Wehírek izraelbol 2014 02

Izraeli oltóanyag a világûrben tesztelve • 23

Izrael Állam, mint bevándorlási célország • 18

IZRAELBÕL ISRAEL 2014. február - 02. szám

www.hirekizraelbol.hu

Israel

és

a nemzetek

BETH BE BETH-SHALOM TH-S TH -SSHA HALO LOM LO M

Ariel Sharon, 1928-2014

Munkafüzet és könyv együtt

Ára: 2100 Ft + postaköltség

A világtörténelem alakulása szorosan összefügg Izrael jövõjével Ez a fontos könyv rávilágít arra, hogy hol ol n. Útmutatartunk a végidõk isteni menetrendjében. tást ad továbbá arra nézve is, hogy milyen yen lehetséges kifejlet felé tart a közel-keleti válság, és ez miképpen kapcsolódik a napjainkban beteljesedõ bibliai próféciákhoz. E könyv lapjain olyan, hosszú ideje tisztázatlan kérdésekre kapunk választ, mint:

• Mit jelent Jeruzsálem a zsidóknak, a keresztényeknek és a muszlimoknak?

• Miben áll Izrael országának és a zsidó népnek az egyedülállósága?

• Hogyan kapcsolódik egymáshoz Izrael és a keresztény egyház?

• Miért térnek vissza a zsidók Izraelbe?

• Hogyan bontakoznak ki a bibliai próféciák a Közel-Keleten?

• Miértgyûlölik olyan sokan Izraelt?

A holland szerzõ, Willem Glashouwer ismeretterjesztõ stílusban megírt könyvében, mely könnyen használható mind egyéni, mind csoportos Biblia-tanulmányozáshoz, világos képet fest a Közel-Keletrõl, és jó támpontokat ad ahhoz, hogy imádkozhassunk Izraelért. „egy-egy könyv egy-egy világmegváltó lépés” Az Utolsó Idõk Izraelének és Egyházának jobb megértéséhez

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok!

Zsidóságon belül, a zsidók asszimilációja a diaszpórában egyre inkább okot ad az aggodalomra. Ennek ellensúlyozására megindult egy bizonyos «birthright», tehát «születési jog» elnevezésû projekt, aminek segítségével a világ összes zsidó származású fiatalkorújának lehetõvé teszik, hogy egyszer beutazza Izraelt annak reményében, hogy egyeseket, lehetõleg minél többeket, ez az országba történõ bevándorlásra késztessen. Ezt a projektet a zsidó állam, és fõként gazdag zsidó emberek finanszírozzák.

Egy Amerikában és Izraelben megrendezett közvélemény-kutatás meglepetést okozott a zsidó identitás kritériumait illetõen. Az USA-ban a zsidók 20-30 százaléka vallástalannak ítéli önmagát, és csak származása és kultúrája alapján vallja magát zsidónak.

Izraelben, ahol a cionizmus miatti elvilágiasodásnak hosszú hagyománya van, a lakosság 46 százaléka vallja magát világinak. De mivel Izraelben általános a cionista nevelés, ezért a zsidóságtól való elidegenedés veszélye nem túl nagy.

A közvélemény-kutatás ezen kívül még valami érdekeset, de egyben aggodalomkeltõt is felszínre hozott. Amerika zsidóságának majdnem 70 százaléka hiszi úgy, hogy egy etikus és morális életvezetés fontosabb alkotóelemét képviseli a zsidó létnek, miközben Izraelben a zsidó lét kritériumait túlnyomórészt a kóser étkezésben, a Jom Kippurkor tartott böjtben és a hanukka-gyertyák gyújtogatásában látják, és nem annyira a morális-etikai értékrendben.

Az etikai és morális értékek különös hangsúlyozása az amerikai zsidók körében magyarázatnak tûnik arra, hogy különösen a fiatalabb nemzedék kötõdése Izraelhez csökken. Számukra igen nehéz összeegyeztetni Izrael telepes politikáját, a palesztinokkal kialakult összes problémát az igazságosságért való aggodalmaikkal.

Daniel Statman, aki a Jerusalem Post-ban ennek problematikájáról ír, cikkében úgy véli, hogy az amerikai zsidóknak ugyan sok tanulnivalójuk lehet Izrael zsidóságától, de ami az etikai és morális értékeket illeti, ott az izraeliek tanulhatnának Amerika zsidóságától. Az izraelieknek a legfõbb ideje volna magukba szállni, és elgondolkozni, hogy mi mindent is jelent zsidónak lenni, mindenekelõtt az etikai és morális értékek iránti elkötelezettség területén. Itt lenne az ideje visszatérni Hillelnek, «az öregnek» (az elsõ században élt) inspiráló látásmódjához, aki a Tóra lényegét ekképpen interpretálta: «Amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt ne tedd te sem másokkal Ebben áll az egész Tóra, menj és tanuld.»

Ennek az Izraelben végbemenõ fejleménynek egyik aspektusa az erkölcsi, morális és etikai értékek szétesése, ami az élet minden területén megmutatkozik, de különösen a fiatalság körében. Lapunkban egyébként e folyamatról nemigen szoktunk írni, de mégis fontos tudni, hogy Izraelt sem kímélik meg ezek. Ezért fontos a közbenjárás is. Ennek a fejleménynek egyik oka bizonyosan a zsidó nép megosztottságában is keresendõ, de az iskolarendszernek egy szabályos, egy vallásos és egy ultra-ortodox szektorra való felosztásában is. Egészen bizonyosan a vallásos zsidók megbízatása lenne a Biblia erkölcsi, morális és etikai értékeinek terjesztése a nép között, de ehelyett minden csoportosulás csak a saját jóléte miatt aggódik.

Annak nevében, Aki az igazságosságot szereti, üdvözöllek Benneteket szívélyes Shalommal

Új tengely a Közel-Keleten 2. oldal

CÍMLAP TÉMA 4 Izrael és a nemzetek 5 Franciaország és Izrael új korszak elõtt?

6 Ausztrália javítani akarja kapcsolatait Izraellel 7 Kényszerû szeretet Hollandia és Izrael között?

8 Izraeli-jordániai ipari park

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL 10 Rövid jelentések 11 Izrael és Szaúd-Arábia közös ellensége 12 Új tengely a Közel-Keleten 14 Ha béke van kilátásban, fokozódik a terror 15 Savant szindrómások Izrael Állam szolgálatában 18 Izrael Állam, mint bevándorlási célország 18 A Hamasz-vezetõ unokáját Izraelben gyógykezelték 21 ENSZ határozat, izraeli kezdeményezésre 21 Az EU kutatási alapja hozzáférhetõ marad Izrael számára 22 Fokozni a felvonók biztonságát 23 Izraeli oltóanyag a világûrben tesztelve 24 Felfedezték a Ritalin mellékhatásmentes helyettesítõjét 27 Ariel Sharon, 1928-2014

BIBLIA ÉS IZRAEL Fredi Winkler

28 Izrael konfliktusa a nemzetekkel

4 CÍMLAP TÉMA HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

Ehhez a számunkhoz Isten világóráján az Õ népe és országa a mutató. 65 évvel ezelõtt Izrael helyreállításával bibliai próféciák teljesedtek be. Mindaz, ami ma Izraelben történik lélegzetelállítóan érdekes. Csúcstechnológiák a tudomány számos területén izraeli eredetûek. Errõl számol be ez a folyóirat is. Olvasd el a cikkeket, biztosan mély benyomást tesznek majd rád. Minden bibliai prófécia beteljesedik! PM/CM ■

Izrael

és

a nemzetek

Izrael kapcsolatai a többi nemzettel különbözõ és változatos. Így például azt láthatjuk, hogy a Franciaországhoz, Ausztráliához, Hollandiához és Jordániához fûzõdõ kapcsolatunk termométere állandóan a jó és a rossz között ingadozik. Amit a Biblia Izraelnek a nemzetekhez való viszonyáról és azok jövõjérõl mond, megtudhatod a folyóiratunk végén található «Biblia és Izrael» rovatunkból.

5

Franciaország és Izrael új korszak elõtt?

Franciaország egykor Izrael stratégiai partnere volt, és 1970-ig fontos politikai-katonai szerepet játszott. Miután az eltelt szinte fél évszázad kapcsolatai inkább lazábbnak mondhatóak, most úgy tûnik, új lapot nyitnak.

Ha visszapillantunk a 2013-as év végére, az izraeli sajtónak egy szalagcíme jut eszünkbe: «Franciaország az Iránnal folytatott atomvitában tántoríthatatlanul Izrael mögött áll.» Ez Izraelben nemcsak nagy, hanem mindenekelõtt jó újdonságnak számít. Noha ez Genfben végül is nem éppen Izrael

Izrael, a régió és az egész világ számára.» Izrael kormányfõje, Netanjahu üdvözlõ beszédében viszonzásul elmondta, hogy «Izrael Franciaországban igazi barátot lát.» Hollande elnök, aki a szokásos látogatási programot követte az országban – a Holokauszt emlékhely, Yad Vashem meglátogatása, Perez ál-

François Hollande: «Irán fenyegetettséget jelent Izrael, a régió és az egész világ számára.»

Izrael kormányfõje, Netanjahu üdvözlõ beszédében viszonzásul elmondta, hogy «Izrael Franciaországban igazi barátot lát.»

ízlésének megfelelõ egyezményhez vezetett, a franciák mégis behúzták a féket, és fontos záradékokat értek el.

Más szemszögbõl is jó hírek ezek Izrael számára, mivel az Izraelt bíráló európai áramlatok tekintetében nagy jelentõséggel bír ezzel az erõs EU-országgal való szövetség új változata.

Franciaországnak Izraelhez való közeledése már 2013 novemberében nyilvánvalóvá vált, amikor a francia elnök François Hollande államfõi látogatásra Izraelbe érkezett. Már a Ben-Gurion repülõtérre való megérkezésekor kijelentette a francia elnök – méghozzá héberül –, hogy õ mindig barátja lesz a zsidó államnak. Azonban a francia következõ mondata még fontosabb volt Izrael számára, aki különben egy hét miniszterbõl és több mint 200 üzletemberbõl álló delegáció élén érkezett az országba: «Irán fenyegetettséget jelent

lamelnökkel, Netanjahuval és más miniszterekkel folytatott beszélgetések, stb. –, beszédet mondott a Knesszet elõtt is. Ott is sor került a kölcsönös barátság kinyilvánítására.

Az izraeli-francia barátságnak hoszszú története van. Amint Hollande elnök a Knesszet elõtt mondott beszédében hangsúlyozta, ez még annál is jóval hosszabb idõszakra vonatkozik, mint Izrael Állam létezésének ideje. Elmondta, hogy a cionizmust nagymértékben befolyásolta a francia forradalom jelmondata – Szabadság, egyenlõség, testvériség – sõt további elemeket is átvett, mint a haladásba és az emberi jogokba vetett hit, valamint azt, hogy «a nép szuverenitása és nem az uralkodóé» kell érvényesüljön. Aztán Netanjahu és Perez saját részükrõl áttekintették Franciaország érdemeit a zsidó állam javára végzett szolgálataiban: Fran-

ciaország a második világháború után megnyitotta kikötõit az illegális bevándorlók elõtt, és kiemelkedõ szerepet játszott Nagy Britanniával együtt fegyverszállítóként az állam megalakulása után. A Hatnapos háborúban 1967-ben döntõ szerepük volt a francia Mystere és Mirage repülõgépeknek, melyekkel Izrael gyõztesként kerülhetett ki ebbõl a háborúból.

Az ilyen sok kölcsönös udvariaskodás közepette az izraeli sajtó nem mondhatott le arról, hogy eljátssza Az ördög ügyvédje szerepet. A Haaretz napilap így emlékezett: Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy akkora katonai segítséget nyújtson, mint az USA. Franciaország semmiképpen sem szavazott mindig úgy Izrael mellet, mint az USA az ENSZ-szavazások alkalmával. És éppen amint 1967-ben az izraeli gyõzelem után kihûltek a francia kapcsolatok (mert de Gaulle nem akarta kockáztatni kapcsolatait az arab partnerekkel), Franciaországnak továbbra is voltak szerteágazó érdekei az arab térségben. És Izraelnek a Hollande-látogatás alatt valóban le kellett nyelnie legalább egy keserû pirulát. Jóllehet Hollande sokkal jobban tudott viselkedni, mint egykor Chirac, aki a jeruzsálemi Óvárosban az izraeli biztonsági emberek ellen uszított, és mint Sarkozy, aki Netanjahut Obamával folytatott beszélgetése során hazugnak nevezte. Hollande még a repülõtérre is tartogatott barátságos szavakat az izraeli-palesztin tárgyalásokkal kapcsolatban: «Izraelnek bátorságra van szüksége, de meg is van a bátorsága», és a Knesszet elõtt: «Nem kívánhatjuk el a zsidóktól, hogy elismerjenek egy palesztin államot anélkül, hogy megkövetelnénk a palesztinoktól, hogy õk is ismerjék el a zsidó államot.»

De fenntartotta Franciaországnak azt a követelését, hogy Izrael állítsa le a telepek építését, amiért is a Palesztin Autonómiahatóság elnöke, Abbasz, szívesen látott vendégként üdvözölte. Így aztán izgalommal követhetjük nyomon, milyen irányba halad majd ez a régi-új barátság Izrael és Franciaország között. AN ■

6 CÍMLAP TÉMA HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

Ausztrália javítani akarja kapcsolatait Izraellel 2013. szeptember közepe óta új kormánya van Ausztráliának, amely bejelentette, hogy újra kívánja értékelni az ausztrál-izraeli barátságot. A több éves elhidegült kapcsolatok után ez igazán jó újdonság.

1947 õszén, amikor az ENSZben Palesztinának, mint brit mandátumnak felosztásáról szavaztak, Ausztrália azok közé az elsõ államok közé tartozott, amelyek a zsidó állam létrehozása mellett foglaltak állást. Ausztrália és Izrael már 1947 õszén felvették a diplomáciai kapcsolatokat. Azonban nemcsak ezért tekintette a zsidó állam Ausztráliát mindig is az õ oldalán álló barátnak. Az ausztrál kormány az 1967-es önvédelmi háborúban jóindulatúan Izrael mellett állt. Az 1980-as években Ausztrália miniszterelnöke, Bob Hawke az ellen az ENSZ határozat ellen foglalt állást, amely a cionizmust a rasszizmussal tette egyenlõvé. John Howard elnöksége alatt, aki 1996-tól 2007ig állt az ausztrál kormány élén, a kapcsolatok tovább mélyültek és intenzívebbek lettek. 2006-ban a második libanoni háború idején nyíltan Izrael oldalára állt, amely különben elszigetelt volt.

Ezenkívül szoros kapcsolat alakult ki az Ausztráliában élõ zsidó közösségnek köszönhetõen is. Izrael soha nem felejtette el, hogy Ausztrália azon kevés országok egyike, amely 1938-ban az európai zsidó menekültek tömeges bevándorlásakor kezdeti vonakodását feladta, jóllehet a kiállított bevándorlói vízum 15.000-rel kevesebb lett, és a második világháború kitörése elõtt csupán 7.000 személy vehette igénybe ezt a menekülési lehetõséget. Ugyanakkor Ausztrália befogadott sok zsidó Holokauszt-túlélõt, valamint keleti zsidó menekültet, akiknek a zsidó állam megalakulása után arab szülõföldjükrõl menekülniük kellett. 2011-ben Ausztráliának 100.000 zsidó lakosa volt. Õk a lakosság 0,3 százalékát teszik ki, élõ gyülekezeti közösségekbe tömörülnek. Az antiszemita incidensek itt is ismertek, de úgy számukat, mint méretüket tekintve, ezeket a meg-

Julie Bishop: «Az én kormányom nem fog egyetlen olyan ENSZ határozatot sem támogatni, amely egyoldalú, vagy amely az Izrael és Palesztina végleges státuszáról folytatott tárgyalások eredményét figyelmen kívül hagyja.»

nyilvánulásokat kordában tartották. Legalábbis eddig.

Az Izrael és Ausztrália közti kapcsolatok 2010-ben mélypontra jutottak, amikor a Hamasz egyik tagját, al-Mabhoubot Dubaiban likvidálták, és kiderült, hogy a Moszad ügynökök többek között ausztrál útlevelet is használtak. Az Izraellel különben olyan jóindulatú Ausztrália felháborodott. Aztán semmiképpen sem volt jó hatással a 2013 elején ismertté vált affér az úgynevezett «X fogollyal» kapcsolatban. Ha ezt a különben bonyolult történetet össze akarnánk foglalni, a következõt állapíthatjuk meg: Ben Zygier ausztrál-zsidó állampolgárt Izraelbe való bevándorlása után a Moszad beszervezte, késõbb azonban szabotálta az izraeli titkosszolgálat munkáját, ami végül is letartóztatásához vezetett. 2010ben holtan találták a cellájában. Ez az affér tovább mélyítette a jégkorszakot a két állam kapcsolataiban.

Izraeli szemszögbõl röviddel ezután további mélypont következett.

2013 õszén, Bondi nevû ausztrál városban egy rendkívül agresszív antiszemita incidensre került sor,

amikor négy férfit és egy nõt a zsinagógából hazafelé tartva megtámadtak, tettlegesen bántalmaztak, és részben súlyosan megsebesítettek.

Néhány héttel ezelõtt Ausztrália új kormányt esketett fel, amely 2013 végén új külügyminisztere, Julie Bishop által ezt nyilatkozta: «Az én kormányom nem fog egyetlen olyan ENSZ határozatot sem támogatni, amely egyoldalú, vagy amely az Izrael és Palesztina végleges státuszáról folytatott tárgyalások eredményét figyelmen kívül hagyja.» Az izraeli sajtó ezt «szenzációsnak» nevezte, mert a megelõzõ kormányok Rudd és Gillars vezetésével minden határozat esetében tétovázás és tartalmi kifogások nélkül a palesztin fél javára döntöttek. Az ausztrál külügyminiszternõ ezzel egy olyan alapelvre hivatkozott, amelyet az új miniszterelnök, Tony Abbott hivatalba lépése után viszonylag gyorsan kihirdetett: Az ausztrál-izraeli barátságot újra erõs alapokra akarja helyezni, amelyek Howard miniszterelnöksége idején, 1996 és 2007 között voltak érvényben. AN ■

7

Kényszerû szeretet Hollandia és Izrael között?

Hollandia egykor Izrael egyik legerõsebb barátjának számított Európában. Az utóbbi években ez a szoros kapcsolat azonban súlyos csapásokat szenvedett.

Timmermans miniszter kifejtette a holland parlament elõtt, hogy a kormánynak nincs semmilyen ellenvetése a Vitens és a Mekorot közötti együttmûködés ellen, «amíg ez az Izraelben folyó tevékenységre vonatkozik, vagy akár Izraelen kívülre is, csak ne a telepek javára történjék.

2013 januárjában a holland nagykövetség konferenciát rendezett a gazdaság és az üzleti világ területérõl érkezõ, válogatott izraeli szakközönség számára, ahol Hollandia izraeli nagykövete, Caspar Veldkamp, a vendégek részérõl sok elismerést és tapsot arathatott. Nem csupán fellépését tapsolták meg, amint egy fából készült kerékpáron vonult be, amivel Hollandia ökológiai törekvéseit akarta hangsúlyozni, hanem tisztelettel adóz-

tak 2012 izraeli-holland kiemelkedõ gazdasági mutatóinak is. A 2012-es év e két kis ország gazdasági kapcsolatainak tekintetében a 3,63 milliárd eurós kereskedelmi forgalmával a rekordok listájára került. Hollandia, a kis EU-nemzet, az izraeli export egyik legfontosabb európai felvevõje, megelõzi még Franciaországot és Spanyolországot is.

Tizenegy hónappal késõbb, 2013 decemberében aztán életre hívták az

izraeli-holland Gazdasági Együttmûködési Fórumot. Még a holland miniszterelnök, Mark Rutte is jelen volt. Azonban az év eleji ünnepélyes hangulat izraeli részrõl nem ismétlõdött meg, a taps igencsak visszafogott volt. Ezen a rendezvényen 97 izraeli és 63 holland vállalat képviseltette magát. Amikor a lista Hollandiában ismertté vált, a politikai baloldal hangosan tiltakozott.

Azt nehezményezték, hogy az izraeli résztvevõk között olyan vállalatok is vannak, amelyek együttmûködnek a Ciszjordániában lévõ izraeli telepekkel, vagy ott telephelyük van, úgyhogy ezek nem felelnek meg az EU irányelveknek. A holland külügyminiszter megpróbálta elsimítni a hullámokat, de nem sok sikerrel járt.

A fogcsikorgatás azonban még ennél sokkal tovább ment. Csak néhány nappal Rutte izraeli látogatása után – amelynél elhangzottak bizonyos kellemetlen felhangok Hollandia és Izrael között – a legnagyobb holland cég, a Vitens, bejelentette, hogy visszavonja együttmûködési szerzõdését a Meko-

Kovács Géza - Zsidóság és keresztyénség - a Bibliában, a történelemben, a jelenben és a jövőben Zsid Zsidóság és keresztyénség témájának elemzése: - a Bibliában, B - a történelemben, - a jelenben és - a jövőben "Fon "Fontosnak tartjuk a könyv írójának azon megállapítását, hogy Izrael Isten választott népe volt, az a jelenben és lesz a jövőben. Ezt a kiválasztást Isten vála vá la a Jézus Jéz Krisztusban megjelent kegyelem Evangéliuma által mindazokra a nem zsidókra is kiterjesztette, akik az Örömhír hívő szavát meghallják és elfogadják. Mindazok, akik tisztelik a Biblia kijelentését, ebben a műben elfo kincsesbányát találnak." - Lengyel Péter (Menóra Messiáshívő Közösség) kinc Vohman Péter (Evangéliumi kiadó) Voh

Ára: 2000,- Ft +postaköltség Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2. , Telefonon (061) 3500-343; ejfel@t-online.hu; www.ejfelikialtas.hu

8 CÍMLAP TÉMA HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

rot izraeli víztársasággal. Az indoklás: az izraeli cég Ciszjordániában is tevékenykedik. Ráadásul a holland cég kijelentette, ezek «a döntések a Den Haag külügyminiszterrel folytatott átfogó konzultációk után születtek». A holland kormány azonnal készen állt

a cáfolattal. Timmermans miniszter kifejtette a holland parlament elõtt, hogy a kormánynak nincs semmilyen ellenvetése a Vitens és a Mekorot közötti együttmûködés ellen, «amíg ez az Izraelben folyó tevékenységre vonatkozik, vagy akár Izraelen kívülre is,

csak ne a telepek javára történjék».

Ugyanakkor hozzáfûzte, hogy Hollandia ellenzi az Izrael és intézményei elleni bojkottot. A helyszínrõl származó tények azonban, – mindegy, ki a felelõs a döntésekért – egy másfajta valóságra utalnak. ZL ■

Izraeli-jordániai ipari park Egy új izraeli-jordániai projekt megpróbál gazdasági jövedelem, ill. jólét által békét teremteni.

Egy közös iparvidék létrehozása a Jordán mindkét partján, tehát Izrael Állam és a Jordániai Királyság határvidékén, nemrég zöld utat kapott az izraeli kormánytól.

Az iparvidéket, amely a «Jordán kapuja» nevet kapta, és a regionális együttmûködésért felelõs izraeli miniszter, Silvan Shalom, kezdeményezésére vezethetõ viszsza, Észak-Izraelben, a Tirat Zvi kibbuc közvetlen közelében létesítik. A kibbuc Beit Shean várostól délre terül el, a jordániai határ közelében. Ennek az iparvidéknek izraeli és jordániai partját híd köti majd össze a Jordán fölött. A jordániai oldalon különbözõ termelõ ipari létesítményeket építenek,

kor azt is meg kell jegyezni, hogy ez a régió alapvetõen rossz foglalkoztatási struktúrát mutat, ami a jordániai oldalon sokkal elõnytelenebb, mint az izraeli oldalon. Így az izraeli cégek költséghatékony módon termelhetnek, ugyanakkor az Izraelhez való közelségük miatt – ellentétben például a Kínában lévõ termelési vállalatokkal – a befejezõ munkák sem emelik jelentõsen az árat. Azonkívül ezeket a termékeket a «Made in Jordan» felirattal látják el, azaz: az izraeli részvétel ellenére más arab országokban is eladhatják õket.

Az iparvidék létrehozásához a jordániai oldalon, amely több mint

Silvan Shalom miniszter. «Ez a projekt élettel tölti majd meg a kétoldalú kapcsolatokat, és a közeledést segíti elõ.»

amelyek izraeli és jordániai cégek vezetése alatt állnak majd. Az ott foglalkoztatott jordániaiakat a szokásos jordániai bérszinten fizetik, amely sokkal alacsonyabb, mint az izraeli fizetés. Ugyanak-

780.000 négyzetméteren terül el, a jordániai kormány is hozzájárul anyagilag, és a már 2002-ben megépített ipari övezetet is felhasználja a cél érdekében. Izraeli oldalon fõleg logisztikai közpon-

tok létesülnek, úgyhogy itt a közös ipari park területének csupán 280.000 négyzetméteres része létesül majd. Az ipari park létesítési költségeit összesen 37,5 millió euróra becsülik. Mivel egy határokon átnyúló területrõl van szó, csak külön engedéllyel rendelkezõ személyeknek lesz ide bejárásuk, ugyanakkor egyik állam részérõl sem kérik majd a vízumot.

A gazdasági elõnyöktõl eltekintve, amelyeket ez az ipari park nyújt, a létesítmény magas szimbolikus értéket is képvisel. Izrael és Jordánia már 1994-ben aláírt egy békeszerzõdést, amely különben csak kevés területen érvényesül igazán. Ez az ipari park az elsõ közös kezdeményezés a gazdasági szektorban. Az USA segítségével, amely már 1998-ban tervezte közös ipari zónák létesítését, további három ipari park épül majd fel jordániai területen izraeli cégek részvételével. További «minõsített ipari zónák», amint ezeket a szabad kereskedelmi egyezményben nevezték, épülnek majd Amman és Aqaba közelében.

«Az ipari park, a közös munka, munkahelyek teremtése és új forgalmi zónák megnyitása nemcsak hídverést jelent, hanem úttörõ áttörést is», fejtette ki Silvan Shalom miniszter. «Ez a projekt élettel tölti majd meg a kétoldalú kapcsolatokat, és a közeledést segíti elõ.» Az izraeli sajtónak nyilatkozva Shalom miniszter aláhúzta: «Ráadásul a szociálisan gyenge régióba gazdasági jólét költözik. Nézetem szerint az ilyen kezdeményezések nyújtják a legjobb garanciát az igazi békéhez.» ZL ■

A Szentírás prófétai szavaiba való bepillantás egyben a jövõbe vetett pillantás is: Istennek Izraellel való munkálkodása cálirányos, a végsõ cél felé mutat, arra, ami Izraelre vár.

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

10 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

Rövid jelentések • Uruguay miniszterelnök-helyettese nagy létszámú delegáció élén érkezett Izraelbe, hogy kormánykörökkel és a csúcstechnológia élvonalával tárgyaljon arról, miként profitálhatna országuk Izrael technológiai tapasztalataiból.

• A Tel Aviv Egyetem egy tanulmánya kimutatta, hogy Kr. e. 1.000 körül az európai vaddisznó kiszorította a Közel-Keleten honos vaddisznófajtát.

Mivel ez idõben egybeesik a filiszteusoknak a régióba történt megérkezésével, úgy gondolják, hogy õk hozták be hajóikon ezt a vaddisznófajtát.

• Az izraeli HelioFocus szolárcég egy 200 megawattos erõmûvet épít a kínai Alasha régióban.

• Netanjahu miniszterelnök mondotta nemrég egy konferencián: «Csak a gazdasági növekedés tudja garantálni Izrael biztonságát.» Kijelentette, hogy az izraeli gazdaságnak 4-5 %-os növekedést kell elérnie. 2013 második felében a hazai bruttó öszsztermék váratlanul 5,1 %-kal emelkedett.

• Izrael és Vietnam egy közös mezõgazdasági kutató és fejlesztõ alapítványt hozott létre. A szerzõdést a két ország miniszterei írták alá Hanoiban, akik egy szabadkereskedelmi megállapodáson is dolgoznak.

• Izrael volt a mexikói könyvkiállítás díszvendége, amely Latin-Amerika legnagyobb irodalmi seregszemléje.

Peresz államelnök egy 150 gazdasági szakemberbõl álló delegáció élén utazott az izraeli pavilon megnyitására. Továbbá 30 neves izraeli író is Mexikóba repült.

• Izrael és Lengyelország szorosabban együtt akar mûködni a tudomány terén. A megállapodást Jeruzsálemben Lengyelország tudomány- és nevelésügyi miniszterhelyettese, Mark Rateizek professzor és Bina Bar-On, az izraeli tudomány és technológiaügyi minisztérium fõigazgatója írta alá.

• Tel Avivot most már pénzügyi metropoliszként is elismerték. A Z/Yen Csoport «Global Financial Centres Index»-e a 80 vezetõ város közül a 32. helyre emelte (Rio de Janeiro és Melbourne közé). Ez az index a vállalkozók számára fontos mutatónak

•

•

•

•

•

•

•

számít, amely jelzi, hol éri meg új irodát nyitni.

Az izraeli központi statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta a legkedveltebb gyermekneveket. A lányoknál a No’a áll az élen, amit Shira, Tamar, Taliya, Maya, Yael, Sarah, Adel, Ayelet és Michal követ. A fiúk esetében a Noam vezet. De népszerûek még az Uri, Ori, Itay, Yosef, David, Yehonathan, Daniel, Ariel, Moshe és Eitan is. Az araboknál minden tizedik fiút Muhammadnak hívnak.

Az amerikai Anti-Defamation League (Rágalmazás ellenes liga) feltárta, hogy az izraeli iskolások úgy kétharmada találkozik az interneten antiszemitizmussal. A diákok beszámoltak szidalmazásokról, és arról, hogy egyes weboldalakról kizárják õket, csupán mert izraeliek. Hat százalékukat fizikai erõszakkal is megfenyegették.

A Naharija melletti Tel Kabirban izraeli régészek egy boros pincét fedeztek fel, amit az i. e. 1.700-as évekre datálnak. Találtak többek között boros tartályokat cserépbõl, amelyekben a vizsgálatok szerint a kánaáni periódusban fehér-és vörösbort is tároltak.

Arik Einstein, «Izrael Frank Sinatrája», 74 éves korában váratlanul meghalt. Az énekes színészként is híres volt. Temetésén ezrek vettek részt, majd a Rabin téren összegyûlve énekelték az Einstein-dalokat.

Izrael történelme során elõször nyújtott be egy képviselõ a Knesszetben olyan törvénytervezetet, amit a Facebookon dolgoztak ki. A tervezetet, amely a lakásbérlést hivatott szabályozni, teljes mértékben a «Hakikar Hamerkasit» (Központi tér) szociális mozgalom Facebook oldalán megjelent információk és ajánlások alapján dolgozták ki.

Hosszantartó, súlyos betegség (ALS) után elhunyt Dov Lautman, (77), az egyik legjelentõsebb izraeli iparos. Õ volt az iparkamara elnöke, és létrehozta a Delta céget, amelynek Jordániában és Egyiptomban is vannak üzemei.

Az izraeli Munkapártnak, amely jelenleg ellenzékben van a Kneszszetben, új elnöke van. Yitzhak Herzog, az írországi fõrabbi unokája és Chaim Herzog volt államelnök fia gyõzött a párton belüli választáson a hivatalban lévõ pártelnök, és volt

újságíró Shelly Yachimovic felett.

• A Tel Aviv Egyetem palesztin diákok és üzletemberek számára kínál intenzív gazdasági szemináriumokat, hogy segítsék õket alkalmazkodni a nemzetközi üzleti világhoz. Palesztin források szerint az érdeklõdés meghaladja a kínálatot.

• A Merck, mint vezetõ gyógyszergyártó, kémiai és Life-Science vállalat fokozottan érdekelt az izraeli Metabomed és ChanBio biotechnológiai cégekkel való együttmûködésben.

• 2013 decemberében nyitotta meg kapuit a Ritz-Carlton szállodalánc elsõ luxusszállodája Izraelben. A tengerparti Herzlija városban levõ szálloda után további városokban is nyitnak szállodákat.

• Sem az izraeliek, sem a palesztinok nem vesznek részt a Brazíliában rendezendõ 2014-es futball Világbajnokságon. A kupát ennek ellenére vendégül látták. A volt argentin játékossal, Gabriel Calderonnal közösen mutatták be Tel Avivban és Ramallahban az értékes trófeát.

• Izrael, mint az egyetlen nem európai ország, nemrég teljes jogú tagja lett a CERN-nek.

• Az Apple megvette a PrimeSense izraeli céget. A kifizetett ár 360 millió dollár volt. A cég által kifejlesztett szenzoros technika által a digitális készülékek 3D-ben is fel tudnak venni egy jelenetet. Ez a feltörekvõ cég korábban a Microsofttal dolgozott együtt, és az XBox 360 játékkonzolokhoz fejlesztette ki a Kinect-System-et, úgyhogy a felhasználó testmozgás által irányíthatja a szoftvert.

• Az izraeli üzletember, Oren Shachor, és a palesztin gazdasági mágnás, Munir al-Masri létrehozták az elsõ izraeli-palesztin egyeztetõ hivatalt.

A jeruzsálemi egyeztetõ központ lesz a két fél közötti kereskedelmi viták színtere.

• 2013 júniusától decemberéig az egyiptomi Sínai felé vezetõ Rafah-i határátkelõ a Gázai-övezetben többnyire zárva volt. Segélyszállítmányok Egyiptomból ez idõ alatt nem juthattak el a Gázai-övezetbe és a személyforgalom is korlátozottan mûködött. Elõször decemberben érkezett Egyiptomból ismét egy szállítmány 100 tonna gyógyszerrel, gyógyászati felszereléssel és élelmiszerkonzervekkel a Gázai-övezetbe. A szállítmányok az Izrael és

11 a Gázai-övezet közötti átkelõkön viszont folyamatosan érkeztek. Izraeli adatok szerint a november 10 és 16 közötti héten 1.113 teherautó összesen 26.954 tonna árut szállított át a határon.

• jfent elutasította magas rangú Hamasz tagoknak az országba történõ beutazását. Jordánia Egyiptommal

ért egyet és ezzel visszautasította Katar szeptemberi ajánlatát. Az Öböl menti emírség Jordániának azt ajánlotta, hogy a Hamasz irodáinak létrehozásához anyagilag járuljon hozzá.

• Peresz államelnök és Netanjahu miniszterelnök a Moszad tizenkét ügynökét tüntette ki. Négy nõ és nyolc

férfi kaphatott ez alkalomból emlékérmet technológiai és operatív területen felmutatott teljesítményeikért.

• 2013 decemberében elõször volt vendéglátója Izrael egy nemzetközi légi gyakorlatnak. Az USA, Olaszország, Görögország és Izrael kereken 60 harci gépe vett részt a légi manõverekben. AN ■

POLITIKA

Izrael és Szaúd-Arábia közös ellensége «A politikában minden lehetséges», mondják általában röviden és velõsen. Ez elsõre úgy tûnik, hogy érvényes titkosszolgálati téren is, mivel nemrég azt jelentették, hogy az izraeli Moszad igazgatója állítólag találkozott szaúd-arábiai kollégájával.

2010 óta áll Tamir Pardo az izraeli külföldi titkosszolgálat, a Moszad élén. A szaúdi titkosszolgálatot, az al-Muchabarat al-’Amma as-Sa’udia-t, 1957-ben alapították, és a szaúdi királyi ház egyik magas rangú tagjának vezetése alatt áll. Hogy a legfelsõ izraeli titkosszolga és szaúdi kollégája között valóban létrejött-e egy találkozó, vagy sem, feltehetõleg hosszú ideig nem fogjuk biztosan megtudni. Napjaink közel-keleti konstellációi alapján egy ilyen találkozó mindenesetre egyáltalán nem elhibázott. Formálisan Izrael és Szaúd-Arábia esetében egymással ellenséges viszonyban lévõ államokról beszélünk, de mindkettõjüknek egy közös ellenségük van, Irán, amelynek törekvése, hogy a Közel-Keleten nagyhatalommá fejlõdjön, ez pedig mindkét állam számára fenyegetést jelent. Így aztán a két ellenségnek közös ellensége van. Hogy az ellenség ellenségébõl bizonyos tekintetben akár barát is lehet, az az Egyesült Államok és Irán közeledésével a háttérben tûnik megvalósulni. Sem Izrael, sem Szaúd-Arábia nem hiszi el azt Iránnak, hogy bizonyos részterületeken lemondana nukleáris terveirõl. Mindkét állam úgy hiszi, hogy az irániak a nyugati nagyhatalmakat átverik. Ezáltal Riad és Jeruzsálem között hirtelen egy teljesen más kapcsolat jött létre.

Amennyiben a két titkosszolgálati igazgató között valóban volt találkozó, akkor feltételezhetõ, hogy mindenekelõtt az iráni atomkutatási program állásáról és elõrelépésérõl cserélhették ki ismereteiket. Az izraeli Moszad igazgató, Pardo már utasítást is

Formálisan Izrael és Szaúd-Arábia esetében egymással ellenséges viszonyban lévõ államokról beszélünk, de mindkettõjüknek egy közös ellenségük van, Irán, amelynek törekvése, hogy a Közel-Keleten nagyhatalommá fejlõdjön, ez pedig mindkét állam számára fenyegetést jelent.

kapott Netanjahu miniszterelnöktõl, hogy semmiképpen se takarékoskodjék az eszközökkel abban a tekintetben, hogy az irániak kihágásait a genfi ideiglenes megbeszélések tekintetében bebizonyítsa. A szaúdiaknak hasonló céljaik lehettek. Ha spekulációkba bocsátkozunk, akkor elképzelhetjük akár azt is, hogy a két titkosszolga egy, az iráni atomprogram elleni fellépésrõl tárgyalhatott. Erre vonatkozóan jelentette a Sunday Times brit napilap nemrég, hogy a szaúdiak egy, az iráni atomlétesítmények ellen irányuló izraeli támadás esetén megadnák az engedélyt arra, hogy ország felett átrepüljenek az izraeli légierõ gépei. Ez a jó nevû lap ezenkívül arról is hírt adott, hogy taktikai egyeztetések is zajlottak, ami a gépeknek

a légtérben történõ megtankolását, a mentõhelikopterek és pilóta nélküli repülõk bevetését illeti.

Ezeket a jelentéseket – miként is lehetne másként – hivatalosan nem tudták megerõsíteni. Szaúd-Arábia ezen kívül hallgatott a BBC azon jelentésével kapcsolatban, hogy az ország Pakisztánban atomfegyvereket kapott volna. Amerikai és brit titkosszolgálati forrásokból tudni lehet, miszerint semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a szaúdiak átmenetileg atomfegyverrel is el lesznek látva abban az estben, ha Irán hozzájutna tömegpusztító fegyverekhez. A jelentés tartalmát, hogy a szaúdiak Pakisztántól rendeltek atomfegyvert, Pakisztán közleményben cáfolta. A szaúdiak hallgatnak a témáról. ZL ■

12 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

POLITIKA

Új tengely a Közel-Keleten Míg az USA és Irán közelednek egymáshoz, addig a szövetségek a Közel-Keleten eltolódnak egymástól, ami Izrael számára is változásokat hoz.

Szaúd-Arábia Irán ellenségének számít. Itt többek között újra felbukkannak a régi harci állások az iszlám szunnita és síita áramlatai között.

Míg Szaúd-Arábia álláspontja már rég nem titok, addig a többi állam inkább takargatta véleményét. Úgy tûnik, ezek az idõk elmúltak. Szaúd-Arábia már nem egyedül áll az Irán elleni nyílt fellépésével, mivel a kicsi, de ugyanakkor rendkívül gazdag és úgy geopolitikailag, mint katonai-stratégiai szempontból nagyon jelentõs emirátusok is a Perzsa-öbölben elégedetlenségüknek adtak hangot Iránnal szemben.

«Minden állam, amely mérsékelt szunnita kormányzás alatt áll, amilyenek mindenekelõtt a Perzsa-öböl emirátusai», magyarázta nemrég az izraeli kormány egyik magas rangú tisztviselõje, «nagy aggodalomban vannak az USA és Irán közeledése miatt. Attól tartanak, hogy ez az új barátság az õ érdekeik kárára köttetik. Nemcsak Jeruzsálem aggódik Irán törekvései és az új fejlemények miatt, hanem a többi állam is, melyek Izrael földrajzi régiójában valamilyen szerepet játszanak.»

Mindenekelõtt az emirátusok követik nagy figyelemmel azt a párbeszédet, amely a kulisszák mögött tûnik kibontakozni Szaúd-Arábia és Izrael között. Úgy tûnik, már most meg vannak gyõzõdve arról, hogy az õ jövõbeli védõpajzsuk a Riad és Jeruzsálem között létrejövõ szövetség lesz. Még azoknak az emirátusoknak is, amelyek viszonylag mérsékelt beállítottságúak, a kulisszák mögött vannak kapcsolataik a zsidó állammal. A jelenlegi nagypolitikai változások hátterében ezek az informális, hivatalosan soha meg nem erõsített kapcsolatok egy új szintre emelkednek – noha nem állami szintre, hanem a tekintélyes izraeli személyiségekkel való kapcsolatok szintjére. És ki lenne illetékesebb e tekintetben, mint maga az államelnök, Simon Peresz?

A világ nemrég kóstolót kapott azokból a változásokból, amelyek a

Közel-Keleten végbementek. 2013 decemberében a Perzsa-öböl régiójának jelentõs külügyminiszterei – közöttük Bahrain, Kuwait, Omán, Jemen, Katar, az Egyesült Arab Emirátus, valamint az Arab Liga számos tagállama – konferenciára gyûltek össze Abu Dhabiban (Egyesült Arab Emirátus).

Az ünnepélyes megnyitó ülés, amelyen 29 külügyminiszter vett részt, mûholdkapcsolat által létrehozott élõ interjúból állt az izraeli államelnökkel, Simon Peresszel. Peresz az interjút Jeruzsálembõl saját szobájából adta. A szatellit kép hátterében jól kivehetõ volt Izrael nemzeti zászlója.

Korábban, amikor valahol egy izraeli jelkép vagy éppen egy izraeli személyiség tûnt fel, mindig az arab vezetõ személyiségek tömeges kivonulását vonta maga után. Csak nem jelen lenni, és tûrni egy izraeli szemrehányásait, volt az általános mottó.

Ez alkalommal semmi ilyesmi nem történt, sõt ellenkezõleg. Nemcsak hallani akarták õt, és a világgal is tudatni az eseményeket, hanem az interjú végén tetszésüket kinyilvánítva még tapsoltak is. Ennek a mûholdas interjúnak a tartalma nem volt nyilvános, ez az egyik feltétel, amit a rendezõk elõre kikötöttek. Mégis, hogy is lehetne másként, valami kiszivárgott a tartalom részleteit illetõen. Eszerint Peresz izraeli államelnök biztosította a jelenlevõ arab külügyminisztereket, hogy a zsidó állam a Közel-Keleten stabilizáló elem lesz, amikor a radikális iszlám és Irán nukleáris törekvéseirõl van szó.

«Mindkét oldalon nagyon meghatódtak ettõl a fellépéstõl», mondta az egyik tisztviselõ, aki az elõkészítésekben segédkezett. «Mindenki felfogta, hogy ez egy történelmi pillanat.» És valóban, alig lehetne ezt másként nevezni. Peresz valóban történelmet írt azzal, hogy mind a 29 arab külügyminiszter jelen maradt, sõt a végén még tapsoltak is.

Valószínûleg ez nem sikerült volna egyetlen más izraeli személyiségnek sem. Ez nem függvénye annak, hogy

Peresz az interjút Jeruzsálembõl saját szobájából adta. A szatellit kép hátterében jól kivehetõ volt Izrael nemzeti zászlója.

Peresz béke Nobel-díjas. Ennek megértéséhez messzebb kell visszamenni a történelemben. Peresz szorosan együttmûködött David Ben-Gurion miniszterelnökkel, aki az 1950-es években létrehozott egy izraeli állami elvet: Hogy Izrael Államot védje, olyan szövetségeket kezdeményezett, amelyekben Izrael Állam biztosította szövetséges partnereit, hogy mögöttük áll úgy politikailag, mint katonailag. Akkor szoros egyezmény jött létre Izrael, Perzsia – a sah uralkodása alatt – és Törökország között.

A másik, ellenséges oldalán ennek a hármas szövetségnek az arab államok álltak. Idõközben megváltozott a konstelláció: Irán vált Izrael legnagyobb ellenségévé. Törökország a jelenlegi politikai vezetés alatt már nem barátja Izraelnek. Peresz, aki egykor Ben-Gurion politikáját, mint az izraeli külügyminisztérium vezérigazgatója hitelesen képviselte a külvilág felé, az egykori ellenségek szemében tekintettel az új konstellációra potenciális barátnak és szavahihetõ támogatónak tûnt. ZL ■

13

A rendezvény szervezõje az Éjféli Kiáltás Misszió: További információk: www.ejfelikialtas.hu • www.hirekizraelbol.hu ek ekiz kizra izzra r el rael e bo boll. bol. lh hu u•T Tel.: (061) 3500-343

AZ ÖTÖDIK EVANGÉLIUM (DVD)

ÁRA 799,- FT +POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ: www.ejfelikialtas.hu • 1135 Budapest, Palóc utca 2. • ejfel@t-online.hu • (+36 1) 3500-343 MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN A MISSZIÓ ÉPÜLETÉBEN LÉVŐ KÖNYVESBOLTBAN 10% KEDVEZMÉNYT BIZTOSÍTUNK!

Izrael földje nem más, mint az ötödik evangélium, amely segít megérteni a négy evangéliumot. Izrael bibliai földjének, mûemlékeinek, történelmi helyeinek bemutatása. Jeruzsálem, a siratófal, a Golgota, Sion hegye, a kumráni tekercsek, a maszadai legendás erõdítmény.

14 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

POLITIKA

Ha béke van kilátásban, fokozódik a terror Néhány hónapja megszaporodtak a terrorcselekmények Ciszjordániában és a Gázai-övezettel szomszédos izraeli határ szakaszon.

Egy nagyobb szerencsétlenséget sikerült megakadályozni az utasok figyelmességének és a buszvezetõ villámgyors reakciójának köszönhetõen. Így az izraeli part menti városban, Bat Yamban, a Tel Aviv-i nagytérség déli részén,15 személy sérült meg, amikor egy zsúfolt buszban bomba robbant. Egy nõ észrevette a fekete táskát a hátsó kijáratnál, és jelentette a buszvezetõnek, aki azonnal megállt, és leszállította az utasokat a buszról. Röviddel ezután nagy robbanás hallatszott.

Az izraeli rendõrség adatai szerint egy közepes nagyságú robbanótöltetrõl volt szó. Ha az utasok a buszban lettek volna, a következmények egészen mások lettek volna. Ez nemcsak a lehetséges áldozatok számának nagyságára vonatkozik, hanem a politikai eredményre is. A bomba elhelyezõjének nyilvánvalóan az volt a szándéka, hogy a régiót újra a terror és bizonytalanság állapotába taszítsa.

Ez a merénylet idõközben további incidensek hosszú sorába illeszthetõ be, amelyek arra utalnak, hogy Izraelben a biztonsági helyzet a palesztin terrortevékenységek miatt újra kiélezõdött.

Az utóbbi hónapokban drámai módon megnõtt a megkísérelt és elkövetett merényletek száma Ciszjordániában és a Gázai-övezettel szomszédos izraeli határon. Elõfordultak kövekkel, molotovkoktélokkal késekkel, lõfegyverrel elkövetett támadások, robbanóanyaggal való beszivárgások, stb. 2013 júliusában 82 incidenst jegyeztek fel, augusztusban 99-et, szeptemberben 133-at, októberben 136-ot és novemberben 167-et.

A Bat Yamban elkövetett merénylettel Elõfordultak kövekkel, molotovkoktélokkal késekkel, lõfegyverrel elkövetett támadások, robbanóanyaggal való beszivárgások, stb.

Éjféli Kiáltás

Maranatha Rádió

www.radio.evangeliumi.tv

Prédikációk, igehírdetések,

keresztyén zenék, Esti mese gyerekeknek Válogatás az archívumból Napindító gondolatok

15 újra az izraeli központi régióba vitték be a terrort. Néhány hónappal ezelõtt egy palesztin fiatal, aki illegálisan hatolt be Izraelbe, Afulában egy autóbuszon késsel megtámadott egy 18 éves katonát. A fiatal izraeli belehalt sérüléseibe. Nem õ az egyedüli halálos áldozat az utóbbi hetekben. Több katona és civil esett áldozatául a különbözõ támadásoknak.

Az izraeli biztonsági hatóságoknak az a véleménye, hogy itt többségében nem jól szervezett terrorsejtek cselekedeteirõl van szó, hanem magányos elkövetõk tetteirõl. Ezek hátterében legtöbbször nem valami nagyszabású ideológia áll, hanem az a vágy, hogy valamiért bosszút álljanak. Imitt-amott azonban a vallásos fanatizmus is közrejátszik.

Izraelben ez a helyzet számos döntéshozóban kelt aggodalmat. Ez az aggodalom csak nõtt a Bat Yam-i merénylet után, mivel minden arra utal, hogy ehhez egy szélesebb körû szervezeti platformra volt szükség. Azonkívül a merénylõnek Izraelben segítõtársai kellett legyenek.

Ugyanakkor az is kitudódott, hogy az egyedi elkövetõk mellett egyes kisebb terrorsejtek is aktivizálódtak, élükön pedig, úgy tûnik, egy olyan parancsnokság áll, amelynek tagjai azok a szabadlábra helyezett palesztin foglyok, akiket Gilead Shalit izraeli katonáért cserében engedtek el, és akik jelenleg a Gázai-övezetben élnek. Ez kétségkívül nyugtalanító körülmény. Ezzel kapcsolatban a Shabak izraeli titkosszolgálat közölte,

hogy az utóbbi két évben Ciszjordániában 80 terrortámadást akadályozott meg, amelyek kitervelése ennek a Gázai-övezetben lévõ parancsnokságnak a számlájára írható.

Az izraeli biztonsági hatóságok abból indulnak ki, hogy az elkövetkezõ idõben növekedni fognak a terrorcselekmények. Ezek véleményük szerint közvetlen kapcsolatban állnak az Izrael és a Palesztin Autonómiahatóság között folyó tárgyalásokkal. Ha a tárgyalások keretében, melyek az amerikai külügyminiszter, John Kerry védõszárnyai alatt folynak, sikereket érnek el, a terrorcselekmények száma megemelkedik, mivel a tárgyalások sikerét mindenképpen meg akarják akadályozni. ZL ■

KATONASÁG

Savant-szindrómások Izrael Állam szolgálatában Azoknak az embereknek, akik a savant szindrómában szenvednek, bizonyos kognitív korlátaik vannak, más területeken azonban nagyon tehetségesek lehetnek. Mostantól különös képességeiket Izrael Állam szolgálatába állítják.

Ezeknek az embereknek néha fotografikus memóriájuk van, a legnehezebb matematikai feladatokat fejben meg tudják oldani, és az olyan legkisebb részletekre koncentrálnak, amelyek a többi ember figyelmét legtöbbször elkerülik. Ugyanakkor a savant szindrómás emberek 50 százaléka autista. A közvélemény tudatába ez a fogalom az Esõember címû filmmel került be, Dustin Hoffmann neves amerikai színésszel a fõszerepben. Egy ideje az izraeli védelmi erõk (IDF) úgy döntött, hogy ezeknek az embereknek szolgálatot kínálnak fel soraikban. Egy elkülönített egység keretében szolgálhatnak, amely tekintettel van különleges szükségleteikre, és lehetõvé teszi számukra, hogy egyedülálló képességeiket az állam szolgálatába állítsák. Különleges képességeik alapján ezek a fiatal emberek – túlnyomórészt férfiak, mivel hét ilyen emberbõl hat férfi – ezentúl lehetõséget kapnak, hogy Izrael Állam katonai hírszerzõ szolgálatánál honvédelmi szolgálatot teljesítsenek.

Ezt a döntést az IDF vezetõsége hozta egy évvel ezelõtt egy kutatás eredménye alapján, amelyet az Ariel Egyetem és az Assaf-Harofeh Kórház autista központja végzett. A kutatás eredményeként létrejött tanulmány

kimutatta, hogy azoknak a fiatal embereknek 28 százaléka, akiknél az autizmust diagnosztizálták, legalább valamilyen részterületen rendkívül tehetséges. A megvizsgált gyerekek 40 százalékánál állapították meg, hogy fenomenális emlékezõ tehetséggel rendelkeznek. Más gyerekek vizsgálatakor az derült ki, hogy rendkívüli felfogóképességet mutatnak az apró részletek iránt, míg mások bizonyos részleteket egy átfogó, nagy kiterjedésû képen gyorsan elemezni tudtak.

Ezek olyan tulajdonságok, amelyek a katonai hírszerzõ szolgálatoknál nagyon keresettek. Így felfigyeltek arra a lehetõségre, hogy ezek a fiatal emberek, akik eddig a társadalom peremére szorultak, most bevonhatóak a társadalom javát szolgáló munkába. Azóta a katonai titkosszolgálatban ezeket az embereket katonai szolgálatra alkalmasnak nyilvánították. Közben a legtöbbjük azt tanulja, hogy rendkívüli tehetségét a mûholdas felvételek elemzésében kamatoztassa. Ez a projekt a «Vízió» nevet kapta, és az Ono akadémiai testület védõszárnyai alatt áll, amely tanácsadói funkciót tölt be, és amit az izraeli hadsereg katonai hírszerzése koordinál.

«A mi projektünk», fejtette ki az Ono akadémiai testület képviselõje, «az autista spektrum embereinek megadja a lehetõséget, hogy fenomenális képességeiket tovább fejleszthessék. Jobban be kell integrálni õket a társadalomba is. Ezért szeretnénk megnyitni elõttük a katonai szolgálat ajtaját, ami kilátásba helyezheti számukra a szolgálat további folytatását a hadseregnél.» Ezzel a háttérben a katonai hírszolgálat már egy ideje kiírást tett közzé: Olyan 18 és 22 év közötti személyeket keres, akiket autistákként tartanak nyilván, és elvégezték a 12 osztályt. Ugyanakkor az is fontos, hogy kiismerjék magukat a számítástechnika világában, viszonylag önállóak legyenek, rendelkezzenek alapvetõ írási és olvasási készséggel, és képesek legyenek a verbális kommunikációra. Akit felvesznek, az elõször három hónapig tanul egy különleges kurzus keretében.

A katonai hírszerzés abból indul ki, hogy ezek az emberek egyedülálló képességeikkel az ellenséges államok mûholdfelvételeinek sokkal jobb elemzéséhez járulhatnak hozzá. Az elsõ kurzus már be is fejezte három hónapos képzését, és a fiatal emberek nagyszerûen beilleszkedtek az IDF hírszerzõi szolgálatának részlegeibe és munkájába. ZL ■

1% 1%? Mi legyen vele?

2014-ben az Éjféli Kiáltás Misszió teljes erõvel az Evangélium terjesztésének szenteli minden erejét!

Szeretnénk minél több embert elérni Isten Igéjével!

Segíts nekünk ennek a nagy feladatnak az elhordozásában.

A Misszió adószáma:

WWW.EJF EJFELIKIALTAS FELIKIAL .HU

1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2.

EJFEL@T-ONLINE.HU (+36 1) 3500-343

19622897-2-41 Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.

1Kor 15,58

Éjféli Kiáltás Misszió www.ejfelikialtas.hu

EBBEN AZ ÉLETRAJZBAN SOKKAL TÖBBRŐL VAN SZÓ, MINT KÉT TESTVÉR KALANDOS TÖRTÉNETÉRŐL. MINDKETTEN PAPI NEMZETSÉGBŐL SZÁRMAZNAK. DÁVID IDEJÉBEN A PAPOK A VÁLLUKON VITTÉK FEL JERUZSÁLEMBE A ZSIDÓ SZÖVETSÉG LÁDÁJÁT, MINT ISTEN VALÓSÁGOS JELENLÉTÉNEK JELÉT. ARAS NYSZÁLKÉNT HÚZÓDIK VÉGIG EZ A PAPI HIVATÁS A KÉT IGEN TEHETSÉGES N TESTVÉR EGYMÁSBA FONÓDÓ ÉLETTÖRTÉNETÉN. T VEZET AZ ÚTJUK, VÉGÜL IZRAELBE...

V

NEW YORKBÓL EURÓPÁBA MA JERUZSÁLEMBEN ÉLNEK EGY KIS

KÖZÖSSÉGBEN, ÉS AZ ÓVÁROS KÖZPONTJÁBAN EGY NEMZETKÖZI HÍR MESSIÁSI K GYÜLEKEZETET VEZETNEK. G

PAPI ELHÍVÁSUK MIATT KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREP MINDKÉT TESTVÉR ÉLETÉNEK ÉS SZOLGÁLATÁNAK ERŐS PRÓFÉTAI DIMENZIÓJA VAN. A ZSIDÓ NÉP RENDELTETÉSE, HOGY TÁ ÁLDÁSSÁ VÁLJON MÁS NÉPEK SZÁMÁRA MA, AMIKOR IZRAEL NEVE EGYRE ÁL INKÁBB SZITOKSZÓVÁ VÁLIK, ÚJRA ÉS ÚJRA VANNAK OLYAN, A ZSIDÓ NÉPBŐL IN SZÁRMAZÓ SZEMÉLYEK VAGY CSOPORTOK, AKIK AZ ANTISZEMITIZMUS ÉS AZ SZ ANTICIONIZMUS RADARJÁT HATÁSTALANÍTVA ÉLNEK MEGBÍZATÁSUKKAL, HOGY AN ÁLDÁSSÁ VÁLJANAK A NEMZETEK SZÁMÁRA KÉT CSERÉPEDÉNY ÉLETTÖRTÉNETE, ÁL MICSODA FORRÁSAI AZ ÉL, ÖRÖK REMÉNYSÉGNEK! LEGYEN BÁRKI, ZSIDÓ VAGY MIC NEM ZSIDÓ, AKI SZELLEMBEN VÉGIGJÁRJA A KÉT FÉRFI ITT LEÍRT ÚTJÁT, ÖRÖMMEL FOG TOVÁBBHALADNI A MAGA ÚTJÁN. JUTOTT NEKIK AZ ATYÁK FÖLDJÉN JU

…ÉÉLETÜNK JESUÁVAL IZRAEL FÖLDJÉN

+ POSTAKÖLTSÉG

AZ ÚT A JÓ ÚT

ÁRA 1500, -FT

BENJAMIN ÉS RUBEN BERGER

MEGRENDELHETŐ AZ ÉJFÉLI KIÁLTÁS MISSZIÓ ELÉRHE ELÉRHETŐSÉGEIN • 1135 BUDAPEST, PALÓC U. 2. TEL.:(061) 3500-343. WWW.EJFELIKIALTAS.HU

NORBERT LIETH

MIÉRT ÉPPEN

IZRAEL? Korunkat riasztó tudatlanság jellemzi Izrael üdvtörténeti pozícióját illetõen. Ezt fõként egy általános és egyre növekvõ antiszemita hozzáállás teszi egyértelmûvé. A zsidó népet inkább bûnbaknak, mint üdvhordozónak tekintik.

Ennek már a múltban is végzetes következményei voltak.

Ez a könyv azért íródott, hogy hasson az ilyen folyamatok ellen. A szerzõ finom módon mutatja be, miként vonul végig az egész Biblián egy prófétai, üdvtörténeti és evangelizáló jellegû vonal, amely Izraelen keresztül torkollik Jézus elsõ eljövetelébe, majd az Ô nagy hatalommal és dicsõségben való visszajövetelébe is.

Á R A :1450,-F T+

POSTAKÖLTSÉG

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

18 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

TÁRSADALOM

Izrael Állam, mint bevándorlási célország A zsidó állam minden évben nyilvánosságra hozza a bevándorlással kapcsolatos év végi statisztikákat. Izrael Állam fennállása óta 3,5 millió zsidó vándorolt be az országba, több mint 130 nemzet közül.

A 2013-as év során összesen 19.200 bevándorló érkezett Izraelbe, ami egyszázalékos növekedést mutat a múlt évhez képest. Érdekes az is, hogy az újonnan érkezettek 60 százaléka 35 éves vagy annál fiatalabb volt, a nõk százalékaránya 53%, azaz a bevándorlók több mint fele.

Ugyanakkor az izraeli központi statisztikai hivatal azt is közölte, hogy az új bevándorlók között 700 olyan személy volt, akik orvosok, vagy a gyógyászathoz kapcsolódó foglalkozásúak voltak.

Országokra és régiókra felosztva összefoglalhatjuk, hogy az egykori Szovjetunió területérõl 7.520 zsidó bevándorló érkezett, akikhez még 270 fõ jön Kelet-Európából. Így ebbõl a régióból 9 százalékkal kevesebben érkeztek, mint tavaly. A Közel-Kelet országaiból 245 zsidó jött Izraelbe (Marokkó, Tunézia, Egyiptom). Etiópiából 2013-ban összesen 1.360 zsidó érkezett Izraelbe, akiket a «Galambszárny» hadmûvelet során hoztak be az országba. Az USA-ból 13 százalékos visszaesést jegyeztek fel, mivel 2013-ban mindössze 2.680 bevándorló jött onnan. A latin-amerikai bevándorlók száma 924 fõ, ami csekélyebb kontingenst tesz ki, azonban mégis 34 százalékos növekedést mutat. A Kanadából, Ausztráliából és Dél-Afrikából érkezõk száma elenyészõen csekély volt. Európát tekintve Nagy Britanniában a zsidó közösség össze-

zsugorodott, mert onnan 510 személy vándorolt be Izraelbe, ami különben az innen érkezõ bevándorlók számának 27 százalékos csökkenését jelenti 2012-höz képest. A bevándorlók számának legnagyobb növekedését a Franciaországból érkezõknél lehetett megfigyelni. 2012-vel összehasonlítva az innen bevándorlók száma 63 százalékos növekedést mutat. Onnan 3.120 személy jött, hogy Izraelben új otthont teremtsen magának.

A legtöbb új bevándorló különben Jeruzsálembe költözött (2.400 személy). Tel Avivba 1.650 fõ ment.

Jelenleg 10.000 új bevándorló él a Jewish Agency for Israel befogadó központjaiban. Ezekben a központokban megtanulják az ország nyelvét, ismerkednek az országgal, az emberekkel, az izraeli kultúrával és vallással, ugyanakkor szakmai képzést és más kezdeti segítséget is kapnak. AN ■

TÁRSADALOM

A Hamasz-vezetõ unokáját Izraelben gyógykezelték A Hamasz még soha nem tagadta ilyen vehemensen Izrael Állam létezési jogát, mint manapság. De ha valamelyik családtagjának megmentésérõl van szó, szívesen veszi igénybe Izrael segítségét.

Eitan Dangot izraeli tábornok irodájában, aki a palesztin területek adminisztratív ügyeiért felel, a titkárnõ nem akar hinni a fülének. A telefonvonal másik végén a Palesztin Autonómihatóság egyik képviselõje

beszélt, aki a Gázai-övezetben állomásozott, és egy súlyos kéréssel hozakodott elõ: Izmail Hanije Hamasz-vezetõ unokája, az egyéves Amal Hanije, súlyos beteg, ezért azzal a személyes kéréssel fordulnak

az izraeli hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a kislány izraeli kórházban történõ kezelését.

Izraelben számtalan pácienst kezelnek a Gázai-övezetbõl, ez nem újdonság. Közöttük nagyon sok a

19 gyerek, akiket a Gázai-övezetben nem tudnak megfelelõen kezelni.

Ezért az a kérés, hogy egy kislányt a Gázai-övezetbõl Izraelben gyógykezeljenek, nem volt szokatlan. A feltûnést az a tény okozta, hogy a kislány nagyapja a Hamasz terrorszervezet vezetõje, aki a nyilvánosság elõtt szüntelenül gyûlölettirádákat intéz a «cionista képzõdmény» ellen, amelynek szerinte nincs is létezési joga.

Az izraeli válasz természetesen pozitív volt, végül is egy kislány életérõl volt szó. Így Abdul Szalam Hanije kislányát a Schneider Kórházba szállították Petach Tikwa településre. Súlyos emésztõrendszeri beteg-

ségben szenvedett, amely átterjedt idegrendszerére is. Az izraeli orvosok alaposan megvizsgálták, és kezelték a gyermeket, de néhány óra után meg kellett állapítaniuk, hogy a segítség már túl késõn jött. Ezért a kislányt visszaszállították a Gázai-övezetbe szülei felügyeletére bízva. Nem sokkal késõbb meg is halt.

Izrael nagyon diszkréten kezelte az esetet. Az érintett izraeli körökbõl egyetlen szó sem került az ügyrõl a nyilvánosság elé. Aki ezt mégis nyilvánosságra hozta, az éppen a kislány apja volt, Iszmail Hanije egyik fia.

Abdul Szalam Hanije kitette a Facebook oldalára, hogy kislánya súlyos

beteg volt, és hogy egy izraeli kórházba szállították. Ahogy a világhálón megjelent, mintha varázskéz törölte volna le, a hír olyan gyorsan el is tûnt. De aztán Hanije fia közzétett még egy jelentést: Kislányát visszahozták, már orvosilag nem lehet rajta segíteni, ezért mindenkit kér, hogy imádkozzanak érte.

Amit még meg kell jegyeznünk: Csak néhány nappal késõbb újra jelentkezett a Hamasz-vezetés a nyilvánosság elõtt. Egy közleményrõl van szó, amelyben büszkén beismerik, hogy azért a bombáért õk a felelõsek, amely az izraeli part menti városban Bat Yamban egy autóbuszban robbant fel. ZL ■

William MacDonald

Ószövetségi kommentár

V

égre éég gre e megjelent a közismert szerzõtõl: - a kommentár kko o sorozat, Ószövetségi része rré ész sze is! kko orá orá ább bban an megjelent két kötetes ÚjszövetA korábban ssé ég gii kommentár ko om mm ségi után most már kapható az Ószövetségi Ószzö Ós öve ettsség ég kiegészítése is, amely magyar nyeellve ny nyel ven most mo m o jelenik meg elõször. nyelven nemréég ne g idõskorában i A nemrég elhunyt szerzõ mu m unk nkássá nká ság munkásságának koronája, szolgálatának lle egs gsze zeb bb b gyümölcse gy legszebb ez a kommentár.

Ez a kommentár ko om mm Ez egyszerû nyelven íródott.

Nem Nem tudományos Ne ttu udo om vagy elmélyülten teológiai lló ógi giai ai jellegû. jeellleeg A legtöbb hívõ ember nem járatos jáára já rra ato tos az az ÓÓ és Újszövetség eredeti nyelve el veib ibeen n, ez n, ez azonban nem fosztja meg õket elveiben, az Ige Ig ge e gyakorlati gya yak az hasznától.

1080 108 10 80 0 old. olld d. vastag, v keménytáblás A4-es méretû mé m érre ettû û könyv. kö ön n

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU • 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. • EJFEL@T-ONLINE.HU • (061) 3500-343

Ára: 4500 ,-Ft + postaköltség

LYDIA BUKSBAZEN

YENTE

EGY KELET-EURÓPAI ZSIDÓ CSALÁD IGAZ TÖRTÉNETE

"JÖJJETEK MOST VELEM, KEDVES BARÁTAIM ÉS OLVASÓIM! ELVEZETLEK BENNETEKET EGY KÜLÖNÖS ÉS RÉSZBEN LETŰNT VILÁGBA!"

Ára: 1000 ,-Ft + postaköltség

Dr.Arnold G. Fruchtenbaum

A Messiás élete központi események zsidó szemszögbõl en önyvb k s o y dó án lvasm k a zsi o n , u s t e a k h rde kap rül kívül é arázatokat d n tus kö zõ e z r s i a r y g K n a ú szer s s u m á z z õ é Ebbe t a J e szárm nem s, érth sével a logiku egismerteté san. A zsidó yeket eddig a el m ato háttér kel kapcsol elõttünk, am Szentírás és a ár tek történ n dolgot felt szükségesek z. ya ül sok ol de feltétlen téséhe r é g e k, bm tudtun letének job é s Messiá

Ára:1600,- Ft +postaköltség

21 TÁRSADALOM

ENSZ határozat, izraeli kezdeményezésre Ritkán fordul elõ, hogy Izrael az ENSZ-ben pozitív szenzációt arasson, pedig nemrég még egy határozatot is kiadtak, ami izraeli kezdeményezésre vezethetõ vissza. Írd és mondd, 138 tagállam csatlakozott ahhoz a határozathoz, amelyet Izrael terjesztett elõ. Különben ebben a nemzetközi grémiumban mihelyt izraeli kezdeményezésrõl van szó, többnyire egészen másként állnak a dologhoz.

Izraelt szokás szerint inkább korholják. Ebben az esetben azonban a tagállamok nagy többségben elfogadtak egy határozatot, mely a modern mezõgazdaságnak óriási lehetõséget kínál, hogy leküzdje az éhezést a világon.

Ugyanakkor ezzel az ENSZ-határozattal minden releváns ENSZ-szervezetet és minden más érdekcsoportot arra köteleznek, hogy ezeknek a technológiáknak a fejlesztését és transzferét fõleg a fejlõdõ országokban támogassák. A modern mezõgazdaság tudományát lehetõleg minél több országban hozzáférhetõvé kell tenni, amint ezt az ENSZ-határozat elõírja. Ehhez az Izrael által kezdeményezett határozat-

hoz már elõbb rekord számú, 114 ország csatlakozott, mint együttmûködõ szponzor, amint arról az izraeli külügyminisztérium egyik sajtónyilatkozata beszámolt.

Jóllehet ez a határozat nagy támogatottságot élvezett, azért nem ment minden simán. Ezzel kapcsolatban az ENSZ izraeli nagykövete, Ron Prosor megjegyezte: «Van azonban egy olyan országokból álló csoport, amely útjába áll Izraelnek a sikeres konszenzus elérésében – és ez az arab országok csoportja. A sors iróniája, hogy kevés olyan ország van, amely annyit profitálhat a modern agrártechnológiából, mint éppen az arab országok. Az egész Közép-Keleten szomjazzák az emberek a haladást. Az arab kormányok ismét bebizonyították, hogy az emberek jólétével szemben makacsul a politikát részesítik elõnyben.»

Prosor nagykövet mindemellett hangsúlyozta, hogy a határozat hozzá fog járulni a világ egyre növekvõ élelmiszerszükségletének fedezéséhez, miközben azt is kiemelte, hogy fontos a jövõ nemzedékekre is gondolni, nehogy megfosszuk õket tartalékaiktól.

Véleménye szerint nagy jelentõségû az is, hogy a határozat különös fontosságot tulajdonít az asszonyok és fiatal emberek nagyobb részvételének a szegénység leküzdésében, valamint annak, hogy õk is hozzáférjenek az információs- és kommunikációs technológiához a mezõgazdaságban.

Az izraeli kormány a határozat kibocsátását diplomáciai sikerként értékeli, amit intenzív diplomáciai munka elõzött meg Jeruzsálemben, New Yorkban, valamint sok más fõvárosban széles e világon. Mindent összevetve, egy határozat továbbfejlesztésérõl van szó, amelyet Izrael elõször 2007-ben terjesztett az ENSZ elé. Izrael diplomatái több mint egy féléves munkát fektettek bele, hogy a kormányok, érdekcsoportok, és más grémiumok támogatását elnyerjék e határozat számára. Bevezetését siker koronázta. AN ■ Ebben az esetben azonban a tagállamok nagy többségben elfogadtak egy határozatot, mely a modern mezõgazdaságnak óriási lehetõséget kínál, hogy leküzdje az éhezést a világon.

TUDOMÁNY

Az EU kutatási alapja hozzáférhetõ marad Izrael számára Már többször beszámoltunk az új EU direktívákról, melyek azoknak az izraeli intézményeknek és cégeknek bojkottálását írják elõ, amelyek Ciszjordániában tevékenykednek. Ezek aztán kihatással voltak az EU kutatási alapjára is, név szerint a «Horizon 2020»-ra, ám az utolsó pillanatban mégis találtak kompromisszumot.

Izrael teljes értékû tagja maradt az Európai Kutatási Társaságnak, és így profitál az EU támogatási pénzeibõl, melyeket a társaság kutatási projektjeire ítélnek oda a «Horizon 2020» kutatá-

si támogatás keretében. Ez egy kompromisszum, melyet Izraelnek Catherine Ashton EU külügyi megbízottal és csoportjával folytatott maratoni tárgyalások keretében sikerült elérnie.

Az a lehetõség, hogy Izraelt esetleg kizárhatják ebbõl a támogatási programból, sokáig a levegõben lógott.

Ez a veszély akkor merült fel, amikor kiadták az új EU irányvonalakat, ezek

22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

ugyanis kimondták, hogy azokat az izraeli intézményeket és cégeket nem lehet támogatni, amelyeknek bármiféle kapcsolatuk van Ciszjordániával.

Más szavakkal: Az EU mindent bojkottál, ami kapcsolatban áll az izraeli telepekkel. Ráadásul a direktívákban leszögezték, hogy az ennek megfelelõ paragrafus a jövõben minden olyan szerzõdésben megjelenik, amelyet az EU vagy egy EU-tag Izraellel aláír. Ez a passzus különben nemcsak Ciszjordániára, hanem Kelet-Jeruzsálemre és a Golán-fennsíkra is vonatkozik.

Az izraeli kormány határozottan és világosan kijelentette, hogy egyetlen olyan szerzõdést sem ír alá, amelyben ez a passzus szerepel. Nos, elsõsorban az izraeli tudósok voltak nagy gondban,

mert ha Izraelt a kutatási támogatásokból kizárják, úttörõ és rendkívül fontos kutatások állhatnak le. Izrael már évek óta ahhoz a fontos központhoz tartozik, amelynek az EU az együttmûködési kutatásokra hatalmas összegeket ítélt oda. Tekintetbe véve Izrael nagyságát, lakosainak számát, az EU által összeállított támogatandó kutatások listáján az elsõ helyet foglalja el. Csak jóval utána következik Németország. Eszerint Izrael kizárása a «Horizon 2020»ból keserû csapást és visszaesést jelentene úgy az akadémiai, mint a privát tudományos kutatásban.

Egy éjszakai kormányülésen, amelyet e kérdés kapcsán hívtak össze, a felsõoktatási tanács izraeli elnöke világosan kifejezésre juttatta ezt az

aggodalmát: «Ha nem vagyunk benne a ‹Horizon 2020›-ban, az a legrosszabb hír országunk több száz tudósának.

Számtalan kutatást nem tudunk befejezni, különbözõ szakterületen elveszítjük csúcspozíciónkat, és a nemzetközi kutatási társaságban is nagyon visszaesünk», mondta Prof. Emanuel Trachtenberg.

Végül az európai képviselõkkel folytatott elhúzódó és fárasztó tárgyalások után diplomatikus megoldás született, amely egyfelõl Izraelnek, az EU irányvonalakhoz való elvi hozzáállása ellenére, és másfelõl az EU-nak lehetõvé tette a szerzõdések aláírását.

A felek «megállapodtak, megegyeznek abban, hogy nem kérik egymás beleegyezését», legalábbis abban, ami e passzus politikai aspektusát illeti. A «Horizon 2020» szerzõdéshez az EU egy pótdokumentumot csatol, amelyben leszögezi elveit a kiadott irányelveknek megfelelõen. Izrael a maga részérõl szintén csatol egy pótdokumentumot a szerzõdéshez, amelyben saját álláspontját terjeszti elõ. A szerzõdéstõl eltérõen ezt a csatolmányt egyik fél sem írja alá.

A «Horizon 2020» támogatási program során Izrael a következõ hét évben 900 millió euró társasági díjat fog fizetni. Azután az izraeli kutatási létesítmények 1,5 milliárd euró EU-támogatást fognak kapni. ZL ■

TECHNOLÓGIA

Fokozni a felvonók biztonságát A felvonók hozzátartoznak mindennapjainkhoz. Egy Izraelben kifejlesztett rendszer több biztonságot ígér.

Felvonó berendezéseket elõször a 19. század közepén fejlesztettek ki.

Az alapelven azóta sem változott semmi azon kívül, hogy a felvonók egyre magasabb házakba és egyre szellõsebb tájakra szállítanak bennünket. Sok ember kellemetlen érzésekkel száll be ezekbe a fémketrecekbe. Még ha a felvonók nagyvonalúan vannak is berendezve, hogy lehetõleg minél kisebb legyen a bezártság érzése, soha nem lehet tudni, hogy jól van-e karbantartva, kifogástalanul mûködik-e, vagy a beszélõkészülék balesetkor is mûködõképes marad-e.

A 2010-ben alapított Escalade Innovative Solutions izraeli cég a felvo-

nó rendszerek biztonsági szintjének javításán fáradozik. Az általuk kifejlesztett szoftver platform, név szerint «Intelligent Connected Elevator Panel» (iCEP) a felvonókat ravaszabbakká és interaktívvá teszi, de mindenekelõtt biztonságosabbá. Ami különösen vonzó ebben az újításban: Ezeket utólagosan is be lehet szerelni a már mûködõ felvonó berendezésekbe, és különbözõ változatban lehet õket beépíteni, a mûködésüket is tetszés szerint lehet bõvíteni.

A cég marketingfõnöke, Guy Gotlieb a cégalapító Sharon Cohennel együtt mutatta be az ehhez az alapvetõ rendszerhez nemrég hozzárendelt új funkci-

ókat az «Interlift» vásáron, amely a modern felvonótechnika európai szakmai piacának számít. Az egyik távol-kelet-ázsiai szakmai vásáron is jelen volt a cég, és nagy feltûnést keltett átfogó és jól átgondolt megoldásaival.

Az iCEP-rendszer nagyfokú biztonságot ígér, ha például veszélyhelyzet bevilágításáról, szóbeli vagy szöveges üzenetek átadásáról az interkom rendszeren át vagy a füstdetektorokról van szó. Ugyanakkor ez a rendszer különbözõ funkciókat is kínál olyan embereknek, akik látás- vagy hallássérültek. Specifikus reklámlehetõségeket is nyújt képernyõin – például a vendégek, akik egy étterem emeletére

23 akarnak feljutni, elõre tájékozódhatnak a képernyõkön a napi menürõl – aztán biztonsági okokból rendelkezik arc és hangfelismerõ funkcióval is. Ráadásul a rendszerbe minden probléma nélkül be lehet szerelni biometrikus szenzorokat is. A cég ígéretei szerint ezek az egyedi készülékek és a különbözõ funkciók tetszés szerint kombinálhatóak, egyszerûen programozhatóak és könnyen kezelhetõek.

Izraelben ez a rendszer prototípus változatában már üzemel a különbözõ toronyház-projektekben, és jelenleg egy amerikai felvevõ cég teszteli. A modern felvonó berendezés piacának forgalmát 70 milliárd dollárra becsülik. Így aztán nem is csoda, hogy az izraeli cég nem az egyedüli volt az «Interlift» vásáron, amely hightech megoldásokat kínált a biztonság és kényelem biztosítására. Ezzel kapcsolatban Gotlieb az izraeli tudományos internetportálnak, az Israel 21c-nek elmondta: «Egy olyan csomag, mint

A 2010-ben alapított Escalade Innovative Solutions izraeli cég a felvonó rendszerek biztonsági szintjének javításán fáradozik.

a mienk, még nincs a piacon. Noha egyes cégek ugyancsak jó megoldásokat kínálnak, ezek azonban mindig valamilyen specifikus részterület-

re vonatkoznak, nem úgy, mint a mi iCEP-rendszerünk, amely tulajdonképpen egy átfogó megoldást kínáló csomag.» AN ■

GYÓGYÁSZAT

Izraeli oltóanyag a világûrben tesztelve A cég csak három éve áll fenn. Alapítója nagy feltûnést keltõ szabadalmat kapott, amelyet egy jövõbeli világûr-misszióban fognak tesztelni.

A cég neve Vecoy Nanomedicines, csak 2010-ben alapították, és a vírusokkal foglalkozik. Alapítóját, Erez Livneht, ha újítása azt tartalmazza, ami jelenleg látható, be lehetne venni a történelemkönyvekbe, és a jövõben közös nevezõre lehetne hozni a francia kémikus és mikrobiológus Louis Pasteurrel, valamint a skót bakteriológussal, Alexander Flemminggel.

Innovációja nagy feltûnést keltett, és a jövõben egy újabb ugrásra készül, mégpedig a világûrbe. A NASA csak néhány hete jelentette ki, hogy azt az oltóanyagot, amelyre Livneh szabadalmat kért, egy jövõbeli világûr-misszió keretében tesztelni akarja. A világûrben végzendõ tesztre 1.200 pályázó jelentkezett fejlesztéseivel. Livneh újítása a között a nyolc projekt között van, melyek tesztelése a világûrben történhet meg.

Livneh, e fiatal cég alapítója és vezérigazgatója, egy újfajta szert fejlesztett ki a vírusok ellen. Ami a kü-

lönös: ennek a szernek minden vírus ellen kell hatnia, ami csak létezik, így többek között az Ebola, az AIDS, influenza, sárgaság, herpesz, SARS stb. vírusai ellen. Orvosi szemszögbõl valódi forradalmat jelentene, amelynek kihatásai olyan átfogóak lennének, mint például a kerék feltalálásának.

A vírusok jelentik az egyik legnagyobb veszélyforrást az emberiség számára. Gondoljunk csak az 1918-ban kitört spanyolnáthára, amelynek vírusa akkor két éven belül 40 millió halálos áldozatot követelt. És ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a világ a 21. század elején sokkal sûrûbben lakott, és hogy életmódunk mennyire megváltozott a tömegközlekedés csúcstechnológiája következtében, hiszen a világ mára már összezsugorodott, akkor nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy egy járvány következményeit elképzelhessük.

«Mai világunk valóságos melegház a vírusok számára», mondta Livneh.

«Jóllehet egyre több oltóanyaggal rendelkezünk, ezek azonban a létezõ vírusok csak egy kis spektruma ellen védenek. Ezért éppen a vírusok ellen vagyunk továbbra is tehetetlenek.

Csak nagy ráfordítással tudjuk õket visszaverni, amint azt ebben az évben is tapasztaltuk a téli influenza járvány alkalmával. Ha valaki megbetegszik, csak nyugalmat és tyúkhúslevest tudnak neki ajánlani, többet nem lehet tenni. Így az ilyen vírus gyorsan globális méretû problémához vezethet.»

Igaz, hogy az ember oltóanyagokat tud kifejleszteni a vírusok ellen, de ne felejtsük el azt sem, hogy a vírusok igazi mesterei a mutációnak. Ezért Livneh hozzáfûzte: «Következésképp egy lépéssel mindig elõttünk járnak, amíg csupán a specifikus vírusok elleni oltóanyaggal rendelkezünk.»

Ezért van óriási jelentõsége Vecoy Nanomedicines cég innovációjának.

Ha ez a teljes körû oltóanyag hatékonynak bizonyul, új korszak köszönt

24 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

A NASA csak néhány hete jelentette ki, hogy azt az oltóanyagot, amelyre Livneh szabadalmat kért, egy jövõbeli világûrmisszió keretében tesztelni akarja.

be a gyógyászatban, de az emberiség történelmében is. Az oltóanyagok esetében általában a leküzdendõ vírus legyengített változatáról van szó. Ehhez tehát mindenekelõtt ismerni kell a vírust és annak egy mindenkori mutációját, hogy egy ilyen oltóanyagot ki tud-

janak fejleszteni. A Vecoy másképpen járt el: Kifejlesztettek egy biogyógyászati platformot, amely egy csalétekhez hasonlóan mûködik. Egyszerûbben fogalmazva, ez a pici, sejtnagyságú csalétek arra készteti a vírust, hogy ezt a mesterséges konstrukciót, és ne

az emberi szervezetet támadja meg. Ezáltal a vírus, legyen az bármilyen, sem terjedni, sem reagálni nem tud. Amint a vírus ráront a csalétekre, alapjában véve öngyilkosságot követ el.

Livneh így vonja le a következtetést: «A szokásos oltóanyagok egyfajta kísérletet tesznek arra, hogy korlátozzák a vírus ártalmasságát. Mi valódi segítséget akarunk létrehozni.» Az elsõ labortesztek, amelyeket a Bar-Ilan Egyetemen hajtottak végre, nagyon sokat ígérõek. A Livneh által kifejlesztett biogyógyászati csalétek-platform valóban elérte, hogy egy kultúra vírusait, amellyel szembekerült, 97 százalékban rászedje, úgyhogy a vírusok a csalétekhez kötõdtek, és végül elpusztultak. A következõ lépést a klinikai tesztsorozatok, valamint a világûrben végzett átfogó tesztelések képezik. ZL ■

GYÓGYÁSZAT

Felfedezték a Ritalin mellékhatás-mentes helyettesítõjét A cég tulajdonképpen a vér alkoholkoncentrációjának csökkentésére szolgáló gyógyszert akart kifejleszteni. Végül azonban egy olyan gyógyszer jött lére, amely a hiperaktivitási zavarok esetén segít. Ami egyedülálló benne: mellékhatás-mentes.

Az Alcobra izraeli cég 2013 végén azzal keltett szenzációt, hogy amint arról a tények beszélnek, egy újfajta gyógyszert fedezett fel, amely kiválthatja a Ritalin, Concerta és Strattera gyógyszereket. Ezek az orvosságok fõleg az olyan kiskorúak kezelésére szolgálnak, akik az ADHS (figyelem-/hiperaktivitási zavar) betegségben szenvednek. Nemcsak a véletlen felfedezés jelentett szenzációt, hanem az a tény is, hogy ez az új gyógyszer a klinikai tesztsorozatokban mellékhatás-mentesnek bizonyult. Éppen a súlyos mellékhatások azok, amelyek az ADHS kezelésére az eddig rendelkezésre álló gyógyszereket úgy az orvosok, mint a szülõk részérõl vitatottá tették. Érdekes ugyanakkor az is, hogy az újfajta gyógyszer – jelenleg még csak a MG01C1 fejlesztési névvel

bejegyezve – gyorsabban és hatékonyabban fejti ki hatását.

A Tel Avivban székelõ cég élén Dr. Yaron Daniely áll, mint üzletvezetõ. A «cég» fogalom különben a közelmúltig megtévesztõ volt. Mivel, jóllehet felvették az Alcobrát a kereskedelmi nyilvántartásba, azonban ideiglenesen Dr. Daniely volt a cég egyetlen alkalmazottja, amely nem rendelkezett nagyszerû termékpalettával, de üzletpartnereket vagy beruházókat sem tudott felmutatni. A céget 2008-ban alapították azzal a céllal, hogy egy gyógyszert fejlesszen ki a Metadoxine molekula alapján, amely csökkenti a véralkohol szintjét. Azonban az elsõ klinikai tesztek kimutatták, hogy ez a gyógyszer semmilyen módon sem csökkenti a véralkohol szintet. De felfedeztek egy másik hatást. A tesztsze-

mélyek a továbbra is fennálló magas véralkohol tartalom ellenére helytálltak a vezetési teszt koncentrációs készséget és memóriát vizsgáló gyakorlatainál. Így született az az ötlet, hogy ezt a gyógyszert az ADHS kezelésére továbbfejlesszék. Amikor világossá vált, hogy a cég Dr. Dalia Megiddo és Udi Gilboa alapítók vezetésével célirányt váltottak, Dr. Danielyt nevezték ki üzletvezetõnek. Ekkor a cég semmiféle anyagi forrással nem rendelkezett, ezért együttmûködést kezdeményezett a Teva izraeli gyógyszergyártó konszernnel, hogy ennek a gyógyszernek a továbbfejlesztését egyáltalán folytatni tudja.

Hogy rövidre fogjuk a történetet: A Teva által támogatott tesztsorozatok sikeresek voltak. Az elõszerzõdés szerint a Tevának egy bizonyos

25 idõpontig jelentkeznie kellett, hogy a jogait biztosítsa. Amikor a Teva a kitûzött idõpontig nem válaszolt, a kuratóriumi tagok egy kockázatos döntést hoztak – a teszteredmények alapján biztosak voltak abban, hogy jelentõs újítás birtokába jutottak.

Partner, beruházók, sõt pénzügyi források nélkül úgy döntöttek, hogy a NASDAQ tõzsdére mennek, hogy összeszedjék a további klinikai tesztekhez szükséges pénzt. Dr. Daniely ezzel kapcsolatban a Globes pénzügyi újságnak adott interjújában a következõket mondta: «Mindenki azt kérdezte tõlünk, hogy megbolondultunk.

Hibbantaknak nyilvánítottak bennünket, hogy egy Wall-Street-i séta során akarunk milliókat összegyûjteni.»

De amint a mondás is tarja: Aki mer, az nyer. Néhány hónappal ezelõtt az Alcobra cég egy 60 millió dolláros összeget kapott, és innovációját idõközben 220 millió dolláros piaci értéken sorolták be. «Azóta szinte minden héten kopogtat», fûzte hozzá Dr. Daniely, «valamelyik izraeli biogyógy-

szerészeti cég az ajtónkon, hogy megkérdezze, hogyan csináltuk mindezt.»

Végezetül hangsúlyozta, hogy jóllehet az õ elõmenetelük azt bizonyítja, néha valóban sok függ a szerencsétõl, de világosan kijelentette: «Ez félre is sikerülhetett volna. Az egész azért mûködött, mert a termékünk azt nyújtotta, amit kilátásba is helyezett.»

Ez vissza is vezet bennünket a kerettörténettõl a tulajdonképpeni fontos hírhez: Ennek az ADSH kezelésére

szolgáló, izraeli találmányú gyógyszernek – amint azt az eddig klinikai tesztsorozatok ígérik – nincs hosszú listán felsorolt káros mellékhatása, mint például az egyre gyakrabban felírt Ritalinnak. Különben az egészségügyi hatóságok engedélyei még nincsenek elérhetõ közelségben, azokhoz még lényegesen átfogóbb tesztsorozatokra van szükség, amelyekhez legalább már rendelkezésre állnak a szükséges finansziális eszközök. AN ■

Ezek az orvosságok fõleg az olyan kiskorúak kezelésére szolgálnak, akik az ADHS (figyelem-/hiperaktivitási zavar) betegségben szenvednek.

Wim Malgo Izráel utolsó fia Ez csodálatos! Miután Izráel elbocsátja azt, akit az Úr kedvel, egyszerre minden Jézus Krisztus képére formálódik.

Ha ma azt mondod: «Uram Jézus, én elbocsátom magamtól régi, gonosz farkastermészetemet és nem ápolgatom többé énemet», akkor egyszerre minden ragyogni kezd benned! Isten sok gyermeke úgy képzeli, hogy a megszentelõdést csak nagy erõlködéssel lehet elérni. Nos, nem úgy van, pontosan az ellenkezõje igaz: a legnagyobb erõfeszítés helyett a legnagyobb önátadás! Akkor a Júda törzsébõl való Jézus Krisztus képe beléd vésõdik! Benjáminnak, a régi énednek, a farkastermészetnek véglegesen el kell tûnnie Jézus Krisztus halálában!

Ára:350,- Ft + postaköltség

26 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

Több mint 100 éve (1897-ben) született meg Herzl Tivadarnak «A zsidó állam» címû könyve. Ebben többek között ezt írta: «A zsidó állam a világ szükségszerûsége, és az elkövetkezõkben létre fog jönni.»

50 évvel késõbb valóban megalakult a zsidó állam. E könyv célja annak bizonyítása, hogy a zsidó állam létezése más és több, mint bármelyik államé! A könyv azt erõsíti meg, hogy a Biblia pontosan közli Izrael állam igazi valóságát.

Ára: 750 Ft + postaköltség

Megrendelhetõ www.ejfelikialtas.hu 1135 Budapest, Palóc utca 2. ejfel@t-online.hu (061) 3500-343

27 NEKROLÓG

Ariel Sharon, 1928-2014 Csak Ariknak szólították. Élete kora fiatalsága óta összekapcsolódott a zsidó állam létével és felépítésével. Nyolcévi kóma után 2014 elején elhunyt.

Ariel Sharon 1928-ban született Kfar Malalban (Tel Avivtól 30 kilométerre északra lévõ Mosav).

Szülei Fehér-Oroszországból származtak, 1921-ben vándoroltak be Izraelbe. Sharon, Tel Avivban járt négy éves gimnáziumba, már 13 éves korában csatlakozott faluja õrszolgálatához, amely, mint majdnem minden zsidó település, állandó támadásoknak volt kitéve. 14 évesen belépett az izraeli véderõ (IDF) elõdjének számító Hagana szervezetbe, mely állandó készültségben állt 1947. december végétõl Izrael állam megalakulásáig,. A fiatal férfi, aki ekkor még 20 éves sem volt, a Hagana több akciójában is részt vett. Az izraeli Függetlenségi háborúban egy gyalogos századot vezetett. 1948 májusában Latrun közelében a Jeruzsálem felszabadításáért folytatott harc egyik ütközetében súlyosan megsebesült.

Sharon karrierje az IDF-nél 1949-ben századossá történt elõléptetésével kezdõdött. 1952ben vett elõször részt Moshe Dayan parancsnoksága alatt kommandós akciókban az ellenséges vonalak mögött. Ezt követõen a legkülönbözõbb feladatokat látta el és komoly pozíciókat töltött be az IDFnél. 25 éves katonai pályafutása során eljutott a vezérõrnagyi rangig, jóllehet állandóan vitákba keveredett, ugyanis nem mindig értett egyet a vezérkar direktíváival, ami részben még elõléptetéseit is akadályozta. 1973-ban, a Jom-Kippur háború elõtt már búcsút mondott a hadseregnek, azonban Izrael súlyos helyzete miatt ismét behívták katonai szolgálatra. Az 1973-ban a Sínai-félszigeten véghezvitt hõstettei miatt Sharont az izraeli nép hõsként tisztelte.

Sharon az izraeli Függetlenségi háború és a Hatnapos háború kö-

zött akadémiai tanulmányokat végzett. Elõször 1953-ban házasodott, de felesége 1962-ben egy autóbalesetben meghalt. A közös fiuk is korán, 1967-ben halt meg egy fegyverrel történt baleset során. Késõbb újra megházasodott, elsõ felesége húgát vette el, aki 2000-ben halt meg. Ebbõl a házasságból is két fia született, Omri és Gilad.

Sharon elõször 1973-tól 1974ig volt Knesszet-képviselõ. Ezt követõen 1977-tõl egészen 2006-ig, betegségéig, megszakítás nélkül az izraeli parlament képviselõje volt.

1977-tõl, mikor a Knesszetbe újra bevonult, kitartó támogatója volt az izraeli telepes-politikának. 1981 és 1983 között védelmi miniszteri tisztséget töltött be. Erre az idõszakra esik az elsõ libanoni háború és ezzel a libanoni keresztyén falangista milícia mészárlása a Sabra és Shatila palesztin menekülttáborokban, ami egy izraeli vizsgálóbizottság összehívásához vezetett.

A Kahane-bizottság nem vádolta ugyan bûnrészességgel Sharon védelmi minisztert, de gondatlan mulasztást vetettek a szemére. Mivel így politikailag bûnrészesnek számított, le kellett mondania. Ezután különbözõ miniszteri posztokra nevezték ki, többek között 1998-ban az elsõ Netanjahu-kormány külügyminiszterének, azonban a bizottság ajánlása miatt nem lehetett többé védelmi miniszter.

1999 szeptemberében a Likud elnöki választásán Sharon gyõzött Netanjahuval szemben. A Likud elnökeként 2000 õszén egy politi-

kusokból, újságírókból, rendõrökbõl és katonákból álló nagyszámú delegáció élén meglátogatta a jeruzsálemi Templomhegyet, ezzel a látogatással a második intifáda – palesztin népfelkelés – kezdetét hozzák összefüggésbe, pedig már azelõtt számtalan terrorcselekményre került sor, egy újabb intifáda elõjeleként.

Ekkor Sharon a látogatás alkalmával ezt mondta: «Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy mi együtt tudunk élni a palesztinokkal»; Röviddel ezután a béketárgyalások kudarcot vallottak. A 2001-ben, az idõ elõtt kitûzött Knesszet-választáson Sharon lett a miniszterelnök. 2003ban megerõsítették tisztségében. Õ elvetette a palesztinokkal való tárgyalásokat, Arafatot tette felelõssé a palesztin terror miatt – 2002 volt az egyik legszörnyûbb terror-év, amelyet addig Izrael megélt – és 2003-ban elrendelte az elválasztófal megépítését. 2003 végén vetette fel elõször az izraeli kivonulás tervét a Gázai-övezetbõl és Ciszjordánia egyes részeirõl.

Sharon 2005 nyarán elrendelte az izraeli telepek kiürítését a Gázai-övezetben és az izraeli katonaság teljes kivonulását. Mivel ez pártjában ellenállásba ütközött, kilépett a Likudból, és megalapította a Kadima pártot. Néhány héttel késõbb érte az elsõ szélütés. 2006 januárjában agyvérzést kapott.

Több sürgõsségi mûtétet hajtottak rajta végre, de Sharon egészen haláláig, 2014 elejéig, nem ébredt fel a kómából. AN ■

28 BIBLIA ÉS IZRAEL HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

IZRAEL

Norbert Lieth Ha valami negatív esemény történik a bolygónkon, azonnal megindul a vétkesek utáni keresés. Ha megtalálták a tetteseket, akkor vagy bevallják tettüket, vagy másra hárítják a felelõsséget – a politikában általában Izrael szokott lenni a bûnbak.

A nemzetek figyelme napjainkban egyre inkább Izrael felé fordul.

Bibliai próféciák teljesedtek be, és a jövõben is fognak még ígéretek beteljesedni. Így például Zakariás próféta 600 évvel Krisztus születése elõtt megjövendölte, hogy Jézus szamárháton fog bevonulni Jeruzsálembe (Zak 9,9; Mt 21,4-5), és Õt 30 ezüstpénzért fogják elárulni (Zak 11,12; Mt 26,15). Zakariás a jó Pásztorról is írt, Jézus Krisztusról (Zak 13,7; Mt 26,31; Mk 14,27), de a gonosz pásztorról is, az Antikrisztusról (Zak 11,16-tól). Továbbá prófétált az újra eljövõ zsidó Királyról és a messiási Békebirodalomról, valamint a Föld helyzetérõl közvetlenül Krisztus visszajövetele elõtt.

konfliktusa a nemzetekkel

A próféta látomásaiban elõre látta a végidõkbeli konfliktust a nemzetek és Izrael között, ezt pontosan le is írta. Az Úr általa jövendölte meg: «Mert összegyûjtök minden népet, hogy harcoljanak Jeruzsálem ellen....

De az ÚR harcba száll majd azokkal a népekkel...»

(Zak 14,2-3). E kijelentések által nyerünk bepillantást arra nézve, hogy milyen mértékben bontakozott már ki ez a konfliktus.

Amit Zakariás elõre látott, azt késõbb Napóleon is felismerte és kijelentette: «A világtörténelem nem Nyugaton, hanem Keleten dõl el!» A radikális iszlám Hamasz mozgalom egyik vezetõ alapítója, Achmed Jassin sejk (1936-2004), pedig ezt hangoztatta: «Mi fogjuk Jeruzsálem körül a nagy világégést fellobbantani.»

Zakariás idejében még nem létezett az iszlám, mivel Mohamed kinyilatkoztatásait csak a Kr. u. 7.

században foglalták össze a Koránban. Az Úr Zakariás próféta által már több mint 1.200 évvel korábban beszélt errõl a vallási közösségrõl, és annak végidõkbeli mûködésérõl, valamint a közel-keleti mozgalomról: «Íme, én részegítõ pohárrá teszem Jeruzsálemet a körülötte levõ népek számára (= arab, azaz iszlám országok)» (Zak 12,2). Az egész arab világ magatartása a zsidósággal szemben, a terrorcselekmények és öngyilkos merényletek, nem magyarázható másképpen, minthogy mindez a teljes elvakultság állapotában történik.

Ha Jeruzsálemrõl és Izraelrõl van szó a muszlimok többségét a gyûlölet mámora keríti hatalmába. Azok számára, akik a Koránt legalább egy kicsit ismerik, világosan érthetõ. Az iszlám azt tanítja, hogy a világ a muszlimoké, és hogy õk mindig gyõztesek. Nos, a hatalmas arab-iszlám világ tengerének közepén él egy kicsi állam, amely ellen az iszlám eddig öt háborút veszített el. Aztán a muszlimoknak 1967-ben fel kellett adniuk Jeruzsálemet. Ez az iszlám-tanítás védelmezõinek szörnyû csapás volt.

«Ez mégsem járja, hogy a zsidóság Istene erõsebb, mint Allah, az iszlám istene!» Erre fellobbant a gyûlölet, és szerintük a megoldás: «A zsidóságnak mennie kell!» Miért? Mert Izrael Állam látható bizonyítéka annak, hogy a zsidók Istene az igazi Isten! Ígéretei évezredeken át beteljesedtek: Az egész világba szétszóródott zsidók visszatértek saját országukba – és az iszlám minden gyûlölete sem tud ezen változtatni. Így válik Jeruzsálem a szomszédos iszlám országok számára «részegítõ pohárrá».

Ebbe a konfliktusba egyre több nemzet is bekapcsolódik. Ezt olvashatjuk tovább: «Azon a napon majd súlyos kõvé teszem Jeruzsálemet minden nép számára: aki föl akarja emelni, mind megszakad bele, még ha összefog is ellene a föld minden népe. » (Zak 12,3). A terrorista iszlám arra törekszik, hogy más népeket is bevonjon a Jeruzsálem körüli

29

konfliktusba. Már ma egyre egy gyre re jobban jobb bban öösszpontosítják t ítják erõiket õik t a nemzetek t k Izrael ellen, mégpedig az iszlám miatt. És végül a nemzetek, többek között az Izrael és Jeruzsálem elleni fellépésük miatt, megítéltetnek: «Ilyen csapással fog az ÚR sújtani minden népet, amely Jeruzsálem ellen vonul …» (Zak 14,12). A Jeruzsálem-probléma valóban a «végítélet kérdésévé válik». De az nem igaz, hogy a Jeruzsálem-probléma megoldhatatlan. Ugyanis az megoldott már az örökkévalóság szintjén. És éppen ez a probléma!

Az Ézs 2,2-3 megjövendöli, hogy • Jeruzsálem a világ minden városa fölé emelkedik; • Jeruzsálem minden nép fõvárosa lesz; • a népek Jeruzsálemben tájékoztatást és útmutatást kapnak.

Olyan államférfiak, mint napjainkban Obama, Putyin és mások a Sionon, azaz Jeruzsálemben kapják az utasításokat, mert ott fog uralkodni az urak Ura és a királyok Királya.

Az ilyen kijelentés szörnyen feldühíti a Sátánt, és izzó haragját mindenkire rázúdítja, akit felindíthat Jeruzsálem és Izrael ellen.

Istennek ez az õsellensége betéve tudja a Bibliát. Nagyon jól tudja, hogy Krisztus visszajön, és azzal üt az õ órája. Tudja, hogy már csak kevés ideje van, és ezért telve van ádáz haraggal (Jel 12,12). És mit tesz szörnyû haragjában? Üldözi az asszonyt (Izrael), aki a gyermeket (Jézus) megszülte (13. vers).

A Sátán minden eszközzel meg «Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtõl keletre van …» A világ jelenlegi konfliktusa megoldódik, amikor Jézus Krisztus visszajön

akarja visszaakar ak arjja ja aakadályozni kadállyozni Jézus viss kadá jövetelét.

De mivel hogy az jö t lét D i l ttudja, dj h Isten és Jézus Krisztus elleni nyílt háborúban nincs esélye, más módokkal próbálkozik. Azt a népet akarja elpusztítani, vagy el akarja venni országát, amelyre Jézus viszszajövetelének ígérete vonatkozik.

Isten Fiának visszajövetele elválaszthatatlanul kapcsolódik a zsidó népnek és országának létezésével.

Hiszen hova jönne vissza? A Biblia kijelenti: «Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtõl keletre van…» (Zak 14,4). Ebbõl és a bibliai szövegöszszefüggésbõl arra következtetek, hogy Jézus csak akkor fog visszajönni, amikor Izrael már összegyûlt a saját országában.

A Sátán ennek a világnak «istene» és «fejedelme», aki a hitetlenség gyermekei által fejti ki tevékenységét (Ef 2,2), mégpedig a Krisztusban hívõk ellen (Gyülekezet) és azok ellen, akikre Isten földi messiási birodalmának ígérete vonatkozik (Izrael). Ezért írja az Efézusi levél: «… a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erõk és hatalmak ellen, a sötétség világának

urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak» (Ef 6,12).

Sátán a démoni seregekkel együtt (bukott angyalok), Isten tudtával uralkodik ezen a világon, ill. azokon a népeken, amelyek nem tartoznak Isten birodalmához és Jézus Gyülekezetéhez. E világuralkodó által ösztönözve és félrevezetve fordulnak a nemzetek Izrael, és mindazok ellen, akik fenntartás nélkül hisznek a Bibliában.

A Zak 2,14-ben az Úr Jeruzsálemmel kapcsolatban csodálatos kijelentést tesz: «Ujjongj, örülj, Sion leánya, mert jövök már, és itt fogok lakni - így szól az ÚR.» És a Zak 14,4 még a pontos helyet is megadja, ahova Krisztus vissza fog jönni: «Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtõl keletre van …» A világ jelenlegi konfliktusa megoldódik, amikor Jézus Krisztus visszajön, mégpedig: • a nemzetek feletti ítélete által (Zak 2,12).

• Izrael felismeri, hogy az Úr hozzá küldetett (Zak 2,13). A Szanhedrinben (Talmud) egy rabbi 6 000 évre osztotta fel a világot, és azt mondta: «2 000 év rendetlenség, azaz 2 000 év a Tóra nélkül, (= 2 000 év Mózes elõtt). 2 000 év rend a Tóra által. És a következõ 2 000 év a messiási kor. Ennek megfelelõen a Messiásnak már el kellett volna jönnie.» Jézus Krisztus már egyszer eljött Izráelbe, csak akkor nem fogadták be. Visszajövetelekor azonban Izrael felismeri, hogy egyszer már volt itt!

«Ujjong, örülj, Sion leánya, mert jövök már, és itt fogok lakni - így szól az ÚR» (Zak 2,14).

30 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK BIBLIA ÉS IZRAEL IZRAELBÕL

A Szentföld és lakosságának rövid története az I. Szentély építésétõl napjainkig HÍREK IZRAELBÕL • 1/2006

Sokan elvitatták, és elvitatják ma is e nép jogát õsei földjéhez. Noha a zsidók mindig is igyekeztek fáradozni annak a helynek a jólétén, ahova szétszórta õket az isteni fenyítés, soha nem feledkeztek meg a Szentföldrõl és Jeruzsálemrõl, szívében az egykori Szentély hûlt helyével: "Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk". (...) "Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem! Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfõbb örömömknek!"

(Zsoltárok 137, 1; 5-6. vers)

Ára: 750,-Ft

HÍREK IZRAELBÕL Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu, www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet Fordította Dálnoki László, Miklós Margit A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15 Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886 Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: beth-shalom@mnr.ch Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: smn@inext.ro, Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001 Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: beth-shalom@mnr.ch Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: ejfel@t-online.hu Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2 ISSN száma 0866-0417 Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.

1135 Budapest, Palóc u. 2 Telefon: (1) 236-0896

Figyelem!

Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig fogad telefonhívásokat.

A SZERZÕK NEVEINEK KEZDÕBETÛI: ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára!

Jer. 22.29

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU • 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2. • EJFEL@T-ONLINE.HU • (061) 3500-343

Dr. Szebeni Olivér

Bibliai kortörténet A könyv elmélyült kutatás és teológiai hallgatók több évtizedes tanítása után került kiadásra. A Bibliai kortörténet elénk tárja Isten népe történetének évszázadait és a keresztyén gyülekezetek ókori eseményeit a Római Birodalom bukásáig. A vizsgált idõszak ismerete minden keresztyén y ember számára alapvetõen fontos.

MEGRENDELHETÕ: WWW.EJFELIKIALTAS.HU 1135 BUDAPEST, PALÓC UTCA 2.

EJFEL@T-ONLINE.HU TEL.: (061) 3500-343

Ára: 1450,-Ft

+repjegy

Ă ra: 720,-Ft

850 Euro