Éjfáli Kiáltás 2012. augusztus

IZRAELBÕL

a terrorizmusról kitüntetés Een vraag over de eindtijd ■ Het Maya jaar ■ SprekenIgazság de Evangeliën elkaar bij■de Amerikai rede op de OlijfbergPereznek tegen?

HÍREK

Éjféli Kiáltás Nemzetközi folyóirat a bibliai próféciákról

A kicsi város, a nagy király és a szegény ember

www.ejfelikialtas.hu

2012. augusztus – 8. szám

HA PÉNTEK AKKOR MORZSA VÁSÁR

Az Éjfélilli KKiáltás iál á Mi Misszió ió szeretettel meghív Téged 2012 augusztusában és szeptemberében, minden pénteken 1000 és 1600 óra, valamint a hónap utólsó szombatján 1000 és 1600 óra között tartandó morzsa vásárra A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem adhatsz is. Minden megvásárolt áru értékével támogatod a nagyon nehéz sorban lévõ gyermekek nyári táboroztatását és beiskoláztatását.

A Morzsa-vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, játékok és sok minden más hihetetlen áron!

De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a munkánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon.

HELYSZIN:

1135 Budapest, Palóc u 2. Éjféli Kiáltás Misszió épülete

morzsa vásár www.ejfelikialtas.hu e-mail: ejfel@t-online.hu Tel.: (061) 3500-343

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkéntesei

Kérjük adakozz!

3 Bibliai üzenet

4

ÜDVÖZLET

A kicsi város, a nagy király és a szegény ember

Kedves Barátaim Nézõpontban

9 11 12 14 15 16 17 18 19 19

Légzõgyakorlatok Feledékeny keresztyének Isteni idõ kontra emberi idõ Ne veszítsd Istent szem elõl Jónás vihara és az idegengyûlölet Ragadd meg az örök életet Az egyedülálló Isten Egy pillantás az utolsó napokra Mi is a közeli eljövetel várása?

Az üdvbizonyosság és a szeretet

Kérdések – Válaszok

21 21

Miért nem arkangyal Gábriel?

Kik a 144.000?

3 13 14 22

Üdvözlet Házunk tája Fénysugarak Rajtad csak Jézus segíthet

Hírek Izraelbõl

23 24 25 26 27 28 29 29 30

Rövid jelentések Szíria fegyverraktárai kockázatot jelentenek «A nemzetközi közösségnek végre cselekednie kell Szíria ügyében» Izraeli segítség a szír menekülteknek Igazság a terrorizmusról Az egyiptomi választás kihatásai Izraeli arabok az izraeli életet részesítik elõnyben Amerikai kitüntetés Pereznek Áttörés a tüdõrák-terápiában

Néhány héttel ezelõtt jártunk feleségemmel Izraelben. Kapernaumba érkezve meglátogattuk az ókori ásatásokat, így Péter apostol házát is. Rögtön a bejáratnál szemünkbe tûnt egy hatalmas szobor. Pétert ábrázolja, amint egy sziklán áll, bal kezében tartja a püspöki botot, jobb kezében pedig egy nagy kulcsot; lábai elõtt egy nagy hal fekszik. A szikla, a püspöki bot és a kulcs eredete Jézus szavaiban rejlik, amelyeket a halász Péterhez intézett: «Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kõsziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait, …» (Mt 16,1819).

Évszázadokon át ennek a kijelentésnek alapján olyan hagyományok és rituálék keletkeztek, amelyek már alig felelnek meg Jézus szándékainak. Ez az emberi tákolmány végezetül a római katolikus pápaságba torkollott, ahol Péter a menny kapujának õrzõjeként áll szolgálatban. A néphit szerint Péternek még az idõjárásért is felelnie kell. A halászok pedig a «Péter segíts!» kiáltással kívánnak jó fogást. Így keverednek a legendák, az emberi kitalációk és a néphit a bibliai igazsággal.

Ezért olyan fontos, hogy egyedül Isten szavai szerint tájékozódjunk, és komolyan feltegyük a kérdést, mit akart Jézus tulajdonképpen ezekkel a szavakkal mondani: «Neked adom a mennyek országának kulcsait». E kulcs birtoklása kétség kívül a hatalom és tekintély jele, és Péter használja is ezt a kulcsot, amely a megismerés útját nyitotta meg a mennyei királyság felé: A pünkösdkor elhangzott beszédében megnyitotta az utat Izrael számára a megmentõ hit és a keresztyén Gyülekezet felé (ApCsel 2,38-42). És késõbb Kornéliusz házában megnyitotta ezt az ajtót a pogányok elõtt is (ApCsel 10, 34-38). Hogy milyen hatalommal és kegyelmi ajándékkal vitte véghez Péter mûvét, azt nemcsak beszédei, hanem levelei is nyilvánvalóvá teszik.

Második levelében igazolja, hogy számunkra, akik Jézushoz tartozunk, nyitva áll az út az örök dicsõség felé: «És így dicsõségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítõnk, Jézus Krisztus örök országába» (2Pt 1,11). Ezt a bemenetelt Jézus Krisztus által nyertük el, mivel Õ megváltott és elhívott bennünket, hogy gyermekei legyünk. A 10. versben Péter bizonyos értelemben átadja nekünk a kulcsot: «Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerõsíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha.»

Sajnos, azonban megtörténhet, hogy a kulcsot hanyagság vagy hitetlenség miatt elveszítjük, vagy érvénytelenné válik. Nemrég a következõ történt velem: Valahova letettem a kulcsom, és egy ideig nem találtam. Biztos, veled is megtörtént már ez.

Akkor tudod, milyen érzés. Azonban sokkal szörnyûbb, ha a lelki-szellemi kulcsot veszítjük el, ha Urunkhoz, Jézus Krisztushoz nem találjuk a bejáratot. Ez nagyon gyorsan megtörténhet, ha bûnök belopakodnak életünkbe, amikor hitetlenség és békétlenség uralja lelkünket. Nem olyan rég, a hotelszobámba egy Batch (egy kulcskártya) segítségével akartam bemenni. De az ajtó nem nyílt ki. A Batch érvénytelenné vált, le kellett mennem a recepcióra, hogy rendbe hozassam, mielõtt újra használni akartam.

Vizsgáld meg te is bejárásodat Urunkhoz, az Úr Jézushoz. Rendelkezel-e még érvényes kulccsal, hogy közösségben légy Vele, vagy bûnök lopakodtak be az életedbe? A Zsid 10,22 nagyon nyomatékosan írja le, hogyan kell Hozzá közelednünk: «járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettõl.» És a Róm 5,1-2 a mi kulcsunkat mutatja meg: hit által, hitben.

Szívélyes üdvözlettel

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség. Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

4

BIBLIAI ÜZENET

Prédikátor 9

A kicsi város, a nagy király és a szegény ember «Volt egy kicsiny város, kevés lakóval. Megtámadta azt egy nagy király, körülvette és ostrommûveket épített vele szemben. De akadt benne egy szegény bölcs, aki bölcsességével megmentette a várost.

Az emberek azonban nem törõdtek tovább azzal a szegény emberrel» (Préd 9,14-15).

NORBERT LIETH Igehirdetõ, Biblia-oktató és az Éjféli Kiáltás Misszió elnökségi tagja

g y ra bbi köny v nélkül tudta az Ószövetséget. Mielõtt Jézus Krisztusban hitre jutott ezt írta eg yik barátjának: «Nekem mindig úgy tûnik, mintha valami hiányozna a Szentírásból – a gyújtópont, amelyben minden isteni sugár egyesülne.

Az épület pompás, azonban nekem úgy tûnik, hiányzik a csúcsa, amelynek koronáznia kell! Ó, kedvesem, a kétségbeesés határán állok! Isten irgalmazzon nekem!» Luther szokta mondani: «A Szentírás a ‹bölcsõ›,

E

Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

amelyben a gyermek Jézus fekszik.

A bölcsõ meglátogatása közben ne felejtsük el imádni a gyermeket.» A Préd 9,14-15 következõ vizsgálatában mi sem akarjuk szem elõl téveszteni Jézust.

A Föld a v ilágmindenség ben : «Egy kicsi város, kevés lakóval» (14. v). A mi világunk és a benne található népesség nem több egy porszemnél az univerzumban. A kozmoszhoz mérten a mi bolygónk egy kicsi város. Hogy némi betekintést kapjunk a kozmoszról, összegyûjtöttem néhány adatot a Jelek a világmindenségbõl – Miért vannak csillagok címû könyvbõl Prof.

Dr. Werner Gitt-tõl.

Egyedül a mi tejút-rendszerünkben (galaxis) kb. 200 milliárd csillag van.

De jelentõsen több tejút (galaxis) létezik, legalább néhány száz milliárd.

A z asztronómusok a z univerzum

általunk megfigyelt részében a csillagok számát 1025-re becsülik, a valós számot azonban egyetlen ember sem ismeri. Egy számítógépnek, amely eg yetlen másodperc alatt 1-tõl 10 milliárdig tudna elszámolni, a létezõ csillagok megszámolásához 30 millió évre lenne szüksége. Szó szerint igaz az, amit Jeremiás próféta mond: «Amilyen megszámlálhatatlan az ég serege, és megmérhetetlen a tenger fövenye …» (Jer 33,22).

A Föld átmérõje 12.756 k m. A legnagyobb csillag, az Alpha Herculis rendszerében 250 milliárd kilométeres átmérõvel rendelkezik. Ez 180.000 Nap-átmérõnek felel meg. A mi egész bolygórendszerünk a 11,8

5

milliárd km-es átlagos átmérõjével 21-szer férne bele. Egy 40.000 km/h sebességû ûrszondának az Alpha Herculis átrepüléséhez 700 évre lenne szüksége.

A Föld lakosságának tömege az egész u niverzu m hoz v iszony ít va nem nag yobb eg y ba ktériumná l.

Eg y fénymásodperc 300.000 km-t fog át. A legtávolabbi csillag, a Quasar, a Szûz csillagjegyben kb. 12,4 milliárd fényévnyi távolságra van. És a z ismert A ndromeda ködnek 150.000 fényévnyi kiterjedése van.

Ha ennek a galaxisnak a levelezõlap nagyságú fényképét egy gombostûvel átszúrnánk, a keletkezett lyuk 600 fényévnyi nagyságú lenne. Ha egy sugárhajtású gép hangsebességgel át tudná repülni ezt a lyukat, akkor az 650 millió évig tartana. «A népek

olyanok elõtte, mint egy vízcsepp a vödörben, annyit érnek, mint egy porszem a mérlegserpenyõn, a szigetek egy homokszemnek számítanak» (Ézs 40,15).

«Micsoda az ember, hogy ily nagyra tartod, és hogy így törõdsz vele?»

(Jób 7,17). Milyen semmiségek vagyunk mi, egyes emberek, ehhez a nag yságrendhez képest! «Hog yan lehetne igaz a halandó Isten elõtt, hogyan lehetne tiszta, ki asszonytól született? Nézd a holdat: még az sem elég ragyogó, szemében még a csillagok sem fényesek. Hát még a halandó, ez a féreg, és az ember fi a, ez a hernyó!» (Jób 25,4-6). Istennek végtelen nag yságá ba n eg yá lta lá n nincs ránk szüksége, és mégis arra indítja szeretete irántunk, hogy felénk fordítsa szívét. Ezt tette Jézus Krisztusban. Nem mi keressük Õt. Õ keres minket. «Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen» (Jn 3,16).

Nos, ha a Föld az univerzumhoz mérten gyakorlatilag semmi, menynyivel inkább kevesebb Izrael vagy Jeruzsálem? Ug yanakkor Jeremiás könyvében ezt olvassuk Istennel és Jákóbbal (Izráellel) kapcsolatban: «Az ÚR ereje alkotta a földet, az õ bölcsessége szilárdította meg a világot, az õ értelme feszítette ki az eget. …

Megáll a tudománya minden embernek, szégyent vall bálványával minden ötvös, mert csalódik öntvényében: nincsen abban lélek!... De nem ilyen Jákób osztályrésze, mert Õ a mindenség formálója, Izráel törzse pedig az õ tulajdona: Seregek URa a neve» (Jer 10,12.14.16). Salamon k irály mondta a Templom felszentelésekor: «De vajon lakhatik-e Isten a földön?

Hiszen az ég, sõt az egeknek egei sem fogadhatnak magukba téged, hát még ez a ház, amelyet én építettem!»

(1.Kir 8,27). Izrael földje a Föld felületének mindössze 0,018 százalékát teszi ki. És mégis ezt a népet választotta ki Isten Magának, hogy általa üdvözítését az egész világ számára véghezvigye. Amennyire lehetetlen a mennyet megmérni, olyannyira Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

6

BIBLIAI ÜZENET

lehetetlen az, hogy Izrael megvetett legyen (Jer 31,37; 33,22; Ézs 66,22).

Isten Izraelt a Föld középpontjává tette, (Ez 38,12), hogy onnan terjedjen el az evangélium a négy égtáj felé, és minden kontinensen ismertté váljon.

Ebbõl a középpontból fogja Jézus Messiásként való visszajövetelekor az egész világot kormányozni (Zsolt 48,2-3; Mt 5,35).

Az ellenség ostroma: «… megtámadta azt egy nagy király, körülvette, és ostrommûveket épített vele szemben» (14. v). Világunkat és minden egyes emberi lelket egy láthatatlan ellenség ostromol.

Többé-kevésbé m i nden em ber tudja, mi a bûn, és hogyan lehet ostromoltatni a bûn által. A bûn a teljes embert uralhatja, a vétek megtámadhatja a tudatot, mint egy ostromló sereg, és mint egy hadsereg, rátámadhat a lélekre. Mindenki tudja, mik a kényszerek, a szenvedélyek egész a megszállottságig, az öngyilkossági szándékig. Mindenki tudja, mi az a megterheltség, a fizikai, szellemi, lelki megterheltség.

Bizonyos dolgok oly mértékben kisajátíthatnak, hatalmukba keríthetnek, felemészthetnek bennünket, hog y má r nem vesszük észre a z emberi élet igazi értékét. Világunkat háborúk, erõszakuralom, terror, gyilkosság és korrupció uralja. A napi hírfolyam 80 százaléka negatív. A király, aki a világot ilyen szörnyen leigázta, maga az ördög és az õ segédereje, a bûn, amelyet mi elkövetünk.

Jézus az ördögöt a «világ fejedelmének» nevezi (Jn 12,31). Pál apostol ezt írja az ördögrõl: «Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erõk és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak» (Ef 6,12). «… igazodva a levegõ birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban mûködik» (Ef 2,2). «Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványokhoz» (1.Kor 12,2). «Ezeknek Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

a gondolkozását e világ istene megvakította, …» (2.Kor 4,4).

Ki és mi ostromolja a világot?

Honnan jön az iszlám, a háborúk és általában a terror szörnyûsége?

Hon na n szá r ma zik a k apzsisá g, gyûlölet, szeretetlenség és a határtalan egoizmus? Miért van úgy körülvéve Izrael ellenségekkel? Miért gyûlölték és támadták ezt a népet évezredeken át m ind má ig ilyen féktelen megsemmisítõ indulattal?

Elõször az asszírok foglalták el, aztán a babiloniak, Antiochus Epiphanes által, és késõbb a rómaiak. Nem arról volt szó, hogy Isten különös figyelemmel kíséri majd ezt a népet, mert ott született meg a Megváltó, ott halt meg, ott támadt fel, és oda fog visszajönni?

Nem úgy van-e, hogy te is ostromlottnak érzed magad? Hog y olyan dolgokat cselekszel, amelyeket nem is akarsz? Hogy szívesen lennél más, mint amilyen vagy? De nem boldogulsz, nem érzed szabadnak magad.

Azonban ott, ahol fogság és ostrom van, ott szabadulás is van! Ahol be-

zárul egy börtönajtó, ott kulcs is van, amelyik azt kinyitja.

A k is város megmentõje: «De akadt benne egy szegény bölcs, aki bölcsességével megmentette a várost» (15. v). Ki volt szegény, és ugyanakkor bölcs? Ki a mi bolygónk Megmentõje?

Jézus Krisztus, a zsidó Messiás! Õ jött el a végtelen mennybõl a mi világunkba. A kis efratai Betlehemben született (Mik 5,1). A jelentéktelen Názáret városában élt. És a megváltás mûvét Jeruzsálemben vitte véghez.

Az õ szegénysége: Jézus Krisztus, « mer t õ Isten for m ájában lé vén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlõ Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig» (Fil 2,6-8). «Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az õ szegénysége ált al meg ga zd a godjatok » (2.Kor

7

INFOBOX

A prédikátor könyve

A mi világunk és a benne található népesség nem több egy porszemnél az univerzumban.

A kozmoszhoz mérten a mi bolygónk egy kicsi város.

8,9). Dániel próféta megjövendölte Jézus eljövetelét és kereszthalálát: «A hatvankét hét eltelte után megölik a felkentet (más ford. kiirtják), senkije sem lesz» (Dán 9,26). Jézus mondta, amikor a földön járt: «A rókáknak van barlangjuk és az égi madaraknak van fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania» (Mt 8,20). Az asszonyok gondoskodtak szállásáról, hogy legyen mit ennie, innia (Lk 8,3).

Az õ bölcsessége: Jézus Krisztus, «Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve» (Kol 2,3).

«De maguknak az elhívottaknak , zsidóknak és görögöknek egyaránt, az Isten ereje és az Isten bölcsessé-

1. A prédikátor könyve olyan könyv, amely az élet ürességére és csalódásaira mutat rá. Azt lehetne gondolni, hogy ez többé-kevésbé negatív és frusztráló könyv.

2. Ezt a könyvet Salamon, izráeli király írta. Õ Dávid fia volt – Izráel legjelentõsebb királyáé – a Betsabéval való házasságból. Kb. Kr. e.

990-ben született és már 20 éves korában elfoglalta Izráel trónját.

Salamon a történelem egyik legbölcsebb embere volt, ma is beszélnek a salamoni bölcsességrõl. Megdöbbentõ bölcsességének egyik példájáról az 1Kir 3,16-28-ban olvashatunk.

3. Salamontól származik a Példabeszédek és az Énekek éneke legnagyobb része. Feltételezhetõ, hogy Salamon fiatal éveiben – kormányzásának kezdetén – megírta az Énekek énekét, amelyet a szerelem könyveként is nevezhetünk. Azután, érettebb korban, vélhetõen megírta a Példabeszédeket, és uralkodása utolsó éveiben a Prédikátor könyvét.

4. Salamon 40 évig uralkodott. Istenfélõ ember volt, és az õ uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését, és olyan viszonyok uralkodtak, mint Eldorádó földjén. Salamonról ez van megírva: «És az Úr szerette õt» (2.Sám 12,24). «Salamon király nagyobb volt a föld minden királyánál gazdagságban és bölcsességben» (2.Krón 9,22); vö. 2.Krón 1,1; 1.Kir 5,9-10). És mégis, ez a bölcsességgel eltelt ember hûtlen lett Istenéhez. A Neh 13,26-ban ezt olvassuk ezzel kapcsolatban: «Hiszen ugyanígy vétkezett Salamon, Izráel királya is!

Pedig nem sok népnek volt olyan királya, mint õ: Isten szerette õt, és egész Izráel királyává tette, de még õt is vétekbe vitték az idegen nõk.»

5. Uralkodása végén Salamon mindennek utánagondolt, és a következõ megrázó ítéletre jutott: «Minden hiábavaló, minden semmitmondó, minden üres, semminek nincs maradandó értéke, és végül minden csalódáshoz vezet.»

6. De a prédikátornak nem az a célja, hogy egyszerûen leírja az élet értelmetlenségét. A könyv sokkal inkább azt akarja felmutatni, mit kell tenni, hogy leküzdjük az élet eme értelmetlenségét. A prédikátor könyvében egy férfinek a boldogság utáni eredménytelen keresésérõl van szó anélkül, hogy abba Istent is bevonná. Ez az ember megpróbálja egyedül a legnagyobb jót megtalálni; teljesen mindegy, mivel foglalkozik, tudománnyal, filozófiával, szórakozással, munkával, vagy zenével, semmi ezek közül nem tudja kielégíteni. A könyv azt akarja nekünk tanítani, hogy az emberi szív Isten nélkül nem tud kielégülést találni. Ez a könyv azért íródott, hogy megkímélje az embereket a hiábavaló keresés fájdalmától és csalódásától, amikor életük értelmét keresik. Éppen ez a könyv kellene hogy minden ateista, értelmet keresõ és kétségbeesett ember kötelezõ olvasmánya legyen, mindazoké, akik nem hisznek Jézus Krisztus testben való feltámadásában.

7. Tehát: nem frusztráló könyv. Egy magas rangú evangelizáló könyv, amely ma még, jobban, mint bármikor, megválaszolja az emberek kérdéseit. Az élet valóban értelmetlen? Igen, mégpedig azoknak, akik nem fogadják el Jézust és nem félik Istent. Azonban nem, azoknak, Akik Jézusra bízták életüket, és kellõképpen Isten iránti félelemben élnek. T.L. ■ Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

8

BIBLIAI ÜZENET Jézus Maga a kulcs, amely a te börtönöd ajtaját is kinyitja.

ge» (1.Kor 1,24). «Az õ munkája az, hogy ti a Krisztus Jézusban vagytok. Õt tette nekünk Isten bölcsességgé, iga zsággá , megszentelõdéssé és megváltássá» (1.Kor 1,30). «Amikor azután eljött a szombat, tanítani k ezdet t a z sin a góg áb an . S ok an hallgatták, és álmélkodva így szóltak: „Honnan veszi ezeket, miféle bölcsesség az, amely neki adatott, és miféle csodák ezek, amelyek keze nyomán támadnak?» (Mk 6,2).

A bölcs szegény ember megmentette az ostromlott várost bölcsességével. Jézus az, Aki a Sátán és a bûnök által ostromlott embert meg tudja menteni. Õ Maga a kulcs, amely a te börtönöd ajtaját is kinyitja. A wuppertali bibliatanulmányban ez áll: «Jézus ütötte a Sátán bástyáján a rést, és szabaddá tette az utat, hogy az ördög mûvét lerombolja (1Jn 3,8)». Az csillagászatban (tudomány) a bolygóknak ismertetõjelként külön szimbólumuk van. Az asztronómia tudományának jele a Föld bolygó megkülönböztetésére egy golyó, rajta egy kereszttel. Találóbban nem is lehetett volna ábrázolni, a szimbólum nem lehetett volna ennél világosabb!

Amint a kereszt hit által a szívedben gyökeret ver, a Sátánnak engednie kell; bocsánatot nyersz, és a Szentlélek beköltözik a szívedbe.

Izraelt a közeljövõben még ádázabbul fogják ostromolni. De az Úr, dicsõséges visszajövetele által meg

fogja szabadíta ni (Zak 12,2-3.10; 13,1).

Jézus elutasítása: «…Az emberek azonban nem törõdtek tovább azzal a szegény emberrel» (15. v).

Csak kevés zsidó nyílt meg Messiása elõtt és hitt Benne. A nép nagy része megvetette Õt. Ézsaiás megjövendölte Jézus keresztre feszítését: «Megvetett volt, és emberektõl elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerõje. Eltakartuk arcunkat elõle, meg vetett volt, nem törõdt ünk vele» (Ézs 53,3). Megvetni azt is jelenti, hogy «lenézni, lebecsülni».

A zsoltáros profetikus megfeszítési zsoltárában ezt írja: «De én féreg vagyok, nem ember, gyaláznak az emberek, és megvet a nép. Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják» (Zsolt 22,7-8).

A Préd 9,15 egy másik verziója is ismert. Amíg a legtöbb bibliafordításban így találjuk: «De akadt benne egy szegény bölcs, aki bölcsességével megmentette a várost», az átdolgozott Elberfeldi fordításban (és az 1984es Luther-Bibliában) íg y hangzik: «Volt azonban abban a városban egy szegény bölcs ember, aki meg tudta volna bölcsességével menteni a várost, de egy ember sem gondolt arra a szegény emberre.» Noha az Úr Jézus véghezvitte a megváltás mûvét, az akkori zsidó nemzedék mégsem menekült meg, mert õk elvetették Õt. A birodalom nem állíttatott fel (Mt 23,37-38).

A zsidókat már ak kor a római «király» ostromolta. Ha elfogadták volna Jézust, és bûnbánatot tartottak volna, az Úr felállította volna birodalmát. Ezért mondta Õ is, mint elõtte Keresztelõ János: «Térjetek

Az asztronómia tudományának jele a Föld bolygó megkülönböztetésére egy golyó, rajta egy kereszttel. Találóbban nem is lehetett volna ábrázolni, a szimbólum nem lehetett volna ennél világosabb! Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

meg, mert elközelített a mennyek országa» (Mt 3,2; 4,17). De mivel a zsidók elvetették azt, Aki megmenthette volna õket, beteljesedett rajtuk, amit a Préd 9,14 mond: «Volt egy kicsiny város, kevés lakóval.

Megtámadta azt egy nagy király, körülvette és ostrommûveket épített vele szemben.» Kr. u. 66-73 között felvonu lt a k a róma ia k ost rom ló seregeikkel Jeruzsálem és Masszada ellen, és bevették azokat. Jézus éppen ezt jövendölte meg: «Amikor pedig látjátok, hogy Jeruzsálemet hadseregek kerítik be, akkor tudjátok meg, hogy elközelített annak a pusztulása» (Lk 21,20).

Keserû igazság, hogy az emberiség legnagyobb, Izraelen kívüli része, éppen úgy megveti Jézust. Az ember viccet csinált Belõle, kigúnyolja Õt, megveti, vag y olyan dolgokat tulajdonít Neki, melyek már csírájukban is hazugságok voltak. Minden elképzelhetõ dologhoz odafordulnak, de Tõle elfordulnak. Mindenütt keresik a segítséget, csak Nála nem. Minél inkább elõre haladunk a végidõkben, annál nagyobb lesz a Jézus Krisztussal szembeni elutasítás. Ezért növekszik az ostrom mértéke is. éppen úgy, mint ahogy az ApCsel 28,24-ben meg van írva: «Egyesek hittek a beszédének, mások meg nem hittek».

Jézus minden, amire szükségünk van, úgy Izrael mint az arab világ, vagy a keresztyén Nyugat számára, tehát a z egész világ szá má ra. Õ lerombolta az ostrom bástyafalait. Õbenne fordítja Isten szívét felénk.

Jézus nélkül nem tudunk tájékozódni, nem találunk a célba. De Vele minden lehetséges. «Ó, Uram, URam! Te alkottad az eget és a földet nagy hatalommal és kinyújtott k arral.

Neked semmi sem lehetetlen! … Én vagyok az ÚR, minden élõnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen?»

(Jer 32,17.27). Maranatha, Amen! ■

9

Légzõgyakorlatok ALEXANDER SEIBEL Világszerte tevékenyen hirdeti az evangéliumot, az apologetikára ás a próféciákra helyezve a hangsúlyt

karizmatikus áramlatokban, de az evangéliumi körökben is egyre jobban elterjed az a javaslat, miszerint ahhoz, hogy Istenhez közelebb kerüljünk, egy bizonyos légzéstechnikát kellene elsajátítanunk, vagy rövid imákat megfogalmaznunk.

Egyfajta imatechnikáról van szó, amely különbözõ elnevezés alatt ismert: szívima, légzésima, nyugalomima, Jézusima, szemlélõdõ ima vagy mindig érvényes ima. Közben az olyan imaszavakat, mint «Jövel, Uram, Jézus!», «Kyrie eleison», «Jézus, Te» vagy «Abba», elõször hangosan, majd lassan kell kiejteni.

Az állandó ismétlés által ennek az imának a tudatalattiba kell behatolnia, az embert belsõleg megtisztítania, valamint így a szellemi hatást elmélyítenie.

Richard Foster például a következõt ajánlja: «A régi egyháztörténetben ismert volt a ‹légzésima› gyakorlata. … Így megszületett egy egészen rövid ima ötlete, amelyet állandóan ismételni lehet és amelyben, ami szívünkön, az a szánkon; körülbelül olyan, mint az ismert ‹Jézusima›: ‹Jézus Krisztus, Isten Fia, könyörülj rajtam, bûnösön!› Ezt az imát elkezdik imádkozni, mindaddig

A

ismételve, amíg egész mélyen behatol a testükbe.»1 A probléma megnevezése: Ez a transzcendentális meditáció módszerére emlékeztet, amelyben egy szótagot állandóan ismételni kell, hogy a tudatalatti az isteni (kozmikus) erõk számára megnyíljon.

Itt Jézus nevét, ill. a Jézusimát, mint egy mantrát alkalmazzák. Fennáll az a veszély, hogy az imádkozókban egy passzív állapot jön létre, amelyben a csábító, tévútra vezetõ erõk számára nyílhatnak meg (1.Pt 5,8), amelyek valóságosan testben is érzékelhetõek.

Aki úgy véli, hogy légzõgyakorlatokkal közelebb kerül Istenhez, az a New Age talaján találja magát. Gondoljunk Jézus figyelmeztetésére is, «ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok» (Mt 6,7).

Dokumentáció: Különösen népszerûvé vált ez az imaforma a katolikus papok, valamint Peter Dyckhoff lelkigyakorlatvezetõ és könyve – Nyugalomima által.

Prof. Johan Malan, a dél-afrikai Limpopobeli North Eg yetemrõl, a «Keleti meditáció és a keresztyénség» címû cikkében megállapította: «A keleti meditáció egyre nagyobb befolyást gyakorol Nyugaton a név szerinti keresztyének széles rétegeire.

Sok keresztyén templomban, gyülekezetben és csoportosulásban az imát egyre inkább a meditáció helyettesíti – amit szemlélõdésnek, a gyülekezet imájá na k (centering prayer) vag y csendimának neveznek. A meditációt gyakran vezeti be jógagyakorlat vagy

lazító légzõgyakorlat, hogy egy mentális ellazulást érjenek el.»2 Maga Peter Dyckhoff írja figyelmeztetésként: «Az autóban, mint utas, a vonaton, repülõgépen vagy hajón semmi esetre sem szabad nyugalomimát gyakorolni. ... Hirtelen fékezés, légörvény vagy hullámverés megdobhatja a jármûvet, a lökés áttevõdik a mélyen ellazult testre, és sokkot válthat ki, ami – mint azt a fájdalmas tapasztalatok mutatják (fejfájás, hányinger, agresszivitás, sõt haláleset is nyaktörés által) – bizonyos körülmények között nagyon pusztító következményeket vonhat maga után.»3 Még világosabb Dyckhoff következõ figyelmeztetése: «Gyerekek és állatok sem tartózkodhatnak az imádkozóval egy helyiségben, mivel õk elvonják a felszabaduló életenergiát és kegyelmet, amelyek elsõsorban az imádkozónak magának állhatnak rendelkezésére. Késõbb azonban, amikor a nyugalomima és az Úr szeretõ odafordulása által az örök élet áramlása megkezdõdött állandóan és teljességgel folyni, akkor ez magától átmegy azokra az emberekre, akik legközelebb állnak az imádkozóhoz, és akikért õ felelõsséggel tartozik (Lábjegyzet: Itt nemcsak az élõk értendõek, hanem azok is, akik már meghaltak).»4 Hogy milyen források kerülnek itt megcsapolásra, annak mindenképp felismerhetõnek kellene lennie.

Képviselõk: Richard Foster, Anselm Grün, Christina Brudereck, Dallas Willard, Peter Scazzero.

Profetikus vagy hallható ima. Párhuzamosan az említett légzõtechnikákkal gyorsan lábra kapott a karizmatikus körökben – de úgyszintén nem csak ott – az úgynevezett «hallható ima».

Mit érthetünk a «hallható» vagy «profetikus ima» alatt? Az ideaSpektrum ezt írja: «A ‹hallható ima› elnevezés alatt mindenekelõtt a karizmatikus területen egy új imafajta kezd elterjedni. Ennek alkalmával négy vagy öt imádkozó ül együtt egy vendéggel, akinek helyzete számukra ismeretlen. Egy ideig csendben ülnek, majd az imádkozók közlik a vendéggel, milyen benyomásokat szereztek számára.»5 Szerintük Isten a különösen «megáldott» eszközöknek képeket és gondolatokat ad, amelyeket a tanácskeresõnek lelki gondozásként tovább lehet adni. Tehát nem Isten eredeti Szava által kell továbbítani a tanácsot és segíteni, hanem egy «közvetlen» beszéddel, ami Istentõl jön. Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

10 10

NÉZÕPONTBAN

Feltételezik, hogy Isten természetesen a Biblia által beszél, azonban Isten ettõl sokkal kreatívabb. Így két «próféta nõ» az Anskar gyülekezetbõl, azt magyarázzák, hogy az Úr állítólag képek, hangok, belsõ filmek, benyomások, színek, stb. által beszél. Egyesek zuhanyzás közben kapnak különbözõ üzeneteket.6 Azonban csak a pozitív üzeneteket szabad a vendégnek továbbadni, amelyek továbbsegítik õt az életben. A negatív üzeneteket vissza kell tartani, vagy pozitív látomásokká alakítani. A negatív képek és üzenetek ugyanis rend szerint nem Istentõl származnak.7 A probléma megnevezése: Mióta beszél Isten – és különösen a próféták is – bírálatok nélkül, és mióta mond az érintettnek csak örvendetes dolgokat?

Gondoljunk csak a gyülekezetekhez szóló krisztusi levelekre, ahol az Úr gyakran hangoztatta: «az a panaszom ellened…»

Problematikus a Schmidt házaspár ajánlata is: «Isten beszéde hozzám azzal kezdõdött, hogy õ bensõm legmélyén szólt hozzám: ‹Neked szabad lenned, neked kell lenned!›»8 A misztikus úgy véli, hogy õ a lelke mélyén érzi az isteni szikrát. De ebben a «mélységben» egészen más területek tanyáznak. Pál világosan kijelenti az összes misztikummal és rajongással ellentétben: «Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetõségem, de arra, hogy megtegyem, nincs» (Róm 7,18).

A belsõ nyitottság és a befelé hallgatás esetében fennáll a nem kívánt passzivitás veszélye, és ezáltal egy egészen más forrásból eredõ suttogások veszélye fenyeget (1.Tim 4,1). Amit õk ajánlanak, szöges ellentétben áll azzal az éberséggel, ami az Úr Jézus legfontosabb Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

figyelmeztetése a visszajövetele elõtti idõkre (pl. Mk 13,33-37).

Az ilyen ösztönös megérzések esetében nyitva áll az ajtó a szubjektivizmus veszélye elõtt is. Ezzel kapcsolatban kifejezetten óv a Biblia a hamis prófétáktól, akik «saját szívük látomását hirdetik, nem azt, amit az ÚR adott» (Jer 23,16).

Hogyan lehet megtudni, honnan jönnek ezek az intuíciók? Még maguk, a «hallás» eme új módszerének követõi is figyelmeztetnek, és rámutatnak arra, hogy nem lehet pontosan tudni, hogy ki beszél. Az Úr Jézus nem alaptalanul figyelmeztet: «Vigyázz tehát, hogy a benned levõ világosság sötétséggé ne legyen!» (Lk 11,35).

Ennek a «közvetlen beszédnek» felértékelése által még a református alaptörvény, a Sola Scriptura – egyedül az Írás – is fellazul. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy Isten különleges esetekben, rendkívüli körülmények között ne beszélhetne, esetleg hallhatóan ne nyilvánulhatna meg, vagy ne adhatna álmokat. De ez a kivétel. Ebbõl egy tant vagy akár egy módszert levezetni, idegen a Bibliától, és inkább az ezoterikus technikákhoz és jóslásokhoz hasonlít.

Jó lenne feleleveníteni Luther figyelmeztetését: «Azok, akik kinyilatkoztatásokat és álmokat keresnek, és ezekrõl beszélnek, azok istenkáromlók, mivel nincsenek megelégedve az Õ Szavával. Én nem várok a szellemi dolgokban sem kinyilatkoztatásokat, sem álmokat; elõttem a tiszta és világos ige van, ezért figyelmeztet Pál (Gal 1,8), abba kell kapaszkodni, még akkor is, ha egy angyal az égbõl mást tanít.»9 Ernst Buddeberg nagyon találóan jellemezte ezeket a veszélyeket: «Isten az õ kinyilatkoztatott Szava által akar

velünk kapcsolatban lenni. – A rajongás azonban Isten ‹belsõ› Szavát akarja birtokolni, és ezáltal egy tekintélyes erõszakkal felruházott új prófétasághoz vezet. … Isten az õ akaratát fõképpen az õ Szava, az életvitel és a tapasztalt keresztyének által tudatja velünk. – A rajongás csak közvetlenül a Szentlélek vezetését akarja elfogadni.»10 A Bibliában nem találunk a «hallható imára» vonatkozó utasítást, annál inkább azt a figyelmeztetést, hogy a «prófétai szóra» figyeljünk (2.Pt 1,19).

Azt is tudomásul kellene venni, hogy ez az imatechnika egy olyan idõszakra esik, amelyet nagy ezoterikus áttörés jellemez. Pál elõre megmondta a végidõkkel kapcsolatban, hogy Isten a tévelygés hatékony energiáit bocsátja a földre (2.Thess 2,11). Különösen a New-Age mozgalom és a mágikus elképzelések határozzák meg egyre jobban az emberek gondolkodását és érzelmeit.

Ennek megfelelõen világi emberek is egyre gyakrabban kapnak belsõ képeket, ösztönös megérzéseket, belsõ filmeket és üzeneteket egy állítólag másik, ill. magasabb rendû világból. Ahelyett, hogy éberek lennének, az emberek passzívakká váltak. Ennek következtében egyre jobban terjed az ezoterikus keresztyénség.

Képviselõi: Ursula und Manfred Schmidt, Lilo und Geri Keller, Heinrich Christian Rust, Arnd Kischkel. ■ Megjelent Alexander Seibel hozzájárulásával; Kivonat egy bõvebb tanulmányból «Új praktikák a pünkösdi-karizmatikus mozgalmakon belül» címmel, szerzõk: Helge Stadelmann és Alexander Seibel 1 Richard Foster, EINS, 1/2007, 13. old.

2 Prof. Johan Malan, «Eastern Meditation Sneaks into the Church», http://www.facebook.com/ topic.php?uid=60107103810&topic=11814 3 Peter Dyckhoff, Ruhegebet, München 2009, 112. old.

4 Peter Dyckhoff, ebd., 135. old.

5 «Profetikusan kell-e imádkozni?», ideaSpektrum, Nr. 6/2007, 2. old.

6 http://anskar-wetzlar.de/uploads/ predigten/2011-10-30.mp3 7 Ursula és Manfred Schmidt, Hallható ima, GGE Kiadó, 2007.

8 ideaSpektrum, 6/2007, 18. old.

9 Martin Luther, Asztali beszédek 5, 6211, Fausel Bd II, 5. 195.

10 Idézet: Paul Fleisch, A pünkösdi mozgalom Németországban, Feesche Kiadó, Hannover 1957, 170. old.

11 Emberként megszületve Jézus Dávid király utóda, és ezáltal teljesen zsidó.

Feledékeny keresztyének Évszázadok antiszemita gondolkodása oda vezetett, hogy sok helyen elutasítják, hogy Jézus Krisztus zsidóként jött erre a világra, zsidóként halt meg, zsidóként támadott fel, zsidóként ment vissza a mennybe és zsidóként fog visszajönni.

NORBERT LIETH ál apostolnak, aki köztudottan a pogányok apostola (Róm 11,13; Gal 1,16; 2,2.7), nagyon fontos volt ezt kihangsúlyozni a Timóteushoz írott levelében: «Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Errõl szól az én evangéliumom» (2.Tim 2,8).

A Timóteushoz írott második levél az apostol utolsó levele, amelyet röviddel halála elõtt írt (2.Tim 4,6).

Mondhatni, ez az õ hagyatéka, szellemi testamentuma. Egy végrendeletben olyan dolgokat sorol fel a hagyományozó, amelyeket különösen a szívén visel, és amelyeket az utódokkal közölni szeretne. Pál többek között nagyon szívén viselte azt a feladatot, hogy rámutasson Jézus Krisztusnak Dávidtól való származására, és hogy ez a tény semmiképpen se merüljön feledésbe. Ha számára ez nem lett volna olyan fontos, akkor elég lett volna ez a mondat: «Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halottak közül», de õ hozzáfûzte: «aki Dávid utóda».

A levél Timóteusna k szól, a k i Efézusba n lelk i vezetõ ként tevékenykedett (1.Tim 1,3). Ez volt az a gyülekezet, amelyikrõl az Úr késõbb így panaszkodik: «De az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az elsõ szeretet» (Jel 2,4).

Adja az Úr, hogy a gyülekezetek és képzésközpontok lelki vezetõi szem elõtt tartsák Jézus Krisztusnak Dávid-

P

tól való származását, és ezt az igazságot a rájuk bízottak tudatába bevéssék!

Az egyháztörténetben nagyon kevés figyelmet kapott, és «feledésbe» merült az a tény, hogy Jézus Krisztus a Júda törzsébõl való Dávid egyenes leszármazottja! Úgy tûnik, a Szentlélek helyezte ezt a figyelmeztetést a pogá nyok apostolá na k szívére, mivel tudta, hogy a jövõben ezt az igazságot mennyire kétségbe vonják majd. És valóban, az idõ múlásával sok keresztyén tudatából kiszorult ez az igazság. Azonban Jézust nem lehet a zsidóságtól elválasztani. Ez a tény alaptétele volt Pál apostol evangéliumának. Ez hozzátartozott a nem zsidó népekhez intézett üzenetéhez, és az volt a célja, hogy ez emlékezetükben megmaradjon. Jézus származásának fontosságát hangsúlyozza a Róm 1,3 is: «Az õ Fiáról szól ez az evangélium, aki test szerint Dávid utódaitól származott.»

Emberként megszületve Jézus Dávid király utóda, és ezáltal teljesen zsidó. Pál fontosnak tartotta azt a tényt, hogy Jézus igazi Istenként igazi Ember is volt, és mint igazi ember, igazi zsidó volt. Ebbõl következik, hog y Õ most feltámadása után is még mindig igazi ember és igazi zsidó. Amikor az Úr Jézus eljött a földre, elrejtette istenségét anélkül azonban, hogy megszûnt volna Isten lenni (Fil 2,6-7). Olyannyira ember volt, hogy teljesen független volt a mennyei Atyától. Amikor az Úr ismét

visszatért a mennybe, újra felvette az elõzõleg elrejtett isteni állapotát, anélkül azonban, hogy emberi mivoltát levetkõzte volna. Õ igazi Istenként és iga zi Emberként tért vissza a mennyei hazába. Ott található most is isteni és emberi Fõpapként, Aki kezeskedik Gyülekezetéért. Az 1Tim 2,5 így ír errõl: «Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.»

Ez az a fõ ok – más bibliai indokok mellett –, amiért mi Izrael mellett állunk: Mert mi Jézus mellett állunk, Aki zsidó és zsidóként fog visszajönni.

Az Újszövetség elsõ verse így hangzik: «Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának nemzetségkönyve» (Mt 1,1). Jézus születésekor így ujjongott Isten angyala: «Üdvözítõ született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában» (Lk 2,11). A Jelenések könyvében Jánost ezzel a kijelentéssel vigasztalják: «Ekkor a vének közül egy így szólt hozzám: „Ne sírj! Íme, gyõzött az oroszlán Júda törzsébõl, a Dávid utóda, és felnyitja a könyvet és hét pecsétjét!»

(Jel 5,5). A Biblia utolsó fejezetében olvashatjuk a visszatérõ Úr szavait a Gyülekezethez: «Én, Jézus küldtem el angyalomat, hogy ezekrõl bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek elõtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag”…. Így szól az, aki ezekrõl bizonyságot tesz: „Bizony, hamar eljövök!» (Jel 22,16.20).

Jézus a mennyben is Dávid gyökere és sarja, és ugyanúgy fog vissza is térni. Hogy milyen veszélyes szem elõl téveszteni Jézus iga zi ember voltát, azt a 2Jn 7 bizonyítja: «Mert sok hitetõ jött el a világba, akik nem vallják, hogy Jézus Krisztus testben jött el: ez a hitetõ és az antikrisztus».

Ezt az igehelyet különbözõképpen fordították le. A Zürichi Biblia így ír: «Mert sok hitetõ ment ki a világba, akik nem tesznek hitvallást a testben eljött Jézus Krisztus mellett, ez a hitetõ és az Antikrisztus.» Menge így Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

12

NÉZÕPONTBAN fordítja: «… akik Jézus Krisztust nem ismerik el, mint testben megjelent Messiást.» És a módosítatlan Elberfelder fordításban így találjuk: «… akik a testben eljött Jézus Krisztust nem ismerik el.»

Nem «csak» arról van szó, miszerint tagadják, hogy Jézus, mint igazi és örök Isten, teljes egészében emberré lett, hanem arról is, hogy az Õ emberként való visszajövetelét is tagadják. Nemrég hallottam, hogy valaki így szólt: «Aki azt hiszi, hogy Jézus valóban visszajön, az nem áll a hitben.»

A nt ik risztusi magatartás Jézus testben való visszajövetelét kétségbe vonni, a zt szellemi síkra terelni, vagy egyenesen tagadni. Nem lenne meglepõ, ha az Antikrisztus játszaná ebben a fõszerepet. Lehetséges, hogy Jézus testben való eljövetelét tagadja, és saját magát állítja a visszatérõ Jézus helyére.

Péter is rámutat annak veszélyére, hog y a végidõkben tagadni fogják Jézus visszajövetelét: «Tudjátok meg elsõsorban azt, hogy az utolsó napokban csúfolódók támadnak, akik mindenbõl gúnyt ûznek, akik saját kívánságaik szerint élnek, és ezt kérdezgetik: „Hol van az õ eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák elhunytak, minden úgy maradt, amint a teremtés kezdetétõl fogva van!»

(2.Pt 3,3-4).

Péter második levele úgy, ahogy az elsõ is, hívõ zsidókhoz szól (1.Pt 1,1; 2.Pt 3,1). «Az atyák» kifejezés eszerint a zsidó, hitbeli õsatyákra vonatkozik, akik a Messiás szó szerinti megjelenését várták. Az idõk végezetén ebben az igazságban kételkedni fognak, sõt gúnyt ûznek belõle. Vajon kihasználja-e ezt az Antikrisztus, sõt, talán õ lesz a kezdeményezõje az ilyen istenkáromlásnak, hogy a zsidó népet megtévessze, és õ saját maga léphessen a trónra? Akárhogy is legyen, most olyan idõket élünk, amikor egyre kevesebben számolnak az Úr Jézus Krisztus testbeli visszajövetelével. Miért? Mert az utolsó napokban élünk! ■

Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

Isteni idõ kontra emberi idõ ARNO FROESE Igehirdetõ és az Éjféli Kiáltás Misszió vezetõje Columbiában, USA

ibliatanulmányozás során, fõleg ha a prófétai kijelentésekrõl van szó, meg kell értenünk, hog y Isten nem f üg g a mi földi idõnktõl. A Biblia erre egy analógiát használ, miszerint Isten számára egy nap annyi, mint ezer esztendõ és ezer esztendõ, mint egy nap. Ebbõl a perspektívából megérthetjük, hogy a mi idõszámításunk jelentéktelen. Emberi szemszögbõl abszolút lehetetlen, hogy egy nap ezer évig tartson, vagy ezer évet egy napba bepréselhessünk.

De Isten számára semmi sem lehetetlen. Amit Õ mond, megtörténik. Az Õ szavai teremtõ szavak; e szavak tettekké válnak.

Figyeljünk meg egy példát: «Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.

Erõs üdvözítõt támasztott nekünk szolgájának , D ávidnak há zából , ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök idõktõl fogva: hogy megszabadít ellenségeinktõl, és mindazok kezébõl, akik gyûlölnek minket; hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségérõl, arról az eskürõl, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak; és megadja nekünk, hogy ellenségeink kezébõl megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki» (Lk 1,68-74).

Ez a prófécia Jézus születése elõtt hangzott el. Ha azonban ezeket a szavakat fig yelmesen elolvassuk, megállapíthatjuk, hogy ezekbõl sok egyáltalán nem teljesedett be, noha már több mint 2000 év eltelt azóta. Így például Izrael még nem szabadult meg ellenségei kezébõl; azonban Isten perspektívájából ez a 2000 év csupán egy fuvallat. Ezért adta Zakariás, keresztelõ János apja, a Szentlélektõl betöltve ezt a próféciát népének, mint egy útravalót.

B

Nézzünk meg egy következõ példát: «Uramnak, az ÚRnak lelke nyugszik rajtam, mert felkent engem az ÚR. Elküldött, hogy örömhírt vigyek az alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az ÚR kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállása napját, vigasztalok minden gyászolót» (Ézs 61,1-2).

Körülbelül 700 év vel ezután a prófécia után születtek ezek a sorok: «‹„Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta függött; õ pedig szólni kezdett hozzájuk: „Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára!» (Lk 4,18-21).

Figyeljük meg, hogy Jézus nem az egész szöveget olvasta fel, hanem ezeknél a szavaknál abbahagyta az olvasást: «hirdessem az úr kedves esztendejét». Szándékosan kihagyta a következõ verset: «Istenünk bosszúállásának napját». Megértjük, hogy «az Úr keg yelmének esztendeje» bizonyos ígéretek beteljesedésével kezdõdött, amelyek Izrael Messiásának, az Úr Jézusnak mûvét írják le.

Az Írásnak ez a része beteljesedett.

Jézus mondta: «Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára!» Azonban a prófécia többi részének, «Istenünk bosszúállása napjának», még ezután kell eljönnie. Figyeljük meg, hogy az Úr kedves esztendeje és Istenünk bosszúállásának napja között mindössze 2000 éves idõszak van.

Egy további példa maga Izrael.

Mózes utolsó szavait az 5Móz 33 jegyezte fel. Mielõtt meghalt, különleges áldásokat hirdetett Izráel 12 törzsének, és szavait így fejezte be: «Nincs Jesurún Istenéhez fogható!

Az égen át száguld segítségedre, a

13 FÉNYSUGARAK fellegeken fenségesen. Hajlékod az örök Isten, örökkévaló karjai tartanak. Kiûzte ellenségedet, és ezt mondotta: pusztítsd! Izráel bizton lakhatik, Jákób forrása egymagában a gabona és must földjén, ahol az ég harmatot hint. Boldog lehetsz, Izráel, van-e hasonló hozzád? Nép, amelyet védelmez az ÚR! Õ a te segítõ pajzsod és dicsõséges kardod.

Hízelegnek majd ellenségeid, és te azok magaslatain lépdelsz!» (5.Móz 33,26-29). Milyen csodálatos áldás!

Ez a néhány vers kinyilatkoztatja, hogy a prófécia beteljesedése nem egy meghatározott idõszakaszra korlátozódik, hanem egy több mint 3500 évet felölelõ idõszakra terjedhet ki.

Ha ezt napjainkra alkalmaznánk, ez a kijelentés: «Izrael bizton lakhatik» biztosan nem lenne érvényes.

Ugyancsak nehezen feltételezhetjük, hogy az Úr Izraelt már megmentette.

Izrael ellenségei még egyáltalán nem mutatnak fel olyan engedményeket, amelyek következtében Izrael «azok magaslatain lépkedhetne». Ez az ígéret még messze van attól, hogy beteljesedjék. Mindazonáltal el fog jönni az az idõ, amikor Izrael minden ellenségét legyõzi, és beteljesedik az, amit Isten az Õ népe számára kigondolt.

Akkor járunk el helyesen, ha Isten Szavát teljes összefüggésében elhiszszük, és ahhoz tartjuk magunkat.

Izrael Isten kiválasztott népe; ez az õ örök pozíciója, függetlenül jelenlegi helyzetétõl. És ez minden Jézus Krisztusban hívõ ember elõtt igaz, aki a Szentlélek által újjászületett.

Mi Õbenne egyszer s mindenkorra megszentelõdtünk. Ez egy megmásíthatatlan igazság. Az Ef 1,13-14 szerint elpecsételtettün k az ígéret Szentlelkével, «örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az õ dicsõségének magasztalására».

Amint minden hívõ Isten kegyelmének egy megnyilvánulása, ugyanúgy az Izrael népe is. Isten elhívása örök érvényû. Hóseás próféta ezt így fejezi ki: «Kigyógyítom õket a hûtlenségbõl, szívbõl szeretni fogom õket, mert elfordult róluk haragom» (Hós 14,5). ■ Elõször megjelent: Midnight Call; rövidített kivonat az «A Kingdom Which Shall Never Be Destroyed» címû mûbõl; angolból fordítva.

Agyag vagy te is Isten kezében?

A Róm 9,21-ben ezt olvassuk: «Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt díszessé, a másikat pedig közönségessé formálja?»

Valószínûleg tudjuk, hogyan készítik elõ azt az anyagot, amellyel a fazekas dolgozik: Ez puha, képlékeny agyag, tetszés szerint formálható, és belõle különbözõ edényeket lehet kialakítani. Nem emlékeztet-e ez az agyag önmagunkra, a föld porából formált valónkra? Az 1. Móz 2,7 ugyanis errõl számol be: «Azután megformálta az ÚRisten az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élõlénnyé.»

A fazekas anyaga a puha, formálható agyag. Erre hivatkozik Pál is. Az edénynek azonban még sem tartalma sem formája nincs meghatározva. Mivel még nem következett be a megkeményedése. Csak ha ez megtörténik, és az égetés folyamata az edény igazi értékét nyilvánvalóvá teszi, határozzák meg a végleges rendeltetési célját. Így van ez a mi életünkben is. Mi mind agyag vagyunk a Fazekas kezében. Õ akar formálni bennünket az Õ dicsõségének edényeivé. Ehhez azonban a mi beleegyezésünk is szükséges, hiszen a Biblia azt mondja «Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed elõtt utaimat!» (Péld 23,26). Ha hallgatunk Isten kérésére, és átadjuk Neki szívünket és életünket, akkor tud megfelelõen formálni, és az Õ dicsõségének edényeivé alakítani. Így válunk erõsekké, és maradunk meg a tisztesség edényeiként.

A Biblia azt mondja: «Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerõsíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha!» (2.Pt1,10). Ha azonban elvetjük Isten beszédét, nemet mondunk üdvözítõ ajánlatára, akkor megtörténik az, amirõl az Ef 4,17-19-ben olvasunk: «Mondom tehát, és tanúsí-

tom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. Az õ elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetszõ élettõl, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. Ezért erkölcsi érzékükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban.» Mi döntjük el, hogy milyen edényekké válunk.

Ha elfogadjuk Isten üdvözítõ ajánlatát, a tisztesség edényeivé válunk.

Ha azonban elvetjük azt, szégyenletes edényekké leszünk. A döntés a mienk. Ma és most! Életünk folyamán végbemegy a megkeményedés – lassan, folyamatosan, élethoszsziglan. Vagy a tisztesség edényévé, vagy a tisztátalanság edényévé. A harag edényei, amelyek nem fogadták el Isten beszédét, az idõ múlásával egyre jobban elveszítik érzékenységüket a lelkiek iránt. Egyre jobban átadják magukat a féktelenségnek, amely csillapíthatatlan mohósághoz vezet, olyan mohósághoz, amelynek nincs határa, és amelynek tüze soha el nem alszik. A tisztesség edényei azonban eleget tesznek elhívásuknak és kiválasztásuknak. Isten hívta õket, és õk hallgattak a hívó szóra.

Igent mondtak Isten elhívására. És Isten azon munkálkodik, hogy edényeiket formálja: a tisztesség edényeivé. A szentség és tisztaság edényeivé. Egy olyan edénnyé, amelyben Maga Isten Szentlelke által lakik.

Megkérdezhetem-e, hogy te milyen edény vagy? Engeded-e életed agyagát megkeményedni szíved «keménysége» miatt, és így a tisztátalanság edényévé válsz? Vagy átadod szívedet és életedet az Úrnak, hogy abból megformálja dicsõségének edényét?

Ezért a Zsid 3,7 szavaival szeretném befejezni írásomat: «Ezért, amint a Szentlélek mondja: „Ma, ha az õ szavát halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!» S.R. ■

Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

14

NÉZÕPONTBAN

HÁZUNK TÁJA Az Úr sohasem marad adós!

Anyagi okok miatt sokan vannak, akik a takarékosságot elsõsorban Isten ügyein kezdi.

Személyes meggyõzõdésem, hogy ez egy elhibázott lépés.

Néha-néha kapok egy-egy visszajött levelet, melyet a postás már nem tudott kézbesíteni. Megnézem a borítékra ragasztott indítékot: elõfordul, hogy a posta által kézbesíthetetlen levélnek az „elhalálozás” az oka. Ilyenkor természetesen, bármennyire is sajnálom, vagy szerettem az illetõt, meg kell tennem a vele járó földi következményeket, vagyis törlöm a címjegyzékbõl.

Ránézek az adatlapjára (ez sajnos nagyon gyakori eset), és látom, hogy 0-s oldala van.

Ez azt jelenti, nem rendelt semmit, nem adott adományt és nem vásárolt. Egyszerûen nulla.

Ilyenkor szomorú érzés szokott eltölteni: Ennyi éven keresztül kapta a leveleket, hírlevelet, ajándékokat és soha egyetlen egyszer sem indította az Úr lelke a testvért adakozásra, egyegy könyv megvásárlására, egyszerûen üres lap a sok-sok éves oldala az adatbázisunkban.

Vajon majd, ha az Úr elõtt áll és felteszik a kérdést: Éhes voltam, és nem adtál ennem, Fáradt voltam és nem tudtam hol lehajtani a fejemet, te bezártad a szíved ajtaját. Segítségre volt szükségem – és te a hátad mögé dugtad a karjaidat.

De ma az Úr megörvendeztetett egy hírrel, amit szeretnék Veletek megosztani. Bizonyságul, hogy ha a takarékosságot nem az Úr ügyén kezdjük, az Úr nem marad adós. Áldjon meg benneteket az Úr és segítsétek a Missziót abban, hogy tovább vihessük az Úr ügyét, de kell a ti kezeitek hozzá és a jó szívetek. Hû az Isten és tudja, hogy mit tesztek érte. „Drága Erzsébet!

2012. január 20.-án egy e-mailban felmondtam az Éjféli Kiáltás 2012-re történõ elõfizetését, anyagi okokra hivatkozva. Nagyon hálás vagyok, hogy ennek ellenére minden hónapban elküldtétek nekünk az Éjféli Kiáltást.

Mostanra rendezõdtek anyagi lehetõségeink, azért július 23.-án "sárgacsekken" feladtam címetekre az egész évi elõfizetést 4 200.- Ft. összegben.

Rájöttünk arra, hogy nem tudunk az Éjféli Kiáltás újság nélkül élni. Az eltelt évek során annyira szívünkhöz nõtt a minden hónapban megjelenõ lap, hogy nem tudnánk elképzelni, ha nem találnánk meg a továbbiakban postaládánkban.

Köszönjük eddigi szíves megértéseteket, munkátokra, Rátok Istenünk áldását kívánjuk.”W.Á

Ne veszítsd Istent szem elõl «Bár nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevõtök volt, a mennybõl esõt adott nektek és termést hozó idõket; bõven adott nektek eledelt és szívbéli örömet» (ApCsel 14,17).

Egy ember így imádkozott: «Istenem, szólj hozzám!» És egy fa susogva megmozdult a szélben.

De az ember ezt nem hallotta.

Az ember esdeklõbben imádkozott: «Istenem, szólj hozzám!» És dörgés és villámlás hasította át az eget.

De az ember nem vett róla tudomást.

Az ember körülnézett és így szólt: «Istenem, engedd, hogy lássalak Téged!» És egy csillag szelte át a mennyboltot.

De az ember nem figyelt rá.

Aztán így kiáltott az ember: «Istenem, mutass nekem egy csodát!» És abban a pillanatban megszületett egy gyermek.

De az ember nem vett róla tudomást.

Ezután könnyek között, kétségbeesve kérte az ember: «Érints meg engem, Istenem, és mutasd, hogy itt vagy!» És egy pillangó körberepülte õt.

De az ember továbbment az útján.

Ne veszíts el egy áldást, csak azért, mert nem úgy történik, ahogyan azt te vártad.

Nagy Erzsébet

Bolíviából kapta és spanyolból fordította Norbert Lieth Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

Hogy viszonyul ezekhez a dolgokhoz a mi generációnk?

Milyen a mi magatartásunk az idegenekkel szemben?

Idegengyûlölõk vagyunk?

VIHAROS IDÕK

Jónás vihara és az idegengyûlölet NORBERT LIETH ónás könyvében ezt olvashatjuk: «El is indult Jónás, de azért, hogy Tarsísba meneküljön az ÚR elõl.

Elment Jáfóba, talált ott egy hajót, amely Tarsísba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levõkkel Tarsísba menjen az ÚR elõl. … Az ÚR azonban nagy szelet bocsátott a tengerre. Nagy vihar támadt a tengeren, és már azt hitték, hogy hajótörést szenvednek. Õ pedig így válaszolt nekik: Fogjatok meg, és dobjatok a tengerbe, akkor lecsendesedik körülöttetek a tenger!

Mert tudom, hogy énmiattam támadt ez a nagy vihar rátok» (Jón 1,3-4.12). Íg y a népek, városok, családok körében támadt viharok oka az, hogy az emberek eltávolodtak Istentõl. Már nem az Õ akaratán belül mozgunk, hanem az ellenkezõ irányba; nem azt akarjuk tenni, amit Õ mond. Esetleg elrejtjük negatív és engedetlen magatartásunkat a kegyesség és bibliahûség álarca mögé, és önmagunk igazolását keressük.

Napjainkban a nyugati társadalmak a külföldiek valóságos rohamát élik meg, egy idegen áramlatot, amelyrõl úgy véljük, hogy fenyeget bennünket. Viharos idõket élünk.

Jónás elmenekült az elõl a feladat elõl, amelyet Asszíria fõvárosával, Ninivével kapcsolatban az Úrtól kapott. Miért?

Mert õ megvetette az asszírokat. Asszíria volt Izráel elsõdleges ellensége Keleten.

Ez az ország jelentette a legnagyobb fenyegetést nemcsak a zsidó nép, hanem az egész akkori világ számára.

J

Az asszírok egyre jobban elterjedtek, és nagyon hosszú ideig terrorizálták az egész «ókori Keletet». Õk tehettek Damaszkusz összeomlásáról, elfoglalták Samáriát, elõidézték Izráel nemzetének végét, és majdnem elérték Júda kapitulációját. Kr. e. 722-ben Izráel tíz északi törzsét az asszírok elhurcolták.

Helyükre más népeket telepítettek az egykori északi tartományba. Ezékiás idejében Szanherib asszír király leigázta Júda minden városát, és eljutott egészen Jeruzsálem kapui elé. Különösen feltûnt önhittsége és provokatív magatartása.

A z a s s z í r o k i s m er t ek v o lt a k kíméletlenségükrõl, szemtelenségükrõl, példátlan embertelenségükrõl és mélységes bálványimádatukról. Fõvárosuk, Ninive, a határtalan önhittség, a lázadás és elutasítás fellegvára, egy olyan saját vallással, amely a Biblia Istene ellen irányult. Asszúr volt egyidejûleg a háború- és nemzeti istenük.

Már Nimródot is, aki Babilon és Ninive városokat alapította Assur földjén, a «hatalom gyakorlójaként» ismerték. A nevének jelentése «lázadás» vagy «felháborodik, megbotránkozik», õ maga erõszakos vadász volt (1.Móz 10,9-12).

Isten tudott Ninive múltjának és jövõjének súlyos bûneirõl. Tudott arról a fenyegetettségrõl, amely az asszírok felõl közeledett. Jónás is tudott errõl, és úgy tûnik, sejtette, hova fejlõdhet ez a birodalom. Ez a nép volt a legnagyobb fenyegetés országa és népe, Izrael számára. És ezért vonakodott Asszíriába menni. Ezeknek az asszíroknak nem akarta elvinni Isten üzenetét,

nem akarta, hogy õk is megváltottak legyenek. Jónás szemében õk megértek az ítéletre és megsemmisítésre.

Nem akarta, hogy tovább éljenek és fejlõdjenek. Szerinte mindenképpen meg kellett õket állítani. Ez volt annak az oka, hogy megszökött a feladat elõl. Õ ugyanis tudta: «Ó, URam! Gondoltam én ezt már akkor, amikor még hazámban voltam! Azért akartam elõször Tarsísba menekülni, mert tudtam, hogy te kegyelmes és irgalmas Isten vagy, türelmed hosszú, nagy a szereteted, és még a rosszat is megbánod!» (Jón 4,2).

Jónás nem tudta elviselni, hogy Isten kegyelme kiáradjon erre az istentelen, Izráel-ellenes népre, mivel bennük a legnagyobb fenyegetettséget látta az akkori egész világra és népére is. – Ma sincs ez másként, amikor mi, keresztyének az idegenekben csak ellenséget látunk, és vonakodunk attól, hogy elvigyük közéjük a szeretet evangéliumát.

Isten azt mondta Jónásnak: «Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Õ így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig!» (Jón 4,9). Jónás ott ült, és hiába várt rosszkedvûen Ninive romlására, amelynek csak jóval késõbb kellett bekövetkeznie (5. v).

«Az ÚR ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnõtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!» (Jón 4,10-11).

Hogy viszonyul ezekhez a dolgokhoz a mi generációnk? Milyen a mi magatartásunk az idegenekkel szemben?

Idegengyûlölõk vagyunk? Azt látom, hogy minden tõlünk telhetõt megteszünk, hogy kunyhóinkat (házainkat), «ricinusbokrainkat», egzisztenciánkat, munkahelyünket, jövedelmünket, egyszóval kiegyensúlyozott jövõnket megõrizzük. Nyugodt evilági életet akarunk. És rossz szemmel nézünk mindazokra, akik fenyegetést jelenthetnek, akik szerintünk ítéletet érÉjféli Kiáltás

2012 augusztus

15

16

NÉZÕPONTBAN INFOBOX demelnének. – Abban a pillanatban, amikor Jónás így gondolkodott, nem az asszírok, hanem Jónás volt Isten legnagyobb ellensége.

Mit akar Isten mitõlünk? – Hogy mi rosszkedvûen itt üljünk, és azon bosszankodjunk, hogy Isten ítélete nem jött el már jóval korábban? Nem, Õ azt akarja, hogy kimenjünk az Isten ellenségei közé, és Jézus szeretetével, az evangéliummal, az Õ üzenetével, az Õ bizonyságával elérjük õket.

«Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Õ a nagy, erõs és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.

Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad neki. Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén» (5.Móz 10,17-19).

Ha mi, keresztyének, nem az idegenkedésre fecsérelnénk erõnket, hanem arra fordítanánk, hogy az idegeneket elérjük Krisztus evangéliumával, akkor valószínûleg sokkal több dolog fordult volna már eddig is jóra. ■

Jónás és a ricinusbokor 1. Miután Jónás Ninivében kihirdette Isten ítéletét, az egész város bûnbánatot tartott. Isten kegyelmes volt, ami a prófétát meglehetõsen felbõszítette.

2. «Azután kiment Jónás a városból, letelepedett a várostól keletre, készített ott magának egy kunyhót, és odaült az árnyékába, hogy lássa, mi történik majd a várossal. Az Isten, az Úr pedig úgy intézte, hogy egy bokor nõjön Jónás fölé, árnyékot tartva a feje fölött, és megvédje a rosszulléttõl. Jónás nagyon örült a bokornak. Isten azonban úgy intézte, hogy másnap hajnalhasadáskor egy féreg megszúrja a bokrot, és az elszáradjon. Amikor kisütött a nap, Isten úgy intézte, hogy tikkasztó keleti szél támadjon. Jónás napszúrást kapott, ájuldozott, a halált kívánta magának, és azt mondta: Jobb meghalnom, mint élnem! Akkor Isten ezt kérdezte Jónástól: Igazad van-e, amikor haragszol emiatt a bokor miatt? Õ így felelt: Igazam van! Haragszom mindhalálig! Az ÚR ezt mondta: Te szánod ezt a bokrot, amelyért nem fáradtál, és amelyet nem te neveltél; amely egy éjjel felnõtt, másik éjjelre pedig elpusztult. Én meg ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!» (Jón 4,5-11). ■ Ricinusbokor

1. TIMÓTEUS 6,12

Ragadd meg az örök életet A Timóteushoz írott elsõ levélben Pál apostol rámutat arra, «hogyan kell Isten házában viselkedni, amely az élõ Isten Gyülekezete, az igazság tartóoszlopa és alapja». Olvasd el a 22. részt.

NORBERT LIETH Miután Pál apostol Timóteust a «hit nemes harcára» szólítja fel, így folytatja: «… ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyrõl vallást tettél szép hitvallással sok tanú elõtt» (1.Tim 6,12).

Tehát g y a korlat i la g meg kel l ragadnunk és alkalmaznunk kell, amit már újjászületett emberekként birtoklunk (Jn 5,24): az örök életet.

Hisz Timóteus már az örök életre hivatott el, amelyrõl rég hitvallást tett, ami azt jelenti, hogy már birÉjféli Kiáltás

2012 augusztus

tokosa volt az örök életnek. Ha el lehetne veszíteni az örök életet, és azt újra meg kellene ragadni, akkor a Timóteushoz intézett felszólítás a zt jelentené, hog y õ a zt annak idején nem birtokolta. Ez azonban lehetetlen.

Pál arra szólította fel Timóteust, hogy ezt a Szentlélek által ajándékozott életet a mindennapok ban alkalmazza. Ugyanis lehet valamit birtokolni, de nem használni, például háztartási gépeket, közlekedési eszközöket, szerszámokat, számítógépet, szakképzettséget. Nag ybá-

tyámnak például, aki mérnök, van eg y autója, de g yakorlatilag soha nem használta, mert olyan ügyetlen vezetõ volt.

A z örök élet birtok lását hitben kell megtapasztalni és élvezni. Át kell élni, amit ez önmagában rejt.

Ezt használni, alkalmazni kell. A keresztyének ugyanis birtokolhatják az örök életet, a mindennapokban mégsem tapasztalják meg, ami azzal kapcsolatos, ami áldást, üdvösséget, változást eredményez. Ezért az örök élet megragadása egyenértékû annak keresésével és az azután való törekvéssel, ami odafennvaló: «Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.

Az odafennvalókkal törõdjetek, ne a földiekkel. Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben. Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsõségben» (Kol 3,1-4). ■

17

Az egyedülálló Isten MARCEL MALGO A Misszió munkatársa, igehirdetõ, az Éjféli Kiáltás gyülekezetének vezetõségi tagja, lelkigondozó

z Ézs 40,12-17-ben Isten végtelen nagyságáról és az ember nyomasztó hitványságáról van szó.

Ezt az ellentétet olyan kifejezõen írja le a próféta, hogy olvasásakor újra és újra bámulatba ejt: «Ki mérte meg markával a tenger vizét, ki mérte meg arasszal az eget? Ki mérte meg vékával a föld porát, ki tette mérlegre a hegyeket, és mérlegserpenyõbe a halmokat?

Ki irányította az ÚR lelkét, ki volt tanácsadója, aki oktatta? Kivel tanácskozott, ki világosította fel õt? Ki tanította meg a helyes eljárásra, ki tanította tudományra, és ki oktatta értelmes cselekvésre? A népek olyanok elõtte, mint egy vízcsepp a vödörben, annyit érnek, mint egy porszem a mérlegserpenyõn, a szigetek eg y homokszemnek számítanak. A Libánon fája nem elég a tûzre, állata nem elég az égõáldozathoz. A népek mind semmik elõtte, puszta semmiségnek tartja õket» (Ézs 40,12-17).

Ezek na g yon k i fejezõ szava k .

Ezek után az Úr folytatja beszédét, amelyben élesen elítéli az emberek ba lgatag próbá lkozását, a mellyel Õt v a la m i l yen mó don ut á noz n i akarják: «Kihez hasonlíthatnátok az Istent, és hogyan készíthetnétek el képmását?» (18. v). A továbbiakban

A

újra nyomatékosa n fig yelmeztet: «Tekintsetek föl a magasba, és nézzétek: ki teremtette az ott levõket?

Elõhívja seregüket szám szerint, néven szólítja mindnyájukat. Olyan hatalmas és erõteljes, hogy egy sem mert hiányozni» (26. v).

Miért beszélt az Úr az Ézs 40ben i lyen nyomatékosa n? M iér t használt ilyen erõs szavakat, hogy az Õ végtelen nagyságát leírja? Miért utasít vissza olyan vehemensen m i nden próbá l kozá st , a mely Õt akarja utánozni? Miért fektet olyan nagy hangsúlyt arra, hogy népe újra meggyõzõdjön az Õ páratlanságáról, egyedülálló voltáról?

A felelet így hangzik: mert Jákób, az Õ választottja belsõleg sérült, kimerült volt; mert Izráel, az Õ népe kétségek, félelmek, és hitetlenség rabságában volt. A megindító igazság a következõ: Isten, az Úr kemény szavakat használt, megmozgatott úgymond eget, földet, hogy Jákóbot, népét, Izráelt újra helyreállítsa. Végül, az erõteljes kifejezések után, az Õ végtelen nagyságának és az ember abszolút hitványságának bemutatása után, lelki vigasztalással fordul feléjük – talán egy kis szemrehányással –ezekkel a szavakkal: «Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR elõtt, nem kerül ügyem Isten elé?» (27. v).

Nem va lóba n összehasonlít hatatlan-e a mi Istenünk? Nem egyedülálló-e az Õ teremtményei iránti irgalmasságában és szeretetében?

Istennek az volt a vágya, hogy Jákó-

bot hitetlenségébõl, kétségeibõl és félelmeibõl kihozza. És ezért mozgatott meg eget és földet. Miután Önmagáról ezt az erõteljes bizonyságot tette, amivel Jákóbnak elmagyarázta, hogy õ nincs kiszolgáltatva sorsának, egy üzenetet hirdetett neki, amely párját ritkítja! Ezek a híres szavak az Ézs 40,28-31-ben, amelyek Istennek számtalan gyermekét évszázadokon át bátorították a hitben és hozzájárultak megigazulásukhoz: «Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Õ a földkerekség teremtõje, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen. Erõt ad a megfáradtnak, és az erõtlent nagyon erõssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el» (28-31. v).

Ezek nagyon ismert szavak, azonban olyan erõteljes üzenetet hordoznak, hogy szüntelenül ismételni lehet õket. És ha meggondoljuk, hogy ezek a szavak elsõ ízben lelki vigaszként Jákóbhoz, az Úr szolgájához hangzottak el, még nagyobb hangsúlyt kapnak. Mert így cselekszik az összehasonlíthatatlan Isten Jézus Krisztus által mindnyájunk életében. Mind a mai napig fáradozik minden egyes gyermekéért! ■

Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

18

NÉZÕPONTBAN

Burj Kahlifa, mint a világ legmagasabb épülete Dubaiban áll

«Szerezzünk magunknak nevet, és vegyük kezünkbe mi magunk sorsunkat!»

Egy pillantás az utolsó napokra WILFRED J. HAHN Éveken át a Global Investment Group der Royal Bank of Canada vezetõje, a The Mulberry Ministry alapítója

eltetted-e valaha is magadnak a kérdést, vajon a «bizonyságtevõk nagy fellege» (Zsid 12,1) hogyan gondolkodna mai világunkról? Ha ezek a bizonyságtevõk a világot fentrõl szemlélnék, megállapítanák, hogy az emberiség alapköve – humanizmus és materializmus – gyorsan alakot ölt: az emberiség globalizálása, a «666»-os rendszer láthatóvá válik. Megdöbbennének attól, hogy az emberiséget újra Bábel tornyának víziója mérgezte meg, és azt

F

Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

mondja: «Szerezzünk magunknak nevet, és vegyük kezünkbe mi magunk sorsunkat!» (vö. 1.Móz 11,4).

Azonban a bizonyságtevõk eme fellege valószínûleg szomorúan nézné, mennyi állítólagos keresztyén esik a megtévesztõ és hamis ígéretek csapdájába, és hogy a mindennapi gondok mennyire elvakították õket.

Egy hosszú távú trend perspektívájából szemlélve, megfigyelhetõ az emberiség történelmi fejlõdése, amelyet a Biblia már rég megjövendölt. A «fenevad» rendszere, amelyet a 666 szám is szimbolizál, valószínûleg már a mi korunkban is mûködik, mégpedig közvetlenül a szemünk elõtt.

Egy napon, valószínûleg hamarosan, az Antikrisztus bevezeti ezt a világrendszert, és arra használja, hogy

az egész világot leigázza. A hívõk Gyülekezetének nem kell tartania ennek eljövetelétõl. Ez a Gyülekezet –a Filadelfiabeli gyülekezet – ettõl az idõtõl megmenekül. Krisztus mondta Filadelfiának: «Mivel megtartottad állhatatosságra intõ beszédemet, én is megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megkísértse azokat, akik a földön laknak» (Jel 3,10).

Még ha az Írásnak ez a szó szerinti értelmezése vigaszt is nyújt, azonban nem a mostani idõrõl beszél, hanem inkább a eljövendõ nagy nyomorúságról. Másrészt a világ mai állapota a keresztyének számára rendkívül csalóka. Ez egy kulcsfontosságú jele a végidõkbeli állapotoknak. A Biblia sok áldozatról és veszteségrõl beszél abban az idõben. Emlékezzünk arra, hogy Krisztus megjövendölte, hogy alig lesz hit a földön, amikor Õ viszszajön (Lk 18,8). Miért? Egyesek a kapzsiság és megtévesztõ gazdagság miatt eltérnek a hittõl; mások csalások és gazdasági válság áldozataivá válnak (Mt 24,12; Lk 21,34; 2Tim 3,1-7). Mindkettõ sorsunkká válhat, akár önhibánkból, akár mások ármánykodása folytán. Akármelyik helyzetben is legyünk, edzetteknek kell lennünk, hogy a megelégedett és békés lelkiállapotot megõrizhessük.

Azonban minden kihívásban rejlik egy lehetõség is. Gondolhatunk arra, amit Péter mondott. Van okunk örömre, mert a harcunk csak rövid idejû, és aztán vár bennünket az örök jutalom, ami az igazi gazdagság: «Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, … mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét» (1.Pt 1,6-9). ■

19

Mi is a közeli eljövetel várása?

GERALD B. STANTON (1918-2010) «küszöbön álló» vagy a «közeljövõ várása» kifejezések fõ gondolata azt fejezi ki, hogy egy fontos esemény hamarosan megtörténik. Noha nem azonnal, vagy nagyon hamar történik meg, mégis ez a következõ program, és most is bekövetkezhet. Ha egy rossz vagy veszélyes eseményrõl van szó, azt mondjuk, «fenyeget» az eljövetele, mert fenyegetést jelent. Ha azonban egy reményteljes és örömteli esemény várható, akkor azt mondjuk, hamarosan eljön, vagy «az ajtó elõtt áll». A hívõ emberek körében ezek a szavak természetesen Urunk hamarosan bekövetkezõ eljövetelére vonatkoznak, Aki eljön, hogy Magához vegye a Gyülekezetet egy örömteli és hatalmas eseményben, amelyet elragadtatás néven ismerünk.

A «közeli eljövetel várása» kifejezés szokás szerint a következõ igazságot tartalmazza Urunk eljövetelérõl: 1. Noha senki nem ismeri Krisztus visszajövetelének idõpontját, Õ mégis

A

bármely pillanatban eljöhet, sõt akár ma is. Ezt a reményt fejezik ki Jézus Gyülekezetének énekei is: «Nemsokára megjelenik Jézus dicsõségben. Õrá várunk örvendezõ szívvel. Ó, mily jövõt készít õ számunkra! Mely teljesen szabad, fájdalmaktól mentes.» Hasonlóképpen várakozással énekeljük: «Jézus újra eljön! Igen, bár már ma jönne.» A kísértések és szenvedések között Krisztus küszöbön álló visszatérésének reménye mindig bátorítást jelent.

2. A z elragadtatás eg yetlen figyelmeztetõ jel nélküli esemény, bejelentés nélkül, teljesen váratlanul megy végbe. Ez a következõ esemény Isten kinyilatkoztatott üdvtervében, és a Biblia úgy mutatja be, hogy minden nemzedék számára reményt és áldásokat hoz megjelenésekor. Az Írás mindnyájunkat figyelmeztet, legyünk éberek, mert senki nem tudja a napot és az órát, amikor a Võlegény eljön (Mt 25,13).

3. Az elragadtatás elõtt a Bibliában megjövendölt egyetlen eseménynek sem kell bekövetkeznie, mert akkor már lehetséges lenne eljövetelének dátumát meghatározni. Ha Krisztus visszatérése a Gyülekezet számára a küszöbön áll, akkor ez a visszajövetel a nagy nyomorúság eljövendõ idõszakának minden megjövendölt jele és ítélete elõtt következik be. Teológiai szóhasználattal, az elragadtatásnak a nagy nyomorúság elõtt kell megtörténnie. Mi nem a Szentföld Oroszország általi lerohanását várjuk, sem az északi nemzetek szövetségét, sem az Antikrisztus és az õ istentelen törekvéseinek megjelenését, sem pedig a harmagedoni csatát hatalmas romboló erejével. Mi az eljövendõ Krisztust várjuk a mennybõl, hogy az övéit az Atya házába magával vigye (Jn 14,13). A Biblia ezt a várakozást «boldog reménységnek» nevezi (Tit 2,13).

Ezá lta l kap «K risztus mielõ bbi visszajövetelérõl» szóló beszédünk nagy jelentõséget. Úgy hisszük, hogy a Biblia egyértelmû kijelentése szerint az elragadtatás a nagy nyomorúság elõtt, azelõtt az idõ elõtt történik meg, amikor Isten haragja kitöltetik. Ez a hit nagyszámú keresztyén drága reménysége lett, különösen azoké, akik a konzervatív teológia és a millennium elõtti visszajövetel szószólói. ■

Az üdvbizonyosság és a szeretet Milyen biztos a megváltás? Ebben a sorozatban rendszeresen megvizsgáljuk az üdvbizonyosság kérdését. Olvasd el a 6. részt.

RENÉ MALGO Az Éjféli Kiáltás Misszió kiadójának munkatársa

z Istentõl újjászületett keresztyéneknek van üdvbizonyosságuk. A probléma a következõ: Nem minden «hitvalló keresztyén» újjászületett (Mt 7,21; vö. Mk 4,1-20).

Az utóbbi kiadásokban láttuk, hogy az újjászületettek növekednek a szentségben. Létezik több olyan ismertetõjel, amelyekbõl felismerhetjük, hogy mi

A

magunk újjászületettek vagyunk-e, és jogosan van üdvbizonyosságunk.

Néhány ilyen ismertetõjelet szeretnék az üdvtörténetrõl szóló rövid sorozatunk végén egy nagy téma fényénél közelebbrõl szemügyre venni: ez a szeretet.

Szeretet a Meg váltó iránt. Pál nyilatkozta, hogy egy hit által megigazult ember szívébe «Isten szeretete» töltõdik (Róm 5,5). Ezért minden újjászületettre érvényes, hogy «akik Istent szeretik , azoknak minden javukra szolgál» (Róm 8,28). Miért minden újjászületettnek? Mert

minden újjászületett szereti Istent (Róm 5,5; 1.Jn 5,3). Ez a megváltott ismertetõjele. Ezért «minden javukra szolgál», tehát a kárhozat az újjászületett számára ki van zárva (elkárhozni ugyanis nem szolgál javára!).

«Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az õ parancsolatai pedig nem nehezek» (1.Jn 5,3; vö. 2.Jn 6). Maga az Úr Jézus jelentette ki: «Aki befogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem, aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom õt, és kijelentem neki magamat» (Jn Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

20

NÉZÕPONTBAN 14,21). Aki az Úr Jézust szereti, megtartja parancsolatait: «Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: URam, URam, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát» (Mt 7,21).

Ezek a szavak azokra az emberekre vonatkoznak, akik az Úr Jézushoz «Uram, Uram!» megszólítással fordulnak, követni azonban nem akarják Õt: ezek az úgynevezett «testi keresztyének» (l. «Az üdvbizonyosság és a megszentelõdés»; Éjféli Kiáltás 12/7).

A Róm 10,9 elmagyarázza, hogy a megváltáshoz szükséges a szívünkkel hinni és azt a szánkkal megvallani «… Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta õt a halálból, akkor üdvözülsz.» Ebben az igeversben egy megelõzõ hitvallásról és elfogadásról van szó. Nem csupán egy egyszeri, csak szánkkal hangoztatott «Uram, Uramról!» van szó, hanem arról, hogy Krisztust elfogadjuk életünk Urának– ami a zt jelenti, hog y szívünk kel hiszünk. Az újjászületett a szabadságot nem bûnei elfedésére használja, hanem Isten szolgájaként akar élni (vö. Róm 6,22; 1.Pt 2,16). Ezt azért teheti, mert Isten szeretete betölti a szívét. Egy újjászületett keresztyén az, aki az Urat teljes szívébõl, teljes lelkébõl, teljes értelmével és minden erejével szeretni akarja.

A megváltottak iránti szeretet.

Az a tény, hogy Isten szeretet betölti a megváltott szívét azt is jelenti, hogy felebarátait is úgy akarja szeretni, mint saját magát. Jézus Krisztus mondta búcsúbeszédében: «Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást!

Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást» (Jn 13,34-35).

Péter mondta, hogy a keresztyének mindenek elõtt «kitartó szeretettel» kellene szeressék egymást (1.Pt 4,8).

Pál is hangsúlyozta a szeretet fontosságát (Gal 5,22). Minden felsorolt gyümölcs abból a szeretetbõl fakad, amelyet Isten a szívünkbe helyezett (öröm, békesség, türelem, barátságosság, jóság, hûség, szelídség, mértékletesség). A legnagyobb ismertetõjele egy megváltottnak nem a tökéletes teológiai tudása vagy bibliaismerete, Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

(azzal az ördög is rendelkezik; vö. Lk 4,1-13), nem is az általános hitvallása (azt a démonok is megtették; vö. Mt 8,29; Jak 2,19), hanem a szeretete feleba rát a i irá nt, mindenekelõtt hittestvérei iránt (Jn 13,34-35; vö.

Gal 6,10).

A Megváltó szeretete. Újjászületettekként, akiknek szívét eltöltötte Isten szeretete, biztosak lehetünk abban, hogy «sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétõl, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban» (Róm 8,38-39). A fejezet kontextusa világossá teszi, hogy Pál itt az Istennek a Jézus Krisztus által megváltott gyermekei iránti megõrzõ szeretetét gondolja: «Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít.

Ki ítélne kárhozatra? A meghalt, sõt feltámadt Jézus Krisztus, aki az Isten jobbján van, és esedezik is értünk?»

(31-34. v).

Isten velünk van. Jézus Krisztus közben jár értünk a mennyben, Isten jobbján (vö. Zsid 7,25). És a Róm 8,26 szerint a Szentlélek is esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. A Szentháromság egy igaz Isten velünk.

Az Atya az irántunk való határtalan szeretetében nem kímélte egyszülött Fiát. Ki kárhoztathat még bennünket?

Pál költõi kérdésére a válasz: senki.

Jézus Krisztus által a hívõ most már hibátlanul és szentül áll Isten elõtt szeretetben. Õ most már Isten fia és lánya (Ef 1,4-5). Elveszett bûnösbõl Isten kiválasztott gyermekévé vált.

Isten szeretetével kapcsolatban az a csodálatos, hogy Õ a hívõt megerõsíti mindvégig (1.Kor 1,8-9), és hogy Õ, Aki elkezdte bennük a jó munkát, be is végzi azt (Fil 1,6). Ezt a bizakodást Pál soha nem tudta volna kifejezni, ha a filippibeli megváltottak megtagadták volna hitüket. Isten a megváltottakat «mindenkor diadalra vezeti» mégpedig «Krisztusban» (2.Kor 2,14). Egy diadalmenet nem végzõdik kárhozattal!

Isten megígérte, hogy soha nem hagy

bennünket erõnkön felül kísérteni (1.Kor 10,13). És azt is megígérte, hogy «elkészíti a szabadulás útját is». Hiszele Isten ígéretének, vagy te is inkább az elveszettek opcióját választod?

Jézus Krisztus nem csak az elkezdõje, hanem a bevégzõje is hitednek (Zsid 12,2). Megváltásod biztosítéka Istenben van, nem benned. Hitben való kitartásodat, újjászületésed következtében végzett hitbeli cselekedeteidet nem a megváltás által vagy képes megõrizni, hanem ezek a te megváltásod bizonyítékai. Ahogy Spurgeon mondta: «G ondold meg, bû nös, nem a Krisztus melletti kitartásod tart meg téged, – hanem Krisztus; nem az örömöd Krisztusban ment meg téged,– hanem Krisztus; még csak nem is a te hited Krisztusban, noha az az eszköz – hanem Krisztus vére és áldozata; ezért ne a te reménységedre tekints; ne a te hitedre, hanem Krisztusra, hited elkezdõjére és bevégzõjére; és ha ezt teszed, tízezer ördög sem képes megbuktatni téged … Ez az, amit mi minden prédikációnk során, még ha akaratlanul is, túlságosan is elkendõzünk – vagyis az a nagy igazság, hogy nem a mi imánk, nem a hitünk, nem cselekedeteink és nem érzéseink azok, amelyekre szabad építenünk, hanem Krisztus, egyedül csak Krisztus. Könnyen gondolunk arra, hogy valami nincs rendben velünk, hogy érzéseinkkel van a gond ahelyett, hogy eszünkbe jutna, nem önmagunkkal kell foglalkoznunk, hanem Krisztussal. Nyomatékosan kérlek benneteket, tekintsetek egyedül Krisztusra; soha ne önmagatoktól várjatok szabadulást és segítséget, sem a lelkipásztoroktól, vagy valamiféle eszköztõl, amely nem Krisztus szerinti; szemeiteket egyszerûen csak Õrá vessétek; engedjétek, hogy tudatotokat állandóan átjárja az Õ halála, harca, szenvedése, áldozata, dicsõsége, közbenjárása; ha reggel felébredtek, õt keressétek, ha este nyugovóra tértek, õrá tekintsetek.»1 ■

1

A szeretet témájával kapcsolatban többet olvashatsz a Szeretet – Ami még az elragadtatáshoz hiányzik, címû brosúrában, az Éjféli Kiáltás kiadásában!

C.H. Spurgeon, idézet Iain Murray - Spurgeon, ahogy õt senki nem ismeri címû mûvébõl, 41-42 old, Johannes Pflaum idézi a Valóban megmentve? címû mûvében, 88-89. old.

21

KÉRDÉSEK – VÁLASZOK

Miért nem arkangyal Gábriel? Önök egyik cikkükben említették, hogy Gábriel, noha fontos angyal, mégsem arkangyal.

Ismerem «Mihályt», az angyalfejedelmet, (szíve, mint Istené), «Gábrielt», aki Isten elõtt áll, és a kevésbé ismert arkangyalokat, Rafaelt és Urielt. Különbözõ mûvekben ezt a négyet arkangyalként említik. Különbözõ teológusoknak úgy protestáns, mint katolikus részrõl, akikkel ez ügyben konzultáltam, ugyanez a véleményük. Ezért teszem fel a kérdést: Hogy jutottak Önök arra a véleményre, hogy Gábriel nem arkangyal? keresztyénség és zsidóság köreiben sok olyan Biblián kívüli gondolat létezik, amelyek mélyen befészkelõdtek teológiánkba anélkül, hogy észrevennénk. Így van ez az arkangyalokkal kapcsolatban is.

A Bibliában csak Mihályról olvassuk, akinek neve azt jelenti, hogy «aki olyan, mint Te, Isten», hogy õ arkangyal: «Pedig még Mihály angyal sem mert káromló ítéletet kimondani, amikor az ördöggel vitatkozva küzdött…» (Jud 9). (A Károli-fordításban «arkangyal»).

A Dán 10,21-ben és 12,1-ben Mihály Izráel védangyala, aki Izráel népéért szorultságában harcol. A Jel 12,7-ben Mihály a mennyei angyalsereg élén áll, és harcol a Sátán és seregei ellen, szintén Izráel érdekében. Az 1Thessz 4,16 megemlít egy arkangyalt. Azonban Pál nem tartotta szükségesnek, az arkangyalt néven nevezni. Vajon miért?

Nem azt a benyomást erõsíti-e ez, hogy csak egy arkangyal létezik?

Mihály magas beosztású angyal. És ez érvényes Gábrielre is. Az õ nevének jelentése «Isten hõse». Gábrielt azonban nem nevezik arkangyalnak. Az õ feladata az, hogy Isten követe legyen.

A Dán 8,16-ban és 9,21-ben arról olvasunk, hogyan adott át Dánielnek egy üzenetet. A Lk 1,19-ben Zakariásnak, az 1,26-ban Máriának vitt üzenetet. A Bibliában az angyalokkal kapcsolatban olvashatunk fejedelmekrõl (Dán 10,13), angyalhatalmasságokról (Róm 8,38) és kerubokról, õk Isten szentségének õrzõangyalai (1.Móz 3,24). A Sátán is, bukása elõtt kerub volt (Ez 28,14.16).

Még olvashatunk a szeráfokról is (Ézs 6,2.6). Aztán vannak még angyalok különbözõ feladatokkal (Jel 14,18).

A Bibliában még olvashatunk Jahwe

A

angyaláról vagy Isten angyaláról. Ez azonban Krisztus emberré létele elõtti egyik megjelenésekor.

A keresztyén és zsidó Biblián kívüli könyvekben és hagyományokban öszszesen hét arkangyal fordul elõ. Énók Biblián kívüli könyve megnevezi a legmagasabb angyalfejedelmeket: «Aztán letekintett Mihály és Gábriel, Rafael, Surjal és Uriel az égbõl, és látták a sok vért, amelyet a földön kiontottak, és minden igazságtalanságot, melyek ott történtek, és így szóltak egymáshoz: ez az õ kiáltásuk hangja! … A második az, aki (helyeztetett) az emberfiak minden szenvedése és sebe fölé, a szent Rafael.

A harmadik az, aki (helyeztetett) minden fölé, ami hatalmas, ez Gábriel. A negyedik, aki (helyeztetett) mindazok bûnbánata és reménye fölé, akik az örök életet akarják elnyerni, õ Fanuel. Ez az a négy hang, amelyeket abban az idõben hallottam» (Énók 9,1; 40,9). Az Énók 20,1-7-ben hét arkangyal szerepel úgy, mint Tóbiás könyvében: «Én vagyok Rafael, a hét szent angyal egyike, akik a szentek imáit felviszik a szent Isten fensége elé» (Fejezet 12,15). A zsidó Kabbala szövegében, amely többé-kevésbé misztikus és okkult, a következõ arkangyalok szerepelnek: Chamuel, Haniel, Jophiel, Raguel, Sariel, Ramiel, Zadkiel, Raphael és Uriel.

A Bibliában azonban csak Mihály szerepel arkangyalként, és mi emellett maradunk, semmit ehhez hozzá nem fûzünk (vö. Jel 22,18-19)! Majd a mennyben meglátjuk, van-e több arkangyal is.

N.W. ■

idején 12.000 fõt minden törzsbõl elpecsételnek, hogy hirdethessék a világnak az igazságot, miután Jézus Gyülekezetét a nagy nyomorúság elõtt Magával viszi az Úr. Az õ bizonyságtételük miatt kegyetlen zsidóüldözés következik be. Ezt a 144.000 fõt nevezi a Jelenések könyve «a mi Istenünk szolgáinak». A 14. fejezetben láthatjuk a 144.000-et a Bárány jelenlétében a Sionon. A 4. versben ez áll: «ezek nem szennyezték be magukat nõkkel, mert szüzek.» Mit jelent ez? Õk nem vettek részt a nagy, világméretû fajtalankodásban, «a nagy Babilon, a föld paráznáinak és undokságainak anyja» (Jel 17,5) sikerében. A Jel 18,3ban ez áll: «Féktelen paráznaságának borából ivott minden nemzet, …»

Ez a 144.000 nem fertõzõdött meg a szörnyû bûnöktõl, a «Babilon titka» által elkövetett fajtalankodásoktól. Õk követték az égbõl jövõ hang kiáltását: «Menjetek ki belõle, én népem, hogy ne legyetek részesek bûneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket!» (Jel 18,4). A.F. ■ Többet is megtudhatsz a bibliai próféciákról Arno Froese könyvébõl: 120 kérdés a bibliai próféciákhoz, vagy Wim Malgo: 144 000 +2 tanú. Kik azok?

Kik a 144.000?

A Jel 7 említi a 144.000 kiválasztottat, akiket a Bárány elpecsétel. Õk a Gyülekezetet jelképezik, vagy valamilyen más jelentésük van?

14 4.000 I z ráel 12 törzsének képviselõi. A Bibliából kitûnik, hog y a nag y nyomorúság

A

Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

22

ELÕZETES

RAJTAD CSAK JÉZUS SEGÍTHET A következõ szám 2012. 07. 10. után jelenik meg többek között e témával*:

« Az új univerzum » *A változtatás joga fenntartva!

IMPRESSZUM Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 236-08-96 Fax: 786-2641 E-mail: ejfel@t-online.hu http://www.ejfelikialtas.hu In memoriam: Wim Malgo, alapító Megjelenik: angol, francia, holland, olasz, koreai, portugál, román, spanyol, német, cseh és magyar nyelven.

Szövegszerkesztõ: Conno Malgo Fordította: Dálnoki László, Miklós Margit Tördelés: ÉKM Képszerkesztõ: Elishevah Malgo Kiadja: Éjféli Kiáltás Misszió, Budapest Az újság ára: 350,-Ft Éves elõfizetés díja: 4200,-Ft A lap megrendelése az írásos lemondásig érvényben marad! Határon túli országokba postaköltséggel 37 EUR Tengerentúli országokba 40 EUR Forint számlaszám: 10918001-00000040-71680019 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

EURO számlaszám: 10918001-00000040-71680002 UniCredit Bank Hungary ZRT. 1054 Bp, Szabadság tér 5-6.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Lelkigondozói kérdésekben írjon a fenti címünkre.

Beth-Shalom izraeli utazás: Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: (00-36-1) 35-00-343 E-Mail: ejfel@t-online.hu

HÍREK IZRAELBÕL 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.hirekizraelbol.hu In memoriam Wim Malgo Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2.

Kiadásért felel: a Misszió elnöke Fordította Dálnoki László, Miklós Margit Kép és szövegszerkesztés: Dálnoki László, Bakai Attila, Kis Roland Kérjük kedves Olvasónkat, amennyiben támogatni szeretné a Hírek Izraelbõl munkáját, vagy egyéb Izraelben végzett más szolgálatot, adományát a következõ számlaszámra küldje el (adja meg nevét, címét és hogy mi célból): MKB 10300002-20510628-00003285 UniCredit Bank 10918001-00000040-71680019 A Hírek Izraelbõl folyóirat teljes terjedelmében megtekinthetõ az interneten: www.hirekizraelbol.hu Nyomda: Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN: 0866-0425

Minden vasárnap 17.00 órakor missziós istentiszteletet és minden kedden 17.30 órakor bibliaórát tartunk Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2.; Tel.: (1) 2360896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

Éjféli Kiáltás

2012 augusztus

Igazi szabadság Brazília két nagy sportesemény elõtt áll: 2014-ben a Futball-Világbajnokság lesz itt, 2016-ban Rió de Janeiróban rendezik az Olimpiát. Hogy ezeket megvalósíthassák, a brazil kormánynak több mindent kell tennie. Például: A sok turista biztonságáról gondoskodni, akik mindkét alkalomra odautaznak.

Rió nyomornegyedeiben a drogprobléma miatt igen magas a bûnözési statisztika. A rendõrség különbözõ egységeivel és a katonasággal együtt a politikusok meg akarják tisztítani a várost, hogy ezt a problémát végül felszámolják. A valóság az, hogy évtizedek óta a város dombját (ahova a katonai negyedet telepítették) drogbandák uralják. Az ott élõ lakosság, a bandafõnökök hatalmában van. A legtöbb nyomornegyedben a postás csak egy bizonyos pontig mehet be. Ott le kell adnia az egész postát, a lakosság pedig odamegy érte.

A szállító autók csak engedéllyel hajthatnak be, hogy az árut beszállítsák. A rendõrségnek már rég nincs beleszólása. Más szavakkal: A drogfõnököknek van ott az utolsó szavuk.

Hogy egy ilyen dombot «felszabadítsanak», a rendõrségi egységek mindegyiknél egy állomást építenek ki, egy úgynevezett UPP-t (Unidade de Polícia Pacificadora), egy békét teremtõ rendõrállomást. Ezzel egy idõben elõtérbe kerül a helység infrastruktúrája: Utcákat fognak szanálni, egészségügyi állomást nyitnak, szabályozzák a postaforgalmat stb. A múlt év nov. 13án aztán sorra került a «Rocinha» megtisztítása, amely a drogkereskedelem fellegvára volt. Azonban, mint annyi más helyen is, a drogfõnököket elõre értesítették – hiszen a rendõröket roszszul fizetik, sok veszélynek vannak kitéve, könnyen megvesztegethetõek.

Legtöbben közülük a szûkebb körû segítõtársaikkal már elhagyták a helyszínt, mire a rendõrség és katonaság odaért. Noha oda, ahol egy UPP-t felszereltek, rövid idõre visszatért a béke és nyugalom, de rövidesen minden ment tovább a régi minta szerint. Hi-

szen a drogkereskedelemben havonta euró, ill. svájci frank milliárdok cserélnek gazdát. Túl sokan élnek jól ebbõl!

E dombok lakossága Rió de Janeiróban a drogfõnökök hatalmában van, és nem tud megszabadulni a «rabszolgasorstól». Létezik-e egyáltalán valami megoldás ott ezeknek az embereknek a részére? Van-e remény, hogy valamikor is szabad, békés életet élhessenek? És mi a helyzet a mi esetünkben? Mi a helyzet az emberrel általában? Születésétõl fogva bûnös, a bûnök rabszolgája. Remélhetjük-e, hogy egyszer gondok, félelmek és problémák nélküli életet élhetünk? A biblia azt mondja: «Ha tehát a Fiú (Jézus Krisztus) megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek» (Jn 8,36). A «Rocinha» nyomornegyedbeli emberek nem tudtak önmaguktól megszabadulni az õket fogva tartó hatalomtól. Ehhez külsõ segítségre volt szükségük. Számunkra is külsõ segítség lett felajánlva, hogy a Paradicsombeli bûnbeesés óta tartó eltávolodást Istentõl megszüntessük, és újra Isten közelébe kerüljünk. Az embernek ezt a kívülrõl jövõ segítséget, amelyet Isten Jézus Krisztus által kínált fel, egyszerûen csak el kell fogadnia. «Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz õbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen» (Jn 3,16). Ha elfogadjuk azt az áldozatot, amelyet Jézus Krisztus értünk is hozott a kereszten, megszabadulunk a vétektõl és bûntõl!

A legfigyelemreméltóbb Isten kívülrõl jövõ beavatkozásában az, hogy az egy teljes és tökéletes beavatkozás, amely tökéletes megmentést hoz. Nem úgy, mint a Rióbeli emberek esetében, akik csak egy kis ideig nyernek nyugalmat és békét. Abban a pillanatban, amikor egy ember Isten elõtt bûnösnek és a bûn rabszolgájának vallja magát, és Jézust a szívébe befogadja, új emberré válik. Megszabadul a bûn rabszolgaságából, és szabad, boldog életet élhet. Fogadd el még ma Istennek ezt a mentõajánlatát! M.S. ■

HÍREK IZRAELBŐL Kedves Izrael-barátok Vladimir Putyin orosz elnök júniusban lezajlott izraeli látogatása nem nagy sajtóvisszhangot kapott, noha több szempontból is rendkívül figyelemreméltó volt. Isi Leibler, izraeli riporter, a látogatásra visszatekintve megjegyezte, hogy ez volt Putyin elsõ tengeren túli látogatása választási gyõzelme után. Ezzel ellentétben Obama amerikai elnök választási gyõzelme utáni elsõ útja Törökországba és Egyiptomba vezetett, izraeli látogatása még mindig várat magára.

Ezenkívül Putyin 2005-ben már ellátogatott Izraelbe.

Putyin látogatására többek között egy emlékmû hivatalos felavatása adott alkalmat, egy Netanya-i múzeumban, amelyet zsidó katonák emlékére emeltek, akik hozzájárultak a Vörös Hadseregnek a nácik felett aratott gyõzelméhez. Beszédében Putyin meleg szavakkal fejezte ki nagyrabecsülését Izrael és az egykori legnagyobb szovjet diaszpóra polgárai iránt.

Visszapillantva azokra az idõkre, amikor a Szovjetunióban zsidó menekülteket elnyomtak és üldöztek, az egykori KGB-tiszt látogatása, akibõl Oroszország elnöke lett, valószerûtlen eseménynek tûnik, amelyet akkoriban legmerészebb álmaiban sem képzelhetett el az ember. Igen, õ még a Siratófalat is meglátogatta kippával a fején, ami bolsevik hivatalnokként legvadabb rémálmaiban sem fordulhatott elõ.

Leibler figyelmeztetve hozzáfûzte, hogy mindennek azonban nem kellene annak elfogadására csábítania, hogy az autokratikus Putyin Izrael és a zsidó nép valóságos szövetségesévé vált. A meleg szavak ellenére nem kellene átsiklani afölött, hogy Putyin egy olyan ország élén áll, amely Izrael legnagyobb ellenségeivel, mint Szíria és Irán, kapcsolatokat ápol. Putyin arra is hajlik, hogy a palesztinok álláspontját támogassa.

Errõl biztosította újólag Abbaszt, a Palesztin Autonómiahatóság elnökét, betlehemi látogatása alkalmával.

Mindezek ellenére Leibler azt állítja, hogy Putyin õszinte rokonszenvet mutat Izrael iránt, ahol sok egykori orosz polgár lakik. Kétségkívül Putyin elismerte, hogy Izrael éppúgy, mint Oroszország, az iszlám fundamentalisták fenyegetéseitõl szenved, ami miatt a Törökországhoz fûzõdõ orosz viszonyok is feszültekké váltak. Putyin látogatása Izraelbe kétségkívül azt az üzenetet közvetíti az arabok felé, hogy Oroszország nem partner abbeli törekvésükben, hogy a zsidó államot aláássák – még akkor sem, ha Izrael és Oroszország között Irán és Szíria tekintetében véleménykülönbségek állnának fenn.

Figyelembe véve, hogy az Izrael és Oroszország közötti viszony bizonyos fejlõdésen ment át, amit 30 évvel ezelõtt alig tudtunk volna elképzelni, arra kényszerülünk, hogy napjainkban a Biblia profetikus kijelentéseinek értelmezését átgondoljuk, különösen az Ez 38-39-et.

Sok éve már annak, hogy ezzel kapcsolatban az egyik izraeli utazás egy résztvevõje megkérdezett: «Tulajdonképpen hol található a Bibliában az iszlám, és a végidõkben játszott szerepe?» Ez a kérdés nagyon gondolkodóba ejtett. Manapság Izraeltõl északra egy új hatalom felemelkedését láthatjuk, vagyis Törökországot, amely egy Izraellel együttérzõ államból, szinte ellenséges nemzetté vált. Törökországnak az állam alkotmányában lefektetett évszázados jellegét épp ellenkezõjére változtatta az utóbbi tíz évben Erdogan miniszterelnök. Erdogannak sikerült az alkotmányt úgy megváltoztatni, hogy lehetõvé vált a katonai vezetéstõl megvonni azt a jogot, hogy õrizze az állami vezetés évszázados jellegét, és szükség esetén megdöntse azt; ez olyan helyzet, ami a modern Törökország történetében már négyszer fordult elõ. Így Erdogan elérte, hogy minden hatalom az õ kezében összpontosuljon. Ha a prófétai szóra figyelünk, jó lesz, ha a törökországi fejleményeket is szem elõtt tartjuk.

Abban a tudatban, hogy Isten az Õ szavát magával ragadó és meglepõ módon teljes bizonyossággal beváltja, köszöntelek benneteket szívélyes Shalommal, Fredi Winkler

BETH-SHALOM

23

Rövid jelentések • Izrael pavilonja a 2012-es dél-koreai expón sok látogatót vonzott. Fényeffektusokkal egy víz alatti utazás benyomását keltették, amely során Izraelnek a tengerészeti technika, a tudomány és környezet területén elért vívmányait mutatták be.

• Gilad Shalitot, aki több mint öt évig volt fogságban a Gázai-övezetben, és éppen egy éve szabadult, idõközben elbocsátották a hadseregtõl. A jövõben hobbija lesz a foglalkozása, ugyanis a Yediot Acharonot újságnak fog sportkommentárokat írni.

• 2012 nyarán fokozottan érkeztek zsidókat Indiából, akik a bibliai Manassé törzs leszármazottjainak vallják magukat, ugyanúgy az etióp Falashmurat, amely újra zsidó szokásokat követ, noha elõdeik áttértek a keresztyénségre, amikor új bevándorlókként Izraelbe érkeztek.

• Kutatásai alapján Dr. Ehud Grossman (Tel Avivi Egyetem) óv attól, hogy magas vérnyomás esetén orvosi konzultáció nélkül fájdalomcsillapítót szedjünk, mert növeli a szívinfarktus és a gutaütés kockázatát. Õ mindenekelõtt az orvosokat akarja felrázni, mivel azok ezzel a mellékhatással gyakran nincsenek tisztában.

• Az Elbit Systems Ltd. az amerikai légierõt az újfajta, Izraelben kifejlesztett pilótasisak-rendszerrel szereli fel. Ezenkívül szállítani fog a kanadai, finnországi, ausztráliai, belga és svájci légierõnek is.

• A volt izraeli államelnököt, Katzavot, akit hét év börtönre ítéltek, kiengedték, hogy részt vegyen fia esküvõjén.

• Az izraeli író, Aharon Appelfeld, aki Holocaust-túlélõként túlnyomórészt ezzel a témával foglalkozik, Londonban tekintélyes nemzetközi irodalmi kitüntetést kapott.

• Egy török újságíró, akit két évvel ezelõtt Izraelben rövid idõre letartóztattak, egy szíriai börtönben eltöltött két hónap után ezt nyilatkozta: «Izrael börtönei luxushotelhez hasonlítanak.» ■

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/08

Szíria

fegyverraktárai kockázatot jelentenek Zwi Lidar A H.I. tudósítója Jeruzsálemben / Izrael Izraelben aggódnak. Egyrészt azért, hogy Izrael egyik északi szomszédállamában, Szíriában mi lesz a polgárháború kimenetele, másrészt pedig bárhogy is alakuljon ez az új helyzet, Izrael számára így vagy úgy veszélyt jelenthet. Bashar el-Asszad elnök a szír fegyverarzenált számos modern fegyverrel töltötte fel, köztük nemcsak rakétákkal, hanem kémiai harci anyagokkal is, amint arról hírszerzési körök meggyõzõdtek. A hírszerzõk nemzetközi közösségének véleménye megegyezik abban, hogy a kémia harci anyagok egyik legnagyobb gyûjteményérõl lehet szó. Egyesek «gigantikus» mennyiségrõl beszélnek. Már több évvel ezelõtt is nagy feltûnést keltettek az errõl szóló jelentések. Ezek szerint a szírek iráni segítséggel négy kémiai harci anyag üzemet mûködtetnek, ahol többek között Tudható az is, hogy a szír fegyverarzenál tartalmaz olyan rakétákat is, amelyek felszerelhetõk kémiai robbanófejekkel.

ideggázokat állítanak elõ, mint a szarin, tabun és a VX valamit a mustárgáz.

Ezenkívül tudható az is, hogy a szír fegyverarzenál tartalmaz olyan rakétákat is, amelyek felszerelhetõk ilyen robbanófejekkel.

Ez a fegyverarzenál alapvetõ fenyegetést jelent Izrael Állam számára. De ennél is számottevõbb fenyegetést jelenthet Izrael számára – de más országok, ha nem az egész világ számára is – akkor, ha ezek a harci eszközök a terroristák kezébe kerülnek. Egész sor érdeklõdõ jöhet szóba.

Az Iszlám Dzsihád, az Al-Kaida, valamint az Irán által támogatott libanoni Heszbollah milíciák sem vonakodnának ezeknek a harceszközöknek a beszerzésétõl és bevetésétõl: az õsellenség elõbb Izrael lenne, majd más államok is könnyen célpontjaikká válhatnának. Ezek nem hisztérikus feltételezések, amelyeket Izrael Állam idõközben egyre hangosabban kinyilvánít, hanem kézzel fogható, valóságos forgatókönyvek.

Az izraeli hadvezetés már többször is utalt erre a lehetõségre, miszerint az

25 ilyen harci anyagok «rossz kezekbe kerülhetnek». Egyben hangoztatták, hogy ez tulajdonképpen csupán idõ kérdése.

Hasonló hangok idõközben az amerikai fõvárosból, Washington D.C.-ból is hallatszanak. Így aztán az izraeli hadsereg ismét elõszedi a régi terveket a fiókból, amelyek a modern technológiai fejlesztések aktualizálására vonatkoznak. Korábban a Golán-fennsík volt a terroristák aktivitásának középpontja. Miközben az Asszad uralom alatt aránylag nyugalom volt, kiindulhatnak abból, hogy ez bármikor megváltozhat. Asszad egységei más helyeken teljes erõvel a lázadók ellen léptek fel. Az izraeli határ régiójában a katonai ellenõrzés elhanyagolása vákuumot hozott létre, ami a terroristáknak kapóra jött. Ezenkívül Izrael katonai hírszerzése megszellõztette, hogy további elgondolkodtató ismeretekkel is rendelkezik. Megfigyelték ugyanis, hogy terroristák Irakból és más országokból tömegesen érkeznek Szíriába. Itt úgy tûnik, hogy egy hasonló folyamat játszó-

Többféle forgatókönyv is létezhet, de akárhogyan is legyen, egy dolog világos: Északról vész fenyeget.

dik le, mint a Sínain, mely már régen a terroristák egyik fellegvárává vált.

«Szíriában a helyzet ellenõriz-hetetlenné kezd válni. Ez egyet jelent a hiányos stabilitással nemcsak ebben az országban, hanem az egész régióban is. Az ilyen szituáció a terrorista aktivitást csak fokozza», mondta az izraeli véderõ (IDF) egyik magas beosztású tábornoka.

«Nekünk a legjobban fel kell készülnünk, méghozzá minden lehetséges forgatókönyvre», közölte a hazai és külföldi tudósítókkal egy, a Golán-fennsíkon megrendezett információs turnén.

Elképzelhetõ a terroristák beszivárgása is, akik az egész országban elkövethetnek merényleteket. De a határvidéke-

ken élõ izraeli polgárok elrablása sem elképzelhetetlen. «Fogalmunk sincs arról, miként alakulhat a helyzet Szíriában. Mindenesetre», fûzte hozzá a tábornok, «az is elképzelhetõ, hogy Asszad eljut arra a pontra, amikor határainkon háborút provokál, hogy a belsõ helyzetrõl elterelje a figyelmet.»

Többféle forgatókönyv is létezhet, de akárhogyan is legyen, egy dolog világos: Északról vész fenyeget. ■

IZRAEL ENSZ-NAGYKÖVETE

«A nemzetközi közösségnek végre cselekednie kell Szíria ügyében» Ron Prosor 2011 júniusa óta van hivatalban Izrael Állam ENSZ nagyköveteként. Beszédeit már hónapok óta egyetlen témának szenteli: a szíriai helyzetnek. Õ profi diplomata, és már évtizedek óta az izraeli külügyminisztérium szolgálatában áll. 2011 júniusától látja el Izrael Állam nagyköveti posztját az Egyesült Nemzeteknél, ahol nemrég a United Nations General Assembly alelnökének nevezték ki. Ezzel õ lett a harmadik izraeli diplomata, aki ezt az ENSZ-hivatalt töltheti be. Prosor nagykövet ebben lehetõséget lát arra, hogy Izrael teendõit jobban a nyilvánosság tudomására hozza. Egyúttal abban is hisz, hogy Izrael egyrészt állandóan felvetheti saját fenyegetettségét az iráni atomütõerõ által, másrészt arra is elkötelezettséget érez, hogy felrázza a világot a szomszédjában, Szíriában fennálló tarthatatlan helyzet kapcsán.

2012 júniusában mondott beszédében Szíriában az emberek nem egy természeti katasztrófa áldozatai. Nem az éhínség áldozatai. Nem is véletlen áldozatai egy háborúnak. Azok az emberek odaszánt célként állnak egy brutális rezsim elõtt

többek között ezekrõl a témákról így nyilatkozott az ENSZ-közgyûlés elõtt: «Teljesen mindegy, hogy honnan jön az ember, mely politikát képviseli, vagy milyen a hite, egyetlen emberi lény sem

hallgathat arról, ami Szíriában történik.

Szíriában az emberek nem egy természeti katasztrófa áldozatai. Nem az éhínség áldozatai. Nem is véletlen áldozatai egy háborúnak. Azok az emberek oda-

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/08

szánt célként állnak egy brutális rezsim elõtt, mely minden bûncselekményre képes, és minden határt áthágott, hogy hatalmon maradhasson. (...) Én arra kérem ma a Közgyûlést, hogy emlékezzék meg minden férfirõl, minden nõrõl és minden gyermekrõl, gondoljon mindazokra, akik az utóbbi 15 hónapban a szíriai rezsimnek áldozatul estek. A nemrég megtartott legutóbbi közgyûlés óta, melynek szintén ez volt a témája, ismét több mint 4000

embert gyilkoltak meg. Hány ártatlannak kell még meghalnia, mielõtt valamire is vállalkoznánk? (...)

Ma az izraeli és a zsidó nép nevében fogok közvetlenül a szír néphez fordulni: Mi halljuk a ti kiáltásotokat. (...) Kinyújtjuk felétek a kezeinket. (...) Asszad nem az egyedüli, akinek kezeihez a szír nép vére tapad. Irán és a Heszbollah is mögötte állnak, és felvilágosítják, miként kapcsolhatja ki a leghatásosabban a szír népet. (...)»

Végül Prosor nagykövet erre tett felhívást: «A nemzetközi közösség nem engedheti meg, hogy [Asszad, Ahmadinedzsád és Nazrallah] továbbra is büntetlenül mesterkedhessenek. Bashar el-Asszadnak nincs morális joga többé a kormányzásra. A nemzetközi közösségnek végre fel kell fognia, hogy az Asszad rezsim uralmának az ideje lejárt. Itt az ideje a cselekvésnek. Az általunk is vallott humanitárius értékek alapján erre vagyunk elkötelezve. A [szír áldozatok] sorsa a mi kezünkben van.» AN ■

Izraeli segítség a szír menekülteknek Szíriában a halottak száma már rég meghaladta a 10.000-es határt. Ezenfelül tízezrek menekültek el. A humanitárius válság vége éppoly kevéssé van kilátásban, mint a harcok befejezése.

A Szíriában dúló harcok egyre több emberéletet követelnek. Bashar el-Asszad saját népének soraiban hajtat végre mészárlásokat, és ezzel kétségkívül apja hagyományainak nyomába lépett. Ez egy polgárháború, melyben a lázadók oldalán, akik a diktátor Aszszadhoz képest elsõ ránézésre a «jók»nak látszanak, szintén nem finnyásak, ha honfitársaik ellen kell fellépni. A helyzet zavaros és sokrétû, ami nemcsak a harci cselekményeket, hanem a humanitárius állapotokat is illeti. Nem csupán a halottak száma emelkedik, hanem a menekülteké is. Egyre több szír menekül Törökországba és Libanonba, de Jordániába is.

Beszámoltunk már többször Izrael megosztott hozzáállásáról a szomszédjánál történtekkel kapcsolatban. A diktátor Asszad Izrael szemében nemcsak az elnyomást jelentette, hanem a stabilitást és a nyugalmat is. Még ha maguk a lázadók gyõznének is, akiknek követelõzései a brutális diktátorral szemben indokoltak is, az országban nem lesz nyugalom. Izraelnek mindenesetre egy olyan szomszéd országhoz lesz köze, ahol forrong a helyzet. De amint az gyakran lenni szokott, az ilyen politikai érdekek mentén az emberi aspektusok kívül maradnak. Mivel sok izraeli már nem képes hallgatólagosan elfogadni azt, ami a szomszédos országban történik, õk maguk lettek aktívak, amint azt nemrég a második izraeli TVcsatorna felfedte.

Néhány izraeli aktivista titokban kezdett szervezkedni, és csendben te-

vékenykedni a harcok központjában nélkülözõ szíriai polgárokért. Az egyik aktivistát megszólaltatták a jelentésben. Arcát nem lehetett felismerni, és a nevét sem említették. Még egyesületének neve is titokban maradt. A beszámolóban egy határszakasz képei voltak láthatóak, ahol a jelentéstevõk szerint 50.000 menekült tartózkodik, akik teljesen magukra vannak utalva.

Liat – ahogyan az aktivistát a jelentésben nevezték – egy idegen ország egyik kávézójában látható. Egy térképet tanulmányoz, hogy annak alapján jusson el a szír menekültekhez. Egyszerûen késztetve érzi magát arra, hogy segítsen, meg kell tennie, még ha az életét is kockáztatja ezzel.

Amint a határ e szakaszaira érkezik, elkísérik az ottani viszonyokat ismerõ társai is. Megkeresik a menekülteket, akik vagy az út szélén felállított sátrakban húzzák meg magukat, vagy egyszerû szálláshelyeken kapnak menedéket. Az izraeli aktivisták élelmiszereket, takarókat és gyógyszereket osztanak szét köztük, a gyerekeknek meg játékokat is ajándékoznak. Az egyik aktivista, aki képzett kórházi bohóc, megpróbál mosolyt csalni a gyerekek arcára.

Ezeket az utazásokat titokban tartják, és biztonsági okokból csak rövid idõre tervezik. Az izraeliek éppoly gyorsan el is tûnnek, mint ahogyan érkeznek. Tartanak a helyi biztonságiaktól,

Egyre több szír menekül Törökországba és Libanonba, de Jordániába is.

akik akadályozzák õket a munkájukban, valamint hogy le ne leplezõdjenek, mint izraeliek– még ha mindent meg is tesznek, hogy elkendõzzék származásukat.

A menekültek között mégis az a hír jár körbe, hogy ott helyben izraeliek akarnak segíteni rajtuk. Egyesek óvatosságból visszafordulnak, mivel különösen hatna, hogy éppen az izraeliek segítségére szorulnak a szírek. Viszont sokan elfogadják a támogatást, végül is üres kézzel vágtak neki az útnak.

Ezenkívül sok közöttük a sebesült és a beteg. Az egyik esetben Liat egy családapának, akinek súlyos szemsérülése volt, felajánlotta, hogy megmûtik Izraelben. Már az összes szükséges papírt is elintézte neki. Jóllehet a család örült és meghatódott ezen, mégis visszautasították az ajánlatot. Egy Izraelbe történõ beutazás megbélyegezné õket mindörökre, és végleg elzárná elõlük a hazavezetõ utat. ZL ■

27 VENDÉGKOMMENTÁR

Igazság a terrorizmusról Yigal Walt kommentárokat ír a Yediot Acharonot napilapnak. A Gázai-övezet egyik óvodájának ünnepségérõl készült fényképek arra indították, hogy megírja a következõ kommentárt. Ezeken ugyanis édességek helyett játékfegyverek láthatóak, az ünnepség során pedig gyermekdalok helyett harci kiáltások hangzottak el.

Yigal Walt írja: «Sok év óta küzd a világ az egész világra kiterjedõ terrorizmus problémájával (...). Számos kommentátor és akadémikus alapozta meg karrierjét e jelenség gyökereinek mélyreható elemzésével, vagy áltudományos (...) magyarázatával. Az igazság jóval egyszerûbb, a világ azonban ragaszkodik ahhoz, hogy vakságát megõrizze, és ezeket a tarthatatlan elméleteket elhiggye.

Az egyik elemzõ iskola a gazdasági magyarázatot favorizálja: A terrorizmus a szegények fegyvere – csak egy házra és egy autóra van szükségük, és már minden rendben van. Azt feltételezhetnénk, hogy a szeptember 11-i merénylet ezt az elméletet megingatja, mivel azt jólszituált családokból származó muszlimok hajtották végre, de nem így történt.

Ha a vezetõ politikusokat valóban érdekelné a gazdasági magyarázat mögötti igazság, csak egy pillantást kellene arra a konfliktusra vetniük, amelybe különben oly szívesen keverednek: az izraeliarab konfliktusra. Akkor felismernék: az Izrael elleni különbözõ arab felkelések éppen a gazdasági növekedés idején következtek be (...). De ez a növekedés éppolyan kevéssé akadályozta a terrort, mint az a magas gazdasági ár, amelyet a palesztinoknak fizetniük kellett a harc minden egyes fordulójában.

Egy másik iskola a politikai aspektust helyezi a középpontba: A brutális elnyomás a szabadság utáni éhséggel párosulva arra készteti az embereket, hogy ‹a kétségbeesés egy pillanatában› terroristákká váljanak, saját magukat a kávéházakban (...) levegõbe röpítsék, vagy a külföldi újságíróknak elvágják a torkát.

De ezt a logikát követve (...) a tibetieknek, akiket mindmáig Kína tart elnyomás alatt, egy globális terrorhá-

«Mi történhetne akkor, ha a világ – ahelyett hogy a Hamasznak ‹segélyadományokat› juttat, amelyek a terroristák kezeibe kerülnek – minden szervezetet és személyt súlyos szankciókkal büntetne, akiknek részük van a terrorcselekményekben, a terrorra való felbujtásban, vagy a terrorra való nevelésben? (...)»

lózatot kellett volna kiépíteniük. De miért nem történt ez meg? Hogy történhetett meg az, hogy Tibet az öngyilkos merénylõk helyett a békeszeretõ Dalai Lámát állította a világ elé?

Az egyszerû és szomorú igazság az, hogy a terrorizmus egy ‹szerzett életforma›, a terrorizmusra való hajlamot táplálni, nevelni kell. Éppen úgy, mint ahogy sok család és állam gyerekeit toleranciára neveli, úgy mások célul tûzik ki, hogy fiaikat és lányaikat a gyûlölet és terror útjára vezessék. És a hosszú éveken át tartó ilyen ‹nevelés› az óvodákban és iskolákban, a tévében és az imaházakban nem csoda, ha odavezet, hogy a terror ösvényét választják (...).

A nevelés és a terrorizmus közötti kapcsolat egyértelmû, és ezt sokkoló módon a nemrég nyilvánosságra hozott fényképek is világossá tették. A fényképeken katonaruhába öltözött gyerekek játékgépfegyverrel láthatóak a Gázai-övezet egyik óvodájának záróünnepségén. A gyerekek Izraelellenes szlogeneket énekelnek, és arról a kívánságukról beszélnek, hogy a zsidó államot rakétákkal megtámadják, hogy önmagukkal együtt buszokat

röpítsenek a levegõbe, és mártírként haljanak meg.

Eddig a történet, és csak elképzelni lehet, mi történne akkor, ha a döntéshozók az egész világon minden törekvésüket a terror igazi gyökereinek felszámolására fordítanák. Mi történhetne akkor, ha a világ – ahelyett hogy a Hamasznak ‹segélyadományokat› juttat, amelyek a terroristák kezeibe kerülnek –minden szervezetet és személyt súlyos szankciókkal büntetne, akiknek részük van a terrorcselekményekben, a terrorra való felbujtásban, vagy a terrorra való nevelésben? (...)

Megtörténhet-e valamikor is, hogy a terrorizmus forrásai ellen vívott kompromisszum nélküli háború, ahelyett, hogy megpróbálna a terroristákkal tárgyalni, gyökereiben megváltoztatná azt a szomorú valóságot, amellyel ma szembesülünk? Sajnos, nem tudjuk meg a feleletet mindaddig, amíg azt a hamis politika akadályozza. És így évrõl évre, évtizedrõl évtizedre világszerte ártatlanok fognak meghalni anélkül, hogy a folyamat végét láthatnánk.» ■ Forrás: Ynet/Feldolgozta AN

28 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/08

FATÁLIS KÖVETKEZMÉNYEK

Az egyiptomi választás kihatásai Izrael az «arab tavasz» beköszöntével Egyiptomban aggályának adott hangot: Fennáll annak a reális esélye, hogy a radikális muszlimok kerüljenek hatalomra. Ezzel a véleménnyel Izrael többé-kevésbé egyedül állt, pedig most éppen ez következett be.

Az izraeli hírszerzõ szolgálat vezetõi számára 2011 januárja álmatlan éjszakákat hozott. Az a kilátás, hogy Egyiptomban a radikális Muszlim Testvériség kerülhet hatalomra, nekik is – és még sok más izraeli döntéshozónak – rabolta el álmát. Izrael már akkor annak az aggodalmának adott hangot, hogy az arab tavasz forrongásai noha magukban hordozzák a demokratizálódás esélyét, mégis nagyon könnyen éppen az ellenkezõjére is fordulhat. A világ ezeket a figyelmeztetéseket pesszimista megnyilvánulásoknak tekintette. Izraelnek igaza lett – sajnos. Közvetlenül lapzárta elõtt megingathatatlanul bebizonyosodott, ami már világosan látható volt: Az Egyiptomi Arab Köztársaság ötödik elnöke a Muszlim Testvériség prominens híve.

Amíg többek között a német média úgy nyilatkozott, hogy «Mursi egyszerre kelt reményt és kétségeket», addig egyedül Izrael számára adódott Mohammed Mursi szakmai életrajzából egy másfajta kép. Mursi az Egyesült Államokban szerzett doktorátust. A mérnök, aki tanulmányai végeztével visszatért hazájába, szigorú muszlimhívõ, aki politikai karrierjét egy Nílusdeltabeli tartományban kezdte, ott, ahol felnõtt. Neve az «A cionizmussal szembeni ellenállás egyiptomi projektbizottságának» alapító tagjaként vált ismertté, és a Muszlim Testvériségben, amelyhez már ifjúkora óta tartozott, rövid idõn belül fontos pozíciókat töltött be.

A Muszlim Testvériséget a következõképpen lehet jellemezni: Nyugat-ellenes, keresztyénellenes, zsidóellenes, Izrael-ellenes. Hívei Izraelnek a térképrõl való letörlését üdvözölnék. Többek között ezzel a háttérrel támogatják az iszlám terrorizmust. A Gázai-övezetben napjainkban uralkodó Hamasz terrorszervezet ebbõl a mozgalomból indult ki. Mursi mindemellett

Mohamed Mursi. Az Egyiptomi Arab Köztársaság ötödik elnöke a Muszlim Testvériség prominens híve. A Muszlim Testvériséget a következõ-képpen lehet jellemezni: Nyugatellenes, keresztyénellenes, zsidóellenes, Izrael-ellenes. Hívei Izraelnek a térképrõl való letörlését üdvözölnék.

arról is ismert, hogy õ üdvözölné a muszlim igazságszolgáltatás – a saria – bevezetését.

Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy Mursi már az elnökké választása utáni elsõ napokban nyilvánosan egy többé-kevésbé dörzsölt politikusnak mutatkozott. Õ mindenekelõtt minden egyiptomi elnöke akar lenni (miközben a keresztyén kisebbséget elfogadta, a zsidót viszont meg sem említette).

Ezenkívül hangsúlyozta, hogy minden szerzõdést, amelyet országa kötött, be fog tartani. Ezt mondta a nemzetközi szövetségekre vonatkozóan is, tehát az 1979-es izraeliegyiptomi békeszerzõdésre is.

Azonban éppen ez az utolsó aspektus – az Izraellel kötött békeszerzõdés fenntartása – Mursi számára az a közmondásos béka, amit elnökként le kell nyelnie. Kérdé-

ses azonban, milyen messze és meddig fog elmenni, mivel túl egyértelmû és átfogó Izraellel szembeni elutasítása. Egyelõre más választása nem lesz, mint a békát lenyelni, Izraelben azonban általánosan az a vélemény, hogy a béka nem csúszott le, hanem megakadt a torkán.

Ráadásul annak is van bizonyos szerepe, hogy azon a napon, amikor a választási helyiségek bezártak, az Egyiptomi Legfelsõ Katonai Tanács kijelentette, hogy az elnök hatáskörét korlátozza, úgyhogy az egyik lényeges feladata az egyiptomi gazdaság ellenõrzése lesz. Ezzel párhuzamosan a hadsereg megtartott fontos döntéshozatali pozíciókat. Így például az egyiptomi vezérkar dönti el, ki áll a hadsereg élén, állapítja meg a védelmi költségvetést, és egyedül dönt a háborúról.

Mursinak, az egyiptomi szakértõk véleménye szerint, nem volt más választása. Bele kellett egyeznie ezekbe a feltételekbe.

Ezért Izraelnek Egyiptomban Mursi megválasztása ellenére továbbra is más tárgyalópartnere van – a hadsereg ugyanis, mégpedig Mursi feje fölött. Mindkét ország biztonsági felelõseit bizonyos közös érdekeltségek mozgatnak, mint például az iráni befolyás visszaszorítása a régióban, vagy az iszlám terrorizmus elleni harc. Az egyiptomi hadseregnek különösen a terrorizmus visszaszorítása a legfõbb célja, mivel a terror az ország legfontosabb gazdasági ágát, a nemzetközi turizmust veszélyezteti.

Hosszabb távon azonban, ebben különben a szakértõk is egyetértenek, a helyzet változni fog. Egyiptom iszlámosításának folyamatát már nem lehet megállítani, mert a Muszlim Testvériség már gyökeret vert, és széles néptömegek támogatják. A dominanciáért folytatott harcukat a Nílus menti országban éppen úgy nem fogják feladni, mint radikális nézeteiket. ZL ■

29 ÉRDEKES KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSI EREDMÉNYEK

Izraeli arabok az izraeli életet részesítik elõnyben Õk a zsidó állam 20 százalékát kitevõ kisebbség tagjai. Törvény szerint egyenrangú állampolgárok. Ugyanakkor etnikai, kulturális és vallási hátterük szorosan köti õket Izrael szomszédaihoz. Izrael arabjai számára azonban világos, hogy hova tartoznak.

IZRAEL ELNÖKÉT KITÜNTETTÉK AZ USA-BAN

Amerikai kitüntetés Pereznek Izrael államelnöke, Simon Perez megkapta Amerika legmagasabb civil kitüntetését, a «Medal of Freedom»-ot.

Laudációjában az amerikai elnök, Barack Obama, azt méltányol-

Az izraeli arabok 68 százaléka azt nyilatkozta, hogy elõnyben részesíti az izraeli életet. Kép: Arab negyed Jeruzsálemben

A közvélemény-kutatás nem az elsõ ebben a témában, de az arab világ eseményeire való tekintettel valószínûleg sokkal többet mond, mint a korábbi körkérdések. Ezt a reprezentatív közvélemény-kutatást Prof. Sami Samuha folytatta le, aki a Haifai Egyetem zsidó-arab központjának élén áll, és már évek óta az izraeli arab társadalom tendenciáit vizsgálja. Így néhány évvel ezelõtt annak a kérdésnek járt utána, hogy mit tudnak az izraeli arabok a Holokausztról, és milyen álláspontra helyezkednek ezzel a tragédiával kapcsolatban. Az eredmény ijesztõ volt, mivel kiderült, hogy a tárgyi tudás teljesen kezdetleges, és a megkérdezett arabok 40 százaléka azon a véleményen van, hogy a Holokauszt soha nem is történt meg.

A jelenlegi közvélemény-kutatás, az izraeli araboknak a zsidó állammal szembeni magatartásáról, nem új, jóllehet az eredmények most sokkal egyértelmûbbek, mint korábban voltak. Az izraeli arabok 68 százaléka azt nyilatkozta, hogy elõnyben részesíti az izraeli életet. 56,5 százalék elfogadja a «Szentföldet» héber nyelvû államként, és 58 százalék a szom-

batot, mint pihenõnapot. Kereken 60 százalék ezenkívül elfogadja azt a tényt, hogy Izrael Államnak zsidó többsége van.

«Egyrészrõl fennáll az országhoz való kötõdés, másrészrõl azonban becsülik az Izrael Állam nyújtotta elõnyöket, szabadságot és stabilitást», nyilatkozta Prof. Samuha. «Izrael a modern élet lehetõségét kínálja, valamint gazdasági és politikai stabilitást. Össze sem lehet a galileai arabok életét a libanoniak vagy egyiptomiak életével hasonlítani. Izraelben az iszlám hatalomátvételének veszélye sem áll fenn», kommentálta tovább a körkérdés eredményeit.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zsidó állam arab kisebbsége feltétlenül elégedett. Noha a megkérdezettek 71 százaléka azt nyilatkozta, hogy Izrael jó hely, ahol élni jó, azonban az is kiderült, hogy 73 százalékuk úgy érzi, az izraeli kormány megkülönböztetésben részesíti õket. 42 százalék kifogásolja például az izraeli arabok számára biztosított életfeltételeket, és Prof. Samuh interpretációja szerint egy kétnemzetiségû, zsidó-arab államot részesítenek elõnyben. AN ■

ta, hogy Simon Perez életét hazájának, Izrael Államnak szentelte.

Megható díjátadás volt, hiszen végül is Medal of Freedom átadásáról volt szó, a legmagasabb civil kitüntetésrõl, amelyet Amerikában odaítélnek. «Senki, aki még él, nem tett többet a közel-keleti békéért», mondta Obama amerikai elnök, és hozzáfûzte: «Amerika boldog, hogy olyan sok szövetségese és társa van az egész világon. Az egyik legerõsebb szövetségesünk és legközelebbi barátunk Izrael Állam. És annyi éven át egyetlen ember sem tett annyit, hogy kapcsolatainkat kiépítse, és nemzeteinket szorosabban összekösse, mint Simon Perez, akit ma este ünneplünk.»

Obama felsorolt néhány kneszszet-tisztviselõt, akik Simon Perezt sokévi politikai pályafutásán elkísérték. Természetesen megemlítette a miniszterelnöki tisztséget, amit Yitzhak Rabin meggyilkolása után betöltött, és a béke Nobel-díjat, amelyet Perez kapott. Amikor Obama megemlítette, hogy Perez ráadásul háromszor töltötte be a külügyminiszteri posztot, tréfásan megjegyezte a jelenlévõ egykori amerikai külügyminiszternek, Madeleine Albrightnek: «Háromszoros külügyminiszter – ezt csinálja utána, Madeleine.»

Perez, Izrael államelnöke, a Szabadságérem kiosztása után azt közölte az izraeli külügyminisztériummal, hogy ez õt «mélyen meghatotta». «Ma én ezt a kitüntetést Izrael népének nevében vettem át. Õ az igazi címzettje ennek a kitüntetésnek.» Köszönetet mondó beszédében Perez kitért a szabadság

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/08

JOBB ELÕGONDOSKODÁS ÉS TERÁPIA

Áttörés a tüdõrák-terápiában Az elmúlt hetekben izraeli tudósoknak ismét sikerült olyan felfedezéseket tenniük, amelyek áttörést jelenthetnek a rákbetegségek elleni harcban.

«Senki, aki még él, nem tett többet a közelkeleti békéért», mondta Obama amerikai elnök, és hozzáfûzte: «Amerika boldog, hogy olyan sok szövetségese és társa van az egész világon.

jelentõségére a zsidó nép számára: «A szabadság a zsidó örökség lelke.

Nem adtuk fel értékeinket. Akkor sem, amikor az égetõkemencék és gázkamrák elõtt álltunk. Zsidókként éltünk és zsidókként haltunk meg, és újra feltámadtunk, mint szabad zsidók.» Ebben az értelemben úgy méltatta Perez az amerikai kitüntetést, mint azoknak a zsidó nemzedékeknek elismerését, «akik saját államról álmodtak». Továbbá megjegyezte: «Izrael élõ példa arra, hogy a demokrácia haladást jelent.

A tudomány növekedést jelent. Az irodalom és mûvészet lelkiekben gazdagít. Izrael ma egy innovatív, többpárt-rendszerû társadalom, amelyben zsidók, keresztyének, arabok, beduinok és drúzok békében élnek. Noha még nem tökéletes, mégis példa arra, mi minden lehetséges.»

Az ünnepség elõtt és után találkozott Simon Perez államelnök az amerikai kormány további magas rangú tisztségviselõivel, közöttük Panetta védelmi miniszterrel is.

Megbeszélésük mindenekelõtt az irániak atomfegyver birtoklásának szándéka körül forgott, valamint e törekvés következményei körül, amelyek Izraelt és az egész világot érinthetik. AN ■

Éppen rák esetén érvényes egy egyszerû szabály: Minél hamarabb felismerik, annál jobb esélye van a páciensnek, hogy a betegséget túlélje. Különben a modern gyógyászat még mindig az elõtt a nehézség elõtt áll, hogy egyes rákos megbetegedések ellen továbbra sem talált átütõ erejû, hatékony kezelési módszert. A tüdõrák az ilyen rákbetegségek közé tartozik, ezért az izraeli tudósok felismerései, rögtön két fronton, annál nagyobb feltûnést keltettek.

Az egyik legmagasabb halálozási arány a tüdõrákban szenvedõknél figyelhetõ meg.

Egyedül az Egyesült Államokban évente negyed millió ember szembesül azzal a szörnyû hírrel, hogy ebben a betegségben szenved. Évente Amerikában 160.000 páciens hal meg tüdõrákban. A diagnózis felállítása után a páciensnek átlagban 18 hónapja marad.

Jobb, ill. hatékonyabb terápiák még mindig hiányoznak. Éppen ezen a ponton jut szóhoz az izraeli felfedezés, amint azt a tanulmány egyik készítõje, Dr. Uri Wald, elmondta. Az izraeli tudósok e kutatás keretében együtt dolgoztak neves amerikai kollégáikkal.

Kutatási eredményeiket együtt mutatták be egy szakmai nap keretében San Franciscóban. Egy anyag hatását kutatták, amelyet szakkörökben «BKT 140» néven ismernek. Eddig ezzel az anyaggal csontvelõdonorokat kezeltek, hogy a csontvelõ kivétele elõtt a sejteket növekedésre serkentsék.

«Ennélfogva», mondta Dr. Wald, «ezt az anyagot már gyógyszerként engedélyezték, és biztos ismereteink vannak afelõl, hogy ennek alkalmazása biztonságos, és csak nagyon kevés mellékhatása van.»

«Ezt a szert egerekbe oltottuk, és az pillanatok alatt megtalálta a tüdõben azokat a helyeket, ahol a rák kialakult», magyarázta Prof.

Os Shapira, aki a jeruzsálemi Hadassah Klinikán tevékenykedik.

«Segített a daganat növekedését meggátolni.» E fontos ismeretek alapján rövidesen megkezdik a klinikai tesztsorozatokat, amelyeket úgy Izraelben, mint Kaliforniában lefolytatnak.

Ezzel a jelentéssel párhuzamosan egy izraeli cég újfajta eljárással keltett szenzációt, amely a tüdõrák korai felismerésének jobb, egyszerûbb és biztosabb módját kínálja. A BioView cég egy olyan eljárást fejlesztett ki, amely az úgynevezett «Imaging Technology»-t alkalmazza, és a fluoreszkáló DNSjelzõk által (FISH-próbák) kimutatja, hogy jelen vannak-e a tüdõrák korai tünetei. Ezt az eljárást a cég már szabadalmaztatta, mialatt a fejlesztésben résztvevõ amerikai cég a jövõbeli értékesítési jogot biztosította.

Mindemellett a Tel Aviv-i Sourasky-Kórházban már megindultak a tesztsorozatok, amelyek további tesztsorozatok által – ezek viszont az USA-ban – kiegészítést nyernek.

Az eljárás még nincs teljesen kiforrva, úgyhogy még további fejlesztési fázisok szükségesek. Ennek ellenére ez az újfajta eljárás a tüdõrák korai felismerésében már eddig is jobb eredményeket hozott, mint a hagyományos módszerek. ZL ■

Kabai István Béküljetek meg Istennel

680,- Ft +postaköltség

Valaki azt mondta, hogy három csoda lesz a mennyben: - azok is ott lesznek, akikrõl nem gondoltuk, hogy mennybe jutnak; - némelyek nem lesznek ott azok közül, akikrõl azt hittük, hogy biztosan ott lesznek; - végül a kegyelem csodája lesz az, hogy mi magunk bebocsátást kapunk a mennyek országába. Melyik az az út, amelyre hív és a menny felé vezetni akar a Megváltó? Errõl szól Kabai István a „Béküljetek meg Istennel“ c. könyvében. Többek között ezt mondja: „Attól ugyan még senki nem üdvözül, ha hetenként, vagy bizonyos idõközönként átlépte a templom küszöbét, mert az üdvösség csak egyedül a Jézus Krisztusban való igaz hit által lehetséges. Ez pedig a megtérés nélkül teljesen lehetetlen.“

Sarkadi Nagy Pál Krisztus teljessége Sajnos, mire ez a tiszta szeretettel írt könyv megjelent, írója már Jézushoz költözött.

Megtisztelve éreztük magunkat, hogy a teológiai újszövetségi professzor nekünk ajánlotta fel könyve kiadását...

Vigasztalásunk lett, hogy «hazaköltözött» testvérünk folytathatja a Krisztus teljessége tiszta, evangéliumi hirdetését e könyvén keresztül. Könyv, 73 old.

Megrendelhetõ Az É Éjféli jfél élii K él Kiáltás iáltás Missziónál

1135 Budapest, Palóc utca 2. Telefon 061 3500-343, E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelikialtas.hu

450,- Ft +postaköltség

Galilea – Jeruzsálem – Holt-tenger, és további bibliai helyek

Jézus nyomán Izraelben Bibliatanulmányozás a Szentföldön

i l ü v í k d Ren

2012. október 4.-11.

! y n é m rá enged

ó r u E , 99

5 k a s C

y g e j õ l ü p e r +

Lelki vezetõ:

Márcsak 8 hely van!

Dr Mészáros Kálmán Magyarországi Baptista Egyház

Nagy Erzsébet Éjféli Kiáltás Misszió

Haifa

Genezáreti-tó Kapernaum

Boldogmondások hegye

Tabgha

En Gev

Banias-forrás

Kenyérszaporítás temploma

Yardenit

Akkó

Cezárea-Philippi Názáret Megiddo Holt-tenger Massada

Muchraka Cezárea Jesrael-völgye

Keresztény idegenvezetõ:

Fredi Winkler Jelentkezés:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2.

Telefon: (1) 33 99 490; Mobil: (06 30) 63 07 823; E-mail: ejfel@t-online.hu, izraeliutazas@gmail.com www.ejfelikialtas.hu; www.hirekizraelbol.hu Az ár függ a Dollár-Euró viszonylatától. Ezért az árban eltérés lehetséges.

Qumrán

Jeruzsálem

Olajfák hegye

Jézus sírt (Dominus Flevit) kápolna Gecsemáné-kert Via Dolorosa

Siratófal Bethesda Yad Vashem A változtatás jogát fenntartjuk!

Utazási feltétel: Az ajánlatunk augusztus 15 érvényes.

Augusztus 15 - szeptember 15-ig 680 Euró az alapár.

Szeptember 16 - október 01-ig 799 Euró az alapár.

Olvasóink, baráti körünk és tagjaink részére. Az út eredeti ára 1100,- Euro.

A részvételi díj jelentkezésekor, a teljes összeg egy tételben való befizetése. Utazás esetleges lemondása esetén a befizetett összeget nem tudjuk visszatériteni.

350,-Ft