosszolgálati információk szerint az irániak felõl közeledõ veszélyt nagyon komolyan kell venni az új fejlesztésû, nagy hatótá-

volságú rakéták, valamint a GPS irányítású mozsár ágyúk miatt, amelyek a stratégiai célpontokat nagy pontossággal találhatják el. Párhuzamosan ezekkel az új fejleményekkel az irániak megpróbálják rakétáikat egyre nagyobb robbanófejekkel felszerelni, és hatótávolságúkat még tovább növelni. Más szavakkal az Izrael számára a következõt jelenti: Az irániak egyre nagyobb potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy célirányosan a lehetõ legnagyobb pusztítást okozzák. Az a kár, amit az irániak ezekkel a harci eszközökkel okozhatnak, többszörösen meghaladja a Hezbollah rakétái okozta károkat a második libanoni háború idején, 2006-ban. Ugyanakkor az irániak kilövõ rampáikat mélyen a szír területek belsejében rejthetik el, úgyhogy egyre nehezebb lesz ezeket felkutatni és megsemmisíteni. Ez viszont rendkívül fontos lenne Izrael számára, mert csak így tudná megakadályozni az ország rakétákkal való támadását. Ennek következtében az izraeli légierõ még nagyobb kihívás elõtt áll. Azonban ezekhez a kihívásokhoz egy további akadály is társulhat: Idõközben kiderült, hogy Izrael mozgásterét a szíriai égbolton az orosz magatartás egyre jobban korlátozza, úgyhogy az izraeli légierõnek mind kevesebb lehetõsége van az iráni berendezések ellen fellépni. Izrael Állam védelmi költségvetésének kiegészítése arra szolgálna, hogy felkészülhessenek egy jövõbeli közel-keleti háború lehetséges fordulataira, amely a különbözõ elõjelek szerint egyre erõteljesebben rajzolódik ki a horizonton. Izrael számára létfontosságú egy olyan forgatókönyv amely megakadályozza a civileket és a stratégiai infrastruktúrát veszélyeztetését. Ezért az izraeli hadseregnek nemcsak az újításokba kell befektetnie, hanem a saját civilfrontjának elõkészítésébe is, amihez hozzátartozik a már meglévõ rakétaelhárító rendszerek további kiépítése – ezek a Vaskupola, a Dávid Parittyája és a Nyíl-Rendszer. Ezek a védelmi rendszerek nagyszerûek, viszont nem védenek hermetikusan, ezért a civilek védelmében további intézkedésekre is szükség van. Különben az IDF is tovább fogja fejleszteni támadó képességét, hogy a saját felségterületérõl a szír állam belsejében lévõ célpontokat is eltalálhassa anélkül, hogy az oroszok a színen megjelennének. Mindez valóban óriási pénzeszközöket igényel. ZL∎

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Társadalom

Hamarosan közvetlen összeköttetés Zürich és Eilat között Az izraeli «Nyitott égbolt» egyezmény lehetõvé tette a légitársaságok számára vonzóbb kombinációjú utazások kínálatát. Már rég köztudott, hogy nemcsak az izraeliek utaznak sokkal többször külföldre a csökkentett repülõáraknak köszönhetõen, hanem a külföldiek is jóval nagyobb mértékben érdeklõdnek a Charter járatok iránt, és jelentõsen hozzájárulnak a turisták számának növeléséhez. A 2017/2018 telén új járatokat kínáló légitársaságok között volt a Ryan-Air is, amely a civilek által is használt Uvda katonai reptérrõl, Eilatban, indította járatait. Ezek és más fapados járatok hozzájárultak ahhoz, hogy 130 000 külföldi turista közvetlen járattal érkezzék Eilatba, ami a városnak jelentõs fellendülést hozott. Már most eldöntött tény, hogy 2018. október végétõl egy további légitársaság, a Lufthansa csoporthoz tartozó svájci Edelweiss vonal direkt járatokat indít Zürich és Eilat között. Izrael közlekedési minisztériuma gratulált az Edelweiss Air társaságnak a döntéshez, mert «ezáltal újra életre kel az oly sok éve megszakadt hagyomány, az Eilat és Zürich közti közvetlen légi összeköttetés.» AN∎

Dobra vert Einstein-levél

Készpénz nélküli jeruzsálemi buszok Nemcsak az izraeliek, hanem a turisták számára is fontos változás a buszjegyek vásárlásának átállítása. Ezentúl a jegyeket nem készpénzzel, hanem személyre szóló feltölthetõ kártyákkal kell fizetni. A kártyákat okostelefonról vagy a városban elhelyezett automatáknál lehet feltölteni. Tulajdonképpen jó dolog, hogy sem a buszvezetõnek, sem az utasnak nem kell aprópénzzel veszõdnie, azonban olyan kifogás merült fel, hogy sok idõs embernek nincs, de az ultra-ortodoxoknak sincs okostelefonjuk, és hogy az a kevés automata inkább a város központjában található. Továbbá megjegyezték, hogy a rendszer azokat a turistákat, akik nem rendelkeznek a szükséges Rav-Kav kártyával, igencsak nehéz helyzet elé állítja. A Közlekedési Minisztérium ennek ellenére a kísérleti vállalkozást országszerte bevezethetõnek tartja. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Sokan nem tudják, hogy Albert Einstein 1950-ben végrendeletileg így rendelkezett: «minden irodalmi jog és hagyaték a Héber Egyetemet illeti meg…» Aprólékos gondossággal építették fel Jeruzsálem fõiskolájának Einstein-archívumát, amely ma 55 000 írásrészletet, köztük 10 000 kézzel írott dokumentumot tartalmaz, melyeket a nagy tudós hagyott hátra. Einstein, akit a náci rezsim üldözött, már 1918 óta részt vett ennek az egyetemnek a tervezésében, és 1925ben meghívták az egyetem elsõ igazgatóságába. Az 1955-ben elhunyt Einstein nemrég 84.000 eurót hozott az archívum kasszájába, egyik levelét ugyanis ennyiért vette meg egy személy, aki anonim akart maradni. A levelet 1928-ban írta a tudós «a relativitás elméletének harmadik stádiumáról», és egy matematikusnak címezte. Jóllehet hasonló árveréséken magasabb összegek is szerepeltek, ez a vétel azonban mégis meglepõ volt, mivel a levelet eredetileg 6.500 eurós értékben helyezték el az archívumban. AN∎

Társadalom

A Holt-tengeri tekercsek amerikai kiállítása

Nem is olyan rég kudarcba fulladt a Holt-tengeri tekercsek frankfurti kiállításának terve, mert a hesseni tartományi kormány a lelet helyének jogi meghatározása miatt nem tartotta magát illetékesnek a visszaadási biztosítás megadására. Ugyanis a palesztinok jogigényt nyújthattak volna be a tekercsek tulajdonlására. Hogy az ilyen kiállítások külföldön mégis lehetségesek, már korábban Hollandia is bebizonyította, legújabban pedig Denver. Az amerikai szövetségi állam, Colorado fõvárosának egyik múzeumában az Izraeli régészeti Hatóság 20 részletet mutatott be a Holt-tengernél talált Kumráni tekercsekbõl. Egyes tekercsek, amelyek túlnyomórészt a jeruzsálemi Templom korának tisztálkodási elõírásaival foglalkoznak, valamint más mûkincsek most kerültek elõször a nyilvánosság elé. A hathónapos kiállítás megnyitásakor már nagy érdeklõdés mutatkozott a közönség részérõl. AN∎

Biblikus Jeruzsálem, futurisztikus arculat E projekt legmodernebb technikája, amelybe 1,8 millió eurót fektettek, Jeruzsálem látogatóinak 2018 tavasza óta egy ún. «Dávid király élményt» nyújt, írta az izraeli sajtó. Ennek érdekében bevetésre került többek között a Dávid Múzeum citadellájában a jeruzsálemi Jaffa óvárosi kapunál a legelõrehaladottabb lézer- és hangtechnológia, amely 45 perces elõadásban bibliai idõket elevenít fel. Animációk, illusztrációk, filmek, mûkincsek, több mint 50 elõadó, 20 hangosbemondó kombinációjával, valamint 10 kilométer hosszú kábellel a sötétség beálltakor kétdimenziós lézeres vetítések láthatóak, melyek a legendás király életének részleteit elevenítik fel. «Dávid király jelentõs történelmi személyiség a zsidók, a keresztyének, valamit a muszlimok számára is», mondta Eilat Lieber, a múzeum igazgatónõje, aki biztos abban, hogy az egyedülálló látványosság behozza a ráfordított összeget, de ami még fontosabb, sok ember a világ minden sarkából «egy rendkívül különös Jeruzsálem-élményrõl» fog beszámolni. AN∎

Egy indonéz férfi «héber meglepetéssel» szolgált Ez a szigetköztársaság a 255 millió lakosával a népsûrûség tekintetében negyedik helyen áll a világon, ugyanakkor a 200 millió muszlim lakosával a világ legnagyobb muszlim nemzete. Ennek ellenére az iszlám nem államvallás. Egy muszlim nemrég különös módon hívta fel magára a figyelmet: õ ugyanis a héber nyelvet tanítja. Azelõtt egy héber-indonéz szótárt adott ki. Azonban Sapri Sale további meglepetéseket is tartogat a tarsolyában, amint arról a Times of Israel egyik cikke beszámolt: «Én nem egyszerûen hébert tanítok, hanem megpróbálom az elõítéletet is csökkenteni, ami Indonéziában Izraellel és a héber nyelvvel kapcsolatban fennáll». Sale, aki már három évtizede érdeklõdik Izrael és a közel-keleti konfliktus iránt, nemcsak iszlám tanulmányokat végzett, hanem a Kairóban folytatott tanulmányai során héberül is tanult. Noha innen-onnan néha támadás éri, azért vannak támogatói is, fõleg vallási vezetõ személyiségek. Szótárának kiadását például az ország egyik neves imámja támogatta. Idõközben a Jakartában élõ 52 éves férfi már két osztályban tanítja a héber nyelvet, és az érdeklõdés tovább növekszik, fõleg az ország 10%-ot kitevõ keresztyén lakossága körében. Ezt próbálja Sale kihasználni, «hogy a párbeszéd hídját megteremtse», amelybe reményei szerint a jövõben a muszlimokat is bevonhatja. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Társadalom

társadalom

Egyre kevesebben támogatják a békés egymás mellett élést Izrael minden állampolgárának azonos jogokat biztosít. Az országban mindenütt együttélési projektekbe botlik az ember, mivel sokan mg akarják tapasztalni a békés egymás mellett élést. A közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy mind több izraeli fordul el ettõl az életformától.

Izraelben élõ – zsidók, muszlimok, keresztyének, drúzok, cserkeszek, stb. – együttélésére szélsõséges szituációk nyomják ré bélyegüket, mint a terrortámadások, biztonságpolitikai eszkalációk, sõt háborúk is. Ezek olyan fájdalmas sebeket ejtenek, melyek a népcsoportok között szakadékokat képeznek, vagy a meglevõket jobban elmélyítik.

Országszerte találkozhatunk együttélési projektekkel az óvodáktól és iskoláktól kezdve a közösségi falvakon át a zsidó-arab ifjúsági mozgalmakig, színházi csoportokig, és még sok más tevékenységig. Izrael túlnyomó zsidó többsége és arab kisebbsége, amely 21%-ot tesz ki, a közszférában állandóan kapcsolatba kerül egymással: együtt tanulnak, egymás mellett dolgoznak a patikában, a kereskedelemben, a kórházakban, ahol együtt kezelik a betegeket, ugyanazt a koncertet látogatják, ugyanabban az étteremben ülnek és ugyan-

Hírek Izraelbõl | 2018/06

azokon a strandokon vagy természeti parkokban pihennek. Sok olyan izraeli van, úgy zsidó, mint arab, akik meg vannak arról gyõzõdve, hogy nemcsak egymás mellett kell élniük, hanem aktívan együtt is élhetnek, ezért az ún. shared communities közösségekhez csatlakoznak, amelyek minden téren tudatosan élik meg úgy a zsidó, mint az arab életmódot. Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Izraelben olyan emberek is élnek, akik elutasítják ezt az életmódot. Egyesek visszahúzódnak az egységes nemzetiségû közegbe, míg

mások nyíltan hangoztatják, hogy a másik jelenléte számukra nem kívánatos. A zsidó és más nemzetiségû izraeli – muszlim, keresztyén, drúz, cserkesz, stb. – együttélésének közegében a szélsõséges helyzetek, mint a terrortámadások, biztonságpolitikai eszkalációk, a háborúk hátrahagyják nyomukat, mivel ezek olyan fájdalmas fordulópontok, amelyek szakadékokat hoznak létre, vagy elmélyítik azokat. Azonban a palesztinokkal folytatott béketárgyalások stagnálása, valamint azok az irányvonalak, melyeket akár az izraeli kormány,

Társadalom

akár a PA követ, szintén kihatással vannak erre a területre. Prof. Sammy Smooha a Haifa Egyetemrõl már 40 éve foglalkozik a zsidó-arab kapcsolatok kérdéseivel. A 77 éves professzor, akit szociológiai kutatásai elismeréseként Izrael-díjjal tüntettek ki, újabb tanulmánnyal jelentkezett, amelyben kénytelen volt megállapítani, hogy az együttélés témájához Izrael Állam úgy zsidó, mint arab polgárai egyre nagyobb ellenszenvvel viszonyulnak. A neves izraeli kutató tanulmánya kimutatta, hogy Izrael arab polgárai szerint Izrael jó ország arra, hogy ott éljenek, de nagy fenntartásaik vannak azzal az Izraellel szemben, amelynek irányvonalait a zsidó többség határozza meg. A legutóbbi tanulmánnyal ellentétben, melyet Smooha professor a 2015-ös évre készített, most az derült ki, hogy az ország arab polgárai egyre kevésbé fogadják el, hogy az országot zsidó államként, valamint demokráciaként határozzák meg: Még 2015-ben ezzel a meghatározással 53,6% értett egyet, míg 2017-ben ez az arány 49,1%-ra csökkent. 2015-ben az ország arab lakosságának 65,9 százaléka ismerte el Izrael létezési jogát, míg 2017-ben 58,7%. Még jelentõsebbé válik a szakadék, ha a zsidó többség

által megszabott irányvonalakról kérdezik az arab lakosságot. 2015-ben az arab lakosság 42,7%-a fogadta el, hogy az állam megõrizze zsidó többségét. A 2017-es tanulmányban ez a szám már 36,2% volt. Még drasztikusabbnak tûnik a visszaesés, ha ezt a népcsoportot Izrael Állam zsidó jellegének elfogadásáról kérdezik. 2015-ben 60,3% értett ezzel egyet, 2017-ben azonban csak 44,65. Hasonló mértékû visszaesés mutatkozik, ha az arab polgárokat arról kérdezik, hogy a héber maradjon-e a leginkább használt nyelv, és hogy a szombatot, a zsidó nyugalmi napot, továbbra is tartsák tiszteletben. Ezek a százalékarányok igencsak elgondolkodtatóak, de hogy az arab polgárok milyen mértékben hányódnak ide-oda, a következõ adatok mutatják: 2015-ben az izraeli arabok 64%-a látta úgy, hogy jól lehet Izraelben élni. 2017ben ez az arány 61,9%, viszont 60% részesíti Izraelt elõnyben más országokkal szemben, ami a 2015-ös 58,8%kal szemben növekedést mutat. Ha ezt a népcsoportot megkérdezik, el tudja-e képzelni, hogy palesztin fennhatóság alatt éljen, 2015-ben ezt 72,2% utasította el, 2017-ben pedig már 77,4%. Izrael Állam zsidó polgárai köré-

ben is hasonló tendenciák figyelhetõek meg: Egyre kevesebb zsidó polgár óhajt arab szomszédot, egyre kevesebben nézik jó szemmel, ha gyermekük arab gyermekkel ül egy padban, mind kevesebben látogatnak arab városokat és falvakat, és egyre nagyobb százalékarány utasítja el az arab kisebbség legitimitási és teljes jogegyenlõség utáni igényét. Érdekes módon itt is megmutatkozik, hogy azért nem minden tendencia «halad vakon ugyanabba az irányba», mivel a zsidó lakosság több mint 60%-a támogatja, és helyesnek tartja, hogy az izraeli kormány az arab társadalom fejlõdését egy átfogó ötéves terv keretében 3,5 milliárd euróval támogatja. «Az elmúlt két évben», írta Smooha professzor, «a zsidók és arabok közti szakadék jelentõs növekedése figyelhetõ meg, azonban e negatív jelenség ellenére sem beszélhetünk szakadásról, mivel a legtöbb zsidó és a legtöbb arab továbbra is közösségi társadalomban él.» Ezeket az eredményeket a jelenlegi kormány döntéseinek «vissz hangjaként» értékeli, melyek nézete szerint semmilyen tekintetben sem «tartalmazzák azt az üzenetet, hogy az állam kizárólag csak a zsidóké.» AN∎

Norbert Lieth

MIÉRT ÉPPEN

IZrael?

Korunkat riasztó tudatlanság jellemzi Izrael üdvtörténeti pozícióját illetõen. Ezt fõként egy általános és egyre növekvõ antiszemita hozzáállás teszi egyértelmûvé. A zsidó népet inkább bûnbaknak, mint üdvhordozónak tekintik. Ennek már a múltban is végzetes következményei voltak. Ez a könyv azért íródott, hogy hasson az ilyen folyamatok ellen. Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; (+36 1) 3500-343

Á r a :1450,-F t + postaköltség

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Társadalom

zsidóság

Elveszítette Izrael az amerikai zsidók támogatását?

A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy Izrael és az Amerikában élõ zsidók között valóban létezik egy szakadék, amely egyre csak növekszik. Legutóbb a Zsidó Világkongresszus elnöke is rámutatott erre a veszélyre, õ maga is keményen fellépett a zsidó állam ellen.

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Hogy mennyire nagy és jelentõs az amerikai zsidó közösség támogatása a zsidó állam biztonságát tekintve, nem szükséges részletezni. Ez a zsidó közösség, amely különben a legnagyobb a világon, mindig kitartóan síkraszállt Izrael érdekében, és óriási pénzadományokkal támogatta a különbözõ célok megvalósítását Izraelben. Izrael megítélése szerint ez a zsidó közösség példanélküli szolidaritásról tett bizonyságot a zsidó állam iránt, ami kétségkívül stratégiai jelentõséggel bír. Azonban bizonyos idõ óta változások figyelhetõek meg. Elõször is úgy tûnt, hogy szakadék keletkezik az amerikai zsidók és Izrael között. Jelentõs eltávolodás vált megfigyelhetõvé, ami két aspektusra vezethetõ vissza: Az egyik az állam és a vallás témája, másrészrõl pedig az izraeli kormány palesztinokkal szembeni politikai vonala vert éket ebbe a sokoldalú és élõ kapcsolati rendszerbe. Amerikában élnek ultra-ortodox zsidók is, ott viszont csak egy kis közösséget alkotnak. A legtöbb Amerikában élõ zsidó a zsidóság liberális és konzervatív irányzataihoz tartozónak vallja magát. Az ultra-ortodox zsidók Izraelben is a lakosság csupán kis csoportját alkotják, de Amerikától eltérõen itt õk határoz-

zák meg a zsidó közélet beállítottságát. E kisebbség nyomására az izraeli kormány olyan törvényt hozott, amely szerint a zsidó hitre való betérés csak az ultra-ortodox rítus szerint történhet, és a zsidóságba való betérés elismerése egyedül Izrael Állam fõrabbinátusának hatáskörébe tartozik. E törvény értelmében számtalan ember Amerikában, akik magukat zsidóknak vallják, és többé-kevésbé zsidó életmódot folytatnak, Izraelben egyáltalán nem számítanak zsidóknak. Ráadásul az ultra-ortodox közösség nyomására az izraeli kormány nemrég visszavont egy olyan döntést, ami az amerikai zsidóság számára nagy jelentõséggel bírt. A Netanjahu-kormány megígérte, hogy a Siratófal egy részénél olyan szekciót alakít ki, ahol közösen imádkozhatnak férfiak és nõk, ugyanakkor a konzervatív és liberális zsidóság szokásainak megfelelõ rítusokat is gyakorolhatják. Ennek az ígéretnek a visszavonását az Amerikában élõ zsidóság túlnyomó többsége arculcsapásként és a bizalommal való visszaélésként élte meg. Ennek fájdalmas következményei lettek, amint egy legújabb közvélemény-kutatás jelezte, melyet a diaszpóráért felelõs izraeli minisztérium végzett. Az Amerikában élõ zsidók 40 százaléka semmiféle

Társadalom

Rontó Attila érzelmi kötõdést nem érez Izrael iránt. További szakadékok rajzolódnak ki a jelenlegi izraeli kormány palesztin ügyek iránt tanúsított magatartása miatt. Az amerikai zsidóság nagy része a zsidó rítusok tekintetében liberálisnak mondható, politikailag pedig inkább baloldaliként határozható meg. Õk nem tartoznak a Trump-rajongók közé, hanem a demokraták hívei. Nézetük szerint az izraeli kormány egyre inkább elhatárolódik a «két állam két nép számára» békeformulától. Az amerikai Izrael-barát lobby, az AIPAC éves összejövetele elõtt, egy újabb közvélemény-kutatást végeztek ebben a témakörben. Ennek eredményekést kiderült, hogy az amerikai zsidók 75%-a nem támogatja az izraeli kormány idevonatkozó politikáját. Ezt a hozzáállást tükrözte nemrég Ron Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnökének nyilatkozata is. Lauder személyes magatartása inkább konzervatív, így a republikánusokhoz sorolható be. Ugyanakkor az sem titok, hogy évek óta Netanjahu nagy támogatói és adományozói közé tartozik. Nemrég a New York Times lapjain közzétett egy cikket, amelyben világosan megfogalmazta, Izrael a legjobb úton halad afelé, hogy az amerikai zsidóság utolsó támoga-

tását is elveszítse. Lauder óvott attól, hogy a kétállamiságú megoldást «halottnak nyilvánítsák», és szerinte «Izraelnek nem szabad a vallásosok elõtt letérdelnie». Ez a két témakör együttvéve az Izrael és a «diaszpórában élõ zsidó közösség túlnyomó többsége» közti végleges elidegenedéshez vezethet. Mivel Izrael meghajol az izraeli társadalom egy csekély kisebbsége elõtt, amelyhez õ az ultra-ortodoxok mellett a telepeseket is odaszámolja, «eltaszítja magától a zsidó nép nagy részét… Véglegesnek tûnik az a benyomás, hogy Izrael elfordult Theodor Herzl humanista víziójától». Az amerikai zsidó közösség vezetõ személyiségei kezdettõl fogva kerülték Izrael nyílt bírálatát, vagy az izraeli belügyekbe való beavatkozást, fõleg az izraeli-palesztin konfliktusban való állásfoglalást. Hogy ezzel a hagyománnyal éppen a Zsidó Világkongresszus elnöke szakított, méghozzá olyan prominens színteret választott hozzá, mint a New York Times, azt mutatja, hogy még az amerikai zsidóság inkább konzervatív vezetésébe is befészkelõdött az az érzés, miszerint ezentúl már nem lehet egyformán gondolkodó barátként sem Izrael oldalára állni, sem az izraeli kormánypolitika mellett kiállni. ML∎

Zenei cd

Kihozott minket Egyiptomból Ára: 1200,-FT

+postaköltség

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Társadalom

gazdaság

Két örvendetes hír Az OECD és az ENSZ beszámolóiból az tûnik ki, hogy az izraeli polgárok a világ legboldogabb nemzetei közé tartoznak, és piacgazdaságuk a legellenállóbbak közé sorolható.

Az Izrael északi határainál kiélezõdött helyzet, a gázai határ menti konfrontációk, a bal és jobb oldal közti egyre növekvõ szakadék, valamint a Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen folytatott nyomozások árnyékában Izrael mégis talál magának elegendõ ráérõ idõt, hogy két jelentõs összehasonlító beszámolónak örüljön. Ezek mondhatni csodálatos képet festenek az izraeli életrõl. 2018 márciusában az OECD közzétette a piacgazdaságok összehasonlító jelentését. Ez nemcsak azt állapítja meg, hogy az izraeli gazdaság a világ legellenállóbb gazdaságaihoz tartozik, hanem azt is, hogy a világ vezetõ piacgazdaságainak egyike. Egy másik, az ENSZ által márciusban kiadott jelentés Izraelt világviszonylatban a 11. helyre rangsorolta. Ez a jelentés azt kutatta, mennyire boldog a 156 kiértékelt nemzet. Az OECD jelentés esetében egy idõszakos összehasonlító értékelésrõl van szó a 2016 és 2017-es évekre. Ez az izraeli gazdaság folyamatos és erõteljes növekedését nyugtázza. «Az izraeli gazdaságnak továbbra is sikerült kitûnõ adatokat szolgáltatnia. Ezt a piacgazdaságot egyfelõl a gyors növekedés jellemzi, másfelõl pedig ez a gazdaság 15 év óta folyamatosan és egyenletesen növekszik. Alacsony a munkanélküli ráta, ami továbbra is csökken. Ezenkívül az állam stabil költségvetéssel rendelkezik», áll a jelentésben, melyet Shai Babad, az izraeli pénzügyminisztérium fõigazgatója kapott meg. A népesség növekedése, a pozitív gazdasági mérleg, valamint a dinamikus technológiai szektor olyan mutatók, melyek az izraeli gazdaság kitûnõ helyzetét igazolják. Ezenkívül a jelentés megemlíti a megfontolt, körültekintõ monetáris politikát,

valamint a földgázlelõhelyek feltárásába és értékesítésére fordított nagyarányú beruházásokat, melyek a jövõben kétségkívül óriási bevételeket hoznak, és az izraeli döntéshozóknak lehetõvé teszik új irányokat szabni, melyek a maguk során tovább növelik az ország gazdaságának hatékonyságát. Vannak azonban olyan aspektusok is, melyeket kifogásoltak, így például az alacsony foglalkoztatási rátát az arab és az ultra-ortodox lakosság körében, akiknek a képzettsége sem kielégítõ. Ez, a jelentés szerint, nemcsak szegénységhez vezet, hanem a gazdasági növekedést is fékezi. Ezért azt a nyomatékos tanácsot fogalmazták meg, hogy ezeket a népcsoportokat átfogóan integrálják a foglalkozatási szektorba, mert különben ez a helyzet a jövõben a gazdaság makroszintjére negatív következményekkel fog járni. Ezzel a jelentéssel majdnem párhuzamosan jelent meg egy ranglista, amelyet az ENSZ egyik globális kezdeményezése, a tartós fejlõdést szolgáló megoldási hálózat (Sustainable Development Solutions Network, SDSN), évrõl évre kiad. 156 államot értékeltek ki. Finnország áll az élen, így a finnek a világ legboldogabb nemzetének számítanak. A listát Burundi zárja. Izrael a 156 nemzet között rögtön a top tíz után következik. Így a finnek után csak a norvégok, a dánok, az izlandiak, a svájciak, a hollandok, a kanadaiak, az új-zélandiak, a svédek és az ausztrálok boldogabbak, mint az izraeliek. Így Izrael a múlt évhez viszonyítva a megtisztelõ 11. helyet foglalhatja el, és így megelõzi az olyan országokat, mint Ausztria, Németország, Belgium, Luxemburg, az USA, Nagy Britannia és az Egyesült Arab Emirátusok. Feltûnõ módon a lista végén az afrikai államok állnak, ám Iránnak sem sikerült túl jól szerepelnie, mivel ennek a világranglistának csak a 106. helyére került. ML∎

Az izraeli gazdaságot egyfelõl nagymértékû növekedés jellemzi, másfelõl pedig ez a növekedés 15 év óta állandóan és egyenletesen emelkedik..

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Gazdaság

Hightech-milliárdos a gyógyászati kutatást támogatja Marius Nacht nemcsak társalapítóként kötõdik a Check Point Software Technologies Ltd. izraeli céghez. Õ volt az, aki azt a tûzfal programot írta, amely a céget néhány év alatt világhírnévre emelte, õt pedig milliárdossá tette. 25 évvel késõbb a Forbes gazdasági magazin becslése szerint vagyona 1,61 milliárd dollárra rúgott, mivel Nacht az elmúlt két évben eladta vállalkozása részvényeinek nagy részét. Ezzel egy idõben bejelentette, hogy a gyógyászati innovációk felé fordul, és ennek érdekében létrehozott egy kockázati tõke alapítványt, név szerint aMoon-t, ami egyfajta hálózat az izraeli gyógyászati kutatás vezetõ személyiségeinek körében, valamint megalapított egy nem profitorientáltságú egyesületet a rákkutatás témájában. Nacht és partnere Yair Schindel biztosak abban, hogy Izrael tulajdonképpeni potenciálja a gyógyászati újításokban rejlik, mert «az 1700 izraeli cégalapítások 10%-a, amelyek a fejlesztéseikkel már az áttörés határán állnak», nemcsak sikeres vállalkozásokká nõnek, hanem az emberiség javára is sok jót fognak hozni. AN∎

Rossz hír a terroristáknak Az egész világ emlékszik egy apple-iPhone körüli afférra az amerikai San Bernardinóban történt merénylet után, amelyben 14 ember vesztette életét. Az amerikai hatóságok azt remélték, hogy fontos információkat találnak a háttérben mûködõ bûnözõkrõl a merénylõknél talált mobiltelefonok adatainak megfejtése által. Azonban az Apple megtagadta a segítséget, mert tudatni akarta ügyfeleivel, hogy õk és a privátszférára való joguk sértetlenek maradnak. Végül Izraelbõl jött a hír, hogy egy cég feltörte az iPhone-t. Ez az 1999-ben alapított izraeli kiber biztonságtechnológiai cég újra szenzációt keltett azzal, hogy azóta is folytatja az amerikai hatóságokkal együttmûködve a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. A Cellebrite bejelentette, hogy idõközben legújabb fejlesztésének köszönhetõen bármilyen jól zárolt és biztosított okostelefont is gyorsan, egyszerûen meg tud fejteni, fel tud törni. Ezt a bejelentést Amerikában és Izraelben «a terroristáknak szóló rossz hírként» ünnepelték. AN∎

Jézus töviskoronája botanikus titkának nyomában Világszerte ismert, hogy Jézus a Golgotára vivõ úton töviskoronát viselt a fején. A tövisfonat egy olyan növénytõl származik, amelyet a botanikusok Ziziphus Spina-Christi néven ismernek, és amely most a Volcani híres izraeli mezõgazdasági kutatóintézet figyelmének fókuszába került. Az izraeli kutatók francia tudósokkal együtt annak akarnak utánajárni, mi tette ezt a növényt olyan ellenállóvá a magas hõmérséklettel és a száraz éghajlattal szemben, amely a kíméletlen feltételek ellenére a tûzõ napon kevés vízzel is képes volt fotoszintézisét folytatni. Ezt a növényt különben szíriai krisztustövisnek hívják Németországban. Az általános felmelegedésre való tekintettel szeretnék megtudni, mi a titka ennek a növénynek, hogy annak alapján mezõgazdasági megoldásokat dolgozzanak ki. AN∎

A Szentföld keresztyén idõkbõl származó olajfáinak megmentése Izraelben mindenütt megtalálhatóak az olajfák. Nem kevés az olyan liget, amelyeket nagyon öreg fák alkotnak. Így van ez Negev vidékein is: Beer Shevától 43 kilométerre, dél-nyugatra terül el Shivta ókori városa, amelynek történelme még a nabateusok idejére nyúlik vissza, de a bizánci korban is jelentõs szerepet töltött be. Ebben a városban próbálnak most 1000, sõt egyes 1500 éves olajfákat megmenteni. A Haifa Egyetem tudósai elhatározták, hogy ezeket a fákat, amelyek az egyre kevesebb csapadék miatt szenvednek, megmentik, ugyanakkor rekonstruálják az egykori bizánci keresztyének idejében épített öntözõrendszereket is. Ebben két régész is segít, akik szakértõi az ilyen csatornáknak, gátaknak és ciszternáknak. A fák megmentésével és az öntözõberendezések újraépítésével szeretnék megõrizni a régió kulturális örökségét, ugyanakkor megpróbálnak «olyan olívaolajat elõállítani, mint a bizánci idõkben«. Ezt a sivatag közepén elterülõ várost, amely a kereskedelem egyik jelentõs állomása volt, és amelyben három bizánci templom maradványait lehet megtekinteni, 2005-ben az UNESCO a világ kulturális örökségévé nyilvánította. AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Gazdaság

gyógyászat

Leáldozóban a szemüvegek kora? Izraeli tudósok olyan szemcseppet fejlesztettek ki, amely egy elõrehaladott fejlesztési fázisban lévõ eljárással kombinálva javítani tudja az emberi szem látóképességét.

Az Amazon, az Air B&B, a 3D-s nyomtató – amelyek forradalmasították elektronikus korunkat, a hatékonyság és a takarékosság nevében sok mindent maguktól «emberi segítség» nélkül elintéznek. De idetartozhat-e az is, hogy laikusok mindenféle szakmai segítség nélkül szemüket lézerkezeléssel jobb látóképességhez juttatják? Ez több mint kérdésesnek tûnik, azonban egy izraeli kutatócsoport, amely az emberi szem látóképességének megjavítását szolgáló alkalmazáson dolgozik, biztos abban, hogy erre a kérdésre igennel lehet felelni. A forradalminak nevezhetõ kísérletet a Sha’are Zedek kórház tudósai a Bar Ilan Egyetem nanotechnológiai intézetével közösen végezték. Ezek a kísérletek kimutatták, hogy az emberek egy alkalmazás és szemcseppek segítségével, melyek a nanotechnológiára épülnek, az elgondolható legegyszerûbb módon, szakmai segítség nélkül saját kezûleg javíthatják látóképességüket. Ennek az eljárásnak köszönhetõen a szemüveg vagy kontaktlencse viselése a jövõben feleslegessé válhat. A team, mely ezt az úttörõ eljárást kidolgozta a következõ személyekbõl tevõdik össze: Dr. David Smadja szemorvos, aki a Sha’are Zedek kórházban a szürke hályog-mûtétek osztályát vezeti és Prof. David Zadok, a szemészet vezetõje, valamint Prof. Moshe Lalush és Prof. Zeev Zalevsky a Bar Ilan Egyetemrõl. Az emberi szem rossz látóképességét a retina mûködésében fellépõ zavar okozza, aminek következtében a fénysugarakat nem képes megtörni. A tudósok elpusztult sertéseken végeztek kísérleteket, melyek szemfelépítése nagyon hasonlít az emberéhez, és sikerült nekik «a mûködõképességet helyreállítani.» Bizonyos nanorészecskék, melyeket szemcseppekhez adnak, lerakódnak az olyan helyeken, melyeket elõször egy lézer segítségével le-

20 Hírek Izraelbõl | 2018/06

tisztítanak, és átveszik a szaruhártya fénymegtörõ képességét, így javítják a látást. Ezek a nanorészecskék két hónapig is azon a helyen maradhatnak, ahova a lézer segítségével rögzítették õket. A részecskék leoldódása után a látás újra romolhat, azonban csak az eljárás megismétlésére van szükség a jobb látás érdekében. A tudósok által kifejlesztett lézeres technológiát aggodalom nélkül a laikusok is alkalmazhatják, mivel – ellentétben a lézeres mûtétekkel – csupán felületi rétegeket kell felvinni. «Kísérleteink a hármas dioptria területének megjavítását tûzték ki célul, mondta el Dr. Smadja az egyik gyógyászati újításokat bemutató konferencián. «Ha egy ilyen kísérletet szemüveg viselésére szoruló emberen hajtottunk volna végre, akkor ez az ember a szemüvege nélkül is nagyszerûen látott volna.» A sikeres teszt alapján a mérnökök most azon dolgoznak, hogy ezt a technológia-kombinációt házi használatra tegyék alkalmassá, ami aztán három fázisból állna: A páciensnek elõször egy iPhone-alkalmazás segítségével meg kell állapítania látása erõsségét. Dr. Smadja szerint már vannak olyan alkalmazások, amelyek nagyon megbízható eredményt adnak. A második fázisban, amely kissé bonyo-

lultabb, egy másik alkalmazást kell használni, amelyen még jelenleg dolgoznak, hogy azt a páciens is szakszerûen tudja kezelni. Ebben a fázisban egy lézersugár segítségével el kell távolítani a szaruhártyát az elvégzett szemteszt adatainak megfelelõen. Ez a folyamat kevesebb, mint egy másodpercig tart. A harmadik fázisban a páciens szemébe cseppenti a nanorészecskéket tartalmazó szemcseppet. A laboratóriumi kísérletek során ez az eljárás, amit a szakértõk úttörõnek és forradalminak neveztek, kitûnõ eredményeket hozott. Jelenleg a részletek finomításán dolgoznak, hogy aztán klinikai tesztsorozatokat is végezhessenek. Mindeközben nemcsak a látóképesség minõségén szeretnének javítani, hanem az eljárás felhasználását is meg akarják könnyíteni. Errõl az újfajta eljárásról megjelent elsõ beszámolókat nagy érdeklõdés fogadta a jövõbeli beruházók körében is az egész világon, akik részt szeretnének egy olyan innovációban venni, amely emberek millióinak segítene jobb látási képességhez jutni. ML∎

A héber ABC

A betû Isten jelenlétét fejezi ki, ezt adta jutalmul azoknak, akiket nagyon szeretett, így Ábráhámnak és Sárának.

Engedjék meg, hogy bemutassam a héber ábécé, az ötödik betûjét. „he”, szó végén néma. Jelentése: kapu, számértéke 5. (A betû Isten jelenlétét fejezi ki, ezt adta jutalmul azoknak, akiket nagyon szeretett, így Ábráhámnak és Sárának.) Õ a HÉ betû. Nyomtatott alakja ‫ה‬, írott formája ‫ה‬. Igen fontos szerepe van: egymagában betölti a névelõ szerepét, akárcsak a magyarban az A. A héber névelõ: HÁ és a ‫ ה‬betûvel írjuk le. Pontozása többnyire ‫ַה‬, de lehet ‫ָה‬ (a modern héberben ez is HÁ), ritkán ‫( ֶה‬HE). Ez a változatosság illeszkedési okból van, akár a magyar A – AZ páros. Példák: HÁtikvá = A remény (Izrael nemzeti himnuszának a neve). HÁolám = a világ. HÁárec = az ország (és Izrael egyik napilapja), de a Földet, bolygónkat is jelenti. HÁám = a nép, HÁádon, az úr – de HECHÁLUC = az elsõ országépítõ pionírokat nevezték cháluc-nak; a sportnyelvben a csatárt is így hívják.

Gazdaság

Szolárenergia

Izrael büszke szolár-rekordjára Izrael vezetõ szerepet tölt be egyes napenergiával kapcsolatos újításokban, és egyre nagyobb haszonnal alkalmazza ezt a nem fosszilis energiaforrást. Nemrég a napenergia rekordarányáról számolhattak be az áramfogyasztás terén, amivel egy saját kitûzésû célt is túlszárnyaltak.

Az innovációkkal és trendekkel foglal- melegítették fel, és ezzel nagy mennyiségû kozó internetes portálok nemrég arról ír- áramot takarítottak meg. Rövid idõ alatt tak, hogy 30 éven belül az izraeli nyár akár több tízezer ilyen készüléket adtak el, és 25 százalékkal is hosszabb lehet. 80 év a háztartások áramfelhasználásában hamamúlva már nem két nyári hónappal kell szá- rosan több számjegyû megtakarításról számolni, hanem legalább négyhavi rekkenõ molhattak be. Az 1970-es olajválság újabb hõségre kell felkészülni. Ez mindenre ha- lendületet adott a napenergia felhasználátással lesz: az életstílusra, az egészségre sának. Harry Zvi Tabor ekkor fejlesztette és energiafelhasználásra. De következmé- tovább a Yissar berendezést. Õ volt az, akit nyekkel fog járni a vízháztartásra, és meg- «az izraeli napelem-ipar atyjának» szoktak nevezni, mivel már növekszik az erdõ1949-ven David tüzek veszélye is. 2018 elején Izraelben újabb Ben-Gurion Izrael Tulajdonképpen elsõ miniszterelmindegy, igazuk rekordot regisztrálhattak: Az egyik van-e a klímaválnöke azzal bízta meg, hogy a fiatal tozással riogatóknapos szombatdélután az ország állam számára a nak, vagy sem, energiafogyasztásának 13,4 napenergiát haszegy valami tény: a Nap földi életünknosítsa. Napjainkszázalékát napenergiával fedezték. ban az izraeli házben nagyon fontos szerepet tölt be. tartások legalább Veszélyeket is rejt 90%-a ezt a berenmagában, de bizonyos esélyeket is kínál. dezést használja, hogy vizet melegítsen – Még a közép-európai államokban is, me- mégpedig ingyen. Azóta az izraeli tudósok jelentõs mérlyeket nem kényezteti úgy a napsütés, mint Izraelt, egyre több napelemet szerelnek fel. tékben hozzájárultak a napenergia felhaszJóllehet ezek a berendezések és felszerelé- nálásának fejlesztéséhez, ami olyan úttörõ sük beruházásokat igényel, de mivel a Nap újításokban nyilvánul meg, mint például a «ingyen» süt, ez meg fog térülni a megspó- fotóvillamosság területén. Izrael minden rolt áramköltségeken. Izraelben erre már felsõoktatási intézményében mûködik egy az 1950-es években rájöttek. Felvetõdött olyan mérnöki kar, amely a szolár energiaz az ötlet hogy a zuhanyzáshoz és moso- ával foglalkozik. Néhány izraeli cég innogatáshoz az izraeli háztartások a napsuga- vatív technológiát vitt piacra ezen a terürakkal melegítsenek vizet, amint az szük- leten, és már rég a világpiac vezetõiként séghelyzetben gyakran elõfordul. Izrael tartják õket számon. Jóllehet Izrael ezeket a kezdeti idõszakban gyakran szenvedett az újításokat a világ minden nemzetének áramhiány miatt, úgyhogy Levi Yissar ki- javára hozta létre, azonban nem kevésbé fejlesztett egy rendszert, amellyel a vizet fontos számára a hazai felhasználók érdea tetõkön lévõ tartályokban napsugarakkal keit is szem elõtt tartani. Izrael ma föld-

22 Hírek Izraelbõl | 2018/06

Gazdaság

gázlelõhelyei által energia terén függetlenné vált, és teljesen új pozícióba került, azonban nem mond le azokról az egyedülálló feltételekrõl sem, melyeket a napenergia felhasználhatósága kínál. Így arra törekszik, hogy ezt a környezetbarát energiaforrást a lehetõ legjobban kihasználja. Ez érvényes a napenergia ipari felhasználására is, ami már az 1960-as években beindult az Ormat Industries cég turbina-berendezésével a Holt-tengernél, amit az 1990-es évektõl különbözõ technológiájú szolár berendezésekkel a Negev-sivatagban továbbfejlesztettek. Ide tartoznak a Negevben létesített különbözõ szolár parkok. Azonban különös jelentõséggel bír a negevi településen, Ashalimban nemrég üzembe helyezett Thermo-Solar-Komplex, amely naponta 300 megawatt áramot szállít az izraeli áramszolgáltató társaságnak, és 2,5%-át adja az ország áramszükségletének. 2011-ben az ország kormánya kihirdette, hogy 2020-ig az ország áramszükségletének 10%-át napenergiából szeretné nyerni. 2018 elején rekordot regisztrálhattak: egy különösen szép napsütéses szombat délután az ország energiaszükségletének 13,4%-át napenergiából nyerték. Ezek valóban jó hírek, melyeket a Greenpeace-vezetõ, Jonathan Aikhenbaum Izraelben így kommentált: «Úgy hiszem, egyáltalán nincs messze a nap, amikor ez az arány 100% lesz, amint a dánok is elérték a múlt évben, hogy energiaszükségletüket 100%-ban a szélenergiából fedezzék». AN∎

Hírek Izraelbõl | 2018/06

Gazdaság

Izrael konyhája

Zöld lencsesaláta édesburgonyával és dióval Tökéletes vendégváró salátát ajánlok, melyet akár néhány órával elõre elkészíthetünk: zöld lencse kockára vágott karamellizált édesburgonyával, feta sajttal és pirított dióval.

Hozzávalók:

• 1 zacskó fõtt zöld lencse • 1 nagy, vagy 2 közepes hámozott édesburgonya • 2 evõkanál olívaolaj • 1 teáskanál datolyaméz • 1/2 teáskanál durva csili • 120 gramm bolgár-, vagy feta sajt • 100 gramm dió • 10 koktélparadicsom, lehetõleg Tamar típusú (nem kötelezõ) • 10 bazsalikomlevél, vagy rukkola (nem kötelezõ) • só

A mártáshoz: • 3 evõkanál citromlé, vagy ecet • 1 teáskanál datolyaméz, vagy juharszirup, vagy méz, • 2 evõkanál olívaolaj • 1 teáskanál só

24 Hírek Izraelbõl | 2018/06

Elkészítés: 1. Az édesburgonyát kockákra vágjuk, olívaolajon addig sütjük, míg aranyló nem lesz. Körülbelül 5 perc után datolyamézet csepegtetünk rá, és megszórjuk csilivel és sóval. Kitesszük egy tálra. 2. Ugyanabban a serpenyõben megpirítjuk a diót, amíg el nem terjed az õrjítõen finom illata, és kissé aranylóvá válik. Lehûtjük és durvára aprítjuk. 3. A fõtt lencsérõl lecsepegtetjük a folyadékot, majd egy tálba tesszük. 4. A paradicsomot félbevágjuk. 5. A mártáshoz valókat alaposan összekeverjük egy edényben.Az édesburgonyát és a lencsét egy tálba helyezzük, és rászitáljuk a mártást. Jól összekeverjük. 6. Megszórjuk dióval, feta sajtot morzsolunk rá, végül bazsalikomlevéllel vagy rukkolával tálaljuk.

Jó étvágyat! forrás: frankpeti

BIBLIA

IZrael egy egészen különleges nép 25 rész

A hasmoneusok (Makkabeusok)

A történelem ismétli önmagát. Már nem Isten szolgálata a cél, hanem a hatalom megszerzése és megtartása, valamint a saját érdekek követése.

Thomas Lieth Antiochosz Epipfanész szörnyû pusztítása után (l. 24. rész) Kr. e. 166-ban a hûséges zsidók felkelést robbantottak ki. Mattatiás pap és öt fia állt a felkelés élén. A harmadik fiát Júdásnak hívták, a mellékneve Makkabeus («kalapács») volt, innen származik a «Makkabeus-felkelés» elnevezés. A Makkabeusok az egész országban megsemmisítették a pogány oltárokat, és a hitszegõ zsidókat megölték. Antiochosz seregét leverték, és így Jeruzsálem újra zsidó kézre került. Kr. e. 165/164ben végre megtisztíthatták a Templomot, és újra Jahwe szolgálatába állíthatták. Erre az eseményre emlékszik még ma is a hanuka ünnepe, amit a Templom felszentelési ünnepének is neveznek, és ekkor gyújtják meg a nyolckarú gyertyatartóban a gyertyákat. Idõ múltával teljes függetlenséget vívtak ki a szír uralom alól, és békeszerzõdést kötöttek az abban az idõben terjeszkedõ Római Birodalommal. Újra használták a hé-

ber nyelvet, a fõpapság visszatért a hasmoneusok örökségéhez. A Hasmoneus család lévita származásra tekintett vissza, amely a papságot és a királyságot is magához ragadta. Ennek a hivatalnak a vezetése idõvel teljesen elvilágiasodott. Többre becsülték a hatalmat, mint az istentiszteletek megtartását. Az ilyenfajta templomi szolgálatnak már semmilyen közös vonása sem volt az ószövetségi parancsolatokkal és rendeletekkel. Ez a mai «istentiszteleteket» juttatja eszembe, melyek templomainkban és gyülekezeteinkben folynak. Való igaz, hogy a történelem ismétli önmagát. Már nem arról van szó, hogy Istent szolgálják, hanem a saját hatalmukat és érdekeiket. A hasmoneusok megtámadták a szamaritánusokat is, elfoglalták Sikemet, lerombolták a Garizim hegyén épült szentélyüket. Az ottani lakosságot arra kényszerítették, hogy térjenek át a zsidó vallásra. A Kr. e. elsõ században polgárháború tört ki a hasmoneus vezetõk istentelensége és erõszakos tettei miatt. Fõleg a

farizeusok lázadtak fel az országban folyó elvilágiasodás és istentelenség ellen. Itt sajnos ismét párhuzamot vonhatunk az akkori és a mai kor között. Napjainkban is túlnyomó részt a katolikus egyház az, amely teljes joggal szót emel társadalmunk elvilágiasodása és istentelensége ellen, míg az evangélikus egyház közömbösnek tûnik a jelenséggel szemben. Mintha ezt a mottót követnék: «Amirõl nem tudok, az nem okozhat nekem fejfájást, kellemetlenséget.» Jézus Krisztus, Isten Fia azonban földön jártakor kemény bírálattal illette a farizeusokat dogmáik és álszenteskedésük miatt. A katolikus egyház bizonyos dolgokban, különösen az etikai mérce tekintetében, helyesen ítél és jár el. De amint Jézus idejében a farizeusok, úgy a katolicizmus is tele van dogmákkal és hagyományokkal, amelyeknek már semmi közük az evangéliumhoz. A katolikus egyház erõsen emlékeztet engem a farizeusokra, az evangélikus egyház pedig a szadduceusokra. Vajon mit szólna Jézus ma az egyházainkhoz? Hírek Izraelbõl | 2018/06

HÍREK IZRAELBÕL

BibLia

Impresszum Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (+36-1) 3500-343 06 30 630 7823 www.hirekizraelbol.hu, www.ejfelkialtas.hu

MIRJAM

Kérjük támogassa adományával A Zsidókeresztény munkánkat!

(feltehetõen jelentése: ’lázongó’)

Forint számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6. IBAN HU61 10918001-00000040-71680019

Lánya Amrámnak és feleségének, Jokébednek (mindketten Lévi törzsébõl valók), Mózes és Áron nõvére (4Mózes 26,59; 1Krónika 6,1–3). Bár a Biblia nem említi név szerint, de nyilván õ volt «a gyermek nõvére», aki figyelte, mi lesz a csecsemõ Mózessel, amikor azt egy ládába téve a Nílus folyó nádasába helyezték (2Mózes 2,3-4). A fáraó lánya találta meg a csecsemõt, «szánalomra indult iránta», és rájött, hogy «a héberek gyermekei közül való». Mirjam ekkor megkérdezte, hogy hívjon-e egy héber asszonyt, hogy dajkálja a gyermeket. A fáraó lánya azt mondta neki, hogy tegyen így, és «a lányka azon nyomban ment, és hívta a gyermek anyját», Jokébedet, akit ekkor felfogadtak, hogy gondoskodjon Mózesrõl, míg fel nem nõ (2Mózes 2,5–10). Az izraelita asszonyok kórusának élén: Évekkel késõbb, miután szemtanúi voltak annak, ahogy Isten gyõzelmet aratott a fáraó hadereje fölött a Vörös-tengernél, hallva Mózesnek és Izrael férfiainak az énekét, «Mirjam prófétanõ» állt a vidám tamburinjátékot játszó s táncoló izraelita asszonyok élén. A Mózes által vezetett kórus dalára felelgetve Mirjam így énekelt: «Mirjám így énekelt elõttük: Énekeljetek az ÚRnak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett!.» (2Mózes 15,1, 20-21). Panaszkodik Mózesre: Míg az izraeliták a pusztában voltak, Mirjam és Áron kezdtek Mózes ellen beszélni annak kusita felesége miatt. Mózes kiemelkedõ szerepe, és a népre gyakorolt befolyása talán irigységet keltett Mirjamban és Áronban, nagyobb hatalomra vágyva, ezért folyton ezt mondták: «Vajon csak Mózes által szólt Isten? Nem beszélt-e általunk is?» Ám Isten figyelt, és egyszer csak arra utasította Mózest, Mirjamot és Áront, hogy menjenek a találkozás sátrához. Itt Isten emlékeztette a zúgolódókat, hogy Mózes, a testvérük az Õ szolgája, akivel nem közvetve, hanem «szemtõl szemben» beszél. Isten ezután megkérdezte Mirjamot és Áront: «Miért nem féltetek hát az én szolgám, Mózes ellen beszélni?» Isten bõsz haragra gerjedt ellenük, és amint a felhõ

26 Hírek Izraelbõl | 2018/06

MKB; 1056 Bp, Váci utca 38. IBAN HU44 10300002-20510628-00003285 EURO számlaszám: UniCredit Bank Hungary ZRT. IBAN HU35 10918001-00000040-71680002 SWIFT (BIC) BACXHUHB MKB IBAN HU49 10300002-50100122-21004886 SWIFT (BIC) MKKBHUHB E-mail: ejfel@t-online.hu In memoriam Wim Malgo

eltávozott a sátor fölül, «Mirjam leprás lett, olyan fehér, mint a hó». Áron irgalomért könyörgött, Mózes pedig közbenjárt nõvéréért, és Isten megalázó hét nap elkülönítés után megengedte Mirjamnak, hogy visszatérjen a táborba (4Mózes 12,1–15). Mivel csak Mirjamot sújtotta lepra, ebbõl arra következtethetünk, hogy õ volt ennél az esetnél a felbujtó. Valószínûleg bûnösebb volt a Mózes elleni zúgolódás esetén, mint Áron, hiszen még a féltékenység is közrejátszhatott, mert mint nõ féltékeny lehetett egy másik nõre (ugyanis azt vetették Mózes szemére, hogy kusita felesége van), Áron meg inkább a nõvére mellé állt, és nem a sógórnõje mellé. Mivel Mirjamot prófétanõnek tartották, a nõk között talán õ töltötte be a legkiemelkedõbb szerepet. Mirjam tehát valószínûleg attól félt, hogy Mózes felesége felülmúlja õt. Bármi lehetett is a háttérben, nagyon helytelen volt, hogy Mirjam és Áron Mózes ellen zúgolódott (1Korintus 11,3;,1Timóteus 2,11–14). Mirjam bûnös viselkedését késõbb figyelmeztetõ példaként hozták fel, ugyanis a pusztai vándorlás vége felé Mózes azt mondta a népnek, hogy tegyenek eleget a papok leprával kapcsolatos utasításainak, és figyelmeztette õket, hogy ne feledjék, mit tett Isten Mirjammal, amikor kijöttek Egyiptomból (5Mózes 24,8, 9). Mirjam Kádesben halt meg, Cin pusztájában, nem sokkal Áron halála elõtt, és ott is temették el (4Mózes 20,1, 28). Évszázadokkal késõbb Isten az egyik prófétája, Mikeás által felidézi, milyen kiváltságnak örvendett Mirjam a fivéreivel együtt, amikor Izrael kijött Egyiptomból, ezt mondva: «Hiszen felhoztalak Egyiptom földjérõl, és megváltottalak a szolgaság házából; elküldtem elõtted Mózest, Áront és Mirjamot» (Mikeas 6,4).

Magyarországon kiadja Éjféli Kiáltás Misszió Magyarországon felelõs fõszerkesztõ Nagy Erzsébet A «Hírek Izraelbõl« megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven. Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch ISSN 0866-0417 Az újság ára: 450,-Ft+postaköltség Éves elõfizetés: 5040,-Ft +postaköltség, postai díjszabás alapján. Személyesen a Missziónknál vagy keresztyén könyvesboltokban postaköltség nélkül megvehetõ A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 50 EUR. Tengerentúli országokba 60 EUR A megrendelés az írásos lemondásig érvényben marad! Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Állandó programjaink Minden hónap utólsó szombatján: Asszonykör – érdekes témák, érdekes elõadók Minden vasárnap 17 órai kezdettel Istentiszteletet tartunk! 1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (+36-1) 35-00-343, 236 0895 Mobil: (+36-30) 630-7823

Figyelem! Missziónk hétfõtõl péntekig 9:00-tól 16:30 óráig fogad telefonhívásokat.

facebook.com/hirek.izraelbol Like-olj minket a facebookon, hogy értesülj az Izraelben történt legújabb napi hirekrõl és eseményekrõl !

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. rendeles@ejfelikialtas.hu; Tel.: (+36 1) 3500-343

Prédikációk DVD-n

Hit és hála

Ráki Tibor ref. lp. Zenei szolgálat: Csiszér László

Ára: 990, Ft.

Izrael Fredi Winkler Haifa, Izrael

éves

Ára: 990, Ft. +postaköltség

A világ legveszélyesebb mérge:

Zsidógyûlölet Norbert Lieth Ára: 990, Ft. +postaköltség

Ma – az utolsó napokban

Norbert Lieth Ára: 990, Ft.

+postaköltség

Az akció érvényes 2018 június 30-ig, vagy a készlet erejéig!

Bibliai

tanulmányút

70 éves 2018 október 14-22 FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió nem utazási iroda. A bibliai tanulmányút szervezését a Beth Shalom (Haifa) végzi. A zarándokút célja: a Biblia és a Szentföld helyszínének jobb megismerése és tanulmányozása lelkigyakorlatok és feltöltõdés, kikapcsolódás.

Testközelben

a Biblia

Jelentkezés: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2

Telefon: (+36-1) 35-00-343; Mobil: (+36 30) 961 4625 E-mail: info@ejfelikialtas.hu; www.ejfelikialtas.hu

Az újság ára: 450,-Ft