Hungarian Architecture 2020/6 by Hungarian Architecture

2020

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

Kós Károly Díj 2010

www.meonline.hu

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE

2020 I 06

+ UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. 114.

Bezárták a világot, de én szabad vagyok. Az eszmélet cellája: szobám. Csontom rácsai a romlást rajtam kívülre zárták. Bezárták a világot, de én szabad vagyok.

— Szécsi Margit: Virrasztok (részlet)

TARTALOM CONTENT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata. MÉ 2020/06. szám ISSN 1785 – 282X LAPALAPÍTÓ (1903) ÉS KIADÓ: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. — Szerkesztőség: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: SCHÄFFER Zsuzsa, kedd 9-12 óráig — Felelős kiadó: KRIZSÁN András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Főmunkatárs: BOTZHEIM Bálint Olvasószerkesztő: GÖTZ Eszter Fotószerkesztő: BUJNOVSZKY Tamás Webszerkesztő: SCHAFFER Zsuzsa — UTÓIRAT alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Szerkesztők: BOTZHEIM Bálint, GÖTZ Eszter — Terjesztés: SCHÄFFER Zsuzsa Grafika: KLUDOVÁCZ András Nyomtatás: Prime Rate Kft. — Hirdetésszervező: CSER Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 — weboldalunk: www.meonline.hu Folyóirat támogató:

Együttműködő partner:

SZCÉNA | SCENE 05 07 09 10

Pro Architectura díj 2020 Pro Architectura Prize 2020 Budapest Építészeti Nívódíj 2020 Budapest Architecture Award for Excellence 2020 Ezüst Ácsceruza Díj 2020 Silver Carpenter’s Pencil Prize 2020 Zalotay Elemér 1932–2020 – Szegő György Elemér Zalotay 1932–2020 – György Szegő

TÉMA | THEME 12 18 23 26 30 34 38 44 48 51

Földalatti minimál. Az M3 négy állomásának megújulása – Tatai Mária Underground Minimalism. The Modernisation of Four Stations of M3 Line – Mária Tatai Egy villa három korszaka. A Thököly úti zsinagóga felújítása – Klein Rudolf Three Eras of a Villa. The Reconstruction of the Synagogue in Thököly Road – Rudolf Klein Kastély, díszlet, kastély. Schossberger kastély felújítása, Tura – Nagy Gábor Castle, Props, Castle. Renovation of Schossberger Castle, Tura – Gábor Nagy A Magvető háza. Református templom és gyülekezeti otthon, Csömör – Csontó Sándor The House of the Seed-Sower. Calvinist Church and Congregation Home, Csömör – Sándor Csontó Illeszkedő korszellem. Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka, Budapest – Kiss Tamás Assimmilating Zeitgeist. The Gym Hall of St Margaret Secondary Grammar School, Budapest – Tamás Kiss Gyógyító hely. A Budai Irgalmasrendi Kórház bővítése – Zöldi Anna A Place for Healing. The Extension Project of the Hospitaller Order of Saint John, Budapest – Anna Zöldi Táji vetület, geometrikus forma. Kis-Balaton Látogatóközpont, Fenékpuszta – Vukoszávlyev Zorán Landscape Projection, Geometric Forms. Kis-Balaton Visitors’ Centre, Fenékpuszta – Zorán Vukoszávlyev Szikár és játékos. 27 lakásos társasház, Kőbánya – Götz Eszter Spare and Playful. Tenement House with 27 Units, Kőbánya – Eszter Götz Puritán, illeszkedő célszerűség. A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatási épülete – Hadik András Puritan and Accommodating Practicality. The Administrative Building of the Franciscan Secondary Grammar School, Szentendre – András Hadik Barokk és kortárs metszéspontján. Humboldt Forum, Berlin Schloss – Szegő György At the Crossroads of Baroque and Contemporary Art. Humboldt Forum, Berlin Schloss – György Szegő

— A címlapon a budai Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka látható. Építészek: Félix Zsolt, Fialovszky Tamás, Gulyás Bálint, Kenéz Gergely. Fotó: Kenéz Gergely

TERV | PLAN

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

55 Ház a Szinva-patak partján. BME Lakóépülettervezési Tanszék, Hauszmann-díj 2020 – Peitl Péter House along Szinva. BME Residential Design Department, Hauszmann Award 2020 – Péter Peitl

2020 | 06

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM 57 59 60 63 70 72

Hálózatokkal átszőtt világ. Barabásilab: Rejtett mintázatok – Botzheim Bálint A World Interwoven with Networks. Barabásilab: Hidden patterns – Bálint Botzheim Továbbélő utópia. A chilei Valparaíso School és az Open City Group – Rose Balázs Surviving Utopies. The Valparaíso School and the Open City Group, Chile – Balázs Rose A miskolci modernizmustól a New Yorkig. Bőhm Viktor építészete – Lovra Éva From the Modernism of Miskolc to New York. Viktor Bőhm’s Architecture – Éva Lovra A léptékhelyes város dicsérete. A herceg, az építész és a filozófus beszélgetése – Hörcher Ferenc In Praise of the Appropriate Dimensions of a City. The Dialogue Between the Prince, the Architect and the Philosopher – Ferenc Hörcher A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ egy éve – Almássy Kornél The Past Year of the Hungarian Museum of Architecture and Monument Protection Documentation Centre – Kornél Almássy „...hogy a bizottság rajzai és fényképei készletéből kiállítást eszközöljenek”. Válogatás a MÉM-MDK műemléki gyűjteményeinek korai forrásanyagaiból – Kádár Zsófia, Kovács Gergely „...so that an exhibition could be organized based on the committee’s stock of drawings and photographs”.

A Selection of the Early Sources in the Collection of MÉM-MDK on Protected Buildings and Monuments – Zsófia Kádár, Gergely Kovács

75 76 78

Vírus és vidékfejlesztés. A Magyar Urbanisztikai Társaság 2020. évi konferenciája – Szarka Zsófia, Szabó Julianna Vírus and Development of Economy. Annual Conference of the Hungarian Urbanistics Society, 2020 – Zsófia Szarka, Julianna Szabó Kertművészet és irodalom. Kötet és konferenciasorozat – Herczeg Ágnes Garden Design and Literature. A Volume of Book and Conferences – Ágnes Herczeg Nyugtalan múzsák. Összefoglaló kiállítás a Velencei Biennálé helyett The Disquieted Muses. Historic Exhibition Instead of Venice Biennale

JÖVŐTÉRKÉP | FUTURE PLANS 81 A vizek új birodalma. Természetközeli innováció a klímaváltozás ellen – Botzheim Bálint The New Empire of Waters. Nature-friendly Innovation Against Climate Change – Bálint Botzheim PASSZÁZS | PASSAGE 83 83 84 85 86 87 88 89 89 89 89

Héttorony Fesztivál Makovecz Imre templomaiban Az Év Főépítésze 2020 Az Országház építése és művészete. A Nemzet Főtere; A Kossuth tér története – Szegő György Világokon átívelő építészet. RIBA Aranyérem 2021: David Adjaye – Botzheim Bálint James Wines retrospektív, Museum for Architectural Drawing, Berlin – Götz Eszter Land for Us All, AZ Wien – Götz Eszter Insula Leporum. Margitsziget. Budapesti kultúrtörténeti séták IV. – Gács János Nagy Gábor: Nem is tudom... ráadás – Götz Eszter DECODE, a pályázat eredménye Best Highrises 2020/2021, DAM, Frankfurt Pataki Judit: Padok és pamlagok – Götz Eszter

BÚCSÚ | FAREWELL 90 Jánossy Johanna emlékére. 1964–2020 – Kőrösi Boglárka 91 Hajdú Virág. 1967–2020 – Hadik András 92 Hírek, díjak pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

Helyreigazítás: Előző, 2020/5. lapszámunk 95. oldalán téves adatokkal közöltük Kronavetter Péter építész szakmai életrajzát. A helyes életrajzot e lapszámunk végén olvashatják. Az építésztől és az olvasóktól szíves elnézést kérünk.

SZCÉNA SCENE

Pro Architectura díj 2020 —

A Pro Architectura díj minden évben a jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti vagy belsőépítészeti alkotások létrehozásában kifejtett építészek, az építészeti oktatásban és közéletben való részvétel, valamint egy-egy, kimagasló minőséget képviselő építtető és kivitelező eredményeit ismeri el. Gyermektábor, Balatonfenyves, építész: Dénes György

FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

DEM Fenntartható Épületenergetikai Információs Központ, Debrecen, építészek: Détári György DLA, Ferencz Marcel DLA

„...Az épületek megjelenése nem hivalkodó, léptékük helyhez kötött; a hálóblokkok fölött a tető szolidan megugrik, ahol a funkció ezt nem kívánja, ott szépen visszasüllyed. Az anyaghasználatban és a szerkesztésmódban számomra Reischl Gábor vidéki és külföldi épületeinek puritánsága, szerethetősége köszön vissza. Az ablakok szabálytalan világa és a tömegek mozgalmassága, illetve az ácsszerkezetek játékossága költőien oldja az alaprajzi elrendezés szigorát. A kert az építmények értékes folyatásaként viselkedik, sejthető, hogy szerves egységet fognak alkotni a használat során…” (Bártfai-Szabó Gábor: Terek és események, MÉ 2019/3)

FOTÓ: DOBROSI TAMÁS

Sport- és konferenciaközpont, Felcsút, építész: Dobrosi Tamás „...A Pancho Arénához hasonlóan az új sportközpont is félig a földbe van süllyesztve, ez is segíti abban, hogy beleilleszkedjen a környezetbe, a falusi léptékbe. Alapterülete közel 10 000 négyzetméter, főbb funkcionális egységei a labdajáték pálya, a torna- és edzőterem, valamint a konferenciatermek (...) A labdarúgó pálya előcsarnokában a kiszolgáló funkciókat öt, a térben különálló pavilon rejti magában. Csigavonalú alaprajzukkal, megformálásukkal hozzájárulnak a térélményhez, ugyanakkor közöttük járva már le lehet látni a pályákra is. A pavilonok sodort levél alakú tömbjeiből nőnek ki a tetőszerkezet ívelt gerendái, melyek folytatják a növényi metaforát: egyszer jobbról, egyszer balról hajolnak a tér fölé, mintha csak könnyed fűszálak volnának. Az oszloptámaszból sokfelé ágazó tetőgerendákban a makoveczi őstípusra, a sárospataki művelődési házra, mint szerkezeti előképre ismerhetünk rá…” (Botzheim Bálint: Szerves folytatás, MÉ 2019/2)

„...A kutatóbázis egy mérnöki labor, de a közönségkapcsolatok által egy demonstrációs hely is. A kubus elvonatkoztat az „épület”-fogalomtól, de mérete érhetően közvetíti a követhető fenntartható stratégiák emberközeliségét. Nem formájával magyaráz, hanem szellemiségével és látható-tapintható-közérthető építészeti megoldásaival, gépészeti és villamos berendezéseivel mesél. Érzékeltet. Ekként nem a követhető forma, hanem a komplex egység értékét emeli ki. Így a belesűrített fizikai „mondanivaló” (hőszigetelés vastagsága, légzáró nyílások, mobil-változtatható árnyékolás, napkollektor és napelem automatizálás és kézi irányítás) szellemileg is „sűrű” maradhat (ki nem ejtve a passzívház-fogalmat). A ház így nem beszédes, hanem absztrakt módon komponálható...” (Vukoszávlyev Zorán: Léptékben lépték nélkül, MÉ 2013/7) FOTÓ: DÉNES GYÖRGY

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

az átépítések torzításait megszüntetve, letisztult funkcionális megoldás került kialakításra. (…) A történeti értékek feltárásával, a kortárs építészeti formálás szándékával és szakszerű alkalmazásával példamutató, nagyvonalú „továbbépítés” valósult meg Lendván, amely például szolgálhat az értékmentés, megőrzés és az újjáformálás szerény, de átgondolt eszközökkel történő megvalósítására, elkerülve az építészeti múlt hamis értelmezését.” (részlet a laudációból)

PJ ház, Kolozsvár, építész: Péterffy Miklós

FOTÓ: BÁNHEGYI ANTAL

Magyarország Főkonzulátusa, Lendva, építészek: Nagy Márton Kálmán DLA, Falvai Balázs DLA, Török Dávid DLA „A 2016-ban még lepusztult épület újraélesztése fontos üzenet a helyi társadalom, így a magyar kisebbség számára is. Örömmel üdvözöljük építészeti konnotációját, amely a sokrétű kortárs szlovén épített környezetben egyértelműen közvetíti a megbízó és tervező európai iránylatait. Tervezői szándék volt a hajdani Takarékpénztár eklektikus épületének „továbbépítése”, nemcsak a megőrzés, hanem az új tartalommal történő megtöltés érdekében. A nem műemléki épület történeti értékeit átmentve,

„...Az eredetileg a ’30-as években épült családi ház magán viselte azokat a jegyeket, amelyek a két világháború közötti Kolozsvár építészetének útkeresését jellemezték. Egy régi polgári villa, ami bár formai megjelenésében karakteres, stilisztikai értelemben értékes jegyeket mutatott, de megnyitásaiban, kertkapcsolataiban, helyiségeinek tájolásában, funkcionálisan rosszul működött. Péterffy Miklós építész ebből valósított meg egy nagyon egyedi dolgot. Korrigálta, ami funkcionálisan rossz volt, anélkül, hogy túlságosan megváltoztatta volna a ház hamvas, esendő karakterét. Kortárs építészeti eszközökkel szerves módon kapcsolódott a 30-as évek stílusához. Megőrizte és átmentette a ház történeti értékeit, és egy jól működő, a mai kor igényeit kielégítő, új épületet varázsolt belőle.” (részlet a laudációból)

FOTÓ: DANYI BALÁZS

is felláthatunk az emeletig. Ennek köszönhetően még a közlekedőkben is természetes fények vannak és a feszes szerkesztés ellenére is tágasság jellemzi az épületet.” (részlet a laudációból)

Hild Villa rekonstrukció, Budapest, építész: Kokas László „...a 19. században jelentek meg Pest-Budán a külvárosokban, különösen a budai hegyvidéken, a kisebb-nagyobb nyaralók és úrilakok. Eredetileg a kastélyszerűen elegáns portikuszos bejárattal megközelíthető fogadóhelység

Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola tornaterme, Kőszeg, építészek: Bartók István DLA, Fejérdy Péter „A kőszegi Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Iskola új tornaterme a zártsorú várköri beépítés takarásában az udvar és a kert határán áll, mint a jobb gazdasági épületek egy vidéki portán. (…) Az épületben járva mindenhonnan érzékelhető a teljes térstruktúra és a külvilág is. Az aula egyszerre nyitott az udvar felé és a tornacsarnok tere felé is, de felfelé és lefelé is átlátásokat kínál a lépcsők terein keresztül. Így az első emeleti közlekedőben is érzékeljük a földszint világát és a pinceszintről PJ HÁZ, KOLOZSVÁR, FOTÓ: DANYI BALÁZS

SZCÉNA | SCENE

FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

műemlékek sokaságának a megmentésén fáradozott. (…) a Teleki László Alapítvány külső munkatársaként közel félszáz műemlék helyreállításának szakmai felügyeletét látta el, s több műemlék teljes körű helyreállításának tervezési feladatát végezte és végzi ma is...” (részlet a laudációból)

Várkapitányi lak, Gödöllő, építtető: Gödöllő Város Önkormányzata

VÁRKAPITÁNYI LAK, GÖDÖLLŐ, FOTÓ: TÖRÖK TAMÁS

mindkét oldalán és mögötte, egy-egy helyiség helyezkedett el. Mára azonban, amikor Kokas László és irodája három évvel ezelőtt hozzáfogott az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete számára szolgáló felújításhoz, már sokszorosan bővített és átalakított házzá változott az egykori nyaraló. Az építési program kutatóhelyeket, vezetői irodákat, előadótermet, könyvtárat és kiszolgáló helyiségeket tartalmazott. Az igen rossz fizikai állapotban lévő ház műemléki felújításának építészeti koncepciójában az építész láthatólag a klas�szicizmus egyszerűségének és egyensúlyának lehetőség szerinti visszaállítására törekedett, miközben sikerrel kerülte el a „stílusban tervezés” buktatóit...” (Sulyok Miklós: Időív, MÉ 2017/1)

Építészeti közéletben való kimagasló szerepvállalás: Káldi Gyula „...a történelmi Magyarország több mint fél tucat utódállama között hullott darabjaira a kevés, ami e kincsekből valahogy megmaradt. Azokra a szakemberekre, akik ezen emlékanyag megmentésén fáradoznak, úgy kell tekintenünk, mint akik a múlt sebeit kötözik, a nemzet emlékezetét gyógyítják. Ilyen küldetést mondhat magáénak Káldi Gyula építész is, aki az elmúlt több mint négy és fél évtizedben belföldi és határon túli

„...A kétszintes, kontyolt nyeregtetővel fedett ház 1750 körül épült, és amikor használatban volt, szinte mindig a kastélyhoz kötődő funkciót látott el. (…) 1945 után lassú pusztulás vette kezdetét, amely a rendszerváltás után felgyorsult. 2010-ben vásárolta vissza a város önkormányzata, azzal a szándékkal, hogy kulturális és közösségi szerepet ad az épületnek, de a források lassan érkeztek, a város jelentős támogatása mellett is csak mostanra sikerült befejezni a teljes felújítást. A Várkapitányi Lak kívül-belül visszanyerte eredeti szerkezetét, térstruktúráját, építészeti részleteit, és korszerű gépészettel ellátva alkalmas lett a mai használatra. A viszonylag egyszerű épületben számos olyan megoldást kellett alkalmazni, amelyek nem látványos újdonságok ugyan, de annál nagyobb átfogó figyelem, precíz mérlegelés eredményei...” (Götz Eszter: Történelemrekonstrukció, MÉ 2020/3.)

A Budai Vár fémszobrai, kivitelező: Tündik Zoltán „A Várkert Bazár, a Budavári Főőrség és Lovarda épületei szobrainak rekonstrukcióját Tündik Zoltán fém öntőmester készítette el magas minőségben, komoly szakmai tudással és megalapozottsággal, amely eredményeként 16 db szobor, egy szökőkút és a lovarda bejárata feletti dombormű született újjá. Mindezt nagy céltudatossággal és tapasztalattal készítette el. (…) A modernizált anyaghasználat és technika be tudta fogadni a művészi részletképzést és az öntőmesteri tudást, ezzel példát mutatva az antik és modern, a régi és az új együttélésének lehetőségére.” (részlet a laudációból)

Pro Architectura Prize 2020 On November 19th, Minister Gergely Gulyás awarded the Pro Architectura prizes for recognizing the activities of those propagating and popularizing Hungarian architecture, the creation of high standard man-made environment, the protection and preservation of architectural values, and activities to shape architectural thinking as such, as well as outstanding achievements in the interests of reaching the goals of the National Architectural Policy, the contribution to significant architectural works as architects-designers. The Pro Architectura prize now went to excellent architects and designers, György Dénes, György Détári and Marcel István Ferencz, Tamás Dobrosi, István Bartók DLA and Péter Fejérdy, László Kokas, Márton Kálmán Nagy DLA, Balázs Falvai DLA and Dávid Török DLA, architect Miklós Péterffy, as well as to Gyula Káldi, expert in the protection of historic buildings, the Local Government of Gödöllő and Zoltán Tündik building contractor.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

Budapest Építészeti Nívódíj 2020 —

November 17-én, Budapest születésnapján átadtál a 2020. évi Budapest Építészeti Nívódíjat. A díj olyan igényesen, magas színvonalon megtervezett és létrejött, új vagy megújított épület, építmény, közterület, belső tér tervezője részére adományozható, amely javítja a főváros építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését, elősegíti az építészeti és környezeti kultúra fejlődését, formálja a városképet, és mindezek által ösztönzi a további magas színvonalú, innovatív beruházásokat.

VIZAFOGÓ ÓVODA, ÉPÍTÉSZEK: NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

Az idei bírál bizottság elnöke Dorosz Dávid klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes volt, a bizottság tagjai: Erő Zoltán, Budapest főépítésze; Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze; Csapó Balázs építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke; Soltész Noémi építész; Stempel Jan építész (Csehország); Szabó Levente DLA építész; Zsuffa Zsolt DLA építész. Az alábbiakban a díjazott, illetve a dicséretet kapott épületekről a zsűri méltatásából közlünk részleteket.

BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI NÍVÓDÍJAT KAPOTT: Vizafogó Óvoda, felelős építész tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly „...A 80-as évek paneles építésének termékeként létrejövő eredeti épületet nem lebontották, hanem okos vizsgálat alapján részben megtartották. E tett önmagában üzenetértékű egy középület esetében, itt azonban nyoma

sincs az ebből származó esetleges kompromisszumoknak. Az egykori középső traktus kibontásával létrejövő új bejárat és átrium szervezi az új belső térstruktúrát. Az egyszerre otthonos és tágas belső terekhez kétszintes fatornác épült, amely mind a földszinti, mind az emeleti foglalkoztatóknak közvetlen és nagyvonalú szabadtéri kapcsolatot biztosít. Nincs felesleg. Minden akkora és akképp megfogalmazott, hogy arányos maradjon, ugyanakkor a minden részletre kiterjedő figyelem a gyerekek léptéke felől is érezhető gondoskodásként sugárzik mindenhonnan. Az a harmónia és kerek egész, amelyet ez az épület megtestesít az építtetői háttértől és elvárásoktól a proaktív építészeti hozzáállásig, példaszerű, s léptéktől függetlenül mintaként állítható az eljövendő fővárosi köz- vagy éppen magánberuházások elé.” DICSÉRETET KAPOTT: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Campus és Kreatív Innovációs Tudáspark fejlesztése, III. ütem, felelős építész tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt DLA

gesztus szervezi egységgé őket. A főépület törtfehér színe és a portikusz oszlopainak vertikális ritmusa visszaköszönnek az új épületek megjelenésében is, természetesen kortárs eszközök felhasználásával. Az épületbelsőkben a szokatlan átlátások hoznak létre hasonló téri helyzeteket...” DICSÉRETET KAPOTT: Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, Közép-európai Művészettörténeti Kutatóintézet, felelős építész tervező: Vasáros Zsolt DLA „...Kiemelendő először is maga a program, az abban rejlő innováció, amely nemzetközi viszonylatban is jelentős múzeumi központot definiált, benne a központosított raktározás és restaurálás magas színvonalú terei mellett a művészetelméleti kutatásnak is helyet biztosítva. Ugyancsak erénye a projektnek, ahogyan a helyszínnel, annak épített örökségével bánik.

„...A szocreál főépület melletti másik oktatási szárny helyén ma a MOME Base új épülete áll. Az eredeti szándék szerint a főépület túloldalán egy harmadik ház is épült volna, de ez akkor nem valósult meg, most a MOME Up új épülete került ide. A tervezők az azonos koordináta-rendszerre szerkesztett épületegyüttest egy föld alatti utcára fűzték fel, a teljes campus közlekedőrendszerének csomópontjában pedig létrehozták a „MOME szívét”, a Groundot, amelynek föld alól kikacsintó terei válhatnak az egyetem lüktető központjává. Az új épületek vállaltan heterogén megjelenésűek, és mindegyik épület sajátos belső világgal rendelkezik. Ezzel együtt számos építészeti MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM, ÉPÍTÉSZEK: CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT FOTÓ: HLINKA ZSOLT

SZCÉNA | SCENE

szecessziós kialakításában leginkább a hangsúlyos tetőalakítás, a pártázatos-pergolás tetőterasz és a nagyméretű műteremablakok érvényesültek, szinte premodern egyszerűséggel. A helyreállítás során a tervező az épület fő elemeit tiszteletben tartotta. A terasz szintjének megváltoztatásával, a hátsó és oldalsó homlokzat kiegészítésével az emeleten újabb hasznos területeket alakított ki. A nagyméretű műteremablak az eredeti kialakítás szerint is különös módon metsződött össze a terasszal, ez a motívum most még hangsúlyosabbá vált: az egykori műteremtér sajátos térkialakítást, a terasz karakteres tömegalakítású motívumot kapott...”

ORSZÁGOS MÚZEUMI RESTAURÁLÁSI ÉS RAKTÁROZÁSI KÖZPONT, ÉPÍTÉSZ: VASÁROS ZSOLT FOTÓ: DANYI BALÁZS

A gondos analízis után az egykori Szabolcs utcai zsidó kórház Freund Vilmos-féle épületei közül a legértékesebbek nemcsak hogy megmaradtak, de például az egykori imaház megújult tere, a használat korábbi, néha brutális rétegeit megmutató rekonstrukciójával kiemelkedően erős építészeti karaktert adott az egész együttesnek. (...) Az OMRRK együttese az utóbbi évtizedek kulturális beruházásainak talán egyik legfontosabbika, amelyben az építtető szándékai és a tervező professzionális, integratív és proaktív szemlélete egyedi értéket teremtett.”

DICSÉRETET KAPOTT: Havanna Hetivásár, felelős építész tervezők: Keller Ferenc, Láris Barnabás „...A kerületi önkormányzat a fővárosi TÉR_ KÖZ pályázaton nyert támogatást a piac intézményesítésére, amelyhez nyílt tervpályázaton kerestek tervezőt. A nyertes építészek szokatlan érzékenységgel nyúltak a feladathoz: a panelházak tövébe egy mértéktartó formálású, a szomszédos garázssorra rímelő, hosszú épületet terveztek, amelybe az üzletek mellett mosdó, piacfelügyeleti iroda és kiállítótér is került. Az egyszerű, monokróm épülettömeget az üzletek szálcement kapuinak sora alkotja. Az egyetlen hangsúlyosabb kortárs gesztus a tetőt adó betonlemez végének felhajtása, ami

HAVANNA HETIVÁSÁR, ÉPÍTÉSZEK: KELLER FERENC, LÁRIS BARNABÁS FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

Budapest Architecture Award for Excellence 2020

DICSÉRETET KAPOTT: Ligeti-műteremvilla felújítása és átalakítása, Budapest, felelős építész tervező: Zombor Gábor DLA „A műteremház a századforduló magas presztízsű útvonalán, a Stefánián, Ligeti Miklós szobrászművész számára épült 1904-ben. Építészei Jámbor Lajos és Bálint Zoltán voltak. Az épület a II. világháború után Kisfaludi Strobl Zsigmond, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor alkotóművészeként ismert szobrász műtermeként szolgált. Az épület sorsa az elmúlt évtizedekben a sajnálatosan közismert módon alakult: állapota leromlott, toldalékok éktelenítették, eredeti architektúrája sérült. Helyreállítása a Polgári Magyarországért Alapítvány székházaként történt meg a közelmúltban. Az eredeti épület visszafogott

kiemeli a bejárati helyzetet. A hétköznapokon üres aszfaltfelületet a tervezők a pestszentlőrinci születésű Kondor Béla 1962-es "Csendélet" című művének absztrakciójával tették izgalmassá. Ezzel egy Roberto Burle Marx köztér-festményeire emlékeztető, üresen is életteli aszfaltfelület jött létre, amely felülről, a házakból nézve a piac napfényrolóival együtt köztéri műalkotássá áll össze.”

LIGETI-MŰTEREMVILLA ÁTALAKÍTÁSA, ÉPÍTÉSZ: ZOMBOR GÁBOR FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

On November 17th, which is the birthday of Budapest, the Budapest Architectural Award for Excellence 2020 was awarded. It is a professional recognition for high-standard designs and constructions of new or modernized buildings, edifices, public domains, interiors that improve the architectural image of the capital city, or the utilization of a certain part of the city, its appearance, promotes the development of architectural and environmental culture, shapes the cityscape, and by doing so, it also inspires and encourages further high-standard innovative investments and projects here. The article below surveys the awarded and praised building sas well as excerpts from the opinions of the jury.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

Ezüst Ácsceruza Díj 2020 —

szöveg és fotók i text and photos:

MÉSZ

Tizenegyedik alkalommal adták át az Ezüst Ácsceruza építészeti és sajtódíjat, amely az új évtizeddel együtt új korszakot is kezdett: ettől az évtől kezdődően a Magyar Építőművészek Szövetsége látja el a Honi Művészetért Alapítvány által 2010-ben alapított rangos kitüntetés kezelésének megtisztelő feladatát.

A DÍJAZOTTAK: DÉNES ESZTER, KOVÁCS DÁNIEL, SOMOGYI KRISZTINA

Az Ezüst Ácsceruza Díj olyan nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékekben megjelenő, minőségi publicisztikai tevékenységért jár, amely hozzájárul a magyar építészet és építőipar népszerűsítéséhez. Az elismerést minden évben két alkotónak ítélik oda és adják át év végén Szent Borbála, az építőmesterek, építészek védőszentjének napjához közeli időpontban. Az ünnepélyes díjátadásra az idén szűk körben, a Magyar Építőművészek Szövetsége székházának Ybl Miklós termében került sor a díjazottak, valamint Krizsán András, a MÉSZ elnöke jelenlétében. A kitüntetetteket Golda János, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke és Vadász Bence építészek méltatták. A 2020-as Ezüst Ácsceruza Díj támogatói: Komjáthy Attiláné, Tolnay Tibor, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara és a Budapesti Építész Kamara. 2020-ban az Ezüst Ácsceruza Díj kuratóriumának javaslatára a MÉSZ elnöksége a díjat Dénes Eszternek, valamint megosztva Somogyi Krisztinának és Kovács Dánielnek ítélte oda.

SZCÉNA | SCENE

„Amikor Somogyi Krisztina és Kovács Dani tavaly, 2019 őszén átvették az Építészfórumot, az alapító Vargha Mihályhoz és Pásztor Erikához kapcsolódva a fórum-jelleget szerették volna erősíteni, az építészettel foglalkozók közösségét akarták összefogni a jól bevezetett online felületen, folytatva és kiaknázva a páros vezetésben rejlő lehetőségeket. Pillanatok alatt aktív, személyes kapcsolatot alakítottak ki a hazai szakmai élettel és rögtön új felülettel és vizuális megjelenéssel jelentkeztek. (…) Építész – fórum: e két fogalom körül forgott minden – mondták a főszerkesztőségről leköszönő írásukban. Az építészet kapcsán formálódó közösség és az építészetről való tudás mélyítése volt a legfontosabb számukra. Sokféle szempontból törekedett a diverzitásra. Sikeres volt, ami látszott az olvasottság magas számaiból. A virtuális térben kialakított közösség sokaknak volt fontos az izolált hétköznapokban, munkájával egy egész közösség életét támogatta. (…) Kettejük páros szerkesztői munkája az elmúlt időszak építészeti közéletének legfontosabb teljesítménye.” (részlet Golda János laudációjából)

„Dénes Eszter évtizedek óta műveli magas szinten és érzékenyen az építészeti újságírást, építészeti témájú könyvek szerkesztését és építőművészeti kiadványok művészi igényességű komponálását. Emellett számos és számtalan nagy sikerű kiállítás szervezésében, megvalósításában, a kiállítási anyagok komponálásában vállalt vezető szerepet (...) Az Országépítő folyóirat felelős szerkesztőjeként otthonosan mozog a szerves építészet izgalmas és magával ragadó világában de nyitottan, szeretettel és értőn fordul a modernista építészeti irányzat képviselői felé is. Folyamatosan publikál, építészeti témájú írásai jelennek meg a hazai építészeti folyóiratokban, a nyomtatott és a digitális sajtóban egyaránt. Különleges értékteremtő és értékmentő építészetelméleti munkái továbbá a hihetetlenül magas színvonalon kidolgozott „arculati kézikönyvek”, amelyek megítélésem szerint az Ő esetében elérték az „irodalmi értékű” szakkönyv-, illetve a „művészeti kiadvány” szintet. (…) Dénes Eszter eredetileg francia-esztétika szakot végzett, a nyelv és a szépség érdekelte, köze sem volt az építészethez. Tíz év bolyongás kellett hozzá, hogy megtalálja az „igazi utat”. Olyan ez, mint felnőtt korban megkeresztelkedni. Ő szeretetből és őszinte meggyőződésből lett építész!...” (részlet Vadász Bence laudációjából)

Silver Carpenter’s Pencil Prize 2020 It is the 11th time now that the architectural and press prize named Silver Carpenter’s Pencil has been awarded. It also heralded the coming of a new era with the new decade: from this year on, the Association of Hungarian Architects (MÉSZ) took over the task of managing this prestigious recognition founded in 2010 by the Foundation for Hungarian Art. The Silver Carpenter’s Pencil Prize goes to recognize high-standard publicistics or activities published in printed or electronic press that contributes to the popularization of Hungarian architecture and the building-construction industry. In 2020 the prize was awarded to Eszter Dénes, as well as to Krisztina Somogy and Dániel Kovács on the proposal by the curators of the prize by MÉSZ.

Zalotay Elemér 1932–2020

—

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

Háromféleképpen emlékeznék a kedves barátra, a modern építészet legendájára: a 2020. november 14-én elhunyt Zalotay Elemérre. A magyar és az egyetemes építészet emblematikus figurája volt, ezerszámra rajzolta terveit a jövőnek és csupán néhány nagyszerű, szoborkarakterű megépült házát hagyott ránk. A személyest a búcsú végére hagyom, tudva, hogy írás közben is felbukkannak emlékek. Talán még itt jár valahol és mindig huncut humorával engedélyt ad: írd meg.

SZPUTNYIKFIGYELŐ ÁLLOMÁS, SZOMBATHELY, 1968. FOTÓ: ZSITVA TIBOR

Építészeti folyóiratban ildomos az elvont, elméleti értékeléssel kezdeni: Zalotay hívő modernistaként nem vett tudomást kora Magyarországának politikával terhelt építészeti viszonyairól. Megastruktúrákban gondolkodott, ami beleillett a hatvanas, hetvenes évek világépítészetének irányzataiba, és ami – utolsó pillanatáig hitte – a szociális érzékenységű urbanisztika jövőmegváltó eredményeit ígérte. Hatvan éven át érlelte koncepcióját, és a részeredményekről sűrűn beszámolt a gondolatmenetét szemléltető virtuóz grafikájú építészeti rajzoktól duzzadó leveleiben. Hogy honnan jött az eredeti idea? Sejtésem szerint sokkal inkább a Balatonhoz kötődő, a vitorlásokat csodáló örök gyerek fejéből, és nem az általa nagyon tisztelt Le Corbusier

„vertikális városából” vagy Paul Maymont „Új Saint-Micheléből” – az árbócokra acélkábelekkel függesztett gigasátor-város utópiájából. 1958-tól, 26 évesen Böröcz Imre statikussal kezdte el fejleszteni a nevével eggyé vált 40 emeletes, 70 000 lakosra tervezett Szalagház terveit. A tájléptékű megastruktúra természetesen lehetetlen elképzelés volt a szovjet típusú, akkor már elavult, a formálást és a szerkesztést béklyóba kötő standardizáltan előregyártott elemekre építő házgyári szociális lakásépítés magyar építőiparban. Zalotay szimbólummá vált: szabad alkotásért folytatott küzdelméről sajtóvita zajlott, Kovács András filmrendező két filmet is forgatott róla/vele, Ma vagy holnap és A nehéz emberek ma címmel. A Szalagház politikai ügy lett, aminek nyomán

Zalotay 1973-ban, 41 évesen az emigrációt választotta. A londoni Metropolitan University 2012-ben 60 előadóval konferenciát rendezett. Ezen Simon Mariann és Haba Péter Az építészet és a másként gondolkodás paradoxona címmel tartottak előadást a Szalagházról. A terv innovatív szerkezeti, technológiai szempontjait és a koncepció utóéletét is elemezték. Ennek társadalomtörténettel bővített kontextusát is vizsgáló tanulmány is készült A szocializmus nehéz embere – napjaink legendája – Zalotay Elemér szalagháza címmel. Zalotay papír- és megépült építészetét a metabolisták, az expresszionisták és a modern mozgalom áthatásában helyezzük el. De ez így túl egyszerű. Mert valóban a paradoxon fogalmával írható le a helyzet, aminek végeredménye, hogy az átütő tehetségű Zalotay keveset építhetett. A Magyar Építőművészetnek a FUGA-val közösen készített különszámát (2013/2) Zalotay kiállításához kapcsoltuk. Ebben Mujdricza Péter a megépült házakat sorra vevő 2006-os tanulmánya ezzel a mondattal indított: „A fáma szerint egy hatvanas évekbeli budapesti tervpályázaton Zalotay műleírása azzal kezdődött volna, hogy a Gellért-hegy megmarad…” Egy 35 évvel későbbi 1995-ös, madártávlati Budapest-rajzába Zalotay gigantikus „fát”, a lakásokon túl, erdőkoronát is hordozó tornyot illesztett. A „fa” valahol a Nyugati környékén nő ki a sínek közül. A toronyházat és a Margitszigetet egy égbe írt csonka mondat kalligráfiájával kötötte össze: „a margitszigeti park ellenpólusa.” És a két zöld elem léptéke stimmel. Mújdricza esszéje Zalotay két, Le Corbusier-t idéző, expresszív szoborház tervét, a megépült dugványtárolót és a szombathelyi szputnyikfigyelőt is értően taglalja. Az 1980-as években Gerle János, majd a FUGA projektjének keretében végül a fivér, Zalotay Péter segítségével idehaza gyarapított tervgyűjtemény a 20. század egyik legjelentősebb modern építészének életműveként ragyoghatna fel. Logikusan a Ziegelriedben

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

megnyíló Zalotay-központban (!?) 2012-ben Zalotay elnyerte a Molnár Farkas-díjat és a MÉSZ Magyar Építészetért érmét… Tud-e a ház ott magyar értékként megjelenni? Talán ha villámgyorsan állami feladattá válna… Zalotay úttörő alkotó volt. Solymos Sándor rámutat: Magyarországon fogant megakonstrukciói megelőzik a nyugati irodalomtudományból leágazó strukturalizmust. 1 Ez utóbbi majd csak a nyolcvanas években kezdte elbűvölni a honi értelmiséget. Talán mert annak egzaktsága szemben áll minden miszticizmussal. Zalotayról ellenben elmondható, hogy ars poeticája nem fordult el a „szent művészi alkotás” értelmezéstől. A Szputnyikfigyelőről és építési dokumentumairól U. Nagy Gábor írt tanulmányt az MÉ különszámába, egyszerre leíró és történeti ugyanakkor személyes hangvételű – eredetileg a Mesteriskolának tartott – előadás-elemzést. Így zárta: „»Megtaláljuk benne az abszolútot és a végtelent, a megfoghatót és a megfoghatatlant. Falak emelkednek, amelyek előtt többször eredménytelenül elmehetünk, esetenként találunk egy kaput, kinyitjuk, belépünk és egy ismeretlen helyen találjuk magunkat, ott ahol az istenek laknak, ott ahol a nagy rendszerek kulcsai vannak. Ezek a csodák kapui…« [Le Corbusier: Modulor]. Corbusier költő is volt, ezt tudjuk. Gyönyörű a mondat. Nekem valami ilyesmit jelent ez a szputnyikfigyelő. Megmagyarázhatatlan és talán nem is teljesen megfejthető, de igazából folyamatosan átélhető és folyamatosan élvezhető erőforrás, valahol a föld és az ég között.” 2 Igen, itthon éreztük Zalotay építészetének transzcendens tartalmát: 50 éve egy építészeti TDK kiránduláson először, és még jó évtizede is, amikor a Szombathelyi Színházpályázat szakmai zsűrijével ott jártunk. Más idők, más remények, de a Zalotay-architektúra hallatlanul pozitív kisugárzással hat. Fennmaradt házai közül a ziegelriedi külön legenda – remélem, még áll. Előbb csak innen,a távolból kerültem kapcsolatba a házzal. Amikor az Építészeti tendenciák kiállítására (1981-82) Gerle Jánossal meghívtuk Elemért, elpanaszolta, hogy a falu le akarja bontatni új, feszített szerkezetével megastruktúrák szellemét idéző műterem-lakóházát. Gerle nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően szólíthattuk meg az akkori urbanisztikai tekintélyt,

SZCÉNA | SCENE

ZALOTAY ELEMÉR ZIEGELRIED-I LAKÓHÁZA. FOTÓ: PERÉNYI LÓRÁNT

Michel Ragont, aki rangos csapatot szervezett a ház megmentésére. Ragon védőbeszédének egyik aláírója Yona Friedman volt. A ház akkor megmenekült. 1992-ben végül sikerült (2022ig) levédetni a házat – de a telek túl értékes. 2017-ben (ekkortól már nem Eleméré volt a ház) a félig magyar származású Tibor Joanelli, svájci ügyvéd tisztázta a birtokviszonyokat. Ez segítette a sokadik, közelmúltban indult mentőakciót, amit az Elemér életművét gondozó barátok, a Nagy Bálint és Őry Júlia által vezetett FUGA-csapat szervez. Ennek részeként számítom azt a tervet is, amikor a 2012-es Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kiállítására Perényi Lóránt Zalotay Nagy Bálintnál összegyűjtött életművével pályázott – sikertelenül. De amikor Elemér kiköltözött, az új tulajdonos tudtával még sikerült elhozniuk Zalotay tárgyait és néhány szobrászi igényű, saját készítésű berendezési tárgyát. Végül a személyes élmények, vidámabb emlékek: Elemér 1982-ben ellátogatott a Nancy-i világszínházi fesztiválra, hogy megnézte a kaposvári Marat halálát. Majd Suzuki dzsipjével elvitt svájci házába, erdőn, hegyen át, igazi road movie volt. Kalandokkal is, mivel útközben meg akarta mutatni a Ronchamps-i kápolnát. Ott vicces összeütközésbe kerültünk a plébánossal, aztán már majdnem otthon, kedves svájci cukrászdájában egy fehér bundás nőt sikerült leöntenie a torta málnahabjával. Végül a benzin fogyott el. Nem nekrológba való emlékek? Elemér derűje végig kifogyhatatlan

volt, és háza egyedi szépsége, összművészeti világa pedig egy életre lenyűgözött. Utazásunk nem mutatta, hogy végig kell harcolnia az életét. Derűje vigaszt nyújt most, amikor ezt kell leírnom: Elemér, nyugodj békével!

—

1 Solymos Sándor: Zalotay LXXX – közeli és távoli párhuzamok. Építészfórum, 2012 2 U. Nagy Gábor: Talált tárgy föld és ég között. MÉ 2013/2. Utóirat, Zalotay különszám

Elemér Zalotay 1932–2020 Elemér Zalotay, an iconic architect in both Hungarian and international architecture, passed away on November 14th, 2020. He made thousands of designs for the future, but left only a few houses behind which are all excellent, and highly sculpturesque. Zalotay was a fervent believer of Modernism and disregarded architectural circumstances in Hungary heavily overburdened by politics. He was thinking in the framework of megstructures, which was integral with the trends of international architecture back in the 1960s and 70s, holding the promise of socially sensitive urbanistics to save the future. Zalotay chose to emmigrate in 1973, aged 41, but his megastructures conceived in Hungary preceeded structuralism evolving from the western traditions of literary history.

TÉMA THEME

FÖLDALATTI MINIMÁL

AZ M3 NÉGY ÁLLOMÁSÁNAK MEGÚJULÁSA

—

ERŐ ZOLTÁN, CSAPÓ BALÁZS, HARTMANN GERGELY, KÁRMÁN ANIKÓ, POLONYI VIKTOR, SZILÁGYI KLÁRA, BRETZ ANNAMÁRIA TATAI MÁRIA fotók i photos: HLINKA ZSOLT

építészek i architects: szöveg i text:

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

2020 októberében átadták a hármas metró négy régi-új megállóját: a Határ út, a Pöttyös utca, az Ecseri út és a Népliget állomásokat. A hármas metró 1970 és 1990 között épült. A Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér közötti szakaszt 1980-ban adták át. A mostani rekonstrukció 2017-ben kezdődött és a tervek szerint 2022-ig tart, és többek között gépészeti, közlekedéstechnikai, tűzrendészeti és akusztikai megújulást is jelent. A térrendszerben alig van változás, viszont az akadálymentesítés liftjei kedveltek lesznek. Szempontunkból a megváltozott látvány az érdekes: szebb lett-e, jobb lett-e vajon? Ha a félhomályos és lehasznált peronokra gondolunk, igent kell mondanunk, a hetvenes évek stílusának eltűntét pedig valószínűleg kevesen fogják megsiratni. Az első benyomás mind a négy állomáson egyféle „minimál” érzete. Ez rossz értelemben azt is jelenthetné, hogy a hosszú peronok unalmasak – ám számít-e ez valamit a néhány perces ott-tartózkodás alatt? Viszont jobb érzést keltenek, mint korábban, hiszen világosabbak, nagyvonalúbbak, elegánsabbak is (az utóbbi jelző persze vitatható, hiszen az elszórt szemét levon az értékéből). Az építészeti minimál olyasmit jelent, hogy egyszerű eszközökkel, kevés, de ötletes és hatásos formálással, visszafogott anyaghasználattal, minimális színezéssel is lehet akár

TÉMA | THEME

—

Megbízó | Client:

BKV Zrt. – MFPI Kivitelező | Main contractor:

STRABAG Zrt. Generáltervező | General design:

FŐMTERV Zrt., Kovács László Építész generáltervező | General architecture:

Erő Zoltán, Csapó Balázs, Hartmann Gergely, Kármán Anikó, Polonyi Viktor, Szilágyi Klára, Bretz Annamária; Paragram Stúdió Kft., Palatium M4 Projekt Kft. Akadálymentesítés | Accessibility:

Babits Bernadett, Szabó Henriett Bútorok | Furniture:

Kosztolányi Zsolt, Klopp András – A Plusz Stúdió Kft. Padok | Benches:

Varga Péter István, Nagy-Mihály Márk, Juhász Rozália, Vajda Szabolcs – VPI Kft. Utastájékoztatás | Passenger informations:

Bukovics Zoltán, Dávid Gábor NÉPLIGET, ECSERI ÚT ÉS HATÁR ÚT ÁLLOMÁSOK: Bright Field Studios Ltd. Építész tervezők | Architects:

Antal Máté, Hajnal Soma, Tóth Zoltán Építész munkatársak | Fellow architects:

Szántay Zsófia, Fábry Katalin, Mottl Rita, Palkó Szilvia, Nikl Judit Grafika | Graphic design:

Fábry Katalin, Tóth Zoltán, Sall Fanni, Novotny Dóra, Antal Máté, Hajnal Soma PÖTTYÖS UTCA ÁLLOMÁS: Bognár Kft., PARAGRAM Stúdió Kft., A Plusz Stúdió Kft. Építészek | Architects:

Brückner Dóra, Gurdon Balázs, Kosztolányi Zsolt

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

TÉMA | THEME

lélegzetelállító térhatást is elérni, eleganciát sugározni. Ezek az állomások közelítenek ehhez a modellhez. Az Ecseri úti a legminimalistább. Afféle szürke sziklába metszett, rusztikus, monolit vájat. Szinte semmi extra, mégis erőteljes hatás. A régi állomás hátterét szürkés-sárgás, függőlegesen tagolt, önmagában szép mészkő burkolat adta, és kiemelt plakátdobozok élénkítették. Most a hosszan sorolt, világosszürke szálcement burkolat inkább ébresztő hatású, talán a kemény vonalak és a hideg fény okán. A bejáratok erős hangsúllyal, szoborszerű kialakítással készültek: a tér közepe táján mindkét oldalról sötétszürke, gránit hatású beton kapuzatokon lépünk be, amelyek elkeskenyedő, monolit, hosszú padokban folytatódnak. A padok mögött a burkolat ferde, törtvonalú felületek játékával simul végül a falsíkokhoz. Akár egy fokozatosan lecsengő nyitány… A teljes tér lényegében monokróm, csak a szürkék változatai vannak jelen, a régi járófelülettől a végtelenül sorolt lamellás mennyezetig: ízlés dolga, hogy valaki unalmasnak, más viszont nagyvonalúan elegánsnak találhatja. Minimalizmusból a Pöttyös utcai is alig marad el az előbbitől, azonban a színezése gyökeresen más: meleg sárga háttér a szürkés térben, s itt a hosszú falakat szélesebb, színes információs- és reklámtáblamezők is tagolják. Régen is sárga volt itt a falburkolat, a tervezőknek szempontja lehetett átmenteni ennyit a múltból. Itt még az új fehér, hosszú ülőpadok is élénkítik a teret, de alapvetően rend és egyszerűség jellemzi.

A Népliget megálló másképpen szürke, mint az Ecseri úti. A padozat vöröses kőpadlója itt jobban megbontja a színhatást, ahogyan a Pöttyös utcaihoz hasonló fehér padok is. Ám a fő attrakció, ami egyfajta mozgalmasságot teremt, az a szürke, négyzetes elemekből kirakott geometrikus relief falburkolat. Ez a megoldás akár a híres firenzei reneszánsz Gyémánt palota késő-modern, csillogó rokona is lehetne, persze rusztikus kváderkő helyett fém táblákból, egyenletes kitöltés helyett játékos kirakással. A mozgalmas hatást erősíti a lamellás álmennyezet háromszöges mezőkben történt elhelyezése is. A régi állomás zöldes-sárgás világa szinte az ellentétébe fordult, a tér hűvös-kristályos eleganciába öltözött. A Határ úti megálló térrendszere összetettebb a többinél: a középső vágány és a pilléres tagolás itt szélesebbé, levegősebbé teszik a teret. Az oldalfalakra most látványos ornamentika került: a kék színű táblaburkolaton hálós, Voronoj-diagramszerű mintázat látható, helyenként piros színű kitöltéssel és háromszögű, szürkemintás felületek random elhelyezésével tarkítva. Talányos, jelentés nélküli, elgondolkodtató rajzolat. Az elforgatott részekből álló lamellás álmennyezet pedig mintegy tudat alatt „színezi” az összhatást, amely itt már aligha mondható minimálnak – de a díszítőeszközök visszafogottak, inkább csak érdekessé teszik a teret, harsánnyá semmiképp. A négy megálló arculata egyéni, ugyanakkor egységességet is mutat. Ez annak is betudható, hogy a generáltervező ugyanaz a team volt, amelyik a négyes metró állomásainak építészetét is összefogta, s a Pöttyös utcai kivételével az állomásokat ugyanaz a stúdió tervezte. Ami az egységet – az új „hármas metrósság” érzetét – biztosítja, az főleg a világítás, a biztonsági sáv új felülete, illetve az ülőbútorok. A világítás korábban a folyosók felett a járásirányra merőlegesen elhelyezett lámpák mezejéből állt, most ezt a kétoldalt hosszában végigszaladó fénysávok alapvetően megváltoztatták: az új megoldás lendületessé, áramvonalassá teszi a peronokat. A járófelület részben ugyan a régi maradt, de mert a biztonsági sáv mindenütt világos lett, a peronok szélesebbnek hatnak. Végül pedig, ami az ülőbútorokat illeti, az Ecseri úti kivételével az állomásokra fehér látszóbeton elemekből összeállított, kompakt hatású, hosszú padok kerültek. Ez a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

szemben, zöld fényben játszó hosszú üvegfal élénkít, utóbbi a négyes metró állomásaira utaló megoldás. A Határ útnál az aluljáróból széles rámpa vezet a megállóhoz, amelynek üvegmellvédjén, illetve üvegfalán ugyanaz a minta jelenik meg, mint a lenti falakon, de itt az átlátszóság és a tükröződések okán is erőteljesebben érvényesül. Jó közjáték a forgalmas aluljáró és a nyugodtabb peron között. Világunk gyorsuló változásainak megfelelően közönségforgalmi létesítményeink elavult szerkezeteit, gépészetét mindenképp időnként korszerűsíteni kell, s ezzel együtt a kinézetüket is érdemes újraértelmezni. Esetünkben az új kialakítás minimalistább, áramvonalasabb lett a réginél, jobban illik a mai, felgyorsult életvitelhez. A burkolatok, a megvilágítás, a berendezés funkcionálisan módosítják a térérzetet, s jól jelzik azt is, hogy éppen merre is járunk. Sokan nap mint nap akár jelentős időt is eltöltenek utazással a metró barlangrendszerének absztrakt terében – többnyire mobilozásba merülve –, ezért is jó, hogy néha, a megállásoknál fel-feltekintve azonnal tudni lehet, hol is vagyunk. Igen, a négy új megálló határozottan jobb lett, s mai ízlésünk szerint szebbnek is mondható.

frappáns formálású, elegáns berendezés jelentősen emeli a terek minőségét. A peronokhoz vezető átjárók még nem mindenhol készültek el. Az Ecseri útnál például a régi, megkopott lépcsőn jutunk fel a szabadba. A Pöttyös utcánál a felszíni fogadótér tágas, üvegfalú doboz, hagyományosabb kialakítással: „kövesebb” burkolatokkal és a hely nevének megfelelően a járólapot fénypöttyösre tükröző, a mennyezetről világító korong lámpatestekkel. Ide még figurális bronz szobor is került, Metky Ödön Mama című alkotása. A Népligetnél is tágas az aluljáróból átvezető tér, akár méltóságteljesnek is mondható. Színvilága a peront előlegező módon szürke, amelyet a bejárattal

TÉMA | THEME

UNDERGROUND MINIMALISM THE MODERNISATION OF FOUR STATIONS OF M3 LINE Four old-and-new stations of metro line No. 3 were opened tot he public in October, 2020: those at Határ út, Pöttyös utca, Ecseri út and Népliget. This underground line was built between 1970 and 1990. The section between Kőbánya-Kispest and Nagyvárad Square was inaugurated in 1980. This latest reconstruction project was launched in 2017 and is projected to be completed in 2022, including engineering systems, transport technologies, fire and emergency routes and acoustics. Our first impression at each of the four stations is that of a kind of „minimalism”. Architectural minimalism roughly means that breath-taking spatial influences and elegance may be achieved also by simple means, few but inventive and effective formation, modest and reserved materials, minimal palettes. These stations approach and come very close to this kind of model.

EGY VILLA HÁROM KORSZAKA

A THÖKÖLY ÚTI ZSINAGÓGA FELÚJÍTÁSA

—

építész i architect:

DÉVÉNYI TAMÁS

szöveg i text:

KLEIN RUDOLF

A Thököly úti zsinagóga rendhagyó épületnek tűnik, mivel nem láthatóan zsinagóga, ahogyan az „aranykorban” emelt pompás zsidó imahelyek – nincs tornya, kupolája, nincs keleties építészeti stílusa. Egyszerű zuglói villa, melyet eredetileg az utcára néző, Dávid-csillag alakú ablakosztás jelölt, a felújítás óta már az sem. Ám egy zsidó imahelynek nem feltétlenül kell zsinagógának kinéznie. 25 évszázad során a zsinagógák csak az ókori és mai Izraelben, illetve az emancipáció kori Európában épültek szakrális épületnek, azaz mindössze 6-700 évig. A zuglói villa nem lép ki a zsinagógaépítészet fősodrából; profán külsőt mutat. A zsidó imahely nem magától „szent”, hanem az abban folyó szertartástól, ameddig rendszeresen fogad be istentiszteletet. Csak addig „él”, amíg a hívek emlékeznek rá és az ott történő szakrális szertartásra. A Thököly úti zsinagóga nem csak építészettörténeti emlék, hanem a magyar zsidó történet dokumentuma is. Az „aranykorban” valószínűen egy erre a célra emelt, pompás épület adott volna otthont a zuglói zsidók vallásgyakorlásának. Ám az 1930-as években az emancipáció a visszájára fordult, és létrejöttek a rejtőzködő zsidó imahelyek. A fentiek fényében a felújítás tervezője, Dévényi Tamás nagy szabadságfokkal élhetett, amit jól tudott

fotók i photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

kiaknázni. A korábbi villa-zsinagóga kettősséget egy hármassággal váltotta fel: villa, zsinagóga és közösségi ház lett, és mindhárom rendeltetés leolvasható a homlokzatokról. Dévényi eltávolította az 1930-as évek során a portikuszba beépített nyílászárókat, középen a hibás arányú Dávid-csillagos ablakot, két oldalán a lejjebb fekvő „templomablakokat”. Ezek az elemek „fals cugot” adtak az épületnek, mivel azt sejtették, hogy mögöttük található a frigyszekrény és a „csillagos ablak”, a Jeruzsálemmel kommunikáló nyílás. De ez csalóka látszat volt. A keletelés miatt ez a homlokzat nem játszhatta el a szerepet, hanem 1930-ban a keleti oldalon bővítették ki egy látszólag zárterkéllyel az épületet, és ott helyezték el a frigyszekrényt, ami standard megoldásnak számított. Magyarországon ez a szerény tér apszissá nőtt az emancipáció korában, nagyjából a Rumbach utcai zsinagóga megnyitásával kezdődően. Dévényi megtartotta ezt az elrendezést, de a valamikori portikuszt vizuálisan visszaállította, a pillérek közötti falszakaszokat egyszerű vonalú üvegfallal váltotta fel. Így eltűnt a Dávid-csillag, a veszteséget a tervező az oromzat csúcsa alatti törvénytáblák hangsúlyosabbá tételével kompenzálta. Az 1930-as verzióval összevetve, a külsőn végzett legnagyobb változtatás az udvarra nyíló bejáratot érinti. Emlékeztetőül: éppen az udvari bejárat elhagyása és az utcáról való közvetlen megközelítés jelenítette meg az emancipációt a 19. század közepe táján, még akkor is, ha rendszerint kerítés volt a főbejárat előtt, mint például a Dohány utcai zsinagóga esetében. Az 1930-as években a zsidó emancipációtól való visszalépés szellemében ismét az udvarból közelítették meg a zsinagógákat, mint például a Páva utcait. Dévényi az épület léptékét meghaladóan hangsúlyos bejáratot tervezett, melyben a modernizmus nemes hagyományait idézte. Méretes Frank Lloyd Wright-i elemeket komponált, melyek megadják a középületi jelleget. A mostani tágas feljárati terasz viszont nem új ötlet, ennek volt egy kisebb, fából összeeszkábált változata. A bejárat fölé kinyúló elegáns konzol Wright hatalmas konzoljaira emlékeztet. Ez a külső tér vezet a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

belső előtérbe, és a klubhelyiségen át az imatérbe, illetve azon keresztül tovább haladva, az egykori portikuszban a rabbiszobába, miközben elmegyünk a bima mellett. Az imaterem kifejezetten hosszúkás, központi bimával és keleti frigyszekrénnyel. A tervező itt is szabadon bánt az eredeti nyílásokkal, elhagyta a tórafülke keleti, Jeruzsálem felé néző ablakait, ami a zsinagóga-hagyomány egyik legáltalánosabb eleme, a zsidó nép Jeruzsálemmel és a Szentfölddel való kapcsolatának építészeti megnyilvánulása, a keletelés értelme. Az imatér ízlésesen egyesíti az 1930-as évek kicsit naiv díszítésű bimájának, frigyszekrényének és padjaiknak formavilágát a mai elemekkel. A keleti fal közepén található törvénytáblákat és két oldalukon egy-egy Dávid-csillagot kék neoncsővel kereteztek, ami poénként olvasható, hiszen utalnak a mai izraeli szerény „népi zsinagógák” elemeire, illetve a lakás-zsinagógák közvetlenségére. A klubhelyiségből jutunk fel az ízlésesen kiképzett és funkcionálisan tagolt, nagy emeleti közösségi térbe, ami az egész tetőteret elfoglalja. Dévényi Tamás a 21. század egyik legeredetibb zsinagógafelújítását valósította meg Közép-Európában: a 120 esztendős épületet egy harmadik idősík vonzó építészeti elemeivel gazdagította. A templom a felújítás után is hű maradt az intim, nem-fennkölt imahelyek hagyományához.

TÉMA | THEME

—

Építészet | Architecture:

Budapesti Műhely Felelős tervező | Leading architect:

Dévényi Tamás Építész tervező | Architect:

Valkai Csaba Építész munkatársak | Fellow architects:

Polyák Bea, Hutter Franciska, Wehner Viktória – Geon Kft. Belsőépítészet | Interiors:

Dévényi Tamás Szerkezet | Structure:

Szőnyi László – Geon Kft. Gépészet | HVAC:

Szígyártó Gábor Mihály – SMG-Sisu Hungary Kft. Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Aranyos Zsolt – SMG-Sisu Hungary Kft. Tűzvédelem | Fire protection:

Kerényi Áron

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

THREE ERAS OF A VILLA THE RECONSTRUCTION OF THE SYNAGOGUE IN THÖKÖLY ROAD The synagogue in Thököly Road appears to be a unique building as it does not seem to be a synagogue, as opposed to the gorgeous Jewish temples built in the „golden era”: it has no spire, dome, or any Oriental architectural features either. It is a simple mansion in Zugló, which was originally defined by the window design of a Star of David facing the street, but it has been removed during the reconstruction project. This villa in Zugló, though, remains within the mainstream of synagogues: it shows a profane exterior. The designer architect of the reconstruction project, Tamás Dévényi had a great degree of liberty that he managed to make use of quite well. The former duality of the villa-synagogue has been replaced with a triple one: it is now a villa, a synagogue and a community centre. All of these three functions are legible on the facade. The most significant changes to the exterior affected the entrance opening into a court. Tamás Dévényi realized here one of the most original synagogue reconstructions of the 21st century in Central Europe: the 120-year-old building has been enriched with the attractive architectural features of a third dimension of time. Even after its reconstruction, the church has remained true to the tradition of intimate prayer houses lacking pompousness.

TÉMA | THEME

KASTÉLY, DÍSZLET, KASTÉLY

SCHOSSBERGER KASTÉLY FELÚJÍTÁSA, TURA

—

építészet i architecture:

TSPC KFT. (YBL MIKLÓS, 1873)

Papírlapok hullnak egy patinás kövezetre, majd jeles magyar személyiségek arcképeivé állnak össze. Egy méltán sikeres magyar sorozat, a Nagyok bevezető képei. Néhány lépés a lecsupaszított folyosón, majd beszélgetés a festőien romos falak között. Aztán a művészien fotózott omladozó építészet részletek vágóképei. Egy tévésorozat a pusztuló turai kastély díszletével. De hogyan lett a kastélyból díszlet, aztán megint kastély? A kastélyt a később bárói rangra emelkedett Schossberger Vilmos terménykereskedő építtette, eredetileg nyári tartózkodásra. Az egyik torony szélkakasán látható az építés idejét hitelesítő 1873-as évszám. A szabadon álló, tagolt alaprajzú egyemeletes későeklektikus épület a kor ízlésvilágát és legmagasabb technikai szintjét képviselte. Fényűző, nagybirtokosi életét a második világháborúig élte, majd előbb a német, aztán az orosz katonaság vette birtokba. Az államosítás után a kastély díszletté vált, a

szöveg i text:

NAGY GÁBOR

fotók i photos:

JUHÁSZ NORBERT / TSPC

szocializmusnak nevezett színjáték díszletévé. 1973-ig általános iskolaként használták, majd a Lapkiadó Vállalat kapta meg, alkotóházat kívánt kialakítani belőle. Durva beavatkozásokkal kezdődött a terv megvalósítása, ami azonban szerencsére félbeszakadt. 1991-ben az ingatlant privatizálták, a teljes felújításra tett szándéknyilatkozat csak nyilatkozat maradt, a legalapvetőbb állagmegóvó munkák is csak hatósági kötelezés hatására készültek el. Az újabb tulajdonosváltás végre eredményes lett. 2016-ban a Foster Központ elkészítette a kastély építéstörténeti tudományos dokumentációját, megindulhatott a tervezés, majd a kivitelezés. És most, 2020-ban a teljesen felújított kastélyban tehetünk egy sétát. A bejáratnál mindjárt a meglepetés. A fogadóépület. Egy kiváló kortárs építészeti alkotás. Egy ház formájú ház, vagy mondhatnánk a ház archetípusa, a kastély fedésénél alkalmazott természetes palával burkolva. Hátrébb egy még egyszerűbb építmény, a liftház, amely földalatti kapcsolatot teremt a kastély alagsorához, a kiszolgáló egységekhez. Az alagsorba került még a wellness részleg, erőteljes fekete-fehér padló, és erős kék falicsempék. Hatásos belső. Az eredeti, restaurált főbejárati kapun belépve elénk tárul a lépcső, közlekedő, előcsarnok impozáns térsora. Önkéntelenül is felfelé néz az ember, a gyönyörűen helyreállított mennyezeti falfestések, az előcsarnok rekonstruált fénycsapdás megvilágítása lenyűgözi az embert. A padlón az alagsori wellness részlegnél természetes karakteres fekete-fehér terrazzo burkolat itt erősnek tűnik. Eredetileg fekete-fehér öntött mozaiklap

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

TÉMA | THEME

—

Építészet | Architecture:

TSPC Kft. Kerttervezés | Garden:

Pagony Táj- és Kertépítész Iroda Tartószerkezet, műemlék-diagnisztika | Strcture, monument history diagnostics:

Reticolo Kft. Gépészet | HVAC:

Perfect-Plan Kft. Épületvillamosság | Electrical engineering:

Vrabély Mérnöki Iroda Kft. Homlokzatvilágítás | Facade lighting:

3F Projekt Kft. Tűzvédelem | Fire protection:

Szikraeső '77 Kft. Felvonók | Elevators:

OTIS Felvonó Kft. Uszodagépészet | Pool technology:

Oxygon Kft. Konyhatechnológia | Kitchen technology:

ORMG International Zrt. Közmű | Public utilities:

Global Terv Kft. Belsőépítészet | Interiors:

Solinfo Group (A stáblista tartalmát a tervező cég kérésére közöljük ebben a formában - a szerk.)

volt, a lépcsőfordulóban még láthatunk belőle egy kis részt. Ennek minősége nyilván megkérdőjelezhető, de kevésbé kontrasztos jellege egységesebb színhatást eredményezett. Mindez bizonyosan annak a jó belsőépítészeti koncepciónak lehetett a része, amely a kortárs megoldások mellett döntött. A földszinti közösségi terek közül meg kell említeni a pálmaházat, annak óriási üvegablakait, melyek egyszeres üvegezésű fémszerkezetek voltak. A nyilvánvaló hőszigetelési igényt sikerült olyan bravúros módon megoldani, hogy az eredeti jelleg megmaradt. Az emeleten 9 lakosztály találunk, igényes modern mobíliákkal, míg a tetőtéri szinten 10 szobát alakítottak ki, így a kastély a szálló funkciójának is meg tudott felelni. A tetőteraszról nemcsak a különleges tetőzetben és a kéményekben gyönyörködhetünk, de rálátunk a helyreállított, újrakomponált kastélykertre is. A kastélykert egykoron Nagy-Magyarországot formázta, aztán a második világháború után megkapta a maga Trianonját. Kiszakítottak belőle egy iskolányi és egy sportpályányi területet, de mostanra gyönyörűen megújult. Érdemes egy sétát tenni, felismerhetjük a Balatont, mellette a Velencei-tavat. Üljünk le egy padra, mondjuk a pálmaházzal szemben, kicsit csendben és hagyjuk, hogy hasson ránk a hely. Az épület misztériuma, történetei, legendái. Mondták, Schossberger Vilmos szerelemből építtette ezt a kastélyt feleségének Mayer Teréziának, aki öt gyermekkel ajándékozta meg. Ki tud ilyen szerelmes kastélyt tervezni? Az első írásos emlék, ami Ybl Miklósnak tulajdonítja a kastély tervezését a Gerő László által 1954-ben írt OMF-levél. Ezt követően Ybl Ervin monográfiájában ezt megerősítette, miszerint Ybl Miklós a turai kastély építése előtti nyáron, a helyszínen tanulmányozta a Loire-menti kastélyokat. Ebben a kellemes hitben éltünk egészen 2006-ig, mikor is Sisa József a szerzőséget Bukovics Gyulának adta át. Ahogy üldögél az ember, előbb utóbb megérinti az Idő, a Változás. A idővel változó szakmai megítélés, ami 1966-ban így szólt: „Az egyemeletes szaggatott alaprajzú és felépítésű, franciás, magas tetővel, tornyos sisakos részekkel ellátott neobarokkos, későeklektikus épület Ybl

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

gyengébb alkotásai közül való. Hasonlóan többi e korban keletkezett vidéki kastélyaihoz, azt mutatja, mintha a mester egyetlen, vagy legfőbb célja a bankmágnás építtető egyéni és építészetileg kulturálatlan ízlését minél feltűnőbben kielégíteni.” Aztán eltelt húsz esztendő, a historizáló építészet rehabilitációjával a szakmai vélemény is megváltozott. 1990-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség már így vélekedett: „A kastélyegyüttes Ybl Miklós építész egyik legérdekesebb és művészi szempontból igen jól sikerült alkotása.” Azóta csak a szerző neve, a tulajdonosok, meg a kastély változott. Nézem a kastélyt, de mintha egy kései szerelem sápadtságát látnám. Az eredeti homokkő színű homlokzat kifehéredett, de a sarkokon, meg az ablakok szemöldökpárkányai szélein pattanásszerűen megmaradtak a festetlen homokkövek. A szerelem már csak ilyen. Nem lehet neki parancsolni. Az Idő kézen fogott ezen a szép kastélylátogatáson. Épült 1883-ban egy különleges, festői kastély, aztán 1945 után megszűnt, mint kastély. Díszlet lett. A szocializmus erőltetett funkcióinak díszlete, majd a privatizáció után amerikai film és magyar sorozat díszlete. És aztán végre megtörtént a csodás megújulás. A díszletből újra kastély lett. Az Idő kezet foghatott régi önmagával.

TÉMA | THEME

CASTLE, PROPS, CASTLE RENOVATION OF SCHOSSBERGER CASTLE, TURA The castle in Tura was built by Vilmos Schossberger in 1873, originally as a summer resort. Its designer was Miklós Ybl, one of the most significant Hungarian architects, famous for such projects as the Opera House, the Castle Gardens Bazaar and the Basilica, all in Budapest. This free-standing, single-storey building with a well-articulated floor-plan represented the taste of late eclecticism matched with the highest standards of technology then. In 2016 Foster Centre made the scientific documentation of the architectural history of the castle, so design work and then construction could be started. As a result now, in 2020 we can go on a tour of the completely renewed castle.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

A MAGVETŐ HÁZA

REFORMÁTUS TEMPLOM ÉS GYÜLEKEZETI OTTHON, CSÖMÖR

—

építész i architect:

BERZSÁK ZOLTÁN

szöveg i text:

CSONTÓ SÁNDOR

fotók i photos:

HAJDÚ JÓZSEF

Az utóbbi évtizedben örvendetesen gyarapodott a magyarországi felekezetek templomi, oktatási és szociális célokat szolgáló épületeinek száma. Egy maroknyi emberen kívül senki sem gondolta volna, hogy pár esztendő alatt – anyagi fizikai, lelki erőfeszítés és összefogás nyomán – Csömörön is megvalósulhat a helyi reformátusok álma. „A legszebb, mit e nemben valaha is láttam.” A Csömör-Nagytarcsai Református Missziói Egyházközség még 2013 decemberében meghívásos tervpályázatot írt ki a „Magvető Háza” elnevezésű, többfunkciós épületegyüttes vázlatterveinek elkészítésére. A folyamatos együttgondolkodás és egyeztetés nyomán a következő év nyarára egy szűkített program vázlattervei készültek el, amely szerint először a parókia szárny épül meg, felekezeti funkciói a templom alatti alagsori részben kapnak helyet, így a lelkészlakás a fő épülettömeghez lazábban kapcsolódik: maga a templom majd akkor növekedhet, ha az anyagi források lehetővé teszik. A tervezési helyszín a település központi részétől nem távol, a temető közelségében, a Kálvária-hegy mellett, ugyanakkor a középkori falu hajdani, első templomának helyén lett kijelölve. A 2400 m² telek majdnem szabályos téglalap alakú, északkelet-délnyugati hossztengellyel, enyhe északnyugati irányú lejtéssel. Az első ütem befejezése idején – 2018 őszén –, állami, egyházi támogatás és számos magánszemély áldozatkészsége nyomán az építkezés a templom munkálataival szerencsésen folytatódhatott. A tervezők, Berzsák Zoltán és Nyikos László hagyományokat tisztelő, de a kortárs magyar építészet megközelítéseit, a továbblépés lehetőségeit kereső tervet tettek az asztalra. A külső megformálás és a belső kialakítás a tradíciókhoz, a református gyökerekhez kapcsolódik – ezeket újraértelmezve jelenítik meg –, mégis felmutatja a régi magyar templomok archetípusát. A terv alapvetően a célszerűség és a tisztaság jegyében fogant, nem akar többnek látszani, mint ami, mégis sok mondanivalója van. Az eredmény első pillantásra is megkapó, puritán egyszerűsége a meglepetés erejével hat. A tárgyi megfogalmazás minimális gesztusai, ugyanakkor nagyon világos és egyértelmű utalásai az épületek és a lelkek összetartozásának érzését erősítik. A kettős tagolódás külön tömegeket alkot, de a térformálás és a tömegalakítás mégis szoros összefüggésben, elválaszthatatlan egységet hoz létre. Több szempontból is remek ötlet volt az épületek terepviszonyokhoz alkalmazkodó tájolása és hátrahúzása az utcafronttól. Elsősorban a megérkezés, a találkozás fontossága miatt, mivel a látványt befogadó interakció

TÉMA | THEME

rögtön az első pillanatban megszületik, létrejön egy szellemi viszony. Megjelenik a kerített templom képe, a zömök testű torony absztrakt módon megfogalmazott, fa szerkezetű galériával elemelt, magasba mutató sisakjával, amely már messziről hívogatja az embereket: „…keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. (Mt 7,7)” Odafent három harang lakik. Az épület szellemiségének, egyszerűségének megfelelően a homlokzat mindenhol fehér festéket kapott – alatta látható téglával –, ez szintén az erődtemplomokra történő utalást erősíti. A tetőszerkezet borítása antracit színű természetes pala. A templom előtt kialakított felső- vagy előkert is a gyülekezést és az átvezetést segíti. Az épületegyüttest alacsony, épített fal veszi körül, tapintatosan jelezve profán és szakrális világ elhatárolását. A kétszintes templomépülethez jobbról, fedett átjáróval csatlakozik a parókiaszárny. Földszintjén a lelkészi hivatal és lakás nappali helyiségei, konyhája, lenti részén hátsó kerti kapcsolattal egy kis gyülekezeti terem és vizesblokkok, a tetőtérben pedig hálószobák találhatók. A lelkészi hivatal tekintetében a program megfogalmazásakor külön szempont volt az elérhetőség, lazább kapcsolódását az ütemezhetőség és az intimitás együttes biztosítása indokolta. Többfunkciós, tágas és világos közösségi tere egyszerre több irányban is kapcsolódási pont: a templom előcsarnoka felé (egybenyitva, vagy hétközi használat esetén leválasztva), a szintén hétközi használatra szánt kis gyülekezeti teremhez, valamint a lenti résszel belső átkötést biztosító lépcsőhöz. Az alaprajzi elrendezés lehetővé teszi a teljes parókiaszárny leválasztását, külön nyitva tartását, hétközi üzemeltetését.

A templomba az érkezés a kert felől, a tornácszerű fedett előtéren és az előcsarnokon keresztül történik. A parókiaszárny felőli részhez kapcsolódnak a ruhatár és az úrvacsorai szolgálatot, vagy a kis gyülekezeti teremben tartandó alkalmakat is segítő teakonyha. A templomhajó délnyugati sarkánál áll az előcsarnokhoz közvetlenül csatlakozó torony, melyben a karzatszintre és az alagsorba vezető lépcsőt és liftet is elhelyeztek. A szükséges kiszolgáló helyiségek, iletve a gépészeti helyiség az alagsori szinten kaptak helyet. A tereplejtést kihasználva ide került a 100 főt befogadni képes gyülekezeti terem, amely jó időben egybenyitható a hátsó kerttel. A templomtér belső elrendezése hagyományos református mintát követ, nem látható cifra ornamentika és felesleges rátét, inkább egyszerű és időt álló megoldások. Díszítésében, bútorzatában a kettős egyensúly elve érvényesül: tiszteletteljes visszanyúlás az építészeti gyökerekhez és letisztult, mai megjelenés. A tiszta tér szimmetriatengelyében helyezték el a szószéket lépcsővel, valamint előtte a fekete kőlappal kombinált, tömör tölgyfa lábazatú Úr asztalát. Az elrendezés fő szempontja a szószék felé fordulás és az asztal jelképes körülülése. A földszinten és a karzaton együtt nagyjából 250 fő tud leülni az egyedi tervezésű padokban. A templomtér kialakításánál fontos szerepet kapott, hogy minél több természetes fény érkezzen az istentiszteletek helyszínére. Csodálatos atmoszférát teremt az áttört, kazettás mennyezet, amely fényeivel, színeivel szinte megnyílik az ég felé. A meredeken lekontyolt tetős hajó kert felőli részén végigfutó – a belső tér fényviszonyait alapvetőn meghatározó – felülvilágítókon árad be a világosság. A karzat majdnem teljes hosszában beépített ablakfelület is beengedi a külső fényt. Az emeleti bevilágító sáv vertikális rácsozata szépen rímel a lelkészlakás kiugró lépcsőházi tömbjének lamelláival. De pillantsunk vissza az ég felé, mert látnivaló van

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

—

Megrendelő | Client:

Csömör-Nagytarcsai Református Missziói Egyházközség Generál tervező | General architecture:

4plusz Építész Stúdió Kft. Építész vezető tervező | Leading architect:

Berzsák Zoltán Építészek | Architects:

Nyikos László, Konyha Katalin, Rácz Noémi, Csintalan Csongor

bőven: a mennyezeti kazetták jelentős részét festett „fatáblák” másolatai díszítik. Ezek a gyönyörű, figurális-szimbolikus képek Kárpát-medencei református templomainkat díszítik Csetfalvától Szacsváig: itt, most az összetartozás jeleként együtt jelennek meg. Ezt sugározza a templom előtt nemrégiben átadott, a magyarok összetartozása előtt tisztelgő, fekete gránit emlékmű is. A gyülekezetet az Erdélyből kamaszként menekülő, egykori közgazdászból lett lelkipásztor, Esztergály Előd vezeti. Az új csömöri templom a közösség – és feltehetően az Úr – örömét szolgálja.

Belsőépítészet, bútorok | Interiors, furniture:

Berzsák Zoltán, Rácz Noémi, Csintalan Csongor Tartószerkezet | Structure:

Puskás Balázs, Kerényi Márton, Wágner Csaba – Terraplan ’97 Kft. Épületgépészet | HVAC:

Dömötör Gábor – DMG Mérnökiroda Kft. Épületvillamosság | Electtrical engineering:

Károlyi Nóra – Stúdió NG. Bt., Mihalovics József – MI-HA Kft. Gyengeáram | Weak current:

Bosch Gyula – Bosch Mérnök Bt. Tájépítészet | Landscape:

Tézli-Szabó Franciska Tűzvédelem | Fire protection:

Szöllősi Levente – Tűzinfo.hu Bt. Akusztika | Acoustics:

Fürjes Andor Tamás – Aqrate Kft. Generál kivitelező | Main contractor:

Uhrinwest Kft. Orgona | Pipe-organ:

Papp Zoltán Grafika | Graphics:

Simon András Harangok | Bells:

Gombos Miklós

TÉMA | THEME

THE HOUSE OF THE SEED-SOWER CALVINIST CHURCH AND CONGREGATION HOME, CSÖMÖR The Calvinist Mission Congregation of Csömör-Nagytarcsa published an invitational tender back in December 2013 for the preliminary designs of a multi-functional complex named „The House of the Seed-Sower”. After the completion of the first stage, in autumn 2018 the project was continued with the construction of the church. Designers have worked out plans exploring the potential follow-ups respecting traditions and yet reflecting the attitudes of contemporary Hungarian architecture. Both the exterior and interior design are associated with the Lutheran roots and manifest them in a new interpretation, whilst also following the archetype of old Hungarian churches. The plan was conceived according tot he principles of rational functionality and clarity, it does not ambition to appear more than what it is and even so it conveys rich meanings. The result captures us at first sight, whilst its puritan simplicity is a real surprise. The minimal gestures of the design in the physical sense, the very clear and unambiguous references enhance the mutual belongingness of the buildings and the souls.

ILLESZKEDŐ KORSZELLEM

SZENT MARGIT GIMNÁZIUM TORNACSARNOKA, BUDAPEST

—

építészek i architects:

FÉLIX ZSOLT, FIALOVSZKY TAMÁS, GULYÁS BÁLINT, KENÉZ GERGELY

A budai Szent Margit Gimnázium diákjai nemrégiben vehették birtokba új tornatermüket a XI. kerületi Villányi úton. A csarnok az utcai kíváncsi tekinteteknek szinte nem is látható: az iskola tömbjétől északra belesimul a Gellért-hegy lankás domborzatába. A telek domborzati viszonyai a tervezők számára evidenciaként kínáltak választ a sportfunkció elhelyezése és a környezetbe illeszkedés kérdéseire. A sokféle igényt kielégítő, így szükségszerűen nagy tömböt részben a domboldalba süllyesztették, és ezzel a szemérmesen tartózkodó viselkedéssel ügyesen őrizték meg az 193132-ben épült (tervező: Dr. Fábián Gáspár) hangsúlyos, neobarokk gimnáziumi épület dominanciáját. A két tömb

szöveg i text:

KISS TAMÁS

fotók i photos:

KENÉZ GERGELY

kölcsönhatása megkerülhetetlen: a régi középület reprezentációját az új tornaterem más eszközökkel mutatja fel. A gesztusok szándéka azonos, de a neobarokk hivalkodást itt racionális elegancia ellensúlyozza. Az új ház tömege egyszerű, három szintre tagolt kubusból áll. Barlangszerű földszinti bejáratán át közelíthetők meg a sportolói funkciók: a kosárlabdázásra vagy röplabdázásra alkalmas beltéri sportpálya, az öltözők, a tanári szobák és a raktárak. Az épülettömeg mellett cikkcakk alakban a lankás területen egy gyalogos járda fut végig, amely elsőként az első emeleti kültéri teraszra visz, innen érhető el a kb. 400 fős beltéri lelátó. A járdán továbbhaladva a tetőn lévő sportpályához jutunk. Az architektúra eleganciája a tömeg racionális megformálásában és az ehhez dukáló, egyszerű részletek finomságában rejlik. A földszinti bejárat robusztus, erőteljes megjelenésű, míg az emelet homlokzatát bordákkal tagolt, transzparens függönyfal uralja. A ház karakterét meghatározó elemként a falakat függőleges, sűrűn sorolt horganyzott acélrudak borítják, amelyek a tetőtéri sportpálya szintjén már egy magas korlátként jelennek meg. Jól érzékelhető, hogy az architektúra felépítése fölfelé haladva fokozatosan veszít erőteljességéből: a földszint

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

tömörségét az emeleten transzparens üvegfelület váltja fel, majd a ház felett áttetsző felhő módjára lebegő pálcasor zárja a homlokzatot. A tervezői ötletességet dicséri a „felhőkig érő korlát”. Labdajátékoknál funkcionális feladatát ellátva határolja körül a pályát, emellett a gimnázium párkánymagasságát megközelítő méretével, légies megjelenésével úgy illeszkedik a környezetébe, hogy miközben vizuális egyensúlyt teremt, nem szerez fölényt az idős épülettel szemben. A földszinti belső terek drámai feszültséget árasztanak. A közlekedőt homogén sötétkék falfelületek határolják, amit barlangszerű, föld alatti tér jellegét kelti. Az öltözők ezzel szemben fehér homogén csempeburkolatot kaptak; itt csak a fekete ruhafogasok vékony sávja töri meg az egyhangúságot. A csarnoktér a külsővel összhangban racionális karakterű, ugyanakkor az egyszerű anyaghasználat steril ünnepélyességet kölcsönöz; natúr beton és fa felületek kerülnek egyensúlyba. A belső tér atmoszférája a megvilágításától függően változik: napsütéses időben a jókora üvegfelületeken keresztül a lelátó napfényben úszik, a mély traktus miatt a pályán ekkor sejtelmes, indirekt fényviszonyok uralkodnak. Mesterséges megvilágításban a hangulat drámaivá válik, még hangsúlyosabbak a fával borított felületek, a hatásuk kifejezetten bensőséges. Mintha nem is tornateremben, hanem inkább egy hatalmas kiállítótérben lennénk. Az anyaghasználat egyszerűsége mögött játékos szellemiség sejthető. A kis keresztmetszetű, akusztikai szerepet is betöltő lécburkolat léptéket váltva a külső homlokzatra reflektál; vibráló felületképzése ellenpontozza a sima beton síkokat. A fényviszonyok alkotta árnyjáték a különböző fa és beton felületeken, a kisebb zugokban izgalmas, folyton változó eleme a környezetnek. Markáns szerkezetek a födém keresztirányú, nagy

TÉMA | THEME

—

Megbízó | Client: Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja, Magyar Tartomány Építész tervezők | Architects: Félix Zsolt DLA, Fialovszky Tamás, Gulyás Bálint, Kenéz Gergely – Építész Stúdió Tájépítészet | Landscape: Takács Dániel PhD, Varró Dorottya Szerkezet | Framework: Kapovics Géza, Heincz Dániel Statika | Structure: Hensler Dezső, Kerényi Dénes Épületgépészet | HVAC: Mangel Gy. Zoárd Mélyépítés | Civil engineering: Radványi László Elektromos tervezo | Electrical engineering: Szabó Árpád Gyengeáram | Weak current: Patányi Péter, Szabó Árpád Épületautomatika | Automatics: Bakk Károly Tűzvédelem | Fire protection: Decsi György Akusztika | Acoustics: Józsa Gusztáv Sporttechnológia | Sports technology: Tappler Zita

magasságú nyersbeton tartógerendái, amelyek a sportpálya és a lelátó felett hordják át a teret. A lelátó mentén ezek a gerendák egy határozott pillérsorra támaszkodnak, amely vizuálisan térhatárt alkot. A pillérsor és az arra függőleges lizénáival reagáló függönyfal határolja le a csarnok tulajdonképpeni előterét. Ugyanezen vertikális játék zajlik a kültérben is, a téglány osztású üveg és a gimnáziumi épület filigrán ablakai között. Régi és új ház összekacsint; különösen izgalmas kapcsot jelent a régi homlokzatnak új üvegfelületeken felsejlő, fragmentálódó tükröződése. Ez azért is fontos, mert a tervezői szándék ellenére a két épület szorosabb kapcsolata egy meglévő-megmaradó parkoló miatt nem jöhetett létre a környezet és terep rendezésével egyidejűleg. Az öreg ház és új szomszédja érzékeny viszonyban állnak. Harmóniára törekednek, kifejezik egymás tiszteletét. Érdekes összhang ez, ami mintha a sors furcsa fintora is volna: a neobarokk, mint korának preferált stílusa, ma békésen összefér egykori ellenlábasa, a modernizmus elveiben fogant társa mellett. Olyasvalami ez, mint amikor az idősödő, konzervatív ház higgadtan fogadja fiatal, mai szomszédja tisztelettudó viselkedését, s megbecsülését érezve veszi tudomásul a korszellem folytonos változását.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

ASSIMMILATING ZEITGEIST THE GYM HALL OF ST MARGARET SECONDARY GRAMMAR SCHOOL, BUDAPEST Students of the Buda-based St Margaret Secondary Grammar School have recently taken over their new gym hall along Villányi út, District XI of Budapest. The new building is almost invisible for passers-by in the street, as it nestles into the gentle terrain of Gellért Hill north of the school building. The terrain of the site were key factors defining the orinetation of the sports function and responded issues of adjustment to the environment: designers decided to partly sink it into the hillside, and with this modest attitude they managed to smartly preserve the dominance of the school building constructed in 1931-32 in a revived Baroque style. -The interaction of the two structures is unavoidable: the new gym hall uses different means to represent the old public building. The intention of the gestures remains the same, but the pompousness of revived Baroque is counterbalanced by rational elegance. The sports functions of the new building are accessible via a cave-like entrance The elegance of the architecture is manifested in the rational overall design, and the matching delicacy and sophistication of simple details. The character of the house is defined by the densely placed vertical steel poles that envelop the walls. They also appear as rails on the level of the sports field on the roof. Characteristic structures are the raw concrete beams placed across the ceiling that also support the space above the sports field and the grand stand.

TÉMA | THEME

FOTÓ: HAJDÚ JÓZSEF

GYÓGYÍTÓ HELY

BUDAI IRGALMASRENDI KÓRHÁZ BŐVÍTÉSE

—

építész i architect:

KISS ZSOLT ISTVÁN

szöveg i text:

ZÖLDI ANNA

Befejeződött a Budai Irgalmasrendi Kórház bővítésének és felújításának első üteme. Az új épületszárny olyan környezetbe került, amely nem csak látványként értékes világörökségi helyszín, de kivételesen izgalmas építészeti textúrával bír, utcáin bóklászva lépten-nyomon a történelem lenyomatába botlunk. A Frankel Leó utca északi szakasza számomra mindig is bírt valamiféle varázslattal, aminek az okát nehezen tudtam volna megfogalmazni. Már az is különös, hogy a korábban számos névre hallgató (Országút, 1858-tól Ó Fő utca, 1874-től Felső Fő utca, 1879-től Zsigmond, 1947től Kunfi Zsigmond, 1952-től Frankel Leó) utca sikeresen megőrizte egy őskommunista, Marx és Engels közvetlen munkatársának nevét. A modernkori történelem eme kuriózuma a helyben lakók kitartó ragaszkodásának és összefogásának köszönhető, amelyben minden bizonnyal szerepet játszott a hely különleges miliője, kontinuitást sugárzó ereje. Bár esztétikailag nehéz szépnek nevezni, építészeti karaktere nagyon összetett, korban, léptékben, funkcióban jelentősen eltérő, önmagukban viszont

fotók i photos:

HAJDÚ JÓZSEF, MÓRI ANDRÁS

minőségi és karakteres épületek sorakoznak a mentén. Még csak utcavonalról sem beszélhetünk, hol behúzódik a térfal, hol lesüllyed a térszint, a zártsorú beépítést hirtelen pontházak lazítják fel. A házak sorát egyszer csak mesebeli tó szakítja meg, ami télen ráadásul gyanúsan gőzölög; partján töröknek álcázott mecset, amely valójában szegények számára létesített közfürdő romja, és a 19. század végén épült. Az ottfelejtett, fadúcokkal alátámasztott, omladozó eklektika hirtelen átfordul a múlt század hatvanas éveinek minőségi modernizmusába, a házak résein pedig kitüremkedik az erdő, amelynek jelenléte Buda kellős közepén mégiscsak szürreális. A másik oldalon Hild József nevével fémjelzett klasszicizmus váltakozik a budapesti értelmiség ikonikus zarándokhelye, a Lukács fürdő buja sárga romantikájával, majd hirtelen egy ma is nagyvonalúnak ható, íves csarnokfedés töri meg a múltba révedő andalgást. Forgalom alig van, csupán a villamosok zörögnek vagy épp siklanak hangtalanul végig a macskakövek között. A mohamedánok azt tartják, hogy ahol víz, barlang és szikla van együtt, ott megjelenik a szentség. Itt mindhárom jelen van, és ezt az itt lakók mindig is érezhették, mert a terület kezdetektől a gyógyítást szolgálta. Buda Felhévíznek nevezett városrésze, amely a középkor folyamán Gézavására néven önálló külváros volt, a területén levő melegvízforrásokról kapta a nevét. Már az Árpád-házi királyok idején ispotály és fürdő működött erre, feltehetően a Malomtó feletti hegyoldalban, a Szent János lovagrend üzemeltetésében.1 Zolnay László régész feltételezése szerint ezt a törökök dervisszállássá alakították, utóbbit ma Gül Baba nyughelyeként ismerjük. A középkorban Buda legjelentősebb gyógyító intézménye, a Szent Lélek Ispotály működött Felhévízen, a 16. századig a Szent Lélek rend, később királyi kezelésben.2 Az Irgalmasok kórháza a 19. század elején létesült a területen.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

A Granadában 1540-ben Istenes Szent János által alapított Irgalmas rend 1650-ben jelent meg Magyarországon, Budán 1803-ban telepedtek meg. Hivatásuk a betegek ápolása, a szenvedőkkel vállalt sorsközösség, a hospitalitás, amely szó szerint „befogadó szeretet” jelent. Első kórházukat Marczibányi István földbirtokos segítsége révén építették, aki bennük látta meg a lehetőséget arra, hogy Buda gyatra egészségügyi ellátásán javítson. Egyrészt az általa megvásárolt közeli Császár fürdő használati és üzemeltetési jogával, másrészt egy telek megvásárlásával segítette a rendet abban, hogy 1815-ben megnyissa első kórházát az akkori Országúton. Az egyszerű küllemű, kétszintes klasszicista épületet, amelyben patika is működött, annak elavultságára hivatkozva 1898-ban a rend lebontatta, hogy kissé északabbra, de ugyanazon a telken újat építtessen. A ma is működő, 1903-ban átadott kórházat Kiss Ferenc műegyetemi tanár tervezte. Az épület egyedinek tekinthető a korban, mert a szokásos pavilonos rendszer helyett egyetlen, nagyméretű, négyszintes épületben helyezték el a különböző osztályokat, csupán a halottasház

és a mosoda került az udvaron álló, hasonló stílusú melléképületbe. A jellegzetes neogót kapuzatú, téglasávokkal díszített vakolatarchitektúrájú épület homlokzatain a századforduló és a historizmus jegyei keverednek. Az ötvenes években a kórházat államosították, tetőterét beépítették. Ennek során a homlokzatot a gótizáló karakterre utaló hegyesszögű oromzatok sorával koronázták meg, amely egész mostanáig meghatározta a ház megjelenését, a szocializmusra jellemző, suta szürke palaburkolatával együtt. A műemléki védettség alatt álló épület különlegessége a gyógyszertár, amely megőrizte az építéskori neogót és szecessziós belső faburkolatát. Bútorzatát 2003-ban, a patika újranyitásakor a Róbert Károly körúti egykori Hungária patikából szállították ide, stílusában megegyezik az eredeti, a háború után elpusztult berendezéssel.3 Az épület a Duna felé nyitott udvarral, déli oldalán pedig téglakerítéssel körülvett, ápolt kerttel rendelkezett. Bár végig kórházként funkcionált, de 2000-re, amikor az Irgalmasrend visszakapta az épületet, az udvarok már csak raktározásra szolgáltak. Az évente 350 ezer beteget fogadó intézmény bővítésével a rend egy korszerű szolgáltatást nyújtó, számos osztállyal rendelkező, nagyszabású egészségügyi intézményt álmodott meg, melynek 2017-ben elkezdett, most átadott első ütemét saját forrásból, a 2022-ben elkészülő második ütemét állami segítséggel valósítja meg. A súlyos kötöttségekkel rendelkező területre készülő bővítés, illetve a műemléképület rekonstrukciójának terveit Kiss Zsolt István készítette. Nem csak a terület behatároltsága jelentett korlátot – a bővítésnek a telekhatáron belül kellett történnie, amire gyakorlatilag csak az épületekkel határolt udvarok álltak rendelkezésre –, de kiemelt feladatot rótt

FOTÓ: MÓRÉ ANDRÁS

TÉMA | THEME

—

Megbízó | Client:

Betegápoló Irgalmasrend, P. Kozma Imre OH Megbízó koordinátora | Client coordinator:

Palotásné Belloni Eszter Generáltervező | General design:

Krämer, Kiss és Társaik Kft. Vezető építész tervező | Leading architect:

dr. Kiss Zsolt István Homlokzati koncepció | Facade concept:

Szathmáry Zsolt Belsőépítészet | Interiors:

Szenes István, Láng Judit – Szenes Studio Kft. Építész munkatársak | Fellow architects:

Csönge Krisztián, Varga Péter, Tóth Viktor, Soós Gergely (Krämer, Kiss és Társaik Kft.); Kiss Miklós (ASC Stúdió), Nagy Mihály Szigetfű István, Nemecz Regina, (Vision Építésziroda Kft.) Pál István – Pál Stúdió Bt. Tartószerkezet | Structure:

Sterner Pál, Roszik György, Bajtai Áron, Németh Tamás Zoltán, Petz Bence Máté – Sterner Mérnöki Iroda Kft. Gépészet | HVAC:

Garancsy András, Hegedűs Attila – Projekt Stúdió 2 Bt., Rosztocsil Róbert – Plan-Drive Kft., Szilágyi Antal – Studio IN-EX Kft. Villamos tervező | Electrical engineering:

Kun Gábor, Bagi Roland, Gáspár Péter, Kerek Gyula, Ritzl András, Turi Ádám, Balogh Lajos – Hungaroproject Kft. Orvostechnológia | Medical technology:

Tóth Károly – Altero Kft., Csordás Szilveszter Orvosi gáz | Medical gas:

Csordás Szilveszter – MFDS Kft. Környezetvédelem | Environment protection:

Laczkó Tibor Konyhatechnológia | Kitchen technology:

Aczél Pál Tamás, Szalainé Straub Ágnes – Szigmavill Bt. Akusztika | Acoustics:

Kotschy András – Kotschy Bt. Táj- és kertépítészet | Landscape, garden:

Herczeg Ágnes, Bognár Emese – Pagony Kft. Kivitelező | Main contractor:

Grabarics Építőipari Kft Műszaki ellenőr | Technical management:

Seidl és Társa Kft.

a tervezőkre a világörökségi látvány, illetve a belvárosi területen, meglévő épületek közé ékelődő építkezés. A terület egykor az ős-Duna medrének része volt, ami eleve speciális talajviszonyokat eredményezett, amit az idők során felhalmozódott épülettörmelék tett még nehezebben kezelhetővé, ezért Magyarországon egyedülálló mélyépítési koncepciót, összemetsző cölöpfalas technológiát alkalmaztak, amit nehezített, hogy a cölöpök talpsíkja 21 méterrel a talajszint alatt van. További igény volt, hogy a meglévő épületben a betegellátás zavartalanul működjön az építkezés teljes ideje alatt. Az építészeti feladat a fejlesztés nagyszabású volumene és a környezethez igazodás követelménye közti egyensúly, a helyes lépték megtalálása volt. A 2017-ben megindult építkezés látványtervein kissé ijesztőnek tűntek a minden szabad négyzetcentimétert kihasználó beépítés tagolatlan tömbjei. Építés közben a műemlékhez túl közel mélyülő 3 szintes garázst és pinceszintet befogadó alapgödör, majd a magasra kúszó falak sem kecsegtettek sok jóval. Ehhez képest FOTÓ: HAJDÚ JÓZSEF

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

mindig is itt állt volna. A régi és az új épületszárny között utcaszéles gyalogos, illetve a mentők számára járható átjárás készült a Duna-part felé, fölötte üvegezett híd köti össze a két épületrészt. Az új szárny bejárata e közből nyílik, és e védelemre szükség is van, mert a beépítés gyenge pontja a telepítés – a telket délről határoló Vidra utcában áll meg a fonódó villamos, hogy innen kanyarodjon a Frankel Leó útra. Ez a csomópont közlekedési lámpa híján életveszélyes, és bár az épület „belógó” sarkát levágták – ide került a rendalapító szobra –, a helyzeten sajnos ez sem javított. A következő ütemben hasonló homlokzat- és tömegképzési elvekkel épül meg a régi épület udvarában a központi épület, ezzel párhuzamosan eredeti tetőformáját visszakapva megújul a műemlék-kórház. Már elbontották az udvaron álló kiszolgáló épület egy részét, ennek során minél több padló- és falburkolatot igyekeztek megmenteni, hogy az épületegyüttes egy meghatározott helyén újra beépítsék. A jelenlegi stádium megelőlegezi a teljes beruházás kulturált, a környezetét tiszteletben tartó építészeti hozzáállását. A szolid alkalmazkodás révén a Frankel Leó utca legújabb eleme szervülni tud abba a történelmi panoptikumba, amit az elmúlt évszázadok építészete itt létrehozott. A helyszín pedig jó szívvel befogadta a cseppet sem tolakodó jövevényt.

—

1 Zolnay László: A Lukács fürdő múltja – és jövője. Budapest, 1974/12. 2 Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 452. o. 3 http://budapest100.hu/house/frankel-leo-utca-17-19/ FOTÓ: MÓRÉ ANDRÁS

– bár a fejlesztés lényeges eleme, amely döntő lesz a végeredmény szempontjából, még hiányzik – a most átadott szárny jó irányt jelöl ki. A tervezők dicséretes önmérséklettel azt a megoldást választották, hogy a szűk telken, a vegyes építészeti környezetben és erős atmoszférában kerülnek minden feltűnést. A föld alatt és fölött négy-négy szintes, a homlokzattól visszahúzott gépészeti szinttel megkoronázott a telekhatárokig kifutó tömb egyszerű, tagolatlan, vakolt homlokzatot kapott, amit minden oldalának közepén eltérő színű függőleges sávok tagolnak. A középtengelyek ilyen módon történő kiemelése, a nyílászárók felfelé csökkenő magassági mérete, illetve a lyukarchitektúra a klasszikus homlokzatképzés eszköztárához tartoznak, ugyanakkor minden részlet egyértelműen mai. Ez, és a műemléképület színeinek – a falak esetében törtsárga és terrakotta, a legfelső gépészeti szinten a tető színét idéző sötét palaszürke – következetes alkalmazása megnyugtató külsőt kölcsönöz a karakteres tömeghez szorosan illeszkedő lapostetős beépítésnek, olyan hatást érve el, mintha az új épület

TÉMA | THEME

A PLACE FOR HEALING THE EXTENSION PROJECT OF THE HOSPITALLER ORDER OF SAINT JOHN, BUDAPEST The first stage of the extension and modernization project of the Hospital of the Hospitaller Order of Saint John based in Buda has been completed. The new wing of the complex is now set in an environment which is not only a precious spectacle as part of a world heritage site, but also has an exceptionally exciting architectural texture. One of the most significant medical institution of the town of Buda in the middle ages was housed in the neighbourhood managed by the order of the Holy Spirit till the 16th century, later on by the king himself. The hospital of the Hospitaller Order was built in the early 19th century on this site. Functioning even today, it was opened in 1903 after designs by Ferenc Kiss, then lecturer for the university of technology with a characteristic revival Gothic-style gatework and facades graced with bands of bricks that resulted in a blend of the styles of the turn of the century and revivalism (historicism). Hosting 350,000 patients each year, the institution was extended as the order had a dream of a largescale healthcare institution offering modern services and a variety of wards. Launched in 2017, the first stage now inaugurated was financed by the order itself whilst the second stage to be completed by 2022 will be co-sponsored by the Hungarian state.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

TÁJI VETÜLET, GEOMETRIKUS FORMA

KIS-BALATON LÁTOGATÓKÖZPONT, FENÉKPUSZTA

—

építész i architect:

VASÁROS ZSOLT

szöveg i text:

VUKOSZÁVLYEV ZORÁN

fotók i photos:

TAKÁTS BENDEGÚZ, TÓTH RICHÁRD

„… szinte harapta ezt a tiszta, nedves levegőt, és bágyadtan gondolt a holnapi napra, haza és minden haszontalanságra, de a gondolatokat hagyta elmenni, ahogy jöttek. Nem ültette le őket maga mellé, nem kérdezett tőlük semmit, nem foglalkozott velük. Valami nyugalmas révedezés volt ez, majdnem álom, ámbár nem volt álmos. Most nem nézett egy fára vagy bokorra vagy a méhesre, hanem magában érezte az egész kertet, az egész alkonyodó csendet, és ugyanakkor önmagát is benne érezte ebben az illatos magányban. Ha most levágnának egy fát, az neki is fájna, és ha valaki el akarná taposni azt a kis cinéért az úton, bizonyára megakadályozná. Tutajosunk egy lett az alkonyattal, a kerttel, a csenddel, az egész határtalan, lélegző, élő mindenséggel.” (Fekete István: Tüskevár, részlet)

Észak-dél irányba magaslati vonulatokkal szabdalt tájon járunk, a magyar tenger dél-nyugati végében. A Kis-Balatonként ismert táj az Őrségben (mai állapotában Szalafő mellett) eredő Zala folyó kiszélesedő, egykoron nagy területet átfogó mocsaras-lápos vidéke. Az országhatárhoz közel eredő patak mintegy 126 km-t tesz meg előbb keleti irányba, majd földtani vetődések mentén északi, és végül Türjénél délre forduló vonalrajzzal, hogy a magaslatok közt utat találva Zalavárnál végül délnyugati csücskében érje el a Balatont. A földtörténeti korszakokon átívelő geográfiai és vízrajzi környezet alakulása az utóbbi másfél száz évben vett – a korábbi évmilliók távlatait nézve – drasztikus fordulatot. A változást a művelhető földterületeket magáénak megszerezni vágyó ember kultivációs kényszere okozta, ami egyben a keszthelyi öböltől dél felé átjárót is kívánt biztosítani a területen. A lecsapolások a közel 200 km2-es berek-rendszert felszámolták, mára a Zalavár–Szabar–Balatonmagyaród közé szorult összefüggő vízfelület nem nagyobb 10 km2-nél, a valamilyen fokú védettséget (1986-tól) élvező természeti táj közel 150 km2. Egyfajta romantikával is fordulva a „rendezett” természeti környezethez, elmondható, hogy bizonyosan másfajta táj tárul fel hamarosan a Keszthely felé épülő gyorsforgalmi útról nyugatra. A romantika megalapozója Fekete Istvánnak a generációk gyermekkorát meghatározó Tüskevár című regénye. Kultúrszociológia jelentőségét az 1957-ben íródott műnek nem részletezve, az minden bizonnyal hozzájárult a Balaton-érzést a buliparthoz viszonyítva inkább a természetközeliséghez kötődő hangulathoz. Ami akkor egy idilli (kis)felnőtté válás történetet mesélte el, a vidék és a város, a nyugodt csend és a dinamikus morajlás ellentétpárjára alapozva, az hamarosan az emberiség felnőtté válásának is történeti alapját jelentette. A múlt század utolsó harmadában a hazánkban folyó tudományos kutatások megdöbbentő eredményei hívták fel a Kis-Balaton vízszűrő-hordalékterítő szerepének fontosságára a figyelmet – melynek eltűnése a Balaton vízminőségének rohamos romlásához vezetett. 1 1970-től a kisebb vízfelületek újralétesítése egy globális trend érvényesülését is jelenti – bizony az eltel hatvan évben a világ is nagyot fordult a környezetvédelem szemléletében.2

TÉMA | THEME

—

Generáltervező | General design:

Narmer Építészeti Stúdió Felelős tervező | Leading architect:

Vasáros Zsolt DLA Építészek | Architects:

Bandur Juhász Emőke, Eiszrich Ágnes, Kováts Petra, Kőnig Anna, Megyesi Zsolt, Nagy Gábor, Sasvári Áron, Somlai Anikó, Vasáros-Lévai Melinda Projektmenedzsment | Project management:

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Közmű | Public utilities:

Tászler László – Tónus Építész és Mérnöki Tervező Kft. (eng. terv), Bíró Attila – Kész Közmű és Energetikai Tervező Kft. (kiviteli terv) Tartószerkezetek | Structure:

Blasius Norbert – X-pol Kft. (eng. Terv), Szabóné Fischer Zsuzsanna – Alapkő Kft. (kiviteli terv) Épületvillamosság | Electrical engineering:

Nyári Ilona – Libella Lux Kft. (eng. terv), Peták András – V.A.-IQ Kft. (kiviteli terv) Épületgépészet | HVAC:

Makáry Csaba, Mottl Tamás, Kalmár Zoltán – Agorex Kft. Tűzvédelem | Fire protection:

Horváth István (eng. terv), Brindzik Orsolya – Pentamer Kft. (kiviteli terv) Közlekedés | Traffic:

Balogh Balázs – Koloroptika Bt. Akadálymentesítés | Accessibility:

Kormányos Anna

Kert- és tájépítészet | Landscape, garden:

Müller Krisztina – NAPkert-bioFÉNY Bt. Zaj- és rezgésvédelem | Noise and vibration control:

Borbás László – Arcticus Bt. Konyhatechnológia | Kitchen technology:

Kaszab Piroska – Multi Konyha Geotechnika | Geotechnology:

Válinth Attila – Geovál Kft. Biztonság. és egészségvédelem | Safe and health control:

Köbl Gábor – Köbly Safety Kft.

Tudományos és kiállítási szaktanácsadók | Scientific and exhibition experts:

Fejes Éva, dr. Kopek Annamária, Kovács Zoltán, Puskás Zoltán, Somlai Szilárd, Szinai Péter

A Kis-Balaton Látogatóközpont létesítése a természetvédelmi-kultúrparkok megépítésére rendelkezésre álló források felhasználásán túl nagy jelentőséggel bír. A hazai turizmus „újra-fellendítésében” is szerepet játszik a helyi specifikus történetet mesélő, kötődést biztosító, rejtetten tanító figyelemfelhívást közvetítő helyek létesítése. Az urbanizációs-kultivációs kényszer és a fenntartható természeti-táji környezet között feszülő, ma már közismert ellentétből az (utóbbi érdekében) megteremtett új egyensúly elérése mindannyiunk érdeke. Az utóbbi évtizedek rohamos IT-fejlődése mellett már újabb kihívásokkal is szembesülnie kell egy ilyen helynek: fenntartani a választás szabadságát a virtuálisan megélhető élmény és a valódi tényszerűen megtapasztalható hatások között. Láthatóan nem kis elvárásokkal megyünk hát neki családostul a Vasáros Zsolt és tervezőcsapata által materializált látogatóközpontnak, amely idén nyár végén nyitotta meg kapuit. Az intézmény területi diszpozíciójának meghatározója a közeli Fekete István emlékhely, a Matula-pákászkunyhó léte – természetesen a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkigazgatóság ingatlanterületén. 3 Keszthelytől délre, a római kori és keresztény templom romokról ismert (egykori Festetics-major) Fenékpuszta közvetlen szomszédságában lévő ipartelepi ház-szórvány adja a mérnöki létesítmény telepítési környezetét. Ma már szinte történetinek mondható gépszín-telep mellett és az egykor kiszolgáló lakóházak között rövid úton érhető el a telep végében álló központ, melynek korábbi eleme a kutatóház markáns (sajnos a képet is valóságában igen meghatározó) házszerű háza. De mögötte, a rendezettebb

környezetkultúrával kezelt park(oló)felület mentén húzódik az új létesítmény – az épített környezet utolsó eleme, amely formálásával mutatja a táji környezethez kötődő viszonyát. Az alapállást a tervezők koncepciózusan meghatározták a természet „motívumai” mentén formálódó házzal. A látogatóközpont telepítési helyét (sajnos) kerítés veszi körül, ami az ember által ellenőrzött utolsó hely attitűdjét mutatja, de az objektum építészeti gesztusai minden kétséget kizáróan a kis-balatoni tájhoz való kötődést mutatják. A Zala folyóba még torkolata előtt befutó Gyöngyös patak partja mentén, észak-déli tengellyel helyezkedik el a földtani vetődésként felbukkanó építmény. A bereki tájra jellemző füves-zsombékos sík geometriai rajzolat mentén hasad fel, a telek északi és déli széle között megemelkedő földrámpa két szint magas építmény-rögöt formál, átlátható-átjárható építmény képe rajzolódik ki. A képletszerűen vezetett építészeti gondolatot kissé visszahúzza a kötelező számban elhelyezett parkoló térkövezett felülete, mely a nyugati pilléres homlokzat felől a feltárulás része – nem elvitatva ezek fontosságát, felmerül ezek oldalra helyezésének gondolata is, de hát akkor a megközelítés tengelye is változna. (Talán így többet nyert volna, mint veszített, de a természettől elvett építési terület geometriája nem sokat engedett.) Pillérek alkotta absztrakt hasadékfal nyílik fel a megközelítés felől; a pengeszerűen formált nagypilléres homlokzat mögött árnyékba húzódik a tornác épülethatárt jelölő

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

fala. 4 E köztes tér a ritmizált nyersbeton pillérsor mögött már egyértelműbb épített jelekkel bír: az építmény közepére pozicionált csarnoktér (jegypénztár és ajándékbolt) üvegfalat kapott, mely a hátsó udvarrész felé hosszabban nyújtózkodik (magába foglalva a kávézó-büfé fogyasztóterének és az előadó homlokzati megnyitását is); mellette a tornác mennyezeti felületét is takaró, lécezett faburkolatú felületet látunk. A kevés építészeti eszközre (és anyaghasználatra) szorított kompozíció az építmény tárgyszerűségét fokozza kívülről, amit erősít az épületet takaró füves földrámpa finoman cikk-cakkos élképzése. Az objektumszerű megjelenést tovább oldja, hogy a „ház” teteje járható, játékos szabadtéri kiállító-felülete a gyerekek mozgékonyabb aktivitását is igénybe veszi. Az épület tetejéről várt kilátás-feltárulás csökkentett intenzitású a telepített erdősáv és az agrármérnöki pontossággal telekhatáron egykoron sorba rendezett (mára szép sudár) fák miatt.

TÉMA | THEME

Az épület használati képlete innentől kezdve szinte egyértelmű. A keskeny sávra szorított, elnyújtott alaprajz közepén a ház átjárható, így az épület „mögött” lévő szabadtéri játszótér és a kávézó-veranda kellemes árnyékos pillér-ligete már belépéskor meghatározható látogatói útvonal. A monumentális, de léptékében nem szokványosan érzékelhető épülettömeg többet rejt, mint ami a külső alapján felmérhető: mind a kiszolgáló irodai háttérfunkciók és a kisegítő gépészet, mind pedig a halsütödei hangulatot célzó kávézó tere nagyobbnak látszik, és a zegzugosra fogott, de felfedező játékra nyitott generációt megcélzó, (inter-esen is) bejárható kiállítás is élménygazdag órát biztosít. Mindezt megfejelhetjük egy jó természetfilmmel, amely széles panorámával kalauzol el a berek tüskevári világában. A belsőépítészetet uraló kék falszín és a szürkés-homokszín öntött padlóburkolat a gazdag eszköztárral dolgozó kiállítási panelekre irányítja a figyelmet, melyek kellő időkimérettel és széles skálájú információmennyiséggel vezeti a figyelmet a természeti környezet és az ember viszonyára. Ideális pozíciójában a táji vetődés formájú rámpaház a természeti környezet szélesen és hosszan elterülő mezőjén foglalna helyet. De igaz valót tükröz: az ember néhány száz éves kultivációs tevékenysége nem tűnik el nyomtalanul, a vadvízi világ közepén létesített gépszín-telep nem tűnik el gyorsan. Mi ehhez képest a táj és élővilága alakulásának folyamat-léptéke? Itt az időnek is léptéke

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

van, nem csak a tárgyi formáknak. Meglepően magával ragadó ez a helyzet: egyfelől a kitettsége, másfelől ezredfordulós helyfoglalásának gesztusa. A figyelmesebb tekintet is felfedezi a kultúrtáj vonalai és tektonikája felé nyújtózó kapcsolódást. A kis-balatoni berek mocsaras-tavas világát átíró mérnöki lecsapolás rajzolatai az északdél és kelet-nyugat irányba futó, csónakázható csatornák („patakok”), ez a mintázat a ház alapvetése. Geometrikus diszpozíciója és természetszerűen, finoman alakított tárgyi volta az épített környezet és a természet jellegzetes formavilágát hordozza. És az emberi aktivitások múltával, záróra után, az ember alkotta csatornák mentén elindulva, kicsit belebújva a berek világába, érezhető a helyet nap mint nap lakhelyül használók sokaságának élete, majd az alkonyattal beköszönő lassú elcsendesedéssel egy logikus ritmikájú körforgás végtelenségével találkozhatunk. Napokban, évszakokban, években, évszázadokban (és tovább) mérve. Persze ez már nem a házról szól – de természetességgel formált létével az vezet minket ide.

—

1 Az ökológiai hatásokkal foglalkozik az MTA által 2016-ban indított Nemzeti Víztudományi Programja. A víz-felület szabályozás szélesebb kérdésköréről újabb kutatások: Hideg Éva (szerk.): Környezeti jövő kutatás – Magyarország 2050. (Ökológiai Kutatóközpont Tanulmányai 4.) Ökológiai Kutatóközpont, Tihany 2019., illetve folyóvizekre: Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2000.

TÉMA | THEME

2 Lásd az Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire néven ismertté vált ramsari dokumentumot és a Natura 2000 Európai Uniós ökológiai hálózat gondolatiságát. 3 A fejlesztés megnevezése mindig is sokatmondóan egyértelműsíti a viszonyt: GINOP-7.1.5-16-2016-00002 Kis-Balaton Látogatóközpont kialakítása és a Diás-szigeti Fekete István Emlékhely fejlesztése. 4 Nem tartozik a lélektani felfejtés logikai menetéhez, de emlékképek-mintázatok megértése érdekében érdemes megemlíteni a Kis-Balaton természeti területének hagyományosan látogatott helyszínét, – mely Kányavári sziget néven ismert a nyugati medencében utazgatók közt – és annak mérnöki alkotását, a háromnyílásos fahidat: annak ritmizáló architektúrája és a vizsgálat tárgyát képező épület homlokzati pillérsora közötti absztrakt esztétizáló párhuzam vonható.

LANDSCAPE PROJECTION, GEOMETRIC FORMS KIS-BALATON VISITORS’ CENTRE, KESZTHELY-FENÉKPUSZTA The lake named Kis-Balaton is a wide marsh and moor zone of the river Zala, which formerly occupied a large area. Completed this summer, its Visitors’ Centre has architectural gestures that prove belongingness to the landscape. The structure is seated along the stream Gyöngyös and resembles a fault. It is split up along the flat geometric tracery of the grassy-tussocky terrain, the earth ramp rising between the northern and eastern edge of the site creates a two-storey building-lump, which forms the image of a transparent-permeable edifice. An abstract fissure face is made up by pillars open up from the direction of the access route, the wall of the porch marking the limits of the building retraces into the shadow behind the colonnaded facade designed like a blade. The composition achieved by a fairly limited variety of architectural means (and materials) heightens the object-like character of the structure, which is further enhanced by the delicately zig-zagging edges of the grass-covered earth-ramp enveloping the building. The object-like appearance is counteracted by the walkable roof of the „house”, which can be used as a playful open-air exhibition surface on which children can engage in more agile activities.

SZIKÁR ÉS JÁTÉKOS

27 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ, KŐBÁNYA

—

építészek i architects:

VONNÁK KATALIN, CSONTOS GYÖRGYI

A kőbányai iparvidék régi, patinás épületei és málló romjai között megjelent egy szolid, mégis játékos lakóház. Négy szintjével és 80 méteres hosszával akár hangsúlyos térfal is lehetne, ahogyan a környék régi bérházai, de nem az: egy kert közepén nyúlik végig. Az Óhegy környékén járunk, egykori szőlőültetvények, majd bányák helyén. Ez a vidék adta a reformkori Pest építkezéseihez a nyersanyaguk javát, itt lett világhírű a Richter, a Dreher, sokáig Budapest legsokoldalúbb ipari negyede volt. Ma az utcanevek, ipari kémények, az Óhegy park alatti műemléki Csősztorony, néhány működő gyártelep és raktár őrzi a múlt emlékét, de a kevés, igényesen megformált mai ipari épület mellett a rozsdazónára jellemző átmeneti jelleg a legszembetűnőbb. Ilyen környezetben egy új építészeti hang megszólaltatása erős visszhangot kelt. Ezzel a kőbányai önkormányzat évek óta tudatosan él: a volt háziorvosi rendelő ötletes átalakítása (tervezői: Mészáros Erzsébet és Horváth Roberta, lásd MÉ 2020/1), önkormányzat új ügyfélközpontja a Lukács és Vikár építésziroda megfogalmazásában (lásd

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

fotók i photos:

ROZMANN VIKTOR

MÉ 2017/2) azt mutatják, hogy a városrész vezetése felismerte az építészeti minőség húzóerejét, és szívesen áldoz is rá. A Kőbányai út mellett alakuló kulturális tengely, az Eiffel Csarnokkal és majd néhány év múlva a Közlekedési Múzeummal idővel új identitást ad a volt ipari negyednek. A kisebb beavatkozásoknak legalább ilyen példa szerepe lehet egy-egy szomszédság, környék életében. Szabad a terep, érdemes kísérletezni, itt egy-egy jó megoldás igazán nagyot tud szólni, irányt mutatni az átalakulásban. Vonnák Kata és Csontos Györgyi igazi kísérleti projektként tekintett arra a megbízásra, amit egy helyi vállalkozótól kaptak: 27 lakásos társasház tervezését a Sörgyár utcában, egy karcsú gyárkémény szomszédságában. Vonnák a lakás- és villaépítészet műfajában, Csontos a barnamezős beruházásokban mozog otthonosan, utóbbinak az ózdi gyártelep helyén 2016-ban átadott Digitális Erőművét (lásd MÉ 2016/4) nemzetközi siker fogadta. Kőbányán az építtető a hely adottságaiból és szükségleteiből indult ki, kifejezetten CSOK-kompatibilis lakásokat kért, a környékbeli üzemekben dolgozó fiatal családok igényeire formált, variálható alaprajzi megoldással. A tervezők számára az első pillanattól kezdve biztos volt, hogy nem több tömbbe szerkesztik a lakásokat, hanem egyetlen, hosszú házat fognak javasolni, a telek teljes hosszában kifeszítve, a környék két háború között épült bérházainak, illetve a közvetlenül mellette álló lakóépületnek a mintájára. Az új ház az utcai front felé mutatja a legkevesebbet: a kapuépítmény mögötti tojáshéj színű, sima, dísztelen vakolt bütühomlokzaton egyedül az aszimmetrikusan elhelyezett bejárat fölötti, háromszög alakú előtető visz egy kis dinamikát a látványba. De néhány lépéssel kimozdulva mindkét irányban feltárul a ház különlegessége: egyik

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

TÉMA | THEME

—

Vezető tervezők | Leading architects:

Vonnák Katalin – Vonnák és Társai Építész Stúdió, Csontos Györgyi – MIXA Stúdió Építész munkatársak | Fellow architects:

Takács Gergely, Krakomperger Dávid, D. Kriszt Irén, Seenger Dorottya – Vonnák és Társai Építész Stúdió; Virág Barbara, Percz Gábor, Petheő Dániel, Sánta Bendegúz – MIXA Stúdió Statika | Structure:

Bécser Pál – MTM Mérnökiroda Gépészet | HVAC:

Tóth Gábor – COZero Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Czeglédi Marianna, Kánai Gábor Tűzvédelem | Fire protection:

Gombik Károly, Csuba Bendegúz Talajmechanika | Soil mechanics:

Szecsey Márton – MTM Mérnökiroda Megrendelő | Client:

Isogeneral

oldalon a teljes hosszában végigvitt függőfolyosó, melyet emeletenként színes szálcement betonlapokból alkotott mellvéd sávja kísér, a zöld és a sárga sokféle árnyalatát felvonultatva. A másik oldalon ugyanezek a színek cikkcakk formában sorolódnak, ék alakban kiugró teraszokkal megbontva a hosszúkás tömb monotóniáját. Az épület két végén vertikális közlekedőmagba került a lépcsőház – előtere tágas és napfényes –, innen nyílnak az északnyugati oldalon a függőfolyosók, amelyekről a lakások bejárata a fürdőszoba felső ablakával és széles párkánnyal, gépészeti dobozzal kiegészítve nem egyszerű ajtó, hanem a túloldali erkély mellvédjének színében pompázó, saját kis „kapu”. Az az odafigyelő gesztus, hogy egy emeleten belül minden lakáshoz saját színt társítottak, egyszerű eszközzel képes volt megteremteni az otthonosságot, az egyformaságban az egyedit, ráadásul a zöld és sárga variációi a kert színeit visszhangozzák. A lakások L-alakban sorolódnak, de nem egyformák; a lakóegységek háromféleképpen kapcsolhatók, a család létszáma szerint 1 vagy 2 hálószobával, illetve a legnagyobb alapterületű változatban egy harmadik háló zuhanyzóval is kiegészül.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

A délkeleti front meghatározó eleme az ék alakban beforduló, színes mellvéddel kiemelt teraszok sora. Ennek a határozott, ritmikusan ismétlődő V-alaknak köszönhető, hogy a teraszok nem látnak át egymásba, az öblök révén mindegyik világa szeparált. A földszinten a mélygarázs szellőztetése miatt kialakított alacsony támfal lakásonként beültethető növénytartókat és egy saját kis kertet kontúroz, ahonnan a közös, nagy kert is megközelíthető. Ez a jókora zöldfelület az utcáról látható ugyan, de nem fut ki közvetlenül a kerítésig: a gyalogos kapu felől védi egy ék alakú rámpa, amelynek mentén a tárolókat helyezték el, gépkocsibejáró felől pedig a lehajtó mellvédje, tehát biztonságos belső zöldfelületet kínál a játékhoz, pihenéshez. Az emeleti teraszokra néző ajtók, ablakok parapet nélkül, a padlóig lefutnak, ez is a tágasság érzetét fokozza. A ház egészének látványát és hangulatát mindkét oldalán a színes mellvéd uralja. Az eredeti koncepcióban a függőfolyosók előtt még a három szintet egybefogó, finom, hártyaszerű lamellarendszer szerepelt, kevésbé markáns, de jól érzékelhető színátmenetekkel, de szakemberhiány miatt nem lehetett megvalósítani. A zöld-sárga színkavalkád az egyszerű, jól tisztítható szálcement beton lapokkal kirajzolja a ház arcát, ráadásul ennek színei jelennek meg a liften és a lépcsőházi rácson is. Így érték el, hogy részletgazdagság helyett maga a szerkezet vált önmaga díszévé, szikár, monoton tömege a terasz-sorok ritmusától és a színes elemektől oldott, természetes és izgalmas jelenség lett. Egy átértékelődő városrész költséghatékony, vonzó, élhető társasház-típusa született meg, jól átgondolt térszervezéssel, megfizethető anyagokkal – igazi örömépítészettel.

SPARE AND PLAYFUL T E N E M E N T H OU S E W I T H 2 7 U N I T S , KŐBÁNYA A solid and yet playful residential building has now appeared amongst the old patinated and deteriorating buildings in the industrial zone of Kőbánya. With its four storeys and a length of 90 metres it could also function as an accentuated spatial wall much in the same way as the surrounding old tenement blocks but it is not that: it stretches along right in the middle of a garden. Kata Vonnák and Györgyi Csontos treated the design task of the tenement house with 27 units as a genuinely experimental project. For the designer architects it has been certain from the very start that they did not want to contain the units in one block: instead, they proposed a long structure spanning the entire length of the site like the style of the surrounding tenement houses built between the two wars, and also the ones in its next-door neighbourhood. The entire spectacle and also the atmosphere of the house is defined by the colourful parapet on both sides. The dynamic green and yellow palette and the simple cement concrete sheets easy to clean define the tracery of the house altogether. As a result, instead of being rich in details, the structure is an ornament of its own: thanks to the rhythm of the rows of decks and the colourful components the spare, monotonous blocktype design has turned into a natural and yet exciting phenomenon.

TÉMA | THEME

PURITÁN, ILLESZKEDŐ CÉLSZERŰSÉG

A SZENTENDREI FERENCES GIMNÁZIUM IGAZGATÁSI ÉPÜLETE

—

építészek i architects:

GOLDA JÁNOS, HÍVES MELINDA, MÉSZÁROS ERZSÉBET

A „fordulat évében”, 1948. június 16-án az országgyűlés elfogadta az 1948: XXXIII. törvénycikket az egyházi iskolák államosításáról. 6505 egyházi iskola került állami tulajdonba, 18000 tanárt és tanítót vett át az állam. Ugyanez év december 23-án letartóztatták Mindszenty József bíborost hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával, és 1949 februárjában életfogytig tartó fegyházra ítélték. 1950. augusztus 30-án a kormány és a katolikus püspöki kar „megállapodást” kötött, aminek értelmében a katolikus egyház fenntarthat négy hittudományi főiskolát és nyolc középiskolát, köztük az esztergomi mellett a szentendrei ferences gimnáziumot. (Ezt a rendeletet 1989. augusztus 30-án vonta vissza az állam.) A szentendrei Ferences Gimnázium volt a Magyarországon fennmaradt katolikus egyházi iskolák közül az egyetlen koedukált. Első tanári karában a ferencesek mellett más – felosztott – rendek (ciszterci, szaléziánus, bencés, piarista) tagjai is helyet kaptak. Diákjai a Szentendrén élők mellett a környező falvakból (pl. Dunabogdány, Csobánka) jártak be, de a legtöbben a fővárosból jöttek, főleg olyanok, akiket „osztályidegen” szüleik miatt nem vettek fel budapesti gimnáziumokba. Az intézmény 1950-ben az egykori csendőrség földszintes épületegyüttesét kapta meg, amely két udvar köré szerveződött,

szöveg i text:

HADIK ANDRÁS

fotók i photos:

SZÁNTÓ TAMÁS

gazdasági épületekkel és istállókkal stb. Az első bővítés-átalakítás 1963-ban történt, a következők 1982-ben, majd 1993-ban. Az iskolát fenntartó rend idővel úgy látta, hogy a főbejárattól északra lévő, többszörösen toldozgatott földszintes épületszárny alaprajzi kialakításával, méretével, műszaki állapotával nem tudja biztosítani a hozzárendelt funkciók élhető tereit (a földszinten az igazgatási funkciók, tanári, irodák, a tetőtérben pedig rendházi lakások, közösségi helyiségek stb.), ezért a meglévő szárny bontása után egy egyemeletes, magastetős épületet kívánt építtetni. Az új egység a régihez képest nemcsak vertikálisan, hanem horizontálisan, az udvar felé is bővülést eredményezett. Tervezői, Golda János, Hives Melinda és Mészáros Erzsébet megőrizték a mélypincét, amely a város alatt húzódó pincerendszer része. A földszinten az igazgatási funkciók kaptak helyet: a tárgyaló (fogadó) szoba, a titkárság, az igazgató irodája, a 108 négyzetméteres tanári szoba, egy tanári pihenő és két igazgatóhelyettesi iroda, illetve a kiszolgáló helyiségek. Az első emeletet egy társalgó, öt szoba (cella) fürdővel, két vendégszoba, étkezőkonyha és egyéb kiszolgáló helyiségek foglalják el. A tetősíkban tartott, ablakokkal megvilágított, pillérekkel alátámasztott padlástérben lehetett elhelyezni a gazdasági irodát és egy több funkcióra alkalmas tárolót. Az épület az emeleten csatlakozik a kápolnához vezető közlekedőhöz. A szárny az udvar felől akadálymentesített, a földszint és az emelet között kétkarú lépcső épült. A homlokzatok szürke árnyalatú törtfehér színt kaptak, az ablakméretek az elbontott régi szárny nyílászáróit idézik. A szentendrei ferences gimnázium épülete a bővítéssel nem váltott arculatot, de a mostani beavatkozással tágabb tereket kapott. Az új szárnnyal nem hivalkodó, a régi kolostorok szigorú építészetét mai módon megidéző, kisvárosias környezetéhez illeszkedő, jól használható alkotással gazdagodott.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

—

Építtető | Client:

Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Generáltervező | General architecture:

Káva Építő, Vállalkozó és Szolgáltató Kft. Felelős tervező | Leading architect:

Mészáros Erzsébet Építészek | Architects:

Golda János, Híves Melinda, Mészáros Erzsébet Tartószerkezet | Structure:

Kenese István, Csáki Tibor Gépészet | HVAC:

Szira János, Téglás Zsolt Épületvillamosság | Electrical engineering:

Major Péter, Nagy Gábor Tűzvédelem | Fire protection:

Fenyvesi Zsolt

TÉMA | THEME

PURITAN AND ACCOMMODATING PRACTICALIT Y THE ADMINISTRATIVE BUILDING OF THE FRANCISCAN SECONDARY GRAMMAR SCHOOL, SZENTENDRE Preserved from the era of state socialism, the Franciscan Grammar-School in Szentendre was the single co-ed institution of the few Catholic schools in Hungary. In its first staff not only Franciscan teachers, but also those of the other, already dissolved orders (e.g. cistercian, salesian, benedictine or piarist) were represented. Its students were either from Szentendre or commuted to the town from the neighbouring villages, but the majority came from the capital city, especially those who were not admitted to other grammar schools based in Budapest because of their „class-alien” parents. The school received the single-storey complex of the former local police in 1950 which was arraged around two yards, complete with outbuildings and stables. Later on, the order maintaining the school found out that the single-storey wing north of the main entrance could not provide the spaces for the functions it had then, even though it had been extended several times, so it was decided to have a two-storey building built with a high roof after the demolition of the existing wing. Compared to the old one, the new unit gave an extension not only vertically, but also horizontally towards the yard. The extension accommodating to its small town environment evokes the strict architecture of old monasteries with contemporary means without being showish, and is a contribution to its context that can be used quite effectively.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

BAROKK ÉS KORTÁRS METSZÉSPONTJÁN

HUMBOLDT FORUM, BERLIN SCHLOSS

—

építész i architect:

FRANCO STELLA

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

fotók i photos:

SHF / GIULIANI VON VIESE, STEFAN FALK, DAVID VON BECKER

A Schlossnak 600 évnyi gazdag története van. A reneszánsz kastélyt Andreas Schlüter 1698-ban építette át barokk palotává, 1945-ben elpusztult. Mai újjáépítését átható társadalmi és szakmai vita előzte meg. Végül a német Bundestag 2002-ben döntött: a berlini palota eredeti helyén kapjon új funkciót, Humboldt Forumként, tudományos és kulturális központként épüljön újjá. Részleges rekonstrukcióról határoztak. A 2008-as nemzetközi pályázatot Franco Stella régi és új szintézise helyett az eredeti és a mai főáramú architektúra tudatos, egész épületkomplexumon végig vitt ütköztetésének nagyvonalú kísérletével nyerte meg. A megkésett rekonstrukciót az egyesítés sem gyorsította fel. A Brandenburgi-kapu és az Alexanderplatz között, a Dómmal szemben, a Humboldt Egyetem szomszédságában bármit építeni, újjáépíteni bonyolultabb, elhúzódó politikai kérdésnek bizonyult, mint amit a német gazdaság gyors felívelése ígért. Ebben a berliniek köztársasági habitusa is nagy szerepet játszott. Az elpusztult Schloss nyugati homlokzata fölé – kiegészítésként – 170 éve Schinkel tanítványa, August Friedrich Stüler – ő volt a pesti MTA épületére kiírt pályázat (1861) nyertese is – építette a kupolát 1845–53 között. A kiegészítés kettős célt szolgált: az új városkép vertikálisan hangsúlyos elemével az elpusztult középkori várossziluettet idézték fel. De a kupola alá beépített Schlosskapelle annak az udvari ceremónia-térsornak a tetőpontja is lett, amit a Schweizersaal, a Lovagterem, a Képgaléria és a Fehér terem jelentettek. A kápolna a király elképzelésének A PALOTA AZ 1900-AS ÉVEKBEN, VILMOS CSÁSZÁR EMLÉKMŰVÉVEL

TÉMA | THEME

megfelelően nem csak templom, hanem profán ünnepi tér is lett. A mai újjáépítés vitája a kupola fölötti kereszt újbóli megjelenéséről is szólt. Polgárok és királyok egykori ellentéte az állam kontra város formában máig élő politikai harc maradt. A mai külső rekonstrukció már közvetlenül 1848 után is felvetette az előbb felsorolt reprezentatív terek belső díszítésének kérdését, ami érzékeny esztétikai vitákat generált. A mai városlakók politikai ellenállását műszaki érvek is támogatták, például az, hogy a Schloss roppant épülettömegének súlya a talajvíz szintjét és felhajtóerejét növelve össze fogja dönteni a Dómot. A német építéstudomány és technika azonban megoldotta ezt a kérdést, s győzött az állami építőakarat. Továbbra is kérdés maradt, hogy a kortárs tudományok, a társadalompolitikai és művészeti programok hogyan egyeztethetők össze a Schloss historizmusának szépségideáljával. A Bundestag határozata szerint a Schlossnak csak három főhomlokzatát, az udvarok történeti értékű faszádjait, valamint a kupolát és a három

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

emblematikus belsőportált építik újjá. De az új szárny szervesül, a keretes forma 4000 m² „eredeti” közösségi udvari területet fog körül. A 19. század közepén, ugyancsak Stüler által a Dóm túloldalán épített Neues Museum 1945 után bő fél évszázadon át romos maradt, de nem bontották el, mint a Schloss maradványait 1950-ben. Tehát a múzeum emblematikus épületének 2009-es David Chipperfield-féle világsikerű rekonstrukciója más premisszákkal rendelkezett. Az NDK már 1986-ban letette az akkor 40 éve Csipkerózsika álmot alvó Neues Museum újjáépítésének alapkövét. Akkor eredeti állapotban kívánták restaurálni. A projekt az egyesítés után leállt, csak 1999-ben került ismét napirendre. A neoklasszicista belső immár 55 évnyi lassú pusztulás nyomait tette hozzá a háborús sérülésekhez. Chipperfield a belsőben olyan kollázs-architektúrát kreált, ami az 1999-es állapot „legszebb” pusztulásrészleteit a „romlás virágaiként” konzerválta. Ez a funkción túl mementóként is működik. A neoklasszicista épület pusztulásainak

TÉMA | THEME

nyomán az antik ásatások hangulata félig rejtetten, tudat alatt hozzáadódik az új múzeum-arculathoz. Lenyűgöző montázsa réginek és újnak, szinergikus hatással emelve meg a múzeumfogalom avuló képzeteit: a kortárs architektúra tradíciót őrizni képes bravúrja lett. A Schloss épületét viszont a terepszintről kellett újjáformálni, hiszen semmi nem maradt az eredetiből. A dokumentáció összeállítása is hosszú feladat volt. A rekonstruált épületrészeken a homokkő és gipsz anyagú faragott elemek 23 000 darabból álltak össze. A figurális szobrászat 2800 darab Schlüter-barokk elem újramintázását igényelte. Így a munkákhoz Spandau városrészben egy, a sajtó által Bauhüttének (a középkori katedrálisépítő kőfaragók műhelye) nevezett ipari területet építettek, ahol előregyártották a kézműves kőelemeket és plasztikákat. Franco Stella a legkevésbé értékes homlokzat helyén új szárnnyal egyensúlyozta ki a régi arculat fáradt homlokzati monotonitását. A belsőkben a Schloss hajdani fényét szimbolikusan megidéző régi architektúrát is merészen kontrasztba állította az új elemeivel. Kortárs képzőművészek számára kiírt pályázatokkal is felerősítették ezt az időutazó gesztust. Az ünnepi térhatást nemcsak az eredeti ornamentikával, de a legkülönbözőbb festészeti, szobrászati és multimédiás műalkotásokkal kívánták elérni. Ezek egy része vitatható, egy része elismerésre méltó kísérlet. Franco Stella tervének győztes gondolata az volt, hogy a nagyszabású Schlüter-Hofon és a hasonló méretű másik, szabadtérinek meghagyott udvaron a régi passzázs

segítségével átvezeti a város életét a Humboldt Forumon. A nyitott udvar éjjel-nappal közterület lett, ez a nyitás leszerelte a kezdeti ellenállást. A 2020 végi átadással egy időben kihirdették a Humboldt Forum 2021. évi múzeumi, kulturális és tudományos programjait. Az első emelet fő funkciója Berlin nagykiállítása lesz 5000 m², területen. Ennek tematikáját a Világ.Város.Berlin. szóképpel írják le. A részben minimalista belső kiképzéshez is magyarázatot fűztek: a későbbi generációk hozzátehetik, amit az ő idejük kíván lehetséges kiegészítésként… A többi kiállító területet – Humboldt természettudományos-szellemi hagyatékának megfelelve – az Európán kívüli művészetek és kultúrák című anyag tölti ki. Ezekben a terekben is rejlik egy időbeni nyitottság, a későbbi kiállítási igényeknek megfelelni képes tolófalakkal határolták a megatárlat egységeit. Az anyag a Porosz Kulturális Örökségből és a Humboldt Gyűjteményből válogat – a Schloss funkcionális sikerének 2021 remélhetőleg megvalósuló programja lesz a „puding próbája”.

AT THE CROSSROADS OF BAROQUE AND CONTEMPORARY ART HUMBOLDT FORUM, BERLIN SCHLOSS The Schloss boasts of a rich past of 600 years. The Renaissance-style castle was rebuilt as a Baroque one by Andreas Schlüter in 1698, and was completely destroyed in 1945. Its reconstruction today was preceded by an intense social and professional debate. The German Bundestag made a decision at last in 2002: the Berlin palace was restored on it original site with new functions as Humboldt Forum, the centre of science and culture. The project was about its partial reconstruction. The winning entry of the international tender published in 2008 was submitted by Franco Stella, discarding the concept of synthetizing the old and the new. Instead, it focussed on the deliberate clash of the original architecture with the contemporary streamlined one, which permeates the entire complex with a generous experiment. In line with the decision of the Bundestag, only three main facades, the historically precious facades of the court, the cupola and three interior portals of emblematic significance are going to be reconstructed. The winning concept by Franco Stella was to guide the city’s life throughout the Humboldt Forum via the old passage through the generously spacious Schlüter-Hof and the other court of similar dimensions preserved as an open-air one. The latter has been converted into an open day-and-night public zone.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

TERV PLAN

HÁZ A SZINVA-PATAK PARTJÁN BME LAKÓÉPÜLETTERVEZÉSI TANSZÉK, HAUSZMANN-DÍJ 2020 —

terv és szöveg i concept and text:

PEITL PÉTER

témavezető i tutor:

JANCSÓ MIKLÓS DLA

Miskolc történeti belvárosa a város két nagy tengelyének találkozásánál található. A terület morfológiájának meghatározó eleme a kelet-nyugat tengelyen kiépült széles főutca (ma Széchenyi utca), az azzal párhuzamosan futó Szinva patak, illetve az ezeket merőlegesen átszelő nagyobb utak (ma Kazinczy, Déryné, Corvin utca). A főutca két oldalán historikus, zárt sorú beépítés alakult ki, melyet javarészt két-, három- és négyszintes gangos lakóházak alkotnak. A pesti gangos bérházzal ellentétben ezen házak udvarai általában nyilvános terek üzletekkel, kávézókkal, kocsmákkal. Az udvarok a főutcára kapualjakon keresztül nyílnak, de sokszor a túloldalról is megközelíthetők. Ezek az udvarok tehát a miskolci városközpont fontos tereiként és utcáiként működnek. Széchenyi utca 50: a főutcai fronton egyemeletes, historizáló épület áll. A főutcai épületrész átlagosnál rosszabb állapotú, a földszinti homlokzat felújításon esett át. A hátsó egytraktusos oldalfolyosós szárny rossz állapotú használaton kívüli épületrész. A déli telekrész üresen áll. Széchenyi utca 52: a főutcai fronton egyemeletes, historizáló épület áll. Az épület állapota jó, 2000 utáni felújításon esett át. Jelenleg a földszinten és az emeleten is szolgáltatások találhatók. A telek déli részén átlagos állapotú, építészeti értéket nem képviselő, földszintes épületek állnak, melyekben kis üzletek találhatók. A telek tengelyén a

TERV | PLAN

felújításkor gyalogos híd épült a Szinván. A terv a főutcai historikus beépítést megtartja, a déli földszintes épületek, illetve a rossz állapotú függőfolyosós szárny elbontásával keletkező területen pedig három- négy szint magas, zártudvaros beépítést hoz létre. Két udvar meglévő és új épületek találkozásánál, megint két udvar pedig az új építésen belül alakul ki. Minden udvarból két kapu vezet a két szomszédos udvarba, ezen kívül a délkeleti és az északkeleti udvarból kapu nyílik a főutcára illetve a gyalogos hídra. A kétszintes épületrészek felett privát és közös tetőkertek épülnek. Ez egy sűrű vár, Miskolc, amely minden

lényegét bent tartalmazza. Két kapuja van, egy a hídra, egy a főutcára nyílik. Bent több kis udvar, bugyrok, és az azokat összekötő úthálózat van, boltok, kávézók, stb. A meglévő házak sziklák, kiindulópontok a vár belsejének szövetéhez. Az út a két kapu között nem mindig egyenes, végigvezet a bugyrokon. Lenti dolgok: árkád; kapu; átjáró; udvar; üvegezett bolt; burkolat, utcabútor és növény, előtető; tűzfal; zárt ajtó, lépcsőház. Fent a falakban, tornyokban emberek laknak. Fenti dolgok: lakás; ablak; terasz; árkád; oldalfolyosó; lépcsőház; tűzfal; tető. A vár nem túl magas, hogy fényesek legyenek a lakások és a bugyrok is, de sűrű. Nappal a kapuk nyitva állnak, az udvarok megtelnek élettel, (vannak rejtettebb és nyilvánvalóbb bugyrok, ezek különböző mértékben élénkek). A tervben a lakások egy fedett-nyitott közlekedő rendszeren keresztül közelíthetők

meg: lépcsőházak és függőfolyosók. A függőfolyosók sosem futnak körbe, mindig csak egy leágazást képeznek a lépcsőházról. A lakások tehát vagy lépcsőpihenőre, vagy függőfolyosóra nyílnak. A lépcsőházak önálló tartószerkezettel rendelkeznek, amely egy acélvázra gyámolított látszóbeton szerkezet. A földszinten bérelhető helyiségek épülnek, amelyek alkalmasak kis üzletek, kávézók, éttermek számára. A szükséges vizesblokkok és a szellőzőrendszer a gépészeti aknák mellett könnyen kialakítható. A külön egységek egy részéhez saját megközelítésű pinceszinti raktár tartozik. Az udvarokból nyílik a társasház szeméttárolója, elektromos helyisége és közös használatú mosdó az üzletek számára. A ház különböző lakásokat tartalmaz: - udvarok közötti épületrészekben egy- és másfél szobás lakások fiatalok és műkedvelők (a belvárosi élet valamely színteréhez kötődő helyi vagy beköltöző lakosok) számára - a Szinva-parti épületrészben három- és négyszobás lakások családok számára A kétszintes épületrészek teteje egy tetőkert, amelyre a harmadik szinti lakásokból, vagy a három lépcsőház bármelyikéből fel lehet jutni. A privát és közös tetőteraszokat a kert növényei határolják. A növénysávokat mellvédmagas szegély és mellvédfal határolja. Az épület teljesen alápincézett. A pince raktárként használható azon földszinti egységek számára, amelyek saját lejáróval rendelkeznek. A pinceszinten található a központi gépészeti helyiség.

HOUSE ALONG SZINVA BME RESIDENTIAL DESIGN DEPARTMENT HAUSZMANN AWARD 2020 The historic core of Miskolc is located at the intersection of two main axes of the city. A significant component of the morphology of the area is the wide main street parallel developed on the east-western axis, just like the stream Szinva running parallel with it, and the major roads that are perpendicular to it. The main street is flanked by a closed development in revival historical style, made up by typically two-, three- or fourstorey residential buildings with wrap-around galleries. The yards open via the gateways towards the main street, but most of them are also accessible from the other side. Functionwise, these yards are not only important spaces of the city centre, but are also used as streets. The scheme has preserved the historic style development of the main street, by demolishing the southern single-storey buildings and the wing with badly deteriorated galleries a development of three- or four-storey buildings with closed yards was created on the site. At the meeting pont of the existing and new buildings two yards have been created, and another two within the new development. Two gates from each yard lead on to the neighbouring yards, and besides that, a gate also opens into the main street from the north-eastern yard and the pedestrian bridge respectively. Privately and jointly used roof gardens have been created above the two-storey sections of the buildings.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

57 |

U T Ó I R A T POST SCRIPTUM XX. ÉVFOLYAM / 114. SZÁM

Hálózatokkal átszőtt világ BARABÁSILAB: REJTETT MINTÁZATOK szöveg | text:

BOTZHEIM BÁLINT

A Ludwig Múzeumban megnyílt a BarabásiLab elmúlt 25 év kutatásait bemutató kiállítás. A BarabásiLab számára ez az első magyarországi tárlat, de a nemzetközi művészeti szcénában már 2011 óta jelen vannak. Az erdélyből indult kutató előbb Bukarestben tanult fizika és mérnök szakon, majd a diplomáját fraktálelméletből védte meg az ELTE-n, tudományos fokozatát pedig már Bostonban kapta 1994-ben. Barabási Albert László számára a Ludwig-beli bemutató egyfajta életműkiállítás is, hiszen az itt látható hálózati vizualizációk egészen 1995-ig nyúlnak vissza, és minden további kutatása is helyet kapott a tárlaton. Először Hans Ulrich Obrist meghívására állított ki Londonban. Az esztétikus vizualizáció iránti igény nem véletlen: Barabási szobrászati tanulmányokat is folytatott. Fontos felismerés volt a csapata számára, hogy a kutatások eredményét minél többféleképpen, minél megfoghatóbban mutassák be. A fejlődés a 25 év alatt a kezdeti vizualizációktól a virtuális valóságot is felvonultató adatszobrokig lélegzetelállító. Munkájukban fontos szerep jut az adatvizualizációval foglalkozó szakemberneknek. Barabási mostanában sokat idézett mondata: „mutasd a barátaidat, megmondom ki vagy” tulajdonképpen nem más mint a „madarat tolláról, embert barátjáról”, ami ott válik félelmetessé, amikor az interneten önkéntesen épített kapcsolati hálók és böngészési minták alapján valóban részletekig menő személyiségleírás,

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

sőt viselkedés-előrejelzés készíthető. Már régen „a Nagy Testvér figyel téged” világában élünk, de úgy, hogy önként irányítjuk magunkra a (szelfi) kamerát és osztjuk meg tízezrekkel a mindennapjainkat. Ennek a valóságát vagy egyszerűen nem fogjuk fel, vagy ez valójában nem is zavarja társadalmat? A BarabásiLab kutatásai 2008-ban kerültek először a figyelem középpontjába, amikor a Nature magazinban megjelent a Ritmus című kutatásuk. A feldolgozás alapja a mobiltársaságok által gyűjtött anonim telefonhasználati adatok tömege volt. Gondolunk-e arra amikor elindulunk vásárolni, hogy a mobiltelefonunk rögzíti lépteinket és anonim adatként elküldi a szolgáltatónak? Az a tény, hogy ez így történik, Barabásiék kutatása nyomán került be a köztudatba. Ezeket az adatokat dolgozták fel, és az eredmény megdöbbentő volt. Nemcsak statisztikai, de előrejelző algoritmusokat is készítettek, majd amikor kipróbálták, kiderült, hogy 93 százalékos pontossággal meg tudják jósolni, hogy egy adott személy adott időpontban hol fog tartózkodni. Az adatgyűjtés gigantikus mértéke és a statisztikai eszközök félelmetes hatékonysága Asimov regényét, az Alapítványt juttatja eszembe, ahol tudósok kifejlesztik az ún. pszichohistória tudományát. Megfelelő mennyiségű adat birtokában vajon megjósolható a jövő? A regényben szereplő módszer nem egy konkrét esemény bekövetkeztét jósolja meg, hanem azt, hogy milyen irányba haladnak a történések egy bizonyos valószínűséggel.

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 58

A Ritmus kutatás másik modelljében három ember mozgását hasonlították össze. A vizsgálat eredményéből az infrastruktúrához kötöttségünk mutatkozik meg, „A” pontból „B”-be sohasem egyenes úton jutunk el, hanem a közlekedési hálózatokhoz kötve. A kirajzolódó mintázat a tér által korlátozott mozgásunkat mutatja. Az emberi mobilitás hálózatelvű modellezése óriási jelentőségű, kormányzati szinten is érdeklődésre talált. Más területen, de az elérési útvonalak, az elérhetőségi függőségek kerülnek elő a 2018-ban végzett Művészeti háló kutatásból is. Magnus Resh közgazdász a művészeti piacot tanulmányozta, több mint félmillió művész kiállításait követte nyomon. Az adatokat a BarabásiLab rendelkezésére bocsátotta, akik a hálózatkutatás saját fejlesztésű eszközeivel vizsgálták a példátlan adatmennyiséget. Céljuk az volt, hogy feltérképezzék galériák közti kapcsolatrendszert. A kutatás feltételrendszerében az számított kapcsolatnak két galéria között, ha mindkettő kiállított egy bizonyos művészt. A kutatás eredményeit mutató vizualizációs ábra mint egy óriás mélytengeri medúza terjeszti szét számtalan csápját. Színekkel dekódolták a különböző kontinensek galériáit. Az infografika segít képet alkotni egyrészt a különböző kontinensek galériáinak és kiállításainak számáról, másrészt leolvasható a kapcsolati és befolyási háló is. Az ábra arról is mesél, hogy Kelet-Európa vagy Ausztrália mennyire el van szigetelve a művészet nagy európai és amerikai központjaitól. A kutatócsoport elkészítette a magyarországi művészeti kapcsolatok hálózati ábráját is, mely az első ilyen jellegű vizualizáció a magyar művészeti színtérről. Közel 2300 művészt és a közöttük lévő 5304 kapcsolatot virtuális szoborként lehet megtekinteni VR eszközök segítségével. A Kontroll, 2011 című vizualizáció az önszerveződő rendszerek irányításával foglalkozik. A kiállításon bemutatott anyag a problémafelvetésbe is betekintést enged. Barabási Romániában nőtt fel a Ceaucescu-diktatúra idején. A rendszer a társadalom szinte teljes kiterjedését behálózta, így tudták fenntartani a totális irányítást. A természet által alkotott rendszerek működéséhez úgyanígy tökéletesen működő irányítás szükséges. De míg a diktatúra fentről lefelé gyakorol szinte minden emberre kiterjedő kontrollt, a természetben az önszerveződés biztosítja a rendszer működését. Ez az ellentmondás inspirálta Barabásit arra, hogy az önszerveződő rendszereket vizsgálja. A hálózatkutatás segítségével megalkolkott elmélet szerint nem szükséges minden elemre kiterjedő felülgyelet ahhoz, hogy teljes kontroll mellett működjön egy rendszer. Az elméletet a Natureben publikálták először, és tudatosan úgy alakították a vizualizációt, hogy az ábrázolja az így működő rendszer lényegi sajátosságait. A rejtett

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

mintázatokat hozták elő, amelyek pusztán az adatokat figyelve nem nyilvánvalók. A vezérlő csomópontok alá gráfok kapcsolódnak, amelyeket nem közvetlenül irányítanak, hanem azok dinamikáját határozzák meg. A kutatás nyitva hagyja a kérdést, hogy vajon az önszerveződő modell alkalmazható-e a gyakorlatban egy jól működő társadalmi szerveződés felépítésére. Demokratikus rendszereinkben komoly problémát jelent a választások eredményének befolyásolása, amikor az nem a választók meggyőzésével, hanem illegális eszközökkel történik. Barabásiék 2018-as kutatásukban az álhíreknek eredtek nyomába. A híres Pizzagate-konteóbotrányt gerjesztő Twitter-bejegyzéseket kezdték elemezni. Kiderült, hogy az újratweetelő felhasználók jelentős része nem is ember, hanem úgynevezett „bot”, amely lényegében egy ál-profil, valós személynek tűnik, de valójában egy gép által generált identitás. Barabásiék kutatása nagyon komoly veszélyforrásra hívja fel a figyelmet. Nem csak Twitteren, hanem más online rendszerekben is fokozni kell a biztonságot, hogy csak valós személyek regisztrálhassanak. Különben előfordulhat, hogy elszabadulnak a „bot”ok, és nagyobb veszélyt idéznek elő. A Barabási-féle hálózatmodelleket alkalmazását az egészségügy területén is bevezették. Több kutatásuk is gyógyszerek hatékonyságát, vagy éppen az (amerikai) egészségügyi ellátórendszer működését vizsgálja. A Betegségtérkép, 2007 című adatszobor, a BarabásiLab legtöbbet publikált alkotásai közé tartozik. 2003-ban a Human Genome Projekt publikálása után született meg a kutatás ötlete. Akkoriban szinte hetente hallottunk arról hírt, hogy egy-egy gént valamilyen betegséggel hoznak összefüggésbe, ezek azonban egymástól független felfedezéseknek látszottak. Azonban kiderült, hogy emögött is egy rejtett mintázat rejtőzik. Barabási az eredményeket hálózatként kezdte ábrázolni, ahol a csomópontokat az egyes betegségeket jelentik, míg az összeköttetéseket a gének, amelyek mindkét betegségben szerepet játszhatnak. Az eredmény egy lenyűgöző adatszobor, amelyen nyomon követhető, hogy a gének többféle betegségért is felelősek. Az összefüggésrendszer feltárásának (szépsége mellett) a betegségek elleni küzdelemben is lehet szerepe. A kiállításon bemutatott rengeteg kutatás között meg kell említeni a Nature folyóirat 150. évfordulója alkalmából készített vizualizációt. A jubileumi szám borítójának megtervezésére szólt a megbízás. Barabásiék a 150 év alatt publikált 88 000 tanulmány hivatkozásait vizsgálták. A tanulmányok egy-egy csomópontként jelennek meg, az összeköttetés pedig akkor jön létre, ha mindkettő hivatkozásként szerepel egy harmadik publikációban. Ezután a csomópontokat színezték aszerint, hogy mely diszciplinához tartoznak. Az elkészült ábra tulajdonképpen tisztelgés a magazin előtt, mivel megmutatja, hogy multidiszciplináris orgánumként működik. A BarabásiLAb 25 évének kutatásai Milton Glaser világhírű grafikusnak, az I Love NewYork logó tervezőjének gondolatát juttatják eszembe: „Minden létező dolog a világban összeköttetésben áll egymással, a rejtett összefüggések felfedezése pedig maga a kreativitás.” Barabási Albert László munkásságában természetes módon van együtt tudomány, kreativitás, művészet hármasa, a hálózatelmélet a 21. század relativitáselméletévé válhat, amelynek komoly hatása lesz életünkre.

A World Interwoven with Networks BARABÁSILAB: HIDDEN PATTERNS. THE LANGUAGE OF NETWORK THINKING An exhibition presenting the research of BarabásiLab for the last 25 years can be seen in the Ludwig Museum. This is the first exhibition in Hungary for BarabásiLab, but they have been present in the international art scene since 2011.

59 |

Továbbélő utópia A CHILEI VALPARAÍSO SCHOOL ÉS AZ OPEN CITY GROUP szöveg | text:

2013 és 2016 között Santiago de Chilében éltem és alkottam. 2020-ban beiratkoztam a BME Építőművészeti Doktori Iskolájára. Kutatási témám a Chilében pezsgő kortárs építészet eredetét vizsgálja. Feltételezésem szerint a Ciudad Abierta de Ritoque kísérleti építészeti kampusz radikális oktatási módszerei mára meghatározó hatásúvá váltak a 21. század eleji építészeti gondolkozásban. Az itt következő írás a Birkhäuser kiadó gondozásában 2003-ban megjelent könyv recenziója, amely az iskola kialakulását és tevékenységét dolgozza fel.

ROSE BALÁZS

kívüli utazások alatt (1965-től) Chilében és a kontinens más tájain épített munkákat dolgozza fel. Egyfajta utazó építőtábor ez, olykor önkormányzati felkérés, máskor nemzetközi szakmai párbeszéd alapján szerveződik. Külön figyelemre méltó a saját tervezésű kutatóhajó, mellyel a hallgatók Patagónia fjordjait járják és fedezik fel. Teljesen logikus választás ez a szárazföldön alig bejárható országrészben. A chilei gondolkodás természetközeli jellege a zord és kitett természeti környezetből fakad, ugyanakkor mind a korai tervekből, mind a campuson már elbontott és még fennmaradt munkákból árad a tervezés költői megközelítése. Épp ez magának az iskolának a kiindulási bázisa: egy 1965-ös,

Mi lehet nagyobb lehetőség egy építészeti iskola számára, mint hogy a ha-

Tűzföldtől Bolívia középső részéig tartó, emberpróbáló utazás és az az alatt

gyományos oktatási keretek mellett egy működő építőtábort tarthat fenn,

született utópisztikus versgyűjtemény az Amereida a csoport mindenkori

ahol oktatók és hallgatók közösen építhetik meg elméleti munkáikat? Alberto

legfontosabb hivatkozásává válik. Alberto Cruz barátjával, az argentin költő-

Cruz építész teoretikus és társai előtt egy több évtizedes közös álom való-

vel, Godofredo Iommival vágott bele a Valparaíso Iskola módszereinek kidol-

sulhatott meg, amikor 1970-ben megnyíltak a Ciudad Abierta, vagyis a Nyi-

gozásába. Az oktatásba és a közös tervezési munkákba bevonták különböző

tott város kapui. Ez a teljesen egyedülálló kísérleti építészeti campus a chilei

szakmák képviselőit: dizájnerek, képzőművészek, filozófusok, fizikusok ad-

Valparaíso Katolikus Egyetem Építész Iskolájához tartozik, a kikötővárostól

ták hozzá saját szempontjaikból vizsgált gondolataikat, kísérleteiket minden

harminc kilométerre északra, Ritoque óceánparti dűnéi között található, és

egyes projekthez. Erre egy példa a számos közül az 1956-os valparaísói

a mai napig autonóm módon működik. Rodrigo Pérez de Arce és Fernando

Haditengerészeti Akadémia pályázati terve, mely az állandó óceáni széllel

Pérez Oyarzún Valparaíso School – Open City Group (Valparaíso Iskola –

küzdő szirtre elhelyezendő épület munkaközi modelljeit szélcsatornában

Nyitott város csoport) 2003-ban megjelent könyve az iskola kialakulásának

vizsgálta. Szél, szárazföld, tenger, napfény, eső – elemi fizikai feltételek ala-

előzményeit és gondolkozásmódjára tett legfontosabb hatásokat dolgozza

pos vizsgálata és verselés együtt válnak a tervezés legfontosabb kiindulási

fel a csoport fontosabb munkáinak bemutatásán keresztül. A szerzők a ’70-

pontjává a Ciudad Abierta csoport épületeiben. Ezek mellett elhalványulnak

as évek óta figyelemmel követik a campus tevékenységét. Rodrigo Pérez

az éppen aktuális építészeti trendek, így válhat a pezsgő chilei kortárs építé-

de Arce építész, urbanista, számos könyv és publikáció szerzője 1978 óta a

szet egyik alappillérévé a Valparaíso Iskola gondolkozása és tevékenysége.

világ több egyetemén (London, Pennsylvania, Róma, Miami, Buenos Aires)

Az iskola történetét bemutató könyv gazdagon illusztrált, tömör és iz-

tanít, emellett gyakorló építész és várostervező. Fernando Pérez Oyarzún

galmas olvasmány. A végén található Works and Designs fejezet összegyűjti

szintén nemzetközi jelentőségű oktató (Harvard, Barcelona, Róma építész-

az iskolához kapcsolható összes tervet és megépült munkát. Szembetűnő,

képző műhelyeiben), a ’80-as, ’90-es években a Santiago Katolikus Egye-

hogy a szerzők alapos válogatást végeztek, és csak a munkák töredékéről

temen Latin-Amerika egyik legnívósabb építészkarát vezeti. Azt az iskolát,

közölnek részletes bemutatást és elemzést. Az utolsó oldalakra került, de

amelyen Alberto Cruz is végzett és tanított egykoron – egészen 1952-ig,

nem feltétlenül az olvasás végére hagyható az az idővonal, amely egymással

amikor a Valparaíso Katolikus Egyetem rektora felkérte az Építész Iskola

párhuzamosan három oszlopban veti össze az iskola chilei és nemzetközi

átszervezésére és vezetésére.

viszonyait: szubjektív módszerrel válogat a chilei gazdasági és kulturális élet,

A szerzők tehát otthonosan mozognak a témában, ugyanakkor globális perspektívából vizsgálják a Valparaíso Iskola tevékenységét. A könyv vi-

a meghatározó világpolitikai és nemzetközi építészeti fordulópontok és az iskola életének fontosabb pillanatai között.

szonylag rövid, de igen tömény történeti összefoglalóval indul, nemzetközi kontextusba helyezve az intézmény kialakulását, radikálisan eltérő szakmai megközelítését és tanítási módszereit. Külön részt szentel az e módszerek között nagy hangsúllyal szereplő utazásoknak (travesías – crossings

Rodrigo Pérez de Arce, Fernando Pérez Oyarzún, Raúl Rispa (szerk.): Valparaíso School - Open City Group. Masters of Latin American Architecture Series – Birkhäuser. Montreal, McGill-Queen's University Press,2003.

– átkelések), melyek elsősorban a dél-amerikai kontinens megismerését, feltérképezését tűzték ki célul. A Nyitott város – a kísérleti építészeti telep – tevékenysége is az utazás, a tapasztalás felől közelít a tervezési feladatok-

Surviving Utopies

hoz. A kötetben a bevezető után a válogatott munkák bemutatása három alapvető részből áll. Az első a Nyitott város alapítása előtti (1952–1970)

The Valparaíso School, as it became known, acquired an international reputation

munkákat veszi sorba, azok hatását vizsgálja az akkor még fiatal építészek

for its radical stance and its commitment to dialogue between architects and other

gondolkozására és a később alapított campus módszereire. Szinte alig ta-

disciplines. Since 1970 the Valparaíso School has focused much of its research

lálunk megépült munkát, mégis fontos és – nem csak a korszakhoz képest

and design activity on the Open City (Ciudad Abierta) project, created by a group

– haladó elképzeléseken át jutunk el az 1960-as dél-chilei nagy földren-

of architects, artists, poets, and engineers with a vision of a city with "no master

gés utáni helyreállítási tervekig. A második rész a Nyitott város (1970-től)

plan, no imposed ordering devices, and no hierarchical networks of infrastructure."

campus épületeit, gondolkodásmódját taglalja, ugyanúgy különböző, előre

Originally set up as a laboratory-type environment, this alternative community has

meghatározott szempontok felől közelítve. A harmadik rész a campuson

since become the place of residence and work for many people.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 60

A miskolci modernizmustól a New Yorkig BŐHM VIKTOR ÉPÍTÉSZETE szöveg | text:

A CSENGEY U. 5. HOMLOKZATÁNAK EREDETI ELKÉPZELÉSE, 1931. FORRÁS: MNL BAZML

CSENGEY GUSZTÁV UTCA 5. FORRÁS: TÉR ÉS FORMA, 1932/5.

A miskolci születésű modernista építész és teoretikus, Bőhm Viktor (Victor Bohm, Miskolc, 1900 – Rockaway, New Jersey(?)1, 1981)2 életének, szakmai munkásságának megismerése egy folyamatban lévő kutatás feladata. E tanulmány a kutatás bevezetője, nagy vonalakban összefoglalja az építész tevékenységének állomásait Miskolctól New Jersey-ig. Miskolci és amerikai karrierje egyelőre csak részleteiben ismert, életének főbb fázisai azonban a korabeli újságcikkek és elsődleges levéltári források alapján összegezhetők. A kutatás célja, hogy az Egyesült Államokban ismert és díjakkal, 1970-ben díszdoktoraként elismert építész és teoretikus életművét összefoglalja, elemezze építészetelméleti és -történeti hatását és pozicionálja nemcsak a helyi, hanem a globális építészettörténetben. 1927-ben Bőhm Viktor, Böhm Nándor miskolci nagykereskedő fia a bécsi műegyetemen szerezte meg a műépítész-mérnöki oklevelét, majd 1929-ben Budapesten diplomázott. 1928-ban a miskolci Pannónia kávéház és bárhelyiség enteriőrjének átalakítása után így írt a Reggeli Hirlap: „Kifinomult és raffinált izlést [sic!] árulnak el ezek az enteriőrök, amelyek valóban modern és kényelmes kávéházat és szórakozó bárhelyiséget nyújtanak a miskolci közönségnek.” 1929-től építészmérnökként dolgozott. Bőhm első magyarországi épülete, az 1931-ben tervezett Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti lakó- és bérház nincs műemlék státuszban és helyi védettséget se élvez. A Csengey Gusztáv utca keleti térfala az ott sorban elhelyezkedő épületekkel kultúrtörténeti kuriózum, Miskolc két világháború közötti építéstörténetének egyedi és egységes lenyomata, a térfal sokszínűsége és az épületeket tervező építészek eltérő építészeti formanyelve ellenére is. Az utca zártsorú beépítésű lakó- és bérházai „szinte a két világháború közötti miskolci építészet seregszemléjét jelentik: az ötös számú, modernista házat Böhm Viktor; a 11-es, neobarokk megjelenésűt Feldmann Mór tervezte; Bloch és Stimmnek pedig három háza is felépült az utcában” 3, a Csengey utca 9., 15. és 4. (?). A korabeli szaksajtó, a tér és forma is publikálta Bőhm-féle bérház földszinti

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

LOVRA ÉVA

CSENGEY GUSZTÁV UTCA 5., 2020. A SZERZŐ FOTÓJA

és emeleti alaprajzát, valamint a homlokzatról egy felvételt 1932-ben, 4 a Bloch és Stimm-féle 15-ről 1934-ben közölt képeket és alaprajzokat.5 A keleti térfal változatos építészeti nyelvének egészében egységes megjelenését az 1930-as évektől kezdve nagy vonalakban őrzi. Az utca keleti térfala a korabeli építészeti próbálkozások lenyomata, időbeni egységességéhez hozzájárult, hogy az 1920-as évek szabályozásának köszönhetően kiszélesítették a Kálvin utca egy sikátorszerű nyúlványát. A Csengey utca nem egyedül e kor terméke, az 1892-es kataszteri térkép egy új utca nyitását és zártsorú beépítését irányozza elő a mai Csengey utca – Csizmadia köz vonalában a Kálvin és Kandia utcák meghosszabbításaként. A keskeny utca az Avasra kapaszkodik fel, a Bőhm-féle épület homlokzatának kiképzésén az észak-déli tájolás szintkülönbsége nem kifejezett. A nyugat-keleti lejtés viszont egy teljes szintet ad az épülethez. Az utca zártsorú beépítéséhez alkalmazkodó épület homlokzati arányai nem köszönnek vissza a keleti, függőfolyosós homlokzat kialakításán. 1930-as években már gyakoribbak a vasbeton szerkezetű épületek, azonban a Csengey utca 5. még nagyméretű téglákkal falazott, vasalt beton teraszokkal és függőfolyosóval. A homlokzat az eredeti tervekhez képest némi változtatással került kivitelezésre. A korszakban újdonságnak számító tömör mellvédes erkélyt hagyományos építőanyagokkal alakították ki (tégla, vasbeton, cementlapos burkolat), a korláton vízorr nélküli műkő fedlappal. Az eredeti elképzelés szerint az erkélylemez nyitott mellvéddel és fém korláttal került volna kiképzésre. A zárt főlépcsőházba vezető bejárati ajtó jellegzetes rácsozása visszaköszön a keleti homlokzat függőfolyosójának kiszélesítésével kialakított terasz korlátján is. A fém korlátok és a bejárat feletti körablak rácsozása Bőhm Viktor későbbi munkáin is megjelenik, egyik ismertetőjele lett. Az 1931-es épület homlokzati kiképzése szimmetrikus, formavilágával alkalmazkodik a tervező későbbiekben megfogalmazott „modern” építészethez kötődő hitvallásához. A pusztuló homlokzat feltárja, hogy anyaghasználatában ötvözi a hagyományos építőanyagokat és a korabeli trendeket. Az attika mögött nyeregtető rejtőzik.

61 |

Deutsch Ernát 1932. decemberében jegyezte el, 1933. január 29én tartották az esküvőjüket a Kazinczy utcai zsinagógában. A Deutsch család számos ingatlannal rendelkezett, és a későbbiekben az építész ingatlanfejlesztéseit felesége segítette (1969-es könyvében Bőhm Yardley-i házát azonban Victor and Anita Bohm otthonaként említi). Bőhm nemcsak tervezéssel foglalkozott, hanem ingatlanbefektetőként a korabeli sajtó hasábjain gyakran hirdetett, „épülő modern házban” kínál kiadó vagy eladó ingatlant Miskolcon vagy Miskolctapolcán. Oly módon is, hogy az ingatlan építési helyét még meg sem határozták (új-Széchenyi vagy Szemere utca). 1933. július 30-tól a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Miskolc–Diósgyőr osztálya választmányi póttagja, 1937-től a Budapesti Mérnöki Kamara tagja. A tervezett épületei mellett Bőhm 1931-es miskolci munkáját még néhány megvalósult épülete követte Miskolcon és az akkori Tapolcafürdőn. A kor meghatározó építészeti folyóirata, az 1933-tól 1943-ig Bierbauer (Borbíró) Virgil által szerkesztett tér és forma 1932 és 1934 között publikálta Bőhm modernista trendeket követő homlokzati kiképzésű épületeit, amelyek építészeti nyelve már kevésbé köszön vissza az amerikai munkáin. Miskolci és miskolctapolcai épületei legnagyobb részét lebontották vagy átépítették. Beazonosított saját tervezésű épülete (többek között) a tér és formában publikáltak mellett a Batthyány és Kazinczy utcák sarkán álló, mindkét oldalán első és második emeleti erkélyes épület (tervezés éve: 1937–38). A korabeli újságcikkek és hirdetések tanúsága szerint az építész lakóhelyéül is szolgált. A Farkas Jenő utca 1. száma alatti villát dr. Balla Ignácné és Klein József építtette, a tervezés éve 1937 (korhűen felújították, ma is lakóépület). 1937-ben Miért nincs a vidéken építkezés? címmel értekezik a főváros és a vidék (Miskolc) közötti különbségekről, amelyek megakadályozzák az építkezést és a város dinamikus fejlődését. „A Széchenyi uccán legfeljebb néhány új portál jelzi a modern építkezési stílust”, 6 közöttük az általa tervezett Arany Oroszlán gyógyszertár kirakata, amit 1932-ben a tér és forma közölt (átépítve). Bőhm a kortársaihoz hasonlóan fontosnak tartotta, hogy ne csak az épületei által képviselje, hanem írásban is kifejezze építészeti eszméit és indokolja az általa választott építészeti kifejezést. A kiragadott mondatok egész alkotótevékenységének elveit meghatározták, amelyekhez ragaszkodott az emigráció éve alatt is. A Reggeli Hirlapban megjelent esszéjével alapozta meg az úttörő elképzeléseit az építészet és a pszichológia viszonyáról: „A modern építészeti irány a szépnek és a célszerűnek a harmóniáját kereste. Megoldásában minden esztétikai és hasznossági igény fejlesztését és egységbe hozatalát találta meg. És ugyanakkor, amidőn mellőzött minden cicomázást, a művészi megjelenítésnek olyan stílusát teremtette meg, mely nem az embert rendeli alá az épületnek, hanem az egyéniséget domborítja ki a vonalakban, ötletekben és anyagban. (...) A mai modern tervezésű ház többé nem kulisszája az emberi otthon-szükségletnek, hanem az emberi életigényekkel szorosan összekapcsolódik és megnyilatkoztatja az építész és az építtető egyéniségét. (...) A modern tervezés maradéktalan művészeti egységet és individualizmust produkál és szociális igényeket elégít ki, ha szerény eszközökkel is dolgozik. Egyszerűsége nem kényszer, de nemes esztétikai ideál. Takarékossága nem megkötöttség, de az anyag természetének, felhasználhatóságának, céljának és célszerűségének, mértéknek és men�nyiségnek alapos ismerete.” 7 Szemlélete visszaköszön az 1929 és 1939 közötti munkáin (beazonosított épületein): Miskolctapolcán a mára már teljesen átépített Hotel Lido melletti sorház eredeti alaprajza és két homlokzati fényképe a tér és forma 2. számában jelent meg 1934-ben. A képeslapokon Lidó-penzióként megjelenő társasnyaraló feltehetően az, amelynek építéséről már 1933 januárjában tárgyaltak. „Tapolca fejlődésében korszakot alkotó az az építkezés, amelyet a mai számunkban közölt tájékoztató szerint

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

DÉRYNÉ UTCA 16., BARNA HUGÓ FÉNYKÉPÉSZ MŰTERME, 1932. FORRÁS: MNL BAZM

RIFKIN & GRAMICK DEPARTMENT STORE, NEW JERSEY, 1947. FORRÁS: BOHM, VICTOR, ARCHITECT, GOTTSCHO-SCHLEISNER, INC.

társasnyaraló megépítésével nagy érdekeltség Böhm Viktor müépitész [sic!] tervei alapján hoz kivitelre. Az épületnek a legmodernebb és minden komforttal ellátott lakrészei lesznek.” 8 A nyaralóra utal vissza az 1969-ben megjelent könyvében: „A ritmus vonzó az érzékeink számára. A zenében való ismétlés a ritmus egyik formája, és rendelkezik bizonyos építészeti analógiával. A kétségbeesés helyett örülünk e modern sorházak hasonlóságának. Az alapterv érdekes, és annak ismétlése különösen kellemes környezetet teremt.”9 1934-ben a tér és formában a miskolci, mai Görgey Arthúr út 16. alatti (egykori Csabai kapu 4.) bérház és a Déryné utca 16. (teljesen átépítve, egykor Barna Hugó fényképész műterme és lakóháza, tervezés éve: 1932; 1941-ben Stern Béla készíti az emeletráépítést és megszünteti a bejárat melletti Bőhm-féle beugrót) alaprajza és homlokzatának fotója szerepel. Levéltári gyűjteményben megtalálható és beazonosítható az 1937-ben Schwartz Herman és Szegő Pál kérésére tervezett lakóház (Szendrei utca 6.). Bőhm 1939-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol építészeti díjakkal is elismert munkái még letisztultakká, légiesebbekké váltak, egészségügyi és kereskedelmi épületek tervezőjeként vált ismertté. 1943-tól újra aktív építész (New York, New Jersey, Pennsylvania), oktató, öt éven keresztül 1972-ig a New York City Housing Authority építész tanácsadója volt, New York, 505 Fifth Ave lakhellyel.

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 62

AZ ÉPÍTÉSZ SAJÁT HÁZA, YARDLEY, NEW JERSEY, 1969. FORRÁS: VICTOR BOHM

Az építészet és a pszichológia kapcsolata vizsgálatának egyik úttörője volt, arra kereste a választ, hogy az épület milyen hatással van az emberekre, hogyan mutatkozik meg az építő és az építtető, mint individuum az alkotásban. A 1969-ben megjelent kötetében (Cubes and Man: A Psychological View of Architecture) foglalkozik a harmónia és diszharmónia kérdésével, művészet – építészet – tudomány kapcsolatával és az építész világával is. Szemléletére, amelyet a kötetben is megfogalmaz, hatással lehetett Richard Neutrával ápolt kapcsolata is, aki az előszót is írta. Neutra hitt abban, hogy az építészet eszköz az ember és természet, illetve az ember önmagával való harmóniájának visszahozására. Lakóépületeinél szem előtt tartotta, hogy azok tükrözzék lakói életstílusát. Böhm és Neutra is Bécsben tanultak, de hasonló építészeti személetük kötötte őket igazán össze. A Cubes and Man kötetben saját és más építészek munkáin keresztül tárgyalja építészet és pszichológia kapcsolatát. Munkáiról és szakmai sikereiről csak 1972-ig tudunk a magyar származású grafikusnak, Emery Kelennek dedikált könyve mellékletéből, ahol (többek között) Szent-Györgyi Albert vagy Salvador Dalí könyvét méltató gondolatait is közli: „Dr. Victor Bohm: 1970-ben díszdoktorrá avatták építészeti munkásságáért. Díjai: Department Store, Trenton (1948, első díj), Rifkin & Gramick Department Store (díjazott, 1949), Staten Island kórház (1963, első díj). Kiemelt munkái az Egyesült Államokban 1972-ig: Capitol Motors Showroom, Trenton; Lemberger Home for Aged, Brooklyn (1954); Windsor Park, Nursing Home, Brooklyn (1956); Lily Pond Nursing Home, Staten Island (1959); Doctors Hospital (116 beds), Staten Island (1960–1961); New Drop Medical Building (1961–1962).” Bőhm a kötetében nem tart távolságot építész és olvasó között. Bár a kötet illusztrációi fekete-fehérek, számos színes képet közöl a Yardley városában épített családi házának belső tereiről és homlokzatáról is. „A háromszög alakú telek tengelyén elhelyezett üvegfalú otthont az otthoni élet belső dinamikájának megfelelően tervezték, fiziológiai és pszichológiai kényelmet egyaránt nyújtva.” 10 Bőhm Viktor kötete nemcsak a gondolatait, néhány épületének és belsőépítészeti megoldásainak formavilágát tárja fel, hanem az építészet és társművészetek kapcsolatát is (fal- és olajfestmények, ólomüveg ablakok, mint épületelemek). „Az építészet túléli az embert, mindkét véglet új kezdetet tartalmaz az új generáció kifejezésére.”11 Az élete és munkássága feldolgozása még a folyamatban levő kutatás része, a Csengey Gusztáv utca 5. szám alatti épülettel foglalkozó munka összegzése után azonban kijelenthető, hogy az 1931-ben épített épület műemléki érték és megérdemelné a műemlék

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

státuszt. 12 Műemléki státuszba vételi javaslat a következő három ok miatt tehető: a tervező személye; az épület stílusa – amely tipikus az adott korszakra, de ugyanakkor egyedi, mert Miskolcon kevés „modern építkezési stílust” 13 képviselő épület épült a két világháború között; a Csengey Gusztáv utca térfalának integritása.

—

1 Amerikában kiadott nekrológ szerint New York, N.Y. 2 Magyar Életrajzi Lexikon 1978–1991 (1994) p. 125–126. Eredeti forrás: Böhm Viktor (1900–1981). Megemlékezés. In: Magyar Építőművészet (1981) 4. p. 61. 3 Bereczki Zoltán (2018) Bloch és Stimm műépítészek. Kézirat. p. 62. 4 tér és forma (1932) 5(3) p. 80. 5 tér és forma (1932) 7(10) p. 293. 6 Bőhm Viktor: Miért nincs a vidéken építkezés? Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap (1937. június 27.) 46(144) p. 6. 7 Bőhm Viktor: A modern tervezőművészet értelme és értéke. Reggeli Hirlap (1933. december 24.) 42(292) p. 14. 8 Társasnyaraló Tapolcán. Reggeli Hirlap (1933. július 9.) 42(153) p. 9. 9 Victor Bohm (1969) Cubes and Man: A Psychological View of Architecture. New York: Psychological Library Publishing. p. 32. 10 Bohm, 1969, p. 44. 11 Bohm, 1969, p. 92. 12 Megjegyzés: A Csengey Gusztáv utca 3–5. szám alatti épületeket összevonták és a miskolci Tiszti Klub itt kapott helyet, még az 1990-es években is szórakozóhelyként működött. A Csengey utca 5. eredeti belső tagolását átalakították. 2003-ban a miskolci Stúdió Kft. a Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatal megbízására, Pirity Attila építész vezetésével készítette el az átalakítási tervet. Az engedélyezési terv szintű dokumentum teljeskörű felújítást és funkcióváltást javasolt, de nem került kivitelezésre. 2014-ben az ingatlant a Magyar Cserkészszövetség vásárolta meg a miskolci önkormányzattól. Az ingatlant lebontják, az új multifunkciós cserkészház építése a Lechner Ödön Ingatlanfejlesztési Projekt keretein belül valósul meg. 13 Bőhm, 1933

From the Modernism of Miskolc to New York VIKTOR BŐHM’S ARCHITECTURE An ongoing research project is focussing on finding out the details and career of Viktor Bőhm, Modernist architect and theoretician (Victor Bohm, Miskolc, 1900 – Rockaway, New Jersey(?), 1981). This study is the introduction to the research work, and summarizes in outlines all the milestones of his career from his birthplace, Miskolc to New Jersey. Whilst details of his activities in Miskolc and in the USA are yet to be explored, the main stages of his life can be restored based on contemporary articles published in newspapers, and primary sources from archives. The goal of this research is to sum up and analyze the influence of his works in the field of architectural theory and history, as he was a widely recognized architect and theoretician in the USA who held awards and was chosen as an honorary professor in 1970 who has a prestigious position in both local and global architectural history.

63 |

A léptékhelyes város dicsérete A HERCEG, AZ ÉPÍTÉSZ ÉS A FILOZÓFUS BESZÉLGETÉSE szöveg | text:

HÖRCHER FERENC

A modernizmus diskurzusa az egyre nagyobbra növő városok legendáját meséli el. De vajon csakugyan halálra ítélte-e a történetileg állítólag meghatározott fejlődés a kis- és közepes méretű városokat? Az alábbiakban a kisváros dicséretét szeretném megfogalmazni egy herceg, egy építész és egy filozófus segítségével.

legszebb, ahol a nagyság az említett mértékkel van megszabva...” 4 Vagyis már Arisztotelész is jelezte: a léptékhelyesség egyszerre esztétikai és etikai kategória, amelynek alapja a természet törvénye. A városi növekedésnek a társadalomszervezés, a gazdaság, végső soron a technika amúgy is sokáig gátat szabott. Krier szerint a reneszánsz idején Európa legnagyobb központjai – Párizs, Milánó és Velence – 100.000 lakosú városok, s a 150 legerősebb és legtekintélyesebb német város (Köln kivételével) 1800 előtt nem haladta meg a 35 ezres lakosságszámot. De a 18. századra magasabb sebességfokozatba kapcsolt kapitalizmussal, majd a 19. század első harmadára lezajló ipari forradalommal a városiasodás átlépte a természetesnek tűnő határokat. Az ipari léptékű városfejlesztés modelljéért Krier a kommunistabarát Bauhaust, a Deutscher Werkbundot, a nemzeti szocialista Deutsche Arbeits Frontot (DAF) kárhoztatja. Tény, hogy a második világháború után korábban ritkán látott léptékű – még Haussmann báró párizsi beavatkozásainál is önkényesebb –, brutális, államilag irányított beavatkozás történt az európai városok történelmi városszövetébe, s olyan mértékű lakosságrobbanás, ami nyilván kezelhetetlenné tette a nagyvárosokat – keleten és nyugaton egyaránt. A mi történetünk itt kezdődik. A herceg

LEON KRIER: POUNDBURY MESTERTERVE

„A város helyes formája a helyes léptékben rejlik.” 1 Ezt a tételt Léon Krier luxemburgi származású építész, építészetteoretikus fogalmazta meg valamikor a huszadik század hetvenes éveiben. Szerinte ugyanis a városok nagysága, nagyságrendje nem technológiai kérdés. Nem, ennél sokkal szigorúbb korlátai vannak a városok növekedésének. „Az elfáradás természetes határt szab annak, hogy az emberi lény mennyit hajlandó sétálni naponta, és ez a korlát végig a történelem során rávezette az emberiséget a vidéki és városi közösségek megfelelő méretére.” 2 Vagyis: az emberi természet határozza meg városaink kívánatos nagyságát, a megfelelő léptéket. Ez a szabály érvényes volt a történelmi múltban, s amíg ember az ember, érvényes marad a jelenben és a jövőben is. Ez a gondolat persze nem új. Olvasható már Arisztotelésznél is, aki a kor egyik meghatározó városállamában, az antik Athénban tanított. A görög filozófus azt írta: „a városállam (polisz) nagyságának is van egy bizonyos határa, mint minden más egyébnek: állatnak, növénynek s mindenféle eszköznek; ezeknek egyike sem tartja meg a maga lényegét, ha túlságos kicsivé vagy túlságos nag�gyá lesz, hanem egyáltalában kivetkőzik a természetből, vagy elsatnyul…” 3 Nem idézi tőle Krier, de kicsivel az idézett részlet előtt kimondja Arisztotelész: „Ezért szükségszerűen az a városállam a

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

A nyolcvanas évek végén határozta el a brit trónörökös, Károly herceg és Léon Krier az együttműködést. Arra szerződtek, hogy egy új városnegyedet építenek fel, Poundbury néven, Dorchester város külvárosaként. Ahogy 1989-ben kiadott könyvében – A Vision of Britain – a walesi herceg írta, az általa vallott építészeti elveket szeretné a gyakorlatban is viszontlátni. Ezért állt össze Léon Krierrel, aki addigra már híressé-hírhedtté vált a modernista városépítészettel szemben megfogalmazott kritikájával. Ő ugyanis a léptéktévesztett modern metropolisszal szemben hirdette elképzeléseit, melyek a klasszikus aránytan jegyében álltak. Krier a hagyományos európai városok tipikus jegyeit leíró és népszerűsítő előadásainak, valamint rajzainak és terveinek jelentős szerepe volt az új urbanisztika mozgalmának elindításában. Ez az irányzat elsősorban Amerikában szerzett magának híveket, de Poundbury épp e kísérletek európai megfelelőjeként vált példaértékűvé. Cornwall hercegnőjének földterületén ugyanis egy olyan kísérlet bontakozott ki, amely sok szempontból rácáfolt a kétkedők aggodalmaira. Pedig Angliában korábban is számos kísérletről tudunk, amelyeknek célja a meglévő gyakorlat kritikája, s egy újabb elképzelés gyakorlati felhasználhatóságának igazolása. Károly herceg és az építész Krier szövetsége nem utópista álmodozásra irányult, hanem gyakorlati cselekvésre. Tervük meglepően ütőképesnek bizonyult. Ennek magyarázata lehet, hogy nem volt megalapozatlan a kísérlet. Ahogy könyve is igazolja, maga a herceg is beleásta magát az urbanisztika modern kori vitakérdéseibe, s meglehetősen jellegzetes véleményt fogalmazott meg ennek alapján. Lássunk néhány gondolatot, s lássuk azt a tíz elvet, melyek elképzelése hátterében meghúzódtak. Károly herceg szerint „úgy tűnik, elfelejtettünk néhány, az építészetet a görögök óta meghatározó alapelvet”. 5 Márpedig szerinte bizony vannak olyan értékek és elvek, melyek örök érvényűek, legalábbis

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 64

az emberiség horizontján belül. Ezt pedig az magyarázza, hogy „ha technológiánk gyorsan változik, nem jelenti azt, hogy a lelkünk vagy alapvető pszichológiai reakcióink szintén megváltoznának”.6 A technológia mindent eluraló hatalmának tudja be Károly herceg annak a középszerű építészetnek az elterjedését, amely egyfajta szintetikus, nemzetközi stílusnyelvet beszél, pontosabban, amelynek nincs saját, felismerhető nyelve. A regionális stílusokból és egyéni karakterjegyekből álló saját hagyományunkat elnyelte ez a lopakodó rák, és bizony úgy vélem, eljött az idő, hogy építészeti múltunk különleges gazdagságát ismét felfedezzük, azon alapelvekkel együtt, amelyek egykor lehetővé tették, hogy olyannyira szeretett városaink és falvaink kifejlődjenek.7 Még azt is hozzáfűzi ehhez, hogy ha a hagyományos eljárások és szemléletmód felé fordul az építészet, azzal nem jár szükségszerűen együtt a korszerűtlenség; szerinte ugyanis így is lehetséges modernnek, korszerűnek és kortársnak maradni. 8 És most lássuk, az egyszerűség kedvéért táblázatba foglalva, a herceg 10 építészeti princípiumát, először az elv kulcsfogalmát, majd az általa kiválasztott, szépirodalmi eszközöket alkalmazó mottókat, vagy inkább elgondolkodtatónak szánt urbanisztikai aforizmákat, melyek az adott elvet kifejtik: 1. A hely

„Ne erőszakold meg a tájképet!”

2. Hierarchia

„Ha egy épület nem tudja kifejezni magát, hogy tudnánk megérteni?”

3. Lépték

„A kevés több lehet; a túl sok viszont nem elég.”

4. Harmónia

„A kórussal együtt énekelj, ne azzal szemben!”

5. Elkerített terület (enclosure)

„Adj teret, ahol a gyermekek játszhatnak, s a szél valahol máshol játsszon!”

6. Anyagok

„Az épület helye határozza meg, miből épüljön!”

7. Díszítés

„Az egyszerű körvonal nem elég; szükségünk van a részletekre is.”

8. Művészet

„Michelangelo nagyon kevés olyan megbízást fogadott el, amely egy, az előcsarnokban, szabadon álló, elvont szoborra vonatkozott.”

9. Jelek és fények

„Ne fess durva jeleket a közterekre.”

10. Közösség

„Engedd, hogy azok irányítsák kezedet, akiknek együtt kell majd élniük épületeddel.”9

Ezek az elvek persze meglehetősen általánosak. De kihallható belőlük egyfajta kultúrkritikai, antimodernista, antiglobalista hangoltság, s a közösségi építészet eszményét is osztani látszik. Ami még csak vízió volt Károly herceg könyvében, az nagyon is gyakorlatias módon egyszer csak elkezdett megvalósulni – mivel Károly hercegnek az Egyesült Királyságon belül elfoglalt sajátos helyzete, udvari méltósága erős támogatást adott a projekt tényleges kivitelezéséhez, beleértve az anyagi áldozatvállalást is. E tekintetben persze a brit uralkodócsalád tagja nem az első azok közül, akik hatalmi helyzetbe születve az építészeti megbízó szerepkörét magukra vették. Az európai történelemben számos példát látunk arra, hogy az uralkodói reprezentáció érdekében az építészeti megrendelés fegyverét alkalmazták. Persze Károly esetében – nyilván nem függetlenül a megváltozott társadalmi környezettől sem – nem arról van szó, hogy az uralkodói dicsőség alátámasztására parkokkal körülölelt palotát kívánt építtetni magának, hanem épp ellenkezőleg: a hatalmi arroganciával

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fellépő modernista urbanisztikával szemben kívánt egy nagyon is demokratikus fogantatású alternatívának lehetőséget biztosítani a bizonyításra. És számunkra épp itt válik érdekessé a történet. Hiszen a városépítészetről lehet érdekes gondolatokat lejegyezni, de más a státusza azoknak az elképzeléseknek, amelyek aztán meg is valósulhatnak. Az építész Márpedig hála Károly herceg támogatásának, Léon Krier mesterterve alapján csakugyan elindult egy tradicionalista kereteket felvállaló, ám sok tekintetben innovatív és újszerű városépítési kísérlet: Poundbury építése. Ez a kisváros (Krier jobban kedveli a történelmi hangzású városnegyed megnevezést, mivel egy nagyobb közigazgatási egység sok tekintetben autonóm részeként tervezte Poundburyt) épp azokra a problémákra keresi a gyógyírt, amelyekkel írásomban foglalkozom. Az alábbiakban azokra az elvi jelentőségű felvetésekre összpontosítok, melyek Krier, mint (város) építész-építészetteoretikus, és Roger Scruton, mint az építészettel esztétikai nézőpontból, tehát filozófiai igénnyel foglalkozó szerző fogalmazott meg a modernista városépítészetet kritizálva, s korábbi korok városépítési szépségeszményeit felelevenítve. A Város a városban című, először 1977-ben közölt tanulmányában Krier a következőképp határozza meg a városnegyed (quarter) fogalmát.10 Minden, bizonyos nagyságot meghaladó város városnegyedekből áll. Aztán továbbfűzi a sort: „Minden negyednek szükségszerűen van centruma, perifériája és határa.” 11 A negyed képes a városi élet mindennapi funkcióját biztosítani (beleértve a lakhatást, a munkahelyet és a kikapcsolódás tevékenységi formáinak kiszolgálását is). Területének is szigorú korlátai vannak: a sétáló ember lépteihez igazodik, nem haladhatja meg a 35 hektár földet és a 15 000 fős lakosságszámot.12 A városnegyed utcákból és terekből épül fel, melyeknek ismerős karakterét az adja, hogy építésük során a helyi hagyományokat messzemenően betartották.13 Krier antropológiai adottságokra hivatkozva állapítja meg az emberi települések rangsorát. Ha a városnegyed utcákból és terekből épül fel, a városnegyedekből város épül, a városokból pedig metropolisz. Ám ezek méretezése kapcsán Krier látszólag nagyon vaskalapos – igen pontos, számszerű kritériumokat próbál megadni nagyságrendjük meghatározásához. Azt állítja például, hogy egy 50 ezer főt meghaladó népességű város nem fogja tudni eltartani magát az őt körülvevő földek terméséből. Vagyis: „ahogy egy fa vagy egy ember, úgy az emberi közösség sem nőhet bizonyos dimenzión túl, mert akkor szörnyeteggé válik.”14 Ő maga is tudatában van annak, hogy nyelve az organikus, természetes fejlődés nyelve. De nem csak a lakosok, a városnegyedek számát is korlátozza: azt állítja, hogy legfeljebb négy városnegyed „fér el” egy városban. Minden városnegyed végső határát az adja, hogy minden pontjáról tíz perc alatt elérhető legyen minden olyan cél, amely a hétköznapi életvezetésünkhöz (napi és heti szinten) szükséges. Mivel a városnegyednek gondoskodnia kell arról, hogy lakói mindennapi szükségleteit kielégítse, s hogy e leggyakrabban elérendő célpontok gyalogosan elérhetők legyenek. Ha a célkitűzést siker koronázza, a városnegyedekből lassan fölépülő város sokkal kisebb közlekedési terhelést kap. A városi szövet kialakulásáról írva előkerül a sugárút és a körút fogalma is, mint amelyek ezt a fejlődési modellt jól jellemzik, összekötve a városnegyedeket, helyet adva a bevásárlóközpontoknak és a parkoknak, s kijelölve a város határait is. Mivel a városnegyedeken belül lebonyolíthatóak az élet legfontosabb, ismétlődő cselekvéssorai, Krier szerint egy ily módon szervezett város képes lesz lényegesebb terhelésnövekedés nélkül üzemelni és fejlődni. A városnegyedekből további lakosságszám növekedéssel létrejön a város, ám a városnegyed továbbra is megőriz bizonyos fokú autonómiát, város marad a városban. Ha megnézzük Poundburyt, hogy milyen viszony

65 |

POUNDBURY NAPJAINKBAN

fűzi Dorchesterhez, amelyhez hozzánőtt, akkor azt találjuk, hogy pont a városnegyed és a város viszonyának megfelelően alakult e két település kapcsolata. Mivel a legtöbb gyakran használt szolgáltatás elérhető lesz Poundburyn belül, a Dorchesterrre háruló lakossági nyomás nem fog jelentősen tovább növekedni az új városnegyed benépesülése után sem, mert nagy lesz a lakosságmegtartó ereje a hétköznapi közlekedés tekintetében is. A városszépítő bizottság Ha Krier gondolatait Károly herceg felkérése és megbízása alakíthatta valósággá, ugyanezt az esélyt adja Scrutonnak az a kormányzati felkérés, amelynek már a neve is élénk vitákat váltott ki. A szépség ugyanis, ahogy erre a filozófus Szépről című, 15 magyarra is lefordított kötetében utal, ijesztővé és nemkívánatossá vált sokak számára a 20. században. Pedig a városszépítés a 19. században nagyon is köztiszteletben álló közösségi tevékenykedési forma volt, többek között Budapesten is. A Building Better, Building Beautiful Commission (Jobbat Építeni, Szépet Építeni Bizottság) nem véletlenül a konzervatív kormányzat alatt jött létre az Egyesült Királyságban. A bizottságot az illetékes miniszter (ő felel az építésügyért, a közösségekért és az önkormányzatokért) állította fel 2018 végén, s a következő év januárjától dolgozik. A vezetésével Sir Roger Scrutont bízta meg – igaz, közben a filozófusnak egy időre le kellett mondania a bizottság vezetéséről, így épp nem ő volt a „chair”, amikor kijött a bizottság beszámolója (Interim Report), 2019. július 9-én. 16 A Helyet teremteni a szépségnek címet viselő dokumentum így is láthatóan magán viseli Scruton gondolkodásának nyomát, amit a szöveg bevezetője el is ismer: „A Bizottság szeretne köszönetet mondani Sir Roger Scrutonnak, aki 2019 áprilisáig volt a Bizottság vezetője, és akinek a munkája tükröződik ebben a köztes beszámolóban.” 17

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

Az egy éves feladatvégzésre vállalkozó testület célját az alapító a következőképpen határozta meg: 18 „a testület tanácsokat fogalmaz meg a kormány számára arra nézve, hogy miként lehet támogatni és növelni azon vállalkozások számát, amelyek kimagasló színvonalú design alkalmazásával építenek új otthonokat és egész szomszédságokat.”19 Amikor részletesebben különbözteti meg a bizottság három feladatát, a minisztérium a következőképp osztályoz: a bizottság feladata, hogy olyan házak és településrészek építését támogassa, melyek felépítése során nem fenyeget az a veszély, hogy a kivitelező figyelmen kívül hagyja a helyi építészeti hagyományokat és a helyi közösségek ezekkel összhangban lévő igényeit. Ennek megfelelően a bizottság arra is felkérést kapott, hogy dolgozzon ki javaslatokat arra, hogyan lehet a településfejlesztéshez a közösségek támogatását megnyerni. Továbbá azt a témát is körül kell járniuk, miként támogathatja jobban a tervezési rendszer azt, hogy jó és stílusos tervek szülessenek. Ha belepillantunk az e célokra létrehozott bizottság frissen közzétett jelentésébe, ott csakugyan merész fogalmazásmóddal találkozunk. A majd’ százoldalas dokumentumban tényleg kiemelt szerepet játszik a szépség fogalma, rendszeresen visszatér, és szövegszervező erőként is működik. Mindjárt az elején, a bizottság javaslatai között, a tipográfiában is kiemelve, három szinten jelenik meg a fogalom. A bizottság szerint ugyanis mindenkinek részesülnie kell a szépségből, ráadásul három szinten: szép épületek, szép helyek és szépen elhelyezett épületek is a megvalósítandó célok között vannak. 20 Az épületek szépségével kapcsolatban a szöveg már itt kiemeli a homlokzati nyílások, a párkánymagasság, a térhasználat és az anyagminőség szerepét. A szép helyek kifejezés a következő közterekre vonatkozik: utcák, terek és parkok. Mindezekkel kapcsolatba hozza a „hely szelleme” kifejezést is. Végül az épületek elhelyezésének szépsége kapcsán a fenntartható településminták kerülnek elő, melyek beleülnek a tájképbe.

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 66

A bevezető szöveg nyolc pontban összegezi a szépséggel kapcsolatos legfontosabb instrukcióit. Ezt is táblázatba foglalva közlöm, először a szövegben vastagbetűvel szedett címszavakat adom meg, majd a magyarázó szöveget jellemzem röviden:

A szépség az első

Legyen a szépség és a hely megalkotása közösségi törekvés […], amely a fenntartható fejlődést kiegészíti!

A helyek nem pusztán házak

Igazi településeket kell építeni, és a gyalogosok által is birtokba vehető „vegyes használatú” helyeket, a mindennapi szükségletek kielégítésére.

Megújító (regenerative) városfejlesztés

Tegyék a fejlesztések a meglévő helyeket jobbá, ne csak a károk csökkentésére törekedjenek.

Korai együttműködést az ütközések helyett

A digitális korszakban sokkal könnyebb a közösség bevonása. Különösen érdemes bevonni a lakosokat azzal kapcsolatban, hogyan tegyük vonzóvá a közös városi tereket.

A pálya kiegyenlítése

Tegyük lehetővé kis cégek, a maguknak építők, a közösségi építtetők bekapcsolódását a várostervezésbe.

Hogyan lehet szépen növekedni?

Az állami hatóságok és a helyi közösség együttműködésével kell biztosítani, hogy szembenézzünk olyan kérdésekkel, mint az autók uralma, a közösségi közlekedés fogyatékossága vagy a parkolás megoldatlansága.

Tanuljunk együtt!

Jobban kell értenünk, hogyan lehet helyeket létrehozni, s ehhez az építészet és a dizájn történetére, valamint a jóllét és az egészség összefüggéseire is támaszkodnunk kell.

Legyen fontos szempont a szépség!

Az autóutak, a lakásépítés és a tervezési munka mércéjeként szolgáljon a jóllét, a közegészségügy, a természet megóvása és a szépség.

A jelentés ezen elvek kibontását tartalmazza. Kiindulópontja az a felismerés, amely a bizottság létrehozására ösztökélte a kormányzatot, s amely úgy foglalható össze, hogy „figyelemre méltó megegyezés tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy a szépség igenis számít, s hogy legyen a szépség egyik célja társadalmunk közös erőfeszítéseinek”. 21 A jelentés három részből áll össze e célkitűzés pontosabb meghatározására. Először is a kihívásokat veszi sorra, a lakásépítési szükségletektől a fenntarthatóságig és a közösségi részvétel akadályaiig. A második rész a bizottság tapasztalatait összegzi, vagyis mintegy 100 interjú és kerekasztal-beszélgetés eredményeit, és azon, szám szerint 17 helyszíni terepszemlére is utal, amelyet a bizottság programjába illesztett. A jelentés olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy miért ellenzik az emberek a városi fejlesztéseket, mit szeretnének, és mely fejlesztések tekinthetők jó gyakorlatnak. Végül a jelentés harmadik része javaslatokat fogalmaz meg arra nézve, hogyan lehet a szépség igényét érvényre juttatni a létező településeken az új fejlesztések során, a főutcákban és a beépíthető területek és infrastruktúrájuk vonatkozásában. Mindehhez a szöveg Clough William-Ellis 1928-as vitairatából veszi a muníciót: „Ez a könyv a szépség közös hátterét tűzi zászlajára és azt védelmezi.” 22 Jelen írás keretei nem teszik lehetővé e részletes jelentés tanulságainak összefoglalását. Az azonban figyelemre méltó, hogy a brit kormányzat létrehozta e bizottságot, annak vezetésével egy filozófust bízott meg, s hogy a bizottság a modernizmus funkcionalista és technológia-középpontú beszédmódja helyett egy szépségeszményt megcélzó, országos szintű fejlesztési keretrendszer kidolgozására tesz javaslatot, összefüggésbe hozva a tervezési

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

folyamat demokratizálását és helyi szintre kerülését a fenntarthatóság követelményeivel és a szépségeszménynek a modernizmus által háttérbe szorított hagyományos ismérveivel. A dolgozat második felében arra vállalkozom, hogy a Károly herceg és Léon Krier építész által elkezdett gyakorlati program filozófiai összefüggéseiről ejtsek szót, a bizottságot vezető filozófus, Sir Roger Scruton vonatkozó saját elképzeléseire támaszkodva, kitérve a felvetődő további, vizsgálandó elméleti kérdésekre is. A filozófus Hogy Sir Roger Scruton milyen élénken és milyen filozófiai megalapozottsággal érdeklődik a Károly herceg-féle Poundbury projekt, és ennek kapcsán a kortárs városépítészet kihívásai iránt, azt egy 2008 tavaszán közzétett dolgozatával érzékeltethetjük. Az Élhető városok (Cities for Living) címet viselő tanulmány a City Journal fórumán jelent meg, s mint ilyen, nyilvánvalóan polemikus célzatú volt. 23 Scruton már itt beleállt az urbanisztikai elvekről folyó vitába, mégpedig egyértelműen Krier mellett téve le saját voksát. Ehhez Kier 1998-ban megjelent könyvére támaszkodott.24 Kiindulópontja az a meggyőződés, hogy az európai társadalomfejlődés egyik legfontosabb koronája a város, mint tárgyi együttes és mint együttélési forma: „semmi nem értékesebb a nyugati hagyományban […], mint Európa városai, melyek a civilizált emberiség győzelméről adnak hírt, s nemcsak rendezett utcáikkal, lenyűgöző homlokzataikkal, és köztéri emlékműveikkel, hanem legapróbb építészeti részleteikkel, s a fény bonyolult játékával párkányaikon és ablaknyílásaikon is.”25 Ezért találja megbocsáthatatlan bűnnek a Le Corbusier és Walter Gropius által meghirdetett totalitárius törekvést, amely a háború után nem a rekonstrukciót tűzte ki célul, hanem a „nyomornegyedek” (slums) felszámolását. Sir Roger szerint maga a megnevezés is félreérthető s politikai célzatú volt, mert ezzel a fogalommal azt a városközpontokban fekvő városi szövetet ítélték lerombolásra ezek az építészet-ideológusok, amely hagyományosan „elérhető házakból álló klasszikus utcákból, a helyi iparűzés létesítményeiből, sarki élelmiszerüzletekből, iskolákból és istentiszteleti helyekből” állt. Scruton beszámol arról az ellenállásról, amely e rombolással szemben bontakozott ki az építészek között, s kiemeli közülük Kriert, akinek írásai döntő mértékben járultak hozzá egy antimodernista kiáltvány megszületéséhez. A brit filozófus szerint a luxemburgi építész egyben filozófusnak is számít. Krier véleménye szerint az antimodernista városrombolás a kommunista diktatúrák politikai gondolkodásához hasonlatos – mindkettő egyetemes kulcsot kínált a hagyományos megoldások helyettesítésére, sőt kizárására. Mindkét gondolkodásmódot elvont ideológiai elvek vezérlik, s fittyet hány a valóságra, a tényleges körülmények mit sem számítanak számukra, amikor legradikálisabb elképzeléseik előkészítésére rombolásba fognak. Bár Scruton éles kritikát fogalmaz meg az épületekkel kapcsolatos modernista nézetekkel és gyakorlattal kapcsolatban is, valamint a technológia-központúságát is elítéli, számunkra most az a legfontosabb, amit városépítészeti oldalról nehezményez a második világháború utáni építészeti felfogásban. Jane Jacobsszal egyetértve kritizálja a város funkcionális zónáinak elkülönítését. 26 Scruton egyetértőleg utal Krier álláspontjára, aki e modernista elképzelés helyett a policentrikus város modelljét ajánlotta. Eszerint a város több, önálló életet élő város-(negyed) együttese – Scruton szerint erre lehet példa Poundbury viszonya Dorchersterhez, ahogy London is számos önálló városrészből (például a City-ből, a Westminster, a Chelsea, a Kensington, a Bloomsbury, vagy mondjuk a Whitechapel városnegyedéből) épül fel. 27 Az ilyen típusú fejlődéshez, vagyis hogy ne alakuljanak ki az amerikai várostörténetből ismert alvóvárosok és végtelen szuburbánus övezetek

67 |

emberi tulajdonságegyüttesből kiindulva a városnak az emberi jellemhez kötöttségével fejezi be tanulmányát, ismét Kriert idézve: „Városokat alkotva magunkat is megalkotjuk.” 30 A filozófus és az építészetkritikus

UTCASZAKASZ POUNDBURYBEN

sem, arra van szükség, hogy a városfejlődés szigorú keretek között bontakozhasson ki. Krier mestertervet készített, mielőtt elindult volna a Poundbury kísérlet, beleértve az utcahálózat tervét, és bizonyos szabályokat is lefektetett az épületek kialakításával kapcsolatban. Ide tartoznak a telkek kialakítására vonatkozó, a házak magasságát meghatározó, és a felhasználható anyagokat és technológiákat tisztázó rendelkezések – mindazt, amit korábban az általános rendezési tervek is tartalmaztak. Scruton szerint két, filozófiai jelentőségű belátás is támogatja Krier normativista városépítészetét. Az egyik az, hogy az építészetnek, minden más emberi kommunikációs formához hasonlóan, szüksége van szótárra és nyelvtanra. A modernista építészet felszabadította magát ezek hatálya alól, ezért értelmezhetetlenné vált közönsége, a városi polgárok számára. Krier újból érvénybe kívánja léptetni az építészet szótár- és nyelvtanalapú modelljét – ehhez pedig elkerülhetetlenek a szabályok. A másik megfontolás pedig az, hogy a város nemcsak fizikai épületállomány és infrastruktúra, hanem közösség is. Márpedig a közösség működése elképzelhetetlen szabályok nélkül – pontosabban az éppen az önkény melegágya lenne. Scruton Kriert idézi, amikor e zsarnoki viszony helyett a szabályok (a törvény) uralmát javasolja: „A város építészete és a köztér mindenki közös ügye, éppannyira, mint a törvények és a nyelv – mindezek a polgári viselkedésmód (civility) és a civilizáltság (civilization) alapjait jelentik.”28 Scruton nem moralizál e kérdés kapcsán. Inkább egyszerűen vis�szautal a város és polgárai hagyományos viszonyára Európában. Ez a viszony a közjó fogalma körül kristályosodott ki: a város polgárai egymás segítségére szorultak, s ezért megtanultak áldozatot hozni a köz érdekében, s összehangolni álláspontjaikat az alapvető kérdésekben. 29 Scruton az európai polgárnak a közjóval kapcsolatos gondolkodásával indokolja, hogy miért olyan fontos Krier számára, hogy Poundbury lényegét tekintve folyamatos köztérként fejlődik ki, a város(negyed)háza funkciójú épület körül, s hogy minden új épület részt vállal a közös távlatok kiépítésében. Másrészt visszautal az építész jellemére is. Megpróbálja értelmezni az építész alkatát. Azt állítja róla, hogy a szerénység és a konszenzuskeresés meghatározó elemei ennek a karakternek. Ebből az

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

Talán még a fenti dolgozatánál is közvetlenebbül kapcsolódik Sir Roger Károly herceg és Krier alkotópárosához abban az előadásában, melyet Colin Amery emlékére tartott a Policy Exchange nevű politikai agytröszt vendégeként, a kritikusról elnevezett emlékelőadás-sorozat keretében.31 Amery (1944–2018) építészettörténész és aktivista volt, s maga is tanácsadóként támogatta Károly herceg építészeti törekvéseit. Scruton megemlíti e dolgozatában egy korábbi jelentését, amelyet Sir Robin Walesszel pont a Policy Exchange felkérésére készített. Ebben a dolgozatban azt mutatták be, hogy a hagyományos építészeti tervezés támogatottsága az alacsonyabb jövedelmű csoportoknál a legmagasabb. 32 Másfelől Amery működésének egy korábbi termésére is utal, az 1975-ben megjelent The Rape of Britain című kötetre, melynek társszerzője Dan Crickshank volt. 33 A kötet arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a brit természeti környezetet sikeresen óvta meg az 1946-os Town and Country Planning Act (Város- és térségtervezési törvény), addig maguk a városok áldozatul estek a háború előtti avantgárd hagyományából kifejlődött, embertelen elveket érvényesítő, modernista elkötelezettségű építészeti szemléletnek. A Mark Girouard mellé felcsatlakozó Amery „hősies polgári ellenforradalmat” vezetett e tendenciákkal szemben. Scruton maga is e harc kései támogatójaként lép fel, s egy olyan filozófiai esztétika kidolgozására törekszik, amely az Amery által vallott elvekhez áll közel: „Colin folyamatosan emlékeztetett bennünket arra, hogy a város egy olyan fejlődő szövet (evolving fabric), amelyen belül a régi és az új összetartozik, a régi fegyelmezi az újat, s közben maga is alkalmazkodik hozzá.” 34 A műemlékvédelem célja az kell hogy legyen, hogy „élő közösségként megőrizze identitását”. 35 A háború utáni fejlesztések hibája az, hogy az újonnan épült település(rész)ek jellegtelenek, üresek és szétesnek, szemben a policentrikus város Krier által megfogalmazott elképzelésével. Másfelől az új beépítések inkább kiugrani akarnak környezetükből ahelyett, hogy beilleszkednének abba. Scruton szerint mindkét tévedés az esztétika területéről javítható. Kantra támaszkodva olyan elveket ajánl, amelyek segíthetnek az említett problémák kezelésében. Kantiánus alapon igazolja például, hogy hétköznapi tevékenységeink esztétikai törekvéseinek természetes célkitűzése az, hogy úgy rendezzük el és be a körülöttünk lévő tárgyi világot, hogy az egy olyan rendet alkosson, amely az általunk elképzelt közösség tetszését elnyerheti. Vagyis szemben azzal a modernista elképzeléssel, hogy az esztétikai ítélet szubjektív, tehát döntéseink során nem hivatkozhatunk semmilyen közös mércére, a kantiánus, s azt megelőző paradigmában az illő valójában a közösség szélesebb tapasztalati horizontjába illeszkedik. Esztétikai elvárásainknak a többiekhez való alkalmazkodása révén felvetődik e döntések társas-morális dimenziója is. A manners fogalma, 36 érvel Scruton, épp azt jelenti, hogy az emberek tapasztalataik alapján megtanulják viselkedésüket ráhangolni mások követeléseire és elvárásaira. Így alakulnak ki a civilizált társadalmak egyezményei, szokásai és kölcsönös engedményei (conventions, customs and concessions).37 A jólneveltség, kifinomult erkölcsi szokások (good manners) azt feltételezik, hogy „alkalmazkodunk a többiekhez, és egyenlő partnerként válaszolunk nekik közösségi életünkben”. 38 Az erkölcsi szokások kialakulásának az a feltétele, hogy folyamatosan és kölcsönösen keressük a megegyezés, de legalábbis a kompromisszum lehetőségeit. Ugyanezt a beilleszkedési vágyat és képességet terjesztjük ki a tárgyi világra, ez magyarázza a többség igényét a hagyományos tervezési módokra és az emberi mértékre is.

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 68

Az építészet ugyanis beleilleszkedik közösségi (civic) életünkbe, és alkotásaival kapcsolatos természetes ítéletünk a társadalmilag kialakított esztétikai érzékünk függvénye. 39 Ennek megfelelően a városépítészetnek figyelemmel kell lennie, mondja Scruton, a kompozícióalkotás hagyományos technikáira, például hogy a rend fogalmát egy meghatározott nézőpont szervezi. Az épületeknek tehát legyen utcára néző homlokzata, amely kijelöli ezt a közös nézőpontot, és legyenek közös határaik, amelyek a beilleszkedést lehetővé teszik. A városképet az egymás mellé húzott házak alkotják így, egyfajta csoportképként. Minden háznak van egy, a közösség felé fordított „arca”. Ez az arcuk tehát legyen értelmezhető, kommunikáljon – amihez építészeti szótárra és nyelvtanra is szükség van. Scruton itt egyenesen Vitruviusig vezeti vissza az olvasót – ami talán egy kicsit túlzott követelésnek tűnik. Hiszen ahogy többféle természetes nyelv és szótár van, úgy feltételezhetően sokféle építészeti szótárra és nyelvtanra is épülhetne értelmes építészeti nyelv. Scruton és építésztársa, Krier talán ott megy egy kicsit túl messzire, és kerül önmagával is ellentétbe, amikor csak a klasszikus szótárt és grammatikát tartja elfogadhatónak – miközben a vernacular, tehát a mindenkori helyben szokásos, tradicionálisan kialakult építészeti módokat is támogatják, s a két stílusirány jól megfér egymás mellett, például az épületek funkciói szerint különböztetve. Scruton is utal rá, hogy a középületek nyelve szokásosan a klasszikus, míg a magánházak gyakrabban követik a vernakuláris nyelvet. Míg Scrutonék meggyőzően érvelnek az esztétikai érzék jelentősége mellett és a modernista építészet szépségkerülő és a múltat lerombolni törekvő divatjai ellen, kevésbé tűnik meggyőzőnek érvelésük, amikor a klasszicista stíluseszmény kizárólagossága, de legalábbis középítészeti dominanciája mellett teszik le a voksukat. Érthető mindez persze, a Palladio nevével jellemezhető brit építészeti hagyomány, a palladianizmus 17–18. századtól kibontakozó divatja fényében. Nyilvánvaló, hogy a 19. századi Magyarország építészetében is jelentős szerepet töltött be az, amit itt klasszicizmusként, neoklasszicizmusként emlegetnek. Ám például templomépítészetünk, sőt jelentős városaink történeti utcaképe is mutatja, hogy a barokk építészeti nyelv is döntő jelentőségű volt ebben a régióban. Ez pedig azt bizonyítja, hogy amikor Scruton a klasszikus építészeti rendek dominanciája mellett érvel, saját kulturális hagyománya befolyása alatt áll. Nem kétséges, hogy ez a klasszikus építészeti nyelv döntő befolyással volt a nyugati világban. Ám azáltal, hogy a legtöbb történeti építészeti „stílus” vagy nyelv beemelt bizonyos elemeket saját beszédmódjába e nagyon befolyásos közös múltból, már csak ezért sem lehet szembeállítani a klasszikus építészet elveit az újabbakkal. Hiszen maga Scruton is utal rá, hogy bizony még a toronyház-építészet 20. századi nyelvében is fel-feltűnik e nyelvhasználat némely eleme. Hogy a klasszikus és a helyi hagyomány közötti összefüggés problémája mennyire összetett, azt egy másik művészeti ágból vett példával tudjuk érzékeltetni. Egy olyan példával ráadásul, amely Scruton szívéhez is közel állna. A modern angol nyelvű költészet egyik legmeghatározóbb alakja Eliot volt. 40 Az az Eliot, aki amerikai létére Angliába költözött, ezzel is kifejezve elkötelezettségét a hagyományok mellett. Áttért az anglikán hitre, ráadásul annak anglo-katolikus szárnyához tartozott. Saját bevallása szerint irodalmi ízlését tekintve klasszicista, politikai krédóját tekintve royalista, míg vallását tekintve anglo-katolikus volt. 41 Tudjuk, hogy irodalmi igényű esszéivel Eliot bírálta a romantikát, s kiállt a 17–18. század ízlésvilága mellett. E hagyományelvű összefüggésrendszerrel látszólag nehezen összeegyeztethető, hogy a költő 1948-ban a Nobel-díjat a „jelenkori költészethez való kimagasló, úttörő hozzájárulása” miatt nyeri el. 42 Másfelől nevezetes esszéjében Eliot maga utal arra, hogy a kultúrának fontos, sőt ahogy mondja, „elengedhetetlen” feltétele, hogy „helyi kultúrákra legyen elemezhető: ez utóbbi felveti a »regionalizmus«

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

LÉON KRIER RAJZA

problémáját.” 43 Eliotnál tehát együtt él a klasszikus, a modern és a helyi hagyományos. Jelen témára átfordítva ezt megállapítható: a klasszikus építészeti nyelv és a (történeti és földrajzi értelemben vett) regionális nyelvek közötti összefüggés valószínűleg összetettebb, mint amit egy egyszerű szembeállítás kifejezhet. S ez igaz kell hogy legyen a modernizmus építészeti „nyelvére” is, amennyiben valószínűleg azt sem lehet egyszerű oppozíciós viszonyba állítani a klasszikus építészeti nyelvhasználattal. Scruton elfogultsága a klasszikus építészet kánonja iránt azonban mit sem von le városépítészeti meglátásainak jelentőségéből. A filozófus és az Isten(ek) Mint láttuk, Scruton gondolkodásának visszatérő szólama, hogy az élhető város építészei számára a város közösségi hely mivoltából az következik saját tervezési munkájukra vonatkozólag, hogy a cél a beilleszkedés, hogy a házak egymáshoz alkalmazkodjanak, hogy vállt vállnak vetve sorakozzanak fel az utcán, arcukkal forduljanak a nyilvánosság fórumai felé. Scruton szerint Poundbury ennek az elvárásnak is megfelel: „Krier úgy fogta fel a várost (town), amely még mindig épül, mint ami egyetlen, folyamatos köztér, amelyet a városháza köré szerveztek.”44 Scruton szerint az új városnegyedben van gyár, raktár, hivatal és közigazgatási épület – egyetlen hiányérzetét a templomépítés elmaradása okozza. Scruton megosztja velünk annak a beszélgetésnek a lényegét, amely ez utóbbi épülettípusra vonatkozólag zajlott le közte és az építész között. A filozófus Fustel antik forrásokra épülő történetét elevenítette fel, amelynek lényege, hogy a hagyományos települések, melyeket mindketten annyira csodáltak, úgy születtek, hogy a leendő polgárok kijelölték a megszentelt helyet, s ott templomot emeltek az isteneknek.45 Ahol Isten (az istenek) otthon van(nak), ott mi is otthon vagyunk, gondolták. Szerinte pont ez a szent felé fordulás hiányzik a modernista városépítészet szemléletmódjából. Krier, az építész, nagyrészt egyetértett vele, ám felhívta a figyelmet arra, hogy az építészet eszközeivel nagyon nehéz jó útra téríteni, egyáltalán befolyásolni az embereket. Ha a hétköznapi polgárokra próbálnánk valamit ráerőltetni, akkor pont azt a hibát követnénk el, amivel a modernistákat vádoljuk.

69 |

A vitát gyakorlati szempontból megoldotta, hogy 2018-ban átadták az újonnan létrejött negyed első templomát, a Dorchester Community Churchöt. 46 De az elméleti dilemma továbbra is fennáll. Hiszen ha elfogadjuk a beavatkozás tilalmának tételét, a divatos tévhiteknek, a népszerű, de értéktagadó irányzatoknak sem tudunk igazán gátat vetni. Egyszerre kell tehát a városépítészet hagyományelvű irányzatainak két irányban harcolniuk. Egyrészt azon tanokat kell bírálat tárgyává tenniük, amelyeket az építész és városépítész elit dolgozott ki a huszadik században. Másrészt azonban világosan kell látniuk, hogy ha a közösség szavára hallgatnak, maguk is ki vannak szolgáltatva a közkeletű tévedéseknek, elvétett ízlésítéleteknek. Ha elvi alapú esztétikai ítéleteket kívánnak hozni, úgy kell kritizálniuk a tömegek ízlését, hogy az ne legyen ellenükre, hanem épp ellenkezőleg, a köznapi racionalitás és a common sense keretei között maradjon. Ez a belső ellentmondás azonban ismerős a filozófus számára: Szókratész példája pont erre a belső feszültségre hívja fel a figyelmet. A bölcs látja a tömeg tévedéseit, de nem vindikálja magának a döntés jogát. A döntés végső soron az isteneké. Vagyis a filozófiai és az építészeti kritika hasonló tanulságokra vezet, az elitizmus és a demokratikus megegyezés iránt elkötelezett gondolkodó helyzetének belső ellentmondásaira világít rá. Scruton ezen a ponton ismét átadja a szót Kriernek, aki a hiteles építészet és az önismeret, sőt önkritika, az emberi esendőségből fakadó alázat és szerénység közti összefüggésre, végső soron az önfegyelem és önmérséklet szépségére utal: „Városokat alkotva magunkat alkotjuk meg. Amikor kifosztjuk városainkat, magunkat rövidítjük meg. Legféltettebb emlékeink a sajnálkozás mérgét fogják termelni, meg a visszavonhatatlan veszteségét, sőt annak gyűlöletét is eredményezhetik, amit pedig leginkább becsültünk. Így a világ és magunk elől is menekülésre kényszerülünk. Egy szép falu, egy szép ház, egy szép város otthonná válhat mindenki számára, egyetemes otthonná. Ha azonban e célt elveszítjük, akkor saját száműzetésünkön dolgozunk, itt a földön.”47 A tanulmány A kisváros dicsérete c, kötetben jelent meg (szerk. Hörcher Ferenc, Körmendy Imre, Tóbiás Krisztián, Tempevölgy könyvek 37. 2019.)

—

1 Léon Krier, The City Within the City, 2. Ez a tanulmány a Nikos A. Salingaros által működtetett, Léon Krier Architect and Urban Planner című honlapon található: http://zeta.math.utsa.edu/~yxk833/KRIER/city.html Forrásként több kiadást is megadott a honlap működtetője, ezt ld. ott. Sajnos az eredeti kiadásokkal a szöveget nem tudtam összevetni. Én a honlapról letölthető írással dolgoztam, annak oldalszámait használtam. 2 Uo., 1. 3 Arisztotelész, Politika, ford. Szabó Miklós, a szöveget az eredetivel egybevetette Horváth Henrik, Bp., Gondolat, (é.n.), 7.4. 1326a, 248–249. 4 Uo., 1326a, 248. 5 HRH The Prince of Wales, A Vision of Britain. A Personal View of Architecture, London, New York, Doubleday, 1989, 76. (a szerző fordítása) 6 Uo. 7 Uo., 77. 8 Uo. 9 Uo., 76–97. 10 Krier, The City Within the City, i. m., 1. 11 Uo. 12 Körmendy Imre hívta fel figyelmemet arra, hogy a társadalomtudósok szerint valójában már ez a nagyságrend sem teszi lehetővé a személyes kapcsolatok kialakulását. Elvileg lehetőség van ennél is kisebb szomszédsági övezetek kialakítására, esetleg spontán kialakulására. 13 Az utcák, terek, háztömbök léptékéhez természetesen a modernista építészet is hamarosan visszatért a lakótelepek valóságából kiábrándulva. 14 Krier, The City Within the City, i. m., 3. 15 Roger Scruton, A szépről, Budapest, MMA, 2019. 16 Utóbb az újságíró elismerte, hogy manipulálta Scruton nyilatkozatát a megjelent interjúban, s a lap is bocsánatot kért az interjúalanytól. A teljes történet összefoglalását ld. a BBC cikkében: Sir Roger Scruton returns to government role after magazine row, 2019. július 23., https://www.bbc.com/news/uk-politics-49087682 A happy enddel záruló történetet követően Scruton visszakerült társvezetőként a bizottság élére, Nicholas Boys Smith mellé. Ld. https://www.gov.uk/government/groups/building-better-building-beautiful commission#commissioners 17 Creating Space for Beauty. The Interim Report of the Building Better, Building Beautiful Commission, 2019 július, https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/ system/uploads/attachment_data/file/815493/BBBBC_Commission_Interim_Report.pdf, 6. 18 Itt és az alábbiakban a testület honlapjának ismertetésére támaszkodom: Building Better, Building Beautiful Commission, https://www.gov.uk/government/groups/building-better building-beautiful-commission

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

19 Uo. 20 Creating Space for Beauty, i. m., 7. 21 Uo., 10. 22 C. William-Ellis, England and the Octopus, London, Geoffrey Bles, 1928/1996, 23. 23 Roger Scruton, Cities for Living. Antimodernist Léon Krier designs urban environments to human scale, City Journal, Spring 2008, https://www.city-journal.org/html/cities-living-13088.html 24 Léon Krier, Architecture. Choice or Fate, Andreas Papadakis Publisher, London, 2007. 25 Scruton, Cities for Living, i. m. 26 A brit filozófus a nagy hatású építészetteoretikus klasszikus művére utal: Jane Jacobs, The Death and Life of Great American Cities, New York, Random House, 1961. 27 Scruton, Cities for Living, i. m. 28 Idézi Scruton, Uo., 8. 29 A vele folytatott beszélgetésben Hans Maes utal rá, hogy Scruton szerint az építészet hivatása az otthonépítés – nem az én otthonomé, hanem a közösség otthonának megépítése. Hans Maes, Sharing a Home in the World. A conversation with Roger Scruton = Uő, Conversationson Art and Aesthetics, Oxford, Oxford University Press, 2017, 179–203, 200. 30 Uo., 10. 31 Roger Scruton, The Fabric of the City, The Colin Amery Memorial Lectureby Sir Roger Scruton for Policy Exchange, 14 November 2018, https://policyexchange.org.uk/wp-content/ uploads/2018/11/The-Fabric-of-the-City.pdf 32 Jack Airey, Sir Roger Scruton, Sir Robin Wales, Building More, Building Beautiful. How design and style can unlock the housing crisis, Foreword by Rt Hon James Brokenshire MP, https:// policyexchange.org.uk/wp-content/uploads/2018/06/Building-More-Building-Beautiful.pdf , különösen a 28–36. és a 43–55. oldalak. 33 Dan Cruickshank, Colin Amery, The Rape of Britain, London, Paul Elek, 1975. 34 Scruton, The Fabric of the City, i. m., 2. 35 Uo. 36 A „manners” nehezen fordítható angol kifejezés, de szokásosan az erkölcsi szokások fordulattal adjuk vissza. Az idetartozó szokásnak van egy esztétikai, egy morális, de ezzel párhuzamosan egy társas-civil dimenziója is. 37 Scruton, The Fabric of the City, i. m., 4. 38 Uo. 39 Az angol civic, civil szó egyszerre utal a városira (civitas, city), sőt politikaira (civitas – polis) és a civilizáltra, műveltre, végső soron a polgárira. 40 Scruton maga is kulcsszerepet szán Eliotnak, amikor A Political Philosophy című kötetének utolsó esszéjében őt tárgyalja: Roger Scruton, Eliot and Conservatism = Uő, A Political Philosophy, London, New York, Continuum, 2006, 191–208. 41 E híres önmeghatározásának forrása: Thomas Stearns Eliot, For Lancelot Andrewes, London, Faber and Gwyer, 1928, ix. 42 The Nobel Prize in Literature 1948. NobelPrize.org. Nobel Media AB 2019. Mon. 21 Oct 2019. https://www.nobelprize.org/prizes/literature/1948/summary/ 43 Thomas Stearns Eliot, A kultúra meghatározása. Jegyzetlapok, ford. Lukácsi Huba, Bp., Szent István Társulat, 2003. E kötettel kapcsolatban nem volt még módom egy tévedésemet beismerni: a magyar kiadáshoz írt Utószóban – ahogy arra a kötet magyar kiadásáról írt kritikájában Beck András felhívta az olvasó figyelmét – félreértettem a kötet címe alatt található meghatározást, mely a meghatározás meghatározása, s nem a kultúráé, ahogy én hittem. Elnézést az olvasótól. 44 Scruton, Cities for Living, i. m. 45 Fustel de Coulanges, Az antik városállam. Tanulmány a görög és római vallásról, jogról és intézményekről, a Magyar Tudományos Akadémia 1883-ban Az ókori község címmel megjelent kiadványának hasonmása, az utószót írta Hamza Gábor, Bp., ELTE Eötvös, 2003. Hasonló irányba mutat Pilinszky meglátása: „A magánépületek és középületek közt a templom a mindenségé, ha csak tisztán formailag értékeljük is. Klasszikus értelemben vett város elképzelhetetlen nélküle.” (Pilinszky János, Egy város ürügyén, Új Ember, 1966. június 12.) Köszönöm Körmendy Imrének, hogy felhívta figyelmemet erre az idézetre. 46 Az információért köszönettel tartozom Körmendy Imrének. 47 Scruton nem adja meg idézete forrását, de e részlet olvasható a következő, Scruton cikke után megjelent Krier-kötetben is: Léon Krier, The Architecture of Community, eds. Dhiru A. Thadani, Peter J. Hetzel, Washington, London, Island Press, Covelo, 2009, 439.

In Praise of the Appropriate Dimensions of a City THE DIALOGUE BETWEEN THE PRINCE, THE ARCHITECT AND THE PHILOSOPHER This discourse tells us the legend of ever growing cities. But are small and medum-size towns sentenced actually to death by development which is supposed to be determined historically? In the article below I am trying to phrase the praise of small towns with the help of a prince, an architect and a Philosopher Human nature defines the desired dimensions, the appropriate scales of our towns and cities. This rule has been valid in the historical past and prevails not only in the present but also in the future. The growth of towns has been hindered for a long time by social organization, economies and finally technologies. After World War II brutal interventions of unprecedented scales directed by the states have disrupted the historical fabric of European cities – which had been more authoritarian than those by Count Haussmann in Paris –, and there was also a population boom that rendered cities impossible to tackle in both the east and the west.

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 70

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ egy éve szöveg | text:

ALMÁSSY KORNÉL

Nemrég a Magyar Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánította a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ leendő helyszínének építészeti fejlesztését. Ez elég nagy változás ahhoz képest, hogy korábban sokan egy alig létező múzeumról és az örökségvédelmi intézményrendszer többszöri átalakítása miatt érzett bizonytalanságáról beszéltek. Az alábbiakban az intézmény elmúlt egy évben végzett tevékenységéről nyújt vázlatos beszámolót annak igazgatója. A Magyar Építészeti Múzeum (MÉM) már 2016 végén, a Forster Központ megszüntetésekor – elsősorban a közelmúltban elhunyt Fekete György tiszteletbeli elnök úr erőfeszítéseinek és támogatásának köszönhetően – a Magyar Művészeti Akadémia intézmény-családjának része lett. Csaknem egy évre rá, 2017. november elején a Forster Központból a Miniszterelnökségre került kollégák egy része követte a MÉM-et. Ezzel megszületett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK). Ez az intézményes hazai műemlékvédelem tudományos gyűjteményeit (Tervtár, Fotótár, Tudományos Irattár, Könyvtár) és az azokkal foglalkozó kollégákat, másrészt a műemléki tudományos kutatókat érintette. Végül a volt Budavár Nkft-től hozzánk kerültek a fotósok is, akik már az egykori „hivatalban” is műemlékek fotózását, dokumentumok digitalizálását látták el magas színvonalon. A műemléki gyűjtemények 2018. november végén a Táncsics utcai egykori székházból jelenlegi telephelyünkre, az angyalföldi Jász utca 3335. alatt bérelt ingatlanba költöztek. 2019. február végén a műemléki kutatási részleg, majd ugyanezen év május közepén a MÉM gyűjteményének jelentősebb része is ideköltözött a XI. kerület Daróczi út 3. szám alól. Az MMA fenntartásában működő MÉM MDK nagy múltú és rendkívül értékes gyűjteményeinek korszerű, klimatizált raktárakban való elhelyezése biztonságot és kiszámíthatóságot hozott az anyagok feldolgozásában és kutathatóságában, valamint az itt dolgozó szakemberek életében. Amikor 2019. november elején az intézmény vezetője lettem, pezsgő szakmai életbe, jól előkészített, izgalmas programokba kapcsolódhattam be. A MÉM MDK megalapításakor kormányzati döntés született az intézmény Városligeti fasor 9-13. alatt történő méltó és végleges elhelyezéséről. Az egykori BM Kórház impozáns, de mára erősen leromlott állapotú belvárosi területe kiváló lehetőség a magyar építészet bemutatására. Az elmúlt két esztendő során az MMA testületei több szellemi műhelyt hoztak létre az elhelyezés kialakítása, a szakmai program tisztázása érdekében. Munkába állásom óta folyamatosan részt veszek az új múzeumi koncepció megalkotásában. 2019. november 19-én a MÉM MDK a magyar századforduló egyik legtehetségesebb építésze, Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett vándorkiállítása új állomáshoz érkezett: ezúttal a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főépületében nyílt meg egy aznapra összehívott tudományos konferencia keretében (lásd MÉ 2020/1). Másnap, november 20-án a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központban nyílt a MÉM MDK szervezésében a Medgyaszay István munkásságát bemutató vándorkiállítás.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

FOTÓKIÁLLÍTÁS BAUMHORN LIPÓT MUNKÁSSÁGÁRÓL, SZEGED, 2020. OKTÓBER

Három és fél év kihagyás után, 2019. december 2-án megnyithattuk a műemléki gyűjtemények külsős kutatók számára létrehozott kutatószolgálatát. A Kutatási Osztály tevékenységének egyik része a topográfiai munka. Célja egy meghatározott földrajzi terület (jellemzően település, járás vagy megye) teljességre törekvő építészeti kataszterének elkészítése. 2019. december 4-én azért utaztunk kollégáimmal Veszprémbe, hogy egy a munkatársak és a hozzájuk társult külsős kutatók által már évekkel korábban megkezdett munka folytatása és lehetséges befejezése érdekében a város műemléki topográfiájának kiadásáról egyeztessünk Brányi Mária alpolgármester asszonnyal. 2019. december 12-én megjelent a Barokk freskófestészet Magyarországon című nagyszabású könyvsorozat első kötete (lásd MÉ 2020/2). Megjelenése nagy sikert hozott, hisz a reprezentatív kiállítású könyv hiánypótló összeállításként mutatja be a hazai barokk falképfestészet értékeit. 2020. január 23-án a Kőrössy Albert Kálmán kiállítás sorozat záróeseménye a Duló Károly filmrendezővel folytatott beszélgetés volt, amelyen az alkotó az elmúlt húsz évben készített szecessziós témájú filmjeiből mutatott be részleteket. Ez év február 12-én a Medgyaszay Istvánról készült vándorkiállítás Mosonmagyaróvár után új helyszínen nyílt meg: az építész által tervezett Soproni Petőfi Színház előcsarnokában. Az otthoni munkavégzésbe kényszerült munkatársak a karantén idején és ellenére egy jóízű közös munka eredményeként megalkották intézményünk misszióját és vízióját, amelyet már be is mutattunk a Műemlékvédelem című szakmai folyóiratban. A MÉM MDK a kijárási korlátozások idején is igyekezett és igyekszik online módon is tartani a kapcsolatot az érdeklődő közönséggel és a külső kutatókkal. Mindegyik osztály rendszeresen jelen van a honlapon. Amennyire lehetséges, a zárvatartás alatt is igyekszünk információkat, digitális másolatokat szolgáltatni a kutatók számára. Nagy előrelépés a könyvtár életében, hogy katalógusa 2020-tól online is elérhetővé vált. A Műemlékek Ideiglenes Bizottsága és a Műemlékek Országos Bizottsága hivatali iratainak 1872–1900 közötti évfolyamai digitalizálásra, rendszerezésre kerültek. A jövőben kiemelt feladatunknak tartjuk

71 |

e szkennelt állománynak a gyűjteményi adatbázisba való integrálását és a honlapunkon keresztül történő közzétételét. A Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály (MDO) és a MÉM is rendszeresen kölcsönöz értékes eredeti anyagokat külföldi (pl. Zágráb és Párizs) és hazai kiállításokra. Ugyanígy számos kiadványhoz szolgáltatjuk a nálunk lévő műtárgyaknak a Digitalizációs Osztály munkatársai által készített reprodukcióit. A MÉM Budapest Főváros Levéltárával együttműködésben dolgozik egy közös Kós Károly virtuális archívum létrehozásán, és a MÉM elkezdte a saját gyűjteményére vonatkozó online adatbázis kialakításának előkészítését. A honlapunkon gazdagon illusztrált cikksorozatokat, a Facebook-oldalon friss híreket teszünk közzé. Időről-időre jelentkezünk cikkekkel a nyomtatott és az online sajtóban: az igen komoly presztízsű Magyar Építőművészetben, a Műemlékvédelem és a Magyar Iparművészet folyóiratokban, az Építészfórumon, az Art magazinban és a Honismeretben. A járvány miatt a tervezettnél később, július 29-én nyílt meg az idősebb és ifjabb Sándy Gyula és az idősebb és ifjabb Konok Tamás életművét bemutató SÁNDY / KONOK – Metszéspontok című családtörténeti kiállítás a Műcsarnokban (lásd MÉ 2020/3). Az október 25-én bezárt tárlat jelentős részét tette ki az ifjabb Sándy Gyula építészi munkásságát bemutató rész, amely a MÉM gyűjteményéből került ki. Az MDO a kutatószolgálat újbóli megnyitása alkalmából egy, a magyarországi műemlékvédelem és a gyűjteményi gyarapodás 1872–1890 közötti korai időszakát bemutató kamarakiállítást rendezett, amely szeptember 18-án, a Kulturális Örökség Napjához kötődően nyitott meg. (A Magyar Építőművészet e számában a két kurátor tollából bővebben is olvashatnak a kiállításról.) A MÉM és a Kutatási Osztály néhány munkatársa szintén a KÖN részeként szeptember 19-én három turnusban tartott vezetett építészeti sétákat a Városligeti fasori helyszínen, azon belül az elsőként felújítani szánt modernista épületben, Walter Rózsi operaénekesnő villájában. 160 éve született Baumhorn Lipót, a szegedi és sok más magyarországi zsinagóga tervezője. Az építész életművét felvillantó, a Szegedi Zsidó Hitközséggel és a Csongrád Megyei Építész Kamarával együttműködve megvalósított fotókiállítást Szegeden a járványhelyzetre tekintettel köztéren, a Klauzál téren lehetett megtekinteni október 1-25. között. A MÉM MDK által Baumhorn munkásságával kapcsolatban szervezett rendezvények a jövő évben sokasodni fognak. 2020. október 12-én az MMA Építőművészeti Tagozata, valamint a MÉM MDK Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember címmel tudományos konferenciát rendezett a Pesti Vigadó Makovecz-termében. A Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja jelentős műveit, illetve tervezői személyiségét tárgyaló konferenciát az érdeklődők élő online közvetítésben élvezhették.

KONOK TAMÁS A MŰCSARNOK-BELI KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁN, 2020. JÚLIUS 29.

Budapest Főváros Levéltára és a MÉM MDK még az év elején határozta el, hogy a Levéltár Teve utcai épületében közös kiállítást rendez Czigler Győző építész életművéről. A december 8-ra tervezett megnyitót a járványhelyzet miatt a két intézmény a jövő évre halasztotta. 2020 novemberében a magyarországi barokk freskófestészetet bemutató sorozatnak már a második gyönyörű kötete jelent meg. A kiadványsorozat 2021-ben is folytatódik. Műemléki topográfia készül Tállya építészetéről is. Fejér megyében a klasszicista templomok épített örökségének feltárása, összegyűjtése történik. A Kutatási Osztály bekapcsolódott a Nemzeti Kastély és Várprogramba (NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.), ahol kastélyok, várak falkutatását, geodéziai felmérését végezték el az osztály munkatársai. Kollégáink részt vettek és vesznek a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa projektben, és a Nemzeti Hauszmann Programban. 2020 folyamán az osztály munkatársai betársultak a Veszprémi Érseki Levéltár által benyújtott, nyertes OTKA pályázatba, amelynek során a megye történeti templomairól készítenek részletes katasztert, topográfiát. A Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. kérésére az osztály munkatársai falkutatást végeznek Budapest I. kerületében, a Táncsics Mihály utca 9. alatt levő középkori alapokkal rendelkező épületnél. A Fischer József tervezte, már említett, 1936-ban épített villa lesz az intézményünk első önálló megmutatkozási lehetősége, amely időszaki kiállítóhelyként és rendezvények helyszíneként is fog működni. Az épület felújításának terve építési engedélyt kapott. Már be is fejeződött az utólagos hozzáépítések bontása, sőt, elkezdődött a szerkezetépítés. Az előbb elmondottak miatt a MÉM MDK munkatársainak egyik kedves kötelessége a Walter Rózsi-villa felújításának figyelemmel kísérése, a nyitó kiállítás előkészítése. Ugyanilyen jelentős feladat a MÉM MDK majdani állandó kiállításának előkészítése, a koncepció kidolgozása.

The Past Year of the Hungarian Museum of Architecture and Monument Protection Documentation Centre Recently, the Hungarian Government has declared the architectural development of the future site of the Hungarian Museum of Architecture and the Monument Protection Documentation Centre to be an investment of special public interest. This is a big enough change compared to the fact that many people have previously talked about a barely existing museum and the insecurity it has felt about the multiple transformations of the heritage system. The article summarizes the activities of the institution over the past year. VASHEGYI GYÖRGY A ZALAVÁRY-KONFERENCIA MEGNYITÓJÁN, PESTI VIGADÓ, 2020. OKTÓBER 12.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 72

A BEVEZETŐ, VALAMINT A KÖNYVTÁRAT ÉS A RÓMER-HAGYATÉKOT BEMUTATÓ SZEKCIÓ. FOTÓ: BÉLAVÁRI KRISZTINA

„…hogy a bizottság rajzai és fényképei készletéből kiállítást eszközöljenek” VÁLOGATÁS A MÉM-MDK MŰEMLÉKI GYŰJTEMÉNYEINEK KORAI FORRÁSANYAGAIBÓL szöveg | text:

KÁDÁR ZSÓFIA, KOVÁCS GERGELY

A mindenkori műemlékvédelmi hivatal gyűjteménye közel ötven év után költözni kényszerült az Országos Műemléki Felügyelőség székházaként 1971-ben újjáépített, Táncsics Mihály utca 1. szám alatti, várnegyedbeli épületből. A 2016 nyarán összecsomagolt archívum anyaga 2019 decemberében – megváltozott intézményi keretek között, egy másik helyszínen – újfent kutathatóvá vált. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztálya a gyűjteménynek jelenleg otthont adó Jász utcai épület aulájában megrendezett kamarakiállítással kívánta felhívni a figyelmet a kisebb korszakhatárként is értelmezhető „visszarendeződésre”, továbbá a tudományos és kultúrtörténeti szempontból egyaránt kiemelkedő együttes pótolhatatlan jelentőségére. A látogatók a Műemlékek Ideiglenes Bizottságának megalapításától az első nemzedék kulcsszereplőinek elhalálozásáig tartó időszak (1872–1890) forrásanyagaiból láthatnak egy válogatást, bemutatva azt az alapot, amelyre az elmúlt szűk másfél évszázad munkája épült. A koncepció kialakítása során a gyűjtemény minden egyes különálló, de egymással szoros

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

kapcsolatban lévő egységéből, tehát a Tudományos Irattárból, a Tervtárból, a Fotótárból és a Könyvtárból egyaránt válogattunk kiemelkedő jelentőségű anyagokat, műveket. A hivatalt alapító, azt tudományos útjára indító első tudós generáció komoly célkitűzéseket tett a műemlékügy népszerűsítése érdekében. A címül választott idézet, Hegedüs Candid Lajos bizottsági tag javaslata is ezt a törekvést szolgálja, mely hagyományt jelen kiállítás és maga az intézmény is folytatni hivatott. A kamarakiállítás a bevezetőt követően három szekcióból áll, melyek közül valamennyi a műemléki gyűjtemény e korai időszakának gyarapodástörténetét igyekszik felvázolni. Ettől némiképp eltérő a nyitány, hiszen itt az intézményes magyarországi műemlékvédelem alapítását megelőző periódus egyes kulcsfontosságú jelenségeit próbáltuk meg bemutatni néhány gyűjteményi forráson keresztül. Az egyik legkorábbi kiállított dokumentum egy 1847-es fizetési ív, melyen azoknak az aláírása szerepel, akik anyagi támogatást nyújtottak a budaszentlőrinci pálos kolostortemplom romjainak feltárási munkálataihoz. A mások mellett Eötvös József, Pulszky Ferenc, Kubinyi Ágoston, Bajza József, Trefort Ágoston nevével fémjelzett korabeli szellemi elit e jellegzetes reformkori gesztusa hűen példázza, milyen jelentőséggel bírt – már a MIB létrejötte előtt is – az épített örökség

73 |

MYSKOVSZKY VIKTOR 1867-ES RAJZA A BÁRTFAI SZENT EGYED-TEMPLOM DÉLI HOMLOKZATÁRÓL. FORRÁS: MÉM-MDK TERVTÁR

HENSZLMANN IMRE CERUZARAJZA RÓMER FLÓRISRÓL. FORRÁS: MÉM-MDK TUDOMÁNYOS IRATTÁR

értékeinek felkutatása, megóvása és közzététele. E korai periódus egy másik fontos mozzanata a hazai művészettörténet-írás és a műemlékvédelem alapításában oroszlánrészt vállaló „nagy triász” (Henszlmann Imre, Ipolyi Arnold, Rómer Flóris) tagjai közül Henszlmann és Rómer különös nexusa. Több tekintetben két homlokegyenest ellenkező figuráról van szó, akik az utóbbiról készült „portrén” is tetten érhető, csipkelődő hangnem ellenére szoros munkakapcsolatban álltak. A Kassa városának ó német stylű templomai című kötet könyvtárunkban őrzött példányát a szerző Rómernek mint jó barátjának dedikálta, míg az utókor az aracsi templomrom rajzán megjelenő figurákat kettejükkel azonosította, miközben Rómer – vázlatkönyvei tanúsága szerint – nem járt a helyszínen. Ez a viszony az 1870-es évekre fokozatosan megromlott. A kérdés, miszerint másképp alakult volna-e a hazai műemlékvédelem sorsa, amennyiben az 1881. évi XXXIX. törvénycikk megszavazását és a Műemlékek Országos Bizottságának megalapítását követően is fennáll még a két ikonikus figura szakmai együttműködése, immár örökre megválaszolatlan marad. A Tudományos Irattár, a Tervtár és a Fotótár irataiból, leveleiből, rajzaiból, akvarelljeiből, fényképeiből válogatott csoport a gyűjtemény gyarapodásának azon válfaját tárja fel, amely a par excellence műemlékes munkán alapult. A MIB megszervezését követően rendkívül csekély létszámú szakmai apparátussal fungált, ezért már 1872 nyarán arra irányuló felkérést intézett az ország különböző pontjain élő egyházi és különféle civil személyekhez, hogy – egy majdani kataszter létrehozásának reményében – adjanak hírt a környezetükben fellelhető emlékekről. A kültagok az erre a célra hitelesített törzskönyvi íveken feltüntették a szóban forgó épületek legfontosabb adatait, továbbá elkészítették azok felmérési rajzait, helyenként fényképeit, melyek a központi műemlékes archívumba kerültek. A korai dokumentációs munkák során alkalmazott szemlélet folyamatosan változott, a kezdeti ceruzarajzok mellett fokozatosan

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

egyre nagyobb teret hódított a fotográfia. Ily módon a kiállításnak ez a része nem csupán a gyűjtemények gyarapodástörténetéről, hanem a műemlékfelmérések kutatásmódszertani, technikatörténeti alakulásáról is képet adhat a történelmi Magyarország néhány fontosabb emlékének dokumentumai által. A Mikszáth Kálmánt is megihlető beckói várrom első felvételét Drahotuszky Ferenc, nyitrai kanonok készítette el 1875-ben. A távlati képek megrajzolása mellett a várkápolna egyes részleteit, így a belső csúcsíves ajtók egyikének Stiborici Stibor címerével díszített timpanonját is dokumentálta. Ugyanakkor kissé idealisztikus szemléletű, helyenként kevésbé pontos felmérései felett hamar eljárt az idő, így már 1881-ben egy új, jóval részletgazdagabb „operátum” készült az emlékről Könyöki József jóvoltából. A pozsonyi főreáliskolai tanár mellett a korai periódus tán legaktívabb kültagja Myskovszky Viktor volt, kinek javarészt a Felvidékre koncentrálódó munkásságából a bártfai Szent Egyed-templomot és a kassai domonkos kolostortemplomot emeltük ki. A bemutatott fotók mindkét esetben a 19. század végi restaurálás során keletkezett állapotot dokumentálják, az ennél némileg korábbi rajzok pedig olyan részleteket is megőriztek, mint

HUSZKA JÓZSEF 1881-ES AKVARELLMÁSOLATA A CSÍKMENASÁGI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM NÖVÉNYI ORNAMENSEIRŐL. FORRÁS: MÉM-MDK TERVTÁR

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 74

a bártfai templom déli homlokzatának azóta elpusztult középkori falképei, vagyis a heraldikus fríz alatt a három szent magyar király, valamint Szent Kristóf festett ábrázolása. A Myskovszky által dokumentált templomok restaurálását meghatározó purista szemlélet egy további példán is megragadható. 1875-ben Fogarasy Mihály erdélyi püspök a bizottság állásfoglalását kérte azzal kapcsolatban, vajon az évszázadok folyamán többször átépített abrudbányai római katolikus templom rendelkezik-e műemléki értékkel. A helyszínre utazó PlatzHENSZLMANN IMRE: KASSA VÁROSÁNAK Ó NÉMET STYLŰ TEMPLOMAI, 1846. er Antal beszámolójában nemleges választ adott a kérdésre, s az épület középkori részleteiről is kizárólag rajzokat készített, melyek a zselizi templom falképeinek akvarellmásolataihoz hasonlóan csak a 20. században egészültek ki fényképekkel. A középkori Magyar Királyság falfestményeiről az 1860-as és az 1930-as évek között készültek a korszak szinte teljes technikai repertoárját felvonultatni képes másolatok, melyek, annak ellenére, hogy helyenként már-már a fotórealizmus szintjét súrolják, nem pótolhatták végérvényesen a fényképezést. Somorjay Sélysette művészettörténész a kiállítást megnyitó beszédében kiemelte: a tárlat takarékos keretek között képes demonstrálni, hogy a műemlékvédelem az új módszertani lehetőségek alkalmazására nyitott diszciplína, melyet folytonos szellemi és technikai megújulás jellemez. 1887-ben Huszka József, sepsiszentgyörgyi rajztanár egy barátjának címzett levelében arról ír, hogy a bizottság nem bízik rajzainak hűségében, hiszen pauszmásolatokat kér tőle. A következő sorok azonban már egy másik út lehetőségét tárják elénk. „Most az egyszer vagyok azon helyzetben, hogy pausák nélkül is teljesen hű képét adhattam a freskónak, mert lefényképeztem őket” – folytatja levelét Huszka, akinek fényképezőgép-vásárlására – a dokumentálás formáját illetőleg – egy fontos történelmi fordulópont eredményeképpen került sor. Már a hivatal működésének első évétől érkeztek be fényképek a törzsívekhez csatolva, ám a rajzok a fotográfia elterjedése ellenére is sokáig többségben maradtak.

Az 1880-as évek közepétől olvashatók először komolyabb bírálatok a grafikákra vonatkozólag, melynek következményeképp a bizottság nem sokkal később elhatározta, hogy rajzokat már csak megrendelésre kér majd. Huszka 1887-ben és 1890-ben beküldött fotói is láthatók a kiállításon. Munkájával a MOB rendkívül elégedett volt. 1890-ben a hivatal tajgai maguk is úgy döntöttek, hogy fényképezőgépet vásárolnak, kisvártatva pedig a képek házi kidolgozáshoz szükséges eszközöket is beszerezték. A dokumentálás szempontjából új korszak kezdődött a hazai műemlékvédelem történetében. A folyóiratokkal együtt megközelítőleg hatvanezer kötetet számláló, Kárpát-medencei viszonylatban szintúgy páratlan szakkönyvtár létrehozása az alapító tagok azon törekvésének köszönhető, hogy saját használatukra rendelkezésre álló gyűjteményt létesítsenek. Szakmailag alapvető külföldi és magyar könyvek, folyóiratok, publikációk megszerzését határozták el visszamenőleg is. Fontosnak tartották például, hogy a magyar vonatkozású külföldi írások és a bécsi műemlékvédelmi hivatal, a Central-Commission kiadványai is helyben hozzáférhetők legyenek. A bizottság könyvtárát a rendszeres vásárlások mellett ajándékozások, hagyatékok is gyarapították. Utóbbiak közül nemcsak vizsgált időszak tekintetében, de általánosságban is kiemelkedik Rómer Flóris hagyatéka. Mivel az 1888. december 5-én eltávozott Henszlmann a kassai múzeumra hagyta addig a beltagok által is használt könyvtárát, a MOB számára kulcsfontosságúnak bizonyult az 1889. március 18-án elhunyt Rómer irodalmi örökségének megszerzése. Kiváltképp, mivel az nemcsak szakkönyveket, hanem rajzokat, vázlatfüzeteket, fotókat, metszeteket is tartalmazott. Ez az együttes pontosan rávilágít az egykori váradi kanonok széleskörű érdeklődésére, hiánypótló tevékenységére, amelyből ez alkalommal a viselettörténeti kutatást, a harangok, illetve nem utolsó sorban a miniatúrák dokumentálását emeltük ki. Az illuminált kódexekről, armálisokról készült kópiák, noha a Tudományos Irattár igazi különlegességeiként tartandók számon, korántsem tekintendők elszigetelt, a műemlékektől független dokumentumoknak. Utalunk itt a Zalka Antifonáléra, illetve Hahn János graduáléjára, melyek középkori liturgikus használata a váradi székesegyházhoz, valamint a pozsonyi dómhoz köthető. Talán ez utóbbi példák is igazolják, milyen mélységű, mennyire összetett archívumról van szó a műemléki gyűjtemény esetében. Feldolgozása, hozzáférhetővé tétele mellett elsődleges feladatunk annak tudományos kutatása. Amennyiben ezek a törekvések megvalósulnak, úgy az együttes mindig készen áll majd eleget tenni a megnyitó során elhangzott aforizmának, miszerint „ahol a gyűjtemény, ott az intézményes műemlékvédelem”.

„…so that an exhibition could be organized based on the committee’s stock of drawings and photographs” A SELECTION OF THE EARLY SOURCES IN THE COLLECTION OF MÉM-MDK ON PROTECTED BUILDINGS AND MONUMENTS After almost 50 years, the collection of the office for protected buildings had to be moved out from No, 1. Táncsics Mihály Street, which was rebuilt in 1971 to function as the headquarters of the National Hungarian Authority for the Protection of Historic Buildings in the Castle District. The stock of the archives was packed up in the summer of 2016 and was made available to research once again in December 2019 in a changed institutional framework and on new premises. The Hungarian Architectural Museum and the Documentation Centre of the Protection of Historic Buildings wished to draw attention to the „restoration” which may be interpreted as a minor era limit and also to the irreplaceable significance of the complex outstanding from both the viewpoints of science and culture history. HUSZKA JÓZSEF 1890-ES FÉNYKÉPE A CSÍKMENASÁGI TEMPLOM SZENTÉLYÉNEK BOLTOZATÁRÓL. FORRÁS: MÉM-MDK FOTÓTÁR

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

75 |

Vírus és vidékfejlesztés A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG 2020. ÉVI KONFERENCIÁJA, NOVEMBER 17-19. szöveg | text:

SZARKA ZSÓFIA, SZABÓ JULIANNA

Az idei évben valószínűleg már nem fog lezajlani olyan konferencia, ami ne érintené a pandémiás helyzet kérdéseit. Ez a Magyar Urbanisztikai Társaság XXVI. Országos Urbanisztikai Konferenciáján sem történt másként, a rendezők mégis felsorakoztattak olyan témákat, amelyekről a vírus okozta problémák közepette könnyen megfeledkezünk – holott jelentőségük egyáltalán nem csökkent. Természetesen minket is foglalkoztat a COVID, és a konferencia első két napján elgondolkodtató előadásokat hallhattunk a témában. Elsőként Roger Keiltől, a torontói York University profes�szorától, akinek a kutatási területe a különböző járványok városokra gyakorolt hatásainak vizsgálata, így globális szemlélettel közelítette meg a kérdést. Majd Budapest főépítésze, Erő Zoltán segítségével betekintést kaptunk a színfalak mögé arról, hogyan hoznak meg egy-egy korlátozó intézkedést a nagyvárosban. Ez a rövid előadás érzékeltette a laikusok számára is, mennyire nehéz dolga van jelenleg egy nagyváros vezetőinek. Mielőtt bármilyen döntést hoznának, rengeteg tényezőt kell mérlegelniük a lehető legrövidebb idő alatt. A második nap egy kisebb áttekintéssel indult a pandémiának a nemzetgazdaságra gyakorolt hatásáról, Soóki-Tóth Gábor előadásában ingatlanpiaci, Paksy Gergelytől pedig gazdasági szemszögből. Schneller Domonkos a kormány által tervezett budapesti fejlesztéseket mutatta be. Külön öröm volt látni, hogy több szekciót kaptak a hallgatói előadások – a magyar hallgatók mellett külföldiek is, akik különböző kutatásaikkal és egyéni látásmódjukkal színesítették egy-egy téma megközelítését. Az utolsó napon a vidéki térségek kérdései is hangot kaptak, még ha a városból nézve távolinak is tűnhetnek. A vidéki településfejlődési folyamatokkal foglalkozó szekció különösen gazdag volt. Mindannyian jártunk már pihenni vidéken, elmentünk egy pincészet borkóstolójára, vagy kirándulás után betértünk egy helyi étterembe. A falusi turizmus az utóbbi időben egyre jobban virágzik. Hiszen ki ne szeretné szabadnapjait egy idilli kis vidéki faluban tölteni a nagyváros helyett? De más oldaláról megközelítve: biztosan ugyanazt jelenti nekem az a különböző programokkal teletűzdelt pár napnyi kikapcsolódás, mint amit az ott élők nap mint nap megélnek? Tomay Kyra és Nemes Gusztáv előadása ezekre a meghasadt valóságokra világított rá. Arra, hogy bár kívülről jól működőnek látszódhat egy-egy ilyen település, de ami a városi ember idilljét jelentheti vidéken, az nem feltétlenül egyenlő a helyben élők igényeivel – így az egyre jobban felpörgő turizmussal valójában sokszor csökkennek a helyiek erőforrásai, miközben sok településnek a falusi turizmus jelentheti az utolsó mentsvárat, a fejlődéshez vezető egyetlen utat. Ha ez nincs, akár teljesen kieshetnek a gazdasági körforgásból. Németh Nándor hívta fel erre a figyelmet az előadásában. Az ország tele van olyan elszegényedett, elnéptelenedett falvakkal,

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

melyek körül a földek gyönyörűen meg vannak művelve, de technikailag már semmi közük nincs a mellettük lévő települések gazdaságához, lakóihoz. Ilyen esetben jelenthet segítséget a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programja. Természetesen ez sem végleges megoldás, de jó példa arra, hogy az e településeken élő emberek milyen értékeket képesek létrehozni a megfelelő segítség mellett. Sokszor teljes gazdasági elszeparálódás után kapnak újra jövőképet a program keretein belül, amiért érdemes újra felkelniük minden reggel, amiért dolgozhatnak, majd ezeknek az érdekében formálhatják át a környezetüket. Végső soron akár olyan termékeket is létrehozva, amelyek megállhatják a helyüket egy-egy hipermarket polcán is. De nem kell ilyen messze mennünk olyan régiókhoz, amelyek infrastruktúrája nem megfelelő az ott élők számára. Vigvári András külterületi zártkerteket elemző kutatása egy égető problémára világított rá a lakhatási válsággal összefüggésben. A zártkerti területeket sokan lényegesen olcsóbb volta miatt választják otthonuknak, viszont rengeteg fiatal preferálja minden nyilvánvaló hátránya ellenére is, sőt pozitívumként éli meg az ilyen helyre való költözést. Az infrastrukturális hiányosságok a szemükben előnyként értelmeződnek a nagyvárosokkal szemben. Ezzel összefüggésben a városok lakossága kezd elöregedni, a belső részek kiürülnek, és egyre súlyosabb kérdéssé válik, mi legyen azokkal az épületekkel, amiket már csak a földszintre beköltözött üzlet tart egyben. Csurgó Bernadett és Megyesi Boldizsár egy most induló kutatás tervét mutatták be, amely reményeik szerint sok olyan kérdésre választ adhat majd, ami az előbbi előadásokban felmerült a vidéki térségek alkalmazkodó-képességéről. Persze, a vírus most itt van körülöttünk, és még mindig nem ismerjük pontosan, hogyan kellene a kialakult helyzetet a lehető legjobban megoldani. Az urbánus közeg a biztonságérzetet ad, holott éppen annak felgyorsult életvitele az, ami rendkívül sebezhetővé tesz minket. A Magyar Urbanisztikai Társaság konferenciája sok témát vetett fel településeink aktuális helyzetéről, a lehetséges megoldásokról. A digitális formátum és a hosszú decemberi esték pedig lehetővé teszik, hogy a MUT honlapján mindenki visszahallgassa a találkozón megfogalmazott gondolatokat.

Vírus and Development of Economy ANNUAL CONFERENCE OF THE HUNGARIAN URBANISTICS SOCIETY, 2020 The 26th national annual conference of the Hungarian Urbanistics Society was held online in the middle of November. The first two days were opened with lectures on the current pandemic situation, firstly by Roger Keil, professor of the Toronto York University, who is specialized in the research work of impacts of the pandemic on cities. Then chief architect of Budapest, Zoltán Erő delivered his talk about how limiting regulations are introduced in a city. Lecturers of the second day surveyed the influence of the pandemic on national economies, as well as the development projects the government is planning to realize. Lectures by the audience and students were integrated in the programme of several sections too. The topics of the last day covered issues of regions in the countryside too.

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 76

Kertművészet és irodalom KÖTET ÉS KONFERENCIASOROZAT, 2020. OKTÓBER szöveg | text:

HERCZEG ÁGNES

A kertművészet, a tájépítészet számunkra érdekes és figyelemre méltó kérdésköreit vizsgálva, immár hagyományként tekinthető módon szervezünk műhelykonferenciákat. A FUGA-ban tartott előadássorozatok szervezője az ICOMOS MNB Történeti kertek tagozata, valamint a SZIE Tájépítészeti és Településtervezési karának Kertművészeti és Kertépítészeti Intézete volt, az NKA, az Ormos Imre Alapítvány, a Magyar Tájépítészek Szövetsége és az Ars Topia Alapítvány támogatásával. A konferenciák előadásait és a kerekasztal-beszélgetések tanulságait kiadvány formájában ös�szegezzük, hogy a szélesebb közönség is megismerkedhessen a konferencián elhangzott gondolatokkal. 2017-ben a történeti kertek és azok védelmének témáját jártuk körbe. 2018-ban a kertturizmus magyarországi lehetőségeit boncolgattuk. 2019 márciusában a tájépítészet, a kertművészet és a képzőművészet kapcsolatát jártuk körbe, tekintettel arra a több évszázados erős kapcsolatra, amely a két művészeti ág között fennáll. Idén a kertművészet és az irodalom témakörét választottuk találkozásunk témájává, amely kimeríthetetlen, végtelen, és átível kultúrtörténeti, történeti korszakokon, földrajzi határokon. A világhelyzet miatt idén tavaszra tervezett konferenciánkat nem tarthattuk meg. Csalódottsággal töltött el bennünket, és felmerült a kérdés, mit is tegyünk. Megkérdeztük előadóinkat, vállalkoznának-e egy terjedelmesebb cikk, tanulmány, irodalmi mű megírására. Nagy örömünkre mindenki elfogadta felkérésünket, hogy a konferencia kiadvány szokásos terjedelmét meghaladva, bővebben fejtsék ki témához kapcsolódó gondolataikat. Folyamatosan érkeztek hozzánk az izgalmasabbnál izgalmasabb írások. Beszűkített mozgástérben és helyzetben nem volt formai, terjedelmi elvárásunk. Ettől a kötet inkább irodalmivá vált, kilépett a tudományos írásmód merevebb és szárazabb világából. Az írások jóval személyesebbek, tükrözik a szerzők személyiségét, reflexiókat a jelen helyzetre, korunkra. Így a konferencia-kiadványból kötet kerekedett. Reménykedtünk, hogy ősszel mégiscsak meg tudjuk élőben rendezni a konferenciát, amely egy nap híján majdnem sikerült. A személyes jelenlét helyett végül online hirdettük meg a programot. Annak ellenére, hogy mindenkit túlterhel a számítógép előtt ülés, előadóink mellett sokan regisztráltak, és hallgatták meg az előadásokat. Az előadásokból kirajzolódott az a tény, hogy a kert, a kertművészet és az irodalom elválaszthatatlan műfajok. A kert az alkotás helyszíne, sok esetben maguk az alkotók hoznak létre kerteket. Az irodalom képviselői sokszor írói honoráriumukból vásárolnak vidéki nyaralókat kertekkel. A

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

NICOLAS POUSSIN : ET IN ARCADIA EGO, 1637–38

kert, a kert építése, a kertművészet ugyanakkor témaként, keretként is szerepel a művekben. A kert nem csupán helyszín, hanem szimbólum. A filozófiai gondolatok tere és eszköze. A kert természetesen évszázadok óta az olvasás, az irodalmi események helyszínei is. Goethe, aki maga is kertépítő, kertek létrejötténél bábáskodik és utazásai során kötelezően útba ejti a híres kerteket, végül eljut ahhoz a gondolathoz és felismeréshez, amelyet Utazás Itáliában című művének mottójává tesz: Én is éltem Árkádiában. Ez az egy kijelentés foglalja össze legpontosabban mindazt az érzés- és gondolatvilágot, amely a költészet és a kert elválaszthatatlanságát igazolja. Vergilius Árkádiája az idillikus pásztori élet és a boldogság helyszíne. E bukolikus táj, a szabadság és a természet szigorú törvényeit egységesítő valóság. „Et in Arcadia ego” felirattal, címmel az itáliai Guercino, vagy a francia Poussin festővásznán jelenik meg az az idillikus és idealisztikus tájkert, amely Schiller és Goethe értelmezésében is a költészet hazája. Történeti, kultúrtörténeti kronológiát követve elsőként Rahnama Azadeh perzsa származású tájépítész mutatta meg a perzsa kert és a költészet évezredes és mai napig élő kapcsolatát, kölcsönhatását. Az ókori görög kultúra kertszimbólumát, értelmezését Bíró Judit történész taglalta. A biblia tájainak, a szentírás kertjeinek, helyszíneinek megjelenését a magyar költészetben Sárospataki Máté tájépítész kutatásai fedték fel. A mai pandémia helyzetre leginkább Sólyom Barbara tájépítész és olasz nyelvész előadása reflektált, bemutatva Boccaccio pestis idején játszódó Dekameronjának firenzei kerti helyszíneit, a mű üdvtörténeti elemeivel összefüggésben. Innen térben a magyar kert és irodalom legkorábbi forrásait taglalta egészen a kertész Jókai méltatásáig Ambrus Lajos József Attila- és Berzsenyi-díjas író, aki elődeihez hasonlóan irodalmi tevékenysége mellett maga is kertművelő. Goethe a költészet és a kertművészet forradalmasításában vállalt szerepét, irodalmi korrajzát Herczeg Ágnes tájépítész mutatta be. Erre reflektált a kortárs angol irodalom jeles alakjának Tom Stoppard Árkádia című drámáját elemző Nagy Zsolt történész, aki a társadalmi

77 |

és filozófiai összefüggésekre hívta fel a figyelmet a darab témáját adó kertépítés kapcsán. A tájképi kertek lelkes magyar rajongójának, Kazinczynak irodalmi és kertművészeti törekvéseiről Szikra Éva tájépítész beszélt. Jókai kertszenvedélyéről a PIM két muzeológusa, Parragi Márta és Stirling Zsófia számolt be a Jókai-kertben látható, „Kertész vagyok, és ez büszkeségem” című irodalmi kiállítás tapasztalatai kapcsán. Irodalmi kiválóságaink nyaralókertjeit G. Tar Imola és Takács Kata tájépítészek elevenítették meg. Az erdélyi kertkultúra és irodalom történeti aspektusait, a régi erdélyi kertek irodalmi olvasatát Fekete Albert tájépítész idézte fel. Időben tovább haladva az erdélyi alkotók kertkapcsolatáról Szabó Zsolt irodalomtörténész emlékezett meg. Végül Eplényi Anna tájépítész és Kardeván-Lapis Gergely irodalmár vezette a hallgatóságot egy sétára Magyarvalkóra, ahol a Jékely irodalmi sétakertet és szellemi forrását adó kalotaszegi táj narratíváit ismerhettük meg. A konferencia és kiadvány e bőséges és kifogyhatatlan téma, a kertművészet és irodalom szoros kapcsolatát és elválaszthatatlanságát

igazolta, tudatosítva bennünk a kert kultúrtörténeti, művészeti szerepét. A Kertművészet és irodalom (szerk: Herczeg Ágnes, Szikra Éva, Szpiszár Vivien) kötet az Ormos Imre Alapítvány kiadásában jelent meg, 300 példányban, az NKA Építőművészeti Szakkollégiumának támogatásával.

Garden Design and Literature A VOLUME OF BOOK AND CONFERENCES, OCTOBER 2020 Our workshops are organised with regard to the issues of garden and landscape design that we find interesting and remarkable. The series of events held in FUGA were organised by the Historical Gardens section of ICOMOS MNB and the Garden Design and Art Institute of the Department of Landscape Architecture and Settlement Design of SZIE with support from NKA, the Ormos Imre Foundation, the Association of Hungarian Landscape Architects and Ars Topia Foundation.

Eszterházán, 2020. október 2-án ünnepélyes keretek között került sor Mőcsényi Mihály Eszterháza korszakai című könyvének bemutatójára, amely a „Mőcsényi Mihály_100” emlékév egyik fontos eseménye volt. A Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Yelico-díjas tájépítész szerteágazó oktatói, szakmaszervező és tudományos tevékenysége mellett évtizedekig foglalkozott a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes történetének kutatásával is. Többször hangsúlyozta, itthon és a nemzetközi szakmai fórumokon is tudatosítani kell a magyar történeti kertek jelentőségét, és ezen belül is Eszterháza kiemelt értékét. Budapesten, a FUGA Építészeti Központban a hazai szakmagyakorlók részvételével már évek óta sikeres műhelykonferencia sorozatot szervezünk, amelynek célja, hogy a tájépítészet, a kertművészet, a történeti kertek aktuális kérdéseit, feladatait megvitassuk, és felhívjuk a figyelmet a más szakterületekkel, művészeti ágakkal való szoros KERTMŰVÉSZETI KONFERENCIA, ESZTERHÁZA, 2020. OKTÓBER kapcsolatra is. A Mőcsényi-könyvbemutató méltó szellemi alapot jelentett ahhoz, hogy bejelentsük elhatározásunkat egy kertművészeti és kerttörténeti műhely életre hívására Eszterházán. Terveink szerint minden év októberében – a szellemi megalapítás dátumához kötve – nemzetközi és hazai kutatókkal, előadókkal, két napos, meghatározott tematikára épülő kertművészeti, kerttörténeti konferenciákat, műhelybeszélgetéseket rendezünk. A szakmai előkészítést, a szervezést a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának Kertművészeti és Kertépítészeti Intézete és az ICOMOS-MNB Történeti Kertek Szakbizottsága közösen vállalta. További együttműködő partnereink az Ormos Imre Alapítvány, az MTA Tájépítészeti Albizottsága, a Magyar Tájépítészek Szövetsége (MTSZ), MTA Tájépítészeti Albizottsága és az Ars Topia Alapítvány. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. társszervezőként nem csak a házigazdája, hanem aktív részese és támogatója a kezdeményezésnek. Szerencsésen október 1-2. között meg tudtuk tartani első, két napos műhelykonferenciánkat Eszterházán, az Apolló teremben. Itt a tájépítészet és hozzá kapcsolódó társtudományok azon képviselői adtak elő, akik Mőcsényi Mihály hetven éven át Eszterházához fűződő kutatását és szakmai tevékenységét mutatták be, akik a kert kutatásával, védelmével, fejlesztésével, tervezésével foglalkoztak, és azokról emlékeztünk meg, akik jelentős szerepet vállaltak Európa második legnagyobb barokk kert együttesének megőrzésében és megismertetésén fáradoztak. A két nap összesem 15 előadása után az esti programok közé tartozott a WESPA-vonósnégyes Haydn-koncertje, a Soproni Petőfi Színház balettkarának kert inspirálta kortárs táncelőadása, végezetül szakmai séta a csodás őszi színekben pompázó parkban. A kétnapos konferencia előadásait tudományos kötetben jelentetjük meg. Az elkövetkezendő pár évben szélesítjük a témaköröket, lehetőséget nyújtva olyan elméleti és módszertani kérdések megvitatására, mint a kutatás, vagy a történeti kertek helyreállításának lehetőségei. A műhely az elmélet és a gyakorlat közötti párbeszéd nemzetközi fórumaként a rekonstrukció és a konzerválás, a megvalósítás, a fenntartás kérdéseit hazai és nemzetközi összefüggésben tárgyalja az aktuális társadalmi, a turizmus által létrejött helyzetekre reflektálva, a kertművészet és más művészeti ágak kapcsolódási területeinek is helyet adva. A konferenciához művészeti eseményeket, kiállításokat, hangversenyeket szervezünk. Célunk, hogy a magyar kertművészet múltjának és jelenének gazdag öröksége, történeti hagyatéka, kutatási eredményei publicitást nyerjenek, és ezen örökségünk a hazai és a nemzetközi közéletben is méltó módon megjelenhessen. A magyar kertművészet és kerttörténet történeti hagyományaihoz méltóan, ismét rangos helyet foglaljon el a magyar művészeti, kulturális élet mindennapjainkban.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 78

Nyugtalan múzsák ÖSSZEFOGLALÓ KIÁLLÍTÁS A VELENCEI BIENNÁLÉ HELYETT

AZ ELSŐ VELENCEI FILM BIENNÁLÉ, 1932. FOTÓ: LA BIENNALE DI VENEZIA

2020-ban, ahogy minden, nagyobb közönségre számító rendezvény, a Velencei Építészeti Biennálé is elmaradt, illetve a következő évre került át. Az idén éppen fennállásának 125. évét ünneplő biennálé egy nagyszabású történeti áttekintéssel foglalta össze ezt a korszakot a Giardini Központi Pavilonjában, illetve az online térben (www.labiennale.org), erről az MÉ 2020/4. számában röviden beszámoltunk. Az alábbiakban a kiállítás egyes szekcióit rendező kurátoroknak és a Biennálé főigazgatójának beköszöntőit olvashatják. Roberto Cicutto, a Velencei Biennálé főigazgatója Nem is olyan régen a tánc, a zenei és a színházi fesztiválok sajtótájékoztatóján örömmel jelenthettem be, milyen programokat tervezünk bemutatni a Biennálé tereiben és helyszínein a nagyközönség előtt. Akkor még reménykedtünk benne, hogy augusztus végén megnyithatjuk az Építészeti Biennálét. Egy bemutató létrehozását is terveztük, amely az első a maga nemében a Biennálé történetében: alapításának 125. évfordulójára audiovizuális anyagokkal, fényképekkel, installációkkal kívántuk jelét adni annak, hogy ismét aktívak vagyunk. Ez a program párbeszédet kezdeményez a Biennálé hat művészeti ága között egy forrásközpont felállításával, a Debora Rossi által vezetett ASAC (Kortárs Művészetek Történeti Archívuma) égisze alatt.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A The Disquieted Muses (Nyugtalan múzsák) című kiállítás létrehozása körül a Biennálé hat művészeti igazgatója közösen bábáskodott Cecilia Alemani irányítása mellett, aki figyelemre méltó tapasztalatokkal rendelkezett a kortárs művészetek területén mind kutatóként, mind pedig kurátorként. Mindannyian felvázolták és követték a történelmi ívet, amelyről úgy vélték: a lehető leghitelesebben illusztrálja a Biennálé teljes történetének mérföldköveit. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindnyájuknak és munkatársaiknak is, akik a jelen nehézségek ellenére és egyéb kötelezettségeik mellett dolgoztak a projekten, amely a szeptember 2-án kezdődő kiállítássorozathoz és fesztiválokhoz kapcsolódik. Különösen hálás vagyok a nagyvonalú támogatásért, amelyet ez a projekt kapott a Történeti Archívum és az egész Biennálé igazgatóitól és munkatársaiktól. Ez a segítség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megerősödjön a Biennálé központi szerepe a kortárs művészetek kutatása terén, illetve hogy továbbra is kulcsfontosságú motivációs erőt képviseljen a jelenre irányuló kutatásokhoz. Cecilia Alemani, a vizuális művészetek szekciójának igazgatója A Nyugtalan múzsák kiállítás feltérképezi a Biennálé és a 20. század történetének egymással összefonódó szálait. Dokumentumok, archív anyagok, levelezések, fényképek, filmek és műalkotások formájában mutatja be a kulcsfontosságú pontokat, ahol átfedés mutatkozik a Biennálé története

79 |

és a múlt század történelme között. A vizuális művészetek szekciója volt az első, amelyet felavattak a Biennálén 1895-ben, és dialógust kezdeményezett a filmművészet, a színház, a zene, az építészet és a tánc területeivel. Sokoldalú, eredeti párbeszédet kínált, amely felmutatta a legfontosabb pillanatokat, feltérképezte a művészeti kezdeményezéseket, amelyek társadalmunk legdrámaibb eseményeire reagáltak. A két világháború közötti időszak, a hidegháború évei, az 1968-as forradalmak, az 1970-es évek változásai, a globalizáció néhány csupán a legfontosabb mozzanatok közül, amelyek a Biennálé narratívájának hátterét képezik. A Nyugtalan múzsák ötlete a jelenleg is érvényes veszélyhelyzet időszakában fogant. Azzal a céllal tekinti végig a Biennálé történetét, hogy megérthessük, hogyan hatott rá a 20. század történelme és annak megannyi kulturális és társadalmi változása, illetve hogyan lehetett képes a Biennálé arra, hogy még a legdrámaibb pillanatokban is érzékelje, sőt felerősítse az idők jelzéseit. Alberto Barbera, a filmművészeti szekció igazgatója Semmi sem állhatott a filmművészet útjába, hogy az 1900-as évek tükrének szerepében lépjen – ez akkor is bekövetkezett volna, ha nem népszerűsítette volna olyannyira Lenin, aki a filmkészítést a legfontosabb művészeti ágnak tekintette (ezt a véleményt később Hitler és Mussolini is osztotta). A film a múlt század legmegbízhatóbb tanúja lett: rezzenéstelen tekintettel dokumentálta számunkra az eseményeket, akár ünnepiek, akár tragikusak, hétköznapiak vagy nagy horderejűek voltak. Sőt, örökre rögzítette is ezeket egy fényérzékeny emulzió segítségével. Nem meglepő tehát, hogy a filmművészet – amelyet a Biennálé, ha néhány évtizedes késéssel is, de üdvözölt, és egyenrangúnak tekintett a vizuális művészeti ágakkal – a prizmáéhoz hasonló funkciót tölthetett be: a véletlen, de akár a sors is felruházhatta a szereppel, hogy tükrözze a rövid évszázad kulcsfontosságú történelmi fordulópontjait, a vízválasztó eseményeket, sőt azokat is, amelyek felbomláshoz vezettek. A filmek által elmesélt valamennyi történet kimeríthetetlen forrása a narratív művészeteknek, s ezért ugyanolyan érdekesek, sőt ma még inkább elgondolkodtatók, mint bármikor korábban.

A KIÁLLÍTÁS FŐBEJÁRATA. FOTÓ: MARCO CAPELLETTI / LA BIENNALE DE VENEZIA

Marie Chouinard, a táncművészeti szekció művészeti igazgatója A tánc mint önálló szekció 1999 óta van jelen a Biennálén, ami Paolo Baratta elnök kezdeményezésének köszönhető; első igazgatója Carolyn Carlson volt, aki már korábban is kötődött Velencéhez. Az előző évszázadban Terpszikhorénak volt oka aggodalomra: a táncművészetet csak alkalmanként hívták meg a Biennáléra, hol a zenei, hol pedig a színházi szekciónak köszönhetően. 2017-ig kellett várni arra, hogy a Biennálé táncművészeti szekciója végre megnyithassa saját kollégiumát a fiatal koreográfusok számára. Terpszikhoré továbbra is türelmetlenül várt, mert a kollégium csak a fiatal táncosok képzését karolta fel. Jómagam eközben arról álmodoztam, hogy fiktív, tisztán képzeletbeli áttekintést nyújthassunk arról, hogy milyen lehetett volna a táncművészet jelenléte a Biennálén az 1999-et megelőző időszakban. Terpszikhoré végre ünnepelhetett. Arra is gondoltam, milyen jó lenne egy előadóterem, amelyet a Judson Groupnak szentelünk, mintegy apropóként ahhoz, hogy néhány koreográfusuk részt vett a Biennálén az 1960-as, 1970-es években. Terpszikhoré és nővérei, a többi múzsa ujjongva fogadta, hogy felélesztettük a tabula rasa emlékét, amelyet amerikai nőknek köszönhettünk, s köztük volt az olasz származású Simone Forti is. Olyan, a nagyközönség előtt megnyitandó előadóteremről is álmodoztam, amely a táncról szóló álmot mutatja be a következő években Olaszországban… Terpszikhoré, még mindig aggódsz? Nevetve válaszolsz “nem”-mel. Hiszen te fölötte állsz az ő történelmüknek. Ivan Fedele, a zeneművészeti szekció igazgatója A Velencei Biennálé hat szekciója valóban nyugtalan múzsákat képviselt, akik egy évszázadon át hajóztak, akárcsak a fáradhatatlan felfedezők, és mindig arra törekedtek, hogy ismeretlen világokat térképezzenek fel. Lázas sorsuk összefonódik az idővel és a térrel, újonnan elképzelt történeteket rajzol, melyek sokszor ellentmondásosak, de a céljuk mindig

UTCAI TABLÓK A KÉPZŐMŰVÉSZETI BIENNÁLÉ IDEJÉN, VELENCE, 1974. FOTÓ: LA BIENNALE DI VENEZIA

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 114. SZÁM

| 80

Hashim Sarkis, az építészeti szekció igazgatója

KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR. FOTÓ: LA BIENNALE DI VENEZIA

a valódi dimenziók keresése. A művészi igazságok az egyéni és kollektív tudat hamisítatlan bizonyítékai, amelyek találkoznak és átfedik egymást az érzékeinkkel felfogható tapasztalás szingularitásában. A képzelőerő világai megmutatják az emberiség egészének közös élményeit, szóljanak bár ezek akár a békülékenységről, akár a konfrontálódásról. E világokat olyan művészek lenyűgöző, tettre sarkalló egyediségén keresztül megszűrve láthatjuk, akik hisznek gondolataik és tetteik profetikus szerepében. Egymást keresztező sorsok, végzetek, új útvonalak sejlenek fel, amelyek feltérképezésre várnak. Antonio Latella, a színművészeti szekció igazgatója Valóban az lenne a színház, a színjátszás célja, hogy tükröt tartson a természetnek? A színészek és játékuk pedig az idő tömör kivonatát és rövid krónikáját adják? Hamlet kérdései ma is ugyanolyan erővel visszhangoznak, s felruházzák a színművészetet a felelősséggel, hogy tanúja legyen mindennek, ami történik vagy már meg is történt. A Biennálé 20. századi történetének kutatásával nemritkán olyan folytonossági hiányokat, filmszakadásokat is találunk, amikor az előadás vagy ábrázolás tulajdonképpeni koncepciója volt a tét; a hírek olykor felülkerekednek, a tények cenzúrázzák vagy elhomályosítják a művészi szublimációt. Max Reinhardttól Carmelo Benéig, Brechttől Ronconi szerepéig a Biennálén. Megalapításától fogva a Színházi Biennálé mindig is kísérletezett a menekülés, a száműzetés lehetőségeivel, a konvenciókat leromboló utópiákkal, ellenállva a kormány vétóinak, tiltakozásoknak, félreértéseknek. Narráció a múltból, amelynek talán meg kellene kérdőjeleznie azt, amit kortársnak tekintünk.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Bár az építészet hivatalosan csak 1980-ban jelent meg a Biennálén, kezdettől fogva jelen volt a művészeteknek otthont adó, expresszív felületekkel jellemezhető pavilonok révén. Külső megjelenési formáik által a pavilonok úgy vetélkedtek egymással mint különböző birodalmak és nemzetek képviselői sokféle stílusú és léptékű megjelenítői és egyúttal kijelölték a Giardini határait, mégpedig évtizedekkel korábban, mint ahogy az építészet mint téma önállóan is megjelent ugyanitt. Ebben az értelemben, az 1970-es évekig, amikor Vittorio Gregotti beemelte az építészetet Velence különféle helyszíneire (Magazzini del Sale at the Zattere, Ca' Pesaro, San Lorenzo Church, Cini Foundation, Museo Correr, Giudecca hajógyár), az építészet megmaradt hagyományos szerepkörében a többi művészethez viszonyítva: gyakorlatilag a keretet biztosította számukra. A sors iróniája, hogy az építészet akkor vált képessé arra, hogy aggodalomra késztesse a múzsát, amikor elveszítette tulajdonképpeni helyét és úgymond alászállt, hogy együtt lehessen a többi művészettel: amikor tartalommá vált maga is ahelyett, hogy csak formát, keretet biztosított. A Biennálé arra késztette az építészetet, hogy játsszon, kísérletezzen, hogy egyszerre legyen keret, tartalom, ábrázolás, tapasztalat és élmény, tárja fel a lehetőségek egészen új palettáját a maga területe számára. A Biennálé azáltal keltette életre az építészetet, hogy felkavarta, izgalomba hozta. Ebben az archív jellegű kiállításban mégsem ez az egészen egyedi, hanem az, ahogyan egymás mellé helyezi a különféle médiumokat, így vetélkedhetnek egymással kifejezési formáik életképessége, létjogosultsága tekintetében, de jelen vannak vagy képviseltetnek a Giardini nyitott területein is, mégpedig hierarchiától és kategorizálástól függetlenül és mentesen. Itt végre gondolatokat, formákat, kontúrokat cserélhetnek egymással, egyesülve egy adott térben, amely a múltban mindegyik művészeti ágnak biztosította a lehetőséget, hogy a maga sajátos eszközeit használja fel a művészi kifejezésre. A Biennálé ily módon az itt jelenlévő számos médium közötti átjárás nyitott terévé lépett elő. És így válhatott egyetlen, immár egyesített Biennálévá.

The Disquieted Muses HISTORIC EXHIBITION INSTEAD OF VENICE BIENNALE La Biennale di Venezia, to mark the 125th anniversary of its foundation, presents Le muse inquiete (The Disquieted Muses). When La Biennale di Venezia Meets History, an exhibition by the Historical Archives of Contemporary Arts – ASAC, held in the Central Pavilion of the Giardini della Biennale from August 29, 2020. This is the first exhibition to be curated by all the artistic directors of La Biennale’s six departments. Working together, they have used the one-ofa-kind sources of the Historical Archives of La Biennale and other Italian and international archives to retrace key moments during the 20th century when the Biennale crossed paths with history in Venice.

JÖVŐTÉRKÉP

FUTURE PLANS

MAGYARÁZÓ ÁBRA RUZSA TELEPÜLÉS PROJEKTTERVÉBŐL

A VIZEK ÚJ BIRODALMA Természetközeli innováció a klímaváltozás ellen —

szöveg i text:

BOTZHEIM BÁLINT

Kilenc évvel ezelőtt jelent meg a nagy sikerű Vad Magyarország – a vizek birodalma című film. A Kárpát-medence vadés vízivilágát bemutató ismeretterjesztő alkotás megjelenése évében a legnézettebb magyar film volt a mozikban. Kilenc év elteltével sajnos egyre többször fordul elő, hogy az időjárás kapcsán is a „vad” jelző jut eszünkbe. Mindezért a klímaváltozás okolható, amelynek hatásait már itt a Kárpát-medencében is a bőrünkön érzünk. A víz a egyik kulcsszereplő itt, amiből időszakosan túl sok, vagy éppen túl kevés van. Tavasszal, nyár elején a heves zivatarokat sok esetben villámárvizek kísérik.

JÖVŐTÉRKÉP | FUTURE PLANS

A nyár második felében pedig a szárazsággal kell szembenézni. A nagy folyóink is egyre gyakrabban okoznak kellemetlen meglepetést. Ugyanakkor a komoly árvizek

kialakulása jóval korábbra, a klímaváltozás előttre nyúlik vissza. A 19. századi folyószabályozások előtt jóval kisebb volt a folyók (főleg a Tisza) vízszint-ingadozása. A folyó kanyarulatainak kiegyenesítése olyana drasztikus beavatkozást jelentett, amit a mai fogalmaink szerint ökológiai katasztrófát neveznénk. Az Alföldről a növény- és vízivilág jó része eltűnt a hatalmas árterületek lecsapolása után. Az utóbbi évek árvizei szerencsére meghozták azt a felismerést

az árvízvédelemben, hogy a gátak emelése nem jelent önmagában megoldást, már csak azért sem, mert a meder folyamatosan változik, feltöltődik hordalékkal, amelyet kotrásokkal szinte lehetetlen követni. Az új szemléletű árvízvédelem jegyében az árvíztározók kapnak szerepet, ilyenből az elmúlt évtizedben már több is épült. 2019-ben indult útjára egy kezdeményezés, amelyben kísérleti programként további innovatív vízmegtartó megoldásokat

MAGYARÁZÓ ÁBRA TISZATARJÁN PROJEKTTERVÉBŐL

valósítottak meg. A Belügyminisztérium a WWF-fel közösen vágott bele az öt települést érintő, Magyarország LIFE-MICACC elnevezésű projektbe, amely EU támogatást is kapott. Püspökszilágy, Bátya, Tiszatarján, Rákócziújfalu és Ruzsa vett részt a programban, melyek a Duna illetve a Tisza közelségében fekszenek. Öt falu öt különböző modellel kívánja csökkenteni a klímaváltozás hatásait.

Püspökszilágy villám-árvizeknek kitett település, jellemzően 2-3 évente fordul elő olyan heves felhőszakadás, ami a Szilágy patak kiöntésével és jelentős talajlehordással jár. Ez a jelenség az utóbbi két évtizedben vált jellemzővé, korábban nem figyelték meg. Nyáron viszont teljesen kiszárad a völgyfenék, csökken a talajvíz, ami károkat okoz az ökoszisztémában. A kísérleti megoldás két fő elemet tartalmaz. A patak felső folyásánál

hordalékfogó rönkgátakat helyeztek el, amelyek a lefolyást is lassítják. A patak alsó vízgyűjtő területén oldaltározó rendszert építétettek abból a célból, hogy az árvíz idején lezúdult vízmennyiséget megtartsa. Ezzel egy nagy kiterjedésű vizes élőhely is létrejött, ami számos növénynek, állatnak adhat otthont. A projektben résztvevő másik Duna-menti település Bátya. Itt a vízhiányos és vízbő időszakok közötti különbségek csökkentését tűzték ki célul. Egy felhagyott kubikgödör fogja betölteni ezt a szerepet. A gödör évszázadokkal alatt alakult ki, a falu házaihoz és a töltésekhez innen nyertek ki agyagot. A projekt kezdetén illegális hulladéklerakó működött benne, megtisztítás után kotrással mélyítették. Hosszabb távon több, változó mélységű gödör létrehozása a cél, így többféle vizes élőhely és nyílt vízfelület is kialakulhat. A Tisza-menti települések között az legészakabbra fekvő Tiszatarján komplex formában vesz részt a projektben. A vízmegtartás mellett a célok között szerepel az invazív növényfajok visszaszorítása, biomassza-termelés és vízi élőhelyek létrehozása. Több kubikgödör összenyitásával nagyobb vízfelület fog létrejönni az említett célok érdekében, és a

szántóföldeken felgyülemlő belvizeket is ide vezetik el. Rákócziújfalú a Tisza középső szakaszánál található. A falu mellett már meglévő csatornahálózatot fogják felhasználni, hogy a belvizet összegyűjtsék egy tározóba, amelyet egy különösen alacsonyan fekvő terület helyén hoznak létre. Az utolsó helyszín Ruzsa, amely a Homokhátságon fekszik, viszonylag magasan. Ruzsát elsősorban a talajvízszint süllyedés káros hatásai sújtják. A meglévő csatornahálózat felhasználásával, valamint új csatornaszakaszok építésével tervezik összegyűjteni a belvizet. Emellett a helyi szennyvíztisztítóból kifolyó napi 200 köbméter szürkevizet is össze fogják gyűjteni egy tározóba, itt vizes élőhelyeket alakítanak ki. A fejlesztésektől az aszály hatásainak enyhítését és a talajvízszint emelkedését is várják. A projektben résztvevő településeken a kézzelfogható eredményeken túl arra számítanak, hogy beindul egy nagyobb, tájegység léptékű változás, ehhez azonban arra van szükség, hogy e tájegységek települései kövessék a már megkezdett folyamatot és növeljék a vízmegtartó képességüket.

THE NEW EMPIRE OF WATERS Nature-Friendly Innovation Against Climate Change A key agent in climate change in the Carpathian Basin happens to be water, of which we temporarily have too much or too little. In spring and early summer sudden showers and downpours are often accompanied by flash floods. In the latter half of the summer, however, we have to face droughts as a rule. 2019 saw the start of a new initiative, within the framework of which innovative solutions to reserve water have been realized as an experimental programme: five villages ambitioned to lessen the impacts of five different models respectively. MAGYARÁZÓ ÁBRA PÜSPÖKSZILÁGY PROJEKTTERVÉBŐL

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

PASSZÁZS PASSAGE

HÉTTORONY FESZTIVÁL Makovecz Imre templomaiban, 11. 19. – 20. —

A 2012 óta minden év novemberében megrendezett Héttorony Fesztivál célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a zene és építészet szerves kapcsolatára. A koncertek mellett Makovecz Imre életművét és annak hatásait bemutató kiállítások, szakmai beszélgetések szokták várni a közönséget, határon innen és túl egyaránt. Az idei Héttorony Fesztivál megtervezésén is egy éven keresztül dolgoztak a szervezők, de a járványügyi helyzetre való tekintettel végül úgy döntöttek, hogy a koncertélményeket beköltöztetik a közönség otthonába, és online lesz elérhetővé tették a programsorozatot. A Kakasdon, Siófokon, Százhalombattán és Budapesten, közönség nélkül készített koncertfelvételeket a www.hettoronyfesztival.hu weboldalon lehet megtekinteni. A népzenei és világzenei kínálat mellett önálló produkcióként Makovecz Imre gondolatait Szarvas József tolmácsolja. November 20-án online gálaműsor keretében idézték meg a fesztivál fő szellemi támogatója, Fekete György emlékét.

PASSZÁZS | PASSAGE

AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE 2020 —

Huszonegyedik alkalommal került átadásra a 2000-ben megalapított Az Év Főépítésze díj. Évente két kategóriában adományozható elismerés: Az Év Főépítésze díjat aktív főépítész, míg a Főépítészi Életmű díjat a szakmáját hosszú ideje gyakorló, illetve nyugdíjba vonult kiváló főépítész kapja. Az elismeréseket a 2020. november 20-án online megtartott rendezvényen jelentette be Erő Zoltán, Budapest főépítésze és Salamin Ferenc, az Országos Főépítészi Kollégium elnöke. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere üdvözölte a főépítészeket, gratulált a díjazottaknak, elismerve kiemelt és fontos munkájukat. Főépítészi Életmű díjat kapott Fábián Éva építészmérnök, Somogy megye nugalmazott főépítésze, Kaposvár megyei jogú város volt főépítésze, volt állami főépítész, több évtizedes szakmai elkötelezettséggel és lelkiismeretességgel végzett tevékenységéért, amelyet komplex gondolkodásmód jellemez. Kaposvár és Somogy megye építészeti értékeinek védelme és megújítása mellett a települések építészeti arculatának formálása, valamint az aprófalvak megmentése és fejlesztése érdekében végzett munkája is példaértékű. Kiemelt feladatának tekintette az épített örökség megőrzését, fenntartását, fenntartható hasznosítását, de ugyanolyan érzékenységgel fordult a megye természeti értékeinek megvédése felé is. Főépítészi Életmű díjat kapott Mozsár Ágnes városépítési és városgazdasági szakmérnök, Kőbánya főépítésze, Józsefváros és Óbuda-Békásmegyer volt főépítésze, több évtizedes főépítészi és szakmai munkájáért, melynek során az épített és természeti környezet alakításánál a településfejlesztés, a településrendezés és a településüzemeltetés összhangján alapuló szemléletet képvisel.

A DÍJAZOTTAK: DANKÓ KRISTÓF, MOZSÁR ÁGNES ÉS FÁBIÁN ÉVA

Elméleti munkájával alapozta meg gyakorlati főépítészi tevékenységét Budapest VIII., III., majd X. kerületében, miközben hosszabb időt töltött Budapest Főváros Önkormányzatának Főépítészi Irodáján is. Kiemelt céljának tekinti, hogy a településtervezés során elfogadott koncepciók és programok a gyakorlatban is megvalósuljanak. Az Év Főépítésze díjat Dankó Kristóf építészmérnök kapta, Dorog és Nyergesújfalu városok, Tokod nagyközség és Kesztölc község főépítésze, 12 éves sokoldalú főépítészi tevékenységéért, melynek nyomán Dorog közterületei, építészeti öröksége folyamatosan megújul. A bányászváros és a sváb hagyományok öröksége mellett fontos számára a mai, színes, élhető településkép formálása, a városi beruházások menedzselése. Aktív közéleti szerepet is vállal, részt vesz a fiatalok vizuális nevelésében, a város lakóinak szemléletformálásában, az értékeket bemutató könyv elkészítésében. Főépítészi tevékenysége mellett sikeres építész tervező is, egyedi, kreatív épületeivel formálja tágabb környezetét.

AZ ORSZÁGHÁZ ÉPÍTÉSE ÉS MŰVÉSZETE A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története —

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

Két impozáns – bátran mondható, bibliofil – kötetet jelentetett meg az Országház Könyvkiadó. A T. Házat és művészetét, építőművészetét monografikus igénnyel tezaurusszá szerkesztő Sisa József és munkatársai egyszerre szolgálnak kultúr- és politikatörténettel, valamint építészet- és művészettörténettel. Sisa a korszakot kutató, kiemelkedő művészettörténészként racionális rendszerben tekinti át a múlt századforduló világépítészeti összehasonlításában is jelentős középület szerteágazó, eddig alig ismert sajátosságait és azok összefüggéseit. A magyar építészettörténet e méltán nevezetes témáját más aspektusból járta körül az Országház és a tér, ahol áll című, ugyancsak a összefoglaló karakterű korábbi kötettel Wachsler Tamás és Török András az Országgyűlés Hivatala kiadásában (lásd MÉ 2015/10), ama szép kiállítású munka mégsem közvetlen előzménye a mostani grandiózus vállalkozásnak. Utóbbi kevésbé szubjektív, jóval inkább a témában született, különféle megközelítésű tudományos munkák összegzése – új, teljességre törekvő szemszögből. Az első fejezet, Az előzmények a nagy vitákat generáló pályázatot, a tervek átdolgozását és korabeli fogadtatását taglalja. Végül bő áttekintését kínálja a már akkor sem mellékes költségek problematikájának. A költség végül 20 év alatt az 1882-es pályázati kiírásban megfogalmazott summának négyszeresére nőtt. Az építés című fejezet száz oldalt tesz ki, ez Sisa Józsefen kívül még három szerző munkája. A Duna régi medrében folyó

alapozást, az építőanyagokat Lukács József foglalja össze. A nagyszabású felépítmény kőműves és tetőszerkezeti fejezeteit, valamint a fűtési és szellőzési rendszer akkor rendkívül modern megoldásait, a világítást Andrássy Dorottya tekinti át. Dúzsi Éva, Horváth Zsuzsa, Kelecsényi Kristóf és Kerekes Margit mellett ő az egyike a résztémákat – különös tekintettel a felszerelésre és a díszítésre – feldolgozó fiatal csapatnak. A Műszaki jellemzők című fejezetet is Lukács József, az Országház tulajdonképpeni főépítésze írta. Sisa József, az építészetet és a képzőművészetet egységes szemlélettel kezelő művészettörténész az MTA Bölcsészettudományi Kutató intézetének egykori igazgatója, ma tudományos tanácsadója írta az alfejezeteket a szobrokról és a képekről. A képi anyag összeállítása Csengel-Plank Ibolya remeklése, a káprázatos ornamentika értő prezentálása Katona Júlia teljesítménye. Salamon Gáspár a korabeli sajtóban gyűjtött impozáns mennyiségű adatot, a kötetet Ritoók Pál lektorálta. (Országház Könyvkiadó, 2020., 808 oldal)

A párhuzamosan elkészült, kapcsolódó másik kötet, a Nemzet Főtere Kézikönyvek sorozat részeként (sorozatszerkesztők: Bellavics István, Pelyach István) ugyancsak fajsúlyos, reprezentatív kiadvány, szerzői: B. Müller Tamás és Csorba György. Nem csupán az Országházra, mint szimbolikus épületre és történelmi fogalomra, hanem közvetlen környezetére, egyben mint történeti színtérre, építészeti és urbanisztikai megközelítésre

összpontosítanak. Itt az Országház Könyvkiadó korábban indított sorozatát egy-egy történelmi eseményre fókuszáló, a Parlamenttel kapcsolatos, rangos szerzők által jegyzett, tudományos igényű kiadványait látom előzményeknek. Maga a szerkesztés is kihívást jelenthetett, hiszen rendkívül szerteágazó feladat megragadni a hely szellemét (szerkesztő: Zsuppán András). A nagy fejezetek a tér előtörténetét, a Kossuth tér térfalait képező egykori és mai épületeinek számbavételével indulnak. A tér alakváltozásaival foglalkozó fejezet izgalmas nyomozásra emlékeztet, de mindig a hitelesség keretei között marad. Fantasztikusan érzékletes fotó- és illusztrációs anyag segítségével tárul fel a bő 120 esztendő sokszor méltóságteljes, ám többször vészterhes várostörténeti körképe. Sorra kerülnek a nagy és a kisebb emlékművek, külön az eltávolítottak is. A tér topográfiája és a történelmi kronológia szerint haladva drámai színtérként tárul elénk a dualizmus rövid aranykora, az első világháború évei, a Monarchia szétesése, a Horthy-kor, a vészkorszak és a háborús pusztítás – mindig a térre néző házak és befogadott intézményeik szemszöge szerint. De nem maradnak ki a kávéházak, vagy akár egy emlékezetes beszéd erkélye sem. Külön szemelgethetünk az átmenet éveinek eredményeiből, és a diktatúra színpadképe is felvillan. Kulcsfejezetek az 1956 Kossuth tere és A rendszerváltás tere. A közelmúlt élettereként a nemrég megvalósult nagy átalakítás csak egy apró mozaikkocka: egyetlen fotó a tér új 2020-as madártávlati képével. Mindkét kötetet bő és jól használható függelék egészíti ki, segítve a mindennapi és ünnepi használatot. Nehéz szuperlatívuszok használata nélkül méltatni a kötetet. Sisa József egyike volt azoknak, akik a méltó helyére tették a hos�szú évtizedeken át alulértékelt historizmus építészetét. Az Országház Könyvkiadóval együtt kijár neki, valamint a Kossuth tér kötet szerzőinek, B. Müller Tamásnak és Csorba Györgynek, és a munkatársaknak a legmagasabb szakmai és állampolgári köszönet. Ez utóbbi nem egyszerű lelkes udvariasság, hiszen úgy látom, hogy – éppen ezt a szellemiséget képviselve – a két kötet az ország összes könyvtárába eljut. (Országház Könyvkiadó, 2020., 448 oldal)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

VILÁGOKON ÁTÍVELŐ ÉPÍTÉSZET RIBA Aranyérem 2021: David Adjaye —

szöveg i text:

BOTZHEIM BÁLINT

A Brit Építészek Királyi Egyesülete 1848 óta adományozza a Királyi Aranyérmet. Az elismeréssel nem egy-egy épületet tüntetnek ki, hanem olyan építészeket, akik jelentősen hozzájárulnak az építészet fejlődéséhez. A Királyi Aranyérem birtokosai olyan neves építészek, mint Norman Foster (1983), Buckminster Fuller (1968), vagy Frank Lloyd Wright (1941). Ebben a rangos listában David Adjaye az első afrikai származású. állnak, az intézmény oktatási központként, közösségi helyként és könyvtárként funkcionál. Az épületek helyszínéül pedig olyan területeket kerestek a London Tower Hamlets kerületében, ahol a sűrű gyalogosforgalom miatt eleve nagyobb eséllyel térnek be az emberek egy könyvtárba. 2007-ben felkérést kapott a Denveri Kortárs Művészeti Múzeum tervezésére. Az épületben felfedezhetők az Idea Store-nál is alkalmazott építészeti elvek, az áramló terek és a külső, szerkezettől független épülethéj. 2006-ban pályázaton nyerte el a Moszkvai Szkolkovó üzleti menedzsment iskola tervezését. 2010-ban adtak át az ikonikus épületet, mely formailag az orosz konstruktivista IDEA STORE, LONDON, 2005. FOTÓ: RIBA

A brit-ghánai építészre már diákéveiben felfigyelt a RIBA, 1990-ben elnyerte az építészhallgatóknak adományozható Királyi Bronzérmet. Épületei is hamar elismerést nyertek. Az 1999-ben Londonban épült Elektra House radikális építészeti megoldásai miatt több nemzetközi építész újságba és építészeti könyvbe bekerült. Az épület különlegessége, hogy utcai homlokzatán egyetlen nyílás sem található: a helyiségek a szűk oldalsó és hátsó udvarból kapják a fényt. 2000-ben alapította meg saját építészirodáját, mely mára már London mellett New Yorkban és a ghánai Akkrában is jelen van. Kezdetben extravagáns családi házakkal foglalkozott, majd egyre nagyobb megbízások következtek. Két közösségi könyvtárat tervezett az Idea Store hálózat számára 2004-ben és 2005-ben. Ezek több közösségi épületből

PASSZÁZS | PASSAGE

SKOLKOVO MENEDZSEREKÉPZŐ ISKOLA, MOSZKVA, 2010. FOTÓ: IWAN BAAN / RIBA

hagyományokra támaszkodik, térszervezésében viszont kortárs elveket követ. Egy nagy, lapos henger alakú tömb a közösségi funkciókat foglalja magában, erre ül rá két hosszú hasábbal az oktatási egységeket tartalmazó épületrész. Az Adjaye Associates legismertebb épülete 2016-ban átadott Afroamerikai Művészetek és Kultúra Smithsonian Nemzeti Múzeuma, amelyet a Freelon, Davis Brody Bond, SmithGroup építészirodákkal közösen tervezett. A konzorciumban Adjaye irodája a designért volt felelős. Az épületet függőlegesen három részre tagolt, kifelé táguló homlokzata és áttört, csillogó bronz burkolata miatt a méltatók az afrikai ünnepi viseletből ismert koronához szokták hasonlítani. Az épület Adjayének és tervezőtársainak több díjat is hozott. Alan Jones a RIBA elnőke méltatásában kiemelte: „A történelem, a művészet és a tudomány ötvözésével részletekbe menően kidolgozott, magával ragadó épített környezetet hoz létre…” Adjaye 2017-ben lovagi címet kapott II. Erzsébettől az építészet ügyéért folytatott tevékenységéért.

AFROAMERIKAI MŰVÉSZETEK ÉS KULTÚRA SMITHSONIAN NEMZETI MÚZEUMA, WASHINGTON, 2016. FOTÓ: RIBA

JAMES WINES RETROSPEKTÍV Museum for Architectural Drawing, Berlin, 11. 28 – 03. 07. —

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

fotók i photos:

TSCHOBAN FOUNDATION

LIBERTY LANDFILL PLAZA, 2016 © JAMES WINES

James Wines és építészirodája, a SITE (Sculpture in the Environment) már az 1970-es évek elejétől kezdve a „zöld” városi projektek úttörője volt. Az iroda fennállásának 50. évfordulóján a Tschoban Foundation által működtetett berlini Építészeti Rajzmúzeum retrospektív tárlatot rendezett James Wines életművéből.

tudatos építészet irányzatának volt előhírnöke, de az építészet környezetbe illesztésében is új utat mutatott. Sokoldalú építészeti tevékenysége mellett neves képzőművész és művészeti író, az USA-beli Penn State University egyetemi tanára, előadásain a művészetek kölcsönhatásával és integrációjával foglalkozik. 1970-ben New Yorkban alapította meg saját irodáját, a SITE-ot, amely építészeti tervezésen túl belsőépítészettel, táj- és várostervezéssel, kiállítások látványtervezésével, videómunkákkal, grafikával és terméktervezéssel is foglalkozik. Wines több, mint 150 építészeti, illetve művészeti projektet vitt végig, az Egyesült Államoktól Európán és a Közel-Keleten át Kínáig és Japánig, 27 országban tartott előadásokat és számos könyvet, katalógust publikált. 2002-ben a FRAC rendezett retrospektív tárlatot munkásságáról, a párizsi Centre Pompidou-val és az orléans-i Musée des BeauxArts-szal közösen.

Fenntarthatóság, klímaváltozás, felmelegedés, környezettudatosság, energiahatékony építés, zöld építészet – ezek a kifejezések természetes részei a mai szóhasználatunknak, sőt egyre hangsúlyosabban mutatják a szemléletváltozás igényét. Ötven évvel ezelőtt ez a gondolkodásmód még keveseknél jelent meg, különösen az Egyesült Államokban, mivel az ország kiterjedése miatt erősen függ az autógyártástól és a jól működő infrastruktúráról. De már ekkor szembe kellett néznie a nagyvárosok sűrűségével, a gettósodás és a zöldhiányos városi környezet problémáival. James Wines nem csupán a környezet-

MODERN MŰVÉSZETEK MÚZEUMA, FRANKFURT, 1983 © JAMES WINES

Eredetileg szobrászatot, irodalmat és művészettörténetet tanult, ez a művészeti fogékonyság jól megragadható a rajzain, tervein, különösképpen a BEST üzletlánc számára készített sorozaton, amely szinte köztérre helyezett, szoborszerű műtárgyakat mutat. Wines gyakran elmondta, milyen fontos szerepe van az építészetében a kézi rajznak, mivel az emberi agy sokkal összetettebb rendszer, mint bármilyen fejlett számítógépes program: a gép algoritmusokat használ, az agy viszont a képzeletet. A most látható berlini kiállítás Wines művészi erejű rajzain túl a jövőre figyelő építészeti szemléletére helyezi a hangsúlyt, arra az innovatív látásmódra, amelyik a SITE minden munkáját jellemzi. A sűrűn lakott nagyvárosokban épített és természeti környezet kiegyensúlyozott viszonyára törekvő koncepciók között kitűnik Wines egyedi magasház-terve, amely sokszintes tömege ellenére úgy őrzi meg az emberi léptéket, hogy minden emeletét családi ház jelleggel alakítja ki, kis saját kertekkel. Az építésziroda tevékenysége elválaszthatatlan az alapítójától, akinek társadalomkritikus látásmódja szarkasztikussá válik olyan rajzokon, mint például a fogyasztói kultúra márkajeleivel díszített egyiptomi szarkofág. A metafora a jövő nemzedékeknek szól: vajon milyen kulturális emléket hagyunk ma, a 21. század elejéről az utódainknak?

LAKÓHÁZ, ANTILIA-MUMBEI, 2004 © JAMES WINES, MALCOLM KNAPP SZÍVESSÉGÉBŐL

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

LAND FOR US ALL AZ Wien, 11. 19 – 2021. 05. 03. —

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

fotók i photos:

AZW

Az Architekturzentrum Wien új kiállítása a városok és a még szabadon maradt földterületek viszonyát elemzi, azt a folyamatot, ami a beépítéseknek köszönhető profittermelés mögött súlyos következményekkel jár: klímakatasztrófával, emelkedő ingatlanárakkal, betonrengeteggel, a természet eltűnésével.

TÁJREHABILITÁCIÓ EGY ELHAGYOTT MÉSZKŐBÁNYA HELYÉN, HOLLANDIA. © RADEMACHER / DE VRIES ARCHITECTS

Mindannyian jó minőségű élelmiszerre, tiszta környezetre vágyunk, virágzó gazdaságra és dinamikusan fejlődő városokra. Mobilitás, tágas tér, függetlenség kell nekünk. Ezek a vágyak érthetők, de súlyos érdekkonfliktusokkal járnak – állítja a tárlat két kurátora, Karoline Mayer és Katharina Ritter. Olyan anyagot hoztak össze, amelynek segítségével feltárhatják, milyen pusztítás rejlik az ideális életmódot biztosító körülmények mögött, mi az, amivel még a nyilvánvaló jelek ellenére sem vagyunk hajlandók szembenézni. A kiállítás középpontjában a földhasználat témája áll, annak minden vonatkozásával. Ezek sokszor az építészeten kívül vannak, mint például a mértéktartó telekkiosztás, a be nem tartott törvények és az alacsony bírság, ami a szabályok megszegésével jár, és a többi. A hosszú távú tervezésből

rendre kimarad a fenntartható jövő képe, azé a jövőé, amiben élhető városokat, természetes növényzetet, egészséges élelmiszert és tiszta levegőt vízionálhatnánk. A kiállítás elsősorban ausztriai példákat hoz az ingatlanpiac és a tudatos jövőtervezés konfliktusaira, de az a vonal, amit felrajzolt, bátran továbbgondolható, a fejlett világ minden országa hozzáteheti a saját eseteit, a még érintetlen területekre egyre mélyebben behatoló telekparcellázásokat, a zöldövezetben megjelenő bevásárlóközpontokat, a közterek privatizációját. A téma ilyen éles felvetése párbeszédet kezdeményez a közönség, az építész szakma, az ingatlanpiac és a törvényhozás között. Önkorlátozásra és felelős gondolkodásra szólít fel azzal, hogy nyíltan megmutatja, hogyan válik egy zöldövezeti területből építési telek, miért olyan magasak a telekárak. Tisztázza a témához kapcsolódó, általánosan használt, de nem pontosan értett fogalmakat és nemzetközi példákat is hoz, hogy a közönség lássa, milyen sokféle választ lehet adni a hasonló kérdésekre. Az építészeti témájú kiállításokkal ellentétben itt meglehetősen sok adattal találkozunk. Mindjárt az első egységben egy mellbevágó statisztika fogad: hány hektárnyi földet értékesítenek építési telekként másodpercenként?

SZOMSZÉDSÁGÉPÍTŐ PROJEKT, BASEL © LENGSFELD, DESIGNKONZEPTE GMBH

Hány családi ház épül óránként? Hány méternyi út épül percenként, csak Ausztriában? A sokkoló bevezető után történeti áttekintést kapunk arról, hogy a 20. század folyamán Ausztriában mit jelentett a föld, mire és milyen mértékben használták a századfordulótól a nemzetiszocialista időszakon át egészen máig. Majd szinte komikus fotósorozat illusztrálja, hogy néha a közjóra való törekvés a gyakorlatban milyen szörnyű következményekkel jár. A kiállítás szellemesen kényszerít rá, hogy a néző felülvizsgálja saját életmódját és vágyait. Animációt láthatunk a föld értékesítéséről és szennyezéséről, előremutató és romboló példákat a föld iránti felelősség, a bölcs és a rövidlátó területrendezés gyakorlatából. Egy teljes kiállítási egység foglalkozik az Ausztriával szomszédos országok földhasználatával, egy másik pedig 16 „jó példát” elemezve bemutatja, hogyan lehet tudatos szemlélettel, megtartó módon viszonyulni a földhöz, akár privát, akár köztulajdonban áll, akár egy évszázados várost szolgál, akár szántóföld. A kurátorok elsősorban közös és felelős gondolkodásra ösztönöznek, alternatívákat kínálnak, amelyekkel a földhasználat és a földtulajdon átlátható, és következő generációk érdekeit is figyelembe veszi.

HÁZTÖMB-ÁTALAKÍTÁS BÉCS-SIMMERINGBEN KULTURÁLIS ÉS KÖZÖSSÉGI TÉRRÉ © GABU HEINDL ARCHITEKTUR

PASSZÁZS | PASSAGE

INSULA LEPORUM Margitsziget. Budapesti kultúrtörténeti séták IV. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2020. 239 o. —

szöveg i text:

GÁCS JÁNOS

Új kötettel gyarapodott a Fekete Sas Kiadó népszerű sorozata. A Margitszigetről szóló, kézbe és kabátzsebbe is belesimuló kötetet az előző háromhoz hasonlóan Saly Noémi szerkesztette, és a jól bevált szerzőgárda: Csontó Sándor, Gecséné Tar Imola, Götz Eszter, Holló Szilvia Andrea, Szabó Lajos, Szöllőssy Ágnes, Takács Katalin, Zsigmond Gábor írták az egyes fejezeteket. Az eddig megjelent kötetek közül ez a legkarcsúbb, mindössze 239 oldal terjedelmű, mégis monografikus teljességgel dolgozza fel a sziget valamennyi látnivalóját, vagy akár csak megtekintésre érdemes „objektumát”. A gondosan szerkesztett fejezetek címei alapján a szigetet felkeresők pillanatok alatt megtalálhatják arra az épületre, szoborra, vendéglátóhelyre vagy akár romra vonatkozó történeti teljességű információt, amely előtt éppen állnak. A szerzők, ahol csak lehetett, felkutatták az eredeti forrásokat, levéltári dokumentumokat. A kötetet a mai állapotokat bemutató felvételek mellett számos, eddig nem publikált, történeti értékű fotó teszi gazdagabbá. Bizonyosra vehető, hogy még a területet jól ismerők is számos új és akár meglepő információt találhatnak ebben a kis könyvben. Ízelítőül felsorolunk ezekből néhányat. Mint a sziget történetét tárgyaló első fejezetből megtudhatjuk, meglehet, hogy a sziget térség közismert korábbi elnevezése, a „Nyulak szigete” egy véletlen vagy szándékos elírás következménye. Nagyon valószínű, hogy a szigeten a középkorban itt megtelepült johannita lovagok leprakórházat is működtettek, mivel

a Duna hatékonyan meggátolta a járvány tovaterjedését. Az „Insula Leprorum” név azonban „PR szempontból” talán kevésbé illett a szentéletű királylányt is befogadó apácazárda helyének megjelöléséhez, célszerűbbnek látszott a szigeten ugyancsak létezett királyi vadaskert tapsifüles lakóira utaló elnevezés. A sziget kerttörténetével foglalkozó részben meg vannak említve azok a régi platánés vadgesztenyefák, amelyeket még a terület utolsó Habsburg tulajdonosa, József Ágost főherceg idejében, a 19. században ültettek,, s ma is hűsölhetünk lombjaik alatt. A Margit hídról számos igen érdekes régi fotó található a kötetben, köztük egy olyan is, amely a második világháború rombolása után a Buda és Pest között elsőként összeköttetést teremtő híd felrobbantott budai ágát pótló ideiglenes fahidat, a „Manci hidat” ábrázolja. Ennek építéséhez kivágták a sziget hatalmas vörösfenyőit. A sziget történetének mára elfeledett epizódja, hogy a Magyar Aero Klub léghajója innen szállt fel 1902-ben, hogy „sétaléghajózásra” vigye a merész vállalkozókat. A szigeten hajdan több szálló is működött. A kötetből megtudhatjuk, hogy a Kisszállót számos híres író lakta Krúdy Gyulától Szép Ernőig, a Nagyszállóban pedig koronás fők és világsztárok egyaránt megfordultak. A könyv gazdag felsorolással mutatja be közülük a legismertebbeket. Megismerhetjük a kötetből a zenélő kút (Bodor-kút) kalandos történetét is, amelyet többször is felújítottak, helyreállítottak, szerkezetét modernizálták, de

sajnos ma sem zenél… Különösen érdekes a Palatinus strand nagymedencéjéről készült színes (!) felvétel 1939-ből. Természetesen az épület előtt álló szobor (szobrok) és a bejárati csarnokot díszítő hatalmas falkép változatos történetének is utánajárt a fejezet szerzője. A kötetből nemcsak a jelenleg látható, hanem a hajdanvolt épületekről, például József nádor nyaralójáról, a későbbi Kiskastélyról és vendégeiről, valamint különböző zárdákról és kolostorokról is minden fontosat megtudhatunk. A Hajós Alfréd uszodát ismertető részben megtalálhatjuk az építész fantasztikus színes rajzait az általa tervezett uszodáról, amelyek életképek” formájában mutatják be az uszoda életét. Az idősebbek közül sokan emlékezhetnek még a Bambi” üdítőre. Kiderül, hogy ezt is a szigeti, mára funkcióját kereső ásványvízüzemben palackozták. A sziget déli részén található, eredeti formájában Ybl Miklós által tervezett vendéglátóhely, amelyet a tapasztaltabbak Casino, az ifjabbak Holdudvar néven ismernek, ugyancsak rengeteg változáson esett át az idők során. Itt csak azt az epizódot említjük meg, hogy börtönből való szabadulása után, 1961-ben pincérként dolgozott itt Mensáros László színész. A mindenki által ismert Szent Mihály-kápolna Budapest egyetlen olyan román kori épülete, amely ma is eredeti formájában látható, tornyában pedig egy 15. századi harang lakik, amelyet 1914-ben találtak egy kidőlt szigeti fa gyökerei között. A szigetre érkezőket fogadó zenélő szökőkút két érdekességgel is szolgál: visszaforgató berendezése révén hónapokig használja ugyanazt a vízmennyiséget, szélérzékelője pedig megóvja a bámészkodókat attól, hogy egy hirtelen szélroham nyomán csuromvizesek legyenek. A könyv a szigeti szobrok és térplasztikák bemutatásával zárul. A művek minden fontos adata megismerhető ebből a fejezetből, ráadásul a fejezet úgy van felépítve, hogy a látnivalókat felfűzi egy kellemes szigeti séta útvonalára. Az itt felvillantott mozaikdarabok csak töredékét teszik ki a kötet gazdag tartalmának. Jó szívvel ajánljuk hát ezt az értékes könyvet a Margitsziget, illetve Budapest szerelmeseinek.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

NAGY GÁBOR Nem is tudom… ráadás

DECODE a pályázat eredménye

BEST HIGHRISES 2020/2021 DAM, Frankfurt, 10. 31 – 2021. 04. 25.

PATAKI JUDIT: Padok és pamlagok

Hungarovox Kiadó, Budapest, 2020, 354 o.

Faur Zsófi Galériában

www.meonline.hu

Boook Kiadó, Budapest, 2020, 350 o.

www.meonline.hu

Valószínűleg a laikusok nem is sejtik, milyen izgalmas egy műemlékvédő élete. Elmúlt korok intim életét tapintja ki a málló falak, aládúcolt templomtornyok, falusi pajták vagy egykor pompás kastélyok ránk maradt szerkezeteiben. De ritka, aki mindezt a nagyközönség számára is meg tudja szólaltatni. 2002-ben jelent meg Nagy Gábor építész, műemlékvédelmi szakértő első esszékötete, majd további négy, és most „ráadásként” napvilágot látott egy újabb, friss, az előzőknél nem kevésbé élvezetes olvasmány. Élvezetes, ezt fontos megjegyezni, ráadásul bárkinek. Hiszen a szerző irodalmi nyelvezettel, mikszáthi derűvel és mérnöki pontossággal cseveg benne a hivatásáról: építészetről és műemlékekről, megmentett vagy megmenteni vágyott épületekről, írókról, költőkről – hol naplószerűen, hol egy-egy, sajtóban már megjelent írásával vagy konferencián, szakmai találkozón elmondott beszédével – a tegnapról, a máról, és ezeken keresztül a holnapról is. Szövegeit olvasva közel kerülünk ahhoz a mindennapos küzdelemhez, amit a műemlékek védelmezői az egyre fogyó lehetőségek, egyre zsugorodó intézményi háttér ellenére is heroikus elszántsággal vívnak. Egy-egy mesteri karcolattal rajzolja fel a mai magyar építész szakma néhány fontos alakját, a szakmai utak élményeit, vagy csupán a kavargó mindennapokból leszűrt, aforizmaszerű, szellemes jegyzeteit. A lapokon felbukkanó, finom vonalú rajzai pedig szinte vallomások: a Nógrádtól Fiesoléig, Velemértől Helsinkiig végigrajzolt várak, házak, utcák ceruzarajzai egy érzékeny, a szépség magját megragadni képes alkotót sejtetnek.

Götz Eszter

PASSZÁZS | PASSAGE

www.meonline.hu

NORA-TORNEN, STOCKHOLM, TERVEZŐK: OMA

November 10-én a Faur Zsófi Galériában hirdették ki a DECODE pályázat eredményét és megnyitották meg a pályaművekből rendezett kiállítást. A pályázat célja a társművészeti ágak szorosabbra fűzése az építészettel és új kapcsolódási pontok keresése. Összesen 62 pályamű érkezett be, 22 az építészeti és 40 a művészeti kategóriában. A DECODE Alapítvány a pályázók mellé idén két építészirodát is meghívott, a japán Sou Fujimoto Architects-et és a díjat alapító BORD Építész Stúdiót egyegy munkájukkal. Építészet kategóriában fődíjat kapott: Hajlék (alkotó: Fehér Anna Ditta), „Ígéretes projekt" díjban részesült: Kintsugi-ház (alkotó: Offra Flóra); X RAY (alkotók: Komáromi Dóra, Magyar Nikolett). DECODE Spotlight Díjat kapott a Be Light! támogatásával: Plexi Play (alkotók: Bata Balázs, Ludányi Nóra, Máté Manda, Molnár Tamás, Szigetvári Balázs). A Vizuális és alkalmazott művészet kategória fődíját kapta: Genius Loci (alkotó: Nagy Eszter); „Ígéretes projekt" díjban részesült: Phase in Phase out (alkotó: Kárpáti Judit Eszter DLA), valamint Lines (alkotó: Boruzs Ádám). A pályaműveket bemutató tárlat mellett vendégkiállítást rendeztek a BORD Stúdió és a Sou Fujimoto Architects projektjeiből. A kiállítás virtuálisan megtekinthető a DECODE Alapítvány honlapján keresztül.

Az International Highrise Award 2020 az elmúlt évek hagyományait követve, most is a frankfurti Német Építészeti Múzeumban mutatja be az idei verseny díjazottjait. A világszerte meghirdetett díj jövőorientált tervezést, funkcionális kialakítást, innovatív építési technológiák használatát, a városi szövetbe való illeszkedést, fenntartható és gazdaságos üzemeltetést vár el a pályázatra beküldött magasházaktól. 2020-ban 14 ország 31 épületét jelölték a kitüntetésre, a legtöbbet – ahogyan már évek óta – Kínából. Az előzetes kutatás azt mutatta, hogy összességében világszerte kissé csökkent a magasház-építés tempója, a mezőnyből látható, hogy maga az épülettípus egyre több országban megjelenik, különösen Afrikában; idén először került a verseny élmezőnyébe egy afrikai (marokkói) magasház. A DAM kiállítása a díjazottak mellett mind a 31 jelöltet bemutatja fotókkal, makettekkel, leírásokkal és filmekkel. A verseny győztese a Stockholmban megépült Norra Tornen iker-toronyház lett, melyet a rotterdami székhelyű OMA építésziroda tervezett. A zsűri kiemelte az épületkomplexum időtlen, ugyanakkor előremutató karakterét, a minőségi előregyártott beton em,elekből épült szerkezetet, amelyből ügyes elrendezésben különálló kis loggiák nyúlnak ki. A toronyház tömege és a belső terek finom, szinte kézműves igényű részletei új minőséget hoznak az épülettípusban. A kettős torony formájában a zsűri egy egyenlőségen alapuló társadalom szimbolikus üzenetét látja.

Ritkán jelenik meg könyv formájában egyetlen lakberendező munkássága. Pataki Judit friss albuma olyan hiányra mutatott rá, ami régóta fennáll, és különösebben nem is esik szó róla: régen láttunk már kifejezetten belsőépítészeti kötetet, ami nem irányzatot, nem műfajt, hanem egyetlen tervező gondolatait, döntéseit és azok eredményeit mutatja be, rendbe szedve mindent, amit egy szakember tud, gondol és lát a világról. Ez a gyönyörűen megformált kötet az óvónőből ismert lakberendező-belsőépítésszé lett Pataki Juditnak az utóbbi 15 évben készült munkáit mutatja be, rengeteg fotóval, részletesen elmesélve a megbízás, a tervezés egész folyamatát, átadva mindazt az örömöt, amit egyegy lakás újjávarázsolása adhat. Az egyes lakásokon túl Pataki Judit az adott környékhez fűződő viszonyáról is beszél, ízelítőt nyújt az arrafelé tett sétákon felfedezett, sokszor rejtőzködő szépségekből, még a házak, lakások történetével is megismertet, így a város kultúrtörténete, a megbízók igényei és a lakberendező ízlése, stílusbeli jártassága egyszerre bomlik ki a kötetből. Személyes hangvételű, ugyanakkor szakszerű – és az anyag- és formaválasztásokat okosan megindokló, gondolkodásra és értő látásra késztető – stíluskalauzként is olvashatjuk, ráadásul mindegyik munkához egy-egy praktikus tanáccsal is szolgál, javaslatai segítenek eligazodni a lakásfelújítás, berendezés gyakorlati terepén.

Forrás: Bord Stúdió

Forrás: DAM

Götz Eszter

BÚCSÚ FAREWELL

Jánossy Johanna emlékére 1964–2020 —

szöveg i text:

KŐRÖSI BOGLÁRKA

Októberben hunyt el Jánossy Johanna építész, a MÉSZ és a Budapesti Építész Kamara tagja. Lehetetlen néhány bekezdésben megemlékezni sokszínű munkásságáról, ahogy szintén képtelenség szövegbe formálni azt az egész lényét átjáró melegséget, nagylelkűséget, különleges szépérzéket, tehetséget és erős igazságérzetet, amire gyászoló hozzátartozói mindig emlékezni fognak. Itthon a női építészek méltatlan alulreprezentáltsága, a szakma férfi-centrikusságának múltbeli berögzülése, úgy tűnik, még ma is csak a lassú változás folyamatában tart. Ez olykor akadályokat gördít egy-egy életpálya kibontakozása elé - azonban ezúttal kivételesen nem ez az ok, amiben Jánossy Johanna háttérben maradása keresendő. Idő előtt lezárult pályája középpontjában soha nem önmaga személye állt, sem magánéletében, sem szakmailag: nem csak a tolakodás, az előtérben

levés vágya állt távol tőle, de példaképeinek tartott mestereitől is azt a visszafogott, ám mégis határozott tervezői szerepet örökölte, amely az építészet általánosabb, tradicionálisabb értékeivel is harmonizál. Mi sem beszédesebb annál, hogy azon felül, hogy műegyetemi diplomaszerzésétől fogva tervezői közösségekben működött (1988–91 között a Lakótervben, 1995–96-ban a KÖZTI-ben, majd 1996-tól a férjével, Lente Andrással közösen alapított Archiflex Stúdió Építészirodában), legfontosabb munkái között egy foghíjbeépítést és egy műemléki rekonstrukciót tartott számon. Mindkét munka, azok jellegéből fakadóan, az építész tervező mindenen felül álló józan alkalmazkodóképességét, illetve adott pillanatokban akár a hátrább lépés szükségességének felismerését követelte meg. A IX. kerületi, Sobieski utcai 15 lakásos társasház az a lakóépület, amelyet az Archiflex Stúdió csapatával egy már kész, egységes képet mutató utca üres telkére illesztett be – ráadásul a többségében negyvenes években épült környező házak vonalvezetésében, mintha a Bauhaus esztétikája csillanna meg. A tervezés irányait tehát a már meglévőhöz igazodás, az utcafront diktálta rendszerrel való egyezés igénye határozta meg: így alakult ki, állandó finomhangolással az épület tömege, amelynek utcai homlokzata minden elemében ezt a megfontolt alkalmazkodást mutatja meg, követve a szomszéd házak síkjait és kiugrásait. Azonban az is világos, hogy az udvar felől nemigen állt semmi a szabadabb munka útjába; ott már lehetőség nyílhatott a némiképp eltérő ritmus kialakítására is. Mindez – a beépítés lehetőségeire irányuló szabályozások, a méret, a tájolás, az erkélyek meghatározása, és mindeközben a lakás-elosztás kisakkozása – méltón idézi meg Jánossy György Vár-beli lakóház-beépítéseinek szellemiségét a hatvanas évekből (Tóth Árpád sétány, Úri utca), s nem is titok, hogy Johanna az édesapját

is építész-példaképei közé sorolta, Csomay Zsófia, Roth János, U. Nagy Gábor és Török Ferenc mellett. Habár a Kádár-kori Várnegyed-lakóházépítések során kulcsfontosságú kérdés volt a műemlékvédelem, a Sobieski utcában a kétezres évek elején ugyanez nyilvánvalóan nem volt jelen, azonban később, egy következő fontos szakmai pillanat az előbb már említett, veszprémi műemléki felújítás volt. Az Alsóvárosi temető Haiszler-kápolnája az 1830-as években épült, ennek állagmegóvása idővel gondot okozott a városnak; 2012-ben indult az a rekonstrukciós munka, amelynek Jánossy Johanna volt a tervezője, s amelynek nyomán Veszprém építészeti emlékezetének egy darabja visszanyerhette egykori formáját. Ez a feladat megint csak nem az egyéni víziók szárnyalásának terepe volt, mégsem jelentéktelen a saját építészeti hitvallás kifejezésre juttatásában – amelyek az értékmegőrzés, és a többszörös jelentéssel bíró épített tér tiszteletben tartása lehettek, lehetnek. Ugyanez az attitűd Jánossy Johanna számos egyéb munkájában is megtalálható – újabban akár a Nemzeti Táncszínház belsőépítészeti munkáira is gondolhatunk –, valamennyi lakó-és középület, iroda és enteriőr, a korábbi építész-generáció hagyományait vitte tovább, a rendszerváltással bekövetkező sodrásban. Jánossy Johanna tervekkel, megvalósításra váró elképzelésekkel ment el: foglalkoztatta a hontalanság problémája, a kirekesztettek ügyei, konkrét szakmai terveket forgatott a fejében. Finom, érzékeny lénye – édesapjához hasonlóan – nem találta a helyét a korban, amelybe beleszületett. Munkái remélhetőleg továbbviszik megkezdett gondolatait az új építész közösségek számára is.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

Hajdú Virág 1967–2020 —

szöveg i text:

HADIK ANDRÁS

Fájó veszteség érte az építészettörténész szakmát: 2020. október 15-én elhunyt Hajdú Virág művészettörténész, aki majd húsz éven át volt a Magyar Építészeti Múzeum munkatársa. Még egyetemistaként ismertük meg őt, 1991-ben néhány hónapot fotónegatívok meghatározásával és leltározásával töltött nálunk. Ezután a lyoni Jean Moulin Egyetemen tanult ösztöndíjjal, hogy szakdolgozatának témáját a helyszínen teljesíthesse ki. Művészettörténet és történelem szakos diplomájának megszerzése után 1993-ban kezdett el dolgozni a múzeumban. Munkájára az igényesség, precizitás és a kollektív feladatok iránti affinitás volt jellemző. Ez utóbbit megkönnyítette az a közösségi szellem, amely nem kis részben a múzeum vezetőjének, Pusztai Lászlónak volt köszönhető.

BÚCSÚ | FAREWELL

Első publikációja (Boda Gábor néhány épületszobrászati műve az ’50-es évekből) 1992-ben jelent meg a Prakfalvi Endre által szerkesztett Építészet és tervezés Magyarországon 1945–56 című kiállítási katalógusban, melynek második, átdolgozott kiadásában 1996-ban már mint társszerkesztő is közreműködött. A Weichinger Károly és Rimanóczy Gyula életművét bemutató katalógusban jelent meg humorérzékét jól illusztráló tanulmánya Ősmagyar postás. Boda Gábor szobrai a Dob utcai postaépületen címmel 1994-ben. Tevékenyen vett részt a múzeum forráskiadvány sorozatának (Lapis Angularis) megindításában. Az első kötetben Ritoók Pállal gondozta Hauszmann Alajos önéletrajzát (1995), a másodikban Vágó József és Bölöni György levelezéséből válogatott (1998). 1996-97-ben a Pasaréti Polgárok Köre által szervezett két kiállítás (Pasarét modern építészete, A másik modern) aktív részese volt. 2000-ben a Lővei Pál által szervezett A műemlékvédelem táguló körei című kiállítás létrehozásában és katalógusában is közreműködött. Szintén ebben az évben készült a Pavilonépítészet a 19–20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítás és katalógus, melynek munkatársaként, szerkesztőjeként szerepelt. 2001 őszén Aix-en-Provence-ban a Fondation Vasarely szervezésében szerepelt A magyar avantgarde. Építészet és fotó 1920–1945 című kiállítás, amelynek Virág (Csengelné Plank Ibolyával és Ritoók Pállal) a társkurátora volt. 2001-ben jelent meg Ferkai András szerkesztésében és tanulmányával a Pest építészete a két világháború között című kötet, melynek Branczik Márta, Molnos Attila és Oláh Éva mellett ő is társszerzője volt. A Fény és forma. Modern építészet és fotó 1927–1950 kiállítás könyv formájú kiadványában az építészettörténeti tanulmányt Ritoók Pállal közösen jegyezte (2003). A könyv sikerét jelzi,

hogy 2010-ben a Vincze Kiadónál második, átdolgozott kiadásban is megjelent. A kiállítás, amelynek egyik kurátora is volt, beutazta Európát és szerepelt többek között Helsinkiben, Bécsben, Dessauban, Rotterdamban és Wrocławban. 2002 és 2004 között ő képviselte Budapestet a Szecessziós Városok Hálózatában (Réseau Art Nouveau Network). A múzeumi munka mellett műemléki tudományos dokumentációkat is készített, többek között Borsosné Kaiser Annával a budapesti Tisztviselőtelepről (1999), a MÉMOSZ-székházról Pralfalvi Endrével (1999), a Palatinus strandfürdőről Branczik Mártával (2001). Besegített védettségi dokumentációkkal az OMvH-nak, amikor a zsidónegyed értékes értékes épített öröksége veszélybe került (2004). Számos publikációja jelent meg a Műemlékvédelem mellett a Műemléklap, a Népszabadság, a Balkon és a Magyar Építőművészet hasábjain. Amikor 2011 végén a KÖH-ben történt leépítések a megszűnés szélére sodorták az intézményt, Virág is szabadúszásra kényszerült. Ezt követően főleg műemléki dokumentációk elkészítésén dolgozott. Vasútállomások (Kaposvár, Püspökladány), parasztházak (Hollókő, Balatoncsicsó), templom (Hódmezővásárhely református újtemplom), a budavári volt karmelita kolostor és a hőgyészi Apponyi kastélyszálloda múltját kutatta és öntötte formába. Természetesen az eddig elmondottak kevéssé írják le plasztikusan egy érzékeny személyiség dimenzióit. Mégis – mivel szűk családi körben búcsúztatták el – legyen ez a korán sem teljes írás a régi munkatársak közös, szimbolikus, elmaradt koszorúja. Virág, Isten veled!

November 3-án adták át a Dél-dunántúli

umi épületének megtervezése, az épületek

nemzeti identitás felmagasztalásával való

Építész Kamara által 2019-ben alapí-

közvetlen környezetének kialakítása, a

szembenézést. Olyan projekteket várnak,

tott Forbát Alfréd Építészeti díjat és Épí-

tervezett új egyetemi városnegyedbe illesz-

melyek rendszerszintű változást követel-

tészetért elismerő okleveleket. Díjat vehe-

tése. A tervpályázatra olyan pályaműveket

nek, hely-specifikusak, és különböző disz-

tett át Kajári József Tamás (Lakóépület,

várnak, amelyekben megvalósul a terület

ciplínák és tervezési szemléletek közötti

Szekszárd), Karácsony Tamás és Kern

központjában elhelyezkedő műemléki vé-

együttműködésre alapoznak. Építészek,

Orsolya (Deák ház / Szeniczey kúria, Paks)

delem alatt álló, ám régóta elhagyott, mára

várostervezők, tájépítészek, designerek,

és Dr. Széll Attila Béla (Ciszterci szállás,

lepusztult állapotú Nagyvásártelep épüle-

mérnökök, művészek, kurátorok, építészeti

Pécs). Oklevelet kaptak: Denkinger Jó-

tegyüttes felújítása, funkcióval ellátása és

kommunikációval foglalkozó szakemberek,

zsef, Nagy Péter és Rádóczy (f) László

integrálása az új egyetemi városnegyedbe,

és bárki, aki az építészet jövőjével foglalko-

(Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Álta-

egyúttal biztosítva jelentős hazai és nem-

zik jelentkezhet a pályázatra. A benyújtott

lános Iskola és Óvoda átalakítása és bő-

zetközi szabadidős és sportesemények

pályaművek lehetnek befejezett projektek,

vítése, Komló), Kokas Ignác (Pécsi Refor-

jövőbeni megrendezésének lehetőségét,

elméleti vagy konceptuális javaslatok.

A jelenlegi járványhelyzet következtében a

mátus Kollégium Általános Iskolája, Pécs),

valamint egy, a Budapest Diákváros részét

∙ Jelentkezési határidő:

november 21-re tervezett 16. Média Építé-

Kovács-Andor Krisztián DLA és Tamás

képező – diákszállás és sport funkciókat

2021. január 6.

szeti Díja eseményének online közvetítése

Anna Mária DLA (Lakóépület, Pécs).

tartalmazó – új épület és közvetlen kör-

∙ További információ:

HÍREK NEWS

HÍREK

nyezetének megtervezése, amely magas

https://futurearchitectureplatform.org

megszüntetésével a legszigorúbb egész-

A hagyományosan májusban átadott

minőségű természeti és épített környezetet

/open-call/

ségügyi szabályok betartásával szervezik

Europa Nostra díjak mellett 2020-ban új

eredményez a fenntarthatóság jegyében.

újra 2021 elején.

pályázat indult, amely a díjazottak közül

A Nagyvásártelep épületegyüttesén túlme-

Bauhaus Campus 2021

választja ki azokat a projekteket, amelyek

nően a Diákváros első kollégiumi épületét

Nemzetközi pályázatot hirdettek építészhall-

A 2020. november 18-ra meghirdetett OSS-

Grand Prix, illetve Public Choice Award

kell magas építészeti színvonalon, innovatív

gatók számára, melynek célja egy olyan ok-

KÁR-díj eredményhirdetése, díjátadása a

elismerést kaphatnak. Novemberben on-

és fenntartható módon megterveznie a pá-

tatási helyszín kialakítása, ahol az építészet

vírushelyzetre való tekintettel előreláthatóan

line hirdették ki az eredményt. Nagydíjban

lyázóknak. A tervezés során figyelembe kell

jelenlegi helyzete megkérdőjeleződik, és ahol

2021. februárban lesz.

részesült az Auschwith. Noz long ago.

venni, hogy a Diákváros, a később megé-

lehetőség van új ötletek és megoldások fel-

Not far away című, Spanyolországban és

pítendő egységekkel együtt olyan szerves

fedezésére. A Bauhaus Campus 2021 nem

Új budapesti Duna-hídra írtak ki közbe-

Lengyelországban megrendezett kiállítás, a

egységet alkot majd, amely egészséges

egy szokványos intézmény, sokkal inkább

szerzést. Az Aquincumi-híd és kapcsolódó

Tramontana Network III elnevezésű kutatási

és vonzó lakó- és munkakörnyezetet kínál

egy kreatív felfedező tér. Nem a hagyomá-

közlekedési hálózata vonatkozásában rész-

projekt és az aquilai Basilica Santa Maria di

a használók legkülönbözőbb csoportjai

nyos képzési formák szerint működik az

letes megvalósíthatósági tanulmányterv ké-

Collemaggio felújítása. Közönségdíjat a ro-

számára. Az új városrészben mindenki ma-

egyetem: nincsenek számonkérések és

szítésére írt ki nyílt tendert a BKK Budapesti

mániai Ambulance for Monuments projekt,

gáénak érezheti a közösségi tereket, fenn-

osztályzások, de még csak hierarchia sem,

Közlekedési Központ. A tervezési terület a

különdíjat a tartui Észt Papír- és Nyomtat-

tartható megoldásai révén időtálló, értékes

hiszen bárki által szabadon alakíthatóak

Bécsi úttól a 2-es számú vasútvonal, majd

ványmúzeum, valamint egy, a régészeti

városrésszel gazdagodik a főváros, az új

csoportok és műhelyek. Az intézmény a

Körvasút mentén a Marcheggi híddal pár-

emlékek megmentését dolgozó szír-olasz

városrész megvalósulásának pozitív hatá-

Föld bármely pontjáról fogad előadókat és

huzamosan az M3-as autópálya bevezető

kezdeményezés kapott.

sai messze túlmutatnak majd a területen,

hallgatókat, akik építészeti megoldásokat

és példaként szolgálhatnak más jövőbeni

keresnek és kínálnak a jelenkor problémáira

A Dezeen Awards 2020 versenyén a kö-

fejlesztések számára is.

vagy mindössze érdeklődnek a kérdéskör

zönségszavazás kategóriában kiemelt

∙ Beadás határideje:

iránt. A campus elsősorban a tudáscsere és

dicséretben részesült Gutowski Robert

2021. 02. 12., 14:00

a közös gondolkodás helyszíneként funk-

pátyi Szent II. János Pál pápa-temploma.

∙ Bővebb információ:

cionál, hozzáférhetővé téve mindezt bárki

www.nagyvasartelep.org

számára a világon. Az új létesítmény a ha-

elmarad, a díjátadót viszont a lezárások

szakaszáig tart.

DÍJAK A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló tel-

KIÁLLÍTÁSOK

jesítményt nyújtó, elismert képviselőinek

tárok felbontásával, a normák megtagadáLandscapes of Care

sával, rendhagyó alternatívák felderítésének

személyes megbecsülése, méltó életkörül-

A világszerte kibontakozott koronavírus

A Future Architecture platform fiatal stúdiók

ösztönzésével segíti az építészetet abban,

ményeinek biztosítása céljából alapította a

járványra való tekintettel 2021. tavaszáig

épített környezetre vonatkozó transzforma-

hogy naprakész maradjon, valamint újra és

Nemzet Művésze díjat, amely a legrango-

előreláthatólag minden rendezvény elma-

tív ötleteit várja, melyek a 2021-es Euró-

újra meg tudja haladni önmagát, és így ké-

sabb hazai művészeti elismerés, és ame-

rad, emiatt Kiállítások rovatunk ezúttal üres

pai Építészeti Program keretében lesznek

pes legyen jobb hellyé tenni a világot.

lyet 2014-ben ítélt oda első alkalommal a

marad – a szerk.

bemutatva. Az ötletpályázat lehetőséget

∙ Pályázathoz kapcsolódó előadások:

díj Bizottsága. A díjat minden évben a Magyar Művészeti Akadémia köztestület „szü-

PÁLYÁZATOK

biztosít gyakorló építészek és konceptuá-

2020. december 2., 4., 7., 2021. március 4.

lis gondolkodók számára egyaránt, hogy

∙ Regisztráció 50% kedvezménnyel:

bemutathassák ötleteiket egymás és a

2020. november 23. – 2021. január 31.

a kitüntetést más művészeti ágak képvise-

Budapest Diákváros, Nagyvásártelep és

nyilvánosság előtt. A sikeres pályázók

∙ Regisztráció 25% kedvezménnyel:

lői mellett Nagy Ervin építész vehetett át.

környezete építészeti tervpályázat

magas színvonalú szakmai intézmények-

2021. február 1. – 2021. március 7. ∙ Normál regisztráció:

letésnapján", november 5-én adják át. Idén

A Budapest Fejlesztési Központ „Budapest

kel - múzeumokkal, galériákkal, kiadókkal,

A BME Építészmérnöki Karának Szentkirá-

Diákváros – Nagyvásártelep és környeze-

biennálékkal, fesztiválokkal - kerülhetnek

2021. március 8. – 2021. április 4.

lyi Zoltán-díját évente egy alkalommal ítélik

te” elnevezéssel nyílt, nemzetközi építésze-

összeköttetésbe, akik segítséget nyújtanak

∙ Kérdések feltétele:

oda a Kar kiváló tanáregyéniségének: ok-

ti tervpályázatot hirdet. A pályázat célja a

a nemzetközi színtéren.

2020. november 23 – 2021. április 11.

tóber 21-én a díjat Dr. Locsmándi Gábor

műemléki védelem alatt álló Nagyvásártelep

A pályázat idei témája a szolidáris együtt-

∙ Pályaművek leadása:

építész, várostervező, a BME Urbanisztika

épületegyüttes felújítási terveinek elkészíté-

működés és kollektív önszerveződés kér-

2021. április 15.

tanszékének volt tanszékvezetője kapta.

se, az épület új funkciójának meghatározá-

déskörét járja körül, beindítva ezzel a vég-

∙ Bővebb információ:

sa, illetve Budapest Diákváros első kollégi-

telen növekedés mítoszával, a határok és

https://arkitekturo.com

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

ÉPÍTÉSZEK ARCHITECTS

ERŐ ZOLTÁN

CSAPÓ BALÁZS

DÉVÉNYI TAMÁS

BERZSÁK ZOLTÁN

Diploma | Degree

1982 BME Építészmérnöki Kar, építészmérnök 1989 Leuveni Katolikus Egyetem, posztgraduális műemléki szakmérnök

2001 BM, Építészmérnöki Kar

1977 BME Építészkar 1982–1984 MÉSZ Mesteriskola

1993 BME Építészmérnöki kar

építész vezető tervező

Oktatói tevékenység | Teaching activity

2016– BME Urbanisztika Tanszék, címzetes egyetemi docens 2000– BME Urbanisztika Tanszék, meghívott előadó Válogatott munkák | Selected projects

Budapest Városfejlesztési Koncepciója, 1998–2002 Bartók Béla út – Kosztolányi Dezső tér átalakítása, 2001–2002 M4 metróvonal, építészeti generáltervezés, 2004–2014 (Csapó Balázzsal, Palatium Stúdióval) Pannonhalma, fejlesztések, 2007–2020 (Szilágyi Klárával) M3 metró déli szakasz felújítása, 2015–2018 (Csapó Balázzsal, Palatium Stúdióval) Sándor–Metternich kastély felújítása, Bajna, 2016–2020 (Szilágyi Klárával)

építész vezető tervező

Válogatott munkák | Selected projects

M3 metró középső szakaszának felújítása, 2020– (Germán Tiborral) M3 metró déli szakaszának felújítása, 2015–2020 (Erő Zoltánnal) 2018 (Erő Zoltánnal, Germán Tiborral) Őrmező, P+R parkoló és buszterminál, 2014–2015 (Mérték Stúdióval) BKK Deák téri Ügyfélközpont, 2013–2014 (Erő Zoltánnal) M4 metróvonal, 2004–2014 (Erő Zoltánnal) Kiemelt pályázatok | Featured competitions

MOME campus tervpályázat, 2016, 2. díj (sporaarchitects-cel, Studio Nomaddal) Újpesti Főtér, mélygarázs és virágpiac tervpályázat, 2009, 1. díj (Palatium Stúdióval, Varga Péter Istvánnal) Kelenföldi pályaudvar és térsége ötletpályázat, 2007, 3. díj ( Palatium Stúdióval, Város-Teampannonnal, Taattal, s73-mal) Díjak | Awards

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Kelenföldi pályaudvar és térsége ötletpályázat, 2007, 3. díj (Palatium Stúdióval, Város-Teampannonnal, Taattal, s73-mal) M4 Budapest, építészeti pályázat, 2004, 1. díj

2015 Archdaily Building Of The Year 2015 Budapest Építészeti Nívódíja 2015 Cemex International Building Award 2016 A’ Design Award 2017 Fiabci World Prix D’excellence 2018 Riba Award For International Excellence

építész

Válogatott munkák | Selected projects Oktatói tevékenység | Teaching activity

1998 Iparművészeti Egyetem 2001–2002 BME Építészkar 2005–2006 Corvinus Egyetem 2007– SZIE YMK, adjunktus, majd mesteroktató 2010– MÉSZ Mesteriskola Válogatott munkák | Selected projects

Inter-Európa Bank Rt. székháza, Budapest 1998 FUGA, Budapest, 2009 Rácz Fürdő, Budapest, 2010 Várkert Bazár, Budapest, 2014 Zuglói zsinagóga, 2020 Díjak | Awards

1977 diplomadíj 1998, 2010 Podmaniczky-díj 2000 Ybl-díj 2006 Molnár Farkas-díj 2011 ICOMOS-díj 2015 Prima-díj 2015 Budapest Nívódíj 2017 FIABCI-díj Iroda | Office

Iroda | Office

Budapesti Műhely 1073 Budapest Erzsébet krt. 17.

Paragram Stúdió Kft. 1024 Budapest, Lövőház u. 26.

www.budapestimuhely.hu

Díjak | Awards

1993 Europa Nostra-díj 2015 Archdaily Building Of The Year 2015 Budapest Építészeti Nívódíja 2015 Cemex International Building Award 2016 A’ Design Award Golden 2017 Fiabci World Prix D’excellence 2018 RIBA Award For International Excellence, Winner

építész

1998 Vendégház, Zirc-Szarvaskút (Vékony Péterrel) 2004 Társasház, Budapest (Vékony Péterrel) 2008 Térségi tanuszoda, Bicske 2010 Polgármesteri Hivatal bővítése, Budapest XVII. 2013 Vakok Állami Intézete épületeinek felújítása, átalakítása, Budapest 2014 Egek Királynéja Róm. kat. Főplébánia, Budapest 2018 Budapest-Fasori Református Kollégium Csipkebokor óvodája, Budapest Kiemelt pályázatok | Featured competitions

2004 Városi uszoda és sportcsarnok, Pilisvörösvár, 3. díj 2009 Weöres Sándor Színház, Szombathely, kiemelt megvétel 2014 Református templom és parókia, Csömör, 1. díj Díjak | Awards

1993 Diplomadíj 2000 Év tetője, 2. díj 2003 Év homlokzata, 3. díj 2015 Budapest Építészeti Nívódíja, Dicsérő Oklevél 2016 Építőipari Nívódíj 2017 Pro Architectura-díj Iroda | Office

4plusz Építész Stúdió Kft. 113 Budapest, Bartók Béla út 79. www.4plusz.hu

Iroda | Office

Palatium Stúdió Kft. 1013 Budapest, Krisztina krt. 45. www.palatiumstudio.hu

FÉLIX ZSOLT DLA

FIALOVSZKY TAMÁS

GULYÁS BÁLINT

KENÉZ GERGELY

DR. KISS ZSOLT ISTVÁN

Diploma | Degree

1992 BME Építészkar 1989–1990 Ecole d’Architecture, Marseille 1992–1993 Ecole d’Architecture de Normandie, Rouen 1998–2000 MÉSZ Mesteriskola 2005 BME Középülettervezési Tanszék, DLA-fokozat

2000 BME Építészkar 2002–2004 MÉSZ Mesteriskola

Diploma | Degree

2016 BME Építészmérnöki Kar

2016 BME Építészkar

Válogatott munkák | Selected projects

2006– BME Középülettervezési Tanszék, meghívott oktató 2009 BME Urbanisztika Tanszék, meghívott oktató

Cserkész utca családi ház terve, 2016 (Építész Stúdióval) Szent Margit Gimnázium tornaterme, 2017 (Építész Stúdióval) Csákberény, 7 falú ház terve, 2020

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Válogatott munkák | Selected projects

Iroda | Office

Széll Kálmán tér felújítása, Budapest, 2016 Társasház, Budapest, 2018 Családi ház, Pesthidegkút, 2018 Társasház, Bp. Pannónia u., 2019 Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka, Budapest, 2020

1977 BME Építészmérnöki Kar 1988 BME Építészmérnöki Kar, gazdasági mérnök 1990 BME, doktori fokozat

1998– BME Középülettervezési Tanszék, meghívott oktató

Széchy Tamás uszoda, Budapest, 2006 Városi Uszoda- és Sportcsarnok, Budaörs, 2010 Kodály Központ, Pécs, 2010 Füleky Borászat, Bodrogkeresztúr, 2010 Budakeszi Városháza, 2011 Széll Kálmán tér rekonstrukciója, 2016

MÁS építészek Budapest Gül Baba utca 21. masepiteszek@gmail.com +36 20 9265900

építész

Válogatott munkák | Selected projects

Városi Piac, Gödöllő Lakóépület, Budapest XII. Infopark C-épület, Budapest Prielle Corner irodaház, Budapest Füleky kúria és borászat, Bodrogkeresztúr Fővárosi Művelődési Ház, Budapest Nivegy-völgyi közösségi ház, Balatoncsicsó Szent Margit Gimnázium tornacsarnok, Budapest

építész

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Díjak | Awards

Iroda | Office

2000 Diplomadíj 2007 Pro Architectura díj 2010 Pro Communitate díj, Pécs 2011 Természetes kő az építészetben díj 2011 Média Építészeti Díja közönségdíj 2011 Pro Architectura-díj 2011 FIABCI Prix d’Exellence 2. helyezés 2011 ArchDaily Building of the Year Award 2011Magyar Ingatlanfejlesztési Díj, 2. helyezés 2012 Pest Megye Építészeti Nívódíja

Építész Stúdió Kft. 1016 Budapest, Krisztina krt. 71.

Iroda | Office

www.epstudio.hu

Építész Stúdió Kft. 1016 Budapest, Krisztina krt. 71.

Díjak | Awards

1992 Diplomadíj 2000 Magyar Ingatlanfejlesztési Pályázat különdíj 2001 FIABCI Prix d’Excellence különdíj 2005 XI. kerületi Pro Architectura díj 2011 Természetes kő az építészetben díj

építész

www.masepiteszek.com

építész

Oktatói tevékenység | Teaching activity

BME Építészkar, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék BME, posztgraduális Egészségügyi Mérnökképzés

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Válogatott munkák | Selected projects

Széll Kálmán tér felújítása, 1. díj, 2012 Új Közlekedési Múzeum, 3. díj 2019 Salt-pan house, 3. díj, 2020 The Great Cinema of Modern Zlín, 2. díj, 2020 New Elementary School and Kindergarten for Dolní Měcholupy, 3. díj, 2020

Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház, 2020 Balassa János Kórház, Szekszárd, 2008, 2014 Országos Kardiológiai Intézet, Gyermekszív Központ, 2000 Corvinus Egyetem könyvtára, Budapest, 2012

Iroda | Office

Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza, Szekszárd, 1. díj Országos Kardiológiai Intézet, Gyermekkardiológiai Központ, 1. díj APEH, Dél-Budai Székház, 2. díj Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Sebészeti épület, 1. díj Casalgrande Padana Grand Prix, 3. díj

Építész Stúdió Kft. 1016 Budapest, Krisztina krt. 71. www.epstudio.hu

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Iroda | Office

Krämer, Kiss és TársaikKft. 1118 Budapest, Avar utca 33. www.kktstudio.hu

www.epstudio.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

VASÁROS ZSOLT

VONNÁK KATALIN

CSONTOS GYÖRGYI

MÉSZÁROS ERZSÉBET

Diploma | Degree

1997 BME Építészmérnöki Kar

1993 Ybl Miklós Műszaki Főiskola 1998 BME Építészkar 2000–2002 Mesteriskola XVI. ciklus 2010–2012 BME Építészkar Főépítész szakmérnöki képzés

1999 Ybl Miklós Műszaki Főiskola 2002 SZIE YMMF posztgraduális képzés 2004/2006 ÉME Mesteriskola XVIII.ciklus

Diploma | Degree

Oktatói tevékenység | Teaching activity

BME Urbanisztika Tanszék, külsős konzulens

1990 YMMF Városgazdasági szak 1996 YMMF Magasépítő szak 1999 YMMFTervező Szakmérnöki Tagozat 2000–2002 Mesteriskola XVI. ciklus 2007 PTE-PMMK Építőművész szak 2009–2011 SZIE Műszaki Doktori Iskola 2011–2012 PTE-PMMK Breuer Marcell Doktori Iskola

2011/2012 BME Ipartanszék, külsős oktató

Válogatott munkák | Selected projects

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Villaépület, Budapest, Szabadság-hegy, 2016 Villaépület, Budapest, Hidegkút

2002– Ybl Miklós Építéstudományi Kar

2011– BME Középülettervezési Tanszék, meghívott oktató 2018– BME Középülettervezési Tanszék, főállású oktató 2019– BME Építőművészeti Doktori Iskola titkára

építész

KRONAVETTER PÉTER DLA

építész, egyetemi adjunktus

Oktatói tevékenység | Teaching activity

BME ÉPK Ipartanszék Válogatott munkák | Selected projects

MNM Állandó Régészeti kiállítás, 2002 Tornai Pincészet bővítése, Somló, 2009 Esterházy uradalmi épületek fejlesztése, Devecser, 2012 Szaléziánum, Veszprém, 2011 Szépművészeti Múzeum Cézanne időszaki kiállítás installációja, 2018 OMRRK Szabolcs utcai épületegyüttes, 2020 Luxor West Bank síregyüttes helyreállítása, Egyiptom (folyamatos)

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Válogatott munkák | Selected projects

"Vita Verde”, beépítési koncepcióterv, Budapest, 1. díj (Csontos Györgyivel)

Digitális oktatási központ és kiállítótér, Ózd, 2016 Társasház, Kőbánya, 2020 (Vonnák Katával)

Díjak | Awards

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

2016 Budapest Építészeti Nívódíj, dicsérő oklevél

Ökoházak, Miskolc-Bodótető, 2002, megvétel MEMO Bunker, Budapest, 2016 "Vita Verde” beépítési koncepcióterv, Budapest, 2018, 1. díj (Vonnák Katával)

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Százhalombatta Szent István tér meghívásos tervpályázat 1. díj Komárom Csillagerőd Nemzetközi Művészeti Központ (Koris Jánossal) megvétel MNM bővítése 2010, 3. díj

Iroda | Office

Vonnák és Társai Építész Stúdió 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b.

Iroda | Office

Narmer Építészeti Stúdió Budapest 1114 Bartók Béla út 37. 2/9. epiteszet@narmer.hu www.narmer.hu

www.vonnakestarsai.wordpress.com

2011 Piarista Központ rekonstrukciója, Budapest (Golda Jánossal, Kovács Zoltánnal) 2016 Felnőtt és gyermek háziorvosi rendelő (Stiebel Ritával, Szepesi Jánossal) 2019 Ferences Gimnázium új szárnya, Szentendre (Golda Jánossal, Híves Melindával) 2019 Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény (Horváth Robertával, Vermes Dániellel) 2019 Felnőtt háziorvosi rendelő (Horváth Robertával) Válogatott munkák | Selected projects

2006 Apartmanház, Budapest, megvétel

Díjak | Awards

2009 Molnár Péter-díj 2011 Ezüst Ácsceruza díj 2017 Pro Architectura díj 2018 Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj, 2018 2019 FIABCI World Prix 2020 Ybl-díj Iroda | Office

MIXA Stúdió 1146 Budapest, Zichy Géza utca 4. info@mixastudio.hu www.mixastudio.hu

Díjak | Awards

2002 Év Szép Háza I.díj 2011 Phillip Rotthier Európai Építészeti Díj, válogatott munka 2012 Építőipari Nívódíj 2013 Pro Architectura díj 2016 Equitone, Az anyag természete I. díj 2018 Budapesti Építészeti Nívódíj, kiemelt dicséret 2019 Építőipari Nívódíj Iroda | Office

22009 BME Építészkar 2010–2012 Mesteriskola XXI. Ciklus 2015 BME Építőművészeti Doktori Iskola

Válogatott munkák | Selected projects

2014 Napbácsi, mobil bár, Római-part (többekkel) 2016 Ferenc tér rehabilitációja, Budapest (többekkel) 2017 Családi ház, Törökbálint (Kalmár Lászlóval, Zsuffa Zsolttal) 2019 Családi ház, Remetehegy (Kalmár Lászlóval, Zsuffa Zsolttal) Kiemelt pályázatok | Featured competitions

2019 Egri Járási Hivatal épülete, 3. díj (Kalmár Lászlóval, Zsuffa Zsolttal) 2017 Corvinus Sportközpont, 1. díj (Kalmár Lászlóval, Kund Iván Patrikkal, Zsuffa Zsolttal) 2015 Liget Budapest, Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum, 2. díj (Balázs Mihállyal és másokkal) Díjak | Awards

2009 MÉSZ-MÉK Diplomadíj 2009 Hauszmann-díj 2020 Szendrői Jenő díj (Az életrajz a 202/6. számunkban hibásan jelent meg, a tervezőtől és az olvasóktól elnézést kérve, itt közöljük a helyes formában – a szerk.)

Káva Kft. 1162 Budapest, Diófa u. 61. kavakft@gmail.com

SZERZŐK AUTHORS

ALMÁSSY KORNÉL PhD építőmérnök. 1999-ben diplomázott a BME Építőmérnöki Karán, majd 2002-ben az egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán Master of Business Administration (MBA) diplomát, 2010-ben pedig PhD-fokozatot szerzett. Politikai és közéleti szerepeket is vállalt. 2019 óta a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója, valamint a BME Építőmérnöki karán egyetemi docensként jelenleg is oktat. BOTZHEIM BÁLINT építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas pályázat szoborterve, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe a kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. 2013tól a Mérték Stúdió, majd a Paulinyi and Partners munkatársa, 2019-től a Soproni Egyetem építésztanára. CSONTÓ SÁNDOR újságíró, szerkesztő népművelő (BDTF), művelődéstörténész (ELTE), a Budapest folyóirat állandó munkatársa. Számos várostörténeti cikket publikált lapokban és tanulmányai jelentek meg Budapesttel foglalkozó könyvekben, kiadványokban. GÁCS JÁNOS vegyész, iparjogvédelmi szakértő. 1974-ben végzett az ELTE vegyész szakán. Az ELTE Szerves Kémia Tanszékén, majd a Magyar Szabadalmi Hivatalban dolgozott. Címzetes egyetemi docens. A Budapest folyóirat szerkesztőbizottsága és a Nagy Budapest Törzsasztal tagja. 2014-ben ötletadója és kurátora volt a Róth Miksa, Thék Endre és Jungfer Gyula munkásságát bemutató kiállításnak. Cikkei az Élet és Tudomány, a Természet Világa és a Budapest folyóiratokban jelentek meg. GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. 2015-ben Ezüst Ácsceruza-díjat kapott. HADIK ANDRÁS művészettörténész. Tanulmányait 1974–1980 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–művészettörténet szakán végezte. 1981-ben került az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséghez és a Magyar Építészeti Múzeumhoz. Kutatási területe a századforduló, a két világháború közötti időszak, valamint az 1945 utáni művészet és építészet. Tagja a DOCOMOMO Magyar Nemzeti Bizottságának, 1991-től 1998-ig tagja volt az ICAM (International Confederation of Architectural Museums) vezetőségének. Az 1980-as évektől rendszeresen készít hazai és külföldi építészettörténeti kiállításokat, a Pavilon című folyóirat alapítója és szerkesztője, számos építészettörténet könyv és tanulmány szerzője. HERCZEG ÁGNES dr. tájépítész, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A Budapesti Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti Szakán diplomázott 1984-ben, majd posztgraduális tanulmányokat folytatott az MTA tudományos továbbképzésének keretében. Bécsi és itáliai ösztöndíjakat kapott, 2003-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1994-ben Pro Natura díjban, 1998-ban Henry Ford Kulturális Örökségért díjban és Kós Károly-díjban részesült. Egyetemi előadó, számos cikk, tanulmány, kötet szerzője és szerkesztője. HÖRCHER FERENC dr. habil. eszmetörténész, esztéta, költő, szerkesztő, egyetemi tanár. Magyar-angol-esztétika szakon végzett az ELTE-n, majd Oxfordban és Brüsszelben folytatott posztgraduális tanulmányokat. 1996-ban szerzett kandidátusi fokozatot filozófiából. Az MTA BTK Filozófia Intézetének igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára. KÁDÁR ZSÓFIA művészettörténész. 2009-ben végzett az ELTE-BTK művészettörténet szakán. 2007-ben kapcsolódott be a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fotótárának munkájába gyakornokként, majd szerződéssel. Ezt követően évekig a hivatal Nyilvántartási Irodájában dolgozott. 2019-ben került vissza MÉM MDK Gyűjteményeihez. KISS TAMÁS építész 2019-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Építész szakmai tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet; a 19-20. század építészete, és az építészeti téralakítás iránt. Az egyetemi tanulmányai alatt, 2017-ben és 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián nevezett dolgozataival II. helyezést ért el. Építészeti témájú írással 2017-től foglalkozik. KLEIN RUDOLF PhD (1985 és 1995), Mphil (1982) építészettörténész, habil. egyetemi tanár (Szent István Egyetem, előzően: Tel-avivi Egyetem, Kyotói Műegyetem, Jeruzsálemi Héber Egyetem, Bezalel Művészeti Akadémia, Újvidéki Egyetem), a 20. századi építészet, ill. az újabb kori zsinagógaépítészet kutatója. Fontosabb könyvei: Zvi Hecker – Oltre il riconoscibile, Testo & Immagine, Torino, 2002; L’art Juif (társsz.: G.S. Rajna, Z.A. Maisels, R. Reich. D. Jarassé) – Paris: Citadelles & Mazenod, 1995. /ang.: Jewish Art, Abrams, New York, 1997., / ném.: Die Jüdische Kunst – Freiburg, Basel,

Wien: Herder, 1997.; Tadao Ando – Architect Between East and West / Az építész Kelet és Nyugat között, Pont, Bp., 1996.; Kortárs Magyar Építészeti Kalauz (társszerzők: Lampel Éva és Miklós), Vertigo, Bp., 2001; Jože Plečnik, Akadémia K. Bp., 1992; Peter Eisenman – A dekonstruktivizmustól a foldingig (Kunszt Györggyel), Akadémiai K. Bp., 1999.; A lakógéptől az érző építészetig. 20. századi elméletek, Novi Sad, 1988; Sudelovanje korisnika u oblikovanju stana, Gradevinski fakultet, Subotica, 1987. KOVÁCS GERGELY művészettörténész. 2012-ben végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, ezt követően a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központban helyezkedett el. 2013 óta a műemléki tervtár gyűjteményi referense. Kutatási területe a középkori falfestészet és építészet, illetve a műemlékvédelem tudománytörténete. KŐRÖSI BOGLÁRKA a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem PhD hallgatója, magyarországi designtörténettel foglalkozik. Jelenlegi kutatásában a rendszerváltás hatását vizsgálja az itthoni épített és tervezett környezet, tárgyi kultúra alakulásában. Korábban a Kassák Múzeumban dolgozott kommunikációs munkatársként és kurátorként. Rendszeresen ír építészeti és design témájú szövegeket. LOVRA ÉVA Dr. PhD. településmérnök és építőmérnök M.Sc. A Debreceni Egyetem Műszaki Karának egyetemi adjunktusa, városépítészeti és városmorfológiai tárgyakat oktat magyar és angol nyelven. 2014 és 2017 között Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország felsőoktatási intézményeinek vendégkutatója, a Roma Tre és La Sapienza egyetemek vendégoktatója Rómában. 2016–2018 között a Szlovák Tudományos Akadémia Építészeti Tagozatának kutatója. Kutatási területe a várostörténet, várostervezés-elmélet, város- és tipo-morfológia, építészeti és városépítészeti kölcsönhatások, mikro-urbanizmus Közép-Európában (1867–1918), építészet- és várostervezés-elmélet a II. világháború utáni időszakban; városi örökség meghatározása, értékelése. 2011-ben megjelent útleíró prózakötete (Amikor otthon van a sehol, Forum, 2011). Tudományos monográfiája Szabadka urbanizmusa és építészete a második világháború után (1948–1975) címmel jelent meg (Forum-VMTT, 2014). Második tudományos monográfiája, Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában. Városszövet- és várostipológia 1867–1918 a Terc gondozásában jelent meg 2020-ban. NAGY GÁBOR építész. 1975-ben végzett a BME építészkarán, ezt követően az ÁÉTV és az Atlant Kft építész tervezője. 1994-ben került az Országos Műemlékvédelmi Hivatalhoz, kezdetben Baranya megye, majd Budapest Belvárosának műemléki felügyelőjeként. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál Budapest és Pest megye szakmai irányítója. 2011-től a Pest Megyei Kormányhivatalnál az örökségvédelem vezetője. Publikációi mellett több könyve is megjelent építészetről, műemlékvédelemről és másról. ROSE BALÁZS építész 2005-ben diplomázott a BME Középülettervezési Tanszéken. Építész munkatárs és társtervező többek között Gereben Péter, Karácsony Tamás, Klobusovszki Péter, Zombor Gábor mellett, valamint a Zsuffa és Kalmár műtermekben. 2013–2016 között Santiago de Chilében a Max Núñez Arquitectos Asociados és a SUN Arquitectos munkatársa, 2016 óta újra itthon alkot. SZABÓ JULIANNA építész, urbanista. 1992-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1995-ben az Université Louis Pasteur-ön tanult, 2003-ban a BME-n városépítési és városgazdasági szakmérnöki végzettséget, 2008-ban DLA fokozatot szerzett. Jelenleg a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének docense. 2009–11 között az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa. Budapest Tematikus Fejlesztési Programjainak kidolgozása során részt vett a szociális rehabilitáció koncepciójában. Számos városépítészeti, urbanisztikai tanulmány, könyvfejezet szerzője. SZARKA ZSÓFIA építészmérnök hallgató, tanulmányait 2014 óta folytatja a BME építészmérnöki karán. SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/tervezője (Álmok Álmodói/Millenáris Park, 2002; 100% kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon, 2014, Tér///Erő, II. Építészeti Nemzeti Szalon, 2019). 2002-ben a Velencei Biennálé magyar pavilonjának társkurátora volt. 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. TATAI MÁRIA építészmérnök (BME, 1978). 1978–1983 között a BUVÁTI tervezője, majd szabadúszó tervezőként, szakíróként, szakfordítóként dolgozott. A környezetkultúra iskolai program egyik megalkotója, oktatott az ELTE-n és az Iparművészeti Egyetemen. Mozdulatművészeti darabok rendezője, koreográfusa. 2006–2019 között a MÉK munkatársaként többek között az Építész Évkönyveket szerkesztette. 2015ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. VUKOSZÁVLYEV ZORÁN okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, PhD. egyetemi docens a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. Kortárs építészettel, korszerű örökségvédelemmel, műemlékvédelemmel foglalkozik, műemléki tervezési szaktanácsadó. 2015–2017 között a Miniszterelnökség (Forster Központ) Műemléki Tanácsadó Testületének elnöke. 2017–2018 között a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi és Kiemelt Fejlesztési Főosztály helyettes vezetője, a Műemléki és Régészeti Osztály vezetője. A Műemlékvédelem tudományos szakfolyóirat és az Architectura Hungariae online periodika főszerkesztője. ZÖLDI ANNA építész, színdinamikai szakmérnök, építészeti szakíró. A BME Építészkarán szerzett diplomát. Néhány év tervezőintézeti gyakorlat után magántervezéssel kezdett foglalkozni, elsősorban a belsőépítészet területén. 2004 óta publikál a szaksajtóban és a kulturális folyóiratokban. 2013-ban Ezüst Ácsceruza díjat kapott.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 06

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE 2020 / 06 Az M3 megújult állomásai | Modernisation of Four Stations of M3 Line – Erő Zoltán, Csapó Balázs • Thököly úti zsinagóga felújítása | Reconstruction of the Synagogue in Thököly Road – Dévényi Tamás • Schossberger kastély felújítása | Renovation of Schossberger Castle, Tura – TSPC • Református templom és gyülekezeti otthon | Calvinist Church and Congregation Home, Csömör –Berzsák Zoltán • Szent Margit Gimnázium tornacsarnoka | Gym Hall of St Margaret Secondary Grammar School, Budapest – Félix Zsolt, Fialovszky Tamás, Gulyás Balázs, Kenéz GergelyKiss Zsolt István • Kis-Balaton Látogatóközpon | Visitor's Centre, Fenékpuszta – Vasáros Zsolt • Társasház | Apaertment House, Kőbánya – Vonnák Katalin, Csontos Györgyi • Ferences Gimnázium új épülete | New Building of the Franciscan Secondary Grammar School, Szentendre – Golda János, Híves Melinda, Mészáros Erzsébet • Humboldt Forum, Berlin Franco Stella

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM | XX. ÉVFOLYAM / 114. SZÁM Hálózatokkal átszőtt világ | A World Interwoven with Networks – Botzheim Bálint • A chilei Valparaíso School és az Open City Group | The Valparaíso School and the Open City Group, Chile – Rose Balázs • Bőhm Viktor építészete | Viktor Bőhm’s Architecture – Lovra Éva • A léptékhelyes város dicsérete | In Praise of the Appropriate Dimensions of a City – Hörcher Ferenc • A MÉM-MDK egy éve | The Past Year of MÉM-MDK – Almárry Kornél • Válogatás a MÉM-MDK gyűjteményének forrásanyagából | A Selection of the Sources of the Collection of MÉM-MDK – Kádár Zsófia, Kovács Gergely • Vírus és vidékfejlesztés | Vírus and Development of Economy – Szarka Zsófia, Szabó Julianna • Kertművészet és irodalom | Garden Design and Literature – Herczeg Ágnes

Kós Károly Díj 2010

www.meonline.hu

1580 Ft 2020 I 06

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

ERŐ – CSAPÓ • DÉVÉNYI T. • BERZSÁK Z. • ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ • KISS ZS. I.• VASÁROS ZS. • VONNÁK – CSONTOS • GOLDA – HÍVES – MÉSZÁROS