Hírek Izraelből 2011 novemberi

Izraelért-kampány «instagrammal» • 13

Izraeli cég munkahelyeket teremt Németországban • 15

IZRAELBÕL ISRAEL HÍREK IZRAELBÕL

2012. november - 11. szám

www.hirekizraelbol.hu

Mennyire Izrael-barát

Németország kormánya?

BETH BE BETH-SHALOM TH-S TH -SHA -S HALO HA LOM LO M

Minden pénteken és a hónap utolsó szombatján

szeretettel várunk a

N O R Á S Á V A S Z

MOR

2012 novemberében és decemberében minden pénteken 1000 és 1600 óra, valamint a hónap utólsó szombatján 1000 és 1600 óra között!

A Morzsa vásár bevételét a rászoruló gyerekek karácsonyi ajándékára fordítjuk!

A vásárban nemcsak vásárolhatsz, hanem adhatsz is.

A Morzsa vásárban kaphatók könyvek, ruhák, cipõk, kabátok, táskák, tányérok, poharak, játékok és sok minden más hihetetlen áron!

De Te is hozzájárulhatsz és segítheted a munkánkat: ha van a háztartásodban jó állapotú vagy új tárgyad, ruhád, könyved stb, add be ajándékba nekünk, hogy annak ellenértékével segíts te is a rászorultakon. www.ejfelikialtas.hu e-mail: ejfel@t-online.hu Tel.: (061) 3500-343

Szeretettel várunk: Éjféli Kiáltas Misszió csapata és önkéntesei

Keresztény hit és lelki egészség Író-olvasó találkozó Dr. Pálhegyi Ferenc Helyszín: Bp. XIII. ker. Palóc u. 2.

Megközelíthetõ: E-mail: ejfel@t-online.hu Az Éjféli Kiáltás Misszió

és a KIA

kiadásában

megjelent kiadványok a helyszínen megvásárolhatók!

Időpont: 2012, november 24. (szombat) 16 00 óra

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok!

A török kormánypárt, az AKP ankarai pártkongresszusán Chaled Mashal, a palesztin Hamasz párt vezére kijelentette: «Törökország az iszlám fényes oldalát újra láthatóvá fogja tenni.» Az egyik futballstadionban összegyûlt sok ezer ember elõtt ezt mondta: «Erdogan, te nem csupán Törökország vezére vagy, te vagy az egész iszlám világ vezére.»

Erdogan hosszú beszédében szintén szétkürtölte, hogy az õ iszlámban gyökerezõ pártja a tízéves kormányzási ideje alatt az egész iszlám világban mintapéldaként szolgált. Való igaz, hogy figyelemreméltó sikereket könyvelhetett el, az ország bevételeinek megháromszorozódásával, amibõl a széles néptömegek profitálnak. De õ azt is megértette, hogy az iszlámot ne állítsa otrombán az elõtérbe, hanem hogy azt inkább egy haladó keretbe helyezze. Így pártja is ezt az ígéretes nevet viseli: «Igazság és Fejlõdés Pártja.» Erdogan szerint a párt síkra száll a személyes alapjogokért és a szabadságért. E tény Törökország határain túl példaként szolgál minden muszlim ország számára.

Ennek megfelelõen az egész iszlám világból hívtak meg vezetõket Ankarába, a párt kongresszusára, mint például Murszit Egyiptomból, Atambayevet Kirgisztánból és Barzanit Irakból. Kétségtelen, hogy Törökország a régió és az iszlám világ vezetõ hatalmává nõtte ki magát.

Kritikusai mindenesetre azzal vádolják Erdogant, hogy elnyomja a másként gondolkodókat, amihez a jogrendszert használja azért, hogy ellenfeleit elhallgattassa. Politikusok, akadémikusok és újságírók százai állnak bíróság elõtt, és összeesküvéssel vádolják õket. Továbbá 300-nál is több magasabb rangú tisztet sújtottak hosszabb börtönbüntetéssel, mert majd tíz éve próbálkoztak azzal, hogy megdöntsék Erdogant és kormányát.

Nyugaton a Törökországban végbement fejleményeket többségében pozitívan értékelik azzal a megjegyzéssel, hogy Erdogan megvédte a demokráciát és a jogállamot. Ennek ellenére akadnak kritikus hangok is, amelyek azt kérdezik, hogy eközben valóban jogosan jártak-e el.

Erdogan az állam alkotmányát is meg kívánja változtatni, mivel azt három évtizede egy katonai hatalomátvételt követõen fogalmazták. Egyben a kormányzati rendszert elnöki kormányzás rendszerévé akarja átalakítani, amilyen Franciaországban is van. Ellenfelei mindenesetre azzal vádolják, hogy ezzel saját hatalmát kívánja megszilárdítani.

A szomszédos Szíria válsága hozzájárult ahhoz, hogy Erdogan a nemzetközi politika élvonalának rangját érdemelte ki. Washington Törökországot az Asszad rezsim utáni szír ellenzék támogatásának egyik kulcsszerepében látja.

Ez a fejlemény Izraelnek okot ad az aggodalomra. Mert Erdogan és kormánya Izraellel szembeni magatartása egyre gorombább lesz, miközben befolyása már ma is messze túlnyúlik Törökország határain. Erdogan megismételte azok iránti kritikáját is, akik Szíriában az Asszad rezsim mögött állnak. Elmondta, hogy a történelem nem fogja büntetlenül hagyni azokat, akik az elnyomókat védelmezik. A múltban Izraelt is a palesztinok elnyomóiként jellemezte, az USA-t pedig Izrael védelmezõjének állította be. Ezzel könnyû felismerni az idevonatkozó álláspontját.

Murszi egyiptomi elnök az egybegyûltek elõtt kijelentette, hogy a regionális hatalmakból, Törökországból, Egyiptomból, Szaúd-Arábiából és Iránból megalakult quartett a megoldás felé fogja kényszeríteni a helyzetet Szíriában.

E négy, egykor egymással rivalizáló hatalom közeledésében Izrael egyáltalán nem lát semmi jót.

Abban a vigasztaló tudatban, hogy Izrael mögött egy végtelenül erõsebb hatalom áll, üdvözöl Benneteket szívélyes Shalommal Fredi Winkler

Puskaporos hordó az izraeli-egyiptomi határon 9. oldal

Izraeli-jordániai kooperáció 12. oldal

Bibliai üzenet 4 Mennyire Izrael-barát Németország kormánya?

5 Már nem a legjobb barát 6 Sigmar Gabriel Izraelt apartheid rezsimnek nevezte 7 «Nehéz zsidónak lenni – de izraelinek, valóságos átok»

Háttérinformációk Izraelbõl 8 Rövid jelentések 9 Puskaporos hordó az izraeli-egyiptomi határon 10 Izrael titkosszolgálata két lincselõ gyilkost fogott el 11 Geert Wilders rosszul kalkulált 12 Izraeli-jordániai kooperáció 13 Izraelért-kampány «instagrammal» 13 Izrael lakossága aktuális számokban 14 Izrael a «boldogság-skála» tetején 15 Izrael 6. helyen áll a világ legegészségesebb polgárainak rangsorában 15 Izraeli cég munkahelyeket teremt Németországban 16 «Európa rendkívül kritikus szakaszban van» 17 Az inzulin tabletta 17 Új sótalanító berendezések Izraelbõl 18 Víztárolót fedeztek fel az elsõ Templom idejébõl 19 Bibliai idézetek arabul 20 A paralimpia atyja zsidó volt

Biblia és Izrael 21 A Józsué 21,43-45 jelentése

4 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

Ehhez a számunkhoz Novemberi számunk egyik súlypontját az itt következõ három cikk alkotja a német-izraeli viszonyokról. Különösen a német olvasók részérõl számíthatnak ezek a cikkek nagy érdeklõdésre. A Németország és Izrael közötti különleges barátság, úgy tûnik, már a múlté. És amikor az eddig Izraellel barátságban álló nemzetek többsége egyre jobban eltávolodik a zsidó államtól, a keresztyének részérõl ilyesmit sem tolerálni nem szabad, sem megengedni,

hogy az ilyen hozzáállás elõforduljon; épp ellenkezõleg!

Szeretetünknek és szimpátiánknak Izrael iránt egyre növekednie kellene. Hiszen a Biblia azt tanítja, hogy Izrael Isten elsõ szerelme, és hogy a zsidó nép az Õ népe (vö.

Jer 31,3-4; Róm 9,1-5; 11,1-12.25-29). Ezért kellene Pál imáját a Fil 1,9-bõl megfogadnunk magatartásunkban Isten választott népe iránt: «És imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel.»

Izrael félelme a Sínai-félszigeten és más arab országokban végbemenõ fejleményektõl nem csökkent, olvasd el cikkünket a 9 oldalon.

Mennyire Izrael-barát Németország kormánya?

Zwi Lidar A Hírek Izraelbõl munkatársa, Jeruzsálem, Izrael Az 1970-es években Németország valóságos Paradicsom volt az izraeliek számára. Izraeli írók, rendezõk, énekesek és zenészek éppolyan szívesen látott vendégek voltak Németországban, mint az izraeli politikusok és vállalkozók. Noha érzõdött a háttérben a német közelmúlt miatti bûntudat, mégis szövõdtek igazi barátságok és általános volt a rokonszenv. A sokoldalú kapcsolatok egyre

átfogóbbakká váltak, és csúcspontjukat a Merkel-kormány elsõ éveiben érték el. Angela Merkel szövetségi kancellár jelentõségteljes szavakkal és tettekkel állt Izrael mellett; még a második libanoni háborúban is, 2006ban, és az «Öntött ólom» hadmûvelet során a Gázai-övezetben, 2008-2009 között.

De idõközben olyan vélemény alakult ki Izraelben, hogy mindez már a múlté. Úgy tûnik, a jó napok elmúltak. A 2012-es év Merkel-féle Németországában Izrael a jogtalanság és elnyomás szimbólumává vált. Izraeli

szemszögbõl a szövetségi kormány több lépése is ezekre a fejleményekre utal; így többek között az a bejelentés, hogy Németország modern tengeralattjárókat akar eladni az egyiptomi haditengerészetnek. Egy ilyen vásár megsemmisítené azt a stratégiai elõnyt, amelyre Izrael a német segítséggel megszerzett Dolphin tengeralattjárókkal tett szert. Sok huzavona után Németország végül lemondta a tengeralattjárók eladását Egyiptomnak. Izraelben sokan mégis úgy gondolják: A szép napok elmúltak, mert korábban Németország

5

A 16 oldalon arról olvashatsz, hogyan vélekedik Stanley Fischer izraeli bankkormányzó az euróról és Európa gazdasági helyzetérõl. A zsidó szakértõk gyakran élesebben és mélyebben látnak, mint mások.

Ebbõl a számból is kitûnik, hogy noha Izrael sok áldásos találmányt adott a világnak, elismerést vagy köszönetet mégsem aratott velük. Ellenkezõleg. A zsidókkal szembeni ellenségeskedés világviszonylatban nõtt.

Nem ugyanazt éli-e meg ez a nép, mint legnagyobb Fia, Jézus Krisztus, Aki a világ Megváltójaként érkezett, és mégis sok ember ellenséges érzülettel fordult és fordul felé. Olvasd el ezzel kapcsolatban a «Nehéz zsidónak

lenni – de izraelinek valóságos átok» címû cikkünket a 7. oldalon.

Tudjuk a Szentírásból, hogy ennek így kell történnie (vö. Zak 14,2; Mt 24,9); mégis: a Közel-Kelet minden fejleményében Istené az utolsó szó, és Õ megõrzi népét! A Jer 31,10-ben ezt olvassuk: «Halljátok az ÚR igéjét, ti népek, hirdessétek a távoli szigeteken, és mondjátok: Aki szétszórta Izráelt, össze is gyûjti, és õrzi, mint pásztor a nyáját.» Szánj idõt erre a kiadásunkra is, olvasd, hogy jól informált légy. Itt olyan információkat kapsz, olyan tényekrõl értesülsz, amelyek nem szerepelnek a világi sajtóban. Segíts ennek az újságnak, és vele az Izraelrõl szóló igazságnak a terjesztésében. CM ■

Angela Merkel és Benjamin Netanjahu Magas rangú kormánytisztviselõk többször hangoztatták úgy Berlinben, mint Jeruzsálemben, «hogy õk ketten ki nem állhatták egymást».

A német lakosság körében Izrael imidzse súlyosan sérült az utóbbi idõben. Izraelben úgy vélik, hogy itt is a palesztinok és a palesztin-barát körök szûnni nem akaró Izrael-ellenes propagandájának hatása érzõdik. És szemmel láthatóan az új német generáció sem érzi már magát olyan erõsen «a múlt miatt elkötelezve, mint a korábbi generációk».

Az egykori becsületes és napi szinten érvényesülõ szívélyesség idõközben történt megváltozása olyan személyiségek hivatalos kitüntetésében nyilvánul meg, akik Izraelt nyíltan és kétes vádakkal állítják pellengérre. Ez történt Frankfurtban is, ahol Judith Butler amerikai filozófust Theodor-Adorno díjjal tünJudith Butler wikipedia

egy ilyen üzletet még megfontolás tárgyává sem tett volna.

A kapcsolatokban észlelhetõ fordulat, úgy tûnik, mind az izraeli, mind az amerikai kormányváltás következménye lehet. Belsõ kormányzati körök úgy tartják, hogy ez a fordulat összefügg Obama amerikai elnöknek Merkel szövetségi kancellárra gyakorolt nyomásával. Feltehetõleg Obama arra kérte Angela Merkelt, lazítsa kapcsolatait Izraellel, hogy ezáltal növekedjék a Netanjahura gyakorolt nyomás. Röviddel ezután történelmi fordulat következett, a német szövetségi parlament ugyanis az izraeli-német kapcsolatok történetében elsõ ízben nyilvánosan rótta meg Izraelt. Ez 2010 nyarán történt, és a hírhedt Gáza-flottillával állt összefüggésben. Ettõl kezdve a Netanjahu és Merkel közti kapcsolat jelentõsen megromlott. Magas rangú kormánytisztviselõk többször hangoztatták úgy Berlinben, mint Jeruzsálemben, «hogy õk ketten ki nem állhatták egymást».

Ezenkívül az intenzív kormányközti megbeszélések is szüneteltek, amelyeket Ehud Olmert miniszterelnök idején legalább egy évben egyszer megtartottak. Nem hozott változást az Izraelbe kinevezett új német nagykövet sem. Ugyanis Andreas Michaelis nagykövet személyében olyan német diplomata érkezett Izraelbe, aki közel áll a Zöldek/90 Szövetség párthoz, amelynek vezetése az Izrael elleni durva kritikáiról ismert. A következõ övön aluli ütést izraeli szemszögbõl Christoph Heusgen kinevezése jelentette, akit Merkel külügyi szolgálatain belül a közel-keleti ügyekkel bízott meg. Heusgen szakkörökben Közel-Kelet szakértõnek számít, aki alapvetõen palesztinbarát álláspontra helyezkedik. Õ ráadásul semmilyen okot nem lát arra, hogy Németország a német történelmi háttérrel lekötelezve érezze magát Izrael iránt. És így a «Bibi által kormányzott Izraelben», amint a napisajtó nevezi, egyre gyakrabban felvetõdik a kérdés, tulajdonképpen mennyire barátságos Németország Izrael Állammal.

A jeruzsálemi szakértõk úgy vélik, hogy e tekintetben történelmi fordulat állt be. Ezenkívül sokan osztják azt a nézetet, hogy Németország politikájának a jelentõs eseményekben nem sok köze van Izraelhez, sokkal inkább saját imidzsét igyekszik javítani. ■

Már nem a legjobb barát

6 BIBLIAI ÜZENET HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

tették ki. Az indoklásban kiemelték rendkívüli szolgálatait a filozófia területén. Azok a tiltakozások, amelyek rámutattak, hogy ez az asszony Izrael elleni bojkottra szólított fel, és olyan terrorszervezeteket, mint a Hamasz és Heszbollah fontos társadalmi mozgalmakként emlegetett, meghallgatásra sem találtak. (Pikáns adalék a történethez, hogy Butler maga is zsidó.)

Németországban is egyre hangosabbak az Izrael elleni bojkottra szólító felhívások. «Németországban mind jobban kezdik megkülönböztetni a zsidókat az izraeliektõl», állapították meg az izraeli Németország-szakértõk.

«Ez lehetõvé teszi, hogy szembenézzenek saját múltjuk bûntetteivel, hogy

kiálljanak a zsidókkal való megbékélés mellett, de ugyanakkor elhatárolódjanak Izraeltõl.»

«Napjainkban erõs Izrael-ellenes tendenciák észlelhetõk a német társadalomban», vonta le következtetését Clemens Heni, politikatudós és újságíró, aki 2011-ben ezzel a címmel jelentette meg könyvét: Káröröm. Iszlámkutatás és antiszemitizmus Németországban 9/11. «Az Izrael-ellenes magatartás és az anticionizmus a német lakosság széles köreiben fellelhetõ. Azonban nem valamilyen szélsõséges csoportra kell gondolni. Ez tulajdonképpen a társadalomban széleskörûen elterjedt áramlat. Ilyen beállítottságot még a német akadémikusok köreiben is találunk.»

Az izraeliek számára ijesztõen hat, azonban Henis becslése úgy tûnik, megfelel a valóságnak, amint azt a Bielefeld Egyetem tanulmánya is kimutatta. Ez a 2012-ben megjelent tanulmány azt állítja, hogy a németek 57 százaléka meg van gyõzõdve, «hogy Izrael megsemmisítõ háborút folytat a palesztinok ellen». A megkérdezettek 40 százaléka azt a nézetet vallja, «hogy Izraelben úgy bánnak a palesztinokkal, mint ahogy a nácik bántak a zsidókkal».

A BBC egyik tanulmánya is arra az eredményre jutott, hogy éppen Németország az az európai ország, amelyben Izrael a legnegatívabb színben tûnik fel. Ez noha még nem a klasszikus antiszemitizmus, azonban ez biztosan nem jó újdonság Izrael Állam számára. ZL ■

Sigmar Gabriel Izraelt Apartheid rezsimnek nevezte

Eldad Beck, izraeli újságíró, talán a legjobban ismeri Németországot. Évek óta tájékoztat olyan eseményekrõl és témákról, amelyek Németország és Izrael számára is jelentõsek. Többek között a körülmetélés kapcsán kialakult vitával a háttérben, egy kommentárt jelentetett meg az Ynet-nél ezzel a kérdéssel: «Németország még mindig a szövetségesek szûk köréhez tartozik?»

Kommentárjában nemcsak a jelenleg vitatott témákra világít rá, hanem bepillantást nyújt a német akadémikus világba is. Egy nemzetközi hírnévnek örvendõ tudóst idéz, aki a német felsõoktatás világáról megállapítja, hogy «iszlámbarát és arabbarát lobbit» folytat, «amelyet nagy részben Izrael-ellenes» megnyilvánulások hatnak át. Ugyancsak ebben az összefüggésben említi, hogy éppen a német akadémikusok «fáradoznak azon, hogy az iszlámistáknak és a Muszlim Testvériségnek mérsékelt reformista színezetet adjanak. Ártalmatlannak állítják be õket, mialatt zsidógyûlöletüket és erõszakos módszereiket teljesen figyelmen kívül hagyják.»

Mindemellett Beck felsorolja a kultúra és mûvészet világának olyan eseményeit, mint a Theodor- Adorno-díj odaítélése Judith Butler filozófusnõnek (l. fenn). Hogy ezt a díjat éppen egy olyan személynek ítélték oda, akit egy német zsidóról neveztek el, akinek a náci Németországból menekülnie kellett, «sokak szemében további jele annak, hogy Németország és Izrael között a kapcsolatok jelentõsen megromlottak».

Beck azonban a politikára is vet egy pillantást. Felidézi Sigmar Gabrielnek, az SPD elnökének kijelentéseit, aki Izraelt egy látogatása során «Apartheid rezsimnek» nevezte. Beck különben arra is emlékszik, hogy éppen Angela Merkel szövetségi kancellár volt az, aki megerõsítette, hogy Németország nemcsak a zsidók iránt van elkötelezve, hanem «Izrael biztonsága iránt is történelmi felelõsséggel tartozik». Egyúttal Beck arra is rámutat, hogy Merkel volt az is, aki Christoph Heusgen diplomatát a közel-keleti ügyekkel megbízta, aki szakmai körökben «érzéketlennek számít a Németország és Izrael közti kapcsolatok iránt, és az Izraellel szembeni minden felelõsséget visszautasítja». Ez nagyon elgondolkodtató, azonban összecseng bizonyos német hagyományokkal, vonja le a következtetést Beck.

Ezzel szemben Ronen Bergman újságíró az Ynet-nek adott kommen-

tárjában kijelenti, hogy azok az izraeliek, akik Németország lojalitásában kételkednek, egyszerûen rossz lelkiismerettel vannak «megáldva», mivel végül is Németország mindig igen sok adománnyal segítette Izraelt. Így a leszállított Dolphin tengeralattjárók mellett arra is emlékeztet, hogy Németország Izrael Állam fennállásának elsõ évtizedében csodákat tett gazdaságáért, és éppen Németország volt az, amely a zsidó állam elõtt az európai piacokat megnyitotta.

A nemrég napvilágra került titkos dokumentumokkal kapcsolatban, amelyek kétes fényt vetnek Németország szerepére az izraeli olimpikonok lemészárlása elõtti és utáni idõben, a következõket nyilatkozta: «Ha a München után 40 évvel megjelentetett dokumentumok nem is annyira hízelgõek Németországra nézve», arra kellene gondolni, hogy minden európai ország «lanyha igyekezetet mutat a terrorellenes küzdelemben» a múltban éppúgy, mint a jelenben. «Németország egyike volt azoknak az európai országoknak, amelyek keményebben léptek fel a terrorral szemben. Az elsõ olyan európai ország volt, amely együttmûködött Izraellel a terrorellenes harcban», ezért fontos Bergman nézete szerint, «hogy észben tartsuk Németország támogatását, amit Izrael Államnak nyújtott». AN ■

7

VÉLEMÉNY

«Nehéz zsidónak lenni – de izraelinek, valóságos átok» Omri Nitzan, a Tel Aviv-i Cameri Színház igazgatójának kommentárja

Peter Brook döntése, hogy látogatását a Cameri Színházba lemondja, elszomorított.

Különben ettõl többet is közvetít ez a döntés számunkra, egyfajta benyomást arról, hol is található Izrael a Föld nevû kulturális bolygón. Egy elvetendõ és nemkívánatos folttá váltunk; és ha néha tévedésbõl azt gondoltuk, hogy része vagyunk a nemzetközi kulturális világnak, akkor most a világ figyelmeztetett bennünket tévedésünkre.

Ha azt gondoltuk, hogy a világ egyre kisebbé válik és, hogy a különbözõ kultúrák egymással párbeszédet folytatnak, egymást kölcsönösen inspirálni és gazdagítani fogják, akkor most itt van a kijózanító csalódás, és azt bizonyítja, hogy Izraelt szisztematikusan lepra-kolóniává nyilvánítják, és mûvészeit leprásoknak, akik semmi mást, csak utálatot keltenek. Ezt láttuk Londonban, a Royal Albert Hallban a Filharmonikus Zenekar által adott koncerten, a HaBima Színház elõadásain a Globe to Globe fesztiválon, a Bat Sheba Dance Company fellépésekor az Edinburgh Fesztivál keretében és most Brook bejelentése kapcsán.

Már csak nagyon kevés olyan hely maradt, ahol csodálattal fogadnak bennünket. (…)

Nyomást gyakorolnak ránk. (…) Palesztinbarát csoportok lelkiismereti nyomást gyakorolnak a másik oldalról. Ennek az oldalnak félnie kell, bojkottal kell sújtani. A tanácstalanságot meg lehet érteni, még akkor is, ha egy téves döntésrõl van szó (amikor az izraeli vendégjátékokat lemondják).

Peter Brook a 20. század legérdekesebb, legfontosabb és legúttörõbb rendezõje. Számomra õ egy hõs. Éveken át minden sorát elolvastam, és szinte minden rendezését láttam. (…) E tekintetben is személyesen csalódott vagyok. Úgy érzem magam, mintha engem személyesen bojkottált volna. Nem tudom, hogy a kormányban valaki is törõdik ezzel a trenddel, amely Izrael bojkottálására és elszigetelésére hív fel. Az egész zsidó történelemrõl ez a kijelentés hangzott el: «E nép egyedül fog lakni…» (4.Móz 23,9), és így leszünk mi elkülönítve – és ebben az elszigeteltségben van egy bizonyos kétes élvezet.

Fontos arra emlékezni, hogy Európában a dél-afrikai apartheid rezsim ellen vívott legsú-

lyosabb küzdelmek idején sem volt a kulturális bojkott a harc része. (…) Brook rendezése, amit Izraelben kellett volna bemutatnia, fontos lett volna az izraeli lét számára. Ezért fontos, hogy hallassa szavát. Cionistaként mondom anélkül, hogy panaszkodnék, hogy szembe kellene nézni a valósággal: A peremre szorítanak le bennünket.

Ha olyan központi kultúrintézmények, mint a Filharmonikus Zenekar, a Bat Sheba vagy a HaBima Színház elítélhetõek, akkor ennek a harcnak a színhelye már rég a történések középpontjába tevõdött át. Ha Brook színháza vonakodik idejönni, akkor efölött már nem lehet szemet hunyni. Meg kell értenünk, hogy ez nem egyik vagy másik intézmény elleni tiktakozás, hanem az egész héber kultúra létjogosultságának megkérdõjelezése, amely a cionizmus mellett áll, ami pedig Izrael Állam meghatározója. (…)

A bojkott semmit sem változtat meg. Egy bojkott nem nyit teret új gondolatoknak a fejekben, és ezért nem is hatékony. (…) Brook már rendezett Perzsiában, amelyet egy diktátor kormányzott, aki szükségesnek tartotta egy titkosrendõrség, egy brutális biztonsági szolgálat és kínzószemélyzet jelenlétét. A Szovjetunióban is vendégeskedett, amikor az még diktatúra volt. (…) Shalom Alechem azt mondja, hogy nehéz zsidónak lenni. Én pedig azt mondom Peter Brooknak: Nehéz zsidónak lenni – de izraelinek, valóságos átok. ■ Forrás Ynet/Feldolgozta AN

8 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

Rövid jelentések • A zsidó-izraeli pároknak kereken 20 %-a tartja esküvõjét külföldön, mert az ultra-ortodox rabbinátus nehézségek elé állítja például a betérõket. Mások a Cohár elnevezésû modern ortodox szervezethez fordulnak, amely ennek ellenére is lehetõvé teszi egy hagyományos zsidó esküvõ megrendezését.

• A központi statisztikai hivatal közzétette, hogy Izrael az összes OECD országok közül a bruttó hazai termékébõl a legtöbbet fordította fejlesztésre a magánszektorban: 3,4 % (32,3 milliárd sékel).

• Az idei év «Kémiai olimpiáján» Washingtonban az izraeli diákok egy ezüst és három bronzérmet nyertek. Õk 26 ország csapatai ellen indultak. A Technion már fel is ajánlott ezeknek a fiatal embereknek egy-egy helyet az egyetemen.

• A honvédelmi kommandó (Polgárvédelem) a jövõben kiegészítõleg még SMS által is kívánja a polgárokat az esetleges rakétatámadásokra figyelmeztetni. A jelzõrendszer elsõ tesztje a hadsereg jelentése szerint sikeresen lezajlott.

• A zsidó családapa, Moshe Nahari egykori meggyilkolását követõen öt gyermeke Jemenbõl Izraelbe vándorolt be. Néhány hete a család újra egyesült, mivel három évvel késõbb a szomorú esemény után özvegye másik négy gyermekével megérkezett az országba.

• A Moszad volt fõnöke, Avi Dichter kilépett az ellenzéki Kadima pártból, és lemondott kneszszetbeli mandátumáról, hogy a Netanjahu által felajánlott polgárvédelmi miniszteri hivatalt elfoglalhassa.

• A National Geografic magazin a majdnem 1.000 km hosszú, a Dan folyótól Eilatig húzódó «Shvil Israel»-t (Izrael-ösvény) a világ egyik legimpozánsabb vándorútjának nyilvánította.

• Peruban üzembe helyezték azt az elektromos erõmûvet, amelyet az Israel Corporation épített fel. Az erõmû kizárólag gázt dolgoz fel, és a jövõben a perui áramfelhasználás 40 százalékát fedezné.

• Jeruzsálem sziluettje drasztikusan megváltozik, mivel a városépítési hatóság egy modern üzleti központ létesítését tervezi tizenkét, 33 emeletes felhõkarcolóval együtt a város nyugati bejáratának régiójában.

• Egy haifai magánjacht a Ciprusra vezetõ hajóúton léket kapott, és a libanoni partoknál veszélybe került. Az apa és négy fia segítségére az izraeli hadsereg egységei siettek.

• Mivel Tel Aviv körzetében kevés bunker van, a városirányítás egy mamutprojektet határozott el. Már eddig 60 magán mélygarázst alakítottak át és szereltek fel úgy, hogy azok veszély esetén összesen 800.000 személynek nyújthatnak menedéket.

• Ramat Gan szafari parkjában különös szaporulat volt: 4 homoki macska született. Ez a sivatagi macskaként is ismert faj szerepel a kihalástól fenyegetett állatok listáján, és Izraelben a szabad természetben nem található meg.

• 2012 második negyedévében a bruttó hazai össztermék Izraelben 3,2 %-kal növekedett és ezzel meghaladta a 2,5 %-os tervezett növekedést. Az eredmény az export valamint a privát fogyasztás emelkedésének volt köszönhetõ.

• A Montefiore-szélmalmot Jeruzsálemben 1857-ben az elsõ «mo-

•

•

•

•

•

dern ipari mûtárgyként» avatták fel a városon kívül. Az évtizedek óta leállított malom most restaurálásra kerül, úgyhogy szélkereke ismét forogni fog az elõtte oly elõszeretettel fényképezkedõ fiatal házaspároknak.

Az Ézsak-Rajna-Westfáliából származó, mûvészet történészként tevékenykedõ Rita Kerstinget nevezték ki a jeruzsálemi Izrael Múzeum kortársmûvészeti kurátorának.

A haifai Techniont és a Rehovotban lévõ Weizman Intézetet elsõ alkalommal vették be a «Shanghai Ranking»-be, ahol a világ elsõ száz egyetemét tartják nyilván. A Technion a 78., a Weizman Intézet a 93. helyen végzett. A már régebben is a listán szereplõ jeruzsálemi Héber Egyetem az 57. helyrõl tavaly óta az 53.-ra ugrott elõre, amit a német TU München fõiskolával megosztva birtokol.

A 20 évvel ezelõtt megszüntetett csillagminõsítési rendszert az izraeli szállodák számára ismét bevezetik, hogy a turistáknak lehetõvé tegyék az európai standard szerinti jobb összehasonlítást az ár-teljesítmény viszonylatában.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Izraelt világhatalomnak nyilvánította, mivel az ország az egy fõre esõ találmányok tekintetében a 4. helyen áll a világon. A leadott szabadalomigénylések terén Izrael a 16. helyet foglalja el.

Peresz államelnök kitüntette a 24 éves Nadav Ben-Yehudát, aki mindössze 300 méterre a MountEverest csúcsától egy eszméletét vesztett török hegymászónak nyújtott segítséget. Ezzel lemondott a rekordról, hogy õ lehessen

9 POLITIKA

•

•

•

•

•

•

•

a világ legfiatalabb hegymászója, aki a legmagasabb hegyet meghódította.

Az év elejétõl augusztusig több mint 450, a Gázai-övezetbõl kilõtt rakéta csapódott be izraeli területen. Emellett az izraeli hatóságok csupán augusztusban 51 terrorista incidenst regisztráltak.

Lényegesen több nõ, mint férfi tanul Izraelben biológiát, úgyhogy ellentétben a hightech területén tapasztalható férfi dominanciával, a biotechnológia ágazatában az összes alkalmazott 70 százaléka nõ.

Nem a sportban szerezhetõ olimpiai aranyat, de mégis aranyat szerzett: Az izraeli olimpiai különérem (egy 2 sékeles érem, ritmikus sportgimnasztikát ábrázol) az olaszországi «International Vicenza Numismatica»-n az 1. helyet szerezte meg.

A családi vezetésû kis EfendiHotelt Akkóban (www.efendihotel.com) a Travel & Leisure magazin a világ 50 legjobb szállodája közé választotta.

A nyáron 13 izraeli városban próbálták a gyerekeknek «ízletessé» tenni a környezetvédelmet úgy, hogy minden egyes 1,5 literes üdítõs flakonért, amit Izraelben nem váltanak vissza, kaptak egy nyeles fagylaltot.

Hét izraeli városban vezették be az õszi ünnepek után az újra hasznosítható anyagoknak szolgáló új konténert. Ebbe a narancssárga színû tárolóba gyûjtik majd a háztartásokból származó mûanyag és fém hulladékot.

Abraham Avigdorov, aki 1947ben 17 évesen jelentkezett önként a Palmach nevû elit egységbe, és a legkitüntetettebb kato-

•

• •

•

•

•

nája volt az izraeli Függetlenségi háborúnak, 83 éves korában elhunyt.

A Rafael cég, amely a Vaskupola rendszert kifejlesztette és gyártja, bejelentette, hogy 7 ország érdeklõdik a rakétaelhárító rendszer iránt, köztük az USA valamint 6 európai, ázsiai és latin-amerikai ország.

2012-ben Izraelben a bûnözés a 2011-es évhez viszonyítva 5 %-kal csökkent.

Miközben az izraeli sportolók, akik a nyári olimpiai játékokon részt vettek, érmek nélkül tértek haza, addig a fogyatékkal élõk a paralimpián nyolc érmet nyertek: egy aranyat, két ezüstöt, öt bronzot.

Az egy évvel ezelõtt Eilatnál végrehajtott merényletet követõen, amikor izraeli katonák egyiptomi határõröket lõttek le, Egyiptom visszavonta Tel Aviv-ból nagykövetét. Most az egyiptomi nagykövetség ismét mûködik, mivel Murszi elnök új nagykövetet nevezett ki, aki elfoglalta hivatalát.

Az utolsó két esztendõben 85 százalékkal növekedett azoknak az érettségizõknek száma, akik katonai szolgálati idejüket egy évvel meghosszabbítják, hogy önként tevékenykedjenek közösségükért. 2012-ben kereken 4.300 fiatal felnõtt töltötte önkéntesen vállalt egy évét szociális intézmények szolgálatában.

Az egyiptomi Sínai határon Izraelbe illegálisan érkezõ külföldiek száma drasztikusan lecsökkent.

2011 augusztusában ily módon 1.330 afrikai került Izraelbe.

2012 augusztusában mindössze 199 személy szökött az országba. AN ■

Puskaporos hordó az izraeliegyiptomi határon A Sínai-félszigeten uralkodó nyugtalanító helyzet égetõ kérdéseket vet fel Izrael számára.

Sínai-félsziget – Az izraeli-egyiptomi határ, pontosabban a Sínai-félszigettel határos szakasz hosszú évek során nyitott volt. Teljesen problémamentesnek számított. Izrael már régebben belekezdett egy kerítés építésébe azon a határvonalon, amely az afrikai menekülteket hivatott visszatartani, hogy tízezrével tóduljanak be Izraelbe. Ez a kerítés 230 kilométer hosszú lesz, és 2012 végére készül el. Tekintettel a Sínai-félszigeten egyre gyakoribbá váló terrorcselekményekre, amelyek Izraelbe is átcsapnak, a kerítés nagyon fontos védelmi funkciót is betölt.

A szûnni nem akaró terrorhullám olyan fejleményeket hozott létre a nyilvánosság szeme láttára, amelyekre a szakértõk már régóta figyelmeztettek: A Sínai-félsziget a terroristák játékterévé vált, közöttük ott vannak a szalafisták, akik az Al-Kaidával mûködnek együtt, a Dzsihád-szervezetek és azok a Gázaiövezetbõl származó palesztinok, akik a legkülönfélébb terrorszervezetekhez tartoznak. Az itt élõ beduinok közül sokan ideológiailag a terrorszervezetek mögé álltak. Mások pragmatikus okokból azok fizetési listáin szerepelnek. A Sínai-félszigetre idõközben sok pénz folyt be Iránból a Heszbollah milíciák, valamint az Al-Kaida adományaként.

Jóllehet ezek a csoportok ideológiailag nem feltétlenül zöldek, akcióikban mégis egyesíti õket a közös cél: az izraeli és egyiptomi hadsereget megtámadni, ezáltal a régiót destabilizálni.

Ez az instabil és robbanékony helyzet nemcsak Izraelt nyugtalanítja, hanem Egyiptomot is. Elsõ pillantásra úgy tûnik, hogy mindkét oldalnak ugyanaz az érdeke: ellenõrzés alatt tartani a helyzetet. Ezzel a háttérben egyezett bele Jeruzsálem, hogy az 1979-ben megkötött Camp-David-i egyezmény ellenére átmenetileg több csapategy-

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

Egy biztos: A Sínai-félsziget puskaporos hordóvá vált, amelynek rendkívül érzékeny kanóca bármikor tüzet foghat.

ség tartózkodjon a Sínai-félszi Sínai-félszigeten.

Azz eredmény azonban kijózanít A kijózanító volt.

Egyiptom ugyan azt jelezte, hog hogy «terrorista fészkeket» számoltak fel, izraeli szemszögbõl azonban ez pusztá pusztán egy csepp volt a tengerben.

Mivel az egyiptomiak is ttudják, hogy számukra sem származik semmi jó a Sínai-félszigetrõl, az országban orsz hangossá váltak a követelések, követelések hogy a békeszerzõdés azon paragrafusait paragra helyezzék hatályon kívül, amelyek amely az önálló katonai akciókat korlátozzák. korlát Hivatalosan a Sínai-félsziget demilid tarizált övezet. Aki a béke-megállapobéke-megá dás teljes megszüntetését követeli, köve a

jelenlegi helyzetet megfelelõ alkalomnak látja arra, hogy saját céljait elérje.

Közéjük tartozik Murszi egyiptomi elnök egyik tanácsadója is. Mohammed Al-Dawala nyilvánosan kijelentette, a Camp-David-i egyezmény «korlátozza Egyiptomot az õt megilletõ jogában, hogy megvédje a Sínai-félszigetet».

Izrael külügyminisztere ezzel vágott vissza: «Ott már éppen elég egységet állomásoztattok.»

Ezzel a háttérben az izraeli politikusok és szakértõk között éles vita bontakozott ki. Az egyik oldal azt állítja, hogy a Sínai-félszigeten már semmi körülmények között sem lehet több egyiptomi egységet megtûrni, mert a békeszerzõdés egyiptomi ellenzõi ezt a precedenst kihasználhatják arra, hogy saját céljaikat elérjék. A másik oldal

azt a véleményt hangoztatja, hogy az egyezményt hangolják az új biztonsági helyzethez, és meg kellene engedni az egyiptomiaknak, hogy a Sínai-félszigeten katonailag mûködjenek. Végül is ez Izrael biztonságát is elõmozdítaná.

Ennek az álláspontnak a képviselõi azt a reményt táplálják, hogy egy új, aktualizált egyezményt írhatnak alá Egyiptommal, és ezáltal Izrael történelme során elõször egy olyan állammal kötne egyezményt, amelynek élén a radikális Muszlim Testvériség képviselõje áll.

Egy biztos: A Sínai-félsziget puskaporos hordóvá vált, amelynek rendkívül érzékeny kanóca bármikor tüzet foghat. Elegendõ csupán egy újabb terrortámadás, amely az elmúlt évek során elkövetett 28 határincidens számát növelné. ZL ■

POLITIKA

Izrael titkosszolgálata két lincselõ gyilkost fogott el Tizenkét évvel a két izraeli civil ellen elkövetett lincselés után elfogtak kettõt a gyilkosok közül.

Ramallah – 2000 õsze úgy vonult be az izraeli történelembe, mint a második véres intifáda kezdete. Az izraeli áldozatok közül az elsõk tartalékos katonák voltak, Vadim Nurzhitz ésYossi Avrahami. Eltévedtek Ciszjordániában,

a palesztin rendõrség bevitte õket egy rendõrõrsre Ramallahban, ahol gyorsan ingerült csõcselék verõdött össze.

A két izraelit brutálisan bántalmazták és leszúrták. A lincselõ tömeg holttestüket meggyalázta és kidobta az ab-

lakon. A képek, amelyeket egy olasz újságíró-team készített, akkoriban sokkolták a világot. Közöttük volt a vérrel befröcskölt gyilkos képe is, aki az ünneplõ csõcselék elõtt gyõztes pózban állt.

11 Izrael felelõsségre akarta vonni a gyilkosokat, azonban nem lehetett olyan egyszerûen hozzájuk jutni. Ezért az izraeli titkosszolgálat, a Shabak egy külön bizottságot hozott létre. A munkatársak elsõsorban az érintettek azonosításáról gondoskodtak. Noha azóta sok idõ telt el, a fáradozásuk, hogy a gyilkosokat kézre kerítsék, meghozták eredményüket.

Az idõ folyamán 22 palesztint tartóztattak le és állítottak bíróság elé, akik valamilyen módon részt vettek a lincselésben. Egyeseket rögtön a gyilkosság után elfogtak, másokat csak évekkel késõbb. Néhány héttel ezelõtt az izraeli biztonsági erõk Ramallah környékén egy Hamasz terrorsejtet számoltak fel. A letartóztatottak között hamar felismerték azt a két személyt,

akik a két izraeli civil meggyilkolásában 12 évvel ezelõtt nagymértékben érintettek voltak. Röviddel letartóztatásuk után beismerték tettüket.

Az izraeli titkosszolgálat elégedetten közölte, hogy «kitartásunk végül is meghozta gyümölcsét». Soha nem adják fel, hogy a gyilkosokat felkutassák, és mindenki biztos lehet abban, hogy: «Mi nem felejtünk, és soha nem adjuk fel.» ZL ■

POLITIKA

Geert Wilders rosszul kalkulált Wilders holland politikus elveszítette az Izrael-barát csoportok támogatását az állatok rituális levágásával szemben tanúsított elutasító magatartása miatt.

Jeruzsálem – Európa szüntelen vitát folytat az állatok rituális levágásának tilalmáról, amit a zsidók és a muszlimok gyakorolnak. Geert Wilders a Szabadság Párttól (PVV) kétségkívül egyike a leginkább megosztó politikusoknak Hollandiában. A rituális vágási tilalom támogatásával kihívta maga ellen a zsidó körök ellenszenvét, melyeket eddig sziklaszilárd támogatóinak hitt. Wilders, akit általában jobboldali populistának neveznek, kifejezetten iszlámellenes. Egyúttal Izraelt «a Közel-kelet egyetlen demokratikus fényforrásának» nevezte. 2004 óta szüntelenül halálos fenyegetéseket kap. Éppen úgy, mint Salman Rushdie írónak, neki is félnie kell, hogy hasonló véget ér, mint amilyet a muszlim radikálisok Theo Van Gogh holland rendezõnek rendeztek.

Noha a vágási tilalmat támogatja, mégis kifejezetten Izrael-barátnak számít.

Egy nyílt levélben azonban Izrael askenázi fõrabbija, Yona Metzger világosan kifejtette: «Nem lehet valaki Izrael és a zsidó nép barátja, ha közben zsidóellenes törvényeket támogat (…).»

Dr. Manfred Gerstenfeld az amszterdami holland-zsidó szeminárium zsidóság szakágának tanári oklevelével rendelkezik, és 1968 óta él Izraelben. Tizenkét éve kuratóriumi tagként szolgál a «Jerusalem Center for Public Affairs» kereteiben. Wildersnek Izrael-barát hírnevével kapcsolatban a következõket nyilatkozta: A rituális vágási tilalom ügyének és a levágott hús behozatali tilalmának támogatása miatt Wilders imidzse «a zsidó világban már rég megtépázódott».

Dr. Gestenfeld egy kommentárban kifejtette, hogy Amszterdam ultraortodox zsidó gyülekezete Wilderst és pártját, a PVV-t «a Hollandiában és Európában lévõ zsidó gyülekezetek számára veszélyként» minõsítette. A Simon Wiesenthal Központ, mint elsõ zsidó intézmény, a PVVvel a szorgalmazott vágási tilalom miatt összetûzésbe került. Wilders visszautasította a szemrehányásokat, kijelentette, hogy pártja nem tûri az antiszemitizmust.

Az ügy azért is került címoldalra, mert állítólag Wilders és pártja az amerikai zsidóktól és szervezetektõl pénzügyi

támogatást is kapott. Úgy a holland De Telegraaf napilapban, mint az izraeli Haaretz-ben tudósítás jelent meg ezzel kapcsolatban. Dr. Gestenfeld megállapítja, hogy Wilders nemcsak Izrael és a zsidók, hanem az amerikai Izrael-barát evangéliumi körök rokonszenvét is eljátszotta.

«Wilders két alapvetõ veszélyt ismert fel, amelyek Hollandia jövõjét veszélyeztetik, és amelyeket mások figyelmen kívül hagynak: a veszély, amelyet az iszlám szélsõségesek a demokráciára jelentenek, valamint azok a veszélyek, amelyek a félresikerült integrációs folyamatból következnek. Wilders ezt a témát talpraesetten öntötte szavakba, de a pártja nem fog tudni fennmaradni, ha nem jelentkezik jól megfontolt politikai megoldásokkal. De nemcsak ez a PVV hiányossága. Populista magatartásához hûen Wilders gyakran meggondolatlanul minden lehetséges témával kapcsolatban nyilatkozik. Amíg ezt teszi, Izrael-barát magatartása háttérbe szorul. Ráadásul azt sem felejtik el neki, hogy antiszemita színezetû törekvések élére állt.» ■ Forrás Ynet/Feldolgozta AN

Európa szüntelen vitát folytat az állatok rituális levágásának tilalmáról, amit a zsidók és a muszlimok gyakorolnak.

Geert Wilders a Szabadság Párttól (PVV) kétségkívül egyike a leginkább megosztó politikusoknak Hollandiában.

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

POLITIKA

Izraeli-jordániai kooperáció Izraelnek csak két szomszédos állammal van békeegyezménye: Egyiptommal és Jordániával.

Amman – Az Izrael és Jordánia közötti tárgyalások 1994-ben egy békeszerzõdésben kulmináltak.

1996-ban ehhez egy kereskedelmi szerzõdés is társult. II. Abdullah király, aki 1999 óta uralkodik, egyik alkalommal Izraelt «a legjelentõsebb regionális partnernek» nevezte.

Noha a kapcsolatokat korrektnek és jól mûködõeknek lehet nevezni, éppolyan kevéssé szívélyesek, mint Egyiptom esetében. Csak kevés izraeli utazik Jordániába, mert ott már tanácsosabb nem észrevétetni, ha valaki izraeli. Mivel a jordániai polgárok fele palesztinok leszármazottai, sokan jönnek ennek következtében Izraelbe rokoni látogatásra. A családi látogatások az élénk utasforgalmat is elõmozdítják. Ráadásul a jordániai társadalom felsõbb rétegei szívesen jönnek Jeruzsálembe bevásárló utakra. A politikai és gazdasági kapcsolatok mellett létezik egy tudományos együttmûködés is. Ide tartozik egy viszonylag új izraeli-jordániai projekt, amely a megújuló energiák felhasználását támogatja a közös határ déli szakasza mentén (beleértve Eilatot és Aqabát is). Ezenkívül a két ország együttmûködik a határokon átívelõ környezetvédelemben is.

Mégis sok minden csak «takaréklángon ég». Különbözõ kisebb reformokkal II. Abdullah király le tudta ugyan csendesíteni az «arab tavasz» tiltakozásait, az országban mégis tovább forr a tudatalatti lázongás. Ráadásul Jordániának a szíriai harcok kihatásaival is szembe kellett néznie, ugyanis 30.000 szír menekült az országba. II. Abdullah felfogta, hogy az õ trónja is inog. Jordánia hasemita uralkodói egy etnikai kisebbséghez tartoznak, és már több merényletet is átéltek, amelyek a monarchia megszüntetésére törekedtek. II. Abdullah tudja, hogy ettõl õt még egy

Csak kevés izraeli utazik Jordániába, mert ott már tanácsosabb nem észrevétetni, ha valaki izraeli

palesztin nõvel kötött házasság sem fogja megóvni.

Jordániát tehát bel- és külpolitikai erõk marcangolják, amelyek az uralkodót taktikázni kényszerítik, és az Izraelhez fûzõdõ kapcsolatait csak kis lángon tartatják vele. Ennek ellenére vannak területek, amelyeken mindkét ország ugyanolyan érdekeket képvisel. Ez vonatkozik például a Hamaszra. Izrael Államnak nem fûzõdik ahhoz érdeke, hogy ez a terrorszervezet éppen az ajtaja elõtt megerõsödjék. Jordániának saját belpolitikai megfontolásokból ugyanez az érdeke. Miután Jordánia Ammanban 1999-ben a Hamaszirodát bezárta, Damaszkusz lett a Hamasz fõhadiszállása. A szíriai helyzet miatt nemrég felvetõdött a kérdés, hogy esetleg Jordániában a Hamasz hivatalos képviselõit ismét szívesen fogadják-e. Jordánia azonban kijelentette, hogy õket a legjobb esetben is magánszemélyekként tûrik meg, de semmi esetre sem hivatalos Hamasz képviselõkként.

Ezeken túl néhány hete egy további, Izrael számára örvendetes együttmûködés jött létre. Állandóan palesztinbarát delegációk kelnek

útra, hogy felkeltsék a közvélemény szolidaritását a palesztinok iránt, és Izrael elutasítását érjék el. Ez a delegáció nemcsak a Gázai-övezetbe vonult be, hanem Ciszjordániába is be szeretett volna jutni. Mint minden más országnak, Izraelnek is jogában áll eldönteni, kinek ad beutazási engedélyt. A legutóbbi delegációkat már Európában leállították, mivel Izrael közölte a légitársaságokkal, ki utazhat be, és így a légitársaságok költségén kellett volna visszaszállítani õket Európába.

Egy másik beutazási lehetõség az Allenby híd Izrael és Jordánia között.

Nemrég Franciaországból, NagyBritanniából, Németországból és az USA-ból Jordánián keresztül aktivisták akartak Ciszjordániába beutazni, hogy ott az izraeli politika ellen tüntessenek. Az izraeli határõrök az elsõ buszt visszaküldték Jordániába.

A jordániai határõrök ezután lezárták a határátkelõt a második busz elõtt. Az Izraelbe való bejutásra tett további próbálkozásokat is már elõre megakadályozták a jordániai oldalon, úgyhogy az aktivistáknak dolgavégezetlenül kellett elutazniuk AN ■

13 TÁRSADALOM

Izraelért-kampány «instagrammal» Hogy Izrael imidzsét javítsa, izraeli egyetemisták egy csoportja új internet-kezdeményezéssel állt elõ.

Tel Aviv – Néhány egyetemista a Tel Aviv Egyetemrõl egy nyilvános projekthez csatlakozott, amelynek keretében «Izrael nagyköveteiként» tevékenykedhetnek. A «Stand With Us» (Állj az oldalunkra) nevû projekt fontos szerepet tölt be a nyilvánosság tájékoztatásának munkájában, ennek az a célja, hogy Izrael megtépázott imidzsét a nyilvánosság elõtt újra helyreállítsa.

De ezek a diákok egy lépéssel tovább is mentek. Õk nemcsak az eseményekre akartak reagálni, hanem aktívan cselekedni is akartak. Ezért több tucat hobbi-fotográfust hívtak meg Izraelbe, akik az okostelefonokon keresztül az «instagram» alkalmazáson keresztül fotókat terjeszthetnek az egész világon. Fotóriportjaikat szerte a világon több mint két millióan lájkolták.

Az egyetemisták egy jól szervezett tíznapos izraeli tartózkodást ajándékoztak az USA-ból és Európából érkezett fényképészeknek, egyetlen kikötéssel: Izraelt és polgárait kellett szerte az országban fényképezniük, a képeket pedig a világhálón a nyilvánosság elé kellett tárni. «Meg vagyunk arról gyõzõdve, hogy a fényképek rendkívül nagy kifejezõerõvel bírnak. Így nagyon sokoldalú üzenetet közvetítenek. (…)», jelentette ki a 26 éves Ofer Levy, aki e különös projekt egyik kezdeményezõje.

«Ráadásul abból indulunk ki, hogy az emberek, akik a fotókat megnézik, barátaiknak is ajánlani fogják. Így létrejön egy hógörgeteg-effektus, amit már az internetrõl régóta ismerünk, és ebben az esetben Izrael számára hozhat pozitív kilátásokat.»

Az «instagram»-fotódelegáció beutazta az egész országot. A fényképészek meglátogatták a kisebb, nagyobb városokat, túráztak Galiea vidékies lankáin és a Negev-sivatagban. Lélegzetelállító túrákat tettek csodálatos vidékeken, amelyeket többségében a kamerák lencséin keresztül szemléltek.

Az egyik fényképész, Jose Miguel Mena San Fransiscoból, elmondta: «Nagy megtiszteltetés volt ez számunkra, hogy ezen a túrán részt vehettünk. Sokan közülünk elsõ pillantásra beleszeretett ebbe az országba.»

Vutheara Kham, aki Franciaországban él, és kambodzsai gyökerekkel rendelkezik, ezzel teljesen egyetértett: «Elsõ alkalommal vagyok Izraelben, csodálatos idõt éltem itt át, büszke vagyok arra, hogy ennek a projektnek keretében mindezt Franciaországnak bemutathatom.» Egyetlen más francia «instagram»-fényképésznek sincs annyi bejegyzett barátja a honlapján, mint neki. Az interneten õ prominens személyiségnek számít. Azonban azt is

elárulta, hogy az Izrael-képek által kiváltott reakciók vegyesek voltak: «Sajnos, meg kell mondanom, sok negatív reakciót is kaptam. Csodálkoztam, hogy sok ember az ‹instagram»-ba is beviszi a politikát.»

Ofer Levy ellenben mindezt higgadtan fogadta. Õ nem is számított másra.

«Még ha a fényképek sok negatív reakciót is váltanak ki, rövid idõn belül mégis több ezer pozitív megjegyzés érkezik. Gyakran megemelkedik azoknak a száma, akik pozitív módon kommentelnek, és rövid idõn belül több tízezer pozitív megjegyzés érkezhet. Sok embert értünk el, és ez már magában siker. Ha pedig ezzel még egy párbeszéd kialakulásához is hozzájárulunk, annál jobb.» ZL ■

A fényképek megtekinthetõk: http://www. facebook.com/OnceinaLifetimeHD

TÁRSADALOM

Izrael lakossága aktuális számokban A zsidó õszi ünnepnapok kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal mindig közli az Izrael lakosságára vonatkozó legújabb számadatokat.

Jeruzsálem – A zsidó újévhez fûzõdõ ünnepek alkalmával, amelyek az idén szeptember közepére estek, kiderült, hogy Izrael Állam lakossága szinte elérte a nyolcmilliós határt.

Pontosan 7.933.200 polgárt számláltak. Közülük 5,9 millió zsidó, 1,6 millió arab (muszlim vagy keresztyén) és

318.000 úgynevezett «mások», ami azt jelenti, hogy keresztyének vagy más vallások követõi, akiknek nincs arab hátterük.

Az elmúlt zsidó év során az ország lakossága 140.000 személlyel nõtt, azaz 1,8 százalékkal. Csak az összehasonlítás kedvéért jegyezzük

meg: Államalapításkor, 1948-ban mindössze 806.000 zsidót számláltak. Az 5772. zsidó évben (2011/12) az országban 160.000 gyerek született. A következõ statisztikai adatok alapján egy valóban magas számadat derül ki: a 25 és 29 év közötti férfiak 64 százaléka egyedülálló. E

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

korcsoportba tartozó nõk 46 százaléka szingli. Izrael Állam kiskorú lakosságával kapcsolatban szintén megjegyzendõ, hogy az ország a nyugati államokkal összehasonlítva kimondottan fiatalnak tekinthetõ. A lakosság 28 százaléka 14 év alatti gyerek. A többi OECD-államban ez az adat 18,5 százalék. Különben az idõsek száma is növekszik: az összlakosság 4,8 százaléka 75 éves vagy annál idõsebb. Ennek megfelelõen Izraelben nõtt az átlagos életkor, férfiak esetében ez 80 év, a nõknél pedig 83,6 év.

A zsidó állampolgárok körében 8,8 százalék vallja magát ultra-ortodoxnak, 9,6 százalék vallásosnak, 38,1 százalék hagyományos vallásos beállítottságúnak és 43,5 százalék világinak. A legtöbb polgár, azaz 40 százalék, városi központokban él. Jeruzsálem továbbra is az ország legnagyobb városa.

Figyelemreméltó a következõ adat, mindenekelõtt, ha a biztonságpolitikai valóságot nézzük: az összes izraeli 88,5 százaléka elégedett, sõt nagyon elégedett életével.

Míg a zsidó állam növekszik és prosperál, nemzetközi szinten a zsi-

dóknak nem olyan jó a helyzetük, amint az a jeruzsálemi Héber Egyetem adataiból kitûnik. A világ lakossága az elmúlt évben 1,26 százalékkal növekedett, és meghaladta a hétmilliárdos határt. A zsidó nép világszerte mindössze 0,65 százalék növekedést mutat. Az egyik jelentõs oka ennek az asszimiláció; egyedül az USA-ban azoknak a zsidóknak, akik megházasodnak, szinte a fele nem zsidó párt választ. A világon összesen 13,75 millió zsidó él, 43 százalékuk Izrael Államban, 39 százalék pedig az Egyesült Államokban. ZL ■

TÁRSADALOM

Izrael a «boldogság-skála» tetején Izrael ifjúsága javíthatatlanul optimista, az ország pedig a legelsõ helyek egyikét foglalja el egy olyan skálán, amely a boldogságérzetet méri fel.

Genf – A skálát, amelynek arról kell tájékoztatást adnia, milyen boldogok és megelégedettek egy-ország polgárai, az Egészségügyi Világszervezet adta ki, mint az ENSZ egyik grémiuma. Ha megnézzük a táblázatot, kiderül, hogy Izrael ezen a ranglistán a harmadik helyen áll; ezt mindenekelõtt ifjú polgárainak köszönheti.

A skála összeállításához szükséges tanulmányt négyévenként végzi el az Egészségügyi Világszervezet.

Ez felméri, milyen lelki-szellemi és szociális egészségnek örvendenek a különbözõ országok polgárai. Izraelben többek között 4758, 6-12.

osztályos tanulót kérdeztek meg. Õk boldogok és elégedettek, amint válaszaikból kiderült. A macedóniai és örmény tanulók boldogabbak tõlük, õk ugyanis az elsõ és második helyre kerültek. Egyidejûleg meg kell jegyezni, hogy Izrael Hollandiával, Izlanddal és Spanyolországgal a harmadik helyen áll.

A tanulók kérdõíveket kaptak, ezen különbözõ kérdésekre kellett válaszolniuk, és értékelést is kellett adniuk 0 ponttól 10-ig. A 0 a nagyon rosszat jelentette, a 10 pedig a legjobbat. A megkérdezett izraeli tanulóknak majdnem a fele saját életét 9-es és 10-es jeggyel értékelte. A lányok (51 %) valamivel jobb jegyet adtak, mint a fiúk (47 %).

Ráadásul az értékelésbõl kiderült, hogy az arab tanu-

Tehát levonható az a következtetés, hogy a fiatal generáció Izraelben, noha bizonyos dolgokon bosszankodik, mégis kimondottan optimista.

lók még elégedettebbek. Közülük 55 százalék értékelte életét a legjobb jeggyel. Érdekes módon az izraeli tanulók válaszai nem csupán a «boldogságskálán» juttatták a csúcsra országukat, mivelhogy boldognak és elégedettnek tûntek, hanem ugyanakkor dühösek és idegesek is. A skálának ezen a részterületén az izraeli tanulók az ötödik helyen állnak.

Dr. Yossi Harel-Fisch, aki a nemzetközi tanulmányt vezette Izraelben, és a Bar-Ilan Egyetem pedagógiai szakán kutat és tanít, kijelentette, hogy ezek nem ellentmondó, hanem egymást kiegészítõ eredmények. Kifejtette, hogy a «boldogság-skála» alapvetõ és általános szociális és társadalmi nézeteket értékel, míg a bosszankodásra, és idegességre vonatkozó kérdés inkább specifikusan személyes helyzetekre reflektál.

Tehát levonható az a következtetés, hogy a fiatal generáció Izraelben, noha bizonyos dolgokon bosszankodik, mégis kimondottan optimista. Az egyik tanuló ezzel kapcsolatban egy másik és igencsak érdekes interpretációval szolgált: «Valószínûleg nem mi vagyunk azok, akik egyre boldogabbakká válnak – talán a világ válik körülöttünk egyre kedvetlenebbé», mondta a 15 éves tanuló a Yediot Acharonot napilapnak adott nyilatkozatában. ZL ■

15 TÁRSADALOM

Izrael 6. helyen áll a világ legegészségesebb polgárainak rangsorában A «Bloomberg» információs és pénzügyi cég nemrég tanulmányt készített annak felmérésére, hogy milyen egészségesek a különbözõ országok polgárai.

New York City – A «Bloomberg» világméretû tanulmányában kiderítette, milyen egészségesek egy-egy állam polgárai, és az egészségi rizikófaktorok skáláján milyen helyet foglalhatnak el. 145, egymilliónál több lakossal rendelkezõ ország adatait hasonlították össze. Voltak államok, amelyek nem tudták a szükséges adatokat felmutatni.

Izrael a kiemelkedõ hatodik helyet foglalta el.

Az egészségi színvonal megállapításának kritériumai között

olyanok szerepeltek, mint például a várható átlagos életkor, az elhalálozás okai és a különbözõ korcsoportok halálozási mutatói (mint pl. a csecsemõhalálozás, stb.). A rizikófaktorok közé olyan adatokat soroltak, mint a dohányzók aránya, az egy fõre esõ alkoholfogyasztás, a túlsúlyos polgárok aránya, valamint a légszennyezettség és a vízminõség. Az összértékelésben figyelembe vették a jövedelmeket és az életszínvonalat is.

A legtöbb pont, amit egy ország elérhetett 91,97 pont volt, ebbõl a

«Bloomberg» szerint Izrael 85,97 pontot ért el. A megállapított rizikófaktorok miatt Izraeltõl hat pontot vontak le. Elsõ helyen Szingapúr áll 89,45 ponttal. Olaszország és Ausztrália következik a második és harmadik helyen, míg Svájc a 88,33 pontjával a negyedik helyre került.

Japán az ötödik 86,93 ponttal. Izraelt követi Spanyolország és Hollandia. Svédország a kilencedik helyre került, míg Németország a tizedik lett. Az USA a 33. hely érte el a rangsorban. ZL ■

GAZDASÁG

Izraeli cég munkahelyeket teremt Németországban Az «Arkal Automotive» izraeli üzem egy telephelyével munkahelyeket teremt Dél-Türingiában.

Crock – A lépés nagy feltûnést keltett az izraeli médiában. Németországban, az érintett szövetségi tartományban, Türingiában szintén nagy figyelemmel kísérték. Ezzel kapcsolatban a türingiai gazdasági miniszter, Matthias Machnig a következõket mondta: «Türingia vonzza a nemzetközi befektetõket. Éppen az autóágazat az egyik legnagyobb növekedést ösztönzõ erõ a türingiai gazdaságban.» Ezt a kijelentést egy új mûhely megnyitásakor tette, amelyet az «Arkal Automotive» izraeli autószállító cég Crockban, Dél-Türingiában nyitott meg.

Az izraeli üzem telepítését a türingiai gazdasági minisztérium és az Türingia Országfejlesztési Társasága (LEG) szorgalmazta és támogatta. Meghatározó volt azonban az ISUCON támogatása, egy 2004-ben alapított vállalaté, amely a Türingia és Izrael közti gazdasá-

gi csere mellett kötelezte el magát.

Itt mindenekelõtt középosztálybeli cégek jöhettek számításba, amelyek vállalkozások kiépítésével és már meglévõ vállalkozások leépítésével foglalkoztak. Ez már több izraeli cég telepítését tette lehetõvé Türingiában. Az «Arkal Automotive» a termelõhely átalakítására és felszerelésére kétmillió eurót fektetett be.

Ezzel a telepítéssel a cég 60 munkahelyet hozott létre Türingiában.

Az «Arkal Automotive» céget 1997-ben alapították. Ez a cég az «Arkal Plastic Products» anyacégtõl származik, és székhelye a KidmatGalil ipari parkban van Tiberiasnál.

A cég az autóipar számára gyártott technikai mûanyagrészekre specializálódott. Az «Arkal Automotive» egyedül a saját fejlesztési részlegén 45 mérnököt foglalkoztat. Vevõi között ott találjuk a piacvezetõ autógyártókat, mint a General Motors, Volkswagen, Opel, Daimler, Ford,

Fiat és Nissan. A vállalat Izraelben összesen kb. 100 munkatársat foglalkoztat, ezekhez jönnek még a Lengyelországban, Franciaországban, Kanadában, az USA-ban és Kínában mûködõ termelõhelyek alkalmazottai.

A türingiai Crock-ban mûanyagalkatrészeket gyártanak az Opel Astra és a legújabb Opel kisautó, az Adam számára. Az Adam modellt 2012 eleje óta Eisenachban készítik, és 2013-ban kell piacra kerülnie.

Ezenkívül azt szorgalmazzák, hogy a jövõben ezen a német termelõhelyen az Audi, Mercedes-Benz és a Volkswagen számára is állítsanak elõ mûanyagalkatrészeket.

16 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

A németországi termelés megkezdésével kapcsolatban Ram Drori, az «Arkal Plastic Production» anyakonszern üzletvezetõje a következõket mondta: «Németország az autógyártás

bölcsõje, és továbbra is az üzletág innovációs motorja, amely most éppen átalakulóban van. Annál is inkább fontosabb számunkra, hogy a saját elképzeléseinkkel a mûanyagalkatrész

gyártásában közvetlenül a helyszínen legyünk.» Drori is személyesen jelen lesz, ugyanis a már Türingiában is mûködõ izraeli cég új termelõhelyének üzletvezetõjévé nevezték ki. AN ■

GAZDASÁG

«Európa rendkívül kritikus szakaszban van» Stanley Fischer, az izraeli központi bank kormányzója a világ egyik legjobb jegybankfõnökének számít; nemrég Európa gazdasági helyzetérõl nyilatkozott.

Stanley Fischer: « Mindannyian olyan idõket élünk, amelyek nagy kihívások elé állítanak bennünket. »

Jeruzsálem – Európa gazdaságai válságban vannak, az emberek elbizonytalanodtak, és elvesztették bizalmukat az euróban. Sokan kételkednek a politikusokban és a gazdaság vezetõ személyiségeiben. Másként van ez Izraelben, mivel a «Bank of Israel» kormányzóját 2012ben ismételten a világ legjobb jegybankárai közé sorolták. A Zambiából származó Stanley Fischer, aki Angliában és az USA-ban végezte tanulmányait, 2005 májusa óta áll az izraeli nemzeti bank élén. Elõtte fontos pozíciókat töltött be globális gazdasági fórumokon, többek között a Nemzetközi Valutaalap helyettes igazgatójaként. Hogy az izraeli központi bank vezetõje lehessen, amerikai állampolgárságú zsidóként elõször be kellett vándorolnia Izraelbe, és fel kellett vennie az izraeli állampolgárságot.

Számára ez magától értetõdõ volt, hiszen a felkínált pozíció nagyon is vonzotta. Izrael és gazdasága pedig hosszútávon profitált ebbõl. Jó bizonyíték erre nemcsak az ország kitûnõ gazdasági mérlege – a globális pénzügyi válság ellenére –, hanem az õ minõsítése is, mint

az egyik legjobb jegybank-fõnök a világon. Az «A» minõsítéssel világviszonylatban csak hat jegybank-fõnököt tüntettek ki, Fischer mellett ausztráliai, kanadai, malaysiai, Fülöp-szigeteki és kínai kollégáját.

Nemrég nyilatkozott Fischer a gazdasági hírekre specializálódott Bloomberg News Agency lapnak úgy a globális, mint az európai gazdasági helyzetrõl. «Mindannyian olyan idõket élünk, amelyek nagy kihívások elé állítanak bennünket. Az egyik központi és égetõ téma az a kérdés, hogy vajon fennmarad-e az euró-zóna. De sokakat az a kérdés is foglalkoztat, hogy így vagy úgy egy rettegett infláció felé haladunk-e. Ezzel kapcsolatban mindig felvetõdik a központi bankok szerepének kérdése.»

Azzal a háttérben, hogy Izrael az exportból származó bevételektõl függ, megkérdezték Fischert, hogyan értékeli az európai helyzetet. «Európa rendkívül kritikus szakaszban van. Az Európai Központi Bank igazgatója manapság ritkán látható a nemzetközi összejöveteleken, mivel, úgy gondolom, igen sok az elfoglaltsága. Munkatársaival együtt megpróbál egy új gazdasági stratégiát kidolgozni.»

Fischer úgy véli, hogy éppen az európai országoknak szükséges komolyan

azon dolgozniuk, hogy az államháztartás hiánya csökkenjen. «Ehhez szükségünk van egy jól kigondolt, empirikusan megalapozott makrogazdaság-politikára.»

Az interjúban vetett egy pillantást az USA-ra is. «Amerika pénzügyi politikája nagyon bonyolult, néha több köze van a politikához, mint a gazdasághoz, de ez is a központi bankra vonatkozik. Ott lehet jelenleg egy azonnali ösztönzõrõl beszélni, azonban nem ez a megoldás, mivel most egy olyan kezdeményezésre van szükség, amely hosszú távú megoldást hoz.» Ez érvényes Európára is.

Az izraeli kormányra vonatkozóan, amikor nyáron az adóemelést tárgyalták, a következõket mondta Fischer: «Tény, hogy ez valóban nem a legjobb megoldás. Nagy a valószínûsége annak, hogy Európa komoly recesszió elõtt áll. Mindegy, mi történik Európában, az európai gazdaság egy évvel mindig megelõzi azt a pillanatot, amikor a válság gazdaságilag is érezhetõ lesz.»

Továbbá hozzáfûzte: «Ha ez valóban bekövetkezik, bennünket Izraelben is súlyosan érinteni fog.» Ha a recesszió Európában növekszik, az Európába tartó izraeli export volumene is csökkenni fog; Fischer szerint nem csupán a jövõ évben, hanem éveken át. Ha viszont már most tudjuk, hogy majd kevesebb pénz jön be, akkor Izraelnek már most elõrelátóan kell eljárnia, hogy az államháztartás hiánya semmi esetre se növekedjen tovább. Ezért támogatta Fischer az Izrael kormánya által szorgalmazott adóemeléseket. «Jobb most, amikor az idõ még kedvezõ, pénzeket megtakarítani, hogy az államháztartás hiánya stabil maradjon.» Arra való tekintettel, hogy esetleg Európában kiélezõdhet a helyzet, megállapította: «A gazdaságnak mindenre fel kell készülnie, és nem engedhetõ meg, hogy csak utólag cselekedjen.» AN ■

17 GYÓGYÁSZAT

Az inzulin tabletta Egy izraeli találmány új perspektívákkal ajándékozza meg azokat a cukorbetegeket, akik inzulininjekcióra szorulnak.

Jeruzsálem – Elismerten még a jövõ zenéje, mivel az egészségügyi hatóságok engedélye hiányzik, de a cég biztos abban, hogy ez hamarosan változni fog. Az «Oramed» cég vezetõje abból indul ki, hogy termékük legkésõbb 2016-ban már a piacon lesz. Ez a cukorbetegség kezelésének forradalmát jelenti majd. A találmányt 25 éves intenzív kutatás elõzi meg, aminek eredményeként, a tényeket figyelembe véve, a cég különleges minõsítésre tesz szert: a világ elsõ inzulin tablettájának kifejlesztõje címre.

«Ma világviszonylatban sem létezik szájon át bevehetõ inzulin, de cégünk nagyon közel van ahhoz, hogy ezt piacra bocsássa», mondta Nadav Kidron, az «Oramed» üzletvezetõje.

A The Jewish Press napilapnak nyilatkozott: «Az inzulin elsõsorban egy peptid, ez egy kicsi protein, és ha ezt lenyelik, a test enzimei lebontják.

Másrészt az inzulin nagysága is szerepet játszik. Nem hatol át a bélfalon, és nem jut el a vérkeringésbe. Az inzulint úgy lehet elképzelni, mint egy teniszlabdát, a bélfal pedig a háló. A labda nem megy át a hálón.»

Az «Oramed» céget 2006-ban alapították a kutatásban elért áttörés után, amit a Hadassah-Klinika tudósai Jeruzsálemben éveken át végeztek. E tudósok között volt Dr. Miriam Kidron, Nadav Kidron anyja. Õ megbeszélte fiával teamjének a HadassahKlinikán elért úttörõ kutatási eredményeit. Hogy ezeket az eredményeket értékesíthetõ megoldássá alakítsák a cukorbetegek javára, közösen megalapították az «Oramed» céget.

Dr. Kidron: «A célom az, hogy az emberek szájon át bevehetõ inzulint kapjanak a gyógyszertárakban.»

Dr. Kidron ezzel kapcsolatban elmondta: «Boldog vagyok, hogy ez valósággá vált. A célom az, hogy az emberek szájon át bevehetõ inzulint kapjanak a gyógyszertárakban.» Fia, Nadav hozzáfûzte: «Ez egy Kiddush HaShem (Isten nevének megszentelése). Azt hiszem, a legjobb út az, ha az embereknek megmutatjuk, hogy Izrael több mint a palesztin-izraeli konfliktus. Izrael olyan orvosságokat ad, amelyek az életet jobbá változtathatják.»

Az újítás még nincs a piacon, de egy dél-afrikai klinikai tesztsorozat sikeres befejezése után az emberek milliói számára egyre kézzelfogha-

tóbb lesz. Az amerikai hatóságok engedélyének megszerzése érdekében azonban még az USA-ban is el kell végezni egy tesztsorozatot. Ez 2013-ban történik meg. Az elõírásoknak megfelelõen 2014ben is le kell folytatni egy további tesztsorozatot. Ha az USA megadja az engedélyt, akkor az európai engedélyezés útjában már semmi sem áll. Amint már megjegyeztük, az «Oramed» tudósai remélik, hogy inzulin tablettájuk 2016-tól már értékesíthetõ lesz, hogy emberek millióinak életét, akik ebben a súlyos betegségben szenvednek, könynyebbé tegye. AN ■

TECHNOLÓGIA

Új sótalanító berendezések Izraelbõl Egy izraeli cég kifejlesztett egy új sótalanító berendezést, amely állítólag hatékonyabb és költségkímélõbb.

Kadima-Tzoran – Az «IDE Technologies Ltd.» izraeli konszern világviszonylatban vezetõ szerepet tölt be, ha a legmodernebb sótalanító berendezésekrõl van szó. Mivel a cég

már 45 év óta a sótalanító berendezések kifejlesztésével és gyártásával foglalkozik, az egyik úttörõnek számít ezen a területen. Ebben a szektorban fontos szerepet játszik a

modern technológia is, mint például a solar- és nano-technológia. A legújabb technológiák integrálásával az «IDE Technologies» a világcsúcson tarja magát, és most már különösen

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

A cég már sótalanító berendezések százait szerelte fel világszerte, hogy a szárazság sújtotta területeken a tengervízbõl és a félsós vizekbõl (a sós és az édesvíz keveréke) ivóvizet állítsanak elõ.

a szegény országoknak nagy áldást jelenthet.

A cég már sótalanító berendezések százait szerelte fel világszerte, hogy a szárazság sújtotta területeken a tengervízbõl és a félsós vizekbõl (a sós és az édesvíz keveréke) ivóvizet állítsanak elõ. A legújabb berendezést, amelyet a cég legutóbb bemutatott, az izraeli külügyminisztérium «a sótalanító berendezések új generációjának» nevezte, mivel a mérnökök különösen két komponensre figyeltek: a teljes körû hatékonyságra a lehetõ legkevesebb költséggel. Sok ország, amelyek a szárazságtól szenvednek, és akiknek egy ilyen berendezés nagy segítséget jelentene, olyan szegények, hogy a drága berendezéseket nem engedhetik meg maguknak. Így: «Az izraeli kutatók a Ben-Gurion Egyetemen

(…) kifejlesztettek egy rendszert, amelyet a helyzetnek megfelelõen a vevõ igényeire lehet szabni.»

A környezetbarát berendezés napenergiával mûködik, és egy olyan újfajta szûrõtechnikát alkalmaz, amely a nano-technológián alapszik. Ezáltal csak a sót szûrik ki a vízbõl. Így a vízbõl nem tûnik el, mint a régebbi rendszer esetében, minden ásványi anyag. Az eddigi technológiáknál a termõföld öntözésekor a szükséges ásványi anyagokat újra a vízhez kellett adni, ami körülményes és költséges volt. Éppen ezt nem engedhették meg maguknak a szegényebb országok mezõgazdasági üzemei.

Az ilyen üzemeket tartja szem elõtt az «IDE Technologies» új berendezése, amellyel hatékonyabban és költségkímélõbben dolgozhatnak.

Az «IDE Technologies» újfajta fejlesztését jelenleg a Holt-tenger déli régiójában tesztelik. «Eddig a teszteredmények nagyon sokat ígérõek. A víz, amelyet itt sótalanítanak, lehetõvé teszi a földmûvesek számára, hogy 25 százalékkal kevesebb vizet és trágyát használjanak fel a szokásosnál.» Továbbá az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint, az «IDE Technologies» egy nagyobb tesztlétesítményt tervez, amelyet egy képzési központ keretében fog üzemeltetni. Ebben a központban olyan országokból érkezõ egyéneket képeznek ki a hatékonyabb mezõgazdasági módszerekre, amelyek a szárazságtól szenvednek.

Pillanatnyilag a cég befektetõket keres, akik támogatnák a tervezett központ felépítését. AN ■

RÉGÉSZET

Víztárolót fedeztek fel az elsõ Templom idejébõl A Siratófal közelében egy 3000 éves víztárolót találtak a régészek az elsõ Templom idejébõl.

Jeruzsálem – A becslések szerint a 250 köbméter térfogatú, masszív víztárolót az úgynevezett Robinsonív közelében, a Siratófal déli sarkánál fedezték fel. Ott már jó ideje folynak ásatások, hogy a második Templom korának vízellátó rendszerét közelebbrõl megismerjék. Senki

nem számolt azzal, hogy az ásatások még visszább viszik a régészeket az idõben, azaz a Kr. e. 9. század közepének Jeruzsálemébe.

Dr. Tvika Tsuk régész szerint ezt a víztárolót az alapkõzetbe ásták – «ami költséges és körülményes vállalkozás» – és finoman bevakolták. Az izra-

eli régészek eddig még nem fedeztek fel egy ilyen méretû víztárolót az elsõ Templom idejébõl. Ezt a Kr. e. 9. század közepén építették, és a Kr. e. 6. században rombolták szét. «Mivel a Templom közvetlen közelében volt», fejtette ki Dr. Tsuk, «abból indulunk ki, hogy a vizet a templomi szolgálat

19 során használták, valamint a zarándokok ellátását is szolgálta. Az itt összegyûjtött víz valószínûleg mosakodásra és ivóvízként is szolgált.» Az ásatási réteg és a vakolás alapján a régészek biztosak abban, hogy ez a víztároló az elsõ Templom idejébõl származik. «Úgy a vakolat formája, mint színe a sárgás színárnyalatával az elsõ Templom idejére jellemzõ, és hasonlít más víztárolókhoz, amelyeket ebbõl az idõbõl ismerünk, ilyenek a Tel Beer Sheva, Tel Arad és Tel Bet Shemesh helységekben talált víztárolók.» Különösen mély benyomást keltett az a felfedezés, amelyrõl szintén beszámolt: «Itt Jeruzsálemben is látni lehet azoknak a munkásoknak a kézlenyomatát, akik a vakolatot elsimították.»

Prof. Eli Shukrun, aki az ásatásokat Jeruzsálem óvárosának területén vezeti, hangsúlyozta, hogy ez az egyedülálló felfedezés fontos tájékoztatást nyújt az ókori Jeruzsálem vízellátó rendszerérõl. Még a közelmúltban is azt feltételezték, hogy a várost az

A becslések szerint a 250 köbméter térfogatú, masszív víztárolót az úgynevezett Robinson-ív közelében, a Siratófal déli sarkánál fedezték fel.

elsõ Templom idejében csak a Gihonforrás látta el vízzel. A Gihon-forrás a Kidron folyó forrása, a tengerszint fölött 636 méter magasan ered, és több mint valószínû, hogy ez tette lehetõvé egy város alapítását ezen a területen – az úgynevezett Dávid városát. A Kidron folyót az 1. Kir 2,36 említi, Salamon király utasításával kapcsolatban. Néhány száz évvel késõbb Ezékiás király itt építtette ki a legendás vízi alagutat.

Prof. Shukron ennek a víztárolónak felfedezése kapcsán kifejtette, hogy végre utalások vannak arra, miszerint Jeruzsálem az elsõ Templom idején nemcsak a Gihon-forrásból nyerte a szükséges vizet. További leletek ebben a régióban arra utalhatnak, hogy már akkor egy sûrûn lakott területrõl volt szó. Ennek az egykori lakóterületnek nagy részét feltehetõleg Heródes király romboltatta le azoknak az építkezéseknek során, amelyeket a második Templom idejében úgy magának a Templomnak, mint térségének építésekor kezdeményezett. ZL ■

RÉGÉSZET

Bibliai idézetek arabul Történelmi jelentõségû épületek restaurálásakor a pietista templomosok által 1871-ben alapított Sarona faluban csodálatos felfedezésre bukkantak.

Tel Aviv – A keresztyén hit volt az, amely a templomosokat a 19. század utolsó harmadában a Szentföldre vonzotta. Akkoriban – több évtizeddel Tel Aviv megalapítása elõtt – Sarona senki földje volt. Ma az egykori mezõgazdasági falu a szorgos nagyváros közepén fekszik. A templomosok Saronán kívül további falvakat is alapítottak az országban, és felépítették az úgynevezett német kolóniákat Haifán és Jeruzsálemben, amelyek mind a mai napig fennmaradtak.

A templomosok nagy befolyást gyakoroltak az elmaradott vidékre. Õk hoztak be elõször az országba addig ismeretlen mezõgazdasági és ipari gépeket. Megcsodálták többek között gõzmalmaikat, pumpás kútjaikat, modern kézmûves üzemeiket és az innovatív mezõgazdasági technikájukat. A gazdaságilag prosperáló településeik további német telepeseket is vonzottak, amelyek a kulturális életre is be-

folyást gyakoroltak. A templomosok kora a második világháborúval ért véget. A brit mandátum hatóságainak és az államalapítás elõtti zsidó településeknek a templomos lovagrend már elõzõleg is szálka volt a szemében, mivel nyíltan azonosult a nemzeti szocializmus eszméivel. Amikor kitört a háború, a britek «ellenséges külföldieknek» nyilvánították a templomosokat, és 1941-tõl Ausztráliába számûzték õket. Mások eljutottak Németországba, mivel zsidó foglyokra cserélték õket, akik így a háború idején a Bergen-Belsen koncentrációs táborából Palesztinába jutottak. 1948ban Izrael Állam megalakulásával a német földbirtok a zsidó állam kezére jutott, és késõbb a jóvátételi egyezmény részét képezte. Izrael csak kevés templomosnak engedte meg az országba való visszatérést.

Az egyedülállóan és gyönyörûen kialakított házak már régóta a

mûemlékvédelem felügyelete alatt állnak. Sarona falut, amelyet két évvel ezelõtt látványos akció során el kellett tolni – a házakat sínekre

A haifai « German Colony».

20 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

helyezték, és anélkül, hogy egyetlen téglát is elmozdítottak volna, több száz méterrel arrébb tették –, jelenleg restaurálják. A 37 fennmaradt ház a jövõben éttermeknek, galériáknak, butikoknak ad majd otthont. A restaurálás során meglepõ felfedezésre bukkantak: kegyes német bibliai mondások kerültek elõ a régi festékrétegek alól arab fordításban.

Aki a haifai, jeruzsálemi vagy akár a saronai «German Colony»-ban sétára indul, a házak bejáratánál német

bibliai idézeteket fedezhet fel, de még eddig soha nem találtak olyan arabra fordított mondásokat a házakban, amelyek gót betûkkel az oszlopfõre írtak volna. Így az egyik házon németül ez a mondás található: «Sionból fog a törvény kiindulni», és mellette ott az arab fordítása. De az Egyiptomból importált oszlopok oszlopfõin ilyen idézeteket is találtak, mint: «Elõször keressétek Isten országát» és «Istennek félelme a bölcsesség kezdete».

Izraelben több akadémikus is foglalkozik a templomosok történelmé-

vel és befolyásával, amelyet az arab társadalomra és a cionista zsidó településre gyakoroltak. A saronai lelettel kapcsolatban Yossi Ben-Artzi a Haifai Egyetemrõl a következõket mondta: «A templomosok arabul tanultak. Szoros kapcsolatban álltak arab szomszédaikkal, akik gyakran találtak náluk munkát.» Õ és más szakértõk is úgy vélik, hogy az arab bibliai idézetek a templomosoknak azon próbálkozásaira utalnak, hogy az országban uralkodó oszmánok jóindulatát elnyerjék. AN ■

TÖRTÉNELEM

A paralimpia atyja zsidó volt A fogyatékkal élõ emberek számára rendezendõ olimpiai játékok gondolata egy zsidó embertõl származik, akinek a náci Németországból Angliába kellett menekülnie.

London – Vajon a 2012-es Paralimpiai Játékok résztvevõi tudták volna-e a választ arra a kérdésre, hogy ki hívta életre a fogyatékkal élõ emberek számára rendezendõ olimpiai játékokat? Valószínûleg nem, mivel a ötletadó története feledésbe merült, azonban idõközben a Paralimpiai Játékokért felelõs bizottság nyilvánosságra hozta. A játékok ötletét Ludwig Guttmann vetette fel, aki késõbb megkapta a «Sir» nemesi címet. Guttmann idegsebész volt. Zsidó származása miatt a náci Németországból Angliába kellett menekülnie.

Guttmann 1899-ben FelsõSziléziában született. 1939-ben menekült el, mondhatni az utolsó pillanatban, a nácik elõl Angliába. Már ekkor tekintélyes idegsebész volt.

Mivel az angolok minden Németországból érkezõ menekültet «ellenséges külföldiként» soroltak be, Dr. Guttmann sem dolgozhatott orvosként. Ekkor Oxfordban az orvosi kutatásnak szentelte idejét, és megjelentetett egy tanulmányt a gerincoszlop sérüléseivel kapcsolatban, amely szakkörökben nagy feltûnést keltett. Ennek utána felkérték, hogy a Londontól északra fekvõ Stoke Mandeville Kórházban hozzon létre egy gerincoszlop-sérüléseket kezelõ részleget, mivel Angliának egyre több olyan katonáról kellett gondoskodnia, akik ilyen sérülésekkel tér-

tek vissza a háborúból. Ez lett Dr. Guttmann életmûve, ugyanis sok új kezelési módszert vezetett be sikeresen. Azelõtt az ilyen sérüléseket szenvedett embereket teljesen leírták. Dr. Guttmann azonban nemcsak a betegek kezelésének fizikai aspektusával törõdött, hanem azt vallotta, hogy a lelki egészség nagyon fontos szerepet játszik a rehabilitációban.

Megértette, hogy azok elé az emberek elé, akiknek súlyos korlátokkal kell megküzdeniük, célokat kell kitûzni, hogy ezek újra felélesszék bennük az élni akarást. Dr. Guttmannak így jött az az ötlete, hogy sporttevékenységeket rendezzenek, ezáltal a résztvevõkben felélesszék a versenyszellemet.

1948-ban rendezték meg az elsõ játékokat a kerekes-székesek számára a kórház közelében lévõ kis stadionban. Akkor 16 kerekesszékhez kötött páciens jelezte részvételi szándékát, akik a második világháborúban sebesültek meg, õk az íjászatban mérték össze erejüket. Négy évvel késõbb elõször vált ez a verseny nemzetközivé, mivel egy Hollandiából érkezett sebesült katonák delegációja is részt vett ezen. Ezzel letették a ma is ismert Paralimpiai Játékok alapkövét. 1960 óta rendszeresen megtartják a nyári játékokat.

1976 óta a téli játékokat is megrendezik a fogyatékkal élõ emberek számára.

Dr. Ludwig Guttmann

Dr. Guttmann 1980-ban bekövetkezett haláláig figyelemmel kísérte a Paralimpiai Játékok fejlõdését. Halála elõtt néhány évvel II. Erzsébet királynõ lovaggá ütötte. Noha egyedülálló története hamar feledésbe merült, ez azonban a 2012-ben megrendezett Paralimpiai Játékok alkalmával megváltozott. Dr. Guttmann érdemeinek története a sajtóba is bekerült. A BBC filmet forgatott róla, és a londoni Zsidó Múzeum kiállítást rendezett a témában. «Guttmann története tipikusan zsidó történet», mondta a múzeum igazgatónõje, Avigail Morris. «Menekültként nemcsak saját sorsát vette kezébe, hanem mások javáért is síkra szállt, hogy a világot egy kicsit jobbá tegye. Sok embernek adta vissza az életét, és adott értelmet életüknek. Ezért õ és életmûve azon értékek hagyományába sorolható, amelyek a zsidó társadalomnak különös megbecsülést szereznek.» ZL ■

GYORSSEGÉLY BIBLIAIZRAELNEK ÉS IZRAEL 21

Beváltotta Isten minden ígéretét?

A Józsué 21,43-45 jelentése A Józsué 21,43-45 bibliai értelmezéséhez. 11. rész Dr. Greg Harris A bibliai magyarázatok tanára a The Master’s Seminaryn, könyvszerzõ és egy kaliforniai gyülekezet pásztora Elsõ pillantásra a Józsué 21,45 mindent átfogónak tûnik: «Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekbõl, amelyeket az ÚR Izráel házának tett.

Mind beteljesedett.» Amint már a sorozat elõzõ részeiben is rámutattunk, nem állnak ezek az igeversek csak úgy a légüres térben, hanem szorosan összefüggenek Isten korábbi kinyilatkoztatásaival. Aki a Józsué 21,43-45tel akarja bizonyítani, hogy Istennek az ábrahámi szövetségben adott, országra vonatkozó ígéretei teljesen és végérvényesen beteljesedtek, 1 az nem is szakítja ki annyira ezeket a verseket a szövegösszefüggésbõl, mivel a Józsué 21 valóban és tényle-

gesen az ígéret földjének egy részére vonatkozik. (Másként áll ez például a Jn 8,32-ben, ahol ezt olvassuk: «Megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket». Sokan nem számítják ide a 31. versben megfogalmazott elõzményeket: «Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok», ezután egy kapcsolatos kötõszó áll: «És megismeritek az igazságot…».) Amikor a Józsué 21,43-45-öt bizonyítékként idézik, elválasztják ezeket a verseket a megelõzõ kijelentésektõl. Ezáltal a specifikus országhatárokra vonatkozó isteni kijelentések, a Tórában szereplõ végidõkre vonatkozó próféciák, sõt Józsué könyvének egyes helyei is kimaradnak (1,1-4; 13,1) – annak a könyvnek a részei, amelyet éppen az említett fogalmak miatt vettek

elõ. Egyszerûbben fogalmazva: Noha idézik a Józsué 21,43-45-öt annak kimutatására, hogy Isten minden Izráelnek adott, országra vonatkozó ígéretét beváltotta, mégsem veszik figyelembe éppen azokat a nagyon problematikus igehelyeket, amelyek ezzel az álláspontjukkal kapcsolatosak. Nem csoda, hogy Kálvin és még sokan mások kerülték azt az állítást, hogy Isten a Józsué 21,43-45 idejében minden országra vonatkozó ígéretét már beváltotta. Ez az interpretáció természetétõl fogva gyenge és tarthatatlan, végeredményben megoldhatatlan teológiai problémához vezet (legalábbis azok számára, akik a Bibliát Isten kinyilatkoztatásának tekintik); még akkor is, ha esetleg ennek alapján méltányolják is, hogyan becsülte meg Isten Maga a Józsué 13,1-7-ben a honfoglalás helyzetét.

Azonban eljön a nap, amikor minden népet az ég alatt elér az evangélium, amint azt az Úr Jézus mondta:

▲

22 22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK BIBLIA ÉS IZRAEL IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 2012/11

Ésszerûbbnek látszik a Józsué 21,43-45-öt sokkal szûkebb jelentésben értelmezni: Addig Jahwe valóságosan minden jó ígéretét teljesítette, de a Józsué 21,45 mindössze köztes történelmi mérlege Isten hûségének, és nem jelenti szövetségi hûségének sem csúcspontját, sem beteljesedését: «Ezek az igeversek Izráel sikerét, mint egészet, hangsúlyozzák, a tökéletes gyõzelem átfogó képét, és Istennek mindent átfogó hûségét ígéretei és népe iránt. Olyan ez, mint egy akkord a hasonló igehelyek dallamában, mint a 10,40-42, 11,16-23 és 23,1. Ezek a versek nem visszhangjai a velük feszültségben álló igehelyeknek, amelyek a befejezetlenrõl beszélnek, az országról, amelyet még meg kell hódítani. És mégis találó képet festenek a maguk módján a pillanatnyilag uralkodó helyzetrõl.»2 Ez a felfogás megtalálható máshol is a Szentírásban, például Pál áldásában a Róm 16,25-27-ben. Itt említi, milyen messzire jutott már el az evangélium ennek a levélnek megfogalmazásakor: «Akinek van hatalma arra, hogy megerõsítsen titeket az én evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló üzenet szerint - ama titok kinyilatkoztatása folytán, amely örök idõkön át kimondatlan maradt, de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai által tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hit engedelmességére. Az egyedül bölcs Istené a dicsõség, a Jézus Krisztus által örökkön-örökké. Ámen.» Hasonlóan fogalmaz a Kol 1,23-ban; itt az evangéliummal kapcsolatban írja Pál, «amelyet

HÍREK IZRAELBÕL hallottatok, amely hirdettetettt minden teremtménynek az égg alatt.» Nagyon eltérnénk azz igazságtól, ha azt feltételez-nénk, hogy az Úr ezzel itt aztt akarja k j mondani, miszerint az evangélium Pál idejében már ténylegesen minden pogány népnek hirdettetett (Róm 16,26) vagy «hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt» (Kol 1,23). A valóságban még kétezer évvel késõbb is, amikor én ezeket a sorokat írom, vannak olyan népcsoportok, amelyeket nem értek el az evangéliummal. Azonban eljön a nap, amikor minden népet az ég alatt elér az evangélium, amint azt az Úr Jézus mondta: «Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég» (Mt 24,14). Isten ugyanis egy napon minden jó ígéretét beváltja, amelyet adott – az utolsó vesszõig, az utolsó pontig. A beteljesedés a Messiásban éri el csúcspontját, Akinek érkezése a Józsué 21-ben még nem következett be, és Akinek visszajövetele még elõttünk áll. ■

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

1

2

.

Z.B. Hanegraaff, The Apocalypse Code, S. 178; DeMar, Last Day’s Madness, 332. old.

David M. Howard, Jr., Joshua in The New American Commentary, Hrsg. E. Ray Clendenen (Nashville: Broadman and Holman, 1998), 397-98

«Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég» (Mt 24,14).

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

Segíts Te is, kérlek!

Tüzelõre gyűjtünk a borsodi szabolcsi, és más kis iskolák számára!

Számlaszámunk:

10300002-20510628-00003285 Jelige:

Ige és cselekedet

Az Úr a szívünkre helyezte a nehéz helyzetben lévõ borsodi és szabolcsi és más kis iskolákat. A tél közeledtével a szeretet és törõdés melegét úgy érezhetnék, ha kályhájukban lobogna a tûz. Ez azonban úgy lehetséges, ha a Te szívedben is fellobban a szeretet tüze, és hajlandó vagy tehetségedhez mérten segíteni.

Gyûjtsünk együtt tûzifára!

Tanuljunk együtt

HÉBERÜL! héber alapozó nyelvoktatás és Izráel ismeret 20 órában Kezdés: 2012, december 4-én 1700 óra Költségtérítés: 12 000, -Ft; Helyszín: Budapest, 1135 Budapest Palóc u 2 (I.em) az Éjféli Kiáltás Misszió épülete.

Jelentkezni lehet írásban, a fenti címen vagy telefonon: (1)236 08 96, Faxon:236 08 95; Emailban: ejfel@t-online.hu

Csendes csodák Versek a hitrõl

Nagy karácsonyi

Ár: 3 200 Ft.

Dr. Friedmann Hillélné Rab Erzsébet

És nem verik félre a harangot

Ár: 4 900 Ft. + CD

+

Norbert Lieth

Próféciai példázatok 2. kiadás

Ára: 1750 Ft

könyvvásár

Vásárlás e setén meglepetés ajándék!

Megrendelhetõ Éjféli Kiáltás Missziónál

1135 Budapest, Palóc utca 2. Telefon 061 3500-343, E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelikialtas.hu