Hirek Izraelből

Ki fecsegett a sajtónak Izrael katonai terveirõl? • 11

Pátriárkák és mészárlások között • 10

IZRAELBÕL IZRAELBÕL ISRAEL HÍREK IZRAELBÕL

www.hirekizraelbol.hu

2012. június - 06. szám

,

,

1967 juniusanak

hat napja BETH-SHALOM

Könyvajánló!

Norbert Lieth -

Miért éppen Izrael? Ár: 1 450 Ft.

Dr. Tatai István

Az Egyház és Izrael

Ár: 2 320 Ft.

Megrendelhetõ:

Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. , Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu www.ejfelikialtas.hu

Dr. BÉKEFFY LAJOS

Isten diplomatája Ár: 1 980 Ft.

Nem elég naponta Isten elé állni. Az a döntő kérdés, hogy vajon kizárólag Isten előtt szeretnénk-e megállni?...

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-Barátok Aki már egyszer egy izraeli szupermarketben a tejtermékek óriási kínálatát látta, az alig tudja elhinni, hogy ilyesmi egy ilyen száraz országban, mint Izrael egyáltalán lehetséges. Az izraeli mezõgazdaságnak sikerült olyan tejtermelést létrehoznia, amely nem csupán a klasszikus agrárállamok termeléséhez mérhetõ, hanem még világviszonylatban is a csúcsra tört. Egy megjelent statisztika kimutatta, hogy egy izraeli tehén átlagos évi 10,208 kilós hozama meghaladja az amerikaiét (9,331 kg) és az európai államokéit (6,139 kg).

Az Ez 38,12-ben van megírva, hogy Góg a Mágóg országából Izráel megtámadása során az újra benépesült romok ellen fordul, és zsákmányt szerez az ottaniak jószágaiból és birtokaiból. Érdekes, hogy itt a jószágok birtoklását elsõ helyen említi, miközben Izrael ma valóban a szarvasmarha-tenyésztésben elért eredményeirõl híres.

Izrael látogatói érthetõ módon gyakran nem tudják felfogni, miért nevezi a Biblia ezt az országot tejjel, mézzel folyó országnak, különösen azok, akik a zöld területekrõl, a csapadékkal gazdagon megáldott nemzetek közül jönnek. De a modern izraeli mezõgazdaság sikerei azt mutatják, hogy a Bibliának ebben a vonatkozásban is igaza van. Ez hasonló mértékben érvényes a méztermelésre is, mert Izrael ezen a területen is nagyon sikeres. Az Ezékiel könyvében szereplõ kijelentések beteljesedése által azonban világossá válik, hogy a megjövendölt támadás elõfeltételei is idõközben valóra válnak.

Izrael nemcsak a mezõgazdaság területén nagyon sikeres, hanem sok más területen is, ami természetesen irigységet szül, különösen a szomszédok körében, akik hasonló feltételek között élnek, és messze nem olyan sikeresek, mint Izrael.

Az utóbbi években nemcsak a mezõgazdaságban lehet nagy fejlõdést megfigyelni, hanem az építkezésben is. Ezen a területen nagyszabású, intenzív, modern építõ tevékenység folyik, amilyen korábban nem volt tapasztalható. Toronyházakat, modern utcákat és vasutakat építenek, úgyhogy az ország ezen a területen is egyre hasonlóbbá válik a nyugati országokhoz, sõt részben meg is elõzi azokat.

A Mágóg földjérõl jövõ Góg támadásának fõ mozgató rugója nagyon közönséges lesz, azaz rabolni, fosztogatni, zsákmányt szerezni. A jelenlegi gyors fejlõdés döntõ módon járul hozzá, hogy az egykor puszta, kopár ország egyre jobban kívánatos országgá váljék, és ezáltal az Ez 38, 1213-ban leírt indok Izrael megtámadására a valóságban egyre jobban elképzelhetõ legyen.

A jelenlegi modern fejlõdéshez Izraelben döntõ módon hozzájárulnak többek között a külföldön élõ gazdag zsidók beruházásai is. Ez azt jelenti, hogy õk Izrael helyzetét viszonylag stabilnak ítélik meg, és ezáltal nem tekintik beruházásaikat veszélyeztetettnek, ami korábban nem volt éppen így. Jellemzõ módon Izráel a támadás elõtt viszonylagos biztonságban érzi magát (8.11.14. v). Az egyetlen, ami még e tekintetben hiányzik, az az, ami a 11. vers végén áll: Mindnyájan biztonságban laktak, falak és zárak és kapuk nélkül.

Nos, a kérdés a következõ: Ez a kijelentés vajon a palesztinokkal kötött békét feltételezi, fõleg hogy ma falakat és zárakat és kapukat építenek, hogy a támadástól megvédjék magukat? Ez esetben tulajdonképpen egy bizonyos biztonsági szabályozást, mint elõfeltételt kellene megszabni.

Elkápráztatva Isten Szavának mindig csodálatot keltõ beteljesedésétõl, szívélyes Shalommal köszöntelek benneteket Fredi Winkler

A muszlimok tagadják Jeruzsálem zsidó történelmét 14. oldal

Az izraeliek elégedettek és boldogok 15. oldal

Címlapon 4 1967 júniusának hat napja 6 Bejutás a Siratófalhoz 7 Nagy-Izrael pro és kontra

Háttérinformációk Izraelbõl 8 Rövid jelentések 9 A Sínai-félsziget: «terroristák játszótere» 10 Pátriárkák és mészárlások között 11 Ki fecsegett a sajtónak Izrael katonai terveirõl?

12 Sorsszerû találkozás és gyümölcsözõ barátság 13 Kártalanítási követelések az arab országokból menekült zsidók számára 14 A muszlimok tagadják Jeruzsálem zsidó történelmét 15 A szaúd-arábiai fõmufti keresztyéngyûlölete 15 Az izraeliek elégedettek és boldogok 16 Az IMF éves jelentése Izraelrõl 17 Izraeli válasz egy világraszóló problémára 17 Hatásosabb elsõsegély-ellátás szélütés esetén 18 Izraelbe települõ kutatócentrumok 19 Bevetésen szívvel-lélekkel 20 Modellbõl páncélos kiképzõ

Biblia és Izrael 21 Józsué könyvének jelentõs aspektusai – I. rész

4 CÍMLAPON

4 TITEL CÍMLAPON

HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

E számunkból A Hatnapos háború: Ez volt Isten egyik legnagyobb csodája Izrael Állam modern történelme során. De mint minden nagy és pozitív eseménynél, elõfordulnak árnyoldalak is. Így volt ez Izrael Állam történelmében is, 1967 óta állandó lent és fent élményben volt részük éppúgy, mint amilyeneket mi, keresztyének is gyakran megélhetünk. Olvasd el a címlap-storyt a 4. oldalon.

Nagy-Izrael: A bibliai határok ígérete (pl. 4.Móz 34,1-12; Józs 1,4) még a mai napig sem teljesedett be egészen. Ám egy napon mégis csak megvalósul majd. Izráel a legkiterjedtebb Salamon király idején volt. Ennélfogva az Izrael határaira vonatkozó még hátralévõ ígéretek is be fognak teljesedni.

Akkor jön majd létre az ún. Nagy Izrael. Sok írásmagyarázó hiszi úgy, hogy erre majd Jézus Krisztus Ezeréves békebirodalmában kerül sor. Lásd a 7. oldalt.

Bizalom: Amennyiben Izrael nem bízhat barátaiban, mint például az USA-ban, mivel az katonai titkokat fecseg ki, akkor igen nehéz helyzetbe kerülhet. Olvasd el a 11. oldali cikket.

Történelmi jogtalanság: Az arab országokból érkezõ zsidó menekültekrõl a világsajtóban aligha hallani. Ezért ezt az égbekiáltó jogtalanságot itt most közreadjuk.

Olvasd el a cikket a 13. oldalon.

Az iszlám a zsidók és a keresztyének ellen: Az iszlám a zsidók és a keresztyének legkegyetlenebb ellenségeinek egyike. Ez ellen az igazság ellen vehemens módon tiltakoznak. Két cikket olvashatsz errõl a 14.-15. oldalon.

Hogyan élnek Izraelben? Izrael életminõsége és gazdasága nagy összehasonlításban. Okvetlenül olvasd el az errõl szóló két jelentést 15. oldalon.

Tudományos kérdések: Izrael megoldásokat kínál. Három cikk e témáról a 17. oldaltól.

Ketten a jó oldalon: Megindító történeteket olvashatsz két emberrõl, akik megalkuvás nélkül Izrael oldalára álltak és a hadseregben szolgálnak. A 19 oldaltól. CM 

,

,

1967 juniusanak

hat napja

2012 júniusában van a Hatnapos háború 45. évfordulója. Ez sok szinten megváltoztatta az akkor még fiatal államot. Még mind a mai napig nagy hatással van ez az esemény az országra, amiért mi most visszatekintünk az akkori történésekre és az aktuális összefüggésekre.

Emlékmû Latrunban

5

Az izraeliek a Hatnapos háborúhoz mind a mai napig nemcsak egyik legnagyobb gyõzelmüket kötik, hanem egyben ebben látják «a zsidó állam megsemmisítésének» elhárítását, amit az arab államok deklaráltak. Az izraeli hadsereg egy megelõzõ csapást hajtott végre, amit az izraeliek önvédelmi intézkedésnek tekintettek.

A háború 1967. június 5-én reggel kezdõdött az Egyiptom elleni meglepetésszerû támadással. Az akkor 19 éves fiatal Izrael Állam, amely már rövid történelme során két háborút vívott meg (Függetlenségi háború 1948, Szuezi válság 1956), néhány óra leforgása alatt bénította meg az egyiptomi légierõ nagy részét. Ez volt Izrael válasza arra, hogy Egyiptom blokád alá vette a Tiráni-szorost, amely nagy jelentõségû volt az izraeli hajóforgalom szempontjából. De az eszkalációban nagy szerepe volt még annak is, hogy Nasszer egyiptomi elnök korábban kikényszerítette az ENSZ-csapatoknak a Sínai-félszigetrõl való kivonását, minek köszönhetõen az egyiptomi erõk közvetlenül Izrael ajtaja elé nyomulhattak elõre. Izrael szemszögébõl az ország létérõl volt szó, mivel Nasszer többek között kijelentette: «A mi alapvetõ célunk Izrael megsemmisítése. Az arab nép harcolni akar.» A fenyegetés egyre valószínûbb lett, mivel a szomszédok összefogtak. 1966 novemberében Egyiptom védelmi paktumot kötött Szíriával.

1967 májusában Egyiptom egy további

wikipedia

Gamal A. Nasser: ««A mi alapvetõ célunk Izrael megsemmisítése.

Az arab nép harcolni akar.»

szövetségre lépett Jordániával. Izrael bekerítve érezte magát a késõbbiekben rátámadni szándékozó ellenségtõl, amit csak visszaigazolt az, hogy június 4-én megerõsítették a jordániai-egyiptomi védelmi egyezményt, amihez még Irak is csatlakozott.

A háború lefolyása már legendásnak számít, mivel a kis létszámú izraeli haderõ minden fronton gyõzelmeket aratott a túlerõvel szemben; méghozzá napok alatt. A háborúnak már június 10-én vége is lett. Az akkori vezérkari fõnöknek, Yitzhak Rabinnak jutott az a megtiszteltetés, hogy a háborúnak hivatalos nevet adjon. Õ választotta a találó elnevezést: Hatnapos háború.

Arra nincs mód, hogy e cikkben belemenjünk a történések részleteibe, hisz az meghaladná az adott kereteket. Alapvetõen: Izraelnek sikerült a legrövidebb idõn belül kikapcsolnia az egyiptomi, a jordániai és szír légierõt, ami az országnak biztosította az abszolút légi fölényt. Ezzel párhuzamosan a szárazföldi csapatok is elõre törtek wikipedia

Antje Naujoks A H.I. tudósítója Beer Shevában, Izrael

wikipedia

Yitzhak Rabin. Õ választotta a találó elnevezést: Hatnapos háború.

az egyiptomi állások ellen, a Nasszer által kikényszerített újra militarizált Sínai-félszigeten. Az érzékenyen érintett

Június 9-tõl szintén harci cselekményekre került sor a Szíria által ellenõrzött Golán-fennsíkon.

Egyiptom akkor mindenesetre bejelentette, hogy «felvonulóban van Tel Aviv ellen», és azt követelte Jordániától, hogy lépjen be a harcokba. Izrael tudatta Jordániával, hogy határainál nincsenek ellenséges szándékai, és kérte, hogy ne lépjen be a háborúba. Válaszul erre Husszein király ágyúzni kezdte Jeruzsálemet valamint Tel Avivot. Június 6-7-én izraeli csapatok mélyen elõrenyomultak a Sínai-félsziget belsejébe. Június 8-ára elérték a stratégiailag jelentõs Szuezicsatorna partját. Közben az izraeli erõk Jeruzsálemben is visszaszorították a jordániai katonákat. Június 9-tõl szintén harci cselekményekre került sor a Szíria által ellenõrzött Golán-fennsíkon. A kis Izrael három szomszédos állam ellen küzdött, amelyek óriási túlerõben voltak vele szemben.

A háború eredménye: Június 10re Izrael maradt állva gyõztesként a harcmezõn. Az izraeli hadsereg olyan Izraeli szárazföldi csapatok is elõre törtek az egyiptomi állások ellen, a Nasszer által kikényszerített újra militarizált Sínai-félszigeten.

6 CÍMLAPON HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

méretû területeket foglalt el, amelyek a Függetlenségi háborút követõ állam területének többszörösét tették ki. A zsidó állam csapatai elfoglalták a korábban Szíria által ellenõrzött Golán- fennsíkot, meghódították az egyiptomi Sínaifélszigetet a Gázai-övezettel együtt,

és a jordániai csapatokat nemcsak Jeruzsálembõl ûzték ki, hanem egész Ciszjordániából kiszorították.

Június 11-re már a legutolsó fegyverszüneti megállapodást is aláírták.

Miközben Izrael egy teljesen új szituációban találta magát, amire még csak nem

is törekedett, addig az arab vesztesek 1967 augusztusában egy új alapelvet hirdettek meg, ami a «három világos nem»-ként vált ismertté, és amihez sok éven keresztül tartották is magukat: «Nincs béke Izraellel, nincs tárgyalás Izraellel, nem ismerjük el Izraelt.» 

Bejutás a Siratófalhoz A Hatnapos háború alatt egy fénykép járta be a világot, amely a mai napig is az egyik leginkább jelképes emléknek számít az egész zsidó nép számára: Három izraeli katonát ábrázol, akik 1967-ben a jeruzsálemi óvárosért vívott harcok után, a Siratófal elõtt állnak.

A zsidó vezetés Erec Jiszráelben elfogadta az ENSZ megosztási tervét, és a brit mandátum-hatalom kivonulását követõen kikiáltotta Izrael Államot.

Röviddel a deklaráció után hat arab állam hadserege (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon, Irak és Szaúd-Arábia) vonult fel az ország ellen. A Függetlenségi háborút Izrael kénytelen volt jelentõs túlerõvel szemben, elégtelen hadfelszereléssel megvívni. Az ország igen magas árat fizetett ezért, mivel a háború az ország összlakosságának kereken egy százalékát követelte áldozatul. De a világ zsidóságának szempontjából volt még valami, ami érzékenyen érintette õket: A sok nemzedéken keresztül a jeruzsálemi óvárosban élõ zsidó családok elûzetése, és a zsidóság szent helyeihez való hozzáférés elvesztése: a Siratófal, mint az egykori Templom-komplexum maradványa, ahol a zsidó hit alapján a legközelebb érzik magukat Istenhez.

A megosztási terv szerint Jeruzsálemnek nemzetközi irányítás alá kell kerülnie, többek között azért, hogy

minden vallás képviselõi szabadon hozzáférhessenek szent helyeikhez. A jordániai fennhatóság alatt ez egészen másként festett: a zsidóknak nem volt bejutásuk többé a Siratófalhoz.

A Siratófal évszázadokon keresztül volt a zsidó zarándokok úti célja. A Templom nyugati falának maradványainál imádkozó zsidók elsõ történelmi említése a Kr. u. 4. évszázadra datálódik. Történelmi források elõször a 11. századtól kezdve szólnak a Nyugati-falról, míg a Siratófal (Panaszfal) fogalma csak a 19. században jelenik meg. A zsidók ezt a helyet általában «Kotel»-nek nevezik, ami szó szerint falat jelent. Ez a fal maradt fenn a második Templom lerombolása után, ami Kr. u. 70-ben a rómaiak által történt meg.

A településrétegek miatt, amelyek évszázadok alatt lerakódtak a felszínre, ma már csupán 19 méter magasodik ki a földbõl az egykori Templom nyugati falának maradványaiból. A második Templom korában a zsidók magán, a Templom-hegyen imádkoztak, de már akkor is volt egy része – a Szentek szentje – amelybe csak a fõpapnak volt bejárása (évente egyszer Yom Kippurkor). Mivel annak ismerete, hogy pontosan hol is volt a Szentek szentje, elveszett, a hívõ zsidóknak a mai napig tiltott a Templom-hegyre való belépés.

A zsidó hit szerint mégis itt található «a mennyek kapuja, mely nyitott az imák meghallgatására». Csendesen elmondott imádságban fordulnak a zsidók, bárhol is legyenek a világon, évszázadok óta

Csendesen elmondott imádságban fordulnak a zsidók, bárhol is legyenek a világon, évszázadok óta a Templom irányába. Aki ott helyben van, imádkozáshoz azt a helyet keresi meg, melyrõl úgy gondolja, hogy a legközelebb esik a Szentek szentjéhez – ez a Siratófal.

7 a Templom irányába. Aki ott helyben van, imádkozáshoz azt a helyet keresi meg, melyrõl úgy gondolja, hogy a legközelebb esik a Szentek szentjéhez – ez a Siratófal.

De nem mindig volt hozzáférésük a zsidóknak e szent helyhez. A római uralom alatt és I. Konstantinusz koráig (a Kr. u. 3. évszázadba való átmenetkor) a zsidók számára évente egyszer volt engedélyezve a belépés a városba, hogy a Templom elvesztése miatt keseregjenek. Kr. u. 425-ben ugyan a zsidóknak újra engedélyezett lett a városba való betelepedés, ám ez nem maradhatott állandó állapot. Az ezt követõ évszázadokban az állandóan

egymást váltó uralkodók korlátozták vagy meg is tiltották a bejárást. Majd a 16. században, az oszmán uralom kezdetén engedélyezték ismét a zsidóknak a Siratófalhoz való bejutást.

Az elsõ világháborúban a törökök, a város muszlimjainak nyomására újfent megtiltották ezt. 1915-ben teljesen elzárták a Siratófalhoz vezetõ utat.

A Jeruzsálembe 1917 decemberében csapataival bevonuló brit Allenby, ismét engedélyezte a bejárást. Ezután a zsidók számára szent helynek számító helyszínek az arabok jóvoltából elkeseredett ellenségeskedések színpadává váltak, amelyeket a britek sosem próbáltak meg ellenõrzésük alá vonni.

Nagy-Izrael pro és kontra A szekuláris beállítottságú Izrael Állam az 1967-es katonai gyõzelemnek folytán ismét rendelkezett a bibliai helyszínekkel, mint például a jeruzsálemi Óvárossal, a Siratófallal vagy a pátriárkák városával, Hebronnal. Izrael a háborút követõen olyan szituációval volt kénytelen szembenézni, amelyet se nem tervezett, de még szándékában sem állt megvalósítani. Még a háború elsõ napján, 1967. június 5-én Yitzhak Rabin vezérkari fõnök a területfoglalások ellen foglalt állást. Ezt Jordániára való tekintettel tette, amelynek határán Izrael nem érzékelt háborús szándékot. De a Jordánia felé intézett kérésre, hogy ne lépjen be a háborúba, Husszein király ágyútûzzel válaszolt. Miközben nemcsak az izraeliek, hanem az egész világ zsidósága Jeruzsálem megosztásának megszüntetését és a Siratófalhoz való szabad bejárást ünnepelte, közvetlenül a háború vége után indult meg a vita a ciszjordániai izraeli jelenlétrõl.

A hódításnak ez a része végül is Izrael számára csupán egy pirruszi gyõzelemmel ért fel, amely sok kérdést vetett fel; elõször is erõsítette mindkét oldalon a radikálisokat. A Nagy-Izrael képviselõi 1967 elõtt egy többé-kevésbé megmosolygott kisebbséget alkottak. 1967 után felszálló ágba kerültek és teleplétesítési szándékaik hamarosan már a kormány részérõl is támogatást nyertek. A másik oldalra a nacionalista

beállítottságú pán-arabok Nasszer veresége miatt magyarázkodni kényszerültek, hogy mi is vezetett oda, hogy a szélsõséges iszlámisták hátszelet kaphattak. A PFSZ akkor elõször még védekezésre szánta el magát, miközben a Muszlim Testvériség egyre erõsebb lett. Mindkét folyamat a mai napig is tart: Mindenekelõtt az oslói megállapodás után kezdtek az izraeli telepesek szétszórtan elõretolt telepkezdeményeket kiépíteni. A palesztin oldalon ez a folyamat végtére is hozzájárult a Hamasz megalapításához, ami a Gázai-övezet határain túl is kifejti hatását.

Izraelben ma heves vitákat folytatnak arról, hogy meg kellenee tartani Ciszjordániát, ill. muszáj lenne-e, vagy pedig különbözõ okok miatt ezt nem szabadna megtenni – ez egy olyan téma, amelyrõl nemcsak a Knesszetben, hanem az egész társadalmon belül oda-vissza vitáznak úgy ma, mint ahogy már 45 évvel ezelõtt is.

Csupán néhány nappal a Hatnapos háborút követõen Izrael politikusai és hadvezetése megvitatta a ciszjordániai izraeli jelenlét új realitásait. Néhány héttel késõbb az ország értelmiségi elitje manifesztumokkal állt elõ – pro és kontra. E vitában stratégiai, politikai, gazdasági, demográfiai, de mindenekelõtt morális-filozófiai és vallási indíttatású érveket vonultattak fel. Mindegy, miként festett a valóság annakidején, és miként fest ma, ugyanúgy elõkerül az a központi

Az 1948-as háború hozta meg Izrael számára a hõn áhított szuverenitást, ami mindenesetre a Siratófalhoz való bejutás elvesztésével járt … egészen 1967 júniusának sorsdöntõ napjáig, amikor is a zsidó ejtõernyõsök meghatottságukkal küszködve imádkozhattak elesett bajtársaikért a Siratófalnál, az államalapító David Ben-Gurion magán kívül szemlélte a fal és környékének állapotát (a szent helyen egy utcatábla lógott, és mellette mûködött egy nyilvános WC), miközben a vezérkari fõnök Yitzhak Rabin katonáival rázendített az izraeli nemzeti himnuszra, a HaTikwara (A remény) annak a tudatában, hogy a zsidók itt ezentúl zavartalanul imádkozhatnak. AN  Zeev Jabotinsky

wikipedia

kérdés, amelyen megoszlanak a vélemények: a Nagy Izrael.

A zsidók az egész világon Izrael alatt Erec Jiszráel fogalmát értik, vagyis a bibliai jelzõt, az «Erez Israel HaShlema»-t, tehát «Izrael teljes földjét». Hogyan is néz ki annak az országnak a kiterjedése, amelyet Isten a zsidó népnek megígért? Az 1. Móz 15,18-21-ben egy, az «Egyiptom folyójától … az Eufrátesz folyamig» elterülõ országról van szó. A Mózes 4. könyvében a terület magába foglalja az egyiptomi Kánaán tartományt, amely a Negevtõl Dél-Libanonig húzódik, és a keleti határát a Jordán képezi. Az Ez 47,15-20-ban leírottak ettõl lényegtelen eltérést mutatnak, ami azt jelenti, hogy az magába foglalja Ciszjordániát.

Az ország határairól folytatott vita a cionista mozgalomnak is egyik központi témája volt, legkésõbb az 1920-as évektõl kezdve, amikor a revizionista cionizmus formálódni kezdett. Zeev Jabotinsky vezetése alatt a revizionisták ugyanis a zsidó állam létrehozását «a Jordán két partján» képzelték el. Még ha a jelenlegi geopolitikai helyzet ezt nem is engedi meg, az izraeli társadalmon belül éppúgy, mint korábban két csoport áll egymással szemben: az egyik csoport, amely Ciszjordániát megszállva tartaná, a másik pedig felszabadítaná. AN 

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

Rövid jelentések • A szociális tiltakozó mozgalmak újabb tüntetésekkel jelentkeznek, mivel Izraelben a megélhetési költségek továbbra is gyorsan emelkednek. Például az év elején megemelték a villanyáram díját, ami 2012 áprilisában újra nõtt 9%-kal. A lakbérek koratavasz óta 10%-kal nõttek.

• Az izraeli parlament elfogadott egy törvényt, amely megtiltja az átlagos súlyon aluli modellek (testméret-index 18,5 alatt) kereskedelmi reklámokban való szerepeltetését.

• Izrael az ENSZ-szel új légiforgalmi egyezményt kötött, amely 2017-tõl lehetõvé teszi az európai légitársaságoknak, hogy Izraelt az EU-n belül minden tetszés szerinti repülõtérrõl elérjék. Fordítva, Izraelbõl is landolhatnak gépek az EU bármely országában.

• Judea Pearl-t, aki 1936-ban Tel Avivban született és a haifai Technion-on tanult, Turing-díjjal tüntették ki, ami a számítógépes tudományban Nobel-díjnak számít.

Különben õ az apja Daniel Pearl újságírónak, akit 2002-ben Pakisztánban megöltek.

• Izraelben manapság a mûanyag­ flakonok 50 %-át újrahasznosítják.

Ezzel Izrael Európát is megelõzte, ahol a mûanyagflakonok 48%-át hasznosítják újra. Az Egyesült Államokban ez az arány csupán 29 %.

• Az izraeli biztonsági hatóságok igazolják, hogy 2010-ben a Toulouse-i merénylõ rövid ideig Izraelben tartózkodott. Három napra utazott az országba Jordániából az Allenby hídon át. Ma már tudott, hogy ez afganisztáni utazásának köztes állomása volt.

• Cippi Livni, ellenzéki vezetõ, akinek pártja a Kadima (Ariel Sharon alapította) a legutóbbi Knesszetválasztáson elnyerte a szavazatok többségét, a pártelnöki választáson nagy arányban veszített.

Shaul Mofas a szavazatok több mint 60%-ával utasította maga mögé õt.

• Izrael a jövõben Ciprussal együtt indítja el a földgáz kitermelését a néhány éve felfedezett lelõhelyen.

Izrael nemrég adta hírül, hogy a

•

•

•

•

•

•

•

•

kivitel elsõsorban a szomszédos arab országokba irányul majd.

Az úgynevezett «Föld Napján» az izraeli hadsereg a környezõ országok felõl az ország határait megrohamozó tiltakozókra számított.

De ezen a napon több személy vett részt a legendás Tel-Aviv-i maratonon (25.000 futó), mint amen�nyien a határon összegyûltek.

Az arab államok bojkottra szólítottak fel a német, sportcikkeket elõállító Adidas ellen, mert a cég a Tel-Aviv-i maraton hivatalos szponzorai közé tartozik, amelyet különben ebben az évben egy kenyai nyert.

Az országos statisztikai hivatal egyik tanulmánya bebizonyította: Izraelben továbbra is fennáll a vallásosság és a gyerekek száma közti szoros kapcsolat. Az ultra-ortodox nõk körében a szülési arány 6,5 gyermek, míg a világi izraeli nõk esetében ez az arány 2,1 gyermek.

Izraelnek a madárvilág tekintetében egyedülálló kínálata van.

Ezért a kormány elhatározta, hogy a Negevben és Galileában négy új madármegfigyelõ állomás létesítésére 5,6 millió eurót bocsát rendelkezésre, és a meglévõ három állomást teljesen felújítja.

A Tel Aviv-i autópályán világviszonylatban elsõként bevezették a variálható autópályadíjat, amelynek mértéke a forgalom sûrûségéhez igazodik. A koncepció olyan sikeresnek bizonyult, hogy már a Haifa környéki közlekedési dugók szakaszain is be kell vezetni.

Az idei Izrael Fesztiválon kórusok, zenekarok, valamint tánc- és színjátszó csoportok összesen 12 országból vettek részt. Emellett számtalan ingyenes rendezvényt kínáltak a fesztivál környékén.

Futball-szenzáció Izraelben: A Hapoel Ironi Kiryat Shmona kis egyesület, amely csak az elmúlt szezonban jutott be az 1. ligába, országos bajnok lett. Az egyesület ezzel hagyományt szakított meg, mivel már 20 éve Tel Avív, Haifa és Jeruzsálem négy nagy klubja osztozott a bajnoki címen.

A jeruzsálemi Héber Egyetem által nemrég indított online Einstein-archívum megasikernek örvendett.

•

•

• •

•

•

•

•

•

Egyedül az elsõ öt napon 160 országból 650.000 felhasználó a több mint 80 000 dokumentummal feltöltött oldalakat 21 millió alkalommal klikkelte.

Frank Meisler izraeli mûvész megkapta az NSZK 1. osztályú Szövetségi Érdemkeresztjét. Meisler mûveivel hozzájárult ahhoz, hangsúlyozta a német nagykövet Tel Avivban az átadás alkalmával, «hogy a Holokauszt jelentõs aspektusai ne merüljenek feledésbe».

Pessach elõtt röviddel Izrael legdélebbi üdülõ övezetébe, Eilatba két Grad-rakéta csapódott be. E támadásokban, amelyeket kétségkívül a Sinai-félszigetrõl indítottak, senki nem sérült meg.

Egy haifai 26 éves izraeli arab nõ nyerte az új nemzedék legnépszerûbb izraeli énekversenyét.

Az izraeli fürdõruha-gyártó cég, a «Diva» nemrég a 70. születésnapját ünnepelte, és büszkén állíthatja, hogy továbbra is több mint 70 országba exportál, többek között Németországba és egyes arab államokba.

A 18 éves jordániai trónörökös, Hussein Ben Abdullah titokban meglátogatta a jeruzsálemi Templom-hegyet, hogy az Al-Aksza Mecsetben imádkozzék. Hangsúlyozták, hogy kizárólag vallási motiváltságú látogatás volt.

Jóváhagyták a legmagasabb épület megépítését Izraelben. Az üzleteket, irodákat és lakásokat magába foglaló 70 emeletes épület 241 méter magas lesz, és Givatayimban, a Tel Aviv felé vezetõ átjárónál építik fel.

Az 1979-es izraeli-egyiptomi békeszerzõdés megkötése óta elõször fordult elõ, hogy a kairói izraeli nagykövetségen biztonsági okokból nem ünnepelhették meg Pészach-ünnepek kezdetén a hagyományosan megtartandó Széder-estet.

Kijevben a Pészach-ünnepek elsõ estéjén megtámadtak és súlyosan megsebesítettek egy zsidó egyetemistát, amikor a zsinagógát elhagyta. Ezen antiszemita támadás áldozatát repülõvel Izraelbe szállították, hogy megfelelõ orvosi kezelésben részesüljön; állapota javul.

A katonai rendõrség tagjai a Jordán völgyében, a Beka’ot átjá-

9

•

•

•

•

•

•

•

rónál õrizetbe vettek egy palesztint, akire hét robbanótöltet volt erõsítve. A férfit megmotozták, mert feltûnõen viselkedett. Nemcsak robbanótöltetet, hanem késeket és lõszereket is találtak nála.

Ez nem az egyedüli eset az elmúlt héten.

A Pészach-ünnepnapok alatt a Genezáreti-tó két áldozatot követelt. Az izraeli turisták a partvonal megváltozását és a sodrást vélhetõen tévesen becsülték fel a szokatlanul magas vízállás miatt, és ezért az életükkel fizettek.

Az izraeli Holokauszt Emléknapra elsõ alkalommal utazott az európai Roma és Szinti Szövetség delegációja Izraelbe. Az a szándék vezérelte õket, hogy a náci rezsim zsidó áldozatai mellett a saját áldozataikról is megemlékezzenek. Izraelben még 198.000 zsidó túlélõ van életben.

Haifa a 2012-es Pészach alkalmával régi hagyományt keltett életre: a virágkiállítást, amely 9 pavilont foglalt el, és 150.000 látogatót vonzott.

Egy izraeli börtönben raboskodó palesztin nõ éhségsztrájkkal hívta fel magára a figyelmet. Elérte, hogy kiengedjék, és a Gázai-övezetbe számûzzék. Most aztán további elkeseredett rabok, akik nem szabadultak ki Gilad Shalitért cserébe, szintén éhségsztrájkkal fenyegetõznek.

A legújabb trend: A cipõfûzõt Dávid-csillag alakúra (hexagramm) kötni. Útmutatás itt: http://www. fieggen.com/shoelace/hexagramlacing.htm Galileában, a libanoni határ közelében egy rendkívül ritka virágot fedeztek fel «Galilee fumitory» (Fumaria thuretii boiss, magyarul «közönséges füstike»), amelyet legutóbb 1948-ban egy neves izraeli botanikus írt le. A virág a különösen veszélyeztetett növények listáján szerepel.

A Weizmann Intézet probiotikus biológia szakán tevékenykedõ kutatónõt, Dr. Naama Geva Zatorskyt az UNESCO az új nemzedék tudósai számára létrehozott egyik legtekintélyesebb díjjal tüntette ki. A 30.000 eurós díjat a L’Oreal kozmetikai konszern szponzorálta. AN 

«TERÜLETET BÉKÉÉRT»

A Sínai-félsziget: «terroristák játszótere» Az utóbbi hónapokban Izraelt ismételten a Sínai-félszigetrõl támadták.

A Sínai-félsziget 61.000 négyzetkilométer nagyságú, háromszor olyan nagy, mint az egész Izrael Állam, és éppen olyan nagy, mint Hessen német szövetségi állam területe. Nagy kiterjedésû pusztaság kevés várossal, amelyek fõleg a déli partvidéket szegélyezik, és az európaiak kedvelt üdülõhelyei. Korábban itt kizárólag beduinokat lehetett találni, akik még ma is az 1,3 milliós lakosság felét teszik ki. A terület nemzetközi jelentõségét 1869-ben kapta a Szuezicsatorna felavatásával.

A csatorna körüli fejlemények hozták Izrael számára történelme második háborúját. Az elsõ világháború után itt a britek uralkodtak, akik a franciákkal együtt biztosították maguknak a Szuezi-csatorna Társaságban a többségi jogot. 1956-ban Nas�szer egyiptomi elnök államosította a társaságot, hogy «a gyarmatosító befolyást megfékezze». Következésképp egy diplomáciai csetepaté alakult ki, amelybe Nagy Britannia, Franciaország, az USA és az Szovjetunió bonyolódtak bele. Végül is a fegyveréké lett a döntõ szó. 1956. október 26-án az izraeli csapatok bevonultak a Gázaiövezetbe és a Sínai-félszigetre. Nem sokkal késõbb megkezdõdtek a brit és a francia bombázások. Izrael 1957 tavaszán kivonult a területrõl. Nasszer továbbra is hatalmon volt, de legalább

létrejött egy ENSZ-egység, amely Izrael számára az egyiptomiak felé ütközõzónaként mûködött, úgyhogy a hajóközlekedés ismét lehetõvé vált az izraeli Eilatból a Vörös-tengeren át.

A Hatnapos háború során a Sínaifélsziget izraeli ellenõrzés alá került.

Izrael ott katonai erõdítményeket hozott létre, amelyeket 1968 és 1970 között Egyiptom szüntelenül támadott. Ez egy felmorzsoló háború volt.

A Jom-Kippur-Háborúban1973-tól aztán rendkívül heves ütközetekre került sor. A Sínai-félsziget mégis részben izraeli ellenõrzés alatt maradt.

Az 1979-es békeszerzõdés keretében Izrael beleegyezett, hogy kivonul a területrõl. Az Egyiptomnak való hivatalos átadás 1982-ben történt, és ezzel egy idõben az ENSZ-csapatok állomásoztatása is azzal a céllal, hogy a területet demilitarizálják.

Ez volt az elsõ alkalom, hogy Izrael a «területet békéért» politikát alkalmazta. A Yamit izraeli település kiürítése mind a mai napig traumát jelent az izraeli polgárok egy részének, mert Izrael erõszakkal vitte el Yamit polgárait a házaikból. Ezek tán sokan közülük a Gázai-övezetben lévõ zsidó település-zónában, Gush Katifban telepedtek le. 2005-ben aztán Ariel Sharon parancsára kiürítették a Gázai-övezetet is. Egyes családok számára ez a második kényszerû ki-

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

telepítés volt – sokak számára ráadásul egy olyan területrõl, amelyet õk Istentõl a népnek ígért területként tekintettek – a Nagy-Izrael területérõl.

Nemcsak az ezután a Gázai-övezetben bekövetkezõ események, hanem az idõközben egyre jobban kiélezõdõ biztonsági helyzet a Sínai-félszigeten is sok izraeliben – még azokban is, akik egyáltalán nem tápláltak semmiféle Nagy-Izrael-álmot – azt a kérdést vetették fel, hogy vajon az ország vis�szaadása által valóban eljuthatnak-e oda, hogy élvezhessék a békét.

Hosszú ideig nyugalom volt az Izrael és Egyiptom közti körülbelül 200 kilométeres határ mentén. A határt csak felületesen ellenõrizték. Mivel Egyiptom a Sínai-félszigeten élõ beduinokat elhanyagolta, és az embereket tudvalevõleg a szükség lelemé-

nyessé teszi, felvirágzott itt a drogcsempészet. Az afrikai fejlemények miatt már évek óta ezen a határon át jönnek az illegális bevándorlók Izraelbe. A helyzet kiélezéséhez további két politikai fejlemény járult hozzá: a Hamasz hatalomátvétele a Gázai-övezetben és az «arab tavasz» Egyiptomban és más észak-afrikai országban.

Már régóta nem drogot csempésznek itt, hanem fegyvereket.

A Sínai-félszigeten idõközben nyüzsögnek a terroristák. Jóllehet itt izraeli engedéllyel több egyiptomi katona állomásozik, mégis szükséges például éjjelente az utakat ellenõrizni – tartva a merényletektõl.

Vélhetõen sok beduin szerepel ugyanis a terrorszervezetek fizetési listáin. Ehhez már régóta nemcsak a Hamasz tartozik, mivel az Al-Kai-

da is a Sínai-félszigeten aktivizálta magát.

A következmények súlyosak: A Sínai-félszigeten terroristák gyakorolják mesterségüket. A fegyvercsempészet tovább virágzik. A merényletek szaporodnak, és nemcsak a gázvezetékek ellen, melyek Izraelt és Jordániát látják el földgázzal. Sokkal inkább már rakétatámadások fordulnak elõ (a két Grad-rakéta, melyeket nemrég a Sínaifélszigetrõl lõttek Eilatra, valószínûleg líbiai arzenálból származtak), és terrortámadásokat indítottak a határon át. Izraelnek nincs semmilyen eszköze, hogy itt a «terroristák játékterét» ellenõrizze. Saját országának védelme érdekében csupán megpróbálhatja a határt áthatolhatatlanabbá tenni, amiért Izrael 2011-ben egy 500 millió eurós határfal építésébe kezdett. AN 

HEBRON

Pátriárkák és mészárlások között Hebron nemrég ismét a közfigyelem középpontjába került, mivel izraeli telepesek közvetett megbízott által további házat vásároltak a palesztinoktól. Minden kis változás felkorbácsolja az érzelmi hullámokat ebben a városban, amely úgy a zsidók, mint a muszlimok számára vallási és politikai szimbólum. a Machpelanál imádkoznak a zsidók a három õsatya, Ábrahám, Izsák és Jákób, valamint feleségeik, Sára, Rebeka és Lea sírjánál. Azonban a keresztyének és a muszlimok is szentként tisztelik ezeket a helyeket és az õsatyákat..

Hebron álmos fészeknek számít, noha 170.000 ember él a városban.

Jeruzsálem mindössze 30 kilométerre fekszik. A város a világ legrégebbi folyamatosan lakott városai közé tartozik (a Kr. e. 3. évezredtõl). A Biblia többször említi, ott Kirjat-Arba vagy

Mamre néven szerepel. Hebronban hatalmas építménybe botlik az ember: a Machpela, a pátriárkák barlangja.

A Biblia beszámol arról, hogy Sára, Ábrahám felesége itt halt meg, és Ábrahám az akkor Hebronban uralkodó hettitáktól temetkezési helyet kért. «Így ment át Efrón makpélai szántóföldje, amely Mamréval szemben van, a szántóföld a barlanggal együtt, és minden fa a szántóföld egész határán körös-körül Ábrahám birtokába, a hettitáknak és mindazoknak a szeme láttára, akik a város kapujában összejöttek» (1.Móz 23,17-18).

Az említett épületnél, a Machpelanál imádkoznak a zsidók a három õsatya, Ábrahám, Izsák és Jákób, valamint feleségeik, Sára, Rebeka és Lea sírjánál.

Azonban a keresztyének és a muszlimok is szentként tisztelik ezeket a helyeket és az õsatyákat.

Ezek a szent helyek voltak azok, amelyek miatt a városban mindig vér-

ontás tört ki. A Kr. u. 6. században Justinianusz bizánci császár templomot építtetett a sír fölé, amelyet az õt követõ arab uralkodók leromboltak. Gottfried von Bouillon keresztes lovag Kr. u. 1100-ban Augustinusz kolostort építtetett, de már 1187ben egy hosszú arab-muszlim uralom kezdõdött, amikor Szaladin muszlim hadúr a várost elfoglalta, majd a város 1516-ban oszmán uralom alá került. 1917-ben a britek fennhatósága alá került, majd 1948-ban Jordánia, 1967-ben Izrael fennhatósága alá, 1998-ban pedig Izrael és a Palesztin Autonómiahatóság megegyeztek egy közigazgatás-technikai megosztásban. Ezt a felosztást különben nagyon vonakodva hozták tetõ alá az akkor (és ma is) hatalmon lévõ miniszterelnök, Benjamin Netanjahu alatt, aki a választási kampány során megígérte, hogy «Izrael egyetlen várost sem ad vissza Ciszjordániában».

Hebron a zsidó hitvilágban különös szerepet játszik. Nemcsak a pátriárkák sírja miatt, hanem azért is, mert Dávid királyt itt kenték fel.

Az inkvizíció során Spanyolország-

11 ból elüldözött zsidók 1492-ben egy nagyobb zsidó települést hoztak létre Hebronban. 1929-ben ez a hagyományos zsidó közösség váratlanul megszûnt, mert Jeruzsálem akkori fõmuftija, Haddsch Amin Al-Husseini (aki késõbb szoros kapcsolatban állt Adolf Hitlerrel), az arab városokban a zsidó jelenlét ellen mozgósított. Egyedül Hebronban 67 zsidót öltek meg brutális módon. Az évezredek óta szent helyként tisztelt Hebron ezáltal az egy szuverén zsidó otthonért folytatott zsidó-cionista küzdelem szimbólumává vált az atyák földjén. Az 1948-as Függetlenségi háborúban Izrael Állam nemcsak Jeruzsálemhez és a Siratófalhoz veszítette el a hozzáférést, hanem Hebronhoz is.

Úgy a bibliai, mint a cionista történelem alapján, Hebron újra betelepítése rendkívüli jelentõséget nyert, miután az izraeli hadsereg elfoglalta a Hatnapos háború során. Következésképp a hebroni óvárosban szétszórva zsidó izraeliek telepedtek le Moshe Levinger rabbi körül. A valamivel külsõbb területen fekvõ települést, Kiryat Arbat 1968-ban alapították (Simon Perez avatta fel). Hebronban ma 1000 zsidó izraeli, míg Kiryat Arbaban 8000 él.

A város véres történelme 1929-ben érte el csúcspontját a zsidó lakosság elleni mészárlással, azonban még nem ért véget: 1980-ban újabb mészárlásra került sor, amit a szélsõséges arabok követtek el a város zsidó lakossága ellen. 1994-ben fordult a történelem,

amikor Baruch Goldstein orvos, aki Kiryat Arbaban élt, Hebron legszentebb helyén, a Machpela-barlangban 29 muszlimot ölt meg.

Jóllehet a város területe nagyobbrészt a palesztin hatóságok alá tartozik, továbbra is fennáll az úgynevezett H2 zóna, ahol a telepesek házai állnak. Szüntelenül kétoldali konfrontációkra kerül sor, mint nemrég is a telepesek által megszerzett ház miatt. Az izraeli kormány elõször is kiüríttette a házat, hogy a jogi státuszát tisztázzák, mielõtt a telepesek egy másik csoportja elfoglalná. A vallási és politikai elszakadás a Machpela-barlang körül is kifejezõdik, mivel itt a zsidók és a muszlimok szigorúan elhatárolt idõpontban imádkoznak.

AN 

ÁRULÁS GYANÚJA

Ki fecsegett a sajtónak Izrael katonai terveirõl?

Néhány héttel ezelõtt csodálkozott a világ azokon a híreken, amelyek a «Foreign Policy» magazinban megjelentek. Aki ezeket kifecsegte, még mindig ismeretlen. Azért világos, miért kellett az információkat kiszivárogtatni: Az Irán elleni izraeli támadást meg kellett hiúsítani.

A jelentésben többek között arról van szó, hogy az izraeli légierõ nemrég hozzáférést nyert az azerbajdzsáni légi támaszpontokhoz; így Irán közvetlen szomszédságában tett szert támaszpontra. Továbbá azt taglalja, hogy az izraeli pilóták az iráni támadás után összesen nyolc légitámaszponton landolhatnának. Ráadásul felderítõ drónok is állomásoznának ott, és izraeli mentõszolgálat is lenne a helyszínen. A jelentés beszámol arról is, hogy az amerikai kormányt aggasztják ezek a fejlemények, mivel ezek egy elõttünk álló Irán elleni izraeli támadásra utalnak.

Az újság idézi az amerikai adminisztráció magas rangú munkatársát, aki feltételezte: «Izrael feltehetõen megvásárolta a bejárást ezekre az azerbajdzsáni támaszpontokra.»

Izraelben politikusok és kormány­ tisztviselõk eléggé megdöbbentek, hogy ilyesmi egyáltalán megjelenhetett. A hivatalos megerõsítés természetesen elmaradt. Mégis úgy tûnik, mint gyakran a híresztelések esetében, hogy valami igazság van bennük. Ezzel kapcsolat-

ban mindenekelõtt annak van fontos szerepe, hogy a harci gépek üzemanyaggal való ellátása olyan nagy távolságról Izrael egyik legnagyobb problémájának számít. Ilyen támaszpontok Azerbajdzsánban ezt feleslegessé tennék. Nos, a «Foreign Policy» publikációja ezt az opciót megsemmisítette. Következésképp arra lehet számítani, hogy a forrás, amely ezt az információt kiszolgáltatta, éppen ezt a célt akarta elérni – Izrael katonai támadásának meghiúsítását.

Csupán néhány napnak kellett eltelnie, hogy az ügyre állítólagos fény derüljön. John Bolton, aki a George W. Bush kormány alatt ENSZ-nagykövetként mûködött, azt a feltételezést tette közzé, hogy e mögött a részletes adatszolgáltatás mögött senki más nem állhat, mint az Obama-kormány. Ezzel kapcsolatban Bolton megjegyezte: «A jelenlegi amerikai kormányban már régóta az a vélemény uralkodik, hogy egy izraeli támadás rosszabb lenne, mint az atomfegyverek Irán birtokában. Ezzel a háttérrel kerültek nyilvánosságra

az említett adatok, hogy így Irán képben legyen az eseményeket illetõen.

A kiszolgáltatott titkok ezeknek a készülõdéseknek vitorláiból kifogták a szelet.» Továbbá Bolton kifejtette, hogy olyan eset még soha nem fordult elõ, hogy egy szövetséges partner titkos terveit készakarva kiszivárogtatták volna.

Bolton, aki republikánusként, az Obama-kormány ellenzékéhez tartozik, ezeket a feltételezéseit egy interjúban fejtette ki, amelyet az amerikai hírtévének, a Fox Newsnak adott.

2012 februárjában elsõ alkalommal került sor a titkok továbbadására szövetséges partnerek között, jelentette ki Bolton. Akkor az amerikai védelmi miniszter, Leon Panetta nyilvánosan

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

kijelentette, hogy Izrael április elején tervezi megtámadni Iránt. Bolton az interjúban Izraelnek címezve kijelentette: «Izrael, készülj fel, további titkaidnak kiszolgáltatására!»

Ezen felül Bolton félreérthetetlenül világossá tette személyes hozzáállását a témához: «Ez egyszerûen nem korrekt magatartás a szövetséges partnerek, a jó barátok között, fõleg nem egy olyan

jó baráttal szemben, aki létezésében érzi fenyegetve magát.» Az amerikai elnökhöz intézve szavait, Bolton így fejezte be interjúját: «Elnök úr, nem Izrael, hanem Irán testesíti itt meg a fenyegetést.» ZL 

NETANJAHU ÉS ROMNEY

Sorsszerû találkozás és gyümölcsözõ barátság Nagyon különbözõ társadalmi körülmények között nõttek fel. Az egyik gazdag mormonként az amerikai Michigan szövetségi államban, a másik középosztálybeli zsidóként Jeruzsálemben. 36 évvel ezelõtt útjaik mégis keresztezték egymást. Azóta tartják a kapcsolatot: Mitt Romney és Benjamin Netanjahu.

A jelenleg hivatalban lévõ izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu 1949-ben született Tel Avivban, jóllehet Jeruzsálemben nõtt fel.

Idõközben néhány évig, szüleivel együtt az Egyesült Államokban élt, ahova izraeli katonai szolgálata után visszatért, hogy a tekintélyes MIT-en (Massachusetts Institute of Technology) tanuljon. Mitt Romney 1947ben Detroitban, Michigan Államban egy mormon család fiaként született.

A híres Harvard Egyetemen tanult, és a Massachusetts állambeli Boston Consulting Group cégnél dolgozott.

Ugyanígy tett Benjamin Netanjahu is, aki tanulmányai befejezése után ezeknél a cégeknél kezdett dolgozni.

A cég munkatársaiként való találkozásuk óta tartják a kapcsolatot az izraeli miniszterelnökként mûködõ Netanjahu és idõközben a legkomolyabb republikánus amerikai elnökjelöltként felemelkedett Romney. Barátságos, szívélyes kapcsolatról lehet szó, amelyrõl röviddel ezelõttig csak kevés tájékoztatás került napvilágra.

E két férfi összetalálkozását akár véletlennek is lehet tekinteni. A két politikus mai pozícióját tekintve azon-

ban ez sorsszerûnek tûnik, amely óriási jelentõséggel bírhat.

Mindketten kitüntetéssel fejezték be tanulmányaikat, ezért akkor – az 1970-es években – mindkettõjüknek a neves cégek legjobb állásait kínálták.

De ez a «Boston Consulting Group» cég nem igen számított a top-cégek közé.

Nem volt piacvezetõ, sokkal inkább hátul kullogó, ha nem éppen egy kivülálló, autszájder. Mégis, úgy Netanjahu mint Romney, éppen e cég mellett döntöttek, ahol útjaik 1976-ban keresztezték egymást.

Bár soha nem dolgoztak együtt ugyanazon a projekten, a cég irodáiban azonban találkoztak. Rokonszenvesek voltak egymás szemében, úgyhogy létrejött a barátság. A sajtó fogalmazása szerint mindketten hamar megállapították, hogy hasonló a világnézetük – a nagyon is különbözõ származási hátterük ellenére. Ráadásul a cégnél végzett munkájukból világosan kitûnt, hogy mindketten célirányosan a siker felé törnek, és hogy a többi emberre hatást tudnak gyakorolni.

Jóllehet útjaik hamarosam elváltak, a kapcsolatot továbbra is tartották.

Mindenekelõtt, amint az izraeli sajtó

fogalmazott, legalább egy szórványos kapcsolatnak kellett lennie. Ez megváltozott, amikor Romney 2002-ben politikai pályára lépett, és Massachusetts kormányzójává választották, egy olyan idõben, amikor Netanjahu már plus/mínusz két évtizede az izraeli politikában tevékenykedett. Romney választási sikere idején Netanjahu már izraeli pénzügyminiszter volt. A következõkben tanácsokkal láthatta el Romneyt szakmai kérdésekben. Romney a maga részérõl abban segíthetett, hogy az amerikai pénzügyi cégek korlátozzák kapcsolataikat Iránnal – ami Izrael számára már egy évtizeddel ezelõtt is rendkívül fontos tényezõ volt.

Manapság ez a barátság egy egészen más jelentõséget kapott. Csak kevés hasonló eset ismert: egy hosszú évekig tartó barátság olyan férfiak között, akik befolyásos politikusok lettek. Ha meggondoljuk, hogy itt ráadásul még egy izraeli és egy amerikai politikusról van szó, a tény sokkal nagyobb jelentõséget kap – és joggal, ha figyelembe vesszük, amit Romney nemrég Netanjahuhoz fûzõdõ barátságáról a nyilvánosság elõtt kijelentett: «Mi nagy szavak nélkül is megértjük egymást.» ZL 

13 KIEGYENLÍTÉS

Kártalanítási követelések az arab országokból menekült zsidók számára Számos arab államban virágzó zsidó közösségek léteztek, amelyek 1948 után megszûntek. Izrael Állam megalapítása miatt ezekben az országokban a zsidókat ellenségeskedés vette körül, és menekülniük kellett gyakran anélkül, hogy javaikat magukkal vihették volna.

2002-ben alapították a «Justice for Jews from Arab Countries» (Igazságot az arab országokból menekült zsidóknak) nevû egyesületet az Egyesült Államokban. Izraelben is különféle egyesületek mûködnek azzal a céllal, hogy kártalanítást harcoljanak ki azoknak a zsidóknak, akik Izrael Állam megalakulása után az arab országokból menekülésre kényszerültek.

Olyan zsidókról van szó, akik egykor többek között Marokkóban, Algériában, Líbiában, Egyiptomban, Libanonban, Jemenben, Szíriában, Iránban és Irakban éltek. 1948-tól a korai 1970-es évekig kereken egymillió zsidó menekült el ezekbõl és az Izraellel szemben ellenséges országokból.

Nagy többségük Izraelbe ment. 1948 és 1951 között 260.000 zsidó vándorolt be az arab országokból, és 1972ig még 600.000.

Sokan szívszaggató történeteket meséltek az egykori jól szituált, a szomszédokkal folytatott békés egymás mellett élésükrõl, az elsõ ellenségeskedésekrõl és támadásokról éppúgy, mint a gyakran veszélyes menekülésrõl. Egyesek titokban megtervezhették kivándorlásukat, mások hanyatt-homlok menekültek mindent hátrahagyva. Még azok is, akik javaikat el tudták adni, ritkán kapták meg értük a reális árakat. Így sokan e menekültek közül többé-kevésbé nincstelenül érkeztek meg Izraelbe. Szomorú történetük gyakran a menekülés után is folytatódott azáltal, hogy a drámai helyzet csak fokozódott, mivel integrációjuk az izraeli társadalomba nem ment súrlódásmentesen.

Csak 2010-ben ismerte el az izraeli parlament, a Knesszet annak szükségességét, hogy biztosítsák azoknak a zsidóknak a jogait, akik javaikat és vagyonukat az arab államokban kényOlyan zsidókról van szó, akik egykor többek között Marokkóban, Algériában, Líbiában, Egyiptomban, Libanonban, Jemenben, Szíriában, Iránban és Irakban éltek.

szerültek hátrahagyni. Ez a kezdeményezés 2008 áprilisára nyúlik vissza, amikor az amerikai képviselõház azt a határozatot hozta, hogy az arab országokból elmenekült zsidók kártalanítását foglalják bele a békeszerzõdésbe.

Nem szükséges részletezni, hogy a Közel-Kelet nagypolitikai helyzete azóta sem sokat változott. A békeszerzõdés befagyott, az arab államok átalakulóban és a jogtalanság állapotában vannak, ami pedig a misrakimmal – így nevezik a keleti zsidókat Izraelben – megesett, nem lett orvosolva.

2012 áprilisában megrendezték a kormány által szorgalmazott elsõ konferenciát a témában, amelyet a helyettes külügyminiszter, Danny Ayalon vezetett. Ayalon itt felszólította többek között az Arab Ligát, «vállalja a felelõsséget és ismerje el, a tagállamok felelõsek azért, hogy a zsidóknak menekülniük kellett». Ezenfelül kifejtette, hogy az arab országokból menekült zsidók kártalanítása a jövõbeli tárgyalásoknak és/vagy egyezménynek szerves részét kellene képeznie.

Ezzel kapcsolatban továbbá rámutatott, hogy a zsidó polgárok 50%ának arab országokból menekült családi háttere van. Amint Izrael Állam ezeket a menekülteket befogadta, úgy kellene az arab nemzeteknek is azon menekültek integrálására törekedniük, akik az egykori brit fennhatóságú Palesztinából menekültek el. «A menekülteket elismerni és velük törõdni nemcsak a történelmi igazságosság ügye», mondta Ayalon a konferencián, «hanem az ENSZ 242. határozata alapján kötelesség is.»

A konferencia számos részvevõje mindemellett üdvözölte Ayalons kezdeményezését, hogy az ügyet ismét terjesszék az ENSZ elé. Nagy sikert aratott errõl a történelmi jogtalanságról szóló video-klip is, amely az interneten a következõ címen tekinthetõ meg: http://www.mfa. gov.il/MFA/About+the+Ministry/Deputy_Foreign_Minister/Press/Ayalon_new_video_Truth_About_Refugees-Dec_2011.htm AN  Az egyesület honlapja: www.justiceforjews.com

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

NÖVEKVÕ TENDENCIA

A muszlimok tagadják Jeruzsálem zsidó történelmét A világon élõ minden zsidó szívében Jeruzsálem külön helyet foglal el. Mindegyikõjüket meghitt kötelék fûzi Jeruzsálemhez, legyen az vallási, vagy személyes élménybõl fakadó, esetleg cionista vagy Izrael-barát indíttatású.

Ami a zsidók számára kristálytiszta – Jeruzsálem a középpont, sõt a zsi-

dóság és Izrael Állam szívügye –, azt emberek milliói tagadják. Az iszlám világban, ahol az Izrael és a zsidó kifejezést gyakran szitokszóként használják, általánosan elterjedt az a nézet, hogy a zsidóknak semmilyen történelmi kötõdésük sincs Jeruzsálemhez. Ennek alátámasztására sok abszurd érvet sorakoztatnak fel, például: Soha nem létezett egy zsidó templom. Izrael legendás királyainak, Dávidnak, Salamonnak és másoknak a története puszta kitaláció.

Jeruzsálem mindig is arab város volt, és az marad a jövõben is.

Kétségkívül ez a Jeruzsálemmel kapcsolatos téma kényes, és heves érzelmeket gerjeszt. Itt nemcsak a vallás és a hit játszik központi szerepet, hanem az ideológia is, és ebben az esetben a propaganda. Muszlim arabok nem riadnak vissza attól, hogy szilárd tényeket, mint például a régészeti leleteket, egyszerûen másként értelmezzenek. Egyes régészeti leleteket figyelmen kívül hagynak, másokat egyszerûen hamisnak nyilvánítanak, vagy hajmeresztõ történeteket találnak ki. Gyakran nem is az iszlám áll a középpontban, hanem az arab, ill. különösen a palesztin kontextus.

Mégis léteznek olyan területek, mint például az õsi szokások, amelyek Jeruzsálem zsidó kötõdésének hagyo-

mányát évszázadokra visszamenõleg igazolják. Ide tartoznak többek között a következõk: • A zsidók mindig Jeruzsálem és a Templom felé fordulva imádkoznak.

A muszlimok ezzel ellentétben Mekka felé fordulnak; a muszlim sírokat Mekka irányába igazítják.

• A szent ereklyetartók a világ minden zsinagógájában, amelyekben a Tóra-tekercseket õrzik, Jeruzsálem irányába vannak fordítva.

• A jelentõs ünnepnapokon mondott sok zsidó imádságot, mint Jom Kippur alkalmával, vagy a Peszach-ünnep elsõ estéjén (széderest), már generációk óta ugyanabban a formá-

ban mondják, és ezzel a mondattal fejezik be: «Jövõre Jeruzsálemben.»

• Minden nyáron, a világon mindenütt gyászistentiszteleteket tartanak a zsidók három héten át, hogy megemlékezzenek a jeruzsálemi zsidó Templom lerombolásáról.

• Minden zsidó võlegénynek a menyegzõi baldahin alatt az esketés befejeztével el kell törnie egy poharat a Templom lerombolásának emlékére, és a Zsolt 137,5-öt kell idéznie: «Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem!»

• Jeruzsálemet 349-szer említi az Ószövetség. Siont, Jeruzsálem szimbólumát, további 108 alkalommal említi. A Koránban viszont hiába keressük a Jeruzsálem szót.

• Noha voltak idõszakok, amikor a zsidók nem lakhattak Jeruzsálemben, de azért mégis mindig jelen voltak. Az oszmán uralom végén 1917-ben Jeruzsálemnek 65.000 lakosa volt, közülük 45.000 volt zsidó. 1948-ban összesen100.000-en éltek a városban, akik közül 65.000 volt zsidó.

Ezeket és más tényeket tartotta szem elõtt a neves történész, Martin Gilbert, amikor ezt írta: «Jeruzsálem nem akármilyen város, hanem úgy szellemi, mint fizikai tekintetben a zsidó nép történelmének szíve.» ZL 

15 VILÁGRA SZÓLÓ IGNORANCIA

A szaúd-arábiai fõmufti keresztyéngyûlölete Léteznek ijesztõ folyamatok, amelyeket a világban alig vesznek észre. Azokról a muszlim-vallási egyeztetõ bírósági határozatokról van szó, amelyeknek egyetlen céljuk van: A keresztyének jelenlétét az iszlám világban ellehetetleníteni.

Képzeld el egyszer, hogy például a katolikus egyház egy pápai ediktummal elrendelné, hogy minden mecsetet Európában zárjanak be, és az épületet a földdel tegyék egyenlõvé.

A világsajtó valószínûleg a felháborodás sikolyát visszhangozná, és az utcákon zavargások törnének ki.

Azonnal megjelennének az intolerancia, az elõítélet és a szélsõséges iszlámfóbia kifejezések sokak ajkán, úgyhogy ebbõl kiindulva állíthatjuk, ilyen utasításnak a Nyugat demokratikus világában, mindenekelõtt Európában senki nem tudna érvényt szerezni. Másképp néz ez ki viszont a Közel-Keleten. Itt valóban megtörténik ilyesmi, csakhogy ennek éppen a keresztyének a céltáblái.

2012 márciusában Kuvaitból Szaúd-Arábiába utazott egy delegáció, hogy megtudakolja a fõmufti véleményét, aki az Abd al-Aziz Ibn Abd Allah Ibn Muhammad Ibn Abd al-Lateef Aal ash-Shaikh hangzatos nevet viseli.

Azt akarták hallani, hogy ennek a muszlim vallási hatalmasságnak mi a véleménye egy kuvaiti parlamenti tag javaslatáról. A kuvaiti parlamenti képviselõ egy törvényjavaslatban azt követelte, hogy «minden templo-

mot a földdel tegyenek egyenlõvé ».

A fõmufti válasza sokatmondó: «Kuvait Mohamed próféta óta része az arab nemzetnek, ezért helyénvaló, hogy ebben a nemzetben ne legyenek templomok. Minden templomot le kell rombolni.»

A fõmufti ítéletében az iszlám alapítójának végrendeletére hivatkozott, Mohamed próféta halálos ágyán állítólag még kihirdetett egy iszlám Hadithot, egy profetikus utasítást. Ennek megfelelõen azt a tilalmat hirdette ki állítólag, «hogy az arab félszigeten nem lehet két vallás». Más szóval ez azt jelenti: A régióban csak az iszlám és kizárólag csak az iszlám létezhet.

Megkérdezhetnénk azonban, ki ez a férfi, aki ilyen ítéletet hoz? A fõmufti a legmagasabb és iránymutató tekintély minden iszlám-vallási ügyben. A férfi 1940-ben született a szaúd-arábiai Riadban, 1960-ban egy veleszületett szembetegség következtében teljesen megvakult, jelenleg a vének nagy tanácsának, az «Uleima»-nak elnökeként mûködik. Ítélete kötelezõ.

Semmilyen tárgyalási játékteret nem engedélyez. Félreértések kizárva. A nyugati világban mégis alig kapnak sajtónyilvánosságot ezek az eljárá-

sok, csak itt-ott hangzott fel egyes katolikus püspökök halk tiltakozása, de azok is hamar elhallgattak.

Csupán egyetlen férfi akadt, aki úgy tûnik, komolyam követte az eseményeket. Újra és újra megpróbálta kiadványaiban az eseményeket és azok következményeit világossá tenni. Raymond Ibrahim tudós, a Közel-Kelet és iszlám tudományok szakértõje. Az Egyesült Államokban született egyiptomi szülõk gyermekeként, és az Egyesült Államokban, valamint a Közel-Keleten nõtt fel. Ibrahim nemcsak a szaúd-arábiai fõmufti ítéletét publikálta, hanem az elmúlt hetekben ismételten rámutatott arra, hogy birtokában vannak bizonyítékok a templomok és kolostorok lerombolásáról az arab világban. A Nyugat hallgatását ebben az ügyben «skandalumnak» nevezte. Továbbá kifejtette, ez csupán azt mutatja, hogy «a média, a tudományok világa, de éppen úgy a Nyugat politikusai is a legnagyobb mértékben struccpolitikát folytatnak». ZL  Homepage von Raymond Ibrahim: www.raymondibrahim.com

STATISZTIKÁK

Az izraeliek elégedettek és boldogok Izrael Állam többször keltett már a világban negatív szenzációt. A turisták gyakran félnek az országba utazni, mert a média úgy mutatja be, mint amelyet majdnem mindig válságok sújtanak. Az izraeliek ezzel ellentétben olyan emberek, akik nemcsak elégedetten, hanem boldogan is élik életüket.

A várható élettartam átlagát tekintve Izrael jelenleg világviszonylatban az ötödik helyen áll. Az átlagos életkor jelenleg 81,6 év, 13 évvel több, mint Izrael Állam megalapításakor, 64 évvel ezelõtt. Az infláció, amely korábban az izraelieknek fejtörést okozott, a múlt évben mindössze 2,5 százalék volt. A munkanélküliség hat százalékkal történelmi mélypontot ért el, ami

olyan államokat is, mint az USA vagy hasonló európai országokat irigységgel tölt el. Korábban Izraelnek komoly eladósodással kellett megküzdenie. A csúcsidõben az államadósság elérte a bruttó belföldi termelés (GDP) 210 százalékát. A múlt évben ez csupán a GDP 67 százaléka volt. Jóllehet a megélhetési költségek Izraelben nem éppen alacsonyak, az említett és más

szilárd tényezõk mégis hozzájárulnak ahhoz, hogy az izraeliek egy biztos alapot érezzenek, és boldognak tarsák magukat.

Ezt az érzést szubjektív észlelésként könyvelhetjük el. Ennek ellenére nemrég egy objektív tanulmány foglalkozott vele, amely az ENSZ megbízásából készült, és amely ezeket a szubjektív érzéseket szilárd tényekkel támasz-

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

Az izraeliek ezzel ellentétben olyan emberek, akik nemcsak elégedetten, hanem boldogan is élik életüket. Járókelõk spontán tánca a jeruzsálemi Ben Yehuda utcában

totta alá. E tanulmány keretein belül azt kellett kideríteni, hogy egy ország polgárai boldogok és elégedettek-e.

Ezért figyelembe vették és összehasonlították az «életszínvonal» különbözõ paramétereit. Ezen a listán a 156 állam között Izrael a 14. helyen áll.

Azok a paraméterek, amelyek lehetõvé teszik az egyes országok életszínvonalának összehasonlítását, nagyon átfogóak, és egyáltalán nem csupán egyes adatok felsorolására szorítkoznak, hanem személyes adatokat is tartalmaznak, többek

között: az egészség, a munkahely biztonsága, a családdal és a szociális háttérrel kapcsolatos kérdések, a politikai szabadság érzetének kérdése, valamint a közszférában meglévõ korrupcióról és annak az egyén életére gyakorolt hatásáról alkotott vélemény. Ezek és más paraméterek lehetõvé teszik az átfogó besorolást, amely a többi országhoz való viszonyt állapítja meg.

Eszerint az egész világra kiterjedõ összehasonlítás szerint, amelyet az amerikai Columbia Egyetem «Earth Institute» tett közzé az ebben a témában rendezett ENSZcsúcstalálkozó alkalmából, Dánia, Finnország, Norvégia és Hollandia polgárai a legboldogabbak. Az USA a 11. helyre került. Az utolsók között Benin és Togo áll. És talán érdekes lehet ez az adat is: Irán a 84. helyre került. ZL 

MEGJEGYZENDÕ

Az IMF éves jelentése Izraelrõl A Nemzetközi Valutaalap (IMF) rendszeresen ad ki éves jelentéseket az egyes országokról. Ez az ENSZ égisze alatt mûködõ szervezet újólag megerõsítette: Izrael gazdasága erõs és stabil.

Szó szerint ez áll a jelentésben: «Az izraeli gazdaság erõs marad egy olyan bruttó hazai termékkel (GDP), amely 2011-ben 4,7 százalékkal növekedett.» Noha az egész világra kiterjedõ válság nem vonult el nyomtalanul Izrael fölött sem, amint a jelentés megállapította, az csupán lassította a növekedést, és sokkal kevésbé fékezte, mint sok más ipari országban.

Ehhez járultak hozzá az IMF szerint a «robusztus privát fogyasztás és a jó befektetési klíma».

Ráadásul hangsúlyozták, hogy Izrael gazdasága nagyon erõs alapokon nyugszik: «Az infláció és a várható infláció csupán egy és három százalék között mozog, a munkanélküliség történelmi mélyponton áll, a nemzetközi nettó befektetési helyzet pozitív és a köztartozások folyamatosan csökken-

nek, és a GDP 75 százalékánál alacsonyabb szinten állnak.» Ehhez az összképhez járul hozzá az izraeli gazdaság intézményes kerete, mint például az érvényben lévõ kormányrendeletek és az izraeli országos bank, a «Bank of Israel» példaértékû munkája, Stanley Fischer kormányzó vezetése alatt.

Ezekre a végkövetkeztetésekre az IMF több ország különféle paraméterek alapján történõ összehasonlításával jutott, mely paraméterek egy ország különbözõ gazdasági területeit értékelik, mint amilyen a kormányzási politika, egyes minisztériumok munkája, a tõkepiac, a tõzsde, a munkanélküliség, az infláció, a befektetés támogatása és biztosítása, az eladósodás és az adósságmenedzsment. Az IMF az izraeli gazdaságról készített éves beszámolójában mindenekelõtt a

pénzszektor stabilitását és a növekedési potenciált emelte ki.

Az IMF a 2012-ben várható 2,8 százalékos GDP növekedésbõl indul ki, és megállapítja, hogy az izraeli gazdaság a felfedezett földgázmezõkbõl származó jövedelemnek köszönhetõen továbbra is prosperálni fog. Különben negatív fejleményként megemlítették, hogy a szociál-ökológiai szakadékok aggodalmat keltõ módon növekednek. AN 

17 ÉLETMENTÕ

Izraeli válasz egy világraszóló problémára A kórházakban általában megmentik a páciensek életét. Néha azonban elõfordul, hogy éppen a kórházi tartózkodás vezet a páciens halálához.

Egy izraeli tudós megtalálta a feleletet arra a kérdésre, hogyan lehet a betegeket jobban megvédeni.

Ha arról van szó, hogy a kórházi tartózkodás a megbetegedés oka, amely a legrosszabb esetben még halálhoz is vezet, akkor tudnunk kell: Killer-baktériumok okozta kellemetlen fertõzésekrõl van szó, amelyeket antibiotikumokkal nem lehet ártalmatlanná tenni. Az ilyen, antibiotikumokkal szemben rezisztens, kórokozók egyre jobban elterjednek.

Becslések szerint egyedül Németországban évente 40.000 beteg hal meg ilyen fertõzésekben, amelyeket kórházi kezelések során kapnak. Egy izraeli tudós idõközben kifejlesztett egy gyorseljárást az ilyen kórokozók felismerésére, amely ezek megfékezéséhez járulhat hozzá.

Prof. Nathan Citri korábban a jeruzsálemi Héber Egyetemen kutatott. Jóllehet már a 91 évével rég kiérdemelte az emeritus státuszt, mégis az õ nyugállományát bízvást nevezhetjük «nyugtalan állománynak». A bemutatott visszás helyzet nagy aggodalmat jelentett számára, úgyhogy kutatásokat folytatott, és felmutatott egy megoldást, amely legalábbis hozzájárul ahhoz, hogy az

ilyen fertõzéseket hatékonyan megfékezzék, azaz: újítása betegek életét menti meg.

Az ilyen Killer-baktériumok elleni intézkedéseknél elsõsorban a szigorú higiéniáról van szó, amelyre felhívják a betegek és látogatók figyelmét is. Újabban az olyan lehetõségeket is kutatják, melyekkel ezeket a Killer-baktériumokat gyógyszeres kezeléssel is vissza lehetne szorítani. És egy további tényezõ is döntõ szerepet játszik: a gyors felismerés, hogy az elterjedést megakadályozhassák.

Ezen a ponton vetik be a Prof. Citri által kifejlesztett eljárást. Ha meghatározhatatlan és súlyos fertõzés lép fel, teszteket végeznek. Ám a laboratóriumi vizsgálatok öt napig tartanak – értékes idõ, ha arról van szó, hogy az érintett betegért valamit tegyenek. Különben a kórokozó ezekben a napokban zavartalanul tovább terjedhet. A Prof. Citri kémiai tesztjei vizelet- és vérvizsgálat alapján ellenben szinte azonnali eredményeket adnak, úgyhogy rögtön lehet cselekedni.

A kórházakban általában megmentik a páciensek életét. Néha azonban elõfordul, hogy éppen a kórházi tartózkodás vezet a páciens halálához.

Prof. Citri volt különben a jeruzsálemi Héber Egyetem elsõ tudósa, aki szabadalmat nyújtott be. Ez még 1958!-ban volt. Jelenlegi újítását a Yissum díjazta, e neves fõiskolán mûködõ, az alkalmazott kutatásokért létrejött társaság. ZL 

IZRAEL LABORJAIBÓL

Hatásosabb elsõsegély-ellátás szélütés esetén A szélütés alattomos betegség. A korai felismerés csökkentheti a negatív következmények súlyosságát. Az egyik izraeli cég abban reménykedik, hogy egy innovatív gyógyszere által az elsõ beavatkozások hatásosabbak lehetnek.

Egy szélütést elszenvedett páciens számára döntõ jelentõségû, hogy már az elsõ órában ellátásban részesüljön. A szélütés esetében a központi idegrendszer funkcióinak kihagyásáról van szó, és az agy vérellátásának kritikus zavaráról. Olykor vannak elõjelei a szélütésnek, de nagyon sokszor lép fel váratlan hirtelenséggel. A szélütés különbözõ formában és mértékben je-

lentkezhet. Fontos, hogy a páciens gyors és megfelelõ orvosi ellátásban részesüljön. Ennek során intravénás vagy intra-artériás gyógyszert alkalmaznak. amelyek feloldják a vérrögöt. Ez a kezelési módszer hatásásosnak bizonyul, amennyiben a szélütést követõ három órán belül alkalmazzák. Minél késõbb következik be a kezelés, annak sikere annál kérdésesebb. Ehhez járul még

hozzá az is, hogy a gyógyszerek fokozhatják az agyvérzés veszélyét. Ritkább esetben az ún. neurothrombektómiát kell elvégezni, melynek során a vérrögöt katéter segítségével szüntetik meg.

Sok beteg esetében ez akár súlyos következményekhez vezethet.

A modern gyógyászatnak eddig nem volt válasza az egyre terjedõ problémára. Pontosan ezen a ponton lépett be egy

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

izraeli biotechnológiai cég, név szerint a Thrombotech, kutatásaival a történetbe. Ez egy kis vállalkozás, jelenleg mindössze hat alkalmazottal.

Itt jöttek rá a probléma megoldására egy innovatív ötlettel. Ennek folytán nem egy újszerû gyógyszer kifejlesztésére került sor, hanem inkább a létezõ gyógyszer továbbfejlesztésérõl volt szó a vérrög feloldására.

Az orvosok szélütés esetén egy Thrombolyse nevû gyógyszert alkalmaznak, ami a TPA enzimen alapul.

A Thrombotech cég ezt fejlesztette tovább. Az eredmény egy THR-18 névre keresztelt szintetikus peptid.

Ennek elõállítására a Jeruzsálem Ein Kerem nevû városrészében lévõ Hadassah egyetemi klinika laboratóriumában került sor.

Ha ezt a peptidet alkalmazzák, úgy a TPA enzim ezt magához köti, így aztán lényegesen gyorsabban és jobban fejti ki hatását. Azt is megállapították, hogy ez a peptid az enzimet megakadályozza abban, hogy más véredényeket is megkárosítson,

úgyhogy ezzel a nemkívánatos agyvérzés veszélyét lényegesen csökkenti.

A cég kutatásai egyértelmûen igazolják, hogy ez a szintetikus peptid a gyógyszerben nemcsak hogy gyorsabban és jobban hat, hanem az esetet követõ kilencedik órában is segíthet.

Ezzel meghosszabbodik az az idõ, amely egy páciensnek elsõsegélyben történõ részesítésére kínálkozik, nevezetesen három óráról kilencre növekszik. Dr. Ruth Ben Yakar, a Thrombotech ügyvezetõnõje, utal

az erre vonatkozó statisztikákra: az érintett páciensek 85 százalékán sokkal jobban tudnak segíteni. Ez sok esetben életmentõ lehet, más esetekben számtalan páciensnél minimalizálni tudják a káros következmények kialakulását.

Jelenleg a klinikai tesztek folynak. A tudósok abból indulnak ki, hogy ez a gyógyszerészeti újítás öt év alatt kaphatja meg a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy világszerte alkalmazhassák a szélütéses páciensek érdekében. ZL 

ÉLÉNK ÉRDEKLÕDÉS

Izraelbe települõ kutatócentrumok Izrael, mint újító kedvû Hightech-ország, sok konszern érdeklõdését felkeltette a legkülönbözõbb gazdasági szektorból. Számtalan nyugati konszern tart fenn és mûködtet az országban kutató és fejlesztõ központokat, melyek iránt a távol-keleti cégek is egyre inkább érdeklõdnek.

Mi a közös a kínai számítógép-konszern, a Lenovo és a kínai internetes cég, a Tencent, valamint az amerikai autógyár, a Ford között? Elsõ ránézésre semmi, de ha Izraelre tekintünk, akkor mindjárt felfedezünk valamit.

Miközben eddig mindenekelõtt amerikai valamint európai vállalatok tartottak fenn Izraelben kutató és fejlesztõ központokat, most már távol-keleti konszernek, különösen kínai vállalatok is érdeklõdnek eziránt.

Az Izraelben kutató és fejlesztõ központokat mûködtetõ neves cégek listája hosszú, igen hosszú. Ez különösen meggyõzõnek hat, ha tekintetbe vesszük Izrael Állam nagyságát: Google, Intel, Microsoft, SAP, General Motors, Ford, a Deutsche Telekom, az olasz Telcom és a spanyol Telefonica. És ne felejtsük el az Apple konszernt, amely nemrég egy izraeli cég felvásárlásával tette le az alapjait saját

fejlesztõ és kutató csoportjának.

Keresett az izraeli kutatókészség, az izraeli szakértõk ötletgazdagsága, és az a vonzerõ, amelyet az izraeli gazdaság kifejt. A csúcstechnológiát gyártó ipar, a telekommunikációs cégek, autógyártó konszernek, valamint olyan vállalatok, amelyek környezetvédelemmel és Cleantech-el (tiszta technológia) foglalkoznak, vagy a nanotechnológia képviselõi Izraelt kutatási területükként fedezték fel, hogy termékeiket még jobban fejleszthessék és cégeiket a világpiac csúcsán konkurenciaképesnek tarthassák meg.

Az izraeli gazdaság szerkezetének ezek a kutató és fejlesztõ bázisok jelentõs fak-

torát képezik. Az izraeli központi statisztikai hivatal adatai szerint az elmúlt évben az ilyen központok 27.000 izraeli polgárt foglalkoztattak. Ezek az alkalmazottak a kutatási és fejlesztési területnek kereken 45 százalékát teszik ki, hiszen a külföldi konszernek mellett természetesen az izraeli cégek is mûködtetnek ilyen központokat. Ily módon a külhoni konszernek csak 2009-ben kerek tizenkét milliárd dollárt (kilenc milliárd euró) fektettek be Izraelben. Ez az összeg évrõlévre csak növekszik.

Yoram Yaacovi egy kutató és fejlesztõ központ vezetõje, amelyet a Microsoft már hosszabb ideje mûködtet. Õ egyben az Izraelben tevékenykedõ 26 ilyen nagy centrum fórumának a vezetõje. «A nemzetkö-

19 zi konszernek számára», magyarázza, «Izrael érdekes helynek számít.

Nem a gazdasági piac nagysága miatt, vagy az alacsonyabb invesztációs költségek végett, hanem a technoló-

giai standard, az úttörõ ötletek, a dinamizmus és a kezdeményezõkészség okán, amivel itt találkozik az ember.»

Hozzáfûzte még, hogy ezt már a Távol-Keleten is mindenütt beszélik.

Ezért nemcsak az amerikai Ford autógyár építi fel Izraelben kutató és fejlesztõ bázisát, hanem ázsiai és mindenekelõtt kínai konszernek is érdeklõdnek. ZL 

A TENGERÉSZETTÕL A HADSEREGHEZ

Bevetésen szívvel-lélekkel Mark Blank elõtt 19 évesen világosnak tûnt, hogy mivel fog foglalkozni az életben. Egy amerikai katonai iskolába járt, a fõiskola elvégzése után tengerészeti kiképzésre akart járni. Idõközben 22 évesen az izraeli hadsereg hivatásos katonája lett.

Mark Blank Los Angelesben nõtt fel, majd 13 éves korában családjával az USA keleti partjára költöztek.

Apja ortodox zsidónak tartja magát, édesanyja pedig betért a zsidóságba.

A család a New Jersey állambeli East Brunswickben telepedett le. Ott csatlakoztak a helyi zsinagógai közösséghez. A három fiúgyermek többek között a zsidó ifjúsági mozgalomban tevékenykedett. Mark 16 évesen bejelentette szüleinek, hogy egy különleges csereprogram keretében néhány hónapig Izraelben szeretne iskolába járni. Azok nem voltak ellene, mivel a Blank család nemcsak a zsidósághoz kötõdik, hanem magát, Izrael Államot is közel érzik magukhoz. Így a fiú többi 60, az USA-ból és Kanadából származó fiatallal egy nyári iskolai program keretében látogatta a Tichon Ramah Yerushalayim tanintézményét.

Izraeli tartózkodása alatt tanult héberül, és még szorosabb kapcsolatot épített ki az országgal és az emberekkel. «Amikor a tanulás során egyre többet tudtunk meg a Golánról, egy kirándulás alkalmával meg is látogattuk. És amikor Bar Kochbáról és a rómaiak elleni felkelésrõl tanultunk, végigjártuk ezeknek az ókori zsidó nemzeti hõsöknek nyomait. A történelem megelevenedett, különösen az én ókori és modern elõdeim története», nyilatkozta a ma 22 éves Márk egy interjúban. «Ez egy fantasztikus élmény volt.»

Mark Blank: «Amikor a tanulás során egyre többet tudtunk meg a Golánról, egy kirándulás alkalmával meg is látogattuk. És amikor Bar Kochbáról és a rómaiak elleni felkelésrõl tanultunk, végigjártuk ezeknek az ókori zsidó nemzeti hõsöknek nyomait. A történelem megelevenedett, különösen az én ókori és modern elõdeim története»

Amint szüleivel közölte, hogy csatlakozni kíván egy kibbuc közösségéhez, majd azután az izraeli hadseregben akar szolgálni, akkor azok közbeléptek. Mivel fiúk kiskorú volt még, õk dönthettek a sorsa felõl.

Vissza kellett térnie az USA-ba, hogy iskolai tanulmányait befejezze. Így Mark, aki beleszeretett az országba és az emberekbe, engedelmes fiúként visszatért az USA-ba. Már akkor világos volt számára, hogy katonai pályára fog lépni, így aztán szülei is beleegyeztek, és egy amerikai katonai internátusba küldték tanulni.

A Charlestonban (South Carolina) mûködõ tekintélyes Citadell katonai fõiskolán végzett, és ezzel párhuzamosan tengerésztiszti kiképzésben részesült. «Számomra ez egy ideális kombináció volt, ami a szüleim elképzelésének is megfelelt», mondta visszatekintve.

Majd elérkezett 2008. december 27-e, az a nap, amikor Izrael megindította az «Öntött ólom» hadmûveletet.

A fiatalembert már semmi sem tarthatta az USA-ban. Három nappal az elõtt, hogy a szünidõrõl vissza kellett volna térnie az internátusba elhatá-

20 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

rozta, hogy megszakítja kiképzését, bevándorol Izraelbe, és katonai pályafutását az izraeli hadseregben folytatja. Néhány hónap elteltével álma valósággá vált.

Idõközben már egy harcoló alakulatnál teljesít szolgálatot. Egy különleges egység mérnöke lett, és elha-

tározta, hogy hivatásos katonaként kötelezi el magát. Történetérõl késõbb beszámolt Ashdod helyi újságja, mivel ott telepedett le. Így figyelt fel a hadvezetés a fiatalember különös történetére, és meghívták, hogy vegyen részt az USA-ban egy jótékonysági gálaesten, ahol izraeli katonák részé-

re rendeznek gyûjtést. Mark beszámolójában elárulta, hogy szülei azóta már mögé álltak. «Õk nagyon büszkék rám. Biztosan jó tengerész lett volna belõlem, de itt, úgy gondolom, sokkal többet segíthetek», mondta a fiatalember, aki bevándorlását követõen felvette a Maor héber nevet. ZL 

ÉLETPÁLYA

Modellbõl páncélos kiképzõ A lány épphogy 20 éves. Õ volt az elsõ vallásos zsidó nõ, aki részt vett egy, az USA-ban megrendezett utánpótlás-modellversenyen. Azóta már az izraeli hadseregben szolgál, és a többi katonát kiképzésben részesíti harckocsi vezetésbõl.

Esther Petrack Jeruzsálemben született, viszont az elmúlt években még az USA-ban élt, ahová szülei kivándoroltak. Ott kezdte el megvalósítani egy modell-karrierrõl szóló álmát. Jelentkezett az America’s Next Top Model versenyre. Részvétele nagy feltûnést keltett, mivel vallásos zsidó lány volt. Ennélfogva bizonyos körökben vita folyt arról, hogy egy kegyes zsidó lánynak – aki modern ortodoxnak vallja magát – illõ dolog-e modellként fellépni.

Ezenkívül és ezzel összefüggésben a shabbat-nyugalom betartása is nyilvánosan vitatott téma. Õ maga úgy nyilatkozott, hogy továbbra is vallásos életet él, betartja a törvényeket, és nincs is szándékában ezt a modellkarrierjével ütköztetni.

A válogatás-mûsorban Petrack végül a hetedik helyen végzett. Közvetlenül ezután élete alapvatõ változáson ment át, és nagy fordulatot vett, amire saját maga sem számított. Visszatért Izraelbe, mivel el akart az országban egy kis idõt tölteni ott, ahol született és felnõtt. Bejelentkezett két izraeli modellügynökségnél és a Héber Egyetemre is. Ám tanulmányait félretette, hogy valami egészen másba fogjon: az izraeli hadseregben szolgál, és katonákat oktat arra, hogyan kell vezetni egy harckocsit.

Izraeli tartózkodása alatt az idõközben 20 éves fiatal hölgyben az tudatosult, hogy õ tartósan Izraelben kíván élni. De, mint visszatérõ bevándorló, életkora szerint a hadkötelezettség rá is vonatkozott.

Számára ez teljesen rendben is volt,

hiszen korábban – az USA-ban – szociális területen tevékenykedett, mert fontosnak tartotta, hogy tegyen valamit a közért. A hadsereg felajánlott egy irodai elfoglaltságot az ifjú hölgynek, ami lehetõvé tette volna a számára, hogy bizonyos fokig továbbra is modellkedhessen, ám ezt elutasította. Elvégezte az alapkiképzést és szolgálatba állt a páncélos hadtestnél, ahol a harckocsivezetõket fogja oktatni hátralévõ szolgálati ideje alatt.

Egy interjúban, amelyet az izraeli hadsereg sajtórészlege hozott nyilvánosságra, a katonalány többek között elmondta: «Valami olyat akartam csinálni, amit a katonaidõm letelte után már soha nem tehetek meg.» A munkát «fizikailag nagyon kimerítõnek, de mentális és intellektuális kihívásnak is» tekintette. Arra azonban nem gondol, hogy modellkarrierjét feladja. «Bár a körmeim teljesen tönkrementek», mesélte mosolyogva az interjúban. AN 

BIBLIA ÉS IZRAEL 21

Beváltotta Isten minden ígéretét?

Józsué könyvének jelentõs aspektusai – I. rész A Józsué 21,43-45 bibliai értelmezéséhez 6. rész Dr. Greg Harris A bibliai magyarázatok tanára a The Master’s Seminaryn, könyvszerzõ, egy kaliforniai gyülekezet lelkipásztora Józsué könyvének három jelentõs részlete segít abban, hogy a Józs 21,43-45-öt megfelelõen értelmezzük: 1. Isten elsõ parancsa Józsuéhoz (1,1-4); 2. az ország felosztása Izráel népe között (13-21), amely egy külön egység a könyvön belül; 3. és az összefoglalás, amellyel Isten ezt az egységet megnyitja (13,1-7).

Isten elsõ parancsa Józsuéhoz (1,14) a határvonalra vonatkozó különleges adatokkal kezdõdött, amelyekben Józsué jártas kellett legyen: «Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: Az én szolgám, Mózes meghalt. Most azért indulj, kelj át itt a Jordánon, te és ez az egész nép arra a földre, amelyet én adok Izráel fiainak.

Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. A pusztától és a Libánontól a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a nagy tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa.»

Az Eufrátesz megemlítése a Józs 1,4-ben rendkívül jelentõs. Elõször, amint már rámutattunk, Isten már negyedik alkalommal nevezi az Eufráteszt az országhatár részének [l. 4.

rész]: mindenekelõtt az ábrahámi szövetség megerõsítésénél (1.Móz 15,18), aztán a Sinai hegyen a mózesi szövetség megerõsítése elõtt (2.Móz 23,31), és végül kétszer az 5. Móz 1,7 és 11,24 igeversekben. Másodszor a Józs 1,4 az egyedüli igehely az egész Józsué könyvében, amelyben az Eufrátesz elõfordul; különben egyetlen utalást sem találunk arra, hogy az izráeliták valamikor is elindultak volna, hogy a vidéket felderítsék, mint ahogy néhány évtizeddel azelõtt az országot kikémlelték (4.Móz 13). Akkor Józsué volt az egyike a 12 elõreküldött kémnek.

Ezenfelül Izráel nemzetségei közül egyiknek sem osztottak földrészt az Eufrátesznél. Tudomásul kellene azt is venni, hogy Józsué az ígéreteket és a figyelmeztetéseket a 3. Móz 26-ból és az 5. Móz 28-30-ból (amelyeket csak röviddel azelõtt kapott) nagyon jól ismerte, éppen úgy, mint a végérvényes jövõbeli reménységet úgy az ország, mint Izráel népe számára, ahogyan az a 3. Móz 26,40-45-ben már kijelentetett.1 Egy másik fontos nézõpont, amelyet gyakran azok hagynak figyelmen kívül, akik a Józs 21,43-45-öt arra idézik bizonyítékként, hogy Isten az ábrahámi szövetség országra vonatkozó ígéreteit már betöltötte, az ország felosztásának leírása a Józs 13-21-ben.

A Józs 13-21 egy külön szegmens a

könyvön belül, és az egyes fejezeteket ebben az összefüggésben kell tekinteni. E fejezet három záró igeverse a Józs 21,43-45-ben valóban «egy csodálatos összefoglalása» az ország felosztásának.2 A fejezet eleje (Józs 13,1) an�nyiban rendkívül fontos, amennyiben itt Isten Maga értékeli úgy az általa már elérteket, mint azt, amit még ezután akar véghezvinni: «Amikor Józsué megöregedett, és megvénült, ezt mondta neki az ÚR: Te megöregedtél, megvénültél, pedig még igen sok birtokba veendõ maradt az országban.» Jahwe felvázolt aztán területeket az országon belül, amelyek részei voltak a «még igen sok birtokba veendõ résznek», amelyeket még el kellett foglalni: «Ez van még hátra az országból: a filiszteusok egész területe és a gesúriaké mind; az Egyiptomtól keletre fekvõ terület, Sihórtól észak felé a kánaániakhoz tartozó Ekrón határáig; a filiszteusok öt fejedelme: a gázai, asdódi, askelóni, gáti és ekróni; továbbá az avviak; délen a kánaániak egész földje és a szidóni Meárá egészen Afékig, az emóriak határáig. Azután a gebaliak földje és keleten az egész Libánon, a Hermón hegység lábánál fekvõ Baal-Gádtól egészen a hamáti útig; a hegység egész lakossága a Libánontól Miszrefót-Majimig, az összes szidóni. Én magam ûzöm ki õket Izráel fiai elõl. Oszd csak ki sorsvetéssel Izráelnek örökségül, ahogyan megparancsoltam neked. Most azért oszd el ezt a földet örökségül a kilenc törzs és Manassé fél törzse között!»

(Józs 13,2-7).

Mivel a Józs 13,1-7 tehát Kánaán földjének részeirõl beszél, kétség sem fér hozzá, hogy Izráel Józsué idejében nem foglalta el az egész országot, ahogyan azt Isten az ábrahámi szövetségben meghatározta – nem is beszélve a kiegészítõ utalásokról a Józs 1,4-ben az Eufrátesz vidékére, amely már valóban kívül esett az elfoglalt országrészen. Ezt a nyilvánvaló kudarcot az egész, Isten által megígért ország elfoglalásában úgy a diszpenzacionalista, mint az ellentétes tábor hangsúlyozta. Az Izráelnek adott, országra vonatkozó ígéretekkel kapcsolatban egyesek azt a tiszta tanítást képviselik, hogy «az izráelitáknak soha nem volt vitathatatlan birtokában az egész megígért ország teljes kiterjedésében, õk a 4. Móz 34,1-12-ben megállapított határokig mentek el; így például soha nem foglalták el Tiruszt és Szidont».3 John Bright azt írja, hogy az ígéret

22 22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK BIBLIA ÉS IZRAEL IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL

HÍREK IZRAELBÕL • 2012/06

csak akkor «kezdett beteljesedni – jóllehet soha nem teljesedett be teljes egészében –, amikor a népnek az Igéret földje adatott».4 Richard S. Hess megjegyzi az Isten hûsége és Izráel engedetlensége közti különbséget és hozzáfûzi: «Innen jön az az irányzat, amely szerint itt egy kisajátítási folyamatot látnak. Izráel Istennel kezdte el, de aztán a nép kudarcot vallott, és nem tudta befejezni. Ez a kudarc a nép engedetlenségének következménye volt – kudarcot vallottak abban, hogy az ország elfoglalását teljes egészében véghezvigyék.» 5 Mabie behatóbban elmagyarázza, mennyire tökéletlenül foglalta el Izráel Józsué idejében az országot: «Általánosan azt feltételezik (ez azonban általában téves értelmezés), hogy csak a Bírák könyve foglalkozik az ország elfoglalásának tökéletlenségével. Úgy Józsué, mint a Bírák utalnak legyõzetlen népek, városok és területek jelenlétére. Ténylegesen a legyõzött királyok felsorolása után [Józs 12] sor kerül az el nem foglalt területek elrettentõ listájára, a legmélyebb déli tartományoktól egészen a legtávolabbi északig, különösen a partvidéken, a Jesreel völgyében és Beth Shean völgyeiben (Józs 13,16.13). Hasonlóan megemlítenek az ország felosztása közben más, el nem foglalt területeket is (vö. Józs 15,63; 16,10; 17,11-16). Így Silóban, a Találkozás sátránál az izráeliták megrovásban részesültek, mert ‹restek voltak›, az országot elfoglalni – hét törzs ugyanis még nem kapta meg az örökségét (Józs 18,1-3).»6 Davis készített egy jó összefoglalást a Józs 13,1-rõl: «Bizonyos tekintetben ezek a területek Izráel határvidékét képezték. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy Izráel Kánaán központi területén nagymértékû fölényre tett szert. Nem, mintha ez a fölény abszolút lett volna, de jelentõsnek volt mondható.»7 A Józs 21,43-45 lezárja tehát az ország felosztásának fejezetét, ezért stratégiai fontosságú az egész könyv megértésében: «Ez a szövegrész az egész könyv teológiai végkövetkeztetése eddig a pontig… A kiadó itt hangsúlyozza Isten mûvének tökéletességét … Azért, hogy Izráel a késõbbi generációk során mindig milyen politikai helyzetekbe került – az ország felosztása, az északi országrész

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

eleste vagy Jeruzsálem lerombolása és a számûzetés –, nem tehette Istent felelõssé. Isten hûséges volt, és mindent megtett Izráelért, amit megígért.

A hibás Izráel volt, és nem Isten.»8 Miután Davis észrevette Izráel kudarcát az ország teljes elfoglalásában, arról panaszkodott, hogy a Józs 21,43-45 igazi jelentõségét egyesek figyelmen kívül hagyják, és ékesszólóan hozzáfûzte: «Végezetül látnunk kell Jahwe hûségének csodálatos bizonyságát. Ez a szövegrész Józsué könyvének teológiai csúcspontja; ez tudatos visszhangja az 1,1-9-nek (vö. 2-3. és 5-6. v) és záróvonalat húz minden elõzmény alá. Ez a könyv ütõere. És mégis az utóbbi húsz évben megjelent két nagy kommentárban mindössze kilenc, ill. öt sort szenteltek neki – ami megbocsáthatatlan hiba.»9 

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417

William D. Barrick megjegyzi: «Érdekes módon az országot magát, mint önálló szövetséges partnert kezeli. El lehetne fogadni az elmaradt sabbatok felújítását (33-34.43. v)» (Barrick, «Eschatological Significance of Leviticus 26», 117).

2 David M. Howard, Jr., Joshua in The New American Commentary, Hrsg. E. Ray Clendenen (Nashville: Broadman and Holman, 1998), 397.

3 Keil und Delitzsch, Joshua, Judges, Ruth, 1 and 2 Samuel, 157.

4 John Bright, A History of Israel, 3. Aufl.

(Philadelphia: Westminster, 1981), 96-97.

5 Richard S. Hess, Joshua: An Introduction and Commentary, in Tyndale Old Testament Commentaries, ed. D. J. Wiseman (Downers Grove, Ill: Intervarsity Press, 1996), 285.

6 F. J. Mabie, «Geographical Extent of Israel», in Dictionary of the Old Testament: Historical Books. Bill T. Arnold and H. G. M. Williamson eds. (Downers Grove, Ill: Intervarsity Press, 2005), 318.

7 Dale Ralph Davis, No Falling Words: Expositions of the Book of Joshua, 110-11.

8 Trent C. Butler, Joshua in Word Biblical Commentary, David A. Hubbard and Glenn W. Barker, gen eds. (Waco, Texas: Word Books, 1983), 234-35.

9 Dale Ralph Davis, No Failing Words, 157.

1

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

Hallgatható az Éjféli Kiáltás Misszió honlapján: www.ejfelikialtas.hu

Hegyi András

Jézus a Krisztus Ár: 650 Ft.

John F. Walvoord

Kabai István

Prófécia az új évezredben Béküljetek meg Istennel Ár: 1 450 Ft.

Újdonság

Ár: 680 Ft.

Éjféli Kiáltás Misszió

Norbert Lieth

Az antiszemitizmus nagy tévedése Izrael sok olyan idõt élt át, amikor ellenségei látszólag gyõztek,

a zsidó állam és a zsidó nép pusztulását jósolták, és minden erõt bevetettek, hogy ezt elõsegítsék. Csakhogy egy dologgal egyikõjük sem számolt, Izrael Istenének ígéreteivel, amelyeket népének adott. „De az ÚR terve örökké megmarad, szívének szándéka nemzedékrõl nemzedékre” (Zsolt 33,11).

Felvetõdik a kérdés, miért is van Eszter könyve a Bibliában, a válasz többek között abban rejlik, hogy Isten példát akart állítani arról, miként hiúsul meg az ellenség stratégiája mindig Isten stratégiájával szemben.

Füzet 26 oldal;

Megrendelhetõ:

Ára 250 Ft

Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. Tel.: (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu

Sípos Ete Álmos

Wolfgang Bühne

Egyesülnek-e a vallások? Vigyázzatok, hogy meg ne Ár: 250 Ft.

www.ejfelikialtas.hu

tévesszen valaki titeket!

Ár: 450 Ft.

Dr. Pálhegyi Ferenc

Szex és szerelem Ár: 450 Ft.

NEMZETKÖZI IZRAEL-KONFERENCIA

BUDAPESTEN

A DUNÁN 2012 július 14.—15.

Téma:

Budapest

Mi közünk Izraelhez?

ELÕADÓK

Norbert Lieth

A Missionswerk Mitternachtsruf vezetõségi tagja, lelkipásztor.

Dr. Mészáros Kálmán Magyarországi Baptista Egyház

Szeverényi János

Margit-sziget

Magyarországi Evangélikus Egyház missziós elnöke

PROGRAM A HAJÓN Július 14. szombat 14óra:

Norbert Lieth prédikációja

Dr. Mészáros Kálmán szolgálata

Szeverényi János prédikációja

Hajókirándulás a Dunakanyarba

Hotel Danubius

Health Spa Reso

rt

Július 15. vasárnap 10 óra:

Norbert Lieth prédikációja

Hajókirándulás a Duna Budapesti szakaszán Zenei szolgálat: Több hazai és külföldi mûvész A hajón német-magyar szimultán tolmácsolás lesz: Bereznai Áron.

ÁRAK ÉS EGYÉB INFORMÁCIÓK A Svájcból és Németországból érkezõk mellett a magyar vendégeknek is lehetõsége nyílik arra, hogy a kétnapos program alatt nagyon kedvezményes áron igénybe vegyék a margitszigeti Hotel Danubius Health Spa Resort**** szolgáltatásait.

Dunakanyar

Szállás kétágyas szobában: 80 EURO reggelivel / éjszaka / 2 fõ (250 EURO/ nap helyett) Egyágyas szoba: 70 EURO / éjszaka / fõ Ellátás a hajón: Szeretetvendéglátás Minden egyéb a saját költségre

JELENTKEZÉS

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ!

A «Budapest» konferencia hajó befogadóképessége korlátozott

A «Budapes t» konfer

encia hajó

Szombati alkalmunkra: 2000 Ft/ fõ/ nap Vasárnap ingyenes Éjféli Kiáltás Misszió

H-1135 Budapest, Palóc u. 2.

E-mail: ejfelikialtas@gmail.com

Telefon: Nagy Erzsébet +36 30 630 7823 (Az alkalmakon szálloda igénybe vétele nélkül is részt lehet venni.)

Regisztráció E-mailben, telefonon, és a www.hirekizraelbol.hu honlapon lehetséges. A rendezvényre belépni csak az Éjféli Kiáltás Misszió által küldött regisztrációs jeggyel lehet!

Regisztráció után bövebb információt bocsátunk rendelkezésére.