Hungarian Architecture 2020/4 by Hungarian Architecture

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE 2020 / 04 Aquaticum strandfürdő | Aquaticum Open-air Baths, Debrecen – Bordás Péter • Millenáris Széllkapu | Millennary Széll Gate, Budapest – Kádár Mihály, Könözsi Szilvia • Fedeles lovarda | Indoor Stables and Riding School, Nyíregyháza – Ekler Dezső • Trianon 100 Emlékhely | Trianon 100. Memorial, Budapest – Déri Dániel, Zimay Balázs, Mohácsi Sándor • Kórházi terület átalakítása | Conversion of a Hospital Site, Kaposvár – ifj. Lőrincz Ferenc • Játszóterek Budapesten és a Balaton-parton | Playgrounds in Budapest and by Lake Balaton – dr. Hajdu-Nagy Gergely, Szloszjár György, László Viktor • Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum és Csajághy Laura Színpad | Vörösmarty Mihály Memorial Museum and Csajághy Laura Stage, Kápolnásnyék – Ónodi Szabó Lajos • Lovarda és közösségi épület | Riding Hall and Communal Building, Felsőörs – Eszenyi Ákos • Lombkorona-tanösvény | Foliage Educational Trail, Süttő-Tardos – Szabó Péter • Kilátó | Look-out tower, Zengő – Rabb Dániel • Pajtaétterem | Barn Restaurant, Őriszentpéter – U. Nagy Gábor • Lahofer borászat | Lahofer Winery, Dobšice – Chybik + Kristof

2020

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM | XX. ÉVFOLYAM / 112. SZÁM Tátika történet | The Story of Tátika – Jankovics Norbert, Máté Zsuzsanna • Nyaraló építészek | Architects on Holiday– Magyaróvári Fanni Izabella • Tisza menti kultúrák | Cultures along the River Tisza – Schefler Edina • A Közvágóhíd múltja és jövője | The Past and Future of Abbatoir, Budapest – Ulrich Tamás • Lakótelepsors 6. | The Fate of a Housing Estate No. 6, Cabrini-Green, Chicago – Benkő Melinda • A gondolkodás kötelességéről és a cselekvés szükségességéről | On the Duties of Thinking and the Necessity to Act

Kós Károly Díj 2010

www.meonline.hu

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE

2020 I 04

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

BORDÁS P. • KÁDÁR–KÖNÖZSI • EKLER D. • IFJ. LŐRINCZ F. • HAJDU-NAGY G. • SZLOSZJÁR GY. • LÁSZLÓ V. • ÓNODI SZABÓ L. • ESZENYI Á. • SZABÓ P. • RABB D. • U. NAGY G.

+ UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. 112.

ZALAVÁRY LAJOS ÉPÍTÉSZ, A RENESZÁNSZ EMBER Konferencia Zalaváry Lajos munkásságáról a Pesti Vigadó Makovecz-termében 2020. október 12.

Szervezi: a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ

Munkatársainak „Mérnök Úr”, a barátoknak „Laja”, másoknak Zalaváry Lajos (1923–2018) Kossuth- és Ybl-díjas építész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az 1945 utáni magyar építészet meghatározó alakja volt. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyik társtervezője, a budapesti Zsigmond téri lakóházak, a csepeli lakótelep, a Nagyothallók Intézete, a jászberényi fürdő, a keszthelyi Festetics kastély helyreállításának egyik tervezője, az egykori Átrium Hyatt szálloda és a Kelet-Nyugati Kereskedelmi Központ alkotója jelentős művei által nagy hatással volt kortársaira, sőt az ifjabb nemzedékekre is. Munkásságát, alkotói és emberi magatartását, szellemi örökségét egykori munkatársai, építészek és művészettörténészek tudományos konferencia keretében idézik fel. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ által szervezett tanácskozás előadásai felrajzolják Zalaváry Lajos munkásságának történeti hátterét, a kiemelkedő alkotások létrejöttének körülményeit, életművének az európai és hazai építészettörténetben elfoglalt helyét. A részvétel díjtalan. A szervezők tervezik az előadások szövegének nyomtatásban való megjelentetését. A konferencia idején a Makovecz terem előterében roll-up kiállítást rendeznek az építész grafikáiból, tervrajzaiból gyermekei, Zalaváry Éva és Zalaváry István, az NKA támogatásával.

A konferencia programja 1. ZALAVÁRY, A KORTÁRS ÉPÍTÉSZ Zalaváry Lajos a 12 kőműves című építész portréfilmsorozatban (részlet), szerkesztő: Csontos Györgyi, rendező: Csontos János, Glokalfilm, 2010 Zalaváry Lajos, a reneszánsz ember és helye a modern magyar építészetben – Skardelli György Zalaváry és a KÖZTI – Ferkai András 2. ZALAVÁRY, A JÁSZBERÉNYI FÜRDŐ MEGALKOTÓJA A dániások. Dániai és svédországi inspirációk – Karácsony Rita A Jászberényi fürdő: alföldi nemzeti vagy nemzetközi modern – Vukoszávlyev Zorán A Jászberényi strand és termálfürdő fejlesztése – Tábi Sára Lechnertől Zalaváryig – alkotó építészek „családfája” a 20. században – Zoboki Gábor és Götz Eszter 3. ZALAVÁRY, A PROFESSZIONÁLIS MESTER Unokáink is látni fogják – Zalaváry Lajos. Szerkesztő: Osskó Judit, MTV, 2001 Zalaváry lakótelepei – Fehérvári Zoltán A Nagyothallók Állami Intézete – Haba Péter Az Atrium Hyatt – Hefkó Mihály és Bodoky Péter A Kelet-Nyugat Kereskedelmi Központ és a műterem 1988–1993 között – Györgyi Zoltán 4. ZALAVÁRY, A RENESZÁNSZ EMBER Szubjektív portré Zalaváry Lajosról – Balázs Mihály Grafikák és az Édesapa – Zalaváry Éva Kerekasztal beszélgetés művésztársakkal, alkotótársakkal és a közönséggel Vezeti: Marosi Miklós és Zoboki Gábor Résztvevők: Detre Villő, Zalaváry Éva, Ágh István, Dubrovay László, Turi Zoltán Robert Schumann: Papillons Op. 2. Előadja: Kertész Rita zongoraművész

Életem júniusán, mikor már elmúlt a tavasz, de még nem volt nyár. Elhagyott kertbe értem, felverte a gyom, a fa csupán vadhajtás volt, az út csupa sár. Nézd, mondom a kertnek, én most kigyomlállak, a fák ágait mind megtisztítom, utaidat kiseprem, új kerítést rakok körös-körül, a földet jó mélyen felásom. Úgy tettem. Másnap már ezer virág nyílott az ágyakon s a lombon át a nap sütött. Lásd, mondom a kertnek, most te vagy a legkülönb a világ minden kertje között. Aztán egy napra elmentem. Oly sok hely van, ahová mind menni kell, csak másnapra tértem vissza, az útról, másnapra, igen, éppen kora reggel volt. A kert megint olyan volt, amint találtam, kerítés nélkül, az út csupa gyom és csupa sár. Életem júniusán, mikor már elmúlt a tavasz, de még nem volt nyár.

— Hamvas Béla: Az elhagyott kert

TARTALOM CONTENT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata. MÉ 2020/04. szám ISSN 1785 – 282X LAPALAPÍTÓ (1903) ÉS KIADÓ: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. — Szerkesztőség: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: SCHÄFFER Zsuzsa, kedd 9-12 óráig — Felelős kiadó: KRIZSÁN András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Főmunkatárs: BOTZHEIM Bálint Olvasószerkesztő: GÖTZ Eszter Fotószerkesztő: BUJNOVSZKY Tamás Web-vizuális kultúra: HORNYIK Sándor — UTÓIRAT alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Szerkesztők: BOTZHEIM Bálint, GÖTZ Eszter — Terjesztés: SCHÄFFER Zsuzsa Grafika: KLUDOVÁCZ András Nyomtatás: Prime Rate Kft. — Hirdetésszervező: CSER Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 — weboldalunk: www.meonline.hu Folyóirat támogató:

Együttműködő partner:

— A címlapon a nyíregyházi Fedeles Lovarda fotója látható. Építész: Ekler Dezső Fotó: Bujnovszky Tamás

06 SZCÉNA | SCENE 04 04 05

Kitüntetések augusztus 20. alkalmából Awards on the National Holiday on 20 August Vedres György-díj 2020 Vedres György Prize 2020 125 éves a Velencei Biennálé – Medve Mihály 125 Years of the International Venice Biennale – Mihály Medve

TÉMA | THEME 06 12 18 22 26 30 34 38 42 45 48 52

Felfelé feszített víztükör. Aquaticum strandfürdő, Debrecen – Mizsei Anett Body of Water Stretched Upward. Aquaticum Open-air Baths, Debrecen – Anett Mizsei A hely szelleme. Millenáris Széllkapu, Budapest – Nagy Béla The Spirit of the Site. Millennary Széll Gate, Budapest – Béla Nagy Kifinomult funkcionalitás. Fedeles lovarda, Nyíregyháza – Kiss Tamás Sophisticated Functionality. Indoor Stables and Riding School, Nyíregyháza – Tamás Kiss Trianon 100. Összetartozás Emlékhely, Budapest – Farkas Ádám Trianon 100. Memorial to the Mutual Belongingness of the Historic Regions of Hungary, Budapest – Ádám Farkas Sikeres újraélesztés. Kórházi terület átalakítása, Kaposvár – L. Balogh Krisztina Successful Revitalization. Conversion of a Hospital Site, Kaposvár – Krisztina L. Balogh Égen-földön. Játszóterek Budapesten és a Balaton-parton – Götz Eszter In the Sky, on the Ground. Playgrounds in Budapest and by Lake Balaton – Eszter Götz Nyéki lak. Vörösmarty Mihály Emlékmúzeum és Csajághy Laura Színpad, Kápolnásnyék – Csontó Sándor Mansion in Nyék. Vörösmarty Mihály Memorial Museum and Csajághy Laura Stage, Kápolnásnyék – Sándor Csontó Pompás egyszerűség. Lovarda és közösségi épület, Felsőörs – Géczi János Splending Simplicity. Riding Hall and Communal Building, Felsőörs – János Géczi Körséta a magasban. Lombkorona-tanösvény, Süttő-Tardos – Tatai Mária Touring at a Height. Foliage Educational Trail, Süttő-Tardos – Mária Tatai Látható szerkezet. Kilátó a Zengőn – Rabb Dániel Visible Structure. Look-out on Zengő – Dániel Rabb Táj és idő. Pajtaétterem bővítése, Őriszentpéter – Ostoróczky Nóra Landscape and Time. Extension of a Barn Restaurant, Őriszentpéter – Nóra Ostoróczky Szőlő, bor, drágakő. Lahofer borászat, Dobšice, Csehország – Szegő György Grapes, Wine, Gemstone. Lahofer Winery, Dobšice, Czech Republic – György Szegő

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

TERV | PLAN 55 Tóparti zeneiskola. Ránki György Zeneiskola, Balatonföldvár – Bodolai Henrietta Music School by the Lake. György Ránki Music School, Balatonföldvár – Henrietta Bodolai

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM 57 62 66 71 74 79

Tátika történet. Esettanulmány egy emblematikus modern épületről – Jankovics Norbert, Máté Zsuzsanna The Story of Tátika. Case Study of an Iconic Modern Building – Norbert Jankovics, Zsuzsanna Máté Távol a tervezőasztaltól. Nyaraló építészek – Magyaróvári Fanni Izabella Far away from the Designers’ Office. Architects on Holiday – Fanni Izabella Magyaróvári Tisza menti kultúrák. Életformák, építmények – Schefler Edina Cultures along the River Tisza. Ways of Life and Edicifes – Edina Schefler Végképp eltörölni. A Közvágóhíd múltja és jövője – Ulrich Tamás To Delete the Past Forever. The Past and Future of Abbatoir, Budapest – Tamás Ulrich Lakótelepsors 6. Óvatos útkeresések a 21. században. Cabrini-Green, Chicago – Benkő Melinda The Fate of a Housing Estate No. 6. Careful Orientation in the 21st Century: Cabrini-Green, Chicago – Melinda Benkő A gondolkodás kötelességéről és a cselekvés szükségességéről. Lányi András: Bevezetés az ökofilozófiába kezdő halódóknak – Schäffer Zsuzsa On the Duties of Thinking and the Necessity to Act. András Lányi: Introduction to Eco-philosophy for Beginner Dyers – Zsuzsa Schäffer

JÖVŐTÉRKÉP | PASSAGE 81 Helyi építőanyagok és az innováció találkozása. Droneport, Ruanda – Botzheim Bálint The Meeting of Local Building Materials and Innovation: Droneport, Ruanda – Bálint Botzheim

PASSZÁZS | FUTURE PLANS 83 84 85 86 87 87 87 87

Turi Attila kötete – Szegő György Sándy / Konok – Metszéspontok, Műcsarnok – Sulyok Miklós Debrecen modern építészete 1945–1975 – Botzheim Bálint Thom Mayne: Szobrászati rajzok. Museum for Architectural Drawing, Berlin – Götz Eszter Magyar sikerek: FIABCI Nívódíj pályázat Adolf Loos – Afterlife, AZ Wien Vhutemasz 100. Az orosz forradalom építészete, online kiállítás Balatoni nyár. Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből, Collegium Hungaricum, Bécs

BÚCSÚ | FAREWELL 88 90 91 91

Tradíció és innováció patikamérlegre téve. Nagy Tamás 1951–2020 – Sulyok Miklós Radványi György 1949–2020 – Szegő György Szerdahelyi László (1962–2020) – Götz Eszter Dietmar Steiner (1951–2020) – Szegő György

92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

18 03

SZCÉNA SCENE

Kitüntetések augusztus 20. alkalmából —

A nemzeti ünnep alkalmából Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, valamint Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a március 15. alkalmából idén elmaradt Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Érdemes Művész, Kiváló Művész, Magyarország Babérkoszorúja, augusztus 20. alkalmából pedig a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetéseket adta át.

Az építész szakma részéről március 15-én Skardelli György kapott Kossuth-díjat (lásd MÉ 2020/1), ezt az augusztus 20-i ünnepségen vehette át. Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Sághi Attila építőmérnök, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ korábbi vezetője. Gratulálunk a kitüntetetteknek! PUSKÁS ARÉNA, BUDAPEST, 2019, ÉPÍTÉSZ: SKARDELLI GYÖRGY, FOTÓ: PALKÓ GYÖRGY

Vedres György-díj 2020 —

Az 1987-ben elhunyt néhai Vedres György Ybl-díjas építész emlékére az özvegye 2013ban megalapította a Vedres György-díjat, amelyet minden évben egy, 40 év alatti építészmérnök kaphatja meg, akinek kimagasló minőségű tervezői munkája nyomán egy oktatási vagy egészségügyi épület jött létre. A díjat évente egy alkalommal a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöksége ítéli oda. 2020-ban az elismerést Tőrös Ágnes építész kapta a Vizafogó tagóvoda rekonstrukciójában végzett munkájáért. Az alábbiakban Nagy Csaba köszöntőjéből idézünk: „Tőrös Ágnes érzékeny, empatikus, az emberekre figyel. Hogyan játszik felszabadultan egy gyermek, vagy hol érzi biztonságban magát? Milyen az a környezet, ahová az óvónő és dadus örömmel jön be minden reggel? Olyan épületekben gondolkodik, melyeket a szülők, gyerekek és pedagógusok is szeretnek. Ági érzékeny, empatikus – így ilyenek a formák, az anyagok, a színek és a terek is, amiket rajzol. A Vizafogó óvoda rekonstrukciója is erről szól, az épület megmaradt, de a felújítás után a panelóvoda átlényegült. A bővítés faburkolata,

KRIZSÁN ANDRÁS, TŐRÖS ÁGNES ÉS MAROSI MIKLÓS A DÍJ ÁTADÁSÁN, FOTÓ: MÉSZ, KOCH BALÁZS

lamellázott külső terasza könnyedén emelkedő tömegé formálódik át a szigorú panelrengetegben. Bent világos tágas terek, természetes anyagok jelennek meg. A tervezési folyamat skiccekkel, makettek indul, és valahol a helyszíni művezetésen a mesteremberekkel való

egyeztetésen válik véglegessé. Ekkor válik el, hogy egy művészi érzékenységű emberből építész vagy képzőművész lesz, hogy a terveken a gondolatokon túl fontos-e számára az, ami megvalósul, amiben majd mások fognak dolgozni, játszani, nevelni...”

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

125 éves a Velencei Biennálé —

szöveg i text:

MEDVE MIHÁLY

fotók i photos:

ASAC

A világméretű koronavírus-járvány okozta helyzetben újratervezte rendezvényei sorát a Velencei Biennálé. Roberto Cicutto Biennálé-igazgató és kurátortársai 2020. július 15-én online sajtótájékoztatón ismertették a nagy múltú összművészeti rendezvénysorozat programterveit. Az idén elmaradt, 17. Nemzetközi Építészeti Biennálét 2021. május 22. és november 21. között rendezik meg, Hashim Sarkis kurátori koncepciója nyomán.

AZ 1926-OS FUTURISTA VELENCEI BIENNÁLÉ OROSZ PAVILONJA

Az idei évben alapításának 125. jubileumát ünneplő Velencei Biennálé kiemelt rendezvénye 2020. augusztus 29. és december 8. között a Nyugtalan múzsák – A Velencei Biennálé és a történelem metszéspontjai című kiállítás a Giardini központi pavilonjában. A biennálék

különleges archív anyagait őrző Historical Archives of Contemporary Arts (ASAC) gazdag gyűjteményéből válogató tárlat koncepcióját a Biennálé művészeti területeinek hat kurátora közösen alkotta meg. A kiállításon Cecilia Alemani (képzőművészet), Alberto Barbera (film), Marie Chouinard (tánc), Ivan Fedele (zene), Antonio Latella (színház) és Hashim Sarkis (építészet) a biennálék és a 20. század meghatározó politikai, társadalmi valamint művészeti eseményeinek és folyamatainak izgalmas találkozási pontjait vizsgálják. A széles ívű történeti visszatekintést kínáló tárlat politikai és etikai válsághelyzeteket, művészeti intézményi változásokat vázol fel, új vizuális nyelvek születését járja körül az 1920-as évektől egészen az ezredfordulóig. Önálló kiállítási egységekben idézik meg az olasz fasizmus éveinek biennáléját 1928 és 1945 között, majd a hidegháború és az új bipoláris világrend korszakát

Részlet Hashim Sarkis főkurátor programjából: „Hogyan fogunk együtt élni? Szükségünk van egy új térszerződésre. Egy olyan világban, amelyet egyre kiterjedtebb politikai ellentétek és egyre növekvő gazdasági egyenlőtlenségek jellemeznek, arra kérjük az építészeket, hogy képzeljenek el olyan tereket, ahol nagyvonalúan tudunk együtt élni: együtt, mint emberi lények, akik – a növekvő individualitás ellenére – kapcsolódni kívánnak egymáshoz és más fajokhoz a digitális és valós térben; együtt, mint új családok, akik változatosabb és méltóbb lakótereket keresnek; együtt, mint feltörekvő közösségek, akik igazságosságot, társadalmi befogadást és téridentitást igényelnek; együtt lépjünk túl a politikai határokon, hogy új, összetartóbb földrajzi tereket képzeljünk el; és együtt, mint bolygó, mely készen áll szembenézni azokkal a krízisekkel, amelyek globális fellépést kívánnak meg a túlélés érdekében. A 2020-as Építészeti Biennáléra meghívott építészeket arra biztatjuk, hogy vonják be a kutatásukba más hivatások képviselőit: művészeket, építőket, kézműveseket, valamint politikusokat, újságírókat, társadalomtudósokat és egyszerű polgárokat is. Valójában a 2020-as Építészeti Biennálé az építész gyakran figyelmen kívül hagyott kettős szerepét kívánja megerősíteni, a megnyerő kezdeményező és a térszerződés őrzője szerepét…”

SZCÉNA | SCENE

az 1960-as évek közepéig – fókuszában a kelet- és közép-európai nonkonform művészek térhódításával –, ezt követően az 1968-as diákmozgalmak hatásának időszakát egyén és társadalom, illetve Nyugat és Kelet viszonyának újrafogalmazásával. Áttekinthetjük az 1970-es évek második felének Carlo Ripa di Meana fémjelezte éveit a Biennálé strukturális átalakulásával, interdiszciplináris nyitásával és Velence egészére való kreatív kiáramlásával. A kiállításegyüttest a posztmodern időszak kulturális és művészeti folyamatainak, illetve a globalizáció jelenségeinek Velencei Biennáléra gyakorolt hatását összegző tárlatrész zárja.

ZÁRT PAVILON AZ 1968-AS DIÁKTÜNTETÉSEK IDEJÉN

125 YEARS OF THE INTERNATIONAL VENICE BIENNALE Regarding the overall situation of wake of the global coronavirus epidemic, the Venice Biennale redesigned its current events. Roberto Cicutto Biennale director and cocurators described the series of events on their online press conference held on 15 July 2020. The 17th International Architecture Biennale will be presented between 22 May and 21 November 2021, upon the concept of the curator arch. Hashim Sarkis. La Biennale di Venezia, to mark the 125th anniversary of its foundation, is presenting Le muse inquiete (The Disquieted Muses). When the Biennale Meets History, an exhibition by the Historical Archives of Contemporary Arts – ASAC, to be held in the Central Pavilion of the Giardini della Biennale from Saturday, August 29 to Tuesday, December 8, 2020.

TÉMA THEME

FOTÓ: ILLÉS ANNA

FELFELÉ FESZÍTETT VÍZTÜKÖR

AQUATICUM STRANDFÜRDŐ, DEBRECEN

—

építész i architect:

BORDÁS PÉTER

szöveg i text:

MIZSEI ANETT

A BORD Építész Stúdió nem először tervez olyan épületet, amellyel feszegeti a határokat és kitágítja az építészetről alkotott fogalmainkat. Bordás Péter vezető tervező és munkatársai az erdei tó frissítő élményét hajtogatták össze látványos dobozzá. A koncepció meggyőzte a tervpályázati zsűrit, az igazi bravúr azonban ezután történt: megépült és 2020 nyarán megkezdhette első szezonját a megújult Strandfürdő. A debreceni Nagyerdő kiemelt jelentőségű rekreációs, természeti és városi parkterület egyben. Nem csoda, ha komoly civil érdeklődés is kísérte az építkezést – egy

fotók i photos:

ILLÉS ANNA, PALKÓ GYÖRGY

Debrecen léptékű várost lakói még sajátjuknak éreznek, szívükön viselik a sorsát, látják benne a lehetőségeket és észreveszik a változásokat. A hosszú ideje alulhasznosított strandfürdő felújítása is ilyen esemény volt, amely ma már nemcsak a helyieket vonzza, hanem a távolabbról érkezőket is. Ha madártávlatból tekintünk rá, a Nagyerdő lombkoronaszintjén lebegni látszik a téglatestbe foglalható tömeg napozóterasza. Nem torony, 12 méteres magassága mégis kilátóponttá emeli. Hosszanti arányaival egy óceánjáró hajó dekkjét is felidézheti a strandfürdő központi épülete. Épület ez egyáltalán? – merülhet fel a kérdés, s a tervező válasza, hogy bizony az, még az OTÉK szerint is. Azon túl, hogy részben térszín alatt, de számos kiszolgáló funkciót hagyományos értelemben is befogad, maga a medencetér egy része is „beltérként” fogható fel, még ha nem is rendelkezik minden oldalán homlokzati burokkal. A kompozícióban, telepítésében meghatározó volt a hely minél takarékosabb kihasználása. Az értékes zöldfelületek védelme érdekében jobbára a korábbi

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

FOTÓ: ILLÉS ANNA

létesítmények helyére építkeztek, ami az élmények és funkciók sűrítésével járt együtt. Hiba lenne ugyanakkor csak a fő tömegre fókuszálni. Tagadhatatlanul ez a megújult strandfürdő leglátványosabb eleme, miközben egy, a tágabb építészeti-tájépítészeti összefüggéseket is figyelembe vevő vízió része. Ennek fő rendező eleme a hullám motívuma, akár élére állítva, pengeként jelenik meg, akár lágy zöld domboldalként, amely elválasztja a strand területét az úttól. Utóbbi a corbusier-i Modulor magasságában felhasítva megnyílik, hogy kiszolgáló funkciókat fogadjon be. Ugyanilyen hosszanti tengely mentén vezetnek a rámpák a fő tömeg alatti öltözőblokkokhoz, de hasonló zöldtetős tömeg takarja a hullámmedence gépészeti berendezéseit is. A „domb” oldalából, egy barlangból generálják a hullámokat, elrejtve ezzel a technológiához szükséges falfelületeket és gépeket. A koncepció keresi az egyensúlyt az alföldi hely adottságai és a terep finom megmozgatása között, a kiemeléseket emberközeli léptékben tartva. Az épített táj, az összecsomagolt üde erdő – ahogyan a tervezők nevezik: „aquapakk” – az élményelemek tematikájában is visszaköszön. Ahogyan a víz megjelenik az erdőben, úgy az erdő is a vízben:

TÉMA | THEME

FOTÓ: ILLÉS ANNA

a gyermekvilág medencéjében óriás „növények” közt kalandozhatnak a kicsik, ha épp nem a Kincses bolygó kalóz-léghajójával indulnak expedícióra. A gyerekek azonban nem csak itt jutottak szerephez: a területen megvalósult szabadtéri színpadhoz a Stúdió által kiírt gyermekrajz-pályázatra érkezett alkotásokat nyomtatták molinóra. Visszatérve az együttes fő tömegére, a legfontosabb vizuális üzenetek és funkciók hordozójára, egy olyan épületet látunk, amely építészeti, konstruktőri, gépészeti teljesítmények mellett társművészeti alkotásokat is befogad. A beton pengék közt feszülő acélszerkezetek helyenként 60 métert hidalnak át, ami önmagában is hatalmas kihívást jelentett. Az építési technológia, a felső napozóterasz födémének betonozása újabb feladat elé állította a csapatot. A szükséges zsaluzat tartószerkezeteként maga a végleges acél áthidaló szolgált. Számos élményelem és az ugrómedence mellett ez a tömeg fogadja be a sportmedencéket is. A helyi sportéletben fontos szerepet játszó 33 és 50 méteres medencék, valamint a tanmedence mozaikszerűen ös�szefogva illeszkedik a téglatestbe. Rekreációs terület és speciális sport-bár is szolgálja az úszók kényelmét. A függőleges tartószerkezetek, a hullámzó pengefalak elrejtenek bizonyos funkciókat, befogadják a vertikális közlekedőket, tagolják és finomhangolják a közbezárt tereket. Felületük hol nyersbeton, hol zöldhomlokzat, hol pedig egy speciális technológiával gyártott üvegborítás, amely a felső szintről induló „vízesések” hordozófelülete.

Háromszögletű nyílásokon léphetünk át a vízesések túloldalára, hogy a magasból megtapasztalva a teret, az ugrómedencébe érkezzünk. E falak adták a „vásznat” Szőnyegi Zsófia textiltervező művésznek, akit a Stúdió a vízfilmet fogadó borítás felületének megtervezésére kért fel. Ritkán kerül egy építészeti koncepcióban ilyen kulcsfontosságú szerepbe társművészeti alkotás – öröm látni egy ilyen együttműködést. A feladat nehézsége a tervező számára éppen a lépték volt. A kihívás, hogy ami kicsiben, az eredeti alkotáson működik, az sokszorosára nagyítva, egy egész épületnyi felületen hogyan hat majd. A papíron megjelenő minden apró gesztus óriásira nő. A tervező a víz érzetét, arról kapott benyomásait rögzítette vizuális formában. Így született meg – szintén a Modulorból kiindulva – a 226,5 cm x 75,5 cm méretű elemekből álló triptichon. A nagyítás és a képminőség maximalizálása érdekében a Nemzeti Galéria szkennerével digitalizálták az elkészült akvarelleket, amelyeket aztán egy grafikus csapat tisztított meg az óhatatlanul rákerülő apró hibáktól. A tisztázott képeket a fal magasságára nagyítva egy speciális, kerámiabázisú festékkel nyomtatták a burkoló üveglapokra, majd edzőkemencékben égették rá a felületre. A kész burkolat így a kézművesség emberközeliségét egyesíti a mai technológiával. S ha már technológia: a Stúdió „legzöldebb” projektje e pillanatban az Aquaticum. Nemcsak szó szerint, a lokáció és a kialakított gazdag zöldfelületek révén, hanem energiafelhasználása miatt is. A tervek szerint a teljes, maximális energiaigény felét megújuló források biztosítják: a termálvízre épített hőszivattyús-hővisszanyerős rendszer 100 százalékban kihasználja a természet adta forrás hulladékhőjét. Az áramellátást ugyancsak a termálvíz – egyébként mérgező – gázait égető kis erőmű szolgáltatja. Az eddigi üzemelés során az előzetes tervek ellenére az energiaigény teljes egészét fedezték a fenti „zöld” források. Nagyívű vízió valósult meg Debrecenben, a BORD Stúdió alkotói módszerének újabb izgalmas példája. Gondolati síkra emeli a funkciót, jelentéseket és üzeneteket rendel hozzá, majd ezeket fordítja vissza építészeti, vizuális, mérnöki nyelvre. Szakágak, társtervezők és művészek együttműködése volt a siker és a minőség záloga, biztosítva az egyensúlyt a nagy, élményszerű elemek és a részletek kidolgozása között.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

FOTÓ: PALKÓ GYÖRGY

TÉMA | THEME

FOTÓ: ILLÉS ANNA

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

—

Generáltervezés | General design:

BORD Építész Stúdió Vezető tervező | Leading architect:

Bordás Péter Koordináló építész | Project architect:

Kiss Dalma Építészek | Architects:

Baráth Dániel, Belányi Zsolt, Gulyás Róbert, Gyárfás Noémi, Hindy Dorottya, Illés Anna, Lente Artúr, Lente-Papp Linda, Mezey Tamás, Móser Balázs, Püspöki Györgyi, Tóth Viola, Ulmann István, Zsólyomi Réka, Zih Kata Kert- és tájtervezés | Garden, landscape:

Doma-Tarcsányi Judit, Waldmann Andrea, Bőcs Beatrix – Gardenworks Gépészet | HVAC:

Hollókövi Zoltán – BORD Épületgépész Stúdió Tartószerkezet | Structure:

Dezső Zsigmond – Hydrastat Mérnöki Iroda Az üvegfelületek mintájának tervezője | Glasswork patterns:

Szőnyegi Zsófia textiltervező Üvegfelületek grafikája | Glasswork graphic design:

Rotblau Labor Megbízó | Client:

Debreceni Gyógyfürdő Kft. Kivitelező | Main contractor: FOTÓ: PALKÓ GYÖRGY

Hunép Zrt.

Senior designer Péter Bordás and his fellow architects „folded” a refreshing experience into a spectacular box. Seen from a bird’s eye view, the sunbath-deck of the rectangular structure seems to be floating above the foliage of the Great Wood. It is not a tower, but its 12-metre height makes it a vantage point or a lookout-tower. In order to protect the precious vegetation, new buildings were built on the sites of former facilities, which involved a more intense and dense integration of experiences and functions. This is the most spectacular component of the renewed baths complex, whilst it is also part of a vision embracing a wider, more comprehensive system of interrelations of architecture and landscape design. A leitmotif of this is the wave design, appearing either set on its edge, like a blade, or as a gently undulating green hillside that separates the zone of the baths complex from the road. This concept tries to find a delicate balance between the faculties of the terrain in the Great Hungarian Plain and a gentle dynamism of the site whilst keeping the focuses of the design within the human scale. In line with the designs, half of the energy-consumption of the development is provided by renewable energy sources: a recycling thermal pump system based on thermal water uses the waste heat of the natural spring with an efficiency of 100 per cent. Electricity is also provided by a small power-plant burning the gases of the thermal water. During its operation period so far, in contrast with the previous schemes, the entire energy-demand was completely supplied by the above-mentioned „green” sources.

TÉMA | THEME

FOTÓ: PALKÓ GYÖRGY

BODY OF WATER STRETCHED UPWARD AQUATICUM OPEN-AIR BATHS, DEBRECEN

A HELY SZELLEME

MILLENÁRIS SZÉLLKAPU, BUDAPEST

—

építészek i architects:

KÁDÁR MIHÁLY, KÖNÖZSI SZILVIA

Budán, az egykori Ganz gyár helyén végleg eltűnt az ipari múlt nyoma, és a Millenáris Park utolsó egységeként létrejött a Margit körút mentén a parkot lezáró, impozáns Millenáris Széllkapu. Ganz, Mechwart, Déri, Bláthy, Zipernowsky, Kandó 1 – öt innovatív szellem. A történet akkor kezdődött, amikor a svájci származású Ganz Ábrahám 1844-ben Budán megalapította önálló vasöntödéjét. A mai Bem József utca mentén megmaradt épület őrzi a helyet, ahol saját szabadalma alapján kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kereszteződési csúcsbetéteket, gabonaipari őrlőhengereket gyártott. 2 Ganz halála után Mechwart András irányításával és találmányaival a Ganz és Társa a gép- és villamosgépipar világszínvonalát, magát az innovációt jelentette. Az erősáramú villamosipar-osztály megalapítását (Kacsa utca 18., 1878) követően a transzformátorok, mozdonyok, villanymotorok gyártása új helyet igényelt (Lövőház utca 39., 1884–1885). A dinamikusan fejlődő gyárban olyan kiváló mérnökök is dolgoztak, mint

szöveg i text:

NAGY BÉLA

fotók i photos:

HLINKA ZSOLT

Hoór-Tempis Móric, Bánki Donát, Csonka János vagy akár Nikola Tesla3, a háromfázisú váltóáram feltalálója. A Zipernowsky-Déri-Bláthy trió és persze Mechwart látták a jövőt (a második ipari forradalom beköszöntét), a villamosipari innováció világraszóló volt, pedig Edison és Siemens meggyőződése is az volt, hogy a váltóáramnak nincs jövője, mert a termelt villamosenergia elosztása megoldhatatlan feladat… Ők megcsinálták. Sőt Kandó Kálmán a világon elsőként alkalmazta mozdonyoknál a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramot, de ő dolgozta ki a fázisváltót is. A Ganz terület újrahasznosítása során a Margit körút e szakaszának városépítészeti kialakítása vitákat generált, mert nem volt egyértelmű, hogy a Nagykörút budai szakaszaként zárt térfalai legyenek, vagy egy zöld városi tér szakítsa meg a zárt utcaképet. Pesten a Nagykörút mentén a hídfők és a Rákóczi tér zöldfelülete kivételével, csak néhány városi téren lazul fel a zártsorú beépítés (Blaha Lujza tér, Nyugati tér) vagy alakul ki kisebb-nagyobb térbővület (Vígszínház, Baross utca, Üllői út). Budán a Nagykörút zárt karaktere a déli oldalon áttörten, majd zártsorúan halad a Karolina út – Villányi út csatlakozásig, északon a Széll Kálmán térig, de e két tér között szabdalt, áttört beépítés szegélyezi az Alkotás utcát. A Nagykörút menti lineáris pesti rendszerrel szemben Budán a funkciók három csomópont, a Széll Kálmán tér, a Csörsz utca környezete és a Móricz Zsigmond körtér (Allee Bevásárlóközpont) körül sűrűsödnek. A városi alközpontok, a funkciók és a térstruktúra szempontjából a Margit körút zárt térfalakkal kialakított befejezése is lehetséges lett volna, hasonlósan a körúti beépítés mögé bújó Mechwart ligethez. A másik lehetőség a régi térképeken (1908) is jelölt Vince utca és a rá merőleges

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

TÉMA | THEME

—

Generáltervező | General design:

TSPC Mérnökiroda Kft. Építésztervezők | Leading architects:

Kádár Mihály, Könözsi Szilvia Építész munkatársak | Fellow architects:

Szántó Csilla, Fekete Attila, Gönye Péter Tájépítészet | Landscape:

Balogh Andrea, Majoros Csaba – 4D Tájépítész Iroda Tartószerkezet | Structure:

Fejér Szabolcs – TSPC Mérnökiroda Kft., Pintér Imre – Terv-kontroll Kft. Tartószerkezeti tervező munkatárs | Structural fellow designer:

Lakatos Janka Anna – TSPC Mérnökiroda Kft. Út, közlekedés | Roads, traffic:

Sós Gergely – FŐMTERV Zrt. Műtárgytervező | Garden objects:

Süle Ferenc Attila – FŐMTERV Zrt. Külső közmű | Outdoor public utilities:

Balogh Ágnes – FŐMTERV Zrt. Épületgépészet | HVAC:

Vörös Tamás, Szedlacsek József – Perfect-Plan Bt. Épületvillamosság | Electrical engineering:

Bukta Vilmosné Gabriella, Szögi Mátyás – TSPC Mérnökiroda Kft. BIM | Building Information Modeling:

Dudás Bence – DudáStúdió Kft. Kivitelező | Main contractor:

West Hungaria Bau Kft. és Garage Kft. Parképítő kivitelező | Park buildig:

Parkertech Kft. Műszaki ellenőr | Technical management:

FŐBER Zrt. Megbízó | Client:

Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

TÉMA | THEME

utcák gyalogoshálózattá erősítése, a Széna tér városfalon belüli zöldfelületétől a Marczibányi téri Lövöldéig húzódó „zöld eseménytengely” kialakítása. Ez a hálózat sokszínű kínálatot nyújtó funkció- és térsort szervez, és a kiterjesztett Millenáris Park beilleszkedik a sűrűbb budai városrészeket tagoló zöldfelületek (Vérmező, Városmajor, Mechwart liget stb.) rendszerébe is. Az ezredfordulóra megszületett itt Budapest egyik legizgalmasabb parkja. A cél az üzemi épületek felhasználásával egy igényes, kortól, érdeklődési körtől függetlenül minden látogató számára élményt nyújtó városi park, és abban egy sokoldalú kiállítási- és rendezvényközpont kialakítása volt. A barnamezős terület revitalizációja során az értékes csarnokok megtartásával, több épület – köztük két 37 méter magas üzemi tömb – lebontásával alakult ki a többhektáros park, amely rövid idő alatt a budapestiek egyik kedvenc zöldfelülete lett. A Kis Rókus utca mentén álló, ma is látható finom részletekben gazdag „Nagyszerelde” vagy „Nagycsarnok” („B” épület), az egykori „Nagyforgácsoló” vagy „Kiscsarnok” („D” épület), az azokat összekapcsoló új

„C” épület, a mélygarázs és a vízfelülettel kialakított park egységes együttest alkot. A területen áll a volt Teátrum („E” épület) Nemzeti Táncszínházzá átépített (lásd MÉ 2019/2) épülete és a Fogadóépület. 4 Bár a tervezés kezdetén még a gyár hatalmas épületeinek kulturális, szórakoztató és szabadidős funkciókkal, irodákkal, loftlakásokkal történő komplex újrahasznosítása is reális lehetőségnek tűnt, a park koncepciója gyorsan elfogadottá vált. A Millenáris Park kert- és tájépítész tervezője az akkor még többségében egyetemi hallgatókból álló Újirány Csoport volt, amely az innovatív gondolatokra fogékony megrendelő jóvoltából aktív létrehozója lett a parknak.5 A meglepő megoldások (fűpadok, mobil elemek, vízfelület közepén álló fák, búza, szőlő és más, addig közparkokban szokatlan növények, Zöld Péter játszótér stb.), a látogatót a természettel szembesítő friss gondolatok gyorsan megszerettették a parkot. 2002-ben a magyar találmányok történetét bemutató Álmok álmodói, világraszóló magyarok című, nagy sikerű kiállítás is megvalósult. Számos sikeres kulturális és szórakoztató rendezvény, fesztivál helyszíne volt a Millenáris Park, de felújítása lassan elkerülhetetlenné vált. A Margit körút menti területen, a volt Ipari Minisztérium (eredetileg Kohó- és Gépipari Minisztérium I. ütem), a „Melegpörgető” („L” épület”), az „Új szerelőcsarnok” („M” épület) és a Kis Rókus utcai irodaszárny („N” épület) bontásával megtisztított területen született meg a parkfejlesztés második üteme, a dombokkal tagolt Millenáris Széllkapu létrehozásával, pihenést szolgáló funkciókkal, mélygarázzsal. Ezen a részen a rendezvények már nem kapnak helyet, csak a zöld és a pihenés, a kikapcsolódás. A park értékét növelik a közösségi közlekedés megállói, a környező lakóterületek, az

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

élénk kereskedelmi funkciók közelsége. A bővítéssel a Margit körúttól a Marczibányi térig mintegy 700 méteres autó- és akadálymentes sétányra fűzött, integrált eseménysor alakult ki pihenőkertekkel, élményekben gazdag terekkel, épületekkel, funkciókkal, látnivalókkal. Az akadálymentességet szolgálja a koncepció egyik fontos eleme, a Fény utca egy szakaszának dombszerű lefedése is. A korcsoportonként elkülönülő játszóterek, ligetek, vízfelületek, függőkertek, a fák és cserjék, az eltérő parkrészek karakterét meghatározó látványos elemek egyedi hangulatú helyeket teremtenek a legkülönbözőbb korosztályok pihenésére, a magányos elkülönülés és a kisebb-nagyobb csoportok közös rekreációjára is. A megújult és kibővített park, az új Széllkapuval együtt minden évszakban és minden napszakban más hangulatú, látványos városi parkként várja látogatóit, mintegy 17 000 négyzetméternyi zöldfelülettel, több, mint 300 ültetett fával, tóval, faburkolatú stéggel és napozóágyakkal, programozható vízjátékkal, játszótérrel, a Mammut Bevásárlóközpont felé egy 4000 négyzetméteres vertikális függőkerttel, a körút felé digitális vízfüggönnyel, kerékpártárolókkal, két BUBI-állomással, a park alatt pedig egy 500 férőhelyes mélygarázzsal.

—

1 2 3 4 5

Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője, aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa, Buda városának tiszteletbeli polgára; Belecskai Mechwart András (1834–1907) gépészmérnök, a magyarországi villamosipar elindítója; Déri Miksa (1854–1938) mérnök, feltaláló, erőmű építő; Bláthy Ottó Titusz (1860–1939) gépészmérnök, feltaláló, az MTA tagja; Zipernowsky Károly (1853–1942) magyar mérnök, a transzformátor egyik feltalálója, a váltakozó áram apostola; Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (1869–1931) mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, az MTA levelező tagja. Forrás: www.wikipedia.hu Ma Öntödei Múzeum, a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény. Hoór-Tempis Móric Ferenc János (1867–1944) villamosmérnök, fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarországi energiaipar villamosítása területén, közreműködött több hazai villamos erőmű tervezésében és létesítésében. Bánki Donát (eredeti nevén Lőwinger Donát, 1859–1922) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora. Csonka János (1852–1939) magyar feltaláló, tiszteletbeli gépészmérnök. A Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyes üzemű Csonka-motor feltalálója. Nikola Tesla (1856–1943) szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét (tesla). Forrás: www.wikipedia.hu Tervezők: „B” és „C” épület: Wéber Építésziroda (Wéber József, Tóth Béla, Stein Zoltán), „D” épület: Benczúr László, Schmidt Péter, belsőépítészet: Heppes Miklós, Lente András, Szekér Ferenc, mélygarázs: Bozsó Annamária, „E” épület (Teatrum): Benczúr László, Budaházi Eszter, Fogadóépület: Takács Ákos, Müller Ferenc, Bánszky Szabolcs. Az „E” épületet (Nemzeti Táncszínház) Zoboki Gábor tervezte. Tervezők: Lendvai Gábor, Muszbek Johanna, Tihanyi Dominika, Pozsár Péter, CÉH Alkotóközösség

TÉMA | THEME

THE SPIRIT OF THE SITE MILLENNARY SZÉLL GATE, BUDAPEST In Buda, on the premises of the former Ganz factory one of the most exciting parks of Budapest was created. The objective was to make use of the former plant buildings to establish a high-standard urban park offering experiences for every kind of visitors, independent of their fields of interest, and to contain a versatile exhibition and events centre. With the recent extension a row of integrated venues have been created along a 700-metre long promenade freely accessible for cars and passers-by including recreational parks, spaces rich in experiences, buildings, functions and sights. Playgrounds, groves, bodies of water, hanging gardens, trees and bushes, spectacular features defining the atmosphere and the character of the site are suited for all age-groups wishing to recreate, spend time in isolation or recreate together in smaller and larger groups.

KIFINOMULT F UNKCIONALITÁS

FEDELES LOVARDA, NYÍREGYHÁZA

—

építész i architect:

EKLER DEZSŐ

szöveg i text:

KISS TAMÁS

fotók i photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

Nemrégiben adták át Nyíregyházán egy családi ménesgazdaság több évtizedes fejlesztési tervének köztes állomásaként az Ekler Dezső tervezte Fedeles Lovardát. Az épület a birtok további gazdasági épületeivel és istállóival alkot egy csoportot, keretezve a tágas, parkosított környezetet. Külsejével a lovarda a hagyományos egyszerűség és a modern frissesség elegyét mutatja. A tekintélyes nyeregtetővel fedett épülettömeg, a vörös égetett klinkertégla falak az egyszerű gazdasági épületek jellegzetességeit idézik. A tömeget övszerűen körbeölelő szalagablak keretezése, a megtört oldalfalak, azok finom vetésű árnyékaival együtt már a modern építészet eszköztárának kellékei, melyek a ház jellegzetesebb karakterét adják. Frappáns szerkezeti megoldások az ablakok szemöldökkeretezései, ráadásul a csapadékvíz gyűjtését is megoldják, a filigrán ejtőcsövek szelíden simulnak a megtört oldalfalakhoz.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

TÉMA | THEME

—

Vezető építész / Leading architect:

Ekler Dezső Építészek / Architects:

Győri Balázs, Márton Viktor, Simon Rita Szerkezettervezés / Framework:

Dudinszky Orsolya – Dudinszky Tervezőiroda Kft. Statika / Structure:

Kovács István – Kovács és Kovács Stúdió Kft. Gépészet / HVAC:

Tímár Tamás – OPTI-Team Bt. Elektromos tervezés / Electrical engineering:

Rácz Géza – VILL-TERV Kft. Kertészet / Garden:

Lipcsei Ágnes – Mundus Viridis Kft.

A külső homlokzat meghatározó elemeit a belső funkcionális igények formálták: a tetőgerinc mentén végigfutó felülvilágítóval kiegészített, magasan elhelyezett szalagablakok egyenletes fényviszonyokat biztosítanak és gátolják a kilátást, segítve az összpontosítást lovasnak és lovának az edzések és versenyek során. A homokkal felszórt pályát enyhén megdöntött függőleges deszkázatból álló palánk keretezi. A nagyvonalú megoldás többoldalú funkcionalitást is tükröz: míg a pályán a palánkhoz érkező lovas lába védett marad az esetleges beszorulástól, a túloldalon állók kényelmes testtartásban tudnak a párkányon támaszkodni az eltérő szintmagasságok és palánk geometriája miatt. Az alaprajzi méretet, s ezzel együtt a tekintélyes fesztávot a versenypályára tervezett két futókör határozza meg. Ezt a pályát keretezi a palánk, majd a pályát körülölelő közlekedőrendszer és az ezekhez kapcsolódó (később elkészülő) lelátók. A grandiózus belső térnek az atmoszférája is különleges. A homogén, világos térben

a roppant erőteljes, natúr rétegelt-ragasztott fa keretállások könnyeden kapcsolódnak a körülöttük „lebegő” fehér határoló falakhoz és tetőfelületekhez. A keretállások és a rajtuk nyugvó szelemensorok vizuális hatása az építészi lelemény és a mérnöki precizitás rafinált ötvözetének köszönhető. A nagy távolságban sorolt – gazdaságosan méretezett – keretállások és a megszokotthoz képest egymástól távolabb elhelyezett, nagyobb keresztmetszetű szelemenek összjátéka szokatlan tágasságot kölcsönöz a térnek, s ezáltal egy kisebb ház képletét keltik a szemlélőben. A fa tartószerkezet logikája és térérzetre gyakorolt hatása rokonságokat mutat Ekler korábbi, Nagykálló-Harangodon épült atropomorf Tánccsűr épületével (1986). Az idő múlásával ugyanakkor az egykor organikus, vibráló rend helyét egy geometrikusabb, kifinomult formavilág vette át. Az építészeti gondolkodás kontinuitása azonban a szerkezeti konzekvenciában és a térhatásban töretlenül öröklődött. A ház elsődleges tartószerkezeti elemei a funkcióra irányuló, legbeszédesebb metaforikus építészeti attribútumai is egyben. Valamennyi hatalmas keretállásnál két-két felfele vastagodó fa tartó, látványos csavarozott „ízületekkel” rögzítve fog közre egy-egy felfelé keskenyedő tetőgerendát. Ezen erőteljes szerkezet az éppen ugró ló, e pillanatban meghatározó, erőtől duzzadó csípőmozdulatának dinamikáját örökíti meg. E mozdulat építészeti megjelenése kétségtelenül statikus hatású, azonban dinamikája a szerkezet hangsúlyos tektonikai formájából fakadóan egyértelműen jelen van. Említésre érdemesek a ház

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

kapui – a bejáratoknál és palánkon egyaránt –, amelyek a teljes épület komplex átgondoltságának fontos elemei; nyitószerkezeteik rejtettek, finomkodó magatartásra nevelve ezzel e robusztus szerkezeteket és elkerülve közlekedés közben az elakadást. A későbbi fejlesztések során – a lovarda építészeti karakteréhez illeszkedve – a területen további istállók, szabadtéri pálya, valamint a lovassporthoz szükséges járulékos funkcióknak (zsűriépület, büfé, tárgyaló, vizesblokkok) otthont adó létesítmények készülnek. A ház izgalmas példa kortárs építészetünkben. Vis�szafogottan, de szoborszerűen formálva, leleményes módon visz építészeti gondolatot egy gazdasági létesítménybe, s mindeközben funkció és esztétika szerves, elválaszthatatlan egységet képesek alkotni. Oly módon, hogy a funkcionális elvárások igényei megfelelő mértékben teljesülnek, s házban zajló sport egyik legkifejezőbb pillanata, annak elemi esszenciája kel életre az építészet nyelvén.

TÉMA | THEME

SOPHISTICATED FUNCTIONALIT Y INDOOR STABLES AND RIDING SCHOOL, NYÍREGYHÁZA Built after designs by Dezső Ekler, the stables and riding school in Nyíregyháza have an exterior showing a nice blend of traditional simplicity and modern freshness. Covered with a respectful gable-roof, the building features red fired-brick masonry walls evoking the characteristics of simple outbuildings. The framework of the row of windows embracing the building all around, the broken-line lateral walls and the sophisticated play of their shadows are all means of modernist architecture, which lends the house its character. Components defining the design of the external facade have been shaped by functional needs: completed with the skylight running along the entire length of the backbone of the roof, the continuous band of windows placed high up facilitate homogenous light conditions, and limit the view, which helps both the riders and the horses to concentrate. The riding course is covered with sand and framed by a row of slightly tilted vertical planks. In this homogenous and light space, the massive and powerful wooden frame stands made of untreated, layered and glued timber effortlessly join the „floating” white walls and roof expanses that surround them. The strut system of the house are also metaphorical architectural attributes of its function. Each framework stand, the massive timber struts widening upward and their connections fixed with screws present the moment when a horse moves its powerful hips bursting with energy.

TRIANON 100

ÖSSZETARTOZÁS EMLÉKHELY, BUDAPEST

—

ZIMAY BALÁZS, DÉRI DÁNIEL, PALOTÁS ARTÚR FARKAS ÁDÁM fotók i photos: WACHSLER TAMÁS

építészek i architects: szöveg i text:

2020 augusztus 20-án új emlékművet avatnak fel a budapesti Kossuth térre nyíló Alkotmány utcában. Talán egyszer elfogynak a magyar történelem feldolgozatlan és eltemetetlen sorscsapásai, talán épp most szembesülünk az utolsóval, a kerek évszázados, megemésztetlen traumával, a trianoni csapással. Talán végre megtaláltuk a kulcsfogalmat is a fájdalom és a bénító hiány kivédésére, elföldelésére. Ez a kulcsfogalom hívószó is egyben: összetartozás. Ez a hívószó, a mögöttes széles tartalommal együtt jelenik meg most, gránitba foglalt szimbólumként, a Kossuth térre nyíló utca első száz méterében. A szimbolikus mű nem szobrászi formaképzés és nyelvezet eredménye, hanem az építész gondolkodása, téralakítása és szervező ereje, fantáziája hordozzák az üzenetet. Az alkotó nem a térbe helyezi a tartalmat kifejező tárgyát, hanem teret képez. Meghasítja az utcát és bevezeti, bevonzza a

tájépítészet i landscape:

MOHÁCSI SÁNDOR

nézőt az öt százalékos esésű lejtővel zártnak tűnő térbe, egy egyszerű, szürke és nem könnyen érthető földalatti világba. A járófelület világosszürke, hosszában illesztett gránit téglányokból áll, a falak vízszintesen futó, sötétszürke, a padlólapokhoz hasonló arányú hasított gránit éleknek tűnnek, a boltozat a budapesti égbolt. A lefelé ballagó zarándok észreveszi, hogy lejjebb az egyre mélyülő oldalfalakon, követve a falak geometriáját, apró fénycsillanások hoznak létre véges-végig növő, rejtélyes felületet. Az oldalfal embermagasságánál kiderül, hogy a 70 cm feletti, és fentről a 70 cm alatti függőleges fugákból egy-egy fémlap áll ki, és a jelölt téglányokba helységnevek betűi vannak bevésve. Itt már megbomlik az eddigi rendszer, mert egyes nevek 12 cm, sőt 18 cm magas kőfelületekre vésődnek. Ahogy mélyül a szürke folyosó, egyre vastagabb az ismert vagy sosem hallott, fényből és árnyékból szövődött szó-kép együttes, mint egy kőbe vésett falkárpit. 12 537 helységnév, a királyi Magyarország 1913-ban összeírt utolsó településjegyzékéből. A névtáblák sem ábécérendben, sem tájegységi sorrend szerint nincsenek összerendezve, egy véletlen-generáló program állította össze, és a végtelennek tűnő felületeken az elválasztó fémlapocskák fényvonala osztja a ritmust és a hangsúlyt. Amikor a látogató a lejtő aljára érkezik, az oldalfalak betűtengere már közel négy méter magas, az utat elállja egy kissé szétcsúszott, de stabilan egymáson nyugvó, fekete gránit tömbökből faragott, csiszolt, súlyos jelenség. A kőtömbök és a fal között be lehet lépni a zárt, szűk, fedett térbe, ahol majdnem sötét van, csak magasban, a kőtömbök

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

—

Generáltervező | General design:

UVATERV Zrt., Válay Zsolt projekt koordinátor Építészet | Srchitecture:

ZED Építész Stúdió Kft. Építész tervezők | Architects:

Zimay Balázs, Déri Dániel, Palotás Artúr Építész munkatársak | Fellow architects:

Kaszai Márton, Horváth Borbála, Gál-Tóth Alpár, Sebestyén Petra Kert- és tájépítészet | Landscape, garden:

Mohácsi Sándor – s73 Tervező Iroda Kft. Statika | Structure:

Szaló Csaba – UVATERV Zrt. Gépészet | HVAC:

Eberhardt Gábor, Fok Zoltán – UVATERV Zrt. Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Kelemen Ferenc – Kelevill Kft. Úttervezés | Roads:

Ecsényi Balázs, Tóth Kinga Márta – FŐMTERV Zrt. Tűzvédelem | Fire protection:

Decsi György, Győri Melinda Írisz – Fireeng Kft.

TÉMA | THEME

mellett jut be egy résnyi fény, de a sziklák belsejéből is fény fakad. Ott belül, szűk hasítékokon túl öröktűz ég. Sejteti velünk, hogy sírban járunk, netán szentélyben? A barlang körbe visz, és a szikla-kompozíciót megkerülve felfedezhetjük, hogy a centrum felé nyitó fényrések, a szétszakadt tömbök egy-egy elcsatolt országrészt idéznek. Kilépve a szabad ég alá, a sétáló szembe találja magát az Országházzal, sőt a levezető folyosó tengelye, ami furcsán hosszúnak tűnik, egyenesen az Oroszlános kapura irányul, s az meglepően közelinek tűnik. Felfelé jövet újra megmártózunk a helységnevek tömegében, s rádöbbenhetünk, hogy az összetartozás fogalmának milyen széles és sokrétű alapja van. S hogy az együvé tartozásnak milyen kötőanyagát adja a nyelvünk, amely ezer év alatt 12 537 helységnévvel jelölte meg, azonosította a közösségeink lakhelyét. Talán a gondolatsor végén, a trianoni trauma száz évnyi fájdalmát a szentélyben hagyva, az identitásunk tudatában megjelenhet egy pozitív vágy is: a szomszédokkal történő együttműködés, összefogás reménye. A kiindulási ponthoz, az utcaszintre felérve, visszanézve megérthetjük, hogy a lesüllyedő tér kialakításánál a tervezők tudatosan használták a térillúzió, az álperspektíva varázslatos törvényszerűségét. A művészi hatást, az esztétikai élményt erősíti a jól olvasható, szépen rajzolt, pontosan faragott betűrengeteg és a fémlapok fény-árnyék játéka. Az Összetartozás Emlékhely felépítéshez meg kellett oldani egy sor műszaki és

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

biztonsági problémát. A legnagyobb kihívás a véletlen bezuhanás kizárása volt. Ezt kettős párkányrendszerrel biztosították a tervezők: a két párkány 80 cm-es köze örökzöld futó tujával van beültetve, és ez a zöld, szúrós párnacsík megakadályozza a belső párkány megközelítését. Sok érdekes megoldás védi és óvja az emlékmű épségét és a benne megforduló látogatók zavartalan elmélyülését. Az Emlékhely koncepcióját Wachsler Tamás, a Steindl Imre program vezetője alkotta meg. A részleteket kidolgozó építész csapatot Zimay Balázs és Déri Dániel vezették, a munkába – a Kossuth Lajos tér arculatához való pontos illesztés érdekében, ami az elképzelés hangsúlyos eleme – bevonták Mohácsy Sándor tájépítészt, aki korábban a tér terveit is készítette. Megfelelő és méltó helyen, szinte a Kossuth tér kiszélesítéseként, kiváló minőségben létrejött a 21. századból visszatekintő történelmi Összetartozás Emlékhely, amely a jelen kornak és a jövőnek is tolmácsol hiteles üzenetet.

TÉMA | THEME

TRIANON 100 MEMORIAL TO THE MUTUAL BELONGINGNESS OF THE HISTORIC REGIONS OF HUNGARY, BUDAPEST August 20th, 2020 will be the inauguration day of a new memorial in Alkotmány Street opening to Kossuth Square in Budapest. Maybe in time there won’t be any more unresolved and unburied historic events that had sealed the fate of the nation in a tragic and radical way, and maybe it is just now that we are facing the last trauma, the last strike of national destiny, that of the Trianon Treaty, which took place a century ago. We may be able to find the key concept as well to defend ourselves against the pain, the soring lack of the historic regions of the country that paralyzes us, and are able to bury it at last. This concept is also a call-word: mutual belongingness. Now it appears with the wide contents behind it, as a symbol contained in granite, in the first 100-metre section of the street opening to Kossuth Square. This symbolic work of art is not the result of sculpturesque formation and language: the message is conveyed by the architect’s way of thinking, space formation, organizing principles and imagination.

FOTÓ: LŐRINCZ BALÁZS

SIKERES ÚJRAÉLESZTÉS

KÓRHÁZI TERÜLET ÁTALAKÍTÁSA, KAPOSVÁR

—

IFJ. LŐRINCZ FERENC, LIGETI ÁDÁM, BALOGH RITA, PAP LÁSZLÓ LŐRINCZ BALÁZS, DR. PINTÉR RÓMEÓ, SZEKERES ALÁN, BENKE RÓBERT

építészek i architects: fotók i photos:

Követendő, ugyanakkor az ingatlanpiaci folyamatokkal szembe menő beruházás történt Kaposváron, amikor a közel 170 évig kórházként működő, de a közelmúltban felhagyottá vált területet – nagyléptékű bontások után – közterületként revitalizálta az Önkormányzat, elfordulva a „haszon négyzetméter ár” központú fejlesztési irányelvektől. A terület története korábban kezdődött, mint Kaposvár robbanásszerű városiasodása a századfordulón: az 1836 évi nagy kolerajárvány után, amikor a somogyi megyegyűlés döntött egy közkórház építéséről. Az építkezés Windisch Lajos pécsi építőmester tervei szerint 1840-ben indult a Fő és a Meggyes utca (a későbbi Németh István fasor) között, a város akkori legmagasabb részén, és 1846. november 2-án adták át „a Szenvedő Emberiségnek” – a felirat ma is ott díszeleg a bejárat felett. A kórház hamarosan szűkösnek bizonyult, így 1887-ben L alakúra bővítették, az új szárnyat

szöveg i text:

L. BALOGH KRISZTINA

a Scholcz Gyula királyi mérnök vezetése alatt álló államépítészeti hivatal tervezte. Kaposvár ekkoriban lépett a gazdasági fellendülés és a városiasodás útjára, lélekszáma ugrásszerűen növekedett, így a kórház bővítése hamarosan ismét napirendre került, de már a 19. század végére Európa-szerte jellemző, modern kórháztechnológiai elveknek megfelelően, pavilonos rendszerben. Évről-évre újabb pavilonokat emeltek. 1907-ben a város terjeszkedésével új utcát nyitottak, mely így a kórházat két külön telekre osztotta, a szinte még beépítetlen északi részt leválasztva a déli telekrészről. Az utca azonban nem jelentett akadályt a fejlesztésben, 1980-ra a déli területen 14, az északin 20 épület állt. 2016-ban a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház a Semmelweis program keretében megvalósuló fejlesztéssel teljesen átállt a pavilonos rendszerről az úgynevezett tömbös, központosított működésre, így a déli tömb kiürült. A belváros közepén szlömösödésnek indult 2,7 hektárnyi területet a város önkormányzata 2017ben vásárolta meg az államtól, azzal a céllal, hogy a zsúfolt belváros jóléti-funkcionális igényeinek kiszolgálásával, elsősorban közterületté alakítsa. A terület újraértelmezését kívánó tervezési feladat jóval összetettebb volt, mint negyven-ötven évvel korábban, amikor a stratégiai célt a város infrastrukturális működtetése jelentette, hiszen ma a városi minőség fejlesztése a cél. Túl kellett lépni a hagyományos, szakági szemléletű infrastruktúra-fejlesztésen, és egy komplex és kooperatív szemléletű módszertant és közterület-menedzselési gyakorlatot kellett adaptálni. A déli tömb hasznosítása a klas�szikus park fogalmán továbblépve, innovatív módon közelíti meg a közterület funkcióját:

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

tudatformáló, a környezettudatos életmódra nevelő prezentációs területet kívánt. Ennek szellemében készített koncepciótervet a város főépítészi irodája. A területen található 14 épületből csak a három legértékesebbet – a műemléki védelem alatt álló első kórházépületet, a helyi védelmet élvező egykori apácalakot és kápolnát, valamint a századfordulón épült és szintén helyi védett ún. „Fertőző épületet” – jelölte ki megtartásra, a felszabaduló részen pedig egy 21. századi városi parkot, játszóteret, új utcát és a kórházat kiszolgáló parkolót jelölt meg fejlesztési célként. A fejlesztés végül ütemezetten, több forrásból, de időben összehangoltan, komplex projektként valósult meg, próbára téve a környező lakosság, a kórházi dolgozók és betegek és a projektben résztvevők idegeit. Az eredmény azonban bőven kárpótolt mindenkit. Az önkormányzat a terület egy részét a városi zöld infrastruktúra részeként rehabilitálta. Az elbontott épületek helyén egy közel 1 hektáros, nagyvonalú, 21. századi modern városi park született, mely nem csak megjelenésében, hanem „tudásában” is friss: kísérleti jelleggel minél inkább önfenntartó működéssel, minél függetlenebbül a közműrendszertől (részben napelemről működtetett közvilágítási rendszer, saját „napelemfáról” működő töltési és wifi-pontok, csapadékvíz gyűjtése és felhasználása locsolásra, vízfelülettel történő párásítás). A kompozíciónak része a helyszín eredeti növényzete, de alapvetően inkább tervezett, architektonikus park. Számos, a környezettudatosságot és a fenntarthatóságot szem előtt tartó megoldás és eszköz került ide, melyek webes alapú applikáción keresztül a park ingyenes, közterületi wifijéről egy QR-kód

segítségével működtethetők. Ilyen a somogyi tájstruktúrákat bemutató négy „tájkocka” – az erdők, a mezők, a vizek és a város ökoszisztémáját bemutató esőbeállók –, a versek és mondókák hallgatására invitáló „versfa”, a park egy elkülönített területén felépített figurás játszótér „hajnalcsillag” vezető-meséjének hanganyaga, a park és a játszótér aktuális hírei, információi és programajánlata. Az applikációval a kisgyermekek, a fiatalok és a felnőttek számára más-más adatállomány érhető el. A parkban számos, nem konvencionális utcabútor szolgálja a látogatók kényelmét: íves felületű napozóágyak, függőágyak, napelemfa telefontöltési lehetőséggel, zárható csomagtárolóval és töltővel felszerelt „okos pad”, illetve szelektív hulladékgyűjtők és bérelhető kerékpárállomás.

FOTÓ: LŐRINCZ BALÁZS

TÉMA | THEME

Az 1897-ben épült, majd az 1950-es években bővített egykori apácalak és kápolna bábszínházként újult meg. Az épületben a nagy befogadóképességű színháztermen kívül foglalkoztatót, illetve pedagógusok számára oktatóhelyiséget is kialakítottak, így akár egész napos szolgáltatást is tud nyújtani. A bábszínházhoz szabadtéri játszóhely és egy egyedileg készített figurás játszótér is kapcsolódik. A szülők komfortját kiszolgáló pavilon teszi teljessé, a vizesblokkok mellett kis kávézó-büfével. A projektelem a TOP keretén belül, uniós forrásból valósult meg. A kórház műemléki védelem alatt álló, kétszintes klasszicista épületének felújítása arra tett kísérletet, hogyan lehet egy történeti épületet – annak minden szerkezeti és történeti kötöttségével – a 21. század legmodernebb elvárásainak megfelelően informatikai képzőközponttá és irodaházzá alakítani, ezért számos „okos” megoldás támogatja az épület működését, üzemeltetését. A házban olyan – főként informatikával foglalkozó – cégek bérelhetnek terület, akik részt vállalnak a fiatalok IT oktatásában is. A felújítás a Modern Városok Program keretén belül valósult meg, hazai forrásból. A terület észak-déli irányban feltáró, 200 méteres új

közút és mellette egy közel 200 férőhelyes, elsősorban a kórházba érkező betegek igényeit kiszolgáló parkoló az önkormányzat saját költségvetési forrásából valósult meg. Az eredetileg sebészeti pavilonként, később a fertőzőbetegek gyógyítására szolgáló tömb teljes megújítása jelenleg még folyamatban van. Ez olyan civil szervezetek és egyesületek otthona lesz, melyek tevékenysége illeszkedik és segíti a park működését, programokkal és rendezvényekkel való megtöltését. A felújítás a TOP CLLD keretén belül, uniós forrásból fog megvalósulni, ezzel zárva a terület átfogó revitalizációját.

SUCCESSFUL REVITALIZATION CONVERSION OF A HOSPITAL SITE, KAPOSVÁR The 2,7 hectare area starting to deteriorate into slums in the heart of Kaposvár was purchased by the local authority from the state with the aim to meet the welfare-functional needs of the crowded and busy downtown, and to primarily convert it into a public zone. The reinterpretation of the area involved a design task more complex than the one 40 or 50 years ago, when the strategic goal had been to manage the city’s infrastructure, as the objective now is to develop the urban standards. We had to go beyond the traditional specialist-oriented development of infrastructures, and a complex methodology based on a co-operative approach and public area management had to be adapted. to replace the demolished buildings, a generous, a 21st-century modern urban park was created on almost 1 hectare with sustainable operation and experimental character in its „know-how”.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

—

Műemléki kórházépület felújítása és átalakítása Generáltervező | General concept:

ifj. Lőrincz Ferenc – Arker Stúdió Kft. Generálkivitelező | Main contractor:

Szemeco Szakipari Kft., LECPES Kft. Műemléki szakértő | Monument history expert:

Rőmer Károly Generál építész tervezők | Architects:

ifj. Lőrincz Ferenc, Pap László Statika | Structure:

Rabb Péter Közmű | Public utilities:

Horváth Attila, Miklós Olga Tájépítészet | Landscape:

László Viktor, Szakács Barnabás Út és közlekedés | Roads, traffic:

Endrédi János Felvonó | Elevator:

Kinder György Beruházó | Client:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

FOTÓ: BENKE RÓBERT

—

Interaktív park, kápolnaépület Generáltervező | General concept:

ifj. Lőrincz Ferenc – Arker Stúdió Kft. Generálkivitelező | Main contractor:

Szemeco Szakipari Kft., Horváth Építőmester Zrt. Építészek | Architects:

ifj. Lőrincz Ferenc, Ligeti Ádám, Balogh Rita Statika | Structure:

Harsányi Csaba Talajmechanika | Soil mechanics:

Schubert József Épületgépészet | HVAC:

Székely Ferenc Közmű | Public utilities:

Horváth Attila Tájépítészet | Landscape:

Szakács Barnabás Út és közlekedés | Roads, traffic:

Endrédi János Felvonó | Elevator:

Kinder György Játszótér | Playground:

Kő Boldizsár Beruházó | Client:

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata FOTÓ: DR. PINTÉR RÓMEÓ

TÉMA | THEME

A VÁROSLIGETI NAGYJÁTSZÓTÉR. FOTÓ: TALABÉR GÉZA

ÉGEN-FÖLDÖN

JÁTSZÓTEREK BUDAPESTEN ÉS A BALATON-PARTON

—

tervezők i designers:

DR. HAJDU-NAGY GERGELY, SZLOSZJÁR GYÖRGY, LÁSZLÓ VIKTOR

Mesterséges univerzum az épített környezetben, behatárolt és kizárólag kikapcsolódásra szolgáló tér, ahol a gyerekek megélhetik a mozgás és a játék szabadságát – nagyjából így definiálhatjuk, mi is a játszótér. A műfaj a 19. század végének találmánya, és egyre fontosabb szerepet kap a 21. században is. Három, újonnan megnyitott játszótér hozott kreatív újdonságokat ezen a téren: a budapesti Múzeumkert Muzi nevű tematikus játszótere, a városligeti Nagyjátszótér és a balatonfenyvesi Toboz mászókomplexum. A nyugati kultúrában a gyerekek egészen a 19. század közepéig a „kis felnőttek” szerepét töltötték be, az iparban és a mezőgazdaságban egyformán általános volt a gyerekmunka, ami mellett társadalmi szinten legalábbis ritkán merült fel a rendszeres mozgás kérdése. Az 1880as, 90-es években, nem kis részben Freud nyomán, a tömegtermeléssel szembeforduló életreform-mozgalmak „fedezték fel” a gyerekkort. Ekkor öltött először formát

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

– Magyarországon például a gödöllői művésztelep alkotóinak jóvoltából – az a színes, derűs világ, ami a gyerekek fejlődését segítő tárgyi kereteket adta. A 20. század több nagy játszótér-forradalmat élt át, Magyarországon az 1910-es évektől kezdve folyamatosan nőtt a városi gyerekek játéktere, utoljára a lakótelep-építés évtizedeiben. Újabb fordulat az 1990-es évek vége felé következett be nálunk, a szabadtéri játékeszközök anyag- és színhasználata, formavilága, az egyenjátékok unalma, ma már életveszélyesnek mondott kialakítása helyett ekkor kezdett kiszélesedni. Kortárs tájépítészeti műhelyek is beszálltak az ötletelésbe, a népművészet, a rajzfilm- és a popkultúra is teret kapott a gyerekek parkjaiban, a környező városképre és a használók szociális igényeire reagálva. Az alább bemutatott három játszópark mindegyike más feladatra ad markáns választ. A 2019 késő őszén átadott Muzi a Múzeumkert historikus jellegéhez igazodva, magából a helyszínből és az oda kötődő klasszikus gyerekirodalomból indul ki, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, illetve Pásztor Árpád: A Muzi című regényéből. A játszótér a történeti kert szövetébe rejtve, két hatalmas platánfa árnyékában, viszonylag szűk alapterületen, ugyanakkor az egyedi játszóeszközökkel szépen, átgondoltan idézi meg a 19–20. század fordulójának nagyvárosi gyerekvilágát, ami szorosan kapcsolódott a város egykori képéhez. Itt van a fatelepeken használt gőzfűrészüzem – egy steampunk hangulatú emeletes házikó, amiben el lehet bújni –, rajta a Pál utcai fiúcsapat piros-zöld zászlója; néhány miniatűr budapesti ház, egy működő verkli, egy kicsike lóvasút, cukrászda-perecsütöde és körforgó, hinta, és ülőalkalmatosságként egy-egy faláda, rajtuk Nemecsek, Boka és a többiek nevével. És a legfontosabb: a „gojzi”, azaz golyópálya, amihez otthonról hozott üveggolyókat, vagy ha

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

MUZI A MÚZEUMKERTBEN. FOTÓ: MAGYAR NEMZETI MÚZEUM

az nincs, egy kecses fém automatából vásárolt golyókat lehet használni. A teljesen egyedi tervezésű, a vasúti terepasztalok világát idéző, nagy kivitelezői odafigyeléssel megvalósított, vízáteresztő gumiburkolatban pedig ott látható a Gittegylet felnagyított, 1889-es pecsétje. A korabeli tipográfia, a mai játszóterek harsány színvilágával szemben visszafogottabb, rózsaszín-zöld-kék pasztell tónusok, a városi jelenségek bevonása a játék birodalmába szerethető, csodás kis szigetet teremtett, az egész kompozíció mégsem nosztalgikus. Inkább azt mutatja meg, hogy a digitális bennszülöttek ugyanúgy képesek elmerülni a 120130 évvel ezelőtti gyerekek világában, mint a sajátjukban. Míg a Muzi tárgyi világa intimebb, minden részletében kifinomult, a Városliget igazi attrakciója, a több, mint 13 000 m 2-en megvalósított, szintén 2019 őszén elkészült megajátszótér minden szempontból a legek birodalma. Több mint 50 játékeleme nagyobb egységekbe rendeződik: van vizes és homokos, föld alatti és ugrálós, csúszó-, mászó- és hintázórész, a felnőtteknek kifejezetten elegánsan kialakított padok és ülőkék, sőt a park szélén néhány szellemesen kialakított, a játékoknak

TÉMA | THEME

—

Muzi, Budapest Koncepció | Concept:

Debreczeni-Droppán Béla – MNM Tájépítész tervező | Landscape architect:

dr. Hajdu-Nagy Gergely Tematikus játszóeszközök | Playing equipments:

ASAPA-Alkotócsoport Generál kivitelező | Main contractor:

Belvárosi Építő Kft. Gumiburkolat kivitelező | Rubber casing:

Hírös Park Kft. Műszaki ellenőr | Technical supervisor:

Bódi Attila Lebonyolítás | Management:

Magyar Nemzeti Múzeum

A VÁROSLIGETI NAGYJÁTSZÓTÉR. FOTÓ: TALABÉR GÉZA

hátat fordító, magasított támlájú „olvasóburok” is, ahol a zsivajtól kicsit távolabb megpihenhetnek a szülők. A park közepén egy hatalmas, többemeletes mászóka áll, a Szinyei Merse Pál festményéről ismert léghajónak az állandó strapát jól bíró, funkcionális mása. A gumiburkolat néhol átadja a helyét a zöldfelületnek, vagy a talajszintbe süllyesztett trambulinoknak, az okoscsúszda méri a csúszás sebességét, kánikulában egy kis hűs, kanyargó, zsilipekkel idomított patakban játszhatnak a gyerekek, vagy elbújhatnak a dombszerű hobbitházakban. A park egésze korosztályok szerint tagolódik: a legbelső részben az egészen kicsik játékszerei vannak, padokkal körülfonva, a főbejárathoz legközelebb a nagyok többdimenziós mászóhálói, középen a vizes park, a kötélpályák, csúszdák. Színes, merész, a mozgáskultúra kevéssé kipróbált változatait bátorító játékpark, ahol az egészséges gyerekek mellett a fogyatékkal élők, sőt még a szülők is sok eszközt tudnak használni. Hamarosan a könyvpavilon és a büfé is megnyit, hogy a mozgásba belefáradt gyerekek testileg-szellemileg kissé feltankolhassanak. Összességében egy olyan biztonságos,

kalandokkal teli világ született hatalmas területen, ami egészen új Magyarországon. Egészen más léptékben, másféle gondolkodásmód mentén jött létre Balatonfüred megújult szabadstrandján a Toboz mászóvár: ez a futurisztikus, ugyanakkor tökéletesen organikus tárgyegyüttes a kortárs tájépítészet autonóm művészi szellemiségében gyökerezik. Látványában műalkotás, ám az anyagok, a kialakítás, a stabilitás révén strapabíró tárgyegyüttes, egyszerre metafora és használati tárgy. A Lépték-Terv iroda tervei alapján a Balaton környékén több játszóteret kivitelezett Ilona-malom Műhely készítette el a három, óriásira nagyított tobozformát, amelyeket kötélhíd köt össze és két csőcsúszda

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

—

Városligeti Nagyjátszótér, Budapest Tervezők | Designers:

Szloszjár György, Vastagh Gabi, Szentesné Dandé Eszter, Stéhli Zoltán, Csákó Edina, Füssy Gyula, Mányoki Bence, Szűz Attila, Tarr Kata, Ambrus Nóra – Garten Studio Építészet | Architectre:

Balázs Marcell – Studio BMPZ Kft. Megbízó | Client:

Városliget Zrt.

—

Toboz mászóvár, Balatonfenyves Vezető tervező | Leading designer:

László Viktor Tervezők | Designers:

Szakács Barnabás, Kelemen Edmond

TOBOZ MÁSZÓVÁR, BALATONFENYVES. FOTÓ: ILONA-MALOM, KOCSIS CSABA

kötélhidak segítségével egymásba átjárható várak különleges térélményéhez a deszkaborítású „szárnyak” mögötti, kicsit sejtelmes, kongó hangzás is hozzáteszi a magáét, így a gyerekek egy fa odújában érezhetik magukat, ami azonban tágas, többszintes mászókaként funkcionál, megmozgatva a fantáziát: Hüvelyk Matyiként lehet szaladgálni a hatalmas fenyőtobozokban.

IN THE SKY, ON THE GROUND PLAYGROUNDS IN BUDAPEST AND BY LAKE BALATON

indul a belsejükből, egy 4 méter hosszú a nagyobb gyerekeknek, illetve egy 1,3 méteres a kicsiknek. A formavilágot a környékre jellemző fenyőerdők toboztermései inspirálták. Szerkezetük vörösfenyő gerendákból áll, a borítást jelentő toboz-szárnyak is fából készültek – tudatosan kerülve a játszóterek műanyag világát –, organikusan formált belsejük többszintes játszó-mászó-rejtekhelyet kínál. A lábakra állított, különböző magasságú, a

TÉMA | THEME

An artificial universe, this man-made environment is a limited space used exclusively for recreation,where children can experience the freedom of motion and play. This is, by and large, also our definition of a playground today. The genre is the invention of the late 19th-century and gained more and more significant role also in the 21st century. Three playgrounds recently opened to the public have brought about creative novelties in this respect. Inaugurated at the end of autumn, Muzi is adjusted to the historic character of Múzeumkert, which derives from the location itself as well as from the classics of children’s literature. It is now a genuine attraction of the City Park with a mega-size playground on 13,000 square metres, which contains lots of records, whilst the renewed free beach of Balatonfüred is a futuristic and yet perfectly organic ensemble of objects rooted in the autonomous artistic spirit of contemporary landscape design.

FOTÓ: JUHÁSZ NORBERT

NYÉKI LAK

VÖRÖSMARTY MIHÁLY EMLÉKMÚZEUM ÉS CSAJÁGHY LAURA SZÍNPAD, KÁPOLNÁSNYÉK

—

építész i architect:

ÓNODI SZABÓ LAJOS

szöveg i text:

CSONTÓ SÁNDOR

Hetven év után most lett igazán emlékmúzeum abból a szimpla kápolnásnyéki kúriából, amelyben a magyar reformkor romantikus költészetének meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály a gyermekkorát töltötte 1802 és 1811 között. Ez elsősorban a tárlat rendezőjének, Dr. Kovács Idának, a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetőjének és Kemény Gyula látványtervezőnek köszönhető. Maga az épület nem annyira építészeti, mint inkább szellemi értékei miatt képvisel védett értéket. A házat Nádasdy Mihály gróf földbirtokos gazdatisztjének, idősebb Vörösmarty Mihálynak és családjának szánta szolgálati lakóhelyül, s az építkezés (1800–1801) felügyeletét is rábízta. A Vörösmarty család tíz gyermekkel népesítette be a házat – közülük hét született itt –, és az eredeti, fazsin-

fotók i photos:

JUHÁSZ NORBERT, ÓNODI SZABÓ LAJOS

delyes tetőzetű, egyszerű, földszintes épület fontos szerepet játszott a költő életében. A Nádasdyak 1884-ben adták el a nyéki, 118 kataszteri holdnyi földbirtokot az udvarházzal együtt Ott Károly miniszteri tanácsosnak. Az új tulajdonos három szobával bővíttette az épületet, s parkosította környezetét. Később a kúria öröklés révén Ott unokahúgára, Kresz Gézánéra szállt, tőle pedig fiára, Kresz Géza hegedűművészre. A következő örökös Kresz Mária néprajzkutató lett, aki a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, azzal a feltétellel, hogy az épületben emlékmúzeumot rendezzenek be Vörösmarty Mihály tiszteletére. Az első kiállítást 1950-ben nyitották meg, de ez gyakorlatilag csak három szobára korlátozódott, mert az épület egy szolgálati lakást és egy vendégszállást is magában foglalt. Ez a méltatlan helyzet részben megszűnt 2010-ben, amikor az épület és a kiállítási terek részlegesen megújultak. Ám a teljes körű rekonstrukció mostanáig váratott magára: a költő 220 évvel ezelőtti születésének évfordulójára a kápolnásnyéki házat – az Irodalmi Emlékház Program keretében – közel félmilliárd forintból kívül-belül felújították. A tervezései feladatokat a TSPC látta el, építészpartnerük Ónodi Szabó Lajos és a Bicske Építő Kft. voltak. Az „L” alaprajzú, a völgy felé boltíves tornáccal letekintő kúria a birtok legmagasabb pontján helyezkedik el, szinte közvetlenül a 7-es út mellett. Az állapotfelmérés, értékleltár készítés és a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

FOTÓ: JUHÁSZ NORBERT

műszaki tervezés után a szakemberek megszabadították az épületet a két évszázad alatt rárakódott javítási és toldási megoldásoktól, és egy egységes, korszerű, esztétikus teret hoztak létre. A felújítás célja az volt, hogy a múzeumi intézmény a Szózat szerzőjéhez méltó, iskolás és felnőtt látogatócsoportok számára alkalmas épületben működhessen tovább, valamint turisztikai céloknak is megfeleljen. A kiállított anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szent István Király Múzeum szakemberei kezelik. A tágas, vörös kőpadlós fogadótérből balra két helyiség nyílik. Az első a Kresz család életét mutatja be, mellette a zeneszobában egy csodaszép, 1838-ból származó zongorával, s a háttérben felcsendül Kresz Géza játéka. A korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett konyhán keresztül juthatunk a vizesblokkhoz és egy múzeumpedagógiai foglalkoztató helyiségbe. A konyha FOTÓ: JUHÁSZ NORBERT

TÉMA | THEME

—

Generáltervezés | General design: TSPC Mérnökiroda Kft. Kiállítási koncepció, berendezés | Exhibition concept, interiors: Petőfi Irodalmi Múzeum Építészet | Architecture: Bicske Építő Kft. Vezető tervező | Leading architect: Ónodi Szabó Lajos Épyítész munkatárs | Fellow architect: Ónodi Szabó Ákos Műemléki szakértő | Monument history expert: Fáy Piros Tájépítészet | Landscape: Almási Balázs Út, közlekedés | Roads, traffic: Horváth Zoltán – Horváth Project Mérnökiroda Épületgépészet | HVAC: Vincze Gábor – InnoÉpület Kft. Épületvillamosság | Electrical engineering: Kovács Balázs Megbízó | Client: Velence-tavi Terület- és Településfejlesztési Nonprofit Kft.

FOTÓ: ÓNODI SZABÓ LAJOS

attrakciója a családi pecsenyéstál mellett az az „interaktív betűfazék”, amelyet ha fakanállal megkavarunk, a költő híres versrészletei állnak össze. Jobbról négy egymásba nyitott, hajópadlós szobában követhetjük nyomon a költő életútját, lapszerkesztői munkáját, hazafias költészetének kiteljesedését és drámaírói sikereinek kibontakozását. Emellett feltűnnek a kiemelkedő kortársak, a fontosabb közéleti és politikai személyiségek és a történelmi események is kronológiai sorrendben követik egymást. A kiállítás egésze hitelesen mutatja be azt a 19. századi biedermeier korszakot, amelyben Vörösmarty élt. Pedig a nehéz körülmények között élő poéta után szinte alig maradt fönn tárgyi hagyaték, amely közvetlenül hozzá, vagy a családjához köthető. A falakon számos kép, metszet, versrészlet-hasonmás és információs blokk csavarja el a látogatók fejét. A tárlókban és könyvszekrényben korabeli

kiadású Vörösmarty-kötetek és a családi könyvtár néhány megmaradt darabja. A szalon sarkában az egyik legbecsesebb tárgy a költő íróasztala, rajta szivar, tintatartó lúdtollal és a hasonlóképpen sokat forgatott talpas borospohár. Az antik bieder kanapé mellett kézzel festett, bájos varróasztalka, átellenben a sok csatát megélt kártyaasztal. A leghátsó szoba idővonala remekül szemlélteti a Vörösmarty életében bekövetkezett eseményeket. A múzeumot körülvevő teljes területet bekerítették. A kertbe ékelődött két telek megvásárlásával és átalakításával korszerű személyautó- és buszparkoló épült. A kerttervezéssel és a történeti kertrekonstrukció koncepciójának kidolgozásával a kúria mögötti üres területen gyönyörű park létesült korzózásra invitáló sétánnyal, és majd egy természetes tavacskával. A völgyben tavaly átadott Csajághy Laura szabadtéri színpadon színházi előadásokat, koncerteket, táncelőadásokat láthat és hallhat a közönség a nyári időszakban. A múzeumépület előtti parkban, márvány talapzaton álló Vörösmarty-mellszobor Vígh Tamás szobrászművész alkotása. A kert felől a költő feleségének és múzsájának, Laurának a szobrát Pető Hunor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette. A kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékházban kifogástalan építészeti térben informatív és interaktív, gazdag enteriőr várja a látogatókat. Mit mondhatna a látványra a költő? Tölts még egy pohárka bort, barátom, erre koccintani kell!

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

FOTÓ: JUHÁSZ NORBERT

MANSION IN NYÉK VÖRÖSMART Y MIHÁLY MEMORIAL MUSEUM AND CSAJÁGHY LAURA STAGE, KÁPOLNÁSNYÉK After 70 years, the simple mansion in Kápolnásnyék has evolved into a genuine memorial museum in which Mihály Vörösmarty, a key character in the history of Hungarian Romantic poetry in the Reform Age spent his childhood from 1802 and 1811. This is an achievement largely due to Dr. Ida Kovács, manager of the department of the Petőfi Museum of Literature and Gyula Kemény spectacle designer. The house was built as lodging by Count Mihály Nádasdy landowner for his under-steward, Mihály Vörösmarty Sr., and his family for his services. The Vörösmartys were a family with ten children, and the original simple single-storey thatchroof house played an important role in the poet’s life. The first exhibition was opened in 1950, but it was practically limited to three rooms as the building contained a service flat and a spare accommodation for guests. This unworthy situation partly ended in 2010, when the building and its exhibition spaces were partly restored. However, the comprehensive restoration has been postponed so far: the house in Kápolnásnyék has been renewed both inside and outside on the 220 th anniversary of Vörösmarty’s birth. The vacant lot behind the mansion is now a beautiful landscaped park. FOTÓ: ÓNODI SZABÓ LAJOS

TÉMA | THEME

POMPÁS EGYSZERŰSÉG

LOVARDA ÉS KÖZÖSSÉGI ÉPÜLET, FELSŐÖRS

—

építész i architect:

ESZENYI ÁKOS

szöveg i text:

GÉCZI JÁNOS

Minden ízében tájba simuló, Balaton-felvidéki, egyszerűségétől pompás gazdasági épület az új felsőörsi lovarda. Megfelelőbb környezetbe nem is kerülhetett volna: erősíti a hely auráját. A balatoni Riviéra legészakibb falujának, Felsőörsnek a tó felé néző aljában, ahol abbamarad a fennsík esése és tovább alig valamicskét lejt a völgy, a Kis-hegy és a Cserehegy közében, az Alsóörsre vezető út baloldalán van a környék egyik legkisebb helye. A földúton megközelíthető 30 hektáros birtokon alig egy tucatnyi, különböző fajtájú ló él, a lófürdetőnek és néha itatónak használt mesterséges tóban pedig olykor kétszáz vadkacsa. A szárnyasok száma télvégre leapad, mivel a Cseroldalról lejáró aranysakálok táplálékforrásnak tekintik őket. A szabadon tartott lovak tetszésük szerint hol az apró forrásoknál, hol az erek menti magas füvesben bóklásznak és legelnek, hol hűsölnek a ligetek valamelyikében, hol csapatostól körbevágtáznak a maguknak kitaposott ösvényeken. A birtokon néhány állatgondozáshoz szükséges kiálláson kívül egyetlen istálló magasodik. Ha a

fotók i photos:

MOLNÁR CSABA – MOLNÁR STÚDIÓ

felhagyott vöröskőfejtő közeléből néz rá vissza a látogató, azonnal feltűnik neki, hogy az építmény alakja, ornamentikája harmonikusan illeszkedik néhány újabban épített, karakteres felsőörsi lakóházhoz. A Miske-oldal sztyeppi rétje, a Csere-hegy elegyes tölgyese és csermelyeket szegélyező ligeterdő foltjainak mozaikos keveredése természetes és fenntartható vegetációnak bizonyul. Földrajzi szépségét, gazdag élővilágát nem borítja föl a szabad lótartás, s az ember sem háborgatja. Eszenyi Ákos építész a művelési ágnak megfelelő épület tervkidolgozásával olyan lehetőséghez jutott, amelyhez hazánkban kevesen: az egyik legexkluzívabb magyar kultúrtájon, élő történelmi értékek közelében, impozáns kiterjedésű külterületen, a falura s a partvidéket meghatározó geológiai jegyekre rálátással, az állattartáshoz szükséges épületet tervezhet. A terv 2011-ben készült el, a tulajdonos anyagi lehetőségei szerint ebből eddig fölépült az istálló s megvalósításra vár a lovarda. Ugyancsak elkészült néhány fából ácsolt melléképítmény, amelyek a lovak takarmányozásához, trágyatartáshoz eredendően szükségesek, rossz időjárás esetén pedig állatbeállónak is használhatók. A tervezési feladat célja a terület lótartással kapcsolatos tevékenysége volt: istálló, lovarda és egyéb tevékenységek mellé lehetőségként adódott, hogy az istálló tetőterét később esetleg időszaki lakóhelynek, esetleg panziónak alakíthassák. Az épület főként a 19. század végi, rurális balatonfüredi kúriákra emlékeztet, s minden ízében megfelel a klasszikus forma- és téralakításnak, a birtokos polgárság ízlésvilágának. Maga a ház téglalap alaprajzú, hossztengelye végén nyílik a két hatalmas, mívesen megmunkált, tágra

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

—

Generáltervezés | General architecture:

Felvidéki Építész Műhely Kft. Vezető építész | Leading architect:

Eszenyi Ákos Építész munkatársak | Fellow architects:

Lucskai Norbert, Pető Tamás, Takács István, Várnai Bence Gábor Statika | Structure:

Szabó Imre – Traverz 50 Mérnöki Iroda Kft. Épületgépészet | HVAC:

Mangel Zoárd – Mangel Épületgépész Iroda Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Varró Tibor – MIXIVILL 2000 Bt. Tűzvédelem | Fire protection:

Acsai István – Tűzfény Tűzvédelmi és Kereskedelmi Bt. Kertterv | Garden:

Neumann Zsuzsanna – Dunapark Kft. Építtetők | Client:

Juhász Csaba és Péller Viola

TÉMA | THEME

nyitható ajtó. A főfolyosó burkolata nyers színű tégla. Az épület északi oldalában egymás mellett egyforma lóállások, amelyek padlózatát a vizelet tartályba történő elvezését biztosító hézagolású, préselt burkolat borítja. A déli oldalon egymást követő, többnyire a tengely közlekedő teréből nyíló, kisebb-nagyobb (csempével borított vagy fehérre festett falú) helyiségek sorjáznak egymás mellett: patamosó, lószolárium, belső takarmánytároló, szénatároló, nyerges raktár, egy kb. 30 négyzetméteres közösségi helyiség, valamint a vizesblokkok. A jól bevilágított közösségi helyiségből a ház előtti, oldalról odakanyarodó út mögötti fürdető tóra, a birtokot hosszában áttekintve a kilátóval megkoronázott alsóörsi Somlyó-hegyre és a távoli Balatonra látni. A szabadba kilépve előreugró, társas összejövetelekre alkalmas oszlopos, timpanonos tornác. A mészkőborítás még várat magára, de megegyező lesz az ablakpárkányokéval. Belül átszellőztetett, kényelmes, a külvilágra ablakokkal nyíló terek, melyek mindegyikét a funkciójának megfelelően, gazdálkodói ökonómiával alakították ki. A mértéktartó, de jól használható burkolatokhoz kitűnően illeszkedő, halvány árnyalatú nyílászárók társulnak, s a közösségi

helységet kivéve – ahová csiszolt üvegcsillárokat függesztettek – azonos stílusú, rézből készült világítótestek szolgáltatják az esti fényt. A ház külső díszítése a felvidéki ornamentikát imitálja: rekeszekbe sorolt nap, hold és csillagok. Szerencsésebb volna, ha a keretes, rusztikus habarcsvakolat pasztellszíne közelebb esne a vidék karakterét nyújtó vöröskő tónusához, vagy megmarad az először elgondolt törtfehérnek – a szinte állandóan fúvó széllel szálló por amúgy idővel be fogja vonni, s felülírja az eredetit. Amint az is fontos lenne, hogy a külső és belső felületek egyben tartásához ne pusztán az ajtók és ablakok színe járuljon hozzá, hanem a lapos, kommersz cserepek alján húzódó csatornáké is. A csillogó alumínium vízelvezető közismert és olcsó, de ezen a vidéken nem szokatlanok a festett, illetve nemesebb fémből előállított alkalmatosságok. Ugyancsak némileg ront az összképen, hogy a telekre bevezető s a házat ívben megkerülő út badacsonyi bazaltkockákkal burkolt, nem pedig helyi anyaggal. Nyilván idővel kivágják a számos faj egyedéből álló, koros fenyőfaligetet is, amely ugyan megfelel a száz évvel korábbi Balatonon nyaralók kerti szépségről alkotott igényének, de tájidegen. Amint az szokásos, a fő funkciót ellátó helységek kialakítása után kerülhet sor a kevésbé fontosak kialakítására. Lehetőség van a társalgóból megnyitott, szilárd födém nyílásán át a felső, tetőtéri szint lakótérré képzésére s majd az istálló mellett a 20x40 méteres, körfedeles gyakorlópálya befogadására alkalmas csarnok megépítésére s az istállóval való fedeles összeköttetés biztosítására. Összességében az épület kellemes összhatású, célszerűen kivitelezett, tájba illesztett, s legfőbb vonásaiban vállalja a vidék építészeti és gazdálkodási kultúrájának örökségét.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

SPLENDING SIMPLICIT Y RIDING HALL AND COMMUNAL BUILDING, FELSŐÖRS On the periphery of Felsőörs, the northernmost village of the Hungarian Riviera, that is Lake Balaton, there is a single stable towering above its surroundings on a larger estate with stands necessary for animal-keeping. Nestling into the landscape with its every cell, this generous and rich outbuilding is an authentic design of the Balaton Upperlands. There could not have been a more suitable site for this building: it actually enhances the aura of the location. The goal of the design task included activities associated with horse-keeping: besides the stables, the riding hall and other, associated activities there was the opportunity to convert the loft of the stable later on into temporary residential places, accommodations or even a guesthouse. This mansion evokes the designs of those built here in Balatonfüred in a rural style at the end of the 19th century, and suits the classic forms and spatial configuration as well as the taste of the land-owning middle-class in every detail.

TÉMA | THEME

KÖRSÉTA A MAGASBAN

LOMBKORONA-TANÖSVÉNY, SÜTTŐ-TARDOS

—

építész i architect:

SZABÓ PÉTER

szöveg i text:

TATAI MÁRIA

Földrajzszakkörös koromban a hatvanas években lelkes tanárunkkal jártuk az erdőt, másztuk a fákat. Mára komfortosabb lehetőséget kaptak a természet iránt érdeklődők: az utóbbi időben hazánkban is több tanösvény létesült. Ezek a sétányok vezethetnek földön, vízen (például a Tatai Fényes Tanösvény) és levegőben is, utóbbiak a „lombkorona-tanösvény” nevet kapták. Általuk a látogató a madarak szintjére emelkedhet, közel kerül a magasban megfigyelhető élővilághoz. Mindehhez a levegőben járás élménye is társul – tériszonyosoknak kevésbé ajánlott. A Süttő és Tardos között vezető erdei út felénél található ilyen építmény rejtőzködő és elegáns. Egy mélyedés és időszakos patakmeder fölé nyúló körsétányról van szó, amely egy szakaszán szintben közelíthető meg, innen, még „szilárd” (beton) padozatról indulhatunk két irányban kissé felfelé a légi sétára. A hazai tanösvények eddig többnyire fából készültek. Az acélszerkezetet látva felmerül persze, hogy erdőbe

fotók i photos:

DANYI BALÁZS

nem a környezetbarát faszerkezet illene-e jobban. Nem biztos. A fából készült hazai előzmények közül (például Gyomaendrőd, Lengyel-Annafürdő, Kaszó, Sás-völgy) némelyik magasabb, némelyik hosszabb, általában kilátóteraszok is épültek hozzájuk, s bár a faszerkezet valóban természetközelibb megoldás, de az acélszerkezet karcsúságával, eleganciájával (jó esetben) nem vetekedhet. Van előzmény acélból is, nevezetes példa a makói lombkorona sétány, de Szabó Péter építészirodájának megoldásaival – ilyen a pannonhalmi és az itt tárgyalt gerecsei – nagyvonalúságban nem veszi fel a versenyt. Itt az építész jól érzett rá a hely szellemére: a sűrű erdőben, koncentrált elhelyezéssel, magas lábakon is álló tanösvénynek éppen ez a megoldás a megfelelő. Ami pedig a költséghatékonyságot illeti, ez az építmény egy nagyobb lakásfelújítás árából jött létre. A Gerecse hegységben, tájvédelmi körzetben járunk, a Vöröshíd nevű helyen, ahol ötven évvel ezelőtt szűnt meg egy nevezetes vasútvonal. A vonat itt követ, fát, munkásokat és kirándulókat is vitt majdnem négy évtizeden át. Az állami erdei vasutat akkor számolták fel, amikor a környékbeli kőbányák áttértek a közúti szállításra. A közelben bányászták a híres tardosi „vörösmárványt”, amelyből az esztergomi főszékesegyházban található, 16. századi Bakócz-kápolna belseje is épült. Ez a kőzet valójában nem márvány, hanem vastartalmú, kristályos, tömör mészkő a Jura korból (mintegy 200 millió évvel ezelőttről), mindez azonban nem von le az értékéből. Az idekerült könnyed építmény pedig – akár csak tudat alatt is – a valahai vasútra és a hídra is emlékeztethet. Az OKKA Építésziroda munkája a Pannonhalmi Lombkorona Tanösvény (lásd MÉ

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

2019/6) is. A két „légiútban” közös a lendületes vonalvezetés, valamint a karcsú tartószerkezet, amely alig avatkozik be a táj látványába és természeti szerkezetébe. A gerecsei ösvény a pannonhalmival ellentétben belesimul a környezetébe, szinte eltűnik az erdőben, csak a közelébe érve rajzolódik ki szabályos körformája. Fák körül és fák között, a természet világában egy tökéletes mértani elem jelenik meg, mérnöki-ipari szerkezetek segítségével. A majdnem vízszintes, 44 méter belső átmérőjű (összehasonlításképpen: a római Pantheoné 43,2 méter), 9%-os lejtésű körgyűrűt 1–11 méter magas, enyhén dőlő (a járósíkra merőleges), 30 cm átmérőjű acéloszlopok tartják. Utóbbiak a környező fák törzséhez hasonulnak, csak szürke, sima felületük különbözteti meg azoktól. A tartószerkezet minden eleme látható: az oszlopok kör szelvényű, körbefutó gerendát tartanak, erre ül föl középső alátámasztással az ösvényt tartó, kehelyszerű fémszerkezet, amely a 816 tölgyfa járópallót és a mellvédrácsozatot hordja. A kör hatszorosan jelenik meg a műben: nagyban magában a tanösvény gyűrűjében, „rejtetten” középen, a belső feszítőgyűrűben és az oszlopok meg a gerendasáv szelvényében, illetve még a mellvéd körpálcáiban is, jelszerűen pedig az induló mellvédpanelok kivágatában. A kör idomot a reneszánsz építészei dicsőítették (Alberti, Palladio), őket pedig Cusanus1 ihlethette, aki így nyilatkozik: „A kör az egység és az egyszerűség tökéletes ábrája”,2 s ez nagyon is illik erre az alkotásra. Amíg a pannonhalmi ösvény hal formájú (Krisztus monogram), addig ez a vöröshídi körpálya a makrokozmoszt, a mindenséget, a legfőbb létezőt szimbolizálja.

TÉMA | THEME

—

Építészet | Architecture:

Okka Építésziroda Vezető tervező | Leading architect:

Szabó Péter Építészek | Architects:

Nemes Sándor, Orova Renáta, Perge Márton, Ürmös Eszter Statika | Structure:

Mihucz Levente, Kepe Gábor, Nagy Anna – MI.V. Mérnökiroda Tűzvédelem | Fire protection:

Hochrein József Kivitelezés | Main contractor:

SZETESZ 2000 Építő Kft.

A szerkezeti körszelvények ugyanakkor a könnyedség érzetét keltik, gördülékennyé teszik a látványt. A lebegni látszó sétány stabilitását a kör közepénél acélgyűrűben összefutó feszítősodronyok biztosítják, az oldalirányú lengést merevítőrudak fogják meg. A tanösvény egyben statikát is tanít, szinte láthatóvá teszi a rejtett erők játékát, megmutatja, hogyan lehet acélszerkezetből méreteihez képest könnyed légi ösvényt építeni. Korlátja, mellvédje (álló pálcák sorolása), széles könyöklője vörösre festett fém, ez a szín utal a vörösmárványra, illetve a tardosi kőzetet színező vasoxidra. A 140 méter hosszú ösvény kerekesszékkel is bejárható (1,25 m széles). A bejárónál a tájékoztató tábla kissé földhözragadt látnivaló az elegáns kerengőhöz képest. Délről nagyobb tisztás csatlakozik a „biológia előadóhoz”, jól kiegészíti az erdei élményt. Ha a jövőben a helyre vonatkozó egyéb tájékoztató, szöveges-képes elemeket is elhelyeznek itt – ám az építményhez méltó, minden értelemben kreatív módon –, a tanösvény funkciója még jobban kiteljesedhet. De turistaállomásként addig is különleges, hiszen itt az erdőjárás és a természet megismerésének élményét látványos építészi-mérnöki alkotás erősíti.

— 1 2

Nicolaus Cusanus (1401–1464), német bíboros, teológus, platonista filozófus, természettudós Rudolf Wittkower művészettörténész Cusanustól idézi, illetve részletesebben is tárgyalja a témát A humanizmus korának építészeti elvei című könyvében (Gondolat Kiadó, 1986. ford. Tatai Mária)

TOURING AT A HEIGHT FOLIAGE EDUCATIONAL TRAIL, SÜT TŐ-TARDOS The „air” trail of the Gerecse Hills nestles into its environment, almost disappearing in the forest, and its regular circle-shape is only outlined on closer inspect. Around and among the trees, in the domain of nature a perfect geometrical component appears by means of engineering and industrial structures. Almost horizontal, the ring system with an inner diameter of 44 metres and an inclination of 9% is supported by 1-11 metre high steel pillars of 30-centimetre diametres that are slightly tilted, but perpendicular to the pavement. Each part of the struts is exposed: the pillars hold wrap-around beams with circle segments that in turn support the cup-like metal structure holding the trail itself which is made up of 816 pavement planks made of oak and a lattice of handrails. The stability of the avenue seemingly floating is provided by the straining wires that meet in the middle in a steel ring, whilst its sideway movements are dampened by poles. This trail actually gives us a lesson of statics too: it almost entirely screens the hidden interplay of physical forces, whilst showing how to build a light trail in the air which appears fairly light-weight in spite of the dimensions of its steel structure.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

LÁTHATÓ SZERKEZET

KILÁTÓ A ZENGŐN

—

építészet és szöveg i architecture and text:

RABB DÁNIEL

A Dél-Dunántúlon, Baranyában szinte páratlan természeti értéket rejt a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő. Az első kilátót itt 1895-ben a Mecsek Egyesület építette, a munkát Trestvánszky László főerdész irányította. Az itt található, betonból készült geodéziai mérőtorony 1978-ban épült. A torony tetején kilátót alakítottak ki, melyet 1985-ben adtak át. 1 2010-től életveszélyre hivatkozva a torony használatát megtiltották, bejáratát lezárták. A hegy csúcsáról feltáruló látvány majd tíz évig rejtve maradt. A környező településeken (Pécsvárad, Hosszúhetény, Püspökszentlászló, Zengővárkony) élők és a turisták régóta szorgalmazták, hogy kilátó létesüljön a Zengő csúcsán, ahonnan páratlan panoráma nyílik minden irányba. A környező települések önkormányzatai egyöntetűen támogatták a beruházás megvalósítását. A projekt megvalósítására a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécsvárad Város Önkormányzata és a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal konzorciumi együttműködési megállapodást kötött. A beruházás célja az volt, hogy a Mecsek legmagasabb pontján az életveszélyes, eredetileg nem kilátó funkciónak épült geodéziai mérőtorony kiváltható legyen

TÉMA | THEME

fotók i photos:

KALMÁR LAJOS

egy új kilátóval, ami növelheti a Zengő hegy turisztikai vonzását, így egy új attrakcióval, látványossággal gazdagodik a hegy és környéke. A tervezés során különös figyelemmel kellett lenni a természeti környezetre, mivel a tervezett kilátó területe része a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetnek és a Natura 2000 hálózatnak. A Natura 2000 terület egyben az ökológiai hálózat magterülete, tájképvédelmi övezet része és fokozottan védett régészeti lelőhely. A tervezés ezért az ötletelésen túl a környezetvédelemre és a természetvédelmi engedély megszerzésére is irányult. A felsoroltak nem könnyítették meg a feladatot, szinte megkötött kézzel kellett dolgoznunk. A környezet- és természetvédelmi elemek figyelembe tartásával a tervező, a beruházó, a környező települések vezetői – civil szervezetek bevonásával – több alternatív megoldást is tanulmányozott. Alapvetés volt, hogy a pályázati projektből a geodéziai mérőtorony felújítása nem finanszírozható, így annak felújítását, bővítését elvetettük. A tornyot, annak ellenére, hogy a tartószerkezeti szakértői vélemény kimondta életveszélyes állapotát, meg kellett tartani. Ezek után megvizsgáltuk egy falazott szerkezetből történő kilátó építésének lehetőségét. A felvázolt tervek szerinti épület tégla- vagy terméskő falazattal épült volna, vasbeton vázzal, de a különleges helyszíni adottságok figyelembevételével és a teljes infrastruktúra hiányából adódó nehézségek csak súlyos környezeti terhelés mellett lettek volna leküzdhetők. Továbbá a szabványoknak megfelelő beton minőségeket a kivitelezés nem tudta volna első osztályú minőségben kivitelezni. Az anyagszállítás is nehezen lett volna megoldható a nagyobb gépjárművel szinte járhatatlan, sziklás, meredek hegyi utakon. Másodsorban felvázoltuk egy fa anyagú kilátó felépítését is, önálló teherhordó szerkezetként. Itt is, mint az előző esetben, az alapozástól nem lehet eltekinteni, a tervezett 22 méteres magasság is igen nagy keresztmetszetű fa tartókat igényelt volna. Ebben az esetben a kilátó évenkénti kezelése is szóba került, a Zengő tetején lévő szélsőséges

időjárási körülmények miatt, ami további nehézségeket okozott. Egy fából épített kilátó kezelése szinte rendszeres éves feladat, amire további anyagi erőforrásokat nem tudtak volna biztosítani. Összességében a kivitelezés ideje, a munkaerő- és gépszükséglet, illetve a fenntartás minimális költsége miatt esett a végső választás az acél anyagú kilátóra. A szerkezet független a meglévő vasbeton geodéziai ponttól, 21 méteren lévő legfelső szintje ~4 méterrel magasodik a lombkorona szint fölé. A kilátó melegen hengerelt zárt szelvényből álló többszintes keretvázas tartószerkezetét a termett talaj eltávolítsa után a mészkőből kifúrt/kivésett alaptestekre állítottunk rá. A könnyebb szállíthatóság és szerelhetőség érdekében 3 méteres szinteket terveztünk. A felületkezelés időtálló, színe harmonizál a külső burkolat színével. A kilátó szerkezeti rendszere úgy lett kitalálva, hogy mint egy Lego-játékot, apró darabokból lehet szintenként felépíteni. Minden felépített szint a következő szint építési állványaként is funkcionált a kivitelezés során, ezért további segédszerkezetet, állványt nem kellett felvinni a helyszínre. Az oszlopok alatti alaptestek mindösszesen

36 m 2 területet fednek le. A kilátó tervezett burkolata, a Corten acél rendkívül jó időjárástűrő anyag, számos országban és egyre több helyen itthon is bizonyított már. A pénzügyi keretünk nem biztosította, hogy teljes egészében Cortenből épüljön fel a kilátó. A tervezett lyukperforált burkolat színe a kezdeti vörösessárgáról pár év alatt barna patinává változik, emiatt is kedvelt anyag a táj- és kerttervezők számára, mert a későbbiek során a természetes patinaként kialakuló barna színével besimul a környezetébe. A térbeli acélszerkezet merevítését a szokványos ferde rácsrudak helyett a burkolatként funkcionáló Corten acéllemezekkel, mint nyírt tárcsákkal oldottuk meg, így alakítottuk ki az építményt ökologikusan, az anyagfelhasználás minimalizálásával. Tervezőként felvállaltuk, hogy megmutatjuk a szerkezetet. A kilátó inkább „funkcionalista”, a környezetét a lehető legkisebb mértékben zavaró, felépíthető építmény, ami egyetlen célnak, a kilátásnak van maximálisan alárendelve. Sem a kilátással, sem a természeti környezettel nem akartunk konkurálni, ezért is lett áttetsző az építmény. A kilátó felső szintjén teljes körpanoráma várja a látogatókat, ahonnan szép időben láthatók a Mecsek gerincének csúcsai, valamint dél felé a Szársomlyó és Tenkes-hegy, kelet felé a mórágyi gránitrög hullámos háta. Tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is látni. A hegy nem csak szép kilátást nyújt, hanem speciális mikroklímájának köszönhetően ritka növényeknek is, így a bánáti bazsarózsának és más védett növényeknek is otthonául szolgál.

—

1 B. Horváth Csilla: A Mecsek Egyesület története 1891-2002. Pécs, 2002. 32. o.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

—

Generáltervezés, szakértők | General design, experts:

Bartal és Rabb Kft. Vezető tervező | Leading architect:

Rabb Dániel Építész munkatárs | Fellow architect:

Hankó Andrea Szerkezet | Structure:

Szabó Balázs Statikus munkatárs | Fellow structural engineer:

Bálint Valentin Tartószerkezet | Framework:

Rabb Péter, Molnár Miklós Talajmechanika | Soil mechanics:

Dr. Kaszás Ferenc – Trilobita Bt. Villámvédelem | Lightning protection:

Rostás Attila Környezetvédelem, természetvédelem | Environment protection:

Lovasi Katalin – Productus Bt. Természetvédelmi szakértő | Environment expert:

Böszörményi Krisztina Zaj- és rezgésvédelem | Noise and vibration prevention:

Kővári László Levegőtisztaság-védelem | Air pollution prevention:

Reiszné Friedl Ildikó Környezetmérnök | Environment engineer:

Kövécs-Varga Vera Műszaki ellenőr | Technical controller:

Presting Optimum Mérnöki Zrt., Bocz Gábor Projektmenedzser | Project manager:

Staub Richárd, Baranya Megyei Önkormányzat Beruházó | Client:

Baranya Megyei Önkormányzat és Pécsvárad Városa konzorciuma

VISIBLE STRUCTURE LOOK-OUT ON ZENGŐ In the southern part of the Transdanubian region, in Baranya county, the highest peak of the Mecsek Hill named Zengő treasures almost unparalleled natural gems. The first lookout on this site was built by the Mecsek Association in 1895. This project was managed by László Trestvánszky senior forester. The geodesic monitoring tower standing here was made of concrete in 1978. The look-out on top of the tower was built in 1985, but was closed down in 2010 because of life-threatening conditions. The unique view opening up from the hilltop had been hidden for almost 10 years, and was only exposed by the new look-out constructed now. During the design stage, special care was taken to the natural environment, as the site of the projected lookout was part of the Eastern Mecsek Natural Reserve and the Natura 2000 network. The new structure reaches 4 metres above the foliage with its topmost level at a height of 21 metre. Its steel Corten system resists the extremes of the weather outstandingly well, and in a few years’ time its colour has changed from the original reddish-yellowish to patinated brown so it smoothly nestles into its surroundings.

TÉMA | THEME

TÁJ ÉS IDŐ

PAJTAÉTTEREM BŐVÍTÉSE, ŐRISZENTPÉTER

—

építész i architect:

U. NAGY GÁBOR

szöveg i text:

OSTORÓCZKY NÓRA

Az őrségi táj folyamatosan változó – a természettel együtt élő ember formálja és alakítja. Ott pedig, ahol az ember felad egy területet, a természet visszafoglalja azt. Organikus és hiteles együttműködés ez, amely az egymást elfogadó élet velejárója. A táji kultúra sajátos megnyilvánulásaként éljük meg mindezt. Egy ilyen természetszerű emberi fejlesztés vágya hívta életre Őriszentpéteren egy táncpajta kialakítását, majd ennek újabb bővítését – ez is része lesz ennek a több száz éves táji tagozódásnak. U. Nagy Gábor őrségi jelenléte a 1990-es évek elején kezdődött, mikor családjával Budapestről a Vendvidékre költözött, hogy az általa ott feltételezett űrt, a műépítész szerepét betöltse. Azonban az első években tudatosult benne, hogy nincs semmilyen betöltendő űr, az építészet vidéken bizonyos értelemben műépítészeten kívüli kategória és elsősorban a tervezés és az építés egységeként kell kezelni.1

fotók i photos:

PALKÓ GYÖRGY

Az őriszentpéteri Táncpajta első átalakítása egy táncközösség próbaterméül szolgált. A kezdetben teakonyhaként funkcionáló épületrész az évek során kulináris zarándokhellyé változott, így a fogyasztótér bővítése szükségessé vált. U. Nagy egy rövid írásban említi,2 hogy nem szívesen vállalta a már késznek gondolt épületegyüttes továbbépítését, azonban véleménye szerint az építészet elevenségének alapfeltétele, hogy nem maradhat csupán illusztráció, a változó igények új megoldásokat hívnak életre. Így 2019-ben az új helyzetre adott válaszban egy újabb ,,dobozzal” bővült a kompozíció. Az első bővítés finom illeszkedése, az őt körülvevő környezetébe írt természetessége szinte megkérdőjelezhetetlen, ezt több publikáció elemzi részletekbe menően.3 A tájhoz való viszonya a nem szokványos forma ellenére is magától értetődően helyénvaló: az Őrségre jellemző „szeres” beépítés kerítés nélküli, házak által kerített portáinak telepítésmódja, az épület helyhez való tiszteletteljes viszonya erős atmoszférát teremt. Az eddigi beépítéshez szokott szemnek a jelen állapot a túlépítettség érzetét keltheti – érdemes azonban az új helyzetet nyitottan, az első érzetet mellőzve megvizsgálni. Az újabb beavatkozás megjelenésével egyfajta sűrűsödés jön létre, melynek oka valóban a bővülés igénye, az ilyen jellegű továbbépítés viszont ettől a tájtól sem idegen. A helyi „szerekbe” tömörülő hagyományos népi építészetre hasonlóképp jellemző a nőtt jelleg. Ez a fejlődés pedig mindig tetten érhető az épített egységek méretében és egymáshoz való viszonyában.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

A szerkesztésmód az első hozzáépítéshez hasonló, a létrejövő bővítmény karakterében mégis eltérő. Kívülről szemlélve a korábbi fa és az új acél bővítés között erős a kontraszt, mely inkább hat építészeti döntésként, mintsem a helyből következő, magától értetődő megoldásként. Milyen a kapcsolat a régi és az új között? A táncpajta egyszerű kubusához képest az új üvegdoboz mozgalmas tömegformálása első pillantásra erősen különbözik. A belső udvar felé eső homlokzat fa lamellái a táncpajta homlokzati struktúráját idézik, e kapcsolat azonban a nyári hónapokban nehezen érzékelhető, hiszen a régebbi homlokzatot már sűrű növényzet borítja. Az üvegtáblák erősen meghúzott acél kontúrja idomul a táncpajta üvegosztásához és az étterem téglakitöltések közötti fa pillérek ritmusához. A térelhatárolás leválik a szerkezetről, különálló réteggé válik, ami

az eltérő anyaghasználatot is indokolja. A saját legyárthatóság igénye, ezáltal a helyi tudás felhasználása is újszerű konstrukciót hívott életre: Jansen rendszerelemek vegyes, nem rendszer-szerű alkalmazásával alakult ki a szerkezet. Az új szereplő egyszerre alkalmazkodik a már itt lévő rendhez és mégis különválik a meglévő épületegyüttestől. A belső térben ez a kettősség feloldódik, bentről nézve kifelé jóval nagyobb az összhang – nem érezni rivalizálást. A már meglévő három fa pillér még kétszer ismétlődik, így íródik tovább a szerkezet, a fogyasztótér lépcsőzetes és teraszos kialakítása – tovább folytatva ezt – finoman reagál a terepviszonyokra. A fa pillérek és gerendák ismerős ritmusa és felülete miatt nem szembetűnő a régi és az új határa. Az acél helyett a fa dominál. A nyeregtetős ház bütüjének homlokzati síkjából kilépő, közlekedőként szolgáló sáv üvegfedése föntről is fényt enged a térbe. Ez a gesztus a rövidebb oldalon is megismétlődik, de itt a belmagasság nagyobb. Ennek oka az az építészeti szándék, hogy a szemben lévő galambosszeri domb horizontvonala látható legyen a Bisztróba belépő, vagy a pult mellett üldögélő vendégek számára is. A körülölelő üvegfelületek erős vizuális kapcsolatot engednek a tájjal, az épületekkel és az udvarral egyaránt. A bútorok színes felülete és a textilkábelen lógó gömb izzók opálos üvege ismerős és otthonos érzetet kelt, a táncpajtában láthatunk hasonlót. Míg korábban a táncpajta üvegdoboza egyértelműen az épületegyüttes vezéralakja volt, az új bővítés ezt a hatást kicsit feloldja: a hangsúlyok kiegyenlítődnek, vagy talán

TÉMA | THEME

—

Építészet | Architecture:

MoHa Építészeti és Művészeti Kft. Vezető tervező | Leading architect:

U. Nagy Gábor Építész munkatárs | Fellow architect:

Toldi Miklós Gépészet | HVAC:

Kadnár Béla Beruházó | Client:

Pajta Bisztró, Őriszentpéter Kivitelezők | Contractors:

Ganz Danubius Hajtástechnika Kft. (tartó-, függönyfal- és üvegtető szerkezetek), Horváth Attila (famunkák), Monok Dávid (bádogos munkák)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

inkább árnyalódnak, tovább tolódnak. Ez is okozza az elsőre zavarba ejtő érzetet, mintha megbomlott volna egy korábbi egyensúlyi helyzet és elindult egy átrendeződés. Ez nem értékítélet, inkább csak egyfajta helyzetfelismerés, amelyet érdekes lehet hosszabban szemlélni, a tájban járva hasonló helyzetekkel összevetni, mielőtt harmonikus, vagy diszharmonikus voltáról bármit állítanánk. Történik valami, mint ahogy több száz éve ezen a tájon, az ember és az őt körülvevő környezete között: egy alkotás a szokásos rendben írja tovább e viszonyt. Az ember a tájból most egy újabb területet elvesz, de a létrehozott új értékkel a táji karakter megjelenését formálja. Természetes folyamat ez.

— 1 2 3

Árvai András – Benedek Anna: Hogyan lehet minél kevesebb eszközzel minél többet elmondani? Interjú U. Nagy Gáborral. Prae.hu, 2009. https://www.prae.hu/index.php?route=article/article&aid=2289> (utolsó elérés: 2020. 08. 04.) Garai Péter: Közösségépítő építészet: Interjú U. Nagy Gáborral. Építész Közlöny – Műhely, 2013/08. 14–19. U. Nagy Gábor: Válaszok Dirk Wallenburgnak: párhuzamos történeteink. Építészfórum, 2019. 09. 16. http://epiteszforum.hu/valaszok-dirk-wallenburgnak-parhuzamos-torteneteink1 (utolsó elérés: 2020. 08. 04.) Szegő György: A megtalált falu: Táncpajta, Őriszentpéter. MÉ 2013/3. 15–16. Wesselényi-Garay Andor: Elbeszélhetetlen. Metszet, 2013/1. 12–19.

LANDSCAPE AND TIME EXTENSION OF A BARN RESTAURANT, ŐRISZENTPÉTER After its first conversion, the Dance Barn in Őriszentpéter was used as a rehearsal room of a dance community. Initially functioning as a kitchenette, it was transformed into a culinary pilgrims’s site throughout the years. As a result, it was necessary to extend the consumers’ place. In 2019 this composition was enriched with another new „box” in a response to the new situation. This configuration was similar that of the first extension, but the extension ensuing then was different in character. Viewed from the outside, there is a strong contrast between the former timber and the new steel extension,which impresses us as an architectural gesture rather than a solution naturally resulting from the location as a self-evident one. As opposed to the simple cube of the dance barn, the new glass cube has a radically different, dynamic mass configuration obvious at first glance. The wooden lamellas of the facade overlooking the yard evokes the structure of the facade of the dance barn. The markedly strained steel contours of the glass panes are adjusted to the glass configuration and layout of the dance barn and the rhythm of the timber pillars between the masonry fills of the restaurant.The new participant accommodates both to the already existing order whilst separating from the existing building complex.

TÉMA | THEME

SZŐLŐ, BOR, DRÁGAKŐ

LAHOFER BORÁSZAT, DOBŠICE, CSEHORSZÁG

—

építészek i architects:

ONDŘEJ CHYBIK, MICHAL KRISTOF

A Csehország morva vidékén átadott új borászat helyszíne egy 19. századi sörgyár főzdéje és a szomszédos műszaki létesítmény, amelyet az 1970-es években építettek hozzá a régi telephez. A koncepció fontos része volt, hogy az új funkcióval egybefogják a korábbi átalakítások egymásra épülő rétegeit. A sörfőzdét eredeti formájában állították helyre, megőrizve a tér lényegét, itt egy történeti kiállítás és egy borkóstoló kapott helyet. Az újonnan épült látogatótér egy amfiteátrumra emlékeztet, harmonikusan simul a szőlősorokkal tagolt táj látványába. A műszaki csarnoknak csak a külső szerkezetét hagyták meg; újragondolt tömege az organikus ívek játékos ritmusával és változatos síkokkal kapcsolja össze a térsort. A szőlősorok felé néző tér tetőzete szimbolikus forma, egyszerre idézi meg a növény íveit, a termékeny talaj szántás-hullámait, a hordók dongáit és a pincék boltozatát. A pincészet nem csupán a mezőgazdasági termelés helyszíne, hanem a helyi kultúra tanúja, a közösségi kulturális események színtere is, beleértve a

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

fotók i photos:

ALEX SHOOTS BUILDINGS

szőlőtermesztési ünnepségeket és előadásokat is – profán, a szőlőműveléshez kapcsolódó rítusok által mégis szakrális színezetű közösségi térként szolgál. Olyan „színházként”, amelynek főszereplője a régió borkultúrája. Hamvas Béla érzékelte a szőlő által hordozott drámát: „Az út mellett nova szőlőtőkét pillantottam meg. Az első percben meghökkentem. Hát ez meg miféle drágakő? Abban a pillanatban rájöttem, hogy a bor teljes világ, és mint minden teljes világ, például a nő, a gonoszoknak, az aljasoknak, a sötét pokloknak is helyet ad, és kell adjon. A novaszőlő és a belőle készült maró, büdös, borszerű folyadék nem egyéb, mint az ördög ügyefogyott próbálkozása, hogy ő is bort csináljon. Soha ennél sikertelenebb kísérletet! A nova a puritánok, a pietisták, a vénkisasszonyok, az agglegények bora, a kapzsi, a fösvény, az irigy, a komisz embereké. Egészséges ember, ha szagát érzi, az orrát is befogja, s ha megkóstolja eszeveszetten köpködni kezd és addig kiáltozik, amíg valami rendes itallal a száját ki nem öblíti.” 1 Nem kóstolva ezt a morva bort, csak az építészeti formából következtetek egy nemes nedűre. Mert architektúra és szőlőművelés, mindkettő: építés (lásd a német kifejezést: Weinbau). A mennyiségorientált szocialista borüzemek építészete is magáért beszélt. Hamvas dühében nem gondolt a filoxérára, arra, hogy a pusztulás után azért telepítették a novaszőlőt, mert az mindent túlélt. Csak épp az abból készített bor lett méreg. Hamvas így folytatja: „Mondom, az ördög megirigyelte a Teremtő borművét és elhatározta, hogy ő is bort fog csinálni. Beletette sárga kapzsiságát, bosszúszomjas mérgét, pimaszságát, grimaszait, gyáva alattomosságát, kozmikus nyomorékságát, minden ügyefogyott olaját, és hihetetlenül bőtermőre tette. A nova tényleg legalább

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

—

Építészet | Architecture:

Chybik + Kristof Vezető tervezők | Leading architects:

Ondrej Chybik, Michal Kristof Építész mumkatársak | Fellow architects:

Adam Jung, Lenka Vořechovská, Hanin Al-Gibury, Karolina Holankova, Martin Holy, Vojtech Kouril, Ondrej Mundl, Matej Strba, Zuzana Zathurecka, Zuzana Pelikanova, Victor Cojocaru, Laura Emilija Druktenytė, Zuzana Lisoňová, Gabriela Voláková

hússzor annyi szőlőt terem, mint a nemes tőke. De kinek? A kapzsiknak és a fösvényeknek, akiknek csak az a fontos, hogy sok-sok-sok legyen. Engem nem csapsz be… Te vagy az ateista szőlő.” A morva vidék a régió legészakibb bortermelő hagyományát őrzi. A globális felmelegedés talán épp jobb cukorfokot ad itt, így a minőség újra előtérbe kerülhet. Az építészeti mágiával párosulva a dizájn a régi borhagyományt és a kortárs borkészítési folyamatokat ötvözi. A látogatóközpontot, kóstoló helyet és termelési létesítményeket egyesítő grandiózus szerkezet belemerül a tájba, finom szimbiózist hoz létre a szőlővel és párbeszédet folytat a környező birtokkal. Az építészek koncepciójából idézek: „Abban az időben, amikor a kultúra és a természet ellentmondásos erőknek tűnnek, elképzeltünk egy olyan helyet, amely tükrözni képes a régió kétarcúságának régóta fennálló szimbiózisát – egy olyan helyet, amely tiszteletben tartja a környezetet, amelynek része. A szerkezet kibontakozik a terepen, belemerül a környező szőlősorokba, megőrizve ezzel a talaj és a szőlőkultúra integritását. Ezenkívül átlépünk a puszta termelékenység nézőpontján, és a látogatói élményre koncentrálunk.”

TÉMA | THEME

pillantását. A látogatóközpont üveghomlokzata délre néz, bőséges látványt kínálva kifelé is, befelé is. A belső teret a külső szőlősoroktól alig érzékelhetően választják el a hatalmas ablakok. A fából, betonból és üvegből épült látogatóközpont részévé válik a környezetnek, így a borral együtt a teljes élmény megtapasztalását nyújtja. A mennyezet egészét elfoglalja Pablik Hábl cseh kortárs művész falfestménye, melyen szabálytalan, lüktető ütemben a föld vöröses és feketés pászmái egészen a terroir-ra emlékeztető barnáig és bézsig visszanyúlnak a talajnedvességből adódó színskálához. Optikailag felvetítődik a föld, időtlen jeleket hagyva a falakon. Amíg a falkép egybefogja a borral összefüggő, szerteágazó témákat, addig a szerkezet két különálló magasságú csarnokban rendezi el a termelést, mindegyik az adott folyamatot tükrözi. Az első csarnok csoportosítja a műveleteket, beleértve a borkészítést és a dolgozóknak szükséges létesítményeket, a második az alacsonyabb hőmérsékletet megkövetelő műveleteket fogadja be, mint a borprés, a pince és a boráruház. A belső terek változó magassága a hullámzó terepet követi, egyben lehetővé teszi a funkcióknak megfelelő ritmus kialakítását. A bornak nem csak filozófiája, de technológiája is van, a Lahofer borászatban ez a kettő egymást gazdagítja. A modern borkészítési folyamatok fázisainak megfelelően az épület három különálló, de egymással összekapcsolódó struktúrát egyesít: a borkészítés helyét, a pincészet adminisztratív központját, valamint a látogatóközpontot és az azzal szomszédos, ízléssel formált kiegészítő helyiségeit. A régió archetipikus borospincéire utal a boltozott gerendák rácsozata, amelyen a borászat nyugszik. Az ugyanilyen alakú, hullámzó tető amfiteátrumként szolgál a helyieknek és a látogatóknak, szabadtéri kulturális események helyszíne, összekapcsolva a pincészetet magával a földdel és a szőlőkultúrával – a tradíció eleven erejével. Az amfiteátrum konkáv tetőzete révén az egész hely egy hatalmas „pincévé” terebélyesedik, az ívek hangsúlyos bordaszerkezete a hagyományos cseh pincészetek archetipikus formáit jeleníti meg. Minden vasbeton boltív külön-külön úgy szerkesztett, hogy illeszkedjen a men�nyezet meghatározott szögéhez, az ívek ritmusát pedig a szőlősorok közötti távolság határozza meg. Minden modul egy szőlősorból emelkedik, a ritmus átszövi a teret, tökéletes vizuális szinkronban a szőlőre vetíti a néző

—

1 Hamvas Béla: A bor filozófiája. Szőlő, bor, drágakő asszony. Editio M, 1998. Cseh nyelvű kiadása: Filozofie Vina, Malvern, 2008, ford. Robert Svoboda, Andrej Leberda, Csoma Barbara

GRAPES, WINE, GEMSTONE LAHOFER WINERY, DOBŠICE, CZECH REPUBLIC Located in the Moravian region of the Czech Republic, the site of the new winery inaugurated recently is a brewery of a 19th-century beer manufactury and the neighbouring technical facility, which was added to the old plant premises in the 1970s. An important goal of the concept was to contain the various layers of the previous modifications with the new function. The brewery was restored to its original design preserving the essence of the original space to house an exhibition of local history and a wine-tasting function. The newly built visitors’ space evokes the design of an amphitheatre, and hamroniously nestles into the landscape interspersed with rows of vines. Concerning the technical hall, it was only the external structure that has been preserved; its reconsidered and revised design connects the spatial row with a playful rhythm of organic arches and varied planes. The roof of the space facing the rows of vines is a symbolic form, evoking the arches of the plant itself, as well as the undulating surface of the cultivated, fertile soil, the shapes of the barrels and the vaults of the cellars.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

TERV PLAN

TÓPARTI ZENEISKOLA RÁNKI GYÖRGY ZENEISKOLA, BALATONFÖLDVÁR —

terv i concept:

BODOLAI HENRIETTA, PTE MŰSZAKI ÉS INFORMATIKAI KAR DR. KONDOR TAMÁS konzulens i consultant: DR. BARANYAI BÁLINT

témavezető i tutor:

Gyermekkoromban megtapasztalhattam a szolfézs órák játékosságát, a sok hangszergyakorlást és a közös zenekari térzenéket, de csak sokkal később értettem meg, pontosan mennyi mindent kaptam ezzel együtt. Úgy látom, nincs arányban az érték, amit ez az intézmény képvisel a gyermeknevelésben, vagy a településkép kialakításában azzal, hogy milyen körülmények között üzemeltetik. Sok helyen nagyobb számú érdeklődő esetén nem tudják megteremteni a megfelelő tereket, körülményeket a színvonalas oktatáshoz. Több zeneiskolát általános iskolák részeként üzemeltetnek, alárendelve más funkcióknak az igényeit. Az általam látogatott, tetőtérbe zsúfolt zeneiskola is hasonlóképpen működött. Balatonföldvár egy igazi déli parti nyaralóváros. A lakóközösségen túl, nyáron a fesztivál, koncertek és különböző kulturális programok miatt, illetve a nyári szünet miatt a lakosok mellett megjelennek a nyaralók is. Az akcióterületet igyekeztem ezek figyelembevételével meghatározni és a tervezett épületet a lakóövezet és nyaraló övezet mezsgyéjében elhelyezni. Emiatt esett a választásom a belső Halastó egyik sarkára, ahol alsóbbrendű úton meg-

TERV | PLAN

közelíthető a helyi általános iskola 400 m-en belül, illetve közvetlenül a 7-es számú főútról lekanyarodva. A mesterséges tavat egy patak veszi körbe, ennek mentén kiépített bicikliúton megkerülhető a tó. A Séd patak a Balatonba fut, mellette helyenként gyalogos sétány alakult ki, melyet bővítve egy gyönyörű promenádot kapunk, ez köti össze a tervezett középületet a népszerű, forgalmas kikötővel, miközben erre az útvonalra felfűződne a helyi

katolikus templom, illetve a Kultkikötő szabadtéri színpada is. Mivel közel van a városközponthoz, tömegközlekedéssel egyszerűen megközelíthető, a tervezett sétányon végighaladva a vasút is elérhető. Az általános iskolát és a tervezett zeneiskolát összekötő alsóbbrendű utcát rendeztem, a patak mellett csak gyalogos közlekedést telepítettem, az utcát pedig úgy alakítottam ki, hogy az elválassza az épített környezetet a be

nem épített területtől, illetve a mögötte rejlő tótól, ezzel egy gyermekek számára biztonságos parkot és egy, a meglévőnél biztonságosabb megközelítést eredményezve. A park utca felőli oldalán további parkolókat létesítettem. Ezekkel a beavatkozásokkal egy új tengelyt kívántam létrehozni, amely a tervezett épülettel találkozási pontot kínál a két övezet használóinak. A két funkciónak két különálló egységet terveztem, ezek a későbbiekben összekapcsolódtak, összeolvadtak a közös mellék-, illetve kiegészítő funkciók miatt. A két önálló bejáratot megtartottam, hogy a funkciók külön-külön használhatók lehessenek. A zeneiskola bejáratát, amely az év legnagyobb részében nyitva áll (szeptembertől júniusig), úgy pozicionáltam, hogy az akadálymentes parkolóból megközelíthető legyen. Az általános iskola felől érkező gyalogos sétány is egyenesen átvágja az épület előterét, a burkolatváltás is erre a bejáratra tereli a hangsúlyt. A másik bejáratot időszakos használatra terveztem, így a két funkció őrizete nem kíván nagyobb létszámú üzemeltetést. Az előadótermet a tó tükre fölé emeltem és keleti irányban nyitottam fel.

Ezzel a belógatással és felnyitással a látogatók fókuszát az épített környezetről a Halastó panorámájára, illetve az emellett kialakított kerékpár- és gyalogos sétányra helyeztem. A két bejárat között helyeztem el az oktatói, üzemeltetői egységeket, így mindkét funkció és a hozzájuk tartozó helyiségek könnyen és gyorsan felügyelhetők és kiszolgálhatók. Ide terveztem az értéket őrző tereket is (hangszerraktár, zenei könyvtár, zongoratermek). A épület alaprajzi és tömegformálásánál meghatározó elv volt, hogy egy védett belső udvart hozzak létre, ahova biztonságosan le tudtam helyezni egy zenei játszóteret, illetve a partvonalra egy mini amfiteátrumot, amely egy úszó színpadra fókuszál. A kezdetben két különállónak alakított elem a tervezés során egy hosszabb épületté olvadt össze, amelynek tömegképzésével mindkét bejárat előtt egy nyitott előteresedés, illetve egy ezeket összekötő park jött létre. A hátsó térben egy zártabb, egyik oldaláról a Halastóval határolt belső udvar alakult ki. A tömegformálás által az épített környezet felé egy zártabb, a tó panorámája felé pedig egy felnyíló tömeget hoztam létre, ezt főként a tömör falak és a transzparens függönyfalak, illetve a köztük lévő átmenetek ritmikus játékával értem el. A tömeges használatra szánt tereket felnyitottam, a mellékhelyiségeket zárt falak mögé rejtettem, a kettő közötti, intimebb helyek függönyfalas felnyitásai elé függőleges árnyékoló lamellákat helyeztem el, az adott funkcióhoz mérten különböző sűrűséggel. Az előadótermi részt a víztükör fölé csúsztattam. Ez a helyiség félkör alakban zárul, ami a színpadnak széles látókörű hátteret biztosít, illetve egy folyamatos átmentet a közösségi tér és a színpad titokzatosabb kulisszái között. A koncepció másik fontos szempontja az akusztika volt,

emiatt – és a nézőtér kapacitásának növelése érdekében – egy galériát hoztam létre az előadótérbe, az épületet tetősíkja a víz felé lejt, hogy a nézők figyelme a színpadra irányuljon, amíg a hang az ellenkező irányban, a közönség felé. A galériától a lejtés folyamatos, így a próbatermek már egy egyszintes épületrészben kapnak helyet, így alkalmazkodva a szomszédos, egyszintes nyaralóépületekhez.

MUSIC SCHOOL BY THE LAKE GYÖRGY RÁNKI MUSIC SCHOOL, BALATONFÖLDVÁR At the very beginning of the design stage, the elementary school and the music school had been two independent and separate units. Later on, due to their joint auxiliary and complementary functions they were given their own entrances so that they could be used independently on their own. The entrance to the music school is accessible from the car park via an obstaclefree route. Pedestrians arriving from the direction of the primary school take the promenade that cuts straight through the zone in front of the building: the shift on the facework also focusses attention on this condition. The other entrance is used temporarily only. The auditorium rises above the mirror of the lake and opens up eastward, which in turn directs visitors’ attention from the man-made environment to the panoramic view of the lake and the paths along the lakeside suited for bikers and pedestrians. Due to the floor-plan configuration and mass-formation design of the building a sheltered inner court ensued to house a music playground and, along the lakeshore, a miniature amphitheatre overlooking a floating stage.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

57 |

U T Ó I R A T POST SCRIPTUM XX. ÉVFOLYAM / 112. SZÁM

Tátika történet ESETTANULMÁNY EGY EMBLEMATIKUS MODERN ÉPÜLETRŐL szöveg | text:

JANKOVICS NORBERT, MÁTÉ ZSUZSANNA

Úgy tűnik, néhány szerencsés kivételtől eltekintve, a hazai modern építészet emlékeinek nincsenek jó kilátásai a hos�szú távú fennmaradásra. 1 A 21. század elejére a néhány évtizednél idősebb, de évszázadosnál fiatalabb, hagyományosan csak modernnek 2 címkézett épületek alkalmazott technológiái elavultak, esztétikai értékeik pedig sokszor erősen elhalványodtak. Ha nagyszabású felújításukra kerül sor, gyakran csak a szerkezetig visszabontott és „újraöltöztetett” vázuk marad fenn, az eredeti tervek szerinti rekonstrukciójuk (esetleg modernebb anyagokkal) csupán kivételes esetekben merül fel. Az építészettörténetben nem jártas, de művelt és érdeklődő közönség éppen csak tanulja az 1920 utáni építészet értékelésének, szemlélésének módját, akiknek pedig nincsenek ilyen igényei, egyszerűen csúnyának, értéktelennek bélyegzik a 20. század szinte teljes építészeti produkcióját. A meglehetősen szubjektív esztétikai vádak a 18. század közepén a középkor (túl szerény és zagyva), a 19. század közepén a klasszicizmus (túl unalmas), a 20. század elején a szecesszió (túl dekadens) épületeivel szemben is felmerültek már, hatásukra ma számos remek (mű)emlékkel vagyunk szegényebbek. A badacsonyi hajóállomás mólójánál, a hajóval érkező vendégek gyalogos útvonala mellett álló egykori Tátika étterem széles körben ismert modern építészeti alkotás, tervezés-, építés- és recepciótörténete ismert, de csak kevéssé publikált.3 Ez a cikk rövid esettanulmányként ismerteti a Tátika építés-, átépítés- és pusztulástörténetét. A történeti térképeket tanulmányozva egyértelmű, hogy az étterem mai telke, a 71-es számú főúttól délre eső, teljes part menti sávval együtt, feltöltés során alakult ki. A terület elhódítása a Balatontól az északi parton futó tapolcai vasútvonal középső szakaszának megépítésével, 1907 és 1909 között történt. 4 A 20. század első felében már működő hajókikötő korábban is rendelkezett különféle szolgáltató funkciókkal, de a terület hasznosításának komoly újratervezésére, modern értelemben vett turisztikai fejlesztésére az 1956-os forradalom utáni időszak konszolidációs politikája teremtette meg a kereteket. A külföldre utazás lehetőségeinek szinte teljes felfüggesztése és a tömegek számára elérhető belföldi turizmus megteremtésének igénye, az életszínvonal emelésének minden területre érvényes irányelve, valamint a Balaton adottságai egyszerre alapozták

A TÁTIKA ÉTTEREM KONCEPCIÓTERVÉNEK RÉSZLETE. IN: DR. LANGER L.: A NYÁRI VENDÉGLÁTÁS. KÉPES MAGYARORSZÁG, 1962. 5. SZ. MÁJUS 1. 13.

AZ ÉTTEREM DÉLI HOMLOKZATA

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 58

AZ ÉTTEREM KELETI HOMLOKZATA ÉS KERESZTMETSZETE

meg az Építésügyi Minisztérium 1957-es kezdeményezését az ún. Balatoni regionális terv elkészítését (lásd MÉ 2013/6). A program első fázisában a Balatoni Intéző Bizottság tervhatósági jogkörrel az érintett, tóparti településeket vizsgálta. A cél egy jól összehangolt, párhuzamosságoktól mentes, hosszú távú fejlesztés előkészítése volt, amely jól szakaszolható, ezzel igazodik a nemzetgazdaság lehetőségeihez is. A program gyakorlati vezetője a Balatonkörnyék főépítésze, Farkas Tibor lett. 5 A terv vizsgálati munkarésze konkrét rendezési és tervezési, beruházási irányokat határozott meg. A legfontosabb feladatként a nyári üdülők igényeinek kielégítését határozták meg, amihez szükség volt tömeges szálláshely-építésre, nagy és korszerű strandok létesítésére és az ezeket kiegészítő étkezési, szórakozási lehetőségek építészeti megteremtésére. A kiemelt üdülőhelyek központjainak funkcionális és esztétikai rendezése is alapvető elvárás volt, ez részben a helyi lakosságot is szolgálta. Badacsonyt a nagy forgalmú, napi kirándulóhelyek egyikeként jelölte meg a terv, ahová a borkóstolás és a strand vonzott volna a turistákat, akik a környező, illetve szemközti települések szálláshelyeiről hajón és vasúton érkeztek. Ennek megfelelően fogadó térségként merült fel a vasútállomás-kikötő környék fejlesztése. A terület rendezésére 1958-ban

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

készült el az első koncepció, ez már tartalmazta a jóval később megvalósult étterem terveit is. A korabeli sajtó szerint: „a Tátika gyorskiszolgáló étterem és eszpresszó-kombinát lesz az üdülőhely új ékessége, újszerű építészeti kivitele révén az egész Balatonpart nevezetessége. Az önkiszolgáló étterem a földszinten helyezkedik el, emeletén – a tó fölé nyúló teraszon – zenés eszpresszó létesül.”6 A kikötő és a part rendezési tervét a Regionális terv munkáiban is részt vállaló Callmeyer Ferenc készítette. A Tátika étterem megnyitására csak az első tervek elkészítése után négy évvel, a kivitelezéshez szükséges pénzügyi alapok megteremtés után, 1962 nyarán került sor. A szokatlanul modern, „nagyvilági” épületről lelkendezve írt a sajtó: „A vízpartra szorult vendéglátó Badacsony új büszkesége és fellegvára: a Tátika étterem. Tóra nyíló hatalmas üvegablakos termeit, pompás teraszát régi cölöpépítkezések emlékét idéző betonoszlopok emelik a magasba. Megfér benne bár, espresso, vendéglő és tánchelyiség, minden formája az újkori vendéglátásnak. A Balaton-vidék regionális terveiért nemrég nagy nemzetközi díjjal kitüntetett Farkas Tibor főépítész munkájának egyik legszebb állomásához értünk (sic!). Talán csak szakember értheti, miként tudták itt megközelíteni a szinte lehetetlennek látszó feladatot: e parányi helyen a Badacsony grandiózus

59 |

méreteihez méltó s mégis e szelíd tájba illeszkedő épületeket emelni. Mert a Balaton szépítésére folyó harcban ez a Tátika valóban telitalálat. Helyének megválasztása, méreteinek harmóniája, kitűnő arányai anélkül emelik ki, hogy megzavarnák a táj lényeges elemeit. Nagystílű, nagyvilági, annak, aki ezt keresi, intim, kedves és elragadó annak, aki e kétarcú világ: víz és hegy felé táruló varázsát kívánja. Francia vendégem nemrég a Tátika teraszán Deauville-t emlegette. Éppen esztendeje Normandiában járva egy órára alkalmam volt megbámulni e fürdőóriás hotelsora előtt, a nagyvilági unalom- és gondűzés fényűző fellegvárait, s jól tudom, hogy a francia csak udvariaskodott. Mégis volt szavai mélyén valamely parányi igazság. A Tátika építésze valóban nagyvilági épületet varázsolt ez intim szépségű tájba s úgy, hogy ez körülölelte s befogadta. Annyira, hogy úgy érezzük, mindig is itt állt. Talán ebből érzett meg valamit a derék normann, a szürkebarát mindent megszépítő bűvöletében.”7 A megvalósult monolit vasbeton épület alsó szintjén volt a gyorskiszolgáló étterem, a hátsó, vasút felől vezető lépcsőn lehetett az emeletre jutni, ahol cukrászda, zenés mulató, borkóstoló terasz kapott helyett. A nyers zsaluzott felületeket fehérre és sárgára színezték, a Balaton felőli oldalhoz, észak felől a strandot kiszolgáló büfé földszintes épülete kapcsolódott. A tó, illetve a kikötő felé néző, hosszan elnyúló homlokzat a földszinten transzparens volt, és eredetileg a partvonallal azonos vonalban állt, az emelet nyitott terasza e felett lebegett, és mintegy öt méteres konzollal nyúlt víz fölé. A tetőhéjazat hullámeternit palafedést kapott, az oldalhomlokzatokat eloxált alumínium lamellák törték át. Az oldalsó oromfalak, lábazatok és a földszinti teraszmellvéd közepes méretű, változatos alakú bazaltkváderekből épült, ezzel beemelve a helyi természetes anyagok használatát és fokozva a homlokzat anyagváltozatosságát és színességét. A teraszt felülről kék színű huzalbetétes üveg napellenző árnyékolta, a vendégtér és a terasz között függőleges osztás nélküli, alsó-felső befogással edzett üvegből készült nyitható falak álltak. A lépcső és a teraszmellvéd fehér műkőből készült. Az épületbelső nagyon letisztult, egyedi tervezésű falborítást és berendezést kapott: az előbbit fenyőből készült kabinlécezés borította, az utóbbiak dió furnérból, acélcsőből és műanyagcső fonatból álltak. 8 Az eredeti tervlapok szerint a fő- és oldalhomlokzatok egy-egy szakaszon színes, mázas nonfiguratív kerámiamozaik burkolatot kaptak volna. Mivel a homlokzat anyaghasználata már egyébként is igen gazdag volt (többféle üveg, színezett fémlamella, műkő, bazalt stb.), lehetséges, hogy a megvalósításról nem anyagi okok, hanem az egységesebb összkép miatt mondtak le. A kétségkívül modern megjelenés, a futurisztikus anyaghasználat természetesen ellenzőket is szerzett az épületnek. A legfőbb és legjogosabb kritika azonban a gyakorlati használat nehézségeivel függött össze: „Az épület modern és nagyon impozáns benyomást kelt. Tervezői azonban egy dologról megfeledkeztek: a nyárról. Ugyanis tavasszal és nyár végi hűvös időben nagyon kellemes lehet az üvegkalitkában üldögélve nézni a Balatont és csodás panorámáját, de 32 fokos melegben a hőség szinte elviselhetetlen. Esténként az I. osztályú bárpresszóban bent játszik a zenekar, bent van a tánc. A felszolgáló dolgozókról és a zenészekről patakokban ömlik a víz, nem is beszélve azokról, akik táncolni merészelnek a 33-40 fokos katlanban. Az üvegfalak elhúzása semmit sem ér, gyakorlatilag nem enyhít a melegen. Ventilátorok nincsenek, hiába kérik a vendégek és a dolgozók. Baj van a világítással is. Lenyűgöző látvány a fonyódi oldalról nézve a fényárban úszó Tátika, azonban a reflektorszerű rivaldafény vonzza a szúnyogok és muslicák milliárdjait úgy, hogy a szabad teraszon emiatt lehetetlen ülni.” 9 A jelek szerint az eredeti megjelenés már az 1960-as években kezdett átalakulni. Először elbontották a tó felőli oldalon lévő műkő korlátelemet és fém mellvéddel helyettesítették. A cél valószínűleg a homlokzati transzparencia fokozása lehetett. A Tátika építészettörténeti jelentősége

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

A TÁTIKA ÉTTEREM DÉLRŐL, 1962, CALLMEYER FERENC FOTÓJA

A TÁTIKA ÉTTEREM FÖLDSZINTJE, 1962, CALLMEYER FERENC FOTÓJA

jól megragadható az 1950-es évek végén a szocreál kötöttségeinek lerázása után új lendületet nyert modern építészeti hagyomány és a regionális megközelítés kölcsönhatásában. Az épület, egyetértve az építés korabeli méltatással, telitalálat volt. 10 A kikötő környezete az építést követő két évtizedben egyre inkább beépült, a turistaforgalom növekedése azonban újabb és újabb szolgáltató egységek megjelenését vonzotta. 1985-ben a Tátika eredeti terveinek készítője, Callmeyer Ferenc tervezte át saját korábbi épületét úgy, hogy a meglévő befoglaló formán belül növelte a hasznosítható terek és a megjelenő szolgáltatók számát. Az 1986-ban megvalósult átépítés során megszűnt az épület finom áttörtsége. A hátsó presszó lépcsőt elbontották, az önkiszolgáló étterem és a lépcső helyét kisebb üzletek számára felosztották, a földszint ezzel önállóan üzemelő térrésszé alakult. Az emelet megközelítése az épület két oldalához diagonálisan ragasztott új, külső lépcsőkön volt lehetséges, ezzel a felső tér is zárt, önállóan hasznosítható térré alakult azzal. Az első szint bővítése úgy valósult meg, hogy az egykor tó felé néző terasz a beüvegezése után a belső tér részévé vált. A nyugati oldal áttört üvegfala az eredeti formában maradt fenn.11 Sokkal komolyabb és kedvezőtlenebb változást jelentett már a

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 60

AZ EGYKORI TÁTIKA ÉTTEREM MA, A SZERZŐK FELVÉTELE

rendszerváltást követően a partvonal keletebbre szorulása, ami a strand és a kikötő közötti terület feltöltésével a part menti pozícióból egyszerre szárazföldi létesítménnyé változtatta a volt éttermet. A keleti homlokzat előtt terasz jött létre, az emelet pedig nem nyúlt többé a Balaton fölé, csupán a földszinten létrejött teraszt árnyékolta. Az átalakított épület az 1990-es években is használatban volt, leginkább mint éjszakai szórakozóhely, de állapota ekkora már erősen leromlott. Az egykori Tátika étterem mai képében is idézi eredeti, 1962-es tömegformálását: nyugodt, nagyméretű, ellentétes tetőirányú épületkubusai tagolt körvonalat képezve kapcsolódnak egymásba. A Balaton felé néző üvegezett homlokzat hangsúlyosan horizontális. Az oldalhomlokzatok és a vasút felé néző oldal ös�szetettebb, de a későbbi átalakítások miatt már zavaros összképet nyújt. A különböző üzemeltetők, különösen 1990 után, a saját igényük szerint formálták a tereket és a részleteket, így ma a belső meglehetősen összevissza típusgazdagságot mutat. A különböző funkcióknak megfelelően elfalazások és utólagos válaszfalak kerültek az épületbe. Az egykor tiszta alaprajzi rendszer kaotikus és a felismerhetetlenségig átalakított. A földszintes, a vasút és a strand felé forduló épületek kisebb homlokzati átalakításokkal főként raktárként hasznosultak. A fő épületegyüttes valamikori, vasút felé forduló nyitott érkező- és fogyasztóterét ponyvafedésű

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fém rácsos tartószerkezettel megépített tető fedi a strandfelszereléseket árusító üzemeltető számára, felismerhetetlenné téve az egykori térszerkezetet és homlokzatot. Feltételezhetően forráshiány miatt fennmaradt az épülettömeg eredeti eternit hullámlemez fedése. A földszinti bazaltborítású oldal- és oromfalakat a belső, földszinti fogyasztóterek helyiségeiben fehérre festették, vagy gipszkartonnal elburkolták. Ugyanerre a sorsra jutottak az emeleti, 1962-ben készült eloxált fém árnyékoló lamellák is, melyek ma csupán a déli homlokzaton látszanak. A korábbi földszinti fogyasztótérbe vezető nyílászárók, szalagablakok egy része szintén fennmaradt, de kívülről elburkolták őket. Az oldalhomlokzatokhoz diagonálisan kapcsolódó két külső, acélszerkezetű lépcső jelenlegi narancssárga színe egy későbbi átfestés eredménye lehet. Az épület 1985-ös funkcionális átalakításakor készült elemekből csak néhány felső ablakelem és a bejárati ajtó maradt fenn. A valamikori nyitott teraszt záró ablaksor helyén jellegtelen újabb nyílászáró található. Az 1985-ös átalakítás zárt fogyasztótere gipszkarton elemekkel átalakítva ma átközlekedő térként funkcionál a Balaton-part felé, az épület tó felőli oldalán bár működik, a földszinten kialakított pulttal és mosdóhelyiségekkel. Az emeleti tércsoportok ma az 1985-ös átépítés utáni beosztást mutatják, 2000 utáni kisebb átalakításokkal. 2008–2009-ben Callmeyer Ferenc újabb áttervezés

61 |

AZ EGYKORI TÁTIKA ÉTTEREM MA, A SZERZŐK FELVÉTELE

előkészítésében vett részt, amelynek azonban csak kisebb átalakítás lett a végeredménye. Ezzel párhuzamosan, bízva abban, hogy az épület későbbi sorsát ez pozitívan befolyásolja, 2011-ben műemlékké nyilvánították a Tátika éttermet. 12 A máig fennmaradt műemléki értékek az épület két periódusát is helyreállíthatóvá teszik homlokzati megjelenés és épülettömegek szempontjából. Az egyik az 1985-ös áttervezéssel kialakított térkapcsolatok és homlokzati, illetve tömegforma, a másik az eredeti, 1958–1962 között készült terv. Az újabb, 1985-ös változat könnyebben megvalósítható, de konzerválja a földszinti és emeleti funkciók kettéválasztottságát. A korábbi állapot rekonstrukciója a jelenlegi épület nagyfokú átalakításával járna. A műemléki értékek megőrzése mindkét esetben biztosítható, a két tervezési és építési irány azonban jelentősen eltérő munkaigényű. A közelmúltban a település, mint beruházó, azzal a szándékkal rendelt építészeti terveket, hogy a teljes, eredeti építéskori térkapcsolatokat, tömeg- és homlokzati megjelenést visszaállítja. Sajnos a kialakult Balaton-parti állapot, az épület „szárazra kerülésének” megszüntetése bizonyosan nem lesz könnyű. Ez a partszakasz ugyan nem tartozik a strandterület használt részéhez, de a vízben kialakult feltöltődés és nádas mára természeti értékkel bíró terület, ezért kétséges a víz fölé nyúló terasz és a vízpart 1962-es vonalának visszaalakítása. A Tátika története tehát nem ért véget, sőt, ha a körülmények is segítenek, éppen egy újabb fejezettel folytatódik, a modern magyar építészettörténet egy lapja pedig továbbra is olvasható marad.

—

1 Vö. 2020. évi LXXXIX. törvény, különösen 12. § 2 Vö. Ferkai András: Még-modern, újra-modern, más modern? Fogalomtisztázó séta a címkék erdejében. In: Ferkai András: Űr vagy megélt tér, 2003. 34–39. 3 Lővei Pál: Balatoni Fejlesztési Program. In: Lővei Pál (szerk.): A műemlékvédelem táguló körei. Bp. 2000 38–39.; Lőrinczi Zs. (szerk.): Építészeti kalauz. Magyarország (vidéki) építészete a 20. században. Bp. 2002, 32.; Gebauer Imola: Badacsonytomaj, 2556 hrsz (M 11450) 2010. Védési dokumentáció, MÉM MDK Tervtár Bp.; Wettstein Domonkos: A Balaton régió, mint kísérleti territórium. Az építészet pozíciói az üdülőterületi regionális tervezés kialakulásában Magyarországon. http://balatoniepiteszet.hu/kutatas.html (letöltés 2020.07.24.)

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

4 https://vasutbarat.eoldal.hu/cikkek/a-29-es-vasutvonal-tortenete.html (letöltés 2020.07.24.) vö. Badacsony(tomaj) kataszteri felmérése, 1858 https://mapire.eu (letöltés 2020.07.24.) 5 Lővei 2000 im., Marton Rozália: A Balatoni Regionális Terv. Kézirat. MOME 2011., Wettstein Domonkos: A Balaton régió, mint kísérleti territórium. Az építészet pozíciói az üdülőterületi regionális tervezés kialakulásában Magyarországon. In: Építés-Építészettudomány 44. (1–2.) 2016 129–177. 6 Dr. Langer L.: A nyári vendéglátás. In: Képes Magyarország. 1962. 5. sz. május 1. 13. 7 Lipták G.: Badacsonyi tudósítás. In: Jelenkor 1965. 7. sz. július 1. 605. 8 A leíráshoz: Wettstein Domonkos: Mai szemmel: Tátika étterem. In: Metszet 2011/5, Callmeyer Ferenc tervei a Magyar Nemzeti Levéltárból, és a tervező tulajdonában. 9 Ismeretlen levélíró: A badacsonyi Tátika presszóról. In: Magyar Nemzet 1963. 177. sz. július 10. 5. 10 Prakfalvi Endre: Magyar építészet 1945-1959. Periodizációs vázlat. In: Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (szerk.) Modern és szocreál. Bp. 2006. 9–18. 11 Az 1985-ös tervsorozat Callmeyer Ferenc tulajdonában van. 12 Volt Tátika étterem, Badacsonytomaj, Hajóállomás és vitorláskikötő, Hrsz.: 2556; Azonosító: 13906; Műemléki törzsszám: 11450, 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI miniszteri rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról.

The Story of Tátika CASE STUDY OF AN ICONIC MODERN BUILDING By the early-21st century, the technologies applied on buildings older than a few decades, but younger than a century, and typically labelled as „modernist”, had become outdated, whilst their aesthetic values also faded rapidly and significantly. Whenever their comprehensive reconstruction was started, they were typically demolished and left with their structures, and thus only their „skeletons” had been „re-clad” and facelifted. Their reconstruction or restoration to their original designs (occasionally with more modern materials) has been the rare exception to this rule. Located next to the pier, along the foot path of guests arriving by ship to the harbour of Badacsony, the former Tátika restaurant is a modernist building widely known amongst professionals of architecture, with a documented history of its design, construction and reception, but not published enough. As a brief case study, the article below surveys the history of the construction, remodelling and destruction of Tátika.

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 62

Távol a tervezőasztaltól NYARALÓ ÉPÍTÉSZEK szöveg | text:

MAGYARÓVÁRI FANNI IZABELLA

fotó | photos:

MÉM MDK MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUM

Szinte minden építész életművének fontos mérföldkövei az utazások, 1 hiszen akár egy életen át építkeztek a külföldön szerzett élményekből, az ott látott tájakból, épületekből. Hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül kötelező körnek számított művészeti és építészeti körökben az Itáliába tett tanulmányút. A 19. század végén – jóval a József Műegyetem megalakulása után is – bevett szokás volt, hogy az építészek néhány évet külföldön tanultak, legtöbben Berlinben, Bécsben, Münchenben és Párizsban.2 Az ott tartózkodásuk alatt általában a környező vidékeket is bejárták a szünidőben, vagy tanulmányaik befejeztével onnan indultak hosszabb tanulmányutakra. Ezért is fontos egy építész életmű feldolgozásakor sorra venni, mikor merre jártak, mit láthattak. Ezek a tanulmányutak hónapokon keresztül tartottak, és szerencsére több építész vázlatfüzete, útinaplója maradt az utókorra. Lajta Béla például 1895-ben, miután elvégezte az egyetemet, Olaszországba indult, hogy az ottani reneszánsz építészetet tanulmányozza. Rövid itthoni tartózkodás után újra útra kelt, hogy bejárja Németországot, majd Londonba ment. Később Franciaországba, Spanyolországba, Marokkóba, Egyiptomba és Szíriába is eljutott.3 Az utazásainak állomásait megörökítő, számottevő fotógyűjtemény (amelyeket kiadóvállalatoktól és nyomdáktól vásárolt) a MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeumban található. Az építészek munkáját, a tervezést sokszor nem lehet időkorlátokhoz szabni, ez egyben egy szemléletmód is, amelytől nehéz elvonatkoztatni. Nem volt ez másként az építészek utazásai során sem. Utazni, ismeretlen tájakat, városokat felfedezni feltöltődés, amely kiszakít a mindennapokból. Ugyanakkor az építészek avatott szeme utazás közben sem nyugszik: „Az építész nem mehet el egy idegen világ alkotóelemei: az épülő házak, utcák, szabályozás alatt álló városrészek, új közlekedési eszközök kialakulása mellett anélkül, hogy abból a maga munkája számára ne okuljon. Sőt még a szállodája is, ahol megpihen – ha új és korszerű –, az okulás bőséges forrása lehet számára. Mindezeknél fogva szinte nevetségesen hat, amikor az elutazás előtt az építésznek jó mulatást kívánnak. Utazásának mindenkor sokkal komolyabb céljai vannak, s a szórakozás, amelyet hozhat, másodlagos és esetleges jellegű.”4 Hauszmann Alajos keleti utazásai Hauszmann Alajos (1847–1926) a 19. század utolsó harmadának építész-vezéregyénisége, a Szent István Kórház (1885), a New York-palota (1895), a budai királyi palota (1905), a Műegyetem központi épülete (1909) és számos egyéb palota, kastély, templom, kórházépület tervezője. A budapesti Műegyetemen 44 évig tanította építészek több nemzedékét. Az utókor nagy szerencséjére naplót vezetett tervezési feladatairól, az építkezésekről és utazásairól is, melynek egyes részleteit 1995-ben a Magyar Építészeti Múzeum Lapis Angularis sorozatának első kötetében adták közre, majd 1997-ben dédunokája, Seidl Ambrus szerkesztésében a teljes szöveg is megjelent. Diákévei alatt, 1866-ban Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával Berlinbe utazott, ahol a Bauakademie-n tanultak. Berlinben ismerkedett meg

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

HAUSZMANN ALAJOSNÉ SZÜL. MARIETTA SENIOR, HÜLTL JÓZSEFNÉ ÉS HAUSZMANN ALAJOS ARAB ÖLTÖZÉKBEN JERUZSÁLEMBEN, 1914. ÁPRILIS 14.

későbbi feleségével, Marietta Seniorral. Innen Párizsba utazott, hogy megnézze az 1867-es világkiállítást. Hazafelé beutazta Németországot. Berlinből 1868-ban tért haza, és szeptembertől a Műegyetem építészeti tanszékén tanársegéd lett. Legnagyobb hatást 1869-es olaszországi útja tette a frissen végzett építészre. Három könyvet használt ekkor vezetőként, útikönyvként: Johan Joachim Winckelmann német régész írásait, Hermann Grimm Michelangelo-életrajzát és Goethe itáliai útinaplóját (ezeket a köteteket bizonyára Berlinből hozhatta magával). Az észak-itáliai városok után Firenzét, Rómát, Nápolyt, Capri és Procida szigetét, Sorrentót, Salernót, Amalfit és Paestumot látogatta meg. Pompejiben is több napot töltött, és megtekintette az akkor zajló ásatásokat is. 5 Hauszmann a visszaemlékezéseiben említést tesz a hallgatóival tett belföldi és külföldi tanulmányútjaikról. Legemlékezetesebb számára az 1912 tavaszán Görögországba tett látogatás volt, huszonkét hallgatójával. Erről egy képeslap is fennmaradt Hültl Dezső hagyatékában, aki ekkor már tanárként működött a Műegyetemen. Hültl Hauszmann tanítványa volt, majd mestere lányát, Hauszmann Gizellát vette feleségül. Az utazás

63 |

részleteit Vágvecsei Wellisch Andor visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg: a csapat először Bukarestbe utazott, majd Konstancából hajóval Konstantinápolyba, ahol egy napot töltöttek. Innen Athénba hajóztak tovább: „Azt hiszem, harcra készülő hadsereg nem indulhatott volna bátrabb lélekkel, felemelőbb tudattal útjának, mint ezen tudnivágyó, a sok rejtélyes után szomjazó fiatal magyar építész-csapat, midőn a hajóról kiszállva a görög földre, a kis villamossal Pyraeusból Athén felé vette útját. A kollegiális érzelmek szép megnyilvánulása volt az, hogy az athéni műegyetem tanárai és hallgatói már türelmetlenül vártak és miután barátilag üdvözöltek, felajánlották szolgálataikat, hogy megmutathassák a város minden érdekességét.” 6 A fiatal építészek Athén után Mükénébe látogattak, majd Korinthoszba, a korinthoszi-földszoroson keresztül Iteába, onnan Delphoiba. Patrasz érintésével Olümpiát is megnézték, néhány órát Korfu szigetén töltöttek, majd Triesztbe hajóztak. Hauszmann utolsó nagyobb utazását 1914-ben tette Egyiptomba és Palesztinába, amelyről több fotót őrzünk gyűjteményünkben. Az ekkor már idős építész feleségével és nászasszonyával, dr. Hültl Józsefnével utazott. A kirándulás részleteiről, a megtekintett műemlékekről Hauszmann részletes útinaplójában számolt be. Kairóban Herz Miksa kereste fel őket, akiről kiderült, hogy 1878-ban a Műegyetemen Hauszmann tanítványa volt, később Egyiptomban telepedett le. Építészként dolgozott, majd államtitkár, a kairói arab múzeum igazgatója, a műemlékek védelmére kirendelt bizottság elnöke és restaurátora lett. Hauszmannékat Herz vezette körbe. Felkeresték a piramisokat Luxorban, jártak Karnakban és Thébában. Jeruzsálemben, Betlehemben és a Jordán folyó vidékén tett utazásuk felejthetetlen emléket hagyott az idős építészben.7 Bierbauer Virgil képeslapjai Bierbauer (Borbíró) Virgil (1893–1956) építész, 1928 és 1942 között a Tér és Forma című folyóirat nagy hatású szerkesztője a két világháború közötti időszakban rendszeresen utazott, ami alapjaiban határozta meg a korabeli építészetről vallott nézeteit és lapszerkesztői munkáját. A külföldi szakmai közéletbe már egyetemista korában belecsöppent, hiszen építészeti tanulmányait a müncheni műegyetemen folytatta, ahol 1915-ben szerzett diplomát. Építészhallgatóként itáliai és németországi tanulmányutat tett, s a későbbiekben is ebben a két országban fordult meg leg�gyakrabban. A két világháború közötti időszakban járt még Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban, Svájcban, Svédországban, Csehszlovákiában és Lengyelországban is, olykor vissza-visszatérően. Utazásai rendszerint szakmai jellegűek voltak, és nyaralásait is gyakran összekötötte szakmai útjaival. Szakmai célból tanulmányutakat tett, előadásokat tartott, illetve részt vett konferenciákon, kongresszusokon és kiállításokon. Utazásait mindig felhasználta kapcsolatrendszerének bővítésére, és külföldi tapasztalatait gyakran a Tér és Formában közölte. Utazásainak személyes oldalát felesége, Bierbauerné Graul Adrienn Palackposta című kiadatlan memoárjából ismerhetjük meg, amelynek egyik kéziratát a MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeuma őrzi. Bierbauer hagyatékában családi képeslapok is fennmaradtak, amelyeknek egy része „Tomikának”, vagyis Bierbauer idősebb fiának, Bierbauer Tamásnak szól. „Édes kis Fiam! […] Milyen szerencse, hogy nem estél bele a Balatonba!” – írta Bierbauer Virgil „Tomikának” 1931-ben Svédországból. A képeslapon a stockholmi szigetcsoport részlete és a vízen haladó vitorlások láthatók – olyan motívum, ami a Balatonon nyaraló fiuknak is érdekes lehetett. A hazaküldött képeslapok rendszerint ezeket a klasszikus turistalátványosságokat mutatják: Firenzét az Arnóval, San Gimignano középkori lakótornyait, vagy Salzburg látképét a várral és a város tornyaival. Bierbauer úti beszámolóiból és leveleiből azonban kiderül, mik érdekelték őt igazán: a történelmi épületek és a korszerű, modern építészet legfrissebb eredményei. Maga

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

BIERBAUER VIRGIL ÉS FELESÉGE, GRAUL ADRIENN EGY ISMERETLEN UTAZÁSON KÉSZÜLT FOTÓJA EGY TATRA AUTÓ ELŐTT, 1936 UTÁN

is fotózott az utazásai alatt, s a néhány fennmaradt felvétel szintén szerteágazó érdeklődését mutatja. Varsóban például az óvárosi főteret és az akkor újonnan felépült Társadalombiztosító Intézet székházát (építész: Romuald Gutt és Józef Jankowski, 1928–1931) is megörökítette. A leggyakoribb úticél Olaszország volt. Bierbauer szakmai érdeklődését meghatározta az olasz művészeti orientáció, ami az olasz történeti, népi és modern építészet iránti érdeklődésében egyaránt megmutatkozott. 1929-ben elutazott Rómába, a Lakásügyi Építészkongresszusra, majd 1933-ban és 1936-ban közreműködött a milánói Triennale építészeti kiállításán a magyar anyag összeállításában. 1935-ben részt vett a XIII. Nemzetközi Építészkongresszuson Rómában, majd 1936-ban a „Volta” kongresszuson ugyancsak Rómában. Felesége a Palackpostában nagy fontosságot tulajdonított ezeknek az utazásoknak, hiszen, ahogy fogalmazott: „azt hiszem V. [vagyis Virgil] ezektől az utazásoktól felfrissülve győzte azt a rengeteg munkát, amit magára vállalt.”8 Természetesen az igazi nyaralások is hozzájárultak ahhoz, hogy Bierbauer Virgil kipihenhesse az építészként, építészeti íróként és lapszerkesztőként felvállalt, valóban tetemes mennyiségű munkát. A Palackposta alapján a legkedvesebb nyaralóhelyük Capri szigete volt, amitől Bierbauer eleinte ódzkodott, mondván: „Capri egy giccses felkapott kiránduló hely.”9 Végül csak felesége unszolására állt kötélnek. Azután – látva természeti szépségeit és a kevésbé turistás, helyi, tradicionális épített környezetét – beleszeretett a szigetbe. Ráadásul nagyon jó barátságot kötöttek Giuseppe Capponi olasz, Rómában és Caprin működő építésszel, akivel Bierbauer 1928ban kezdett levelezni, s 1929-ben ismerte meg személyesen is. Capponi többek között olyan villák tervezésén dolgozott, amelyek egyszerűségükkel remekül idomultak Capri lokális épített környezetéhez, tiszteletben tartva a helyi építési hagyományokat. Bierbauer számára ez példamutató vezérelv volt. Felesége elmondása szerint itt töltötték legboldogabb nyaralásukat 1932-ben, amikor Capponi három hétre átengedte nekik a saját tervezésű nyaralóját: „Képről már ismertük Capponiék villáját, de hogy ilyen istenien fekszik, azt álmunkban sem gondoltuk. Egyik teraszról a másikra ráncigáltuk egymást, hogy „idenézz” … de idenézz”, miközben a Tyrrhéni

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 64

AZ ALPÁR-IRODA TAGJAI OLASZORSZÁGI UTAZÁSUKON: BALRÓL ORTH AMBRUS, HAABER KÁROLY, ALPÁR IGNÁC, RÓTH MIKSA, SOMLÓ EMIL, FITTLER KAMILL, HÁTUL IFJ. BERNHARDT GYŐZŐ, ELÖL NÁNDOR PÁL ÉS MOLNÁR GÉZA, 1905–1910 KÖRÜL

tenger opálos csillogással, a Faraglioni két sziklatömbje pedig az esti napfény ragyogó színpompájában tárult ki előttünk. A hófehérre meszelt szobák egyikében citromsárga – a másikban mitiszzöld csempe borította a padlót, a hálószoba mögött egy pompás modern fürdőszoba várt, az emeleten Pino [vagyis Giuseppe Capponi] óriási dolgozószobája, és mindenütt teraszok … patiók […] Sokat olvastunk és volt időnk mindent nyugodtan átbeszélni. Ha a tökéletes nyugalmat, pihenést és boldogságot akarom magam elé idézni, mindig csak erre a ragyogó három hetünkre gondolok.”10 (A Bierbauer Virgil utazásait bemutató rész szerzője a MÉM MDK Múzeumi Osztályának muzeológusa, Sebestyén Ágnes Anna, akinek Bierbauer Virgil kapcsolatrendszerével és utazásaival kapcsolatos kutatásait a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.)

Olaszországba. Bernhard Sehring és H. Lorenz kollégák társaságában utaztak. 12 Alpár Julius Dallagh berlini papírkereskedő boltjában vásárolta a vázlatkönyvét, amelyet a nyolc hónapnyi utazás alatt megtöltött úti jegyzeteivel és rajzaival. Meglátogatták Nápolyt, Palermót, Taorminát, Rómát, Perugiát, Assisit, Sienát, Monrealét, Firenzét és Milánót. A fiatal, társaságot kedvelő építész számára az utazás egyik legmeghatározóbb élménye a római karnevál volt, amelyről hosszasan írt barátjának, Rozinay Kálmánnak: „Dologról persze szó sincsen, mert minden este máshová kell mennem álarcos bálra. Itt aztán van móka bőven, csak az a kár, hogy az olaszoknak andungjuk sincs a táncról.”13 Alpár nagy tervezőirodát tartott fenn, megbízásaik 1900-tól egyre sokasodtak, különösen a banképítkezések miatt. Barátságos főnöke volt az irodájában dolgozó építészeknek. „Munkatársaimmal kollégiális viszonyban voltam. És a fiatalabb alkalmazottaimat speciális nevelésben részesítettem. Mert nagy programm előtt állottunk és a fiatalok gyakorlatlanok voltak monumentális épületek felépítésénél. Az irodámból tíz gyereket és néhány barátomat kivittem Rómába, Nápolyba, Flórencbe, Velencébe, hogy ott a régi hatalmas architektikus épületeknél tanuljanak. Így vezettem be őket a monumentális építések világába.”14 Az Osztrák-Magyar Bank építkezésének 1905-ös befejezése után az iroda tagjai Olaszországba utaztak, ahova Róth Miksa üvegfestő és mozaikművész, valamint Fittler Kamill építész, művészeti szakíró is elkísérte őket. 15 Tizenöt évvel később az építész újra elutazott Olaszországba, ekkor Pisa, Ravenna, Bologna, Vicenza városait tekintette meg. Vicenzában Andrea Palladio (1508–1580) építészetének rajongója lett. „Olaszországi utazásáról vezetett naplójában mindig megemlékezik az ebéd, a vacsora és a bor minőségéről. A jó albergokat, trattoriákat csakúgy számon tartja, mint a múzeumok kincseit. Híres volt arról is, hogy ismerte a kontinens nagyvárosainak nemcsak legjobb éttermeit, de azoknak gastronómiai különlegességeit is. Barátaival vagy munkatársaival való utazáskor, ezeket éppen olyan élvezettel konferálta be, amilyen lelkesen beszélt nekik az illető város művészi látnivalóiról.”16 Az építész egyiptomi utazásáról hosszasan írt a Magyar Építőművészet hasábjain. 17 Utolsó utazásáról nem tért haza. 1928. március 5-én feleségével átkelt a tengeren, hogy ott lehessenek New Yorkban Kossuth Lajos szobrának leleplezésén. Ezt követően Buffalóban megnézték a Niagara-vízesést, majd Philadelphiát és Washingtont. Hazafelé tíz napot töltöttek Párizsban, majd Svájcba utaztak. Itt Alpár meghűlt, influenzát kapott, és a zürichi szanatóriumba szállították. Itt hunyt el 1928. április 27-én.18 Györgyi Dénes – a Dunakanyartól Barcelonáig19

Alpár Ignác, a világutazó Alpár Ignác (1855–1928) jelentős budapesti középületek tervezője volt a 19. század utolsó évtizedeiben. Számos banképülete (Osztrák-Magyar Bank, Nemzeti Bank, az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Tőzsdepalota, Magyar Általános Hitelbank) mellett a városligeti Történelmi Épületcsoport (Vajdahunyadvár) és az Anker Biztosítótársaság székháza is az ő nevéhez fűződik. Mindemellett Alpár a „Nyaraló építészek” téma kihagyhatatlan szereplője. Az építészt kollégái temperamentumos, hatalmas munkabírású, ugyanakkor meleg szívű és életigenlő természetűnek ismerték. Szenvedélyes világjáró volt, beutazta Párizst, Brüsszelt, Antwerpent, Amszterdamot, Londont, Németországot és Olaszországot. Járt Dániában és Svédországban, tanult Berlinben, eljutott Egyiptomba és New Yorkba is. 11 Utazásairól képes előadásokat tartott, legtöbbször népes közönségnek. Fiatalon a berlini akadémián tanult, itt ismerkedett meg Theodor Rehorsttal, akivel barátságot kötöttek. Rehorst ajánlatot tett az akkor szerény körülmények között élő Alpárnak, hogy utazzanak együtt

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Györgyi Dénes építész (1886–1961), az Iparművészeti Iskola tanára a századelőn kezdte pályáját, és számos építészeti műfajban és stílusban alkotott egészen az ötvenes évek végéig.20 Fiatalon Kós Károly tervezőtársaként dolgozott, és épületeivel nemcsak Budapest, hanem számos vidéki város képét alakította. Tanári tevékenysége egész életpályáját végigkísérte, munkáit „Györgyi Dénes műépítész tanár”-ként szignálta. Fiatalon a nyarakat Zebegényben, a családi nyaralóban töltötte. Édesapja, Györgyi Kálmán (1860–1930), a Magyar Iparművészet folyóirat szerkesztője, a korabeli iparművészet segítője, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója egy parasztházat vásárolt meg, ezt használták nyaralóként. A telket később Györgyi Kálmán eladta Maróti Géza (1875–1941) épületszobrász, építésznek, aki 1912–1913 között itt építette fel villáját. Györgyi Dénes legfiatalabb öccse, Györgyi Géza Zebegényben ismerkedett meg későbbi feleségével, Zámor Magdával. Az ő családjuk az 1930-as évektől a Dunakanyarban, Visegrádon nyaralt, ahová Györgyi Dénes is ellátogatott. A közelben, Nógrádverőcén volt a távolabbi rokon, Giergl Kálmán (1863–1954) építész nyaralója is, aki „Ricochet” motorcsónakjával szelte a Duna habjait.21

65 |

Györgyi Dénes műegyetemi évfolyamtársát és barátját, Kós Károlyt többször is meghívta Zebegénybe. A község lakói és az itt nyaraló családok már 1883-ban eldöntötték, hogy szeretnének egy saját templomot. A terveket ekkor el is készítette Gyalus László műépítész, ám az építkezést elhalasztották. 1907-ben merült fel újra a templom felépítése „magyar stílusban”. Ennek legfőbb támogatója Bartóky József, a Földművelésügyi Minisztérium titkára lett. A templomot három építész, Györgyi Dénes, Kós Károly és Jánszky Béla neve fémjelzi, de a munka oroszlánrészét valójában Kós Károly végezte, Györgyi Dénes inkább a belső terek kialakításában vett részt. Emellett – mivel Kós református volt – Györgyi tárgyalt az egyházi vezetőkkel a templom építése kapcsán. Györgyit feleségével is az utazás hozta össze. Egy iskolai tanulmányúton az építész, aki az Iparművészeti Iskolán tanított, bevallotta akkori tanítványának, Grofcsik Emíliának, hogy még sosem járt a Balatonnál, mert addig a Dunakanyarban töltötte a nyarakat. „Maga nem ismeri a Balatont?” A pápai származású, a Balatont jól ismerő Emília meghívta magukhoz tanárát, és szerelem szövődött a kapcsolatból. 1919-ben házasodtak össze, 1920-ban megszületett a fiuk, Györgyi Zsolt. Emília (becenevén Mimi) a gyakorta vitorlázó fiútestvérei révén a hajózásban is jeleskedett. Testvére, Grofcsik János a Balatoni Yacht Club Almádi osztályának alapítója és első kapitánya volt. A harmincas években már Györgyi Dénes is a Balatoni Yacht Club Almádi osztályának háznagya volt. Ekkor, 1934-ben építették át a családi nyaralót. A család itt töltötte a második világháború alatti időszakot, majd ide is költöztek. Györgyi többször tervezett Balatonalmádiban, ezek közül kiemelkedik a Hősi emlékmű (1934) és utolsó alkotása, a Balatonalmádi Általános Iskola, amely 1990 óta a tervező nevét viseli. Hivatalos kiküldetésben Györgyi számtalan utazást tett különböző országokba. A két világháború között több külföldi kongresszuson és

kiállításon, így az 1933-as milánói Triennálén és Nemzetközi Építésznevelési Kongresszuson, valamint 1935-ben az amszterdami nemzetközi építőművészeti kiállításon is részt vett. Az 1929-es barcelonai, az 1935ös brüsszeli és az 1937-es párizsi világkiállításon a magyar pavilonok tervezőjeként szerepelt. A MÉM-MDK gyűjteménye az 1929-es barcelonai tartózkodásáról őriz fotókat, képeslapokat, ahova feleségével, tervezőtársával, Menyhért Miklóssal, valamint többek között Kertész K. Róbert államtitkárral és annak feleségével érkezett a világkiállítási pavilon, illetve a magyar művészetet és ipart bemutató kiállítás építésére. A Montserrat hegyi siklóról emlékezik meg egy fiának írt képeslap: „Édes drága jó Fiam, Itt küldök egy sikló vasútnak a képét, melyen a Mamuskával együtt felmentünk egy igen magas hegyre. A hegy közepén kitérő van s ott tér ki a felülről lefelé menő és a felfelé menő vasút azután a kitérés után megint egy sinen megy tovább a vasút! Örülök nagyon a sok levélnek, amelyeket küldtél. Hiszem, hogy tetszett a Vásár, csak vegyél valamit, ami tetszik neked, hogy örömöd legyen vele. Csókol, Édesapád”22

—

1 A cikk a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ honlapján futó Nyaraló építészek-sorozat alapján készült. 2 Sisa József: Magyar építészek külföldi tanulmányai a 19. század második felében. Művészettörténeti Értesítő 45. évf. 1996. 3–4. sz. 170–171. 3 http://lajtaarchiv.hu/eletrajz/lajta-bela-fotogyujtemenye/ (utolsó elérés: 2020. július 24.) 4 Bierbauer Virgil: Városépítészeti tapasztalatok Milánóban. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye 61. évf. 1927. 41–42. sz. 255. 5 Lapis Angularis I.Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Budapest: OMVH Magyar Építészeti Múzeum, 1995. 19. 6 Vágvecsei Wellisch Andor: Görögország. Magyar Építőművészet 10. 1912. 5–6. sz. 3. 7 Egyiptomi és palesztinai úti beszámoló. In: Gerle János (szerk.): Hauszmann Alajos. Budapest: Holnap Kiadó, 2002. 58–77. 8 Bierbauerné Graul Adrienn: Palackposta. Kézirat, 1958–1972. 205. 9 Uo. 179. 10 Uo. 234. 11 Rozsnyai József: Alpár Ignác. Budapest: Holnap Kiadó, 2020. 20. 12 Uo. 13 Magyar Vilmos: Az ismeretlen Alpár Ignác. Budapest: Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Rt., 1929. 53. 14 A hetvenéves Alpár Ignác elmondja élete történetét. Az Ujság 1925. 22. évf. 11. sz. 6. 15 Rosch Gábor: Alpár Ignác építészete. Budapest: Enciklopédiai Kiadó, 2005. 182. 16 Magyar Vilmos: Alpár a jókedv és a humor tükrében. A Munkaadó 20. évf. 1933. 51–52. sz. 5. 17 Alpár Ignác: Egyiptomról. Magyar Építőművészet 1910. 8. évf. 2. sz. 2–13. 18 Magyar Vilmos: Alpár Ignác élete és működése IV. Az ünnepelt és üldözött Alpár. 1889-1928. Budapest: Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, 1935. 35. 19 A fejezet a Magyar Művészeti Akadémia Építészeti Tagozatának Fiatal művész ösztöndíjasaként 2017 júniusa és 2018 augusztusa között végzett kutatásaimon és az ebből készített kéziraton alapszik. 20 Köszönettel tartozunk Györgyi Erzsébetnek, Györgyi Dénes unokahúgának a cikk megírásában nyújtott segítségéért. 21 Művészgenerációk. A Györgyi-Giergl család három évszázada. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2007. 24. 22 Györgyi Dénes képeslapja fiához, Györgyi Zsolthoz. MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum 2011.02.40.3

Far Away from the Designers’ Office ARCHITECTS ON HOLIDAY Journeys are important milestones of almost every architect’s oeuvre as they may draw life-long experience from what they see abroad, including the landscape and buildings. A tour of Italy had been a compulsory experience of studies for artists and architects for decades, even for centuries, In the late-19th century, long after the foundation of the Joseph University of Technology it was a long-established tradition of architects to study abroad for a few years, which typically meant Berlin, Vienna, Munnich and Paris. During their stay there, they made a tour of the surrounding regions as a rule in their vacation, or started their longer study tours after graduation. This is why it is important to survey where exactly an architect had travelled to know what they had seen when we start analysing their oeuvre. GYÖRGYI DÉNESNÉ GROFCSIK EMÍLIA SPANYOLORSZÁGBAN, 1929-BEN

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 66

Tisza menti kultúrák ÉLETFORMÁK, ÉPÍTMÉNYEK szöveg | text:

SCHEFLER EDINA

A kutatás során fő célom az volt, hogy a Tisza folyó partjához, vizéhez merészen közeledő, benne és vele élni akaró kultúrákat megértsem. A hullámtér számomra az egyik legfontosabb vizsgálandó terület, mivel a szárazföldnek ez a folyóhoz legközelebb eső része. Az ártér az a terület, melyet a folyó árvizei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek, mentesített ártérnek, az árvízvédelmi művekkel védett részét nyílt ártérnek nevezzük. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér, ez az a terület, amit áradás esetén először elönt a víz.1 A régi idők Tisza-közeli építményeit a jelenkoriakkal összehasonlítva megállapíthatók kisebb-nagyobb különbségek, de érdekes kérdés, hogy az építő kultúrák változtak-e, vagy csak egyszerűen formálódtak, fejlődtek és alakultak. A folyóparti népi építészetről és anyaghasználatról A Tisza és közvetlen környezete által nyújtott három legalapvetőbb ősi építőanyag a fa, a föld (agyag) és a nád. Az árterek erdői mellett nem szabad elfeledkezni az uszadékfákról sem. Ezek egy része építkezésre alkalmatlan, tűzifának viszont tökéletes vízi hordalék, de bőven akadnak olyanok is közöttük, amelyek nemes fajból származó értékes, kisebb-nagyobb felhasználható, feldolgozható darabok. A folyó munkálkodása a felületeiket rendkívül egyedivé és különlegessé képes alakítani. A következőkben ezeket az építőanyagokat használó építési technikák és helyszínként szolgáló természeti környezet összefüggéseit vizsgálom, példát hozva a rég- és a közelmúltból. A Felső-Tisza-vidéken feltárt régészeti maradványokat panyolai tölgyfaépítményként ismerhetjük. Panyola a Szatmári-síkságon, a Tisza-Szamos-közben fekszik, nem messze a Szamos torkolatától. Az ásatás a Tisza partján Sőregi János vezetésével 1932-től több éven át tartott. 2 A folyó segítségével az Alföld testéből kioperált rejtély nem egyéb, mint egy fából és földből alkotott alföldi erősség (palánk) mocsaras talajon,

PANYOLAI KUNYHÓ REKONSTRUKCIÓS RAJZA. FORRÁS: KOMÁDI RÓBERT: PANYOLAI ÁSATÁSOK, HTTP://OLD.PANYOLA.HU

ártérbe épült változatának megmaradt romja. 3 Kő erre felé nem termett, szállítására alkalmas utak sem voltak. Várfalukat tehát helyi anyagból kellett megépíteniük. A hatalmas kettős sövénypalánkok közét meghordták földdel, és azt jól megdöngölték. Ezt volt a kétszeres, vagy kettős töltött palánk. Sokszor csak egyszeres palánkot építettek, amely földbe levert hatalmas cölöpök sora volt. Ahol a talaj szilárd volt, ott a földfalat a palánkok közé, a földre rakhatták. Ha viszont süppedékes, mocsaras, laza talajra építkeztek, gondoskodni kellett, hogy a földfal el ne süllyedjen. Ilyenkor a döngölt föld alá erős tartó talapzatot készítettek, legfőképpen tölgyfatörzsekből. A tölgyfaépítmény a Tisza, Túr és Szamos folyók árterében hosszú századok alatt hat méter vastag földtakaró alá került. Az I–III. ásatás során feltárt rész hossza 23–25 méter, ha ehhez hozzávesszük a helybeliek állítását, miszerint a 20. század első negyedében mintegy 100–120 méter hosszú rész tűnt el a Tiszában, vagy szedték fel tüzelőnek, megállapíthatjuk, hogy a négyszög alakú építmény egyegy oldala 130–150 méter hosszú is lehetett. A további ásatások során megkezdődött a várfalon belüli rész feltárása. Az építményen belül cölöpökre épült, paticsfalú ház gerendáját és a házak néhány alkotóelemét is megtalálták.4 Az áradással veszélyeztetett települések népi építészetében is gyakori volt ez a földbe vert karók közét kitöltő, sárral betapasztott vesszőfonadék alkotta fal, vagyis a paticsfal, mivel képesek voltak túlélni a pusztító árvizeket. Rejtélyes település

A PANYOLAI KETTŐS TÖLTÖTT PALÁNK KERESZTMETSZETE. FORRÁS: SŐREGI JÁNOS: A PANYOLAI TISZÁRÓL VÉGIG A MAGYAR SZAMOSON. VÁROSI NYOMDA, DEBRECEN, 1938.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

1991-ben Erdélyi István vezetésével és a Miskolci Bölcsész Egyesület hallgatói részvételével végzett ásatáson újabb középkori emlékeket tártak fel. Később bekapcsolódtak a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói is. A terület a Holt-Tiszahát egy része, melyet árok vett körül. Mellette alakult ki az az ismeretlen nevű falu, amelynek keletkezését a 9. század végére tehetjük. Feltételezhető, hogy a környéken több ilyen típusú település is volt. Az esetleges falvak között a kapcsolatot csónakok segítségével, vízi úton oldották meg. Ez annál is inkább valószínű, mivel olyan leletek láttak napvilágot, amelyek kereskedelemre utalnak. A házak földbe

67 |

vájt kunyhók voltak, melyre úgy építettek tetőt, hogy a gödör pereménél szélesebbre vették a fesztávját, és a megmaradt peremen alakították ki az alvóhelyeket. Kilenc házmaradvány került elő, melyek téglalap alapúak voltak. A települést valószínűleg már a 11. században elhagyták.5 Panyola két régmúltból származó építménye az erősség, a leleményes kettős töltött palánk megoldásával számomra az időtállóság, a hosszú távra tervezés megtestesítője, jól megtervezettséget sugall. Nagy víz idején is önmaga ura akar lenni. A földbe vájt szerény, csekély méretű kunyhón pedig pont az előbb soroltak ellentétét ismerem fel, ideiglenes, gyors kivitelezésű, sok tervezést nem igénylő, de célnak megfelelő, praktikusságra törekvést. Halászkunyhók Szolnoknál Az 1890 és 1945 között épült, a tiszai kishalászok által használt, Szolnok környéki halászkunyhókat részletes leírások, emlékezések révén ma is ismerhetjük. 6 Az igényeknek megfelelően épültek házszerű, magasabb komforttal bírók és sátorszerű, leginkább menedékre vagy alvásra használatosak. A kishalászok általában heti egyszer hagyták el kunyhóikat, ekkor a városba vitték el a kifogott halakat, vagy ruhaváltásért, élelmiszer nyersanyagokért, viharlámpájukba petróleumért, vagy egyéb szükséges apróságért tértek haza. Lényegében legtöbb idejüket ott töltötték, a hideg téli évszakokban voltak viszonylag hosszabb ideig távol a második, de lehet, hogy nekik inkább első otthonuktól. A komfortosabb, nappali lakhatásra is alkalmas tiszai halászkunyhók renoválását 4-5 évente végezték el, hacsak a köztes években nem történt valami jelentős természeti csapás, ami kárt tett benne. Kisebb felújításokra évente is sor került. Arányairól ismert, hogy körülbelül 3,00 x 2,20 m alapterületűek voltak, 2,20 m-es belmagassággal. Négy darab 2,80 m magas és 10 cm átmérőjű, a környéken könnyedén beszerezhető fából készült sarokoszlop adta meg az alapot, aminek a földbe kerülő részét kátránnyal átitatták, hogy időtálló legyen. Felül összekötötték őket gömbfákkal (egyenes faág). Ezekre kerültek a keresztrudak. A sarokoszlopok közeibe a köztesrudak elhelyezése és rögzítése után jöhetett a fonott fal elkészítése, amit kívül-belül sárral tapasztottak. A nyeregtető szarufái a keresztrudakkal megegyező tengelytávban sorakoztak, közeiket erősebb gallyakkal töltötték ki, drótokkal, szegekkel erősítve egymáshoz és a szarufákhoz. A fedésre legtöbbször nádat használtak, hiányában megfelelt a sás vagy a szalma is. A kunyhó ajtaja mindig a folyó felé nézett. A padlástérbe az odatámasztott egyágú létrával, egy kisajtón át lehetett bejutni, a mérete körülbelül 1,50 x 0,80 m volt. Az egynyári halászkunyhó jóval egyszerűbb felépítésű, erre használtam a fejezet elején a sátorszerű jelzőt. Bejárati ajtajával ez is a folyó felé tájolt. Alapterülete kb. 2,50 x 1,80 m volt. Karvastagságú gömbfákat ácsoltak vagy szegeztek össze háromszög formára a bejárati és a hátoldalhoz, úgy méretezve, hogy a kunyhó közepének belmagassága kb. 2,00 m legyen. A háromszögeket felül, hosszában a taréjszelemen fogta össze. A tetőzetet megfelelő hosszúságú faágakkal alapozták meg, úgy mondták, „pókháló hasonlatjára”, és drótokkal tették még ellenállóbbá. A szarufák állítását elhagyták. Végül náddal, gyékénnyel vagy sással fedték. A belső berendezés csak a legszükségesebb tárgyakra szűkült, többnyire egy priccs és egy hokedli, azaz kisszék. A folyón tovább haladva, az Alsó-Tisza-vidék felé, Szentes környékén vált ismerté egy újabb tiszai kunyhótípus: a szőlőskunyhó. Ártéri ’gunyhók’ Szentesen 7 Szentesen az ártér sajátos tájhasznosítási formája intenzív csemegeszőlő-termesztést eredményezett, amely 60-70 családnak biztosított

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

SZOLNOKI HALÁSZKUNYHÓK, VARJÚ RÓZA RAJZA. FORRÁS: SZABÓ LÁSZLÓ ET ALS: "A TISZAVÖLGY: FAJTÁNK BÖLCSŐJE”. EZER ÉV A TISZA MENTÉN. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA, SZOLNOK, 2000.

keresetkiegészítést az 1990-es évekig. Az alföldi szőlőkultúra több évszázados alakulását tekintve tehát egy sajátos folyamat bontakozik ki előttünk, amelynek eredményeként bizonyos településeken a szőlőtermesztés színtere ismét a vízközeli térségbe kerül. A kertek építményeinek jellegét alapvetően meghatározza az áradások jelenléte, azaz az időszakos vízzel borítottság, ami sajátos alkalmazkodást igényel az ártéren szőlőt birtokló és művelő ember részéről. Ma az ártéri szőlőskertekben szinte minden parcellán különböző típusú épületek állnak, amelyeket a szigeti birtokosok egységesen kunyhónak neveznek. A kezdetleges, felmenő fal nélküli építményekre néhányan még napjainkban is emlékeznek. Elmondásuk szerint a gallyakból, szőlővenyigéből és fűzvesszőből álló tetőt egymásnak támasztott léckeretek tartották, a kunyhóba pedig deszkából összeácsolt ajtón keresztül lehetett bejutni. A felmenő falú, egyhelyiséges építmények szerszámtárolóként, valamint ideiglenes tartózkodási helyként funkcionáltak a múltban. A kunyhóknál alkalmazott technikákat, építőanyagokat nagymértékben meghatározzák a természeti viszonyok, amelyek a szőlőtermesztés munkafolyamatát is jelentékenyen befolyásolják. A szentesi művelésmódok különbözősége az építési módokban is tetten érhető. A nagyhegyi és a berki szőlőkben, ahol a Tisza áradásai nem éreztették hatásukat, az épületek vályogból készültek. A Kis-Tisza- és a Zsúp-sziget ezzel szemben vízjárta területen fekszik, ahol a földből készült falazatok alkalmazását a természeti környezet nem tette lehetővé, mivel nagyobb árvíz után ezek az építmények összedőltek volna. A gazdák ezért olyan építési technikához fordultak, amelynek segítségével az árvizek pusztításait átvészelhették, az épületek javítása, karbantartása viszonylag kevés munkát igényelt. A Tisza- és a Maros-menti települések ártéri szőlős- és gyümölcsöskertjeiben olyan építőanyagokat alkalmaztak a birtokosok, amelyek idomultak a természeti viszonyokhoz és átvészelték az árvizeket. A szentesi ártéri szőlőskertekben épített kunyhók átlagos hosszúsága 3,50–4,00 m, szélessége 2,00–2,50 m volt. Az építmények sarkaira, valamint az ajtó két oldalára erős akácoszlopokat ástak le, amelyeknek a végeit megégették, hogy tartósak legyenek. Az oszlopok közé három sorban, alul, felül és középen korcfákat szegeltek, amelyek az épületek tulajdonképpeni vázát alkották, majd felszegelték a kunyhók falazataként funkcionáló léceket. A födémszerkezetet sűrűn egymás mellé fektetett lécek alkotják, amelyeket alulról betapasztottak, felül pedig csömpölyeges sárral fedtek. A lécvázas falszerkezeten kívül ismertnek számított a vesszőből font sövényfal, valamint az égetett téglából épített falazat is. Az utóbbi években a még álló lécfalú épületek száma jelentős mértékben megcsappant, mivel az árvizek legtöbbjüket olyan mértékben megrongálta, hogy a tulajdonosaik elbontották. Fontos megemlíteni az ártéri szőlőskertek építészetében az elmúlt néhány évtized alatt bekövetkezett változásokat is, amelyek gyökeresen

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 68

HAJÓMALOM A TISZÁN. FORRÁS: HTTPS://SZEGEDPANORAMA.BLOGSPOT.COM

átformálták a korábban egységesnek tekinthető épületállományt. Az átalakulásban nagy szerepet játszhatott az 1970-es árvíz, amikor a hosszú ideig tartó vízzel borítottság hatására a kunyhókban jelentős kár keletkezett. Megjelentek a lábakon álló építmények, amelyek a nagyobb áradásokat is könnyedén átvészelhették, hiszen a felső szintet nem öntötte el a víz. A szentesi ártéri szőlőskertek népi építészetének vizsgálatát azért tartottam fontosnak, mert jól szemlélteti az emberi közösségek természeti környezethez történő alkalmazkodását. Átkelőhelyek egykor és most A honfoglalás után néhány évtizedig a folyón való átkelés módja a gázlók használata volt, ezek olyan szakaszokon fordultak elő, ahol elég sekély volt a víz ahhoz, hogy átgázoljanak rajta, vagyis segédeszköz használata nélkül, egyszerűen átgyalogoltak. Az államalapítás után a gázlók szerepe a közlekedésben jelentősen csökkent, de még a 15–17. században is használták őket, főleg a szilaj marhacsordák áthajtásakor. A mélyebb vizeken azonban a nomád népek lovukba kapaszkodva, vagy felfújt állati bőrből készült, úgynevezett tömlőtutajok segítségével keltek át. A következő évszázadokban két eszközt használtak: állandó és mozgó átkelőhelyeket. Az előbbi a híd fogalmát alkotja, az utóbbi pedig a hidast, ez a szó mai értelemben kompot jelent, olyan vízi járművet, amely a folyón keresztül emberek, állatok, tárgyak átvitelére szolgál. A mozgó átkelőkkel azonosított, ma már kevésbé ismert hidas szó magával hozza a révek világát is. A rév szavunk már jobban benne van a köztudatban, szoros és átvitt értelmét is ismerjük, de valójában tágabb fogalmat jelöl, mint egyszerűen átkelőhelyet. Ez alatt azoknak a berendezéseknek az összességét értjük – többek között a folyón kifeszített kötél, a lejárók, az emberek vagy a terhek átszállítására szolgáló egyéb járművek, ahogy a kompok is –, amelyek a személyek vagy anyagok gyors és biztonságos átvitelét és kirakodását szolgálják. A réveken általában pénzfizetés ellenében lehetett az üzemeltető vízi járművén átkelni. 8 A mozgó átkelőhelyek értelmezése után egy korai példa bemutatásán keresztül pár sort szentelnék az állandókra is; elsősorban a török kori hídépítés történetének egyik legnagyobb alkotására, a szolnoki Tisza-hídra, pontosabban fogalmazva annak maradványaira, amire a rendkívül

alacsony, rekordnak számító vízállásnak köszönhetően 2003 nyarán találtak rá. A leletek vizsgálatát követően biztossá vált, hogy az 1562-ben épült fahíd cölöpjei kerültek elő. Megállapítható volt, hogy cölöpjei kivétel nélkül a tölgyfa természetes, hengeres formáját mutatják, tehát megmunkálatlanok. A folyóban lévő részük kifejezetten jó megtartású, kemény állagú, ezzel szemben a vízből időközönként kiemelkedő tetejük meglehetősen rossz állapotú, szétnyílt és töredezett, tehát nem ekkor volt az első alkalom, hogy ez a felsőbb rész szárazra került. Legutóbb 2015-ben volt látható. Az átkelő azért számít különlegesnek, mert azt tartják róla, hogy ez minden idők legelső állandó hídja a Tiszán. Magyar mesteremberek keze nyomán, kocsányos tölgyből készült, 5,50–6,00 m szélességű és 110 méter hosszú volt. Fontos szerepet játszott a térség kereskedelmében, a 16–17. század békésebb korszakaiban például évente több tízezer szarvasmarhát hajtottak át rajta a nyugat- és dél-európai piacok felé, a törökök pedig hídpénzt szedtek az átkelésért. Karbantartását a megszállók megbízásából debreceni ácsok végezték, a feljegyzések szerint a hidat igen gyakran kellett javítani, mivel a téli jégzajlás sokszor megrongálta. Ennek ellenére a fa, mint építőanyag sokáig megmaradt a hídépítésben, ez volt a legkézenfekvőbb. Szolnokon 1906-ig csak fahidak íveltek át a folyón, a legutolsónak is a jég hozta a vesztét.9 Hajómalmok régen A hajómalom folyók, hajózható vizek áramlását hasznosító malomszerkezet, amelyet hajókra, úszó testekre helyeznek el, és a sodró víz erejének legjobb kihasználását lehetővé tevő folyószakaszon lehorgonyoznak, vagy

LOVAS DEREGLYE. FORRÁS: BETKOWSKI JENŐ: A TISZAI FAHAJÓK ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA, NÉPE. SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMI ÉVKÖNYV I. KÖTET, SZOLNOK, 1968.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

69 |

TISZAI BŐGŐSHAJÓ. FORRÁS: MAGYAR NÉPRAJZ II. AKADÉMIA KIADÓ, BUDAPEST, 2001.

a parthoz kikötnek. A vízimalmok között a hajómalom előnye volt, hogy a víz járásának megfelelően változtathatta a helyzetét. Hátrányos tulajdonsága, hogy a téli időszakban jégzajlásmentes kikötőbe kellett vinni, vagy partra kellett vontatni. A hajómalomra vonatkozó első adatok a kései ókorig nyúlnak vissza. Hazai elterjedésükkel a 13. századtól lehet számolni. 10 Magyarországon az 1850-es évek és az 1860-as évek eleje volt a hajómalmok működésének fénykora. 11 A hazai hajómalmokat két hajótest összekapcsolásából állították ös�sze. A nagyobb volt a házhajó, a kisebbik a kishajó vagy tombác. A régi magyar nyelv használta a tombácos malom kifejezést is a hajómalom megjelölésére. Ez a közelmúltig megszokott deszkaoldalú, gerendavázas hajó, a dereglye testekre épített hajókkal ellentétben, kivájt belsejű fatörzs gerendákra állított archaikusabb úszótestű malmokra utal. (A tombác az egyetlen, vastag tölgyfatörzsből kivájt hajótest megnevezése.) Utóbb csak a tárhajó vagy kishajó készült kivájt fatörzsből. A házhajó és a tombác között volt a vizes kerék. Az őrlő szerkezeteket általában teljesen zárt malomház foglalta magába. Ezek nem voltak lepadlásolva, fedélszékükbe benyúltak az egyes gépszerkezetek. Egyszerű nyeregtetős fedés volt jellemző rájuk, zsindely héjazattal. Működött szállásnak berendezett hajómalom is. 12 A Tiszáról és mellékfolyóinak hazai szakaszáról az első világháború alatt, illetőleg az 1920-as években tűntek el az utolsó hajómalmok.13 Úszóházak ma A hajómalmokhoz visszakanyarodva bátorkodom megállapítani, hogy felismertem a mai kultúrákban használt átalakult rokon változatát, az úszóházat. Ponton tartja fenn a vízen, a régi hajómalmokat meg tombác tartotta, más anyagból készültek, de kialakításukban és működésükben hasonlítani tudom őket egymáshoz. Az úszóház a parttól kissé eltartva, híd rendeltetésű elem segítségével közelíthető meg, így volt ez a hajómalmoknál is. Jégzajlás esetén a teendők egyiknél is, másiknál is ugyanazok. Méretük és házszerű megjelenésük is a hasonlóságok közé sorolható. A különbség közöttük az, hogy míg az úszómalmok haszonépületek voltak, elsősorban munkagépként működtek, az úszóházak lakhatásra szolgálnak, semmi munka, csak a pihenés, szórakozás és kikapcsolódás a lakóik fő célja. Magyarország folyópartjai közül a Tiszán látni a legtöbb úszóházat, a telepítésükre alkalmas kikötőkben. Ez nem volt mindig így, a kikötők jellege megváltozott, régen közlekedési, utazási megállóhely, ma szórakozás és ideiglenes, vagy akár állandó lakhatás. Természetkedvelő hajósok és horgászok törzshelye lett.

készített ősi eszköz csupán az egyik partról a másikra való átjutást segítette elő. Hasonlóan primitív célra használhatták a lábót is, a tutajosok legegyszerűbb, legkisebb méretű, fából, deszkából összerótt építményét, de ha már vízen való halászat vagy szállítás témaköreiben is vizsgálódunk, terítékre kerülnek a különböző csónakok és hajók is. A csónakok őse, a feltételezhetően egész korai időktől használt, úgynevezett bödönhajó, aminek változatai egészen a 19–20. századig fennmaradtak. Ennek az egyetlen fatörzsből kivájt, faragott csónaknak a Tiszán használt változata lapos testű, aminek közepén és a vége felé is meghagytak egy-egy részt, ami összefogta a hosszoldalait, ezt tatnak hívták, és leginkább ülőfelületként használták. Az evezés viszont többnyire állva történt, az ugyancsak egyetlen darab fából készült evezővel. A nagyobb méretű bödönhajók hossza meghaladhatta az 5 métert, szélességük 60–70 cm, oldalmagasságuk 30–40 cm volt. A 19. század második felétől a bödönhajót fokozatosan felváltotta a ladik. Hazai vizeinken több típus is jól elkülönül egymástól, a Tiszán máig használt fajtája tiszai ladikként ismert. Régen a halászok fontos munkaeszköze volt, de az sem volt ritka, hogy személyek vagy termények szállításra használták. Ma a horgászok kikapcsolódását, céljaik hatékonyabb elérését szolgálja. Méretarányai és formai megjelenése hasonló az elődjéhez, kialakításában viszont eltér attól. Fa bordák adják az alapot, amire lécezés, fa borítás kerül. A teste mindkét végén egyenes és csapott, ezeket az úgynevezett végfalakat hívják orr- és fartőkének, és ahogy a bordák is, ezek is tölgyfából készülnek. Oldalfalai, feneke és ülésdeszkái pedig fenyőből is kialakíthatók. 14 Amikor a távolsági kereskedelem növekvő igényeit már nem elégítették ki az ereszkedő tutajok és a különféle méretű, fajtájú evezős csónakok és ladikok, akkor jöttek képbe a nagyobb, a szállítandó áruhoz legmegfelelőbben felépített hajók. A szállítóhajók legegyszerűbb fajtája a dereglye, ami tulajdonképpen egy nagyméretű ladikféleségként is felfogható. Deszkából készült, bordázott, széles, lapos fenekű, többnyire mindkét végén csapott, tompa orrú, alacsony építésű, sekély merülésű vízi jármű volt. Mérete igény szerint 2–4 m széles, 6–8 m hosszú, de akár 20 m is lehetett. 15 A gőzhajók, motorok megjelenése előtt nem volt ritka az emberi erővel történő szállítás, de ha lehetőség volt, lovakkal végeztették el ezt a feladatot, és leginkább csak árral szemben. Ugyanezzel a módszerrel vontattak nagy hordképességű fahajókat is, amik 30–60 m hosszúak, 7–8 m szélesek és 2–3 m oldalmagasságú, lapos fenekű vízi járművek voltak. Szállítmánynak megfelelően készülhettek tetejes és tetejetlen kivitelben, volt emberi tartózkodásra is kialakított építményük, ezt csárdának, gojbának vagy gulibának nevezték. A legismertebbé vált, legendásnak számító fahajó típus a bőgőshajó, ami tetejes gabonaszállító volt.16

Vízi építmények: a tömlőtől a ladikon át a sleppig A vízen járáshoz, közlekedéshez a Tisza folyón különféle kialakítású, méretű, más-más funkcióra berendezett eszközöket használtak és használnak ma is. A kor igényeinek megfelelően változtak, születtek újak és eltűntek régiek. A tömlő már ismerős lehet, mert egy korábbi fejezetben, az átkelőhelyek leírásánál említést tettem róla. Ez a felfújt állatbőrből TISZAI LADIK, A SZERZŐ SAJÁT RAJZA

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 70

mert a hajósnak a csónak sokkal több, mint otthon vagy menedék. Kicsit eggyé is kell válnia vele, ismernie kell a csónakot, bíznia kell benne és hálásnak lenni neki, amiért a hátán hordozza, körülöleli és olyan helyekre viszi el, ahová lábbal besétálni lehetetlen. Nem tudom, hogy ezt az érzést igazán meg lehet-e érteni az átélése nélkül. Hemingway kisregénye, Az öreg halász és a tenger jut eszembe, ha a hosszútávú hajózásra gondolok, pedig a főhős, a halász a csónakjával mindössze pár napot tölt nyílt vízen a történetben, mégis lehet érezni, mit jelent számára az a kicsiny hely, a tér, ami maga a csónak. A Tiszán sokáig a legjellemzőbb vízi járművek a tiszai ladikok voltak. Ma is vannak mesteremberek, akik értenek hozzá, sőt vállalnak is ilyen ladikkészítést.

—

FAHAJÓ ÉPÍTÉSE A SZEGEDI TISZA-PARTON, 1908. FORRÁS: MAGYAR NÉPRAJZ III. AKADÉMIA KIADÓ, BUDAPEST, 1991.

Egy nagyobb fahajó elkészítésén 10–15 ember dolgozott, megépítése három hónapig is eltarthatott. Superplaccnak nevezték azt a helyet, ahol építették és javították őket. Természetesen vízparton működtek, ahonnan a kész hajókat könnyen vízre tudták bocsátani. A superok elszállásolása praktikusan a superplacc területén történt. Ha jómódú volt a gazda, építtetett egy faházat a munkásainak. Egy helyiség volt az egész, pric�csek szolgáltak benne alvófelület gyanánt, középen két szál deszkából összetákolt jó hosszú asztal, két oldalán lócával és a sarokban egy spór. A superszállók a hajózáshoz kapcsolhatók, de lényegében az ártéri építmények, kunyhók sorát bővítik. 17 A magyarországi fahajóépítés virágkora a 19. század közepére tehető. Idővel megjelentek a gőzhajók, melyek magukkal hozták a vashajókat, uszályokat, vagy más néven sleppeket, ezek ugyan önálló akcióra nem voltak képesek, de mivel vontató gőzöshöz kötve jártak, gyorsaságuk elnyomta a fahajókét. A vasúti forgalom megjelenése sem használt a bőgős hírnevének. Az 1850-es évektől elkezdett visszaszorulni a fahajókon történő folyami teherszállítás, de a mesterség hanyatlása a hazai vizek partján más-más időben zajlott le. Szegeden 1891-ben még 7 hajóépítő vállalkozó működött 200–300 munkással, a század legvégén pedig 5 vállalkozó, körülbelül 150 munkással. Tóth Ferenc szegedi hajósgazda a millennium évében építtette a „Kossuth” nevű bőgőshajót, amelyik a legnagyobb hordképességű tiszai fahajó volt: 90 vagonnyi búzát volt képes szállítani. A szegedi hajóácsok akkori megrendelői azonban már nagyobbrészt szerbiai, romániai kereskedők voltak. 18

1 Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság fogalomtára. In: www.kotivizig.hu {online} http://www.kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=826&Itemid=137 2 Komádi Róbert: Történelem. In: www.old.panyola.hu {online} http://old.panyola.hu/?page=tortenelem&menu=telepulesunk 3 Sőregi János: A panyolai Tiszáról végig a magyar Szamoson. A Déri Múzeum Régészeti Osztályának ismeretterjesztő közleményei. 9. füzet. Városi Nyomda, Debrecen, 1938. 8. 4 Komádi Róbert: Történelem. In: www.old.panyola.hu {online} http://old.panyola.hu/?page=tortenelem&menu=telepulesunk 5 Komádi Róbert: Történelem. In: www.old.panyola.hu {online} http://old.panyola.hu/?page=tortenelem&menu=telepulesunk 6 A fejezet megírásához a következő szakirodalom szolgált forrásul: Bedey Endre: Héj, halászok, halászok... (Szolnoki halászat és halászbérlők 1890–1945 között). In: Szabó László és további 23 szerzőtárs: „A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője” Ezer év a Tisza mentén. Jász-Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága Szolnok. 2000. 296–301. 7 A fejezet megírásához a következő szakirodalom volt segítségemre: Mód László: Népi építkezés a szentesi ártéri szőlőskertekben; Belvedere. 2008/XX. 5–6., 102–110. In: http://www.belvedere.meridionale.hu/lapszamok/zip/belvedere_2008_56.pdf 8 Szikszai Mihály: Révek, átkelőhelyek a Tiszán. In: Szabó László és további 23 szerzőtárs: ” A Tiszavölgy: fajtánk bölcsője” Ezer év a Tisza mentén. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága Szolnok. 2000. 173–175. p. 9 Az első állandó Tisza-híd története. In: http://www.ilovetisza.hu/magazin/az-elso allando-tisza-hid-tortenete 10 Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar néprajzi lexikon. In: https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-929.html 11 Magyar néprajz: Hajómalmok. In: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iii-kezmuvesseg-25ED/a-falu-es-mezovaros-ellatasaban jelentos-kezmuvesseg-nyersanyag-eloallito-es-feldolgozo-munkaja-2726/vizimalmok-276D/ hajomalmok-2788/ 12 Magyar Elektronikus Könyvtár, Magyar néprajzi lexikon. In: https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-929.html 13 Magyar néprajz: Hajómalmok. In: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iii-kezmuvesseg-25ED/a-falu-es-mezovaros-ellatasaban jelentos-kezmuvesseg-nyersanyag-eloallito-es-feldolgozo-munkaja-2726/vizimalmok-276D/ hajomalmok-2788/ 14 Vízi közlekedés és szállítás: Csónak, ladik. Magyar néprajz II. Gazdálkodás. Akadémia Kiadó, Budapest, 2001. 981–983. 15 Vízi közlekedés és szállítás: Fahajók, hajózás. Magyar néprajz II. Gazdálkodás. Akadémia Kiadó, Budapest, 2001. 985. 16 Vízi közlekedés és szállítás: Fahajók, hajózás. Magyar néprajz II. Gazdálkodás. Akadémia Kiadó, Budapest, 2001. 985–992. 17 Betkowski Jenő: A tiszai fahajók építése, javítása, népe. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv I. kötet II. rész, Szolnok 1968. 7–33. 18 Magyar néprajz: Hajóácsmesterség In: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/iii-kezmuvesseg-25ED/a-falu-es-mezovaros-ellatasaban jelentos-kezmuvesseg-nyersanyag-eloallito-es-feldolgozo-munkaja-2726/fafeldolgozas-2C8E/ kezmuvesmestersegek-2D13/hajoacsmesterseg-2D3A/

A hajó és a hajós

Cultures along the River Tisza Érdekes lehet még azoknak a vízkedvelőknek a táborát is megvizsgálni, akik fő mestersége nem a hajóépítés vagy az építészet, a saját maguk számára épített, vagy meglévőt továbbfejlesztett csónakjaik egyediségében és személyre szabottságában mégis ott van minden, amit egy csónaknak nyújtania kell. Szerintem éppen az teszi tökéletessé a – csúnyán és sarkítva fogalmazva „tákolmány” – lakóhajókat is, hogy azt a saját használója, hajóskapitánya csinálta, formálta úgy, hogy az igényeinek nem csak jó, de tökéletes, ráformált „személyes terévé” váljon. Az ember saját csónakjában, ha benne él, hosszú távon lakik, akkor sem mondhatni, hogy otthonosan érzi magát, ezt valahogy máshogy kell megfogalmazni,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

WAYS OF LIFE AND EDICIFES This study is based on the research of the constructions of the civilizations and cultures that have approached, lived and wanted to live along, near and with the banks and waters of the River Tisza. The author of the article analyses the technologies and materials used for the edifices built a long time ago near the Tisza for various functions, such as accommodations, or to facilitate transport on the water, surveys the local traditions of vessels, the correlations of construction technologies and the natural environment of the building sites.

71 |

Végképp eltörölni A KÖZVÁGÓHÍD MÚLTJA ÉS JÖVŐJE szöveg | text:

Szomorú volt látni, ahogy eltűnt Budapest egyik karakteres épületegyüttese, színfoltja. Az ipari műemlék jellegű, 1872ben átadott Marhaközvágóhíd míves, műemléki védettséget is élvező, eklektikus épületei 2019 végén szenderültek bele a magyar épített örökség nem létező digitális fotóalbumába. A Nemzeti Építészetpolitika (2015) című kiadvány 20. oldalán a Építészeti és természeti örökségünk című fejezet így ír az épített örökségről: „Az építészet a kultúra része. Az építészet folytonosságon alapul, és mindenkor az aktuális adottságokat és lehetőségeket integrálja az épített környezetbe, ezzel valósítja meg a meglévő értékek, a hagyomány és a kreatív fejlesztés, az innováció valóságos ötvözetét. Az épített környezet a történelmi korok térbeli és tárgyi lenyomata, helyi és nemzeti önismeretünk gyökere és forrása. (…) Az épített környezet gondos ápolása, jó karban tartása és a hagyományok megőrzése legfőbb feladataik egyike. A jövőre nézve döntő fontosságú az épített örökség integrált kezelése, valamint hasznosulásának a konzerváláson és az értékmegőrzésen túlmutató támogatása. (…) Hazánk építészeti örökségében – az elmúlt évszázadok pusztításai és a máig ható strukturális torzítások mellett – jelen van a legtöbb európai építészeti stílus és modern irányzat." 1 Az alábbi mondatok dr. Réthelyi Mikós miniszter előadásában hangzottak el Az épített örökség védelmében című nemzetközi konferencián, 2011 márciusban: „Az ember örökségként készen kapja épített környezete egy részét, s természetes hogy saját ízlése, igénye szerint tovább formálja. Házakat, közintézményeket, tereket és szökőkutakat épít. Vagyis hozzáteszi kora szellemiségét. Hozzátesz, nem elvesz. Ahhoz, hogy megértsük kik vagyunk, milyen koordináták között élünk, meg kell mentenünk a múlt koordinátáit, az egymást keresztező utcákat, városaink szövetét. A múltunkat megismerni kell, nem pedig megsemmisíteni "2 Megépülésekor a Közvágóhíd korszerűnek számított, még saját, díszes víztornya is volt, de a 19. századi épületeken az idő vasfoga, a szocialista üzemi átépítések és a gazdátlanság elmúlt bő 20 éve egyre mélyebb nyomokat hagytak. Végül a bontógépek és munkások kivégezték mindazt, amit a gyorsan suhanó idő addig megkímélt. Mára már ismert, mi lett a sorsa ezeknek a birodalmi eklektikus stílusban épült, műemlék jellegű ipari épületeknek, melyek feltűnő gyorsasággal tűntek el a föld színéről. A bontást el/megrendelők és engedélyezők számára a fenti elvek, a múlt emlékei, a közel 150 éves épület állomány értéktelennek bizonyultak. A kiegyezés (1867) évében megszületett elgondolásból 1872-ben – egy évvel Pest, Buda és Óbuda egyesítése előtt – megépült, a dinamikusan iparosodó Magyarország és a polgárosodó Budapest fizikai jelképének is tekinthető épületeket eltüntették. A helyére a mai magyar építőipar által felhúzott, korszerűnek titulált, 45 méter magas épületek valószínűleg jóval kevesebb, mint 150 év múlva már nyomokban sem lesznek láthatók. A jelenleg ismerhető adatok és látványtervek szerint 200 szobás luxusszálloda, 45 000 m² irodaház, 8000 m²-nyi kereskedelmi terület és közel 1300 lakásos lakópark épül ide. Bizonyára modern és gyönyörű lesz. Komoly mértékben megváltoztatták a vonatkozó szabályozást is, hogy minél többet lehessen építeni. Háromszorosára nőtt az építménymagasság (15 m-ről 45 m-re), és 20%-ra csökkent a zöldterületi mutató. Röpke

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

ULRICH TAMÁS

két év múlva sétálhatunk a frissen rakott egyenszürke betonkő járdákon, a hamarjában ültetett pálcika fácskák, a ritkás, sárga füvön kókadozó virágok-bokrok és a visszaépített Patyomkin vágóhídi homlokzatok között, csodálhatjuk felépült, igényes lakótelepi tornyokat „panel de luxe” kivitelben. A friss betonszagú vasbeton falakon vastag hőszigetelés és kívül ragasztott téglaburkolat és/vagy kő utánzatú előregyártott elemek, ami olyan mintha… és aki tíz év múlva arra jár, talán el is hiszi, hogy ilyen volt, ez az eredeti, holott csak gyenge másolat. Korunkban a múltat idéző „újraépítés” egyre nagyobb teret hódít, talán a megrendelők ízlésbeli bizonytalansága okozza ezt, vagy a dicső történelmi múltba révedés vágya, koncepciótlanság, avagy rosszul értelmezett ítélőképesség-kultúra… de inkább nem is sorolnám az ilyen épületeket, történeteket. A budapesti Marhaközvágóhíd rövid története Kamermayer Károly (1829–1897) közegészségügyi és köztisztasági tanácsos, később Budapest első polgármestere (1873) vezetésével a budapesti közgyűlés 1868. január 22-i ülésén határozott a Marhaközvágóhíd létesítéséről, illetve a Soroksári út melletti 14 hektáros területen való elhelyezéséről. Meg akarták szüntetni a városban szétszórtan található számos kis mészárszéket, és létrehozni egy korszerű központi vágóhidat, ahol a mészárosok csak bérelik a vágóhelyet, de minden folyamat (állatok tömeges beszállítása, adás-vétel, közegészségügyi és állatorvosi vizsgálatok, hatósági ellenőrzés, próbavágás, feldolgozás stb.) ellenőrzötten történik. Az erre kiszemelt terület akkor még a város szélén fekvő szántóföld volt. Hamarosan már állt a Déli összekötő vasúti híd (1877) és a pesti oldalon, a Vágóhíd közvetlen közelében a Duna-parti teherpályaudvar. A Közvágóhíd terveinek elkészítésére kiírt építészeti pályázat hirdetménye a Pesti Napló 1868. július 28-i számában jelent meg. A beérkezett pályamunkák közül a városvezetése az 1869. november 3-án tartott közgyűlésen választotta ki a legjobbnak választott pályaművet, Julius Hennicke (korabeli magyaros átírásban: Hennicke Gyula) porosz királyi és Hermann von der Hude berlini építészek alkotását, melyet végül Szumrák Pál, volt budapesti főmérnök kisebb mértékben átdolgozott. A kivitelezés során közreműködtek még Rathey Ottó és Bat Ferdinánd építészek, illetve Trizadan Fülöp és Pitrod Lipót építészeti rajzolók. 1872. július 27én nagy ünnepséggel nyitották meg a Közvágóhidat – érdemes az időpontokat nézni: 1868 januárja és 1872 júliusa között 4 és fél év telt el. A létesítmény méreteit és kapacitását jól mutatja, hogy egyszerre napi 600 szarvasmarha fogadására volt alkalmas, és már az első évben összesen 185 000 állatot vágtak le és dolgoztak föl benne. A vágóhíd mellett a Hústőzsde és egyéb kiszolgáló épületek álltak (jéggyár, igazgatóság, irodák, pénztár, istállók, szolgálati lakások, ipari vágány), 1890-ben megépült a Juhvágóhíd, a Máriássy utcai Borjúvásárcsarnok (1927), a Sertésvágóhíd (1902). 1897-ben a Marhaközvágóhíd déli tömbjét átalakították kéthajós, acélszerkezetű csarnokká, a szállító berendezéseket modernizálták, 1916ban felső vezetésű hússzállító szalagpálya is épült. 1929–1930 között ismét átépítették, korszerűsítették Krencsey Géza székesfővárosi műszaki főtanácsos és Sárkány István építész tervei szerint, ezt egy emléktábla

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 72

A KÖZVÁGÓHÍD, 1900 K. FORRÁS: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA, HU.BFL.XV.19.D.1.06.052

örökíti meg. A második világháború után, a helyreállítást követően 1957– 58-ban indult be a minden addiginál jobban gépesített üzem, a víztorony épületén vörös csillaggal. Önálló üzemként az 1960-as évekig működött, majd más hasonló üzemekkel összevonták (Budapesti Húsipari Vállalat). A szocializmus évei alatt ezek volt az ország legnagyobb vágóhídjai és húsfeldolgozó üzemei is, mely a magyar húsipari termelés 34 (!) százalékát adta és a főváros húsigényének 80 százalékát elégítette ki – de még a Kanári-szigetekre is exportált húsipari termékeket. Ebben az időszakban is folyamatosan történtek át- és hozzáépítések. Az üzemet 1984-ben zárták be, eredeti épületeinek egy része 1994ben műemléki védettség alá került. A Közvágóhíd elhagyott létesítményei idővel leromlottak, hasznosítására, az épületek részleges elbontására, a terület rendezésére számos terv született. 2019-ben felgyorsultak az események. A régi Bálteremben üzemelő legendás klubnak, az R33 Kultúrközpontnak, ahol az évek során a magyar zenei élet legkülönbözőbb zenekarai és énekesei léptek fel, februárban kellett bezárnia kapuit. Ezzel a hazai zenei és underground élet egyik legfontosabb és sokszínűbb tere szűnt meg egyik napról a másikra. Július végével kirakták a próbatermeket is, és a másik zenei klubnak, a ShowBarlangnak is költöznie kellett. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügynek minősítette a tervezett beruházást, így az épületegyüttes lebontását sem kellett engedélyeztetni, ahogyan településképi véleményezésre sem volt szükség. Pedig az eredeti helyszínrajz alapján szakértők szerint az egykori vágóhíd területén jóval többet meg lehetett volna menteni, mint ami megmaradt. A főkapu a szobrokkal egyelőre érintetlenül áll; valószínűleg ez lesz a lakótelep főbejárata és sétáló utcája. A kapu két oldalát a szarvasmarhát megfékező izmos fiúk eredetileg kőből készült szobrai, Begas Reinhold ( 1831–1911) berlini szobrászművész alkotásai díszítik. A 20. századi felújítás utáni években Sződy Szilárd magyar szobrász és éremművész (1878–1939) javításaival 1937-ben bronzszoborrá öntötték őket. A víztorony is áll még, újra vörös csillag nélkül, nyilván ez lesz az új főtér és sétány hangsúlyos dísze. Amit elbontottak: a kapu mellett álló intézőségi épületek, a régi számfejtőségi és pénztárépület, a régi tisztviselői lakások, a gépház és a jéggyár, az asztalosműhely, a transzformátorállomást a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

laboratórium, a bőr- és faggyúátvételi helyek, a pacal- és bélmosók, a régi húsbolt, valamint a hússzék és a pároló, és pontosan nem tudni milyen épületrészek (?) vagy homlokzatok másolata kerülhet vissza. A sajtóban megjelent egy részlet a telekalakítási megállapodásból: „A koncepciótervben hangsúlyos szerepet kap a terület múltjához kapcsolódó értékek megjelenítése. A fejlesztő ezt egyrészt a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati kapu és szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével, másrészt az új épületek és közösségi terek témaválasztásával és látványával tervezi elérni.” Ezzel a kissé homályos szöveggel kapcsolatban műemlékvédelmi szakemberek a következő gondolatokat fogalmazták meg: Nem elképzelhetetlen egy rekonstrukció során néhány épületrész (?) vagy eredeti homlokzatok vis�szaépítése, de erősen kétséges, hogy ebben az esetben ilyen megoldás szakmai szempontokból elfogadható-e. Meglévő eredeti épületeket rommá bontanak azért, hogy a mélygarázs (közel 2000 parkoló) és a föld alatti szintek építése után visszaépítsék, ez nyilvánvalóan nem az elfogadható megoldás, hiszen nem egy rekonstrukciós beruházásról beszélünk, hanem gyakorlatilag új, mai épületek emeléséről. Sajnos a Közvágóhíd soha nem vált igazán részévé a Budapestnek, hiszen egy fehér folt – zárt, ipari-üzemi terület – volt a városban, így csak kevesen ismerhették meg igazi építészeti értékeit. Pedig az 1872-es épületegyüttesnek már a kora és a múltja, eklektikus stílusa is adott egyfajta épített örökségi értéket. Az, hogy lényegében Hennicke porosz és von der Hude berlini építészek tervei alapján valósult meg, szintén különlegessé tette, de az ipari műemlék épületekre általában kevesebb figyelem jut. A jelenlegi teljes bontással és a tervezett és épülő új városszövettel és az épületekkel valószínűleg a Közvágóhíd, mint városrész fogalom is megszűnik a budapestiek számára, hiszen nehezen képzelhető el, hogy az ingatlanfejlesztők a vágóhíd vagy marha szó szerepeltetésével hirdetnék majd az itt épülő szállodát, az irodákat, a kereskedelmi egységeket és a lakásokat, nem pedig valami jól zengő, jól eladható angolos névvel, pedig jól hangzik az Abbatoir City, a Cow Corner, a Cattle Garden, vagy a Butchery Center stb. is. A Népszabadság 1994 augusztusában megjelent A méltóságteljes tetszhalott című helyszíni tudósítása már kiválóan érzékelteti, milyen romos,

73 |

A CHAPMAN TAYLOR TERVEZŐIRODA LÁTVÁNYTERVE A VÁGÓHÍD TERÜLETÉRE. FORRÁS: EUROBUILDCEE.COM

lehangoló állapotok uralkodtak már akkor az egykori Közvágóhíd területén. Az egész térség újrafelfedezése és felértékelődése a 1990-es években indult meg, a hamvába holt Expo '96 budapesti világkiállítás tervezésével, és folytatódott a 2000-es évek elején, miután elkészült az új Lágymányosi híd (Rákóczi híd) és a Könyves Kálmán körút, eltűnt a Duna-parti vasúti rendező- teherpályaudvar is. Ekkor indult meg a Millenniumi Városközpont kialakítása is, majd hosszas huzavona után ide épült fel a Nemzeti Színház, majd a Művészetek Palotája. Már ekkor szerepelt a fejlesztési tervek között a Finta Stúdió által tervezett, 5000 fős Kongresszusi Központ. A Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció, melyet 2013-ban állítottak össze, az egész környéket kiemelt projekt területként kezeli. A dokumentum szerint a lehetséges fejlesztési területek jelentős része Dél-Pesten és Észak-Csepelen fekszik, főként a Duna mellett és elhagyott ipari-üzemi, barnaövezeti területeken. Persze az elképzelések még a budapesti Olimpia 2024 meghiúsulása előtti időből származnak, de ezeknek a jól helyen fekvő területeknek felértékelődése (Déli Városkapu, diáknegyed, atlétikai stadion) ettől függetlenül folytatódik. 2009-ben indultak el a lakótelep- avagy lakópark-építkezések a területen, eddig összesen több, mint 1200 új lakás épület itt. Most a tervezett lakások száma kb. ugyan ennyi. Itt a MÜPA, a Nemzeti Színház, persze vannak itt nagy irodaházak is, kereskedelmi létesítmények ( Praktiker, Lurdy ház), és nem véletlenül kezdtek mostanában cikkezni a létesítendő Közvágóhíd vasúti megállóhelyről is, ez lenne csepeli HÉV, az 1-es és a 2-es villamos, valamint több buszjárat közös intermodális csomópontja. A vágóhíd üzem területét újragondoló tanulmányként Finta József stúdiója is készített egy elképzelést „Közvágóhíd, Múzeum, lakó- és irodaépület együttes beépítési koncepciója” néven. Itt épült volna az általuk tervezett Bolyai gyalogoshíd, aminek a pesti hídfője is a közelben lett volna. A párizsi Parc de la Villette negyed történte nagyon hasonló, 1858-ban báró Georges E. Haussmann prefektus (1809–1891) javaslatára 1867-ben itt épül fel a közvágóhíd és húspiac. 1969 januárjában vágták le az utolsó marhát, majd évekig tervezték, hogyan lehetne hasznosítani az 1964-ben elkészült óriási, 275x110 m-es új vágócsarnokot, az egyéb épületeket és az 55 hektáros területet. Ekkor született a Musée des Sciences et de

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

l' Industrie és a hatalmas park programja. 1980-ban építészeti pályázatot írtak ki a múzeumra ( Le Musée és La Géode – gömbmozi, nyertesek: Adrian Fainsilber és S. Mercier; Grand Halle, a régi Pavillon: B. Reichen, Ph. Robert és H. French). 1982-ben a park területének (Les Folies) tervpályázatát Bernard Tschumi nyerte meg. 1984-ben elkészült a Le Zenith nevű koncertcsarnok (tervezők: Ph. Chaix, J. P. Morel), 1985 és 1995 között a Cité de la Musique és a Conservatoire de Paris, 1993-ben egy szálloda és irodaházak (mindhárom tervezője Christian de Portzamparc), 2015-ben a Philharmonie de Paris 1, melynek tervezője Jean Nouvel. De a két történet csak látszólagosan párhuzamos...

—

1 Nemzeti Építészetpolitika. Miniszterelnökség, 2015. 20. o. 2 Az épített örökség védelmében – Változó társadalom – változó műemlékvédelem. Nemzetközi konferencia, 2011. március 1-2. Dr. Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás Miniszter előadása. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia kiadványa, 2011. 16. o.

To Delete the Past Forever THE PAST AND FUTURE OF ABBATOIR, BUDAPEST It is a sad experience to see the disappearance of a characteristic ensemble of buildings which is a sight of Budapest. It was built after an industrial design and opened in 1872 to house the abbatoir. This detailed, eclectic-style building was also a listed historic structure that slept itself into the nonexisting digital photo-album of the Hungarian man-made heritage. At the time of its construction, it was still a modern contemporary design architecture, and it even had its own ornamental water-tower, but, unfortunately, time eroded the 19th-century buildings as a rule, and the conversions in the socialist era and the lack of ownership left deeper and deeper marks on them in the past 20 years. At last, the machines appearing to demolish the structures in early spring executed everything that had been left till then. The relics of the past, these appr. 150 year old building stock has proven to be worthless for those who ordered and assigned the demolition.

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 74

Lakótelepsors 6. Óvatos útkeresések a 21. században CABRINI-GREEN, CHICAGO, ÉPÍTÉS (1941–1962) ÉS BONTÁS (1994–2011) szöveg | text:

BENKŐ MELINDA

A nyomornegyedek bontása és a szociális lakásépítés

MAGASVASÚT ÁLLOMÁS A TERÜLET DÉLKELETI SARKÁN. FOTÓ: BENKŐ MELINDA, 2020

A lakótelepekről az MÉ 2014/2 számában indult cikksorozat hatodik állomása – Grenoble, Magdeburg, Vilnius, Barcelona, Riga után – Chicago.1

Az 1930-as évek eleji világválságot követően az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Franklin D. Roosevelt új gazdasági programot (New Deal) hirdetett, és ennek részeként az állam a lakásszektorba is beavatkozott: a piaci lakásrendszert szabályozni kezdte és az alacsony jövedelműek számára szociális lakásépítési programot hirdetett (public project). Mindennek jogi keretét az 1937-ben elfogadott első lakástörvény (Housing Act) adta meg.5 Létrehoztak egy szövetségi pénzügyi alapot, amely a szociális lakásépítés költségének 90%-át – a terület előkészítését, a nyomortelepek (slum) bontását, a tervezést és az építés meghatározó részét (infrastruktúra, épületek) – központilag fedezte. A forrásra a városok újonnan alakított helyi lakásügyi hatóságai pályázhattak. 1937 óta folyamatosan működik Chicago hivatala, a CHA (Chicago Housing Authority), melynek kezdetben a fejlesztési terület kiválasztása, magánbefektetők bevonásával a tervezés és építés lebonyolítása és a szociális bérlakások elosztása volt a feladata. Napjainkban a város szociális lakásállományát kezeli és fejleszti, illetve stratégiai lakhatási programokat (housing plan) készít.6 A „chicagói iskola”, a városszociológia és a humánökológia egyik első és nemzetközileg is legismertebb szellemi műhelye a hihetetlen ütemben fejlődő város térbeli és szociális szegregációját kutatta. Az 1926-os Burgess-féle koncentrikus modell a városközpont (Loop) körüli átmeneti zónát etnikai alapon tagolt nyomortelepekkel jellemzi, míg az 1939-es Hoyt-féle szektormodell a központból kivezető utak a gyűrűs városfejlődést módosító szerepét rögzíti. 7 Chicago ezeknek a tanulmányoknak

A modern lakótelepekről keveseknek jut eszébe az Amerikai Egyesült Államok, mivel az általános imázs az elővárosi családi házas lakókörnyezetet és a saját tulajdonú lakást közvetíti. Ugyanakkor az USA nagyvárosaiban számos magasházas lakótelep épült az 1937–1967 közti szociális lakásprogram időszaka alatt. Másik érdekes, a lakótelep-megújítás szempontjából is fontos tény, hogy jelenleg az USA összlakosságának mindössze 65%-a él saját lakásában és a lakótelepeken a többség továbbra is bérlő, míg ez az arány a kilencvenes évek privatizációja során a posztszocialista országok panellakásait szinte 100%-ban eladta a korábbi köztulajdonos, a város.2 Az írás Cabrini-Green, Chicago egyik leghírhedtebb közprojektjének3 sorsát mutatja be, a szövetségi és városi lakáspolitika hatását a várostervezésre és az építészetre, 80 év történéseit a város átmeneti zónájában: a nyomortelep bontását, a modern lakótelep építését, a lakótelep bontását, majd az „új urbanisztika” kortárs város- és ingatlanfejlesztéseit. A lakhatás elsősorban nem építészeti, hanem szociális, jogi, gazdasági, urbanisztikai stb. kérdés,4 mégis gyakran az építészeti-műszaki megoldások kerülnek a lakótelepek kritikák központjába, mint fenntarthatatlanságuk okai: a városi tájban szabadonálló magasházas beépítés, az épületek monotonitása, a belső átalakításokra alkalmatlan beton anyaghasználat. Cabrini-Green azonban többféle magasságú és színű, elsősorban acélvázas, illetve téglaépületből állt össze, vagyis ez a lakótelep nem a hazai, illetve posztszocialista környezet sztereotípiáit jeleníti meg. CHICAGO 50 VÁROSNEGYEDBŐL ÁLL, KÖZPONTJA A MICHIGAN TÓ PARTI LOOP. CABRINI-GREEN ETTŐL ÉSZAKNYUGATRA, A VÍZPART KÖZELÉBEN HELYEZKEDIK EL. ÁBRA: TÓTH PÉTER

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

75 |

CABRINI-GREEN HELYSZÍNRAJZA: AZ ELSŐ ÜTEM SORHÁZAI, KÖRÜLÖTTE A MÁSODIK ÜTEM VÖRÖS HÁZAI, ÉSZAKON A HARMADIK ÜTEM FEHÉR TÖMBJEI. A SZERZŐ RAJZA

a terepe, így a CHA szociális lakásépítése is ennek megfelelően a Loop körüli „fekete gyűrű”-ként nevesült rész, illetve a déli iparnegyedek felé vezető főtengely menti nyomornegyedek felszámolását tűzte ki céljául. Kezdetben, az 1930-as évek végén társadalmilag vegyes összetételű, kertvárosi, alacsony intenzív beépítésű szociális lakótelepeket terveztek a város határára. Ezt az idealista elképzelést azonban gyorsan átírta a valóság politikai és gazdasági kényszere. A tömeges lakásépítés új telepei magasházasok lettek, és a korábbi, többségében afroamerikaiak által lakott nyomortelepek helyén épültek fel. A városon belüli faji elkülönülés újratermelődött. 8 Az építési folyamat az európaitól, illetve a volt szovjettől nagyon eltérő, mivel egy-egy lakótelep viszonylag kis méretű. A szomszédsági egység elveknek megfelelően kb. 20 000 fős telepeket hoztak létre, de az USA-ban ez mindössze kb. 3500 lakást jelentett, mivel 3–5 szobás, 5–8 fős nagycsaládoknak terveztek. Ezzel szemben a „szocialista család” normatíva lakásonként csak átlag 3,5 fő volt, így több kislakásból áll ös�sze a hasonló méretű lakótelep. Chicagóban mindössze egyetlen, 20 000 lakosnál többnek tervezett közprojekt volt, a State Street Corridor 7938 lakással, míg Budapesten 13 ilyen készült,9 nem beszélve a posztszovjet világ hatalmas, 100 000 lakos feletti lakótelepeiről és új városairól. Ráadásul Chicago lakótelepei több, általában 1000 lakás körüli egységből álltak össze, ahol a teljes terület fejlesztését a CHA koordinálta, de az egyes részeket – akár a mai nagy európai lakófejlesztéseknél – különböző tervezők és magánépíttetők valósították meg.10

közé ékelődve, a Chicago folyó és a Michigan-tó közelében található és területét már 1892-től magasvasút („L” lines) szolgálja ki.11 Az itt kialakult „kis pokol” (Little Hell) központja a „halálsarok” (Death Corner) volt, ahol a húszas, harmincas években a világon a legtöbb felderítetlen, elsősorban az olasz maffiaháborúhoz köthető gyilkosság történt. A CHA a nyomortelep felszámolásával nemcsak új építésnek adhatott itt helyet, hanem a lakosságot is kicserélhette, mivel szociális lakásra alacsony jövedelmű, de a bérleti díjat fizetni képes, amerikai állampolgársággal bíró nagycsaládosok tarthattak igényt. Eleinte keresték a városépítészetileg és építészetileg is igényes megoldást, sorházas, alacsony sávházas beépítési vázlatok készültek. De a költséghatékonyság, a tömegtermelés, a minél magasabb sűrűség elérése letörte ezeket az ambíciókat és az egyszerűbb sémák felé vezetett. Így vált általánossá a tégla, lapostetős, terasz és díszítmények nélküli hosszú sávház minimális telekkel.12 Ennek szellemében 1942-ben Cabrini-Green területén először 54 kétháromszintes sorházat adtak át 586 lakással, az úgynevezett Frances Cabrini 13 Homes-t, ahova többségében fehér katona- és munkáscsaládokat költöztettek be. A háború után azonban a magasházak, az amerikai szóhasználatban liftes házak (elevator building) építése a szövetségi szociális lakáspolitikában előtérbe került. A chicagói lakásügyi hatóság ennek ellenére még középmagas házak kísérleti terveit készíttette el. 1945-ben a korábbi sűrűségi mutatókat megtartva, hatszintes, parkban álló liftes házakat terveztek, majd 1955-ben mutatták be a „sorház a sorházon” (row-on-row) koncepciót (ezt a kilencvenes években holland és dán lakófejlesztéseknél valósították meg),14 ahol a földszinten lévő lakás felett, lift nélküli házban két duplex (kétszintes) lakást helyeztek el. Emellett érezve a washingtoni „magasház” nyomást, a CHA a város elismert építészeit, többet között Skidmore-t (SOM)15 bízta meg – de még mindig csak hétszintes – lakóházak tervezésével, illetve kísérleteztek emeleti, a közösségi teret nyújtó járdák (sidewalk in the air) kialakításával. A CHA vezetői, ismerve a szociális lakhatás helyi nehézségeit, a családok életvitelét, megpróbáltak szembe menni a nemzetközi modern urbanisztikai és építészeti elvekkel. A lakótelepeken a nagycsaládokat, a gyerekeket a föld közelében akarták tartani.

Cabrini-Green építése Az átmeneti gyűrűben megvalósult modern szociális lakótelepek közül a kortárs értékrend szerint Cabrini-Green elhelyezkedése a legkiválóbb: a városközponttól északnyugatra, többségében fehérek által lakott részek A SORHÁZAK ELSŐ ÜTEME. FOTÓ: TÓTH PÉTER, 2020

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 76

A MAGASHÁZAS BŐVÍTÉS. FOTÓ: WWW.GOFUNDME.COM/F/CABRINI-GREEN-PROJECT

A BONTÁS NYOMAI, HÁTTÉRBEN AZ ÚJ FEJLESZTÉSEK. FOTÓ: BENKŐ MELINDA, 2020

A második világháború után az 1949-es központi lakástörvény még nagyobb álmokat szőtt, kimondta, hogy cél „minden amerikainak megfelelő minőségű, biztonságos, egészséges lakókörnyezet biztosítása”.16 Mennyiségi termelésre és gyorsaságra, vagyis tömeges lakásépítésre törekedtek, ahol a jogászok és közgazdászok által irányított szövetségi lakáspolitika sikerét az újonnan épített lakások száma adta. 17 Mindenhol sűrű magasházas lakótelepek tervezése lett a kötelező. Cabrini-Green második üteme, az 1957-ben átadott Cabrini Homes Extension még 15 különböző magasságú (7, 10 és 18 szintes) liftes, vasbeton vázas vöröstéglás házból állt, összesen 1925 lakással. Kialakításuk felidézte Chicago modern építészetét, szakmai közegét meghatározó Mies van der Rohe 22 szintes, 1949-ben átadott tóparti lakótornyát, a Promontory Point-ot. 18 Az utolsó, harmadik ütem azonban még szigorúbb központi költség- és formai kereteknek kellett megfeleljen, így az 1962re befejezett William Green Homes191096 szociális lakása hét 18 szintes egyforma fehér tömbházba tömörült.

Talán érdekes itt megemlíteni, hogy az USA-ban az 1930-as évektől kezdve kétféle szociális lakástípus létezik: a családosoké (a modern lakótelepek ezeknek adnak helyet), illetve az időseké. Utóbbiak többsége a város különböző pontjain épült liftes, így akadálymentes kis lakásokat nyújtó toronyház. Napjainkban is hatalmas irántuk a kereslet, magasház létük ellenére a bontásuk soha fel nem merült. A magasházak másik szegmense, a „felhőkarcolók” pedig Chicago építészeti múltja és jelene. A központban, vagy az északi városrészek tópartján ezekben a luxus

A modern lakótelep bontása Az USA modern nagyvárosi lakótelep építést eredményező szociális programja 30 év után, 1967-ben ért véget, hogy átadja helyét más típusú lakástámogatási (egyéni lakásépítés, hitelfelvétel, adókedvezmény stb.) rendszereknek. A szabad tereken magukban álló magasházas telepek egyfajta térbeli, társadalmi és kulturális zárványként magukra maradtak. Faji elkülönülésük erősödött, hétköznapi problémáik fokozatosan súlyosbodtak, és a munkanélküliség, a fizetésképtelenség, a családok széthullása (többségében apa nélküli háztartások), a csellengő fiatalok irreálisan magas aránya elsősorban droghasználathoz és bandaháborúkhoz kötődő bűnözést okozott.20 Beigazolódott a CHA félelme: alacsony jövedelmű, a gazdasági környezet változásainak kitett nagycsaládok, sok gyerekkel nem ideális lakói a magasházaknak. 1970-ban Chicagóban a felnőtt lakosságra eső fiatalkorúak (21 év alattiak) aránya 0,58% volt, addig a családos szociális lakásokban, vagyis a modern lakótelepeken 2,39%. Ez generációs torzulás vezetett, és vezet ma is sok helyen a lakótelepek „halálához”. 21 Vagyis nem kizárólag a magasház forma a probléma, hanem a lakóösszetétel, és persze a magasház elhelyezkedése, kialakítása, működtetése.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A TERÜLET 2020-AS ÁLLAPOTA, CABRINI-GREEN LAKÓTELEPÉBŐL A 40-ES ÉVEK ELEJI SORHÁZAK MARADTAK MEG. A SZERZŐ RAJZÁNAK ALAPJAI: CHICAGODATAPORTAL, GOOGLEMAP

77 |

ÚJ SORHÁZAK A MEGÚJULÁSRA VÁRÓ ELZÁRTAK KÖZELÉBEN. FOTÓ: TÓTH PÉTER, 2020

magasházakban él (vagy státuszszimbólumként befektetésként vásárol) a magas jövedelműek egy jelentős része. Az amerikai modern lakótelepek problémái már korán kiütköztek, bűnügyi statisztikáik kedvezőtlenek voltak, az 1968-as chicagói lázongások központjai váltak stb. Az 1970-ben kiadott új lakás- és városfejlesztési törvény ezért már a nagy léptékű modern lakótelepek megújítására ösztönözte a városokat. A Missouri államban lévő St. Louis vezetése úgy döntött, hogy az akkor mindössze 18 éve álló Pruitt-Igoe lakótelepet teljesen elbontja. Ez az esemény bekerült az építészettörténetbe, mivel a posztmodern meghatározó teoretikusa, Charles Jencks az első lakótelepi épület felrobbantásának napjára, 1972. április 21-re datálta a modern építészet halálát. 22 Elméletileg a lakótelep megújítás egyik lehetséges eszköze mindenhol a bontás lett. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja, bár az USA-ban 1972-ben, Franciaországban 1986-ban, Németország elsősorban keleti részein 2000-ben elkezdték alkalmazni. Ott, ahol a zsúfoltság vagy ezzel épp ellenkezőleg, a kiüresedés olyan szintű társadalmi problémákat, helyi bűnözést eredményezett, amire nem tudtak más megoldást találni. Ott, ahol a városépítészeti, építészeti minőség nem követeli meg az egyébként fizikailag jó állapotban lévő, „fiatal” épületek megtartását, vagy ahol az építész szakma nem képes a modern örökség megóvására. Illetve a bontás ott valósulhat meg, ahol a lakótelepi lakások bérlemények (szociális állami lakások vagy lakószövetkezeti lakások) és a terület gazdája, a köz- vagy magántulajdonos a fizikailag még jó állapotban lévő egyes épületek, vagy akár a teljes lakótelep bontását finanszírozza, mert bízik a terület jövőbeli fejlesztési lehetőségeiben. Cabrini-Green bontása A chicagói Cabrini-Green bontás általi megújítása 1994-ben kezdődött. Számos dokumentumfilm 23 és könyv 24 témája lett lakosságának sorsa. A jelen írás ezek ismeretében készült, de a fizikai környezet változására helyezi a hangsúlyt: 80 éve a zsúfolt, néhány szintes nyomortelep helyére a magasházas modernitás, jelenleg a modern lakótelep helyére a heterogén kortárs városiasság ígér szép új jövőt. Az USA közprojekt, vagyis szociális lakótelep megújítási programja, a HOPE VI 1992-ben kezdődött, elméleti

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

alapja egyrészt a CPTED (Crime Prevention through Environmental Design, magyar szóhasználattal a környezeti bűnmegelőzés),25 másrészt az „New Urbanism” (új urbanisztika). Az „új urbanisztika” chartáját 1996ban fogalmazták meg, elvei a történeti európai városi kultúrát tükrözik, elutasítva nemcsak a modern városi és építészeti formavilágot, de az amerikai típusú szétterülő és szegregáló városfejlődést is. Historizáló, emberi léptékű, környezettudatos, a városi köztér és közösség szerepét hangsúlyozza, az építészettől a helyi adottságok figyelembevételét várja el (történelem, éghajlat, ökológia, építési hagyományok).26 A megnyíló központi források egyik első nyertese Chicago városa a Cabrini-Green vegyes jövedelmű lakónegyeddé átalakító tervével.27 1995 szeptemberében robbantották fel az első magasházat a lakótelepen, majd 1997-ben elfogadták a terület új fejlesztési tervét, ami az első sorházas együttesen kívül, az összes később épült középmagas és magasházat bontásra ítélte. 1998-ban jelent meg a chicagói lakásügyi hatóság, a CHA új stratégiája, 28 ami a bontást, mint a szociális lakásállomány megújításának eszközét a teljes városban általánossá tette. Célja 10 év alatt 18 000 szociális lakás bontása és 25 000 felújítása, illetve új építése volt, de már nem önálló telepként, hanem a város különböző fejlesztéseibe integráltan. Az „új urbanisztika” Cabrini-Green helyén Cabrini-Green megújítási folyamata hosszú és zaklatott, mivel a terület és természetesen maga az ingatlanpiac is érzékeny a városi, a szövetségi és a nemzetközi gazdasági, társadalmi változásokra. A bontás 16 éven keresztül tartott, az összes középmagas és magasház eltűnt, közel 20 000, többségében afroamerikai lakója máshová költözött. 2012-re az 586 tégla sorházi lakásból a CHA 144-et felújított, ezek továbbra is szociális családi bérlakások maradtak. A többi 440-et kiürítette, elzárta és értékesíteni próbálja. A 2020-as bejárás során látható volt, hogy a sorházak többsége azóta is használaton kívüli, ahogy a lakóházaktól felszabadított terület nagy része is üres még. A terület fejlesztési terve, beépítési előírásai az új urbanisztika városias elveit közvetítik. Ezáltal a modern lakótelep helyett, ahol a zöld parkban önálló tömegekként magasodtak az épületek, most újból kirajzolódik a teljes várost behálózó úthálózat. A kialakított és privatizált telkek

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 78

—

ÚJ MAGAS ÜVEGHOMLOKZATÚ LAKÓÉPÜLET, ELŐTÉRBEN AZ ÚJ RENDŐRSÉG. FOTÓ: BENKŐ MELINDA, 2020

viszonylag kis méretűek, az új lakóépületek egyrészt alacsony sorházas telepeket, másrészt középmagas, az utcavonalon zárt együtteseket alkotnak. Ugyanakkor a volt lakótelep területén és annak határán szoliter házak is megjelentek: új rendőrségi épület, hatalmas zárt raktáráruház, magas üveg lakótornyok. A társadalmi sokféleséget, a vegyes jövedelmű lakónegyed kialakítását a lakásmegoszlásra vonatkozó előírások formálják: az új lakások 50%-a piaci alapon értékesíthető, 20%-a támogatott megfizethető (affordable), 30%-a pedig a fejlesztésbe „láthatatlanul” beépített szociális bérlakás. 29 Cabrini-Green példája nem tipikus lakótelep-megújítás. Egyrészt a terület elhelyezkedése kiváló, egy dinamikus világváros, Chicago központja, a jómódú lakónegyed és a tópart közelében van. Ez a tömeges lakásépítés termékeinek többségére nem jellemző. Másrészt a telek, az épületés lakásállomány városi tulajdonban maradt, így szövetségi forrásokat is használva közpénzből bontották el, a volt szociális bérlők többségét más városrészbe, vagy a városon kívülre helyezték (annak ellenére, hogy a tervek szerint 30% legalább a területen maradhatott volna). 30 A költségek megtérülése, az új magán lakófejlesztésekbe integrált szociális lakások építése a terület privatizációjára épül. Azonban a fizikai környezet több mint 25 évvel a „megújítás” kezdete és közel 10 évvel az utolsó magasház elbontása után még mindig szakadozott, a telkek értékesítése, beépítése, illetve a megtartott sorházak többségének újbóli belakása várat magára. Cabrini-Green továbbra is átmeneti zóna, jövőjét a városon belüli fejlesztési területek közti hatalmas verseny, illetve a 2020 márciusában váratlanul érkező világjárvány most még bizonytalanabbá teszi. Nem beszélve volt lakóinak sorsáról valahol a valós és a virtuális Amerikában.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

1 A szerző tömeges lakhatással kapcsolatos magyar és angol nyelvű írásai megtalálhatók a BME Urbanisztika Tanszék gyűjteményében: http://www.urb.bme.hu/uhlab/prefabmh/ 2 https://www.advisorperspectives.com/dshort/updates/2020/04/28/home-ownership-rate-at-64-8-in-q1 3 A szociális programok által létrehozott lakótelepeket (housing estate) az USA-ban hivatalosan közprojektnek (public project) nevezik. 4 2017-es, a Miniszterelnökség által készíttetett Panel vitaanyag négy munkacsoport felől közelít a témához: 1) szociológiai-társadalomtudományi, 2) építészeti-műszaki, 3) jogi, 4) gazdasági. 5 U.S. Department of Housing & Urban Development, 1930-2020: https://www.huduser.gov/hud_timeline/ 6 Chicago Housing Authority (CHA): https://www.thecha.org/ 7 A „chicagói iskola”, The Department of Sociology at the University of Chicago: https://sociology.uchicago.edu/content/history-culture 8 Hirsch, Arnold R. (1983). Making the second Ghetto: Race and Housing in Chicago, 1940–1960. Chicago & London, The University of Chicago Press 9 Preisich Gábor (1998). Budapest Városépítésének Története 1945–1990. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. 10 Hunt, D. Bradford (2009). Blueprint for Disaster. Chicago, The University of Chicago Press 11 Chicago térbeli és társadalmi tagoltsága napjainkban is nagyon jelentős. Az USA statisztikák a faji-etnikai hovatartozást mindig egyik első kérdésként ma is rögzítik: white, afro-american, hispanic, asian az alapkategóriák. https://www.chicagoreader.com/chicago/still-separate-unequal-and-ignored-Content?oid=16347785 12 United State Housing Athority (1939). Planning the Site: Design of Low-Rent Housing Projects. Bulletin no. 11. 13 Névadója Saint Frances Xavier Cabrini, olasz származású apáca, a szegények gondozója, az első szentté avatott amerikai. 14 Benkő Melinda & Fonyódi Mariann (2009). Glocal city: kortárs európai városépítészet. Budapest, Terc Kiadó 15 Skidmore, Owings & Merrill LPP: https://www.som.com/ 16 "…provide a decent, safe, and sanitary living environment … for every American." Housing Act of 1949 17 Hunt, D. Bradford (2005). Understanding Chicago’s High-Rise Public Housing Disaster. In: Waldheim, C., & Ray, K.R. (Eds.): Chicago Architecture: Histories, Revisions, Alternatives. Chicago & London: The University of Chicago Press, pp. 301-313. 18 https://www.promontoryapartments.org/history 19 Névadója William Green, az American Federation of Labor (Munkások Amerikai Szövetség) elnöke volt 1924-1952 között. 20 A 80-as évekre Cabrini-Green minden magasházának, így bandáinak is külön neve volt, például Fehér Fal, Himalaya, Híres 40, Aranybánya, Kastély, stb. 21 Hunt, D. Bradford (2009). Blueprint for Disaster. Chicago: The University of Chicago Press. 148.o. 22 Jencks, Charles (1977). The Language of Post-Modern Architecture. New York: Rizzoli 23 High Rise Stories: Voices from Chicago Public Housing (2013) https://70acresinchicago.com/ 24 Austin, Ben (2018). High-Risers: Cabrini-Green and the Fate of American Public Housing. New York: Harper. 25 https://en.wikipedia.org/wiki/Crime_prevention_through_environmental_design 26 https://www.cnu.org/who-we-are/charter-new-urbanism 27 Az USA-ban a vegyes-jövedelmű lakónegyed (mixed-income neigborhood) megnevezést használják a kortárs városfejlesztésben, ezzel elkerülve bármilyen egyéb, az amerikai közegben rögzült egyéb társadalmi felosztásra való utalást. 29 CHA Plan for transformation, 1998. https://www.chicago.gov/city/en/depts/other/supp_info/ cha_plan_for_transformation.html 29 Vale, Lawrence (2012). Housing Chicago: Cabrini-Green to Parkside of Old Town. http://places.designobserver.com/feature/housing-chicago-cabrini-green-to-parkside-ofold Town/32298/ 30 Chicago jelenlegi térbeli és társadalmi megosztottsága számos tudományos publikáció és zsurnalisztika témája. https://www.chicagoreader.com/chicago/still-separate-unequal-and-ignored Content?oid=16347785

The Fate of a Housing Estate No. 6. Careful Orientation in the 21st Century CABRINI-GREEN, CHICAGO, CONSTRUCTION (1941–1962) AND DEMOLITION (1994–2011) Thinking of modern housing estates, only a few people recall the Unites States of America, as the general image associated with this phrase is that of detached houses on the outskirts of cities or privately owned apartments. Meanwhile, a large number of high-rise housing estates were built in the cities all over the US during the era of state-sponsored social housing between 1937 and 1967. At present, only 65% of the entire population of the USA live now in their own real estates, and the majority of those living in housing estates are tenants. In comparison, as a result of privatisation taking place in the 1990s in the post-Socialist countries, almost 100% of the pre-fab apartments were sold by their previous owners, the municipalities themselves. This article surveys the fate of Cabrini-Green, one of the most infamous public projects of Chicago, including the impact of federal and local municipal housing policies on urban design and architecture, the events of the 1980s in the transitory zone of the city: the demolition of the slums, the building of a new housing estate, then the contemporary developments of the city and real estates in the spirit of the „new urbanistics”.

79 |

A gondolkodás kötelességéről és a cselekvés szükségességéről LÁNYI ANDRÁS: BEVEZETÉS AZ ÖKOFILOZÓFIÁBA – KEZDŐ HALÓDÓKNAK L’HARMATTAN KIADÓ – KÖNYVPONT KIADÓ, BUDAPEST, 2020. 205 OLD. szöveg | text:

SCHÄFFER ZSUZSA

Paradigmaváltás előtt állunk. Az e pillanatban is zajló világjárvány megannyi kérdést zúdított ránk, és az ezeken való gondolkodás, a megoldások keresése többé nem odázható el. Milyen világot teremtettünk és milyen jövőben szeretnénk élni? Lányi András könyve a pandémia előtt íródott, de felvetéseit a járvány csak még sürgetőbbé és valóságosabbá tette. „A zöldek akkor kezdtek mozgolódni, amikor elképzelésük a jó emberi életről végérvényesen veszélybe került. Egyszerűen nem lehetett többé mással foglalkozni. A veszélyérzet és a spontán elégedetlenség mozgósító ereje azonban önmagában kevés, előbb-utóbb rá kellett mutatniuk a világban észlelt baj elhárításának a módjára is” – olvasható a fülszövegben. Lányi András könyve négy tematikus fejezeten keresztül az ökológiai gondolkodás teljes rendszeréről nyújt átfogó képet. Az első rész a modern ipari társadalom ökológiai kritikája, a második egyén és társadalom viszonyán, a harmadik a politikai irányzatokon át közelít az ökofilozófia kérdéseihez, a negyedik fejezet pedig az ökoetika útjait keresi. Hátborzongató a megállapítás, hogy korunkban a történelem ideje találkozott az evolúció idejével. Néhány száz év alatt sikerült tökéletesen tönkretenni és szinte teljesen felélni mindazt, amit a földtörténet örökül hagyott számunkra. Egyértelmű, hogy ez nem folytatható. Megoldást kell találnunk arra, hogyan lehet etetni, ruházni, lakhatást, megélhetést, emberhez méltó, mértékletes, de ugyanakkor jó és értékes életet biztosítani 7,7 milliárd embernek úgy, hogy eközben az ökoszisztéma szükségleteit is ugyanolyan súllyal vesszük figyelembe – mást nem is tehetünk, mert az előbbi nem valósítható meg az utóbbi nélkül. A jelenlegi világjárvány sürgető alkalmat adott az újratervezésre és kézzelfogható valósággá tette az ökológiai gondolkodók évtizedek óta hangoztatott figyelmeztetéseit: a ma embere túlságosan kitett a globális gazdaságnak, nem eléggé védi és figyeli a helyi értékeket, az éghajlatváltozás, a túlnépesedés pedig a tömegturizmussal karöltve ismeretlen járványok kialakulásával fenyeget. A könyv azonban nem azért íródott, hogy készen tálalja nekünk a lehetséges megoldásokat. Sokkal inkább gondolkodásra hív. Történetiségükben tárgyalja a hetvenes évek – a zöld mozgalmak kezdete – óta felmerült elképzeléseket, és nem hallgatja el azok kritikáit, az ökológiai mozgalmak belső konfliktusait sem. Készen tálalt sorvezető helyett megannyi újabb kérdést kapunk, melyeket nem tudunk nem továbbgondolni. Kinek van

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

igaza? Melyik megközelítéssel tudok azonosulni? Ha egyikkel sem, létezik másfajta megközelítés, további magyarázatok, netán konszenzusos megoldás? A könyv felépítése, az alapkérdések többoldalú kritikájának beemelése maga is gyakorlati példa az „egészséges egyet nem értés kultúrájára”. A zöld demokraták szerint ez az egyetlen módja annak, hogy bár sokfélék vagyunk és sok mindenben nem értünk egyet, mégis képesek legyünk közösen jó döntéseket hozni. Ez lenne a túlélésünk záloga. Első lépésként meg kell tisztítanunk az előszeretettel használt fogalmakat, be kell látnunk, hogy a valóság szebbre festését célzó pozitív jelentésű szavak valójában mennyi negatív tartalommal bírnak. A modern ipari társadalomban ilyenek a növekedés, fejlődés, jólét kifejezések. Fel kell ismernünk, hogy a világunkat uraló eszmék mindegyike a piaccal, a gazdasággal kapcsolatos, mindennek ez a kiindulópontja, mintha más megközelítésben nem is lehetne gondolkodni a világról. Még a színházba, koncertre, kiállításra járó ember is „kultúrafogyasztó”. Ami nem kisajátítható, piacosítható, az elértéktelenedik – köztük a nem piacképes emberi képességek is. Eközben a fejlődésnek nevezett fogyasztásmaximalizálás valójában újratermeli a szegénységet, tönkreteszi az ökoszisztémát és megnyomorítja az emberiséget. Fel kell ismernünk, hogy a Föld erőforrásai korlátosak, az erre épülő növekedés tehát fenntarthatatlan. Látnunk kell, hogy a bőség nem azonos a jóléttel és a fogyasztás nem záloga az emberhez méltó jó életnek. Mindannyiunknak törekednie kell a mértékletesség elvén alapuló fogyasztásra, ami nem lemondással és visszafejlődéssel jár, hanem éppen ellenkezőleg: felszabadít és könnyűvé tesz. A felismerésből fakadó alapkérdések sok esetben kényes kérdések, de a nyílt és kritikus szembenézés itt sem kerülhető el. Nyomorúság-e a szegénység? Meghúzható-e a szükségletek határa? Alkalmas-e a demokrácia arra, hogy meghozza a mértékletességhez szükséges intézkedéseket? Értelmezhető-e globális szinten az igazságosság? Hogyan kezelhető az ökológiai katasztrófa okozta tömeges migráció, ha eközben a civilizációs alapértékek védelméhez való jog szembekerül a segítés belső etikai parancsával? További kérdés, hogy az ökológiai gondolkodás képviselete beilleszthető-e a hagyományos konzervatív-liberális, jobboldali-baloldali politikai leosztásba? A zöldek a decentralizáció, a minél inkább lokális döntések, a részvételi demokrácia, a közösségek szerepének erősítése mellett érvelnek. Ez a konzervatív és a liberális értékekből egyaránt levezethető. Egyesek szerint az ökológiai politika ott kezdődik, ahol a bal és jobb fogalma értelmezhetetlenné válik. A környezetvédelem, azaz a jó élet védelmében való aktív részvétel nem függ gazdasági vagy szociális helyzettől. Bárki, bármikor dönthet úgy, hogy a saját életében bizonyos helyzetekben a kézenfekvővel szemben másféle döntést hoz, vagy hogy egy számára fontos ügyben összefogást kezdeményez. A Standing Rock rezervátum gazdagnak és befolyásosnak éppen nem mondható indián törzsei évekig küzdöttek az ellen, hogy ősi földjeiken olajszállító vezetékek haladjanak át. Afroz Sah, mumbai jogász 84 éves szomszédjával összefogva kezdett bele

XX. ÉVFOLYAM | 112. SZÁM

| 80

INDIÁN TÖRZSEK TILTAKOZÁSA A DAKOTA PIPELINES OLAJVEZETÉK ÉPÍTÉSE ELLEN. FORRÁS: THEHONOUREARTH.ORG

a Mumbai egyik tengerparti részén, Verszovánál összegyűlt szeméttömeg felszámolásába, amiből aztán kiterjedt helyi kezdeményezés lett. A centrum országok jómódú lakói pedig még előnyösebb helyzetben vannak. Szabadon dönthetnek úgy, hogy helyi élelmiszereket fogyasztanak, nem veszik meg a huszadik pamutpólót, csak mert két hónapra másfajta szabás jött divatba, napi szintű autózás helyett a tömegközlekedést, vagy a kerékpározást választják, távol-keleti úti célok helyett vonattal megközelíthető nyaralásra fizetnek be, vagy hogy bátran fellépnek olyan tervekkel szemben, melyek környezetpusztítással fenyegetnek – sokáig folytatható a sor, amelyben az egyéni döntések nem igényelnek rendszerszintű változást. Lányi figyelmeztet rá, hogy a környezet védelmével nem várhatunk a kiemelt nagy pillanatra. A döntéshozók nem érdekeltek a változtatásban, az ökoszisztéma pusztulását elszenvedők pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy érdekeiket érvényre juttassák. A rendszerszintű változást soha nem a forradalmi hevület és a véres polgárháborúk hozták el. A változás előmozdítói azok a kisközösségek, melyek a „repedésekbe bújva”, egymással hálózatot alkotva belülről feszítik szét a kereteket. Ezért senki ne várjon a holnapra: kezdje otthon kicsiben, önállóan, vagy kis közösségben már ma.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

On the Duties of Thinking and the Necessity to Act ANDRÁS LÁNYI: INTRODUCTION TO ECO-PHILOSOPHY FOR BEGINNER DYERS This book written by András Lányi is a comprehensive survey of the entire system of ecological thinking in four chapters based on various associated topics. The first part gives an ecological criticism of modern industrial society, the second is about the relationship between the individual and society, the third one approaches issues of eco-philosophy via political trends, whilst the fourth one maps the ways of eco-ethics. The pandemic of these days is an urgency and emergency enforcing us to revise and replan, whilst turning the warnings that ecology-minded thinkers have been repeating for decades now into a reality: humans peopling the planet today are overexposed to global economies, they fail to protect and monitor local values and the climate change to the extent they should, and overpopulation is a real hazard coupled with mass tourism which results in the appearance of epidemics yet unknown to us.

JÖVŐTÉRKÉP

FUTURE PLANS

HELYI ÉPÍTŐANYAGOK ÉS AZ INNOVÁCIÓ TALÁLKOZÁSA Droneport, Ruanda —

szöveg i text:

BOTZHEIM BÁLINT

A globális felmelegedés elleni küzdelem innovációra sarkallja az egész építőipart. Hogyan lehet úgy építeni, hogy minél kevesebb terhet rójunk a környezetre, minél kevesebb erőforrást fogyasszunk el a következő generációk elől? Egy ilyen innovációra, együttműködésre példa a 2016 ban indult Ruanda Droneport kezdeményezés. Adva volt egy valós probléma: Ruandában különösen hiányos a szállításhoz szükséges infrastruktúra. Gyógyszereket, segélyszállítmányokat csak nagy nehézségek árán tudnak eljutni a

JÖVŐTÉRKÉP | FUTURE PLANS

fotók i photos:

NORMANFOSTERFOUNDATION.ORG

rászorulóknak. A fenntartható fejlődést támogató, 2013-ban létrehozott LafargeHolcim Alapítvány céljai között szerepel többek között a fejlődő országok segítése. Itt született az ötlet: mi lenne, ha ezekre a nehezen megközelíthető területekre drónok segítségével juttatnák el a szükséges medicinákat, élelmiszert? Jonathan Ledgard, az EPFL tanára, a LafargeHolcim Alapítvány elnöke az ötlettel felkereste az akkoriban alapított Norman Foster nonprofit alapítványt, közösen felkarolták az ügyet, és építészekkel közösen nekiláttak az ötlet kibontásához. Olyan szerkezetben gondolkodtak, amely

túlnyomó részben helyi anyagok felhasználásával megépíthető. A tégla mint ősi építőanyag kézenfekvő választás volt, ráadásul a LafargeHolcim néhány évvel korábban Durabrick néven kifejlesztett egy innovatív földtéglát. 2013ban Malawi kormánya felkérte a LafargeHolcim alapítványt egy alacsony költséggel előállítható földtégla típus létrehozására. Malawiban és Afrika számos területén az égetett agyagtégla hagyományos és kedvelt építőanyagnak számít, ugyanakkor a téglaégető kemencék fűtéséhez szükséges faanyagot csak intenzív erdőirtások árán lehet beszerezni. A Durabrick

A DRONEPORT EGYIK MODULJA A 2016-OS VELENCEI ÉPÍTÉSZETI BIENNÁLÉN

égetés nélkül előállítható, lényegében cementtel stabilizált földtégla. A tégla szilárdságát, vízállóságát a pontos föld-cement arány és a megfelelő erejű préselés biztosítja. A gyártás akár kézzel működtethető préselővel is megoldható. Ugyanakkor a korábbi technológiához képest sokkal nagyobb a méretpontossága. Fosterék tehát homogén szerkezetben gondolkodtak, amelyben fal és tető nem

válik külön. A héjszerkezetek felé fordultak, melyek kitűnően megfelelnek ennek a kívánalomnak. A héjszerkezetek speciális fajtája az ún. katalán boltozat, amely építés közben nem igényel zsaluzatot. Ezt úgy érik el, hogy maguk a téglák laposak (majdnem olyan alakúak, mint a burkolótégla). Így a meglévő ívszakaszhoz hozzáépítve alig jelentenek plusz terhet a már kész szerkezetnek. Egy

vagy több mintaívre viszont szükség van, ennek anyagszükséglete azonban csak töredéke a teljes felületű zsaluzatnak. Ezen a ponton kapcsolódott be az együttműködés harmadik tagja, a svájci ETH Block Research Group, ők kifejezetten boltozatok kutatásával foglalkoznak. A Block kutatói a megelőző években több boltozat prototípust is építettek, amelyeknél az optimális erőjátékú formát digitális tervezéssel találták meg, utána a legegyszerűbb módszerrel, kézierővel történt a kivitelezés. A Droneport több modul sorolásával áll össze épületté. A modulok mindegyike egy-egy önmagában is állékony katalán boltozat. Az épület egy kis találkozási hely lehet a közösség számára. Egyik részében landolnának a drónok, és az ide szállított árukat (gyógyszer, élelmiszer, küldemények) helyben osztanák szét. Itt működne az orvosi ellátás, a posta és a piac. A Droneport megvalósulásítása még hátravan, a ruandai kormány eredetileg 2020-ra tervezte a befejezést.

THE MEETING OF LOCAL BUILDING MATERIALS AND INNOVATION DRONEPORT, RUANDA The struggle against global warming encourages the building industry to find innovations. How is it possible to build by loading less stress on the environment whilst using less resources that we borrowed from the next generations? The initiative named Ruanda Droneport was launched in 2016 in Ruanda where the infrastructure necessary for transportation is seriously backward. To transport and distribute medicine and aid cargoes to the needy ones is extremely challenging. Jonathan Ledgard, a lecturer for EFPL, the chairman of LafargeHolcim Foundation have ambraced the case and in cooperation with architects they have also started to work out the concept. They have been thinking about astructure which can be built predominantly from locally found materials.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

PASSZÁZS PASSAGE

TURI ATTILA Szerk.: Dénes Eszter, tanulmány: Erhardt Gábor, Dénes Eszter, fotó: Dénes György, kiadó: Kós Károly Alapítvány, 2020. 316 oldal —

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

Impozáns kötetet rakott össze Turi Attila, a „címadó” építész, a főtanulmányt jegyző Erhardt Gábor, az író-szerkesztő Dénes Eszter és a fotók javát készítő Dénes György. Elismerés illeti Vizvárdi András és Andorka Tímea grafikusokat és az EPC nyomdát is. A vezérfonal Turi komplex építészet-értelmezése. A bő 35 évet átfogó pályaképhez Ferencz István írt bevezetőt, akinek jó rálátása van Turi indulására, és ismeri a premisszát, miszerint a házépítőknek az idők kezdetétől őstudás van birtokában. Turi mesterének, Makovecz Imrének erről az ősi tudásról vallott tanítását idézem Ferencz bevezetőjéből: „Aki pedig szerencsés, annak van mestere, s az körbe is rajzolja a működés hatósugarát, ad hozzá többlet tudást, a kiálláshoz erőt, az arányos viselkedéshez mintát. Attila szerencsés csillagzat alatt született, mert ma is tisztelettel mesélhet mesteréről, Makovecz Imréről (…) Hol kell keresni munkáinak nyitját? Valószínűleg a szülők felelős arcmásában, a mester létértelmezésében, a családban, barátaiban.” A kötet közvetlen előzménye a kiállítás

PASSZÁZS | PASSAGE

társműfajában párhuzamosan a Vigadó Galériában múlt télen rendezett Turi-kiállítás (lásd MÉ 2019/6). Ferencz István így zárja felvezető sorait: „…Attila ismeri a Kárpát-medencét, ismeri benne a nagy vizeket, s megtanulta, milyen gyönyörűség az az erőfeszítés, amit az árral szemben tesz. Ez nem fölös küzdelem, ez a vízen járás képessége, megfordítva: ez a biztos földön állás képessége.” Turi vezetésén és most a kötet láttán volt módom meg�győződni építészetének hitelességéről, arról, hogy Ferencz István nem ítél túlzással. A tárlaton az építész az épp végleg kész budakeszi iskola építéstörténetéről/építő-drámájáról tartott az alma materről szóló elragadó ismertetést. Lapunkban a friss házról Tatai Mária így írt: „… elismerhető benne a wright-i organikusság csakúgy mint a steineri, illetve a makoveczi is, azonban ezt az iskolát egyéni módon organikus, festőien sokszínű tér- és tömegkomponálás jellemzi, ellentétek szervessége.” (MÉ 2020/1) Ugyanebben a lapszámban egy másik oktatási épületről, az asperni Szövetségi Iskoláról írva számon kértem a tervezőkön a ház identitását: „Az építész a jövőt tematizálja a jelenben. Pozíciója a hagyományról és a haladásról szól. Az alma mater a hagyomány egy szelete. Ha hiszünk a tradícióban, falunk, városunk múltjában, akkor lehet identitásunk. A tradícióhoz illeszkedés önismeretünk kulcsa.” E felismerést Turinak az épp akkor frissen hallott budakeszi iskola prezentációjából szűrtem le, szembeállítva az épület ősi, stabil értékeit egy közös identitás nélküli, „zöldmezős”, futurisztikus épület „haladó architektúrájával”. Olvasom, hogy az asperni iskolát az Európa legjobb épületei közé emelte a Ferencz István által körülírt ellenáramú fősodor. Erhardt Gábor kötetbe írt tanulmányában, a mottókként hozzászerkesztett Mako-

vecz-intelmekben és azoknak a Turi Attilában keltett visszhangjában számba vétetnek a megkerülhetetlen gyökerek, a pályakezdés főbb csomópontjai: a visegrádi építésztáborok, Sárospatak Makovecz-gimnáziuma, Turi első megépült kisari, nagykállói, csengeri, csemői házai. Majd a Budapest környéki települések saját arculattal formált épületei, leginkább Budakalászon, ahol Turi 23 éven át volt elhivatott főépítész. Innen és számos családi házából szerzett építő és építtető tapasztalatot, amivel felvértezte magát a devecseri vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés embert és építészt próbáló küzdelmeihez, humanista szociológiájához. Az itt megélt élményanyagot Turi – már maga is tanárként – mesterien tette az építészoktatás tartalmává és ethoszává, és ezzel párhuzamosan az oktatási épületek terveiben is szublimálni tudta. Utóbbiak Erhardt tanulmányának előremutató fejezetei. Idézem: „…oktatóként azt is fel kellett ismernie, hogy a Makovecz által kijelölt sajátos közép-európai út, építészeti közvetítő erő nem magától értetődő. Az évezred első évtizedében tervezett épületeit ez a felelősség hatotta át. (…) Szinte valamennyi makoveczi elem eltűnik az épületekből és megszületik egy játékos, de igazán átgondolt építészet (…) amivel be lehet lakni a magyar vidéket”– írja Erhardt. A következő 200 oldalnyi album a házakon túl a főépítészi és az építve tanítani gyakorlat rejtelmeibe is bepillantást enged. A fotók és a rövid szövegek szép tezaurusszá állnak össze. Ez a szépség a Roger Scruton vagy a Tamási Áron által megfogalmazott értelmezést segíti felfedezni: igenis otthon vagyunk ebben a világban. Az album szép és okos könyv, amit a válogatott munkák, a munkatársak fejezetei, valamint bibliográfia és fotójegyzék tesz teljessé.

SÁNDY / KONOK – METSZÉSPONTOK Műcsarnok, 07. 29. – 10. 25. —

szöveg i text:

SULYOK MIKLÓS

fotók i photos:

BORY JENŐ SZOBRA AZ EREDETI POSTAPALOTÁN

„Az ideológiák feletti művészi kvalitás primátusa” – mondta a kiállítást megnyitó beszédében Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, aki kezdettől fogva törekszik rá, hogy intézménye kiállítási programja bizonyítsa: múlt és jövő folytonossága életfontosságú a kultúra számára. Mi volna alkalmasabb

MŰCSARNOK

ennek bemutatására, mint egy művész-család négy generációjának története? A kiállítás látványosan tárja elénk a család négy kiemelt tagjának művészpályáját és azok metszéspontjait, túllépve a családtörténeten a 20. századi magyar történelem és művészettörténet felé. A tárlat tág időbeli és műfaji horizontot fog át, az id. Sándy Gyula által képviselt 19. századi magyar történeti arckép- és tájképfestészettől ifj. Sándy Gyula 20. századi eklektikus építészetén és az id. Konok Tamás által művelt riport- és művészeti fotográfián át ifj. Konok Tamás kortárs magyar festészetéig. Ifj. Sándy Gyula a 20. század legtermékenyebb magyar (evangélikus) historizáló templomtervezője 27 megépült templommal

és mintegy 90 templomtervvel, aki a budai Postapalota építészeként is beírta nevét a magyar építészettörténetbe. Ifj. Konok Tamás pedig, a pátriárkai korú, geometrikus absztrakt festő piktúráját a matéria szellemivé válásának tekinti, célját az ideák végsőkig tökéletesített kvalitásában látja. A művészeti és szellemi hagyományok időíve a jelen talapzata. Ezért értékelendő, ha a Műcsarnokban megjelennek az utóbbi század művészeti eredményei is. Így történt öt évvel ezelőtt Az első aranykor – Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok, valamint a Rejtett történetek – Az életreform-mozgalmak és a művészetek című nagyszabású bemutatókon, amelyek felfedték, hogy örökségünk megtagadása helyett örökségünk vállalása

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

a feladatunk. Ahogyan a megnyitóban Szegő rámutatott: „...ifj. Konok Tamás Ferenczy szobrászkörzőjének mentén bő kétszáz év magyar művészetének mikroszkopikus léptékű szeletei tárulnak elénk. Nem a műfajok zárványaira, és nem az egymással a múlt századforduló óta kibékíthetetlenül szembenálló tradíció-követőkre, kontra az avantgárd híveire szabdalt magyar művészetre / építészetre, hanem az egymás értékeire építő, az elődökre figyelni képes alkotók szellemi közegére tekinthetünk. A színek harmóniáját, a szerkesztés, a kompozíció törvényeit tisztelő művészi autonómia számára az igazi avantgárd a meg-megújuló hagyomány örök kísérlete...”

DEBRECEN MODERN ÉPÍTÉSZETE 1945–1975. I-II. KÖTET Keller Ferenc, Kovács Péter DLA, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018–2019 —

szöveg i text:

BOTZHEIM BÁLINT

A Debrecenben élők, vagy az odalátogatók, nap mint nap használva a város épületeit, ritkán gondolnak arra, hogy egy-egy középület, intézmény, vagy akár egy lakóház a maga hétköznapi funkcióján túl építészeti kordokumentum, kulturális értéket képvisel. Debrecen épületállománya bővelkedik ilyen épületekben, nem csoda, hogy egy kétkötetes mű szükségeltetett a bemutatására.

PASSZÁZS | PASSAGE

A Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszéke oktatói és hallgatói közösen vállalták fel, hogy az 1945-től 1975ig tartó korszak debreceni modern építészeti emlékeit feldolgozzák, megörökítik. A gyűjtő-kutatómunkát a a tantárgyi keretekbe tudták integrálni. Az első kötet a Debrecenben élt építészek munkáit mutatja be, ebben Sajó István, Mikolás Tibor, Boruzs Bernát, Szabó

János, Kálmán Ernő, Schmidt Tibor életrajzát és teljes munkásságát ismerhetjük meg. Leírással, fotókkal, rajzokkal mutatják be az épületeket, ezt egészíti ki a gondosan szerkesztett irodalom- és képjegyzék. A 2018-ban megjelent első kötet – bár rengeteg épületet tartalmaz – még tudta lefedni a teljes korszakot, az összes jelentős épületet. Így a szerzők folytatták a munkát, és megszületett a második kötet is, amely a nagy tervezőirodák szerint csoportosítva mutatja be a város épületeit. A vizsgált korszakban debreceni és budapesti, országos jelentőségű tervezőirodák (DTV, Hajdúterv, Iparterv, Kerti, Közti, Mélyépterv, Uvaterv) elképzelései alapján születtek a jelentősebb köz- illetve lakóépületek. Közülük a DTV emelkedik ki ebben a kontextusban, hiszen a 1950 és 1958 között a legtöbb jelentős épületet tervezték. A Debrecen modern építészetét feldolgozó két kötet jól kiegészíti egymást, hiánypótló mű, amely hasznos szolgálatot tesz a debreceni modern építészeti alkotások iránt érdeklődőknek.

THOM MAYNE: SZOBRÁSZATI RAJZOK Museum for Architectural Drawing, Berlin, 09. 11. – 11. 15. —

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

fotók i photos:

TSCHOBAN FOUNDATION

2020 egyelőre igen kevés kiállítással kényezteti a közönséget. A Tschoban Foundation által működtetett berlini Építészeti Rajz Múzeuma most Thom Mayne amerikai építész műveinek bemutatásával veszi föl a járvány miatt kényszerűen elvesztett kapcsolatot az építészetet értő és kedvelő nézőkkel.

FLORES RESIDENCE, LOS ANGELES, USA, 1979 © THOM MAYNE

Mayne egész pályája során az építészeti rajz természetét kutatta, a vonalból kibontakozó komplex formát; gyors vázlatokkal és bonyolult, a teret ábrázoló festményekkel vizsgálta az építészet lehetőségeit. Neve nálunk akkor lett igazán ismert, amikor 2005-ben elnyerte az építészek Nobel-díjaként számon tartott Pritzker-díjat. Szegény családban nőtt fel, a szülők korán elváltak. Anyai nagyapja metodista lelkész volt. A zongoraművész édesanya Párizsban és Chicagóban tanult, fiatalon ígéretes pálya állt előtte, de a négy gyerek felnevelése miatt lemondott róla. Művészetszeretete, kivételes műveltsége, kifinomult esztétikai érzéke azonban áthatotta a család mindennapjait. Thom a gimnáziumban megnyert egy építészeti versenyt, ekkortól már minden figyelmét az építészet kötötte le. A Dél-kaliforniai Egyetemen diplomázott, ezután két évig Victor Gruen irodájában dolgozott, majd hatodmagával kilépett onnan, és megalakították a Southern California Institute of Architecture-t, hogy radikális szemléletükkel, friss energiával új utat nyissanak a hagyományos építészképzéshez képest. Nem volt egyedül: a hetvenes években több fiatal,

Los Angeles környékén dolgozó építész elfordult a „forma követi a funkciót” modernista elveitől, és egy új kifejezésmóddal kísérleteztek. 1972-ben Mayne megalapította a Morphosis stúdiót, amelyben építészet és belsőépítészet, grafika és design, bútor- és várostervezés közös alkotói programban ötvöződött. 1978-tól a Harvardon posztgraduális tanulmányokat folytatott, ezzel párhuzamosan több magánházat tervezett Los Angelesben, amelyek lehetőséget adtak a merész kísérletezésre. A pályatársak akkoriban így jellemezték Mayne-t: „egy dühös ember”. Örökös kívülállóként, az építészet fenegyerekeként tartják számon ma is. Teoretikus és építészeti író, egyetemi tanár és tervező építész, lázasan keresi a felmerülő kérdésekre adható egyedi válaszokat. Nem az európai modernizmusból indul ki, sokkal inkább a Dél-Kaliforniában létrejött gazdag építészeti örökségre építi innovatív megoldásait: az Eames-házaspár, Richard Neutra és mindenekelőtt Frank O. Gehry nyomán haladva talált autentikus, új kifejezési módot.

LAWRENCE RESIDENCE 9, HERMOSA BEACH, USA, 1980 © THOM MAYNE

Legfontosabb munkái között – több dél-kaliforniai villa mellett – meg kell említeni a Los Angeles-i Salick egészségügyi irodaházat (1991), a szöuli Sun Towert (1997), a torontói egyetem kollégiumát (2000), az ausztriai Klagenfurtban megépült Hypo Alpok-Adria Központot (2002), vagy az új alaszkai parlamentre nemzetközi pályázatára készített, első díjas tervét. A berlini kiállításon Mayne vázlatkönyvei, szerigráfiái, kézi rajzai és 3D látványtervei, valamint az általa szobrászati rajzoknak nevezett művei szerepelnek, az 1970-es évek végétől egészen máig. Rendkívül változatos anyag, a hagyományos rajztechnikától a 21. századi eljárásokig sokféle eszközzel mutatja be a szabályokat áthágó, gondolkodásmódját, azt a folyamatot, ahogyan a modernizmus formakészletét meghaladva új téri és esztétikai minőséget vitt a kortárs építészetbe.

VÁZLATFÜZET, 1994/95 © THOM MAYNE

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

MAGYAR SIKEREK FIABCI Nívódíj pályázat

ADOLF LOOS Afterlife

VHUTEMASZ 100 Az orosz forradalom építészete

www.meonline.hu

AZW, Bécs, 09. 03. – 09. 30.

online kiállítás

BALATONI NYÁR Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből

www.meonline.hu

Collegium Hungaricum, Bécs, 09. 03. – 10. 22. www.meonline.hu

ECODOME IRODAHÁZ, BUDAPEST

ADOLF LOOS (1870-1933) VHUTEMAS MŰHELYGYAKORLAT, 1920-AS ÉVEK

HOTEL PANGEA, NYÍREGYHÁZA

Két arany- és öt ezüstérmet nyertek a magyar ingatlanfejlesztők az idei Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton. A Műemlék kategóriában a Budai Vigadó első díjat, Gül baba türbéje második helyezést ért el, utóbbi a „Közcélú infrastruktúra- és épületfejlesztés” kategóriában az első helyezést is elnyerte. Második helyet ért el „Hotel” kategóriában a nyíregyházi Hotel Pangea Ökocentrum, „Iroda” kategóriában a Promenade Gardens és a Váci Greens irodaházak, a „Fenntartható fejlesztés” kategóriában pedig az ECODOME irodaház. Az 1951-ben alakult, több, mint 60 országban tevékenykedő Nemzetközi Ingatlanszövetség, a párizsi székhelyű FIABCI minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot, amelynek célja a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztása és elismerése. A FIABCI World Prix d’Excellence a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázata, amelynek történetében eddig öt kontinens 37 országának ingatlanfejlesztői szerepeltek eredményesen. A nemzetközi zsűriben idén 31 ország 63 tekintélyes szakembere vett részt, képviselve az ingatlanfejlesztési szakma egy-egy speciális ágazatát.

A bécsi ArchitekturZentrum kiállítással emlékezik meg Adolf Loos születésének 150. évfordulójáról. Loos az osztrák építészet egyik legnagyobb alakja, a bécsi modernizmus atyja, az általa kidolgozott Raumplan felszabadította az építészeti gondolkodást a síkok tervezésének kényszere alól. 1930-ban Pilsenben tartott előadásában a következőket mondta: „Az én építészetem nem a tervekben gondolkodik, hanem terekben (kubusokban). Nem alaprajzokat, homlokzatokat, szakaszokat tervezek, hanem tereket. Számomra nincs földszint, első emelet stb., csak egymáshoz kapcsolódó, folyamatos terek...” Az AZW kiállítása Loos hatását vizsgálja az építészek utána következő nemzedékeire, egészen a jelenig. A múzeum egy formabontó gesztussal, az udvarra nyíló ablakban, az állandó kiállításának részeként helyezi el az installációt, felmutatva azokat az életműveket, amelyek Loos munkásságából merítettek inspirációt.

Forrás: FIABCI

Forrás: Architekturzentrum Wien

PASSZÁZS | PASSAGE

HERMANN CZECH: HOUSE M., SCHWECHAT, 1977–1981 © ARCHITEKTURZENTRUM WIEN, FOTÓ: HARALD SCHINFELLINGER

100 éve alapították Moszkvában a VHUTEMASZ (Felsőfokú Művészeti és Technikai Műhelyek) állami művészeti és mérnöki iskolát, az orosz avantgárd művészet egyik legelső műhelyét. A centenáriumra online kiállítást mutat be a tel-avivi Bauhaus Center. A VHUTEMASZ (1928-tól VHUTEIN, vagyis Felsőfokú Művészeti és Technikai Intézet) 1920-ban, Lenin utasítására, a korábbi képzőművészeti, valamint az iparművészeti főiskolából kialakított műtermekből jött létre. Építészeti, festészeti, szobrászati, fa- és fémmegmunkálási, textil-, kerámia- és nyomdaipari képzést adott. Kísérletező szellemű tanulmányi programja a Bauhaus-hoz hasonló módszerekkel, összekapcsolta a különböző művészeti ágakat. Az anyagok tulajdonságait, a színeket, a tér, az idő és a mozgás összefüggéseit, valamint a különféle művészeti technikákat kutatták. A húszas évek közepétől a képzés hangsúlya átkerült az ipari termeléssel, a gyárakkal és üzemekkel való együttműködésre. Ugyanekkor a kísérletezés, az elvont fogalmakkal való munka, és így az alapképzés háttérbe szorult. Az online kiállítás az iskola alig tíz évnyi – ennek ellenére máig ható – működésének dokumentumait, fotóit mutatja be, egyelőre a világhálón, de 2020 őszén Lipcsében fogják bemutatni az anyagot.

A kiállítás itt látható: https://www.richardsaltoun.com/ 13-vkhutemas-100/

„Nekem a Balaton a Riviéra” – énekelte Németh Lehel az 1960-as években a Kádár-korszak magyar tengeréről. A szocializmus éveiben, amikor a külföldi utazások lehetősége szigorúan szabályozott volt, a Balaton csakugyan képes volt pótolni a vágyott tenger hiányát a fürdőzésre és kikapcsolódásra vágyók számára. De hol és hogyan nyaralt a Balatonnál ezekben az években egy író, és mit mondhat mindez olvasói számára? A Petőfi Irodalmi Múzeum által összeállított tárlat a fényképezés médiumán keresztül keresi a választ e kérdésekre. A nyári kikapcsolódás ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték. Hogyan tartja az evezőlapátot Ottlik Géza vagy Nagy László, hogyan ugrik hátast Juhász Ferenc, hogyan vitorlázik Mészöly Miklós, Örkény István, Déry Tibor, Sarkadi Imre és hogyan készít szódát Németh László? A nyári hangulatot idéző tárlat több mint száz fényképet vonultat fel, köztük ismeretlen, eddig be nem mutatott balatoni fotográfiákat a múzeum fotóarchívumának gyűjteményéből és családi albumok mélyéről. A fotók mellett az írók, költők Balatonhoz kötődő műveiből vett idézetek is olvashatók, amelyekben a tájnak, a napsütésnek, a víznek, az itt szerzett élményeiknek, összességében: a balatoni nyaraknak állítanak emléket. Forrás: Collegium Hungaricum, PIM

BÚCSÚ FAREWELL

Tradíció és innováció patikamérlegre téve NAGY TAMÁS 1951–2020 —

szöveg i text:

SULYOK MIKLÓS

az embert, s tudta azt is, milyen forráshoz kell fordulni a szépségért. Az erkölcs és a gondolat tisztaságát, a névtelen, népi építészetet és a szerkezeti, geometriai tisztaságot tartotta ilyen forrásoknak. Elutasította az anyagtalan, személytelen, globalista, nem-narratív építészetet. De sosem a múlt másolására, hanem mindig annak folytatására törekedett, vagyis a jelennek szóló, jövő és múlt kereszteződésében születő, ezért hiteles architektúrát kívánt művelni. Építészetének formai tisztasága és szigora geometriai eredetű, egy megszerkesztett belső rend kisugárzását valósítja meg. Nemesség, tartózkodó elegancia járja át minden épületét, a részletképzés átgondolt, kiérlelt, a hatás egyszerre szigorú és barátságos. 1989-ben egy évig dolgozott Makovecz Gyásztól dermedt még a szív, nehéz a szó. Nagy Tamás, a mai magyar templomépítészet egyik legnagyobb alakja, alig több mint negyedévvel kollégája és barátja, Turányi Gábor halála után távozott közülünk. Összeköti őket közös építészetfelfogásuk, s hogy éppen Turányit követte a MOME Építészeti Tanszékének vezetői székében 2004-ben. De együtt szerepeltek a 2002-es Velencei Építészeti Biennálén, ahol én rendezhettem a Magyar Pavilon kiállítását. Tamás sorsa úgy hozta – de én inkább azt sejtem: maga alakította –, hogy fő művei éppen templomok lettek. Tiszta, szent geometria, ez a három minőség jellemzi szakrális alkotásait. Épületeiben a forma alakzatokba rendeződik, s ennek az alakzatnak, az összehangzásnak (lásd a concinnitas fogalmát Leon Battista Albertinél) a kidolgozására különös tehetsége volt. Mert az alakzatba szervesülő összhang nem más, mint a szépség. Nem gyakori tudás ez korunkban, amikor a művészetből és az építészetből mintha már eltávozott volna a szépség, de Nagy Tamás tudta, a szépség az egyetemes harmóniához vezeti

Imre irodájában, akihez rendkívüli építészeti, szellemi és emberi kisugárzása, és a modern építészet sivársága és szellemtelensége elleni cselekvés lehetősége vonzotta. Mesteréről Egy szabad ember címmel írt rövid emlékezést (lásd MÉ 2011/5), és ő maga is az volt: egy szabad ember. Élete és építészete egység volt. Szabadon és lényegre törően gondolkodott, beszélt, tanított és tervezett. Azon kevesek közé tartozott, aki mindig ki tudta mondani a véleményét. Nem egyszer rámutatott: „Az a nagy művészet, amikor a tervezés során lebontod a fölösleget a már késznek hitt művedről.” Kivételes alkotó erejét mi sem mutatja jobban, mint hogy képes volt saját építészetet kialakítani a Makovecznél töltött tanuló idő után. Folytatni tudta az organikus

MÁTRAVEREBÉLYI ZARÁNDOKKÖZPONT, 2015. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

építészetet, egészen új és modern módon. Meggyőződésem szerint magyar módon, abban az értelemben, ahogyan ő mondta: az lesz a magyar építészet, amit mi itt igazán jól meg tudunk csinálni. S valóban: ha megpróbálunk kicsit távolabbról rátekinteni munkásságára, észrevesszük: erre a tájra szervül minden épülete. Építészeti inspirációi között békében megfértek egymással a gyimesi faházak, az erdélyi protestáns erődtemplomok, a Balaton-felvidéki lábaspajták és terménytárolók az észak-amerikai, vagy éppen itáliai mezőgazdasági épületekkel, a portugáliai falusi gabonatárolókkal. Nagy Tamás Munkák és inspirációk című könyvéhez írott előszavában Steven Holl tömören „építészeti inspirációinak egyszerű eredetiségé”-ről beszél. Első és talán leghíresebb szakrális épülete, a dunaújvárosi evangélikus templom (1996), a „csűr katedrális”, ahogyan ő nevezte, ös�szefoglalja architektúrája lényegét. A névtelen építészet monumentalitása, a látszó téglafalazat, mint egyszerre ősi és mai kézműves építési technológia, az épület egységessége, a protestáns erődtemplom külső-belső térszervezése, az anyagból kibontott, komoly és játékos részletgazdagság, az ikonográfiai jelentésű alaprajz és az együttes kifinomult belső arányrendszere méltán tették az épületet az egyik nemzetközileg is legtöbbet publikált mai magyar templommá. A balatonboglári evangélikus templomban (1999) az ellipszis alakú, fénnyel elárasztott belső egyszerre adja a felszabadultság, meghittség érzetét, és testesíti meg a védelmet és a külvilág felé való nyitottságot. A kis épület tájba helyezése a közeli Kotsis Iván-templomhoz foghatóan mesteri. A gödöllői Szentháromság templom (2007) a belső tér fényének bensőséges, lágy erejét egyesíti a téglatömb-épület erejével és a hívogató belső udvar nyitottságával. Az apszis színes üvegablak-zenéje a művészetek szinesztéziás hatását állítja újra a vallási szertartás szolgálatába. Utolsó megvalósult jelentős munkája, a Mátraverebély-szentkúti római katolikus zarándokhely (lásd MÉ 2015/8) esetében az építészeti alapkérdés az volt, hogyan lehet az erdő mélyén lévő kis zarándokhelyet újjáalakítani úgy, hogy az építészet ne elvilágiasítsa a helyet, hanem megtartsa, engedje érvényesülni a zarándoklat és az imádság lelki csöndjét.

BÚCSÚ | FAREWELL

DUNAÚJVÁROSI EVANGÉLIKUS TEMPLOM, 2008. FOTÓ: HAJDÚ JÓZSEF

Az együttes természet és építészet békéjének legszebb helyszíne a mai magyar építészetben. Ebben a munkájában is példaképe volt Sigurd Lewerentz, Rudolf Schwarz és Hans van der Laan szakrális építészete, a mély csend, a monumentalitás, a puritánság megvalósítása. Életének a tervezéssel egyenrangú fontosságú része volt a tanítás. Pedagógiai éthosza, mély empátiája, egyenes beszéde, hatalmas tervezői tapasztalata, mindenkor napra kész

nemzetközi építészeti-művészeti tájékozottsága igazi nagy tanáregyéniséggé tették. Ahogyan maga írta Bartók művészetéről: „Az építészet nyelvére átültetve ez a program, azt gondolom, ma is érvényes. Tradíció és innováció patikamérlegre téve.” S ez ugyanúgy a kritikai regionalizmus, a múltat is becsben tartó, érzékeny modernség programja, mint Turányi Gábor építészetében. Nyugodj békében, Tamás!

Radványi György 1949–2020 —

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

Néhány héttel 71. születésnapja előtt, június 26-án hunyt el az 1949. augusztus 4-én Ózdon született Radványi György Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a BME címzetes egyetemi tanára. 1973-ban végzett a Műegyetem Építészkarán, 1986-tól lett vezető tervező, 2011-től hivatalosan főépítész. E minőségében megkerülhetetlen Sátoraljaújhelyen és Füzéren végzett munkája. Kiemelkedő alkotása a Sátoraljaújhely-Széphalomra, a Kazinczy Emlékhely kertjébe tervezett Magyar Nyelv Múzeuma (2008). Ez az épület a jövő generációk számára is közvetíteni képes a hely szellemének méltóságát. Indentitásunk megőrzését szolgálva, egyszerre a hagyomány és az építészeti innováció nyelvén teremtett magas minőségű architektúrát. Ezután kapta a város díszpolgára címet és a Möller István emlékérmet. 1980-tól tanított a BME Középülettervezési Tanszékén, 1992–2000 között tanszékvezető-helyettesként, az Országos Doktori Tanács regisztrált oktatójaként. Balázs Mihály búcsúzójában nyitott személyiségére emlékezik, „amely szilárd értékrenddel párosult, emberi és alkotói

hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerét mindenkor a fiatal építészek közösségének javára fordította.” Építészhallgatóként magam is megtapasztalhattam ezt, ahogyan más-más évfolyamokból szervezett szakmai kirándulásainkat személyisége varázsával segítette. Emlékezetes élményem volt amikor a 2010-ben a Párizsi Magyar Intézet és a MÉSZ által szervezett Quinzaine de L'Architecture fesztiválon ő és barátja, Paul Quintrand professzor, a Francia Építészakadémia tagja nyitották meg az általam összeállított Újornamentika és építészet kiállítást. Másnap Radványival, Louise Cox UIA-elnökasszon�nyal ők köszöntötték az ugyanilyen tematikájú konferenciát is. Quintrand ezt mondta: „Európa és a nagyvilág nagyon sokat köszönhet a magyar alkotóknak, művészeknek, kutatóknak, a zene, a képzőművészetek, a tudomány terén. Azt azonban, amit az építészet területén értek el, s az elmúlt évszázad egyik legerősebb iskolájaként képviselnek, kevesen ismerik. Lechner Ödön magyar építészetet teremtő munkássága, Kós Károly építészete és építészi, társadalmi szerepvállalása az a példa, amely erős, mély gyökerekből táplálkozó nemzeti hagyományra épül...” Jó, hogy Radványinak és a mai magyar építészetnek ilyen barátai voltak, és jó volt velük ezt a mai építészek munkáinak fotói előtt hallani, utána pedig – épp március 15. estéjén – az intézet mesés tetőteraszán áldomást inni erre.

2014-ben felkértem Radványi Györgyöt, hogy a Műcsarnokban megrendezett I. Építészeti Nemzeti Szalon katalógusába tanulmányt írjon. A Gondolatok az ornamentikáról című esszét éppen a fenti közös élményre való emlékezéssel vezette be. Az igen komoly tanulmányhoz, a magyar építészet száz évét átfogó eszmefuttatásához írt lábjegyzetében megemlíti, hogy ahhoz a konferencián készített feljegyzéseit is használta. E munkája is őrzi a gondolkodó emlékét, és elkötelezett szemléletén túl alapos, körültekintő munkamódszeréről is tanúskodik. Radványi másik tiszteletet parancsoló alkotói teljesítménye a Füzéri vár rekonstrukciójához tervezett munkája: a Skardelli György, Kelemen Bálint tervezte Alsóvár és a Rudolf Mihály, Mohai Katalin és Lipták Zoltán által megformált Felsővár közötti – Radványi megvalósította – várba vezető lépcső (lásd MÉ 2016/6). A 2008-tól Magyarország Természeti Csodájaként számontartott hegyen a sziklagyepet valódi alázattal ápolja az általa elképzelt tájkert. Mohács után a várban őrizték a magyar koronát; aki felkapaszkodik a sziklalépcsőn, azt bizton megérinti a história szele. Mégis, sok értetlen kritikát kapott a felemelő vállalkozás. E szomorú alkalommal újra ki kell mondani, ezért a történelmet, tájarchitektúrát tisztelő művéért Radványi György méltán nyerte el legutóbb, 2017-ben a MMA Építőművészeti-díját. Gyuri, nyugodj békében!

A MAGYAR NYELV MÚZEUMA, SÁTORALJAÚJHELY-SZÉPHALOM, 2008. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

Szerdahelyi László 1962–2020 —

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

Kevés építész nevét jegyzi a szakmán kívüli közönség. A mindössze 58 évesen, július közepén elhunyt Szerdahelyi László markáns névjegyet hagyott Budapest és több hazai város arculatán, mégsem építészként hanem zenészként volt igazán ismert. A kilencvenes évek elején berobbant Azok a fiúk zenekar frontembereként jelentős hatást tett a magyar rockzenére. Egy építészeti folyóirat azonban izgalmas formavilágú, az építészet nyelvét kreatív és

egyedi módon alkalmazó, ugyanakkor mindig a környezetből inspirációt merítő alkotásaira figyelt. Számos munkáját mutathattuk be az elmúlt két évtizedben, köztük olyan épületeket, mint a naphegyi Wellness Oxygen Centrum, a székesfehérvári Lakeside Hotel, vagy a ferihegyi Ibis Styles Hotel Airport Budapest. Az ő tervei alapján épült meg a Váci úti Átrium Park, az Ericsson Ház, a Corvinus Egyetem irodaháza, a British International School is. Nagyvonalúan komponált tömegek, finom gesztusok és jól használható, szerethető terek jellemzik építészetét. Az alábbiakban a ferihegyi hotelről publikált írásunkból idézünk (MÉ 2018/2): „...A szálloda – a praktikumon messze túl – olyan formavilágot hoz, ami ezt az átmeneti területet igazi hellyé tudja változtatni. A kompozíció már az odavezető úton haladva is megragad: egy lekerekített sarkokkal határolt, kavicsszerű tömb, finom dinamikával megmozgatott sávos homlokzattal, könnyed előtetővel, amely a gyalogos folyosóban folytatódik. A tengely a hotel tömbjének sarkából indul, ide került a bejárat, és ez az elforgatás, a főhomlokzat felvállalt hiánya is kiemeli a reptérrel való funkcionális kapcsolatot. Kihangsúlyozza, hogy nem akar városi épületként megnyilvánulni, nincs mihez igazodnia, látogatói kis kivétellel egyetlen éjszakát töltenek itt. Kora hajnali utazás előtt állók, átutazók, a repülőtársaságok személyzete, esetleg gyors tárgyalásra érkező üzletemberek töltenek itt rövid átmeneti időt két „igazi” célpont között. Az átmenetiség azonban itt erén�nyé lett...” Egy igazi sokoldalú művésztől kell búcsút vennünk, aki a teret és a zenét egyforma igényességgel tudta formálni.

Dietmar Steiner 1951–2020 —

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

Május 15-én, 69 esztendősen elhunyt Dietmar Steiner építészeti szakíró, építészetkritikus és -történész. Nemzetközi presztizsét a Domus egykori szerkesztőjeként, majd a bécsi Architekturzentrum Wien 1993-2016 közötti igazgatójaként szerezte. Vezetésének 23 éve alatt az intézmény egyszerű kiállítóhelyből Ausztria fontos, nemzetközileg is tekintélyes építészeti fóruma lett. Nekünk évtizedek óta érdemes figyelni, hogyan kezdte el Ausztria az Osztrák Építészeti Múzeum felépítését. Miénkhez hasonló közép-európai történelmükből ott az a kettősség is késlelteti építészeti múzeum felállását, amely a jórészt épen maradt épületállomány és egy összefogó architektúra-kép konfliktusából ered. A 25 éve - a magyarhoz hasonlóan - előkészületi fázisban lévő Ausztria Építészeti Múzeumának anyagát sok helyütt őrzik más intézmények is, de a Dietmar Steiner által gyűjtött, az utolsó 150 évre fókuszáló anyag példaértékű. Az AzW-ben látható, folyamatosan frissülő modernista kiállítás megszületése is az ő érdeme. Az intézmény (építészet)történészek, valamint a kapcsolódó társtudományok számára nélkülözhetetlen tudást gyűjteményez, kezel és a tárlatokkal közvetít. Az AzWien a 20-21. századot átfogó kiállításai és kötetei sikerrel teljesítik a múzeum-kihívást. A Steiner munkásságát összefoglaló Architektur in Österreich kiállítás és a hozzá mellékelt tudományos igényű, reprezentatív album az ő emlékét is őrizni fogja.

IBIS STYLES BUDAPEST AIRPORT HOTEL, FERIHEGY, 2018. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

HÍREK NEWS

HÍREK

Tájodüsszeia 2020

∙ Dürer kora. Német rajzok és metszetek a

Klímabarát Díj

A Magyar Építész Kamara (MÉK) Tájépítész

Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből,

A Klímabarát Települések Szövetsége az

Tagozata együttműködve a Magyar Tájépíté-

Szépművészeti Múzeum, 10. 18-ig

élhető és fenntartható települési környeze-

szek Szövetségével (MTSz) 2021 tavaszán

∙ Egymásra hangolva. Az MNG és a Buda-

tért folytatott kampányának keretén belül

szakmai seregszemlét rendez a magyar táj-

pest Bábszínház gyűjteményének

pályázatot hirdet a Klímabarát Díj elnyeré-

építészek 2015 utáni legjobb tervei, legjelen-

találkozása, MNG, 10. 18-ig

sére. A pályázat célja olyan, már meglévő

tősebb munkái, kutatásai és legszínvonala-

∙ Személyes távolságtartás. Besnyő Éva

jó gyakorlatokkal, példamutató ötletekkel,

sabb megvalósult alkotásainak bemutatása,

fotográfiái, Kassák Múzeum, 12. 13-ig

intézkedésekkel rendelkező települések

széles körű megismertetése, a szakma tár-

∙ Szántói Lilla: A látvány érintése,

díjazása, támogatása és népszerűsítése,

sadalmi ismertségének növelése érdekében.

Capa Központ, 10. 11-ig

akiknek fontos a környezetükben fellelhető

Jelentkezés és javaslattétel határideje:

∙ Egyiptom Flaubert idejében. Korai utazók

természeti erőforrások fenntartható haszná-

2020. október 5.

fényképei, 1839–1860, Mai Manó Ház,

lata, a klímatudatosság, valamint települési

Bővebb információ: https://tajepiteszek.hu/

10. 04-ig

gyakorlataik elősegítik a klímaváltozás meg-

hir/tajodusszeia-2020/29

∙ Rosti Pál: Úti emlékezetek Amerikából,

előzését, illetőleg a klímaváltozáshoz való al-

Mai Manó Ház, 10. 04-ig

kalmazkodást. A pályázaton csak települési

Europa Nostra Awards és European

önkormányzatok indulhatnak, olyan klíma-

Heritage Awards 2021

Magyar épület a The Plan Awards finalistái

Megnyílt a pályázati lehetőség mind az

között

Europa Nostra Awards, mind a European

A nemzetközi verseny középületeket és

Heritage Awards 2021-es díjaira. A két pá-

köztereket felvonultató kategóriájának fina-

lyázat a kontinens kimagasló konzerváló és

listája lett Gutowski Robert alkotása, a pátyi

Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj

gyakorlatokkal, intézkedésekkel, beruházá-

rekonstruáló műemléki munkálatainak kíván

Szent II. János Pál pápa-templom épülete.

A Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI)

sokkal vagy stratégiákkal. Tevékenységük

nemzetközi visszhangot nyújtani, de innova-

A közönségszavazatokat szeptember köze-

Magyar Tagozata idén 22. alkalommal ren-

hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a

tív kutatásokat, örökségvédelemre sarkalló

péig várják ezen a webcímen:

dezi meg a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívó-

természeti erőforrások fenntartható hasz-

projekteket, kiállításokat és oktatási progra-

www.theplan.it/eng/award

díj Pályázatot, melynek győztesei nyernek

nálatához, ezáltal természeti örökségeink

jogot hazánk képviseletére a FIABCI World

megőrzéséhez. A pályázatokat a Klímabarát

mokat is díjaznának idén, csak úgy, mint az

tudatos, a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítása iránt elkötelezett települések,

PÁLYÁZATOK

amelyek már rendelkeznek példaértékű jó

elmúlt majdnem két évtizedben. Várják mind

Budapest100

Prix d’Excellence nemzetközi ingatlanfej-

Települések Szövetsége által felkért öt tagú

építészek, szakemberek, kulturális örökségi

A járványhelyzet miatt a májusban elma-

lesztési nívódíj pályázaton.

zsűri értékeli és bírálja el.

szakértők és szervezetek, de még önkén-

radt Budapest100 rendezvénysorozatot

A pályázat célja a magyar ingatlanfejlesz-

Beadás határideje: 2020. szeptember 30.

tesek, magánbefektetők és magánszemé-

szeptember 19-20-án tartja meg a Kortárs

tés eredményeinek bemutatása a hazai

Bővebb információ: www.klimabarat.hu

lyek javaslatait is a helyi örökségvédelem

Építészeti Központ (KÉK). A tízéves jubileum

szakmai- és laikus közönségnek, valamint

legpéldamutatóbb törekvéseire.

alkalmából egy retrospektív programmal ké-

a kiemelkedő alkotások megjutalmazása. A

Nevezési határidő: 2020 október 1.

szülnek a szervezők az őszi hétvégére.

magyar pályázat ezen túlmenően azt a célt

A Terrán pályázatai építészeknek és

is szolgálja, hogy a pályázattal előkészítse

építészhallgatóknak

és elősegítse azt, hogy a magyarországi

A Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. 2020-ban

ingatlanfejlesztők eredményesen vegyenek

hagyományteremtő jelleggel építészek és

részt a FIABCI World Prix d’Excellence

építész hallgatók részére ismét tervpályá-

További információ: http://www.europeanheritageawards.eu/apply/

DÍJAK Média Építészeti Díja 2020 A Média Építészeti Díja kétfordulós meg-

A nemzetközi Architizer A+ Awards verse-

nemzetközi ingatlan fejlesztési nívódíj pá-

zatot hirdet meg, továbbá bemutatkozási

mérettetése a magyar építészet aktuális

nyen Építészet + Megőrzés kategóriában

lyázatán. 1998-ban a magyar pályázók az

lehetőséget biztosít a tetőfedők számára,

alkotásainak, amit az Építészfórum alapítói,

közönségdíjat nyert a Párisi Udvar felújítása

első megjelenés óta 24 arany és 35 ezüst-

szintén pályázati keretek között.

Pásztor Erika Katalina és Vargha Mihály

(lásd MÉ 2019/3). Három magyar projekt

érmet szereztek és ezzel a teljesítménnyel

Az Építész hallgatói pályázatot a vállalat

hívtak életre 2005-ben. A hagyományokat

is bejutott a 2020-as Architizer A+ Award

Magyarország Európában a legsikeresebb.

a „GENERON napelemes betoncserép, a

követve az Építészfórum felületén megjelent

nemzetközi díj finalistái közé: a Gutowski

Idén is a hagyományoknak megfelelően a

jövő energiája már ma” mottó égisze alatt

alkotásokból az idén is nemzetközi zsűri

Robert tervezte pátyi Szent II. János Pál

hazai verseny lezárása után a FIABCI Ma-

indította útjára, a műveket ebben a szelle-

válogatja ki első körben azt az öt tervet és

pápa-templom (lásd MÉ 2020/2), a BORD

gyar Tagozata segítséget nyújt a pályázók-

miségben várják megvalósítani.

öt megépült alkotást, amelyet majd a ma-

Építész Stúdió koncepciója alapján meg-

nak abban, hogy minél sikeresebben vegye-

Az Építész pályázatra jelentkezők a „Minőségi

gyar média jeles képviselőiből összeállított

épült debreceni nemzetközi iskola (lásd MÉ

nek részt a FIABCI World Prix d’Excellence

Terrán tetőrendszer az építészeti jövőképben”

médiazsűri értékel nyilvános eseményen.

2019/6) és a VPI Beton termékfejlesztése, a

elnevezésű nemzetközi pályázatán, melynek

jelige szerint is benyújthatják alkotásaikat.

Pályázni az Építészfórum felületén 2019.

BINN betonszemetes.

eredményhirdetése 2021. májusában a 72.

A nyilvános pályázaton építészek, építőmű-

FIABCI Kongresszus keretében Párizsban

vészek, tervezők vehetnek részt, pályázni

szeptember 23. és 2020. szeptember 15. között megjelent munkákkal lehet. A rész-

A’Design Awardot nyert az OSZK

megrendezésre kerülő gálaesten lesz.

tervekkel (terv kategória) és az elmúlt 5 év-

vételi szándékot a med@epiteszforum.hu

Corvina-kiállítása

A Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályá-

ben (2016. január 1. után) megvalósult épü-

címen kell jelezni szeptember 15-ig, megje-

Belső tér és kiállítási design kategóriájá-

zatra nevezhetik a projekteket mindazok,

lettel (megvalósult épület kategória, családi

lölve a pályaművet, amelyhez mellékelni kell

ban szerzett 2020-ban bronz minősítést a

akik aktívan részt vettek annak létrehozá-

ház/lakóépület és középület) lehet.

egy rövid, 1000-1500 karakter hosszúságú

Gazdag Mária / Lulla Interiors által tervezett

sában (beruházók, projektmanagerek, kivi-

Beadási határideje: október 15.

angol nyelvű leírást. A két fődíj az Épületek

tárlat, amely két évvel ezelőtt volt látható az

telezők, tervezők, üzemeltetők együtt, vagy

Hallgatói pályázat beadási határideje:

és a Tervek kategóriában kerül kiosztásra,

Országos Széchényi Könyvtárban.

önállóan). A hazai pályázaton a nemzetközi

december 10.

de ezek mellett a 2020-as verseny újdon-

verseny feltételeinek megfelelően minden

További információk és pályázati kiírások:

sága, hogy a szerkesztőség létrehozott egy

olyan épület, épületegyüttes, közterüle-

www.terranteto.hu/epiteszpalyazat

ti és infrastruktúra fejlesztés részt vehet,

www.terranteto.hu/epiteszhallgatoipalyazat

új közönségdíjat az épületek vagy tervek

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON

kategóriákba nehezen besorolható alkotá-

amelynek az átadása, vagy használatba-

sok (ideiglenes építmények, installációk, ki-

∙ Időgép. Új válogatás a Ludwig Múzeum

vételi engedélye 2019. december 31. előtt

állítások, belsőépítészeti munkák, közterek,

gyűjteményéből

és 2014 január 1.

tájépítészeti vagy közösségi alkotás során

Ludwig Múzeum, 2023. 01. 01-ig

Pályázatok beadási határideje 2020. szep-

létrejött téralakítások) számára.

∙ Posztszovjet. Szilágyi Lenke kiállítása,

tember 28.

Jelentkezés határideje: 2020. szeptember 15.

Centrális Galéria, 08. 20-ig

További információ:

Részletes információ: www.mediadij.epi-

∙ Szabadjáték. II. Képzőművészeti Nemzeti

www.fiabcimagyarorszag.hu

teszforum.hu

Szalon, Műcsarnok, 09. 27-ig

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

ÉPÍTÉSZEK ARCHITECTS

BORDÁS PÉTER

KÁDÁR MIHÁLY

KÖNÖZSI SZILVIA

EKLER DEZSŐ

Diploma | Degree

2003 BME Építészmérnöki Kar

2000 PTE-PMMFK, építészmérnök, kivitelezés 2002 PTE-PMMFK, építész 2011 BME Mérnöktovábbképző Intézet

1995 YMMM, építészmérnök 1999 JPTE PMMF építész diploma

1978 BME Építészkar 1999 DLA mesterdiploma 2005 BME, habilitáció

építész

Válogatott munkák | Selected projects

Új Hidegkuti Nándor Stadion, Budapest, 2016 Bem Park, Debrecen, 2015 Nagyerdei Futballstadion, Debrecen, 2014 Etyeki Kúria Borászat, Etyek, 2013 Holdvölgy borászat új épülete, Mád, 2012 Korda Filmpark látogatóközpont, Etyek, 2011 Holdvölgy Borászat, Mád, 2010 Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Dósa Nádor tér, a Városháza bővítésére és új zenei központ, Debrecen, 2016, 1. díj Aquaticum Strandfürdő ötletpályázat, Debrecen, 2015, 1. díj Új Hidegkuti Nándor Stadion, Budapest, 2014, 1. díj Díjak | Awards

2014 Csonka Pál emlékérem 2014 Építőipari Menedzsment Mesterdíj

építész

Válogatott munkák | Selected projects

President Hotel, Budapest, 2012 Dunakapu tér, Győr, 2013 (Könözsi Szilviával) Fedett uszoda, Győr, 2014 Szilvásvárad, Lovasstadion, 2018 Millenáris Startup Campus, Budapest, 2018 Millenáris Széllkapu, Budapest, 2020 (Könözsi Szilviával) Válogatott tervek | Featured plans

KEOP pályázatok keretében komplex tervezés, 2013 Arató Emil tér megújítása, Budapest, 2017 Tudományos és Innovációs Park terve, Győr, 2018 Iroda | Office

Iroda | Office

1068 Budapest, Felső erdősor 3. +36 1 709 6941 +36 20 939 6968 4024 Debrecen, Piac utca 40. +36 52 871 570 +36 20 387 4795 adminisztracio@bordstudio.hu www.bordstudio.hu

TSPC Kft. 1053 Budapest Magyar u. 36. info@tspc.hu

építész

Válogatott munkák | Selected projects

Dunakapu tér, Győr, 2013 (Kádár Mihállyal) SZIE Innovációs épplet, Győr, 2016 Testnevelési Egyetem új campusa, Budapest, 2019 Irodaépület, Budapest Kinizsi utca, 2020 Millenáris Széllkapu, Budapest, 2020 (Kádár Mihállyal)

Oktatói tevékenység | Teaching activity

1985–87 Magyar Iparművészeti Főiskola 1986–87 BME Szociológia Tanszék 1991–93 BME Városépítési Tanszék 1993–2000 Kós Károly Egyesülés, Szabad Oktatási Fórum 2000– Széchenyi István Egyetem, Győr, egyetemi tanár, tanszékvezető

Válogatott tervek | Featured plans

Postaépület, Pécs, 2000, 1. díj Városi Strandfürdő, Paks, 2000, 1. díj Ideal Library, Cork, Írország, 2005 Syma Csarnok, Budapest, 2006 Bárány Ferenc Uszoda, Eger, 2011 Új sportkomplexum, Győr, 2015, 1. díj Iroda | Office

TSPC Kft. 1053 Budapest Magyar u. 36. info@tspc.hu

Válogatott munkák | Selected projects

Alessi teás- és kávéskészlet, 2000 Harangodi tábor, Nagykálló, 1986–1991 Kaposvári Egyetem épületei, 1988 Disznókő borászat, Tokaj, 1993 Hilltop borászat, Neszmély, 1994 Margit Palace, Budapest, 1999 Krisztina Palace, Budapest, 2005 Kreinbacher pezsgőpincészet, Somló, 2006 Pécsinger Borászat, Győrújbarát, 2013 Díjak | Awards

www.tspc.hu

1989 1991 1994 2003

Piranesi-díj Palladio-díj Ybl-díj Príma-díj

www.tspc.hu Iroda | Office

Ekler Építész Kft. 1039 Budapest, Czetz János u. 56. ekler1@ekler-architect.hu www.ekler-architect.hu

ÉPÍTÉSZEK | ARCHITECTS

IFJ. LŐRINCZ FERENC

DR. HAJDU-NAGY GERGELY

SZLOSZJÁR GYÖRGY

Diploma | Degree

1994 BME Építészmérnöki Kar 1995–1999 Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája

2001 SZIE, Budapest, Tájépítészeti Kar 2005 SZIE, Gödöllő, mérnöktanár 2011 Budapesti Corvinus Egyetem, PhD fokozat 2018 BME Építészkar, műemlékvédelmi szakmérnök

1996 Kertészeti Egyetem Tájépítészeti Kar 2005 Veszprémi Egyetem, környezetvédelmi szakmérnök

1997 Kertészeti Főiskola, kertészmérnök 2003 Szent István Egyetem, Tájépítészmérnöki kar

Válogatott munkák | Selected projects

Városliget átfogó parkrehabilitációja, Budapest Újbuda Városközpont, Allee Bevásárlóközpont szabadterei, Budapest Graphisoft Park tájépítészeti terve, Budapest Főtér és belváros rekonstrukció, Békéscsaba Koronás Park interaktív játszótér, Székesfehérvár

Újhegyi sétány komplex megújítása 2013-2019, Budapest Balatonfenyvesi strand és településközpont fejlesztése, 2018 Rákospatak menti közterületfejlesztés, Budapest, 2018 Kórházkert, Kaposvár, 2018 Erzsébetliget, Szeged, 2019 Jókai tér megújítása, Budapest, 2020

építész

Válogatott munkák | Selected projects

Fő tér rekonstrukciója, Siófok, 2011 Katolikus idősek otthona, Zselickislak, 2014 Hajózástörténeti kiállítás és kilátó, Balatonföldvár, 2016 Versenyuszoda, Kaposvár, 2017 Kaposvári Aréna, 2017 Csurgó Sportközpont, Sportcsarnok, uszoda, Élményfürdő és Hotel, 2020

tájépítész

Válogatott munkák | Selected projects

Károlyi kastélykert helyreállítása, Fehérvárcsurgó, 2015 Vuk-Gerbaud villa kertje, Budapest, 2018 Pannon-park és zöldfolyosó, Sümeg, 2019 Szaffi játszótér, Budapest I. kerület, 2019

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Városi uszoda, Monor, 2002 Iroda | Office

Arker Stúdió 7400 Kaposvár, Dózsa György u. 21. +36 30 9362880 +36 30 9937044 arkerstudio@arker.hu info@arker.hu www.arkerstudio.hu

Kerttörténeti dokumentációk | Historical garden documentations

Salgótarjáni utcai zsidó temető, Budapest, 2017 Fiumei úti sírkert , Budapest, 2018 Steindl-villa kertje, Budapest, 2018 Jókai-kert, Budapest, 2019

tájépítész

LÁSZLÓ VIKTOR tájépítész

Díjak | Awards Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Iroda | Office

Városliget parkrekonstrukció, 1. díj Lehel Vezér tér terve, Jászberény, 1. díj Duna-parti kilátó, Dunaújváros, 1. díj Munkácsy Kulturális Negyed és Csaba hídjai ötletpályázat, Békéscsaba, 1. díj Miskolctapolca turisztikai fejlesztése, 3. díj Kossuth tér, Budapest, kiemelt megvétel

1115 Budapest Mohai út 3.

Díjak | Awards

2014 Év Tájépítésze Díj

2017 Év Tájépítésze Díj, a Lépték-Terv csapatával 2017 MUT – ICOMOS Köztérmegújítási Nívódíj 2016 Fejér megyei Építőipari Nívódíj Iroda | Office

1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 15 +36 1 426 6266 +36 20 2872717 iroda@leptek.hu

Iroda | Office

Garten Studio Kft. 1114 Budapest Bartók Béla út 66. I. emelet 1. tel.: +36 1 214 4984 fax: +36 1 212 7365 e-mail: info@gartenstudio.hu

www.leptek.hu

www.gartenstudio.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

ÓNODI SZABÓ LAJOS

ESZENYI ÁKOS

SZABÓ PÉTER

RABB DÁNIEL

U. NAGY GÁBOR

Diploma | Degree

1976 BME Építészkar

1995 YBL Miklós Műszaki Főiskola 1999 Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája

2005 BME Építészmérnöki Kar 2012 BME Építészmérnöki Kar, építésztervező szakmérnök 2014– BME Építészmérnöki Kar, DLA

1981 BME építészkar 1984–1986 MÉSZ Mesteriskola

Válogatott munkák | Selected projects

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Fiáth-ház, Budapest, 2003 (Sas Marcellel és Rosenberger Szilviával) Nyomdaüzem, Révkomárom, 2007 Központi szennyvíztisztító igazgatási épületei, Szombathely, 2007 RAVAK Kereskedelmi Központ, Budapest, 2008 Kikötőépítmény, Visegrád, 2016 Converzum Nyelviskola, Budapest, 2017

2014– BME Középülettervezési Tanszék

2005 PTE PMMK Építészmérnöki Szak 2014 PTE Tervező Építészmérnöki Szak, MSC 2016– BME Építészmérnöki Kar műemlékvédelmi szakmérnöki képzés

Iroda | Office

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Bicske Építő Kft. bicske.epito@gmail.com +36 30 986 5527

6 lakásos társasház, Budapest, 2006 Kiállítási pavilon, Ötletpályázat, Nagyszeben, 2007 Kaszkadőr- és lovascentrum, Pákozd, 2009 Művésztelep, Tordas, 2011 Vendégház, Bakonybél, 2017 „Kőpajtás” Párlatház, Köveskál, 2019 Magyarok háza homlokzati arculatterve, Ungvár, 2019

Buszpályaudvar, Devecser, 2010, 1. díj Bernardinus monostor külső terei, Lemberg, Ukrajna, 2012, 1. díj Bence-hegyi kilátó, 2015, kiemelt dicséret Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség, 2017, 1. díj Tripoli vásárváros bővítése, Libanon, 2019

építész

Válogatott munkák | Selected projects

Fót, műemléki templom és zárda helyreállítása Esztergom, fehér torony védőépületének helyreállítása Nádasdladány: Nádasdy-kastély helyreállítása Budapest, Kálvin téri ref. épület rekonstrukciója Árkay Aladár budai épületeinek rekonstrukciója Károli Gáspár Ref. Egyetem Szakkollégiuma, Budapest, emeletráépítés BAH Center, Budapest Nagykovácsi református templom

építész

Iroda | Office

Felvidéki Építész Műhely Kft. 1016 Budapest, Krisztina krt. 71. eszenyiakos71@gmail.com

építész

Válogatott munkák | Selected projects Válogatott munkák | Selected projects

2009 Camera obscura, Miskolc 2011 Ammóniás gépház & Szeles előhűtő, Sárvár, 2011 2015 80 lakásos társasház átalakítása, Szentendre 2018 ÉMI Építőipari Vizsgáló Laboratórium Központi Anyag- és Szerkezetvizsgáló Laboratóriuma, 2018 2019 Lombkorona-tanösvény, Süttő

Szent Miklós malom és molnár ház rekonstrukciója, Mohács Szent Miklós malom, taposómalom, Mohács Magtár felújítása, Dunaszekcső Templomfelújítások: Szulok, Geresdlak, Helesfa, Aparhant, Geresdlak, Kisjakabfalva, Lánycsók, Lengyel, Magyarszék, Nagymányok, Simontornya Római kori villa védőtetője, Nemesvámos-Baláca

építész

Oktatói tevékenység | Teaching activity

1982–1984 BME Középülettervezési Tanszék, korrektor 2002–2006 MIE/MOME Építész Tanszék, oktató 2010–2019 NYME SKK AMI intézetigazgató, tanszékvezető egy. docens 2020–SZE Design Tanszék Válogatott munkák | Selected projects

Ökoturisztikai Központ, Apátistvánfalva, 2009 Táncpajta, Őriszentpéter, 2012 Füveskert és teaház, Orfalu, 2013 Pajta Bisztró bővítése, Őriszentpéter, 2019 MTA CsFK GGI Zéró mágneses tér laboratórium Fertőboz, 2019

Díjak | Awards

2010 Podmaniczky-díj 2019 Forbát Alfréd-díj Iroda | Office

Bartal és Rabb Kft barab@t-online.hu/ darabb77@gmail.com +36203973012

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Modern építészeti beavatkozás vidéki környezetben, Luxemburg, 2000 Berzsenyi Dániel Főiskola Központi Könyvtára, Szombathely, 2004 József Attila Színház rekonstrukciója és bővítése Budapest, 2005 Idősek otthona, Türje, 2006 Városháza Celldömölk, 2006

Iroda | Office

Okka Építésziroda 1126 Budapest, Szendrő u. 1. +36-1-226-4310 studio@okka.hu www.okka.hu

www.bartalesrabbkft.hu

Díjak | Awards

2001 Ybl-díj 2004 Molnár Farkas-díj 2005 Kós Károly-díj 2014 Prima-díj 2018 MMA Építőművészeti díj 2018 Kotsis Iván-érem

www.felvideki.hu Iroda | Office

MoHa Építészeti és Művészet Kft. 9982 Orfalu, Fő út 19. www.moha.co.hu

ÉPÍTÉSZEK | ARCHITECTS

SZERZŐK AUTHORS

MÁTÉ ZSUZSANNA építész, műemléki szakértő, 1984-ben végzett a BME Építészmérnöki Karán, 1990-1992 között a Műemléki Szakmérnöki továbbképzésen. 1993 óta tervezőként és szakértőként különféle intézmények dolgozója, így az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ és jogutódjainak munkatársa. Jelenleg a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. alkalmazásában áll. Fontosabb műemlék tervezési munkái: a veszprémvölgyi jezsuita templom és kolostorrom bemutatása, az egri Lyceum homlokzatának helyreállítása, az Aquincum Múzeum fejlesztése, a majki Klauzúra helyreállítása a mértani kert építményeivel. Több építéstörténeti dokumentáció elkészítésében is részt vett. MEDVE MIHÁLY bölcsész. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott 1987-től az Országgyűlési Könyvtár nemzetközi társadalomtudományi szakirodalmi és sajtóinformációs tudástárainak tartalmi fejlesztését irányította. Dolgozott egy, a design témakörét szélesen átfogó elektronikus hírportál képzőművészeti szerkesztőjeként is. 2014 őszétől a Műcsarnok művészeti titkára, több képző- és filmművészeti kiállítás kurátora.

BENKŐ MELINDA 1994-ben építészmérnökként végzett, 1999-ben DLA abszolutóriumot, 2006-ban PhD fokozatot szerzett, 2017-ben habilitált a BME Építészmérnöki Karán. Az Archimago Kft. tervezője, 2007-től egyetemi docens, 2012-19 között a BME Urbanisztika Tanszék vezetője. Diákként francia állami ösztöndíjas Marseille-ben, Tempus ösztöndíjas Milano-ban, diplomadíjas, oktatóként MTA Bolyai ösztöndíjas, 2020 tavaszán Fulbright ösztöndíjas Chicagóban. BOTZHEIM BÁLINT építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas pályázat szoborterve, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe a kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. 2013tól a Mérték Stúdió, majd a Paulinyi and Partners munkatársa, 2019-től a Soproni Egyetem építésztanára. CSONTÓ SÁNDOR újságíró, szerkesztő népművelő (BDTF), művelődéstörténész (ELTE), a Budapest folyóirat állandó munkatársa. Számos várostörténeti cikket publikált lapokban és tanulmányai jelentek meg Budapesttel foglalkozó könyvekben, kiadványokban. FARKAS ÁDÁM Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, egyetemi tanár. A Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1968-ban, Mikus Sándor volt a mestere. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, tanszékvezető, 2002 és 2005 között rektor. A szentendrei Grafikai Műhely alapító tagja, a Szentendre Művészetéért Alapítvány (MűvészetMalom) kuratóriumának elnöke. A brit királyi szobrásztársaság (FRBS) és 2004-től az MMA tagja. GÉCZI JÁNOS József Attila-díjas író, képzőművész, egyetemi oktató. A szegedi József Attila tudományegyetem kutató biológus szakán diplomázott, mellette antropológiát is tanult. 1988 és 1999 között az Oktatáskutató Intézet könyvkiadóját vezette, 1996-ig az Országos Közoktatási Intézet munkatársa, 1990-től az Iskolakultúra folyóirat szerkesztője. 1995-től a Pécsi Tudományegyetem oktatója, később docense, 2003 – 2017 között a veszprémi Pannon Egyetem munkatársa, majd dékánhelyettese. GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. 2015-ben Ezüst Ácsceruza-díjat kapott. JANKOVICS NORBERT művészettörténész, régész, műemléki szakértő. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2005-ben okleveles művészettörténészként, 2006ban pedig (középkoros szakirányú) régészként végzett. 2002 óta foglalkozik építészettörténeti kutatásokkal, 2007-től főállásban, 2014 óta műemléki szakértőként a legkülönfélébb korú, funkciójú, állapotú műemlékek kutatását végezi. Tudományos publikációi a műemlékes kutatásai mellett az Árpád-kori művészettörténet egyes témáiról, és műemléki topográfiai tevékenységről is szólnak. KISS TAMÁS építész 2019-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Építész szakmai tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet; a 19-20. század építészete, és az építészeti téralakítás iránt. Az egyetemi tanulmányai alatt, 2017-ben és 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián nevezett dolgozataival II. helyezést ért el. Építészeti témájú írással 2017-től foglalkozik. L. BALOGH KRISZTINA építész. 1994-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1994 –1999 között elvégezte a Kós Károly Egyesülés Vándoriskoláját, majd a BME-n műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 2008 – 2011 között Csurgó, 2011–2019 között Kaposvár főépítésze. 2014-től az Országos Főépítészi Kollégium alelnöke. 2012-ben Kós Károly-díjat, 2017-ben Pro Architectura-díjat, 2019-ben az Év Főépítésze díjat kapott. MAGYARÓVÁRI FANNI IZABELLA művészettörténész. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett diplomát. Kutatási területe Györgyi Dénes építész életműve, valamint a századelő art deco síremlékművészete. Jelenleg a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ muzeológusa.

MIZSEI ANETT építész. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon végzett, mesterszakos diplomáját a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon szerezte meg. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Markó Balázs DLA és Turányi Gábor DLA doktorandusz hallgatója, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, építészeti írással 2011 óta foglalkozik. NAGY BÉLA dr. városépítész, egyetemi tanár. 1976-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1989-ben doktori címet, 2013-ban DLA fokozatot szerzett. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, a Mű-Hely Zrt. igazgatója, az MTA köztestületi tagja, számos városépítészeti szakmai testületben aktív, rendszeresen publikál. Önálló kötete: A település az épített világ (B+V Kiadó, 2005). 2010-ben Palóczi Antal-díjat kapott. OSTORÓCZKY NÓRA építész. 2018-ban diplomázott Hauszmann-díjjal a BME Építészmérnöki karán. 2018-ban külsős konzulens volt a BME Építészmérnöki kar Urbanisztika tanszéken, 2019-től a BME Építőművészeti Doktori Iskola hallgatója és a Középülettervezési tanszék oktatója. Diplomájának megszerzése óta a kollektív műteremben számos projektben vesz részt, hazai és nemzetközi pályázatokon is sikeresen szerepel. RABB DÁNIEL építész, műemlékvédelmi szakmérnök. 2005-ben, majd 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett diplomát. Az ICOMOS MNB tagja, a Bartal és Rabb Kft. ügyvezetője és az építész tervezési divízió vezetője, számos egyházi és világi műemlék helyreállításának tervezője. 2010-ben Podmaniczky-díjat, 2019-ben Forbát Alfréd-díjat kapott. SCHÄFFER ZSUZSA bölcsész. Az ELTE magyar-német szakán végzett, 2003– 2008 között a Magyar Építőművészet szerkesztője volt, 2009-től hírügynökségi munkatárs. Német nyelvből számos szakfordítása jelent meg az Utóiratban, lapunk rendszeres szerzője, zöld aktivista, a Stúdió K Színház művészeti titkára. SCHEFLER EDINA építész. A Debreceni Egyetem Műszaki Karán szerzett BA (2018), majd MA (2020) diplomát. Gyakornokként Kertész Attila építész irodájában dolgozott. Jelenleg a Tisza menti élőhelyek építészeti tradícióit kutatja. SULYOK MIKLÓS művészettörténész, a Budapest Galéria kurátora. Szakterülete a kortárs magyar építészet. 1993-98 között a Római Magyar Akadémia művészeti titkára, az RMA kortárs művészeti galériájának elindítója. 2002-ben a Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának kurátora. 2019-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. TATAI MÁRIA építészmérnök (BME, 1978). 1978–1983 között a BUVÁTI tervezője, majd szabadúszó tervezőként, szakíróként, szakfordítóként dolgozott. A környezetkultúra iskolai program egyik megalkotója, oktatott az ELTE-n és az Iparművészeti Egyetemen. Mozdulatművészeti darabok rendezője, koreográfusa. 2006–2019 között a MÉK munkatársaként többek között az Építész Évkönyveket szerkesztette. 2015ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. ULRICH TAMÁS NORBERT építészmérnök. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1983 között a Középületépítő Vállalat munkahelyi mérnöke, majd 10 évig a KÖZTI II. irodáján, Marosi Miklós műtermében tervező építészként dolgozott. 1993–1995 között a francia SAE Eiffage budapesti irodájának építésze, majd 1995-től a HAP Építésziroda Kft.-ben műteremvezető építész. Közben elvégezte a BME és a lyoni Jean Moulin Egyetem francia-magyar kétnyelvű menedzserképzését (1997). 2011-től a Magyar Építész Kamara titkárságán szakmai munkatárs.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 04

2020

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

Kós Károly Díj 2010

www.meonline.hu

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE

2020 I 04

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

BORDÁS P. • KÁDÁR–KÖNÖZSI • EKLER D. • IFJ. LŐRINCZ F. • HAJDU-NAGY G. • SZLOSZJÁR GY. • LÁSZLÓ V. • ÓNODI SZABÓ L. • ESZENYI Á. • SZABÓ P. • RABB D. • U. NAGY G.

+ UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. 112.