Hungarian Architecture 2019/1 by Hungarian Architecture

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE | 2018 / 06 HAGYOMÁNYOK HÁZA // HUNGARIAN HERITAGE HOUSE, BUDAPEST – ARCHIKON • KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐRÖK, SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // EXHIBITION INTERIORS, MUSEUM OF FINE ARTS – NARMER STUDIO • GÜL BABA TÜRBE // BABA GUEL MAUSOLEUM, BUDAPEST – MÁNYI ISTVÁN • MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA SZÉKHÁZA // HEADQUARTERS OF THE HUNGARIAN ARTS ACADEMY, BUDAPEST – FAZAKAS GYÖRGY • APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA // VILMOS APOR CATHOLIC COLLEGE, PESTERZSÉBET – JAHODA RÓBERT, PÁRICSY ZOLTÁN • MEININGER HOTEL, BUDAPEST – VADÁSZ BENCE, MIKLÓS ZOLTÁN • ARAMIS S.E. FUTSALCSARNOK // FOOTSAL HALL OF ARAMIS SPORTS CLUB, BUDAÖRS – SAJTOS GÁBOR • RÓMAI KATOLIKUS ISKOLA TORNATERME // GYM HALL, KŐSZEG – BARTÓK ISTVÁN, FEJÉRDY PÉTER • KÖZPONTI KÖNYVTÁR // CENTRAL LIBRARY, HELSINKI – ALA ARCHITECTS • TÁRSASHÁZ // TENEMENT BLOCK, BUDAPEST, RÓMAI-PART – TURI GERGŐ • CSALÁDI HÁZ // DWELLING HOUSE, CSÖMÖR – AU WORKSHOP

2019

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XVIII. ÉVFOLYAM / 102. SZÁM UTÓIRAT 100 // POST SCRIPTUM 100: HARANGI ATTILA, PUHL ANTAL, GUBA SÁNDOR • MIES VAN DER ROHE, AZ ÚJ NEMZETI GALÉRIA ÉS A RÉGI MÚZEUM // MIES VAN DER ROHE, THE NEW NATIONAL GALLERY AND OLD MUSEUM IN BERLIN – HANNES BÖHRINGER • LÉPCSŐ-TEREK // STAIR-CASES – MORAVÁNSZKY ÁKOS • BUDAPEST, POZSONY ÉS BELGRÁD ÚJ ARCAI // NEW FACES OF BUDAPEST, BRATISLAVA AND BELGRADE– LOVRA ÉVA • CO-HOUSING – SZABÓ JULIANNA, BABOS ANNAMÁRIA

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 103.

1580 Ft

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

DÉ V É N Y I S Á N D OR

Kossuth-díjas építész kiállítása

2019. 02. 01. – 03. 24.

V IG A DÓ G A L É R I A , Földszint Pesti Vigadó, az MMA székháza, 1051 Budapest, Vigadó tér 2.

minden, ami művészet mma.hu

ARCHIKON • NARMER STUDIO • MÁNYI • FAZAKAS • JAHODA–PÁRICSY • VADÁSZ–MIKLÓS • SAJTOS • BARTÓK–FEJÉRDY • TURI • AU WORKSHOP

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2019 | 01

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 2019

NÉVMUTATÓ INDEX

2018 ___

D De Gastines, Jean 3–24 Debreczeni Péter 1–72, 3–66 Dénes György 1–50 Dévényi Tamás 5–10 Dósa-Papp Tamás 1–4 Doshi, Balkrishna 3–68 Dudics Krisztián 1–34

2019-ban a régi-új Magyar Építőművészet folyóirat évi 6 lapszámmal, kéthavonta jelenik meg, minden számban UTÓIRAT elméleti melléklettel. A 2019-ban megjelenő 6 lapszám előfizetési díja változatlanul 8.700 Ft. Egy lapszám ára: 1.580 Ft Diák előfizetés: 6.600 Ft A diákkedvezmény igényléséhez kérjük a beszkennelt diákigazolványt elküldeni a szerkesztőség email címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés egy évre: európai országokba: 87 EUR, tengerentúlra: 128 USD Szívből reméljük, hogy 2018-ban is a folyóiratunk olvasójaként és előfizetőjeként számíthatunk Önre! − A szerkesztők

Előfizethető a szerkesztőségben, vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége K&H Bank 10201006-50197952 számú bankszámlájára. Számlaigényét kérjük a szerkesztőség email címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com

A Albert Ádám 3–90

F B B. Terbe Erzsébet 3–50 Babos Annamária 5–69 Bagi Borbála 2–72 Bajusz Csaba Ádám 1–4 Balázs Mihály 4–9 Ban, Shigeru 3–24 Bánki Éva 4–9 Bánszky Szabolcs 3–50 Banu Roland 6–18 Barabás Márton 4–9 Barsi Boglárka 5–77 Bártfai-Szabó Gábor 1–50 Bartning, Otto 1–83 Bartók István 4–64 Batár Attila 1–87 Batári Attila 2–10 Behrens, Peter 3–42 Beliczay Zsuzsa 2–50, 3–14, Berecz Tamás 2–10 Berke Béla 2–69 Bodnár-Paripás Emőke 1–4 Bodonyi Csaba 4–38 Bonta János 5–91 Borsos András 1–6 Botta, Mario 5–84 Botzheim Bálint 1–46, 2–10, 2–64, 2–91, 3–42, 4–44, 4–91, 5–54, 5–89, 5–90 Böröcz Sándor 3–57 Branczik Márta 3–75 Brezina Zsolt 1–81 Brown, Neave 6–52 Bükkösi Raymond 2–66

C Carlo Aymonino 6–69 Czekaj, Aleksander 4–90

Szerkesztőség: Építészek Háza – Magyar Építőművészek Szövetségének székháza, 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. +36 1 3182444 (116-os mellék), +36 70 6149404 epitomuveszet@gmail.com

Ekler Dezső 6–87 Emődi-Kiss Tamás 1–4 Erhardt Gábor 4–9

Csák Máté 1–89 Csatai László 3–20 Cseh András 4–9 Csémy Krisztián 2–83 Csémy Olivér 2–83 Csóka Attila Róbert 1–54 Csomay Zsófia 3–30 Csontó Sándor 2–34, 5–42

Fábián Gábor 1–46 Fekete Antal 6–22 Ferencz Marcel 4–49 Ferkai András 5–57 Finta József 2–10 Fridrich László 1–4 Friedman, Yona 4–91 Funk Bogdán 1–4, 2–54

G Gall, Anthony 2–22 Garai Péter 3–50, 6–18 Géczi János 3–46 Gellár László 6–22 Gellér B. István 2–78 Gerő Balázs 3–92 Getto Katalin 3–20 Golda János 4–87 Götz Eszter 1–28, 1–32, 1–87, 1–88, 2–28, 2–68, 2–88, 2–91, 3–4, 3–24, 3–28, 3–36, 3–68, 3–89, 3–90, 4–76, 4–87, 5–3, 5–83, 6–86, 6–11, 6–28, 6–90, 6–91

Kiss Tamás 1–54, 4–58, 5–46 Klein Rudolf 1–38, 6–42, 4–20, 5–67 Kós Károly 2–76 Kósa Judit 6–60 Kovács Gábor 2–81 Kőhalmy Nóra 1–4 Kővári Csenge 6–81 Krizsán András 4–9 Kulcsár Zoltán 2–10

L Lábodi Breuer Anna 6–81 Lang Adolf 1–77 Latorcai Csaba 5–60 Lévai Magdolna 6–62

M Mackintosh, Charles Rennie 6–91 Maczkó Erzsébet 4–54 Magyar Péter 3–90, 4–9, 4–91 Major György 1–8, 6–71 Mányi István 6–18 Marosi Miklós 6–28 Medgyaszay István 1–74 Meggyesi Tamás 1–87 Merz, Mario 5–89 Miklóssy Endre 1–57, 1–89 Molnár Szabolcs 1–54 Molnár Szilvia 4–50, 6–35 Mónus Gergő 6–65 Moravánszky Ákos 5–57 Móré Levente 6–74 Mújdricza Péter 6–55

J Jancok, Martin 3–42 Jeney András 1–77, 5–62 Juhász Nagy Balázs 1–4

K K. Theisler Katalin 5–69 Kalászi Zoltán 6–35 Karácsony Rita 1–74 Katona Vilmos 1–8, 4–68 Kerékgyártó Béla 3–70

SZ Szabó István 6–71 Szabó Levente 2–16 Szabó Lilla 6–78 Szabó Tamás János 2–10 Szabó-Jilek Iván 1–20 Száva Pál 5–8 Szegő György 1–79, 1–83, 1–84, 1–87, 2–76, 2–78, 2–85, 2–87, 2–90, 2–91, 3–12, 3–54, 3–87, 4–83, 4–91, 5–6, 5–7, 5–16, 5–67, 5–84, 6–83, 6–88 Szegő Hanna 6–87 Szerdahelyi László 2–28 Szilágyi B. András 1–66 Szövényi István 6–38

T Tatai Mária 3–30 Tenkely Szabolcs 6–18 Térey János 4–9 Tillmann J. A. 4–9 Tomay Tamás 1–38 Tóth Zoltán 1–34, 3–45, 3–78 Török-Szabolcs Bence 5–34, 6–22 Tuczai Rita 5–22

N Nagy Csilla 1–34 Nagy Dénes 4–91 Németh Tamás 3–30

H H. Molnár Katalin 6–58 Hall, William 3–90 Hamann, Brigitte 1–84 Harangi Attila 6–69 Harlov-Csortán Melinda 6–85 Hartvig Lajos 6–32 Hegedűs Péter 4–8 Hlinka Zsolt 2–91 Horog Petra 5–69 Hültl Dezső 1–74

Salamin Ferenc 3–83 Sári István 3–91 Schneller István 1–62 Soane, John 2–88 Somogyi Krisztina 2–22, 3–8, 3–60, 4–9, 4–87 Sugár Péter 1–14, 4–9 Sulyok Miklós 6–12, 4–9

U Ulrich Tamás 4–72, 5–28

V O Okrutay Miklós 1–14,6–32, 4–33,5–38 Oláh M. Zoltán 3–36

P Pálinkás Edit 1–42, 2–6, Papp Aurél 2–76 Pintér Márton 6–35, 4–9 Plájer János 2–34 Pomsár János 3–92 Puhl Antal 4–9

Vadász Balázs 1–4 Vékony Zsolt 6–51 Virillio, Paul 5–90 Viszlai József 3–91

W Wagner, Otto 3–70 Winkler Márk 6–52

Z Zalaváry Lajos 1–88

ZS R Reischl Gábor 3–85 Rossi, Aldo 6–69 Rostás Péter 5–65 Rubinstein, Helena 1–84

S Sági Gergely 6–76 Salacz Ádám 1–4

Zsoldos Anna 3–83, 3-88,4–4, 4–6, 4–90, 5–50 ,5–86, 5–88, 5–91, 6–65

„…a modern korban a ’nem-specializáció specialistája’ is szakosodáson megy át: elszakadnak, vagy legalábbis erősen kétségessé válnak azok a kapcsok, melyek az építészt hagyományosan is a mesterséghez, a megbízóhoz, a feladathoz, a természeti, társadalmi kulturális helyhez kötötték – ezt hívják összefoglalóan a hagyomány megrendülésének. S habár ez a folyamat, s a hozzá kapcsolódó felismerések messze nem a huszadik századdal kezdődnek, ekkor válik általánossá és visszafordíthatatlanná, mutatkoznak meg egyértelműen a következményei. Az építész önállósulásából és atomizálódásából következik az áthagyományozott jelentések, értelmezések érvényvesztése: fellép önmaga és a feltételek állandó meghatározásának, újraalkotásának és kontrollálásának kényszere…” (Kerékgyártó Béla: A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból c. kötet bevezetőjének részlete, Typotex kiadó, 2000)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2019 / 01

____

TARTALOM CONTENT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata.

____

MÉ 2019/01. szám ISSN 1785 – 282X LAPALAPÍTÓ (1903) ÉS KIADÓ: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig

FELELŐS KIADÓ: Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Főmunkatárs: Botzheim Bálint Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor UTÓIRAT alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: Szegő György DLA Szerkesztők: Botzheim Bálint, Götz Eszter Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: Prime Rate Kft. HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044

SZCÉNA // SCENE

Kotsis Iván érem: U. Nagy Gábor – Sugár Péter

Iván Kotsis Medal: Gábor U. Nagy – Péter Sugár

In memoriam Kerékgyártó Béla 1949–2018 – Szabó Levente

In Memoriam Béla Kerékgyártó 1949–2018 – Levente Szabó

Budapest Déli Városkapu fejlesztése. A tervpályázat eredménye

Budapest South Gate Masterplan. Result of the International Competition

TÉMA // THEME

10 Kortárs többlet. Hagyományok Háza, Budapest – Kiss Tamás

A Contemporary Surplus. Hungarian Heritage House, Budapest – Tamás Kiss

16 Atmoszférateremtés és tiszta formálás. Kiállítási enteriőrök az újra megnyílt

Szépművészeti Múzeumban – Sulyok Miklós

Creating Atmosphere and Clear Formation. Exhibition Interiors in the reopened

Museum of Fine Arts – Miklós Sulyok

20 Függőkert Buda fölött. Gül Baba türbe, Budapest – Götz Eszter

Hanging Gardens above Buda. Baba Guel Mausoleum, Budapest, Eszter Götz

24 Megtartó újragondolás. A Magyar Művészeti Akadémia székháza, Budapest – Baliga Kornél

Re-thingking with Preservation. Headquarters of the Hungarian Arts Academy, Budapest – Kornél Baliga

30 Ekvilibrium. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Pesterzsébet – Katona Vilmos

Equilibrium. Vilmos Apor Catholic College, Pesterzsébet – Vilmos Katona

34 Duna-kavics. Meininger Hotel, Budapest – Dragon Zoltán

A Pebble from the Danube. Hotel Meininger, Budapest – Zoltán Dragon

38 Sikerre vitt ziccer. Az Aramis S.E. futsalcsarnoka, Budaörs – Vékony Zsolt

Successful Shot. Footsal Hall of Aramis Sports Club, Budaörs – Zsolt Vékony

42 Iskolák a határon. Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Iskola tornaterme, Kőszeg – Major György

WEBOLDALUNK: www.meonline.hu FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

Schools on the Frontier. The Gym Hall of the Dominican Sisters’ School, Kőszeg – György Major

46 Új definíció. Központi Könyvtár, Helsinkiben – Götz Eszter

New Definition. Central Library, Helsinki – Eszter Götz

50 Egy lépéssel tovább. Négylakásos társasház, Budapest, Római-part – Botzheim Bálint

One More Step Forward. A Four-Flat Tenement Block, Budapest, Római Riverbank – Bálint Botzheim

54 Egy egyszerű ház. Családi ház, Csömör – Zsoldos Anna

RÉGI-ÚJ SZCÉNA MAGYAR // SCENE ÉPÍTŐMŰVÉSZET

The Simple House. Dwelling House, Csömör – Anna Zsoldos

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

57 Utóirat 100. A pályázatra beadott, díjazásban nem részesült írások

Post Scriptum 100. Articles and essays submitted for the contest that received no awards

58 Táncoló ház Prágában. Frank Gehry és Vlado Milunic – Harangi Attila 60 Török Ferenc templomai. Kopernikuszi fordulat a templomépítészetében – Puhl Antal 63 Lépések a jelenlét építészete felé – Guba Sándor 66 Mies van der Rohe, az Új Nemzeti Galéria és a Régi Múzeum – Hannes Böhringer

Mies van der Rohe, the New National Gallery and Old Museum in Berlin – Hannes Böhringer

70 Lépcső-terek – Moravánszky Ákos

Stair-Cases – Ákos Moravánszky

74 Vertikális világ. Budapest, Pozsony és Belgrád új arcai – Lovra Éva

A Vertical World. New Faces of Budapest, Bratislava and Belgrade – Éva Lovra

76 Co-housing. Kortárs városias közösségi lakóházak innovatív építészeti megoldásai

– Szabó Julianna, Babos Annamária

Co-housing. Innovative Architectural Solutions of Contemporary Urban Communal Residential Buildings

– Julianna Szabó, Annamária Babos

TERV // PLAN

81 A csend útja. Stresszkezelő Központ, Herencsény. MÉK-MÉSZ Diplomadíj 2018 – Mészáros Mónika

The Way of Silence, Stress Treatment Centre, Herencsény. MÉSZ-MÉK Diploma Award 2018

– Mónika Mészáros

PASSZÁZS // PASSAGE

83 Piranesi-díj 2018 kiállítás, FUGA 84 Koloman Moser (1868–1918). Allround művész: Klimt és Hoffmann között – Szegő György 86 Hans Poelzig: Berlini projektek – Götz Eszter 87 Urban Design & Architecture Design Awards 2018 87 Továbbépítés és újrahasznosítás. BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018 87 A világ legjobb középülete lett a Néprajzi Múzeum új épülete 87 15 Design Hét Budapest

BÚCSÚ // FAREWELL

88 Búcsú Dávid Ferenctől (1940–2019) – Kőnig Tamás

89 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 90 Lapszámunk építészei 93 Lapszámunk szerzői 94 Éves tartalom – Névmutató 2018

BORÍTÓN A BUDAPESTI MEININGER HOTEL LÁTHATÓ, ÉPÍTÉSZEK: VADÁSZ BENCE, MIKLÓS ZOLTÁN FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

2019 / 01

____ SZCÉNA SCENE

____

Kotsis Iván érem: U. Nagy Gábor Laudáció

— szöveg text: SUGÁR PÉTER —

fotók photos:

MÉSZ, KÁROLYI JUDIT

A Kotsis Iván-érmet 1989-ben alapította a Magyar Építőművészek Szövetsége a névadó tanítványai és tisztelői javaslatára. A kitüntetést évente osztják ki egy szakmai kuratórium javaslata nyomán, a szakma „fair play-díjaként”, oktatóként és tervező építészként is kiemelkedő minőségben tevékenykedő szakmabeliek részére. 2018-ban U. Nagy Gábor építész, egyetemi tanár kapta az elismerést. Az alábbi laudáció az ünnepélyes díjátadón hangzott el, 2018.december 14-én a MÉSZ székházában – a szerk. U. Nagy Gábor Ybl- Molnár Farkas- és Primadíjas építész az Őrségben és a Vendvidéken él, tervez, épít, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészetek Intézete és az ottani Építész tanszék vezetője. Amikor a 90-es évek elején, a Varga Levente műtermében és a Mesteriskolán együtt töltött évek után Gábor bejelentette, hogy családostul az Őrségbe költözik, barátaimmal, kollégáimmal együtt furcsálltuk a dolgot. Nem értettük, miért akar egy szép ívvel induló budapesti műépítészi pálya helyett barátunk a távoli tájra költözni, ahol nincs élő építészeti-szellemi közeg, és a megélhetés sincs biztosítva. Gondoltuk, átmeneti a döntés, „kigyógyul majd belőle” és visszaköltözik. Nem láttuk, mi a célja. Később láttuk, hogy ha időnként Budapesten jár, az aktuális kulturális események terén sokkal jobban képben van, mint mi, akik karnyújtásnyira vagyunk a történésektől. És aztán szépen fordult a dolog: ahogy Gábor építeni kezdte a házait, mi is kezdtük megérteni, miért is döntött így: kortársai és egyre több fiatal kereste fel; építészeti zarándokutak alakultak ki, amelyek hozzá és épületeihez vezettek. Az a regionális építészet, amit az Őrségben és a Vendvidéken megteremtett, referenciája lett a legkorszerűbb szemléletű, mégis a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

KRIZSÁN ANDRÁS, SUGÁR PÉTER ÉS U. NAGY GÁBOR A DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉGEN

helyben gyökerező építészetnek. Épületeiben sikerült a modernitást, a hely szellemét és az otthonosságot ötvöznie. Olyan kortárs szellemű épületeket hoz létre, amelyek az őrségi hagyományos építészet világához kapcsolódnak, szervesen, organikusan. Házaiban a térszervezés alapját, a mértéket az ősi épületek tektonikus rendje adja. A ház szerkezete, tektonikai rendje egyúttal az architektúrája is. Elemi, reduktív építészet ez, ökonomikus, kevés eszközzel is mindent elmond, ami az ember világához tartozik. Innen ered mélységes etikussága. Gábor az én szememben mindig úgy és akkor lépett az életében, az építészetében, amikor és ahogy az élethelyzete, a világ helyzete megkövetelte. Számomra, számunkra, lélegzetelállító bátorsággal és következetességgel. Számára – magától értetődően. Építészeti-építési tevékenysége példaértékű (vallja, hogy az építés az építészetnek szerves része). De példás az is, amit és ahogyan az AMI-ban intézetvezetőként, tanszékvezetőként, fiatal művészek és építészek oktatásában véghezvisz. Iskolateremtő és szervező tevékenységének az alapja mások megértése és megbecsülése. Több építészt ismerek, aki a világ, saját környezetünk, kultúránk jobbá tétele érdekében a politika útját választotta. Tapasztalataim szerint ez nem az építészet közege. Egy építész igazán építészeti tevékenységével, műveivel tudja korát alakítani, illetve hatékony

eszköze a tudás és tapasztalat átadásának az építészet oktatása. Egyik sem könnyű, de még nehezebb a két működés között az egyensúlyt megtalálni. Gábornak ez sikerült. Mindkét vonalon iskolateremtő, példaértékű és nagy hatású a munkássága. A Kotsis Iván érem pályázati kiírásában ez a mondat szerepel: „A kitüntetés jelképezni kívánja az érem névadójának életművével is hitelesített felfogást, az etikai alapon álló, építészeti alázattal folytatott szakmagyakorlást, valamint a magas színvonalú oktatást.” Ennek elismeréseként a Kotsis Iván érmet idén U. Nagy Gábor építész kapja.

IVÁN KOTSIS MEDAL: GÁBOR U. NAGY LAUDATION The Iván Kotsis medal was founded in 1989 by the Association of Hungarian Architects on the initiative of the namesake’s disciples and reverents. This recognition is awarded annually based ont he recommendations of a team of professional curators for professionals excelling as educators and designer architects as their „fair play award”. In 2018 the award went to Gábor U. Nagy architect, university lecturer. The laudation below was delivered at the awards ceremony on December 14th, 2018 in the headquarters of the Association of Hungarian Architects.

In memoriam Kerékgyártó Béla (1949–2018)

— szöveg text: SZABÓ LEVENTE — Kedves Béla, ha van egy kis időd..., sokszor és sokan kezdtük így levelünket, melyben valamely elkészült vagy félkész írásunkat küldtük el neki, véleményére, tanácsaira számítva. S válasza hamar érkezett, mindig kiemelve a jót, rávilágítva a kidolgozatlanságokra és felvázolva egy tágasabb elemzői, értelmezői szint lehetőségét. Talán nem is mindig tudatosult bennünk, milyen jó dolgunk volt, hogy számíthattunk rá.

Kedves Barátaim, magunkra maradtunk. Kerékgyártó Béla a bölcsészet felől érkezett közénk, építészek közé, ám sok tekintetben építészebb lett mindannyiunknál. Persze úgy, hogy természetszerűleg kívül is maradt és nagyon is belülre került egyszerre. Szükségszerűen kívül maradt e szakma gyakorlásából fakadó, néha a tisztánlátást segítő, néha gátló tapasztalatokból, de az építészet kulturális kontextusának feltérképezésében, ismeretében messzebb ment el legtöbbünknél. Amikor négy éve, már betegségének tudtával, csaknem száz építész

SZCÉNA // SCENE

kezdeményezésére átvette a Kotsis Iván-érmet, így fogalmazott: „Meg szeretném osztani örömömet, hiszen a kitüntetés azt erősíti meg, hogy az építész társadalom képviselői is fontosnak látják a szakma és a szellemi élet, kultúra más területei közötti kölcsönkapcsolatokat, amelyeket tőlem telhetően előmozdítani igyekszem.” Szakma, szellemi élet, kultúra és kölcsönkapcsolatok. Gondolkodásának tágassága mindig közös metszetben igyekezett felmutatni a társadalomtudományok, urbanisztika, filozófia, elmélet, építészet és mindezek reflexiói közötti egymásra hatáso-

kat. Mindezt nem csupán személyes érdeklődése miatt, hanem a közügyek iránti mély és önzetlen elkötelezettsége okán is, ahogy zárta az előbb említett beszédét a következőkkel: „Az építészet – közügy. Figyeljünk rá oda mindannyian, különböző szakmák képviselőiként és civilekként egyaránt.” Néha nem volt könnyű a nyomában maradni. Sem Berlinben, Amszterdamban vagy Bécsben, kedvenc városaiban, különféle egyetemi kurzusainak helyszínein, amikor gyalogosan vagy éppen kerékpárral igyekeztünk – őt néha-néha utolérve – vele teljesíteni a jó előre és gondosan megtervezett, előkészített napi programot, benne az örök-darabok mellett a legfrissebb, vagy alig ismert, ám izgalmas, aktuális néznivalókkal. Sem pedig szellemi értelemben, hiszen a gondolkodás horizontjának tágassága és az adott tárgy fókuszáltságának mélysége egyszerre jellemezte, azt egyszerre várta el, kereste abban, amivel vagy akivel éppen foglalkozott. Élete az oktatásról szólt. Az oktatásról, ami nem foglalkozás, de nem is pusztán hivatás, hanem életforma volt számára. Előbb a Berzsenyi Dániel Gimnázium magyar- és némettanára volt 1974 és 1979 között. Egykori tanáráról a későbbi műegyetemi oktató, Perényi Tamás idézte fel a következő történetet a már említett díj laudációjában: „Néhány tanulót megkért, hogy játsszák el az Antigoné szereplőit. Érveljen mindenki a maga igaza mellett. Nincsenek jók vagy rosszak, csak a hitből, a meggyőződésből fakadó igazságok vannak. Következetesen képviselte ezt mindenki, ami egyre nagyobb indulatokat váltott ki. Nemcsak Antigoné véleménye volt így elfogadható, hanem Kreoné is, de ezzel együtt világossá vált mindenki számára, hogy mi a különbség az emberség, az erkölcs, a lelkiismeret és a hatalom törvényei között.” Hogy mi a különbség, mondom már

2019 / 01

én, igen, talán ez volt a vele találkozók, közösen munkálkodók legfőbb tanulsága, bármi is legyen a beszélgetés, vagy a közösen elvégzett munka tárgya. A különbség, amit persze sohasem kirekesztő, hanem pontosító értelemben élhettünk át, merthogy a gondolati invenciót kísérő fogalmi pontosságot várta el, kereste mindenben. Igen, világítótorony (volt) a ködben, ahogy Mészáros Ábel fogalmazott szép megemlékezésében. 1983-ban megkezdte műegyetemi oktatói munkáját, a mai Filozófia és Tudománytörténet Tanszék elődjének berkein belül, majd érdeklődése a 90-es évek elejétől az építészet felé fordult. A graduális és a később beinduló posztgraduális képzésben kurzusai fontos szellemi tájékozódási pontokat jelentettek. Az építészek doktori képzésében jó két évtizede volt jelen, s vált informálisan lényegében majd’ minden doktorandusz közös témavezetőjévé, témától, habitustól függetlenül. A közös tanulmányutak, azok előkészítése, a módszertani kérdések éppoly fontosak voltak számára és számunkra, mint a személyes levélváltások és beszélgetések sora. A szívén viselte ügyes-bajos gondolatainkat. Láthattuk, érezhettük, hogy négy éven át viselt betegségében az építészkari doktori

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

hallgatók, munkájuk segítése, szervezése jelentette számára az erőforrást, az előre menekülést. Ez idő alatt született meg a doktori iskola három évkönyve. A nyilvánosság elé tárt doktoranduszi tanulmányok gondozásába fektetett energia mennyiségét csak az képzelheti el, aki közelről látta állomásait. A legutolsó napokig erőt és kapaszkodót jelentett számára ez a munka. Az oktatói életformából következően születtek írásai, könyvei is. A 2000-ben szerkesztésében, s részben fordításában megjelent A mérhető és a mérhetetlen, írásaival kiegészített szöveggyűjteménye máig hiánypótló, a 20. század teóriával foglalkozó kimagasló nemzetközi egyéniségeinek válogatott antológiája. Kenneth Frampton A modern építészet kritikai történetének magyar kiadása se létezne, s vált volna meghatározóvá a csökevényes hazai építészeti diskurzusban, ha nem szánja rá magát e fordítói-szerkesztői munka elvégzésére 2002-ben. Rá két évre Adolf Loosról, 2012-ben Otto Wagnerről jelent meg könyve, 2008-ra pedig elkészült nagy vállalkozása, a hosszú évek alatt érlelődő Berlin átváltozásai kötet. Nem önmaga, hanem miattunk, szerzők miatt volt heroikus a folyamat, azért, mert sosem adta fel a szerkesztés hosszú évei alatt, hogy az újabb és újabb, javított szövegváltozatok elkészítésére bíztasson és rávegyen bennünket. Szenvedélyesen foglalkoztatta a közélet, még ha sok öröme jó ideje nem telhetett ebben az érdeklődésben. 1996 és 2002 között volt a Századvég szerkesztője. Többször említette csalódottságát – mind tudjuk, e mostani Századvég nagyon nem az a Századvég... Ez is ő: kikezdhetetlen erkölcsi mércéje sokunkénál szigorúbb volt, mely mindannyiunknak jelentett és adhat ezután is bátorítást. Dehogy maradtunk magunkra. Kitartó és sokszor magányos munkája, amelynek minden mozzanata fogalmi és gondolati igényességet, pontosságot, európai kontextust és mély empátiát, nyitottságot sugárzott – hatott ránk. Nem hagyott tehát minket magunkra, ezért kicsit sem tehetünk őutána úgy, mintha építészetet lehetne, vagy legalábbis érdemes lenne művelni mindezek nélkül is. Ezért ha nehéz is most, ezekben a napokban, hetekben így nézni Kerékgyártó

Béla örökségére – megnyugvás, hála és öröm kell, hogy eltöltse szívünket. Mert hálát adhatunk a Jóistennek, mindannyian, fiatalabbak és idősebbek, építészek és nem építészek, kik távolabbról vagy közelről ismertük és szerettük őt, hogy e kivételes ember tanítványai, munkatársai, barátai lehettünk. Elhangzott Kerékgyártó Béla temetésén, 2018. december 20-án.

IN MEMORIAM BÉLA KERÉKGYÁRTÓ 1949-2018 Béla Kerékgyártó, philosopher passed away on December 5th, 2018. He was a dedicated lecturer of architecture with BME (Budapest University of Technology) and the PhD Course of Architecture of the Faculty of Architecture who shaped the approaches of several generations. He had been awarded the Iván Kotsis prize of the Association of Hungarian Architects as well. His fellow lecturer, Levente Szabó architect evokes his memory in the article below.

Budapest Déli Városkapu fejlesztése A tervpályázat eredménye —

2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. A meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a norvég Snøhetta tervezőiroda nyerte el. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. mint kiíró meghívásos nemzetközi tervpályázatot hirdetett a dél-pesti és északcsepeli beruházások és komplex városfejlesztés megvalósítása érdekében szükséges beépítési javaslat elkészítése céljából. A tervpályázat célja olyan élhető városfejlesztés megvalósítása volt, amely több ütemben képes megteremteni – egy diákváros fejlesztésén keresztül – közel 12000 egyetemi polgár megfelelő színvonalú lakhatását, katalizálja a térség urbanizációs fejlődését és az új funkcióknak, sportlétesítményeknek, közösségi tereknek köszönhetően, fővárosi léptékben is vonzó városnegyedként képes megjelenni. A tervpályázat kiírója olyan masterplan-t várt a meghívott pályázóktól, amely a Rákóczi híd – Könyves Kálmán körút nyomvonal, Soroksári út és a 209968 helyrajzi számú bekötőút – Weiss Manfréd út által határolt, megközelítőleg 135 hektáros terület beépítésének megtervezésére vonatkozik. 1. HELYEZETT: SNØHETTA INNSBRUCK – VERKEHRSINGENIEURE BESCH UND PARTNER

SZCÉNA // SCENE

2019 / 01

A komplex fejlesztés célja a tervezési terület megújításán túl egy olyan városnegyed kialakítása, amely ma még hiányzó funkciók megvalósításával kíván új jelentőséget adni az alulhasznosított barnamezős területnek, kiszolgálva mind a helyi lakosságot, mind a tágabb városi térség lakóit. A terület sportlétesítményei egyszerre hivatottak biztosítani a magyar élsport és a szabadidős sport támogatását, lehetőséget teremtve nagy sportesemények megrendezésére. A területen megvalósítani tervezett Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, a Diákváros épületegyüttesei, közösségi terei pedig az ott élő egyetemi polgárok meghatározó élettere lesznek a felnőtté válás és a pályakezdés bonyolult folyamatában. Kiemelt hangsúlyt kapott a kiírásban a város és víz kapcsolatának erősítése, élettel teli közösségi terek létrehozása, illetve a műemléki védettségű építmények (mint a Nagyvásártelep épülete vagy a Kvassay-zsilip körüli épületegyüttes) méltó megőrzése, illetve a fenntarthatóság mint elsődleges szempont. 1. helyezett: Snøhetta Innsbruck – Verkehrsingenieure Besch und Partner Tervezők, szakértők: Patrick Lüth, építész, Paolo Fortuna, tájépítész, Gerhard Josef Engstler, közlekedéstervező 2. helyezett: Feilden Clegg Bradley Studios International – Tarka Építész Műterem Kft. – Czirják Szabó Építészeti és Mérnöki Kft. Tervezők, szakértők: Andy Theobald partner, Juhász Ákos DLA építész, Andrew Grant tájépítész, Neil Harvey közlekedési szakértő, Leah Harrison Bailey, Thomas Matthews, Joachim Kiauk, Soóki-Tóth Gábor, Kenyeres István, Lévai Tamás DLA, Szabó Árpád DLA, Nádai Brigitta, Losonczy Anna, Rhorer Ádám 3. helyezett: 3h Építésziroda Kft. – Geum Műterem Kft. – Create Value Kft. Tervezők, szakértők: Gunther Zsolt építész tervező, vezető tervező, Csillag Katalin építész tervező, vezető tervező, Farkas Ádám, Tari Krisztina, Szabó Kristóf, Molnár Kristóf, Csépke Tamás, Horváth Lilla, Csobolya Nóra, Vági Bence, Gyüre Borbála, Lád Gergely, Turi Emese, Dobrocsi Tamás Géza, Pusztai Ádám 2. HELYEZETT: FEILDEN CLEGG BRADLEY STUDIOS INTERNATIONAL – TARKA ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. – CZIRJÁK SZABÓ ÉPÍTÉSZETI ÉS MÉRNÖKI KFT.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

BUDAPEST SOUTH GATE MASTERPLAN RESULT OF THE INTERNATIONAL COMPETITION KKBK Nonprofit Zrt. (Centre of Key Government Investments), as contracting authority, announced a restricted international design competition for preparing a development proposal for the investments and complex urban development of South-Pest and North-Csepel, Budapest. The goal of the design competition was to implement a viable urban development in line with the strategic objectives of Hungary and Budapest. This development should, through the creation of the Budapest Student City, produce housing of appropriate standard for nearly 12,000 students, catalyze the urban development of the area and with its new functions, sports facilities and community spaces it should be an attractive quarter of the whole capital. The result was announced on 19 December, 2018. The winner of the competition is Snøhetta Innsbruck – Verkehrsingenieure Besch und Partner joint application. 3. HELYEZETT: 3H ÉPÍTÉSZIRODA KFT. – GEUM MŰTEREM KFT. – CREATE VALUE KFT.

SZCÉNA // SCENE

2019 / 01

____ TÉMA THEME

____

KORTÁRS TÖBBLET

HAGYOMÁNYOK HÁZA, BUDAPEST —

NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY, BENEDEK BOTOND, T. MAJOR KRISZTINA KISS TAMÁS fotók photos: BUJNOVSZKY TAMÁS

építészek architects: szöveg text:

—

Az utóbbi években sorra újultak meg a főváros jellegzetes, a századforduló tájékán készült középületei. Ezek közé tartozik immár az egykori Budai Vigadó is, amely a tíz évvel ezelőtti külső homlokzati felújítás után, 2018 őszén újragondolt funkcionális elrendezéssel és régi-új építészeti arculattal nyílt meg. A Budai Vigadó megépítésével a budai polgárok régi óhaja vált valóra a századfordulón: a pesti városrészhez hasonlóan ők is szerettek volna egy épületet a társasági összejövetelek helyszínéül. A megfelelő építési telek kiválasztása után 1897-ben kiírt tervpályázaton Árkay Aladár és Kallina Mór terve nyerte el az első díjat, ők kaptak megbízást a ház megépítésére.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A bállal egybekötött ünnepélyes átadásra 1900. január 30-án került sor. A háborús sérülések nyomán és az azt követő évtizedek alatt szobrászati elemeitől és vakolatarchitektúrájától megfosztott, eredeti nyílászáró elrendezését és bejárati portikuszát is nélkülöző homlokzatot 2007-ben az Archikon Építésziroda tervezői a rendelkezésre álló dokumentumok alapján állították helyre. A most befejeződött felújítás során Nagy Csaba és munkatársai ugyanezt a szellemiséget vitték tovább, mint tíz évvel korábban. Evidencia volt számukra a belső történeti terek lehető legteljesebb visszaállítása és az

——

TERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

ARCHIKON ÉPÍTÉSZIRODA VEZETŐ TERVEZŐK // LEADING ARCHITECTS:

NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY, BENEDEK BOTOND, T. MAJOR KRISZTINA ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

BOTOS ANDRÁS, CHVALLA DIÁNA, LONG YINING, MÉSZÁROS ESZTER, VÁRHIDI BENCE BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIORS:

GÖDE ANDRÁS, KÉRY BALÁZS – KROKI KFT.; BERECZ TAMÁS, BATÁRI ATTILA – B+B MŰTEREM KFT., T. MAJOR KRISZTINA, LONG YINING – ARCHIKON KFT. DÍSZÍTŐFESTÉS // PAINTINGS:

HERLING ZSUZSANNA KŐSZOBRÁSZ, TERRAZZO RESTAURÁTOR // STONEWORKS, RESTORSATION:

KELECSÉNYI GERGELY – ALAKART KFT. TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

CSÉFALVAY GÁBOR, SZANISZLÓ GÁBOR – TETRA- PLAN KFT. GÉPÉSZET // HVAC:

TERÉK TAMÁS, BUKOVICS JÁNOS – G&B PLAN KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

RAJKAI FERENC, SÁNDOR DÁVID – HUNGAROPROJECT MÉRNÖKIRODA KFT. TŰZVÉDELEM, TŰZJELZŐ RENDSZER // FIRE PROTECTION:

DECSI GYÖRGY – FIREENG KFT. SPRINKLER RENDSZER // SPRINKLER:

BÁNÓ GERGELY – PIRO-PLAN KFT.

ÉPÜLETSZERKEZET, SZIGETELÉS // FRAMEWORK, ISOLATION:

CZÉGENI CSABA – BALA TERV BT. KONYHATECHNOLÓGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

KURUCZNÉ SZABOLCS GIZELLA – DESIGN STÚDIÓ KFT. FELVONÓ // ELEVATOR:

NAGY SÁNDOR SZÍNHÁZ-TECHNOLÓGIA // STAGE TECHNOLOGY:

SZABÓ-JILEK IVÁN – SZABÓ-JILEK KFT.

HATÁSVILÁGÍTÁS // LIGHTS EFFECTS:

TATAREK PÉTER – LISYS PROJEKT KFT. HATÁSHANG // SOUND EFFECTS:

MOLNÁR FERENC – LISYS PROJEKT KFT. ÉPÜLETVILÁGÍTÁS // LIGHTING:

HAÁSZ FERENC AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

BORSINÉ ARATÓ ÉVA, BORSI GERGELY – ARATÓ AKUSZTIKAI KFT. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM // NOISE AND VIBRATION PROTECTION:

FÜRJES ANDOR – AQRATE AKUSZTIKAI MÉRNÖKI IRODA KFT. ÉPÍTTETŐ // CLIENT:

HAGYOMÁNYOK HÁZA KIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

ÉPKAR ZRT.

FŐÉPÍTÉSVEZETŐ // PROJECT MANAGER:

PANDUR GÁBOR ——

TÉMA // THEME

2019 / 01

itteni intézmények korszerű működési feltételeinek biztosítása. Ez a kettős alapszabály több szempontból is kompromisszumokra késztette a tervezőket: olyan döntések meghozatalára, amelyek olykor műemlékvédelmi kérdéseket hangolnak össze a ház korszerű működéséhez elengedhetetlen mérnöki feladatokkal. Az épületben működő Hagyományok Háza széles körű tevékenységgel foglalkozó szervezetei szigorúan átgondolt funkcionális elrendezést igényelnek. Az épületben működik a Magyar Állami Népi Együttes, a Népművészeti Módszertani Műhely, a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum és a Folklórdokumentációs Fejlesztési Osztály. Ezek igényeinek megfelelően a földszinten és az első emeleten közönségforgalmi funkciók kaptak helyet (oktató- és kiállítótermek, kézműves

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

műhelyek és könyvtár), a második emelet a kutatási és adminisztratív funkcióknak ad otthont, a tetőtér pedig a próbatermi és egyéb járulékos funkciókat elégíti ki. A belső tér reprezentatív térsora már a főbejáratnál kezdődik: az előcsarnokból elegáns díszlépcsőházon keresztül juthatunk a díszterembe. Az előcsarnokot négy toszkán oszlop uralja A tér meglehetős zártsága ellenére kellemes atmoszférájú: a gazdagon díszített falak törtfehér árnyalata és a felhasznált nemes kőanyagok bézs és szürkés tónusai összhangban vannak. A történeti építészeti elemek dominanciáját meghagyva, a bejáratnál nagy felületű üvegportálok és az oldalfalak mentén vonalszerűen elhelyezett, illetve a tér középpontjában az oszlopgerendás szerkezet ritmusát ismétlő kortárs világítástechnika támogatja a hely karakterét. A díszlépcsőház egyfajta steril eleganciát sugall: az előcsarnokéval megegyező színvilág itt felülről érkező természetes fényt kap, mivel a felújítás során visszanyerte egykori felülvilágítóját. A helyiség pompáját fokozza, hogy helyreállították a fehér falakon és boltsüvegeken hullámzó díszítőfestéseket is. A neoreneszánsz téralakítás és a korabeli nemzetközi áramlatok formakincséből adaptált, szecesszió-

ba hajló motívumok találkozása kifejezetten izgalmas párosítás, ennek helyreállítása kitűnő tervezői döntés. Az elmúlt évtizedek alatt az egyik legtöbb változáson átesett tér a bálterem (táncszínházi terem). A helyiség jelenlegi berendezési és funkcionális kialakítása józan tervezői döntéseknek és korszerű technológia alkalmazásának köszönhető. A színpadi előadások alkalmával a korábbi alacsony hajlásszögű padlózattal bíró nézőtér helyett ugyanis a helyszíni adottságoknak megfelelően szerkesztett, lépcsőzetes tribün várja a közönséget. A terem teljes területén sík padlót igénylő rendezvények idején a nézőtéri tribün egy minimális helyigényű, sávszerű dobozban automatikusan összecsukható. E frappáns megoldással a terem több funkcióra lett alkalmas, kompromisszumok nélkül használható bálteremként,

TÉMA // THEME

táncházi produkciókhoz vagy hagyományos nézőteret igénylő táncszínházi rendezvényekhez. Az összecsukható nézőtér létrehozása szorosan összefügg a faldíszek helyreállításával, amely a tervezői szándék értelmében – és a ház funkciójával összefüggésben – színhasználatával és gesztusaival az eklektika nagypolgári ragyogása helyett a szecesszió népies dekorativitását hivatott hangsúlyozni. Jelentős funkcionális újítás a színpad hátrébb húzása, amely a nagyobb nézőtér lehetőségén túl a hátsó fal nagy fesztávú kiváltását eredményezte. Így új helyiségkapcsolatok és nagyobb terek alakultak ki a hátsószínpad és az azt övező mellékterek között, ami segíti a díszletezést, az előadások rugalmas lebonyolítását. A legtöbb kortárs beavatkozási lehetőségét a belső – egykor nyitott – udvar kínálta. Az ilyen jellegű épületeknél már-már megszokottá vált udvarlefedés következményei jótékony hatást gyakoroltak a belső terekre. A háznak így kialakult egy fűtött központja, amely komfortos folyosókon történő közlekedést biztosít a mindennapokban, illetve rendezvények alkalmával közönségforgalmi térként funkcionál. Telitalálat az udvar új faburkolata, amely az épület nyugati része felé lelátó-pihenőként lépcső-

2019 / 01

zik, vagy épp installációs felületként szolgál, erénnyé kovácsolva a szintkülönbségeket. A tér atmoszférája a belső terekéhez hasonlatos; a pillérek, boltövek, falak és boltozatok itt is fehérek. A homogén összképet csak a terrazzo burkolatok szürkés árnyalatai és sávszerű fekete mintázatai, valamint a markáns megjelenésű udvari faburkolat töri meg. A nyitott folyosók térélményét a boltozati szakaszokban elhelyezett világítótestek fény- és árnyékhatásai fokozzák. Ezt a pillér-ívezetekből és pillér-gerendázatokból álló könnyed, mégis konzekvens struktúrát koronázza az új, raszterével a pillérekre reflektáló, udvar felett „lebegő” üvegtető. Az új tető és a régi udvar viszonya a tetőtéri galérián válik teljes mértékben értelmezhetővé. E szinten kiszabadulunk a boltozati szakaszokkal fedett terek merev világából, és egy rendkívül tágas, természetes fényben úszó központi térben találjuk magunkat. Indirekt módon az alsóbb szintek pillérraszterei kortárs tartalomként, idézetszerűen e szinten is megjelennek, egyszerű falfülkék, vagy pillér-gerendázat formájában. Ez a szint az Állami Népi Együttes otthona. Az újonnan kialakított próbatermek, öltözők, étkezők a régi tetőkontúr megtartása mellett az egykori padlástér hasznosításával készültek el. Az épület főpárkánya fölé, az azt koronázó balusztrád mögé az utcáról nem látható, természetes fényt és szellőzést biztosító üvegezett nyílászárók és teraszsávok kerültek. A Budai Vigadó sokáig leromlott állapota csupán keserű emlék maradt. Biztosra vehetjük, hogy az új funkció-elrendezés és az ebből fakadó, sok helyütt újraértelmezett, többlettartalmat is kínáló építészeti kialakítás a ház és a benne működő intézmények méltó, hosszú távú, stabil fenntarthatóságát szolgálja. —— Geley József: A Budai Vigadó. in: Vasárnapi Újság, 47.évf./5.sz., pp 75

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A CONTEMPORARY SURPLUS HUNGARIAN HERITAGE HOUSE, BUDAPEST Building the Buda-based Vigadó at the turn of the 19th and 20th centuries was the realization of middle-class people’s dreams cherished for a long time: they would have liked to have a building similarly to that of the Pest side of the capital, which was a suitable venue for events. Aladár Árkay and Mór Kallina submitted their joint design for the contest published in 1897, and as they won the first prize, they were commissioned to build the house. Serious damages were done to the structure during the world war, and in the following decades it was stripped of its sculpturesque decors as well as of its plasterwork architecture. The facade lacked its original layout of openings as well as its entrance portico. In 2007 the building was restored to its original design by Archikon Architects based on the documents available then. Completed now, the renovation project was managed by Csaba Nagy and his fellow architects, with the aim to follow the same spirituality: the set their primary goal to restore the historic interiors as authentically as possible, and to guarantee the conditions necessary for the modern operations of the institutes housed here.

TÃ&#x2030;MA // THEME

2019 / 01

ATMOSZFÉRATEREMTÉS ÉS TISZTA FORMÁLÁS KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐRÖK AZ ÚJRA MEGNYÍLT SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN — installációk installations: NARMER ÉPÍTÉSZETI STÚDIÓ —

szöveg text:

SULYOK MIKLÓS

fotók photos:

LOVAS KLÁRA - NARMER STÚDIÓ

A nemrég megnyílt Szépművészeti Múzeum 1 (lásd MÉ 2018/6) újra rendezett kiállításai közül négyet, az Ókori Egyiptom, az Európai művészet 1250–1600, az Európai szobrászat 1350–1800 és a Magyarországi művészet 1600–1800 címűt a Narmer Építészeti Stúdió munkatársai tervezték.2 A műfajban rendkívül tapasztalt iroda imponáló magabiztossággal és arányérzékkel oldotta meg a feladatot mind a négy tárlat esetében. A csapatot vezető Vasáros Zsolt tankönyvet is publikált ebben a témában,3 ennek előszavában Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója Pulszky Ferencre hivatkozva mutat rá, mekkora jelentősége van a múzeumi enteriőr milyenségének: „… a keret megfelel a tárgyak szépségének.”4 A könyvből kiviláglik, hogy a stúdió maga is e törekvés jegyében tervezi tárlatait, legyen az – hogy csak három jelentős munkájukat említsem – a Nemzeti Múzeum régészeti állandó kiállítása, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont Jog-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fosztástól népirtásig című kiállítása, vagy éppen a Szépművészeti Múzeum állandó tárlatainak egy része. Vagyis a muzeológussal szakmai bizalmi kapcsolatban dolgozó társalkotónak tekinti a tervezőt, akinek építészeti tudással és művészi érzékenységgel kell szolgálnia a műtárgy, tágabb értelemben a múzeumi gyűjtemény bemutatásának ügyét. Mint közismert, az 1960-as, 1970-es évek táján indult az a mára egészen szélesre duzzadt folyamat, amikor is a múzeumlátogatás és a kiállítási ipar az idegenforgalom részévé vált. A tárlat-enteriőrök olyan jelentőségre tettek szert az utóbbi évtizedek során, hogy ez a tevékenység immár a belsőépítészet egyik önálló szakterületét alkotja. Ugyanakkor nyugodtan föltehetjük a kérdést: van-e nagyobb alázatot kívánó építészeti feladat, mint a kiállítási installációk tervezése? Nem csak a

—— INSTALLÁCIÓ ÉS GRAFIKAI TERVEK // INSTALLATION AND GRAPHIC DESIGN:

NARMER ÉPÍTÉSZETI STÚDIÓ ÓKORI EGYIPTOM // ANCIENT EGYPT KURÁTOR // CURATOR:

DR. LIPTAY ÉVA TERVEZŐK // DESIGNERS:

KOVÁTS PETRA, HAUSZKNECHT KATALIN, VASÁROS-LÉVAI MELINDA, VASÁROS ÁKOS, VASÁROS ZSOLT DLA GRAFIKAI TERVEK // GRAPHIC DESIGN:

CZIPOR ADRIENN

EURÓPAI MŰVÉSZET 1250–1600 KURÁTOROK // CURATORS:

TÁTRAI JÚLIA, DOBOS ZSUZSANNA, FÁBRY ESZTER, SALLAY DÓRA, S. CSETŐ GEORGINA, KORUHELY NIKOLETT, LANTOS ADRIÁNA, BALOGH ILONA TERVEZŐK // DESIGNERS:

VÉNER ÁGNES, VASÁROS ÁKOS GRAFIKAI TERVEK // GRAPHIC DESIGN:

CZIPOR ADRIENN, PÓTH REBEKA

EURÓPAI SZOBRÁSZAT 1350–1800 KURÁTOR // CURATOR:

SZŐCS MIRIAM TERVEZŐK // DESIGNERS:

KOVÁTS PETRA, EISZRICH ÁGNES, VASÁROS-LÉVAI MELINDA, VÉNER ÁGNES, SZIGETFÜ ISTVÁN, VASÁROS ÁKOS, VASÁROS ZSOLT DLA GRAFIKAI TERVEK // GRAPHIC DESIGN:

ZSARNÓCZKY RENÁTA ——

megbízó, a muzeológus programját kell megvalósítani – hiszen megbízó minden építészeti munkánál ott van –, de az építésznek alá kell rendelnie magát a műtárgynak, a gyűjteménynek is. A mai muzeológia alapkövetelménye a tanítás, méghozzá a szórakoztatva tanítás, a múzeumpedagógia és -andragógia. Ehhez pedig már nem elegendő egy bármily csodálatos műtárgy puszta közszemlére tétele, hanem nagy munkát kell végeznie muzeológusnak, belsőépítésznek, és persze a PR-osztálynak is ahhoz, hogy a

TÉMA // THEME

néző megértse a kiállított műtárgy üzenetét, és később is visszajöjjön a múzeumba. A múzeumnak az 1990-es évekbeli bővítésekor kialakított mélyföldszintjén található az Ókori Egyiptom kiállítás, amely ritka szuggesztíven, ugyanakkor mértéktartóan teremt szcenikus eszközökkel élményt adó enteriőröket, miközben a látogatót nem elvonja, hanem segíti a kiállítás megértésében. A föld alatti kiállításra belépve jelzésszerűen megformált, antracitszürke falú és padlójú, négy kolumnával kijelölt egyiptomi oszlopcsarnokba jutunk, ahol a mennyezetről egyenletes fény árad, mintha a felszínen járnánk. Míg a föntről sugárzó, nem túl erős fény a sokoszlopú egyiptomi templomra utal, a sötét falú és padlójú helyiség azonnal az ókori egyiptomi kultúrával asszociált halottkultuszba és titokzatosságba vezeti a nézőt. Az egész kiállításban a fény és a

2019 / 01

sötétség, ezek finom adagolása a térképző eszköz, s az így létrejövő térhatás egészen lenyűgöző. A men�nyezeti fényforrások a múmiák termében szabálytalan síkidom formában takarékosan adagolják a fényt, ami a műtárgyvédelmi követelmények – vagyis a nagyon korlátozott fénymennyiség – kielégítése mellett tökéletes atmoszférát teremt a túlvilági „csónakjukban” fekvő halottak burkának szemlélésére. A tárlók, mint a stúdió többi itteni kiállításában is, a lehető legredukáltabb üvegkockák, antracitszínű fémlemez kockán, a „szinte semmi” formálási elvével kialakítva, s mint tudjuk, ezt nem is olyan egyszerű jól megtervezni és megépíteni. Az üvegvitrinek egy luxus ékszerüzlet eleganciájával állnak a félhomályos termekben, bennük a megvilágítástól szinte lebegni látszó több ezer éves kultusztárgyakkal.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Varázslat. Ahogyan ezt Vasáros Zsolt és Jerger Krisztina közös interjújában is elhangzott: „A kiállítás performance, ideiglenes mű.”5 A félhomályos bemutatás mindazonáltal nem megy a tudományos világosság rovására, mert a kísérő szövegek jól adagolva, érthetően igazítanak el a régészeti ismeretek sűrűjében. A föld alól az első emeletre kaptatva érkezünk az Európai művészet 1250–1600 című kiállításba, amely nem más, mint a korábbi Régi képtár reinkarnációja. Itt a belsőépítészeti újításnak a szokásosnál is szűkebb tere nyílott, hiszen azonos helyen ugyanazokat a tárgyakat kellettwbár más elv szerint – elhelyezni. Ez az elv kronológiai áttekintésben rendezi el az európai festészet korábban földrajzi iskolák szerint csoportosított alkotásait. De most a festmények megértését elősegítendő bőséges kísérő szöveg okosítja a látogatókat. Az egész enteriőrt az elegancia szóval tudnám tömören jellemezni, a fal színétől a kiegészítő posztamensek, vendégfalak, fémpultok és üvegvitrinek designjáig. A második emelet Európai szobrászat 1350–1800 című kiállítása a korábban már itt állott, s szintén a Narmer Stúdió által tervezett tárlat újraépítése. A szobrászat anyagiságát nemes hatású, sötét amerikai diófa falburkoló sáv alkalmazásával hangsúlyozzák a tervezők, a fal kék színe utal a középkori faszobrászat festett karakterére. A takarékos fényhasználat az egyiptomi kiállításra emlékeztet, barátságos, különleges, elmélyülésre alkalmas atmoszférát teremt a folyosószerű, hosszú térben. A szobrászatot anyagmintákkal és szobrászati technikák szemléltetésével magyarázó, szellemes muzeológiai bemutatási koncepciót szolgálják a sima formálású pultok és fiókos szekrények, míg a második teremben Franz Xaver Messerschmidt karakterfejei tökéletes megvilágítással, finom fali vitrinekben jelennek meg a maguk valószerűtlen hipernaturalizmusában. A német későgótika, az itáliai reneszánsz és az osztrák barokk szobrászat alkotásait jól hangsúlyozza ki az említett, szobrokra koncentráló világítás. A harmadik emeleten, a Magyarországi művészet 1600–1800 című szekcióban jelenik meg először a magyar művészet a Szépművészeti Múzeum régi művészeti kiállításában. Ez valójában az idei, 2019-es megnyitást ígérő teljes kiállítás első fele,

ahol Mányoki Ádám műveinek példáján látható, hogy a magyar barokk portréfestészetnek az európai festészet színvonalát elérő alkotója is volt – bár hirtelenjében nehéz lenne más nevet említeni mellette. Az előzőekben tárgyalt kiállítások finom eleganciája után itt egyszerűséget, az egyik térrészben fehér falakat, a másik teremben élénk zöld falszínt találunk, öntött padlóval. „A koncepció módja és ereje – mint minden tervező és kreatív tevékenység esetében – a tisztaságban, az elvszerűség, képletszerűség megnyilvánulásában rejlik”6 – írja Vasáros a kiállítási enteriőrök belsőépítészetéről már idézett könyvében. Ezeken a tárlatokon a következetesen háttérbe húzódó, mégis határozott karakterű installációs elemeiben, színezési és világítási megoldásaiban valóban felfedezhetjük az építész elveit.

—— Az épület felújításának, rekonstrukciójának tervezője a Mányi Stúdió. A tervek az Artonic Design Kft-vel közösen készültek, a kiállítóterek építészeti kialakítását a Mányi Stúdió tervezte. Az ötödik, szintén ebből az alkalomból újrainstallált tárlat, a Klasszikus ókor rendezője és tervezője a magyar kiállítási szakma másik kiemelkedő alakja, Jerger Krisztina volt. 3 Vasáros Zsolt, Kiállító-tér. Múzeumi tárlatok kézikönyve, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre, 2010 4 uo. 7. o. 5 Berényi Marianna: „Provokálni kell”. Beszélgetés a kiállításrendezésről Jerger Krisztina kurátor és Vasáros Zsolt építész részvételével. Múzeum Café, 2017/6. 91. o. 6 Vasáros, i. m. 20. o. 1 2

TÉMA // THEME

CREATING ATMOSPHERE AND CLEAR FORMATION EXHIBITION INTERIORS IN THE REOPENED MUSEUM OF FINE ARTS Recently reopened, the Museum of Fine Arts has four of its exhibitions designed by Narmer Architects. Being experienced in the genre, the architects solved their tasks with an imposing and impressive certainty and sense of proportions in all four cases. During the extension of the museum in the 1980s, the deep-level ground floor now houses the Ancient Eypt exhibition with a rarely seen suggestivity whilst modestly creating interiors offering scenic means. The section titled European Art 1250–1600 is a chronological survey of continental painting, and the whole interior is defined by elegance, ranging from the colour of the walls to the designs of the complementary postaments, temporary walls, metal counters and display cabinets. On the second floor the exhibition on European Sculpture 1350–1800 the material qualities of sculptures are highlighted by precious dark American walnut wainscoting bands on the walls. The Art of Hungary 1600–1800 is a section defined by simplicity, a sin one part white walls determine the palette, whilst the other part has light green walls with cast floors. The systematically withdrawn elements of the installation are still characteristic, whilst the solutions of colouring and lighting have been defined according to simple formulas.

2019 / 01

FÜGGŐKERT BUDA FÖLÖTT GÜL BABA TÜRBE, BUDAPEST — építész architect: MÁNYI ISTVÁN —

szöveg text:

GÖTZ ESZTER

fotók photos:

HAJDÚ JÓZSEF

Buda egyik legszebb pontja a Rózsadomb keleti lejtőjén, a Turbán utca és a Mecset utca között nyíló kis kilátóhely, ahol ötszáz éve egy török dervis nyugszik. Hosszú hányattatás után úgy tűnik, Gül Baba sírhelye most végre elnyerte legszebb formáját: a magyar és a török állam közös vállalkozásában a türbe és a környező park nemcsak szépen megújult, de egy új közösségi-kulturális funkciójú térsorral is kiegészült. Kevés törökkori emlék maradt épen Budán, és ezek között is kivételes értéket képvisel ez a síremlék, mivel az iszlámnak egészen korai szent helyei közé tartozik. Gül Baba a városi legendával ellentétben korántsem a rózsáit boldogan nyesgető, költői lelkű apóka volt: 1541-ben a Budát elfoglaló török hadsereggel, a bektasi dervisrend harcos tagjaként érkezett, és a város bevétele után három nappal – éppen a hódítást ünneplő hálaadó szertartás alatt, melyet a gyorsan dzsámivá alakított Nagyboldogas�szony (ma Mátyás) templomban tartottak – elhunyt. Gül Baba türbéje már 1543-ban megépült, és mellette rövidesen létrejött a dervisrend kolostora, az itt élők tartották rendben a türbét és környékét, fogadták a szent nyughelyéhez érkező zarándokokat. A türbe túlélte Buda ostromát; a jezsuiták kezébe került, akik barokk ízlés szerint kápolnává alakították, fémborítású kupoláját zsindelyesre cserélték, és ovális ablakokat vágtak rajta. A 18. század végén a város, majd egy budai polgár tulajdonába került. Végül Wagner János építész vette meg az ekkor még szőlővel borított domboldalt, GÜL BABA SÍRJA ÉS A WAGNER-VILLA, 1940. FOTÓ: FORTEPAN

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

a türbével együtt, azzal a feltétellel, hogy biztosítja a sírt látogató zarándokok bejutását. 25 éven át, egészen 1904-ig építgette itt azt a pompás neoreneszánsz villát, amelyet két saroktorony és köztük a dunai panorámára néző oszlopcsarnok díszített, a tetején szobordíszes sétálóterasszal. A villa körülfogta a török síremléket. Az 1900-as évekből fennmaradt néhány fotó, amelyen ez a különleges kompozíció a maga teljes szépségében látható, előtte a zsindelyfedésű türbe, tetején a csillogó félholddal. Wagner csak helyi legendának tartotta Gül Baba meséjét, de tény, hogy a dombnak ezt a részét a telekkönyv a török állam tulajdonaként tüntette fel. 1914-ben, amikor a sírhelyet műemlékké nyilvánították, és nekiláttak a helyrehozatalának, a sírban megtalálták Gül Baba földi maradványait. 1918-ra befejeződött a restaurálás – korábban még egy mecset építését is tervbe vették, de ezt a háborús viszonyok elsodorták –, és az épületet megnyitották a zarándokok előtt. 1944-ben, Budapest ostromában a Wagner-ház majdnem teljesen elpusztult, de halálában is megvédte a türbét: annak nem esett különösebb bántódása. A hatvanas években helyreállították az eredeti állapotot, rézkupolával, a barokk ablakok befalazásával, kicsivel később beton kilátóteraszt alakítottak ki körülötte. A terasz alatt ott düledeztek az egykori villa romos, sittkupacba fulladt támfalai, romantikával fűszerezve a környékbeli kamaszok éjszakai életét. 1998-ban a török állam támogatásával újabb rekonstrukció született, amely a kis síremlék környezetére is kiterjedt: a Wagner-villa alaprajzának kontúrjait követve, a türbe körül megépült egy pergolás oszlopcsarnok, török stílusú díszkutakkal,

TÉMA // THEME

kávézóval és kiállítótérrel (tervező: K. Pintér Tamás, lásd MÉ 1998/6). Az átépítés működőképessé tette a helyet, megemelte a jelentőségét, ám az eredmény nem lett tartós, a rossz kivitelezés és a silány anyaghasználat miatt hamar romlásnak indult. Indokolt volt hát egy újabb rekonstrukció. Mányi István építész az előző megoldást fejlesztette tovább, bátran támaszkodott a Wagner-villa megmaradt pinceszintjére, ennek téglafalait emelte újra. Ezáltal földfelszín alatti szintre került a fogadópult, a kávézó, majd innen továbbhaladva a Dunával párhuzamos oldalon a múzeum, végül az egykori sarokbástya tengelyében ismét elfordulva, egy kifelé íves ablakokkal néző hosszanti kiállítótér. Az alsó szinthez lépcső és lift vezet, utóbbinak gépházát rejti az az egyszerű, kőből emelt hasáb formájú építmény, ami a kert északnyugati sarkában áll. Odalent a csupasz téglafalak, a dongaboltozatos mennyezet, a szűk, keskeny, íves nyílászárók, a kávézó hangulatos belsőépítészeti megoldásai hitelesítik a föld alatti világot, ahová legfelülről, színes ablakokon át szűrődik be napfény. Gergely László belsőépítész szintén jó

2019 / 01

ízléssel kezelte a teret, nem erőltette a rejtelmes-misztikus keleti hatásokat, hiszen maga a különleges, félig föld alatti tér és a megvilágítása önmagában is hordozza azt. Kiegészítésként megelégedett az ülőpadok geometrikus mintájú párnáival és a különleges ajándéktárgyakat rejtő, áttört rácsozatú szekrénykékkel, hogy a látogató ne egy Ali baba-mese díszleteiben érezze magát, hanem olyan helyen, amelyik két eltérő kultúrát illő tisztelettel hoz egymás mellé. A múzeum tartalma először meglepő, később rájövünk, hogy sokkal inkább a török turistáknak szól, mint nekünk, de a biztos ízléssel és visszafogottan kezelt tér élménye erősebbnek bizonyul, mint a tablószövegek fölötti csalódottság, vagy az a furcsaság, hogy a kiállított tárgyak közül alig néhányról derül ki, milyen korból és melyik gyűjteményből származik. Egyedül a múzeumi szárnyat az időszakos kiállítások terével összekapcsoló, nyolcszögletű tér kialakítása hoz megdöbbenést: a szép formájú, puritán téglafalakkal határolt tér mennyezetéről otromba álmennyezet lóg le, méltatlan megoldás ehhez a kiegyensúlyozott kompozícióhoz. Az alsó szinten még ajándékbolt, konferencia- és előadóterem is létesült. A kert közepén álló türbe most olyan, amilyen fél évezrede lehetett: nyolcszög alaprajzú kváderkő építmény, fémfedésű félgömbkupolával, keleti oldalán mészkőhasábok keretezte bejárattal, belső falán szamárhátívsorral. Belül az egyszerű, turbánnal díszített fakoporsó másolata, a falakon Korán-idézetek. A türbe körül turbános sírkőmásolatok jelképezik az egykor itt állt török temetőt. A kertben rózsa- és levendulabokrok között egy török csempével borított díszkút áll, spirálban végződő kifolyóval. A lift épületétől boltíves árkádsor vezet a kertet övező teraszpárkányig. Az oszlopcsarnok faragott kőoszlopai megtartották az előző rekonstrukció stilizált fejezeteit. A déli saroktorony helyén az északi párjaként újabb kilátóterasz épült, az egykori villa tám-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

falai helyén téglafalak tartják a teraszos park szintjeit, az északi sarokbástya mintával rakott téglafala büszkén magasodik a szomszédos, girbegurba utca fölé. A helyreállítás a környékre is kiterjedt, a Gül Baba utca macskakövezetét egyenletesebbre cserélték, a vízelvezetést korszerűsítették, a kerttől lefelé vezető lejtőt szépen parkosították. Az egész létesítmény rendezett, komponált, bár kicsit steril. Szerencsére a növényzet hamar benövi, és talán nem kell sok nyár hozzá, hogy eredeti romantikája visszatérjen ide. Nagyon kellett a városnak ez a csendes, nyugodt, meditatív hely, ahol bármikor erőt lehet meríteni mindabból, amit a virágok, a kút, a kilátás és az oszlopcsarnokok árnyéka kínál. Gül Baba sírja és a villa építész-tulajdonosa, Wagner János által ültetett gesztenyefa a földi megosztottságon túlemelkedve együtt nézik a Dunát.

HANGING GARDENS ABOVE BUDA BABA GUEL MAUSOLEUM, BUDAPEST Located on a most beautiful site in Buda, this modest-size look-out opens up on the eastern slope of Rózsadomb, which has been the final resting place of a Turkish dervish named Baba Guel for five centuries now. After a long period of its unfortunate history, this monument has now been renewed in its most beautiful form as a result of a joint project of the Hungarian and Turkish states. Now the building and the surrounding park has not only been finely restored but also received a new spatial row with communalcultural functions. Built in 1543, the shrine was overtaken by the Jesuit order after driving away the Turks and reoccupying Hungary. At the end of the 18th century an architect purchased the hillside then cultivated as a vineyard, including the shrine, and built an awesome Neo-Renaissance style mansion. In 1944, during the siege Budapest, this building named the Wagner House was almost entirely destroyed, but even in its perish it defended the shrine. István Mányi architect further developed the previous solution, and was brave enough to rely on the existing cellar level of the mansion, and also had its old masonry walls re-erected. Thus the level below ground level houses the reception desk, the cafe and then the museum set parallel with the River Danube as well as a longitudinal exhibition space turning away on the axis of the former corner bastion. The latter is opened up with arched windows on the exterior. Standing in the middle of the garden, the shrine looks like it may have been about five centuries ago. The garden is graced by an ornate well with a spirally ending spout clad in Turkish tiles.

——

VEZETŐ ÉPÍTÉSZ TERVEZŐK // LEADING ARCHITECTS:

MÁNYI ISTVÁN, MÁNYI DÁNIEL – MÁNYI ISTVÁN ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. ÉPÍTÉSZ TERVEZŐK // ARCHITECTS:

KARDOS GÁBOR, SZONTÁGH ZSÓFIA RÉKA ÉPÍTÉSZETI ELŐZMÉNYEK, KONZULTÁCIÓ // CONSULTANT:

K. PINTÉR TAMÁS

BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIORS:

STÚDIÓ-G BT. GERGELY LÁSZLÓ

AKADÁLYMENTESÍTÉS // ACCESSIBILITY:

KORMÁNYOS ANNA BÜFÉTECHNOLÓGIA // CAFÉ:

DESIGN STÚDIÓ KFT. KURUCZNÉ GIZELLA ÉPÜLETAKUSZTIKA, HANGOSÍTÁS // ACOUSTICS:

KOTSCHY ÉS TÁRSAI KFT. KOTSCHY ANDRÁS GÉPÉSZET // HVAC:

DEÁK ARCH’ DESIGN BT. DEÁK ANNA ERŐSÁRAM // POWER CURRENT:

KAPITOR GYÖRGY ÉS MUNKATÁRSAI – SMG-SISU BUDAPEST KFT. GYENGEÁRAM // LOW CURRENT:

CSÁNYI ISTVÁN – KVINTERV BT. FELVONÓ // ELEVATOR:

SZABÓ TAMÁS – IX LIFT KFT. KERT- ÉS TÁJÉPÍTÉSZET / LANDSCAPE:

ANDOR ANIKÓ ÉS MUNKATÁRSAI – LAND-A KFT. KÖZLEKEDÉS // TRAFFIC:

RHORER ÁDÁM ÉS MUNKATÁRSAI – KÖZLEKEDÉS KFT. KÜLSŐ KÖZMŰ // OUTDOOR PUBLIC UTILITIES:

SZIGYÁRTÓ GÁBOR, TÓBIÁS LAJOS – SMG-SISU KFT. KÜLTÉRI VÍZGÉPÉSZET // WATERWORK:

RILTI KFT.

STATIKA // FRAMEWORK:

SZABÓ LAJOS, MOLNÁR ISTVÁN, SCHNIEDER LÁSZLÓ – DU-PLAN KFT. TALAJVIZSGÁLAT // SOIL MECHANICS:

PETIK ÁRPÁD – PETIK KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

OPTOMM KFT. CSUBA BENDEGÚZ SZIGETELÉS // INSULATION:

VASZARI MIKLÓS – MÉHES-RENOSZIG KFT. ÜVEGMŰVÉSZET // GLASSWORKS:

KÖBLITZ BIRGIT

FÉMRESTAURÁLÁS // METALWORKS:

CSÁNYI SZABOLCS KÉPZŐMŰVÉSZ

KŐRESTAURÁLÁS // STONEWORKS:

KŐFALVI VIDOR, KŐFALVI LEVENTE

FARESTARURÁLÁS // WOODEN WORKS:

KÓBOR ZSOLT, ZÁGONI PÉTER RESTAURÁTORI FELÜGYELET // RESTORATION EXPERT:

MAKOLCSI GIZELLA RESTAURÁTOR

MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ SZAKÉRTŐ // ART HISTORY EXPERT:

LÁSZAY JUDIT

DÍSZKOVÁCS MUNKÁK // METALSMITH WORKS:

HERÉDI JÓZSEF

EGYEDI TÉGLA PADLÓBURKOLAT // BRICKWORKS:

SCHWEICZER RÓBERT KREATÍV KÉZMŰVES VÁLLALKOZÓ RÉGÉSZETI FELÜGYELET // ARCHAEOLOGY:

BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM KŐMEGMUNKÁLÁS // STONE DETAILS:

LAKI ÉPÜLETSZOBRÁSZ ZRT. MEGRENDELŐ // CLIENT:

BUDAPEST FŐVÁROS II. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATA, MAGYAR NEMZETI VAGYONKEZELŐ ZRT. GENERÁLKIVITELEZŐ // MAIN CONTRACOR:

ZÁÉV ÉPÍTŐIPARI ZRT. LEBONYOLÍTÓ, MŰSZAKI ELLENŐR // PROJECT MANAGEMENT:

CONSULTANT MÉRNÖK IRODA KFT. ——

TÉMA // THEME

2019 / 01

MEGTARTÓ ÚJRAGONDOLÁS

A MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA SZÉKHÁZA — építészek architects: FAZAKAS GYÖRGY, STACHÓ BALÁZS, DÁVID GYULA — Két századfordulós villa összekapcsolásával jött létre a Magyar Művészeti Akadémia új otthona az Andrássy úton. A külső homlokzatok rekonstrukciójával és a belső terek értékeit megtartó újragondolással koherens építészetibelsőépítészeti alkotás született. Az MMA új székházának otthon adó Andrássy úti villa sorsa tipikus 20. századi háztörténet. 1906-ban épült Schanzer Ignác szolnoki fakereskedő és fűrészüzem tulajdonos számára. Terveit Spiegel Frigyes, a magyar szecesszió jelentős, de kevésbé ismert képviselője készítette. Mozgalmas tömegformálásával, különleges zárterkélyeivel és ablakformáival ez a ház a legeredetibb művének mondható. Igaz ez a belső téralakításra is, az építtető társadalmi rangját fejezi ki az ünnepélyesen feltáruló földszinti és emeleti térsor, mely a márványfalú, másfél szint magasságú előcsarnok köré szerveződött. És itt érhető tetten a nagy ötlet: a meghittebb lakószárnyat fél szinttel eltolja a fogadóhelyiségektől. Ez az iz-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szöveg text:

BALIGA KORNÉL

fotók photos:

HAJDÚ JÓZSEF

galmas, három dimenzióban egymásba csavarodó térsor inspirációt jelentett a mostani átépítés tervezőjének is. 1908-ban a villa beköltözhető volt, de a virágzás már nem tartott sokáig. A vesztes világháborút követően, a trianoni határok közé szorított országban megcsappant építési kedv nehéz anyagi körülmények közé sodorta a családot. A Schanzer-örökösök nem tudták fenntartani a villát, 1940-ben állami tulajdonba került, és az akkor felállított Országos Magyar Sajtókamara költözött a falai közé. A második világháborús ostromot kisebb károkkal vészelte át, 1945-ben Vorosilov marsall itt rendezte be főhadiszállását. 1947-ben ingatlancserével újra az újságírók székháza lett, 2006-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége birtokolta. A jó karban megtartott, eredeti berendezését is részben megőrző villa az új tulajdonos kezén rohamosan tönkrement. A filmforgatásokra is bérbe adott épületet a szomszédos, Freund Vilmos tervezte villával együtt 2014-ben végül az állam vásárolta meg a Magyar Művészeti Akadémia számára. Bár minkét villa szecessziósnak mondható, nem is lehetne különbözőbb a nagyrészt terméskőből épült bronz lemezdomborításokkal és kovácsoltvas elemekkel ékes, korabeli finn építészetre hajazó Schanzer-villa és az inkább neobarokk megformálású, de francia Art Nouveau díszítésű Freund-féle épület, ami komoly erőpróba elé állította a most megvalósult átalakítás tervezőjét. Fazakas György építész és munkatársai bravúros módon oldották meg a két épület összekapcsolását. A főbejáratként kialakított, háromszintes, üvegfalú összekötő szárny technikai újdonságaival is meglep. A részben

TÃ&#x2030;MA // THEME

2019 / 01

hajlított üvegfalat a három szintet átfogó üvegpillérek tarják. Az aula egyik oldalfalát a Freund-villa belső térbe került homlokzata képezi a régi főbejárati előtetővel és a lépcsőházából megmaradt ólmozott üvegablakával, ami az első emeleten ajtóvá alakult. Ebben az épületben semmi sem maradt az eredeti térkialakításból. Üveg falburkolatos folyosóiról az épület magjában elhelyezett mosdók és teakonyhák nyílnak, míg a másik oldalon az intézmény irodái sorakoznak. Kialakítása, felszereltsége igazán kortárs és korszerű, sok-sok 21. századi gépészeti leleménnyel. A homokfúvott üvegajtajú WC-k és a kézszárítóval egybeépített csaptelepek azért meghökkentik az embert. Az aulából a főépületbe recepció híján egy nem túl látogatóbarát portásfülke mellett elhaladva jutunk be. A tágas előtérből lépcső vezet a többi szintre, de egy 6 személyes lift is rendelkezésre áll. A pompás neo-empire foyer-ba egy oldalajtón jutunk be. E tér monumentalitása a villa régi főbejáratán át érkezve bontakozik ki. Ehhez a térhez kapcsolódik a nyolcszögletű bálterem FELÚJÍTÁS ELŐTTI ÁLLAPOT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

—— ÉPÍTÉSZETI, BELSŐÉPÍTÉSZETI TANÁCSADÓ // ARCHITECTURAL AND INTERIOR DESIGN CONSULTANT:

FAZAKAS GYÖRGY

GENERÁLTERVEZÉS // GENERAL ARCHITECTURAL DESIGN:

FAZAKAS ÉPÍTÉSZIRODA KFT., ABC GROUP KFT. VEZETŐ TERVEZŐK // LEAD DESIGNERS:

FAZAKAS GYÖRGY

VEZETŐ ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ // LEADING ARCHITECT:

STACHÓ BALÁZS

MŰEMLÉKVÉDELMI SZAKMÉRNÖK // ARCHITECT, MONUMENT PRESERVATION EXPERT:

DÁVID GYULA

BELSŐÉPÍTÉSZ // INTERIOR DESIGNER

DR. HABIL BALOGH BALÁZS DLA TERVEZŐ MUNKATÁRSAK // ASSOCIATE DESIGNERS:

BABOS MÁRTON, BALOGH EMESE, FAZAKAS NIKOLETTA, FAZAKAS SZILVIA, HORVÁTH LÁSZLÓ, NÉGYESSY ADRIENN, PAROCZAI IMRE, PATOCSKAI MÁRIA, VARGA ZSOLT TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

KOVÁCS ISTVÁN, PINTÉR TAMÁS GÉPÉSZET // HVAC:

TEMESVÁRI LÁSZLÓ, NAGY JÓZSEF, TÓTH ÁKOS, NAGY NORBERT ELEKTROMOS TERVEZŐ// ELECTRICAL ENGINEERING:

KELEMEN FERENC, SZEPESI FERENC, JOÓ ALADÁR SPECIÁLIS ÜVEGSZERKEZET // SPECIAL GLASS WORK DESIGNER:

VERA-VAGIA TASSIOUDI, DR. HABIL STOCKER GYÖRGY DLA ÉRTÉKLELTÁR // VALUE INVENTORY:

SZEKÉR GYÖRGY ÉPÍTÉSZ/MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ RESTAURÁTOR KUTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ // RESTORATION RESEARCH DOCUMENTATION:

ALAKART IPAR ÉS KÉPZŐMŰVÉSZETI KFT. MEGBÍZÓ // CLIENT:

MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA TITKÁRSÁGA GENERÁL KIVITELEZŐ // GENERAL CONTRACTOR:

LAKI ZRT. ——

savmaratott üvegfalával és ajtóival, valamint a hajdani kínai teaszalon, melynek beépített, kárpitozott szeces�sziós padjai és vitrinjei – remélhetőleg csak egyelőre – hiányoznak. Az ebből nyíló kandallós terem restaurált finn-szecessziós faragott gerendákból álló architektúrája lenyűgöző. A szomszédos hajdani ebédlőben rendezték be az akadémikusok klubját. A vörösréz falburkolat, a pompás kandalló és az íves ólomüveg ablakok mellett kuriózum a korabeli ősi skandináv stílusú tálalószekrény rejtekajtóval. A helyiség mobíliái, a négy monumentális klubfotel és kanapé mai darabok. A foyer-ből íves márványlépcsőn jutunk a félszintre, mely egykor a lakosztályokhoz vezető folyosó és zenekari páholy is volt, ma innen kortárs kialakítású tárgyalók és stukkódíszes iroda nyílik. Az épület különlegessége a gondosan restaurált, intarziás mahagóni burkolatú hajdani fürdőszoba, mely új funkciót kapott. Ez a helyiség a gazdátlanság éveiben csúnyán tönkrement. Egy szinttel az aula fölött, az eredeti bútorzatát megőrző hajdani dolgozószoba és a könyvtár helyiségeiben alakították ki FELÚJÍTÁS ELŐTTI ÁLLAPOT

TÉMA // THEME

2019 / 01

FELÚJÍTÁS ELŐTTI ÁLLAPOT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

az akadémia elnökének és főtitkárának dolgozószobáit. E helyiségek egy stukkódíszes nyolcszögletes térből nyílnak, melyben a titkárság kapott helyet. A tetőtérben is kortárs kialakítású 100 fős előadóterem szolgál az akadémikusok és köztestületi tagok gyűléseinek megtartására. Akusztikus falburkolata és álmennyezete színváltó világítótesteket is rejt. E terem körül csoportosulnak a tagozati titkárok szobái. A 21. századi igényességű új részek hűvös eleganciája jól egészíti ki a történeti helyiségekét. Ma még üres falfelületei tág lehetőséget rejtenek az akadémikusok munkáinak bemutatására.

RE-THINGKING WITH PRESERVATION THE HEADQUARTERS OF THE HUNGARIAN ARTS ACADEMY By integrating two mansions built at the turn of the century, the new headquarters of the Hungarian Arts Academy was born along Andrássy Avenue. The reconstruction of the exterior facades and the revision of the values of the interiors resulted in a coherent artwork of architecture and interior design. The mansion along Andrássy Avenue is a remarkably original creation with its dynamic mass formation, extraordinary bay windows, and window designs. The building behind it with quarry cladding shows some sort of a revival Baroque character. Its architect, György Fazakas and his fellow architects have found an ingenious solution to connect the two structures. The three-storey wing functioning as a main entrance has partly bent glass partitions supported by glass pillars bridging over three storeys. One of the lateral walls of the foyer is made up of the facade of the Freund mansion moved into the interior with the projecting roof of the former main entrance and the remains of the stained glass window of the staircase which in turn was transformed into a door on the first floor. From the corridors with glazed wall cladding restrooms and kitchenettes open up in the core of the building, whilst on the other side the offices of the institution are accessible. Its design and equipment is genuinely contemporary and modern interspersed with lots of 21st century engineering bravados. From the foyer an arched marble staircase leads on to the mezzanine from where contemporary design conference rooms and a stucco decor office opens. Above the foyer a former study preserving its original furniture and the studies of the chairman and secretary of the academy are housed. The attic contains a contemporary design auditorium with a seating capacity of 100 guests can function as the venue for meetings for the members of the academy and the membership.

TÉMA // THEME

2019 / 01

EKVILIBRIUM

APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA, PESTERZSÉBET — építészek architects: JAHODA RÓBERT, PÁRICSY ZOLTÁN — A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola fővárosi kampusza Pesterzsébeten áll, névleg a Török Flóris utcában, de településszerkezetileg a Magyarok Nagyasszonya téren. Az épület a tér északkeleti oldalának legmeghatározóbb eleme és egyetlen középülete a szemközti katolikus templomon kívül. Utóbbi Diebold Hermann terve, és korának megfelelően míves, mint Pesterzsébet ezen részének népmesébe illő neve – Pacsirtatelep –, noha a városrész derékszögű úthálózatában, sablonos házaiban nincs semmi jellegzetes. A főiskola elődje egy általános iskola volt, amelyet az 1920-as, majd az 1950-es évek végén építettek, és 1993 nyaráig üzemelt. A ház azóta üresen állt, mígnem 2014-ben az ingatlant megvásárolta az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Az új tulajdonos nagyívű elképzelései egy messzi vidékről épp itt értek földet. Az intézmény kiegészült egy professzori szállással és egy kollégium-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szöveg text:

KATONA VILMOS

fotók photos:

DANYI BALÁZS

mal, az oktatótermeken kívül pedig adminisztrációs helyiségek, étkezők és egy kápolna is helyet kapott itt. Mindezeket egy látványos földszinti aula szervezi egységbe, amely közlekedési és összekötő feladatán túl az épület legfontosabb közösségi tere. Az igénylista teljesítésekor a tervezőknek újra kellett fogalmazniuk a meglévő épület működési és használati elveit. Hamar kiderült, hogy a kampusz más léptékű és rangú lesz, mint elődje, ehhez pedig arányos építészeti megoldást kellett találni. A tervezett főiskolában egyszerre jelenik meg a múlt és a jelen, részint az örökölt épülettömb, részint a helyszínen talált emlékek átértelmezésével. A sok megkövetelt funkció, a régi és az új kollázsa mégsem szaggatta darabokra a víziót. Ellenkezőleg: a heterogén épület egészségesen egyszerű és érthető maradt, ami a tervezők szabad felfogású térkomponálásának, konstruktív észjárásának és elmélyült szerkezeti ismereteinek köszönhető. A szimfonikus épület tömegkompozícióként is könnyen dekódolható. Az eredetileg U alakú ház három épületszárnyából egyet elbontottak, csak az utcai tömb és az összekötő gerinc maradt meg, utóbbi széltében jelentősen kibővítve. A hátsó kerthez legközelebbi harmadik elem helyére autonóm tömeg került, amely a nagyelőadó terét foglalja magában. A gerinc mentén valósult meg a ház legfontosabb térprogramja, az aula, ez meghatározó tengelye, találkozóhelye és egyben identitásadó központja a főiskolának. Itt lehet eljutni a bejárattól az auditóriumig, és innen nyílnak kétoldalt a közösségi élet szempontjából is jelentős étkezők. Ezek nem zárt termek, inkább a tengely oldalirányú

——

GENERÁL TERVEZÉS // GENERAL DESIGN:

JAHODA ÉS PÁRICSY ÉPÍTÉSZIRODA KFT. FELELŐS ÉPÍTÉSZ TERVEZŐK // LEADING ARCHITECTS:

JAHODA RÓBERT, PÁRICSY ZOLTÁN TÁRSTERVEZŐK // FELLOW DEISGNERS:

WITTINGER GYŐZŐ, ZWICKL TERÉZ ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

RÉDEY ESZTER, FÁI ZSUZSANNA, CSIBI ZOLTÁN BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIORS:

JAHODA MÁRTON – JAAD KFT KÁPOLNA BELSŐÉPÍTÉSZETE // CHAPEL INTERIOR:

JAHODA RÓBERT, PÁRICSY ZOLTÁN, JAHODA MÁRTON KÁPOLNA KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSAI // ARTWORKS IN THE CHAPEL:

TÖLG-MOLNÁR ZOLTÁN DLA MUNKÁCSY-DÍJAS FESTŐMŰVÉSZ STATIKA // FRAMEWORK:

ZOLTÁN KATALIN, PETRILLA ZSOLT – S&Z ÉPÍTŐ BT., ARTPENNA STÚDIÓ KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

HUCKER CSABA - HÉT TERVEZŐIRODA KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

BEHARKA ZSOLT, HEGEDŰS PÉTER – EBC MŰSZAKI SZOLGÁLTATÓ KFT. ÉPÜLETSZERKEZETEK // STRUCTURE:

REISCH RICHÁRD, SÁRÓ ÁGNES – FRT RASZTER KFT. KÖZMŰVEK // PUBLIC UTILITIES:

VÖLGYI EDINA, SULYOK ISTVÁN – KRISTÁLY KFT. AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

MESTERHÁZY BEÁTA – TOMA MÉRNÖKI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

DR. TAKÁCS LAJOS, KOVÁCS KATALIN – TAKÁCS-TETRA KFT. TÁJÉPÍTÉSZET // LANDSCAPE:

SZŰCS GÁBOR, CSONKA ZSÓFIA – SZILSZAKÁLL KFT. KÖZLEKEDÉS // TRAFFIC:

BECSÁK PÉTER – TERRAQUIA KFT. AKADÁLYMENTESÍTÉS // ACCESSIBILITY:

PANDULA ANDRÁS – ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRT ALAPÍTVÁNY FELVONÓ // ELEVATOR:

PÖLÖSKEI TAMÁS – MAKROLIAN KFT KÖRNYEZETVÉDELEM // ENVIRONMENT:

BÉRCZI GÁBOR – NOVUM KKT. KONYHATECHNOLÓGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

FRAKNÓI BÉLA

BIZTONSÁG, EGÉZSÉGVÉDELEM:

KECSMARIK ANDRÁS – FUTAMIDŐ 96 BT. LÁTVÁNYBETON ELŐREGYÁRTÁS // PRE-FABRICATED CONCRETE

KOVÁCS GÁBOR – CONCRETE BY GIACOTTI BERUHÁZÓ // CLIENT:

APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA. LIBOR JÓZSEFNÉ DR.PHD REKTOR KUCSERA IMRE GAZDASÁGI IGAZGATÓ BACSA TAMÁS MŰSZAKI IGAZGATÓ BONYOLÍTÓ // PROJECT MANAGEMENT:

ÉRTÉKPEDAGÓGIA KFT. KAMOCSA GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ GENERÁLKIVITELEZŐ // MAIN CONTRACOR:

FERROÉP ZRT.-ÁHÁZ KFT. KONZORCIUM NEMESI PÁL VEZÉRIGAZGATÓ, ÁGOSTHÁZY IMRE ÜGYVEZETŐ ——

TÉMA // THEME

2019 / 01

bővítményeként értelmezhetők, ráadásul rendezvények alkalmával összenyithatóak az aulával. A lazán szervezett belső térszövet egy dinamikusan elnyújtott városi köztér benyomását kelti, aminek titka a felszabadított alaprajzon kívül a térarányokban keresendő. Jól illik ehhez az egykori középszárny megőrzött homlokzata, melyet dilatáció választ el a bővítménytől. E fedett résen át fény tör be a térbelsőbe, jelképes határvonalat képezve régi és új épületszárny között. A szimbólumot a belső homlokzat lapis lazuli (másként: Mária-kék) színe tovább gazdagítja, finom utalásként a hely katolikus önazonosságára. A napfényes étkező és az előadó hasábja közrefog egy második bejáratot, ezen keresztül a csarnok „kereszthajóval” bővül és kifut a természetbe. A kantin zöld üveghomlokzata – formai kontrasztként – organikusan ívelt kertre néz. A menzát az aulával és a nagyelőadóval tört vonalú lapostető és fehér, geometrikus épületplasztika kapcsolja össze. A ház külső kötöttségei ezekben oldódnak fel, esélyt adva a kortárs építészetnek. Része ennek a kerti hátsó kapuzat is, amely hangsúlyosabban jelenhetne meg az utcai homlokzat helyén, noha a bejárat látszóbeton rámpája és keretezése ott is mai nyelven szólal meg. A tantermek java részét befogadó kétszintes utcai épületrész elegáns tetőt és idejétmúltnak tűnő, de korántsem érdektelen lábazatot kapott. E két távoli épületelem szokatlan kapcsolatba került egymással, mivel az eresz bontott deszkázatának ornamense az új lábazat növényi mintázatában is megjelenik. Megmaradt a homlokzat falplasztikája és a tető formája is, bár a tartalma változott: újfent komfortos kollégiumi termek sorakoznak alatta. Az enteriőrt mindenütt egyszerűség és oldottan puritán részletképzés jellemzi. Néhol felbukkannak ugyan kevéssé átgondolt bútorok – mint a boltívek vagy

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ablaknyílások alá tervezett koporsószerű padok és könyöklők –, de a tantermek világa tiszta, funkcionális, pasztellszínei mindig barátságosak. Külön figyelmet és elismerést érdemel a főbejárat közelébe tervezett kápolna, amelyet a földszinti középfolyosóról nyíló, áttetsző üvegajtó választ el a profán térsortól. A megkülönböztetés a belső térben is szándékos, a transzcendencia légkörét a tervezők szinte láthatatlan eszközökkel, főként a lecsendesített belsőépítészet révén teremtik meg. Kis mérete miatt a szakrális tér világos, egytónusú, ami következetesen végigvonul a padokon, a vízszintes és függőleges felületeken. A hét, támla nélküli padsor elemei a terem belső falához rendeződnek, ülőlapjaik átfordulnak annak síkjára, és végükön két-két részre válva együtt kiadják a tizennégy keresztúti stációt. Az alkotók

figyelme a tizenkét szentelési keresztre is kiterjedt, amelyek egyenletes kiosztással futnak körbe a határfalakon. A szentély dobogóval emelkedik a terem padozata fölé. Az oltár a padsorokkal szemben, azok tengelyében helyezkedik el. Mögötte már csak az íves apszis található, amelyre Tölg-Molnár Zoltán képzőművész keresztet, alfát és ómegát ábrázoló reliefjei kerültek. Mivel a szentély mérete kicsi, ambó nem készült, de a tabernákulum jól látható helyen, az apszis sarokkövénél található. Helyénvaló ez, mert a kápolna az intézmény csendes szeglete, ahol az eucharisztia élményében is részesedhet minden betérő. A szentélyben oldalt alakították ki a szediliát, amely a papon kívül két ministránsnak is elég helyet ad. Az ülőhely felett az oldalfalon Apor Vilmos püspök, a főiskola névadójának jelmondata áll: „A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset.” Ahogy ez a mondat a lelki egyensúly megtalálására buzdít, az alkotók is a helyes mértéken dolgoztak emberi és építészeti dichotómiák között. Az eredmény a módszert dicséri: harmonikus élettér született.

EQUILIBRIUM VILMOS APOR CATHOLIC COLLEGE, PESTERZSÉBET Based in Vác, Vilmos Apor Catholic College has a campus in the capital which has been standing unused since the summer of 1993. In 2014 it has been taken over by a new owner who had generous ideas starting from afar and landing right here. The institution was extended with an accommodation for professors and a boarding school, besides the auditoriums there are now also office rooms, diners, as well as a chapel. All this is integrated into a unity in the spectacular foyer on the ground floor which has evolved into the most important communal space of the building besides its communication and linking functions. When meeting all the needs on the list that the designers had to rephrase the operations functions principles of the existing building. It turned out that the campus would be of a different scale and rank than its precedent, and a proportionate architectural solution for it had to be found. The projected college was to integrate the past and the present simultaneously, partly via the inherited building block, partly via the reinterpretation of the objects found on the site. Despite the numerous functions required, this heterogenous structure has remained a healthily simple and meaningful one.

TÉMA // THEME

2019 / 01

DUNA-KAVICS

MEININGER HOTEL, BUDAPEST — építészek architects: VADÁSZ BENCE, MIKLÓS ZOLTÁN — Léstyán Ernő 1963-ban tervezte az első trafóházát a Csarnok téren – 1967-es Ybl-díját addigi építészeti tevékenységéért, de azon belül kiemelten a Csarnok téri trafóházért kapta. Léstyán szakított az addigi tömegformálással, és a környezetére csak anyaghasználatában reflektáló tömböt tervezett. Az épület testvérei hasonló tömeg- és homlokzatalakítással rendelkeznek, a városszöveti beágyazódásuk viszont talán kevésbé problematikus és polemikus. Ugyanis ez utóbbi, tehát a polémia és a városrendezési tervben szereplő „üres foghíjtelek” okozta az épület vesztét. Mondhatni, szerencse a szerencsétlenségben, hogy végül az építtető nem vette meg a már használaton kívüli trafóházat, és inkább elé terveztetett egy másik épületet: ez lett a frissen elkészült Meininger szálloda. RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szöveg text:

DRAGON ZOLTÁN

fotók photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

A gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház déli mellékhajójának úgynevezett Fejedelmi kapuját egykor a püspökök használták. A gazdagon díszített kapu lunettája egy különleges figurális alkotást őrzött meg az utókornak. Nem is a faragvány különleges, hanem a mód, ahogyan megőrizték. Ugyanis a régi, 11. században készült Maiestas Domini-timpanont a 13. század első évtizedeiben befordították, és a hátlapjára az új stílus szerinti, korabeli megfogalmazású domborművet véstek. A művészettörténetből lehet további példákat citálni: hasonló módon továbbélő szentképeket, román épületet körbeölelő barokk székesegyházat, barokkban gótikus stílusban emelt boltozatot, barokk-klasszicista épületen terpeszkedő kortárs irodaházat. Az okok sokfélék lehetnek: a kegyelet, a tisztelet és a divat egymással való küzdelme, történelmi vagy természeti vész okozta anyaghiány, folyamatos üzemeltetés fenntartása, illetve pénzügyi megfontolások. De minden esetben számolni kell a korízlés és a használati mód változásával. A Trafóház a most Meininger Hotelként megnyíló szálloda vezetőtervezőjének, Vadász Bencének is fontos (akitől nem áll messze a minimalista modern szemlélet, régi építészeti álma sodronyok tartotta függesztett födémeket beilleszteni egy üres ipari épületbe). Vadász Bence és Miklós Zoltán számoltak vele a komponáláskor, tégláit

——

GENERÁL TERVEZÉS // GENERAL DESIGN:

VADÁSZ ÉS TÁRSAI ÉPÍTŐMŰVÉSZ KFT.

FELELŐS TERVEZŐ // LEADING ARCHITECT:

VADÁSZ BENCE

ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ // ARCHITECT:

MIKLÓS ZOLTÁN

TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

UNGI BALÁZS

KERT- ÉS TÁJÉPÍTÉSZET // GARDEN, LANDSCAPE:

KONTRA DÁNIEL GÉPÉSZET // HVAC:

TEMESVÁRI LÁSZLÓ ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

KELEMEN FERENC ÉPÜLETSZERKEZET // FRAMEWORK:

SCHREIBER GÁBOR

TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

VARGA MIKLÓS, VARGA ISTVÁN KÖZLEKEDÉS // TRAFFIC:

PETŐ ZOLTÁN

KONYHATECHNOLÓGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

STRAUB ÁGNES KÖRNYEZETVÉDELEM // ENVIRONMENT:

WEINER LÁSZLÓ AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

CSOTT RÓBERT LIFT // ELEVATOR:

NAGY SÁNDOR ÉPÍTTETŐ // CLIENT:

BEDORI INVESTMENT KFT. KIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

SWIETELSKY ——

TÉMA // THEME

2019 / 01

pótolták, homlokzatából igyekeztek a lehetőségekhez képest minél többet megmutatni. A tervezők szerint a véletlenek is formálták a terveket: először a gazdasági válság, majd a változó törvényi előírások, rendelkezések, várostervezési megfontolások – és mindezek következtében az idő. A Vásárcsarnok rekonstrukciójakor a szabályozás még egy hatalmas, ötszáz férőhelyes parkolóházat szánt a térre. A szálloda tervezésének kezdetén még továbbra is öt mélygarázs szinttel kellett számolni, viszont már csak kétszázötven gépjármű számára – de ez a szám még továbbra is indokolatlanul magas volt. A szabályozási terv kötelező zártsorú beépítést írt elő magas beépíthetőséggel, kötelező építési vonallal. Az előírásra csak egyetlen építészeti válasz lehetett: az új épületet rá kellett tolni (akár a rásimulással vagy erőteljesebb illeszkedéssel) a Trafóházra. Az új ház nincs szerencsés helyzetben a környező épületek stíluskavalkádja miatt sem, mert a teret neogótikus, neoreneszánsz, szecessziós és kortárs épületek határolják, érintik. A homlokzatok anyaghasználata is eltérő, hiszen látható vakolt homlokzat és (különböző fajtájú) tégla. Vadászék ezért egy homogén anyagot választottak, a betont. A tervezők által felvállalt „brutalista” megfogalmazást az aszimmetrikusan hullámzó homlokzatképzés oldja fel. Van, aki Gaudi építészetében, a modernista szecesszió stílusvilágában látja a homlokzat közvetlen előzményét, de idézhetjük Erich Mendelsohn

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

potsdami csillagvizsgálóját is, különösen a szalagablakok keretezése és ívelt formaképzése miatt. Ablak nélküli szállodát nehezen lehet elfogadtatni (ezt láthattuk a Clark Ádám téri 2010-es pályázati tervek bírálatában is), így a homlokzatot tagoló ablakok szalagok sorává lényegítik a felületet. A homlokzatképzésben megjelenő hullámszerűség ugyanakkor nem újdonság Vadász Bence munkáiban, hiszen a Millennium Tower 3. tetőformálása is a Dunára asszociál. A végül ily módon megfogalmazott monolitikus homlokzat- és tömegformálást az összevont fővárosi tervtanács lényegében egyhangúlag támogatta. Az eredetileg négycsillagos, elegánsabb szálloda terveit a válság után módosíttatta a megrendelő egy több szobás, fiatalosabb, színesebb belsőépítészeti megoldásokkal dolgozó szállodára. Az ablakok is egybefüggő szalaghullámok, kívülről semmi nem utal a szobakiosztásra. A szobák, bár önálló egységek, kívülről mégis közös tereknek hatnak, színes üvegcsíkok a betonszalagok között. Minden szobának más a színvilága, így éjszaka a szobák világítása betekintést enged ezekbe a terekbe. Vadász Bence szerint ez a kivetítés humanizálja, játékossá teszi a „a nagy szürke teknősbékát”. A közösségi élmény, azaz a közös tér uralja a földszintet is – a kétszintes fogadótér üveghomlokzaton keresztül nyit a kültér, a városszövet felé. Ezeknek a tereknek a megfogalmazásában érhető tetten leginkább a kortárs gondolkodás változása: időben és térben is mögötte áll egy ipari épület, a trafó tégla hasábja, ami zártságában, elhatárolódásában nem kíván más lenni, mint ami; erre ad mai választ egy nyitott, kifelé tekintő, homlokzathatárait fénnyel elmosó „monolit kavics”: a szálloda. Vadász Bence nem csak építész, hanem képzőművész is, aki az alkotásain rejtetten, sőt néha direkt módon is otthagyja szignatúráját: a sokszor „belesimulás-mentes” fogalmazást, az erős kontraszthatást. Szavai szerint a helyről, a térről, az épített és a természeti környezetről mindig mást gondol az ember, más inspirálja: „szeretném megmutatni, mit gondolok a helyről, akkor is, ha ez egy kicsit szemtelen. De nem vagyok pofátlan, őszinte alázat van bennem.”

A PEBBLE FROM THE DANUBE MEININGER HOTEL, BUDAPEST Behind the Market Hall in Budapest now opened a hotel the designs of which had originally been made for a more elegant four-star hotel, and have been modified according to the needs of its clients after the crisis so as to integrity more youthful and colourful solutions of interior design with apartments with more rooms. The windows make up continuous bands on the exterior which means that there is no sign of the inner layout of the rooms. The rooms are individual and independent units but appear from the outside as joint communal spaces seen as colourful ribbons of glass among concrete bands. Each room has a different palette and the lighting at night allows us to sneak a peek into the interiors. According to Bence Vadász this kind of projection humanizes the Brutalist style building and also makes it playful. It is a communal experience, as the common space governs the ground floor as well – the two-storey reception area opens toward the exterior, the urban fabric through a glass partition facade. The phraseology of these spaces actually manifest the changes in contemporary thinking.

TÉMA // THEME

2019 / 01

SIKERRE VITT ZICCER

AZ ARAMIS S.E. FUTSALCSARNOKA, BUDAÖRS — építész architect: SAJTOS GÁBOR —

szöveg text:

VÉKONY ZSOLT

fotók photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

Izgalmas képződmény nőtt ki az egyik budaörsi domboldalból az elmúlt évben: az Aramis SE futsalcsapat, illetve az Illyés Gyula Gimnázium közös csarnoka nemcsak hasznosságával, hanem ügyes telepítése és ötletes kialakítása miatt is a város egyik jelképévé válhat. A két intézmény régóta fennálló igényét sikerült a 2018 szeptemberében átadott épülettel kielégíteni: egyrészt az iskola diákjainak itt zajlanak a testnevelés órái, másrészt a teremlabdarúgó egyesület itt rendezheti meg hazai mérkőzéseit, tarthatja edzéseit. Sőt, ezen felül a Budaörsi Diáksport Egyesület szakosztályai számára is nyitott a csarnok, elsősorban a röplabdások örülhetnek az új létesítménynek. Az épületet a Budaörsön már bizonyító SAGRA Építész Kft. tervezte, akik több helyi tervpályázaton is sikerrel vettek részt, és jelenleg is elképzeléseik szerint zajlik az idősek otthonának bővítése. Az irodát vezető Sajtos Gábor volt az egyik vezető tervezője a Budaörsi Városi Sportcsarnok és Uszoda épületének. Részben ennek is köszönhetik, hogy őket kérték fel a futsalcsarnok megtervezésére.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A feladat nem volt egyszerű, ugyanakkor a végeredmény szinte magától értetődően áll a Szabadság út mentén. Többnyire azokat az épületeket tekintjük jól sikerültnek, amelyek esetében fel sem merül bennünk a kérdés, miért épp az adott formában valósultak meg mindezt egyértelműnek látjuk. A futsalcsarnok esetében is így történt; ugyanakkor egyértelmű, hogy a tervezőknek komolyan át kellett gondolniuk a lehetőségeket. A tulajdonos, a budaörsi önkormányzat elsőre azt javasolta, hogy az iskola melletti, lejtős terület tetején álljon a futsalaréna, ez azonban problémákat vetett fel. Például az utcaképet is elrontva a csarnok így jóval magasabban állt volna az iskola meglévő épületeinél. Ezt Sajtos Gábor és munkatársai nem érezték ideálisnak, így amellett döntöttek, hogy magába a rézsűbe illesztik bele a

TÉMA // THEME

sportközpontot, nagyjából egy szintre hozva azt a környező házakkal. Az ötlet abban is segítette a tervezőket, hogy könnyebben megszervezhessék a menekülő útvonalakat mind a küzdő-, mind pedig a nézőtérről. Az iskolához való illeszkedés ennyiben ki is merül (bár még tervben van egy fedett összekötő folyosó kialakítása), de ez egyáltalán nem jelent gondot, mivel a kissé jellegtelen oktatási épületek helyett így a csarnok vált a terület hangsúlyosabb elemévé. Ezt elősegíti a remek színkombináció is (sárgászöldes lábazat és halványszürke falak), illetve az egyszerűségében is hatásos, játékos homlokzatkialakítás. A Tetris játék alakzataihoz hasonló formákat a szigetelőanyag megmozgatásával érték el a tervezők – erről akár Jánossy György munkái is eszünkbe juthatnak, aki rajzok szintjén nagyon sokat kísérletezett a különféle geometrikus homlokzatvariációkkal, és a salgótarjáni, továbbra is megmentésre és újjászületésre váró Karancs Szálló esetében a megvalósításig is eljutott. Bár a koncepció része volt, hogy a csarnok minél költséghatékonyabb módon épüljön meg, és az összkép sikeres lett, de sajnos a kivitelezés során apróbb zavaró hibák és kivitelezői módosítások is becsúsztak (például az épület déli homlok-

2019 / 01

——

GENERÁLTERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

SAGRA ÉPÍTÉSZ KFT.

VEZETŐ TERVEZŐ // LEADING ARCHITECT:

SAJTOS GÁBOR ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

PÁLL ANDRÁS, VIRÁG PÉTER ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

LUKÁCSI NÓRA, SZABÓ DÁVID, PELLE ZITA TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

HORVÁTH CSABA

ÉPÜLETSZERKEZETEK, SZIGETELÉS // FRAMEWORK, ISOLASTION:

BARTA FERENC

TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

DELI GÁBOR

ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

SZATMÁRI ÖRS

ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

VÁGVÖLGYI FERENC

GYENGEÁRAM, TŰZJELZŐ // LOW-VOLTAGE CURRENT, FIRE ALARM:

MÓRÓ TIBOR

VILLÁMVÉDELEM // LIGHTNING PROTEXTION:

BODÓCS PÉTER

KÖRNYEZETRENDEZÉS // ENVIRONMENT:

KONTRA DÁNIEL ÉPÍTTETŐ // CLIENT:

ARAMIS SPORT EGYESÜLET TULAJDONOS // OWNER:

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ——

GSPublisherVersion 0.0.100.96

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

zatának mélyebbre sikerült plasztikussága, a gépészet helyzetének részbeni megváltoztatása, a belső térben nem éppen esztétikus kábelcsatornák). Ezek az apróbb szépséghibák azonban a használatot kevéssé befolyásolják: egy futsaljátékos, egy sportolni vágyó vagy tornázó diák, netán egy meccsre érkező szurkoló valószínűleg nem is fog ezekkel foglalkozni. Már csak amiatt sem, mert maga a belső tér tökéletesen megfelel annak, amire tervezték: világos, átlátható, akusztikailag is jól átgondolt csarnokról van szó. Ráadásul a tervezők arra is figyelmet fordítottak, hogy az egyébként ablaktalan terembe észak felé tájolt felülvilágítókon át természetes fény is bejusson. Összefoglalva mindenképpen elmondható, hogy az új futsalcsarnok fontos központtá válhat a budaörsi sportkedvelők körében. A tervezők és a kivitelezők mindent megtettek azért, hogy méltó helyszínt adhassanak az elkövetkező helyi sportsikereknek.

TÉMA // THEME

SUCCESSFUL SHOT FOOTSAL HALL OF ARAMIS SPORTS CLUB, BUDAÖRS An exciting creation has grown out of a hillside in Budaörs last year: the sports hall used by Aramis SE footsal team and Gyula Illyés Secondary Grammar School has evolved into a symbol of the city owing to its usefulness, smart location and witty design. Meeting the needs of the two institutions, the building opened in September 2018 fulfills all functions desired for a long time: on the one hand, students of the school have their PE classes, on the other hand, the sports club has its practises as well as its matches. What is even more, the hall is open to all the other departments of the Budaörs Students’ Sports Association, primarily for the volleyball teams. The building was designed by SAGRA Architects Ltd., which has already proven its talents in Budaörs. Amongst the slightly characterless and insignificant structures of the school, the new hall has stepped forward to become an accentuated component of the premises thanks to the excellent palette and variations of colours, the playful facade design, which is efficient in its simplicity. The interior is perfectly suited for the functions it was designed for: it is permeated by light, the layout is transparent, and the hall as such is a well-conceived creation acoustically.

2019 / 01

ISKOLÁK A HATÁRON

ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT RÓMAI KATOLIKUS ISKOLA TORNATERME, KŐSZEG — építészek architects: BARTÓK ISTVÁN, FEJÉRDY PÉTER —

szöveg text:

MAJOR GYÖRGY

fotók photos:

DANYI BALÁZS

Kőszeg oktatási-nevelési intézményeinek elődjei már a 19-20. század fordulóján működtek az akkor 7900 lakosú városban. 1 Az 1660-as évekig visszavezethető Jurisich Miklós gimnázium – evangélikus, jezsuita, piarista, bencés fenntartók után – ma állami tulajdonban van. Az 1856-ban alapított katonai alreáliskola, Ottlik Géza iskolája többszöri átalakulásai után 1945-ig, majd 1957-től gyógypedagógiai intézmény. Evangélikus szakiskolája 120 éves múltú. A domonkos nővérek2 1868-ben alapította leányiskolája a rendszerváltás utáni újraindult, ma az óvodás kortól az érettségiig nyújt koedukált, katolikus szellemiségű képzést mintegy 450 növendékének. Az iskolák többsége ezért a történeti városmagon belül, vagy annak határán foglal teret a városszövetben. A domonkos nővérek intézménye, a Várkörtől a Malomárokig és a Gyöngyös patakig kifeszülő több korábbi telken, több ütemben kiépült együttes terrénuma eltörpül a patakon túl vele szemben lévő volt „Cögeráj”, a szabadon és mégis mereven komponált katonai épületegyüttes hatalmas területe mellett. A meglehetősen bonyolult – részben a 19. század közepi telekosztások középkorig nyúló struktúrájára és az 19. század második felétől folyamatosan átrendeződő telkek sajátos alaktalanságára feszülő, hol sűrűsödő, hol ritkuló – épületkonglomerátumban a rend által fenntartott óvoda 2011-ben épült, a most elké-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szült tornaterem pedig a legújabb réteg. Mindkettő a Fejérdy–Bartók műterem munkája. Ahogy a zárda, a kápolna és az iskola építészeti együttese (1901–1902, 1917, 1929) 3 léptékében messze túllépett a korábbi, és a szomszédságban megőrzött kisebb lakóházak léptékén – nehezen követhető térszervezésükben őrizve valamit azok tagoltságából –, úgy a jelen előírásainak megfelelő B típusú tornaterem is túllép az eddigi térstruktúrán. Ez a léptékváltás a termet kiszolgáló és kiegészítő egységeit – a 30x30 m-es fő térhez rendelt kisebb tereit – összefogó tömegben, közös, de eltérő szerkezeti kialakítású tetőforma alatt történik. A kétszintes épülettömeget a felületeiben, szerkesztésében és szerkezetében is additív módon csatolt egyszintes, átmeneti tér – a 19. századi épületszárnyak hasonló elemeire rímelő –, az udvari bejárat–kijárat visszaléptetett pillér–tetősík klasszikus eleme, valamint a csarnok teljes szélességét lefedő, kültéri gépészeti berendezéseket és a küzdő–játéktér menekülését szolgáló, nagyrészt terpesztett lemezzel határolt látszóbeton szerkezete bontja fel a szűkebb

TÃ&#x2030;MA // THEME

2019 / 01

——

MEGBÍZÓ // CLIENT:

ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGITRÓL NEVEZETT SZENT DOMONKOS RENDI NŐVÉREK ÉPÍTÉSZET // ARCHITECTURE:

FEJÉRDY ÉS BARTÓK ÉPÍTÉSZETI KFT. VEZETŐ ÉPÍTÉSZEK // LEADING ARCHITECTS:

BARTÓK ISTVÁN, FEJÉRDY PÉTER ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

MAGYAR SZABOLCS, BARÁTH DÁNIEL SZERKEZET // STRUCTURE:

DR. DOBSZAY GERGELY TARTÓSZERKEZET // FRAMEWORK:

BUKITS ZOLTÁN – PANNON ARCHIKON KFT. GÉPÉSZET // HVAC:

IDRÁNYI ZSOLT – IDRÁNYI ÉS TÁRSA BT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

KALMÁR ISTVÁN – KALMÁRVILL BT.

TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

DR. TAKÁCS LAJOS GÁBOR KERTÉPÍTÉSZET // GARDEN:

PINTÉR GÁBOR

GENERÁLKIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

MIKOLASEK ÉPÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. ——

és tágabb környezet jelenlegi morfológiája szerint. Ez a bontás a megnövelt belmagassági követelményből fakadó csarnoktér részbeni földalatti (talajvízbe való) süllyesztésével, a felületek megnyitásainak, szükségszerű elemeinek ritmizálásával biztosította, hogy összhatásában a meglévő, sok elemével megtartott, de szabad tereiben burkolatilag, szintváltásaiban jobban ös�szefogott udvarba nem került be nagyobb épülettömeg az elbontott kisebb tornatermi tömegnél. A csarnok padlószintjének lesüllyesztése lehetővé tette az öltözők és szertárak terepszint alatti kialakítását. Az udvar szintjén az új épületrészt egy fedett-nyitott acélszerkezetű szárny köti össze az iskolával úgy, hogy az udvar felől is egy tágas, többcélú elosztó térbe léphetünk be. A rendezvénytérként is használható csarnokra kellő rálátást biztosító kétszintes előtér mély bélletű, osztás nélküli üvegfalával az emeleten kialakított szaktantermek (jelenleg kondiszobák) elérését is nagyvonalúan biztosító lépcsőnek is tágas teret ad. A tömegek és a térszervezés szerkesztésének eredménye – és erős tervezői szándék – , hogy a napfény a lehető leggazdagabb módon járhassa át a kialakuló tereket, a föld alatti folyosóktól az előtereken és lépcsőkön át egészen a nagyteremig. (Itt a kétoldalt más-más magasságban megadott, csak pillérekkel tagolt ablaksávok egyes napszakokban a pályák síkján mozgó használóknak okozhatnak zavart.) Az anyagszínek és festett felületek visszafogott tartományban mozognak: fehér a fehérben (a belsők kétféle fehér festése, az öltözők fehér csempéi a falak, mennyezetek fehérje mellett, a bevilágítók megvilágított

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

és önárnyékos foltjai, falak és lámpatestek); szürke a szürkében (a lőtt beton lábazati sáv simított és függőlegesen kapart felületei között, amely nemcsak faktúraváltás, hanem absztrakt kép is egyben); fehér-szürkék (falak és padlók, falak és nyíláskeretek, falak és fémburkolatok, falak lábazatok, falak acélkorlátok), vagy a fehér valamilyen szín- vagy anyagkontrasztjának (a csarnoktér akusztikus burkolatai között, a fal és a padló, fal tartószerkezet, fal és bútor, kézfogók, fal és gépészet) kombinációiban valósultak meg. Az egészből és a részletek felől is jól olvasható a tervezői metodika: az adottságok és elvárások célszerű és szükségszerű teljesítése oly módon, hogy az ezekhez elengedhetetlen építési mozzanatok és anyagok valamiféle könnyen és jól értelmezhető renddé szerveződjenek a tér, a felületek és a tömegek egészében. Kérdés, hogy ez a csomópontokig lebontott figyelem és gondosság hol válik önálló réteggé egy külső szemlélőben, melyik pontján lesz akaratlanul is esztétikai ítélet tárgyává a tervezői szándék ellenére is. (Számomra ez egyes horizontális síkváltások és világítótest kontrasztokban merült fel.) Az iskola szellemisége és a tradicionális esztétika szerint 4 viszont fontosabb az új épületrész „négy alapvető érték: az igaz, a jó, a szép, a szent”-hez5 való viszonya, ebből a szempontból másodlagosak a terv és megvalósulás közti kisebb-nagyobb eltérések, vagy az előbbi kérdések. A Fejérdy–Bartók műterem itt megvalósult és tervezett munkái megfelelnek az iskola világról alkotott értékrendjének, és a mindennapok szentségében (normalitás) szolgálják azt, hasonlóan a diósdi TIGÁZ irodából kialakított iskolaépületükhöz. —— ma kb. 11 000 körüli lakosú város Ún. reguláris harmadrend. „Tommaso Anzelmi grazi domonkos prior és vikárius 1868. február 22-én kelt levelében azt kéri a szombathelyi püspöktől, hogy a tridenti zsinat értelmében vegye egyházmegyei gondja alá az Árpád-házi boldog Margitról elnevezett domonkos nővéreket, akiknek feladatuk a ’saját lelkük üdvének keresésén kívül minden rendű és rangú leánykák oktatása és nevelése.’ A szombathelyi domonkos atyák priorja, Edl Albert 1868 szeptemberében jelenti Kőszeg városának, hogy a város területén megvett házban domonkos apácák telepednek le, iskolát és nevelőintézetet szándékoznak nyitni, melyhez engedélyt kaptak a szombathelyi püspöktől. A városi tanács a szeptember 17-én tartott közgyűlésen az iskola felállítását tudomásul veszi.” Forrás: http://www.arpadhazi.hu/hu/iskola/memorabilia/ 3 http://www.arpadhazi.hu/hu/iskola/memorabilia/ 4 vö. Sík Sándor: Esztétika (1946) XI. rész, Az esztétika végső kérdései 5 idézet az iskola nevelési programjából 1 2

45 SCHOOLS ON THE FRONTIER THE GYM HALL OF THE DOMINICAN SISTERS’ SCHOOL, KŐSZEG Founded in 1868, the girls’ school of the Dominican nuns in Kőszeg has given a Catholicism spirited co-ed from kindergarten to mature exams since its restart at the time of the change of the political system to appr. 451 students. The institution has been built in several stages on more than one sites over a wide terrain which is still dwarfed by the enormous premises of the military complex located opposite us. The kindergarten maintained by the order was built in 2011, the gymnasium opened now is the most recent addition to the existing complex, both of them designed by Fejérdy–Bartók studio. The gym hall reaches beyond the existing spatial structure. The two-storey building mass is an additively attached single-storey transitory space regarding its surfaces, structuring, and organisation. Sinking the floor level of the hall one level lower allowed to create the changing rooms, stores below the terrain level. On the courtyard level an open-closed steel structure wing connects the new building part with the school so that we can enter a spacious multi-functional division space from the direction of the yard. The hall which doubles as an events venue offers fine views with the two-storey foyer with an undivided glass partition, the classrooms suited for different subjects are easily accessible via a wide and generously designed staircase.

TÉMA // THEME

2019 / 01

ÚJ DEFINÍCIÓ

KÖZPONTI KÖNYVTÁR, HELSINKIBEN — építészek architects: ALA ARCHITECTS —

szöveg text:

GÖTZ ESZTER

fotók photos:

TUOMAS UUSHEIMO

A finnek függetlenségük 100. évfordulóját egy különleges intézmény létrehozásával ünnepelték: 2018 végére megépült az új Központi Könyvtár Helsinki közepén. Ez azonban nem az a fajta hely, ahonnan könyvekkel a hónuk alatt osonnak ki a szemüveges fiatalok. A nagyvonalú program és a 2013-as nemzetközi tervpályázatot megnyerő ALA Architects terve nem a nyomtatott betűkhöz, hanem a legtágabban értelmezett tudáshoz ad hozzáférést. Az évszázad második tizedében egyre könnyebben mondjuk ki az újdonságokra, hogy „igazi 21. századi jelenség”, már most kezd elcsépelődni a kifejezés. Holott Helsinki új, 16.000 m 2 összterületű könyvtára valóban ilyen, nem sok köze van a klasszikus könyvtárfogalomhoz, annál több a jövőbeli „tudástár” műfajához. Vannak ugyan könyvespolcok, nem is kevés, de a hangsúly nem ezekre kerül, hanem arra az aktív magatartásra, amihez az intézmény nem anyagot, hanem keretet biztosít. Nem véletlen, hogy éppen a finn Parlamenttel szemben álló telekre helyezték el, olyan intézmények közvetlen közelében, mint a Steven Holl tervezte Kiasma Museum, Alvar Aalto Finlandia Csarnoka, vagy a Központi Pályaudvar, Eliel Saarinen egyik közismert műve. Ikonikus hely egy ikonikus alkotásnak. A könyvtár – ahogyan az építészek elnevezték: az Odoo, ami magyarul ódát jelent – hatalmas, több ívvel határolt fekvő plasztika alakját ölti, nagyszabású formálása méltó a névhez. Szoros kapcsolatot tart a környező

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

térrel, annak szerves része még a felső szinten kinyúló széles, levélszerű terasz is. A központi hely és a minden napszakban feltűnő, különleges látvány – a legfelső szint esti világításban szinte kivilágított hajóként úszik a város fölött – mégsem szórakoztatni akar, nem az architainment szándékát mutatja, hanem paradox módon éppen a visszafogott finn szellemiségnek a kevéssé ismert, határozott oldalát mutatja. Ez a könyvtár ugyanis a függetlenség centenáriumát a stabilitás, a törvény, az állampolgári részvétel, a demokrácia és a kifejezés szabadságának fogalmaival kapcsolja össze. Ennek pedig legfőbb alapja a korszerű tudás. Ezt hordozza minden ízében az új, heti hét napon nyitva tartó és ingyen használható könyvtár, a tervektől a professzionálisan megkomponált kivitelezés egyes fázisain át a működésig és a fenntartásig. Az épület három szintjén világosan elkülönülnek az egyes funkciók, nem csupán a térképzésben, de az anyagok, szerkezetek szintjén is. A három bejáratból megközelíthető földszint közvetlenül folytatja a külső teret. A hasáb alaprajz közepe felé egy nagyvonalú íves görbe nyomja kifelé a ház közepét, szinte szétfeszíti a józan geometrikus formát; az ív nem falként elválaszt, hanem szinte behív. A földszint anyagaiban is, formáiban is robusztus és sűrű, az átlátható terekben jól eloszlik a tömeg, mégis folyamatos áramlást érezni. Itt van a legnagyobb forgalom, olyan, mint egy nem-kereskedelmi tartalmú pláza, átjárókkal, tematikus egységekkel, térbővületekkel, ahol alig találni egyforma helyeket. Ide került a fogadó és információs pult, innen nyílik a mozi, a családi könyvtár, a kávézó – ami a rövid

TÃ&#x2030;MA // THEME

2019 / 01

nyári időszakban persze kiülőhellyel is bővül – és egy időszaki galéria. Egy mozgólépcső és egy kettős spirálban futó lépcső szakítja át a faburkolatú mennyezetet, ezeken lehet a felsőbb szintekre jutni. Az oszlop nélküli előcsarnok egy szerkezeti bravúrnak köszönhető: a tervezők a második szinten hídszerűen alakították ki a 100 méter hosszan elnyúló tömböt, két tömör acél áthidaló gerendával és acélkötegekkel. A középső szinten flexibilis terek veszik körbe a „híd” kötegei közötti intimebb zugokat és sarkokat. A sokfunkciós termek egy része zajos, mások inkább csöndes tevékenységet szolgálnak, lehet elvonulni vagy hangosabb technikai eszközöket működtetni, stúdiókban és műhelyekben dolgozni, de helyet kapott itt egy „living lab”, egy co-working iroda, közösségi konyha, felnőttjátszótér és még sok egyéb funkció, amelyet még csak most kezdenek felfedezni a használók. Mindehhez sötét tónusú felületek és világos fagerendák, látszó mennyezeti gépészet adja a keretet. A felső szint az előző kettőhöz képest a csend és a nyugalom helye. Itt van elhelyezve a tulajdonképpeni olvasóterem, alacsony polcrendszerrel (a könyveket robotok teszik vissza a helyükre) és sokféle ülő lehetőséggel. A „Könyvmennyország” becenevet viselő szint területének csak egyharmadát töltik meg a könyvek, a többi hely az olvasóké. Innen nyúlik ki konzolosan az üvegkorláttal körülvett terasz is a lenti tér fölé. A felső szint különlegessége, hogy tejszínű üveghomlokzatán keresztül nappal teljes, 360 fokos körpanorámát kínál Helsinkire, éjjel viszont a fényével bevilágítja az egész környéket. A tető síkja finoman, aszimmetrikusan hullámzik, a padló többszintű, megtört síkja a belső térben is különleges atmoszférát kelt. Az olvasótermen kívül tanulóterek, multimédia- és zeneterem, sőt nyilvános szauna is van itt.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Maga a tervezés nem mindennapi gondossággal folyt. Szükség is volt erre, hiszen – számunkra nehezen felfogható módon – az épülete 150 évre tervezték. A homlokzat 30 mm vastag finn szibériai vörösfenyőből készült, az egyes darabokat parametrikus 3D tervezéssel úgy gyártották le, hogy a kívánt alakzatot a legminimálisabb anyagveszteséggel hozzák ki. A ház energiaellátás tekintetében közel önellátó, ez többek között a speciális faburkolatnak is köszönhető. Az expresszív formák és a rugalmas, mindig bővülő tartalom valódi ötletgyárrá avatja a könyvtárat. Napi 5000 látogatója nem csak átvesz, de át is ad valamit, megosztja a maga tudását, gondolatait a könyvtárat használókkal. A közösség működése és a tudáshoz, a kultúrához való hozzáférés itt nem szabályozókon múlik, hanem a önkéntes – és az intézmény által minden lehetséges eszközzel támogatott – szabad együttműködésen.

——

MEGBÍZÓ // CLIENT:

HELSINKI VÁROSA GENERÁLTERVEZÉS // GENERAL DESIGN:

ALA ARCHITECTS ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

JUHO GRÖNHOLM, ANTTI NOUSJOKI, JANNE TERÄSVIRTA AND SAMULI WOOLSTON, NIKLAS MAHLBERG, JYRI ESKOLA, ZUZANA HEJTMÁNKOVÁ, ANNA NYYSSÖNEN, ALICIA PEÑA GOMEZ, PAULIINA ROSSI, MIKAEL RUPPONEN, PEKKA SIVULA, TOM STEVENS, TUULIKKI TANSKA, NEA TUOMINEN AND JUSSI VUORI TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

RAMBOLL

GÉPÉSZET // HVAC:

PROJECTUS TEAM ELEKTROMOS TERVEZÉS // ELECTRICAL ENGINEERING:

LAUSAMO

AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

HEIKKI HELIMÄKI LTD. TALAJMECHANIKA // GEO PLANNING:

FINNMAP INFRA & SIPTI INFRA MÉRNÖKI KONZULTÁCIÓ // EXPERTS:

ARUP ——

NEW DEFINITION CENTRAL LIBRARY, HELSINKI The new Central Library of Helsinki (FI) occupies a hugely significant site in the city: facing the steps of the Finnish parliament building, the Eduskuntatalo across the Kansalaistori square, a public space flanked by major civic institutions. The siting of Oodi was chosen to be symbolic of the relationship between the government and

TÉMA // THEME

the populace, and act as a reminder of the Finnish Library Act’s mandate for libraries to promote lifelong learning, active citizenship, democracy and freedom of expression. It also places the new library in the heart of Helsinki’s cultural district,close to many of the capital’s great institutions. Oodi has a peaceful open-plan reading room on the upper floor that has been nicknamed “book heaven”, but books only fill one third of the space within the library. By reducing on-site storage and consulting library-users on how they access culture, the designers and librarians of Oodi have been able to introduce facilities including a café, restaurant, public balcony, movie theatre, audio-visual recording studios and a makerspace. This is representative of broader experimentation within Finnish libraries to offer new services in addition to loaning books.

2019 / 01

EGY LÉPÉSSEL TOVÁBB

NÉGYLAKÁSOS TÁRSASHÁZ, BUDAPEST, RÓMAI-PART — építészek architects: TURI GERGŐ —

szöveg text:

BOTZHEIM BÁLINT

Ha az építészeti tervezés alapját kellene megnevezni, a választás valószínűleg a családiháztervezésre esne. Hasonló lépték a kis társasházak műfaja, aminél a központi téma ugyanúgy a hajlék, de a lakások egymásra és a környezetre is reflektálnak, ezáltal a tervezés itt több rétegből álló feladat. A budai Duna-part közelében álló új társasház ezt a viszonyrendszert plasztikus eszközökkel jeleníti meg. Az alapritmust a város egyik kiemelt kertvárosi környezete határozza meg, egy rövid sétányi közelségben a Római-parttól. A környék vegyesnek mondható építészeti karaktert mutat, ami inkább disszonanciát hordoz magában, háttérzajként befolyásol, és semmiképpen nem ösztönöz követésre – talán még tudomásulvételre sem lenne méltó. Ebben a környezetben szinte egyedüliként az út menti fák teremtenek nyugvópontot. Az értő fül azonban a zajban is meghallja a zenét. A környezet építészeti zűrzavarából kihámozhatók a lényegi építé-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fotók photos:

DÉNES GYÖRGY

szeti őselemek (arché), amelyek alapkészletet kínálnak egy ilyen közegben az építéshez. Ebbéli minőségében értelmezhető a ferde tető és a lyukarchitektúra, valamint a tektonikát itt-ott megmutató szerkesztésmód. Az elemeket mozgató törvény (logosz) meghatározása azonban egyedül a tervezőn áll. A telek hosszúkás aránya a környék telekalakítási hagyományából ered, és nagy vonalakban az épület tömegét is meghatározza. A feladat egy négylakásos társasház megtervezése volt. A telek és a beépítési előírások által meghatározott feltételrendszerben logikus lépés volt két lakást a földszinten, kettőt pedig az emeleten elhelyezni. A két földszinti lakás önálló bejárattal és saját kertkapcsolattal rendelkezik. Az emeleti lakások az épülettömeg központi részén található, azt lényegében kettéosztó közös lépcsőházból tárulnak fel. Az épület megformálásából kibontakozó homlokzatokban jelenik meg a ház legizgalmasabb, eredetiséget hordozó ereje. Először is nincsenek benne ismétlések, a homlokzat szinte körbetáncolja a házat, mindig más arcát tárva fel. Az utca felé antropomorf jegyeket is mutat. A középütt elhelyezkedő emeleti terasz, amely körül a jobb- és baloldali rész egyensúlyozni látszik, két tömegre osztja a homlokzatot. Lent, középen nyílik az utcai lakás plasztikusan kezelt bejárata. Az emeleti tömegek meg is mozdulnak kifelé, árkád alakul ki alattuk, így az alsó lakások esőtől védve közelíthetők meg. Az oldalhomlokzaton tovább folytatódik a tömegek mozgása. Az emeleti lakásokhoz vezető lépcsőháznál meg is szakad a tömeg, amit egy látszó

—— VEZETŐ ÉPÍTÉSZ TERVEZŐ // LEADING ARCHITECT:

faszerkezetű tető is kiemel. A hátsó udvarhoz közel eső tömeg a főhomlokzaton megjelenő egyensúlyozó plasztikus motívum variációja. A tömegeket megmozgató formai koncepció a hátsó udvarról tekintve tud igazán kibontakozni. Mintha minden egyes emeleti szoba önálló életre kelne. Az emeleti teraszok is beállnak a sorba, azonban méretüknél fogva mint negatív terű szobák játsszák a szerepüket. A lakások mindegyike nappalit és két-három szobát tartalmaz, így vélhetően családok fogják bérbe venni. Mai szóhasználattal élve „shell and core” kialakítást vállalt az építtető-bérbeadó, azaz a térképzés adott, a belsőépítészet a bérlőkön múlik majd. A lakások térszervezése nagyvonalú, de takarékos, a szobák a központi közlekedőre fűződnek fel. A nappali szobák a földszinten a kerthez kapcsolódnak, az emeleten pedig a teraszok negatív tereivel alkotnak egységet. Az alaprajzban is érezhető a tömegek mozgása, az egész házat átható belső törvényszerűségből fakadóan (v.ö. logosz): két, egymáshoz képest elforgatott

TÉMA // THEME

TURI GERGŐ

FELELŐS TERVEZŐ // ARCHITECT:

TURI ATTILA

ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS // FELLOW ARCHITECT:

ÁLMOS CSABA

TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

BARÁTH DOROTTYA GÉPÉSZET // HVAC:

ILYÉS ZOLTÁN ELEKTROMOS TERVEZÉS // ELECTRICAL ENGINEERING:

TÓTH ZOLTÁN

KÖZLEKEDÉS // TRAFFIC:

KENÉZ ATTILA MEGBÍZÓ // CLIENT:

ZELENÁK ANDRÁS KIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

DYRAX-ER KFT. ——

2019 / 01

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

raszter kölcsönhatása adja ki a potenciális lépéseket. Az épület részben alápincézett, itt találjuk a gépkocsi parkolókat, illetve a gépészeti rendszereket. Technikai érdekesség a gépkocsi fordító berendezés, amely parkoláskor a helyszűke miatt lehetetlen fordulást váltja ki azzal, hogy megfelelő irányba állítja az autókat. A társasházat központ fűtés látja el. Szerkezetileg hagyományos megoldásokat hoz, vasbeton váz tégla kitöltő falazattal, elegendő kiegészítő hőszigeteléssel határolja körül a tereket. Az anyaghasználat is az egyszerűségre törekszik, egységes fehér vakolat teszi igazán kifejezővé az épület formavilágát. Ugyanezt segíti a rejtett ereszmegoldások alkalmazása, így az épület valóban egy mozgalmas, monokróm plasztika érzetét kelti. Ebben a vizuálisan terhelt kertvárosi környezetben az új társasház eredeti építészeti gondolatokat mutat fel, és azok kibontásában egyszerűségre törekszik. Mindezek alapján megnyugtató lenne tíz év múlva azt látni, hogy ez a ház hatást gyakorolt a szűkebb, de akár tágabb környezetére is.

TÉMA // THEME

ONE MORE STEP FORWARD A FOUR-FLAT TENEMENT BLOCK, BUDAPEST, RÓMAI RIVERBANK Situated near the Danube bank in Buda, this new tenement block presents the interior relations of its four apartments as well as the architectural image of its environments with highly sculpturesque means. The architectural task here was to design a four-unit tenement block, and considering the longitudinal lot and the relevant regulations of development meant it was a logical solution to include two apartments on the ground-floor and the other two on the first floor. The ground floor units have independent entrances and garden access. The flats on the first floor are positioned in the heart of the structure, and open up from the joint staircase splitting the building into two. The facades reveal the most exciting potentials of the house conveying its originality. There are no repetitions, the facade sort of dances around the house itself, opening up its various faces meanwhile. The first floor terrace set in the middle divides and is counterbalanced by the right- and left-hand parts. At the bottom and in the middle there is the street-front apartment with its sculpturesque entrance. The masses of the first floor are moved inward, and there is an archway created beneath, so that the apartments on the ground floor have access routes protected against the rain. The dynamics of the masses is continued on the lateral facades. The formal concept moving the blocks are not evolved entirely if viewed from the back yard: each room on the first floor appears as if they had their totally independent lives.

2019 / 01

EGY EGYSZERŰ HÁZ

CSALÁDI HÁZ, CSÖMÖR — építészek architects: SZEDERKÉNYI LUKÁCS, GHYCZY DÉNES EMIL — A budapesti AU Workshop építészei, Szederkényi Lukács és Ghyczy Dénes Emil már sokadik családi házukat tervezik, legismertebb munkájuk egy faszerkezetű családi ház Nagykovácsiban. Az építésziroda érzékelhető kézjegye, ami munkáikat felismerhetővé teszi, nem csupán formai sajátosságokban jelentkezik, hanem művészeti elveik és gondolataik alapján rajzolódik ki. A csömöri ház első látásra olyan, mintha nem építész tervezte volna. Mintha kétkezi munkájával valaki saját magának, saját igényei és léptéke szerint építette volna. Formai egyszerűsége, a vakolatlan homlokzat, az anyagok egyszerűsége okozza ezt a benyomást; valójában nem akar más lenni, mint ami. A hagyományos formavilágot követő épület a közös életüket nemrég kezdő fiatal, kisgyermekes házaspárnak készült. Egy keskeny, hosszú terület felső harmadában fekszik, a telek nagyobb részét egy kisebbfajta vadon

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szöveg text:

ZSOLDOS ANNA

fotók photos:

ZOLTAI ANDRÁS

teszi ki: fákkal, bokrokkal, zsombékossal, végét egy patak határolja. A ház az utcával párhuzamos, keresztben majdnem lezárja telket. Az utcára néző homlokzat klasszikus értelemben nem tűnik főhomlokzatnak. Zsalukövekből rakott felületén két szimmetrikusan elhelyezett elem, egy kisméretű konyhaablak és egy bádogból készült növénytartó vakablak fogja közre a fából készült bejárati ajtót. A zsalufal a teljes ház merevítését biztosítja, ehhez csatlakoznak a faszerkezetű állások. Az alaprajz elrendezése, akár a homlokzaté, szintén a szimmetriára épül. Egyterű belseje mindössze 70 négyzetméter, a család élete egy helyiségben zajlik. Csupán a fürdőszoba, s ezzel szemben a dolgozószoba kapott szeparált teret. A belső kialakítás a család folyamatosan változó igényeihez is rugalmasan képes alkalmazkodni; a későbbiekben még két kisebb szoba kialakítható. Az egyterűség fontos szempont volt a tervezésben, mivel amíg kicsik a gyerekek, közös térben alszanak, játszanak, esznek a szülőkkel, így mindig szem előtt tudnak lenni. A tér közepét a konyha és étkező, a család életének központja foglalja el. Az enteriőrben a hideg és a meleg színek váltakoznak: a nyersen hagyott betontégla fal szürkesége és a faburkolat. A belső padlófűtéssel van ellátva, az aljzatot kézzel húzott padlókiegyenlítő anyagból öntötték, melyet olajjal fixáltak, amitől a padló a nyers faburkolathoz hasonló, meleg tónust kapott. Ez a meleg, otthonos atmoszféra az egész belsőt átjárja. A ház reprezentatívabb oldala nem az utca, hanem a kert felé fordul. A belső teret a kert felől hét jókora üvegfelület világítja meg: a kívülről ívesre vágott deszkaburkolat-

—— ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

GHYCZY DÉNES EMIL, SZEDERKÉNYI LUKÁCS – ARCHITECTURE UNCOMFORTABLE WORKSHOP TÁRSTERVEZŐ // FELLOW ARCHITECT:

SZACSVAY GERGELY STATIKA // STRUCTURE:

MOLNÁR ANDRÁS ——

TÉMA // THEME

2019 / 01

tal árnyékolt hat szögletes ablak között, az épület középtengelyében üvegajtó is nyílik, amely összekapcsolja és kiterjeszti a hát belsejét a kert felé. Az árkádívszerű elemek szimmetriája és ritmusa a monumentális építészetből kölcsönzött, klasszikus építészeti toposz, ez némi ambivalenciát visz a kompozícióba. Ugyanakkor ebből a formai tisztaságból adódik az épület nagyvonalúsága is. Szerkezete, az alkalmazott anyagok és technológiák egyaránt egyszerűséget hordoznak: léptékében és építési metódusában is ráismerünk a népi építészet logikájára.

THE SIMPLE HOUSE DWELLING HOUSE, CSÖMÖR This house in Csömör was built for a young married couple with one child. The best known work by the designers of AU Workshop is the frequently mentioned timber structure detached house built in Nagykovácsi. Their brandmark is not only made up of formal characteristics, but also by their artistic principles and ideas. At first sight, the house in Csömör does not appear as a structure designed by an architect. We have the impression it was built by someone for his own purposes, meeting his own needs and scales. The simplicity of its forms, the unplastered facade and the simplicity of the materials used all contribute to this overall impression, Facing the street, the main facade does not appear as a classical example of its typology. Two components placed symmetrically on the surface of the louvre stones on the facade – a small size kitchen window and a plant holding blind window made of tin – flank the timber entrance door. The floor plan configuration as well as the design of the facade is based on symmetry. The interior is an open space covering 70 square metres which allows the family members to spend their lives together in a single room. It is only the bathroom and the study opposite it have been designed as separated units from the rest of the interior. Its layout allows every aspect of family life but also has the potentials to flexibly adjust to continuously changing needs and requirements.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

U T Ó I R A T POST SCRIPTUM XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

UTÓIRAT 100 A PÁLYÁZATRA BEADOTT, DÍJAZÁSBAN NEM RÉSZESÜLT ÍRÁSOK

A Magyar Építőművészet folyóirat elméleti melléklete, a 2001-ben alapított Utóirat / Post Scriptum 2018-ban jutott el a 100. lapszámához. Ezt a mérföldkövet ünnepelve a folyóirat szerkesztősége jeligés építészeti esszépályázatot hirdetett. Kritika kategóriában az alábbi témák közül lehetett választani: I. Építészeti kritika egy, az elmúlt 2 évben Magyarországon megépült épületről • Építészeti kritika város és természet együttműködő kapcsolatának gyakorlati megvalósulásáról, különös tekintettel a technológia, az értékőrzés és az ökológia szempontjaira II. Építészetelmélet kategóriában ezekről a témákról vártunk pályaműveket: • Miről szól a kortárs építészet? Helyzetelemzés a jelen tendenciáiról és a jövő felé mutató irányokról, különös tekintettel a magyarországi építészetre • Építészettörténeti elemzés egy 1960–2000 között épült épületről vagy a korszakban alkotó építész pályájáról, munkáinak egy csoportjáról, amely új szempontokat fogalmaz meg A pályázat 2018. október 10-én zárult, december 4-én a MÉSZ székházának Ybl-termében lezajlott az ünnepélyes eredményhirdetés, a díjakat Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke és Szegő György DLA, a folyóirat főszerkesztője adta át. A díjazott és dicséretet kapott írásokat a 2018/6. számunkban közöltük. E lapszámunkban azokat a beérkezett pályaműveket mutatjuk be, amelyek díjazásban vagy dicséretben nem részesültek, de a szerkesztőség közlésre érdemesnek ítélte őket.

POST SCRIPTUM 100 ARTICLES AND ESSAYS SUBMITTED FOR THE CONTEST THAT RECEIVED NO AWARDS The theoretical supplement of the periodical Magyar Építőművészet (Hungarian Architecture) titled Utóirat / Post Scriptum was founded in 2001 and reached its 100th issue in 2018. To celebrate this milestone of its history, the editorial board of the periodical published an essay contest on architecture with mottoes. In the category of reviews these topics were offered: I. Architectural review on a building constructed in Hungary in the past two years • Architectural review on the practical implementation of the cooperating relations of cities and nature with special regard to aspects of technologies, the preservation of values and ecology

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

II. Topics offered within the category of architectural theory: • What is contemporary architecture about? An analysis of the situation focussing on contemporary tendencies and trends towards the future, with special regard to Hungarian architecture • Architectural historical analysis of a building built between 1960 and 2000, or the career of an architect of the same period, a certain group of his works that phrase new viewpoints The tender was closed on October 10th, 2018. The award ceremony took place on December 4th in the Ybl room of the headquarters of MÉSZ, the awards were handed over to the winners by András Krizsán DLA, the chairman of MÉSZ and György Szegő DLA, the editor-in-chief of the periodical. Articles and essays awarded or given special merit were published in our issue 2018/6. In the present issue we present the entries that have not been awarded or given special credit, but our editors regard them as well worth publishing even so.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

ÉPÍTÉSZETI KRITIKA KATEGÓRIA

TÁNCOLÓ HÁZ PRÁGÁBAN FRANK GEHRY ÉS VLADO MILUNIC szöveg text:

HARANGI ATTILA (JELIGE: VIATOR)

1992-ben a Nationale-Netherlanden holland biztosító társaság és bank egy emblematikus épület tervezésével bízta meg az előzmények alapján a zágrábi születésű Vlado Milunic (1941) cseh építészt, aki végül Frank Gehry (1929), kanadai származású amerikai sztárépítésszel dolgozott együtt. Milunic először a francia Jean Nouvelt kérte fel együttműködésre, aki a szűkös alaprajzi területre (500 m 2) hivatkozva visszautasította a projektet. A megbízó biztosította az építészeket a majdnem korlátlan költségvetésről és a teljes művészi szabadságról, hogy az elsők között egy igazán innovatív székház valósulhasson meg Prágában. Milunic már korábban, 1986-ban kidolgozott egy koncepciót a sarki foghíjtelek beépítésére Václav Havel aktivistával, aki sokáig lakott az üres telek szomszédságában, és nagy reményekkel támogatta a formabontó épület megvalósulását. A véletlen egybeesések része, hogy Milunic is ebben a szomszédos házban lakott akkoriban, és Havel lakásának megosztási terve kapcsán került kapcsolatba a későbbi köztársasági elnökkel. Igaz, eredetileg egy kulturális központot képzeltek el a helyszínre, színházzal, könyvtárral és kávézóval, a folyópart többi kulturális intézményéhez kapcsolódva, pár percre a Nemzeti Színháztól. Azonban a projekthez az akkori rendszerben nem találtak befektetőt és függőben maradt, majd a bársonyos forradalom hullámai hoztak új lendületet és beruházót. A cseh főváros történeti központjának déli peremén, a Moldva óvárosi partján helyezkedik el az épület. Előtte egy forgalmas főút, a rakpart és a Jirásek híd találkozik egy kis parkosított térrel. A megvásárolt foghíjtelken, az egykor ott álló neoreneszánsz bérház épülete a második világháború véletlen amerikai bombázása során semmisült meg 1945-ben. Az azóta üresen állt telek Prága történeti városmagjában abba a három kerületnek az egyikébe esett, ahol engedélyezik az új épületek építését. Milunic koncepciójának alapelve a statikus és a dinamikus közötti kontraszt volt (jin és jang), két különböző egység párbeszéde, ami azt is reprezentálni szerette volna, ahogy Csehszlovákia mozgásba lendült a politikai változások után. Az első változatokban Gehry, aki azelőtt még sosem dolgozott együtt más építésszel, az épületet egy tagolatlan tömegnek tervezte, párnákhoz hasonló négyzet alakzatokkal, amihez Milunic gejzír formájú kettős tornyot adott hozzá. A sarkon, ahol az épület átfordul, egy torony logikus kiindulási pont, de Gehry úgy gondolta, hogy egy önmagában álló beton épület túl férfias, ezért egy nőies

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ellenpont ötletét dolgozta ki: a feminin jin egyensúlyozza a maszkulin jangot. Ez vezetett a táncoló pár analógiájához, személyesen Ginger Rogers és Fred Astaire legendás filmes pároshoz, akik tánclépéseikkel az 1930-as években meghatározták az amerikai szórakoztatóipart a zenés vígjátékokban. Eredetileg Ginger és Fred háznak nevezték az épületet, később ez csak Táncoló házra módosult. Maga Gehry sem szerette volna Hollywood kétes csillogását a városba importálni. Mindkét torony lényegében egy-egy deformálódott, torzuló henger. Az uralkodó férfi torony átmérője az ég felé egyre növekszik, míg üvegezett női partnere drámaian átöleli a derekánál. A női torony középmagasságban elkeskenyedik, amint a partneréhez hajol acél és üveg ruhájában. Ennél a töréspontnál a födémlemez túlnyúlik és egy amorf erkélylemezként lóg ki a beton torony elé. A torony tömege nyolc hajlított pillér kis erdejére támaszkodik, ami egyúttal a Ginger szoknyája alól előtűnő lábainak mozgását is imitálja. Ezek az oszlopok az üveghéj alatt végigfutnak a teljes tömegen és az acél tartóprofilokkal együtt vertikálisan a végtelenbe tartanak, a toronynak nincs felső lezárása. Az oszlopok portikuszként jelölik FRANK GEHRY: TÁNCOLÓ HÁZ, PRÁGA, 1981 ki az épület bejáratát. Az üveg tornyot egy dupla függönyfal borítja: egy belső visszahúzott üveggel és egy második külső héj, szintén üvegből egy acél keretre szerelve, ami elkülöníti az épület fő tömegétől. A táncoló pár férfi tagját a zömökebb, szolid torony képviseli egy erős oszlopra támaszkodva, képzeletbeli parókával a fején, ami a szellőben lengedezik. A tetején elhelyezett Medúza című szobor fémcsövekből készült és rozsdamentes acél drótháló borítja. A száztornyú város kupoláinak kortárs átirataként is értelmezhető. Egyfajta geg, amivel az épület a maga módján, de illeszkedik a történeti saroktornyos tömbépületekhez, a historizáló városszövetbe és egy aranykoronával tetőzi a kompozíció melódiáját. Az épület főtömege a folyóval párhuzamosan fut, a homlokzati felület hullámzó tagolása a kiemelkedő, besüllyedő ablakok nem egyenes vonalú osztásával határozza meg a karakterét. Az ablakoknak ez az elhelyezési módja annak az építészi szándéknak felel meg, hogy ne egyszerű for-

máknak érzékeljék őket egy sík felületen, hanem háromdimenziós hatást érjenek el, ennélfogva a kiálló keretek ötlete olyan, mintha képkeretek lennének. A homlokzat kanyargós formálása még zavarosabbá teszi a perspektívát és a látványt, temperálva a kontrasztot a szomszédos épületekkel. A nyíláskiosztásban felfedezhető, hogy az absztrakt formálás ellenére minden ablak kétszárnyú, a hagyományos tagolásnak megfelelően függőlegesen is további két részre osztva. További játékosságot jelent az ablakosztások függőleges arányának megfordítása és ezeknek vegyes alkalmazása. A tömör, 99 egyedi panelből épített betonhomlokzatot a teljes földszinti felületen egy visszahúzott függönyfal váltja fel, így két zömök oszlopon lebeg a semleges színűre vakolt főtömeg, plusz réteggel gazdagítva a folyó áramló metaforáját. Az itt használt eszközök és technológiák Gehry későbbi munkáihoz szolgáltak előképül, például a bilbaói Guggenheim Múzeumhoz is. Az épület ívei a repülők és sportautók aerodinamikus formáit imitálják. A szoftvert, amit az épülethez fejlesztettek, később francia repülőgépek tervezéséhez is használták. Egyes források szerint a Táncoló ház volt az első épület a világon, aminek a terveit egy 3D digitális modellel mutatták be, a csak 2D tervek helyett. A csavart homlokzat mögött viszonylag egyszerű L alaprajzú szintek vannak, amiknek a rendszere a hagyományos bérelhető terek variálható kapcsolatain alapszik, egy központi mag köré szabadon szerveződve, 5400 m 2 szintterületen. A két alagsori szint felett, az épület földszintjén a recepció mellett egy galéria kapott helyet, ami a kortárs cseh és nemzetközi művészet bemutatásán és támogatásán dolgozik. A földszint kialakítása nyilvános interakciót tesz lehetővé az épület és a járókelők számára, így kevésbé válik elszigetelté, mint egy hagyományos irodaház esetében. A második emelettől irodák kaptak helyet, újabban pedig egy huszonegy szobás luxushotelt alakítottak ki benne. A hetedik szinten a látogatók számára is nyitott étterem és egy bár található, páratlan panorámával a Moldva folyóra és a Várra. Az épület belsőépítésze a cseh születésű brit építész Eva Jiřičná volt, aki remekül hasznosította a rendelkezésre álló szűkös és egyedi paramétereket. 2008-ban Milunic tiltakozása ellenére átalakították a recepció teret, Gehry koncepciójának figyelmen kívül hagyásával. Az épület 2013-ban tulajdonost cserélt, és majdnem egy építészeti és design múzeumot alakítottak ki benne az eredeti kulturális központ elképzeléseinek megfelelően, azonban a kereskedelmi szempontok győztek. A Táncoló ház egy tömbbeépítés sarokköveként áll 18-19. századi eklektikus és szecessziós épületek között, zártsorúan beépítve. Egy plasztikus elemekkel komponált épület, ami a dekonstruktív stílusa ellenére is harmóniában van a környezetével. Szokatlan stílusa az építészeitől „újbarokk” jelzőt is kapott már. Azon kevés épületek egyike a városban, amelyek dinamikusan találták meg a helyüket a városszövetben. Annak ellenére, hogy elkészülte évében, 1996-ban elnyerte a Time magazin díját dizájn kategóriában, már a tervezésétől kezdve vitatott alkotás. Nem csak a stílusát kifogásolták, hanem aszimmetrikus formálását is, és sokak szerint egyértelműen nincs helye egy ilyen hagyományos környezetben. Az ellenzői elnevezték Részeg háznak. Sok év elteltével

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

az épület ma is folytatja az azóta sokat csillapodott vitát a felháborodott városlakók és azok között, akik a szabadság és a rendszerváltás utáni hit és politikai átmenet szimbólumának tartják. Ebből a szempontból a párizsi Eiffel toronyhoz hasonlítható, ami átadásakor szintén nem nyerte meg a maradi közvéleményt, mára viszont a város első számú szimbólumává vált. Egy másik hasonló épület kicsit közelebbről, amivel érdemes összehasonlítani, Bécsben Hundertwasser társasháza, ahol azonos kontextusban, historizáló bérházak között villan fel valami más. Valami új, valami oda nem illő, valami extravagáns, valami megbotránkoztató, de gondolkodásra ösztönző. Frank Gehry építészete és a dekonstruktivizmus nem éppen az illeszkedésről szól, azonban ennél a házánál, még ha első ránézésre nem is, de részleteiben, a Moldva partjáról szemlélve tökéletesen illeszkedik a környezetéhez. Egyhetes városjárásom alapján Prágát az ívek és a szecesszió városának nevezném. Frank Gehry a kora sajátos módján formálta át ezeket a jelzőket, elődeihez méltó alkotást hozva létre. —— Felhasznált irodalom https://en.wikiarquitectura.com/building/dancing-house/ https://en.wikipedia.org/wiki/Dancing_House http://tadu.cz/en/tancici-dum/ https://www.dancinghousehotel.com/en/the-hotel/ https://web.archive.org/web/20090203235653/http://www.arcspace.com/gehry_new/index. html?main=%2Fgehry_new%2Fprague%2Fprag.htm https://culturalidentitiesweb.wordpress.com/2016/10/07/dancing-house/ https://globalnews.ca/news/2954359/pragues-frank-gehry-designed-dancing-house-now-ahotel/ http://www.radio.cz/en/section/arts/architect-recalls-genesis-of-dancing-building-as-coffeetable-book-published https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/cz/Documents/real-estate/ Iconic_Buildings_Dancing_House_Smart_15spring.pdf https://www.radio.cz/en/section/one-on-one/vlado-milunic-master-of-the-dancing-house Letöltések időpontja: 2018. szeptember

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

ÉPÍTÉSZETELMÉLET KATEGÓRIA

TÖRÖK FERENC TEMPLOMAI KOPERNIKUSZI FORDULAT A TEMPLOMÉPÍTÉSZETÉBEN szöveg text:

PUHL ANTAL (JELIGE: KOPERNIKUSZ)

„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó” (Kopernikusz) „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, készítek itt három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Máté 17:4

A templom tere ahhoz nyújt segítséget, hogy az ember a térbe belépve túl tudjon lépni a köznapi értelemben vett határain és átlépjen a megismerés egy egészen más szférájába. Ebben a térben nem esztétikai élményre, hanem, az isteni megnyilvánulás egy titokzatos és magasztos jelenlétére számít a hívő ember. Rudolf Otto vallásfilozófus szerint a numinózus az emberi megismerésnek a vallásos hovatartozástól független, a priori kategóriája. Lényege abban áll, hogy a szent fogalmát önmagában próbálja felmutatni, megfosztva mind a morális, mind a racionális aspektustól, valójában egy tudatállapotként határozza meg. „E kategóriát olyan terminusokkal írja le, mint a végletes függőség megrendült átélése, a »teremtményérzet«, illetve a szent ambivalenciáját kifejező tremendum és fascinans: az istenitől való megrettenés, félelem – illetve a hozzá való vonzódás, az iránta való lelkesültség és a lenyűgözöttség érzése.”1 Ezt szolgálja az adott építészeti tér és a liturgia. A templom terét ideális esetben a transzcendenshez való viszony határozza meg. Pontosabban, hogy Istent hol képzeljük el a világ terében: az általunk ismert téren kívül, a tér egy nem meghatározható távoli, kitüntetett pontján, vagy éppen a térben hozzánk közel, akár „karnyújtásnyira”. Ezeket az elképzeléseket a különböző koroknak a világ teréről való ismerte határozza meg. A görögök korai természettudományos ismerete szerint a világ tere, a Föld fölött lévő félgömbbel, az égbolttal zárult, rajta kívül csak a semmi volt. A tizenkét görög isten, a Dodekatheon helye is csak ezen belül, a görögök között, az Olümposz hegy legtetején volt elképzelhető, életüket ott élték a görög nép „szeme láttára”. Arisztotelész a Metafizikán belül az Epszilon könyvben az „első filozófiát” már teológiának nevezi, tárgya pedig a „mozdulatlan mozgató”, értelmezésünkben az Isten, mint első ok, helye éppúgy nincs meghatározva a térben, mint Platón ideáinak helye. Az alexandriai Ptolemaiosznál, a nagy csillagászati összefoglalójában, az Almagesztben a Föld és az égbolt is már gömb alakú, s az égbolt az álló Föld, mint centrum körül forog. Lett tehát téren belüli és téren kívüli hely. Ez a geocentrikus világkép tartja magát Kopernikusz felfedezéséig és ez a világkép határozza meg a román kori és gótikus templomok és katedrálisok belső terét. Isten, a „mozdulatlan mozgató” csak a mozgó égbolton kívül lehet, egy meg nem határozott helyen. A templomterek magasba törése, a fölső regiszterben történő bevilágítása

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

TÖRÖK FERENC: RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM, NEMESHETÉS, 1976. FOTÓ: VUKOSZÁVLYEV ZORÁN

(főleg a román kori templomoknál), a színes üvegek misztikus fényei (főleg a gótikában) a tekintetet fölfelé irányítják, a téren kívüli Isten felé. Kopernikusz megalapozta a heliocentrikus világképet, mely szerint a Föld is csak egy bolygó a többi között, s a többivel együtt a Nap körül forog. Ez a középkor végén a tudományokban olyan alapvető fordulatot hozott, melynek alapján Kant A tiszta ész kritikájában a megismeréssel kapcsolatos saját filozófiáját kopernikuszi fordulatnak nevezi. Nevezheti azért, mert a megismerés-elméletben Kantnál egy perspektívaváltás következett be. Nevezetesen az, hogy az addigi nézetek szerint a megismerésben nekünk kell alkalmazkodni a megismerés tárgyához, míg Kant szerint a tárgyaknak kell igazodniuk az ember megismerő képességéhez. Ettől kezdve minden nagy szemléletváltást kopernikuszi fordulatnak szokás nevezni. De felmerül a kérdés, hogy a térrel kapcsolatos alapvetően új tudás mikor kezd el a valóságban is érvényesülni. Ezzel kapcsolatban Foucault úgy látja, hogy a térről való fizikai tudás még Galilei után sem rendítette meg alapjaiban a térrel kapcsolatos alkotási

TÖRÖK FERENC: RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM, RÉVFÜLÖP, 1981. FOTÓ: VUKOSZÁVLYEV ZORÁN

folyamatot. Pedig Galilei felfedezésének Foucault szerint a legnagyobb hozadéka az volt, hogy a helymeghatározás zárt terét a végtelenül nyitott tér kijelölésével fölnyitotta. 2 Azzal, hogy tudásunk szerint a tér végtelenné vált, Isten ismét „bekerült” ugyanabba a térbe, ahol mi emberek is vagyunk. 3 Ez hatással kellett volna legyen a templomok belső terére is, de ezt az ellenreformáció és vele a barokk templomépítészet késleltette, elnapolta. A barokk templomban Isten még nincs közöttünk, és még mindig valahol a már nem értelmezhető téren-kívüliségben kell keresnünk, s ehhez a leghatásosabb illúziót teremti meg: magát az egész belső teret teszi illúzióvá. Deleuze a Leibnitzről szóló könyvében ezt írja: „A barokk feltalálja a végtelen művet vagy műveletet. Egy redőnek nem a lezárását akarja megoldani, hanem a folytatását, a mennyezeten átívelését, a végtelenségig nyújtását. A redő egyrészt áthat minden anyagot, melyek így különféle skálák, sebességek és vektorok mentén elrendeződő kifejezőeszközökké válnak... meghatározza és láthatóvá teszi a formát.” 4 Gondoljunk csak a római

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

Sant'Ignazio di Loyola templomra, ahol Andrea Pozzo illuzionista freskója az architektúrát folytatja, mintegy az épített részt is illúzióvá téve. Hegel ezt így fogalmazza meg: „A keresztény szív áhítata (...) túlemelkedés a végesen (...) ez a túlemelkedés határozza meg az istenháza jellegét. Az építőművészetnek ez által a végtelenbe való emelkedés lesz a puszta célszerűségtől független jelentése.”5 És eljött végre a huszadik század, amikor Galilei végtelenre tágított nyitott terét már teológiailag sem lehet figyelmen kívül hagyni. Magyarországon Török Ferenc templomaival jön el a templomépítészetben a kopernikuszi fordulat. Egy olyan perspektívaváltásnak lehetünk szemtanúi, ahol a templom tere már nem fölfelé irányít a meg nem határozható helyre, ahol Isten „lakik”, hanem egy olyan hellyé válik, ahol Isten közöttünk lehet, velünk egy térben. A templom Isten háza, egy házzá válik a település többi háza között (Nemeshetés, 1973; Révfülöp, 1978), külső és belső díszítettség nélkül, hogy csöndjében az ember a térbe belépve túl tudjon lépni köznapi értelemben vett határain és átlépjen a megisme-

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

TÖRÖK FERENC: RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM, BALATONFENYVES, 1977. FOTÓ: VUKOSZÁVLYEV ZORÁN

rés egy egészen más szférájába. A templom az Én házává, a közösség házává válik, azzá a hajlékká, ami a szentmisében is elhangzik, ha átvitt értelemben is: „Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj.” Ezek a templomok a közösség épületei, kicsit úgy, ahogy azt Hegel az Esztétikájában írja: „Ha nincs a nagymise órája, akkor zavartalanul folynak a legkülönbözőbb dolgok ugyanabban az időben. Itt prédikálnak, ott egy beteget hoznak, közben lassan továbbvonul egy körmenet; itt kereszteket, ott egy halottat visznek a templomon keresztül... s a nép mindenütt nomád módon, térden áll az oltárok és a szentképek előtt. Mindezt a sokféleséget egy és ugyanazon épület zárja magába.”6 Sokáig és sokan (vallásfilozófusok, teológusok, művészettörténészek és még az építészek is a fényt tartották a templomok legfontosabb térformáló elemének, az átszellemülés első helyen lévő feltételének. A „fényteológiát” Pszeudo-Areopagita Dénes fénymetafizikájából vezetik le, s arra, mint a gótikus katedrális imaginárius támpillérére hivatkoznak. De ahogy arra Cseke Ákos rámutat, a Dénesnél olvasható fénnyel

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

kapcsolatos szöveget a művészettörténészek egyfajta prekoncepcióval olvasták. Dénesnél „... azonban egyáltalán nem az építészetről van szó, hanem a ’világ építményéről’ vagyis a teremtményről, illetve legföljebb a liturgia eseményéről.” A filozófiai-teológiai alapokról bizonyított építészeti gyakorlat csak feltételezhető, „...szinte bármelyik középkori szöveg alapján kimutatható (ha a gótikát a fénymetafizikához kötjük, akkor akár Ágostonból is levezethetjük, például a vallomások X. 34. 51. alapján)”.7 Török Ferenc templomainál is van szerepe a fénynek (Balatonfenyves, 1974; Edelény, 1979), de csak annyira, amennyire a teret érzékelhetővé teszi, vagyis egyfajta homálynak, ami a fenségesség érzetét kelti. Rudolf Otto szerint az európai művészetben a fenséges érzetének megteremtéséhez közvetett eszköz: a sötétség, a hallgatás és az üresség. A sötétség valójában csak félhomályt jelent, ahogy azt Hegel is megfogalmazta: „...távol tartják a napfényt (...), vagy ez csak homályosabban csillog át az ablak üvegfestményein...” 8 A hangok nyelvén a hallgatás felel meg a sötétségnek, mondja Otto. „ Miként a sötétség és a hallgatás, akként az üresség is tagadás, de olyan tagadás, amely megszüntet mindent ami ’ez és itt’, hogy az egészen más váljék lényegessé.”9 Török Ferenc templomai megvalósítják azt a követelményt, amit Wittgenstein a templommal szemben támaszt: „ Egy bizonyos hűvösség az eszményem. Templom, amely környezetül szolgál a szenvedélyeknek, ám anélkül, hogy közbeszólna.”10 Épületei „még nem” sátrak, amit Péter akar építeni Jézusnak, de a település kontextusában, a település házainak egyszerűségével „beszélnek”. Épületei nem elméletek illusztrálására szolgáló templomok, ahol már nincs titok, nincs varázs, nincs fölfedezni való. Ugyanis az ilyen épületeknél már csak a „semmi” van, ott csak az van, „ami már eleve el van gondolva.” Épületei nem a „semmit”, hanem a csöndet ejtik foglyul a külvilágból. Ezekben a templomokban újra születik a Goethe által vágyott „nemes egyszerűség és csendes nagyság”. Zajos világunkban és az azzal járó „zajos” építészetünk után talán erre lenne a legnagyobb szükség. Az angol-amerikai filozófus, Whitehead azt mondja, hogy a Platón óta a filozófia nem más, mint lábjegyzetek Platónhoz. Török Ferenc templomai óta a magyar templomépítészet nem más, mint lábjegyzetek Török templomaihoz.

—— http://www.szomagyarito.hu/szocikk.php?id=3831, letöltés: 2018. 10. 01. lásd Michel Foucault (2006): Von anderen Raumen, (1967) in: Raumtheorie, (Grundlagentexte aus Philosphie und Kulturwissenschaften) szerk.: Jörg Dünne, Stephan Günzel Frankfurt am Main, Suhrkamp 3 lásd Heidegger folyamatosan idézett „négyességét” az ég, a föld, az Isten és a halandók egységéről, amiben az Én létezik 4 Gilles Deleuze 1988/1996: Mi a barokk? A Le pli – Leibniz et le baroque 3. fejezete (fordította Simon Vanda) In: Komárom-Esztergom megyei Tudományos szemle különszáma, Limes, Tatabánya VII/24/1966 5 G. W. F. Hegel: Esztétikai előadások (fordította: Zoltai Dénes) Akadémia Kiadó, Budapest, 1980. II. kötet, 264. o. 6 uo. 7 Cseke Ákos: A középkor és az esztétika, Budapest, Akadémia Kiadó, 2011. műben idézi (53. o.) Ch. Markschies: Gibt es eine „Theologie der gotischen Katedrale ?” művéből. 8 Hegel, i. m. 258. o. 9 Rudolf Otto: A szent (fordította Bendl Júlia). Budapest, Osiris Kiadó, 2001. 92. o. 10 Ludwig Wittgenstein: Észrevételek. Budapest, Atlantisz Kiadó, 1995. 10. o. 1 2

ÉPÍTÉSZETELMÉLET KATEGÓRIA

LÉPÉSEK A JELENLÉT ÉPÍTÉSZETE FELÉ szöveg text:

GUBA SÁNDOR (JELIGE: BELMONDO)

Luis Mansilla,1 a lausanne-i építészkar meghívott professzoraként, folytatta a madridi egyetemen megkezdett gyakorlatot, a CIRCO2 füzetek megjelentetését, melyek egy szemeszteren keresztül egymáshoz szorosabban-lazábban kapcsolódó rövid esszéket, forráselemzéseket, tanulmányokat tartalmaztak. A félév során megjelent füzetek az atmoszférák, érzületek tematika mentén alakultak, emellett továbbra is a korábbi füzetekből megörökölt, erős corbuziánus hatást is mutatva. Ennek a sorozatnak az utolsó tanulmánya Asplund, Louis Kahn és Le Corbusier Siena városáról készült úti feljegyzéseit elemzi. Asplund fotókat, Corbusier és Kahn rajzokat készített a városról, többnyire annak főteréről, 3 melyeket mindhárman néhány nappal később gazdagon elláttak írásos kommentárral is. Kahn skiccei teljesen mellőzik az embereket, ő erősen absztrahált formákkal és erős kontrasztokkal dolgozik. A városban látható Ambrogio Lorenzetti táblaképek hangulata is visszaköszön rajzain. Kommentárjaiban ezentúl a tudatos absztrakciós folyamatról ír, mellyel a város olvashatóvá válik. Ezt a gondolatot majd tíz évvel később Kevin Lynchnél újból megtaláljuk, már bővebben kifejtve. Le Corbusier a keresztelőkápolna hihetetlenül részletgazdag akvarelljei mellett a főtér szerinte legérdekesebb jellemzőjét, annak ürességének formájával kapcsolatos kérdéseit próbálja skicceivel körüljárni. Mansilla kiemeli, Corbusiert innentől kezdve jellemzi az, hogy már nem rajzolva tanul, hanem rajzolva gondolkozik. Megfigyelhetjük Asplund metódusát is, ahogy egy várost a lakosain keresztül kezdi megismerni, őket figyeli, fotózza. Számára a városi tér az ott élőkkel együtt, a hétköznapi és különleges aktivitásaikkal együtt olvasandó. A sienai főtérről készült fotón a lejtőn keresztülsiető halottas menet a főszereplő; a környező kisvárosok leírásaiban pedig a gyerekek egymással való játékainak részletes leírása mellett a templomok előtti koldusok a fotóinak főszereplői. Asplund szerint a város a lakosok érzéseinek összessége. A három megközelítés egyrészt beszédes az építészek későbbi munkáit tekintve is, de ahogy a városhoz fordulnak, ott az affektív tényezők szembetűnően erőteljesen vannak jelen mindhármuknál. Köszönhető ez talán annak is, hogy az útirajz, az úti beszámoló kifejezetten személyes hangvételű műfaj, de mindvégig az építészet, a város az, ami generálja reakcióikat. * Kevin Lynch a várost úgy definiálja, mint „mesterséges, művészi módon megtervezett világ”. 4 Egyik legfontosabb fogalma a benyomás, melyet a jelcsoportok generálnak a szemlélőben. De nem csak vizuális ingereket említ, melyek befolyásolhatják a benyomás kialakulását, hanem kiemeli a hangok, színek, szagok, lejtők és az aszimmetria szerepét. Foglalkozik a város tér geometriai jellegét meghatározó tényezőkkel, amikor meghatározza az öt fizikai tényezőt (utak, határok, szektorok, csomópontok, iránypontok). De túllép a tiszta geometriai sajátosságok téri értelmezésénél, olyan szempontrendszert próbál felépíteni, ahol az

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

LE CORBUSIER VÁZLATA SIENA FŐTERÉRŐL, 1907

érzékek, érzületek is szerephez jutnak a városi tér értelmezésének folyamatában. Lynch a város olvashatóságának vizsgálata során jutott el oda, hogy kizárólag a vizualitásra támaszkodva csak részleges és egyoldalú lenyomatát kapjuk a minket körülvevő környezetnek. Az ötvenes évek elején a design területén is feltűnik egy újfajta szemlélet, ennek egyik, a korában nagy hatást gyakorló lenyomata a Libro illegible. 5 Ez a kiadvány teljes mértékben mellőzte a betűkből összeálló klasszikus értelemben olvasható szövegeket, kizárólag képi absztrakciókkal kommunikál. A több részből álló sorozat darabjai az ötvenes évek elején tudatosan egyfajta taktilis kommunikációs kísérlet lépései. A különböző textúrája és faktúrájú lapok az „érzékelésen keresztüli tanulás multiszenzoriális kommunikációs könyve”. 6 Másik fontos fogalma Lynchnek, amit bevezet, a város olvashatósága, ami élményhez juttatja a szemlélőt. De ezt nem egy egyoldalú folyamatként láttatja, hanem a szemlélő és a kép is hatnak egymásra,

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

DIMITRIS PIKIONIS: SÉTAÖSVÉNY AZ AKROPOLISZRA, ATHÉN, 1957

ennek a „fokozatos alakítási folyamat” termékeként értelmezi a várost. 7 Az előbbi megközelítésmód Husserlnél kitágítva Erfahrungsfeldként (tapasztalati mező) fogalmazódik meg, míg az utóbbi a Lebensweltnek feleltethető meg. Mely az élményszerű észlelések totalitása, mely Husserl szerint az objektív világfogalom alapja; nem más, mint a „saját konkrét világi életünkben folytonosan valóban adott világ.” 8 Lynchnél az város észlelési metódusa, városanalízise egy lineáris mozgás során kapott benyomások a korábban említett fogalmak szerinti kiértékelése. Hildebrand mozgásképzet fogalma már korábban, bár a szobrászatra vonatkozóan, de hasonlóan közelítette meg a tér befogadását. „Az emberiség történelme – a menedéket kereső ember története, igazából a természet és az ember kapcsolatának a történelme.” 9 A kijelentést értelmezhetjük úgy, hogy az építészet története tulajdonképpen az ember természetben való menedékkeresésének története. Eszerint kifejezetten fontos, történelemformáló feladatként körvonalazódik a természethez szorosan köthető építési tevékenység. Egymáshoz való

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

viszonyuk, a tervezési megközelítési koncepció akár jobban tükrözheti a történelmi viszonyokat, mint elsőre jelentőségteljesebbnek tűnő egyéb építési tevékenység. Dimitris Pikionisnak az athéni Akropoliszra és a Philopappou dombra vezető sétaösvénye egy ilyen kiemelt lenyomat. Pikionisnál teljes valójában tetten érhető az, amit Tom Emerson modus operandinak nevez olyan tekintetben, hogy az újrafelhasználás (re-use) a modernizmus megjelenéséig evidencia volt.10 Teszi ezt épp akkor, amikor Athénban épp a modernizációra hivatkozva miatt rengeteg neoklasszicista épületet rombolnak le. Ennek a fizikai alapanyagnak a fragmentumokban való újrafelhasználásával készül mind a dombra vezető ösvény burkolata, mind a Demetrios Loumbardiaris templom homlokzata. A kő, márvány és égetett kerámiadarabokat helyszínen öntött betonelemekkel egészítette ki. Kiinduló gondolata a tervezés kapcsán három fogalom köré csoportosult: a meglepetés, a csodálat és a kíváncsiság érzéseinek előidézése. Gio Ponti, Pikionis kortársa így fogalmazta meg egy kisebb léptékű saját munkája kapcsán: „... a lépések és pillantások mentén bontakozik ki a meglepetés, a csökkenés, erősödés és a finálé.” 11 A Philopappou dombra felvivő úton izolált megfigyelőpontokat alakítottak ki, masszív megjelenésű nagyméretű kődaraboktól. A burkolat ritmusának változása, a finom szintkülönbségekkel elszeparált helyekről az út mindkét irányban jól belátható. A romhoz vezető út romokból épült részleteit nézve, olyan utalásokat találunk, melyek tudatosan mutatnak az alattunk lévő városra és a körülvevő természetre egyszerre. Egyik ilyen a fák közé épített íves pad, melybe egy akkor még vékony fatörzset is befalaztak az építkezésen segítő építészhallgatókkal, várva az idő múlását, ahogy a törmelékből épült tárgyat belátható időn belül apróbb törmelékké feszíti a természet. A Szent Demetrios templomához vezető utat gépkocsira is kellett méretezni, azonban kissé elszeparálva itt is van külön gyalogosösvény, így várostól a hegytetőig nem kell keresztezni autóutat. A gyalogosút a gépkocsiéval ellentétben nem egy hosszú rámpa, hanem vízszintes platók sora. A templom után tárul fel először az Akropolisz látványa, addig kétség kívül elrejtették a látogatók elől, még nem az a lényeg. A filigrán faoszlopokon álló kis pavilonból lehet megpillantani az erdő fölött lebegő hatalmas fehér romot. A burkolati mintázat mindig előre jelzi a lassítás és az újbóli akadálymentes séta lehetőségét. Feljebb, ahol néha, mintha célt vesztetten halad felfelé az út, dinamikus betoncsíkok vezetik előre, gyorsítják fel a lépést. Később hol felerősödik, hol csitul a betonelemek sűrűsége, majd legvégén, a cél előtt lassan eltűnnek és legvégül a fragmentumok helyét is átveszi a keskeny és homogén letaposott földút, mely a fellegvárhoz vezet. * Phillipe Rahm svájci-francia építész teóriája szerint az építészetnek nem formákat kell gyártani, hanem mikro/makro klímát kell létrehozni, ezt meteorological architecture-nek is nevezi. 12 A klimatikus viszonyok játékával, a különböző természeti hatásokat produkáló vagy reprodukáló építészetével szinte kizárólag az érzékekre akar hatni. Többnyire immate-

PHILIPPE RAHM: JADE ECO PARK, TAJVAN, 2016

riális eszközökkel: fénnyel, hővel és levegővel dolgozik, szinte láthatatlan építészetet hoz létre. Mégis a téri érzetek manipulálásával olyan affektív megközelítésű munkák születnek, mint a 2002-es velencei biennáléra készült svájci pavilon vagy Jade Eco park Tajvanon. A svájci pavilon, a „Hormonorium” egy alpesi klímát reprodukáló tér, melyet a padlóba süllyesztett speciális UV-fénnyel, a 3000 méter tengerszint feletti magasságon uralkodó légköri körülmények – az oxigén 21%-ról 14,5%-ra való csökkentése – kialakításával ért el. Mint a projekt kapcsán elmondta, felismerte hogy „a tér fiziológiai kölcsönhatásban van a testtel”.13 Munkáiban egyértelmű Gernot Böhme filozófus hatása is, aki az Atmosphäre című könyvében a térről úgy ír, mint „érzelmi színezetű szűkösség vagy tágasság”. 14 Rahm nem tartja művésznek magát, bár még többnyire csak múzeumok falai között valósultak meg munkái, installáció műfajt egyfajta laborként definiálja.15 A Jade Eco park legnagyobb léptékű elkészült munkája Tajvanon. A tervezés kezdeti szakaszában részletesen analizálták a terület légszen�-

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

nyezettségi és klimatikus viszonyait. A parkba nem konkrét épületeket tervezett, hanem szituációkat, vagyis olyan helyzeteket, ahol a meglévő szennyezett és páradús levegőt manipulálva, azt megtisztítva, lehűtve vagy még jobban felmelegítve hoz létre térségeket; így alakítva a vizualitáson túl érzékelhető tereket. * A kizárólag vizuális ingereket ostromló építészet az eltávolodás építészete. Mivel a bennünket körülvevő környezet multiszenzoriális közeg, így nem lehet csakis a vizualitásra redukálni az épitészetet sem. Vagyis lehet, de azzal csak veszteségeinket növeljük. Csalóka ez az egész, hiszen hajlamos, többnyire az ismeretterjesztő médiareprezentáció, a kortárs építészetre úgy tekinteni, mint az eddig soha nem látott mértékben burjánzó virágos mezőre, ahol egymás mellett ezerféle növény bontja virágait, pompázva, egymást nem zavarva. Mindez gyönyörű, azonban ennek a mezőnek többnyire épp csak illata nincsen. A huszadik század második felétől, ugyan különböző tónussal és erősséggel, de meg-megjelent, az a modernista építészet mindent magával söprő hullámának kritikájaként megszólaló hang, mely az érzékelési mezőket egyre inkább leuraló vizualitáson túli ingereken keresztül érkező impulzusokon próbálja értelmezni, megérteni az épített környezetet. Mint sok kritikai irányzat, ez is a képzőművészeten keresztül tör be az építészeti területekre. Viszont legtöbb esetben partizánakció-szerűen, csak épp érintve annak határait, biennálék csak néhány hónapig álló, majd elbontott kiállítási installációiban, egyelőre hosszabb életű, épített alkotásokat ritkán létrehozva. A látás történetileg kialakuló modern kori uralma az érzékelés teljességének elvesztéséhez vezetett. A Pallasmaa által okulárcentrikus világképnek nevezett berendezkedést tovább erősíti a „ránk zúduló képtömeg”.16 Ebben a világban a valósággal szemben állunk, ahelyett, hogy a közvetlenül benne állnánk. A világban való létezés egy empatikus viszony a valósággal. Ehhez szükségünk van minden érzékszervünkön keresztül érkező ingerre. ——

Luis Moreno Mansilla (1959–2012) a Mansilla y Tunon építésziroda alapítója, az iroda egyik legismertebb munkája a Castilla és Léon kortárs művészeti központ (MUSAC), amiért 2007 ben Mies van der Rohe díjat kaptak. 2 Lausanne-ban CIRQUE címmel jelentek meg. 3 Luis Moreno Mansilla, Trois regards sur Sienne, Asplund, Kahn, Le Corbusier, CIRCO/CIRQUE École Polytechnique Fédérale de Lausanne, vol 13, 2005.Sienna, Asplund úti fotója, 1914 4 Kevin Lynch: A város szemléletének struktúrája, 1960 5 Bruno Munari: Libro Illeggibile, 1949-től 6 Bruno Murani: Libri senza parole, edizioni Sonda, Milano, 1994 7 Majzik Eszter: Kevin Lynch: A város szemléletének struktúrája (forráselemzés) in: Város-képzetek. Az antropológiai meghismerés árnyalatai. Könyv kiadó, Budapest, 2007 8 Husserliana VI. 51. 9 Sibyl Moholy-Nagy: Environment and Anonymous Architecture, In.: Perspecta, Vol. 3, 1955. 2-7. o. 10 Tom Emerson / 6a architects: Design is only re-design, In.: a+t Design Techniques – SOLID Series, Symposia on Architecture, 2015 11 Gio Ponti: An Ideal Small House by the Sea, In.: DOMUS Vol. 6, 1939 12 Philippe Rahm: Climates, Lars Müller Publishers, 2018 13 http://www.metropolismag.com/November-2014/Philippe-Rahm-Climate-as-Architecture/ 14 Gernot Göhme: Szinesztéziák, in: Moravánszky Ákos, M. Gyöngy Katalin (szerk.): A tér. Kritikai antológia. TERC kiadó, Budapest, 2007 15 http://www.iconeye.com/component/k2/item/3935-philippe-rahm 16 Idézi Juhani Pallasmaa: A bőr szemei, Typotex, 2018 In Italo Calvino: Amerikai előadások, Európa, 1998 1

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

MIES VAN DER ROHE AZ ÚJ NEMZETI GALÉRIA ÉS A RÉGI MÚZEUM szöveg text:

HANNES BÖHRINGER

Amikor a régi görög költők történet mondásába kezdtek, a múzsákat szólították: „Férfiúról szólj nékem, múzsa...” „Haragot, istennő, zengd...” – kezdi Homérosz énekeit. És már Hésziodosz is arról tudósít az istenek genealógiájának kezdetén, hogy múzsák tanították a szép énekmondásra, amikor Helikon hegyén juhait legeltette. Hésziodosz földműves és pásztor volt. A múzsák körtáncot járnak a Helikonon, írja. Az „isteni lányok (...) az isteni hangot ültették el bennem: hirdessem, mi leszen s volt.”A múzsák inspirálják az énekest és a költőt. Költészet és ének még egy volt. A múzsák rokonságban állnak a nimfákkal, akik vizek, folyók és források közelében élnek. Inspirációként a múzsák a források, melyekből a költők merítenek. És a kariatidákhoz hasonlóan, akiket latinul gráciáknak neveznek, a múzsák egy hegyen táncolnak. Lendületesek és lendületessé tesznek. A nehézség, ínség és gond lehull róluk. Minden könnyűvé, finommá, kellemessé válik. A múzsák, írja Hésziodosz, feledtetik a szenvedést és véget vetnek a gondoknak, noha anyjuk Mnémoszüné, az Emlékezés. Nézzük a vázlatot, amit Mies van der Rohe 1964-ben leskiccelt! Egy könyvben olvasom: egy hangversenyterem vázlata, egy másikban: az Új Nemzeti Galéria vázlata. Nem feltétlenül mondanak ellent egymásnak. Ugyanis Mies élete végén minden adandó alkalommal meg akarta építeni ezt a négyzet alapú, acélból és üvegből álló pavilont, messze kinyúló lapos tetővel; először egyterű irodaháznak, a Bacardi számára Kubában – közbejött a fordulat Fidel Castróval –, aztán kis múzeumként a dél-németországi Schweinfurtban, és végül 50x50 méteres alapterületre nagyítva – a tető körülbelül 65x65 méteres – mint az Új Nemzeti Galéria a korabeli Nyugat-Berlinben. 1968-ban nyitották meg. Feltehetően Mies soha nem olvasta Hésziodoszt. Ám aligha túlbecsülhető az a hatás, amit Nietzsche gyakorolt a nemzedékére. A régi görögöket mondhatni Nietzsche fordításában olvasták. A skiccelt vázlaton egy nagy négyzetet látunk, a tetőt, és ebben a nagy négyszögben egy kis négyzetet, ami olyan szálkás, hogy nem lehetünk biztosak benne, négyzetet, vagy kört ábrázol. A tető alatti tér táncba kezdett. Áramló tér, ahogy a modern építészetben nevezték. A múzsák körtáncot járnak, ahogy Hésziodosz mondta; a körtánc görögül khórosz: kórus. Egy körforma jön létre. Hésziodosz kilenc múzsát sorol föl. A humanista hagyomány a műnemeket rendeli hozzájuk. Ám a múzsák velejükben – amint a nevük is mondja – zene, hangzás, melódia, rhitmosz (rheo = áramlani). Nietzsche a tragédiában, a művészetben és egyúttal a régi görög városok kultuszában a zene két ellentétes erejének szerencsés kapcsolatát ismerte fel: megrészegülés és megtébolyodás az egyik oldalon, mérték, korlátozottság, megfontoltság a másikon. Dionüszoszinak és apollóinak nevezte őket, a fúvós és húros hangszerekben szimbolizáltan. Mies vázlatában az apollói mérték dominál. A talapzat és a tető a köztük zajló turbulens mozgásnak tartást és nyugalmat ad. A kórus a táncban és a színjátékban emberfalat képez, amelyen belül megesik a hallatlan, a rettentő, a „tagoldó”. Csak így tapasztalható meg és viselhető el. 1951-ben Martin Heidegger jó nevű építészek számára egy előadást

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fordította translated by:

TILLMANN J. A.

tartott. Mies nem volt ott, Chicagóban élt, és nagy tervei voltak. Heidegger előadásának címe ez volt: Építés Lakozás Gondolkodás. 1 Azt állította, hogy az építés etimológiailag és tárgyszerűen egy lakozás. Mielőtt az ember az előállítás, épületek emelésé értelmében építene, újra meg kell tanulnia a lakozás, gondozás, óvás értelmében építeni – a kultiválás, jó szokások értelmében építeni: lakozni. Németül ezért a földműves neve Bauer, mivel zöldséget, gabonát, gyümölcsöket vet, telepít, növel, ültet. Az archaizmus Heidegger filozófiájában ebben találkozik a modern német építészekkel és művészekkel, akik – miként Mies – a Bauhaus tanárai voltak. Közös bennük a korszak expresszionista nyelve. Ezek az építészek a kézműves hagyomány jegyében „építőmesternek” tekintették magukat. Az építészetet, mint stílusarchitektúrát és dekorációt elutasították. Ahogy a középkori építőműhely gótikus katedrálist épített, úgy akarta a Bauhaus az új társadalom Gesamtkunstwerkjét felépíteni. Itt van a helye Mies híres „Less is more“ mondásának is. Philip Johnson, Mies tanítványa és amerikai mentora írja: „ He [Mies] does not want these buildings to be self-consciously architectual; he desires rather ‚the absence of architecture’ and in its place he practices Baukunst...“ Az építőmester a múzsáktól csókkal illetett földműves. Az építés mint lakozás, azaz gondozás tulajdonképpen gondolkodás, mondja Heidegger. A gondolkodásban azonban „a négyezet egybeesése”: 2 ég és föld, halhatatlanok és halandók, tehát istenek vagy Isten és emberek gyűlnek össze. Heidegger szerint minden gondolkodás ennek a négyezetnek az egybegondolása felé tart. Elég, ha emlékezünk Róma alaprajzára, mitikus alapítására – roma quadrata –, hogy felidézzük: a kvadrát, négyzet, négyezet mindig is mágikus, kozmologikus jel volt, ami még Mies pavilonjában is hat. A nagy lapos talapzat és a nagy lapos tető képezi az eget és a földet, amelyek között a múzsák közvetítenek. Heidegger négyezettel kapcsolatos elgondolásaiban a görög templom derékszögű alaprajzát, a „temenont“ mint szent övezetet tartja szem előtt. Ezt a templomformát múzeumépítésnél szívesen választották. Mies azonban a négyzetes pavilont talapzatra helyezi, könnyedén, mint egy pillangó: papillon. Heidegger a görög filozófia felől gondolkodik. Nyelvezete gyakran furcsán hat, mivel megkísérli a görög fogalmakat németté honosítani. Azt mondja: a gondolkodás – az építés és lakozás értelmében – „egybegyűjt”. A görög filozófusok a gondolkodást nyelvileg értelmezték. A nyelv mondatokat alkot. A mondatot gyülekezetként tekintették: az állítmány egy mondat alanyáról szóló kijelentéseket gyűjt össze. Az antik filozófia életvilága a polisz, a városállam. A polgárok a piacon, agorán, fórumon gyűlnek össze; ott választanak és szavaznak. Ebben az aktusban válik a sok egyedi emberből, a mindig teljesedetlen halmazból egy nép. A politikai gyűlés az egységet fejezi ki. Egy gyűjtemény, egy művészeti vagy természetrajzi gyűjtemény mindig csak úton van az egység felé. A franciában és a spanyolban ezért erre két fogalom is létezik: renunion és collection; a németben a Sammlung és Versammlung. Egy gyűjtemény inkább teljességre, mintsem egységre törekszik. Többé vagy kevésbé merev módon súlypontokat, határokat, témákat jelöl ki: meghatározott korszakokat, műfajokat, művészeket, egy adott

A BERLINI ÚJ NEMZETI GALÉRIA

ország művészetét stb. Egy gyűjtemény mindig egy halmaz marad, egyes tárgyak sorozata, pl. levelek, fegyverek, műtárgyak, lepkék, olyan dolgok, amelyekbe mindig szívesen elmerül az ember, mert nem ér a végére. Az értelmezés mindig elmarad a részletek gazdagságához képest. A gyűjtemény ezért nem hozható a fogalom egységére és nem oldható meg úgy, mint egy népgyűlés, amely a szavazással kimerítően megnyilatkozik és a következő alkalomig feloszlik. A kora újkori művészeti és kuriózumgyűjteményekben ezért is gyűjtötték össze azt, ami a fogalomnak ellentmondó: a szokatlan, különös, szörnyű, varázslatos, csodálatraméltó. Mindig is voltak a fejedelmeknek, zsarnokoknak és gazdag embereknek műgyűjteményei, ám a megőrzésük helyét nem nevezték múzeumnak. A muszeion múzsatemplom volt, vagy egy oltár a múzsáknak. Az Akadémiának, a Platón által alapított filozófiai iskolának is volt egy muszeion-ja, akárcsak a híres alexandriai könyvtárnak. Nemcsak a különböző művészetek, de a filozófia és a filológia is úgy érezte, szükségük van a múzsákra, és szertartásos köszönettel illette őket. Az alexandriai könyvtárat ma inkább királyi tudományos akadémiának neveznénk, amelyben a filológusok domináltak, de jelentős orvosokat és természettudósokat is tagjaivá nevezett ki az egyiptomi király. A mai értelemben vett múzeumokról akkor beszélünk, ha gyűjtemények, művészeti gyűjtemények, de tudományos tangyűjtemények is nyilvánossá válnak. Ez a reneszánsszal veszi kezdetét és felgyorsul a Francia forradalommal, amely megnyitja a polgárok számára a Louvre-t. A felébredt nemzeti büszkeség kiterjed saját kultúrájára és így a fejedelmi gyűjteményekre, még akkor, vagy éppen mert benne nemcsak saját országából származó műtárgyak voltak. A polgári társadalom mindenekelőtt követeli a képzéshez való jogot, és ezzel az iskolák, egyetemek, múzeumok látogathatóságát. Münchenben már nyilvánossá vált egy Pinakotheka, és Nürnberg megnyílt a Germanisches Nationalmuseum, amikor 1829-ben IV. Frigyes Vilmos megbízta Wilhelm von Humboldtot a Múzeumlétesítési Bizottság vezetésével. Húsz évvel korábban Humboldt példásan megreformálta az egyetemeket. Wilhelm von Humboldt, annak az Alexandernek a bátyja, aki a spanyol kultúrkörben a Dél-Amerikán keresztül vezető kutatóútja révén jól ismert, azon kevés filozófusok egyike volt, aki politikai ügyes-

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

séggel is rendelkezett. A berlini egyetem- és múzeumalapítás alapötlete a szabadság közvetett haszna és előnye. A tudományok és művészetek szabadságával többet nyer az állam, mint gyámkodással, mondja Humboldt. A közvetett haszon kölcsönös. Azáltal, hogy az ember az egyetemen a tanítás révén közvetve a kutatásban is részt vesz, vagy hogy a múzeumban a szemlélés révén a művészetből is részesül, az egyetemi vagy múzeumi tanulmányai során közvetve általános képzésben is osztályrésze lesz. Ezért sikerrel fáradozik azon, hogy a múzeumban a mesterműveket tanulmányozó művészdiákokhoz képest a nyilvánosságnak legyen elsőbbsége. Mivel a múzeum csak másodsorban tanulmányi gyűjtemény, száműzi termeiből a gipszöntvényeket és másolatokat, és a múzeumot az eredeti művek szemlélése számára tartja fenn. Miközben Humboldt a múzeum koncepcióján dolgozik, Schinkel már építi a múzeumot a Lustgartenben, egy kis parkban a kastéllyal átellenben. 1830-ban került sor a megnyitására. Hamarosan túl kicsinek bizonyult. Így egy évszázadon keresztül létrejön a „múzeumsziget”, a művészet „menedéke” – ahogy IV. Frigyes Vilmos nevezte –, a Spree és a Kupfergraben közötti félszigeten, a templom- és palotaépítészet historikus együttese. Schinkel múzeumának Régi Múzeum a neve, miután kiegészítésképpen egy újat kellett építeni. Az Új Múzeumot és a Nemzeti Galériát tanítványa, Friedrich August Stüler tervezte klasszicista stílusban. A Nemzeti Galéria helyet ad a korabeli kortárs művészetnek, annak a művészetnek, amely még nem muzeális és historikus: a 18. század művészetének. A porosz király akarata ellenére, aki 1871 után német császár is lett, a Nemzeti Galéria nem a német művészet és a heroikus történeti festészet oltalmazó helye, hanem az európai avantgárd művészet egyik fő gyűjteménye. A neobarokk Bode Múzeum alkotja a hajó tatját, amely jelentékeny igazgatójáról kapta nevét, aki Jakob Burckhardt és a kései 19. század szellemében reneszánsz-múzeummá alakította. Az olasz reneszánsz számít az újkor kitalálójának, a modern ember felfedezőjének és a klasszika újjászületésének. Utolsóként készült, már brutalizált és monumentalizált klasszicista formában a Pergamon Múzeum, amelyet 1907-ben kezdtek építeni, de

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

csak 1930-ra fejeztek be. Három világkultúra összehasonlító bemutatására szánták: a Nílus-menti és mezopotámiai magaskultúra, a görög kultúra, benne Schliemann trójai leleteivel és a hellenisztikus Pergamonoltárral, továbbá a német késő gótika. A Pergamon Múzeumban a német császárság megkésett imperializmusa és kolonializmusa visszhangzik. A ligetek, hegyek és szigetek olyan helyek, ahol múzsák, nimfák, istenek laknak, szentélyek helyei. A lapos berlini tó- és folyóvidéken dombok sincsenek, nemhogy hegyek. Akropolisz helyett egy múzeumszigetet építettek spirituális centrumnak, egy templomkörzetet a 19. századi művészetvallásnak. Itt is egybegyűlik egy nép: a kultúrnemzet. Korábban Németországban a nemzetállam létrejöttét volt hivatott támogatni, később a demokratikus szabadság hiányáért nyújtott kárpótlást. A képzettek művészetvallása a kereszténységnél jobban ki van téve a norma és relativizálás feszültségének. A norma, az elkötelezettség és példázatosság igénye árulkodó a klasszicista templomépítészetben. A Bode Múzeumnak nincs szüksége klasszicista külsőre, mert belül klas�szikus: a klasszikus ókor reneszánsza. A normativitás a historizmus révén válik viszonylagossá, azáltal, hogy rehabilitálja a nem-klasszikusat. A gótikus-vad válik a középkor művészetévé és mint „ónémet” művészet kerül nacionális felhasználásra. A barokk már nem mint a reneszánsz elfajzása és eldurvulása értelmeződik, hanem önálló korszakként, hasonlóan ahhoz, ahogy a hellenizmus értelmeződik a görög klasszikához képest. És még az orientalizmus, egzotizmus és primitivizmus is fenyegeti az európai fensőbbség érzését. A múzeum-sziget a klasszicizmus és historizmus szintézisét az Enciklopédia eszméjében leli fel. Benne a francia felvilágosodás és a német idealizmus, univerzalizmus és világtörténelem egybefolyik. Az enciklopédia jelentése: a kör (küklosz), amit a tudomány és a képzés alkot, még összezárul. A világtörténelem halad egy cél felé, és abban teljesedik be. A múzeum-sziget a 19. század megépített Enciklopédiája, melyben a művészetvallás a historizmussal és a kolonializmussal kapcsolódik össze. Ám a historizmusban rejlő parttalan tanulékonyság és a kortárs művészet fejlődése elejét veszi az Enciklopédia teljessé válásának, és ezáltal megmentik az egyes néző műszemléletét, értékbecslését, ami az enciklopédikus tudásban eltűnéssel fenyegetett. Egy gyűjteménynek két oldala van: dolgokat, főként műtárgyakat szednek össze abba. És a szemlélőnek is összeszedettnek kell lennie. Ez az összeszedettség az örömöt és műélvezetet éppúgy magában foglalja, mint a tanulást és megismerést. A gyűjtemény képzettséghez segít. A művészet, mondja Friedrich Schiller, mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy a „jelenség szabadsága”, a nagy kivétel a szükség és szükségesség által meghatározott jelenségvilágban. A múzeumi művészetszemlélés a polgárt az újonnan elnyert politikai szabadság közepette az eszményi, csak elgondolható, ám a művészetben megjelenő szabadságra hivatott emlékeztetni. Emlékezet volt a múzsák anyja is. Ezt a szabadságot nevezik a német idealizmus filozófiájában szubjektivitásnak, minden egyes ember konstitutív lényegének. A múzeumban ennek a szabadságnak kell tudatára ébrednie. Ezt a szabadságot kell a múzeumban fejlesztenie. Schinkel ezért helyez a Régi Múzeum közepére egy pantheon-szerű, kiállítótérnek teljesen alkalmatlan rotundát. Zavarodottságból IV. Frigyes Vilmos mellszobrát állítják ki benne. A rotunda építészeti túlfokozása annak, amit a műgyűjtemény hivatott kiváltani: a néző múzsai épülését, szubjektivitása emlékezetét. Az Új Nemzeti Galériában Mies van der Rohe radikalizálja ezt a koncepciót. Az egész gyűjteményt száműzi az alagsorba, a nagy alapzatba, amin a pavilon áll. Ám ez is alig alkalmas kiállításra, csak olykor használják időszaki kiállítások bemutatására. Egy 1964-es vázlat azonban arra utal, hogy ez a helység is annak az önálló építészeti kifejezésére szolgál, amire egy műgyűjtemény hivatott. A nézőt bevonják a múzsák körtán-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

cába. A négyszög khórikus lekerekedésen megy keresztül. A néző már nem valamiféle átellenes, résztvevővé válik. A szabadon álló falakkal és támasztékokkal ellátott tér már nem tárgyak tárlója. Elkezd áramlani. A második világháborút követően Berlin régi centruma és vele a múzeum-sziget a szovjet szektorba, a későbbi Kelet-Berlinbe került. A nyugati szektorokból kialakított Nyugat-Berlin egy szigetté vált a Vasfüggöny mögött. 1961-ben, a Fal felépítésével elhalványult az újraegyesítés és az egységes berlini várostervezés reménye. A Falhoz közeli Kemper teret, ahol már állt Hans Scharoun Új Filharmóniája, a keleti múzeum-szigetnek megfelelő nyugat-berlini „Kultúrfórummá” kívánták kiépíteni. Ez alaposan félresikerült. Az Új Nemzeti Galéria, a később melléépített Iparművészeti Múzeummal és a Régi Mesterek Galériájával nem alkot eszmei egységet és nem képez építészeti együttest. Se fórum, se nyilvánosság, de még egy köztér se jött ott létre. De ez nem Mies bűne, hanem a nyugat-berlini várostervezésé. Az Új Nemzeti Galéria fogalma egy kényes politika kifejeződése volt. Nem szabadott a Kelet-Berlinnel közös porosz kulturális örökséget kétségbe vonni, ugyanakkor a Nyugat építészetét, múzeumát, művészetét kellet a Kelettel szembeállítani. Az Új Nemzeti Galéria múzeumalapítás volt a Hidegháború frontjának élén. Amikor 1968-ban felavatták, nyugatberlini diákok Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg, a Spartacus-felkelés mártírjai emlékművének újra felállításáért tüntettek. Az 1926-ban, Mies tervezte emlékművet a nemzetiszocialisták 1933-ban lebontatták. Az Új Nemzeti Galéria fogalma a Kelettel szembeni oppozícióról és az egész Németországgal kapcsolatos folyamatosságról árulkodik. Ahogy Schinkel Régi Múzeumát Stüler Új Múzeumával egészítették ki, úgy kívánták a Régi Nemzeti Galéria 19. századi gyűjteményét továbbvinni egy újban. Ahogy a Régi Nemzeti Galéria, úgy az új is egy talapzaton, a hiányzó domb pótlékán áll. De nem a Régi és az Új Nemzeti Galériát kívánom összehasonlítani, hanem az Új Nemzeti Galériát Schinkel Régi Múzeumával, ezzel a nagy, kétemeletes ládával, amely két emeletnyi oszlopos homlokzattal nyílik a Lustgarten és egykor a kastély felé. A láda közepén egy kis lapos láda fekszik, ami a rotunda boltozatát fogja közre. Schinkel múzeumával ellentétben Mies a nagy ládából talapzatot csinál, amin kis ládaként a pavilon áll. Ám a pavilonnak éppenséggel nem a művészet „konténerének” kell lennie. Noha a gyűjtemény a talapzatban kapott helyet, de itt sincsenek leválasztott terek, csak szabadon álló falak vannak. Az alagsorból hátrafelé tekintve egy üvegfalon keresztül rá lehet látnia a szoborkertre, amelyet – mint már a barcelonai pavilon és a Bacardi irodaépület-terve esetében is – vakfal zár le, de fölötte még érzékelhető marad a városi tájék. Az áramló tér ellensúlya a kertfal. Az Új Nemzeti Galéria egy hortus conclusus. A kert, hortus (= khortosz) mint „körülkerített övezet” a Paradicsom elővételezése, a Boldogok Szigete. A kert a szigetnek felel meg. Az Új Nemzeti Galériának is része egy Lustgarten, egy kis park. Mielőtt Schinkel mint Poroszország titkos építész főtanácsosa klas�szicista építőmesterré vált volna, rajzolt és festett, a romantika szellemében újrafelfedezte a gótikus katedrálisokat és általuk a gótikát mint „ónémet stílust”. Végül építészként a neogótika és klasszicizmus szintézisét, a kereszténység és antikvitás mindegyre újra elérni törekedett megbékülését keresi. Ebben az angol ipari építészet válik példaképévé, melynek „technicizmusa” a gótikus konstruktivitást klasszikus egyszerűséggel köti össze. A funkcionális ipari építészetnek és a klasszicizmusnak ezt a szintézisét, amit Schinkel Építészeti Akadémiája jelenít meg példázatosan, Peter Behrens a berlini AEG-Művek tervezője, és ifjú munkatársa, Mies van der Rohe fejleszt tovább. A Régi Múzeum rotundája a szubjektivizmust hivatott előmozdítani, ami múzsai módon – a művészetszemléletben – önnön magára ébred. A német idealizmus ennek a szubjektivizmusnak és szabadságának filozófiája. Alapját a francia forradalom történelmi tapasztalata, annak rémuralma és az általa elszabadított nacionalizmus, a nemzet mint kollektív szubjektum képezi.

A szubjektivitás princípiumában az új korszak nagy haladványára ismernek, ami visszavonhatatlan; olyan princípium, ami minden életterületet forradalmasít. Egyúttal a forradalom Grand Terreur-jében látják ennek a szubjektivitásnak az önpusztító erejét, amit Hegel „az eltűnés fúriájának” nevez. Az Én és szabadsága ellenállhatatlan: tartást, határt, meghatározottságot a szubjektivitás csak magában lel, saját autonómiájában. Kant, Fichte, Schelling és Hegel ezt az „öntörvényadást” (Selbstgesetzgebung) keresi. Hegelnél ez a keresés a művészetfilozófiában a klasszicizmushoz vezet. A romantikus művészetet formátlansága miatt elveti. Itt is az eltűnés fúriáját érzi. Ahogy Caspar David Friedrich Szerzetes a tengerparton című képén, úgy áll az egyes ember határozottan kirajzolódó alakja szubjektivitásának határtalanságával szemben, és az a veszély fenyegeti, hogy elmerül és feloldódik benne. A Régi Múzeum kompakt építészeti tömege, középen a rotundával egyszerre szolgálja a felemelkedést és a korlátozó tartást, ennek a szubjektivitásnak a klasszikus mérséklését. A művészet muzeálissá válik. Muzealizáltan historikussá válik. A művészet, mondja Hegel, valamiféle múltbélivé lesz. A múzeum a művészetet nyilvánosan látogathatóvá teszi, és egyúttal elveszi teljesítőképességét. A művészet helye a múzeum. Mies ki akarja szabadítani a művészetet a múzeum konténeréből és koporsójából. Nem tárlót épít, amely megint csak műtárgyak kamráit tartalmazza, hanem olyan tereket, amelyek a kint és a bent közti határokat minimalizálják: függönyöket, üveget, szabadon álló falakat és támasztékokat, kertfalakat, amelyek fölött a facsúcsok és házak láthatóak maradnak. Egy régebbi múzeumtervében ezt írja: „The first problem is to establish the museum as a center for the enjoyment, not the interrment of art. In this project the barrier between the art work and the living community is erased by a garden approach with displays sculptures. The interios sculptures enjoy an equal spatial freedom, because the open plan permits them to be seen against the surrounding hills (amit Berlinben házak pótolnak)...The architectual space thus achieved, becomes a defining rather then a confining space, and the effect of the room as a container ist destroyed.“ Max Weber azt mondta, hogy a modern ember a racionalitásba mint egy olyan „acélkemény építménybe” zárkózott, melyből nincs menekvés. A racionalitás a technikává vált racionalitás. A technika az „acélkemény építmény”, vagy, miként Heidegger mondja: az „állvány” a racionalitás hosszú történetében, amely a görögök metafizikájával kezdődik, a létnek az eseménytől a tárgyhoz vezető fordulatával. Az, ami van, ami történik, rendelkezésre állóvá, tárgyszerűvé, a nézővel szemben állóvá, végül már csak általa elképzeltté, előállítottá vált: állvány, konstrukció. Gretel Tugendhat, aki Heideggernél tanult filozófiát, Heidegger és Mies van der Rohe technikafelfogását hasonlónak találta. Ezért bízta meg férjével együtt házuk építésével. A technika fogalma azt a helyet tölti be, amit Schinkel múzeuma számára a szubjektivitás. Ahogy akkor a szubjektivitást, most a technikát tekintik világtörténelmi haladásnak, ami egyszersmind végzetes is. Ahogy végül a szubjektitás, úgy a technika is önpusztító. A technikával szemben már csak az újabb, jobb, veszélyesebb technika segít. A 20. század nagy borzalmait, a világháborúkat, a bolsevik és fasiszta diktatúrákat a háború és a politika technicizálódásának tekintik. A kommunikációs médiumokkal a technika az egyes ember otthonát, magánéletét, bensőjét keríti hatalmába. Heidegger és Mies van der Rohe nemzedéke számára a technika vitte végbe azt, amit Nietzsche nihilizmusként hirdetett meg: önpusztítás és folyamatos, határtalan, mértéktelen önfelülmúlás. A technika dionüszoszi hatalomként és az eltűnés fúriájaként felváltotta a szubjektivitást. Hová tűnt az apollói ellen-hatalom? Hogy lehet megmenekülni a részegítő technikától? Heidegger Hölderlinnel vigasztalódik: „Ahol veszély van, megnő a megmentő is.” A „rejtetlenség” (aletheia = igazság), a

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

technika önmegmutatkozása elég kell legyen, mondja Heidegger. Már a nyilvánvalóvá válás korlátozza és mérsékli a hatalmat. Mies analóg választ talál. Számára az építőművészet az architektúra hiányát jelenti. Az architektúra csak felöltöztette és rejtettségben hagyta a technikát. Ám „a konstrukció nemcsak a forma meghatározója, hanem maga a forma.” Ezért a kevesebb több. Az „almost nothing“ – ami a klasszikus esztétikában „presque-rien“, mondja Mies – különbözteti meg az építőművészetet a puszta technikától. Az építőművészet a transzparencia, a könnyűség, a technika eleganciája és egyszerűsége. Az építőművészet megmutatja a technikát rejtetlenségében, mondhatta volna Heidegger. Az építőművészet Mies szerint a klasszikus esztétika minimalizmusának a gótikus konstruktivizmusra történő alkalmazása, a szintézis, amit Schinkel kívánt. Szinte semmi és a technika nihilizmusa láncra került. Szinte semmi, és a technika transzparenssé, légiesen kön�nyeddé, múzsaivá, zenévé válik... Életrajzi tekintetben az Új Nemzeti Galéria Mies utolsó szava. Less is more. Nem magasház, egy pavilon, egy pillangó üvegből és acélból. Az Új Nemzeti Galériára is találó az, amit a chicagói IIT kampuszról mond: „it was meant to be simple, and in fact, it is simple. But in its simplicity it is not primitive, but nobel, and in its smallness it is great – in fact monumental.“ A Régi Múzeum és az Új Nemzeti Galéria közepén is egy használhatatlan tér van. Lévén ez a tér maga is egy monumentum, egy memento, Mnémoszüné, emlékezés arra, amire ez a múzeum irányul. A Régi Múzeum rotundája felemeli és korlátozza a szubjektivitást, az Új Nemzeti Galéria pavilonja a technika transzparenciájába állítja a nézőt. Csak ez a transzparencia nyitja meg számára a 20. század művészetét. Mindkét múzeum nagysága abban áll, hogy képesek voltak koruk meghatározó gondolatát a középpontjukba engedni; nagyszerű és rettenetes történelmi erőket, amelyek múzsai mérséklést kívántak. Kikényszerítették a klasszikus formát. Az Új Nemzeti Galéria építése idején, főként Mies építőművészetével szemben formálódott ki a posztmodern építészet. 1966-ban jelent meg Venturi és Rauch Complexity and Contradiction in Architecture című manifesztuma. Mies egyszerűségének komplexitását nem ismerték fel. Most nem lehet hosszas várakozás nélkül bejutni az Új Nemzeti Galériába. A New York-i Museum of Modern Art anyagának kiállítása minden látogatási rekordot megdöntött. Előtte Rem Koolhaas vázlatait, terveit és modelljeit állították ki a pavilonban; szemtelen, játékos, szellemes és nagyon inspiratív anyag, egyáltalán nem rossz, de még mindig ellentmond Mies építőművészete nyugodt, elegáns előkelőségének és mégis általa hordozott és fenntartott. Rem Koolhaas-szal összehasonlítva jobban megragadott Mies van der Rohe építőművészetének a komolysága, nagy nyugalma és könnyűsége.

—— Martin Heidegger: Építés / Lakozás / Gondolkodás. UTÓIRAT (a Magyar Építőművészet melléklete) 2003/1. 2 Martin Heidegger: A Dolog, Világosság 2000/2. 1

MIES VAN DER ROHE THE NEW NATIONAL GALLERY AND OLD MUSEUM IN BERLIN The following study compares the building of the new National Gallery in Berlin, designed by Mies van der Rohe in 1968, with the previous museum buildings of the Museuminsel in Berlin. The author analyses the museum's genre as a presentation of collective memory, and examines the interaction between architecture and society.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

LÉPCSŐ-TEREK szöveg text:

MORAVÁNSZKY ÁKOS

Az írás a Magyar Építőművészek Szövetségében 2018. október 1-én, a Magyar Építőművészetért érem átvételekor tartott előadás átdolgozott változata (a szerk.)

meg: „a szintkülönbség-kiegyenlítés eszköze”, idéztük a tankönyvből. Petri György költő ezt az egyszerű megállapítást dramatizálja, egzisztenciális jelentést adva neki:

Hogy mennyire nehéz a lépcső tárgyilagos, szigorúan építészetszerkezeti lényegénél maradni, mutatja Gábor László Épületszerkezettan tankönyve. Nem mondhatnám, hogy építészhallgatóként kedvenc olvasmányaim közé tartozott. Mégis, szokatlan, fekvő formátumával, sok lapozással dacoló, színes-védőborítós vászonkötésével, jól olvasható szedéstükrével és persze rengeteg ábrájával az egyik leggondosabban megtervezett tankönyvünk volt.

Ki találta fel a körülírt zuhanást – a lépcsőt, mely a magasságot megszelídíti, fölolvasztva fokokká a dermedt függőlegest, s a megoldás furfangját: a kerülő út szerény cselét megmutatta a pillantása után hasztalan ugráló szárnyatlan embernek? 2

ÁBRA GÁBOR LÁSZLÓ ÉPÜLETSZERKEZETTAN CÍMŰ KÖTETÉBŐL, 1969

Nem csoda, hogy szinte az egyetlen, amely egyetemi jegyzeteim közül megmaradt a könyvtáramban – bár szinte csoda, hogy némi keresgélés után meg is találtam az első kötetet s benne a lépcsőkkel foglalkozó fejezetet. Építésztervező barátaim mondják, hogy a Gábor-könyvnek ez a lépcsőket tárgyaló része az, ami ma is jól használható, ellentétben mondjuk a födémekkel vagy a nyílászárókkal foglalkozó fejezetekkel. Már a lépcső Gábor-féle definíciója is érzékletesebb a födémszerkezetekre vagy a nyílászárókra vonatkozó meghatározásoknál: „A lépcső a szintkülönbség-kiegyenlítés szerkezete: az egymás feletti emeleteket lépcső köti össze, az épület és környezete közötti magasságkülönbséget lépcső egyenlíti ki, a hegyoldali település egymás felett gyűrűző útjait haránt kapaszkodó lépcsős utcák közelítik meg, a táj, a kert különböző szintjeit gyakran lépcsők kapcsolják össze.”1 Nem mondhatnám, hogy irodalmi igényű mondat, mégis, különösen a hegyoldali település képének hirtelen felvillanása – amit még rajz is illusztrál – ritka momentuma az egyébként meglehetősen száraz szövegnek. A lépcső különös módon ellenáll a teljesen objektív, tárgyilagos tárgyalásmódnak. Mint a könyv ábrái mutatják, nem csak „jellegzetes építészeti szerkezet”, hanem egyúttal tér is. A lépcsőt, mint szerkezetet az épület organizmusának egészében játszott szerepe határozza

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Az építészet egy vízszintes sík létrehozásával kezdődik. Az őskunyhó már a következő lépés, e vízszintes sík, illetve rajta elhelyezett tűzhely védelme, lefedése és körülkerítése. Gottfried Semper német építész és teoretikus szerint a nőtt talajra földből felhányt terasz teremt alapot az oltár számára, kiemeli természeti környezetéből. 3 A fellépés a teraszra a lépcső minimális formája, még akkor is, ha a német szakmai szótár definíciója szerint a lépcső (Treppe) legalább három, egymás után következő lépcsőfokból áll. Érdekes módon a Treppe szónak orvosi, fiziológiai jelentése is van: egyre erősebb izom-összehúzódásokat jelent ismétlődő ingerek hatására. A hetvenes években, amikor sokan foglalkoztak az építészeti formák szemiotikai jelentésével, a lépcső volt az egyik példa arra, hogy tudatunk a ritmikusan emelkedő vízszintes síkok képét azonnal összekapcsolja a térben felfelé haladás gondolatával, s az ehhez szükséges izommozgás elképzelésével. Semper az őskunyhó primitív, de már mind a négy alapelemet – a teraszt, a tetőt, a falakat és a tűzhelyt – tartalmazó formáját az 1851es londoni világkiállításon bemutatott, bambuszból készült karib-tengeri halászkunyhóban találta meg. Itt a vízszintes sík nem egyengetett földhányás, hanem fölötte a vázra erősített bambuszrudak közé font padló. Természetes gondolat, hogy ez a padló fölfelé megismételhető, a vázszerkezet rétegezhető. A „Fachwerk”, a faváz tette lehetővé a többszintes építésmódot, s tette szükségessé a szinteket összekötő létrát, illetve a kényelmesebb lépcsőt. Újra visszatérve a Gábor-könyvhöz: a jól megszerkesztett lépcsőnek a kényelmes lépcsőjárást kell szolgálnia. Alvar Aalto említette egy előadásában, hogy Dante Isteni színjátékában a Pokol legfélelmetesebb kínzóeszköze a rossz arányú lépcső. 4 Hogy Aalto ezt nagyon is megszívlelte, épületei bizonyítják. Számára a lépcső arra volt példa, hogy a harmonikus világ megkonstruálása ilyen kis részletek helyes megoldásánál kezdődik, a forma nem lehet pusztán a tervező szubjektív döntése. A lépcső kényelmét hivatott biztosítani a minden építész által ismert, François Blondel francia mérnök által a 17. században meghatározott

OTTO WAGNER: A BÉCSI POSTATAKARÉKPÁNZTÁR BEJÁRATI LÉPCSŐJE, 1907

HERZOG & DE MEURON: ELBPHILHARMONIE, HAMBURG, 2016

összefüggés: 2m+sz=63, a fellépési magasság kétszeresének és a lépcsőfok szélességének az összege 63 centiméter. Az, hogy a Pallas Nagy Lexikona, illetve a Wikipédia onnan átvett cikke szerint ez az összeg 64 centiméter, mégis kétséget kelt az épületszerkezettan matematikai képleteinek tudományosságában. A képlet összefüggést teremt az emberi test méretei és a lépcső emelkedése, illetve a lépcsőfokok mérete között. A szigorúnak tűnő egyenlet határokat szab, és sokkal erősebben köti a lépcsőt az emberi test méreteihez, mint mondjuk az oszlopot vagy a gerendát. Ez azonban még nem biztosíték arra, hogy a tervezett lépcső ne legyen monoton és fárasztó, hogy ne nehezen vonszoljuk rajta fel magunkat, hanem élvezettel haladjunk felfelé. Olyan könnyedén, mint Otto Wagner bécsi Postatakarékpénztára előcsarnokának lépcsőjén. Erröl a lépcsőről írta Richard Neutra: „Az érzelmek által mozgatott értelemben jelentős része van az emlékezetnek, mint ahogy a kényelmes, szelíd emelkedésre Wagner lépcsőin még ma is emlékeznek öreg lábizmaim.“5 A bécsi Postatakarékpénztár előterének a pénztárcsarnokhoz vezető lépcsője azonban hiába rendkívül kényelmes (Auguste Perret Marie-Antoniette-lépésnek nevezte ezt a női lábakra szabott emelkedést), újonnan beépített acélkorlátok biztosítják, hogy a mai előírásoknak is megfeleljen. Ezek a korlátok persze erősen csorbítják a széles lépcsősor nagyvonalúságát. Oscar Tusquets Blanca barcelonai építész–képzőművész–író 2004-ben Rekviem a lépcsőért címmel rendezett kiállítást abból a megállapításból kiindulva, hogy a mai előírások megölték a lépcsőt. 6 Megakadályozzák, hogy ma is olyan nagyszerű lépcsők épülhessenek, mint mondjuk a velencei Doge-palota szabadlépcsője, a Scala dei Giganti, az olasz városházák mellvéd és korlát nélküli lépcsői, a római Spanyol lépcső, vagy a bragai Bom Jesus do Monte zarándoktemplomhoz vezető, 580 fokos lépcsősor. A kiállitásra készült az a szemléletes ábra is amely bemutatja, hogy Charles Garnier párizsi Operaházának híres díszlépcsője több okból sem felel meg a mai előírásoknak. Az operaszínpadon a hős nem mindennapi ember, személyisége a színpadon meghatványozódik. Ebből arra a látogatóra is sugárzik valami, aki a díszlépcsőn vonul. Nem pusztán felmegy, fel is lép a grandiózus lépcső-színpadon. A Herzog & de Meuron iroda hamburgi Elbphilharmonie épületének nagyterembe vezető lépcső-kaszkádja is a közönség számára kíván színpadot teremteni. A sok segédszerkezet, korlát, rámpa itt kényelmesebbé teszi ugyan a mozgást, s olyanok előtt is megnyitja a teret, akik eddig valami fogyatékosság miatt ki voltak zárva belőle, de el is vesz valamit a fellépés pátoszából – ugyanúgy, ahogy egy fotocellás ajtó zajtalan siklása is a kényelmünket szolgálja, mégis csökkenti a benyitás pil-

lanatának jelentőségét, melybe habozás, kíváncsiság és elszánás vegyül. A felfelé haladást a fény felé emelkedés, a megtisztulás gondolatával társítjuk, annak ellenére, hogy a testnek fárasztóbb, mint a lefelé ereszkedés. A képzőművészet erre számtalan példával szolgál, Bábel tornyától az „égi lépcsőig”(Himlatrappan) amelyet Gert Wingårdh építész Svédországban, a Kivik Művészeti Központban 2013-ban valósított meg. Ezt a gondolatot fejti ki Hermann Hesse a Lépcsők című versében:

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

Derűsen lépjünk ki terekből terekbe, ne válasszuk egyiket sem hazánknak, a világszellem nem köt, nem határt szab, de kitágít, lépcsőkön fel, emelve. Alig miénk az otthon biztonsága egy életkörben, már a petyhüdés jön: csak ki mindig kész útra, indulásra, szabadulhat a bénító közönytől. 7 A lefelé vezető lépcsőt a süllyedés, a sötétségbe ereszkedés félelmével asszociáljuk, amit a krimik rendezői is gyakran kiaknáznak. A lépcsők sokszor a történelem rétegeit tárják föl. Ha Rómában az utcáról belépünk a San Clemente al Laterano bazilikába, a 12. század elején

CHARLES GARNIER: A PÁRIZSI OPERAHÁZ DÍSZLÉPCSŐJE, 1875

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

CURZIO MALAPARTE VILLÁJA, CAPRI, 1942

épült „felsőtemplomban” találjuk magunkat. A jobboldali mellékhajóból ereszkedhetünk le a 4. századi altemplomba, majd tovább a 2. századi Mithrász-szentélybe, onnan az antik Róma egyik lakóházának szobájába, s végül egy még ma is csobogó vízfolyáshoz érkezünk. Ennek a mintájára alkotta meg a pszichoanalízis az emberi tudat modelljét. Carl Gustav Jung svájci pszichiáter elemzett egy álmában látott házat, amelynek emeleti rokokó szalonjából lejutott a középkori stílusú földszintre. Innen súlyos ajtón keresztül haladt tovább a boltozott, nyilvánvalóan római időből származó pincébe. Végül egy kőlapot felemelve ereszkedett le egy keskeny lépcsőn a sziklába vágott üregbe, ahol régi csontokat talált és agyagedények törmelékeit... Az emlékezet rétegeit a lakott térrel összekötő lépcső legszebb példája Curzio Malaparte villája, amely 1938 és 1942 között épült Capri szigetén, egy tengerbe nyúló sziklaszirten. Az épületet Adalberto Libera építész segítségével maga az író tervezte. Malapartét korábban, 1933ban kritikus politikai cikkeiért öt évre Lipari szigetére száműzték, ahol gyakran látogatta a Chiesa della Annunziata templomot. A templom teraszára vezető, fölfelé szélesedő lépcső a villa előképe lett. „Ma erősebben érzem, mint korábban bármikor, hogy a 461-es cella bennem maradt, lelkem titkaként. Úgy érzem magam, mint egy madár, amely lenyelte a ketrecét. Magamban hordozom a börtönömet, mint terhes nő a kisbabáját - írta Malaparte. – Olyan a ház, mit én: szomorú, kemény, szigorú”. 8 Rainer Maria Rilke hasonlóan írta le gyermekkori házát, mint beomlott, mármint őbelé omlott ház-romot, csigalépcsőkkel és lépcsőtöredékekkel. A bőr című önéletrajzi regényében Malaparte beszámolt Erwin Rommel német tábornagy 1942-es látogatásáról a villában. A tábornok első kérdése az volt, hogy a házat az író maga építtette-e, vagy készen vásárolta. „Azt válaszoltam – írja Malaparte –, hogy a házat, úgy ahogy van, megvásároltam. Majd széles gesztussal a Matromania zord sziklafalára, Faraglioni meredek szirtjeire, a sorrentói félszigetre, Amalfi távolban kéklő tengerpartjára és Paestum messzi arany ragyogására mutattam: ‘Én a tájat terveztem’. ‘Ach so’ (ja úgy) mondta Rommel tábornagy, kezet nyújtott és távozott.” 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

1963-ban a Malaparte villában forgatta Jean-Luc Godard A megvetés (Le mépris) című filmjét Brigitte Bardot-val. A filmekben sokszor a szintek nem csak az emlékezet rétegeire utalnak, hanem a társadalom rétegzettségére is: Robert Altman Gosford Parkja egy angol udvarházban játszódik. A cselekmény a villa tér-rétegeit követi: Míg „above stairs”, a lépcső fölött, az emeleten az előkelő társaság jön össze, addig „above stairs”, a lépcső alatt a személyzet dolgozik. A lépcső választja el egymástól a kiszolgált gazdagok, a házban történt gyilkosság körüli titkok és az alkalmazottak mindennapjainak világát. A lépcső ugyanakkor kapcsolatot is teremt: nemcsak a személyzet siet felfelé rajta megrakott tálcákkal, de a „fölső réteg” képviselői is leereszkednek egy kis pletykára. Wingårdh „égi lépcsője“ csak a gondolat (a lélek, a fantázia) számára járható, a test számára nem. Szintén járhatatlan, sehova nem vezető lépcsők alkotják Piranesi híres börtön-vízióinak tereit is. Járhatatlan lépcső áll, jobban mondva függ Peter Eisenman Houses of cards tervsorozatának hatodik darabja, az 1976-ban West Cornwallban kivitelezett House VI (vagy másképp Frank-ház) súlypontjában. A fölső szintre vezető zöld színű lépcső pendant-ja ugyanis egy fejre állított, piros lépcső. Az építész szándéka az volt, hogy a lépcsőt mint jelentéshordozó formát elválassza a lépcső funkciójától. Rachel Whiteread angol művész szintén átfordításokkal dolgozik: épületek belső tereit önti ki gipsszel, betonnal vagy műanyaggal, így változtatva a teret tömeggé. Cím nélkül (Lépcső) című, 2001-ben készült munkájához egy lépcsőt használt zsaluzatként. A lépcső negatívja maga is lépcső, egy lépcső-szobor, egyfajta lépcső-torzó, amely a semmiben végződik. Elképzelhető, hogy a vízszintes sík létrehozásának egy alpesi vidéken, mondjuk Svájcban vagy Ausztriában, más jelentősége van, mint nálunk. Legalábbis ezt állítják azok a nemzet-karakterológusok, akik a földrajz (klíma és topográfia) és az „alkat” vagy mentalitás között szoros kapcsolatot tételeznek fel. Számos esszé született főleg a harmincas években, amelyek a magyar gondolkodásmódot az Alföld „tengersík vidékével”, az egyszerű, „földszintes” emberi léttel társították.

RACHEL WHITEREAD: CÍM NÉLKÜL (LÉPCSŐ), 2001

ÁBRA GÁBOR LÁSZLÓ ÉPÜLETSZERKEZETTAN CÍMŰ KÖTETÉBŐL, 1969

nem csak sejteti, hanem tárgyalja is – és érvnek olyan lépcsők mellett, amelyeken a lakók nem fordítják félre a fejüket, ha az építész, mint a Gábor-könyv ábráján, szembejön velük fejesvonalzójával. HERZOG & DE MEURON: A HAMBURGI ELBPHILHARMONIE LÉPCSŐS NÉZŐTERE, 2016

Ezért nem nehéz a lépcsőjárást, mint a magyar lelkülettől idegen tevékenységet kárhoztatni. Bevallom, hogy ha egy holland vagy angol sorház meredek hajólépcsőjén húzom fel magam a kötél-korlátba kapaszkodva, ezt át tudom érezni. De Hollandia sem a hegyeiről vagy lépcsős utcáiról nevezetes, ugyanakkor Székesfehérváron a gimnáziumba menet soha nem mulasztottam el, hogy lemenjek a Lépcső utcán – így hívják a székesegyház dombjáról a Fő térre ereszkedő, eldugott, meredek és keskeny, egyáltalán nem köztér arányú lépcsőt. Ha összehasonlítjuk a budapesti lakóházak, akárcsak szerényebb városi bérházak lépcsőházait mondjuk svéd vagy dán testvéreikkel, meggyőződhetünk arról, hogy a viszony éppen fordított. Bármilyen finomak a részletek, a nagyvonalú skandináv lakásokhoz képest ott a lépcsőházak szűkek, mintha lakóik nem akarnának sok pénzt költeni a lépcsőház terére. Nagy a különbség az utca nyilvános tere és a lépcsőház privát dimenziói között. Közép-Európában viszont a lépcsőház az utca terének folytatása, reprezentatív, látványos, a térben szabadon kibontakozó forma, amely találkozásokra, beszélgetésekre hív. A házak magasságának növekedésével, a felvonó elterjedésével a lépcső e fontos funkciója sajnos a háttérbe szorul; a liftben folytatott gyors beszélgetések mások. Amerikában töltött éveim alatt úgy éreztem, ha valaki a liftben a szokásos „how are you?”-ra nem „fine, thank you”val válaszolna, hanem a kérdést komolyan venné, mint egy budapesti lépcsőházban, és elkezdené ecsetelni a gondjait, vétene az udvariasság alapvető szabályai ellen. A Gábor-könyv, mint az épületszerkezettani munkák általában, az ilyen kérdésekkel nem foglalkozik. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy építészek a lépcsőt kizárólag szerkezeti elemnek tekintsék, amelynek először a típusát, majd a szerkezeti lényegre redukált formáját kell megtalálni, amire azután valamiféle esztétikai „ráadás” kerül. Ezek a példák mutatják, hogy a lépcső jóval több, mint puszta eszköz a szintkülönbségek áthidalására: épített környezetünk szociális térrendszerének fontos eleme. Nemcsak mint megformált tér, hanem mint a találkozás tere is védelemre szorul. Ezt az írást ezért érvelésnek szánom egy olyan, új épületszerkezettan mellett, amely ezeket az aspektusokat

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

—— Gábor László, Épületszerkezettan I. Budapest: Tankönyvkiadó,1962, 4. kiad. 1969), 166..o, Petri György, “Lépcső”, in: Réz Pál (szerk.), Petri György munkái I. Összegyűjtött versek. Budapest: Magvető, 2003, 105.o. 3 Gottfried Semper, Die vier Elemente der Baukunst. Ein Beitrag zur vergleichenden Baukunde. Braunschweig: Friedrich Vieweg, 1851, 54. o. 4 Alvar Aalto, „The RIBA Annual Discourse“, in Göran Schildt, szerk., Alvar Aalto in His Own Words, New York: Rizzoli, 1998, 205.o. 5 Heinz Geretsegger, Max Peintner, Otto Wagner 1841-1918: Unbegrenzte Groszstadt. Beginn der modernen Architektur. Salzburg, Wien: Residenz, 1964, 8. o. 6 Oscar Tusquets Blanca, Juan Antonio Ramírez, szerk., Requiem for the Staircase / Réquiem por la escalera, Barcelona: RqueR, 2004. 7 Keresztury Dezső fordítása. https://hu.wikipedia.org/wiki/Hermann_Hesse, accessed 6.01.2019. 8 Michael McDonough, Malaparte – A House Like Me. New York: Clarkson Potter, 1999. 9 Curzio Malaparte, Die Haut, ford. Hellmut Ludwig, Frankfurt am Main: Fischer, 1988, 213. o. A szerző fordítása. 1 2

STAIR-CASES Architecture starts with the making of a horizontal plane. The archetypical ancient hut was the next step, having a fireplace on this horizontal surface as well as defending, covering and surrounding it. According to the German architect and theoretician Gottfried Semper, the raised earthen plateau was the foundation for the altar, as it was elevated from its natural surroundings. Semper has identified the primitive form of the ancient hut which already contained all the four basic elements – the terrace, the roof, the walls and the fireplace as well – in a Caribbean fisherman’s hut made of bamboo on display at the London World Exhibition in 1851. Here the horizontal plane is not a mound of earth evenly pressed down: above it still there is a floor woven between bamboo poles fixed ont he frame structure. It is a natural idea that the floor can be repeated above, and thus the frame can be layered. In one of his lectures, Alvar Aalto mentioned that in Dante’s Divina Commedia the most frightening means of torture in Hell is the badly proportioned staircase. Ho seriously he had taken this is proven by his buildings. The author argues for a theory of building construction that discusses the social and cultural meaning of the structural elements of architecture.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

VERTIKÁLIS VILÁG BUDAPEST, POZSONY ÉS BELGRÁD ÚJ ARCAI szöveg text:

LOVRA ÉVA

Budapest, Bratislava (Pozsony) és Beograd (Belgrád) olyan feltörekvő, magukat világvárossá kinövő (vagy arra törekvő) fővárosok, amelyek fejlődésének dinamikája egy ponton megtorpant, majd új erőre kapott egy kissé táj- és épített környezet-idegen módon. Városok, amelyeket meghatároz a Duna. A Száva folyó és a Duna találkozásánál elterülő Belgrádban a történelmi várost és a második világháború után épült Novi Beográdot hasonlóképpen választják el a folyók, mint ahogy Pozsonyban egy áthidalható gátat szab Petržalka és az óváros között a Duna. Városok folyamatos változásban, amelyek az életem egy pontján az állandóságot jelentették. A Duna mellett egy bizonyos értelemben a közös múlt is meghatározza épített környezetüket, s ha Belgrádról beszélünk, akkor nem tekinthetünk el a határokon átnyúló Habsburg hatástól sem. Mégis Pozsony és Belgrád az, amely jobban befogadta az aktuális trendeket, s ahol a Docomomo által is elismert értéket képviselő szocialista modern építészet alakult ki, Belgrádban már 1948-tól, 1 míg Pozsonyban némi fáziskéséssel reagálva a változó politikai színtérre. A kortárs építészetre és az ingatlanfejlesztésre adott reakciók is részben a történelmi múlt és az aktuális társadalompolitikai trendek ismeretének tükrében nyernek értelmet, elfogadást. S ehhez járul még a beruházás esztétikai minősége és a helyszíne is. Belgrád hosszú ideig, már a kilencvenes évek polgárháborújával kezdődően, majd a 1999-es bombázásokkal bezáróan egy olyan gazdasági és politikai leépülésen ment keresztül, amely megakasztott minden fejlesztési törekvést. A 2000-ben kezdődő új időszak is lassan hozott változást, az ezt követő mintegy tíz évre egyfajta hibernáció jellemző. Az ébredés első sokkja mégsem az ingatlanfejlesztési törekvés, a Száva-parti ’Beograd na vodi’ (nemzetközi viszonyok között ismertebb nevén Belgrade Waterfront) volt, hanem a Luka Beograd – City on water (Belgrade Danube Waterfront) a Dunán, amelyet Daniel Libeskind és Jan Gehl jegyez. A Luka Beograd, azaz a Belgrád kikötő a város ipari zónájában mégsem keltett akkora felháborodást a szakmabeliek és a lakosság körében (Ne da(vi)mo Beograd – nem adjuk Belgrádot/ Nem fojtjuk meg Belgrádot), mint a Beograd na vodi, amelyet szintén egy ipari zónának tekintett területen fejlesztenek. A helyszín a város egyik legvitatottabb területe, a volt vasútpályaudvar és pályatest, amely egykor a 1884/1885-ben indított Budapest – Zimony (Zemun) – Belgrád vonalat is kiszolgálta. A terület a Száva partján, a Kalemegdan (vár és park a két folyó találkozásánál) közelében helyezkedik el, a Savamala negyedet érintve. A projekt megvalósítása részeként 19. és 20. század fordulóján épített Savamalát részben lebontják. A terület választása kissé olyan, mintha a pozsonyi vár alatt (a fejlesztés előtti Zukermandel) vagy a budai Vár tövében (többek között a Tabán) épülne egy negyed, amely magasépítésű lakó- és irodaépületeivel, a folyami közlekedést is részben gátló, a folyóba benyúló amfiteátrummal és egy, az ország legmagasabb épületeként történelmet írni akaró toronnyal zárná el a vár látványát. A

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ZAHA HADID ARCHITECT: SKY PARK, POZSONY, 2019

168 méteres Kula Beogradot a Pizzarotti kivitelezi, a 40 emeletes torony fogja meghatározni a főváros sziluettjét az eddig domináló Szent Száva székesegyház helyett, s a főként pravoszláv-nacionalista fővárosban ez szentségtörés. A szerencsétlen helyszínválasztás (kinek hogy, hiszen a befektető szerb állami BW és az Eagle Hills Abu Dhabiból elégedett lehet) mellett a (nemzetközi) építészeti pályázat hiánya, a megvalósítás léptéke és illeszkedése az épített környezethez, valamint a finanszírozási struktúra átláthatatlansága azok a főbb érvek, amelyek az ellenállást indokolták – ennek ellenére 2018 közepén már beköltöztek az első lakók. Építészeti és városépítészeti szempontból, ha nem Belgrád kontextusában nézzük a fejlesztést, hanem elhelyezzük egy rohamosan fejlődő ázsiai vagy közel-keleti metropoliszban, akkor koncepcióját, megoldásait, a kommunikációt és architektúráját tekintve előremutató és majdnem kifogástalan, bár zöldterületek szempontjából sem arányaiban, sem elrendezésében nem felel meg a növekvő lakósűrűségnek. A Belgrád és Budapest közötti párhuzam a Luka Beograd (Libeskind– Gehl) és Budapest déli kapujánál a Snøhetta tervezte vízpart-negyed esetében valósul meg. A szerb kezdeményezést, amelynek építkezése egyelőre még várat magára, egy komplex felmérés és tervezés előzte meg szakértők (egyetemek, gyakorló szakemberek) bevonásával, amely bármelyik terv hasznára válna. Ennek jelentőségét már Budapest is felismerte, s a Budapest 2020–2030 koncepció már ebben a szellemben alakul. Nem csak építészeti-városépítészeti tanulmányok mentén alakították ki a belgrádi koncepciót, hanem szerepet játszottak a társadalmi felmérések is: a vízpart potenciáljának aktiválása, a terület bevonása a városi vérkeringésbe és az ennek szerves részét képező modern városi központ létesítése, vagy annak hangsúlyozása a tervezésben, hogy a közterület-használat a városi környezetben való megfelelő élet egy lényeges pillanata. A budapesti Snøhetta projekt is ezt a vonalat követi, s mintegy 12 000 egyetemistát is vizionál a negyed használójaként. A tervezet nem csak a koncepció, az urbánus gondolkodás és a változa-

BELGRÁD VÍZPARTI FEJLESZTÉSE, 2014-2018

tos épülettipológia, valamint a zöldterületek aránya miatt lehet sikeres, hanem a városképi-sziluettbeni illeszkedés miatt is, ami nem mondható el Budapest egy vitatott ingatlanfejlesztési projektjéről (MOL Campus, a projektről újat mondani lehetetlen a megfogalmazott kritikák és támogató gondolatok tekintetében). A ’felhőkarcolókhoz’ fel kell nőni, nem csak a társadalom, mint befogadó közeg, hanem a várostervezési, s még inkább a városrehabilitáció és a városkép szempontjából is. Pozsony az elmúlt évtizedekben vertikálisan fejlődött, s néhány szenzitívebb helyszíntől (például a modern örökség részét képező szlovák rádió megfordított piramisa mellett épült toronyház) eltekintve a magas épületek tömbösítve, a városnegyedeknek új minőséget adó formában épültek. Ilyen a Mlynske Nivy negyed a Duna mentén épülő Sky Park iroda- és lakóházaival, a belváros közvetlen közelében. A fejlesztő cég, a Penta Real Estate által megbízott iroda, a Zaha Hadid Architects egy olyan komplex teret hozott létre, amelynek központjában a nemzeti örökség részét képviselő ipari épület, a Jurkovičova tepláreň (fűtőmű, 1941) rekonstrukciója áll, s ennek közvetlen közelében magasodnak a Hadid-féle tornyok. A koncepció rendhagyó, viszont egyre növekvő tendencia Szlovákiában az ipari örökség védelme és rehabilitációja, illetve integrálása a modern városi közegbe. A Sky Park a Duna-parttól indulva a belváros peremterületén képez kapcsolatot a változatos beépítéssel rendelkező negyedek között. A nemzetközi pályázat nyerteseként a Zaha Hadid Architects egy magasabb esztétikai minőséget képviselő, önmagához hű ’fluid’ koncepcióval állt elő, amely a város (főleg a Duna túlpartján lévő Petržalka) panelházaira adott ellen-

reakcióként is értékelhető a korábbi ipari zónában. A szakmai közeg és a városlakók is lehetőséget látnak a fejlesztésben, ami a várost egy új hozzáadott, kortárs építészet szempontjából is jelentős értékkel növeli. A toronyházakhoz fel kell nőni, szokni kell a gondolatot és a vertikális esztétikát, a történelmi város szövetétől való eltérés lehetőségét nem problémaként, hanem kihívásként kezelni. Pozsonyban már egyfajta hagyománya van ezeknek az épületeknek, a városkép része, ahogy a vár is a sziluetthez tartozik évszázadok óta. A megoldások nem mindig találtak elfogadásra, azonban néhány negyed, főleg az említett esetében egy új, vibráló központot hoztak létre az új fejlesztések az elhagyatott iparterület és a téli kikötő részén. Az elfogadás és hozzászokás nem a városszerkezetben, -szövetben és városképben erőszakot tevő Belgrade Waterfront projekttel kezdődik, s nem is az épülő budapesti MOL-csoport új székházánál (MOL Campus, tervezők: Foster + Partners és Finta Stúdio) végződik az új Buda Part városnegyedben a Kopaszi-gátnál, hanem egy olyan harmonikus integráció mentén, ahol a városi örökség védelme és tisztelete mellett alakulnak ki kortárs negyedek – minőségi architektúrával, s tornyokkal vagy anélkül – a széles körű városrehabilitáció részeként. —— Belgrád esetében kettős az apropó: január 13-ig volt látható a MoMA (The Museum of Modern Art, NYC) Toward a Concrete Utopia - Architecture in Yugoslavia, 1948–1980 című kiállítása, amely túlmutat a szocialista modernizmuson, az 1948 után helyét kereső és találó társadalmon és művészeteken; a belgrádi Muzej savremene umetnosti (Kortárs művészetek múzeuma) a szocialista modern egyik kiemelkedő építészeti alkotásának felújítása az EU Mies Award 2019 döntősei között van.

A VERTICAL WORLD NEW FACES OF BUDAPEST, BRATISLAVA AND BELGRADE Budapest, Bratislava and Belgrade are ambitious capitals that are on the way or ambition to become metropolises the dynamics of development of which tends to halt at a certain stage and then gets a new momentum in a way slightly alien from their landscape, natural scenery and artificial environment. They are also cities defined by the River Danube. The historic chore of Belgrade which is located at the junction of the Rivers Sava and Danube, is separated from New Belgrade (Novi Beograd) built after World War II in a similar way as the Danube cuts off Petržalka and the Old Town in Bratislava with a bridgeable dam. The article below compares Belgrade’s City on water (Belgrade Danube Waterfront) and the Luka Beograd, as well as the new developments schemes of Bratislava’s Sky Park district with the designs of the Budapest South Gate project made by the Norway-based Snøhetta Architects. A LUKA BEOGRAD BEÉPÍTÉSI TERVE

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

CO-HOUSING KORTÁRS VÁROSIAS KÖZÖSSÉGI LAKÓHÁZAK INNOVATÍV ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSAI szöveg text:

SZABÓ JULIANNA, BABOS ANNAMÁRIA

fotók photos:

SZABÓ JULIANNA

A világ co-housing (magyarul: közösségi lakóház) fejlesztéseit sokféle szempont alapján csoportosíthatjuk: léteznek városi és vidéki közösségek, új építésűek és meglévő ingatlan átalakításával létrejövők. A legkisebbekben csak egy-egy szoba jut a lakóknak, másokban hagyományosan felszerelt sorház az alapegység. A fejlesztések megcélozhatnak speciális csoportot, vagy éppen a vegyességet, a társadalmi integrációt tekinthetik céljuknak. A finanszírozás és tulajdonlás is sokféle lehet: a társasházi, a lakásszövetkezeti és az egyesületi formában való tulajdonlás mellett a bérelt rendszerek is gyakoriak. Egyes projektek épp csak egy pár, mások akár száz lakásegységet tartalmaznak, sőt egész közösségi tömböket, lakónegyedeket is ismerünk. A közösségi lakóházak építészete rendkívül változatos. Az első ilyen dán és amerikai lakásfejlesztések jellemzően alacsony intenzitású beépítésben, vidéken vagy külvárosi területeken épültek. Később a nyugateurópai nagyvárosokban az általános társasházi forma kisebb, földszinti közösségi terekkel egészült ki. Mára a megosztott terek és közlekedők kialakítása, illetve a privát és közösségi terek közötti kapcsolatok épületenként (így közösségenként) egyedi építészeti megoldásokat hoznak magukkal. Építészeti innováció jobbára ott jelenik meg, ahol a beruházásokat állami vagy városi támogatás segíti, így kisebb a szorítás pénzben és időben. Számunkra tanulságosak a közeli bécsi (lásd MÉ 2018/5) vagy zürichi példák, de egyes német, dán és holland városok projektjei is. Ezek a kísérletek túlmutatnak a co-housing mozgalom keretein, hiszen a városi lakásformák új generációját keresik a finanszírozhatóság, a társadalmi változások és az ökológiai fenntarthatóság követelményeinek háromszögében. Az építészeti minőség fontos összetevője a közösségi lakóház sikerének, hiszen serkenti vagy gátolja a közösség működését, támogatja a gazdaságos fenntartást, vagy éppen felesleges költségeket okoz. Az elmúlt évtizedek gyakorlatában lassan kirajzolódnak a legfontosabb tervezési elvek, amelyeket ebben a cikkünkben röviden szeretnénk felvázolni. Szükségesnek tartjuk ezt azért is, mert a közösségi lakóház építészeti tervezése véleményünk szerint régi fogalmaink gyakori átértelmezését, megszokott értékeink, elveink megkérdőjelezését is jelenti. Vizsgálódásunkat a városi, legalább 20-50 lakásegységből álló, intenzív, többszintes beépítésben, új épületben helyet kapó közösségi lakóházakra korlátozzuk. A kortárs nemzetközi innovatív példák többsége ilyen rendszerben valósult meg és az alakuló magya csoportok, különösen pedig az induló zuglói E-Co-Housing fejlesztés során is ilyen épületet szeretnének megvalósítani. 1 Változatos és flexibilis alaprajzok, új típusú lakásformák Papa, mama, gyerekek – építészeti tanulmányainkat meghatározta a nukleáris kiscsalád képe, bár elvben tudtuk, hogy másféle életformák is vannak. A mai társadalomban már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A ZÜRICHI KRAFTWERK2 ALAPRAJZA

A ZÜDICHI MEHR ALS WOHNEN-HAUS ALAPRAJZA

változásokat. A legutóbbi népszámlálás szerint a magyar háztartások harmada egyszemélyes. Ezzel az adattal Európa középmezőnyében vagyunk, és úgy tűnik, hogy az életszínvonal emelkedésével ezeknek a háztartásoknak az aránya növekszik; Németországban és Svájcban ma már a háztartások felében egy személy él. Sokféle folyamat bújik meg az adat mögött, a családalapítás kitolódása, a válások számának növekedése, a szingli életmód választása, a várható élettartam növekedése, így az egyszemélyes háztartások nagyon különböző élethelyzeteket, stratégiákat jelenthetnek. Nem csak az egyszemélyes háztartások, de az egyéb, nem hagyományos modellek aránya is nő. A népszámlálás szerint az egyszülős háztartások teszik ki a magyar családi háztartások majd egyötödét, és növekszik a nem családi háztartások – például együtt lakó testvérek, egyetemi hallgatók stb. – aránya is. Összességében igen változatos lakhatási igények rajzolódnak ki, amelyekre a közösségi lakóházaknak választ kell adniuk. Ezért a soklakásos közösségi lakóházak egyik első célja volt, hogy

változatos méretű lakásokat vonultassanak fel, hiszen ebben látták annak biztosítékát, hogy a kisgyermekes családoktól az egyedülálló nyugdíjasig mindenki számára alkalmas legyen az épület. A társadalmi integrációhoz természetesen nem csak méretbeli változatosság, de minőségi követelmények is tartoznak, mint az akadálymentes kialakítás, az egyszerű kezelés, a lehetőleg alacsony bekerülési és fenntartási költségek. Már a kilencvenes évek pionír-projektjeinél, például a zürichi új típusú lakásszövetkezetek első épülete, a KraftWerk1 Hardturm 2 tervezésekor az egyik legfontosabb cél volt a vegyes lakástípusok létrehozása volt, megalapozva ezzel a sokszínű lakóközösséget. A lakások változatosságát azonban nehéz úgy tervezni, hogy az épület hosszú élettartama alatt mindvégig megfeleljen a változó társadalmi elvárásoknak. Több közösségi lakóházban könnyen változtatható válaszfal-rendszerekkel lehet a lakásokat az aktuális bérlő igényeihez igazítani. A lakás-összetétel rugalmasságát több projektben a kislakás-egységek közé ékelődő szobákkal oldották meg. Ezek a helyiségek kapcsolódhatnak a folyosórendszerhez közösségi funkciókat szolgálva, de bővíthetik egy-egy lakás alapterületét is. Hasonló lehetőség az egymás melletti kislakások összekapcsolása, amellyel többgyerekes családok igényei is kiszolgálhatók. A lakás-összetétel legrugalmasabb feltételeit a moduláris tervezés biztosíthatja, mint például a LiSA 3 esetében. Itt az épület egy kisebb és egy nagyobb modulon alapszik, a két alapmodul sorolása, összekapcsolása pedig méretben is számos variációt tesz lehetővé, ami rugalmasan követheti a lakók életszakaszokkal változó térigényét. A további fejlődés iránya már nem csak a változatos méretű hagyományos lakások, hanem az új típusú lakásformák létrehozása is, amivel leginnovatívabb módon az új zürichi fejlesztéseknél találkozhatunk. A lakás fogalma olyan irányokban tágul ki, amelyeket régebben már szállásépületeknek neveztünk volna. Ilyen például a több szobaegységet összefűző lakásközösség, vagy az úgynevezett „cluster” lakás, ahol az egy szobából, minimális fürdőből és esetleg teakonyhából álló egységeket közös nappali zóna köré szervezik. Diákoknál, illetve egyedülálló nyugdíjasoknál is kedveltek ezek a formák, amelyek intenzív közösségi élettel és a lakók viszonylag könnyű cserélődésével járnak. Míg a zürichi Kraftwerk1 Hardturm épületébe még csak kísérleti jelleggel integráltak ilyen kisebb egységeket, addig annak folyatásában, a Kraftwerk2 Heizenholz 4 55+-os korosztályt célzó fejlesztésében kiemelt szerepet kapott két 250 négyzetméteres lakásközösség és két 330 négyzetméteres „cluster”, 5 azaz fürt. A szintén zürichi co-housing mozgalom legnagyobb projektjében, a Mehr Als Wohnen lakónegyedben már magától értetődően épültek fürtök. Az „A” épületben 6 szintenként két fürt szerveződik a levegős lépcsőház köré. Az alaprajzon plasztikusan kirajzolódnak a lakásegységek körvonalai, illetve a köztük áramló közösségi tér, amelyet a kubusok finoman osztanak használati zónákra. Az organikus jellegű alaprajz természetesen feszül bele az energetikai követelmények és a városépítészeti koncepció által megkövetelt kompakt épületkontúrba.

bejárása kényszerűen csökkenti a központi lakóudvar intimitását. A bécsi Sargfabrik nem csak a város első közösségi lakóháza, de 75 lakásával a legnépesebb is. A soklakásos városi közösségi lakóházak előnye, hogy költségvetésükbe sokrétű közösségi térrendszer férhet be, amely azonban sokszor versenyben van az épület más, „piacosítható” négyzetmétereivel. A nagy közös terek, amelyek az egész közösséget szolgálják, gyakran foglalják el ezért az épület azon részeit, amelyek lakás számára nem jönnek szóba: udvart, pincét, földszintet és tetőszintet. A közösséggel való kapcsolattartás szempontjából legértékesebb a földszint, hiszen itt minden hazaérkező lakó megfordul. Gyakran ide kerülnek a legfontosabb helyiségek, mint a nagy közösségi lakókonyha, illetve a többfunkciós rendezvényterem, lehetőleg közvetlen kapcsolattal a tágas belépő hallhoz. A földszinti négyzetméterekért versengenek természetesen azok a funkciók is, amelyeknek közvetlen utcai kapcsolatra van szükségük, mint a közösség által működtetett üzlethelyiségek, coworking irodák, közösségi kávézók stb. A Sargfabrik koncepciója szerint az átalakuló ipari terület társadalmi és kulturális központjává is akart válni, ezért számos funkciója – mint az étterem és kultúrcentrum, a gyermekház, a szemináriumi központ – nyitott a környező lakók számára is. Kapualjszerű bejáratával az értékes utcafrontot meghosszabbítva kulcspontban tudták elhelyezni ezeket az intézményeket. A Sargfabrik kistestvére, a Miss Sargfabrik8 39 lakásegységével jobban megközelíti a városi közösségi lakóházak szokásos méretét. Tervezésekor a lakók a Sargfabrik közösségi intézményeinek használatával számolhattak, így inkább olyan közösségi funkciókat választottak, amelyek kizárólag a helyi közösségnek szólnak: lakókonyhát, mosókonyhát, ifjúsági szobát, könyvtárat és számítógép-termet. Általános, hogy a közösségi lakóházak autóhasználatához képest nagy mennyiségű gépkocsitároló kialakítása lenne kötelező, így pince felületéért általában az autókkal kell megküzdeni. Egy jól sikerült közösségi közlekedési koncepcióval és az önkormányzat korszerű szabályozását feltételezve itt sikerülhet teret nyerni a kevésbé látogatott funkciók számára, mint a biciklitárolók, barkács- vagy zeneszobák, közösségi boltok raktárhelyiségei, mosó és szárító helyiségek, fürdőház vagy szauna. A Sargfabrik egyik nagy előnye volt, hogy az építtetői csoport megkapta az „otthon” minősítést, így a normál társasházaknál kevesebb gépkocsit kellett elhelyezniük, a térszint alatti területet elfoglalhatta a fürdőház.

Új típusú megosztott funkciók Egy közösségi lakóházban természetesen a lakásokhoz mérten nagyobb arányúak a közösségi terek. Arányuk kulcskérdés, mert nem csak alultervezésük akadályozhatja a közösség fejlődését, ha a tervezett tevékenységeknek nincs megfelelő terük, hanem a túltervezésük is, ha ennek építése, fenntartása meghaladja a közösség erejét. Jó példa erre a bécsi Sargfabrik 7 fürdőháza, amely a tervezés során a lakók használatára épült, de hamar kiderült, hogy a működtetés költségeit a lakóközösség nem tudja vállalni. A fürdőház finanszírozására így egy olyan modellt dolgoztak ki, amelyben környékbeli lakók is használhatják. A tervezés során azonban a fürdő a beépítés közepébe került, így a külső vendégek A BÉCSI SARGFABRIK LAKÓUDVARA, ALATTA A FÜRDŐHÁZZAL

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

A BÉCSI LISA ALAPRAJZA

A tetőszint már csak a lakóközösség számára elérhető, így itt olyan funkciók kapnak teret, amelyet csak ők használnak. Sokszor a pihenéshez, elmélyedéshez kötődnek, mint pihenőkert, szauna, fitneszterem és könyvtár, amit a kilátás még kellemesebbé tehet. A Sargfabrik tetőfelületének egy részét közös pihenőkertnek használják, illetve közösségi ágyásokat művelnek itt. Közlekedési rendszer helyett kommunikációs felületek A 20, 50 vagy akár 100 lakást tömörítő épületek teljes közössége már csak ritka, szervezett alkalmakkor tud összejönni teljes létszámában. A közösség természetszerűen kisebb csoportokra is oszlik. A kisebb csoportok logikája részben az érdeklődés szerint oszlik meg, ami sokszor megjelenik a hivatalos működési rendben is. Megfelelő térszervezés mellett a 6-10 lakásból álló közvetlen szomszédság is spontán módon személyesebb kapcsolatokat alakít ki. Ezeknek a csoportoknak csupán egy nagy közös asztalra van szüksége a lakások közvetlen közelében, amely az informális beszélgetések, kávézások, játékok helyszínévé válhat. Mivel ezek a találkozások a csoportpszichológiát tekintve a magánterek és a teljes közösség nyilvánossága között helyezkednek el, sokszor a közle-

A LISA FOLYOSÓI TERE

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

kedő tér bővületeként alakítják ki azokat, jelezve az adott kiscsoporthoz tartozást, ugyanakkor légtérben az épület közös terével összefüggésben. Mindezzel eljutottunk a közösségi lakóépületek egyik legfontosabb építészeti kérdéséhez, a közlekedők tervezéséhez. Ezek a terek a piaci társasház-tervezésben pusztán a lakások megközelítését szolgálják, és így a költségek kímélése érdekében a lehető legrövidebbek, legkeskenyebbek, legsötétebbek lesznek. A közösségi lakóházak építészetében a közlekedők kialakítása is változatos, hiszen fontos területe lehet a spontán találkozásoknak és a közösség szerveződésének. A közösségi lakóház közlekedőjében meg lehet beszélni az aktuális pletykákat, közösen lehet virágokat nevelni, a kicsik biztonságosan száguldozhatnak a háromkerekűn. Mindehhez átlátható terek kellenek, természetes fény, kicsit nagyobb szélesség a minimális menekülési útvonalnál, barátságos színek és burkolatok, az egyedi és közösségi dekoráció lehetősége. A közlekedőterek a közösségi lakóházak formális közösségi terei mellett rendkívül fontos informális kommunikációs terek, amelyek akkor is megmaradnak, ha a piaci szorítás csökkenti a formális közösségi terek négyzetmétereit. A közlekedőrendszer origója a ház bejárata, ahol minden lakó naponta áthalad. A közösségi lakóház belépője egy hotel halljára hasonlít, részben névjegye az épületnek, részben találkozópont leülési lehetőséggel, részben az információk forrása. Jó kialakítás, ha a leginkább használt közösségi helyiségekkel vizuális kapcsolatban van, hogy a hazaérkezőnek rögtön lehetősége legyen bekapcsolódni a közösségi tevékenységekbe. A városi, többemeletes társasházakban még ha az egy szinten lakók között ki is alakul valamiféle szomszédsági ismeretség, a különböző emeleteken lakókat csak a szűk liftekben kellemetlen együtt utazás élménye köti össze. A közösségi lakóházak lépcsőházai ugyanakkor önmaguktól találkozási, információs csomóponttá válnak, még ha az elhelyezkedésük, kialakításuk nem is segíti ezt. A jobb működést segíti, ha a lépcsőházat az épület súlypontjában sikerül elhelyezni. Előnyösnek bizonyulnak a nagy orsótérrel kialakított, természetes megvilágítású lépcsőházak, ahol a lehető legtöbb jövő-menő lakó vizuális kapcsolatba kerülhet egymással, akár a különböző szintekről is. Ha a legtöbb lakás ajtaja közvetlenül erre a világos és átlátható lépcsőházra nyílik, az a közösség által ellenőrzött, biztonságérzetet adó területté válik. A Bécs Donaustadt városrészében található [Ro*sa]22 9 közösségi lakóház közlekedő rendszere amellett, hogy kiszolgálja a lakók mindennapos jövés-menését, az együttélés dinamikusan változó helyszíne is egyben. A hosszúkás téglalap alaprajzú épületben a természetes megvilágítási felületekkel rendelkező középfolyosóra fűződnek fel a lakóegységek és közösségi terek. Ez a középfolyosó a megszokottnál jóval szélesebb, mely lehetőséget biztosít arra, hogy egy félprivát–félközösségi térként működjön. Vannak akik a lakáshoz kapcsolódó előtérként cipőket és kabátokat tárolnak a bejárati ajtajuk közelében, vannak akik asztalt, székeket raknak ki és a szomszédokkal együtt kávéznak ott, látható közös bicikli és ahhoz kapcsolódó eszközök tárolásra kijelölt terület, és vannak, akik közös gyereksarkot hoztak létre a folyosó tágasabb területein. A közösség identitásának és összetartozásának is fontos helyszíne

A BÉCSI [RO*SA]22 ALAPRAJZA

ez a közlekedő, a legtöbb szinten a ház létrehozásáról, a lakóközösség életéről láthatunk képeket, vagy az ott lakó gyerekek rajzai díszítik az egyszerű falfelületeket. Az épület bejárata a közlekedő rendszer középső részéhez csatlakozik, innen közelíthető meg a lift, a földszinti közösségi terek és az alagsori tárolókhoz vezető lépcsőház is. Az átláthatóság és a szintek közötti kommunikáció fontos szempont volt a tervezés során, ezt a két darab egykarú lépcső mellett a sok födémáttörés segíti elő. A városi társasházak jellemző közlekedési rendszere a lépcsőházak köré szervezett fogatolt rendszer, vagy ennek rövidebb-hosszabb belső folyosókkal kiegészített változatai, egészen a belső folyosós alaprajzig, amelynek a [ro*sa]22 eltolt megvilágításos megoldása is egy változata. A közösségi lakóházakban reneszánszát éli az oldalfolyosós megoldás is, amely a budapesti körülépített bérházak gangjainak kommunikatív légkörét igyekszik visszahozni, kiküszöbölve annak hátrányait. A hatvanas évek oldalfolyosós elveivel szemben fontos, hogy itt nem a lakások alárendelt helyiségei, hanem a nappali zóna van kapcsolatban a függőfolyosóval, az éjszakai zóna pedig az épület másik oldalán kap védettséget. Ez a szerkesztés is elképzelhető a hosszanti elhelyezés helyett szinte centrálisan, ahol egy-egy nagy közös teraszról nyílhat akár 6-8 lakás. Így a lakásokat összekötő függőfolyosó tavasztól őszig nyüzsgő közösségi térré válik, a tervezett és spontán találkozások helyszínévé. Érdemes a szezont a függőfolyosók átmeneti üvegezésével és temperálásával meghosszabbítani, különösen, ha ez a megoldás az energetikai koncepciót is támogatni tudja.

sen minél privátabb az adott tér, annál nagyobb a lehetősége az egyéni használatnak és díszítésnek, miközben a félprivát és félközösségi terek esetében már közös szabályokat állíthat fel a lakóközösség. Vonatkozhatnak a szabályok például a bútorozhatóságra, a használható színekre, a beláthatóságra, vagy hogy ki és mi módon teregethet a közös folyosón. A teljesen privát tereken kívül azt is biztosítani kell, hogy a nagyobb közösség rálásson a terekre, közösségi kontrollt gyakorolhasson felettük. Különösen fontos ez a kontroll az alacsony státuszú közösségek biztonságának létrehozásában. A lakóközösségi ellenőrzésre hagyományos példa lehet a legtöbb lakás ajtajából belátható átrium, vagy a minden teraszról átlátható udvar. A lakók így közvetlenül bekapcsolódhatnak az éppen ott folyó tevékenységbe, de be is avatkozhatnak, ha ott a közösség szellemével ellentétes dolgok történnek. Már maga a rálátás tudata szabályozza az udvaron vagy az átriumban lévők viselkedését, anélkül, hogy a lakók korlátozva éreznék magukat. A terek közötti átlátásnak eszközei a nagy üvegezett felületek, az áttört mellvédek, szintkülönbséggel, alacsony növényzettel vagy áttört bútorozással jelzett határok. Ideális esetben a skálán egymáshoz közel eső terek között érdemes vizuális és esetleg közvetlen kapcsolatot is létrehozni. Ilyenek például az utca és a félnyilvános co-working iroda,

Különleges félprivát területek A piaci alapú többlakásos lakóépület fejlesztéseknél a lakások terei dominálnak az alaprajzban, a többi terület csak ezek lehető leggyorsabb elérésére, illetve a technológiai követelmények kielégítésére szolgál. A tervezés folyamán az építész arra törekszik, hogy mind a lakások között, mind a lakások és a közlekedők között lehetőleg semmilyen vizuális vagy auditív kapcsolat ne legyen. A közösségi lakóépület tervezése ennél bonyolultabb, hiszen a privát zónák védelme mellett létre kell hozni a spontán találkozások lehetőségeit, csökkenteni kell a közösségi terekbe lépés, és az ottani közösségi tevékenységekben való részvétel pszichológiai küszöbét, illetve a térrendszerrel lehetőséget kell adni a közösség spontán tagolódására. A fentiekből is érzékelhető, hogy a közösségi lakóház építészeti minőségének egyik legmeghatározóbb jellemzője a privát, félprivát, közösségi és nyilvános terek megfelelő aránya, finom szövedéke és ezeknek jól értelmezhető átmenetei. Miközben egyértelműnek kell lennie, hogy az adott tér kit szolgál, lehetővé kell tenni a használók számára a tér alakítását és vizuális ellenőrzését. Fontos, hogy lehetőséget adjunk a használó csoportnak az együtt tervezésre, illetve fenntartsuk a lehetőséget a továbbalakításra, hiszen csak így tudják saját képükre formálni, sajátjuknak érezni a teret. TermészeteA BÉCSI [RO*SA]22 KÖZLEKEDŐ TERÜLETE

XIX. ÉVFOLYAM / 103. SZÁM

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

a lakásteraszok és a kert, a közlekedő-rendszer és a rendezvényterem vagy közösségi konyha stb. A privát, félprivát és közösségi terek finom elválasztásának jó példája a LiSA 10 szervezési rendszere. Az épülettömeget észak-déli irányban átszelő lakások északi, utca felőli oldalán kaptak helyet a hálószobák, amelyeket a vizesblokkok és konyhák tömör kubusa választ el a nappali zónától. A déli nappali zóna teljes üvegezést kapott a „függőfolyosók” felé. Ezek a függőfolyosók azonban nem másfél, hanem 4 méter szélesek, és maguk is két sávra oszlanak: a lakásokhoz kapcsolódó terasz sávra, és a tulajdonképpeni folyosót jelentő külső sávra. A két sáv határát, egyben a lakások közötti határt jelzi a tartópillérek sora. A lakóknak joguk van saját ízlésük és használatuk szerint berendezni a hozzájuk tartozó terasz-részt, de csak alacsony bútorzattal és áttetsző növényzettel, ami nem akadályozza a terek átlátását. A hagyományos tervezéssel szemben ezek a teraszok nem a lakások teljesen privát tereihez tartoznak, hanem félprivát jellegűek, és a hagyományos használatok mellett a tapasztalatok szerint sokkal gyakrabban használják őket szomszédolásra, születésnapok, közös vacsorák megrendezésére. Ugyanakkor pont ez a terasz sáv védi a lakások intimitását a „gangon” érkezőkkel szemben. A megmaradó folyosó szolgál a lakások megközelítésére, de így is elég széles ahhoz, hogy a szembe jövő szomszéddal szóba lehessen elegyedni. A lakások és a kisközösségek biztonságát és intimitását úgy is védik, hogy a gyakori szakmai látogatócsoportok erre a folyosóra már nem léphetnek be. A lakók szeretik ezt a félprivát teret, amely tavasztól őszig biztosítja a spontán találkozások és a közös tevékenységek lehetőségét. Összefoglalás A közösségi lakóházak működő példáihoz az építészeti tervezési megoldások változatos innovációi társulnak. Az épület hosszú távú fenntartásához és a lakóközösség jó működéséhez szükséges legmeghatározóbb jellemzőket mutattuk be cikkünkben. A változatos és flexibilis alaprajzi rendszerek, az új típusú lakásformák, az újfajta megosztott funkciók, a közlekedési rendszer helyetti kommunikációs felületek és a különleges félprivát területek kialakítási módjai mind-mind kulcskérdés egy közösségi lakóház fejlesztésénél. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy ezen együttélési formák alapvetése a részvétel, mely nem csak az épület fenntartására és a közösségi életre, de a létrehozási folyamatra is vonatkozik. Így tehát nem elegendő a tereket úgy kialakítani, hogy azok lehetővé tegyék a közösségi programokat és a spontán találkozásokat, azok tervezésének már első lépéseibe is szükséges a majdani lakóközösség potenciális tagjainak bevonása. Ezt a participatív tervezési folyamatot a co-housing szakirodalma egy és öt év közé teszi, alapvető eszközeinek a megfelelő szakértők részvételét és a rengeteg jól szervezett megbeszélést tartja.11 Ezek alapján érthető, hogy az általunk ismertetett közösségi lakóhá-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

zak kialakításába rendre olyan tervezőirodát vontak be, ahol a csapat tagjai között (vagy ahhoz szorosan kapcsolódóan) a közösségi tervezéshez és fejlesztéséhez szükséges szakemberek is helyet kaptak. Így az építész koncepcionális majd részletekbe menő tervezési tevékenysége egyfajta mentorálási feladatkörrel egészül ki.

—— A cikk az “E-CO-HOUSING - Több mint lakóház” projekt keretében valósult meg. A projekt az Urban Innovative Action kezdeményezésre, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg. 2 Stücheli Architekten és Bünzli Courvoisier, Zürich, 2001. https://www.stuecheli.ch/de/projekte/detail/kraftwerk-1/ort/zuerich/ 3 wup - Wimmer und Partner, Bécs, 2015. http://www.wimmerundpartner.com /index.php?seite=projekte&amp;projekt=lisa&amp;lang=de 4 Adrian Streich Architekten, Zürich, 2011. http://www.adrianstreich.ch/werkliste/ 5 M.Hoffmann, A.Huber: Begleitstudie Kraftwerk1 Heizenholz, ImmoQ GmBh Zürich, 2014. https://www.kraftwerk1.ch/assets/downloads/publikationen/siedlungen/Heizenholz /150112_KW1_HH_Begleitstudie%20Kraftwerk1%20Heizenholz.pdf 6 Duplex Architekten, Zürich, 2015. http://www.duplex-architekten.ch/de/#/de/projekte /mehr-als-wohnen-zurich/ 7 BKK-2, Bécs, 1996. http://www.bkk-3.com/projects/fab-sargfabrik-wien/ 8 BKK-2, Bécs 2001. http://www.bkk-3.com/projects/miss-wohnheim-miss-sargfabrik-wien/ 9 Koeb&amp;Pollak, Bécs, 2010. http://www.koebpollak.com/jart/prj3/koeb_pollak/main jart?rel=de&amp;reserve-mode=active&amp;content-id=1312667033118&amp;projekteid=1312 667040774id22: Institute for Creative Sustainability: experimentcity, COhousing Cultures, Jovis, 2012 10 wup - Wimmer und Partner, Bécs, 2015. http://www.wimmerundpartner.com/index.php?seite=projekte&amp;projekt=lisa&amp;lang=de 11 Graham Meltzer PhD: Sustainable Community - Learning from the cohousing model, Trafford, 2005. 3-6. 1

CO-HOUSING INNOVATIVE ARCHITECTURAL SOLUTIONS OF CONTEMPORARY URBAN COMMUNAL RESIDENTIAL BUILDINGS Co-housing developments all over the world may be categorized according to various aspects: there are urban and rural communities, new constructions and remodelled real estates. In the tiniest ones there is only one room for each resident, whilst in others the traditionally equipped terraced house is a basic unit. Developments may target a special group or can serve variety, social integration. Financing and possession shows some extent of variety as well: ranging from tenement blocks to associations of owners or tenants, all of which are fairly widespread forms. Certain projects contain only a few, whilst other may house several hundreds of residential units, even comprising whole communal blocks or housing estates. The architecture of co-housing is highly versatile as well. Architectural innovation tends to appear where investments and projects are supported by the state or the settlement itself, which reduces financial and temporal pressure. These experiments reach beyond the framework of the co-housing movement, as projects need to find the new generation of urban housing typologies in the triangle of the requirements of financial manageability, social changes and ecological sustainability.

____

TERV PLAN

____

CSEND ÚTJA STRESSZKEZELŐ KÖZPONT, HERENCSÉNY MÉSZ-MÉK DIPLOMADÍJ 2018 —

MÉSZÁROS MÓNIKA, SZIE YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR konzulens consultant: DR. FERENCZ MARCEL DLA terv concept:

—

TERV // PLAN

Észak-Magyarország nyugati területén, a Palócföld szívében található a Középső-Cserhát északi lejtőjén elterülő Herencsény község külterületén fekvő kis ókori kápolna, melyet megnyugtató hatású, festői táj ölel körül. A kápolna és a táj összhangja a felszabaduló energiák révén ideális helyszínt nyújt egy stresszkezelő központ számára. Nógrád megye a palóc művészet fellegvára, az eredeti Ófalu palóc építészetével és környezetével egyedülálló a világon. Az idelátogató vendégek évszázadok kulturális örökségének és a megkapó természeti tájnak sajátos együttesét ismerhetik meg, amely egyben az idegenforgalom fejlesztési lehetőségeit is kijelöli. Heren-

csény község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke a rotundából bővített katolikus templom, ennek szentélye az egykori román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu földesura, az esztergomi érsek. Ma szépen felújítva várja a látogatókat. A tervezett stresszkezelő központ egyénre szabott program keretében segít levezetni a felgyülemlett feszültségeket. A maximális kihasználtság érdekében évente egy alkalommal olyan gyerekek számára nyújt tábort, akik az iskolák és a szülői elvárások nyomása által stresszes mindennapokkal, ﬁgyelemzavarral, tanulási nehézségekkel küzdenek. A tábor felzárkóztatásra és a mindennapi környezetből kiszakadva a vidéki élet megismerésére is lehetőséget kínál.

2019 / 01

A meghitt környezethez méltó módon az épületek anyaghasználata is otthonosságot közvetít. A kő e szempontból jó választás, használata visszanyúlik az ősi időkre, és a kápolna kőfalazatának karakterét folytatja, emellett szép struktúrát ad. A terv emellett üveg és fa építőanyagokat alkalmaz, ezek kisebb arányban jelennek meg az épületen és a környezetében. A tervezett épület formai kialakítása során a hangsúly a kápolna saját világához való alkalmazkodásra kerül. A helyszín közvetlen közelében egy szántóföld található, így azon időszakokra, amikor a földművelés zajlik, a nagy zajhatás tompítása érdekében az épületakusztika szempontja, védő hangfogó falak kialakítása is indokolt. Az épület a község szélén található, csendes környezetben. A szállásokat és a központot kvarckaviccsal leszórt gyalogúton érhetjük el. Kiemelt hangsúlyt kap a környezethez való közelség, ez a nagy üvegfelületekben és az anyaghasználatban is megmutatkozik. A központ három fő helyiségből áll: a „halk” szoba a meditáció, olvasás, festés, írás, jóga számára ad lehetőséget, a „hangos” szoba a tánc, zenehallgatás, beszédterápia helye. Az aktív szoba egy tároló, mely eszközöket nyújt a biciklizéshez, túrázáshoz, ezenkívül a vendégek által hozott sportfelszerelések elhelyezésére ad lehetőséget.

THE WAY OF SILENCE, STRESS TREATMENT CENTRE, HERENCSÉNY MÉSZ-MÉK DIPLOMA AWARD 2018 Located in the western part of Northern Hungary, a small village Herencsény has an ancient chapel on its outskirts embraced by a picturesque scenery which soothes visitors. The harmony of the landscape and the chapel releases healing energies, and thus the site is perfectly suited to integrate a centre specialised in stress treatment. Psychologists help people with individually tailored programmes to get rid of strain and stress. With a reference to specialists, those who need help can easily get to the centre for treatment. Each building of the centre had to adjust to the refined harmony of the chapel and nature.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

____

PASSZÁZS PASSAGE

____

PIRANESI-DÍJ 2018 FUGA, 01. 16. – 02. 04. — fotók photos: FUGA —

PIRANESI-DÍJ: FRANCESCA TORZO, GALERIE N09 – Z33, HASSELT, BELGIUM, 2018

KIEMELT DICSÉRETET: FEYFERLIK-FRITZER: BAZILIKA ÉS LELKIGYAKORLATOS HÁZ, MARIAZELL, AUSZTRIA, 2018. FOTÓ: KONRAD NEUBAUER

Január elejétől a FUGA-ban volt látható a 2018. évi Piranesi-díj utazó kiállítása.A Piráni Építészeti Napok a világ egyik legnagyobb múltú nemzetközi építészeti konferenciája, amely minden évben bemutatja a legfrissebb építészeti trendeket és a leginnovatívabb térformálási ötleteket. A konferenciát több kapcsolódó építészeti kiállítás is kíséri, közülük a legfontosabb a Nemzetközi Piranesi Építészeti Kiállítás: az előző két év munkáiból Ausztria, Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia jelölőbizottságai választják ki országonként azt az öt projektet, melyek bemutatkoznak a tárlaton és versenyeznek a Piranesi-díjért. Magyarországról Sugár Péter Graphist Park fogadóépülete, az FBIS Architects tervezte budai villa, a Láng Művelődési Háznak az Archikon iroda terve szerint megújult épülete, Váncza László Mindszentkállai nyaralója,

PASSZÁZS // PASSAGE

valamint Köninger Szilárd, Tátrai Ádám és Stein Júlia Hubertus vadászkápolnája került a zsűri elé. A hallgatói pályázat idei résztvevői Graz, Bécs, Budapest, Split, Zágráb, Pescara, Trieszt, Ljubljana, Maribor és Thesszaloniki egyetemeinek építészkarai, valamint a londoni Architectural Association School of Architecture voltak. Minden kari bíráló két, az elmúlt két év során tervezett munkát választhat. A Piranesi-díjat 1989 óta évente adják át, ezúttal a 30. alkalommal. A 30. Piranesidíj zsűrije 2018. november 16-án találkozott Piránban, a Monfort Kiállítóteremben. Mint minden évben, a zsűrit a konferencia előadói

alkották: Gernot Hertl (Ausztria), Amir Vuk Zec (Bosznia és Hercegovina), Palmar Kristmundsson (Izland), mccullough mulvin architects (Írország), Pedevilla architetti (Olaszország), Dekleva Gregorič arhitekti, Szlovénia; unparelld’arquitectes, Spanyolország. A Piranesi-díj 2018 nyertese Francesca Torzo Galerie n09 – z33 (Hasselt, Belgium,2018) épülete lett. Kiemelt dicséretet kapott az olasz Studiospazio csoport Suzzarában épült garázsműhelye (2016), valamint az osztrák Feyferlik / Fritzer építészpáros mariazelli bazilikája és lelkigyakorlatos háza (2018).

2019 / 01

KOLOMAN MOSER (1868–1918) ALLROUND / ÁLTALÁNOS MŰVÉSZ: KLIMT ÉS HOFFMANN KÖZÖTT BÉCS, MAK 2018. 12. 18. – 2019. 04. 22. — szöveg text: SZEGŐ GYÖRGY —

fotók photos:

MAK

1918 nem csak politikai értelemben lett az Osztrák-Magyar Monarchia halálos ágyává, de a képzőművészet és a vizuális kultúra tragikus évének is bizonyult. A bécsi modernizmus úttörői közül ekkor hunyt el Otto Wagner, Gustav Klimt, Egon Schiele és Koloman Moser. A kiállítás címe azt fogalmazza meg, hogy a bécsi zsenik, a kivételes tehetségek hogyan hatottak az egész 1900-as századforduló új művészi formanyelvet kereső Bécsére – többek között az igen sokoldalú Koloman Moser munkásságára.

alkotók és a köznapokra ható, a világháború utáni új művészeti irányt kijelölő szemlélet közé. Ilyen „allround” alkotónak láttatják Kolo Mosert is. Moser a szecesszió összművészeti szellemében uralta a festészet, a grafika, az iparművészet és a belsőépítészet műfajait, de éppúgy a divat és a színpad művészeti terepét is. Hasonló karakterű, de kiegyensúlyozottabb, sok műfajú oeuvre-t épített, mint a festő Gustav Klimt vagy az építész-designer Josef Hoffmann. A kiállítás öt fejezetre tagolja az 1860– 1918 közötti, a művészetteoretika szempontjából egyetemes kisugárzású korszak kézműves-művészeti fejlődését; ez a bemutató háttere. A „Bécs, mint a művészetek színpada” rész azt a társadalmi környezetet láttatja, ahol a megerősödő nagypolgárság új területeket nyitott meg a művészi tevékenységek számára. Korai éveiben Moser tanúja a Wiener Künstler-Compagnie – Hans Makart, Franz Matsch, Gustav és Ernst Klimt – által uralt historizáló építészeti, díszítőművészeti projektek kiteljesedésének, amelyek az alkotó naturalista festői/grafikai korszakát keretezték. A második rész témája Moser belépése a szabad művészetek terepére. A Kunstgewerbeschulén 1893–1895 között végzett festészeti tanulmányait Franz Matsch finanszírozta, miközben már ismert könyv-és újságillusztrátor volt. Ezek a médiumok segítettek a Siebner Club alkotóinak, hogy a historizmussal szakító szecesszió új kifejezési formáit kidolgozzák. Moser a híres, M. Gerlach-féle Allegóriák mappának A szobrászat allegóriája lapját készítette csupán, de az egész grafikai összkép, az egyes lapok címei az új iparművészetek egyenjogúvá válását hirdették. Közben Moser megismerkedett a Bécsben átütő sikert arató japán művészettel, és egyik meg-

KOLOMAN MOSER, 1903 K. © MAK

Az Universal Künstler zwischen Gustav Klimt und Josef Hoffmann alcímben Klimt és Hoffmann kiemelése arra – a kiállításban is megjelenő – közegre utal, amelyben az „általános művészek” (Tausendkünstler, azaz Ezermester-művészek) hidat tudtak építeni nem csak az ünnep „nagyjai”, a forradalmian ideologikus úttörők, a szociális értelemben kisugárzó PLAKÁT A 13. SZECESSZIÓ KIÁLLÍTÁSRA, 1902 © MAK

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR © ASLAN KUDRNOFSKY / MAK

fogalmazója lett a híres „bécsi síkművészet” dekorációs programjának. A következő kiállítási egység az 1889– 1895 közötti korszakot, benne Otto Wagnert, mint az általa megfogalmazott Nutzstil atyját láttatja. E kifejezést később a funkcionalizmus kifejezés váltotta fel, ami a „forma követi a funkciót” jelmondathoz vezetett. A szecesszió tagjaként Moser is kezdeményezője lett a bécsi Iparművészeti Múzeum és Főiskola alapításának, ott a már említett élcsapattal Carl Mollal és Joseph Maria Olbrichhal együtt professzúrát kaptak. A 4. rész „A művészet egysége” cím alatt a Moser és Hoffmann által fémjelzett és nemzetközi hírűvé lett „bécsi térformálás” laudációja, az iparmágnás Nikolaus Dumba palotájával, ahol Makart a dolgozószobát, Klimt a zeneszalont, Matsch az étkezőt díszítette festményeivel. Az utolsó fejezetben a Moser, Hoffmann és Fritz Waerndorfer mecénás által 1903-ban alapított Wiener Werkstätte tevékenysége a tárlat csúcspontjaként mutatkozik. A kiállítás

PASSZÁZS // PASSAGE

KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR © ASLAN KUDRNOFSKY / MAK

által láttatott művészetek – éppen az évről évre ismétlődő hasonló tárlatok hatására – Ausztria brandjévé lettek. A Wagner főműnek számító Steinhof templom Moser készítette üvegablak-tervei körüli botrány után Moser elsősorban újra festő lett, ekkor következett a svájci Ferdinand Hodler hatását tükröző korszaka. De a kiállítás most a mintegy ötszáz szépséges ipaművészeti tárgyára, bútorára fókuszál – köztük a budapesti Schmidt Miksa bútorgyáros kollekciójából az 1961ben a mi Iparművészeti Múzeumunkba jutott vagy harminc műtárgyra. Ez a tárlat az idén a müncheni Villa Stuckban is látható lesz; a MAK-kal párhuzamosan pedig a bécsi Theatermuseumban Moser színpadi munkáit is bemutatják. A 100. évforduló tárlatai demonstrálják, hogy a bécsi művészek Európa végóráiban – mintegy ellenállóként – álltak ki a szépség fontossága mellett. A „Szépet” az éhség, a nyomor, a menekültek balsorsa és a járványok ellen ható varázslatként mutatták fel.

2019 / 01

HANS POELZIG: BERLINI PROJEKTEK ÉPÍTÉSZETI RAJZOK MÚZEUMA, BERLIN 2018. 10. 18 – 2019. 02. 03. — szöveg text: GÖTZ ESZTER —

fotók photos:

TSCHOBAN FOUNDATION

MAGASHÁZ, BERLIN-MITTE, 1921, PERSPEKTÍVARAJZ

KONFERENCIAKÖZPONT, BERLIN-CHARLOTTENBURG, 1927-31, PERSPEKTÍVARAJZ

A Tschoban Foundation berlini építészeti rajzmúzeumában 2018 végén és 2019 elején egy olyan építész rajzait láthatta a közönség, aki a Walter Gropius, Bruno Taut, Mies van der Rohe és Peter Behrens mellett kétségkívül az egyik legjelentősebb figurája volt a 20. század első felének német építészetében. Pályája kezdetén ipari épületeket tervezett, már 1911-ben hírnevet szerzett az 51 méter magas poznańi toronyházával,melyet egy ipari kiállításra tervezett. 1916-ban kinevezték Drezda főépítészének és fontos tagja volt a Deutscher Werkbund egyesületnek. 1919-ben Max Reinhardt megbízta a berlini Grosses Schauspielhaus belső terének átalakításával, a rá következő esztendőtől egészen a harmincas évek elejéig a német filmgyártás fellegvárában,

az UFA stúdiójában készített expresszionista stílusú, látványos filmdíszleteket. 1927-ben az első nemzetközi modern építészeti kiállításon szerepelt egy stuttgarti lakóházának tervével. Legismertebb épülete, a frankfurti I. G. Farben vegyi üzem számára tervezett együttes évtizedekig Európa legnagyobb és legmodernebb irodaház-komplexuma volt. A kiállítás most a berlini épületeihez készített rajzait mutatta be: a Babylon mozi, a korábbi Schumann cirkusz épületéből kialakított – 1988-ban lebontott – Grosses Schauspielhaus, a mai Theodor-Heuss-Platzon álló rádióépület – utóbbiban az ovális konferenciatermet a berliniek „Poelzig-tojásnak” nevezik –,illetve több ipari létesítmény terveit. Ezek közül talán a legkevésbé ismert a gatowi filmstúdióhoz készült terve, ami sohasem valósult meg, és amelynek homlokzati rajzain az I. G. Farbenről ismert díszítőmotívum is

megjelenik. A kréta- és pasztellrajzok erőteljes expresszionista látásmódról tanúskodnak. A közönség megnézheti a pályája elején álló Poelzig vázlatfüzetének néhány lapját is, ezeken romantikusabb látásmódba ágyazva, de már sejthető a nagy formátumú téralkotó tehetség, akinek monumentális, tömbszerű megoldásokat kereső, ugyanakkor a modernizmus frissességét hordozó építészeti víziói mély nyomot hagytak a két háború közötti Berlin arculatán. A kiállítás kurátorai HansDieter Nägelke és Nadejda Bartels voltak, a rajzok közül sok lap a berlini Műszaki Egyetem Építészeti Múzeumából érkezett.

A BERLINI GROSSES SCHAUSPIELERHAUS NÉZŐTERE,1919, ARCHÍV FOTÓ

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

URBAN DESIGN & ARCHITECTURE DESIGN AWARDS 2018 www.meonline.hu

TOVÁBBÉPÍTÉS ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018 szerk.: Kerékgyártó Béla, Szabó Levente

A VILÁG LEGJOBB KÖZÉPÜLETE LETT A NÉPRAJZI MÚZEUM ÚJ ÉPÜLETE

15. DESIGN HÉT BUDAPEST Magyar Formatervezési Tanács, 2018 www.meonline.hu

www.meonline.hu

2018 novemberében adták át Az Architecture Press Release (APR) által meghirdetett Urban Design & Architecture Design Awards nemzetközi verseny díjait. A díjra az aktuális évben elkészült projektekkel lehet pályázni, számos kategóriában, az épületektől városépítészeti koncepciókon át a belsőépítészeti és tájépítészeti munkákig. 2018-ban több mint 30 országból összesen 699 projekt szerepelt a versenyben. Az Urban Design & Architecture Design Awards 2018 versenyénen számos kategóriája közül a legjobb kereskedelmi épület díját a Los Angeles-i Punk alternatív zenei központ nyerte (építész: markharris Architects, USA), a legjobb kulturális épület az Eastern Sierra látogatóközpont lett (építész: Marcy Wong, USA), a lakóház kategória nyertese egy újzélandi családi ház lett (építész: Frans Kammermans), az irodaházak között egy mexikói épület (építész: Carlos Villegas Duarte) nyert, a középületek között egy jordániai interaktív nyaralótelep kapott első díjat (építész: Ayah Abu Al-Rub). Az összes kategória díjazottjai itt érhetők el: http://architecturepressrelease.blogspot.com/p/ apr-announce-urban-design-architecture.html

A BME Építőművészeti Doktori Iskola harmadik tanulmánykötete is a képzési program sajátosságaihoz illeszkedik: a 2018-as tanévben a továbbépítés és újrahasznosítás fogalmi kettőse körüli, két szemeszter hosszú modellkutatások során mélyedtek el az alapvetően tervezői habitusú doktoranduszok az építészeti kutatás alapvető módszertani kérdéseiben. A téma rendkívül szerteágazó, egyszerre érint kulturális, emlékezeti-identitásbeli, szociális, politikai, gazdasági és ökológiai problémákat. Az át-, rá-, tovább-, újjá-, újra- stb. építések összefüggenek olyan értékelésbeli kérdésekkel, hogy mit tekint az adott társadalmi-kulturális közösség megtartandónak, folytatandónak, hogyan gondolja megőrzendőnek, illetve megerősítendőnek saját identitását. Az elméleti jellegű tanulmányokat két féléves nyíregyházi terepkutatás és az ahhoz kapcsolódó tervjavaslatok egészítik ki, reprezentálva ezzel a doktori iskolára jellemző elméletigyakorlati kettősséget, az építészeti gyakorlatban meglévő komplexitást. A hosszabb elemzéseket és esettanulmányokat rövidebb szövegek, interjúk egészítik ki. A szerzők: Bedecs-Varga Éva, Géczi Zsuzsanna, Berecz Tamás, Bun Zoltán, Juhász Ágnes, Kovács Dávid, Kovács Károly, Öcsi Gabriella, Palicz Kata, Radnóczi László, Somogyi Krisztina, Varga Piroska,Virág Anett, a kötetet Máthé Dóra tervezte.

Az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete. Az elismerést a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards a Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeumnak ítélte oda a világ legjobb középületének járó díjat. A Néprajzi Múzeum terve ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta. Az ingatlanszakma egyik legrangosabb elismerését nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítéli oda tíz különböző kategóriában. A testület a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget vizsgálja. Az International Property Awards negyedszázados történetében először fordul elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen kategóriájában. A Napur Architect iroda által tervezett Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó „World’s Best” díjat.

Forrás: APR

Forrás: BME

Forrás: MTI

MARKHARRIS ARCHITECTS: PUNK ZENEI KÖZPONT, LOS ANGELES

PASSZÁZS // PASSAGE

A Design Hét Budapest rendezvénysorozatot 2004-ben indította útjára és azóta is védnöke, fenntartója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szakmai lebonyolítója a Magyar Formatervezési Tanács, a hivatal szervezeti egysége. A rendezvénysorozat minden év őszén kerül a látogatók elé, fennállásának 15 éve alatt tíznapos eseménysorrá nőtte ki magát és pozíciója megerősödött az európai rendezvények sorában. Az idén a kerek évforduló alkalmából reprezentatív kötetet is megjelentettek. A másfél évtizedet összefoglaló kiadvány – benne a hazai kreatív ipar szereplőinek felsorakoztatásával és a szakterületen lezajló folyamatok bemutatásával – átfogó képet ad a hazai designkultúráról, a magyar kreatív iparról, és ezzel támogatja a Magyar Formatervezési Tanács design gazdaságpolitikai szerepét felmutató törekvéseket. A kötet szövegeit Wesselényi-Garay Andor és Halasi Rita jegyzik, ötletes grafikája a de-form munkája.

Forrás: Magyar Formatervezési Tanács

2019 / 01

____

BÚCSÚ FAREWELL

____

BÚCSÚ DÁVID FERENCTŐL 1940–2019 ___

szöveg text:

___

KŐNIG TAMÁS

Dávid Ferenc halála kapcsán az MTA-BTK közleményt bocsátott ki, ebből szeretnék idézni, egy részletet, amely az elhunyt művészettörténészhez valóban méltó: „...Nevéhez fűződik nem egy fontos, mintát adó színházrekonstrukció művészettörténeti megalapozása. A soproni városi színház, vagy a budapesti Új Színház (az egykori Parisiana mulató) példa értékűen helyreállított épületek. ...” Az említett két épület rehabilitációjának Dávid Ferenc volt a műtörténésze, tervezői pedig – ez vett rá a búcsúztató megírására – Wagner Péter és jómagam voltunk. Pályám elején, egyszerű ipartervesként fogalmam nem volt arról, hogy egy „történeti” (akkor még „meglévőnek” hívott) épülettel a tatarozáson kívül mit is lehet tenni. Mit kellene csinálni egy még álló, és műszaki állapota miatt még egy darabig biztosan nem lebontandó házzal, ha állapota romlik? Egyáltalán, mire lenne jó? Annyiról volna szó, hogy szebb a külső vakolat, és végre működik a lift? Fogalmam nem volt (többen voltunk így a szakmánkban, általában nem is volt túl népszerű az ilyesmivel foglalkozás), mi az, hogy épületrehabilitáció, tömbrehabilitáció. Aztán jött Dávid Ferenc, a művészettörténész. Ő volt az, akivel nyilvánvalóvá vált: az alap maga az általunk rendesen még nem is ismert ház. Ő az, aki a házon kívül annak pontos történetét, eredeti állapotát és eddigi átépítéseit, átépítésének, bővítésének indokait is kikutatta, és azt is tudta, hogy e változó használatú életszakaszok során kik, milyen városi és eljárásjogi körülmények között, milyen és honnan származó anyagokat építettek be. Innentől kezdve teljesen nyilvánvalóvá vált számunkra (valószínűleg sokan voltunk ezzel így), hogy a program megértése, átgondolása, és ennek

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

FOTÓ: GESKÓ JUDIT, 2018. DECEMBER 16.

alapján „megcsinálhatóvá” minősítése után a tervezés nem az építész 3B-s ceruzája és skiccpausz használatával kezdődik. Az indulás – természetesen az összes, aktuális állapotfelmérések elkészítésével párhuzamosan – a ház minden életkorszakában keletkezett gondolatot, anyagot és történetet ismerő történésszel, Dávid Ferenccel folytatott beszélgetéssel kezdődik. Beszélgetésekkel, melyekben megismerhetők, megfogalmazhatók az át-, illetve továbbépítés vágyával és realitásával – potenciális megjelenésével, városi viszonyaival és hatásával – kapcsolatban az immár használható tudáson alapuló elképzelések. A vele való beszélgetés(ek) so-

rán kerül szóba (és ezek alapján alakul is ki, majd véglegesedik) az esetleges új és a régi viszonya, az azonosságok és a különbségek, a mindenképpen újak és a mindenképpen megtartandóak, a régi és az új funkció térigényei közti különbségek megoldása, maga a terv, maga a rehabilitált ház. Egy ilyen tervezési munka több tucat szakági altervező részvételével zajlik. Közülük legfontosabb, a legmeghatározóbb a történész. Ez ügyben ő, Dávid Feri volt az első, mindenki tőle, ettől a megfogalmazhatatlan baráttól tanult, és tőle tanulna, vele dolgozna továbbra is. A barát, a tanító, kolléga, Dávid Ferenc 2019 januárjában elhunyt. Pótolhatatlan.

Sokunk őriz Dávid Ferencről hasonló személyes emlékeket. A vele készült Balkon-interjú, a szegedi zsinagóga tetején tett túránk, a Baumhorn-kiállításhoz vagy a nagy amerikai Zsolnay kiállításra a Schmidl-család sírboltjáról írt tanulmányomhoz nyújtott segítsége örök élményem. Dávid Ferencet munkatársai és tanítványai páratlan tudományos pályája, szeretetre méltó személyisége előtt tisztelegve kettős kötettel, több mint 1200 oldalon köszöntöttük öt éve, melyet 73. születésnapjára a Vincze Kiadó Kő kövön/Stein auf Stein Festschrift für Ferenc Dávid címen jelentetett meg. Benne az életmű bibliográfiája, munkáinak átfogó felsorolása immár Dávid Ferenc emlékét őrzi. Mi, a tisztelői, nem feledjük. Szegő György

____ HÍREK NEWS

____

Egyesült Királyság

tész hallgatók számára. A fenntarthatóság az

∙ Invisible Landscapes: Imagination, Royal

idei pályázatban is központi szerepet játszik.

2018-ban a Prima Primissima díjat építé-

Academy of Arts, London, 04- 01-ig

Az általános tematika mellett jelen kiírás az

szeti kategóriában Nagy Csaba építész

∙ David Adjaye: Making Memory, Design

előző pályázatok teoretikus témaválasztása

nyerte. Prima díjat Potzner Ferenc és

Museum. London, 05. 05-ig

után egy konkrét helyszínre, a Tolna megyei

Tokár György kapott.

∙ Eric Parry: Drawing, Sir John Soane's

Kisszékelybe épülő lakóház ötletpályázati

Gratulálunk a díjazottaknak!

Museum, London, 05.27-ig

terveinek elkészítéséről szól. A pályázat ki-

DÍJAK

írója és támogatói számára a korszerű és KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ∙ Bauhaus100: Program a mának. HÍREK

Észtország

hosszútávon fenntartható, otthonos házak

∙ A Room of One's Own. Feminist Questions

és lakások építése elsődleges fontossággal

About Architecture, Eesti Arhitektuuri-

bír. Az ötletpályázaton nyertes vagy díjazott

muuseum, Tallinn, 05. 19-ig

minden pályamű szerzője lehetőséget kaphat arra, hogy a leendő megrendelővel a tovább-

Ludwig Múzeum, 04. 10. – 08. 25. ∙ Dévényi Sándor építész kiállítása.

Finnország

tervezésről, majd pedig az engedélyezési és

A BME Urbanisztika Tanszék nemzetközi

Vigadó Galéria, 03. 24-ig

∙ The Suur-Merijoki Manor: A Jugend Jewel,

kiviteli terveinek elkészítéséről tárgyaljon.

konferenciát szervez a háború utáni építészet

∙ Tervek. Rajk László kiállítása,

MFA, Helsinki, 09. 08-ig

Beadás határideje: 2019. május 6.

rehabilitációs kérdéseiről "Facing Post-Soci-

Trapéz, 03. 22-ig

alist Urban Heritage" címmel, melyre várják

∙ Csak tiszta forrásból. Hagyomány és

Franciaország

kutatók, előadók jelentkezését. A konferencia

absztrakció Korniss Dezső művészetében.

∙ Luigi Ghirri: Maps And Territories,

időpontja 2019. október 4-5., az absztraktok

MNG, 04. 07-ig

Jeu de Paume, Párizs, 06. 02-ig

AADIPA díj 2019

benyújtási határideje: 2019. március 4.

∙ Világok között. Vajda Lajos élete és

∙ Quai des Queyries: MVRDV architectes,

Az AADIPA (Association of Architects for the

Kapcsolat: doconf@urb.bme.hu

művészete. Ferenczi Múzeumi Centrum,

Rotterdam, arc en rêve – centre

Defence and Intervention in Architectural He-

Szentendre, 03. 31-ig

d'architecture, Bordeaux, 05. 26-ig

ritage) elkötelezett támogatója a műemléki és

További információ: https://otthonneked.hu/ palyazatok/

a kortárs építészeti környezet összhangjának,

Budapest 2000 után

∙ A fotográfia anatómiája. Rómer Flóris Művé-

Négy fiatalt díjazott a rangos szakértőkből és

szeti és Történeti Múzeum, Győr, 03. 31-ig

Hollandia

2019-ben immáron negyedik alkalommal

építészekből álló zsűri február 12-én a MÉSZ

∙ Aktív ábrák. Kapcsolatépítési stratégiák

∙ Netherlands – Bauhaus. Pioneers of a New

fogja díjazni és Európa ezen szellemiségben

Ybl-termében. A Summa Artium (a Budapest

az avantgárd hálózatokban.

World, Museum Boijmans Van Beuningen,

megfogant műemléki helyreállításait.

folyóirat kiadója), a Magyar Építőművészek

Kassák Múzeum 03. 31-ig

05. 26-ig

Jelentkezési határidő: 2019. április 5.

Szövetsége és az Építészfórum első alkalom-

∙ Halász András: New York is my Vietnam

mal hirdette meg „Budapest 2000 után” pá-

és egyéb történetek.

Németország

lyázatát fiatal szerzők számára. A kiírók célja

Rugógyár Galéria, 03. 22-ig

∙ Stephen Talasnik: Unearthed, Architektur

volt, hogy olyan új, harminc év alatti szerzőket

∙ A köztes lét túloldalán. Hajas Tibor művé-

Galerie, Berlin, 03. 30-ig

Pályázat Gyula Kőrös-partjának megújítására

találjanak az építészet tárgykörében működő

szete és a tibeti misztériumok. Hopp Ferenc

∙ Balkrishna Doshi: Architecture for the People,

Gyula Város Önkormányzata ötletpályázatot

nyomtatott és online sajtófelületek számára,

Ázsiai Művészeti Múzeum, 04. 14-ig

Vitra Design Museum, Weil am Rhein,

hirdet a belváros Élővíz-csatorna menti „Ven-

akik vállalkoznak arra, hogy bármely műfajú

∙ Az európai konstruktivizmus békéscsabai

2019. 03. 30. – 09. 08.

déglátó-terasz” megújítására és a belvárosi

publikációval nyomon kövessék a 21. szá-

nagymesterei. Munkácsy Mihály Múzeum,

∙ Ich bin Raum. FAKT – Office for Architecture,

Kapus-hídtól keletre, a csatorna északi ol-

zadi Budapest kortárs építészetének, épített

Békéscsaba, 05. 04-ig

BDA Galerie, Berlin, 03. 29-ig

dalán lévő partszakasz rendezésére. A város

környezetének, urbanisztikai fejlődésének

∙ Csörgő Attila: Mozgásterek.

jellemzőit; szakmailag értékes megoldásokat,

Új Budapest Galéria, 03. 08. – 05.26.

Olaszország

növelje a gyalogosforgalmat, és vonzóvá

fejlődési trendeket mutassanak be és tájé-

∙ Fekete Lyuk. A pokol tornáca - Budapesti

∙ The Street. Where the World Is Made,

tegye mind a helyi polgárok, mind a turisták

koztassák a témakör iránt érdeklődő közön-

Underground '88-'94.

MAXXI, Róma, 2019. 04. 28-ig

számára. Ezt a gyalogos útvonalként hasz-

séget. Az 1. díjat Karsai Anna, a 2. díjat Serf

Kiscelli Múzeum, 06. 23-ig

Bővebb információ: www.eu-architecturalheritage.org

szándéka, hogy az Élővíz-csatorna partján

nálatos területen, a Körös-parton meglévő

Dorottya, a 3. helyezést Jelinek Júda érte el.

Oroszország

természeti-, és épített környezeti értéke ki-

A MÉSZ különdíját Marosi Péter kapta.

∙ Unrealized Future. The model of the Grand

emelésével, fejlesztésével, a környezet mi-

Kremlin Palace of the architect Vasily

nőségének emelésével, új attrakciók – oda

Bazhenov, Schusev State Museum of

illő új funkciók – létrehozásával lehetséges

Architecture, Moszkva, állandó kiállítás

és szükséges elérni. A kiíró tervpályázat útján

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Kihirdették a „Budakalász magja 2018” pályázat eredményeit

Ausztria

A Magyar Művészeti Akadémia Építőmű-

∙ Legislating Architecture. The Property Show,

vészeti Tagozata tavaly ősszel hirdetett nyílt

Vorarlberger Architektur Institut, Dornbirn,

Szlovénia

ján a legszínvonalasabb környezetrendezési

pályázatot a budakalászi Kálvária-domb

03. 02-ig

∙ Living with Water, MAO

változatot.

hosszú távú kezelésére, élhető, közösség-

∙ Handbook of Tyranny,

Museum of Architecture and Design,

Beadás határideje: 2019. május 23.

építő hasznosítására. A felhívásra beérkezett

Haus der Architektur Graz, 04. 26-ig

Ljubljana, 2019. 03. 24-ig

A pályázathoz kapcsolódó dokumentumokat

keresi a legjobb tervmegoldást és ez alap-

27 pályamű közül a bíráló bizottság az 1. dí-

az alábbi címen lehet kérni: balogg@gyula.hu

jat Bajusz Csaba Ádám, Salacz Ádám és

Belgium

Vadász Balázs tervének ítélte oda. A 2. díjat

∙ The House of The Explorer, Bovenbouw

Bódi Gergely Gergő, a 3. díjat Boholy Ildikó

Architectuur, de Singel – International Arts

és Németh Máté pályázata kapta. A zsűri to-

Campus, Antwerpen, 06.14-ig

vábbi 5 pályaművet elismerésben részesített.

Információ: https://www.sztnh.gov.hu PÁLYÁZATOK „Jövő otthonai” pályázat Vidéki ház Kisszékelyben: ötletpályázat

Csehország

építész hallgatók és diplomás építészek

2019. január 28-án, 54 éves korában elhunyt

∙ Logistics Landscapes,

számára Style&Home Kft. által életre hívott

Kövessy Szabolcs belsőépítész, számos

Vi Per Gallery, 04. 06-ig

OTTHONNEKED összefogás nyílt titkos öt-

sikeres építészeti projekt tervezőtársa.

HÍREK // NEWS

letpályázatot hirdet építészek, valamint épí-

2019 / 01

____

ÉPÍTÉSZEK ARCHITECTS

____

NAGY CSABA

PÓLUS KÁROLY

BENEDEK BOTOND

T. MAJOR KRISZTINA

VASÁROS ZSOLT DLA

Diploma // Degree

1989 Gustav Peichl Mesteriskola Képzőművészeti Akadémia, Bécs 1987 BME Építészmérnöki Kar

1994 BME Építészmérnöki Kar

1998 BME Építészmérnöki Kar 2003 BKE Vállalatgazdálkodási Szak

2000 BME Építészmérnöki Kar

1997 BME Építészmérnöki Kar 2005 DLA fokozat 2017 habilitáció

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 Révész utcai Rendelőintézet, 2009 Pannónia Általános Iskola, 2009 Richter Gedeon uszoda, 2009 Reprezentatív Irodaház, Szabadság tér, 2011 Richter Gedeon raktárhomlokzat, 2014 Palatinus strand rekonstrukciója, 2017 Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 – 1. díj Óvoda és bölcsőde Váci út, 2008 – 2. díj Budapest szíve, Városháza fórum, 2008 – 2. díj Díjak // Awards

2009, 2010 Építőipari Nívódíj 2009, 2010, 2018 Budapest Építészeti Nívódíja 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2011 Ingatlanfejlesztési Nívódíj BÉK különdíj 2011 Reitter Ferenc díj 2011 Ybl Miklós díj 2014 Építőipari Nívódíj 2014 XIII. kerület építészeti díja

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Richter Gedeon uszoda, Budapest Pannónia Általános Iskola teljes rekonstrukció, Budapest Irodaház, Szabadság tér 14., Budapest Il Bacio di Stile, Budapest Hotel, Andrássy 8., Budapest 100 lakásos passzívház, Budapest

építész

Válogatott munkák // Selected projects

2009, 2017 Budapest Építészeti Nívódíj

Olof Palme Ház rekonstrukció 2018 Budai Vigadó, Hagyományok Háza, 2017 Párizsi Udvar rekonstrukció, 2016 Il Bacio üzletház Andrássy út, 2012 Óvoda és bölcsőde Váci út 2008 Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 Balatonalmádi Strandfürdő, 2000

Iroda // Office

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11.

Óvoda és bölcsőde Váci út, 2008 – 2. díj Budapest szíve, Városháza fórum, 2008 – 2. díj Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 – 1. díj Balatonalmádi Strandfürdő 1999 – 1. díj

Válogatott munkák // Selected projects

Velencei ifjúsági tábor, 2007 Egészségház, Budapest XIII., 2010 Hotel Moments, Budapest, 2016 Láng Művelődési Ház, Budapest, 2018 Díjak // Awards

Díjak // Awards

2009, 2010 Budapest Építészeti Nívódíja 2009, 2010 Építőipari Nívódíj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2011 Ingatlanfejlesztési Nívódíj BÉK különdíj

www.archikon.hu

Oktatói tevékenység //Teaching activity

2003– BME Ipartanszék, egyetemi docens 2017– BME Ipartanszék, tanszékvezető Válogatott munkák // Selected projects

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11.

Tornai Pincészet bővítése, Somlóhegy, 2010 Szaléziánum Veszprém, 2011 Parlament Déli alagút, 1956-os állandó kiállítás, 2014 Rudapithecus Látványtár, Rudabánya, 2016 A Seuso kincs, vándorkiállítás (MNM), 2017–2018 Szépművészeti Múzeum, Budapest, újranyitott állandó kiállítások I. ütem, 2018 Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, 2019 (átadás előtt) Kis-Balaton Látogatóközpont Fenékpuszta, 2020 (építés alatt)

www.archikon.hu

Díjak // Awards

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Szeretem Budapestet, Vizibuszdokkoló, 2005 – 1. díj Budapest Szíve, Városháza fórum, 2008 – 2. díj Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012 – megvétel

építész

Iroda // Office

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11.

2012 ICOMOS díj 2016 Betonépítészeti díj – 1. díj 2016 Média Építészeti Díja, zsűri különdíja 2016 Piranesi Award, shortlist 2017 Highlights of Hungary, döntős 2017 LANXESS Award 3. díj 2017 S.ARCH AWARD Hongkong, Honourable Mention 2018 Ybl Miklós díj

www.archikon.hu

Iroda // Office

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11. www.archikon.hu

Iroda // Office

Narmer Építészeti Stúdió www.narmer.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

MÁNYI ISTVÁN

FAZAKAS GYÖRGY

JAHODA RÓBERT

PÁRICSY ZOLTÁN

VADÁSZ BENCE

Diploma // Degree

1967 BME Építészkar

1976 BME Építészmérnöki Kar 1982 MÉSZMesteriskola

BME Építészmérnöki Kar

2006 BME GTK mérnöktanár 1994 BME Építészmérnöki Kar

1983 –1988 BME Építészmérnöki Kar 1990 –1992 MÉSZ mesteriskola

Oktatói tevékenység //Teaching activity

BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék

1989–1996 BME Építészmérnöki Kar, meghívott oktató 1997–2000 BME Építészmérnöki Kar, diplomaterv konzulens, opponens 2000 Ybl Miklós Főiskola – tervezési külső konzulens

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely Uránia mozi rekonstrukciója, Budapest Magyar Nagykövetség, Helsinki Természettudományi Múzeum, Budapest Közgazdasági Egyetem, Budapest Wenckheim-kastély hasznosítása, Szabadkígyós Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Műemlékegyüttes hasznosítása, Kiszombor, 1986 – 1. díj ELTE – EXPO épületek, Budapest, 1993 – 2. díj Városligeti Műjégpálya és Korcsolyacsarnok, 2001 – 1. díj Beregi árvízi újjáépítés, ajánlott tervek, 2001 – megbízás Várkert Bazár rekonstrukciója, Budapest, 2012 – megvétel Díjak // Awards

1985, 1989 Építészeti Nívódíj, miniszteri dicséret 1990 Ybl Miklós díj 1996, 2003 Budapest Építészeti Nívódíja 2002 Év Szép Háza 2002 Magyar Művészetért díj 2003, 2004 Budapest Építészeti Nívódíja 2005 Pro Architectura díj 2006 Europa Nostra díj 2015 ICOMOS díj

építész

Válogatott munkák // Selected projects Oktatói tevékenység //Teaching activity

1978–1986 BME Középülettervezési Tanszék Válogatott munkák // Selected projects

Bartók Emlékház, Budapest, 1981 Gundel étterem revitalizációja, Budapest, 1991 MKB székháza, Budapest, 1996 Vodafone székház, Budapest, 2005 Erste Bank székház, Budapest, 2006 Duna Torony Budapest, 2007 Vörösmarty tér 1., Budapest, 2009 Shangri-La Resort, Seychelles, 2012

Társasház, Budapest, Sasad Családi villa, Budapest, Hűvösvölgy Családi villák, Nagykovácsi, Budaörs Növényház, Budaörs Katolikus kápolna, Budapest Református ravatalozó, Gyermely Energiatudatos társasház, Budapest Boldog Meszlényi Zoltán Plébániatemplom, Budapest Díjak // Awards

2007 Év Tetője Nívódíj Pályázat 2008 Év Bramac háza díj 2013 Év Bramac háza díj 2014 Pro Architectura díj

Fazakas Építésziroda Kft. 1022 Budapest, Hankóczy Jenő u. 17-19. office@fazakas-architects.hu

Tetőtéri lakás, Budapest Szobrász műterem, Verőce Nyaraló, Visegrád Családi ház korszerűsítés, Budapest Családi ház, Visegrád Családi villa, Budapest, Hűvösvölgy Energiatudatos társasház, Budapest Boldog Meszlényi Zoltán Plébániatemplom, Budapest

Válogatott munkák // Selected projects

„Két Szerecsen” kávéház, Budapest, 1998 Budakeszi, lakópark I. ütem, 1999 Festetich Major rekonstrukciója, Sopron, 1999 Margit Irodaház, Budapest, 2000 Láng Sportcsarnok, Budapest, 2003 Millennium Tower III., Budapest, 2008 Bölcsőde, Budakeszi, 2014

Díjak // Awards Iroda // Office

Iroda // Office

Válogatott munkák // Selected projects

Jahoda és Páricsy Építésziroda 1114 Budapest, Magyari István u. 10. www.jahodaesparicsy.hu

2007 Média Építészeti Díja, közönségdíj 2007 Év Bramac háza és Alaprajz folyóirat különdíja 2008 Média Építészeti Díja, közönségdíj 2014 Pro Architectura Újbuda

II. Világháború áldozatainak emlékműve, 2. díj, 1989 Irodaház Biatorbágyra, 1. díj, 2007 1956-os Forradalom- és Szabadságharc Emlékműve New York, 3. díj, 2012

Iroda // Office

Díjak // Awards

Jahoda és Páricsy Építésziroda 1114 Budapest, Magyari István utca 10. paricsy.zoltan@gmail.com

1989 Diplomadíj 1995 Év Szép Háza 1998, 1999, 2002, 2006, 2007, 2008, 2011 Pest Megyei Építészeti Nívódíj 2001; 2008 FIABCI Nívódíj 2001 Pro Architectura Díj 2004 Ybl díj 2009 Építőipari Nívódíj

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

www.fazakas-architects.hu

www.jahodaesparicsy.hu

Iroda // Office

Mányi Stúdió 1012 Budapest, Mátray u. 4. manyistudio@manyistudio.hu

Vadász és Társai Kft. 1063 Budapest, Kmety György u. 29. www.vadaszstudio.hu

ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS

2019 / 01

TURI GERGŐ építész

MIKLÓS ZOLTÁN építész

SAJTOS GÁBOR építész

BARTÓK ISTVÁN DLA

FEJÉRDY PÉTER DLA

GHYCZY DÉNES EMIL

Diploma // Degree

1991 BME Építészmérnöki Kar 1994–1996 MÉSZ Mesteriskola 1997–2000 BME DLA képzés 2003 DLA fokozat

1990 BME Építészmérnöki Kar 1992–1994 MÉSZ Mesteriskola 1996 –1999 BME DLA képzés 2003 DLA fokozat

2010 BME Építészmérnöki Kar

Oktatói tevékenység //Teaching activity

BME Építészmérnöki Kar Ipartanszék docens

BME Középülettervezési Tanszék, adjunktus

Válogatott munkák // Selected projects

1999 Görögkatolikus zarándokház, Máriapócs 2002 általános iskola és tornacsarnok, Hajdúdorog 2002 Kegyhely kiszolgáló épületei, Máriapócs 2010 Paks, volt Erzsébet Szálló bővítése 2011 Kőszeg, Óvoda 2015 Kőszeg, kollégium korszerűsítése 2016 Diósd,iskola 2018 Kőszeg, tornacsarnok

Sopron, Szent Imre plébániatemplom, 1997 Budapest-Csepel, Szent Lélek templom, 2000 Hajdúdorog, általános iskola és tornacsarnok, 2002 Budapest, Kalazantinum kápolnája, 2004 Budapest, Városmajori templom előterének átalakítása, 2004 Paks, Erzsébet szálló bővítése, 2010 Békéssámson, kiállító tér és közösségi ház, 2015 Kőszeg, iskola és tornacsarnok, 2018

építész Diploma // Degree

Diploma // Degree

2014 SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2016 BME Építészmérnöki Kar

2004 BME Építészmérnöki Kar

1999 BME Középülettervezési Tanszék

Válogatott munkák // Selected projects

Piliscsaba, Avicenna kutatóintézet (tervező munkatárs) Budakeszi, Kerekmező általános iskola (tervező munkatárs) Solymár, Waldorf iskola tornaterme (tervező munkatárs)

Válogatott munkák // Selected projects

Meininger Hotel, Budapest Társasház, Budapest Millenniumi Városközpont 7/b tömb Egressy úti lakópark, Budapest Origó-ház, Budapest Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Budakalász Magja pályázat, 2018 – megvétel Iroda // Office

Triskell Épülettervező Kft. Budapest, Kecske utca 25.

www.triskell.hu

Petneházy utcai társasházak, Budapest, 2002 – megosztott 1. díj Budafoki Víztorony, 2002 – megvétel Medve utca társasház, Budapest, 2005 – 1. díj Budapest Szíve, Városháza Fórum, 2008 – megvétel „Itt fogunk lakni” pályázat, 2011 – megosztott 3. díj Csarnok téri hotel, Budapest, 2011 – 1. díj Királyhágó tér, Budapest, 2016 – 1. díj

Oktatói tevékenység //Teaching activity

2002– BME Középülettervezési Tanszék, meghívott oktató Válogatott munkák // Selected projects

Borászat, Szent György-hegy Református gyülekezeti ház és harangtorony, Szandaszőlős Villaépület, Budapest Interspar áruház, Diósd Szecessziós villa átalakítása, Bécs Társasház, Esztergom Budaörsi városi uszoda és sportcsarnok Szombathely városi sportcsarnok Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Vadász és Társai Kft. 1063 Budapest, Kmety György u. 29.

Kossuth tér és környezetének kialakítása, Pestszentlőrinc – 1 díj Széll Kálmán tér rendezése, Budapest – 2. díj 320º Művészeti, Oktatási és Technikai központ, Siófok – 2. díj Budaörsi városi uszoda – 1. díj Szombathely Városi Sportcsarnok – 1. díj

www.vadaszstudio.hu

Díjak // Awards

Iroda // Office

1999 MÉK Diplomadíja 2007 Az év kiemelkedő fiatal építésze 1. díj 2007 Pro Architectura-díj 2008 Nemzetközi Szakrális Építészeti Díj, Olaszország Iroda // Office

SAGRA Építész Kft. 1025 Budapest Krecsányi u. 18.

Kiemelt pályázatok // Featured competitions 1995 Városi könyvtár, Veszprém – 3. díj 2001 Plébániatemplom, Gödöllő – 3. díj 2005 Gimnázium és Városi Könyvtár, Esztergom – 1. díj 2009 Thury György tér rendezése, Várpalota – 1. díj

építész

Iroda // Office

Kiemelt pályázatok // Featured competitions 1992 Budakeszi, református templom 1993 Sopron, Szent Imre plébániaközpont – 1. díj 2005 Esztergom, Gimnázium és Városi Könyvtár – 1. díj 2006 Paks, volt Erzsébet Szálló átalakítása, bővítése – 1. díj 2010 Maribor, kortárs művészeti múzeum

Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. 1123 Bp. Kékgolyó u. 20

Iroda // Office

www.fejerdyesbartok.hu

Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. 1123 Bp. Kékgolyó u. 20

Díjak // Awards

2011 Pro Architectura díj

www.sagra.hu

www.fejerdyesbartok.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Vityilló, 2010 Tavaszi szél ház, 2013 Virágház,2015 Bádogház,2016 Grafikuslány háza, Nagykovácsi,2017 Gyapjúház,2018 Díjak // Awards

2010 Junior Príma Díj

___ SZEDERKÉNYI LUKÁCS építész

Diploma // Degree

2002–2011 BME Építészmérnöki Kar Válogatott munkák // Selected projects

Vityilló, 2010 Tavaszi szél ház, 2013 Virágház,2015 Bádogház,2016 Grafikuslány háza, Nagykovácsi,2017 Gyapjúház,2018

_____ Iroda // Office

www.aumuhely.tumblr.com

www.auworkshop.com

____ SZERZŐK AUTHORS

____

BABOS ANNAMÁRIA a BME építészmérnöki karán tervezői szakirányon végzett. 2012 óta aktív tagja a Közösségben Élni önkéntes kezdeményezésnek. Jelenleg az Urbanisztika Tanszék doktorandusz hallgatója, kutatásában az alternatív lakhatási formák és a városi élhetőség témaköreit vizsgálja. Emellett fiatal társaival belsőépítészeti és kisléptékű építészeti projektekben tervezőként vesz részt. BALIGA KORNÉL építész, belsőépítész. 1976-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 1997-ben Építészeti Nívódíjat, 1998-ban Europa Nostra-díjat, 1999-ben Ferenczy Noémi-díjat kapott. A Budapesti Városvédő Egyesület elnökségének tagja. Számos műemléki felújítás díjnyertes belsőépítészeti tervezője. BOTZHEIM BÁLINT építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partnere. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szoborterv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. DRAGON ZOLTÁN művészettörténész. 2000-ben a PPKE HTK-n hittanári, 2002ben az ELTE BTK-n művészettörténészi diplomát szerzett, 2004-2009 között ugyanitt elvégezte a Doktori Iskolát, disszertációjának témája: Idősebb Markó Károly hatása a mexikói tájképfestészetre. 2003-ban Mexikóban volt ösztöndíjas tanulmányúton. Művészettörténészként és muzeológusként a Szépművészeti Múzeumban, a Keresztény Múzeumban, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Múzeumi Digitalizálási Bizottságban és a Múzeumtudományi Kutatócsoportban dolgozott, illetve az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében oktatott. Számos publikációja jelent meg a szaklapokban. GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. KATONA VILMOS PhD építész, szakíró, a Metszet építészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese. 2008-ban szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. PhD fokozatát a kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén végzett ösztöndíjas kutatás, számos külföldi és hazai tudományos szereplés (London AAA, Aberdeen RGU, Luzern HSLU, Basel SAM, Sevilla) után kapta 2014-ben. Kiemelt kutatási területe a kortárs liturgikus építészet. Négy évig a BME és a soproni AMI párhuzamos óraadója volt. KISS TAMÁS építész. 2017-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Pályakezdő építészeti tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet, a 19-20. század fordulójának építészete, s az építészeti téralakítás iránt. Lajta Béla funerális építészetéről szóló tanulmányával 2017-ben a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián II. helyezést ért el. KŐNIG TAMÁS DLA építész. 0974-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. 1974–1983 között az IPARTERV-ben dolgozott, majd elvégezte a Magyar Iparművészeti Főiskola Továbbképző Tagozatát. 1990-ben Wagner Péterrel létrehozta a Kőnig és Wagner építészek Kft-t. 1991-ben Ybl-díjat, 1998-ban Europa Nostra érmet kapott. 1998-ban szerzett DLA-fokozatot. 2012-ben a MOME-n habilitált. LOVRA ÉVA MSc, építészeti író. Tanulmányait a szabadkai Építőmérnöki Kar Városépítészeti Szakán folytatja, a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója, a Szlovák Tudományos Akadémia Építési és Építészet Intézetének ösztöndíjas kutatója. Kutatási területe a város- és városszövet tipológia a dualizmus korában és a szocialista modernizmus a volt Jugoszláv tagköztársaságban, Szerbiában. Tudományos monográfiája Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után (1948–1975) címmel jelent meg (2014, Forum-VMTT).

SZERZŐK // AUTHORS

MAJOR GYÖRGY DLA építész. 1985-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 2003-ban szerzett DLA-fokozatot. A BME Középülettervezési Tanszékének egyetemi docense. 1997-ben és 2005-ben Pro Architectura, 1999-ben Ybl-díjat kapott. MORAVÁNSZKY ÁKOS építész, építészettörténész, elméleti író, egyetemi tanár. 1974-ben szerzett építész diplomát a BME Építészkarán, építész tervezőként kezdte pályáját. 1977-ben Herder-ösztöndíjjal a bécsi TU-n művészettörténetet tanult. 1983–1986 között a Magyar építőművészet folyóirat főszerkesztője volt, majd Münchenben Humboldt-ösztöndíjasként folytatott művészettörténeti tanulmányokat. 1989–1991 között a Getty Center kutatója, 1991–1996 között az MIT vendégelőadója, 1996-tól a zürichi ETH oktatója. Számos nemzetközi konferencia szervezője, építészeti szaklapok szerkesztőségi tagja, kötete szerzője és szerkesztője. Kutatási területe a 19-20. század fordulójának közép- és kelet-európai művészete. 2005-től a zürichi ETH professzora. SUGÁR PÉTER építész, DLA (2004), Ybl-díj (2002), Pro Architectura-díj (2008). A BME építészkarán a Középülettervezési Tanszék tanára, a Radius B+S Kft vezetője. Fontosabb megépült épületek: Tolcsva, OREMUS borászat (199698-2000); Budapest, volt bőrgyári épület átépítése (2002–2003); Szegi, Törley pincészet fogadóépülete, 2005; Villány, Sauska és társa borászat (2006–2007); Budapest, Lánchíd 19 Hotel (2006–2007); Gyöngyös, Kékes Étterem felújítása (2007–2008); Graphisoft Park fogadóépület (2016). SULYOK MIKLÓS művészettörténész, a Budapest Galéria kurátora. Szakterülete a kortárs magyar építészet. 1993-98 között a Római Magyar Akadémia művészeti titkára, az RMA kortárs művészeti galériájának elindítója. 2002-ben a Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának kurátora. SZABÓ JULIANNA építész, urbanista. 1992-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1995-ben az Université Louis Pasteur-ön tanult, 2003-ban a BME-n városépítési és városgazdasági szakmérnöki végzettséget, 2008-ban DLA fokozatot szerzett. Jelenleg a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének docense. 2009–11 között az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa. Budapest Tematikus Fejlesztési Programjainak kidolgozása során részt vett a szociális rehabilitáció koncepciójában. Számos városépítészeti, urbanisztikai tanulmány, könyvfejezet szerzője. SZABÓ LEVENTE DLA, Ybl Miklós- és kétszeres Pro Architectura-díjas építész. 1999-ben diplomázott a BME Középülettervezési Tanszékén, 2007-től ugyanitt főállású oktató, jelenleg egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes. Elvégezte az ÉME Mesteriskola XVIII. ciklusát, később annak mestere. 2008-ban védte meg DLA fokozatát, 2017-ben habilitált. A Hetedik Műterem Kft. ügyvezetőjeként többek között műemléképületek, középületek, közterek és emlékhelyek tervezője. 2012 és 2015 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasa, 2015-ben jelent meg monográfiája Bán Ferenc építészete címmel. SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. VÉKONY ZSOLT újságíró, kommunikációs szakember, jelenleg intézményi kommunikációval foglalkozik főállásban. Több lapban illetve portálon is jelentek meg cikkei (Hajdú-bihari Napló, Bors, Magyar Nemzet, Debrecen, Debreceni Disputa, Mozinet, kulter.hu), amelyek leginkább kulturális témájúak. Építészeti tárgyú írásait a Térlátás című blogján szokta publikálni. ZSOLDOS ANNA művészettörténet szakos hallgató az ELTE BTK Művészettörténet szakán. Fél évet tanult Velencében és Rómában. Kutatási területe a 20. századi és kortárs építészet. 2018-tól a Magyar Építőművészet gyakornoka.

2019 / 01

TARTALOM CONTENT

2018 ___

2018 // 01 szcéna

04 Székesfehérvár történeti központja 2017. A nyílt építészeti pályázat eredménye 06 Fiatalok feketén-fehéren 2017 pályázat – Borsos András téma

08 14 20 28 32 34 38 42 46 50 54

Templom a határon. Szent XXIII. János-kápolna, Budapest, Rákoskert – Katona Vilmos Nyitott kapu. A Graphisoft Park fogadóépülete – Okrutay Miklós Színházak „ráncfelvarrása”. A Centrál Színház, az Örkény Színház és a Kálmán Imre Színpad felújítása, Budapest – Szabó-Jilek Iván Mindenki nyertes. Stavros Niarchos Foundation Kulturális Központ, Athén – Götz Eszter A színház mint közösségi tér. Az OISTAT 2017. évi színházépítészeti pályázata – Götz Eszter Zöld tengeralattjáró. Villa Budaörs-Farkasréten – Dudics Krisztián Békítő gesztussal. Családi ház bővítése, Budapest XI. kerület – Klein Rudolf Menedék a természetben. Menedékházak, Erdély – Pálinkás Edit Hajlék a fák között. Lombhotel, Noszvaj – Botzheim Bálint Személyes kötődések. Családi nyaraló, Fonyód – Bártfai-Szabó Gábor Frappáns kapcsolat. A 2017. évi Frankfurti Könyvvásár magyar pavilonja – Kiss Tamás

terv

81 81 Három-kő turistaház. MÉSZ-MÉK diplomadíj 2018 – Brezina Zsolt

UTÓIRAT | XVIII.98. passzázs

83 84 87 87 87 87

Otto Bartning, Museum Künstlerakademie Matildenhöhe – Szegő György Két 20. századi asszony öröksége Bécsben: Brigitte Hamann és Helena Rubinstein – Szegő Gyögy Piranesi-díj 2017. Nemzetközi építészeti kiállítás Meggyesi Tamás: Napló az életről, a hitről és a térről, ahol élünk – Götz Eszter Otthon – másutt. Batár Attila kiállítása – Szegő György A fa az észt építészetben

búcsú

88 In Memoriam Zalaváry Lajos 1923–2018 – Götz Eszter 89 Miklóssy Endre 1942–2018 – Kolundzsija Gábor 89 Dr. Csák Máté 1938–2017 90 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

57 62 66 72 74 77 79

Az organikus társadalomról – Miklóssy Endre A templom megtisztítása. Templomok alakváltozásai és megújításuk értelmezése a Biblia alapján – Schneller István Design. A fogalom evolúciója a posztindusztriális korban – Szilágyi B. András Architecture Copy Paste. Mindenki másol – Debreczeni Péter Csomópont. Medgyaszay István és Hültl Dezső pályájának találkozásai – Karácsony Rita A historizmus mestere. Dr. Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága – Jeney András SOS Brutalizmus. Mentsük meg a betonszörnyeket – Szegő György

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

57 64 66 68 69 72 76 78

Determináció. A Budapest-Vizafogói Tours-i Szent Márton plébániatemplom kritikai építéstörténete – Berecz Tamás Az anyagok átváltozása az építészetben. Nemzetközi építészkongresszus 2018 – Botzheim Bálint Kreatív tudás. IDEA Conference 2018 – Bükkösi Raymond Magasabbra a tetőt. 10. Budapesti Építészeti Filmnapok – Götz Eszter Mérhető minőség. Interjú Berke Béla svájci építésszel – Pém Ildikó Modernizáció és tradíció az indiai Himalájában. Ladakh megújulása – Bagi Borbála Enigma/92. Hívószó: Kós Károly és Papp Aurél levelezése – Szegő György A városdémonok mesteréről. Gellér B. István (1946–2018) emlékezete – Szegő György

terv

2018 // 02 szcéna

04 06 07

Kitüntetések 2018. március 15. Here We Are – Architectural Photography Award. Nemzetközi építészeti fotókiállítás-sorozat – Pálinkás Edit Király Gyógyfürdő rekonstrukciója és bővítése. A tervpályázat eredménye

téma

UTÓIRAT | XVIII.97.

54 Önkéntes építészet. Szociális iskola, Ghána – Funk Bongán

10 16 22 28 34 38 42 46 50

Nyitott alakzat. Nemzeti közszolgálati Egyetem, Oktatási Épület, Budapest – Botzheim Bálint Párhuzamos történetek. A Tours-i Szent Márton plébániatemplom újraélesztéséről – Szabó Levente A távlat, az ív, a mese és megint csak a távlat. Clark Hotel, Budapest – Somogyi Krisztina Egyéjszakás kaland. Ibis Styles Budapest Airport Hotel, Ferihegy – Götz Eszter Pályára állítva. TVE Sporttelep, Óbuda – Csontó Sándor Lipcsei Könyvvásár 2018. A magyar nemzeti pavilon – Hetedik Műterem, Szegő György Kenyérből kincs. Műemléki magtár rekonstrukciója, Budajenő – Szövényi Anna Beteljesített egység. Evangélikus óvoda, Győr – Okrutay Miklós Ölelő falak. Óvoda a védelmező szabadság jegyében – Beliczay Zsuzsa

81 Fürdő terve, Pécs, Balokány – Kovács Gábor 83 Szerpentin. Duna múzeum és konferenciaközpont, Komárom – Csémy Olivér, Csémy Krisztián passzázs

85 87 88 90 91 91 91 91

Világvárosok – Budapest Bécs 20. századi párhuzamos városterek – Szegő György Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között – Szegő György John Soane és tanítványai. Vision of World Architecture – Götz Eszter Az Olasz Design Napja 2018 – Szegő György Urban Symmetry: Hlinka Zsolt könyve – Botzheim Bálint New Cabin Homes – Götz Eszter Architektur1. Moholy-Nagy szimpózium az MNG-ben – Szegő György 55 éves az ÉMI

92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

2018 // 03 szcéna

04 A MÉSZ éves Közgyűlése – Götz Eszter 05 Galvani-híd, Budapest. Az új Duna-híd meghívásos nemzetközi tervpályázat eredménye

terv

téma

81 82

33 38 44 50 54 58 64 68 72 76

Prosthesis. Carrara termál-fürdő terve, reThinking nemzetközi ötletpályázat, 2. díj Kabin az északi fényben. Nemzetközi tervpályázat, Izland

passzázs téma

08 11 12 14 16 20 24 28 30 36 42 46 50 54

Más megvilágításban. A Fény Mestere díj 2017 – Somogyi Krisztina Lisys-Project: városi díszvilágítások Fénygolyók. Élőkép Színház – Szegő György Nagyopera és hatalmas színház? Színházépületek európai összehasonlításban – Beliczay Zsuzsa A Győri Nemzeti Színház rekonstrukciója. A pályázat eredménye Nyitó előadás. A Pécsi Horvát Színház bővítése és felújítása – Getto Katalin Párizs 21. századi kapuja: La Seine Musicale – Götz Eszter Tirana új ikonja. Az albán Nemzeti Színház terve – Götz Eszter Ellenpontok egységében. MOME 2, Budapest – Tatai Mária Egy régi vízház új élete. Ybl Budai Kreatív Ház, Budapest – Götz Eszter Aki kicsiben hű... Neológ zsinagóga rekreációja és Žilina-Záriečie, Zsolna – Botzheim Bálint Füred kapuja. Balatonfüred, vasútállomás és a Casticum tér – Géczi János Hiteles rekonstrukció. A békéscsabai vasútállomás épületegyüttesének helyreállítása – Garai Péter Freespace – szabad tér(használat). 16. Velencei Nemzetközi építészeti Biennálé – Szegő György

UTÓIRAT | XVIII.99.

57 60 66 68 70 75 78

Tér a fényben – fény a térben. Az építészeti világítás forradalmai – Böröcz Sándor „A fény segíti a tér megértését” Interjú Bányai Tamás és Haász Ferenc világítástervezőkkel – Somogyi Krisztina Minden képernyővé válik. Épületvilágítás és animációk – Debreczeni Péter Balkrishna Doshi. Pritzker-díj 2018 – Götz Eszter Egy korai modern klasszikus 100 – avagy 55 – év után: Otto Wagner életmű-kiállítás és katalógus – Kerékgyártó Béla SOS Brutalizmus, Bécs – Branczik Márta „Arccal a vasút felé” Kortárs vasútfejlesztés építész szemmel – Tóth Zoltán

ÉVES TARTALOM // CONTENT 2017

83 85 86 87 88 89 90 90 90 90

Munkák, alkotótársak, tanítványok. Salamin Ferenc kiállítása – Zsoldos Anna RG_70. Reischl Gábor emlékkiállítás és konferencia a MÉSZ-ben Év Tájépítésze Díj 2018 A Holnap Kiadó két építészettörténeti kötete – Szegő György A Bauhaustól az építészkarig: Carl Fieger – Zsoldos Anna A jövő kérdései – Művészek és robotok – Götz Eszter Rendhagyó rajzóra Magyar Péter építésszel Minden a mienk! Albert Ádám kiállítása William Hall: Wood – Götz Eszter Sceni-Tech 2018 – Götz Eszter

Tattersall 2.0. A Nemzeti Lovarda felújítása – Okrutay Miklós Ráhangolódás. DVTK Futballstadion, Diósgyőr – Bodonyi Csaba Zászló a vártán. Ludovika Sportközpont, Budapest – Botzheim Bálint Kijelentő mód. Újpesti új vásárcsarnok és kulturális rendezvényközpont, Budapest – Molnár Szilvia Az elvetett mag. Evangélikus kápolna, Pestszentimre – Mackó Erzsébet Hiánypótló épület. Zsidó kiválóságok háza, Balatonfüred – Kiss Tamás Gyülekezet szentelte hely. Református templom és gyülekezeti központ a Svábhegyen – Bartók István Közhelyek nélkül. Feltámadás temploma, Rennes – Katona Vilmos Delejes trafóház. Irodaház, Budapest, Markó utca – Ulrich Tamás Nyitott és védett. WorldQuant iroda, Budapest – Götz Eszter

búcsú

terv

91 Sári István 1945–2018 – Viszlai József 92 Pomsár János 1931–2018 – Gerő Balázs

80 82

93 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont. Tervpályázat, megosztott 2. díj A kultúra temploma. Városi könyvtár terve, Hódmezővásárhely

passzázs

2018 // 04 szcéna

04 06 08

A hiányzó láncszem. Rotterdami Építészeti Biennálé – Zsoldos Anna Kabinláz. Hello Wood tábor, Csórompuszta – Zsoldos Anna Csonka Pál érem 2018 – Hegedűs Péter

UTÓIRAT | XVIII.100.

09 20 21

Utóirat 100: Körkérdés az építészetről – Balázs Mihály, Bánki Éva, Barabás Márton, Cseh András, Erhardt Gábor, Ferencz Marcel, Krizsán András, Magyar Péter, Pintér Márton, Puhl Antal, Somogyi Krisztina, Sugár Péter, Sulyok Miklós, Térey János, Tillmann J. A. Utóirat-e az Utóirat? A Magyar Építőművészet Utóiratának 100. számához – Klein Rudolf Visszatekintés. válogatás a 100. számához ért Utóirat melléklet írásaiból

83 87 88 90 91 91 91 91

Három építészlegenda tárlata a Velencei Biennálé mellett: Gaetano Pesce, Renzo Piano, David Chipperfield – Szegő György Az építészet mint folyamat. Somogyi Krisztina: Golda János – Götz Eszter Post Otto Wagner: A Postatakaréktól a posztmodernig – Szegő György A város metafizikája. Aleksander Czekaj kiállítása – Zsoldos Anna A népi építészet ügyében. TÉKA nap az Inkler háznál – Nagy Dénes Vonalak. Egy rendhagyó rajzóra tanulságai – Magyar Péter Tillmann J. A.: az eseményhorizonton túl. Terek, kultúrák, távlatok – Botzheim Bálint Yona Friedman. Kiesler-díj 2018 – Szegő György

92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

2019 / 01

2018 // 05 szcéna

03 05 06 07 08

Építészet Világnapja 2018 – Götz Eszter Magyarország kincsei – épített örökségünk. A MÉSZ fotókiállítása A Budapesti Műhely és Kozma Lajos – Szegő György Robert Venturi 1925–2018 – Szegő György Kozma konferencia, Műcsarnok – Száva Pál

téma

10 A bölcs. A régi budai Városháza műemléki rekonstrukciója – Dévényi Tamás 16 Műemlékvédelmi bravúr. A szegedi zsinagóga külső megújítása – Szegő György 22 Kultúrtáji kapcsolódások. Állatkerti Látogatóközpont és Hotel Pangea, Nyíregyháza – Tuczai Rita 28 A hely szellemisége. A Láng Gépgyár Kultúrháza – harmadik generáció – Ulrich Tamás 34 A helyére került. Váci Greens D épület, Budapest – Török Szabolcs Bence 38 Új identitás. GTC White House irodaház, Budapest – Okrutay Miklós 42 Kisvárosi lépték, nagyvárosi érték. Városháza, Törökbálint – Csontó Sándor 46 Jövőbe vetett bizalommal. Nivegy-ház, Balatoncsicsó – Kiss Tamás 50 Az ég kertje. Erdei kápolna, Pannonhalma, Szent Imre-hegy – Zsoldos Anna 54 Hajnal a kéményen. Újragondolt fűtőház, Libčice – Botzheim Bálint UTÓIRAT | XVIII.101.

57 60 62 65 67 69 77

Magyar Építőművészetért érem 2018: Moravánszky Ákos – Ferkai András Megújuló építészeti örökségünk – kincsek a jövőnek. A MÉSZ kiállítása a Várkert Bazárban – Latorcai Csaba A románcement regénye. A historizáló épületek homlokzatának anyagáról – Jeney András Kozma Klasszik. Megnyitószövege – Rostás Péter Közép- és kelet-európai zsidó temetők. Klein Rudolf legújabb kötetéről – Szegő György Co-housing: példák Bécsben és a közösségi együttélés lehetőségei Budapesten – Babos Annamária, Horogh Petra, K. Theisler Katalin Boldog város az okos világban. Városok az információs társadalomban – Barsi Boglárka

terv

81 Farkasverem. Farkaskutató központ – Kővári Csenge

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs

83 84 86 88 88 89 90 91 91 91 91 92

3h_3 ház, FUGA – Götz Eszter Mario Botta szent terei, Locarno – Szegő György Rejtett történetek. Az életreform-mozgalmak és a művészetek, Műcsarnok – Götz Eszter The Uncommon Walk: AA Visiting School, Budapest – Zsoldos Anna Építési terület. Architecture Uncomfortable Workshop – Zsoldos Anna Mario Merz: Igloos, Milánó – Botzheim Bálint A sebesség filozófusa. In memoriam Paul Virilio – Botzheim Bálint Bonta János (1921–2018) A rajz ereje, FUGA – Zsoldos Anna Közös modern? 20. századi középületek Győr-Moson-Sopron megyéből Országos Főépítészi Konferencia, Kaposvár Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

2018 // 06 szcéna

04 05 08 09 10 11 11

Utóirat 100. Az esszépályázat eredménye Pro Architectura Díj 2018 Budapest Építészeti Nívódíja 2018 Média Építészeti Díj 2018 Visegrádi Négyek családi házai 2018. Pályázat és vándorkiállítás – Borsos András A Nemzet Művésze Díj 2018 Négyszögletű kerek asztal. A belsőépítészet és a média kapcsolata – Götz Eszter

UTÓIRAT | XVIII.102.

49 51 52 55 58 60 62 65 69 71 74 76 78

Utóirat 100. A pályázat értékelése Gondolatok a Hotel Clarkról. Raszteres oroszlánbarlang – Vékony Zsolt (Kritika kategória, 1. díj) Háztól városig. Neave Brown építészete – Winkler Márk (Építészetelmélet kategória, 1. díj)

Meditáció az elgondolhatatlanról – Mújdricza Péter (Új generáció kategória, 1. díj)

Kortárs épület műemléki környezetben. Magtár Látogatóközpont, Pécs – H. Molnár Katalin (Kritika kategória, 2. díj)

Egy elszalasztott esély – N. Kósa Judit (Kritika kategória, 2. díj)

Miről szól a kortárs építészet? – Lévai Magdolna (Építészetelmélet kategória, 2. díj)

Vár állott, most kőhalom. gondolatok egy pályaműről – Zsoldos Anna, Mónus Gergő (Kritika kategória, dicséret) Aldo Rossi és Carlo Aymonino lakónegyede Milánóban – Harangi Attila (Kritika kategória, dicséret) Építészettörténeti vázlat Szabó István érdligeti templomáról – Major György (Építészetelmélet kategória, dicséret) A protestáns templomépítészeti kánon átalakulása a századfordulón – Móré Levente (Építészetelmélet kategória, dicséret)

Több fényt! Kortárs melodráma sok részben, több szereplővel – Sági Gergely (Új generáció kategória, dicséret) A kép jelentősége a kortárs építészetben – Szabó Lilla (Új generáció kategória, dicséret)

terv

81 Vallások háza. MÉSZ-MÉK Diplomadíj 2018 – Lábodi Breuer Anna

téma

12 18 22 28 32 35 38 42 46

Igazság és szépség. A budapesti Szépművészeti Múzeum felújítása – Sulyok Miklós Térfejlesztés lombsátorral. A nyíregyházi szabadtéri színpad korszerűsítése – Garai Péter Promenade Gardens. Új irodaház a Váci úton – Török-Szabolcs Bence Gurulódomb extrákkal. Klapka Központ, Budapest – Götz Eszter Második fejezet. A Budapesti Német Iskola bővítése – Okrutay Miklós Emelkedés és süllyedés. Az új Hegyvidék Galéria, Budapest – Molnár Szilvia 1000 és 10 esztendő. Kápolna, Hegyközszentimre – Szövényi István Újjászületés és újraértelmezés. A szabadkai zsinagóga rekonstrukciója – Klein Rudolf A kettészakított út. Katyń Múzeum, Varsó – Götz Eszter

passzázs

83 Ekler Dezső: Tértörténetek – Szegő György 84 Fény és panoráma. A Budaörsi repülőtér metamorfózisai 85 Interdiszciplinaritás kiállításba csomagolva – Harlov-Csortán Melinda 87 Szerb székesegyház a Tabánban – Szegő Hanna 88 Downtown. Denise Scott Brown – Szegő György 90 Leonardo mikroszkópja. A Leicesteri Kódex – Götz Eszter 91 12 fal – Építészet és ornamentika 91 Children of the Wood – Götz Eszter 91 Nagyváros brand. Történeti és kortárs fotóművészek városképe – Szegő Hanna 91 150 éve született Charles Rennie Mackintosh – Götz Eszter 92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 2019

NÉVMUTATÓ INDEX

2018 ___

D De Gastines, Jean 3–24 Debreczeni Péter 1–72, 3–66 Dénes György 1–50 Dévényi Tamás 5–10 Dósa-Papp Tamás 1–4 Doshi, Balkrishna 3–68 Dudics Krisztián 1–34

A Albert Ádám 3–90

C Carlo Aymonino 6–69 Czekaj, Aleksander 4–90

Szerkesztőség: Építészek Háza – Magyar Építőművészek Szövetségének székháza, 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. +36 1 3182444 (116-os mellék), +36 70 6149404 epitomuveszet@gmail.com

Ekler Dezső 6–87 Emődi-Kiss Tamás 1–4 Erhardt Gábor 4–9

Csák Máté 1–89 Csatai László 3–20 Cseh András 4–9 Csémy Krisztián 2–83 Csémy Olivér 2–83 Csóka Attila Róbert 1–54 Csomay Zsófia 3–30 Csontó Sándor 2–34, 5–42

Fábián Gábor 1–46 Fekete Antal 6–22 Ferencz Marcel 4–49 Ferkai András 5–57 Finta József 2–10 Fridrich László 1–4 Friedman, Yona 4–91 Funk Bogdán 1–4, 2–54

L Lábodi Breuer Anna 6–81 Lang Adolf 1–77 Latorcai Csaba 5–60 Lévai Magdolna 6–62

J Jancok, Martin 3–42 Jeney András 1–77, 5–62 Juhász Nagy Balázs 1–4

K K. Theisler Katalin 5–69 Kalászi Zoltán 6–35 Karácsony Rita 1–74 Katona Vilmos 1–8, 4–68 Kerékgyártó Béla 3–70

N Nagy Csilla 1–34 Nagy Dénes 4–91 Németh Tamás 3–30

Salamin Ferenc 3–83 Sári István 3–91 Schneller István 1–62 Soane, John 2–88 Somogyi Krisztina 2–22, 3–8, 3–60, 4–9, 4–87 Sugár Péter 1–14, 4–9 Sulyok Miklós 6–12, 4–9

U Ulrich Tamás 4–72, 5–28

V O Okrutay Miklós 1–14,6–32, 4–33,5–38 Oláh M. Zoltán 3–36

P Pálinkás Edit 1–42, 2–6, Papp Aurél 2–76 Pintér Márton 6–35, 4–9 Plájer János 2–34 Pomsár János 3–92 Puhl Antal 4–9

Vadász Balázs 1–4 Vékony Zsolt 6–51 Virillio, Paul 5–90 Viszlai József 3–91

W Wagner, Otto 3–70 Winkler Márk 6–52

Z Zalaváry Lajos 1–88

ZS R Reischl Gábor 3–85 Rossi, Aldo 6–69 Rostás Péter 5–65 Rubinstein, Helena 1–84

S Sági Gergely 6–76 Salacz Ádám 1–4

Zsoldos Anna 3–83, 3-88,4–4, 4–6, 4–90, 5–50 ,5–86, 5–88, 5–91, 6–65

2019

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 103.

1580 Ft

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

DÉ V É N Y I S Á N D OR

Kossuth-díjas építész kiállítása

2019. 02. 01. – 03. 24.

V IG A DÓ G A L É R I A , Földszint Pesti Vigadó, az MMA székháza, 1051 Budapest, Vigadó tér 2.

minden, ami művészet mma.hu

ARCHIKON • NARMER STUDIO • MÁNYI • FAZAKAS • JAHODA–PÁRICSY • VADÁSZ–MIKLÓS • SAJTOS • BARTÓK–FEJÉRDY • TURI • AU WORKSHOP

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2019 | 01

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903