Hungarian Architecture 2019/4 by Hungarian Architecture

04 2019

RÉGI-ÚJ

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

1580 Ft

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 106.

10 ÉVES A FUGA FUGA10 FESZTIVÁL 2019. október 1 – 7.

A FUGA Budapesti Építészeti Központ 2019. október 1-én ünnepli megnyitásának 10. évfordulóját, amire nagyszabású és sokrétű eseménysorozattal készülünk, a ház kínálatához igazodó szakmai programokkal. Október első hetében délelőttől késő estig nyitva áll majd a FUGA kapuja: előadások, interjúk, nemzetközi konferencia, beszélgetések, műtárgy-aukciók váltják egymást, esténként pedig zenével, illetve irodalmi esttel zárjuk a napot. Zárásként, október 7-én este minden teremben új kiállítás nyílik. A születésnapi fesztivál részeként megrendezett jótékonysági aukciónkon a műtárgyak választéka éppen olyan sokszínű, mint a FUGA kulturális kínálata: október 5-én és 6-án képzőművészet, fotó, kézirat és kotta, design és Magyarországon először építészeti rajz és makett kerülnek kalapács alá. A művészek által felajánlott alkotások teljes bevételét a FUGA fejlesztésére fordítjuk. Az aukciós kiállítás megtekinthető: 2019. szeptember 7-től. A fesztivál részletes programja és az aukciós katalógus elérhető honlapunkon és a helyszínen. www.fuga.org.hu

Okos, aki érti az embereket; aki önmagát érti: ihletett. Hatalmas, aki másokat legyőz; aki önmagát legyőzi: erős. Aki törekszik: nincs híján akaratnak; aki megelégszik: gazdag. Aki nem veszti természetét: hosszúéletű; aki nem veszti emlékezetét: örökéletű.

(Tao Te King: Az Út és az Erény Könyve. Fordította: Weöres Sándor)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2019 / 04

____

TARTALOM CONTENT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata.

____

MÉ 2019/04. szám ISSN 1785 – 282X LAPALAPÍTÓ (1903) ÉS KIADÓ: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig FELELŐS KIADÓ: Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke

SZCÉNA // SCENE

Főszerkesztő: Szegő György DLA Főmunkatárs: Botzheim Bálint Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor

Csonka Pál érem 2019 – Götz Eszter

Pál Csonka Award 2019 – Eszter Götz

In memoriam Kapy Jenő (1942–2019) – Klein Rudolf

UTÓIRAT alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: Szegő György DLA Szerkesztők: Botzheim Bálint, Götz Eszter

Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: Prime Rate Kft. HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044

TÉMA // THEME

10 Folyamatos múlt. A megújult karmelita épületegyüttes – Sulyok Miklós

Continuous Past. The Renewed Carmelite Complex – Miklós Sulyok

12 Új kezdet. Fatimai kegyhely és zarándokközpont, Alsószentiván – Katona Vilmos

A New Beginning. Fatima Pilgrimage Center and Shrine, Alsószentiván – Vilmos Katona

16 Frappáns válasz. Újpalotai református templom, Budapest – Kiss Tamás A Striking Answer. Calvinist Church, Újpalota, Budapest – Tamás Kiss

20 Léptékváltás a Zugligeti úton. A MOME campus átváltozása – Tatai Mária

A Change of Scales in Zugligeti Road. The Transformation of MOME Campus – Mária Tatai

26 Nyitott könyv. József Attila Városi Könyvtár, Makó – Götz Eszter

An Open Book. József Attila Public Library, Makó – Eszter Götz

32 Piac, gazdaság. Vásárcsarnok, Nagykőrös – Mizsei Anett

Market, Economy. Market Hall, Nagykőrös – Anett Mizsei

36 Éledő Duna-part. Pesterzsébeti Strandfürdő – Dragon Zoltán

Danube Riverbank Awakening. Pesterzsébet Open-air Baths – Zoltán Dragon

40 Jövőépítés. Solar Decathlon 2019, Szentendre – Dudics Krisztián

A Competitive Alternative. Solar Decathlon 2019, Szentendre – Krisztián Dudics

45 Expo 2019 a Kínai Nagy Fal tövében. Kertészeti világkiállítás, Peking – Lővei Pál

Expo at the Foot of the Great Chinese Wall. Gardening World Exhibition, Beijing – Pál Lővei

48 Generatív papírlámpás. Plasencia Auditórium és Konferenciaközpont

– Gyulai Levente, Katona Vilmos

Generative Paper Lantern. Plasencia Auditorium and Conference Centre

– Levente Gyulai, Vilmos Katona

WEBOLDALUNK: www.meonline.hu

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

52 A kreatív térhasznosítás építészeti és társadalmi vetületei – Takács Laura, Dr. Fejérdy Tamás

Creative Space Utilization Architectural and Social Aspects – Laura Takács, Tamás Fejérdy Dr.

55 Kreatív Bécs. Vienna Biennálé 2019 – Szegő György

RÉGI-ÚJ SZCÉNA MAGYAR // SCENE ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Creative Vienna. Vienna Biennale 2019 – György Szegő

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

57 Kockasors. A hazai kockaházas épületállomány újraértelmezése – Tóth Tünde Krisztina

Cubic Fates. The Reinterpretation of Hungary’s Cubic Houses Building Stock – Tünde Krisztina Tóth

62 Hol születik a jövő építészete? 10+1 kérdés a Solar Decathlonról – Csúsz István

Where is the Architecture of the Future Born? 10+1 Questions on the Solar Decathlon – István Csúsz

67 Emlékezés Rimanóczy Jenőre – Ferkai András

Commemorating Jenő Rimanóczy – András Ferkai

69 Építészeti jelentés. Hogyan beszélnek hozzánk az épített terek? – Francsicsné Szántay Zsófia

The Meaning in Architecture. How Do Man-made Spaces Address Us? – Zsófia Szántay

74 Építészeti atmoszférák – Suba-Faluvégi Szilárd

Architectural Atmospheres – Szilárd Suba-Faluvégi

TERV // PLAN

81 Fecskelátogató központ – Tóth Bence Péter

Swallows’ Visitors’ Centre – Bence Péter Tóth

PASSZÁZS // PASSAGE

83 Építészeti Szalon 2019 – Mújdricza Péter 85 Fényarchitektúra – Horváth Éva Mónika 86 Egy igazi könyvcsemege. Jelek a térben: Lázár Antal építészete – Sylvester Ádám 87 Café As – Az építész Simon Wiesenthal – Szegő György 88 Haas Haus – Hommage à Hollein – Szegő György 90 In memoriam Majoros Gábor – Hegyi Dezső 91 Máriási Masznyik Iván kiállítása 91 Trust your Architect! 91 Frida országa. Guillermo Kahlo fotói – Szegő György 91 Cságoly Ferenc: Építészet és kultúra II.

92 Hírek, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

20 A CÍMLAPON A NAGYKŐRÖSI VÁSÁRCSARNOK FOTÓJA LÁTHATÓ. ÉPÍTÉSZEK: JÁROMI IRÉN, KISS GYULA. FOTÓ: PALKÓ GYÖRGY

2019 / 04

____ SZCÉNA SCENE

____

Csonka Pál érem Építészek Háza, 2019. 07. 08. — szöveg text: fotó photo:

—

GÖTZ ESZTER FAZEKAS ILDIKÓ / MÉSZ

A Magyar Építőművészek Szövetsége székházában július 8-án – a névadó születésnapján – adták át a nemzetközi hírű tudós és több építészgeneráció tanítómestere tiszteletére és emlékezetére, a MÉSZ által 1988-ban alapított Csonka Pál érmet.

SPORTUSZODA, GYŐR. FOTÓ: ZSITVA TIBOR

A kitüntetés az építész- és tartószerkezet-tervezők alkotó együttműködését hivatott elismerni. A díjat minden évben azok kaphatják, akik alkotópárként magas színvonalú építészeti alkotást hoztak létre, továbbá az, aki oktató és/vagy tudományos munkájával jelentősen és igazolhatóan járult hozzá a fent

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

említett, alapvető cél eléréséhez. 2019-ben Bodrossy Attila DLA építész és Serfőző István tartószerkezet-tervező alkotópárosa kapta az elismerést, melyet Marosi Miklós, a kuratórium elnöke és Krizsán András, a MÉSZ elnöke adott át. Bodrossy Attila és Serfőző István évtizedek óta számos projekten dolgoznak együtt. Egyik igen sikeres közös munkájuk a 2015-ben átadott győri uszoda, amelynek az MÉ 2015/9. lapszámában megjelent méltatásából idézünk: „...Az ívesre hajlított alumíniumlemez-tető nem csupán divatos, de fontos a gesztus is, ami formálta: a dél felé zárás és az észak felé való megnyílás kettős szándéka sűrűsödik ebben a vonalban. A medencét északról szegélyező ferde oszlopsor és az ártéri erdő között önálló hajóként is értelmezett tér a fák koronájáig magasodik, a külső fa pillérsorral promenáddá egészül ki. Változik ugyan a hosszú, tetejükön olykor zömökebb ragasztott tartók színe, alakja, és a köztük feszülő rudak irányvektora, de az elemek ritmusa egyenletes. Az absztrakt fasor egy hosszúra rajzolt, enyhén hullámzó vonal része, amely kijelöli a telekhatárt, és a tekintetet a bejárathoz tereli. Az eredeti koncepció szerint ez a vonal a Rábca korábbi medre mentén kialakult Bercsényi liget felé hosszabbodik. A feltűnő, mégsem hivalkodó rávezetést a kieső városrész befejezetlen

területrendezése, a Sziget és Győr-Újváros között húzódó mezsgye határhelyzete indokolja…” (Katona Vilmos: Gesztusok építészete – Sportuszoda, Győr. MÉ 2015/9) A díjazottaknak szívből gratulálunk!

PÁL CSONKA AWARD 2019 HOUSE OF ARCHITECTS, 08. 07. 2019 The Pál Csonka Award, founded by the Association of Hungarian Architects (MÉSZ) in 1988, was presented and honored at the headquarters of the Association of Hungarian Architects on July 8, in honor of the renowned scientist and teacher of several generations of architects. The award recognizes the creative cooperation of architects and structural designers. The prize is awarded each year to those who have created highquality architectural works as a creative couple and who have made significant and verifiable contributions to the aforementioned fundamental purpose through their teaching and / or scientific work. In 2019, Attila Bodrossy DLA architect and István Serfőző structural designer received the recognition.

In memoriam Kapy Jenő (1942–2019) — szöveg text: fotó photo:

—

KLEIN RUDOLF BOTZHEIM BÁLINT

Fájdalommal vettük a hírt a szerkesztőség munkájában rendszeresen részt vállalt Kapy Jenő haláláról. Rendkívüli műveltségét és mély gondolkodását tükröző írásait örömmel közöltük, több tematikus lapszámunk vendégszerkesztője volt, aktív részvételével valósítottuk meg 2005-ben az Építészet és tudomány, majd 2007-ben a Szellemi impulzus című több napos, nagy sikerű konferenciákat; az előadások szövegei az akkor mellékelt Utóiratokban ma is aktuális olvasmányok. Az alábbi írással a szerkesztőség is búcsúzik szeretve tisztelt kollégájától – a szerk.

ját a kelet-közép-európai körülmények közé, ami

korlatok is, ami próbálta a sztereotípiákba be-

még egy-két évtized elmúltával sem lett magától

rögzült gondolkodásokat „feltépni”, és teljesen

értetődő hazánkban. Építészmonográfiáimból

más megközelítésből indítani egy-egy probléma

szervezett előadásokat (Jože Plečnik, Tadao

megoldását is – szerintem ettől lettek sikeresek

Ando, Peter Eisenman és Zvi Hecker), melyek-

többek között a Kapy-tanítványok: nem másol-

hez a hallgatók hozzászólhattak. Megdöbben-

tak, hanem másképp gondolkodtak. A „Kapy-is-

tem, hogy a diákok meg tudtak szólalni, eredeti

kolában” a koncepcióalkotás nagyon erős volt,

módon gondolkodni, ami akkor még ritkán jelle-

és így belefért a stilárisan teljesen különböző

mezte a kelet-közép-európai (építész)karokat, és

(organikus/cool) irány, a lényeg, hogy a tervek-

leginkább a MÉSZ Mesteriskolájának kiválóságá-

nek „feszesnek” és indokoltnak kellett lenniük.

ra emlékeztetett, csak BSc alapokon.

Voltak nyári táborok, szakmai gyakorlatok

Kapy Jenő halálával igen eredeti és színes

Megelőzte korát. Az Ybl műszaki alapjaira

is, szintén utánozhatatlan egyedi és személyes,

egyéniséget veszített el Magyarország épí-

szakmai és szellemileg interdiszciplináris fo-

egy életre meghatározó élményekként; kreatív

tészeti közélete. A jó kezű és újító építész az

kozatot épített fel, neves értelmiségiket hívott

gyakorlatok és Kapy-féle jóga-gyakorlatok haj-

Iparterv nemes hagyományain felnőve elsajá-

meg, akik a hallgatók előtt megnyitották a vilá-

nalonta a nagymarosi Duna-parton, merthogy a

tította a strukturalizmus gondolkodásmódját,

got, megvilágították az építészet tudományos

tanár úr másik fontos útravalója volt, hogy „az

ami egybeesett a távol-keleti szellemiség iránti

háttér-diszciplínáit. Szinte 100%-ban külsős

építészet a leggyönyörűbb szakma, de nagyon

érdeklődésével, de nem mondott ellent protes-

oktatókat hívott be előadni és konzultálni is, és

strapás...”

táns származásának sem.

nem csak építészeti témájú előadások voltak,

Megszállott elhivatottsággal tanított. Nyitott

A halk szavú, álmodozó tekintetű építész

hanem mindenféle tudományág képviseltette

volt, kísérletező kedvű, derűs kedélyű. Újszerű,

mindig lelkesen fogadta az újat építészetben,

magát, a képzőművészettől a közgazdaságon

összetett gondolathálóval borította be mindan�-

tudományban és filozófiában: posztstrukturaliz-

és akár a holisztikus filozófián át a zenéig, egy-

nyiszor a hallgatóságát, amit a legváratlanabb

mus, dekonstruktivizmus, skin- és parametrikus

szóval igazi értelmiségi képzés volt. Így meg le-

pillanatban oldott fel sajátos humorával. Évti-

építészet stb. Szellemi frissességének egyik fő

hetett ismerni még az iskola alatt a fél magyar

zedekig a tanítás volt lételeme, több neves épí-

forrása a filozófiában kimunkált bölcsész- és

építész szakmát (általános szakmai tájékozott-

tész szakmai mesterének vallja. Tanítványi köre

építész-gondolkodásmód, mellyel nem minden-

ság, műveltség növelése, szakmai kapcsolatok

igen erős, összetartó közösségként működött,

ki értett egyet – ez számára tragédia lett volna

kialakítása, stb). Ez abban is segített, hogy az

mai napig baráti körként tud egymásról.

–, és a teljes nyitottság. Ez a nyitottság mások

ember kicsit jobban el tudja helyezni magát a

Kapy Jenő a kommersz és digitális/virtuális

felé tette őt eszményi pedagógussá.

szakmai környezetében. Azt mondta, nem föl-

aranyborjak, divat-fétisek korában kapcsolatot

1991 és 2006 között, vándoréveim során

tétlenül a szakma csúcsán kell lenni, hanem

és dialógust folytatott természettel, épített kör-

működtem együtt vele, meghívott néhány előa-

pont azon a szinten, amilyenek a képessége-

nyezettel és a másik emberrel: megrendelőkkel,

dásra a posztgraduális kurzusába. A bolognai

ink: se alatta, se fölötte, mert ebből adódnak

kollégákkal és legfőképpen tanítványaival. A ő

rendszert annak bevezetése előtt Kapy Jenő már

az egyéni tragédiák...

lelküknek él tovább.

sikeresen foganatosította, fájdalommentesen ül-

Fontos volt az is, hogy nem csak tervezési

tette át az angolszász (építész)oktatás struktúrá-

feladatok voltak, hanem úgynevezett kreatív gya-

SZCÉNA // SCENE

Isten nyugosztalja. Köszönjük a mintaadást!

2019 / 04

____ TÉMA THEME

____

FOLYAMATOS MÚLT

A MEGÚJULT KARMELITA ÉPÜLETEGYÜTTES — —

építészek architects:

ZOBOKI GÁBOR, SILVESTER CSABA

szöveg text:

SULYOK MIKLÓS

fotók photos:

RÉTHEY-PRIKKEL TAMÁS

Talán az elmúlt évtizedekben nem volt ennyire nehéz tervezési feladat a magyar építészetben, mint amilyen Zoboki Gábort megtalálta, amikor a Miniszterelnökség új székhelyét lett módja megtervezni a Budai Várnegyedben, egy régi és egy új épületben. Igen összetett a feladat építészeti problematikája, de a szimbolikus oldala talán még ennél is bonyolultabb. Emlékezet és történelem szétválása korunk egyik alapvető szellemi problémája, áthatja kultúránk egészét. Pierre Nora francia történész így fejti ki ezt: „Emlékezet, történelem: távolról sem szinonimák, s rá kell ébrednünk, hogy szembeállítja őket minden. Az emlékezet maga az élet, melyet élő csoportok hordoznak, s ekképpen folyamatos fejlődésben áll, kitéve az emlékezés és a felejtés dialektikájának, nem törődve szükségszerű deformációjával, védtelen minden használat és manipuláció ellen, hajlamos hosszú rejtőzködésre és hirtelen új életre kelésre. A történelem mindig problematikus és tökéletlen rekonstrukciója annak, ami már nincs. Az emlékezet mindig időszerű jelenség, megélt kötődés az örök jelenhez; a történelem a múlt megjelenítése.” 1 A modernitás időtörése pillanatonként sokszorozódik jelen és múlt között, amikor az egyre gyorsuló társadalmi folyamatokban tiszavirág életű kulturális jelenségek burjánzanak a mindent uralni vágyó tömegmédiában. A közösségek jelen lévő múltjaként tételezett emlékezet pedig kénytelen szembesülni a történettudomány tárgyilagos és semleges tényfeltáró tevékenységével, amely jogot formál a közösségek, nemzetek kulturális és történeti emlékezetének ellenőrzésére. Éppen a kulturális örökség, s kitüntetetten is az épített környezet az, amely fenntarthatja az ember, a közösség lelki egészségét, időbeli beágyazottságának tudatát, helyét. „A totális uniformizálás világában az emlékezés lehetővé teszi a másság megtapasztalását és a távolságtartást a jelen tényeinek önkényuralmától.”2 Buda a magyar történelem szimbolikus helye, a 13. század közepe, IV. Béla király óta uralkodói székhely, később Luxemburgi Zsigmond és Mátyás városa. Ennek a területnek a fejlesztésére dolgozta ki a magyar kormány 2014-ben a huszonöt éves időtávlatban gondolkodó Nemzeti Hauszmann Tervet, majd 2019-ben elfogadta a hároméves ütemekben gondolkodó Nemzeti Hauszmann Programot, a felelős cselekvés programját. A Várnegyed és a Budavári Palota súlyos sérüléseket

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szenvedett a második világháborúban, s az azt követően hatalomra kerülő kommunista párt a múlt megtagadásának jegyében, ideológiai szempontok szerint fogott hozzá újjáépítéséhez; ezek között alapvetés volt, hogy a hatalom nem használhatja többé a korábbi uralkodói székhelyet, amivel egyszerre fejezték ki a történelmi magyar uralkodó osztályokkal és a magyar történelem addigi menetével való szakításukat. Napjainkban érthető a múlt megtört folytonosságát helyreállítására vonatkozó szándék. A Köztársasági Elnöki Hivatal – a szomszédos Sándor-palotában – és a Miniszterelnökség Várba visszahelyezése a magyar történelem egyik elszakadt szálának helyreállítása. A kolostor, mint miniszterelnöki székhely építészeti üzenete a történelmi léptékben való gondolkodás és a visszafogottság. Az emlékezet helyreállítása, a mai kor szellemi és építészeti igényei szerint. A feladat építészeti nehézsége a hely – a Budai Vár és az a konkrét telek, ahová az új irodaház került –, valamint az épület, a régi kolostor történeti és szimbolikus súlyából fakad. De nem kevésbé komoly maga a tervezési feladat sem: a magyar kormány székhelyének építészeti kialakítása. Mindezt fokozta, hogy a történelem és a jelenkor, az épület egyházi múltja és a mai állami reprezentáció között kellett megtalálni az egyensúlyt. Az 1730-es évekre felépült karmelita kolostor cellás rendszerű, tágas belső udvaros, templommal – ebben működött később a Várszínház, majd a Nemzeti Táncszínház – rendelkező épülete mindössze negyven évig volt kolostor, mivel II. József rendelete

TÉMA // THEME

2019 / 04

nyomán 1784-ben a szerzeteseknek el kellett hagyniuk. Később kaszinó, színház és iroda működött a falai között. A templom különlegesen mély (tkp. hosszú) és nagy belmagasságú szentélyéből Zoboki Gábor leválasztott egy akkora szeletet, ahol egy könyvtár nyerhetett elhelyezést; ezt naponta láthatjuk a sajtóban, mint a miniszterelnök diplomáciai fogadó helyszínét. A 18. századi épület szerkezete kevés mozgásteret engedett az építészeknek. Ennek ékes példája, hogy a miniszterelnök dolgozószobája mindössze két korábbi szerzetesi cella és egy folyosószakasz egybenyitásából alakult ki. Tárgyalótermek kialakítására a volt szerzetesi refektóriumban és a fölötte található, azonos alaprajzú

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

térben nyílt mód. A refektórium korábbi secco technikájú falfestményeit megrendelői kérésre restaurátorokkal konzerváltatták és vízzel oldható fedőréteggel látták el, erre került a vékony glettréteg és a festés, tehát elfedve megőrizték. A műemléki kolostorépülethez Zobokiék két új elemet kapcsoltak: a keleti (dunai) homlokzatra, a miniszterelnöki iroda elé épített reprezentatív erkélyt, amely kellően mértéktartó, anyagában és részletképzésében egyformán odaillő, valamint egy ehhez hasonló erkélyt a belső udvar északi homlokzatán. A tervezők józanságát dicséri, hogy monumentalizálásnak ezeken az új építészeti elemeken sincs semmi nyoma. A karmelita kolostor belsőépítészete Dragonits Márta elképzelése nyomán alakult ki. Mivel az épület eredeti rendeltetéséből következően gyakorlatilag dísztelen volt, s szinte nem maradt fenn berendezési tárgy, újra meg kellett alkotni az enteriőr karakterét. Ezt a belsőépítész igen kevés eszközzel – színezés, anyagválasztás, burkolatok és berendezés – valósította meg. A falfestést a kézenfekvő törtfehérrel oldotta meg, a

folyosók padlóburkolatát hatalmas, méterszer méteres süttői fehérmészkő lapokkal, matt felülettel, hallatlanul elegánsan és nagyvonalúan. Az ajtótokok mattra pácolt sötét dió árnyalata kellő komolyságot és egyszerűséget kölcsönöz a fehér falú, boltozatos kolostori folyosóknak és szobáknak. Az új épület, a Miniszterelnökség irodaháza esetében a létrejött eredmény építészetileg egészében és részleteiben is meggyőző. Telepítése begyógyítja a második világháború óta a kolostor mellett, a Színház utca és a Hunyadi János út sarkán, tátongó építészeti szakadást, hiányt. Nagyon szemléletesen világítja meg az új épület jól sikerült beágyazását az a látvány, amit

TÉMA // THEME

a főváros pesti oldaláról nyújt. Innen látszik igazán, milyen sebészi pontossággal illesztették bele a budai Várhegy világörökségi panorámájába: gyakorlatilag észrevétlen marad. Tömegformálásával lehetetlennek látszó feladatot old meg: egyszerre időtlen és modern, tagolt és tömbszerű, elegáns, de nem hivalkodó; ez Zoboki Gábor épületének egyik fő erénye az együttesben. Bár a megvalósult változat többféle tervjavaslat után lett kiválasztva, vagyis a megbízó és az építész közös munkájának is tekinthető, a tervező mégis meg tudta tartani az épület egységességét és erejét. Az emeletmagasságig fölfutó lábazati kőburkolatot kissé problematikusnak érzem, ez inkább hétköznapi épületburkolathoz közelít, mint egy középületéhez. Ugyanakkor a tömeg egészének arányai jól kidogozottak, a rejtett eresz a jelzésszerű koronázópárkánnyal arányos, a tetősíkablakok kialakítása igényes, az első emeleti bélletes ablaktípus telitalálat, részletképzésük, osztásuk variációja egészen finom, helyénvaló játék. Az épület másik nagy erénye az alaprajzi kialakításból következő belső téri megoldás: a körfolyosós bel-

2019 / 04

ső fedett udvarban Zoboki látványosan modern lépcsőt hozott létre, szobrászi formálással és minőségben. Lendület, erő, játékosság sugárzik belőle. Felemeli, oldja a szigorú, egyszerű formálású belsőt, amelyet a nemes diófa burkolat tesz komollyá és elegánssá. A déli oldalhomlokzatba izgalmasan, erőteljes építészeti gesztussal illesztett bejárat modern függönyfalat idéző kialakítása jótékonyan kortárs karaktert visz a ház konzervatív ös�szképébe. A Budai Várnegyedben a második világháború óta számos kiváló kortárs épület született, többek között Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Pintér Béla, Puhl Antal vagy Virág Csaba tervei nyomán. Ezek sorából kiemelkedik Zoboki Gábor miniszterelnökségi épületegyüttese, amely a történeti városszövetet szövi tovább, s ezzel megvalósítja az emlékezet folytonosságát.

—— ²

Pierre Nora: Entre mémoire et histoire. La problématique des lieux. In: Les lieux de mémoire. Gallimard, Paris, 1984. Magyarul: Emlékezet és történelem között. Aetas, 1999/3. Ford. K. Horváth Zsolt Jan Assmann: A kulturális emlékezet. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1999. 85.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

CONTINUOUS PAST THE RENEWED CARMELITE COMPLEX This task may have been the most difficult one for design in the past few decades in Hungarian architecture with which Gábor Zoboki was commissioned: he had to design the new headquarters of the Ministers in the Castle District by integrating a new and an old structure. The challenge resulted from the historic and symbolic significance of the remodelled building, the former monastery matched by the design task, which is just as significant: the architectural creation of the headquarters of the Hungarian government. The structure of the 18th-century building left hardly any leeway for the architects. A characteristic example illustrating it is that the study of the Prime Minister was created by integrating two former cells of friars and a small section of the hallway. The conference rooms are results of the integration of the former refectory of the friars and the space above it with an identical floor plan. Zoboki and his fellow architects joined the historic monastery building and two new components: a representative balcony on the facade facing the river Danube, and another balcony with a similar design on the northern front of the courtyard. The new building, the office block of the Ministers is an architecturally convincing project viewed as a whole and in details as well. Its mass formation is a solution to a seemingly impossible issue: it is both eternal, timeless and modern, articulated and block-like, elegant without being pompous. The roofed courtyard with a wrap-around gallery features a spectacularly modern staircase designed by Zoboki with sculpturesque forms and high standards. As an exciting and powerful gesture, the entrance is integrated into the southern lateral facade with a design evoking a modern curtain wall which lends a gently contemporary character to the house with a conservative overall appearance.

——

GENERÁLTERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

ZDA-ZOBOKI ÉPÍTÉSZIRODA FELELŐS TERVEZŐ // CHIEF ARCHITECT:

ZOBOKI GÁBOR

PROJEKT VEZETŐ TERVEZŐ // PROJECT LEAD ARCHITECT:

SILVESTER CSABA VEZETŐ TERVEZŐK // LEAD ARCHITECTS:

CSISZÉR ANDRÁS (ÚJ IRODAÉPÜLET), REPPERT BÉLA (MŰEMLÉK ÉPÜLETEGYÜTTES) ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

FINTA ENDRE, LASZTÓCZI PÉTER, SOMOGYI ANDRÁS, FEKETE ATTILA, SZTANKÓ GERDA, RUTKAI PÁL, KOVÁCS ESZTER, SCHEIBL LILLA, VISION ÉPÍTÉSZIRODA, TRIPARTITUM ÉPÍTÉSZ MŰHELY BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIOR DESIGN:

SZLABEY BALÁZS – ZDA-ZOBOKI ÉPÍTÉSZIRODA ÚJ IRODAÉPÜLET BELSŐÉPÍTÉSZETE // INTERIORS OF THE NEW OFFICE BUILDING:

SÁROSDI-MÁDI KRISZTINA, PALLAI PATRIK – MÁDILÁNCOS STÚDIÓ MŰEMLÉKI ÉPÜLETEGYÜTTES BELSŐÉPÍTÉSZETE A MINISZTERELNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL // INTERIORS OF THE MONUMENT BUILDING UPON THE COMMISSION OF THE PRIME MINISTERSHIP:

DRAGONITS MÁRTA VEZETŐ TERVEZŐ, KRUPPA GÁBOR, BUTORA TAMÁS, CZINA RÉKA, FURMANN-NÉ HORVÁTH JÚLIA, KLENK BLANKA TERVEZŐK TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

FÖLDVÁRI GÁBOR, KAMARÁS FERENC – FÖLDVÁRI MÉRNÖKIRODA KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

KOLAROVSZKY LÁSZLÓ, GÁSPÁR TIBOR, BALOGH DÁVID – KÖRÖS CONSULT KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

RAJKAI FERENC, PATAKI ISTVÁN – HUNGAROPROJECT MÉRNÖKIRODA KFT. KÖRNYEZETRENDEZÉS // ENVIRONMENT:

HÓMANN JÁNOS, PÉCSI MÁTÉ – OBJEKT TÁJÉPÍTÉSZET ÉPÜLETSZERKEZETEK // FRAMEWORKS:

PATAKY RITA – PATAKY ÉS HORVÁTH ÉPÍTÉSZIRODA AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

ARATÓ ÉVA – ARATÓ AKUSZTIKA KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

BÁDER GYÖRGY – BNN BIZTONSÁGTECHNIKA KFT. KÖZMŰ // PUBLIC UTILITIES:

GÁRDONYINÉ KORMOS MÁRIA – KÖRKÉP KFT. KÖZLEKEDÉS // TRAFFIC:

PROURBE KFT. LEBONYOLÍTÓ, MŰSZAKI ELLENŐR // PROIJECT MANAGEMENT, TECHNICAL SUPERVISION:

ÉMI NONPROFIT KFT, FREY LAJOS ——

TÉMA // THEME

2019 / 04

ÚJ KEZDET

FATIMAI KEGYHELY ÉS ZARÁNDOKKÖZPONT, ALSÓSZENTIVÁN — —

építész architect:

GUTOWSKI ROBERT

szöveg text:

KATONA VILMOS

fotók photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

A Szűzanya fatimai megjelenéséről 1951. május 13-án emlékeztek meg először Alsószentivánon. A kis falut azóta zarándokok sokasága látogatja, katolikus temploma májustól októberig minden hónap 13-án búcsújáróhely. A meglévő épület felújítása és a kegyhely területrendezése Fatima századik évfordulóját ünnepeli. A szabadtéri misézőhely fából, a templom új oltára a szovjet korszak egyik emlékművének szobortalapzatából készült. A dél-mezőföldi településnek emberemlékezet óta nincs valódi temploma. A dunaföldvári ferences misszió után 1754-től a vajtai, majd 1888 után az alapi plébániáról látták el Alsószentivánt, a földbirtokos családok házi kápolnáját látogató lelkészek segítségével. Az újkorban a földekért versengő Farkas, Paksy és Lendvay család után a Szluha család birtoka lett a település, ennek égisze alatt, a neoklasszicista Szluha-kastélyban teljesített az egyház lelkipásztori szolgálatot. 1946-ban itt rendezték be a Világ Királynőjének kápolnáját, miután az alapi plébániáról leválva Alsószentiván önálló lelkészséggé vált. 1950-ben Fatimából kegyszobormásolatot küldtek a falu és kápolnája részére, amely innentől népszerű kegyhely lett. 1954-ben a kápolnát Szűz Mária Szeplőtelen Szívéről nevezték el, 1963-ban pedig plébániai

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

rangot kapott. A sekrestyében félreeső táblán ma is olvasható az akkor püspöki üzenet: a Fatimai Szűz megsegíti azokat, akik benne bíznak. A katolikus egyház által kanonizált fatimai kinyilatkoztatás egykor felhívta a figyelmet a diktatúrák veszélyeire és azokra a szenvedésekre, amelyek a 20. században Európára vártak. A három portugál pásztorgyermeknek átadott „titkokat” visszaigazolta a történelem: a második világháború kitörésére és a század humanitárius katasztrófáira egyaránt találhatunk bennük jelképes utalásokat.1 Ezek sora a II. János Pál pápa ellen 1981. május 13-án (fatimai napon) elkövetett merénylet megjövendölésével ér véget. A kinyilatkoztatás „fehér ruhás püspökének” ilyen értelmezését 2000-ben tette hivatalossá a katolikus egyház. 2 Alsószentivánon az Oroszországgal kapcsolatos üzeneteket az új oltárt képező

kőtömb aktualizálja, amely – mielőtt liturgikus berendezés lett – a szovjet hatalom dicsőségét hirdető hősi emlékmű alapja volt. A sátorkőpusztai hegyből fejtett tömb az esztergomi katonai laktanyában állt, és eredetileg tizenhét tonnát nyomott. Nihil novum sub sole 3 – így lett a cézár porfír trónjából is az ókor végén püspöki szédesz. Korunknak is az imádság, az engesztelés és az Istenhez való visszatérés történelemben betöltött szerepét hangsúlyozza az oltár. Geometriai formája transzlációs felület, melynek íves körvonala a földtől az asztallap síkjáig téglalapba megy át (a kör négyszögesítése). Tömege, amely az „irracionálist” a tökéletessel köti össze, zavartalanul érvényesül a templomtér dísztelen, fehér határoló falai között. Az oltár körül világos kőpadló, síkokkal és határozott élekkel kiemelt mértani rend uralkodik, amelyben nincs egy fölösleges kiszögellés sem. Az ambó a lépcső moduljába illeszkedik, a tabernákulum szárnyai ék alakban metszik a fal síkját, mintha a tervező spórolt volna a vonalmennyiséggel. A kastély templom céljára használt hátsó traktusa

TÉMA // THEME

2019 / 04

nyújtott arányú, ezért a be- és kijáratot összekötő haránttengely két szigetre tagolja a liturgikus bútorzatot. Az irányított-tengelyes tér adottságaihoz alkalmazkodnak az új imapadok is, amelyek ugyan katonásan sorakoznak, de a szokottnál jóval kényelmesebbek. Az építész az embert vette alapul ehhez, gondosan megmérve a különböző testhelyzetek helyigényét. Ezáltal olyan egyszerű, de jól használható bútorok születtek, mint a hollandiai Vaalsban, Hans van der Laan bencés szerzetes, matematikus és építész keze nyomán.4 Ahogy a nyugat-európai monostorban, Alsószentivánon is a totális designra törekedtek, mivel nemcsak a teret, hanem a bútorok java részét és a használati tárgyakat is az építész álmodta meg. Még a szenteltvíz tartója és az ötvözött rézből készült oltárkereszt is Gutowski Robert nevét dicséri, noha az utóbbi tisztán geometrikus kialakításán mindaddig viták folytak, míg egy zöldes patina formájában fel nem tűnt rajta a korpusz (mindennapos csodák). A plébániát is befogadó Szluha-kastély portikusza épp olyan elegáns, mint a kert felőli lépcső és felújított architektonikus kerete, habár részleteikben – különösen a tagozatok találkozásainál – lehetnének tökéletesebbek. A hátsó kapunak és a kastély reprezentatív bejáratának középfolyosós tengelye a kert felé meghos�szabbodik egy pavilonban, amelyre kétoldalt fedetlen padsorok figyelnek. A gesztenyefák lombjaiba gabalyodva áll itt egy geometrikus harangtorony is, minden ízében fa. A templom új kapuja magas, ünnepélyes, és farkasszemet néz a pavilonnal. Könnyen gondolnánk

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

róla, hogy pontosan szemközt. A misézőhely zsindelyesen fedett szabadtéri pavilonját a második vatikáni zsinat után elterjedt szentélytípus szerint komponálták. Ez kreativitást igénylő feladat, mert csak az oltár helye kötött, az ambóé és a kereszté, valamint az ilyen együttesben gyakorta feltűnő keresztelőkúté nem. Óhatatlanul soknak érezzük, ha az asztal, a papi szék és a kereszt egy tengelybe esik, ugyanakkor rendezetlen hatást kelt a liturgikus bútorok teljesen szabad felfogása. A kastélykertben egy alig észrevehető „hiba” oldja fel az ellentmondást, mivel az épület közlekedőtengelye nem a keresztig és az oltárig, hanem a szédeszig hosszabbítható meg. Így a celebráns a klasszicista kulisszát szervező „világi axis” vonalában foglal helyet, míg az áldozatra utaló jelképek (oltár és kereszt) egy önálló „szakrális tengelyt” definiálnak. Érzékenységre vall, hogy a kereszt a misézőpavilon hátterében áll. Többek között finn (Heikki és Kaija Siren, diákkápolna Otaniemiben, 1957) és japán (Tadao Ando, „Templom a vízen”, Hokkaido, 1988) előképekből ismert ez a megoldás, amely az elérhetetlenbe vesző üdvösség vagy az érinthetetlen túlvilág szimbóluma. A magányos kereszt azonban inkább visszafordítja a figyelmet az oltárra, amely fából megismétli a kegyhely kőoltárát. A pódium felépítménye felett látszó fa fedélszéket nyeregtető koronázza. Hajlásszöge valamely 60°-hoz közeli „szép szög” – fogalmaz titokzatosan a tervező. A zarándokközpont teljes megújulását és kiteljesedését a kert és a villa környezetének rendezése, az erdei pavilonok és pihenők jelentik, amelyek végül is egy romantikus tájkép összbenyomását keltik. Ahogy a terv többi részében, itt is a természetközeliség és a letisztult gesztusok vezették az építész gondolatát, amely teret hagyott az esetlegességeknek, a talált jelképeknek, és ekképp fogalmazta meg a megtérés 21. századi üzenetét. —— A Vatikán honlapján: http://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_ doc_20000626_message-fatima_en.html 2 2007-ben a pápa csodával határos megmenekülésének emlékére szentély épült Fatimában. Ld. Katona Vilmos – Vukoszávlyev Zorán: Fehér püspök. Alexandros Tombazis fatimai Szentháromság Templomáról. Alaprajz 2008/6. 3 Lat.: „Nincs új a nap alatt.” 4 Katona Vilmos – Vukoszávlyev Zorán: Intuitív tradíció. Gondolatok Peter Zumthor, Sigurd Lewerentz és Hans van der Laan építészetéről. MÉ Utóirat 2009/2. 1

——

FELELŐS TERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

ROBERT GUTOWSKI ARCHITECTS

VEZETŐ ÉPÍTÉSZ // LEAD ARCHITECT:

GUTOWSKI ROBERT TERVEZŐK // ARCHITECTS:

SZOKOLAY BÉLA ÁKOS, KOVÁCS HUNOR LÁSZLÓ, DELY-STEINDL BARNABÁS, BOLLÓK GÁSPÁR ÉPÜLETSZERKEZETEK // FRAMEWORKS:

HORVÁTH SÁNDOR, TOMBI GERGELY KERTÉPÍTÉSZET // GARDEN DESIGN:

BALOGH ZSOMBOR STATIKA // STRUCTURE:

DR. HEGYI DEZSŐ, GÁSZ KATA ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

LAKNER LÁSZLÓ ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

KOLB DÓRA

TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

MIKUS FERENC

FAANYAGVÉDELEM // TIMBER PROTECTION:

NYÁRY PÉTER

TALAJMECHANIKA // SOIL MECHANICS:

MÓCZÁR BALÁZS GEODÉZIA // GEODESY:

PFEFFER KÁROLY HANGTECHNIKA // SOUND TECHNOLOGY:

MÉRŐ GELLÉRT MEGBÍZÓ // CLIENT:

SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE, SPÁNYI ANTAL MEGYÉSPÜSPÖK PROJEKTMENEDZSMENT // PROJEKT MANAGEMENT:

SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE; DÓZSA ISTVÁN, STAUDT MÁRIA, SMOHAY ANDRÁS, CSÁNY ZOLTÁN, SCHLOSSER ATTILA, HELTER ISTVÁN – EQUINOX CONSULTING KFT.; HAPP NORBERT, KRISTON KRISTÓF – EQUINOX TENDER KFT.; DR. CSIZMADIA PÉTER, DR. KOZMA RÓBERT GENERÁLKIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

BELVÁROSI ÉPÍTŐ KFT.; RUZSICS LÁSZLÓ, LUKÁCSI RICHÁRD MŰSZAKI ELLENŐR // TECHNICAL INSPECTOR:

REICHHARDT ÁKOS – REICHHARDT MÉRNÖKIRODA BT. ——

A NEW BEGINNING FATIMA PILGRIMAGE CENTER AND SHRINE, ALSÓSZENTIVÁN The appearance of the Blessed Virgin in Fatima was first celebrated on May 13th in 1951 in Alsószentiván. This tiny village has been frequented by lots of pilgrims since then, the Catholic church being a shrine on the 13th of every month between May and October. The renovation of the existing building and the shrine is a celebration of the 100th anniversary of Fatima. The open-air place for masses is made of timber, whilst the new altarpiece of the church was made from the plinth of a monument of the Soviet era. Szluha Castle, which also contains the parish, features an elegant portico, as well as a similarly stylish staircase from the garden and the renewed architectonic frame. The castle itself has a representative entrance, the axis of which is lengthened towards the garden with a pavilion. Among the foliages of the chestnut trees, there is also a geometric belfry, made exclusively of wood. The place for masses has an open-air pavilion with a shingle roof designed after the sanctury widespread after the 2nd Vatican Council. The rebirth of the pilgrims’ centre evolved to its entirety with the reconfiguration and revival of the garden and the mansion grounds.

TÉMA // THEME

2019 / 04

FRAPPÁNS VÁLASZ

ÚJPALOTAI REFORMÁTUS TEMPLOM, BUDAPEST — —

építész architect:

KERTÉSZ BALÁZS

szöveg text:

KISS TAMÁS

„Kisváros a főváros peremén” – így jellemezték Újpalotát 1976-ban, az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt település lakótelep-építési programjának befejezése idején.1 Noha az elmúlt évtizedek alatt a terület több szempontból Budapest szerves részévé vált, a városszövet tágabb környezetétől eltérő léptéke ma is erősen hordozza az 1969-től kezdődő építkezések szándékát. Ráadásul a terület a házgyári korszak legkövetkezetesebb szigorral megtervezett területeinek egyik példája lett, a „lakógépek” minden közismert, előnyös és hátrányos jellemzőjével. A kétezres évek elején kezdett kibontakozni Pestújhely és Újpalota református közössége. 2005-ben a gyülekezet aktív közösségi- és hitélete nyomán az újpalotai gyülekezet önálló missziói egyházközséggé váltak, majd megfogalmazódott egy saját templom igénye is. A 2015ben megkezdődött tervezés számára az egyházközség

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fotók photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

sebészi pontossággal határozta meg a programot, ugyanakkor az architektúra megformálásában csaknem teljesen szabad kezet adtak Kertész Balázs építésznek. Tervező, építtető, és nem utolsósorban e nemes ügy mecénásainak rugalmas és közvetlen kapcsolatát jellemzi, hogy már az első vázlattól kezdve – és amellett voltaképpen mindvégig kitartva – tartós együttműködéssel támogatták az építészi javaslatot a mintegy 150 főt befogadó templom megvalósulásáig. A tervezési terület jellegéből fakadó építészeti kérdés már önmagában is kihívást hordozott. A helyszínt homogén közeget alkotó, katonai szigorral égbe meredő pontházak ölelik körbe. Az atmoszféra merevségét dél felé a dússá vált növényzet és a városrész léptékének csökkenése oldja. Ezeken a részeken a gigantikus kubusokból álló betonrengeteg már földszintes nyeregtetős lakóházakból álló, kisvárosias környezetté szelídül. A ház telke meglehetősen kicsi (egy korábbi iskola kertje), amelyet a közel 700m 2 szintterületű épület igyekszik maximálisan kihasználni. Az alaprajz kifordul az utcára merőleges raszterből, ami frappáns válasz a terület, az épület rendeltetése és a funkcionális igények viszonyára. A főbejáratnál tudatos építészi döntés következtében keletkező teresedés közösségi térként szolgál a különböző összejövetelekhez. Ezzel egyben nyilvános térré is válik, s a környező közterületekhez kapcsolódik, egyértelműsítve a templom közösségi szerepét. Sajnos a templom szépen parkosított udvara a telekhatároknál élesen elkülönül a környező közterületektől: azok viszonylagos gon-

dozatlansága még érezhetően nem nőtt fel a templom rendeltetéséhez. Az épület szoborszerű megjelenéssel bújik elő környezetének dús lombkoronái közül. Megformálása egyfajta technicista, letisztult szellemben fogant, reflektálva a protestáns egyházak puritán épületformálására, és racionalitásával építészeti párbeszédet folytatva a paneltömbök merev magatartásával. A legdominánsabb rálátás déli irányból nyílik, innen együtt fogja be a tekintet a fokozatosan emelkedő, antracit színű fémlemezzel burkolt, illetve a higgadt ritmusú résszerű nyílásokkal áttört, fehérre vakolt homlokzatokat. Mindezt az épület déli sarkánál a tetőperem többszörösen megtört vonalát követve, a hirtelen ég felé törő torony látványa koronázza. E torony talán a templom legmeghatározóbb része; magatartása nem hivalkodó, a kompozíció szerves részeként, alázatos módon jelenik meg, s csúcsán elhelyezett csillaggal hirdeti a magasztos, szakrális rendeltetést. A külső mértéktartó komponáltsága a tiszta, klas�szikus modernizmus elveit követi: míg a templomteret a

TÉMA // THEME

legmagasabb épületrészek rejtik, az egyre emelkedő, alacsonyabb tetők alatt a járulékos funkciók (lelkészi iroda, közösségi termek, lelkészlakás, vendéglakás) kaptak helyet. A főbejáraton keresztül egy tágas előtérbe jutunk. Az üvegportál tekintélyes méretéből és a lépcső felől beszűrődő fényből adódóan az aránylag mély helyiség bőséges természetes megvilágítást kap. Színvilága rímel a külső visszafogottságára: padlóját fényes bézs kőburkolat borítja, a falakat fehérre festették. Ehhez párosul a bútorzat és az asztalosszerkezetek színvilága; érezhető a belsőépítész mindenre kiterjedő, gondos munkája. Valamennyi helyiség az előtérből közelíthető meg, jobbra hatalmas ajtón keresztül a templomtér, vele szemben egy harmonikaszerű ajtón át a tágas közösségi terem. A flexibilis használati igényekhez alkalmazkodva a három tér igény szerint egybenyitható, ebben a formájában nagyobb létszámú rendezvényekre, felekezeti összejövetelekre is kiválóan használható. A templomtér rendkívül izgalmas, szinte tapinthatóan szakrális atmoszférát hordoz. Mindez az építészeti körülmények rafinált összhatásának eredménye. A belső tér lefedése – egyfajta tércsuklóként – két ízben törik meg, elsőként a karzat pereme mentén, majd feljebb, a födém meredekebb síkra váltásánál. Ezek a términőségi változások a templomtérbe lépve első pillantásra nem észlelhetők, mivel ekkor – a bizonytalanul érzékelt téralkathatárok miatt – az oldalsó falon és tetőablakokon keresztül érkező fény hatásai dominálnak. A később már észlelhető erőteljes vertikalitást erősítik a tér középtengelyétől kicsit eltolt helyzetben lévő keskeny, résszerű nyílások, amelyeket

2019 / 04

Hegedűs Andrea üvegtextil ablakai díszítik. A vertikális irányra reflektál a mennyezetről függő, vonalszerű csoportban elhelyezett tíz világítótest. A szakrális funkciót egyértelműsíti a falra helyezett – református felekezeti körökben különböző okokból vitatott – kereszt. A fehérre festett falak homogenitását a letisztult formavilágú beépített és mobil bútorok összehangolt színvilága töri meg. Ettől egyedül az oltárterítő tér el, aminek színe és mintázata a textil üvegablakokkal harmonizál. Belsőépítészeti leleményességről vallanak a tér hátsó felében elhelyezett beépített szekrények, amelyek praktikus módon ősztől tavaszig ruhatárként szolgálnak a gyülekezet tagjai számára; ez a gesztus egyfajta kölcsönös, családias bizalmi kapcsolatot jelez. Az emeleti karzat egyik leghasznosabb eleme az üvegfallal leválasztott gyermekszoba, ahol a gyülekezet legfiatalabb tagjai – gyermeki jelenlétük minden természetes velejárójával – részt tudnak venni az istentiszteleteken, anélkül, hogy megzavarnák a felnőttek elmélyülését. A karzat pereme mentén elhelyezett üvegtáblák finom megjelenése letisztult eleganciát sugall, transzparenciájuk révén a karzaton ülők vizuális kapcsolatban maradnak a földszinti eseményekkel. Az épület odafigyelő, bensőséges módon válaszol a mai igényekre. A földszinten az ifjúsági közösségi terem közvetlen kertkapcsolattal rendelkezik, ez a nyári táborok idején új lehetőségeket teremt. A gyülekezeti

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ebédek és összejövetelek számára a földszinten közös konyha létesült. A gazdaságos épületüzemeltetést napelemes elektromos rendszer segíti elő, a nyári komfortot légkondicionálás biztosítja. A templom funkcionális és esztétikai erényei ugyanakkor eltörpülnek az épület lényege mellett. Hiszen az önzetlen összefogás és sokak töretlen igyekezete révén nem csupán egy templom, hanem járulékos jellemzőivel egy egész, komplex rendszer valósult meg, amely új lehetőségeket teremtve, új eszközökön keresztül vezeti a gyülekezet tagjait a szakrális élmény bensőséges megéléséhez. —— Magyar Filmhíradó 1976/38.

A STRIKING ANSWER THE CALVINIST CHURCH, ÚJPALOTA, BUDAPEST In the early 2000s, the Calvinist community started to evolve in Pestújhely and Újpalota, which soon brought about the need for a church of their own. Design process launched in 2015 followed a programme clearly phrased by the congregation whilst allowing architect Balázs Kertész to plan the forms freely to his liking. The site is surrounded as a ring by the homogenuous orderly cluster of point houses reaching for the skies in a strict military manner. The building comes forth with a sculpturesque exterior design from the foliage of its environment. Its formation is the result of a certain type of simple, technicist spirit reflecting to the puritanism of ecclesiastic buildings with a rationalism continuing the rigid manners of the pre-fab blocks. The gradually rising facades clad in anthracite colour metal sheets defined by the disciplined rhythm of slit-like openings that pierce the whitewashed wall expanses are crowned by a soaring tower at the southern corner of the building. The church square conveys an exciting, almost tactile atmosphere.

——

ÉPÍTÉSZ // ARCHITECT:

KERTÉSZ BALÁZS ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS // ASSISTANT ARCHITECT:

KONCSOL ANDRÁS

BELSŐÉPÍTÉSZ // INTERIOR DESIGNER:

TÓTH PETRA

ÜVEGTEXTIL ABLAKOK // GLASS TEXTILE WINDOWS:

HEGEDŰS ANDREA

TARTÓSZERKEZETI SZAKÉRTŐ // STRUCTURAL EXPERT:

SZABÓ ISTVÁN – MATERV MAGASÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

BUKOVICS JÁNOS – B-TERV 2000 BT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

IVANICS ZOLTÁN – PROVILL KFT.

FÉMLEMEZ FEDÉS // METAL ROOF:

REISCH RICHÁRD – FRT RASZTER KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

HÁRSFALVI LÁSZLÓ ——

TÉMA // THEME

2019 / 04

LÉPTÉKVÁLTÁS A ZUGLIGETI ÚTON A MOME CAMPUS ÁTVÁLTOZÁSA — építészek architects: CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT —

szöveg text:

TATAI MÁRIA

fotók photos:

HLINKA ZSOLT

Nyugvóponthoz érkezett a MOME Campus nagyszabású megújítása. Első ütemként a Technológiai Park részei, a Budakeszi út felé eső két „fekete” ház épült fel: a Műhelyház, illetve a Műterem- és Médiaház.1 Ez a kettő csak szelíd mértékben változtatta meg a campus léptékét: elhelyezésük a telek alsó részén, az utcával kvázi párhuzamosan mintegy rejtőzködővé teszi a nagy tömegeket, sötét színű (valójában sötétbarna, nem fekete), strukturált téglaburkolatukkal pedig szinte organikusan illeszkednek a környezetükbe. A valódi léptékváltást a Zugligeti úti Tudásközpont épülete jelenti: az óriási fehér tömeg lett a campus meghatározó eleme. Azoknak, akik régen diákként vagy tanárként életük fontos éveit töltötték el itt, felkavaró élmény lehet megtapasztalni a mondást: csak a változás örök. A megszokott kép az emlékezésé marad. A rendszerváltás körüli években magam is órákat adhattam az Alapképző Intézetben, 2 amely a Bauhaus előképző tanfolyamának mintájára általános vizuális alapozást adott. Akkoriban egy ideig a díszterem is átalakult: „térkísérleti laboratórium” volt, ahol a tárgyak világát különböző térelrendezésekben, megvilágításokban lehetett tanulmányozni. 2005ben az egyetem felvette Moholy-Nagy László nevét, jelezve, hogy az oktatás hangsúlyozottan a nagy előd innovatív szellemében történik. A campus épületei korábban is kevésnek bizonyultak, az intézmény külső helyszínek bevonásával működött. 1990-ben kollégiumot3 építettek a telekre, amit most elbontottak. Az egyetem 21. századivá alakításának kezdeményezése Kopek Gábor 4 nevéhez köthető. A nagyszabású beruházás egy 2014-es kormányhatározat nyomán indult el: az új épületegyüttes tervezésére

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2015-ben pályázatot írtak ki, amelyet a 3h Építésziroda nyert meg. A nyertes terv koncepcióját követő kivitelezés 2017-ben kezdődött. A régi épületek közül mintegy mementóként megmaradt a védett főépület és a „Gondűző” villa. A Farkasdy Zoltán tervezte A épület 5 mostani képe kívülről emlékeztet ugyan a régire, de a lényegét tekintve átalakult. Eddig a méltóságteljes előlépcső tetején a szocreál portikusz jelentette az egyetem főbejáratát; a kapu megmaradt, de elveszítette „főbejárat” szerepét. A középfolyosós épület elrendezése, illetve a díszterem szárnya több mint 60 éven át számos belső átalakítást ért meg, ám egészen eddig ezekben a keretekben folyt az oktatás. Most a belső rendszer megváltozott, és ez nemcsak nosztalgiát ébreszt, de kérdéseket is felvet: meddig azonos egy (védett) épület önmagával, szükség van-e pusztán „homlokzatvédelemre”? Illetve: az átkos szocreál formavilága, térrendje mennyiben képvisel értéket? Egészben kellene-e megőrizni a múlt tanúját, vagy elég csak a homlokzatát? Most három új épület készült el, amelyek a föld alatt eggyé is kapcsolódnak: a Tudásközpont, a régi-új A épület, az új B épület, valamint a főbejáratot jelentő, részben földalatti MOME Szíve központ. Átadásuk építészetileg és oktatási szempontból is merőben új fejezetet nyit a MOME életében. A tervezőket pályázati műleírásuk szerint – olvasatomban – három fő cél vezérelte: (1) identitás: kapcsolódás a névadó Moholy-Nagy Lászlóhoz; 6 (2) megfelelés a 21. századi oktatás kihívásainak, nevezetesen a digitális kézművességnek; 7 (3) a múltat és

a jövőt átívelő időtálló, neutrális design.8 Az egyetemhez a Zugligeti úton lentről közelítve hat szint magas, fehér-áttetsző épület fogad: ez a Tudásközpont. A homlokzat könnyed hatású, de a kockaszerű tömeg erős karakterrel jelenik meg. A bejárat sávjában egy kimetszés felnyitja, tagolja a tömeget. Kívülről áttetsző, emeletmagas, változó hézagolással elhelyezett, homokszórt felületű kopolit üvegsávok burkolják, a kimetszés oldalfalai és a benne lévő átkötő elemek felülete viszont átlátszó síküveg. A bejárat fölötti tömegjáték látványát akár Moholy-Nagy is álmodhatta volna: az üveg-architektúra a különbözőfelületek tükrözéseivel a térbeli áthatás illúzióját is kelti. Ami pedig a „neutrális” megjelenést illeti, egy idézet juthat eszünkbe: „Good design is obvious. Great design is transparent.”9 Mintha a tervezők ennek szerettek volna megfelelni: az épület egyszerre szembeötlő, ugyanakkor áttetsző is.10 A főbejárathoz a Tudásközpont után érünk: a kapu itt a föld alá vezet. Egy rövid szakaszt követően világos aula tárul fel: a MOME Szíve. Nagyon más a bejárat, mint a régi volt: amaz elegáns lépcsőn vitt felfelé egy viszonylag kis terű előcsarnokba, most viszont a föld alatt érkezünk egy tágas központi térbe. Szemben az aula hosszoldala 10 dupla üvegajtó sorával kapcsolódik egy átrium-teraszhoz, amely a túloldalán felfelé vezető lépcsős kiképzéssel folytatódik, akár egy lelátó. A belső tér mennyezete enyhén lefelé ívelt, hosszoldalán felülvilágítóval. A világos színek, a lebegni látszó mennyezet, a négy oldalról történő felnyitások dinamikus központot hoznak létre. A park felőli oldalán az átrium-teraszon át a Technológiai Park műhelyeihez, műtermeihez jutunk, jobbra a Tudásközpontba, balra pedig az oktatási épületekhez mehetünk fel egy magasba vezető lépcsősoron. A Tudásközpontban, amely a Doktori Iskola helyszínéül is szolgál, a földszinten a szabadpolcokkal bélelt-tagolt könyvtárba léphetünk. Az épületben mindent az átláthatóság jellemez, a könyvtár egybefüggő, kétszintes térsorából is minden irányba kinézhetünk a külső térbe is, de még a könyvtári polcok fölött is átláthatunk. Az épület belső kis átriumtere is több szinten egybefügg, a külső-belső üvegfalak révén pedig kinn is vagyunk, benn is vagyunk. A koncepció megvalósult: szinte mindenütt oda-vissza átlátunk az üvegfalakon, áttört födémeken, illetve a homlokzat átlátszó-áttetsző sávjain. Az aulából a másik irányba indulva a régi oktatási épületbe (ez lett az MA képzés helyszíne) mehetünk fel mintegy 1,5 szintnyit az egyenes lépcsősoron. Innen tovább a régi lépcsőházban az oktatási szintekhez jutunk, illetve hosszan tovább a föld alatt a B épülethez. Az első emeleten a díszterem előtt a Zugligeti út felé nyitott előtér keletkezett. Az oktatóterekben a közép-

TÉMA // THEME

2019 / 04

folyosós rendszer az ellentétébe fordult: kétoldalt a régi „osztálytermek” egybenyíltak, födém áttörésekkel a szintek is átláthatók, a régi középfolyosó helyén pedig szigetszerű kiszolgáló blokkok vannak. A tetőtér is beépült, az oktatási terület ezzel is megnövekedett. A terek keresztbe-hosszába összenyithatók-szétválaszthatók, jobbra-balra, lefelé-fölfelé átláthatók. A régi B épületet elbontották, vele azonos tömegben épült meg az együttes harmadik tagja, a BA képzés helye. Ide nemcsak a föld alól, hanem a terep szintjéről is bemehetünk. Ez az épület is két részre tagolt, mint a Tudásközpont, a részeket a Zugligeti úthoz közelebb tágas, négy szint magas aula-lépcsőtér kapcsolja össze. A földszinten körben üvegfalú közösségi tér fogad, benne szinte a parkban érezzük magunkat. A felsőbb szinteken az A épülethez hasonló módon, kétoldalt jutunk az oktatótermekbe, középen vannak a kiszolgáló szigetek. A B épület alaprajzi rendje és homlokzatképzése rímel a másik kettőére, de részleteiben, szerkezeteiben más. A homlokzati falak tagolása a földszint felett függőleges ritmusú, mint a Tudásközpont esetében, de itt a hagyományos parapetes-ablakos kialakítás az A épületére emlékeztet. A legfelső szinten láthatóvá válnak a tartószerkezet óriási betongerendái, amelyek a földszinti közösségi tér és az aula könnyed, illetve nagyszabású térhatását is biztosítják. A három épületben a térélmény a korszerű oktatást szolgáló funkcionális tervezésből is következik, s azt újszerű anyagok és szerkezetek tudják biztosítani. Az átláthatóság, a nyitottság a „tudástranszfer” és a co-working szolgálatában áll. A közlekedés áramló rendszere kisebb-nagyobb, külső és belső, találkozásra alkalmas tereket is tartalmaz. Ami viszont komoly problémát jelez: az intimebb, zártabb terek szinte teljes hiánya. A nyitottság talán túlzó módon, egyoldalúan valósult meg. Ám a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

TÉMA // THEME

2019 / 04

művészek, diákok közül sokan nem szeretik, ha a munkájuk közben rájuk lehet látni esetleg több oldalról is… Meghittebb tereket a Műhely- és a Műteremházban is csak elvétve találunk. Pedig nem újkeletű a tudás, hogy a koncentrálást, elmélyülést a zártabb terek segítik. Az épületek részletesebb elemzésére terjedelmi okokból itt nincs lehetőség. Megemlítendő, hogy a beépített anyagok (sok beton, rengeteg üveg) és a klimatikus működés gazdaságosságát majd egy későbbi életciklus-elemzés válaszolhatja meg egyértelműen. A Zugligeti úton a hely szelleme főnixmadárként újjászületett, a régi épület(ek) mintegy bebalzsamozva őrzik a múltat. A campus térvilága vadonatúj lett, megtörtént a századváltás. Az új hallgatók már csak ezt ismerik majd. Panta Rhei. ——

Tervezők: Reimholz Péter†, Csomay Zsófia, Németh Tamás Az alternatív tárgy címe ez volt: Tér és mozgás. Tervezője Reimholz Péter volt. De más, az egyetemhez kapcsolódó reprezentatív helyeknek-épületeknek is provizórikus sors jutott, lásd például a Tölgyfa Galéria épületének rövid életű átváltozásait. 4 médiaművész, egyetemi tanár, 2006–2014 között a MOME rektora 5 Az épület eredetileg Népművelési Gimnáziumnak épült 1953–1954-ben. 6 „Úgy érezzük, hogy a MOME bővítésének tervezésekor az egyik alapvető kérdés az identitás, amelynek definiálásakor a név szolgál legfőbb mankóként. Nem véletlen, hogy az egyetem Moholy-Nagy László nevét vette fel: a névválasztás kapcsolódást jelent a múlt század úttörő iparművészeti intézményéhez, a Bauhaushoz, ugyanakkor kötődést magához a művészhez, a személyhez, aki az innovációt, a művészeti és technikai korlátok feszegetését alkotói habitusává tette.” 7 „A gondos, kézműves iparművészeti magatartás mára gyökeresen átalakult, a szakmai tudás mellett egyre fontosabb a gondolkodás komplexitása, a koncepcionálási készségek erősödése, a valós problémák felismerése. A gondolkodást segítő digitális kultúra teret hódít, ugyanakkor megtermékenyítőleg hat rá a manuális munka. Nem véletlen, hogy a két irányzat egy fogalomban nő össze: ez a digitális kézművesség.” 8 Az egyetem múltja, jelene és az IIP-ben meghatározott jövőképe olyan ívet feszít ki, amire válasz az időtálló, neutrális design, amely nem szabja meg a viselkedésmódot, ellenben lehetőséget nyújt, szabadságot ad, ugyanakkor inspirál és munkára serkent. 9 „A jó design feltűnő, a kiváló design átlátszó” (Joe Sparano designer, oktató, gondolkodó) 10 Megjegyzendő, hogy a tervezők ezt az épületet az ötvenes években tervezett, de meg nem épített szárnynak mintegy helyére tették, de természetesen nehéz ezt a régi épület beteljesítéseként értelmezni. 1 2 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A CHANGE OF SCALES IN ZUGLIGETI ROAD THE TRANSFORMATION OF MOME CAMPUS The comprehensive reconstruction of the Campus of Moholy-Nagy University of Art and Design (MOME) has reached its resting point. The large-scale project was launched in the wake of a governmental decree in 2014: a tender was published to invite designs for the new complex which was one by 3h Architects. Construction was started in 2017 after the concept of the winning scheme. Now three new buildings have been completed which are integrated underground: the Knowledge Centre, the old-and-new A building, the new B building and the partly underground MOME Heart centre which is actually the main entrance. Their opening opens a brand new chapter in the life of MOME both architecturally and educationally. Approaching the university from down on Zugligeti Road, the six storey high white-transparent building of the Knowledge Centre welcomes us. It is followed by the main entrance where the gate leads us on underground. After a short section, a light foyer opens up: this is the Heart of MOME. Making a tour of the building in the other direction from the foyer, we arrive at the old educational building on the straight staircase. From here, we can reach the educational storeys via the old stairway or we can take the underground route to get to building B.

——

GENERÁLTERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

3H ÉPÍTÉSZIRODA

VEZETŐ ÉPÍTÉSZ TERVEZŐK // LEAD ARCHITECTS:

CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT

ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

BOROMISSZA JÚLIA, BUTORA TAMÁS, GARAY-KISS DOROTTYA, KISS ANNA SÁRA, KÁLLAY GÁBOR (TERVPÁLYÁZAT); BOROMISSZA JÚLIA, GARAY-KISS DOROT�TYA, REMÉNYI PETRA, NOVÁK VERONIKA, BÉKESI TAMÁS, TARI KRISZTINA, FARKAS ÁDÁM, KÁLLAY GÁBOR, GALAMB EMESE, BÁLINT ÁBEL, GYURICZA JÁNOS, PÉTERI ZSOLT, DOBRÁNYI ÁKOS, BARANYAI BALÁZS, PARIZÁN BORI (TOVÁBBTERVEZÉS) TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

SZABÓ ANDRÁS – YSAKO TERVEZŐ KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

BUKOVICS JÁNOS – G&B PLAN KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

KUN GÁBOR – HUNGAROPROJECT MÉRNÖKIRODA KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

NAGY BÉLA – FLAMMA CONTRA KFT., PUKÁNSZKY GABRIELLA – NOKESY DESIGN KFT. ÉPÜLETSZERKEZET // FRAMEWORKS:

TAKÁCS BALÁZS – FRT RASZTER ÉPÍTÉSZIRODA KFT. TÁJÉPÍTÉSZET, KERTTERVEZÉS // LANDSCAPE, GARDEN DESIGN:

KAPÁS ENIKŐ – DEPARTER MÉRNÖKI IRODA KFT. AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

FÜRJES ANDOR TAMÁS – AQRATE KFT. KÖRNYEZETVÉDELEM // ENVIRONMENT PROTECTION:

PÉTER GÁBOR – BELTAMO KFT. ÚT-ÉS FORGALOMTECHNIKA // ROADS, TRAFFIC:

WETTSTEIN MIKLÓS – WETTSTEIN BT. KONYHATECHNOLÓGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

GAULAND ANDRÁS – TECO-GASTRO BT.

REHABILITÁCIÓS KÖRNYEZETTERVEZŐ // ENVIRONMENT REHABILITATION:

RUTTKAY-MIKLIÁN ÁGOTA A VÁZLATTERV SZAKÁGI TERVEZŐI // COLLABORATORS OF THE ORIGINAL PLAN: AKUSZTIKA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM // ACOUSTICS, ENVIRONMENT:

KOTSCHY ANDRÁS – KOTSCHY ÉS TÁRSAI KFT. ÉPÜLETSZERKEZET // STRUCTURE:

BÁNÓ GERGELY – PIRO-PLAN KFT., SIPOS GERGELY – ARKKITEHTI KFT. KÖRNYEZETVÉDELEM // ENVIROMENT:

PÉTER GÁBOR – BELTAMO KFT. MŰEMLÉKI SZAKÉRTŐ // MONUMENT PRESERVATION EXPERT:

BRANCZIK MÁRTA

ÚT-ÉS FORGALOMTECHNIKA // ROADS, TRAFFIC:

DOBROCSI TAMÁS – CREATE VALUE KFT. ——

TÉMA // THEME

2019 / 04

FOTÓ: KEDVES ZSÓFIA

NYITOTT KÖNYV

JÓZSEF ATTILA VÁROSI KÖNYVTÁR, MAKÓ — —

építészek architects:

MAKOVECZ IMRE†, SZENTE-VARGÁNÉ GERENCSÉR JUDIT

szöveg text:

GÖTZ ESZTER

fotók photos:

KEDVES ZSÓFIA, ZSITVA TIBOR

Makó városi könyvtárának homlokzatán 1997-től egy faék, majd jó tíz évvel később a megroggyant előtető alátámasztására szolgáló négy téglaoszlop jelezte, hogy az épület végveszélybe került. Csak 2017-ben tűntek el onnan – az egész könyvtárral együtt, akkor ugyanis kiderült, hogy a szerkezet statikai szempontból menthetetlen, a tervezett bővítés helyett új koncepcióra van szükség. Az első vázlatokat Ekler Dezső készítette 1997-ben, ekkor még a meglévő könyvtárépület rekonstruálására, de forráshiány miatt nem indult meg az építkezés. 2006-ban újra felvetődött a bővítés, a város vezetése Makovecz Imrét kérte fel, újabb terv született. Közben a városban sokasodtak a Makovecz és tanítványai által tervezett középületek: elsőként 1998-ban a Hagymaház, majd a gimnázium bővítése, a tornacsarnok, a buszpályaudvar, a főtér rendezése, a bölcsőde, s végül a zenepavilonnal bevezetett fürdő nagyszabású – noha még befejezésre váró – épülete. Makó tehát, egy alaposan átgondolt városvezetői döntésnek köszönhetően, immár húsz éve az organikus építészet révén önálló arculatot öltött, érdekes várossá, vonzó turisztikai célponttá lett

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

az Alföld déli szélén. A település méretét tekintve túl nagy, szerkezete pedig túl laza ahhoz, hogy egy-egy ilyen ház önmagában beteljesítse azt a közösségteremtő funkciót, amit Makovecz a saját építészete lényegének tartott, de azáltal, hogy a ma már mintegy 13 organikus mű városszerte felbukkan, a jelenlétük igen erős, mondhatjuk azt is, hogy a hagymatermesztéséről világhírű Makó – ami a 19. század végén Magyarország 12. legnépesebb városa volt, de az ipar megszűnte után katasztrofális helyzetbe került – Makovecz épületei révén kapott új, markánsan egyedi karaktert. Ezt a sort gazdagítja a 2019 májusában átadott, háromszintes, 1800 négyzetméteres új könyvtárépület. Maga a gyűjtemény 1907-ben egy makói születésű budapesti szemorvos, dr. Juhász Lajos 5000 kötetes hagyatéka révén született, aki ezzel buzdította a várost egy állandó közkönyvtár felállítására. A hatvanas évek elejére az ideiglenesen használt helyeket annyira kinőtte, hogy szükség lett önálló épületre; ez Batka István tervei szerint, az egész járás téglaadományaival és jelentős társadalmi munkával megse-

FOTÓ: KEDVES ZSÓFIA

TÉMA // THEME

2019 / 04

gítve, 1971-ben készült el. Egyszintes, lapostetős, 740 négyzetméteres alapterületű tömb volt, főhomlokzatán szélesen kinyúló beton előtetővel, a vakolatlan téglafelületbe hatalmas, alumíniumkeretes üvegablakok illeszkedtek. Állománya ekkor már 30 000 kötetre rúgott, és a városlakók 11%-át tették ki a beiratkozott olvasók. Néhány évtized alatt ezt a házat is kinőtte az intézmény, különösen a gyerekkönyvtár és a szabadpolcos részleg, beázott a mennyezet, megrepedtek az üvegtáblák, nem volt hová elhelyezni a számítógépes rendszert. 2013-ban a város polgármestere megkereste Makovecz Imre hajdani irodáját, a Makonát: szeretnék megvalósítani Makovecz tervét. Az épület állaga az elmúlt időben oly mértékben leromlott, hogy a tervezők a bontás mellett döntöttek. Így mód nyílt arra, hogy a terveket

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

újra gondolva, a lehetőségeket mérlegelve épüljön meg az új könyvtár. A 2011-ben elhunyt Makovecz Imre terveit Szente-Vargáné Gerencsér Judit igazította az új helyzethez. A külső megjelenést harmóniában tartja a tömör és laza felületek kettőssége: a hófehérre vakolt alsó szint vaskosabb, alul kiszélesedő, fejezetekben végződő pillérekkel ritmikusan tagolt sávjára a második szint könnyed, íves fatartók mögött végigvonuló ablaksora válaszol, legfelül pedig a palatető lágy, puha takaróként borul az egészre. A főhomlokzat közepét a terasz fölött szimmetrikus kettős ív uralja, a sárospataki művelődési házról ismert szemöldök-forma. Alatta, a terasz tartóoszlopai között nyílik a bejárat, mögötte az előtér szemben a recepciós pultokhoz vezet, baloldalt a várost is kiszolgáló, szabadpolcos napi- és hetilapokkal gazdagított kávézóhoz. Az irodákat, illetve az oldalhosszon végigvonuló raktárakat kivéve egyetlen légtér fogja össze az egész szintet. A belső tér közepét egy négyzetes átrium udvar foglalja el, az udvarra a földszinten fakeretbe foglalt üvegfelületek néznek, ez is az olvasóterem része, tavasztól őszig friss levegővel teli ajándéktér, egész évben a természetes fényt bevezető csatorna. Az emelet legmarkánsabb hangulati eleme a fehér oszlopokból felnyúló, kivételes

MAKOVECZ IMRE RAJZAI

FOTÓ: ZSITVA TIBOR

gondossággal kivitelezett, látszó ívekből összefonódó tetőszerkezet, ami úgy borul a tér fölé, mint egy erdő lombsátra. A tekintélyes belmagasságnak köszönhetően páratlan térélményt tapasztalunk meg a homlokzat nagy terasza mögötti, oszlopokkal tagolt térben. Ez a konferenciák, előadások, időszaki kiállítások helye, innen indulva két irányban körbejárható az átrium, amely fölé széles olvasó-pihenő terasz nyílik. Ez a szabadtéri rész a gyerekkönyvtár, illetve a kisebb helyiségeket – számítógépes terem, kutatószoba, foglalkoztatóterem – összekötő folyosó felől is megközelíthető. A harmadik, tetőtéri szint a gépészeti berendezéseké, itt vannak kisebb terek a székek, egyéb bútorok raktározására is, de a gyerekkönyvtárnak is van egy legfelső szintje: egy faszerkezetű lépcsőház-toronyban felkapaszkodva igazi FOTÓ: KEDVES ZSÓFIA

TÉMA // THEME

2019 / 04

——

VEZETŐ ÉPÍTÉSZEK // LEAD ARCHITECTS:

MAKOVECZ IMRE †, SZENTEVARGÁNÉ GERENCSÉR JUDIT GENERÁLTERVEZÉS // GENERAL DESIGN:

MAKONA KFT.

ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

CZIRÁKI-MIKE DIÁNA, FÜZES ANDRÁS, RÉVAI VIRÁG VÁROSI KÖRNYEZET REHABILITÁCIÓ // CITY ENVIRONMENT RECONSTRUCTION:

SÁROS LÁSZLÓ – SÁROS ÉS TÁRSA BT. BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIORS:

MEZEI GÁBOR STATIKA // STRUCTURE:

PONGOR LÁSZLÓ, BALOG ANDREJ – POND KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

SZALÓKY LÁSZLÓ, KISS NORBERT – KRISTÁLYKLÍMA PLUSZ KFT. ELEKTROMOS TERVEZÉS // ELECTRICAL ENGINEERING:

SÁNDOR DÁVID – SDESIGN ELEKTRIC KFT. KERTÉPÍTÉSZET // GARDEN DESIGN:

SZLOSZJÁR GYÖRGY – GARTEN STUDIO LIFT // ELEVATOR:

MAKOVSKY ZSOLT – MAKOVSKY ÉS TSAI KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

HORVÁTH LAJOS

REHABILITÁCIÓS KÖRNYEZETTERVEZŐ SZAKMÉRNÖK // ENVIRONMENT REHABILITATION:

RUTTKAY-MIKLIÁN ÁGOTA – ESP 63-67 ÉPÍTÉSZIRODA BT. VÍZGÉPÉSZET // WATER MECHANICS:

ZÖLLEI ANDRÁS – GANZ HYDRO KFT.

ÚT, KÜLSŐ KÖZMŰ // ROAD, OUTDOOR PUBLIC UTILITIES:

MOLDOVÁN ATTILA – KOVIMET KFT.

KÜLSŐ ELEKTROMOS TERVEZÉS // OUTDOOR ELECTRICAL ENGINEERING:

SOMOGYI JÁNOS – HIRVILL KFT. MEGBÍZÓ // CLIENT:

MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GENERÁLKIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

ÉPÍTÉSZMESTER ZRT.

TETŐSZERKEZET // ROOF STRUCTURE:

FILYÓ MIHÁLY – CENTRÁL TETŐ KKT. ——

FOTÓ: KEDVES ZSÓFIA

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

FOTÓ: KEDVES ZSÓFIA

gyerek-édenkert alakult ki a galérián, a tetőszerkezet faívei között puha búvó- és játszóhely, színes párnákkal, padokkal, kamaszkönyves polcokkal. Meg kell említeni a közönségtereket karakteresen uraló berendezés csöndes, kifinomult szépségét, ami ugyanakkor rendkívül egyszerű formákkal, díszítetlen funkcionalitásával igen hatásos. Mezei Gábor méltóságteljes, mégis otthonos, szerethető közeget hozott létre: a vörösre pácolt fa könyvespolcok, art deco hangulatú ülőbútorok, asztalok, a folyóirat-olvasó és a zenei részleg fakkjainak összhatása a fehér falak és az impozáns látszó tetőszerkezet méltó társa lett. A könyvtárral együtt megújult a környezete is, egészen a volt zsinagóga helyén álló emlékhelyig; a piac előtti emlékkút Sáros László tervei szerint készült el.

AN OPEN BOOK JÓZSEF ATTILA PUBLIC LIBRARY, MAKÓ The building opened as the home of the public library in Makó 1971 had deteriorated hazardously by 2007. The first sketches for its reconstruction were made by Dezső Ekler in 1997. Back in those days the reconstruction of the existing structure was a priority. In 2006 Imre Makovecz revised the concept, and as a result, a new scheme was born. Meanwhile, public buildings designed by Makovecz mushroomed in the town: first, the Onion House was built in 1998 followed by the grammar school, the bus terminal, the gym hall, the nursery school, the main square and the grand scale baths complex introduced by the music pavilion. A new addition to these achievements is the three-storey new library with a floor plan of 1,800 square metres opened to the public in May, 2019. FOTÓ: ZSITVA TIBOR

TÉMA // THEME

2019 / 04

PIAC, GAZDASÁG

VÁSÁRCSARNOK, NAGYKŐRÖS — —

építészek architects:

JÁROMI IRÉN, KISS GYULA

szöveg text:

MIZSEI ANETT

fotók photos:

PALKÓ GYÖRGY

Nagykőrös tradicionálisan mezőgazdasági- és kereskedőváros, havi vásárja máig a régió áruforgalmának fő fóruma. E hagyomány megtartása fontos küldetése a városnak. Ahhoz azonban, hogy a piac valóban a település szíveként lüktessen, építészeti keretet is szükséges biztosítani. Ennek körvonalait rajzolták meg a Kiss és Járomi Építésziroda tervezői, Járomi Irén és Kiss Gyula Ybl-díjas építészek, amikor felkérést kaptak az új csarnok megkomponálására. A helyi termelők, környékbeli beszállítók, valamint a vásárlók igényei 21. századi, flexibilisen használható csarnokot kívántak. Nálunk még – avagy mára ismét – gyerekcipőbe kényszerült a piacra járás kultúrája, miközben Európa más területein reneszánszát éli. Felismerve a hipermarketek fenntarthatósági kérdéseit, a csomagolóanyagok és a „szabványosított” import termékek problémáját, felértékelődnek a helyi termények. A szemléletváltás lassan idehaza is megjelenik, a piac pedig új, fiatal célcsoporthoz szól: az egyre tudatosabban vásárló és fogyasztó pályakezdő vagy családos réteghez. Nem volt ismeretlen terep az alföldi település a tervezők számára. Kiss Gyula oktatóként a Szent István Egye-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

tem Ybl Miklós Építéstudományi Karán több hallgatói felmérést és féléves tervezési feladatot is vezetett a kisvárosban. Tényi András főépítésszel való együttműködése és párbeszéde nyomán nyerte el az iroda a feladatot, amelyet korábbi tapasztalataival a háta mögött, skandináv és portugál építészeti hatásoknak is engedve oldott meg. A feladat nehézségét a „kis-nagy középület” iránti igény jelentette. Hogyan lehet az emberléptékű, legföljebb két szint magas épített környezetben elhelyezni egy kereskedelmi csarnokot, amelynek gyakorlatilag egy egész kisvárosi tér lefedéseként kell működnie? Olyan megoldást kellett választani, amely illeszkedik ebbe a szomszédságba, s meg sem próbál konkurenciát jelenteni a vele átellenben található víztoronynak, miközben főhomlokzataként a Kálvin tér felé forduló hosszanti oldala értelmezhető. Bazilikális forma képezi a koncepció alapját. A hagyományos alapképlethez való visszatérés olyan északi példákkal mutat rokonságot, mint a Malmö Saluhall (Wingårdh Arkitektkontor AB), 1 amely esetében egy korábbi raktár romjait hasznosították újra.

A helyi adottságok miatt mindkét épület hossztengelye kimozdul az alaprajzi középvonaltól. Malmőben egy fél traktus hozzáépítésével az egykori tömeget ismételték meg részlegesen, míg a nagykőrösi piac esetében a korábbi, megmaradó kiszolgáló épület átjárójának tengelyét folytatták a tervezők. Mindkét esetben a kialakult aszimmetria biztosít teret a csarnokon belüli elárusító standok számára. A malmői architektúra fiatalos jellegét a piac webfelülete 2 és egységes belső arculati elemei is aláhúzzák. Hasonló szándékok mentén dolgozott a Kiss-Járomi építészpáros is. A standok belső „homlokzatainak” megalkotásakor gondoltak a leendő bérlők hirdetőtábláinak elhelyezésére, sőt, az egyes árusítóhelyekhez a közlekedősávtól szintben megkülönböztetett padlóburkolattal a rakodófelületet is kijelölték. Felülvilágítós csarnokszerkezetként teljes egészében acél struktúrával valósult meg az épület. E választás alapvetően meghatározta az architektúrát – építészet és tartószerkezetek szoros összetartozását az alkalmazott BIM-alapú tervezés is elősegítette. A keretállásokra két rétegű homlokzat illeszkedik, belső oldalán üveg függönyfallal. Ám a túlzott transzparencia egy piac esetében hátrányos volna: megmutatná a háttérben zajló, üzemszerű és olykor cseppet sem elegáns folyamatokat. Ennek kezelésére megoldás lehet a szemmagasság feletti üvegfelületek alkalmazása, így például Stockholm ideiglenes piacépületénél (a Tengbom építésziroda munkája) 3 a földszint fa felületei fölött polikarbonát be-

TÉMA // THEME

világítók biztosítják a megfelelő fény mennyiségét, és csak a bütühomlokzaton fut le a padlóig az üveg. Nagykőrösön az árnyékolást és a részleges takarást a hosszhomlokzatokon egy második héj, az aranyszínű perforált kompozit lemez oldja meg. Parametrikusan kiosztott kör alakú lyukasztása olyan, mint a piacra vitt aranytallérok „helye”. E kétrétegű köpeny egy költségérzékeny projekt esetében első ránézésre luxusnak tűnhet. Azonban ha hozzátesszük, hogy sem fűtésre, sem gépi hűtésre vagy szellőzésre nincs szükség, a mérleg pozitív irányba billen. A megoldás az oldalt és a gerinc

2019 / 04

—— GENERÁLTERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

KISS-JÁROMI ÉPÍTÉSZIRODA ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

JÁROMI IRÉN, KISS GYULA ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS // FELLOW ARCHITECT:

TILLINGER ÁDÁM – KISS-JÁROMI ÉPÍTÉSZIRODA TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

SALACZ ÁKOS – TERV S KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

LOVAS ALBERT – OPTITERV KFT ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

BAKOS CSABA – BAKOS KFT. GYENGEÁRAM // WEAK CURRENT:

BULLA PÉTER ALFRÉD TŰZVÉDELEM/ // FIRE PROTECTION:

KISZELY ATTILA

GENERÁLKIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

EU-ÉPÍTŐ KFT

ACÉLSZERKEZETEK // STEEL FRAMES:

TESZ-97 KFT.

ÜVEGFALAK // GLASS PANELS:

LTD-BAU KFT.

ÉPÜLETHOMLOKZAT ÉS TETŐ // ELEVATION, ROOF:

PREFA HUNGÁRIA KFT.

MEGTARTOTT FEJÉPÜLET TERVEZŐJE // ARCHITECT OF THE ORIGINAL BUILDING:

HORVÁTH ILDIKÓ MEGRENDELŐ // CLIENT:

NAGYKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ——

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

mentén megnyitható felületekkel természetes szellőzést és klimatizálást tesz lehetővé, s a mai, viszonylag jó hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező üvegszerkezet téli temperálására a bent zajló élet is elegendő. A piaccsarnok megépítése egy régóta méltatlan állapotot szüntetett meg a vásári bódék felszámolásával. Játékos, mérete ellenére a kisvárosias összképbe illeszkedik. Kálvin tér felé néző hosszhomlokzatát finom humorral bontják emberléptékű egységekre az üzleteket és egy bejáratot befogadó, PIAC feliratot kirajzoló kisebb tömegek. Túloldalt – ugyancsak svéd mintára – egészen alacsonyra húzott ereszvonallal humanizálták a csarnok méretét. Nagykőrös városvezetése nemcsak a vásár hagyományainak fenntartásában elkötelezett, hanem a település népszerűsítésében is. Ennek egyik lehetséges eszköze a piac által is képviselt építészet: hagyományok alapjain, de a mai igényeknek megfelelően.

—— https://www.archdaily.com/870949/malmo-saluhall-wingardharkitektkontor-ab?ad_medium=gallery 2 https://www.malmosaluhall.se/ 3 https://www.archdaily.com/788616/ostermalms-temporary-market-halltengbom 1

TÉMA // THEME

MARKET, ECONOMY MARKET HALL, NAGYKŐRÖS Nagykőrös is a traditionally agricultural and commercial centre with a monthly market which is a major forum for regional trade. The preservation of traditions is a prioritized mission of the town. In order to allow the market to throb like the heart of the settlement, an architectural framework is to be provided. These are outlined by designers from Kiss and Járomi Architects, Irén Járomi and Gyula Kiss, both holders of the Ybl Prize, when they were commissioned to compose the new hall. A solution had to be chosen to integrate it into this context, without competing with the water tower standing on the opposite side. The building was built as a hall with a structure of purely steel and skylights. The frame stands are wrapped in a two-layered facade, whilst the interior has a glass curtain wall. Shading and partial overlap is provided by a second shell on the longitudinal facades, which is a golden colour perforated composite sheet. Its parametrically divided circular piercing appears as if it was the place of golden dollars taken to the market.

2019 / 04

ÉLEDŐ DUNA-PART

PESTERZSÉBETI STRANDFÜRDŐ — —

építészek architects:

NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY, DOBOS BENCE LÁSZLÓ, NAGY ZSOLT

szöveg text:

DRAGON ZOLTÁN

fotók photos:

HAJDÚ JÓZSEF

Tisztelet, logikusság, minimalizmus, egységes megjelenés: nem csak a nemrég újranyitott Pesterzsébeti Sós-jódos Gyógy- és Strandfürdő átépítésének vezérszavai ezek, hanem egy kerületi urbanisztikai megújuláséi is. „Megnyílt Pest város strandfürdője! Pesterzsébet város vasárnap délután adta át rendeltetésének a hosszú idő óta várt strandfürdőjét (…) A strandfürdő a csepeli átjáró mellett van és mintegy 21.000 négyzetméternyi területen fekszik, amelyből ez idő szerint 14.000 négyzetméter területet használnak fürdés céljaira. A strandot finom homokkal födték be. Az előrehaladott idény miatt a város nem végeztethetett be már minden munka; nehogy azonban ez a nyár a közönség szempontjából elvesszen, amíg majd a kabinokat is fölállíthatja, a fürdőt közös öltözővel (ruhatárral) látta el. A jövő évben folytatja majd a város a most még hiányzó létesítmények fölépítését.” Fenti sorokat a Népszava 1927. augusztus 7-i számában olvashatjuk: a cikk az első híradás és az első leírás a Gubacsi híd lábánál található strandfürdőről. A

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

pesterzsébeti standfürdőt aránylag igen korán, 1924-ben alapították, szinte a budapesti strand divathullám tetőzésének idején. Példaként és hivatkozási alapként az 1907ben felavatott bécsi Duna-parti Gänsehäufel uszoda szolgált. A kortársak mindkét városban úgy vélték, hogy a városokat átszelő folyó fürdőzés céljára kiválóan alkalmas, effajta adottságot pedig ki kell használni. Budapesten először a folyó északi szakaszán alapítottak „homokparti fürdőket”, más néven strandfürdőket. A század tízes éveire elnyert népszerűségükhöz hozzájárult egyrészt a hatóságok laza ellenőrzése, másrészt az a tény, hogy mind az újpesti, mind a lágymányosi szakasz látoga-

tását a szegényebbek is megengedhették maguknak. A háború okozta megtorpanás után a célközönség is kicserélődött: a Pesterzsébet című újság 1945 februári száma már a dolgozók szórakoztatását nevezte meg elsődleges érdeknek. A cikk szerint a háborús károk eltüntetését igen hamar, már 1945-ben megkezdték. A következő évtizedek során a fürdő nagy népszerűségre tett szert a ritka jodid- és bromidion tartalmú gyógyvíznek, illetve a wellness és a gyógyfunkció ötvözésének köszönhetően. Az újabb reneszánsz végét a rendszerés gazdasági változás okozta: veszteséges működése miatt 2001-ben bezárták a strandot, majd 2005-ben a fürdőt is. Jóllehet ekkorra a fürdő medencéinek hidrológiai korszerűsítését elvégezték és a medenceteret is felújították, ám a kiszolgáló épületrészek, a gépészet, a tető és a homlokzat leromlott állapota miatt mégsem működhetett tovább, ráadásul a fürdővizet szolgáltató kutat is újra kellett volna fúrni. A következő években a többi budapesti fürdő raktáraként szolgált, míg 2019ben a Palatinus megkésett pilot projektjeként éledt újjá. Ha egy szóval kellene leírni az újjáépítés koncepcióját, akkor a tisztelet szó juthatna eszünkbe. Példaként említhetnénk a csempék eredetit idéző színének kiválasztását, a homlokzati kerámiabetűkre utaló tipográfiát, a helyi védettséget élvező, ötvenes években épült áltörök fürdőépület megtartását és befoglalását, azt a már-már muzeológusi gondoskodást idéző lelkületet, amellyel a helytörténeti gyűjtemény anyagát gyarapították az átépítés során fellelt ipartörténeti és más tárgyi emlékekkel. Mivel a Palatinus felújítása megelőzte a munkálatokat, a tervezőknek sok olyan tapasztalatot

TÉMA // THEME

2019 / 04

sikerült átültetni, melyekkel észszerűbbé és gazdaságosabbá tehették az üzemeltetést. Ezért a járófelületek és a medencék burkolatát az erős fertőtlenítőszereknek is ellenálló gránit váltotta fel, a szaniterek kiválasztásában pedig kikerülhetetlen tényező volt a vandálbiztosság. Okulva az eddigi élet alkotta szabályokból, létrehoztak egy arculati kódexet: a burkolatok által dominált egységes megjelenést csak az eredeti kerámiaelemeket idéző csempék oldják fel. Az egységes arculatot a mobil vendéglátóipari egységek szabályozott kinézete sem zavarhatja meg. A fürdő épületében a logikusság szellemében szervezték újjá a tereket és a térkapcsolatokat, így például a büfé az előteret, a fürdőteret és a medenceteret egyaránt kiszolgálja. A tájékozódást megkönnyíti, hogy minden egység egy-egy tengellyel vizuális kapcsolatba kerül a következő téregységgel. A tengelyek által biztosított nyitottságot erősíti fel a mindent átjáró, felülről és oldalról érkező természetes fény. Ezt a hatást erősíti fel az is, hogy sötétedés után inverz módon világítják meg a doboztereket. A tereket, funkciókat merészen társították a jelenlegi használati igényekhez, például pihenőterek, csendszobák kialakításával. Ugyanilyen megfontolásból a török fürdő oldaltereit felszabadították, pihenőterekké alakították, és a nyolcszögű kupolatér körüljárható lett. Az átalakítás során nagyobb szaunatereket alakítottak ki. Az egységes formálás minimalista nyelvezete tetten érhető a medencék legtöbb élményfürdő elemének kreatív – a vízszint alá süllyesztett – elhelyezésében is, az alárendelt vizuális megjelenés alól érthető okokból csak a gyermekmedence lett kivétel.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A kialakított fürdőépület szervesen kapcsolódik a környező lakónegyedekhez, melyekkel egy sétány köti össze. Későbbi cél pedig a dunai kapcsolat létrehozása, ugyanis a vízminőség folyamatos javulása elvben lehetővé teszi a folyóparti strand újbóli megnyitását – remélhetőleg még a strandalapítás százéves évfordulója előtt. A Népszavából fent idézett sorokat eredetileg egy hirdetés zárta, amely a Feltámadás című film megtekintésére buzdította a közönséget. A most befejeződött átépítéssel a pesterzsébeti fürdő a feltámadást Tolsztojtól kétségtelenül elorozta.

—— GENERÁLTERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

ARCHIKON KFT.

ÉPÍTÉSZET, BELSŐÉPÍTÉSZET // ARCHITECTURE, INTERIORS:

NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY, DOBOS BENCE LÁSZLÓ, NAGY ZSOLT ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

TŐRÖS ÁGNES, NAHOCZKI ÉVA, BOTOS ANDRÁS, BÓDAY-BAGÓ BETTI, CHVALLA DIANA TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

PINTÉR TIBOR, DULÁCSKA KORNÉL – ÉKI TERV KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

LUCZ ATTILA – HVARC KFT. USZODATECHNOLÓGIA // POOL TECHNOLOGY:

SÁTH BEÁTA, SZABÓ-ERDÉLYI MÁTYÁS – FÜRDŐTERV KFT. HULLÁMGÉPÉSZET // WAWE TECHNOLOGY:

MENYHÁRT ANETT, NIEBLING ISTVÁN – DIALCONT KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

ACZÉL DÁVID – ENOVA KFT. TÁJÉPÍTÉSZET // LANDSCAPE:

MOHÁCSI SÁNDOR, POLARECKI DÓRA – S73 KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

DECSI GYÖRGY, GYŐRI MELINDA ÍRISZ – FIREENG KFT. FORGALOMTECHNIKA // TRAFFIC:

KERTESI GÉZA – METRÓBER KFT. ÉPÍTTETŐ // CLIENT:

BUDAPEST GYÓGYFÜRDŐI ÉS HÉVIZEI ZRT. KIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

E-BUILDER KFT. ——

DANUBE RIVERBANK AWAKENING PESTERZSÉBET OPEN-AIR BATHS The baths complex was founded in Pesterzsébet in 1924, almost at the peak season of such facilities in Budapest. The model, which it was designed after, as well as a point of reference for it was the waterfront Gänsehäufel swimming-pool in Vienna on the bank of the Danube opened in 1907. After the break because of the war the targeted audience changed: the primary interest after 1945 was to entertain workers and employees. The decades to come saw a growing popularity of the baths owing to its thermal waters with rare iodide and bromidione contents, as well as to the fusion of the functions of wellness and medical baths. In 2001 the open-air bath was closed, followed by the closure of the indoor baths in 2005. The reconstruction completed now is permeated by respect: designers preserved the palette of the original tiles, the typography referring to the ceramic letters on the facade, integrated the quasi-Turkish bath building built in the 1950s into the extended complex. Pavements and the facework of the pools have been replaced with granite, spaces and spatial relations have been reorganised in the spirit of pure logic. Spaces and functions were daringly paired with present-day requirements of uses by creating zones and rooms for relaxation, tranquility and silence.

TÉMA // THEME

2019 / 04

JÖVŐÉPÍTÉS

SOLAR DECATHLON 2019, SZENTENDRE — —

szöveg text:

DUDICS KRISZTIÁN

fotók photos:

KÉPKOCKA / POTYONDI GERGELY, SOLAR DECATHLON

Miközben az idei nyáron az északi féltekén rekordokat döntött a forróság, a leolvadó gleccserek és a grönlandi jégtakaró hírein hüledezhetünk, éppen nálunk rendeznek meg egy olyan szakmai eseményt, amelynek fókuszpontjában a klímaváltozást okozó, építési eredetű és lakhatással összefüggő hatások csökkentésére és fenntarthatóságra irányuló innováció áll. 2002-ben az USA-ban kormányzati kezdeményezésre Solar Decathlon címmel hirdettek nemzetközi egyetemi-építőipari versenyt olyan korszerű minta-lakóépületek tervezésére – és felépítésére –, amelyek innovatív, megújuló forrásokra alapozott, energiahatékony, környezetileg fenntartható, ugyanakkor könnyen felépíthető és piacképes alternatívát jelenthetnek a lakóház-építésben. Az induló egyetemi csapatok ipari partnerekkel és szponzorokkal együttműködve hosszabb ideig tervezhették-fejleszthették projektjeiket, majd a versenyházakat tíz nap alatt egy helyszínen kellett felépíteni, amelyek tíz „versenyszámban” mérettettek meg (innen

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

a sportos áthallású név), mint például energiahatékonyság, mérnöki tervezés és kivitelezés, építészet, fenntarthatóság, piaci életképesség. Az elsőt azóta hét másik verseny követte az államokban – egyébként számos európai és ázsiai résztvevővel –, miközben a Solar Decathlon brand kilépett először Európába, majd a többi földrészre is. Az Energy Endeavour Foundation koordinálásával a némileg módosított-finomított hangsúlyú Solar Decathlon Europe versenyt először 2010-ben, majd 2012-ben Madridban rendezték meg (ez utóbbin szerepelt sikeresen a BME Odoo projektje), majd 2014-ben Versailles adott otthont a következő kiírásnak. Idén öt év kihagyás után – az ÉMI, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Szentendre Város Önkormányzata konzorciumának szervezésében – Szentendrére érkezett az európai rendezvény. A mintegy kétéves felkészülési időszak végén a nemzetközi zsűri 10 csapat projektjét ítélte megvalósításra alkalmasnak, köztük két magyar indulóét is. A házakat most is először saját „hazai pályájukon” kellett felépíteniük a csapatoknak, majd a kijelölt helyszínen, a szentendrei ÉMI Szentendrei Ipari Parkban – ezúttal 14 nap alatt. Mindenképpen helyeselhető, hogy a verseny 2019-es kiírása előtérbe helyezte a meglévő épületek korszerűsítését, rekonstrukcióját, hiszen – ahogy a legkönnyebben megtakarítható energia az, amit nem fogyasztunk el – a leginkább ökologikus épület az, amit nem kell megépíteni. Európa a sűrű beépítésű, kulturális tradíciót is hordozó városok otthona, s ennek az épületállománynak az ökologikusabbá tétele valódi kihívás. (Ez a tendencia egyébként már a korábbi európai kiírásoknál is teret nyert, ebben markánsan különbözve az amerikai kiírások erősen a külvárosi, könnyűszerkezetes,

előregyártható, újonnan építendő házakat preferáló szemléletétől.) A zöldmezős építés számára az egyre szigorodó európai uniós irányelvek és ezek tagállami lebontása egyfelől, a hőszigetelési és épületgépészeti rendszerek fejlődése, a passzívház-technológia és más innovációk másfelől mára már viszonylag jól kijelölik az utat, a meglévő épületállomány rekonstrukciója viszont legalább ilyen fontos, de itt a képlet sokkal összetettebb: nem elég az energetikai és mérnöki szempontokat figyelembe venni, hanem az urbanisztikai, kulturális és szociális kontextust is gondosan mérlegelni kell. Magyarországon is különösen akut a probléma: a lakóépület-állomány jelentős része még mindig elavult energetikailag (is), főleg a kistelepüléseinken, ami családi szinten energiaszegénységhez, eladósodottsághoz, röghöz kötöttséghez, ezen keresztül társadalmi szinten alacsony mobilitáshoz és egész társadalmi rétegek, régiók leszakadásához, nemzetgazdasági szinten ener-

TÉMA // THEME

2019 / 04

giafüggőséghez vezet. Ennek az állapotnak emblematikus eleme, a falukép meghatározója az energiafaló Kádár-kocka 800 000 (!) megépült példánnyal, ami ugyan az adott kor igényét viszonylag jól kielégítette, de ma már senki nem szereti, és kifejezetten nem könnyű feladat bővíteni, fejleszteni, korszerűsíteni. A magyar indulók számára külön kormányzati direktíva volt, hogy a versenyművek ennek az épülettípusnak a fejlesztésére adjanak javaslatot. Ez az egyébként a kiírás szellemiségéhez jól illeszkedő cél – bár érthető – a pályázók számára talán túl nagy megkötöttséget jelentett. A megépült projektek lényegében néhány markánsan kirajzolódó típusba sorolhatók. Többen – a magyarokhoz hasonlóan – egy-egy város jellemző urbanisztikai szituációjú, akár konkrét, de mindenképpen tipikusnak mondható épületének ökológiai szempontú továbbgondolására építették fel projektjüket, mint a holland és a francia csapat (ezekre bővebben is kitérünk), de részben ebből indult ki a belga „Mobble” (Genti Egyetem), és az egyik spanyol („Aura 3.1”, Sevilla) pályamű is. Némileg egyszerűbb oldaláról fogták meg a feladatot a két bukaresti egyetem koprodukciójában készült „Over4” projekt, illetve az egyetlen Európán kívüli thaiföldi csapat „Resilient Nest” projektjének alkotói: lényegében egy, a korszerűsítendő meglévő épülettől viszonylag független,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

annak tetejére felépíthető rooftop megoldást dolgoztak ki. Mindenki másétól különböző, az ökológiai szemléletváltás szükségességét elsősorban nem az építéstechnológia felől, sokkal inkább a lakóhelyhez kötődő szokásaink, a napi rutinok szintjén történő, néha kényelmetlen újragondolásán keresztül ösztönző, példázó, később oktatási eszközként is használható pavilonnal zökkent ki a Katalán Műszaki Egyetem „TO” projektje. A Valenciai Műszaki Egyetem „Azalea” projektje pedig egy tradicionális házformát értelmez át a mai igényekre, de teljesen újonnan építve, amellyel egy nagyon tetszetős, jó arányú és kidolgozottságú házat hoz létre – igaz, részben megkerülve a rekonstrukció feladatát. Külön érdemes megemlíteni két külföldi projektet (amelyek egymással vetekedve az első két helyet vitték el a versenyben is). A Delfti Műszaki Egyetem „MOR” prototípusával egy nagyon is konkrét problémakörre keres távlati, de pragmatikus megoldást. A Hollandia nagyvárosaiban is tapasztalható ingatlanár-emelkedés, a nagyvárosok egyes területeinek átalakuló funkciója, valamint az elavuló irodaházak probléma-komplexumára kínál megoldást egy elavult sokemeletes irodaház lakóházzá alakításán keresztül. A lakóegységek kialakítása (itt is) modulszerű, ugyanakkor ez a modularitás nem áll meg az egyes lakásokon belül, hanem az egy szinten egymás mellett lévő különböző méretű és életstílusra, -helyzetre optimalizált lakóegységek és közösségi terek kombinációját képes nyújtani (apartmanok, co-living és co-working egységek, közös télikertek és teraszok). Nagyon előremutató és a mezőnyben mindenképpen innovatív az épületen belüli kertek, a városi növénytermesztés megoldása. A Lille-i Nemzeti Építészeti és Tájépítészeti Főiskola vezette csapat „Inhabit2030” projektje is egy meglévő, a városszövetet meghatározó, tipikus épület korszerűsítésével, továbbgondolásával foglalkozik. A használt építészeti-épületgépészeti megoldások és az anyagok kiválasztása az adott közegre optimalizált, humanizált. A projekt külön

TÉMA // THEME

2019 / 04

hangsúlyt fektet a városrész-léptékű közösség-építésre, az energetikai szolgáltatások megoszthatóságára. Talán ez a projekt a leginkább konkrét, a javasolt beavatkozások jól eltalált léptékükkel, közepes technológiai szintjükkel, kidolgozottságukkal, mérsékelt költségükkel reálisan megvalósíthatónak tűnnek. Külön is szeretnék kitérni a magyar indulókra. A műegyetemi „koeb” projekt a Kádár-kocka energetikai korszerűsítésére, egyben mai igényeknek való megfeleltetésére egy, a meglévő házra (mint egy anya-űrállomásra) viszonylag kis beavatkozással „rádokkolható” specializált külső modulokat javasol, és külön foglalkozik a házak hatékony települési-közösségi energetikai hálózatba kapcsolásával. Nagyon hatékonynak tűnik az épület árnyékolási koncepciója és a gabion-fallal kombinált naptér is. Ugyanakkor kétséges, hogy a javasolt megoldások állami támogatás nélkül reálisan piacképesek és gazdaságosan applikálhatók-e a megcélzott elavult vidéki épületállomány feljavítására – tekintettel a társadalmi közeg fizetőképességére és energetikai tudatosságára. A másik magyar csapat, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem koordinálta, az algériai Blidai Saad Dahlad Egyetemmel kiegészülő csapat „Hungarian Nest+” projektje szintén a Kádár-kockából indul ki, azt azonban nem kifelé, hanem elsősorban befelé fejlesztené, sokkal átfogóbban. Az elsősorban a pécsi Energiadesign Tanszék emblematikus jegyeit (pl. Venturi-torony) magán viselő épületen érezhető talán a mezőnyben legerősebben az energiatudatossággal áthatott építészeti minőség és épületgépészet integritása, és a műegyetemi projektnél jobban sikerült az átmeneti terek kialakítása és a környezet, növényzet bevonása (vagy legalábbis meggyőzőbb annak bemutatása) is a kifelé elég zárt, intim teraszok kialakítására lehetőséget is alig teremtő kockaházból kiindulva. Érdekes – és üdvözlendő – ugyanakkor, hogy mindkét projektnél megjelent a vályog mint építőanyag korszerű alkalmazásban. A felhozatalt áttekintve megfigyelhető pár fő jellegzetesség, tendencia. A napenergia felhasználása – több helyen épületszerkezetbe integrált – PV-cellákkal, napkollektorokkal és ezek kombinációjával ma már alap, csakúgy, mint a hőszivattyús rendszerek, a napterek és az árnyékolás, és mindezek „smart” szabályozása. Ami ezen túl érdekes: több projektnél is alkalmaztak fázisváltó anyagokat a beltéri hőmérséklet szinten tartására, valamint újrahasznosított hulladékból vagy melléktermékből készített építőanyagokat. Összességében: a Solar Decathlon egy jó kihívás, érdemes komolyan venni – és ha már nálunk jár, szeptember 29-ig megtekinteni is.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A COMPETITIVE ALTERNATIVE SOLAR DECATHLON 2019, SZENTENDRE In 2002 a contest for universities and the construction industry was launched on the initiative of the government titled Solar Decathlon to encourage designs and the construction of modern exemplary residential buildings that offer innovative, energy-efficient, environmentally sustainable alternatives based on renewable energy resources that can be built easily. The university teams enterint this contest co-operated with industrial partners and sponsors and could spend a longer period to design and develop their projects, whilst their houses for the tender had to be built within 10 days on the site. Projects were assessed in 10 categories (this is where the title referring to sports comes from), such as energy-efficiency, engineering design, construction, architecture, sustainability, life expectancy on the market, etc. After five years of ceasure, this European event has arrived in Hungary at last.

EXPO 2019 A KÍNAI NAGY FAL TÖVÉBEN

KERTÉSZETI VILÁGKIÁLLÍTÁS, PEKING, 2019. 04. 29. – 10. 07. — szöveg és fotók text and photos: LŐVEI PÁL —

Peking központjától 74 km-re, a nagy fal leglátogatottabb, badalingi szakasza mögött elterülő Yanqing hegyektől övezett medencéjében létesült a világkiállítások történetének eddig legnagyobb területű, nemzetközi kertészeti bemutatója. Ahogy az a nemzetközi kiállításokat már a kezdetektől gyakran jellemezte, megrendezése történelmi évfordulóhoz, a Kínai Népköztársaság hetven évvel ezelőtti kikiáltásához kapcsolódik. A rekordok döntögetése Kínára eddig is jellemző volt – már a 2010. évi sanghaji expó is minden idők legnagyobb területű, a legtöbb hivatalos résztvevővel és látogatóval büszkélkedő bemutatója volt. Most a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) által 1960 óta felügyelt kertészeti világkiállítások minimálisan elvárt területének mintegy hússzorosán, a Guishui folyó mellett épült fel az expó. Nem ez az első ilyen jellegű esemény Kínában, az 1999-ben a dél-kínai Kumingban rendezett bemutató parkja ma is a város egyik látnivalója. Pekingnek ebben a kerületében egy új városnegyed épül, amelynek lakóit a kiállítás zárását követően is szolgálja majd a minden szükséges infrastruktúrával ellátott, hatalmas park, a folyó mentén érintetlenül hagyott, de a talajtól elemelt gyalogutakon bejárható nádasokkal és ártéri erdőkkel. A rendezők által épített néhány nagy pavilon is megmarad, ahogy a központ felől ide vezető két eddigi autópályát tehermentesítő, most elkészült harmadik gyorsforgalmi út is. A környék hegyei között zajlanak majd 2022-ben a pekingi téli olimpia versenyei is: a kínai főváros lesz az első olyan helyszín, amelyik nyári és téli olimpiát egyaránt rendezett. A több mint száz hivatalos résztvevő – országok és nemzetközi szervezetek – mellett kínai cégek is építettek kerteket. A nemzetközi építési színtéren is előkelő rangsorolású, állami tulajdonú Beijing Construction Engineering Group csúcsíves metszetű, enyhe ívben futó lugasa az expók történetében nem jelentett újdonságot, a hajlított bambuszrudak azonban helyi ízt adtak az utóbbi időben a környezettudatos anyaghasználat piaca felé is nyitó tervező cég „Zöld bölcsesség” kertjének. A cég információs pavilonjában büszkén hirdették az általuk tervezett, a nyár elején megnyitott új pekingi repülőtér futurisztikus architektúráját. Különleges formálású, megvalósult alkotásukért azonban nem kellett még addig se menni: az expó egyik leglátványosabb épülete, a több ország fedett kiállításának helyet adó nemzetközi pavilon is az ő munkájuk (tervező: Hu Yue). Ennek szabálytalan nyolcszöget formázó körvonalán belül két nagy – egymással az emeleten fedett híddal

TÉMA // THEME

A NEMZETKÖZI PAVILON

összekötött – üvegcsarnok kapott helyet. Az egész fölé 94 fehér oszlopra helyezett, ugyancsak hófehér árnyékoló tető borul. A hatszirmú virágra emlékeztető, illeszkedő ernyők alkotta felületet napelemek borítják, ugyanakkor télen elektromos vezetékek segítségével olvaszthatják el a rájuk hulló havat. A „virágok” közepén, valamint a szomszédos elemek között hatágú csillag alakú nyílások engedik át a fényt, napsütésben a csarnokok belseje és a környezetük járófelülete a vetített csillagmotívumok mustrájával kápráztatja el az emeletről lefelé nézőt. A világkiállítások pavilonjai között rendszerint akad egy-két „tematikus” épület, ráadásul ebben az esetben az egyébként a „világ kertje” narratívájába illeszkedő virág-ernyők alkotta tető elég elvont és légies ahhoz, hogy nem is nevezhető igazi ábrázolásnak. Sokkal inkább az a minden hasonló kiállítás nélkülözhetetlen elemét jelentő, tóparti színpadra boruló tarka tető pillangó formája, ez azonban valójában csak a minden látogatónak kiosztott térképen volt felismerhető, a helyszínen csak a színes hártya absztrakciója érvényesült. Az expó másik legmutatósabb épülete azonban nem ez, hanem a vendéglátó Kína központi pavilonja volt. Ennek félköríves alapformája inkább csak hátulról érvényesül, a bejárat felőli főnézetet inkább a gerendázott tető hul-

2019 / 04

A BOTANIKUS KERT BELSŐ CSARNOKA

lámívének kígyózó mozgása határozza meg. Sevilla és Hannover csupán kidekorált kínai dobozpavilonjai helyét mára a hagyományos formák alkotó átértelmezése vette át: az ország letaglózóan hatalmas sanghaji és játékos milánói pavilonjának sorába most a nagy méretek ellenére is finom jelenség illeszkedik. Benne a külvilágra szökőkutas tó fölött kerek kivágással néző, részben föld alatti „pince” fölött rámpákkal összenyitott két magas tér adott helyet a kínai tartományok beltéri kiállításainak – egyébként valamennyi épített szabadtéri kertet is. A kiállítás fennmaradó épülete a „Botanikus kert” is, amelynek építtetője a nemzetközi piacon is tevékeny, legnagyobb kínai lakóingatlan-fejlesztő társaság, a Vanke. A cég már a milánói expón is jelen volt, ahol málnaszínű fémpikkelyekkel borított, amorf pavilonszobrukat Daniel Libeskind tervezte. Pekingi épületük (vezető építész: Wang Hui / Urbanus; tervező: Zhao Shiwei; kurátor: Ding Changfeng, a Vanke rangidős alelnöke) viszont egy doboz, amelyet a homlokzat elé több sorban függesztett, alul eltérő magasságban végződő, aranyló rudak rejtenek, a főnézetben fedett előtérbe invitáló, barlangszerű sötét bejáratokat alkotva. Üvegkupolás csarnokában a kígyózó híd-rámpán haladó látogató esőerdőt és sivatagot egyaránt talált, kitűnő oktató táblákkal és az evolúcióra vonatkozó, elgondolkodtató

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

AZ UNESCO PAVILONJA ÉS KERTJE

kérdésekkel. Végül a tetőre feljutva James-Doran Webbnek a Fülöp-szigeteken gyűjtött uszadékfából alkotott három zsiráf-szobra nyújtott kitűnő szelfi-témát az erre igencsak fogékony kínai közönségnek. Az UNESCO felülről hófehér membránba burkolt, bambuszrudak alkotta folyosón helyezte el tablóit, körülötte kristályos fehér kőzúzalékban úsztatott sárga-zöld növényszigetek alkottak világtérképet. Nagy-Britannia függőleges növényfala a brit lobogót rajzolta ki. Az országzászló a stilizált Eiffel-torony és kis tó mögött emelt francia pavilonról sem hiányzott, ennek vidám, virágdíszes zöld falát azonban amorf növényfoltok alkották. A kertészeti világkiállítások rendezésében fontos szerepet játszó Nemzetközi Kertészeti Egyesület vadvirágos kertben emelt, mályvaszínű kerek pavilonja már a közeljövő hasonló eseményeit népszerűsítette: 2021-ben a katari Dohában lesz kertészeti bemutató, a 2022. évi Floriade helyszíne pedig Amszterdam. Már népszerűsítették a lengyelországi Łódź 2024-re szóló jelentkezését is.

EXPO AT THE FOOT OF THE GREAT CHINESE WALL GARDENING WORLD EXHIBITION, BEIJING, APRIL 29TH – OCTOBER 7TH Some 74 km from the centre of Beijing, the most frequented part of the great wall in Badaling is backed by a basin of Yanqing Hills where an international gardening exhibition was opened covering the largest area in the history of world exhibitions so far. As it has often characterized international exhibitions from the very beginnings, its opening is associated with a historical anniversary, this time being the declaration of the People’s Republic of China 70 years ago. KÍNA KÖZPONTI PAVILONJA

TÉMA // THEME

2019 / 04

GENERATÍV PAPÍRLÁMPÁS

PLASENCIA AUDITÓRIUM ÉS KONFERENCIAKÖZPONT, MURCIA, SPANYOLORSZÁG — —

építészek architects:

JOSE SELGAS, LUCIA CANO

szöveg text:

GYULAI LEVENTE, KATONA VILMOS

fotók photos:

IWAN BAAN

A Jose Selgas és Lucia Cano által tervezett Plasencia konferenciaközpont és előadóterem a spanyolországi Murciában található, Cartagena külterületén. Bár a projektre kiírt pályázatot a SelgasCano építésziroda már 2005-ben elnyerte, a mintegy 7500 négyzetmétert lefedő komplexum építése csak 2017-ben fejeződhetett be. Ebben a területben benne foglaltatik egy több részre tagolható multifunkcionális csarnok, egy központi kiállítási csarnok és egy vendéglátói egység. A projekt a 2019-es Mies van der Rohe-díj pályázatán a legjobb öt épület közé került. A díj elbírálói ebben az évben is olyan épületekre figyeltek fel, amelyekben meghatározó a többcélú, szabadon alakítható terek jelenléte. A magunk részéről kissé általánosnak érezzük ezt az értékelési szempontot, hiszen a mai tervezési feladatok többségénél – akár középület, akár lakóépület a célja – felmerül a konvertibilis terekre való igény. A konferenciaközpont építészeti nívója meghaladja a modern szemléletű funkcionális igényeket, noha a feladat nem volt egyszerű, hiszen a város központjában álló városháza (1991–1998) maga a kritikai regionalizmus Rafael Moneo tervezte emlékműve.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A történeti előképek diszkontinuitását felvállalva a tervezők mégis új utakra léptek, hogy a hely értelmezése helyett egy digitális korszak üzenetét és egyúttal kritikáját fogalmazzák meg. Az egyedi tömegformáláshoz az építészek egy sziklából merítettek inspirációt, a statikus hatású sziklatömb és az efemer áttetsző műanyag homlokzatburkolat között azonban feszültség érződik. Az épület földszinti alapterülete a lehető legkisebb, ami a forma lebegéséhez vezet. Az esetleges környezeti kapcsolatot fokozza az anyaghasználat és az áttetsző külső burkolat mögötti belső világítás. Este impozáns az összkép, a folyón lebegő vagy szélnek eresztett ázsiai papírlámpások látványához hasonló, de talán még ennél is érdekesebb nappal. A generatív módszerrel 1 sík poligonokra osztott felületen minden nézőpontból találni tükröződő

részletet, így a konferenciaközpont egy percre sem szűnik meg szikrázó objektumként ragyogni tájban. Külső héja törtfehér ETFE fólia, amely mögött az enteriőrben a fogadócsarnok narancssárga színe dominál. Az építésziroda korábbi geometrikus kompozícióiban is szívesen alkalmazta a neutrális és a meleg színek szokatlan összhatását. Ennek eredete talán a mediterrán építészetében szívesen alkalmazott élénk színekben keresendő, de az is lehet, hogy valamely helyi sajátosságban, például Murcia régió narancssárga zászlajában. A belső térben használt szín a SelgasCano egyéb épületein is feltűnik: a „spanyol sárga” megtalálható a 2020-as expó pályázati anyagában, vagy a 2015-ös Serpentine pavilon tervében. Kivételt talán csak a Bruges-i pavilon rózsaszínje jelent, amelyben a belgiumi ősz jellegzetes hangulata él tovább. Az épület központi magja térkompozíciós szempontból kétségkívül látványos, de a színek dominanciája miatt kevéssé érvényesül. A színpszichológia szerint a narancssárga veszélyre figyelmeztető szín, a hozzá társított képzeteket kutató felmérések szerint pedig túlságosan megosztó. A szubjektív térérzettel sem tesz jót: szűkíti a teret. Ezért is furcsa a megjelenése az auditóriumban, ahol az előadótér egy szokatlan komfortérzetű hajótestként lebeg. Ha akusztikai szempontból igazolható is a tölcsér jellegű előadótér, empirikus megfigyelések alapján kérdéses marad a tér és a szín komplex élménye.

TÉMA // THEME

2019 / 04

Az épület tömege nem illeszkedik a terepbe, és a városi szövettől is látványosan ódzkodik. Az utcai járószinthez azonban valamiképp hozzá kellett kapcsolni – hasonlóan Rem Koolhaas portói auditóriumához –, ami indokolttá tette a főbejárathoz vezető narancssárga hidat. Itt már érthető, sőt igazolható a figyelemfelkeltő szín, hiszen a funkciót szolgálja. Ez a megkülönböztetés a hídon, mint az áthaladások helyén egyáltalán nem zavaró, sőt izgalmas. A központ bejárata 17 méterrel a ház alapsíknak tekinthető legmélyebb szintje fölött nyílik. A 12 méter magas előcsarnokba érkezve szürreális térélmény fogad, utópisztikus részletekkel és váratlan átlátásokkal. Hogy az absztrakt, festményszerű hatást még inkább felerősítsék, a tervezők kör alakú elemeket csempésztek be különböző nyílások, ajtók, ablakok formájában. A síkból térbe átmenetet képező kompozíció már az előcsarnokba lépve is érvényesül, ahonnan tovább haladva a murciai táj tárul elénk. Ez egyben a fő közlekedési mag és a ház legfontosabb „élményközpontja” is. Az innen induló rámpák és spirális lépcsők nemcsak az egyes szinteket, hanem a külső és a belső tér látványát is több helyen összekapcsolják. A közvetlenül feltárt közlekedőrendszernek leginkább gazdaságossági okai voltak: így nem kellett az épület egészét klimatizálni. Ez a megoldás is vitatható, hiszen az átmenet nélküli klímaviszonyoknak sok esetben egészségünk a kárvallottja. Az épület szerkezete egy szabálytalan, nem egészében önhordó rácsszerkezet, amelyet távtartók kötnek

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

össze a teherhordó alapstruktúrával. Mivel a külső héjfelület és a belső mag kapcsolata nem organikus, a szerkezet esetlegessége még az avatatlan szem számára is feltűnő. Ennek kompenzálására itt-ott többlet tartókkal és merevítésekkel kellett kiegészíteni az áttetsző burkolatot hordó, légies szerkezetet. Tisztább lenne a látvány, ha sikerült volna szervesebb kapcsolatot találni a külső és a belső szerkezet között, és talán elkerülhető lett volna a statikai szempontból szükséges közbenső tartóelemek túlexponálása is. E rendkívüli építészeti elképzelés a véges elemes analízis során szervesebben optimalizált 2 vázmintázatot is kaphatott volna. A felvállalt kompromisszumok ellenére az épület még így is eléri a célját. Megnyilvánul benne a fényáteresztő tárgy metaforája, amely egy épp felszállni készülő papírlámpás is lehet. Megérte várni több mint egy évtizedet a ház megvalósulásig, amely a környező tájból előkelő teljesítményként tűnik ki. —— 1 A generatív módszer lényege, hogy a felület vagy szerkezet mintázatát hagyományos értelemben nem az építész tervezi, hanem valamilyen külső algoritmus határozza meg (generálja). 2 Digitális szerkezeti optimalizáció során azt kutatják, hogy az anyagban ébredő tényleges feszültségek ismeretében hogyan minimalizálható az anyagmennyiség a tartószerkezetben az állékonyság maximalizálása mellett. Az egyes vizsgálatok rend szerint meglepően organikus, adott esetben ornamentikára emlékeztető szerkezeteket eredményeznek.

GENERATIVE PAPER LANTERN PLASENCIA AUDITORIUM AND CONFERENCE CENTRE, MURCIA, SPAIN Designed by Jose Selgas and Lucia Cano, Plasencia conference centre and auditorium is located in Murcia, Spain, on the outskirts of Cartagena. Although SelgasCano architects won the tender back in 2005, the complex with a floor area of appr. 7,500 square metres was only completed in 2017. This site also includes a multifunctional hall dividable into several parts, a central exhibition hall and a catering unit. The project has been shortlisted for the 2019 Mies van der Rohe Award as one of the best buildings.

——

ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

JOSE SELGAS, LUCIA CANO TERVEZŐK // DESIGN TEAM:

LARA RESCO, JOSÉ DE VILLAR, LORENA DEL RÍO, BLAS ANTÓN, CARLOS CHACÓN, MANUEL CIFUENTES, BEATRIZ QUINTANA, JAEHOON YOOK, JEONGWOO CHOI, LAURA CULIAÑEZ, BÁRBARA BARDÍN ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRS // ASSISTANT ARCHITECT:

MANOLO TRENADO

SZERKEZETTERVEZŐ // MAIN STRUCTURE:

BOMA INGENIEROS

HOMLOKZAT // FACADE STRUCTURE:

FHECOR INGENIEROS CONSULTORES GÉPÉSZET // HVAC:

JG INGENIEROS AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

ARAU ACUSTICA KIVITELEZŐ // GENERAL CONTRACTOR:

PLACONSA-JOCA MEGBÍZÓ // CLIENT:

JUNTA DE EXTREMADURA ——

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

2019 / 04

____

KREATÍV VÁROSOK CREATIVE CITIES ____

A KREATÍV TÉRHASZNOSÍTÁS

ÉPÍTÉSZETI ÉS TÁRSADALMI VETÜLETEI — —

szöveg text:

TAKÁCS LAURA, DR. FEJÉRDY TAMÁS

A történeti terek újratervezésének egyik célja az együttműködések megkönnyítése, a közösségteremtés, a véletlenszerű találkozások ösztönzése. Az ilyen tértervezés egyik feladata ma már nem csupán valamely közvetlen funkcionális igény kielégítése, hanem a közösségi, társadalmi élet és a szervezeti kultúra újrakeretezése. Az építészek ma nem csak ragyogó, innovatív épületeket terveznek, de hidakat is képeznek folyamatok, emberek és terek közé (beleértve a már létező, történeti tereket is). Akarva, akaratlanul összekötik a tudományterületeket, átírják a hierarchiákat, egymás felé fordítják a kultúrákat és a különböző társadalmi csoportokat. Olyan innovatív terekre van igény, amelyek támogatják a kreativitást, az új ötleteket, inspirálóan hatnak a különböző generációkra, amelyeknek eltérő a munkához való viszonyuk, ebből – és nem utolsó sorban az életkori sajátosságaikból – következően egészen más elvárásaik vannak munkakörnyezetükkel szemben is. Az inspiratív terek a gazdasági, társadalmi és kulturális erők fizikai manifesztációi. Az innováció változó természete a tereket nyitott flexibilis helyszínekké változtatja, ahol a különböző szakmák és tudományágak könnyen közelítenek egymáshoz. Az információs technika dinamikus fejlődése ellenére is egyre növekvő értéke van a közvetlen kommunikációnak, ezért interaktív, közös(ségi) tereket indokolt létrehozni, egyensúlyozva a szervezeti elvárások, a technológiai erő és a humán igények/szükségletek között. Az inkubátorházak, innovációs központok, új kutatóintézetek egyre inkább az innovációs folyamat bölcsőjeként jelennek meg, változatos tevékenységeket támogatva a különböző helyeken. Erősítik az emberek és csoportjaik közötti kölcsönhatásokat és az együttműködést, ezért tereik többnyire nyitottak, átláthatóak, hívogatóak, új utakat nyitnak a kommunikációban és a megosztásban, lehetőséget kínálva a várható cselekmények, események egész sorának tudatos átgondolására. A történeti terek létrehozásakor uralkodó elvárásokkal szemben a mai terek kialakításánál fontos szerepe van a gyors és könnyű átalakíthatóságnak. A térszervezésben, ugyanúgy, mint a 21. században minden területen, nagyon fontos a gyors alkalmazkodás a felmerülő igényekhez, a rugalmasság felértékelődik a tér

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

SZEMINÁRIUMI TEREM AZ EKLER DEZSŐ ÁLTAL TERVEZETT KUTATÓINTÉZET "GÖMBJÉBEN"

kialakításában is. A tér rendszeres újratervezésére új igények fogalmazódnak meg. Az új innovációs terek átfogják a változó igényekre való reagálás rugalmasságának fogalmát és az innovációs folyamatok valós időben történő kezelését. Rugalmasságra van szükség a tér minden aspektusának végiggondolásakor, beleértve a berendezések és egyéb tartozékok egy-egy pillanat alatt megvalósítható változtatásának a lehetőségét. Műemléképületek újrahasznosításával, megmentésével tervezi a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézte és a Pannon Egyetem kőszegi kampusza kialakítani központi épületegyüttesét a KRAFT elnevezésű nemzeti program keretein belül. Az 1912-ben vasutas árváknak épített gyermekotthon évek óta üresen álló épületében Ekler Dezső építész vázlattervei alapján egy igazi 21. századi intézményközpont körvonalazódik, amely építve a hagyományokra, újszerű megoldásokkal reagál napjaink kihívásaira. Az épületszárnyakat összekötő folyosók és „gömbök” építészeti szerepe a történeti-funkcionális meghatározottságú épület téri lehetőségeinek kitágítása, új használati terek és térkapcsolatok hozzáadása. A terv az egyes részleteiben különleges

A KUTATÓKÖZPONT LÁTVÁNYTERVE

érzékenységgel alkalmazza az illeszkedés, illetve a kontraszt eszközét. Tisztelettel nyúl a meglévőhöz, és teszi azt az elfogódottság nélkül alkalmazott kortárs hozzátételekkel alkalmassá a minőségileg más, kreatív funkcióra. Az FTI épületeinek a tervezésénél új szempontok jelentek meg, az épületek mérete, alakja szintjeinek száma (és azok belmagassága) meghatározza a személyes találkozások lehetőségeit (pl. többemeletes épületek nehezítik a spontán személyes találkozásokat). Átriumok, lépcsősorok, folyosók jól tervezett, kreatív elhelyezése elősegítheti a szociális interakciókat, ugyanakkor hozzájárulhat személyes terek, csendes koncentráló zónák kialakításához is. A szociális inAZ ÉPÜLETSZÁRNYAKAT ÖSSZEKÖTŐ GÖMBÖK

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

2019 / 04

terakciók az innovációk kialakulásának nagyon fontos feltételei, mivel a személyek és diszciplínák közötti együttműködés és az egymásra hatás szerepe felerősödött az innovációs folyamatban. A megvalósítás folyamatába lépett FTI programnak mintegy előképe-előőrse az Európa Ház (Kőszeg, Sigray palota, lásd MÉ 2019/2), e kiemelkedő értékű műemléképület megújulása. A városi lakópalota tudományos kutatási-képzési intézménnyé formálása nyilvánvalóan különleges, elsőre szinte teljesíthetetlennek látszó elvárásokat támasztott az épület történetileg „determinált” tereinek és térkapcsolatainak újragondolásával szemben. A beavatkozás végül mégis sikeres lett, tanulságainak részletes elemzése helyett itt most csupán a legfontosabbakra mutathatunk rá. Arra, hogy a történeti terek hierarchiáját és kapcsolódásait tiszteletben tartva, minden lehetséges addicionális teret sikerült az intézmény sokoldalú működése valamely szegmensének szolgálatába állítani. Az épület szépséges ácsszerkezetét is megmutató tetőtérben előadó terem és kutatók munkaállomásainak helyt adó terek, a pincében magas építészeti minőségű közösségi (rendezvény) tér jött létre. Az épület udvara is hozzájárul a találkozások, spontán eszmecserék helyszíneihez, újabban pedig már az FTI szomszédos helyszínéhez, a Zwingerhez való kapcsolat természetes, mintegy „belső” útvonalaként is funkcionál. A téma szerteágazó és szinte kimeríthetetlen, ezért az FTI Kőszeg kutatásai és tapasztalatai alapján még visszatérünk rá, részleteiben vizsgálva az épületek és terek közösségfejlesztésben betöltött szerepét. Az írás a Prof. Miszlivetz Ferenc alapító főigazgató által vezetett Institute of Advanced Studies, Kőszeg / Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg „KRAFT” programjának kapcsán, annak tapasztalatait figyelembe véve készült.

ELŐADÁS A KŐSZEGI EURÓPA HÁZ PINCÉJÉBEN

CREATIVE SPACE UTILIZATION ARCHITECTURAL AND SOCIAL ASPECTS One of the goals of redesigning historic spaces is to make cooperation easier, create communities and initiate spontaneous meetings. This kind of space design is not only targeted to meet a certain type of direct functional needs, but also to reframe communal and social life as well as to reframe corporal and organisational culture. Inspiring spaces are physical manifestations of economic, social and cultural forces. The changing nature of innovation changes spaces into open flexible venues, where various professions and branches of science can easily approach each other. Incubator houses, innovation centres, new research institutes tend to appear as the cradles of the innovation process, supporting versatile activities in various locations. They reinforce the interactions and cooperation between people and their groups, which is the reason why their spaces tend to be open, transparent and inviting, opening up new ways in communication and sharing, offering opportunities to consciously reconsider the activities to be expected, that is a wide variety of events and happenings.

TETŐTÉRI ELŐADÓTEREM A KŐSZEGI EURÓPA HÁZBAN

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

KREATÍV BÉCS

VIENNA BIENNÁLÉ 2019 SPACE AND EXPERIENCE – MAK, BÉCS. 05. 29. – 10. 26. — szöveg text: SZEGŐ GYÖRGY —

fotók photos:

MAK, SZEGŐ JÚLIA

MVRDV: SKYGARDEN, SZÖUL, 2015. FOTÓ: © OSSIP VAN DUIVENBODE

Bécs 70 éve nőtt világvárossá – a változás minden szépségével, bajával –, miközben meg tudta őrizni a beolvadó perifériák falusias báját is, a tömegközlekedés csápjainak jótékony ölelése közepette. Az U4 által elért Hitzing plakátokkal fogadja az érkezőt: „Falu a városban”. Az U3 végállomása Ottakring, a roppant sörgyárral. Ők a Vienna Biennálé egyik szponzoraként szorgalmazzák a városi lét jobbítását körüljáró MAK kiállítás-együttest. A másik, kutatásokat is támogató világcég, a Wienerberger a terekkel kísérletezés témát nemzetközi léptékben pásztázó Space and Experience kiállítás gazdája. Az idei Vienna Biennálét „Az építészet, a design és a művészet jövőt formál” szlogen mentén szervezték meg. A négyhónapos kiállítás- és eseménysorából a MAK bemutatóját szeretném kiemelni. Az alcímmel: „Szép új világ/ értékek” németül jól érthető szójátékával jövendölnek értékalapú jövőt az ezt célzó válogatással. A múzeumban úgy tettek egymás mellé hat tárlatot, hogy az kitölti az intézmény egészét. Az ikerépület egyikében a mesterséges intelligenciával és a designnal a fiatalokhoz szólnak. A másikban a korábban bevált MAK DesignLAB intézményét egy interaktív mustrával támasztják fel. Egy harmadik tárlat Klímaváltozás címen a fogyasztói társadalom, azon belül a személy- és áruszállító közlekedés fenntarthatóságára és ebben a nagyipari léptékű design szerepére fókuszál. A negyedik egység urbanisztikai szemszögű: a bécsi előváros, Ottakring sörgyárával kooperációban workshopokat és vitákat szerveznek arról, hogy az új technológiákkal és a participációval hogyan alakítható jobbá a város.

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

A szomszédos Iparművészeti Egyetem Alkalmazott Innováció Laboratóriuma (AIL) csinált egy, az egész földszintet betöltő, diákmunkákból összeállított beszámolót, amellyel azt kérdezi: a változás csak változás, vagy a „Mi változtatásunk?” A válaszok igen kreatívak. A hatodik tárlat a legkisebb, csupán 20 projektet tartalmaz, mégis kulcspozícióban van. Mert a kísérleti építészet prezentációjával ez a legkézzelfoghatóbb, legbefogadhatóbb, a jelennel érintkező egység: a Space and Experience – Építészet egy jobb életért címmel. Abból indul ki, arra alapoz példáival, hogy az építészet mindig a szociális és kulturális struktúrák, értékek és normák kifejezője, ha a funkció megélése közben ezt a használók nem is tudatosítják. A példák azonban éppen ezt az ébredést célozzák az anyaghasználat, az ökológia, az atmoszféraalakítás, a participáció, a befogadhatóság és közösségképző erőre fókuszálnak a jövőt fürkészve – ez utóbbi a műcsarnoki Építészeti Nemzeti Szalon 2019 főtémája is. A MAK-ban e tárlat főtámogatója a Wienerberger cég, amely most három – az itt felvetett kérdéscsoport köré – szervezett szakmai találkozóval ünnepli alapítása 200. évfordulóját. Néhány bemutatott tervet kiemelek. Az MVRDV egy városi autópálya átalakított felüljárórendszeren kertépítészeti eszközökkel képez sétányszerű parkot, ahol az új funkció, a gyalogosforgalom megőrizte a valahonnan-valahová feladatkört is, de pihe-

2019 / 04

CIVIC ARCHITECTS: LOCHAL, TILBURG,, HOLLANDIA, 2019. FOTÓ: © STIJN BOLLAERT

KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR. FOTÓ: © PETER KAINZ / MAK

KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR. FOTÓ: SZEGŐ JÚLIA

nőfelületekkel is szolgál (Skygarden, Dél-Korea, 2015). A Civic Architects 1932-es ipari csarnokból alakított könyvtára nagyobb részt közösségi tér, lépcsőkkel, lépcsős pihenőkkel, a „belső táj” illúziójával (LocHal, Tilburg, Hollandia, 2019). Hasonló látványos funkcióváltással él az MVRDV is, amikor üveghegyet formázó Könyvpiramis nevű könyvtárát ugyancsak egy korábbi iparcsarnok terében rendezik be (Spykennis, Hollandia, 2012). A mostlikely osztrák építészei közösségi aktivitással hoztak létre, alakítottak ki városi/utcai pop-up piacteret, olyan standokkal, ahol gasztronómiai programok is otthonra találnak (Die Küchenskulptur, Bécs, 2016). A Realarchitektur egy régi bérkaszárnya szűkös lakóüregeiből nyit össze loft-karakterű nagylakást. Olyan plusztér-nyerő gesztussal, amelyben a padlóba süllyeszthető bútorok „eltüntetésével”, színpadszerű, szabad mozgásra lehetőséget adó „családi játszótér” keletkezik (Berlin-Neukölln, 2012). A hatásos demóként összeválogatott Scenes of Architecture anyag (kurátor: Nicole Stoecklmayer) ember és épített környezete viszonyának újragondolása helyett inkább a félresiklott korrekciójában, „jóvátételben” gondolkodik. Egy kivétellel: a HORTUS astaxanthin projekt egy digitális 3D-nyomtatott „bokrának” sejtjeibe kék algát ültetett és ápol. Műerdőket tervez. A „bokor” azonban júliusra kiszáradt. Talán arra figyelmeztet, hogy nem ezt az utat kellene járnunk.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

EECOLOGICSTUDIO: H.O.R.T.U.S. XL, 2019. FOTÓ: © PETER KAINZ / MAK

CREATIVE VIENNA VIENNA BIENNALE 2019 Vienna has been evolving as a megapolis for 70 years now – accompanied by every beauty and trouble of changes –, whilst it has been able to preserve the rural grace of the peripheries it is blending. Hitzing reached by the U4 welcomes visitors with posters saying „A village in a city”. The terminal of U3 is Ottakring, with its huge beer factory. As one of the sponsors of the Vienna Biennale, they support MAK exhibition complex meaning to improve urban life. This year’s Vienna Biennale was organised in the spirit of the slogan „Architecture, design and arts shape the future.”

U T Ó I R A T POST SCRIPTUM XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

KOCKASORS A HAZAI KOCKAHÁZAS ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÚJRAÉRTELMEZÉSE szöveg és ábrák text and illustration:

A 20. század közepétől megállíthatatlan gyorsasággal szaporodó kockaházas épületállomány jelensége mély bélyeget ütött a magyar lakásépítés történetére. Magyarországon a második világháború által a lakásállomány jelentős része sérült, a hiányzó házak újjáépítése és gyarapodása csak 1968 után indult meg az „új gazdasági mechanizmus” és a 15 éves lakásépítési program hatására.

FOTÓ: FORTEPAN

A kommunizmus hatalmi célkitűzései között szerepelt a minél több embernek minél rövidebb idő alatti lakhatás biztosítása. Őrült léptékben indultak meg a magánházépítések, társasházi és lakótelepi építkezések, melyeknek 1 millió 1 lakás megépítése volt a céljuk. A városok peremterületein és a falvakban új telkeket parcelláztak, melyek egy-két év leforgása alatt beépültek. Az iparosodás által felgyorsult és minőségében is megváltozott új élet nem követelte meg a hagyományos parasztházak továbbélésének, továbbtervezésének szükségességét. Ekkor jelent meg az új, polgáriasodni vágyó, új óhajoknak megfelelő, villaépülethez hasonulni akaró épületforma: a sátortetős kockaház. Jelenleg többnyire ezen épületállomány eredeti, módosított vagy felújított változatai hálózzák be vidéki és városi településeink nagy részét. 2018 őszén több kérdésre kerestem választ ezen házakkal kapcsolatban a Tudományos Diákköri Konferencia keretein belül. Próbáltam feltérképezni a Magyarország területén található kockaházállomány terjedelmét, milyenségét, és kíváncsi voltam arra, hogy van-e létjogosult-

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

TÓTH TÜNDE KRISZTINA

ságuk ezeknek a házaknak a jelenben. És ha igen, hogyan lehetne a mai igényeknek és életstílusnak megfelelően átalakítani úgy, hogy kielégítse a most benne élő generáció igényeit és elvárásait. A kockaházak kialakulását befolyásoló tényezők E házak kialakulására, formálódására és a jelenlegi, országos szintű intenzív beépítésre sok tényező egyidejű hatására volt szükség. „A kommunizmus évei alatt a legnagyobb harc a mezőgazdaság társadalmasítása körül alakult ki. A magyar ember mindig erősen kötődött a tulajdonához, és ez a föld esetében mindennél erősebb volt. A régi hagyományos magyar társadalomban a föld jelentette a rangot, amely legtöbbször apáról fiúra öröklődött, és ez biztosította a család megélhetését. Így érthető, hogy miért igyekeztek elkerülni a magyar parasztok a szövetkezetbe való belépést és a földek közös tulajdonba bocsátását… ”2 Az 1945-ös földreform által, a nagybirtokrendszer megszűnésével és a birtokosok elmenekülésével a föld műveletlen maradt, megmunkálni csak a parasztok közötti szétosztás által lehetett, így a paraszti tulajdon kiszélesedett és ezzel együtt kialakult a kisbirtoki struktúra. E földreform két évig volt érvényben, majd az 1951–1958 közötti kollektivizálás során létrejött termelőszövetkezetek által a földtulajdonosok kényszerítve lettek földjük téeszbe való beszolgáltatására.3 Ez a folyamat szülte azt a telekhasználatot, amely által a telken belüli gazdasági funkciójú területek értéküket veszítették. Ezekre nem volt szükség, nem használták őket, így az új házak tervezésénél már nem kalkuláltak ezekkel a tényezőkkel. 1953-tól emelkedett az állami pénzek jelenléte az építőiparban, fellendült a lakásépítés. 4 A városokban a költséghatékonyság jegyében a már közművesített területeket építették be, a falvakon pedig új telkeket parcelláztak fel. Az első lakásépítési program 1960-tól 1970-ig, míg a második 1970-től a rendszerváltásig tartott. Az első program keretén belül indult el a kockaházak építése is, viszont a tervezett 1 millió új lakás kivitelezése már nem valósult meg. Az újonnan osztott telkek méretei és a szabályozás egyértelműen behatárolta a tervezett új épület beépítési paramétereit. A drasztikus téeszesítés során épült házak esetében a régi gazdasági udvar vagy teljesen megszűnt, vagy minimális méretűre zsugorodott. Az utcafronttól távolabb eső kiszolgáló és gazdasági funkciók leszakadtak a házról, helyettük új szoba került a régi tornácos ház tisztaszobája mellé. A téeszesítés után az 1976. évi IV. törvény megengedte, hogy 6000 m 2-nyi terület maradjon a család egy tagjának tulajdonában, az ezen

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

felüli területet pedig a téesznek kellett beszolgáltatni. E földek megszerzéséhez többlet munkaóra teljesítése árán lehetett hozzájutni, birtoklásuknak annyi volt a feltétele, hogy ezek megmunkálása ne hátráltassa a családnak a téeszben való napi kötelezettségeit. 3 Ebből következett az, hogy a gazdasági funkcióktól mentes kockaház mögé néhány év leforgása alatt mégis bekerültek a mezőgazdasághoz szükséges épületek. Társadalom, telekhasználat, házhasználat Az új telekosztásokkal párhuzamosan az építtetők részéről új igények támadtak házuk kialakítása során. Kádár, tanulva a Rákosi-korszak okozta károkból, az emberek életszínvonalának változtatásával próbálta helyrehozni a kialakult helyzetet. Az életszínvonal alacsony volt, de az emberek nagyobb szabadsággal rendelkeztek, mint a környező szocialista országokban élők. Ezáltal változott a családok élete, a szabadidőtöltés és a napi rutin. Az erőltetett iparosodás miatt a városi munkavállalók száma jelentősen megnőtt, a kisebb központi városokba telepített gyárak egyre vonzóbbak lettek az addig földet művelők számára. Az egyértelmű célközönség az olcsó munkabérű paraszt volt, akinek az élete ugrásszerűen megváltozott, és ezáltal telekhasználata, térhasználata is reformálódott. A kockaház típustervekre nézve nem volt kötelező a központi tervjavaslat. A tervek, melyek alapján építettek, tanácsi alaptípustervek voltak (ha voltak), de ezek adott, javasolt paramétereit sem alkalmazták „rendeltetésszerűen”. A házak mértéke az új telekosztásoknak köszönhetően határozottan gyarapodott, tervek hiányában a megrendelő/építtető saját ízlése és elképzelése szerint fejlesztette tovább az alaptípust az akkori divat, a TÜZÉP-ben kapható anyagok és a szomszédok befolyásának hatására. A téeszesítés során az épülő házak mögül a gazdasági udvar eltűnt, ezekre ismét csak a háztáji újbóli megjelenése miatt lett szükség. Ezek a folyamatok szülték a két eltérő telektípus kialakulását: a kertes, illetve az ólas kockaházét. Az új divat megjelenése versenyhelyzetet állított utcák, épületek és szomszédok között is. Az épülő házak a családok anyagi jólétét reprezentálták, ami két területen tudott megmutatkozni: a homlokzati ornamentikán és az udvarok rendezettségén. Mindkét telektípusnál domináns szerepe volt az előkertnek és az oldalkertnek, és a kettőt többnyire hasonlóan használták. A kertes és az ólas telekelrendezés esetében is megállapíthatjuk azt, hogy ha volt előkert, akkor ennek reprezentatív szerepe volt. Az előkert, más néven „kiskert” rendezettsége és szépsége jellemezte a családot a szomszéd és a járókelők szemében. Minél szebb volt egy kert, minél több virág volt benne, annál tehetősebbnek bizonyult a tulajdonos. Általában az oldalkert is a virágok helye volt, bár ezt sok telek esetében megfelelő tájolás hiánya miatt gyümölcsfák és bokrok helyettesítették. Az ólas típusnál ennek mérete csökkent, mivel szükség volt a ház melletti széles bejárati udvar kialakítására, ami biztosította az állatok és a szekerek közlekedését a hátsó udvarhoz.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A legjelentősebb új funkció a házban – a városban látottak alapján – a fürdő és a WC kialakulása a középfolyosó végén, azonban ezeket a közművesítés hiánya miatt a legtöbb házban nem használták. A megjelenésük a városokban látott polgári házak és az állam által megígért folyóvízbekötés hatására alakult ki. A fürdők használatba vételére helyenként 10-20 évet várnia kellett az építtetőnek, addig a fürdőkád csak a szennyeskosár szerepét töltötte be. E tényezők által alakult ki egy olyan, távolról homogénnek tűnő utcakép, melyen belül minden ház története más, mindegyik egyedi és a maga módján különleges. Amennyire divat és presztízskérdés volt pár évtizede a kockaház és a porta, ma már legalább annyira megunt tömegformaként és utcaképként él a köztudatban. Az építtetők öregedésével, a társadalom formálódásával és az új munkahelyek kialakulásával mára az eredeti telekhasználat megváltozott, a fiatal generáció a gazdaság és az állattenyésztés felhagyásával máshogy használja az őt körülvevő tereket. A telken belül új funkciók jelentek meg, melyek az új életmóddal folyamatosan alakulnak. Öt évtizede az építtetők első generációként költöztek be ezekbe a házakba, és vannak települések, ahol ők maradnak az utolsó lakók is. A következő nemzedékek a jobb élet reményében a nagyobb városok vagy külföld felé orientálódnak. A szuburbanizáció hatása A kockaházak lehetséges jövőjének feltérképezéséhez szükség van a szuburbanizáció alakulásának vizsgálatára és a kérdéses házállomány átfogó ismeretére. Magyarországon a szuburbanizáció az amerikai és a nyugat-európai folyamatoktól időben lemaradva jelentkezett, ez a rendszerváltás után, az állami tulajdon lebontásával és a privatizációs folyamatok fellendülésével kezdődött meg. Először Budapest belvárosi lakossága a családi tőke felhalmozása révén tudott a város belső kerületeiből a perifériára vagy vidékre költözni. A magántulajdonba került bérházak eladása pénzt hozott a családnak, akik egy jobb és egészségesebb környezet érdekében költöztek el innen. E folyamatok által alakult ki az országban először Budapest agglomerációja, ami rövid időn belül a vidéki nagyobb városok, később a Balaton környékén is megkezdődött. A városi életminőség igénye a költözőkkel együtt vándorolt, ami az új házak építését, kialakítását is befolyásolta. Jelenleg globálisan ugyan csökkenő tendenciát mutat az ország népessége, lokálisan viszont néhány településen belül mégis megfigyelhetjük a népességnövekedést. A térkép adataiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 2001–2015 között, a népességcsökkenés ellenére nagyvárosaink peremterületei nagymértékben szuburbanizálódnak, elővárosiasodnak, ezáltal nő a népsűrűségük. A 2018 őszén végzett ingatlanpiaci kutatásaim alapján az ország területén lévő eladó szabadon álló családi házak 16%-a kockaházas beépítésű. Minden megye nagyobb városainak kockaházas állományát

vizsgálva, az eladási árakat és az átlagárakat figyelembe véve azt a következtetést lehet levonni, hogy vannak olyan megyék (pl. Hajdú-Bihar), ahol a kereslet és a kínálat is megvan ezekre a házakra, mivel a települések szuburbanizálódnak, és az eladási árakból egyértelműen körvonalazódik, hogy a fizetőképes kereslet is jelen van. Az egyes területeken megjelenő népességnövekedés mellett azokon a területeken, amelyek kívül esnek a városok vonzáskörzetein, ezzel párhuzamosan a néptelenedés problematikája is megjelenik. Az ország kockaházas állományát vizsgálva és a térkép alapján két szcenárió, jövőkép megfogalmazása lehetséges. Az első a néptelenedő, rossz infrastruktúrával rendelkező térségeken található házakat, a második pedig a megfelelő gazdasági potenciájú városok és ezek vonzáskörzetében levő épületeket érinti. Lehetséges szcenáriók, generációelemzés Mára a hagyományos értelemben vett falvak és kisebb városok átalakulnak, funkciójuk megváltozik, a közelükben lévő nagyobb városok kiszolgálójává válnak. Az ország jelentős része, amely távol esik a gazdasági központú városok vonzáskörzeteitől, népességcsökkenéssel küzd. Ha a gazdasági helyzet, a faluturizmus vagy az üdülőövezeti kialakítás nem lendül fel, itt nincs reális esély a népességnövekedésre. Az első megfogalmazott szcenárió tehát a „meghaló házak” esete az elnéptelenedő régiókban, falvakban. Ezeken a területeken az üresen maradt, tulajdonos vagy bérlő nélküli házakra senki nem fordít figyelmet, nem gondozza őket, ebből következik, hogy ez a házállomány akaratlanul morzsolódik, állaga egyre rosszabb lesz, jövője előreláthatóan a megsemmisülés. A második szcenárió az átalakuló, tovább élő házak esete, a dinamikusan fejlődő és szuburbanizálódó területeken. A nagyobb városok vonzáskörzeteiben a pozitív népességváltozással a lakásállomány igénye és életszínvonala is változik, az újabb nemzedékek pedig új igények alapján változtatja a tereket és a térhasználatot. A kockaházak átalakulása ezeken a településeken már megkezdődött. Az új és a jövőbeni térhasználat feltérképezése érdekében tisztában kell lennünk a generációk jelentésével, a generációváltási folyamatokkal és a különböző generációk jellemzőire, ezek életvitelére. A különböző generációkat azon személyek által definiálhatjuk „akik ugyanabban a korszakban születtek, ugyanazon időszak formálta őket és ugyanazon társadalmi jellemzők voltak hatással rájuk, azaz egy azonos életkor és életszakasz, létfeltételek, technológia, események és tapasztalatok által összekapcsolt csoport”. 5 Tamáska Máté Péter egy Dunaújváros hatókörébe tartozó település, Nagykarácsony példáján keresztül mutatja be a házak változását, ezek lakóit és a generációk viszonyulását ezekhez a házakhoz és egymáshoz. 6 A faluban kevés olyan ház áll, ami a háború előtt épült, a jelenlegi lakóházállomány legnagyobb része a második világháború utáni. „Így a háború utáni földosztást a telepes házak, a termelőszövetkezeti átalakítást a kockaházak, a második generáció ipari, szövetkezeti jövedelmét kiegészítő háztáji gazdálkodás korszakát a családi ház, a rendszerváltás után mentalitásváltozást napjaink épületei reprezentálják. A cselekvések e megszilárdult formáit a korcsoportok feltehetően eltérő módon érzékelik és ítélik meg, attól függően, hogy mely korszakban volt módjuk aktívan részt venni.” A szakirodalomban a generációváltozás hat csoportja elfogadott: a Veterán (az 1946 előtt születettek), a Baby boom (1960–1979), az X (1960-1979), az Y (1980–1994), a Z (1995–2009) és az Alfa (2010-től születettek) generációk. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a kockaházak építtetői a Veterán csoportba tartoznak, a Baby boom és az X generáció ezekbe született bele, és jelenleg is ők lakják ezeket. Az X generáció leszármazottai, az Y csoport, a jelenlegi 20-as, 30-as éveikben lévő fiatalok éppen a családalapítás folyamatában vannak.

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

EGY KOCKAHÁZ FELÚJÍTÁS UTÁNI KARAKTERVESZÉSE. A SZERZŐ FOTÓJA

Ha arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy kik fogják ezeket a házakat lakni, akkor egyértelmű, hogy az Y és a Z generáció fogja ezeket a házakat megvásárolni, majd átalakítani, tehát nekik és az Alfa generációnak kell tervezni. A kockaház alaprajzi problémái, jellemző átépítések A generációs változások, a technológia és a közlekedés reformja folyamatosan alakítja a tereinket. Egy konkrét ház alaprajzi problémáit vizsgálva, majd feltérképezve az eddigi átépítéseket, olyan következtetéseket sikerült felállítanom, melyeket szem előtt tartva optimális térhasználatokat érhetünk el. A 4. ábra egy kockaház átépítés előtti eredeti állapotát mutatja, melyet egy fiatal házaspárpár vásárolt meg átalakítás céljából. Az első probléma az oldalhatáros kialakítás: a ház négy homlokzatából csak három él, új megnyitásokkal nem lehet szabadon élni. A házban két szoba, egy konyha, egy fürdő, egy tároló és egy padlásfeljáró található. A konyhából az oldalkertre néz ablak, de a hosszú hátsóudvarral és a telek többi részével nem kommunikál, így ez a helyiség elszakad a többi telekrésztől. Terek és szobák tekintetében a ház egy kaptárhoz hasonlít, terei nem kommunikálnak egymással, mindenkinek megvan a saját tere, a konyha kivételével nincsenek közös helyek. A sötétség a teljes házon belül probléma, főleg a két első szobában, aminek nyílásai a zajos utcára néznek. A család tagjai egy ilyen házban csak párhuzamosan tudnak élni egymás mellett, úgy, hogy saját tereik sem optimálisak. A sötét és fölöslegesen nagy teret elfoglaló középfolyosó szükségtelenül felszeli a házat. A tetőtér a tetőszerkezet kialakítása miatt nincs beépítve, soha nem volt használva, így a padlásfeljáró fölöslegesen foglalja el a feljutásra biztosított területet. A kevés és kicsi nyílászárók miatt állandó probléma a sötétség, nincs kommunikáció a kertekkel, így a ház leszakad a telek többi részéről. A pince nélküli háztípusoknál a felhalmozott és nem használt javak a szobákba tömörülnek, gyakran egy teljes lakófunkciójú szobát elfoglalva. Jellemző átépítések A már meglévő átépítéseket azért kell tanulmányozni, mert a házakhoz „hozzátákolt”, felújított vagy bővített épületrészek láttán egyértelműen megjelennek a valós igények. Ezeket tanulmányozva pedig levonhatjuk azokat a következtetéseket, hogy egy háznak milyen feltételeket kell biztosítania a lakói részére. Több, mint száz épület megvizsgálásával az eddigi módosításokat négy nagy csoportba sikerült besorolnom. A kockaház felújításoknak leggyakoribb fajtája a gazdaságossági-esztétikai és energiahatékonysági szempontból való felújítás. A szigetelés nélküli, sokszor előnytelen anyagokból falazott szerkezetek hővesztesége nagyon nagy. A homlokzati hőszigetelés során eltűnnek az eredeti homlokzati díszítések, a vakolati síkváltások és tükörcsempék. Az eredeti pasztellszínek lecserélődnek, helyettük homogén, vad kompozíciók kerülnek a felületekre, fehér műanyag nyílászárókkal kiegészülve.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

Tények és igények Az X generáció hajszolt élete, munkamorálja és sikerorientáltsága nagy hatással van az Y generációra: ők egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életet kívánnak élni. Az X és Y generációk közötti kommunikáció hiánya miatt az Y és Alfa generációk között felértékelődnek a családi kapcsolatok, a második Baby boom generáció közelebb kerül szüleihez, családjához. Az Y generáció rájött, hogy ha nem szereti a munkáját, szellemi és lelki jóléte labilissá válik. A munka nem csupán pénzforrást jelent: ez az a folyamat, amely során az ember jól érzi magát, kibontakozhat és sikerélményt szerezhet. Ez nagy mértékben befolyásolja a munkaterek változását, és sok esetben a lakóházba is beköltözik. Saját szempontrendszerem alapján kategorizáltam azokat a változó külső impulzusokat, amelyek folyamatosan hatnak az épületek és a terek alakulására. BŐVÍTÉS A TELKEN EMELT ÚJ HÁZZAL. A SZERZŐ FOTÓJA

Így a homlokzat eredeti tagoltsága megszűnik, karaktere eltűnik és a ház esetlenné válik. Legtöbb esetben a lábazat által kialakult tektonika is eltűnik a szigetelés során, ami által a homlokzat felülete megnő és tömegében is aránytalan összképpé válik. A második kategóriába tartoznak a házkontúron belüli átépítések és a már meglévő terek újragondolása. Ezekben az esetekben a család kevés lélekszámú, nincs szükség plusz négyzetméterekre, kevés külső átalakítással is olyan optimális tereket hoznak létre 2 (maximum 3) fő részére, melyek megfelelnek a városias életmódnak. Családok bővülésével, több generáció együttélésével alakult ki az igény több, nagyobb és új funkciójú terekre, így a harmadik kategória a kontúron kívüli átépítéseket és hozzáépítéseket vizsgálja. A következő két példa olyan falusi házakat mutat, melyeknek lakói már teljesen átalakították házaikat. A homlokzati kockaházjelleg módosult, de megmaradt; a tetőtér beépült, és a négyzetes alaprajzhoz új funkciójú helyiségek kapcsolódtak. Ezek az átalakítások nem foglalkoztak tudatosan a kockaház jellegének megtartásával, mégis megmaradt, és hátrafelé kiegészül több olyan átgondolt térrel, ami jelenleg a falusi léthez és a városi életmódhoz is egyaránt alkalmazkodik. Az első példa egy olyan ház, melyet a hátsó kert felé és fölfelé is bővítették. A házban jelenleg három generáció él. Eredetileg három szoba, egy konyha, főzőkonyha és egy kamra lett kialakítva, mosdó és WC nem volt az épületen belül. Az X generáció beköltözésével, az első átalakítás során megtörtént a fürdő kialakítása és a konyha rendszerezése, a következő fázisban a ház-kert kapcsolat kiépítése, majd az Y generációs gyerekek növekedésével, a párhuzamos felújítások mellett a tetőtér is beépült. A telek területére további két önálló épület került, az egyik egy két autót befogadó garázs tetőtéri tárolóval, a másikban egy nyárikonyha és egy edzőterem található. A következő ház hasonló igények alapján alakult át, de nem hosszabb folyamatban, hanem mindössze 10 hónapon belül lett belőle két lakórészes épület. Jelenleg egy X generációs első tulajdonos és az Y generációs felújítók élnek benne. Itt is igény volt nyárikonyha kialakítására, az udvarról megközelíthető fürdőre és WC-re, két autó tárolására alkalmas garázsra, és egy grillező kialakítására is. A fő különbség a két ház között a tömegek kompaktsága. Míg az elsőnél a lakók igénye több kisebb épületben öltött testet, az utóbbinál ezeket egy tető alá hozták, ami a modernizáció általi felszabdaltságot kerülő telekhasználatot tükrözi. E két példa alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a kockaházak jó alapot adnak olyan bővítésnek, melyek több generációt is befogadhatnak. Az utolsó kategóriába tartoznak a felismerhetetlenségig átalakított kockaházak, amikor már sem a homlokzat, sem a tetőidom nem emlékeztet a ház régi mivoltára. Egy kockaházas beépítésű utcában ezek azok a házak, melyek fekete foltként megbontják a nyugodt koherenciát, amit egy ilyen utcakép jelentett a benne élő, vagy rajta keresztülsétáló számára.

Humán és társadalmi változások „Az eltérő társadalmi gyakorlatok sajátos tér-típusokat hoznak létre. Az őskorban egy családnak 10 km 2-nyi területre volt szüksége. Ekkor a társadalom térelemei elsősorban a belakott barlangok és kunyhók voltak.”7 A társadalmi változás fogalma a társadalom szerkezetének, intézményeinek és kultúrájának átalakulása. Míg az X generációnak a szórakozás 20 éve egy év leforgása alatti 20 hétvégét és a nyári üdülést jelentette, addig az Y generáció nem csak hétvégéit, hanem hétköznapjait is úgy formálja, hogy mindegyik különleges és szórakoztató legyen. Harcsa István, a társadalomkutatás statisztikai megalapozásának elismert szakembere, a családi kohézióról a következőket jelentette ki: „Kedvező ugyanakkor, hogy a párkapcsolatok jóval stabilabbak a szellemi foglalkozású rétegeknél, amely rétegek aránya növekszik. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon lényegesen magasabb a gyermekekre fordított idő, és stabilabb a nagycsaládi kapcsolat...”8 Ezek a mondatok pozitív értelemben mondanak ellent Bitó János elképzeléseinek, melyeket a közös időtöltésről és kikapcsolódásról fogalmaz meg a Lakóházak tervezése című könyvében: „A családi együttélés kapcsolatai napjainkban már nem annyira szorosak, mint régebben voltak, és a beszélgetések, társasjátékok helyett a közös televíziózás tölti ki az otthon töltött szabadidő nagy részét. ”9 A családi kohézió erősödéséből következik, hogy a szabadidő fogalma családon belül és személyenként is újraértelmeződik. Az eddig pihenésnek számító tévézés másodlagos lesz, a központi helyet a lakásban már nem tévészobának, hanem életszobának nevezhetjük. Az életszoba olyan, több helyiséget magába foglaló térhalmaz, ahol a család, ha szeparálva is, de egy légtérben van, míg a saját tevékenységek helye az egyénenkénti privát szobán belül történik. E gondolatok alapján az átalakítás/tervezés első lépésétől kezdve az elsődleges szempont a ház magjának élettérré alakítása kell legyen.

A KERT FELÉ BŐVÍTETT KOCKAHÁZ. A SZERZŐ FOTÓJA

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

TÖMBSZERŰ BŐVÍTÉS A KERT FELÉ. A SZERZŐ FOTÓJA

Az internet és a technológia hatása Amerikában a munkavállalók egynegyede dolgozik távmunkában, Európában pedig a foglalkoztatottak 13%-a távmunkás. Magyarországon, ha még nem is ilyen nagy arányban, de szintén megjelenik a távmunka és a rugalmas munkaidő lehetősége. A KSH szerint: „A hazai vállalatok ezzel együtt többé-kevésbé nyitottak az atipikus munkavállalási formákra. A vállalatok 77 százaléka szívesen él is a rugalmas munkaidő nyújtotta lehetőségekkel és 67 százalékuknál van alkalmankénti távmunka, míg közel harmaduknál (28 százalék) már rendszeresen is távmunka. Emellett a vállalatok kicsivel több, mint felénél (55 százalék) létezik a részmunkaidős foglalkoztatás.” 10 Ahogy az irodában töltött idő csökken, úgy nő az otthoni munkaállomány/munkatér igénye. A rugalmas munka feltétele, hogy a közlekedéssel eltöltött idő a munkahely és az otthon között ne haladja meg a napi 1 óra menetidőt. Ezáltal a szuburbanizáció még jobban fellendülhet, a városokból a közeli falvakba való költözés igénye pedig erőteljesebben megfogalmazódhat. Közlekedés Mára természetes igény a szuburbanizált vagy vidéki településeken a családon belül legalább egy személygépjármű birtoklása. Ezek tárolását is szükségszerű megoldani. Az új építésű házaknál már természetes a garázs építése, de a meglévő házak felújítása során meg kell oldani a tárolás kérdését. A fogyasztás változása A vásárlás és a gyarapodó tárgyi tulajdon felhalmozásával egyre több tárolókapacitás szükséges. „A második világháborút követő gazdasági fellendülés lehetővé tette a tömegfogyasztás gyors felfuttatását, az anyagi javak bőségének elérhetőségét és kiterjesztését a társadalom széles tömegei számára.”11 Társadalmunkat a 21. század elején a pazarló fogyasztás és életmód jellemzi. Az online marketing és média, a reklámok befolyása által kialakul a felhalmozó életvitel. Ennek velejárója, hogy tereink zsúfolódnak, egyre több tárolóra, tárolófelületre van szükség, amit szintén kezelni és integrálni kell a lakóházakba. A környezettudatosság felértékelődése Az „öko” és „bio” szlogenek fénykorukat élik, sok figyelem fordul a minél egészségesebb étkezésre és életmódra. Ezért újra divatba jött – nem csak vidéken, hanem a budapesti erkélyeken is – a kiskert, a saját fogyasztásra termelt zöldség és gyümölcs. Míg a városokban korlátozottan, addig a falvakban olyan telkeken is kialakul a kiskert, ahol a tulajdonos eddig városi életmódot élt, korábban nem művelt földet. Így az addig elhanyagolt hátsókert, oldalkert újjáéled. A kertes kockaházas telekhasználat kezdi újra betölteni a régi funkcióját, ismét virágba borul a ház környezete. Most már nem a szomszéd véleménye a mérce, hanem a saját igényeket helyezik előtérbe.

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

Egy versenyképes kocka Összegezve kijelenthetjük, hogy a kockaház akkor lehet versenyképes egy már meglévő vagy új házzal szemben, ha az alaprajz átalakítása optimális térhasználatot eredményez. A kockaházak állománya nagyon jó alap arra, hogy az adottságokat kiaknázva, átalakítva, a mai kor elvárásainak megfelelő lakóépületeket, életszíntereket hozzunk létre. Mindez nem csak építészeti, hanem urbanisztikai, szociológiai és gazdasági szempontból is fontos. Akkor tudunk megfelelő tereket, épületeket létrehozni, ha az emberek átalakult igényeit ötvözni tudjuk a régi házak erősségeivel, gyengeségeiket küszöböljük, és működésüket a mai kor életviteléhez igazítjuk. A fiatal generáció életvitele és munkavégzése segíti a szuburbanizáció fellendülését. Vidéki városainkat és falvainkat csábítóvá kell tenni, hogy az országon belül tartózkodó fiatalok maradni akarjanak, a külföldön élőknek pedig vonzó alternatíva lehessen a visszatérés a szülőföldre. Bízom abban, hogy a kockaházakra nem a teljes pusztulás és karaktervesztés vár, és hogy a velük átszőtt városok és falvak a fiatalok számára is értékelendő, megóvandó értékek maradnak. —— Kiss Dániel: Parasztház, Kádár-kocka, panel vagy lakópark – Hol lakik a magyar?, hozzáférhető: http://lechnerkozpont.hu/cikk/paraszthaz-kadar-kocka-panel-vagy-lakopark hol-lakik-a-magyar (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 2 Bognár Attila: „Féllábú magyar agrármodell”, avagy hová tűnt a háztáji?, hozzáférhető: https://tud.sze.hu/images/TMK/TMDK/K%C3%A9pz%C3%A9si%20naphoz/Bognar%20 Attila-F%C3%A9ll%C3%A1b%C3%BA%20magyar%20agr%C3%A1rmodell,%20avagy%20 hov%C3%A1%20t%C5%B1nt%20a%20.pdf (utolsó belépés: 2019. 07.18.) 3 Kozma Ágota: A magyar földtörvények rövid történeti áttekintése 1945-től 1994-ig, hozzáférhető: http://jesz.ajk.elte.hu/kozma48.html#_ftnref24 (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 4 Egedy Tamás: A magyar lakótelepek helyzetének értékelése, Földrajzi Értesítő XLIX. Évf. 2000. 3-4 füzet, 265-283 5 Kósa András Csaba: Generációk és a fiatalok térhasználata, hozzáférhető: https://prezi.com/ lnyasgjdjh0n/generaciok-es-a-fiatalok-terhasznalata (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 6 Generációk a történelemben, A Hajnal István Kör- Társadalomtörténeti Egyesület 2007. évi konferenciájának kötete, Debrecen, pp 259, hozzáférhető: https:// hajnalkor.hu/files/rendi_es_polgari_021.pdf (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 7 G. Fekete Éva – Siposné Nádori Eszter: A társadalom térszerkezete (Társadalom a térben), pp. 9, hozzáférhető: http://gtk.uni-miskolc.hu/files/5014/A%20t%C3%A1rsadalom%20 t%C3%A9rszerkezete.pdf (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 8 Gáspár Tamás: A jóllét intergenerációs alapjai: a társas együttlét Magyarországon, Statisztikai Szemle, 92. évfolyam 7. szám, hozzáférhető: http://www.ksh.hu/statszemle_ archive/2014/2014_07/2014_07_708.pdf (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 9 Bitó, János: Lakóházak tervezése, B+V, Budapest, 2004 , pp 22. 10 https://www.hrportal.hu/hr/terjed-a-rugalmas-munka-a-tavmunka-viszont-alig-20130627.html (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 11 Medvéné dr. Szabad Katalin (2013): A fenntartható fejlődés gazdaságtana, hozzáférhető: https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/0007_a4_1049_1051_fenntarthatofejl_ 2/a_fogyasztoi_tarsadalom_es_a_pazarlo_fogyasztas_XbuHKsp5rgRyz7ne.html (utolsó belépés: 2019. 07. 18.) 1

CUBIC FATES THE REINTERPRETATION OF HUNGARY’S CUBIC HOUSES BUILDING STOCK From the mid-20th century on, cubic houses mushroomed with an unstoppable speed, which deeply hit the history of Hungarian housing development. The overwhelming majority of homes in Hungary had been badly damaged during World War II, and rebuilding the missing houses was only launched after 1968. This is the period when the new mansion-like typology of cube houses with a tent shaped roof was born to meet the needs of people ambitioning to promote to the middle class. The majority of our villages and towns are interwoven by such houses either in their original, modified or modernized version. The article below focusses on their justification to exist in the present, and surveys possible ways of their modifications to meet contemporary needs and lifestyles.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

HOL SZÜLETIK A JÖVŐ ÉPÍTÉSZETE? 10+1 KÉRDÉS A SOLAR DECATHLONRÓL szöveg text:

CSÚSZ ISTVÁN (KOEB)

fotók photos

1. Mi a Solar Decathlon? A Solar Decathlon egy 10 próbából álló versenysorozat egyetemisták számára a fenntartható építészet népszerűsítésére és új megoldásokkal való kísérletezés céljából. 2002-ben indította el útjára az Egyesült Államok energetikával foglalkozó kormányhivatala, a Department of Energy. A fókuszt elsősorban a szabadonálló családi házakra helyezték, a programmal egyszerre üzentek a jövőbeli felhasználóknak és a tervező mérnököknek. A verseny a kezdetektől fogva egyetemi csapatoknak szól, melyekben a hallgatók, az egyetem oktatói és a verseny alatt gyűjtött támogatói csapat fog össze a prototípus épület megtervezésére és megvalósítására. Minden alkalommal 10 versenyszámban indulnak a résztvevők, melyek az építészettől kezdve a mérnöki megoldásokon át egészen az épület energetikai háztartásán át mindenre kiterjednek, ezek versenyenként eltérhetnek. Az eredeti célkitűzések az évek alatt finomodtak és gazdagodtak is. Követve a trendeket és tanulva a versenyek alatt gyűjtött tapasztalatokból, egyre nagyobb hangsúlyt kapott a projektek életképessége és a szociális hatása, a felhasznált anyagok és a megvalósíthatóság. Ahogy új kihívások érkeznek az ipar vagy a fenntarthatóság oldaláról, úgy alakulnak a versenyszámok is. Ezek mellett – felismerve a verseny hatását – idővel az oktatásban betöltött szerepe is kristályosodott, egyre több egyetemen ágyazzák be az oktatási anyagba, szervesen kezelve a hagyományos curriculummal, folyamatosan készülve az újabb megmérettetésekre.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

: KÉPKOCKA | POTYONDI GERGŐ

2. Mi a Solar Decathlon Europe? A Solar Decathlon Europe világbajnokságnak európai városok adhatnak otthont, és elsősorban lokális építészeti és urbanisztikai problémákra összpontosít. A Solar Decathlon versenyeket továbbra is megrendezik az Egyesült Államokban, hagyományosan minden második évben. Ezeket az eseményeket kiegészítve, 2010 óta a világ több táján testvérrendezvényeket szerveznek. Az Energy Endeavour Foundation (EEF) felügyeletével először európai, majd kínai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai sorozat is szárnyra kapott. A szervezés oldaláról ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokon kívül a rendezés jogát elnyert bizottság magas szintű szabadságot kap a program pontosításában a helyi viszonyoknak megfelelően, miközben az EEF segítséget ad abban, hogy a felkészülés és az esemény megfelelő minőségben folyjon le. A különböző helyszíneken megszervezett Solar Decathlon versenyek mindegyike világbajnokság, azaz bármely ország bármely egyeteméről fogadnak jelentkezést, és jellemzően mindegyik földrészről képviselteti magát legalább egy csapat. A különböző helyszínek lehetőséget adnak arra, hogy áthelyezzék a hangsúlyt a versenyszámok között, esetleg olyan kiegészítések, módosítások kerüljenek bele, amivel a prototípus házak pontosabban tudnak reagálni a régió problémáira. Az EEF pedig mindig ott áll mellettük, segít megtalálni, hogyan illeszthetők ezek a Solar Decathlon eredeti céljaihoz és hitvallásához.

3. Miről szólt a Solar Decathlon 2019 Szentendre? A 2019 nyarán Szentendrén lezajlott versenyen a meglévő épületállomány korszerűsítésén volt a hangsúly, a szervezők felújítással és hozzáépítéssel kapcsolatos témákat vártak a jelentkezőktől. Szentendre a régióban elsőként nyerte el a Solar Decathlon verseny szervezésének jogát. 2017 november végéig lehetett leadni a pályázatokat, ezek közül 16 jelentkező anyagát fogadták el a versenyre. Több csapatban egyetemek közötti konzorcium jött létre, azaz nem feltétlenül egyedül pályázott egy-egy intézmény. A tervezési folyamat alatt 6 egyetem lépett vissza pénzügyi vagy más erőforrás problémák miatt, így végül 10 egyetem vonult fel összeépíteni a házukat az ÉMI telephelyén. A szentendrei verseny középpontjába a felújítás került, megoldásokat keresve az öreg kontinens meglévő épületállományának korszerűsítésére. Ezen belül magyarországi esetek is felkerültek a javasolt problémakörök közé, melyik közül egyik a sátortetős kockaházak – az ún. Kádár-kockák – korszerűsítésének témája volt. Mindhárom csapat, amelyben magyar egyetem is részt vett a munkában, az ÉMI-vel történt konzultációk során, a rendező kérésére a fent említett témát választotta. A hazai verseny rendhagyó az épületek utóélete szempontjából. Egyrészt a Solar Village egy megnyújtott, két hónapos kiállítási időszakban látogatható, egészen 2019 szeptember végéig. Másfelől a rendező szerv minél több épületet kíván a verseny után két évig a helyszínen tartani, melyeken további méréseket lehet végezni. Ennek a „Living Lab”-nek a koncepciójához csatlakozhatnak az egyetemek és az iparágak szereplői, hogy minél jobban ki tudják használni a prototípus épületek adta lehetőségeket, majd az ebből származó mérési eredményeket kutatási célokra használhassák fel. 4. Mi volt a koeb – BME Solar Decathlon csapat koncepciója? Egy olyan modulrendszert dolgoztunk ki, amivel a Magyarországon épített 800 000 sátortetős kockaházat meg lehet gyógyítani, miközben csak minimális felújítás történik az épületen. Az 1960-as évektől nagy számban épülő „Kádár-kockák” energiaháztartás és térhasználat szempontjából mára elavultak. Olyannyira elterjedtek, hogy majdnem minden tizedik magyarra jut egy ilyen épület. A csapatunk olyan innovatív megoldást kínál, ami eltér a megszokott renoválási megoldásoktól. Az általunk fejlesztett modulrendszer a kockaházakhoz csatlakoztatva meg tudja gyógyítani azokat, legyen szó akár energiaháztartásról vagy térbővítésről. Azért kínáljuk ezt az alternatív módszert, mert a hagyományos felújítás több hónapot, akár fél évet is igénybe vehet, és nehezen megjósolható a beavatkozás összege. Az egyre növekvő munkaerőhiány miatt egy ilyen projektben még további kockázatok is rejlenek. Esetünkben előregyártott dobozokat kell elképzelni, egy modul mérete nagyjából egy szobát tesz ki. Ezek sorozatgyártásban készülhetnek egy üzemben, ahogy a koeb csapat is gyártotta a prototípust a versenyre a Horizont Globál Kft. telephelyén. Ezek darus autón vagy kamionon eljuttathatók a helyszínre, ahol pár nap alatt csatlakoztathatók a kockaházhoz. Ennek köszönhetően kiszámítható és rendkívül gyors megoldást tudunk prezentálni, miközben a sorozatgyártással a költségeket is alacsonyan tudjuk tartani. A versenyre továbbgondoltuk a koncepciót, és azt mutattuk be, hogy a modulokat kiegészítve hogyan építhető fel egy szabadon álló épület. Tehát további elemeket fejlesztettünk, amelyekkel az épületek bővítése még tágabb keretek között végezhető. Ennek következtében, bár a kockaházakon van a hangsúly, akár más meglévő épületekhez is könnyedén csatlakoztathatóak a koeb modulok. 5. Milyen hosszú egy Solar Decathlon verseny? A prototípus házakat 10 nap alatt kell felépíteni a verseny helyszínén a csapatoknak, amit egy majdnem két éves felkészülési idő előz meg. A

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

Solar Decathlon versenyeket két nagy részre lehet bontani: első a tervezési időszak, ezt követi a kivitelezési időszak, majd a „levezetés”: maga a verseny, amikor a mérések és a zsűrizés zajlik. A tervezési időszak koncepciótól függően 1-1,5 évig tart. A csapatok először minden ízében megtervezik a projektjüket, ebben építészek, építőmérnökök, gépészmérnökök, villamosmérnökök és gyakran közgazdász hallgatók is részt vesznek. Ennek az időszaknak a végén a csapat átalakul generálkivitelezővé, és megkezdi az előregyártást. Természetesen eközben is alakulnak a tervek, annak megfelelően, hogy mi az, amit a gyakorlatban meg tudnak valósítani, és mi az, ami finomítást igényel a terveken. A versenyre való felvonuláshoz az előregyártott elemeket szállítható egységekre bontják szét, és a verseny helyszínére szállítják őket, ahol jellemzően 10 nap, azaz 240 óra áll rendelkezésre az elemek összeépítésére. Az összeállítás időtartama Szentendrén módosult: kísérleti jelleggel 14 napon keresztül lehetett dolgozni a házakon, viszont nem megállás nélkül, csupán reggel 7 és este 11 óra között, így összesen 237 órán keresztül építhettek a csapatok. Ezt követi a verseny maga, ahol egyrészt folyamatos méréseket végeznek az épületekben, másrészt feladatokat kell végeznie a csapatoknak – szimulálva a valós használatot –, harmadrészt az épületek megnyílnak a látogatók előtt, akiket fogadni kell a verseny összes napján, délután 1 és 6 között. A verseny lezárta után az épületek még pár hétig látogathatók. Ezt az időszakot Szentendrén rendhagyó módon meghosszabbították.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

6. Mi történik a házakkal a verseny után? A 2019-es Solar Decathlon kiterjesztett látogatási időszakkal működik. Ennek megfelelően a verseny július 28-i lezárulta után még két hónapig lehet Szentendrén látogatni az épületeket. Ezek után több csapat elbontja az épületét és hazaszállítja demonstrációs célokra. Ez történt a 2012-es madridi versenyen is a magyar csapat Odoo épületével, ami a mai napig a Műegyetem kertjében tekinthető meg. (lásd MÉ 2012/4) Több versenyház azonban tovább folytatja az életét az ÉMI telephelyén, előreláthatólag két évig. Ezek egy „Living Lab” program keretei között további mérések és kutatások alapjául szolgálnak majd. Ebből a szempontból is különleges az idei verseny, hiszen még nem volt arra alkalom, hogy több Solar Decathlon prototípust egymás mellett vizsgálhattak volna több évszakon keresztül. Ennek köszönhetően a második év végére rendkívül pontos képet fogunk kapni arról, hogy melyik megoldást érdemes szélesebb körben használni. 7. Hogyan zajlott az elmúlt 2 év a BME csapatának? Két év alatt hatalmas utat járt be a koeb csapata a sikeres verseny részvételig, ami több kötetnyit is megérdemel, alább ennek a rövid kivonata olvasható. A munkálatok csaknem két éve, 2017 szeptemberében indultak el. Fürtön Balázs és Horóczi Flóra ekkor kezdett el dolgozni a jelentkezéshez szükséges koncepción, és párhuzamosan kapcsolatot építeni azokkal a hallgatókkal, kollégákkal és tanszékekkel, akik szükségesek a versenyen való sikeres részvételhez. Én akkor ismerkedtem meg velük és a projekttel, amikor a Brick+Data-t felkérték külsős partnernek. Ennek részeként a mi feladatunk volt a BIM-ben való tervezés és a projektmenedzsment folyamatok beindítása, majd később ezek felügyelete. A pályázat beadása 2017 novemberében volt, karácsony előtt hirdettek eredményt: 16 csapat kapott zöld utat, köztük a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemé. 2018 eleje toborzással, a csapatstruktúrák kialakításával és különböző oktatásokkal telt. Januárban az első projektbemutató előadáson részt vett a 2012-ben versenyző Odoo csapat is, felkészítve minket a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ránk váró feladatra. Ez után tartottuk meg az első csapattalálkozót, ekkor alakítottuk ki az első – és utána rengeteget alakuló – csapatstruktúrát, aminek mentén elkezdhettük a közös munkát. Miközben a csapattagok egyre jobban megismerték a pályázati anyagot, megkezdődtek az oktatások. A Brick+Data-val elsődleges célunk volt, hogy jól működő és minden csapattag által helyesen használt rendszerek legyenek bevezetve, amelyeken a későbbiekben igény szerint alakítani tudunk. Az oktatások végére beüzemeltük a projektmenedzsment platformot, a kommunikációs szoftvereket, és az összes csapatvezető elsajátította a hozzájuk tartozó munkamenetet. 2018 a tervezésről szólt, a koncepció és a csapat is folyamatosan formálódott. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a szakági tervek összhangban szülessenek. A tervek sokáig BIM-ben futottak: az építész, gépész, statikus tervek folyamatos szinkronban voltak. Emellett rengeteg energiát szenteltünk annak, hogy megtaláljuk azokat a kis anyagi befektetéssel megvalósítható innovációkat, amiket ténylegesen meg tudunk valósítani és valóban hozzájárulnak a ház teljesítményéhez. Az optimális megoldások megtalálása hosszas folyamat volt. Mivel a Műegyetem társszervezője volt a rendezvénynek, így számos oktató nem dolgozhatott velünk összeférhetetlenség miatt. Emellett több konzulens részt vett a 2012-es Solar Decathlonon, nem volt kapacitásuk végigkísérni egy újabb versenyt. A tervezés mellett legalább ekkora energiát vitt el a koeb csapat fenntartása, mivel a feladatok jelentős részét a hallgatóknak kellett elvégeznie. Állandó küzdelem volt a csapat létszámának fenntartása és a szakmai visszajelzés megszerzése az oktatóktól. A leadások 2-3 hónap eltolásban voltak egymáshoz képest, így mindig a következő mérföldkőre fókuszáltunk, ugyanakkor éreztük, hogy a csapaterőforrásban és szakmai tanácsadásban aluldimenzionáltak vagyunk. „Faculty Advisor” pozíció (egyetemi professzor, aki felügyeli és segíti a csapat munkáját) nélkül működtünk, ami a Solar Decathlonon ritkán fordul elő. A 2019. évet újabb csapattalálkozóval kezdtük, ahol a 2018-as nehézségeket figyelembe véve, a szűkös erőforrások és a szervezés körüli bizonytalanságok miatt kétségeink voltak a folytatás felől. A csapaton

belüli és az egyetemmel folytatott hosszú beszélgetések végül abba a mederbe terelték a megállapodást, hogy mindenképpen végigcsináljuk a vesenyt, annak kimenetelétől függetlenül. Az elhatározáshoz sokat tett hozzá, hogy a Horizont Global ekkor állt be a projekt mögé, mint szerkezetgyártó főszponzor. A következő mérföldkőig várnunk kellett, mivel az építést egészen addig nem kezdhettük meg a próbaépítés helyszínén, amíg a hivatalos szerződés nem került aláírásra a koeb csapat és az ÉMI között, ami 2018 februárja óta húzódott. Végül több hónapos késéssel, 2019 május elején indult el a szerkezet gyártása és a ház kivitelezése. Alig két hónap alatt egy teljesen üres területen felállítottuk az épület előregyártott vázát, elfogadva, hogy több munkálat át fog csúszni a verseny időszakára. Ezzel a kompromisszummal indultunk neki a versenynek és raktuk 7 kamionra a paneleket és modulokat. A verseny június 27-én reggel 10-kor kezdődött, és 10 óra 33 perccel később szerkezetkész épület mellett állhatott a csapat, az elsők között érve el ezt a fázist. Tudtuk, hogy a neheze csak most jön, hiszen míg a többi csapat kész épülettel érkezett, mi az előregyártás helyszínén még párhuzamosan folytattunk munkálatokat a homlokzati modulokon. Ezeket egy héttel később további két kamionnal szállítottuk át a verseny helyszínére. A 14 nap összeépítés gyorsan elrepült, és millió kihívást tartogatott. A verseny július 11-én 23 órakor zárult. A Solar Decathlon történetében először a csapatok csak az épületek felét tudták átadni a szervezőknek. Ezek megnyitottak a publikus túráknak, a többi épületen – beleértve a miénket is – pedig tovább dolgoztak a csapatok. A következő hétfő estéjén vették át a Műegyetem házát, így csak 9 napon keresztül gyűjthettünk pontokat a mért versenyszámokban. Az építés utáni versenyen rengeteg feladat vár még a csapatokra. Ekkor vannak az úgynevezett zsűribejárások, ahol egy négy tagú szakértői csapatnak kell prezentálni minden egyes versenyszámban. Ők egyszerre pontozzák az épületet, a koncepciót és a bemutatást is. A verseny időszakában minden nap feladatokat kell végrehajtani, amelyekkel szimulálni lehet az épület használatát, így mérhetővé téve a gépészeti, az elektromos és a passzív rendszerek hatékonyságát. Erre egy példa a 6 db egyentörülköző adott fokon történő kimosása, majd megszárítása, aminek a hatékonyságát pontozzák a mosógépbe épített hőmérsékletszenzor és a szárítás után lemért törülközők tömege alapján. Amennyiben a törülkö-

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

zők adott időre nem érték el az eredeti tömegüket, grammonként eltérő pontlevonást kaptak a végrehajtó csapatok. Minden délután megnyíltak az épületek a publikus túrák előtt, ezeken a közönség a csapattagok által tartott túrák alatt ismerhette meg a koncepciókat és a megoldásokat. Az épület komfortját folyamatosan mérték, a publikus túrák kivételével. A csapatok folyamatosan adatokat szolgáltattak a belső hőmérsékletről, a páratartalomról és a szén-dioxid szintről, melyek ha ezek kívül estek az optimum határértékeiből, szintén pontlevonást kaptak. A két éves, intenzív időszak után július 28-án zárult a verseny az eredményhirdetéssel, ahol a koeb csapata különdíjat kapott a kommunikációs versenyben nyújtott prezentációjáért. 8. Hogyan segítik a versenyen felmerülő innovációk az építőipart? Egy új kapcsolati háló alakul ki a hallgatók, az egyetemek és az ipar résztvevői között a verseny közben, amelyből kölcsönösen profitálhat minden fél. A Solar Decathlon célja és hitvallása a fenntartható megoldások népszerűsítése, ezért is van meghatározó szerepe a kiállítási időszaknak, amikor bárki megtekintheti a megoldásokat egy szervezett túra keretei között. Az összes megépült ház dokumentációja a kiállítási időszak után publikussá válik – bár a szerzői jogok a pályázóhoz tartoznak. Fontos hozzátenni, a büdzsé jelentős részét magának a pályázónak kell összegyűjtenie szponzori vagy egyetemi forrásokból. A megépülő prototípusházak specializált céllal jönnek létre: hogy a versenyen minél jobb teljesítményt nyújtsanak. Bár nem minden csapat követi ezt maradéktalanul – például a spanyol TO csapat sokkal inkább az oktatási és demonstrációs célokra szánta az épületét. Ettől függetlenül az összes épület egy „versenygép”, nem a mindennapos használatot hivatottak kiszolgálni. Az építőipar számára igazi érték a csapatokkal folytatott két éves együttműködésben rejlik. A hallgatók, az egyetem és a szponzorok között aktív diskurzus folyik a tervezés alatt, amit – az eddigi versenyek tapasztalatai szerint – a jövőben konkrét projektek és megállapodások követnek. 9. Kinek érdemes részt vennie egy Solar Decathlon versenyen? Mindenkinek, aki szeretne egy nemzetközi részvételű és színvonalú versenysorozatban közelebb kerülni a jövő építészeti, urbanisztikai és fenntarthatósági trendjeihez.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

A csapatok elsősorban hallgatókból állnak össze. Őket segítik az egyetem oldaláról a konzulensek vagy „Faculty Advisor”-ok, akik szerves részt vállalnak a feladatokban és végigkísérik a teljes folyamaton a különböző karokról érkező hallgatókat. Ezen felül nagyon fontos szerepet vállalnak a külső partnerek, akik az egyetem falain kívülről adnak szellemi és/vagy anyagi támogatást a tervezés és kivitelezés idején. A fentiek alapján nagyon sok olyan szereplő lehet, aki segíteni tudja egy Solar Decathlon csapat sorsát. Fontos, hogy minden fél megfelelő arányban legyen jelen, hogy egy egészséges együttműködés alakulhasson ki. Azok az egyetemisták és pályájuk elején álló szakemberek, akik részt vesznek egy ilyen versenyen, egész más perspektívába helyezik a karrierjüket. Minden csapattagnak lehetősége van végignézni és befolyásolni az épület születését az első tollvonástól az utolsó csavar behajtásáig, és ezek után pontos képet kaphatnak a megoldások validitásáról a mérések és zsűrizések után. Ez olyan előny, amit sokan csak 5-10 évnyi praktizálás után mondhatnak el magukról. 10. Hol lesz a következő SD? 2019-ben világszerte három Solar Decathont rendeznek, a 2021-es Solar Decathlon Europe-ra október közepéig lehet jelentkezni. A júliusi Solar Decathlon Europe mellett szeptemberben rendezik meg a Solar Decathlon Africa-t, decemberben pedig a Solar Decathlon Latin America and Caribbean-t, tehát ez az év nagyon gazdag a versenysorozat szempontjából. 2020-ban zajlik a szokásos, Washington DC-beli verseny. A rákövetkező időszakban már biztos a 2021-es wupperthali rendezvény időpontja. Ez utóbbi német versenyen ismét a meglévő épületállományra fóku-

A SOLAR DECATHLON EUROPE 2019 DÍJAZOTTJAI AZ EGYES KATEGÓRIÁK ALAPJÁN: „Komfort feltételek” Kategória 3. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) 2. hely KMUTT Team (Thaiföld) 1. hely Solar Decathlon Team of University of Seville (Spanyolország) „Lakóház funkcionalitás” Kategória 3. hely Habiter2030 (Franciaország) 2. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) 1. hely Solar Decathlon Team of University of Seville (Spanyolország) Energiamérleg Kategória 3. hely Team Ghent University - The Mobble (Belgium) 2. hely Over4 (Románia) 1. hely Habiter2030 (Franciaország) Építészet Kategória 3. hely (megosztott) Habiter2030 (Franciaország) 3. hely (megosztott) TO (Spanyolország) 2. hely SOMEshine Team (Magyarország) 1. hely Solar Decathlon UPV Team (Spanyolország) „Kommunikáció és társadalmi figyelemfelhívás” Kategória 3. hely Team Ghent University - The Mobble (Belgium) 2. hely Over4 (Románia) 1. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) „Cirkularitás és fenntarthatóság” Kategória 3. hely TO (Spanyolország) 2. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) 1. hely Habiter2030 (Franciaország)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szál a kiírás, azon belül is 3 szituációt emel ki: 1. meglévő épület felújítása, 2. meglévő épületre történő szintráépítés, 3. foghíjbeépítés. Bízunk benne, hogy több magyar csapat is képviseltetni fogja magát rajta. + Hol születik a jövő építészete? Szentendrén, az ÉMI telephelyén szeptember 29-éig lehet megtekinteni egy szeletet abból, amit a következő generáció gondol az épített környezet jövőjéről.

WHERE IS THE ARCHITECTURE OF THE FUTURE BORN? 10+1 QUESTIONS ON THE SOLAR DECATHLON Solar Decathlon is a series of contests with 10 challenges for university students ambitioning to popularize sustainable architecture and experiments to find new solutions. It was launched by the US governmental office of energetics in 2002. They primarily focussed on detached family houses, and the programme was also a message to would-be users as well as to designing architects. The contest addressed teams of various universities from the very beginning, in which educators and a team of supporters and sponsors teamed up for a contest cooperated to design and construct the prototypal building. This article is a report of the Solar Decathlon Europe contest held in Hungary in 2019 written by one of the participants of the event.

Energiahatékonyság Kategória 3. hely SOMEshine Team (Magyarország) 2. hely Solar Decathlon UPV Team (Spanyolország) 1. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) „Innováció és életképesség” Kategória 3. hely (megosztott) KMUTT Team (Thaiföld) 3. hely (megosztott) Habiter2030 (Franciaország) 2. hely Over4 (Románia) 1. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) „Városszövetbe való integráció és hozzáadott érték” Kategória 3. hely KMUTT Team (Thaiföld) 3. hely Team Ghent University - The Mobble (Belgium) 2. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) 1. hely Habiter2030 (Franciaország) „Mérnöki tervezés és kivitelezés” Kategória 3. hely Solar Decathlon UPV Team (Spanyolország) 2. hely MOR Team TU Delft (Hollandia) 1. hely Team Ghent University - The Mobble (Belgium) Közönségdíj KMUTT Team (Thaiföld) Speed Peer Review Award koeb (Magyarország) ÉVOSZ különdíj (Építőipari Vállalkozások Országos Szervezete) SOMEshine Team (Magyarország) Tungsram Okosház Különdíj Team Ghent University - The Mobble (Belgium) Közösségért Különdíj SOMEshine Team (Magyarország)

EMLÉKEZÉS RIMANÓCZY JENŐRE szöveg text:

FERKAI ANDRÁS

A nagy öregek egy újabb kiváló képviselője hagyott el bennünket: június 29-én meghalt Rimanóczy Jenő Ybl-díjas építészmérnök. Az 1956 után pályára lépett és az állami tervezés időszakában meghatározó szerepet játszó generáció tagja volt. Alkotóként, szakmai vezetőként, oktatóként és közéleti emberként egyaránt jelentős pályáját futott be. Nehéz megrendültség nélkül, tárgyilagosan emlékeznem rá, hiszen csaknem négy évtizede közelről ismerem, szinte atyai jó barátomat tisztelhettem benne. Az édesapjáról, Rimanóczy Gyuláról írott első komolyabb tanulmány kapcsán kerültünk kapcsolatba a nyolcvanas évek elején, amikor a lakásán őrzött hagyatékot kutattuk Dévényi Tamással, és milyen érdekes szeszélye a sorsnak, hogy az utolsó együttműködésünk is a családjával függ össze: a Rimanóczy építész dinasztiáról általa írt szöveg szerkesztésére, sajtó alá rendezésére is engem kért fel. Nagyon örülök, hogy ez a tanulmány három részben megjelenhetett az Építés – Építészettudomány folyóirat hasábjain, és Jenő még kézhez kaphatta mindhárom számot. Megnyugodhatott, hogy közreadta és így az utókorra hagyományozta mindazt, amit a nagyváradi Rimanóczyakról, Pestre költözött nagyapjáról, édesapjáról, bátyjáról és természetesen a saját pályájáról csak ő tudhatott. Közelebbi kapcsolatba akkor kerültem vele, amikor 1982-ben a MÉSZ-ÉTE Mesteriskolájába jelentkeztem. Pályázatomat első munkahelyemről, a KÖZTI-ből adtam be, de a vállalat igazgatójával támadt konfliktus nyomán, attól tartva, hogy nem támogatják jelentkezésemet, gyors munkahelyváltásra kényszerültem. Ebben segített Rimanóczy Jenő, aki akkor már az Általános Épülettervező Vállalat műszaki igazgatója, egyben főépítésze volt. Így ismerhettem meg azt a fantasztikus szellemi műhelyt, melyet vezetőként ő teremtett meg a korábban nem túl jó hírű, főként titkos állami és pártmunkákon dolgozó nagyvállalaton belül. Ott még voltak kisebb-nagyobb megbízások, s az ő hívására olyan nagyszerű emberek léptek be, mint Varga Levente, Csikós Zoltán, Cságoly Ferenc, Pálfy Sándor, Tomay Tamás, Turányi Gábor, Mónus János, Szőke Zsuzsa, Rády Róbert, s még fiatalabbak: U. Nagy Gábor, Sugár Péter, Keller Ferenc, Csernyánszky Gábor, Somogyi-Soma Katalin, Magyari Éva és sokan mások. Ebben az időszakban tizenhét mesteriskolása volt az ÁÉTV-nek, több évfolyamban a Mesteriskola létszámának a negyedét ők adták. 1978 és 1984 között Jenő vezető oktatóként működött mintegy fél tucatnyi saját növendékkel. Utóbb mentegetőzött, hogy vállalatvezetői kötelezettségei miatt nem jutott elég ideje a mesteriskolásaira, de tanúsíthatom, hogy ha szükség volt rá, mindig talált módot konzultálásra, különösen a tervpályázatok esetében. 1984-ben két hallgatójával, Maczák Johannával és velem együtt, hármasban készítettük el Rimanóczy Gyula első kiállítását a MÉSZ Kós Károly termében. Nehéz lehetett számára sikeres építész elődök, különösen a háború előtt és után jelentős tevékenységet folytató édesapja nyomában önálló karriert teremteni. A lázadás bizonyos formájának tekinthető, hogy a középiskolában gyengébb eredményeket mutatott fel, s amikor magántanulóként folytatva, apai nyomásra, mégis tervezővállalatnál állt

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

TÁRSASHÁZ, BUDAPEST, MAROS UTCA, 1966. FOTÓ: MODERN IPARI ÉPÍTÉSZETÉRT ALAPÍTVÁNY, IPARTERV FOTÓARCHÍVUM

munkába, az önálló kereset léhább életmódra csábította. A benne is ott rejtőző tehetséget a műegyetemi évek hívták elő. A korábbi gyakorlat magabiztosságot adott, a sikerek pedig meghozták a szorgalmat, megteremtették a szakma iránt érzett elhivatottságot. Nyilván az is segített, hogy mire az oktatás során komolyabb tervezési feladatokhoz értek, a szocialista realizmus kényszere oldódott, újra lehetett modern szellemben dolgozni. Az apa olykor irigykedve nézte fia terveit, mert a tervezővállalatoknál a fordulat csak később következett be. Diplomázása évében, 1958-ban Jenő már közösen pályázott édesapjával és bátyjával. Egyik nyertes pályamunkájuk, az óbudai kísérleti lakótelepre tervezett 620. számú garzonház kiviteli terveit apjuk halála után ő készítette, s az épület művezetését is intézte. Diplomaterve, egy merész szerkezetű versenyuszoda, olyan jól sikerült, hogy az állami vizsgabizottságban ülő Janáky István javasolta, jelentkezzen a Mesteriskola III. ciklusára. Mestere dr. Szendrői Jenő lett, így került 1958 őszén az Ipari Épülettervező Vállalathoz, Szendrői mesteriskolás csoportjába, ahol az előző ciklusból már ott dolgozott Arnóth Lajos, Gulyás Zoltán és Polónyi Károly, az újonnan fölvettek közül pedig Bíró Márton, Böjthe Tamás és Földesi Lajos. Saját elmondása szerint

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

élete legjobb időszaka volt ez. Nem csak a Mesteriskola, az iparterves műterem is inspiráló volt. Együtt pályáztak, munka közben és utána presszókban vitatkoztak hosszasan az építészet kérdéseiről. Komoly feladatokhoz jutottak fiatalon. Jenő a hatvanas évek elején tervezte két kiemelkedő épületét, a Maros utca 13. alatti társasházat és a Fehérvári úti Vertesz-irodaházat, melyek mai szemmel nézve is maradandó értéket képviselnek. Ybl-díját a nyíregyházai Mezőgazdasági Kísérleti Intézet telephelyére kapta 1966-ban. Gulyás Zoltánnal, Szekeres Józseffel, Földesi Lajossal és bátyjával számos pályázaton nyertek díjat, de ezek közül szinte semmi nem valósult meg. Nagy kár, hogy olyan nagyszerű tervek, mint a lágymányosi kiállítási épület és sportcsarnok, vagy a Thököly út mellé tervezett Budapest Sportcsarnok, nem épülhettek meg. Papíron maradt a Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetének későbbi terve is, amely hallatlan tiszta és elegáns struktúrát hozott volna létre az Árnyas út menti nehéz terepen. Hasonló erényeket tükröz a társadalmi munkában tervezett és jó minőségben megvalósult (utólag érzéketlenül átalakított) óvoda-bölcsőde együttes a Törökvészi úton. Rimanóczy Jenő osztályvezetői, majd hamarosan irodavezetői kinevezése az Iparterv A-irodáján kevesebb lehetőséget hagyott a tervezésre, az ÁÉTV műszaki igazgatói posztja 1978-tól pedig gyakorlatilag lehetetlenné tette a tervezői működést. E szerepre nyugdíjba vonulását (1989) követően nyílt csak újra mód, amikor Varga Levente meghívta külső munkatársnak az Atlant Épülettervező Kft-be. A tíz év alatt két komolyabb kórházi rekonstrukcióba kapcsolódott be (Nyíregyházi Megyei Kórház és a pécsi Honvédkórház traumatológiai részlege). A szakma más formában később is foglalkoztatta. Miután megtanulta a számítógép és az internet használatát, észlelte, hogy a Wikipédián alig található információ a háború előtt működő építészekről, illetve a még élő idősebb generációról. Regisztrált szerkesztőként, és elkezdte megírni a hiányzó életrajzokat, feltölteni a beszkennelt archív képeket, újonnan készített saját fotókat. Nagyjából ötven építészről, szobrászról, keramikusról készített ily módon szócikket. 2014-ben megírta az életrajzát, amelyet magánkiadásban, illusztrált digitális könyvként jelentettek meg néhány példányban. Egy nekem dedikált példányt őrzök belőle. Ennek utószavában olvashatjuk a kissé rezignált mondatokat: „Végiggondolva az életemet, tulajdonképpen nem szólhatok semmit. A múlt rendszerben elértem azt, amit egy »osztályidegen« elérhet. Nem telepítették ki az egész családot, valószínűleg azért, mert a háború után apám mindent eladott… Szakmailag elértem a maximumot, amit egy pártonkívüli elérhetett. Eljutottam a műszaki igazgatói székig. (…) Igaz, ha nem jön közbe a második világháború, akkor valószínűleg a Somorjai utcai családi házban éltünk volna, onnan jártam volna a ciszter gimnáziumba, majd Oxfordban végeztem volna az egyetemet, bejártam volna a fél világot, majd beültem volna apám nemzetközileg ismert irodájába bátyámmal együtt. Ki tudja megmondani, mi lett volna jobb. Biztos, hogy nem ismertem volna meg feleségemet, akivel több mint ötven éven keresztül jóban, rosszban együtt maradtunk.” Ezután enigmatikus utalás következik Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején című könyvének egyik

OTP TÁRSASHÁZ, BUDAPEST, MAROS UTCA, 1965. FOTÓ: MODERN IPARI ÉPÍTÉSZETÉRT ALAPÍTVÁNY, IPARTERV FOTÓARCHÍVUM

főszereplőjére, Juvenal Urbino doktorra, akivel valamiféle rokonságot vél fölfedezni, „legalábbis az időskor vonatkozásában”. Hosszan gondolkodtam, mit is jelenthet ez a párhuzam. Legeza Ilona írja: „Juvenal Urbino doktor a klasszikus (polgári) értelmiség legszebb embertípusai közé tartozik: tudás, fölényes életvitel, kiegyensúlyozottság, hit, erény tartja egyensúlyban a nem mindennapi drámákat elviselni képes egyéniséget…” Másutt azt olvassuk, hogy Márquez „Juvenal Urbino személyében a polgári értelmiség legkiválóbb, kihalóban lévő alakjait idézi föl.” Boldizsár Ildikó azt teszi hozzá, hogy az orvos franciaországi tanulmányairól nem csak „fölényes tudást és más idők levegőjét hozza magával, hanem az újítások szellemét is: közéleti buzgólkodásának eredménye a város közművesítése és kulturális életének fellendülése.” Ne feledjük, Rimanóczy anyai nagyapja francia orvos volt, apai ágon pedig mérnökök és építészek örökítették át azt a polgári ethoszt és kultúrát, amit Jenő töretlenül vitt tovább nem túl kedvező körülmények között. A műveltség, a hit és az erény segítette abban, hogy panaszkodás és elbizakodottság nélkül tegye a dolgát, nem csak saját maga és családja érdekében, hanem a szűkebb és tágabb közösség hasznára és épülésére. Ha ez a magatartás tűnik végtelenül elavultnak, ha ez a típus van kihalófélben, és semmi másra, mint a nem szűnő szeretetre lehet csak számítani, akkor talán közelebb jutottunk a rejtély megfejtéséhez.

COMMEMORATING JENŐ RIMANÓCZY Yet another outstanding representative of the great old generation has left us behind. Jenő Rimanóczy, an architect awarded Ybl Prize passed away on June 29th. Starting his career after 1956, he was a member of the generation that played a key role in state-managed design. He fulfilled his ambitions as a significant creative professional, a manager in his profession, educator as well as a widely known individual in public life. VERTESZ IRODAHÁZ, BUDAPEST, 1963. FOTÓ: MODERN IPARI ÉPÍTÉSZETÉRT ALAPÍTVÁNY, IPARTERV FOTÓARCHÍVUM

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ÉPÍTÉSZETI JELENTÉS HOGYAN BESZÉLNEK HOZZÁNK AZ ÉPÍTETT TEREK? szöveg text:

FRANCSICSNÉ SZÁNTAY ZSÓFIA

„... a truly meaningless architecture remains outside the realm of culture and thus it would cease to be architecture.” (Roland Barthes, 1967) 1 „Architectural history as we know it has been written tacitly adhering to the crudest version of the paradigm of communication: all the attention has been focussed on the design of the new forms, none on their interpretation. It is time to realize, that even within the limits of the paradigm of communication, there should be a history of meaning, not only a history of forms.” (Juan Pablo Bonta, 1979) 2 „Azt hiszem, ugyanezt a gondolatot feszegeti Peter Handke is, amikor értelemszerűen azt mondja, hogy a szépség az olyan természetszerű és mesterkéletlen dolgokban rejlik, melyeket nem terhelnek jelek vagy üzenetek, és ha a dolgok értelmét nem tudja ő maga felfedni, akkor elkedvetlenedik.” (Peter Zumthor, 1991) 3

VITRUVIUS PERSPEKTÍVA-ÁBRÁJA A TÍZ KÖNYV AZ ÉPÍTÉSZETRŐL C. MUNKÁBÓL

Az építészet kontextusában a jelentés, interpretáció, értelmezés, o lvasat fogalma, és a „jelszerű”, „ikonikus”, „szimbolikus” jelzők gyakran jelennek meg épületekre és tereikre vonatkoztatva mind az építészetelméleti, mind a tervezés-orientált szakmai diskurzusban. Természetesen, magától értetődően olvassuk, használjuk ezeket a kifejezéseket, és jobbára érdeklődve is, hiszen lényeges témát ragadnak meg, az építészet egy

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

kiemelt szellemi rétegéről szólnak. Azonban azt, hogy pontosan mit is jelentenek ezek az – éppen a jelentés kapcsán felmerülő – fogalmak az építészet kontextusában, ritkán tisztázzuk. Nehéz dolgunk is van, hiszen a fogalmak a jelekkel kapcsolatos absztrakt tudományok, a szemiotika és a szemantika szakkifejezései, amelyek látszólag messze állnak az építészet, de még az ehhez szorosabban kapcsolódó tudományok (pl. műszaki tudományok vagy humán tudományok, mint a szociológia, pszichológia) tárgyköreitől is. A következőkben az építészeti szemantika témáját szeretném körbejárni, és a teljesség igénye nélkül különböző szöveges forrásokból felvillantani szempontokat, elméleteket, dilemmákat, melyek ennek a rendkívül izgalmas témának az építészet önreflexiójával egyidős története során felmerültek, rávilágítva a hátterükben álló nyelvészeti-filozófiai modellekre. Eközben felsejlik, hogy a jelentésteliség mennyire összefügg az építészet egyszerre anyagi és szellemi konstrukciójának lényegével. Hacsak a fent idézett szövegek példáit tekintjük, megannyi formájában felmerül a jelentés építészet és művészet kontextusában. Roland Barthes antropológus az építészet, a kultúra és a jelentés szoros összefüggésére mutat rá. Bonta a formák értelmezésének történetét hiányolja az építészettörténet szemléletéből. Peter Zumthor építész a kódolt jelektől terhelt építészet relevanciáját kérdőjelezi meg, és a valóság természetes, kialakult dolgainak egyedileg megfejthető jelentésével hozza összefüggésbe az építészeti jelentést. Hogyan válik összevethetővé, értelmezhetővé ez a sok, látszólag eltérő gondolat? A tág téma kapcsán két alapvető, de gyakran összemosódó szempontot különítünk el: (1) mi az építészeti jelentés egy-egy konkrét épület esetében? – azaz mit jelenthet az építészet; (2) milyen természetű az építészeti jelentés? – azaz hogyan jelent valamit az építészet – bármi is legyen ez a jelentés. Míg az első kérdés főként a művészetelmélet, a művészet- és építészettörténet és az építészeti kritika tárgykörét érinti, a második kérdés kommunikációs, szemantikai, szemiotikai, (nyelv)filozófiai elméletekre vonatkozik. Építészeti jelentés a művészettörténet felől William Whyte összefoglaló írása alapján 4 a 20. század közepére megalapozott és általánosan elfogadott állásponttá vált, hogy az építészetnek jelentése van, amelyben kifejeződnek az épület keletkezésekor aktuális korszellem és kultúra meghatározó jegyei. Ez a szemlélet a német régész-művészettörténész, Winckelmann korszakalkotó megállapításában gyökerezik, mely szerint a művészet az emberiség spirituális evolúciójának tükre. 5 Árnyalatnyi különbségekkel, de ez a nézet jelenik meg egy sor jelentős gondolkodó írásában ezt követően: Hegel a Winckelmann-i gondolatra alapozva a művészet és korszellem egyértelmű kapcsolatára mutat rá, 6 Riegl a korszak hatása mellett kiemeli az alkotó etnikai hovatartozását és művészi személyiségét is, 7 Pevsner pedig a nemzeti karakter meghatározó szerepével egészíti ki azt. 8 Az elterjedt vélekedésnek akadtak azonban ellenzői is, Ernst Gombrich például úgy vélte, hogy az így gondolkodók saját történelemszemléletüket és korleírásait erőltetik rá az építészeti interpretációkra, és nem azok saját jelentéséből indulnak ki és „olvassák” azt. 9

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

Létezhet-e tehát egy korrekt, igazi jelentés egy építészeti alkotás értelmezésekor? Nelson Goodman esztéta az abszolutista és a szélsőséges relativista vélekedés végpontjait mutatja be a kérdés kapcsán.10 Míg az előbbi az épületek valódi jelentését kizárólag a tervezői intencióval azonosítja, addig a relativista gondolkodás szerint egy művészeti objektum mindazt jelenti, amilyen jelentést éppen tulajdonítanak neki, tehát nem is rendelkezik önálló jelentéssel.11 Köztes nézőpont – az igazság ilyen kontextusú értelmezése miatt filozófiailag kissé abszurd – az ún. konstruktivista relativista szemlélet, amely szerint bizonyos értelmezések jobbak, igazabbak, mint más vélekedések egy építészeti alkotás jelentéséről. A problémára Whyte egyetlen „korrekt” építészeti jelentés helyett a különböző jelentések sokaságát vezeti be, amelyek felfejtése egyfajta fordítói munkaként képzelhető el. Különböző lehet a jelentés az értelmezői kör függvényében: a laikus térhasználó, a tervező, a művészetkritikus vagy a történész más-más módon interpretálja a környezet aktuális tér-idő és szocio-kulturális kontextualitásával áthatott jelentést. Szintén eltérő lehet a jelentés az építészet transzpozíciói, különböző reprezentációs módjaitól függően, azaz a skicc, tervrajz, vagy modell médiumán, vagy a megépült épület fizikai valóján át megtapasztalva. Építészeti jelentés a jel- és jelentéstudomány felől A 19. század közepétől a nyelvészet, antropológia és szociológia területeire is nagy hatással levő strukturalizmus révén a figyelem a második kérdés, az építészeti jelentés természete felé fordult, és a művészettörténeti nézőpontot a szemiotika-szemantika szemlélet tovább formálta. Elterjedtek, és egészen a 20. század végéig szép számmal akadtak nyelvi analógián alapuló elméletek, amelyek az építészetet, mint a kultúra részét, jelrendszerként, nyelvhez hasonló kommunikációs eszközként értelmezték. Elsőként röviden áttekintjük a szemiotikai és szemantikai alappilléreket, amire ezek a modellek támaszkodnak. Fontos megjegyezni, hogy a jelhez köthető fogalmak megnevezése rendkívül kaotikus a szemiotika történetében, gyakran a modellekben ugyanazt a szerepet betöltő elemet ellentétesnek tűnő, vagy más néven említi egyik-másik szerző. Ez az oka, hogy több megnevezést is bemutatunk az elméletek ismertetésekor, kiemelve az építészeti diskurzusban használt fogalmak eredeti jelentéseit. Ferdinand Saussure, a szemiotika egy ága, a szemiológia megalkotójának definíciója szerint a jel a jelölő és a jelentés relációja. 12 A jelölő (más megfogalmazásban jeltest, vagy szimbólum) egy észlelhető objektum, a jelentés (más néven jelölet vagy r eferencia) pedig a jelölővel konvencionális viszonyba állított fogalom vagy gondolat. A jel társító eszköz, de Saussure-i értelmezésben nem egyetlen valós objektum és egyetlen gondolat közötti kizárólagos viszony: a „jelölőfolyamból” kiszakítható szakaszhoz a „jelentésfolyam” egy kiszakítható szakaszát társítja. Ezt a kétpólusú modellt a nyelvi jel esetében Peirce,13 a szemiotika másik jelentős alakja, majd Ogden és Richards14 trilaterális modellel építi tovább. Ennek három pólusa a szimbólum, a referencia (Mill szóhasználatával konnotátum 15) és a jelölt dolog (más néven referens, vagy denotátum), ami a valóság azon entitása, amit a szimbólum jelöl. A referens a szimbólummal nincsen direkt kapcsolatban, éppen a referenciának nevezett fogalom köti ezeket össze. Peirce a jeleket a jelölő és a jelölt kapcsolatának szorossága alapján csoportosítja. Első kategóriája az index, amely jelteste szorosabb-lazább fizikai kapcsolatban áll a jelölttel, mint például egy lábnyom, ami jelzi a láb tulajdonosának múltbeli jelenlétét. Az ikon teste nincs fizikai kapcsolatban a jelölttel, de hasonlít rá, mint például a piktogramok, vagy a hangutánzó szavak. A harmadik csoport a szimbólumoké, a melyek jelteste nincs fizikai kapcsolatban a jelölttel, és nem is hasonlít rá, ilyen például a nyelv legtöbb szava, vagy a betűk. Charles Morris a szemiotika egymástól eltérő szempontjait három tengelyre fűzte fel a jel, a jelzett és a kommunikáló felek viszonyai sze-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

LE CORBUSIER: UNITE D'HABITATION, MARSEILLES, 1947-1952

rint. 16 Első a szintaxis, amely kizárólag a jelek egymás közti viszonyaival, elrendezéseivel foglalkozik. Második a szemantika vagy jelentéstan, ami a jelnek a jelzetthez való viszonyát vizsgálja. A harmadik tengely a pragmatika, ami a jel kommunikációs helyzetben való használatát, és a jelkibocsátó és -felfogó viszonyait írja le. Ezek közül az építészeti vonatkozás kapcsán a jelen tanulmányban a szemantikára fókuszálunk. A Noam Chomsky 17 nevéhez köthető generatív szemléletű nyelvészet révén jöttek létre a Montague-i szemantikai modellek, 18 amelyek két fent bemutatott fogalom, a jelentés/értelem (sense) és a referencia (reference) koncepcióján alapulnak. Kálmán László összefoglalása alapján ezen elméletek kiindulása két tétel, amely szerint (1) a referencia a (nyelvi) jel és a valóság egy entitása közti kapcsolat, ami felismerhető sikeres kommunikációs aktus esetén, és (2) ahhoz, hogy ez a kapcsolat létrejöhessen, szükséges az, hogy a (nyelvi) jelnek absztrakt tulajdonsága, jelentése legyen, amivel a nyelvhasználók tisztában vannak.19 Tehát ezen modellek alapján a sikeres kommunikáció egy jellel indul, és az ehhez tartozó jelölt (referens) sikeres azonosításával végződik. Kálmán új-lockeánus jelentésszemléletnek nevezi Locke azon nézetén alapuló elméleteket, amelyek szerint a kommunikáció folyamán a jelekhez a résztvevők saját gondolatai kapcsolódnak, és a résztvevők feltételezik, hogy ezek a gondolatok hasonlóak. A referenciaviszony elsődlegessége helyett ezekben az elméletekben inkább a Frege-i „képhez” (image) hasonló fogalmak kerülnek előtérbe: ha a valóság egy észlelhető elemének jelét vesszük például, akkor annak „képe” egy olyan belső kép, ami saját személyes észlelt benyomások, és külső vagy belső cselekmények emlékéből merül fel.20 Ezáltal a jelentéssel a tudás, az ismeret, tapasztalat kerül szoros ös�szefüggésbe, és a megértés a mentális folyamatok sokkal szerteágazóbb körével írható le. Építészeti jelentésmodellek A következőkben azt mutatjuk be, hogy az építészeti jelentés különböző modelljei miként épülnek a bemutatott szemiotikai és szemantikai elméletekhez. Louis Hellman rámutat, hogy a nyelvi analógiára épülő modellek gyakran erőltetetten kezelték a tér, az idő, a forma, a hangulat, a textúra vagy a színek szerepét21 – melyek a gyakorlatban a valós környezet meghatározó elemei.22 Az építész-szociológus Ankerl Géza ezt a problémát a kutatók építészettől távol eső tudományos hátterével magyarázza,23 de a modellek szemantikai hiányosságai kapcsán hozzátehetjük a nyelvészettől távol eső hátterű építészek modellalkotási nehézségeit is. A probléma abban gyökerezik, hogy a Peirce-i trilaterális modellbe egy építészeti elem vagy tér csak korlátozottan behelyettesíthető. Ha egy építészeti elem,

például egy kapu fizikai valója maga a jeltest, akkor a hozzá tartozó jelentés, gondolat lehet például az átjutás, vagy összekötés. De mi a helyzet a denotátummal, a valóság azon elemével, amit a forma jelöl? Az építészeti példa esetében első látásra ez önmaga, ismét a kapu fizikai valója. Hasonló jellegű a nehézség Montague-i szemantikai modellekhez kapcsolódás esetén, hiszen az építészet esetében éppen a konkrét megfeleltetés, a referálás egészen más jellegű, mint a nyelvi jel esetében. A Locke-i modellek nagy előnye ezzel szemben a belső kép előtérbe helyezése, ami az építészeti jelentés természetéhez sokkal közelebb áll. A következő építészeti jelentésmodelleken látni fogjuk, hogy szerzőik vagy a denotátumot helyettesítik valamilyen kulcsmotívummal, vagy a művészei nyelvhasználat eszközeire szűkítik a nyelvi analógiát, vagy az építészet jelentésteli elemkörét redukálják a megfeleltethetőség érdekében. Az olasz szemiotikus és író, Umberto Eco az építészetet, mint a kultúra részét kommunikációként értelmezte, amelynek primér tulajdonságát a használatában, funkcionálásában látta. 24 Barlang-történetét idézve könnyen érthetővé válik az a fajta elméleti keret, amit Eco a funkció értelmezésének kiterjesztésével létrehoz, ami mindemellett a Peirce-i trilaterális szemantikai modell jeltest–denotáció–konnotáció hármasára épül. Példája alapján az ősember talál egy barlangot, belebújik és elrejtőzik benne. A barlangot megfigyelve kialakul a fejében a barlang fogalma, ami az elrejtőzés lehetőségével összefüggésbe kerül. Ezáltal a barlang maga jeltestté válik, amelynek elsődleges funkciója a rejtőzködés lesz, denotációja a rejtekhely. Az összes ilyen formájú, erre alkalmas hely ezt a funkciót fogja behívni, és ez a használat hosszabb távon konvencionálisan, társadalmilag tudott és ismert lesz. Emellett a barlang jeltestéhez másodlagos funkciók, jelentéstartalmak is fognak kapcsolódni, ami egyénenként eltérő lehet: család, közösség, biztonság szimbóluma lesz, tehát absztrakt gondolatok kötődnek hozzá, amik a funkcióval ös�szefüggnek. Eco a Sullivan-féle „form follows function” megjegyzést is árnyalja a kommunikáció nézőpontjából: az építészeti alkotás formájának nemcsak a funkciót kell lehetővé tennie, hanem azt olyan világosan kell denotálnia, hogy a térhasználó az előírt használatot magától értetődően válassza és hajtsa végre. Charles Jencks a nyelvi analógia mentén értelmezte újra az építészetet, és a művészi kifejezés útjaira fókuszált.25 Kiindulása szintén a trilaterális szemantikai modell, melynek sarokpontjai, megfogalmazásában a nyelv-valóság-gondolat hármasa viszonyait értelmezik. Az építészeti nyelv központi elemeként a metaforát jelöli meg, bár ezt a művészi eszközt nem definiálja teljesen pontosan. A metafora, mint költői eszköz két különböző dolog valamilyen szempontú hasonlóságát ragadja meg, amikor egy kifejezést egy olyan dologra használunk, amit az szó szerint nem denotál. Amikor egy épület formája révén hasonlít valamire, Jencks metaforaként kezeli: ikonikus ez a jelölés, ha a forma egyértelműen hasonlít a valóság egy másik entitására (pl. hamburger alakú büfé épület), és s zimbolikus a kapcsolat, ha a formáról konvencionálisan tudjuk, hogy mit jelez ezáltal kapcsolódik az épület egy jelentéshez (pl. oszlopsor – a klasszikus építészet ismerete révén egy más idősíkot is megidéz egy mai oszlopsoros épület). Minél többféleképpen értelmezhető egy épület metaforái mentén, minél finomabbak ezek az utalások és hasonlóságok, annál inkább drámai és misztikus az épület. Jencks vélekedése szerint az építészet a nyelvhez hasonlóan rendelkezik szintaxissal és szemantikával is. Számára az építészeti elemek, pl. ajtók, ablakok, oszlopok és térelválasztók, akár szavaknak is tekinthetők, amelyek jelentősége, szerepe a kifejezésben a valós fizikai környezet kontextusában elfoglalt helye és az értelmező számára felmerülő kódoktól, a Peirce által bevezetett indexikus, ikonikus és – az ezek közül legmagasabb rendű – szimbolikus típusoktól függően. Míg Jencks a nyelvi és építészeti művészi kifejezés megfeleltetésére, Eco a funkció elsődlegességére fókuszál, Nelson Goodman mindkettőt

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

GERRIT RIETVELD: SCHRÖDER-HÁZ, UTRECHT, 1924-1927

szem előtt tartja, ám új keretbe helyezi. 26 Referencia alapú modelljében az építészeti jelentés négy típusát különíti el, a denotációt, az exemplifikációt, a k ifejezést és a m ediált referenciát. Kiemeli, hogy az építészeti alkotások a képzőművészeti vagy irodalmi művektől eltérően csak nagyon ritkán deskriptívek, vagy reprezentáció központúak, az építészet általánosságban nem denotál, nem leír, vagy ábrázol valamit. Akadnak azonban kivételek – épp amelyekre Jencks is rámutat –, ahol konkrét formális kapcsolat áll fenn a jeltest és a jelentés között. Ilyen eset például a Sydney-i operaház vitorlást idéző formája, de javarészt inkább csak az épületek egyes részletei (pl. a Sagrada Familia tornyai,27 vagy más épületek burkolatai, szobordíszes homlokzatai) értelmezhetők reprezentációként, denotációként. A leggyakoribb referencia mód az építészet esetében az exemplifikáció. A kkor beszélünk erről, ha az épület tervezetten referál valamelyik saját strukturális jellemzőjére. Gondoljunk például Rietveld Schröder-házára, ami lineáris elemek és síkok játékaként absztrakt képként jelenik meg. Olyan tulajdonságot is kiemelhetünk egy épület esetében, ami a valóságban, szó szerint nem is jelenik meg, ámde metaforikusan igen – például ha a Schöder házra azt mondjuk, hogy „dzsezzes”. A metaforikus exemplifikáció esetét más néven kifejezésnek (expression) hívja Goodman. Az építészeti jelentés gyakran bonyolultabb gondolatsor, referencia láncolat nyomán jön létre. Ez a kifejezésmód az allúzióval rokon, egyfajta utalás, Goodman szóhasználatában indirekt, vagy m ediált referencia, mivel ilyen esetekben több fajta, egymással akár ellentétes tartalmú referencia is felszínre kerülhet. Amikor Venturi ellentmondásról beszél egy épület esetében, amely egyszerre több, különböző stílusjegyet is hord magán, akkor éppen indirekt referenciáról van szó, egymástól elütő építészetet exemplifikáló formák találkozása történik.28 A chorem-archem vita A fenti három bemutatott elmélet példáján láthattuk, hogy a szemiotikai-szemantikai elméletek megtermékenyítőleg hatottak az építészeti jelentés mibenlétének keresésére az 1960-as évektől kezdődően. Mindeközben egy érdekes kulcskérdés is körvonalazódott, mégpedig az, hogy melyik az a legkisebb (jeltest-)egység az építészet kontextusában, ami önálló jelentéssel bír, olyan módon, ahogyan a nyelvben a szavak. A vitát Umberto Eco és Giovanni Klaus Koenig kezdte meg, amikor szemiológia társoktatók voltak a Firenzei Egyetem építész karán. A művészettörténész Koenig firenzei köre, amihez még Gamberini és Spadolini tartozott, 29 Saussure-i és Morris-i alapokra támaszkodva, ám építészeti tervezői és történészi tudással felvértezve alakította ki álláspontját, mely

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

szerint az építészetben a képzett tér, a chorem az elsődleges jelentéshordozó. A nyelvészeti fonéma-morféma fogalompár, azaz a hang jelentés nélküli elemi egysége és a szó legkisebb értelmezhető egysége kettős mintájára az építőelemi jelet, az archemet párosította a képzett téregységhez, amelyet Ecóval ellentétben csak másodlagos szerepűnek tartott. A következőkben néhány példán keresztül arra világítunk rá, hogy a különböző elméletek az építészet melyik elemének milyen jellegű jelentéshordozást tulajdonítottak. Le Corbusier Az új építészet felé című írásában az építészeti formák láttán az emberben elsődlegesen ösztönösen felmerülő, univerzális, érzelmi hatásait vizsgálja, és áttételesen ezek jelentéshordozását is bemutatja.30 Leírása szerint a formák hatnak az érzékekre, a plasztika élményt okoz, és a kettő kapcsolata „mély visszhangot ébreszt bennünk”,31 ami által megérezzük a harmóniát, rendet és szépséget. Az építészet eredettörténetében rámutat, „a geometria az ember nyelve”, ami a rend üzenetén át a szépségig vezet. Ezek alapján az építészet végcélja az esztétikai élmény, az értelmezés végpontja pedig a geometria nyelvén megfogalmazott rend. A formák hatásukat elsődlegesen a tömeg és annak burkaként, a hatását erősítő felület révén fejtik ki észlelőjükre. Le Corbusier az építészet alapelemeiként az elemi formákat nevezi meg – ezek a kocka, a gömb, a kúp, a henger, vagy a gúlák –, amelyek éppen világos értelmezhetőségük miatt a legszebbek, a nyílások, klasszikus alapelemek csak felületeik zavaró elemei. Elsődleges é rzékletnek 32 nevezi a primer formák, színek és vonalak játékát, ami az emberre univerzálisan ugyanolyan módon hat – egy gömböt, golyót például ugyanúgy értelmez bármely etnikum tagja. Másodlagos érzékletet vált ki ezek kevésbé tiszta formája, amit szemlélője kulturális és örökölt adottságai mentén értelmez. Michael Graves szintén a formákból vezeti le az építészeti jelentést, de éppen a korbuziánus szemlélet kritikáján keresztül.33 Az irodalmi kifejezésmódot veszi alapul, rámutatva, hogy a standard nyelv, mint például a párbeszéd, vagy a prózai kifejezésmód és a költői nyelv egymással kölcsönhatásban vannak. Építészetre fordítva ezt a különbséget, a standard forma az épület belső nyelve, alapformája, ami a pragmatikai, használati és konstrukciós követelményekből adódik. A költői forma, azaz külső, figuratív forma ezzel szemben az „épületen kívül” eső dolgokkal áll kapcsolatban, a társadalmi mítoszok és rituálék kifejeződése, ami a kultúra figuratív, antropomorf és asszociatív jeleivel függ össze. Graves a modern építészet kritikáját a költői forma hiányával fogalmazza meg, rámutatva, hogy a modern irányzatok kizárólag az építészet belső nyelvén alapulnak, olyan technokrata kifejezést öltve, amelynek egyetlen metaforája a gép. Bár Graves felismeri, hogy az esztétikai absztrakció tudatos többértelműséget vezet be a jelentés síkján, Goodman exemplifikáció fogalmához hasonlóan ez csak az épület saját strukturális jellemzőjére referál, nem lép ki a belső olvasatok közül. Graves szerint az építészeti alapelemek elkülöníthetősége, felismerhetősége, szimbolikus volta – tehát konvención alapuló olvashatósága, és az alapelemek variációi éppen olyan szükségesek, mint amilyen módon a nyelv számára a mondattan, azaz szintaxis. Az épület ilyen alapelemei a fal, a padló, a mennyezet, az oszlop, az ajtó és az ablak. 34 Ahogy más szimbolikus alkotások esetén, az építészetben is fontos a tematikus különbségek megjelenése, amelyet ezen elemek változatossága és variációi hoznak létre. Ankerl Géza a formák és épített elemekről a térre helyezi át a hangsúlyt az építészet jelentésteli elemeinek meghatározásakor.35 Hajnóczy Gyula térelméletére alapozva a legkisebb egységként, ami teljes, önálló jelentést ölt, az intervallumot, befogadó teret, teljes téri szituációt jelöli meg, annak elemeit pedig csak alárendelt összetevőkként kezeli.36 Ankerl számára egy emlékoszlop például nem rendelkezik önálló építészeti jelentéssel, ahogyan az épített tér elemei, felületei, szerkezeti, bútorai sem önmagukban. Ez alapján azt mondhatjuk, bár az építészeti kom-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

LE CORBUSIER MARSEILLES-I LAKÓHÁZÁNAK TETŐTERASZA

munikáció önképviselő, tehát az üzenete a terek közvetlenül és közvetve érzékelhető tulajdonságaitól elválaszthatatlan, az építészeti jelentés mégsem egyezik meg pusztán a téri elemek jelentéseinek összegével. Ez egy, a nyelvi jelentés kapcsán alapvető kérdést is érint, ami a jelentés kompozicionalitásának problematikája. A kompozicionalitás elve, amelynek elterjedése Frege és Montague munkásságához köthető, az mondja ki, hogy egy összetett kifejezés jelentését egyértelműen meghatározza az összetevőinek jelentése és az összetétel módja. Ankerl jelentésegység definíciójából az következik, hogy egy téregység, például helyiség építészeti jelentése nem kompozicionális az épített tér elemeire nézve, illetve hogy összetett kifejezésként az építészetben egy térstruktúrát, zárt térrendszert, például épületet tekint. Ankerl az Eco-i hagyomány funkcióközpontú szemléletét folytatja, a jelentéssel bíró alapegységek számára a funkcionális terek. Mindemellett az „anyagtalan” térre irányuló fókusz miatt az épített tér több, jelentését befolyásoló, lényeges tulajdonságára hívja fel a figyelmet. Kiemeli a tér komplex, multiszenzoros, tehát többfajta érzékszerven keresztül érzékelhető tulajdonságát, és rámutat az optikai, akusztikai, haptikai (taktilis, érintéssel érzékelt) tér gyakran elkülönülő határaira. Rávilágít, hogy az építészeti kommunikáció a mozgás hatásaival is szorosan összefügg, hiszen ezáltal a téri exploráció szinte végtelen módon, útvonalon keresztül történhet meg, és a több nézőpontból gyűjtött gazdagabb input bővebb, kontextuális jelentésréteggel is kiegészíti a téri jelentést. A térmegismerés révén lesz például az értelmező számára egy közlekedő helyiségből előszoba. Ankerl Graveshez hasonlóan felvázolja az építészet szintaxisát, csak építészeti alapelemek helyett azt egymástól megkülönböztethető alap-térformák variációiból állítja össze. Jelentés a jelentésen túl Miután több irányból, megannyi építészeti és nyelvészeti kiindulású elmélet szempontjai szerint körbejártuk az építészeti jelentés témáját, térjünk vissza első kérdésünkhöz: mi is az építészeti jelentés, mi az a jelentés, amit egy épület közvetíthet? A művészettörténeti szemlélet alapján a jelentés egy eleme a korszellem tükröződése az építészeten, a keletkezéskori stílusok, és akár az épület fizikai valójára, akár az azt használók idealizált képére vonatkozó eszmék és ideológiák felismerése lehet. Az építészeti jelentés másik, nyelvészeti kiindulású értelmezése az építészeti elemek és az építészeti tér referálásának felfejtése. Denotációként megjelent a funkcióik detektálása, ezzel összefüggő konnotációk, gondolatok, fogalmak társítása – Eco barlang-példáját tekintve a rejtekhely és a család. Más típusú a referencia, ha az alapja a formai hasonlóság, legyen ez direkt vagy konvencionális, Jencks példáján be-

Nikolaus Pevsner: The Englishness of English Art. London: Architectural Press, 1956. Michael Podro: „Ernst Hans Josef Gombrich” – Proceedings of the British Academy 120. 2003. 175–198. 10 Nelson Goodman: How Buildings Mean. In N. Goodman – C. Z. Elgin: Reconceptions in Philosophy and Other Arts and Sciences. Cambridge and Indianapolis, Hackett Publishing Company, 1988. 11 Vö. Zumthor idézet, minimalista jelentés szemlélet. 12 Ferdinand Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe. ford. B. Lőrinczy Éva. Budapest, Gondolat, 1967. 13 T. L. Short: Peirce’s Theory of Signs. Cambridge University Press, 2007. 14 C. K. Ogden – I. A. Richards: The Meaning of Meaning: A Study of the Influence of Language Upon Thought and of the Science of Symbolism, 1923. In John Constable (ed.) I.A. Richards selected works 1919–1938. London, Routledge, 2013. 15 John Stuart Mill: A System of Logic (1843) . London, Routledge, 1905. 16 Charles Morris: Foundations of the Theory of Signs. Chicago, University of Chicago Press, 1938. 17 Noam Chomsky 1928-ban született amerikai nyelvész, a modern nyelvészet megalapítójának tartott, kiemelkedő tudós. Munkássága több tudományterületre is (nyelvészet, kognitív tudomány, analitikus filozófia) jelentős hatással volt. 18 Richard Montague. In Richmond Thomason (Ed.)Formal philosophy: Selected papers of Richard Montague. New Haven CT, Yale University Press, 1974. 19 Kálmán László: Neo-Lockean semantics. In H. Bartos – M. den Diken – Z. Bánréti – T. Váradi (Eds.):Boundaries Crossed, at the interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. Springer International Publishing, 2018. 213–229. o. 20 Gottlob Frege: Über Sinn und Bedeutung. In Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik, NF 100, 1892. S. 25–50. o. 21 Louis Hellman: The Language of Architecture. In The Routledge Companion to Contemporary Architectural Thought, ed. Ben Farmer and Hentie Louw (London and New York: 1993), 518–519. o. 22 Vö. Gaerling Hesselgreen, svéd kör: a színek önálló építészeti jelentésű szerepe. 23 Ankerl Géza: Kommunikáció és építészet. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1992. 24 Umberto Eco: A Theory of Semiotics. Bloomington, Indiana Uni. Press, 1976. 25 Charles Jencks – G. Baird (eds): Meaning in Architecture. New York, Braziller, 1970. 26 Goodman, Nelson, i. m. 27 Goodman a Montserrat hegyének kúpos alakjával hozza összefüggésbe a Sagrada Familia tornyait. 28 Robert Venturi: Complexity and Contradiction in Architecture. New York, The Museum of Modern Art, 1966. 29 Italo Gamberini (1907–1990) és Pierluigi Spadolini (1922–2000) firenzei építészek. 30 Le Corbusier, Ozenfant A. (1920). Purism. In: Robert L. Herbert. (ed.): Modern Artists on Art. New York, Dower Publications, 2000 31 uo. 32 Francia eredetiben ’la sensation... primordiale’, az angol fordításban ’primary sensations’. 33 Michael Graves: A Case for Figurative Architecture. In K. V. Wheeler – P. Arnell – T. Bickford (eds.) Michael Graves: Buildings and Projects, 1966–81. New York, Rizzoli International Publications, 1982. 34 Azt mondhatjuk, hogy ez a felosztás, az alapelemek ez a köre a legelterjedtebb az építészeti elméleti írásokat, traktátusokat vizsgálva (l. bővebben Francoise Chay The rule and the model – traktátusok kapcsán írt elemzései). Ez az „alapkör” gyakran kiegészül további elemekkel, például Leon Battista Alberti (De re aedificatoria c. traktátusában) ide veszi a tágabb területet, helyet, valamint a szűkebb helyszínt, és az épület (alaprajzi) struktúráját, elrendezését önálló elemként. Ankerl Géza: Kommunikáció és építészet. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1992. Hajnóczi Gyula: Vallum és intervallum: az építészeti tér analitikus elmélete. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. 37 Octavio Paz: Use and Contemplation. In: Praise of Hands: Contemporary Crafts of the World. New York, World Crafts Council, 1974. 17–24. o. 38 „Az olyan konkrét dolgokkal való foglalkozás egy építési feladat hátterében, mint a hegy, a kő és a víz öntörvényűsége, annak az esélyét rejti magában, hogy megragadjunk és kifejezésre juttassunk valamit ezen elemek eredeti és mintegy ’a civilizáció előmozdítása szempontjából ártatlan’ lényegéből, és olyan építészetet teremtsünk, amely a dolgokból indul ki és a dolgokhoz tér vissza.” Peter Zumthor, i. m. 31, 34. o. 39 Vö. Martin Heidegger: Építés, lakozás, gondolkodás (Schneller István fordítása), in: Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói, Terc Kft., Budapest, 2005. 8

mutatva lehet egy hamburger, vagy egy építészeti stílus a két végpont, Goodman példáján vitorlás, absztrakt képszerűség, mint strukturális jellemző, vagy „dzsezzes” érzet, de az épület okozta érzelmek például nem. A jelentés tartalma Le Corbusier-nél ezzel ellentétesen éppen az érzelmeken keresztül, a geometriai formákon át végül absztrakt rend és harmónia, Graves-nél pedig ugyanez mítoszok és antropomorf formákon át az emberhez köthető. Ankerl számára a denotáció a funkcionáló helyiségek megnevezése, a konnotáció alappéldája pedig ezek térstruktúrában elfoglalt szerepére szűkül. A fenti példák jól demonstrálják, mennyire különbözőek az említett elméletek, és hogy az építészeti jelentés gyakorlatilag összességében bármi lehet: megnevezés, kategória, attribútum, funkció, asszociáció és ezek láncolata, absztrakt elvonatkoztatás és néhány modellben akár érzelem is. De szükséges-e mindez? Kell-e a művészetnek ennyi kódolt értelmezést hordoznia? Octavio Paz érdekes szempontot vet fel Használat és kontempláció című esszéjében. 37 Felvetése szerint a modern művészet története két áramlat, a kontemplatív, azaz szemlélődő és a szembeforduló, csatázó irányzat váltakozásával is leírható. Az előzőhöz tartoznak a „misztikusok”: a kubizmus és az absztrakt expresszionizmus képviselői, míg az utóbbit a „kereszteslovagok”, a futuristák, dadaisták és szürrealisták alkotják. A reneszánsz és az esztétika forradalma előtt a művészet értéke a szépség és a jelentésteliség összekapcsolódásában mutatkozott meg, a művészeti alkotások olyan dolgok voltak, amelyek észlelhető formái jelekként működtek. Az alkotások jelentése változatos volt, ámde mindegyik jeltest a jelentés és létezés oldhatatlan végső csomópontjával állt kapcsolatban, ami maga az istenség volt. A modern művészeti objektum ezzel szemben autonóm valóság, végső jelentése nem mutat túl „dologságán”, hanem éppen önmagára irányul, önmaga az. Amíg tehát a misztikusok az önmaga farkába harapó kígyó felett kontempláltak, a kereszteslovagok harcosan követeltek legalább egyfajta látens jelentést, ami az alkotás manifesztálható tartalma helyett kimondatlanul jelenik meg a formák, színek és szavak mögött. Zumthor bevezetőben citált gondolata éppen erről szól, a dolgokon belül rejlő felfedezhető jelentés kereséséről. Alkotási metódusa során először a hely, az építési feladat és az anyag kérdéseire ad választ, 38 és ebből bontakozik ki az építészet ősi alkotói, az anyag, a szerkezet, a támasz és teher, a föld és ég és tér formálásával létrejövő, a dolgokhoz visszatérő lényege. „Csak a dolgok valósága és a képzelet között pattan ki a műalkotás szikrája” – írja Zumthor. Azt gondolom, bárhogyan is modellezzük az építészet jelentését, a tervező számára legfontosabb és valóban az építészet lényegével szorosan összefüggő eleme éppen ez a momentum. Egy pillanat, amikor a lockeánus modellek belső képe felmerül, amikor mediált referenciák sora kibomlik, amikor a tervezett tér valódi párbeszédbe kezd a benne lakozóval, 39 és felsejlik a tér anyagtalan, fiktív világa. —— Roland Barthes: Elements of Semiology. New York: Hill and Wang, 1968 ( „...egy valóban jelentés nélküli építészet kint reked a kultúra területéről, és ezáltal meg is szűnne építészetnek lenni.” – saját nyersfordítás) 2 Juan Pablo Bonta: Architecture and Its Interpretation: A Study of Expressive Systems in Architecture. London, Lund Humphries, 1979. („Az építészettörténet, ahogyan jelenleg ismerjük, a kommunikációs paradigma legegyszerűbb változatához ragaszkodó módon lett megírva: a teljes figyelem az új formák tervezésére irányult, de semennyire nem fókuszált azok interpretációira. Ideje, hogy felismerjük, még a kommunikációs paradigma határain belül is kell, hogy legyen egy jelentéstörténet, nem csak a formák története.” – saját nyersfordítás) 3 Peter Zumthor: A szépség kemény magva. ARC 1 1998, 31, 34. (ford. M. Gyöngy Katalin) 4 William White: How do buildings mean? History and Theory. Vol. 45, No. 2 (May, 2006), 2006. 153–177. o. 5 Johann Joachim Winckelmann: Geschichte der Kunst des Alterthums. Dresden, 1763. https://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/winckelmann1764 6 E. H. Gombrich: 'The Father of Art History': A Reading of the Lectures on Aesthetics of G. W. F. Hegel (1770–1831)," in Tributes: Interpreters of Our Cultural Tradition. Oxford, Phaidon, 1984. 51–69. o. 7 Michael Ann Holly: Panofsky and the Foundations of Art History, Cornell University Press, 1985. 82. o. 1

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

THE MEANING IN ARCHITECTURE HOW DO MAN-MADE SPACES ADDRESS US? In the context of architecture, the concepts of meaning, interpretation, reading, as well as adjectives like signifying, iconic, symbolic and emblematic often appear as references to buildings and their spaces in professional discourses discussing architectural theory and design. This article surveys issues of architectural semantics, and, without ambitioning perfectionism, points out aspects, theories, dilemmas derived from textual sources that have occurred as highly exciting topics throughout the history of architecture, highlighting the linguistic-philosophical models in their background. Meanwhile, it shows how closely meaningfulness is associated with the simultaneously materialistic and spiritual construction, which is the very essence of architecture.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

ÉPÍTÉSZETI ATMOSZFÉRÁK szöveg text:

SUBA-FALUVÉGI SZILÁRD

Mi különböztet meg egy épületet a másiktól minőségileg? Milyen a minőségi építészet? Mi az, amiért az egyik épületben szeretünk lenni, a másik pedig elviselhetetlen? Az építészetről való gondolkodás közös alapkérdései ezek. Különböző korok különböző válaszokat adnak rá; a díszítettségtől a felszentelésen át a kézművességig – színes a paletta. Mi A kortárs teoretikusok és építészek közül két alkotót emelnék ki. Peter Zumthor és Juhani Pallasmaa magyarázata egyhangúan az atmoszféra, amely minőségi különbséget tesz épület és épület között. Ahogy Zumthor fogalmaz: „Belépek egy épületbe, látok egy szobát, és a másodperc töredéke alatt – van egy érzésem vele kapcsolatban.”1 Légkör, hangulat, érzet, karakter – atmoszféra.2 Ezek a tér milyenségére kialakult fogalmaink. Ha a légkörről beszélünk, érezzük, hogy az a teljes térfogatát jelzi valaminek, ami azt körülveszi, amiben benne van, a miliőt. A karakter pedig meghatározó, egy dolog esszenciája, legfontosabb, összetéveszthetetlen tulajdonsága. Érezzük ezeket a dolgokat, érezzük a fontosságukat is, sőt anélkül, hogy megfogalmaznánk őket, tudattalanul tudunk is róluk. Beszélhetünk személyes, interperszonális atmoszférákról, mint a kulturális, társadalmi, családi, munkahelyi közeg, valamint környezeti atmoszférákról. Az építészeti atmoszféra különleges abból a szempontból, hogy több ilyen réteget érint, legyen szó a közvetlen épített környezetről, úgy ahogy társadalomról, kultúráról vagy akár politikáról.3 Az atmoszféra érzékelés: amit érzékelek, annak van atmoszférája. Tehát atmoszférája mindennek (érzékeltnek) van – legyen szó tárgyról, térről vagy gondolati dologról. Hol Az időjárás is egyfajta atmoszféra. Ahogy reggel felhúzzuk a redőnyt, és meglátjuk a kinti viszonyokat, az elkerülhetetlenül hatással van a hangulatunkra, bár tudatosan nem elemezzük vagy értjük meg a meteorológiai változók kölcsönhatásait. Éppúgy még azelőtt megragadjuk egy hely atmoszféráját, mielőtt azonosíthatnánk a részleteit, vagy szellemileg felfognánk. „Valójában még teljesen képtelenek vagyunk bármi jelentőset mondani a helyzet karakteréről, máris van egy határozott képünk és érzelmi hozzáállásunk felé.” 4 A művészetek közül a zene különösen „atmoszferikus”, hiszen elemi hatással van az érzelmeinkre tekintet nélkül arra, hogy mennyire értjük a zenét intellektuálisan. 5 Debussy A tenger című művében a harmadik tétel végén szinte kézzelfogható a tenger. Érezzük a szelet, ahogy arcunkba fújja a sós levegőt, érezzük a só és homok ízét, halljuk a hullámzást és a sirályok károgását, látjuk a habzó tajtékot. A zene szerepe a filmművészetben is kulcsfontosságú; zene nélkül a jelenetek elvesztik a jelentőségüket, drámaiságukat, értelmüket. Ezért is volt szükség a némafilmekben a jellegzetes túlzó gesztusokra. 6 A festészetben is kihagyhatatlan az atmoszféra, és már egész korán tudatosan foglalkoznak vele, szinte minden korszakban. „Atmosphere is my style” – írja Turner John

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

JUHANI PALLASMAA: KERÉPKÁROS- ÉS GYALOGOSHÍD A VIIKKI-NEGYEDBEN, HELSINKI, 2002

Ruskinnak. 7 Ugyanígy érezhetünk Medardo Rosso, Rodin, vagy akár Michelangelo befejezetlen szobrai láttán. 8 A példákon keresztül láthatjuk, milyen alapvető szerepet játszanak az érzelmek az atmoszféra megragadásában. Zumthor ezt így fejezi ki: „Az atmoszférát érzelmi érzékenységünk által észleljük – ami az érzékelés egy hihetetlenül gyors formája.” 9 Pallasmaa így érvel mellette: „Hagyományosan alábecsüljük a szerepét és kognitív kapacitását az érzelmeknek, összevetve a konceptuális, intellektuális, és verbális megértésünkkel. Mégis az érzelmi reakciók gyakran a legátfogóbb, összefoglaló megítélések, amit csak produkálhatunk, habár alig vagyunk képesek felismerni az összetevőit ezeknek az észleléseknek.”10 Hogyan Az építészeti atmoszféra vizsgálata előtt fontos ismerni, hogyan zajlik az érzékelés. Bár azt hisszük, hogy a figyelmünk mindenre kiterjed, tudatosan és pontosan érzékelünk, az atmoszférák mindent átfogó, azonnali, zsigeri észlelése egy másik lehetőség felismerése után kiált. A világról alkotott képünket az érzékeink konstans, aktív szkennelése, és ezen, eredendően törékeny észleletek kreatív interpretációja fogja össze. Vol-

puszta (belső) térben-lét már maga után vonja a periférikus percepciót.18 Renzo Piano egyszer megjegyezte, hogy mielőtt nekiállna egy tervezési feladatnak, kimegy az elkészítendő épület helyszínére, és beleszippant a levegőbe. 19 Hasonló szellemben tanítanak minket is a MOME-n, és ezt nagyon jó, építő hozzáállásnak tartom. Az ilyen terepbejárások után azt látom, hogy mindenki tervére hat és inspirálja valamilyen formában a „hely szelleme”. Jobban kötődünk ezáltal a tervhez, könnyebb dolgozni vele, könnyebb több energiát belefektetni, és gazdagabb lesz a végeredmény.

RENZO PIANO KIÁLLÍTÁSA 2018 NYARÁN A VELENCEI ZATTERÉBEN. FOTÓ: SZEGŐ JÚLIA

taképpen ez a fajta tudattalan észlelés az igazi valóság. 11 Vagy, ahogy Merleau-Ponty írja: „Az általános nem felettünk van, hanem alattunk (Claudel), és nem előttünk van, hanem mögöttünk.”12 Ugyanilyen módon érzékeljük a genius loci-t, azaz a hely szellemét. Ez a fogalom azt az atmoszférát jelöli, ami a hely emlékezetes karakterét és identitását adja. 13 Hamvas Béla szerint: „A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel […] A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint ez az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van […] A hely barátságos, vagy ellenszenves, nyugodt, vagy fenséges, és a nyelvnek alig van jelzője, amit ne lehetne a helyre alkalmazni. Két egyforma hely éppúgy nincs, mint megismétlődő pillanat. A helynek nemcsak fizikája, hanem metafizikája is van és nemcsak látvány, hanem géniusz [...] Határait senki sem ismeri. Senki sem tudja, hol végződik az Alföld és hol kezdődik a Felvidék […] A térkép […] geometrizálni tudja a helyet és arculattá tudja tenni az ábrát. De a térkép csak tájékoztat, nem avat be. A térkép minden természeti mozzanatot ábrázolni tud, de a géniuszt nem. A hely nem fényképezhető, mert ami a fényképen marad, nem hely, csak annak a térképe.” 14 Az utóbbi gondolatot Pallasmaa javaslatával lehet kiegészíteni: „A periférikus, tudattalan érzékelés megmagyarázza, hogy a valódi építészeti minőség kérdésében miért megbízhatatlan szemtanú a fotó. Valóban az építészek jobban tennék, ha kevésbé aggódnának a munkájuk fotogén oldala miatt.” 15 Hiszen túl a puszta látványon és a klasszikus érzékeken, az építészet is jóval több érzéki tapasztalást rejt és olvaszt egymásba. 16 De hogyan érzékeljük az építészetet? Végső soron látunk, tapintunk, hallgatunk, mérünk, érzünk, vagyis teljes lényünk által érzékelünk. 17 Az észlelésnek az a birodalma, amely a koncentrált látáson túl van, éppen olyan fontos. Valójában bizonyítható, hogy a periférikus-tudattalan percepció fontosabb a tudatos, fókuszált érzékelésnél a perceptív és mentális szisztémánknak. Az építészet valódiságát alapjaiban a periférikus és anticipált érzékelési móddal tapasztalhatjuk meg. A

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

Elmélet A kreatív működés nagyon hasonló az atmoszféra megragadásához. Ugyanabban a fókuszálatlan, differenciálatlan tudatalatti érzékelési állapotban jön létre, egy integratív, taktilis megéléssel ötvözve. 20 Ez a tudattalan helyzet lehetővé teszi a komplex, lényeges dolgok megragadását és feldolgozását anélkül, hogy tudatosan értenünk kellene bármely elemét. 21 Ez az állapot sokféleképpen létrejöhet. A legközelebbi helyzet talán az az „agyatlan” bambulás (absent-minded gaze), ami egy mélyebb gondolati állapotot előidézve meggátolja a fókuszált, irányított gondolkozást. Az alkotói munkában – művészek és tudósok egyformán – közvetlen korporális, egzisztenciális, atmoszférikus átéléssel vesznek részt, és nem egy külső, pusztán logikai problémán dolgoznak. 22 Pallasmaa A bőr szemei című munkájában kiválóan bemutatja, hogyan váltotta fel ezt a teljes lénnyel való érzékelést és a tér megélését a puszta látvány. A helyzet pedig egyre kritikusabb, hiszen posztmodern korunkban23 az építészet meghajlani látszik a marketingnek – melyet a legegyszerűbb megkapó látványtervekkel kiszolgálni. És mintha az emberek idomulnának is a trendhez – már olyan dolgok is léteznek, mint a „fotelturizmus” –, a saját igényüket látják benne. A visszataláláshoz meg kell ismernünk az érzékek „kamarazenéjét”. Pallasmaa könyvének olvasása közben nyilvánvalóvá vált a tapintás nélkülözhetetlensége és az érzékelésben betöltött elengedhetetlen szerepe, amit ő többször a legerősebb konkurenciával, a látással hasonlít össze: „A látás csak azt fedi fel, amit a tapintás már ismer.”24 Ez lehet az üzenete annak is, hogy a könyv borítóján Caravaggio Hitetlen Szent Tamás festménye látható. A bőrünk észleli az anyag textúráját, súlyát, sűrűségét, hőmérsékletét, a páratartalmat.25 De a talpunk érzi a gravitációt, a talaj textúráját, sűrűségét, minőségét, lábunk méri a lépcsőmagasságokat és távolságokat is. 26 A tapintás köt össze minket az idővel. Amikor egy folyami kavicsot a kezünkbe veszünk, az nemcsak a kényelmes formája miatt jó érzés, hanem mert benne van a megformálódása lassú folyamata is; az alakot öltött időt tartjuk a kezünkben. 27 Szintén az időt tapintjuk meg egy régi kilincsben. Ez a mozzanat nemcsak kézfogás az épülettel, de kézfogás a tradícióval megszámlálhatatlan korábbi generációval is. 28 Erős kapcsolat van a bőr és az otthon érzése között. Az otthon érzésének központi eleme a bensőséges melegség. A tűzhely körüli meleg tér az abszolút kényelmet és bensőségességet jelenti. 29 Enyhe átjárás van a taktilis és ízlelési tapasztalatok között. Bizonyos színek és finom részletek orális érzékelést is előidéznek. A legarchaikusabb eredete az építészeti térnek maga a száj „barlangja”, a szájüreg. A világgal kapcsolatos tapasztalataink a szájüregből erednek, és a világ hajlamos visszatérni ehhez az eredőhöz.30 „Fel kell falnom Veronát érintésről érintésre”, írja Adrian Strokes John Ruskinnak.31 Szerinte mind az orális, mind pedig a taktilis észlelések a látott tapasztalatot erősítik.32 Közös tapasztalatunk, hogy az ízekhez illatok kötődnek, és fordítva: „Az orr által emlékszik a szem.” 33 A legmaradandóbb, legkitartóbb emlékezőképessége az illatoknak van. 34 Már nem emlékszem a dédanyám fa verandájának pontos részleteire, de érzem az illatát, és ez megan�nyi emléket hív elő. Hallom a lépcső ropogását, ahogy felmegyek rajta,

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

közben a talpam alatt finoman meghajolnak a deszkák, megmarkolom a simára koptatott öreg karfát. Érzem a lépcső járástól elkoptatott éleit, hallom kinyílni a bejárati ajtót, az egészben ott van a hely illata, szelleme. Benne van a ház melege, a pince hidege, ott van az a kedves udvar, melyet a ház L alakban ölel körül. Az udvarról kutyaugatás hallatszik, és a levegőben a frissen levágott fű és az érett szőlő illata keveredik. Hatalmas zöld kapuja megvédi a házat és az udvart, és összeköti a faluval, a köves utcákkal, tehenekkel, a hazafele tartó emberekkel. A hegyek pedig csendes, tekintélyes résztvevői ennek, és – kapu, ház, csűr ide vagy oda – mintha belátnának az udvarra. A hallást is a látással hasonlítja össze Pallasmaa. A látvány elkülönít, a hallás egyesít; a látás irányított, a hallás minden irányú. A látásérzék külsőleges, exteriőr, míg a hang téralkotás és belső, enteriőr tapasztalás. Általában nem figyelünk rá, de a hallás strukturálja, artikulálja és értelmezi a térélményt. A filmzenéhez hasonlóan a hallás elengedhetetlen a plaszticitás, a kontinuitás érzékelésében.35 Ezt megtapasztalhatjuk akkor is, ha nagyon hangos zenét fejhallgatóval hallgatunk, és így közlekedünk. Nem halljuk a lépteinket, az oszlopokat összetéveszthetjük az emberekkel, és fordítva. Ha belépünk egy belső térbe, sok mindent nem érzékelünk, ezért a térélményünk alapjaiban megváltozik. „A hallás méri a teret, és teszi érthetővé a léptéket.”36 Gyakorlat Számomra mindig kérdés volt, hogy lehet-e tudatosan atmoszférát teremteni. Úgy néz ki, hogy a válasz: igen is, meg nem is. Egy ilyen sokváltozós, illékony, sejtelmes állapot nagyon nehezen tervezhető. Inkább azt látom, hogy egy alapos tervezési folyamat gyümölcse. Valamikor eléri az ember, valamikor nem. Nincs recept. Zumthor a személyes, szubjektív faktorról beszél saját alkotói folyamata kapcsán: „Természetesen ezek a

PETER ZUMTHOR: FÜRDŐ, VALS, SVÁJC, 1996

válaszok különösen személyesek, nincs semmi másom. Valamint különösen érzékenyek és egyéniek. Tulajdonképpen az érzékenység termékei, a személyes szenzitivitásé, ami arra késztet, hogy bizonyos dolgokat bizonyos módon csináljak.”37 Ez Pallasmaa gondolatát juttatja eszembe: „Egy nagyszerű zenész inkább magán játszik, mint a hangszeren.”38 Zumthor Atmoszférák című könyve beszámol arról, mit tart fontosnak az építészetben, hogyan áll hozzá, és ezt hogyan segítik az atmoszférák. Ebben az írásban lehetetlen mindent sorra venni, ezért csak a legfontosabbakat említem. Először is: jelen van. Megfigyel. Kinyitja az érzékeit, hogy jobban átélhesse az impressziókat. Ezt szemléletesen leírja a nagycsütörtöki élménye. „Tehát mi hatott rám? Minden. A dolgok maguk, az emberek, a levegő, zajok, hangok, színek, az anyagok jelenléte, textúrák, formák is- formák, melyeket értékelek. Formák, melyeket megpróbálok megfejteni. Formák, melyeket gyönyörűnek találok. Mi más? A hangulatom, az érzéseim, a várakozás, ami átjárt mialatt itt ültem.”39 Svájcban abban a szerencsés helyzetben vannak az építészek, hogy van idejük és pénzük a tervezésre. Zumthor műtermében rengeteget kísérleteznek makettekkel, nagy méretben, akár 1:1 léptékben. Így próbálják ki, hogy az anyagok hogyan működnek egymással, a formával, milyen benne lenni, milyen az illata, a tapintása, akusztikája, egyszóval az atmoszférája.40 Beszél a fényről és az anyagok fontosságáról, a végtelen lehetőségű kombinációról, amit az anyag megmunkálása, használata jelent.41„…az arany levél a terem végéből ragyogott, a mély sötétségből, ami azt jelenti, hogy az aranynak megvan a képessége, hogy felvegye a legkisebb mennyiségű fényt és visszatükrözze a sötétségben”.42 Meg kell ismerni az anyagok természetét, megérteni üzenetüket, így tudjuk kombinálni és hatékonyon felhasználni őket. Az árnyék fontosságáról Pallasmaa így ír: „A mély árnyék és a sötétség alapvetően fontos a látás élességének tompításában, megteremtve JUHANI PALLASMAA PÉLDÁJA A TAPINTHATÓ VÁROSRA: CASARES, DÉL-SPANYOLORSZÁG

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

PETER ZUMTHOR: SZENT BENEDEK-KÁPOLNA, SUMVIGT, SVÁJC, 1988

a mélység–távolság ambivalenciáját, előidézve a tudattalan periférikus látásmódot és a taktilis fantáziát… a homogén világosság megbénítja a képzeletet, mint ahogy a tér homogenizálódása gyengíti a jelenlét tapasztalatát, és eltörli a hely identitását.” 43 Zumthor előbbi, arannyal kapcsolatos gondolatához csatlakozik Pallasmaa másik gondolata: „A chiaroscuro művészete az építőmester eszköze is. A nagyszerű építészeti terekben közös, hogy van egy konstans, mély légzés a fény és árnyék között; az árnyék belélegez, a világosság kilélegez.” 44 Akár a fekete és fehér lyukak az univerzumban. „Gazdag térélményben az össz-érzékelés területei lépnek interakcióba és alakulnak a hely emlékezetes képévé.” 45 A házunk előtti növények illata, az ajtó nyitódása, a benti fény kiszűrődése, az előszoba melege, a vacsora illata és a tűzhely látványa együttesen teszik teljessé az otthon fogalmát. Gernot Böhme német filozófus, esztéta szerint „az atmoszférák nem csak rejtélyesek, hanem általunk teremthetők, és léteznek hivatások, melyek legfontosabb feladata ezt megalkotni. Ennek eredményeképpen számomra a színházi látványtervezés vált az atmoszféra-teremtés példájává, egy szándék, melyet az építészetben is megtalálhatunk.”46 Böhme nagyon is kihangsúlyozza az atmoszféraalkotás objektív, tudatos elemeit – itt, a színpadi tervezés esetében a világítást, zenét, és a téri helyzeteket. 47 Ennek olvasása közben érezhetünk áthallást Zumthor gyakorlatával. Egyre erősödik ez az érzés, ahogy Böhme folytatja: „De ezen elemeket, karakterisztikájukat mindig át kell élnünk, hagyva magunknak megtapasztalni az általuk keltett impressziót”.48 A benyomás, a bennünk létrejövő impresszió értékelésével is erősen kapcsolódik a svájci mester gondolataihoz. Ugyanakkor bármennyire is az objektivitás mellett érvel, természetesen Böhme is elismeri, hogy az atmoszféra a „szubjektum és objektum egyidejű jelenlétének karakteres manifesztációja”. 49 Városi atmoszférákkal az Urban Atmospheres: Charting New Directions for

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

Architecture and Urban Planning című esszéjében foglalkozik. A továbbiakban elhagyom az épületléptéket, és a városi atmoszférák esztétikai értelmezését mutatom be munkáján keresztül. Léptékváltás A szöveg első részében már elég világos Böhme atmoszféra-fogalmának kettős értékelése. Elválasztja a köznyelvi szóhasználatot az esztétikai terminológiától, ám mindkettő értelmezés mentén elemzi az atmoszféra sajátosságait. Köznyelven az esszé alapján két jelentést hordoz az atmoszféra. Elsősorban reklámanyagokban, újságokban, utastájékoztatókon olvashatjuk. Ebből jogos a következtetés, hogy a városi atmoszféra kollokviális értelmezésekor a külső szemlélő perspektívája adja az origót. Másrészt ily módon mégiscsak megpróbálja megjelölni a település valamely jellemző jegyét, karakterét. Böhme felhívja a figyelmünket, hogy ugyanakkor ez nem jelentheti azt, hogy a várost kizárólag a turisták szempontjából értelmezzük. Szerinte, amit így kapunk, az csak a város „tudatosan vetített önarcképe” és megmutatja a hely előnyeit, melyet egy kívülálló élvezhet. Ezzel szemben a valódi atmoszféra a helyiek által generált hétköznapi, magától értetődő tevékenységük, életmódjuk, szokásaik révén jön létre. Ezek a tulajdonságok egy idegen számára első látásra nem is annyira szembetűnők, sőt a helyiekben is sokszor akkor tudatosul, ha elhagyják a közeget. Böhme meghatározása tehát így szól: „A város atmoszférája az a mód, ahogy az élet zajlik benne”. 50 Ez jobban összhangban van a második állítással, miszerint a város atmoszférája alatt valamilyen karakterisztikus jegyet értünk, ami a város sajátossága, ami egyedivé és ennél fogva „általános fogalmaink mentén nem jól kommunikálhatóvá teszi”51. Böhme megnyugtat, hogy azért lehet diskurzust folytatni róla, de kiemeli, hogy „az atmoszféra olyan dolog, amit érzékelni kell annak érdekében, hogy megértsük miről is beszélünk”. 52

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

Mivel a szó még nem az esztétikai terminológia része, nemcsak vizsgálja, hanem egyúttal mintha megkísérelné beépíteni az eszköztárba, és amellett érvel, hogy általa milyen előnyei származnának az esztétikának. Három hasznos szempontot emel ki. Elsőként, az atmoszférában való gondolkodással, ennek használatával nem korlátozódna az esztétika a vizuális és szimbolikus tartalom elemzésére. „Bármi, amit nem tudunk szerkezetekbe foglalni, a jelentések irányába tolódik el.” 53 Úgy gondolja, hogy emiatt jöttek létre olyan munkák, mint The Meaning of Western Architecture Norberg-Schulztól vagy The language of Post-Modern Jenks-től, Böhme Rednerre hivatkozva54 kiemeli, hogy a „reprezentáció kora” amúgy is rég véget ért, bár ezt ők, esztéták gyakran nem ismerik fel, és munkájukban a szemiotikai trendet követik.55 Érvelése a nézőpont-változtatást szükségszerűnek tekinti, mivel a multikulturális nagyvárosokban valóban egyre több „egyetemesen érthető piktogramot” látunk, ezekhez a jelekhez azonban nem társul az egész közösség által érthető szimbolizmus. Ez okból a város vonzereje nem határozható meg nyelvként, sokkal inkább a benyomás által kelti fel érdeklődésünket. 56 Ezáltal leírhatóvá és értelmezhetővé válik. A második előny, hogy ebben a műfajban nem az a lényeg, hogy hogyan ítéljük meg a várost esztétikai vagy kulturális szempontból, hanem, hogy hogyan érezzük magunkat a városban, „a körülöttünk levő dolgok sajátos miliőjében”. Itt bekapcsolódik a helytelenül használt ún. „szubjektív faktor”. Már csak azért is helytelen, mert az atmoszférát nem kizárólag saját percepcióként érzékeljük, hanem valamiként, ami más emberekből, tárgyakból, környezetből árad. Ez által válik másokkal megoszthatóvá, közösen értelmezhetővé. Ilyen helyzetben konszenzusra juthatunk a helyzet karakterének felismerésével. Böhme a nyelv megszámlálhatatlan kifejezését alkalmazza ilyenkor, mely képes karakterizálni az atmoszférát. 57 „…(A) nyelvnek alig van jelzője, amit ne lehetne a helyre alkalmazni.”- juthat eszünkbe a már idézett Hamvas szöveg. Böhme mégis megpróbálja ezt valamelyest rendszerezni azáltal, hogy ezt a megannyi jelzőt 5 csoportba sorolva különbözteti meg. A szinesztéziás kifejezések tartoznak az első csoportba, melyek a test érzékeinek módosult helyzete által fogalmazzák meg az átélt érzetet. Ennek a jelenségnek során egyik érzékszervünkkel észlelt jelenség felidéz egy másik szervvel észlelhető érzést, pl. hideg szín. 58 Második csoportba tartoznak a szűkebb értelemben vett hangulatok és érzelmek, pl. vidám, bánatos, komoly. Harmadik a mozdulatra utaló szavak csoportja, pl. szorongató, felemelő. A következő a társasági hangulat jellegét mutató kifejezések, pl. melegszívű. Utolsóként pedig a társadalmi konvención alapuló jelzők, pl. kispolgári, elegáns.59 A városi környezet elemzését célzó atmoszferikus jellemzők felhasználása nem teljesen újkeletű. C.C.L.Hirschfeld felvilágosodás kori kert-és tájépítészet teoretikus park leírásainak előképével történelmi távlatba is beilleszthető.60 Ez a szemlélet a városi környezet meghatározását célozná meg, tekintettel az „életérzésre” (Lebensgefühl) a benne élők, az oda látogatók szempontjából, beleértve az előnyök, hátrányok, lehetőségek és veszélyek azonosítását. 61 A harmadik előnyként Böhme az objektív tartalomra hivatkozik, melyben a már említett színpadi tervezés tapasztalataiból a városépítészetben gyakorlati fogásokhoz juthatunk. Amellett rávilágít arra is, hogy a színházi példa egy az egyben nem használható, meghiúsul a várostervezés asztalánál, amennyiben az atmoszféra „utóbbinál nem a külső megfigyelőnek épül, hanem a színészeknek, akik a városi élet résztvevői, akik együttesen teremtik az atmoszférát az egyéni tevékenységeik által”62 Példáiban az atmoszféra olyan dimenzióit mutatja be, mely eddig nagyon keveset, vagy egyáltalán nem is szerepelt a városesztétikában, várostervezésben.63 Nevezetesen az akusztika szerepével és az életformával foglalkozik. Az akusztika a várostervezésben a mennyiségekről szól. Tekintettel a zajszennyezésre, és ennek elkerülésére, a zajcsökkentésre. A hang

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

PALLASMAA PÉLDÁJA A LÁTVÁNY ÉS A TAKTILIS ÉRZÉS ÖSSZEGZŐDÉSÉRE: HERBERT BAYER: LONELY METROPOLITAN, 1932 (RÉSZLET)

milyenségét azonban senki nem vizsgálja. (Böhme egy kivételt azért említ: Angust Endell szecessziós építész berlini kísérletét.)64 A hang karakterének bemutatására ebből az időből egy másik berlini szemtanú, Victor Klemperer író Curriculum Vitae c. munkájából 65 idéz: „Találtam egy szobát a Dennewitzstrasseban. A ház nagyon munkásosztály-beli volt, és nem túl higiénikus. Az ablakok egy közeli vasúti töltésre nyíltak; (…) éjjel-nappal körülvett a jelzőlámpák színes fénye, a sípszó és zakatolás, a hatalmas vagonok tülkölése és pöfögése. Ezek újra és újra megérintettek, mint valami csodás ígéret.” 66 Böhme azért választotta ezt a szöveget, mert jól illusztrálja, hogy a hangok megtapasztalásának módja számít, nem kizárólag a decibel. 67 Napjainkból két kiváló tanulmányra hivatkozik, melyeket akár a várostervezés is felhasználhat a későbbiekben. A globálisan működő Soundscape projekt remek előkészítő-és kutatómunkát folytat, melyben főként hangmérnökök és zeneszerzők vizsgálják a várost, mint akusztikus teret. Nem csak a város hangjainak felvételével, hanem az akusztikai arculatával is foglalkoznak. Egy tanulmány erejéig pedig a városépítész Pascal Amphoux is kutatta „az európai közterületek hangminőségét”.68 Munkájának hipotézise az volt, hogy a hangok keltette atmoszféra az adott nemzet kultúrájától, és az emberek életvitelétől függ. Ebből kifolyólag a Svájcban élő három nemzetiség városait vizsgálta; a francia Lausanne-t, az olasz Locarnót és a német Zürichet. 69 El is érkeztünk az életmódhoz, mely az akusztika kontextusában közvetlenül kapcsolódik az atmoszférához. Ezt a szempontot illusztrálja Böhme az utcazaj elemezésén keresztül. Számít, hogy „az autósok szokása-e a dudálás, a lakások ablakain kihallatszik-e a zene, az árusok kiabálnak-e a piacon, „csábító” zene szól-e a boltokban.” Ismét egy

Klemperer idézettel demonstrál, ez alkalommal Párizsból, mely bizonyíték az atmoszféra fogalmának korai használatára, és leírja a teljes benyomását a város karakterének: „…(F)olyamatosan tudatában voltam a párizsi atmoszférának. Erről gondoskodott az állandó nyüzsgés a kis éttermekben ebéd-és vacsoraidő alatt, ahol legalább egy kövér macska gondtalanul vándorolt a vendégek és a pincérek lábai közt a homokos padlón, alkalmanként csendesen elfogyasztva az elkapott egeret; aztán a kávépult ahol a kocsisok ácsorogtak, az ostorok rövid nyelét kezükben tartva, a hosszú zsinórt a vállukra dobva.”70 Bár Böhme ezúttal csak az akusztika és életforma közötti összefüggés atmoszferikus szerepére szűkítette elemzését, ugyanakkor észrevehető, hogy a Klemperer emlékben megannyi más élmény is stimulálja valamennyi érzékszervünk. Látjuk a macska gondtalan lépteit, el tudjuk képzelni a szétszórt homok érzését a talpunk alatt, a kávépult illata pedig ízélményt vált ki belőlünk. Ezeknek az élményeknek szintézise lesz az atmoszféra, ahogyan azt a dolgozatom első részében bemutattam Merleau-Ponty, Pallasmaa és Vermes írásain keresztül. Tanulságként Böhme a városépítészet méreteinek és lehetőségeinek kiterjedéséről beszél az atmoszféra koncepciója által. „Az atmoszféra a város valóságának szubjektív tapasztalatát jelenti, mely lakói által jön létre. Így számukra ez valami objektív városi minőség.” 71 A városépítészet szempontjából, az objektív oldalról vizsgálva az atmoszféra keletkezését, a tanulságok levonása után olyan körülmények teremthetők ahol az atmoszféra képes kifejeződni és fejlődni. Ezáltal pedig konkrétabb válaszok születhetnek a városépítészet kérdéseire, mint például urbanizáció, identifikációs lehetőségek, lakóövezet, városkép, az élet színtereinek megszervezése, „általánosabban, ennél fogva homályosabban: városesztétika.” 72 Végül Az építészeti fenomenológiában a teoretikusok sokszor nem tudják hova sorolni az építészetet, mivel tudományos és művészeti aspektusai is vannak. 73 A fent leírtak számomra azt mutatják be milyen, amikor az építészet művészetté válik. Milyen az építőművészet, és hogyan lehet csinálni. Ahol az építészetben chiaroscurót használunk, ahol az ablak nem a fal hiánya, hanem kapcsolat a külső és belső között, az anyagnak személyisége van, titkai és felfedezni valói. Aki az atmoszféra nyelvén ért, az épületek és a környezet nyelvét érti. Látja az épületek interakcióját egymással és a környezetükkel, érti, mit mondanak ma és mit mondtak évszázadokkal ezelőtt. Az atmoszférával való vizsgálódást egy rendkívül progresszív és előremutató dolognak tartom, mellyel érdemes a továbbiakban is foglalkozni.

Borch 2014. 8. Borch 2014. 39. 21 Borch 2014. 26. 22 Borch 2014. 39. 23 Az aktuális korszellemet nevezem így, nem az építészettörténeti korszakot jelölöm. 24 Pallasmaa 2005. 42. [sf] 25 Pallasmaa 2005. 56. 26 Pallasmaa 2005. 58. 27 Pallasmaa 2005. 58. 28 Pallasmaa 2005. 56. 29 Pallasmaa 2005. 58. 30 Pallasmaa 2005. 59. 31 Pallasmaa 2005. 59. [sf] 32 Pallasmaa 2005. 59. 33 Pallasmaa 2005. 54. [sf] 34 Pallasmaa 2005. 54. 35 Pallasmaa 2005. 49. 36 Pallasmaa 2005. 51. [sf] 37 Zumthor 2006. 20. [sf] 38 Pallasmaa 2005. 66. [sf] 39 Pallasmaa 2005. 15. [sf] 40 Zumthor 2006. 71. 41 Pallasmaa 2005. 25. 42 Zumthor 2006. 59. [sf] 43 Pallasmaa 2005. 46. [sf] 44 Pallasmaa 2005. 47. [sf] 45 Pallasmaa 2005. 48. [sf] 46 Pallasmaa 2005. 91. [sf] 47 Borch 2014. 45. [sf] 48 Borch 2014. 45. [sf] 49 Borch 2014. 45. [sf] 50 Borch 2014. 48. [sf] A bekezdésben található Böhmétől származó gondolatok is ezen az oldalon olvashatók. 51 Borch 2014. 48. [sf] 52 Borch 2014. 48. [sf] 53 Borch 2014. 48. [sf] 54 Harry Redner: A New Science of Representation. Boulder, CO, Westview, 1994. 55 Borch 2014. 48. 56 Borch 2014. 48. 57 Borch 2014. 50. 58 https://idegen-szavak.hu/szineszt%C3%A9zia 59 Borch 2014. 50. Itt található az összes példa ebből a bekezdésből. 60 Christian Cajus Lorenz Hirschfeld: Theorie der Gartenkunst, 5 vols. Leipzig, Weidmanns Erben und Reich, 1779–85. 61 Borch 2014. 50. 62 Borch 2014. 50. [sf] 63 Borch 2014. 51. 64 August Endell: Die Schönheit der großen Stadt. Stuttgart: Strecker und Schröder. City of Sounds, 1908. 31–33. 65 Victor Klemperer: Curriculum Vitae. Erinnerungen 1881–1918. 2 vols. Berlin, Aufbau, 1996. 66 Borch, 2014, 53. [sf] 67 Borch 2014, 53. 68 Pascal Amphoux: Aux écoutes de la ville. La qualitésonore des espaces publiques européens – méthode d’analysecomparative – enquête sur troisvilles Suisse. Zurich, Schweizerischer Nationalfond, 1995. 69 Borch 2014. 53, 55. oldalakon található mindkét példa. 70 Borch 2014. 55. [sf], a bekezdés idézetei és Böhme példái is innen valók 71 Borch 2014. 58. [sf] 72 Borch 2014. 58. [sf] 73 Bővebben: Veres Bálint: Újragondolhatjuk-e a művészeteket az építészet révén? Disegno, 2014/1. 19 20

—— Peter Zumthor: Atmospheres: Architectural Environments, Surrounding Objects. Birkhauser Verlag AG, Basel, Boston, Berlin, 2006. 12. o. saját fordítás (ezentúl [sf]-ként jelölöm) 2 Christian Borch: Architectural Atmospheres. Birkhauser Verlag GmbH, Basel, 2014. 19. 3 Bővebben Christian Borch esszéjében: The Politics of Atmospheres: Architecture, Power, and the Senses. 2014. 60–87 4 Borch 2014. 21. [sf] 5 Borch 2014. 20. 6 Juhani Pallasmaa: The Eyes of the Skin. John Wiley & Sons Ltd, Great Britain, 2005. 49. 7 Zumthor 2006. 5. 8 Borch 2014. 22. 9 Zumthor 2006. 12. [sf] 10 Borch 2014. 27. 11 Borch 2014. 38. 12 Vermes Katalin: „Multimodalitás és sensus communis” Aspecto. Filozófiai Folyóirat 2009. II/1.195–220. itt: 195. 13 Borch 2014. 20. 14 Hamvas Béla: Öt géniusz. ÉLET, Budapest 1989. 54. 15 Borch 2014. 39. [sf] 16 Pallasmaa 2005. 41. 17 Pallasmaa 2005. 64. 18 Pallasmaa 2005, 38. 1

XIX. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM

ARCHITECTURAL ATMOSPHERES What makes the difference between two buildings with regard to quality? What is high-standard architecture like? Why do we like being in one building, whilst we find another unbearable? These are common questions when we think about architecture. Periods of human history had various answers to them; referring to ornamentation through inauguration and consecration to craftsmanship, the choice is versatile and colourful. We may mean personal, interpersonal atmospheres, cultural, social, family and work place atmospheres, as well as environmental ones. Architectural atmosphere is unique as it relates with several such layers, whether it is immediate man-made environment, society, culture, civilization or even politics. The atmosphere is perception, and whatever I perceive has got atmosphere.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

AZ ÉPÍTÉSZETI TERVRAJZ IS MŰALKOTÁS FUGA 2019. 07. 18. - 08. 26. szöveg text:

BOTZHEIM BÁLINT

Az építészeti rajz és makett műtárgyként való értelmezését nyújtja a FUGA-ban megnyílt nagyszabású kiállítás, ami a galéria fennállásának 10. évfordulóját kísérő programsorozat első eseménye. Jó ideje köztudott, hogy számos építészeti tervrajz egyben autonóm műalkotás is, miközben alkotója “csupán” teszi a dolgát: tervez. Lényegi kérdés, hogy honnan kezdődik és meddig tart az építészeti rajz. Sokszor egy gyors vázlat jobban megragadja az építészeti gondolat lényegét, mint a részletes tervlap. Egy számítógépes programmal készített, műszaki paramétereket is tartalmazó homlokzati rajz már sokkal nehezebben tekinthető műalkotásnak, de kivételek persze mindig vannak. A FUGA kiállítása körüljárja ezeket a felvetéseket - a válaszokat pedig maguk a rajzok adják meg, melyek a galéria összes kiállítótermét megtöltik. A tárlat kronológiai vonala a pincében kezdődik, itt a 19. század és a 20. század elején dolgozott nagy mesterek rajzaiból láthatunk válogatást, többek között Kismarty-Lechner Jenő, Alpár Ignác, Lechner Ödön, Winkler Oszkár, Szabó István, Rimanócy Gyula munkáiból. Előkerültek olyan kuriózumok is, mint az Erzsébet híd pilonjának eredeti rajzai. A Janáky István teremben az építészképzéshez köthető tervlapok kaptak helyet. A földszinten, a Breuer Marcell teremben 20. századi mesterek rajzait állították ki. Egy térben megfér egymás mellett Makovecz krisztinavárosi templomtervének víziója, Finta József, illetve Kévés György szállodater-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fotók photos:

FUGA

ve, Rajk László turbulens konferenciaközpont makettje és Zalotay Elemér feszített hasáb magasháza. Olyan érdekességek is előkerültek, mint Zalaváry Lajosnak a jászberényi fürdőhöz készített vázlatai, vagy Ekler Dezső Disznókő borászatának eredeti rajzai. Mai építész tanároktól, köztük Balázs Mihály, Csomay Zsófia, Markó Balázs, Puhl Antal kezéből is láthatunk rajzokat. A kiállítás felhívása több esetben valóban értéket mentett, Sugár Péter Lauder Javne iskola makettje például ennek nyomán került elő egy bizonytalan sorsú padlás mélyéről. A Lucien Hervé terem egy bő válogatást kínál a legfiatalabb generáció munkáiból, de megjelennek a társterületek is: színházi látványtervből és makettből is láthatunk néhányat. A FUGA könyvesbolt falai sem maradtak üresen, ide kerültek a legendás 1981-es Keszthely pályázat Franciaországot is megjárt tablói. A kezdeményezés, ha nem is radikálisan új, de Magyarországon ma biztosan egyedülálló; legközelebb Berlinben működik az építészeti rajzoknak szentelt állandó múzeum. Nagy figyelmet keltett a szakmában az Architectural Review 2018 őszén lezárult internetes projektje, az AR Folio, amely a beküldött rajzokból egy zsűri értékelése alapján válogatva, egy kimagasló anyagot az internetes galériájában tett nyilvánossá. A FUGA kiállítása októberben egy nyilvános árveréssel fog folytatódni. A történeti rész kurátorai: Fehérvári Zoltán és Őry Júlia A kortárs tematika kurátorai: Gyárfás Eszter, Kocsis Ferenc, Nagy Bálint, Őry Júlia, Segesdi Móni, és Zöldi Anna

____

TERV PLAN

____

FECSKELÁTOGATÓ KÖZPONT DIPLOMATERV, SZIE YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSZTUDOMÁNYI KAR, MSC, 2019 — terv és szöveg concept and text: TÓTH BENCE PÉTER — 2017-ben pincehomlokzatok felmérése közben, fecskékkel a fejem fölött született meg a gondolat, hogy ezekkel a madarakkal szeretnék foglalkozni. A cél a velük történő építészeti kapcsolat létrehozása volt. Mondhatni segítségnyújtás – ámbár akkor nem igazán voltam tisztában azzal, hogy ténylegesen kell is nekik. A mesterdiplomámat úgy képzeltem el, hogy ne csupán a képzés lezárásához legyen elég: szerettem volna adni egy tervet, ami valós helyzetet old meg és valaki(k) hasznosítani is tudják – dupla értékkel bír. A tervemet szerettem volna felajánlani segítségül az ebben érdekelteknek – és ezt teszem is még a jövőben vele. Felkerestem a Magyar Madártani Egyesületet, ahol dr. Halmos Gergő és Orbán Zoltán személyében segítséget kaptam a program felállításához. Az alapképzésem diplomamun-

TERV // PLAN

kája egy halnevelde volt – gondoltam, a madarakon is tudok majd segíteni az építészettel. Ez a gondolat az első pillanatban megdőlt: az analógia itt nem alkalmazható. Az összkép, a probléma ebben az esetben jóval komplexebb. A régi korok extenzív állattartása ma már nem alkalmazott. Nincs kültéren tartott, nagyszámban nevelt mezőgazdasági állat, amelynek trágyája a rovarokat vonzaná, ezáltal a fecskéket is (táplálékhiány). A felmelegedés hozta éghajlati szélsőségek megviselik a madarakat és azok élőhelyeit, nem beszélve az emberi intoleranciáról (fészekleverés). A hármas korkép egyenlete eredményezi a fecskék pusztulását. Immáron már 10 éve foglalkozom régi parasztporták, polgári épületek, mezőgazdasági épületek felmérésével a Népi Építészeti Tudományos Diákkör keretében, Fülöp István

vezénylése mellett. A több mint 100 éves építésztábor lehetőséget biztosított számomra a népi építészet tanulmányozására Erdélyben, a Vajdaságban, az Alföldön és a Dunántúlon. A formavilág, az eszme és szellemiség hálás módon belém ivódott. Úgy érzem, hogy ez végig fog kísérni az életutamon. A Kós Károly Egyesülés vándoraként, a magyar organikus építészek közelében próbálok utat találni; a fecskeház az első igazi és ilyen jellegű munkám. Az előzőkből kiderül: a magyar népi építészet és organikus gondolkodás akaratlanul húzta a kezemet (és a szívemet) rajzolás közben. Na de hova tegyük le? Valójában bárhová. Szenvedünk a szúnyogoktól, miközben a fecskék segítenének nekünk. Vajon mi is segítünk nekik? A Balaton vízpartján fekete felhőként zúgnak a szúnyoghadosztályok. Az első gondolat a Balaton volt – az épület

2019 / 04

nárfecskék figyelhetők meg, míg az épített löszös partfalakban a partifecskék és a gyurgyalagok. Télen az énekesmadarakat segíthetjük etetők készítésével és kihelyezésével. Az ereszvonalak mögé bekúszó vízfelületek tükröződése és az üvegezés speciális kiképzése (pókhálók elve) használhatóvá, „fecskebaráttá” teszi az ablakokat. A terv felajánlás a tenni akarók számára a fecskék megsegítése céljából organikus lendülettel, népi logikán és romantikus gondolkodással.

SWALLOWS’ VISITORS’ CENTRE DIPLOMA DESIGN, SZIE YBL MIKLÓS FACULTY OF ARCHITECTURE, MSC, 2019 realitását és létjogosultságát alátámasztandó külön funkcióval kellett ellátnom az egyszerű „lesdobozt”. Érdek kell, haszon, hogy életképes maradjon a képzelet. Emiatt a les a szegedi Vadaspark területén lett elhelyezve. A Vadasparkban biztosított lenne az állatok adta trágya. Az emberi intolerancia csökkenthető lenne egy bemutató és ismertető során. Lest kellett létrehoznom, egy intim helyet – intim, ember és állat számára egyaránt. Simulnia kell, rejtenie és mutatnia egyaránt. Egy beszélgetés során az oda-vissza adott gondolatokból született egy igen jó megfogalmazás, vélemény. A következőképpen hangzott: „az organikus építészet a mai kor romantikája”. A fecskeház megtervezését követően úgy érzem, hogy mind kinézetében (tömegében, anyagában, formavilágában), mind funkciójában (problémára keresett válasz, ember és madár, értsd természet kapcsolata) szellemiséggel bír. Számomra a népi építészet és a mai, kortárs kézfogása az út. Az alföldi tégla-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

építészet, föld- és agyagépítészet, nádfedés és meszelt falak természetes módon működtek a természettel. A működés anyagban tehát így lett elképzelve: az egykori téglagyári bányató partjára, a nádas közé csúsztattam be házat az éppen itt megtalálható anyagok használatával (vályogtégla, kisméretű tömör tégla és nádfedés; nádpalló hőszigetelés). Alaprajzában szilvamagot kell elképzelni. A tó (Sancer-tó) nem körüljárható, nem hasznosított. A szilvamag egyik csücskén megyünk be: a másikon pedig ki – valójában pedig ott megyünk ki, ahol be is mentünk. Cél volt a visszafordítás, oda érjen vissza a látogató, ahonnan jött. Az épület ott a legmagasabb, ahol az igazán szükséges: a középső oktatóteremben. A ház két vége visszasimul a nádba, a megközelítés hátulról történik. Az érdeklődő ne párhuzamosan haladjon a vízparttal, hanem ott menjen be, ahol az a legkevésbé zavaró, illúzióromboló. A teljes építmény a földbe lett nyomva. A több mint 5 méter kinyúlású ereszaljakon a füsti- és mol-

The handshake of vernacular and contemporary architecture is the plan for me. The brick, earth and adobe architecture, thatching and whitewashed walls naturally co-operated with nature. I slid this house onto the shore of the quarry pond of the former brick factory and had it built from locally found materials (adobe bricks, small-size solid brick, thatching, thermal insulation of reed planks). It is shaped like a plum pits, one tip of which is the entrance, whilst the other is the exit. The building reaches its highest point where it is necessary: the centrally positioned classroom. The two ends of the house smooth back towards the reeds, the structure is approachable from behind. The whole building is sunken into the soil. The eaves projecting more than 5 metres now are homes to barn swallows and house martins, whilst the built loess walls contain nests of sand martins and bee-eaters. In wintertime we can facilitate singing-birds by setting up feeders.

____

PASSZÁZS PASSAGE

____

FOTÓ: ILOVSZKY BÉLA / THEATER.HU

ÉPÍTÉSZETI SZALON 2019 MŰCSARNOK, 04. 26. – 08. 25. — szöveg text: MÚJDRICZA PÉTER —

fotók photos:

MŰCSARNOK, ILOVSZKY BÉLA / THEATER.HU

„Az ókori uralkodók, hogy senki más ne érjen fel azzal a dicsőséggel, amit ők kaptak, megölték az építészt, vagy megvakították. A modern módszerek már mások. Élete hátralévő részében a többség akaratának fog engedelmeskedni…” (Ayn Rand: Az ősforrás) 2019. április 26. és augusztus 25. között láthattuk TÉR///ERŐ címmel a II. Nemzeti Építészeti Szalon kiállítását a budapesti Műcsarnokban. A templom alaprajzú főhajóba 120 kortárs épületet „hívott meg” az előző öt év terméséből Szegő György, a rendezvény főkurátora, szakrális és közösségi terek, lakóházak, turizmus, műemlékvédelem, oktatás, egészségügy, kultúra, tudomány, sport, ipari és irodaépítészet témakörökben. Nagyon felgyorsult öt év alatt a világ, végtelenül ellentmondásos körülmények között építkeztünk mi is. Elgondolkodtató, hogy a globális felmelegedés ökológiai örvényeinek mérséklésére

PASSZÁZS // PASSAGE

Dr. Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutató szerint minél előbb fel kellene számolni az acél///üveg///beton triádot, és helyettük természetes anyagokat használni. A 2007-ben megosztott Nobel-békedíjjal elismert tudós rámutatott: egy évtizeden belül a Kárpát-medencében a +50 Celsius fok körüli hőmérséklet olyan gyakori lehet, mint most a +35-40 Celsius közötti. A világ „reálgazdasága”, amelybe az építész szakma is tartozik, évi 3-4%-nál magasabb profitot a leggyilkosabb önkizsákmányolással sem képes „termelni”. Az ettől elszabaduló globális „pénzgazdaság” az éves „kötelező” 20-30%-os profitot

a perifériákon generált háborúkból szerzi, a hadiipar felturbózásával. Innét szivárognak le a komputeres és mesterséges intelligencia folyamatosan avuló melléktermékei a bolygó civil iparaiba, nyaktörően pubertás tülekedést produkálva. A TÉR///ERŐ kiállításcím tipográfiájának hármas zárójelei a tárlat installációinak alaprajzi és térbeli látványában is visszaköszönnek. A I Ching Ég jelképének elferdített párhuzamosai különös összefüggésben emlékeztethetnek arra, hogy az építészet kizökkent világunkban is kötelék – ég és föld között. A 2019-es Építészeti Szalon kritikus szemű kurátorainak múlhatatlan érdeme, hogy a jelesebb///jeltelenebb honi termést bemutatva, akár saját munkásságunkban is felismerhetjük, hogy az élőbb közösségeknek épített házaink mennyivel szerethetőbbek,

2019 / 04

mint a különféle kleptokrata konzorciumoknak emelt tömegmonstrumok, ahová ad absurdum még művezetni sem engednek bennünket be. Mintha René Guénon évszázados diagnózisa erősödne: „Olyan, mint amikor egy lefejezett organizmus valahogyan tovább él, és az élet, amit még élni fog, egyszerre intenzív és kaotikus.” Mégis, mintha a veszélyeztetettebb perifériák nyújtanák a „szalmaszálat” szerte a földkerekségen, és itt, a Kárpát-medencében is. Ezt igazolja a Műcsarnok oldalhajóiban a Szolidáris építészet című, Balázs Mihály társkurátor által rendezett nagylélegzetű térfolyam, építészet és oktatás nagyvárosi és vidéki építőtáboraival; tanárok, építészhallgatók és helybéliek üdvös egymásra találásaival, vegyes építési technológiákkal, hátrányos helyzetű kisközösségeket is segítve Perbáltól Monoron át az ormánsági Markócig. „Napiskola” a Himalájában, iskolaépítés Ghánában, helyi természetes anyagokkal, ősi építési és klíma technológia megújításával. A fentiekre rímel a Jókai-regényekből is közismert, önszabályozó székely közbirtokosságok „felelős társasjátékának” megelevenedése 1977– 1990 között, a legendás Miskolci Építészműhely és Kollektív Ház alkotóinak – Plesz Antal, Bodonyi Csaba, Ferencz István és tanítványaik – munkásságában, ami a másik oldalhajóban berendezett termek témája volt. Sulyok Miklós kurátor kihangsúlyozta, hogy a csoport építészeti filozófiája az épület keletkezési helyének térbeli megfejtése a történelmi folytonosságban. Az internacionális modern építészetet csendes következetességgel meghaladó regionalizmus ez; regeneratív, ma is frissen élő, szemléletformáló tradíció. (Csak halkan jegyzem meg: Füzér után a Citrom-díj erkölcsi előjelet vált.) Az első oldalteremben a Hello Wood a Múzeumok Éjszakája vendégeivel közös fa utcabútor építéssel zárt a kiállítás félidejében, többek közt a „KEVESEBB ÉPÜLETET, TÖBB ZÖLDET” felirattal. Ezután a terem a Bauhaus centenáriumára is emlékező, Böröcz Sándor és Botzheim Bálint kurátorok által bemutatott Fényépítészet kiállításnak adta át helyét, melyet Mátrai Péter zenéje kísért. A Műcsarnok apszisában a hatvan éve elhunyt Medgyaszay István tervrajzait és makettjeit láthattuk, szakmánk 20. századi „Eurázsia projektjeként”,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

FOTÓ: MŰCSARNOK

Potzner Ferenc kurátor rendezésében. Lenyűgöző, egyetemes építő- és díszítő tradíció ez, vasbetonba oltva. A kereszthajóban, a „Jövő csarnokában” Botzheim Bálint kurátor egyetemi munkákból válogatott, egy 3D nyomtatóval a centrumban, reform építőanyagokkal, pozitív és negatív utópiákkal reagálva globális gondjainkra, az űr- és barlangépítészetet is megidézve. A magyar építészet 2019-es műcsarnoki seregszemléje is minden bizonnyal hozzájárulhat ahhoz, hogy a székely közbirtokosságok felelősen független, önszabályozó

társadalmi gyakorlata szélesebb körben megerősödhessen az egész Kárpát-medencében és Magyarországon is.

A kiállításon közönségdíjban részesült: Ferencz Marcel DLA | NAPUR architect, Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont terve, illetve Tátrai Ádám, Köninger Szilárd, Stein Júlia | CAN architects, Hubertus-kápolna épülete.

FÉNYARCHITEKTÚRA MŰCSARNOK, 08. 04. – 08. 25. — szöveg text: HORVÁTH ÉVA MÓNIKA —

fotók photos:

Koncentrált egyszerűség, erős koncepció, összehangolt alkotói és tervezői folyamatok eredménye Műcsarnokban a II. Építészeti Nemzeti Szalon részeként kialakított, Fényarchitektúra című látványos alkotás. Leginkább a konkrét művészet körébe tartozna – nagyvonalú közvetítése az elemi geometriai testek egymásba való átalakulásának –, ha nem lenne felvállalt építészeti vonatkozása. Botzheim Bálint és Böröcz Sándor kurátorok installációja egy blackbox térben univerzumként kelti életre az építészeti alapformák egymásba való átalakulását. A virtuális elemek segítségével a tér megmozdul, és az alakzatok mozgását a néző nemcsak frontális előadásként követheti, hanem önmaga is szabadon sétálhat a fénytérben, így a formák alakulását mintegy belülről is szemlélheti. Az animációban a természet formáit hűen követő építészeti geometriától kezdve az absztrahált természeti formákon át egészen a virtuális tér által nyújtott újgeometriai formákig jutunk el. Mátrai Péter építésznek az installációhoz komponált zeneműve harmonikus hangközök diagonálmátrixa, ami a felvillanó fényforrások ritmusát követi. A fénypontok terjedése kitölti a teret, miközben a közepén negatív tér keletkezik. A forma szűkül, fekete vonallá válik, majd eltűnik. A felvillanó járatok hálója egyre szabályosabbá válik, a minta lebegő formákba rendeződik és összevonódik. Sűrű fénynyalábok hálózzák be a teret, majd összezsugorodnak egyetlen kis gömbben. A fénypont növekszik, gömböccé duzzad, felülete mozgásba jön és blobszerű alakokat ölt. A test negatív formaként kezd lebegni a felhőszerű alakzatban. A fényfolt fölfelé mozdul, kiszabadul a mátrixból, a forma kemény kontúrokkal vis�szatér, a körvonalak felpuhulnak, a fénytest beszűkül és negatív teret képez, majd megnyúlik, karcsú oszloppá csavarodik. Végül minden feszültség feloldódik, az alakzatok

PASSZÁZS // PASSAGE

HLINKA ZSOLT

puhán egymásba olvadnak, és visszatérünk az animáció elejére. A fényinstalláció egy 16x16x10 RGB pixelből álló mátrix, aminek közepében szabálytalan, 5 pixel magas folyosót alakítottak ki. A fénymátrix közel 2500 egyedileg címezhető és vezérelhető pixelt jelent, 16 Art-Net universe-en elosztva. Az eszményi forma a fénypászmák által életre hívott epi-

zódokban – már-már etűdökben – az organikus–modern–újgeometria útvonalán haladva teljesíti ki a folyamatot. Az Építészeti Szalon ezzel a kiállítással emlékezik meg a Bauhaus alapításának 100. évfordulóján a magyar származású fénymesterekre, elsősorban Moholy-Nagy Lászlóra, Sebők Istvánra és Weininger Andorra.

2019 / 04

EGY IGAZI KÖNYVCSEMEGE JELEK A TÉRBEN: LÁZÁR ANTAL ÉPÍTÉSZETE — szöveg text: SYLVESTER ÁDÁM —

A Corvina Kiadó gondozásában jelent meg Jelek a térben – Lázár Antal építészete címmel egy minden tekintetben kiemelkedő igényességű, elegáns mű. Lázár Antal barátomat 58 éve ismerem. Az egyetemen évfolyamtársak voltunk, együtt végeztük el a Mesteriskola első ciklusát. Éveken keresztül együtt nevelkedtünk az IPARTERV nevű „rendi kolostorban”. Hivatásszakmánk szervezeteiben egy időben választott tisztségviselőként tevékenykedtünk. Külföldön többször is együtt képviseltük a hazai építész szakmát. A mai napig aktív kapcsolatunk alkalmat adott párhuzamos pályáink eseményeit nyomon követni. Mégis az egyenletes, magas ívű, gazdag életművet bemutató könyv döbbenetes erővel szembesítő, az alkotó tehetségét, hitét, képzettségét, kitartását, etikáját, eszmei tisztaságát minuciózus pontossággal, hozzáértéssel bemutató munka. Hálás köszönet érte, elsősorban a három hölgynek: a két szerzőnek, N. Kósa Juditnak és Mártonffy Melindának, valamint a grafikusnak, Hübner Teodórának. A szöveganyag készítői a legkiválóbb nők em-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

pátiájával alapos, fáradhatatlan kutató-gyűjtőmunka során kerülhettek ennyire közel az életmű lényegéhez. A könyv hiteles portré Lázár Antalról, az építészről és az emberről. De pontos és hiteles a korrajz, a munkásságot meghatározó közvetlen és távolabbi környezet megjelenítése is. Megkapó a vallomások és a szakmai eredmények harmóniájának titkát is megfejtő, kedves kíváncsiságból induló pontosság. Jó olvasni a kortársnak, aki belülről és közelről ismeri a szerzőt és a könyvben előforduló összes szereplőt és eseményt. Igen, akkor így történt. Igen, azok az említett nagy nevek, akiknek a munkásságára figyeltünk: Asplund, Leverentz, Louis Kahn, Marcel Breuer, James Stirling és a többiek visszaolvashatók közös gondolkodásunkban, és így az életműben is. Külön kell szólni a könyv arcáról: a vizuális megjelenítés elképesztő telitalálat. Mi,

építészek, rendszeres fogyasztói vagyunk az építészeti kiadványoknak. Örömet okozó, intim pillanat, amikor kézbe vesszük őket – de ez esetben valami különlegeset kaptunk. Meghatározó, hogy a könyv paperback és matt borítójú. Dacára annak, hogy a tartalmas életmű súlya, jelentősége külsejében akár a lexikonok arcát is felölthette volna, itt a munkásság mögötti munka állandó éltető frissessége és az alkotóra oly jellemző szerény egyenletesség sejlik fel. Minden lap egy-egy élmény. A tipográfia, a képszerkesztés, az ismétlődő sárga és kék színek tökéletesen tükrözik azt a világot és azt az embert, amiről és akiről a könyv szól. Skicc, építészeti rajz, fotó, demó ezzel a művészi szerkesztéssel magas szintű, nemes homogenitást, örök időtlenséget áraszt. Mindenkinek szeretettel ajánlom ezt a szép és hiteles könyvet.

CAFÉ AS – AZ ÉPÍTÉSZ SIMON WIESENTHAL JÜDISCHES MUSEUM WIEN, 2019. 05. 29. – 2020. 01. 12. — szöveg text: SZEGŐ GYÖRGY —

fotók photos:

JÜDISCHES MUSEUM WIEN

SIMON WIESENTHAL

Meglepetés ez a kiállítás: a néhány éve elhunyt Wiesenthalt a holokauszt áldozatainak a szinte mindig feldolgozhatatlan igazság kimondását, a náci bűnösöknek legalább a felelősségükkel való kései szembenézést hozó, fáradhatatlan kutatóként ismeri a világ, az elrejtett bizonyítékok és rejtőzködő gyilkosok leleplezőjeként. A Bécsi Zsidó Múzeum építészeti tárlata a túlélő, építész végzettségű Simon Wiesenthal finom grafikáit, művészi igénnyel megrajzolt műszaki- és látványterveit mutatja be. A rajzok eddig a nagyközönség számára ismeretlenek voltak, most a múzeum amerikai baráti köre segítségével kerültek Bécsbe, ahol a Wiesenthal Központ évtizedeken át működött. Mauthausenben rabtársa, Edmund Staniszeski 1945-ben élelemmel segítette Wiesenthalt, hogy az túlélje a haláltábort. Ez a barát arról álmodott, ha visszatér Posenbe (Poznan), ott majd kávéházat nyit. A képzelt kávéház neve Café As lett. Az építész elkezdett neki vázlatokat, külső és belső látvány- és bútorterveket rajzolni hozzá. De

A CAFÉ AS TEJBÁRJA

akad pincéröltözék- és plakátterv is. A tervek nem valósultak meg, de a képzelet békebeli kávéháza egy teljes világ. A 80 rajz között a Cafét ábrázoló építészeti „formatorta” vagy a cégért is megfaragó art deco bárszekrény axonometrikus képe is fennmaradt. Az egyik enteriőr falburkolatán sakkfigurák, a bútorkárpitokon sakktáblaminta jelennek meg. Egy laza kézzel felrakott karikatúra háborús jelenetén tank lövegtornyát, mint bástya-figurát látjuk, mellette szanitéc-gyalogosok vérző sebesült sakk-bábút visznek hordágyon. Nem kétséges: a vidám hangulatú tervek a túlélést is szolgálták. Van dokumentumértékű realisztikus tábori „tájkép” is, amely megelőlegezi az építész később felvállalt, roppant szívóssággal véghez vitt, szimbolikus értékű küzdelmét. Harca mögé látva most megelevenedik a gyilkos szisztémával sikerrel szembeszálló Wiesenthal, az ember. A CAFÉ AS SAKKTERME

PASSZÁZS // PASSAGE

2019 / 04

HAAS HAUS – HOMMAGE A HOLLEIN KICSOMAGOLT HANS HOLLEIN. AZWIEN, BÉCS, 06. 12. – 08. 19. — —

szöveg text:

SZEGŐ GYÖRGY

fotók photos:

AZWIEN

A kiállítás alcíme szerint a 2016-ban alapított Hollein Archivum/AzWien&MAK elővette a Hollein-hagyaték dobozaiból az építész egyik emblematikus bécsi házának terveit, és kiállítást rendezett az épület elkészültének 30. évfordulójára időzítve. A házhoz 31 munkaközi modell is készült, amelyből most tizenhármat állítottak ki, a rajzok mellé kritikákat és recenziókat is mellékelve.

HAAS-HAUS, VÁZLAT AZ ÁTRIUMRÓL © HANS HOLLEIN ARCHÍVUMA, AZWIEN - MAK

Annak idején botrány övezte Bécs megengedőbb, a belvárosban is kortárs épületeket engedélyező új építési szabályzatát. A Haasházat végül Helmut Zilk polgármester egy demonstratív méretű vernisszázson, amolyan egyszerre városvezetési és posztmodern ünnepként adta át. A tét nem kisebb volt, mint hogy képes-e az óváros harmonikusan befogadni az újat. A mostani kiállítás bepillantást enged Hollein tervezői módszerébe is: egyetlen gondolatnak akár több tucat skiccel és

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

munkamodellel történő kiérlelésébe. A HaasHaus terveinél ilyenek voltak az üveg- és kőburkolatú homlokzati falak lépcsős kialakítása, vagy a hatalmas belső foyer teraszainak és szobortalapzat-tornyának variációi. A kilencvenes évek legelején a Művészet folyóiratnak írtam Hollein építészetéről, ennek köszönhetően látogathattam meg őt az elegáns, Belvedere parkra néző Prinz Eugen Strassén működő irodájában. Nemcsak a sok fiatallal dolgozó nagy műtermet láthattam –

amelynek egyik tervezői állását korábban én is megpályáztam –, de azt a bizonyos tetőtéri „szentélyt” is, amelyben egy titkárnővel és egy rajzolóval a Haas-Haus tervein is dolgozott. Már túl volt az első emblematikus bécsi munkák megvalósításán, a Retti gyertyabolton (1966), a Graben ékszerüzletén (1974/I. és 1982/II.) és Mönchengladbach múzeumán (1982). 1985-ben Pritzker-díjas lett, már épült a Frankfurti Modern Múzeuma is (1992). A sasfészekbe vonulást talán a konzer-

A HAAS-HAUS MAKETTJE © FOTÓ: AZWIEN

HAAS-HAUS, BÉCS,1985–1990 © AZWIEN COLLECTION, FOTÓ: FRIEDRICH ACHLEITNER

vatív bécsi publikum ellene tüntető fellépése is indokolta. A Stephansdommal szemben, a Graben és a Kärtnerstrasse csuklópontján, a háborús bombatámadás nyomán üresen maradt telken 1951-ben épült, a városi modern igénytelenségét képviselő, szörnyű ház helyén Hollein létrehozott egy olyan, a múlttal párbeszédet folytatni képes reprezentatív tömeget, amely a dóm léptékére is reflektált. „Tornya” hengerkubus, ami nagyrészt üveggel burkolt. A dóm főhomlokzata és emblemati-

PASSZÁZS // PASSAGE

kus tornya így minden irányból tükröződik benne – de a domború tükör fizikája szerint, optikai torzításban. Ez külön bőszíthette a tiltakozókat. Hollein igazi avantgárd figura volt: 1958– 1960 között az USA-ban posztgraduális építészstúdiumot folytatott, nagy hatással voltak rá az ottani pop art művészet és az akkor már amerikai – eredetileg osztrák – Friedrich Kiesler vízionárius építész életműve. Úgy tért haza, hogy nemcsak építész, de ob-

HAAS HAUS, HOMLOKZATI VÁZLAT, HANS HOLLEIN ARCHÍVUMA, AZWIEN - MAK

jektművész, designer és rendkívül innovatív kiállítástervező lett, aki művészetteoretikus aktivitásával is forradalmat hozott az akkori konzervatív Bécsbe. A ház 2012 óta műemléki védelem alatt áll. A most megnyitott hagyaték 263 raklapnyi tároló dobozai több mint 4000 skiccet, 269 tervdokumentációt és 3500 fotót tartalmaznak – ezeket a Hollein Alapítvány a MAK-ra bízott és AzWien letétben őrzi – a módszer nálunk is követhető lenne.

2019 / 04

IN MEMORIAM MAJOROS GÁBOR (1947–2019) — —

szöveg text:

HEGYI DEZSŐ

2019. június 18-án elhunyt Majoros Gábor, a magyarországi nagyfesztávú ponyvaszerkezetek kiemelkedő tervezője és megvalósítója. 1947-ben született a németországi Ratingenben. A középiskolát Dombóváron végezte, 1966-ban vették fel a BME Építészmérnöki Karára, ahol Pelikán József professzor mellett, a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékén megismerkedett a héjszerkezetek erőjátékával, és érdeklődése a ponyvaszerkezetek irányába fordult. A diploma megszerzése után a Győritervnél kezdett el dolgozni. A Győriterv és a Graboplast gyár vezetősége egyaránt támogatta, hogy a fiatal Majoros és kortársa, Óvári Tibor statikus az akkor még itthon ismeretlen, nagyfesztávú, feszített ponyvaszerkezetek tervezésével és megvalósításával foglalkozzanak. Első épületük, az AFIT autószerelő csarnoka 1974ben épült fel. Ezt számos ragasztott faívre feszített és árbócokkal gyámolított feszített szerkezet követte.Majoros Gábor út-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

törő munkájának elismeréseként 1984-ben Ybl-díjat kapott. A ponyvaszerkezetek, noha elsősorban szerkezettervezésben jelentenek kihívásokat, szorosan összeforrnak a formatervezéssel és – amit akkoriban nálunk még kevésbé hangsúlyoztak –, a környezettudatossággal is. Ezt a komplexitást díjazta az elismerés. Az állami támogatások eredményeként kifejlődött hazai ponyvaépítészet lehetővé tette, hogy nemzetközi szinten is felfigyeljenek Majoros Gábor munkásságára. A kilencvenes évek vége óta folyamatosan tervezett és épített Dubaiba, Oroszországba, az Egyesült Államokba, Egyiptomba és Szaúd-Arábiába. A közel-keleti munkák közül a legjelentősebb az 1999-ben tervezett, a hurghadai (Egyiptom) repülőtér bővítésére létrehozott hatalmas sátorszerkezet volt, mely onnantól végigkísérte Majoros Gábor életét. Élete befejező szakaszát Egyiptomban töltötte, mielőtt teljesen elhatalmasodott a betegsége.

Az oktatásban is mindig szívesen közreműködött: voltak közös programjai az Iparművészeti Főiskolával, rendszeresen tartott előadásokat a BME-n, a 2000-es években pedig főállású oktató lett a PTE Pollack Mihály Főiskolai Karán. Igazi reneszánsz ember volt: aktívan zenélt, érzékeny volt a képzőművészetek iránt, megtanult repülni, sikeresen részt vett építészeti pályázatokon, kiváló érzéke volt a tartószerkezeti konstrukciók iránt, programokat írt a számítástechnika hőskorában. A szerkezeteit nem csak megtervezte, de meg is építette. Halála nagy veszteség a hazai építészet és mérnöki szakma történetében, egy nagy mérnökgeneráció egyik utolsó képviselőjétől kell búcsúznunk. Egyben késői figyelmeztetés is a szakmának, hogy a kiveszőben lévő innovációt, a kísérletező kedvet élesszük újra ezekkel az anyagtakarékos, környezetbarát szerkezetekkel – ezzel is ápolva Majoros Gábor építészeti örökségét.

MÁRIÁSI MASZNYIK IVÁN kiállítása

TRUST YOUR ARCHITECT! Kortárs Építészeti Központ, 2019, 214 oldal

FRIDA ORSZÁGA Guillermo Kahlo fotói

CSÁGOLY FERENC Építészet és kultúra II.

Műcsarnok, 06. 10. – 09. 22.

www.meonline.hu

Műcsarnok, 06. 21 – 09. 22.

TERC kiadó, 2019, 280 oldal

www.meonline.hu

Máriási Masznyik Iván (1928–1997) festőművész és a Műegyetem Rajzi és Formaismereti Tanszékének legendás tanára volt, aki fakultatív művészettörténet kurzust tartott az érdeklődő diákoknak. A kulturális antropológia itthoni magányos előfutárának is tekinthetjük. „Pictor doctus”-ként megmaradhatott eredeti mesterségénél, festőnek. Főiskolai mesterei Bernáth Aurél és Berény Róbert voltak. Fiatal művészként, a 60-as években karikatúrákat rajzolt az Élet és Irodalomnak, és más lapoknak is rendszeresen dolgozott. A kiállítás főként az életmű kozmosz-tematikájára koncentrál, bemutatjuk az olajfestményeket, a tollrajzokat és a Kozmosz című falikárpitot is, amelyet hosszasan érlelt, 1968–1975 között. Szerkezet és színek különösen ebben a falikárpitban és tanulmányaiban váltak harmonikus, felemelő világképpé. Tantételei most kiállított képeiben és disszertációja kommentárjaiban az érzékek és a tudat nyelvén egyszerre szólalnak meg. Az üzenet mégis félreérthetetlen: a világegyetem rendjének felismerése – a tudományban és a művészetben egyaránt – segíthet újra rátalálni ember és környezete megbomlott egységére.

A Kortárs Építészeti Központ legújabb kiadványa a fiatal építészeknek kíván segítséget nyújtani ahhoz, hogy megtalálják a diploma megszerzése után a leginkább nekik való pályautat. A Trust your Architect! könyv a lehető legtöbb oldalról kínál fogódzkodókat az olvasónak, akik így széles látószögű, reális képet, valamint aktuális információkat kaphatnak az építészszakmáról. A kötet két nagy fejezetre tagolódik: tanulmányokra és interjúkra. A tanulmányok statisztikai adatokon, és a KÉK kérdőíves felmérésén összegyűjtött információkon alapszanak. Ebből kiindulva szól a hazai és külföldi továbbképzési lehetőségekről, a nagyvárosok vizuális-kulturális közegéről és azokról a szakmai szervezetekről, melyekhez csatlakozva újabb inspirációs forrás nyerhető. De szó esik az építészek körében fontos jogosultságok rendszeréről és arról, hogyan lehet felkészülni az álláskeresésre, munkahelyváltásra és a tudatos(abb) brandépítésre. A második fele 55 érdekes fiatal pályaképét rajzolja fel, interjúkon keresztül. A megszólított építészekben egy közös van: mindannyian építészdiplomával a zsebükben próbálnak boldogulni a munka világában. Az ő történetükön keresztül mutatkozik meg igazán, mennyire szerteágazó tevékenységet lehet végezni építészdiplomával, hiszen beszélgetünk IT vagy design területén, a kivitelezésben, de a klasszikus építészirodai tervezői munkákon dolgozó fiatalokkal is.

„Apám, aki 1871-ben BadenBadenben egy magyar fiaként született, miután 1878-ban Nürnbergben tanult, 18 éves korában meghalt az édesanyja – és a mostoháját nem szerette –, aranyműves nagyapám pénzt adott neki amerikai utazásához” – idézi a kiállításon egy apjáról készített festményének facsimiléje Frida Kahlót. Magyarországon mégis szinte ismeretlen a fotótörténetben megbecsült mexikói fotográfus, Guillermo Kahlo, a világhírű Frida Kahlo festőművésznő apja, aki 1890-ben német kereskedőként vándorolt Mexikóba. 1899-ben Oaxacában nyitott fotóműtermet. Első nagy megbízása a Casa Boker vasáruház építésének megörökítésére szólt. Kahlo 1909től fényképezte az acélvázas épületek szerelését, köztük 1934-ben – egyik utolsó munkájaként – a már internacionális modern épületként megvalósuló mexikóvárosi gyermekkórház építését. A másik hosszabb megbízatás (1904–1908) a mexikói templomépítészet és a prekolumbiánus nemzeti emlékek megörökítésére kérte fel. Százas nagyságrendben beutazott-megfotózott katolikus erődtemplomok, missziós kolostorok először ekkor váltak a nyugati civilizáció kultúrkincsévé. Végül szólni kell Mexikóvárosnak arról az ugrásáról, amit Kahlo 40 éven át fényképezett. Többek között az Adamo Boari és Maróti Géza tervezte mexikóvárosi Nemzeti Színház építkezését. Maróti Róth Miksát is bevonta a munkába, és 1907-ben kilenc ládányi tervvel New Yorkon át Mexikóvárosba érkezett a mennyezeti kompozíció és az üvegfüggöny teljes tervanyagával – de Marótiék az első világháború tengeri zárlata miatt kiszorultak a megvalósításból, és végül mindkettőt Tiffany cég gyártotta le.

Forrás: Műcsarnok

Forrás: Kortárs Építészeti Központ

Szegő György

PASSZÁZS // PASSAGE

A kétkötetes könyv tizenhat es�széből áll, négy tematikus csoportba osztva, kötetenként nyolc-nyolc írást tartalmazva. Végigvezeti az olvasót az építészet történetén a kezdetektől a kortárs építészetig. Elidőzik az ókori görög és római művészetnél, aztán továbbmegy a gótika, a barokk, a klasszicizmus és romantika korán is. Megismerhetjük távoli kultúrák, mint a navahó indiánok vagy a maják építészetét, de Japán, India vagy Tibet rejtett kincsei is feltárulnak. Az esszékben szoros szálakkal kapcsolódik össze építészet és képzőművészet, filozófia és hitvilág, az adott hely és kor szellemisége. A történetek témái ismert vagy kevésbé ismert művészettörténeti időszakok, különleges kultúrák, híres vagy névtelen alkotók és művek. A különböző témák közös vonása, hogy az építészeti-művészeti alkotásokat tágabb szellemi környezetükben mutatja be, és ebben a kontextusban értelmezi őket. Ez a megközelítés teszi érthetővé, hogy egy mű miért olyan, amilyen. Az első kötet történeteiből – többek között – kiderül, mi is a fáklyafényben született festészet, kik voltak Tollaskígyó népei, vagy mi lett volna, ha a rómaiak és a kelták háborúiban végül a kelták kerekednek felül, míg a második kötet történeteiből megtudhatjuk, hogy lehet-e egy művész egy egész korszak kifejező szimbóluma, mi is a romantikus mátrix, vagy mit jelent a virtualitás korunk szellemiségében.

Forrás: terc.hu

2019 / 04

____

HÍREK NEWS

____

3. díjat Kisberzsenyi-Nagy György kapott.

Észtország

talált megújult közterek nyilvános pályázat

Dicséretben részesült: Csépke Tamás, Get-

∙ Space in Motion. Egy évszázad észt

keretében nyerhetik el. A pályázatot a MUT

to Tamás, valamint Dr.Volentics András és

építészete. Építészeti Múzeum, Tallinn,

Titkárságán (1094 Budapest, Liliom u. 48.)

Gazdag Zoltán munkája. Diák kategóriában

állandó kiállítás

Beadási határidő: 2019. szeptember 20. 12:00 óra

1. díjat Bocz Gabriella, 2. díjat Gyüre Lilla, különdíjat Kálna Dávid kapott. A Hörmann

Franciaország

Hungária különdíjasai: Rittgasszer Ákos és

∙ Építészek bútorai 1960–2020.

Forbát Alfréd Építészeti Díj 2019

Bonhard Dávid, a Mapei Kft. különdíjasai:

Palais de Chaillot, Párizs, 09. 30-ig

A Dél-dunántúli Építész Kamara Elnöksége

Bocz Gabriella, Soltész László Gábor,

∙ Les Routes du Futur du Grand Paris.

az értéket teremtő építészeti alkotómunka

Fekete Tünde és Fekete Csilla, Kisszékely

Pavillon de l'Arsenal,Párizs, 10. 06-ig

tiszteletének erősítéséért pályázatot hirdet

Község Önkormányzatának különdíjasa:

∙ Inservitude. Arc en rêve centre

meg a Forbát Alfréd Építészeti Díj elnyerésé-

Pusztai Anna.

d'architecture, Bordeaux, 11. 03-ig

re. A pályázaton megvalósult, a meghirdetés

A Teakészítők Vendégháza (Teamaker’s Guest

Hollandia

használatbavételi engedéllyel rendelkező

House) terveire kiírt nemzetközi pályáza-

∙ Az építés joga. Architectuurcentrum,

létesítménnyel lehet pályázni. Terület- és

Október 4. és 5. között újra megrendezik

ton egy olyan környezetbarát és egyben költ-

Amszterdam, 12. 08-ig

településrendezési munka esetében a terv

a DOCONF 2019 konferenciát, melynek

séghatékony szálláshely kialakítására vártak

∙ Kertben. Het Nieuwe Instituut, Rotterdam,

a pályázat beadási határidejéig az illetékes

témája a posztszocialista városépítészeti

ötleteket, amely egy lett erdőben helyezkedik

09. 15-ig

képviselő testület által kell elfogadott legyen.

örökség. A nemzetközi rendezvénysoroza-

el Rigától mintegy 100 kilométerre. A BIS Épí-

tot a BME Urbanisztika Tanszéke indította,

tész Iroda Leafhouse koncepciója harmadik

Nagy-Britannia

∙ a Dél-dunántúli Építész Kamara tagjai, a

hogy a közép-kelet európai térség építé-

helyezést ért el.

∙ New London 2019/2020.

megvalósult mű tekintetében területi meg-

szettudományi doktori és posztdoktori ku-

New London Architecture, London, 11. 01-ig

kötés nélkül,

tatói illetve intézményei közti nemzetközi

∙ Serpentine Pavillon 2019: Junya Ishigami.

∙ a Magyar Építész Kamara tagjai, a meg-

Serpentine Gallery, London, 10. 06-ig

valósult mű tekintetében Baranya és Tolna

időpontjához képest 5 évnél nem korábbi HÍREK

együttműködést ösztönözzék. A rendez-

Gratulálunk a díjazottaknak!

A díjra pályázhatnak, illetve jelölhetőek:

vény kiemelt célja a közép-kelet európai

∙ New London Model. The Building Centre,

megyére vonatkozó területi megkötéssel.

térség építész-tájépítész és településterve-

London, 2020. 01. 01-ig

A megvalósult mű a pályázat beadási határ-

ző-képző egyetemeinek összekapcsolása,

idejéig jogszerű használatbavétellel kell ren-

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON

a doktori kutatók tudományos hálózatának

Németország

delkezzen, de az nem lehet 5 évnél régebbi.

kiépítése, az építészalapú városkutatások

∙ A Bosch+Bosch csoport és a vajdasági

∙ Bengal Streem. DAM, Frankfurt, 10. 20-ig

További információ: ddek.hu/palyazat/for-

módszertanainak összevetése.

neoavantgárd mozgalom.

bat_alfred_epiteszeti_dij_2019

További információ: urbanisztika.bme.hu/

Ludwig Múzeum, 09. 13. – 11. 17.

Szlovénia

Benyújtási határidő:

doconf2019/

∙ A Magyar Művészeti Akadémia

∙ Az idő rétegei. Museum of Architecture

2019. szeptember 15.

Képzőművészeti Tagozatának díjazottjai

and Design, Ljubljana, 10. 20-ig

A Magyar Urbanisztikai Társaság november

2017–2018. Pesti Vigadó, 09. 22-ig

6-án a Danubius Hotel Gellértben rendezi

∙ Textile Art of Today – A ma textilművészete.

meg éves konferenciáját.

Pesti Vigadó, 09. 22-ig

További információ: mut.hu

∙ Tranker Kata: Hochstädterék, Családi

Art is Business Díj Először ítélik oda 2019 decemberében a PÁLYÁZATOK

vállalatok számára alapított, kultúratámogatásért járó elismerést. Az elismerést az

album – előhívott múlt.

Hild János Díj 2019

Art is Business magazin megálmodója, a

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, 12. 15-ig

A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Já-

kortársPRos hozza létre azzal a céllal, hogy

∙ Díszítőérzékkel átszőtt tudás” - Kőrössy

nosról, az első budapesti városrendezési

méltányolja a művészeti és kulturális terüle-

Albert Kálmán építészete.

terv készítőjéről nevezte el a Hild János-dí-

tet támogató vállalkozások munkáját, ezáltal

Augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmával

Ráth György villa, Budapest, 09. 15-ig

jat, amelynek egyéni változatát az urba-

egyre több cég kultúratámogatását segítse

a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári

∙ Szubjektív – Az Iparművészeti Múzeum

nisztika terén elért kimagasló személyes

ezen a területen. Az Art is Business Díj há-

tagozat) kitüntetést vehetett át Müller Ferenc

legújabb szerzeményei.

elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmé-

rom kategóriában – nagyvállalat, kis-és kö-

építészmérnök, Oroszlány Ferenc Sándor

Várkert Bazár, 2020. 01. 31-ig

nyek elismerése érdekében adományoz-

zépvállalkozás, mecénás – kerül kiosztásra.

építészmérnök és Puskás Péter építész.

∙ Magukra maradt bútorok.

za. Hild János-díj adományozható annak

Beadási határidő: 2019. szeptember 15.

Petőfi Irodalmi Múzeum, 2020. 03. 01-ig

a természetes személynek, aki az urba-

További információ: http://www.artisbusi-

2019. július 26-án Debrecenben, a Város-és

∙ Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum.

nisztikai szemlélet érvényesítése terén, a

ness.hu/hu/kerdoiv/art-is-business-dij/

Faluvédők Szövetsége országos találkozó-

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum,

területfejlesztésben, területrendezésben,

ján átadták az idei Podmaniczky-díjakat. A

2020. 08. 30.

a településfejlesztésben, településrende-

Tervpályázat az egri vár új, attraktív eme-

díjazottak: Reiner Ferencné Marika, Kertész

∙ Panel. MODEM, Debrecen, 11. 17-ig

zésben, városrehabilitációban, a települési

lőberendezéssel történő megközelítésére

Károly, Bődi Lívia, Kazinczky Gyula, Bé-

∙ Családi okok miatt.

értékek értékőrző fejlesztésében, a telepü-

A tervpályázat célja Eger egyik leglátoga-

kássy Csaba, Balogh László, Puha Titusz,

MODEM, Debrecen, 11. 03-ig

lések igazgatásában, irányításában, működ-

tottabb turisztikai célpontjának, a Várnak

Nagy Lajos, dr. Ostorharics-Horváth György,

tetésében kiemelkedő tudományos, tervező

új, attraktív emelőberendezéssel megvaló-

Nagy Attila, dr. Kéri Gáspár, Hernyák László,

vagy gyakorlati szakmai eredményt ért el. A

sítandó (akadálymentes) közlekedési javas-

díjat ugyanaz a személy 5 éven belül csak

latának kidolgozása, amely megkönnyíti a

egyszer kaphatja meg. A Társaság egy alka-

Vár területének gyalogos megközelítését. A

DÍJAK

Veöreös András.

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN

Idén először osztották ki a Biatorbágy Város-

Ausztria

lommal legfeljebb 3 díjat oszt ki. A felhívás

kialakításnak igazodnia kell a környező belvá-

építészetéért Díjat, melyet Callmeyer Ferenc

∙ Space and experience.

a jelölő lap segítségével történik, melyet a

rosi szerkezethez és az egri Vár látványához.

kapott.

MAK, Bécs,10. 06-ig

MUT titkárságára kell eljuttatni e-mailben a

A fejlesztés célja a Belváros egyedi karaktere-

∙ Vertigo. MUMOK, Bécs, 10. 26-ig

mut@mut.hu címre, vagy postán a követ-

inek erősítése és a különböző városi gyalogos

Lezárult az OtthonNeked által meghirdetett

∙ Österreichbild. AZW, Bécs, 2020. 03. 21-ig

kező levelezési címre: Magyar Urbanisztikai

zónák, elsősorban a Dobó térhez kapcsolódó

Jövő Otthonai építészeti ötletpályázat, mely-

∙ Liebe Grüße aus Graz von Superstudio.

Társaság, 1094 Budapest Liliom u. 48.

közösségi terek és a várban létesülő turisztikai

nek témája egy Kisszékelybe tervezett vidéki

Haus der Architektur Graz, 09. 21. – 11. 08.

Benyújtási határidő:

attrakciók közötti kapcsolat megteremtése, a

2019. szeptember 20. 12:00 óra

közösségi funkciók kialakítására alkalmas he-

ház volt. A versenyre összesen 43 pályamű érkezett.

Csehország

Építész, építőművész, építészmérnök kate-

∙ Zvi Hecker. Villa Winternitz, Prága, 10. 06-ig

góriában 1. helyezést Soltész László Gá-

lyek kiterjesztése, bővítése. Köztérmegújítási Nívódíj 2019

További információ: http://static1.architect-

A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICO-

forum.hu/files2012/n00/03/96/20/tervpaly-

bor, Fekete Tünde és Fekete Csilla terve,

Dánia

MOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület

azati-kiiras-eger-20190724.pdf

2. díjat Ostoróczky Nóra, Z. Szabó Már-

∙ BIG present formgiving. Dán Építészeti

meghirdeti a Köztérmegújítási Nívódíj 2019

Beadási határidő:

ton és Dombrovszky Zsófia pályaműve,

Múzeum, Koppenhága, 2020.01. 05-ig

pályázatot. A Nívódíjat az arra érdemesnek

2019. szeptember 23.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

____

ÉPÍTÉSZEK ARCHITECTS

____

ZOBOKI GÁBOR DLA HABIL

SILVESTER CSABA

GUTOWSKI ROBERT

KERTÉSZ BALÁZS

Diploma // Degree

1988 BME Építészmérnöki Kar MÉSZ Mesteriskola XI. ciklus 2008 Pécsi Tudományegyetem, DLA fokozat

1993 BME Építészkar

2001 BME Építészmérnöki Kar

Válogatott munkák // Selected projects

Művészetek Palotája, Budapest, 2005 Erkel Színház felújítása, 2013 Nanshan Kulturális és Sportközpont, Művészeti Múzeum, Shenzhen, 2014 Magyar Állami Operaház, 2017Karmelita kolostor átalakítása, Budapest, 2019

Szent II. János Pál plébánia, Páty Orfeum, Balatonszemes Bencés Erdei Iskola, Táp Rónay villa rekonstrukciója, Budapest Pannonhalmi kosárlabdacsarnok ISES kutatói szállásépület, Kőszeg Zarándokház felújítása, Mariazell

1998–2001 Technische Universität Graz, Építészmérnöki Kar 2001–2002 Technische Universität Berlin, Építészmérnöki Kar

Díjak // Awards

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

2000 Év Lakóháza 2006 Pro Architectura díj

Nemzeti Emlékhely fejlesztése, Székesfehérvár Versenyuszoda, élmény- és termálfürdő, Szolnok Városi uszoda és sportközpont, Pilisvörösvár

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Művészetek Palotája, Budapest, 2005 Telenor Székház, Törökbálint, 2008 Palazzo Dorottya, Budapest, 2009 Nanshan Kulturális és Sportközpont, Művészeti Múzeum, Shenzhen, 2014 Nokia Skypark irodaház, Budapest, 2017 Karmelita kolostor átalakítása, Budapest, 2019

építész

Oktatói tevékenység //Teaching activity

Iroda // Office

2014– PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

Zoboki Építésziroda 1061 Budapest, Andrássy út 45. zda@zda.hu

Díjak // Awards

1997, 1998, 2000 Év Háza díj 2006, 2010, 2012 FIABCI díj 2006, 2011 Pro Architectura díj 2008 Budapest Nívódíj 2008 Ybl Miklós díj 2010 Csonka Pál emlékérem 2010 FIABCI Fődíj 2012 FIABCI Diploma 2012 Prima Primissima díj

építész

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtára (társtervező) Weöres Sándor Színház tervpályázat (társtervező) Duna Passage irodaház (társtervező) Iroda // Office

ArchEn Építész és Mérnökiroda Kft. 1012 Budapest, Mátray utca 6. email: info@archen.hu www.archen.hu

Díjak // Awards

www.zda.hu

2007 Média Építészeti Díj Iroda // Office

GUTOWSKI Építész Kft. 2071 Páty, Kossuth L. u. 113. www.gutowski.hu

Iroda // Office

Zoboki Építésziroda 1061 Budapest, Andrássy út 45. zda@zda.hu www.zda.hu

ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS

2019 / 04

CSILLAG KATALIN építész

GUNTHER ZSOLT DLA építész

SZENTE-VARGÁNÉ GERENCSÉR JUDIT

JÁROMI IRÉN építész

építész Diploma // Degree

Diploma // Degree

2002 BME Építészmérnöki Kar

1990 BME Építészmérnöki Kar 2009 MOME, DLA fokozat

Válogatott munkák // Selected projects

Arany János Szakiskola, Csorna, 2003 Értelmi fogyatékosok szálláshelye, Koroncó, 2003 Audi Fórum, Győr, 2004 Mozgásjavító Intézet, Budapest XIV, 2009 Pannonhalmi bazilika, felújítás, 2012 Pápai Gyógy- és termálfürdő, gyógyászat, 2012 Geometria irodaház, Budapest II. kerület, 2013

Válogatott munkák // Selected projects

1973 Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, városgazdasági üzemmérnök 1979 BME Építészkar Válogatott munkák // Selected projects

Kelenföldi pályaudvar és környéke, Budapest, országos, nyílt tervpályázat, 2007 – 1.díj Pedagógiai Egyetem, Salzburg, nemzetközi tervpályázat, 2013 – megvétel Magyar Zene Háza, Budapest, nemzetközi tervpályázat, 2014 – II. forduló

Eger, Sportuszoda (Makovecz Imre munkatársaként), 1995 József Attila Gimnázium rekonstrukció és Tornacsarnok, Makó, 1999 Budapest, Köztársaság tér, Belvárosi Aukciósház Múzeum, Budapest, 1999 8 lakásos társasház, Budapest, 2004 Városi fürdő, Makó (Makovecz Imre munkatársaként), 2008 Bölcsőde, Makó (Makovecz Imre munkatársaként), 2010 Műemlék irodaház átépítése, Budapest, 2014 Fürdő bővítése, Makó, 2016 St. Hippolyt raktárbázis eng. terve, Dielheim, 2019

Díjak // Awards

2005 Ybl Miklós-díj

2012 Makó Város bronz Emlékplakettje 2014 Ybl Miklós-díj

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Kelenföldi pályaudvar és környéke, Budapest, országos, nyílt tervpályázat, 1. díj, 2007 Pedagógiai Egyetem, Salzburg, nemzetközi tervpályázat, megvétel, 2013 Magyar Zene Háza, Budapest, nemzetközi tervpályázat, II. forduló, 2014

Diploma // Degree Diploma // Degree

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Oktatói tevékenység //Teaching activity

2008– Mesteriskola Díjak // Awards

2010 Médiadíj 2019 Ybl Miklós-díj Iroda // Office

3h építésziroda kft. 1094 Budapest, Ferenc krt. 37. office@3h.hu www.3h.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

www.3h.hu

Válogatott munkák // Selected projects

Praktiker Áruház, Kaposvár, 2007 Máriássy utcai irodaház, Budapest, 2008 Városi Képtár, Paks, 2010 Képviseleti irodaház, Budapest, 2010 Piaccsarnok, Dabas, 2011 Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Playhouse in Amsterdam, 1987 Cruise competition Várna-Velence, Perpignan, Quebec, 1990-95 Guggenheim Museum, Helsinki, 2014 MTK Stadion, Budapest, 2014 Díjak // Awards

1996 Az Év Háza Építész Kamarai díja 2009 Ybl Miklós díj Iroda // Office

Kiss Járomi Építésziroda Kft. 1025 Budapest, Cimbalom u.14. kissjaromi1990@t-online.hu www.kiss-jaromi.hu

Iroda // Office

3h építésziroda Kft. 1094 Budapest, Ferenc krt. 37. office@3h.hu

BME Építészmérnöki Kar 1984 MÉSZ Mesteriskola 1990-92

Iroda // Office

MAKONA Kft. 1034 Budapest, Makovecz Imre utca 25. +36 1 388 17 02 e-mail: gerencser.judit@makovecz.hu

KISS GYULA DLA

NAGY CSABA

PÓLUS KÁROLY

DOBOS BENCE LÁSZLÓ

NAGY ZSOLT

Diploma // Degree

1984 BME Építészmérnöki Kar

1987 BME Építészmérnöki Kar 1989 Gustav Peichl Mesteriskola Képzőművészeti Akadémia, Bécs

1994 BME Építészmérnöki Kar

2013 DE MK Építészmérnöki Kar 2015 MOME Építészeti Intézet 2018– MOME Doktori Iskola

2006 BME Építészkar

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Vizafogó revitalizációja, hallgatói tervpályázat 2.díj, 1982 Playhouse in Amsterdam 1. díj, 1987 Cruise competition Várna-Velence, Perpignan, Quebec, 1990-95 Oktatói tevékenység //Teaching activity

SZIE Ybl Miklós ÉTK Tervezési Tanszék, tanszékvezető, 2008 habilitált doktor, 2011 SZIE Ybl Miklós ÉTK dékánhelyettes, 2014 Díjak // Awards

2000 Tessedik Sámuel díj 2002 MÉSZ Betonépítészeti díj 2005 miniszteri kitüntetés 2006 Ybl Miklós-díj Iroda // Office

Kiss Járomi Építésziroda Kft. 1025 Budapest, Cimbalom u. 14. kissjaromi1990@t-online.hu www.kiss-jaromi.hu

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Richter Gedeon uszoda, Budapest, 2009 Pannónia Általános Iskola rekonstrukció, Budapest, 2009 Révész utcai Rendelőintézet, Budapest, 2009 100 lakásos passzívház, Budapest, 2013 Meséskert óvoda, Budapest, 2015 Hotel Moments, Budapest, 2016 Palatinus Strandfürdő rekonstrukció, Budapest, 2017 LÁNG Művelődési Központ, Budapest, 2018 Hagyományok Háza, Budapest, 2018 Párisi Udvar, Budapest, 2019 Díjak // Awards

2009, 2010, 2017, 2018 Budapest Építészeti Nívódíj 2009, 2010, 2014, 2016 Építőipari Nívódíj 2011 Reitter Ferenc díj 2011 Ybl Miklós díj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2011, 2015, 2017 Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2014 XIII. Kerületi Építészeti Díj 2016, 2017 Média Építészeti Díj 2017 Energy Globe 2018 FIABCI Award 2018 Pro Architectura Díj 2018 Prima Primissima

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Richter Gedeon uszoda, Budapest, 2009 Pannónia Általános Iskola rekonstrukció, Budapest, 2009 Rendelőintézet, Budapest, 2009 Irodaház, Budapest, 2011 100 lakásos passzívház, Budapest, 2013 Meséskert óvoda, Budapest, 2015 Hotel Moments, Budapest, 2016 Palatinus Strandfürdő rekonstrukció, Budapest, 2017 LÁNG Művelődési Központ, Budapest, 2018 Hagyományok Háza, Budapest, 2018 Párisi Udvar, Budapest, 2019

építőmérnök, építész

Válogatott munkák // Selected projects

PULI projekt, Biharugra, 2014 MANDA, gyártelep rehabilitáció, Ózd, 2015 (MIXA stúdió) Palatinus Strandfürdő, Budapest, 2017 (Archikon) LÁNG Művelődési Központ, Budapest, 2018 (Archikon) NEST - ökumenikus kápolna, Orfű, 2019 Kiemelt pályázatok // Featured competitions

2015 MOME Campus pályázat – 3. díj 2017 Király fürdő ötletpályázat – 2. díj 2018 Fiatalok Feketén Fehéren

Díjak // Awards

2009, 2010, 2017, 2018 Budapest Építészeti Nívódíj 2009, 2010, 2014, 2016 Építőipari Nívódíj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2011, 2015, 2017 Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2016, 2017 Média Építészeti Díj 2017 Energy Globe 2018 FIABCI Award 2018 Pro Architectura Díj

Díjak // Awards

2015 MOME Diplomadíj 2016 Magyar Formatervezési Díj 2017 Média Építészeti Díj 2018 Pro Architectura díj Iroda // Office

ARCHIKON Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 61. www.archikon.hu

építőmérnök, építész

Válogatott munkák // Selected projects

Családi ház, Riva San Vitale, Svájc, 2005 (Ivano Gianola) Múzeum és koncertközpont, Lugano, Svájc, 2005 (Ivano Gianola) Tornai pincészet bővítése, Somlójenő, 2009 (Vásáros Zsolt) Szalézi Szent Ferenc Központ felújítása, Veszprém, 2010 (Vásáros Zsolt) Amerikai Nagykövetség bővítése, Szabadság tér, Budapest, 2010 (Lázár Antal) Hotel Moments, Budapest, 2016 (Archikon) Családi ház, Ajkarendek, 2016 (Hauszknecht Katalinnal és Megyesi Zsolttal) Palatinus Strandfürdő rekonstrukció, Budapest, 2017 (Archikon) Pesterzsébeti Strandfürdő bővítése, Budapest, 2019 (Archikon) Díjak // Awards

2006 MÉK-MÉSZ Diplomadíj 2006 Építészet Fejlődéséért Alapítvány Diploma különdíj 2016 Építőipari Nívódíj 2018 Média Építészeti Díj 2018 Budapest Építészeti Nívódíj 2018 Pro Architectura díj

Iroda // Office

Archikon Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 61.

ARCHIKON Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 61.

www.archikon.hu

Iroda // Office

Archikon Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 61. www.archikon.hu

ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS

2019 / 04

____ SZERZŐK AUTHORS

____

BOTZHEIM BÁLINT építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partnere. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szoborterv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője, 2017-től főmunkatársa. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. CSÚSZ ISTVÁN okl. építészmérnök és projektmenedzser, a Brick+Data társalapítója, ahol építész- és mérnökirodák munkafolyamatait segíti a „BIM Szervezetfejlesztés” keretei között. A „koeb - BME Solar Decathlon” csapat vezető projektmenedzsere, a BME óraadója. DRAGON ZOLTÁN művészettörténész. 2000-ben a PPKE HTK-n hittanári, 2002ben az ELTE BTK-n művészettörténészi diplomát szerzett, 2004-2009 között ugyanitt elvégezte a Doktori Iskolát, disszertációjának témája: Idősebb Markó Károly hatása a mexikói tájképfestészetre. 2003-ban Mexikóban volt ösztöndíjas tanulmányúton. Művészettörténészként és muzeológusként a Szépművészeti Múzeumban, a Keresztény Múzeumban, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a Múzeumi Digitalizálási Bizottságban és a Múzeumtudományi Kutatócsoportban dolgozott, illetve az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetében oktatott. Számos publikációja jelent meg a szaklapokban. DUDICS KRISZTIÁN építész. 2000-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. Végzés után az Építész Kaláka Kft. munkatársa, 2008-tól vezető tervező. A Középülettervezési Tanszéken DLA abszolutóriumot szerzett, kutatási területe az építészet és az ökológia összefüggései. Számos díjazott építészeti tervpályázat szerzője vagy társszerzője. 2007 óta több építészeti lapban rendszeresen jelennek meg írásai, kritikái. 2011-től a Dudics Építésziroda Kft. ügyvezetője. FEJÉRDY TAMÁS építész, műemlékvédelmi szakértő. A BME-n szerzett építész diplomát és műemlékes szakmérnöki diplomát, 2009-ben Pécsett DLA-fokozatot. A BME címzetes docense, tanít a PPKE és az ELTE kurzusain és a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem posztgraduális képzésén; előadója a Román András Egri Nyári Egyetem kurzusainak. 1983 óta tagja az ICOMOS-nak, 2005-2008 között a szervezet egyik nemzetközi alelnöke volt. 1983 óta tagja a Történeti Városok és Falvak nemzetközi Tudományos Szakbizottságának, 1992-2002 között ennek elnöke. Jelenleg az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára. Az Europa Nostra műemlék-helyreállítási pályázati zsűrijének tagja 2006-tól négy évre. Fontosabb elismerések: a Művészetek és az Irodalom Lovagja,1994; a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagi Fokozata, 2004.; Möller István díj, 2004.; Honorary Member of ICOMOS, 2008. FERKAI ANDRÁS építész, építészettörténész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. század magyar építészete, azon belül elsősorban a két világháború közötti építészet, de foglalkozik 1945 után működött építészekkel (Jánossy György, Gulyás Zoltán, Farkasdy Zoltán), lakótelepekkel, üzletportálokkal, az építészek szakmagyakorlásával és az építészet eszmetörténetével. FRANCSICSNÉ SZÁNTAY ZSÓFIA építész, kutató. 2010-ben diplomázott a BME Építészmérnöki karán, 2012-14 között vendéghallgató volt az MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszékén, 2018-tól a BME Építészmérnöki karán a Középülettervezési Tanszéken DLA doktorjelölt. Szakterülete az építészeti utópiák témája, majd kutatói ösztöndíjasként az építészeti szemantika területe. Az elmúlt 7 évben több tárgy társoktatója a BME Építészmérnöki karán. Több díjazott építészeti pályázat társszerzője a Doktori Iskolában és Major György DLA témavezetővel. Gyakorló építészként saját műtermében dolgozik. GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. 2015-ben Ezüst Ácsceruza-díjat kapott. GYULAI LEVENTE MSc építész, az Ybl Építéstudományi Kar Építészmérnöki intézetének oktatója, Phd hallgató a Soproni Faanyagtudományi Kar Czirják József Doktori iskoláján. Témavezetője Katona Vilmos Phd. Kutatási területe a parametrikus és generatív építészet, kortárs tervezésmódszertanok, parametricizmus, biofil design, biomimetika és biomorfizmus építészeti alkalmazásai. HEGYI DEZSŐ PhD építészmérnök, a BME Szilárdságtani Tanszékének egyetemi docense. Kutatási területe a ponyvaszerkezetek alakmeghatározása és a nemlineáris numerikus eljárások. HORVÁTH ÉVA MÓNIKA festő. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd esztétikai és filozófiai tanulmányokat folytatott az ELTE-n és a szegedi egyetemen. 1995-ben további diplomát szerzett az ELTE BTK-n esztétika szakon. A hagyományos táblakép festészet és grafikai műfajok mellett az utóbbi időben kiterjedten foglalkozik az élőkép és képzőművész videó műfajjal.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

KATONA VILMOS PhD építész, szakíró, a Metszet építészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese. 2008-ban szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán. PhD fokozatát a kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén végzett ösztöndíjas kutatás, számos külföldi és hazai tudományos szereplés (London AAA, Aberdeen RGU, Luzern HSLU, Basel SAM, Sevilla) után kapta 2014-ben. Kiemelt kutatási területe a kortárs liturgikus építészet. Négy évig a BME és a soproni AMI párhuzamos óraadója volt. KISS TAMÁS építész. 2019-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Építész szakmai tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet; a 19-20. század építészete, és az építészeti téralakítás iránt. Az egyetemi tanulmányai alatt, 2017-ben és 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián nevezett dolgozataival II. helyezést ért el. Építészeti témájú írással 2017-től foglalkozik. KLEIN RUDOLF PhD (1985 és 1995), Mphil (1982) építészettörténész, habil. egyetemi tanár (Szent István Egyetem, előzően: Tel-avivi Egyetem, Kyotói Műegyetem, Jeruzsálemi Héber Egyetem, Bezalel Művészeti Akadémia, Újvidéki Egyetem), a 20. századi építészet, ill. az újabb kori zsinagógaépítészet kutatója. Fontosabb könyvei: Zvi Hecker – Oltre il riconoscibile, Testo & Immagine, Torino, 2002; L’art Juif (társsz.: G.S. Rajna, Z.A. Maisels, R. Reich. D. Jarassé) – Paris: Citadelles & Mazenod, 1995. /ang.: Jewish Art, Abrams, New York, 1997., / ném.: Die Jüdische Kunst – Freiburg, Basel, Wien: Herder, 1997.; Tadao Ando – Architect Between East and West / Az építész Kelet és Nyugat között, Pont, Bp., 1996.; Kortárs Magyar Építészeti Kalauz (társszerzők: Lampel Éva és Miklós), Vertigo, Bp., 2001; Jože Plečnik, Akadémia K. Bp., 1992; Peter Eisenman – A dekonstruktivizmustól a foldingig (Kunszt Györggyel), Akadémiai K. Bp., 1999.; A lakógéptől az érző építészetig. 20. századi elméletek, Novi Sad, 1988; Sudelovanje korisnika u oblikovanju stana, Gradevinski fakultet, Subotica, 1987. LŐVEI PÁL művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 19792013 között a műemlékvédelmi szervezet tudományos kutatója, jelenleg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének munkatársa. Kutatási témái: a középkori művészet története, síremlékművészet, építészettörténet, középkori pecsét- és címertan, valamint a világkiállítások története. MIZSEI ANETT építész. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon végzett, mesterszakos diplomáját a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon szerezte meg. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Markó Balázs DLA és Turányi Gábor DLA doktorandusz hallgatója, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója építészeti írással 2011 óta foglalkozik. MÚJDRICZA PÉTER építész, művészeti író. 1980-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1990-ben pedig az ELTE Bölcsészkarán művészettörténetből diplomázott. Az Indigo-csoport tagja, mestere Erdély Miklós volt. 1990-től a Mújdricza és Társa építészműterem alapító tagja. Önálló európai és ázsiai tanulmányutakat tett. Elméleti és gyakorlati tevékenysége a Kárpát-medencében áramló építészeti tradíciók ökológiailag is előremutató továbbfejlesztésére irányul. Írásai számos folyóiratban megjelentek. Mikropolisz c. kötete 2005-ben jelent meg. SUBA-FALUVÉGI SZILÁRD építész. Budapesten és Párizsban folytatta tanulmányait, 2019-ben szerzett BA diplomát a MOME-n. Diplomamunkája kortárs alkotók nyomán az építészeti atmoszférát kutatta. A MOME keretében rendszeresen részt vesz kiállításokon, építőtáborokban. SULYOK MIKLÓS művészettörténész, a Budapest Galéria kurátora. Szakterülete a kortárs magyar építészet. 1993-98 között a Római Magyar Akadémia művészeti titkára, az RMA kortárs művészeti galériájának elindítója. 2002-ben a Velencei Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának kurátora. SYLVESTER ÁDÁM DLA építész. 1966-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1970-72 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. Tervezőként dolgozott a BUVÁTI, az IPARTERV, a Budaplan 2000 tervezőirodákban, majd 1990-ben Tér 4 Kft. néven saját építészirodát hozott létre. 1973-75 között Bolíviában tervezett. 1973-78 között a MÉSZ ifjúsági tagozatát vezette, 1986-90 között a MÉSZ elnökhelyettese, 1996-2004 között a Budapesti Építész Kamara elnöke volt. 2004 óta egyetemi magántanár. Fontosabb megépült épületei: Spartacus fedett uszoda és futófolyosó, Budapest; Margitszigeti Úttörőstadion rekonstrukció (Pazár Bélával), KONTRAX irodaház (Vajai Tamással, Molnár Péterrel); Graphisoft Park „C” irodaház; Berlini Magyar Nagykövetség épülete (Szécsi Zoltánnal); Spanyol Királyság Budapesti Nagykövetsége. Ybl Miklós díjat és ICOMOS díjat kapott. SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. TAKÁCS LAURA terület és településfejlesztő geográfus, közgazdász. 1998-ban diplomázott az ELTE TTK geográfus szakán terület és településfejlesztés szakirányon, majd elvégezte az Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem mérnök-közgazdász képzésének külgazdaság szakát. Több, mint 20 éve Európai Uniós források felhasználásának irányításával foglalkozik, ebből 13 évet a VÁTI Nonprofit Kft-nél töltött területfejlesztési programok vezetésével. 2014-től aktívan részt vesz a kőszegi Kreatív város, fenntartható vidék program megvalósításában, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében. TÓTH TÜNDE KRISZTINA építész. 2019-ben a BME Építészkarán mesterképzésen, az Urbanisztika Tanszéken diplomázott. A szociális építészet iránt érdeklődik, diplomamunkája utóéleteként jelenleg roma integrációs városfejlesztéseket tanulmányoz és szociális felméréseket végez Romániában.

MÁRIÁSI MASZNYIK IVÁN Kozmikus léptékben

FRIDA ORSZÁGA

Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái Guillermo Kahlo a világ talán legtöbbször fényképezett művészének, Frida Kahlonak volt az édesapja. Mexikóban fotográfus ikon, akinek munkásságát a nemzetközi fotóművészeti színtéren nagyra értékelik, itthon ugyanakkor még kevéssé ismerik. A Műcsarnok kiállítása az ő különleges felvételeiből válogat, időutazást kínálva Mexikóba: az 1900-as évek első három évtizedében készült fényképek izgalmas pillanatképek az ország gazdag, többféle kultúrából és tradícióból táplálkozó, sok évszázados építészeti örökségéről, másfelől az elmúlt századelőn felívelő monumentális mexikói építkezésekről. június 21. – szeptember 22. Műcsarnok Kamaraterem

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE | 2019 / 04 KARMELITA ÉPÜLETEGYÜTTES // CARMELITE COMPLEX, BUDAPEST – ZOBOKI GÁBOR, SILVESTER CSABA • FATIMAI ZARÁNDOKKÖZPONT // FATIMA PILGRIMAGE CENTER, ALSÓSZENTIVÁN – GUTOWSKI ROBERT • REFORMÁTUS TEMPLOM // CALVINIST CHURCH, ÚJPALOTA – KERTÉSZ BALÁZS • MOME CAMPUS, BUDAPEST – CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT • VÁROSI KÖNYVTÁR // PUBLIC LIBRARY, MAKÓ – MAKOVECZ IMRE†, SZENTE-VARGÁNÉ GERENCSÉR JUDIT • VÁSÁRCSARNOK // MARKET HALL, NAGYKŐRÖS – JÁROMI IRÉN, KISS GYULA • STRANDFÜRDŐ // OPENAIR BATH, PESTERZSÉBET – NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY, DOBOS BENCE LÁSZLÓ, NAGY ZSOLT • SOLAR DECATHLON 2019 • AUDITÓRIUM ÉS KONFERENCIAKÖZPONT // AUDITORIUM AND CONFERENCE CENTRE, PLASENCIA – SELGASCANO

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XVIII. ÉVFOLYAM / 106. SZÁM A HAZAI KOCKAHÁZAS ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÚJRAÉRTELMEZÉSE // THE REINTERPRETATION OF HUNGARY’S CUBIC HOUSES – TÓTH TÜNDE KRISZTINA • 10+1 KÉRDÉS A SOLAR DECATHLONRÓL // 10+1 QUESTIONS ON THE SOLAR DECATHLON – CSÚSZ ISTVÁN • EMLÉKEZÉS RIMANÓCZY JENŐRE // COMMEMORATING JENŐ RIMANÓCZY – FERKAI ANDRÁS • ÉPÍTÉSZETI JELENTÉS // THE MEANING IN ARCHITECTURE – FRANCSICSNÉ SZÁNTAY ZSÓFIA • ÉPÍTÉSZETI ATMOSZFÉRÁK // ARCHITECTURAL ATMOSPHERES – SUBA-FALUVÉGI SZILÁRD

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 106. 2019 | 04

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

ZOBOKI-SILVESTER • GUTOWSKI ROBERT • KERTÉSZ BALÁZS • CSILLAG-GUNTHER • MAKOVECZ-GERENCSÉR ,• JÁROMI-KISS • NAGY CS.-PÓLUS-DOBOS-NAGY ZS.

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap