Web ek 2013 07

Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

Éjféli Kiáltás www.ejfelikialtas.hu ■ 2013. július – 7. szám

Végidõkbeli elszakadás • A nyugati evangéliumi keresztyénség szabadesése • Mikor lesz «a nagy elszakadás»?

IZRAELBÕL

HÍREK

Izrael gyógyászati újításai ❙ Az izraeli titkosszolgálatok adattárolása

Norbert Lieth Miért éppen Izrael?

Korunkat riasztó tudatlanság jellemzi Izrael üdvtörténeti pozícióját illetõen. Ezt fõként egy általános és egyre növekvõ antiszemita hozzáállás teszi egyértelmûvé.

A zsidó népet inkább bûnbaknak, mint üdvhordozónak tekintik.

Ennek már a múltban is végzetes következményei voltak. Ez a könyv azért íródott, hogy hasson az ilyen folyamatok ellen. A szerzõ finom módon mutatja be, miként vonul végig az egész Biblián egy prófétai, üdvtörténeti és evangelizáló jellegû vonal, amely Izraelen keresztül torkollik Jézus elsõ eljövetelébe, majd az Õ nagy hatalommal és dicsõségben való visszajövetelébe is.

Ár: 1 450 Ft

Dr. Nagy Antal Mihály

Örök szövettség A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mindnyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Olyan világban élünk, amikor az emberek és a népek semmibe veszik Isten akaratát és tanácsát, az önigazság útját járják. Olyan légkörben élünk és ez a légkör az évezredek során egyre jobban sûrûsödik-, amiben természetesnek tûnik az, hogy a zsidóknak valójában sohasem lehet igazuk, és az isteni igazságok kimondása valami alaptalan, gyanús pártolásnak minõsül.

Ár: 3 900 Ft

Norbert Lieth: A zsidó állam a világ botrányától a világ szükségszerûségéig Több mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve.

Ebben többek között ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni.»

50 évvel késõbb valóban megalakult a zsidó állam. E könyv célja annak bizonyítása, hogy a zsidó állam létezése más és több, mint bármelyik államé! A könyv azt erõsíti meg, hogy a Biblia pontosan közli Izrael állam igazi valóságát.

Ár: 500 Ft

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió;

Norbert Lieth Messiási fény Izrael sötétjében Tegye fel kérdését a termékrõl A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Ár: 500 Ft

1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

TARTALOM

ÜDVÖZLET

PETER MALGÓTÓL

BIBLIAI ÜZENET 4 6

Végidõkbeli elszakadás Mikor lesz «a nagy elszakadás»?

Kedves Barátaim!

HÁZUNK TÁJA 11 12

Legyünk Lélekre figyelõ emberek!

Google Palästina

NÉZÕPONTBAN 14 15 16 17 19

Õ elkap téged!

Adópolitika, mint végidõkbeli jelenség?

Egy elfelejtett hithõs Kiválasztott és eleve elrendelt?

Mire való a shabbat?

ÉJFÉLI KIÁLTÁS 20

«1996-ban végre elindíthattuk Romániában is a munkát»

OLVASÓI LEVÉL

21

Valóban félelmetes párhuzamok?

Szívbéli köszönet Hol van Dán és Efraim?

5 13 14 22 22

Üdvözlet Fénysugarak Ima-témák Megkérdeztük Elõzetes / Impresszum

21 21

HÍREK IZRAELBÕL 23 24

25 26 28 29

30

Rövid hírek Izrael biztonsági szükségletei Izrael a nagyhatalmak frontjai közé került? Útlezárások és ellenõrzõ pontok Netanjahu és a svájci népszavazás Magyarország miniszterelnöke az antiszemitizmussal kapcsolatos szemrehányásokról Az izraeli titkosszolgálatok adattárolása

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éjféli Kiáltás 2013 július

Nemrég felhívott valaki és megkérdezte: «Hogy lehet az, hogy mi kiválasztottak vagyunk, és mégis hirdetnünk kell az evangéliumot, hogy az elveszettek ‹megmeneküljenek› és õk is Isten gyermekei legyenek?» A kérdést az Ef 1,4-gyel indokolta: «Mert õbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése elõtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk elõtte szeretetben.»

Tényszerûen ebbõl ez következhetne: Ha vannak kiválasztottak, akkor szükségképpen kell «nem kiválasztottaknak» is lenniük, más szavakkal: megváltottaknak és örökre elkárhozottaknak, akik erre eleve elrendeltettek. Az az emberi törekvés, hogy megmentsünk lelkeket Jézus számára, ezek szerint értelmetlen, mivelhogy itt van ez az «eleve elrendeltség».

Ez valóban így van? Nem! E mögött a Sátán nagy fondorlata áll, aki hamis «logikus» következtetésekkel zsákutcába akar csalni bennünket. Ha az ellenségre hallgatnánk, semmit sem tennénk azért, hogy lelkeket nyerjünk meg az Úrnak, mert «úgyis az fog történni, aminek történnie kell».

Hogy valójában mit jelent bibliai értelemben a kiválasztottság, Dr. Roger Liebi magyarázza el a «Kiválasztott és eleve elrendelt?» címû cikkében (S. XX).

Azt viszont bizton állíthatjuk, Isten «azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére» (1.Tim 2,4). Csakhogy Õ, az Õ nagyságában, kikutathatatlan tudásában meghatározta a kiválasztottságot, mivel Õ elõre tudja, hogyan fog dönteni az egyes ember. Istenünknek jövõbe látó tudását és az abból származó következményeket azonban mi a bûntõl elhomályosított és korlátolt értelmünkkel nem tudjuk felfogni. A Róm 8,29 sejteti az összefüggéseket: «Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy õ legyen az elsõszülött sok testvér között. …» Más fordítások a «kiválasztott» szó helyett az «ismert» igét hasz-

nálják (r.Elb.; Albr.; Károli). Isten látott bennünket már a kezdetektõl, sõt már névrõl is ismert bennünket. (vö. 2.Móz 33,12). És így azt is tudta elõre, hogyan fogunk majd egykor dönteni – mellette vagy ellene. A 2. Tim 2,19-ben ezt olvashatjuk: «Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelynek a pecsétje ez: „Ismeri az Úr az övéit.» És Jézus Krisztus, Isten Fia ezt mondta: «Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet» (Jn 10,14). Ugyanezt találjuk a Zsolt 1,6: «Mert ismeri az ÚR az igazak útját, a bûnösök útja pedig semmibe vész.» Ebbõl az összefüggésbõl világosan látható, mennyire tragikus az, ha bizonyos nevek már nem jelennek meg az élet könyvében, mert töröltettek onnan: «Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tûz tavába vetették» (Jel 20,15).

Az ember elõjoga, hogy szabadon döntsön Jézus mellett. Jóllehet a Sátán és a bûn gúzsba kötötték szabad akaratunkat, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk «igent» vagy «nemet» mondani, amint Roger Liebi magyarázza. Még az elragadtatás után és a nagy nyomorúság idején is meglesz az embereknek az a szabadsága, hogy «igent» mondjanak Istennek, amint azt Reinhold Federolf e számunk fõcikkében kifejti: «Mikor lesz a nagy elszakadás?».

A Krisztus ellen hozott döntés szörnyû, végérvényes szakadékba vezet. Azonban a Krisztus melletti döntés által bekerülünk Isten kiválasztottai közé. Ha lépést tartunk Jézussal, elvezet bennünket a mennyei dicsõségbe: «… Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez… Akikrõl pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsõítette» (Róm 8,29-30). Nem elég ok ez arra, hogy még aktívabban munkálkodjunk az Úr dolgaiban?

Szívélyes üdvözlettel

3

BIBLIAI ÜZENET

ny ugati eva ngéliumi keresztyénség szabadesése a hanyatlás különbözõ formáiba az utóbbi évtizedekben lélegzetelállító méreteket öltött. Az elmúlt harminc évben olyan nagy változások történtek a nyugati gyülekezetekben, mint azelõtt történelmük során soha. Milyen irányba tartanak a fejlemények? Mit jelent mindez a gyülekezeti korszak számára megjövendölt bibliai üdvterv tekintetében?

Egy másik kifejezés a hanyatlásra a hitehagyás vagy aposztázia. A Wikipedia szerint az aposztázia «egy vallástól való elfordulás egy formális cselekedet által (pl. kilépés az egyházból, vagy áttérés egy másik vallásra, konverzió). Aki aposztáziát hajt végre, az aposztata.»

Eszerint az online enciklopédia szerint «aposztázia az elhagyott vallásnak, mint

A

4

olyannak elutasítása esetén áll fenn».

Tehát egy aposztata olyan valaki, aki valamitõl elhatárolódik, amit azelõtt elfogadott, képviselt. A görög nyelvû Újszövetségben két szót találunk az aposztázia vagy elszakadás fogalmára.

Az elsõ az apostasia, amelybõl a nálunk kevésbé használatos aposztázia kifejezést alkottuk. Ez a fõnév két görög szó összetételébõl keletkezett, az apo («valamitõl») és istémi («állni») szavakból, és a jelentése «elállni valamitõl» vagy, ahogy gyakoribb, «kitérni valami elõl».

A második szó a piptô, amely egyszerûen «esést» vagy «elesést» ill. «elszakadást» jelent.

Ha megfigyeljük az újszövetségi tanítást a hitehagyásról, világossá válik, hogy ez az egyik leggyakrabban említett téma. Ennek ellenére az evangéliumiak Éjféli Kiáltás 2013 július

alig prédikálnak, tanítanak, beszélnek errõl a gyakran emlegetett biblikus témáról. Csupán az apostoli levelekben számos olyan igehely van, amelyek az elszakadás, hitehagyás témájával foglalkoznak: Róm 1,18-32; 10; 16,17-18; 2. Kor 11,1-15; 13,5; Gal 1,6-9; 5,1-12; Fil 3,2.18-19; Kol 2,4-23; 1. Tim 1,3-7; 4,1-3; 6,3-5; 2. Tim 2,11-26; 3,1-9; 4,15; Titus 1,10-16; Zsid 2,1-4; 3,7-4,13; 5,126,12; 10,26-31; 12,14-17; 1. Pt 3,19-20; 2. Pt 2,1-22; 3,3-10; 1. Jn 2,18-23; 3,4-12; 4,1–6; 2. Jn 9; Júd 3-23. Az elszakadás és annak szörnyû következményei a fõtémája olyan fejezeteknek a Bibliában, mint a Galatákhoz, a Thesszalonikabeliekhez írott második levél, és a Zsidókhoz írott levél, valamint a Jelenések könyve.

Ezenfelül Pál az efézusi véneket is óvta az elszakadástól, a visszaeséstõl, amikor háromévi tanítás után utoljára találkozott velük. (ApCsel 20,17-38).

Ha összefoglaljuk, hogyan írja le az Újszövetség az elszakadást, nagy vonalakban két kategóriát különböztethetünk meg. Elõször az elszakadás, ill. az aposztázia a tanításra vonatkozik. Aposztata az, aki az Újszövetség egészséges tanától eltávolodik, és egy hamis vagy egészségtelen tant követ, amely nem egyezik a Biblia tanításával. Másodsorban az elszakadás, ill. az aposztázia a magatartásra vonatkozik. Ha valaki azt vallja, hogy hívõ, de nem az újszövetségi erkölcsi tanítást követi, aposztatának tekintendõ.

Egyszerûen fogalmazva tehát a szó és a tett közti szakadásról beszélünk.

Kevés kivételtõl eltekintve a gyülekezeti korszak nem az a kor, amelyben próféciák teljesednek be. Ehelyett az elragadtatás után teljesednek be azok a próféciák, melyek Isten cselekedeteit jövendölik meg Izrael népével kapcsolatban a hétéves nagy nyomorúság ideje alatt. A gyülekezeti korszak, amelyben a hívõk ma élnek, nem rendelkezik egy specifi kus prófétai visszaszámlálással vagy idõtáblázattal, mint Izrael és az õ 70 évhete (Dán 9,14-27). Az Újszövetség különben megnevez néhány általános ismertetõjegyet, melyek a gyülekezeti korszakot jellemzik.

Ugyanakkor néhány specifikus prófécia, melyek a gyülekezeti korszak alatt teljesedtek be, Istennek Izraellel kapcsoÉjféli Kiáltás 2013 július

latos profetikus tervére vonatkoznak, és nem közvetlenül a Gyülekezetre. Így Jeruzsálem és a Templom lerombolása Kr. u. 70-ben Izraellel kapcsolatos (Mt 23,38; Lk 19,43-44; 21,20-24). Ennélfogva nincs ellentmondás, amikor Izrael vonatkozásában profetikus elõkészületek vannak folyamatban (mint például Izraelnek nemzetként való újra összegyûjtése 1948-ban), noha még a gyülekezeti korszakban élünk.

A gyülekezeti korszakot nem jellemzik történelmileg igazolható profetikus események, eltekintve a végén bekövetkezõ elragadtatástól. De e koraszak általános lefolyásáról szólnak próféciák, és ez nagyvonalakban adhat áttekintést arról, ami ebben a korban várható.

A keresztyének gyakran olvasnak a Bibliában az «utolsó napokról», a «végidõkrõl» stb., és hajlanak arra a nézetre, hogy ezek a kijelentések mind ugyanarra a dologra vonatkoznak. Ez azonban nem így van. A mi életünkben sok «vég» van. Így beszélünk a munkanap végérõl, a nap végérõl, egy hét, egy hónap végérõl, vagy az év végérõl.

Csak mert a «vége» szót használjuk, nem jelenti azt, hogy ez mindig ugyanarra az idõre vonatkozik. A «vég» jelentése korlátozott és pontosan meghatározott, ha a «nap», «hét» stb. vonatkozásában használjuk.

A Biblia azt tanítja, hogy ez a jelenlegi korszak az elragadtatással véget ér, következik a nagy nyomorúság, ami az Messiásnak hatalommal való visszajövetelével ér véget. Ezért különbséget kell tennünk a gyülekezeti korszak «utolsó napjai» és Izrael nagy nyomorúságának «utolsó napjai» között. A következõ igehelyek a gyülekezeti kor végére utalnak: 1. Tim 4,1; 2. Tim 3,1; Zsid 1,2; Jak 5,3; 1. Pt 1,5.20; 2. Pt 3,3; 1. Jn 2,18; Júd 18.

Az újszövetségi tanítás szerint szakadás várható a Gyülekezeten belül, amely a gyülekezeti korszakban következik be, különösen annak utolsó napjaiban. A lelkipásztoroknak és szellemi vezetõknek tulajdonképpen az az újszövetségi feladatuk, hogy helyi gyülekezeteiket megóvják az elszakadástól. Különben az évek során azt állapítottam meg, hogy az a néhány ember, aki ezeket az igehelyeket komolyan veszi, ugyanaz,

Ha valaki azt vallja, hogy hívõ, de nem az újszövetségi erkölcsi tanítást követi, aposztatának tekintendõ. Egyszerûen fogalmazva tehát a szó és a tett közti szakadásról beszélünk.

aki a bibliai próféciákat is szó szerint értelmezi. Természetesen vannak kivételek, a legtöbb evangélista inkább pozitív színben akar feltûnni ahelyett, hogy bizonyos kérdésekben megõrizze a bibliai hûséget – ez az aposztata tipikus mentalitása.

Hét olyan fontos igehely van, amelyek azoktól a veszélyektõl óvnak, melyek a Gyülekezet utolsó napjaiban lábra kapnak (1.Tim 4,1-3; 2.Tim 3,1-5; 4,3-4; Jak 5,1-8; 2.Pt 2,1-22; 3,3-6; Jud 1-25). Érdekes módon szinte minden figyelmeztetés olyan levelekbõl származik, melyeket valamelyik apostol röviddel a halála elõtt írt (azaz a különbözõ apostolok utolsó napjaiban) – mintha ezáltal még egyszer hangsúlyozni akarták volna, hogy óvakodjanak a gyülekezeti kor utolsó napjainak elszakadásától.

Minden egyes igeszakasz újra és újra hangsúlyozza, hogy a Gyülekezet utolsó idejének nagy ismertetõjele a hittõl való elszakadás lesz.

Laodicea a hetedik gyülekezet a Jelenések 2-3-ban, és a gyülekezeti korszakvégi állapot jelképeként szolgálhat.

Laodicea a hét gyülekezet közül egyértelmûen az, amely a legmélyebbre süllyedt az elszakadásban. Ezért az Úr azzal fenyegeti ezt az öntelt gyülekezetet, hogy kiköpi a szájából (Jel 3,16). Az Úr maga saját Gyülekezetén kívül jelenik meg, 5

BIBLIAI ÜZENET

hiszen ajtaja elõtt áll és zörget (Jel 3,20).

Egyes hívõk ebbõl a gyülekezetbõl nem veszélyeztetettek, de nyilvánvaló, hogy sokan közülük aposztaták, akik nem igazi hívõk. Napjaink Gyülekezetének hanyatlása felkészíti a «keresztyénséget» Babilon nagy szajhájának szerepére a nagy nyomorúság idején (Jel 17,1-7), ez pedig elõsegíti majd az Antikrisztust a világuralom elnyerésében.

Az Újszövetség a hitvalló gyülekezetek állapotát az utolsó idõkben egy sor tagadás felsorolásával jellemzi: – Isten tagadása (Lk 17,26; 2.Tim 3,4-5).

– Krisztus tagadása (1.Jn 2,18; 4,3; 2.Pt 2,6).

– Krisztus visszajövetelének tagadása (2.Pt 3,3-4).

– A hit tagadása (1.Tim 4,1-2; Jud 3).

– Az igaz tanítás tagadása (2.Tim 4,3-4).

– Egy elkülönített élet tagadása (2.Tim 3,1-7).

– A keresztyén szabadság tagadása (1.Tim 4,3-4).

– Az erkölcsi mértékek tagadása (2.Tim 3,1-8.13; Jud 18).

– A tekintély tagadása (2.Tim 3,4).

A gyülekezet feladata az utolsó idõkben a hívõk állandó figyelmeztetése és óvása a hûtlenségtõl, amit nevezhetünk hanyatlásnak vagy aposztáziának is. A Szentírás rámutat, hogy a keresztyénséget ez az elszakadás abban az idõben jellemzi, amikor az elragadtatás bekövetkezik. Ezért józanoknak és ébereknek kell lennünk, és el kell kerülnünk azokat az utakat, amelyeken a Nyugat evangéliumi gyülekezetei tolonganak, és a szakadékba zuhannak; nehogy mi is olyan dolgokba keveredjünk, amelyek nem kedvesek az Úr elõtt. Maranatha!

DR. THOMAS ICE

Elõször megjelent: pre-trig.org; Dr. Thomas Ice több mint 30 könyv társszerzõje, bibliaoktató és a Community Bible Curch lekipásztora Omahaban, Nebraska.

6

Mikor lesz «a nagy elszakadás»?

Jóllehet sok bibliai igehely beszél a hittõl való elszakadásról, azonban nem minden alkalommal a Gyülekezetrõl van szó. Az «elszakadás» különben nem a gyülekezeti korszakban következik be. yakran szembesülünk azzal a kérdéssel, mikor lesz és mi tulajdonképpen «az elszakadás». A kérdés mindenekelõtt a klaszszikusnak számító 2. Thessz 2,1-4 versekre vonatkozik: «Ami pedig a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelét és a hozzá való gyülekezésünket illeti, arra kérünk titeket, testvéreim, hogy ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely lélektõl származó kijelentés, sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított levél, mintha az Úr napja már közvetlenül itt volna. Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket.

Mert az Úr napját megelõzi a hittõl

G

való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia. Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vag y szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy õ isten.»

Ez egy nehéz igehely. De nem vagyunk egyedül ezzel a problémával.

Például Paul D. Feinberg, aki egyike annak a 20 szerzõnek, akik Amikor a harsona megszólal klasszikus mûvet írták, megállapítja: «A 2. Thessz 2,1-7 az egyik legnehezebb eszkatológiai szöveg az Újszövetségben.»

Ezért találkozunk a gyülekezetekben olyan sokféle véleménnyel és zavarodottsággal. Ennél az igeversnél szó szerint elválnak a szellemek. Szinte Éjféli Kiáltás 2013 július

A nagy szakadás nem valamiféle ide-oda járkálás a népek világában, vagy a keresztyénség eltûnése, hanem az az esemény lesz, amikor egy férfit az egész világon istenként imádnak.

úgy tûnik, Péter ezekre a versekre gondolt, amikor Pál leveleit emlegette: «Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok, igyekezzetek, hogy õ tisztának és feddhetetlennek találjon bennetek békességben. A mi Urunk hosszú tûrését pedig üdvösnek tartsátok, ahogyan szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek - a neki adott bölcsesség szerint - szinte minden levélben, amikor ezekrõl szól. Ezekben van néhány nehezen érthetõ dolog, amelyeket a tanulatlanok és az állhatatlanok kiforgatnak, mint más írásokat is a maguk vesztére» (2.Pt 3,14-16).

Gyakran azzal érvelnek, hogy a bibliai próféciák nehézkesek, inkább a haladó, idõsebb és érettebb keresztyéneknek valók, a Krisztusban lévõ apáknak és anyáknak. De Pál e fontos közlésének címzettjei, a thesszalonikai kikötõ macedón keresztyénjei, aránylag fiatalok voltak még a keresztyén hitben – körülbelül két évesek lehettek. A gyülekezetet Pál és Szilász alapította Kr. u. 49-ben második miszsziós útjuk során. Az elsõ levelet egy évvel késõbb írta, a másodikat egy félévvel késõbb. Az ApCsel 17.1-tõl Éjféli Kiáltás 2013 július

igeversek arról írnak, hogy a gyülekezet a zsinagógából való kiválással alakult. Sok zsidó és istenfélõ ember ismerte Izráel szent iratait – hallottak tehát a prófétákról és az Úr napjáról.

Részben a zsinagógai háttér, részben a már elmondott útmutatások alapján Pál így szólhatott: «Az idõpontokról és alkalmakról pedig nem szükséges írnom nektek» (1.Thessz 5,1). Itt idõpontokról és alkalmakról beszél, tehát speciális üdvtörténeti idõpontokról (diszpenzációkról). Egy ilyen idõpont az elragadtatás, vagy az Antikrisztus fellépése és imádása, ami az elszakadás tetõpontját jelenti.

Az Úr felvértezett bennünket, hogy az eljövendõ dolgok és szellemi öszszefüggések felõl tisztában legyünk, mégpedig a Szentlélek által: «amikor azonban eljön õ, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendõ dolgokat is kijelenti nektek» (Jn 16,13).

«Elvezet titeket a teljes igazságra» a jövõbe való profetikus kitekintést jelent. Isten világos információkat ad nekünk. Ez érvényes a frissen megtértekre, és azokra, akik az Úr Jézust

csak néhány éve követik. Az igazi keresztyén ismertetõjeleként említi Pál az Úr Jézus visszajövetelének kitartó várását: «… mert õk maguk beszélik rólunk, milyen fogadtatásban volt részünk nálatok, és hogy miként tértetek meg a bálványoktól az Istenhez, hogy az élõ és igaz Istennek szolgáljatok, és várjátok a mennybõl Jézust, az õ Fiát, akit feltámasztott a halottak közül, aki megszabadít minket az eljövendõ haragtól» (1.Thessz 1,9-10).

Azonban a 2. Thessz 2,3-4-ben úgy tûnik, Pál megtévesztõ tanokat említ, amelyeket megcáfol és helyre tesz, mintha azt mondaná: «Igen, valóban várjuk már az Úr Jézust, de még nem jöhet, mert elõször meg kell történnie az ‹elszakadásnak›.» Ez valóban így van?

Thesszalonikában voltak olyan emberek, akik a fiatal keresztyéneket minden eszközzel meg akarták gyõzni, hogy a különleges apokaliptikus idõ, «az Úr napja», már beköszöntött. Ennek megfelelõen reagált Pál, és kérte a thesszalonikaiakat: «… hogy ne veszítsétek el egyhamar józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely lélektõl származó kijelentés, 7

BIBLIAI ÜZENET Nagyon fontos ragaszkodni az igazsághoz, úszni az árral szemben sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk tulajdonított levél» (2.Thessz 2,1-2).

Péter is a tudatlanokra és a félrevezetõkre gondolt, amikor tovább így írt: «… amelyeket a tanulatlanok és az állhatatlanok kiforgatnak, mint más írásokat is a maguk vesztére. Ti tehát szeretteim, mivel elõre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy az elvetemültek tévelygései el ne sodorjanak, és saját biztos meggyõzõdéseteket el ne veszítsétek.

Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítõ Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsõség most és az örökkévalóságban! Ámen!»

(2.Pt 3,14-18). Péter itt állhatatlanokról, tehát gátlástalanokról, elvetemültekrõl, istentelenekrõl és perverzekrõl ír, ahogyan más bibliafordításokban és nyelveken megfogalmazzák. Ezek olyan emberek, akik semminek nem vetik alá magukat, és nem hagyják, hogy kijavítsák õket; olyanok, akik fanatikusan ragaszkodnak saját véleményükhöz. Péter ezért megpróbálta megszabadítani õket azoktól a téves tanításoktól, amelyek Krisztus visszajövetelével kapcsolatban nyilvánvalóan behatoltak közéjük.

Pá l is f ig yel meztetett: «Senk i semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelõzi a hittõl való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró (az Antikrisztus), a kárhozat fia» (2.Thessz 2,3). Sajnos, sokan beleértenek ebbe az igeversbe olyan dolgot is, ami nincs benne. Így például egy internetes oldal ezt az igeverset ilyen fordításban közölte: «Az elragadtatás napja nem jön, csak akkor, ha elõször ...» Az «elragadtatás napja» szókapcsolat téves és önkényes fordítás, és a görög szövegben sem így van. Helyesen így kell fordítani: «Az Úr napja nem jön ...» Sokan akarják különben így olvasni: «Az elragadtatás napja még nem jöhet el!» Ha ez valóban Pál tanítása lenne, miért lettek volna megijedve a theszszalonikabeli keresztyének? Miért voltak összezavarva? Éppen azért, mert úgy gondolták, Pál azt tanítja, 8

hogy az elragadtatásnak elõbb kellene megtörténnie!

Mivel eg yes igemag yarázatok a Gyülekezetet a nag y nyomorúság idejére (az Úr napjának része), az elragadtatást pedig késõbbre helyezik, sokan a nagy elszakadást magára a Gyülekezetre vonatkoztatják. De ha a profetikus puzzle darabjait gondosan összerakjuk, egy logikus és világos forgatókönyv áll össze. A Biblia egy szakadásról beszél, egy bizonyos eseményrõl. A nagy szakadás nem valamiféle ide-oda járkálás a népek világában, vagy a keresztyénség eltûnése, hanem az az esemény lesz, amikor egy férfit az egész világon istenként imádnak – a tökéletes és végérvényes beteljesedése a Róm 1,18-24-nek, majdnem, mint egy elõ-beteljesedés: «... Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek, és a halhatatlan Isten dicsõségét felcserélték emberek és madarak, négylábúak és csúszómászók képével...» (22.23. v).

Azonban nézzük át még egyszer a kezdetben megnevezett igehelyeket a nagy szakadásról: «Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket.

Mert az Úr napját megelõzi a hittõl való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia. Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy õ isten» (2.Thessz 2,3-4).

Körülbelül 40, 45 év vel a két Thesszalonikai levél megírása után tárta fel a Szentlélek az idõs János

apostolnak Pátmosz szigetén a Jelenések könyvét. A 2. Thessz 2,1-7-et feltétlenül a Jelenések részletes próféciáival összefüggésben kell tekinteni, különösen a 13. fejezettel: « És láttam, hogy a földbõl feljön egy másik fenevad; két szarva volt, amely hasonló volt a Bárányéhoz, de úgy beszélt, mint a sárkány. Ez gyakorolja az elsõ fenevad teljes hatalmát az õ nevében, és rábírja a földet és lakóit, hogy imádják az elsõ fenevadat, amelynek meggyógyult a halálos sebe. Nagy jeleket tesz, még tüzet is parancsol le az égbõl a földre, az emberek szeme láttára; és megtéveszti a föld lakóit azokkal a jelekkel, amelyeket képes megtenni a fenevad nevében; és azt mondja a föld lakóinak, hogy készítsenek bálványképet a fenevad tiszteletére, akin a kard által ejtett seb van, de életre kelt. Megadatott neki, hogy lelket leheljen a fenevad képmásá ba, hog y megszóla ljon a fenevad képmása, és hogy akik nem imádják a fenevad képmását, azokat mind megölesse. És megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg, és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma» (11-17. v). Éjféli Kiáltás 2013 július

Mivel ezek a sötét fejlemények elõrevetítik árnyékukat, már ma szükség van elõvigyázatosságra és józanságra.

A csodavárás a legtöbb keresztyén körben, a sok hamis megnyilvánulás által manipulálva, feltartóztathatatlanul halad az antikrisztusi félrevezetés irányába. Brazíliában egyre gyakrabban láthatóak megdöbbentõ példák ilyen kisiklásokra. Egyesek szinte hihetetlenek. Lássunk két példát: Paulo bankalkalmazottat Isten hét különbözõ rákfajtával (!) büntette, mert nem engedett annak az elhívásnak, hogy teljes munkaidejû szolgálatot vállaljon, mint lelkigondozó.

Aztán Isten kora reggel a tyúkólhoz vezette, ahol egy tyúk nyelveken beszélt, a kakas pedig megfejtette. Paulo kigyógyult a rákból, prédikátor lett, és gyógyító orvosként a betegek közé küldetett. Többek között csodálatos módon aranyfogakat ültetett be és egy törpét megnövesztett.

Egy másik ember Paulo utánzónak képzelte magát (vö. ApCsel 19,12, és minden eszközzel megpróbálta az embereket a «keresztyén» mágiával befolyásolni. A pásztor unszolására egy eladósodott ember annak zsebkendõjével megdörzsölte a bank ajtajának zárját, és láss csodát: a kb. 7000 eurós adósság nyomtalanul eltûnt a számlájáról!

Amint vannak félkatonai egységek, úgy léteznek ma félkeresztyén Éjféli Kiáltás 2013 július

mozgalmak is, a melyek látszólag egy másik világban élnek, távol a Bibliától és Isten kinyilvánított akaratától. Óvakodnunk kell ezektõl? A valóságban itt semmi másról nincs szó, mint a zsidó õsgyülekezet pogány «kalózmásolatáról» – mivel: kit igazolt Isten egykor jelek és csodák által, és jelölt ki autentikus és szavahihetõ tanítóként? – Az õsgyülekezetet az apostolok korában. Hogy tisztán lássunk ebben a témában, elegendõ a következõ igehelyet elolvasni: «… akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törõdünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett elõször (1). Azok pedig, akik hallották (2), megerõsítették ezt számunkra (3), Isten pedig velük eg yütt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sokféle erõvel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét» (Zsid 2,3-4). Ezek igazi és valódi csodák voltak! Manapság annyi valótlan jelenséget lehet látni, hogy joggal gondolhatnánk a nagy szakadásra.

De valójában milyen idõrõl prófétál a 2. Thessz 2? A «kárhozat fiának», a «tör vény tiprónak» megjelenése párhuzamba állítható a «fenevaddal a mélységbõl», a világ urával, aki egy halálos (!) seb után újra megjelenik (Jel 13,3.12; 17,8), és ezzel köszönt be a nagy nyomorúság (vö.

Mt 24,21; Jel 7,14; 13,12-tõl): «Mert ennek a törvénytiprónak az eljövetele a Sátán munkája a hazugság minden hatalmával, jelével és csodájával; és a gonoszság mindenféle csalásával azok számára, akik elvesznek, akik nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek. Ezért szolgáltatja ki õket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak, hogy ezáltal mindazok elvegyék ítéletüket, akik nem hittek az igazságnak, hanem a hamisságban gyönyörködtek» (2.Thessz 2,9-12).

Ezek a versek az elragadtatás utáni idõrõl szólnak. Az emberek tudatosan ki lesznek téve a tévelygés elkerülhetetlen erõinek. Ezek azok lesznek, akik a fenevad bélyegét felveszik.

A zonban az elragadtatás után az emberek az egész világon három és fél évig hallani fogják az evangéliumot, mégpedig a két tanútól, akik Jeruzsálembõl jönnek, 144.000 zsidó igehirdetõtõl, és a három különleges angyal üzenete és intése által (l. Jel 14,6-12). Ezekhez jön még a lelkiismeret, a természet, mint a tiszta teremtés igazolása és az emlékezés az elragadtatott keresztyénekre. Ezzel kapcsolatban felvetõdik a kérdés, amelyet szüntelenül feltesznek: Van-e az elragadtatás után egy második esély?

Ezt a lehetõséget sokan vehemensen tagadják, vagy azt feltételezik, hogy elsõsorban azok az emberek részesülnek megváltásban, akik az evangéliumot még nem, vagy csak alig hallották, például Kínában vagy az arab világban.

– Természetesen inkább valószínûtlen az, hogy valaki Jézus mellett dönt, ha elõtte a kegyelmi idõben ezt az esélyt könnyelmûen elszalasztotta. Ez igaz, de a megtérés mégsem lehetetlen. – A nagy félrevezetés (amely elõl a Gyülekezet elragadtatik; vö. Jel 3,10), és amelyet Isten ítéletként enged meg, az Antikrisztusnak és bálványképének imádásában éri el csúcspontját, amely életre kelt (Jel 13,14-15). Lesznek azonban emberek, akik biztosan vonakodnak majd az Antikrisztus imádásától, akik hisznek az igazságnak, ellenállnak a sátáni kísértésnek, és nem veszik fel a sátáni lojalitás bélyegét (Jel 13,16-18). Ezért nagyon fontos erre vonatkozó irodalmat (Bibliákat, evangéliumi kiadványokat) az elragadtatás utáni idõre hátrahagyni a barátoknak, szomszédoknak, munkatársaknak és családtagoknak! Isten karja nem rövidül meg az apokaliptikus ítéletek idején sem, akkor is elér és megment. A Jel 7,9-17-ben láthatjuk, hogy «nagy sokaság volt ott, amelyet megszámlálni senki sem tudott», akik «a nagy nyomorúságból» menekültek meg. Isten nem akarja az istentelenek halálát. Ezek az egész világról származó emberek Isten nagy szeretetének kifejezõi és bizonyítékai!

János nem tudta, kik ezek az emberek, akik a nagy nyomorúságból jöttek 9

BIBLIAI ÜZENET Találgathatjuk, ki vagy mi lehet az, aki vagy ami az Antikrisztust még visszatartja, azonban egy biztos: Végül Isten az, Aki szabad utat kell hogy engedjen a megtévesztés feletti ítéletnek.

(13-14. v), noha 60 éven át látta, hogy az emberek különbözõ országokból hívõkké váltak, és csatlakoztak a Gyülekezethez. Miért nem ismerte fel a tapasztalt apostol ezt a megszámlálhatatlan sereget? Mert õk nem tartoztak a gyülekezeti korszakhoz, nem integrálódtak az aktuális kegyelmi idõbe, hanem csak miután, mint elválasztott csoport, megmenekültek.

Az emberek azért fogják megélni az elszakadást, «mert nem szerették az igazságot, hogy általa üdvözüljenek» (2.Thessz 2,10). Itt felfedezhetjük az emberek felelõsségét és döntési szabadságát! Azok, akiket Isten az Antikrisztusnak kiszolgáltatott, tudatosan nem fogadták el az igazságot, noha lett volna rá lehetõségük. Az iga zság na k ezt a kompromisszumok nélküli szeretetét napjainkban is szemünk elõtt kell tartanunk.

Nag yon elgondolkodtató az eg yre jobban elnézõbbé váló «keresztyéni» hozzáállás olyan etikai kérdésekhez, mint a homoszexualitás, az abortusz, a házasság és a válás, vagy a házasságon kívüli szexualitás. De gondolok itt a z ökumenére, és a népszerû politikai korrektségre. Mindezek szorosan összefüggnek a Bibliának, mint Isten Szavának megkérdõjelezésével (a Teremtés könyve, stb.), Jézus istenségének kétség bevonásáva l, és az egyedül Jézusban elnyerhetõ üdvösség kérdésével. Ebben a helyzetben nagyon fontos ragaszkodni az igazsághoz, úszni az árral szemben, még olyan kényes témákban is, mint az Izrael-kérdés, vagy a zsidók, mint kiválasztott nép, és az õ joguk az Istentõl megígért földre.

Van azonban egy «túl késõ»! – «Eg y harmadik ang yal is követte õket, és így szólt hatalmas hangon: „Ha valaki imádja a fenevadat és annak a képmását, és felveszi annak a bélyegét a homlokára vagy a kezére, az is inni fog az Isten haragjának borából, amely készen van elegyítetlenül haragjának poharában, és gyötrõdni fog tûzben és kénben a szent angyalok és a Bárány elõtt; gyötrõdésük füstje száll felfelé örökkön-örökké, és sem éjjel, sem nappal 10

nincs ny uga lmuk a zok na k, a k ik imádják a fenevadat és az õ képmását, és akik magukra veszik az õ nevének bélyegét» (Jel 14,9-11).

Ez a harmadik angyal, aki a nagy nyomorúság idején lép fel, rámutat arra, hogy a fenevad bélyegének felvételével és bálványképének imádásával visszavonhatatlanul átlépnek egy határt, és az ilyen emberek számára nincs megváltás. Hasonló ez a paradicsomi eredeti bûnhöz: «Ezt parancsolta az ÚRisten az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod» (1.Móz 2,16-17). Mindegy, hogy az ember ez után az engedetlenség után mit tesz, a halált már nem lehet visszavonni. Ugyanez történt Jézus idejében is: «A farizeusok azonban, amikor ezt meghallották, kijelentették: „Ez nem ûzheti ki az ördögöket másként, csak Belzebubnak, az ördögök fejedelmének a segítségével. (...)„Ezért mondom (Jézus) nektek: minden bûn és káromlás meg fog bocsáttatni az embereknek, de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg. Még ha valaki az Emberfia ellen szól, annak is megbocsáttatik, de aki a Szentlélek ellen szól, annak nem bocsáttatik meg sem ebben a világban, sem az eljövendõben» (Mt 12,24.3132). Mivel a zsidó vezetõség Jézus egyértelmû messiási csodajelét démoni eredetûnek nyilvánította, számukra már nem volt megváltás.

Mindezek után megállapíthatjuk: Isten mindenek felett ura lkodik.

Pál a 2. Thessz 2-ben egy érdekes dologról beszél: «És azt is tudjátok, hogy mi tartja vissza most még, hogy csak a maga idejében jelenjék meg.

A törvénytiprás titokban már folyik, csakhogy annak, aki azt most még visszatartja, el kell tûnni az útból. És akkor jelenik meg nyíltan a törvénytipró, akit az Úr Jézus meg fog ölni szájának leheletével, és meg fog semmisíteni eljövetelének fenségével»

(2.Thessz 2,6-8). Találgathatjuk, ki vagy mi lehet az, aki vagy ami az Antikrisztust még visszatartja, azonban egy biztos: Végül Isten az, Aki szabad utat kell hogy engedjen a megtévesztés feletti ítéletnek. Õ az univerzum Ura! Az Övé az utolsó szó! Nem az illuminátusok, sem a szabadkõmûvesek vagy a politikusok, a gyógyszeripar vagy a gazdasági rendszer mondja ki az utolsó szót. Jól figyeljük meg, hogy manapság fõleg az interneten, a különbözõ összeesküvés-elméletek terén mi mindent összehordanak. Nem egy beültetett chip viszi az embereket a pokolba, hanem csak a fenevad bélyege (bármi is legyen az) és bálványképének imádása, ami nemcsak a világuralkodó iránti lojalitást fejezi ki, hanem a teljes odaadást is iránta, és az egyén szó szerint eladja ezáltal lelkét a fenevadnak.

Még ha a 2. Thessz 2,3-4 nem is a Gyülekezet elszakadásáról beszél, ami csak a kárhozat fiának megjelenése után fog bekövetkezni, akkor is nagy a veszélye annak, hogy minket is megtévesztenek. Nem hiába óvott az Úr Jézus szüntelenül a hamis tanítóktól és prófétáktól. Ezért kell komolyan megszívlelnünk a Kol 2,8-9-et: «Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.

Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg.» Itt van az a védelem, amelyre ebben a gonosz idõben szükségünk van; egy olyan idõben, amelyben a nagy elszakadás már elõre vetítette árnyékát: Jézust kell életünk központjába állítanunk; Jézust és az Õ Szavát! Minden más másodrangú és hiábavaló. Jézusban találjuk meg minda zt, a mire szükségünk va n. Õbenne lakik az istenség teljessége. Így csak Õrá kell tekintenünk, Õneki kell életünkben helyet készítenünk, és Õt kell egyre jobban szolgálnunk.

REINHOLD FEDEROLF

Éjféli Kiáltás 2013 július

HÁZUNK TÁJA

Legyünk Lélekre figyelõ emberek!

Pál elsõ levele a Korinthusiakhoz 2: 10-16 „Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által, mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik! Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke. Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenbõl való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk. Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességbõl tanult szavakkal, hanem a Lélektõl jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva. A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sõt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni.

A lelki ember azonban mindent megítél, de õt senki sem ítéli meg. Mert ki ismerte meg úgy az Úr gondolatát, hogy õt kioktathatná? Bennünk pedig Krisztus értelme van.”

az elképzelésem szerint ismerem meg, akkor elõbb, vagy utóbb csalódni is fogok benne! Nem olyan a jó Isten, mint amilyennek az ember elképzeli! Olyan Õ amilyennek a Szent Lélek kijelentette.

Hogyha valaki a maga fantázia képét fogja keresni Benne, csalódni fog! A Szent Lélek hiába adja az Istenrõl szóló megbízható igaz ismereteket, ha az ember nem hallja, nem érti, nem tud róla! Tele van a körülöttünk levõ levegõ hanghullámokkal, de mit érne az egész, ha nem lennének vevõ készülékek?

Az apostol két nagy csoportba osztja az embereket: • érzéki emberek csoportja; Jellemvonásuk, hogy nem foghatják fel az Istennek dolgait! Benne élnek, de nem tudják felfogni a nagy kegyelmet és szeretetet.

• lelki emberek csoportja; A léleknek emberei azok, akikben megvan a kellõ érzékenység. Akiket tud irányítani és vezetni a Szent Lélek.

Jellemvonásuk, hogy nem foghatják fel az Istennek dolgait! Benne élnek, de nem tudják felfogni a nagy kegyelmet és szeretetet.

A léleknek emberei azok, akikben megvan a kellõ érzékenység. Akiket tud irányítani és vezetni a Szent Lélek.

Nagyon sokszor foglalkoztat az a gondolatsor, amit a fenti igékben olvashattunk. Honnan tudhatjuk meg, hogy mi rejlik Istennek a szívében? Megnyílhatnak e számunkra Istennek titkai?

Szükségünk van arra, hogy keressük Õt, mert a mi keresõ tevékenységünk nagyon kevés lenne az önmagunk megismerésére. Istennek a Lelke az ismeretet akarja közölni az ember számára, és közölni is tudja. Ha valaki úgy ismeri meg az Istent, ahogy õ maga ismerte meg, akkor csalódni is fog benne! Ha

A Szent Lélek hatására hozzák meg a döntéseiket, végzik gyakorlati módon naponta az Istentõl kapott útmutatás szerint munkájukat, és hozzák meg döntéseiket. Akik tudják Isten akaratát, és úgy is élnek. Ha valaki tudja és nem úgy él, az nem lelki ember! Ha valaki tudja és úgy él, az kincset gyûjt magának az örökéletre. Ha valaki tudja, hogy a földi élet után van egy mennyei élet, az- az ember lehet lelki ember.

Kedves olvasó embertársam! Mit kérdez meg tõled ma az ÚR?

Éjféli Kiáltás 2013 július

Lelki ember vagyok én? Mi az, ami irányítja a cselekedetemet? Érzem-e, hallom-e, mit mond a Lélek? Hogyan szervezed meg a gyakorlati életedet?

Hogyan ítéled meg az embertársaidat? Úgy, hogy jól kapcsolódjanak hozzám?

Vagy úgy, hogy Isten ügyéhez hogyan kapcsolódnak?

Az apostol azt a csoportot nevezi érzékinek, amely nem akar hasonlítani Istenre. Akár még imádkozik is és közben Istent akarja átformálni a maga akarata és kép mása szerint.

Azokat, akik bolondságnak tartják az Isten igéjét, és nem úgy élnek, mint akiket Isten Szent Lelke formál. Azokat, akiknek a földi élet értékei mindent jelentenek. Ezért a mennyei értékek nem lehetnek az övék. Két úrnak szolgálni nem lehet! Aki a testi vágyainak kielégítésére koncentrál ezen a földön, nem értheti Istennek titkait, nem fogja megérteni Istennek világát.

Nekünk itt kell gyakorolni a menynyei munkát. Aki itt a földi életben nem gyakorolja, az odaát már nem gyakorolhatja.

Nem úgy van az, hogy mi a megtérésünk által egyszerre lelkiek lettünk.

A Sátán gondoskodik arról, hogy ne így legyen! Ennek a korszellemnek õ a fejedelme. A Sátán! Nekünk alkalomról alkalomra meg kell küzdenünk, hogy lelki módon élhessünk. Akik jó lelki közösségben vannak az Úrral, azok segítsék azokat, akik rászorulnak a segítségre. Nem úgy van az, hogy be van biztosítva a lelki ember. Aki nem lelki módon gondolkodik, annak óriási veszteség még egy nap is!

Lelki emberré válásunknak egyetlen lehetõsége az, hogy folyamatosan kellõ lelki szinten tartsuk magunkat. Módja: táplálkozzunk és töltekezzünk fel naponta Isten igéjével és a Szent Lélekkel.

Legyünk éberek és Lélekre figyelõ emberek!

Aki ílyen módon kapcsolódik a Szent Lélekhez, az jó úton jár. „Mert akiket az Istennek Lelke vezérel, azok az Istennek fiai”.

MÉSZÁROS LAJOS

11

HÁZUNK TÁJA

Nemzeti zarándoklat magyarországi deportálások 69. évfordulója alkalmából 2013. május 13-án NEMZETI ZARÁNDOKLAT néven indult különvonat Budapestrõl, a Keleti pályaudvarról Strasshofba. A zarándokok búcsúszertartását követõen, melyben Markovics Zsolt Szeged fõrabbija köszöntötte a zarándokokat, majd felolvasta Dr. Schweitzer József nyugalmazott országos fõrabbi levelét.

Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, a Magyar Katolikus Egyház képviseletében , Magyarné

Strasshof, 2013.05.03

A

Balogh Erzsébet a Református Missziós Központ igazgatója, a Magyar Református Egyház képviseletében búcsúztatta a zarándokokat.

Garai Róbert színmûvész Radnóti Miklós: Nem tudhatom c. költeményét szavalta el. A külön vonat 7 : 30 -kor indult, és Tatabánya – Komárom – Ács – Gyõr –Mosonmagyaróvár –Hegyeshalom állomásokon állt meg. Az érintett településeken zarándokok csatlakoztak, illetve a helyi polgármesterek, társadalmi és vallási szervezetek képviselõi szalaggal

díszítették az emlékút tiszteletére készített lobogót. Strasshofban, a rendezõ pályaudvar közelében található emlékmûnél 12 óra 15 perckor kezdõdött az ünnepi megemlékezés.

Köszöntõk között jelen voltak többek között: Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke Bernard Blank, a Strasshof Bizottság elnöke Ludwig Deltl, Strasshof polgármestere Dr. Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság magyarországi nagykövete Karyn Posner- Müllen, az USA Budapesti Nagykövetségének közkapcsolatokért felelõs tanácsosa Emlékbeszédeket tartottak:Dr. Feldmájer Péter, MAZSIHISZ elnöke Prof. Dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója: Strasshof jelentõsége a kutatások tükrében.

Záróbeszédeket mondott: Szalay-Bob-

12

Éjféli Kiáltás 2013 július

FÉNYSUGARAK rovniczky Vince, Magyarország ausztriai nagykövete Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete. A rendezvényt ökumenikus istentisztelettel, melyet: Markovics Zsolt, Szeged fõrabbija, Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga fõkántora,Varga János fõtisztelendõ, a Pazmaneum rektora,Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziós Központ igazgatója, Diakon Peter Lukas és Pfarrerin Ulrike Mittendorf-Krizner celebrált. és interaktív (irodalmi, zenés) programmal zárult., melyet követõen a zarándokvonat visszaindult Budapestre. Az vonaton utazást ünnepi megemlékezésekkel és élménybeszámolókkal gazdagították a szervezõk. A Nemzeti Zarándoklat az Ács Városért Társaság kezdeményezésére, a Holokauszt Emlékközpont, a Mazsihisz, az EMIH és a keresztény egyházak részvételével szervezõdik. Fõvédnöke: Dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke volt.

MARÓTI LÓRÁND

Éjféli Kiáltás 2013 július

Alárendeltség A Wikipedia online enciklopédia szerint az alárendeltség a következõt jelenti: A saját személyiség háttérbeszorítása egy dolog, ill. személy iránti engedelmességgel vagy a társadalmi normákkal kapcsolatban. A szó bibliai jelentése: Valakinek vagy valaminek alávetve lenni, valakinek vagy valaminek alárendelve lenni.

Valaki egyszer ezt így fejezte ki: «Az alárendeltség a lojalitás önkéntes megnyilvánulása, a kölcsönös egymásrautaltság támogatása. Az alárendeltség egy önkéntes adok, kapok!»

Barbara Hughes a Nõ profillal címû könyvében ezt írta az alárendeltséggel kapcsolatban: «Sok keresztyénnek csak bizonytalan elképzelése van az alárendeltségrõl, és azt a véleményt osztja, hogy az alárendeltség a házassággal, a feleségnek a férjéhez való viszonyával kapcsolatos (ami különben igaz is), esetleg a nõ szerepével a gyülekezetben (ami szintén helytálló). De az alárendeltség iránti követelmény sokkal átfogóbb, mint ezek a szegényes alkalmazások. Az alárendeltség enged egy másik tekintélyének. Jeremiah Burroughs puritán prédikátor ezt írta: ‹Önmagunkat alávetve tartani, ez az alárendeltség. A lélek akkor vetheti alá magát Istennek, ha önmagát az alá a hatalom, tekintély, fölény alá helyezi, amellyel Isten fölötte rendelkezik!›» Az alárendeltség Istenrõl szól. Önként alávetem magam Isten rendjének. Ezt teszem ma és holnap, és ezáltal áldott leszek. Mert ha megfelelek Isten rendjének és irányvonalának (pl. a Tízparancsolat erkölcsi mértékének, stb.), automatikusan áldásban részesülök én és a környezetem. Az életem rendezett lesz, a vagyonom védelem alatt, az igazi értékek érvényesülnek életemben, stb. A keresztyének számára ugyanakkor világos: A legfelsõ tekintély, amelynek alávetjük magunkat Isten, Akirõl a Biblia azt mondja, hogy Õ az urak Ura és a királyok Királya (vö. 1.Tim 6,13-16). Igen, alávetjük magunkat az Õ kívánalmainak, rendjének, vezetésének és parancsának. Mi-

nél inkább ezt tesszük, életünk annál inkább áldásossá válik, és szívünket betölti az Õ békessége és öröme.

Az alárendeltség isteni elv; egy olyan elv, amellyel a Biblia minden fejezetében találkozunk. Így Jézus aláveti Magát az Atyának (Zsid 10,9). A férfiak alávetik magukat Krisztusnak (1. Kor 11,3). Isten Gyülekezete alá kell vesse magát vezetõségének (1.Theszsz 5,20), a feleségek a férjüknek (Ef 5,22) vagy a gyerekek a szülõknek (Kol 3,20). Keresztyénekként alá kell vetnünk magunkat a mindenkori kormánynak (Róm 13,1), mint munkavállalók a munkaadónak (1.Pt 2,18). Ezek az isteni rendelkezések a mi javunkra és áldásunkra lettek kigondolva.

Az alárendeltségnek különben semmi köze az alázatossághoz, a vak engedelmességhez vagy a hízelgéshez.

Sokkal inkább a felelõsség átruházásáról van szó. A kijelölt feladat elfogadását és az Isten, valamint az Õ Szava iránti engedelmességet jelenti!

Ugyanakkor a gyülekezetben szüntelenül szem elõtt kell tartanunk, hogy mi, emberek egymás között egyenlõk vagyunk! Pál ezt írja: «Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nõ, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban» (Gal 3,28). Isten elõtt a férfi és a nõ egyforma, noha különbözõ feladataik vannak, úgy, mint férj, feleség, vagy gyermek; a gyülekezet vezetõiként, vagy annak tagjaiként, egy cég alkalmazottjaként, vagy annak fõnökeként.

«Isten elõtt nincs személyválogatás» (Róm 2,11). Mindenben a tisztelet, a megbecsülés, az egymásra figyelés kell egymás közti kapcsolatainkat jellemezze, attól a szeretettõl áthatva, amelyet Isten így fogalmazott meg: «A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal» (1.Kor 13,4-6).

SAMUEL RINDLISBACHER

13

IMA-TÉMÁK Van-e szomorúbb dolog annál, ha egy gyermek éhezik? Talán az, ha kér és nem tudsz neki enni adni. Mi most így állunk. Elfogyott a pénzünk, a fáji általános iskola alsótagozatos gyermekeinek már nem tudjuk a számláit kifizetni. Kérlek segíts, hogy tudjuk ezt a jézusi parancsot teljesíteni: „Mert éheztem, és ennem adtatok, …”

(Mt 25:35 )

elfogyott...

MKB bank: 103000022051062800003285

Áldjon meg érte az Úr! Köszönjük az õ nevükben is! Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

14

AKTUÁLIS TÖRTÉNET

Õ elkap téged!

A német hatóságok fáradhatatlanul üldözik a náci háborús bûnösöket. Egy példázat napjainkból. második világháború majd 70 éve ért véget. Sok szemtanú nem él, vagy már nagyon öreg. De ez, amint az n-tv 2013. április 8-án jelentette, a «német nyomozókat nem tartja vissza». «50 korábbi KZ-felügyelõ ellen indítanak eljárást, és bíróság elé állítják õket.»

Va lóba n na g y bû n volt a K Z gépezettel együttmûködni. Ha csupán ajtónálló volt is valaki, akkor is tettestárs a sok millió ártatlan meggyilkolásában, gyerekek, felnõttek és öreg emberek elpusztításában.

Minden bûnrészest bíróság elé kellett volna és kell állítani; minden érintettet meg kell és el kell ítélni. Itt senki nem mondhatja: «Az én tettem nem olyan rossz, és csupán felügyelõ voltam, parancsot kellett végrehajtanom, én magam senkit nem öltem meg, a többiek voltak a rosszak, és végül is a parancs felülrõl jött.» Így még a 90 éves ukrán J. Demjanjuknak is felelnie kellett a törvény elõtt, aki felvigyázóként dolgozott a Sobibor (Lengyelország) megsemmisítõ táborban. 2011-ben öt év fegyházra ítélték 20.000 ember meggyilkolásában való segédkezésért, noha neki személyesen egyetlen konkrét cselekedetet sem lehet a számlájára írni. Demjanjuk 2012-ben elhunyt.

Már a «segítõkész» szolgálata elég volt elítéléséhez.

Minden embernek felelnie kell eg yszer tetteiért Isten ítélõszéke elõtt. Lehetséges, hogy nem követett el olyan rossz tetteket, mint mások, és jóvátette embertársai ellen elkövetett bûneit. De elegendõ csupán «ajtónálló» lenni Isten ellenségének birodalmában, hog y törvényszék elé kerüljön. Talán csak segédkezett az ördögnek azáltal, hogy nem

A

terjesztette Jézus evangéliumát, nem segített másokat, sõt ta lá n akadályozta õket abban, hogy Isten országába jussanak. Ez már elegendõ az ítéletre. «És látt a m, hog y a ha lott a k , nagyok és kicsinyek a trónus elõtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint. (...) Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tûz tavába vetették» (Jel 20,12.15).

Milyen megkönnyebbülést jelent, hogy a nevünk nemcsak a cselekedetek és tettek könyvében van felírva, hanem az élet könyvében is. Ennek a könyvnek egy kiegészítõ neve is van, a «megöletett Bárány életkönyve» (Jel 13,8; 21,27). Ez tehát a megváltó Jézus Krisztus köny ve, Aki az emberek bûneit, mint Isten Báránya Magára vette.

Mindenki, aki hisz Õbenne és átadja Neki életét, benne lesz az élet könyvében.

«Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az õ nevében» (Jn 1,12).

NORBERT LIETH Éjféli Kiáltás 2013 július

AKTUÁLIS TÖRTÉNET

Adópolitika, mint végidõkbeli jelenség?

Mi köze Svájc engedékenységének banktitokügyben a végidõkbeli fejleményekhez? Egy pillantás a kulisszák mögé. lsõ pillantásra úgy vélné az ember, hogy egy olyan száraz témának, mint az adópolitika, nem sok köze van azokhoz a drámai eseményekhez, amelyekrõl a Biblia, mint végidõkbeli történésekrõl számol be. Hogy ez nem így van, azt az EU és Svájc közti viszonyban «Az adóügyi adatok automatikus információcseréje» témában kialakult legutóbbi fejlemény is mutatja.

Ez a fogalom az EU legtöbb országában érvényes szabályzatot írja körül, amely szerint a pénzintézetek, mint például a bankok, kötelesek a külföldi ügyfelek vagyonáról jelentést adni azok szülõhazájának a nevek megjelölésével. Ezzel az eljárással az adócsalást akarják megakadályozni.

Egyes országok, közöttük Svájc is, akik a pénzügyi szférájukban még ismerik az ún. «banktitok» fogalmát (azaz az ügyfelek neveit nem adják ki harmadik személynek), mindeddig védekeztek az automatikus információcsere ellen.

Az egyik ilyen ország, Luxemburg, 2013. április elején bejelentette, hogy mint a többi EU-állam, csatlakozik az automatikus információcseréhez. Ez új és feltûnést keltõ bejelentés volt, mert ez az ország eddig úgy, mint Svájc, banknagyhatalomnak és adóparadicsomnak számított. Ezért tartózkodott attól, hogy a bankügyfelek adatait nemzetközileg nyilvánossá tegye, amint azt az automatikus információcsere megköveteli. A luxemburgi nyilatkozattal egy idõben az osztrák szövetségi

E

Éjféli Kiáltás 2013 július

kancellár, Faymann, bejelentette, hogy országa is «nyitott a tárgyalásokra» ebben a témában. Ezzel Svájc, mint pénzügyi terület, nemzetközi nyomás alá került. Eveline Widmer és Ueli Maurer szövetségi tanácsosok hirtelen kényszerítve érezték magukat az április 13./14-i hétvégén, hogy tisztázzák, az érvényben lévõ adórendszeren (egy átalányozott adó-hozzájárulás befi zetése az ügyfél megnevezése nélkül) nem fognak változtatni. Április 15-én Eric Sarasin, a Németország-Svájc Kereskedelmi kamara elnöke, és a Basler Privatbank Bank Sarasin Private Banking részlegének vezetõje elmondta «Az idõ visszhangja» rádióadásban, hogy az automatikus információcserét Svájc sem kerülheti el. Ugyanazon hét péntekén Eveline Widmer szövetségi pénzüg yminiszter a G-20-csúcson Washingtonban kijelentette, Svájc nem vonakodik az automatikus adócserérõl folytatott vitától az adókérdésekben (Neue Zürcher Zeitung, 2013. április 20.). Két héttel késõbb a BDP párttagjainak gyûlésén kinyilvánították, hogy a párt kész az információcserérõl tárgyalni, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Ami államférfiúi megfontolásként hat, tulajdonképpen a külföld diktátuma, mivel elõzõ nap Norbert Walter Borjans, Észak-Rajna-Westfália pénzügyminisztere a 20 Perc zürichi helyi lapnak adott interjújában félreérthetetlenül bejelentette: «Egy új adóegyezmény [Svájc és Németország

között] csak egy automatikus információcserével lehetséges.» Micsoda pálfordulás a svájci politikában mindössze egy hónap leforgása alatt! Közben még öt év sem telt el azóta, hogy Widmer asszony elõdje, Hans Merz szövetségi tanácsos a szövetségi újságíróknak – és a külföldnek is címezve – magabiztosan a mikrofonba diktálta: «A banktitok nem képezi tárgyalás alapját!»

E turbulens fejlemények, amint már említettük, a luxemburgi kormány bejelentésével kezdõdtek, amely szerint az megváltoztatja eddigi adópolitikáját. A luxemburgi kormányfõ neve Jean-Claude Juncker, aki évek óta közismerten az EURO-csoport fõnöke.

Juncker forrófejû európai és agyafúrt politikai stratéga. Manuel Barrosoval, az EU-bizottság fõnökével, Jean-Claude Trichet-tel, aki évek óta az Európai Központi Bank vezetõje, valamint Herman van Rompuy-val, az Európai Tanács elnökével az EU nehézsúlyú politikusának számít. Nyilvánvalóan Junckernek sikerült kormányfõként befolyását oly mértékben érvényesíteni, hogy a luxemburgi bankok ellenállása az automatikus információcserével szemben megtört. Ez figyelemreméltó teljesítmény, ha meggondoljuk, milyen nagymértékben függ a luxemburgi gazdaság fejlõdése a bankszektortól.

Juncker bejelentése európai szinten egy adópolitikai erõeltolódást váltott ki, amely nyomásának Svájc aligha tud majd ellenállni. Lehengerlõ a változatoknak az a gazdagsága, amellyel az európai csúcspolitikusok a politikai trükkök klaviatúráján játszani tudnak, ha arról van szó, hogy egy általuk nem kedvelt államot függõségi helyzetbe hozzanak, még akkor is, ha az nem EU-tag. És ez még nem minden. Juncker, Barroso és van Rompuy jezsuita tanítványok, mint Ferenc, az új pápa, aki a jezsuita rend tagja. Ezt a rendet, a 15

NÉZÕPONTBAN «Jézus társasága» rendet, 1534-ben alapította a spanyol Ignatius von Loyola (1491–1556). Loyolát, aki fanatikus katolikus volt, elkeseredéssel töltötte el a reformáció sikere sok európai országban, és rendjét az egyik leghatékonyabb eszközzé formálta a katolikus ellenreformáció számára. A cinikus szállóige - «A cél szentesíti az eszközt» - tõle származik. Ezzel azt akarta mondani: «Minden eszköz, amely a katolikus egyház befolyását és különösen a pápa tekintélyét növeli, jogos, még a gyilkosság és a protestánsok megölése is.» A jezsuita rend olyan rafináltsággal és kétségek nélkül mûködött, hogy 1848-ban a modern Svájci Államszövetség alapító atyái alkotmányukban kifejezetten leszögezték, hogy e rend letelepedése Svájcban tilos. Csak 1999-ben, az alkotmány revíziója során szüntették meg a tilalmat.

Jose Manuel Barroso és Herman Van Rompuy a Jezsuita rendhez tartoznak

Az európai politika számos vezetõ személyisége és a katolikus egyház új vezetõsége tehát ugyanabba a keresztyénellenes káderképzõbe járt. Ez azt jelenti: Nemcsak gazdasági területen, hanem a szellemiek terén is fellazult a jogi helyzet, aminek következtében a független államokra és a keresztyén világra gyakorolt nyomás megnövekedett. Érdekfeszítõ megfigyelni, hogy ez a két konstelláció Európa politikai mindennapjaiban hogyan fog hatni.

«A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az ÚR a magasságban» (Zsolt 93,4).

«Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja a z országot!» (Lk 12,32).

PETER BERTSCHINGER

16

TÖRTÉNELEM

Egy elfelejtett hithõs John Nelson Darby (1800-1882) napjainkban nem olyan ismerõs, mint amilyen lehetne, ami különben az evangéliumizmus jelenlegi helyzetével függ össze.

J. N. Darby egy mozgalom alapítója, misszionárius, tudós, bibliafordító, apologéta és nem hivatalosan «a diszpenzacionalizmus atyja». A tekintélyes prédikátor, D. Martyn Lloyd-Jones eg yszer nyilvánosan «a nagy Darbynek» nevezte. A 19. század elején született Londonban.

A szellemi hanyatlás idõszaka volt ez A ngliá ba n a z elõzõ évszá zad nagy ébredése után. Iskoláit a Westminster School magániskolában és Dublinben a Trinity College-ben végezte, ahol aranyérmet kapott a klasszikusokból. A következõ pár évet gyakorló jogászként töltötte.

1824 körül maga mögött hagyva ezt a pályát, csatlakozott a Church of Englandhoz. Két évig végzett Dél-Írországban úttörõ munkát.

Darby idõvel más nézeteket kezdett vallani, mint Anglia anglikán egyháza, és arra a meggyõzõdésre jutott, hogy a keresztyénség sok nem biblikus szokást vett fel. Más hasonló gondolkodású társával «kenyértörésig» jutott az egyházzal, és bibliai ta nulmá nyokat foly tatott elõször Dublinben, a ztá n Ply mout hba n, Anglia dél-nyugati részén. Ezekbõl az «összejövetelekbõl» létrejött egy mozgalom, amely a Plymouth-Testvérek néven ismert (errefelé Testvérmozgalom a neve). A Gyülekezetre vonatkozó egyszerûsített látásmóddal és azzal, hogy Krisztusnak a szentekért való visszajövetelét az elragadtatás során közvetlenül elõttünk álló eseményként hirdették, ami szerintük a nagy nyomorúság kezdete elõtt fog megtörténni, a mozgalom nagy népszerûségre tett szert és gyorsan elterjedt, nem utolsó sorban Darby

missziós fá radozása ina k köszönhetõen, különösen Svájcban, Franciaországban és Németországban.

Darby nem volt «bárány tolvaj», de nagyon hatékony evangélista és tanítványszerzõ volt. Sikeres utazásokat tett Új Zélandra, Kanadába és az Egyesült Államokba. Mint «a diszpenzacionalizmus atyja», amint néha nevezik, átformálta és megerõsítette azt a tant (ami idõsebb volt, mint õ), hogy Isten a bibliai történetekben az emberrel különbözõképpen bánt (pl. törvény Izráelnek, Jézus Krisztus evangéliuma a Gyülekezetnek – Jn 1,14). Az õ nézetei a bibliai próféciák egyszerû, szó szerinti értelmezésén alapulnak (különben nem volt szõrszálhasogató). Legismertebb mûve valószínûleg az ötrészes mû a Biblia könyveirõl, azonban összegyûjtött mûvei, összesen 34 rész, szintén nem elhanyagolhatóak. Pontos bibliafordításokat is végzett angolul, franciául és németül.

Szégyen, hogy evangéliumi körökben nem becsülik jobban Darbyt, még akkor is, ha csak kevés elgondolását és nézetét lehetne vakon aláírni. Az egyik oka a Testvérmozgalommal való kapcsolata lehet, amely mindig is afelé hajlott, hogy megmaradjon önmagának. Egy másik ok az evangélikalizmus jelenlegi állapota, amely a dolgok pillanatnyi állása szerint belegabalyodott a biblikus motívumok és tipológiák neomodern értelmezésébe.

DR. PAUL HENEBURY

Elõször megjelent: drreluctant.wordpress.com; Paul Martin Henebury bibliaoktató, egy gyülekezet lelki gondozója és a Veritas School of Theology elnöke Éjféli Kiáltás 2013 július

BIBLIA

Kiválasztott és eleve elrendelt?

A kiválasztottság kérdése a bibliahû keresztyének körében heves vita tárgya. A táborok rendszerint a «Kiválasztottság az elõre tudás alapján» és «Kiválasztottság az eleve elrendeltség alapján» oszlanak meg. Mindkét oldalon istenfélõ emberek vannak. Egy érv - a kiválasztottság az elõre tudás alapján – elve mellett. ontos felismerni, hogy Isten mindentudó. «Hiszen mindentudó Isten az ÚR, és a tetteket Õ méri le» (1.Sám 2,3). Õ «az egyedül bölcs Isten» (Róm 16,27). A Zsolt 139-ben és a Jer 23,24-ben láthatjuk Isten mindentudását és mindenütt jelenvalóságát. Õ mindentudó és mindenütt jelenvaló ezen a világon (1.Kir 8,27) és a túlvilágon (Dán 2,28; 2.Kor 12,1-4).

Ellentétben a teremtménnyel, Isten nincs idõnek és térnek alávetve, ezért tévedhetetlenül ismer mindent, amit a jövõ takar. Ezzel ellentétben minden teremtmény, maguk az angyalok, a Sátán és a démonok is alávettettek térnek és idõnek (Jób 1,7; 2,2; Dán 10,2.12-13).

Isten ismeri a jövõt (Ézs 45,11; 46,10) és megvalósítja jövõre vonatkozó terveit (Ézs 14,24). Ugyanakkor Isten nemcsak azt ismeri, ami a jövõben történni fog, hanem azt is, hogy mi történne, ha más feltételek lennének (l. a Tíruszra és Szidónra tett kijelentések a Mt 11,21ben; Lk 10,13-ban, vagy Sodomáról a Mt 11,23-ban).

Nos, az 1Pt 1,2 elmagyarázza az atyafiaknak, hogy «ki vannak választva az Atya Isten eleve elrendelése szerint a Jézus Krisztus vérével való meghintésre». Az elõismeret kifejezésére az ógörög prognosis szót használják. Ezt a szót általában az idõjárás elõrejelzéssel kapcsolatban ismerjük. A meteorológusok elõre megmondják, milyen idõ lesz.

Prognózisuk azonban nem befolyásolja

F

Éjféli Kiáltás 2013 július

Ellentétben a teremtménnyel, Isten nincs idõnek és térnek alávetve, ezért tévedhetetlenül ismer mindent, amit a jövõ takar. az idõjárást. Így van ez Istennél is: Prognózisa által nem befolyásolja az ember akaratát és felelõsségét!

Az apostolok kora után 100-tól 400ig Kr. u. a bibliaoktatók között (akiket «apostoli atyáknak» és «egyházatyáknak» neveztek) széleskörû egyetértés alakult ki abban a tanításban, hogy Isten mindentudásában elõre tudta, ki fog majd egyszer megtérni. Ezeket az embereket Isten kiválasztotta. Isten minden emberért küldte Fiát erre a Földre. De csak azok, akik elfogadják az Õ kegyelmét, részesülnek megváltásban. A többiek örök kárhozatra jutnak.

Kezdetben Augustinus (354-430) is így tanította. Késõbb azonban azt állí-

totta, azért hogy így Isten nagyságát az emberhez képest még jobban kiemelje, hogy Isten az emberek egy részét kiválasztotta, akik megváltásban részesülhetnek. A többiek elkárhoznak.

Augustinus úgy magyarázta, hogy a prognosis szó többet jelent, mint «elõre tudni», vagyis a jelentése «elõre eldönteni» ill. «elõre megállapítani».

Az õ eleve elrendelés elvét befolyásolta a Pelagius tévtanítása ellen vívott harca, aki a következõt tanította: Az ember jónak született, és teljesen szabad akaratú. Képes saját maga eldönteni, mi a jó, és mindent meg tud tenni, ami szükséges a megváltásához.

Az emberben lévõ bûnös természet fogalmát («eredendõ bûn», Róm 5,12) 17

NÉZÕPONTBAN

olyan fogalmakkal helyettesítette, mint «bûnös szokások» és «Ádám utánzása».

Késõbb Jean Calvin (1509-1564) vette át Augustinus tanait. Az Institutio címû mûvében fejtette ki Calvin az elõre elrendelés tanát: Minden ember gonosz és elveszett. Gyûlölik Istent, és nem akarnak Hozzá menni. De egy bizonyos számú embert kiválasztott Isten saját elhatározása szerint az üdvösségre. Ezeket kegyelme által, amelynek nem tudnak ellenállni, kivonja õket a bûn mocsarából. A többieket magukra hagyja. Õk elvesznek. Nem is akarnak megváltottak lenni, de nem is tudnak. Calvin azt tanította, hogy egy ellenállhatatlan kegyelem létezik: A kiválasztottat Isten Magához vonzza, aminek az egyáltalán nem tud ellenállni. Akarata semmilyen szerephez nem jut. Ez azonban szemben áll a Biblia tanításával. A Lk 7,30-ból világosan kiderül, hogy az ember elvetheti Isten akaratát: «….a farizeusok és a törvénytudók azonban elvetették Isten akaratát, és nem keresztelkedtek meg általa» (vö. Mt 23,37: «…de ti nem akartátok!»).

A Biblia világosan kijelenti, hogy Isten üdvössége minden ember elõtt nyitva áll. Isten szereti az egész világot, ezért küldte Fiát Megváltóként erre a világra. De csak azok, akik hisznek az Õ Fiában, nyernek örök életet. A többiek elvesznek (Jn 3,16).

Az Úr Jézus minden emberért meghalt (Jn 1,29; 2.Kor 5,14; 1.Tim 2,5; 2.Pt 2,1; 1.Jn 2,2), de csak azok, akik Vele azonosulnak a megtérés során, részesülnek a megváltás kegyelmében (1.Tim 2,3-4), és közülük senki nem vész el (2.Pt 3,9; vö. Ez 18,23; 33,11). Minden embernek felajánlja a megmentõ kegyelmet: «mert megjelent Isten kegyelme üdvösséget hozva minden embernek ...»

Minden embernek megadatott a lehetõség, hogy megváltásban részesüljön. Mégis sokan örökre elvesznek, mert nem akarták elfogadni Isten kegyelmét, noha megadta nekik Isten az alkalmat és a lehetõséget, hogy megtérjenek és hitre jussanak (Mt 25,46; Jel 20,11-15; 21,8).

18

Isten legalább háromszor hív minden embert. Megvannak az eszközei és útjai, hogyan szóljon azokhoz az emberekhez, akik még nem hallották az evangéliumot

Ez azt jelentené, hogy az ember akkor tér meg, amikor akar? Nem. Önmagától senki nem keresi Istent (Róm 3,9). Ezáltal nem is tud önmagától megtérni. Akaratát megkötözte a Sátán (2.Kor 4,4), és a bûn (1.Móz 6,5). A szó legszorosabb értelmében nem lehet az ember szabad akaratáról beszélni. Az ember akarata tulajdonképpen szolgaságban sínylõdik. A pelagianizmus tana teljességgel hamis!

Isten legalább háromszor hív minden embert (Jób 33,29). Megvannak az eszközei és útjai, hogyan szóljon azokhoz az emberekhez, akik még nem hallották az evangéliumot (Jób 33: Álmok, betegség által; Róm 1,18; Zsolt 19,1; Jel 14,1: a teremtés által – az «örök evangélium» –; Róm 2,14-16: a lelkiismeret által).

Isten, a Szentháromság Istene, bûnbánatra vezet (Róm 2,4-5). Az Atya vonz (Jn 6,44). A Szentlélek vezet (Jn 16,8). A Fiú keres (Lk 19,10). Az embernek nem szabad elmulasztania ezeket az Isten adta esélyeket, hogy megtérjen: «Ma, ha az õ hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket» (Zsid 3,8.15; 4,7).

Az ember hibás abban, ha elvész (Róm 2,4–5; Lk 7,30). Így olvassuk az ApCsel 7,51-ben: «Ti kemény nyakú, körülmetéletlen szívû és fülû emberek, mindig ellene szegültök a Szentléleknek, atyáitokhoz hasonlóan ti is.» A Mt 23,37-ben az Úr így kiált fel: «… hányszor akartam összegyûjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyûjti a csibéit, de ti nem akartátok!»

Így keményítette meg hatszor a szívét a fáraó, mielõtt az Úr keményítette meg hetedszerre (2.Móz 9,12). Egészében tizenkétszer keményíttetett meg a szíve (2.Móz 7,13.22; 8,15.19.32; 9,7.12.34; 10,20.27; 11,10; 14,4). Szolgáinak szíve is megkeményedett (2.Móz 9,34; 10,1). Isten elõre tudta, hogy a fáraó megkeményíti szívét (2.Móz 3,19-20; 9,16; Róm 9,17), mégis adott a neki lehetõséget a megváltozásra.

A kiválasztás nem eleve elrendeltség alapján történik, hanem Isten elõzetes ismerete alapján. Ha az elõre tudás (prognosis) ugyanaz lenne, mint az eleve elrendelés (proorizô), a Róm 8 «aranyláncának» nem lenne semmi értelme.

«Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy õ legyen az elsõszülött sok testvér között. Akikrõl pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsõítette» (Róm 8,29–30).

A lánc a következõ: 1) kiválasztott – 2) eleve elrendelt – 3) elhívott – 4) megigazított – 5) megdicsõített. Az aranylánc tönkre menne, ha a «kiválasztott» ugyanaz lenne, mint az «eleve elrendelt»: «... akiket eleve elrendelt, azokat eleve elrendelte ...» Ha a prognosis kifejezést és a belõle származtatott fogalmakat más összefüggésekben figyeljük meg, az Augustin és Calvin által terjesztett feltételezés, miszerint az «elõre felismerni» (proginoskô) azt jelentené, hogy «elõre megállapítani», hamisnak bizonyul: A 2. Pt 3,17-ben olyan keresztyénekrõl van szó, akik a prófétai szó által elõre tudják (proginoskô), milyen tévtanítások lépnek fel a végidõkben. Ez nem jelenti azt, hogy õk ezeket a tévtanokat elõre megállapították volna!

Aki hisz Jézus Krisztusban és Hozzá hû marad, tudhatja, hogy õ kiválasztott (1.Thessz 1,4), mégpedig Isten elõismerete szerint, és nem elõre elrendeltség szerint. Elõször jön az elõismeret, majd csak azután az elõre elrendeltség (Róm 8,29-30; vö. Ef 1,3-5; 1.Pt 1,1-2).

DR. ROGER LIEBI

Éjféli Kiáltás 2013 július

BIBLIA

Mire való a shabbat?

A Zsidókhoz írott levél csodálatos módon értelmezi a szombat jelentését.

Zsidókhoz írott levél 3. és 4. fejezetében a «nyugalom» szó tizenkétszer fordul elõ (3,11.18; 4,1.3.3.4.5.8.9.10.10.11). A szöveg végigolvasása világossá teszi, hogy Isten a teremtés kezdete óta azon munkálkodott, hogy a világnak átadja az Õ nyugalmát.

A Zsid 4,4 továbbá rámutat arra, hogy Isten megnyugodott a hetedik napon: «… és valahol így szól az Írás a hetedik napról: „És megnyugodott az Isten a hetedik napon minden alkotó munkája után›.»

Mindenki számára világos, hogy Istennek a hagyományos értelemben nem volt szüksége nyugalomra; a Mindenhatónak nem kellett a teremtés megerõltetõ munkája után pihennie. Õ minden erõ õsforrása, és sem fáradt nem lesz, sem alvásra nincs szüksége. «Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék, nem szunnyad õrizõd.

Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel õrizõje!» (Zsolt 121,3-4).

A Zsidókhoz írott levél többször is elmagyarázza, hogy Isten a teremtés kezdete óta azon fáradozik, hogy teremtményeit egybegyûjtse az Õ nyugalmában.

Nem hiába volt szombat az ember megalkotása utáni elsõ nap, ezzel az ember evilági jelenléte Isten nyugalmi napjával kezdõdött. Csakhogy bekövetkezett a bûneset, és odalett a nyugalom. Ezek után Isten kiválasztotta Izráelt, hogy bevezesse az Õ nyugalmába, és végül majd az egész világot is. A Zsidókhoz írott levél

A

Éjféli Kiáltás 2013 július

sokszor említi az Isten nyugalmába való bemenetelt.

– «Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére!» (Zsid 3,11).

– «És kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be nyugalma helyére, ha nem azoknak, akik engedetlenekké váltak?»

(Zsid 3,18).

– «Mivel még nem teljesedett be az õ nyugalmába való bemenetel ígérete, gondosan ügyeljünk arra, hogy közülünk senki le ne maradjon errõl!» (Zsid 4,1).

– «Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba, amint megmondotta: „Ezért megesküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére›» (Zsid 4,3).

– «Itt viszont ezt mondja: „Nem mennek be az én nyugalmam helyére!›» (Zsid 4,5).

– «Mert ha Józsué bevitte volna õket a nyugalom helyére, nem szólna azután egy másik napról» (Zsid 4,8).

– «Aki ugyanis bement az Isten nyugalmába, maga is megnyugodott a munkáitól, mint Isten is a magáétól» (Zsid 4,10).

– «Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugalomba, hogy senki el ne essék az ehhez hasonló engedetlenség következtében» (Zsid 4,11).

Józsué nem tudta bevinni az izráelieket ebbe a megígért nyugalomba. Egy másik Józsuénak kellett eljönnie, a mennyei-

nek – Jézus (görögül) és Jeshua (héberül) ugyanazt jelentik. Mivel azonban Izráel Jézus Krisztust elsõ eljövetelekor, mint Messiást elvetette, a zsidók elszalasztották az isteni nyugalomba való bemenetelt, ugyanis csak az, aki Jézusban hisz, mehet be az Õ nyugalmába (Zsid 4,3; vö. 3,19). A Zsidókhoz írott levél Kr. u 67 keletkezett, ennek következtében a Zsid 4,9 kijelentése csak Jézus visszajövetelére utalhat: «A szombati nyugalom tehát még ezután vár az Isten népére.» Ez a szombati nyugalom az Ezeréves birodalom lesz, mivel az Úr elõtt egy nap annyi, mint ezer esztendõ, és ezer esztendõ annyi, mint egy nap (2.Pt 3,8).

Nos, amikor az egyes ember hitre jut Jézus Krisztusban, mint saját Megváltójában, a megváltásnak ezt a célját és Istennek a kezdetektõl meglévõ szándékát elérte; ugyanis bement az Õ nyugalmába: «Mi, akik hiszünk, bemegyünk abba a nyugalomba» (Zsid 4,3). «Aki ugyanis bement az Isten nyugalmába, maga is megnyugodott a munkáitól, mint Isten is a magáétól» (Zsid 4,10).

A shabbatnak kezdetektõl az a profetikus jelentése, hogy Isten bevezeti Izraelt és késõbb az egész teremtett világot az Õ nyugalmába. Ez az egyes hívõk esetében a mennyei Jeshua által történik, az Úr visszajövetelekor pedig Izrael és a világ mehet be ebbe az isteni nyugalomba. Ez volt az oka annak, hogy a shabbatot Izráel kapta parancsba és nem a pogányok. Sem Nóé, sem Ábrahám, de Izsák vagy Jákób sem, és József sem kapták parancsba a szombat betartását, ezt csak a Sínai-hegyen rendelte el az Úr. A Gyülekezetre sincs kiszabva ez a parancsolat, minden Krisztusban hívõ bemegy az Õ nyugalmába, megpihen munkájában, nincs szüksége olyan külön nyugalmi napra, mint a shabbat. Ezért mondja Pál apostol: «Ez az egyik napot különbnek tartja a másik napnál, az pedig egyformának tart minden napot: mindegyik legyen bizonyos a maga meggyõzõdésében!» (Róm 14,5).

Egy másik helyen ezt írja: «Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt» (Kol 2,16).

Dicsõség Istennek, Aki Jézusban «a legnag yobb és legtartalmasabb shabbatot» ajándékozta nekünk.

NORBERT LIETH

19

ÉJFÉLI KIÁLTÁS INTERJÚ

«1996-ban végre elindíthattuk Romániában is a munkát» Interjú Stefan és Willi Rudolffal, az Éjféli Kiáltás Romániába kihelyezett állomásának munkatársaival.

Hogyan kezdõdött az Éjféli Kiáltás Misszió munkája Romániában?

Stefan Rudolf: Az 1990-ben bekövetkezett fordulat után egy ismerõs által megkaptuk az Éjféli Kiáltás újságot. Jézus visszajövetelének üzenete és a próféciák nagy bátorítást jelentettek számunkra. Így feltámadt bennünk a vágy, hogy ezt a munkát Romániában is elindítsuk. Íg y indultunk elõször önállóan lefordítva a prédikációkat.

Az elsõ kapcsolat az Éjféli Kiáltással 1992 novemberében jött létre Sindelfi ngenben egy konferencia keretében. Elmondtuk, hogy szeret nénk eg y ütt mûködni, ehhez azonban el kellett telnie egy kis idõnek. 1996-ban végre elindíthattuk Romániában is a munkát. Elõször is székhelyrõl és partnerrõl kellett gondoskod nu n k , t á rg y a lá sok at folytattunk Bukarestben, de a már meglévõ felszerelés miatt a választás végül is Aradra esett.

Mire helyezitek a munka súlypontját?

Stefan Rudolf: Az iratmisszia két újsággal, az Éjféli Kiáltás és a Hírek Izraelbõl folyóiratokkal.

Mik a céljaitok és az imakérelmeitek a munkátokkal kapcsolatban?

Stefan Rudolf: Elõször is, hogy az emberek értesüljenek Isten kegyelmérõl és megtérjenek. Másrészt Krisztus evangéliumának terjesztésére helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki megtudja: Krisztus visszajövetele közel van. Mivel sok ember keresi manapság a beteljesedést, és az örök értékeket, könnyebben hitre jutnak, és elfogadják Jézus visszajövetelének üzenetét.

Miért fontos Románia számára az Éjféli Kiáltás feladata és mûködése?

Stefan Rudolf: Jézus visszajövetelének hirdetése kezdetben meglepõdést váltott ki, és kérdéseket vetett fel. Ma már Jézus visszajövetele a legtöbb gyülekezetben, sok keresztyén rádióadónál és az új szellemi 20

énekekben «megszokott» téma lett Romániában. Úgy gondoljuk, hogy ez a z Éjféli Kiáltás munkájának gyümölcse is.

Willi Rudolf: Különben Romániában is egyre jobban lábra kap az antiszemitizmus, így Izrael témája egyre fontosabbá válik. Itt van nekünk, keresztyéneknek és az Éjféli Kiáltásnak a feladatunk, hogy kinyilvánítsuk

szeretetünket Izrael iránt, hiszen testvérek vagyunk.

Hogyan segíthetik az Éjféli Kiáltás Olvasói ezt a munkát Romániában?

Stefan Rudolf: Imádsággal, újságjaink ajánlásával a románul olvasni tudó ismerõsöknek, valamint adományokkal.

Köszönöm a beszélgetést.

RIPORTER: JONATHAN MALGO

INFOBOX

Éjféli Kiáltás Románia Név: Éjféli Kiáltás Társaság Székhely: Arad, járási székhely közel a magyar határhoz Tevékenység: Keresztyén irodalom, naptárak, CD-k, és a két folyóirat, az Éjféli Kiáltás és a Hírek Izraelbõl kiadása; azonkívül zenestúdió Internetcím: www.asmn.ro

Stefan Rudolf A román ágazat vezetõje

Benjamin Rudolf üzletvezetõ

Willi Rudolf zenei, technikai szolgálat

Franz Rudolf címtár, könyvelés

Ghighi Iovin zene, stúdió

Karl Rudolf stúdió

Dor Niculescu layout, zene

Karl Zvitek könyvelés

Tünde Rudolf címtár

Juliana Krebs postázás

Daniel Dema korrektor

Oana Aioanei fordító

Éjféli Kiáltás 2013 július

OLVASÓI LEVÉL

Valóban félelmetes párhuzamok?

2013. májusi Éjféli Kiáltásban megjelent «Félelmetes párhuzamok» címû cikk õrületesen egyoldalú és ezáltal egyszerûen inkorrekt. A cikkben egy szó sincs azokról a durva bûnökrõl, amelyeket egyes EU-államok követtek el. Egy szó sincs azokról a szélhámosságokról és csalásokról, melyekkel Görögország egy évtizeddel ezelõtt behazudta magát az EU-ba. Az óriási pénzmosásról sincs egy szó sem, mely Cipruson egy széleskörûen kiépített bankszektorral a háttérben lehetõvé tette az orosz mágnásoknak, hogy elhelyezzék ott pénzeiket. De az óriási méretû korrupciót és az adócsalást sem említi Görögországban (és más déli államokban), és azt sem, hogy ott jóval a lehetõségeiket maghaladó módon éltek. Különben a bankszámlák 100.000 euróig Cipruson védettek, ez nem a szegényekre vonatkozik! A vétkes mindig a gonosz EU! Nekem sem tetszik sok minden (már) ebben az EU-ban, de a történelmi összehasonlítás Hitlerrel és Sztálinnal azért mégis több a soknál! És ha már a cikkben azt sejtetik, hogy mindent irányítanak úgy, mint az 1929-es gazdasági világválság idején, azt is meg kellene mondaniuk, hogy ki volt az akkor, aki irányított…! Éppen Svájcból remélek mindig tényszerû kritikát, mégpedig joggal, miután kiderült, hogy a bankok ott egyáltalán nem szentként mûködnek …

A

KONRAD HOPF, NEUÖTTING/DEUTSCHLAND

Szívbéli köszönet edves Testvérek, jelenleg az Éjféli Kiáltás és a Hírek Izraelbõl régebbi számait olvasom, ami nagy örömöt jelent számomra. Szeretném most szívbéli köszönetemet kifejezni Önöknek ezekért az újságokért. Már sokszor voltak segítségemre. Isten áldja meg Önöket és munkájukat!

K

Hol van Dán és Efraim?

M

iért hiányoznak a Jel 7,1-8-ból Dán és Efraim törzsei, míg az Ez 48 az eljövendõ birodalomban említi õket?

Gondolnunk kell arra, hogy a Jel 7 Izráel törzseinek szellemi elpecsételésérõl, az Ez 48 pedig az országra tett ígéretekrõl szól. Dán és Efraim törzsei a Jelenések idejében (nagy nyomorúság) nem pecsételtetnek el szellemileg, azaz nem lesznek védettek. Ez az õ különös bálványimádásukkal magyarázható; ebben az 5. Móz 29,17-21 szavainak komolyságát láthatjuk. Dán és Efraim nagyon messzire mentek a bálványimádásban és a hanyatlásban (Bír 18). Az 1. Móz 49,16-17alapján, ahol Dánt egy kígyóval hasonlítja össze a Szentírás, az is sejthetõ, hogy ez az Antikrisztus elõrevetítése lehet, akinek Dán törzsébõl kellene származnia.

A Dán 11,37; Zak 11,16-17 és a Jel 13,11 szerint úgy tûnik, hogy az eljövendõ Antikrisztus Izrael népébõl fog származni. Ezért kerül a Jel 7-ben Efraim helyére József (Manassé és Efraim apja), Dán helyére pedig Lévi törzse.

Mivel azonban Isten nem bánja meg és nem vonja vissza kegyelmi ajándékait (Róm 11,26-tól), késõbb ez a két törzs is helyreállíttatik az országban (Ez 48), és így nem fognak elveszni. Az Ez 48-ban Dán még az elsõ helyen is áll.

Ha Józsefet a Jel 7-bõl eltávolítanánk, ismét lenne helye Efraimnak, mivel Manassé és Efraim József fiai. És ha Lévit távolítanánk el, aki nem részesült az országra vonatkozó ígéretben, akkor Dánnak ismét lenne helye, és a 12 szám újra teljes lenne. nol

Írjanak nekünk!

Az Önök véleménye, gondolatai, nézetei érdekelnek bennünket. Írjanak nekünk postai úton vagy e-mailben, témaként jelöljék meg: «Olvasói levelek» – ez egy nemrég átalakított rovat.

Fenntartjuk a jogot, hogy esetleg nem közöljük vagy lerövidítjük az Önök leveleit – minél rövidebb az Önök levele, annál biztosabb a megjelenése. Ha Önöknek más a véleményük, mint a mi szerzõinknek, írják meg. Ha azonos a véleményük, azt is írják meg. Ha kritikával szeretnének élni, írjanak.

Ha dicséretet szeretnének közölni, írjanak. Örülünk az Önök közremûködésének. – Ne felejtsék el megadni nevüket és lakcímüket.

A személyes kérdéseket, mint eddig is, továbbítjuk lelki gondozóinknak és bibliaoktatóinknak, és bizalmasan kezeljük.

Missionswerk Mitternachtsruf Redaktion – Leserbriefe Ringwiesenstr. 12a CH 8600 Dübendorf Missionswerk Mitternachtsruf Redaktion – Leserbriefe Kaltenbrunnenstr. 7 DE 79807 Lottstetten redaktion@mnr.ch, Betreff: Leserbriefe

KARL-HEINZ LÜBKEMEIER Éjféli Kiáltás 2013 július

21

ELÕZETES/ IMPRESSZUM

MEGKÉRDEZTÜK

A következõ szám 2013. 06. 10. után jelenik meg többek között e témával*:

«Miként lehetséges a gyõzelem a bûn felett?» *A változtatás joga fenntartva!

Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet tartunk Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

22

Markus Berchtold, Web Publisher, az Éjféli Kiáltás gyülekezetének egyik vénje (prespitere).

«A Példabeszédek sok bölcsességet adnak nekem a mindennapi életben»

Hogyan jutottál hitre Jézus Krisztusban?

Hitetlenül nõttem fel. Miután az akkor már hívõ feleségemet megismertem, rájöttem, milyen bûnös volt az életem. A sógorommal folytatott személyes beszélgetés alkalmával 1989 júniusában letettem életem Isten kezébe.

Melyik az te három kedvenc könyve a Biblián kívül?

A «Left Behind» sorozat Tim LayHaye és Jerry Jenkins szerzõktõl, amit szinte le sem tudtam tenni.

Ugyanígy voltam a «Dirk Pitt» sorozattal, a szerzõje Clive Cussler. Gyerekként Robin Hood volt a kedvencem.

A biblia melyik könyvét olvasod legszívesebben? És miért?

Ez mindig változik. A Példabeszédek sok bölcsességet adnak nekem a mindennapi életben. A Máté evangéliuma a «legkedvesebb» evangéliumom.

A keresztyénség melyik történelmi személyiségét értékeled a legjobban? Miért?

Különösebben nem emelek ki egyetlen személyiséget sem. Én inkább az értékeket értékelem. Értékelni lehet egy festményt vagy egy régi érmét. Számomra minden személy egyformán értékes, még akkor is, ha az egyik többet teljesít, mint a másik. A legtöbbre azonban Istent az Õ végtelen kegyelmével «becsülöm», amellyel engem szeretett és megváltott.

Mire gondolsz, ha Jézus ígéretét hallja: «Bizony, hamar eljövök»?

Megváltás! Megváltás a bukott világtól és a bukott világ számára. Minden jó lesz!

Mire gondolsz az «apokalipszis» hallatán?

A reményre, hogy ezt (tehát a nagy nyomorúságot) nem kell átélnem.

Ha egy dolgot megváltoztathatnál a világban, mi lenne az?

Visszamennék a bûneset elõtti idõbe, vagy elõre, mindeneknek a végére, amikor már minden egyszerûen jó. Mint a teremtés kezdetén. És Isten látta, hogy ez jó! Éjféli Kiáltás 2013 július

Német optikai konszern Izraelben • 11

A datolya óvja a szívet a betegségektõl • 16

IZRAELBÕL ISRAEL HÍRE IZRAELBÕL HÍREK HÍREK

2013. július - 07. szám

HÍREK IZRAELBÕL

BETH-SHALOM

23

www.hirekizraelbol.hu

Izrael

biztonsági szükségletei

Rövid jelentések

BETH-SHALOM

Kedves Izrael-barátok!

A Tízparancsolat, amely alapját képezi annak a szövetségnek, amit Isten Izráel népével a Sínai-hegyen kötött, bizonyos módon minden állam törvényeinek általános alapjává és ezzel együtt az emberiség közkincsévé is vált. Azt azonban gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy Isten népével, amelyet mint saját tulajdonát kiválasztott, egy további szövetséget is kötött Moáb földjén, mielõtt az bevonult volna az Ígéret földjére (5.Móz 28,69). Ebben a pótlólagos szövetségben, amely a 26 - 31 fejezetekben található, az ország birtoklásáról van szó. Jóllehet Isten megígérte Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy utódaiknak adja Kánaán földjét, azonban az ország állandó birtoklása egyértelmû feltételekhez kötõdött, amint azt Isten Mózes által a legkomolyabb módon adta a nép tudtára a Moáb földjén kötött szövetségben.

Különbözõ vélemények hangzanak el, ha feltesszük ezt a kérdést: Tulajdonképpen kinek a tulajdona az a sokat vitatott ország, amelyet Izraelnek vagy mások Palesztinának neveznek, míg a Bibliában úgy szerepel, mint Kánaán földje? Ott vannak azok, akik teljes meggyõzõdéssel állítják: Igen, természetesen az izraeli népé, hiszen Isten nekik ígérte! Bizonyára ez az igazság, és Izrael népének visszatérését hazájába joggal tekintik ennek bizonyítékaként azok, akik hisznek a Biblia igazságában és megbízhatóságában. Azonban érthetõ módon a Biblia nem szolgálhat alapkönyvként, ha az ország birtoklásáról van szó.

Mózes ötödik könyvének említett fejezeteibõl kitûnik, hogy Isten nagyon magasra helyezte a mércét, amikor az ország maradandó birtoklásának feltételeit kiszabta. Ha a nevezett fejezeteket figyelmesen elolvassuk, világossá válik, hogy az ország birtoklása nem egy okos politikától vagy erõs hadseregtõl függ, hanem valami mástól, ami messze túlmutat ezeken, azaz az Isten parancsolatai iránti engedelmességtõl.

Nos, érdekes az, hogy ezt a szövetséget a Kánaán földjére történõ bevonulás után tíz átokkal való fenyegetés pecsételi meg (5.Móz 27,12.26).

Másfelõl azonban tíz áldás ígéretét is kapták, ha Isten parancsolatainak megfelelõen engedelmes életet élnek (5.Móz 28,1-14). Ezek az áldást jelentõ ígéretek olyan kiemelkedõen nagyok, hogy csak csodálkozni lehet. Ezekben csodálatos módon az ország és a nép biztonsága, Isten parancsolatai iránti engedelmességük következményeként garantálva lesz (7. v).

Mindaz, amit Mózes gyakorlatilag, mint utolsó hagyatékot, népének átadott, természetesen elsõsorban Izráel népére érvényes. Azon túl azonban helytállóak minden más népre is határain belül, de személyesen minden emberre is. Az Isten parancsolatai iránti engedelmesség az áldás és jólét alapja, és az is marad minden ember számára.

Sajnos az emberek az elmaradó jólét és az áldás hiányának okát minden másban keresik, csak nem az Isten parancsolataival szembeni engedetlenségükben. Ebben a fejezetben azonban megnyitott Isten egy utat a mindent elsöprõ gyõzelem felé, amely mindenki elõtt nyitva áll, mindenekelõtt saját szövetséges népe, Izrael elõtt.

Bár mindenki igénybe venné hit által Istennek ezt az ellenállhatatlan «titkos fegyverét», különösen az Õ népe, Izrael!

Abban bízva, Aki által Isten hatalmas áldásai valósággá válnak, köszöntelek Benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

• A bostoni terrormerényletet követõen vált ismertté, hogy az amerikai város legnagyobb kórháza az izraeli segítségnek köszönhetõen sokkal jobban tudta az áldozatokat ellátni. Néhány évvel ezelõtt izraeli szakértõk segítettek a kórháznak egy katasztrófa-csoportot megszervezni.

• Egy újabb palesztin letartóztatását követõen, akit a Gilad Shalit szabadon engedésének fejében elengedtek, a belföldi titkosszolgálat hírül adta: «Az utóbbi idõben emelkedett azon volt foglyok által elkövetett katonai mûveletek száma, akik a Shalit-csere útján kerültek szabadlábra.»

• Az izraeli kormány elfogadta az ún. «Nyitott égbolt» megállapodást, amely liberalizálja az Izrael és az EU közötti légiközlekedést. Elsõsorban az utasok profitálhatnak majd az alacsony jegyárak miatt. Az izraeli EL AL, az Arkia és az Israir légitársaságok figyelmeztetõ sztrájkokkal reagáltak a hírre.

• Dr. Margret Chan az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének elsõ nõi fõigazgatója hivatalos látogatást tett Izraelben. Perez államelnök köszönetét fejezte ki, és elmondta: «Izrael Állam örül annak, ha fejlett technológiáját megoszthatja, és munkálkodhat a világ egészségéért, valamint sikeresen megfelelhet olyan kihívásoknak, mint az éhség leküzdése, a mezõgazdasági fejlesztés és az egészséges táplálkozás.»

• Az OPKO Health Inc. multinacionális gyógyszerészeti konszern 480 millió dollárért vásárolta meg az izraeli Prolor Biotech vállalatot, amely a már engedélyezett protein-terápiák egy hosszan tartó hatású változatának fejlesztésére és forgalmazására specializálódott.

• Názáretben Perez elnök jelenlétében avattak fel egy Hightech-ipari parkot. A projekt izraeli kezdeményezõje és vállalkozója Stef Wertheimer úgy hiszi, hogy az elkövetkezõ évtizedben 1000 új munkahelyet teremthetnek Galilea lakossága számára, zsidóknak, muszlimoknak, keresztyéneknek és drúzoknak. ■

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

Izrael HÍREK IZRAELBÕL • 2013/07

biztonsági szükségletei Jeruzsálem – A Jerusalem Center für Public Affairs (JCPA) német nyelvû képviselete, a Jeruzsálem Központ megjelentetett az interneten egy «Izraelnek létfontosságú biztonsági igénye a tartós béke» címû brosúrát. Ebben szót kapnak Izrael neves biztonsági szakértõi, többek között a volt vezérkari fõnök és a jelenlegi védelmi miniszter Moshe Yaalon altábornagy, a katonai hírszerzõ szolgálat egykori vezetõje, Aharon Ze’evi Farkash vezérõrnagy, Uzi Dayan vezérõrnagy, aki már mint vezérkari fõnök-helyettes és a kormány nemzetbiztonsági tanácsadója is mûködött, valamint Udi Dekel dandártábornok, aki Ehud Olmert miniszterelnök alatt a palesztinokkal folytatott tárgyalások fõnöke volt, elõzõleg pedig az izraeli védelmi erõk tervezési osztályát vezette.

A nemrég megjelentetett brosúra sok olyan témával foglalkozik, amelyek Izrael számára létfontosságúak, amint az a címbõl is kitûnik.

Már a bevezetésben a legégetõbb témák egyikét ragadja meg: «Minden változás ellenére a Közel-Keleten: A védelemre alkalmas határok fontosabbak most Izrael számára, mint valaha.» A biztonsági szakértõk az izraeli-szír és az izraeli-libanoni határon kialakuló, egyre kényesebbé váló helyzetnek szentelik magukat.

Közben a kétszer olyan hosszú izraeli-egyiptomi határra is vetnek

egy pillantást. Az egyiptomi oldalon ugyanis jönnek azok a súlyos változások, amelyeket a Közel-Kelet 2010 tavasza óta átél, és amelyeknek a zsidó állam számára is vannak következményei. Következésképp megállapítható: «A nyomás, amelynek Izrael kitéve látszik, hogy beleegyezzen-e a teljes kivonulásba Ciszjordániából, és felvállalja-e a védekezésre alkalmas határok elvesztését, elfogadhatatlan kockázatot jelent a zsidó államnak. (...)

Izrael polgárainak megvan az az el nem vitatható joga, hogy biztonságban éljen, és joga ahhoz a bizonyos-

sághoz, hogy a múlt nem fog megismétlõdni. Egy a Gázai-övezethez hasonló, Ciszjordániából való teljes kivonulásnak nem kellene megismétlõdnie, mindenekelõtt mindannak figyelembevételével nem, ami jelenleg a Közel-Keleten történik.

Ezen okok alapján nem követelhetõ Izraeltõl, hogy feladja a védekezésre alkalmas határokhoz fûzõdõ jogát.»

A brosúra további témaköröket is részletesen és mégis minden érdeklõdõ olvasó számára érthetõen bemutat. Többek között szerepel az egyik legfontosabb követelmény, amelyet

A szíriai harcok egyre közelebb kerülnek az izraeli határhoz. Egy kép a Golánról.

25 Izraelnek a palesztinokkal folytatott, rövidesen bekövetkezõ tárgyalásokon szem elõtt kell tartania: egy demilitarizált Palesztina. Ezen kívül foglalkozik «A területi légtér ellenõrzésével» és nemzetközi békefenntartó egységek állomásoztatásának kérdésével Ciszjordániában, amelyet alapvetõen biztonsági kockázatként értékeltek.

A brosúra továbbá a csatolt atlasznak köszönhetõen részletes bepillantást nyújt a helyi adottságokba, amit Izrael biztonságát illetõen feltétlenül

figyelembe kell venni. A térképek megmutatják «Jeruzsálem stratégiai sebezhetõségét», «izraeli lakóközpontok rakéták általi fenyegetettségét», «Izrael sebezhetõségét a levegõbõl», a fegyverszüneti vonalakat és a «topográfiai sebezhetõséget egy jövõbeli palesztin államból érkezõ támadás esetén».

A függelékben lehetõség van még egyszer konkrétan informálódni a fontos határozatokról és alapvetõ beszédekrõl, valamint egy hasznos

áttekintés is található: «Kronológia Oslo 1993-tól». Összefoglalva megállapítja: «Ez a brosúra egy átfogó, értékes és szükséges gyûjteményt nyújt a stratégiai problémák és az új geopolitikai helyzet jobb megértéséhez. Úgy a szakértõknek, mint a nagy nyilvánosságnak új perspektívákat kínál a regionális biztonság égetõ kérdéseihez.» AN ■ A brosúra letölthetõ: http://www.jer-zentrum.org/ViewArticle.aspx?ArticleId=226

Izrael a nagyhatalmak frontjai közé került?

Az utóbbi idõben tovább élezõdött a helyzet Szíriában. Jelenleg úgy tûnik, Izrael anélkül, hogy akarná, a frontvonalak közé szorult.

Jeruzsálem – Izrael anélkül, hogy akarná, és minden bizonnyal nem jószántából, nyilvánvalóan belekeveredett valamibe. Itt nemcsak a Szíriában folyó harcokról van szó, amelyek egyre közelednek az izraeli határhoz, úgyhogy Izraelnek már mind gyakrabban kell sebesülteket ellátnia. És már nem csupán Izrael «véletlen, nem szándékos» bombázásáról van szó, vagy netán egy célzott támadásról, amint az meg is történt, egy izraeli határõrjárat katonái ellen. Még csak Asszad azon próbálkozásairól sem beszélünk, melyekkel a libanoni Hezbollah Milíciákat a legmodernebb fegyverekkel akarja ellátni. Nem, nyilvánvalóan úgy áll a helyzet, hogy Izrael a két nagyhatalom, az USA és Oroszország frontvonalai közé került.

A felek mindenkori álláspontja ismert. Az USA és a nyugati államok a szír diktátor megdöntésében és egy szír koalíciós kormány felállításában érdekeltek, amelyet a lázadó csoportok alkotnának.

Oroszország ellenben hosszútávon abban érdekelt, hogy szövetségese, Bashar al Asszad kormánya megõrizze pozícióját. Iránnak is ez az érdeke, mert az Asszad-rezsim az ajatollah-államnak elõretolt bázist jelent az izraeli határnál, és egyfajta hátvédje a Libanonban mûködõ Hezbollah Milíciáknak, melyeket

Jelenleg úgy tûnik, Izrael anélkül, hogy akarná, a frontvonalak közé szorult.

Irán nagymértékben támogat. Mivel a fegyverek légi úton közvetlenül Damaszkuszba érkeznek, és onnan az országutakon a Hezbollahhoz Libanonba jutnak, a Hezbollah vezetõje, Hasszan Nazrallah sejk már arra kényszerült, hogy saját harcosait küldje Szíriába, hogy a harcban támogassák Asszadot. Látszólag éppen a teheráni rezsim az, amely Asszadot arra szólította fel, hogy a hadfelszereléseket Libanonba, ill. a Hezbollah kezére juttassa. Itt a legmodernebb harci eszközökrõl van szó, ideértve a rakétákat is. Izrael gondban van, attól tart, hogy a Hezbollah kezére kémiai fegyverek is juthatnak. Mindezekkel a háttérben kell az izraeli légierõ támadását

nézni egy Libanonba tartó szír fegyverszállítmány ellen.

Arra is kell gondolni, hogy teljesen elõreláthatatlan, mi történik Szíriában Asszad után, esetleg következtetni lehet arra, hogy Izrael a stabil helyzetet, amely elõzõleg uralkodott, alapvetõen elõnyben részesíti – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy egy szörnyû diktátorral kell számolnia a régióban. Mivel azonban a történelem kerekét nem lehet visszafelé forgatni, most valami olyasmi uralkodik, amit héberül «slamasztikának» neveznek.

Ugyanakkor ettõl még rosszabb is jön, hiszen, amint már említettük, ott vannak a nagyhatalmak, mindenekelõtt Oroszország, amely Szíriát

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/07

a legmodernebb fegyverekkel látja el, és az országban csapatokat állomásoztat.

Ebbõl az okból kifolyólag Izrael miniszterelnöke Benjamin Netanjahu nemrég villámlátogatást tett Oroszországban Putyin elnöknél.

Arra kérte az orosz államfõt, hogy a már bejelentett, csúcstechnológiával rendelkezõ S-300-rakétaszállítmányt törölje, amit a szír hatalomnak szántak. Különben az amerikai külügyminiszter, John Kerry és a brit miniszterelnök, David Cameron is folytattak hasonló tartalmú megbeszéléseket Putyinnal, aki azonban kitartott a szállítmány engedélyezésénél. A szállítá-

si szerzõdés, amelyet már néhány éve kötöttek, 900 millió dollár vételárat foglal magában, közölte a Kreml.

Putyin a Netanjahuval folytatott beszélgetés alkalmával nem mulasztotta el, hogy nyomatékkal figyelmeztessen. Egy újabb Szíria elleni izraeli légitámadás háborút jelentene a régióban, adta tudtul félreérthetetlenül. Netanjahu a maga részérõl leszögezte, hogy Izrael semmilyen körülmények között sem nézheti el, hogy legmodernebb fegyverrendszereket adjanak tovább a libanoni Heszbollah Milíciáknak, arról az esetrõl nem is beszélve, amikor nem konven-

cionális hardi anyagok cserélnek gazdát.

Amikor ezeket a sorokat, röviddel lapzárta elõtt leírtam, megkezdõdtek a tárgyalások az amerikai kormány és az orosz vezetés között, ugyanis annak ellenére, hogy saját érdekeik homlokegyenest szemben állnak, egyiknek sem érdeke, hogy az egész régióban még nagyobb nyugtalanság legyen. Azt, hogy a késõbbiekben hogyan alakulnak a dolgok, még teljes homály fedi.

Izraelben azonban mindenki számára világos, hogy az ország ezáltal hasonló helyzetbe került, mint 1967-ben a Hatnapos háború elõtt, azaz: az ország akaratlanul mások hatalmi harcának gyújtópontjában áll. ZL ■

Útlezárások és ellenõrzõ pontok Izrael útellenõrzéseit Ciszjordániában úgy tünteti fel a média, mint a mozgásszabadság jogellenes korlátozását. És azt, hogy az ellenõrzéseknek nyomós okuk van, és hogy a helyi tényállás erõsen megváltozott, alig veszik figyelembe.

Az izraeli véderõk (IGF) útlezárásai és ellenõrzõpontjai Ciszjordániában rendszeresen negatív visszhangot keltenek a nemzetközi sajtóban. Hogy a továbbiakban felvilágosítást nyújtson e témában, az IDF egy jelentést tett közzé, amelyet itt alapvonásaiban ismertetünk.

Elõször a fogalmakat tisztázzuk.

A checkpointok (ellenõrzõ pontok), amint az átjárók is, izraeli szemszögbõl

biztonsági funkciót látnak el. «Az átjárókat a palesztinok használják, hogy Júdeából és Samáriából Izrael más részeibe is eljussanak. A checkpointokat ellenben olyankor helyezik üzembe, amikor nagyobb a biztonsági kockázat, hogy megakadályozzák a terroristákat terveik végrehajtásában, hogy civileket sebesítsenek meg», írja a beszámoló.

Továbbá az IDF fejtegetéseibõl kitûnik, hogy összesen 15 átjáró van,

amelyek közül egyesek a személyforgalomra, mások az áruszállításra szolgálnak. Továbbá a nem helyi lakosok felvilágosítására a kiadvány közli, hogy Ciszjordániában az Oslói egyezmény következtében három zóna létezik: A, B és C. Az ún. A zónák palesztin fennhatóság alatt állnak. Izraeli állampolgároknak oda törvényileg tilos a beutazás, hogy a támadásokat vagy emberrablásokat abban a régióban elõre kizárják, ahol az izraeli hadsereg nem tud a segítségükre lenni. Az ellenkezõ irányba történõ utazás egészen másként néz ki. A palesztinoknak, akik Izraelbe akarnak utazni – akár azért, hogy ott dolgozzanak vagy, hogy meglátogassák a rokonaikat –, ezt egyszerûen megtehetik a megfelelõ engedéllyel. Az ilyen beutazási kérelmeket, az IDF adatai szerint 24 órán belül feldolgozzák, és a palesztin hatóságokkal koordinálják. Ha egy palesztin aztán eljut egy ilyen átjáróhoz, következik «az ellenõrzés, mint a repülõtereken».

Az ellenõrzések, amelyeket a külföldiek csak a repülõutakról ismernek, az izraeliek mindennapjaihoz tartoznak, õk ugyanis saját országukban alá vannak rendelve fémdetektorokkal történõ A checkpointok (ellenõrzõ pontok), amint az átjárók is, izraeli szemszögbõl biztonsági funkciót látnak el.

27 hasonló vizsgálatoknak és a táskák átkutatásának úgy a bevásárlóközpontok, mint a pályaudvarok bejáratánál.

– Manapság ezeket a procedúrákat, magyarázza az IDF, hatékonyabban és a legmodernebb technológia segítségével végzik. Ilyen módon lehetõvé válik, mindkét fél javára, lecsökkenteni az izraeli katonákkal való érintkezést. Sajnos, nem kerülhetõ el, hogy néha sorok várakozzanak, mondja az IDF. A Kalandija átjárónál például minden reggel kb 15.000 palesztin halad át, akik fõleg dolgozni utaznak Izraelbe. Éppen úgy, mint a repülõtereken, nem mindig kerülhetõk el csúcsidõben a hosszú, várakozó sorok. A visszautazás során csak a biometrikus kártyájukat kell elhúzniuk a palesztinoknak egy scanner elõtt.

A checkpointok számát, amelyeket csak a megnövekedett biztonsági koc-

kázat esetén használnak, tizenkettõre teszik. Ebben az összefüggésben különben rámutattak, hogy 2008-ban összesen 40 ilyen ellenõrzõ pont létezett. Ez tehát azt jelenti, hogy Izrael ezek számát drasztikusan csökkentette. Jelenleg Ciszjordániában egyetlen ellenõrzés nélkül el lehet utazni északon Dzsenintõl egészen a délen lévõ Betlehemig. Ugyanakkor fontos a következõ aspektus is: Ciszjordániában külön utak vannak a palesztin és az izraeli helységekhez, úgyhogy a palesztin utakon, amelyek például nagyvárosokat kötnek össze, semmiféle izraeli biztonsági ellenõrzés sincs.

Ezek az ellenõrzõ pontok rendkívül fontosak a terrorcselekmények megakadályozásában. Gyakran tanúsítják konkrét információk, hogy ezeken a gyorsan megszállható ellenõrzési

pontokon, melyeken minden jármûvet ellenõriznek, a gyanúsítottakat átlagosan 30 perc alatt lekapcsolják. Utána minden gyorsan visszatér a rendes kerékvágásba, amint arról az IDF a jelentésben beszámol. Mivel a mentõautókkal visszaélve, azokat gyakran illegális tevékenységre használják, ezekre az intézkedésekre mindenképpen szükség volt, hangsúlyozta az IDF. 2012-ben 475 fegyvercsempészési próbálkozást regisztráltak. Ezenkívül 1147 olyan esetet jegyeztek fel, amikor valaki hamisított igazolványnyal akart Izraelbe beutazni. Ugyanakkor csupán a mûködõ átjárókon – tehát nem az idõszakosan használt ellenõrzési pontokon, veszély idején –, több tucat személyt fogtak el, akiknek testére robbanóanyag volt erõsítve. AN ■

VENDÉGKOMMENTÁR

Nyílt levél Steven Hawking professzorhoz A svájci Bázelben született Carlo Strenger pszichológus és filozófus az 1980-as évek végén vándorolt ki Izraelbe. A «Haaretz» napilapban megjelent «Nyílt levelében» reagált a Tel Aviv Egyetem professzora Hawking Izrael elleni bojkottjára, aki nem akar részt venni a Simon Perez által évente megrendezett elnöki konferencián.

Kedves Hawking professzor, sok megalapozott oka van annak, hogy Ön a világ vezetõ tudósainak egyike. Amint Ön is jól tudja, az Ön sikerének egyik oka az a képesség, amellyel meg tudta szellemének függetlenségét õrizni, és nem engedett a Mainstream nyomásának. Az újítás csak akkor lehetséges, ha egy ilyen nyomásra immunis marad az ember.

Nagy tisztelõje vagyok az Ön sikeres pályafutásának, éppen ezért meglepett és elszomorított az az elhatározása, amelyrõl a Guardian számolt be, hogy lemondta részvételét az ez évi elnöki konferencián Jeruzsálemben, és azokhoz csatlakozik, akik Izrael akadémiai bojkottjára szólítanak fel. Azt vártam volna, hogy egy férfi az Ön pozíciójában és az Ön vívmányaival nem enged annak a nyomásnak, amely a beszámoló szerint Önt a részvétel lemondására késztette.

Engedje meg mindenekelõtt elmondanom, hogy én a palesztin területek izraeli megszállását már évek óta elutasítom (...). Ezt kijelentve hangsúlyoznom kell azonban, hogy én erkölcsileg elvetendõnek és intellektuálisan

tarthatatlannak érzem, hogy sok brit értelmiségi akadémiai bojkottra szólít fel Izrael ellen. Ez a felhívás egy kettõs mércén nyugszik, amit nem vártam volna egy olyan csoporttól, amelynek az a missziója, hogy az intellektuális integritást megõrizze. (...) A ciszjordániai esetek összehasonlítva azokkal, amelyeket más államok elkövetnek, kezdve Irántól Oroszországon át egészen Kínáig, hogy csak néhány példát említsek, teljesen elhanyagolhatóak. Irán évente több száz homoszexuálist akaszt fel; Kína évtizedek óta megszállva tartja Tibetet, és Ön is tud azokról a pusztításokról, amelyeket Oroszország Csecsenföldön elkövetett. Nem hallottam eddig sem Öntõl, sem azoktól a kollégáitól, akik az Izrael elleni akadémiai bojkottot támogatják, hogy ezen országok valamelyikét bojkottálták volna.

De engedje meg, hogy egy lépéssel tovább menjek: Izraelt azzal vádolják, hogy palesztinokat bírósági végzés nélkül évekig fogva tart. Ugyanezt teszi az USA, amely mindmáig nem zárta be a Guantanamo-i fogolytábort.

Izraelt azzal is vádolják, hogy azokat

a palesztinokat szándékosan megöli, akik gyanúsak, vagy akik terrortámadásokban részt vettek. Amint arról az egész világon beszámolnak, az Egyesült Államok évek óta szándékosan megöli a terrorcselekménnyel gyanúsított személyeket.

Az a kérdés, hogy ezek a letartóztatások és szándékos gyilkosságok jogosak-e, súlyos, és nincs rá egyszerû válasz. Én személyesen azt gondolom, hogy a terror elleni háborúban is a demokráciának minden eszközt be kell vetnie, hogy a jogállamiságot megõrizze, és az emberi jogok megsértését megakadályozza.

Azonban azt se felejtsük el, hogy úgy Izrael, mint az USA nehéz helyzetben vannak. Izrael már közel állt egy palesztinokkal kötendõ béke-megállapodáshoz, amikor a második intifáda kitört. Az öngyilkos merényletek naponta szaggattak darabokra ártatlan izraelieket, és az izraeli politikusoknak nagyon nehéz az izraelieket meggyõzni, hogy a béke érdekében vállalják a kockázatokat. (...)

Prof. Hawking: Hogyan tudja Ön és az Ön kollégái, akik csatlakoztak az Iz-

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/07

rael elleni akadémiai bojkotthoz, kettõs mércéjüket igazolni, amikor csak Izraelt támadják? Ön egyszerûen tagadja, hogy Izrael története legnagyobb részében egzisztenciális fenyegetettségben élt és él. Mind a mai napig a Hamasz arra szólítja fel Palesztina mindkét nagy pártját, hogy semmisítsék meg Izraelt, chartájuk pedig a leggyalázatosabb antiszemita nyelvezetet használja.

Mindmáig alig telik el úgy hét, hogy Irán és vazallusa, a Hezbollah ne fenyegetne Izrael megsemmisítésével, noha semmilyen konkrét konfliktusuk nincs Izraellel.

Izraelt egy akadémiai bojkott célpontjává tenni, úgy gondolom, a legsúlyosabb képmutatásnak számít. Ez azt jelenti, hogy semmi sem túl drága azért, hogy a világ igazságtalanságait újabbal szaporítsuk. Még mindig várok arra a brit értelmiségire, aki kijelenti,

hogy nem mûködik együtt az amerikai intézetekkel addig, amíg létezik Guantanamo, amíg Amerika folytatja a szándékos gyilkosságok politikáját. (...)

Izraelt lehet, mint bármely más államot, bírálni. Azonban ez a kritika ne a metszõ moralizálás és a leegyszerûsített fekete-fehér gondolkodásmódon nyugodjon – amit én a tudósoktól nem várok el. A valóságos világ, sajnos egy kaotikus, nehézségekkel teli hely.

Ian McEwan szavait idézem, aki a Guardian-ban megjelent cikkben ezt írta: «Ha csak azokba az országokba utaznék, amelyek politikájával egyetértek, valószínûleg soha nem hagynám el az ágyam. [..] Nem jó, ha mindenki abbahagyja az egymással folytatott eszmecserét.» Ezt akkor mondta, amikor azért bírálták, mert 2011-ben Izraelbe utazott, hogy átvegye az irodalmi tevékenységért kapott Jeruzsálem-díjat.

Ebben biztosan van valami. Egy tökéletlen világban az emberi jogok mércéje és a demokrácia eszméje szerint élni, nagyon nehéz. (...)

Prof. Hawking, az Ön intellektusával felruházott embertõl elvártam volna, hogy felvállalja azt a nehéz feladatot, hogy szembesüljön ezekkel a kérdésekkel. Izraelt kipellengérezni, ellene akadémiai bojkottra felszólítani, intellektuálisan egyszerûen nem illik Önhöz.

Ha az Ön lemondása valóban nyomásra történt, és nincsenek egészségügyi okai, amint azt az Ön egyeteme a Guardian cikkében kijelentette, nagyra értékelném, ha elhatározását még egyszer átgondolná, és eljönne az elnöki konferenciára. Baráti üdvözlettel, Carlo Strenger ■ Feldolgozta: AN

POLITIKA

Netanjahu és a svájci népszavazás 2013. május elején az izraeli sajtóban szinte ki nem érdemelt figyelem kísérte a svájci külügyminiszter, Didier Burkhalter látogatását, amikor is Netanjahu miniszterelnök felvetette a közvetlen demokrácia (népszavazás) témáját.

Jeruzsálem – A svájci külügyminiszter, Didier Burkhalter öt napos, hivatalos izraeli látogatásának több különbözõ állomása volt. Ezek közé tartozott a Holokauszt-Emlékhely, a Yad Vashem megtekintése is. Természetesen ennek elõterében álltak az izraeli politikusokkal folytatott megbeszélések. Errõl többek között ezt olvashatjuk a Neuen Züricher Zeitung napilapban: «A látogatás során, a sajtóközlemény szerint a Svájc és Izrael közti kétoldalú viszony elmélyítésérõl is szó volt, ami Burkhalter elõdjének, Calmy-Reynek kritikus állásfoglalásai miatt eddig meglehetõsen feszült volt. De a jó izraeli-svájci gazdasági kapcsolatok nem szenvedtek ettõl kárt; a kereskedelmi volumen állandó növekedést mutatott, és Izrael idõközben Svájc harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált a Közel-Keleten.

A kutatási együttmûködés terén is történt egy s más.»

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu is találkozott a

svájci külügyminiszterrel jeruzsálemi hivatalában. Rögtön a találkozás elején Netanjahu elmondta: «Nálunk Izraelben azt szokták mondani: Izrael nem Svájc. Ezzel azt akarjuk kifejezni, hogy Önöknél nyugodtabb és sokkal kevésbé kihívásokkal terhelt az élet. Ez mindenképpen így is van. Mégsem ismerek egyetlen izraelit sem, aki saját országát felcserélné egy másikkal.»

Amint Burkhalter megemlítette az egyhelyben toporgó békefolyamatot, Netanjahu felvetett egy kérdést, amit az izraeli sajtó emlegetni szokott: «van néhény dolog, amit eltanulhatnánk Önöktõl.

Ezek közé tartozik a népszavazás is. Nem minden témában, nem a viták minden pontjáról», jelentette ki Netanjahu, «de egy kérdésrõl biztosan: Ha a palesztinokkal kötendõ békeszerzõdésrõl volna szó, akkor errõl szívesen rendeznék népszavazást. És a tapasztalatairól szeretnék is beszélni Önnel.»

Izraelben állandóan ott lóg a levegõben a kérdés, hogy az ország

mindenkori kormánya rendelkezik-e mandátummal arról, hogy békeszerzõdésrõl, ill. területek visszaadásáról döntsön. Beszélhetünk ugyan egy demokratikus választás útján vezetéshez jutott kormányról, ám Izraelben a mindenkori kormánypárt ritkán tud 30 mandátumnál többel kormányt alakítani. Ez azt jelenti, hogy egy izraeli kormánypárt kerek 50 - 60 százalékos választási részvétel mellett, soha nem jut a választók nagy szavazati többségéhez. Ez a bázis ugyan a koalíciós partnerekkel kiszélesedhet, de azzal sem felel meg a nép többségének. Egy békeszerzõdésnél, amely területekrõl való lemondással is járhat, így gondolják legalább is sokan, minden polgárnak meg kell adni a lehetõséget véleménye kifejezésére, éppen azért, mert itt a pártok felett álló döntés sorsdöntõ dimenziójáról van szó. Legutóbb e témát a Gázai-övezet határvidékének visszaadásával kapcsolatban vitatták meg, amit 2005 nyarán az ak-

29 kori miniszterelnök, Ariel Sharon valósított meg.

Burkhalter készséggel ment bele a Netanjahu által felvezetett témába. «Ha Ön eljönne Svájcba, ahol szívesen látjuk, megmutathatom Önnek, hogyan mûködik egy ilyen népszavazás, mivel nálunk szinte állandóan rendezünk ilyeneket. Tehát bármikor tiszteletét teheti, amikor csak akarja – egy népszavazást akármikor átélhet nálunk.» Érdekes volt Burkhalter egy személyes megjegyzése, amit a Netanjahuval folytatott beszélgetés

A svájci külügyminiszter, Didier Burkhalter öt napos, hivatalos izraeli látogatásának több különbözõ állomása volt. Ezek közé tartozott a Holokauszt-Emlékhely, a Yad Vashem megtekintése is.

bevezetéseként héberül mondott el: «Shalom, nagyon örülök, hogy Izraelben lehetek.» Ezzel összefüggésben az izraeli polgárok azt is megtudhatták, hogy Burkhalter már 30 évvel ezelõtt egyszer járt az országban, amirõl «nagyon jó emlékei vannak.» AN ■

POLITIKA

Magyarország miniszterelnöke az antiszemitizmussal kapcsolatos szemrehányásokról Miközben külföldön az antiszemitizmus magyarországi térhódításáról vitatkoznak, Magyarország miniszterelnöke nyilatkozott egy interjúban az egyik izraeli újságnak.

Budapest – Ma Magyarország fõvárosában, Budapesten kereken 100.000 zsidó ember él. A városban áll Közép-Európa legnagyobb zsinagógája is. De itt lángolt fel állítólag jelentõs mértékben az antiszemitizmus is. Orbán Viktor nemzeti-konzervatív kormánya «egy veszélyes tévútra lépett», amint azt Ronald S. Lauder jellemezte, amikor mint a Zsidó Világkongreszszus (WJC) elnöke úgy döntött, hogy a szervezet közgyûlését Budapesten rendezik meg, amit a sajtóban «a világ zsidóságának figyelmeztetéseként» értékeltek a magyarországi antiszemitizmussal szemben.

Mintha igazolni akarták volna, amit sokan nem hajlandóak valóságként kezelni, a WJC megnyitó ülésével egy idõben a jobboldali radikális Jobbik párt «anticionista tüntetést» rendezett. Ez a párt volt az, amely a világon egyetlenként egy bizonyos törvényjavaslat kapcsán hallatott magáról. A felháborodás vihara folytán mindenesetre viszszavonták azt. Magyarországon kívül ennek ellenére széleskörû vita indult e témakörben.

Az ország politikai baloldala, amely jelenleg az ellenzéki padsorokat nyomja, kizárólag Orbán miniszterelnököt tartja mindezért felelõsnek. Szerintük õ adott a jobboldali radikálisok alá lo-

Budapesten áll Közép-Európa legnagyobb zsinagógája.

Orbán Viktor és Ronald S. Lauder

vat, mert azokat politikai szövetségeseinek akarta. Nos, ez a szövetséges önállósította magát. Magyarország miniszterelnökét, Orbánt bosszantják ezek a vádak; õ teljesen másként látja, és ennek nyilvánosan hangot is akart

adni. Ezért az izraeli Yediot Acharonot napilapnak a WJC megnyitó ülésének elõestéjén interjút adott. Megkísérelte egy, a magyar kultúrában mélyen gyökerezõ antiszemitizmus gondolatát és az emiatti vádakat megcáfolni.

«Mi nem vagyunk antiszemiták», jelentette ki nyomatékosan. «Az ilyen vádakat kategorikusan visszautasítom, és mindjárt szeretnék feltenni egy kérdést, hogy miért kívülrõl akarják az ilyen antiszemitizmussal kapcsolatos vádakat Magyarországra

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/07

rákenni.» Orbán a fellángoló nyilvános felháborodást arra vezette vissza, hogy nemrég az egyik parlamenti képviselõ a közép-kelet-európai ország zsidó politikusainak listázását vetette fel. «Igen, parlamentünkben van egy radikális jobboldali párt. Néha a Jobbik tagjai mondanak dolgokat, amik egyszerûen nem akceptálhatók a részünkrõl. Még ha ez lenne is az õ meggyõzõdésük, mi Magyarországon olyan politikát folytatunk, amely a legkevésbé sem tûri meg az antiszemitizmust. Hívõ keresztyének alapvetõen nem támogathatnak olyan megmozdulásokat, amelyek olyan értékek ellen irányulnak, mint a szabadság, a méltóság és az emberi élet.»

Bizonyos értelemben igaz is ez, mivel éppen Orbán hivatali ideje alatt

tiltották meg a Jobbik pártnak, hogy félkatonai csoportokat tartson fenn, amelyeket a szociál-liberális elõdkormányok megtûrtek. Orbán kormánya idején fogadták el azt a törvényt, amely szerint egy vallási vagy etnikai csoport méltóságának megsértése büntetõjogilag szankciót von maga után. «Engem személy szerint azzal vádolnak, hogy antiszemita lennék, mivel én nemzeti érzelmû politikus vagyok. A nemzeti büszkeség és a megélt kereszténység közti összefüggés számos zsidó ember számára, a Holokauszttal a háttérben, alapvetõen veszélyes kombinációként jelenik meg», mondta Orbán az interjúban.

Jóllehet a magyar miniszterelnök a sok oldalról jövõ vádakat visszautasí-

totta, azonban mégsem vak, és be kell ismernie, hogy országában «itt-ott elgondolkodtató akciók» játszódnak le.

«Ezek rejtegetnek bizonyos veszélyeket, és ezt nem intézhetem el, kézlegyintéssel. Az ilyen tendenciák kétségkívül az európai gazdasági válsággal állnak összefüggésben, mivel éppen az ilyen idõkben tapasztalható egy erõs európai hajlam arra, hogy bûnbakokat keressenek A zsidók számára ez nem megnyugtató újdonság. Én mindig azt próbálom az embereknek megmagyarázni, hogy nekünk nem szabad a zsidókat veszélyforrásnak tekintenünk, mivel õk az Isten ajándékai. Isten egy nagyon sokrétû magyar népet teremtett, amelybe a zsidók is beletartoznak.» ZL ■

HADSEREG

Az izraeli titkosszolgálatok adattárolása Nemcsak a rakéták mondják ki a «döntõ szót», hiszen a modern harcmezõkön az információknak nem lebecsülendõ jelentõségük van.

Jeruzsálem – Izrael mindennapjaihoz tartozik, hogy fülét-szemét nyitva tartsa. Ezen a téren az információk elcsípésétõl vagy célzott begyûjtésétõl és kiértékelésétõl kezdve minden beletartozik. Ez ma csakis modern digitális-elektronikai eszközökkel érhetõ el. Így az adatok begyûjtése mellett tárolásuk is rendkívüli jelentõséggel bír. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy ez minden modern hadsereg gerince.

Az adatrögzítés és tárolás, valamint azok kezelése terén, mint ahogyan más szektorokban is, Izrael

jelentõs elõnnyel rendelkezik. Így nemrég ismertté vált, hogy az izraeli hadsereg adattárolói a legnagyobbak közé tartoznak a világon. Az izraeli véderõ (IDF) katonai hírszerzésének 8200-as egysége naponta több millió információt ment el.

Ezek között szerepelnek telefonbeszélgetések, melyek száma naponta több százezer. Összehasonlításként érdemes felidézni, hogy az IDF ezen elitegysége az 1990-es években épphogy 480 telefonbeszélgetést volt képes naponta rögzíteni.

A digitális tárolótér, ami a katonai hírszerzés rendelkezésére áll, több mint egymilliárd gigabyte-ra rúg. Ez nem mond Önnek semmit?

Ez a tárhely két milliárd személyi számítógép kapacitásának felel meg, amilyenek a privát háztartásokban fellelhetõk. És még egy összehasonlítás: a Google és a Facebook internetes konszerneknek, amelyeknek több milliárd felhasználói adatot kell kezelniük, azonos a digitális tárolókapacitásuk Izrael Állam katonai hírszerzéséivel. Ehhez nemcsak nagyteljesítményû számítógépek szükségesek, hanem a lehetõ legjobban képzett kezelõszemélyzet is. De ennek az

energiafelhasználása is óriási. Izrael katonai hírszerzésének éves 123 millió kilowattos fogyasztása egymillió villanyégõ 600 napi energiafelhasználásával egyezik meg.

Ez teszi az IDF ezen egységét az izraeli elektromos mûvek legnagyobb fizetõ üzletfelének.

Ugyanakkor Izrael és mindenekelõtt állami és katonai létesítményei – következésképp a katonai hírszerzõ szolgálata is – az ellenséges kibertámadások legkeresettebb célpontjává vált. Egy ilyen támadásra ez év áprilisában került sor, amikor az Anonymous erre széles körben felhívást tett. Számtalan izraeli internetportál volt ebben érintve. Mindezekkel a háttérben Izrael nemrég úgy döntött, hogy egy 300 millió sékeles összeget (63 millió euró) a nemzeti kibervédelem kiépítésébe fektet be. Az IDF ezzel mindenesetre nem elégedett, hanem bejelentette, hogy egy saját pótlólagos kiber-ellenõrzõközpontot rendez be.

Itt mindenekelõtt hivatásos katonák és megfelelõen kiképzett tartalékosok fognak szolgálatot teljesíteni, hogy bármilyen Izrael elleni digitális támadást képesek legyenek elhárítani. ZL ■

2013. november 1–10.

Jézus nyomán Izraelben 10 nap

1100 Euro +repjegy

Költségek:

1100,-Euró + repülõ költség

Az 1100.-Euró tartalmazza: a szállás reggeli és vacsorát, minden a programban szereplõ belépõjegyet, helyszinen való klímatizált busz költséget. Valamint az izraeli repülõtéri transzfer költségét. En Gevben az ebédet és a hajó költségét.

Nem tartalmazza: Biztosításokat, borravalókat, italfogyasztást és a magyar repülõtéri transzfert. *Változtatás jogát a szervezõk fenntartják.

FONTOS: Az Éjféli Kiáltás Misszió Bibliatanulmányút szervezését a haifai Beth Shalom és Palex izraeli utazási irodával együttmûködve végzi. Úti célunk a Szentföldre: zarándokút és a Biblia helyszínen való jobb megismerése.

Jelentkezni lehet: Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2. ; Tel: (1) 33 99 490; www.ejfelikialtas.hu

III. NEMZETKÖZI IZRAEL-KONFERENCIA

BUDAPESTEN A DUNÁN

Igeszolgálat:

2013 július 13.

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ!

2000 Ft/fõ A konferencia hajó befogadóképessége korlátozott Éjféli Kiáltás Misszió H-1135 Budapest, Palóc u. 2.

E-mail: ejfelikialtas@gmail.com Telefon: Nagy Erzsébet +36 30 630 7823

Kiemelten gazdag zenei programok !

Mága Zoltán, Gerendás Péter, Rontó Attila Band, Prazsák László, Charis Kórus ( Románia ) ✱

Ára: 350,-Ft

R e g i s z t rá c i ó u t á n b öve b b i n f o r m á c i ó t b o c s á t u n k r e n d e l ke zé s é r e . ★

A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk!

w w w. e j f e l i k i a l t a s . h u