HÍrek Izraelből 2013 március

Új határzár a Golánra • 10

Siló lerombolása régészetileg is bizonyított • 20

IZRAELBÕL ISRAEL 2013. március - 3. szám

www.hirekizraelbol.hu

Választások Izraelben – lehetséges következmények

BETH-SHALOM

..

Egy kis konyv, hatalmas tartalommal

MINDEN NAPRA!

Füle Lajos

Napi csendességek 365 napon A hívõ embernek köztudottan napi kapcsolatot kell fenntartania Istennel. Ezt tanácsolja nekünk a Biblia. Nagy segítséget nyújtanak az Úrral való napi imakapcsolatunkban az áhítatos könyvek.

Az Éjféli Kiáltás Misszió most egy ilyen különleges kiadványt szeretne az Olvasók kezébe adni. Füle Lajos négysoros verseit hozzájuk illõ képekkel és bibliai idézetekkel kötöttük gyönyörû csokorba, amely erõsítést jelenthet minden igaz keresztyén napi csendességének perceiben.

Könyv,

369 old.

Ára: 980,-Ft Megrendelhetõ:

www.ejfelikialtas.hu

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2.

Telefon: (1) 33 99 490 E-mail: ejfel@t-online.hu

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok!

Jóllehet Izraelben a parlamenti választásokon egyáltalán nem volt várható nagy meglepetés, azért adódott egy s más. Bár a jobb és a baloldal közötti elosztás majdnem azonos maradt, a 61:59-es arány a jobb oldal javára hozott némi elõnyt. Valószínûleg a Likud és az Izrael-Beitenu (Otthonunk Izrael) összefogásának köszönhetõen Benjamin Netanjahu pártja került ki legerõsebbként a versenybõl. Õk alakíthatnak kormányt, annak ellenére, hogy szavazatvesztést kellett elszenvedniük. A Kadima-párt, mely a legutóbbi választáson tulajdonképpen a legerõsebbként végzett, most 2 mandátummal épphogy bekerült a parlamentbe. A pártok hirtelen felemelkedése és az azt követõ eltûnésük Izraelben egy ismétlõdõ jelenséggé vált. Ez azt mutatja, hogy Izraelben van egy meglehetõsen széles publikum, amely a hagyományos pártokkal nincs megelégedve és változásokat követel.

Nagy nyertesként a fiatal és dinamikus Yair Lapid, Yesch Atid (Van egy jövõ) elnevezésû pártja élén került ki a küzdelembõl. Elsõ nekifutásra 19 helyet tudtak szerezni és ezzel a második legerõsebb párt lettek. Lapid újságíróként tevékenykedett, és nem is olyan rég még ezt mondta: «Nem fogok politikusnak állni, ahogyan az apám.» Az apja szintén zsurnaliszta volt, majd aztán politikus lett, ám pártja késõbb anélkül tûnt el, hogy bármit is elért volna. Az õ fõ célja annak idején az volt, hogy elérje a vallásos zsidók privilégiumainak eltörlését. Fia a politikai pályával szembeni fenntartásai ellenére belépett a politikába és apjához hasonló céljai vannak, de elõnyt tudott kovácsolni abból, hogy tanult apjának hibáiból.

Egy másik fiatal politikus is újként tûnt fel az izraeli politika tájain, nevezetesen Naftali Bennett, aki az ultra-nemzeti párt, a Beit HaJehudi (A zsidó ház) pártjának elöljárójaként, mely az õ vezetésével szavazatokat tudott szerezni, és 12 mandátumot tudhat magáénak. Politikai beállítottsága alapján tulajdonképpen természetes szövetségese lehetne Netanjahu Likudjának. De személyes nézeteltérések miatt a viszony közöttük megromlott Ezzel szemben személyes barátság áll fenn Bennett és Lapid között, akik politikai álláspontjaik különbözõsége ellenére úgy tûnik, szövetségesek lehetnek. Mindketten több szociális igazságosságot és a terhek egyenlõbb elosztását akarják elérni, ami többek között azt jelenti, hogy a vallásosak ne kaphassanak egyszerûen felmentést a katonai szolgálat alól csupán azért, mert Tóra-tanulmányaiknak szentelték magukat, amihez még állami támogatáshoz is jutnak. Ezenkívül többüknek kellene elhelyezkedniük és rendszeres foglalkozás után nézniük. Ezek az égetõ kérdések tették õket egymás szövetségeseivé, jóllehet vannak közöttük ellentétes módon kezelt pontok, melyekrõl megoszlik a véleményük, kiváltképp mivel Benett pártja többnyire szintén vallásos párt, mindenesetre azzal a különbséggel, hogy tagjai szolgálnak a hadseregben. Mindenképpen két politikusról van szó, akikrõl még hallani fogunk és akik, amint az látszik, még nagyobb befolyással lesznek az Izraelben végbemenõ politikai eseményekre éppen azért, mert õk a következõ generáció tagjai.

De a Netanjahuval szembeni elvárások nem éppen könnyûek, mint az új kormányának megalakulása, amellyel, amint reméli, könnyebben fog tudni kormányozni, mint korábban.

Azt meg csak remélhetjük, hogy minden Izrael javát fogja szolgálni, ami által a szükséges változásokat realizálhatják, garantálni tudják az ország biztonságát, és hogy a palesztinokkal is el lehet érni valamilyen megegyezést (habár ez nem volt közvetlen témája a választásnak).

Abban a tudatban, hogy a politikai döntésekben is Istené, az Úré az utolsó szó, üdvözöl Benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

Aggódnia kellene Izraelnek? 9. oldal

«Néha fáj az igazság» 11. oldal

Bibliai üzenet 4 Választások Izraelben – lehetséges következmények 5 A 19. Knesszet pártjai 6 A képviselõi helyek megoszlása 6 A 19. Knesszet statisztikai adatai

Háttérinformációk Izraelbõl 7 8 9 10 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Rövid jelentések Szabad kritizálni Izraelt?

Aggódnia kellene Izraelnek?

Izrael reménysugara az amerikai kormányban Új határzár a Golánra «Néha fáj az igazság» Gázai gazdálkodók az izraeli szakmai napokon A Genezáreti tó vízállása Turisztikai rekordév 2012 tíz legnagyobb antiszemitája Izraeliek és jordánok együtt tanulnak Hangjegyek, melyek figyelni tudnak Egy újfajta készülék agymûtétet utánoz Sion vizet visz a világba Siló lerombolása régészetileg is bizonyított

Biblia és Izrael 21 Jeruzsálem – Isten városa

4 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

E számunkhoz E lap súlypontját a január 22-i izraeli választások képezik. Tudjuk a Bibliából, hogy Isten kormányokat emel fel és vált le. Ezenkívül arra is felszólít bennünket, hogy imádkozzunk a kormányokért és a felsõbbségért. Mennyivel inkább érvényes ez az izraeli kormány esetében! Izrael kormánya abban az értelemben «külön eset», hogy a zsidó nép élén áll, Isten és a Biblia népének élén. Egy olyan népet kormányoz, amelynek körében Isten mûködik, ahol az évezredes ígéretek teljesednek be. Olvasd el, kérlek, a következõ cikkeket.

A «Szabad-e Izraelt kritizálni?» címû cikk nagyon figyelemreméltó.

Alapjaiban véve a következõrõl van szó: Bármit is tegyen Izrael – mindig bírálat éri (S. XX). Ebbe az összefüggésbe illik «2012 tíz legnagyobb antiszemitája» címû cikkünk is. Nem hagyhatjuk ki az

Izraelben tapasztalható hatalmas esõzésekrõl szóló cikkeket sem.

Hiszen nagyot cselekedett Isten, és népének bõven áradó vizeket adott (S. XX). Izraelt jogos aggodalom tölti el, mivel az Obambaadminisztráció munkatársi körében nem feltétlenül Izrael-barátok ülnek. Olvasd el errõl a XX. oldalon lévõ cikkünket.

Amirõl a világ nem beszél, de annál inkább az elõttetek lévõ «Hírek Izraelbõl», az az a tény, hogy Izrael földmûveseket hívott meg Gázából egy szakmai tanácskozásra. Izrael megáldja ellenségeit (S. XX). Olvasd el ezzel kapcsolatban a «Néha fáj az igazság» címû cikkûnket is a XX oldalon. Az itt említett további cikkek is nagy érdeklõdésre tarthatnak számot az Izrael-barátok részérõl. Köszönjük, ha másoknak is ajánlod ezt az újságot. CM ■

Választások Izraelben – lehetséges következmények Von Zwi Lidar A Hírek Izraelbõl munkatársa, Jeruzsálem 2012 májusában a Time magazin címoldalát Benjamin Netanjahu arcképe és ez a cím «King Bibi» díszítette. Ragyogó napok voltak ezek az izraeli miniszterelnök számára, aki összetartott egy koalíciót, amely, noha megrázkódtatásokat élt át, mégis szinte a szabályos szolgálati idõ végéig kitartott – ami különben Izraelben szokatlan. Kitartott az amerikai elnökkel szemben is, és saját házában szinte azt csinálhatta, amit akart. A magazin dicsõ jövõt jósolt neki, ám Izrael már nem királyság, úgyhogy a polgárok demokratikus alapjoguk gyakorlásával «King Bibi»-t megbuktatták.

A Likud, amely az Izrael Beitenu (Izrael otthonunk) pártot egy egységpárttá olvasztotta össze, a 2013. januári választásokon szavazatainak kereken egyharmadát veszítette el. A 31 mandátum azt mutatja, hogy a polgároknak minsössze 24 százaléka, akik elmentek a választásra (a szavazásra jogosultak 2/3-a) szavazott az egységpártra.

A hagyományos Likud-választók egy része jobbra húzódott, ami azt jelenti, hogy Naftali Bennet pártjához, a Habeit HaYehudi-hoz. Mások a konzervatív középpárthoz, a Yesh Atid-hez találtak kivezetõ utat, amelyet a választás tulajdonképpeni gyõztese, Yair Lapid vezet.

A választók üzenetét politikailag kell érteni, tartalmaz azonban személyes dorgálást is «King Bibi» számára.

Sok választó fordulatra vágyik, alapvetõ változásra. Az utóbbi évek tendenciájának, amely a Knesszetet és azzal együtt magát a kormányt is egyre inkább jobbra tolta, ez a választás véget vetett. A többség idõközben középre húz, egy szolid, konzervatív közép felé, úgyhogy a klasszikus izraeli jobboldal veszített a szavazataiból. A közép ezen a választáson olyan erõs volt, hogy a jövõben már nem lehet nélküle koalíciót alkotni. Ez azt is jelenti, hogy évek óta elõször alapvetõen lehetõség adódik egy koalíciót az ultra-ortodox pártok részvétele nélkül alkotni.

Ezek tûnnek a legfontosabb közlendõknek, amelyeket az izraeli választások a politikusoknak üzennek. A sorok között ez olvasható: Az új kormányt továbbra is Netanjahuval az élen alakítják, azonban ez már nem lesz, mint az elmúlt években, erõsen jobboldali koalíció. A jobboldalnak egyszerûen hiányoznak azok a mandátumok, amelyek fölött most már Yair Lapid és jövõbeli pártja rendelkezik, amely tüntetõleg világi beállítottságú, és az izraeli középosztályt szeretné képviselni. Netanjahu egy másik természetes koalíciós partnere Bennet lehetne nacionalista, cionista vallásos pártjá-

5 val, a Habeit HaYehudi-val. Ilyen partnerekkel a fedélzeten ugyancsak világos, hogy az izraeli kormány napirendje változni fog, és a jövõben a szociális és gazdasági témák az elsõ helyen fognak szerepelni. Netanjahu e két potenciális koalíciós partnere, Lapid jövõbeli pártja és Bennet Habeit HaYehudi-ja, mindketten követelik, hogy az állampolgári kötelezettségekbõl az ultra-ortodox lakosság is vegye ki végre a részét, és ne mások hátán élõsködjenek. Pontosabban fogalmazva: Sorkötelezettség és betagozódás a munkaerõpiacra.

Jóllehet a vallásos és ultra-ortodox pártok egyáltalán nem veszítettek szavazatokat, ezzel együtt mégis õk a választás nagy vesztesei, mivel õk egy erõs közép létrejötte által a szinte már hagyományossá vált szerepüket, az ún. «Mérleg nyelve» szerepét, elveszítették. Már nem követelhetik azt, amit akarnak; ezen felül még sokkal roszszabb is következik majd számukra. Izraelben az ultra-ortodoxok kötelességvállalásáról folytatott vitával a háttérben, hamarosan heves konfrontációkra lehet számítani, amelyek erõszakba csaphatnak át.

E választási eredményeket tekintve külpolitikai téren is mindenre lehet számítani, csak unalomra nem.

Már közvetlenül a választás után

A hagyományos Likudválasztók egy része jobbra húzódott, ami azt jelenti, hogy Naftali Bennet pártjához, a Habeit HaYehudihoz. Mások a konzervatív középpárthoz, a Yesh Atidhez találtak kivezetõ utat, amelyet a választás tulajdonképpeni gyõztese, Yair Lapid vezet (kép).

sokkal kevésbé csengett ideológiailag merevnek Netanjahu hangja, mint amilyen a választási harc során is volt. Egyes kommentátorok már azt jósolják, hogy ez a palesztinokkal folytatott tárgyalások újrafelvételéhez is vezethet. Mások még tovább is mentek, és azt a feltételezést hangoztatták, hogy még a Likud által támogatott telepes politikában is változhat valami. Akkor aztán Netanjahu saját pártjának soraiban fog problémákba ütközni.

Következésképp Izraelben már egészen más feltételezés kapott szárnyra: A 19. Knesszet kormánya nem sokáig marad nyeregben, vélik egyesek, azaz nem fog kitartani a négyéves idõszak végéig. Sokan ennek a kormányösszeté-

telnek legjobb esetben is mindössze két évet adnak. Ezek különben csupán általános vélekedések, mivel, mint ahogy az a Közel-Keleten történni szokott, minden nagyon gyorsan megváltozhat a biztonságpolitikai eseményekkel a háttérben, mert akkor az ideológiai különbségek ellenére is összefognak Izraelben, gyakran még nagyon tágan értelmezett koalícióba is. Az ilyen, már régóta körvonalazódó «eseményekben» valóban nincs hiány: az örök sláger – a nukleáris Irán, a szíriai polgárháború és Mursi politikailag ingadozó pártja Egyiptomban. ■

A 19. Knesszet pártjai 2013. január 22-én több mit 30 párt szállt versenybe a 120 Knesszet-helyért. Az állampolgárok 12 pártot választottak az izraeli parlamentbe, amelyeket a következõkben szeretnénk bemutatni.

Likud (Összefogás) az 1948-ban alapított Cherut (Szabadság) pártra vezethetõ vissza, és olyan prominens személyiségekkel kapcsolható össze, mint Menachem Begin, Ariel Sharon és Yitzhak Shamir. Programja nemzeti-konzervatív alapokon nyugszik, mint például a zsidó nép joga saját hazájához, Erec Jisraelhez, amelyhez hozzátartozik a telepes politika támogatása is.

Israel Beteinu (A mi házunk Izrael) 1999-ben Avigdor Lieberman alapította, aki a Szovjetunióból származik, és mindenekelõtt szülõföldjének zsidó szavazóira számított. Programja a jobboldali nacionalista Ze’ev Jabotinsky eszméire támaszkodik. Röviddel a külügyminiszteri posztról való lemondása elõtt, amely egy nyomozati eljárás mi-

att következett be, Lieberman pártja szövetségre lépett a Likuddal, úgyhogy mindkét párt egy egységes listán szerepelt.

Yesh Atid (Van jövõ) egy új párt Yair Lapid vezetésével, aki elõzõleg újságíró és mûsorvezetõ volt, és a Holocaust-túlélõ és politikus Tommy Lapid fia. A párt világi beállítottságú, és a politikai és gazdasági témák vonatkozásában jobbközép nézeteket vall. A választási küzdelem során a

A Time magazin dicsõ jövõt jósolt neki, ám Izrael már nem királyság, úgyhogy a polgárok demokratikus alapjoguk gyakorlásával «King Bibi»-t megbuktatták.

6 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

terhek igazságos elosztását követelte minden állampolgárra nézve – azaz: adóreformokat és katonai szolgálatot az ortodoxok számára is.

Awoda (Munkapárt) a 1960-as évek végén lépett elõ a David Ben-Gurion alapította hagyományos Mapai-pártból.

A Mapai ill. a Munkáspárt állította az összes izraeli kormányt 1977-ig, amikor is elveszítette a szavazati többséget a Likud javára. Elmúltak azok a napok, amikor a párt olyan neves személyiségekkel büszkélkedhetett soraiban, mint Yitzhak Rabin, Shimon Peres és Ehud Barak, és kormánypártként szerepelt. Ma Shelly Jachimovics, egykori újságírónõ vezeti, aki a választás elõtt a szociális igazságosságot hangsúlyozta.

HaBeit HaYehudi (Zsidó otthon): Ennek a pártnak ideológiai gyökerei az ultra-nacionalista vallásos cionizmusban találhatóak, és a telepes ideológiával hozták összefüggésbe. Az újonnan megválasztott pártelnök, Naftali Bennett vezetésével éledt újjá, és már a nemzetközi figyelem középpontjába is került.

Shas (Shomrei Sfarat álneve, a szefardi zsidóság õrzõje) 1984-ben alakult Ovadia Yosef rabbi vezetésével, és a hagyományos, kegyes életû zsidókat szólítja meg keleti származási háttérrel. Mivel egyetlen «sztárja», Aryeh Deri, többéves börtönbüntetés után újra a párt élére került, a választási küzdelemre belsõ harcok is rányomták bélyegüket.

Yahadut HaThora (Tóra-zsidóság)

a 1990-es évek elején alakult két ultra-ortodox pártból. A párt hivatalosan nem foglal állást politikai témákban, hanem programja kizárólag egy zsidó, istenfélõ állam körüli vallási kérdésekre korlátozódik, valamint a Status quo védelmére, azaz az olyan férfiaknak katonai szolgálat alóli felmentésére, akik a Tórát tanulmányozzák.

HaTnua (A mozgalom) a választási küzdelem során alapította a volt külügyminiszternõ, Cippi Livneh, aki röviddel azelõtt mondott le a Kadima elnöki tisztérõl. A párt ideológiailag konzervatívként mutatkozott be, és hangsúlyozza egy Likuddal szembeni alternatíva felállítását fõleg külpolitikai kérdésekben.

Merec (Energia) az izraeli békemegmozdulásokból jött létre, és polgárjogi pártként definiálja magát, amely a szociális igazságosságért, a kisebbségekért és a társadalom peremén lévõ csoportokért, valamint a békéért harcol.

Chadash, Balad und Ra’am-Ta’al három arab párt: Chadash, teljes neve «Demokratikus Front a békéért és egyenlõségért» egy listához kötött szocialista párt. Balad jelentése «Nemzeti Demokratikus Szövetség». Programjának legfontosabb pontja a zsidó állam átalakítása minden polgárának államává. Ra’am-Ta’al, az «Arab Megújulási Front» rövidítése, a hosszú éveken át Knesszet-képviselõként mûködõ Ahmed Tibi vezetése alatt állt, aki Izrael Államot rasszistaként jellemezte.

Kadima (Elõre) egykor Ariel Sharon alapította, aki a gázai-övezeti

A képviselõi helyek megoszlása Likud – Israel Beteinu Yesh Atid Awoda Shas Habeit HaYehudi Yahadut HaThora HaTnua Meretz Ra’am-Ta’al Hadash Balad Kadima Forrás: http://main.knesset.gov.il/

2013

2009

31 19 15 11 11 7 6 6 5 4 3 2

Likud: 27, Israel Beteinu: 15 0 13 11 3 5 0 3 4 4 3

28

telepesek kitelepítése kapcsán hátat fordított a Likudnak, és egy vele szembeni alternatívát akart kialakítani. Ma a pártot Shaul Mofas vezeti, akinek a TCippi Livnehvel folytatott hatalmi harc után még néhány napig reszketnie kellett, amíg tisztázódott, hogy a pártnak sikerül-e a 2 százalékos küszöböt elérnie. AN ■

A 19. Knesszet statisztikai adatai Wikipedia

Az utóbbi évek tendenciájának, amely a Knesszetet és azzal együtt magát a kormányt is egyre inkább jobbra tolta, ez a választás véget vetett.

• A választásra jogosultak 67,6 százaléka szavazott, ami azt jelenti, hogy az 5,6 millió polgárból 3 793 000 izraeli polgár járult az urnák elé (1999 óta elõször növekedett a részvétel) • 40.000 szavazat érvénytelen volt • A 18. Knesszet 53 parlamenti tagjának kellett átadnia helyét az újonnan jötteknek • 47 képviselõ elsõ alkalommal tölti be ezt a tisztséget • A Knesszet legfiatalabb tagja egy 27 éves nõ • A Knesszet képviselõi között 9 egykori újságíró és 2 egyetemi szóvivõ is szerepel, akik a 2011 nyarának szociális tüntetésein vezetõ szerepet töltöttek be • Képviselõ lett még 2 volt vezérkari fõnök, 2 tábornok, és 2 volt titkosszolgálati vezetõ, valamint 4 egykori rendõrfõnök • A képviselõk egyharmada hívõ vagy szigorúan kegyes életû zsidó • A 120 képviselõbõl csak 26 nõ (még mindig több a 2009-es 4 fõnél) AN ■

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL 7

Rövid jelentések • Izrael január elsejével az UNICEF, az ENSZ gyermeksegélyezési alapjának kuratóriumi tagja lett.

Egy több mint 40 éves megszakítás után Izrael harmadszor e fontos felügyeleti grémium tagja.

• A jeruzsálemi Héber Egyetem és a Max-Planck Intézet agykutató központot alapított Jeruzsálemben. A ceremónia, melyen többek között a német nagykövet, Andreas Michaelis is jelen volt, a Givat Ram campusban került megrendezésre, ahol a központ felépül.

• A Bloomberg gazdasági magazin hírül adta, hogy Izrael egyre érdekesebb lesz a Hedge-alapítvány számára, mivel a nemzetközi 3,3 %-os átlaghozammal szemben 12,2 %-ot gazdálkodott ki. A Bloomberg ezt azzal indokolta, hogy Izrael 54 olyan vállalkozással rendelkezik, amelyet az amerikai Nasdaq jegyez, és vezetõ helyet foglal el az egy lakosra jutó akadémikusok és vállalatalapítók számát illetõen.

• A Héber Egyetem egyik tudósa újfent igazolta: Az étkezéshez elfogyasztott egy pohár vörösbor közömbösíti a húsnak az erekre gyakorolt káros hatásait. Az emésztés közben a vérben képzõdõ LDL lipoprotein-részecskéket, melyek lerakódhatnak az érfalakon, a vörösborban lévõ, antioxidánsként ható polyphenol-részecskék bontják le.

• Izrael 165. pilótakurzusán 4 nõ végzett, köztük egy vallásos. Õ elárulta, hogy a légierõnek külön szoknyát kellett varratnia az egyenruhájához, «ami a hadsereg elsõ egyenszoknyája». A többi világi zsidó nõ nadrágot is hord, nemcsak szoknyát és ruhát.

• Az izraeli kozmetikaiparban az állatkísérletek 2007 óta tilosak. Január 1-je óta már törvény tiltja az állatokon tesztelt kozmetikumok eladását.

• A Spanyolországból származó fizikus, Ignacio Cirac, aki a MaxPlanck Intézet München melletti kvantumoptikát vezeti, egyik osztrák kollégájával együtt megkapta a tekintélyes Wolf-díjat. Más kutatók, akiket ezzel az évente ki-

•

•

•

•

•

•

•

•

osztott és egy német származású tudósról elnevezett díjjal megtiszteltek, az USA-ból jöttek.

Netanjahu miniszterelnök az Ashkelonban lévõ akadémiai fõiskolán megnyitotta az elsõ nemzeti kiberháborús tanszéket.

A különösen tehetséges tanulóknak már idejekorán támogatást kell nyújtani a számítógépes technológia terén.

A Hadassah elnevezésû amerikai cionista nõszervezet 3300 csemetefát ültetett Beer Sheba mellett, a Newtown-i iskola tanulóin elkövetett mészárlás emlékére.

Néhány héten belül több alkalommal is megrongálták Dávid király üres síremlékét a jeruzsálemi Sion hegyen. Egy esetben egy ultra-ortodox férfi verte szét a 16. századi értékes kerámiát, mert amint mondta, «imádságaim csak akkor kerülnének meghallgatásra, ha közvetlenül a sírkõhöz imádkoznék». A második vandál cselekedet ügyében még ismeretlen tettes után nyomoznak.

A kaliforniai «Rainbow hadmûvelet» elnevezésû szervezet több mint 20 éve küld latin-amerikai és a Karib-szigeteki térségbe szakszemélyzetet bevetésre.

2012-ben elsõ alkalommal két izraeli orvos is részt vett a misszióban, akik Ecuadorban tevékenykedtek.

Az egyiptomi titkosszolgálat bejelentette, hogy egy második csempészutat is felfedezett, amelyen keresztül fegyvereket és rakétákat juttattak a Gázai-övezetbe. A nyomok Líbiába vezettek.

2013-ban életbe lépett a «Photoshop-törvény». A reklámoknál a modellek testtömegének grafikai korrekciója esetén ezt az eljárást most már fel kell tüntetni. Ezen felül egy cégnek orvosi igazolást kell bemutatnia arról, hogy az illetõ modell méretei megfelelnek a Body-Mass-Index (BMI) elõírásainak.

Kevésbé jó OECD adatok Izraelre vonatkozóan: Az ország nyugdíjasainak kereken 20 %-a kénytelen a szegénységi küszöb alatt élni, köztük sok Holokauszt-túlélõnek is.

Az osztrák Red Bull energiaitalgyártó cég feladta 15 munkatárs-

•

•

•

•

•

•

•

sal mûködtetett állomáshelyét Izraelben. A cég piaci részesedése erõsen lecsökkent, úgyhogy a cégvezetés úgy döntött, megtakarítja ennek a kirendeltségnek költségeit.

A lemondott külügyminisztert, Liebermant a Knesszet etikai bizottsága 1300 eurós pénzbüntetésre ítélte, mert számos parlamenti vitáról hiányzott. Lieberman az izraeli parlament 37 ülésén 22 alkalommal nem jelent meg.

A Holt-tengetben az apadó vízszint miatt újabb fegyvereket találtak.

Az egyik alkalommal bombák kerültek elõ az 1960-as évekbõl, a másiknál fegyverek a Mandátumkorszakból. A területet, ahol aknákra is bukkantak, egyelõre lezárták a nyilvánosság elõl.

Az újév egy újabb német-izraeli város-partnerséggel kezdõdött: Az újévi fogadáson Bergisch Gladbach partnerségre lépett a Gush Danban lévõ Ganey Tikwával.

Izraelben meglehetõsen magas a végzetes közlekedési balesetek aránya.

2012-ben elõször tapasztaltak csökkenést a halálos kimenetelû balesetek terén, mivel a 2011-es 398 után 2012-ben 299 ilyen baleset történt. A halálos áldozatok egyharmada járókelõ volt.

A Wikipedia többek között nyilvánosságra hozta, hogy mely fogalmakat keresték 2012-ben héberül a legtöbben. Az elsõ helyre az «Izrael» fogalma került kereken félmillió keresõvel. Második lett az «USA», amelyet mintegy negyedmillióval az 1995-ben «Jitchak Rabin» követ.

A polgárvédelem minisztere, Avi Dichter, bejelentette, hogy a Vaskupola rakétaelhárító rendszer hadrendbe állítása és mûködtetése 2012 novemberének nyolcnapos eszkalációja alatt az államnak kereken 20 millió eurójába került.

Az izraeli belsõ titkosszolgálat nyilvánosságra hozta 2013 elején, hogy 2012 második félévében drasztikus emelkedést figyelhettek meg a ciszjordániai terrorista aktivitások terén. 2012 augusztusában 28 terrortámadást regisztráltak, ezzel szemben decemberben 111-et. Ezek száma hónap-

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

ról hónapra állandó emelkedést mutatott. A szakértõk mégis úgy gondolják, hogy egy szervezett harmadik intifádával jelenleg nem kell számolni.

• 2012 végén a munkanélküliek száma a gazdasági növekedés visszaesése ellenére, továbbra is 7 % alatt volt. 0,8 % százalékkal növekedett az újonnan munkába állók aránya.

• Az Afikim kibbuc ismét a szalagcímekre került a tejelõ marha gazdálkodás technológiájának Kínába történt exportja kapcsán.

Ezután az AfiMilk cég a kanadai Ontarioban aktivizálta magát a

kecsketenyésztõ nagyüzemek modernizálása terén, amelynek termékei egész Észak-Amerikában megtalálhatók.

• A januári hatalmas esõzések egy további meglepetést hoztak. A nagy vízmennyiségtõl beomlott egy alagút, amit a Gázai-övezetbõl ástak izraeli felségterületre. Az alagút már régebben készülhetett, állt egy jelentésben. Mivel ez elért egészen egy izraeli településig, arra lehet következtetni, hogy az esetleg elrabolt civilek vagy katonák elhurcolására szolgálhatott.

• Izrael legfelsõbb bírósága példát statuáló ítéletet hozott, misze-

rint az öngyilkos merényletek áldozatainak családjai keresetet nyújthatnak be a terroristák holttestének kiadása ellen, hogy így megakadályozhassák azoknak palesztin oldalon mártírokként való ünneplését, és azt, hogy dísztemetésben részesüljenek, amint az a múltban mindig is megtörtént.

• Izraeli tudósok feltûnést keltettek az állatgyógyászat világában, mivel elõször fejlesztettek ki egy olyan szérumot kutyák részére, amely a halálos csontbetegség gyógyítására szolgálhat. AN ■

VENDÉGKOMMENTÁR

Szabad kritizálni Izraelt?

Izrael németországi nagykövete, Yakov Hadas-Handelsman, nemrég a követség honlapján és hírlevelében nyilatkozott egy fontos témában, mely alapvetõ kérdést feszeget.

Morálprédikációk és a tények szisztematikus mellõzése már régóta megszokott kifejezési formája az Izrael Államot kritizálók némelyikének. Hadd mondjunk elõször is valami magától értetõdõt: Az Izraellel szembeni kritika abszolút legitim és olykor jogos is. Ezek szóban és írásban fogalmazódnak meg, Izraelben és külföldön – így Németországban is. Az igazi kritika csupán egyetlen zsinórmértéket ismer, mégpedig, amely minden országra érvényes – legyenek azok nyugati államok vagy fejlõdõ országok. Az ilyen kritikák hozzájárulnak a nyilvános vitákhoz, és korrigálják a helytelen irányú folyamatokat, amelyek Izraelben éppúgy elõfordulnak, mint minden más demokráciában is.

De egyes esetekben a kívülrõl érkezõ kritika éppen hogy az Izraellel való rögeszmés foglalkozássá válik, amely eközben mindenféle mértéket figyelmen kívül hagy, amit a kritikát gyakorló országban egyébként betartanak, manipulálják a tényeket, és általánosítanak.

Ennél fogva úgy hiszem, hogy az ártatlannak vélt kérdés mögött «Szabad kritizálni Izraelt?» olykor némi antiszemitizmus is rejlik, mely a véleménynyilvánítás szabadságaként adja ki magát, valójában viszont kritikát gyakorol a kritikáért, és a zsidó népnek az önrendelkezéshez való legitim jogát kérdõjelezi meg.

A zsidóság egyik oszlopa a vita. Kérdezni, kritikát gyakorolni, valamit kétségbe vonni, és normákat valamint szabályokat megkérdõjelezni, a zsidó kultúra fontos elme. Egyetlen nép sincsen,

amely évezredek óta ilyen gazdag demokratikus és plurális kultúrával lenne megáldva. Ezt a kultúrát a modern Izrael Államra is adaptálták, amit ott nap mint nap gyakorolnak is. A gyengébbek és a kisebbségben élõk védelme az izraeli jog és az izraeli társadalom bázisát képezi. Az izraeli média, a nem kormányszervezetek és a politikai ellenzék nap mint nap belsõ kritikák által hívja ki a kormányt. Izrael Állam büszke lehet legfelsõbb bíróságára, amely nem riad vissza attól, hogy politikai, társadalmi és meghatározó biztonsági kérdésekben a kormány véleményével szemben döntsön. Egy ilyen legfelsõbb bíróság, melynek ajtaja a nem állampolgárok (palesztinok elõtt is) nyitva áll, csak kevés nyugati országban létezik.

Sajátos geostratégiai helyzete ellenére Izrael Állam törekszik a vallásos és nemzeti kisebbség integrálására – bizonyos, hogy ezt nem mindig teszi olyan következetesen, amint az kívánatos volna, így egészen biztosan van e téren még mit javítani; de másfél millió arab izraeli állampolgár élvezheti a vallásszabadságot, a teljesen azonos jogokat, és integrálódott részei lehetnek az életnek Izraelben.

Vannak közöttük sikeres üzletemberek, a média vezetõ egyéniségei, ügyvédnõk és bírók, orvosok és magas rangú katonatisztek és rendõrök. Az izraeli arabok képviseltetik magukat a Knesszetben képviselõk által, akik még az állam szimbólumait is megkérdõjelezik. De az izraeli demokrácia stabil és elég erõs ahhoz, hogy ezeket kiállja.

Az izraeli arabok egy zsidó államon belül élnek, és élvezhetik annak életszínvonalát, amirõl a Közel-Kelet országainak döntõ többségében csak álmodhatnak. A Közel-Keleten szabadság és demokrácia uralkodhatna, ha annak összes polgára hasonló jogokkal és jogbiztonsággal rendelkezne, mint amilyennel az izraeli arab állampolgárok rendelkeznek.

Mindezt persze Izrael Állam kritikusainak egy része nem tartja szem elõtt. (A botcsinálta) Közel-keleti szakértõk újra meg újra ismételgetik Izraellel szembeni «tanult» kritikáikat, és közben szemet hunynak a régió egyéb helyszínein lejátszódó események és folyamatok felett – nem ritkán a saját országaikban történtek felett is. Mikor töprengtek el utoljára ezek az arab országokban élõ keresztyének helyzetén, az ottani nõk vagy a homoszexuálisok jogain? Mikor fejezték ki utoljára megvetésüket a gyûlöletkeltõ antiszemitizmussal szemben, amit az arab világ vezérei az arab médiában terjesztenek? Vagy talán úgy van ez, hogy éppen ezek a kritikusok az arab világ vonatkozásában egyszerûen túl nyugatiasan arrogánsak, és ezért mindig készek az arab rezsimeknek és társadalmaknak valamilyen okot találva mindent elnézni?

Ennél fogva: Igen a kritikára, de nemet kell mondani a kettõs erkölcsû manipulátorok morálprédikációira. ■ Feldolgozta AN

9 POLITIKA

Aggódnia kellene Izraelnek?

Ha valakinek kétségei támadtak volna az Obama elnök második kormányzati ciklusa alatti amerikai külpolitika irányultságát illetõen, akkor az az elnök beiktatási beszédébõl már bizonyosságot kaphatott.

Washington, D.C. – Beiktatási beszédében Obama a külpolitikát csak néhány szóban érintette. A zord washingtoni hidegben összegyûlt hallgatóságának ovációja közepette jelentette be: «Mi továbbra is hisszük, hogy a folyamatos biztonságot és a tartós békét nem lehet folytonos háborúskodással kikövetelni.» Kormánya meg fogja próbálni a konfliktusokat más államokkal békésen megoldani – «nem azért, mintha mi naivan átsiklanánk a veszélyek fölött», hanem hogy az állandó «bizalmatlanságot és félelmet leépítsük». A beszéd egyébként, amelyet az õ legliberálisabb beszédeként lehet értékelni, belpolitikai kérdésekre szorítkozott, és az amerikaiakhoz intézett felhívása demonstrálni kívánta az állam és a nemzet egységét.

Még ha a következõ mondatok általánosságok is, mégis világos, hogy az izraeli kormányt ezek felzaklathatták: «Nekünk nem szabad összetévesztenünk sem az abszolutizmust az elvhûséggel, sem a politikát a látványossággal, és nem szitkozódhatunk tisztességes viták helyett sem.»

Amint Obama hozzáfûzte, hogy Amerikának «egy reményforrásnak kell lennie a szegények, a betegek és a kirekesztettek számára», akkor abban a pillanatban a még választás elõtt álló izraeli miniszterelnök, Netanjahu tudta, hogy az USA külpolitikai vonala Obama második elnöksége idején nem lesz habos torta Izrael számára.

Ezt igazolták aztán az elsõ miniszteri kinevezések is, amit Obama jentett be. Így jellemezték politikai megfigyelõk Charles Timothy Hagelnek védelmi miniszterré történt kinevezését és az egykori terrorellenes tanácsadónak, John Brennannak CIA fõnöki elõléptetését Izrael számára elgondolkodtatónak, mivel mindketten «problematikus mérleggel» rendelkeznek. Hagel arról ismert, hogy az USA külföldi katonai akciói ellen foglalt állást, és már a múltban is nemcsak hogy az USA Irán elleni katonai csapását helytelenítette, hanem még a

Számos politikai kommentátor bizonyos benne, hogy Izraelre nehéz idõk jönnek, még akkor is, ha Joe Biden alelnök arról ismert, hogy Izrael mellett áll.

szankciókkal sem értett egyet. Voltak az USA-ban újságírók, akik azt jósolgatták, hogy ennek az embernek a kinevezése Iránt még biztatná is arra, hogy továbbra is próbálkozzon nukleáris fegyverhez jutni. Amint Hagel szenátori hivatali idejében úgy nyilatkozott, hogy «a zsidó lobbi veszélyt jelent Washingtonra nézve», akkor nemcsak az izraeliek, hanem az egész világ zsidósága is felhorkant. Semmivel sem volt jobb, amikor Hagel újfent vonakodott a szenátus leveleit és hivatalos nyilatkozatait, aláírni, amelyeket Izraelnek címeztek. Õ ezt ekképpen kommentálta: «Én nem izraeli, hanem amerikai szenátor vagyok». Hagel a minden oldalról érkezõ kritikákat viszszautasította: «Nem vagyok Izrael-ellenes beállítottságú», és egyben megállapította, hogy sohasem nyilatkozott az Irán elleni szankciók ellen. «Irán kétségkívül a terrort támogató állam», fûzte hozzá alátámasztásul.

Nem sokban különbözik John Brennan hozzáállása sem, aki most a CIA élén az erõs ember. A múlt-

ban többször is utalásokat tett arra, hogy az USA kormányának inkább mérlegelnie kellene «a mérsékeltebb erõkkel, mint a Hezbollah»-hal felvenni a párbeszédet. Máskor az iszlám Dzsihádot (Szent háború) nem terrorként értelmezte, hanem mint «szent harcot» és mint az iszlám «legitim komponensét». Ezen kívül egy nyilvános beszédében nem Jeruzsálemet, hanem «Al Quds»-ot mondott, ahogyan a várost arab nyelven nevezik.

Brennan védekezésül az amerikai és az izraeli biztonságiak közötti szoros együttmûködést hozta fel a terrorizmus elleni harcban.

Ezek és más politikusok, mint például John Kerry és Tom Donilon, minden fontos külügyi és biztonságpolitikai, továbbá katonai kérdésben az újraválasztott amerikai elnök, Obama legfontosabb tanácsadói lesznek. Számos politikai kommentátor bizonyos benne, hogy Izraelre nehéz idõk jönnek, még akkor is, ha Joe Biden alelnök arról ismert, hogy Izrael mellett áll. ZL ■

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

POLITIKA

Izrael reménysugara az amerikai kormányban Politikai és katonai szinteken Izraelnek nem lesz könnyû dolga Obama miniszteri kinevezései okán. Egyetlen reménysugarat az új amerikai pénzügyminiszter, Jacob Lew jelenthet.

Wikipedia

Jacob Lew

Washington, D.C. – 2010 õsze óta az amerikai elnök, Barack Obama legszûkebb tanácsadói köréhez tartozik. 2012 januárjának végén vetült rá elõször a rivaldafény széles nyilvánosság elõtt, mivel õt nevezte ki Obama a Fehér Ház személyzeti fõnökének.

Errõl mi is beszámoltunk pontosan egy évvel ezelõtt 2012. márciusi számunkban. A kinevezés nemcsak azért keltett

feltûnést, mert ez az ember teljesen tiszta lappal érkezett, hanem azért is, mert egy ortodox zsidóról van szó, aki szigorúan tartja magát a törvényekhez, köztük a szombati nyugalom betartásához is. Már akkor felvetõdött a kérdés, egy ilyen ember hogyan képes megoldani azt, hogy az amerikai elnök számára a nap minden szakában elérhetõ legyen.

Egy vallásos zsidó ember shabbatkor nem végez munkát, sok idõt szán imádkozásra a zsinagógában, és természetesen nem telefonál ilyenkor. Már akkor ismertté vált, hogy Lew a Fehér Házban való hivatalba lépése elõtt konzultált rabbijával, aki azt tanácsolta neki, hogy fogadja el a hivatalt. Ha netán shabbatkor telefonhívást kapna, akkor az «Pikuach Nefesh» alá esik. Ez annyit jelent, hogy nyomós okok miatt felszabadítást nyer a szombati nyugalom betartása alól. Ezzel összefüggésben mindenesetre megállapodtak abban is, hogy Lew csupán az elnök legsürgõsebb hívásait fogadja személyesen, minden mást békén hagy.

Nos, az 1955-ben New Yorkban született Jacob Lew, aki többek között ügyvédként is praktizált, gazdasági menedzserként tevékenykedett, és az 1990-es évek óta – elõször Bill Clinton alatt – átvette a pénzügyi feladatokat a demokratáknál. Már személyzeti fõnöki posztján is Obama egyik legközelebbi

munkatársának és a legszûkebb körének tanácsadói között tartották számon.

Lew továbbra is élvezi Obama bizalmát, hiszen pénzügyminiszterként kritikus témákban kell majd eljárnia, amelyekben az Obama-kormánynak kell intézkednie.

Lew szerény emberként lépett fel.

Karrierjének felívelése ellenére ugyanabban a lakásban maradt, és életvitelén sem változtatott semmit; éppolyan tartózkodó maradt a munkakörében is. Õ inkább csendben tevékenykedik, nem ver sok port fel maga körül. Izraeli szempontból jentõséggel bír, hogy szoros viszonyt ápol Izrael Állam nagykövetével Washingtonban, név szerint Michael Orennel. Ezen felül az izraeli sajtó már 2012-ben arról számolt be, hogy Lew «jól megérti magát Netanjahuval».

Kiindulhatunk tehát abból, hogy Lew új feladatai között is, mint pénzügyminiszter, nyitva tartja a füleit az izraeli szükségletek és kívánságok irányában, mindenesetre olyan feltételek mellett, hogy ezek a kívánságok nem állnak ellentétben az amerikai érdekekkel. Õ maga is azon a szilárd meggyõzõdésen van, hogy nincsenek alapvetõ érdekellentétek Jeruzsálem és Washington törekvései között. Ha egyszer netán másként lenne, mindenekelõtt az Obama és Netanjahu közötti személyes feszültséggel a háttérben, akkor Izraelnek legalább van valakije, aki az amerikai elnök köreiben empátiával közvetíthetne. ZL ■

POLITIKA

Új határzár a Golánra Alighogy készen lett az izraeli határvédelmi berendezés az egyiptomi Sínai határ mentén, Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy a következõ ilyen jellegû nagy projekt elõtt állnak.

Jeruzsálem – 2013 januárjában Netanjahu miniszterelnök felkereste a Sínait elválasztó izraeli határszakaszt, hogy ünnepélyesen bejelentse, újabb 200 kilométeres biztonsági kerítés megépítését fejezték be. A

legmodernebb határvédelmi rendszer az izraeli adófizetõknek kereken 325 millió eurójába került. 2005-ben vetõdött fel elõször egy ilyen kerítés iránti igény. Annak idején azt a határt egyre inkább a drogcsempészek

kezdték használni, de az illegális bevándorlók áradata is megindult különbözõ afrikai államok felõl. Az építkezések utolsó két évében aztán egyre egyértelmûbben látszott, hogy a kerítés egy további célnak is

11 megfelelhet: A Sínai-félsziget fokozatosan az iszlám terroristák játszóterévé vált, akiknek céltáblája Izrael.

Az izraeli civilek elleni egyik legsúlyosabb támadást a Negev déli részén követték el 2011 augusztusában. Ez a merénylet az építkezéseket felgyorsította, úgyhogy ennek a határzárnak a létesítése az állam azon kevés építkezései közé tartozik, amelyek gyorsabban lettek készen, mint azt tervezték.

Ennek a költséges projektnek a lezártával Netanjahu miniszterelnök izraeli polgártársainak egy újabb hasonló vállalkozást jelentett be: Hasonló biztonsági kerítést kell felépíteni szerinte a Golán-fennsíkra is, hogy az izraeli-szír határt jobban biztosíthassák.

A Golán éppúgy, mint a Negev egy ritkán lakott terület. Mivel az izraeliek szívesen járnak oda kirándulni, azt elsõ kézbõl jól tudja mindenki, milyen kétségbeejtõ állapotban van a határvédelmi létesítmény. Nagyon keveset tettek az 1973-as Jom-Kippur-háború óta ennek állagáért. Sok betonoszlop kidõlt, és a szögesdrótkerítés több szakasza is elrozsdásodott. Számtalan aknamezõ veszélyezteti a területet, miközben már nem járul hozzá az izraeli határ biztonságához. Ez vonatkozik az ott állomásozó ENSZ egységekre is, amelyek az Izrael és Szíria közötti ütközõzónát ellenõrzik.

De a szíriai palesztinok menetelése az izraeli határhoz megmutatta: Aki az egyik államból a másikba akar eljutni, az a kb. 80 kilométeres határszakaszon alig ütközik akadályba. Egy modern határzár, mint ami-

A Golán éppúgy, mint a Negev egy ritkán lakott terület. Mivel az izraeliek szívesen járnak oda kirándulni, azt elsõ kézbõl jól tudja mindenki, milyen kétségbeejtõ állapotban van a határvédelmi létesítmény.

lyen a Sínait elválasztó határkerítés (többek között érzékelõkkel és kamerákkal felszerelt), mindenesetre nem fogja a Szíriából indított belövéseket megakadályozni, mint ahogyan azt a szír kormányerõk és a lázadók közötti lövöldözés is megmutatta.

Abban viszont Izraelben szinte biztosak, hogy a szíriai helyzet egy Asszad utáni érában még sokkal robbanékonyabb lesz. Köztudott, hogy a 2011 márciusa óta az országot megrázó, erõszakos hatalmi harcoktól szenvedett állam már sokkal radikálisabb elemek látókörébe került. Az a hatalmi vákuum, ami az Asszad rezsim csapatai és a lázadók közötti harcok miatt a legtöbb régióban keletkezett, leginkább az iszlám terroristák szá-

mára csábító. Szakértõk úgy ítélik meg, hogy Szíriában már több tucat Al-Kaida terrorsejtet építettek ki.

Mindezekkel a háttérben az izraeli miniszterelnök a 2013-as választási küzdelem közepette jelentette be: «Ezért ezt a határszakaszt meg fogjuk védeni az illegális behatolásoktól és a terrorizmustól éppúgy, ahogyan azt a Sínai határszakaszon is tettük.» A kormányülésen pedig így folytatta: «Tudjuk azt, hogy a szír határ másik oldalán a szír hadsereg nincs már jelenel, és az õ helyükre a világot behálózó Dzsihád csapatok nyomultak elõre.» A zsidó állam kénytelen, tekintettel a szír rezsim instabilitására és bizonytalan jövõjére, minden lehetséges forgatókönyvre felkészülni. AN ■

VENDÉGKOMMENTÁR

«Néha fáj az igazság» Khaled Abu Toameh izraeli-arab újságíró a Jerusalem Post munkatársaként dolgozik, és Ciszjordániából, valamint a Gázai-övezetbõl küldi jelentéseit. 2013. január elején jelent meg az itt következõ cikke.

Néha fáj az igazság; ez az oka annak, hogy a Palesztin Autonómiahatóság (PA) olyan keményen dolgozik azért, hogy a külvilág ne halljon arról a sok esetrõl, amelyek rossz fényt vethetnek vezetõire vagy népére. Az elmúlt években a PA vezetõségének azon fáradozásait, hogy a figyelmet Izraelre irányítsa – gyakran az

USA és az EU médiájának segítségével – siker koronázta.

Következzék néhány példa a kellemetlen igazságra, amelyekrõl a PA Ciszjordániában nem akarja, hogy mások is tudomást szerezzenek: Több mint száz magas rangú PLO- és Fatah-képviselõ Izrael által kibocsátott VIP-

kártyákkal rendelkezik, ezek különbözõ olyan privilégiumokhoz juttatják õket, amelyekhez a legtöbb palesztin nem jut hozzá. Ide tartozik az a szabadság, hogy Izraelbe vagy külföldre utazhassanak, amikor csak akarnak. Ezek a kiváltságok 1993-tól, az Oslói egyezmény aláírása óta léteznek Izrael és a PLO között.

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

A Gázai-övezetben élõ 600 keresztyén közül, akik az utóbbi két hétben Ciszjordániába jöttek karácsonyt ünnepelni, több tucat kérte, hogy Izraelbe költözhessen, mert nem érzik jól magukat a PA és a Hamasz fennhatósága alatt.

Több tucat keresztyén család költözött át Kelet-Jeruzsálembõl a város zsidó negyedébe, mert nem akarnak tovább a muszlimok között élni.

PA-biztonsági erõk Ciszjordániában továbbra is beidézik vagy letartóztatják azokat a politikai ellenfeleket, újságírókat, bloggereket, akik a PA-t kritizálni merészelik.

A PA, amely az elmúlt hónapokban súlyos pénzügyi válságról panaszkodott, eltörölte a palesztinok elmaradt villanyszámla-tartozásait Ciszjordániában. A palesztinok számláikat az arab Jeruzsálem Áramszolgáltató Társaságnál fizetik, amely az Israel Electric Company cégtõl veszi az áramot; a palesztinok nem fizették ki villanyszámláikat, és sokan lopják az áramot arab cégüktõl.

Több tízezer PA alkalmazott kap a Gázai-övezetben fizetést, hogy otthon maradhasson, és ne kelljen dolgoznia. Ez a gyakorlat azóta él, mióta a Hamasz 2007-ben átvette az ellenõrzést a Gázai-övezet felett. A Fatah szóvivõjének, Ahmed Assafnak adatai szerint a PA, amelyet nagyrészt Amerika és az EU adópénzekbõl finanszíroz, havonta kb. 120 millió dollárt ad ki a Hamasz által ellenõrzött Gázai-övezetre.

A Mahmud Abbasz vezette Fatah több mint egymillió dollárt tartalékolt a «Forradalom kezdete» 48. évfordulójának megünneplésére – akkor követte el az Izrael elleni elsõ fegyveres támadását.

Az Izraellel szembeni gazdasági bojkottra való felszólítás ellenére több mint 40.000

palesztin kapott munkavállalási engedélyt Izraelben. Ezen felül további 15.000 palesztin dolgozik a PA hivatalos tilalma ellenére zsidó településeken.

A Fatah és a PLO legmagasabb rangú képviselõi továbbra is izraeli tulajdonú üzletekben vásárolnak be, úgy Ciszjordániában, mint Izraelben. A múlt héten például a PLO végrehajtó bizottságának egyik tagját családjával együtt a jeruzsálemi Malha bevásárlóközpontban látták.

Természetesen a PLO-képviselõ nem felejtette el magával vinni magánsofõrjét és háztartási alkalmazottját sem.

Egy magas rangú PLO-képviselõ felesége nemrég 20.000 dollárt fizetett Tel Avivban egy fogkezelésért – amikor Ramallahban, Betle-

hemben és Nablusban sincs hiány tekintélyes palesztin fogorvosokból.

Ez csupán néhány a kellemetlen igazságok közül, melyekrõl a PA nem akarja, hogy a külvilág tudjon. Vagy, mert saját biztonságukért aggódnak, vagy ideológiai okokból, a palesztin újságírók kerülik, hogy ezekrõl a dolgokról beszámoljanak. Ezeket az újságírókat megtanították arra, hogy tilos kiteregetni a szennyesét.

A nyugati újságírók, a pénz adományozói, a döntéshozók, akik az izraeli-palesztin konfliktussal foglalkoznak, tudatában kell legyenek annak, hogy sokkal több ilyen igazság létezik, amelyek elõlük rejtve maradnak. ■ Feldolgozta: AN

TÁRSADALOM

Gázai gazdálkodók az izraeli szakmai napokon Kevesebb, mint két hónappal a Gázából érkezõ rakétatámadás eszkalációja után palesztin gazdálkodók meglátogattak egy kiállítást Eshkol térségében, amely azelõtt a rakétatámadások fõ célpontja volt.

Eshkol – Az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) ügyintézõ hivatala, amely a Gázai-övezettel való koordinációért felel, 30 palesztin gazdálkodó számára adott beutazási engedélyt Izraelbe. Ezeknek a palesztin gazdálkodóknak ugyanolyan területen vannak földjeik, mint az Eshkol régió gazdálkodóinak, akik a meghívót kibocsátották. Ezzel kapcsolatban Uri Madar, aki az IDF-nél a

mezõgazdasági koordinációért felel, a következõket mondta: «A mezõgazdaság nem ismer határokat. A károkozókat nem állítja meg a határ, úgyhogy az érintett gazdálkodóknak mindkét oldalon ugyanazok az érdekeik. Amíg a helyzet nyugodt, mindenképpen szükséges az együttmûködést szorgalmazni.» Így történt, hogy 30 palesztin gazdálkodó éppen azokkal az izraeli gaz-

dákkal beszélt, akik olyan régióban élnek és dolgoznak, amely nemcsak a «Felhõoszlop» hadmûvelet során, hanem általában súlyos rakétatámadásoknak voltak és vannak kitéve.

Ez azonban egyik felet sem érdekelte, mivel az õ témájuk csupán ez volt: Mezõgazdaság.

Az egyik palesztin földmûves az izraeli kollégáival folytatott szakmai meg-

13 beszélés során a Yediot Acharonot izraeli napilap munkatársának a következõket mondta: «Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy együttmûködjünk az izraeli oldallal, sõt, hogy termékeinket Izraelbe exportáljuk. Mi a dolgokat nem politikai szemszögbõl nézzük. Mi és izraeli kollégáink a gazdasági szükségességet tartjuk szem elõtt.» Továbbá hozzáfûzte, hogy a Gázai-övezetben a Hamasz kormány nem avatkozik be a földmûvesek dolgaiba, és õ valamint a Gázai-övezet más palesztin földmûvesei egyeztetni szeretnék a kérdéseket a Palesztin Autonómiahatósággal és Izraellel.

Chan Junis város Földmûves Szövetségének elnöke, Jamal Abu al-Nadshar, többek között elmondta, hogy a fegyverszünet mindkét félnek jól jön: «A földmûvesek ismét felkereshetik földjeiket, amelyek a határ közelében találhatóak, és megmûvelhetik azokat. Mi a Gázai-övezetbõl Európába exportálunk, de a fõ célunk az, hogy termékeinket ismét Izraelbe és Ciszjordániába exportáljuk, amint az a Hamasz hatalomátvétele elõtt történt.»

Mialatt a gazdálkodók egész nap szakmai problémákról tárgyaltak, Gáza város Földmûves Szövetségének elnöke, Ahmad Shafi, a következõket nyilatkozta az izraeli sajtónak: «Mezõgazdasági termékeket naponta exportálunk a Gázai-övezetbõl. Így paprikát, epret, virágot, cseresznyeparadicsomot és fûszereket.» A «Felhõoszlop» hadmûvelet befejezése után egy héttel már 200 tonna epret, 130 tonna paradicsomot, öt tonna fûszernövényt és egy millió virágot exportáltak a Gázaiövezetbõl. Érdekes, hogy a Gázai-övezet palesztin földmûvesei elõnyben részesítik az Izraelbe irányuló exportot. Még ha a Rafah határátkelõhely nyitva is lenne, és így lehetõvé válna az Egyiptommal való kereskedés, termékeiket akkor is inkább Izraelbe és Izraelen át más országokba exportálnák, mert így kedvezõbb árat kapnának. De nem kevésbé fontos számukra az sem, hogy termékeik az izraeli szaktudásnak köszönhetõen teljesen friss állapotban érkeznek meg Európába. AN ■

TÁRSADALOM

A Genezáreti tó vízállása Egy viharos hét 2013 januárjában igencsak megdobogtatta sok izraeli szívét, és reményeket ébresztett, hogy ebben az esõs évszakban a Genezáreti tó végre feltöltõdik.

Ein Gev – Nem kellett bizonygatni, hogy ez egy különleges hét volt.

A Genezáreti tó vízszintje, amelynek területe 165 négyzetkilométer, néhány napon belül majdnem 70 centimétert emelkedett. Nemcsak a víztömeg volt már szinte szokatlan áldás, hanem az idõpont is rendkívüli volt. A Szentföldön ilyen masszív esõzésekre legjobb esetben is februárban számítanak, nem január elején. Még ha a továbbiakban az idei esõs évszak nem is lesz csapadékban olyan gazdag, akkor is megállapítható már most: Két évtized óta elõször májusban meg kell nyitni a zsilipet, hogy leengedjék a vizet

2004-ben Izrael már több csapadékban szegény telet tudhatott maga mögött. Akkor példátlanul alacsony vízállást mértek a tavon. 2012 esõben gazdag telének és 2013 ígéretesen kezdõdõ esõs évszakának köszönhetõen a vízállás azóta 6 méterrel emelkedett.

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

Izrael legnagyobb víztározójából. A Genezáreti tó különben kiöntene, amikor a Golán-fennsíkon megindul a hóolvadás, és nagy mennyiségû víztömeg zúdul le. A közvetlenül a tóparton fekvõ Tiberias várost, valamint más településeket is a tó körül áradás fenyegetné.

Ezek csodálatos hírek, nemcsak a Genezáreti tó és ökológiai egyensúlya számára, hanem az izraeli ivóvíz-háztartás és a Holt-tenger számára is. Ha a tavon megnyitják a zsilipeket, akkor a Jordánba végre ismét természetes módon folyik a víz. A tó vízszintje aggodalmat keltõ módon évek óta csökkent az elmaradó vízpótlás, a magas fokú szárazság és az ipari kitermelés miatt.

2004-ben Izrael már több csapadékban szegény telet tudhatott maga mögött. Akkor példátlanul alacsony vízállást mértek a tavon. 2012 esõben gazdag telének és 2013 ígé-

retesen kezdõdõ esõs évszakának köszönhetõen a vízállás azóta 6 méterrel emelkedett. Noha Izrael ivóvízszükségletének csupán a negyedét fedi le a Genezáreti tó, e belsõ vízforrás vízállása mégis tükrözi az ország vízháztartásának állapotát. Ráadásul ez a nemzeti lelkiállapot tükre is, amint azt egyszer Menachem Lev halász megjegyezte, aki már 34 éve mindennap kimegy Ein Gev kibbucból a tóra halászni: «Ha a Genezáreti tó vízszintje emelkedik, akkor emelkedik az izraeli polgár kedve is. Üres a tó, akkor elmaradnak a belföldi turisták. Senki nem akar szárazság sújtotta partot látni.»

A hotel és panziófoglalások statisztikája bizonyítja, amit Lev mondott. Az utóbbi években egyre csökkent azoknak a belföldi turistáknak a száma, akik a Genezáreti tó partján kerestek kikapcsolódást, pihenést, úgyhogy a helyi turizmus túlnyomórészt a külföldi látogatóktól függött. Az, hogy a tó-

hoz mindenekelõtt zarándokok érkeztek tömegesen, a családi tulajdonban lévõ kisebb idegenforgalmi egységek, mint a panziók, éttermek, kávézók túlélését segítette elõ.

A 2013. januári esõzés olyannyira megemelte a tó vízszintjét, hogy az, e sorok írásának idõpontjában, csupán két méterre volt a kritikus jelzéstõl, az úgynevezett vörös jelzéstõl. További esõzésekben reménykednek, azonban a Golánon lévõ hótömeg alapján is tudni lehet, hogy a vízszint minden bizonnyal az esõs évszak vége után is emelkedni fog. Ezzel egy idõben növekedik a turisták száma is. A hétvégeken egész Galilea területén szinte lehetetlen volt szabad szobát találni, hétköznap a Golánon inkább a szálláslehetõségeket keresték. Ezzel kapcsolatban az egyik lakos ezeket mondta az izraeli sajtónak: «Már 26 éve élek itt, de ilyen sok esõt és havat ez alatt az idõ alatt nem láttam.» ZL ■

TÁRSADALOM

Turisztikai rekordév Izraelben sok mindent érdemes megnézni, meglátogatni, felfedezni és átélni. A turizmus, amely fõleg a külföldi látogatókra alapoz, fontos gazdasági ág, mely 2012-ben rekordévet zárhatott.

Tel Aviv – 2012 bevonul Izrael Ál-

lam történelmébe; ez pedig a külföldrõl érkezõ turisták számának köszönhetõ.

Az idegenforgalmi minisztérium adatai szerint Izraelt a 2012-es év során 3,5 millió utazó látogatta meg, akik a hihetetlen nagyságú 7,2 millió eurós összeget kölöttek az országban. A rekord már megmutatkozott az év során is, noha a november közepén fellépõ erõszakos eszkaláció miatt gondok merültek fel, ami az év végi zsidó és keresztyén ünnepeket illeti. Amint kiderült, az aggodalom alaptalan volt, mert éppen karácsonykor érkezett sok turista az országba. Legutóbb 2010 volt a rekordév 3,4 millió látogatóval.

A külföldi turisták származási országait tekintve alig történt változás számarányuk vonatkozásában. A legtöbb turista az USA-ból jött. Õk a külföldi látogatók 18 százalékát tették ki, abszolút számokban 610.000 személy.

Amikor néhány évvel ezelõtt megkönynyítették a vízumkötelezettséget az Oroszországból érkezõ turistáknak, nagy mértékben emelkedett az innen

érkezõ turisták száma, és ez jó ideje tarja magát a 590.000-es látogató számnál, õket követik a franciák (261.000 látogató), a britek (165.000) és a németek (159.000).

A külföldrõl érkezõ látogatók büszke 58 százalékának esetében, idén keresztyénekrõl van szó. A keresztyén látogatók fele a katolikus egyházhoz tartozik. A zsidó látogatók a turisták 23 százalékát teszik ki. Az összes látogató 62 százalékánál ez volt az elsõ izraeli utazás.

Jeruzsálem volt az egyik legkedveltebb célpont. Nem szükséges az okokat keresni, hiszen azok kézenfekvõek. Az összes külföldi látogató 77 százaléka járta be a várost, hogy közelebbrõl is megtekintsék. Legtöbben a Siratófalat

A turisták fele megnézte a Holt-tengert, Tiberias városát, valamint a Genezáreti tó vidékét. Mindamellett 44 százalék megtekintette Jaffo-t, de Cezárea, Maszada, Qumrán és a haifai Bahai-kert is meglepõen sok látogatót vonzottak.

15 keresték fel, a látogatók 65 százaléka.

Jeruzsálem leginkább látogatott helyei a következõk: az Óváros zsidó negyede, a Sírtemplom, a Via Dolorosa és az Olajfák hegye.

Tel Aviv-ot a turisták 56 százaléka látogatta meg. A turisták fele megnézte a Holt-tengert, Tiberias városát, valamint a Genezáreti tó vidékét. Mindamellett 44 százalék megtekintette Jaffo-t, de Cezárea, Maszada, Qumrán és a hai-

fai Bahai-kert is meglepõen sok látogatót vonzottak.

A felmérések kimutatták, hogy a turisták nagy többsége szép emlékekkel és kellemes benyomással hagyta el az országot. Egy 1-5-ös skálán kellett kifejezniük elégedettségüket, amelyen az 5-ös volt a legjobb jegy. A felmérés eredménye szerint az átlagos érték 4,2 volt. A legjobb jegyeket a régészeti helyek kapták. Az idegenvezetõkkel is

elégedettek voltak a turisták. Ezen felül jó jegyeket adtak a biztonság vonatkozásában is, mert legtöbbjük egyáltalán nem érezte magát veszélyeztetve. Az ország strandjait is jó jegyekkel értékelték, ugyanúgy a Ben-Gurion nemzetközi repülõteret is. Rossz, sõt nagyon rossz jegyeket kaptak a nyilvános vécék, de hiányolták az üzletekben a tájékoztató táblákat és a vámmentes vásárlási lehetõségeket is. ZL ■

TÁRSADALOM

2012 tíz legnagyobb antiszemitája A Simon-Wiesenthal Központ néhány éve egy listával igyekszik felhívni a figyelmet a legmegátalkodottabb antiszemitákra és antiszemita szervezetekre. 2012-ben a «Der Spiegel» újságírója és kiadója, Jakob Augstein is szerepel a megnevezettek között.

Wikipedia: Horego

2010 óta évente egyszer a SimonWiesenthal Központ összefoglalja a nyilvánosság számára a legkirívóbb antiszemita megnyilvánulásokat és/ vagy személyek és testületek tevékenységeit, hogy a világ szeme elé tárja, milyen széleskörûen elterjedtek ezek a népuszító nézetek. Ebben az évben a neves német újságíró, Jakob Augstein, akinek neve a Der Spiegel magazint is fémjelzi, a 9. helyen áll ezen a listán.

Az elsõ helyet az egyiptomi Muszlim Testvériség foglalja el, melynek antiszemita megnyilvánulásai éppoly ismertek kell legyenek a nyilvánosság elõtt, mint az iráni

Ayatollah-rezsiméi, amely a második helyet foglalja el. A harmadik hely a brazil karikaturistáé, Carlos Latuffé, aki Európában kevésbé ismert, de azokkal a rajzaival tûnt fel, amelyek a legotrombább antiszemita elõítéleteket vetítik fõleg az izraeli kormányra. Az európai futballrajongók antiszemita kijelentései ezt a hatalmas embertömeget a lista 4. helyére állították, mivel 2012 során állandóan sor került antiszemita megnyilvánulásokra a futballstadionokban. A Wiesenthal Központ véleménye e tekintetben kizárólag Kelet-Európára korlátozódik, miközben többek között a brit szurkolóktól is Wikipedia: Fora do Eixo

2 hely: az iráni Ayatollahrezsim

3 hely: brazil karikaturista, Carlos Latuff wi k ip ed ia

Los Angeles – Sokak elõtt ismert a Simon Wiesenthal név, emlékeztessünk mégis arra, hogy ez a 2005-ben elhunyt férfi Holokauszttúlélõ volt. A Mauthausen-i tábort élte túl, szabadulása után Bécsben telepedett le, és hamarosan elkezdte a náci tettesek történetét kutatni és dokumentálni. Sokan «náci-vadásznak nevezték», õ magát kutatónak definiálta, aki a gonosztevõket akarja felkutatni, és az igazságszolgáltatás által felelõsségre vonni.

1977-ben alapították meg a róla elnevezett központot, ahol elhelyezték a Wiesenthal által összegyûjtött dokumentumokat, és továbbá azon munkálkodtak, hogy az antiszemitizmusra és rasszizmusra fényt derítsenek.

1. hely: egyiptomi Muszlim Testvériség

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

lehetett ilyen kijelentéseket hallani: «Holnap el fogunk téged gázosítani».

Az 5. 6. és 7. helyezettek is ismertek a széles nyilvánosság elõtt. Az 5. helyen az ukrán Svoboda-párt (Szabadság) áll, amely 41 mandátummal képviselteti magát az ukrán parlamentben, és ismételten a «zsidó maffiáról» beszél. A görög neonacionalista Chrysi Avgi (Arany hajnal) párt többek között a Holokauszt tagadásával tûnt fel, míg a 6. helyen landoló Jobbik magyar párt néhány hónappal ezelõtt azzal a követeléssel állt elõ, hogy listázzák a zsidó képviselõket.

A rangsorban 8. és 10. helyen két notorikus antiszemita áll: Trond

Ali Linstad Norvégiából és az amerikai aktivista, Louis Farrakhan.

Trondot, aki orvos, és áttért az iszlámra, 2012-ben a norvég király becsületrendre terjesztette elõ. Igaz, az elõterjesztést hamar visszavonták. Honlapján már évek óta óv «a zsidóktól és befolyásuktól», és felszólít «a zsidó állam megszüntetésére». Farrakhan, aki szintén hitvalló muszlim, hasonló összeesküvés elméletekkel hívja fel magára a figyelmet. Új és igencsak prominens személyiség a listán Jakob Augstein.

Felvétele a listára nyilvános vitát váltott ki, de Augstein bírálói sziklaszilárdan kitartanak álláspontjuk

mellett: «õ egy tõrõlmetszett antiszemita», és vehemensen állítják, hogy ez a férfi egyetlen németként joggal szerepel azok listáján, akik a «tíz legmegátalkodottabb antiszemita és Izrael-ellenes szidalmakat» hangoztatták. Augsteinnak és az õ érvelési politikájának azt vetik szemére, hogy Izrael ellenes magatartása a neonácista ideológiában gyökerezik.

Errõl Henryk M. Broder publicista a következõket írta: «Ezek azt is feltételezik, hogy Hitler az amerikai és a zsidó finánctõkével került hatalomra, a cionisták együttmûködtek a nácikkal, és zsidók millióinak halálát bocsátották áruba, hogy végül megalapíthassák saját államukat.» AN ■

TÁRSADALOM

Izraeliek és jordánok együtt tanulnak A Ben-Gurion Egyetemen egy hároméves mentõasszisztens-képzést indítottak. A 2013 elején megtartott záró ceremónia meghatóbb volt, mint valaha, mert az 55 végzõs között nemcsak izraeliek voltak, hanem jordánok is.

Beer Sheva – Noha az Izrael és Jordánia közti viszony már 1994-ben egy békeszerzõdés alapján új szakaszba lépett, és sok területen együttmûködnek, a fent említett záró ceremónia mégis premiernek számít; ugyanis soha azelõtt nem tanultak vállvetve együtt a két ország diákjai ugyanannak az egyetemi képzésnek keretében.

A negevi Ben-Gurion Egyetem, amelynek székhelye Beer Shevaban van, az egyetlen olyan egyetem az egész Közel-Keleten, amely egy ilyen felsõfokú képzést indított a sürgõsségi betegellátás terén. Ez az izraeli fõiskola különben nagy hangsúlyt fektet a területi együttmûködésre, amelyet sok különbözõ területen vezetnek be. Ez az együttmûködés számos, Jordániával kapcsolatos projektet tartalmaz, többek között a korallzátonyok megmentését a Vörös-tengerben és a vízellátást a közös sivatagos régióban.

Mindemellett ez az egyetem fontos kiindulási pontot jelent a negevi beduinoknak, mivel különleges, e népcsoport számára kidolgozott tanulmányi programokat kínál, amelyek szintén átnyúlnak a határokon és bevonják a jordániai beduin lakosságot.

Azonban újdonságnak számít a sürgõsségi betegellátás tanulmányi

programjának keretei között létrehozott projekt is, amely a regionális katasztrófavédelmi együttmûködést célozza meg. E lépés megtételére az is ösztönzõleg hatott, hogy ez a régió a szír-afrikai törésvonal mentén fekszik, és egy nagyobb földrengés veszélyének van kitéve. Ez pedig egyformán érinti az izraeli és a jordániai lakosokat is.

Ezért tartják olyan fontosnak, hogy a mentõegységek, amelyek egy ilyen esetben elsõként érkeznek a helyszínre, nemzetiségük, nyelvük, esetleges eljárási módjuk különbözõsége ellenére egy szükséghelyzetben kéz a kézben tudjanak dolgozni.

A sürgõsségi betegellátás együttes képzésének projektjét a regionális együttmûködésért felelõs izraeli minisztérium, az izraeli külügyminisztérium, az Európai Unió és magánadományozók támogatták. Az ötlet és megvalósítás a Ben-Gurion Egyetem egykori rektorának Prof.

Jimmy Weinblattnak (idõközben SapirColleges vezetõje Sderotban) és Dr. Mohammed al-Hadidnak köszönhetõ, aki a jordániai Vörös Félhold vezetõje.

A jordániai Vörös Félhold és az izraeli mentõszolgálat, a Magen David Adom a gyakorlati megvalósításban is részt vett.

Az elsõ közös képzést három éves tanulmányi idõszak követte egészen a záróvizsgáig, amelyet 55-en tettek le sikeresen, 45 izraeli és 15 jordániai állampolgár.

Dr. Bruria Adini, aki ezt a projektet a kezdetektõl vezette a Ben-Gurion Egyetemen, elmondta: «Ez a projekt átütõ akadémiai siker volt, azonban szociális tekintetben, valamint a regionális együttmûködés és integráció vonatkozásában is óriási sikerként értékelhetõ.

A gyógyászat itt a híd szerepét töltötte be, és embereket kötött össze.» Hasonlóan nyilatkozott Dr. al-Hadid, akit a Ben-Gurion Egyetem záró ceremóniáján közremûködéséért becsületrenddel tüntettek ki: «Én optimista vagyok és hiszek a békében. Azt hiszem, hogy különösen a humanitárius területen való együttmûködés építheti meg a megértés, a szeretet, a tisztelet hídját nemcsak az egyének, hanem egész nemzetek között is. Én és kollégáim fel akartunk készülni egy remélhetõleg be nem következõ szükséghelyzetre, és ezzel egy idõben emberi vetületben is a béke útját akartuk egyengetni.» Dr. Adini osztotta ezt a nézetet, mivel reményei szerint az Izraelben kiképzett jordániai mentõasszisztensek hazájukban igazi békekövetek lesznek. AN ■

17 TECHNOLÓGIA

Hangjegyek, melyek figyelni tudnak A zenébe is bevonult a modern technológia. Egy izraeli újításnak köszönhetõen igencsak behatóan és alapvetõ módon.

Tel Aviv – Régebben a zenészeknek játék közben lapozniuk kellett a kottafüzetet, amely elõttük állt a kottatartón, és mutatták, mit és hogyan játsszanak. Egyes nagy zenekarok aztán már elektronikus kottafüzetet vezettek be iPad formájában, azonban egy újonnan alapított izraeli cég ezt a technikai elõrelépést egy egészen más szintre akarja emelni.

Azt szeretnék, hogy a hangjegyek figyeljenek a muzsikusra.

A kottakönyvek piaca hozzávetõleg 1,1 milliárd eurós éves bevételt könyvelhet el. Amint a könyvpiacon általában az E-könyvek egyre nagyobb keresettségnek örvendenek, ugyanúgy az elektronikus kottafüzetek iránt is megnõtt az érdeklõdés. Ezek az E-kottafüzetek természetesen sokkal könnyebbek, mint a régi nehéz kottakönyvek, ami tekintettel arra a tényre, hogy a zenészeknek sokat kell utazniuk, egyáltalán nem elhanyagolható. Jóllehet, sok zenész panaszkodott arra, hogy az E-kottafüzetek használatához hozzá kell szokni egy koncert során, de sokan vannak, akik az elõnyeit is látják. A szabadtéri koncertek esetében nem fújhatja el a szél a lapokat, a világítás tökéletes, változtatni lehet a nagyság beállításán – ennek ellenére játék közben ugyanúgy lapozni kell, mint korábban. Egyes zenészeknek éppen ez jelent problémát. Ráadásul e terület további technologizálásra és modernizálásra szorul. Éppen ezen a ponton jutnak szóhoz az interaktív digitális hangjegyek, melyeket a Tonara izraeli cég fejlesztett ki.

Egy kimondottan egyszerû ötlet eredménye rendkívül hatásos. Interaktív alkalmazásról van szó, amely játék közben követi a folyamatot, és teljesen önállóan felismeri, mikor kell lapozni a kottafüzetben. Még ha a muzsikus gyorsabban is játszik az elõírtnál, vagy esetleg elvétette a játékot, mindez nem hozza ki a TonaraApp-et a ritmusból. Felismeri «az õ muzsikusának» játékát is, amikor az más zenészekkel játszik együtt.

Interaktív alkalmazásról van szó, amely játék közben követi a folyamatot, és teljesen önállóan felismeri, mikor kell lapozni a kottafüzetben.

Ezenkívül az App fel is veszi a játékot. Késõbb a zenész vissza tudja játszani saját játéka hangjegyeit, és természetesen jeleket, megjegyzéseket is betoldhat. Jelenleg a cég alapítója, és üzletvezetõje, Yair Lavi kijelentései szerint azon dolgozik, hogy az alkalmazás teljesen önállóan megjegyezze a hamisan játszott hangjegyeket, és ezeket a zenésznek aztán megmutassa.

«A mi alkalmazásunkat nem befolyásolja a környezeti zaj vagy a másfajta zene, ez felismeri, amikor egy másik ritmus hangzik fel, és ha valaki a megfelelõ darabot egy másik kulcsban játssza», magyarázta Lavi. «Ez az alkalmazás ráadásul kezdõkkel is tud dolgozni, akik még nem gyakorlott zenészek, és például problémáik vannak a ritmus tartásával vagy a hangszín eltalálásával.

A mi App-ünk ebben az esetben is éppolyan megbízhatóan dolgozik, sõt a kezdõk számára fontos segítséget is jelenthet a kiértékelésnél. A piacon nincs olyan termék, amely csak megközelítõleg is hasonlítana a mienkhez.»

Lavi maga csupán hobbizenész. Õ tanult matematikus, és fizikus-

ként az algoritmusok specialistája.

Egy ilyen App kifejlesztésének ötletét barátjával, Evgeni Begelforral valósította meg, aki a cég alapításában is társa volt, és jelenleg is annak technikai vezetõje. 2006-ban kezdtek el ezen az ötleten dolgozni. Emlékezzünk arra, hogy akkor még a tableteket egyáltalán nem fejlesztették ki, de õk ketten már akkor egyfajta interaktív digitális kottafüzetrõl álmodtak. Mivel nem sokkal késõbb kifejlesztették az E-könyveket és az iPad-ot, valamint a tableteket, minden idejüket ezentúl App-jük kifejlesztésének szentelhették.

Az általuk kifejlesztett program elõször 2011-ben került piacra. A két cégalapító nemrég írt alá egy szerzõdést a Hal Leonard-dal, az egyik legnagyobb hangjegykiadó vállalattal, úgyhogy õk a programjukban több mint 200.000 mû használati joga felett rendelkezhetnek, a klasszikus zenétõl a modern popzenéig. Az interaktív programot egy App formájában lehet letölteni. Egy mû használata 75 centtõl maximum 2,25 euróba kerül. Ez a használati díj a két cég között oszlik meg. ZL ■

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

TECHNOLÓGIA

Egy újfajta készülék agymûtétet utánoz Az ötlet az izraeli hadsereg két egykori pilótájára vezethetõ vissza, akik a megvalósításhoz egy neves amerikai orvost hoztak a fedélzetre. Az eredmény egy olyan szimulátor, amely lehetõvé teszi, hogy agysebészek bonyolult agymûtéteket gyakoroljanak rajta.

Elyria, Ohio – Az amerikai agy-

sebész, Dr. Warren Selman nagyon meglepõdött azon, amit a szomszédos asztalnál folyó beszélgetésbõl elcsípett. Megszólította a két férfit, akik Moti Avisarként és Alon Geriként mutatkoztak be, két izraeli, akik az izraeli hadseregben pilótaként szolgáltak.

Ez a beszélgetés 2009-ben hangzott el. Tovább szõtték a felvetett ötletet, és megalapítottak egy céget, Surgical Theater LLC néven, és amikor nemrég terméküket az USA-ban bemutatták, rendkívüli feltûnést keltettek.

A modern gyógyászatban egyre inkább elterjedt az a platform, amit szakkörökben «Surgical Rehearsal Plattform» (röviden: SRP) néven emlegetnek, egy olyan lehetõség, amellyel tanulmányozni és kockázatmentesen többször is megismételve gyakorolni lehet a mûtéti eljárásokat. Egy ilyen szimulátort fejlesztett ki ez a trió kimondottan az agysebészet számára, amelynek abszolút precizitással kell dolgoznia. Az izraeli pilóták tudják

szakmai tapasztalataikból, hogy a legkisebb hibának is súlyos következményei lehetnek. Ez érvényes a mûtétekre is, hiszen ott a betegek életérõl van szó. Avisar és Geri még jól emlékeznek, milyen sokat segített nekik a pilóta-szimulátor abban, hogy bonyolult manõvereket begyakoroljanak, és végül tökéletesen elsajátítsanak. Dr. Selman megerõsítette, hogy hasonló nehézségek az agymûtétek során is fellépnek, és hogy õ már a sokévi gyakorlat során elsajátította a kellõ tapasztalatot – a pilótákkal ellentétben élõ embereken gyakorolva. Így aztán együtt kifejlesztették a már említett szimulátort az agysebészet számára. Minden következmény nélkül kipróbálhatják, hogyan kell a szikével bánni egy olyan érzékeny szervben, mint az emberi agy, hogyan tudnak egyes területeket szabaddá tenni, hogyan helyezhetnek be elektródákat, vagy távolíthatnak el daganatokat. A mûtét utánzása a valóságnak megfelelõen háromdimenzi-

ós. Ezenkívül minden mozdulatot regisztrál a szimulátor, és jelzi, milyen hibákat követnek el. Ilyen módon az agysebészek gyakorlatokat végezhetnek, de újfajta eljárásokat és eszközöket is tesztelhetnek veszélymentesen.

Van azonban egy további aspektus is: Már az egyetemisták is, akiknek különben sok éven át csak nézniük kell a mûtéteket, «operálhatnak».

«A repülõgép-szimulátornál sok tényezõt vesznek figyelembe a programozás során, úgymint a nap, a szél, az árnyjáték és a földrajzi tulajdonságok hatásait. Egy mûtõben ugyancsak sok tényezõ játszik közre, jóllehet azok részben módosulnak», magyarázták az izraeli pilóták. «Ennek ellenére itt is fontos szerepe van a fénynek, és a beesési szög befolyásolhatja a döntéseket, amelyekrõl csak késõbb derülhet ki, hogy esetleg tévesek voltak.

Mi egyszerûen megpróbáltuk tudásunkat, de gyakorlati tapasztalatainkat is, az orvosi szakkörök segítségével az agymûtétek területére átvinni.»

19 A három társ által alapított céget különben felvették az amerikai kereskedelmi regiszterbe. Fejlesztésüket már Amerikában egy szakmai konferencia keretében bemutat-

ták a szakértõkbõl álló közönségnek. Ugyanakkor kérvényezték az amerikai egészségügyi hatóságok szükséges engedélyét is. A várakozási idõt arra használják, hogy

egy további szimulátort fejlesszenek ki, amely a kockázatmentes gerincoszlop-mûtétek gyakorlását teszi lehetõvé. ZL ■

TECHNOLÓGIA

Sion vizet visz a világba Izrael nem egy vízzel bõségesen megáldott ország. A boldoguláshoz esõs telekben kell reménykednie. Azonban a szükség találékonnyá tesz, és Izrael elárasztja a világot újításaival, így legújabban sótalanító berendezéseit viszi ki a világba.

Kadima – A szárazság már sok országban vált állandó témává. A növekvõ népesség, a globális felmelegedés és a sivatagok elõrenyomulása – ezek és más tényezõk oda vezetnek, hogy a víz kritikus témává válik, és ezzel a természeti kinccsel ezentúl körültekintõen kell eljárnunk. Ezért foglalkoznak Izraelben alternatívák felkutatásával, mint a víztározók és a sótalanító berendezések kifejlesztése. Ezek azonban nemcsak Izrael javát szolgálják, mivel az ország átadja tudását más államoknak is, és ezáltal betölti a messiási jóslatot «Mert a Sionról jön a tanítás…» (Ézs 2,3) tudományos területen.

Amíg az izraeli külügyminisztérium fejlesztési együttmûködésért felelõs részlege, a MASHAV ezeket az ismereteket a szegény államoknak ingyen továbbította, addig az erõsen fejlett gazdasággal rendelkezõ országoktól az eladott tudásért pénzre tesz szert. Így egy szerzõdéskötés által is, amelyet a IDE Technologies Ltd. cég a világ egyik legnagyobb sótalanító berendezéseket gyártó cégével kötött. A szerzõdés 111 millió eurós összeget tesz ki. Ezért ez az izraeli cég az általa kifejlesztett technológiát az USA-ban a legnagyobb sótalanító berendezés építésére bocsátja, amelyet Carlsbad városában, Kaliforniában építenek fel.

Ezenkívül a szerzõdés elõírja az IDEtechnológia rendelkezésre bocsátása és alkalmazása mellett, hogy a cég egy 30 éves idõtartamra vegye át a technológiai karbantartást. Ezért még kilátásba helyeztek 371 millió eurót.

Az építési munkálatok már ebben az évben megkezdõdnek. Abból indulnak ki, hogy a berendezést 2016-

ban üzembe lehet helyezni. Akkor naponta a berendezés kb. 205.000 köbméter friss vizet fog kibocsátani. Az IDE cég, amely 45 éves tapasztalattal rendelkezik a tengervíz sótalanítása terén, reméli, hogy az új fejlesztései a víz elsõ kezelési fázisának területén nemcsak technológiai elõrelépést jelentenek majd, hanem energiatakarékosnak is bizonyulnak.

A cég biztos abban, hogy ezt a két célt elérte, és e hatalmas projektben való részvételével megváltoztatta a vízfelhasználás történelmét – úgy a mennyiség, mint a minõség tekintetében.

A cég mind a mai napig 40 országban 400 projekt megvalósításában vesz részt. Egyik projektjét például Iránban hajtotta végre, különben még

az 1979-es iszlám forradalom elõtt.

Az IDE-t a 1960-as években alapították, és állami cégként mûködött, mivel az izraeli kormány elõtt már akkor világos volt, hogy a lakosság ivóvízellátásának biztosítására új utakat kell keresni. Azóta a már rég privatizált cég egy sor úttörõ technológiai újítást dobott piacra, és számtalan szabadalommal rendelkezik.

Természetesen a cég technológiáját Izraelben is alkalmazzák, így a Hadera, Ashkelon és Soreq térségében lévõ tengervíz-sótalanító berendezéseknél, amelyek a világ legelõrehaladottabb létesítményeinek számítanak. 2050-ig a felelõs minisztérium tervei szerint Izraelben további öt sótalanító berendezést fognak üzembe helyezni. ZL ■

20 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

RÉGÉSZET

Siló lerombolása régészetileg is bizonyított A régészek Izraelben szüntelenül olyan leletekre bukkannak, amelyek felélesztik a bibliai eseményeket vagy az olyan feltételezéseket, amelyeket a tudósok a Biblia adataira alapoznak. Ez alkalommal egyedülálló felfedezést tettek Silóban, ahol egykor a Szentsátor állt.

A Józsué és a Bírák könyve leírja, hogy ott volt az izraeli törzsek elsõ központi szentélye, a Szentsátor a szövetség ládájával..

Chirbet Selun – Siló, egyesek ál-

ww w.ejfelikialtas.hu ejfel

www jf liki lt www.ejfelikialtas.hu

tal Shilo néven is ismert helység, Samáriában terül el, és a Józsué honfoglalása utáni elsõ évtizedekben fõváros, valamint az izraáeliták vallási központja volt. A Józsué és a Bírák könyve leírja, hogy ott volt az izraeli törzsek elsõ központi szentélye, a Szentsátor a szövetség ládájával. A Biblia nemcsak arról számol be, hogy itt, Efraim törzsének területén, az izráeliták hét törzsének képviselõi gyûltek össze (Benjamin, Simeon, Zebulon, Isakár, Aser, Naftali és

Dán), hanem arról is, hogy ez a Bírák idejében, 369 évre vallási központ volt, és itt nõtt fel Sámuel próféta (nevének jelentése: «Istentõl meghallgatott»).

Siló tehát jóval Jeruzsálem elõtt fontos szerepet játszott a zsidó nép életében.

A helység egy alacsony dombon, a mai Ramallah és Nablus közötti térségben terülhetett el. A régészek különben nem a modern zsidó települést, Shilot azonosították, hanem egy másik helységet (Chirbet Selun), mint bibliai helyet, jóllehet a két S(h)iló földrajzi helyzete

ajánlatunk A Tízparancsolat (The Ten Commandments)

színes magyarul beszélõ amerikai animációs rajzfilm

2100,2 100, Ft Ft helyett

799,- Ft

A Fáraó által halálraítélt zsidó csecsemőt, Mózest, édesanyja és nővére a Nílus hánykolódó hullámaira bízza. Életét a Fáraó lánya menti meg, és Mózes abban a tudatban nő fel, hogy ő egy egyiptomi herceg. Végül, amikor egy esemény kapcsán fény derül zsidó kilétére, száműzöttként kell menekülnie Egyiptom földjéről. Az úton Isten megérinti őt, és tudtára adja, hogy ő fogja kivezetni rabszolgasorban tartott népét Egyiptomból az Ígéret Földjére. Mózes negyven évig vezeti a kiválasztott népet, majd Isten magához veszi őt egy jobb helyre. A Tízparancsolat úgy mutatja be Mózest, a vonakodó prófétát, mint az egyetlen embert, aki szemtől szemben látta Istent, és akit Isten "barátjának" nevezett.

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

nagyjából megegyezik.

Továbbá a tudósok abból indulnak ki, hogy Silót a filiszteusok a földdel tették egyenlõvé. Azt hiszik, hogy ez Kr. e. 1050-ben történt. Ezzel kapcsolatban a régészek néhány hete kézzelfogható bizonyítékokat fedeztek fel. A dombon, ahol a bibliai Siló helységet vélték azonosítani, felfedeztek egy agyagedényt.

Az edény törött, azonban további jelek is arra utalnak, hogy itt hatalmas tûz pusztíthatott valamikor.

Azokhoz az információkhoz, amelyeket a Biblia Silóról szolgáltat, hozzátartoznak Sámuel elsõ könyvének leírásai, amelyekben Éli pap haláláról számol be, amikor tudomására jutott, hogy fiai az isteni támogatás demonstrálására magukkal vitték a filiszteusok elleni harcba a Szövetség ládáját, és azt az ellenség zsákmányul ejtette. Siló hanyatlásnak indult, amelyrõl a Biblia már nem számol be. Azonban általában abból indulnak ki, hogy ez a hanyatlás erõszakos cselekedetek következménye. Ugyanis nem sokkal Éli fiainak elvesztett csatája után a filiszteusok megtámadták a várost.

Az edény, amelyet a régészek nemrég felfedeztek, kívülrõl egy elszenesedett réteg vonta be, ami arra enged következtetni, hogy azon a helyen pusztító tûz tombolhatott. A régészek aránylag pontosan meg tudják a földrétegek korát határozni, és datálásuk megfelel Siló hanyatlásának korával.

Ezzel kapcsolatban Avital Sela, aki az átfogó régészeti ásatásokat vezeti, a következõket mondta: «Leleteink puzzle darabok, amelyek életre keltik a bibliai történeteket, de kiegészítõ információkkal is szolgálnak. Siló tulajdonképpeni lerombolásáról a Biblia nem beszél, úgyhogy eddig csak feltételezni tudtuk, hogy a város nem élt át lassú hanyatlást, hanem hirtelen tûnt el a történelem színpadáról. És valóban az edény és más leleltek bizonyítják egyrészt az antik település létét, míg a felfedezett leletek állapota másrészt azt a feltételezést igazolják, amelyet a bibliai történetbõl is levonhatunk.» ZL ■

BIBLIA ÉS IZRAEL 21

Von Jurek Schulz Jeruzsálem jelentése: «Város/A béke alapítása». Ez a név a város alapítása óta ellentétben áll a valósággal, mivel nincs még egy olyan város, amely körül annyi harc dúlna, mint Jeruzsálem körül. De éppen ezért szükséges ott annyira a «béke». Nekünk is kötelességünk imádkozni Jeruzsálem békéjéért, éppen mert a konfliktusok tûzfészke: «Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Legyenek boldogok, akik téged szeretnek! Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban!» (Zsolt 122,6-7).

A titokzatos Király városa Jeruzsálemet elõször az 1. Móz 14,18 említi. Itt találkozik Ábrahám Melkisédekkel, Szálem királyával (kb.

4000 évvel ezelõtt). Annakidején Szálem Kánaán területéhez tartozott, amely maga is az egyiptomi fáraók nagy birodalmának egyik tartománya volt.

Dávid király városa Dávid koráig (kb. 3000 évvel ezelõtt) az izráeliták nem foglalták el Jeruzsálem városát, hanem az addig a jebúsziak uralma alatt állt.

Dávid foglalta el és alakította ki ezt a várost (1.Krón11,4-7.9; 2.Sám 5,6-10). Mivel a város Izráel népének egyetlen törzsi területéhez sem tartozott, ideálisnak bizonyult arra, hogy ez legyen az új fõváros, amely a népnek új, közös identitást adhat.

Késõbb vitte Dávid a Szövetség ládáját és a kegyelem trónját Jeruzsálembe (2.Sám 6; 1.Chr 13-15).

Az élõ Isten városa Kr. e. 967-ben építtette Salamon király a Templomot, mint az élõ Isten és az emberek találkozási helyét. A

Templom ünnepélyes felszentelésérõl azt olvashatjuk, hogy Isten Maga ezzel a várossal egyedülálló módon kapcsolódott össze. «De most kiválasztottam Jeruzsálemet, hogy ott legyen nevem, és kiválasztottam Dávidot, hogy népemnek, Izráelnek a vezetõje legyen» (2.Krón 6,6, vö. 2.Krón 5,11-14; 6,5; 7,11.12.15). Isten jelenléte betöltötte a Templomot. Ez az, ami Jeruzsálemet olyan különlegessé teszi, és a világ minden városától megkülönbözteti.

A zsidó szív városa Jeruzsálem fénykorát, fejlõdésének csúcspontját Dávid és Salamon idejében érte el, kb. 3000 évvel ezelõtt.

Azóta Jeruzsálem a zsidó kultúra, hagyomány és vallás központja. Noha a várost 17-szer lerombolták, a zsidó nép emlékezetében mégis minden idõben, bárhol is voltak, megmaradt.

Jeruzsálem a bibliai idõk után is állandóan a vágyakozás, a sóvárgás tárgya volt. A zsidóság legfontosabb ünnepét, a páska-ünnepet minden évben ezzel a kívánsággal zárják: «Jövõre Jeruzsálemben!» Még az élet legszebb napján, az esküvõ napján is Jeruzsálemre gondolnak, amikor az esketési ceremónia elmaradhatatlan részeként egy poharat összetörnek. Ez a jelképes cselekedet a jeruzsálemi Templom lerombolására emlékeztet.

A hûtlenség és hanyatlás városa Kr. e. 586-ban Nebukodonozor babiloni csapatai elfoglalták Jeruzsálemet. A várost lerombolták, és szent helyét, a Templomot a földdel tették egyenlõvé. Ebben a helyzetben kérdezi Jeremiás Istentõl: «Ennyire megvetetted Júdát, szívbõl megutáltad Siont? Miért sújtottál bennünket gyógyíthatatlan csapással? Békességre vártunk, de nem jött semmi jó,

és a gyógyulás idejére, de csak rettegünk!» (Jer 14,19). Isten miért nem segített már? Mivel Isten kivonult Jeruzsálembõl, az védtelenné vált. Az Isten elleni bûn miatt romboltatott le a város (Jer 14,17-22; 15,1). Isten válasza ez: «Ugyan, ki könyörül rajtad, Jeruzsálem, és ki szánakozik rajtad?

Ki tér be hozzád, hogy megkérdezze, jól vagy-e?

Te dobtál el engem - így szól az ÚR -, hátat fordítottál nekem. Ezért kinyújtom kezemet és elpusztítalak, belefáradtam a szánakozásba» (Jer. 15,5-6).

A zsidó vágyakozás városa Jeruzsálem mindig is a vágyak központja maradt. Dániel próféta, miután elhurcolták Babilonba, nem tudta elfelejteni hazáját. Így imádkozott: «Hallgasd meg mégis, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését, és ragyogjon rá orcád elpusztult szentélyedre, önmagadért, ó Urunk! Istenem, fordítsd felém füledet, és hallgass meg! Nyisd ki szemedet, és lásd meg: milyen pusztulás ért bennünket és azt a várost, amelyet a te nevedrõl neveztek el! Mert nem a magunk igaz tetteiben, hanem a te nagy irgalmadban bízva visszük eléd könyörgéseinket» (Dán 9,17-18).

A Messiás városa Jeruzsálem az a hely lett, ahol a Messiás tanított, keresztre feszítették, feltámadt, felment a mennybe – és ahova ígérete szerint az idõk végezetén vissza fog jönni (Zak 14,1tõl).

Jeruzsálem az elsõ messiási zsidó gyülekezet bölcsõjévé is vált. Zsidó emberek tízezrei jutottak hitre a következõ idõkben. És Jeruzsálem volt az a hely is, ahonnan a messiás üzenete az egész világra elterjedt!

2222 BIBLIA ÉS IZRAEL HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2013/03

2000 év óta – az ide-oda hányódott város Jézus prófétai módon mutatott rá Jeruzsálem jövõjére (Lk. 19,41-48; 21,25). Jeruzsálem megjövendölt lerombolása Kr. u. 70-ben következett be. Akkor több mint 1,1millió zsidó halt meg, 100.000-et hurcoltak el rabszolgákként Rómába.

Miután Jeruzsálemet a földdel tették egyenlõvé, Hadriánusz császár római várost építtetett a helyére egy Jupiter-templommal a Templom helyén. A város új nevet kapott: Aelia Capitolina. A zsidóknak halálbüntetés terhe mellett megtiltották, hogy belépjenek városukba! Izráel földje is új nevet kapott: Palesztina. A negyedik századtól kezdõdõen egészen a hetedik századik Jeruzsálem keresztyénné és zarándokhellyé vált.

Mindenütt templomok, szentélyek és kolostorok emelkedtek.

638 körül a város iszlám uralom alá került, aminek következtében 691-ben megépítették a sziklakatedrálist és 715-ben az Al-Aksza mecsetet (Távoli mecset, a 17,2 szúra szerint). Ettõl az idõtõl Jeruzsálem «Al Kuds» (a szentély) elnevezést kapta, és az iszlám harmadik legszentebb városának számított Mekka és Medina után.

Jeruzsálem majdnem 1900 évig különbözõ nemzetek váltakozó uralma alatt állt. Még Izrael Állam megalapítása (1948) után is el kellett néhány évnek telnie, amíg az egész Jeruzsálem zsidó kézre került (1967).

Ebben az évben volt 40 éve, hogy Jeruzsálem központja Izraelhez tartozik.

A prófétai szó azonban érvényes marad: «De Sion ezt mondta: Elhagyott engem az ÚR, megfeledkezett rólam az én Uram! Megfeledkezik-e csecsemõjérõl az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen elõttem vannak falaid» (Ézs. 49,14-16).

Az isteni figyelmeztetés városa Elévülnek-e vajon Isten ígéretei?

Le kell-e rombolni a Sziklakatedrálist, amint azt egyes zsidók és keresztyének gondolják, és a zsidó Templomot újra felépíteni? A Sziklakatedrális mellé kell a zsidó Templomot felépíteni? Vagy úgy kell maradnia

HÍREK IZRAELBÕL mindennek, amint most van, hogy a zsidóknak megmarad a nyugati fal, a muszlimoknak meg a Sziklakatedrális? Ez a hely, ahol egykor a Templom állt, ma már Isten számára nem jelent semmit?

Isten Maga mondta a Templom helyérõl: «Ha azonban elfordultok tõlem, és elhagyjátok rendelkezéseimet és parancsolataimat, amelyeket elétek tártam, ha más isteneket fogtok tisztelni, és azokat imádjátok, akkor kitépem õket földembõl, amelyet nekik adtam, ezt a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elõl, õket pedig példabeszéd és gúny tárgyává teszem minden nép elõtt. És bármilyen felséges is ez a templom, mégis aki csak elmegy majd mellette, borzadva kérdezi: Miért bánt így az ÚR ezzel az országgal és ezzel a templommal? És ezt fogják rá felelni: Azért, mert elhagyták az URat, õseik Istenét, aki kihozta õket Egyiptomból, és más istenekhez ragaszkodtak, azokat imádták, és azokat tisztelték. Ezért hozta rájuk mindezt a veszedelmet» (2.Chr 7,19-22).

Jeruzsálem döntõ kérdése szellemi eredetû: Mégpedig az a kérdés, hogy milyen a város lakosainak személyes viszonya a teremtõ Istenhez, Aki a Messiásban emberré lett, és mint a «zsidók Királya» belépett a történelembe. Aki Jeruzsálem igazi békéjét keresi, nem kerülheti meg Istent (Mt 23,39).

Amíg az igazi béke elérkezik, Jeruzsálem továbbra is nyomás alatt marad (Zak 12-14).

Az új Jeruzsálem – az isteni jelenlét városa Jeruzsálem lesz a megkoronázása mindannak az újnak, amelyet az Úr a jövõben alapjaitól felépít. Jeruzsálem jelképe és foglalata Isten hûségének az emberekkel gyakorolt megváltói mûvében. Az új Jeruzsálem Isten jelenlétének központja lesz (Jel 21,1-5: Zak 2,14-17).

Isten jelenléte Jeruzsálemet a béke városává teszi. Jeruzsálem a béke központjává válik az emberek számára. Akkor majd eléri ez a város a számára örök idõkre elrendelt célt: «a béke városa» (Zak 14). ■ Megjelent Jurek Schulz engedélyével, www. amzi.org

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

Ta v a s z i a k c i ó !

Wim Malgo

Túláradó kegyelem «Péter, Jézus Krisztus apostola, Pontusz, Galácia, Kappadócia, Ázsia és Bitinia szórványában élõ jövevényeknek, akik ki vannak választva az Atya Isten eleve elrendelése szerint a Lélek megszentelõ munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek bõségesen» (1Pt 1,1-2).

Ár: 350 Ft

Smith J. Oswald

A legcsodálatosabb történet Valószínûleg azt hiszed, hogy mivel Isten már mindent elõkészített a te üdvösségedet illetõleg, neked semmit sem kell tenned.

Milyen tévedés! Nem látod, hogy neked el kell fogadnod Istennek ezt az ajánlatát?

A Biblia ezt mondja: «Válassz, vegyél, fogadd el!» Az üdvösséget már elkészítették, de neked ezt el kell fogadnod.

Ár: 1 450 Ft Sarkadi Nagy Pál

Krisztus teljessége Sajnos, mire ez a tiszta szeretettel írt könyv megjelent, írója már Jézushoz költözött.

Megtisztelve éreztük magunkat, hogy a teológiai újszövetségi professzor nekünk ajánlotta fel könyve kiadását. Vigasztalásunk lett, hogy «hazaköltözött» testvérünk folytathatja a Krisztus teljessége tiszta, evangéliumi hirdetését e könyvén keresztül.

Ára: 450,-Ft

Rainer Wagner

Kézikönyv Isten üdvtervérõl és a hit alapjairól Bármely tervrõl is legyen szó a Bibliából, azt Rainer Wagner minden érdeklõdõ olvasója számára átláthatóvá teszi. Mindaz, amirõl a Biblia beszámol, az átfogja a tegnapot, a mát és a holnapot. Megérthetjük, hogy Isten értünk való üdvössége mindent átfog, a Földet, az idõt, a népeket, a világot.

Ár: 1 450 Ft.

Dr. Nagy Antal Mihály D

Örök szövettség Ö A bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nnem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mindnyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját m megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s eez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni.

Ár: 3 900 Ft. Á

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.

Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

III. NEMZETKÖZI IZRAEL-KONFERENCIA

BUDAPESTEN A DUNÁN

Igeszolgálat:

2013 július 13.

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ!

2000 Ft/fõ A konferencia hajó befogadóképessége korlátozott Éjféli Kiáltás Misszió H-1135 Budapest, Palóc u. 2.

E-mail: ejfelikialtas@gmail.com Telefon: Nagy Erzsébet +36 30 630 7823

R e g i s z t rá c i ó u t á n b öve b b i n f o r m á c i ó t b o c s á t u n k r e n d e l ke zé s é r e .

w w w. e j f e l i k i a l t a s . h u